A membránpotenciál eredete. A diffúziós potenciál, Donnan-potenciál, Goldmann-potenciál, a Nernst-Planckegyenlet. A nyugalmi és akciós potenciál (általános jellemzői, ionáramok).
Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Szeged, 2011.november 21.
A sejtmembrán feladatai
– Meghatározza a sejt alakját – Szelektív áteresztőképessége van – A sejt belsejét és külsejét elválasztja
– Részt vesz a sejtek közötti kommunikációban, receptorfelszín
Ionmegoszlás a plazmamembrán két oldalán (mM)
Na+: Extracelluláris
145
K+: 4
HCO3-: 24
Ca2+: 1,5
A-: 10
Na+: 12
Cl-: 4
K+:
HCO3-: 8
Intracelluláris nagy grádiensek extracelluláris NaCl két oldal elektroneutrális
Cl-: 115
155
Ca2+: < 10-4
A-: 155
A membrán felépítése Jelentősége: barrier, transzport-út, sejtösszekötő, felszín a receptoroknak Szerkezete: 1. Lipidek 2. Fehérjék a) integráns: ioncsatorna transzporter pumpa receptor b) felületi: antigén enzim 3. Szénhidrátok
A nyugalmi membránpotenciál eredete
• • • • • • •
A Na+, K+, Cl- és Ca2+ ionok megoszlása Nernst egyenlet: egyensúlyi (reversal) potenciál áram (I) vs. feszültség (V) karakterisztikák Elektrokémiai hajtóerő A membránpoteciál eredete A vezeték modell Modellek-helyettesítő áramkörök
A membrántranszport alapjai Membránpotenciál - bevezetés Általában a sejtek belső tere negatívabb az extracelluláris térnél nyugalmi körülmények között.
V
Extracelluláris + (0 mV)
Intracelluláris ( -70 mV)
A membrántranszport alapjai Potenciálkülönbség elektrolitokban - néhány elvi lehetőség 1. Diffúziós potenciál Eltérő ionmobilitású anion és kation esetén. (pl. egy csepp sósav diffúziója)
V
+ Cl-
H+
ΔE 1, az oldat ionjait a koncentráció különbség mozgatja a túloldalra 2, a különböző töltéssel rendelkező ionok átlépési sebessége a szemipermeábilis hártyán keresztül különböző – az ábrán az előre siető negatív töltésű ionok a túloldalon negatív töltésű réteget hoznak létre, így átmeneti feszültség: diffúziós potenciál alakul ki 3, ez lassítja a további anion előrehaladást de gyorsítja a kationok átjutását – ez a hatás csökkenti a diffúziós potenciált 4, a végén a koncentrációk kiegyenlítődnek, és a diffúziós potenciál eltűnik
Hány darab anion átlépése kell 100 mV feszültség kialakításához egy 1 μm2-es membránon? U -100 mV
Q C
F 14 F 1 10 cm 2 m2 96500 x 0,1 1 10 14 6 1023
C 1
x
6218 db
persze, ha a kation párja azonos irányban őt nem követi
A membrántranszport alapjai Potenciálkülönbség elektrolitokban - néhány elvi lehetőség 2. Membránpotenciál Előfeltétel: egyenlőtlen ionmegoszlás és szelektív permeabilitás
A. Egyensúlyi potenciál
Szemipermeábilis membrán (átmegy: K+, nem: Cl-, H2O)
V -60 mV
100 mM KCl
Cl-
K+
Cl-
K+
Cl-
K+
+ 10 mM KCl
1. K+ áramlás a koncentrációkülönbség miatt 2. A kialakuló feszültség leállítja a további áramlást (egyensúly)
A membrántranszport alapjai Potenciálkülönbség elektrolitokban - néhány elvi lehetőség Az egyensúlyi potenciál jellemzői -
Néhány ezer ion egyenlőtlen megoszlása elég a potenciálkülönbség kialakításához, az ionkoncentrációk változása elhanyagolható.
-
Az egyensúlyi potenciál tartósan (elvileg végtelen ideig) fennállhat. Ilyenkor a koncentrációkülönbség miatt az egyik irányba ugyanannyi ion mozog, mint a potenciálkülönbség miatt a másikba.
-
Minél nagyobb a membránon átjutó ion két oldalon található koncentrációinak hányadosa, annál nagyobb a potenciálkülönbség.
A Nernst egyensúly magyarázata
Az egyensúlyi potenciál kiszámítása - Nernst egyenlet: E=
- RT zF
cBELSŐ * ln cKÜLSŐ
E : membránpotenciál (volt) R: általános gázállandó ( 8.31 J/mol/K) T: abszolút hőmérséklet (K) z : töltésszám (K+-ra: pl. +1) F : Faraday-állandó ( 96500 C/mol)
-
Gyakorlatban jól használható formája:
- 60 mV E= z
cBELSŐ * log10 cKÜLSŐ
Az egyes ionok egyensúlyi potenciálja állati sejtekben fiziológiás ionmegoszlások esetén
- 60 mV EK= +1
- 90 mV
15 mM 140 mM
+ 60 mV
4 mM - 60 mV log10 103 mM -1
- 80 mV
- 60 mV ENa= +1 ECl=
140 mM log10 4 mM
- 60 mV ECa= +2
log10
log10
10-7 M 10-3 M
+ 120 mV
A membrántranszport alapjai Potenciálkülönbség elektrolitokban - néhány elvi lehetőség B, Donnan-potenciál -
Ionokra átjárható, fehérjére nem permeábilis membrán esetén jön létre
-
A negatív töltésekkel rendelkező fehérjék oldalán nagyobb kation koncentráció és a kis molekulájú, permeábilis anion alacsonyabb koncentrációja alakul ki az ellenkező oldalhoz képest, egyensúlyi állapot formájában. -10 – -15 mV potenciálkülönbség jön létre. (A fehérjék oldala a negatívabb.)
-
A sejt nyugalmi membránpotenciálja döntően NEM a Donnan-potenciálon alapul.
A membrántranszport alapjai Potenciálkülönbség elektrolitokban - néhány elvi lehetőség C. Pumpapotenciál -
A H+-pumpa, és állati sejtek esetén a nátrium pumpa (Na+/K+-ATPáz) elektrogén. (3 Na+ ki, 2 K+ be)
-
A H+-pumpa (és Na+-pumpa) folyamatos működése ezért negatívabbá teszi a sejt belsejét. Ez közvetlenül csak kb. 10-20 mV-tal járul hozzá a membrán-potenciálhoz.
-
A Na+-pumpa azonban az egyenlőtlen külső és belső Na+ és K+ koncentrációkat biztosítja, és így közvetve a membránpotenciál fenntartásához szükséges.
A sejt membránpotenciálja – rávezető gondolatkísérlet I. PK>>PNa=0
V
PCl=0 “I”
-60 mV Cl-
K+
Cl-
K+
Cl-
K+
“E” Em = ? K+ egyensúlyi potenciál !!
+
10 mM NaCl
100 mM NaCl
100 mM KCl
10 mM KCl
Vm = -60 mV IK=INa=0
A sejt membránpotenciálja – rávezető gondolatkísérlet II. PNa>>PK=0
V +60 mV
“I”
+
Na+
Cl-
Na+
Cl-
Na+
Cl-
PCl=0 “E”
10 mM NaCl
100 mM NaCl
100 mM KCl
10 mM KCl
Em = ? Na+ egyensúlyi potenciál !! Vm = +60 mV IK=INa=0
A sejt membránpotenciálja – rávezető gondolatkísérlet III. PNa=PK>0
V
PCl=0 0 mV
“I”
“E” Em = ?
Na+
IK = -INa>0 Vm = 0 mV
K+ 10 mM NaCl
100 mM NaCl
100 mM KCl
10 mM KCl
Koncentrációkiegyenlítődés
A III. gondolatkísérlet ‘tanulságai’
1. A kifelé áramló pozitív töltések áramát tekintjük pozitívnak hagyomány szerint. (A példában IK>0)
2. Stabil membránpotenciál esetén a membránon átfolyó összes áram összege nulla. (A példában IK+INa=0) (Egyébként valamelyik oldalon töltésfelhalmozódás lenne, és Vm változna) 3. Ha membrán többféle ionra is permeábilis, akkor hosszú idő után a koncentrációk kiegyenlítődhetnek. (A példában mindkét oldalon [Na+] = [K+] = 55 mM értéken). In vivo ezt a Na+-pumpa akadályozza meg.
IV. Az állati sejtek nyugalmi membránpotenciálja PK >>PNa>0
V
PCl=0 “I”
“E”
+ Na+ K+ 10 mM NaCl
100 mM NaCl
100 mM KCl
10 mM KCl
IK = -INa>0, mert Vm hol van egyensúly vanaz (állandó Vm)EK, 0, ENa értékekhez EK képest? < Vm << 0 Koncentrációkiegyenlítődés
A IV. gondolatkísérlet ‘tanulságai’ Egy ‘átlagos’ nyugvó állati sejtben: - kifelé K+ áramot befolyásolja: nagy koncentrációkülönbség nagy K+ permeabilitás negatív membránpotenciál - befelé Na+ áramot befolyásolja: nagy koncentrációkülönbség kis Na+ permeabilitás negatív membránpotenciál Így a két áram egyenlő stabil nyugalmi Vm
Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet:
A Nernst egyenlet csak egy ion esetében adja meg a nyugalmi membrán potenciált. Abban az esetben, ha több ion is jelen van, ez kiegészül a vezetőképességekkel és a releváns ion koncentrációkkal Kálium
Veq
Nátrium
Klorid
RT PK [ K ]out PNa [ Na ]out PCl [Cl ]in ln F PNa [ Na ]in PCl [Cl ]out K [ K ]in
Az adott ion permeabiltását az ion mérete, motilitása stb. határozza meg Pl. a tinta hal óriás axonnál: Pk : PNa : PCl = 1 : 0.03 : 0.1
Veq
1(10) 0.03(460) 0.1(40) 58 log 1(400) 0.03(50) 0.1(540)
70mV
A membrántranszport alapjai A membránpotenciál kiszámítása
• Vm: EK és ENa között van. Hogy hol, az a PK és PNa arányától függ. • PNa
PK esetben: EK<
- RT zF
ln
PK[K+]I+PNa[Na+]I+PCl[Cl-]E PK[K+]E+PNa[Na+]E+PCl[Cl-]C
Mitől és milyen irányban változhat a membránpotenciál? Vm : depolarizáció “pozitívabbá válik”
Vm : hiperpolarizáció “negatívabbá válik”
1. Ionkoncentráció változás (in vivo nem jellemző) pl. (Vm – E x ) + I x [K ]E IK depol. R + [Na ]I INa hiperpol. 2. Permeabilitás változás (in vivo a szab. fő útja) pl. PK IK hiperpol. PNa INa depol.
g (Vm – E x )
A membrántranszport alapjai Szelektív permeabilitás - ioncsatornák
Mi biztosítja a sejtmembrán szelektív permeabilitását? Ioncsatornák •
Transzmembrán fehérjék, melyek hidrofil pórust képeznek ionok számára
• • •
Egy ion transzportja során nincs konformációváltozás, csak nyitás Igen magas katalitikus szám (106-108 ion/sec) Erősen szelektívek lehetnek (1 hiba/103-104 ion)
•
Nyitás zárás szabályozott lehet: - ligandfüggő - háttér (csurgó, leak) - feszültségfüggő - mechanoszenzitív
zárásnál
A megváltozott ion koncentrációkat ATP függő ionpumpák állítják helyre
Ion Na+ ClK+ Ca2+ H+
[Extracellular] (in mM) 150 100 4.5 1.8 0.0001(pH=7)
[Intracellular] (in mM) 15 5 150 0.0001 0.0002 (pH=6.7)
OK! Szóval aki azt gondolja, hogy –65 mV mint nyugalmi potenciál (és ennek fenntartása) könnyű feladat (gyerekjáték?) számoljon egy kicsit: ez 130,000 volt/cm térerőt jelent ( ha a membrán 50 nm vastag)!
Elektrokémiai hajtóerő és ionáramlás
out • VM és Eion közötti különbség
in
K+ K+
K+
+
driving force = VM - Eion K+ • Ha VM = EK, I= 0 • Ha VM nagyobb (+), mint EK, kifelé irányuló K+ áram (outward current) (a koncentráció grádiensnek megfelelően) K+ • HaV negatívabb (-) mint E , befelé irányuló K+ M K áram (inward current) (a koncentráció grádienssel ellentétes)
K+
Egy idegsejt ingerlésének következménye
Az elektrofiziológia: ma is az idegrendszer, az izomszövet és az egyéb struktúrák vizsgálatának eszköztára- a megismerést, a mechanizmusok feltárását szolgálja Az elektromos jelenségek törvényszerűségeit a Maxwell egyenletek foglalják össze: pl: Faraday indukció törvénye:
Nem kell megijedni, de Ohm, Gauss stb. törvényei érvényesek a bioelektromosság esetében is
Science > 1997.okt.17. > Chen et al., pp. 463 – 46- patkány szagló gumó (bulbus olfactorius)- számunkra akciós potenciál tovaterjedés (változó ingererősség, „minden-vagy semmi törvény”)
2006. szeptember 6.
Fizika 1
A középiskolában az elektromosságból tanultakat tudni kell!! Fogalmak: töltés, feszültség, áram, ellenállás, (impedancia) 32
A sejtmembránok ioncsatornáinak vizsgálata „folt zárásos” (patch clamp) technikával
A regisztrált csatorna-áramok pA nagyságrendűek (piko -1012) Mekkora töltés ez, ha a kapu 2 ms ideig van nyitva ? Q=I*t (2 pA*2 ms)=4*10-15As Egy coulomb (C) az a töltés mennyiség, amely 1 A áramerősség esetén (1 s) alatt átfolyik a vezetőn (csatornán) 1C=6,2× 1018 elemi töltés Egy csatornán tehát ~24*103 ~2,4*104 töltés áramlott át Ha ez Na+ akkor ennyi ion, ha Ca2+ ez akkor a fele! 2006. szeptember 6.
Fizika 1
33
Az idegsejt membránpotenciáljának mérési elve
Az idegsejt akcióspotenciáljának mérési elve
Akciós potenciál típusok összehasonlítása (lefutások-értékek)
Az akciós potenciál során megváltozik a membrán Na+ és a K + vezetőképessége
A sejtmembrán elektromos modellje A) - a membrán párhuzamos ellenállásokkal és kondenzátorokkal modellezhető - VM (-80 mV) jelöli a membrán potenciált B) - négy legfontosabb ionra (K+,Cl-,Na+,Ca2+) külön is feltüntetve. Ellenállások egymástól függetlenül
A gyors feszültségfüggő Na+ csatornának van inaktív állapota (ezzel magyarázzuk a refrakteritást)
A FESZÜLTSÉGFÜGGŐ Na-CSATORNA • Több alegység (alpha, beta1, beta2) • Az alpha képezi a csatornát • Erős töltés, a Na elveszti hidrátburkát
Alpha alegység
Helyi érzéstelenítők (pl. Lidocain): Reverzibilis Na-csatorna blokkolók Ca szerepe: • Az extracelluláris Ca ionok stabilizálják a Na-csatornákat • Hipocalcemia: Na-csatornák megnyílási valószínűsége növekszik, fokozott ideg-izom-ingerlékenység, tetánia, halál AMILORID-szenzitív, epitheliális Na-csatorna: nem feszültségfüggő. Hormonálisan regulált: ALDOSTERON
Megnyílás
K-csatorna: Na-csatorna: kisebb töltés erősebb töltés nagyobb lumen kisebb lumen
FESZÜLTSÉGFÜGGŐ Ca-CSATORNÁK AKTIVÁLÁSÁVAL KIVÁLTOTT DEPOLARIZÁCIÓ • Ca++: befelé mutató elektrokémiai grádiense van • Az olyan sejtekben, melyek feszültségfüggő Ca-csatornával rendelkeznek, az akciós potenciál keletkezésében a Ca-beáramlás (is) részt vesz: NEURON, SZÍVIZOM, SIMAIZOM Szívizom
Na+
Pacemaker szövet
Ca2+
Ca2+ K+
Na+ Feszültségfüggő Ca-csatornák: • L-típus: (lassú) • T-típus: (tranziens) • N-típus (neurális)
Szerkezet: • Na-csatornához hasonló
REPOLARIZÁCIÓ
• Depolarizáció alkalmával a membránpotenciál értéke eltávolodik a K+ Nernst-potenciáljától • Ez passzív K+ -kiáramlást eredményez • A K+ -kiáramlás sebessége úgy fokozható, hogy feszültségfüggő K+ -csatornák nyílnak meg • Az akciós potenciál lezajlása után helyreáll a nyugalmi potenciál, de ez a normális ioneloszlás rovására történik, mert - az intracelluláris K+ -koncentráció csökkent - az intracelluláris Na +- koncentráció emelkedett • Az intracelluláris Na+ -koncentráció emelkedése csökkenti a Na+ grádienst, és a sejt ingerlékenysége csökken • Az ioneloszlást a Na-K pumpa állítja helyre • A metabolikus energia tehát nem az akciós potenciál generálásához, hanem a nyugalmi ioneloszlás fenntartásához szükséges, és ez feltétele a sejt ingerlékenységének.
FESZÜLTSÉGFÜGGŐ K-CSATORNÁK
• Több, mint 40 típus • Egy domén, több alegység
Depolarizáció-aktivált, nem inaktiválódó Depolarizáció-aktivált, inaktiválódó
• „Szivárgó”: Minden sejtben, nyugalmi potenciál fenntartása • Késői: klasszikus repolarizáció • Gyors • Befelé korrigáló: hiperpolarizáció alkalmával K-beáramlást tesz lehetővé
Depolarizáció- és Ca-aktivált Depolarizáció- és ciklikus nukleotid-aktivált Befelé korrigáló
Létezik számos intracelluláris ligand függő (aktivált vagy gátolt) K-csatorna.
AZ AKCIÓS POTENCIÁL TERJEDÉSE
A beáramló Na+ depolarizálja a szomszédos membránszakaszt.
A SEBESSÉG NÖVEKSZIK AZ ÁTMÉRŐVEL
MIÉRT TERJED AZ AKCIÓS POTENCIÁL EGY IRÁNYBAN? Hiperpolarizált membránban a Na-akkumuláció nem képes a csatornát a küszöbértékre depolarizálni.
Hiperpolarizáció
Normális nyugalmi potenciál esetén a Na-akkumuláció okozta depolarizáció eléri a csatornák megnyílási küszöbét.
Nyugalmi potenciál
Na+-csatorna
Na+ akkumuláció
MYELINHÜVELY • Myelinhüvely: felcsavarodott Schwann-sejt (periféria) oligodendroglia nyúlványa (KIR) • Ranvier befűződés: két gliasejt közötti hézag • A hüvely szigetel: alatta NINCS feszültségfüggő Na+-csatorna • Csak a Ranvier befűződéseknél van Na+-csatorna
Felcsavarodott sejtmembrán Schwann-sejt magja Ranvier befűződés Következő Schwann-sejt
SALTATORIKUS (UGRÁLÓ) INGERÜLETVEZETÉS Akc. pot.
Ranvier
Csökkenő amlitúdójú Akc. pot. elektrotónusos vezetés
Ranvier
• A saltatorikus vezetés gyorsabb, mert a Na-csatornák megnyílása időigényes • A legvastagabb myelinhüvelyes axonok vezetési sebessége kb. 120 m/sec
AZ ELEKTROTÓNUSOS POTENCIÁL
Ingerlő áram
Membránpotenciál
Hiperpolarizáló áram
Depolarizáló áram
Küszöb Depolarizáció
Hiperpolarizáció
Akciós potenciál
ELEKTROTÓNUSOS POTENCIÁL Akciós potenciál Küszöb Helyi depolarizáció
ELEKTROTÓNUSOS POTENCIÁL Helyi hiperpolarizáció
• Az akciós potenciál feltétele a feszültségfüggő Na/Ca csatorna • Ha ilyen nincs, az inger csak elektrotónusos potenciált kelthet
AZ ELEKTROTÓNUSOS POTENCIÁL JELLEMZŐI Tulajdonság
AKCIÓS POTENCIÁL
ELEKTROTÓNUSOS POTENCIÁL
Ingererősség
küszöb felett
bármilyen
Irány
depolarizáció
depolarizáció v. hiperpolarizáció
Amplitúdó
„minden vagy semmi”
arányos az ingererősséggel
Terjedés
csillapodás nélkül
csillapodással
Refrakter periódus abszolút és relatív
Nincs
Szummáció
nincs
Térbeli (spatialis) és időbeli (temporális) szummáció
Funkció
ingerületvezetés gyorsan, messzire
- ingerületvezetés (kis távolság) - receptor potenciál - postsynaptikus potenciál
Mechanizmus
feszültségfüggő ioncsatornák
- ligandfüggő ioncsatornák - mechanikai ingerfüggő ioncs.
A nyugalmi membránpotenciál egyszerűsített modellje
Cl-
cc
cc
Na+ E
E -70 mV
EC
IC
Eeq (mV)
Na+
150
15
+60
K+
5
150
-90
Cl-
125
10
-70
PK >> PNa cc
E
K+
Em = -70 mV
POSTSYNAPTIKUS POTENCIÁL (PSP) 1. EPSP: (Excitatorikus postsynaptikus potenciál): Depolarizációs elektrotónusos potenciál Amplitúdója kisebb, mint az akciós potenciálé 2. IPSP: (Inhibitoros postsynaptikus potenciál): Hiperpolarizáció
AZ EPSP AKCIÓS POTENCIÁLT KELT A NEUROMUSCULARIS JUNKCIÓBAN
IDEG
SYNAPSIS EPSP-t generáló receptorok
EPSP = EPP (Endplate Potential)
IZOM
AKCIÓS POTENCIÁL Feszültségfüggő Na-csatorna
AZ AKCIÓS POTENCIÁL KELETKEZÉSE EPSP-BŐL IDEGSEJTBEN A dendriteken és a sejttesten az ingerület elektrotónusos potenciál formájában terjed, mert itt nincs feszültségfüggő ioncsatorna. (Nem minden neuronra igaz!)
Axondomb Synapsis
Axon
Terjedő EPSP
Synapsis
Akciós potenciál
Synapsistól mért távolság
Az idegsejtek közötti kommunikáció az ingerület továbbítása
-70 mV
-70 mV
+30 mV
-70 mV
+30 mV
+30 mV
Az idegsejtek közötti ingerület továbbítása
+30 mV
Ingervezetés
-70 mV
Ingerület átvitel
SYNAPSIS Presynapticus sejt
Postynapticus sejt
ELEKTROMOS
Presynapticus sejt
Postynapticus sejt
KÉMIAI
A PSP IDŐBELI ÉS TÉRBELI SZUMMÁCIÓJA • Minden neuron számos bemenetet kap • A PSP-ok szummálódnak: - az EPSP-ok erősítik egymást - az IPSP-ok csökkentik az EPSP-ok hatását
Ingerlés
Regisztrálás
Synaptikus áram
PSP Nagy időkonstans
Nagy térkonstans
Kis időkonstans
Kis térkonstans
A SYNAPSIS HELYÉNEK JELENTŐSÉGE • A leghatékonyabb az axo-somatikus és az axo-axonális synapsis
• Ezek gyakran gátló synapsisok
Axo-somatikus
Axo-dendritikus synapsis
Axo-axonális
GAP JUNCTION: ELEKTROMOS SYNAPSIS
• Kis synapticus rés • Cytoplasmaticus folyamatosság • Ionáram sejtről sejtre • Nincs synapticus késés • Általában kétirányú, de lehet kapuja és akkor egyirányú • Előfordulás: - szívizom - simaizom - gliasejtek - bizonyos CNS neuronok
Connexon= 6 connexin
Nyitott
Zárt
KÉMIAI SYNAPSISOK 1. Nagyobb rés (30-50 nm) 2. Nincs cytoplasmaticus kapcsolat 3. Pre- és postsynapticus struktúrák 4. Synapticus késés (minimum 0.3 ms) 5. Egyirányú (kivétel: NO, CO) 6. Előnye: szummáció, plaszticitás Presynapticus sejt
Postynapticus sejt
TRANSZMITTER-FELSZABADULÁS 1. Egy neuronból több transzmitter szabadulhat fel: kotranszmisszió 2. Gyakori a kismolekulájú transzmitter + peptid kotranszmisszió, de két kismolekulájú transzmitter is lehet egy neuronban 3. Egy neurotranszmitter más sejtben lehet hormon vagy paracrin: pl. biogén aminok és peptidek 4. A neurotranszmittert tartalmazó vezikulumok exocytosisa Ca2+ -t igényel 5. A vezikuláris hormonfelszabadulást szintén az intracelluláris Ca2+ -szint emelkedése előzi meg 6. Az exocitosis gátlása révén hat - tetanus toxin - botulinum toxin
A FELSZABADULT TRANSZMITTER SORSA 1. 2.
3.
Enzimatikus lebomlás a synapticus résben Visszavétel / felvétel: - presynapticus terminál - gliasejt Diffúzió kapillárisokba
Transzporterek: • Visszavétel / felvétel • Transzport vezikulumba Ezek a transzporterek különböznek. Számos szer támadáspontja a transzporter
