KÉMIA HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (7-8. ÉVFOLYAM)

Kémia 7-8. évfolyam

1. oldal

KÉMIA HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (7-8. ÉVFOLYAM) 2007 Célok és feladatok

A kémia önállóságát – még a műveltségi területen vagy az integrált oktatáson belül is fennmaradó önállóságát – leginkább az indokolja, hogy a kémia lényegét képviselő törvényekre (a vegyülés aránytörvényeire) nem tart igényt egyik társtudomány sem. A kémiai átalakulás kvantummechanikai háttere ráadásul az elektronok legszokatlanabb – a makroszkopikus szemlélet számára legérthetetlenebb – tulajdonságain alapul, melyek nem jelennek, nem jelenhetnek meg a közoktatás szintjén (hullámsajátság, a kötő és nemkötő elektronpárok képződése a töltésből adódó taszítás ellenére is). Ezért nem igaz, hogy a kémia klasszikus törvényei, fogalmai – mint az állandó és a többszörös súlyviszonyok törvénye, a vegyülő gázok térfogati törvénye, vegyérték – elavultak, ellenben célszerű a „modern” kémia szemléletében ezeket újrafogalmazni (a klasszikus és a modern kémia szintézise). A kémia ma már önmagában is „sokoldalúvá”, többszörösen interdiszciplinárissá vált. Hiszen az anyagszerkezeti háttér, továbbá az (elektronszerkezeti) átalakulást megelőző és kísérő jelenségek valójában a fizikához tartoznak (elektromos, elektromágneses kölcsönhatás, atomszerkezet, a reakciókat kísérő energiaváltozás, az energia átalakításának lehetőségei). A kémiai ismeretek egyik legfontosabb alkalmazási területe pedig a molekuláris biológia (szervezetünket felépítő anyagok minősége, szerkezete, tulajdonságai, funkciói, és az élettani folyamatok kémiai háttere). A kémia ma már éppúgy alapjául szolgál a biológiának – sőt, a neurobiológián keresztül a lélektannak –, mint a fizika a kémiának. A Föld őstörténete és szerkezete, a légkör összetétele, az anyagok – ásványok, ásványkincsek, energiahordozók – előfordulása, a globálissá váló környezetszennyezés, a klímaváltozás kapcsolatot teremt a földrajzzal. Az anyagok előállítása, felhasználása a technológia és a technika világán keresztül kapcsolódik az ipar, a gazdaság fejlődési üteméhez és az okozott környezeti ártalmakhoz. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megszerezzék a természettudományos világkép kialakulásához szükséges kémiai alapokat; valamint hogy olyan képességekre tegyenek szert, amellyel önállóan új ismeretekhez juthatnak. A tudományos megismerés iránti igényük kialakulását segíti az elméletek fejlődésének bemutatása. Életvezetési, tudománytörténeti szempontból is fontos a híres magyar tudósok életének, munkásságának megismerése. A kémiatanítás feladata, hogy a tanulók megismerjék a környezetvédelmi problémákat és Magyarország szerepét, lehetőségeit a hazai és a nemzetközi környezetvédelemben. Tudatosítsák, hogy a kémiatudomány eredményei segítik a Földünk globális problémáinak megoldását. Alakuljon ki a tanulókban az anyag- és energiatakarékos szemléletet a hétköznapi életben. Az oktatás feladata az anyagok részecsketermészetének, az átalakulások energetikai viszonyainak, valamint a kémiai jelrendszernek a megismerése, az anyagismeret kiterjesztése. Szükséges a korábban tanult ismeretek alkalmazásszintű begyakorlása, elsajátítása, valamint a tanult ismeretek felfedezése és alkalmazása a mindennapokban.

Németh Imre Általános Iskola 2007.

NAT2007 – OKM kerettanterv adaptációja


2. oldal

A tantervben szereplő tananyagok fontosak, a minimális óraszám mellett is meg kell tanítani. A maximális óraszám esetén több idő jut az ismeretek elmélyítésére, a képességek fejlesztésére. A kémia legtöbb kulcsfogalmának értelmezése komoly mértékű elvonatkoztatási képességet igényel, ezért ezeket csak az általános iskolai korosztály utolsó évfolyamaiban tanítjuk. Az alsóbb évfolyamokon a diákok már megismerkedtek az anyagok összetételének néhány aspektusával, továbbá ismereteket szereztek arról, hogy az anyagokat részecskék építik fel, de az utóbbi témában ennél mélyebb részletek (pl. atom, molekula fogalma) még nem kerültek napirendre. A természetismeret tantárgy keretei közt megtudták, hogy a szerves anyagok – energiatartalmuk révén – meghatározó szerepet játszanak az élőlények és az életközösségek működésében, de e kulcsfogalom pontosabb megismerésére is csak a 8. osztályban kerül sor. A korábbi évfolyamok iskolai tanulmányai során utalás sincs a molekula, a kémiai reakció és a kémiai kötés kulcsfogalmaira. Ezekkel a kifejezésekkel és tartalmukkal a 7. osztályos tanulók ismerkednek meg. Mivel azonban a környező világ megismeréséhez és megértéséhez nélkülözhetetlenek, nagyon figyelmesen kell gondoskodni róla, hogy tartalmuk rendszeres alkalmazás, gyakorlás révén, továbbá más fogalmakkal való kapcsolatrendszerük felismerése és használata útján a diákok tudásában szilárdan rögzüljön. Követelmények

A tanuló tudja a tanult ismereteket felfedezni a mindennapokban. Legyen képes a környezetvédelmi problémák, a kémia és a vegyipar szerepének tárgyilagos megítélésére. A megismerés folyamán domináljon az előzetes ismeretek feltárása, felülbírálása, az alkalmazható tudás kialakítása. A módszerek változatos alkalmazásának a célja az, hogy az ismeretek aktív tudássá váljanak. Az ismeretanyaghoz hasonlóan a követelmény is differenciált, „testre szabott”: a minimális ismeret nem bizonyos számú fogalmak, törvények halmazát jelenti, hanem a differenciált tudásszint mellett is a rendszerezett tudás (tudásrendszer, világkép) kialakítását, kialakulását. 1. Tájékozódás a tudomány, a technika és a társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről A tanuló tudja összekapcsolni a tudományos eredményeket az adott társadalmi kérdésekkel. Ismerje meg a természet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalmakat és törvényeket. Tudja elhelyezni a tudományt a megismerési folyamatban. Legyen ismerete a világról alkotott tudományos és nem tudományos modellekről, és lássa a tudományos fejlődést, a tudományos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát. Ismerje meg a természettudomány néhány jeles képviselőjének életét és munkásságát. 2. Természettudományos megismerés Alakuljon ki benne a tudományos ismeretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportmunkában megfigyeléseket, méréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni. Ismerje és balesetmentesen tudja használni a mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Tudja önállóan és csoportmunkában használni tantárgyi ismeretszerzésre a számítógépet, illetve multimédiás eszközöket. Legyen képes adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerint információkat kigyűjteni. Németh Imre Általános Iskola 2007.



3. oldal

Kapcsolódjon be a kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok által megszerzett ismereteket tudja szóban vagy írásban nyelvtanilag helyesen megfogalmazni, vázlatrajzban, ábrán, grafikonon, táblázatban rögzíteni. Legyen képes a különféle módon megszerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, elemezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a mért értékek közötti eltérések felismerésére, ismeretei alapján esetleg magyarázatára is. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag

A részecskeszemlélet továbbfejlesztése. A kémiai alapfogalmak (elem, vegyület) atomszerkezeti hátterének megismerése. A szerkezet és tulajdonság között fennálló ok-okozati (logikai) kapcsolat felfedezése. A vegyülési arányok atomszerkezeti értelmezése, meghatározása. A kémiai változás lényegének felfedezése, a reakciók anyagszerkezeti hátterének megértése. Energia

Ismerje a természet energiaátalakító folyamatainak kémiai hátterét. Ismerje fel a kémiai reakció során felszabaduló energia különböző típusait. Információ

Ismerje meg, hogy a molekulákban az atomok sorrendje információt hordozhat. Tér

Használja a különböző mérőeszközöket. Ismerje a kémiai részecskék és a makroszkópos részecskék méretviszonyát. Idő és a mozgás

Ismerjen meg lassú és gyors kémiai reakciókat, a reakciósebesség befolyásolásának néhány módját. Rendszer

Ismerje meg a periódusos rendszer felépítését és lényegét. Tudja az anyagokat és a kémiai reakciókat ismert és új szempontok szerint csoportosítani. Témakörök 7. évfolyam Témák

Órák

8. évfolyam Témák

1. 2.

Mindennapi anyagaink

12

1. 2.

3.

Az atomok kapcsolódása

4.

Kémiai reakciók

Atomok és elemek


8 13 12

3. 4.

Órák

Ismétlő rendszerezés A nemfémes elemek vegyületeik A fémes elemek vegyületeik Hétköznapi kémia

3 és és

19 14 13



4. oldal Új ismereteket közlő, 45 munkáltatóóra Összefoglalás, ellenőrzés 11 Összesen 56

Új ismereteket közlő, 49 munkáltatóóra Összefoglalás, ellenőrzés 7 Összesen 56

A kapcsolódást a műveltségi terület fejlesztési feladataihoz az alábbi számok jelölik: 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudományról és a tudomány megismerésének természetéről 2. A természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Információ 3.4. A tér 3.5. Idő és mozgás 3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum 3.7. Rendszer 3.8. Élet




5. oldal Törölt: Szakasztörés (új oldal)

Tartalmak 7. évfolyam Kulcskompetenci ák, kiemelt Témakörök és Óraszá altémák m fejlesztési feladatok Tudományos megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan)

A tartalom kulcselemei

Tanulói tevékenységek

Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata.

Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Szemelvényekből meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények összevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével.

Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata.


Kapcsolódások


Kémia 7-8. évfolyam Kulcskompetenci ák, kiemelt fejlesztési feladatok Kommunikációs Lényegkiemelő Problémamegoldó Döntési Tanulási Környezeti nevelés

Témakörök altémák

6. oldal

és Óraszá m

1. Mindennapi 16 anyagaink 1.1 Tulajdonságok 1.2 Energiaváltozás 1.3 Keverékek, oldatok

12



Egy-egy anyag (egyetlen komponens) sokféle Összehasonlítás, azonosság, hasonlóság, tulajdonságának összegyűjtése, különbözőség felfedezése, rendszerezés. anyagi minőség mint a tulajdonságok összessége Modellezés. (rendszere) A részecske szintű történések lerajzolása, leírása, A halmazállapot és a hőmérséklet közötti elmesélése. összefüggés feltárása, a halmazállapot-változások értelmezése a Hőmérsékletmérés. Értelmezés, energiadiagram készítése. részecskékkel. Kísérletezés: égés zárt térben, vízzárral. A hőmérséklet és az energiatartalom (belsőenergia), a hőmérséklet-változás és az Az elképzelés, a tapasztalat, az előzetes tudás szembesítése a valósággal. energiaváltozás kapcsolata. Előzetes tudás: az égés, mint hőtermelő folyamat Gyűjtőmunka a levegő- és a vízszennyezésről. Több anyag keveréke, az elkeveredés mértéke, a tulajdonságok megmaradásának értelmezése a részecskék változatlanságával, „megmaradásával”. A zárt terű égés értelmezése, a levegő összetett voltának igazolása Mennyire tiszta az ivóvíz? A természetes vizek összetett voltának kiderítése. Kulcsfogalmak fejlesztése: anyagok összetétele energia


Kapcsolódások „Sokoldalúság” a természetben, a technikában vagy az ember képességeiben. A víz megjelenési formái a Földön. A víz évszakokhoz kötött halmazállapotváltozása. Tapasztalatok gyűjtése. Kísérletezés: égés zárt térben, vízzárral. Hipotézis (Miért emelkedik fel a víz?) Adatok, képek, cikkek gyűjtése a levegőszennyezésről, a tapasztalatok elmesélése. Mennyire tiszta az ivóvíz? Az elképzelés, tapasztalat, előzetes tudás szembesítése a valósággal; Gyűjtőmunka.


Kémia 7-8. évfolyam Kulcskompetenci ák, kiemelt Témakörök altémák fejlesztési feladatok 1.4 Oldódás

7. oldal

és Óraszá m

1.5 Egyesülés, bomlás



Az olvadást és az oldódást kísérő energiaváltozás összehasonlítása, a hasonlóság és a különbözőség kiemelése. A keverékek, oldatok összetételi arányának jellemzése. Az oldódás mértéke, korlátozottsága. Elválasztás az alkotók (részecskék) valamelyik megkülönböztető tulajdonsága alapján. Az elkeveredés mértékéhez illeszkedő elválasztási módszerek.

Elképzelések az oldódásról (az előzetes tudás A hőmérséklet hatása az oldódásra. megismerése), energiadiagram készítése.

Egy jól ismert anyag teljes megváltozásának bemutatása: a vízbontás, a víz bontható. Az összes tulajdonság megváltozásával az anyagi minőség megváltozása. A hidrogén égése: a tulajdonságok megváltozásával az anyagi minőség megváltozása. A vegyülési arányok megfigyelése, A keveredési és a vegyülési arányok különbözőségének felfedezése, a fizikai és a kémiai változás közötti különbség megértése. Az egyesülés és energiaváltozása.

a

bomlás

tömeg-

és

Kapcsolódások

(italok, Italkészítés különböző arányokkal, ellenőrzés Receptek szirupok, ízleléssel. salátaöntetek, Csoportmunka: különböző típusú keverékek savanyítás). elválasztásának kitalálása. Elképzelés: a történések értelmezése a Konyhai elválasztási műveletek, mosás, részecskék szintjén. szárítás. „Sófőzés”, A halmazállapot-változások, az elválasztási kristályosítás, műveletek és a vízbontás összehasonlítása, konyhasó kinyerése tengervízből. elképzelés (hipotézis) részecskeszinten. Elképzelés (hipotézis), modellezés. Hasonló élmények felidézése. A gyertya égése: az A keveredési, oldódási és vegyülési arányok anyag „megsemmisülése”. összehasonlítása. A lecsapódás és az egyesülés, ill. a párolgás és a A természetben bomlás összehasonlítása. felfedezhető kémiai változások. Energiadiagram készítése. 2. 3.1,3.2,3.5,

Kulcsfogalmak fejlesztése: anyagok összetétele kémiai reakció



Kémia 7-8. évfolyam Kulcskompetenci ák, kiemelt fejlesztési feladatok Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Kritikai Környezeti nevelés


8. oldal

és Óraszá m

2. Atomok – ele- 8 mek 2.1 Atomok 2.2 Elemek

2.3 Atomszerkezet 2.4 Elektronburok 2.5 Külső (vegyérték-) héj • • •

6



Kapcsolódások

A részecskék építőkövei az atomok. Azonos atomok vegyülése: elemek. Különböző atomok vegyülése: vegyületek.

Gyűjtőmunka. Csoportmunka: Miből mennyit veszünk?

Tudománytörténet: a vegyülés aránytörvényei.

Szerepjáték: alkimisták titkosírása. Az elemek elnevezése, jelölése. Az atomok száma, az elemek mennyisége, az anyagmennyiség (kémiai) fogalma. A vegyjel Gyűjtőmunka, Szövegértelmezés jelentése. Gyűjtőmunka, szövegértelmezés. Az atom összetett voltának szükségszerűsége. Az atommag, ami a kémiai reakció során nem Modell készítése, egyéni ötletek alapján, „leltározás”: az atomokat felépítő részecskék változik. számbavétele, elhelyezkedése az atommagban és az elektronburokban. Az elektronburok, a változás helye. Héjszerkezet. Az anyagi minőséget és a tulajdonságokat meghatározó atomszerkezeti Modell készítése egyéni ötletek alapján, modellezés („leltározás”). tényezők azonosítása. Az elektronszerkezet és a tulajdonság közötti összefüggés felfedezése: első tizennyolc elem modelljének a legkülső héj hasonlósága a tulajdonságok Az rendszerezése az elektronszerkezet hasonlósága hasonlósága. alapján. Csoportmunka: a periódusos rendszer Az elemek atomszerkezeti jellemzése. tanulmányozása. Kulcsfogalmak fejlesztése: atom részecske


Tudománytörténet: aranycsinálás és az elemek felfedezése. Tudománytörténet: az alkimisták sikertelensége. Boyle: az elemek fogalma. Az atommag megváltozása nem kémiai változás. Radioaktivitás, izotópok. Mengyelejev munkássága 1., 2., 3., 1,3., 2,3., 3.5., 3.7.



9. oldal

Kulcskompetenci és Óraszá ák, kiemelt Témakörök altémák m fejlesztési feladatok 2.6 Periódusos 2 2 rendszer



Tájékozódás az elemek „térképén” a rendszám és a héjak szerint. A külső héj elektronjainak száma, a magányos (párosítatlan) elektronok és az elektronpárok száma.

Az első tizennyolc elem modelljének rendszerezése az elektronszerkezet hasonlósága alapján. Csoportmunka: a periódusos rendszer tanulmányozása.

Kapcsolódások

Kulcsfogalmak fejlesztése: atom részecske Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Egyetemes kultúra

3. Az atomok 19 kapcsolódása 3.1 Atomok kölcsönhatása 3.2 Atomos gázok, molekulák, elemmolekulák 3.3 Kristályos elemek

13

A hélium és neon nemesgáz tulajdonságának Milyen kölcsönhatás tarthatja össze az atomokat? értelmezése. Kísérlet: a hidrogéngáz és a képződő (naszcens) A hidrogén lehetőségeinek megismerése, a hidrogén reakcióképességének összehasonlítása, hidrogén előfordulása, a hidrogénatomok és értelmezése stabilizálódása. A magányos (párosítatlan) elektron szerepe a Modellezés: Hány hidrogént köthet meg a klór-, molekulaképződésben. az oxigén-, a nitrogén- és a szénatom? Verseny: atomarányok, képletírás, moláris tömeg Az atomok közötti kapcsolat kialakításáért a kiszámítása. külső héj elektronjai a felelősek. Előzetes elképzelés, felmérése a molekulák Az atom által kialakított kapcsolat (kötés) számát kölcsönhatásáról. a magányos (párosítatlan) elektronok száma Elképzelés, hipotézis: hányféleképpen határozza meg (oxigén- és nitrogénmolekulák). kapcsolódhatnak az atomok két, három vagy négy elektronnal? Fémek.. Nemfémes kristályok: gyémánt, grafit, szilícium (atomkristály, atomrács). Az I. és II. főcsoportbeli elemek elektronszerkezetének és halmazállapotának összehasonlítása a hidrogénével, ill. a Kulcsfogalmak fejlesztése: héliuméval. atom kémiai kötés molekula anyagok összetétele


A nemesgázok felfedezése. Avogadro és a molekulák Őskor, ókor: termésfémek, a pattinthatatlan „kövek”. Tudománytörténet: Vegyülő gázok törvénye. Dalton és Avogadro elképzelése. A fémes szerkezet tulajdonságai: keménység, keményégi skála, ásványi anyagok keménysége, teherbírása.


Kémia 7-8. évfolyam Kulcskompetenci ák, kiemelt fejlesztési feladatok Lényegkiemelő Problémamegoldó Döntési Kritikai


10. oldal

és Óraszá m

3.4 Vegyületmolekula , kristályos vegyületek



Azonos molekulák kölcsönhatására történő következtetés a halmazállapotból: hidrogénklorid, víz, jég, ammónia, metán, szén-dioxid. A molekulák közötti kölcsönhatás megjelenése, erősség szerinti besorolása: a halmazállapot, keménység, halmazállapot-változás, elegyedés, oldódás. A képlet és jelentése. A moláris tömeg és kiszámítása.

A jég, a homok, a csiszolópapír (korund) Másodlagos keménységének összehasonlítása. Elképzelések a kötőerők. keménység különbözőségéről. A tiszta (desztillált) víz és a sós víz elektromos A homok és a vezetésének összehasonlítása. homokkő építészeti Modellezés, „leltár”: a képződő ionok töltésének alkalmazása. meghatározása a proton és a cserélt elektronok Elektrosztatikus számából. Modellezés (síkon, térben): a kristályépítés jelenségek. Elektronvonzó„szabályai”, képesség. olvadás és oldódás. Kristályok alakja, Csoportmunka: különböző rácstípusú anyagok szimmetriája. összehasonlítása.

Atomkristály, homok.

atomrács,

szilícium-dioxid,

Az ionok képződése mint a megmaradás és a megváltozás egyszerre teljesülő lehetősége: az atommag változatlansága ellenére is képződhetnek töltéssel rendelkező részecskék a külső héjon lévő elektronok átadásával és átvételével. Összefüggés az átadott és átvett elektronok száma, az ionok töltése és a kapcsolódó ionok száma között. A vegyülési arány kifejezése a kapcsolódó ionok arányával: az ionos vegyületek képlete. Az ionok között ható vonzóerő, ionrács, ionkristály. Halmazállapot, olvadás, oldódás.

Kapcsolódások

2., 3.1, 3.2, 3.5.

Kulcsfogalmak fejlesztése: atom kémiai kötés molekula anyagok összetétele



Kémia 7-8. évfolyam Kulcskompetenci ák, kiemelt fejlesztési feladatok Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés


11. oldal

és Óraszá m

4. Kémiai 18 reakciók 4.1 Reakcióegyenlet. 4.2 Redoxireakciók

12



Kapcsolódások

A kémia Az atommagok (elemek) változatlanok, csak a Csoportmunka: „szintézis”. közöttük kialakuló kapcsolat (az Mi az ami megváltozik, és mi az ami megmarad megmaradási törvényei. A a kémiai reakciók során? elektronszerkezet) változik. tulajdonságok és az anyagi A matematikai műveletek és jelek kémiai A matematikai és a kémiai egyenlet ezzel tartalmának megfejtése, megértése, a kémiai összehasonlítása, a hasonlóságok és a minőség különbségek tudatosítása. megváltozása. sajátosság kifejezése. A vegyülési arányok alkalmazása: a kémiai Projekt: Az alkimisták titkosírásától a Matematika: egyenletek. reakcióegyenletekig. számítások, kiszámíthatóság. Kémiatörténet: A vegyülési arányok függetlenek az atomok Tervezés, kiszámíthatóság. „súlyviszonyok”. Irodalmazás. tömegétől, de tömegaránnyal is kifejezhetők. A reakció (az égés) értelmezése az elemek (atomok) szintjén: reakció az elemi oxigénnel, egyesülés, oxigénfelvétel. Reakció a kötött oxigénnel. Fémek ókori előállítása a fém szempontjából: oxigénelvonás, oxigénleadás. A fémek előállítása a szén szempontjából: az oxigén „helycseréje”, az átadás-átvétel elválaszthatatlansága. A jelenség értelmezése az elektronok szintjén. Reakció nem csak oxigénnel.

Kísérlet: a magnézium égése levegőn.

Kémiatörténet: az égés megfejtése, Lavoisier.

Kísérlet: a magnézium égése szén-dioxidban. Fémek előállítása az A magnézium égésének és a nátrium klórral ókorban. történő reakciójának összehasonlítása. Oxidálóés redukálószerek. Fertőtlenítő hatás.

Kulcsfogalmak fejlesztése: atom kémiai kötés kémiai reakició molekula anyagok összetétele




Témakörök altémák 4.3 Sav-bázis reakciók

12. oldal

és Óraszá m



A savak felismerése, megkülönböztetése Előzetes tudás felmérése: savanyú, savas. Kísérlet: oldatok, levek érzékeléssel és indikátorral (színváltozással). kémhatásának vizsgálata. A lúgok felismerése érzékeléssel és indikátorral. Viszonyítás a vízhez. A savas és bázikus tulajdonság anyagszerkezeti Előzetes tudás felmérése: mosás, zsírbontás, szappanfőzés. háttere. A hidrogén-klorid és az ammónia vízben történő Kísérlet: szökőkútkísérletek. oldódásának összehasonlítása a kémhatás A hidrogén-klorid és az ammónia oldódását kimutatásával. kísérő kémhatásváltozás értelmezése. Sav és lúg reakciója. Két reakció egy időben: Kísérlet: a kémhatás változása sav és lúg (sósav közömbösítés és sóképződés. A kémhatás és a vizes oldatban megjelenő és nátrium-hidroxid) kölcsönhatásakor. részecske (ion) megfeleltetése (oxóniumion, hidroxidion). A savas, lúgos és sós oldat elektromos vezetésének értelmezése: ionos oldatok. Ionok képződése a pozitív töltésű elemi részecske, a hidrogénion (proton) átadásával, ill. átvételével. A közömbösítés és a sav-bázis reakciók lényege (összefoglalás, szintézis). Kulcsfogalmak fejlesztése: atom kémiai kötés kémiai reakció molekula anyagok összetétele


Kapcsolódások Savak és indikátorok a konyhában. Természetes vizek, testnedvek, gyümölcslevek kémhatása, savas esők. A mosás, tisztítás története. Szóda, trisó, lúgkő, szalmiákszesz. A szappan és a mosószerek bőrre gyakorolt hatása..

Gyomorsavközömbö-sítés, A sav, a lúg és a keletkező sóoldat elektromos „lúgélesítés”: szóda és meszes víz vezetésének kimutatása. Modell készítése, modellezés: ionok képződése reakciója. protonátlépéssel, a pozitív és negatív töltések Ionok, kationok, számbavétele. anionok. A Összehasonlítás: a redoxireakció és a sav-bázis vegyületmolekulák dipólus jellege, reakció hasonlósága és különbözősége. vegyületmolekulák kölcsönhatása. Elektronvonzó képesség. 1., 2.., 3.1, 3.2, 3.5, 3.7.



13. oldal

A továbbhaladás feltételei

− Az anyag sokféleségének és sokoldalúságának felismerése, az anyagok tulajdonságaik és összetételük szerinti biztonságos rendszerezése. − Egy-egy folyamatban megjelenő sokféle változás felismerése, a folyamatok típusának megkülönböztetése. − A halmazállapotok, a tulajdonságok és a fontos reakciótípusok életkori sajátosságoknak megfelelő szintű anyagszerkezeti értelmezése. − A megmaradás és a megváltozás együttes megjelenésének atomszerkezeti értelmezése a kémiai reakciók során. − A kémiai jelrendszer használatának megismerése, a tanult elemek vegyülési arányának meghatározása, képletekkel történő kifejezése, egyszerű sztöchiometriai számítások megértése. 8. évfolyam Kulcskompetenci és Óraák, kiemelt Témakörök altémák szám fejlesztési feladatok Tudományos megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan)



Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata.

Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Szemelvényekből meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények összevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével.

Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata.


Kapcsolódások




14. oldal

és Óraszám

1. Ismétlő 3 rendszerezés

1



Ismeretek (magasabb szintű) rendszerré Információk gyűjtése a földön kívüli anyagról. fejlesztése. Az elemi részektől a kristályokig. Rendszerezés különböző szempontok szerint. Az anyagi világ egységes felépítése. Elemek, vegyületek, keverékek. A fizikai és a kémiai változás összehasonlítása. Tájékozódás a sokféleség világában, rendszerezése sokféle szempont szerint. Az atomi–molekuláris szerkezetet nem érintő és érintő változások, kémiai reakciótípusok. Kulcsfogalmak fejlesztése: atom kémiai kötés kémiai reakció molekula anyagok összetétele

Kapcsolódások Az anyag szerveződése. A természetben és a konyhában előforduló anyagok rendszerezése. A tanult folyamatok felismerése a természetben lejátszódó jelenségekben és a háztartásban megjelenő műveletekben. 1. 2. 3.1, 3.2, 3.7,

Kommunikációs 2. A nemfémes 19 Szabálykövető elemek és Lényegkiemelő vegyületeik Problémamegoldó Környezeti nevelés Kritikai

14

Új anyagok megismerése: az előfordulással, előállítással, fizikai és kémiai tulajdonságaival, felhasználásával, élettani szerepével, egészségügyi és környezetvédelmi hatásával kapcsolatos ismeretek alkalmazás szintű elsajátítása. A szerkezet, a tulajdonság és a felhasználás közötti összefüggések feltárása. Kulcsfogalmak fejlesztése minden altémában: atom kémiai kötés kémiai reakció molekula anyagok összetétele



Kémia 7-8. évfolyam Kulcskompetenci ák, kiemelt Témakörök altémák fejlesztési feladatok Döntési 2.1 Hidrogén Kritikai

15. oldal

és Óraszám

2.2 Klór, halogének, hidrogén-klorid, sósav 2.3 Oxigén, ózon

2.4 Víz



Kapcsolódások

A hidrogén kitüntetett szerepe. Tulajdonságaiból Ismeretek gyűjtése a hidrogén felhasználásáról. következő felhasználási területek.

Kozmikus előfordulás, fiatal csillagok energiatermelése, hidrogénbomba, energiahordozó. Hasonlóság és különbség a klórhoz viszonyítva. Gyűjtőmunka a klórról. PVC. Gyakorlati jelentőségük. A tulajdonságok összehasonlítása, a Élettani szerepük.. A vízoldhatóság, a vizes oldat kémhatásának hasonlóságok és a különbségek értelmezése. értelmezése, sóképzés, sók.. Frontális kísérletek megfigyelése, értelmezése. A sósav reakciói. Az oxigénfelvétel elektronszerkezeti Az égés feltételeinek felidézése, frontális Az oxidáció fogalma. következménye (elektronleadás). kísérletek megfigyelése, értelmezése. Kísérletek Allotrópia. Oxidálószer: az égésben és a biológiai az oxigénnel. Poszter készítése. Az oxigén energiatermelésben betöltött szerepe. körforgása. Az ózon Az oxigén vízoldhatósága és szerepe. előfordulása és szerepe. A víz tulajdonságai (halmazállapot, hőkapacitás, Gyűjtőmunka. Kémhatás, sav-bázis polaritás, sav-bázis sajátság). A tulajdonságaiból A természetes folyamatok modellezése. tulajdonság, dipólus következő kitüntetett szerepe természetes és Frontális kísérletek megfigyelése, értelmezése. jelleg, ásványi technikai környezetünkben. Az erélyes oxidáló anyagok migrációja, tulajdonság atomszerkezeti háttere. meteorológiai és élettani szerepe. Élettani, környezeti hatás.





16. oldal

és Óraszám

2.5 Kén, kénvegyületek, kénsav 2.6 Nitrogén, ammónia, salétromsav 2.7 Foszfor vegyületei

és



A kén tulajdonságai és halmazállapot-változása. A kén-hidrogén, a szulfidok, a kén-dioxid, a kéntrioxid tulajdonságai, felhasználása. A kénsav gyakorlati szerepe. A saverősségből következő tulajdonságok.

Csoportmunka: a kén halmazállapotváltozásának és kristályosításának megfigyelése, értelmezése. Gyűjtőmunka a kén előfordulásáról, kinyeréséről. Frontális kísérletek egyéni és/vagy csoportos feldolgozása. Frontális kísérletek a kénsavval; A tanult elemek összehasonlítása. A levegő csoportmunka: a víz és a kénsav eltérő tulajdonságú alkotói. összehasonlítása. A nitrogén mint a bázikus sajátság hordozója, az ammóniaoldat kémhatásának értelmezése. Csoportos munka: a zárt terű égés újbóli megfigyelése, a nitrogén összehasonlítása az A nitrogén mint savképző elem. oxigénnel. A foszfor módosulatai, reakciói. A víz és az ammónia összehasonlítása, a A foszfor mint savképző elem. salétromsav és a nitrátok tulajdonságainak megfigyelése. A kén ás a foszfor összehasonlítása.

Kapcsolódások Allotrópia. A kénvegyületek természetes előfordulása, a környezetre gyakorolt hatása. Kémiatörténet: a kénsav előállítása, saverőssége. A nitrogén körforgása, az oxigénétől eltérő szerep megismerése (szervezetünk nitrogén-tartalmú vegyületei). A bázis fogalma, a sav-bázis reakció lényege. A salétrom, a puskapor. A salétromsav előállítása. A világító foszfor. A gyufa és gyártása. Élettani szerep.



Kémia 7-8. évfolyam Kulcskompetenci ák, kiemelt fejlesztési feladatok Lényegkiemelő Problémamegoldó Döntési Kritikai Egyetemes kultúra


17. oldal

és Óraszám

2.8 Szén, ásványi szenek, szénmonoxid, széndioxid

2.9 Szerves vegyületek


A gyémánt és a jég összehasonlítása (pl. képek alapján). Gyűjtőmunka. Csoportos kísérlet: a fa lepárlásának megfigyelése, a fa és a faszén égésének összehasonlítása. A szén-monoxid és a szén-dioxid vízoldhatóságának összehasonlítása. Ellentétes irányú folyamatok egyensúlya. A A szénsav keletkezése és bomlása. szerves vegyületeket felépítő elemek. A legismertebb szénvegyületek és jelentőségük. A szén módosulatai, a szerkezet és a tulajdonságok összehasonlítása. A szén reakciói. Elem? Vegyület? Keverék? Az ásványi szenek gyakorlati jelentősége. A nyomás, a hőmérséklet és a keverés hatása a szén-dioxid vízben történő oldódására.

Kulcsfogalmak fejlesztése: atom kémiai kötés kémii reakció molekula anyagok összetétele szervetlen és szerves anyagok 2.10 Szilícium, szilíciumvegyület ek


Kapcsolódások Relatív atomtömeg (C-12), kormeghatározás. Az ásványi szenek keletkezése. Lepárlás, A természetes vizek savassága, karsztjelenségek. A szén-dioxid körforgása. A légzés lényege Az ásványi szenek, a kőolaj és a földgáz keletkezése. 1. 2. 3.1, 3.2

A szilícium és a szén (gyémánt) összehasonlítása. A szilícium gyakorlati jelentősége. A szén-dioxid és a szilícium-dioxid összehasonlítása. A szilícium-dioxid előfordulása, tulajdonságai.

Gyűjtőmunka, tablókészítés a szilícium Félfémek, félvezetők, alkalmazásáról. számítógép, Csoportos munka: agyag formázása, kiszárítása, mikroelektronika. (kiégetése). Történelem: Gyűjtőmunka, tablókészítés, üveg olvasztása, kőkorszak. A kvarc zománc készítése. és alkalmazásai. A földkéreg Az ismeretek rendszerezése (rendszerré Csoportos és egyéni munka: összefoglaló leggyakoribb szervezése). A jellegzetes nemfémes táblázat készítése. ásványai a szilikátok. tulajdonságok kigyűjtése. Savképzés, oxosavak. Szilikátok az építészetben és a képzőművészetben (üveg, máz, tűzzománc). 1. 2. 3.1, 3.2





18. oldal

és Óraszám

3. A fémes elemek és vegyületeik 3.1 A fémek jellemzői

3.2 Alkálifémek és alkáliföldfémek



Kapcsolódások

A fémes és nemfémes elemek tulajdonságainak felismerése, értelmezése. A fémek gyakorlati jelentőségének megismerése; a fémes rácsból következő fizikai tulajdonságok. Redukálóképesség, redukálósor. A megfigyelhető és az elektronszerkezet alapján várható tulajdonságok megfeleltetése.

Fémes és nemfémes szerkezeti anyagok funkcióinak összehasonlítása. Az előzetes tudás felelevenítése és alkalmazása. Csoportos kísérlet: réz, higany, ezüst kiválasztása fémekre. Elképzelések (hipotézis): a tulajdonságok értelmezése az előzetes tudás alapján.

A fémek szerkezete: technikatörténet: szerkezeti anyagok.

Kulcsfogalmak fejlesztése: atom kémiai kötés kémiai reakció A nátriumvegyületek gyakorlati fontossága és tulajdonságaik. A megfigyelhető és az elektronszerkezet alapján várható tulajdonságok megfeleltetése. A kalciumvegyületek gyakorlati fontossága és tulajdonságaik. A természetes vizek szén-dioxid-tartalmának következményei. Az oldhatóság és a szerkezet közötti összefüggés elemzése. A kedvező tulajdonságok és a sokoldalú felhasználás kapcsolata. Kulcsfogalmak fejlesztése: atom kémiai kötés kémiai reakció anyagok összetétele


Kémiatörténet: alkímia, az anyag átalakítása.

Kísérlet: szappanfőzés. Kálium, alkálifémek. Elképzelések (hipotézis): a tulajdonságok A nátrium értelmezése az előzetes tudás alapján. előfordulása. Nátriumvegyületek a konyhában, a Kísérlet: mész (tojáshéj) égetése, a termék konyhasó élettani tulajdonságainak vizsgálata, a változás fontossága. kikövetkeztetése. Bázis, lúg, sav-bázis A szénsav és a mészkő reakciójának reakció, lúgos megfigyelése, a reakció jelentőségének és kémhatás. következményeinek feltárása. Alkáliföldfémek, rádium – radioaktivitás. Mészkőképződés, karsztjelenségek, mészégetés, építészet, gipszszobrászat. Csapadékos reakciók.




19. oldal

és Óraszám

3.3 Alumínium és a vas; a fémek korróziója

3.4 Színesnemesfémek

és



A vas nélkülözhetetlenségének kémiai háttere (az Összehasonlítás: a vas és az alumínium tulajdonságainak összehasonlítása. acél elem, vegyület vagy keverék?). Összehasonlítás: az alumínium reakcióinak A vas, a nyersvas tulajdonságainak módosítása. összehasonlítása a nátriuméval és a kalciuméval. A redoxireakciók gyakorlati alkalmazása és Az öntöttvas, az acél és az ötvözetek haszna. A szén és a szén-monoxid redukáló összehasonlítása. tulajdonságának felismerése. Az elektromos áram kémiai hatásának elemzése, az elektrolízis Az előzetes ismeretek ismétlése, rendszerezése. Kísérlet: pl. réz elektrolízise oldatból ipari alkalmazása. A levegő, a vizek oxigéntartalmának Elképzelés (hipotézis): a jelenség értelmezése. Gyűjtőmunka, tablókészítés. következménye. Ötletbörze: Hogyan védjük meg? Kulcsfogalmak fejlesztése: atom kémiai kötés kémiai reakció anyagok összetétele Gyűjtőmunka, tablókészítés: a felhasználási területek mögött rejlő tulajdonságok feltárása. Az alkímia sikertelensége és az elem fogalmának kialakulása. Az ismeretek rendszerezése. A fémek redukálósora. Az arany tulajdonságai és a tulajdonságok módosítása. A fémes szerkezet és tulajdonság közötti összefüggések összefoglalása. Kulcsfogalmak fejlesztése: atom kémiai kötés kémiai reakció anyagok összetétele


Kapcsolódások A fémek technikai és társadalmi jelentősége. Történelem: vaskor, az alumínium térhódítása. Mágnesség, mágnesezhetőség. Ásványkincseink az ércek. Az alumíniumgyártás technológiai folyamatai. Történelem: a vasgyártás fejlődéstörténete. A korrózióvédelem felfedezése a mindennapokban. Az arany jelentősége az emberiség történetében és a kémiatörténetben. Történelem: réz- és bronzkor. Építészet, szobrászat, hangszerés ékszerkészítés. 1. 2. 3.1, 3.2, 3.5


Kémia 7-8. évfolyam Kulcskompetenci ák, kiemelt fejlesztési feladatok Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés Együttműködési Kritikai Döntési


20. oldal

és Óraszám

4. Hétköznapi kémia

4.1 Energiaforrásaink



Kulcsfogalmak fejlesztése minden altémában: molekula anyagok összetétele Milyen változások „energiatermelésre”? Technikai energiaforrások.

és

A tápanyagok szerepének tudatosítása 4.3 Építőanyagok

4.5 Műanyagok

Az energia megmaradásának törvénye, megújuló Ismeretfelmérés: Mi mire kell? Mit miért energiaforrások. eszünk? Gyűjtőmunka, kiselőadások, Biológiai funkciók. poszterkészítés.

alkalmasak Energiadiagaramok készítése, értelmezése. biológiai

4.2 Tápanyagaink

4.4 Üveg, porcelán, finomkerámia

Kapcsolódások

A sárkunyhóktól a felhőkarcolókig (keverékek építőipari alkalmazásai) Gyűjtőmunka, kiselőadások, poszterkészítés.

Az építészet fejlődéstörténete a szerkezeti anyagok szempontjából.

A napon szárított agyagtól a porcelánig (optimális arányú keverékek: formázható agyag, Csoportos kísérletezés: tejfehérje átalakítása. mázak, üveg). Csoportmunka: a forgalomban lévő műanyagok A szilárd szemcsék mérettartománya azonosítása, felismerése Természetes anyagok módosítása (kolloidok). Mesterséges műanyagok Természetes vagy mesterséges? Történelem: a kémia korai alkalmazásai. Hasznos kémia a ház körül (javítások, festés, Történelem: növényvédelem, rovarirtás, műtrágyázás). népszaporodás, új Biokertészet. anyagok, szerkezeti anyagok iránti kereslet; szokások felelevenítése.





21. oldal

és Óraszám

4.6 Háztartási, ház körüli vegyszerek 4.7 Egészség 4.8 Szépség

4.9 Kockázat és haszon



Praktikus eljárások kémiai háttere (fizikai és Kísérletezés: oltott mész készítése, meszelés, kémiai folyamatok alkalmazása a háztartásban). színezés földfestékkel. Kísérletezés: praktikus eljárások (zsíroldás, mosás, tisztítás, fehérítés, vízkőoldás, folteltávolítás, színezés, textilfestés, A kémia szerepe egészségünk védelmében és oldás) kipróbálása. helyreállításában (a vitaminoktól a gyógyszerekig). Vitafórum: Ki a felelős? Csoportos kísérletezés: Konyhakémia: műveletek, változások a a C-vitamin hatásának kimutatása. Gyógyteák és kivonatok készítése. A tanult változások konyhában. (jelenségek, folyamatok) felfedezése az ételkészítés folyamatában. A kémia mint a test- és szépségápolás eszköze. A kozmetikumok összetevőinek megismerése, előállításuk értelmezése, fogkrém készítése. Lehet-e káros a tudomány, a kémia? Az egészségkárosítás és a környezetszennyezés Vitafórum: Van-e lehetőség a választásra? okai. A kémia jelentősége az emberiség történetében. Szintézis.

Kapcsolódások Balesetvédelmi rendszabályok. A vegyszerek és a „vegyipar” okozta környezeti ártalmak. A gyógyhatású anyagok készítésének története. Hatóanyagok kioldása (extrakció). A kozmetikumok készítésének története, a kenőcsök, krémek, gélek kémiája (kolloidika). Kémiai katasztrófák, élvezeti szerek. 1., 2., 3.1

A továbbhaladás feltételei:

− A környezetünkben előforduló anyagok és folyamatok felismerése, rendszerezése. A tanult elemek, vegyületek előfordulásával, előállításval, fizikai és kémiai tulajdonságaival, felhasználásával, élettani szerepével, egészségügyi és környezetvédelmi hatásával kapcsolatos ismeretek alkalmazás szintű ismerete, a szerkezet, a tulajdonság és a felhasználás közötti kapcsolatok felismerése. − A megismert anyagszerkezeti fogalmak alkalmazása a halmazállapotok, a tulajdonságok és a reakciók értelmezésére. − A kémiai jelrendszer használatának megismerése, a tanult elemek vegyülési arányának meghatározása, képletekkel történő kifejezése, egyszerű sztöchiometriai számítások elvégzése.



KÉMIA HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (7-8. ÉVFOLYAM)

Recommend Documents