Kémia 7. osztály
1
Tartalom
Kémia 7. osztály 1.
Keverék és vegyület tulajdonságainak tanulmányozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
2.
Szétválasztási eljárások I. Ülepítés, szűrés, kristályosítás, szublimáció, oldás, bepárlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
3.
Szétválasztási eljárások II. Kromatográfia, adszorpció, centrifugálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
4.
Szétválasztási eljárások III. Desztillálás .‟
5.
A víz a környezetünkben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
6.
Aladdin csodalámpája, és a megfagyott föld esete, avagy bűvészkedjünk a hőfelszabadulással és a hőelvonással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
7.
Tűzijáték . . ‟
8.
Tűzgyújtás gyufa nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
9.
Éghetetlen fonál, éghetetlen papír . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
8
14
10. Tűzgyújtás jéggel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 11. Csapadékképzési reakciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 12. Sav-bázis titrálási feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Szerzők: Ábrahámné Csákányi Ildikó, Dr. Bögölyné Róber Judit, Kertészné Bagi Beatrix, Pálinkás Margit, Tóth Anita Lektorálta: Prof. Dr. Csapó János egyetemi tanár A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0012 „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron” című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.
2
Kémia 7. osztály
Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit
1. Keverék és vegyület tulajdonságainak tanulmányozása Emlékeztető, gondolatébresztő A keverékek olyan anyagi halmazok, amelyek fizikai eljárásokkal elválaszthatók egymástól. A vegyületekről ugyanez nem mondható el, mivel a vegyületekben az anyagok nem őrzik meg a régi tulajdonságaikat, új kémiai kötések alakulnak ki, és ezáltal új anyagok keletkeznek, amelyek új tulajdonságokat hordoznak. A vegyületeket alkotó anyagok csak kémiai eljárásokkal különíthetők el egymástól. A következő kísérletekben példákat láthatsz mindkét anyagcsoportra, és arra, hogy mi a különbség fizikai változások és kémiai változások között. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • • •
200 cm3-es főzőpohár 3 db kémcső kémcsőállványban Bunsen-állvány dióval üvegbot kémcsőfogó mágnes
• • • • •
szűrőpapírcsík homokkal telt tál 1:1 arányban hígított sósavoldat ólom-nitrát- vagy ólom-acetát-oldat egy vegyszeres kanál kén és ugyanennyi vaspor keveréke
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Kén és vaspor keverékének egy részét szórd főzőpohárban lévő vízbe, majd üvegbottal keverd össze! Mit tapasztalsz? Hol helyezkednek el az egyes anyagok? 2. Késhegynyi mennyiségű kén és vaspor keveréket tegyél kémcsőbe, majd kevés hideg sósavat öntsél rá, és enyhén melegítsd a kémcsövet! Figyeld meg, mi történik! 3. A maradék keverékhez közelíts mágnessel! Teljesen különítsd el a vasport a kéntől a művelet megismétlésével! 4. A különválasztott anyagokat ismét keverd össze, és tedd száraz kémcsőbe! Ferdén fogasd
állványba, majd tegyél alá homokkal telt tálat és addig melegítsd, amíg izzani kezd! Ezután várd meg amíg a kémcső kihűl és törd össze! Szedd ki belőle óvatosan a keletkezett anyagot, majd újra vizsgáld meg az 1. és 3. pontok szerint! 5. A vizsgálat elvégzése után a terméket tedd kémcsőbe, és öntsél rá híg sósavat! A fejlődő gázt óvatosan szagold meg, majd a kémcső szájához tartsál ólom-nitrátba vagy -acetátba mártott szűrőpapír csíkot! Értelmezd a látottakat!
Feladatlap
3
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Első kísérlet:
Melyik anyag helyezkedik el a víz tetején? Melyik anyag helyezkedik el a pohár alján? Miért? Milyen típusú szétválasztást figyelhettél meg? 2. Második kísérlet: Mit tapasztalsz? Írd fel a reakció egyenletét! Melyik anyagot tudtad elválasztani a másiktól elemi állapotban? Miért? Milyen típusú az elválasztás? 3. Harmadik kísérlet: Mi történik a mágnes hatására? Milyen szétválasztást végeztél? 4. Negyedik kísérlet: Mit tapasztalsz? Írd fel a reakció egyenletét! Mágnesezhető-e a keletkezett anyag? Víz hatására történik-e változás? Milyen típusú változás történt? 5. Ötödik kísérlet: Milyen gáz keletkezik? Milyen energiaváltozással jár a reakció? Írd fel a reakció egyenletét! Mi történik a szűrőpapír csíkkal? Miért? Mi történt a vassal és a kénnel a reakció során?
Felhasznált irodalom DR PERCZEL Sándor, DR WAJAND Judit (1989): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. egységes jegyzet: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar ÁBRA: saját ötlet alapján
4
Kémia 7. osztály
Készítette: Tóth Anita
2. Szétválasztási eljárások I. Ülepítés, szűrés, kristályosítás, szublimáció, oldás, bepárlás Emlékeztető, gondolatébresztő A keverékek alkotórészeit szétválaszthatjuk, ha azok különböző tulajdonságúak. Eltérő pl. az oldhatóságuk, olvadás- és forráspontjuk, különböző a részecskéik mérete. Az oldást, az ülepítést, a kristályosítást az iparban az anyagok tisztítására alkalmazzák. A kiváló kristályok mérete a kristályosodás körülményeitől függ. Szűréssel a nem oldódó és nem ülepedő anyagok választhatók el az oldott anyagtól és az oldószertől. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • • • •
vegyszeres kanál óraüveg üveghenger főzőpoharak talpas lombik tölcsér, szűrőpapír 2 db félmikro kémcső
• • • • • • •
kémcső, kémcsőállvány Bunsen-égő üvegbot hosszú nyakú gömblombik talpas állvány, lombikfogó vízfürdő vasreszelék
• • • • • •
szénpor desztillált víz kálium-nitrát kalcium-karbonát nátrium-klorid szalmiáksó
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. „Aranymosás” Egy óraüvegen keverj össze egy kanál vasreszeléket és egy kanál szénport! A keveréket tedd az üveghengerbe, önts rá vizet, és alaposan rázd össze, aztán hagyd állni kicsit az asztalon! Öntsd le a főzőpohárba a széntartalmú vizet, az üveghengerbe pedig önts újra vizet, és ismételd meg a folyamatot! Az ábra alapján hajtogass két szűrőpapírt, és akkorára vágd körbe, hogy a papír széle a tölcsér széle alatt legyen 0,5-1 centiméterrel! Öblítsd át a tölcsért vízzel, mielőtt a szűrőpapírt beleteszed! Szűrd le a szenes vizet és a vasreszeléket tartalmazó vizet is! Ha megszáradnak a papírok, visszakaptad a két anyagot. 2. Kristályosítás A kémcsövet töltsd félig vízzel, melegítsd
meg, oldj fel benne 1 kanál kálium-nitrátot! Melegítsd tovább, míg fel nem oldódik! Utána öntsd ketté az oldatot a félmikro kémcsövekbe! Az egyiket kevergesd üvegbottal, miközben kihűl! Figyeld meg a kiváló kristályokat! 3. Fehér porok szétválasztása Keverj össze egy-egy kanál kalcium-karbonátot, nátrium-kloridot és szalmiáksót! Rögzítsd a gömblombikot az állványba az ábrán látható módon! Szórd a keveréket a gömblombikba, zárd le hideg vizet tartalmazó főzőpohárral! Óvatosan melegítsd a lombik tartalmát! Ha már nem látható kiválás a hideg pohár alján, zárd el az égőt! A maradék port öntsd át főzőpohárba és próbáld vízben feloldani! Kevergesd, aztán hagyd ülepedni! Szűrd le, a szűrletből vízfürdőn párologtasd el a vizet!
Feladatlap
5
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mit figyeltél meg az üveghengerben az összerázás után? 2. Milyen anyagokat lehet szétválasztani az „aranymosás” módszerével? 3. A kálium-nitrát oldhatósága hogyan függ a hőmérséklettől? 4. Milyen kristályok váltak ki a keverés hatására, és milyenek a nyugalomban hagyott kémcsőben? 5. Melyik anyag kristályosodott ki a hideg pohár alján? 6. Hogy nevezzük a melegítéskor bekövetkezett halmazállapot-változást? 7. A fehér porok közül az egyik anyag nem oldódik vízben. Melyik ez? Hogy nevezik a természetben előforduló alakját? 8. Mi a víz elpárologtatása után visszamaradó anyag hétköznapi neve? Hogy nevezzük ezt az eljárást, és mikor alkalmazzuk? 9. Ha vízben oldással kezdjük a szétválasztást, utána szűrünk, aztán melegítjük az oldatot, megkaphatjuk a három anyagot?
Felhasznált irodalom PERCZEL Sándor, WAJAND Judit (1985): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 74-75. RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. pp. 49- 50. ISBN 963 697 243 5 ÁBRA: saját ötlet alapján
6
Kémia 7. osztály
Készítette: Tóth Anita
3. Szétválasztási eljárások II. Kromatográfia, adszorpció, centrifugálás Emlékeztető, gondolatébresztő Azt a folyamatot nevezzük adszorpciónak, amely során a szilárd anyagok a felületükön gázokat vagy oldott anyagokat kötnek meg. Az adszorbens olyan anyag, aminek nagy a felületi megkötőképessége. Jó adszorbens a faszén, az aktív szén. Kromatográfiával olyan vegyületekből álló keverékeket lehet szétválasztani, amelyeknek különböző a megkötődési tulajdonsága, az adszorpciós képessége. A papírral végzett szétválasztás a papírkromatográfia. A centrifugálást a laboratóriumi gyakorlatban a kevés vagy nehezen szűrhető anyagok elkülönítésére használják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • •
főzőpoharak szűrőpapír, szűrőpapírcsík állvány, kémcsőfogó vegyszeres kanál 2 db tölcsér
• 2 db talpas lombik • centrifugacső, centrifuga • híg (0,1 tömeg%-os) metilénkékoldat • híg eozinoldat
• • • • •
0,1 tömeg%-os fukszinoldat aktív szén nikkel-szulfát-oldat nátrium-hidroxid-oldat desztillált víz
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Kromatográfia Egy magas főzőpohárban keverj össze 10 cm3 metilénkék- és 10 cm3 eozinoldatot! Figyeld meg az elegy színét! Tegyél a folyadékba egy kb. 20 cm hosszú és 2 cm széles szűrőpapírcsíkot úgy, hogy a papír 2 cm-re a folyadékba merüljön! A papír felső végét rögzítsd az állványra szerelt kémcsőfogóval! Vizsgáld meg a papírt, miután felszívta a folyadékot! 2. Adszorpció Egy főzőpohárba önts vizet, pirosítsd meg néhány csepp fukszinoldattal! Öntsd ketté a festékoldatot! Az egyikbe tegyél két kanál aktív szenet és a főzőpoharat rázogatva
keverd jól össze! Az ábra alapján hajtogass szűrőpapírokat! Lassan öntve szűrd át a lombikokba mindkét oldatot, a redős szűrőpapírt az aktív szenes oldathoz használd! 3. Centrifugálás Önts egy kis főzőpohárba kevés nikkelszulfát-oldatot, majd önts hozzá ugyanannyi nátrium-hidroxid-oldatot! Figyeld meg a változást! Jelöld meg a centrifugacsövedet! Tölts a kémcsőből a centrifugacsőbe, és szólj a laboránsnak! Tedd a csövet a többiekkel együtt a centrifugába, ahogy mutatják! Vizsgáld meg a cső tartalmát a centrifugálás után!
7
Feladatlap
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Milyen színűek a szűrletek? Mivel magyarázod a változást? 2. Az adszorpcióval ellentétes folyamat a deszorpció. Mit kéne önteni az aktív szenes szűrőpapírra, hogy ezt szemléltessük? 3. Milyen színű a metilénkék és az eozin? Milyen színű volt a kettő keveréke? 4. Mit figyeltél meg a papíron, miután a folyadékba tetted? Melyik festéket „szállította” magasabbra a folyadék? 5. Mit láttál a kémcsőben a vizes oldatok összeöntése után? 6. A kémcsőben kémiai reakció játszódott le, nátrium-szulfát és nikkel-hidroxid keletkezett. Az egyik nem oldódik vízben. Melyik lehet? Gondolj arra, milyen színűek voltak az oldatok az összeöntés előtt! 7. Mit tapasztaltál a centrifugálás után? 8. Miben különböznek azok az anyagok, amelyeket centrifugálással lehet szétválasztani? 9. Melyik szétválasztási eljáráshoz hasonló elven alapul a centrifugálás?
Felhasznált irodalom PERCZEL Sándor, WAJAND Judit (1985): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 319. SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs, PÉNTEK Lászlóné ( 2006): Kémia 7. (negyedik kiadás)Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. pp. 88-90. ÁBRA: saját ötlet alapján
8
Kémia 7. osztály
Készítette: Tóth Anita
4. Szétválasztási eljárások III. Desztillálás Emlékeztető, gondolatébresztő A desztilláció latinul azt jelenti: lecsepegni. A desztillálás olyan tisztítási, szétválasztási módszer, ami a folyadékok forralásának és lecsapódásának jelenségét használja fel. Desztillálással elválasztható egymástól az oldószer és az oldott anyag. Két vagy több illékony folyadékból álló elegyet is alkotórészeire választhatunk szét desztillációval. Használják oldatok töményítésére is. Ha a desztilláció szilárd maradéka a hasznos anyag, az eljárást bepárlásnak nevezik. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • • •
vegyszeres kanál főzőpohár 2 db állvány lombikfogó hűtőfogó frakcionáló lombik dugóval
• • • • • •
hőmérő hűtő gumicsövek talpas lombik vasháromláb kerámiabetétes drótháló
• • • •
Bunsen-égő kálium-permanganát desztillált víz horzsakő
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A vízcsap közelében szereld össze a desztilláló készüléket az ábra alapján! 2. A frakcionáló lombikot az elvezetőcső alatt tedd a lombikfogóba és rögzítsd az állványba! A lombik nyaka függőleges legyen! 3. A hűtőcsövet rögzítsd a másik állványhoz ferdén, és csatlakoztasd a lombik oldalsó, elvezetőcsövéhez! 4. A hűtő alsó, bevezető csövét kösd össze gumicső segítségével a vízcsappal! 5. A felső, elvezető gumicsövet tedd a lefolyóba! 6. A főzőpohárban készíts kb. 50 cm3 nagyon híg kálium-permanganát-oldatot! Öntsd a frakcionáló-(gömb)-lombikba, és szórj bele néhány horzsakövet! Utána zárd le a lombikot
hőmérővel ellátott dugóval! A hőmérő alsó vége az elvezetőcső magasságánál legyen! 7. A hűtő elvezető vége alá tegyél szedőedénynek talpas lombikot! Ha szükséges, tegyél a talpas lombik alá „magasítást”! 8. Töltsd fel vízzel a hűtőcsövet, utána állítsd be a vízfolyást úgy, hogy gyenge sugárban folyjon! Melegítsd forrásig a lombikot, utána szabályozd az égőt úgy, hogy a forrás egyenletes legyen! Olvasd le a hőmérő értékét! 9. Addig folytasd a melegítést, míg jól látható mennyiségű (kb. kétujjnyi magas) folyadék nem lesz a szedőedényben! Zárd el az égőt, és figyeld meg a folyadékokat a gömblombikban és a szedőedényben is!
9
Feladatlap
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Milyen fizikai folyamatok, halmazállapot-változások történnek a desztillálás során? 2. Az anyagok melyik fizikai tulajdonságán alapul ez a szétválasztási eljárás? 3. Mit mutatott a hőmérő? 4. Miért kellett horzsakövet tenni a frakcionáló lombikba? 5. Milyen színű volt a kálium-permanganát-oldat a desztillálás előtt és után? Hasonlítsd össze az oldatok töménységét! 6. Milyen folyadék ment át a szedőedénybe? 7. Ha folyadékelegyek szétválasztása céljából desztillálunk, melyik folyadék párolog el előbb?
Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. p. 49. ISBN 963 697 243 5 ÁBRA: saját ötlet alapján
10
Kémia 7. osztály
Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit
5. A víz a környezetünkben Emlékeztető, gondolatébresztő Az élet szempontjából nélkülözhetetlen vegyület. A Föld több mint kétharmad részét borítja, de csak mintegy 2 %-a édesvíz. Az életünk során napi 1,52 liter víz szükséges az életben maradásunkhoz, és több száz litert használunk el főzésre, mosásra és egyéb célokra. Mindehhez mindig tiszta vízre van szükségünk. A víz természetes körforgása során sokféle anyag képes feloldódni benne, amelyek nem mindig szolgálják a céljainkat. Ezért van szükség arra, hogy képesek legyünk megtisztítani a környezetünkben található természetes vizeket. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 250 cm3-es frakcionáló lombik (ábra:1) • Liebig-hűtő gumicsövekkel (ábra:3) • 100 °C-os hőmérő, (ábra:5) • üvegtölcsér, dugók
• • • • •
gólyaorr furatos dugóval 2 db Bunsen-állvány 2 db dió, lombikfogó Bunsen-égő (ábra:4) felfogó edény, főzőpohár vagy lombik (ábra:2)
• • • •
CuSO4-oldat horzsakő csapvíz talajvíz vagy szennyezett víz
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A frakcionáló lombikot fogasd be függőlegesen állványba! 2. Kivezető csövét csatlakoztasd Liebig-hűtőhöz, amit egy másik állványhoz kell rögzítened! 3. A hűtő másik végéhez csatlakoztass egy gólyaorrot, amely alá helyezz egy 100 cm3-es főzőpoharat! 4. A lombikot töltsd meg félig talajvízzel és CuSO4-oldattal szennyezett csapvízzel, majd dobjál bele 2-3 horzsakövet! 5. A lombik száját zárd le olyan egyfuratú dugóval, amelynek furatába hőmérőt helyeztél!
6. A Liebig-hűtőt kapcsold gumicsövekkel a csaphoz és a lefolyóhoz! 7. A lombik alá helyezz Bunsen-égőt, amellyel fokozatosan melegítsd a lombikot! 8. Ha a forrás megindult, olvasd le a hőmérsékletet! 9. A melegítést addig folytasd, amíg a szedőedényben kb. 50 cm3-nyi víz összegyűlik! 10. Közben folyamatosan figyeld a hőmérsékletet! 11. A hőmérsékleti adatokat jegyezd fel a füzetedbe!
Feladatlap
11
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Miért marad stabilan a folyamat alatt a hőmérséklet?
2. Hasonlítsd össze a kezdeti vizes oldatot és a kész párlatot!
3. Mi alapján megy végbe a desztilláció? Értelmezd a folyamatot!
4. Mi a szerepe a horzsakőnek?
5. Milyen gyakorlati alkalmazásait ismered a desztillációnak?
Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján.
Kémia 7. osztály
12
Kémia 7. osztály
Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit
6. Aladdin csodalámpája, és a megfagyott föld esete, avagy bűvészkedjünk a hőfelszabadulással és a hőelvonással Emlékeztető, gondolatébresztő Nem is gondoljuk, hogy a kémiai folyamatok mindig energiaváltozásokkal járnak, mivel nem minden folyamat során észlelünk jelentős energiaváltozást. Vannak azonban olyan esetek, amelyeknél nyilvánvalóan érzékeljük a hőenergia felszabadulását, vagy elnyelődését. A hőfelszabadulással járó reakciót exoterm reakciónak, a hő elnyelődéssel járót endoterm reakciónak nevezzük. A következő kísérletekben ezekre a folyamatokra látunk két érdekes és látványos példát. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • • •
kisebb vegyszeres kanál átlátszatlan csiszolt dugós edény szűrőpapír zsinór 2db kémcső, kémcsőállványban hőmérő (-20 °C-ig)
• • • •
egy kevés föld ammónium-nitrát desztillált víz 30-50 cm3 30 tömeg%-os hidrogén-peroxidoldat • porrá tört kristályos kálium-jodid
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Exoterm reakció: 1.a Öntsél a hidrogén-peroxid oldatot az átlátszatlan csiszolt dugós edénybe! 1.b A kálium-jodid port „csomagold be” a szűrőpapírba a papír négy sarkát felhajtva, majd kötözd meg jó erősen a zsinórral! 1.c Helyezd a csomagot az edény belsejébe úgy, hogy a dugó tartsa a zsinórt, de a csomag ne látszódjék az üvegen kívül! 1.d Amikor eltávolítod a dugót, a csomag belehull a hidrogén-peroxid oldatba! Néhány másodpercen belül, a kiáramló vízgőzben akár egy dzsinn is elbújhat.
2. Endoterm reakció: 1.a Öntsél egy kémcsőbe desztillált vizet, és mérd meg a hőmérsékletét! 1.b Egy másik kémcsőbe tegyél kevés földet, majd öntsél rá annyi desztillált vizet, hogy híg, folyós sár keletkezzen! 1.c Ezután dobjál bele egy fél vegyszeres kanálnyi ammónium-nitrátot és keverd el a híg masszát egy üvegbottal! 1.d Helyezzél bele hőmérőt és figyeld meg a hőmérséklet változását a tiszta desztillált vízhez képest!
13
Feladatlap
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mit jelent az exoterm, és mit az endoterm reakció? 2. Mi történik ha hidrogén-peroxidot reagáltatunk kálium-jodiddal? Írd fel a reakció egyenletét! 3. Milyen előjelű az exoterm reakció reakcióhője? Miért? 4. Mi történik, ha ammónium-nitrátot oldunk fel vizes keverékben? 5. Milyen előjelű a reakcióhő? Miért? 6. Mondj példákat a környezetünkből exoterm és endoterm reakciókra!
Exoterm reakció: Képzeljük el a kísérletünket úgy, mintha valóságos csodalámpánk lenne!
helyezzük a kálium-jodidos zacskót a tető alá a fonallal
emeljük meg a tetőt
a gőzben akár a dzsinn is megjelenhet
Endoterm reakció: Készíts híg sarat, és tegyél bele egy kanál ammónium-nitrátot, majd a hőmérőt és figyeld a hőmérséklet változását!
Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963 188512 7 ÁBRA: saját ötlet alapján
Kémia 7. osztály
14
Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó
7. Tűzijáték Emlékeztető, gondolatébresztő A tűz nagyon fontos szerepet töltött be az emberré válás folyamatában. A beszéd és a tárgyhasználat mellett a tűz megszelídítése emelte ki az állatvilágból. Hosszú idő telt el a villámcsapástól lángra lobbant fa őrzésétől a ma használatos gyufa használatáig. Az itt elvégzendő kísérletek nagy körültekintést igényelnek. Segítségükkel bepillantunk a tűzijáték kémiájába. A 2. kísérletrészben használt sellak állati eredetű természetes gyanta. Napjainkban antik bútorok, értékes hangszerek felületkezelésére használják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • kb. 15 cm hosszú drótdarabkák • porcelántál • üres konzervdoboz • Bórszeszégő • kerámiabetétes drótháló • dörzsmozsár
• porcelánháromszög • vegyszeres kanál • papírtekercs (egyik végén leragasztva) • szárítószekrény • bárium-nitrát • durva vaspor
• kristályvizes stroncium-nitrát • sellak • alumíniumpor • vaspor • keményítő • desztillált víz
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Csillagszóró készítése Törd porrá a bárium-nitrátot és a keményítőt, keverd össze a durva vas- és alumíniumporral, majd az egészet kevés meleg vízzel „gyúrd” sűrű péppé! A levágott drótdarabkák egyik végét vond be a masszával, és szárítsd ki! 2. „Görögtűz” Olvaszd össze a 10 g kristályvizes stronciumnitrátot és 2,5 g sellakot a következőképpen! Hevítsd a stroncium-nitrátot a konzervdobozban a kristályvízének elvesztéséig (közben kevergesd a drótdarabbal)! Vedd le a lángról,
majd langyos állapotában keverd hozzá a sellakot! Az így kapott keveréket kerámiabetétes dróthálón, kevergetés közben olvaszd össze a kásás állapot eléréséig! Kihűlés után dörzsmozsárban porítsd, majd gyújtsd meg a keveréket! 3. „Bengáli tűz” Készíts csirizt: 2 g keményítő és 1 cm3 víz felhasználásával! A 15 g bárium-nitrátot, 1,5 g alumíniumport és a 12 g vasport keverd össze porcelánmozsárban a csirizzel! Töltsd meg a papírtekercset a keverékkel! Jól szárítsd ki, majd gyújtsd meg!
Feladatlap
15
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Írd le a tapasztalataidat! Mit láttál az egyes esetekben? csillagszóró: .........................................A görögtűz: ...............................................A bengáli tűz: ..........................................A 2. A lejátszódó folyamatokat az alábbi egyenletek írják le. Rendezd az egyenleteket! Állapítsd meg, hogy a résztvevő anyagok száma szerint melyik típusba sorolhatók! Ba(NO3)2 = BaO + NO2 + O2 reakciótípus: ............................................................. Al + O2 = Al2O3 reakciótípus: .............................................................. Sr(NO3)2 = SrO + NO2 + O2 reakciótípus: .............................................................. Elemezd a látottakat az alábbi kérdések alapján! Mit gondolsz? 3. Minek a hatására alakult át a bárium- és a stroncium-nitrát? ............................................................................ ...................................................................................................................... 4. Miért égett szikrázva az alumínium? .......................................................................................................................... ........................................................................ 5. Melyik anyag okozhatta a görögtűz esetében a láng kárminvörös színét? ...................................................... ............A 6. Határozd meg az égés fogalmát!...A ..................................................................A 7. Sorold fel a gyors égés három feltételét! .................................................................................................................... .............................................................................. 8. Milyen szerepet tölt be az elvégzett kísérletekben a bárium- és a stroncium-nitrát? ..................................................................A 9. Mit jelent a tökéletes égés? ............A ...................................................... 10. Mi a tűzoltás alapja? ........................A .......................................... 11. Sorolj fel jó tűzoltó anyagokat! .....A ..................................................................A 12. Mivel célszerű oltani és miért, • ha elektromos berendezés lángra lobban? ............................................................................................................ • ha begyullad a farakás?.................A • ha a víz tetején összegyűlt olaj meggyullad?..........................................................................................................
Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 376-379. ISBN 963 18 8512 7 SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs, PÉNTEK Lászlóné (2008): Kémia 7. Kémiai alapismeretek. Mozaik Kiadó, Szeged. pp. 3540. ISBN 978 963 697 394 0 ÁBRA: saját ötlet alapján
16
Kémia 7. osztály
Készítette: Kertészné Bagi Beatrix
8. Tűzgyújtás gyufa nélkül Emlékeztető, gondolatébresztő Az égés feltételeiről, folyamatáról az előző tanévekben már sok tapasztalatot szereztél. A tűzgyújtás ma már nagyon egyszerű művelet, és mindössze néhány pillanatig tart. Sorolj fel olyan eszközöket, melyeket régen, illetve olyanokat, melyeket ma használunk tűzgyújtásra! Nézz utána interneten mi a kapcsolat Irinyi János munkássága és a tűzgyújtás között! (Itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Irinyi_J%C3%A1nos) Régen a robbanásveszélyes dörzsgyufát használták „tűzcsiholásra”. Ezt váltotta fel a biztonsági gyufa. Mi a kettő közötti különbség? (Itt olvashatsz róla: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyufa) Laboratóriumban a tűzgyújtás gyufa nélkül is lehetséges. Ennek hátterében általában az áll, hogy a felhasznált vegyületből keletkezett oxigén vagy erélyes oxidálószer a környezetében található anyaggal reagál! Próbáld ki, de kísérletezéskor feltétlenül használj védőszemüveget és gumikesztyűt! Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • • •
porcelántál szemcseppentő üvegbot vasháromláb kerámiabetétes drótháló vatta (cellulóz-nitrát)
• • • • • •
vegyszeres kanál dörzsmozsár törővel digitális mérleg gumikesztyű védőszemüveg kálium-permanganát
• • • • •
tömény kénsavoldat nátrium-peroxid kénpor kálium-klorát csapvíz
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) A kísérletekben maró hatású, veszélyes anyagokkal dolgozol, ne feledkezz meg a védőszemüveg és gumikesztyű használatáról! 1. „Tűzgyújtás” 1.a Vasháromlábon álló kerámiabetétes drótháló közepére helyezz el egy kb. 2 cm átmérőjű cellulóz-nitrátból készült vattagolyót! 1.b Készíts porcelántálba pár csepp tömény kénsavat, majd adj hozzá negyed vegyszeres kanálnyi kálium-permanganát port! 1.c Üvegbottal keverd össze, majd érintsd a botot a vattapamacshoz! 1.d Figyeld meg a vatta változását! 2. „Tűzgyújtás ” 2.a Tegyél porcelántálba egy újabb vattagolyót!
2.b Szórj rá egy vegyszeres kanálnyi nátriumperoxidot! 2.c A vatta tetején lévő nátrium-peroxidra, cseppentővel cseppents pár csepp vizet! 2.d Figyeld meg a reakció hevességét! 3. „Dörzsgyufa” készítése (tanári bemutató kísérlet) 3.a Mérjünk ki digitális mérlegen pontosan 0,1 gramm kénport és 0,1 gramm káliumklorátot! 3.b Dörzsmozsárban keverjük össze! 3.c A keverés során a port erőteljesen nyomjuk a dörzsmozsár falához! A tanulók figyeljék meg a hang és fényhatásokat!
17
Feladatlap
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Megfigyeléseid alapján egészítsd ki az alábbi mondatokat az odaillő anyagok (folyamatok) nevével! A szilárd……………….-ból tömény…………… hatására képződött oxidálószer a vattát ……........... A tömény kénsav a szerves anyagokat……...alakítja, ezért kísérletezéskor nagyon óvatosan kell használni! A második kísérletben a nátrium-peroxidból néhány csepp……. hatására szabadult fel az égéshez szükséges …….gáz. Ezt a gázt izzó gyújtópálcával könnyen azonosíthatjuk, mivel a pálca a gáz jelenlétében ……………………….............................................
2. Feliratozd az ábrát az eszközök és anyagok nevével! Jegyezd le, hogy milyen fény és hanghatásokat figyeltél meg a kísérlet során? ...................... ................................... Ezek alapján fogalmazd meg, hogy miért biztonságosabb a „mai gyufa” a dörzsgyufánál? Véleményed írd a vonalra! ................................... ................................................................................
3. Nézz utána az interneten, és írd az ábra mellé a gyufa anyagait! skatulya oldalán:
gyufaszálban:
gyufafejben:
1. lépés: Szórj a vattára nátriumperoxidot!
2. lépés: Cseppents vizet a nátriumperoxidra!
Felhasznált irodalom DR. LENGYEL Béla (1990): Általános és szervetlen kémiai praktikum. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p. 481., p. 428. ISBN 963 19 0368 0 RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 356. ISBN 963 18 3118 3 ÁBRA: saját ötlet alapján
18
Kémia 7. osztály
Készítette: Tóth Anita
9. Éghetetlen fonál, éghetetlen papír Emlékeztető, gondolatébresztő A kálium-alumínium-timsó (KAl(SO4)2 . 12 H2O) már az ókorban ismert alumíniumvegyület volt. Plinius korától a mai napig bőrcserzésre, textilfestésnél pácként használják. A középkorban a timsókészítés az egyik legnagyobb kémiai iparnak számított. A timsónak fertőtlenítő, vérzéscsillapító hatása is van. A kálium-nitrát (KNO3), más néven kálisalétrom a XIV. század óta a feketelőpor alapanyaga. Erős oxidálószer. Hő hatására bomlik, bomlásakor oxigéngáz szabadul fel. Gyújtózsinórok, vadásztöltények készítésekor használják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • • • •
fehér hímzőfonál 50 cm3-es mérőhenger vegyszeres kanál csipesz, hurkapálca könnyű (pl. alumínium) karika állvány fogóval, Bunsen-égő szűrőpapír
• • • • • • •
100 cm3-es főzőpohár mérleg, szárítószekrény ecset vagy gyújtópálcára csavart vatta vasszög kálium-nitrát timsó (KAl(SO4)2. 12 H2O) desztillált víz
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Éghetetlen fonal 1.a Mérj ki 6 g timsót, oldd fel vízben egy 50 cm3-es mérőhengerben! 1.b Lógass bele fehér fonalat és áztasd benne legalább egy órán át, mialatt vékony kristályréteg vonja be! 1.c Utána vedd ki, és az állványon lógatva hagyd száradni! Miután megszáradt, óvatosan köss rá egy karikát és próbáld meggyújtani! Figyelj, mi történik!
2. Éghetetlen papír 2.a 20 cm3 meleg vízben oldj fel 30 g kristályos kálium-nitrátot! 2.b Miután lehűlt, a szűrőpapírra rajzolj, vagy írj valamit az oldattal! Olyan motívumot (pl. szív) vagy betűt válassz, ami összefüggő vonalakkal rajzolható! 2.c Jelöld meg a kezdőpontot ceruzával! Szárítsd meg a papírt a radiátoron (vagy szárítószekrényben)! 2.d A vasszög végét melegítsd fel, és az izzó szöggel érintsd meg a papírt a jelnél! Figyelj, mert ha nem pontosan jelöltél, vagy máshová érinted, az egész papír elég!
Feladatlap
19
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. 2. 3. 4.
Mit jelent a timsó képletében a 12 H2O? Milyen volt az oldat, amikor megindult a kristálykiválás? Telített vagy telítetlen? Sikerült meggyújtani a fonalat? A timsó olvadáspontja 92-93°C. Ennek ismeretében mivel magyarázod a tapasztaltakat?
5. 6. 7. 8.
Hogyan függ a kálium-nitrát oldhatósága a hőmérséklettől? Mire szolgált az izzó vasszög a kísérletben? Milyen termokémiai folyamat a KNO3 bomlása? 4 KNO3 = 2 K2O + 4 NO2 + O2 Miért nem lobban lángra a papír?
9. Oldd meg a következő feladatot! A) timsó B) kálium-nitrát C) mindkettő 1. Fehér, szilárd kristályos anyag. 2. Vízben oldódik. 3. Vérzéscsillapító hatású. 4. Élelmiszeradalék, savanyúságokhoz használják (E 522). 5. Műtrágya tartalmazhatja. 6. Bőrök kikészítésekor alkalmazzák. 7. Tartósítószer húskészítményekben (E 252). 8. Régen a gyufafejen alkalmazták. 9. Tűzoltószer. 10. Régen a férfiak borotválkozás után használták.
Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. p. 47., pp. 206-207. ISBN 963 697 243 5 ÁBRA: saját ötlet alapján
20
Kémia 7. osztály
Készítette: Pálinkás Margit
10. Tűzgyújtás jéggel Emlékeztető, gondolatébresztő Az ammónium-nitrát felhasználható műtrágya előállítására és a pirotechnikai célokra egyaránt. Rendkívül pirofóros tulajdonsága miatt alkalmas robbanóanyagok gyártására. Ezzel a tulajdonságával indokolható az is, hogy a műtrágyában még kalcium-karbonát is található, amellyel csökkentik robbanó hatását. A pétisót, műtrágyaként elsődlegesen, tavaszi időszakban használják fel, mivel nitrogén tartalma segíti a növények növekedését, fejlődését. A természetes vizeink gyakran elnitrátosodhatnak a túlzott műtrágyázástól. Miért lehet veszélyes a nitrátos víz? A víz felhasználási területei is igen sokoldalúak pl.: oldószer, reakciópartner, hűtőközeg stb. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • óraüvegek a bemérésekhez • táramérleg • porcelántál vagy kerámiabetétes drótháló • vegyifülke
• • • •
védőszemüveg üvegbot, fémcsipesz dörzsmozsár, törővel ammónium-nitrát (NH4NO3)
• ammónium-klorid (NH4Cl) • cinkpor (Zn), jód (I2) • jég
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Óraüvegekre mérj ki 4 gramm ammóniumnitrátot, 4 gramm cinkport és 0,5 gramm ammónium-kloridot, majd keverd össze dörzsmozsárban! (A keverék készítését csak közvetlenül a kísérlet előtt végezd el! Fontos, hogy a porkeverék készítéséhez csak száraz eszközöket használj!) 2. Készíts kis kupacot a keverékből egy porcelántál közepére, majd helyezd a porcelántálat vegyifülke alá! 3. Tedd a jégkockát óvatosan a porkeverékre!
(Célszerű azonnal hátralépni, mivel a reakció gyorsan beindulhat!) A reakció beindulását füstképződés, szikrázás és lángképződés is jelzi! Még látványosabb a reakció, ha szilárd jódot adsz a porkeverékhez, mert ekkor lila színű füst képződhet. Érdemes mindkét kísérletet elvégezni. Sötét teremben végrehajtva tovább fokozható a kísérlet látványossága.
21
Feladatlap
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mi okozhatja a sárgásfehér, illetve lilaszínű füstöket?
2. Mit jelenthet az, hogy az anyag „pirofóros” tulajdonságú? Milyen jelzés található az ilyen típusú anyagok vegyszercímkéjén?
3. Mi a szerepe a víznek, a reakcióban? 4. Jellemezd az exoterm folyamatokat!
5. Mire kellett ügyelni a reakció kivitelezése során? (reakció kivitelezésének biztonságtechnikája)
Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. p. 63. ISBN 963 697 243 5 ÁBRA: saját ötlet alapján
22
Kémia 7. osztály
Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó
11. Csapadékképzési reakciók Emlékeztető, gondolatébresztő Az oldatok oldószerből és oldott anyagból állnak. Az oldandó anyag és az oldószer részecskéinek elkeveredését a hőmozgás okozza. A kémiai reakciók nagyrésze vizes oldatokban játszódik le. Ha két vizes oldat összeöntésekor vízben rosszul oldódó anyagot kapunk, csapadékképződéssel járó reakcióval állunk szemben. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 2 db kémcső • főzőpohár • Bunsen-égő
• vasháromláb • kerámiabetétes drótháló • kémcsőfogó
• ólom-nitrát • kálium-jodid • desztillált víz
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A kémcsőben lévő ólom-nitráthoz adj kevés desztillált vizet! 2. A másik kémcsőben lévő kálium-jodidhoz önts desztillált vizet! 3. Az előbb készített oldatokat öntsd össze!
4. Forralj vizet! 5. A kapott anyagot próbáld oldani a forró vízben! 6. Hűtsd le az oldatot, figyeld meg a változásokat!
Feladatlap
23
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mit tapasztaltál, ha az ólom-nitrátot vízbe tetted? ............................................................................................... ólom-nitrát + víz –––>...................................................... kálium-jodid + víz–––> ...................................................... 2. Milyen típusú változások a fentiek? ...................................................... Miért? ...................................................... ..................................................................A 3. Öntsd össze a két oldatot? Mi történt? ............................................................................................................. 4. Írd le a folyamatot a reagáló anyagok nevével: ..................................... + ..................................... –––>ólom-jodid + ................................. Hogy nevezzük ezt a változást? ............................................................ Miért? ......................................................... ..................................................................A 5. Az ólom-jodidról (PbI2) megállapítható, hogy vízben ...............................................................................oldódik. A forró vízben az ólom-jodid ....................................................................................................................., lehűlés után ........................................................A Ezt a reakciót az analitikai kémiában aranyeső próbának nevezik. 6. Írj további két-két példát vízben jól és rosszul oldódó anyagokra: vízben jól oldódik: .............................A vízben rosszul oldódik: ....................A 7. Az alábbi táblázat segítségével írd fel a vízben oldódó vegyületek és a csapadékok képletét! OH– NO3– I– S2– + Na o o o o Ca2+ k o o o Fe2+ cs o o cs Zn2+ cs o o cs 2+ Pb cs o cs cs o: vízben oldódik, cs: csapadék (vízben rosszul oldódik) ..................................................................A ..................................................................A ..................................................................A
Felhasznált irodalom SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs, PÉNTEK Lászlóné (2008): Kémia 7. Kémiai alapismeretek. Mozaik Kiadó, Szeged. pp. 6870. ISBN 978 963 697 394 0 PASINSZKI Tibor (2003): Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok. BME Szervetlen Kémia Tanszék, Budapest. p. 48. ÁBRA: saját ötlet alapján
24
Kémia 7. osztály
Készítette: Pálinkás Margit
12. Sav-bázis titrálási feladat Emlékeztető, gondolatébresztő A reakciókat csoportosíthatjuk a részecskeátmenet alapján protonátmenettel járó sav-bázis reakciókra, és elektron átmenettel járó redoxireakciókra. Mit nevezünk savaknak, illetve bázisoknak? Milyen anyagok alkalmasak az anyag savasságának, vagy lúgosságának kimutatására? Természetben milyen jelenségek figyelhető meg, amelyek a körülmények savasságától függnek? (Például növények színének változása ami jól látható a hortenzia, vagy az orgona esetében is.) Indikátor oldatok, és univerzális indikátorpapír segítségével pontosabban meghatározható a vizsgált anyagok kémhatása. [metilnarancs, fenolftalein] Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 25 cm3-es oldalcsapos büretta állvánnyal, fogóval és dióval együtt • 3 db Erlenmeyer-lombik • 2 db 100 cm3-es főzőpohár • 25 cm3-es hasas pipetta • 250 cm3-es mérőlombikok • spriccflaska, üvegbot, bemérő edény • cseppentős flakon (indikátorüveg)
• mérőhengerek • táramérleg • pontosan 0,1 mol/dm3 koncentrációjú sósavoldat • metilnarancs indikátor • fenolftalein indikátor • desztillált víz • szilárd nátrium-hidroxid
Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Mérj be kb. 1 g szilárd NaOH-ot, táramérlegen, bemérőedényben! 2. Készíts 250 cm3 kb. 0,1 mol/dm3 koncentrációjú törzsoldatot (jelre állítás, homogenizálás)! Az oldat készítéséhez desztillált vizet használj! 3. Öblítsd át a hasas pipettát a törzsoldat kis részletével! 4. Pipettázz ki 3x25 cm3 oldatot Erlenmeyerlombikba! (párhuzamos mérések) 5. Végezz hígítást kb. 100 cm3-re!
6. Adj mindegyik mintához 2 csepp metilnarancs indikátort! 7. Öblítsd át a bürettát a mérőoldat kis részletével! 8. Töltsd bürettába 0,1 mol/dm3 koncentrációjú HCl-mérőoldatot, majd állítsd jelre! 9. A titrálást végezd halvány narancssárga színig (sárgából-vörösbe)! Figyeld meg a színváltozást a titrálás során! 10. A fogyásokat olvasd le, és írd le ezeket táblázatba! A titrálás elvégezhető fenolftalein indikátorral is.
25
Feladatlap
Kémia 7. osztály
FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) indikátor/kémhatás metilnarancs fenolftalein
lúgos sárga vörös
1. Írd be a táblázatba a mérési adataidat: Fogyások V1 [cm3] metilnarancs fenolftalein
átmeneti narancs halvány rózsaszín V2 [cm3]
V3 [cm3]
savas vörös színtelen Vátlag [cm3]
2. Írd fel a titrálás során lejátszódó reakcióegyenletet! 3. Hasonlítsd össze a két indikátor esetében végzett mérés eredményeit!
TITRÁLÁS: Mérőoldat helye: bürettában Törzsoldat helye: mérőlombikban –––> pipettázás –––> Erlenmeyer-lombikba –––> hígítás (desztillált vizes palack, spriccflaska) –––> indikátor –––> mérőoldat adagolása a bürettából ESZKÖZÖK: 1. mérőlombik 2. hasas pipetta 3. állvány 4. bürettafogó 5. büretta 6. Erlenmeyer-lombik 7. spriccflaska 8. indikátorüveg (cseppentős flakon)
Felhasznált irodalom ERDEY László (1951): Bevezetés a kémiai analízisbe Második rész Térfogatos analízis. Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 29-47. ÁBRA: saját ötlet alapján
Kémia 7. osztály ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A
26
Jegyzetek
Jegyzetek ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A
27
Kémia 7. osztály
Működési szabályzat A laboratóriumi munka rendje
- A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok
1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-
eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gáz-
vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók
csap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa
tartózkodhatnak.
meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz
2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek.
meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár
6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószek-
előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk
rényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlat-
elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen
hoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében.
Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből
elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak.
eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség.
Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről
1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök
Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja
helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók
szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi.
- Porraloltó készülék, vészzuhany
Tűz vagy égési sérülés esetén
- Elsősegélynyújtó felszerelés
- Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz,
- Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok
homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani.
2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselé-
- Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani!
se, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül
- Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak
a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni.
száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek.
4. A laboratóriumban étkezni tilos.
Mérgezés esetén
5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény
- Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk.
következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra
- A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad
jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt
vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérülé-
sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet,
seket okoz
veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok
- Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk.
kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd
Sebesülés esetén
mossuk le bő csapvízzel.
- A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük.
8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt
- A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk.
helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat,
Áramütés esetén
lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük.
- Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük
Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka.
és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.