Kelet-magyarországi Biomonitoring Hálózat. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) LIFE- projektje

“LIFE 00ENV/H/000963 Kelet – Magyarországi Biomonitoring projekt”

Kelet-magyarországi Biomonitoring Hálózat A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) LIFE- projektje

Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

1

2


A LIFE-projektben résztvevő városok és civil szervezetek Miskolc

Nyíregyháza

Debrecen

Békéscsaba

Szeged Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

White Club


A projekt előzményei •

Hazai elvárások

•

Európai Uniós elvárások

A lakosság igénye a tisztább, egészségesebb környezet iránt

Az EU tagoknak fejleszteni kell a levegőminőségi monitoring rendszereket

A lakosság igénye a környezet állapotát jelző információkra

A környezet állapotát jellemző adatokat közvetíteni kell a lakosság felé

Több városra kiterjedő levegőminőségi biomonitoring -rendszer létrehozása-LIFE projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

3


Bioindikáció a környezeti állapot figyelésére A biomonitoring- rendszerben élő szervezeteket alkalmazunk a környezet minőségváltozásának nyomon követéséhez. A biomonitoring- rendszerben alkalmazott élő szervezeteket bioindikátoroknak nevezzük.

A bioindikátorok lehetnek:

Akkumulációs indikátorok

Relatív indikátorok

A káros anyagok észrevehető élettani hatás nélkül felhalmozódnak az élő szervezetben.

A káros anyagok kis mennyiségben is anyagcsere-változásokat váltanak ki.

Ebben az esetben a növények kémiai analízise szolgáltat információt.

A növényen szemmel látható elváltozások jönnek létre:elszíneződés, méretbeli visszamaradás, stb.


4


5

Bioindikáció a környezeti állapot figyelésére A bioindikációs vizsgálat az indikátor-szervezet jelenlététől függően kétféle lehet:

Passzív vizsgálat A kiválasztott indikátor jelen van az ökológiai rendszerben.


Aktív vizsgálat Az indikátort be kell juttatni az ökológiai rendszerbe.


A városokban előforduló főbb légszennyező források és anyagok # Kohászat, kerámia- és vegyipar, festékgyártás

# Nehézfémek: ólom(Pb), kadmium(Cd), higany(Hg), cink(Zn)

p Közlekedés

p Pb, Cd, nitrogén-oxidok (NOx),por, felszínközeli ózon

& Lakótömbök, lakóházak fűtése

& Kén-dioxid(SO2), por

r Kőolajfinomítók, vegyipar

r Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), por


6


A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai Nehézfémek Ólom (Pb): károsítja a vérképző és kiválasztó szerveket, elraktározódik a csontokban, roncsolja az agysejteket. Kadmium (Cd): károsítja a vesét, gátolja a csontképzési folyamat enzimjeit, ezáltal csontritkulást okoz. Élettani hatását Japánban „fedezték fel”-Itai-itai kór /spontán csonttörés/. Higany (Hg): károsítja az agysejteket, mozgásszervi elváltozásokat idéz elő. Élettani hatását leginkább Japánban tapasztalták- Minamata kór /1938. Minamata-öböl/. Cink (Zn): károsítja a légzőszervrendszert és az emésztőszervrendszert.


7


A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai Nitrogén-oxidok Nitrogén-monoxid (NO): A szervezetben folyamatosan keletkezik-aminosav átalakítás közben. Ingerületátvivő anyag, az immunrendszer fontos tagja, vérnyomáscsökkentő. Antropogén forrása a közlekedés. Részt vesz a savas eső kialakításában. Dinitrogén-oxid (N2O): „kéjgáz”-XIX.században érzéstelenítésre használták. Hatását a központi idegrendszerre fejti ki, hallucinációt, látászavart okoz. Tartós használata bénuláshoz vezet. Nitrogén-dioxid (NO2): légzőszervi megbetegedéseket okoz, károsítja a légutak nyálkahártyáját, hatására asztma alakulhat ki. Részt vesz a savas eső kialakításában is. Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

8


A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai A savas eső kialakulása NO + O3 = NO2 + O2 2NO2 + H2O = HNO2 + HNO3 NO2 + OH* = HNO3 NO + NO2 + H2O = 2HNO2


9


A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai Felszínközeli ózon (O3) 1940-50-es évek: Los Angeles típusú (fotokémiai) szmog, amely erős napsütés hatására, nagy gépkocsiforgalom esetén jelent meg. A jelenség kialakulásáért a nitrogén-oxidok, a szénmonoxid, a szénhidrogének és az ózon a felelősek. Ezek az anyagok főleg a gépjárművek belső égésű motorjaiból származnak, de jelentős forrásuk az ipari tevékenység is. A fotokémiai szmog kialakulása: NO+RO2 NO2+RO (NO-ból és szénhidrogénből NO2) NO2+hn NO+O (NO2 fény hatására bomlik-fotokémiai reakció) O+O2 O3


10


A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai A felszínközeli ózon hatásai Agresszív, oxidáló hatású Légúti gyulladás Szem irritációja, gyulladása Erősen rákkeltő Növények leveleit oxidálja, a levelek foltosodnak Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést


11


A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai

¼ ¼

¼ ¼

Kén-dioxid (SO2) Fontos szerepet játszik a savas eső kialakításában, a nitrogénoxidokkal együtt a csapadékkal savat képez. A savas eső hatása: A talajból kimossa a tápanyagként szolgáló káliumot, kalciumot és magnéziumot. A talajban lévő mérgező fémek a savas eső hatására mobilizálódnak és könnyen felvehetővé válnak a növények számára. Befolyásolja a természetes vizek minőségét és élővilágát. Rongálja az épületeket, műemlékeket.


12


A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) Í Í Í Í Í Í Í

3,4. - benzipirén /benzo -a-pirén/ 3,4 - benzfluorantrén 1,12 - benzperilén 11,12 - benzfluorantrén fluorantrén indeno - /1,2,3-c,d/ - pirén Erősen rákkeltő anyagok!


13


A LIFE-projekt során alkalmazott módszerek Vizsgált anyagok

Alkalmazott növények

Nehézfémek, PAH

Fák/ levélfelszínének analízise/

Por

Fák /levélfelszínének analízise, tömegmérés/

Ózon

Dohánylevél (BEL W3 klón)

Kén-dioxid

Angolperje


14


A LIFE-projekt mintavételi helyeinek kijelölése

3 A városok faállományának feltérképezése (hol, milyen fajok). 3 A megfelelő fafajok kiválasztása( fejlett lombkorona, min.10 év). 3 Szükséges monitoring fák ültetése. 3 Passzív vizsgálatok: 50-100 mintavételi helyen. 3 Aktív vizsgálatok: 20 mintavételi helyen.


15


Passzív vizsgálatok a LIFE-projektben

/ A fák levélfelszínének vizsgálata (nehézfémek, PAH, por) / A passzív vizsgálat menete: A megfelelő faj kiválasztása, és megjelölése a LIFE logóval ellátott szalaggal Mintavételezés, a kiválasztott fafajok levélmintáinak begyűjtése A levélminták papírzacskóban történő elhelyezése A levélminták elszállítása a vizsgálat helyszínére (Debrecen) A levélminták analízise


16


Aktív vizsgálatok a LIFE-projektben

/ Dohánynövény (BEL W3 klón) levelének vizsgálata (Ózon) Iskolád ebbe a vizsgálatba kapcsolódik be! / Az aktív vizsgálat menete: A dohánymagok elvetése (március első hete) A palánták átültetése (április második hete) A palánták kiültetése (május ötödik hete) A vizuális megfigyelések kezdete (május ötödik hete) A levélfoltosodás mértékének megállapítása a levélfoltosodástérkép segítségével (május ötödik hete-június utolsó hete) A vizsgálatok eredményének elküldése (június 30-ig)


17


A LIFE-projekt során alkalmazott növények

Az aktív vizsgálat során figyelemmel kísérjük az ózon dohánynövény levelére kifejtett hatását.


18


Aktív vizsgálatok a LIFE-projektben / Angolperje levelének vizsgálata (Kén-dioxid) / Az aktív vizsgálat menete: Cserepenként 1 g növénymagot elvetünk A palántákat 2 hétig védett helyen neveljük 2 hét után a növényeket 1.5 m magasságban kihelyezzük a mintavételi területre A vizsgálat 4 hétig folyik, minden héten mintavételezzük a növényt: a felső 4-6 cm hosszúságú leveleket levágjuk A levágott leveleket laboratóriumi körülmények között elégetjük Atomabszorpciós módszerrel elemezzük a levélhamu SO2 tartalmát


19


A LIFE-projekt során alkalmazott növények

Az aktív vizsgálat során figyelemmel kísérjük a kéndioxid mennyiségének változását. A vizsgálathoz az angolperje levelét használjuk fel.


20


A LIFE-projekt várható eredményei

☺ A városok zöldfelületeinek növekedése ☺ A városok levegőminőségi térképeinek elkészítése ☺ Ajánlások megfogalmazása és közvetítése a döntéshozók felé az egészségesebb környezet kialakítása érdekében ☺ A módszer bemutatása és elterjesztése ☺ A lakosság környezettudatának fejlesztése ☺ Tudományos szintű eredmények megjelenése ☺ Az iskolák, a civilek és a városok vezetése közötti kapcsolatok élénkítése


21


Készítette:

CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Antal János és Antal Jánosné E-mail: [email protected], http://www.tiszanet.hu/csemete/ Telefon: 62/424-392, fax: 62/424-392, mobil: 70/256-2101 2004.


22

Kelet-magyarországi Biomonitoring Hálózat. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) LIFE- projektje

Recommend Documents