Közös szennyvízelvezetési projektje

RÉDE ÉS BAKONYBÁNK

Közös szennyvízelvezetési projektje ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

KEOP-1.2.0

A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

TARTALOMJEGYZÉK

1. Összefoglaló ..........................................................................................3 2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása ....................6 2.1.

A projektgazda bemutatása .....................................................6

2.2.

A projektmenedzsment szervezet bemutatása.......................... 20

3. Háttér, környezet................................................................................. 38 3.1.

Érintett földrajzi terület bemutatása........................................ 38

3.2.

Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása ........................... 49

4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése ......................................... 70 4.1.

Helyzetértékelés.................................................................... 70

4.2.

A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása 75

4.3

Célkitűzések ........................................................................... 79

4.4

Indikátorok ............................................................................ 79

4.5

A projektjavaslat célcsoportjai .................................................. 81

5. A fejlesztés megvalósításának módjai .................................................... 81 5.1

A projekt nélküli eset – „0” változat........................................... 81

5.2

A megvalósíthatatlan megoldások kizárása................................. 87

5.3

„A”, „B”„projektváltozatok ........................................................ 88

6. A változatok értékelése ...................................................................... 121 6.1

Az értékelési módszer bemutatása .......................................... 121

6.2.

Értékelés.............................................................................. 121

6.3.

A kiválasztott változat tervezett költségvetése.......................... 124

7. A projektjavaslat ütemezése és költségvetése....................................... 125 7.1

A projekt előkészítettségének bemutatása................................ 125

7.2

Intézkedési terv és ütemtervek a projektfejlesztésre ................. 127

7.3

A projekt megvalósításának ütemterve .................................... 135

8. Rövidítések....................................................................................... 137 9. A tanulmány mellékletei ..................................................................... 139

2

1. Összefoglaló

A projekt címe:

Réde és Bakonybánk közös szennyvízelvezetési projektje

A projekt megvalósításának tervezett hely-

2885 Bakonybánk, több helyrajzi szám

színei:

2886 Réde, több helyrajzi szám

Projektgazda neve:

Réde Község Önkormányzata

Projektgazda székhelye:

2886 Réde, Széchenyi I. utca 27. Hrsz: 581/1.

A projekt előkészítés tervezett kezdete (év,

2008. 04. 01.

hó) 2009. 03. 31.

A projekt előkészítés tervezett befejezése (év, hó)

2009. 04. 22

A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó)

2011.07.31

A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó) Előkészítési költség (Ft)*

28 560 000

Várható teljes beruházási költség (Ft)*

Nettó:

885 867 078

Áfa:

177 173 415

Bruttó: 1 063 040 493 * Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is.

A projektjavaslat általános, rövid vezetői összefoglalása A projekt célja a Bakonybánki szennyvízelvezetési- és tisztítási agglomeráció közműves csatornahálózatának megvalósítása és olyan kapcsolódó szennyvíztisztító telep kiépítése, amely megfelel a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben, az időszakos kisvízfolyások területi kategória szerinti tisztított szennyvíz kibocsátási paramétereknek. A projekt megvalósításával a lakónépesség, a közintézmények és a közületek szennyvizei hosszútávon is fenntartható környezetkímélő módon kerülnek elhelyezésre.

3

Lakossági, ellátási célok •

a projekt üzembe helyezésekor biztosítani kell hogy a lakossági szennyvizek 90 %-ban, a közületi és intézményi szennyvizek teljes egészében a közcsatornába bekötést nyerjenek, és ezáltal az előírt határértékre történő tisztítás után kerüljenek a befogadó Cuhai Bakony-érbe,

•

a projekt üzembe helyezését követő 5-ik évre belül biztosítani kell a csatornával ellátott lakosság 98 %-os rákötési arányt,

Környezetvédelmi célok •

a projekt üzembe helyezésekor 90 %-al, majd az üzembe helyezést követő 5ik évben 98 %-al csökkenteni kell a talaj, ill. talajvíz hidraulikai és szennyező anyag terhelését.

•

a projekt üzembe helyezésekor meg kell szüntetni a lakókörnyezetet közvetlen veszélyeztető szennyvíz kiöntözéseket (lakókertek!) és a közcsatorna rákötésekkel egyidőben a szabálytalan szennyvíz tároló-szikkasztó létesítményeket,

•

a közvetlen népegészségügyi-járványügyi veszélyeztetettség felszámolása (talajszennyezés, kerti szennyvízöntözések megszűnése),

•

lakóépületek nedvesedésének megszüntetése (szikkasztások miatt bekövetkező talajvízszint emelkedés megállítása, illetve pár éven belül a „szennyvízdombok” megszűnése).

A megvalósítani kívánt beruházás műszaki ismertetése

A községi szennyvízgyűjtő hálózat valamennyi településen elválasztott rendszerű gravitációs csatorna, amely a települések közterületén kerül elhelyezésre. Az utcai gerinccsatorna (gyűjtőcsatorna) mérete és anyaga NA 200 KG-PVC. A csatornák esése min. 3‰, max. 50‰, mélysége min. 90 cm, maximum 300 cm, csak kivételes esetekben, rövid szakaszokon haladhat 300 cm mélység alatt. A gravitációs gyűjtőcsatornán minden csatlakozáshoz, iránytöréséhez tisztító akna épül. A házi bekötő csatornák NA 150 KG-PVC méretű és anyagú csőből készülnek, bekötő idommal csatlakoznak a tisztító aknákra, illetve az azok közötti gerinccsatornára. A házi bekötő csatorna a telekhatáron belül 1 m-re tisztító aknában végződik. Az egyes ellenesésű csatornák által összegyűjtött szennyvizet közbenső szennyvízátemelők nyomóvezetéken juttatják a fő szállítási irány fele gravitáló gerinccsatornákba. A nyomócső csatlakoztatása a gravitációs csatornához tisztító aknában történik. Az átemelő aknákban 2 db szivattyú (1 db üzemelő és 1 db tartalék) kerül elhelyezésre. A szivattyúk aprító szerkezeti kivitelűek. A szivattyúk vezérlése a min. és max. üzemi vízszintekről történik. Az átemelőkbe megfelelően méretezett kompresszor kerül beépítésre, amely a reggeli és az esti órai csúcsok lefutása után, valamint a két csúcsidőszak között minden szivattyú bekapcsolása után sűrített levegővel „szárazra fújja” a nyomócsövet. A belterületi nyomóvezeték NA 50 KM-PVC vezeték, amely a gravitációs csatornával közös munkaárokba kerül lefektetésre a fagyhatár (1,0 m) alatti mélységben. A nyomóvezetéket fogadó gravitációs csatorna aknájába aktív szagvédelem kerül beépítésre. Az egyes településeken összegyűjtött szennyvizeket községi végátemelő juttatja az agglomerációs szennyvíztisztító telepekre. A nyomóvezeték magas pontjaira automata légbeszívó és légkibocsátó szerelvények, mélypontokra ürítő aknák kerülnek.

4

A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz mértékadó (évi legnagyobb terhelésű hét átlaga) minősége: pH = 6,9-8,0 KOIk = 1200 g/m3 BOI5 = 675 g/m3 Össz.P= 20 g/m3 NH4-N= 90 g/m3 mennyisége: Qd= 185 m3/d Qd= 2213 LE * Lakosság: 1 LE * = 60 g / fő/d BOI5 q= 90l/fő/d Intézmény, közület: * 1 LE = 60 g/100 l/d q = 100l/d A szennyvíz mechanikai előtisztítása a háromkamrás, ülepítő medencében történik. A biológiai tisztítás a biológiai reaktorban – a „modulok” biohártyáin – történik. A konténer geometriájú medencékbe „belógatott” modulméretű kereteken, ún. „biorács”-ok működnek. A „biorácson” a mikroorganizmusok hártyát képeznek, illetve a víztérben eleveniszap formában szabadon lebegnek. A háromkamrás ülepítő második kamrájában, a tisztított szennyvíz és a fölös iszap viszszaforgatásával anaerob körülmények kialakításával megkezdődik a denitrifikáció. A tisztító telepek működését elektronikus felügyelő és biztonsági rendszer irányítja. Az elfolyó tisztított szennyvíz várható minősége: Komponens BOI5 [mg/l] KOI [mg/l] NH4-N [mg/l] Nössz. [mg/l] Pössz. [mg/l] Szilárd lebegő anyag [mg/l] pH Hőmérséklet

Érték 15 50 4 8 1,5 25 6,5 – 9 7 – 35 [ºC]

A projekt megvalósításának vázlatos ütemterve.

Projektindítás (2. forduló): 2009. szeptember 01. Projektmenedzsment felállítása: 2009. szeptember 01. – 2011. november 30. Közbeszerzések lefolytatása az első fordulóban nem történik Szennyvíz belterületi létesítmények: 2009. november 01. – 2010. május 31. Közös szennyv. Létesítmények: 2009. szeptember 01. – 2010. július 31. Szennyvíztisztító telep: 2009. november 01. – 2010. augusztus 31. Próbaüzem: 2010. augusztus 01. – 2011. január 31. Projektzárás: 2011. szeptember 01. – 2011. november 30.

5

2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása 2.1.1 A projektgazda adatai a projekt előkészítés és megvalósítás szakaszában: A Magyar Államkincstár által 386977 törzsszámon került nyilvántartásba vételre Réde Község Önkormányzata, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező, önálló költségvetési szerv. (1 számú melléklet) A pályázati kiírásnak megfelelően, mint Települési önkormányzat, gesztorként pályázik a Bakonybánk-Réde agglomeráció vizsgálat alapján lehatárolt terület, szennyvízelvezetésés tisztításának megvalósításának érdekében, mint gesztor önkormányzat, Bakonybánk község önkormányzatával együttműködve. Réde és Bakonybánk községek önkormányzatai már 1995-ben tervezték és pályáztak a szennyvízelvezetés- és tisztítás megvalósítása érdekében. Forráshiány miatt a pályázat elutasításra került. Az önkormányzatokat jogszabály kötelezi, hogy a közigazgatási területen keletkező folyékony hulladék elszállításáról és kezeléséről, valamint ártalmatlanításáról gondoskodjon. 2006-ban elvégeztettük az agglomerációs vizsgálatot, melynek eredményeképpen megállapításra került, hogy a két település 2000 LE feletti agglomerációt képez. 2007-ben elkészült az elvi vízjogi terv, melyre az ÉSZAKDUNÁNTÚLI KÖRNYZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H-3422-9/2007-ES sz. határozatával elvi vízjogi engedélyt adott. (2 számú melléklet) Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a szennyvízkezelés problémájának megoldását. A Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás cselekvési tervében a szennyvízkezelés problémáját cselekvési tervében első helyen jelölte meg.

Réde Község Önkormányzata alanya az ÁFÁ-nak, de a támogatásból finanszírozott projektje kapcsán ÁFA levonási jog nem illeti meg (tárgyi mentes tevékenységet vagy adólevonási joggal járó tevékenységet végez). Az elszámolásnál az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre.

6

Esélyegyenlőségre vonatkozó politika: Családbarát intézkedések (1.) Réde Község Önkormányzata jelen pillanatban nem alkalmaz esélyegyenlőségi munkatársat, de a projekt befejezéséig esélyegyenlőségi felelőst bíz meg. Az önkormányzat vele kapcsolatban álló partnereitől is elvárja az esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását. (2.) Amint megtörténik a megbízatás, esélyegyenlőségi terv kerül kidolgozásra. (5.) Az elkövetkezendő években az önkormányzat esélyegyenlőségi képzés megtartását tervezi a döntéshozóinak, munkavállalóinak, illetve a közönségének. (7.) A projekt előkészítése során valamennyi munkahelyi közösségben előzetesen egyeztetésre került a projekt megvalósításának előkészítése, megvalósíthatósága, valamint annak kockázati eleme. A munkahelyi közösségek egyhangúan támogatják a projekt célkitűzéseit, annak megvalósítását. (14.) Az önkormányzat lehetőséget biztosít részmunkaidős munkakör betöltésére. Jelenleg 1 fő részmunkaidős alkalmazottat foglalkoztat. Felméri a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét és ennek megfelelően kíván dönteni a későbbiekben a bővítésben. (15-16-17.) Távmunkában való foglalkoztatásra a munkakörülmények miatt nincs mód. Jelenleg nincs fogyatékkal élő, sem roma származású foglalkoztatott. Amint felmerül a munkaerő-bővítés igénye, nem lesz akadálya a fogyatékkal élő vagy roma foglalkoztatott felvételének sem. (18-19.) Az önkormányzat dolgozói között jelenleg 2 fő 50 év feletti munkavállaló van, de pályakezdő határozatlan idejű munkaszerződéssel jelenleg nincs foglalkoztatott. Az 50 év felettiek száma az évek múlásával feltehetően változni fog a határozatlan munkaszerződések következtében. (21.) Bedolgozóként való foglalkoztatásra a munkakörülmények miatt jelenleg nincs mód. (22.) Az önkormányzat 1 fő nyugdíjellátásban részesülő munkavállalót is foglalkoztat. Ez a létszám feltehetően a további években nem fog változni, de a személyében az évek múlásával változás fog bekövetkezni. (23.) Az önkormányzat a GYES-en és GYED-en lévő munkatársait minden esetben a GYED és GYES letelte után továbbfoglalkoztatta, és foglalkoztatja. Az elmúlt időben 2 fő, a közeljövőben 1 fő folytatja a munkát. Az önkormányzat továbbra is fontosnak tartja azt a elvet, hogy valamennyi GYED-en és GYES-en lévő munkatársát a továbbfoglalkoztassa, és biztosítja azt a lehetőséget is, hogy igény esetén GYED, ill. GYES megszakításával munkába áll.

7

(26-27.) Az önkormányzat a törvényben előírt szabadságon túl bevezeti, hogy a dolgozóit extra szabadsággal jutalmazza, valamint munkaidő kedvezményt biztosít a dolgozók továbbképzéséhez is. Többletszabadságot biztosít a váratlan családi események, vizsgaidőszak idejére. Minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy különösen a karácsony-újév közötti időszakra eső munkaidőt a munkavállaló előzetesen ledogozhassa, ezzel segítve a többnapos ünnepi és pihenőidőt. (28.) A GYES-en és GYED-en lévő munkatársakkal szervezett, dokumentált kapcsolatot tart. Minden munkahelyi rendezvényre meghívót kapnak, valamint a személyes kapcsolattartás is megvalósul. A GYES-ről, GYED-ről, ápolási díjról visszatérő alkalmazottak számára biztosított a részmunkaidős alkalmazás is, ezzel lehetővé téve a családbarát megoldásokat. (30.) Az önkormányzati dolgozó és a lakosság részére rendszeresen szervez a védőnő és házi orvos bevonásával egészségmegőrző és megelőző előadásokat. Kiemelten kezeljük az életmód javítását, a káros szenvedélyek és egészséges táplálkozás témakörét. A dolgozóink részére rendszeresen szervezünk kulturális programokat, melybe a lakosság is bevonásra kerül. Különböző kirándulások: „Ismerd meg hazádat!” – jelleggel, valamint színházi előadások, bérleti jelleggel. Hagyomány a farsang keretében megrendezésre kerülő Faluvacsorával egybekötött műsoros est, amely táncmulatsággal végződik. Településünkön a megújult művelődési házban március 15-én kerül megrendezésre a hagyományos Bakonyi Népművészeti Fesztivál, mintegy 450 fellépővel. A dolgozók közreműködésével kerül megrendezésre az augusztus 20-a tiszteletére a falunap. Egész napos színvonalas műsorok szórakoztatják a gyerekek és a felnőtteket egyaránt. Az Ó-évet dolgozói körben műsoros est keretében búcsúztatjuk. Az önkormányzat a letelepedést és az első lakáshoz jutást anyagi javakkal támogatja. A dolgozóknak a lakásfelújításhoz kamatmentes kölcsönt biztosít. A váratlan, nagyobb anyagi megterhelés esetén minden esetben biztosít fizetéselőleget. (32.) A településen működik a „Rédéért Közalapítvány”, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Községi Sportegyesület. A „Rédéért Közalapítvány” –t az önkormányzat alapította azért, hogy a szociálisan rászorulóknak segítséget tudjon adni, szükség esetén a gyógyításban, tanulásban és az életvitel könnyítésében. Az alapítvány támogatja ezen kívül a tehetségek kibontakoztatását. Különböző egészségmegőrző és tiszta környezetre nevelő tanfolyamokat, akciókat szervez.

8

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elsődleges céljának tekinti a település tűzmegelőzését és a kárelhárítást. Ezáltal biztosítunk a településen élőknek nagyobb esélyt a tűzkárok enyhítésében, mivel az állami tűzoltóság 50 km-re van a településünktől. Az önkormányzat a feladat ellátása érdekében eszközöket biztosít, és anyagilag támogatja. A Községi Sportegyesület kertében biztosított valamennyi érintett sportolási lehetősége. Az önkormányzat biztosítja és üzemelteti a sportöltözőt, valamint a sportpályákat, és valamennyi eszközt. A működést anyagilag támogatja. (37.) A projekt megvalósulása a célcsoportra anyagilag jelentősen kedvezően hat. A keletkezett szennyvízmennyiség tisztítótelepre történő szállításának költsége - amely szabályszerűen fogadni tudja - a lakosok részéről elviselhetetlen költséget jelent. Ezért a lakosok több esetben a törvényellenes módszert választják, mellyel a környezetet nagymértékben szennyezik, amely a célcsoportra kedvezőtlen.

Nők és férfiak egyenlősége (1.) Réde Község Önkormányzata jelen pillanatban nem alkalmaz esélyegyenlőségi munkatársat, de a projekt befejezéséig esélyegyenlőségi felelőst bíz meg, mert feladatának tekinti a nők esélyének növelését. Az önkormányzat vele kapcsolatban álló partnereitől is ugyanezt elvárja. (2.) Amint megtörténik a megbízatás, esélyegyenlőségi terv kerül kidolgozásra, melyben figyelembe vesszük a nők jelenlegi hátrányos helyzetének kezelését. (5.) Az elkövetkezendő években az önkormányzat esélyegyenlőségi képzés megtartását tervezi a döntéshozóinak, munkavállalóinak, illetve a közönségének. (7.) A projekt előkészítése során valamennyi munkahelyi közösségben előzetesen egyeztetésre került a projekt megvalósításának előkészítése, megvalósíthatósága, valamint annak kockázati eleme. A munkahelyi közösségek egyhangúan támogatják a projekt célkitűzéseit, annak megvalósítását. (12.) Jelenleg a nők száma a felső-, és középvezetésben: 3 fő. (24.) A nők száma a foglalkoztatottak közt: 8 fő. (28.) A GYES-en és GYED-en lévő munkatársakkal szervezett, dokumentált kapcsolatot tart. Minden munkahelyi rendezvényre meghívót kapnak, valamint a személyes kapcsolattartás is megvalósul. A GYES-ről, GYED-ről, ápolási díjról visszatérő alkalmazottak számára biztosított a részmunkaidős alkalmazás is, ezzel lehetővé téve a családbarát megoldásokat.

9

(30.) Az önkormányzati dolgozó és a lakosság részére rendszeresen szervez a védőnő és házi orvos bevonásával egészségmegőrző és megelőző előadásokat. Kiemelten kezeljük az életmód javítását, a káros szenvedélyek és egészséges táplálkozás témakörét. A dolgozóink részére rendszeresen szervezünk kulturális programokat, melybe a lakosság is bevonásra kerül. Baba – mama klubbot működtetünk azért, hogy a GYES-en, GYED-en lévő dolgozóknak minél több lehetőségük legyen a közösségben való együttlétre. Különböző kirándulások: „Ismerd meg hazádat!” – jelleggel, valamint színházi előadások, bérleti jelleggel. Hagyomány a farsang keretében megrendezésre kerülő Faluvacsorával egybekötött műsoros est, amely táncmulatsággal végződik. Településünkön a megújult művelődési házban rendszeresen március 15-én kerül megrendezésre a hagyományos Bakonyi Népművészeti Fesztivál, mintegy 450 fellépővel. Ezzel lehetőséget biztosítunk a gátlások oldására. A dolgozók közreműködésével kerül megrendezésre az augusztus 20-a tiszteletére a falunap. Egész napos színvonalas műsorok szórakoztatják a gyerekektől a felnőttkorig mindenkit. Az Ó-évet dolgozói körben műsoros est keretében búcsúztatjuk. Az önkormányzat a letelepedést és az első lakáshoz jutást anyagilag támogatja. A dolgozóknak a lakásfelújításhoz kamatmentes kölcsönt biztosít. A váratlan, nagyobb anyagi megterhelés esetén minden esetben biztosít fizetéselőleget. (32.) A településen működik a „Rédéért Közalapítvány”, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Községi Sportegyesület. A „Rédéért Közalapítvány” –t az önkormányzat alapította azért, hogy a szociálisan rászorulóknak segítséget tudjon adni, szükség esetén a gyógyításban, tanulásban és az életvitel könnyítésében. Az alapítvány támogatja ezen kívül a tehetségek kibontakoztatását. Különböző egészségmegőrző és tiszta környezetre nevelő tanfolyamokat, akciókat szervez. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elsődleges céljának tekinti a település tűzmegelőzését és a kárelhárítást. Ezáltal biztosítunk a településen élőknek nagyobb esélyt a tűzkárok enyhítésében, mivel az állami tűzoltóság 50 km-re van a településünktől. Az önkormányzat a feladat ellátása érdekében eszközöket biztosít, és anyagilag támogatja. A Községi Sportegyesület kertében biztosított valamennyi érintett sportolási lehetősége. Az önkormányzat biztosítja és üzemelteti a sportöltözőt, valamint a sportpályákat, és valamennyi eszközt. A működést anyagilag támogatja.

10

(37.) A projekt megvalósulása a célcsoportra anyagilag jelentősen kedvezően hat. A keletkezett szennyvízmennyiség tisztítótelepre történő szállításának költsége - amely szabályszerűen fogadni tudja - a lakosok részéről elviselhetetlen költséget jelent. Ezért a lakosok több esetben a törvényellenes módszert választják, mellyel a környezetet nagymértékben szennyezik, amely a célcsoportra kedvezőtlen. (47.) A projektgazda figyelembe veszi, hogy a projekt a lakosság részéről jelentős anyagi hozzájárulással valósul meg, ezért valamennyi kisgyermeket nevelő szülők, az egyedülállók, a 70 év felettiek és szociálisan rászorulók részére egyszeri, ingyenes rákötési lehetőséget biztosít.

Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége (1.) Réde Község Önkormányzata jelen pillanatban nem alkalmaz esélyegyenlőségi munkatársat, de a projekt befejezéséig esélyegyenlőségi felelőst bíz meg. Az önkormányzat vele kapcsolatban álló partnereitől is elvárja az esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását. (2.) Amint megtörténik a megbízatás, esélyegyenlőségi terv kerül kidolgozásra, melyben konkrétan megfogalmazásra kerül a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének növelése. (5.) Az elkövetkezendő években az önkormányzat esélyegyenlőségi képzés megtartását tervezi a döntéshozóinak, munkavállalóinak, illetve a közönségének, azért, hogy a fogyatékossággal élők helyzetét javítsuk, a környezetükben élők tájékoztatásával. (7.) A projekt előkészítése során valamennyi munkahelyi közösségben előzetesen egyeztetésre került a projekt megvalósításának előkészítése, megvalósíthatósága, valamint annak kockázati eleme. Kiemelten kezeljük a megvalósítás során a fogyatékosok igényének figyelembe vételét. A munkahelyi közösségek egyhangúan támogatják a projekt célkitűzéseit, annak megvalósítását. (27.) Az önkormányzat munkaidő kedvezményt biztosít a dolgozók továbbképzéséhez is. Többletszabadságot biztosít a váratlan családi események, vizsgaidőszak idejére. Minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy különösen a karácsony-újév közötti időszakra eső munkaidőt a munkavállaló előzetesen ledogozhassa, ezzel segítve a többnapos ünnepi és pihenőidőt. (30.) Az önkormányzati dolgozó és a lakosság részére rendszeresen szervez a védőnő és házi orvos bevonásával egészségmegőrző és megelőző előadásokat. Kiemelten kezeljük az életmód javítását, a káros szenvedélyek és egészséges táplálkozás témakörét. A dolgozóink részére rendszeresen szervezünk kulturális programokat, melybe a lakosság is

11

bevonásra kerül. Különböző kirándulások: „Ismerd meg hazádat!” – jelleggel, valamint színházi előadások, bérleti jelleggel. Hagyomány a farsang keretében megrendezésre kerülő Faluvacsorával egybekötött műsoros est, amely táncmulatsággal végződik. Településünkön a megújult művelődési házban március 15-én kerül megrendezésre a hagyományos Bakonyi Népművészeti Fesztivál, mintegy 450 fellépővel. A dolgozók közreműködésével kerül megrendezésre az augusztus 20-a tiszteletére a falunap. Egész napos színvonalas műsorok szórakoztatják a gyerekektől a felnőttkorig mindenkit. A szervezésnél figyelembe vesszük a fogyatékossággal élők is aktív részesei lehessenek a programoknak. Az önkormányzat a letelepedést és az első lakáshoz jutást anyagi javakkal támogatja. A dolgozóknak a lakásfelújításhoz kamatmentes kölcsönt biztosít. Előnyben részesítjük a fogyatékosok életvitelét könnyítő beruházásokat. A váratlan, nagyobb anyagi megterhelés esetén minden esetben biztosít fizetéselőleget. (32.) A településen működik a „Rédéért Közalapítvány”, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Községi Sportegyesület. A „Rédéért Közalapítvány” –t az önkormányzat alapította azért, hogy a szociálisan rászorulóknak segítséget tudjon adni, szükség esetén a gyógyításban, tanulásban és az életvitel könnyítésében. Az alapítvány támogatja ezen kívül a tehetségek kibontakoztatását. Különböző egészségmegőrző és tiszta környezetre nevelő tanfolyamokat, akciókat szervez. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elsődleges céljának tekinti a település tűzmegelőzését és a kárelhárítást. Ezáltal biztosítunk a településen élőknek nagyobb esélyt a tűzkárok enyhítésében, mivel az állami tűzoltóság 50 km-re van a településünktől. Az önkormányzat a feladat ellátása érdekében eszközöket biztosít, és anyagilag támogatja. A Községi Sportegyesület kertében biztosított valamennyi érintett sportolási lehetősége. Az önkormányzat biztosítja és üzemelteti a sportöltözőt, valamint a sportpályákat, és valamennyi eszközt. A működést anyagilag támogatja. (37.) A projekt megvalósulása a célcsoportra anyagilag jelentősen kedvezően hat. A keletkezett szennyvízmennyiség tisztítótelepre történő szállításának költsége - amely szabályszerűen fogadni tudja - a lakosok részéről elviselhetetlen költséget jelent. Ezért a lakosok több esetben a törvényellenes módszert választják, mellyel a környezetet nagymértékben szennyezik, amely a célcsoportra kedvezőtlen.

12

(47.) A projektgazda figyelembe veszi, hogy a projekt a lakosság részéről jelentős anyagi hozzájárulással valósul meg, ezért a fogyatékossággal élők részére egyszeri, ingyenes rákötési lehetőséget biztosít.

Roma emberek (1.) Réde Község Önkormányzata jelen pillanatban nem alkalmaz esélyegyenlőségi munkatársat, de a projekt befejezéséig esélyegyenlőségi felelőst bíz meg. Az önkormányzat vele kapcsolatban álló partnereitől is elvárja az esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását. (2.) Amint megtörténik a megbízatás, esélyegyenlőségi terv kerül kidolgozásra, melyben rögzítjük a roma emberek beilleszkedésének elősegítését. (5.) Az elkövetkezendő években az önkormányzat esélyegyenlőségi képzés megtartását tervezi a döntéshozóinak, munkavállalóinak, illetve a közönségének. (7.) A projekt előkészítése során valamennyi munkahelyi közösségben előzetesen egyeztetésre került a projekt megvalósításának előkészítése, megvalósíthatósága, valamint annak kockázati eleme. A munkahelyi közösségek egyhangúan támogatják a projekt célkitűzéseit, annak megvalósítását. (27.) Az önkormányzat munkaidő kedvezményt biztosít a dolgozók továbbképzéséhez is. A roma emberek továbbképzését kiemelten kezeli, ezáltal a munkavállalás terén nagyobb lehetőség nyílik számukra. Többletszabadságot biztosít a váratlan családi események, vizsgaidőszak idejére. Minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy különösen a karácsony-újév közötti időszakra eső munkaidőt a munkavállaló előzetesen ledogozhassa, ezzel segítve a többnapos ünnepi és pihenőidőt. (30.) Az önkormányzati dolgozó és a lakosság részére rendszeresen szervez a védőnő és házi orvos bevonásával egészségmegőrző és megelőző előadásokat. Kiemelten kezeljük az életmód javítását, a káros szenvedélyek és egészséges táplálkozás témakörét. A dolgozóink részére rendszeresen szervezünk kulturális programokat, melybe a lakosság is bevonásra kerül. Különböző kirándulások: „Ismerd meg hazádat!” – jelleggel, valamint színházi előadások, bérleti jelleggel. Hagyomány a farsang keretében megrendezésre kerülő Faluvacsorával egybekötött műsoros est, amely táncmulatsággal végződik. Településünkön a megújult művelődési házban március 15-én kerül megrendezésre a hagyományos Bakonyi Népművészeti Fesztivál, mintegy 450 fellépővel.

13

A dolgozók közreműködésével kerül megrendezésre az augusztus 20-a tiszteletére a falunap. Egész napos színvonalas műsorok szórakoztatják a gyerekektől a felnőttkorig mindenkit. Az Ó-évet dolgozói körben műsoros est keretében búcsúztatjuk. Az önkormányzat a letelepedést és az első lakáshoz jutást anyagi javakkal támogatja. A dolgozóknak a lakásfelújításhoz kamatmentes kölcsönt biztosít. A váratlan, nagyobb anyagi megterhelés esetén minden esetben biztosít fizetéselőleget. (32.) A településen működik a „Rédéért Közalapítvány”, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Községi Sportegyesület. A „Rédéért Közalapítvány” –t az önkormányzat alapította azért, hogy a szociálisan rászorulóknak segítséget tudjon adni, szükség esetén a gyógyításban, tanulásban és az életvitel könnyítésében. Az alapítvány támogatja ezen kívül a tehetségek kibontakoztatását. Különböző egészségmegőrző és tiszta környezetre nevelő tanfolyamokat, akciókat szervez. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elsődleges céljának tekinti a település tűzmegelőzését és a kárelhárítást. Ezáltal biztosítunk a településen élőknek nagyobb esélyt a tűzkárok enyhítésében, mivel az állami tűzoltóság 50 km-re van a településünktől. Az önkormányzat a feladat ellátása érdekében eszközöket biztosít, és anyagilag támogatja. A Községi Sportegyesület kertében biztosított valamennyi érintett sportolási lehetősége. Az önkormányzat biztosítja és üzemelteti a sportöltözőt, valamint a sportpályákat, és valamennyi eszközt. A működést anyagilag támogatja. (37.) A projekt megvalósulása a célcsoportra anyagilag jelentősen kedvezően hat. A keletkezett szennyvízmennyiség tisztítótelepre történő szállításának költsége - amely szabályszerűen fogadni tudja - a lakosok részéről elviselhetetlen költséget jelent. Ezért a lakosok több esetben a törvényellenes módszert választják, mellyel a környezetet nagymértékben szennyezik, amely a célcsoportra kedvezőtlen. (47.) A projektgazda figyelembe veszi, hogy a projekt a lakosság részéről jelentős anyagi hozzájárulással valósul meg, ezért valamennyi nemzetiségi részére egyszeri, ingyenes rákötési lehetőséget biztosít.

Kiegészítő statisztikai információk: Az önkormányzat figyelemmel kísérte a Kormány törekvéseit az önkormányzati intézmények átszervezésében. 2005-ben alapítóként részt vesz a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulásban. A KTKT több alapszolgáltatási feladat ellátását vállalta fel. Az önkormányzat alapításakor a szociális, gyermek- és családvédelmi feladatot, az orvosi ügyeletet, a belső

14

ellenőrzést, a Kistérségen keresztül valósította és valósítja meg. 2007 őszétől az alapfokú oktatási intézmény működése a Kistérség által történik. Így az önkormányzati alkalmazásból 46 fő került áthelyezésre a KTKT-hoz, akik továbbra is a településen óvodai, és iskolai ellátási feladatokat látnak el. Ezért statisztikailag jelentősen csökkent az önkormányzat alkalmazotti száma, amely kizárólag átszervezés miatt történt. Az önkormányzatok feladatkörében maradt az önkormányzat és államigazgatás, szociális étkeztetés, és főzőkonyha üzemeltetés. A foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám): 10 fő. A szervezet felső-, és középvezetésében foglalkoztatottak száma: 2 fő. A nők száma foglalkoztatottak között: 8 fő.

Fenntartható fejlődésre vonatkozó politika

(1.) Az önkormányzat nem rendelkezik ISO 14001 tanúsítással. (3.a.) A község önkormányzata rendelkezik környezetvédelmi programmal. A programban foglaltaknak megfelelően tevékenykedik és a program időszerűségét időről - időre felülvizsgálja, melyet dokumentál. (3.b.) Jelenleg környezetvédelmi alappal nem rendelkezik, de a projekt megvalósulásával egyidőben létrehozza a környezetvédelmi alapot. Az alapot a környezetvédelmi bírságokból befolyt összegek is növelni fogják. (3.c.) Az önkormányzat környezetvédelmi megbízottat bíz meg annak érdekében, hogy a társadalmi, egyházi és civil szervezetek által delegált tagokból munkacsoport alakuljon. A munkacsoport működését az önkormányzat biztosítja. (3.e) A projekt megvalósulását követően az önkormányzat tervezi éves szinten 1 db környezeti audit lefolytatását. (3.f.) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson jelenleg egyetlen munkavállaló sem vett részt, de az önkormányzat vállalja, hogy a továbbiakban az összes dolgozó 25%-ának tart ilyen jellegű tudásmegosztást. (3.g.) A nyilvánosság számára rendszeresen tart tájékoztatókat, amelyen az aktuális környezeti információkhoz is hozzájuthatnak a lakosok. A továbbiakban több ilyen jellegű nyilvános tájékoztatás megtartását tervezi. A település honlapján folyamatosan elérhetővé teszi az ez irányú tájékoztató anyagokat.

15

(10.) Jelenleg 3 területen alkalmaz BAT technológiát, ezt a későbbiekben 4-re kívánja bővíteni. (jelenleg: alacsony sugárzású monitorok, korszerű fűtés, energiatakarékos izzók, később: nyílászárók cseréje az iskolában.) (11-12.) Jelenleg nem fordít elég figyelmet a környezeti szempontok alkalmazására az eszközök, termékek, alapanyagok beszerzésénél, ennek érdekében olyan beszállító alkalmazását tervezi, aki megfelelő környezetirányítási rendszerrel bír. (17.) A projekt megfogalmazása az érintettek körében közmeghallgatás és falugyűlés keretében - évekre visszamenően - folyamatos tájékoztatása megtörtént. A projekttel kapcsolatosan több fórumot szerveztünk a lakosság bevonásával, ahol a kitűzött célt fogalmaztuk meg és egyértelmű támogatásról biztosítottak a jelenlevők. Hogy ez a támogatottság a későbbiekbe is megmaradjon a projekt további előkészítése és megvalósítása folyamán rendszeres tájékoztatót tartunk az érintetteknek. A tájékoztatás előkészítésébe bevonjuk az érintett területeken működő társadalmi szervezeteket. (32.) A korszerűtlen irodatechnikai készülékeit új, korszerű, anyag- és energiatakarékos készülékekre cseréli le. Jelenleg 3 db ATX szabványnak megfelelő számítógép működik, a meglévő valamennyi számítógépet ATX szabványnak megfelelő gépre kerül lecserélésre. Beszerzésre kerül a kétoldalas másolásra alkalmas fénymásoló. (35.) Az irodában keletkező papírszemetet újrahasznosítja „firkapapírnak”, valamint a környezetbarát újrahasznosított papíralapanyagot részesíti előnyben a nyomdai munkák során. (38.) „Kiáltvány az élő utcákért” – felhívás 7. és 10. pontja szerint az alábbiakat vállaljuk: - (7. pont) A mindennapi gondok mellett fokozottabban igény merül fel az emberek részéről az egymással való kapcsolattartásra. Ennek elősegítése érdekében kerül vállalásra, hogy olyan biztonságos közterületeket alakítunk ki, ahova padokat helyezünk el abból a célból, hogy megpihenve csoportosan társaloghassanak az emberek. A község területén lévő Esterházy-park területére több társalgásra alkalmas pihenőhelyet alakítunk ki. - (10. pont) A község határától indul a Bakonyi összefüggő lombos erdő, amelyen keresztül halad a Táncsics emléktúra 2 útvonala. A településen olyan információs rendszert valósítunk meg, amely útbaigazítást nyújt az ide érkezőnek az utcák elérhetőségéről, nevezetességekről, látnivalókról. A településközpontjában átfogó információs tábla kerül kihelyezésre. (39.) A projekt kivitelezése során a létesítés és építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja. A létrejövő létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedéseket vezet be.

16

(48.) Az önkormányzat vállalja, hogy a projektzárás után évente rendszeresen környezet-egészségügyi kockázat értékeléseket fog készíttetni. (49.) Jelenleg és a jövőben is egészséges, helyi eredetű, vagy bio-élelmiszereket kíván alkalmazni az étkeztetésben, legalább 15%-ban. (56.) Vállalja, hogy a projektzárás után a jelenlegi 2000 m2 működési terület helyett 3500 m2 területen végez gondnokságot a tiszta, kulturált környezet fenntarthatóságának érdekében. Ehhez kapcsolódóan az utak mellett keletkező illegális hulladékokat rendszeresen gyűjti. Sajnos ma is gyakori a különböző helyeken kialakult illegális szemétlerakó, melyet rendszerességgel felszámol. A parlagfű-mentesítésben aktívan közreműködik. (58.) Az önkormányzat jelenleg és a jövőben is meg kívánja tartani a társadalom bizalmát, ennek érdekében különböző intézkedéseket kíván tenni. Évente szervez nyílt napot, ahol lehetőséget biztosít a célcsoport részére a véleményük, javaslatuk, vagy panaszuk felvetésére. Az önkormányzati üléseket a település kábeltelevízióján egyenes adásban közvetíti melyet a következő héten műsorra tűz és megismétel. (60.) Vállalja, hogy évente 3 alkalommal szervez környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciókat, eseményeket. Két alkalommal veszélyeshulladékgyűjtést, és legalább 1 alkalommal nyílt napot tart a települést érő környezeti hatásokról.

2.1.2 Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok Réde Község Önkormányzata és Bakonybánk község Önkormányzata gesztori megállapodást kötött, önálló jogi személyiségű társulást nem hozott létre. A gesztori megállapodás értelmében Réde község a gesztor, Bakonybánk Község Önkormányzat a társult önkormányzat szerepét tölti be. A gesztori megállapodás aláírására az érintett önkormányzatok képviselő testületei felhatalmazták a polgármestereket. A pályázat lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására Réde Község Önkormányzatát, mint gesztor önkormányzatot jelölték ki, melyet Pölöskei József Polgármester Úr képvisel. A társult önkormányzat megbízta a gesztort a pályázat összeállításával, beadásával és esetleges hiánypótlásával; valamint a pályázat kiírójával való kapcsolattartással, és hogy ezzel kapcsolatosan saját nevében is eljárjon. A gesztori megállapodásban továbbá rögzítették, hogy a pályázat nyertessége esetén az együttműködő felek kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy a pályázatban foglaltak szerinti építési beruházást a pályázatban szereplő módon megvalósítják. Továbbá vállal-

17

ják, hogy az előkészítés és a megvalósításhoz szükséges önerőt a pályázatban foglalt mérték és lakos-egyenérték (LE) arányok szerint biztosítják.

Réde Község Önkormányzata:

73,54%,

Bakonybánk Község Önkormányzata:

26,46%.

A képviseletre vonatozó szervezeti ábrát az alábbiakban mutatjuk be. A projektmenedzsment szervezethez valós kapcsolódási pontokat és a döntési, irányítási mechanizmusokat a 2.2. fejezetben mutatjuk be.

A gesztor önkormányzat képviselője nyilatkozatott tett arra az esetre, ha nem a gesztor önkormányzat nyeri el a pályázatban rögzített támogatást. Ebben az esetben az előkészítés során keletkező immateriális javakat, szerzői és továbbfelhasználási jogokat térítésmentesen

átadja

a

projekt

megvalósításának

18

kedvezményezettjének.

Tagok neve:

Társulásban részt vevő önkormányzatok

Gesztor önkormányzat

Partner/ Projektben résztvevő önkormányzatok

igen/nem

igen/nem

Réde község Önkormányzata

3 150 454

73,54

1 495

Igen

Igen

1. Bakonybánk Község Önkormányzata

1 133 546

26,46

538

Igen

Igen

2 db.

4 284 000

100 %

2 033

-

-

0 0

0 0

0

% -

-

-

-

-

-

2 033

-

2. 3. 4. 5.

1. 2.

Egyéb együttmű -ködések nem önkormányzati tagjai

0

1.

Mindösszesen:

Tulajdonjogot szerez

Fő

Gesztor szervezet

Összesen:

Területi érintettség

%

Összesen:

Egyéb partnerek

Lakosságszám

Ft-ban

Összesen: Projekten kívüli tagok

Pénzügyi hozzájárulás mértéke

2.

0 2 db.

0 4 284 000

% 100%

-

2.1.3 Projektgazda adatai a projekt megvalósításának szakaszában A projektjavaslatunkra ez a pont nem vonatkozik, mivel a projektgazda személyében az előkészítés és a megvalósítás szakaszában nem tervezünk változást. A projektgazda adatai megegyeznek a 2.1.1. pontban leírtakkal.

2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektmenedzsment neve

szervezet Fő feladatok

Munkaidő szükséglet (munkanap)

A projektgazda viseli az általános felelőséget a projektmenedzsment szervezetért, a felállításáért, működéséért és az eredmények eléréséért. Egy személyben felelős a projekt megvalósulásáért..

Önkormányzat részéről: Pölöskei József munkaideje egy részében.

Projektmenedzser (PM):

A projekt feladatainak megtervezése, a végrehajtás feltételeinek létrehozása és a végrehajtás irányítása. Egy személyben felelős a projektjavaslat előkészítéséért és a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért.

Önkormányzat álltal kiválasztott szeméy: Szénássy János

Műszaki terület felelősei:

A műszaki dokumentumok tartalmi meghatározásának segítése, a dokumentumok megfelelőségének vizsgálata, az önkormányzatok, hatóságok, és tervezők közötti kommunikáció segítése.

3 fő részmunkaidőben 3x26 nap

Projektmenedzsment szervezet vezetője Projektgazda (PG)

Műszaki ellenőr (ME) Szennyvíztechnológiai (SZT) Műszaki menedzser (MM)

tanácsadó

Műszaki irányítás, felügyelet, erőforrás-szervezés és koordináció, kapcsolattartás a műszaki feladatokkal megbízott beszállítókkal.

20

A projektmenedzsment neve

szervezet

Pénzügyi terület felelősei: Gazdasági és pénzügyi vezető (GV) Könyvelő (KÖ) Gazdasági elemző (GE)

Fő feladatok


A finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása. A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató felé.


A pénzügyi források felhasználásának megtervezése, a felhasználás adatainak kezelése és könyvelése, a feladatok teljesülésének és pénzügyi ráfordítások mértékének elemzése. Pénzügyi terület független ellenőrzése: Könyvvizsgáló (KV) Jogi terület felelőse: Jogi tanácsadó (JG)

Belső ellenőr: Belső ellenőr (BE)

A pénzügyi források felhasználásának ellenőrzése, könyvvizsgálat.


Az előkészítés törvényességi felügyelete, a jogi dokumentumok elkészítése és a kapcsolódó eljárások irányítása (szerződések, szabályzatok stb.)

1 fő részmunkaidőben

A pénzügyi folyamatok és könyvelés ellenőrzése, a pályázati kiírás megvalósulásának, pénzügyi folyamatának validálása.


A műszaki megvalósulás, a projekt előrehaladás és a forrásfelhasználás ellenőrzése és adatszolgáltatás a Projektgazda részére Közbeszerzés felelőse: Közbeszerzési tanácsadó (KB)

PR, a nyilvánosság tájékoztatása: PR menedzser (PR)

A közbeszerzési eljárások megtervezése dokumentálása és végrehajtásának irányítása, a törvényesség betartása mellett


Tájékoztatás, általános PR, rendezvények, kiadványok stb.


21

A projektmenedzsment neve

szervezet

Egyéb, Minőség- és környezetirányítás: Minőségirányítási vezető (MIV) Környezetvédelmi megbízott (KVM)

Fő feladatok


A projektmenedzsment szervezetének eljárásait megtervezi, dokumentálja, és az eljárások megfelelő végrehajtását koordinálja, vizsgálja


Eljárások környezetvédelmi szempontú előkészítése, felügyelete, jelentések, ellenőrzések Egyéb, adminisztratív támogatás: Asszisztens (AS)

A projektmenedzsment szervezetének működése során keletkezett dokumentumokat és feljegyzéseket kezeli

22

1 fő teljes munkaidőben

A projektszervezetben betöltött funkciók fő feladatait kibontva illetve a funkció ellátásához szükséges minimális személyi kompetencia követelményeket az alábbi kompetencia-táblázatban foglaltuk össze:

Funkció

Feladatok

Projektmenedzser PM Műszaki ellenőr

A projektjavaslat előkészítése és a projekt végrehajtásának irányítása

Belső ellenőrzés BE Könyvvizsgáló

10 év

Felsőfokú műszaki

Műszaki ellenőri

5 év

nincs

Műszaki irányítás, felügyelet, erőforrás-szervezés és koordináció, kapcsolattartás a műszaki feladatokkal megbízott beszállítókkal.


nincs

3 év

nincs

A projekt előrehaladás és a forrásfelhasználás ellenőrzése és adatszolgáltatás a Projektgazda részére

Felsőfokú műszaki vagy gazdasági

nincs

5 év

nincs

Felsőfokú gazdasági

Könyvvizsgálói szakvizsga

5 év

nincs


Könyvelői szakvizsga

5 év

nincs

A projekttel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok

GV

pénz-

Nyelvismeret

nincs

KV Gazdasági és ügyi vezető

Gyakorlati idő, tapasztalat

tárgyalási szintű német vagy angol

ME

MM

Jogosultság, szaktanfolyam


A projekt során felmerülő műszaki ellenőri feladatok

Műszaki menedzser

Iskolai végzettség

A projekttel kapcsolatos gazdasági tervezés, forrásfelhasználás nyomonkövetése, pénzügyi beszámolók, jelentések elkészítése

23

Egyéb feltétel, megjegyzés

Funkció

Könyvelő

Feladatok




Nyelvismeret

Középfokú


5 év

nincs



5 év

nincs

5 év

nincs

Könyvelési feladatok KÖ

Gazdasági elemző GE Minőségirányítási vezető MIV

Gazdasági tervezés, forrásfelhasználás elemzése, elő- és utókalkulációk Eljárások minőségirányítási szempontú előkészítése, felügyelete, dokumentumok és feljegyzések kezelésének irányítása, felügyelete, képzések megszervezése, felügyelete

Felsőfokú

Minőségirányítási vagy környezetirányítási rendszermenedzser, Belső auditor

Környezetvédelmi megbízott KVM

Asszisztens

Eljárások környezetvédelmi szempontú előkészítése, felügyelete, jelentések, ellenőrzések

Felsőfokú környezetvédelmi

nincs

1 év

nincs

Középfokú

Számítógép kezelői

3 év

nincs

5 év

tárgyalási szintű német vagy angol

Adminisztratív támogatás

AS PR menedzser PR

Kapcsolattartás, PR Felsőfokú

24

nincs


Funkció

Feladatok

Közbeszerzési tanácsadó

Közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása




Nyelvismeret

Felsőfokú

Közbeszerzési tanácsadói

5 év

nincs

Felsőfokú szakirányú

Szakértői jogosultság

20 év

nincs

10 év

nincs

KB Szennyvíztechnológiai adó

Szakmai felügyelet, tanácsadás tanács-

SZT Jogi tanácsadó JG

Jogi felügyelet és tanácsadás, szerződések előkészítése, ellenőrzése, módosítása, jogi képviselet ellátása

Felsőfokú jogi

25


2.2.1 Projekt előkészítés Projektmenedzsment szervezet a tervezési-előkészítési szakaszban A szervezetet irányító projekt-menedzser (PM) felelőségét az ábrán hierarchikusan alátartozó munkakörök irányítása képezi. Vele azonos irányítási szinten ábrázoltuk a tőle független és függelmileg a projektgazdához tartozó műszaki ellenőr (ME), belső ellenőr (BE) és könyvvizsgáló (KV) munkaköröket. Ezen vizsgálatokkal – ellenőrzéssel foglalkozó munkakörök képviselőinek eleget kell tenni az összeférhetetlenség szabályának. Feladatukat a projektmenedzser-szervezet különböző szakmai területeinek vizsgálata képezi, ezért a szervezet vezetőjétől a projektmenedzsertől függetlenül kell biztosítani működésüket, közvetlenül a projektgazda alá beosztva. A gazdasági vezető (GV) projektmenedzser alá beosztott munkakörében, a megvalósítás gazdasági folyamatait irányítja, mely az anyagi források tervszerű felhasználására, és a felhasználás - könyvelő (KÖ) által történő – nyomonkövetésére, valamint a források felhasználása folyamatainak és a folyamatok eredményeinek - gazdasági elemző (GE) által történő – értékelésére irányul. A minőségirányítási vezető (MIV) felelősége a hatáskör mátrixban felsorolt irányítási folyamatok, irányítási dokumentumok szerinti megvalósulásának biztosítására és ellenőrzésére vonatkoznak. Az irányítási folyamatok dokumentumait (eljárási utasításokat, vizsgálati utasításokat és űrlapokat) a minőségirányítási vezető tervezi meg az adott terület felelősével együttműködve, és a projektmenedzser jóváhagyását követően felügyeli a szervezet eljárásainak ezen dokumentumok szerint történő működését. Az asszisztens felelős a szervezet feljegyzéseinek elkészítéséért és archiválásáért, a működés nyomonkövethetőségének biztosításáért. Függelmileg projektmenedzser alá tartozik, de munkáját szakmailag a minőségirányítási vezető felügyeli. PR menedzser (PR) projektmenedzser alatt felelős, a projektmenedzser által jóváhagyott tájékoztatásért, melyet az állampolgárok részére jóváhagyott tervek alapján, vagy a projektgazda és projektmenedzser által elrendelt esetekben írásos formában, honlapon, falugyűléseken, rádióban, vagy televízióban biztosítja. Közbeszerzési tanácsadó (KB) részt vesz a közbeszerzési eljárások megszervezésében, dokumentumainak és feljegyzéseinek elkészítésében és az eljárások lebonyolításában. Az előkészítés során a közbeszerzési törvény által meghatározott értékhatárok és eljárási metódusok szerint felelős, a törvény hatálya alá eső beszerzések eljárásainak irányításáért. (Jelentősebb műszaki dokumentumok megvalósítása stb. esetében)

26

Szennyvíztechnológiai tanácsadó (SZT) feladata a beruházás előkészítésének műszaki felügyelete, a korszerű és optimumot megcélzó műszaki megoldások kiválasztásának tanácsadói elősegítése. Jogi tanácsadó (JG) a beruházás előkészítésének „tervezés-előkészítési” szakaszában a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének felügyelete. A szervezet működésének törvényességi felügyelete, illetve a szervezet külső szervezetekkel történő szerződéses, megállapodásos kapcsolatainak jogi felügyelete, a kapcsolódó dokumentumok, - főként szerződések – elkészítése, a jogi eljárások végrehajtásának irányítása.

27

A projektmenedzsment szervezete az alábbi ábrán mutatjuk be a tervezési és előkészítési szakaszban:

28

Szennyvíztisztító telep projektjének előkészítéséhez létrehozott proJelmagyarázat: jektmenedzsment szervezet felelősség-táblázata Irányítási folyamatok Funkciók PG PM BE SZT ME KV MIV JG A projekt minőségirányítási rendszerének felügyelete A dokumentumok és feljegyzések kezeléT D E E E E K E sének irányítása A pályázati előírások, jogszabályok és szerződések feltételei betartásának felügyelete Az irányítási rendszer eljárásainak dokumentálása, bevezetése, felügyelete A vezetőség felelősségi köre A projekt részletes megtervezése és a feltételek biztosítása Belső kommunikációs folyamatok irányítása, képzések A vezetői felülvizsgálat végrehajtása Jelentési kötelezettségek végrehajtása Kapcsolattartás a támogató intézményrendszerével Közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása Gazdálkodás az erőforrásokkal A projektmenedzsment szervezet felállítása, megszervezése, irányítása A pénzügyi erőforrások felhasználásának megtervezése A költségek tervezése és elemzése (előkalkuláció-utókalkuláció) Az alvállalkozói és beszállítói költségek felügyelete

D: dönt, K: kivitelez, E: Együttműködik, T: Tájékoztatást kap az eljárás eredméKB

KÖ

GV

GE

AS

PR

MM

E

E

E

E

E

T

K

T

K

K

E

E

D

D

E,D

E,D

T

E

E

E

T

E

T

K

T

E

E

D

D

E

E

T

E

E

E

T

E

D

K

T

E

T

E

D

E,K

E

T

K

K

E

T

E

T

D

T

E

E

E

K

E

T

T

E

E

E

K

K

D

K

E

E

E

E

E

E

E

T

E

E

E

E

E

D

K

E

E

E

E

E

E,K

K,E

T

E

E

E

E

E

D,K

K

E

E

E

E

E

E,K

K,E

T

E

E

E

E

E

D

K

T

E

E

E

E

E

K,D

T

E

E

E

E

E

D

K

T

E

T

T

E

E

E

T

K

E

E

T

E

D

K

T

E

T

T

E

T

E

T,E

K

E

E

T

E

D

K

T

E

T

T

E

T

T

E

K

E

E

T

E

D

K

K

E

E

T

K

T

T

E

K

E

E

T

E

29

Szennyvíztisztító telep projektjének előkészítéséhez létrehozott proJelmagyarázat: D: dönt, K: kivitelez, E: Együttműködik, jektmenedzsment szervezet felelősség-táblázata T: Tájékoztatást kap az eljárás eredméIrányítási folyamatok Funkciók PG PM BE SZT ME KV MIV JG KB KÖ GV GE AS PR MM A projekt menedzsment ráfordításainak felügyelete

D

K

K

E

T

T

E

T

T

E,K

K

K

E

T

E

A pénzügyi irányítás és könyvelés

D

K

T

E

T

D

E

T

T

E,K

K

E

E

T

E

Kiviteli tervek és megvalósítási ütemtervek megfelelőségének vizsgálata

D

K

T

K

T

T

E

T

T

E

T

T

E

T

E

Követelményjegyzékek összeállítása a projekttervek és az előzetes megvalósíthatósági tanulmány alapján

D

K

T

E

K

T

E

T

T

T

T

T

E

T

E

Követelményjegyzékek szerinti teljesítések vizsgálata

D

K

K

T

D

T

E

T

T

T

T

T

T

T

E

Az előkészítési folyamat költségeinek könyvelése

D

K

T

E

K

T

K

T

T

K

E

T

E

T

E

Környezet- és természetvédelmi megelőző intézkedések

D

K

T

E

E

T

K

T,E

T

E

K

T

E

T

E

A szerződések felülvizsgálata

D

K

K

E

T

-

E

K,D

K,D

T

K

E

E

T

E

Az anyagbiztosítás folyamatának ellenőrzése

D

K

K

E

K

-

E

T

T

K,D

D

K

-

T

E

Alvállalkozói teljesítmények vizsgálata

D

K

K

E

K

E

E

T

T

K,D

D

K

-

T

E

Az előkészítési folyamat vizsgálatainak elvégzése

D

K

T

E

K

-

K

T,E

T

E

K

E

-

T

E

Határidő ellenőrzés, és a megvalósítás prognosztizálása

D

K

T

E

E

-

K

T,E

T

E

K

K

-

T

E

Tervzsűrik, engedélyeztetések, kapcsolódó egyeztetések, vizsgálatok

T

D

T

E

K

-

K

T,E

T

T

K

K

-

T

K

A beruházás tervezési, előkészítési folyamata

30

Szennyvíztisztító telep projektjének előkészítéséhez létrehozott proJelmagyarázat: D: dönt, K: kivitelez, E: Együttműködik, jektmenedzsment szervezet felelősség-táblázata T: Tájékoztatást kap az eljárás eredméIrányítási folyamatok Funkciók PG PM BE SZT ME KV MIV JG KB KÖ GV GE AS PR MM Az irányítási rendszer feljegyzéseinek ellenőrzése

T

K

T

E

K

-

D

T

T

T

T

T

-

T

E

A tervek aktualizálásának és kezelésének, ellenőrzése

T

T

T

E

K

-

D

T

T

T

T

T

-

T

T

Jelentések és prezentációk az előkészítésről

D

K

T

E

E

E

E

T,K

T

T

E

E

E

E

E

Megbeszélések és írásos anyagok fordítása-kezelése a külföldi beszállítókkal

T

D

T

E

E

E

E

T

T

T

E

E

E

K

K

EU és kormányzati auditorok kísérete és a kommunikáció biztosítása a kivitelezés területén

D

K

E

E

E

E

E

E

T

T

E

E

E

K

E

Beszállítói, alvállalkozói és belső minőségauditok végzése

T

D

E

E

E

-

K

E

T

T

E

E

E

T

K

Pénzügyi, számviteli belső auditok végzése

D

E

E

T

-

E

E

E

T

E

K

E

E

T

E

Pénzügyi, számviteli külső auditorok fogadása

T

K

E

T

-

K

K

E

T

E

K

K

K

K

E

Nemmegfelelőségek kezelése

D

D

E

E

K

T

K

E

E

E

E

E

E

T

K

A helyesbítő, megelőző tevékenység irányítása

D

K

E

E

K

-

K

E

E

E

E

E

E

T

E

Mérés, elemzés és fejlesztés

31

2.2.2 Projekt megvalósítás

Projektmenedzsment szervezet a megvalósítási szakaszban A projektmenedzsment-szervezet az alábbi szervezeti ábra szerint egészül ki a megvalósítás szakaszában. A szervezet magját képező funkciók változatlanul maradnak, de kiegészülnek a környezetvédelmi feladatok végrehajtására megbízott környezetvédelmi megbízottal. A projektmenedzsment szervezet alábbi szervezeti ábra szerint kiegészített funkciói a generálkivitelező tevékenységét segítik és felügyelik, a szervezeti ábra szerinti munkakörök, a generálkivitelezőhöz tartozó megfelelő munkakörökkel történő együttműködés keretében végzik feladataikat. A projektmenedzsment szervezethez nem tartozó, a projektgazda közvetlen felügyelete alatt működő üzemeltető bevonása – a tapasztalatok és műszaki ismeretek hatékony átadása érdekében - a projekt megvalósításának utolsó szakaszában történik meg, pályáztatás útján kiválasztott alvállalkozó megbízásával vagy az Önkormányzatok által létrehozott üzemeltető gazdasági társaság létrehozásával.

32

Szervezeti ábra a megvalósítási szakaszban:

33

A feladatköröknél felsoroltuk a beruházással kapcsolatos legfőbb műszaki, gazdasági és pénzügyi folyamatokat, melyeket az irányító szervezet kiemelt felelősséggel köteles felügyelni Szennyvíztisztító telep projektjének megvalósításához létrehozott projektmenedzsment szervezet felelősség-táblázata Irányítási folyamatok

Funkciók PG PM

Jelmagyarázat:

D: dönt, K: kivitelez, E: Együttműködik, T: Tájékoztatást kap az eljárás eredményeiről

BE

SZT

ME

KV

MIV

JG

KB

KÖ

GV

GE

AS

PR

KVM

MM

A projekt minőségirányítási rendszere A dokumentumok és feljegyzések kezelésének irányítása

D

K

E

E

E

E

K

E

E

E

E

E

E

T

K

K,E

A pályázati előírások, jogszabályok és szerződések feltételei betartásának felügyelete

D

K

K

E

E

K,E

E

E,K

E,K

T

E

E

E

T

K,E

K,E

Az irányítási rendszer eljárásainak dokumentálása, bevezetése, felügyelete

D

K

T

E

E

K,E

K,E

E

E

T

E

E

E

T

K

T,E

A projekt részletes megtervezése és a feltételek biztosítása

D

K

T

E

T

E

K,E

E,K

E

T

K

K

E

T

K,E

K,E

Belső kommunikációs folyamatok irányítása, képzések

D

K

T

E

E

E

K

E

T

T

E

E

E

K

K

K,E

A vezetői felülvizsgálat végrehajtása

D

K

E

E

E

E

E

E

E

T

E

E

E

E

E

T,E

Jelentési kötelezettségek végrehajtása

D

K

E

E

E

E

E

E,K

K,E

T

E

E

E

E

K

K,E

Közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása

D

K

E

E

E

E

E

E

K,E

T

E

E

E

E

T,E

T,E

A projektmenedzsment szervezet felállítása, megszervezése, irányítása

D

K

T

E

T

K,E

E

E

E

T

K

E

E

T

K,E

E

A pénzügyi erőforrások felhasználásának megtervezése

D

K

T

E

T

K,E

E

T

E

T,E

K

E

E

T

T,E

K,E

Jelentési kötelezettségek végrehajtása

D

K

T

E

E

E

E

T

T

E

E

E

E

E

T,E

K,E

A vezetőség felelősségi köre

Gazdálkodás az erőforrásokkal

34

Szennyvíztisztító telep projektjének megvalósításához létrehozott projektmenedzsment szervezet felelősség-táblázata Irányítási folyamatok

Funkciók PG PM

Jelmagyarázat:


BE

SZT

ME

KV

MIV

JG

KB

KÖ

GV

GE

AS

PR

KVM

MM

Kapcsolattartás a támogató intézményrendszerével (elsősorban a Közreműködő Szervezettel)

D

K

T

E

E

E

E

T

T

E

E

E

E

E

T

K,E

A költségek tervezése és elemzése(előkalkuláció-utókalkuláció)

D

K

T

E

T

K,E

E

T

T

E

K

E

E

T

T

K,E

Az alvállalkozói és beszállítói költségek felügyelete

D

K

K

E

E

K,E

K

T

T

E

K

E

E

T

T

K

A projekt menedzsment ráfordításainak felügyelete

D

K

K

E

T

K,E

E

T

T

E,K

K

K

E

T

T

T

A pénzügyi irányítás és könyvelés

D

K

T

E

T

K,E

E

T

T

E,K

K

E

E

T

T

T

Kiviteli tervek és megvalósítási ütemtervek megfelelőségének vizsgálata

D

K

T

K

T

T

E

T

T

E

T

T

E

T

K,E

K,E

Kiviteli tervek és megvalósítási ütemtervek kivitelezésének vizsgálata

D

K

-

E

K

T

E

-

-

-

T

T

E

E

K,E

K,E

Követelményjegyzékek összeállítása a kiviteli tervek szerint

D

K

-

E

K

T

E

-

E

-

T

T

E

T

K,E

K,E

Követelményjegyzékek szerinti teljesítések vizsgálata

D

K

-

T

K,E

T

E

T

T

T

T

T

T

T

T,E

K,E

A kivitelezési folyamat költségeinek könyvelése

D

K

T

E

K

T

K

-

-

K

E

T

E

T

T

T

Környezet- és természetvédelmi megelőző intézkedések, jelentések

D

K

-

E

E

T

K

-

-

-

K

T

E

T

K

K,E

A szerződések felülvizsgálata

D

K

K

E

T

-

E

K,E

K,E

T

K

E

E

T

K,E

K,E

Az anyagbiztosítás folyamatának ellenőrzése

D

K

K

E

K

-

E

T

T

K,E

K,E

K

-

T

K,E

K,E

A beruházás kivitelezési folyamata

35

Szennyvíztisztító telep projektjének megvalósításához létrehozott projektmenedzsment szervezet felelősség-táblázata Irányítási folyamatok Alvállalkozói teljesítmények vizsgálata

Funkciók PG PM D K

Jelmagyarázat:


BE K

SZT E

ME K

KV E

MIV E

JG T

KB T

KÖ K,E

GV K,E

GE K

AS -

PR T

KVM K,E

MM K,E

A kivitelezési folyamat vizsgálatainak elvégzése

D

K

K

E

K

-

K

T

T

K

K

E

-

T

T,E

K,E

A megfigyelő- és mérőeszközök kezelésének ellenőrzése

D

K

-

T

K

-

K,E

-

-

-

K

T

-

T

T,E

T,E

Határidő ellenőrzés, és a megvalósítás prognosztizálása

D

K

T

E

E

-

K,E

T,E

T

E

K

K

-

T

T,E

K,E

Műszaki átadások, kapcsolódó vizsgálatok

D

K

T

E

K

-

K

T

T

-

K

K

-

T

T,E

K,E

Az építési naplók és az irányítási rendszer feljegyzéseinek ellenőrzése

D

K

T

E

K

-

K,E

T

T

-

T

T

-

T

K,E

K,E

A megvalósulási terv aktualizálásának és kezelésének, ellenőrzése

D

K

-

E

K

-

K,E

-

-

-

T

T

-

T

K,E

K,E

A próbaüzem felügyelete

D

K

-

E

K

-

K

-

-

-

T

T

-

T

K,E

K,E

Jelentések és prezentációk a kivitelezésről

D

K

T

E

E

E

E

T,K

T

T

E

E

E

E

E

K,E

Megbeszélések és írásos anyagok fordításakezelése a külföldi beszállítókkal

D

K

T

E

E

E

E

T

T

T

E

E

E

K

E

T,E

A külföldi beszállítók kísérete a kommunikáció biztosítása a kivitelezés területén

D

K

T

E

E

E

E

T

T

T

E

E

E

K

E

K,E

EU és kormányzati auditorok kísérete és a kommunikáció biztosítása a kivitelezés területén

D

K

E

E

E

E

E

E

T

T

E

E

E

K

K

K,E

Beszállítói, alvállalkozói és belső minőségauditok végzése

D

K

E

E

E

-

K

E

T

T

E

E

E

T

K

K,E

Pénzügyi, számviteli belső auditok végzése

D

K

E

T

-

E

E

E

T

E

K

E

E

T

T,E

T,E

Mérés, elemzés és fejlesztés

36

Szennyvíztisztító telep projektjének megvalósításához létrehozott projektmenedzsment szervezet felelősség-táblázata Irányítási folyamatok

Funkciók PG PM

Jelmagyarázat:


BE

SZT

ME

KV

MIV

JG

KB

KÖ

GV

GE

AS

PR

KVM

MM

Pénzügyi, számviteli külső auditorok fogadása

D

K

E

T

-

K

K

E

T

E

K

K

K

K

T,E

T,E

Nemmegfelelőségek kezelése

D

K

E

E

K

T

K

E

E

E

E

E

E

T

K

K,E

A helyesbítő, megelőző tevékenység irányítása

D

K

E

E

K

-

K

E

E

E

E

E

E

T

K

K,E

37

3. Háttér, környezet 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek A bakonybánki szennyvízelvezetési agglomeráció Bakonybánk és Réde településeket foglalja magába. A községek a hátrányos helyzetű Kisbéri Kistérséghez tartoznak.

Régió

Neve:

Közép - Dunántúli régió

Megye

Neve:

Komárom – Esztergom megye

Kistérség

Neve:

Kisbéri kistérség

Neve:

Bakonybánk

Település 1.

Lakosság száma:

538 fő

Neve: Település 2.

Lakosság

Réde szá-

1495 fő

ma: Érintett KÖTEVIFE

Neve:

Észak – Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Érintett KÖVIZIG

Neve:

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Indoklás A két község Bakonybánk és Réde, a csatolt VKKI-i igazolás alapján Bakonybánk központú szennyvízelvezetési és tisztítási agglomerációt alkot.

38

3.1.2. A terület természeti környezete

Morfológiai viszonyok A Bakonybánk - Réde szennyvízelvezetési- és tisztítási agglomeráció a Kisalföldi medence – Bakony-hegység találkozásánál, a Bakony hegység északi előterében helyezkedik el. Hegylábi elhelyezkedéséből fakadóan a területre a dombos morfológia, a Dél-felől Észak felé eső terepfelszín a jellemző, amelyet uralkodóan É-i folyásirányú, kisvízfolyások menti, sík alluviális teraszok tagolnak. Réde község belterülete 190-200 m B.f., Bakonysárkány 150-170 m B.f. közötti terepszinten helyezkedik el.

Földtani felépítés Bakonybánk Az altalajt 5-10 m pleisztocén kori agyagos, kis mértékben homokos takaró alatt kb. 100 m vastagságú oligocén kori agyag, homok és homokkő alkotja, majd eocén képződmények következnek. A triász mészkő különböző mélységközben jelentkezhet. Bakonybánk községben ez 200 m körüli, míg Bakonysárkány közelében már 560 m a tereptől. Réde A Bakony tömegét mezozoós mészkő alkotja, melyet a község területén és környékén eocén képződmények és oligocén rétegösszlet borít. A mezozoós alaphegység erősen töredezett és így különböző mélységközben helyezkedik el. A terület felépítéséről a térségben mélyített fúrások adnak képet. A vékony (2 - 20 m) löszös –agyagos kifejlődésű pleisztocén takaró alatt pannon korú finomszemcsés üledék, homokos agyag, kőzetlisztes agyag fejlődött ki mintegy 20 méteres vastagságban. Az oligocén rétegösszlet főleg agyagosmárgás-homokköves felépítésű és csak vékony finom szemcseszerkezetű homokrétegeket tartalmaz. A triász mészkövön 20-50 m vastagságú eocén kori márgát és mészkövet kereszteztek a feltáró fúrások. A mészkő viszonylag vékony kifejlődésű a területen. A triász mészkő felső szakasza mállott, tömött szerkezetű. Mélyebben repedések, karsztjáratok találhatóak.

39

Vízföldtani viszonyok A karsztosodott triász mészkő és dolomit tömeg, amely térség alaphegységét képezi ivóvíz minőségű karsztvizet tárol. Az eocén –oligocén rétegvizek brachvíz jellegűek (1500-3000 g/m3 összsó koncentráció !), a homokos,- homokköves kifejlődésű szintjeik gyenge vízszállító képességűek. A pleisztocén felszínközeli képződmények – amely a talajvizet tárolják – fúrt és ásott kútjai egy-egy háztartás vízigényét biztosíthatják. A talajvizek minőség – a változatos tároló kőzet (iszapos homok, homokos iszap, lösz, átmozgatott lössz, alluviális durva homok – apró kavicsos homok) területi sokrétűsége miatt változatos, általában a magas keménység, a hidrokarbonátos, kloridos jelleg, továbbá a belterületeken a szikkasztások szenynyező hatását tükröző magas szulfát tartalom, helyenként igen magas összcsira-szám jellemzi, és rendkívül magas ammónia-, nitrit- és nitrát-tartalom és oxigénfogyasztás jellemzi. A karsztvíz-nívó a terepszín alatt helyezkedik el, a lencseszerű képződményekben tárolt rétegvizek nyugalmi nyomása 10-50 m-el a terepszint alatt helyezkednek el. A talajvíz szintje a térség morfológiájától függően változatos képet mutat; a lösz borította dombhátakon terep alatt 5 m körül, a mélyebb térszini domblábaknál 1,5-3,0 m, míg a vízfolyások menti alluvális sávokban 0,5-1,0 m-el a terep alatt található.

Éghajlati viszonyok A szárazföldi éghajlati viszonyokban az elhelyezkedésből fakadóan az átmeneti jelleg dominál, a sokévi átlagos csapadék magasabb, mint a Kisalföldi medencében és alacsonyabb a Dunántúli Középhegységben mértnél. Az évi átlagos hőmérséklet 10 – 11 °C, az országos átlagnál alacsonyabb. Az évi átlagos csapadék mennyisége 500 – 650 mm között változik, a csapadék nagyabb hányada a nyári hónapokban, azon belül is elsősorban júniusban, valamint ősszel november környékén hullik.

Vízrajzi viszonyok Az agglomeráció két települése a Cuhai Bakony-ér vízgyűjtőjén helyezkedik el. A vízgyűjtő terület nagysága 547,1 km2. A vízfolyás az É-i Bakonyban eredet (420 mBf-i magasságban) és Gönyü alatt (kb. 110 mBf-i térszínen) torkollik a Dunába. A két település a vízgyűjtő felső harmadában – a hegylábi területen helyezkedik el.

40

A tisztított szennyvizek tervezett befogadója a Cuhai Bakony-ér, melynek fő hidrológiai jellemzői a következők:

Gönyü torkolati szelvény:

NQ

1%

= 52,0 m3/s

KÖQ

=

0,9 m3/s

KKQ

=

0,074 m3/s

NQ

=

40,0 m3/s

Tervezett tisztított szennyvíz bevezetés fölött : 1%

0,565 m3/s

KÖQ

=

KKQ

=

LKQ

= 0 m3/sec

0,064 m3/s

A rendkívül szélsőséges vízjárású Cuhai Bakony-ér a tervezett szennyvízbevezetés szelvényében - a lefolyásviszonyok alapján - az időszakos vízfolyás kategóriába tartozik, mintegy évtizedes gyakorisággal kiszárad.

Természeti értékek a Kistérségben A kistérségben nem található országos jelentőségű természetvédelmi terület. Természeti érték és helyi védettségű természetvédelmi területek azonban szépszámmal megtalálhatóak. Helyi védelem alá helyezett természeti értékek: -

Bakonyszombathely – Kastélypark, Feketevíz-éri tavak

-

Császár – Mező-tó, Feneketlen-tó, Kiskút-éri forrás,

-

Kisbér – Batthyány kastély parkja, Saliházi erdő, -tó és nádas,

-

Réde – Eszterházy – park.

Állat és növényvilág az agglomerációban Az Euro-turáni faunavidék Közép-dunai faunakerületének Ősmátra és Alföld körzetei találkoznak a területen, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység faunajárásaiban. Az állatvilág a déli, bakonyaljai területeken fajgazdagabb, köszönhetően elsősorban annak, hogy szervesen kapcsolódik a Bakony kiterjedt erdőségeihez. Ezek a területek elsősorban

41

nagyvadakban (gímszarvas, őz, vaddisznó) bővelkednek. A síkvidéki területek kevésbé fajgazdagok, jellemzőbbek az apróvadak (fácán, nyúl). Az emlős-, védett emlős fajok (mókus, cickány-, denevérfajok) sokrétűségén túl gazdag a terület madárvilága is. A hazánkban megtalálható 350 madárfaj közül 250 a Bakonyban, a Bakonyalján is megtalálja életfeltételeit. A kistérségben fészkelő fokozottan védett madárfajok: cigányréce, fekete-, fehér gólya, gyurgyalag. Bakonybánk és Réde település nem határos a Vásárhelyi-terv keretében tervezett árvízi tározókkal. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében - amely a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szól Réde és Bakonybánk területe az „érzékeny” területi besorolásba tartozik. Ezen oknál fogva a projekt nélküli állapot veszélyeztetné az érzékeny vízbázist. A jelenleg alkalmazásban lévő szennyvízülepítő gödrök építési idejükből kifolyólag nem korszerűek, fenéklemezzel és vízszigeteléssel nem rendelkeznek. Ebből adódóan szennyvízszivárgás lép fel, így nagymértékű a talajterhelés

A természeti viszonyokat összefoglaló: •

az agglomeráció a Bakony előterében, az un. hegylábi területen 150-220 m térszínen helyezkedik el,

• •

a dombvidéki jellegű térszínt D-É irányban sűrű kisvízfolyás-hálózat taglalja, a fő vízfolyás, amely egyben a tervezett tisztított szennyvíz befogadója a Cuhai Bakony-ér az időszakos kisvízfolyás kategóriába tartozik,

•

az agglomeráció területén NATURA 2000 védett terület nem található, habár a Kistérségi Fejlesztési Program a tárgyi térségben is Naturpark létrehozását tervezi,

•

a magas talajvízállású területek részaránya a belterületeken 10 -15 %,

•

a belterületek szikkasztási lehetőségei rosszak,

•

a projekt nélküli állapot üzemelő-, és távlati potenciális ivóvízbázist nem veszélyeztet,

•

az agglomeráció területe az általános felszíni vízminőség-védelemi területi kategóriába tartozik,

42

•

a VKI szerint a terület a felszíni vizek vonatkozásában a Cuhai Bakony-ér vízgyűjtője, az 1-2-1 Vízgyűjtő tervezési alegységhez tartozik, a felszíni víztest megnevezése: HU RW AAB773 0031-0039 M.

A felszín alatti vizek vonatkozásában az agglomeráció a K 1.2. és Kt. 1.2. karsztvíztestek és a P.1.4.1. porózus hegyvidéki víztest fölött helyezkedik el.

3.1.3. Jellemző településszerkezet

A kistérség területén belül mikrotérségek határozhatók meg az egyes települések közötti természetes kapcsolatok alapján. A mikrotérségek alapvetően szórvány-településekből épülnek fel. Egyrészt a földrajzi közelségből adódó szerves kapcsolódások jó közúti összeköttetéssel, másrészt a hagyományok, a közigazgatási rendszer és a korábbi foglalkoztatási helyzet révén kialakított és fenntartott települések közötti összefonódások meghatározóak a tagolódásban. A fentiek alapján – a Kisbéri tengelytől északi-északnyugati, valamint déli tagozódás mellett – a következő mikroegységek határozhatóak meg:

-

Aka, Ácsteszér, Csatka, Súr,

-

Ászár, Kisbér,

-

Csép, Ete, Tárkány,

-

Bakonyszombathely, Bársonyos, Kerékteleki,

-

Bakonybánk, Réde,

-

Bakonysárkány, Császár, Vérteskethely.

Aka, Ácsteszér, Csatka, Súr, Bársonyos, Kerékteleki és Réde mellékutakon helyezkedik el, melyek a többi települést érintő útvonalakhoz kapcsolódnak, közlekedésük így kielégítő, részleges elszigeteltségük domborzati adottságaikból adódik. Bakonybánk és Réde község szomszédos települések. A belterületek egymástól 4 km-re helyezkednek el.

A tervezett szennyvíztiszító teleptől Réde község 2559 m-re, míg

Bakonybánk község 1380 m-re helyezkedik el. Réde község település-szerkezetére jellemző a viszonylag nagy kiterjedésű belterület (közel 200 ha) és a nagyobbrészt (55%-ban) erdőkkel borított közigazgatási terület (mintegy 45000 ha). A belterületen kívül önálló beépített területeként jelentkező egységet alkot a település déli határában lévő Lesalja puszta.

43

A község belterülete alapvetően két részre tagolódik. Az egyik részben megtalálhatóak a korábban kialakult településszerkezet maradványai (a szabálytalan telek- és utcavezetések). A másik - újabban kialakított - részben már tudatos tervezés alapján kerültek kiépítésre az utcák és történtek meg a telekkiosztások. Réde község Angendorf jellegzetességekkel rendelkezik. Megtalálhatóak a szalagtelkek, fésűs beépítéssel, de a fűrészfogas beépítés sem ritka. A korábbi településszerkezet a központi terület volt – szabálytalan telkekkel -, a későbbiekben a többi utca a központi részhez kapcsolódva alakult ki. A házak jellegzetesen a telkek oldalhatárára épültek, kontyolt-, nyereg-, illetve sátortetővel. Ez a tendencia a későbbi tudatos településtervezésben is nagy szerepet kapott.

A Község beépítésre szánt területeinek építési övezetei: -

lakó – falusias laza beépítésű terület, tartalék falusias beépítési terület, kertvárosias lakóterület

-

vegyes – településközpont vegyes terület

-

gazdasági – kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, egyéb ipari gazdasági; mezőgazdasági jellegű üzemi,

-

üdülő – üdülőházas terület,

-

különleges – temető terület (kegyeleti park, homokbánya területe); rekreációs zöldterület

Beépítésre nem szánt területei használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint: -

közlekedési és közmű területek, tartalék közlekedési területek országos mellékút (összekötő út), egyéb utak, parkolók, közműterületek: víztározó-, nyomvonalas vezetékek sávjai,

-

zöldterületek – közpark

-

erdőterületek – általános erdőterület, védelmi erdők területe

-

mezőgazdasági területek – „tanyás” mezőgazdasági területek, általános mezőgazdasági területek, védendő természeti terület, mezőgazdasági kiskertes területek

44

-

egyéb területek, vízmedrek és vízgazdálkodási területek – folyóvizek, patakok és állóvizek medre, partja (Bakony-ér, Cuha patak, Hajmás-ér, Kis-tó, vízlevezető árkok)

Bakonybánk község az Északi-Bakony lábánál, a Pannonhalmi dombság és a Komáromi-medence találkozásánál helyezkedik el. A tágabb térséget domborzati szempontból a patakokkal, patak-ágakkal és időszakos vízfolyások medreivel szabdalt, alacsony dombvidék- jelleg határozza meg. A község szerkezetét tekintve két részre tagolódik. Megfigyelhető egy kevésbé szabályos tervezésű rész, amelyben hosszú szabálytalan alakú telkek helyezkednek el, szabálytalan utcavezetéssel. A későbbiekben kialakult egy újabb beépítésű terület, amely már tudatos tervezés eredménye. Itt megfigyelhetők a szabályos telek- és utcakialakítások, a fésűs beépítés jellegzetességei. A házak többnyire a telek oldalhatárára épültek, kontyolt-, nyereg-, illetve sátortetővel. Többségük földszintes épület, de az újabb építésű házaknál már megfigyelhető a több szint, amely nem mindig illeszkedik az utcaképbe.

A Község beépítésre szánt területeinek építési övezetei: -

lakó – falusias laza beépítésű terület, tartalék falusias beépítési terület, kertvárosias lakóterület

-

vegyes – településközpont vegyes terület

-

gazdasági – kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató övezet, mezőgazdasági üzemi övezet

-

különleges – idegenforgalmi terület, (temető területe és övezete), kegyeleti park, hulladéklerakó területe, szennyvíziszap-lerakó területe

Beépítésre nem szánt területei használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint: -

közlekedési és közmű területek, országos mellékút (összekötő út), egyéb utak, parkolók, közműterületek: víztározó-, nyomvonalas vezetékek sávjai,

-

zöldterületek – közkert, közpark, kilátó-kert, rekreációs zöldterület, sportpálya

-

erdőterületek – elsődlegesen gazdasági, védelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű

-

mezőgazdasági területek – szántó, gyepgazdálkodási, vizes élőhely, mezőgazdasági lakott-hely

45

-

vízgazdálkodási területek – Cuhai- Bakony – ér, Vezseny – ér és egyéb vízfolyások medre és partja, állóvíz medre, partja

A Kisbéri kistérség a Magyar Közlönyben megjelent 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet értelmében hátrányos helyzetű kistérség. A Kisbéri kistérség a 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján Társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott. Bakonybánk község a 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján a Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, ill. az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település.

Bakonybánk – Réde agglomeráció – szennyvízelvezető-tisztító rendszer főbb adatai: A két település esetében a 3.1.2 pontban ismertetett adottságok miatt a gravitációs szennyvízelvezető-tisztító rendszer kiépítése a javasolt. A két település gravitációs gyűjtőhálózata és közös szennyvíztisztítója 2033 LE agglomerációt alkot. Közösségi szennyvízgyűjtő hálózat: A gravitációs gyűjtőcsatorna DN 200 KG-PVC csővezetékből épül. A gyűjtőhálózatnál a csatornák csatlakozási pontjainál 1 m átmérőjű beton akna kerül elhelyezésre. A vezetéken 50-70 m-enként műanyag tisztítónyílás került betervezésre. Az ingatlanok csatornabekötése gravitációs – DN 150 KG-PVC – csővezetékkel történik. A tervezett csatornahálózat jellemzői: Bakonybánk

Réde

Napi átlagos szennyvíz Qd (m3/d)

48,4

134,6

Napi órai csúcs szennyvíz Qó (l/s)

1,6

4,67

4977

9326

Csatorna bekötések száma (db)

221

580

Csatorna bekötések hossza (m)

1935

3934

Gravitációs gyűjtőhálózat hossza (m)

R1, Vh = 0,3 m3

Szennyvízátemelők jelei és hasznos térfogata

BB1, Vh = 0,104 m3

R2, Vh = 0,145 m3 R3, Vh = 0,001 m3

46

Központi szennyvízátemelő: A rédei gravitációs csatorna hálózata (ill. a községi közbenső átemelő) által összegyűjtött szennyvizet az R1 jelű központi átemelő juttatja a szennyvíztisztító telepre. A közösségi gravitációs csatornahálózatok összegyűjtött szennyvizét a BB1 jelű központi átemelő juttatja a szennyvíztisztító telepre. Szennyvíz távvezeték: A bakonybánki BB1 jelű központi szennyvízátemelőről 1 380 Fm NA 80 KM-PVC távvezetéken kerül a szennyvíz a közös szennyvíztisztítóba. A rédei központi szennyvízátemelőről DN 100 mm méretű KM-PVC, PN6 bár névleges nyomású 2 559 m hosszú nyomóvezetéken jut a szennyvíz a szennyvíztisztító telepre. Bakonybánki szennyvíztisztító telep: A két település közcsatornán elvezetett szennyvizeinek tisztítására Q = 190 m3/d, 2033 LE szennyvíztisztító kapacitás létrehozása szükséges. A fejlesztés két változatban történhet az elvi engedélyezési kérelem műszaki tervdokumentációjában szereplő paraméterekkel. A tisztított szennyvizek befogadója a CuhaiBakony-ér.

„A” változat

Fixfilmes – eleveniszapos kombinált (konténeres) technológia - Kiegyenlítő medence és nagyobb méretű mechanikus szennyeződések kezelése, - Mechanikus szennyvíztisztítás művelete, - Biológiai tisztítás művelete, (A biológiai tisztítás a biológiai reaktorban – a „modulok” biohártyáin – történik. A konténer medencékbe „belógatott” modulméretű kereteken un. „biorács”-ok működnek. Az eleven iszap hártyát képez a biorácson, illetve kisebb mennyiségben a víztérben lebeg. - A nitrifikálás művelete, - A denitrifikálás művelete, - A foszformentesítés művelete, - Fertőtlenítés.

47

Az „A” – változat becsült fajlagos költségei Fő elemek és paraméterek

Érték (e Ft)

1.

Teljes beruházási költség (nem diszkontált érték)

885 867,078

2.

Bevételek (éves becsült érték)*

30 386,255

3.

Működési költségek (éves becsült érték)*

30 174,200

„B” változat A szennyvíztisztító telep technológiája: egyesített műtárgyas eleveniszapos, oxidációs és denitrifikációs eljárás, vegyszeres foszforeltávolítással. Tervezett létesítmények: - Szennyvízátemelő, - Gépi tisztítású rács, - Uszadékfogó, - Egyesített biológiai műtárgy: A hengeres tér a mikrobuborékos mélylevegőztetés színtere, ahol oxidáció révén megtörténik a szerves anyag lebontása, illetve az ammónia nitrifikációja – nitráttá alakítása. Az oxigénbevitel és a recirkuláció szabályozásával ebben a térben kerül sor a denitrifikációra, a nitrát lebontására, s a végtermék nitrogén gázként a légtérbe távozik. A levegőztetett szennyvíz az egyesített műtárgy Dorr medencéjébe jut, ahol az iszap leülepedik. A szükséges iszapszint fölösiszap elvétellel biztosítható. A fölösiszap a kör keresztmetszetű vasbeton iszapsűrítőbe jut, ahol a 0,5 – 1% szárazanyag tartalom 3%-ra növekedik. A dekontvíz a műtárgysor elejére kerül visszavezetésre. - Fertőtlenítő műtárgy Mindkét változatnál a tisztított szennyvíz elvezetése az üzemelő telep csatornájához kapcsolódik, ezen keresztül jut a Cuhai-Bakony-ér jobb parti mellékágába, a Káposztáskerti árokba. A „B” – változat becsült fajlagos költségei Fő elemek és paraméterek

Érték (e Ft)

1.


2.


44 060,063

3.


43 744,372

Átnézeti helyszínrajz mellékelve. (3 számú melléklet)

48

749 940,346

3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák Bakonybánk

Központi bel-

Egyéb belte-

területen

rületen*

517

-

21

538

200

-

15

215

-

-

-

-

Előforduló övezeti Beépíthető:

Nem beépíthe-

--

besorolások

- lakó,

tő:

- vegyes,

- közlekedési és közmű területek, tartalék közlekedési területek,

Lakosszám (fő) Lakások

száma

(db) Egyéb lakóegységek száma (db)

- gazdasági, - különleges Nem beépíthető: - közlekedési és közmű területek, tartalék közlekedési területek

Külterületen Összesen

- zöldterületek - erdőterületek - mezőgazdasági területek

-

vízgazdálkodási terület

- zöldterület

- vízgazdálkodási terület

Réde

Lakosszám (fő) Lakások

száma

(db) Egyéb lakóegysé-

Központi bel-

Egyéb belte-

területen

rületen*

1491

-

4

1495

561

-

1

562

-

-

-

-

49

Külterületen Összesen

gek száma (db) Előforduló övezeti Beépíthető:

Nem beépíthe-

besorolások

- lakó,

tő:

- vegyes,

- közlekedési és közmű területek, tartalék közlekedési területek,

- gazdasági, - üdülő - különleges

--

- zöldterületek

Nem beépíthető:

- erdőterületek

- közlekedési és közmű területek, tartalék közlekedési területek

- mezőgazdasági területek

- egyéb területek

- zöldterület egyéb területek

Réde község lakosságszám alakulása 1970 - 2007 között Évszám

1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2004 2007

Lakosság száma

1646

1614

1603

1559

1573

1526

1483

1525

1495

Bakonybánk község lakónépességének alakulása 1970 – 2007 között Évszám Lakosság szám

1970 1975 1980 1985 707

638

643

50

590

1990 1995 2000 552

524

498

2004 2007 522

538

Réde - Bakonybánk községek lakosságszám alakulása 1970-2007 között 1800

Lakosságszám (fő)

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2004

2007

Bakonybánk - lakosságszáma (fő)

707

638

643

590

552

524

498

522

538

Réde - lakosságszáma (fő)

1646

1614

1603

1573

1526

1483

1570

1524

1495

Időintervallum (év)

Népsűrűség 2001, 2006-ban Település

2001

2006

Réde

34,2 fő/km2

32,20 fő/km2

Bakonybánk

34,9 fő/km2

32,91 fő/km2k

A vizsgált települések lakosságszáma összességében csökkenést mutat, de lényegében stagnáló. A jövőben kismértékű növekedés várható. Megfigyelhető egy kisebb bevándorlási hullám, ami a zöldövezetnek, a nyugodt vidéki életnek tudható be.

Háztartások száma 1970 – 2007 között Időintervallum (év)

1970

1980

1990

2001

2006

2007

Réde - háztartások száma (db)

523

523

577

577

563

562

Bakonybánk - háztartások száma (db)

213

51

213

208

216

216

215

A háztartások számában az érintett községekben növekedés tapasztalható. A fiatalok száma jelentős a településeken, így nagy a valószínűsége, hogy a háztartások száma lassan, de tovább növekszik

Réde - Bakonybánk - Háztartások száma 1970-2007 között 700

Háztartások száma (db)

600 500 400 300 200 100 0

1970

1980

1990

2001

2006

2007

Bakonybánk - háztartások száma (db)

213

213

208

216

216

215

Réde - háztartások száma (db)

523

523

577

577

563

562

Időintervallum (év)

52

Réde - Lakosság megoszlása korcsoportonként, nemenként (2001) Korcsoportok

0-4

5-9

10-14

Férfiak

37

46

52

27

62

67

57

57

Nők

34

50

57

28

59

54

50

Összesen

71

96

109

55

121

121

107

15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44

45-49

50-54

55-59

60-64 65-69 70-74 75-79

80-84

85-x

Összesen:

52

59

53

33

52

35

33

24

11

5

762

52

57

58

41

45

51

67

54

30

10

11

808

109

109

117

94

78

103

102

87

54

21

16

1570

Réde közsében a lakosság korszerinti megoszlása egyenletesnek mondható. A településen a fiatalok és középkorúak vannak a legtöbben. A nemek szerinti megoszlásban is egyenletesnek mondható az eloszlás. A 20 év alatti korosztályban jellegzetesen a nők vannak többségben, de a 20 és 40 éves korosztályban már a férfiak száma a több. Ez a tendencia ismétlődni látszik a későbbi életkorokban is, egészen a 60-64 éves korosztályig. A településen - az ország többi településéhez hasonlóan - a 65 éven felüli nők száma jelentősen magasabb az ugyanilyen korú férfiakénál.

53

Réde község demográfiai adatai nemek és korcsoportok szerint (2001) 80

Férfiak száma (fő)

Lakossági adatok (fő)

70

Nők száma (fő)

60 50 40 30 20 10 0 0-4

5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X


37

46

52

27

62

67

57

57

52

59

53

33

52

35

33

24

11

5

Nők száma (fő)

34

50

57

28

59

54

50

52

57

58

41

45

51

67

54

30

10

11

Korcsoportok (év)

54

Bakonybánk – Lakosság megoszlása korcsoportonként, nemenként (2001) Korcsoportok

0-4

5-9

10-14

Férfiak

13

16

14

17

20

21

14

16

Nők

10

13

14

15

25

13

17

Összesen

23

29

28

32

45

34

31

15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44

45-49

50-54

55-59

60-64 65-69 70-74 75-79

80-84

85-x

Összesen:

22

12

24

20

7

15

7

8

1

2

249

15

20

17

12

20

23

20

13

17

9

4

277

31

42

29

36

40

30

35

20

25

10

6

526

Bakonybánk közsében a lakosság korszerinti megoszlása egyenletesnek mondható. A településen a fiatalok és középkorúak vannak a legtöbben. A nemek szerinti megoszlásban a férfiak számában jelentősebb az eltérés, mint a nőkében. A férfiak alapvetően az 55-60 éves korosztályig jelentős többséget mutatnak a nőkkel szemben. Az 55-60 éves korosztálynál megbomlik a férfiak számbeli többsége, és a 60-65 éves korosztálytól már a nők száma van többségben Bár – az ország többi településéhez hasonlóan – a 65 éven felüli nők száma jelentősen magasabb az ugyanilyen korú férfiakénál.

55

Bakonybánk község lakosságának korcsoportonkénti és nemenkénti eloszlása (2001) 30 Férfiak száma (fő) Nők száma (fő)

Lakosság száma (fő)

25

20

15

10

5

0 0-4

5-9

10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X


13

16

14

17

20

21

14

16

22

12

24

20

7

15

7

8

1

2

Nők száma (fő)

10

13

14

15

25

13

17

15

20

17

12

20

23

20

13

17

9

4

Korcsoportok (év)

56

Az agglomerációban a népesség korszerinti és nemek szerinti megoszlása egyenletesnek mondható. A többségben vannak a középkorúak és a fiatalok. Az agglomerációra nem igaz az ország egészére vetített „elöregedett társadalom” jelző. Mindkét településen megfigyelhető, hogy a 65 éven felüli nők többségben vannak. Magyarországon a férfiak tavaly átlagosan 68,29 évig éltek. A nők még tovább: 76,53 évig. Negyedszázada (1980-ban) a férfiaknál 65,45, a nőknél pedig 72,7 év volt az átlagéletkor.

Népességszaporodás, mortalitás 1970-2006 között

Település

Élveszületés

Halálozás

Természetes sza- Belföldi vánporodás, fogyás dorlási kü(–) lönbözet

1970-1979 Réde

257

200

57

-110

Bakonybánk

105

78

27

-91

198

221

-23

-7

73

95

-22

-69

161

271

-110

107

59

106

-47

21

1980-1989 Réde Bakonybánk 1990-2001 Réde Bakonybánk 2006 Réde Bakonybánk

10 7

22 10

-12 -3

-22 2

A vizsgált települések népszaporodási adatai összességében csökkenést mutatnak, de lényegében stagnálóak. A jövőben kismértékű növekedés várható. Megfigyelhető egy kisebb bevándorlási hullám, ami a zöldövezetnek, a nyugodt vidéki életnek tudható be.

57

A nyilvántartott álláskeresők, a munkavállalási korú népesség %-ában. Bakonybánk

Réde

2003

8,63%

3,32%

2004

11,61%

4,91%

2005

12,50%

7,04%

2006

11,59%

6,47%

2007

11,21%

5,49%

A táblázat a két vizsgált település munkanélküliségi adatait mutatja. A munkanélküliség elsődleges okának tekinthető, hogy a környékbeli vállalatok egy része az elmúlt évek folyamán csődbement. Másodlagos okának tekinthető, hogy a legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat. 2007-ben csökkenés mutatkozik a munkanélküliek számában, ez köszönhető annak, hogy néhány foglalkoztató felismerte az 50 év felettiekben rejlő megbízhatóságot és a munkahely megtartására való törekvést.

3.2.2. Gazdasági jellemzők

Lakosság jövedelemviszonyait bemutató táblázat (2006-os adatok)

Réde

Bakonybánk

Agglomeráció

Foglalkoztatott fő

593

213

806

Munkanélküli fő

62

38

100

Gazdaságilag nem aktív népesség fő

438

158

596

Munkanélküliségi ráta, %

6,47

11,59

Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, Ft

137 351

123 386

133 660

Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, Ft

96 055

89 538

94 332

Megnevezés

A táblázat a lakosság jövedelem-viszonyait és egyéb arányszámait mutatja be.

58

A bérek nagyságát alapvetően meghatározza, hogy a település hol helyezkedik el a megyében, a térségben. Az ország északnyugati megyéjében és Pest megyében alapvetően magasabbak az átlagbérek

Foglalkoztatottak száma 1980-2001 között (Réde) (1980)

Összesen Foglalkoztatottak Munkanélküliek Inaktív kereső

Eltartott

Férfi

804

461

0

142

201

Nő

799

332

0

207

260

1603

793

0

349

461

Összesen

(1990)


Eltartott

Férfi

764

405

5

181

173

Nő

809

273

0

294

242

1573

678

5

475

415

Összesen

(2001)


Eltartott

Férfi

762

335

43

223

161

Nő

808

279

11

334

184

1570

614

54

557

345

Összesen

Foglalkoztatottak száma 1980-2001 között (Bakonybánk) (1980)

Összesen

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Férfi

321

167

0

69

85

Nő

322

109

0

75

138

Összesen

643

276

0

144

223

Összesen

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Férfi

270

138

6

75

51

Nő

282

99

0

85

98

Összesen

552

237

6

160

149

Összesen

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Férfi

249

88

20

75

66

Nő

277

89

7

118

63

Összesen

526

177

27

193

129

(1990)

(2001)

Inaktív kereső

Inaktív kereső

Inaktív kereső

Eltartott

Eltartott

Eltartott

A táblázatokban mindkét településre megfigyelhető, hogy a férfiak száma több a foglalkoztatottak között. (A férfiak többsége fizikai munkás. A férfiakat szívesen foglalkoztat-

59

ják, mert kevesebbet vannak távol a munkahelyükről, ellentétben egy kisgyerekes anyukával.) A nők száma ebből kifolyólag több az eltartottak között. Főként azoknál a családoknál, ahol kisgyerek van és a családfő meg tudja oldani a gyermekek miatti keresetkiesést. Az inaktív keresők száma az utóbbi időben növekedett, amit a munkanélküliség is befolyásolt. Az elmúlt években jelentősebbé vált a munkanélküliek száma az agglomerációban. A már korábban vizsgált okok miatt. (2006-ban Bakonybánkon 38 fő, Rédén 62 fő volt nyilvántartott tartós munkanélküli.) Az ipar jelentősége a kistérségben és az agglomerációban A rendszerváltást követő leépülési folyamat következtében gyakorlatilag megszűnt az ipar jellegű foglalkoztatás a térségben annak ellenére, hogy Kisbér korábban közepes méretű ipari foglalkoztatója volt a térségnek. Az elmúlt években azonban a térségen kívüli foglalkoztatás egyre nagyobb méreteket ölt, mely ipari szakmunkásokat, segéd és betanított munkásokat von ki a térségből. A térségen kívüli ipari parkok közelsége (Mór, Győr, Székesfehérvár, Komárom) beszállítói ipari tevékenység letelepedését generálja a kistérségben. A nagyütemben megindult ipari parkfejlesztések Győrben és Székesfehérváron rendkívül értékessé tették a két város közötti területeket, valamint az azokat összekötő 81-es főútvonalat. Ezért is döntött úgy Kisbér város vezetése, hogy új ipari területet jelöl ki a város határában. Kisbér fejlesztési koncepciója támogatja a területen megtelepülni szándékozó társaságok ipartelepeinek kiépítését. Az infrastruktúra (út, víz, vezetékes gáz, elektromos energia) kiépítése előkészített, ami lehetővé teszi a teljes infrastruktúra gyors megvalósítását konkrét befektetői igény esetén. Az új ipari parkba 2002-ben települt az első multinacionális (U-Shin Europe Kft – autóalkatrész gyártással foglalkozó) vállalat, amelyet 2004-ben követett a SEWS KFt (szintén autóalkatrész gyártás). A kistérség jelentősebb foglalkoztatói 20 - 49 fő:

BITT Technology-H Kft. Vogelpick Madáreledel Termelő és Kereskedő Bt. Bakonyszombathely Község Polgármesteri Hivatala ASB Kisbér, Győr Szociális Ellátó és Mentő Kht. Kisbér-Hánta Egyesített Óvodák Bakonyvidéke Takarékszövetkezet Hering-Trade Termelő és Kereskedelmi Kft. Kisbér Város Bánki Donát Szakképző Iskola

60

Kisbér Városi Önkormányzati Testülete Konkáv Gép- és Műszergyártó Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Propos Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Táncsics Mihály Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Réde-Bakonybánk Körzeti Általános Iskola és Óvoda Rédei Kertimag Vetőmagkereskedelmi Rt. 50 - 99 fő:

Vince-Staudt Élelmiszeriprai Kft. Ászári Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Értékesítő Rt. DRAT Ipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Kisbér és Vidéke ÁFÉSZ Kisbér Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Őszi napfény idősek Otthona Kisbér Városigazgatóság Petőfi Sándor Általános Iskola Kisbér SEWS Autókábel Magyarország Kft.

100 – 149 fő:

Batthyány Kázmér Szakkórház

150 – 199 fő:

Fém-Művek Kisbér Kft.

250 – 299 fő:

U-Shin Europe Kft. ITW SIEWER Járműtechnikai Kft.

A térségben 2 ipari terület van jelen: a kisbéri és a bakonybánki. Réde községben megszűnt létesítmények: A rendszerváltás követően sok létesítmény szűnt meg: •

Mezőgazdasági Szövetkezet (140 fő)

•

a Duna Cipő (60 fő),

•

Paplan-, függönykészítő varroda (Toldi Bt.)(20 fő) (2005-ben megszűnt)

•

Szemüvegkeret készítő vállalkozás (40 fő) (1986-ban megszűnt) kb. 10 évig üzemelt

Réde községben működő létesítmények: -

ASB Kisbér, Győr Szociális Ellátó és Mentő Kht. – A településen egy móri nagyvállalat kihelyezett üzemegységét irányítja. A suzuki autókba gyártanak kábelkötegeket. Jelenleg alkalmazott 22 fő.

-

Rédei Kertimag Vetőmagkereskedelmi Rt. – Vetőmagok csomagolásával és értékesítésével foglalkoznak. Alkalmazottak száma 45 fő.

61

-

Fafeldolgozó és bútorkészítő vállalkozás – egyetlen fejlődő vállalkozásnak tekinthető, foglalkoztatottak száma (kb. 40 fő)

-

Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala,

-

Réde, Bakonybánk, Súr, Körzeti Általános Iskola és Óvoda

A településen jellemzően sok az egyéni vállalkozó. A vállalkozások között megtalálható vegyesboltot, vendéglátó-ipari egységet üzemeltető (1-1 fő foglalkoztatott), valamint építési és szakipari vállalkozók is. (15 fő foglalkoztatott). Réde községben is egyre nagyobb számú a napi ingázók száma. A településen kevés a munkalehetőség, ezért a lakosság nagy része a móri-, a kisbéri-, valamint a győri – ipari parkba jár dolgozni. Az ipari parkok gyárai a dolgozóik számára ingyenes buszjáratot biztosítanak, a többműszakos munkarend miatt.

Bakonybánk községben megszűnt létesítmények: Az elmúlt kb. 15-30 évben sok változáson ment keresztül Bakonybánk gazdasági élete. Megszűnt létesítmények: -

Krumplitároló (20 fő),

-

Fűrészüzem (kb. 15 fő),

-

MGTSZ (kb. 100 fő).

Bakonybánk községben működő létesítmények: A faluban a mezőgazdaságon kívül munkalehetőséget a rédei út mellett lévő, gazdasági területté alakuló - volt MGTSZ területe - Bánki Donát ipari terület jelent. A takarmánykeverő helyén Közép-Európa egyik legjelentősebb madáreledelt előállító üzeme telepedett meg, kihasználva a környezeti és infrastrukturális adottságokat. A helyi szövetkezet hagyományos mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Bakonybánk községben jelenleg: -

2 db Kft.

-

2 db Bt.

-

7 db egyéni vállalkozás,

-

1 db mezőgazdasági vállalkozás,

-

1 db kereskedelmi vállalkozás,

-

2 db szolgáltató jellegű vállalkozás, működik.

62

A településre jellemzőek az 1 fős vállalkozások. A vállalkozók többsége a szolgáltatás terén tevékenykedik. (pl. fodrász, vegyeskereskedés stb.) A község lakosságának jelentős része nem a településen dolgozik. A környékbeli „multik” foglalkoztatják őket, és naponta ingáznak a munkahelyük és a lakhelyük között. A legtöbben 3 műszakban, vagy folyamatos munkarendben dolgoznak.

3.2.3. Társadalmi jellemzők

A turizmus jelentősége az agglomerációban A Bakonyalja kistérség kiránduló térség, ami azt jelenti, hogy a térségbe irányuló, 24 órát meg nem haladó tartózkodások száma jelentősen meghaladja az üdülések, tehát az egy napot meghaladó tartózkodások számát. A térség a nagyvárosokban élők és alacsony jövedelemmel rendelkezők körében a legkedveltebb üdülő és kirándulóhely. Számos lehetőség kínálkozik a szabadidő aktív eltöltésére, úgymint horgászat, vadászat, túrázás, kerékpározás, télen síelés és számos lehetősége az aktív turizmus speciális igényeinek kielégítésére. A Bakonyalja egyes térségeire jellemzőnek tartott, azokat fémjelző „termékek’”: a ló, a bor, a vadon élő állatok. A természeti adottságok ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy a bakancsos turizmusnak nagy jelentősége lehet a térségben. A kistérségben nincsenek igazi turisztikai attrakciók, vonzást jelentő műemlékek, vagy jelentős hagyományt őrző település. Azonban ezen a területen a táj jellegzetességét, vonzerejét fokozó kisebb-nagyobb műemlék, vagy műemlék jellegű számos építmény megtalálható. A Kisbéri kistérség több településén található műemlék, vagy műemlék jellegű építmény, a XVIII. századi barokk vagy a XIX. századi klasszicizmus stílusjegyeit magán viselő templom. Réde község látnivalói és jelentősebb rendezvényei: Látnivalók: -

Esterházy-kastély (ún. Nagykastély maradványa, Kiskastély) (sajnos már csak a Nagykastély középrizalitjának földszinti maradványai vannak meg.)

-

Ettől K-re áll egy megközelítőleg téglalap alaprajzú, magasföldszintes, kontytetős, 19. század közepén épült melléképület, az ún. Kiskastély.

-

Rédén található még az úgynevezett Grófi temető ahová a család temetkezett.

63

-

Római Katolikus templom (Szentháromság)

-

Kastélykert: A kastély egykori parkjában, szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, szentély felett kontyolt nyeregtetős templom (barokk stílusban, 1767-ben épült)

Réde községben immár 7. éve minden év nyarán megrendezésre kerül a 3 napos motoros fesztivál, a Trike & Bike találkozó. Erre a nagyszabású rendezvényre évről-évre egyre több résztvevő érkezik külföldről és Magyarországról egyaránt. (kb. 1000 fő naponta) A községben minden évben augusztus 20-án kerül megrendezésre a Falunap. Az egész napos rendezvénysorozat keretében mind a gyermekek, mind a felnőttek megtalálják a számukra érdekes műsorokat. Az „új kenyér” megáldásának ünnepsége, a majorettek és néptáncosok bemutatója, valamint a tűzijáték sok érdeklődőt vonz ide a környékbeli településekről. Rédén minden évben megrendezésre kerül a Bakonyaljai Népművészeti Fesztivál (márc. 15.). Ez a fesztivál a község legnagyobb szabású kulturális rendezvénye, melyre évrőlévre egyre több néptáncot kedvelő gyerek és felnőtt látogat el. A község kulturális életének elengedhetetlen részét képezik a különböző bálok. (pl. Farsangi bál, Nőnapi bál, Búcsúi bál, Katalin napi bál, Szilveszteri bál.) Bakonybánk község látnivalói és jelentősebb rendezvényei: Látnivalók: -

Barokk stílusban épült templom,

-

Útmenti kőkeresztek,

-

Bánki Donát szülőháza.

Bakonybánk községben - Győr közelsége miatt - a városi lakosok számára vonzó lehet a „falusi turizmus” az egyedi telkes családias elvonulás és a közösségi táborozós – üdülés terén. Bakonybánkon nem jelent meg a zártkertes használattal keveredő hétvégi-házas üdülés. Szálláshelyek az agglomerációban Réde községben 39 fő elszállásolására van lehetőség. A településen van 1 db Panzió (Lila Akác Vendégház), amely 9 fő befogadására képes, valamint Réde - Lesalja-majorban 1 db fogadó (Major Fogadó és lovasudvar), amely 30 fő befogadására képes. A település rendezvényeinek és a turisztikai lehetőségeknek köszönhetően szép számmal érkeznek vendégek a településre. Az egyes rendezvények alkalmával nem csak a fogadóban és a vendégházban kapnak szállást a vendégek, hanem alkalmanként a családi

64

házaknál is elszállásolásra kerülnek. A magán háznál történő elszállásolásról statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. A vendégszám és az eltöltött vendégéjszaka számszerűsítését a következő táblázat mutatja. (2006) Vendég Település, üdülőkörzet

Réde

Férőhely összesen

39

Vendégéjszaka

ebből: kül-

93

földi

összesen

24

347

ebből: külföldi 122

Bakonybánk községben nincs se vendégház, se fogadó. A településen nem jellemző a magánházaknál történő vendégüdültetés. A szennyvízelvezetés és tisztítás hiánya akadályozza az új vállalkozások alapítását és működését. Új vállalkozások nélkül nem születhetnek új munkahelyek, új munkahelyek hiányában nem lehet biztosítani megfelelő jövedelmi viszonyokat, melyek együttesen a társadalmi megelégedettség hiányát okozzák. A beruházási projekthez szinergikusan kapcsolódnak turizmus fejlesztési és mezőgazdasági feldolgozó jellegű vállalkozások alapításának projektjei, illetve a jelenlegi munkalehetőségeket biztosító térségi vállalkozások fejlesztései. Tájékozódó felméréseink szerint 2010-ig 90 munkahely létrehozására volna reális lehetőség, ha az új kisvállalkozások, illetve néhány meglévő vállalkozás csatlakozhatna a beruházás által biztosított szennyvízelvezetési rendszerhez, és ez által működése hatóságilag engedélyezhető volna, illetve szolgáltatását magasabb minőségosztályba lehetne sorolni. Díjfizető-képesség számítás: Az agglomeráció területén foglalkoztatottak száma átlagban 800 fő, átlagjövedelme: 95 000 Ft /hó A dolgozók átlagos havi jövedelme: 800 fő x 95 000 Ft = 76 000 000 Ft A nyugdíj és egyéb ellátásban részesülők száma átlagban: 600 fő A nyugdíjasok átlag jövedelme 65 000 Ft havonta. 600 fő x 65 000 Ft/hó = 40 800 000 Ft/hó Az érdekcsoport összes bevétele: 116 800 000 Ft/ hó. (2033 lakos x 90 l/nap x 365 nap)/12 hó - a keletkező szennyvíz mennyisége évente: 5565 m3/hó

65

Az „A” változat szerint 500 Ft/ m3 díj x 5565 m3/hó = 2 782 500 Ft/hó Az érdekcsoport bevételének 2,38% bevételét kell fordítania a szennyvízelvezetés és tisztításra. Havi szinten 2 261 Ft, mely összegnél jelenleg is jelentősen többet fizetnek.

Civil szervezetek az agglomerációban A későbbiekben felsorolt civil szervezetek mind a két településen aktívan jelen vannak. Az egészségesebb környezet kialakítása érdekében a gyerekeknek rendszeresen tartanak előadásokat, egészségmegőrző programokat. Közös erővel szépítik meg az iskola és az óvodák környékét, rendszeres szemétszedés keretében. Valamint aktívan tevékenykednek a térség, az agglomeráció hátrányos helyzetének javításán. Az agglomerációban jelen lévő civil szervezetek: -

Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány

-

Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület

-

Rédéért közalapítvány

Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány Az Agóra Vidékfejlesztési Alapítványt 2000. október 18-án az Echo Oktatáskutató Műhely Egyesület hozta létre. A közhasznú alapítvány főképpen település- és vidékfejlesztés, civil szervezetek fejlesztése, valamint az ország hátrányos helyzetű kistérségeinek, településeinek segítése céljából szerveződött. Az alapítvány alapszabály szerinti céljai a következők: •

elősegíteni, hogy az ország hátrányos helyzetű kistérségei, települései fejlődjenek,

•

elősegíteni, hogy a civil szervezetek fejlettségi szintje növekedjen, működési feltételei javuljanak,

•

terület- és vidékfejlesztési programok kidolgozása, a kidolgozás támogatása,

•

elősegíteni, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a civil szféra problémái a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapják,

•

minden olyan tevékenység támogatása, mely közvetve vagy közvetlenül hozzájárul az ország vidéki térségeinek fejlődéséhez.

66

A célok megvalósítása érdekében szervezetük 2002-ben információs és képzési, közösségi funkciókat ellátó irodát hozott létre a Kisbéri kistérségben (Komárom-Esztergom megye), Ácsteszér községben, valamint további központ kiépítését tervezi a BelsőCserháton, a Balassagyarmati kistérségben (Nógrád megye), Herencsény községben a meglévő ingatlan felújításával, átalakításával. Az alapítvány folyamatosan bővülő feladatainak ellátására 2 főállású projektmenedzsert alkalmaz 2003. januárjától. Emellett a kuratórium tagjai, önkéntesek, valamint szerződéses jogviszonyban álló szervezetek, megbízott személyek segítik a feladatok ellátását. Szervezetük megalakulása óta alapvetően az alapító okiratban megjelölt tevékenységeket végzi. A kistérségi és régiós jelenlét, munka mellett fontos feladatuknak érzik, hogy a nemzetközi kapcsolatok kiaknázásával a környező országok elmaradott térségeiben is kiszélesítsék vidékfejlesztési tevékenységüket. Elérhetőségeik: Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 11. Tel: 34/598-004 Fax: 34/598-005 E-mail: [email protected]

Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület Az egyesület 1992-ben alakult, 18 felnőtt taggal és 30 fős gyerek csoporttal. Ma 50 felnőtt tagja van és működési területük öt településre terjed ki. Az egyesület azért alakult, hogy megpróbálja felhívni az itt lakók figyelmét a táj értékeire. Meggyőződésük, hogy szép és természeti értékekben gazdag vidék a Bakonyalja. Eltökélt szándékuk, hogy minél több embert vonjanak be szervezetük környezetvédő tevékenységébe. Tevékenységi köre: •

Tudatformálás: A környék természetvédelmi és környezetvédelmi problémáit filmre veszik és megszerkesztve és kommentálva a települések kábeltelevízióiban sugározzák. Négy település tanulóifjúságának környezetvédelmi foglalkozásokat tartanak és a legaktívabb tanulók egy környezetvédelmi tanulmányúton vehetnek részt.

67

Egy Ökopark létrehozásán fáradoznak, melynek segítségével szeretnének rávilágítani a megújuló energiákban és az organikus gazdálkodásban rejlő lehetőségekre. •

Hulladékgyűjtési akciók Ezen akciók során egyrészt a közterületeken eldobált hulladékot gyűjtik össze évente egyszer, valamint az újrahasznosítható hulladékokat (fém, papír) juttatják vissza a körforgásba. Az utóbbi tevékenységgel az egyesület némi bevételre is szert tesz.

•

Az arra érdemes területek védetté nyilvánításának elősegítése és szorgalmazása

•

Tanulmányi kirándulások szervezése, olyan egyesületekhez és tájvédelmi környezetekbe, melyek számukra példaértékűek lehetnek.

Székhelye: 2888 Csatka, szabadság u. 86.

„Rédéért Közalapítvány” A „Rédéért alapítványt” 1995. november 8-án, Réde Község Önkormányzat Képviselőtestülete hozta létre. Az alapítvány vagyonát Réde Község Polgármesteri Hivatala kezeli. Az alapítvány céljai, tevékenységei: •

Az alapítvány elsődleges céljának tekinti az emberbaráti segítséget, támogatást, az olyan személyek vagy családok anyagi és természetbeni megsegítését, akik önhibájukon kívül a legalapvetőbb emberi létfeltételekhez sem juthatnak (élelmiszer, ruházat, tüzelő, gyógyszer) szükségleteinek megfelelő mértékben.

•

Az alapítvány figyelemmel kíséri és támogatja – lehetőségei szerint – azokat, akik valamilyen oknál fogva rászorultak, hátrányos helyzetűek: időskorúak, mozgáskorlátozottak, súlyos betegségben szenvednek, tartósan munkanélküliek, hajléktalanok, természeti csapás által sújtottak, rendkívüli események miatt nehéz helyzetbe kerülők, nagycsaládosok, egyedülállók, gyermeküket egyedül nevelők.

•

Az alapítvány segítséget kíván nyújtani azoknak a tehetséges, kimagasló teljesítményt nyújtó diákoknak, akiknél tehetségük kibontakoztatását családjuk nehéz anyagi helyzete gátolja.

•

Környezetvédelmi feladatokat lát el (pl. szemétszedés, település területének rendben tartása, tisztán tartása).

68

Az alapítvány nyitott, így valamennyi hazai és külföldi állampolgár, jogi személy vagy közösség támogathatja pénzbefizetéssel, természetbeni szolgáltatással, vagyoni értékű joggal, személyes közreműködéssel. Az Alapítvány együttműködik az Önkormányzati szervekkel, az egyházakkal, a Máltai Szeretetszolgálattal, a Vöröskereszttel és egyéb intézményekkel. Az alapítványdöntést hozó szerve a Kuratórium, mely egyben az alapítvány képviselője. A Kuratórium tagjai: -

1 fő elnök

-

1 fő titkár

-

1 fő gazdasági vezető

-

további 8 fő kuratóriumi tag

Az Alapítvány 1997. novemberében nevet változtatott: „Rédéért Közalapítvány” – elnevezésre. A névváltozás 1998. február 04-én jogerőre emelkedett. Az Alapítvány tevékenységi körei, céljai és a kuratórium tagjai nem változtak. A projekt területén önszerveződésként létrejött idősek klubja működik. A klub tagjainak több, mint 80% nő. Mivel jelentős az időskorúak száma, ezért a klub képviselőinek folyamatosan biztosítjuk az előkészítés és megvalósulás során a megbeszéléseken történő jelenlétet és vélemény nyilvánítást.

69

4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése 4.1. Helyzetértékelés Az agglomeráció két településének lakossága közel teljes körű (99%-os) közműves ivóvízellátással rendelkezik. A közműves ivóvízellátó művek állami tulajdonban vannak, az üzemeltetést állami alapítású szervezet, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (ÉDV Zrt.) végzi. A közműves ivóvíz szolgáltatás igénybevétele mellett a lakosság használja a saját lakótelkén lévő zömében ásott-, illetve fúrt kutjait is. A lakosság saját vízellátó rendszeréből elégíti ki az un. vizesblokk (fürdő, WC, mosoda) vízigényeit, míg a közműves vizet döntően az un. „konyhai blokk”-ban használja főzésre, ivásra és mosogatásra. A saját vízbeszerzésből keletkező szennyvíz nagyságrendje eléri a közműről vételezett ivóvízből keletkezett szennyvíz mennyiséget. Az agglomeráció közműves csatornahálózattal nem rendelkezik. A háztartásokban keletkező 90 l/fő/d fajlagos szennyvízmennyiségét a lakosság telken belüli szikkasztással helyezi el. A szennyvíz gyűjtő–szikkasztó medencék kialakítása szakszerűtlen, nagysága változó (5 m3-től 30-40 m3-ig), anyaga különböző (hézagos falazatú tégla, réselt beton, vasbeton), egységesek azonban abban, hogy fenéklemezzel nem rendelkeznek. A 8-12 év alatt elzsírosodó „emésztők” helyett, - amikor azok szikkasztó képessége lecsökken és évi egynél gyakoribb ürítés válna szükségessé -, újat építenek. Az agyagos talajú területrészeken általános gyakorlat az „emésztők” házi kiszivattyúzása és a kertben történő barázdás elszivárogtatása. Az „emésztők”-ből történő szervezett szippantókocsis szennyvíz elszállítás nem haladja meg az évi szennyvíz mennyiség 2-3%-át, 97-98%-nyi szennyvíz helyben marad, szenynyezve a talajt és talajvizet. Az önkormányzati intézmények is szikkasztó-szennyvíztárolóval rendelkeznek, a keletkező szennyvizek ~10%-a kerül szippantókocsival elszállításra és ártalmatlanításra. A szennyvizek ~90%-a szennyezi a talajt, talajvizet.

70

Fajlagos vízfogyasztás

Település név

2002. év

Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma (fő) Bakonybánk Réde Összesen egész projektterületre

Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma (fő)

Fajlagos éves vízfogyasztás (m3/fő/év)

Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás (m3/fő/év)

538

0

35,85

32,85

1495

0

32,98

32,85

2 033

0

33,74

32,85

Település név

2003. év

Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma (fő)


538

0

41,73

32,85

Réde

1 495

0

38,02

32,85

Összesen egész projektterületre

2 033

0

39,00

32,85

Bakonybánk

Település név


2004. év

Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma (fő) Bakonybánk





538

0

45,99

32,85

Réde

1 495

0

35,30

32,85


2 033

0

38,12

32,85

71

Település név

2005. év





538

0

41,10

32,85

Réde

1 495

0

35,87

32,85


2 033

0

37,25

32,85

Település név

2006. év





538

0

36,38

32,85

Réde

1 495

0

35,29

32,85


2 033

0

35,58

32,85

Háztartási és ipari szennyvizek: Bakonybánk Év

Háztartási szennyvíz

Ipari szennyvíz

Lakosság (m3/év)

Intézményi (m3/év)

Üdülő (m3/év)

2002.

17 673

1 690

2003.

17 673

2004.

Összesen (m3/év)

Kibocsátó

Mennyiség (m3/év)

Összesen (m3/év)

0

-

0

0

19 363

2 508

0

-

0

0

20 181

17 673

2 795

0

-

0

0

20 468

2005.

17 673

2 543

0

-

0

0

20 216

2006.

17 673

2 807

0

-

0

0

20 480

72

Év


Ipari szennyvíz Összesen (LE)

Lakosság (LE)

Intézményi (LE)

Üdülő (LE)

Kibocsátó

(LE)

Összesen (LE)

2002.

538

42

0

-

0

0

580

2003.

538

63

0

-

0

0

601

2004.

538

70

0

-

0

0

608

2005.

538

63

0

-

0

0

601

2006.

538

70

0

-

0

0

608

Réde Év


Ipari szennyvíz

Lakosság (m3/év)


Üdülő (m3/év)

2002.

49 111

3 318

2003.

49 111

2004.

Összesen (m3/év)

Kibocsátó

Mennyiség (m3/év)

Összesen (m3/év)

0

-

0

0

52 469

4 023

0

-

0

0

53 134

49 111

4 189

0

-

0

0

53 300

2005.

49 111

4 010

0

-

0

0

53 121

2006.

49 111

4 411

0

-

0

0

53 522

Év



Lakosság (LE)

Intézményi (LE)

Üdülő (LE)

Kibocsátó

(LE)

Összesen (LE)

2002.

1 495

83

0

-

0

0

1 578

2003.

1 495

100

0

-

0

0

1 595

2004.

1 495

104

0

-

0

0

1 599

2005.

1 495

100

0

-

0

0

1 595

2006.

1495

110

0

-

0

0

1 605

73

Bakonybánki agglomeráció (Bakonybánk – Réde) összesen Év


Ipari szennyvíz Összesen (m3/év)

Lakosság (m3/év)


Üdülő (m3/év)

Kibocsátó

Mennyiség (m3/év)

Összesen (m3/év)

2002.

66 784

5 008

0

-

0

0

71 792

2003.

66 784

6 531

0

-

0

0

73 315

2004.

66 784

6 984

0

-

0

0

73 768

2005.

66 784

6 553

0

-

0

0

73 337

2006.

66 784

7 218

0

-

0

0

74 002


Év


Lakosság (LE)

Intézményi (LE)

Üdülő (LE)

Kibocsátó

(LE)

Összesen (LE)

2002.

2 033

125

0

-

0

0

2 158

2003.

2 033

163

0

-

0

0

2 196

2004.

2 033

174

0

-

0

0

2 207

2005.

2 033

163

0

-

0

0

2 196

2006.

2 033

180

0

-

0

0

2 213

Víz- és szennyvízdíjak

Év

Bakonybánk Vízdíj (Ft/m3)

Réde

Szennyvízdíj (Ft/m3)

Vízdíj (Ft/m3)

Szennyvízdíj (Ft/m3)

2002.

204,00

0

204,00

0

2003.

217,00

0

217,00

0

2004.

237,00

0

237,00

0

2005.

256,00

0

256,00

0

2006.

261,00

0

261,00

0

74

4.2. A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása A Bakonybánk-Réde szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázási és szennyvíztisztítási problémájának megoldatlansága jogharmonizációs, gazdasági és társadalmi problémákat vet fel, különösen akkor, ha a jelenlegi megoldatlanságot 5-10 év távlatában vizsgáljuk. Az alábbi fejezetekben összefoglalni igyekszünk ezen problémák lényegét.

4.2.1. Jogszabályi, szakpolitikai előírás Az érintett települések, a szennyvízelvezetés és tisztítás szempontjából nem felelnek meg az EGK Tanácsa 1976 május 04-én hozott 76/464/EGK irányelvének, a Közösség Vízi Környezetbe Bocsátott Egyes Veszélyes Anyagok Által Okozott Szennyeződésről, így a jogharmonizáció keretében született szennyvízelvezetési és tisztítási nemzeti jogszabályok előírásainak sem. Az úniós elvárások szerint, ott ahol szennyvíz keletkezik azt tisztítani kell, az adott térségben érvényes, „maradék szennyeződés határértékeknek” megfelelő mértékben. A jelenlegi folyékony-hulladék elszállítás és elhelyezés sem mennyiségileg, sem minőségileg nem képes biztosítani a vonatkozó jogszabályok érvényesülését. A 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet- a vízszennyező anyagok kibocsátására, 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről, 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelméről, 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól,

határértékekről

szóló

előírások

nem

megvalósíthatók

a

jelenlegi

„szennyvízelvezetési és tisztítási” körülmények között. A jelenlegi bakonyszombathelyi (0,86 és 0,87 hrsz.) folyékony hulladék elhelyező telep nem képes a 2033 [LE] hidraulikai és a küszöbértéket meghaladó szerves terhelés szerinti szennyvízelhelyezésre. Az elhelyezett tisztítatlan szennyvíz súlyos környezeti károkat okoz. (Lásd Északdunántúli Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-3512-2/2007, H-3512-3/2007 elhelyezés kapacitásának bővítésére kiadott elutasító határozatok. (4-5 számú melléklet) Az elfogadható -törvényességi feltételeknek is megfelelő- megoldás, csupán korszerű csatornarendszer és szennyvíztisztító telep beruházásával hozható létre.

75

Az elvi vízjogi engedélyt a Bakonyaljai Önkormányzatok Szövetsége H-3422-9/2007 szám alatt megkapta, melyben szerepel a jelenlegi agglomerációban lehatáról települések is. (2 számú melléklet) A jogszabályok előírásait kielégítő szennyvízelvezetés és tisztítás beruházásának megvalósításához a létesítési terv elkészítése szükséges, illetve a kapcsolódó előkészítő jellegű engedélyezési és egyéb eljárások. (Közbeszerzési, egyéb pályáztatási folyamatok) A projekt megvalósulása által biztosítani tudjuk a vonatkozó jogszabályok előírásainak teljesítését, melyek legfontosabb határértékeit az alábbiakban ismertetjük: A tervekben és engedélyekben, a szennyvíztisztító telepre érkező nyers szennyvizek várható minősége:

A

H-3422-9/2007

pH

6,5 - 9,0

KOIk

1200

[mg/l]

BOI5

675

[mg/l]

össz.P

15

[mg/l]

NH4-N

90

[mg/l]

számú

elvi vízjogi

engedély

II.

fejezet

2.11.

pontjában

(28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet- a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól jogszabálynak megfelelően) a szennyvíztisztító telepekről elfolyó tisztított szennyvizekre megállapított kibocsátási határérték: pH

6,5 - 9,0

összes szervetlen nitrogén 20

[mg/l]

KOIk

75

[mg/l]

NH4-N

5

[mg/l]

BOI5

25

[mg/l]

szerves oldószer extrakt

5

[mg/l]

összes lebegő anyag

50

[mg/l]

összes só

2000

[mg/l]

összes foszfor

5

[mg/l]

összes nitrogén

25

[mg/l]

4.2.2. Műszaki/gazdasági/társadalmi eredetű szükségszerűség Az önkormányzatok által előkészített beruházási projekt megvalósulása hozzájárul a Bakonyalja, Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás, társadalmi-gazdasági céljainak teljesítéséhez, és a Közép-Dunántúli Régió operatív programjának megvalósításához. A beruházás nélkül nem valósítható meg a Kistérség gazdasági és turizmus valamint infrastrukturális fejlesztési programja, mely szerves részét képezi, a I. Regionális

76

gazdasági fejlesztés, II. Regionális turizmusfejlesztés, és a IV. Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés regionális prioritásainak (lásd: ROP 5. Prioritás tengelyek). A kistérségi program keretében Bakonybánk és Réde területén új turisztikai létesítmények építését, illetve műemlék jellegű épületek felújítását és idegenforgalmi objektumok, új vállalkozások megvalósítását tervezzük, mely a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása nélkül nem lehetséges. A műszaki szükségszerűség szerinti megoldás fontosságát nyilvánvalóan alátámasztja az Észak-dunántúli Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vizsgálatokra alapozott határozatai. (H-3512-2/2007; (4 számú melléklet), H-3512-3/2007; (5 számú melléklet)) Az Észak-dunántúli Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hosszas vizsgálatok eredményeképpen H-13124-6/2007 számú határozatával engedélyezte a menynyiség növelését 13 00 m3/ év korláttal. (6 számú melléklet) A megnövelt mennyiség kizárólagosan az intézményi és közületi szennyvíz elhelyezését teszi lehetővé. (7 számú melléklet) A lakossági szippantott szennyvíz elhelyezésére csak az ÉDV Rt. Tatabányai telepén van lehetőség. (8 számú melléklet) A fenti határozatok és nyilatkozatokból kiderül, hogy az elégtelen szennyvízelhelyezési kapacitás növelése csupán korlátosan lehetséges, mely részint nem elégíti ki a térség szennyvízelhelyezési igényét, és a lehetséges befogadó telep távolsága lehetetlenné teszi az elfogadható áron történő szennyvízszállítást és elhelyezést. A társadalmi igényt, a fejlesztésre vonatkozóan, a gazdasági és társadalmi eredetű tényezők is jelentősen alátámasztják. A térség gazdaságilag elmaradott, mert az ipar és mezőgazdaság gyorsabban megtérülő tevékenységei a földrajzi és környezeti adottságok miatt nem valósultak meg a rendszerváltást közvetlenül megelőző és az azt követő években. Mérhető, és nyilvánvalóan létező tény a fiatalság megnövekedett komfort igénye, melynek feltétele a teljes közművesítés. Nyilvánvaló, hogy a lakóhely komfortjának javítása a bevételek függvénye, és a bevételek mértéke a munkalehetőségektől függ. A társadalmi tényezők negatív minőségjegyeinek javítása a foglalkoztatás növelésével javítható, melynek legreálisabb lehetősége Bakonybánkon és Rédén, az idegenforgalmi ágazat, és kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások fejlesztése területén mutatkozik. Az idegenforgalmi ágazat egyik alapfeltétele a megfelelő színvonalú szolgáltatások objektumainak (szállodák, fürdőhelyek, éttermek, szanatóriumok, sportlétesítmények, kulturális létesítmények, stb.) kialakítása, mely csupán akkor lehetséges, ha a potenciális

77

hazai és Nyugat- Európai vendégkör európai színvonalú objektumokat és közszolgáltatásokat tapasztalnak a körzetben. Alapvető fontosságú feltétele ennek, a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás, az EU direktívák, és nemzeti jogszabályaink szerint történő megvalósítása. Réde és Bakonybánk közel fekszik Magyarország nyugati határához, és évtizedek óta (akár az Osztrák-Magyar Monarchia ideéig visszamenőleg) ismert, kiemelkedő vadászati lehetőségeiről, melynek legfőbb vásárlói az Osztrák és Német vadászturisták. A fejlesztési elképzelések természetesen nem ezen korlátozott létszámú lehetőségre alapoznak elsősorban, de a vadászati lehetőség jelentősége a térség nemzetközi ismertségének fontos eleme. Az idegenforgalom fejlesztését a gyógyturizmus, sportturizmus és erdőjárás, valamint a visszatérő kulturális – tudományos rendezvények irányába kívánjuk fejleszteni. Konkrét kereslet látszik a németországi nyugdíjasok magyarországi rendszeres üdültetését illetően. Ezen

fejlesztés

előkészítéseként

kapcsolatot

vettünk

fel

a

németországi

Wirtschaftsförderung Sachsen szervezetével. Reális esély van az együttműködés révén nagyobb számú, főként nyugdíjasokból álló turista, hosszabb időtartamú, visszatérő csoportos fogadására. Lehetőség látszik még az erdőgazdaság, gyümölcstermelés és feldolgozás, borászat, és néhány -nagyobb szántóterületet nem igénylő- mezőgazdasági tevékenység, illetve az állattenyésztés és kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztésére, új hazai tulajdonú és vegyes vállalatok létrehozására, korszerű feldolgozási technológiák bevezetésére. (Fafeldolgozás, szárított gyümölcs, keményhélyú gyümölcsfeldolgozás, stb.) A társadalmi igény, a rendszerváltás óta egyre növekvő mértékben, egyértelműen megmutatkozik az önkormányzatok által megrendezett lakossági fórumokon. Az elmúlt évek során a különböző helyeken és céllal megtartott társadalmi rendezvényeken, a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás igénye minden alkalommal megmutatkozott. A lakosság csatornahálózatra történő „rákötési igényét” bizonyítják a lakáskassza előtakarékosság keretében megkötött szerződések, mely egyértelműen bizonyítják a szennyvízelvezetésre és szennyvíztisztításra vonatkozó társadalmi igényt.

78

4.3

Célkitűzések

A projekt célja a Bakonybánki szennyvízelvezetési- és tisztítási agglomeráció közműves csatornahálózatának megvalósítása és olyan kapcsolódó szennyvíztisztító telep kiépítése, amely megfelel a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben, az időszakos kisvízfolyások területi kategória szerinti tisztított szennyvíz kibocsátási paramétereknek. A projekt megvalósításával a lakónépesség, a közintézmények és a közületek szennyvizei hosszútávon is fenntartható környezetkímélő módon kerülnek elhelyezésre.

Lakossági, ellátási célok •

a projekt üzembe helyezésekor biztosítani kell hogy a lakossági szennyvizek 90%-ban, a közületi és intézményi szennyvizek teljes egészében a közcsatornába bekötést nyerjenek, és ezáltal az előírt határértékre történő tisztítás után kerüljenek a befogadó Cuhai Bakony-érbe,

•

a projekt üzembe helyezését követő 5-ik éven belül biztosítani kell a csatornával ellátott lakosság 98%-os rákötési arányt,

Környezetvédelmi célok •

a projekt üzembe helyezésekor 90%-al, majd az üzembe helyezést követő 5-ik évben 98%-al csökkenteni kell a talaj, ill. talajvíz hidraulikai és szennyező anyag terhelését.

Felszín alatti vizek terhelése Üzembe helyezést

Jelenleg

Üzembe helyezéskor

182,0 m3/d

18,0 m3/d

3,7 m3/d

KOI

210,0 kg/d

22,2 kg/d

4,44 kg/d

BOI 5

118,6 kg/d

12,3 kg/d

2,5 kg/d

Összes P

3,50 kg/d

0,37 kg/d

0,07 kg/d

Összes N

21,1 kg/d

2,22 kg/d

0,44 kg/d

Hidraulikai terhelés

Követően

Szennyezőanyag terhelés

79

•

a projekt üzembe helyezésekor meg kell szüntetni a lakókörnyezetet közvetlen veszélyeztető szennyvíz kiöntözéseket (lakókertek!) és a közcsatorna rákötésekkel egyidőben a szabálytalan szennyvíztároló-szikkasztó létesítményeket,

•

a közvetlen népegészségügyi-járványügyi veszélyeztetettség felszámolása (talajszennyezés, kerti szennyvízöntözések megszűnése),

•

lakóépületek nedvesedésének megszüntetése (szikkasztások miatt bekövetkező talajvízszint emelkedés megállítása, illetve pár éven belül a „szennyvízdombok” megszűnése).

A technika jelen állása szerint ésszerűen elérhető, hogy a befogadó időszakos vízfolyásba vezetett szennyvíz minősége III. tisztítási fokozat alkalmazásával a következő paramétereknek, mint felső határértékeknek feleljen meg. KOI

75 mg/l

BOI5

25 mg/l

Össz. N. Leb. a. ÖP

4.4

25 mg/l 30 mg/l 5 mg/l

Indikátorok

Az egyes indikátorok a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények,– igazodva a konstrukció pályázati kiírásában szereplő eredménymutatóihoz.

Mutató megnevezése

Mérték

Kiindulási

egység

érték

%

Dátum

Célérték

Dátum

0

2008

90

2011

%

0

2008

100

2011

g/m3

1200

Eredménymutatók Csatorna ráköt. Aránya Elvezetett tisztított szennyvizek aránya Befogadóba kerülő szennyvizek minősége KOI BOI5

80

75

ÖP

g/m3

667

ÖN

3

16,5

g/m

g/m

4.5

15 2008

120,0

5

2011

25

A projektjavaslat célcsoportjai

A projektjavaslat legnagyobb elsődleges célcsoportját a lakónépesség képviseli. Az agglomeráció lakossága mentesül közvetlen lakókörnyezetének (lakótelkének) szenynyezésétől, csökken, illetve megszűnik a lokális talajvíznívó emelkedés következtében előállt lakóépület károsodás. A projekt javaslat másik célcsoportját az önkormányzatok (ill. azok intézményei) képviselik, mivel a közművesítés megvalósításával a szennyvizeket kisebb költséggel, környezetkímélő módon helyezhetik el. A projektjavaslat legkisebb célcsoportját a községekben lévő kisszámú közület (vegyesbolt, italbolt, vendéglő) üzemeltetői (tulajdonosai) képezik, e csoport nagyságrendje azonban elenyésző a lakossági célcsoporthoz képest. A fejlesztés megvalósításának módjai

5.1

A projekt nélküli eset – „0” változat

5.1.1 Műszaki szempontok Az agglomeráció két településének lakossága közel teljes körű (99%-os) közműves ivóvízellátással rendelkezik. A közműves ivóvízellátó művek állami tulajdonban vannak, az üzemeltetést állami alapítású szervezet, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (ÉDV Zrt.) végzi.

A közműves ivóvíz szolgáltatás igénybe vétele mellett a lakosság használja a saját lakótelkén lévő zömében ásott-, illetve fúrt kutjait is. A lakosság saját vízellátó rendszeréből elégíti ki az un. vizesblokk (fürdő, WC, mosoda) vízigényeit, míg a közműves vizet döntően az un. „konyhai blokk”-ban használja főzésre, ivásra és mosogatásra. A saját vízbeszerzésből keletkező szennyvíz nagyságrendje eléri a közműről vételezett ivóvízből keletkezett szennyvíz mennyiséget. Az agglomeráció közműves csatornahálózattal nem rendelkezik.

81

A háztartásokban keletkező 90 l/fő/d fajlagos szennyvízmennyiségét a lakosság telken belüli szikkasztással helyezi el. A szennyvíz gyűjtő–szikkasztó medencék kialakítása szakszerűtlen, nagysága változó (5 m3-től 30-40 m3-ig), anyaga különböző (hézagos falazatú tégla, réselt beton, vasbeton), egységesek azonban abban, hogy fenéklemezzel nem rendelkeznek.

A 8-12 év alatt elzsírosodó „emésztők” helyett, - amikor azok szikkasztó képessége lecsökken és évi egynél gyakoribb ürítés válna szükségessé -, újat építenek. Az agyagos talajú területrészeken általános gyakorlat az „emésztők” házi kiszivattyúzása és a kertben történő barázdás elszivárogtatása. Az „emésztők”-ből történő szervezett szippantókocsis szennyvíz elszállítás nem haladja meg az évi szennyvíz mennyiség 2-3%-át, 97-98%-nyi szennyvíz helyben marad, szenynyezve a talajt és talajvizet.

Az önkormányzati intézmények is szikkasztó-szennyvíztárolóval rendelkeznek, a keletkező szennyvizek ~10%-a kerül szippantókocsival elszállításra és ártalmatlanításra. A szennyvizek ~90%-a szennyezi a talajt, talajvizet.

Az „emésztők” (tároló-szikkasztó) üzemeltetése során a „darabos” szennyeződések iszapszerűen felhalmozódnak, ami besűrűsödve csökkenti a tárolók szikkasztási-, szivárogtatási tényezőjét-, egy idő után (adott telek talajtani viszonyaitól függően több hónap) a tározó megtelik. A zavartalan további üzemelés érdekében a tárolóban felhalmozódott híg iszapot (szennyvízzel együtt) el kell távolítani, szippantókocsival el kell szállítani. A térségi üzemi tapasztaltok alapján az agglomeráció két településén a szennyvizek 2-3%-át (átlagosan 2,5%-át) szippantókocsival szállítják el, míg a keletkezett szennyvizek 97-98%-a (átlagosan 97,5%-) a talajba, talajvízbe elszivárog. A sokévi tapasztalat alapján a szakszerűtlenül kialakított tároló-szikkasztók („emésztők”) 10-15 év olyan mértékben lecsökkentik a környező talaj szivárgási tényezőjét, hogy az elszivárgás minimálisra csökken, az emésztő gyakorlatilag zárt tárolóként funkcionál („elzsírosodik”), ezért új „emésztőt” építenek a lakosok lakótelkükön, a régit pedig betemetik. A projekt nélküli állapotban az önkormányzati intézmények a szennyvizeket szikkasztóként

is

funkcionáló

tárolóban

gyűjtik,

és

szippantó

kocsival

szállítják

a

Bakonyszombathelyi Hígfekál Lerakó telepre. A telep működését a környezetvédelmi hatóság 2010. évig engedélyezte, a lerakható hígfekál mennyisége 13 000 m3. Mivel az

82

érintett tulajdonos öt önkormányzat (Bakonyszombathely, Bársonyos, Kerékteleki, Bakonybánk, Réde) intézményei kimerítik az engedélyezett évi kontingenst, a lakossági szennyvizeket

az

Észak-dunántúli

Vízmű

Zrt.

üzemeltetésében

lévő

Tatabánya

Szentgyörgy-pusztai iszapkezelő létesítménybe szállítják. Ez a legközelebbi engedéllyel rendelkező létesítmény, amely a szippantott hígfekál fogadására és kezelésére alkalmas. (4; 7; 8 számú mellékletek)

Szippantott szennyvíz mennyisége: •

önkormányzati intézmény, közület: Bakonybánk:

316,6 m3/év

Réde: •

311,9 m3/év

lakosság: Bakonybánk: 48,4 m3/d x 365 d x 0,025 % = 441,6 m3/év

•

134,6 m3/d x 365 d x 0,025 % = 1228,2 m3/év

Réde:

•

Lakosság összesen: 1669,0 m3/év

Talajt-, talajvizet szennyező helyben maradó szennyvíz: Bakonybánk: 48,4 m3/d x 365 dx0,975 % = 17 224 m3/év 134,6 m3/d x 365 dx0,975 % = 47 900 m3/év

Réde:

65 124 m3/év

Agglomeráció összesen:

A vizsgált 10 éves időtáv alatt felmerülő fejlesztés ingatlanok 10%-nál 1-1 db házilagosan kivitelezett új tároló-szikkasztó medencével számolva: Bakonybánk:

57,0

db

(átlagosan

10

m3-es

tároló-

Réde:

21,5

db

(átlagosan

10

m3-es

tároló-

szikkasztó),

szikkasztó), Agglomeráció összesen:

78,5 db

Összefoglalva megállapítható, hogy a projekt nélküli állapotban optimális esetben is csak szennyező anyagok 5%-a kerül elszállításra és megfelelő kezelésre, 95%-nyi szennyező anyag továbbra is a településeken marad, szennyezve a talajt és a talajvizet.

83

Beruházási költségként 10 éves időtartam alatt a lakosság 10%-ánál, ingatlanonként egy-egy házilagosan kivitelezett, átlagosan 10 m3 hasznos térfogatú tároló-szikkasztó műtárgy építésével kell számolni. Ennek költsége: 78,5 db x 150.000 Ft/d = 11.775.000,- Ft.

Tevékenység/Létesítmény

Kapacitás

Házi szennyvízgyűjtő78,5 db x 10m3 szikkasztó-

Hátralévő élettartam

Kapcsolódó felújítási költség* [Ft]

10 év

11 775 000

* 10 éven belül esedékes ütemezett feladatokhoz kapcsolódóan

5.1.2 Gazdasági szempontok

Üzemeltetési költségek Önkormányzati intézmények, közületek: 2010-2014 között (lerakás a Bakonyszombathelyi hígfekál tárolóban) 628,5 m3/év x 1500 Ft/m3 =

942 750 - Ft/év

2014 – 2019 között (Tatabánya-Szentgyörgy pszt. kezelőtelep) szállítás: (628,5 m3/év x 200 Ft/km x 90 km) : 6 m3 = 1 855 500,- Ft/év kezelési díj:

628,5 m3/év x 800 Ft/m3 = 502 800 Ft/év összes költség:

2 388 300 Ft/év

Lakosság : 2010 – 2019 között szállítás: (6.69 m3/év x 200 Ft/km x 90 km) : 6 m3 = 2 007 000 Ft/év kezelés: 669 m3/év x 800 Ft/m3 összes költség:

=

535 200 Ft 2 542 200 Ft

Az agglomeráció éves üzemeltetési költsége: 2010-2014 között:

3 484 950,- Ft/év

2015-2019 között:

4 930 500,- Ft/év

84

5.1.3 Jogi szempontok

A Bakonyszombathelyi szippantott Hígfekál Lerakó Telep öt önkormányzat (Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Kerékteleki, Réde) közös tulajdonában van. A szennyvíz szippantását és szállítását ugyancsak ezen 5 önkormányzat által (51% alapú- tulajdonrész) és az Oroszlányi Otto Zrt. által (49% tulajdonrész) alapított „Bakonyszolg” Kft. végzi. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség átmenetileg, ez idő alatt is korlátozva engedélyezte a Szippantott Hígfekál Lerakó telep működését. A lakossági szippantott szennyvizek fogadására szerződést kell kötni az Észak-dunántúli Vízmű Zrt-el, továbbá a szippantott szennyvizek szállítására az Oroszlányi „Otto Zrt.”-vel.

5.1.4 Kockázatok

1. Műszaki kockázatok •

A lakossági szennyvizek 97,5%-ának lakótelken belüli szikkasztása lokális talajvízszint emelkedést („szennyvíz dombokat”) hozhatnak létre, ami a csapadékosabb években káros hatással lehetnek a lakóépületek állagára (falfelázás, nedvesedés).

•

A tengelyen történő szippantott szennyvíz szállításának folyamatossága, szükség szerinti rendelkezésre állása a téli útviszonyok függvénye. Rossz útviszonyok esetén a szállítás napokra, esetleg hetekre is szünetelhet, a megtelt emésztők, a civilizált lakó körülményeket veszélyeztethetik.

2. Jogi szempont •

A Bakonyszombathelyi Hígfekál Lerakó Telep működése 2014-ig engedélyezett, ez is maximálva van 13 000 m3 mennyiségben, ami csak az önkormányzati intézmények szippantott szennyvizeinek fogadását teszi lehetővé.

•

A lerakó telep 2014. előtt is megtelhet, ezáltal a lerakási időszak akár évekkel lerövidülhet.

•

Az önkormányzatok „nyomására„ a Bakonyszombathelyi lerakótelep meghosszabbított működési határidejét a Felügyelőség bármikor visszavonhatja.

85

3. Társadalmi szempont •

A projekt nélküli állapotot a lakosság ma is diszkriminatívnak tartja, az egyébként is halmozottan hátrányos kistérség a csatornázatlanságot további hátrányos megkülönböztetésnek tartja. Joggal, hiszen a kistérség ellátatlan települései kivételével Komárom-Esztergom megye valamennyi települése rendelkezik közel teljes körű közműves csatornahálózattal és megfelelő szennyvíztisztítóval. Igaz ez utóbbi megállapítás a szomszédos Győr-Moson-Sopron megye e kistérséggel határos kistérségeire (Téti kistérség és Győri kistérség).

•

Az életminőséggel szembeni lakossági elvárás a civilizált, bűzmentes és költségtakarékosabb, gondtalanabb szennyvízelbánás, a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása.

4. Környezeti szempont •

A lakosság szennyvizének mintegy 97,5%-a talaj és talajvízszennyező módon kerül elhelyezésre.

•

A szakszerűtlen szikkasztás – különösen a kertekbe történő barázdás szennyvíz elszivárogtatás közvetlen környezeti, illetve járványveszélyt jelent a lakónépességre.

•

A szippantott hígfekál deponálása (Bakonyszombathelyi Lerakó Telep) kényszermegoldás, környezetszennyező, emellett járványveszélyt rejt magában (madár-, rovar kihordás).

•

Az agglomeráció területén keletkező szennyvizek nagy távolságra történő szállítása (Tatabánya) jelentős forgalomnövekedést, illetve az ezzel járó zaj- és légszennyezési terhelést okoz a településeken, ill. a szállítási útvonalakon.

5. Pénzügyi-gazdasági, fenntarthatósági szempontok A projekt nélküli állapot fenntartása – amellett, hogy csak a keletkező szennyvizek kis része kerül csak környezetkímélő módon elhelyezésre, - a döntő rész továbbra is szenynyez – jelentősen megterheli a szolgáltatást igénybe vevőket. 1 LE-re jutó éves költsége: 4 930 500 Ft / 2213 LE = 2 228 Ft Az elszállított és kezelt szennyvíz fajlagos költsége: 4 930 500 Ft / 1297,5 m3 = 3 800 Ft/ m3.

86

6. Intézményi szempont •

A szippantott hígfekál fogadási szerződésének felmondása (ÉDV Zrt. Tatabánya) átmeneti ellehetetlenülés mellett további költségnövekedést von maga után, mivel az alkalmas fogadó telep legközelebb Győr-Bácsán van. A Győr-Bácsai Folyékony Hulladékmentesítő Telepen történő elhelyezés a szállítási távolságot 20-25 km-el megnöveli.

•

A szállítói, befogadói szerződések változása a kapacitások (különösen a fogadóártalmatlanító kapacitás) szűkös volta miatt várhatóan kedvezőtlenül érint az agglomerációt (peremfeltételek szigorodása, árnövekedés).

5.2 A megvalósíthatatlan megoldások kizárása

A Kisbér Többcélú Kistérségi Társulás 17 településéből 5 település rendelkezik teljes körűen kiépített közcsatorna hálózattal, és Kisbér kivételével megfelelő szennyvíztisztító kapacitással.

A 12 ellátatlan település szennyvíz elvezetését és tisztítását, a szennyvíz agglomerációk lehatárolását a 26/2002. (II. 27.) Korm. sz. rendelet szerint készített tanulmány vizsgálta, amely alapján a Vízügyi és Környezetvédelmi Központ négy szennyvíz agglomeráció kialakítását – benne Bakonybánk – Réde – hagyott jóvá, és javasolta ezeket a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti Operatív Programba felvenni. A jóváhagyott vizsgálat alapján a Bakonybánk és Réde település egy agglomerációban történő szennyvízelbánása, mind műszaki-, gazdasági-, környezetvédelmi-, és üzemeltetési szempontból kedvezőbb megoldás, mind a településenkénti önálló csatornázás és szennyvíztisztítás és megvalósítása.

Az agglomeráció elméletileg kapcsolható lenne a Kisbéri agglomerációhoz is, a két ellátatlan település szennyvíztisztítóval való távolsága 9,5 és 12,7 km. A kisbéri szennyvíztisztítóra való szennyvíz eljutási idő (figyelembe véve a települési gyűjtőhálózatban való 1,5 órás tartózkodási időt is, és a technikailag még megengedhető minimális méretű NA 100 nyomóvezetéken történő szennyvíz szállítást) Rédéről 17 óra, Bakonybánkról 13,5 óra. (Mindezek mellett 10 km-el hosszabb távvezeték építésére lenne szükség, természetesen a kisbéri szennyvíztisztító telepet a két település szennyvíz mennyiségének megfelelően bővíteni kellene.)

87

Hasonló a helyzet a Győr-Moson-Sopron megyei Veszprémvarsányi szennyvíztisztítóhoz való csatlakozásnál is. A szennyvíztisztító telep távolsága Bakonybánktól 11,8 km, a szennyvíz tartózkodási ideje elérné a 12 órát, ezen túlmenően mintegy 200 m magassági szintkülönbséget kellene áthidalni csatlakozás esetén.

Megállapítható, hogy az agglomerációtól a környező üzemelő szennyvíztisztító telepek a még megfelelőnek mondható 6 órás tartózkodási időt kétszeresen – illetve többszörösen meghaladó „elérési időtávolságban” vannak, ezért a környező agglomerációhoz való csatlakozás műszakilag nem lehetséges.

5.3

„A”, „B” projektváltozat

Az „A” változat elválasztott gravitációs rendszerű, községi gyűjtőhálózatot, a települések és a tervezett szennyvíztisztító közötti nyomóvezetékes főszállító rendszert és fixfiltereseleveniszapos kombinált ( konténeres ) szennyvíztisztítási technológiát tartalmaz.

A „B” változat kisnyomású, elválasztott rendszerű községi gyűjtőhálózatot, a települések és a szennyvíztisztító közötti nyomóvezetékes főszállító rendszert és egyesített műtárgyas eleveniszapos (oxidációs és denitrifikációs eljárást) vegyszeres foszforeltávolítású technológiát tartalmaz.

„A” VÁLTOZAT 5.3.1 Műszaki ismertetés Szennyvízgyűjtő hálózat A településeken tervezett csatornahálózatok nyomvonal vezetését a mellékletként csatolt következő tervlapok tartalmazzák: -

Bakonybánk csatornázási helyszínrajz (9 számú melléklet)

-

Réde csatornázási helyszínrajz (10 számú melléklet)

A községi szennyvízgyűjtő hálózat valamennyi településen elválasztott rendszerű gravitációs csatorna, amely a települések közterületén kerül elhelyezésre. Amennyiben a közterületen megfelelő szélességű szabad zöld sáv áll rendelkezésre, úgy a csatornák nyomvonala a zöld területen halad, ennek hiányában az út egyik forgalmi sávjának tengelyében épül. Az utcai gerinccsatorna (gyűjtőcsatorna) mérete és anyaga NA 200 KG-PVC.

88

A csatornák esése min. 3‰, max. 50‰, mélysége min. 90 cm, maximum 300 cm, csak kivételes esetekben, rövid szakaszokon haladhat 300 cm mélység alatt. A gravitációs gyűjtőcsatornán minden csatlakozáshoz, iránytöréséhez tisztító akna épül. Az aknák távolsága nem haladhatja meg a 70 m-t. A házi bekötő csatornák NA 150 KGPVC méretű és anyagú csőből készülnek, bekötő idommal csatlakoznak a tisztító aknákra, illetve az azok közötti gerinccsatornára. A házi bekötő csatorna a telekhatáron belül 1 mre tisztító aknában végződik. Az egyes ellenesésű csatornák által összegyűjtött szennyvizet közbenső szennyvízátemelők nyomóvezetéken juttatják a fő szállítási irány fele gravitáló gerinccsatornákba. A nyomócső csatlakoztatása a gravitációs csatornához tisztító aknában történik. A közbenső szennyvízátemelők kapacitásának megállapítása a szennyvízgyűjtő terület óracsúcs-szennyvizeinek figyelembe vételével történt. Az átemelő szívóoldali aknája talpfenék kiképzésű. Az átemelő aknákban 2 db szivattyú (1 db üzemelő és 1 db tartalék) kerül elhelyezésre. A szivattyúk aprító szerkezeti kivitelűek. A szivattyúk vezérlése a min. és max. üzemi vízszintekről történik. Az átemelőkbe megfelelően méretezett kompreszszor kerül beépítésre, amely a reggeli és az esti órai csúcsok lefutása után, valamint a két csúcsidőszak között minden szivattyú bekapcsolása után sűrített levegővel „szárazra fújja” a nyomócsövet. A belterületi nyomóvezeték NA 50 KM-PVC vezeték, amely a gravitációs csatornával közös munkaárokba kerül lefektetésre a fagyhatár (1,0 m) alatti mélységben. A nyomóvezetéket fogadó gravitációs csatorna aknájába aktív szagvédelem kerül beépítésre. A közmű-keresztezések, illetve út- és közterület-helyreállítás a szaküzemeltetők és szakhatóságok előírásai alapján történnek. Az egyes településeken összegyűjtött szennyvizeket községi végátemelő juttatja az agglomerációs szennyvíztisztító telepekre (települési közös szennyvíztisztító telepek vagy települési szennyvíztisztító telepek). A községi végátemelők műszaki jellemzői -

átemelő akna, kör keresztmetszetű, vízzáróan kialakított

-

vasbeton akna, topfenékkel,

-

beépített 2 db szivattyú,

-

szerelvény és kompresszor akna,

-

vízmennyiség mérő akna vízórával.

89

Az átemelő energiaellátása a községi hálózatról, az áramszolgáltatóval történő megállapodás alapján történik. Az átemelő szivattyúk automatikus üzemét szintvezérlés irányítja. A szivattyúk és a kompresszorok üzemállapotát, illetve központi vezérlését az átemelő és a központi szennyvíztisztító telep között kiépítendő URH kapcsolat biztosítja. Az üzemeltetői elvárásokat és a szállított szennyvíz mennyiségét figyelembe véve a községi végátemelők és az agglomerációs szennyvíztisztító telepek közötti nyomóvezeték mérete és anyaga NA 80,ill NA 100 KM-PVC, nyomásfokozata 10 PN. Az egyes nyomóvezetékek a községeket összekötő közutak mentén, azok árkának szántóföld felőli szélén haladnak. A nyomócső fektetési mélysége 1,5 m, a magas pontokon légtelenítő szerelvény, a mélypontokon leürítő szerelvény kerül beépítésre.

A szennyvíz nyomóvezetékek nyomvonalát oszlopok jelölik ki. Az út-, a vízfolyás- és a vasút-keresztezések varratnélküli acél védőcső védelme mellett történnek. A távvezetékek szennyvíztisztító telephez történő csatlakozása a magas ponti szennyvízáram megszakítása után (energiacsillapító medence, átemelő szívóoldali medence) történik. A nyomóvezetékek mentén 2-2 m sávban (azaz 4 m széles) szolgalmi jogot kell biztosítani. A nyomóvezeték magas pontjaira automata légbeszívó és légkibocsátó szerelvények, mélypontokra ürítő aknák kerülnek. A kétrekeszes leürítő vasbeton akna egyik részében a szerelvények helyezkednek el, míg a másik rekesz a vezetékről ürített szennyvíz fogadására szolgál. A szennyvíz a létesítmény javítása, karbantartása esetén tartálykocsival szállítandó el. Az állami kezelésű közút keresztezése acél védőcső védelmében történik.

A vízvezetékek, gázvezetékek, távközlési kábelek keresztezéseinél a nyomócső 2 m hosszban műanyag védőcsőben halad.

Tevékenység Bakonybánk gravitációs gyűjtőhálózat Házi bekötővezeték

Kapacitás

Élettartam

4,57 km NA 100 KG PVC

50 év


50 év

90

Községi közbenső átemelő - Községi nyomóvezeték Községi végátemelő

1 db Q = 2 l/s

50/ 8 év

Réde gravitációs gyűjtőhálózat

9,31 km NA 200 KG-PVC

50 év

Házi bekötővezeték


50 év

Községi közbenső átemelő

2 db ( Q=2,3-es 0,1 l/s)

50/8 év

Községi nyomóvezeték

0,44 km NA100 KM-PVC

50 év

0,27 km NA 63 KPE

50 év

Községi végátemelő

1 db

Q = 5 l/s

50/ 8 év

Külterületi nyomóvezeték: Bakonybánk – szennyvízt.telep

1,38 km NA 100 KM PVC

50 év

Réde – szennyvíztisztító telep

2,56 km NA 100 KM PVC

50 év

Szennyvíztisztító telep kialakítása A tisztító telepet a „Bakonybánki szennyvíztisztító telep elrendezési vázlat, „A” változat” című tervlap szemlélteti. (11 számú melléklet)

A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz mértékadó (évi legnagyobb terhelésű hét átlaga) minősége: pH

= 6,9-8,0

KOIk

= 1200 g/m3

BOI5

= 675 g/m3

Össz.P= 20 g/m3 NH4-N= 90 g/m3 mennyisége: Qd= 185 m3/d Qd= 2213 LE * Lakosság: 1 LE * = 60 g / fő/d BOI5 q= 90l/fő/d Intézmény, közület:

91

* 1 LE = 60 g/100 l/d q = 100l/d A nyers szennyvíz a stacionárius üzemmód biztosítása érdekében a kiegyenlítő medencébe érkezik. A nagyobb méretű mechanikai szennyeződések méreteit aprító szivattyúval csökkenti. Az aprítás során a szennyvíz homogenizálása is megtörténik. Szennyvízrács beépítésére a 800 LEÉ-t meghaladó szennyvíztisztító telepeknél kerül sor. A szennyvíz mechanikai előtisztítása a háromkamrás, ülepítő medencében történik. Az egyes kamrák térfogataránya és megfelelően méretezett csőátvezetések biztosítják a gravitációs ülepedés feltételeit. Az ülepedés során – polielektrolit adagolása nélkül – 3-4% szárazanyag tartalmú iszap keletkezik.

A biológiai tisztítás a biológiai reaktorban – a „modulok” biohártyáin – történik. A konténer geometriájú medencékbe „belógatott” modulméretű kereteken, ún. „biorács”-ok működnek. A „biorácson” a mikroorganizmusok hártyát képeznek, illetve a víztérben eleveniszap formában szabadon lebegnek. A biológiai hártya a szennyvízbe lógatott polipropilén biorácsokon alakul ki. A biológiai hártyában, és a víztérben elszaporodott mikroorganizmusok tápanyagként használják fel a szennyvízben – főleg oldott formában – lévő szerves anyagot, melyet anyagcseréjük során átalakítanak/lebontanak.

A rendszerben lévő aerob mikroorganizmusok élettevékenységét az oldott oxigén állandó jelenléte biztosítja a beépített kis fogyasztású kompresszorok révén. A betáplált levegőt a „biorács” alá helyezett diffúzorok osztják szét. A biorácsokról kevés eleven iszap szakad le, a keletkező fölösiszap mennyisége sokkal kevesebb, mint az ún. eleveniszapos technológia esetében, ahol a lebontást végző mikroorganizmus-tömeg diffúz elhelyezkedésű, ezért a biológiai egységhez nem szükséges „utóülepítő medencét” építeni.

A lebegő anyag (fölös iszap) eltávolítását dobszűrő végzi, amely a „leszakadt”, és „lebegő” iszapmennyiséget elválasztja a tisztított szennyvíztől. A képződött „fölös iszapot” a rendszer elektronikusan irányított szivattyúja visszajuttatja a háromkamrás előülepítő és iszaptároló műtárgyba. A biológiai tisztítás során a nitrifikáció is lejátszódik mivel a diffúzorok a reakció létrejöttéhez megfelelően nagy mennyiségű oxigént táplálnak a reaktorba, ahol a nitrifikáló bak-

92

tériumok, első lépcsőben a Nitrosomonas baktériumok az ammóniumot nitritté oxidálják, majd második lépcsőben a Nitrobacter baktériumok a nitritet nitráttá oxidálják.

A háromkamrás ülepítő második kamrájában, a tisztított szennyvíz és a fölös iszap viszszaforgatásával anaerob körülmények kialakításával megkezdődik a denitrifikáció. A denitrifikáló baktériumok anaerob közegben energiaszükségletüket redukciós folyamatokból fedezik. A folyamathoz szükséges szénvegyületek az előülepítő második kamrájában jelen vannak, így a denitrifikáció elősegítéséhez a tisztított szennyvíz mennyiségének 50%-át ebbe a medencerészbe visszajuttatni. Ez a módszer, az állandó recirkuláció miatt a biológiai rendszer kialakulásával jó hatásfokú denitrifikációt biztosít. A denitrifikálás végeredményeképpen nitrogéngáz, széndioxid és víz keletkezik.

A foszformentesítést alapvetően a biológiai foszformentesítés műveletének végrehajtásával oldja meg a berendezés. A biológiai tisztítással egyidőben, a biológiai reaktorban –a biológiai rácsok által elfoglalt térben – olyan nagy mennyiségű oxigén oldódik, hogy a biológiai tisztítás, a biológiai-foszformentesítés és a nitrifikáció műveletei egyidőben lezajlanak. A 2 mg/l alatti maradék foszfát-foszfor értéket kommunális szennyvizek esetén a berendezés pelyhesítőszeres „rásegítéssel” éri el, úgy hogy a biológiai reaktor vízterébe ártalmatlan – másodlagos környezeti szennyezést nem okozó– vegyszert adagol. A szennyvízben a biológiai tisztítást követő maradék foszfor a vegyszer hatására a víznél nehezebb pelyhekké, csapadékká áll össze és a reaktor aljában összegyűlik. A recirkuláció folyamán visszakerül az előülepítőbe, ahonnan a szennyvíziszappal együtt kiszippantásra és elszállításra kerül.

A konténeregységek tartozéka az iszapszűrő (hengerszűrő) berendezés, ami hatékony megoldás a kisméretű, maradék mechanikus szennyeződések leválasztására. A biológiai tisztítást követően a szennyvízben maradó szilárd részeket forgó hengerszűrővel távolítják el. A fölös iszap gravitációsan folyik át az iszaptároló térbe, ahonnan szippantó gépkocsival kerül elszállításra iszap-víztelenítés és iszaphasznosítás céljából. A keletkező iszap mennyisége számításaink szerint 1,5 l/LE/nap.

93

A szennyvíztisztító telepekhez (berendezésekhez) UV-sugaras vegyszermentes fertőtlenítő berendezés tartozik, amely a tisztított szennyvizet elvezető csatorna induló szakaszánál, a mérőhelyek előtt kerül beépítésre. A tisztító telepek működését elektronikus felügyelő és biztonsági rendszer irányítja. A rendszer a központi épületben elhelyezett elektronikus elemekből, (vezérlő PLC és archiváló PC nagyméretű színes képernyővel és szükséges perifériákkal) a központi elemhez kapcsolódó hálózatból, és a kapcsolódó mérőműszerekből, az elektromos hálózat beavatkozó szerveiből, konténer-egységek önálló felügyeleti rendszeréből, (a hálózathoz kapcsolva), valamint jelző és kijelző elemekből áll. Az üzemeltetés során állandó emberi felügyelet nem szükséges, csupán a karbantartási és tisztítási műveletek ideje alatt.

A tervezett mennyiségű szennyvizek biológiai tisztítását különböző kapacitású konténeregységek biztosítják. A tisztító berendezések telepítése sem igényel új épületet. A szerkezeti egységek magas szilárdságú műanyag szerkezetek; a fém alkatrészek saválló, rozsdamentes acélból készülnek. A kész tisztító telepből a füvesített talajfelszínen csupán néhány műanyag fedél látszik.

Az elfolyó tisztított szennyvíz várható minősége: Komponens

Érték

BOI5

[mg/l]

15

KOI

[mg/l]

50

NH4-N [mg/l]

4

Nössz.

[mg/l]

8

Pössz.

[mg/l]

1,5

Szilárd lebegő anyag [mg/l] pH

25 6,5 – 9

Hőmérséklet

7 – 35 [ºC]

94

Tevékenység

Kapacitás

Élettartam

Vh = 138 m3

40 év

2 db

8 év

Vh = 32 m3

40 év

1 db

8 év

V = 2 x 22 m3 = 42 m3

40 év

3265 m2/db

8 év

Q= 2 x 180 m3/h levegő

8 év

2 db x 2 forróhengeres dobszűrő

8 év

1,0 m3 térfogatú, 2 db

8 év

1 db UV-sugarú fertőtlenítő egys.

8 év

Kiegyenlítő vasbeton medence Aprító szivattyú Kombinált zsírfogó, ülepítő és iszaptároló medence keverő berendezés Szennyvíztisztító (konténer) berendezés konténer térfogat biorács geometriai felület légfúvó Fölösiszapszűrő Foszfátmentesítő adagoló berendezéssel Fertőtlenítő

Udvartéri csőhálózat, út kerítés, parkosítás

40 év

Külső energiaellátás

20 kW

Automatika, irányítástechnika, távjelzés

40 év 8 év

Szociális üzemviteli épület (könnyűszerkezetes, fekete-fehér öltözővel, diszpécser helyiség fürdő, 30 m2

WC villamos fűtés)

40 év

A szennyvíztisztító telep Bakonybánk külterületén, a községtől DK-re, a Cuhai Bakony-ér mentén kerül elhelyezésre (ld. Átnézetes helyszínrajz M 1: 100000). A befogadó: Cuhai-Bakony-ér 49+013 szelvénye.

95

Beruházási költség Bakonybánk-Réde szennyvízrendszer "A" változat Fajlagos Beruházási ber. Költkts Tevékenység/Létesítmény Kapacitás ség(Ft) (Ft). Bakonybánk "A" Gravitációs csatorna. NA200KGPVC (m)

4 977

34 051

169 471 827

Házi bekötő csatorna NA 150 KGPVC (m)

1 935

24 765

47 920 275

Nyomóvezeték NA 80 (m)

4 140

13 930

57 670 200

Közbenső átemelő (l/s)

0

Végátemelő (l/s)

1,67

5 000 000

5 000 000

Gravitációs csatorna. NA200KGPVC (m)

9 326

34 051

317 559 626

Házi bekötő csatorna NA 150 KGPVC (m)

3 934

24 765

97 425 510


1 748

13 930

24 349 640

Közbenső átemelő (l/s)

2,27

6 000 000

6 000 000

Végátemelő (l/s)

4,67

5 000 000

5 000 000

Réde "A"

Gravitációs csatorna összesen:

730 397 078

Szennyvíztisztító telep "A" Építészet

28 606 000

Üzemviteli épület

10 886 000

Udvartér, bevezetés, külső vízellátás

5 280 000

Helyszínen épített 3 fokozatú technológiai műtárgy + egyéb kiegészítő építőipari munkái

4 320 000

984 000

Tereprendezés Parkosítás

1 864 000

Út, térbeton

2 708 000 854 000

Járda

1 710 000

Kerítés, kapuk

81 864 000

Technológia, gépészet 74 564 000

Technológia+gépészeti berendezés+szerelvények

7 300 000

Villamos munkák+automatika

96

110 470 000

Szennyvíztisztító telep összesen: Építési költség összesen "A"

840 867 078

Járulékos költség Projekt menedzser

18 000 000

FIDIC mérnők

20 000 000

PIÁR

45 00 000

Egyéb

2 500 000

Járulékos költség összesen:

45 000 000

Beruházási költség mindösszesen "A"változat

885 867 078

"A" változat Építés Gép, berendezés, felszerelés

743 003 078 16 000 000 81 864 000

Technológia

45 000 000

Egyéb járulékos költségek Összes beruházási költség

885 867 078

"A" változat Bakonybánk Építés

5 000 000

Gépészet

275 062 302

Összesen

280 062 302

Réde Építés

439 334 776

Gépészet

11 000 000

Összesen

450 334 776

Szennyvízelvezető rendszer összesen

730 397 078

Központ szennyvíztisztító telep Építés

28 606 000

Technológia, gépészet

81 864 000

Összesen:

110 470 000

Járulékos költségek "A" változat beruházási kts. öszszesen "A" változat Bakonybánk-Réde Gravitáció gyűjtőhálózat Karbantartás Összesen: Nyomóvezeték átemelővel

45 000 000 885 867 078 Fajlagos kts. Mennyiség 180

97

14303

Összesen 4 300 000 4 300 000

Hibaelhárítás, karbantartás, javítás (db) Energia költség Összesen: Üzemeltetési költség elvezető rendszer Szennyvíztisztító telep Személyi jellegű ráfordítás Anyagi jellegű ráfordítás Vegyszerköltség Iszapkezelés-szállítás Karbantartás Energia költség (KWh) Egyéb költség Összes üzemeltetési költség

250 000 50

4 9490

1 000 000 474 500 1 474 500 5 774 500

2 043 600

1

2 043 600 4 650 000

1 350 000 2 100 000 1 200 000 56 658

50

2 832 900 400 000 9 926 500

Fajlagos üzemeltetési költség =9 926 000Ft/(185 m3/d x 365) = 147 Ft/m3 Összes üzemeltetési költség mindösszesen:

15 701 000

Pótlás Szennyvízgyűjtő rendszer Szennyvíztisztító telep Összesen:

2 083 200 9 823 680 11 906 880

Pótlás"A" változat Szennyvízgyűjtő rendszer Szennyvíztisztító telep Összesen:

6 208 320 8 264 880 14 473 200

"A" változat üzemeltetési költségek Személyi jellegű ráfordítások Anyagi jellegű ráfordítások Energia költség Egyéb költségek Összes üzemeltetési költség A változat Évi üzemeltetési költség: Évi pótlási költség Évi működési költség (446,87 Ft/m3)

2 043 600 9 950 000 3 307 400 400 000 15 701 000 15 701 000 14 473 200 30 174 200

98

„A” változat bemutatása

Élettartam

Jelenértéken* számított nettó beruházási költség [Ft]

Becsült üzemeltetési költség [Ft/év]

185 m3/d

50 év

662 491 681

5 774 500

Szennyvíztisztító telep

2 213 Le

40 év

100 199 546

9 926 500

Járulékos költség

-

-

40 816 326

-


Kapacitás

Szennyvízcsatornahálózat

* 5%-os éves diszkontlábbal számolva az előző táblázat adataiból

5.3.2 Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság

„A” változat – becsült beruházási és fenntartási/üzemeltetési költségek és bevételek A két település 100%-os csatorna ellátottsági szintje indokolt, mivel a csatornázott területre jutó laksűrűség ≥ 30 fő/ha, és az 1 km belterületi gravitációs gyűjtőhálózatra jutó ellátott lakásszám ≥ 45 lakás/ km Laksűrűségi mutató Szennyvíz

Lakás-

Csatorna-

Gravitációs

Csatornázott

1 ha-ra

1 csatorna

agglomerá-

szám

hálózatba

gyűjtőháló-

belterület

jutó

km-re jutó

(db)

Bekapcsol-

zat

nagysága

ható

hossza

(ha)

Lakás

(km )

ció központja, települései

lakos (fő/ha)

lakás db lakás/ha

(db) Bakonybánk

215

215

4,57

17

31,6

47

Réde

562

562

9,32

41,3

36,2

60,3

777

777

13,89

58,3

34,8

55,9


A már hivatkozott – KKVI által is jóváhagyott – agglomerációs vizsgálat alapján a két település minden utcája a 45 lakás/km laksűrűségnél nagyobb értékű.

99

A beruházás első üzemeltetési évében 90%-os, 2015-re 98% lakossági, a közületek, intézmények részéről már az üzemelés első évében 100% rákötési arányt irányoztunk elő. Az előirányzatok reálisak. A jelenlegi, illetve „0” változatban bemutatott megoldásnál gazdaságosabb szennyvízelhelyezés biztosítható az érintettek számára, mivel a helyi szennyvíz elhelyezés (ami rendkívül környezetszennyező) mindennapos gondot jelent és rendkívül költséges. Az 1 m3 szennyvíz elvezetésének és tisztításának fajlagos működtetési költsége 446,87 Ft/ m3 ami 100%-os rákötési aránynál biztosítja a működtetés költségeit. Az előirányzott 90% rákötési arány mellett 496,5 Ft/m3 csatornadíjat kell alkalmazni, hogy a ráfordítások megtérüljenek. Az első évben 500 Ft/ m3 csatornadíj alkalmazását javasoljuk. A javasolt csatornadíj biztosítja a szükséges ráfordításokat. Az 1 LE-re jutó évi működési költség 13 635 Ft. Egy háztartás 2 033 fő/ 777 lakás = 2,62 fő átlagosan,így egy háztartásra 2,62 fő x 13 635 Ft/fő = 35 724 Ft/év/háztartás díjfizetési kötelezettséget jelent, amit a lakónépesség 80-85%-a meg tud fizetni, az üzemelés kezdeti éveiben a lakosság 15-20%-át önkormányzati támogatásban kell részesíteni. A tervezett beruházás megvalósítható, mivel 85% EU és önkormányzati állami támogatás mellett a 15% önerőt az önkormányzatok a lakosság bevonásával tervezik finanszírozni. Beruházási költség:

885 867 078,- Ft*

Ebből önrész (15%) 132 880 062,- Ft* * ÁFA nélkül A lakosság és közületek bevonásával alakítandó Viziközmű-Csatornamű Társulat érdekeltségi egységeinek száma: 2213 LE/ 2,62 = 845 egység. Egységenként 158 000 Ft hozzájárulással számolva (nettó befizetés) a társulati hozzájárulás fedezi a teljes önrészt. A lakosság 10 éves részletfizetés és állami kamattámogatást vesz igénybe.

*(A tervezett beruházásokra vonatkozó létesítményekkel kapcsolatosan) Fő elemek és paraméterek

Érték (e Ft)

1.


2.


30 386,255

3.


30 174,200

100

885 867,078

A beruházási költségek fajlagos értékeinek forrása „a települések címzett- és céltámogatással megvalósuló vízgazdálkodási célú, valamint a főváros és a megyei jogú városok szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási beruházásainak 2004 évi fajlagos költségeiről” mely megjelent a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium tájékoztatójaként. A fajlagos költségek diszkontált értékek (évi 1,05) Az üzemeltetési költségek anyag és energia szükségletét az adott technológia tervezési paraméterei alapján kerültek meghatározásra a várható fajlagos költségek figyelembevételével. A beruházás eszközpótlásának alapját és nagyságát a technológiánál és a gépészetnél az élettartamot figyelembe vevő költségszámítás képezte. Az építmények, csővezetékek vonatkozásában, amelyek élettartama 40 ill. 50 év, eszközpótlást nem került előirányzásra, tekintettel arra, hogy a betervezett, karbantartási költségek elegendők a 30 éves vizsgálati időszak alatti műszaki szinten tartásra. Ezek pótlása a 30 éves vizsgálati időt követően történik. 5.3.3 Tulajdonjogi és üzemeltetési viszonyok

A két községi ivóvízellátását biztosító vízellátó rendszer (Tatabánya-Oroszlány-Tata Regionális Vízmű), illetve a községi elosztó hálózatok állami tulajdonban vannak, üzemeltetésüket a döntően állami tulajdonú szervezet – az Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt végzi. A településeken közüzemű csatornahálózat, illetve szennyvízkezelő létesítmény nincs. A jelenlegi, ingatlanonkénti zárt szennyvíztárolók, illetve u.n. „emésztők” az illetékes önkormányzat, intézmény közül, illetve a lakóingatlan tulajdonos tulajdonában van. A tervezett fejlesztés a két önkormányzat osztatlan közös tulajdonába kerül. Az egyes önkormányzatok rész tulajdon aránya a jelenlegi lakossági aránynak megfelelő lesz (Bakonybánk 538/2033 és Réde 1495/2033). A nem önkormányzati területen haladó vezetékekre az önkormányzatok az érintett ingatlan tulajdonosokkal szolgalmi jogot alapítanak, így a tárgyi létesítmény ellenőrzése, fenntartása biztosítható. A szennyvíztisztító telep területét – a bekötő út területével együttmeg kell vásárolni, ill. eladási szándék hiányában ki kell sajátítani. A szennyvízgyűjtő és tisztító rendszer üzemeltetését, fenntartását - az önkormányzatok a művek tulajdonjogának megtartása mellett, - nyílt pályázattal koncesszióba adják. A koncessziós működtetés időtartama min. 15 max. 30 év.

101

A pályáztatás a Közbeszerzési Törvény és a Vízgazdálkodási Törvény előírásainak megfelelően történik. 5.3.4 A várható eredmények, hatások bemutatása Építési időszak alatt a belterületeken közlekedési nehézségekkel kell számolni a csatornaépítés során. A szakaszos kivitelezéssel, valamint a tervezett zöldsávos-, ill. az egyik közlekedési sáv tengelyében tervezett nyomvonalvezetéssel a forgalomlassítás mellett a közlekedés fenntartható.

•

Kedvező, munkanélküliséget csökkentő hatás az építési időszakban, hogy a fővállalkozó tender kiírásban előírjuk a helyi (kistérségi) munkaerő foglalkoztatását.

•

Javítja a helyi, kistérségi gazdasági helyzetet a helyi anyagok (feltöltő anyag, ágyazat) igénybevételének előírása a tender kiírásban.

A fejlesztés fő eredménye: az üzembe helyezés első évében 90%, 2015-re 98%-os csatornarákötési arány a lakosság részéről és 100%-os rákötési arány a nem lakossági szennyvíz kibocsátóknál. Nő a lakosság lakhatási komfortfokozata (életszínvonala). A teljes körű csatornázottság kedvezően járul hozzá a falusi turizmus (szálláshelyek) fejlesztéséhez, a kisvállalkozások számára megteremti a jelenleg még hiányzó infrastruktúrát, ezáltal növeli az agglomeráció gazdasági potenciálját. A közműves szennyvízelvezetés és tisztítás vizsgált időszakban gyakorlatilag megszünteti (98%) a talaj, talajvizek káros szennyezését, megállítja a lakóingatlanokat is veszélyeztető lokális talajvízszint emelkedéseket („szennyvízdombok”). A keletkező szennyvíz közel 100%-ban elvezetésre és megfelelő tisztításra kerül. A megfelelően tisztított szennyvíz az időszakos jellegű befogadó Cuhai-Bakonyér vízhozamát 23 l/s-al növeli, ez vízkészlet gazdálkodási szempontból kedvező. Ezzel szemben – még ha csekély mértékben is – növeli a vízfolyás tápanyag terhelését. Összességében azonban – különösen a rendkívül száraz időszakokban, amikor a bevezetés szelvényében a vízfolyás már kiszáradna – vizet biztosít a vízfolyás biocönozisának, hozzájárulva ezzel a vizi ökoszisztéma fenntartásához, ami alapvető ökológiai eredmény.

102

5.3.5 Kockázatok

1. Műszaki kockázat Az előkészítés – tekintettel arra, hogy nem egyedi, különleges létesítményekről van szó, hanem az országban már zömmel megvalósult és üzemelő hasonló jellegű projektről – kockázata minimális. A projektmenedzser szervezet, tervező jó megválasztásával a műszaki előkészítés a tervezett ütemben elvégezhető. Az eddigi gyakorlat szerint az előkészítés nagyobb kockázati elemeit az alábbiak képezik; •

A szükséges terület (szennyvíztisztító telep) biztosítása,

•

A szolgalom biztosítása.

A sikeres I. fordulót követően azonnal meg kell indítani a szükséges terület megvásárlását, vagy kisajátítását – amennyiben ez a terveztet területen meg nem engedhető időelcsúszást jelentene más, környező területet kell megvásárolni és a tervezést kell ehhez igazítani.

A külterületi (nem önkormányzati) szolgalom alapítását a tervezett nyomvonalon a tervezés első fázisában kell biztosítani, ahol ez nem lehetséges, vagy előreláthatólag igen hosszú időt vesz igénybe, a nyomvonalat módosítani kell. A kivitelezés - a gravitációs hálózatnál, illetve nyomóvezetékeknél – nem jelenthet kockázatot, mivel a maximális csatornamélység 3 m, kivitelezést gátló talajféleség (pld. folyós homok, szikla) agglomerációban nincs, így átlagos felkészültségű kivitelező a gyűjtőhálózatot meg tudja építeni. Hasonlóan alacsony a szennyvíztisztító telep megépíthetőségének kockázata, mivel a tervezett technológia típustechnológiája, Európában (benne Magyarországon) igen nagyszámú referencia telep épült illetve üzemel. Az üzemeltetés kockázata alacsony mértékű, a gravitációs csatornák és nyomóvezeték üzemeltetése rutin feladat, a szennyvíztisztító típustechnológia, nagyszámú jól üzemelő referenciával rendelkezik. A szennyvíziszap elhelyezése – Tatabányai Szennyvíziszap Kezelő Telepre – történő szállítás, kezelés, majd mezőgazdaság- és rekultivációs hasznosítás több mint két évtizede sikeresen, környezet kímélően üzemel – kockázata kicsi.

103

2. Jogi szempontok A csatornaépítés, szennyvíz tisztító építés szabványok változásának nincs realitása. A kibocsátási határértékek 2015-ig történő megváltozása (szigorítása) nem várható.

3. Társadalmi szempontok A lakosság igényli, sőt követeli a közműves csatornázás – szennyvíztisztítás mielőbbi megvalósítását. Az önkormányzatok eddigi felmérései, falugyűlései alapján a lakosság döntő többsége diszkriminatív dolognak tartja, hogy településeiken nem oldódott meg a közműves csatornázás- szennyvíztisztítás, szemben a megyei 91%-os csatornaellátottsággal.

4. Környezeti szempont A talaj-, talajvíz szennyeződése gyakorlatilag megszűnik, így szennyeződésének kockázata annulálódik, megindul a talajvízkészletek lassú regenerálódása. A befogadó Cuhai Bakony-ér terhelése a tisztító jó hatásfoka miatt minimális, a 2-3 l/s jól megtisztított szennyvíz csökkenti az időszakos vízfolyás kiszáradását, a benne kialakult vizi biocönózis elpusztulásának kockázatát. A szennyvíztisztító telep havária szennyezései (műszaki hiba) kockázata havária terv készítésével és betartásával minimalizálható.

5. Pénzügyi –gazdasági fenntarthatóság Az üzemelés első évében a 90%-os lakossági rákötési arány biztosításának kockázata minimalizálható, mert a megalakítandó Viziközmű-Csatornamű Társulat a közműépítéssel párhuzamosan kiépítteti minden lakóháznál az ingatlanon belüli gravitációs csatlakozó csatornát, így az üzembe helyezéskor a szennyvíz a közcsatornába azonnal átfordítható. A várható csatorna díjat a lakosság 80-85%-a meg tudja fizetni, a lakosság 15-20%ának az önkormányzat szociális alapon támogatást nyújt. A vízdíj fizetési hajlandóság az elmúlt évek során megközelítette a 100%-ot, várhatóan a csatornadíj fizetési hajlandóság kockázata is alacsony lesz.

6. Intézményi szempont A szennyvizek szippantását jelenleg végző, önkormányzati – és magántulajdonú Bakony Szolg. Kft tevékenysége - a projekt üzembe helyezését követően minimálisra korlátozó-

104

dik, árbevétele nagyságrenddel csökkenni fog a két községben. Sikeres pályázata esetén részt vállalhat a szennyvíziszap szállításban, bevétel csökkenése ezáltal mérséklődhet. A szennyvíz elvezető – tisztító rendszer üzemeltetését koncessziós pályázaton kiválasztott szaküzemeltető fogja végezni, mivel ilyen tevékenység jelenleg nincs, ez nem okozhat feszültséget. A közigazgatási átalakításnak – az önkormányzatok megszűnésének és az agglomeráción kívüli önkormányzatba való beolvadásának - nincs valószínűsége.

„B” VÁLTOZAT 5.3.6 Műszaki ismertetés Szennyvízgyűjtő hálózat A településeken tervezett csatornahálózatok nyomvonal vezetését a mellékletként csatolt következő tervlapok tartalmazzák:

-

Bakonybánk csatornázási helyszínrajz (9 számú melléklet)

-

Réde csatornázási helyszínrajz (10 számú melléklet)

Kisnyomású szennyvízgyűjtő hálózat szennyvíztisztító teleppel

A rendszer részei: házi beemelők nyomóvezetékkel, közterületen megépített nyomóvezeték, közbenső átemelő továbbá végátemelő, mely nyomóvezetéken juttatja a szennyvizeket a szennyvíztisztító telepre. A beemelő egységek előre gyártott (műanyag) aknába kerülnek elhelyezésre. A szivattyúk aprító kivitelűek, több típus áll a rendelkezésre. Alacsony energia igényűek, az energia ellátásuk földkábelen történik. A házi bekötések D3250 méretűek. A házi beemelők a közterületen megépített szennyvíznyomócsőbe juttatják az ingatlanon keletkezett szennyvizeket. A nyomóvezetékek D90-D110 méretűek. A közbenső átemelők, végponti szennyvízátemelők és a külterületi szennyvíz nyomóvezetékek megegyeznek az „A” változatban leírtakkal.

A rendszer kis mélységben, aránylag gyorsan építhető.

105

Tevékenység

Kapacitás

Élettartam

Kisnyomású csatorna. D90 KPE (m)

4 977

50 év

Házi bekötő csatorna D 50 KPE (m)

1 935

50 év


1 380

50 év

Házi beemelők (db) 50% építés, 50% gép

221

50 év 8 év

Végátemelő (l/s)

1,67

8 év


9 326

50 év


3 934

50 év


2 559

50 év

Házi beemelők (db) 505 építés, 50% gép

580

50 év 8 év

Végátemelő (l/s)

4,67

8 év

Bakonybánk "B"

Réde "B"

Szennyvíztisztító telep kialakítása

A tisztító telepet a „Bakonybánki szennyvíztisztító telep elrendezési vázlat, „B” változat” című tervlap szemlélteti. (12 számú melléklet) A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz mértékadó (évi legnagyobb terhelésű hét átlaga) minősége: pH

= 6,9-8,0

KOIk

= 1200 g/m3

BOI5

= 675 g/m3

Össz.P

= 20 g/m3

NH4-N

= 90 g/m3

mennyisége:Qd= 185 m3/d

Qd = 2213 LE *

106

Lakosság: 1 LE * = 60 g / fő/d BOI5 q = 90l/fő/d Intézmény, közület: * 1 LE = 60 g/100 l/d BOI5 q = 100l/d A településeken összegyűjtött nyers szennyvizek a szennyvíztisztító telep átemelő aknájába érkeznek. A szennyvíz feladását frekvenciaváltóval vezérelt szivattyúk végzik, melyek közül egy üzemi, egy beépített meleg tartalék. A csatornahálózatba kerülő mechanikai szennyeződések leválasztását gépi rács, majd hosszanti átfolyású, levegőztetett homokfogó biztosítja.

A szennyvíz a homokfogóból a biológiai tisztító műtárgyba jut, amely tartalmazza az utóülepítőt, a kiszakaszolható és kiemelhető finombuborékos levegőellátó rendszert, a víz alatti keverőt, az iszapszivattyút és az oldott oxigénmérő berendezést. A műtárgy levegőztető terében az eleveniszapos rendszer baktériumainak élettevékenységéhez

szükséges

oldott

oxigént

finom

buborékos

rugalmas

membrános

mélylevegőztető rendszer biztosítja. A tartószerkezetekre szerelt légbevivő elemek a tartószerkezetek rögzítésének oldásával kézzel kiemelhetőek. A szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési munkák a telep leállítása nélkül is elvégezhetők. A technológiai levegőt 2 db csúszó légfúvó biztosítja. A fúvók működését az oldott oxigénmérő vezérli a mindenkori szervesanyag-terhelés függvényében. Az eleven iszap állandó mozgásban tartását nem a levegőbevitel, hanem a vízalatti keverő biztosítja, ezért lehetőség van a levegőztető rendszer szakaszos és gazdaságos üzemeltetésére, ezáltal nemcsak az energia felhasználás csökken, hanem lehetőség nyílik a szennyvíz további kezelésére, a szimultán denitrifikációra.

A nitrifikációs és a denitrifikációs folyamatok szétválasztása tehát nem térben, hanem időben történik. Az időben elválasztott anoxikus életfeltételek biztosításával a rendszer ~ 40 ÷ 50%-os biológiai foszfortalanításra képes. A maradék foszfortartalom határértékre történő csökkentését szimultán vegyszeres kezelés biztosítja. Az adagolt vegyszer vassó oldat, melyet szabályozható hozamú vegyszerszivattyú adagol a mechanikailag előkezelt szennyvízhez a kombinált biológiai műtárgyban.

107

A levegőztető térből a szennyvíz - eleveniszap elegy a rozsdamentes acélból készült utóülepítő térbe jut. A Dortmundi típusú utóülepítőben kialakuló lebegő iszapfüggöny segítségével a finomabb iszappelyhek is leválasztásra kerülnek, így a tisztított szennyvíz lebegőanyag tartalma kedvezően alakul. Az utóülepítőben kiülepedett iszapot programvezérelt recirkulációs szivattyú juttatja vissza a levegőztető térbe.

A tisztított szennyvíz bukóvályús vízelvezető rendszeren keresztül kerül az utóülepítőből elvezetésre az elvezető csatorna csatlakozási pontjához.

A szennyvíztisztító telepen képződő aerob stabilizált fölös iszap előre gyártott vasbeton elemekből épített iszaptárolóban kerül átmeneti gyűjtésre. A műtárgyban kialakuló gravitációs sűrítés után az iszapkoncentráció 3 ÷ 4%. Az iszapsilóban dekantált víz gravitációsan kerül vissza a biológiai műtárgyba.

A szennyvíztisztító telep üzemeltetését általában 2 fő végzi. A technológia nem teszi szükségessé az állandó kezelőszemélyzetet, de a rendszeres felügyeletet biztosítani kell. Két fő csak az olyan jellegű munkákhoz szükséges, melyeknél a munkavédelmi előírások ezt megkövetelik. Az üzemviteli épület helyiségeinek kialakítását a benne elhelyezésre kerülő berendezések műszaki paraméterei határozták meg. Külön helyiség kerül kialakításra a légfúvó, illetve a vezérlőszekrény, valamint a vegyszeradagoló részére és a szennyvíztisztító felügyeletét ellátó személy(ek) átöltözéséhez, tisztálkodásához.

Az elfolyó tisztított szennyvíz várható minősége: Komponens BOI5

Érték [mg/l]

<30

KOI [mg/l] NH4-N

<75 [mg/l]

<10

Összes foszfor [mg/l]

108

<3

Tevékenység

Kapacitás

Élettartam

Vh = 50 m3/h

12 év

Homokfogó műtárgy

F = 2,4 m2, P = 1,5 kW

40 év

Levegőztető medence

Vh = 660 m3, T = 2,7 d

40 év

2 db, 210 m3/h légszállítás

8 év

Gépi tisztítású rács

Légfúvó berendezés

P = 700 mbar, 5,5 kW /db teljesítmény Mélylevegőztető elem

31 db (61 m)

8 év

2 db

8 év

1 db ( = 2,2 m)

8 év

Q = 25 -30 m3/h, H = 1,2 m

8 év

F = 41 m2, Vö = 129 m3

40 év

Fertőtlenítő medence

V = 12 m3

40 év

Iszapsiló

Vh = 69 m3

40 év

Kiemelő szerkezet Víz alatti keverő Recirkuációs búvárszivattyú Utóülepítő (1 db dortmundi medence)

Iszapvíztelenítő présszalagszűrő, csigaszivattyúval, polielektrolit adaglóval, iszapkonténerrel

8 év

Udvartéri csőhálózat, út, kerítés, parkosítás Külső energiaellátás

40 év 25 kW

Automatika, irányítástechnika, távjelzés

40 év 8 év

Hagyományos szerkezetű, elektromos fűtésű Üzemviteli épület (diszpécser központ, fekete-fehér 85 m2

öltöző, fürdő, WC)

40 év

A szennyvíztisztító telep Bakonybánk külterületén, a községtől DK-re, a Cuhai Bakony-ér mentén kerül elhelyezésre (ld. Átnézetes helyszínrajz M 1: 100000). A befogadó: Cuhai-Bakony-ér 49+013 szelvénye.

109

Bakonybánk-Réde szennyvízrendszer "B" változat

Kapacitás

Fajlagos ber. költség

Beruházási kts. (Ft)

Kisnyomású csatorna D90 KPE (m)

4 977

13 930

69 329 610


1 935

10 834

20 963 790


1 380

13 930

19 223 400


221

310 000

68 510 000

Végátemelő (l/s)

1,67

5 000 000

5 000 000


9 326

13 930

129 911 180


3 934

10 834

42 620 956


2 559

13 930

35 646 870


580

309 563

179 546 540

Végátemelő (l/s)

4,67

5 000 000

5 000 000


Bakonybánk "B"

Réde "B"

Kisnyomású csatorna összesen

575 752 346

Szennyvíztisztító telep "B" Éptészet

62 414 000

Üzemviteli épület

21 772 000

Átemelő akna

529 000

Egyéb szerelvény akna

6 955 000

Zsír-és uszadékfogó

228 000

Biológiai medence

16 632 000

Iszapsíló-sűrítő

4 762 000

Fertőtlenítő

3 480 000

110

Kármentő akna

302 000

Tereprendezés

952 000

Parkosítás

1 768 000

Út, térbeton

2 585 000

Járda

816 000

kerítés, kapuk

1 633 000


68 874 000

Technológia+gépészeti berendezés+szerelvények

61 571 000

Villamos munkák+automatika

7 303 000

Szennyvíztisztító telep összesen:

131 288 000

Építési kötség összesen "B"

707 040 346

Járulékos költség Projekt menedzser

17 000 000

FIDIC mérnők

19 000 000

PIÁR

4 400 000

Egyéb

2 500 000

Járulékos költség összesen: Beruházási kötség minösszesen

42 900 000 "B"változat

749 940 346

"B" változat Építés

504 138 076

Gép, berendezés, felszerelés

202 902 270

Technológia Egyéb járulékos költségek

42 900 000

111

Összes beruházási költség

749 940 346

"B" változat Bakonybánk Építés

143771800

Gépészet+technológia

39255000

Összesen

183026800

Réde Építés

297 952 276

Gépészet+technológia

94 773 270

Összesen

392 725 546

Szennyvízelvezető rendszer összesen

575 752 346

Központ szennyvíztisztító telep Építés

62 414 000


68 874 000

Összesen:

131 288 000

Járulékos költségek

42 900 000

"B" változat beruházási kts. összesen

749 940 346

Üzemeltetési költségek "B" változat Bakonybánk-Réde

Fajlagos kts. Mennyiség

Összesen

Kisnyomású gyűjtőhálózat Karbantartás

180

14 303

Összesen:

3 100 000 3 100 000

Nyomóvezeték átemelővel(beemelő+végátemelő) Hibaelhárítás, karbantartás, javítás (db)

450

112

705

317 250

Energia költség

50

12 090

Összesen:

604 500 921 750

Üzemeltetési költség elvezető rendszer

4 021 750

Szennyvíztisztító telep Személyi jellegű ráfordítás

2 043 600

2

Anyagi jellegű ráfordítás

4 087 200 5 220 000

Vegyszerköltség

870 000

Iszapkezelés-szállítás

1 950 000

Karbantartás

2 400 000

Energia költség (KWh)

113 343

Egyéb költség

50

5 667 150 400 000

Összes üzemeltetési költség

15 374 350

Fajlagos üzemeltetési költség =15 347 350Ft/(185 m3/dx365)=227 Ft/m3

Összes üzemeltetési költség mindösszesen:

19 396 100

Pótlás "B" változat Szennyvízgyűjtő rendszer

16 083 392


8 264 880

Összesen:

24 348 272

"B" változat üzemeltetési költségek Személyi jellegű ráfordítások

4 087 200

Anyagi jellegű ráfordítások

8 637 250

113

Energia költség

6 271 650

Egyéb költségek

400 000

Összes üzemeltetési költség

19 396 100

B változat Évi üzemeltetési költség:

19 396 100

Évi pótlási költség

24 348 272

Évi működési költség

(647,82 Ft/m3)

43 744 372

„B” változat bemutatása

Élettartam

Jelenértéken* számított nettó beruházási költség [Ft]

Becsült üzemeltetési költség [Ft/év]

185 m3/d

50 év

575 752 346

4 021 750


2 213 Le

40 év

119 082 086

15 374 350

Járulékos költség

-

-

38 911 565

-


Kapacitás

Szennyvízcsatornahálózat

5%-os éves diszkontlábbal számolva az előző táblázat adataiból

5.3.7 Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság

„A” változat – becsült beruházási és fenntartási/üzemeltetési költségek és bevételek

A két település 100%-os csatorna ellátottsági szintje indokolt, mivel a csatornázott területre jutó laksűrűség ≥ 30 fő/ha, és az 1 km belterületi gyűjtőhálózatra jutó ellátott lakásszám ≥ 45 lakás/ km

114

Laksűrűségi mutató Szennyvíz

Lakás-

Csatorna-

Kisnyomású

Csatornázott

1 ha-

1 csator-

agglomeráció

szám

hálózatba

gyűjtőhálózat

belterület

ra

na km-re

(db)

Bekapcsol-

hossza

nagysága

jutó

jutó la-

(ha)

lakos

központja, települései

ható

(km )

kás db la-

Lakás

kás/ha (db)

(fő/h a)

Bakonybánk

215

215

4,57

17

31,6

47

Réde

562

562

9,32

41,3

36,2

60,3

777

777

13,89

58,3

34,8

55,9


A már hivatkozott – KKVI által is jóváhagyott – agglomerációs vizsgálat alapján a két település minden utcája a 45 lakás/km laksűrűségnél nagyobb értékű. A beruházás első üzemeltetési évében 90%-os, 2015-re 98% lakossági, a közületek, intézmények részéről már az üzemelés első évében 100% rákötési arányt irányoztunk elő. Az előirányzatok reálisak. A jelenlegi, illetve „0” változatban bemutatott megoldásnál gazdaságosabb szennyvízelhelyezés biztosítható az érintettek számára, mivel a helyi szennyvíz elhelyezés ( ami rendkívül környezetszennyező ) mindennapos gondot jelent és rendkívül költséges. Az 1 m3 szennyvíz elvezetésének és tisztításának fajlagos működtetési költsége 647,82 Ft/m3 , ami 100%-os rákötési aránynál biztosítja a működtetés költségeit. Az előirányzott 90 % rákötési arány mellett 719,8 Ft/m3 csatornadíjat kell alkalmazni, hogy a ráfordítások megtérüljenek. Az első évben 725 Ft/ m3 csatornadíj alkalmazását javasoljuk. A javasolt csatornadíj biztosítja a szükséges ráfordításokat. Az 1 LE-re jutó évi működési költség 19 767 Ft. Egy háztartás 2 033 fő/ 777 lakás = 2,62 fő átlagosan,így egy háztartásra 2,62 fő x 19 767 Ft/fő = 51 790 Ft/év/háztartás díjfizetési kötelezettséget jelent, amit a lakónépesség mintegy 60-65%-a meg tud fizetni, az üzemelés kezdeti éveiben a lakosság 3540%-át önkormányzati támogatásban kell részesíteni.

115

A tervezett beruházás megvalósítható, mivel 85% EU és önkormányzati állami támogatás mellett a 15% önerőt az önkormányzatok a lakosság bevonásával tervezik finanszírozni. Beruházási költség

749 940 346 Ft*

Ebből önrész (15% ) 112 491 052 Ft* * ÁFA nélkül A lakosság és közületek bevonásával alakítandó Viziközmű-Csatornamű Társulat érdekeltségi egységeinek száma: 2 213 LE/ 2,62 = 845 egység. Egységenként 133 126 Ft hozzájárulással számolva (nettó befizetés) a társulati hozzájárulás fedezi a teljes önrészt. A lakosság 10 éves részletfizetés és állami kamattámogatást vesz igénybe.

*(A tervezett beruházásokra vonatkozó létesítményekkel kapcsolatosan) Fő elemek és paraméterek

Érték (e Ft)

1.


749 940,346

2.


44 060,063

3.


43 744,372

A beruházási költségek fajlagos értékeinek forrása „a települések címzett- és céltámogatással megvalósuló vízgazdálkodási célú, valamint a főváros és a megyei jogú városok szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási beruházásainak 2004 évi fajlagos költségeiről” mely megjelent a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium tájékoztatójaként. A fajlagos költségek diszkontált értékek (évi 1,05) Az üzemeltetési költségek anyag és energia szükségletét az adott technológia tervezési paraméterei alapján határoztuk meg a várható fajlagos költségek figyelembevételével. A beruházás eszközpótlásának alapját és nagyságát a technológiánál és a gépészetnél az élettartamot figyelembe vevő költségszámítás képezte. Az építmények, csővezetékek vonatkozásában, amelyek élettartama 40 ill. 50 év, eszközpótlást nem irányoztunk elő, tekintettel arra, hogy a betervezett, karbantartási költségek elegendők a 30 éves vizsgálati időszak alatti műszaki szinten tartásra. Ezek pótlása a 30 éves vizsgálati időt követően történik.

116

5.3.8 Tulajdonjogi és üzemeltetési viszonyok

A két községi ivóvízellátását biztosító vízellátó rendszer (Tatabánya-Oroszlány-Tata Regionális Vízmű), illetve a községi elosztó hálózatok állami tulajdonban vannak, üzemeltetésüket a döntően állami tulajdonú szervezet – az Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. végzi. A településeken közüzemű csatornahálózat, illetve szennyvízkezelő létesítmény nincs. A jelenlegi, ingatlanonkénti zárt szennyvíztárolók, illetve u.n. „emésztők” az illetékes önkormányzat, intézmény közül, illetve a lakóingatlan tulajdonos tulajdonában van. A tervezett fejlesztés a két önkormányzat osztatlan közös tulajdonába kerül. Az egyes önkormányzatok rész tulajdon aránya a jelenlegi lakossági aránynak megfelelő lesz (Bakonybánk 538/2033 és Réde 1495/2033). A nem önkormányzati területen haladó vezetékekre az önkormányzatok az érintett ingatlan tulajdonosokkal szolgalmi jogot alapítanak, így a tárgyi létesítmény ellenőrzése, fenntartása biztosítható. A szennyvíztisztító telep területét – a bekötőút területével együttmeg kell vásárolni, ill. eladási szándék hiányában ki kell sajátítani. A szennyvízgyűjtő és tisztító rendszer üzemeltetését, fenntartását - az önkormányzatok a művek tulajdonjogának megtartása mellett, - nyílt pályázattal koncesszióba adják. A koncessziós működtetés időtartama min. 15 max. 30 év. A pályáztatás a Közbeszerzési Törvény és a Vízgazdálkodási Törvény előírásainak megfelelően történik.

5.3.9 A várható eredmények, hatások bemutatása

Építési időszak alatt a belterületeken közlekedési nehézségekkel kell számolni a csatornaépítés során. A szakaszos kivitelezéssel, valamint a tervezett zöldsávos-, ill. az egyik közlekedési sáv tengelyében tervezett nyomvonalvezetéssel a forgalomlassítás mellett a közlekedés fenntartható. •

Kedvező, munkanélküliséget csökkentő hatás az építési időszakban, hogy a fővállalkozó tender kiírásban előírjuk a helyi (kistérségi) munkaerő foglalkoztatását.

•

Javítja a helyi, kistérségi gazdasági helyzetet a helyi anyagok (feltöltő anyag, ágyazat) igénybevételének előírása a tender kiírásban.

117

A fejlesztés fő eredménye: az üzembe helyezés első évében 90%, 2015-re 98%-os csatornarákötési arány a lakosság részéről és 100%-os rákötési arány a nem lakossági szennyvíz kibocsátóknál. Nő a lakosság lakhatási komfortfokozata (életszínvonala). A teljes körű csatornázottság kedvezően járul hozzá a falusi turizmus (szálláshelyek) fejlesztéséhez, a kisvállalkozások számára megteremti a jelenleg még hiányzó infrastruktúrát, ezáltal növeli az agglomeráció gazdasági potenciálját. A közműves szennyvízelvezetés és tisztítás vizsgált időszakban gyakorlatilag megszünteti (98%) a talaj, talajvizek káros szennyezését, megállítja a lakóingatlanokat is veszélyeztető lokális talajvízszint emelkedéseket („szennyvízdombok”). A keletkező szennyvíz közel 100%-ban elvezetésre és megfelelő tisztításra kerül. A megfelelően tisztított szennyvíz az időszakos jellegű befogadó Cuhai-Bakonyér vízhozamát 23 l/s-al növeli, ez vízkészlet gazdálkodási szempontból kedvező. Ezzel szemben – még ha csekély mértékben is – növeli a vízfolyás tápanyag terhelését. Összességében azonban – különösen a rendkívül száraz időszakokban, amikor a bevezetés szelvényében a vízfolyás már kiszáradna – vizet biztosít a vízfolyás biocönozisának, hozzájárulva ezzel a vizi ökoszisztéma fenntartásához, ami alapvető ökológiai eredmény.

5.3.10 Kockázatok

1. Műszaki kockázat Az előkészítés – tekintettel arra, hogy nem egyedi, különleges létesítményekről van szó, hanem az országban már zömmel megvalósult és üzemelő hasonló jellegű projektről – kockázata minimális. A projektmenedzser szervezet, tervező jó megválasztásával a műszaki előkészítés a tervezett ütemben elvégezhető. Az eddigi gyakorlat szerint az előkészítés nagyobb kockázati elemeit az alábbiak képezik; •

A szükséges terület (szennyvíztisztító telep) biztosítása,

•

A szolgalom biztosítása.

A sikeres I. fordulót követően azonnal meg kell indítani a szükséges terület megvásárlását, vagy kisajátítását – amennyiben ez a terveztet területen meg nem engedhető időelcsúszást jelentene, más, környező területet kell megvásárolni és a tervezést kell ehhez igazítani. A külterületi (nem önkormányzati) szolgalom alapítását a tervezett nyomvonalon a tervezés első fázisában kell biztosítani, ahol ez nem lehetséges, vagy előreláthatólag igen hosszú időt vesz igénybe, a nyomvonalat módosítani kell.

118

A kivitelezés - a kisnyomású hálózatnál, illetve nyomóvezetékeknél – nem jelenthet kockázatot, mivel a maximális csatornamélység 1,2 m, kivitelezést gátló talajféleség (pld. folyós homok, szikla) agglomerációban nincs, így átlagos felkészültségű kivitelező a gyűjtőhálózatot meg tudja építeni. Hasonlóan alacsony a szennyvíztisztító telep megépíthetőségének kockázata, mivel a tervezett technológia típustechnológiája, Európában (benne Magyarországon) igen nagyszámú referencia telep épült illetve üzemel. Az üzemeltetés kockázata közepes mértékű, mivel a kisnyomású beemelő szivattyúk dugulása (textília, rongy, higénés anyagok stb.) különösen a kezdeti időszakba, amíg a lakosság szennyvíz kultúrája a rendszerhez nem alkalmazkodik, gyakori. A háztartásokból a szennyvízbe kerülő textíliák, szálas anyagok a védőkosár bevonását eredményezik, emiatt akár a beemelő szivattyú meghibásodása is bekövetkezhet. Hosszabb áramszünet esetén a beemelő szivattyúk nem üzemelnek, a házi szennyvizeket fogadó szívó oldali puffer kapacitás (70 l) miatt a lakóingatlanon nem kívánatos szennyvízelöntés alakulhat ki. A csőhálózatban a szennyvíz levegővel nem érintkezik, a kisebb terhelésű ágakban a szennyvíz anaerob berothadása is bekövetkezhet, ami a bűzhatás mellett a szennyvíztisztító telep hatásfokának időszakos csökkenését is eredményezheti.

A szennyvíztisztító típustechnológia, nagyszámú jól üzemelő referenciával rendelkezik. A szennyvíziszap elhelyezése – Tatabányai Szennyvíziszap Kezelő Telepre – történő szállítás, kezelés, majd mezőgazdaság- és rekultivációs hasznosítás több mint két évtizede sikeresen, környezet kímélően üzemel – kockázata kicsi.

2.Jogi szempontok A csatorna építés, szennyvíz tisztító építés szabványok változásának nincs realitása. A kibocsátási határértékek 2015-ig történő megváltozása (szigorítása) nem várható.

3. Társadalmi szempontok A lakosság igényli, sőt követeli a közműves csatornázás – szennyvíztisztítás mielőbbi megvalósítását. Az önkormányzatok eddigi felmérései, falugyűlései alapján a lakosság döntő többsége diszkriminatív dolognak tartja, hogy településeiken nem oldódott meg a közműves csatornázás- szennyvíztisztítás, szemben a megyei 91%-os csatornaellátottsággal.

119

4. Környezeti szempont A talaj-, talajvíz szennyeződése gyakorlatilag megszűnik, így szennyeződésének kockázata annulálódik, megindul a talajvízkészletek lassú regenerálódása. A befogadó Cuhai Bakony-ér terhelése a tisztító jó hatásfoka miatt minimális, a 2-3 l/s jól megtisztított szennyvíz csökkenti az időszakos vízfolyás kiszáradását, a benne kialakult vízi biocönózis elpusztulásának kockázatát. A szennyvíztisztító telep havária szennyezései (műszaki hiba) kockázata havária terv készítésével és betartásával minimalizálható.

5. Pénzügyi –gazdasági fenntarthatóság Az üzemelés első évében a 90%-os lakossági rákötési arány biztosításának kockázata minimalizálható, mert a megalakítandó Viziközmű-Csatornamű Társulat a közműépítéssel párhuzamosan kiépítteti minden lakóháznál kiépíti a kisnyomású csatorna rendszerhez való csatlakozási lehetőséget, így az üzembe helyezéskor a szennyvíz a közcsatornába azonnal átfordítható.

A várható csatorna díjat a lakosság 60-65%-a meg tudja fizetni, a lakosság 35-40%ának az önkormányzat szociális alapon támogatást nyújt. Megítélésünk szerint a lakosság 35-40%-nak önkormányzati támogatási lehetősége jelentős kockázatot jelent. A vízdíj fizetési hajlandóság az elmúlt évek során megközelítette a 100%-ot, várhatóan a csatornadíj fizetési hajlandósága a magas várható csatornadíj miatt kisebb lesz.

6. Intézményi szempont A szennyvizek szippantását jelenleg végző, önkormányzati – és magántulajdonú Bakony Szolg. Kft tevékenysége - a projekt üzembe helyezését követően minimálisra korlátozódik, árbevétele nagyságrenddel csökkenni fog a két községben. Sikeres pályázata esetén részt vállalhat a szennyvíziszap szállításban, bevétel csökkenése ezáltal mérséklődhet. A szennyvíz elvezető – tisztító rendszer üzemeltetését koncessziós pályázaton kiválasztott szaküzemeltető fogja végezni, mivel ilyen tevékenység jelenleg nincs, ez nem okozhat feszültséget. A közigazgatási átalakításnak – az önkormányzatok megszűnésének és az agglomeráción kívüli önkormányzatba való beolvadásának - nincs valószínűsége.

120

6 .A változatok értékelése 6.1 Az értékelési módszer bemutatása

A két fejlesztési változat összehasonlítását több szempontú elemzés módszerével végezzük. A Pályázati útmutató 5.1. pontjában felsorolt 1-10. szempont szerinti értékelésből csak azokat a szempontokat elemezzük, amelyekben eltérés van a két változat között, ezért a műszak (1), jogszabályi (2), környezetvédelmi (5) műszaki fenntartható (6), előkészítés/megvalósíthatóság időigénye(9) szempontokat nem elemzzük. Mindkét változat műszaki megoldása azonos eredményt produkál, a jogszabályi követelmény rendszert egyaránt kielégítik, a környezeti előírásoknak egyaránt eleget tesznek, a tulajdonviszonyok azonosa, az előkészítés/megvalósítás időigényében nincs eltérés.

•

A beruházási költség

•

Gazdasági mutatók (4)

•

Kockázatok (10)

6.2.

(3)

Értékelés

A megvalósíthatóság és fenntarthatóság két döntő tényezője a beruházási költség (ez egyben meghatározza a szükséges önerőt is) és a működtetési költség. Az elsőt egyszer, míg a másodikat a fejlesztési projekt egész élettartama alatt finanszírozni kell, ezért a beruházási költséget 0,3, a működtetési költséget 0,6 súly aránnyal vettük figyelembe, a kockázatokat (döntően az üzemeltetési kockázatot) 0,1 súlyaránnyal szerepeltettük.

121

A változat Beruházási költség

Pontszám

Súly

Súlyozott pontok

72

0,3

21,6

30 174 200 Ft

100

0,6

60

Kockázatok (üzemeltetés

100

0,1

10

-

1,0

91,6

Súly

Súlyozott

885 867 078 Ft Éves működtetési költség

műszaki kockázata): alacsony Összesen:

B változat Beruházási költség

Pontszám

pontok 749 940 346 Ft

100

0,3

30

55

0,6

33

60

0,1

6

1,0

69

Éves működtetési költség 43 744 372 Ft Kockázatok (üzemeltetés műszaki kockázata): közepes Közepes Összesen:

A megvalósításra javasolt változat : „A” változat

122

0. változat

A. változat

Műszaki tartalom rövid be-

Gravitációs elvá-

mutatása

lasztott rendszerű Jelenlegi állapot, szennyvízszikkasztás és szállítás

B. változat

Kisnyomású el-

szennyvízcsatorna- választott rendhálózat és

szerű községi

fixfilteres-

gyűjtőhálózatot,

eleveniszapos

és egyesített

kombinált szenny-

műtárgyas ele-

víztisztítási techno-

veniszapos

lógia Építés

11 775 000

743 003 078

504 138 076

Gép, berendezés, felszerelés

0

16 000 000

202 902 270

Technológia

0

81 864 000

*

Egyéb, járulékos költségek

0

45 000 000

42 900 000

11 775 000

885 867 078

749 940 346

Személyi jellegű ráfordítások

0

2 043 600

4 087 200

Anyagi jellegű ráfordítások

0

9 950 000

8 637 250

Energia költségek

0

3 307 400

6 271 650

4 930 500

400 000

400 000

4 930 500

15 701 000

19 396 100

10

40 – 50

40 – 50

4 931

30 174

43 744

Összes beruházási költség

Egyéb költségek Összes üzemeltetési költség A szennyvízkezelő rendszer

becsült

jellemző

élettartama (év) A működtetés egy évére eső

fajlagos

költsége

(eFt/év)

123

A szolgáltatás nettó fajlagos önköltsége (Ft/m3) A szolgáltatás várható lakossági díja (Ft/m3)

3 799

446,87

647,82

3 799

500

725

* A Technológiai költségeket a Gép, berendezés, felszerelés rovat tartalmazza.

6.3.

A kiválasztott változat tervezett költségvetése

Beruházás

előkészítés

I. költség Elszámolható Nem elszámolható

2008.

2009.

2010.

2011.

25 560 000

3 000 000

0

0

25 560 000

3 000 000

0

0

0

0

0

0

2008.

2009.

2010.

2011.

0

177 173 416

531 520 246

177 173 416

35 434 683

106 304 049

35 434 683

212 608 099

637 724 295

212 608 099

0

20

60

20

25 560 000

215 608 099

637 724 295

212 608 099

Beruházási költség II. ütem megvalósítása Nettó összeg: ÁFA 20%: Bruttó összeg: % Mindösszesen:

Előzetes számítások alapján a projekt előkészítése és megvalósítási költsége 100%-ban a támogatható költség nemeket tartalmazza.

124

7. A projektjavaslat ütemezése és költségvetése

7.1

A projekt előkészítettségének bemutatása

Projektelem

Előkészítési tevékenység

Elszámolható költség [Ft]

Igényelt támogatás [Ft]

Szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolása

Lehatárolási elkészítése

tanulmány

0

0

Elvi vízjogi megszerzése

engedély

Elvi vízjogi engedély terv elkészítése

0

0

Vízügyi megvalósíthatóság jóváhagyása

Vízügyi megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

0

0

125

Ssz.

7.1. A projekt előkészítettségének bemutatása - diagramm

Tevékenység megnevezése

2005 09

10

2006

11

12

1

Tanácsadói tevékenység

Agglomeráció lehatárolás tervezésének koordinálása

2

Tervezői tevékenység

Agglomeráció megvalósíthatósági tanulmány

3

Vízügyi Tanács és KvVM eljárása

4

Tanácsadói tevékenység

5


6

Hatósági eljárás

Szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolása elfogadva (KvVM levél)

01

02

03

04

05

06

07

2007 08

09

10

11

12

Tanácsadói Tevékenység

02

03

04

05

06

OK

Szennyvíztisztítási technológiák vizsgálata és összehasonlító javaslatának kidolgozása

Elvi vízjogi engedélyterv kidolgozása

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-3422-9/2007 határozata alapján Elvi vízjogi engedély kiadása

7

01

OK

Vízügyi megvalósíthatósági tanulmány előkészítése, adatgyűjtés, koordinálás (A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről szóló 104/1998. (V.22.) Korm. rendelet előírásai szerint)

8


9

Vízügyi Tanács eljárás

Vízügyi megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és bírálatának ügyintézése Vízügyi megvalósíthatósági tanulmány elfogadása az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Vízügyi Tanács részéről

126

OK

7.2

Intézkedési terv és ütemtervek a projektfejlesztésre

7.2.1 Intézkedési terv Előkészítési tevékenységek Előkészítési tevékenység

Elszámolható költség [Ft]

Igényelt támogatás [Ft]

Projektmenedzsment egység felállítása

Pályáztatás kinevezések. Előkészítő szakasz szervezet irányítási dokumentumainak elkészítése

5 400 000

4 590 000

Lakosság tájékoztatása

Projekt honlap elkészítése, szervezőmunka

3 600 000

3 060 000

Előkészítési gek

Pályáztatás a létesítési terv elkészítésére

0

0

Pályáztatás a megvalósíthatósági tanulmány és költséghaszon-elemzés elkészítése

0

0

2 400 000

2 040 000

Projektelem

tevékenysé-

Részletes megvalósíthatósági tanulmány és költséghaszon-elemzés elkészítése

Tanulmány kidolgozása, és KSZ által történő jóváhagyása

Műszaki tervek kidolgozása, és kapcsolódó engedélyek megszerzése

Vízjogi létesítési engedélyterv kidolgozása, és a vízjogi létesítési engedély megszerzése

9 360 000

7 956 000

Terület előkészítő tevékenység

Szolgalmi nyilatkozatok, területszerzés, régészeti tanulmányok stb.

0

0

Projekt megvalósítás közbeszerzési dokumentációinak kidolgozása

Közbeszerzési eljárások kiválasztása és dokumentumainak elkészítése, a műszaki megvalósíthatóság és kapcsolódó részletek szerint.

7 800 000

6 630 000

Második fordulóbeli projektgazda jogi státusának, szerződéses hátterének rendezése

A menedzsmentszervezet kibővítése, a kivitelezés nagyvonalú ütemtervének elkészítése, gesztori megállapodás megerősítése .

0

0

7.2.2 Közbeszerzési terv Az előkészítés során közbeszerzést nem kell lefolytatni a várható értékhatárok miatt.

127

7.2.3 Lebonyolítási terv

2008 Ssz


04

05

06

07

08

2009 09

10

11

12

01

1.

1.1.

Projektindítás

START

0.

Projektmenedzsment szervezet felállítása

Pályáztatás kinevezések

Projektmenedzsment szervezet irányítási dokumentáció elkészítése

2.

Lakosság tájékoztatása 3.

Előkészítési tevékenységek (tervezés) pályáztatási eljárása

3.1.

Pályáztatási eljárás kiválasztása és dokumentálása

3.2.

4. 4.1.

Létesítmény tervezés pályáztatási eljárása

Előkészítő szakasz dokumentáció elkészítése Lakossági nyitófórum

Megvalósítási szakasz eljárási dokumentumainak kidolgozása (KA Útmutatókhoz, MSZ EN ISO 9001:2001; MSZ EN ISO 14001:2005 szabványokhoz igazodva)

Projekt honlap elkészítése

Állandó internetes fórum üzemeltetése. Rendszeres Falugyűlések.

Közbesz. i szakember megbízása Tender dok. kidolgozása Létesítményterv pályáztatási eljárása, és a kiválasztott tervező megbízása

Létesítési terv elkészítése Terület előkészítő tevékenységek

Létesítési terv elkészítése Szolgalmi nyilatkozatok beszerzése a létesítési tervhez, meglévő dokum., nyomvonal rajza, és a Földhivatali adatszolgáltatás alapján (Önkormányzati megbízottak tevékenysége)

128

Talajmech., régészeti, lőszer vizsgálatok

02

03

04

05

2008 Ssz


04

05

06

07

08

2009 09

10

11

4.2.

Részletes megvalósíthatósági tanulmány, költséghaszon elemzés

01

02

03

04

05

Létesítési, környezetvédelmi, építési engedélyek kiadása és esetleges javítások

Hatósági eljárások 5.

12

Pályáztatás, tervező megbízása

Megvalósíthatósági tanulmány és költséghaszon elemzés elkészítése (háttértanulmányok, mérések, pénzügyi és költséghaszon elemzés, környezeti hatásvizsgálat)

5.1.

Részletes megvalósíthatósági tanulmány Közreműködő Szervezet általi jóváhagyása

6.

Projekt megvalósulási közbeszerzési dokumentációinak kidolgozása

Projekt közbeszerzési dokumentumainak kidolgozása

7.

Második fordulóbeli jogi státusz, szerződéses háttér rendezése

Partneri szerződések, üzemeltetési struktúra kidolgozása

9.

2. fordulós önrész finanszírozásához szükséges lépések


Megvalósíthatósági tanulmány engedélyezési eljárás és esetleges javítások

10.

Előkészítés, dokumentáció Benyújás összeállítása 2. fordulós tenderdokumentációk elkészítése ZárójeZárójelentés elkészílentés tése benyújtása

2. fordulóba való benyújtás 11. 12.

2. fordulós tenderdokumentációk elkészítése 1. fordulós pályázat zárójelentésének elkészítése és benyújtása

129

7.2.4 Kockázatok és kezelésük az előkészítés során Kockázati tényező

Hatás

Becsült bekövetkezési valószínűség

Megelőző intézkedések

Az intézkedésért felelős

Jelen pályázat elutasítása

Szennyvízelvezetési és tisztítási beruházás később valósul meg

20 %

Pályázati dokumentumok megfelelő elkészítése

Projektgazda

Nem megfelelő szakemberek pályázása

A projektmenedzsmentszervezet felállításának határideje csúszik, előkészítési szakasz befejezési határidejét veszélyezteti

10 %

A pályázati szabályok következetes betartása, nagyobb számú pályázó részvétele. Az előkészítési szakasz ütemtervének kb. 15 % időtartaléka van

Projektgazda

Projektmenedzsment szervezet irányítási dokumentáció elkészítése

Nem megfelelő dokumentumok elkészítése

Hibás folyamatok keletkezése, előkészítési szakasz befejezési határidejét veszélyezteti

5%

A dokumentum tervezetek alapos vizsgálata, és a felelős jóváhagyás. Az előkészítési szakasz ütemtervének kb. 15 % időtartaléka van


Nem megfelelő tájékoztatási forma, tartalom és gyakoriság

Lakossági elégedetlenség, a tájékoztatási tervet módosítani kell, az előkészítési szakasz befejezési határidejét veszélyezteti

10 %

A tájékoztatási tervezet lakossági fórumon történő megvitatása. Az előkészítési szakasz ütemtervének kb. 15 % időtartaléka van

Nem megfelelő közbeszerzési szakember kiválasztása

Hibás eljárás létrehozása, mely törtvénytelen eljárást eredményez

1%

A szakember körültekintő kiválasztása, a felsorolt referenciák valóságtartalmának vizsgálata

Nem megfelelő tender dokumentáció összeállítása

Létesítményterv átadási határidejének csúszása, előkészítő szakasz befejezésének csúszása

1%

Megfelelő eljárás következetes végrehajtása, tervezők referenciái valóságtartalmának vizsgálata

Tevékenység 0.

Projektindítás

1.

Projektmenedzsment szervezet felállítása

1.1.

2.

3.

Előkészítési tevékenységek (tervezés) pályáztatási eljárása 3.1.

Pályáztatási eljárás kiválasztása és dokumentálása

130

Tervezetekért: projektmenedzser Jóváhagyásért: projektgazda

Projektgazda

Kiválasztásért: Projektgazda Vizsgálatokért: Projektmenedzser Eljárás helyességéért: közbeszerzési szakember Jóváhagyásért: projektgazda

Tevékenység

Kockázati tényező

Hatás

Az eljárás nem megfelelő lebonyolítása


3.2.

Létesítmény tervezés pályáztatási eljárása



1%

Megfelelő eljárás következetes végrehajtása, tervezők referenciái valóságtartalmának vizsgálata

4.

Létesítési terv elkészítése

Nem megfelelő létesítési terv, vagy határidő csúszás


1%

Megfelelő vizsgálatok, és részhatáridők betartása a tervezés során.

4.1.

Terület előkészítő tevékenységek

Szolgalmi nyilatkozatok hiánya

Hatósági eljárások

Hibás, hiányos dokumentum benyújtása

Részletes megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés

Hibás, hiányos dokumentum benyújtása

Részletes megvalósíthatósági tanulmány Közreműködő Szervezet általi jóváhagyása

Hibás, hiányos tanulmány benyújtása

4.2.

5.

5.1.


Létesítményterv átadási határidejének csúszása, előkészítő szakasz befejezésének csúszása Részletes megvalósíthatósági tanulmány, kölcséghaszon elemzés határidejének csúszása, előkészítő szakasz befejezésének csúszása Tanulmány átadási határidejének csúszása, előkészítő szakasz befejezésének csúszása

131

5%

Nyomvonalterv változtatása, megoldhatatlan szolgalmi probléma esetén. Az előkészítési szakasz ütemtervének kb. 15 % időtartaléka van

5%

Az előkészítési szakasz ütemtervének kb. 200 % időtartaléka van, a hatósági eljárások esetén

5%

Az előkészítési szakasz ütemtervének kb. 200 % időtartaléka van az engedélyeztetési eljárások esetén

5%

Az előkészítési szakasz ütemtervének kb. 200 % időtartaléka van az engedélyeztetési eljárások esetén

Az intézkedésért felelős Eljárás helyességéért: közbeszerzési szakember Jóváhagyásért: projektgazda Eljárás helyességéért: minőségirányítási vezető Vizsgálatokért: műszaki ellenőr, és szennyvíztechnoló giai tanácsadó Eljárás helyességéért: minőségirányítási vezető Vizsgálatokért: műszaki ellenőr, és szennyvíztechnoló giai tanácsadó Szolgalmi nyilatkozatok beszerzéséért: projektgazda A tervdokumentáció megfelelőségéért: tervező

A tanulmány megfelelőségéért: tervező

A tanulmány megfelelőségéért: tervező

Tevékenység


Hatás



6.

Projekt megvalósulási közbeszerzési dokumentációinak kidolgozása

Nem megfelelő közbeszerzési dokumentáció összeállítása

Előkészítési szakasz határidejének csúszása,

1%

Közbeszerzési dokumentumok körültekintő vizsgálata és megfelelő adatszolgáltatás

7.

Második fordulóbeli jogi státusz, szerződéses háttér rendezése

Nem megfelelő jogi dokumentáció összeállítása

Előkészítési szakasz határidejének csúszása,

1%

Jogi dokumentumok körültekintő vizsgálata és megfelelő adatszolgáltatás

9.


Nem megfelelő mennyiségű pénzügyi forrás

Az előkészítési szakasz meghiúsulása

2. fordulóba való benyújtás

Hibás vagy hiányos pályázati dokumentumok

A 2. fordulóba történő benyújtás határideje elcsúszhat

1%

Az önrész finanszírozás előkészítésének és eljárásának folyamatos felügyelete

5%

A dokumentáció alapos vizsgálatai, a benyújtás határidejének 31 napos időtartaléka

10.

132

Az intézkedésért felelős Adatszolgáltatásért: projektmenedzser és beosztott szakemberei, A dokumentumok megfelelőségéért: közbeszerzési szakember Adatszolgáltatásért: projektmenedzser és beosztott szakemberei, A dokumentumok megfelelőségéért: jogász szakember Döntésekért: projektgazda Vizsgálatokért és javaslatokért: könyvvizsgáló és gazdasági vezető Dokumentáció elkészítéséért: tervező Döntésekért: projektgazda Vizsgálatokért és javaslatokért: projektmenedzser, műszaki ellenőr, szennyvíztechnológus, minőségirányítási vezető, könyvvizsgáló,

Tevékenység


Hatás



Hibás vagy hiányos tenderdokumentumok

A 2. fordulóba történő benyújtás határideje elcsúszhat

5%

A dokumentáció alapos vizsgálatai, a benyújtás határidejének időtartaléka

Hibás vagy hiányos zárójelentés

Késedelmes kifizetések, a 2. fordulóba történő benyújtás határideje elcsúszhat

5%

A dokumentáció alapos vizsgálatai, a benyújtás határidejének időtartaléka

11.

2. fordulós tenderdokumentációk elkészítése

12.

1. fordulós pályázat zárójelentésének elkészítése és benyújtása

133

Az intézkedésért felelős Dokumentáció elkészítéséért: tervező Döntésekért: projektgazda Vizsgálatokért és javaslatokért: projektmenedzser, műszaki ellenőr, szennyvíztechnológus, minőségirányítási vezető, könyvvizsgáló, közbeszerzési szakember Dokumentáció elkészítéséért: tervező Döntésekért: projektgazda Vizsgálatokért és javaslatokért: projektmenedzser, műszaki ellenőr, szennyvíztechnológus, minőségirányítási vezető, könyvvizsgáló, gazdasági vezető

7.2.5 Kifizetési ütemterv

2008 év [Ft] Szerződés vagy tevékenység

1

2009 év [Ft]

Összesen [Ft]

I. félév

II. félév

Összesen

I. félév

II. félév

Összesen

Bruttó

Bruttó

Bruttó

Bruttó

Bruttó

Bruttó

2 400 000

2 400 000

2 400 000

7 800 000

Részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

Bruttó

Megvalósítási szakasz közbeszerzési dokumentációjának elkészítése, Közbeszerzés lefolytatása

3 900 000

3 900 000

7 800 000

3

Nyilvánosság és tájékoztatás biztosítása

1 200 000

1 200 000

2 400 000

1 200 000

1 200 000

3 600 000

4

Projekt menedzsment felállítása és működtetése

1 800 000

1 800 000

3 600 000

1 800 000

1 800 000

5 400 000

Tervdokumentációk elkészítése, engedélyeztetés lefolytatása

4 680 000

4 680 000

9 360 000

11 580 000

13 980 000

25 560 000

2

5

Összesen:

9 360 000

3 000 000

3 000 000

28 560 000

A táblázatot nem naptári évben, hanem a projekt tervezett kezdési időpontjától számítva kell kitölteni. A felső sorokban meg kell adni a vonatkozó tényleges naptári időszakot!

134

A projekt megvalósításának ütemterve

Projektindítás 2.fordulóbeli benyújtás időpontja plusz az értékelés időtartama = 2009. 07. 25.

START

0.

1.

Projektmenedzsment

Kinevezés

1.1.

Projektmenedzsment. szervezet irányítási dokumentáció elkészítése

2.


3.

Előkészítési tev.k közbesz. pályáztatási eljárása

Közbesz. eljárás gen. kivitelezőre

Kiviteli tervek elkészítése

3.1.

Előkészítési tev. közbesz.i pályáztatási eljárása

Közbesz. eljárás technológiára

Technológiai szerelési tervek

3.2.

4.

Képzés Területszerzés

4.1.

Terület előkészítő tevékenységek 4.2.

Eljárások hatóságokkal és közmű tulajdonosokkal

5.

Doku. elk. Állandó internetes fórum üzemeltetése, rendszeres falugyűlések Csatornahálózat megvalósulási terv elkészítése

Szennyvíztelep megvalósulási terv elkészítése

Generálkivitelező és Technológiai beszállító képzése az irányítási eljárásokra Területszerzési eljárások Kitűzések, talajvizsgálatok, régészet stb. Kritikus nyomvonal szakaszok engedélyeztetése, szolgalmi egyeztetése

Szennyvízelvezetési rendszer kivitelezése

Munkaterületek átadása, felvonulás

Szennyvíztelep kivitelezése

Gépi ber. beszerzési szerz

5.1.

Csatornahálózat kiépítése, üzempróbák

Fel vonul ás

Gépi ber. beszállítása

135

Műszaki átadás

Szennyvíztelep kivitelezése és üzempróbák

Műszaki átadás

Jótállási időszak

Jótállási időszak

07

06

05

04

03

02

01

12

11

10

09

08

2011

07

06

05

04

03

02

01

12

2010 11

10

08


2009 07

Ssz

hó

ÉV

09

7.3

6.

Próbaüzem

7.

Működtető kiválasztása

Kezelési és karbantartási dokumentáció elkészítése

Próbaüzemi terv elkészítése

Döntés saját vállalkozás, vagy üzemeltetői szerződés megvalósítására

9.

Működtető képzése

Próbaüzemi mérések, beállítások, validálás

136

07

06

05

04

03

Eredménygarancia időszak

Közbeszerzési eljárás, külső üzemeltető, vagy saját üzemeltető vállalkozás alkalmazására Próbaüzemi zárójelentés

Projektzárás

02

01

12

11

10

09

2011 08

07

06

05

04

03

02

01

12

2010 11

10

09

08


2009 07

Ssz

hó

ÉV

Képzés, próbaüzem, folyamatos működtetés

Üzemeltetési engedély megszerzése

Zárójelentés

8. Rövidítések AS BAT BE EMT

Asszisztens Best Avalaible Technology – Legjobb elérhető technika Belső ellenőr Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány

GE

Gazdasági elemző

GV

Gazdasági vezető

ISO

International Organization for Standardization

JG

Jogi tanácsadó

KA

Kohéziós Alap

KB

Közbeszerzési tanácsadó

KÖ

Könyvelő

KT

Képviselő Testület

KTKT KV KVM ME

Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás Könyvvizsgáló Környezetvédelmi megbízott Műszaki ellenőr

MIV

Minőségirányítási vezető

MM

Műszaki menedzser

PG

Projektgazda

PM

Projektmenedzser

PR

PR menedzser

137

SZT

Szennyvíztechnológiai tanácsadó

Réde; 2008-02-06

Cégszerű aláírás

p.h.

138

9.

A tanulmány mellékletei

adat

bemutatás helye a tanulmányban (oldalszám)

2033

71

Pályázó agglomeráció lakosegyenértéke a 25/2002. (II.27.) korm.rendelet vagy a VKKI igazolása szerint (LE) (az önálló beruházásként pályázó iszapkezelő létesítmények építésére vagy térségi szennyvíziszap hasznosító telepek létrehozására vonatkozó pályázatnál nem kell kitölte-

Agglomeráció érzékenységi besorolása (érzékeny vagy normál vízgyűjtő) (az önálló beruházásként pályázó iszapkezelő létesítmények építésére vagy térségi szennyvíziszap hasznosító telepek létrehozására vonatkozó

érzékeny

42

pályázatnál nem kell kitölteni)

Önálló beruházásként pályázó iszapkezelő létesítmények építése vagy térségi szennyvíziszap hasznosító telepek létrehozása ese-

-

-

Nem

-

32,555

51

141

99

-

-

nem

42

Igen

46

tén a megoldott iszapkezelés szennyvízmennyiségre vetítve (LEA projektben megjelenik-e tartósan magas vízállású belterület? (igen/nem) Belterületi átlagos népsűrűség a projekt területén (fő/km2) Az

egységnyi

belterületi

gerincvezeték

hosszra

eső

ellá-

tott/ellátandó állandó lakosok száma (fő/km) A pályázatban egy agglomerációban együtt szereplő fejlesztéssel érintett 2000 LE alatti települések száma (db) Tartalmaz-e a projekt Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló árvízi tározók területét érintő településeket? (igen/nem) Hátrányos

helyzetű

kistérségeket

tartalmaz-e

(igen/nem)

139

a

projekt?

A település(ek) a 123/1997 (VII.18) Korm.rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist érint(enek)-e? (kérjük, válassza ki a megfelelő betűt) A: nem érintenek B: van sérülékeny üzemelő vízbázist használó település, de a települések többsége nem érintett C: a települések többsége, de nem mind érint sérülékeny vízbázist D: minden résztvevő település sérülékeny vízbázist érint

Dátum Cégszerű aláírás p.h.

140

A

42

Közös szennyvízelvezetési projektje

Recommend Documents