KELET! A hazai orientalisztikás diák folyóirat!




KELET! "

A hazai orientalisztikás diák folyóirat! "

1. Évfolyam, 3. Szám"

"

2014. 06. 30.

Impresszum

"

Kelet, 1. évfolyam, 3. szám." SZERKESZTŐ: Dóber Ágnes" ELÉRHETŐSÉGEK: " "

http://keletafolyoirat.wordpress.com"

"

[email protected]"

"

Dóber Ágnes - 06 30 705 1015"

JOGI NYILATKOZAT:" A Kelet folyóirat a diákság számára alapult, a tudományos kutatáshoz gyakorlási lehetőséget nyújtó online folyóirat, amely profitot nem termel, a hozzájárulói esetleges - tapasztalat hiányából adódó - hivatkozási hibáért felelősséget nem vállal. " A Kelet folyóirat teljes anyaga a weboldalon ingyenesen elérhető (Open Acess Journal), a szerző ehhez az anyag beküldésével hozzájárulását adja. Minden szerzői jog az anyag beküldőjénél, fordítás esetén eredeti írójánál marad; a folyóirat csupán fórumot teremt közlésükre." Fordítás esetén publikálás előtt a forrásszöveg szerzői jogait birtokló jogi személytől engedély kérése szükséges; ezt megteheti a fordító, vagy megkérheti a kapcsolatfelvételre a szerkesztőséget. A folyóiratban csak olyan fordítások jelenhetnek meg, melyek eredeti szerzője beleegyezését adta." AZ ÁTÍRÁSOKRÓL:" Minden nyelv esetében a nemzetközi tudományos körökben elfogadott mód szerint történik az átírás, kívéve a magyar köznyelvben és helyesírásban már elfogadottá vált szavak esetében. Bővebben a formázási útmutatóban."

"

Tartalomjegyzék

A folyóiratról"................................................................................................." 3" Szivák Júlia: Brit-India felosztása és a kommunális erőszak megjelenése Bhīṣm Sāhnī műveiben"................................................................... 4" Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom: a buddhizmus Beszámoló egy folyamatban lévő kutatásról".................................... 19"

" "

2

A folyóiratról!

Kedves Olvasó!! A folyóirat, melyet most olvas, azért jött létre, hogy fórumként szolgáljon jelenlegi és volt diákok számára, akiknek szükségük lenne tanácsokra, legyenek azok akár praktikusak vagy elméletiek, akiknek szükségük lenne térre, hogy kipróbálják fordítási vagy kutatási képességeiket, vagy akiknek gondot jelent egy francia, német vagy olasz nyelvű szakirodalom. Alkalmat kíván adni idősebb vagy már végzett diákoknak képességeik polírozására, legyen az kutatás vagy fordítás, és hogy közösséget teremtsen a vélhetően jövőbeli orientalisztikás szakemberek számára." Vagyis: egy tudományosságra törekvő de tanulók által írt (és szerkesztett) online folyóirat, amely megteremti a párbeszéd lehetőségét. Célünk, hogy a távolkeleti tanulmányok minden területe képviselje magát a folyóiratunkban." Négy szekciót foglal magában eme kezdeményezés, a fenn említettek alapján: egy műfordításokat közlőt, egy tudományos munkák fordítását közlőt - mindkét esetben az eredetikkel együtt, a tanulás érdekében -, valamint saját kutatási anyagokat, illetve beszámolókat ösztöndíjakról, lehetőségekről, vagy a tanulmányokat más módon érintő dolgokról." Mivel a párbeszéd megteremtése az egyik legfőbb szándékunk, különös örömünkre szolgálna a fent említett kategóriákon kivül a cikkekhez kapcsolodó hozzászólásokban, reakcióban való részesülés és azok közzététele is. "

Írjon nekünk bátran a [email protected] címre!"

" 3

Kelet, 1/3: 4-18" 2014"

"

SZIVÁK Júlia

"

Brit-India felosztása és a kommunális erőszak megjelenése Bhīṣm Sāhnī műveiben Bhīṣm Sāhnī a 20. századi hindí irodalom kiemelkedő alakja, a realista, progresszív írók modern képviselője. Munkásságának jelentős szeletét alkotják az India és Pakisztán 1947-es felosztását és a hindu-muszlim felekezeti erőszakot feldolgozó művek. Jelen írás Sāhnī két leghíresebb novellája, az Amṛtsar ā gayā hai és Pālī című elbeszélések alapján próbálja meg rekonstruálni a szerzőnek a felosztáshoz fűződő viszonyát.

Kulcsszavak: Bhīṣm Sāhnī - Bhisham Sahni - Bhísam Száhní - India-Pakisztán felosztása - kommunális erőszak - hindí novellairodalom

Szivák Júlia jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem BA Keleti nyelvek és kultúrák képzés indológia szakirányának harmadéves hallgatója. Elérhető a [email protected] e-mail címen.

"

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… Bhīṣm Sāhnī élete, művei és jelentősége Bhīṣm Sāhnī (1915–2003) a huszadik századi hindí irodalom egyik legelismertebb és legnépszerűbb alakja volt. Művei Indiában és Európában is nagy népszerűségnek örvendenek, szerzőjük pedig az összes rangos indiai irodalmi elismerés, többek között a Sāhitya Akādemī nagydíjának is birtokosa volt. Sokszínű és változatos munkássága nemcsak a kritikusok, hanem a nagyközönség tetszését is elnyerte, melyben az irodalmi érték mellett bizonyára nagy szerepet játszott Sāhnī személyisége és életútja is. Sāhnī 1915-ben született a mai Pakisztánhoz tartozó Rāvalpinḍīben egy középosztálybeli, pandzsábi hindu családban. Később Lāhaurban tanult angol irodalmat. Diploma után visszatért Rāvalpinḍībe, ahol kezdetben édesapja vállalkozásában dolgozott, de mivel ezt nem találta szellemileg kielégítőnek, ezért mellette önkéntesként a helyi főiskolán kezdett tanítani angol irodalmat. Erre az időszakra tehető, hogy bátyjával, Balrāj Sāhnīval, a későbbi híres bollywoodi színésszel együtt elkezdtek érdeklődni az Indiai Nemzeti Kongresszus Quit India mozgalma iránt. Mind a ketten aktív szerepet vállaltak a helyi szervezet kampányaiban és önkéntes megmozdulásaiban, sőt Bhīṣm Sāhnī még a kerületi titkár szerepét is vállalta. (Sharma 2003) A Sāhnī család 1947-ben a születő India területére költözött, Bhīṣm pedig végül a Delhi University angol irodalom tanszékén kapott állást. Szociális aktivizmusa továbbra is folytatódott, sőt, a nemzeti mozgalomból való kiábrándulása és a marxizmussal való alaposabb megismerkedése révén társadalmi felelősségtudata tovább mélyült. Legnagyobbrészt a marxizmus iránti érdeklődésének és az orosz irodalom iránti lelkesedése ösztönözte arra, hogy az 1957–1963 közötti időszakot Moszkvában töltse, ahol számos orosz szerző műveit

5

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… fordította hindí nyelvre. Visszatérte után nyugdíjazásáig a Delhi Egyetemen tanított. 2003-ban hunyt el Delhiben, gazdag irodalmi örökséget hagyva maga mögött. Roppant termékeny és sokoldalú alkotó volt, munkássága több műnemben és műfajban is elismerést hozott számára: novellái, regényei és drámái mellett forgatókönyveket, életrajzokat és gyerekkönyveket is publikált. Ezen kívül ifjúkorában rendszeresen, idősebb korában pedig alkalmanként színházban is játszott, sőt, több ízben még sorozatokban és játékfilmekben is szerepelt (Sharma 2003). Írói személyiségét és műveit ideológiai szempontból elsősorban a szocializmus és marxizmus gondolatvilága befolyásolta. Már az 1930-as évektől roppant népszerű és meghatározó áramlat volt az indiai írók között a progresszivizmus, avagy pragatiśīlatā. Ez az irányzat szélesebb világirodalmi kontextusba is illeszthető, hisz mind a nyugati, mind az ázsiai irodalmakban megfigyelhető volt az 1930-as évektől kezdődően a baloldali irányultságú, antiimperialista, társadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat a középpontba állító, realista stílusú irodalmi művek megjelenése. Indiában ez szervezett formát is öltött 1936-ban, a Progressive Writers Association megalakulásával, amely a korszak összes jelentős haladó szellemű hindí és urdú irodalmárát tömörítette. (Fornell 1998, 20) A mozgalom az 1950-60-as évek átmeneti háttérbe szorulását követően az 1970-es évekre vált újra uralkodó irodalmi irányzattá, nagyrészt Bhīṣm Sāhnī főtitkárrá választásának köszönhetően, aki a mozgalom alapvető céljai közé emelte a felekezeti erőszak elleni küzdelmet is. (Fornell 1998, 33) Fontos még megemlíteni, hogy további irodalmi befolyást jelentettek számára a realista hindí irodalom megteremtőjének számító Premcand (1880–1936) művei, az 1950-es években a nayī kahānī, vagyis új elbeszélés irodalmi mozgalmának

6

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… novellái, valamint az általa oroszról hindíre fordított klasszikus orosz szerzők művei (Tolsztoj, Osztrovszkij, Ajtmatov). Írói személyiségét jelentősen formálták még családi kapcsolatai is: örökké történeteket mesélő édesanyjához fűződő gyermekkori emlékei elbeszélői stílusát, bátyja, a társadalmi felelősségvállalás iránt elkötelezett és a progresszív színházművészet egyik jelentős szereplőjének számító Balrāj iránti csodálata pedig szociális érzékenységét befolyásolta, amely műveiben is leképeződött. Hányattatott sorsa és a társadalmi környezet turbulenciája pedig elsősorban témaválasztására gyakorolt nagy befolyást, mivel Sāhnī meggyőződése szerint az áhított irodalmi realizmus eléréséhez az alkotónak saját élményeire és valós emberek élményeire kell támaszkodnia a történetszövés során. (Bomhoff 2006, 129) Ezen kívül irodalmi munkásságára hatást gyakorló tényezők tárgyalása esetén nem hagyható figyelmen kívül India és Pakisztán függetlenné válása és szétválása, valamint ennek a hatalmas volumenű történelmi eseménynek az egyszerű emberek, többek között saját magának és családjának életében történő megjelenése.

A felosztás motívuma Bhīṣm Sāhnī életében és műveiben India és Pakisztán 1947. augusztus 14–15-én szabadult az évszázados brit gyarmati uralom alól. A század eleje óta erősödő nemzeti mozgalom küzdelme során vallási alapon két táborra szakadt: a hindu többségű, szekuláris, osztatlan India célkitűzésével munkálkodó Indiai Nemzeti Kongresszusra, valamint a délázsiai muszlimok számára önálló állam létrehozására törekvő Muszlim Ligára. Az 1940-es évekre a britek is elfogadták a Muszlim Liga felosztást követelő álláspontját és 1947-ben nemcsak a független India, hanem a független Pakisztán is létrejött. Mivel egy gazdaságilag, kulturálisan, etnikailag összefüggő terület felosztása történt

7

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… meg rövid idő alatt, kapkodva, megfelelő körültekintés nélkül, ezért a huszadik század legnagyobb népvándorlása kísérte a felosztást. Pakisztán területéről megközelítőleg 4,5 millió hindu és szikh menekült érkezett, Indiából pedig körülbelül 6 millió muszlim távozott. A migrációt nemcsak a határok újrarajzolása, hanem a túlfűtött felekezeti politizálást kísérő erőszakig fajuló vallási ellentétek is. India és Pakisztán szétválása példátlanul véres esemény volt: az Észak-India szerte (de különösen Pandzsáb és Bengál területén) elterjedt erőszaknak közel 1 millió halálos áldozata volt, a turbulens hónapokban elkövetett nemi erőszakok számát 700 ezerre teszik, a rongálások, rablások, gyújtogatások során keletkezett anyagi kár pedig felbecsülhetetlen. A két születő állam kapcsolatain is sokat rontott a kommunális erőszak, ezen kívül pedig azóta is tartó komoly belpolitikai problémáknak is okozójává vált. India továbbra vallási tekintetben sokszínű és vegyes összetételű országnak tekinthető, azonban a fellángoló kommunális erőszak problémájával többször szembe kellett néznie azóta is (1972 – bhivanḍī zavargások, 1982 – szikhellenes pogromok Delhiben, 2002 – muszlimellenes erőszak Gudzsarátban stb.), amely Bhīṣm Sāhnī munkásságára is megtermékenyítő módon hatott. (Gatzlaff 1999, 135) Mint a születő Pakisztán szívében, Rāvalpinḍīben élő hindu kisebbség tagjaiként a felosztás híre és a terjedő kommunális erőszak nagyon érzékenyen érintette a családot. A Sāhnī családnak egyáltalán nem állt szándékában távozni, de a körülmények kényszerítő ereje végül rábírta őket a költözése. A család egy része már az 1947-es év nagy zavargásainak hatására Kasmír területére távozott, augusztus folyamán pedig Bhīṣm is követte őket India területére. (Rao 2004, 62) A család lassan újra fel tudta építeni életét Indiában, de Bhīṣm Sāhnī életét és világról alkotott képét nagyban befolyásolta az esemény. Önmaga és családja is menekültté

8

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… vált, és annak ellenére, hogy senki nem esett áldozatul a felosztás idején tomboló kommunális erőszaknak, brutális események szem- és fültanúi voltak. Bhīṣm Sāhnī a felosztás előtt és után is szociális munkát vállalt menekülttáborokban, így rengeteg egyéni történettel ismerkedett meg munkája során. A függetlenségi mozgalom negatívumaival való szembesülésnek köszönhetően is kiábrándult az Indiai Nemzeti Kongresszus programjából és innentől fogva számítható az egyértelműen baloldali, marxista ideológiát követő írók sorába. (Fornell 1998, 42) Annak ellenére, hogy korántsem egytémájú alkotó, hírnevét jórészt a felosztást feldolgozó műveinek köszönheti. Az indiai irodalmi akadémia, a Sāhitya Akādemī nagydíját is a felosztás tragikus eseményeit feldolgozó regénye, a Tamas kapcsán nyerte el. A regény ugyan az 1947-es eseményeket dolgozza föl, és jórészt valós szereplők valós történeteit meséli el, de megjelenésének célja sokkal több volt, mint régi emlékek feldolgozása. Az írót ugyanis az 1972-es hindu-muszlim kommunális zavargások ihlették arra, hogy élményeit és tapasztalatait a felosztást még meg nem ért generációk okulására papírra vesse. Hitt abban ugyanis, hogy ha az emberek ismernék a történelmet, tudnák, hogy az elvakult, bigott vallásosság és a kommunális ellentétek milyen tragikus következményekhez vezethetnek, akkor sokkal óvatosabbak, és sokkal kevésbé fanatizálhatóak lennének. (Sahni 2000, 32) Az irodalmi munkásságát egyébként is jellemző küldetéstudat tehát a felosztásról szóló műveiben is megjelent: legyen szó akár a fizikai, akár a pszichikai erőszak megjelenítéséről, az elkövető és áldozat lelki rezdüléseinek aprólékos ábrázolásával emberközeli helyzetbe hozta a felosztás történelmi távlatú tragédiáját, remélve, hogy így hozzájárulhat a társadalmi tolerancia kialakulásához. Egyik leghíresebb novellája, a magyar fordításban is megjelent1 Amṛtsar ā 1 Négyesi Mária (ford.): „Itt van Amritszar!” In: Huszadik századi indiai novellák. Modern dekameron. Szerk: Greskovits Endre. Noran Kiadó, Budapest, 2008, 109-123.

9

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… gayā hai a kommunális erőszak fizikai vonulatát ábrázolja. A történet helyszíne, mint az a felosztásról szóló novellákban oly gyakran előfordul, a két ország között közlekedő vonat, az emberi élet törékenységének, bizonytalanságának szimbóluma, (Roy 2010: 36) amely a szétválófélben lévő területeket átszelve szállítja különböző vallási felekezethez tartozó utasait. A történet pedig páratlanul izgalmas módon mutatja be a külvilág változásai és a szóban forgó vonatfülke belső terében lezajló változások közötti kapcsolatot, valamint a határvonalak pszichológiai jelentőségét. A történet főszereplői egy vasúti kocsiban utazó különböző vallási és etnikai hovatartozású emberek: muszlimok, hinduk és szikhek, akik a pakisztáni Lāhaurból az indiai Delhibe tartanak 1947. augusztus 13-14-én, mint az kiderül a történet narrátorának elbeszéléséből. A fiatalember,

aki a függetlenség napi ünnepséget

megnézni utazik Delhibe, Sāhnī későbbi megnyilatkozása szerint erős önéletrajzi jegyeket visel magán. (Bhalla 1999: 3123) Mivel a vonat a felosztás viharos és bizonytalan, erőszakos cselekményektől kísért napjaiban viszi őket keresztül a zavargások által leginkább érintett vidékeken, ezért a megérkezés egyikük számára sem lehet bizonyos, hisz attól függően, hogy milyen lakosságú területen haladnak keresztül, az utazóközönség más-más része kerülhet veszélybe. Kezdetben a hangulat kedélyes, az utasok között jó hangulat uralkodik, azonban Vazīrābād állomására érve kommunális zavargás tör ki, a vonatot pedig megrohamozzák a menekülni vágyó lakosok. Általános jelenség, hogy a fülkében ülők féltik a territóriumukat és nem engednek be új utasokat. Nem képez ez alól kivételt a szóban forgó fülke sem: amikor egy hindu édességárus feleségével, lányával és holmijával együtt benyomul a fülkébe, a muszlimok kíméletlenül leszállásra kényszerítik őket, sőt – akaratlanul ugyan, de – az árus feleségét mellkason is rúgják.

10

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… A zavargásokra reagálva a vonat belső tere is megváltozik: az utasok közösségenként szeparálódnak és a barátságos légkör gyanakvóvá és feszültté válik. A történet fordulópontja lényegében í címben is szereplő bejelentés elhangzásával következik be. Az itt van Amritszar felkiáltás mögöttes jelentéstartalma ugyanis az, hogy a muszlim többségű területekről a vonat az Indiához tartozó, hindu és szikh többségű területre ért. A novella addig visszahúzódó főszereplője, egy törékeny testalkatú hindu köztisztviselő viselkedése erre teljesen megváltozik: kikel magából, és szidalmazni kezdi a fülkében utazó muszlimokat, amiért bántalmazták a hindu asszonyt. A muszlim férfiak a következő állomásnál el is hagyják a fülkét, a hindu bábú legnagyobb felháborodására. A fülke hangulata kísértetiesen csendes és igen feszült, de lassan mindenki elszenderül, kivéve a bábút, akit még mindig emészt a düh. A történet csúcspontján már csak a hindu köztisztviselő, és – általa észrevétlenül – a narrátor vannak ébren. Ekkor megismétlődik a történet fordulópontja, csak fordított előjellel: egy menekülő, szegény muszlim férfi pedig bebocsáttatást szeretne nyerni a fülkébe a maga és a vonat mögött futó felesége számára. Azonban az egyetlen ember, aki ébren van és reagál az a bábú, aki ahelyett, hogy beengedné a könyörgő férfit, agyonüti egy vasrúddal. Tettét semmi egyéb nem indokolja azon kívül, hogy a muszlim pathánok nem sokkal korábban nem engedtek felszállni egy hindu párt. A szerző mindezt végignézi, de nem mer cselekedni félelmében, vagyis a kommunális erőszak fellángolása esetén tipikus magatartást, a passzivitást mutatja ő is. A novella megrázó példáját nyújtja a tér és a környezet jelentőségét és a kommunális erőszak esetlegességét illetően. A bábú csak és kizárólag azért gyilkolja meg a bekéredzkedő muszlim férfit, mert így tud felülemelkedni afölött

11

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… érzett szégyenén és lelkiismeret-furdalásán, hogy nem mert cselekedni, mikor egy hindu nőt bántalmaztak – akit pedig kötelességérzete szerint meg kellett volna védelmeznie. Ezt azonban elmulasztotta, mert állandó és halálos rettegésben volt a pathánok jelenlétében, valamint a vonat is muszlim területeken haladt át, így tulajdonképp számára a puszta ottlét is veszélyekkel járt. Azonban indiai területekre érve a bábú viselkedése teljesen megváltozott. Mintegy más tudatállapotba kerül és az addig érzett rettegés alól felszabadulva negatív érzelmei féktelen agresszióba csapnak át. A történet ezzel vérfagyasztó bepillantást nyújt az elkövető lelkivilágába, és abba a lelki folyamatba, amelynek során a férfiatlansága miatt gúnyolt bábú túlfokozott férfiasságának kitöréseként meggyilkol valakit, aki még nála is kiszolgáltatottabb helyzetben van. (Saint 2010: 266) Sāhnī másik klasszikus, felosztással foglalkozó novellája sokkal inkább a felosztás következményeinek érzelmi oldalát ragadja meg, és azt mutatja meg, hogy a kommunalizmus nemcsak fizikai, hanem lelki sebeket is ejthet, de ezek mélysége és súlyossága semmivel nem csekélyebb. A novella egy hindu kisfiú, Pālī életének hét évét követi végig, mely alatt a fiúnak kétszer is át kell esnie identitásának teljes és rákényszerített megváltoztatásán. Először akkor, amikor elszakad Pakisztánból menekülő hindu szüleitől, és egy gyermektelen muszlim pár befogadja. Zenāb és Śākur külseje alapján teljes bizonyossággal meg tudják állapítani, hogy a kisfiú hindu vallású, mégis Alláh ajándékának tartják őt. Eleinte félnek tőle, hogy a falu vallási elöljárója el fogja tőlük venni a gyermeket, de szerencséjükre számára sokkal fontosabbak a külsőségek és a rituálék az igazi hitnél: ezért körülmetéli a fiút, előírja a szülőknek, hogy jó muszlim módjára kell nevelniük. Ezután már semmi kifogást nem emel azzal szemben, hogy az új, muszlim nevet nyert Pālī

12

– tehát ezek után Altāf –

a

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… közösség ugyanolyan tagjává válhasson, mint akármelyik másik, születésétől fogva muszlim kisfiú. Az összezavarodott és rémült Altāf-Pālī lassacskán megnyugszik, beilleszkedik új helyére, és néhány hónap elteltével sikeresen beilleszkedik és boldog életet él nevelőszülei oldalán. Azonban az idill csak néhány évig tarthat, ugyanis Pālī vér szerinti szülei is elszántan keresik a kisfiút. Édesapjának végig kell járnia a bürokrácia minden útvesztőjét, míg fia nyomára nem bukkan, de ez sem vezet azonnali sikerhez. Altāf-Pālī kérdése ugyanis kezd vallási és nemzetközi színezetet ölteni. Az indiai oldal (a szociális munkások, különböző bizottságok stb.) mindent megtesznek azért, hogy a „barbár” muszlimok keze közé került kisfiút visszaszerezzék, a pakisztáni oldalon pedig azért, hogy a „hitetlen” hinduk ki ne ragadják közösségükből az igaz útra tért fiút. Az édesapa a novella kulcsjelenetében egy kisebb felmentő sereg élén megjelenik Sákúr házában. Végül a kisfiúra bízzák a döntést, akinek két fotó alapján kellene eldöntenie, hogy kihez is tartozik igazán. Pālī mind vér szerinti szüleit, mind pedig nevelőszüleit felismeri a képeken. Kiderül, hogy mindannyiukat szüleiként szólítja meg: de míg vér szerinti szüleit a hindí terminusokkal, nevelőszüleit az urdú terminusokkal, mintegy élő példáját szolgáltatva annak, hogy az öröktől fogva létező, inherens hindu-muszlim ellentét csupán egy üres szólam. Mindettől függetlenül a hivatalos döntés értelmében AltāfPālīt vissza kell szolgáltatni a szüleinek Indiába, az ő vagy a nevelőszüleinek véleményétől függetlenül. Altāf-Pālī hazaérkezése után ugyanolyan rémült és gyökerét vesztett, mint hét évvel előtte Zenāb és Śākur házában volt, hisz valódi szüleiről szinte egyáltalán nincsenek már emlékei. A problémák tovább folytatódnak, mikor a szomszédság

13

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… észreveszi, hogy Altāf-Pālī muszlim neveltetésének megfelelően imádkozik és a muszlim vallási előírásokat tartja be. Pālī kiközösítését megelőzendő a szülei kénytelenek egy nagy vallási szertartást rendezni, hogy mindenki láthassa, ahogy Pālī rituálisan megtisztul és visszanyeri igazi hindu valóját. Természetesen a kisfiú ebből vajmi keveset fog fel azon kívül, hogy már megint nem felel meg környezetének. Azonban mint a felnőttek tehetetlen játékszere kénytelen minden ráerőltetett változtatásnak alávetnie magát: megváltoztatnia nevét, ruházkodását, vallási szokásait, hétköznapi szokásait, nyelvhasználatát és a környezetét is. A novella tehát lényegében egy kisfiú életének kettészakadásával, megosztottságával és a tudathasadásos állapotának kialakulásával szimbolizálja azokat a folyamatokat, amelyek a nemzetben mentek végbe ugyanekkor. Történetében nagy jelentőséggel bírnak ugyanazok a felszínes és igazi jelentőséget nem hordozó külsőségek, amelyek olyan fontos szerepet játszottak a felosztás idején az elvakult és szűk látókörű tömegeknek, mint például az egyesi vallási közösségekre utaló ruhadarabok, viselkedési szokások és tevékenységek. Holott a két vallási közösség, de még inkább annak elöljárói között fundamentális különbségek nem fedezhetők fel. Más istent tisztelnek más módon, de az egyszerű emberek ugyanúgy élik életüket, a vallási elöljárók pedig mind a két oldalon egyformán bigottan értelmezik tételeiket és ugyanolyan elvakultan ragaszkodnak saját kizárólagos igazságukhoz. Ennek ellenére azonban a vallási különbségeken felülemelkedő univerzális értékeknek, mint például a szeretetnek, toleranciának és elfogadásnak nem sok tere jut a történetben, helyét sokkal inkább a rituálékat és külsőségeket hangsúlyozó, kiüresedett vallásosság veszi át. Tehát annak ellenére, hogy a vallásosság egyik eredendő célja – és különösen igaz ez a dél-ázsiai kontextusban – az egyén helyének meghatározása a társadalomban, a kis Pālī

14

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… esetében azonban pontosan ellentétes hatást ér el: a gyermek addigi gyökereit igyekszik kiirtani és teljes mértékben felülírni, vagyis addigi identitását kérdőjelezi meg és egy teljesen új és idegen identitást akar ráerőltetni. Ilyen módon a világban viszonyítási pontot és biztonságot nyújtó hit, Pālī esetében a lelki terror és kínzás eszközévé válik (Marwah Roy 2001: 113). Meglátásom szerint itt párhuzam vonható a nagyobb történelmi narratívával, hisz amilyen identitásvesztést és megosztottságot okozott Pālī életében a bigott vallásosság, ugyanolyan traumákhoz vezetett a szubkontinensében is: ennek okozói pedig a vallási fanatikusok voltak, akik a hitnek nem az erkölcsi és lelki mondanivalóját hangsúlyozták, hanem annak kirekesztő jellegű, társadalmi vonatkozását. A bemutatás összegzéseként érdemes talán egy általánosabb kép megalkotására törekedni Bhīṣm Sāhnī felosztásról szóló műveivel kapcsolatban. Az mindenképp elmondható, hogy Bhīṣm Sāhnī meglehetősen realistán és kritikusan szemlélte mind a felosztást, mind az ahhoz vezető utat. Ebből kifolyólag Sāhnī műveiben nem jelenik meg az a más szerzőknél gyakori túlzó, mindent megszépítő nosztalgia, amely a felosztást megelőző időszakot a különböző vallási közösségek idillikus együttéléseként mutatná be. Nem hallgatja el a felosztás előtti kommunális feszültségeket és esetenként zavargásokat sem, de egyértelműen arra az álláspontra helyezkedik, hogy a már meglévő törésvonalakat a britek mélyítették tovább, saját önös, hatalompolitikai céljaiktól vezérelve. (Rao 2004, 65) Ebben a meggyőződésében feltételezhetően felismerhetőek személyes antiimperialista, marxista nézetei is, ám nem lehet elhallgatni, hogy ez a nézőpont az indiai lakosság körében nagy népszerűségnek örvend. Mivel Sāhnī őszintén hitt az ember alapvető jóságában és szolidaritásában, ezért műveiben mindezen vonások is megjelennek, nem jellemzi őket a kilátástalan borúlátás. A fennálló problémákat és az erőszakig

15

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… fajuló ellentétekért a briteken kívül a bigott, formális vallási előírásokat a valós hit elé helyező vallási vezetők, és a könnyen radikalizálható fiatalok számlájára írja. Vallásos neveltetése ellenére elmondható, hogy meglehetősen kritikusan nyilatkozik róla, rengeteg probléma forrásának tartja. A kommunális erőszakban játszott szerepével kapcsolatban kritikus különösen: úgy véli, hogy a vallás ebben a szempontban csupán egy fajta álca szerepét játszotta, amely mögé az emberi aljasság bújni tudott. (Rao 2004, 71) Fontos megjegyezni azonban, hogy egyik vallási felekezet irányába sem elfogult munkáiban, ugyanúgy ír gyilkos hindukról, mint gyilkos muszlimokról. Sāhnī ideálja egyértelműen a szekularizmus indiai változata volt, amelyben mindenki szabadon gyakorolhatja hitét, amelyet az állami szervek és a társadalmi közösség is tiszteletben tartanak és lehetővé tesznek. (Sahni 2000, 41) Ami az erőszakot illeti, Bhīṣm Sāhnī egyértelműen úgy gondolja, hogy a fizikai és lelki sebek súlyossága között nincs különbség. Az elkövető lélektanával is sokat foglalkozott, művei alapján úgy tűnik, hogy az erőszakos cselekmények elkövetéséért Sāhnī az egyénben lejátszódó pszichológiai változásokat, lelki kényszereket teszi felelőssé. (Bhalla 2006, 130) Az elkövető mindig bizonyítani szeretne valamit, megbosszulni valamit, vagy másfajta lelki nyomásnak engedelmeskedve árt, sosem azért, mert vallásának törvényszerű parancsát teljesítené. Sāhnī szerint a barbarizmus egyáltalán nem az ember állandó jellemzője, csupán a belső és külső körülmények hatására tör időről időre felszínre, majd pedig az ésszerűség szavának engedelmeskedve később újra háttérbe húzódik. (Bhalla 2006, 132) Sāhnī feltett szándéka volt, hogy műveiben a felosztás és a kommunális erőszak borzalmait bemutatva harcoljon a felosztás hosszútávú következményei ellen és az indiai társadalomban a szekularizmus üzenetét terjessze.
 16

Szivák Júlia: Brit-India felosztása…

BIBLIOGRÁFIA

BHALLA, Alok. 1999

„History and Fictional Representations of Partition” Economic and Political Weekly Vol. 34. No 44. pp. 3119 – 3128.

2006

Partition Dialogues. Memories of a lost home. New Delhi: OUP.

BOMHOFF, Barbara. 2006

Bhīṣm Sāhnī. In Indische Literatur der Gegenwart. Martin Kämpchen (szerk.) 194–211. München: Ed. Text & Kritik.

FORNELL, Ines. 1998

Der Hindi-Romancier Bhism Sahni. Eine Analyse seiner realistischen Methode am Beispiel der Werke Kariya, Tamas und Basanti. Marburg: Diagonal-Verlag.

GATZLAFF, Margot. 1999

Die Darstellung der Teilung Indiens in ausgewählten Werken verschiedener Hindi- und Urdu-Schriftsteller. In Orientalische Erzähler der Gegenwart. Vo r t r ä g e u n d Ü b e r s e t z u n g e n d e r M a i n z e r R i n g v o r l e s u n g i m Sommersemester 1998. Herausgegeben von Konrad Meising. Beiträge zur Indologie. Konrad Meising (szerk.) 133–152. Wiesbaden: Harrasowitz Verlag.

MARWAH ROY, Anuradha. 2001

Pali – Communalism Today. In Translating Partition. Stories by Attia Hosain, Bhisham Sahni, Joginder Paul, Kamleshwar, Sa'adat Hasan Manto, Surendra Prakash. Essays. Criticism. Ravikant & Tarun K Saint (szerk.) 112– 119. New Delhi: Katha.

RAO, V Pala Prasada – RANI, K. Nirupa – RAO, D. Bhaskara. 2004

India-Pakistan. Partition perspective in Indo-English Novels New Delhi: Discovery Publishing House.

17

Szivák Júlia: Brit-India felosztása… ROY, Rituparna. 2010

South Asian Partition Fiction in English. From Khushwant Singh to Amitav Gosh. Amsterdam: Amsterdam University Press.

BHĪṢM Sāhnī. (भी#म साहनी) Amṛtsar ā gayā hai. (अम*तसर आ गया 0) Elérhető itt: http://hindisamay.com/kahani/amrutsar-aa-gaya-hai.htm Utoljára letöltve: 2014. május 31. BHISHAM Sahni. 2000

„Contours of our composite culture.” Social Scientist Vol 28. No 1-2. 32–41.

BHĪṢM Sāhnī. (भी#म साहनी.) 2010

Pālī. In 10 Pratinidhi kahāniyāṃ. Bhīṣm Sāhnī, 42–63. Dillī: Kitābghar prakāśan. 42-63. (पाली. भी#म साहनी: १० 5iतiनiध कहाiनया9. iकताबघर 5काशन. iद>ली, २०१०.)

SAINT, Tarun K. 2010

Witnessing Partition: Memory, History, Fiction. Delhi: Routledge.

SHARMA, Rajinder. 2003

„A life of commitment. Bhisham Sahni 1915-2003.” The Hindu, Volume 20, Issue 15, July 19-Aug 01.
 Elérhető itt: http://www.hindu.com/fline/fl2015/stories/

"

20030801003612900.htm

18

Kelet, 1/3: 19-43" 2014"

"

DÓBER Ágnes "

"

Egy tizenkilencedik századi rémálom: a buddhizmus ! Beszámoló egy folyamatban lévő kutatásról! Ebben a cikkben egy érdeklődésemet felkeltő kérdéskörről szeretnék egy-két sort közölni, valamint hozzátartozó fordításokkal illusztrálni a felhozott kérdéseket."

Kulcsszavak: buddhizmus - percepció - európa - magyar források - fordítás

Dóber Ágnes az ELTE Keleti nyelvek és kultúrák, japán szakirányú alapképzésén végzett.

"

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Eme cikkben egy folyamatos kérdésfeltevésről és válaszadásről szeretnék beszámolni olvasóinknak, amely work-in-progress jellege miatt magában hordozza ugyan a hiányosság veszélyét, de érdekessége talán megéri ezt a kockázatot." Kiváncsiságomat a buddhizmus 19. századi európai recepciójával kapcsolatban két tény keltette fel, számos kérdést keltve fel bennem. Az egyik tény, a magyar vallás szóban is jól érzékelhető európai felfogás, mely szerint lényegi eleme a vallásos tevékenységnek a tudatos hozzátartozás egy hithez, annak megvallása, más hiedelemvilágok elutasítása. A judaizmusra, kereszténységre és az iszlámra jellemző hozzáállásról van szó, amely az Ázsiát megismerő európai kalandorok és térítők, valamint a távoli kontinensről írásban értesülő európai nagyközönség számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt." Ez a tény nyílvánvalóan befolyásolta az addig jórészt ismeretlen, vagy újból és újból felfedezett1 hitrendszerek megismerését, melyektől elvárták ezeket a tulajdonságokat, (de egyben hatottak a helyi vallási hagyományokra is2). Ennek illusztrálására közlöm Monier-Williams munkájának egy részletét fordításban. Mennyiben formálta vagy formálja ma is elképzelésünket a buddhizmusról ez a séma? Úgy vélem, ez egy igen fontos kérdés, főként ha szem előtt tartjuk, hogy a korban a fehér felsőbbrendűség képzete is bizonyosan részét képezte a buddhizmus percepciójának, különösen ami a kereszténységgel történő összehasonlítását illeti. Magyar forrásokban is előfordulnak olyan, noha enyhe, kifejezések, mint például “…mert bámulatos a keleti elmék fegyelmezetlensége” (Szeghy, 7 old.). A faji megbecsülés különbsége egyrészről hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténységet védő, magasztaló szerzők bizonyos

1

Droit 2003 15 old.

2

A japán buddhizmus modern kori átalakulásáról a ‘vallás’ szó hatására: Josephson 2006

20

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom elemeket könnyedén megmagyarázatlanul avagy értetlenül hagyjanak (ahogy teszi ezt Szeghy is), de azt a típusú viselkedést is lehetővé tette, amellyel sok európai önmagát buddhistának dekralárta, s akár olyan messze is elmentek, hogy európaiként Sri Lankán megpróbálják újjáéleszteni a vallási tradiciókat.3 Bár ma ezt a típusú magatartásformát elvetjük, véleményem szerint fontos örökségét folyamatosan vizsgálnunk." Az ismerkedés egyik fontos első lépése nyílvánvalóan a név keletkezése volt. Mikor alakult ki az európai nyelvekben a buddhizmus szó, amely a keletiekben nem létezett? Milyen körülmények között használták? Mikor tűnik fel először magyar nyelvű forrásokban? " Droit gyűjtése szerint a szó angol, francia és német nyelveken 1820 környékén tűnik fel: franciául legkorábban 1817-ben, angolul 1828-ban - más források szerint azonban már 1801-ben4 -, németül 1819-ben. Ahogy a szerző maga is írja, a pontos évszámoknál hangsúlyosabb az évtized. Jelen pillanatban a legkorábbi magyar nyelvű, a buddhizmushoz kapcsolódó mű amit találtam a Duka Tivadar által összegyűjtött Kőrösi Csoma Sándor dolgozatok, 1885-ből. Ez természetesen csak kutatásom jelenlegi állapota, s reményeim szerint a továbbiakban korábbi használatokra is rá fogok találni. " “Ámde amint ő nem tudott győzedelmeskedni óriási seregével sem a maroknyi görög nép felett; úgy Gótamo sem fog diadalt aratni itt követőinek ez ideig való számbeli főlénye dacára sem a Krisztuson.”, írja Kiss Samu a Theológiai Szaklapban közölt, Buddhizmus és kereszténység című cikkében, 1911-ben. Mikortól tekintettek rá egységes tanítással rendelkező vallásként és egyúttal

3

Lásd H. S. Olcott tevékenysége.

4

Harper

21

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom mikortól érezték fenyegetőnek a kereszténységre nézve? Ez utóbbi kérdés már bizonyos források megismerése után merült fel: több nemzetközi és magyar nyelvű könyv és cikk is a kereszténységgel történő összehasonlításon, végül pedig egy értékítélet kimondásán fáradozik, hol a buddhizmust, hol a kereszténységet nyílvánítva jobbnak, sőt: eredetinek, melyből a másik származtatható. Mivel ez több nyelven és számtalan kötetben vitatott kérdés volt, kétségtelen hogy egy igen jelentős próblémának tűnt a korabeliek számára. Ennek illusztrálására Rudolf Seydel művéből közölnék egy fordítást, valamint Samuel H. Kellogg művéből is, melyek a magyar forrásokban is említettek." Természetesen ennek a feltevésnek akadtak ellenkezői is, akik írásaikban a publikumot ennek ellentétjéről, vagyis a buddhizmus (esetleg elfeledett) keresztény eredetéről próbálták meggyőzni, akár annak bármilyen értékének tagadásával." A második tény mely érdeklődésem felkeltette az Obeyeskere5 által említett Theosophical Society működése, Henry S. Olcott és H. P. Blavatsky tevékenysége volt. Obeyeskere eme fejezetben leírja hogy az ‘isten- és teremtésnélküli’ buddhista vallás mennyire felkeltette a felvilágosodás utáni, modern és a tudományban meggyőzött Európa érdeklődését és szenvedélyét, hogy hogyan lett Buddha élménye a fügefa alatt ‘megvilágosodás’ az eredeti ‘felébredés’ illetve ‘kialvás' helyett. Ahogy előbb említettem, az európaiak egy része egyszerre buddhistának vallotta magát, Olcott esetében olyannyira, hogy ír egy buddhista kátét is, amelyet több nyelvre lefordítanak és számos kiadást ér meg: ennek egy részletét fordításban közlöm, annak illusztrálására, hogy az európaiak saját percepciójukban mennyire a modernitáshoz, a tudományhoz igazították az egyébként általában gazdag, helyi hiedelemvilággal rendelkező vallást." 5

Obeyeskere 2003

22

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Ez az igazítás vezet oda, hogy az orientalisták fordításai, szakmai anyagai ellenére az európai értelmiség a tizenkilencedik század során a buddhizmust ahogy lassacskán gyűjtik össze róla az ismereteiket - a semmihez, a megsemmisüléshez dedikált vallásnak, a nihilizmus netovábbjának gondolja. “Láttuk, hogy a buddhizmus nem más, mint a hitét vesztette szív reménytelensége, a világ gyönyöreitől megundorodó kebel szellemi blazirtsága.”, írja Giesswein Sándor 1889-ben. Mikor fordul át ez a negatív kép az európai közgondolkodásban azzá a pozitív, békés, spirituálitáshoz kötött képpé amely ma él? Minek köszönhetően történik ez?" Remélem a további kutatás során az ismertetett témakör(ök) megértéséhez közelebb kerülök, s több magyar nyelvű forrást sikerül majd szemügyre vennem, figyelemmel kísérve azt is, hogy mely európai szerzők és művek voltak rájuk hatással."

" Táblázat: az ezidáig összegyűjtött magyar nyelvű könyvek és cikkek mely a buddhizmussal foglalkoznak 1800-tól 1950-ig." Kiadás éve

Szerző

Cím

1885 Duka Tivadar (összegyűj.)

Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai

1889 Giesswein Sándor

Buddhismus és kereszténység. Vallástudományi tanulmány. Különlenyomat a Magyar Sionból.

1890 Kiss János

Ázsia világossága és a világ világossága: felolvastatott a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának

1900 Friedrich Zimmermann

Buddhista káté: bevezetésül Gótamó Buddha tanához a délvidéki buddhisták szent iratai után, az európaiak használatára összeállította és jegyzetekkel ellátta Szubhádra Bhiksu

23

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom

Kiadás éve

Szerző

Cím

1903 Goldziher Ignác

A buddhizmus hatása az iszlámra

1909 Szeghy Ernő

A buddhizmus és a kereszténység

1912 Kováts J. István

A buddhizmus és a kereszténység

1925 Estilin Joseph Carpenter

Buddhizmus és kereszténység: ellentét és párhuzam

1925 Schmidt József

Buddha élete, tana, egyháza

1931 Szimonidesz Lajos

Primítiv és kulturvallások, iszlám és buddhizmus

1932 Farkas Pál

A buddhizmus etikája a “negyedik nemes igazság” alapján: vallástörténeti tanulmány.

1943 Mezey István

Shintoizmus, buddhizmus és kereszténység Japánban

1944 Téchy Olivér

Kőrösi Csoma Sándor és a tibeti buddhizmus

24

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom

BIBLIOGRÁFIA

DROIT, Rogers-Pols." 2003" The Cult of Nothingness. The Philosophers and Buddha. Trans. by David Streight and Pamela Vohnson. Chapel Hill and London: The University of North Carolina Press." HARPER, Douglas." “buddhism. Dictionary.com. Online Etymology Dictionary.” http:// dictionary.reference.com/browse/buddhism (felkeresés dátuma: June 29, 2014)." JOSEPHSON, Jason Ānanda." 2006 " “When Buddhism Became a “Religion”. Religion and Superstition in the Writings of Inoue Enryō.” Japanese Journal of Religious Studies 33/1: 143-168." OBEYESKERE, Gananath." 2003" Buddhism. In Global Religions: An Introduction, ed. Mark Juergensmeyer, 63-80. New York: Oxford University Press.


25

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Rudolf Seydel: Das Evangelium von Jesu in seinem Verhältnissen zu Buddhasaga und Buddha-lehre mit fortlaufender Rücksicht auf andere Religionskreise. / Jézus evangéliuménak kapcsolata a Buddha-történettel és a Buddha-tanítással, folyamatos tekintettel más vallásokra. 1882.
 elérhető itt: https://ia600304.us.archive.org/31/items/dasevangeliumvo00seydgoog/ dasevangeliumvo00seydgoog.pdf" Ergebnisse." […]" 5." Eine hervorragende Glaubwürdigkeit der christlichen Überlieferungen in jenen äusserlichen Beweismitteln ist so wenig vorhanden, dass vielmehr die Annahme eines Einwirkens buddhistischer Vorbilder auf die christliche Evangelienliteratur und auf die sich zunächst anschliessenden neutestamentlichen Schriften grosse Wahrscheinlichkeit für sich hat." —————" Nur der letzte dieser Puncte macht ein Zurückkommen auf Einzelheiten nöthig, um die Beweisstücke in Erinnerung zu bringen, ihr verschiedenes Gewicht abzuschätzen, und um eine Hypothese zu stützen, welche der ganzen Ansicht ihre scheinbare Paradoxie benimmt." Die Analogien nun zwischen buddhistischer und christlicher Überlieferung, welche in langer Reihe an uns vorüberzogen, scheiden sich in drei Hauptclassen:" a) in solche, deren Vergleichungspuncte ohne Schwierigkeit aus beiderseits vorhandenen gleichen Entstehungsquellen und Veranlassungen erklärbar sind;" b) in solche, welche eine so specielle und unerwartete Übereinstimmung aufweisen, dass die Erklärung aus parallel wirkenden gleichen Ursachen zu künstlich erscheint, dagegen eine Abhängigkeit des einen Theiles vom anderen sich als das naturgemäss Anzunehmende empfiehlt;


26

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Eredmények." […]" 5." Oly külsőleges bizonyítékaiból a keresztény hagyománynak mely kitűnően hihető annyira kevés áll rendelkezésre, hogy még inkább nagy a valószínűsége azon elképzelésnek, mely buddhist előképek hatását feltételezi a keresztény evangéliumirodalomra és az először azt követő újtestamentumi írásokra." Csupán ez az utolsó pont teszi szükségessé a visszatérést a részletekhez, hogy a bizonyítékokat felidézzük és fontosságuk mértékét megállapítsuk, valamint hogy egy hipotézist felállítsunk, melynek egész meglátása a fenálló paradoxont feloldja." A buddhista és keresztény hagyományok közötti analógiák, melyek fölött már hosszasan elidőztünk, három fő osztályba sorolhatóak:" a) olyanokba, melyek összehasonlítási pontja nehézségek nélkül mindkét oldalon rendelkezésre álló azonos kialakulási eredetből és okokból magyarázható;" b) olyanokba, amelyek olyan speciális és nem várt egyezéseket mutatnak, hogy azok párhuzamosan működő, de egyező okokkal való magyárázata túl mesterségesnek tűnik, ellenben természetesnek mutatkozik a részek között összefüggést vélni;"

"

27

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom c) in solche, bei denen nur auf der einen Seite sich eine Entstehungsursache innerhalb des eignen Religiongebietes denken lässt oder wenigstens auf ihr leichter denken lässt als auf der anderen, so dass die auf dieser anderen Seite zurückbleibende Unverständlichkeit des Phänomens die Entlehnungsquelle auf jener ersten Seite suchen heisst." Während die Erscheinungen der zweiten Classe nur für Entlehnung, sei es auch unter freiester Umdichtung des Vorbildes, überhaupt sprechen, ohne anzuzeigen, auf welcher Seite die Priorität zu suchen ist, so deutet die dritte Classe auf den Ort des Vorbildes hin. Wir haben nun zunächst zu constatiren, dass sämmtliche dieser dritten Classe zuzuzählenden Fälle den Buddhismus als die wahrscheinlichere Quelle der Erzählung, der Nachbildung, oder wenigstens eines Motivs zu verwandter Darstellung, ergeben, dagegen kein einziger Fall vorliegt, in welchem bei auffälliger Ähnlichkeit die Entstehung innerhalb der buddhistischen Religion unverständlicher sein würde. […]"

"

28

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom c) olyanokba, ahol csak az egyik oldalon merül fel a vallás saját területén belül egy keletkezési ok vagy legalábbis könnyebben elképzelhető mint a másik esetében egy ilyen ok. Így tehát ezen a másik oldalon fennmaradó, a fenomén értelmezhetetlensége az első oldalon egy átvevési forrás keresését jelenti." Amíg a második osztály jelenségei csupán oly átvevésről szólnak, legyen az bár az előkép után szabadon, amelynél nem utal semmi az elsődleges forrásra. addig a harmadik osztály utal az előkép helyére. Még csak most konstantáltuk, hogy ezen harmadik osztály összes hozzájáruló esetenél az elbeszélések, a másolások, vagy legalább egy hasonló ábrázolás egy motívumának legvalószínűbb forrása a buddhizmus. Ezzel szemben egyetlen eset sincsen, ahol feltűnő hasonlóságkor a keletkezés a buddhista vallási hagyományon belül érthetetlen volna. […]


29

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Henry Steel Olcott: The Buddhist Catechism. / Buddhista káté. 1881.
 elérhető: http://www.gutenberg.org/files/30216/30216-h/30216-h.htm" PART V! BUDDHISM AND SCIENCE! 325. Q. Has Buddhism any right to be considered a scientific religion, or may it be classified as a "revealed" one?" A. Most emphatically it is not a revealed religion. The Buddha did not so preach, nor is it so understood. On the contrary, he gave it out as the statement of eternal truths, which his predecessors had taught like himself." 326. Q. Repeat again the name of the Sutta, in which the Buddha tells us not to believe in an alleged revelation without testing it by one's reason and experience?" A. The Kālāma Sutta, of the Anguthara Nikāya." 327. Q. Do Buddhists accept the theory that everything has been formed out of nothing by a Creator?" A. The Buddha taught that two things are causeless, viz., Ākāsha, and Nirvāna. Everything has come out of Ākāsha, in obedience to a law of motion inherent in it, and, after a certain existence, passes away. Nothing ever came out of nothing. We do not believe in miracles; hence we deny creation, and cannot conceive of a creation of something out of nothing. Nothing organic is eternal. Everything is in a state of constant flux, and undergoing change and reformation, keeping up the continuity according to the law of evolution." 328. Q. Is Buddhism opposed to education, and to the study of science?" A. Quite the contrary: in the Sigālowāda Sutta in a discourse preached by the Buddha, He specified as one of the duties of a teacher that he should give his pupils "instruction in science and lore". The Buddha's higher teachings are for the enlightened, the wise, and the thoughtful." 329. Q. Can you show any further endorsement of Buddhism by science?" A. The Buddha's doctrine teaches that there were many progenitors of the human race; also that there is a principle of differentiation among men; certain individuals have a greater capacity for the rapid attainment of Wisdom and arrival at Nirvāna than others." 330. Q. Any other?" A. Buddhism supports the teaching of the indestructibility of force.


30

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom V. RÉSZ! A BUDDHIZMUS ÉS A TUDOMÁNY! 325. Kérdés. Van-e a buddhizmusnak bármi joga hogy tudományos vallásnak tekintessék, vagy a “kinyilatkoztatottak” közé sorolható?" Válasz. Hangsúlyozottan nem egy kinyilatkoztatott vallás. A Buddha nem így hirdette, és nincs is így értelmezve. Sőt, mint örök igazságok kijelentését adta, úgy ahogy az elötte lévők tanították." 326. Kérdés. Megismételnéd újra azon sutta nevét, ahol a Buddha arra int minket hogy az állítólagos kinyilatkoztatásoknak ne higgyünk anélkül hogy saját értelmünk és tapasztalatunk alapján megvizsgáltuk volna?" Válasz. A Kālāma sutta, az Anguthara Nikāya-ból." 327. Kérdés. A buddhisták elfogadják-e azt az elképzelést, hogy minden a semmiből teremtetett a Teremtő által?" Válasz. A Buddha két dologról tanította hogy ok nélküli, pontosabban az Ākāsha-ról és a Nirvāna-ról. Minden az Ākāsha-ból keletkezett, engedelmeskedve a benne rejlő mozgás törvényének, és bizonyos lét után elmúlik. Soha semmi nem lett a semmiből. Nem hiszünk a csodákban, tehát a teremtést tagadjuk, és nem tudjuk elképzelni valami teremtését a semmiből. Az organikus nem örök. Minden az állandó áramlás állapotában van, változás és újraalakulás alatt, az evolúció törvénye szerint tartva fenn a folyamatosságot." 328. Kérdés. Ellene van-e a buddhizmus az oktatásnak, valamint a tudomány tanulmányozásának?" Válasz. Épp ellenkezőleg: a Sigālowāda Sutta-ban egy értekezésben melyet a Buddha adott, a tanár kötelezettségei közül az egyiknek nevezte meg a diákok “útmutatását a tudományban és a tanban”. A Buddha magasabb tanításai a megvilágosodottaknak, a bölcseknek és a gondosoknak való." 329. Kérdés.Tudsz-e mutatni más jóváhagyást a tudománytól amiben a buddhizmus részesül?" Válasz. A Buddha tana úgy tanítja hogy sok különböző őse volt az emberi fajnak; valamint hogy törvényszerű különbségek vannak az emberek között; bizonyos egyéneknek nagyobb kapacitásuk van a Bölcsesség gyors elérésére és a Nirvānaba érkezésre mint másoknak." 330. Kérdés. Más egyebet?" A buddhizmus támogatja az erő megsemmisíthetetlenségének tanát. (A thermodinamika egy felfedezésére utal, Sir Benjamin Thompson munkásságára. ford.)"

"

31

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom 331. Q. Should Buddhism be called a chart of science or a code of morals?" A. Properly speaking, a pure moral philosophy, a system of ethics and transcendental metaphysics. It is so eminently practical that the Buddha kept silent when Malunka asked about the origin of things." 332. Q. Why did he do that?" A. Because he thought that our chief aim should be to see things as they exist around us and try to make them better, not to waste time in intellectual speculations." […]" 334. Q. Is anything said about the body of the Buddha giving out a bright light?" A. Yes, there was a divine radiance sent forth from within by the power of his holiness." […]" 344. Q. What do Europeans call it now?" A. The human aura." 345. Q. What great scientist has proved the existence of this aura by carefully conducted experiments?" A. The Baron Von Reichenbach. His experiments are fully described in his Researches, published in 1844-5. Dr. Baraduc, of Paris, has, quite recently, photographed this light." 346. Q. Is this bright aura a miracle or a natural phenomenon?" A. Natural. It has been proved that not only all human beings but animals, trees, plants and even stones have it."

"

32

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom 331. Kérdés. Kéne-e a buddhizmust tudományos összegzésnek vagy morális kódnak hívni?" Válasz. Helyesen mondva, tiszta morális filozófiának, etikai rendszernek és transzcendentális metafizikának kéne hívni. Annyira messzemenően praktikus, hogy a Buddha csendben maradt amikor Malunka a dolgok eredetéről kérdezte." 332. Kérdés. Miért tette ezt?" Válasz. Mert úgy gondolta hogy fő célunknak annak kell lennie, hogy a körülöttünk lévő dolgokat úgy lássuk ahogy léteznek és hogy jobbá tegyük őket, nem annak hogy időnket elméleti töprengésekre pazaroljuk." […]" 334. Kérdés. Mondanak-e valamit egy erős fényről ami a Buddha testéből árad?" Válasz. Igen, volt egy isteni ragyogás mely belülről áradt szentségének erejétől fogva." […]" 344. Kérdés. Hogy hívják most az európaiak?" Válasz. Az emberi aurának." 345. Kérdés. Mely nagy tudós bizonyította be e aura létezését körültekintően elvégzett kísérletekkel?" Válasz. Von Reichenbach báró. Kísérletei pontosan le vannak írva Researches c. kötetében, melyet 1844-45-ben adtak ki. Dr. Baraduc, Párizsból, nemrégiben lefotózta ezt a fényt." 346. Kérdés. Ez a ragyogó aura csoda vagy természeti jelenség?" Válasz. Természeti. Bizonyítva lett hogy nem csak emberek, de állatok, fák, növények sőt még kövek is rendelkeznek vele."

"

33

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Samuel H. Kellogg: The Light of Asia and the Light of the World / Ázsia világossága és a világ világossága 1885.
 elérhető: https://archive.org/details/lightofasialight00kell"

"

PREFACE. ! There is reason to believe that a large class even of Christian people have a most exaggerated idea of the excellence of the great non-Christian religions, and the extent to which their teachings agree with those of the Gospel of Christ. This remark applies with special force at present to the case of Buddhism, in which, for various reasons, very many intelligent people, of every variety of religious opinion, have of late years come to feel a very special interest." […]" Howsoever, in any case, erroneous opinions on this subject may be formed, it is plain that error in such a matter cannot but be a very serious thing in its effect on our belief and practice. It will inevitably affect our views of the nature and extent of Divine revelation and inspiration, and the conditions of human salvation ; it will no less certainly determine our judgment as to the practical duty of Christians toward the adherents of the Buddhist and other religions. That such mistaken notions as to the relations between Christianity and Buddhism widely prevail, is often forced upon our attention, and that errors on this subject are at present doing no little mischief in unsettling faith and misdirecting practice is scarcely less evident. " […]" For himself, the author has found the months of study which the preparation of this work has involved of much practical profit. By these studies his faith has been more than ever confirmed in the religion of Christ as the one and only divinely


34

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom ELŐSZÓ! Van okunk úgy hinni, hogy még a keresztény embereknek is egy nagy csoportja eltúzott képzetekkel rendelkezik a nagy nem-keresztény vallások kiválóságáról, valamint a mértékről melyben azok tanai Krisztus tanításával egyeznek. Ezen észrevétel különösen nagy mértékben vonatkozik jelen pillanatban a buddhizmusra, mely az utóbbi években különböző okokból sok nagyon értelmes, különböző vallási elgondolású ember komoly érdeklődését keltette fel." […]" Akár hogyan is legyen, mindenesetre hibás vélemények formálódhatnak eme témáról, és nyilvánvaló hogy ilyen ügyekben egy hiba meglehetősen komoly következményekkel jár, ami a hitünkre és gyakorlására tett hatást illeti. Meglátásainkat az isteni kinyilatkoztatás és inspiráció természetéről és mértékéről , az emberi megváltás feltételeiről kétségtelenül meg fogja változtatni; ugyanilyen bizonyos, hogy meghatározza majd döntésünket a keresztények gyakorlati kötelességéről a buddhizmus és más vallások követői felé. Gyakran tereli magára figyelmünket, hogy téves képzetek uralkodnak messzemenően a kereszténység és a buddhizmus kapcsolatáról, s az is ugyanennyire evidens, hogy ezen botlások jelenleg nem kevés kárt okoznak a hit bomlasztásában és gyakorlásának rossz irányba terelésében." […]" A szerző számára sok praktikus haszont hoztak az eme munka előkészítésére szánt

felkészüléssel töltött hónapok. Ezek hatására hite, jobban mint bármikor

azelőtt, megerősödött Krisztus vallásában mint az egyetlen istenileg kinyilatkoztatott rendszere az elveszett emberi nem megváltásának."

" 35

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom revealed system for the redemption of lost men. The impressions gained in many years of intercourse with the people of India, and study of their religious works, of the immeasurable disparity between the best that heathenism can offer, and the teachings of the Gospel of Christ, have been, by these literary labours in a related field, still further deepened and strengthened. He is more than ever convinced that by comparison with other religions, Christianity not only cannot lose to our mind its high pre-eminence, but, on the contrary, is sure — the more thoroughly that such comparisons are carried out — to appear in that pre-eminence the more solitary and sublime. It is only careless, hasty, and superficial study, and consequent gross misapprehension of facts, that can ever cause these comparisons to issue in unsettling the faith of Christians. For comparison with Christianity for apologetic purposes no religion can serve us a better purpose than Buddhism. For with all its admitted excellencies as compared with other ethnic religions, it is yet the fact that the contrast between Christianity and all other religions reaches in Buddhism its most extreme expression. The facts which are brought together in this book must, we feel, certainly convince every candid mind that it was with abundant reason that that eminent Buddhist scholar, Mr. Rhys Davids, assured those who listened to the Hibbert Lectures in 1881 that " the views of life set forth in the Pali Pitakas" — the sacred scriptures of the Buddhists — are " fundamentally opposed to those set forth in the New Testament." With these prefatory words this book is now commended to the reader with the hope that it may be as helpful and quickening to his faith in Christ and His Gospel as the preparation of the book has been to the author, " S. H. K." Western Theological Seminary
 Allegheny, PA., U. S. A., 19th June 1885.
 36

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Benyomásom a felmérhetetlen egyenlőtlenségről a pogányság legjobbjai és Krisztus tanítása között, melyet az india népével való sok évnyi érintkezésből, vallásos munkáik tanulmányozásából kaptam, még inkább megerősödött ezen más területű irodalmi erőfeszítésektől. Meg vagyok róla győzödve, hogy más vallásokkal történő összehasonlításakor a kereszténység nem csak, hogy nem tudja számunkra elveszíteni kitűnőségét, de, ezzel szemben, - minnél alaposabban történnek ezek az összehasonlítások, annál inkább - még bizonyosan eme kitűnőségében egyedülinek és fölényesnek fog tetszeni. Csak a gondatlan, elkapkodott és felületes tanulmány valamint következetesen a tények otromba félreértelmezése az, amely az ilyen összehasonlításoknál a keresztény hit megingásához vezethet. Ugyanis hitvédő okból folytatott összehasonlításhoz semelyik vallás nem oly alkalmas, mint a buddhizmus. Mert minden belátható kitűnősége, ha összevetjük más népek vallásaival, ellenére, tény hogy a kereszténység összevetése más vallásokkal a buddhizmussal éri el legszélsőségesebb formáját. Úgy érzem, hogy az eme könyvben összegyűjtött tények bizonyosan meg fognak győzni minden pártatlan elmét, hogy az eminens buddhista tudós, Rhys David úr, bőséges indokkal nyugtatta meg az 1881-es Hibbert Lectures hallgatóságát arról, hogy “A Pali Pitakaban” - a buddhisták szent irataiban - “található életszemlélet alapvetően ellenkezik az Újszövetségével.” Ezzel az előszóval ajánlom most az olvasónak ezt a könyvet, azzal a reménnyel, hogy ugyanolyan hasznos és a keresztény hitet erősítő lesz számára, ahogy előkészítése volt szerzőjének." S.H.K." Nyugati teológiai papnevelde
 Allegheny, PA., U. S. A., 1885 Június 19.


37

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Monier-Williams: Buddhism in its Connexion with Brahmanism and Hinduism, and its Contrast with Christianity / A buddhizmus, kapcsolata a brahmanizmussal és a hinduizmussal, valamint szembeállítása a kereszténységgel 1890.
 elérhető itt: https://archive.org/details/buddhism029619mbp"

" LECTURE XVIII. BUDDHISM CONTRASTED WITH CHRISTIANITY! […] " And first of all I must remind those who heard my earlier Lectures of the grand fundamental distinction which they were intended to establish namely, that Christianity is a religion, whereas Buddhism, at least in its earliest and truest form, is no religion at all, but a mere system of morality and philosophy founded on a pessimistic theory of life. " Here, however, it may be objected that, before we exclude Buddhism from all title to be called a religion, we ought to define what we mean by the term ‘religion' " Of course, it will be generally acknowledged that mere morality need not imply religion, though - taking the converse - it is most undeniably true that religion must of necessity imply morality. " Unquestionably there have been great philosophers in ancient times who have lived strictly moral lives without acknowledging any religious creed at all. Many excellent men, too, exist among us in the present day, who resent being called irreligious, and yet hold no definite religious doctrines, and decline to accept any system which commits them to absolute belief in anything except an eternal Energy or Force. 


38

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom XVIII. ELŐADÁS. A BUDDHIZMUS SZEMBEÁLLÍTÁSA A KERESZTÉNYSÉGGEL.! […]" És először is emlékeztetnem kell azokat, akik halloták a korábbi előadásokat, a fő, alapvető különbségre melyre azok rá akartak mutatni; nevezetesen arra, hogy a kereszténység egy vallás, míg a buddhizmus, legalábbis legkorábbi és legigazabb formájában, egyáltalán nem az, hanem egyszerűen egy morális és filozófiai rendszer az élet pesszimista teóriájára alapozva." Habár itt tiltakozásnak lehet helye. Mielőtt a buddhizmust mindennemű vallás terminustól megfosztjuk, meg kell határoznunk mit értünk vallás alatt." Természetesen általánosan elfogadott hogy csupán a moralitás nem feltétlenül jelent vallást, habár - ha ellenkezőjét vesszük - tagadhatatlanul igaz hogy a vallás szükségszerűen hordozza magával az erkölcsöt." Nem kérdés hogy éltek olyan nagy filozófusok az ókorban akik szigorúan erkölcsös életet folytattak anélkül, hogy bármilyen vallást magukénak ismert volna el. Sok kiváló férfiú is, kik jelenleg közöttünk élnek, zokon veszik ha vallástalannak nevezik őket, de nem tartoznak egy határozott doktrína hívei közé s egy olyan rendszert sem hajlandóak elfogadni mely kizárólagos hitet kíván tőlük bármiben ami nem örök Energia vagy Erő."

"

39

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Clearly the definition of the word ‘religion' is beset with difficulties, and its etymology is too uncertain to help us in explaining it . We shall, however, be justified if we affirm that every system claiming to be a religion in the proper sense of the word must postulate the eternal existence of one living and true God of infinite power, wisdom, and love, the Creator, Designer, and Preserver of all things visible and invisible. " It must also take for granted the immortality of man's soul or spirit, and the reality of a future state and of an unseen world. It must also postulate in man an innate sense of dependence on a personal God - a sense of reverence and love for Him, springing from a belief in His justice, holiness, wisdom, power, and love, and intensified by a deep consciousness of weakness, and a yearning to be delivered from the presence, tyranny, and penalty of sin." Then, starting from these assumptions, it must satisfy four requisites. " First, it must reveal the Creator in His nature and attributes to His creature, man. " Secondly, it must reveal man to himself. It must impart to him a knowledge of his own nature and history - what he is ; . why he was created ; whither he is tending ; and whether he is at present in a state of decadence downwards from a higher condition, or of development upwards from a lower. " Thirdly, it must reveal some method by which the finite creature may communicate with the infinite Creator - some plan by which he may gain access to Him and become united with Him, and be saved by Him from the consequences of his own sinful acts. " Fourthly, such a system must prove its title to be called a religion by its regenerating effect on man's nature; by its influence on his thoughts, desires, 
 40

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom Nyílvánvaló hogy a ‘vallás’ meghatározása egy nehézségekkel teli feladat, és etimológiája túl bizonytalan ahhoz hogy segítségünkre legyen magyarázatában. Azonban igazolva leszünk ha azt állítjuk hogy minden rendszer mely vallásnak tekinti magát a szó helyes értelmében alapul veszi egy élő és igaz Isten örök létét, ki határtalan erővel, bölcsességgel és szeretettel rendelkezik, ő a Teremtője, a Tervezője, és a Fenntartója minden láthatónak és láthatatlannak." Ezen kivül magától értetődőnek kell hogy tekintse az emberi lélek vagy szellem halhatatlanságát, egy jövőbeni állapot valamint egy ismeretlen világ valóságát. Emellett az embertől egy személyes Istenre való természetes utaltságot kíván meg - tiszteletet és a szeretetet Iránta, mely az Ő igazságoságába, szentségébe, bölcsességébe, erejébe és szeretetébe vetett hitből fakad, megerősítve a gyengeség mély tudatától és vágyakozva a menekülésre a Bűn jelenléte, zsarnoksága és büntetése elől." Így, ezekből a feltételezésekből kiindulva, négy feltételnek kell megfelelnie." Elsőként, fel kell fednie a Teremtőt az ő természetében és jellemzőiben teremtménye, az ember előtt." Másodszor, fel kell fednie maga előtt az embert. Meg kell ismertetnie vele saját természetét és történetét - mi ő; miért lett teremtve; hova tart; és hogy jelenleg a hanyatlás állapotában van-e egy magasabb szintről, vagy egy felvirágzásban." Harmadszor, fel kell mutatni egy módot, melyen keresztül a véges lény kommunikálhat a végtelen Teremtővel - egy módszert mellyel Hozzá juthat és egyesülhet Vele, megmenthettetik Általa saját bűnös cselekedeteinek következményeitől." Negyedszer, egy ilyen rendszernek be kell bizonyítania a vallási címét hatásával az emberi természetre, mely általa újjászületik; hatásával gondolataira,
 41

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom passions, and feelings ; by its power of subduing all his evil tendencies ; by its ability to transform his character and assimilate him to the God it reveals. " It is clear, then, that tried by such a criterion as this, early Buddhism could not claim to be a religion. It failed to satisfy these conditions. It refused to admit the existence of a personal Creator, or of man's dependence on a higher Power. It denied any eternal soul or Ego in man. It acknowledged no external, supernatural revelation. It had no priesthood - no real clergy ; no real prayer ; no real worship. It had no true idea of sin, or of the need of pardon (p. 124), and it condemned man to suffer the consequences of his own sinful acts without hope of help from any Saviour or Redeemer, and indeed from any being but himself. " […]


42

Dóber Ágnes: Egy tizenkilencedik századi rémálom vágyaira, szenvedélyeire és érzéseire; gonosz tendenciáinak legyőző erejével; személyét átalakító és a feltárt Istenhez közelebb hozó képességével." Így nyílvánvaló, hogy ilyen kritériumok elé állítva a korai buddhizmust nem lehetett vallásnak nevezni. Ezen előírásoknak nem felelt meg. Nem volt hajlandó egy személyes Teremtő létezését belátni, vagy az ember függését egy Felsőbb Hatalomtól. Az ember örök lelkét vagy bármilyen egoját tagadta. Semmilyen külső, természetfeletti kinyilatkoztatást nem ismert el. Nem volt valós papsága - semmi valós klérikussága; semmi valós imája; semmi valós imádása. Nem volt semmi valós fogalma a bűnről, vagy a bűnbocsánat szükségességéről (124. old.), és az embert saját bűnös cselekedetei következményeinek elszenvedésére ítélte, mindenféle Megmentő vagy Megváltó segítségének reménye nélkül, valóban bármilyen lénytől magán kivül." […]"

"

43

Kelet - egy folyóirat nekünk! A CÉL! Egy netes elérhetőségű orientalisztikás folyóirat a hazai diákság számára. Ez egy olyan fórum, ahol gyakorolhatják fordítási, kutatási képességeiket, illetve hasznos információkat, tippeket kaphatnak régi és jelenlegi diáktársaiktól."

KI?! Bárki, aki keleti tanulmányokat (kínai, koreai, japán, mongol illetve tibeti szakterületek) folytat/folytatott jelentkezhet magyar nyelvű anyagával. A benyújtott szöveget nem muszáj külön erre a célra írnia/ fordítania."

HOVA:! A folyóirat publikált tudományos folyóiratok mintájára szerkesztve, letölthető pdf-ként jelenik meg a keletafolyoirat.wordpress.com weboldalon."

Ha érdekel, látogasd meg a keletafolyoirat.wordpress.com weboldalt, vagy írj az [email protected] címre!!

"

A következő szekciókba lehet anyagot benyújtani az alábbi kritériumokkal:"

‣ Műfordítás: " •･ bármilyen keleti nyelven írott irodalmi igényű szöveg illetve szövegrészlet fordítása, min. 1 oldal terjedelemben (magyarul)" •･ a beküldött fordítás mellé kérjük az erdeti szöveg csatolását is (jó minőségű fotó, szken, illetve netes elérhetőség is elfogadott), annak bibliográfiai információjával együtt" ‣ Tudományos tanulmány/cikk fordítása:" •･ bármilyen nyelvű tudományos szöveg illetve szövegrészlet, min. 1 oldal terjedelemben (magyarul)" •･ a beküldött fordítás mellett szerepeljen az erdeti szöveg bibliográfiai információja" ‣ Saját kutatási anyag:" •･ magyarul írodott saját, tudományos törekvésű munka min. 5 oldal terjedelemben, bibliográfiával, lábjegyzetekkel ellátva" •･ öt darab kulcsszó megjelölése" •･ max. 150 szavas rövid összefoglaló csatolása" ‣ Beszámoló:" •･ 1-2 oldalas magyar nyelvű esszé" •･ tematika: " - cserediák/külföldi tanulmányi tapasztalat, " - ‘bárcsak elsőben tudtam volna’, " - tanulási tippek és trükkök, " - itthoni élmények az orientalisztikával kapcsolatban" - ismertető egy kevésbé ismert témáról, amely a saját kutatási anyag szekcióba azonban nem illik bele" A jelentkezéshez emellett szükséges a beküldő volt illetve jelenlegi egyetemének és szakának megjelölése.

45