A HUDI20027 Kelet-Mezőföldi löszvölgyek

A HUDI20027 Kelet-Mezőföldi löszvölgyek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Budapest 2014

A HUDI20027 KELET-MEZŐFÖLDI LÖSZVÖLGYEK NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia

Vezető szakértők Sipos Katalin (természetvédelem) Csihar László (agrár) Közreműködő szakértők Horváth András

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!


Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….….. 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………....

5

1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

5

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

5

1.3. Kiterjedés ……………………………………………………………………………………………………………

5

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ………………………………………………………………

5

1.5. Érintett települések …………………………………………………………………………………………………..

5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák…………………………………………………………………………………………

6

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

6

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...

8

3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………... 10 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………... 10 3.2. Kezelési javaslatok …………………………………………………………………………………………………. 10 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 20 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 20 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 20 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 20 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 20 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ... 20 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 21 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 21 3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………. 21 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 21 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ………………………………………………………………………... 21 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 21 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. 22 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció…………………………………………………… 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 24 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 24 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 24 1.1.2. Vízrajzi adottságok…………………………………………………………………………………………….. 24 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 24 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 25 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek…………………………………………….. 25 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok……………………………………….…

27

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….

27

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 27 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 28 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 28 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 28 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 28 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 30 3. Térképek ………………………………………………………………………………………………………………….. 31


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Kelet-Mezőföldi löszvölgyek jóváhagyott természetmegőrzési terület (kjKTT)

kiemelt

jelentőségű

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20027

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

315,5 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: • • • •

Szubkontinentális peripannon cserjések (40A0) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) Szubpannon sztyeppék (6240) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) Síksági pannon löszgyepek (6250) * Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Festuco-Brometalia) (6510) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról)

SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek • •

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) fontos orchidea lelőhelyei * (6210)

1.4.2. Jelölő fajok A tervezési területen közösségi jelentőségű faj előfordulásáról nincs tudomásunk.

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település FEJÉR MEGYE Előszállás Mezőfalva Nagykarácsony

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

143,83 60,6 111,04

2,43 0,75 3,65

5


1.6. Egyéb védettségi kategóriák Kiterjedés (ha)

Típus

Kód

Név

Ökölógiai háló

ÖF

ökológiai folyosó

Magterület

MT

magterület

Földvár – ex lege

0160

Bolondvár

Védetté nyilvánító jogszabály száma

2,274

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

310,681

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv.

1.7.2. Településrendezési eszközök • • •

Előszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 85/2005 (IX.26) sz. határozata Előszállás község Szerkezeti Tervéről, valamint 15/2005. (IX.1.) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról. Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006 (VIII.2.) sz., 7/2008 (VIII.7.) módosításokkal kiegészített rendelete Mezőfalva Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról. Nagykarácsony község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010 (VI.10.) sz. rendelete Nagykarácsony község Helyi Építési Szabályzatáról.

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

612. sz. Sárosdi Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2008. január 1. – 2017. december 31.)

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek •

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 10030/2007. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Nagykarácsonyi Karácsony Vadásztársaság (2425 Nagykarácsony, Petőfi u. 27.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. június)

•

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 22418/2007.. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Mezőfalvai Zrt. Földtulajdonosi Közösség (2422 Mezőfalva-Nagysismánd) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. október)

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll.

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.11 Sió részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

6


1.7.7. Egyéb tervek • 1.7.8. Jogerős engedélyek •

7

A HUDI20027 KELET-MEZŐFÖLDI LÖSZVÖLGYEK NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

2. Veszélyeztető tényezők

H

Érintett terület nagysága (%) 60

A 04.01.02 intenzív birka legeltetés

H

5

A 04.02

alullegeltetés

M

15

A 07

biocid hormonok, használata

M

2

B 02.01.02 erdőfelújítás idegenhonos fafajokkal

H

10

D 02.01.01 villanylégkábel

L

5

M

100

F 03.01.01 vadak károkozása

L

100

I 01

L

10

Kód A 03.02

F 03.01

Veszélyeztető tényező neve extenzív kaszálás

termékek, kemikáliák

és

telefon

vadászat

idegenhonos fajok jelenléte

inváziós

Jelentősége

8

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Síksági pannon löszgyepek (6250), élőhelyek fenntartása érdekében szükséges Síksági pannon löszgyepek (6250); Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) fontos orchidea lelőhelyei (6210), a nagylóki területen az élőhelyekre veszélyes mértéket is elér Síksági pannon löszgyepek (6250); az előszállási völgyben a legeltetés hiánya cserjésedést okoz Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) fontos orchidea lelőhelyei (6210), Síksági pannon löszgyepek (6250) dergadáció, homogenizálódás Síksági pannon löszgyepek (6250); az előszállási völgyben fehér akác (Robinia pseudoacacia), illetve nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) állományok felújítása során jelent problémát Síksági pannon löszgyepek (6250), a fenntartáshoz kapcsolódó területhasználat Síksági pannon löszgyepek (6250), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) fontos orchidea lelőhelyei (6210), a vadászathoz kapcsolódó közlekedés, taposás Síksági pannon löszgyepek (6250), a növekvő vaddisznó állomány túrása Síksági pannon löszgyepek (6250), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) fontos orchidea lelőhelyei (6210),


K01.03

kiszáradás

K 02.01

fajösszetétel szukcesszió

változás,

M

18

L

10

9

fehér akác (Robinia pseudoacacia), illetve nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) spontán megjelenése a gyepekben Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), élőhely eltűnése Síksági pannon löszgyepek (6250), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) fontos orchidea lelőhelyei (6210) területének növekedése a löszgyepek rovására.


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen kiemelt cél a löszgyepek és mocsárrétek megőrzése, illetve kiterjedésének és fajkészletének fejlesztése. Ennek stratégiai szintű eszköze gyepterületek szukcessziójának visszafordítása, a löszgyepeket és mocsárréteket fajkészletükkel együtt megőrző tájhasználat biztosítása, az invazív fajok folyamatos visszaszorítása, a vízháztartás lehetőség szerinti közelítése a természeteshez. Szükséges a Natura 2000 jelölő értékeket veszélyeztető invazív fafajú erdők fokozatos fafajcserés felújítása.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.”

3.2.1. Élőhelyek kezelése Az élőhelyek kezelésére először a nem gazdálkodáshoz köthető javaslatokat adjuk meg. Ide tartoznak beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, valamint az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek és kritikus pontok azonosítása. Ezt követően a mezőgazdasági tevékenységekhez köthető javaslatok következnek, melyeket először kezelési egységek, majd művelési ágak szerint csoportosítva adunk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot hívjuk, ami igényeikben azonos, egyforma kezelést igénylő élőhelyeket foglal össze, melyek tartozhatnak külön élőhelykategóriába, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet. A javaslatokat az 1. táblázatban összefoglaljuk, bemutatva a két csoportosítási szempont metszéspontjait. A mezőgazdaság után az erdő-, víz- és vadgazdálkodásra vonatkozóan is javaslatokat teszünk. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - A területen az ipari, valamint bányászati tevékenység végzése nem javasolt. - Új épület és építmény létesítése – a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül – nem javasolt. - gépjárműközlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáson közvetlenül kapcsolódó mértékben kívánatos. A területen elsősorban a kezelés élőhelytípushoz való harmonizációjára lenne szükség. A gyepen a kezelés aránytalan: bizonyos részeket egyáltalán nem kezelik, ahol pedig van állat, ott a nem megfelelő hektáronkénti állategység miatt a gyep fokozatosan degradálódik a túllegeltetés miatt. A legeltetés hiánya kapcsán az inváziós fajok előtörése az elmúlt időszakban felgyorsult, és komoly problémát jelent a területen. Mezőgazdaság: Kezelési egység alapján: 1. szántó a. ajánlott a szegélybe eső szántók visszagyepesítése a természetes élőhelyre jellemző gyepkeverékkel b. a túlhasznált szántók visszagyepesítése javasolt megfelelő típusú gyepkeverékkel a földhivatali nyilvántartás szerint

10


2. nedves kaszálók a. a völgyek alsó területein lévő gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt b. A területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás szárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott. c. kaszálás időpontja: június 30. után javasolt 3. löszgyep kaszálók a. kaszálás időpontja: június 15. után javasolt b. a völgyek alsó területein lévő gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt c. A területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás szárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott. d. legeltetni lehet 4. vizes élőhelyek a. vízelvezetés nem javasolt, árkok mederkarbantartása nem indokolt b. nádvágás végezhető a területen. 5. legelőterületek a. a völgyek oldalában elhelyezkedő pannon síksági löszgyepeken a legeltetés folytatása javasolt, amit az ott található fokozottan védett és védett növények szaporodásához kapcsolódóan kellene meghatározni b. fokozott figyelemmel kellene lenni az inváziós fajokra, azokat mechanikus (esetén vegyszeres) megoldással ki kellene szorítani a területről. c. a téli legeltetés a területen engedélyhez kötött d. az itató/delelőhelyek kijelölését a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetve szükséges végezni e. az inváziós fajokkal – keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), bálványfa (Ailanthus altissima), fehér akác (Robinia pseudoacacia), selyemkóró (Asclepias syriaca), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) – cserjésedő, fásodó legelőterületeken gondoskodni kellene ezen fajok visszaszorításáról és a legeltetés fenntartásáról. f. a legelőterületek kaszálhatóak 6. fás állományok a. üzemtervezett erdők meghatározó állománya az fehér akác (Robinia pseudoacacia). Az erdőfelújítások során előtérbe kellene helyezni az őshonos fajokkal történő helyettesítést.

-

Művelési ág szerint: erdőterület művelési ág: Kód

Kategória

E01

adminisztráció

E04

egyéb

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében

11


E05

egyéb

E06 E18

egyéb fajvédelem

E20

fajvédelem

E25

fajvédelem

E26

állománynevelés

E28

állománynevelés

E29

állománynevelés

E30

állománynevelés

E31

állománynevelés

E35

véghasználat

E37

véghasználat

E47

felújítás

E49

felújítás

E51

felújítás

E52

felújítás

E57

felújítás

E63

felújítás

E65

felújítás

E67

felújítás

idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. Fahasználatok során a kitermelt faanyag vonszolásos közelítése tilos. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Tájidegen fafajokból álló erdősítés legalább 20% elegyarányban tájhonos fafajokkal elegyítendő. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl.

12


-

E68

inváziós növényfajok visszaszorítása

E69


E70


E73


gyep) hasznosítandók. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogfehér akác (Robinia pseudoacacia) kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra.

vadgazdálkodás Kód VA01 VA02

Kategória

Erdőterületekre vonatkozó előírások Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell

13


keríteni. A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos.

VA03

-

vizes területek: Kód V01

-

Kategória 1

Kategória 2 agrotechnika

V07

területhasználat

V09

vízgazdálkodás

V10 V13

halastó halastó

V16

halastó

V17

halastó

V19

halastó

V33

halastó

V42

nádas

V45

nádas

V50

nádas

V53

nádas

V57

nádas

V58

nádas

gyepek: Kód GY01

Kategória 1 korlátozra javasolt mg-i műveletek

Vizes területekre vonatkozó előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. Halastavak medrének meszezése tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történő mozaikos (max. 2 ha) kialakítása szükséges, melynek időpontját a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területről el kell szállítani. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A szaporodási időszakban a tó feltöltését követően a – tervezett lehalászási időszakoktól eltekintve – a tó vízszintje legfeljebb +/- 20 cm-t ingadozhat. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell . November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos.

Kategória 2 agrotechnika

14

Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett.


GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY18 GY20 GY22 GY24

GY26 GY27

korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

agrotechnika

Műtrágyázás nem megengedett.

agrotechnika

korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett.

agrotechnika agrotechnika

Fogasolás nem megengedett.

agrotechnika

Tárcsázás nem megengedett.

agrotechnika

Hengerezés nem megengedett.

agrotechnika

Gyepszellőztetés nem megengedett.

agrotechnika

Kiszántás nem megengedett.

agrotechnika

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett.

agrotechnika agrotechnika használat

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás.

használat

Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

használat

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

avarosodás megakadályozása

javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

GY28

javasolt mg-i műveletek

GY30


15


GY31


GY32


GY33


GY36

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások

GY41

GY44

GY45

GY47

GY49

GY64

GY67

GY68

legeltetési sűrűség legeltetési sűrűség

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. A terület túllegeltetése tilos.

Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha.

legeltetési sűrűség

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

lelegeltetési időszak

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.

lelegeltetési időszak

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

legeltetési mód

Villanypásztor használata nem megengedett.

legeltetési mód

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

legeltethető állatok

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.


Legeltethető állatfaj: juh.

16


GY69

GY72

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások kaszálás

kaszálási időpont

Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY73

kaszálás

kaszálási időpont

Kaszálás június 30. után lehetséges.

GY80

kaszálás

kaszálási mód

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY83

kaszálás

kaszálási mód

GY84

kaszálás

kaszálási mód

GY85

kaszálás

kaszálási mód

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87

kaszálás

kaszálási mód

GY92

kaszálás

kaszálási mód

GY93

kaszálás

kaszálatlan terület

GY99

kaszálás

kaszálatlan terület

GY103

kaszálás

GY104

kaszálás

tisztító kaszálás

GY112

kaszálás


GY114

kaszálás


GY70


Legeltethető állatfaj: kecske.


Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).

17

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne


sérüljenek. GY116 o -

környezetvédelem Gyepterületen trágyaszarvas tilos. 73 kiegészítés. vannak területek, ahol június 1után lehet kaszálni

kialakítása

szántó Kód SZ01 SZ04

Kategória betakarítás betakarítás

SZ07

fajvédelem

SZ10

környezetvédelem

SZ21 SZ22 SZ24

növényvédelem növényvédelem növényvédelem

SZ35

tápanyag utánpótlás

SZ43 SZ44 SZ45 SZ46 SZ47 SZ48 SZ54

vetésváltás vetésváltás agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika élőhelyrekonstrukció

Szántóterületekre vonatkozó előírások Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.

Művelési ág/kezelési egység Erdő szántó nedves kaszáló

Gyep

E18; E25; E67; GY01, E69; E70; E73 GY03, GY06, GY09-16, GY24, GY27,

18

Vizes

GY02, V7; V16; V58 GY05, GY07; GY20, GY26, GY28,

Szántó Sz SZ01, SZ07, SZ22, SZ24


löszgyep kaszáló

vizes élőhely legelőterület

fás állományok

GY30, GY31, GY32, GY33, GY72, GY73, GY80, GY83, GY84, GY85, GY87, GY92, GY93, GY99, GY103, GY112, GY116 E18; E25; E67; GY01, GY02, V7; V16; V58 E69; E70; E73 GY03, GY05, GY06, GY07, GY09-16, GY22, GY24, GY26, GY27, GY28, GY30, GY31, GY32, GY33, GY36, GY41, GY45, GY47, GY64, GY67-70, GY80, GY83, GY84, GY85, GY87, GY92, GY93, GY99, GY103, GY112, GY116 V E18; E25; E67; GY01, GY02, V7; V16; V58 E69; E70; E73 GY03, GY05, GY06, GY07, GY09-16, GY18, GY22, GY24, GY26, GY27, GY28, GY30, GY31, GY32, GY33, GY36, GY41, GY44, GY45, GY47, GY49, GY67-70, GY83, GY84, GY85, GY87, GY92, GY93, GY99, GY103, GY104, GY112, GY114, GY116 E

Vadgazdálkodás: • optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: • vadgazdálkodás-vadászat o időbeni:

19

SZ01, SZ07, SZ22, SZ24

SZ01, SZ07, SZ22, SZ24


• • •

o módbeli: o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: vadföldek kialakítása: vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek:

Vízgazdálkodás • az esetleg szükségesé váló kotrássorán kitermelésre került anyagot a Natura 2000 területen belül tárolni nem javasolt • vízelvezetés, árkok karbantartása nem javasolt

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás -

EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

-

-

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG): GY54 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól: VA02; VA03 A 612. sz. Sárosdi Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2008. január 1. – 2017. december 31.) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: GY103 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól: GY02, GY03, GY04, GY05, GY06, GY08, GY10, GY13, GY14, GY15, GY16, GY24, GY26, GY42, GY83, GY84, GY85, GY87, GY93, GY107, GY115 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól: GY01, GY02, GY07, GY09, GY11, GY12, GY28, GY29, GY30, GY31, GY34, GY51, GY65, GY68, GY71, GY80, GY108; GY109; GY112 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról: E05; E06; E07; E25; E30; E50; E51; E54; E62; E63; E65; E69; E70; E73

20


3.3.1. Agrártámogatások a.

Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer:

A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a következő AKG támogatást veszik igénybe: • BA) Extenzív gyepgazdálkodási célprogram b.

Javasolt agrártámogatási rendszer: Az élőhelyek mozaikos eloszlása miatt gazdának pillanatnyilag nem éri meg a élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez.

3.3.2. Pályázatok 3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Kelet-Mezőföldi löszvölgyek (HUDI20027) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - 2013. május 13-án az illetékes járási hivatal írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Nem kaptunk választ. - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A 2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében 2013. május 9-én megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Kelet-Mezőföldi löszvölgyek Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: -

Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

21


Eszköz típusa terepbejárás gazdafórum önkormányzati közzététel honlap

Célcsoport

Címzett

a területileg érintett nemzeti park igazgatóság gazdálkodók, települési önkormányzatok gazdálkodók, tulajdonosok, települési önkormányzatok lakosság

érintettek levélben vagy falugazdászok; e-mailben történő igazgatóság megkeresése

Időpont + kapott észrevétel 2013.05.09.

Vértes-Mezőföldi Tájegység Előszállás, Mezőfalva, 2014.04.01- 06.30. Nagykarácsony Előszállás, Mezőfalva, 2014.07.01-07.15. Nagykarácsony

erdészeti Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala; Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.13: nincs visszajelzés 2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: A járási hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet. -

22


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Kelet-Mezőföldi löszvölgyek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20027) teljes kiterjedése 315,5 ha. A terület három egységből áll, amelyek egy-egy település határához tartoznak: – a mezőfalvi egység kiterjedés 60,6 ha, – a nagykarácsonyi egység kiterjedése 111,1 ha, – az előszállási egység kiterjedése 143,8 ha. A természeti tájak rendszertani felosztása szerint mindhárom egység a Mezőföld középtájhoz, a DunaSárvíz köze kistájcsoporthoz, azon belül a Közép-Mezőföld kistájhoz tartozik (MAROSI – SOMOGYI 1990). A Közép-Mezőföld nagy része löszplató, amelyet a bevágódó löszvölgyek tesznek változatos felszínűvé. A természetmegőrzési terület mindhárom egységét egy-egy völgy, illetve völgyrendszer foglalja magába. A három völgy közül kettő a Közép-Mezőföld Paks-seregélyesi táblarögén helyezkedik el, de ezen belül már két különböző geomorfológiai tájhoz tartoznak. A nagykarácsonyi Róbert-völgy a tektonikailag erősen feldarabolódott Sárbogárdi-rög egyik szép löszvölgye. Az Előszállás melletti löszvölgy már egy másik lösztáblán, a Dunakömlőd-paksi rögön foglal helyet, amelyet igen vastag löszréteg, és kiterjedt löszvölgyrendszerek jellemeznek. A természetmegőrzési terület mezőfalvi egysége az előbbiektől eltérően már nem a Paks-seregélyesi táblarögön, hanem azt a szomszédos Pentelei-táblarögtől elválasztó süllyedékterületen helyezkedik el (ÁDÁM 1959). A Natura 2000 terület három egysége közül felszínalaktanilag a nagykarácsonyi Róbert-völgy a legjellegzetesebb löszvölgy. A völgyfőtől kelet-délkeleti irányban húzódó völgyszakasz 4,8 km hosszú, lefutását kisebb kanyarok és bevágódások teszik változatossá, illetve alsó harmadánál egy oldalvölgy torkollik bele. Az előszállási egység egy kb. 2,5 km hosszú, széles völgyszakaszt, valamint az abba délről becsatlakozó, elágazó keskenyebb völgyet (Túzoki-völgy) foglalja magába. A legkevésbé markáns a Mezőfalvától délre elhelyezkedő patakvölgy, ami a löszplatót kelet felől határoló idős süllyedékterületen húzódik. Itt már nem típusos lösz találunk, hanem pleisztocén kori folyóvízi üledékeket; a süllyedékterület homokos, agyagos, kavicsos és löszös üledékekkel töltődött fel (ÁDÁM 1959).

1.1.1. Éghajlati adottságok A Kelet-Mezőföldi löszvölgyek környékére a Mezőföldön általánosan érvényre jutó éghajlat jellemző, ezért az erdőssztyepp-övbe tartozik. A csapadék éves mennyisége 550 mm körüli, eloszlása azonban évről évre változó lehet. A Zólyomi-féle klímastatisztika (ZÓLYOMI 1958) alapján a szubmediterrán csapadékjárás az évek 25%-ban jelentkezik, és a sztyeppévek gyakorisága is 20% körüli (BORHIDI 1981).

1.1.2. Vízrajzi adottságok Mindhárom völgyön egy-egy időszakos kis vízfolyás halad keresztül, medrüket csatornává alakították át. A patakok vizét a nagykarácsonyi és az előszállási völgyszakasz alsó részénél tavakká duzzasztották, de ezek közül már csak az előszállási halastó van meg. Az időszakos vízfolyások mentén helyenként nagyobb kiterjedésű nádas mocsarak is kialakultak, medrükben nádas, gyékényes és magassásos sávok alakultak ki.

1.1.3. Talajtani adottságok A természetmegőrzési terület előszállási és nagykarácsonyi egységében a lösz az alapkőzet, ennek megfelelően az uralkodó talajtípus a mészlepedékes csernozjom. A Mezőfalva környéki süllyedékterületen többféle talajtípus váltja egymást, melyek közül a Natura 2000 területen réti öntéstalaj, réti csernozjom és humuszos homoktalaj egyaránt előfordul.

24


1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6250

Élőhelytípus megnevezése Síksági pannon löszgyepek

Reprezentativitás (A-D) B

SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) fontos orchidea lelőhelyei Élőhely neve Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: mindhárom foltban nagyobb, egybefüggő foltokban van jelen Élőhely területi aránya: 18,8% Élőhely kiterjedése a területen: 59 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: D34, D34xH5a, D34xOB, D34xOC, D34xP2a, D34xRA Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: D34 Társulástani besorolás: Cirsio cani – Festucetum pratensis A löszvölgyek völgyaljában alakult ki, de a völgytalpnak a völgy felső vége felé eső részében már gyakran átadja helyét a löszgyepnek. Állományalkotó faj a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), pusztai csenkesz (Festuca pratensis), francia perje (Arrhenatherum elatior), kiszáradó állományokban a közönséges tarackbúza (Agropyron repens). Használata leggyakrabban kaszálás, ritkán legeltetés. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az ide tartozó élőhelyfoltok közül a 4-es természetességű állományok összkiterjedése kb. 24 hektár, ami az élőhelytípus teljes kiterjedésének 40 százaléka. Az állományok kb. 45%-ának természetessége 3-as, a többi 2-es. Az élőhely leromlását főképpen a kiszáradás, de gyakran a taposás, esetenként a zavarás következtében kialakuló erőteljes gyomosodás okozza Élőhely veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: I01, K01.03

Élőhely neve Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) fontos orchidea lelőhelyei Élőhely kódja: 6210 Élőhely előfordulása a területen: a Nagykarácsonyhoz tartozó foltban találhatók állományai viszonylag összefüggő foltokban

25


Élőhely területi aránya: 2,2% Élőhely kiterjedése a területen: 6,9 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H4, H5axH4 kiterjedésének fele, H4xP2b kiterjedésének fele. Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: H Társulástani besorolás: Euphorbio pannonicae – Brachypodietum pinnati Az állományalkotó fajok közül a legfontosabb a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), amelyhez a pusztai csenkesz (Festuca rupicola) társul. Gyakran előfordul benne a lapos zabfű (Avenula praeusta), a pelyhes zabfű (Avenula pubescens), a francia perje (Arrhenatherum elatior) és a csomós ebír (Dactylis glomerata). Konstans eleme a magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), jellemző még akoloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), tarka koronafürt (Coronilla varia), magyar kutyatej (Achillea pannonica), tejoltó galaj (Galium verum), homoki gurgolya (Seseli annuum), budai imola (Centaurea sadleriana). A természetközeli állományok színezőelemekben gazdagabbak (ilyen pl. a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), kardos peremizs (Inula ensifolia), hengerfészű peremizs (Inula germanica), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), karcsú orbáncfű (Hypericum elegans), bugás macskamenta (Nepeta pannonica), nagyezerjófű (Dictamnus albus), hegyi árvalányhaj (Stipa joannis), tarka nőszirom (Iris variegata). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az állományok többnyire közepesen leromlottak, viszonylag fajszegények; 3-as természetességi értékűek. Van néhány jobb állapotban fennmaradt állományfolt, amely a 4-es természetességet is elérik, színezőelemekben (pl. erdőssztyepp fajokban) gazdagok (pl. 79., 162., 193., 294. élőhelyfolt). Erőteljes taposás és legelés hatására egyes állományai sztyeppesedtek, és a xerofil löszgyephez hasonló állományokká alakultak át (ilyen pl. a 183. folt). Élőhely veszélyeztetettsége: Nagy mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A04.01.02, A07, F03.01, I01, K02.01

Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: elszórtan a területen Élőhely területi aránya: 17,5% Élőhely kiterjedése a területen: 55,3 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H5a, H5axH4 kiterjedésének fele, H5axP2b kiterjedésének fele Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: H5a Társulástani besorolás: Salvio – Festucetum rupicolae Az állományalkotó fajok közül a leggyakoribb a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), kunkorodó árvalányhaj (Stipa capillata), árva rozsnok (Bromus inermis), deres búzafű (Agropyron intermedium). A barázdált csenkeszt (Festuca rupicola) az erősen legeltetett állományokban a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) helyettesíti. Az erodált talajú lejtőkön a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) szaporodhat el. A kétszikűek közül jellemző a mezei zsurló (Salvia pratensis), tejoltó galaj (Galium verum), réti útifű (Plantago media), magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), az egykor erősen legeltetett helyeken gyakori a fehér pemetefű (Marrubium peregrinum), mezei iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa). A fajgazdag, szép állományokban megjelenik az apró nőszirom (Iris pumila), szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), selymes peremizs (Inula oculus-christi), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), parlagi rózsa (Rosa gallica), homoki vértő (Onosma arenarium). A tavaszi hérics (Adonis vernalis) az erősebben legeltetett részeken is megél. A borzas macskamenta (Nepeta parviflora) a Róbert-völgy száraz löszgyepében tenyészik. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az állományok többnyire közepesen leromlottak, fajkészletükből hiányoznak a színezőelemek; ezek az állományok 3-as természetességi értékkel rendelkeznek. Számos olyan folt van azonban, amelyekben még megtalálhatók a ritkább, jellegzetesebb

26


fajok, ezek 4-es természetességi kategóriába sorolhatók. Ilyen pl. a 81., 181., 187. 295. és 322. folt. Előfordulnak 2-es kategóriájú, erősen leromlott, gyomos, fajszegény állományok is, amelyek már az OC élőhelytípus felé való átmenetet képviselik. Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A04.01.02, A02.01, A07, B02.01.02, D02.01.01, F03.01, I01, K02.01

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen közösségi jelentőségű növényfaj előfordulásáról nincs tudomásunk.

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen közösségi jelentőségű állatfaj előfordulásáról nincs tudomásunk.

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

tavaszi hélrics

Adonis vernali

V

szennyes ínfű

Ajuga laxmannii

V

bugás hagyma

Allium paniculatum

V

bunkós hagyma

Allium sphaerocephalon

V

érdes csűdfű

Astragalus asper

V

kőrislevelű nagyezerjófű

Dictamnus albus

V

Szent-László tárnics Gentiana cruciata

V

hengeresfészkű peremizs

Inula germanica

V

selymes peremizs

Inula christi

V

apró nőszirom

Iris pumila

V

tarka nőszirom

Iris variegata

V

oculus-

borzas macskamenta Nepeta parviflora

FV

homoki vértő

Nepeta parviflora

V

erdei szellőrózsa

Anemone sylvestris

V

27

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)


törpe mandula

Amygdalus nana

V

selymes boglárka

Ranunculus illyricus

V

pusztai meténg

Vinca herbacea

V

budai imola

Centaurea sadleriana

V

pusztai árvalányhaj

Stipa pennata

V

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág megoszlás művelési ág szántó gyep erdő kivett vizes élőhely halastó nádas

terület (ha) 12,9 209,19 50,15 12,1 4,69 2,27 22,66

1.3.2. Tulajdoni viszonyok -

Az adatok beszerzés alatt állnak.

1.3.3. Területhasználat és kezelés -

Az adatok beszerzés alatt állnak.

1.3.3.1. Mezőgazdaság A területen a korábban működő mezőgazdasági vállalkozások elsősorban kaszálók fenntartásával, legeltetéssel és kisebb mértékben szántóföldi növénytermesztéssel, foglalkoztak. Megszűnésüket követően a területek magántulajdonba kerültek. A területek alapvetően jó állapotban, rendszeres használatban vannak. Kaszálás, illetve a legeltetésre alapozott juhtartás vált a meghatározó földhasználattá. A területeken több foltban spontán szukcessziós folyamatok indultak, az őshonos cserjék mellett megjelent az idegenhonos keskenylevelű ezüstfa is.

1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás A tervezési területen jellemzően – az előszállási terület kivételével – kis területi kiterjedéssel magán erdők találhatók. Az utóbbi területrész löszvölgyeinek oldalát összefüggő erdőállományok jellemzik. Az erdők gazdasági és talajvédelmi rendeltetésűek, a Natura 2000 rendeltetés másodlagosan jelenik meg. A faállományban alapvetően az idegenhonos akác és nyugati ostorfa állományok dominálnak, de ezek mellett spontán megjelent az ezüstfa is. A fafaj összetétel alapvetően veszélyezteti a terület jelölő élőhelyeit (magszórás, gyökérsarjak terjedése), illetve fajait, ezért célszerű megvizsgálni a véghasználatok során a fafajcserét, lösztölgyesekké alakításukat.

28


1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat Vadászatra jogosult a Mezőfalvi Zrt Földtulajdonosi Közösség, illetve a Nagykarácsonyi Vadásztársaság. A hatályos vadgazdálkodási üzemtervek alapján a területen vadgazdálkodási létesítmény, illetve vadkibocsátó hely nem létesíthető. A területen a vadgazdálkodás alapvetően a legnagyobb problémát okozó vaddisznóállomány apasztására terjed ki. Őzből és gímszarvasból évente néhány egyed kilövésére kerül sor. Apróvad vadászata a területen folyik, ennek közvetlen kedvezőtlen hatásairól nem beszélhetünk. Halászati, horgászati tevékenység nem folyik a területen.

1.3.3.4. Vízgazdálkodás A három terület egység közül a mezőfalvi és a nagykarácsonyi területen található állandó jellegű vízfolyás. Vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó nem települt ezekre a patakokra. A Dunaújvárosi Vízitársulat látja el a kezelői feladatokat.

1.3.3.5. Turizmus Szervezett turisztikai hasznosítás a területen nem folyik.

1.3.3.6. Ipar Nincs a területen.

1.3.3.7. Infrastruktúra Műút a területeket nem érinti, a mezőgazdasági használathoz kötődő földutak több felé húzódnak a területen. Egyes területrészeken 20kV-os szabad légvezeték (szigetelés nélkül), illetve nagyfeszültségű távvezeték halad át.

1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák Országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület nincs a Natura 2000 területen belül, ugyanakkor itt található a mezőfalvi Bolond-vár ex lege földvár. Anyagbánya nincs a területen.

29


2. Felhasznált irodalom Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. – In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). – Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Ádám L. 1959: A Mezőföld Duna–Sárvíz közti területe. – In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 58-96. Borhidi A. 1981: Az éghajlat. In: Növényföldrajz, társulástan és ökológia (szerk.: Hortobágyi T. – Simon T.). – Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 352-372. Bölöni J. – Horváth A. 2012: Törpe mandula. – In: Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza (szerk.: Bartha D.). Kossuth Kiadó, Budapest. pp. 173-177. Horváth A. 2002: A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése (Synbiologica Hungarica 5.). – Scientia Kiadó, Budapest. Horváth A. 2010: Validation of description of the xeromesophilous loess grassland association, Euphorbio pannonicae – Brachypodietum pinnati. – Acta Botanica Hungarica 52: 103-122. Horváth A. – Kállayné Szerényi J. 2008: Közép-Mezőföld. – In: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete (szerk.: Király G. – Molnár Zs. – Bölöni J. – Csiky J. – Vojtkó, A.). MTA ÖBKI, Vácrátót. p. 27. Lendvai G. 1993: Régi-új elem a magyar flórában: a borzas macskamenta (Nepeta parviflora M. Bieb.). – Botanikai Közlemények 80: 99-102. Lendvai G. – Horváth A. 1994: Adatok a Mezőföld löszflórájához. – Botanikai Közlemények 81: 9-12. Lendvai G. – Horváth A. (2010) 2011: Adatok a Mezőföld löszflórájához II. – Kitaibelia 15: 119-132. Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Terei Gy. – Nováki Gy. – Mráv Zs. – Feld I. – Sárközy S. 2011: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. Zólyomi B. 1958: Budapest környékének természetes növénytakarója. – In: Budapest természeti képe (szerk.: Pécsi M.).– Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 509-642.

30


3. Térképek 1. melléklet: Kelet-Mezőföldi löszvölgyek (HUDI20027) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Kelet-Mezőföldi löszvölgyek (HUDI20027) Natura 2000 terület élőhelytérképe

31

A HUDI20027 Kelet-Mezőföldi löszvölgyek

Recommend Documents