KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, TOVÁBB JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK A áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, TOVÁBB JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK A 2016. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

Kedvező üzleti helyzet, tovább javuló várakozások A 2016. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

Budapest, 2016. május

GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail:[email protected]• Internet:http://www.gvi.hu 2 / 27

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI

Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry

A 2016. áprilisi kutatásában részt vett munkatársak: Területi kamarák munkatársai MKIK GVI: Hajdu Miklós, elemző – adatbázis összeállítása, online rögzítő felület és adatbázis Makó Ágnes, elemző – makroadatok és külföldi konjunktúra mutatók Nyírő Zsanna, elemző - elemzés és grafikonok Orbán Júlia, munkatárs – adatrögzítés Révész Erika, irodavezető – kutatásszervezés, adatrögzítés Tóth István János, kutatásvezető – tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI; ügyvezető igazgató, MKIK GVI MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest A kézirat lezárva: 2016. május 9.

Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-05-84 Fax: 235-07-13 e-mail:[email protected] Internet:http://www.gvi.hu


Tartalom

Tartalom ................................................................................................................................................. 4 Summary ................................................................................................................................................ 5 Összefoglaló ........................................................................................................................................... 6 1. Gazdasági környezet ........................................................................................................................ 7 2. GVI konjunktúra mutatók ............................................................................................................. 11 3. Üzleti helyzet és várakozások ....................................................................................................... 15 4. Munkaerő-kereslet .......................................................................................................................... 18 Melléklet ............................................................................................................................................... 20


Summary Regarding the new results of the IEER Business Climate Index (the survey is based on the answers of 3187 enterprises) further positive changes can be expected. The IEER Business Climate Index rose to +49 points in April 2016 from +45 points in October 2015. The value of the Uncertainty Index has not changed since the last survey (October 2015). According to the currently available GDP data , it can be concluded that in the second half of 2015 the gross domestic product of Hungary have increased (2.8%).

1. figure: The GDP and the IEER Business Climate Index

6,0

60 50 40 30 20 10 0 -10 -20

4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr

-8,0

Corporate balance indicator

Rate of GDP growth over the same period of the previous year (%)

GDP

IEER Business Climate Indicator

Source: HCSO, IEER 2016 Notes: GDP data – seasonally and calendar-adjusted, balanced data reported six-month growth rates(the same period of the previous year = 0) GDP: left axis IEER Business Climate Index: right axis


Összefoglaló A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredménye szerint (válaszoló vállalkozások száma: 3.178) tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak. A GVI konjunktúra mutató értéke az októberi +45 pontról 2016 áprilisra +49 pontra nőtt, amely a legmagasabb érték a felvétel kezdete, 1998 óta. A bizonytalansági mutató értéke nem változott az előző félévhez képest, jelenleg is 47 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a legutóbbi, októberi felvételhez képest a magyar vállalkozások körében nem változtak a pozitív tendenciák megítélésére vonatkozó eltérések.

6,0

60 50 40 30 20 10 0 -10 -20

4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr

-8,0

Vállalati egyenlegmutató

GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához képest (%)

1. ábra: A GDP és a GVI Konjunktúra Mutató alakulása

GDP

GVI konjunktúra mutató

Forrás: KSH, GVI 2016 Megjegyzés: GDP adatok – szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatokból számolt, féléves növekedési ütemek, előző év azonos időszaka = 0 GDP bal oldali tengely GVI Konjunktúra Mutató: jobb oldali tengely


1. Gazdasági környezet 1.1. Nemzetközi gazdasági környezet Németország gazdasági teljesítménye jelentős hatással van a magyar cégek üzleti klímájára. Németország Magyarország kiemelkedő külgazdasági partnere, az Európai Unió meghatározó gazdasága. A német GDP alakulását illetően a müncheni Ifo Intézet előrejelzései szerint 2016-ban a növekedés enyhe visszaesése várható (a tavalyi 1,7%-os növekedési ütemet idén 1,6%-os növekedési ütem követheti.) Hasonló tendenciát vár az Ifo az euróövezet egészében (a tavalyi 1,6%-os ütem idén várhatóan 1,4% lesz). Az előrejelzések szerint Németország esetében 2017-ben 1,5%-os GDP növekedési ütem várható. Az euróövezetben viszont ütemnövekedésre lehet számítani: az idei 1,4% után jövőre a GDP 1,6%-os bővülését várják (1.1. ábra). 1.1. ábra: Németország és az euró övezet GDP-jének alakulása

GDP változás aránya az előző évhez képest (%)

2,0

1,7 1,6

1,6

1,5

1,4

1,5 1,6

0,9

1,0 0,5

1,6

0,4

0,3

0,0 -0,5 -1,0 -1,5

-0,3 -0,9 2012

2013

Németország

2014

2015

2016

2017

Euró övezet

Forrás: CESifo 2016 Megjegyzés: Az ábrán látható telt oszlopok a valós GDP adatokat szemléltetik, míg a csíkozott oszlopok az Ifo becsléseit mutatják. Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: https://www.cesifo-group.de/ifoHome/facts/Forecasts/Gemeinschaftsdiagnose/Archiv/GD-20160414.html


1.2. Hazai gazdasági környezet A magyar gazdaság válságból való kilábalásának adatai arra mutatnak, hogy Magyarországon a GDP szintje később érte el a válság előtti szintet, mint Lengyelország, Szlovákia, Csehország, illetve Románia esetében (1.1. ábra). 1.1. ábra: Hol tartanak a V4-ek és Románia a válságban? 2008-2015

Hol tartunk a válságban? A GDP változása a válság kezdetéhez képest a válság kezdete óta eltelt negyedévekben (2008 q1 - 2015 q4) GDP: változás a válság kezdetéhez képest

Magyarország Cseh Köztársaság Lengyelország Szlovénia

30 25

Németország Szlovákia Románia EU-28

20 15 10 5

-10

2008

2009

2010

-15 Forrás: GVI, saját számítás Eurostat

2011

2012

2013

2014

III

I

III

I

III

I

III

I

III

I

III

I

III

I

III

-5

I

0

2015

Továbbra is a válságból való lassú kilábalás jellemzi a magyar gazdaságot: a német gazdaság már 2011 első negyedévében elérte a válság előtti szintet. A magyar és a német gazdaság közötti olló 2013 óta csökken és 2016 első felében is e tendencia folytatódására lehet számítani (lásd az 1.2. ábrát).


1.2. ábra: Hol tart Németország és Magyarország a válságban? 2008-2015

GDP változás aránya 2008 első negyedévéhez képest (%)

8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10

I.

III.

I.

2008

III. 2009

I.

III. 2010

I.

III.

I.

2011

Magyarország

III. 2012

I

III. 2013

I

III.

I

2014

III. 2015

Németország

Forrás: GVI 2016 Megjegyzés: a grafikonok a GDP növekedés kumulált értékeit mutatják a 2008 első negyedévi értékhez képest.

A válság második hulláma 2012-ben érte el Magyarországot (lásd az 1.3. ábrát), majd a GDP visszaesése 2013-ban emelkedésbe fordult. Az ipari termelés volumene 2016 februárjában0,8%-os csökkenést mutatott az előző havi adathoz képest, miközben az előző év azonos időszakának szintjét 5,4%-kal múlta alul (lásd az 1.4. és az 1.5. ábrákat).

1.3. ábra: A GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexe, 1996-2016, negyedéves adatok

GDP változás aránya az előző negyedévhez képest (%)

3 2 1 0

-1 -2 -3 -4 -5

I. IV.III. II. I. IV.III. II. I. IV.III. II. I. IV.III. II. I. IV.III. II. I. IV.III. II. I IV.III. 19961997199819992000200120022003200420052006200720082009201020112012201320142015

Forrás: KSH, 2016 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001.html


1.4. ábra: Az ipari termelés szezonálisan kiigazított volumenindexe, 2003-2016, havi adatok

Ipari termelés volumenindexének változása az előző hónaphoz képest (%)

12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12

J

Jl

J

2003

Jl

J

2004

Jl

J

2005

Jl

J

2006

Jl

J

2007

Jl

J

2008

Forrás: Eurostat 2016 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oia029.html

Jl

J

2009

Jl

J

2010

Jl

J

2011

adatok

Jl

J

2012

Jl

J

2013

letölthetőek

Jl

J

2014

Jl

J

20152016

az

alábbi

linken:

1.5. ábra: Az ipari termelés volumenindexe, 2003-2016, havi adatok

Ipari termelés volumenindexének változása az előző év azonos időszakához képest (%)

30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

J

Jl 2003

J

Jl 2004

J

Jl 2005

J

Jl 2006

J

Jl 2007

J

Jl 2008

J

Jl 2009

J

Jl 2010

J

Jl 2011

J

Jl 2012

J

Jl 2013

J

Jl

J

Jl

J

2014 20152016

Forrás: KSH 2016 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oia029.html


2. GVI konjunktúra mutatók 2016 áprilisában harminchetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely Magyarországon a legnagyobb – legtöbb cégre kiterjedő – vállalati konjunktúra vizsgálat. Az idei áprilisi adatfelvétel 3.178 cég vezetőjének válaszain alapul, és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat. Az alábbi elemzés az áprilisi adatfelvétel eredményeit összegzi úgy, hogy a válaszoló vállalatok mintája reprezentatívnak tekinthető gazdasági ág, régió és a foglalkoztatottak száma szerint. A magyarországi cégek üzleti várakozásai a tavaly óta mért javulás után még optimistábbakká váltak, ami az elmúlt félévihez képest kedvezőbb üzleti klímát jelez. 2.1. Konjunktúra mutató és bizonytalansági mutató A GVI konjunktúra mutató az áprilisi +45 pontról 4 pontos emelkedést követően +49 pontra emelkedett. Ez a vizsgálat során mért eddigi legmagasabb érték. A bizonytalansági mutató értéke stagnált, továbbra is 47 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a korábbiakhoz képest nem változtak a különbségek a vállalkozások helyzetértékeléseit tekintve. A konjunktúra mutató értéke az októberi adatfelvételhez képest – egy kivételtől eltekintve – minden gazdasági ágban javult. A legjelentősebb (13 pontos) növekedés az építőipar (+40 pont) esetében következett be, az ipar (+59 pont) esetében 6 pontos javulás történt, míg a kereskedelem (+54 pont) esetében 4 pontos a növekedés. Egyetlen ágazatban történt enyhe (-1 pontos) csökkenés, az egyéb gazdasági szolgáltatásokhoz sorolható cégek (+32 pont) esetében. A cégeket tulajdonszerkezetük alapján vizsgálva megállapítható, hogy minden kategóriában pozitív kilátásokat fogalmaznak meg a vállalkozások. Az előző félévhez képest a legnagyobb mértékben (26 pontos növekedés) a részben külföldi tulajdonú cégek (+54 pont) esetében javult a konjunktúra mutató értéke. A kizárólag magyar tulajdonú (+42 pont) és a tisztán külföldi tulajdonú (+66 pont) cégek esetében enyhe növekedés történt (előbbi esetében 4 pontos, utóbbi esetében 6 pontos növekedés) az előző félévhez képest. Az exportáló vállalatok optimistábbak (a döntően külföldre termelők körében a mutató +63 pontot, az árbevételüket kisebb részt külföldön bonyolító cégek esetében pedig +52 pontot ért el), mint a kizárólag belpiacokra termelő cégek (körükben a mutató értéke +36 pont). A cégek méretét tekintve látható, hogy a nagyobb vállalatok várakozásai kedvezőbbek: míg a konjunktúra mutató értéke a 9 fősnél kisebb vállalatok körében +14 pont, addig a 10-49 fős kategóriában +43 pont, az 50-249 fős csoportban +54 pont, a legnagyobb, 250 főnél nagyobb létszámmal működő cégek esetében pedig +62 pont. A kedvező és javuló üzleti klímát leginkább tehát a külföldi tulajdonban lévő, exportáló és több mint 250 főt foglalkoztató cégek jelzik – e cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek.


2.1.ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása

6,0

60 50 40 30 20 10 0 -10 -20

4,0 2,0 0,0

-2,0 -4,0 -6,0 98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr

-8,0

Vállalati egyenlegmutató

GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához képest (%)

GDP

GVI konjunktúra mutató

Forrás: GVI 2016 Megjegyzés: Az ábrán látható érték százas skálára vetített aggregált egyenlegmutató (számításának módszerét a Melléklet tartalmazza). Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.

2.2. ábra: A GVI bizonytalansági mutató alakulása 70

60

50

40

30

98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr

Konjunktúra mutató szórása

Forrás: GVI 2016 Megjegyzés: Az ábrán látható értéka konjunktúra mutató szórása (számításának módszerét a Melléklet tartalmazza).


2.3. ábra: A GVI konjunktúra mutató – vállalati szegmensek szerint

Építőipar Egyéb gazd. szolg.

Tisztán hazai tul.

Döntően exportáló

Részben exportáló

Létszám-kategória szerint Vállalati egynelegmutató

99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr

Vállalati egynelegmutató

Nem exportáló

Részben külföldi tul.

Döntően külföldi tul.

Export tevékenység szerint 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30


80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40


Ipar Kereskedelem

Tulajdonszerkezet szerint Vállalati egynelegmutató



Gazdasági ág szerint 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

x-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

250-x fő

Forrás: GVI 2016 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. – 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.


2.2. A konjunktúra mutató komponensei A GVI konjunktúra mutató négy komponensből áll – a mutatató számításának és a komponensek leírásának részletei a Mellékletben olvashatóak. Mindezek mellett az adatfelvétel során az üzleti klíma további lényeges indikátorait is felmértük (pl. munkaerőkereslet, termelési szint). A konjunktúra mutató komponenseinek mindegyike javulást mutat az októberi helyzethez képest. 2.3.ábra: A GVI konjunktúra mutató összetevőinek alakulása

40 30 20 10 0 -10 -20 -30

Jövedelmezőség jelenleg Jövedelmezőség a következő hat hónapban

Üzleti helyzet jelenleg Várható üzleti helyzet a következő hat hónapban

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0


Gépberuházások volumene a következő hat hónapban

Rendelésállomány Vállalati egynelegmutató



Beruházások 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50


Jövedelmezőségi helyzet Vállalati egynelegmutató



Üzleti helyzet 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

Megrendelések várható alakulása a következő hat hóban

Építési beruházások volumene a következő hat hóban

Forrás: GVI 2016 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.


3. Üzleti helyzet és várakozások Az áprilisi adatok szerint a vállalatok véleménye a jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzetükről 2016 első félévében további fellendülést vetít előre. Így a már 2013 áprilisa óta tartó javuló tendencia folytatódik: a magyar vállalatok véleménye továbbra is a „Fellendülés” tartományában helyezkedik el.(lásd a 3.1. ábrát). 3.1. ábra: Jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzet megítélésének változása

Javuló üzleti klíma Várható üzleti helyzet

40,0

2015. ápr.

30,0

2016. ápr.

20,0

2014. ápr.

10,0 0,0

-40,0

Fellendülés

50,0

-30,0

-20,0

-10,0

2013. ápr. 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

-10,0 -20,0

Recesszió

Jelenlegi üzleti. helyzet

Romló üzleti klíma

Forrás: GVI 2016 Megjegyzés: Az ábra két tengelye az általános üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutatót jeleníti meg. A függőleges tengelyen a tárgyévre, a vízszintes tengelyen a következő évre vonatkozó egyenlegmutató értékei kaptak helyet. Eszerint a jobb felső szegmens a „Fellendülés”, amikor többségben vannak a mind a jelenlegi, mind a jövőbeli helyzetüket pozitívan értékelő vállalatok. Ennek ellentéte a bal alsó szegmens, amikor mind a jelenlegi tárgyévi helyzet, mind a jövőbeli várakozások negatívak. Az origó jeleníti meg a semleges állapotot: ebben a pozícióban a jelen és a jövő értékelésekor a pozitívan és negatívan nyilatkozó vállalatok kiegyenlítik egymást. Eszerint az origótól való távolság is értelmezhető, minél messzebbi egy megjelenített pozíció, annál inkább többségben vannak akár a pozitív, akár a negatív értékelések. Az eddigiek alapján tehát, az origótól vett vízszintes pozitív elmozdulás mértéke a jövőbeli optimizmus mértékét fejezi ki.

3.1. Jelenlegi üzleti helyzet Áprilisban a válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 77% volt, ami 3 százalékponttal alacsonyabb, mint októberben volt. A kapacitáskihasználás az iparban (82%) és a kereskedelemben (76%), a nagyvállalatoknál (82%), a döntően külföldi tulajdonban lévő cégeknél (85%) és a döntően exportáló cégeknél a legmagasabb (84%). A legalacsonyabb értéket az építőipar (72%) esetében, a mikro cégeknél (65%), a kizárólag belföldre termelőknél (73%) és a tisztán hazai tulajdonban lévő cégeknél (75%) mutatja. Az elmúlt hat havi értékesítés egyenlegmutatója három pontos csökkenést követően +18 pontos szintet ért el. A vállalatok jelenlegi üzleti helyzetüket 3 ponttal kedvezőbben jellemezték az őszi eredményekhez képest, az egyenlegmutató így 37 pontra emelkedett. A legkedvezőbb helyzetről az ipari cégek számoltak be (55 pont), míg a legkedvezőtlenebbről az építőiparhoz tartozó vállalatok (11 pont).


Világosan látszik a külpiacokon való jelenlét és a külföldi tőke pozitív hatása a vállalatok helyzetére: a döntően exportáló, illetve a túlnyomórészt külföldi kézben lévő cégek egyenlegmutatói rendre magasabban alakulnak, mint a kizárólag belföldre termelő, illetve belföldi illetőségű vállalatokéi (rendre 66, illetve 70 pont, valamint 18, illetve 26 pont). A cégnagyság szerint komoly eltérések tapasztalhatóak az egyenlegmutatót illetően, ugyanis míg a legfeljebb 9 fős vállalkozások rendkívül alacsony, -2 pontos értékkel jellemezhetőek, addig a 10-49 fős vállalatok körében 24 pontot, az 50-249 fős cégeket tekintve 46 pontot, a 250 fő fölötti nagyvállalatok esetében pedig 56 pontot mutat az indikátor. 3.2. ábra: Jelenlegi üzleti helyzet – vállalati szegmensek szerint

Ipar Kereskedelem


80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60



60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

Tulajdonszerkezet szerint


Gazdasági ág szerint

Tisztán hazai tul.


Nem exportáló





Létszám-kategória szerint 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40


Export tevékenység szerint 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30


Döntően külföldi tul.

x-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

250-x fő



A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy ezt a döntően külföldi tulajdonban lévő, exportáló nagy iparvállalatok „húzzák fel”, feltehetően azok, amelyek Németországba exportálnak. Világosan látszik tehát a német gazdaságban tapasztalható gazdaságélénkülés hatása a magyar gazdaságra.


3.2. Üzleti várakozások Az üzleti várakozások mutatója a gazdasági ágakat tekintve az ipari vállalatok körében érte el a legmagasabb értéket (49 pont), a többi ágazatban ennél jóval kedvezőtlenebb várakozások jellemzőek (építőipar: 7 pont, kereskedelem: 32 pont, egyéb gazdasági szolgáltatás: 16 pont). Az üzleti helyzettel kapcsolatban ismét a döntően külföldi tulajdonban lévő (61 pont), illetve az exportorientált cégek (57 pont) fogalmazták meg a legpozitívabb várakozásokat külföldi befolyás és kötődés szerint vizsgálva a vállalatokat. Az egyenlegmutató a 10 főnél kisebb létszámmal jellemezhető vállalati körben negatív (-3 pont), az ennél nagyobb méretű cégek esetében pedig pozitív értékű (10-49 fős: 22 pont, 50-249 fős: 41 pont, 250 fősnél nagyobb: 48 pont). 3.3. ábra: Várható üzleti helyzet – vállalati szegmensek szerint



Ipar Kereskedelem

70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70



60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50

Tulajdonszerkezet szerint



Tisztán hazai tul. Döntően külföldi tul.

Nem exportáló


60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50


Létszám-kategória szerint Vállalati egynelegmutató

70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50



Export tevékenység szerint


x-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

250-x fő



Itt is ugyanúgy, mint az üzleti helyzetnél a döntően külföldi tulajdonban lévő, exportáló nagy iparvállalatok pozitív hatását látjuk. Feltehetően itt is a német gazdaságban tapasztalható gazdaságélénkülés magyar gazdaságra gyakorolt hatását érhetjük tetten.


4. Munkaerő-kereslet A vállalkozások a következő fél évben is a munkaerő-kereslet növekedésére számítanak: az egyenlegmutató +18 ponton áll, ennél magasabb értéket csak 2015 áprilisában mértünk az eddigi adatfelvételek során (4.1. ábra), azonban az előző félévhez képest nem változott a mutató értéke. Ezek szerint a következő hat hónapban továbbra is a munkaerő-kereslet bővülésére számíthatunk a versenyszektorban. 4.1. ábra: Várható munkaerő-kereslet

20 10 0 -10 -20 -30 -40



30


A gazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat (lásd a 4.2. ábrát) az ipari és a kereskedelmi cégek bővülő munkaerő-kereslete emelhető ki (24, illetve 17 pont). A gazdasági szolgáltatást végző vállalatok esetében 4 ponton, az építőipari cégek esetében 14 ponton áll a mutató értéke. A döntően külföldi tulajdonban álló vállalatok körében számíthatunk a leginkább a munkaerő-kereslet növekedésére (körükben 37 pontos értéket vett fel a mutató), a döntően hazai kézben lévő cégek esetében 12 pont, a részben külföldi tulajdonban lévő vállalkozások esetében 16 pont a mutató értéke. A vállalatokat exporttevékenységük szerint nézve elmondható, hogy a külföldön értékesítő cégek körében nagyobb munkaerő-kereslet várható, mint a belpiacra termelők esetében. A 250 fő feletti létszám-kategóriákban lehet nagyobb mértékű munkaerő-felvételre számítani, ezen szegmensben a mutató értéke 23 pont, míg a kisebb, de legalább 10 főt foglalkoztató vállalatokat magukba foglaló csoportokban a munkaerő-kereslet szerényebb bővülése várható (10-49 fős: 16 pont, 50-249 fős: 20 pont). A legfeljebb 9 fős cégek körében a munkaerő-kereslet stagnálására számíthatunk (4 pont).



60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 30

20

10

-10 0

-20

-30


40

70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80

Ipar Kereskedelem

Export tevékenység szerint

Nem exportáló

250-x fő Forrás: GVI 2016 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. Döntően exportáló Részben exportáló -40



-40






4.2. ábra: Várható munkaerő-kereslet – vállalati szegmensek szerint Tulajdonszerkezet szerint

Építőipar Egyéb gazd. szolg. Tisztán hazai tul. Részben külföldi tul. Döntően külföldi tul.

Létszám-kategória szerint

40

30

20

10

-10

0

-20

-30

x-9 fő

50-249 fő 10-49 fő


Melléklet M1. Mintavétel és adatok 2016 áprilisában harminchetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.500 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának. Ez év áprilisában a megkeresett vállalkozások közül 3.178 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalatvezető válaszain alapul (lásd az M1.1. ábrát). A válaszadók 66 százaléka foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 18 százalékuknál a létszám 10 és 49 fő közé, 12 százalékuknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 5 százalékánál a létszám meghaladta a 249 főt. M1.1. tábla: A vállalkozások megoszlása létszám szerint (súlyozatlan), 2016.04. Esetszám

Százalékos arány

9 fő és alatta

2076

65,9

10-49 fő

554

17,6

50-249 fő

368

11,7

250 fő és felette

153

4,9

Összesen

3151

100,0

Forrás: GVI 2016

Az iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 19 százaléka, az építőiparban 14 százalékuk, a kereskedelemben 19 százalékuk, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 48 százalékuk. M1.2. tábla: A vállalkozások megoszlása gazdasági ág szerint (súlyozatlan), 2016.04. Esetszám Százalékos arány ipar

604

19,1

építőipar

435

13,8

kereskedelem

607

19,2

egyéb gazdasági szolgáltatások

1510

47,8

Összesen

3156

100,0

Forrás: GVI 2016

Az adatfelvétel eredményeit súlyoztuk a területi összetétel és a cég GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján. A két súlyozási szempontot egyszerre érvényesítettük. Az utóbbiban a létszám szerint képzett egyes cégcsoportoknak a GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján képzett súlyokkal számoltunk.


Mindemellett 2013 októberétől kezdve azokra az évekre vonatkozóan, amelyek esetében elérhetőek a létszám-kategóriákat illető referencia adatok, az adott évnek megfelelő megoszlások szerint végezzük el a súlyozást, míg azon évek esetében, amelyeket tekintve nincsenek meg ezen információk, a hozzá legközelebb eső év adatait használjuk fel a súlyozáskor. M1.3. tábla: A GVI Konjunktúra vizsgálatában alkalmazott súlyok, 1998-2003

Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) 0-9 10-49 50-249 250-x Összesen

Régió csoportok Gazdaságilag fejlettebb három régió (1) 0,0797 0,0763 0,0892 0,2319 0,4772

Gazdaságilag fejletlenebb négy régió(2) 0,0873 0,0837 0,0978 0,2541 0,5228

Összesen 0,1670 0,1600 0,1870 0,4860 1,0000

Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld

M1.4. tábla: A GVI Konjunktúra vizsgálatában alkalmazott súlyok, 2004

Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) 0-9 10-49 50-249 250-x Összesen



Összesen 0,1530 0,1700 0,1870 0,4900 1,0000


M1.5. tábla: A GVI Konjunktúra vizsgálatában alkalmazott súlyok, 2005 Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) 0-9 10-49 50-249 250-x Összesen



Összesen 0,1630 0,1620 0,1830 0,4920 1,0000



M1.6. tábla: A GVI Konjunktúra vizsgálatában alkalmazott súlyok, 2006 Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) 0-9 10-49 50-249 250-x Összesen



Összesen 0,2020 0,1560 0,1760 0,4660 1,0000


M1.7. tábla: A GVI Konjunktúra vizsgálatában alkalmazott súlyok, 2007-2016 Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak száma, fő) 0-9 10-49 50-249 250-x Összesen



Összesen 0,2078 0,1596 0,1908 0,4418 1,0000



M1.1. ábra: A GVI Konjunktúra vizsgálatában megkérdezett cégek száma

4 000 3614 3557

35003514

3 500 3182

3 000

2853 2558

Elemszám

2 500

1 500

2606

2274 2050

2 000

3178

2053

1705

1919 1606 1550

16941743 1565 1492

1276

1926 18691823

1814

1527 1461

1640 14801450 1433 1383 1349 1291 1309 1217 1145

1 000

0


500


M2. GVI Konjunktúra Mutató számítása 2013 októberétől kezdve a korábbi konjunktúra mutatóhoz képest egy új, a GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexének alakulását jobban követő kompozit indikátort állítunk össze az üzleti helyzet elemi mutatói alapján. Az új konjunktúra mutató a következőképpen került kiszámításra: KMi = 0,391821207*UHVXi +0,370316704*MSVXi +0,010900732*BGVXi +0,226961357*BEVXi.(1) ahol

KMi: GVI Konjunktúra Mutató elemi értéke egy i cégnél UHVXi = várható üzleti helyzet a következő hat hónapban MSVXi = megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban BGVXi = gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban BEVXi = építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban

Az egyenlet jobb oldalán a konjunktúra mutató számításánál tekintetbe vett indikátorok szerepelnek, az i index az i cégnek egyes indikátorokra adott válaszait, KMi a konjunktúra mutatónak az i cégnél kapott elemi értékét jelenti (i = 1…..n), ahol n a figyelembe vett cégek száma. Egy kiválasztott n elemű cégcsoportnál a konjunktúra mutató értékét a vállalati értékek átlagaként határozzuk meg: n

∑ km

i

KM n =

(2)

i=1

n

A GVI Konjunktúra Mutató egyes elemi mutatóit az alábbi módon határoztuk meg.

M2.1. tábla: A GVI Konjunktúra Mutató elemi mutatói

Az üzleti helyzet a következő 6 hónapban (UHVX) Elemi mutató neve

Javul Kategóriák Nem változik Romlik

A rendelések volumene a következő 6 hónapban várhatóan (MSVX)

Nőni fog Azonos lesz Csökkenni fog Nincs

A kategória értéke 100 0 -100 100 100 -66,1663286 -100

Gépberuházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BGVX)

Nő 100 Változatlan 100 Csökken -66,1663286 Nincs -100 Építési beruházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BEVX) Nő 100 Változatlan 100 Csökken -66,1663286 Nincs -100 Az egyes részmutatók definíciójának megfelelően elméletileg -100 ≦ KM ≦ 100 ahol -100 a legkedvezőtlenebb üzleti helyzetet 100 pedig a legkedvezőbb üzleti helyzetet jelenti. Természetesen KM tapasztalati értékénél előfordulhat, hogy még a legmélyebb válság esetén sem közelíti meg a -100-as értéket, illetve a kimagaslóan gyors ütemű fellendülés esetén sem éri el a KM +100-at. Ezért a KM tapasztalati értékeinek pontos értelmezése csak hosszabb, több konjunktúra ciklust tartalmazó idősor esetében lehetséges.


M3. GVI Bizonytalansági Mutató számítása A GVI BM egy n elemű cégcsoport esetében a konjunktúra mutató (KM) szórása (бn ):

BM n = σ n

(3)

A GVI BM azt mutatja, hogy mennyire egyöntetű a cégek véleménye saját konjunkturális helyzetükről. Nagymértékű eltérés (nagy szórás) arra utal, hogy a cégek ellentmondásos információk alapján, illetve egymásnak ellentmondó reálindikátorokat figyelembe véve, azaz nagyfokú bizonytalanság közepette alakítják ki véleményüket. Ha egyöntetű a cégek helyzetmegítélése, akkor ez arra utal, hogy egyértelmű és könnyen értelmezhető reálmutatókra alapozva tudják kialakítani véleményüket, azaz kisebb mértékű a vállalati szféra bizonytalansága.


M4. A konjunktúra mutató és összetevőinek alakulása


N

Konjunktúra mutató

Üzleti helyzet jelenleg

Az üzleti helyzet a következő 6 hónapban

A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg

A vállalkozás jövedelmezősége a következő 6 hónapban

A rendelések volumene a következő 6 hónapban várhatóan

Építési beruházások volumene az előző évhez képest várhatóan

2050 1705 2053 2274 1606 1550 1276 1492 1565 1694 1743 1919 1461 1527 1814 1291 1349 1309 1433 1217 1145 1480 1450 1383 1640 1869 1823 1926 2558 3182 3500 3514 2606 2853 3614 3557 3178

38,23 31,29 27,51 33,94 34,36 32,00 46,49 25,09 39,71 34,71 32,41 28,09 31,81 28,00 24,21 23,15 30,75 19,97 24,36 15,82 27,16 -3,10 -14,36 0,24 24,01 23,03 30,88 12,90 20,19 11,83 14,00 23,45 29,68 33,51 41,97 44,51 49,28

23,6 23,8 14,3 18,0 20,0 20,8 20,6 13,9 10,7 9,0 0,5 10,7 12,1 8,8 10,8 10,0 18,7 22,3 20,1 13,9 16,1 12,2 -10,8 -1,3 9,1 9,2 9,1 7,5 4,4 4,0 4,9 12,1 13,9 21,7 31,8 34,2 36,6

25,6 11,0 17,6 12,1 19,1 9,7 27,5 6,6 23,2 16,7 11,1 11,5 12,6 7,0 6,9 10,7 15,7 2,3 5,2 -5,2 9,1 -22,6 -35,4 -13,4 12,4 4,9 18,5 -7,5 3,4 -3,3 -0,2 3,2 11,5 18,2 26,9 27,7 31,9

2,9 4,1 -4,2 -0,6 2,8 2,5 5,6 -7,2 -10,1 -9,1 -15,8 -5,3 0,7 -9,4 -9,9 -4,5 -3,7 1,6 -0,9 -8,9 -3,4 -1,5 -22,9 -14,8 -10,5 -3,6 -4,0 -3,2 -10,7 -4,6 -7,0 -1,1 2,1 9,7 15,6 18,1 22,0

19,6 13,2 14,1 13,9 13,0 11,0 27,8 11,9 19,9 6,5 4,8 4,0 2,4 -3,0 -0,2 3,0 9,2 -8,3 -5,1 -12,5 0,1 -20,5 -26,8 -14,2 12,9 1,0 12,0 -14,2 -1,5 -11,4 0,7 1,2 14,8 11,1 12,4 10,0 17,2

75,7 72,3 54,3 66,9 66,0 68,4 80,6 62,6 75,6 72,9 72,0 66,0 69,9 65,4 60,6 56,7 66,8 59,6 61,5 52,4 69,5 33,8 24,1 43,1 60,6 57,6 66,7 47,6 61,0 52,8 66,7 72,6 79,6 74,9 76,0 78,0 82,5

1,5 -4,8 1,4 17,0 9,3 10,9 20,6 0,3 10,2 1,9 1,0 -7,4 0,9 -2,9 -1,7 -7,6 -1,8 -18,2 -5,1 -8,4 -12,6 -30,1 -42,3 -44,4 -19,4 -6,4 -6,3 -11,9 -19,3 -32,6 -37,2 -17,0 -22,2 -7,8 6,7 7,8 15,0

Gépberuházások volumene az előző évhez képest várhatóan 52,1 51,6 33,6 43,9 40,5 50,0 48,9 42,1 44,7 39,7 34,2 33,0 44,2 37,5 27,8 36,2 36,2 18,6 26,1 18,8 20,4 6,3 -10,3 -14,6 19,3 22,6 22,4 14,6 20,5 10,8 17,5 30,5 17,1 26,6 35,0 42,3 46,1

Létszámfelvételi szándékok 7,5 1,8 -3,2 -4,4 4,0 -0,1 6,2 -12,2 6,8 -5,0 -9,2 -11,5 -7,6 -14,9 -19,1 -11,6 1,6 -8,2 -8,8 -9,0 -3,5 -14,4 -27,9 -16,8 -2,4 0,7 7,7 -9,2 0,6 -1,5 -0,7 1,0 11,1 11,9 18,7 18,0 17,8

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, TOVÁBB JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK A áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

Recommend Documents