Kedves Olvasónk ! Párbeszéd újságunk összegző kiadványában az Öntevékeny Keleti Városrész kulturális cselekvési program kidolgozási folyamatának döntő fázisához érkeztünk: létrejött egy egységes törzsanyag, amelyben összefoglalásra kerültek a keleti városrész civil szervezeteinek elképzelései. Bízunk abban, hogy a tervezetet az Önkormányzat is befogadja és a keleti városrész különböző területei együtt és mégis autonómiánkat megőrizve olyan tervezetet állítottunk össze, ami a városnak és a településrészen élő lakóközösségeknek egyaránt örömére és megelégedésére szolgál majd. Ennek érdekében is javaslom, látogassák a kulturális programokat és vegyenek részt tevékenyen a helyi rendezvényeken. Olvassák továbbra is Párbeszédet, hogy megismerjék tevékenységünket és kialakulhasson egy konstruktív párbeszéd! Ötleteikre, javaslataikra nyitottak vagyunk, várjuk építő jellegű kritikáikkal együtt itt az Origó-Házban.
Fogjunk össze együtt az Öntevékeny Keleti Városrészért!
Tartalomjegyzék: Bevezető…..……………………………………………………………… 1 Tartalomjegyzék……..………………………………………………… 2 Keleti Városrész cselekvési programjának kidolgozása . 3 Kivonat az ÖKV kulturális cselekvési tervezetéből…………6 CIVILÉSZ partnerünk az Ifjúsági Unió…………………………… 33 Kultúra az Origó-Házban………………………………………………35 CINKE költők bemutatkozása: Tárnok Mihály ………………… 40 Városfoglalás - Akikre büszkék vagyunk ……………………… 41 Külkapcsolataink a közbiztonság javítására …………………. 43 Egyház-közösség ……………………………………………………… 45 Közművelődési Tanács………………………………………………… 48 Kezdőkörben már a Jabuláni…………………………………………….49 Támogatóink……………………………………………………………… 50 Időszakos, ingyenes kiadvány 2010. I. negyedév, VI. évfolyam IV. szám. ISSN 1217-8594. a
Nemzeti Civil Alapprogram m
és az
támogatásában.
Kiadja a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület, Párbeszéd Kiadója, 7629 Pécs, Komlói út. 94-98. Tel.:72/238-888, 06-20/923-8888 E-mail:
[email protected] Főszerkesztő: Lebedy János Design: Fehér Felícia Lektor: Vendok Bt. Zalay Szabolcs Szerkesztők: Lebedy János, Kis Varga István, Kis Varga Bettina, Palotás Károly, Bartalovics Zoltán. Várkonyi Judit. Nyomda: Házmester’98 Kft. Tördelés: Háromfia Bt. Felelős kiadó: A Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület, Párbeszéd Kiadójának Elnöke: Kis Varga István Számlaszám: 14100017-60943849-01000004, Web: www.origo-haz.hu
Öntevékeny Keleti Városrész cselekvési programjának kidolgozása és az Állatkert kérdésköre
2010. 05. 05-én negyedik alkalommal jöttünk össze a keleti városrész kulturális stratégiájának megalkotására. Röviden összefoglalásra kerültek az eddigi történések. Kis Varga István 3 éve életre hívta a CIVILÉSZ - Civil Érték Szövetség - hálózatot ezen célok megvalósítására. Az Öntevékeny Keleti Városrész mintaprogramja alapján felkérést kapott a városrész kulturális stratégiájának és cselekvési tervezetének kidolgozására és összehangolására, mely cselekvési tervet vissza lehet forgatni a város koncepciójába. Ennek a törzsanyagnak elkészült a fő gerince. A struktúra hasonló lehet, mint Pécs Ifjúsági koncepciója. A területek kulturális tagozódása sokrétű. A vezérszempont az erősségek keresése kell legyen az összeállításnál. Ez egy bázisanyag, de a vezérszempontokat minden szervezet maga határozza meg. Dr. Páva Zsolt Pécs M.J. Város polgármestere nehéznek ítélte meg a helyzetet. Annál is inkább, mert a politikusok az elmúlt években számtalanszor hivatkoztak a civilek jövőképére, de ebből alig lett valami. A valóságban ennek töredéke sem került megvalósításra. Azt szeretné, hogy a való életben realizálódjanak ezek a civil együttműködések. A civil világ megszólítását eddig pártok köré terelték, voltak jobboldali és baloldali szimpatizáns civilek. Azt szeretné elérni, hogy megvalósulhassanak a civil mozgalmak, ezek erősödjenek meg, ezáltal majd a közösségek is erősödnek. Pécs is akkor válik erős várossá, ha a helyi közösségek is erősebbé válnak. Ebben van hatalmas szerepe a civil szférának, mert ők adják meg a helyi közösség erejét. Háber János elmondta, hogy a törzsanyag összeállítása nehéz feladat, mert nem annyira konkrét, mint pl. az ifjúsági stratégia. Sokrétű, színes struktúrájú és számos érdekeltségű szervezetet és az itt élőket is képviselnie kell. Lebedy János is kapcsolódott: több dimenzióban gondolkoznak, a terület szegmentáltságából adódóan. Nemcsak nagy számú, de sokféle irányultságú civil szervezet működik a területen, nem is szólva a kulturális intézményekről. Dr. Páva Zsolt még két dologra tért ki még azon a napon. Az egyik az Állatkert ügye, ami nagyon fontos, de már most mindenkit biztosított arról, hogy nincs veszélyben. A költségek a tervezettnél jóval magasabbak, de ez járulékos kialakítások miatt alakult így (parkoló, leállósáv) amelyek végül is nem veszélyeztetik az Állatkert létrejöttét. Fontos az Állatkert ügye annál is inkább, mert amennyiben mégsem tud megvalósulni, akkor nem lesz állatkertünk! A másik kiemelt téma a Szociális Városrész Rehabilitáció. Erre az EKF projektből még mindig úgy néz ki, hogy marad úgy 1,3-1,5 milliárd forint, de ennek kapcsán érdemben csak ősszel tud nyilatkozni. A dolog azonban élő és komoly. Koch Péter, az Állatkert egyik tervezőjeként azt javasolta, miszerint az Erdészet adta volna ingyen a területet, ami a városnak is kifizetődőbb, hiszen a Mecsextrém Park forgalma is jobban fellendült volna. Most a tervezetthez képes 100 milliós nagyságrenddel növekedtek a költségek, amiatt, hogy nem hajlandóak mégsem rendelkezésre bocsátani a terület jogát, sőt, még az úthozzájárulást sem adták meg, újratelepítés van megszabva a területre. Ezek mind olyan változások, melyekben az Önkormányzatnak kellene konszenzust teremteni olyanformán, ahogy az az első megbeszélések során elhangzott. Mert ha ezek nem valósulnak meg, akkor kicsúszunk a pályázati határidőből és nem lesz Pécsnek Állatkertje. A város felelősségét is látja. Dr. Páva Zsolt biztosította a jelenlévőket arról, az Állatkert meglesz!
A következő találkozó időpontja: 2010.június 04. péntek 10:00 óra Egyeztető megbeszélés cselekvési program tervezetének konkretizálása a Humán Főosztály részvételével. Mindent összevetve komoly, egyedülálló együttműködésben, egy teljes városrész kulturális életét befolyásoló, hatalmas horderejű szakmai munkára nem volt példa városunkban! Ez a hálózati együttműködéseredményességének olyan bizonyítéka, mely mintaértékkel bír a civil munka tekintetében.
Várkonyi Judit
Kivonat a készülő Öntevékeny Keleti Városrész – Kulturális Cselekvési Tervezetének készülő törzsanyagából A készülő tervezet a visszaküldött adatlapok és a közös fórumokon elhangzottak alapján született. Két fő részre tagolódik. Első fele egy helyzetelemzés, másik fele a tulajdonképpeni cselekvési tervezet. Ennek elfogadása után elindulhat egy közös munkálkodás a kultúra jegyében.
A keleti városrész civil szervezeteinek helyzete A keleti városrész élénk civil kulturális élete mutatkozik meg az itt működő civil szerveztek nagy számában és az általuk képviselt és véghezvitt kulturális tevékenységekben. Ezen szervezetek tevékenysége, bár több projekt is túlnőtte a lokalitást, csekélyebb megbecsülésben és figyelemben részesült a város részéről, amint az elvárható lett volna. A helyben születő koncepciók és az országos pénzügyi nehézségek azonban szükségessé tették a közös cselekvés újragondolását. Ebben a helyzetben a korábban politikai elvű bírálatok elé a valós tartalmak és az igazi civil értékek kerülhetnek. A centrumból irányított regionalitás helyett, nagyobb szerepet kellene, hogy kapjanak a helyi igényeket jól ismerő, nagyobb helyi társadalmi bizalommal rendelkező lokális öntevékeny szerveződések. E szervezetek együttműködő hálózata, a választott testületekkel karöltve, sikeresebben orvosolhatja a társadalom, fokozódó terheit a rosszabbodó anyagi feltételek ellenére. A szűkülő önkormányzati anyagi források mellett ez az új típusú hálózati működés képes újabb forrásokat beemelni a rendszerbe, a nagyobb társadalmi támogatottság pedig pozitív visszacsatolást eredményezhet.
Az idei évben több civil szervezet is sikeresen működik együtt az Európa Kulturális Fővárosa projekttel. Az ilyen típusú feladatvállalások lehetnek a példái a kulturális alapú hálózatépítésnek. A valós munka becse kell, hogy legyen a jövő mércéje. Bár a feltételek különbözőek, a cél azonban közös, mind a civilek, mind a várossal való együttes cselekvés kérdésében. Szükség van- e kapcsolat megerősítésére és az egyenlő feltételek menti elbírálás érdekében egy jól működő hálózat felépítésére. Ennek világos elvei és céljai mentén pedig ennek elfogadására az önkormányzat részéről. A felhatalmazás kérdését tekintve a Közgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke és Pécs Megyei Jogú Város polgármestere részéről történt ez ügyben felkérés a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület részére. Az elmúlt két hónapban több tárgyalás és kerekasztal beszélgetés eredményeképpen jött létre az alábbi helyzetelemzés és cselekvési tervezet, mely összhangban áll a jelenleg is érvényben lévő nemzeti kulturális stratégiával, és illeszkedik Pécs városának Kulturális Stratégiájához. Annyiban azonban konkrétabb, hogy pontos, helyi igények és lehetőségek mentén, a felelősség felvállalása mellett határozza meg a lokális cselekvést a kultúra jegyében, rövid és hosszútávon. E cselekvési terv garanciája a helyben élő, helyben cselekvő közösségekben rejlik, melyek, ha megfelelő városi elfogadottságban, és nem feltétlenül pusztán anyagi támogatásban részesülnek, úgy hozadékukat tekintve túlléphetnek lokalitásukon, kihatással lehetnek Pécs városára, sőt, országos, vagy nemzetközi tekintetben is jelentős erőforrássá válhatnak. Jó példa erre a kistelepülések kulturális hagyományalapú országos rendezvényeinek esete, mely sok esetben a nemzetközi idegenforgalom célpontjává is válhat. A helyi hozadék pedig az, hogy az érték a városban marad, jó hatással van a városlakók közösségére, hosszú távon befolyással bírhat a társadalom szociális problémáira is. A helyi gondok nem messziről szerkesztett látványos tervekkel, hanem helyi cselekvő civil összefogással orvosolhatók. A kultúra szerepe sokrétű, és kihat a társadalom minden rétegére. A jól szervezett és összehangolt cselekvés pedig képes felszámolni az anyagi és a szellemi nyomorúságot. Ez közös erővel lehetséges. Erre önállóan a civilek kevesek, a pusztán messziről irányított próbálkozások pedig, a már ismert módon, nem képesek megakadályozni a társadalom leépülését. Pécs Keleti Városrész területének általános bemutatása, jellemzése A Pécs Keleti Városrész területe Pécsett több szempontból exponált, értékes helyen található, hiszen egyfelől a város egyik legjelentősebb É-D-i közlekedési tengelyén fekszik, keleti irányból (Budapest felől) a város keleti kapuja, Pécs-bánya, György telep, István-akna és Mecsekszabolcs településrészek értékét pedig elsősorban a természeti környezet adja. A szeparáltság egyben a nyugalmat is jelenti. A több mint 200 éves bányaipari múlttal rendelkező Pécs keleti városrész pedig olyan, a bányász kulturális örökséget alapvetően meghatározó kulturális értékekkel rendelkezik, melyek megóvása, gondozása az itt élők mindennapi életének szerves része, a város kulturális értékeinek tárházát nagyban meghatározza. A Pécs Keleti Városrészt több évtizeden keresztül komolyan meghatározó bányaipar végleges megszűnésével a terület erős hanyatlásnak indult mind területi- infrastrukturális, mind társadalmi-
szociális szempontból. A krízisterületet a munkanélküliek magas száma, és a lakosság alacsony iskolázottsága jelenti. Az érettségit nem adó középfokú, valamint az annál alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya minden Pécs-keleti lakóterület esetében magasabb, mint Pécs más területein, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig jóval elmarad a pécsi népességet egyébként jellemző arányoktól. A célterületek népességének túlnyomó része nem rendelkezik érettségivel, sőt nagyjából egyharmaduk még az általános iskola 8 évfolyamát sem végezte el. Felsőfokú végzettséggel bírók csak a Hősök tere környékén és Pécs-bányán élnek, lakóterületenként kevesebben, mint 30-an, míg György-telepen és István-aknán lényegében hiányoznak a legmagasabb iskolai végzettségűek. A legrosszabb helyzetben a György-telepen élők vannak, ahol a legmagasabb iskolai végzettségűek és ezzel összefüggésben jóval alacsonyabb a foglalkoztatottak háztartások közötti megoszlását jelző arányszám is. A munkaerő-piaci helyzet csak részben alakul a népesség korszerkezete miatt kedvezőtlenül. Különösen az eltartottak magas aránya szembetűnő és kérdéses, hogy az aktív kort elérve a mai gyermekkorúak be tudnak-e lépni a munkaerőpiacra, és azon belül hol, a periférián, avagy a biztos foglalkoztatást nyújtó munkakörök egyikében tudnak-e elhelyezkedni. Ez a réteg tehát nagyban javíthatja, de jelentősen ronthatja is a célterületek munkaerő-piaci helyzetét – reménye és egyszerre veszélyforrása is a célterületek középtávú jövőjének. A Pécs keleti városrészben élő fiatalok eddigi munkaerő-piaci pályafutása kedvezőtlenül alakult. A munkaerő-piacon eltöltött viszonylag rövid idő ellenére nagyjából minden második 40. életévét be nem töltött fiatal már megtapasztalta a munkanélküliséget. A náluk idősebbek pedig, ugyan hosszabb ideje vannak munkaképes korban, azonban Magyarországon a munkanélküliség légyegében ismeretlen volt, másfél évtizeddel ezelőtt jelent meg. Mindezt a célterületre levetítve, a bányabezárások megkezdéséig. Így a 40 évesnél idősebbek körében is magas, 40% körüli a munkanélküliséget megtapasztaltak aránya. Fontos megemlíteni a célterület demográfiai helyzetét is. Márfi Attila fő levéltáros kutatásai alapján a hátrányos helyzet több társadalmi csoportot is érint a területen. 1960-ban Pécsett 700 roma származású lakos élt, de a kolóniák felszámolásának hírére ideköltöztek az Alföldről, Erdélyből és más helyekről, így 1969-re kétezren éltek a megyeszékhelyen. A nem átgondolt telepfelszámolások első szakaszában, az új helyre költözők elhagyott viskóiba újak települtek. 1969-ben a majális téren lévő cigánytelepet számolták fel először, mert az közvetlenül a Komlóra vezető út mellett feküdt. A 200 méterrel odébb fekvő Zsigmondés György-telepre kerültek a lakók. Akkor még a keresőképes romalakosság 70%-a rendelkezett kétéves munkaviszonnyal, sok nehézséget okozott, hogy a megkapott hitelből házat építsenek. Ezután lakásokat utaltak ki a cigánycsaládoknak. Előítélet vagy éppen a romacsaládok zajos életmódja miatt főként az I. kerületben az egykori bányászkolóniák lakásaiban kaptak lakást. Ekkor népesült be Fehérhegy és Meszestelep is. A mohácsi úti, ún. Mexikói telep újonnan alakult, ha nem is „nyomorszinten.” 1989-ben közel 8.000 roma származású lakos élt az ún. „cigány-negyedekben”. Hiába volt a jó szándék, hogy asszimilációval beolvadjanak, de mivel nem törődtek a cigányság hagyományaival és munkaalkalmat sem tudtak számukra biztosítani, ez a terv nem sikerült. Alacsony életszínvonaluk, iskolázatlanságuk miatt továbbra is a társadalom perifériáján élnek. A krízisterületek etnikai összetétele
tekintetében két különböző típusú lakóterületről beszélhetünk: míg a városszéli területeken, István- aknán és György- telepen a roma népesség a helyi társadalom nagyjából 60%- át teszi ki, addig a Pécs Keleti Városrész központi területein (Hősök tere, Fehérhegy, Meszes) valamint Pécs-bányán körülbelül az egyharmadát. A keleti városrész egészében pedig 16% körül alakul a romák aránya. Ennek alapján megállapítható, hogy a célterületeken sehol sem jellemző a teljes etnikai szegregáció, de ki kell emelni, hogy a romák aránya jóval meghaladja az országos és a városban jellemző arányokat. (A szakmai anyag forrása ld. a Forrásmegjelölésben.) Magas a munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak aránya. Helyzetelemzés A projekt keretében a munkafolyamat részeként, egy adatlapot fogalmazott meg a közösség, amelyet a területen működő civil szervezetek, illetve adott terület civil szervezeteinek képviselői 90 %- ban kitöltöttek és visszaküldtek (ld. Mellékletek). Ezek alapján felmérhetők voltak a Keleti Városrész értékei, erőforrásai, infrastruktúrája, továbbá azok a programok, melyek mentén egy-egy terület képviselteti magát civil szervezetein keresztül. A keleti városrész civil munkásságának rövid ismertetése A Keleti Városrész Pécs városának civil kulturális szempontból kiemelkedő része. A városban működő civil szervezetek több mint fele itt található. Mint egy „színes szőttes”, illeszkedik a történelmi Belvároshoz a Keleti Városrész. A régi Budai Külváros az elmúlt száz esztendőben jócskán kinőtte magát, nem kis részben a szénbányászatnak köszönhetően. Ehhez csatlakoztak a XX. század derekán Pécs városához kapcsolt Árpád-kori települések, melyek a területükön működő bányászkolóniákkal megsokszorozták a város népességét és gazdasági erejét. E néhai települések egy része megőrizte infrastrukturális és közösségi arculatát (Somogy, Vasas, Hird, Üszög), míg más településrészek eggyé olvadtak a város vérkeringésével (Szabolcs).A városrész így kétféle típusú területi egységre osztható. Nagyobb, önálló múlttal, hagyományokkal rendelkező néhai települések, illetve valamilyen természetes, vagy dűlőnév szerinti határvonal által meghatározott területek. Az előbbiekre részben valamilyen helyi kulturális hagyományokon alapuló identitásjellemző, míg az utóbbiak esetében ez a jelenség szintén megfigyelhető, ám a helyi közösségi igény a meghatározó. Míg az előbbiek esetében általában több civil szervezet jelentkezik, az utóbbi változatnál a kisebb alapterület miatt is, egy-egy civil szervezet a jellemző. A civil szervezetek adottságai, lehetőségei is nagyon eltérőek. Az általuk képviselt kulturális tevékenységek is nagy diverzitást mutatnak. Összességében tekintve élénk kulturális élet jellemzi a területet, mely azonban a színvonalas programok ellenére sok esetben lokális jelentőségű, adott területi egységre korlátozódó. Az utóbbi években azonban egyre több program, projekt kap városi, országos visszhangot. Ez a folyamat felerősíthető és kamatoztatható lehetne, amennyiben Pécs városa figyelembe veszi- e civil hálózat kulturális jelentőségét.
Területi alapon történő helyzetelemzés - Pécs Keleti Városrész Azonosságtudat, szerveződések
identifikáció,
területet
képviselő
szervezetek,
más
működő
civil
Mecsekszabolcs (Szabolcs, Pécs-Szabolcs) Mecsekszabolcsot képviselő szervezet: Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület. Mecsekszabolcs Árpádkori település, 1947- óta Pécs város része. A település négy részre tagolható: a régi falu belterülete, az egykori bányatelep, új telepítésű részei: a Komlói út környéke, a Bródy tér környéke, a Dobogó dűlő környéke; valamint külterületi lakott helyei, mint István akna és Szabolcs szőlőhegy. A településen élénken élnek a régi hagyományok, ezek határozzák meg a településrész kulturális arculatát. A területre jellemző a gazdag természeti környezet, szép táj, jelentős szőlő és kertkultúra. Sajnos a terület nagyon elhanyagolt, szociálisan súlyosan terhelt, komoly gondokkal küszködik a közbiztonság területén. Magas a munkanélküliség és a szociálisan rászorultak, segélyből élők száma. A településen több civil szervezet (bejegyzett és nem bejegyzett civil közösség) működik, köztük a jelentősebbek: Pécs- Kulturális Decentrum Egyesület, Mecsekszabolcsi Környezet és Érdekvédő Egyesület, Pécs Szélén Mecsekszabolcsért Egyesület, Szimurg Harcosai Hagyományőrző Íjász Kör, CINKE Művészeti Kör, Origó Makett Klub, „Kincses Baranyáért” Baráti Kör, Borászklub, Néptánc kör, Varró szakkör, Mecseki Karsztkutató Csoport.
Somogy – Vasas - Hird Középkori eredetű, gazdag helyi hagyományokkal rendelkező települések, melyek a XX. század derekán lettek Pécs városához csatolva. A területnek jelentős bányászati vonatkozású múltja van. A szép zöld környezet, a Mecsek, az épített örökség értékes turisztikai potenciállal bír. A területet képviselő szervezet: a Vasasért Egyesület 1995-ben alakult. Tagsága 34 fő helyi lakos. 2009-ben vezetésükkel létrejött egy széleskörű társadalmi bázison alapuló civil összefogás. Ez a három településrész meghatározó civil szervezeteit magába foglaló stratégiai partnerségi együttműködést jelenti. A korábban példátlan erejű összefogás lehetőséget teremtett a közös cselekvésre. Az összefogás szükségességét a megszűnéssel fenyegetett külterületi kultúrházak megmentése szorgalmazta, emellett a kulturális hagyományok, értékek megőrzése indokolta. Az alulról szerveződő civil szervezetek közötti együttműködés eredményeképpen kötelező önkormányzati feladatok civil szervezetek általi kulturális feladatellátásra kötöttek szerződést a Pécsi Önkormányzattal. A területen mintegy 33 bejegyzett civil szervezet tevékenykedik. A jelentősebbek közé tartozik a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület, amely 1994- ben alakult. A szervezet profiljában nagy hangsúlyt kapnak a helyi értékek, Pécs- Somogy, illetve a Keleti Városrész vonatkozásában.
Alapelvük a helyi értékek jó értelmű használata. 6,5 hektáros majorságuk fontos szerepet tölt be a település életében. Több funkció mellett szabadidőközpontként is működik. A Misina Major látogatóinak száma közel 25.000 fő. A továbbiak felsorolása a Mellékletben a Vasasért Egyesület adatlapján található.
Gyükés, Piricsizma Gyükés - Pécs városának jól elhatárolt, s emiatt kissé elszigetelt, de ez által egyben a természet közelisége révén falusias jellegű településrész. Ebből adódóan lakói azok az emberek, akikhez közel áll az itt jelenlévő életmód. A terület három részre tagolódik: Alsógyükés, Középgyükés, Felsőgyükés. Piricsizma a Szamárkút környékén elterülő lakott rész régi elnevezése. Eredete a török időkre tekint vissza. Itt keresendő a középkori Munkád falu helye, ahol az ágostonos remetéknek is kolostora állott a forrás környékén. A környéken jelentékeny szőlő- és gyümölcsöskertek vannak. A területet képviselő szervezet a Gyükésiek Öntevékeny Köre Egyesület 2004 óta működik a területen.
Rigóder, Borbála-telep Ezen a helyen 1965 előtt virágzó közösségi élet volt. A külszíni fejtés beindulása miatt lebontásra került jó néhány közösségi, szabadidős épület: művelődési ház, óvoda, játszótér, gyermekorvosi rendelő, mozi, könyvtár. Ezek jól működő, a közösség által jól szervezett kiválóan működő intézmények voltak. Megszűntek azok a helyek, lehetőségek a helybéliek számára, amelyek lehetőséget adtak a találkozásra, együttgondolkodásra, eszmecserékre, értelmes, jókedvű nem mellesleg a valódi közösséget formáló programokra, összejövetelekre. A volt művelődési ház és mozi épületében a női hajléktalanszállás és menhely kapott otthont, és ezzel az egyetlen közösségi létesítményt is elvették a városrésztől. A területet képviselő civil szervezet: Rigóder - Domb Egyesület A bányatelepi előzmények után, zömmel az utóbbi évtizedek alatt benépesült, újabb építésű, gyarapodást mutató területe ez a városnak. Kertes házak, szép zöld környezet jellemző.
Meszes, Budai Vám A terület Pécsett több szempontból exponált, értékes helyen található, hiszen egyfelől a város egyik legjelentősebb É-D-i közlekedési tengelyén fekszik, keleti irányból (Budapest felől) a város keleti kapuja. A több mint 220 éves bányaipari múlttal rendelkező városrész a bányabezárásokat követően társadalmi, infrastrukturális hanyatlásnak indult, mely komoly hatással volt a területen élő lakosság szociális helyzetére is. A munkahelyek megszűnése, a mai igényeknek megfelelő képzettségek és kompetenciák hiánya, a lakosság társadalmi összetételének gyors változása a terület általános szegregációját idézték elő.
Újhegy Pécs- Újhegy Pécs városának az elkerülő úttal elhatárolt városrésze. Családi házakkal beépített nagyon dinamikusan fejlődő városrész. A várostól szinte földrajzilag határolódik el, s emiatt kissé elszigetelt. Ebből adódóan lakói olyan emberek, akikhez közel áll az itt kialakult életmód. A területet a Pécs- Újhegyi Környezet- és Érdekvédelmi Közhasznú Egyesület képviseli, 1998 óta tevékenykedik a térségben. További Pécs- Újhegyen működő civil szervezetek: Pécs- Újhegyi Polgári Nyugdíjas Klub, Fehér Orgonák Nyugdíjas Klub, Pécs- Újhegyi Német Egyesület, Közalapítvány az „Újhegyi városrészért”.
Üszög Üszög Baranya megye középső részén, közvetlenül Pécs közelében, annak szomszédságában, attól kelet-délkeletre terül el. Földrajzi értelemben néhány kilométerre a Mecsek-hegység déli lábától, már a Baranyai-dombság része. Nyugatról, a Pécs-mohácsi vasútvonal, északkeletről Újhegy, délkeletről Kozármisleny határolja. Üszög öt egymástól földrajzilag elkülönült területből áll: Üszög, Üszögpuszta, Üszögi Kiserdő, Üszög víztározó és Üszög vasútállomás (jelenleg: Pécsbánya-rendező pályaudvar). Jelenleg körülbelül félszáz lakóházban, mintegy 230 ember él itt. Üszögi területen helyezkedik el a Pécsi Ipari Park mintegy kétharmada. Ezen a részen található többek között az Elcoteq telephelye, az Alexandra új központja, a BAT logisztikai központja, és még a PIP központi épületegyüttese is. 2000-ben alakult meg az Üszögért Egyesület, mely a városrész házigazdája és képviselője a Civil Összefogásban.
Pécsbánya A Mecsek, Gyükés és Szabolcs közé ékelődő területről van szó. Eredetileg bányászkolóniának épültek itt lakóterületen. A XIX. század végén a Széchenyi akna, majd a korábbi András bánya helyén a XX. század második felében alakult ki a Külfejtés. A terület identitását a bányászati hagyományok határozzák meg. Jelenleg a bányabezárások következtében a lakosság összetétele részben megváltozott, szociálisan hátrányos helyzetű, munkanélküli és nyugdíjas túlsúlyjellemző. Vannak sajtóvisszhangba került részei is a területnek (Czerék völgy), és kissé elzártabb, de szépen fejlődő lakókörnyezetek (Stadtwald). Működő civil szervezetek: Kerek Világ Alapítvány, Pécsbányáért Egyesület.
Ledina, Diós A Király utca keleti végétől a Budai Vámig, délen a Zsolnay Vilmos útig, északon a Tettyéig terjedő terület a régi Budai kertváros része Gyükés, Piricsizma, Rigóder, Ledina, Borbála telep, Diós is. Itt jobbára a volt városi szőlődombokon családi házas zöldterület, illetve a Zsolnay-gyárhoz –a régi iparterülethez, központhoz közel- egymáshoz ragasztott régi utcarészletek találhatók. A területen egyre több az új építésű, magas színvonalú épület, ami a terület gazdagodását jelzi. Kevés közösségi terület, sok zöld a jellemző.
Itt megtalálható a vidék nyugalma egy nagyváros központjának közvetlen közelében. Jelenleg az Európa Kulturális Főváros programjához kapcsolódóan a Zsolnay-negyed, a Tudásközpont, a Konferencia és Koncertközpont építése mind a terület közösségi és kulturális igényeinek kiszolgálását szolgálják.
Havi hegy A Havi hegy lakóterület a Belváros és a Tettye, Gyükés és Ledina között, tulajdonképen a régi Budai Külváros és a Belváros felett található, északon a Mecsek és a Tettye által határolt terület. Természeti értékei mellett kiemelkedő értéke a területnek a Havi hegyi Boldogasszony kápolna, amely fontos vallás- kulturális hatással bír. Közösségi igények, célok, tervek Közösségi igények
Mecsekszabolcs (Szabolcs, Pécs Szabolcs) „Tisztább erdőt, közbiztonságot, kulturált szórakozóhelyeket, szervezett természetjárást, igényes programokat szeretnénk, és részben szerveznénk.” (Gilbert Edit – Pécs- Decentrum Egyesület) Közösségi terek bővítése. Közterületek gondozásba vétele. Illegális hulladéklerakók felszámolása közös erővel. Hatékony kommunikáció a civil szervezetek és a lakosság között. A civil szervezeteknek a hatékony kulturális munkálkodás kiterjesztése érdekében elemi érdekük a helyi oktatási intézményekkel való szorosabb együttműködés.
Somogy, Vasas, Hird A konkrét igények és helyzetelemzés elkészítéséhez szükséges lenne egy át fogó felmérést készíteni a területen. Gyükés, Piricsizma A gyükési kulturális tevékenység elsősorban az események közhírré tétele vonatkozásában igényel támogatást, minden egyéb területen önállóan, saját szellemi és anyagi erőforrásait kihasználva a partner szervezetekkel együtt valósítjuk meg elképzeléseinket.
Meszes, Budai Vám A Fekete Gyémánt Fesztivál Fúvószenekar program-tervezete a) Bányász – Kohász – Erdész Országos rendezvényen való közreműködés. b) Bányász Kulturális Fesztiválokon való szereplés. c)
Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál szervezése, lebonyolításának segítése.
d) Pécsi Napok rendezvényei. e) e) a tervezett zenei hangversenyek megtartása
Újhegy Pécs- Újhegyen nincs közösségi ház, a szabadidőpark használata kizárólagosan a területi képviselő Sík László Lajos kénye kedve szerint használható, amely létesítmény az alapítvány kezelésében van, amit szintén a képviselő ural. Ezeket, a dolgokat kellene rendbe tenni, hogy ne a képviselő úri jókedvére legyen bízva a terület használhatósága.
Üszög Üszögért Egyesület. Az Egyesület megalakításakor a fő célkitűzés a Közösségi Ház megépítése volt, mely részben teljesült. Ennek lakossági összefogással történő mielőbbi befejezése mellett, további közösségi igények között a tervezett EU szabványos játszótér kialakítása a jelentősebb. További célok között szerepel buszmegállók építése, járda kialakítás, csapadékvíz elvezetés megoldása. Mindezek mellett olyan programokat szeretne szervezni az egyesület, mely Pécs, és a környék lakosságát újra a városrész területére vonzza.
Ledina, Diós 1. A megépülő Zsolnay Kulturális Negyed ne elszigetelt része legyen a környéknek; 2. A fiatalok részére hiányzik egy grund, időseknek egy park. Mindkét igény megvalósulhat, amennyiben a Zsolnay dombon kutyafuttatóként használt terület funkciójában az itt élők munkájával megváltozik. Ebben az Önkormányzatnak is hathatós segítséget kell nyújtania. 3. Továbbra is hiányzik egy közösségi épület mely a különböző korosztályok igényeit elégítené ki (társalgó, játéktér, internet, stb.) A Net- Megálló 48 m2 igyekszik ilyen jellegű helyet biztosítani.
Havi-hegy A helyi közösség legfőbb igénye, hogy vegye tudomásul a város a helyben élők elképzeléseit is a közterületek átépítése során, továbbá nyújtson segítséget a hatékonyabb kommunikáció érdekében. A zöld környezet védelme a létesítmények gondozása érdekében hatékony párbeszéd a Várossal a Civil Összefogás keretei között. Pécs – Keleti Városrész kulturális civil projektek tematikus bontásban Helyi hagyományokra épülő kulturális jelenségek
a) Történeti és néphagyományok Az egyes területeknél részletesen kifejtett hagyomány alapú kulturális tevékenységek érthetők ez alatt. A leginkább Mecsekszabolcs esetében, de Somogy, Vasas, Hird esetében is találunk olyan élő történeti, népi, vagy vallás-kultúrához köthető hagyományokat, melyek gyökere a településrészek identitásához tartozik. Havi-hegy esetében szinte ez a legfontosabb kulturális gondolat.
b) Bányászati hagyományok Pécs városának gazdaságtörténetében kulcsszerepet játszó kőszénbányászat e területeken zajlott. A néhai bányászkolóniák mára az egyéb lakott területekkel összeolvadtak. A területen élénk kulturális hagyományai vannak a bányászatnak. Bányásznapok, bányatörténeti, ipartörténeti hagyományok, bányászzenekar.
Környezetkultúra A Keleti Városrész északról a Mecsek által határolt, így jelentős zöldterületekkel rendelkezik, amely kedvez a turizmusnak. Az adottságok alkalmasak kerékpáros és gyalogos túraútvonalak kialakítására. A területen több civil szervezet profiljában szerepel a környezetvédelem, a bányakáros területek rehabilitációja és az illegális szemét lerakóhelyek felszámolása. Ebben fontos szerepe van az oktatási intézményekkel való civil együttműködésnek.
Esélyegyenlőségre irányuló kulturális törekvések a) Keleti Városrész – Pécs Városa A Keleti Városrész civil összefogása olyan hálózat kíván lenni, mely méltó tárgyalófele az Önkormányzatnak. A terület a város szerves része. Megfelelően képzett szakemberek a lokális igényeket és lehetőségeket a város hasznára tudják kamatoztatni. Eddig nem ez volt a gyakorlat. Ezért a civilek is felelősek. Szükséges közösen változtatni ezen, úgy véljük ez a társadalom, gondolkodó rétegének igénye.
b) Civil szervezetek hálózati törekvései A keleti városrész civil szervezetei általában nyitottak az egymás közötti együttműködésre, a civil párbeszédre. Nem egy példa túlnyúlik a városrészi határokon és városi szintű kapcsolatokat ápol (CIVILÉSZ Hálózat). Egyes civil szervezeteknek országos hálózati kapcsolatai (Tetthely Hálózat, Hagyományőrző Szövetség) is jelentősek. Míg a CINKE művészeti projekt nemzetközi kapcsolatkörrel rendelkezik. A civil szférának a saját közösségén túlmenően a saját lakókörnyezettel is van komoly kapcsolati szándéka, legtöbbször ennek nehézségei a nem megfelelő kommunikációban keresendő. Jelen munka igénye azonban Pécs Város Önkormányzatával való kapcsolatépítésen alapszik, azon igénytől vezérelve, miszerint a civileknek alapelveik között kiemelkedő szereppel bír lokális érdekérvényesítés. A cselekvési tervezet első pontja is az esélyegyenlőség javításának lehetőségét taglalja.
a) Társadalmi kulturális igények Általános igény van a helyi kulturális intézményekre, programokra. Egy terület identitása ezen alapszik. De ebben rejlik egy terület értéke is. Ezzel az értékkel tud egy-egy terület valamit hozzáadni a közöshöz a nagyhoz. Pécs ettől lesz Pécs. Ha a Keleti Városrész is hozzáteheti a gondjain túl a maga értékeit is a városéhoz. Cserébe elvárható a gondoskodó, értő odafigyelés. Az átgondolt, lokális igényekhez alkalmazkodó, helyi tapasztalatok figyelembevételével megvalósuló tervezés és cselekvés. Ez nemcsak olcsóbb lesz, de nagyobb közelégedést is szolgál.
b) Szociális rehabilitáció a kultúra jegyében A Keleti Városrész egyes területei fokozottan, más területek részben komoly szociálpolitikai gócpontok. Ezeknek a gócoknak fő jelenségei a magas munkanélküliség, a szegénység, a rossz közbiztonság. Itt aligha lehetne kultúráról beszélni, ezért felértékelődik az oktatási intézmények szerepe a bölcsödétől a középiskolákig. A pedagógusokra az utóbbi években ránehezedő terhek azonban, a korábbi nagyhatású nevelő tevékenységüket jószerével csak az oktatásra szorította, így nélkülözhetetlen a civil szervezetek ifjúságvédelmi munkája az iskolán belül és kívül.
A probléma ott van, hogy a Budai Városkapu Iskolaközpontban tanuló gyermekek, nem a Ghandi Gimnáziumban folytatják, hanem az utcán. És a Fehérhegyi Felnőtt képző Intézet szakmunkásai sem a környékből kerülnek ki. A helyi humán erő az utcán marad, képzetlenül és tétlenül.
Kulturális infrastruktúra igénye a) meglévő adottságok védelme és fejlesztése b) újabb létesítmények, közösségi terek igénye Társadalmi és civil kontroll igénye a kulturális tevékenységet végző szervezeteket tekintve Az elmúlt évek gyakorlata, miszerint a politika belefolyt a civil szférába, nemcsak megmételyezte a civil társadalmat, de nagyban rontotta a közbizalmat a hiteltelenné váló civilek és politikusok iránt is. A civilek fő feladata a lokális igény felmérése és kulturális szolgáltatás, nem társadalmi bázis toborzása a politikumnak. Erre vannak más források, és ez a pártok dolga. Fontos változás lehetne a jövőben, ha nem a civil forrásokból fordítanának, ilyen célokra pénzeket adok-kapok alapon. Éppen ezért nem egy esetben felmerül a korrupció gyanúja is. A másik probléma, mely az előbbivel összefügghet, a valóban működő szervezetek kérdése. Van-e tagság, közgyűlés, jogszerű-e a működés, működik-e egy szervezet vagy csak pályázik? Ennek revíziója alapján hiteles, munkálkodó szervezetek szűrhetők ki, akik valóban méltó partnerei lehetnek a városnak. Ennek komoly gazdasági előnyei is jelentkezhetnek. Konklúzió:
A helyzetelemzésből levonható következtetések A civil felelősség kérdése A keleti városrész civil szervezetei egy-egy általuk képviselt közösség érdekei, felvállalt feladatai mentén tevékenykednek, többnyire azonban a kultúra mentén közös nevezőre hozható formában. Némely közösség tevékenységi területe egészen kicsiny, egy adott probléma, cél köré sorolható. Más szervezetek egész városrészek kulturális, szociális, társadalompolitikai, környezetvédelmi ügyeivel is foglalkoznak. Összességében elmondható, hogy felelősen képviselik a saját lokális közösségük érdekeit, illetve néhány szervezet esetében az adott terület lakosságának igényeit, problémáit. Mint felelős, környezetükkel szemben tudatosan és érdekelten működő szerveződések érzékenyen reagálnak a különböző problémákra, mintegy indikátorai környezetüknek. Élet az Európa Kulturális Fővárosa után A keleti városrész civil szervezetei kissé szkeptikusan állnak az EKF megaberuházásai előtt. Nem látják annak társadalmi támogatottságát, fenntarthatóságát. Remélik azt, hogy a Zsolnay kulturális Negyeddel nem kerül veszélybe a fenntarthatóságuk és meglelik az utat a városvezetés elképzelési között. Az elmúlt időben a lokális közösségi terek fokozatos építésének volt tanúja minden közösség. Ezek egy része elfogadható, más része elszomorító módon tükrözi a lokális közösségek felbomlását és a társadalmi elidegenedést.
A szociális rehabilitáció elmaradása
A társadalom szociális színvonalának süllyedése jól érzékelhető a keleti városrészben. Ennek komoly következményei vannak a városra nézve. Az ingatlanok értékének csökkenése, illetve elértéktelenedése a problémás területeken, a romló közbiztonság, a növekvő munkanélküliség, a süllyedő iskolai átlagok. A helyi nehéz szociális helyzetben élő közösségeknek nincs lehetőségük a magasabb helyi iskolázottság elérésére, így a helyi társadalom szinte egyetlen felemelkedési esélye vész el. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos közösségek számára nem az önkormányzati bérlemények kiutalása a megoldás, mert azok rendre lakhatatlanná vállnak, hanem más, alternatív megoldások kellenének. Az igazságszolgáltatás és rendtartás nehézsége megkövetelné, hogy a gócokban fokozottabb legyen a közterületi, illetve rendőrségi felügyelet. A helyi lakók évek óta kérik a városvezetést a megtartott fórumokon, hogy vezesse be a lakossági nyilvántartást a terület jobb kezelhetősége érdekében. Az oktatásban pedig a civil szervezetek szívesen vállalnak és vállalnának részt azért, hogy a pedagógusok munkáját megkönnyítsék.
Önkormányzati és civil kontroll Az önkormányzat és a civil testületek vizsgálják felül a bejegyzett szervezetek működését. Több szervezet csak papíron működik és pályázik, a társulás jogi követelményeinek nem felel meg, nincs valós tagsága, nem tevékenykedik a megfogalmazott céloknak megfelelően. Ezek felülvizsgálata a hiteles szervezetek igénye kellene, hogy legyen. Az elmúlt években a politikum beszivárgása tapasztalható a civil életben. Itt nem korteskedésről, hanem korrupcióról van szó. Másrészt viszont állástalan politikusok szerencsepróbájáról. Ez nem felel meg az esélyegyenlőség etikájának. A megválasztott vezető köteles felelni a társadalom előtt tetteiért bármilyen előjelűek is legyenek azok. Bizonyos fokig összeférhetetlenségnek érződik döntéshozónak és kedvezményezettnek is lenni egyaránt. A civil szervezetek a kultúra képviseletében jelentős szerepet játszanak a város életében. Némely szervezetek bizonyos közfeladatokat is képviselnek néha hatékonyabban, mint az önkormányzati képviselet. A kultúra mentén jelentős eredmények érhetők el, kellő támogatás mellett az adott terület életében a szociális helyzetig lemenően. Ha az oktatás és a kultúra összetalálkozik, jelentős kitörési út nyílik a társadalom helyi közösségeinek épülése során a helyi viszonyok javítására. A civil szervezetek morálja és felvállalt céljai ezt szolgálják. Kulturális infrastruktúra és civil szervezetek A még fennálló önkormányzati működtetésű művelődési intézmények működése, mind civil, mind önkormányzati kezdeményezésre felülvizsgálatot kíván.
Ezen intézmények fenntarthatósága nem a településrészi önkormányzatok feladata lenne, de az önkormányzattól sem várható el teljes fenntartásuk. A Vasas- Somogy- Hird városrészhez hasonló módon e fenntartási feladatokat célszerű volna kiszervezni a helyi közösségek között, azokkal megállapodásokat kötve. A fenn említett precedens példa alapján egy-egy, vagy több adott helyben működő civil szervezet az önkormányzattal karöltve képes lehet fenntartani a meglévő, reálisan is működő intézményeket. Ezek működésének felülvizsgálata közös igény kellene, hogy legyen. A civil szervezetek igénye alapján, a reális fenntarthatóság mellett, esetleg újabb önkormányzati tulajdonban lévő infrastruktúra is bevonható kell, hogy legyen a keleti városrész kulturális életébe. Ezek fenntartása kölcsönös megállapodás alapján történjen. A keleti városrész civil szervezeteinek fontos kérdés a Zsolnay Kulturális Negyeddel való kapcsolat, együttműködés kérdése. Meggyőződésük, hogy az intézmény hosszú távú működésének záloga a civil párbeszéd, ha az intézmény a lokális érdekeket is sikerrel akarja szolgálni. A cselekvési tervezet főbb vázlatpontjai 1. Esélyegyenlőség növelése - Városrészek közti esélyegyenlőtlenség csökkentés feltételeinek felmérése, kidolgozása. - Törekvés a városrész leszakadó rétegeinek felzárkóztatására, a további leszakadás megakadályozására. Civil működtetésű intézmények feladatátvállalási szerződéseinek felülvizsgálata, - A különböző korosztályok együttműködésének, közös gondolkodásának elősegítése fórumok, programok, rendezvények, konferenciák segítségével. - Öntevékeny Pécs Keleti Városrész civil együttműködési megállapodás létrehozása szükséges, amely az önkormányzat és a hálózatban működő civil szervezetek és közösségek munkamegosztását, saját felelősségét és együttműködésüket is rögzíti. 2. A kulturális értékek megőrzése, terjesztése. - Kulturális örökség; hagyományápolás, megőrzés különös tekintettel a helyi értékek – pl. bányász emlékek, történelmi hagyományok – hagyományőrző programok, rendezvények összehangolt szervezése, támogatása. - Civil, önszerveződő, lokális közösségek, klubok, együttesek, művészeti ágak, kiállítások támogatása, lehetőségek biztosítása, a társadalmi mobilitás fejlesztése. - Művészetek, zenei-, népművészeti-, színházi kultúra helybe hozása, népszerűsítése, terjesztése, a színvonalas kultúrára igényének megteremtése.
3. Épített értékek, EKF, Infrastruktúra - Épített és épülő értékek tartalommal történő feltöltésére kell törekedni, hogy a keleti városrészben megvalósuló közpark beruházások, megtartsák a nekik szánt funkcióikat és védelmükben hosszú távon maradjanak meg. Fogadj Örökbe 1 Parkot! akció közös együttműködésben valósulhatna meg az Önkormányzattal. - Az EKF nagyberuházásai közül a Zsolnay Kulturális Negyed üzemeltető vezetőinek szoros kapcsolat kialakítása a civil szervezetekkel programok, rendezvények tervezésében, szervezésében, megvalósításában. - Turisztikai szempontok szerint szükséges a Keleti Városrész kulturális ajánlatának összegyűjtése, egységes megjelentetése, széles körben, akár az országhatáron túli terjesztése. Meglévő értékeinek kiadványban való írott és elektronikus megjelentetése. (Van élet az EKF után is) 4. Fesztiválok, programok lokális közösségek, közösségi terek kialakítása, a helyi igények megjelenítése, összefogása, koordinálása. Összegzés A civil társadalom olyan civil kormányzat, ahol az államtól relatíve autonóm, önszerveződő csoportok, egyesületek, mozgalmak és egyének, a szolidaritás megteremtését, és saját érdekeik érvényre juttatásán át kísérlik meg. Jelen együttműködés a városrész szervezetei körében, a stratégiaalkotás megvalósításában, kiemelten a kultúra mentén történik, hangsúlyozva a civil szervezetek fontosságát, a társadalmi párbeszédet, önkormányzati- lakossági- civil együttműködést. Városrészünk civil szférájának kiterjedtsége sokat elárul a helyi társdalomról, a polgári öntudat szintjéről. Hiszen, a civil társadalom a polgári társadalom eszményének alapját képezi. Összegzésképpen elmondható az, hogy jelen összefogás eredményeként elkészült a keleti városrész civil szervezeteinek közös munkája, az Öntevékeny Keleti Városrész Civil Koncepciója – Cselekvési Tervezete az Európa Kulturális Fővárosa utáni időszakot tekintve. A városrész civil szervezeti meghatározták azt, hogy jelenleg a városrész településrészekre bontásban milyen anyagi- infrastrukturális, szellemi potenciállal rendelkeznek, s meghatározták ezek alapján a feladatokat, az elérendő célokat, a projektek- programok felelőseit, s a határidőket. A kulturális cselekvési program alternatív megoldásokat kínál a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt lejártát követően is. Az első rész a keleti városrész kulturális életének helyzetelemzése, annak szociológiai és társadalompolitikai aspektusaival. A következtetések után pedig a cselekvési tervezet szerepel, amely konkrét projektterveket, határidőket, felelősöket, és forrásmegjelöléseket tartalmazza. Amennyiben a döntéshozó testületek megismerik, és véleményezik a tervezetet, eljuthat Pécs Város Önkormányzatának testülete elé. Itt elfogadása esetén összeegyeztethető lehet a város kulturális stratégiájával és így egy jobban működő, fenntartható, hosszú távú eredményt hozhat, javítva a kooperációt kormányzati- nem kormányzati és civilek között.
Lebedy János
CIVILÉSZ partnerünk
Ifjúsági Unió Pécs
Net-Megálló Ifjúsági Szolgáltató Pont Irodai szolgáltatások: Internet, Számítógép használat, Fénymásolás, Nyomtatás, Scannelés, Iratfűzés
Ifjúsági szolgáltatások: -Magyarország ügyintézés, Ifjúsági ügyek intézése, Számadó szolgáltatás, Szálláshelyek és Albérletek, Bababarát Terület Programok és Tréningek: Túrák, kirándulások, IT-Mentorálás, Kézműves sarok, Mentálhigiénés – Konfliktuskezelő – Emberi jogi Tréningek, Képzések Klubok, szakcsoportok: Nyitva:
Manó Klub, Ifjúsági Klub, Pécsi Viking Testőrség
Hétfő - Péntek: 13 - 20 óra Szombat: 15 – 20 óra
Pécs, Felsővámház utca 73.
Érdekképviselet: Pécsi Ifjúsági Kerekasztal, Baranyai Gyermek es Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum
Hálózati tagság: Teleház Szövetség, Pécs Városi Természetbarát Szövetség, TettHely Ifjúsági Hálózat, EAST Hálózat, Európai Kulturális Főváros InfoPont-ot működtetünk. H-P 14-18 ó Turistaház:
Kardos úti Kulcsosház kezelése
Elérhetőségek: Pécs, Felsővámház utca 73. Tel/fax: 72/325-784
[email protected] www.ifupecs.hu Háber János
Kultúra az Origó-Házban Áprilisban színvonalas kulturális programokkal fogadtuk az idelátogatókat. 2010. Április 14. Sipos László festőművész kiállítás megnyitóját tartottuk. a művész 1971-ben született Sárospatakon. Jelenleg Budapesten él. A búvárkodással gyermekként ismerkedett meg. Rajzolni illetve festeni nem tanult, művészeti iskolát nem végzett, de képeivel sok kiállításon szerepelt, és több díjat nyert. Az olajfestés technikájával 1999-ben ismerkedett meg autodidakta módon, előzőleg főként grafikákat készített. 2003. óta fest rendszeresen. Abban az évben CMAS búvároktatói minősítést szerzett, de aktívan nem oktat. A merülések során szerzett élményekből, a kissé szürrealisztikus vízi élővilágból meríti képei témáját. Leginkább René Magritte és Salvador Dali festészete, képeinek gondolatvilága példaértékű számára. Festményei többsége is szürrealista jellegű, de megrendelésre más témákról is fest. Képei egy része magángyűjteményekben van. A kiállítás megnyitó rendkívül sikeresnek bizonyult, a termet megtöltötték az érdeklődők olyannyira, hogy szinte alig fértünk el. A festményeknek a búvártevékenység hatására mind közük van a vízhez. Ugyanezen a napon Holocaust 1944 Pécs címmel Szelmann Mária Diafilm bemutatóját tartottuk, mely szintén széleskörű érdeklődésre tartott számot. Április 24-én Szent György napjának tiszteletére a Kultúra- és hagyományőrzők napját tartottuk az Origó-Házban. Autentikus hadiviseletbe öltözött fiatalok közt bajvívás, szablyavívás mérkőzés zajlott. Majd Szent György napi Ostoros népi felvonulás és skandalum indult az Origó Házból a Bródy téren át a falu főutcáján a Fő térig. Közben csergetés, kürtölés, ostorcsattogtatás, zajkeltés a hagyományoknak megfelelően. A Fő téren Szent György nap alkalmából bajvívások, vitézi próbák és "Mecsekszabolcs ostorosának" bemutatója. - "Mecsekszabolcs bírája" - népi játék keretén belül tisztújítás, fogadalomtétel. Majd hagyományőrzők ünnepélyes jelentéstétele a házigazda előtt. Együtt elköltöttünk egy tál finom ebédet, majd a CINKE Program keretében Csizmadia Sándor gitárművész fellépése következett fergeteges sikerrel. Kicsit késve, ám annál nagyobb ovációval fogadva megérkeztek díszvendégeink Horváth Gergely és Kovács Klára ifjú versenytáncos pár Szegedről, akik éppen egy ezüstérmet nyertek a Komlón rendezett táncversenyen. Standard és latin táncokat adtak elő csodálatos ruhakölteményekben,
mindannyiunk örömére. Az ifjú táncospár végtelen eleganciával és olyan fejedelmi tartással adta elő a táncprodukciókat, amitől kedvet kaptunk egy tánchozJ Úgy vélem az a kitartás, győzni akarás és felelősségtudat, ami Bennük kialakult, egész életük minőségét befolyásolja és példaként szolgálhat minden csellengő fiatal számára. Aki személyesen is látta, bizonyára egy életre megmarad benne az élmény, hiszen kicsik és idősebbek egyaránt „tátott szájjal” csodálták a produkciót. Egyet sajnáltunk csak, kevés néző maradt a program végére. Április 28-án Anyák napja jegyében zajló irodalmi találkozónk díszvendégei a Bábok Együttes volt, két pécsi fiatal Mester Bálint és Ódor Botond személyében. A zenészek főként Mester Bálint saját szerzeményeivel léptek fel átütő sikerrel. Az interneten keresztül is számos hallgatónk már kéri kedvenceit az élő, interaktív adásokban és a kisközösségi rádiónkon keresztül. Május 7-8.-án Kapinya Ilona (CINKE tag) „Kilóméterkőtől a végtelenségig” címmel Balatonboglári Művészeti Galériában rendezett kiállítását a CINKE csapat is személyes részvétellel is támogatta. Ugyanitt Országos CINKE találkozót szerveztünk közösen a 4 Dimenzió Online irodalmi körrel. Budapestről, Látrányból, Boglárról és Lelléről érkező CINKE társaink. A kiállításon Kapinya Ilona, Aylon csodálatos festményeit és grafikáit tekinthettük meg méltó környezetben. A Balatonboglári-Balaton környéki vendégek, valamint az ország több pontjáról verbuválódott CINKE csapat két termet is megtöltött. A Balatonlellei Tér Televízió felvételt készített az eseményekről, az Origó-Ház Rádió Mecsekszabolcs (FM87,8 MHz) pedig élőben és interneten is közvetítette az eseményeket. Az est moderátora Bartalovics Zoltán, a CINKE Program művészeti vezetője volt. Interjú készült a művésznő életútjáról, majd mentoráról Hevesyné Buray Éváról beszélt, aki bíztatta és segített elsajátítani a festés minden csínját-bínját. Az interjú közben több alkalommal örvendeztetett meg bennünket Geleta Viktor operaénekes és Kósz Gyöngyi zongoraművész Wagner művek, Petőfi megzenésített verse, valamint olasz dallamok interpretálásával. Ezután a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület által életre hívott CINKE Program művészei Budapestről Poroszlay Gabriella, Czinege László, Kováts Péter, és Pécsről Domokos Edit, Lénárd József, Bartalovics Zoltán az alkalomra írt, valamint ide illő verseikkel emelték a művészi program fényét.
A boglári, lellei, látrányi, budapesti, romonyai és pécsi vegyes CINKE csapat a vendégekkel együtt a szállásra ment a közös vacsora elköltésére. Nagyon tartalmas beszélgetéssel, kellemesen telt az este a finom étel mellett. Másnap konstruktív beszélgetéssel indult a nap a 4 Dimenzio Online és a CINKE Program működése kapcsán. A helyszínen maradt irodalmárok: Budapestről Czinege László, Poroszlay Gabriella, Látrányból Kapinya Ilona, Balatonlelléről Geleta Viktor operaénekes, Romonyáról Török Otília, valamint a pécsiek: Domokos Edit, Lénárd József, Bartalovics Zoltán, Várkonyi Judit és B. Siklósi Angéla gyermekmese író – Európa Uniós megfigyelőnk, aki egyben a háziasszony szerepét is betöltötte közös részvételével Origó-Ház Rádió Mecsekszabolcs médiafelvétellel egybekötött irodalmi találkozóra került sor. Számos vers hangzott el, valamint zenei aláfestés is emelte a produkció színvonalát Geleta Viktor személyében. Többek között Máté Péter – „Ez itt az én hazám”, Korál – „Hazafelé”, valamint Petőfi megzenésített versét is előadta saját zongora kísérettel, rendkívül magas színvonalon. Hasznos és élvezetes találkozó volt, mely közelebb hozta a más régiókban élőket illetve különböző irodalmi portálon is tevékenykedő művészeket. Építő jellegű, közös érdekérvényesítő, értékes művészeti programban volt részünk. Várkonyi Judit
CINKE költők bemutatása: Tárnok Mihály
Tárnok Mihály (Tamiska) Felvidékről származó oroszlányi költő májusban lesz vendégünk önálló szerzői esttel, aki régóta tagja a CINKE Programnak. 7. osztályban már saját versét szavalta egy ünnepélyen. Meggyőződésünk, hogy nagyszerű verseit az iskolákban is oktatni fogják. 1000 alkotással jelent meg Izzásban címmel verseskötete, azóta van újabb 1000 verse. Témája minden, ami szép: család, haza, nők! Minden verse a szívéhez nőtt. Olvassák szeretettel az egyiket:
Tárnok Mihály : Azért szeretlek Azért szeretlek, mert veled az égen, Ha felnézek, több csillag ragyog. Azért, mert a virágok szirmaiból Ömlenek rám édes illatok. Azért szeretlek, mert másként nem lehet! Nem hall Pánsípot soha fülem, Azért, mert a Párizsi éjszakában Szeretni nem tudnál nélkülem. Azért szeretlek, te mégis szerelem, Mert a szépségnek égisze vagy, Naponta szülnek új hitek, remények, S megújulok érted, általad. Azért szeretlek, mert az álmos szemem, Ha álmodni csukja fedelét, Úgy siet a másik világba látni, Mert belőled semmi sem elég
VÁROSFOGLALÁS - AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK A pécsi Parti Galéria 2010-ben rendhagyó módon rendezi meg nagysikerű Ilyenek voltunk kiállítás-
sorozatának új állomását. A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódva ezúttal városszerte, szabadtéren elhelyezett tablókon mutatják be a baranyai megyeszékhely kiemelkedő alakjait. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakoztunk az Öntevékeny Keleti Városrészből saját példaképeinkkel, legyen szó a kisközösség népszerű tagjáról, vagy akár nemzetközileg is ismert személyiségekről. Ebben az előkészületi munkában sikerült felfedeznünk a közösség elhunyt, és ma is élő nagyszerű tagjait, családtagjaikat, hétköznapjaink hőseit. A több hónapja tartó munka során a településünk kiválóságainak életébe, mindennapjaiba is betekintést nyertünk és a családtagoknak munkánk segítéséhez ezúton is szeretnénk köszönetet mondani. Az általunk javasolt emberek közösségünk kiválóságai, van aki hétköznapi, a közösséget építő munkájának gyümölcseként kerülhetett be a kiválasztottak közé, van aki tudományos munkásságával vívta ki a megtiszteltetést. Településünkön június közepétől lesznek megtekinthetőek az utcára kihelyezett vásznak, amelyeken rövid ismertető és fénykép fogja feleleveníteni milyenek is voltak „Ők”. TISZTELEGJÜNK AZ ÉLŐK ELŐTT ÉS EMLÉKEZZÜNK AZ ELTÁVOZOTTAKRA!
Akikre az Öntevékeny Keleti Városrészben vagyunk büszkék: Antal (Schárl) János 1922-2002 „Mecsekszabolcs építőmestere” Balogh Terézia – Kis Varga Jenőné ( 1946 -2009) boltvezető, kereskedő, családanya, „ Mecsekszabolcs
közösségépítője” Bednár Imre 1926 – 2009 „Mecsekszabolcs-Fehérhegyi iskolaépítő, igazgató” Bernáth Ferenc Született: 1931 „Mecsekszabolcs mozigépésze” Békés Lajos (1922-2007) „Mecsekszabolcs helytörténésze” Dr. Kecskés Józsefné – nyugdíjas „Mecsekszabolcs honismerő tanítónője” Gábori Imréné 1929-2003 „Mindenki Zsóka nénije” középiskolai tanárnő, helytörténész Gráf Vilmos Született: 1929 „Mecsekszabolcs bányamentője” Istvánder József Született: 1933
nyugdíjas iskola igazgató „Mecsekszabolcs-bányatelep gazdaképző
Állami Díjas alapítója” Kurnik Ernő (Mecsekszabolcs, 1913 –2008) „ Mecsekszabolcs növénynemesítője” Dr. Szirtes Lajos (Mecsekszabolcs, 1918 – 2009 ) „Mecsekszabolcs Műszaki Tudományok Akadémikusa”
Külkapcsolataink a közbiztonság javítására Az Origó-Ház Egyesület közbiztonsági projectjén keresztül folyamatosan és tervszerűen törekszik arra, hogy a Pécsi rendőrfő kapitánysággal, valamint civil szervezetekkel, polgári kezdeményezésként az Origó- Házban létrejött közbiztonsági mikro centrumot megtöltse olyan innovációs tartalmakkal programokkal, melyek a keleti városrész közbiztonságát társadalmasítják, s lehetőséget biztosítanak a polgári aktivitás kibontakoztatására. Egyesületünk- e törekvéseit a közbiztonság széleskörű elterjesztésére vonatkozólag, jelen kiadványban szeretném megosztani a kedves olvasókkal. Legutóbbi külföldre tett látogatása az Egyesület menedzsmentjének, az IPA (International Police Association) közreműködésében zajlott, mely olyan biztonságkezelési módszerek megismerését tették lehetővé külföldön, amelyeket helyben már hatékonyan alkalmaznak a rendvédelem szervei. A látogatást Horvátországba, ezen belül Eszékre tettük meg, a helyi rendőrfő kapitányság székhelyén. Az utazás célja az volt, hogy megismerkedjünk helyi közbiztonsági módszerekkel, gyakorlatokkal, hogy azokat hazánkban és városrészünkben is hatékonyan kamatoztathassuk integrálva az innovatív- és hatékony technikákat közbiztonsági rendszerünkbe. A Horvát szervezettel sikerült olyan jó partneri kapcsolatot kialakítania Egyesületünknek, amely egy közös pályázat beadásáig vezetett a Nemzeti Civil Alap Programnál. A pályázat megvalósítása nemzetközi tapasztalatcserét támogat, melyet szeretnénk a jövőre nézve is a közbiztonságra vonatkozóan Horvátországban- valamint Magyarországon egyaránt megvalósítani. Folyamatos tapasztalatcsere útján, minél több lakossági szegmens bevonásával a pályázat lehetőséget nyújthat az Origó-Ház közbiztonsági mikro centrum- projectjének nemzetközi színtérre történő továbbvitelében is. A nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása rendkívül jó alapot jelenthet arra, hogy a közbiztonsági rendszer folyamatosan megújulhasson, fejlődhessen szakmailag is városrészünkben. Az IPA- horvátországi szervezetével közösen folytatott tapasztalatcseréről, módszerekről részletes cselekvési program- közbiztonsági stratégia fog elkészülni a találkozók végeztével, a tapasztalatcsere lezárásaként. A stratégia nyilvánosságra hozatalával, és minél több állampolgár megszólításával tervezzük a cselekvési programot megvalósítani, aktív lakossági potenciálra építve, azért, hogy városrészünk biztonsága hatékonyan a helyén legyen kezelve.
Ezért is ösztönzök minden kedves Olvasónkat arra, hogy aktívan vállaljon szerepet az Origó-
Ház biztonság programjában! Tegyünk együtt városrészünk biztonságáért! Kis Varga Bettina
Egyház – Közösség A hívő közösség mindig is a Katolikus Egyház életének alapvető velejárója volt. A közösség erősíti a hitet, segít átlendíteni válságainkon, átsegít bizonytalanságainkon, megtorpanásainkon. De több is ennél. Mert amint Jézus maga mondja: ,,Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok
közöttük’’ (Mt. 18:20). A keresztény közösséget a kívülállók manapság előszeretettel fogják fel valamiféle egyesületnek, klubnak, ahol az emberek együtt töltik szabadidejüket. Sokszor még azt is elismerik, hogy ez a közösség társadalmilag hasznosnak mondható. Ez a felfogás azonban szem elől téveszti a keresztény közösség igazi célját és értelmét, amit Szent Jusztínusz vértanú, a keresztények érdekében írt Első védőiratában több, mint 1800 évvel ezelőtt: ,,Vasárnap ugyanis mindnyájan
egybegyűlünk, azért, mert ez a hétnek első napja, amikor Isten a sötétséget megszüntette, és az anyagvilágot megteremtette; de azért is, mert Jézus Krisztus, a mi Megváltónk ezen a napon támadt fel a halálból. A szombat előtti napon keresztre feszítették őt, s harmadnap, azaz vasárnap, apostolai és tanítványai előtt megjelent, és megtanította őket arra, amiket nektek is megfontolás végett továbbadtunk.’’ Mindez azóta sem változott: a keresztény közösség alapja az élő Krisztus valóságos jelenléte. A második világháborúig a templomba járás egyfajta társadalmi elvárás volt. Nem volt kérdés, hogy az Egyház, a templom a közösség alapvető formálója és összetartója. Senki számára nem volt kérdéses az Egyház alapvető szerepe a közösségben, évszázadokig ez volt a dolgok rendje. A templomok tele voltak, bár bizonyosan akadtak olyanok, akiket nem az erős hit, hanem a kötelesség, az elvárás vitt a templomba A helyzet napjainkra alaposan megváltozott. A rendszerváltáskor néhány évig tele voltak a templomok, de miután többen rájöttek: a templomba járás nem jár politikai, hatalmi előnnyel, sokan sajnos elmaradtak. A XXI. század európai egyháza nem számíthat az alapvetően világias, fogyasztást fetisizáló társadalom egyöntetű támogatására. Ezért – köszönhetően jelentős részben a II. Vatikáni Zsinat által hozott reformoknak –, az Egyház életében talán a kezdetek óta nem látott mértékben fontossá vált a közösség. Az evangélium hirdetésében, az apostolkodásban a hívek nem hagyhatják magukra a felszentelt papokat, mert mindez Krisztus Egyházának minden tagja, így az egyszerű hívek számára is feladat és felelősség. Sokszor éri az a vád a keresztény közösséget, hogy kirekesztő, valamiféle felsőbbrendűségi tudatban él, tagjai különbnek tekintik magukat másoknál. Természetesen szó sincs erről. A hit a Szentlélek ajándéka, és senkit nem ítélünk el pusztán azért, mert ezt az ajándékot még nem kapta meg. Isten, a Teremtő ugyanakkor minden teremtményéhez keresi az utat, legfeljebb ezt a hangot elnyomja bennünk a világ zaja, az ellenséges környezet, de sokszor dacunk, büszkeségünk, önteltségünk is. A keresztény közösség fontos feladata, hogy segítsen felerősíteni ezt a hangot azokban, akik bizonytalanok. A közösség erőt ad ahhoz, hogy kinevetnek.
Sokan azt is gondolják, a keresztény közösségbe furcsa emberek járnak, mindenki komor, megszállott, és a hiten kívül semmiről sem lehet vele beszélgetni. Szó sincs erről! Ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más, csak igyekszünk Krisztus tanítása szerint élni. Mi is éppúgy örülünk, ha veszünk valamit a boltban, legfeljebb nem tekintjük életcélnak, hogy minél drágább dolgokat vásároljunk. Közösségünk talán azért is erősebb, mert tudjuk, hogy az nem világi érdekek határozzák meg. Nekünk is megvannak a világi gondjaink, de nem veszünk el bennük. Minden vasárnap közösen megvalljuk hitünket, már csak ezért is mindenki szégyellné, ha kiderülne: hitvallása üres szó volt csupán. Sokfélék a keresztény közösségek: van ahol mindenki ismeri egymást, sok a közös esemény a templomon kívül is. Van, ahol sokan vannak, és a nagy közösség inkább kisebb közösségek sokasága. Pécs-Szabolcson sajnos kevesen vagyunk. Ez a kis közösség viszont erős, összetartó, és befogadó. Szeretettel és barátsággal vár, örömmel fogad most is, immár 227 éve, minden jóakaratú embert, az erős hitűeket éppúgy, mint a bizonytalanokat. A miserendről és egyéb http://www.luna.hu/pecsszabolcspleb.
programokról
a
Plébánia
honlapjáról
tájékozódhat:
Dr. Koniorczyk Mátyás
Közművelődési Tanács
2010. 05. 05-én a Közművelődési Tanács rendkívüli ülésére került sor. A tagok örültek a kezdeményezésnek, hogy az Öntevékeny Keleti Városrész (ÖKV) mintájára Kertvárosban is létrejött 10 civil szervezet összefogásával az Öntevékeny Déli Városrész (ÖDV), akik jelentősebb érdekképviseletet remélve, bekapcsolódásukat jelezték a Közművelődési Tanácsba. Az ÖKV-ban folyó kulturális munka nagy jelentőségű, hiszen a kultúra területén a legkisebb a konfrontálódási lehetőség. Közművelődési Tanács gyakorlati munkájáról röviden. A Közművelődési Tanács 1.5 éve jött létre. Eddig négy elnök tevékenykedett: Orcsik Ferenc, Peták Péter, Kis Varga István, Szuhay Márton. Cél minél több civil szervezet bevonása a Tanács munkájába. A Népművelők Egyesületének tagjaként Orcsik Ferenc volt az első elnök, Peták Péter, a második, aki erőteljesebb civil képviseletet biztosított, Kis Varga István pedig széles kapcsolatrendszerével prosperált. A Zsolnay negyed kapcsán különösen fontos lesz az érdekképviseletet. A város gazdasági érdeke az lenne, hogy minél több feladatot kiszervezzen a civileknek, akik zömmel saját forrásokból végzik ezeket a feladatokat. Kis Varga István, mint Polgármesteri Megbízott elmondta, hogy a város részéről a nyitottság megvan. Ha a civil decentrumok létrejönnek, akkor jobban kiszervezhetőek lesznek a feladatok. Nagyobb a bizalom a lakók részéről is a helyi közösségi házak iránt. Üdvözölték, hogy Kertvárosban, a panelrengetegben is létrejön egy civil decentrum, ahol rengeteg a feladat, konkrét probléma megoldással. A territoriális közösségi terek megvannak, tehát jöhet az öntevékeny, gyakorlati munka! Várkonyi Judit
Kezdőkörben már a Jabulani! A Jabulani a 2010-es labdarúgó világbajnokság hivatalos labdája, mely zulu nyelven ünnepséget jelent. Hát, igen, újra eltelt négy nehéz év és immár nemsokára kezdődik a focit imádó milliók számára a legnagyobb ünnep a világbajnokság! A júniusban kezdődő világesemény - a sorban a tízen-kilencedik – mérföldkő a labdarúgás történetében, hiszen először rendeznek foci vb-t Afrikában. Nagy lehetőség, egyben nagy felelősség is a Dél-Afrikai Köztársaság számára, hogy sikeres és biztonságos legyen az esemény. Sajnos a magyar válogatott ismét hiányozni fog, ám néhány egzotikus és érdekes ország ott lesz az eseményen. Az indulók sorát színesíti Észak-Korea is, mely ország utoljára 1966-ban szerepelt labdarugó vb-n. A FIFA kiírása szerint a selejtezőkben területi elv alapján sorsolják össze a csapatokat, így minden kontinens képviselteti magát, így lesz ez a játék igazi világesemény. Az esélyeket latolgatva rögtön eszünkbe ugranak a régi hagyományos, nagy futball kultúrával rendelkező országok. Mindig esélyes a végső győzelemre Dél-Amerika két reprezentánsa Brazília és Argentína. Az európai csapatok közül már többet felsorolhatunk Spanyolország, Anglia, Portugália, Olaszország, Németország. De nem szabad elfeledkeznünk az afrikai csapatokról, sem amelyek nagyon sokat tanultak az utóbbi években, játékosaik nívós bajnokságokban edződnek. No, hát akkor induljon a Jabulani! Palotás Károly
A kiadvány megjelenését támogatta a NEMZETI CIVIL ALAP Demokrácia és partnerség-fejlesztési Kollégiuma
