Kedves Olvasóink! Dragi cititori! Acolo unde se pierde tradiţia, acolo se găureşte timpul şi se scurge trecutul. Ancsel Éva

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programul De Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013

„Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idô, és elpereg a múlt.” Ancsel Éva

„Acolo unde se pierde tradiţia, acolo se găureşte timpul şi se scurge trecutul.” Ancsel Éva

Kedves Olvasóink!

Dragi cititori!

Kiadványunk az „Agrárium jövôje – A fiatal gazda együttmûködés közös fejlesztése a határ két oldalán” címû pályázathoz fûzôdôen kelt életre, mely magát a projektet hivatott bemutatni, de legfôképp a megvalósításához fûzôdô tartalmi elemeket. A pályázat 2009. január végén került benyújtásra, melyben a Partnerek felelôsségvállalása a következôképpen történt:

Publicaţia noastră: „Viitorul agriculturii” – sa născut din proiectul denumit „ Dezvoltarea cooperării tinerilor agricultori din cele două părţi ale graniţei care are menirea de a prezenta proiectul în sine şi în principiu, elementele prin care se realizează acesta. Proiectul a fost depus spre aprobare la sfârşitul lunii ianuarie 2009 în care responsabilitatea partenerilor se desfăşoară în următorul mod:

Vezetô Partner: Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetsége Projekt Partner: Vidéki Ifjúsági Szövetség – VIDIFISZ Projekt Partner: Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetsége Támogató Partner: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA

Partener conducător: Asociaţia Fermierilor Tineri din Câmpia de Nord Partener de proiect: Asociaţia Tinerilor de la Tară – VIDIFISZ Partener de proiect: Asociaţia Fermierilor Tineri din Câmpia de ÍSud Parteneri sponsori: Asociaţia Fermierilor Tineri din Ungaria

A projekt egy hatékony, hosszú távú agrár szakmai együttmûködést kíván létrehozni a román-magyar határmenti oldal szomszédos megyéi között. Az így párba állított megyék a következôk: Szabolcs-SzatmárBereg megye – Szatmár megye; Békés megye – Arad megye; Hajdú-Bihar megye – Bihar megye; Csongrád megye – Temes megye.

Prin acest proiect dorim să realizăm o cooperare eficientă în domeniul agriculturii dintre judeţele vecine din părţile române şi maghiare ale graniţei. Judeţele pereche sunt: judeţul Szabolcs-Szatmár-Bereg – judeţul Satu-Mare, judeţul Békés – judeţul Arad, judeţul Hajdú-Bihar – judeţul Bihor, judeţul Csongrád – judeţul Timiş.

Összesen 8 helyszínre (Magyarországon: Nyíregyháza, Hajdúszoboszló, Békéscsaba, Szegvár; Romániában: Szatmárnémeti, Nagyvárad, Ópálos, Temesvár) szerveztük meg a Fiatal Gazda Klubokat a hozzájuk fûzôdô farmlátogatásokkal. Ezeket az eseményeket egy záró konferencián (Magyarországon, Sóstógyógyfürdôn) értékeltük ki. A projekt – és a Projekt Partnerek – fô célja az volt, hogy a rendezvények keretében rámutasson a regionális és uniós szintû együttmûködés, a tapasztalatcsere, a szakmai információk áramlásának, illetve az ezekhez nélkülözhetetlen szervezeti keretek megteremtésének fontosságára. Mindezek mellett pedig segítséget nyújtott a generációk örökölte gazdaságok továbbmûvelésének mikéntjét megtalálni, megôrizve ezzel is az arra épülô kultúrákat. A rendezvények lehetôséget adtak mind elméleti, mind gyakorlati tudás megszerzésére. A kölcsönös tapasztalatcsere, a legjobb gyakorlat, a személyes és gazdasági kapcsolatok megteremtésére, kiszélesítésére. Románia területi méreteibôl adódóan célszerû a határ menti, szorosabb együttmûködésre építeni, így a projekt akár mintául is szolgálhat a jövôben a hasonló kezdeményezések számára. A projekt esélyegyenlôségi szempontból közvetlenül két célcsoportot érint, a hátrányos helyzetû vidéki fiatalokat és az agráriumban alulreprezentált nôket. A fiatal gazdák még mindig rendkívüli nehézségekkel szembesülnek pályájuk kezdetén. Az érintett célcsoportok képzésével, a nemzeti és uniós lehetôségeikrôl szóló információk módszeres terjesztésével valódi közösségük épülhet ki, amely elônyt jelent a problémák egyéni megoldásához képest. A rendezvények elsô napján az uniós és nemzeti agrárpolitika aktuális

În total sunt 8 locuri (În Ungaria: Nyíregyháza, Hajdúszoboszló, Békés­ csaba, Szegvár; În România: Satu-Mare, Oradea, Păuliş, Timişoara.), am realizat cluburile tinerilor agricultori şi vizite la aceste ferme. Aceste evenimente au fost evaluate la o conferinţă de încheiere (în Ungaria în localitatea Sóstógyógyfürdô) unde, scopul principal al proiectului şi al participanţilor la proiect a fost de a scoate în evidenţă prin intermediul acestui eveniment, cooperarea regională şi în UE, schimbul de experienţă, fluxul informaţiilor profesionale şi nu în ultimul rând, importanţa creării cadrului organizatoric ceea ce este esenţial. Pe lângă acesta, proiectul a ajutat la găsirea soluţiilor de cultivare a agriculturilor moştenite, păstrând în acelaşi timp cultura bazată pe acesta. Aceste organizări au dat ocazii la achiziţionarea experienţelor teoretice şi practice. Schimbul de experienţă reciprocă este cea mai bună practică pentru întreţinera şi dezvoltarea legăturilor personale şi economice. Din cauza dimensiunilor teritoriale ale României este important să se pună baza pe o cooperarea mai strâmtă, astfel proiectul poate servi şi ca un model pentru iniţiative similare pe viitor. Proiectul implică un punct de vedere al egalităţii direct la grupurile ţintă, tinerii defavorizaţi de la ţară şi femeile din agricultură subprezentate. Tinerii agricultori se confruntă încă cu dificultăţi extreme, la începutul carierei lor. Prin formarea grupurilor ţintă şi prin difuzarea de informaţii despre oportunităţile naţionale şi ale UE se poate ajunge la realizarea unei comunităţi reale care este în avantaj faţă de cei care vor să rezolve problemele individual. În prima zi al activităţii participanţii se familiarizează la nivel teoretic

kérdéseivel, támogatási rendszereivel és további agrárszakmai kérdésekkel ismerkedhettek meg a résztvevôk elméleti szinten, majd másnap a gyakorlatban is figyelemmel kísérhették az elhangzottakat fiatal innovatív gazdák példáján keresztül, farmlátogatások keretében.

cu aspectele politicii agricole UE şi naţionale, cu sistemele de asistenţă şi alte aspecte comerciale agricole, în ziua următoare, în practică, participanţii sunt prezenţi la discursul unor agricultori tineri, inovativi în cadrul vizitelor la ferme.

A program során érintett témaköröket elôzetes felmérés alapján határoztuk meg, így e szerint elsôsorban a növénytermesztés és kertészetre, másodsorban az állattenyésztésre alapoztunk.

Subiectele discutate în cadrul programului au fost definite pe baza unor anchete preliminare, aşa ne-am axat în principal pe cultura plantelor şi horticultură şi în al doilea rând pe creşterea animalelor.

A rendezvények fontosságának nagysága a romániai és magyar fiatal gazdák együttmûködésének lehetôségében rejlik, mely évekkel a projekt lezárása után is egy fenntartható kapcsolattá válhat.

Importanţa evenimentelor constă în ocazia de cooperare a tinerilor maghiari şi români, care chiar şi după încheierea proiectului poate devenii o relaţie durabilă.

A projekthez fûzôdô eseményekrôl néhány informatív elemet kiemeltünk egy-egy gazdaság bemutatásán, vagy ugyanígy elôadás formájában elhangzott elméleti áttekintésen keresztül - kiadványunk ezekrôl kíván bemutatni egy szûk keresztmetszetet.

Din evenimentele proiectului am subliniat câteva elemente informative prin descriere unor gospodării, sau prin prezentarea unor prelegeri teoretice – publicaţia noastră doreşte să prezinte un scurt rezumat al acestora.

Magáról a projektrôl bôvebb információhoz a www.hurocbc.agrya.hu oldalon juthatnak.

Mai multe informaţii despre proiect se găsesc pe site-ul: www.hurocbc. agrya.hu

Kellemes idôtöltést kívánunk!

Va dorim să vă petreceţi timpul bine. Cu respect, Editura n

Üdvözlettel: A Szerkesztôk n

Egy vélemény:

O parere

A találkozók és látogatások kapcsán a következô gondolatok, következtetések fogalmazódtak meg bennem és azt hiszem általánosságban a Szatmár megyei (pártiumi) fiatal magyar gazdák körében is: Magyarország jóval elôbbre jár a mezôgazdaság fejlettsége, a felhalmozott tudás, tapasztalat, mezôgazdasági infrastruktúra, az alkalmazott

În urma întâlnirilor şi vizitelor am formulat următoarele gânduri şi concluzii, la fel ca ceilalţi fermieri tineri, în general, din judeţul Satu Mare (Partium): Ungaria este cu mult înaintea noastră în ceea ce priveşte: dezvoltarea agriculturii, cunoştinţele acumulate, experienţă, infrastructură, tehnolo-

technológiák, a gépesítettség, a földterületek összevonása, a feldolgozási és tárolási folyamatok, a marketing, menedzsment, a piac és árpolitika (a piac lefedése és megtartása, értékesítés) szempontjából egyaránt. Románia földrajzi adottságai változatosabbak, melyek Románia elônyei közé sorolhatók. Jó ötletnek tartom a magyarországi tapasztalatok és tudás átadását a határontúliak számára, de mindezt egy olyan nyelvezettel és egy olyan szinten kellene megvalósítani, hogy azt mi is megértsük. A felhalmozott tapasztalat kevesebb és sokkal kevesebb köztünk a képzett szakember. Nagyon sok Magyarországon már rég bejáratódott alapfogalom, eljárás, módszer számunkra ideát még ismeretlen. Fôleg, ami a marketinget és a termelési folyamatok megszervezését illeti, az értékesítési szövetkezetekrôl stb. nem is beszélve. A technológia átadásával együtt felvásárló piac biztosítása is szükséges. Jó példának tartom, hogy újabban magyarországiak szerzôdést kötnek határközeli termelôkkel, és közben a technológiát is átadják, a terményt pedig átveszik a szerzôdésben rögzített áron. Ebbôl kifolyólag nálunk Szatmár megyében már egyre több az uborkatermelô. Az elôbbi példához hasonlóan, azok a magyarországi termelôk, akiknek már van export tapasztalatuk, ismerik az európai- (világ) piacot, annak lefedettségét, kitörési pontjait, segíthetnek nekünk, pl. abban is, hogy ha jelzik felénk, hogy mire van piaci igény, mi azzal jobban elkezdünk foglalkozni. Az EU-s csatlakozás magyarországi tapasztalatait csak áttételesen tudjuk felhasználni, mert amint azt már fentebb taglaltam, ideát egész más viszonyok uralkodnak, más a kiindulási pont. A jelenlegi romániai és fôleg az itteni magyar kisgazdák, termelôk helyzetét leginkább a halódás jellemzi. Sok a megmûveletlen terület, mert ha az ember csak felemeli az ekét, már az is költségvetési deficitet jelent. Nincs felvásárló piac, a termény nincs megfizetve. A gépparkunk elavult, kiöregedett. Már kiegészítô jövedelemforrásként sem éri meg gazdálkodni. Ha kiszámoljuk, olcsóbb megvenni az élelmiszert, mint megdolgozni érte. Jelenleg két útját látom a mezôgazdaság életben tartásának: 1. Tudatos önellátó gazdálkodás (a globalizált fogyasztói társadalom elôbb-utóbb összeomlik), 2. az EU-s agrártámogatások maximális kihasználása – élni kell a lehetôségekkel, és a jövôre tervezni, ugyanis hosszú távon a mezôgazdaságnak, az élelmiszertermelésnek, a biodieselnek jövôje van Romániában, Kelet-Európában. A mezôgazdaság és a paraszti – gazdálkodói életforma témáját tárgyalva nagyon fontos a vidéki közösségek értékmegôrzô szerepérôl szót ejteni. Mindig is a vidék jelentette a nemzet számára az emberi utánpótlást és a hagyományos, egészséges értékrend fennmaradását. A mai morális válsággal küzdô világban, mindez külön teher és igen nehéz probléma, viszont rá kell ébredni, hogy ez is egy a megoldandó feladataink közül. Mindenkinek kitartást kívánok! Juhász Károly, Szatmárhegy, Románia n

gii utilizate, mecanizarea, comasarea terenurilor, procesul de prelucrare şi depozitare, marketingul, managementul, politica de piaţă şi preţ (acoperirea şi păstrarea pieţii). Un avantaj al României este că, condiţiile geografice sunt mult mai variate. Mi se pare o idee bună predarea experienţelor, a cunoştinţelor către cei de dincolo de graniţă, dar aceasta trebuie să se facă într-un limbaj şi la un nivel care ne sunt accesibile şi nouă. Experienţa acumlată este mai mică si printre noi sunt mai puţini specialişti formaţi. Multe noţiuni de bază, procedee, metode utilizate de mult în Ungaria, aici la noi sunt necunoscute. Mai ales în privinţa marketingului şi al organizării producţiei, ne mai vorbind despre asociaţiile de desfacere. Odată cu predarea tehnologiei este necesară şi asigurarea pieţei de desfacere. Mi se pare un exemplu bun: mai nou, ungurii încheie contracte cu producători din zona de graniţă, oferă tehnologie şi preiau şi produsele la un preţ relativ corect, stabilit prin contract. Din această cauză la noi, în judeţul Satu Mare producătorii de castraveţi sunt din ce în ce mai mulţi. În mod asemănător cu exemplul anterior, acei producători din Ungaria, care dispun de experienţă în domeniul exportului, cunosc piaţa europeană (mondială), unde sunt posibilităţi de desfacere, pieţe noi ne pot sprijini prin semnalarea cerinţelor pieţei şi noi ne conformăm. Experienţa aderării Ungariei la UE poate fi transpusă doar parţial la noi, datorită condiţiilor diferite, datorită punctului diferit de pornire de la noi. Situaţia actuală a micilor fermieri din România şi mai ales a celor de etnie maghiară poate fi caracterizată ca fiind muribundă. Sunt foarte multe terenuri necultivate, deoarece dacă omul se atinge doar de plug, şi asta înseamnă deficit bugetar. Nu există piaţă de desfacere, preţul produselor este mic. Parcul de utilaje este învechit, îmbătrânit. Nu merită să te ocupi de agricultură nici măcar pentru realizarea unui venit suplimentar. Dacă stăm să calculăm, este mai ieftin să cumperi produsele alimentare, decât să munceşti pentru producerea lor. În prezent văd două căi pentru menţinerea agriculturii: 1. O agricultură conştientă de autogospodărire (mai devreme sau mai târziu societatea de consum globalizată se va nărui). 2. Exploatarea la maximum a subvenţiilor agricole ale UE – trebuie să profităm de posibilităţi, să ne facem planuri de viitor, fiindcă pe termen lung agricultura, producţia alimentară, biodieselul au viitor în România, în Europa de Est. Discutând despre agricultură şi despre stilul de viaţă al ţăranului – fermierului, nu putem să nu spunem câteva cuvinte despre rolul pe care îl au comunităţile din mediul rural în păstrarea tradiţiilor şi a naţiunii. Trebuie să alocăm energie şi pentru dezvoltarea conştiinţei naţionale în mediul rural. Acestea trebuie să devină comunităţi puternice, cu rol puternic de păstrare. Mediul rural a fost cel care a asigurat întotdeauna perpetuarea speciei şi a valorilor tradiţionale, sănătoase. În criza morală în care se află lumea în zilele noastre aceasta este o povară suplimentară şi o problemă foarte dificilă, dar trebuie să fim conştienţi că şi aceasta este una din problemele pe care trebuie să le rezolvăm. Dorindu-vă perseverenţă! Juhász Károly,Viile Satu Mare, Ro. n

Jánowszky Szabolcs – Magyarország

Jánowszky Szabolcs – Ungaria

Jánowszky Szabolcs, 33 éves, mezôgazdasági vállalkozó vagyok Nyíregyházáról. A gazdálkodást 1995-ben kezdtem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyháza és Nagycserkesz határában. 2002-tôl testvéremmel, Zoltánnal közösen, családi gazdálkodási formában dolgozunk. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk közel 200 hektáron, átlagosan 22 aranykorona földminôségen. Földterületünk 60%-a öntözésre berendezett. A vetésszerkezetünk fô növényei korábban a zöldborsó, csemegekukorica és a cukorrépa volt. A Szerencsi Cukorgyár bezárása, a csemegekukorica és zöldborsó közgazdasági helyzetének erôteljes romlása miatt extenzív irányba kényszerültünk, így vetésszerkezetünket átalakítottuk. Most már gabonafélékkel és olajos növényekkel is foglalkozunk. A termelési színvonalunk jónak tekinthetô, kb. 35-40%-kal az országos átlag felett áll. 1997-tôl önálló mûszaki fejlesztésbe kezdtünk, megvásároltuk elsô erôgépeinket, munkagépeinket és öntözôberendezésünket. 2001-ben korszerû telephelyet létesítettünk eszközeink elhelyezésére. 2002 jelentôs év volt gazdaságunk számára, éltünk a családi gazdaságok kiemelt támogatásával és így erôgép és munkagép parkunk kompletté vált magas színvonalú John Deere erô és munkagépekkel. Folyamatosan fejlesztettünk az évek során kiírt SAPARD, AVOP, EMVA, ÚMVP programok keretében melyek segítségével gazdaságunk nagy ütemben fejlôdni tudott. A vállalkozásunkban jelentkezô munkákat alapvetôen ketten végezzük. Öntözéshez idényjelleggel, mûszaki szakirányú végzettséggel rendel­ kezô alkalmazottakat foglalkoztatunk.

Jánowszky Szabolcs, 33 de ani, sunt agricultor din localitatea Nyíregyháza. Am început să lucrez ca agricultor în anul 1995 în judeţul Szabolcs-Szatmár-Bereg la graniţa între Nyíregyháza şi Nagycserkesz. Din anul 2002 eu şi fratele meu Zoltán lucrăm împreună în forma unei afaceri de familie. Ne ocupăm de cultivarea plantelor pe o suprafaţă de 200 de hectare, calitatea solului este in medie de 22 coroane de aur. 60 % din terenuri sunt echipate pentru irigaţii. Plantele principale din structura culturilor de plante au fost înainte mazărea verde, porumbul dulce şi sfecla de zahăr. Din cauza închiderii fabricii de zahăr din localitatea Szerencsi şi din cauza scăderii preţurilor la porumbul dulce şi la mazăre am fost forţaţi să ne orientăm spre transformarea structurii culturilor şi ne –am orientat spre extensivizare. Acum ne ocupăm şi de cereale şi de cultivarea plantelor de ulei. Nivelul de producţie este bună, cca. cu 35-40% peste media naţională. Din anul 1997 am început o dezvoltare tehnică individuală, ne-am cumpărat primele utilaje, maşinile de prelucrare şi echipamentele de irigaţie. În anul 2001 am contruit hale moderne pentru păstrarea utilajelor. Anul 2002 a fost un an important pentru economia noastră, am profitat de sprijinul mare aprobat pentru fermele familiare şi în aşa fel parcul nostru de maşini a devenit complet cu maşinile de înaltă calitate şi performanţă marca John Deere. Pe parcursul anilor ne-am dezvoltat continuu prin intermediul programelor stabilite de SAPARD,AVOP, EMVA, ÚMVP cu ajutorul cărora agricultura noastră s-a putut dezvolta într-un ritm rapid. Munca, care s-a ivit prin intermediul afacerii noastre am realizat-o noi

A megtermelt szántóföldi zöldségnövényeket a konzervgyárak részére integrátori szerzôdéssel értékesítjük. A gabonafélékre és az olajos ipari növényekre termelôi csoport tagsággal rendelkezünk és ezen keresztül értékesítjük. A jövôbeni kitûzött céljaink a gazdaság méretének növelése, a termények elhelyezésére gabonatároló létesítése, és betakarítógép beszerzése, de sajnos az utóbbi 4-5 évben az ágazat jövedelmezôsége nagymértékben romlott. De reményeink szerint javulni fog, mely megélhetésünk biztonságát, és fejlesztési céljaink elérését teszi lehetôvé. n

doi. Pentru irigaţiile de sezon am angajat personal calificat în domeniul tehnic. Vânzarea legumelor cultivate către fabricile de conserve se face pe baza unor contracte integratorii. Fiindcă suntem membrii grupului de producători, vânzarea cerealelor şi plantelor de ulei se face prin intermediul acestuia. Obiectivele stabilite pe viitor sunt: mărirea dimensiunii economiei, înfiinţarea unor silozuri pentru păstrarea recoltei şi achiziţionarea unor maşini de recoltat. Însă în ultimii 4-5 ani profitabilitatea acestui domeniu a scazut mult. Dar sperăm că se va înbunătăţii, ceea ce este garanţia menţinerii nivelului de trai şi permite realizarea obiectivelor noastre. n

Huszti Zoltán – Románia

Huszti Zoltán – România

Családi gazdálkodás

Fermă familiară

A „Depozit L.F.” Kft.-t 1992ben alapította édesapám, Huszti Gyula. A vállalat megalapításakor öt éves voltam. Kezdetben a vállalkozást egy élelmiszerüzlet jelentette Sárközújlakon (Livada). A korlátolt felelôsségû társaságnak összesen négy alkalmazottja volt: édesapám, édesanyám és két elárusító. Idôvel a vállalat fejlôdésnek indult, egyre több ágazatban kezdte meg aktivitását. 18 év elteltével teret kapott a mezôgazdaság, állattenyésztés, gyümölcstermesztés, pálinkafôzés, szôlészet, borászat. A 18 év alatt nem csak a vállalat fejlôdött, hanem szüleim is sok tapasztalattal lettek gazdagabbak. Mivel gyerekkorom óta létezik a vállalat, tanulmányaimat is ebbe az irányban folytattam. 24 éves vagyok, két éve fejeztem be a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi karának marketing szakát. Ebben az évben szintén ezen az egyetemen fejeztem be a magiszteri képzést, menedzsment szakon. Annak érdekében, hogy ne csak az üzleti, hanem a termelési részen is boldoguljak, a Kolozsvári Agrármérnöki Egyetemen kertészmérnöki szakot kezdtem el. Bízom

Societatea Comercială “Depozit L.F.” SRL a fost fondată în anul 1992 de către tatăl meu, Huszti Gyula. În anul fondării societăţii aveam cinci ani. La început, societatea însemna un magazin alimentar în Livada. SRL-ul a avut patru angajaţi: tatăl meu, mama mea şi doi vânzători. Cu timpul, afacerea a început să se dezvolte, extinzându-şi activitatea în mai multe domenii. După 18 ani, a început să câştige teren agricultura, creşterea animalelor, cultivarea pomilor fructiferi, producţia de ţuică, viticultura şi vinicultura. În cei 18 ani nu s-a dezvoltat doar afacerea, ci şi părinţii mei au dobândit multă experienţă. Datorită faptului că afacerea există din timpul copilăriei mele, mi-am petrecut foarte mult timp liber în cadrul firmei. A început să-mi placă ideea de „firmă proprie” şi am decis să-mi continui studiile în această direcţie. Am 24 de ani şi am absolvit în urmă cu doi ani la secţia marketing a Facultăţii de Ştiinţe Economice şi Gestiunea Afacerilor din cadrul Universităţii „Babeş Bolyai” Cluj Napoca. În acest an mi-am luat masteratul, tot la aceeaşi facultate, secţia management.

benne, hogy 2011-ben megszerzem a kertészmérnöki diplomát is. Az élelmiszerüzlet is igen nagy fejlôdésen ment át. Jelenleg egyik része önkiszolgálóként mûködik, emellett rendszeresen árulunk benne friss sertéshúst, és növendékhúst. Hét elárusító dolgozik két váltásban, hétfôtôl szombatig. A cég által használt mezôgazdasági terület 100 ha-ra növekedett. Ennek nagy részén kukoricát és búzát, a fennmaradó területen pedig zabot, árpát, takarmányborsót és lucernát termelünk. Az állatállomány 60 szarvasmarhából áll, ezeknek nagy része hízójószág. Ezen kívül évente kb. 100 sertést is hízlalunk. Az elmúlt 1-2 évben nyitottunk a gyümölcstermesztés és a szôlészetborászat felé. 2009-ben telepítettünk 4 ha almát és 2,2 ha borszôlôt, ebben az évben pedig 3 ha almát, 1,3 ha szilvát és 2,8 ha szôlôt. Bízunk benne, hogy a jövôben ezekben az ágazatokban nagyobb eredményeket tudunk elérni, mint az eddigi aktivitással. Vállalatunk jelenleg 22 személyt foglalkoztat állandó jelleggel, természetesen ezen kívül még vannak olyan munkások is, akik csak az év bizonyos idôszakában dolgoznak nálunk. A legfontosabb problémák, amelyekkel találkozunk tevékenységünk során a következôek: – Nagyon nehéz felvenni a versenyt a nagyvállalkozókkal, akik nagy tôkét fektetnek be egy bizonyos aktivitásba, ezáltal hatékonyabban tudnak termelni, és árajánlataik általában jobbak, mint a mieink. – Nem tudjuk anyagilag megengedni magunknak, hogy minden ágazatban megfelelôen képzett emberek dolgozzanak. Ennek egyenes következménye az, hogy az általuk elvégzett munka sok esetben minôségileg nem megfelelô. – Nincs biztos és elégséges támogatás a mezôgazdaságban a hazai kormány részérôl. – Nagyon nehéz új és performáns mezôgazdasági gépeket vásárolni, mivel a saját tôke ehhez kevés, és az Európai Uniós projektek nehezen hozzáférhetôek kisebb cégek számára

Ca să mă pot descurca şi pe partea de producţie, nu numai pe partea de afaceri, mi-am început studiile la secţia de inginerie horticolă a Facultăţii de Agronomie din Cluj Napoca. Sper ca în anul 2011 să obţin diploma de inginer horticol. Magazinul alimentar s-a dezvoltat şi el. O parte este cu autoservire, pe lângă aceasta vindem şi carne proaspătă de porc şi de multe ori şi carne de viţel. Sunt şapte vânzători, se lucrează în două schimburi, de luni până sâmbătă. Terenul agricol folosit de firmă a crescut la 100 ha. Cultivăm în mare majoritate porumb şi grâu, pe lângă acestea, orz, ovăz, mazăre furajeră şi lucernă. Avem un şeptel de 60 de bovine, majoritatea lor fiind ţinute pentru carne. Anual îngrăşăm şi aproximativ 100 de porci. În ultimii doi ani ne-am extins şi în direcţia cultivării fructelor şi a viţei de vie, precum şi a producţiei de vin. În 2009 am plantat meri pe 4 ha şi viţă de vie pentru vin pe 2,2 ha, în acest an pe3 ha de meri, pe 1,3 ha de pruni şi pe 2,8 ha viţă de vie. Sperăm ca pe viitor să avem rezultate mai bune în acest domeniu, decât în perioada anterioară. La firmă în prezent avem 22 angajaţi permanenţi, bineînţeles, în afară de aceştia, avem muncitori sezonieri, care muncesc la noi doar într-o anumită perioadă a anului. Cele mai importante probleme cu care ne-am confruntat de-a lungul activităţii, sunt următoarele: – este foarte greu să concurezi cu firmele mari, care investesc capital mare într-o anumită activitate, astfel produc mai eficient şi ofertele lor de preţ sunt, în general, mai bune decât ale noastre; – nu putem să ne permitem să angajăm personal calificat corespunzător pentru toate domeniile. Ca urmare, în multe cazuri munca efectuată la noi nu corespunde calitativ; – agricultura nu este subvenţionată în mod sigur şi suficient din partea guvernului din ţara noastră; – este foarte grea achiziţionarea unor utilaje agricole noi şi performante, capitalul propriu fiind insuficient, iar accesarea fondurilor UE este dificilă pentru firmele mici.

A legfontosabb eredmények, melyekre büszkék vagyunk: – Vállalatunk 18 éves múltnak örvend és folyamatosan fejlôdik. – A vállalat mûködése következtében családunk egy része közös cél érdekében dolgozik minden nap, úgy is mondhatnám, hogy munkatársak vagyunk szüleimmel. – 2007-ben részt vettünk a Szatmár megyei pálinkaversenyen, ahol 132 mintából a “Huszti Pálinka”, az elérhetô 20 pontból, 19,96 pontot megszerzett, és ezáltal a mienk lett az elsô hely a megyében. Bízom benne, hogy az édesapám által megalapított vállalat továbbra is legalább ilyen erdeményesen fog mûködni, és még sokáig dolgozhatok együtt szüleimmel. n

Rezultatele cele mai importante, de care suntem mândri: – societatea noastră are o vechime de 18 ani şi este în continuă dezvoltare – datorită activităţii societăţii o parte din familie lucrează pentru un ţel comun, astfel pot să spun că sunt coleg de muncă cu părinţii mei – în anul 2007 am luat parte la concursul pălincii din judeţul Satu Mare, unde au fost 132 de concurenţi, iar „Pălinca Huszti” a obţinut 19,96 puncte din cele 20 posibile, obţinând astfel locul întâi în judeţ. Sper ca societatea fondată de tatăl meu va funcţiona la fel de eficient şi în continuare şi că voi putea munci încă multă vreme cu părinţii mei. n

Miklósik Ivett – Magyarország

Miklósik Ivett – Ungaria

– Egy fiatal gazda nyertes pályázatának megvalósítása (67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján)

– Realizarea unui proiect câştigător de către un fermier tânăr în baza actului normativ de finanţare (67/2007Ministerul Agriculturii şi Dezvoltării Rurale)

Édesapám agronómus volt, így a mezôgazdasággal már kiskoromban megismerkedtem. Közelebbrôl pedig a nyári munkák során, címerezô táborokban és Pioneer laborban. A gimnázium elvégzése után környezetgazdálkodási agrármérnöknek jelentkeztem. Az egyetem második évében sikerült elhelyezkednem egy mezôgazdasági szaktanácsadó cégnél, ennek köszönhetôen 2004. óta mint szaktanácsadó tevékenykedem. 2008-ban pályáztam az EMVA (Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) fiatal gazda kiírására, és ugyanebben az évben, szeptemberben kaptam meg róla a nyertes határozatot. Sokáig tervezgettem a pályázatot. Látva, hogy milyen nehéz földterületekhez jutni a kisebb gazdálkodóknak, a területekkel volt a legnagyobb gondom. Amivel én számolhattam, az az édesanyám földje volt, 6 ha (5 évre bérbe adta nekem), valamint a párom 9,7 ha földje. A pályázat írása közben végig a minimum területre törekedtem, úgy gondoltam, talán azt nem lehetetlen megvalósítani. A pályázati ismereteimre alapozva biztos voltam benne, hogy ôszig nem lesz elbírálva a pályázat. A 2008- as évre nem vállaltam területet, 2009-ben adott volt a 15 ha, vállaltam hozzá 6 ha-t. 2010 és 2011-re még 6-6 ha-t, majd 2014-re további 4 ha földterületet. 2011-re 10,18 EUME méretet vállaltam. A területtervezés során, próbáltam a kis SFH-s növényeket betervezni, annak okán, hogy ha mégis kevesebb területen sikerülne gazdálkodni, akkor kukoricával vagy napraforgóval tudom majd teljesíteni a 10,18 EUME-t. Mindemellett pedig, mivel nincs a mezôgazdaságban segítô családtagom, muszáj volt a minimumra törekednem. A pályázatban a 9,7 ha területemen energia ültetvényt terveztem, viszont a kései elbírálás miatt lemondtam róla. Lecsúsztam a pályázatról, de nem volt idôm várni még egy évet, mert akkor felborult volna minden. A pénzügyi tervezést illetôen, figyeltem az adott év árait és azok alapján terveztem. Akkor még nem tudtam a válságról, s az azt kísérô mezôgazdasági termények árainak hanyatlásáról. 2009-ben dilemma elôtt álltam annak kapcsán, hogy milyen növényt termeljek gazdaságosan. Féltem mi lesz, ha nem tudom eladni a megtermelt növényeket. A 2009-es termesztésembôl kizártam a tavaszi gabona­ növényeket. Több terme­ lôm próbált segíteni szer­ zô­­désekkel, végül úgy döntöttem, 6 ha-on pattogatott kukoricát termelek, 9,7 ha-on pedig mustár vetômagot. Nos, elvetettem a mustárt, de elmaradt az esô. Igaz, kikelt, sajnos nem a legszebben, majd április végére kapott 22 mm esôt, így az állományom szépen elkezdett fejlôdni. Majd újra nagyobb

Tatăl meu a fost agronom, deci am făcut cunoştinţă cu agricultura încă de mică. Mai îndeaproape în cadrul muncilor de vară, în taberele de etichetare şi în laboratorul Pioneer. În anul 2. de facultate am reuşit să mă angajez la o firmă de consultanţă în domeniul agricol, datorită acestui fapt sunt consultant de specialitate din anul 2004. În anul 2008 am depus un proiect a cărei autoritate contractantă a fost EMVA (Fondul European pentru Agricultură şi Dezvoltare Rurală), în septembrie am primit înştiinţarea că proiectul a câştigat. Am planificat îndelung proiectul. Cea mai mare problemă a constituito terenul, văzând cât de greu pot dobândi terenuri fermierii mici. Eu m-am putut baza pe cele 6 ha de teren ale mamei mele (le-am închiriat pe cinci ani de la ea) şi pe cele 9,7 ha ale prietenului meu. În cadrul proiectului m-am străduit să menţin terenul minim, m-am gândit că poate acesta nu este imposibil de realizat. Bazându-mă pe cunoştinţele mele din domeniul proiectelor, am fost sigură că deliberarea nu se va face până în toamnă. Astfel, pe anul 2008 nu am avut teren, în 2009 au fost cele 15 ha date, am mai angajat 6 ha, pe 2010 – 2011 câte 6-6 ha, iar pe 2014 încă 4 ha. Pentru anul 2011 m-am angajat pentru 10,18 EUME (unitate de măsură europeană). În ce priveşte planificarea terenurilor, am încercat să planific plante cu SFH (contribuţie standard de acoperire) mică, datorită faptului că dacă reuşesc să lucrez totuşi suprafeţe mai mici, pot realiza cele 10,18 EUME cu porumb sau floarea soarelui. A trebuit să mă angajez la minimum fiindcă nu am sprijin în familie în domeniul agricol. În proiect am prevăzut plantaţie de plante pentru biocombustibili pe 9,7 ha, dar deliberarea fiind târzie, am renunţat. Nu am avut timp să mai aştept un an, pentru că totul s-ar fi năruit. În ce priveşte planificarea financiară, am fost atentă la preţurile anului dat, mi-am făcut calculele în baza acestora. Atunci încă n-am ştiut de criza economică şi de scăderea preţurilor produselor agricole, ca şi consecinţă a acesteia. În anul 2009 am avut o dilemă: ce să produc ca să fie eficient? M-am temut, ce se va întâmpla, dacă nu pot să-mi valorific produsele. În anul 2009 nu am semănat cereale de primăvară. Mai mulţi producători au încercat să mă ajute cu contracte, în final m-am decis: voi produce pe 6 ha porumb dulce (pentru popcorn), iar pe 9,7 ha seminţe de muştar. Am semănat muştarul, dar n-a plouat. E drept, a

mennyiségû esô esett, betakarításig 49 mm, ezért háromszor kellett vegyszerezni. 69.000,- Ft- ot veszítettem a mustáron hektáronként. Nem keseredtem el, bíztam a kukoricában. A pattogatott kukoricánál szintén gondot okozott az esô hiánya, de itt összesen 114 mm esett. Vegyszereznem nem kellett, a gyomirtást pedig egy napszámossal ketten végeztük el. A mustármaggal vallott kudarcom okán tartással kezeltem bizalmamat a kukoricával szemben, de a betakarítást követô mérlegeléskor már boldog voltam. Tisztítás után felhívtak telefonon és gratuláltak, kevesebb mint 1%- ot kellett levonni, és kiváló lett a pattogatási indexem (a legnagyobb szemû lett a kukoricám). Hektáronként 124.000,- Ft- ot nyertem. Idén napraforgót termesztek 4 ha-on, 9,7 haon pedig leszerzôdtem lucerna vetômagra, a pattogatott kukorica helyére kapor vetômagot állítok elô. A télen sikerült vennem 1 ha földet melyen metélôhagyma vetômagtermesztést folytatok 5-6 évig. Bízom benne, sikerül idén legalább 3 ha terület bérelnem, hogy az általam tervezett területeket tartani tudjam Az elnyert fiatal gazda pályázat nélkül lehetetlen lett volna elindulnom a saját gazdaságom megvalósításának útján. Azt azért meg kell említenem, hogy ekkora területbôl, sôt, az általam bevállalt területbôl megélni még nem lehet, viszont egy biztos állás mellett könnyedén véghez vihetô. Véleményem és tapasztalatom szerint 60-70 ha az a terület, ahol munkahely nélkül már megéri gazdálkodni. Céljaim közt szerepel ezt a méretet elérni, minél nagyobb gazdaságot létrehozni. Végül, amikre folyamatosan figyelek a fentiek érdekében: EUME, képzésen való részvétel, pénzügyi terv (2011, 2012), az évente készítendô monitoring kötelezettségre, könyvelésre (bizonylatok megôrzése), kommunikációs terv betartására és a maradék 10% lehívására. A 2010-es évben kijelöltek a fiatal gazda pályázat miatt ellenôrzésre. Mivel szaktanácsadó vagyok, a pályázat jogszabályi követelményeit, szankcióit kívülrôl ismerem - nem féltem az ellenôrzéstôl. A mai napokban kaptam a jegyzôkönyvet a hibátlan ellenôrzésrôl. Azt gondolom, hogy manapság önállóan megvalósítani egy gazdaságot nem könnyû feladat, és ehhez még párosul az idôjárással szembeni kiszolgáltatottság is. Ugyanakkor a kihívásokkal szembenézve, következetesen, nem lehetetlen a várt eredményt elérni. n

răsărit, dar nu prea frumos, apoi la sârşitul lui aprilie a plouat, cantitativ 22 mm., astfel a început să se dezvolte frumos. A mai plouat până la recoltare, în total 49 mm., din această cauză a trebuit să ierbicidăm de 3 ori. Am avut pierdere de 69.000 HUF pe hectar la muştar. N-am disperat, am avut încredere în porumb. Şi la porumb lipsa ploii a creat probleme, dar aici în total a plouat 114 mm. Nu am folosit ierbicide, am plivit împreună cu un zilier. Datorită eşecului cu muştarul, am avut reţineri şi în privinţa porumbului. Dar la cântărirea de după recoltare deja am fost fericită. După curăţare m-au sunat şi m-au felicitat, canitatea de scăzut a fost de mai puţin de 1% şi am avut un index de expandare excelent (boabele mele de porumb au fost cele mai mari). Am avut un profit de 124.000 HUF pe hectar. Anul acesta am floarea soarelui pe 4 ha, iar pe 9,7 ha am contractat seminţe de lucernă, în locul porumbului dulce produc seminţe de mărar, iarna aceasta am reuşit să cumpăr 1 ha de teren, acolo produc seminţe de ceapă 5-6 ani, sper că reuşesc să închiriez măcar 3 ha de teren, să pot respecta suprafaţa de teren angajată. Fără proiectul câştigător mi-ar fi fost imposibil să-mi realizez propria fermă. Trebuie să menţionez însă că nu se poate trăi din suprafeţe atât de mici, dar pe lângă un serviciu sigur, poţi avea realizări bune. După părerea şi experienţa mea, suprafaţa pe care merită să te gospodăreşti este de 60-70 ha. Unul din scopurile mele este să ajung la această suprafaţă, să am o fermă cât mai mare. În final, la ce sunt atentă în permanenţă pentru atingerea scopurilor: EUME, participare la instruiri, plan financiar (2011, 2012), obligaţia anuală de monitoring, contabilitate (păstrarea chitanţelor), respectarea planului de comunicare şi accesarea celor 10% rămase. În anul 2010 am fost controlată, pe tema proiectul fermierului tânăr. Întrucât sunt consultant de specialitate, cunosc pe de rost cerinţele şi sancţiunile actelor normative privind proiectele – nu mi-a fost frică de control. În zilele acestea am primit procesul verbal de constatare: fără lipsuri. Cred că în zilele noastre nu este uşor să realizezi o fermă din surse proprii, fiind totodată la cheremul naturii.Totuşi, făcând faţă provocărilor, cu perseverenţă, nu este imposibil să obţii rezultatul aşteptat. n

A nôk szerepvállalása a közéletben

Asumarea rolurilor de către femei în viaţa publică

(politika, önkormányzat, vállalkozás)

(politică, autorităţi locale, întreprinderi)

Nôk és férfiak helyzete az Európai Unióban

Situaţia femeilor şi bărbaţilor în Uniunea Europeană

A nôk és a férfiak egyenlô esélyeinek a biztosítása az európai integráció kezdete óta kiemelt fontosságú téma. Napjainkra igen változatos jogi eszközrendszer alakult ki: több kötelezô jogszabály és egész sor nem kötelezô jellegû ajánlás született. A kötelezô jogszabályok fô szabályozási területei: az egyenlô bérezes, az egyenlô bánásmód, az egyenlô elbírálás a szociális biztonság szempontjából, a foglalkoztatásban és a szakképzésben követendô egyenlô elbánás, a terhesség és anyaság védelme a munkavégzés során, a szülôi szabadságok rendszere. Mi a helyzet az európai uniós tagországokban, amikor a nôk és férfiak egyenlô esélyeinek biztosítása kerül szóba?

Asigurarea egalităţii de şanse între femei şi bărbaţi este un subiect de o importanţă relevantă de la începutul integrării europene. În zilele noastre există o mare diversitate de acte normative: mai multe legi, a căror respectare este obligatorie, şi o serie de recomandări care nu sunt obligatorii. Legile îşi produc efectul în mai multe domenii: remunerare egală, tratament egal, tratament egal privind siguranţa socială, tratament egal în ocupare şi formare, protecţia gravidelor şi a mamelor, sistemul libertăţilor părinteşti. Care este situaţia în statele membre ale Uniunii Europene atunci, când

Az ezen a területen elért haladást minden évben értékelik és jelentésben közzéteszik. Íme néhány példa: – A nôk foglalkoztatottsága növekvô tendenciát mutat, de mégis elmarad a férfiak számához képest, annak ellenére, hogy az egyetemi hallgatók és egyetemet végzettek többsége nô. – A nôk továbbra is átlagban 15%-kal kevesebbet keresnek órabérben, mint a férfiak, ez az adat stabil szintet mutat. – A nôk alacsony arányban vesznek részt politikai és gazdasági vezetô beosztásban, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben megnôtt azoknak a száma, akik ilyen jellegû funkciót töltenek be. – A családon belüli felelôsségvállalás egyenlôtlenül oszlik meg a férfiak és nôk között. – Az elszegényedés kockázata nagyobb méretû a nôk, mint a férfiak esetében. – A nôk az áldozatai a családi erôszaknak és az emberkereskedelemnek.

se vorbeşte despre egalitatea de şanse între femei şi bărbaţi? Realizările din acest domeniu sunt analizate în fiecare an şi acestea se publică într-un raport. Iată câteva exemple: – Ocuparea femeilor are tendinţă crescătoare, totuşi este rămasă în urmă faţă de cea a bărbaţilor, cu toate că majoritatea studenţilor şi a celor cu studii superioare sunt femei. – Salariul/oră al femeilor este mai mic cu 15% decât cel al bărbaţilor, acest procent este constant. – Femeile sunt prezente în proporţie mică în funcţii de conducere în viaţa politică şi cea economică, deşi în ultimii ani a crescut numărul acelor care îndeplinesc astfel de funcţii. – Asumarea răspunderilor se împarte disproporţional între femei şi bărbaţi în cadrul familiilor. – Riscul sărăcirii este mai mare la femei, decât în cazul bărbaţilor. – Femeile sunt victimele violenţei în familie şi ale traficului cu fiinţe umane.

Az Európai Tanács jelentése a nôk vezetô szerepvállalását illetôen

Raportul Consiliului European privind asumarea rolului de conducător de către femei

A növekvô tendencia ellenére az európai nôk továbbra is kirekesztettek a vezetô funkciókból mind a politika, mind a vállalkozások területén. Az uniós tagországok szintjén: – 24%-a a parlamenti képviselôknek nô, ami 16%-os növekedést jelent a tíz évvel ezelôtti mutatókhoz képest. – 24%-ban miniszteri állásokat töltenek be. – A magánszférában továbbra is 1, a vezetôtanácsokban 10-bôl 9 férfi. Ez a jelenlét messzemenôen a megszabott 30%-os küszöb alatt van, amely reprezentativitás lehetôvé tenné a nôk befolyását a politikában és a vállalkozásokban. Hasonlóképpen alacsony a nôk számaránya a gazdasági döntéshozatalban. A központi bankokat a 27 uniós tagországban férfiak vezetik. A nôk alacsony részvételét a döntéshozó testületekben bizonyítja, hogy a legnagyobb és legfontosabb üzemek vezetôtanácsának összetételében 90%-ban férfiak vannak. 2008-ban életre hívták a „Nôk szerepvállalása vezetô funkciókban a politikában és gazdaságban” elnevezésû programot, amely arra hivatott, hogy népszerûsítse a jó gyakorlatot és a sikeres stratégiát annak érdekében, hogy vezetô beosztásban biztosítva legyen az egyensúly a férfi-nô képviselet között. A PROGRESS (2007–2013) gazdasági program segíti a nôk-férfiak esélyegyenlôségét és hatékony integrálását az uniós tagországok politikájában. Az Európai Ügynökség a nôk-férfiak esélyegyenlôségérôl hivatott informálni és a polgárok figyelmét felhívni ennek fontosságára. A román jogrendszerben az egyenlô bánásmód elvét a közösségi irányelveknek megfelelô szintû rendelkezések védik, így a jogharmonizációval elôrelépés elsôsorban a jogalkalmazástól várható. Az esélyegyenlôség elve az uniós gyakorlatban “pozitív intézkedéseken” keresztül érvényesül, amelyek azonban a romániai gyakorlatból még jórészt hiányoznak. Elterjedésük segíti majd Románia részvételét az egyenlô bánásmód érvényesülését támogató uniós programokban. Petô Csilla parlamenti képviselô, Nagyvárad n

Cu toată tendinţa de creştere, femeile din Europa sunt excluse din funcţiile de conducere atât în domeniul politic cât şi în domeniul economic. La nivelul statelor membre ale Uniunii, – 24% din deputaţi sunt femei, ceea ce înseamnă o creştere de 16% faţă de situaţia de acum 10 ani – 24% sunt în funcţii de miniştri – în sfera privată în consiliile de conducere din 10 9 sunt bărbaţi, doar 1 e femeie Această prezenţă este mult sub pragul de 30% stabilit, reprezentare care ar face posibilă influenţa femeilor în politică şi întreprinderi. La fel, prezenţa femeilor în funcţii de decizie în economie este slabă. Cele 27 de bănci din ţările membre ale Uniunii sunt conduse de bărbaţi. Participarea slabă a femeilor în factorii de decizie este dovedită şi de faptul că în componenţa consiliilor de conducere ale celor mai importante uzine 90% sunt bărbaţi. În 2008 a luat fiinţă programul “Asumarea rolului de conducere în politică şi economie de către femei”, care are menirea de a populariza bunele practici şi strategiile de succes în scopul asigurării unui echilibru femei-bărbaţi în funcţii de conducere. Programul economic PROGRESS (2007-2013) sprijină egalitatea de şanse între femei şi bărbaţi şi integrarea eficientă în politicile statelor Uniunii. Agenţia Europeană are menirea de a informa despre egalitatea de şanse între femei şi bărbaţi şi de a atrage atenţia cetăţenilor asupra importanţei acestui lucru. În legislaţia română este prevăzut principiul egalităţii în drepturi, la nivelul cerinţelor comunitare, astfel încât ne putem aştepta la progres în urma armonizării legislative în aplicarea legislaţiei. Principiul egalităţii în drepturi, în practica uniunii, se manifestă prin „măsuri pozitive”, acestea lipsesc însă din practicile din România. Răspândirea acestora va asigura participarea României la programele ce sprijină implementarea principiului egalităţii în drepturi. Petô Csilla deputat, Oradea n

Némedi Imre – Románia

Némedi Imre – România

Generációs gazdálkodás

Agricultor generaţional

Mezôgazdasági tevékenységgel 1989 után kezdtünk el komolyabban foglalkozni. 1992-ben, a földterületek visszaadása után, kényszerbôl kezdtünk el gazdálkodni, ami maga után hozta a gép és állatállomány beszerzésének kezdetét, meghaladva a hobbigazdálkodást. A nagyszülôktôl megtanultunk magángazdaként gondolkodni és tevékenykedni, melynek gyümölcseit napjainkra begyûjthetjük. Az évek teltével a visszakapott földeket többen eladták, ekkor mi is vásároltunk földeket, így nagyobb területen folytathatjuk a gazdálkodást. Minden szépen fejlôdött, mint pl. a város is (Temesvár), így el kellett hagyni a mezôgazdálkodást a város szélérôl és kb. 100 km-rel távolabb lévô dombvidékre költözni. Több látogatásunk volt a nyugati államokba, ami szélesítette a látókörünket, elônyben az itteni hagyományos gazdaságokkal. Több magyarországi kapcsolat született az évek során, fôként az ifjú gazdaszervezetekkel, ami pozitív hatással volt az itteni mezôgazdasági tevékenységek fejlôdésére. Kiemelném a Szolnoki 1998. február 2025-én zajló ,,Fiatal Gazdák Találkozóját”, ahol sikerült egy 3 éves programot aláírni a francia és német fiatal gazda szervezetekkel, ami sokat segített a farm fejlesztésében, mivel láttuk, hogy mi fog következni nálunk is. Jelenleg aktívan foglalkozunk 220 Ha-on gazdálkodással, melybôl 10 Ha gyümölcsös. Az állatállomány 400 juhból áll, a többi háztájit hobbi szinten tartom: hússertés, Mangalica, tyúk, szamár. A volt állami gazdaság épületeit az idén sikerült megvásárolni. Mindent saját erôbôl hoztunk létre, nem használtunk még fel pályázati forrásokat. n

Am început să ne ocupăm la modul serios de agricultură după 1989. În 1992, după retrocedarea terenurilor, ne-am apucat de agricultură de nevoie, dar aceasta a atras după sine achiziţionarea parcului de utilaje şi a efectivelor de animale, am depăşit deci faza de „hobby”. Am învăţat de la bunici cum gândesc şi cum lucrează agricultorii particulari, acum culegem roadele. Odată cu trecerea anilor, mulţi şi-au vândut terenurile, atunci noi am cumpărat terenuri, astfel acum lucrăm pe suprafeţe mai mari. Toate s-au dezvoltat frumos, de ex. şi oraşul (Timişoara), astfel că a trebuit să renunţăm la fermele de la marginea oraşului şi ne-am mutat în zonele deluroase la o distanţă de aproximativ 100 km. Am efectuat mai multe vizite în state occidentale, ne-am lărgit astfel orizontul faţă de fermele tradiţionale de aici. Am luat legătura cu mai multe organizaţii, cercuri de fermieri din Ungaria, mai ales cu organizaţii ale fermierilor tineri, aceasta a avut un impact pozitiv asupra dezvoltării activităţii agricole de aici. Aş aminti „Întâlnirea Fermierilor Tineri” din 20-25 februarie 1998 de la Szolnok, unde am reuşit să semnăm un program de 3 ani cu organizaţiile fermierilor tineri din Franţa şi Germania, aceasta ne-a ajutat mult în dezvoltarea fermei, pentru că am văzut, ce va urma şi la noi. În prezent avem o fermă de 220 ha, din care pe 10 ha avem livadă de pomi fructiferi. Efectivul de animale este de 400 capete de oi, celelalte animale sunt „hobby”, pe lângă casă, porci pentru carne, porci Mangalica, găini, măgari. În acest an am reuşit să cumpărăm clădirile fostei întreprinderi de stat. Toate le-am realizat din surse proprii, nu am accesat deocamdată fonduri prin proiecte. n

Vértes Veronika – Magyarország

Vértes Veronika – Ungaria

„Boci mobil” – közvetlen tejértékesítés

„Boci mobil”, valorificarea directă a laptelui

A gazdaság története közel 20 éves, amely a magyar mezôgazdaság történetét is jól mutatja. A család már 1985 óta foglalkozik szarvasmarhatartással, de kezdetben csak jövedelem-kiegészítésként. Az édesapámat fiatalon több gerinc­ mûtét után leszázalékolták. Nem akart belenyugodni a tétlenségbe, így megvásárolta az elsô tehenet. Végzettség és gyakorlat nélkül leginkább az élet tanította a gazdálkodásra. A ’90-es évek elején már 10 tehénnel költözött vissza a család édesapám szülôfalujába, Köröstarcsára. A tejcsarnok üzemeltetéséhez Gazdasági Munka Közösséget alapítottak a termelôkkel. Az akkori viszonyokhoz képest jó árat jelentett a tej, jó megélhetést adott. A ’90-es évek közepére sajnos már egyértelmûen látszott, hogy a 1015 tehén és a falusi tejgyûjtô nem lesz sokáig életképes, sok volt a minôségi probléma és kezdtek a tartók „megöregedni”. Már nem akartak szüleim az új követelményeknek megfelelni, inkább abbahagyták a tehéntartást. A 10-12 tehén tejéért nem jöttek el a tejipartól, hogy elvigyék. Lépni kellett, vagy hátra vagy elôre. 1998-ban megvásároltunk a falutól mintegy 150 méterre lévô, közmû­ vesített, de igen rossz állapotban lévô tanyát és megkezdôdött az építkezés. Abban az évben elkészült egy 48 férôhelyes kötött tartású istálló és egy 10 férôhelyes elletô istálló. Új fejôház, fejôrendszerrel, silótárolóval 30 millió forintos beruházással. Ahogy az építkezések befejezôdtek máris megvolt a következô nagy feladat, az állományfejlesztés. A folyamatos fejlôdéshez több tehén kellett. Három évbe telt mire az istálló tele lett, akkor még túlnyomó részt Holstein fríz

Ferma are aproape 20 de ani, istoria ei reflectă bine şi istoria agriculturii din Ungaria. Familia se ocupă din 1985 cu creşterea bovinelor, la început numai pentru completarea veniturilor. Tatăl a suferit o intervenţie chirurgicală la coloana vertebrală, după care a fost pensionat de boală, nu a vrut să se complacă în situaţia aceasta şi astfel a cumpărat prima vacă. Fără pregătire de specialitate şi fără experienţă în domeniu a învăţat de la viaţă. La începutul anilor 90 familia s-a întors în satul natal al tatălui, Köröstarcsa, cu 10 vaci. Pentru înfiinţarea punctului de colectare a laptelui s-au asociat cu alţi producători. În condiţiile de atunci laptele a avut preţ bun, a asigurat un trai bun. La mijlocul anilor ’90 s-a văzut clar că cele 10-15 vaci şi punctul de colectare din sat nu vor fi viabile pe termen lung, sunt multe probleme privind calitatea, deţinătorii de vaci au început să îmbătrânească, nu au vrut să corespundă cerinţelor noi, mai bine au renunţat. Pentru ridicarea laptelui dat de 10-12 vaci nu s-au deplasat cei din industria laptelui. A fost necesar un pas: ori înainte, ori înapoi. În 1998 a cumpărat un cătun cu utilităţi, la o distanţă de aproximativ 150 m de sat şi au început construcţia. În acel an s-a construit un grajd de 48 de locuri şi un grajd pentru vacile care fată. O clădire pentru muls, cu instalaţie de muls, cu siloz, o investiţie de 30 milioane Huf. Imediat ce s-au terminat lucrările de construcţii, a apărut următoarea sarcină mare: mărirea efectivului de animale. Pentru dezvoltarea continuă a fost nevoie de mai multe vaci. Au trecut trei ani până când s-a umplut graj-

tehenekkel és egy pár darab Magyartarkával, amely gazdaságosabb volt. Az építkezések minden évben folytatódtak, magtárral és géptárolóval bôvült a gazdaság. A kötött tartásból szabad tartás lett, amely nagy változást jelentett. Minden emberi munkaerôt próbáltak gépesíteni így a kezdeti 50 állat 4 dolgozó arányból 180 állat és 2 dolgozó lett, amely a generációkon átívelô fejlôdést is mutatja. Minden munka gépesített lett, amely kevesebb embert, de nagy odafigyelést igényel. A két dolgozónak mindenhez érteni kell, az állatokat ismerni kell. A kezdeti Holstein fríz állományból 70% Magyartarka tehén lett. 2005-ben kezdôdött a közvetlen értékesítés. 2007-ben pályáztunk az állattartó telepek korszerûsítése jogcímen és mintegy 100 milliós beruházáshoz kaptunk támogató határozatot. A támogatás mértéke 40% és 75%-os volt, ami összesen 55 millió forintot jelentett. Ennek keretében pályáztunk új 53 férôhelyes istálló építésre, teleszkópos rakodó, illetve homlokrakodó gép vásárlásra, trágyatároló, szénatároló bôvítésre, 2X5 állásos aknás fejôrendszer kiépítésre, csapadékvíz elvezetés felújításra, meglévô mélyalmos istállóban beton padozat kialakítására, tejhûtô berendezés cserére, telepirányítási rendszer kialakításra, bálaszállító pótkocsi beszerzésre és még egy Boci mobil tejértékesítô autó vásárlására. Az autó körülbelül 30 kilométer távolságra megy el a vevôkhöz vagy vásárokon, piacokon árulunk. 2005-ben ez nagy újdonság volt és sok idôs ember örült az igazi tejnek. Gátló tényezô az, hogy a közvetlen értékesítés szabályozása, jogi háttere rendezetlen, ezzel a saját értékesítéssel nem tudnak a magyar szabályok, hivatalok mit kezdeni, nem tudják, hogy pontosan minek kellene megfelelni. A buktatókat leküzdve 2007 év végére felfejlôdött a közvetlen értékesítés. 2008-ban azonban egészen megváltozott minden. A beruházás megvalósításával sajnos szinte teljesen leálltak 2008 év végén. Elôször a tej felvásárlási árának csökkenése, majd a gazdasági válság következményeként, a kereslet csökkenés által bekövetkezet stagnálás miatt kellett leállítani a beruházásokat. 1998- ban 68 Ft-ot kaptunk egy liter EXTRA minôségû tejért, 2009. júliusában pedig csak 51 Ft-ot. Ehhez nincs mit hozzá tenni, esetleg csak annyit hogy „az egyszer majd az összes tejünket közvetlenül szeretnénk értékesíteni” terv valósággá kellett, hogy váljon, még ha a körülmények nem is voltak alkalmasak a beruházásra. A beruházások leálltak, az egyetlen amit folytatni lehet az a közvetlen értékesítés. Ma már a megtermelt tej 70%-át adjuk el közvetlenül a fogyasztóknak 135 Ft-os áron. A jövô kulcsa a 100% közvetlen értékesítésben látható, hiszen még mindig van a környéken szabad piac. Akár feldolgozás árán is, de ennek a körülményeit kell megteremteni. Új törvény lépett hatályba, ami a kisebb tejtermelôket elônyösen megkülönbözteti. A cél a túlélés, ehhez több lábon kell állni, pl. hízóbika tartással, üszôneveléssel. A magyar gazdáknak is be kell látni, hogy nem elég egy dologra koncentrálniuk. A termelést még hatékonyabbá kell tenni a saját termelésû takarmányok által, turizmus által, bérmunka vállalásával. A saját termelés és a közvetlen értékesítés az, ami életben tart és ez a jövô is. n

dul, pe vremea aceea mai ales cu vaci de rasa Holstein şi câteva de rasa Bălţată maghiară, acestea fiind mai eficiente. Lucrările de construcţii au continuat în fiecare an, ferma s-a extins cu un grânar, cu depozit pentru utilaje. Lucrul manual a fost înlocuit cu lucrul mecanizat, pe cât posibil, astfel la început au fost 4 lucrători la 50 de animale şi s-a ajuns la 2 lucrători la 180 de animale, ceea ce arată o dezvoltare de mai multe generaţii. Înlocuirea lucrului manual cu lucrul mecanizat a atras după sine necesitatea unei atenţii sporite. Cei doi lucrători trebuie să se priceapă la toate, trebuie să cunoască animalele. Şeptelul de Holstein s-a transformat în procent de 70% în Bălţată maghiară. În 2005 s-a început vânzarea directă. În 2007 au depus un proiect pentru modernizarea fermei şi au obţinut o hotărâre de subvenţionare pentru o investiţie de 100 milioane Huf. Cuantumul subvenţiei a fost de 40% şi de 75%, ceea ce a însemnat 55 milioane Huf. În acest cadru au solicitat fonduri pentru un grajd cu o capacitate de 53 de locuri, pentru cumpărarea utilajelor de încărcat cu telescop, extinderea depozitului de baligă şi de fân, realizarea unui sistem de muls de 2x5 locuri, recondiţionarea sistemului de canalizare pentru apa pluvială, betonarea grajdului existent, înlocuirea sistemului de răcire a laptelui, realizarea sistemului de management a fermei, cumpărarea unei remorci pentru transportul baloţilor, cumpărarea unui autovehicul „Boci mobil” pentru valorificarea laptelui. Autovehiculul se deplasează la cumpărători pe o rază de 30 km., dar vând şi în târguri şi pieţe. În 2005 aceasta a fost o adevărată noutate, mulţi oameni în vârstă s-au bucurat de laptele „adevărat”. Un impediment îl constituie lacuna în legislaţie privind vânzarea directă, nu există acte normative, autorităţile maghiare nu prea ştiu, ce condiţii ar trebuie să îndeplinească cei care fac vânzare directă. În ciuda impedimentelor, până la sfârşitul anului 2007 vânzarea directă s-a dezvoltat frumos. Dar în 2008 totul s-a schimbat. Din păcate, au oprit aproape de tot investiţia la sfârşitul anului 2008. Mai întâi, datorită scăderii preţului laptelui, apoi datorită scăderii cererii ca urmare a crizei economice, investiţiile au trebuit oprite. În 1998 preţul laptelui de calitate EXTRA a fost de 68 Huf, în iulie 2009 acesta a fost de doar 51 Huf. Aici nu mai avem ce adăuga, doar atât: „am dori ca tot laptele să-l valorificăm direct odată”, acest plan a trebuit să se realizeze, chiar dacă nu au fost prielnice condiţiile pentru investiţii. Investiţiile oprindu-se, singurul lucru, ce s-a putut continua a fost valorificarea directă. Astăzi 70% din laptele produs este valorificat direct consumatorului la preţul de 135 Huf/litru. Cheia viitorului: valorificare directă în procent de 100%, fiindcă în zonă mai există piaţă liberă. Chiar şi prelucrat, dar condiţiile pentru prelucrare trebuiesc asigurate. Au apărut legi noi, producătorii mici sunt avantajaţi. Scopul este supravieţuirea, pentru aceasta este nevoie de mai multe picioare, pe care să stăm, de exemplu creşterea taurilor şi viţeilor. Fermierii maghiari trebuie să-şi dea seama că nu se pot concentra asupra unui singur lucru. Producţia trebuie eficientizată prin obţinerea din producţie proprie a nutreţurilor, prin turism, prin munci plătite. Producţia proprie şi vânzarea directă te ţin în viaţă şi acesta este şi viitorul. n

Juhász Károly – Románia

Juhász Károly – România

Családi gazdaság

Fermă familiară

Szatmárhegy kötöttagya­ gos talajú, enyhe lejtésû dombvidék. Leginkább gyümölcs és szôlô termesztésére alkalmas területen fekszik. Az itteni (és általában a megyebeli) átlagos kisgazdaságokban (2-10 ha) viszont zömében szántóföldi növénytermesztést (kukorica, búza, zab, árpa, forgó) folytatnak. A háztáji- Szatmárhegyen általában nagy területen fekvô- kertekben van 20 ári vegyes gyümölcsös, némi direkt termô szôlô, háztáji zöldségeskert. 2-3 disznót, 20-30 háziszárnyast, ritkábban 1-2 növendékmarhát, fejôstehenet tartanak a gazdák. A földterületek szétdaraboltak, kisebb területek különbözô határrészeken találhatóak. A mi családi gazdaságunk azonban sem helyi, sem megyei viszonylatban nem tekinthetô átlagos, megszokott gazdaságnak. A kb. 10 ha területbôl 5 ha-on seprûcirokot, 0,30 ha-n szabadföldi díszcserjéket termesztünk. Van még 0,25 ha öreg vegyes gyümölcsös, némi szôlô. Ez utóbbiakat inkább hagyománytiszteletbôl tartjuk fenn. A fennmaradó 4,50 ha-t jelenleg gazdaságosabb nem megmûvelni. A megtermelt cirokot kis kapacitású seprûkötô mûhelyben dolgozzuk fel. Jó esetben heti 100 db seprû készül. A seprû értékesítésével problémák vannak. Nehéz olyan vevôt találni, aki tisztességes árat ad érte. Ezért is redukáltuk a cirok termesztését 20 ha-ról 5 ha-ra. Újabban nyersanyagként próbáljuk értékesíteni a seprûcirokot, így kifizetôdôbb, mint seprûnek megkötni. A családi gazdaságban ketten dolgozunk nyugdíjas apámmal. Nagyobb munkálatok idején szezonmunkás napszámosokat veszünk igénybe.

Szatmárhegy este o regiune uşor înclinată de deal cu soluri argiloase. Este situată într-o zonă potrivită pentru cultivarea de fructe şi viţă de vie. În fermele mici (2-10 hectare) din localitate (şi în general din judeţ) însă în mare parte se cultiva plante (porumb, grâu, ovăz, orz, floarea soarelui). În grădinile din jurul caselor (cu arii extinse în general în localitatea Szatmárhegy) există 20 de ari de mai multe tipuri de pomi fructiferi şi nişte viţă de vie, gradină cu legume, 2-3 porci, 20-30 păsări, uneori 1-2 viţei şi vaci de lapte. Terenurile sunt divizate, câteva zone mai mici se află în diferite zone ale graniţei. Ferma noastră familiară nu este una generală şi obişnuită nici pe plan local nici pe plan naţional. Dintr-o zonă de cca. 10 hectare, pe 5 hectare cultivăm sorg iar pe 0,30 hectare plante ornamentale. Sunt încă 0,25 de hectare de pomi fructiferi şi nişte viţă de vie. Cele din urmă sunt păstrate mai mult din cauza tradiţiilor. Cele 4,50 de hectare rămase, în prezent sunt necultivate pentru că aşa este mai economic. Sorgul produs este prelucrat în ateliere cu capacitate mică, de legat mături. În cel mai bun caz, se produc 100 de mături pe săptămână. Vânzarea măturilor constituie o problemă. Este greu de găsit cumpăratori care oferă un preţ corect. Şi din acest motiv am redus cultivarea de sorg de la 20 de hectare la 5 hectare. Mai nou vom încerca să trecem la vânzarea sorgului ca materie primă, astfel este mai profitabil decât legarea în mături. În ferma noastra familiară lucrăm împreună cu tatăl meu pensionar. În

Apám sokéves mezôgazdasági tapasztalata nélkülözhetetlen. A munkálatok rendjét még mindig ô szabja, szervezi meg. A gépi munkálatokat fele-fele arányban osztjuk be egymás között. Ugyanígy az áruszállítást is. A gépi felszereltségünk nem teljes körû és felújításra szorul. Nagy szükség lenne egy modernebb traktorra, de erre egyenlôre nincs kilátás, mert egy új gép kb. 35 ezer euró. Cirokcséplôgéppel és manuális seprûkötôgépekkel rendelkezünk. Állattartással már nem foglalkozunk. A területalapú támogatás jelentéktelen. A dísznövényültetvényt tavaly hoztam létre, ebben nagymértékben ösztönzött az egyik vissza nem térítendô EU-s agrártámogatás (112es intézkedés). Miután megkapom a támogatást, a dísznövényültetvény területét és fajtaválasztékát növelni fogom, nagyobb hangsúlyt fogok fektetni a marketingre és piacosításra, tovább fogom képezni magam ebben az ágazatban, és szeretnék kertépítôkkel együttmûködni, esetleg magam is belekezdeni hasonlóba. A cirokseprû és a seprûcirok számára új piacokat próbálok keresni, ahol megfelelô áron tudom értékesíteni ezeket. Amennyiben ez sikerülne, megnövelném a termelést: stabil felvásárló piac megléte esetén reális volna akár az évi 25 ezer darab cirokseprû legyártása is, illetve 9 embernek folyamatos munkát tudnék biztosítani. Középtávú tervem diófás telepítése, valamint biogyümölcs termelés. A vállalkozás- és más vidékfejlesztési támogatások is érdekelnek. Hosszútávon talán a vidéki turizmusban is lehetnek lehetôségek. Ebbe az irányba is nyitott vagyok, részt vettem ilyen irányú képzéseken. n

perioada lucrărilor mai mari angajăm zilieri sezonieri. Experienţa îndelungată în agricultură al tatălui meu este de neînlocuit. Programul de lucru este încă stabilit şi organizat de el. Muncile mecanizate sunt împărţite în părţi egale între noi. Tot aşa şi transportul mărfii. Echipamentul nostru mecanizat nu este complet şi necesită reînnoire. Ar fi mare nevoie de un tractor modern, dar pentru acesta deocamdată nu sunt perspective, pentru că un agregat nou costă cca. 35 de mii de euro. Dispunem de maşină de treierat sorg şi maşină manuală de legat mături. Nu ne mai ocupăm de creşterea animalelor. Subvenţia pe terenuri este nesemnificativă. Anul trecut am înfiinţat o plantaţie de plante ornamentale, în aceasta m-a încurajat în mare parte subvenţia nerambursabilă UE (măsura 112). După ce voi primi subvenţia, voi mări terenul cultivat cu plante ornamentale şi voi planta mai multe soiuri. Voi pune accent mai mare pe marketing şi pe alegerea pieţei, mă voi forma în continuare în acestă ramură, şi aş dori să colaborez cu constructori de grădini şi eventual să mă profilez şi eu în ceva asemănător. Încerc să caut pieţe noi pentru mături de sorg şi pentru sorg, unde pot să le vând la preţuri rezonabile. În cazul în care aş reuşi, aş creşte producţia: dacă aş găsi o piaţă stabilă ar fi reală chiar şi producţia de 25 de mii de mături de sorg pe an, şi aş putea asigura locuri de muncă pentru 9 persoane. Planul meu pentru viitorul apropiat este o plantaţie de nuci şi producţia de fructe ecologice. Mă interesează afacerea şi alte subvenţii pentru dezvoltare rurală. Sunt deschis şi în această direcţie, am participat şi la formări în acest sens. n

Szanka István – Magyarország

Szanka István – Ungaria

Családi gazdaság

întreprindere familială

A gazdaság Kelet-Magyarországon, Hajdú-Bihar Megyében, Balmazújváros határában helyezkedik el.

Ferma se află în hotarul localităţii Balmazujvaros, judeţul Hajdu-Bihar, Ungaria – Est.

A családi gazdálkodás a rendszerváltás után kezdôdött, az akkor kárpótlásnál vásárolt körülbelül 30 hektár termôfölddel. Az elsô gépet 1994-ben vettük, ezt követôen a termelésbôl származó eredmény folyamatos visszaforgatásából növeltük a területeinket és finanszíroztuk az új gépeket. A 2002-es évben egy nyertes pályázat útján terménytárolót építettünk. Az új gépekkel biztosabbá vált a termelés, ami a jobb minôségben, optimális idôben elvégzett munkának köszönhetô. A gazdaság jelenlegi mérete 150 hektár, amibôl 3 hektáron meggy, a többi területen kukorica, búza, napraforgó termesztése folyik. A gyümölcs túlnyomó részét konzervgyár irányába értékesítjük, a kisebbik részét pedig háztól adjuk el. A kukoricát, búzát általában betakarítás után letároljuk a késôbbi magasabb ár reményében. A napraforgót a betakarítást követôen értékesítjük. A területek település körül helyezkednek el, ami mûvelés szempontjából hátrányos a sok üres járat miatt. A cél a területek tömbösítése. A több irányban elhelyezkedô területek elônye az eltérô adottságok, ami aszályos és száraz években jelentkezik. n

Întreprinderea familială a luat fiinţă după schimbarea regimului, cu aproximativ 30 de hectare de teren agricol, cumpărat din despăgubiri. Primul utilaj a fost cumpărat în 1994, apoi, din reinvestirea permanentă a profitului realizat, ne-am cumpărat noi terenuri şi am finanţat achiziţionarea utilajelor noi. În anul 2002, ca urmare a câştigării unui proiect, am construit un depozit de produse. Datorită utilajelor noi, care asigură o calitate mai bună şi efectuarea lucrărilor în timp optim, producţia a devenit mai sigură. În prezent ferma este de 150 hectare, din care se cultivă pe 3 hectare vişine, iar pe restul porumb, grâu, floarea soarelui. Marea parte a fructelor este vândută către fabrica de conserve, o mică parte este vândută direct. Porumbul şi grâul este depozitat imediat după recoltare, în speranţa obţinerii unui preţ mai bun, mai târziu. Floarea soarelui este valorificată imediat după recoltare. Terenurile sunt situate de jur împrejurul localităţii, ceea ce constituie un dezavantaj din cauza deplasărilor multe. Scopul este să avem terenuri grupate în bloc. Situarea terenurilor în mai multe locuri constituie avantaj datorită caracteristicilor diferite ale acestora, fapt relevant în cazul anilor secetoşi. n

A KAP 2013 után

PAC după 2013

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) olyan mûködô közösségi politika, amely – bár idôrôl idôre változik – évtizedek óta meghatározza az európai mezôgazdaságot. A vidéki térségekben kétségtelenül hozzájárul a foglalkoztatáshoz, a gazdasági növekedéshez és sokat tehet a fenntartható fejlôdésért. A KAP kicsit olyan, mint az EU. Magán hordozza a közösségi együttmûködés jellegzetes vonásait: elképesztôen bonyolult és bürokratikus, nehezen átlátható és érthetô. Szükségességét manapság egyre nehezebb megmagyarázni és megvédeni. Részben azért, mert hajlamosak vagyunk megfeledkezni a pozitívumokról, például a nagy mennyiségben és egyre olcsóbban elérhetô, biztonságos élelmiszerekrôl. De a KAP, hibáival együtt is, az EU egyik fontos szimbóluma. Ha elutasítjuk, azzal majdhogynem az Unió létjogosultságát kérdôjelezzük meg. Ennél kétségtelenül „közösségibb” tett a Közös Agrárpolitika újragondolása, „rendbetétele”.

Politica Agrară Comună (PAC) a Uniunii Europene este o politică funcţională, care – deşi se modifică din când în când – defineşte de decenii agricultura europeană. Contribuie, fără doar şi poate, la ocuparea forţei de muncă, la creşterea economică şi în mod deosebit la dezvoltarea sustenabilă în mediul rural. PAC seamănă puţin cu UE. Are caracteristicile colaborării comunitare, este incredibil de complicată şi birocratică, greu de pătruns şi de înţeles. Necesitatea ei este din ce în ce mai greu de explicat şi de apărat. Parţial datorită faptului că suntem tentaţi să uităm de lucrurile pozitive, de exemplu de accesul la alimente sigure, în cantităţi mari şi din ce în ce mai ieftine. PAC, cu toate deficienţele sale, este un simbol al UE. Dacă o respingem, aproape că punem sub semnul întrebării legitimitatea Uniunii. Un gest mai „pro comunitar” ar fi regândirea Politice Agrare Comune, „ordonarea” acesteia.

A KAP küszöbön álló reformja elválaszthatatlan az EU költségvetésének még folyó értékelésétôl és átalakításától a 2014-2020 közötti idôszakra. A közösségi büdzsé utolsó átfogó reformjára több mint két évtizede, 1988-ban került sor. Az éves pénzügyi keretbôl a fenntartható növekedési célelôirányzat (45 százalék) után a legnagyobb, jóllehet egyre zsugorodó szeletet ma is a KAP (42 százalék) hasítja ki. Az elmúlt évtizedek során végbement gazdasági és társadalmi átalakulás, a klímaváltozás és a közelmúlt krízishelyzetei (pl. agrár-ársokk, globális pénzügyi-gazdasági válság), valamint a lisszaboni agenda (miszerint az EU 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdasága lesz) kudarca ellenére a közösségi források felhasználását sokkal inkább a tagállamok és a piaci szereplôk közötti újraelosztás,

Reforma PAC este strâns legată de evaluarea şi transformarea bugetului UE pentru perioada 2014-2020. Ultima reformă cuprinzătoare a bugetului a avut loc în urmă cu mai mult de două decenii, în 1988. Din bugetul anual cea mai mare sumă pentru dezvoltare sustenabilă până în ziua de azi se alocă PAC (42%), cu toate că se constată o scădere permanentă faţă de cel mai mare procent (45%) alocat vreodată. În ciuda transformărilor economice şi sociale, schimbarea climei, situaţiile de criză (ex. şoc în preţurile produselor agricole, criza economico-financiară globală), ce au avut loc în ultimele decenii, respectiv eşecul agendei de la Lisabona (ce prevedea că UE în 2010 va fi cea mai dinamică şi competitivă economie), utilizarea fondurilor comunitare este caracterizată mai mult prin redistribuirea între statele membre şi actorii pieţei, decât de finanţarea de programe cu scopul sprijinirii creşterii şi îmbu-

mintsem a növekedést elôsegítô és a hatékonyságot javító programok finanszírozása jellemzi.

nătăţirii eficienţei.

A KAP jelen mivoltában társadalmilag fenntarthatatlan, ezért átalakítása elkerülhetetlen. A reform azonban nem egyedül az Európai Bizottság feladata, hiszen a lisszaboni szerzôdés az Európai Parlamentet együttdöntési jogkörrel ruházta fel. Így természetesen a felelôsség is megoszlik. Nem véletlen, hogy a KAP jövôjérôl az új agrárbiztos széleskörû társadalmi vitát kezdeményezett. Tette ezt azért is, mert Európa sokarcú és sokszínû, semmilyen szempontból sem egységes, de gazdasági jelentôségét tekintve minden tagállamban visszaszoruló mezôgazdasága keresi a helyét, szerepét a XXI. században. A fô stratégiai kérdések, amelyek választ várnak: Miért van szükség európai Közös Agrárpolitikára? Milyen célokat tûz a társadalom a sokszínû mezôgazdaság elé? Miért kell megreformálni a jelenlegi Közös Agrárpolitikát és hogyan tehetjük olyanná, hogy megfeleljen a társadalom elvárásainak? Milyen eszközökre van szüksége a holnap Közös Agrárpolitikájának?

PAC în forma sa actuală este nesustenabilă, deci transformarea ei este inevitabilă. Reformarea nu este în exclusivitate sarcina Consiliului European, întrucât Parlamentul European a fost investit cu drept de decizie comună prin contractul de la Lisabona. Astfel, bineînţeles, şi responsabilitatea este împărţită. Noul comisar în domeniul agricol a iniţiat o dezbatere socială pe tema viitorului PAC. A luat iniţiativa şi pe motiv că Europa este multicoloră, nu este unitară din niciun punct de vedere, dar agricultura sa – care îşi pierde importanţa în economie încet-încet, în fiecaree ţară membră – îşi caută locul în secolul XXI. Întrebările strategice cele mai importante, care-şi aşteaptă răspunsul: De ce avem nevoie de Politică Agrară comună în Europa? Care sunt obiectivele agriculturii, stabilite de societate ? De ce trebuie reformată Politica Agrară Comună existentă în prezent şi prin ce metodă poate fi ea transformată în aşa fel încât să corespundă cerinţelor societăţii? Care sunt instrumentele necesare Politicii Agrare Comune de mâine?

A KAP és az európai társadalom kapcsolata egyelôre igen gyenge. Bár az Eurobarometer közelmúltban készült felmérése alapján az EU lakosainak több mint 90 százaléka úgy gondolja, hogy a mezôgazdaság fontos a jövô szempontjából, ugyanezen felmérésbôl az is kiderül, hogy nagyrészük nem vagy alig tudja, mi az a Közös Agrárpolitika. Egyértelmû, hogy a KAP mára a bennfentesek, a szakmabeliek ügyévé vált. Ezen pedig változtatni kell. Hiszen a társadalom már részben megfogalmazta igényeit, elvárásait: egészséges és jó minôségû élelmiszerek elôállítása, a termôföldek és természeti erôforrások védelme, a tájkép megôrzése, hozzájárulás a vidék gazdasági fejlôdéshez stb. És egyelôre úgy tûnik, ezek közül az ún. specifikus, vagyis a mezôgazdasági tevékenységhez kapcsolható, a piacok által egyáltalán nem vagy elégtelenül díjazott közjószágok „elôállítása” lehet az érv, amely meg- vagy átmentheti a Közös Agrárpolitikát, illetve annak költségvetését. A mezôgazdaságot fel kell készíteni erre. Ha ez sikerül, az EU polgárai, a fogyasztók és az adófizetôk a Közös Agrárpolitikát majd sokkal inkább magukénak érzik.

Relaţia PAC şi societatea europeană este deocamdată foarte slabă. Deşi recentele sondaje făcute de Eurobarometru arată că 90% din locuitorii UE consideră că agricultura este importantă din punctul de vedere al viitorului, tot din acest sondaj rezultă că majoritatea lor nu ştiu ce este PAC. Este evident că problemele PAC au devenit problemele specialiştilor. Acest lucru trebuie să se schimbe. Pentru că societatea şi-a exprimat parţial cerinţele privind producerea alimentelor de bună calitate, protecţia terenurilor agricole şi a resurselor naturale, păstrarea intactă a peisajului, contribuţia la dezvoltarea mediului rural etc. Şi deocamdată se pare că dintre acestea argumentul care poate salva sau duce mai departe Politica Agrară Comună sau bugetul acesteia, îl constituie „realizarea” acelor bunuri publice care sunt aşa-zis specifice, adică legate de activitatea agricolă, neagreate prea mult sau deloc de către piaţă. Agricultura trebuie să fie pregătită. Dacă se reuşeşte, cetăţenii UE, consumatorii şi contribuabilii vor considera Politica Agrară Comună ca fiind din ce în ce mai mult a lor.

Általános a vélemény, hogy a közvetlen támogatások leépítése a mezôgazdasági termelés további koncentrálódásával és a marginális területek parlagon hagyásával járhat, ami környezetvédelmi problémákhoz vezetne. A mezôgazdaságnak a klímaváltozás kedvezôtlen hatásaihoz történô alkalmazkodás mellett azok mérsékléséhez is hozzá kell járulnia. Becslések szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14 százaléka a mezôgazdasági tevékenységekbôl származik, de ez a mûtrágya felhasználásának visszaszorításával, kíméletesebb talajmûvelési technológiák elterjedésével, a hígtrágya kezelésének javításával, különbözô takarmány-kiegészítôk (metánmegkötô adalékok) használatával és az állattenyésztés külterjessé válásával csökken az Európai Unióban A klímaváltozás mellett a globális és lokális vízkészletek fogyatkozása egyaránt technológiaváltást tesz szükségessé.

Este o părere generală că reducerea subvenţiilor directe ar duce la concentrarea în continuare a producţiei agricole iar lăsarea în paragină a unor terenuri marginale ar crea probleme de protecţie a mediului. Agricultura, pe lângă adaptarea la schimbările climatice, trebuie să contribuie la contracararea efectelor acesteia. Conform statisticilor, emanaţia de gaze cu efect de seră se datorează în procent de 14% activităţilor agricole, dar aceasta poate fi redusă prin reducerea utilizării îngrăşămintelor chimice, folosirea unor tehnologii mai puţin drastice, îmbunătăţirea tratării îngrăşămintelor naturale, folosirea unor suplimente de nutreţuri (aditivi speciali), prin implementarea creşterii extensive de animale în UE.

Vannak tagállamok (pl. Franciaország, Görögország, Lengyelország), amelyek a KAP legfôbb céljaként az élelmezés-biztonságot jelölik meg.

Pe lângă schimbările climatice, scăderea globală şi locală a resurselor de apă este un motiv în plus pentru schimbarea tehnologiilor aplicate. Sunt state membre (Franţa, Grecia, Polonia) care consideră că princi-

A legvalószínûbbnek azonban egy olyan kompromisszum megszületése tûnik, amely a hangsúlyt a mezôgazdasági termelés környezetre gyakorolt kedvezôtlen hatásának minimalizálására, kedvezô hatásainak erôsítésére és a közjavak elôállítására helyezi (a tagállamok közül egyébként ezt az álláspontot képviseli a liberálisabb gondolkodású Egyesült Királyság, Dánia és Svédország is). Ehhez persze elkerülhetetlenek a lényegi változtatások a KAP szerkezetében.

palul scop al PAC este siguranţa alimentelor. O soluţie de compromis, care pune accent pe minimalizarea efectelor negative ale producţiei agricole asupra mediului, întărirea efectelor pozitive ale acesteia, pe producerea de bunuri publice, (această poziţie este adoptată de Regatul Unit, Danemarca şi Suedia, ţări membre cu gândire mai liberală) pare a fi cea mai verosimilă. Bineînţeles, pentru aceasta sunt necesare schimbări fundamentale în structura PAC.

A vidékfejlesztés, a KAP második pillérének jövôjérôl egyelôre kevés javaslat látott napvilágot. Gyakorlatilag mindenki egyetért abban, hogy 2013 után a vidékfejlesztés szerepének erôsítésére, a támogatások növelésére lesz szükség. Nyilvánvaló, hogy az éghajlatváltozás hatásaival, a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos intézkedések súlya nô 2013 után. A beruházási támogatások szükségességének megítélése már korántsem ilyen egyöntetû. A gazdaságilag kevésbé fejlett tagállamok azt szeretnék, ha a versenyképesség fejlesztése és a strukturális alkalmazkodás elôsegítése továbbra is alapvetô cél lenne. Biztosra vehetô, hogy a KAP hatálya a jövôben is alapvetôen a mezôgazdasági termelôkre fog kiterjedni, és az európai agrárpolitika nem vállalja fel az agráriumot elhagyók, a vidék összes problémájának kezelését.

Deocamdată au văzut lumina zilei prea puţine propuneri în ce priveşte cel de-al doilea pilon al PAC, dezvoltarea rurală. Practic toată lumea este de acord că după 2013 va fi nevoie de întărirea dezvoltării rurale, majorarea subvenţiilor. După 2013 evident va creşte ponderea măsurilor legate de schimbările climatice, utilizarea surselor de energie reînnoibile. Însă părerea despre necesitatea subvenţionării investiţiilor nu este unanimă. Ţările mai puţin dezvoltate ar dori ca scopul fundamental să fie sprijinirea competitivităţii şi a adaptării structurale. În mod sigur, competenţele PAC în viitor vor fi reduse asupra producătorilor agricoli, politica agrară europeană nu-şi va putea asuma toate problemele mediului rural, a celor care părăsesc sectorul agricol.

Az elmúlt évtizedek során egyre inkább háttérbe szorultak a piaci beavatkozások. Néhány éve sokan gondolták, hogy a 2014-2020 közötti idôszak lesz az, amikor a piaci támogatások és az intervenciós mechanizmusok végleg megszûnnek. A közelmúltban meg- és átélt válságok, a piaci szélsôségek azonban lassan múló nyomot hagytak maguk után. A legtöbb tagállamban jelenleg úgy vélekednek, hogy a KAP nem mondhat le a piaci eszközökrôl, ezekre a krízishelyzetek kezeléséhez szükség lehet. Sôt, néhányan inkább bôvíteni szeretnék az intervenciós mechanizmusok tárházát, azzal érvelve, hogy az idôszakos piaci anomáliákra az EU eddig sem tudott kellô hatékonysággal reagálni. A Közös Agrárpolitika természetesen nem csupán támogatáspolitika. A pénzügyi „ösztönzôk” mellett más szabályozó eszközök is léteznek, és a 2014-2020 közötti idôszakban e nem támogatás jellegû funkciók, illetve eszközök szerepének erôsödésével lehet számolni. Például az árujelölés, a címkézés szabályozásában egyértelmûen szigorítás várható (a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy mit vásárolnak meg és fogyasztanak el), de a minôségtanúsítási rendszerek, valamint az élelmiszerlánc mûködésének (különös tekintettel az árképzésre) átláthatóbbá tétele is mind többet foglalkoztatja az Európai Bizottságot. Összességében elmondható, hogy a KAP a mostani „agrárközpontú” pályáról egy inkább környezeti és fogyasztói irányultságú pályára vált 2013 után. Mivel az Európai Bizottság által kidolgozott és 2010 márciusában vitára bocsátott Európa 2020 stratégia a mezôgazdaságot nem elkülönítve, hanem az európai gazdaság szerves részeként kezeli, ahol nem a szektorális, hanem az átfogó (térségi) gazdaságpolitikai intézkedések kapnak prioritást, szinte biztosra vehetô, hogy az új költségvetési idôszakban a jelenleg évi mintegy 58 milliárd eurónál kevesebb forrás áll majd a KAP rendelkezésére. (Merészebb becslések szerint a visszavágás akár a 30 százalékot is elérheti.)

Intervenţiile pe piaţă au fost din ce în ce mai puţine în deceniile trecute. Mulţi au gândit în urmă cu câţiva ani că perioada 2014-2020 va fi aceea, în care subvenţiile de piaţă şi mecanismele de intervenţie vor dispărea. Însă criza din perioada precedentă a lăsat urme greu de şters. Foarte multe ţări sunt de părere că PAC nu poate renunţa la instrumentele de piaţă, acestea sunt necesare pentru rezolvarea situaţiilor de criză. Ba dimpotrivă, unii ar extinde mecanismele de intervenţie pe motivul că pentru anomaliile temporare UE nici până acum nu a avut soluţii. Evident, Politica Agrară Comună nu este doar o politică de subvenţionare. Pe lângă „stimulenţii” financiari mai sunt şi alte metode de reglementare, iar în perioada 2014-2020 aceste măsuri ne-financiare vor câştiga teren. De exemplu, în etichetare se vor aplica măsuri mai severe (consumatorii au dreptul să ştie ce cumpără şi ce consumă), dar transparentizarea sistemelor de certificarea calităţii şi a modului de funcţionare a lanţului alimentar (privind în special formarea preţurilor) este o problemă de care Consiliul European este din ce în ce mai preocupat. Deci, ca o concluzie, putem spune că PAC trece de pe traiectoria „agrocentrică” acutală pe o traiectorie mediu- şi consumator-centrică, după 2013. Datorită faptului că Strategia Europa 2020, elaborată de către Consiliul European şi intrată în dezbatere în martie 2010, nu tratează agricultura separat, ci ca parte integrantă a economiei, măsurile generale (regionale) de politică economică au prioritate, în mod sigur, în noua perioadă bugetară PAC va beneficia de surse mai reduse faţă de cele 58 miliarde euro alocate anual din prezent (conform unor estimări, reducerea poate fi chiar de până la 30%). În statele membre „vechi” (EU-15) subvenţiile directe sunt exclusiv comunitare, finanţările din pilonul doi sunt co-finanţări. În statele membre „noi” în schimb, - ce-i drept, doar temporar (cu excepţia României

A „régi” tagállamokban (EU-15) a közvetlen támogatások tisztán közösségi, míg a másodikpilléres támogatások társfinanszírozottak. Az „új” tagállamokban (EU-12) viszont – igaz, csak átmenetileg (Románia és Bulgária kivételével legfeljebb 2012-ig) – az elsô pilléres támogatások esetében is lehetséges a társfinanszírozás az ún. nemzeti kiegészítô támogatásokon (top-up) keresztül.

şi Bulgariei, cel mult până în 2012) – este posibilă co-finanţarea şi în cazul subvenţiilor din primul pilon, prin aşa-zisele subvenţii naţionale suplimentare (top-up). Probabil, marea majoritate a subvenţiilor directe, dacă nu totalitatea lor, vor fi plătite ca subvenţii unitare de teren. Şi astfel încât nu vor fi diferenţe semnificative între sume la sfârşitul perioadei de planificare (iar dacă vor fi, acestea nu vor fi pe bază de eligibilitate istorică). În această problemă părerea statelor membre din Europa de Est sau a „celor 12 de Varşovia” este că întreaga UE trebuie să fie considerată un tot unitar, iar subvenţiile directe pe hectar ar trebui să fie egale. Spre deosebire de cei din est, statele membre „vechi” – şi se pare că însuşi Consiliul European – ar lua în considerare anumiţi factori de diferenţiere regio-

Valószínûsíthetô, hogy a közvetlen támogatások meghatározó része, ha ugyan nem egésze, egységes területalapú támogatásként lesz kifizetve. Mégpedig úgy, hogy egy-egy térségben a kedvezményezettek fajlagos támogatási összegében nem lesz szignifikáns különbség a tervezési idôszak végén (ha mégis, az nem történelmi jogosultságokon fog alapulni). E kérdésben a kelet-európai tagállamok vagy másképpen a „varsói tizenkettek” azon álláspontra helyezkedtek, hogy az EU egészét A közvetlen támogatások vásárlóerô paritásos (PPP) GDP szerinti differenciálása egyetlen régiónak kellene tekin- Diferenţierea subvenţiilor în funcţie de puterea de cumpărare (paritate GDP) teni, és a közvetlen támogatásokGDP*/fô (€) GDP/fô* (EU Közvetlen támo­­gatás PPP alapján Változás nak (egy hektárra vetítve) minden átlag százaléka) átlaga** (€/ha) kiigazítva (€/ha) (százalék) tagállamban egyenlônek kellene EU átlag 24 900 100,00 260 260 0 Medie UE lenniük. Ezzel ellentétben a „régi” Austria 30 600 122,80 225 319 42 tagállamok – és úgy tûnik, maga az Ausztria Belgia Belgium 28 800 115,70 430 301 -30 Európai Bizottság is – különbözô Bulgaria Bulgária 9 400 37,70 300 98 -67 regionális differenciáló tényezôket Cipru 23 300 93,60 325 243 -25 vennének figyelembe a közvetlen Ciprus Cehia Csehország 19 900 80,10 250 208 -17 támogatások megállapításánál. A 30 200 121,30 400 315 -21 Danemarca Lyon-jelentés és több tagállam a Dánia Estonia 17 100 68,80 115 179 56 vásárlóerô paritásos GDP alapján Észtország Finlanda Finnország 29 400 118,00 245 307 25 tenne különbséget: a gazdagabb Franţa 27 000 108,50 305 282 -8 tagállamokban/térségekben ma- Franciaország 28 800 115,80 330 301 -9 Germania gasabb, míg a szegényebbekben Németország Grecia 23 600 94,30 550 245 -55 alacsonyabb lenne az egy hektárra Görögország Ungaria Magyarország 15 600 62,60 310 163 -47 kiszámolt direkt szubvenció. Ez Irlanda 36 900 148,10 320 385 20 azonban néhány tagállamban/tér- Írország Italia 25 800 103,40 325 269 -17 ségben drasztikus változásokhoz Olaszország Letonia 13 900 55,70 90 145 61 vezetne a gazdálkodók támogatott- Lettország Lituania 14 800 59,30 125 154 23 ságában (nem csak negatív, hanem Litvánia 68 500 275,20 290 716 147 Luxemburg pozitív irányba is; ld. az alábbi táb- Luxemburg Malta 19 000 76,40 500 199 -60 lázatban), ezért a módszer finom- Málta Olanda Hollandia 32 900 132,20 430 344 -20 hangolásra szorul. E két elv esetleges együttes alkalmazása sokakat elbizonytalanít és felveti, hogy igazából mi is a formálódó új KAP célja: a szegények segélyezése vagy a gazdagok jutalmazása?

Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság

13 600 54,40 18 800 75,60 10 400 41,60 16 900 67,70 22 100 88,60 26 200 105,00 30 600 122,80 29 100 116,70 GDP*/ cap de GDP/ cap de locuitor * locuitor (€) (procent mediu UE)

Az új struktúrát azonban ma még nehéz felvázolni. Annyi biztosra vehetô, hogy a Közös Agrárpolitika, illetve a céljai megvalósításához szükséges források továbbra is

Forrás: Agra Europe (az Európai Bizottság adatai alapján) * GDP PPP 2007. évi statisztika. ** EU-12 támogatásai 2013. évi névértéken számolva.

Polonia 205 141 -31 165 197 19 Portugalia România 120 108 -10 Slovacia 205 176 -14 Slovenia 300 230 -23 Spania 190 273 44 Suedia 235 319 36 245 303 24 Regatul Unit Media subvenţiilor Ajustat în funcţie Modificare directe** (€/ha) de GDP (€)/ha) (procent) Sursă: Agra Europe (în baza datelor Consiliului European) * GDP PPP statistică anul 2007. ** EU-12 subvenţiile pe anul 2013 calculate la valoare nominală

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programul De Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013

külön költségvetési fejezetbe lesznek sorolva. A KAP – a bizottsági felvetéssel ellentétben – elôreláthatóan a jövôben is két pillérre épül: az elsô pillért a közvetlen támogatások és piaci intézkedések, míg a másodikat a vidékfejlesztési intézkedések alkotják. A legnagyobb agrártermelési potenciállal rendelkezô tagállamok (pl. Franciaország, Németország, Lengyelország, Spanyolország) többségének véleménye szerint a jövôben is erôs elsô pillérre lesz szükség. Ennek ellenére a második pillér súlya, szerepe biztosan nôni fog és talán jelentôs mértékben, hiszen ezzel ellentétes álláspontot senki sem képvisel. Néhány tagállam (pl. az Egyesült Királyság, Dánia, Svédország, Olaszország) szeretné, ha a második pillér megerôsítése az elsôpilléres források átcsoportosításával történne, ugyanakkor mások (pl. Franciaország, Németország, Görögország) egyértelmûen ellenzi ezt. Nem kizárt, hogy a 2014-2020 közötti költségvetési idôszakban a második pillér jobban fókuszál majd a nem agrárjellegû, hanem integrált vidékfejlesztésre, vagyis a vidéki életminôség javítására, de egyelôre nem lehet tudni, hogy milyen intézkedések keretében, az ezekhez rendelhetô költségvetési forrásokról nem is beszélve. Mindenesetre több tagállam (pl. Olaszország, Dánia, Lengyelország, Csehország) véleménye alapján a Közös Agrárpolitikának erôsebben kellene kapcsolódnia a kohéziós politikához. Megjegyzendô: a tagállamok többsége a jövôben is élni kíván a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikkelye adta „különleges támogatás” lehetôségével, hiszen ezen keresztül képesek saját hatáskörben célzott termelôi szubvenciókat folyósítani. Sokan (pl. Franciaország, Spanyolország, Írország, Lengyelország) kiállnak a piaci beavatkozások (pl. az ún. biztonsági háló szerepét betöltô intervenciós felvásárlások, magántárolási támogatások) fenntartása mellett. Ugyanakkor mások (pl. az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia) amellett szállnak síkra, hogy a magánszektor, maguk a gazdálkodók vállaljanak nagyobb szerepet a kockázatok kezelésében. Szerintük olyan piacvezérelt európai mezôgazdaság felé kellene elmozdulni, amely a közvetlen támogatások nélkül is versenyképes és fenntartható. Valószínûsíthetô, hogy a jelenleginél ugyan korlátozottabban, de a jövôben is lehetôség lesz a piaci beavatkozásra. A KAP átalakításával kapcsolatban külön említést érdemel, hogy Németország a tagállami versenyjog harmonizálását tûzte célul, ami átláthatóvá tenné az állami beavatkozások jogosultságát az élelmiszerláncban. Papp Gergely (AKI) – Potori Norbert (AKI) Popp József (AKI) n Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetsége 4060 Balmazújváros, Északi sor 5. E-mail: [email protected] web: www.hurocbc.agrya.hu www.huro-cbc.eu, www.hungary-romani-cbc.eu Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját! Publicaţia nu reflectă opinia oficială a Uniunii Europene!

nală în stabilirea subvenţiilor directe. Raportul Lyon şi mai multe state membre ar face diferenţierea în funcţie de puterea de cumpărare la paritate GDP: în ţările/regiunile mai bogate ar fi mai mare, iar în cele mai sărace ar fi mai mică subvenţia directă la hectar. Acest mod de acordare în unele ţări membre/regiuni ar duce la schimbări drastice în privinţa subvenţionării fermierilor (nu numai negative, dar şi pozitive, vezi tabelul de mai jos), deci metoda trebuie aplicată cu rafinament. Eventualitatea aplicării ambelor principii îi face nesiguri pe mulţi şi ridică problema: care este noua PAC în formare, sprijinirea celor săraci sau recompensarea celor bogaţi? Este foarte greu de schiţat noua structură. Este sigur însă, că Politica Agrară Comună, respectiv sursele financiare pentru realizarea obiectivelor acesteia vor constitui un capitol separat al bugetului. PAC – în ciuda propunerilor consiliului – se presupune că va avea şi în viitor două piloane: primul pilon: subvenţiile directe şi măsurile privind piaţa, al doilea pilon: măsurile de dezvoltare rurală. Statele membre cu potenţialul cel mai mare de producţie agricolă (ex. Franţa, Germania, Polonia, Spania) sunt de părere că va fi nevoie şi în viitor de un prim pilon puternic. Cu toate acestea, rolul şi ponderea celui de-al doilea pilon va creşte şi va creşte în mare măsură, pentru că nimeni nu susţine un punct de vedere contradictoriu. Câteva state membre (ex. Regatul Unit, Danemarca, Suedia, Italia) ar fi de părere că întărirea celui de-al doilea pilon ar trebui să se facă prin redistribuirea surselor din primul pilon, iar alţii (ex. Franţa, Germania, Grecia) sunt clar împotriva acestei păreri. Nu este exclus ca în bugetul din perioada 2014-2020 cel de-al doilea pilon să fie concetrat asupra dezvoltării regionale integrate (neagricole), adică asupra îmbunătăţirii calităţii vieţii, dar deocamdată nu se ştie, în cadrul căror măsuri, ne mai vorbind de sursele bugetare necesare. În orice caz, părerea mai multor state (ex. Italia, Danemarca, Polonia) este că Politica Agrară Comună trebuie să se lege mai strâns de politica de coeziune. De menţionat: Majoritatea statelor membre doreşte să beneficieze de „subvenţiile speciale” stabilite prin art. 68 din Ordinul CE 73/2009, întrucât astfel pot acorda subvenţii dirijate pentru producătorii proprii. Multe state (ex. Franţa, Spania, Irlanda) sunt pentru susţinerea intervenţiilor de piaţă (ex. intervenţii de cumpărare, care au rol de plasă de siguranţă, subvenţii pentru depozitare privată). Altele (ex. Regatul Unit, Germania, Olanda) sunt de părere că sectorul privat, fermierii trebuie să-şi asume un rol mai mare în gestionarea riscurilor. După părerea lor, ar trebui făcut un pas în direcţia unei agriculturi europene de piaţă, care este competitivă şi sustenabilă chiar şi fără subvenţii. Se presupune că, probabil într-un mod mai limitat, dar şi în viitor vor exista posibilităţi de intervenţii de piaţă. În legătură cu transformarea PAC merită amintit faptul că Germania şi-a propus armonizarea legislaţiei statelor privind concurenţa, aceasta ar transparentiza legitimitatea intervenţiilor statelor în lanţul alimentar. Papp Gergely (AKI) – Potori Norbert (AKI) Popp József (AKI) n