Kedves Olvasóink! Dragi cititori! Románia mezôgazdasága. Agricultura României

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programul De Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013

Kedves Olvasóink!

Dragi cititori!

Kiadványunk az „Agrárium jövôje – A fiatal gazda együttmûködés közös fejlesztése a határ két oldalán” címû pályázat soronkövetkezô nyomtatott formája. Elsô számunkban a projektben vállalt és megvalósított Fiatal Gazda Klub programjainkat mutattuk be, melyben néhány fiatal gazda farmja is bemutatásra került, az elméleti témakörökbôl kiragadt néhány elemen kívül. A következô néhány oldalban a projekt zárásaként megrendezett konferenciánk elôadásaiból szemezgettünk. A kétnapos esemény legfôbb célja az volt, hogy a Magyarországon és Romániában, összesen 8 helyszínen megvalósított programon résztvevôk megszerzett információit összegezze és megvitassa. Ez az esemény is kitûnô alkalom volt arra, hogy a romániai és magyar fiatal gazdák kifejtsék véleményüket, melynek legfôbb alapja az azonos érdeklôdési kör és a közös érdek volt. Mindezekrôl kiadványunk legvégén 11 fiatal gazda megszólaltatásán keresztül adunk ízelítôt.

Publicaţia noastră este a doua ediţie printată a proiectului intitulat „Vii­ torul agriculturii – Dezvoltarea comună al cooperării dintre fermierii tineri de pe cele două părţi ale frontierei.” În publicaţia precedentă am prezentat programele realizate de Clubul Fermierilor Tineri şi în care pe lângă spicuirile din prelegerile teoretice am prezentat şi câteva ferme vizitate în cadrul proiectului. În continuare vom spicui din pre­ zentările conferinţei de închidere a proiectului. Obiectivul principal al întâlnirii a fost ca în două zile, cei prezenţi să însumeze şi să dezbate informaţiile acumlate cu ocazia a celor 8 întâlniri realizate în Ungaria şi în România. Evenimentul a constituit o ocazie bună pentru fermierii tineri din Ungaria şi România să poartă discuţii pe marginea opiniilor, problemelor, fiind conduse de interese şi ţeluri comune. Despre temele discutate vă oferim o culegere la sfârţitul publicaţie sub forma unei discuţii la masa rotundă a celor 11 fermieri.

Magáról a projektrôl bôvebb információhoz a www.hurocbc.agrya.hu oldalon juthatnak.

Mai multe informaţii despre proiect găsiţi pe www.hurocbc.agrya.hu. Vă dorim să vă petreceţi timpul bine!

Kellemes idôtöltést kívánunk! Cu respect: Editura n

Üdvözlettel: A Szerkesztôk n

Románia mezôgazdasága

Agricultura României

2007, Románia uniós csatlakozásának éve, mérföldkövet jelentett az ország agrárgazdaságának és vidékfejlesztésének szempontjából. Szükségszerûen kellett alkalmazkodnia a mezôgazdaságnak és a vidékfejlesztésnek az uniós piacgazdaság követelményeihez, hogy adaptálni tudja a Közös Agrárpolitikát. Az Európai Unióhoz való csatlakozás képezi a legerôsebb nyomást a román mezôgazdasági reformok elindításához, ugyanis elengedhetetlenül szükséges a vidéki gazdaság európai integrációja. Románia vidéki gazdaságának esetében, amelyet a mezôgazdaság dominál, még nem beszélhetünk közgazdasági értelemben vett piacgazdaságról. A piacgazdaság jelenlegi helyzetében, a marketing technikák megértésétôl és gyakorlatba ültetésétôl függ a vidéken és a városokban élôk, valamint a mezôgazdasági termelôk jóléte. A kedvezô földrajzi, domborzati, éghajlati tényezôk, a termékeny talaj, valamint a képzett munkaerô és az emberek földhöz és az állatokhoz való ragaszkodása, egy megfelelô intézményrendszerrel kiegészítve Románia mezôgazdaságát egy vonzó és profitábilis ágazattá fejleszthetné. A mezôgazdaság nagyon fontos szerepet tölt be az ország nemzetgazdaságában, még mindig az egyik legfontosabb ágazat. A mezôgazdaság, erdôgazdálkodás és halászat mintegy 6%-kal járul hozzá a Bruttó Nemzeti Össztermékhez, míg az érték uniós átlaga 1,7% körül van. A szántóterületek népességhez viszonyított arányából kiderül, hogy egy lakosra 0,42 ha terület jut, ez az érték sok uniós országbeli érték felett van és majdnem kétszerese az uniós átlagnak, amely kb. 0,236ha/ lakos. Románia összterülete 23,8 millió ha, ebbôl 14,7 millió ha (61,7%) mezôgazdasági terület. A 14,5 millió ha mezôgazdasági területbôl 9,4 millió ha szántó. Az összes mezôgazdasági területet tekintve az EU-n belül a hetedik helyen áll Románia, Franciaország, Spanyolország, Németország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország után. A szántóterületeit illetôen az ötödik helyen áll. A területek hasznosítása szerint a szántóterületek 64%-ot foglalnak el, egyharmad, azaz 4,8 millió ha szántó és kaszáló, a szôlô és gyümölcsös kb 3%-a az összes mezôgazdasági területnek. A 2007-es év végén a 3.931.350 bejegyzett mezôgazdasági farmból 3.913.651 (99,5%) egyéni mezôgazdasági farm volt és ezek az összes mezôgazdasági terület 65%-át képviselik, míg a maradék 17.699 jogi személyiséggel is rendelkezô farm a fennmaradó terület 35%-án gazdálkodik. Az egységenként megdolgozott mezôgazdasági terület nagysága 3,5 ha, 2,3 ha az egyéni gazdálkodók esetében és 270,4 ha a jogi személyiséggel is rendelkezô egységek esetében. Nagy különbségek tapasztalhatók a romániai egyéni gazdálkodók területeinek nagysága és az uniós átlag 2

2007, anul aderării României la UE a fost piatră de hotar pentru agri­ cultura şi dezvoltarea rurală a ţării. Agricultura şi dezvoltarea rurală obligatoriu au trebuit să se adapteze la cerinţele economiei de piaţă a Uniunii, pentru a putea adopta Politica Agrară Comună. Presiunea cea mai mare pentru demararea reformelor în agricultura românească o constituie aderarea la Uniunea Europeană, întrucât este imperios necesară integrarea europeană a economiei rurale. În cazul economiei rurale a României, dominată de agricultură, nu pu­ tem vorbi încă de economie de piaţă în sensul economic al cuvântului. În situaţia actuală a economiei de piaţă, bunăstrarea celor care trăiesc în me­ diu urban şi rural, respectiv bunăsta­ rea producătorilor agricoli depinde de înţelegerea şi aplicarea în practică a tehnicilor de marketing. Prin factorii geografici, de relief, de climă, care sunt prielnici, solul fertil, respectiv forţa de muncă calificată şi ataşamentul oamenilor faţă de pământ şi animale, completat cu un cadru in­ stituţional adecvat, agricultura Româ­ niei poate deveni un sector atractiv şi profitabil. Rolul agriculturii în economia naţiona­ lă este unul foarte important, fiind încă unul din cele mai importante sectoare. Agricultura, silvicultura şi pescuitul contribuie cu 6% la Produsul Intern Brut, pe când în Uniune media este de 1,7%. Din raportarea terenului arabil la populaţie rezultă că pe cap de locui­ tor există 0,42 ha teren, această valoare este mai mare decât în multe ţări din uniune, acolo media este 0,236 ha/locuitor. Suprafaţa totală a României este de 23,8 milioane ha, din care 14,7 mili­ oane ha (61,7%) este teren agricol, din care 9,4 milioane ha teren arabil. Privind totalul terenurilor agricole, România se află pe locul al şaptelea în UE, după Franţa, Spania, Germania, Polonia, Marea Britanie şi Italia. În ce priveşte terenurile arabile, se află pe locul al cincilea. În ce priveşte utilizarea, terenurile arabile reprezintă 64%, o treime, adică 4,8 milioane ha teren arabil şi fâneţe, via şi fructele reprezintă aproximativ 3% din totalul terenurilor agricole. La finele anului 2007 din cele 3.931.350 ferme agricole înregistrate 3.913.651 (99,5%) au fost ferme agricole individuale şi acestea repre­ zintă 65% din totalul terenurilor agricole, iar diferenţa, 17.699 ferme cu personalitate juridică folosesc 35% din terenuri. Dimensiunea terenurilor lucrate pe unitate este de 3,5 ha, 2,5 ha în cazul întreprinzătorilor individuali şi 270,4 ha în cazul persoanelor juri­ dice. Se constată o diferenţă mare între dimensiunea terenurilor lucrate de întreprinzătorii individuali din România şi media din uniune, aceasta fiind de 19 ha/fermă. Caracteristice pentru agricultura românească sunt fermele de subzis­ tenţă sau semisubzistenţă – acestea fiind în număr mare -, care produc pentru nevoi proprii şi numai în cazuri excepţionale îşi vând produsele.

között, amely 19 ha/farm. A romániai mezôgazdaság jellemzôje az önellátó és félig önellátó gazdaságok nagy száma, amelyek elsôsorban önellátásra termelnek, és csak kivételesen értékesítik termékeiket. Az a létfenntartó gazdaságok nagy hátránya, hogy nincs más jövedelmi forrásuk és így a vidéki lakosság életminôsége nagyban függ a gazdaságok termelékenységétôl. A román mezôgazdaság legsürgôsebben megoldandó feladatai közé tartozik az önellátó és a félig önellátó gazdaságok helyzetének rendezése.

Marele dezavantaj al fermelor de subzistenţă e că nu au alte surse de venituri şi astfel calitatea vieţii populaţiei din mediul rural depinde în mare măsură de productivitatea fermelor.

Növénytermesztés, területek, terméshozamok

Cultura plantelor, suprafeţe, producţie agricolă

Termény Gabona összesen Búza és rozs Árpa Zab Kukorica és cirok Rizs Napraforgó Olajrepce Szója Cukorrépa Burgonya Zöldség Szôlô

Terület (ezer ha)/Suprafeţe (o mie ha) Terméshozam (ezer t)/Producţie (o mie to) Produs 2006 2007 2008 2009 2006 2007 2008 2009 5114,4 5129,2 5210,9 5179,9 15759,3 7814,8 16826,4 14398,0 Cereale total 2029,8 1987,1 2123,3 2219,0 5561,8 3065,0 7212,4 5228,6 Grâu şi secară 331,6 363,8 394,0 531,7 772,9 531,4 1209,4 1175,7 Orz 196,8 208,7 200,4 204,6 346,9 251,6 382,0 287,5 Ovăz 2520,8 2525,8 2449,6 2294,3 8986,0 3855,1 7870,0 7866,5 Porumb şi sorg 5,6 8,4 9,9 12,9 18,4 27,5 48,9 72,5 Orez 991,4 835,9 813,9 783,5 1526,2 546,9 1170,0 1098,1 Floarea soarelui 110,1 364,9 365,0 409,5 175,1 361,5 673,0 591,5 Rapiţă pentru ulei 190,8 133,2 49,9 46,9 344,9 136,1 90,6 86,3 Soia 39,8 28,7 20,4 21,2 1152,2 748,8 706,7 690,1 Sfeclă de zahăr 278,0 268,1 260,7 256,6 4015,9 3712,4 3649,0 4093,4 Cartofi 280,1 253,4 268,6 237,9 4138,9 3116,8 3819,8 3287,3 Zarzavaturi 190,5 187,6 194,9 185,3 912,4 873,2 1010,0 967,1 Struguri

A 2006-2007-es évek aszályos nyarainak köszönhetôen a 2007-es év gabona terméshozamai kb. 50% -kal voltak alacsonyabbak, mint 2006ban, a napraforgó esetében ez az érték 35% és a zöldségek esetében 67%. A 2008-as év terméshozamai biztosították a lakosság és az állatok szükségleteit. Jelentôs területcsökkenés csak a szója esetében volt tapasztalható, ami a genetikailag módosított szója termesztésének betiltásának tulajdonítható. Egyre jelentôsebb területeken termesztenek biodiesel és bioetanol alapanyagául szolgáló növényeket: repcét, olajnövényeket, kukoricát. Románia támogatja azokat a külföldi és hazai befektetéseket, amelyek a bioüzemanyag elôállítását célozzák meg, így téve eleget a kyotoi egyezménynek.

Datorită secetei din anii 2006-2007, producţia agricolă la cereale a fost cam cu 50% mai mică decât în 2006, la floarea soarelui cu 35%, la zarza­ vaturi cu 67%. Producţia agricolă din 2008 a asigurat necesarul pentru populaţie şi animale. Scăderi masive de suprafeţe s-au constatat doar în cazul soiei, datorită interzicerii producerii de soia modificată genetic. Se cultivă, pe suprafeţe din ce în ce mai mari, plante pentru biodiesel şi bioetanol, rapiţă, plante oleaginoase, porumb. În România sunt sprijiniţi acei investitori autohtoni şi străini care produc plante pentru carbu­ ranţi bio, îndeplinindu-şi astfel obligaţiile ce-i revin din acordul de la Kyoto.

Szôlô és gyümölcstermesztés

Cultivarea viei şi producţia fructelor

Termény Szôlô Gyümölcs összesen Szilva Alma Körte Öszibarack és nektarin Cseresznye és meggy Sárgabarack Dió Eper Egyéb

2006 912,4 1486,4 598,8 590,4 62,4 17,4 104,8 38,8 38,5 21,6 13,7

2007 873,2 1085,8 372,6 475,4 62,8 17,0 65,2 27,6 25,5 16,5 23,2

2008 1010,0 1305,2 565,7 500,4 57,9 18,1 79,8 33,7 25,1 19,5 24,3

2009 967,1 1377,9 590,7 527,7 69,4 13,9 68,0 35,8 28,3 21,8 44,2

Produs Struguri Fructe total Prune Mere Pere Piersici şi nectarine Cireşe şi vişine Caise Nuci Căpşuni Altele 3

2007-ben a kedvezôtlen idôjárási viszonyok miatt (aszály, kései fagy) a szôlô és gyümölcstermések 96%-kal illetve 73%-kal voltak alacsonyabbak a 2006-os év terméshozamainál. Románia a szôlôtermesztés nagyságát illetôen az 5. helyen van az EUban, a bortermelés szempontjából pedig a 6. helyen. A szôlôültetvények kb. 5%-át foglalják el az ország mezôgazdasági területeinek.

În 2007, datorită condiţiilor meteorologice nefavorabile (secetă, înghe­ ţuri târzii) producţia de struguri şi fructe a fost cu 93%, respectiv cu 73% mai mică decât în anul 2006. România, ca producătoare de struguri, se situează pe locul 5 în UE, pe locul 6 ca producătoare de vinuri. Plantaţiile de viţă de vie ocupă 5% din terenul agricol al ţării.

Állattenyésztés, állományok és a termelés Az állattenyésztés jelentôs szerepet tölt be a román mezôgazdaságban és az egyik alapfoglalatosságot jelenti a vidéken élôk mindennapjaiban.

Creşterea animalelor, efective, producţie Creşterea animalelor ocupă un rol important în agricultura românească şi este ocupaţia de bază a populaţiei din mediul rural.

Megnevezés Állományok Szarvasmarha Sertés Juh, kecske Szárnyas Termelés Hús (élôsúly) Tej Tojás Gyapjú

Egység

2006

2007

2008

2009

Unitate

ezer fô ezer fô ezer fô ezer fô

2934 6815 8405 84990

2819 6565 9334 82036

2684 6174 9780 84373

2503 5893 11147 83631

Mii capete Mii capete Mii capete Mii capete

ezer t ezer hl ezer db. ezer t

1401 64607 7429 19,4

1503 61048 6522 21

1426 53089 6692 22,1

1588 47088 6097 21,8

Mii to Mii hl Mii buc. Mii to

Denumire Efective Bovine Porcine Ovine, caprine Păsări Producţie Carne (greutate vie) Lapte Ouă Lână

Fontos célkitûzés a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának biztosítása. Az állatállományok genetikájának javítása, a fajtajavítás a hús és a tejelôállományok szintjén ugyancsak fontos célkitûzése a román mezôgazdaságnak. A takarmányterületek és ezen belül a fehérjedús takarmányok vetésterületének növelése szintén fontos célkitûzés. n

Un obiectiv important este păstrarea echilibrului între cultura plantelor şi creşterea animalelor. Un alt obiectiv important al agriculturii româ­ neşti este îmbunătăţirea genetică a efectivelor de animale, ameliorarea raselor la nivelul animalelor de carne şi lapte. Alt obiectiv important: creşterea suprafeţelor pe care se cultivă plante furajere, mai ales plante furajere bogate în proteine. n

A családi agrárvállalkozások lehetôségei Romániában

Posibilităţile întreprinderilor familiale agricole în România

Romániában az agrárkama­ rának hangsúlyos a szere­pe, hogy megadja azt a lehetô­ séget a fiatal gazdának, hogy a kellô szaktudásuk hiányában, egy szakembertôl kérjenek segítséget problémáik megoldásaira, annak lebonyolítására. Fontos, hogy minden községben megtalálható legyen egy erre alkalmas személy, köztisztviselô formájában. Sajnos Romániában egyhamar még nem tudunk a válságból kilépni. 6 hónapba is beletelik, mire kimondjuk a válság végét. A stagnálást egy minimális növekedés követi. 2007. január 1-jén lépett be Románia az Európai Unióba. Egyik fô tulajdonsága, hogy agrárország, melyen belül a lakosság 32%-a él meg

Camera Agricolă din Româ­ nia dă posibilitatea fermierului tânăr, ca în lipsa cunoştinţelor profesionale să ceară sprijinul unui specialist în rezolvarea, de­ rularea problemelor. Este im­ portant ca în fiecare localitate să existe o astfel de persoană aptă, un funcţionar public. Din păcate, în România nu putem ieşi din criză în viitorul apropiat. Vor trece chiar şase luni până să declarăm că s-a sfârşit criza. După stagnare, va urma o creştere minimă. România a aderat la UE la 1 ianuarie 2007. Este important de reţinut că România este o ţară agrico­ lă, 32% din populaţie trăieşte din agricultură, în Ungaria acest procent este de sub 5%. Este nevoie de tineri, care să se ocupe de agricultură

4

mezôgazdaságból, míg Magyarországon ez a mennyiség 5% alá csökkent. Kellenek fiatalok, akik vállalkozó kedvvel gazdálkodnának, melyhez egy minimális felkészültségi szint is szükséges. Románia egy garantált piac az európai többletnek. Jön a kérdés, hogy ez ellen mi mit tudunk tenni? Mi a teendô akkor, amikor a román gazdaság nagyon le van maradva? A következôkben a családi agrár vállalkozás lehetôségeit tárjuk fel. Szatmár megyében jelenleg 222 400 ha termôföld van, melybôl kb. 90 ezer ha megmûveletlen. Károly környéke nagyon jó minôségû termôfölddel rendelkezik. Növénytermesztéssel összesen 521 mûködô jogi személy, mezôgazdasági társaság, kereskedelmi társaság foglalkozik. Ezek közül 30 nagyobb cég, ôk átlagosan 1500-tól 3000 ha-ig mûvelnek földet, valamint mellette állattenyésztéssel is foglalkoznak. Néhányan közülük munkakönyvvel foglalkoztatnak 30 embert, tehát adót fizetnek az államnak és a helyi tanácsnak. Létezik köztük olyan társulás is, ahol kb. 200 ember van alkalmazva. Az egyik negatívum Romániában az, hogy a kistermelôknek mindegy mivel foglalkoznak, de ugyanígy a munkakönyv hiánya is. Az utóbbi idôben bevezettek egy kötelezô adót országos szinten, ami nemhogy csökkentené a költségeket, amit a kormány a cégekre terhel – fôként a krízis idôszakban. Minél nagyobb a bevétel egy cégnél, annál többet kell fizetni. Ezelôtt 6 évvel a kicsi cégek 1-9 alkalmazottig fizettek 1,5%-ot a jövedelemre, ez felment 2%-ra, 2,5 -re és idén január 1-tôl 3%-ra. Sajnos, a román gazdaságban már 1990 óta nagyon nagy probléma ez. A haszonra vonatkozóan a 16%-os adókulcs mindenkinek megfelelt volna. Amikor viszont mindegy, hogy mennyire nyereséges vagy veszteséges egy vállalkozás, egy bizonyos fix összeget ki kell, hogy fizessen. Többek között ezért sem éreznek a fiatalok különösebb elhivatottságot az agrárium irányába. A másik probléma, mely a családi vállalkozásokon túl több szférát is érint, a bankrendszerünk. Amikor a krízis megjelent, a nemzeti bank alapkamatja 7,5% volt, mely egy elérhetô, elfogadott kulcs. A krízis elmélyülésekor ez felment 10,25%-ra. Látván, hogy ez a verzió nem mûködik, akkor a 10,25%-ot levitték 7%-ra. Sokan azt gondolták, hogy Románia egy gyengén fejlett országnak van minôsítve külföldön. Ezt a krízist sokkal jobban át fogjuk vészelni, infrastruktúrába fogjuk befektetni a költség nagy részét. Eddig ezt kis mértékben tették meg, nagyon sok dologba belefogtak 2008-ban, és még most sem fejezték be. Nehéz úgy egy gazdálkodónak gazdálkodásba fogni, ha 3 vagy 6 hónap elteltével nem tudja, mire számíthat. Románia valamikor egy exportôr országnak számított a mezôgazdaságon belül, napjainkra az ez irányú lehetôségeink igen korlátozottakká váltak. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy mindenki a hagyományos mezôgazdaságot próbálja megtestesíteni. Nagyon kevesen gondolják azt, hogy energiaforrások kellenének, pedig lenne rá piac, van rá kereslet. Az állami és EU-s támogatása meglehetôsen visszafogott. Búza, árpa, kukorica, napraforgó, lenolajnak a terület alapú támogatása 71,12 euró, ez már nôtt, és nônie kellene 2013-ig, hogy utolérjük a magyarországi támogatottságokat. Romániának 9 millió 100 ezer ha földje van, ebbôl az EU 7 millió 161ezer ha-t enged meg hogy mûveljünk. 2 milliót jó körülmények közt kell hagyni, ez már évek óta így van. A dohánynál egy nagyon komoly támogatás létezik, mégis az egyik legnagyobb román dohány cég, ami saját terméssel foglalkozott, saját ciga-

ca întreprinzători, pentru aceasta este nevoie de un nivel minim de pregătire. România este o piaţă garantată pentru surplusul european. Se pune întrebarea: ce putem face noi împotriva acestui fapt? Ce e de făcut în condiţiile în care economia românească este rămasă în urmă? În cele ce urmează, vă vom prezenta posibilităţile întreprinderilor fami­ liale agricole. În judeţul Satu Mare există teren agricol cu o suprafaţă de 222.400 ha, din care nelucrat aproximativ 90 mii. Împrejurimile Ca­ reiului dispun de teren agricol de foarte bună calitate, aici merită, întradevăr, să te ocupi de agricultură. În total 521 persoane juridice înregis­ trate ca societăţi agricole, societăţi comerciale se ocupă de cultivarea plantelor. Dintre acestea 30 sunt societăţi mai mari, acestea lucrează între 1500-3000 ha, pe lângă care se ocupă şi de creşterea animalelor. Câteva dintre ele au câte 30 de angajaţi cu carte de muncă, deci plătesc impozite la bugetul de stat şi bugetul local. Există asociaţii unde numărul angajaţilor este de aproximativ 200. Un lucru negativ ce se constată în România: la producători mici, le este indiferent în ce domeniu lucrează şi că lipseşte cartea de muncă. În ul­ tima vreme se percepe un impozit obligatoriu la nivel naţional, ceea ce nu reduce cheltuielile pe care le are o firmă – mai ales, în perioadă de criză. Cu cât sunt veniturile mai mari la o societate, aceasta are cu atât mai mult de plătit. În urmă cu şase ani, firmele mici, cu angajaţi între 1-9 persoane au plătit impozit pe venit de 1,5%, apoi acesta s-a majorat la 2%, apoi la 2,5%, iar începând cu ianuarie 2009 la 3%. Din păcate, aceasta este o problemă mare în România începând din anul 1990. Impozitul pe profit este de 16%, acesta ar fi convenit tuturor. Dar atunci, când indiferent dacă o afacere este pe pierdere sau pe profit, trebuie achitată o sumă fixă, acesta este unul din motivele pentru care tinerii nu au tragere de inimă către sectorul agricol. Cealaltă problemă, care afectează nu numai întreprinderile familiale, ci şi celelalte sfere, este sistemul bancar. La începutul crizei dobânda de referinţă a Băncii Naţionale a fost de 7,5%, care a fost una accesibilă, ac­ ceptată. Odată cu adâncirea crizei, aceasta a fost majorată la 10,25%.Vă­ zând că astfel nu se poate, cei 10,25% s-au redus la 7%. Mulţi au crezut că România este considerată o ţară slab dezvoltată. Vom suporta mult mai uşor criza, fiindcă vom investi în mare majoritate în infrastructură. Situaţia stă în felul următor: s-a investit foarte puţin în infrastructură, s-au început multe lucrări în 2008, dar nici până acum nu sunt finalizate. Este foarte greu pentru un întreprinzător dacă nu ştie ce va fi peste 3 sau 6 luni. Avem foarte puţine posibilităţi de export în agricultură, cu toate că România a fost considerată o ţară exportatoare. Una dintre cele mai mari probleme este că toată lumea vrea să facă agricultură tradiţională. Puţini sunt cei care cred că este nevoie de surse de ener­ gie, deşi ar exista piaţă, există cerere. Subvenţia din partea statului este importantă, dar problema este rezolvată prin a spune că UE nu permite. Subvenţia pe teren pentru grâu, orz, porumb, floarea soarelui, ulei de in este de 71,12 euro/ha, aceasta a crescut, dar ar trebui să crească până în 2013, ca să ajungem din urmă subvenţiile din Ungaria. România dispune de 9 milioane 100 mii de hectare de teren, din această suprafaţă UE ne permite să lucrăm 7 milioane 161 mii ha, iar 2 milioane ha trebuie ţinute în condiţii optime, nelucrate, această situaţie durează de mai mulţi ani. La tutun există subvenţie foarte serioasă şi totuşi, una din cele mai mari fabrici de prelucrare a tutunului, care a avut producţie proprie, marcă 5

retta típusa volt, bezárását fontolgatja. Romániában hitelt jelenleg 12-13%-os kamatra lehet felvenni, reálkamatokról beszélünk. Az a probléma, hogy a bankrendszer nem szívesen ad hitelt az egyszerû családi vállalkozónak. Garanciába házakat kérnek, falun pedig a házak értéke nagyon-nagyon alacsony. Cukorrépa: ez egy nagyobb üzletnek számított, Romániának valamikor 33 feldolgozó gyára volt, mára összesen 6 gyár maradt meg és mind külföldi kézben van. Sokan vannak, (pl. TSZ elnökök), akik már nyugdíjba vonultak, de csak papíron, mert az anyagi körülményeik nem engedik meg, hogy otthon maradjanak, ezért tovább folytatják a munkát. A zöldségszférában lennének jó feltételek a termesztésre, magánszemélyek esetében 1110 lejt kapnak, de vannak olyan termékek, amik Romániában sokkal drágábbak. Cukrot Magyarországról importálunk, olajat szintén. Miért? Olcsóbb és jobb minôségû. Nekünk van egy olajgyárunk Nagykárolyban, ami 35 km-re van Szatmárnémetitôl. Ez egy nagy cégnek számít romániai viszonylatban, a környéken nincs konkurencia, de amellett, hogy gyenge minôségû, drágább is. Egy nagy probléma a mezôgazdaságban, hogy a kistermelôk nem akarnak egy csapatban mûködni, mert nem bíznak meg egymásban. 2005 óta 7 szövetkezet alakult meg papíron, 40 ezer új lej vissza nem térítendô támogatást kaptak az elsô fázisban, ebbôl egy szövetkezet mûködik, a többi, mint jogi személy van bejegyezve. Egy évben egyszer lehet támogatást kérvényezni – ha a letett kérvény és a térkép szerinti föld nem egyezik, akkor nem kapják meg a támogatást, vagy ha mégis 6

proprie de ţigarete, e pe cale să îşi închidă porţile. În România în prezent poţi contracta credit cu o dobândă de 12-13%, vorbim de dobândă reală. Problema este că sistemul bancar nu credi­ tează cu dragă inimă simplele întreprinderi familiale. Se solicită garanţie imobiliară, iar valoarea imobilelor la ţară este foarte mică. Sfecla de zahăr a fost cândva o afacere mare în România, cândva au exis­ tat 33 fabrici de prelucrare, azi au rămas doar 6 şi acestea sunt toate în proprietatea unor străini. Sunt mulţi (de exemplu preşedinţii de CAP), care s-au pensionat, dar numai pe hârtie, fiindcă nu le permit condiţiile materiale să rămână acasă, de aceea continuă să muncească. În legumicultură ar fi condiţii bune pentru cultivare, persoanele fizice primesc 1110 lei, sumă egală cu aproximativ 280 euro, dar sunt produse, care în România sunt mult mai scumpe. Zahărul se importă din Ungaria, uleiul deasemenea. De ce? Este mai ieftin şi de calitate mai bună. Noi avem o fabrică de ulei în Carei, la 35 km de Satu Mare. Aceasta este o societate mare, la nivel naţional, în zonă nu are concurenţă, dar pe lângă că este de calitate mai slabă, este mai scump. O problemă mare în agricultură este lipsa de încredere a unora în alţii, motiv pentru care micii producători nu se asociază. Din 2005 s-au înfi­ inţat 7 cooperative, pe hârtie, au primit 40 mii lei noi finanţare neram­ bursabilă în prima fază, dintre acestea una singură funcţionează efectiv, celelalte sunt înregistrate ca persoane juridice. O dată pe an se poate solicita subvenţie – dacă cererea şi terenul identificat pe hartă nu co­ incide, nu se primeşte subvenţia, sau dacă se primeşte totuşi, aceasta

akkor nagyon komoly összegeket vonnak le. Ez nagyon nagy problémát jelent. Lassacskán megszokták az emberek, hogy ez így mûködik. Az Európai Unióba való belépés egy nagyon nagy pofon volt nekünk, mert nem voltunk rá felkészülve. Vannak bizonyos jogi kereteink arra vonatkozóan, hogy milyen támogatást kell adnunk, a 4 kiírt pályázatból összesen lett 2. Legelôször is a gyümölcsre és a zöldségre kellene ráállni. Szatmár megyében nagyon sok olyan terület van, ahol nagyon komoly zöldségtermelést lehet véghez vinni. Ott van nekünk a váradi, szatmári, bányai piac, Zilahon van egy feldolgozóipar. Ami a legnagyobb gond, hogy a vállalkozói kedv Szatmár megyében nagyon megcsökkent. Ugyanúgy jó befektetés lehetne egy vágóhíd mûködtetése, mert Szatmár megyében csak egy van belôle. Megjelentek a szuper és hipermarketek, ebben a zöldségek 80%-a import. Éppen ezért a kistermelôknek össze kellene állniuk egy szervezetté, de a gazdák erre nem nyitottak és nem is rendelkeznek elegendô, az alapításhoz szükséges, önrésszel. Szatmár megyében megjelent 2 vállalkozó, akik gombatermeléssel kezdtek el foglalkozni. Ôk elégedettek. A piacon lenne még hely másoknak is, mert ezeket a csomagolás mellett el is kell adni. Valójában alkalmazkodni kellene a termelônek az emberi igényekhez, az emberi változáshoz – nem kellene nagy összegeket befektetni, lehet pályázatokat is írni erre a célra. Erôsségek és gyenge pontok Az erôssége egy ilyen kicsi vállalkozásnak az, hogy egy család meg tud élni belôle. Zöldségtermesztésben 1-3 ha-ról beszélünk, nagyobb kultúránál 20-50 ha föld termelésérôl. Romániában a vegyes vállalkozás a megoldás, ahol van nagy kultúra és állattenyésztés is. Nincs garantált ár, nincs egy intervenció, nincs egy minimális adó, nincs minimális eladási ár. A szatmári fiatal gazda úgy kezd el egy mezôgazdasági évet, hogy nem tudja elôre kinek és milyen árban fogja eladni termékét. Vannak fiatalok, akiket vonz a mezôgazdaság és megpróbálnak ezen a területen megélni, de az anyagi forrásoknak hiánya van. A mezôgazdaság nem egy könnyû terület. Agrár kamarákon keresztül szerveznek kurzusokat a fiatalok képzésére, amiken részt tudnak venni. Ez a minimális szint, utána jön az egyetemi szint. Nagyon sok olyan termelôvel találkoztam az utóbbi idôben, akiknek csak 7 vagy 10 osztálya volt meg. Azokban a pályázatokban, amelyeket kiírnak, feltételek vannak a tanulmányi végzettség tekintetében, így azok kiesnek, akiknek nincs meg a megfelelô végzettségük. Gyenge pontok Ebbôl nagyon sok van, elsôként a szerény pénzügyi forrást említeném. Nagyon kevés anyagi lehetôséggel rendelkeznek ezek a fiatalok ahhoz, hogy otthonról hozzanak pénzt egy gazdálkodás beindításához. Emellett a banki hitel felvételére is kevés esély van. Szerény az állami támogatás is. A lakosság vásárló ereje is folyamatosan csökken, mint ahogy a bérek is, a költségek is megapadtak. Lehetôségek és fenyegetések. Egy egységes európai piacba léptünk be, ez egy lehetôség. Fenyegetés: konkurencia, importôrök, agrártársaságok. A biotermelés Romániának egy nagyon nagy lehetôsége. Sok olyan magántermelô van,

se reduce cu sume importante. Aceasta este o problemă foarte mare. Încetul cu încetul oamenii s-au obişnuit că aşa merg lucrurile. Aderarea la Uniunea Europeană a fost pentru noi ca o palmă mare, fiindcă n-am fost pregătiţi. Este un anumit cadru juridic referitor la subvenţiile pe care trebuie să le acordăm, din 4 proiecte au rămas în total 2. Ar trebui să ne axăm în primul rând pe fructe şi legume. În judeţul Satu Mare sunt foarte multe terenuri, pe care s-ar putea cultiva legume. Avem la dispoziţie piaţa din Oradea, Satu Mare, Baia Mare, la Zalău există industrie prelucrătoare. Cea mai mare problemă o constituie reducerea importantă a spiritului întreprinzător. De asemenea, ar fi o investiţie bună un abator, în judeţul Satu Mare există unul singur. Au apărut super- şi hipermarketurile, aici 80% din legume este din im­ port. Tocmai din această cauză micii producători ar trebui să se asoci­ eze într-o organizaţie, dar fermierii nu sunt deschişi pentru aşa ceva şi nici nu dispun de capitalul propriu necesar pentru înfiinţare. În judeţul Satu Mare au apărut 2 întreprinzători, care au început să pro­ ducă ciuperci. Lor le merge bine, sunt mulţumiţi de ceea ce realizează. Pe piaţă ar mai fi loc şi pentru alţii, pentru acestea, pe lângă ambalare, s-ar putea vinde. De fapt, producătorii ar trebui să se adapteze la ce­ rinţele oamenilor, la schimbările survenite – nu ar trebui investite sume mari, se pot accesa şi fonduri prin proiecte. Puncte tari, puncte slabe Punctul tare al unei astfel de afaceri mici este faptul că o familie poate trăi din ea. În cazul cultivării de legume vorbim de terenuri cu o suprafa­ ţă de 1-3 ha, la culturi mai mari de 20-50 ha. În România, soluţia optimă este ferma mixtă, unde există cultură de plante şi creştere de animale deopotrivă. Nu sunt preţuri garantate, nu sunt intervenţii, nu este un impozit minimal, nu este un preţ minimal. Fermierul tânăr din Satu Mare începe anul fără să ştie cui şi la ce preţ îşi va vinde produsele. Sunt tineri pe care-i atrage agricultura şi încearcă să trăiască în acest sector, dar le lipsesc resursele financiare. Agricultura nu este un sector uşor. Se organizează cursuri de formare pentru tineri prin Camerele Agrare, la acestea pot participa. Acesta este un nivel minim, după care urmează nivelul universitar. Am întâlnit în ultima vreme foarte mulţi producători, care au absolvit doar 7 sau 10 clase. În multe proiecte finanţarea este condiţionată de nivelul de studii, astfel aceia, care nu au studii corespun­ zătoare, sunt eliminaţi. Puncte slabe Acestea sunt foarte multe, în primul rând lipsa resurselor financiare. Aceştia nu dispun de suficienţi bani, să-i aducă de acasă, să-şi poată de­ mara o afacere. Pe lângă acestea, sunt puţine şanse pentru contractarea unor credite bancare. Subvenţiile de stat sunt şi ele modeste. Puterea de cumpărare a populaţiei este în scădere continuă, la fel ca şi salariile, şi cheltuielile au scăzut. Posibilităţi şi ameninţări Am aderat la o piaţă europeană unificată, aceasta este o posibilitate. Ameninţări: concurenţa, importatorii, societăţile agricole. Bio-producţia este o importantă posibilitate pentru România. Sunt mulţi 7

aki valójában bioterméket állít elô, de nincsen papírja róla. Szatmár megyében hagyománya van az epertermelésnek. A nehézségek ellenére én bizakodva nézek a jövôbe Románia gazdaságát illetôen. Bízom a meglévô gazdák kitartásában, hitében, melyek segítségével amellett, hogy megôrzik kultúrájukat, példát is mutatnak a fiatalabb, érdeklôdô generációnak, a termôföldjeink értékeihez illô mûveléshez.

producători, ale căror produse sunt bio, dar nu au certificate în acest sens. Judeţul Satu Mare este producător tradiţional de căpşuni. Cu toate dificultăţile, eu privesc optimist spre viitor. Am încredere în perseverenţa fermierilor, în credinţa lor, cu ajutorul căreia îşi păstrează tradiţiile, sunt exemple pentru generaţia tânără interesată, privind culti­ varea pământurilor noastre conştientizând valoarea lor.

Dr. Scholtz Béla Szatmár Megyei Mezôgazdasági Tanácsadó Központ volt igazgatója n

Dr. Scholtz Béla Fost director al Centrului de Consultanţă Agricolă din judeţul Satu Mare n

Vállalkozásom alakulása

Dezvoltarea afacerii

Papp Péter 2006-ban a Leginnovatítvabb Európai Fiatal Gazda Díj nyertese

Papp Péter Câştigătorul titulului Cel mai Inovativ Fermier Tânăr din Europa 2006

Már kiskoromban is szerettem az állatokat, 5 éves korom óta lovagolok. Elôbb lovastornáztam, majd díjugrattam és díjlovagoltam. Ezeknek köszönhetôen választottam mezôgazdasági jellegû iskolákat és mezôgazdasági állattartási gazdálkodó élethivatást. 32 éves vagyok. Egy nagy gazdaságot mûködtetek melyet zöldmezôs beruházásként indítot-

De mic copil am iubit animalele, de la 5 ani călăresc. Mai întâi am făcut alergări, apoi sărituri şi dresaj cu calul. Datorită acestui fapt mi-am ales şcoli agricole şi profesia de fermier crescător de animale. Am 32 de ani. Conduc o fermă mare, care în urmă cu 10 ani a pornit ca şi o investiţie de câmp verde. În momentul de faţă am aproximativ 800 de capete de

8

tam el 10 éve. Jelen pillanatban közel 800 szarvasmarhám van. Amiért ez érdekes lehet az az, hogy szüleim nem mezôgazdasággal foglalkoztak és jelenleg sem ebben a munkakörben dolgoznak. A gazdaságomat rengeteg sikeres pályázattal, banki hitellel és szülôi segítséggel alakítottam ki és alakítom a mai napig. Számos hazai forrásból és most már uniós pénzek elnyerésével fejlesztem folyamatosan a gazdaságomat. Ezt a jó példát mutatva Mezôgazdasági Szakmunkástanulók és Technikusok valamint agráregyetemi hallgatók szakmai gyakorlati képzésében veszek részt, mint tanüzem. Fejlôdésem útja röviden: 1996-ban, fiatal induló mezôgazdasági vállalkozóként pályáztam elôször 25 hektár földterületre tanyával, itt kezdtem meg a mezôgazdasági tevékenységemet. Majd 35 ha földterületet vásároltam, ahol jelenleg a telephely is van. Ez kelet-magyarországi részen található meg, Debrecen mellet. A vállalkozásom elején juhtartásba kezdtem, de a legelôterület szûkössége és egyéb okok miatt ez a tevékenység nem volt gazdaságos, ezért az állomány értékesítésre került. 1998-ban pályáztam a Fiatal Agrárvállalkozók külön támogatására, majd Tehenészeti telep létesítésére új beruházás kapcsán. Tartalma: tejházfejôház, tehénistálló, takarmánytároló, trágyatároló és infrastruktúra, növendékmarha istálló építése karámmal és jászolrendszerrel. Az ezzel járó állami támogatással sikerült megalapoznom, illetve kezdetét vennem a mezôgazdasági vállalkozói tevékenységemnek. 2000-ben 30 db vemhes üszôt vásároltunk. Ezen állomány folyamatos, 2001. februártól való ellésével kezdôdött a tejtermelés. Míg 2001. februárjában 17.131 liter tejtermelés valósult meg, további tejtermelô tehénállomány vásárlás, illetve darabnövelés kapcsán 2001. októbernovember hónapban már 75-77.000 liter/hó tejtermelés realizálódott. Ami mára eléri a 240.000-300.000 liter/hó termelést. A folyamatos fejlesztések és bôvülés eredményeként 2001. augusztusában megkezdôdött Tehénistálló II építése. Ez egy 2X70 férôhelyes istálló hígtrágyás technológiával, melynek a kézi munkaerô igénye minimális, ezáltal gazdaságos az üzemeltetése. Még ebben az évben került sor 26 ha földterület esôszerû öntözéses beruházására, valamint kiépítettünk egy mélyfúrású kutat, mely kettôs hasznosítású (ivó-, szociális-, és technológiai vízellátás, valamint öntözéses feladatok). 2002-ben megkezdôdött a Tejtermelô Tehenészeti Telep építési-, és technológiai továbbfejlesztése, mezôgazdasági úthálózat állattartási- és tárolási épületek, beton térburkolatok és Silótér I. ütem szerinti fejlesztése. A telepet ellátó áram bôvítése és vagyonvédelme, térvilágítása is ebben az évben lett megvalósítva. Szintén 2002-ben vette kezdetét a Fejôházi technológiánk továbbfejlesztése, daráló- és keverôegység, silók, mobil gépi fejlesztések (traktor, takarmánykeverô-kiosztó kocsi, stb.), földvásárlás és tehénvásárlás beruházásaink. További fejlesztési elképzeléseim, gondolataim: – A megtermelt tej helyben való feldolgozása céljából Feldolgozó Üzem létrehozása, amire pályázatot nyújtottam be ebben az évben. – A saját termékeknek piacteremtés, ezzel összefüggésben a környezô

bovine. Acest lucru poate fi interesant din cauză că părinţii mei nu au fost agricultori şi nici în prezent nu activează în acest domeniu. Ferma mi-am format-o şi mi-o formez în continuare prin proiecte câştigătoare, credite bancare şi ajutor din partea părinţilor. Îmi dezvolt afacerea în permanenţă prin obţinerea de finanţări din ţară şi din UE. Iau parte la formarea profesională practică a elevilor de la Şcoala Profesională de Tehnică Agrară şi a studenţilor de la Agronomie, ca unitate de producţie de formare profesională. Calea dezvoltării mele, pe scurt: În 1996, ca fermier tânăr, am depus un proiect pentru finanţarea unei suprafeţe de 25 ha, cu un cătun, aici am început activitatea de agricultor. Apoi am cumpărat 35 ha de teren, acolo momentan se află ferma. Se află în partea de est a Ungariei, lângă Debrecen. La început, am crescut oi, dar datorită faptului că păşunile au fost mici şi din alte motive, am vândut animalele. În 1998 am depus un proiect pentru finanţarea specială a Tinerilor Întreprinzători în domeniul Agriculturii, apoi pentru o nouă investiţie, o fermă de vaci. Conţinutul proiectului: hală de muls, grajduri pentru vaci, depozit pentru furaje, platformă gunoi de grajd şi infrastructură, construirea unui grajd pentru tineret, cu ţarc şi iesle. Cu ajutorul subvenţiilor primite de la stat am pus bazele, respectiv mi-am început activitatea de fermier. În 2000 am cumpărat 30 de juninci gestante. Odată ce acestea au înce­ put să fete, în anul 2001 am început producţia de lapte. Pe când în fe­ bruarie 2001 am produs 17.131 litri lapte, prin cumpărarea altor vaci de lapte, respectiv prin mărirea efectivului, în lunile octombrie-noiembrie 2001 am realizat lunar 75-77.000 litri de lapte. Azi avem o producţie de 240.000 – 300.000 litri de lapte. În august 2001, datorită dezvoltării şi extinderii continue s-a început construirea grajdului II. pentru vaci. Acesta este un grajd cu o capacitate de 2x70 capete, cu tehnologie de gunoi lichid, funcţionarea necesită muncă manuală puţină, astfel este eficientă. În acelaşi an am realizat investiţia de irigare a unei suprafeţe de 26 ha, forând totodată un puţ adânc multifunc­ ţional (apă de băut, pentru nevoi gospodăreşti şi tehnologice, precum şi pentru irigare). În anul 2002 s-a început următoarea fază de dezvoltare a Staţiunii de Producţia Laptelui şi Creşterea Vacilor, realizarea reţelei de drumuri agricole, a clădirilor pentru animale şi depozitare, betonarea, Silozul I. Extinderea reţelei de energie electrică, paza contra efracţiilor şi iluminatul teritoriului au fost realizate în acelaşi an. Tot în anul 2002 s-a început dezvoltarea tehnologiilor de muls, achizi­ ţionarea unităţilor de tocare şi amestecare, siloz, maşini (tractor, utilaj pentru amestecarea şi dozarea furajelor etc.), pământ şi vaci. Idei de dezvoltare în viitor: – realizarea unei uzine de prelucrare, pentru prelucrarea laptelui pro­ dus pe loc, am depus un proiect în acest scop – crearea pieţei pentru produsele proprii, în acest sens, cooperarea cu fermierii vecini, la nevoie, achiziţie de lapte, depozitare de lapte, transportul şi realizarea tehnologiei şi reţelei de transport. Trebuie să amintim, legat de inovaţie, importanţa colaborării şi a schim­ bului de experienţă. Pot să vă spun, pe baza propriilor experienţe, că se 9

gazdákkal való kooperáció, szükség esetén tejfelvásárlás, tejtárolás, kiszállítás és ehhez szükséges technológia és szállítórendszer kiépítése. Az innovációval összefüggésben mindenképpen meg kell említeni az együttmûködés és a tapasztalatcsere fontosságát. Saját élményeim alapján mondhatom, hogy más gazdákkal együttmûködve csökkenthetô a piaci függés és a termelési költségek, ezáltal növelhetô a bevétel. On-line fórumokhoz és platformokhoz kell kapcsolódnunk, hogy a jó gyakorlatokat, ötleteket és javaslatokat kicserélhessük egymással, megismerhessük az innovációval szembeni korlátokat a mezôgazdaságban, felmérhessük az innováció pénzügyi igényeit. – A meglévô személyi állomány folyamatos képzése, a szakmai felkészültség fokozása, a munkavégzés, a gazdálkodásteljesítmény növelése a személyi érdekek figyelembevételével. – Valamint a munkaerô hiánya miatt fejôrobotokat állítunk be. – Minta telep minôsítés megszerzése, illetve tanulók és hallgatók fogadására és oktatására alkalmas gyakorlati bemutató és oktató teleppé minôsítés (2005. szeptembere óta sok szakközépiskolai hallgató gyakorlati oktatása folyik.) Határozott meggyôzôdésem, hogy a fiatal gazdáknak innovációs szakértôkké válását kell segíteni. Ebbe az irányba kell haladnunk, mert az egy helyben toporgás a globális környezetben folyamatos pozícióvesztést okoz. – Hígtrágyakezelés korszerûsítése, a hígtrágya technológia teljes kiépítése, a trágyakezeléssel kapcsolatos másodlagos energiaforrások biogáz üzem létesítése. Miért szeretnék bio-energiát elôállítani? Egyrészrôl üzlet, hiszen olyasmibôl keletkezik jövedelem, amibôl a szabályozás okán leginkább csak gond keletkezett. Látható, hogy a társadalom és a gazdaság megújuló energiaforrások iránti kereslete emelkedô tendenciát mutat és ez a kereslet csak növekedni fog. Nem várok robbanásszerû növekedést az energianövények termesztésében: a repce és a napraforgómag a biodieselhez, a gabonafélék a bio-etanolhoz szükségesek. Azt gondolom, hogy az elsôdleges termékeket az élelmiszeripar részére kellene biztosítani. Ugyanakkor a másodlagos termékek és hulladékok alapját jelenthetik egy új energetikai üzletágnak. Mindenek elôtt azt elôrebocsátom, hogy elsôsorban jövedelmet akarok termelni – mindegy, hogy növényeket, biomasszát, vagy bio-etanolt, vagy energiát állítok elô! Ez hasznos kell legyen nemcsak nekem, a társadalomnak, az iparnak, de mindenek felett a környezetnek. A zöld energiáé a jövô, és én meg fogok tenni minden tôlem telhetôt, hogy hozzáférhetôvé tegyem a fogyasztók számára, ám a termelés nem mehet a vidék és a helyi társadalom rovására. Az energia racionalizálása jegyében úgy, mint az alternatív energia felhasználás lehetôségeinek alkalmazásában (pl.: hôszivattyús vízmelegítéssel az ipari- és használati melegvízellátás növelése, biztosítása), ugyanígy tartás- és kiszolgálás technológia továbbfejlesztése, állatjóléti célok és fejlesztések, valamint szemes termény és szálas takarmány, alomtárolási épületfejlesztések. – Az állatállomány létszámának feltöltése, genetikai- és tejhozambeli minôségnövelése még jobb szaporító anyagok használata és bikanevelô tehén tenyésztése. A telephelyen a gazdálkodási folyamatok és ellenôrzési funkciók számítógépes támogatásának magasabb szintre emelése. 10

poate reduce dependenţa de piaţă şi cheltuieluile de producţie, astfel se pot creşte veniturile.Trebuie să ne cuplăm la forumuri on-line, să îm­ părtăşim bunele practici, idei şi propuneri, să cunoaştem limitele faţă de inovaţie în agricultură, să putem evalua necesarul financiar al inovaţiei. - Formarea profesională permanentă a personalului, ridicarea nivelului de pregătire profesională, creşterea productivităţii muncii şi eficienţei managementului, luând în considerare interesele personale. - Utilizarea roboţilor de muls, datorită lipsei de personal. - Obţinerea calificativului de uzină model, a calificativului de uzină de pregătire profesională, adecvată pentru primirea şi instruirea practică a elevilor şi studenţilor (începând cu luna septembrie 2005, se deru­ lează instruirea practică a multor elevi ai şcolilor profesionale). Sunt ferm convins că fermierii tineri trebuie sprijiniţi să devină specialişti inovativi. Trebuie să ne continuăm drumul în această direcţie, pentru că baterea pasului pe loc, în mediul global, duce la pierderea perma­ nentă de poziţii. - Modernizarea tratării gunoiului lichid, realizarea întregii tehnologii de gunoi lichid, realizarea unor uzine de bio-gaz, utilizatoare de surse secundare de energie. De ce dorim să producem bio-gaz? Pe de o parte, este o afacere, fiindcă se obţin venituri dintr-un lucru, care – datorită reglementărilor – a cre­ at doar probleme. Se vede clar că societatea şi economia este interesa­ tă de surse de energie regenerabilă este în creştere şi cererea va fi din ce în ce mai mare. Nu mă aştept să se producă o creştere explozivă a plantelor energetice, seminţele de rapiţă şi floarea soarelui pentru biodiesel, iar cerealele sunt necesare pentru bio-etanol. Cred că asigurarea produselor pentru industria alimentară primează. Totodată, produsele secundare şi deşeurile pot fi baza unui nou sector energetic. Vreau să clarific: doresc să produc venituri, în primul rând – îmi este indiferent dacă produc plante, bio-etanol sau energie. Trebuie să fie util societăţii, industriei, dar înainte de toate, mediului, nu numai pentru mine.Viitorul este al energiei verzi şi eu voi face tot ce-mi va sta în putinţă, s-o fac accesibilă pentru consumatori, dar producţia nu se poate desfăşura în detrimentul mediului rural şi al societăţii locale. În domeniul raţionalizării energiei: utilizarea energiei alternative (asigu­ rara şi dezvoltarea alimentării cu apă caldă prin metoda încălzirii apei cu pompe de căldură), dezvoltarea tehnologiei creşterii şi deservirii, scopuri şi dezvoltări în domeniul bunăstării animalelor, construcţia de clădiri pentru boabe de cereale şi furaje, pentru aşternut. – Completarea efectivului de animale, îmbunătăţirea calităţii genetice şi de productivitate, utilizarea unui material seminal mai bun şi creş­ terea vacilor pentru prăsilă. Creşterea nivelului de informatizare a proceselor de management şi control în staţiune. – dezvoltarea infrastructurii, a tehnologiei fixe şi mobile – cumpărări de terenuri în zonă, pentru asigurarea furajelor şi aşternu­ tului proprii. Cred că în Politica Agrarară Comună în viitor dezvoltarea rurală şi ino­ vaţia trebuie să capete un rol mai accentuat. Şi când vorbesc despre inovaţie, nu mă gândesc doar la produse noi şi la rezultate extraordi­ nare, dar şi la acele avantaje, care derivă din regândirea prin inovaţie şi dezvoltare a vechilor metode de producţie şi management şi prin care

– A telepet kiszolgáló infrastruktúra, beépített és mobil technológiai fejlesztések. – További földvásárlások a térségben a saját takarmány és alom biztosítása céljából. Úgy hiszem, hogy a jövô Közös Agrárpolitikájában a vidékfejlesztésnek és az innovációnak hangsúlyosabb szerephez kell jutnia. És amikor innovációról beszélek, nemcsak az új termékekre és az áttörést jelentô eredményekre gondolok, hanem mindazokra az elônyökre, amelyek a régi termelési rendszerek és gazdálkodási módszerek alapvetô újragondolásával megvalósuló innovációból és fejlesztésbôl származnak, és amelyeken keresztül jobban megfelelhetek a fogyasztóim, valamint a társadalom elvárásainak. Vagyis a hagyományos termékekre is vonatkozhat az innováció, amivel azok versenyképessé és piaci kihívásoknak megfelelôvé alakíthatóak. Továbbá, amikor innovációról beszélek, nemcsak az EU szintû fejlesztésre gondolok: a helyi önkormányzatoknak is jelentôs szerep juthat az innováció elômozdításában és Európa vidéki területeinek stabilitásában. Összefoglalva az innovációról alkotott nézeteimet: Európa mezôgazda­ sági politikájának jövôjét egy erôs innovációs keretben képzelem el. El kell érnünk más innovációs kezdeményezéseket és projekteket is Európa vidéki területein és a mezôgazdaságban. Az innováció kérdése más szemszögbôl, a fiatal gazda oldaláról megközelítve

pot corespunde mai bine cerinţelor consumatorilor şi societăţii. Adică, inovaţia se poate referi şi la produse tradiţionale, care astfel pot deveni competitive şi corespunzătoare provocărilor pieţei. Totodată, când vorbesc despre inovaţie, nu mă gândesc doar la dez­ voltări la nivel de UE: autorităţile locale pot căpăta un rol important în sprijinirea inovaţiei şi în stabilitatea mediului rural european. Concluzionând concepţia mea despre inovaţie: viitorul politicii agrare europene mi-l imaginez într-un puternic cadru inovativ. Trebuie să ajun­ gem la alte iniţiative şi proiecte inovative în mediul rural european şi în agricultură. Problema inovaţiei din alt punct de vedere, din punctul de vedere al fermierului tânăr În zilele noastre, cea mai grea sarcină pentru fermieri, este managemen­ tul corect al întreprinderii noastre. Dacă privim tehnologia aplicată, lu­ crăm cu maşini de sute de mii de euro, care reprezintă cel mai modern nivel tehnologic, utilizarea lor nu înseamnă o provocare atât de mare. O problemă mult mai mare o reprezintă managementul afacerii, pentru că lucrăm cu oameni. Eu am 9 angajaţi. Ca să-i pot conduce, trebuie să am aptitudini de bază de conducător, ori am învăţat la şcoală, ori de la viaţă. Agricultura are nevoie de planificare pe termen lung. Pentru aceasta, este nevoie de previzibilitatea mediului juridic, economic. Dacă le luăm pe toate acestea în calcul, ne dăm seama, că producătorul agricol are sarcini diverse atunci când produce alimente sigure şi sănă­

11

Manapság nekünk, mint gazdáknak a legnehezebb feladat a vállalkozásaink menedzselése. Ha az alkalmazott technológiákat nézzük több százezer eurós gépekkel dolgozunk, amelyek a legmodernebb technológiai színvonalat képviselik, ugyanakkor ezek kezelése közel sem jelenti a legnagyobb kihívást. Sokkal nagyobb probléma a vállalkozás üzletvitele, hiszen emberekkel dolgozunk. Nekem 9 alkalmazottam van. Ahhoz hogy ôket irányítani tudjam, rendelkeznem kell alapvetô vezetési készségekkel, amit vagy megtanultam az iskolában, vagy az élet tanít meg rá. A mezôgazdaság hosszú távú tervezést kíván. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a jogi, közgazdasági környezet hosszú távú kiszámíthatósága. Ha mindezeket felmérjük, akkor rájövünk, hogy a mezôgazdasági termelô igen szerteágazó feladatot lát el, amikor biztonságos és egészséges élelmiszert termel az európai polgárok asztalára, megôrizve a környezetét, miközben társadalmi javakat termel. Tehát egy-egy gazda már a napi tevékenységével is maga a megtestesült innováció, hiszen minden nap más és más kihívásokkal szembesül, amit meg is kell oldania, ha boldogulni akar. Határozottan úgy vélem, hogy a „gazdálkodó” hagyományos fogalma túlhaladottá vált. A 21. században legalább annyira vállalkozó vagyok, mint bárki más a mezôgazdaságon kívül. Ugyanúgy vezetek egy vállalkozást, mint az agráriumon kívüli kollégáim. Ideje, hogy a társadalom mindezt felismerje és ne csupán támogatott ágazatként gondolkodjon rólunk. Ha a jövôbeli politikák meghatározó fogalmai a „versenyképesség” és a „vállalkozói innováció” lesznek, a mezôgazdaságban és a vidéki területeken sokkal könnyebb lesz a társadalommal együtt kialakítani a mezôgazdaság új helyét és szerepét. Összességében elmondható, hogy az elmúlt években a gazdálkodásom jelentôsen fejlôdött, és a folyamatban lévô beruházásaink és a korrekt együttmûködô partnereink (fejôgép technika, takarmány cég stb.) figyelembevételével a gazdálkodásnak van jövôje. Sajnos azonban a tejtermelô tehenészeti tevékenység beruházás- és fejlesztés igényes, figyelembe véve az EU normák kötelezettségeit. A fejlesztés megtérülése – a jelen gazdasági helyzetben ezen ágazatnál – nem néhány esztendô, hanem ennél lényegesen hosszabb, megítélésem szerint minimum 15-20 év. Ennek ellenére célom a gazdaságos, eredményes, hosszú távon jól mûködô, esetleg más irányú tevékenység felvételét is figyelembe vevô tejfeldolgozás, bioenergia, saját költségcsökkentés, illetve külsô értékesítési lehetôség, meglévô technika gazdaságosabb költségszinten való mûködtetése, tejtermelô állatlétszám emeléssel, oktatás és tanulóképzés, nem utolsó sorban egy stabil gazdaság létrehozása. Ha Európa hasznos az agrár kis- és középvállalkozásoknak, hadd bizonyítsuk be, hogy az agrár kis-és középvállalkozások hasznosak a vidéki térségeknek! Azt hiszem, hogy a mezôgazdaság jövôje több „innovációs szakértôt” és „agrár-vállalkozót” igényel – akiket ma még „fiatal gazdának” hívnak. Kérem a jövô agrárpolitikájának kialakításakor mindig gondoljanak ránk! n

12

toase pentru masa cetăţenilor europeni, protejând mediul, în timp ce produce bunuri. Deci, un fermier este inovatorul însuşi în activitatea sa de zi cu zi, fiindcă se confruntă în fiecare zi cu alte şi alte provocări, iar dacă vrea să se descurce, trebuie să le şi rezolve. Am convingerea că acel concept tradiţional de „fermier” este depăşit. În secolul 21. sunt întreprinzător, la fel ca toţi cei din afara sectorului agricol. Conduc o afacere, la fel ca şi colegii mei din afara ramurii. E timpul ca societatea să conştientizeze acest lucru şi să nu ne trateze ca pe un sector subvenţionat. Dacă în politicile viitoare noţiunile „compe­ titivitate” şi „inovaţie de întreprinzător” vor fi noţiuni definitorii, va fi mult mai uşor să se stabilească în mediul rural, împreună cu societatea, locul şi rolul nou al agriculturii. În ansamblu se poate spune că în anii precedenţi afacerea mea s-a dez­ voltat substanţial şi ţinând cont de investiţiile în derulare şi de partene­ rii corecţi (tehnica sistemului de muls, firma de furaje etc.), activitatea de fermier are viitor. Din păcate, în ramura de producţie a laptelui şi creşterea vacilor investiţiile şi dezvoltările sunt pretenţioase, ţinând cont de obligaţiile ce decurg din normele europene. Durata de recupe­ rarea investiţiilor – în această ramură, în condiţiile economice actuale – nu este de câţiva ani, ci o perioadă semnificativ mai lungă, după părerea mea 15-20 de ani. Cu toate acestea, scopul meu este crearea unei ferme stabile, eficiente, funcţionabilă pe termen lung, eventual prelucrarea laptelui, chiar prin luarea în calcul a începerii altor activităţi, bioenergie, reducerea cheltu­ ielilor proprii, posibilităţi externe de valorificare, utilizarea mai eficientă a tehnicii existente, creşterea numărului de animale, instruire şi formare a elevilor. Dacă Europa este utilă pentru întreprinderile mici şi mijlocii, daţi-ne voie să dovedim că întreprinderile agricole mici şi mijlocii sunt utile zonelor rurale! Cred că agricultura viitorului necesită mai mulţi „spe­ cialişti inovatori” şi „întreprinzători agricoli” – acei, pe care astăzi îi numim „fermieri tineri”. Vă rog, gândiţi-vă mereu la noi, când formaţi politica agrară a viitorului! n

A mezôgazdaság és a környezetvédelem kapcsolata Mi az, amire figyelni kell a gazdálkodás során? A növénytermesztés melléktermékeit az állattenyésztés tudta hasznosítani és természetesen fordítva is. Talajba visszaforgatva tápanyagutánpótlást jelent. Ez a kettôs gazdálkodás egy egyensúlyt hozott létre a természetben, ami egy környezetkímélô, kevésbé környezetszennyezô hatást váltott ki. Az ipari forradalom hozta magával a mezôgazdaság gépesítését. Ami gyors ütemû növekedéshez is vezetett. Olyan területek is megmûvelésre kerültek, amelyek már ökológiai károkat is elôidéztek. pl. a lejtôs területek megmûvelése. Néhány mezôgazdasági tevékenység hatása környezetünkre: Talajmûvelés: növényeink számára hasznos tulajdonságokkal bír, megváltoztatja a talaj struktúráját, szellôzöttségét, háztartását. A lazább talajban a víznek nincs lehetôsége megindulni. Ez az erózió csökkenését okozza. Gyomirtás: a haszonnövényeink fejlôdését segítjük elô. Az erózió így nem tud kibontakozni a növényzeten. Vegyszerhasználat: a talajerô-utánpótlást hivatott biztosítani, egyik formája a mûtrágyázás. A talajban lejátszódó folyamatokat befolyásolják. A lefelé áramló víz folyásával eljuthat a talajvízig, ahol a talajvíz kémiai hatását is megváltoztatják. A mûtrágya nemcsak a felszín alatti vizeinkre, hanem a felszín feletti vizeinkre is hatással van. A tápanyagutánpótlás a vízi élôvilághoz is eljut, ami a növények elburjánzásához vezet, ami pedig a vizünk tisztuló képességét csökkenti és a tó elöregedéséhez, fertôzéséhez vezet. Ennek következtében halpusztulás, talajsavanyodás következik be. A rágcsálóirtók, gombaölôk használata már egy drasztikusabb beavatkozást jelent. Itt már az egyensúlyok felbomlásának a veszélye is fennáll. A természet önszabályozó képessége is megbomolhat. Az öntözésnek, mint tevékenységnek, abban mutatkozik meg a negatív hatása környezetvédelmi szempontból, hogy ha nem megfelelô gazdálkodást folytatunk, pangó vizeket eredményezünk. A nem megfelelô minôségû talajvíz magas szintre emelkedik, ami másodlagos szikesedéshez vezet. Állattenyésztés: az ipari forradalom hatására elkülönült a növénytermesz­ téstôl, olyan formában, hogy óriási területeket kell figyelembe venni ahhoz, hogy ha mozgatni akarunk anyagokat, melléktermékeket. Elsôsorban a szakosított állattartó telepek azok, amelyek mezôgazdaság szempontjából hagynak maguk után némi kívánni valót, és fontos fela­ datokat rónak a gazdákra. Ezeken a telepeken nagy mennyiségben keletkeznek melléktermékek, elsôsorban a trágya. S mivel a mostani rendszer az alom nélküli trágyázást részesíti elônyben, ez rengeteg vízfelhasználással jár, ami nagy mennyiségû szennyvíz keletkezésével jár.

Interrelaţia dintre agricultură şi protecţia mediului. La ce trebuie să fim atenţi ca fer­ mieri? Produsele secundare ale cultivării plantelor au fost valo­ rificate în creşterea animalelor şi viceversa. Ajungând din nou în sol, este substanţă nutritivă suplimen­ tară. Această activitate mixtă a creat un echilibru în natură, ceea ce a avut un efect de protecţie asupra naturii, un efect mai puţin poluant. Revoluţia industrială a atras după sine mecanizarea agri­ culturii. Ceea ce a determinat şi o creştere rapidă. Au început să fie lucrate şi terenuri unde s-au pro­ dus pagube ecologice, de exem­ plu cultivarea terenurilor în pantă. Efectul asupra mediului a câtorva activităţi agricole: Cultivarea terenurilor: este benefică asupra plantelor, modifică structura, aerisirea, conţinutul solului. În terenurile mai puţin dense, apa nu se poate mişca. Acest fenomen contribuie la scăderea eroziunii solului. Stârpirea buruienilor: prin această activitate contribuim la dezvoltarea plantelor cultivate. Astfel, eroziunea nu apare. Utilizarea produselor chimice: asigură îngrăşarea solului, una din aceste forme este folosirea îngrăşămintelor chimice. Acestea influenţează fe­ nomenele din sol. Astfel, apa care se infiltrează, poate ajunge până la apele subterane, modificând conţinutul chimic al apelor subterane. În­ grăşămintele chimice au efect nu numai asupra apelor subterane, dar şi asupra apelor de la suprafaţă. Îngrăşămintele ajung şi la flora şi fauna apelor, ceea ce conduce la dezvoltarea excesivă a plantelor în apă, iar acest fenomen reduce proprietatea de autocurăţare a apelor, provo­ când îmbătrânirea, infestarea lacului. Ca urmare aparte mortalitate ridi­ cată în rândul peştilor şi acidizarea solului. Folosirea insecticidelor, fungicidelor constituie o intervenţie şi mai drastică. În acest caz există pericolul pierderii echilibrului. Se dezechili­ brează proprietatea de autoreglare a naturii. Irigarea poate avea ca efect secundar negativ asupra mediului crearea unor ape „care stagnează”, în cazul în care irigarea nu se face în mod corespunzător. Apele subterane de o calitate necorespunzătoare ajung la un nivel înalt, ceea ce poate provoca alcalinizarea secundară a tere­ nurilor. Creşterea animalelor: S-a separat de cultivarea plantelor ca urmare a revoluţiei industriale în aşa fel, încât trebuie să luăm în considerare suprafeţe mari de teren, dacă dorim să mişcăm materiale, produse se­ cundare. În primul rând, activitatea fermelor specializate de animale lasă de dorit din şi ca urmare, fermierii au sarcini importante în acest sens. În aceste ferme sunt cantităţi mari de produse secundare, cum ar fi în primul rând gunoiul. Întrucât sistemul actual utilizează metoda curăţării gunoiului folosind cantităţi mari de apă, datorită acesteia rezultă canti­ 13

Az állattenyésztésnek vannak melléktermékei is, az állati tetem, ami szintén problémát okoz, és megfelelô kezelést igényel. Ahol a trágya nem megfelelô kezeléssel van ellátva, ott rágcsálók, rovarok elszaporodásával kell számolnunk, amely valamilyen szinten járványveszélyt hordoz magával. A mezôgazdaságban rengeteg hulladék keletkezik, évente 100 millió tonna nagyságrendû hulladék, 60%-ot a mezôgazdaság állít elô. Ennek 25%-a növényi eredetû 75%-a állati hulladékból származik és sajnos a kezdeti idôszakokat figyelembe véve nem tudjuk hasznosítani, nincs meg rá a mód. A hasznosítás módjai: A mellékterméknek ipari, energetikai és mezôgazdasági célú hasznosítása van. Járulékos hulladék: a gépesítés következménye. Keletkeznek olyan hulladékok termelésünk folyamán, amelyek különleges kezelést igényelnek. Ezekre vonatkoznak EU-s jogszabályok, melyet mindkét ország magáénak mond, több kevesebb betartási kedvvel, intenzitással. Ezek a hulladékok legtöbb esetben veszélyes hulladékok is, amelyek már a környezetünket terhelik, veszélyeztetik. Ennek a megakadályozása érdekében, ezeket a hulladékokat erre szakosodott vállalkozóknak kell átadnunk. Vannak mezôgazdasági termelésbôl származó hulladékok pl. iszap, állati szövetek, mosófolyadékok, állati ürülék – ezek konkrét azonosítóval ellátott hulladékok. Az állatok egészségügyi ellátásából származó hulladékokat szintén nevesíti a jogszabály. A jövô: meddig szennyezzük még környezetünket? A folyók elszennyezése különös problémát jelent. Egy-egy nagyobb áradással a gazdaságok ide fogják lerakni a nem kívánt hulladékot. Mi lehet a megoldás? Egy fenntartható gazdaság, amely környezetkímélô, erôforrás-takarékos, egészségmegôrzô és érdekelté teszi a jelen és jövô generációt arra, hogy ezt a folyamatot fenntartsák, valamint az ökológiai gazdálkodás elôtérbe helyezését, amely szem elôtt tartja a talaj termôképességének megtartását. Fontos a rendelkezésünkre álló melléktermékek alapanyagként történô hasznosítása. Megoldás szintén még a rengeteg biomassza, ami keletkezik a gazdálkodás során. Végül egy idézettel zárnám soraimat: „A fenntartható fejlôdés, olyan fejlôdés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövô generáció esélyét arra, hogy ôk is kielégíthessék szükségleteiket.”

tăţi mari de ape reziduale. Un alt produs secundar al creşterii animalelor este cadavrul animalelor moarte, acesta crează probleme şi trebuie tratat în consecinţă. Acolo unde gunoiul de grajd nu este tratat în mod corespunzător, acolo apar rozătoarele, insectele, iar acestea sunt periculoase, putând provoca epi­ demii. În agricultură se produce o cantitate mare de deşeuri, anual 60% din cele 100 milioane tone de deşeuri. 25% din acestea sunt de origine vegetală, iar 75% de origine animală şi din păcate, luând în considerare perioada de început, nu le putem valorifica, nu avem metode de valo­ rificare. Modalităţi de valorificare. Produsele secundare pot fi valorificate în in­ dustrie, industria energetică şi agricultură. Deşeuri conexe: urmare a mecanizării. Prin procesul de producţie se produc deşeuri care trebuie tratate prin metode speciale. Legislaţia UE se referă la aceste meto­ de, ambele ţări şi-au însuşit această legislaţie, respectând-o mai mult sau mai puţin. În majoritatea cazurilor, aceste deşeuri sunt periculoase, încărcând şi punând în pericol mediul. Din această cauză, trebuie să predăm deşeurile întreprinderilor specializate. Sunt deşeuri provenite din agricultură, cum ar fi: nămol, ţesuturi animale, lichide de curăţare, excremente animale, acestea sunt deşeuri marcate concret. Deşeurile provenite din activitatea de îngrijire a sănătăţii animalelor sunt şi ele nominalizate în legislaţie. Viitorul: Până când vom polua mediul înconjurător? Poluarea râurilor reprezintă o problemă specială. Cu ocazia unor inundaţii mai mari, toa­ te deşeurile din gospodării se vor depune pe aceste terenuri. Care poate fi soluţia? O economie sustenabilă, care protejează mediul, economiseşte resursele, pune accent pe păstrarea sănătăţii şi determi­ nă generaţia actuală şi cea viitoare să susţină acest proces, să acorde prioritate fermelor ecologice, care ţine cont de păstrarea calităţii solu­ lui. Este importantă valorificarea produselor secundare. O altă soluţie: biomasa care se produce. Aş încheia cu un citat: „Dezvoltarea sustenabilă este o dezvoltare care satisface nevoile generaţiei de azi fără a periclita şansa generaţiei viitoare ca şi ei să-şi poată satisface nevoile.”

Mezei Mariann szakértô n

Mezei Mariann szakértô n

Kerekasztal beszélgetés

Discuţie la masa rotundă

Riporter: Körülöttem „A fiatal gazda együttmûködés közös fejlesztése a határ két oldalán – Agrárium jövôje” címû pályázati projekt résztvevôi ülnek, akik mindannyian részt vettek a Romániába, illetve ugyanígy a Magyarországra szervezett programokon. A következôkben a látogatások során begyûjtött tapasztalatokat, véleményeket fogjuk feltárni. Hogyan értékelik az elmúlt néhány hónap eseményeit?

Reporter: În jurul meu stau participanţii projectului „Dezvol­ tarea comună a cooperării tinerilor fermieri din cele două părţi ale frontierei – Viitorul agriculturii”, care cu toţii au participat la programele organizate atât în România cât şi în Ungaria. În continuare vom prezenta experienţele şi opiniile adunate cu ocazia acestor vizite. Cum apreciaţi evenimentele din ultimele câteva luni?

Szûcs Szabolcs vagyok, Szatmárnémetibôl érkeztem. A projekt több rendezvényén részt vettem, a mai volt a legszínvonalasabb, igen hasznosnak bizonyult. Amit nehezményeztem az az, hogy az államtitkár

Mă numesc Szűcs Szabolcs, vin din localitatea Satu Mare. Am luat parte la mai multe dintre evenimentele proiectului, cel din ziua de azi a părut să fie cel mai util şi la nivel cel mai înalt. Singurul lucru de care mă

14

urak, csak számokról beszéltek és kész tényekrôl nem. Gordán Elek vagyok Szatmár­ németibôl. Nekem is ez az utolsó konferencia volt a leglényegesebb. Kovács Béla vagyok, Szegváron gazdálkodom. Nagyon hasznosnak tartom ezeket a szakmai rendezvényeket, és a konferenciát, mert sokszor itt szembesül az ember az aktuális jogszabályokkal, azok változásaival. Külön jónak találom, hogy ez a rendezvénysorozat, amelynek a zárókonferenciáján vagyunk, átnyúlik a határon, mert így a határon túli gazdákkal is tudunk eszmét cserélni, és többé-kevésbé megismerjük az ô gondjaikat, problémáikat, melyekben lehet találni közös pontokat. Nagyon épületesnek és nagyon hasznosnak tartom ezt a konferenciát. Gémes László vagyok Csongrád megyébôl. Úgy érzem, hogy több pozitív dolog is volt ebben a határon túli együttmûködésben. Az ismeretségek kialakulásán túl láthattuk, hogy ki hogyan gazdálkodik és nagyon sok új információt sajátítottunk el. Látjuk azt, hogy a határ másik oldalán, hogyan viszik véghez az EU-s pályázatokat, hogyan biztosítják a jogszabályi feltételeket. Molnár Gáspár vagyok. Arad megyébôl, Pécskáról. Én az igen magas szakmai elôadások mellett ki szeretnék két dolgot emelni. Elsôként a farmlátogatásokat, amelyek meg tudták mutatni, hogy a gazdálkodók hogyan is gondolkodnak a határon innen és túl. Másodsorban pedig a gazdálkodok egymással történô kapcsolatát. Amellett, hogy meghallgattuk a fontos és jó elôadásokat, tapasztalatainkat meg tudtuk osztani, illetve bizonyos elôrelátást, valamint a gazdálkodást elôsegítô és hasznosító gondolatokkal lettünk gazdagabbak az események során. Némedi Imre vagyok Temes megyébôl. Facsard környékén gazdálkodom. Hasznos volt látni a Romániához képest korábban csatlakozott országban felmerülô problémákat, esetleges hibákat, hogy mi még idejében tudjunk tenni azok ellen. Fontos, hogy a rendezvények során kialakult kapcsolatot olyan színvonalra hozzuk, hogy igenis legyen egy csere, tudásban, anyagiakban és tudjunk üzletelni egymással. Lehet, hogy nálunk is be tudunk vezetni olyasmit, ami sikeresen kivitelezhetô, és aminek a gazdák is érzik elônyét. Bíró Lóránt vagyok Romániából, Szatmárnémetibôl. Ezeken a találkozókon kicsit szélesedett látókörünk a közös agrárpolitika területén arra vonatkozóan, hogy mi vár ránk Romániában. Ugyanakkor lényegesnek tartom azt, hogy a romániai és magyarországi farmlátogatások során is láthattuk azt, hogy milyen gondokkal küzdenek a gazdák az adott országban, és melyek azok a dolgok, amelyeket ôk jobban csinálnak és mi tudunk hasznot húzni belôle vagy éppen fordítva.

pot plânge este aceea că domnii sec­ retari de stat au vorbit doar despre cifre şi nu şi despre fapte concrete. Mă numesc Gordán Elek, din loca­ litatea Satu Mare. Şi pentru mine ul­ tima conferinţă a avut cea mai mare importanţă. Mă numesc Kovács Béla, sunt fer­ mier în localitatea Szegvár. Consider că sunt foarte utile aceste programe de formare profesională şi conferin­ ţa, pentru că de multe ori aici află oamenii despre legislaţiile actuale şi schimbarea lor. În special consider foarte bun, faptul că această serie de evenimente la al cărei conferinţe de închidere suntem acum, se întinde dincolo de graniţă, pentru că în aşa fel putem face schimb de idei şi cu fermierii de dincolo de frontieră şi putem cunoaşte, mai mult sau mai puţin problemele lor, în care se pot găsi puncte comune. Consider această conferinţă ca fiind una foarte utilă şi edificatoare. Mă numesc Gémes László, din judeţul Csongrád. Eu simt că au fost mai multe lucruri pozitive în această cooperare transfrontalieră. În afară de dezvoltarea unor noi cunoştinţe, putem vedea şi cine cum se des­ curcă cu agricultura şi am acumulat foarte multe informaţii noi. Vedem modul de realizare a proiectelor UE şi cum se garantează îndeplinirea condiţiilor legale pe cealaltă parte a graniţei. Mă numesc Molnár Gáspár, din judeţul Arad, localitatea Pecica. În afa­ ră de nivelul profesional ridicat, eu aş dori să evidenţiez două lucruri. În primul rând, vizitele la ferme, care ne-au arătat în ce mod se gândesc agricultorii în această parte a graniţei, şi cum dincolo de frontieră. În al doilea rând relaţia dintre agricultori. Pe lângă faptul că am ascultat prezentări utile şi importante, ne-am putut împărtăşi experienţele şi am devenit mai bogaţi în timpul evenimentelor cu o anumită previziune şi cu idei de promovare a agriculturii. Mă numesc Némedi Imre, din judeţul Timiş. Sunt fermier în zona Fac­ sard. A fost util să văd problemele sau eventualele erori care au apărut la ţările aderate mai devreme decât România, ca noi să le putem preve­ nii. Este important să aducem legăturile stabilite în cursul acestor eveni­ mente la un nivel la care să realizăm un schimb în domeniul financiar şi al cunoştinţelor şi să putem face afaceri între noi. Poate putem integra ceva şi la noi care deja a avut succes şi a cărei beneficii pot fi resimţite de către agricultori. Mă numesc Bíró Lóránt, din România, din judeţul Satu Mare. În timpul acestor întălniri am dezvoltat puţin orizonturile în domeniul politicii agrare comune, cu referire la ceea ce ne aşteaptă în România. În acelaşi timp, consider că este esenţial că şi cu ocazia vizitelor la fermele din România şi Ungaria am putut vedea cu ce probleme se confruntă fer­ 15

Vrancsik András vagyok. Balmazújvárosból, Hajdú-Bihar megyébôl. Nekem szerencsém volt abban, hogy szerveztem a különbözô gazda konferenciákat, gazdalátogatásokat. A regionális problémahalmaz kialakulásában igyekeztünk a romániai fiatal gazdákat a pozitív szemlélet felé elvinni. Molnár András vagyok Hajdúnánásról. Rengeteg információt tudtunk meg a kollégáktól, melyeket nagyon jól tudunk majd hasznosítani a jövôben. Jánowszky Szabolcs vagyok Nyíregyházáról. Hasznos volt ez a szakmai rendezvénysorozat, az európai közös agrárpolitikát egy kicsit jobban megismertük. A farmlátogatásokat nagyon színvonalasnak tartottam és elgondolkodtatónak is. A fejlôdés útját a határon túliak is láthatták, és így azt is, hogy miként tehetik a saját helyzetüket még könnyebbé. Szakács Roland vagyok Tiszadobról, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébôl. Számomra, ami fontos volt még az elméleti részeken kívül a rendezvénysorozat alatt a gyakorlati rész, amikor több gazdát is meglátogattunk. Jobban meg tudta abban erôsíteni, hogy igen is van kiút, van egyéb lehetôség a gazdálkodás szempontjából, hogy még erôsebben és hatékonyabban tudjunk dolgozni. Mellette az elôadások szintén fontosak voltak, bár kicsit száraznak tûnhettek, de a papírokból is sokmindenre lehet következtetni és lehet belôle tanulni, pl. hogy merre kell nekünk igazán mozdulni a közeljövôben. Én bízom benne, hogy a késôbbiekben ennek lesz folytatása akár itt a magyarországi fiatal gazdákon keresztül akár a romániai fiatal gazdák szervezésében. R.: Önöknek mi a véleménye határon innen és túl Magyarország, illetve Románia mezôgazdaságáról fiatal gazda szemmel? Sz. Sz. Románia még nincs azon a fejlettségi fokon, hogy Magyarországhoz hasonlóan segítse a gazdákat. Itt jobb feltételek vannak ahhoz, hogy a gazda ügyesen szolgálja elhivatottságát. Reméljük, hogy felzárkózunk hamarosan. Köszönjük a lehetôségeket, melyeket a rendezvények során kaptunk. Reméljük, hogy lesznek még a jövôben is hozzájuk hasonló események, mert csak így lehet felzárkózni vagy tanulni. Informálnak minket és tanulunk, legfôképp gyakorlati úton. G. E. Láttunk egy teljes egészében lecserélt gépparkot. Nálunk ezt szinte lehetetlen megvalósítani. Ez nagyon jó, ilyen gépekkel lehet dolgozni, és lehet haladni. Így megéri dolgozni, földet mûvelni. K. B. Mi úgy érezzük, hogy nálunk Magyarországon az utóbbi 6-8 évben a mezôgazdaság fejlesztési iránya nem az, mint Romániában, Erdélyben is, ahol mi is több helyen megfordultunk. Magyarországon zömmel a nagyüzemek támogatása folyt az elmúlt idôszakban, a különbözô támogatások és jogcímek legnagyobb részét a nagy állattartó telepek illetve társas vállalkozások tudták érvényre juttatni. A családi jellegû gazdaságoknak viszonylag kisebb rész jutott ezekbôl a támogatási jogcímekbôl. 16

mierii din ţara respectivă şi care sunt acele lucruri pe care ei le fac mai bine şi ce beneficii putem avea noi din asta, sau invers. Mă numesc Vrancsik András, din localitatea Balmazújváros, judeţul Hajdú-Bihar. Eu personal am avut norocul să organizez diferite con­ ferinţe şi vizite la ferme. În rezolvarea multiplelor probleme regionale am încercat să călăuzim tinerii fermieri din România să ia o atitudine pozitivă. Mă numesc Molnár András, din localitatea Hajdúnánás. Aflăm o mul­ ţime de informaţii de la colegi pe care le vom putea utiliza cu succes în viitor. Mă numesc Jánowszky Szabolcs, din localitatea Nyíregyháza. A fost utilă această serie de evenimente profesionale, am reuşit să cunoaştem un pic mai bine politica agrară europeană comună. Consider că vizitele la ferme au fost realizate la un nivel ridicat şi ne-a pus pe gânduri. Şi cei de dincolo de frontieră au putut vedea calea dezvoltării şi aşa şi-au putut defini calea de urmat pentru uşurarea situaţiei. Mă numesc Szakács Roland, din localitatea Tiszadob, judeţul Szabo­ lcs-Szatmár-Bereg. Ceea ce a fost important pentru mine în afară de partea teoretică al acestei serii de evenimente a fost partea practică, când am avut ocazia să vizităm mai mulţi fermieri. Acest lucru ne-a întărit şi mai mult în faptul că există o cale de ieşire, că sunt şi alte posibilităţi din punctul de vedere al agriculturii, ca să putem lucra împreună şi mai puternic şi mai eficient. Pe lângă acesta, au fost importante şi prezentărilor şi actele, care păreau poate puţin “seci” dar din care se pot deduce şi învăţa multe, de exemplu direcţia în care trebuie să ne deplasăm în viitor. Eu sper că acest lucru va avea continuitate, prin intermediul tinerilor fermieri de aici din Ungaria sau prin organizarea tinerilor fermieri din România. R.: Prin ochii unor tineri fermieri, ce părere aveţi despre agri­ cultura din cele două părţi ale frontierei, adică din Ungaria şi România? Sz. Sz.: România nu se află încă la un nivel aşa de dezvoltat, în compa­ raţie cu Ungaria, ca să ajute fermierii. Aici sunt condiţii mai bune prin care fermierul îşi poate sluji vocaţia. Sperăm ca în curând să îi ajungem din urmă. Mulţumim pentru oportunităţile pe care le-am primit în cur­ sul acestor evenimente. Sperăm ca pe viitor să mai existe asemenea evenimente, pentru că numai în aşa fel putem învăţa şi ajunge la un nivel mai înalt . G. E.: Am văzut o staţie de maşini agricole complet schimbată. La noi acest lucru este aproape imposibil de realizat. Acest lucru este foarte bun, cu asemenea maşini se poate lucra şi evolua. În aşa fel se merită munca şi cultivarea terenurilor. K. B.: Noi suntem de părere că la noi în Ungaria direcţia de dezvoltare al agriculturii în ultimii 6-8 ani nu este la fel ca în România. La fel şi în

Mindezekkel együtt én mégis úgy látom, hogy Közép-Európa országai, különös tekintettel a frissen becsatlakozott országok problémáira, hasonló problémákkal küzdünk mindannyian. Rendkívül nagy különbségek talán még nincsenek közöttünk. G. L. Mindkét országban vannak kisebb és nagyobb, fejlettebb és fejletlenebb gazdaságok. Azt gondolom, hogy ez mindkét országra jellemzô. Úgy látom, hogy a határon túli romániai gazdáknak talán egy kicsikét földtulajdoni szempontból lehet nehezebb. Nálunk, Magyarországon a földet, mint tulajdont a magyar és az EU-ban kiharcolt jogszabályok még védik a külföldi befektetôktôl, viszont Romániában ez a hajó elúszott. Rengeteg földet a külföldiek vásároltak meg, így a romániai gazdáknak sokkal nehezebb a gazdálkodás, ezáltal sokkal nehezebb a fejlesztés, hiszen nincs földterület, amin tudjon gazdálkodni. Ott is szétaprózódtak a parcellák, nálunk is, de ott talán még jobban, s ami nagyon lényeges, hogy ott a tulajdonviszonyokat nem rendezték. A gazdaságok fejlettségi szintjén kölcsönösen mindenki tanulhat egymástól. Reméljük, hogy a határon túliak, vagy a magyar döntéshozók össze tudnak fogni és sokkal jobb pozíciót tudnak kiharcolni a gazdáknak határon innen és határon túl.

Ardeal, unde am fost de mai multe ori. În Ungaria, în ultima vreme s-a axat mai mult pe sprijinirea fermelor de mari dimensiuni, cea mai mare parte din subvenţii şi titluri de drept au fost acordate fermelor mari de animale şi asociaţiilor. Asociaţiile fa­ miliare pot beneficia doar de o mică parte din aceste titluri de drept. Eu totuşi consider că, cu toţii ne confruntăm cu aceeaşi problemă ca şi ţările din Europa Centrală, mai ales cele aderate recent. Diferenţe extrem de mari nu cred că sunt între noi.

M. G. Mint ez a rendezvény sorozat is megmutatta elôremutató, és hasznos példák vannak mind a két oldalon. Én azt mondom, hogy egy közép-európai régiós összefogással kicsit jobban fel lehetne zárkózni.

G. L.: În ambele ţări există gospodării mai mici sau mai mari, mai dez­ voltate sau mai puţin dezvoltate. Cred că acestea sunt caracteristicile ambelor ţări. Mi se pare că fermierilor români de dincolo de frontieră le este puţin mai greu din punct de vedere al deţinerii terenurilor. La noi în Ungaria, pământul ca proprietate încă este apărat de titlurile de drept maghiare şi ale UE, de investitorii străini, însă în România acest lucru nu mai este posibil. Multe terenuri au fost cumpărate de străini şi în aşa fel fermierii români se descurcă mult mai greu, este mult mai dificilă evoluţia fiidcă nu sunt terenuri care pot fi gestionate. Şi acolo s-au frag­ mentat parcelele şi la noi, dar acolo poate în mai mare măsură şi ceea ce este şi mai important, că acolo nu s-au rezolvat problemele legate de proprietate. La nivelurile de dezvoltare a economiei putem învăţa cu toţii reciproc. Sperăm că cei de dincolo de frontieră, sau maghiarii care iau deciziile să poată colabora pentru negocierea unor poziţii mai bune pentru fermierii din partea asta şi a cealaltă a frontierei.

N. I. Brüsszelben nem külön országonként közelítenék meg ezt a gondolatkört, hanem mint egy a régiós fiatal gazdáknak az együttmûködését. Ezt mi alá tudjuk támasztani a mi felhozott érveinkkel.

M. G.: Aşa cum a arătat şi această serie de evenimente, sunt exemple utile şi folositoare pe viitor, pe ambele părţi. Eu zic că, cu o colaborare regională central-europeană am putea ajunge la un nivel mai înalt.

B. L. Magyarországon egy fiatal gazdának talán egyszerûbb egy pályázatot elkészítenie és hamarabb tud elôrébb lépni, mint odaát mi Romániában. Ott egy fiatal gazdának eléggé nehézkes ezt végrehajtania, mert a nagy TSZ-ek, a régi nagy gazdák, hatalmas területeken gazdálkodnak. Inkább ôk azok, akik az uniós pénzekhez hozzá tudnak jutni, míg egy nála fiatalabb gazda ki kell, hogy várja a sorát. Ez Romániában egy nagyon nagy problémának számít. Ellenben a magyarországiakkal, akik ebbôl a szempontból egy kicsit elôrébb vannak, és jobban tudnak boldogulni.

N. I.: În Bruxelles nu s-ar lua problema separată pe ţări, ci ca şi o cola­ borare regională a tinerilor agricultori. Noi putem susţine acest lucru cu argumentele noastre.

V. A. A mai magyar mezôgazdaságban azt tapasztaltam eddig, hogy a nagyobb gazdaságokat jobban preferálják, a kisebbek pedig, nem beszélve a családi gazdaságokról, nagyon gyenge lábakon állnak. A fiatal induló gazdatámogatásra hatszoros volt a túljelentkezés. Mindezekkel azt bizonyítottuk be, hogy igenis akarunk gazdálkodni, tudunk is. A romániai gazdáknak most indul ez a fajta támogatás, de fontos, hogy ne csak ezt vegyék figyelembe, hanem majd a késôbbiekben induló újabb támogatási lehetôségeket is, beruházási pénzeket. Fontos, hogy már most figyeljék a mi helyzetünket, mert abból is tanulhatnak. M.A. Mindkét oldalon vannak sikeres és kevésbé sikeres történetek. A sok gép mind nagyon jó, de kérdés az, hogy mit ér majd a föld, ha nem lesz feldolgozóipar és nem lesz hová tenni a megtermelt terméket.

B. L.: În Ungaria, pentru un fermier tânăr este mai uşor să pregătească un proiect şi să facă un pas în faţă, ca şi pentru noi în România. Acolo este foarte greu unui fermier tânăr să realizeze acest lucru, pentru că CAP-le mari şi fermieri mari şi cu vechime în domeniu gestionează terenuri uriaşe. Mai degrabă ei sunt cei care pot obţine banii UE, în timp ce un fermier mai tânăr va trebui să-şi aştepte rândul. Acest lucru prezintă o mare problemă în România, în comparaţie cu cei din Unga­ ria, care sunt puţin mai avansaţi din acest punct de vedere şi sunt mai capabili să prospere. V. A.: Până acum am constatat că în agricultura maghiară se preferă fermele mai mari, iar fermele mai mici, în special fermele familiale sunt foarte slab dezvoltate. Au fost de şase ori mai mulţi concurenţi decât sprijinul acordat pentru tinerii fermieri începători. Cu toate acestea demonstrăm într-adevăr faptul că dorim să ne ocupăm de agricultură şi că ne şi pricepem. Acest tip de sprijin este nou pentru fermierii ro­ mâni, dar este important să se ia în considerare nu numai acesta, ci şi oportunităţile de finanţare şi fondurile de investiţii care pot apărea pe viitor. Este important ca de pe acum să monitorizeze situaţia noastră 17

Szerintem nem lehet cél az, hogy alapanyag termelôvé tegyük az országot. A fiatal gazdák induló támogatására vonatkozóan pedig, kimondva soknak tûnik a 10 millió Ft, de ha egy gazdaságot akarunk belôle építeni, ahhoz csak egy induló tôke az említett összeg. Kompletten ahhoz, hogy egy gazdaság mûködjön, sokkal több minden kell. A gazdának megvan hozzá a földterülete és ahhoz tôkeként be tudja tenni a 10 millió forintot azért, hogy megmûveltesse. J. Sz. Én személyes tapasztalatomat mondva, úgy gondolom, hogy ma Magyarországon egy életképes gazdasághoz mindenképpen pályázni kell. Pályázatok nélkül egyszerûen tönkremennek a gazdaságok, legtöbbször információ és szakmai tudás hiányában. A szakmai tudás, bármilyen tevékenységet vizsgálunk, nélkülözhetetlen. Környezetünkben nagy számmal vannak kisgazdák, akik 20-30 évvel ezelôtti szakmai ismeretek alapján dolgoznak. Egyszerûen a világ elrohan mellettük, nem fejlesztik magukat, aki pedig nem fejleszt az életképtelen. Részben ezért is tartom nagyon hasznosnak a szakmai programokat, ezeken részt kell venni, úgy kell vennünk, hogy ez szinte kötelezô. Ugyanis bármikor elvégezhet az ember egy iskolát, minden évben új dolgok vannak, ez lehet akár géppark, növényvédô-szer, mûtrágya, mindig újul. Nagyon kell figyelnünk ezekre a dolgokra. A pályázatokkal kapcsolatosan, úgy látom, és úgy hallottam itt a határon túli gazdáktól, hogy az ottani pályázatokat nagyon nehéz megnyerni. Nálunk, Magyarországon, sem egyszerû a rendszer egyfajta szinten. Több pályázati lehetôségünk van, de nem könnyû. Mindenképpen azt tudom mondani erre, hogy a mezôgazdaságban meglévô információáramlást mindenképpen figyelni kell, mert napi szinten változnak jogszabályok és pályázati lehetôségek is. Sz. R. Maximálisan egyetértek azzal, hogy pályázni kell, és szakmailag fel kell készülni, nyitott szemmel kell járni – nem csak külföldön, hanem itt belföldön is. Én azt mondom, hogy Magyarországon is vannak olyan vállalkozások, ahonnan lehet tanulni. Például én, mint kertészetben dolgozó ember tudom, hogy nem mindegy, milyen technikával metszik meg a fákat, és hogy milyen fajtákat választanak ki a gazdák egy telepítésnél. Értem ezt akár egy almánál, körténél, mert nem mindegy, hogy valakinek 15-ször, 20-szor szükséges permeteznie, vagy költséghatékony rezisztens fajtát elég 3-szor, 4-szer is. A pályázatok nagyon fontosak, mert ha valamihez adnak támogatást és a gazdálkodó gazdaságával erre megfelel, és indulhat, akkor igenis ki kell használni a lehetôséget. Nem kell félni attól, hogy az ember egy nagyobb volumenû beruházásba kezd, meg kell próbálni. Próba nélkül nincs szerencse. A határon átnyúló program keretében láttunk gazdaságokat, igen voltak benne kisebb gazdaságok. Lehet, hogy nem voltak olyan erôsek, vagy szépek esetleg, mint a mieink, de hogyha én nem keletre megyek, hanem elindulok nyugatra, akkor bennem is feljönnek kicsit a pesszimista gondolatok, amit próbálok mindig elhessegetni a szemem elôtt – így pl. hol van nekünk a helyünk, vagy mikor látok többgenerációs vállalkozásokat. Egy német példát hozva: 150 éve már dolgozik a család egy helyen és hagyják is élni, dolgozni ôket. Ma, itt Magyarországon errôl nem beszélhetünk, de nincs miért szégyenkeznünk annak kapcsán, hogy mi 18-20 év alatt mit tudtunk letenni az asztalra velük szemben. 18

ca să poată învăţa. M. A.: În ambele părţi există cazuri cu mai mult sau mai puţin succes. Mulţimea de utilaje este foarte utilă, dar întrebarea este cât va valora pământul dacă nu vor fi fabrici de prelucrare şi nu va exista loc de depozitare pentru produse. Eu cred că nu poate fi un obiectiv să trans­ formăm ţara în producător de materii primă. Cu privire la suportul de pornire pentru fermierii tineri, 10 milioane HUF poate părea mult, dar dacă din acesta dorim să construim o fermă, această sumă este doar un capital de pornire. Este nevoie de mult mai mult ca o fermă să funcţio­ neze în totalitate. Fermierul are terenul propriu la care adaugă această sumă de 10 milioane HUF ca să o poată cultiva. J. Sz.: Vorbind din experienţa proprie, consider că pentru o gospodărie viabilă în ziua de azi în Ungaria, este nevoie neapărat de un proiect de finanţare. Fără proiect, pur şi simplu se destramă fermele, mai ales în lipsa de informaţii şi cunoştinţe profesionale. Cunoaşterea profesională este esenţială orice activitate am privi. În jurul nostru există în număr mare fermieri care muncesc pe baza cunoştinţelor profesionale adop­ tate cu 20-30 de ani în urmă. Timpul trece pur şi simplu pe lângă ei, nu se dezvoltă profesional, iar cine nu se dezvoltă este neviabil. Parţial din acest motiv consider eu importante aceste programe de formare profesională, trebuie să luăm parte la ele, trebuie să considerăm că sunt ca şi obligatorii. Căci omul în orice moment poate termina o şcoală, în fiecare an se ivesc lucruri noi, fie vorba despre staţii de utilaje agricole, de pesticide, de îngrăşăminte, totul se reînnoieşte continuu. Trebuie să fim foarte atenţi la acest lucru. În legătură cu proiectele am văzut şi am auzit de la fermierii din partea cealaltă a frontierei, că proiectele de acolo sunt foarte greu de câştigat. Într-un fel, nici la noi în Ungaria nu este sistemul mai uşor. Avem mai multe posibilităţi în legătură cu proiectele, dar nu este uşor. În orice caz ceea ce pot să spun despre asta este că trebuie neapărat să se concentreze pe cursul informaţiilor existente pentru că legile se schimbă în fiecare zi şi oportunităţile de finanţare la fel. Sz. R.: Sunt total de accord cu faptul că trebuie să se depună proiecte, trebuie să ne pregătim profesional şi să umblăm cu ochii deschişi – nu doar în străinătate ci şi la noi în ţară. Eu zic că şi în Ungaria sunt asoci­ aţii de la care se poate învăţa. De exemplu eu, ca muncitor în domeniul pomiculturii ştiu că nu este tot una cu ce tehnică se curăţă copacii şi ce soi aleg fermierii pentru realizarea unei culturi. Înţeleg asta chiar la o cultură de măr, păr pentru că nu este tot una ca cineva să fie nevoit să stropească de 15-20 de ori, sau să cultive soiurile mai rezistente care sunt mai puţin costisitoare şi trebuie stropite doar de 3-4 ori. Proiec­ tele sunt foarte importante, pentru că dacă se acordă subvenţii pentru ceva şi fermierul cu ferma lui îndeplineşte condiţiile cerute şi poate să depună cerere pentru subvenţii, el trebuie să profite de oportunitate. Nu trebuie să îi fie teamă de o investiţie pe o scară mai largă, trebu­ ie să încerce. Fără încercare nu există noroc. Cu ocazia programelor transfrontaliere am văzut ferme, chiar şi ferme mai mici.Cu toate că poate nu erau aşa de puternice sau frumoase ca ale noastre, dar dacă eu nu pornesc către Sud ci merg către Vest atunci şi în mine se trezesc

R.: A beszélgetésünk végén megkérdezném: Önök szerint az európai gazdákhoz mikor fogunk felnôni? Mi a megrendezésre került eseménysorozatok konklúziója? Sz. R. Szerintem mi már felnôttünk hozzájuk, nagy különbséget nem látok a nyugat-európai gazda és a mi gazdáink között. Itt a háttér munkában, az összefogásban és a mentalitásokban vannak különbségek. Mikor fogjuk azt megérni, hogy az energiánk 15%-át pl. nem ôrzés és védelemre kell fordítani, hanem arra, hogy dolgozhassunk nyugodtan és gazdaságunk ezzel rendben legyen. Az értékesítésre vonatkozóan, amit már hallottunk többi gazdatársunktól is, pl. a piacra jutás hogyan lehetséges, hogy közvetlen környezetünkben is lehessen értékesíteni, a szomszéd ne jelentsen fel, ne legyen irigy, és büszkék lehessünk arra, amit már elértünk az életben. J. Sz. Én úgy gondolom, hogy még összességében, mint magyar gazdák, nem teljesen értünk fel az uniós átlaghoz, az unió elejéhez. Gazdaságonként külön-külön talán egyesek igen, de összességében még nem. Ez szintén szakmai tudás, géppark, és ami nagyon-nagyon fontos a termékértékesítés. Termékértékesítésben személy szerint is benne vagyok. Semmilyen lobbi tevékenysége nincs Magyarországnak, hogy a termékek a piacon maradjanak, inkább azt lehet mondani, hogy eltûnôben vannak. A terményeinket nem Magyarországra adjuk el nagy részben, hanem külföldre. Ezen mindenképpen változtatni kellene, én úgy gondolom. M. A. Vannak dolgok, amiben utolértük a nyugatiakat és vannak, amiben nem. Részben utolértük a gépesítettség szempontjából, viszont a tôkeellátottság, illetve a piaci értékesítésben nem annyira. Fontos lenne, hogy a hazai állattenyésztôk használják fel a takarmánynövényeinket. Napjainkban a munkahelyek exportja folyik az által, hogy a külsô országokban alacsonyabb adóterhek mellett tudják a készterméket elôállítani. V. A. Fontos a szervezetfejlôdés, most már ismerjük is egymást. Fontos, hogy Európában is tudjanak rólunk. B. L. Számomra lényeges, hogy a találkozók tovább is folytatódjanak. Elôször is, mert információhoz jutunk, másodszor pedig találkozunk egymással és megoszthatjuk egymással gondjainkat. Ami pedig a Nyugatot illeti, szerintem, ha a Nyugat megállna a fejlôdésben legalább 50 évre, akkor nekünk nagyon kellene dolgoznunk, hogy eljussunk legalább az elejéig annak, ahol ôk most tartanak. Ezt nem csak a felszereltségre vonatkozóan mondom. Szerintem az emberek hozzáállása és a munkával való kapcsolata az, amin Romániában javítani kellene. A másik fontos dolog pedig az, hogy generációról-generációra megmaradjanak ezek a kis gazdaságok. N. I. Nagyon hasznos volt ennek a néhány hónapnak a programja. Én kb. 10 éve veszek részt különbözô találkozókon és nekünk ezek a látogatások a többi romániai gazdával szemben egy nagyon-nagy elôny. Az tudnivaló, hogy sok esetben az információ az pénz is. Mi az itteni

gânduri pesimiste pe care încerc să le şterg din minte – cum ar fi: unde este locul nostru sau când voi vedea asociaţii generaţionale. Ca să dau un exemplu german: familia lucrează de 150 de ani în acelaşi loc şi sunt lăsaţi să trăiască şi să muncească. Azi, aici în Ungaria nu putem vorbi de aşa ceva, însă nu avem de ce să ne ruşinăm în legătură cu ceea ce am realizat noi în 18-20 de ani în comparaţie cu ei. R.: La finalul discuţiei aş dori să vă întreb : Când credeţi că o să ajungem la nivelul fermierilor europeni? Care este conculzia voastră despre evenimentele care au avut loc? Sz. R.: Eu cred că deja am ajuns la nivelul lor, nu văd mare diferenţă între fermierii din Europa de Vest şi fermierii noştri. Diferenţele apar mai mult în cazul asocierilor şi în mentalitate. Când vom ajunge acolo oare ca 15% din energia investită să nu fie pentru pază şi apărare, ci să putem lucra liniştiţi, ca gospodăria noastră să fie în regulă. În legătură cu vânzările, ceea ce am mai auzit de la mulţi colegi, fermieri, de exemplu cum este posibilă deplasarea la piaţă, ca să putem face vânzări în mediul nostru apropiat şi vecinul să nu ne reclame, să nu fie gelos şi să putem fi mândri de ceea ce am realizat în viaţă. J. Sz.: Eu consider că în întregime ca fermieri maghiari, încă nu ne-am ri­ dicat la nivelul mediei UE. Fermele separat poate că da, dar în întregime încă nu. Aşa este deasemenea cunoştinţa profesională, staţiile de utilaje şi mai important, vânzarea mărfurilor. Eu personal sunt de asemenea implicat în vânzarea de mărfuri. Ungaria nu are nici un fel de activitate de prevenire ca marfa să rămână pe piaţă, ci mai degrabă se poate spune că este pe cale de dispariţie. Mare parte din recoltă o vindem în străină­ tate şi nu în Ungaria. Eu cred că acest lucru trebuie schimbat neapărat. M. A.: Există lucruri în care i-am ajuns din urmă pe cei din occident şi există lucruri în care nu. Pe de o parte i-am ajuns din urmă din punctul de vedere al mecanizării, în schimb din punctul de vedere al capitalizării şi al vânzării mărfurilor pe pieţe, nu prea. Ar fi important ca, crescătorii de animale din ţară să-şi utilizeze furaje proprii. În zilele noastre expor­ tul locurilor de muncă este în floare pentru că în ţările din occident impozitul după produse sunt mult mai scăzute. V. A.: Este importantă dezvoltarea organizaţională, acum ne şi cunoaş­ tem deja. Este important ca şi în Europa să se ştie de noi. B. L.: Pentru mine contează mult ca aceste evenimente să aibă conti­ nuitate. În primul rând pentru că aflăm informaţii noi, în al doilea rând pentru că ne întălnim şi ne împărtăşim problemele unii cu alţii. În ceea ce priveşte Occidentul, eu cred că dacă occidentul s-ar opri din dez­ voltare pentru cel puţin 50 de ani atunci noi ar trebui să muncim din greu să ajungem măcar la începutul nivelului la care sunt ei acum. Nu zic asta referindu-mă doar la echipamente. Părerea mea este că atitudinea oamenilor, relaţia lor cu munca este ceea ce trebuie îmbunătăţit în Ro­ mânia. Un alt lucru important este ca aceste ferme mici să se păstreze de la generaţie la generaţie.

19

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programul De Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013

információk birtokában hazamentünk és úgy csináltuk a saját programjainkat, hogy igenis elôre haladjunk mindazokkal a tapasztalatokkal, amiket Magyarországon megvalósulni láttunk. Remélem, hogy lesznek még ilyen találkozók, és tovább fogunk fejlôdni. M. G. Munkabírás, ambíció terén nem szenvedünk akkora hiányt, mint az eszközök esetében. Amit szeretnék kihangsúlyozni az az, hogy mi hiányzik nálunk, Romániában: egy komoly érdekképviselet és a lobbizás érte. Egy magas szintû feldolgozásra kellene összpontosítani. Ez nem csak a mi feladatunk. Mi megteremtjük, de kell a segítség a feldolgozási szint létrehozásához, a továbbfejlesztéshez. Fontos lenne, hogy a fogyasztói társadalom a saját termékeit vásárolja meg. G. L. Én azt gondolom, hogy az anyagi biztonság tekintetében van még felzárkóznivalónk a nyugat európai gazdákhoz. Munkabírás és szakértelem szempontjából viszont nekik van felzárkóznivalójuk hozzánk. K. B. Én nagyon örülök, mert én egy olyan folyamatot látok most kibontakozni, és útjára indulni, amely eddig nem volt. Itt ülünk határoktól függetlenül egy társaságban, egy asztalnál. Sz. Sz. Én úgy vélem, hogy nagyon sokat tanulhattunk tôletek és van is még mit. Szatmár megyében nagyon sok föld megmûveletlen. A megmûvelt területek terméseit pedig nem tudjuk eladni, nincs kinek. Ez a nagy gond, és amíg valami nagy fordulat nem jön nálunk, a gazdaság, úgymond halott. A mi községünkben a földek legalább 80%-a mûveletlen. Nincs miért termeljünk, megeszi a bogár a búzát, a kukoricát, nincs kinek továbbadjuk. Az állattartást visszaszorították, a vágóhidak nem vették át a vágásra érett állatokat. Hosszú út vezet az Unióig. G. E. Románia, az uniós felzárkózás folyamatában még az elsô lépcsôfokokon lépdel. Nem beszélve arról, hogy a területalapú támogatás nálunk még alig lépte át a 100 eurót, valahol már 400. Magában az, hogy a területalapú támogatásra valahol már 4x annyit kapnak, mint Romániában, már ez is hátrányt okoz. Nem beszélve arról, hogy a technológiánk is sokkal szegényebb, még felkészületlenek vagyunk. Nagyon kevés a felvásárló, nincsenek szerzôdések – év elején, amit elvetsz, nem tudod, hogy kinek adod el, mennyi lesz annak az ára és mindezek mellett nincs meg a megfelelô tárolókapacitás sem. Fejlôdni kell és reméljük, hogy jó irányba fogjuk tenni azt. Egyelôre ez még nem úgy néz ki, mert nagyon sok a parlagon hagyott föld. n

Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetsége 4060 Balmazújváros, Északi sor 5. E-mail: [email protected] web: www.hurocbc.agrya.hu www.huro-cbc.eu, www.hungary-romania-cbc.eu Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját! Publicaţia nu reflectă opinia oficială a Uniunii Europene!

N. I.: A fost foarte util programul acestor câteva luni. Eu iau parte la diferite întălniri de aproximativ 10 ani şi pentru noi, aceste vizite, în comparaţie cu fermierii români, este un mare avantaj. Ce trebuie ştiut e că de multe ori informaţiile înseamnă şi bani. Cu informaţiile primite aici, am mers acasă şi ne-am făcut propriile programe în aşa fel încât să putem evolua cu experienţa pe care le-am văzut deja realizate în Ungaria. Sper să mai fie evenimente de acest gen şi noi vom evolua în continuare. M. G.: Ducem lipsă mai puţină în domeniul volumului de muncă şi al ambiţiei decât din cauza deficitelor de instrumente. Aş dori să evidenţi­ ez ceea ce lipseşte la noi în România: este nevoie de susţinerea serioasă a intereselor. Ar trebui să se pună accent pe prelucrarea la un nivel înalt. Acest lucru nu este doar datoria noastră. Noi îl creăm dar este nevoie de ajutor pentru a aduce nivelul de prelucrare la un nivel mai înalt şi pentru a-l dezvolta în continuare. Ar fi important, ca societatea de con­ sumatori să cumpere propriile produse. G. L.: Cred că din punct de vedere al securităţii financiare trebuie să-i luăm urma fermierilor din Europa de Vest. Cu toate acestea în ceea ce priveşte volumul de muncă şi a cunoştinţelor, ei trebuie să ne ajungă din urmă. K. B.: Sunt foarte bucuros pentru că văd că se desfăşoară şi înaintează un proces, care până acum nu a existat. Stăm aici într-o comunitate, la o masă, neţinând cont de frontiere. Sz. Sz.: Şi eu consider că am învăţat foarte mult de la voi şi mai avem ce învăţa. În judeţul Satu Mare sunt foarte multe terenuri necultivate. Iar produsele din zonele cultivate nu le putem vinde pentru că nu avem cui. Aceasta este problema cea mare şi până nu se întâmplă ceva, econo­ mia este moartă. În comunitatea noastră minim 80% din terenuri sunt necultivate. Nu avem motiv ca să producem, grâul şi porumbul este mâncat de gândaci şi nu avem cui să-i dăm mai departe. Şi în domeniul creşterii animalelor este o scădere, abatoarele nu au preluat animalele pentru sacrificare. Este un drum lung până la Uniune. G. E.: România, în procesul de aderare la Uniunea Europeană, se află doar pe prima treaptă, să nu vorbim despre faptul că subvenţia pe su­ prafaţă abia a trecut de 100 euro la noi, pe când în alte locuri ajunge chiar şi la 400. Faptul în sine că undeva se primeşte de 4x mai multă sub­ venţie pe suprafaţă ca în România, este un dezavantaj. Să nu mai vorbim de faptul că şi tehnologiile noastre sunt mult mai sărace, suntem încă nepregătiţi. Sunt foarte puţini cumpărători, nu avem contracte . Nu ştii cui îi vei vinde ceea ce ai semănat la începutul anului, cât îi va fi preţul acestuia şi nici măcar nu există o capacitate suficientă de depozitare. Trebuie să evoluăm şi să sperăm că o vom face în direcţia cea bună. Până în prezent acest lucru nu se arată, pentru că există o mulţime de terenuri necultivate. n