KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók

GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

7. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu 2012. június (Megjelenik negyedévente)

III. évf. 2. szám

KEDVES OLVASÓ! Ez a hírlevél a Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer hatodik számú hírlevele. A biomonitoring rendszer a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási projekt keretén belül a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. megbízásából működik.

AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók A pillangók családjába tartozó kardoslepke, hazánkban a ritkább, védett lepkéink közé tartozik. Ennek az évnek a kora nyári időszakában figyelhettük meg a vaszari depón, amint egy példánya a fűhálózás során egész délután kísért minket. Áprilistól egészen szeptemberig láthatjuk a kifejlett lepkét. Tápnövénye főként a csonthéjasok, azon belül is inkább a szilfafélék. Előszeretettel táplálkozik a hernyója kökényen is. Védettsége ellenére kertekben, gyümölcsösökben olykor nagyobb számban is láthatók.

Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele

Oldal 1


Újabb helyről mutattuk ki a Natura 2000-es unkát! Hazánkban két unkafaj előfordulása ismeretes. Az egyik a sárgahasú unka, mely Jásdról már az elmúlt években megkerült. A faj védett, mint mindegyik hazai kétéltű, illetve közösségi szinten is védendő béka, mivel Natura 2000 jelölő faj is egyben. A másik unka a vöröshasú unka, mely szintén védett és Natura 2000 faj is. A vizsgálataink során az elmúlt években Vaszaron került elő az ottani csapadékvíz elvezető csatornából. Most tavasszal Sikátoron szintén a hulladékátrakóhoz kötődően kialakított csapadékvíz tározóban petéztek az állatok. Érdekessége az unkáknak, hogy míg a sárgahasú ritkább hazánkban, főként a magasabb régiókra jellemző, mint a középhegységeink. Addig a vöröshasú unka gyakoribb és inkább síkvidékekre jellemző. Sárgahasú unka – Jásd

Vöröshasú unka – Vaszar és Sikátor

A legek bogara Június folyamán a vaszari területen népes szarvasbogár kolónia fogadott minket. Július elejére ennek a védett fajnak már csak az elhullott példányaival találkozhattunk. Érdekessége a fajnak, hogy mindössze pár hetet élnek példányai. Főként a hímek élete rövid. Párzanak és néha növényi nedveket iszogatnak, de mindössze két hétig. Utána elpusztulnak. Mivel fejlődésük tölgyfákhoz kötött, érdemes ilyenkor a tölgyfák töve körül nézelődni, hogy a tetemeket megtaláljuk. A nőstények valamivel tovább élnek, mivel a petéket le kell rakniuk, de aztán ők is elpusztulnak. A petéket a fatörzsek körül a talajba ássák. Ezért látható, hogy a nőstények első pár lába jóval vaskosabb a többinél. Ez az ásás miatt szükséges. A lárvák a talajban, illetve leginkább a tölgyek gyökérzetében fejlődnek 4-5 éven keresztül. A lárvakort követően bebábozódnak, miután öklömnyi bábbölcsőt készítenek, majd még annak az évnek a telén kifejlődnek, de csak a rákövetkező év nyarán bújnak ki a földből.


Oldal 2


112 HÍREI! Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (www.hulladek.gyor.hu) A záró közvélemény-kutatás eredménye A záró közvélemény-kutatás eredménye megtekinthető a 112 honlapján. A projekt zárását 2012. június 28-án 13.00-kor ünnepélyes keretek között tartották a GyőrSashegyi Hulladékkezelő Központban. Az eseményen részt vett és köszöntőt mondott Borkai Zsolt Győr Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő, Habi Péter az Energia Központ Nonprofit Kft, mint Közreműködő Szervezet főosztályvezetője, Hegyi Zoltán a Társulási Tanács elnöke, valamint Tóth Árpád a Projekt Megvalósítási Egység vezetője. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, melynek 112 település a tagja, az Új Széchenyi Terv részeként 43 település szilárdhulladék-lerakó rekultivációját fejezte be, 3 megye – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye – területén. A kivitelezési munkákhoz szükséges közel 5,2 milliárd forintot az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásban biztosította. Ezeknek a potenciális szennyezőforrást jelentő hulladéklerakóknak a rekultivációjával, felszámolásával, a tájsebek megszüntetésével Magyarország, ezen belül a Nyugat-dunántúli térség jelentős lépést tett a környezetvédelmi célok területén. Okostelefon alkalmazások letöltése A Synthesis-Net Kft. fejlesztésében elkészült a Szelektálj okosan "112" projekt Android, iPhone platformokra Az Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete – a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás támogatásával – gyermeknapot tartott Győr, Kiskúton. Közérdekű információ az ÖKOBUSZ igénylésével kapcsolatban! Az ÖKOBUSZ-t Nagy Csabánál, a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. munkatársánál lehet igényelni. Telefon: 20/9225716 Hulladékudvarok NYÁRI nyitvatartása 2012. május 8-tól A GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. tájékoztatja a tisztelt lakókat, hogy a részvénytársaság üzemeltetésében lévő hulladékudvarok nyitva tartása megváltozik, 2012. május 8-tól nyári nyitva tartás lesz érvényben.


Oldal 3


FOTÓMONTÁZS - ROVAROK


Oldal 4


KÉTÉLTŰEK ÉS HÜLLŐK A kétéltűek csoportjába tartozó fajok a szaporodásuk idején vízhez kötötten élnek. Több fajuk ezután elhagyja a vizet és megint csak a peterakás idejére tér vissza. Ugyanakkor ez az életmód feltételezi, hogy kétéltűeket valamilyen vizes élőhely környezetében érdemes vizsgálni. A hulladéklerakók sajátja, hogy leginkább a felhagyott anyagnyerőhelyek területén kerültek kijelölésre. Így viszont nagy esélye van annak, hogy egyik bányagödör helyén a csapadékvíz megmaradjon és egy állandó víztest jöjjön létre. Ilyen tavat láthatunk a Jásd – Bakonycsernye hulladéklerakó telepen is, mely nagyon gazdag kétéltű faunával rendelkezik. Elsősként a sárgahasú unkát kell kiemelni, mely hazánkban védett és emellett Natura 2000-es faj is egyben. Hegyvidékekre víztesteire jellemző, sokszor nedvesebb árkokban, keréknyomokban összegyűlt vizekbe is lepetézik. Ha népes táborára sikerül ráfutnunk nagyon jellegzetes és hangos „unk-unk” szólamot hallhatunk. Magyar neve (unka) is innen ered. A „sárgahasú” elnevezést pedig a hasán található sárgafoltok miatt kapta. Ritkán kerül az ember szeme elé a barna ásóbéka, mely zömök termetű béka a 10 cm-t általában nem éri el. Közelebbről megfigyelve láthatjuk, hogy szembogara függőleges irányú, mely más hazai békafajra nem jellemző. Érdekessége a fajnak, hogy nappali a meleg órákban beássa magát a talajba és csak éjjel jár táplálék után. A hazai békafajok közül neki nő a legnagyobbra az ebihala, kivételesen a 15 cm-t is elérheti. A felmérés során előkerült a másik unka fajunk is a vöröshasú unka. Ez a béka Vaszaron mutatta meg magát az elmúlt évben kialakított hulladékudvar és átrakóállomás vízelvezető árkába. A másik unkával ellentétben ez a faj inkább a síkvidékeken található meg és has aljára a vörös foltozottság jellemző. Több vizsgálati helyen is észleltük a zöld- és barna varangyot, mely mindegyike gyakori és sok esetben az emberi lakóhelyeket követő fajok. Szintén gyakori volt a vizes élőhelyeken a kecskebéka, illetve a bajuszos békák közül az erdei béka. Ez utóbbi faj a párzást követően elhagyja a vizet, mely azért is jellemző tulajdonsága mivel a legtöbbször az időszakos pocsolyákban találja meg a számára kedvező szaporodóhelyet.


Oldal 5


MADARAK A madarak csoportjának vizsgálatát mind a négy vizsgálati területen elvégeztük. Madarak szempontjából Gönyűt tekinthetjük a leggazdagabb és a legértékesebb fajokkal rendelkező területnek. Innen, olyan fokozottan védett fajok kerültek elő, mint a bakcsó, a nagy kócsag és a fehér gólya. További vizes élőhelyekhez kötődő fajok még a jégmadár, mely nevének eredete abból származik, hogy sokszor téli vendégünk. A csillogó, zománcfényű kékjével, tökéletesen beleolvad a vizek kékségébe. Vizes élőhelyekre jellemző fajokkal találkozhattunk a Győr, Pápai úti hulladéklerakó térségében, leginkább a Holt-Marcalt követő füzesekben, nádasokban. Itt láthattuk a függőcinege fészkét, mely egy vékony nyárfaágra volt felrögzítve. A nádasokban a cserregő nádiposzáta és nádi tücsökmadár énekét hallhatjuk. Szintén a nádasokhoz kötődik a barkóscinege, mely a csőrtövétől kétoldalt lecsüngő, hosszú, hegyes fekete bajuszról kapta nevét. Népes madárközösség tárult elénk az inkább erdők dominálta területeken is. Ide elsősorban a Pannonhalmi és a Vaszari területeket lehet sorolni. Mindkét területen jellemző volt a balkáni fakopáncs a fekete harkály. Ez utóbbi faj Natura 2000 jelölő faj is közösségi (európai uniós) szinten is védendő madár. Szintén erdei élőhelyekhez köthető a éjjel beállta után vadászó erdei fülesbagoly, vagy a kisebb termetű ugyancsak védett erdei pinty. A hazai hat cinege faj közül három képviselteti magát a területeken. A széncinege viszonylag közönséges a legtöbb területről előkerült. Már kisebb elterjedésű a kékcinege, de még mindig gyakorinak mondható. A harmadik faj, pedig a fenyves cinege, mely mint neve is mutatja elsősorban a fenyvesekhez kötődik. Végül megkell említeni még a ragadozófajokat, melyek közül leginkább a gyakoribb fajok kerültek meg. A legtöbb helyről az egerészölyv és a vörös vércse mutatta meg magát. Igazi kuriózumnak számít a Sikátoron megkerült kékes rétihéja, mely téli vendég nálunk. Októbertől-márciusig kerülhet szemünk elé. Az egyik őszi terepbejárás során figyeltük meg vélhetően hím példányát.


Oldal 6

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók

Recommend Documents