Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele március (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ!

GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

2. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu II. évf. 1. szám

2011. március (Megjelenik negyedévente)

KEDVES OLVASÓ! Ez a hírlevél a Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer második számú hírlevele. A bimonitoring rendszer a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási projekt keretén belül a GYOR-SZOL Győri Közszolgáltató és vagyongazdálkodó Zrt megbízásából jött létre. A hulladékgazdálkodási projekt két programból áll össze. Az egyik program keretén belül 2010 év végére a Győr térségében már megvalósulásra került egy korszerű hulladékszállítási és hulladékfeldolgozási rendszer. A másik program jelenleg is folyamatban van, mely részeként Győr térségében 43 szilárd hulladéklerakó rekultiválására kerül majd sor. A 43 telepből kilenc lett kijelölve a biomonitoring vizsgálatok elvégzésére. Ezen vizsgálatok célja egyrészt a területek és környezetük természeti értékeinek feltárása, majd annak a lakossággal és az érdeklődőkkel való megismertetése. A vizsgálat másik célja, hogy nyomonkövesse a rekultiváció természeti környezetére való hatását (bővebben: www.biomonitoring.komszol.hu honlapon) A 2. számú hírlevelünkben az aktuális rövid híreinket, illetve a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás közleményeinek válogatása olvasható. Minden hírlevélben két a középhosszútávú biomonitoring vizsgálatra kijelölt területet mutatunk be. Jelen számban a Győr, Pápai úti és a Győr Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű és környezetük természeti értékeivel foglalkozunk.

AKTUÁLIS HÍREINK HÍREINK Letöltések! A www.biomonitoring.komszol.hu honlapról letölthetők a 2010. őszén elkészült KBMR projektnyitó kiadványa és leporellója, illetve hulladékudvarokba, illetve átrakóállomásba készült mini tanösvény táblák.

Megkezdődtek a rekultivációs munkálatok! A tél második felétől megkezdődtek a rekultivációs munkálatok. Képeinken a Pannonhalmi és a Győr, Pápai úti földmunkák láthatók.

Győr, Pápai úti bezárt hulladéklerakó Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele

Pannonhalmi bezárt hulladéklerakó Oldal 1


Előbújtak a békák, itt a tavasz! A kedvező időjárásnak köszönhetően már február hónapban is találkozhattunk ébredező békákkal. Márciustól már minden faj magához tért a téli dermedtségből és megkezdte a nászidőszakát. A békanász évről évre rejteget felfedezni valókat. Az általában éjszaka aktív békák, a párzás idején nem törődnek a nappalok és éjszakák váltakozásával. A hímek szerelemtől megrészegülve ostromolják a nőstényeket. Hazánkban minden békafaj törvényes védelem alatt áll. Ebben az időszakban érdemes meglesni az állatokat a gyerekekkel, akár a család vagy az iskola szervezésében. A Győr, Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű Zöld szigetén a tavalyi évhez képest gyérebb volt a kétéltűek mozgása. A tóban mindössze Petecsomó (Győr, Sashegy) egy tucat lerakott petecsomót figyelhettünk meg. Feltételezhető, hogy a petecsomók kecskebékáktól és erdei békáktól származnak. Pannonhalmán a volt anyagnyerő bánya legmélyebb pontján összegyűlt csapadékvíz évről évre teret biztosít a kétéltűek szaporodásához. A kis víztest környékén jól kivehető volt az ásóbékák víz alatti „kuttyogása”. Ezt a hangot a hímek hallatják. Nagy számban fordultak elő a zöld varangyok, melyek hímjei leginkább „ciripelésre” emlékeztető hanggal tudatják párzási szándékukat a nőstényekkel. A torkukban található hólyag felfújásával adják ki azt a hangot.

Párzó zöld varangyok (Pannonhalma)

A Vaszaron kialakított átrakóállomás és hulladékudvar csapadékvíz elvezetőjében vöröshasú unkák, erdei békák és kecskebékák petéztek.

A Jásdon kialakult lefolyástalan tó igazi béka paradicsom. A tóban hallhatóak voltak a zöld és barna varangyok jellegzetes nászidőben hallatott hangjaik. Több ízben szemünk elé kerültek a vöröshasú unkák, melyek hanghólyagjuk segítségével többszörösére képesek felerősíti hangjukat és teszik azt jól hallhatóvá így a nőstények számára is.

zöld varangy (Pannonhalma)

Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele

Oldal 2


112 HÍREI! Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (www.hulladek.gyor.hu) Záró elszámolás elfogadása 2011. március 24-én a Közreműködő Szervezet, a Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság elfogadta a „Győr és térsége települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése” című projekt záró projektelőrehaladási jelentését, valamint záró kifizetési kérelmét. Ezzel az országban elsőként zárult le sikeresen a KEOP projektek keretében korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. Az új hulladékgyűjtési rendszerről - családi házba Megjelent a legújabb tájékoztató kiadvány az új hulladékgyűjtési rendszerrel kapcsolatban, amely a családi házas övezetekben élő lakosok számára kíván hasznos információkkal szolgálni. A kiadványból megtudható, hogy milyen lehetőségek vannak a kétkannás gyűjtési rendszerben annak érdekében, hogy költséget takarítsunk meg. Az LA21 terv társadalmi egyeztetése Felhívjuk a lakosság, a közületek és a civil szervezetek figyelmét, hogy társadalmi vitára bocsátottuk a fenntartható fejlődés helyi programját, idegen nevén a Local Agenda 21 (LA21) kiegészített programot, amely az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott „Környezet és Fejlődés” ENSZ konferencia „Agenda 21” dokumentumának 28. fejezete szellemében készülő program. A fenntarthatóság lokális programja helyi, térségi szintű társadalom-, és környezetközpontú program, de nem azonos a környezetvédelmi programmal. Az LA21 a fenntartható fejlődés, a társadalom, a természet és a gazdaság komplex rendszerét foglalja magába. Fontos célja a környezeti ismeretek és a tudatosság növelése, az önkéntes kötelezettség- és feladatvállalás elősegítése. Kérjük, mondják el véleményüket a programdokumentummal kapcsolatban, 2011. március 20-ig az alábbi elektronikus postacímen: Horvath.Istvá[email protected] Ön dönt! Szelektál vagy fizet! Megjelent a legújabb tájékoztató az új hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatban. A kiadvány elsősorban társasházak lakóinak szól, megismerhető belőle a hulladékszállítás díjának kalkulációja, illetve hogy mit tehetnek egy-egy lakóközösség tagjai annak érdekében, hogy csökkenthessék ezzel kapcsolatos költségeiket. A négy oldalas ismertető postaládákba történő terjesztéssel jutott el az érintettekhez, valamint megjelent a Győri Közélet 2011. február 19-i számában is Lakossági nyíltnapok a rekultivációs projekt keretében A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás nevében tisztelettel tájékoztatom Önt, hogy a KEOP-2.3.0/2F-2008-004, Települési szilárdhulladék lerakók rekultivációja című projekt keretében, körzetenként lakossági nyílt napok kerülnek megrendezésre. Lakossági nyíltnap Győrben a rekultivációs projekttel kapcsolatban 2011. január 24-én Győr-Sashegyen került megtartásra a KEOP-2.3.0/2F-2008-0004 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja c. projekt lakossági nyíltnapja.


Oldal 3


A BIOMONITORING BIOMONITORING VIZSGÁLATOK ALÁ VONT TERÜLETEK BEMUTATÁSA 1.Győr, Pápai úti hulladéklerakó és környezetének bemutatása A vizsgált terület elhelyezkedése, határai A Győr, Pápai úti hulladéklerakó Győr-Moson-Sopron megye K-i részén, közigazgatásilag Győr település belterületére esik. Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás szerint a Győrimedencén belül a Csorna-sík kistáj területére esik. A vizsgált terület Győr központjától 2,6 km-re, DNy-ra található. A határai DNy-ról egy kisebb mezőgazdasági terület, Ny-ról és É-ról a Holt-Marcal medervonala, valamint a partjára települt zártkertek. A többi irányból nagyobb kiterjedésű zöldterületek között ipari valamint kereskedelmi szolgáltató cégek telephelyei szegélyezik. 2011 őszére a hulladéklerakó legnagyobb részén megvalósult a rekultiváció. Természetvédelmi vonatkozások A hatásvizsgálatra kijelölt területet részben három védelmi forma is érinti. A Rab-kert része az Ökohálózatnak, míg a Pándzsa és mellék ága az Öko-hálón kívűl a Natura 2000 hálózat és az un. természeti területek hálózatának is része. A vizsgált terület, tehát törvényes oltalom alatt nem áll, de többek között holtág jellege miatt is – a természetvédelem számára értékesnek tekintett terület. A vizsgálatok 37 védett faj jelenlétét mutatták ki, ebből kettő fokozottan védett. A terület több értékes, természetközeli élőhely mozaikot is tartalmaz. A vizsgálati területen több beruházás történt, mely hatással volt a terület élővilágára is. Megépült a hulladékdomb keleti oldalán a résfal, mely a friss talajvíznek a hulladéktest alá jutását hivatott megakadályozni. Kialakításra került a pápai úti hulladékudvar, illetve jelenleg is folyik a Pándzsa-patak revitalizációja. Természeti értékek A vizsgált terület bővelkedik természeti kincsekben. A rovarok között a vizsgált futóbogarak családjából előkerült négy védett faj is. Ezek között van a legnagyobb futóbogárfajunk a bőrfutrinka vagy a nagyon impozáns megjelenésű bronzszínű rezes futrinka.


Oldal 4


Az egyenesszárnyúak közül, bár védett faj nem, de ritka szöcske megkerült a jó állapotú gyepterületekről. Az un. roesel-rétiszöcske főképp mocsár- és láprétek jellemző szöcskefaja. Nagyobb állománya került meg az imádkozó sáskának, mely jellegzetes megjelenésével nem keverhető össze más hasonló rovarral sem. Ez az állat védett hazánkban a melegebb bokros-füves területeket népesíti be. A képen is látható a nőstények rejtőzködő színe, mely zöldes árnyalatot ad az állatnak. Ezzel szemben a hímek karcsúbb megjelenésűek és barnás színezetűek. A gerincesek közül a kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök között is találunk védett fajokat. Ezek közül is kiemelendő a vidra. A hatásterületen nyomait találtuk meg az állatnak. Hazánkban szinte minden olyan víztest környékén előfordul, amely általa elérhető halakkal benépesült, illetve ahol megtalálja a búvó- és szaporodóhelyét. Hazánkban fokozottan védett faj, de európai szinten is megóvandó többek között Natura 2000 jelölőfaj is. Ez azt jelenti, hogy az állat megléte egy területen indokolhatja a terület Natura 2000-es hálózat alá vonását.

Imádkozó sáska, nőstény (Győr, Pápai út)

Vidra (Győr, Pápai út)

A terület értékes növényritkaságokat is rejt. a jó állapotú, természetközeli élőhely mozaikokban három védett növényfaj lelőhelyét ismerjük. A nedves sédbúzás mélyebb részein foltokban találkozhatunk a nyári tőzikével. A nyári tőzike hagymás növény, áprilistól nyár közepéig virágzik. 40-60 cm magas, általában csoportosan fejlődő növény. Virágai bókolók. A magasabb térszínű, kicsit szárazabb területeken tömegesen nyílik évről-évre a réti iszalag. A növény, 20-80 cm magas, egyszerű vagy elágazó szárú. Bókoló, kéktől a sötétliláig változó színű virágai magánosan vagy 2-3-ával fejlődnek. Ártéri réteken, lápréteken, kaszálókon, legelőkön találkozunk a növénnyel. A terület harmadik védett virága a nemes nyarasban fellelhető kosborféleség a széleslevelű nőszőfű. Széleslevelű nőszőfű (Győr, Pápai út) Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele

Oldal 5


2. Győr, Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű és környezetének bemutatása A vizsgált terület elhelyezkedése, határai A Sashegyi hulladékkezelő Győr város közigazgatási területére esik. Győr és környéke a Kisalföld nagytáj területén helyezkedik el. Ezen belül a Komárom-esztergomi síkság középtájába azon belül pedig a Győr-tatai teraszvidék kistájába tartozik. A vizsgált területhez legközelebb eső nagyvárostól, Győr központjától 4,5 km-re, DK-re található. A jelenlegi határai a D-i oldalon ipartelep és egy akácültetvény. A több irányból mezőgazdasági területek veszik körbe. Megközelítése több irányból részben burkolt úton, részben földúton lehetséges. Természetvédelmi vonatkozások A vizsgált területen országos szintű, ill. helyi természetvédelmi védettség alatt álló és védelemre tervezett terület nem található. Nemzetközi védelem alatt áll a Natura 2000-es hálózathoz tartozó, cca 11 km-re, északnyugatra található Marcal-menti területek. Természeti értékek A vizsgált terület érdekessége, hogy a hulladékkezelő központ területén belül található egy lefolyástalan tó, melyet elsősorban a csapadékvíz táplál. Ennek környezete megmaradt „eredeti” állapotban vagyis nem építették be környezetét. A tó vize a kavicsbánya feküjét képező természetes agyagrétegen, a csapadékvíz felszíni lefolyásából gyűlik össze. A lefolyástalan tó csapadék –és csurgalék vízből kapja utánpótlását. A terület több védett növény- és állatfajnak ad otthont. A tó partján nagy tömegben található meg a mocsári nőszőfű, mely hazánkban a síkvidéki és hegyi láprétek, fűzlápok, magassásosokban fordul elő. A kosborokra jellemző, hogy a bolygatott felszíneken, ahol még nincs igazán konkurencia képesek megkapaszkodni és elterjedni. Szintén a nedvesebb környezetet igényli a hússzínű ujjaskosbor, melynek egy kis állománya található a part közvetlen közelében. A meredek, csupasz iszapfelszínen jelenik az érdekes nevű gyíkpohár, mely ugyancsak védett faj. Nagyon jellegzetes megjelenésű, sárga virágú egyéves tárnicsféle. A terület állatvilágából a kétéltűeket, hüllőket és a madarakat emelhetjük ki. A békák közül leginkább a kecske- és az erdei békák népesítik be a tavat, illetve környékét. A hüllők közül a vízhez kötődő vízisikló kerül gyakran szemünk elé. A terület napsütötte részein nem ritka a fürge -és a zöldgyík sem. Hússzínű ujjaskosbor (Győr, Sashegy) A gerinctelen faunából a védett torzpók emelhető ki, melynek nagyobb kolóniája a telepet övez akácosban található.


Oldal 6

Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele március (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ!

Recommend Documents