DOKUMENTÁCIÓS JAVASLATOK
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központja
Támogató Szolgálat
1
BEVEZETŐ A referencia intézményi működés keretében az év folyamán folyamatosan gyűjtöttük a szolgáltatásoktól a dokumentációval kapcsolatos észrevételeket. Jelen javaslat összeállítása során figyelembe vettük az év folyamán, a szakmai műhelyeken felvetett, a honlap dokumentációs fórumába beírt, illetve (első sorban) az elektronikus levelek formájában a jelen véleményezési felhívásra beérkezett problémákat, kérdéseket, javaslatokat és véleményeket. Jelen felhívásra október 20. és 25. között 69 elektronikus levél és egy postai úton továbbított nyomtatványminta érkezett. A véleményt beküldők többsége a jelenlegi formájában is minimális mértékű módosítást tart szükségesnek. A finanszírozási szerződés mellékleteként kiadott egységes tartalmi és formai szerkezetű dokumentációt a korábbi állapotokhoz képest egyértelműen pozitívan értékelték a szolgáltatók. Jelentős változást a dokumentáció alapvető összetételében, szerkezetében kevesen javasoltak. Ez utóbbi esetekben egyes dokumentumok összevonását javasolták. Új nyomtatványokra is érkeztek javaslatok, ezek egy része a jelenlegi dokumentumokat váltanák fel (így többlet adminisztrációt ne eredményeznek), egy része adott dokumentumok esetében egyes szolgáltatási helyzetben nyújt használhatóbbnak vélhető változatot (pl. kétféle szállítási elszámoló adatlap), egy kis részük pedig új (vagy önálló vagy más dokumentumból kiváló) funkciót töltene be, de ezek esetében csak az ajánlott dokumentáció körében lennének javasolhatóak. A legfontosabb általános érvényű észrevételeket, javaslatokat az alábbi módon foglalhatjuk össze: A szolgáltatásra kiadott, egységesített dokumentációt a visszajelzések alapján pozitívan fogadta a szakma. A kötelező és ajánlott dokumentumcsoport kettős (kötelező – ajánlott) felbontását nehezen kezelhetőnek és értelmezhetőnek jelezték a vélemények. Zavart okozhat, hogy a jelen bontásban „ajánlott” dokumentumok vezetése nem opcionális, hiszen jogszabályi követelmény, illetve a megfelelő adminisztrációhoz többségük alapvetően szükséges (pl. megállapodás). Ennek tükrében a kiadott munkaanyag dokumentum-csoportosítása átgondolandó. A változtatásokkal, módosításokkal szemben általános elvárás, hogy a dokumentumok száma lehetőleg csökkenjen, a kitöltési mód egyszerűsödjön. Csak a legszükségesebb, igénybevételhez, elszámoláshoz feltétlen szükséges adatok kerüljenek rögzítésre. Fontos elvárás, hogy a dokumentumok kitöltése ne eredményezzen nagy mennyiségű papírmunkát, a dokumentáció ne vonja el a szakmai munkától az erőforrásokat. A visszajelzések során kérés volt, hogy a változások ne eredményezzenek alapvetően új dokumentációs rendszert, ne kelljen az eddig megszokottaktól jelentősen eltérő rendszert újra megtanulni. Az alapvető adatokat ne ismételgessük minden nyomtatványon, nevezzünk meg olyan azonosító adatokat (pl. név + nyilvántartási szám), melyeket egységesen mindenhol használunk. Számos vélemény érkezett arról, hogy a kliensek aláírási kötelezettségét radikálisan csökkenteni kell valamilyen módon! Az aláírás sok esetben problémás a környezeti feltételek miatt (pl. időjárás), a klienseknek felesleges terhet jelent, egyes esetekben kifejezetten megalázó lehet, ugyanakkor a szakmai munkát semmilyen módon nem segíti elő. A dokumentációval kapcsolatban felmerült nehézségek, kérdések döntő többsége a háttérben meghúzódó jogi, illetve szakmai jellegű szabályozási problémákra vezethető vissza. Ennek megfelelően a dokumentumok formai és tartalmi javítása csak a szabályozási háttér korrekciója mellett jelentenek segítséget a szolgáltatásoknak. Legfontosabb tételek: o A dokumentáció ne legyen kettős szabályozás alatt! Vagy a jogszabály, vagy a finanszírozási szerződés melléklete szabályozzon, de ne a kettő együtt. 2
o A dokumentumok (illetve annak kitöltési útmutatói) ne tartalmazzanak rejtett rendelkezéseket a dokumentált folyamatra vonatkozóan (pl. osztott km-ek elszámolási szabályai a szállítási elszámoló adatlapban, térítési díj számítás és a Kérelem C nyomtatványa, stb.)! A dokumentum feladata az adatrögzítés, nem pedig a folyamat szabályozása (ilyen értelemben a megállapodás sem önálló szabályzó dokumentum, a hatályos jogszabályok és a belső szabályzatok rendelkezéseit rögzíti)! o A dokumentumok alapjául szolgáló fogalmakat tisztázni kell (pl. a jogosultság vs. szociális rászorultság). Gyakori probléma a különböző ellenőrzések során, hogy a dokumentumok kitöltésével kapcsolatban olyan elvárások jeletek meg, melyek írott formában sem jogszabályban, sem a finanszírozási szerződéshez kapcsolódó mellékletekben nem jelentek meg. A dokumentáció kialakítása során emiatt megfelelő kitöltési útmutató elkészítése is indokolt! A kitöltési útmutató ne a dokumentumba ágyazva jelenjen meg, hanem attól elkülönítve, jól látható helyen, szükség esetén jogszabályi hivatkozásokkal.
KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT DOKUMENTUMOK Az érkezett vélemények alapján az alábbi csoportosítás érdemes a módosítások során kiindulási alapnak tekinteni: KÖTELEZŐEN VEZETENDŐ DOKUMENTÁCIÓ
Kérelem o „A” Adatlap (kiegészítve az alapszolgáltatásokról tett nyilatkozattal) o „C” Jövedelemigazolás („C 1”, „C 2”, illetve teljes térítési díj fizetését vállaló nyilatkozat „C3”) Nyilatkozat a szociális rászorultság megállapításáról Megállapodás Nyilvántartás a támogató szolgáltatásban részesülő személyekről Egyéni gondozási terv (integrált állapotfelméréssel, előgondozással) Gondozási napló Szállítási elszámoló adatlap Havi összesítő adatlap (egységes szerkezetben) o Személyi segítés o Személyszállítás Havi nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról AJÁNLOTTAN VEZETENDŐ NYOMTATVÁNYOK KÖRE
Értesítés Információszolgáltatási napló Szállítási adatfelvételi lap Diszpécsernapló Szükséglet és állapotfelmérő adatlap VAGY egyszerűsített előgondozás Igazolás kísérés szükségességéről
3
KÉRELEM „A” Adatlap Érkezett olyan vélemény, mely szerint a Kérelemnek tartalmaznia kellene valamilyen formában az igénybevételi folyamatról szóló tájékoztatást. Ezt egy előlap formájában különösebb nehézség nélkül megoldható, az „A” lap szerkezetébe integráltan történő megvalósítás kétséges. A dokumentáció csökkentése érdekében felmerült az ötlet, hogy már a Kérelem keretein belül nyilatkoztassuk a kérelmezőt az igénybe vett alapszolgáltatásokról. Ez biztosítaná a jogszabály által előírt nyilatkozat-tételi kötelezettség teljesülését és csökkentené az önálló nyilatkozat okozta adminisztrációs terhet, ugyanakkor a kérelem lapjába különösebb probléma nélkül ez beépíthető lenne. Megvalósítását megfontolandónak tartjuk. „B” Orvosi lap A Kérelem „B” lapja a beérkezett vélemények egyhangú többsége alapján kötelezően vezetendő dokumentumok köréből (illetve a jogszabályban rögzített kérelem nyomtatványból) törlésre javasolt. A szolgáltatás igénybevételét a háziorvos véleménye nem alapozza meg, az adatlapon szereplő adatok az ellátásban gyakorlatilag nem nyújtanak segítséget. A háziorvosok által kitöltött nyomtatványok döntő többsége nehezen feldolgozható információkat tartalmaz, viszont kitöltésük késlelteti a megállapodás megkötését, ezen keresztül a szolgáltatáshoz való hozzájutást. Egyéb javaslatok: A jelenleg alkalmazott „B” lapon fel kell tüntetni az ellátott azonosító adatait. A fogyatékosság típusok közé kerüljön fel az „autista” és az „egyéb” kategória. Az a nyilatkozat, melyen a kérelmező hozzájárul az egészségügyi adatokhoz való hozzáféréshez és a szolgálat munkatárásnak a háziorvosnál megbízottként való eljáráshoz, szerepeljen a „B” lapon. Ezzel egy újabb dokumentummal csökken a kitöltendő papírmennyiség. A háziorvos számára is egyszerűbb a dolog, mert a nyilatkozat és a kitöltendő nyomtatvány egy lapon elhelyezhető. Az önellátásra való képesség részbe kerüljön fel az „önellátásra nem képes” kategória. „C” Jövedelem igazolás A „C” nyomtatvány esetében a térítési díjakra vonatkozó szabályozás változásainak megfelelő módosításokra van szükség (sajnos ezek egyelőre ismeretlenek, így a nyomtatvány későbbi módosítása nem kerülhető el). Fontos, hogy ne szerepeljenek olyan jövedelmek az adatlapon, melyeket a térítési díj számítása során nem használunk fel! A felesleges adatok a téves számítás valószínűségét növelik! A „C” nyomtatvány tartalmazza a szolgálatvezető által elvégzett jövedelem-összesítést és a térítési díj, illetve a fizetési limit számítását. Ez az ellenőrzések során egyértelmű és áttekinthető, pontosan nyomon követhető helyzetet eredményez. Jövedelemnyilatkozatot csak azoktól kérjünk, akik fizetnek térítési díjat – ahol a szolgáltatást térítésmentesen nyújtják, ott ne kelljen nyilatkozni (felesleges és jogszerűtlen adatkezelés). A jövedelemnyilatkozat legyen egyértelműen azonosítható, különösen akkor, ha valaki az ellátott helyett nyilatkozik (kiskorúak, gondnokság alatt állók). Legyen feltüntetve az igénybevevő és az is, hogy ki nyilatkozik, milyen jogosultság/kötelezettség alapján (törvényes képviselő, térítési díjat vállaló, stb.).
4
A jelenlegi szabályozásban a térítési díj fizetője különbözhet az ellátottól vagy törvényes képviselőjétől. Ezt a „C” nyomtatványon valamilyen formában jelezni kellene („C 3” – Nyilatkozat a teljes összegű térítési díj megfizetéséről – ajánlott dokumentumként javasolt). Ez a dokumentum lehetne akkor kitöltendő, amikor a kliens nem akar a jövedelméről nyilatkozni, mert ez az eset lényegében azonosnak tekinthető a teljes összegű térítési díj megfizetésével.
EGYSZERŰSÍTETT ELŐGONDOZÁS Több visszajelzés érkezett arra nézve, hogy a jelenlegi egyszerűsített előgondozási lap nem alkalmas funkciójának betöltésére. A kapott javaslatokat két tételben lehet összefoglalni: Az előgondozás tartalmában legyen részletesebb, informatívabb. Az előgondozás legyen része az egyéni gondozási terv elkészítésének. Javasolható, hogy az előgondozás jogszabályban rögzített nyomtatványa ne legyen kötelező. További javaslatok: Mérlegelendő, hogy a szabályozásban a jelenlegi előgondozási lap legyen a minimum-követelmény, de ha valaki ennél részletesebb előgondozást végez, akkor legalább az egyszerűsített előgondozás lapját ne kelljen elkészítenie, mert felesleges többlet adminisztrációt eredményez. Ráadásul a jelenlegi gondozási terv első lapja lényegében egy új előgondozást igényel, ami szintén felesleges és kerülendő. Az előgondozás és a gondozási terv összekapcsolása szintén megfontolandó, ugyanis az elkészítés az ellátottak azonos körére kötelező (személyi segítést igénybevevők) és hangsúlyozni kell, hogy lényegében egyetlen folyamatról van szó. Olyan ötlet is felmerült, miszerint az előgondozást nem űrlap kitöltésével, hanem szöveges formában, az esetleírás szabályainak megfelelően kellene elvégezni. Ez esetben egy elvi vázlatot kell elkészíteni, a kitöltés az előgondozást végző megítélésétől függően hangsúlyozza az egyes területeken fennálló problémákat, célokat, feladatokat és gondozási tevékenységeket (egy ilyen vázlaton dolgozunk, éppen a gyakorlati „tesztelésen” megy át).
NYILATKOZAT SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGRÓL A dokumentációval kapcsolatos véleményezésben is megjelent az a már korábban, több fórumon megjelenő igény, hogy a végleges állapotú személyeknél a szociális rászorultság is véglegesen, határozatlan időre legyen megállapítható. Többen hiányolják a szociális rászorultság hiányát megállapító nyilatkozatot. Ezt legalább ajánlott dokumentumként érdemes a dokumentációba beilleszteni. Néhány kolléga felvetette, hogy maga a szociális rászorultságról szóló nyilatkozat is felesleges. A szociális rászorultságot igazoló dokumentum benyújtása önmagában is elegendő, erről felesleges egy olyan dokumentumot kiállítani, melynek tartalmával mind a szolgáltató, mind a kérelmező tisztában van (miszerint az ellátás folyósítása fennáll). Ezzel együtt a szociális rászorultság ténye, annak felülvizsgálata, a dokumentumok benyújtására szóló kötelezettség szerepel a megállapodásban is, tehát ez ismét párhuzamos adatkezelést eredményez.
5
ÉRTESÍTÉS Az értesítésnek nem csak mint nyomtatványnak, hanem mint kötelezettségnek sincs sok értelme, ugyanis a legtöbb szolgálat az elbírálás után egyből a megállapodás aláírásával folytatja (mely lényegében tartalmazza az értesítés elemeit) és ekkor már a szolgáltatás kezdő időpontját is meghatározzák. Legkésőbb ekkor hivatalosan is megtörténik a szolgáltatás igénybevételeinek feltételeiről szóló tájékoztatás, ezt külön dokumentálni értelmetlen. Az írásos értesítési kötelezettség érvényben maradása esetén ajánlott dokumentumként a korábbi formanyomtatvány alkalmazása lenne javasolható. A térítési díjról szóló értesítést többen feleslegesnek tartják, ugyanis annak összege szerepel a megállapodásban is.
MEGÁLLAPODÁS A megállapodás esetében a jogszabályi háttér módosítása elengedhetetlenül szükséges lenne. A jelenlegi Szt. nagyon kevés tartalmi elemet tesz kötelezővé, több területen komoly jogi kétségek merülnek fel (pl. jogviszony megszüntetése). Tisztázandó a megállapodás mellékleteinek köre is. A legtöbb hozzászóló szerint a Megállapodás legyen kötelezően vezetendő dokumentum. A jelenlegi érvényes kötelező tartalom mind a szolgálatok, mind az ellátottak számára nagyobb biztonságot eredményezett, megtartását a szolgálat döntő többsége egyértelműen támogatja. A hozzászólások alapján a részletesen kidolgozott, szabályozott megállapodás szükséges. A vélemények alapján a megszűntetés esetei közül két eset törlendő: az igénylő a megállapodásban nem rögzített szolgáltatásokat végeztet – ennek nincs értelme, mert a szolgálat ezeket nem végzi el, ha meg igen, akkor a megállapodás megsértése kétoldalú. Ez az eset egyébként is csak akkor lehet hivatkozási alap, ha tételesen meg vannak nevezve a megállapodásban a végzendő tevékenységek. A „szállítás – személyi segítés” esetnél ennek a pontnak nincs értelme. az igénybe vevő elköltözik az ellátási területről - a hatályos szabályozás értelében ennek a tételnek sincs értelme, ugyanis az igénybevétel egyértelműen nem lakó- illetve tartózkodási helyhez kötve. A megszüntetés esetében érdemesebb lenne a Szt. 101. §. (2) b)-ra hivatkozni (házirend megsértése), és az itt felsoroltakat, illetve a szolgáltatás házirendjének egyéb megsértéséből fakadó eseteket külön szabályozni. Egyéb javaslatok, vélemények: A választható szolgáltatások között külön szerepeljen a szállításhoz kapcsolódó kísérés. Kísérés szállítás közben- szerepeljen és válaszható legyen a szolgáltatások közül. Megállapodás mellékleteit tisztázni kellene.
6
NYILVÁNTARTÁS Sok vélemény és javaslat érkezett a nyilvántartás módosítására. A jelenlegi nyomtatványban szinte mindenki módosítana. A javaslatok többségével a gond az, hogy a jelenlegi nyomtatvány 90%-ban az Szt. rendelkezésinek betű szerinti átvételével keletkezett, tehát a jogszabályi környezet változtatása nélkül lényegi módosításra a dokumentumban kevés lehetőség van. Észrevételek: A nyilvántartási lapon nincs feltüntetve a nyilvántartási szám. A tartásra köteles személy esetén hiányoznak egyes természetes személyazonosító adatok (anyja születési család és utóneve). Leánykori név helyett születési név. Tartásra köteles személy (= térítési díjat fizető?) mellett hiányzik a törvényes képviselő – a kettő nem feltétlen azonos személy, de a törvényes képviselő jár el az ellátot helyett, így a nyilvántartásban feltüntetése indokolt lenne. A jövedelmi és térítési díj adatokat feltüntetése (IV. és V. pont)ebben a nyomtatványban felesleges, mert o több szolgáltatás esetén több térítési díj kerül megállapításra (szállítás, segítés, egyéb), ezek a jelenlegi nyomtatványom nem vezethetőek o azokat más dokumentumokban (jövedelem nyilatkozat, értesítés, megállapodás) többszörösen nyilvántartjuk, ráadásul a külön dokumentumok naprakészen tartalmazzák az adatokat o gyakran változó adatok, ezért az alap adatok nyilvántartásában feleslegesek o a folyamatos változás adminisztrációja a jelenlegi nyomtatványban lehetetlen o javasolható lenne valamilyen más típusú, akár önálló térítési díj és jövedelem adatokat tartalmazó nyilvántartás, különösen a VIII. pont adati értelmében (a nyilvántartási kötelezettség teljesül, de nem egy dokumentumban). V. pont – a jövedelemi adatok nem képezik alapját a jogosultság megállapításának. V. pont – a jogosultság a támogató szolgáltatásnál nem meghatározott fogalom. Nem tekinthető azonosnak a szociális rászorultsággal sem. a VIII. pont kitöltésére vonatkozóan semmilyen értelmes útmutatást nem kaptunk az elmúlt időszakban, senki sem tudja, hogy mit és hogyan kell itt vezetni! A jogosultsági feltételek (III.) ilyen jellegű bontása felesleges, a végén az igen/nem rész értelmezhetetlen. A támogató szolgálatnál lényegében a megállapodást tekinthetjük az ellátás alapjának, minden más változat feltüntetése felesleges. Többen hiányolják a szociális rászorultságra vonatkozó adatokat, pl. az ellátás típusát, a fogyatékosság megjelölését. Hiányolják az ellátott cselekvőképességével kapcsolatos információkat. Mint említettem a nyilvántartással kapcsolatos problémák egyik fő oka, hogy a Szt. keretein belül egy általános, minden szociális ellátásra alkalmazható nyilvántartás kerül meghatározásra. rendkívül nehéz olyan adatlapot szerkeszteni
7
EGYÉNI GONDOZÁSI TERV Jelenlegi formájában és tartalmában a segítői tevékenység tervezésére és kontrolljára nem felel meg, ezt is több kolléga jelezte. Egy idézet, mely összefoglalja a probléma lényegét: „Jelenlegi formájában kiválóan alkalmas ápolást, gondozást nyújtó intézmények, illetve rehabilitációs intézmények részére, de a támogató szolgálatok alapvetően nem gondozási tevékenységet végeznek, hanem az önálló életvitel gyakorlásához nyújtanak személyi segítést, ezért az esetek többségében a gondozási terv kitöltése – bár nem lehetetlen – de erőltetett.” Ezen túl a jelenlegi dokumentummal kapcsolatos észrevételek, javaslatok: A gondozási terv része legyen az előgondozás, a szükséglet- és állapotfelmérés. A rovatok sorrendje: (probléma definíció) - célok – feladatok –módszerek – teljesítés ideje – értékelés – ellenőrzés. A szállításhoz kapcsolódó kísérésnél a gondozási tervnek nincs értelmezhető szerepe, kitöltése felesleges. Felmerült olyan változat, hogy a „gondozási lap” helyett a változások a gondozási tervben kerüljenek feltüntetésre (végső soron egy új, módosított gondozási terv készülne, mely egységesen tartalmazná a változás utáni tevékenység-leírást). A dokumentum töltésénél érdemes lenne szabályozni, hogy a valós igénybevétel megkezdésekor kelljen kitölteni. Sok esetben a személyi segítést a szolgáltatás elején megkéri az ellátott, de csak szükség esetén, hosszabb idő múlva történik a tényleges igénybevétel, az ilyen esetekben a gondozási terv csak sablonosan tölthető ki. A dokumentum lényeges módosítása szükséges lenne, de ez alapvető szakmai kérdések feltétele és megválaszolása nélkül nem lehetséges, ezért jelen pillanatban jelentős módosítását nem tartjuk kivitelezhetőnek, ugyanis feleslegesen változtatna olyan irányban, ami szakmailag hosszú távon nem tartható. A referencia intézményi programban dolgozunk a személyi segítés olyan szakmai megközelítésén, ami egy valóban hasznos gondozási terv megalkotásai felé (is) vezet, jelen pillanatban a fentebb kiemelteken túl még nincs egységes, szélesebb körben támogatott dokumentációs javaslatunk a gondozási tervre.
8
GONDOZÁSI NAPLÓ A gondozási naplóval kapcsolatos észrevételek, javaslatok: Az osztott idők elszámolása ebben a formában nem lehetséges. A nem elszámolható egyéb idők feltüntetése zavaró és szükségtelen. Minden, az elszámolandó tevékenységen túli adat feltüntetése felesleges. Nyilvántartási számok feltüntetésének csak azonos nevű ellátottak esetén van értelme. Ez elég ritka dolog, így ez a rovat mellőzhető lenne. Kerekítés szabályainak alkalmazása felülvizsgálandó, különösen szállítás esetén okoz gondot (osztott idők kerekítése). Felmerült szakmai javaslat: az intézménybe való ki- és bekísérést tekintsük a szállításhoz kapcsolódó kísérés részének. Sem szakmailag, sem technikailag, sem adminisztratív szempont szerint nem indokolt a gépjárművön belüli kísérés és a közszolgáltatáshoz való hozzáférést biztosító segítő tevékenység különválasztása. A helyszínen tartó, hosszabb ideig tartó segítő tevékenység természetesen már nem ez a kategória. A gondozási napló alján a dátum rovat értelmetlen.
HAVI ÖSSZESÍTŐ ADATLAP SZEMÉLYI SEGÍTÉS IDEJÉRŐL Észrevételek: Önmagában nehezen használható nyomtatvány (a kincstári ellenőrök egyszerűen nem tudtak mit kezdeni vele), és rengeteg papírmunkát igényel ebben a formában. Felmerül a kérdés, hogy miért csak a személyi segítésről kell ilyet vezetni? Esetlegesen egy olyan nyomtatvány lenne készíthető, mely egyénre lebontva minden elszámolt tevékenységet tartalmaz (szállítás + segítés), ennek bizonyos körülmények között lenne funkciója (lásd a csatolt összesítő dokumentumot). A gondozási tevékenységek személyre bontott esetenkénti felsorolása felesleges. Az esetleges havi összesítést el lehet végezni olyan táblázatos formában, ahol mind az ellátottak, mind a napok feltüntethetőek. (ez egyébként a havi elszámolást könnyebbé és átláthatóbbá tenni a jelenlegi egyedi elszámolás helyett) Ugyanilyen rendszerben a szállítási igénybevétel is könyvelhető lenne, így egységes dokumentációja lenne a két szolgáltatásnak (szintén előnyt jelentene az elszámolás során) Az egységes táblázatok elektronikusan is jól kezelhetőek, ami jelentős időt és energiát takarítana meg. Ez a nyilvántartási típus nagyon hasonlít a MÁK által az ellenőrzések előtt megküldött tanúsítványokra, adatlapokra, vagyis jól összekapcsolható lenne a pénzügyi ellenőrzés követelményyeivel. A segítőnkénti nyilvántartás felesleges, mert a gondozási napló végső soron betölti ezt a szerepet is – erre nem kell külön nyomtatvány.
9
Példa (mellékletként csatolva egy teljes nyomtatvány): Ellátott neve
NYISZ
Autista ill. Támogatásnál halmozottan figyelembe 1. fogy. vehető?
Kis Balázs
23
I
I
Nagy Irén
43
N
I
Összesen
10’
Hónap napjai 2.
3.
4.
90’
100’
20’
220’
90’
110’
110’
330’
20’ 10’
Összesen
110’
100’
SZÁLLÍTÁSI ADATFELVÉTELI LAP Szinte minden véleményező megegyezett abban, hogy a szállítási adatfelvételi lap vezetése indokolatlannak tekinthető, a kötelezően vezetendő dokumentumok köréből törlendő. Nagyobb szállítási tevékenység esetén használhatatlan és naprakész vezetése kivitelezhetetlen, vezetése több szolgálatnál problémát okoz (pl. változások a szállításban), az elszámoláshoz szükségtelen. Komoly gond, hogy jelentős szállítási tevékenység esetén iszonyatos mennyiségű adminisztrációt igényel a vezetése! Ott, ahol a diszpécsernaplót vezetik, teljesen felesleges többlet adminisztrációt eredményez (a diszpécsernaplóban mind a szállítási, mind a segítési igényeket regisztrálják). A kötelező dokumentumok közül feltétlen kiemelendő, ajánlott dokumentumként megtartható. Javasoljuk, hogy a szolgáltatásszervezési kérdéseket a szolgálatok saját hatáskörükben, a helyi szervezeti sajátosságoknak megfelelően kezeljék!
SZÁLLÍTÁSI ELSZÁMOLÓ ADATLAP Észrevételek és javaslatok A visszajelzések alapján ebből a dokumentumból minimálisan két változatot kell a dokumentációba megtartani. Egy a csoportos szállításokra alkalmas osztott km-es adatlap, egy pedig az önálló, egyszemélyes szállítások könyvelésére alkalmas szállítási elszámoló adatlap. Mindkét (korábban közzétett) lap minimális módosításokkal jól alkalmazhatónak bizonyult a visszajelzések alapján. A töredék-kilométerek kerekítése átgondolandó, ugyanis jelentős feladatmutató és térítési díjnövekedést eredményez, illetve a kapott hasznos kilométerek meghaladják a menetlevél adataiból számítható értéket (ez MÁK ellenőrzések esetén problémát fog okozni, erre utaló tapasztalatok az idei évben voltak szép számmal). A kerekítés alkalmazása gépjárművezetőknek is komoly problémákat okoz.
10
SZÁLLÍTÁSI ELSZÁMOLÁS – HAVI ÖSSZESÍRTÉS Észrevételek, javaslatok: A nyomtatvány a dokumentációs rendszeren belül kapjon önálló azonosítót. Nem tekinthető a szállítási elszámoló adatlap részének. A dokumentum funkciója egyébként nem tisztázott, a MÁK ellenőrzéskor nem sok haszna volt, ugyanis ők ellátottanként kíváncsiak a hasznos km értékekre, nem járművenként. Mérlegelendő a dokumentum törlése, ugyanis a negyedéves jelentés, illetve az éves elszámolás adatai is kiszámíthatóak e nyomtatvány nélkül. A gépjárművezető feltüntetése nem feltétlen szükséges, egy járművet ugyanis több gépjárművezető is vezethet. „Szállított fő” helyett „szállítási esetszám”.
HAVI NYILVÁNTARTÁS A TÉNYLEGES FELADATMUTATÓRÓL Az összesítő dokumentumok közül az egyetlen „sikeres” és használható nyomtatvány. Lényegi tartalmi módosítást nem igényel, a kitöltési útmutatója egy kicsit bővíthető, hogy kitöltése egyértelműbb legyen. Javaslat érkezett, hogy erre a lapra viszont érdemes lenne az ellátottak neve mellé nyilvántartási számot is beírni.
INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁSI NAPLÓ A kötelezően vezetendő nyomtatványok közül törlendő, a visszajelzésekben döntő többségében feleslegesnek ítélték a szolgálatvezetők. Az információszolgáltatási kötelezettségnek a szolgálatok eleget tesznek, de ennek adminisztrációja legyen a saját hatáskörbe utalva (bár a visszajelzések többsége egyet ért abban, hogy egy ilyen típusú adminisztráció feleslege, a tájékoztatási kötelezettség teljesülése minden különösebb adminisztráció nélkül megvalósul). Mivel a feladatmutatóba nem számít bele, a részletes adminisztráció önmagában felesleges. Ajánlott dokumentumként megtartható, azzal a megkötéssel, hogy a dátum rovatot be kell illeszteni a nyomtatványba.
DISZPÉCSERNAPLÓ Az ajánlott dokumentumok között méltatlanul elhanyagolt nyomtatvány, bár elég sokan alkalmazzák. Ajánlottként mindenképpen megtartandó, főleg, mert a szállítási adatfelvételi lap funkcióját is ellátja, de nem csak a szállítási, hanem a személyi segítési igényeket is kezeli egységesen.
TÉRÍTÉSI DÍJNYILVÁNTARTÁS A térítési díj nyilvántartása jogszabályi kötelezettség (lsd nyilvántartás), de formai és tartalmi elemei tisztázatlanok. Több szolgálat vezet külön térítési díjnyilvántartást. Legalább egy idősoros (havi bontású) és egy személyre lebontott nyilvántartási lapot ajánlottként érdemes a dokumentációs körbe elhelyezni 11
EGYÉB DOKUMENTÁCIÓS JAVASLATOK Szükséglet és állapotfelmérő lap A jelenleg ajánlásként a dokumentációban szereplő „Szükséglet- és állapotfelmérő adatalap” alkalmazásáról sok visszajelzés érkezett. Sokan úgy vélik, hogy az egyszerűsített előgondozást maradéktalanul kiváltva a gondozási terv elkészítésében fontos előkészítő szerepet játszhatna. Ugyanakkor a visszajelzések alapján a jövőben a dokumentum tartalmát felül kell vizsgálni, ugyanis a jelenlegi szakmai követelményekhez képest már elavultnak tekinthető:nem teljesen arányosan mér fel területeket, néhol túl sok, néhol túl kevés adatot tartalmaz és az elmúlt évek szakmai változásit nem követte tartalmában. A jövőben egy olyan nyomtatványban kell gondolkodni, mely néhány oldalon felméri a legfontosabb funkciókat és alkalmas arra, hogy ezt a gondozási tervidőszakos felülvizsgálatakor is el tudjuk végezni, íg az összehasonlításhoz objektív alapot adjon. Nyilatkozat alapszolgáltatás igénybe vételéről Javasolt egy olyan nyomtatvány, ajánlott dokumentumként történő beillesztése, mely mintát ad az alapszolgáltatások igénybevételéről tett nyilatkozathoz. Érdemes ezt abban az esetben is kidolgozni, ha a Kérelembe beépítésre kerül, ugyanis lényegében a két változat tartalmának meg kell egyeznie.
Éves összesítés – javasolt dokumentum Javaslatként felmerült, hogy a havi összesítésekhez hasonlóan éves szinten is készüljön összesítő adatlap a személyi segítésről és személyszállításról. Úgy véljük azonban, hogy ezt az adatlapot a havi jelentések alapján a szolgálatok maguk is el tudják készíteni, új dokumentum kidolgozása nem szükséges. Értesítés Több felevetés érkezett, mi szerint megoldást kellene találni arra a problémára, hogy milyen formában történjen az alapvető, szolgáltatást érintő körülményekről az értesítés. A fő probléma az, hogy az értesítés mellett a legtöbb esetben (pl. térítési díj változása) megállapodás módosításra is szükség van, Kérdés, hogy ez esetben van-e értelme értesítést küldeni vagy egyből lehet megállapodást módosítani. Igazolás kísérés szükségességéről Kérés érkezett arra, hogy ajánlott dokumentumként kerüljön be a dokumentációs rendszerbe a neurológus, pszichiáter által kiállított, kísérés szükségességét igazoló nyomtatvány. Többen jelezték, hogy felülvizsgálandó, hogy ne csak-e két szakorvos, hanem fogyatékossági típusonként illetékes szakorvos is állíthasson ki így papírt, így a súlyos mozgáskorlátozottak és látássérültek is elszámolható módon megkaphassák a személyi segítés ezen formáját.
Kecskemét, 2010. október 26.
Meleg Sándor
12