K

SARKAD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

SARKAD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek 2015. augusztus

Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

Készítette: ITS DA Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)

Sarkad város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Dócsné Balogh Zsuzsanna

Régiós koordinátor

Tendli Krisztina Csupor Viktória

Megyei koordinátor

Tendli Krisztina

Felelős tervező

Torma Gyöngyi (TT/1, É, SZTT 04-0135)

Településtervező


Műemlékvédelmi szakértő


Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Király-Salgó Borbála (TK 01-5228) Torma Gyöngyi

Településtervezési közlekedési szakági szakértő

Dávid Gábor (Tkö 13-9485) Siposs Árpád

Településtervezési vízközmű szakági tervező

Erdész Béla (TV 04-0023, 04-0070) Tárnok Barbara

Településtervezési energiaközmű szakági tervező

Horváth Lajos (TE 16-0176)

Környezetvédelmi szakértő

Erdész Béla Tárnok Barbara

Gazdaságfejlesztési szakértő

Palicska János Halász Levente

Társadalompolitikai szakértő

Halász Levente

Antiszegregációs szakértő

Bernáth Péter

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Sarkad Város Önkormányzata

ITS DA Konzorcium

3


4

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 10 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ................................................................................................... 14 1.1

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................................................................................................................. 14 1.1.1 A település térségi szerepe .................................................................................................. 14 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése ................................. 16 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ............................. 17 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............ 17 1.2.2 Kapcsolódás Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához ............... 19 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás ........................ 20 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .......................................... 21 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) .............................................................................. 21 1.3.2 Békés Megye Területrendezési Terve (BMTT) .................................................................... 23 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK SARKAD TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI .................................................................................................................. 24 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK.............................................................................. 25 1.5.1 A hatályos Településfejlesztési Koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai ..................................................................................................................................... 25 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 27 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK .................................................................................. 27 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 27 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei ................................ 31 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA .......................................................................................................... 32 1.7.1 A népesség főbb jellemzői ................................................................................................... 32 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ............................................. 39 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA..................................................................................... 42 1.8.1 Humán közszolgáltatások .................................................................................................... 42 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 50 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA............................................................................................................ 51 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................................. 51 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői .................................................................... 53 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések ....................................................................................................................................... 55 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ....................................................... 58 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)............................................................................. 59 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE . 60 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 60 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere .................... 62 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................... 62 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika ...................................................................................................... 63 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás ........................................................................................ 63 1.10.6 Intézményfenntartás ........................................................................................................ 64 1.10.7 Energiagazdálkodás ........................................................................................................ 65 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................ 66 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................................. 67 1.12.1 Természeti adottságok .................................................................................................... 67 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................................... 69 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek ...................................................... 71 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése .......................................................... 76 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ......................................................................................... 77 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ......................................................................... 77 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái................................................................. 78 1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ............................................................................................ 78 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata ...................................................................................... 78

ITS DA Konzorcium


5

1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata............................................................................................... 83 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter .................................................................................... 84 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése.................................................. 84 1.14.5 Az építmények vizsgálata ................................................................................................ 84 1.14.6 Az épített környezet értékei ............................................................................................. 86 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái (nem fontossági sorrend) ........................... 88 1.15 KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................. 88 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok .................................................................................. 88 1.15.2 Közúti közlekedés............................................................................................................ 91 1.15.3 Parkolás........................................................................................................................... 94 1.15.4 Áruszállítás ...................................................................................................................... 95 1.15.5 Közösségi közlekedés ..................................................................................................... 95 1.15.6 Kerékpáros közlekedés ................................................................................................... 97 1.15.7 Gyalogos közlekedés ...................................................................................................... 98 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások......................................................... 98 1.16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG.......................................................................... 99 1.16.1 Víziközművek .................................................................................................................. 99 1.16.2 Energia .......................................................................................................................... 103 1.16.3 Elektronikus hírközlés.................................................................................................... 105 1.17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM ............................................................................ 106 1.17.1 Talaj ............................................................................................................................... 106 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek ........................................................................................ 107 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme ......................................................................................... 110 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés ................................................................................................... 111 1.17.5 Sugárzás védelem ......................................................................................................... 111 1.17.6 Hulladékkezelés ............................................................................................................ 113 1.17.7 Vizuális környezetterhelés ............................................................................................. 115 1.17.8 Árvízvédelem ................................................................................................................. 115 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ..................................................... 116 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM ............................................................................................................. 117 1.18.1 Építésföldtani korlátok ................................................................................................... 117 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség ............................................................................................ 118 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők .............................................................................. 121 1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY ............................................................................................... 121 1.20 VÁROSI KLÍMA ........................................................................................................................... 122 2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................. 123 2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE ........................................ 123 Demográfiai viszonyok ...................................................................................................................... 123 Települési közösség ......................................................................................................................... 123 Intézményrendszer és városüzemeltetés ......................................................................................... 123 Gazdaság.......................................................................................................................................... 124 Az Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodása ..................................................................... 124 Táji és természeti adottságok ........................................................................................................... 125 Zöldfelületek...................................................................................................................................... 125 Épített környezet ............................................................................................................................... 125 Közlekedés ....................................................................................................................................... 126 Közművek, energiaellátás, hírközlés ................................................................................................ 126 Környezetvédelem, energiahatékonyság .......................................................................................... 127 2.2 BÉKÉS MEGYE 6000-14000 FŐS LAKÓNÉPESSÉGGEL RENDELKEZŐ VÁROSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 129

3

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .............................................................................................. 133 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................ 133 3.1.1 A folyamatok értékelése ..................................................................................................... 133 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés ............................................................................................................. 134 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei .............. 141

ITS DA Konzorcium


6

3.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ............................................................................................ 142 3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ............................................................ 144 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása ....................................................................................................................................... 144 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ............................................................................................................................... 152 4

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 159 1. MELLÉKLET: SARKAD VÁROSBAN MEGVALÓSULT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ................................... 160 2. MELLÉKLET: FOTÓK .............................................................................................................................. 168

ITS DA Konzorcium


7

Táblázatjegyzék 1. táblázat: A sarkadi járás települései 2015 ................................................................................ 16 2. táblázat: Békés megye jövőképe, fejlesztésének átfogó és stratégiai céljai,ill. prioritásai........ 19 3. táblázat: Békés megye stratégiai céljainak lebontása .............................................................. 20 4. táblázat: Fejlesztési, településrendezési döntés; területfelhasználás a szomszédos településeken ............................................................................................................................... 25 5. táblázat: Sarkad város népességszám változása (1990, 2001, 2011) ..................................... 32 6. táblázat: Sarkad város népmozgalmi adatai (2001-2011) ........................................................ 33 7. táblázat: Önkormányzat által nyújtott szociális típusú segélyek (2010, 2012) (fő) ................... 38 8. táblázat: Háztartások, családok életkörülményei (2011) .......................................................... 39 9. táblázat: A 15 legfontosabb civil szervezet jellemzői................................................................ 41 10. táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013/2014 tanév) ... 43 11. táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014 tanév) ...... 44 12. táblázat: Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév) ................... 45 13. táblázat: Egészségügyi ellátást biztosító ellátóhelyek főbb jellemzői ..................................... 47 14. táblázat: Szociális ellátást biztosító intézmények főbb jellemzői ............................................ 48 15. táblázat: A város közművelődési és sport infrastruktúrájának jellemzői (aktuális állapot) – nem csak önkormányzati ..................................................................................................................... 50 16. táblázat: Sarkad működő vállalkozásainak száma alkalmazotti létszám tekintetében ........... 51 17. táblázat: A város és megye vállalkozásainak megoszlása gazdasági ágak szerint (2011) .... 52 18. táblázat: A város legfontosabb vállalkozásai (Top 10). .......................................................... 57 19. táblázat: Az Önkormányzati költségvetés bevételi tételeinek alakulása (2007-2012) 1000 Ft 60 20. táblázat: Az Önkormányzati költségvetés kiadási tételeinek alakulása (2008-2011) 1000 Ft 60 21. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása (2005-2014) (ezer Ft) .................................... 61 22. táblázat: Az Önkormányzat által fenntartott és/vagy működtetett intézmények ..................... 64 23. táblázat: Önkormányzat által működtetett intézmények kiadásai (2012) (1000 Ft) ................ 64 24. táblázat: Önkormányzat által működtetett intézmények bevételei (2012) (1000 Ft) ............... 65 25. táblázat Energetikai fejlesztések (KEOP-5.3.0/B/09-2010-0107 projekt keretében) .............. 65 26. táblázat: A település területén potenciálisan előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípusok ..................................................................................................................................................... 74 27. táblázat: Sarkad intézményei ................................................................................................. 82 28. táblázat: Alulhasznosított barnamezős területek .................................................................... 83 29. táblázat: Sarkad Ingatlanvagyon-Kataszer............................................................................. 84 30. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) ............. 88 31. táblázat: A szolgáltatott ivóvíz minősége Sarkadon, 2014 ................................................... 100 32. táblázat: megújuló energia-hasznosítással kombinált – energetikai korszerűsítések .......... 104 33. táblázat: a közvilágítás jellemző adatai ................................................................................ 104 34. táblázat: zajterhelési határértékek........................................................................................ 111 35. táblázat A Fekete-Körös jellemzői Sarkadnál ....................................................................... 116 36. táblázat: Vizsgált tényezők kölcsönhatásai .......................................................................... 128 37. táblázat: HDI index értéke az országos átlag százalékában (országos átlag=100%) .......... 131 38. táblázat: SWOT analízis erősségek, gyengeségek .............................................................. 134 39. táblázat: SWOT analízis lehetőségek, veszélyek ................................................................. 137 40. táblázat: Sarkad városrészeinek lehatárolása ...................................................................... 144 41. táblázat: Városrészi SWOT elemzés Északi Városrész ....................................................... 147 42. táblázat: Városrészi SWOT elemzés, Óváros ...................................................................... 149 43. táblázat: Városrészi SWOT elemzés, Telek ......................................................................... 150 44. táblázat: Városrészi SWOT elemzés, Ipari Park .................................................................. 151 45. táblázat: Városrészi SWOT elemzés, Külterület................................................................... 151 46. táblázat Az alacsony státuszú lakosság elhelyezkedése városrészi bontásban .................. 153 47. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015 ........................... 160 ITS DA Konzorcium


8

Ábrajegyzék 1. ábra: Sarkad város népességszám változása (1990-2014) ..................................................... 33 2. ábra: Sarkad város népességének korszerkezete (2001) ........................................................ 34 3. ábra: Sarkad város népességének korszerkezete (2011) ........................................................ 34 4. ábra: Sarkad város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) ................................................................................................ 35 5. ábra: Sarkad város foglalkoztatottainak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint .............. 36 6. ábra: Sarkad város foglalkoztatottainak megoszlása foglalkoztatási főcsoportok alapján ....... 36 7. ábra: Sarkad város foglalkoztatottainak megoszlása korcsoportok szerint .............................. 37 8. ábra: Sarkad város foglalkoztatottainak megoszlása iskolai végzettség tekintetében ............. 37 9. ábra: Sarkad közoktatási intézményeinek tanulói létszámváltozása (2001-2013) ................... 46 10. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték alakulása (1000 Ft) ....................................... 53 11. ábra: A város, a megye és az ország iparűzési adó bevételei (2001-2011) ........................... 56 12. ábra Sarkad város lakásállománya építési idő szerint ........................................................... 59 13. ábra: Külterület és belterület megoszlása Sarkadon 2015. .................................................... 80 14. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása ............................................................................ 89 15. ábra: Motorizáció alakulása.................................................................................................... 94 16. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának (db) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva ............................................................................ 100 17. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (kék) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva .................................. 101 18. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva ......................................................................................... 105 19. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya .............................................. 114 20. ábra: Békés megye vizsgált városainak lakónépesség-változása (1990; 2011) .................. 129 21. ábra: Békés megye vizsgált városainak népessége a legmagasabb iskolai végzettség tekintetében (2011) .................................................................................................................... 130 22. ábra: Békés megye vizsgált városainak népessége foglalkoztatási státusza (2011) ........... 130 23. ábra: Békés megye vizsgált városi lakásállományának komfortossága (2011).................... 131 24. ábra településrészek lehatárolása........................................................................................ 144 25. ábra Sarkad városrészeinek népességszám szerinti megoszlása ....................................... 145 26. ábra Sarkad városrészeinek korszerkezete ......................................................................... 145 27. ábra: Általános Iskola (Gyulai út) ......................................................................................... 168 28. ábra: Általános Iskola (Kossuth Lajos utca) ......................................................................... 168 29. ábra: Rendezvénytér (Kossuth Lajos utca – Templom tér sarok) ........................................ 169 30. ábra: Református templom ................................................................................................... 169 31. ábra: Katolikus templom ....................................................................................................... 170 32. ábra: Éden-tó ....................................................................................................................... 170 33. ábra: Bartók Béla Művelődési Központ ................................................................................ 171 34. ábra: Almásy-kastély ............................................................................................................ 171 35. ábra: Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola........................................... 172 36. ábra: Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola, Kollégium .......................... 172 37. ábra: Volt DÉMÁSZ épülete ................................................................................................. 173 38. ábra: Ipari Park..................................................................................................................... 173 39. ábra: Sarkad központi vasútállomás .................................................................................... 174 40. ábra: Sarkad Cukorgyár vasúti megálló ............................................................................... 174 41. ábra: Központi autóbuszmegálló .......................................................................................... 175

ITS DA Konzorcium


9

Térképjegyzék 1. térkép: Sarkad és térsége elhelyezkedése Magyarország dél-keleti határa mellett ................. 14 2. térkép: Sarkad város belterületi térképe és közvetlen külterületi környezete jelenleg .............. 15 3. térkép: Magyarország funkcionális térségei ............................................................................. 18 4. térkép: Magyarország vidéki térségei....................................................................................... 18 5. térkép: Az ország szerkezeti tervének Sarkadot érintő részlete ............................................... 22 6. térkép: Sarkad térszerkezeti terve............................................................................................ 24 7. térkép: Sarkad város Településszerkezeti terve – igazgatási terület ....................................... 29 8. térkép: Településszerkezeti terv kivonat .................................................................................. 30 9. térkép: A Sarkadi Ipari Park elhelyezkedése ............................................................................ 54 10. térkép: Sarkad város közlekedés földrajzi elhelyezkedése a stratégiai hálózatok és csomópontok feltüntetésével ........................................................................................................ 58 11. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből .................................................. 67 12. térkép: Település és környékének térképe 1806-1869 között ................................................ 70 13. térkép: Sarkad és környékének tájhasználati térképe ............................................................ 71 14. térkép: Országos jelentőségű tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete Sarkad környezetében .................................................................................................... 72 15. térkép: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete ............................. 72 16. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei ................................................. 74 17. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei ............................................... 75 18. térkép: Alulhasznosított barnamezős területek ...................................................................... 83 19. térkép: Sarkad környezetének országos jelentőségű főútjai .................................................. 89 20. térkép: Sarkad városi közúthálózata ...................................................................................... 91 21. térkép: Sarkad főbb útjainak forgalmi terhelése ..................................................................... 92 22. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek ...................................................... 93 23. térkép:Közösségi közlekedési megállóhelyek ........................................................................ 95 24. térkép: Település és környékének talajtérképe .................................................................... 107 25. térkép: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe .......................................... 109 26. térkép: SÓZ és ÉÓZ határok hazánkban és a környező országokban ................................ 113 27. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják.............. 117 28. térkép: Vízrajzi veszélyeztetettség ....................................................................................... 118 29. térkép: Alacsony valószínűségű árvízveszélyes területek.................................................... 119 30. térkép: Közepes valószínűségű árvízveszélyes területek .................................................... 119 31. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe (1. belvízzeI nem, vagy alig veszélyeztetett terület, 2. belvízzeI mérsékelten veszélyeztetett terület, 3. belvízzeI közepesen veszélyeztetett terület, 4. belvízzeI erősen veszélyeztetett terület)............................................ 120 32. térkép: Sarkad értéktérképe ................................................................................................. 142 33. térkép: Sarkad problématérképe .......................................................................................... 143 34. térkép: Északi városrész térképe ......................................................................................... 146 35. térkép: Óváros térképe ......................................................................................................... 147 36. térkép: Telek városrész térképe ........................................................................................... 149 37. térkép: Az Ipari Park térképe ................................................................................................ 150 38. térkép: Szegregátumok és veszélyeztetett területeket Sarkadon a 2011. évi népszámláláskor ................................................................................................................................................... 153 39. térkép: 1. számú szegregátum térképe 2011. évi népszámláláskor ..................................... 155 40. térkép: a 2. számú szegregátum térképe. a 2011. évi népszámláláskor.............................. 156 41. térkép: a 3. számú terület térképe. a 2011. évi népszámláláskor ........................................ 157 42. térkép: a 4. számú terület térképe. a 2011. évi népszámláláskor ........................................ 158

ITS DA Konzorcium


10

Bevezetés Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Előzmények

Sarkad Városa 2008-ben dolgozta ki és képviselő-testületi határozattal fogadta el első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Ezt módosították 2010-ben, és ez az, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető.

Stratégia felülvizsgálat indokai

A Stratégia kidolgozása óta eltelt 5 évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszik annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a 20142020-as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 1/2014 (I.3) OGy. határozattal (a továbbiakban: OFTK) történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népességmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését.

ITS DA Konzorcium


11

A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2014. szeptember), amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a „Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása ” című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. Az ITS helye a tervezési rendszerben

A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze.

ITS DA Konzorcium


Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok

12

A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott „Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020” c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat, valamint a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célrendszerének felülvizsgálata előzi meg. Jelen dokumentum, a Megalapozó vizsgálati munkarészeket tartalmazza a jogszabályi előírások szerinti tartalommal. A megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégiaalkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A jogszabály által megengedett tartalmi összevonás – és részbeni átcsoportosítást – lehetőségével a dokumentum készítése során éltek a tervezők. Ezek alapvetően a település sajátosságainak jobb kiemelése érdekében történtek, ill. a rövid határidő miatt – pl.: 1.14.3 és 5 fejezetek – vált szükségessé. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára.

ITS DA Konzorcium


13

A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek a Sarkad város önkormányzatának információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégiaalkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és a megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi koncepciókra és programokra, így a 2015-2019 közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoportülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó „soft” információkra.

ITS DA Konzorcium


14

1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban 1.1.1 A település térségi szerepe 1. térkép: Sarkad és térsége elhelyezkedése Magyarország dél-keleti határa mellett

Forrás: terkepcentrum.hu

Sarkad város a Dél-alföldi régióban, Békés megye keleti szélén található. A régió az ország legritkább településhálózatával rendelkezik, 54 városával ugyanakkor a Dél-Alföld az ÉszakAlföldet követően a legvárosiasabb régiója az országnak. Sarkad népességszámát tekintve a 10 ezer főt meghaladó népességű kisvárosi kategóriába tartozik, amely a harmadik legnagyobb kategória megyén belül. A központi funkciók mintegy fele (a 25-ből valamivel több mint 10) található meg a városban. Itt a járási központi szerepkörök teljes körű betöltésének akadályát jelenthetik a hiányzó központi funkciók.

ITS DA Konzorcium


15

2. térkép: Sarkad város belterületi térképe és közvetlen külterületi környezete jelenleg

Forrás: HISZI map

Nemzetközi kapcsolatok

Sarkad részben történeti adottságai, részben jelenlegi elhelyezkedése – a Román országhatár a város közelében húzódik – miatt aktív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik elsősorban Románia irányába. Testvérvárosi kapcsolatot épített ki elsőként a határ túloldalán levő Nagyszalontával, a Bukarest közelében levő Snagovval és a székelyföldi Baróttal. Testvérváros még a németországi Niestetal település is. A legaktívabb az együttműködés Nagyszalontával, annak közelsége és hasonló történelmi gyökerei miatt.

Regionális szerepkör

Sarkad városában regionális jelentőségű létesítmény nincs, az egykori Cukorgyár megszűntével alakult ki ez a helyzet.

A település megyei és térségi szerepköre

Elmondható, hogy Sarkad nem rendelkezik olyan szerepkörökkel, amely az egész megye irányába vonzerőt jelentene vagy kizárólagosan itt lenne elérhető. Továbbá a járásszékhely szerepkörhöz kapcsolódó funkciók sincsenek meg maradéktalanul, így a járás egésze és Sarkad lakossága számára is jelentős vonzerővel rendelkezik elsősorban Gyula és Békéscsaba.

ITS DA Konzorcium


16

1. táblázat: A sarkadi járás települései 2015 Település Sarkad

Jogállás

Terület (ha)

Népesség (fő)

város

125.570

10.009

Sarkadkeresztúr

község

35.300

1.544

Okány

község

70.620

2.571

Zsadány

község

65.840

1.749

Biharugra

község

52.840

948

Körösnagyharsány

község

19.910

538

Mezőgyán

község

59.860

1.090

Geszt

község

51.390

821

Kötegyán

község

42.950

1.473

Méhkerék

község

25.850

2.083

Újszalonta

község

20.830

100

Forrás: KSH (2011 adatok), jaras.info.hu, wikipedia.com

A sarkadi járásba tartozó települések megegyeznek a sarkadi kistérségbe tartozó településekkel. A járás lakosságának 43,65%-át a Sarkad népessége adja, ami megegyezik a járás urbanizációs indexével, vagyis a járáson belül a városi lakosság aránya 43,65%. Ez a megyén belül is igen alacsony arány, amely a járás települési összetételéből következik. A város járásközpont státuszából adódóan igazgatási, oktatási, egészségügyi, gazdasági központi szerepet lát el, az ehhez szükséges funkciói azonban részlegesen hiányosak. 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése

Funkcionális vonzáskörzet A járásszékhely szerepkörből adódóan a járás településeivel – melyek azonosak a kistérség településeivel – napi együttműködés jellemző igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális területeken egyaránt. Ugyanakkor jellemző, hogy részben a hiányos funkciók, részben a kialakult hagyományok és a viszonylag jó tömegközlekedés miatt az előzőekben ismertetett funkciókat is Gyulán veszik igénybe az ellátásra jogosultak. Gazdasági területen a napi szintű együttműködés ill. vonzás mértéke jelentősen csökkent a járás települései irányába az egykori Sarkadi Cukorgyár megszűnésével. A járáson a kistérségi együttműködés kereteiben működik Sarkadon a Humán Szolgáltató Központ és a Járóbeteg Szakellátó Központ. Különösen ez utóbbi esetében mondható el, hogy igen korszerűen felszerelt, amely csaknem teljes mértékben ellensúlyozza a gyulai vonzást. Települési funkciók Igazgatás

A város a járásközpontból adódó feladatait a szervezetileg a Kormányhivatalhoz tartozó Járási Hivatala látja el. Ugyanakkor egyes szakigazgatási szerveknek nincsenek meg a sarkadi járási szervezetei, így ezeket az ellátásokat – pl. (munkaügyi kirendeltség van) népegészségügy – Gyulán kaphatja meg a járás lakossága. Igazságszolgáltatási intézmények nincsenek, és nincs Tűzoltóság sem. Ugyanakkor mentőállomás működik a településen. Az alapfokú oktatási intézményeken túl Sarkadon van középiskola általános gimnáziumi és szakközépiskolai osztállyal. A kollégiumi ellátás is biztosított a tanulók számára. Ugyanakkor ez ITS DA Konzorcium

Sarkad város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Oktatás

17

az a terület, ahol Békéscsaba, Gyula, Békés elszívó hatása talán a legerőteljesebben kirajzolódik.

Kultúra

Közösségi házzal, könyvtárral, múzeumi, kiállítási intézménnyel rendelkezik a város. Ezek a helyi lakosság igényeit jól szolgálják. Egyéb ellátási formák Gyulán és Békéscsabán érhetők el.

Egészségügy

Az alapfokú egészségügyi ellátás önkormányzati keretek között működik. Kistérségi keretek között működik a korszerű szakellátó központ, amely magas szintű ellátást tud biztosítani.

Szociális ellátás

A szociális ellátás kistérségi keretek között megoldott. Ugyanakkor – mivel a város szegregációs problémákkal nagymértékben terhelt – szinte megoldhatatlan az igények kielégítése.

Kereskedelem

A városban megtalálható egy-egy kereskedelmi lánc üzlete, előfordulnak szaküzletek is, de ezen a szakterületen elsősorban Békéscsabán lehet a szolgáltatások teljes skálájához hozzájutni.

Foglalkoztatási szerepkör

A településről több mint hatszor annyian járnak el dolgozni más településre, mint amennyi az ide bejárók száma. Ez is mutatja, milyen mértékű a munkahelyhiány a városban. Megszűntek a korábbi évtizedek nagyfoglalkoztatói – TSZ, Cukorgyár, Kendergyár, Háziipar –, így helyben a város népessége számára már nincs elegendő számú munkahely. Az üzembezárásokkal párhuzamosan csökkent Sarkad foglalkoztatási szerepének korábbi viszonylag magas szintje.

1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)

Az OFTK funkciója és időtávja

Az OFTK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a 2014–2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait. Emellett fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. Ez utóbbi az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához és a kapcsolódó, 2014–2020 közötti programfinanszírozási időszakhoz illeszkedik. Az OFTK-t az Országgyűlés fogadta el az 1/2014 (I.3.) OGY határozattal. Ezt követően nyílt meg a lehetőség arra vonatkozóan, hogy a készülő megyei dokumentumokban ezeket a célokat és irányelveket figyelembe vegyék és érvényesítsék.

Az OFTK Sarkad városát közvetlenül érintő megállapításai

Az OFTK Sarkad városáról is említést tesz. A 3.1.4.5 A külső városgyűrű kiemelt várostérségi fejlesztései című fejezetben Békéscsabát, mint az ország éléskamráját nevesíti a szöveg, amely az élelmiszertermelés- és feldolgozás valamint a gasztroturizmus fellegvára pozíciót célozza meg. Az OFTK szerint „A megyeszékhely szorosabb vonzáskörzetébe esik: Békés, Sarkad és Gyula és az általuk körbezárt Körös-menti vidék.”

Térségi besorolás

Funkció szempontjából Sarkad a túlnyomóan települési funkciójú területbe tartozik. A fő közlekedési hálózati térszerkezeti elemeken nincs rajta a város és nem tartozik a kulturális örökség szempontjából védendő térségbe sem és a városgyűrűknek sem része. Ugyanakkor a vidékies, nem tanyásodott térségek közé tartozik.

ITS DA Konzorcium


3. térkép: Magyarország funkcionális térségei

Forrás: OFTK 34. ábra (2014)

4. térkép: Magyarország vidéki térségei

Forrás: OFTK 40. ábra (2014)

ITS DA Konzorcium

18


19

1.2.2 Kapcsolódás Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

Területfejlesztési koncepció

Békés Megye Területfejlesztési Koncepcióját (BMTK) 2014. II. 14-én fogadta el a Közgyűlés a 3/2014. (II. 14.) KGY határozatával. Sarkad városát a koncepció egyszer említi név szerint: mint a tervezett 42151 j. Sarkad – Ant országos mellékút által érintett települést. Ezen túl csak a „sarkadi térség” megfogalmazással találkozunk. Meg kell említeni ugyanakkor azt is, hogy maga a koncepció más megyei településekről sem beszél részletesebben úgy, hogy nevesítené azokat. A megye célrendszerét mutatja be az alábbi ábra, melyet a koncepcióból idézünk az alábbiakban: 2. táblázat: Békés megye jövőképe, fejlesztésének átfogó és stratégiai céljai,ill. prioritásai

Forrás: Békés megye területfejlesztési koncepciója és programja, 2014

Területfejlesztési program

A Területfejlesztési Programot a Közgyűlés 2014. IX. 9-én a 81/2014. (IX. 9.) KGY határozatával fogadta el. Ez sem tartalmaz települési utalásokat. A Területfejlesztési Program átvette a Koncepció stratégiai célok ismertetésére vonatkozó táblázatának elemeit. A következőkben a Programban szereplő táblázatot mutatjuk be.

ITS DA Konzorcium


20

Részcélok

Stratégiai cél

3. táblázat: Békés megye stratégiai céljainak lebontása

Értékalapú gazdaságfejlesztés

Térség specifikus brandek kialakítása a periférián

Társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a megye perifériális helyzetű településein

Természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó innovatív fenntartható továbbfejlesztése

aktivitási ráta növelése

foglalkoztatás javítása

helyi gazdaságfejlesztés

energiafelhasználás hatékonyságának javítása

munkanélküliségi ráta csökkenése

eltartó képesség javítása

humán fejlettségi index javítása

energiafogyasztás csökkentése

hozzáadott érték növelése

képzettség javítása

szegénység és a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek arányának csökkentése

megújuló energia felhasználási arányának növelése

tőkeállomány növelése

hungarikumok kifejlesztése

elérhetőség javítása

széndioxid kibocsátás csökkenése

beruházási ráta növelése

gasztroturizmus fejlesztése

munkaerő ingázás feltételeinek javítása

ökológiai funkciójú területek arányának megtartása

K+F ráfordítás növelése

kulturális turizmus fejlesztése

települések közötti szolidaritás erősítése

szakképzés hatékonyságának javítása

perifériális helyzetű térségek megtartó erejének megteremtése

technológiai transzfer fogadókészségének megteremtése

szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása

logisztikai feltételek javítása

közösség építés

megye elérhetőségének javítása

helyi piacok működtetése

Forrás: Békés megye területfejlesztési koncepciója és programja

1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás

Ágazati koncepciók

A létező megyei ágazati koncepciók mindegyike 2014-ig volt hatályos, vagy legfeljebb 2015-ig hatályos, így azokat a jelenlegi dokumentum készítésénél nem lehetett figyelembe venni. Ezen megyei ágazati koncepciók megújítása a 2014-2020-as tervezési időszakra hasznos, szükséges lenne a települési koncepciók kidolgozása szempontjából.

Részdokumentumok hoz és részcélokhoz való kapcsolódás

Békés megye Területfejlesztési Koncepciójához kapcsolódóan készült járási részdokumentum 2014-ben. Ez azonban a TOP időközben bekövetkezett változásai miatt jelenleg nem hatályos. Ugyanakkor a járási részdokumentum egyes elemeit az Önkormányzat fenntartaná, mivel azokhoz illeszkedik egy-egy városi fejlesztési irány. Sarkad esetében a saját városfejlesztési program Békés megye Területfejlesztési Koncepciójának „Természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó, innovatív és fenntartható tovább-fejlesztése” stratégiai céljához kapcsolódik. A program illeszkedést mutat a „Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése” prioritáshoz is. A turisztikai fejlesztések (Vendégház bővítése, további szálláshelyek, „élő skanzen”) programjai a „Természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó, innovatív és fenntartható tovább-fejlesztése” stratégiai célhoz kapcsolódnak, de illeszkednek a „Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése” prioritáshoz is, mely a természeti értékek, a táj és a kulturális javak védelmét helyezi előtérbe.

ITS DA Konzorcium


21

A kerékpárút és kerékpártároló fejlesztési program a megyei szintű átfogó célhoz, továbbá a „Megye térszerkezetének továbbfejlesztése” prioritáshoz is kapcsolódik. A közintézmények energiahatékonyságának javítása, megújuló energiára alapozott rendszerek kiépítése kapcsolódik a megye „Természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó, innovatív és fenntartható továbbfejlesztése” stratégiai céljához, valamint a „Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése” prioritáshoz. Az egészségügyi-, illetve szociális alapellátás fejlesztése közvetlen kapcsolódást mutat a „Társadalmi- és gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális települései között” stratégiai célhoz, továbbá a „Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése” prioritáshoz is. Az intézkedés ugyancsak illeszkedik az „Emberi erőforrás fejlesztése” prioritásához is.

1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT)

Az Országos Területrendezési Tervet a legutóbbi módosítást megelőzően legalább 5 évente kellett felülvizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások. A 2014. január 1-től érvényes módosításokat a 2013. évi CCXXIX. törvény állapította meg. Ezekben a módosításokban a tájképvédelem az a terület, melyek 2014. december 30-al léptek hatályba. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a korábbi 5 év helyett – a jelenlegi módosítást követően – legkésőbb hét év múlva kell felülvizsgálni az OTrT rendelkezéseit [2003. évi XXVI. tv. 29. §]. A későbbi felülvizsgálat indoka, hogy az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatára is csak a 2014-2020 közötti támogatási periódushoz kapcsolódóan hét év múlva kerül sor. A módosítás teljesen lecserélte az Országos Területrendezési Terv fogalmait. A korábbi 41 helyett már 45 fogalom-meghatározást tartalmaz. Több esetben csak pontosításokra került sor, de a pontosítások akár lényeges különbséget is eredményezhetnek egy-egy település esetében.

ITS DA Konzorcium


22

5. térkép: Az ország szerkezeti tervének Sarkadot érintő részlete

Forrás: Hatályos OTRT

A várost érintő változások

A várost érintő egyik legfontosabb változás a Szeged – Békéscsaba – Kötegyán - Románia vasútvonal, a 2013 decemberében elfogadott módosítások után is az országos törzshálózat része maradt, de 2013-ig a Budapest-Lőkösháza vonalhoz képest eggyel alacsonyabb kategóriába volt sorolva. Fontos változás még, a Sarkad közigazgatási területét érintő tervezett Békés (470. sz. főút) – Doboz – Sarkad – Méhkerék térsége – (Románia) új főúti kapcsolat, illetve az új főút szerkezeti terven ábrázolt nyomvonala nem kerüli el a belterületet, hanem azon keresztül lett jelölve. A közigazgatási terület déli részén megjelenik a vegyes területfelhasználási térség, az észak-keletin az erdőgazdálkodási térség. Fontos még, hogy a város belterülete (területi kiterjedéssel) az 1000 ha nagyság fölötti települési térségbe tartozik. Egyebekben változást az jelent, amit az OTrT fogalomrendszerének változása hozott magával.

Övezetek

Az OTrT-ben jelenleg kilenc övezet található: országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, jó termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, tájképvédelmi szempontból kiemelkedően kezelendő terület, világörökségi és világörökségi várományos terület, országos vízminőség-védelmi terület (a korábbi két, vízminőség-védelmi célokat szolgáló országos övezet egyesítésével jött létre), nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Sarkad városát ezek közül az országos ökológiai hálózat, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, országos vízminőség-védelmi terület (a korábbi két, vízminőség-védelmi célokat szolgáló országos övezet egyesítésével jött létre) és a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók övezete érintik. Sarkad közigazgatási területeit érintő övezetek közül az erdőtelepítésre alkalmas terület, a térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, a nagyvízi meder megyei övezet a széleróziónak kitett terület övezetek alkalmazását – megszüntetésük okán – az OTrT átmeneti rendelkezései [31/B.§ e)és g) pontjai 2014. január 1-től, illetve a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület tekintetében 2014. december 30-tól eltörölték. ITS DA Konzorcium


23

1.3.2 Békés Megye Területrendezési Terve (BMTT)

BMTT készítésének körülményei

Békés Megye Területrendezési Tervét a Közgyűlés 2005. X. 7-én fogadta el. Ezt 2011-2012-ben felülvizsgáltatta Békés Megye Önkormányzata. Az elkészült felülvizsgálat a 11/2012. (VI. 27.) számú önkormányzati rendelettel lépett hatályba. A jelenleg is hatályos Megyei Területrendezési Terv a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján készült el. Ahogyan az OTrT-t ismertető 1.3.1 pont tartalmazza, látható, hogy a jelenleg hatályos Megyei Területrendezési Terv nem a legújabb módosítást is tartalmazó 2013-as OTrT, ill. nem a legújabb, 2014-es BMTK és Területfejlesztési Program alapján készült el. Bár természetesen a BMTT településekre vonatkozó részeit bármely település rendezési terve felülvizsgálatánál figyelembe kell venni, ám abban az esetben, ha ellentmondás van az országos terv és a megyei terv között, akkor minden esetben az országos előírásokat kell érvényesíteni. Ez Sarkad városa esetében is előfordul, ami bonyolultabbá teszi a településrendezési terv esetleges felülvizsgálatát.

Sarkadot érintő fejlesztések

Sarkad városát a megyei területrendezési tervből elsősorban a műszaki infrastruktúrahálózat elemein tervezett fejlesztések érintik. Ezek a következők: a Sarkad-Sarkadkeresztúr-Zsadány(Komádi) mellékút, a Gyula-Sarkad mellékút, 5A Dél-alföldi határmente kerékpárút, a 42. Alföldi kerékpárút, határátkelő az Anti úton. A 2012-ig hatályos tervhez képest csak a határátkelő új elem, továbbra is indokolt valamennyi kerékpárút kiépítése és a mellékutak fejlesztése.

A BMTT övezetei

Békés megye Területrendezési Tervében 21 különböző övezet jelenik meg. Ezek a következők: Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Puffer terület övezete, Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete, Világörökség és világörökség-várományos terület övezete, Történeti települési terület övezete, Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete, Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete, Együtt tervezhető térségek övezete, Rendszeresen belvízjárta terület övezete, Nagyvízi meder övezete, Földtani veszélyforrás területének övezete, Széleróziónak kitett terület övezete, Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete.

ITS DA Konzorcium


24

6. térkép: Sarkad térszerkezeti terve

Forrás: Hatályos Békés Megye területrendezési terve

Sarkadot érintő övezetek

Sarkadot a következő övezetek érintik: természetvédelmi magterület, ökológiai folyosó, puffer terület, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület, együtt tervezhető térségek övezete, nagyvízi meder, rendszeresen belvízjárta széleróziónak kitett terület. Sarkad közigazgatási területét érintő övezetek közül az erdőtelepítésre alkalmas területet, a térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területet, a nagyvízi meder megyei övezet, a széleróziónak kitett területet az OTrT átmeneti rendelkezései [31/B. § e) és g) pontjai] 2014. január 1-től, illetve a térségi jelentőségű tájképvédelmi területet tekintetében 2014. december 30-tól eltörölték.

1.4 A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek Sarkad település fejlesztését befolyásoló megállapításai Sarkad város igazgatási területe északon Sarkadkeresztúr és Okány, nyugaton Tarhos és Doboz, délen Gyula, keleten Kötegyán és Méhkerék igazgatási területeivel határos. Sarkad város fejlesztését részben az adott települések fejlesztési döntései, részben az igazgatási területtel közvetlenül határos 1000m-es területsáv területfelhasználása befolyásolhatja.

ITS DA Konzorcium


25

4. táblázat: Fejlesztési, településrendezési döntés; területfelhasználás a szomszédos településeken

Település neve

Fejlesztési, településrendezési döntés; területfelhasználás

Gyula város

Kerékpárút nyomvonala József Szanatórium fejlesztése Városerdő üdülőterületi fejlesztése

Kötegyán község

-

Méhkerék község

Elkerülő út csatlakozása

Sarkadkeresztúr község

-

Okány község

-

Tarhos község

-

Doboz község

kerékpárút nyomvonala

1.5 Hatályos településfejlesztési döntések 1.5.1 A hatályos Településfejlesztési Koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai

Településfejlesztési koncepció

Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 225/2008. (IX. 25.) számú határozatával fogadta el a város hatályos településfejlesztési koncepcióját. A koncepció a 2000-ben elfogadott anyag felülvizsgálataként készült és a településrendezési terv elkészítését alapozta meg. Bár nem a 314/2012. Korm. rendelet alapján készült, legtöbb elemében megfelel az abban megfogalmazott elvárásoknak. Kidolgozásra került az örökségvédelmi hatástanulmány, de az a településrendezési terv részeként készült el. A koncepció felsorolja, hogy mely tervekhez, koncepciókhoz kapcsolódott. Ezek alapján is teljesen egyértelmű, hogy minden országos, megyei és helyi koncepció, program olyan volt, amely legfeljebb 2014-ig volt hatályos. Éppen ezért időszerű a koncepció aktualizálása. A koncepció a következő jövőképet fogalmazta meg: „Az Önkormányzat szeretné, ha Sarkad hosszú távon egy városiasabb, élhető településsé válna, úgy, hogy a fejlődés tervezetten a fenntartható fejlődés és az ökologikus szemléletmód jegyében zajlana. Sarkad város meg akarja erősíteni a kistérségi - gazdasági, közigazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi, szolgáltatási központi szerepét. A turizmus fellendítése új stratégiai fejlesztési irány, a gazdasági fejlődés egyik lehetséges iránya.” A koncepcióban megfogalmazott stratégiai célok: „Népességmegtartó képesség növelése; Gazdaság élénkítése; Városiasodás; Élhető település, Fenntartható fejlődés biztosítása; Kistérségi központi szerepkör növelése.”

Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)

Az IVS-t a város képviselő-testülete a 35/2010. (II. 12.) számú határozatával fogadta el. Ez a 2008-ban elfogadott IVS aktualizálásaként készült el.

ITS DA Konzorcium


26

Az IVS-ben megfogalmazott fő célkitűzés: „Sarkad város a kistérség gazdasági, közigazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi, szolgáltatási központjává válása, a városi funkciók és az élhető város feltételrendszereinek harmonizálása mellett.” Megfogalmazott tematikus célok: „Népességmegtartó képesség növelése; Tájhasználat fejlesztése; Belterületi zöldfelületek fejlesztése; Intézményfejlesztés; Közlekedésfejlesztés; Infrastruktúra-hálózatok fejlesztése.” Értékelés

A városrészenként megfogalmazott indikatív tevékenységek közül nagyon több megvalósult az elmúlt 4-6 évben, azaz összességében az IVS jól szolgálta a település érdekeit. Ugyanakkor feltűnően sok projekt megvalósítása maradt el, részben vagy teljes egészében. Valószínűsíthető, hogy az anyagi források hiánya és a talán túlzottan is aprólékos projektlista akadályozta a megvalósítást. A megvalósult programok fogadtatása mind a város mind az ide érkező vendégek részéről igen pozitív. A legjelentősebb megvalósult fejlesztések: Könyvtár: Pinceklub kialakítása a meglevő pince rekonstrukciójával; Vizesblokk akadálymentesítése Múzeum: Nyílászárók cseréje Parkoló és gyalogutak: A Kossuth u. keresztezésénél védett gyalogos átkelő kiépítése Sarkad Belvárosi Református Egyházközség: Gyülekezeti ház és közösségi ház felújítása Önkormányzati intézmények: Homlokzatok felújítás: 1. számú Általános Iskola, Konyha épülete és étkezdéje

A legjelentősebb elmaradt fejlesztések: Kistérségi Közigazgatási Központ és Civil Ház: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Kossuth utca: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Könyvtár: Homlokzat felújítása hőtechnikai fejlesztéssel, Múzeum: Kiállító tér kialakítása, A meglévő kiállítóterek teljes belső felújítása, Fűtés- és klimarekonstrukció, Álmennyezet beépítés, Akadálymentes megközelíthetőség kialakítása, Homlokzat felújítása, Tetőszerkezet részleges megerősítése, Mobil zenepavilon kialakítása a Múzeum kertben, Rendezvénysátrak beszerzése kulturális rendezvények megtartásához Művelődési Ház: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Önkormányzati épületek: Homlokzatok felújítás: Tűzoltó szertár, Képtár Közterület: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Térfigyelő rendszer: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Béke sétány: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Kossuth kert: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Kistérségi Társulás épülete: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Parkoló és gyalogutak: Parkoló kialakítása az Iparosok háza mögött, Gyalogutak készítése az Autóbusz állomás és a Kossuth kert közötti szakaszon Önkormányzati épületek: Tűzoltó szertár, Képtár Sarkadi Ipartestület: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Egyetértés Alapítvány: Tetőszerkezet felújítása a főhajó felett Gazdasági Egységek: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Ipari Park fejlesztése: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Szociális városrehabilitáció a szegregátum területén: Teljes egészében elmaradt a fejlesztés Rekreációs terület fejlesztése (Vásár tér): Teljes egészében elmaradt a fejlesztés

ITS DA Konzorcium


27

A jelenlegi munka keretein belül a 2008-ban megtörtént területi lehatárolásokat alkalmazzuk, melyek a 2010-es IVS-ben is szerepelnek. Múzeum: Kiállító tér kialakítása A meglévő kiállítóterek teljes belső felújítása, Fűtés- és klimarekonstrukció,Állmennyezet beépítés

Az IVS tartalmaz szegregációval foglalkozó fejezetet és antiszegregációs munkarészt. 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

Ez a lehetőség adott az önkormányzatok számára az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) annak 2006-os módosítása óta. Sarkad városa az elmúlt években nem élt sem a településfejlesztési sem a településrendezési szerződések lehetőségével. A településfejlesztésben közvetlen anyagi hozzájárulással nem vettek részt sem a gazdasági élet szereplői sem pedig magányszemélyek.

1.6 Településrendezési Tervi előzmények 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök

Településszerkezeti Terv

Sarkad város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város településszerkezeti tervét a 2000ben fogadta el. A településszerkezeti terv a város teljes igazgatási területére készült. Ez a szerkezeti terv az Étv. 2006-os módosítását megelőzően, alapvetően az 1997-es szabályozó rendszer körülményeinek figyelembevételével készült. Alapvetően a 2006-os Étv. módosítás végrehajtása miatt 2008-2009-ben készült egy teljes körű felülvizsgálat. Ebben az Önkormányzat időközben felmerült módosításai is helyet kaptak. A 2009es felülvizsgálatot az előző évben módosított településfejlesztési koncepció alapján készítették el. A szerkezeti tervet a testület a 353/2009. (XII. 17.) számú határozatával fogadta el. Ez a szerkezeti terv már figyelembe vehette a 2008-ban készült IVS megállapításait is. A Településszerkezeti Terv alátámasztó munkarészei között készült el az örökségvédelmi hatástanulmány. Ez kiterjed a régészeti értékek, az országos és helyi épített és természeti értékekre egyaránt.

Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási Terv

A Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ) és a mellékletét képező Szabályozási Tervet a város képviselő-testülete a Településszerkezeti Terv elfogadását követően a 24/2009. (XII. 17.) számú rendeletként alkotta meg a képviselő-testület. Ahogyan a Településszerkezeti Tervet, úgy a HÉSZ-t is a 2000-es terv felülvizsgálataként fogadták el. A jelenleg ismert tervezett fejlesztési irányok miatt az Ipari Park területén és az Anti út környezetében lehet azzal számolni, hogy a jelenleg hatályos településrendezési tervet módosítani kell.

Jogszabályi következmények

Egységes szerkezetet eredményező módosítás az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint csak 2015. december 31-ig készülhet a településrendezési eszközökben. Ezt követően már csak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint lehet településrendezési eszközt módosítani és készíteni. Ennek az a következménye, hogy amennyiben nem a település egészére készül bármely terv, akkor 2018. december 31-ig kettő szerkezeti terv, szabályozási terv és HÉSZ lehet hatályos, ami rendkívüli módon nehezíti a hatóságok munkáját. 2018. december 31-ét követően pedig csak a 314/2012. ITS DA Konzorcium


28

(XI. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint készült tervek lehetnek hatályosak, ill. csak ezeket lehet alkalmazni. A település területének felhasználása

A Településszerkezeti Terv, a HÉSZ és a Szabályozási Terv is tartalmaz minden olyan területfelhasználást, amely az OTÉK-ban megtalálható. Beépítésre szánt területek: lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, üdülőterület, különleges terület (ezen belül több, csak Gyulára jellemző sajátosságot hordozó terület).

Beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közmű területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, különleges területek.

ITS DA Konzorcium


7. térkép: Sarkad város Településszerkezeti terve – igazgatási terület

Forrás: Sarkad településrendezési terve

ITS DA Konzorcium

29


8. térkép: Településszerkezeti terv kivonat

Forrás: Sarkad településrendezési terve

ITS DA Konzorcium

30


31

1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei 1.6.2.1

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai

A településszerkezeti terv készítésénél azokat az alapelveket rögzítették, melyeket a településfejlesztési koncepció fogalmazott meg stratégiai célként. Ezek a következők. Népességmegtartó képesség növelése, Gazdaság élénkítése, Városiasodás, Élhető település, fenntartható fejlődés biztosítása Kistérségi központi szerepkör növelése. A lakóterületek alakításának alapelvei: Minimális területi bővítés a demográfiai helyzet miatt. Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei: A városiasodás segítése, hiányzó funkciók megvalósítása. A gazdasági területek alakításának alapelvei: Meglevő területek bővítése. Új terület kijelölése ott, ahol a kezdeményezések megjelennek (Méhkeréki út déli oldala). Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei: Minőségi fejlesztés. Tájrendezés, külterületi területfelhasználás alapelvei, követelményei A fejlesztés során a táj jellegének a megőrzése, a védett területek megóvása, az erdősültség növelésével az alapcél. 1.6.2.2

A településszerkezeti terv megvalósult elemei

Tervezett lakóterületek Lakóterületi bővítés nem történt. Közmű- és útfejlesztések készültek. Tervezett településközponti és vegyes területek A városközpontban a vegyes terület kiterjedése nőtt. Ezen belül bővült az intézmények száma. A teleki városrészben az alközpont fejlesztése folyamatos. Tervezett gazdasági területek A Méhkeréki út déli oldalának beépítése megkezdődött. Tervezett üdülőterületek Az átsorolás kertes mezőgazdasági területből üdülőterületbe területhasználatot követi, azaz a megvalósulás folyamatban van.

a kialakulóban levő

Tervezett különleges területek A Gyulai út-Anti út-Petőfi utca által határolt tömbben a rekreációs célú felhasználás még nem valósult meg. ITS DA Konzorcium


32

Közlekedéshálózati fejlesztések Új nyomvonalak nem létesültek. Hálózati elemként a kerékpárutak egy része valósult meg. Zöldterületek, közhasználatú zöldfelületek Az Éden tó és környezetének fejlesztése elkészült. Erdőterületek Nincs új elem. Mezőgazdasági területek Nincs új elem.

1.7 A település társadalma 1.7.1 A népesség főbb jellemzői 1.7.1.1

Demográfia

5. táblázat: Sarkad város népességszám változása (1990, 2001, 2011)

Adattípus

1990

2001

Állandó 11.049 10.993 népesség (város) Lakó10.958 10.818 népesség (város) Állandó 411.887 399.302 népesség (megye) Lakó419.500 397.791 népesség (megye) Állandó 10. 381.959 10. 078.138 népesség (ország) Lakó10. 374.823 10. 198.315 népesség (ország) Forrás: Népszámlálás (KSH) 2001, 2011

ITS DA Konzorcium

2011

Lakónépesség 2001/1990 (%)

Lakónépesség 2011/2001 (%)

Lakónépesség / állandó népesség 2001

Lakónépesség / állandó népesség 2011

98,4%

94,78%

99,6%

97,88%

101,1%

101,7%

10.571

10.020

98,72%

92,6%

367.722

359.948

94,9%

90%

9 .773.777

9.938.628

98,2%

97,5%


33

1. ábra: Sarkad város népességszám változása (1990-2014)

Sarkad város lakónépességének alakulása (1990-2014)

Népsűrűség 11200

fő

10700 10200 9700 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

9200

Forrás: KSH-Helységnévtár

Sarkad Békés megye 8. legnépesebb települése. Népességszámának csúcspontját 1995-ben érte el, ekkor 11.126 fő élt a településen. Ezt követő 10 évben a lakosságszám gyakorlatilag stagnált, majd 2004 óta folyamatosan csökken, átlagosan évi 50-200 fővel, amely a városmérethez képest radikális. 2012-ben megtört a negatív trend, ennek oka, hogy környékbeli, lakóhelyükön eladósodott, súlyos lakhatási gondokkal küzdő családok költöztek Sarkadra. A 10.000 fős „lélektani” határ alá negyed évszázada először idén fog eljutni a település. A város népsűrűsége a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 79,5 fő/km2, ami 2001-hez képest 6 százalékponttal csökkent, ez az egy évtized alatti közel 10%-os népességszám-csökkenésre vezethető vissza. Az érték a kifejezetten alacsony népsűrűségű (63 fő/km 2), a rurális Békés megye átlagánál magasabb.

Népmozgalom

6. táblázat: Sarkad város népmozgalmi adatai (2001-2011)

Adattípus

2001

2011

Élveszületések (előző népszámlálás óta)

1566

1179

Halálozások (előző népszámlálás óta)

1653

1574

Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta)

-87

-395

Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta)

-53

-403

Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta)

-140

-798

Forrás: Népszámlálás (KSH) 2001, 2011

Sarkad város természetes fogyása – fiatalos korszerkezetéből adódóan – kevésbé radikális, mint akár a járási, akár a megyei, azonban folyamatosan erősödik. Az elmúlt évtizedben a település természetes népmozgalmi mintázatai az országos trendekkel párhuzamosan – igaz nagyobb amplitúdóval – változtak. A Sarkadi járás településeinek „kiüresedése” drámai, az elmúlt években 6-8 százalékpontos értéket is mutatott a lakosságszám csökkenése. A tényleges szaporodás másik pillére a migrációs egyenlegre szintén negatív tendencia jellemző. Az elmúlt évtizedben egyértelmű vándorlási veszteség mutatkozott meg a Gyepes parti városban, amely lényegesen erőteljesebb az országos és megyei migrációs deficitnél. A fő célterületek az ország fejlettebb, munkaerő-piaci vonzáskörzetei, nagyvárosai, valamint Nyugat-Európa. Legsúlyosabb időszaknak a gazdasági válság kezdeti évei tekinthetők. Sarkad és térsége társadalma egyértelműen csökkenő számú, amely nem ritka jelenség a román határ menti elhelyezkedéséből, hátrányos helyzetéből adódóan, emellett a dezindusztrializáció okán fellépő gazdasági leépülés, jelentősebb foglalkoztatói gárdával működő térségi munkahelyek hiánya, valamint a helyi súlyos társadalmi konfliktusok miatt. A fogyás mértékét tompítja a cigányság helyi nagyarányú jelenléte, ITS DA Konzorcium


34

magas termékenységi mutatóik és a városban történő letelepedésük javítja a statisztikai alapú tényleges fogyás mértékét. 2. ábra: Sarkad város népességének korszerkezete (2001)

Sarkadi népesség korstruktúrája (2001) 0-14 23%

25% 7%

15% 15%

Korösszetétel

15%

15-19 20-29 30-39 40-59 60-x

Forrás: Népszámlálás (KSH), 2001

3. ábra: Sarkad város népességének korszerkezete (2011)

Sarkadi népesség korstruktúrája (2011) 0-14 23%

28%

16%

13%

15-19 8%

20-29

12%

30-39 40-59 60-x


Korszerkezetét tekintve a város az országos, megyei és járási átlagnál kedvezőbb helyzetű és ez az arány az elmúlt évtizedben is konstansnak mondható. Jelenleg a fiatalok aránya (0-14 éves kor közöttiek) 16%, ezzel párhuzamosan az idősek települési aránya az országos és térségi jellegzetességektől eltér, a népesség „csupán” 23%-a tartozik a 60 évesnél öregebb kategóriába, amely 1,5 százalékponttal kedvezőbb a gyors ütemben öregedő magyar társadalom és 3,5 százalékponttal a megye átlagának. A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0–14 éves) és az idős népesség (65–X éves) összege a 15–60 éves népesség százalékában) 2001-ben és 2011-ben is 58% volt. A változatlanság mögött strukturális kor-átrendeződés zajlott, ugyanis az idősek fiatal lakossághoz viszonyított aránya radikálisan emelkedett (10 év alatt 4 százalékponttal csökkent a 14 éven aluliak, míg 2,5 százalékponttal növekedett a 60 éven felüliek lakossághoz mért aránya). A város öregedési indexe (az idős népesség (60–X éves) a gyermeknépesség (0–14 éves) százalékában) 2001-ben 100,2%, 2013-ban 143,3% volt. Az aránynövekedés volumene demográfiai krízist láttat, azonban a Viharsarokhoz képest – ahol 2001-ben 132,7%, 2013-ban 196,1% volt a mutató értéke – az sarkadi lakosság öregedési üteme kevéssé gyors.

ITS DA Konzorcium


35

Sarkad társadalma egyértelműen öregedő, az eltartottak aránya a fiatalok nagyarányú elvándorlása okán nem növekszik, azonban a terjedelmessé váló idős népesség sürgősen megoldandó társadalmi strukturális problémákat fog okozni. A népesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: népesség 52,5%-a nő, míg 47,5%-a férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest enyhén változott a nők javára. 1.7.1.2

Népességszám alakulása

Nemzetiségi összetétel

A városban a 2011. évi népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: cigány (9,39%; 960 fő), román (133 fő) (és néhány szlovák, valamint német). 2001 óta mindkét nemzetiségi kisebbséghez tartozók száma megduplázódott. A cigányság valós száma jelentősen meghaladja a statisztikákban szereplő értéket, a város lakosságának jelenleg negyede, tehát kb. 2500 fő sorolható ebbe a kategóriába. Erőteljes aránynövekedésük oka egyrészt a kelet-közép-európai fertilitási tendenciákat meghaladó születések száma (egy nő átlagosan 4 gyermeknek ad életet és az első szülés az átlagosnál fiatalabb korban történik), másrészt a környező kistelepülésekből nagy számban költöznek Sarkadra, elsősorban a település északi-északkeleti részén található összefüggő szegregált városrészbe. Sarkadon két (román és cigány) nemzetiségi önkormányzat működik. Feladatuk, kötelességük a helyi és a környéken élő nemzetiségiek nyelvi és kulturális hagyományainak megőrzése, jogainak, érdekeinek képviselete, védelme.

A városban látványosan jelen vannak román nemzetiségűek, akik a határ közelsége (7 km) okán tősgyökeres lakosok. A városba való bevándorlásuk csekély, azonban a Sarkadi járás több községében számuk jelentékeny (pl. Méhkerék, Újszalonta), ahol nagy számban vásárolnak ingatlanokat és akár hosszú távon, akár ideiglenesen ott tartózkodnak. 1.7.1.3

Képzettség

4. ábra: Sarkad város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011)

A város lakossága legmagasabb iskolai végzettség szerint 40 35 30 25 20 15 10 5 0

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya

2001 Forrás: Népszámlálási adatok (KSH) 2001, 2011

ITS DA Konzorcium

2011

Magyarország

Békés megye

Sarkad

Magyarország

Békés megye

Legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (15-X)

Sarkad

%

Hazai nemzetiségek

A kisebbségi önkormányzatok segítenek az Önkormányzatnak a testvérvárosokkal való kapcsolatokat fenntartani (pl. Nagyszalonta), ápolni és bővíteni kulturális, gazdasági és oktatási szinten. Közbenjárásukkal a kisebbségi lakosság is sikeresebben bevonható a fejlesztési, pályázati folyamatokba.

Legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (18-X) Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (24-X)


36

Sarkad város lakosságának képzettsége megyei és országos összehasonlításban is kedvezőtlen, a megyében városi szinten az egyik legrosszabb. 2011-ben a lakosság 17%-a nem rendelkezett iskolai végzettséggel. (Ez az arány látványos javulás eredménye, ugyanis 10 évvel ezelőtt 27% volt az iskolázatlanság mértéke.) Leginkább látványos a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt abszolváltak csoportja, amelybe a lakosság 35%-a sorolható. Ez az arány elkeserítő, tudva azt, hogy Magyarországon és Békés megyében is egyértelműen többségben vannak a legalább érettségivel rendelkezők. Az egyetemi/főiskolai oklevelet birtokló sarkadiak aránya 2001 óta kismértékben javult, jelenleg 5,2%, viszont összehasonlítva a megye és ország 15%-os számarányával, hatalmas és behozhatatlan (verseny-) hátrányt jelent a városnak és térségének. 1.7.1.4

Foglalkoztatottság

Sarkad városban 2011-ben a munkaképes korúak száma 6586 fő volt, ennek 44,4%-a (2927 fő) volt foglalkoztatott. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest kedvezőbb értéket mutat (munkaképes korúak száma 2001-ban 6834fő volt, akik 42,6%-a volt foglalkoztatva.), ám a javulás mértéke csekély. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya egy évtized alatt 51-ről 42%ra redukálódott. 5. ábra: Sarkad város foglalkoztatottainak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint

Sarkadi foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 5%

27%

mezőgazdaság ipar, építőipar

68%

szolgáltatás


6. ábra: Sarkad város foglalkoztatottainak megoszlása foglalkoztatási főcsoportok alapján

Foglalkoztatottak megoszlása foglalkoztatási főcsoport szerint ipar, építőipar mezőgazdaság

16% 34% 17% 11% 16%

6%

szolgáltató jellegű ágazatok vezető, értelmiségi foglalkozás egyéb szellemi egyéb


ITS DA Konzorcium


37

7. ábra: Sarkad város foglalkoztatottainak megoszlása korcsoportok szerint

Foglalkoztatottak megoszlása életkor szerint 1% 14%

27%

15-29 30-39 40-49

31% 27%

50-59 60-X


8. ábra: Sarkad város foglalkoztatottainak megoszlása iskolai végzettség tekintetében

Foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskola végzettség szerint 1%

8 általános iskolánál alacsonyabb max. 8 általános iskola

9% 26% 26%

38%

szakmai oklevél (érettségi nélkül) érettségi egyetemi, főiskolai oklevél


2011-ben a helyben foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül 58%-os, míg a településről ingázók aránya 42% volt. A helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 2001 óta jelentéktelen mértékben csökkent, jelezve a város munkaerő-piaci válságát, munkahelyek hiányát és a térség foglalkoztatási központjainak (Gyula, Békéscsaba) elszívó hatását. A megye két országhatár menti halmozottan hátrányos helyzetű kistérsége (sarkadi, mezőkovácsházi) az országos átlagnak a kétszeresét jelentő munkanélküliségi rátával jellemezhető. Munkanélküliek aránya 2001-ben 8,9%, míg 2011-ben 6,8% volt. A javulás mögött a kedvező makrogazdasági folyamatok, valamint különösen a súlyos munkaerő-piaci válsággal küzdő periferizált térségek inaktív és munkanélküli lakosságán segítő közfoglalkoztatás áll. Ezen kívül a Sarkadi járásban több roma kisebbségi képzést tartalmazó intézkedés történt, amelyek alternatív jövedelemszerzést segítő, agrár- és gazdálkodó, illetve egyéb foglalkoztatási képzésre adnak lehetőséget. 2014 júliusában 728 fő, míg decemberében 583 fő munkanélküliként nyilvántartott aktív korú élt Sarkadon, így a munkanélküliek nyári 10,13%-os aránya 2 százalékponttal javult. A városi munkanélküliség tendenciózusan követi az országos és megyei – folyamatosan csökkenő – trendet. 2014. év folyamán a munkanélküliség 5,89 és 13,18%-os szélsőértékek között fluktuált. Sarkad agrártérség központja, ahol a mezőgazdaságban, vidékfejlesztésben és építőiparban jelentkező idénymunka relevanciája számottevő. ITS DA Konzorcium


38

Egyértelműen a téli és tavaszi hónapokon jelentkezik a legkevesebb, míg nyáron és legfőképp ősszel a legtöbb munka. A közepesen jó minőségű (18-25 AK) földekkel és erdőkkel tagolt térség bel- és árvízveszélyes térszínen fekszik, emiatt a mezőgazdasági munkákat az időjárási szélsőségek is késleltethetik. A témával kapcsolatban fontos külön hangsúlyozni a 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek arányát, amely Sarkadon szintén jelentékeny. Az elmúlt tíz évben folyamatosan 40 és 60% között váltakozott a nyilvántartott munkanélküliek aránya, míg a minimum egy éve állástalan ún. tartós munkanélküliek az aktív népesség 3,5%-át tette ki. Rendszeres munkajövedelme a 15-60 év közötti korosztály 53%-ának nincs, a 45 éven felüliek 28,5, a 25 éven aluliak 24,5%-a nyilvántartott álláskereső. 1.7.1.5

Jövedelmi viszonyok

100 lakosra az elmúlt 15 évben sarkadi szinten 33-36 adózó jutott, amely csaknem 10 fővel alulmúlja az országos és megyei szintet, ez pedig súlyos terhet ró a helyi önkormányzatra és egyéb állami ellátórendszerre. Az adózók számát befolyásolja a keleti határ menti elhelyezkedés, amely gyakorlatilag predesztinálja a szürke- és feketegazdaság erőteljes jelenlétét Békés megye egyik legelmaradottabb városában és annak környékén. Az SZJA alapot képező jövedelem a gazdasági válságig (párhuzamosan a megyei és országos folyamatokkal) emelkedett, majd 2008 környékén megtorpant, azóta stagnál. 2001-ben 2,5 milliárd, 2008-ban 5,1 milliárd, 2012-ben 5 milliárd volt. Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 2013-ban Sarkadon 409.000 Ft, míg a megyében 608.000, az országban 680.000 Ft volt. Habár időbeli összehasonlítás az infláció okán módszertanilag sántít, egyértelműen érződött a gazdasági és pénzügyi válság negatív hatása, 2008 óta alacsony szinten stagnál a belföldi jövedelmek értéke, ezáltal bebetonozva a város hátrányos helyzetét. Ezen tényadatokat elemezve egyértelműen magyarázható, miért lett 2013ban a Sarkadi az ország 176 járása közül a 7. leghátrányosabbja (170. a fejlettségi rangsorban). 1000 főre jutó személygépkocsik száma 223, míg Békés megyében 271. 2001-ben Sarkadon 172, míg a megyében 206 személygépjármű jutott ezer lakosra. A Sarkadi kistérségben az alacsony foglalkoztatottság következtében a gyermekes családok bevallott egy főre jutó átlagos jövedelme az országos átlagnak kevesebb, mint a fele. A kistérségben a 0-17 éves gyermekek 58%-a szegénységben él. Különösen magas ez az arány annak fényében, hogy a gyermekszegénység mértéke országosan 26%. Jövedelem

3368 sarkadi lakos részesül nyugdíjban, járadékban, egyéb járandóságban, közülük 1923 fő öregségi nyugdíjas. 955 fő megváltozott munkaképessége okán kap ellátást. Közgyógyellátásra a lakosság 7%-a jogosult.

Segélyezés

7. táblázat: Önkormányzat által nyújtott szociális típusú segélyek (2010, 2012) (fő)

Segély neve

2010

2012

Rendszeres szociális segély

91

131

Ápolási díj

87

104

Álláskeresési segély

347

507

Álláskeresési járadék

501

253

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

471

702

Lakásfenntartási támogatás

683

1179

Szociális lakásállomány (db)

18

18

Forrás: HEP, Teir Nemzeti Munkaügyi Hivatal

ITS DA Konzorcium


1.7.1.6

39

Életminőség

A Sarkadi járási népesség születéskor várható élettartalma a megyei térségek közül kedvező, 73,66 év. Human Development Index értéke a Sarkadi járásban az egész megye, sőt egész Délalföldi régió legalacsonyabbja, az ország kistérségi rangsorának legalsó hatodában található. 8. táblázat: Háztartások, családok életkörülményei (2011) 2011 város

megye

az összes háztartás %-ában Háztartások összesen(db)

4347

166658

összkomfortos

41,45

45,54

komfortos

41,93

39,17

félkomfortos

7,75

5,26

komfort nélküli

8,41

9,51

szükség- és egyéb lakás

0,44

0,46

hálózati vízvezetékkel

95,28

90,51

házi vízvezetékkel

0,62

3,65

meleg folyóvízzel

88,12

88,13

közcsatornával

65,17

56,47

házi csatornával

30,73

37,73

vízöblítéses WC-vel

86,86

87,35

háztartások a lakás komfortossága szerint

háztartások a lakás felszereltsége szerint

Forrás: Népszámlálás (KSH) 2011

Sarkadon a lakásállomány 40%-a összkomfortos, ugyanennyi komfortos. Ez az arány a megyében kismértékben jobb. Hálózati vízvezetékre szinte minden lakás rá lett kötve, ebben a megyei átlagnál kedvezőbb helyzetű a város. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége jelenleg közel 65%-os és az ingatlanok 85%-a van csatlakoztatva. Ebben Sarkad a békési városokat vizsgálva igazodik az átlaghoz, a hálózat fejlesztése azonban fontos feladat. A most zajló szennyvízberuházás kapcsán a hálózat kiépítése kb. 90%-ra nő. Sarkadon a legfőbb halálokok a légzőszervi és keringési betegségek. Az alkoholizmus (mint magas munkanélküliséggel sújtott térségek általános addiktológiai problémája), a dohányzás és a drogfogyasztás Sarkad városában is gondot jelent. A 2011-ben, a Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás által elkészített Egészségterv fontos célja az egészséges életmód terjesztése, a fiatalok egészséges táplálkozásra és rendszeres sportra ösztönzése, valamint erősíteni óhajtják az egészségügyben a prevenció szerepét. Az egészségnevelésbe a szülőket, nagyszülőket is bevonják, rendszeres életmódtanácsadásokat, mentálhigiénés előadásokat tartanak minden korosztálynak. 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

Sarkad város lakossága képzettség, jövedelmi viszonyok, gazdasági tevékenység alapján összetett. A Békés megyei városok között itt a legmagasabb az iskolázatlanok és maximum 8 általános iskolai osztályt végzettek aránya, mellettük a felsőfokú képzettséggel rendelkezők száma eltörpül. Gondot jelent az agyelszívás jelensége. A helyi fiatalkorúak érettségi után az ITS DA Konzorcium


40

ország felsőoktatási központjaiba mennek továbbtanulni, majd sok esetben gazdaságilag fejlettebb, élhetőbb régióban/városban, illetve egyre nagyobb számban külföldön telepednek le. Ez a folyamat a helyi értelmiségi réteg szűkülését eredményezi. A jövedelmi egyenlőtlenségek jelentős mértékűek a sarkadiak között. Nő a mélyszegénységben élő lakosok – köztük a gyermekek – aránya, azonban a közepes és magas státuszú lakosságé stagnál. Konfliktusforrást okoz a gazdaságilag inaktív és munkanélküli lakosság kiugróan nagy száma. A város legelmaradottabb területei északon-északkeleten találhatóak (szegregátumok), emellett Újtelep városrészben is növekszik a szegregációval fenyegetett lakótömbök száma. Itt a gettósodás folyamata előrehaladott, az épületállomány leromlott, a közbiztonság nem kielégítő, és a helyi társadalmon belül egyre gyakoribbak a deviáns viselkedésformák. Rövidtávon megoldatlan problémát jelent a közel 2-300 darabos üresen álló, eladhatatlan lakásállomány, valamint a gyakori illegális lakásbontások. Súlyos gond a prostitúció, a drogkereskedelem és egyéb illegális tevékenység. A fekete- és szürkegazdaság arányát jelentős mértékűnek feltételezik a helybeliek. A konfliktusok nagy része a 2500 fős roma közösség és a nem romák közötti ellentétekre, feszült viszonyra vezethető vissza, amelynek konszolidálása az Önkormányzat legsürgetőbb feladata. Települési identitást erősítő tényezők 1.7.2.1

Történeti és kulturális adottságok

Sarkad területe a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Az ősi falu Bihar várhoz tartozott, a XII. század derekán adománybirtokként kapta a várnép eredetű Lél. Ezen Lél nemzetség utódainak tekintik magukat a ma is Sarkadon élő Leel-Őssyek. Oklevélben Sarkadot mezővárosként először 1510-ben említik. A reformáció a hajdúk révén korán megjelent. Rákóczi 1644. július 9-én több sarkadit nemességgel jutalmazott, amely naptól fogva Sarkadot hajdúvárosnak nevezhetjük. Sarkad mezővárosi jogállása a XIX. századig megmaradt. A város gazdasági fejlődését lassította a Gyepes és a Körös folyók gyakori áradása. Ezen segített az árvízvédelmi gátak építése, amely a XIX. század második feléig zajlott. 1799-től Sarkad új földesura Almássy Ignác lett, akinek utódai 1945-ig itt maradtak. Az iparosok és kereskedők létszáma állandóan nőtt. 1836-ban kísérleti jelleggel cukorgyár létesült Sarkadon. 1866. május 1-én tűzvész pusztította el a város központi részét, a református templomot, a városházát is. A később átépített, helyre állított templom a Tiszántúl egyik legnagyobb református temploma. A linzi templom mintájára készült, Magyarországon egyedülálló kilenc tornya 1880 óta látható. A századforduló idején is tartott a gazdasági fellendülés, 1904-ben cserép- és téglagyár létesült, 1909-ben a Sarkadi Gazdasági Takarékpénztár is megkezdte működését. 1910-ben beindultak a cukorgyár építésének munkálatai. A trianoni békeszerződés új helyzetet teremtett a térségben. Sarkad határ menti község lett, elveszítve egykori piacait, átrendezve az egész térség települési vonzásrendszerét. A tanácsrendszer bevezetésével, illetve a megyerendszer korrekciójával 1950-ben megszűnt Bihar megye, azóta Sarkad Békés megyéhez tartozik. Városi rangját 1989. március 1-én kapta vissza. Az 1989-90-es rendszerváltást követően a gazdasági helyzet kedvezőtlen viszonyokat teremtett az egész országban. Az exportlehetőségek beszűkültek, a lassú szerkezetváltás következtében a termelés mérséklődött, több munkáltató leépült. Mindezek következtében folyamatosan csökkent a munkaerő iránti kereslet, megjelent a munkanélküliség. Sarkadon a hagyományosan helyi ipari szervezetek, az idehelyezett, illetve más központú vállalatok telepei egymás után szűntek meg. Felszámolták a Kendergyárat, a Szellőző Művek Gyáregységét, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-t, a Pelikán Ipari és Kereskedelmi Rt.-t, a helyi Termelőszövetkezetet és – a térségi munkaerő-piac legnagyobb foglalkoztatóját – a Sarkadi Cukorgyárat. A földek tulajdonosi szerkezete átalakult, azonban a magángazdaságok jó része életképtelennek bizonyult. A jelentős létszámot foglalkoztató gazdasági üzemek megszűnése következtében megjelent a munkanélküliség. ITS DA Konzorcium


41

Ennek következménye, hogy a lakosság jövedelemszintje csökkent, halmozódtak a szociális, családi és egzisztenciális gondok. A térségben és a városban csökkent a gazdaság megtartó képessége. A lakosság szociális gondjai is növekvő arányúak. Az önszerveződés, a regionalizmus és a kistérségi szemlélet jegyében itt alakult meg az ország első kistérségi társulása, sarkadi központtal. A kistérség történelmi és jelenlegi helyzetéből, térszerkezeti elhelyezkedéséből, valamint az utóbbi évtizedekben tapasztalt társadalmi és gazdasági folyamataiból eredően minden tekintetben megújításra váró területegység. A térség az ország halmozottan hátrányos helyzetű keleti részéhez tartozik. 1.7.2.2

Civil szerveződések

A városban 44 bejegyzett civil szervezet működik. Ezek döntő többsége önálló helyi szervezet, egyesek országos és megyei szervezet tagszervezetei (pl. Magyar Vöröskereszt). A szerveztek a legnagyobb számban oktatási, szociális, kulturális, sport és közbiztonsági tevékenységet folytatnak. A legnagyobb népességszámot mozgósító civil szervezet a Sarkadi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete, a Lovas és Fogathajtó Szabadidős Sportegyesület és a Mozgáskorlátozottak Gyulai Egyesületének Sarkadi Csoportja. 9. táblázat: A 15 legfontosabb civil szervezet jellemzői

Civil szervezet neve

Tevékenység

Célcsoport

Feladat ellátási szerződés önkormányzattal igen/nem

Sarkadi Kinizsi Labdarugó Egyesület

sport

sportkedvelő lakosság

nem

Lovas és Fogathajtó Szabadidő Sport Klub

sport

lovassport iránt érdeklődők

nem

Városi Tűzoltó Egyesület

katasztrófavédelem

városi lakosság

nem

Sarkad Közművelődési, Oktatási, Sport, Művelődési Közalapítvány

oktatás, sport, kultúra

városi lakosság

igen

Sarkadi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesület

érdekvédelem

nyugdíjasok

nem

Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ Nyugdíjas Egyesület

érdekvédelem

nyugdíjasok

nem

Sarkadi Városszépítő Egyesület

egyéb

városi lakosok

nem

Cukorbetegek Sarkadi Egyesülete

egészségügy

diabétesszel küzdők

nem

Sarkadi Középiskoláért Alapítvány

oktatás

középiskolás korúak

igen

Sarkadi 1. sz. Ált. Iskola Tanulóiért Alapítvány

oktatás

általános iskolás korúak

igen

Sarkadi-Újteleki Református Egyházközség

egyéb

református vallásúak

nem

Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Békéscsaba Sarkadi Csoport

érdekvédelem

mozgásukban korlátozottak

nem

Sarkadi Horgász Egyesület

sport

sport- és hobbihorgászok

nem

Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Sarkad és Körzete Egyesület

érdekvédelem

hadirokkantak, családtagjaik és leszármazottaik

nem

USC Sport Klub Sarkad Közhasznú Egyesület

sport

sportkedvelő lakosok

nem

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, sarkad.hu

ITS DA Konzorcium


42

A város múltbeli és jövőbeni fejlesztéseinek sarkalatos pontja a civil szervezetekkel való együttműködés, közös pályázatok beadása. A Civil Ház építése a közeljövő terveinek egyik fontos célja, amely a Járás (kistérség) központi közigazgatási feladatat ellátásait és a civil tevékenységet kívánja azonos épületben megvalósítani. 2010-ben DAOP pályázatot nyújtottak be „Integrált kistérségi központ fejlesztése, Sarkad” címmel, azonban a támogató döntést követően a támogatási döntés visszaadásra került. A városi civil élet közepesen aktívnak mondható, azonban egyértelmű hajlandóságot mutatnak a helyi gazdasági szereplőkkel, Önkormányzattal való együttműködés terén. Az Önkormányzatnak Civil Koncepciója jelenleg nem létezik, azonban a civil élet erősítése, a városért tenni akaró civilek mozgósítása, az Önkormányzat, a vállalkozói szféra és a civil élet kooperációjának előmozdítása rangos prioritása a településnek. Évente általában az önkormányzat 3.000.000 Ft-ot irányoz elő azon helyi civil szervezetek támogatására, akik tárgyévet megelőz év december 31-ig támogatási kérelmet nyújtanak be az önkormányzathoz. Elsőbbséget élveznek azon szervezetek, amelyek önkormányzati feladat-ellátási tevékenységet átvesznek, kiegészítenek (pl. idősek ellátása, oktatási, közművelődési intézmény támogatása). Néhány egyesület már a tervezések során is bevonásra került, a terveket és a stratégiát is véleményezték, javaslataikat ezek kialakításánál figyelembe vette az Önkormányzat. Az önkormányzat nem csak a tervezés, hanem a megvalósítás során is számít a civil szervezetek segítségére, elsősorban a szociális szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási programok előkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában.

1.8 A település humán infrastruktúrája 1.8.1 Humán közszolgáltatások 1.8.1.1

Oktatás

Sarkad városban az óvodai feladatellátás egy intézményben történik. Az intézmények fenntartója és működtetője a városi önkormányzat. A feladat-ellátási helyek száma négy, ezek ún. „lakásóvodaként” funkcionálnak. Területi elhelyezkedése a városon belül egyenletes. A városban összesen 296 gyermek jár óvodába, akik átlagosan 23 fős csoportokban (összesen 13 db) részesülnek a nevelésben. Az alacsony születési arányszámok, a gyermeklétszám folyamatos csökkenése okán csoportmegszűntetésre lehet számítani a közeljövőben. A férőhelyek száma (278) csaknem megegyezik az óvodás korúak számával, ezáltal 1,06%-os az intézmény kihasználtsága. (2001-ben igen magas, 126%-os volt a kihasználtság és 50 gyermekkel több járt a város kisdedóvójába.)

ITS DA Konzorcium


43

10. táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013/2014 tanév) Intézmény neve és fenntartója

Feladatellátó hely és annak címe

Férőhely (fő)

2014-ben beíratott gyerekek száma (fő)

Óvoda (Önkormányzat)

Kossuth u. 54.

65

70

108 %

3

nem


Epreskert u. 2.

90

99

110 %

4

nem


Szalontai út 43.

58

62

107 %

3

nem


Vasút u. 22.

65

75

115 %

3

nem

Kihasználtság (%)

Csoportszobák száma (db)

Tornaszoba léte (igen/nem, db)

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, települési interjúk

Fejlesztések: Kompetenciafejlesztés és képességkibontakoztatás az esélyegyenlőség jegyében Sarkad Város 1., 2., és 3. számú napközi otthonos óvodáiban komplex fejlesztés megvalósításával (eszközbeszerzés, akadálymentesítés), 2011; Kompetencia alapú oktatás bevezetése és szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása a sarkadi oktatási intézményekben, 2010; Egészségfejlesztési programok Sarkad Város óvodáiban, 2011. Fejlesztési tervek: A tagintézmények teljes körű akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése, az óvodai eszközpark modernizálása (pl. IKT eszközök) Alapfokú oktatás

Sarkad Városában egy általános iskola működik, melynek fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK, működtetője pedig az önkormányzat. Az oktatás két intézményben, 31 teremben, 39 osztályban folyik, az Óvárosban (Kossuth utca) és a Teleki városrészben (Gyulai út). Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013-ban 767 fő volt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az iskolában tanuló gyermekek száma folyamatosan csökken. 10 esztendeje közel 500 fővel többen tanultak a város alapfokú oktatási intézményében. A demográfiai csökkenés tendenciája folytatódik, ennek bizonyítéka, hogy 2014/15-ös tanévet 18 fővel kevesebben kezdték és egyel kevesebb első évfolyamos osztály indítottak. Az általános iskolában összesen 38 osztály és két speciális osztály került elhelyezésre. Az osztálylétszámok kihasználtsága a városban 44%-os. Sarkadon 500 hátrányos helyzetű – tehát az általános iskolások közel kétharmada –, ebből 197 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Sarkadon 133 sajátos nevelési igényű diák tanul, valamint 250 roma gyermek. A Sarkadi kistérségben magas a késői iskolakezdés aránya: a 7 évesen és később iskolába kerülő gyerekek aránya 55%. A város általános iskolája kevésbé fejt ki vonzerőt, ugyanis a járás összes településén működik általános iskolai képzés, Biharugra kivételével mind a nyolc évfolyamban. Sarkad mellett Gyula és Békéscsaba oktatási intézményei is vonzerőt jelentenek.

ITS DA Konzorcium


44

11. táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014 tanév) Intézmény neve és fenntartója

Feladatellátó hely és annak címe

Férőhely (fő)

2013/2014 tanévben beíratott gyerekek száma (fő)

Kihasznált -ság (%)

Tantermek száma (db)

Tornatere m léte (igen/nem, db)

Sarkadi Általános Iskola (KLIK)

Kossuth utcai intézmény

880 fő

392 fő

46%

34 db

igen

Sarkadi Általános Iskola (KLIK)

Gyulai úti intézmény

432 fő

375 fő

87 %

16 db

igen

Forrás: Köznevelési Koncepció, Önkormányzati adatszolgáltatás, települési interjúk

A településen belüli társadalmi-nemzetiségi mintázat az általános iskola két feladat-ellátási helyének kihasználtságán is tükröződik. Míg a jobb felszereltségű és korszerűbb, ám súlyos gyermekhiánnyal küszködő és erőteljesen szegregálódó városközponti intézményben tanulók döntő többsége a szegregátumban lakik, úgy a teleki épület túlhasznált és súlyos kapacitáshiánnyal küszködik. Nemzetiségi oktatásban 392 fő vesz részt. Megvalósult fejlesztések: Épület felújítás, 2008; „Egészségfejlesztési programok a sarkadi általános iskolában és tagintézményeiben, 2011, „Pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezése a kistérségben Kistérségi pedagógiai innovációs iroda létrehozása pedagógusoknak, szülőknek, gyermekeknek) 2013,

(szakmai

segítségnyújtás

„Sarkad Város Önkormányzata intézményeinek energiahatékonysági fejlesztése és energetikai korszerűsítése megújuló energiahasznosítással kombinálva (Kossuth utcai intézmény) 2013 Tervezett fejlesztések: A Gyulai úti intézmény súlyos kapacitáshiánnyal küzd, elsősorban az étkezde épületének bővítésére, valamint az iskolaépület bővítésére, akadálymentesítésére, IKT eszközpark modernizálására lenne szükség. Sarkadi járásban tervezik az általános iskolai oktatás térségi szintű integrációját oly módon, hogy a településeken megmaradnának az alsó tagozatok, azonban a felső tagozatokat a sarkadi intézménybe összpontosítanák, ezáltal a kihasználtságot és hatékonyságot maximalizálni lehet. Középfokú oktatás

Sarkadon egy középfokú oktatási intézmény működik, az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium, amelynek fenntartója a KLIK, működtetője a városi önkormányzat. Az intézmény többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény. A szakközépiskolában kereskedelem és informatikai szakirány működik, míg a gimnáziumi oktatás célja a továbbtanulásra való felkészítés. A gimnáziumi nevelés-oktatás négy és öt évfolyammal működik. Az öt évfolyamos képzés a megyében egyedülálló, hiszen angol-magyar két tanítási nyelvű nevelés-oktatás is folyik, ez kismértékben a járás határain túlnyúló vonzáskörzetet teremt. A 2013/2014-es tanévben az intézmény 15 osztályában összesen 316 gyermek tanult, akik oktatási-nevelési feladatát 27 pedagógus látta el. A gyermekek fele hátrányos helyzetű, ebből 38 fő halmozottan hátrányos helyzetű és 9 fő sajátos nevelési igényű (SNI)-s. Az intézményhez kollégium tartozik, amelynek kihasználtsága 80%-os jelenleg 86 fő lakik benne. A gimnáziumi tanulói létszám emelkedik, míg a szakközépiskola csökken. Az intézmény tanulóinak 54%-a sarkadi, 46% pedig bejáró, zömmel a járás településeiről. ITS DA Konzorcium


45

Átlagosan 100 tanulóból 3 roma származású, évente átlagosan 2-3 roma végzi el sikeres érettségi eredményt követően a középiskolát. A képzési struktúra kevésbé illeszkedik a helyi gazdaság igényeihez. A középiskola hosszú távú létezése kérdéses. A sarkadi intézménynek nagy riválist jelenteken Gyula és Békéscsaba középiskolái, amelyek „elszívják” a helyiek egyre nagyobb hányadát. Elsődlegesen a közismereti oktatást biztosító gimnáziumok tanulói esetében jelentős a továbbtanulási arány, melyek közül nemcsak a sarkadi Ady - Bay Középiskola, hanem a békéscsabai, gyulai és mezőberényi középfokú oktatási intézményekben tanulók esetében is jelentős arányban tanulnak tovább a kistérségben élő diákok. Hátrányos helyzetű családok esetében előfordul, hogy a felsőoktatási intézménybe nem tudják beiskolázni a gyermekeiket, ez rontja a továbbtanulási arányokat. Ezen családok esetében gyakori, hogy az érettségizett fiatalok OKJ-s képzésben szereznek szakképesítést. Jellemző a kistérségre, hogy a felsőoktatásban végzett fiatalok nem a kistérségben helyezkednek el, hanem nagyobb városokban. Ez egyrészt a térségi munkalehetőségek hiányának, másrészt a nagyobb városokra jellemző jobb munkakörnyezeti és jövedelemszerzési lehetőségeknek a következménye. Az iskola tehetségpontként működik, tanulóközpontú iskola, akkreditált ECDL vizsgaközpont, akkreditált ECL nyelvvizsgahely, saját 27 ezer kötetes könyvtár, a főépületben 120 férőhelyes ebédlő, légkondicionált házimozi terem, a legmodernebb számítógépekkel felszerelt szaktantermek, tanórán kívüli foglalkozások: színjátszás, gitár, festészet, horgászat, „Ösztöndíj a tehetségeknek” című pályázati lehetőség a jó tanulmányi eredményt elért tanulóknak. 12. táblázat: Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév) Középfokú oktatási intézmény neve, fenntartója / működtetője

Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium (gimnázium)

Tanulók száma 2013/2014 (fő)

219

Férőhely (fő)

398

Nem városi lakos (%)

46%

Kollégista (fő)

54

Képzési kínálat Általános gimnáziumi képzés: reál, humán tagozat, ahol a cél a továbbtanulásra való felkészítés. Nyelvtanulási lehetőség: angol heti 4 órában, második nyelv német vagy francia heti 3 órában. Angol-magyar két tanítási nyelvű gimnáziumi képzésé

Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium (szakközépiskola)

105

128

46%

31

Kereskedelem, valamint informatika szakközépiskolai ágazat: kereskedelem-marketingüzleti adminisztráció, elméleti és gyakorlati informatika szakmacsoportos oktatás. Postai üzleti ügyintéző és rendszergazda szakképzést is szerveznek.

Arany János Kollégium

85

104

82%

Forrás: sarkad.hu, Köznevelési Koncepció, középiskolai honlap

ITS DA Konzorcium

85


46

Megvalósult Fejlesztések: Lépj feljebb! Tanulj tovább! Segítünk!" a sarkadi Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban, képzés, tudás, oktatásfejlesztés, 2010, Mintakövetés az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban, 2011; „Együtt egymásért”, SNI-s gyermekek integrációja, 2012; Tolerancia a gimnáziumban (SNI-s gyermekek együttnevelése), 2012; Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása, 2013; Köznevelés az iskolában, 2013. Tervezett fejlesztések: energetikai korszerűsítés, Almássy-kastély épület felújítása, IKT eszközök beszerzése, korszerűsítése. Kollégiumi ellátás

A középiskola kollégiumi ellátást biztosít, ahol négyágyas szobákban vannak a gyerekek elszállásolva. Az Arany János Kollégium a településre látogató turisták számára is nagy kapacitású, színvonalas – bár minőségében és szolgáltatatási palettája tekintetében fejleszthető – szálláshelye. 9. ábra: Sarkad közoktatási intézményeinek tanulói létszámváltozása (2001-2013)

Sarkadi közoktatási intézmények tanulói számának alakulása 1400 1200 1000 óvoda

fő

800

általános iskola

600

gimnázium

400

szakközépiskola

200 0

Forrás: Népszámlálás (KSH) 1.8.1.2

Alapellátás

Egészségügy

A városban összesen 6 háziorvos, 3 házi gyermekorvos, 3 fogorvosi praxis létezik. A háziorvosok helyettesítésében ellátott szolgálatok száma 1. Az orvosok alkalmazottként és vállalkozóként végzik feladatukat. Jelenleg nincs betöltetlen háziorvosi és fogorvosi praxis a városban. Az ügyeleti feladatok ellátása a Központi Orvosi Rendelőben történik, amelyet a SaniMed Kft. (feladat-ellátásra vonatkozó szerződés alapján) végzi. Az egy háziorvosra/házi gyermekorvosra eső betegek száma 1112, ami kedvezőnek minősül megyei és országos összehasonlításban. A városban 5 védőnő dolgozik, akikre személy szerint 80 gyermek jut. A gyógyszertárak száma 2. Betöltetlen felnőtt háziorvosi és fogorvosi praxis nincs. ITS DA Konzorcium


47

Sarkadon a korszerű járóbeteg-szakellátó centrumnak és a gyulai megyei kórház közelségének köszönhetően ellátási problémák, szakterületenkénti hiányosságok nem jelentkeznek. A városközpontban önkormányzati fenntartású központi rendelő működik, valamint a település külső városrészében (Anti út, Gyulai út) is találhatóak egészségügyi feladat-ellátási helyek. A lakosság egészséges életmódra történő nevelése érdekében Sarkad Város Egészségéért Közalapítványa, valamint a Központi Orvosi Rendelő szűrővizsgálatokat, egészségügyi felvilágosító programokat szervez a felnőtt- és gyermekkorú lakosság körében. 13. táblázat: Egészségügyi ellátást biztosító ellátóhelyek főbb jellemzői Betöltetlen praxisok száma

Infrastrukturális hiányosságok – jogszabályi elvárásoknak való megfelelés

Egészségügyi ellátóhely, címe

Ellátás jellege

Gyakorolt praxisok száma

Központi Orvosi Rendelő

háziorvosi ellátás

7+1 (4 háziorvos, 2 fogszakorvos, 2 gyermek háziorvos)

0

épületmodernizáció, eszközbeszerzés, informatikai rendszer fejlesztése

Járóbeteg-szakellátó Centrum

szakellátás

19

0

-

Teleki orvosi rendelő


1

0

-

Anti úti orvosi rendelő


3 (2 háziorvos, 1 fogszakorvos)

0

-

Mentőállomás

sürgősségi ellátás

-

n.a.

-

Forrás: sarkad.hu, IVS (2010), települési interjúk, Egészségterv

Szakellátás

Sarkadi Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ működtetését a járás 9 települése által létrehozott Sarkadi Kistérségi Egészségügyi Fejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi 2011, tehát az átadás óta. 2012. november 19-ig a Sarkadi kistérség települései a gyulai Pándy Kálmán Kórház ellátási területéhez is tartoztak, azonban országos egészségügyi határozatmódosítás következtében a Sarkadi kistérség általános járóbeteg-szakellátását kizárólag fentebb említett intézmény látja el a következő szakmákban: belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet, bőr- és nemi beteg ellátás, neurológia, ortopédia, urológia, reumatológia, pszichiátria, tüdőgyógyászat, kardiológia, röntgendiagnosztika, ultrahang diagnosztika, gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápia. A 200 szakorvosi és 120 nem szakorvosi órával rendelkező, 19 szakellátást befogadó, korszerűen felszerelt új rendelő 6 szakrendelővel, diagnosztikai háttérrel (röntgen, ultrahang, labor) fizikoterápiás kezelővel, oktató helyiséggel is rendelkezik a rendelőintézet, melynek felépítésével javult a betegek hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Fontos szolgáltatás az egynapos kórház, amely 10 ággyal működik és heti 40 órában áll a betegek rendelkezésére. 2007-2014 közötti megvalósult fejlesztések: Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ létrehozása a Sarkadi Kistérségben (rendelőintézet felépítése), 2010; A Sarkadi központi orvosi rendelő fejlesztése, 2011; energetikai korszerűsítés, 2013; egészségügyi alapellátás fejlesztése (Anti úti rendelő kialakítása),2014. Tervezett fejlesztések: eszközbeszerzés, ITS DA Konzorcium


48

rendelő korszerűsítése, rendelő összevonása a járóbeteg-ellátó központtal. 1.8.1.3

Intézmények, szolgáltatások

Szociális közszolgáltatások

A Kistérségi Humán Szolgáltató Központ látja el Sarkadon a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokat és egyes szakosított ellátásokat. Az intézményben biztosított szolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, időskorúak nappali ellátása, fogyatékkal élők nappali ellátása, idősek tartós elhelyezése (idősek otthona), időskorúak átmeneti elhelyezése (idősek gondozóháza), gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde), gyermekjóléti szolgáltatás, helyettes szülői hálózat. A Református Egyház közreműködik a szociális ellátás biztosításában, ugyanis Református Szociális Gondozási Központot üzemeltet. Emellett egy 26 összkomfortos garzonlakást magába foglaló Nyugdíjasházat is működtet. Szociális étkeztetésben 885-en részesültek, házi segítségnyújtásban pedig 704-en. Fogyatékos személyeket ellátó nappali intézmény is működik Sarkadon, ahol 15 főt láttak el 2011-ben. A város családsegítő szolgálatát 2011-ben 643 fő vette igénybe. 19 időskorút gondozóházban, míg 69 főt idősek otthonában látnak el. A szociális intézmények működtetését a kistérségi társulás kötelező feladatként ellátja, ebben azonban az egyházak (pl. 2003 szeptemberéig az önkormányzat volt az egyetlen szociális intézményt fenntartó a városban) is közreműködnek. A Társulás által ellátott alábbi szociális szakfeladatokat nem kötelező ellátnia Sarkad Városának: ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek részére), átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (idősek részére). A szociális segélyezés adatait a Jövedelmi viszonyok c. fejezet részletezi. A városban egy bölcsőde működik 48 férőhellyel, ahová 2012-ben 96 gyermek gyermeket írattak be. Régebben három 3 feladat-ellátási helyet tartott fenn az önkormányzat, de a gyermekszám drasztikus csökkenése okán kettő bezárásra került. Az intézmények kihasználtsága városi szinten közel 100%-os. A kihasználtságban jelentős anomáliák nem jelentkeznek. A városban jelentős igény van egy új, modern, legalább 64 férőhellyel rendelkező bölcsőde létrehozására, amit az intézmény állapota és befogadóképessége egyaránt indokolttá tesz. Családi napközi ellátás nincs. 14. táblázat: Szociális ellátást biztosító intézmények főbb jellemzői Intézmény

ellátó hely

Árpád fejedelem tér 2.

Kistérségi Humán Szolgáltató Központ

Vasút u. 11.

Gyulai út 8.

ITS DA Konzorcium

szolgáltatások

Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Helyettes szülői hálózat Időskorúak nappali ellátása Fogyatékos személyek nappali ellátása Házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Szociális étkeztetés Idősek tartós elhelyezése (idősek otthona) Időskorúak átmeneti elhelyezése (időskorúak) gondozóháza Szociális étkeztetés Időskorúak nappali ellátása

kihasznált ság (%) amennyiben releváns

férőhely (fő)

6 30 16 145 70

0 83 88 90 100

20

100

20

90


49

2007-2014 között megvalósult fejlesztések: Mazsola Klub a sarkadi bölcsődében, 2011; energetikai korszerűsítés, 2013; 1.8.1.4

Közösségi művelődés, kultúra

Pénzbeni és természetbeni ellátások

A városi kulturális és művelődési életet a Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár (integrált, önkormányzati fenntartású és működtetésű intézményként) szervezi, valamint felnőttképzési intézményként is működik.

Intézmények

Itt működik a Városi Könyvtár, ahol 2700 fő beiratkozott olvasót tartanak nyilván, akik számára 35000 könyv áll rendelkezésre a Könyvtárban. Márki Sándor Helytörténeti Gyűjtemény szintén az integrált kulturális intézmény része. A múzeumot 2011-ben 1650 fő, 2013-ban csupán 470 fő látogatta meg. Állandó kiállításai a Sarkad Történeti Kiállítás, az Iskolatörténeti Kiállítás és a Háziipari és Népművészeti Kiállítás. Sarkadon 10 alkotó közösség működik.

Rendezvények

2011-ben 97 kulturális rendezvényén 10.800 fő vett részt. A település rendszeresen megtartott éves rendezvényei a Sarkadi Vágta (5 éve minden évben megrendezik), Családi Majális, Fáklyás felvonulás, Nemzetközi Kistérségi Dalos Találkozót, és a Lovas klub Kapuzáró Ünnepségét (ezek megrendezéséhez pályázni szükséges, amelyet két helyi civil szervezet, a Sarkadi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete és a Sarkadi Lovas Klub készít).

Sport

A helyi sportélet központja a Kinizsi Sporttelep, ahol bővítésre szoruló sportpályák találhatók alapvető infrastruktúrával. A sport tekintetében jelentős az Éden I. és II. tavi sporthorgászat. A legfontosabb sport-profilú civil szervezetek: Sarkadi Kinizsi Labdarúgó Egyesület, Lovas és Fogathajtó Szabadidő Sport Klub, Sarkadi Horgász Egyesület és az USC Sport Klub Sarkad Közhasznú Egyesület. 2007-2014 közötti megvalósult fejlesztések: A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében, 2009; A közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítése, 2011; „Éden” gyermek és ifjúsági szálláshely építése”, 2012, „Műfüves labdarúgópálya építése a Kinizsi-sporttelepen”, 2013; NKA könyvpályázat, Kinizsi-sporttelepen lévő szociális épület részleges felújítása, átalakítása – MLSZ 2014. Jövőbeli fejlesztések: Többcélú kulturális és sportcélokat szolgáló centrum kialakítása; Tanuszoda építése; Ipari parkon belül sport- és szabadidőközpont építése; Éden tavak környezetének rekreációs, sportolási, kereskedelem-szállás lehetőségekkel való bővítése; Fekete-Körös partján szabadstrand kialakítása (Ökörörménynél), Kinizsi-sporttelep további fejlesztése.

ITS DA Konzorcium


50

15. táblázat: A város közművelődési és sport infrastruktúrájának jellemzői (aktuális állapot) – nem csak önkormányzati Intézmény neve

kihasználtság/ látogatottság

beavatkozási szükségletek

Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár

alacsony

intézményfejlesztés, bútorpark felújítása

Márki Sándor Helytörténeti Gyűjtemény

alacsony

bútorzat, berendezési tárgyak, technikai eszközök

Városi Képtár és Kónya Emlékszoba

alacsony

azonnali felújításra szorul

Városi könyvtár

alacsony

bútorpark felújítása

Forrás: sarkad.hu, IVS (2010)

1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása

A város óvodai intézményeiben 183 (66%), általános iskoláiban 463 (40%), gimnáziumában 108, míg szakközépiskolájában 54 halmozottan hátrányos (HH)-s gyermeket nevelnek-oktatnak - az általános iskolások közel kétharmada, míg a középiskolások fele hátrányos helyzetű. 2014-ben óvodai nevelésben a hátrányos helyzetűek 65%-a volt halmozottan hátrányos helyzetű HHH-s, az általános iskolások 66%-a. Az önkormányzat szociális érzékenységét bizonyítja, hogy a helyi szociális rendelet keretein kívül is gondoskodik a rászoruló lakosokról (pl. kommunális adómentesség, szilárdhulladék szállítási díjkedvezmény, belvíz-támogatások, fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása. Számos program segíti a foglalkoztatáshoz való hozzájutás esélyét: felnőtt képző programok a településen és a vonzáskörzetben, egyéb munkaerő-piaci szolgáltatás a településen és a vonzáskörzetben, helyi foglalkoztatási programok a településen és a vonzáskörzetben. A programokon részt vevők száma évről évre dinamikusan nő. A fiatalok első lakáshoz jutását vissza nem térítendő, illetve részben vissza nem térítendő támogatás odaítélésével segíti az Önkormányzat. 2008-ban három, 2010-ben öt, 2012-ben két fő részesült a támogatási összegben. A nemzetiségi csoportok közötti konfliktusok facilitálásában, kezelésében nyújt segítséget a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai többek között az adománygyűjtés, az önkéntes munka. Ezek biztosításáról sarkadi szervezetek, úgy, mint a Magyar Vöröskereszt Helyi Szervezete, a Római Katolikus Egyház (bútor-és ruhagyűjtés), a Református Egyház (idősek gondozóházának működtetése), a Polgárőr Egyesület gondoskodik, valamint nagy segítséget jelent az Adományok Háza. A mélyszegénységben élő romák helyzetének javítása érdekében a közfoglalkoztatás továbbfolytatása, szociális szövetkezet megalapítása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése, fejlesztési, felzárkóztatási programok szervezése, „jó példák” adaptálhatóságának elősegítése, egészséges életmódra ösztönzés, egészségügyi szűrés fontosságára a figyelem ráirányítása kiemelkedően fontos önkormányzati feladat. Sarkadon 2012-ben 26 gyermeket vettek gyámhatósági védelem alá, viszont a megszüntetett gyámhatósági esetek száma 71 volt. Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a kiskorúak harmadánál több, összesen 715 fő (2012), azonban a tendencia erőteljes csökkenést mutat (2008: 1099 gyermek volt veszélyeztetve) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2012-ben 1211 fő részült (ebből 199 fő tartósan beteg), míg rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben 172 gyermeket részesítettek. ITS DA Konzorcium


51

Ingyenes étkezésben 179 óvodás, 492 általános iskolás vesz részt, míg nyári étkeztetésben összesen 316 gyermek. Az általános iskolások 14%-a SNI-s (70%-uk szegregátumban él). Az általános iskolában „MACIKA” ösztöndíjban részesülnek egyes HHH-s gyermekek, ill. a település minden évben csatlakozik a Bursa Hungarica ösztöndíjhoz. A településen élő aktív korúakon belül a nők aránya alacsonyabb, a foglalkoztatottakon belül magasabb, míg a munkanélküliek között látványosan alacsonyabb, mint a férfiaké. Anyaotthon, családok átmeneti otthona Sarkadon nem működik. A városi 11 fős képviselő-testület munkájában csupán egy nő vesz részt. 2011-ben 3523 nyugdíjas élt Sarkadon. 64 év feletti lakosság száma 1674 fő, akik 6%-a (103 fő) részül időskorúak nappali ellátásában. 2011-ben megváltozott munkaképességű személyek közül 1062 fő kapott ellátást, míg 49 főt érintett az egészségkárosodás okán megítélt szociális ellátásban. A városban védett munkahely és szociális foglalkoztató nincs, a fogyatékkal élők egyértelműen hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatás területén.

1.9 A település gazdasága 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre

A Sarkadi járás az ország 176 járása közül rangsorban a 170., súlyos strukturális válsággal küzdő leghátrányosabb helyzetű térségek egyike. A város gazdasági súlyát és szerepkörét érintően nem kerül említésre a megyei területfejlesztési programban, csupán érintőlegesen strukturális problémaként jelenítik meg a térség erőtlen gazdaságát, nehéz helyzetben élő társadalmát – a Mezőkovácsházi járással egyetemben. A városban a regisztrált vállalkozások száma 1143 (2001: 582 db; 2011: 1098), a működő vállalkozások száma 323 (2012). Ez közel 40 vállalkozással kevesebb, mint 2012-ben. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 32, amely a Békés megyei átlagnak nagyjából kétharmada, jelezve Sarkad és térségének gyenge gazdasági lábakon állását. Békés megye periférikus helyzetű településein, közöttük a Sarkadi járás mindegyik településén alapvetően az alábbi problémák enyhítésére kell koncentrálni: az alacsony aktivitási ráta, arzén, bór, fluorid, nitrit, ammónium határértéknek nem megfelelő közüzemi vízellátás javítása az ivóvíz minőség elérése érdekében, alacsony szintű képzettség és periférikus helyzetű települések rossz minőségű bekötő úthálózata. Vállalkozások száma szerinti súly

A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma a megye esetében 48, Sarkad város értéke 32, ami a megye járásközpontjai közül a legkisebb. A város e tekintetben egyértelműen kedvezőtlenebb helyzetben van a megye egészéhez képest – Mezőkovácsházi járás településeivel egyetemben. 16. táblázat: Sarkad működő vállalkozásainak száma alkalmazotti létszám tekintetében Területi egység

működő vállalkozások száma – alkalmazotti létszám alapján 1-9 fő

10-49 fő

50 - 249 fő

249- X fő

mikro

kis

közép

nagy

Sarkad város

313

10

0

0

Békés megye

16139

747

110

15

Sarkad város részesedése a megyei összesen adatból (%)

1,9%

1,4%

0

0

Forrás: TeIR adatbázis (2014)

ITS DA Konzorcium


52

Sarkad csekély gazdasági erejét jelzi a közepes és nagyvállalatok teljes hiánya, a kevés kisvállalkozás, valamint az intenzíven csökkenő számú mikrovállalkozás. A városi vállalkozások a megye gazdasági potenciáljának csupán 1-2 százalékát adják, amely kifejezetten kedvezőtlen – és a versenyképességet csökkentő – állapot egy járásközpont esetében. Ágazati szerkezet szerinti súly

17. táblázat: A város és megye vállalkozásainak megoszlása gazdasági ágak szerint (2011) Gazdasági ág

Sarkad város db

Békés megye db

Mezőgazdaság

21

1257

Feldolgozóipar

25

1351

Építőipar

35

1449

Kereskedelem, gépjárműjavítás

86

3945

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

25

2150

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

11

683

Egyéb szolgáltatás

58

3319

Forrás: Népszámlálás (2011)

Sarkad – annak ellenére, hogy tradicionális agrárvidék központja – gazdasági ágazati szerkezetében a mezőgazdasági profilú vállalatok száma alacsony. Ezt ellensúlyozza az feldolgozó- és építőipar vállalatainak nagy száma, erőteljes helyi gazdasági súlya, mégis a vállalkozások harmadát kereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozó cégek adják. A szolgáltató szektorban gazdálkodó szervezetek az összes vállalkozás több mint felét képezik, ez is bizonyítja, hogy a város – hasonlatosan egyéb magyar településekhez és a globális tendenciákhoz – erőteljesen tercierizálódik. Mezőkovácsháza és Sarkad térségében kifejezetten kevés jelentősebb vállalkozás, nagyobb foglalkoztató működik. Az itt található településeken ezért minden munkahely megszűnése jelentős érvágás, a válságiparágak munkaerő-feleslegét nem képes felvenni vállalkozáshiányos gazdasági környezetük.

ITS DA Konzorcium


53

10. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték alakulása (1000 Ft)

Forrás: Teir.hu

A bruttó hozzáadott érték alacsony szinten stagnál. Nincs különbség a járás kifejezetten elmaradott települései és Sarkad között. A megye többi járása közül ebben is kivétel a vizsgált város; alig észrevehetőek a fejlettségbeli különbségek a járásközpont és a vonzáskörzetében lévő községek között. 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.2.1

Mezőgazdaság

Ágazati szerkezet szerinti súly

A mezőgazdaságban a működő vállalkozások döntő többsége mikro- és kisvállalkozás. Nagy- és középvállalkozás nem működik az ágazatban. Méret és árbevétel szerint vannak különbségek. A külföldi tulajdon nem jellemző. A foglalkoztattak 5%-a dolgozik az agráriumban (2011), amely megfelel a megyei helyzetnek.

Működő vállalkozások jellemzői szerinti súly

Az elmúlt években nem növekedett, sőt, inkább stagnált a vállalkozói kedv, a mezőgazdaság területén pedig évek óta nincs változás. A mezőgazdasági kis vállalkozói, őstermelői réteg lecsökkent, szinte teljesen eltűnt – annak ellenére, hogy a térség jelentős élelmiszergazdasági potenciállal rendelkezik (hatékony mezőgazdasági termeléssel az országos átlagnál tízszeres hektáronkénti nettó hasznot lehetne előállítani). A földek minősége átlagosan 15-25 aranykoronaértékű. A mezőgazdaságban koncentrálódott a tőke egy-két - részben helyi - nagyvállalkozó kezében, a meglévő két termelőszövetkezet egykori TSZ helyén létesült. A koncentráció a termelés hatékonyságnövekedéséhez vezet, e tekintetben kedvezőbb képet sejtet a primér szektor jövőjével kapcsolatban. Az állattartással foglalkozó vállalkozások látványosan beszűkültek (10 szarvasmarha tartóból (átlag 40-50 tehén) csak kettőnél haladja meg az állatlétszám a 100 tehenet). A sertéságazat 1 üzemi méretű állattartóra zsugorodott. A háztáji állattartás még mindig jellemző a településre, de ez is csökkenő tendenciát mutat. Juhászat 1 db működik Sarkadon. A növénytermesztés terén a takarmánynövénye, valamint búza és kukorica dominál. A Sarkadi Cukorgyár termelését elsősorban a kelet- és észak-békési térség cukorrépaállományra alapozta. A Cukorgyár bezárásával a hagyományos cukorrépa-termesztést is abbahagyták. ITS DA Konzorcium


54

Egyik mezőgazdasági termelőcsoportnak sincs érdekképviselete (beszerzés-értékesítés), így az országos helyzethez hasonlóan a felvásárlók fölözik le a haszon nagy részét. A közeljövőben nagyszámú mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás célozhatja meg a térséget, ugyanis Békés megye hosszú távú (2030-ig) tartó fejlesztési elképzeléseinek elsődleges prioritása a helyi, térségi élelmiszergazdaság tőkésítése, színvonal-emelése, amely a mezőgazdasági feldolgozóipari kapacitásokkal egykor erősen felszerelt sarkadi térségben elindíthatja a fejlődést. A Sarkadi Önkormányzat 350 ha földdel rendelkezik. 1.9.2.2

Ipar

Az iparban működő vállalkozások (61 db) nagy része mikor- és kisvállalkozás, valamint kevés számú középvállalkozás. Nem működik nagyvállalkozás az ágazatban a településen. Méret és árbevétel szerint nincsenek jelentős különbségek, ugyanis csak mikro- és kisvállalkozás formában működnek a helyi ipari profilú cégek. A külföldi tulajdon nem jellemző. A foglalkoztattak 27%-a dolgozik az ipar különféle alágazataiban (2011). Domináns iparágnak számít foglalkoztatotti létszám és árbevétel alapján az építőipar, melyben 35 vállalkozás működik, valamint a feldolgozóipar (25 céggel). gazdasági infrastruktúra

A város egyetlen iparilag fejlett térsége a Fekete-Körös mentén elhelyezkedő Sarkadi Ipari Park. A városi kisvállalkozások nagyjából fele itt üzemel. Az Ipari Park a térség múltbeli fő foglalkoztatója, az egykori cukorgyár területén található, mind zöld-, mind barnamezős beruházások számára alkalmas. A 160 hektárnyi, 22 szektorra osztott ipari zóna 1999-ben része lett a Békés Megyei Vállalkozási Övezetnek, ezáltal számos kedvezményt nyújtva a betelepülő vállalkozásoknak. Üzemeltetője kizárólagosan az Olympiatrade Kft., az üzemeltetésben a város önkormányzata nem vesz részt. A folyóparton lévő ipari park kihasználtsága alacsony fokú, elsősorban elektronikával, szerszámgyártással, javítással, telekommunikációval foglalkozó mikroés kisvállalkozások népesítik be. Bővítési lehetőségek tárháza nagy, azonban az igény elhanyagolható. A közeljövő nagy beruházása egy biopark kialakítása, amely magába foglal egy prés-, egy bioetanol és egy gázolaj üzemet. A terület 12 üzemében összesen 135 ember dolgozik. 9. térkép: A Sarkadi Ipari Park elhelyezkedése

ITS DA Konzorcium


1.9.2.3

55

Szolgáltatások

Méret és árbevétel szerint vannak jelentős különbségek az ágazatban tevékenykedő vállalatok között. A külföldi tulajdon kevésbé jellemző, de vannak kivételek (pl. Tesco). A foglalkoztattak 68%-a dolgozik a szolgáltató ágazatban (2011). A szolgáltató ágazatban működő vállalkozások alszektorok szerinti megoszlása: szálláshely, vendéglátó-ipar (26 db), szakmai, tudományos műszaki tevékenységek (25 db), humán egészségügy, szociális ellátás (23 db), oktatás (10 db), művészet, szórakozás, szabadidő (9 db), pénzügy, biztosítás (8 db), információ, kommunikáció (8 db), ingatlanügyletek (7 db). 32 élelmiszerüzlet, 8 ruházati üzlet és 57 vendéglátóhely működik Sarkadon. Hiper- és szupermarket-láncok közül a Tesco és a Penny Market üzemeltet áruházat. A turizmus jelentéktelen gazdasági szegmens a településen, döntően a természeti vonzerőre épít. A szolgáltatások 20%-a a turizmusra támaszkodik. Fontos idegenforgalmi kitörési pontnak tekintik a falusi, a horgász, a kerékpáros, a vadász, a lovas, a természetjáró és ökoturizmust. Sarkad épített öröksége kevésbé jelentős, említésre méltó a klasszicista stílusú Almássy-kastély (felújításra szorul, jelenleg a középiskola használja), valamint a kilenctornyú belvárosi református templom. A belváros középületeinek többsége a monoton, díszítőelemeket mellőző, modernista szocialista építészet jegyében épült. A XIX. század végi, XX. század eleji agrárkapitalizmus évtizedeiben emeltek néhány helyi jelentőségű középületet, amelyek Sarkad városi hangulatát megadják. A városban kevés szálláshely közül válogathatnak az ideérkezők, akik gyakorlatilag teljes mértékben magyarok. Külföldi turisták érdeklődésének homlokteréből kiesik a város és térsége, kivéve a Romániából érkezőket, azonban ők rövid ideig tartózkodnak a városban. A férőhelyek száma ezzel szemben kimagasló, ugyanis az Arany János Kollégium 104 db négyágyas szobával rendelkezésre áll, igaz a szolgáltatások minőségén javítani szükséges. Az önkormányzat tulajdonában működik egy 8 szobás vendégház. 2012-ben adták át az Éden-tavak partján lévő „Éden” Gyermek és Ifjúsági Tábort, amely számos faházzal és 38 sátorhellyel várja a látogatókat. Fontos jövőbeli fejlesztés az infrastrukturális megerősítés és a tábor bővítése. Az Éden-tavak a város egyik fő turistacsalogatói, amelyek egyben a térségi sporthorgászok és hobbihorgászok paradicsoma. Pályázati forrásból tószínpadot építettek, amely a jövő rendezvényeinek színvonalas helyszínéül fog szolgálni. Sarkad délkeleti városrészét érinti az ország egyik legtisztább vizű folyója, a Fekete-Körös, amely fürdőzéshez, evezős túrákhoz, horgászathoz kiválóan alkalmas. Ökörörménynél szabad strand fejlesztését tervezik – Gyula-Városerdőhöz és Szanazughoz hasonlóan. A megye kerékpárútjai folyamatosan és intenzíven épülnek, egyre inkább valódi közlekedési hálózattá alakulnak, amelyek Békés megye városait, a határ túloldalán lévő településeket, a Viharsarok turisztikai látványosságait összekötik. Sarkad szintén fontos csomópontja a keletbékési hálózatnak, így a kerékpáros (aktív) turizmus releváns kiugrási pontja lehet a jövőben Sarkadnak. 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések

A város tercierizált gazdaságú, azonban a szolgáltató szektor mellett másodsorban az ipar, harmadsorban az agrárium is megjelenik. A város gazdaságilag gyenge lábakon áll, a rendszerváltozás utáni ipari leépülést követő szerkezeti válságból nem sikerült talpra állnia. A mezőgazdasági profilú szervezetek a külterületeket, az ipar döntően az Ipari Parkban, míg a szolgáltató vállalatok egyrészt a belváros és az Éden-tavak környékén, másrészt az ipari parkban működnek.

ITS DA Konzorcium


56

A helyi gazdasági szereplők elsősorban gépjavítással, kereskedelemmel, szállítmányozással, mezőgazdasági alapanyag-feldolgozással, biodízel- és biogáz-előállítással, illetve vendéglátással és egyéb közszolgáltatások ellátásával foglalkoznak. 11. ábra: A város, a megye és az ország iparűzési adó bevételei (2001-2011)

Egy főre jutó iparűzési adó Sarkadon (megyei és országos összehasonlításban) 40,0 35,0

ezer Ft

30,0 25,0

Sarkad

20,0

Békés megye

15,0

Magyarország

10,0 5,0 2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

0,0


A város iparűzési adóbevételei alacsonyak. 1 lakosra 6.300 Ft jut, míg az ország gazdaságilag legfejletlenebb megyéjében ez a ráta 25.400 Ft, sőt, még a Sarkadi járás településein is magasabb (7.900 Ft). Az iparűzési adóbevételek a gazdasági válság begyűrűzéséig lassan, de biztosan növekedtek, azóta csökkenés és alacsony szinten stagnálás jellemző. A város jelentős vállalkozásainak elsősorban segédmunkásokra és betanított munkásokra van szüksége. A település legnagyobb foglalkoztatója az Önkormányzat, intézményeiben 207 fő dolgozik, valamint szintén az önkormányzati foglalkoztatottságnál realizálódik a 2015-ben 500 fősre emelkedett közfoglalkoztatottak csoportja. A magánszféra helyi befektetői közül a volt kendergyár területén letelepedett cipzárgyártásra specializálódott Unit C&C Kft. közepes méretű vállalata emelendő ki, ahol 150 főt foglalkoztatnak. A város jelentős vállalkozásainak elsősorban segédmunkásokra és betanított munkásokra van szüksége. 2009-ben telephely-fejlesztési projekt keretében 2500 m²-es gyártócsarnokot építettek és 42 fővel tudták növelni az alkalmazottak számát. 2010-ben a telephelyen található egykori ún. „szín” épület átépítésével, valamint a hozzá kapcsolódó, a gyárépülettel azt összekötő fedett átjáró és közlekedő utak, ezen kívül egy rakodást segítő kamion-rámpa készült el. A Sarkadi Ipari Parkban 2007-ben biodízel alapanyagot gyártó présüzem készült, 2008-ban a Stratus Projekt keretében 1500 m²-es rakodócsarnokot adtak át A város befektetői szempontból hátrányos helyzetű. Ennek fő oka a perifériális, határ menti elhelyezkedés, ennek következtében nehézkes megközelítés, az alacsony foglalkoztatottság, a magas számú munkanélküli, az elharapódzó helyi nemzetiségek közötti konfliktusok, az északnyugati városrész összefüggő szegregátumai, az értelmiségiek elvándorlása, klaszteresedésre, gazdasági kooperációkra alkalmas közép- és nagyvállalat hiánya, erőtlen gazdaság, leépülő mezőgazdaság.

ITS DA Konzorcium


57

Főbb vonzerők – más szemszögből - a határ mentiség (a térség Románia legdinamikusabban fejlődő nyugati határmezsgyéjével közvetlenül határos), közúti és vasúti nemzetközi határátkelőhely, Fekete-Körös közelsége, Gyula és Békéscsaba közelsége - tehát a megyén belüli elhelyezkedése kevésbé hátrányos, ipari hagyományok és ipari infrastruktúra (pl. ipari vágányok, nagy tárolókapacitás, mezőgazdasági, feldolgozó ipari géppark) megléte. A város vállalkozásai tekintetében a külföldi tulajdon elhanyagolható, a helyi cégek kis arányban termelnek exportra. A városban magasabb hozzáadott értéket termelő vállalkozások száma kevés. A helyi mezőgazdasági vállalkozásoknak segít a Békés Megyei Agrárkamara, a Sarkadi Gazdakör, a mikrovállalkozásoknak, kézműves vállalkozásoknak pedig az IPOSZ nyújt támogatást. 18. táblázat: A város legfontosabb vállalkozásai (Top 10).

vállalkozás neve

tevékenysége

éves nettó árbevétel (2013)

nettó árbev. 2013

foglalkozt száma

export

klaszter tag

beszállítói hálózat tagja

amennyiben van információ UNIT C&C Kft.

Cipzárgyártás

n.a.*

n.a.

~ 150 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Aero Ferr Kft.

Fémipar, fémmegmunkálás

n.a.

n.a.

~ 30 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Békés Drén Kft.

Építőipar

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Csizmadia és Társa Bt.

Utak, autópályák tisztítása

n.a.

n.a.

~ 6 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Doxabó Kft.

Kiskereskedelem

n.a.

n.a.

~ 20 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Futizo Kft.

Építőipar

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Gyepes Kft.

Mezőgazdaság

n.a.

n.a.

~ 20 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Körösmenti Agrocoop Kft

Mezőgazdaság

n.a.

n.a.

~ 15 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Magyar Posta Sarkadi Fiók

Szolgáltatás

n.a.

n.a.

~ 50 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Metab Roll Kft.


n.a.

n.a.

~ 35 fő

n.a.

n.a.

n.a.

M-Fém Kft.


n.a.

n.a.

~ 15 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Minőség Vasipari Kft.


n.a.

n.a.

~ 20 fő

n.a.

n.a.

n.a.

PODESZT Kft.

Építőipar

n.a.

n.a.

~ 15 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Proferrum Kft.


n.a.

n.a.

~ 10 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Rácz Istvánné

Zöldséggyümölcs kis- és nagykereskedele m

n.a.

n.a.

~ 20 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Sarkadi Építőipari Közös Kft.

Építőipar

n.a.

n.a.

~ 25 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Sétány-Patika Bt.

Gyógyszerkeresk edelem

n.a.

n.a.

~ 10 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Variflux Kft.

Villamosipar

n.a.

n.a.

~ 10 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Váczi és Társa Kft.

Mezőgazdaság

n.a.

n.a.

~ 10 fő

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: Önkormányzat, * - nincs adat

ITS DA Konzorcium


58

1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

Az északkelet békési járásközpont, Sarkad városa a megye egyik legszegényebb járásközpontja. Maga a járás az ország 170. legkevésbé fejlett járása (előtte rangsorban Mezőkovácsháza, utána a Sellyei áll). Közlekedés-földrajzi elhelyezkedése hátrányos. Budapesttől 240, Békéscsabától 30 km távolságra fekszik, a Gyulát a méhkeréki határátkelővel összekötő másodrendű közút, valamint a Gyulát Nagyszalontával összekapcsoló vasúti mellékvonal mentén található. A legközelebbi autópálya-csomópont (az M35-ös Debrecen déli felhajtója) közel másfél óra alatt érhető el, így forgalmi árnyékhelyzete kétségtelen. A város déli közigazgatási határát érinti a Fekete-Körös. A település fejlődését megtörte az 1990-es évek eleji helyi és térségi nagy foglalkoztatók sorozatos leépítései, illetve üzembezárásai (pl. cukorgyár). Azóta eltelt közel negyed évszázad folyamán sem tudta megtalálni helyét a térségi gazdasági rendszerben, határ menti elhelyezkedése, nem piackonform munkaereje, helyi társadalmi konfliktusai nyomán a hosszú távú működését stabilizáló közép- és nagyvállalatok érdeklődési övezetéből kiesik Sarkad. Az iparűzési adó 1,5%-ra csökkentésével is cél a vállalkozások városba csábítása, egyelőre nem sok sikerrel. 10. térkép: Sarkad város közlekedés földrajzi elhelyezkedése a stratégiai hálózatok és csomópontok feltüntetésével

Forrás: http://telepuleskereso.hu/sarkad-#p=10/21.82297/46.74315

Munkaerő képzettsége

A helyi munkaerő képzettsége alacsony színvonalú, a megyében az egyik legkedvezőtlenebb. A középiskola néhány, helyi, térségi gazdasági erőt képviselő vállalkozás profiljához adaptálja képzését, így tudják biztosítani a munkaerő utánpótlását és a fiatalok helyben maradását, a város megtartó-képességének növelését. A helyi vállalkozásoknak elsősorban segédmunkásokra, betanított munkásokra, szakmunkásokra van szüksége, amely kínálat Sarkadon rendelkezésre áll. A vállalatok - kis foglalkoztatottsági igényük okán - azonban nem képesek a térségi munkaerőt teljes mértékben foglalkoztatni, amely az ingázást erősíti, a feketegazdaságot izmosítja, illetve a munkanélküliséget mélyíti.

K+F és innovációs láncok

A K+F és innovációs tevékenységet végző vállalkozások száma elhanyagolható. ITS DA Konzorcium


Gazdasági infrastruktúra

59

Az ipari termelés koncentrált a településen. A vállalkozások döntő hányada az ipari parkban, valamint annak környékén működik, ezen kívül a főbb településről kivezető utak mentén sorakoznak (pl. Sarkadkeresztúri út, vasútállomás környéke). 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

A város teljes lakásállománya 4342 db. A lakásállomány 2001-hez képest 43 darabbal növekedett, ami 0,1%-os bővülést, gyakorlatilag stagnálást jelent. 12. ábra Sarkad város lakásállománya építési idő szerint

Sarkad Város lakásállományának kor szerinti megoszlása

5%

4% 1%

1946 előtt 1946–1960

16%

1961–1970

15% 15%

1971–1980 1981–1990

25%

19%

1991–2000 2001–2005 2006-2011


Csupán a városi lakásállomány 17%-a származik a második világháború előtti időkből, míg az ingatlanok háromnegyede a szocializmus alatt épült. Ez látszik is a településképen, a belvárosban megtalálhatóak az Alföld iparosítása „program” kisvárosi paneles lakásépítésének mementói, ezen kívül a magánlakások döntő hányadba díszítőelemeket mellőző, szocialista tervek alapján készített épület, amelyek városképi szempontból jelenetéktelenek. 1990 után meglehetősen kevés, a teljes sarkadi lakásállomány kb. 10%-a készült. Fontos megemlíteni az önkormányzat bérlakás-állományát, amely az 1.10.5-ös fejezetben kerül tárgyalásra. A városban az elöregedő népesség és az elvándorlás miatt kb. 2-300 eladatlan, üresen álló ház található elsősorban az északkeleti városrészekben. A város teljes lakásállományának 10%-a elégtelen lakhatási körülményeket biztosít. A négyzetméter árak 2006-2011 években folyamatosan csökkentek, igaz, az elmúlt húsz esztendőben folyamatosan a megye legalacsonyabb négyzetméter árait Sarkadon találni. 2008ben 69.000 Ft, 2011-ben 49.000 Ft volt az értéke az egy négyzetméternyi ingatlannak. Emellett azonban nem ritka az 5000 Ft/m²-es ár, így 300.000 Ft-ért közepes minőségű családi házhoz lehet jutni Sarkadon. A helyi ingatlanpiac pang, stagnál. 2009 óta évente egy-két ház épül. Városi ingatlanokra nincs kereslet, évente több tucat ház válik lakatlanná és súlyos probléma a házak illegális elhordása, az építőanyag eladása. Az önkormányzat elsősorban a fiatalok helyi lakásépítését/lakásvásárlását támogatja (évente 2-3 fő).

ITS DA Konzorcium


60

1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Sarkad Város Önkormányzatának bevételi és kiadási főösszegeit, valamint ezek forrásait a 19. táblázat tartalmazza. Az önkormányzat bevételeinek nagy része az átengedett központi adókból, normatív támogatásból és normatív állami hozzájárulásból tevődik össze. A helyi adók szerepe kevésbé jelentős (iparűzési adóbevételeiből látható, hogy gazdaságilag erőtlen település, idegenforgalomból származó bevételei pedig elhanyagolhatóak). A költségvetés egyensúlyban van, ami nagyrészt az állami adósságkonszolidációnak köszönhető. 2012-ben az állam a 2.404.332.440 forintos városi adósságállományból 1.683.032.708 forintot vállalt át. (a városi adósságállomány a település lélekszámához mérten Békés megyében a legmagasabb). A központi segítség nélkül a súlyos strukturális gondokkal küszködő város likviditási problémái elmélyülnének. 19. táblázat: Az Önkormányzati költségvetés bevételi tételeinek alakulása (2007-2012) 1000 Ft A (Működési bevételek)

B (Helyi iparűzési adóA-n belül)

C (Felhalmozási és tőke jellegű bevételek)

D (Finanszír ozási bevételek)

E (Hitelbevételek D-n belül)

2007

477.644

71.576

42.291

-

-

2.367.227

2008

630.775

77.734

12.421

-

-

4.103.720

2009

721.387

73.370

87.980

-

-

3.326.358

2010

699.006

63.757

113.985

-

-

4.765.862

2011

663.124

63.911

303.509

-

-

4.541.591

2012

562.806

252.612

102.651

Év

Összesen

4.677.588

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Az önkormányzati költségvetések kiadásai 20. táblázat: Az Önkormányzati költségvetés kiadási tételeinek alakulása (2008-2011) 1000 Ft A (Működési kiadások)

B (Felhalmozási és tőke jellegű kiadások)

2007

1.949.744

129.042

2008

2.155.887

119.230

-

4.387.954

2009

2.051.921

161.128

-

4.719.268

2010

1.881.045

495.587

-

4.802.022

2011

1.955.334

376.744

-

4.524.466

2012

2.587.077

715.129

-

3.302.206

Év

C (Beruházási kiadások B-n belül)

D (Finanszírozási kiadások)

64.214

Az önkormányzat forgalomképes vagyona 656.270.084 (Ft).

ITS DA Konzorcium

Összesen 2.602.253

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, KSH Területi adatbázis

Vagyongazdálkodás

E (Hitelek törlesztése D-n belül)

99.997


61

21. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása (2005-2014) (ezer Ft) Év

Saját tőke (ezer Ft)

Üzleti vagyon (ezer Ft)

Hitel- és kötvényállomány (ezer Ft)

2005

3.729.883

-

-

2006

3.736.653

-

-

2007

3.685.272

-

-

2008

2.525.165

-

1.773.178

2009

1.909.638

-

1.818.659

2010

1.820.861

-

2.221.010

2011

1.613.966

-

2.552.446

2012

2.225.484

-

2.366.643

2013

4.233.522

-

-

2014

6.196.273

-

-


A vagyongazdálkodás feladatai végrehajtásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei a Jegyző irányításával látják el. A végrehajtásban érintettek Pénzügyi és Terv Osztály, Műszaki és Beruházási Osztály, Városgazdálkodási Iroda. Az Önkormányzat Intézményi Gondnoksága önálló költségvetési szerv és a gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati intézmények számlavezetéssel kapcsolatos jogszerű és a gazdálkodási követelményeknek megfelelő intézkedéseit hajtja végre. Alaptevékenysége pénzügyi-számviteli feladatok ellátása alábbi intézmények tekintetében: óvodák, általános iskola, Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár, Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium, bölcsőde, Központi Orvosi Rendelő, Tüdőbeteg-gondozó és Pulmonológiai Szakrendelő, Városgazdálkodási Iroda. Gazdasági Program

A 2015 tavaszán elfogadott helyi Gazdasági Program fő célkitűzései: Önkormányzati intézmények (felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés) Az intézményi felújítások a költségvetés működési célú részeinek nagymértékű igénye és aránya alapján csak szerény mértékűek lehetnek, ezek tervezése folyamatos és intézményenként eltérő mértékű. Egyéb önkormányzati működtetési és fejlesztési irányok (pl. A városi és kistérségi státuszból fakadó feladatok ellátására alkalmas, civil szervezetek és vállalkozók házának kialakítása; Az önkormányzati intézmények egészére vonatkozóan vagyonvédelmi rendszer kialakítása és az akadálymentesítés feltételeinek biztosítása; Vágóhíd létesítése, működtetés; Pálya- és területkialakítás az extrém sportok kedvelői számára; Sportfejlesztési program keretében tanuszoda építése az Anti úti sportpálya területén. Új tornacsarnok építése a Kossuth utcai általános iskolánál, szabványos kézilabdapályával. A Kinizsi Sportcentrum további fejlesztése (pl.: a labdarúgópálya szociális épületének további korszerűsítése, fedett teniszpálya kialakítása); Lakásprogram keretében kizárólag vállalkozói, vagy állami forrás rendelkezésre állása esetén bővíteni szükséges az önkormányzati bérlakás állományt, kiemelten a szociális bérlakási kört. Ennek érdekében terveket kell készíteni a bérlakás program folytatására az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok lehetséges körének újrahasznosítása mentén; Az önkormányzat meglévő bérlakás állományát „teltházas” keretben működtetni szükséges, s az aktuális állagmegóvó munkálatok elvégzendők.

ITS DA Konzorcium


62

Önkormányzati infrastruktúra fejlesztése (Közlekedés, vízgazdálkodás, energetika, hírközlés, településtisztaság) (pl. A burkolatlan utak szilárd burkolattal történő ellátása (kizárólag állami támogatások és lakossági társulások esetén); A meglévő kerékpárutak burkolatának felújítása; A Béke-sétány, mint sétálóutca teljes rehabilitációja; A helyi járatú autóbusz közlekedés újraindítása; Az ivóvízminőség-javító programban való részvétel; Az 1,7 milliárd forintos nagyságrendű, mintegy 50 utcát és 1.200 ingatlant érintő, 90 %-os lefedettséget biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési program megvalósítása fontos városi érdek, amelyhez a tisztítótelep rekonstrukciója és a beruházással érintett utcákban aszfaltútépítés, illetve útfelújítás társul; A Sarkad Város hetilap című helyi lap működését folytatni szükséges, lehetőség szerint az ingyenesség megőrzése mellett. A helyi médiák fejlesztését a kistérségi és a határ menti keretek irányába célozzuk meg, pályázati forrásokra építve; A zöld és inert hulladék begyűjtése, feldolgozása, hasznosítása és a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének fejlesztése. A helyi mezőgazdaságot segítő önkormányzati tevékenység növelése Kistérségi, határ menti, megyei és külföldi kapcsolatok fejlesztése A kistérségi városi szerepből fakadó együttműködések fejlesztése Munkahelyek megtartása és új munkahelyek teremtése

1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Sarkad városa települési szinten csak kisebb volumenű projektállományt tud felmutatni. Alapvetően a Sarkad Város Önkormányzatának munkatársai által alkotott projektmenedzsment szervezet felelős az önkormányzati pályázatok megvalósításáért. A városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a képviselő-testület rendelkezik. A testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre a célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, a fejlesztésekkel kapcsolatos pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselő-testület különböző bizottságai (Ügyrendi; Pénzügyi; Művelődési, Ifjúsági és Sport-; Gazdasági; Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság). 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység

Az elmúlt években az önkormányzat csak néhány gazdaságfejlesztést célzó tevékenységeket hajtott végre. Közvetlen eszközök

A közvetlen gazdaságfejlesztő hatással bíró eszközök között első helyen szerepel a Sarkadi Ipari Park, amely a Békés megyei Vállalkozási Övezet része. Jelenleg alulhasznosított, barna- és zöldmezős beruházásokhoz kiváló, alapinfrastruktúrával ellátott szabad ipari területek állnak rendelkezésre, a befektetői igény azonban elenyésző. Egy inkubátorház építése is fontos városi gazdaságfejlesztési cél, amelyet pályázati úton kívánnak létrehozni. Az Önkormányzat eddigi pályázata sikertelen volt az inkubátorház megvalósítására, de a köbeljövőben ismét benyújtja az erre irányuló igényét.

Közvetett eszközök

Az önkormányzat közvetett eszközei: iparűzési adó 1,5%-ra csökkentése, mediátorszerep betöltése a vállalkozások, ill. oktatási képzési intézmények között. A helyi középiskola keretein belül kereskedelem, valamint informatika szakközépiskolai ágazat működik, ahol kereskedelemmarketing-üzleti adminisztráció, elméleti és gyakorlati informatika szakmacsoportos oktatás folyik. Cél a helyi gazdaság munkaerő-piaci igényei és a képzési paletta párhuzamosítása. Működik ITS DA Konzorcium


63

ezen kívül postai üzleti ügyintéző és rendszergazda szakképzés is. A Város számos gazdaságélénkítést célzó fejlesztést hajtott végre: integrált városrehabilitáció, szociális városrehabilitáció, csatornahálózat fejlesztése, utak burkolása. 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika

Az önkormányzat foglalkoztatáspolitikájának legfőbb prioritásai az álláskeresők (főként a hosszú távon munka nélkül élők) visszaszoktatása a munka világába – ennek hatékony eszköze a közmunkaprogram –, ezen kívül képzéseket indítanak a helyiek szakképzettsége, informatikai tudása, nyelvtudása javítása érdekben. Fontos városi foglalkoztatáspolitikai cél továbbá a képzett fiatalok elvándorlásának megfékezése, a térség, a város munkaerőmegtartó-képességének növelése. 2010-ben 361, 2011-ben 527, 2012-ben az önkormányzat 450 fő közfoglalkoztatottnak adott munkát. A program elindulása, tehát 2011 óta a közfoglalkoztatottak száma hullámzik, egyértelmű tendencia nem állapítható meg. A közfoglalkoztatás a sarkadi aktív korúak 6%-át érinti. A közfoglalkoztatás szervezését a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Beruházási, valamint Népjóléti Osztálya látja el. A közmunka az önkormányzat intézményeibenfolyik. Elsősorban mezőgazdasági utakat, csapadékvíz-elvezető árkokat tartanak karban, kátyúzzák az önkormányzati utakat, önkormányzati tulajdonú számtót művelnek, zöldséget termesztenek. 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás

Az Önkormányzat bérlakásainak állománya 2014-ben 81 db volt, amely adat évek óta stagnál, emellett az Önkormányzat összesen 59 szociális bérlakást tart fenn. A Nagymező u. 11. szám alatt Hajléktalanok Átmeneti Szállása működött, azonban kihasználatlanság miatt bezárták. A településen hajléktalanság nincs jelen. A bérlakások elszórtan helyezkednek el a városban. A bérlakások 10-15%-a házgyári technikával készült épületekben található. A bérlakások komfortfokozata: 45% összkomfortos, komfortos 50%, komfort nélküli szükséglakás: 5%. A lakáshiányból adódó szükségletek csökkentése érdekében 2001-ben Széchenyi Terv keretében 15 lakásos önkormányzati társasház épült, míg 2003-ben a fészekrakó korosztály számára 26 lakásos ún. „fecskeházat” építettek. Az ezek iránti igény bőven meghaladja a rendelkezésre álló lakásszámot, így várólista állandósult. 2014-ben a „Szociális várorehabiltáció” projekt keretében a Szalontai út 17. alatt 10 lakásos szociális bérlakás épült. A nem megfelelő lakáskörülmények javítása érdekében az Önkormányzat lakásállományának felújítását, komfortfokozatának és minőségének javítását, hatékonyabb kihasználását tervezi. A lakhatási probléma enyhítése érdekében az Önkormányzat támogatja a lépcsőzetes lakáshoz jutást, valamint folytatni kívánja a kitörést elősegítő szociális bérlakás építési programját, melynek keretében előnyt kíván biztosítani a szegregátumból érkező jelentkezők számára. Ennek érdekében módosítani fogja a helyi lakásrendeletet. Az önkormányzat tervei szerint megvásárolja majd a Magyar Államkincstár által megörökölt ingatlanokat, melyeket a városnak ajándékozott ingatlanokkal együtt bérlakásként kíván hasznosítani. Itt a lakhatást pályázati úton lehetne elnyerni, és az önkormányzat szakemberei közreműködésével segítene az ingatlan felújításában, lakhatóvá tételében. A meglévő lakóépület-állomány állagmegóvását, fejlesztését lakásfenntartási támogatás rendszerén keresztül történő részfinanszírozással, valamint a helyi lakosokat is bevonó, telepszerű lakókörnyezet gondozását célzó közmunka pályázatokkal kívánja segíteni.

ITS DA Konzorcium


Egyéb bérlemények

64

Az önkormányzati épületek közül 19 lakáscélú, 12 kereskedelmi, 11 vendéglátási és 2 szolgáltatási hasznosítású. 1.10.6 Intézményfenntartás

Az Önkormányzat az alábbi táblázatban látható intézmények működtetéséért és/vagy fenntartásáért felel. Sarkadon mind az általános iskola, mind a középiskola fenntartói jogát a KLIK átvette, de a működtetésért továbbra is az Önkormányzat felel. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei: Általános Igazgatási, Koordinációs és Népjóléti Osztály, Műszaki és Beruházási Osztály, Pénzügyi és Tervosztály. 2007-2014 között megvalósult önkormányzati fejlesztéseket az 1. melléklet tartalmazza. Önkormányzati fenntartás

22. táblázat: Az Önkormányzat által fenntartott és/vagy működtetett intézmények Önkormányzati működtetésű intézmény neve

beavatkozási szükségletek

Polgármesteri Hivatal

energetikai korszerűsítés

Bölcsőde

energetikai korszerűsítés

Óvoda

energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés

Általános Iskola

energetikai korszerűsítés, épületfelújítás

Ady – Bay Középiskola és Koll.

energetikai korszerűsítés, tornaterem felújítása,, szobák bútorcseréje

Központi Orvosi Gyulai úti rendelő

energetikai korszerűsítés, épületfelújítás

Rendelő,

Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár

energetikai korszerűsítés, bútorzat felújítása

Városgazdálkodási Iroda

energetikai korszerűsítés, eszköz- és géppark fejlesztése

Közétkeztetési Intézmény

intézménybővítés

Forrás: sarkad.hu, önkormányzati adatszolgáltatás

23. táblázat: Önkormányzat által működtetett intézmények kiadásai (2012) (1000 Ft) Intézmény neve

Kiadások összesen

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok


567.581

188.146

43.871


186.281

46.050

12.261

Intézményi Gondnokság

78.132

15.565

4.171

Óvodák, Ált. Isk. (Intézményfennt. Társ)

588.150

321.437

84.803

Középiskola

199.122

112.313

27.958

Bartók Béla Művelődési Kp. és Könyvtár

60.314

18.470

4.932

Bölcsőde

45.682

24.630

6.544


28.073

15.874

3.955


272.975

54.609

14.087

2.026.310

797.094

202.582

INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN: Forrás: sarkad.hu

ITS DA Konzorcium


65

24. táblázat: Önkormányzat által működtetett intézmények bevételei (2012) (1000 Ft) Bevételek összesen

Intézmény neve

Saját bevétel

Költségvetési önkormányzati támogatás


592.121

33.346

558.775


217.251

106.582

110.669

Intézményi Gondnokság

25.336

1.325

24.011

Óvodák, Ált. Isk. (Intézményfennt. Társ)

591.013

75.128

515.885

Középiskola

195.239

25.658

169.581

Bartók Béla Művelődési Kp. és Könyvtár

64.471

34.046

30.425

Bölcsőde

46.022

2.971

43.051


32.493

28.314

4.179


277.655

272.749

4.906

2.041.601

580.119

1.461.482

INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN: Forrás: sarkad.hu

1.10.7 Energiagazdálkodás

A városi ivóvízellátásért az Alföldvíz Zrt., a gázellátásért a GDF SUEZ ZRt., energiaszolgáltatásért a EDF-DÉMÁSZ Zrt.,fele.

míg az

A megújuló energiafajták közintézményekben, önkormányzati lakásokban való alkalmazása elsőszámú fejlesztési prioritás az energiahatékonyság növelése, a környezetvédelem területén. Jelenleg négy intézményben (Idősek Otthona, Központi Orvosi Rendelő, Általános Iskola és városi konyha) működik biomassza kazán. 2013-ban KEOP pályázat keretében alábbi táblázatban összefoglalt energiahatékonysági fejlesztéseket végezték. Az Önkormányzat fontos célkitűzése, hogy a megújulók települési energiamixből való részesedése erőteljesen növekedjen, önálló energetikai ellátást tudjanak biztosítani (távlati cél egy fél megawattos naperőmű létesítése). 25. táblázat Energetikai fejlesztések (KEOP-5.3.0/B/09-2010-0107 projekt keretében) Ssz.

Intézmények, épületek

1.

1. számú Általános Iskola

2.

Idősek Otthona

3/a.

Közétkezde Konyha épület

3/b.

Közétkezde Ebédlő épület

4.



ITS DA Konzorcium

Biomassza alapú hőellátás

Napkollektor

Fűtéskorszerűsítés

Nyílászárócsere

Homlokzati hőszigetelés


66

1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások A 2001. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az )nkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok , szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése, külterületi ingatlanok gyommentesítése, stb.). Az Önkormányzat ezen feladatokat, összetettségük miatt a Polgármesteri Hivatal keretein belül működő Városgazdálkodási Iroda és Intézményi Gondnokság keretein belül, több önkormányzat tulajdonában álló Zrt-on keresztül vagy társulási formában látja el. A lakás- és helyiséggazdálkodást az 1.10.5, az intézményfenntartást az 1.10.6, a közösségi közlekedés hálózatait az 1.15.1-5, a víziközműveket az 1.16, a hulladékkezelést pedig az 1.17.6 fejezetek részletesen ismertetik.

ITS DA Konzorcium


67

1.12 Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1 Természeti adottságok

A település a Fekete-Körös jobb oldalán, a Berettyó-Körösvidék Körösmenti-sík kistáján, a román határ mentén helyezkedik el. 11. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből

Sarkad

Forrás: http://www.eng.unideb.hu/userdir/forian/Vizes/1.jpg

Domborzat és talajviszonyok A kistáj 80,8 és 92,6 közötti tszf-i magasságú tökéletes síkság. A domborzat vertikálisan gyengén tagolt, az átlagos relatív relief 1,5 m/km2. A felszín a Fekete-és a Kettős-Körös vonalától D felé enyhén emelkedik, itt a relatív relief is 3m/km2. feletti. A domborzattípusok szempontjából ármentes síkság. Az ártéri szintű részek morotva-és mederroncsok hálózatával borítottak. A város területe jellegzetesen alföldi, síkvidéki, folyókkal, holtágakkal, erekkel szabdalt. A felszín közeli üledékeket a DK-i rész folyóvízi homokját kivéve, a finomabb frakciók jellemzik. A Kettős-Körös vonalától É-ra az ártéri iszap, agyag a típusos. Sarkadtól É-ra kisebb tőzeges kotus felszínek is előfordulnak. D felé már többnyire lösziszap és ártéri infúziós lösz borítja a területet, hozzájuk lokális jelentőségű téglaagyag készletek kapcsolódnak Békésen. A Körösök folyását öntésiszap, DK-en öntéshomok kíséri. A térségben legnagyobb kiterjedésben réti talajok fordulnak elő, melyek a Körös közelében alluviális homokos, iszapos, távolabb löszös üledékeken képződtek, változóan savanyú kémhatásúak, 3–4% szerves anyagot tartalmaznak. Zömmel szántóterületek, néhol ligeterdők, esetleg legelők. Az öntéseken kialakult szolonyeces réti talajokat kivéve löszös talajképző üledéken képződtek. Közülük a mezőgazdaságilag nem hasznosíthatóak a réti szolonyecek, a kevésbé szikesek a szolonyeces réti talajok. A szolonyeces réti talajokon szántóföldi művelés lehetséges, alárendelten legelőként hasznosulnak. A réti szolonyecek mezőgazdasági használatra alkalmatlanok, legelő-, kaszálóként hasznosítják őket. A kisebb mértékben szikes, mélyebb talajvízjárású sztyeppesedő réti szolonyecek mezőgazdálkodásra kémiai talajjavítás után használhatók, mert a só felhalmozódás maximumának a talaj mélyebb rétegei felé mozdításával egyidejűleg a talaj termékenysége javul. Az öntésterületeken agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú, 1–2% szerves anyag tartalmú réti öntéstalajok találhatók. Legnagyobbrészt szántók, alárendelten rét- és legelőként hasznosulnak. ITS DA Konzorcium


68

Sarkad talaja igen változatos, a savanyú öntésföldek, a mezőgazdasági talajok és a szikes területek egyaránt megtalálhatóak. További információt a helyi talajokról bővebben a jelen tanulmány 1.17.1 része nyújt. Éghajlat A település és környékének éghajlatára a meleg, száraz éghajlat jellemző. Gyakori a tavaszi belvíz és a több hónapos aszály. Éves napfénytartam

Az éves napfénytartam 2000-2020 óra között változik, ezen belül nyáron 810, télen pedig 180 óra napsütés a megszokott. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 °C között jellemző, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete pedig 7,3-17,5 °C. A napi középhőmérséklet 198-200 napon keresztül 10°C fölött van. A fagymentes időszak kb. 195-198 nap, az utolsó tavaszi fagyok ápr. 8-10-én, az első őszi fagyok október 23-25-én jelentkeznek. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 °C körüli, a minimumoké közel -18°C.

Csapadék

A csapadék évi összege átlagosan 550-570 mm közötti. A településen és környezetében a hótakarós napok száma 34-36 nap körüli és az átlagos maximális hóvastagság 17 cm. Az ariditási index 1,25.

Szél

Az uralkodó szélirány kiemelkedően az É-i, de jelentős a DN-i aránya is. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti.

Vízrajz

A terület fő vízfolyása a Fekete-Körös, illetve a területet belvízlevezető, ill. lecsapoló csatornák hálózzák be ezek közül a legjelentősebb a Hosszúfoki-, Kopolya-, a Gyepes- és a Bárkáscsatornák, ez utóbbiak a települést több irányban átszelik. Ezek a csatornák időszakos vízfolyások, így a folyamatos vízutánpótlás az egyik feltétele annak, hogy a csatornák, elsősorban a Gyepes-csatorna a városi zöldterületek gerincét alkossák. A település jellemző állóvizei: az 1997-ben új formát és funkciót kapott Éden-tó, valamint a Gyepes kiöblösödéseként létrejött Széles-vízből kialakított és 2001. évben átadott Éden-tó II. Mindkettő a település belterületén található. A kutak vizei magas vas- és nitráttartalmuk miatt nem hasznosíthatóak. A mélyfúrású kutak vize tűrést meghaladó mértékű arzéntartalma miatt ivóvízként csak korlátozottan használható fel. A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását a jelen tanulmány 1.17.2 fejezete tartalmazza.

Növényzet

A Körösmenti-sík (ÉNy és D) potenciális erdőssztyepp, ahol az emberi tevékenység a természetközeli vegetációt jelentősen visszaszorította. Az ártereken ecsetpázsitos kaszálórétek és puhafás ligeterdők maradtak fenn Az erdők döntő része nemesnyár-ültetvény. Az államhatár irányában egyre nagyobb kiterjedésben jelennek meg a szikes gyepek és az összefüggő erdők. A terület növényföldrajzi szempontból az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásába (Crisicum) tartozik. Jellegzetesebb potenciális erdőtársulásai a partmenti bokorfüzesek (Salicetum triandrae), a fűz-nyár-éger ligeterdők (Salicetum albae-fragilis hungaricum) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum). Sajnos a honos növényzetet a vizsgált terület nagy részére jellemző szántóföldi gazdálkodás többnyire elpusztította, az egykori gazdag növényvilágra a mezőgazdálkodásra alkalmatlan szikeseken található pusztai gyepek, valamint a mélyebb fekvésű, gyakori vízborítású területeken az ártéri liget- és láperdők maradványai emlékeztetnek. Az erdőgazdasági területeket fiatal és középkorú, keménylombos, elvétve lágylombos erdők fedik. Legjelentősebb kiterjedésű és fajösszetételét tekintve legértékesebb terület a település közigazgatási területének délnyugati részén található „Sarkad-remetei erdő”, melynek elegyállományát 60 %-ban kocsányos tölgy, 30 %-ban csertölgy és kőris, 5 %-ban vöröstölgy és fekete dió, további 5 %-ban pedig akác és nyár alkotja. ITS DA Konzorcium


69

A vadállományt fácán, mezei nyúl, őz, gímszarvas és vaddisznó alkotják. Tölgyekből, nyárból és akácból álló erdőterület található továbbá a József Attila Tüdőszanatórium szomszédságában (Lugosi-erdő), valamint Sarkad közigazgatási területének nyugati határán (Fás-erdő). Ökológiai szerepük ugyan csekély, de a levegőminőség javítása miatt megemlítendők ezen kívül a településtől nyugatra található, többnyire nyárfákból és akácból, kisebb részben tölgyekből álló Remiz-erdő, valamint a belterülettől délre, a Fekete-Körös északi partján, a gátakon kívül húzódó telepített nyárfás foltok. Az egykori gazdag növényvilág hírmondóinak tekinthető természeti területek az intenzíven művelt szántóföldek közé ékelődve, mozaikszerűen maradtak fenn. A fennmaradást annak köszönhetik, hogy ezek a területek általában a szántóföldi gazdálkodást megnehezítő, kedvezőtlen talaj(szikes talaj) vagy vízrajzi adottságokkal (vízállásos terület) rendelkező területek, ezért a szántók térhódításának nem estek áldozatul. Sajnos a területeket szigetszerű elhelyezkedésük, kis méretük miatt jelentős zavaró környezetei hatás éri, ezért állapotuk veszélyeztetett, megőrzésük azonban különösen fontos, hiszen egyrészt változatossá teszik a hatalmas összefüggő szántóterületeket, másrészt mint táplálkozó és fészkelő helyek, a térség zöld folyosó hálózatának fontos részei. Az Országos Erdőállomány Adattár aktuális adatai alapján Sarkad közigazgatási területén 1709,73 hektár erdő található, ebből védelmi rendeltetésű erdő 18,59 hektár, gazdasági rendeltetésű erdő 1683,54hektár, közjóléti rendeltetésű erdő 7,60hektár. Állatvilág

A táj nagyvad állományát a dámszarvas, őz, vaddisznó, róka, apróvad állományát a mezei nyúl, fácán, fogoly alkotja. A vadállatok számára jó búvóhelyeket biztosítanak a folyók árterei, a remetei és a fási erdők, a szétszórt kisebb facsoportok, cserjések. A víziszárnyasok közül említésre méltó a helyben is költ a szürke gém, kiskócsag, szárcsa, kerceréce, valamint az átvonuláskor itt megpihen a nyárilúd, tőkésréce és dankasirály. A Gyepes folyó háborítatlan részein még megtalálhatóak az egykori mocsárvilág őshonos halfajai: a compó, a sárga kárász, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a csík. A Fekete-Körös az ország egyik legtisztább vizű folyója, őshonos és telepített halfajokban rendkívül gazdag. 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet

Sarkad természetföldrajzi helyzete, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, a környező talajok termőképessége, meghatározták a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. Tájtörténet

A város közigazgatási területén az ártéri erdők a Fekete-Körös és az országhatárt átszelő folyók mentén egykor hatalmas területeket borítottak, a nádasokkal és mocsarakkal együtt területi kiterjedésük az 50 %-ot is meghaladta. A hajdan volt nagy mocsári erdők az igen gazdag és jellegzetes növény- és állatvilágukkal mára már eltűntek. Az erdőterületek csökkenése szorosan összefügg a folyószabályozással, a lecsapolással és a szántóterületek térhódításával. A kanyarulatok levágásával, mesterséges műtárgyak (csatorna, szivattyú stb.) kiépítésével a vízfolyásokat övező területeket ármentesítették. A terület ennek következtében vízhiányossá vált, ami az ártéri erdőterületek pusztulásához vezetett. A vízszabályozással együtt tehát eltűnt az egykori buja, gazdag ártéri növényzet, az ármentes területeket borító erdők nagy része pedig a szántóterületek terjeszkedésének, illetve a fakitermelésnek esett áldozatul. Az elmúlt 150 év során így jelentősen átalakult a táj egykori arculata, a Fekete-Körös és az országhatárt átszelő folyók, erek szabályozásuk után (ez utóbbiak élővíz pótlás hiányában), pangó vízkészletükkel, kiszáradt medreikkel alig emlékeztetnek az egykori gazdag vízi világra. A település egykoron szigetekre települt, azonban a vízi világ eltűnésével a településszerkezet is megváltozott, a régi forma feledésbe merült. Hasonlóan emlékként él ma már a település erőd-jellege, melyre csak néhány helynév utal.

ITS DA Konzorcium


70

A XVIII. században Sarkad kertes település volt, azaz a városban levő telkek mellett a településen kívüli kertségben úgynevezett külső portával is rendelkeztek a lakosok. A századfordulóra ez a településforma is felbomlott, részben a város terjeszkedése, részben a gazdálkodási rendszer átalakulása miatt. Megjelentek az Almássy-uradalom majorjai és az állandó kintlakású tanyák is. A település belső szerkezete is megváltozott, a belterület folyamatos feltöltése és tudatos rendezése együtt járt az épületállomány átépülésével. A századfordulóra esett egy nagyarányú, általánosnak tekinthető átépítés. A vasút megépítése újabb változásokat hozott a XIX. század második felétől, így a település a vasútvonal irányába kezdett terjeszkedni. A Gyula-Nagyszalonta-Nagyvárad országút a településen haladt keresztül, amelyhez kapcsolódóan létrejött az ún. “főutcás” településszerkezet. Erre a fő utcára települt rá a város új kereskedelmi, igazgatási központja, amely ma is meghatározza a település alapvetően egyközpontú szerkezetét. Az elmúlt évtizedekben szabályos ingatlanszervezés mellett kezdett kiépülni a köznyelvben „telek”-ként említett településrész, amely az odaköltözők igényeinek növekedése következtében mintegy második településszerkezeti pólussá formálódik. 12. térkép: Település és környékének térképe 1806-1869 között

Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe

Tájhasználat, tájszerkezet

A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. A település közigazgatási területe – leszámítva a belterületet és a termelésből kivont területet – 11 350 ha külterületből tevődik össze, melyből 9 500 ha szántó. A külterület másik jelentős része gyep-és legelő, főként a belterülettől É-ra alkotnak egybefüggő foltokat, melyek állapota sok helyen leromlott. A cukorgyár, és kendergyár bezárása után megszűnt a cukorrépa, és kendertermesztés, mely jelentős területeket foglalt el. A mezőgazdasági területek nagy részére még mindig szántóföldi növénytermesztés jellemző, főleg búzát és kukoricát termesztenek, elvétve megtalálhatóak a hüvelyesek is. ITS DA Konzorcium


71

A korábban meglévő tanyacsoportok (Fekete-ér melléki, Fel-Körösi, Écsi-tanyák) továbbra is lakottak, bár egyre kevesebb számban. A belterületet övező kiskertes övezetekben jellemző kertészet, fóliaházas növénytermesztés, számuk azonban csökkenőben van. A gyümölcstermesztés régi hagyományait továbbra is csak egy üzemi méretű gyümölcsös őrzi (Éden-tó Szeszfőzde). Az erdők területi részaránya napjainkban nem éri el az 5 %-ot, ami a térségben alacsonynak mondható, a megmaradt erdőállományban azonban még mindig értékes puha- és keményfa ligeterdők díszlenek. Sarkad külterületének erdősültsége tehát igen alacsony, de valamelyest nőtt az elmúlt években az erőtelepítési programnak köszönhetően. Az legtöbb erdőrészlet a Körös mentén, és a belterülettől D-re található. A településtől délre, a Fekete-Körös gátakon kívüli, árvízmentes részén található kiskert terület átmentet képez az üdülőterület felé. A kertek jelentős részében ugyan folyik még növénytermesztés, a gazdasági épületek nagy része azonban hétvégi házzá, üdülő házzá nőtte ki magát. 13. térkép: Sarkad és környékének tájhasználati térképe

Forrás: Corine

1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 1.12.3.1

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Sarkad területén és környékén az Országos Területrendezési Terv alapján a következő ábra szerinti országos jelentőségű tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete került kijelölésre.

ITS DA Konzorcium


72

14. térkép: Országos jelentőségű tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete Sarkad környezetében

Sarkad

Forrás: Hatályos OTRT

1.12.3.1.1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Sarkad területén az Országos Területrendezési Terv alapján tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete lett kijelölve. 15. térkép: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

Sarkad

Forrás: Hatályos Békés Megye Területrendezési Terve

ITS DA Konzorcium


1.12.3.2

73

Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

1.12.3.2.1 Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen A település Natura 2000 hálózat által kijelölt területei a következők: 









Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös (HUKM20012) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és helyreállítása: Élőhelyek: Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrochrition növényzete 3150 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri és részben Bidention növényzettel 3270 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magyas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0. Fajok: Tavi denevér (Myotis dasycneme) Vidra (Lutra lutra) Balin (Aspius aspius) Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Vágó csík (Cobitis taenia) Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) Bánáti csiga (Chilostoma banaticum) Tompa folyamkagyló (Unio crassus) Körösközi erdők (HUKM20011) jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és helyreállítása: Élőhely: Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91F0 Fajok: Magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) Erdélyi tarsza (Isophya stysi) Bánáti csiga (Chilostoma banaticum) Dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi) Gyepes-csatorna, (HUKM20020) jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek: Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és helyreállítása: Fajok: Mocsári teknős (Emys orbicularis) Sarkad-Fási erdő, (HUKM20021) jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek: Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és helyreállítása: Élőhely: Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91F0 Faj: Dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi) Dél-Bihari szikesek (HUKM20019) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és helyreállítása: Élőhely: Pannon szikes sztyeppek és mocsarak 1530 Síksági pannon löszgyepek 6250 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91F0 Faj: Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata)

ITS DA Konzorcium


74

26. táblázat: A település területén potenciálisan előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípusok kódszám

közösségi jelentőségű élőhelytípus

3150

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel

6440

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

91F0

Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

6250

Síksági pannon löszgyepek

1530

Pannon szikes sztyeppek és mocsarak

91E0

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magyas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

16. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.12.3.2.2

Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen

Tájtörténeti, tájképi, történelmi es kulturális szempontból értékes terület a település északi határában található Peckesvar-halom elnevezésű kunhalom, mely a Természetvédelmi törvény erejénél fogva országos jelentőségű védett területnek minősül. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóág Sarkad külterületének egy részen – Sarkad-remetei erdő területen, ill. a Fekete-Körös menten – Tájvédelmi Körzet létrehozását készíti elő. 1.12.3.3

Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak, melyek megtalálhatók a település területén és a környező területeken.

ITS DA Konzorcium


75

Magterületek

Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai.

Ökológiai folyosók

A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között.

Pufferterületek

A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Sarkad településen a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei területileg lényegében egybe esnek a Natura 2000 területekkel. A csatornák (pl.: Gyepes-csatorna) ökológiai folyosók, a Fekete-Körös ártere, és a Körösközi-erdő területe magterület, melyeket széles pufferzóna övez. 17. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Természeti értékek helyi védelme

A településen helyi védelem alatt álló természeti emlék – a 208/1999. sz. képviselő-testületi határozat szerint - az Ősy-pusztán található 1 db erdei fenyő (Pinus sylvestris). Belterületen helyi vedelem alá vonásra javasolt természeti értékek: Református templom melletti 1 db vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum) Almássy-kúria parkjában található 1 db mezei szil (Ulmus pumila) a Vasút u.-i óvoda udvarán található 1 db tiszafa (Taxus baccata) a Kossuth-kertben található 1 db szomorú eper (Morus alba ’Tristis’) Gárdonyi utcában levő volt kollégium udvarán található idős tölgyfa (Quercus robur), ITS DA Konzorcium


76

az Ipari Park (volt cukorgyár) előtti fasorban az idős tölgy (Quercus robur) es vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) példányok. 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése

A táji adottságokra, a tájtörténetre alapján megállapítható, hogy Sarkad határában a táj használatát évszázadokon át a mezőgazdasági termelés határozta meg. Az ipari ágazatok előtérbe kerülése (az Ipari Park kiépülése) ellenére a település külterületének legnagyobb részét ma is mezőgazdasági területek borítják, melyek rendeltetésszerű használatának, a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának megteremtése a térségben kiemelt feladat. A nagyarányú felületet borító mezőgazdasági területek között az egykori természeti gazdagság (vizes élőhelyekben gazdag mocsarak, gyepterületek, erdőterületek alkotta változatos megjelenésű táj) hírmondói, gyepterületek, erdőfoltok, vízfolyások maradtak fenn, melyek bár természetvédelmi oltalom alatt nem állnak, megőrzésük a táj biodiverzitásának, élővilágának védelme miatt különösen fontos. Belterületen a Gyepes-csatornához köthető leginkább tájhasználati konfliktus. A belterületben számos helyen a telkek egészen a mederig nyúlnak le, állattartás és hulladék bekerülés miatti szennyezés, engedély nélküli vízkivétel, kezelhetetlen és megközelíthetetlen partszakaszok jellemzik. A meder sok helyen feliszapolódott, a part kopár, rendezetlen. Sarkad város területe az alábbi városrészekre osztható: Óváros Sarkad tradicionális magjában található a közintézmények többsége, és természetesen, mint minden városban, a nagyobb lakósűrűség okán a bővebb kiszolgáló infrastruktúra is. A terület magjában nagy homlokzatmagasságú polgárházak találhatók, de az elmúlt 60 évben, több, fontos épület elbontását követőn 4 szintes tömblakások is épületek. A terület gyakorlatilag minden közművel ellátott. A peremen mutatkoznak hiányok, főként a nagy beruházási értéket képvisel. közművek terén (gáz, szennyvízcsatorna). A zöldfelületek aránya megfelel. 20 %. A laza utca hálózatot nagy méret" közparkok osztják fel (Szent István tér, Árpád fejedelem tér, József Attila tér, Vértanúk tere, Gárdonyi tér, Széles utca) az állami tulajdonban lévő Gyepes csatorna a belvizek természetes befogadója. Újtelek A köznyelvben „telek”-ként emlegetett városrész az elmúlt évtizedekben szabályos ingatlanszervezés mellett kezdett kiépülni. A korábban kialakult utcaszerkezetnek megfelelő házak épültek. A foglalkoztatási lehetőségek csökkenése miatt a rossz gazdasági helyzetbe kerülő lakosság az épületek karbantartásáról nem tudott megfelelően gondoskodni. Valamint a szociálpolitikai kedvezmények igénybevételével épült lakások sok esetben csak a minimális előírások betartásával készültek el. Ipari Park A Sarkadi Ipari Park a várostól délre, a vasút által a lakóterületektől elválasztva az Anti út és a Temesvári út mentén, részben Sarkad belterületén, részben külterületen helyezkedik el. Mellette található a Sporttelep, és a területén folyik a Kopolya-csatorna. Az önkormányzat térségfejlesztési erőfeszítéseinek eredményeképpen a volt sarkadi cukorgyári terület ipari parki címet kapott a gazdasági minisztertől, mely fellendülést hozhat a térség gazdaságában. Az ipar által meghatározott, szolgálati lakás sorok által szegélyezett

ITS DA Konzorcium


77

üzemterületek nem engedtek nagy változatosságot. A múltat idéző állapot a környezet terheltsége okán nem, vagy csak nagyon lassan változhat meg. Az azóta magánkézbe vándorolt lakások bővítése, fejlesztése nem lehetséges a szűkös ingatlan mértek és a szoros egymás mellé építésük miatt. Új lakóterület kijelölésére nincs igény. Az Ipari Parkban jelentős tartalék fejlesztési felület található (összesen 165 ha területű a Park). Külterület Sarkad külterületére a nagytáblás, mezőgazdasági monokultúrák jellemzőek leginkább, a mezőgazdasági szerkezetváltás, az igényekhez, és a táj adottságaihoz jobban alkalmazkodó a gazdálkodás évek óta sokat hangoztatott feladat a településen.

1.13 Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei

Sarkad város zöldfelületi rendszere magán hordozza a szigetes és a sugaras zöldfelületi rendszer típusok jellemző tulajdonságait. A város zöldfelületi rendszerének elemei egymáshoz viszonyítva szórtan helyezkednek el, szigetes elrendezést alkotva. A Gyepes-, Kopolya- és Bárkás- csatorna - mint helyi természeti adottság – miatt felfedezhetőek a várost ÉNY-DK-i és ÉK- DNY-i irányba átszelő zöldtengelyek, melyek nagyrészt vízfelületek ugyan, de biológiai aktivitás tekintetében igen értékesek. Tehát a város lineáris zöldfelületi elemei közül kiemelkedő fontosságúak a várost átszelő csatornák és az ezt végig kísérő fasorok és nádas területek, továbbá a Kossuth utca, Szalontai út, Sarkadkeresztúri út, Anti út és a Vasút utca fasorai. A területszerű közhasználatú zöldfelületek két jelentősebb csoportot alkotnak az egyik a belvárosi zöldfelület halmaz, a másik az Éden-tó környéki zöldfelületek. A többi közhasználatú zöldfelületi elem (pl. Kálvin tér, Táncsics tér, Gárdonyi tér, József Attila u.-i fásítás) szigetszerűen a település egy-egy külső részében helyezkednek el. A zöldfelületek egy része nem tervezett, hanem erdőszerűen telepített. Sarkad kisvárosi jellegének meghatározói a laza beépítésű lakóövezetei, ahol a telkeken viszonylag nagy zöldfelületek alakultak ki. Mind a lakóterületi magánkertek, mind a kertgazdasági területek (egykori zártkertek) a város zöldfelületi rendszerének igen fontos tagjai, hiszen összterületük a településen belül igen nagyarányú. A viszonylag kevés közhasználatú zöldfelület mennyiségét ellensúlyozza a korlátozottan közhasználatú zöldfelületek viszonylag nagy területe (temető, sportpálya stb.), valamint az a tény, hogy a – régi településmagon kívüli - fiatalabb településrészen lévő magántelkek nagysága is lehetőséget biztosít az aktív vagy passzív pihenésre. 1.13.1.1

Szerkezeti, kondicionáló szempontból karaktert meghatározó elemek

lényeges,

a

zöldfelületi

Közhasználatú zöldfelületi elemek: zöldfelületi-halmaz, közparkok, közkertek, út- és térfásítások Zöldfelületi-halmaz: Belvárosi zöldfelületi-halmaz (Kossuth u. – Szt. István tér – Veress Sándor u. – Templom tér által határolt terület, Béke sétány, rendezvénytér, játszókertek, Árpád fejedelem tér, Református melletti terület.) Közpark: Kossuth kert, Éden-tó környezete Közkertek: Vértanúk tere, Táncsics tér, Gyulai út elején lévő hosszú zöldfelület, Ady Endre utca kis teresedése, Szabadság téri zöldfelületek, Kálvin tér, Gárdonyi tér Lineáris zöldfelületi elemek, útfásítások: Gyepes-, Kopolya- és Bárkás- csatornák, Kossuth utca, Szalontai út, Sarkadkeresztúri út, Anti út és a Vasút utca ITS DA Konzorcium


78

Korlátozott közhasználatú zöldfelületi elemek: zöldfelületi intézmények: kórházkertek, kempingek, temetők, iskolák, óvodák kertjei, strandok és sportlétesítmények, melyek használata – térben, időben - korlátozva áll a lakosság rendelkezésére. Ezen területeknek a település kondicionálásában azonban jelentős szerepük van: Gyulai úti iskola kertje, Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium kertje, Az Almássy-kúria kertje, A Kossuth úti iskola kertje, Óvoda kertek, egyéb intézménykertek (Művelődési Ház kertje, Szociális Otthon kertje, Templom kertek). 1.13.1.2

Zöldfelületi ellátottság értékelése

Megállapítható, hogy Sarkad napjainkra kialakult zöldfelületi rendszerében inkább minőségi, mint mennyiségi fejlesztésre van lehetőség és igény. 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái

A város zöldfelületi rendszerének elemei egymáshoz viszonyítva szórtan helyezkednek el, szigetes elrendezést alkotva. Mindez az ökológiai (mikroklíma javítás) és funkcionálishasználati (rekreációs) szempontok miatt kedvező lehetne, ha az egyes zöldfelületi elemek elég közel lennének egymáshoz vagy meglennének a hálózatos összekapcsoló elemek. Ezek hiányában a rendszerré szervezésre kell törekedni. A város jelenlegi zöldfelületi rendszere néhol tudatosan, néhol spontán módon alakult ki, fejlesztése napjaink aktuális feladata. Az elvégzett vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a város elegendő zöldfelülettel rendelkezik. Megállapítható, hogy nem annyira a mennyiségi növelés, sokkal inkább a minőségi fejlesztés szükséges. Időszerű egy egységes zöldfelületi koncepció megalkotása, amely szabályozott keretek közé helyezi a tervezett fejlesztéseket. A fejlesztéseknél, a beavatkozások mértékének, minőségének meghatározásánál mindenkor törekedni kell a város atmoszférájának megőrzésére, így válhat a város értékesebbé az idelátogatók és az itt élők számára egyaránt. A rendszerré fejlesztésnél az egységes utcafásítások teljessé tétele, a meglevő, várost átszelő természetes vízfolyások közterületté tétele lehet hálózatalakító elem.

1.14 Az épített környezet vizsgálata 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1

A város kialakulásának története

Településszerkezet történeti kialakulása, vizsgálata és helyi sajátosságok vizsgálata

a

településszerkezet

Sarkad egykori, vizekkel szabdalt, erdőkkel borított, rétségekkel tarka tája már az időszámítás előtt is lakott hely volt. Erre utalnak az e korból származó régészeti leletek, melyek leggazdagabb lelőhelyei a Peckes-vár és Harmatszög elnevezésű határrészek. Az Árpád-korban csaknem tíz kisebb-nagyobb település volt a mai Sarkad határában. A honfoglaló törzsek neveit őrzik a Nyék-puszta, Jenő-puszta elnevezések. A XI. században kialakult egykori falu, mint ahogyan a tatárjárás után kialakult új település is, Bihar várához tartozott. Az 1536-ban már mezővárosnak nevezett Sarkadon a táj adottságai alapján elmondhatjuk, hogy az állattenyésztés, a halászat és a pákászkodás valamint az erdőgazdálkodás sokkal nagyobb jelentőségű volt mint a földművelés. Egy 1801-ből származó térkép és a sarkadi várról 1708-ban készült vázrajz alapján megállapítható, hogy a vár a XVI-XVII. század fordulóján az egész települést magába foglalta. ITS DA Konzorcium


79

Tehát a megszokott külső-belső váregyüttes itt nem volt meg, hanem a várat a távolabbi határrészeken megerősített őrhelyek ölelték körül. A központi vár a Gyepes bal partjára támaszkodva épült ki, ez ma a település keleti része, amely vélhetően a XVIII. század végére települt be. Az 1848-as forradalmat követő kiegyezés után államigazgatási és önkormányzati átszervezések idején – a területi elhelyezkedés ellenére – Sarkad továbbra is Bihar vármegye része maradt. Mezővárosi rangját 1887-ben veszítette el. Az 1950-ben elkészült új megyebeosztás alapján Sarkadot 1950. március 4-én csatolták Békés megyéhez, mint járási székhelyet. Sarkad városi rangját 1989. március elsején kapta vissza. A település a Gyepes és a Fekete-Körös kiöntéseitől sokat szenvedett. A folyók szabályozása csak a XIX. században indult el, így a víz hasznosítása a vízimalmokon túlmenően akár mezőgazdasági, akár más célra csak a XIX. század harmadik negyedétől vált rendszeressé. Az ipar jelentősége még a XIX. században is elhanyagolható volt. Jelentősége csak a Cukorgyár építésével nőtt meg. A gyárat 1910-ben kezdték építeni és 1912-ben volt az első kampány. A kampány idején a gyár több mint ezer főt foglalkoztatott. Jelentős gondot okozott, hogy a gyár privatizálása után 1998-tól megszűnt a feldolgozás, így a termelőszövetkezeti munkahelyek mellett a legjelentősebb ipari munkahely is megszűnt Sarkad városában. A településszerkezet kialakulása

Ma már csak emlékekben él, hogy Sarkad egykoron szigetekre települt. A vízi világ eltűnésével Sarkad településszerkezete is megváltozott, a régi forma feledésbe merült. Hasonlóan emlékként él ma már a település erőd-jellege, melyre csak néhány helynév utal. A XVIII. században Sarkad kertes település volt, azaz a városban levő telkek mellett a településen kívüli kertségben úgynevezett külső portával is rendelkeztek a lakosok. A századfordulóra ez a településforma is felbomlott, részben a város terjeszkedése, részben a gazdálkodási rendszer átalakulása miatt. Megjelentek az Almássy uradalom majorjai és az állandó kintlakású tanyák is. A belső szerkezet is megváltozott, a belterület folyamatos feltöltése és tudatos rendezése együtt járt az épületállomány átépülésével. A századfordulóra esett egy nagyarányú, általánosnak tekinthető átépítés. A vasút megépítése is változásokat hozott, a település beépített része a vasútvonal irányába kezdett terjeszkedni. A Gyula-Nagyszalonta-Nagyvárad országút a településen haladt keresztül, amelyhez kapcsolódóan létrejött az ún. “főutcás” településszerkezet. Erre a fő utcára települt rá a város új kereskedelmi, igazgatási központja, amely ma is meghatározza a település szerkezetét. Összefoglalva elmondható, hogy Sarkad város térszerkezete tehát egy történetileg kialakult településközpont későbbi bővítésével alakult ki. A régebbi beépítésű részre az alföldi kertes települések általános térszerveződési elvei érvényesek, a településszerkezet a vele határos, ill. rajta átfolyó vízfolyásokhoz igazodó, de beépítésében az említett alföldi kertes települések beépítési logikáját követő térszerkezet, amely a rá jellemző utca- és térszituációkban gazdag. A településszerkezet későbbi bővítésének sajátossága, hogy a az eredetileg Gyepes által délről lehatárolt beépítés, e határtól délre folytatódott a „Telepi” rész négyzethálós szabályos beépítésével. A négyzethálós bővítés általában jellemző a többi körkörös bővítésekre is, de máshol nem ennyire szabályos.

Változások

A telepi rész kiépülésével a településközpont a tolódott. A belváros településszerkezetében a 60-as utcára szervezett beépítés helyett megjelentek forgatókönyv szerint – a szocialista városépítészet szerint a szabadon álló épületekkel való beépítések.

ITS DA Konzorcium

geometriai súlypontból északi irányba évektől a 90-es évekig a hagyományos – minden kisvárosban szinte azonos akkor jellemző városrendezési tendenciái


80

Az 1990-es évek közepétől megkezdődött egy többnyire sikeres rehabilitációs jellegű beépítési korrekció, amelynek sikerült a Kossuth utca mentén az utcára szervezett – a település hagyományos szerkezetéhez igazodó – beépítés jellegének visszaállítása. Városrészek

A jelenlegi stratégia-megalapozó munka során részben megtartottuk a 2008-ban elkészült IVS településrészi lehatárolásait. Ezt használta a 2010-es IVS is, így az összehasonlítás részlegesen lehetséges. Az egyetlen változás az, hogy az akkori Óvárosból az Északi városrész külön településrészként kiemelésre került. Északi Városrész Alapvetően a Szalontai úttól északra eső területeket tartalmazza. A déli részen a történeti városközpont részét képezi a terület. A további területek hagyományos szabályos utca- és telekhálózattal rendelkező lakóterületek. A lakóterületek szegregációs problémahalmazzal terheltek. Óváros A történeti egyutcás városmagot foglalja magába, ahol az intézményi funkciók többsége helyezkedik el. Az egykori vízfolyásokhoz igazodó szabálytalan utcahálózatot körülölelő lakóterületi bővítések négyzethálós szerkezetűek. Telek A Gyepes csatornától délre levő lakóterület, amely a népességszám emelkedése miatt alakult ki. A Gyulai út-Anti út kereszteződésénél alközpont alakult ki. Itt található az Éden tó is, mint a legfontosabb rekreációs terület. Ipari Park A vasútvonaltól keletre, az egykori Cukorgyár és Kendergyár helyén levő terület vasúti rakodóval. A terület ma gyakorlatilag üresen áll. Az egykori cukorgyári szolgálati lakásokat a tulajdonosok megvásárolták, így azok sorházként lakóterületi funkciót töltenek be. Külterület A mezőgazdasági és az erdőgazdasági felhasználás a legjellemzőbb. csökkenés a jelzett gazdasági területi bővítés miatt van tervezve. az elkerülő utat az előző terv is tartalmazta, megvalósítása hosszú távon lehetséges. 13. ábra: Külterület és belterület megoszlása Sarkadon 2015.

Külterület és belterület megoszlása 6% Belterület Külterület 94%

Forrás: földhivatali adatszolgáltatás

ITS DA Konzorcium


1.14.1.2

81

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

A Településszerkezeti Terv tartalmaz minden olyan területfelhasználást, mely az OTÉK-ban megtalálható. Beépítésre szánt területek: lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, üdülőterület, különleges terület

Beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közmű területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, különleges területek.

A vegyes területek kiterjedését a terv növeli a városközpontban. Itt az intézményi funkciók bővítésére biztosított hely a meglevő beépítések átalakításával. A teleki városrészben alközpont alakul ki vegyes területként. Új lakóterületet jelöl ki a terv a város teleki szélén a Gyulai úttal párhuzamosan. Ennek felhasználása nem kezdődött meg. Gazdasági terület az Ipari Park, az északi részen levő terület bővítése és a Méhkeréki út déli oldalán tervezett terület, melynek felhasználása megkezdődött. Üdülőterület a Fekete-Körös mellett tervezett a leendő szabadstrand közelében. A funkcióváltás elindult. A Gyulai út-Anti út keresztezésénél kijelölt rekreációs célú különleges terület beépítése nem történt meg. A beépítésre nem szánt területek közül az igazgatási terület keleti szélére tervezett erdőterületek betelepítése nem kezdődött meg. A tervezett elkerülő út nem épült ki. 1.14.1.3

Funkció vizsgálata

A városban nem található meg minden intézmény, ami egy járásközpont funkció működéséhez szükséges. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy az elmúlt években Sarkad és kistérsége sokat tett azért, hogy az ellátásokat fejlessze, ill. a hiányzó funkciókat kialakítsa. Magasabb szintű ellátás nincs a városban. A városi intézményeket részletesen az 1.8 alfejezet mutatja be. Összefoglalóan az alábbi táblázat tartalmazza a településen megtalálható intézményeket.

ITS DA Konzorcium


82

27. táblázat: Sarkad intézményei funkció Humán funkciók

Közösségi funkciók

Igazgatási funkciók

Közlekedési funkciók

Gazdasági funkciók

1.14.1.4

alfunkció (ha kell) bölcsőde, óvoda alapfokú iskola középfokú iskola és szakoktatás egészségügyi ellátás szociális szakosított ellátás szociális és gyermekjóléti szolgáltatások könyvtár (fiókintézményekkel) színház, mozi (nem üzemel) múzeum (több látogatható telephely) szabadidőpark közösségi ház uszoda, strand rendőrség tűzoltóság okmányiroda önkormányzati hivatal kormányablak autóbusz állomás központi megálló vasútállomás +megálló benzinkút repülőtér Ipartelep piac pénzügyi szolgáltatók és bankok irodaház szálláshely

intézmények megléte van van van alapellátás,szakorvosi rendelőintézet van

darabszám 1+3 2 1+1 1+1 1

van

1

van nincs

1 -

van

1

van van nincs van nincs van van nincs nincs van van van nincs van van van nincs van

1 1 1 1 2 1 1+1 1 3 tömb 1 2 3

Alulhasznosított barnamezős területek

Az Ipari Park a volt Cukorgyár és Kendergyár területén helyezkedik el. A privatizálást követően leállt a Cukorgyár termelése, majd az épületeket részlegesen lebontották. Történt kezdeményezés különböző üzemek építésére, indítására, de ezek sikertelenek maradtak vagy csak a beruházások megkezdéséig jutottak el. A terület jelenleg magántulajdonban van, a felszámolások, csődeljárások miatt a tulajdonviszonyok meglehetősen bonyolultak. A terület összefüggő, nagy kiterjedése, a város lakóterületeihez képesti elhelyezkedése, a jó tömegközlekedési lehetőség (vasúti megálló), a jó vasúti kapcsolat (saját iparvágány, rakodó) az, ami miatt a terület használatát nem szabad veszni hagyni. A közúti kapcsolat és az infrastruktúra további elemei is kiépítettek, de a közúti szállítás olyan városi területeken vezet keresztül, ami intenzív használat esetén indokolná a kapcsolat új nyomvonalon történő kiépítését. Védett értékek nincsenek a területen, a potenciális ipartörténeti emlékeket már lerombolták. ITS DA Konzorcium


83

28. táblázat: Alulhasznosított barnamezős területek Alulhasznosított barnamezős terület neve

Kiterjedése (m2)

Tulajdoni viszonyai (önkormányzati, magán)

Értékvédelem: van/nincs

magán

nincs

1. Ipari Park 18. térkép: Alulhasznosított barnamezős területek

Forrás: Sarkad önkormányzat 1.14.1.5

Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek)

A városban sajnos egyre kiterjedtebb annak a területnek a nagysága, amely szlömösödött, leromlott állapotba kerül. Ez mára gyakorlatilag az Északi Városrész csaknem teljes területét jelenti; csak a legdélibb tömbje jelenti a kivételt, ahol a lakásokon kívül az intézményi funkciók is megtalálhatók. Hiába hajtott végre jelentős infrastrukturális fejlesztéseket itt az Önkormányzat, a terület funkcionális leszakadása a város többi részétől jelenleg is folytatódik. Nagyon magas a vezetékes ivóvízről nemfizetés miatt lekapcsolt lakások száma ebben a városrészben. A területen igen magas a cigány lakosság aránya, körükben a munkanélküliség is hatványozottan van jelen. Megjelent, felgyorsult az a folyamat, hogy az előbbi területen belül élők fokozatosan átköltöznek a szomszédos ingatlanokba (akár erőszakkal is), így mára már a kapcsolódó Bakrét utca Sarkadkeresztúri út - Széles utca - belterületi határ által határolt tömb szlömösödése is megindult. 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata

A településszerkezet kialakulását, az azt befolyásoló tényezőket az 1.14.1.1 fejezet ismerteti részletesen. Látható a fejezetben levő térképen is, hogy a hagyományos út- és telekforma a városban az Óvárosban alakult ki, ahol a vízfolyásokhoz igazodóan kanyargós utcahálózatot találunk. E mellett viszont létrejött az ún. főutcás településszerkezet a városon átvezető GyulaNagyszalonta-Nagyvárad országút nyomvonalán. Az országutak találkozásánál alakult ki a város központja. A folyószabályozásokat követő területbővítésekre a négyzethálós szerkezet jellemző. Ez a teleki városrészben teljesen szabályos formában jelentkezik. ITS DA Konzorcium


84

A XIX. század végén, a XX. század elején indult meg a település növekedése a keletre eső vasútvonal irányába. Ez a folyamat a Cukorgyár megépítésével gyorsult fel. Sarkad sem kerülhette el a XX. század második felében a hagyományos beépítést megbontó telepszerű építkezés megjelenését. Ez a városközpont keleti részein van jelen. Az 1990-es évek második felétől kezdődő tudatos rehabilitáció valamelyest helyreállította a főutca mentén a hagyományos településképet. Sebhelyek azért még maradtak. 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter

Sarkad Város Önkormányzata rendelkezik tulajdonkataszterrel. A tulajdonkatasztert a 2013. szeptemberi önkormányzati rendelet alapján a Műszaki és Beruházási Osztály - a Pénzügyi és Terv Osztállyal a és Városgazdálkodási Irodával való egyeztetés mellett – folyamatosan vezeti. 29. táblázat: Sarkad Ingatlanvagyon-Kataszer Ingatlan típusa

száma(db)

bruttó értéke (2015)

Lakóingatlan

22

401 674 857Ft

Beépítetlen terület (belterület)

33

26 120 612Ft

Egyéb területek (belterület)

40

178 601 266Ft

Szántó (külterület)

30

33 076 044Ft

Egyéb területek (külterület) 19 Forrás: Sarkad Ingatlanvagyon-Kataszter, 2015.

16 797 305Ft

1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése

A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítésére a településrendezési eszközök kidolgozásának, módosításának megalapozása során kerül sor. 1.14.5 Az építmények vizsgálata

Északi Városrész Jellemzően földszintes, családi házas terület, oldalhatáron álló beépítéssel. A Szalontai út mellett zártsorú ill. zártsorú jellegű beépítéssel is találkozunk, de ezek is földszintesek. Az Árpád fejedelem tér térfala zártsorú, a meghatározó régi épületek egyemeletesek (ma ~ két emelet magasság). Óváros Külön kell kezelni a településközpontot és a többi lakóterületet. A központ eredetileg zártsorú, egy-kétemeletes épületekkel, a magasabb épületek zöme a főutcától keletre található. Itt előfordulnak a telepszerű beépítések is, melyek idegen testként maradtak meg a város központjában. A főutcán a központtól délre is találhatóak még zártsorú beépítések, utcavonalon. A környező lakóterületekre az oldalhatáron álló beépítés jellemző, általában földszintes kialakítással, újabban tetőtér beépítéssel. Egy-egy egyemeletes épülettel is találkozunk. Telek A lakóterületekre itt is az oldalhatáron álló beépítés jellemző, általában földszintes kialakítással, újabban tetőtér beépítéssel. Az alközpontban jelen van a szabadonálló beépítési mód is, itt találkozunk egyemeletes épületekkel is.

ITS DA Konzorcium


ITS DA Konzorcium

85


86

Ipari Park A lakóépületek földszintesek, sorházas beépítéssel. Az ipari épületek magassága változó, technológiához igazodóan alakult ki. A további épületek is jellemzően szabadonállóak, legfeljebb egyemeletesek. Külterület A tanyák eltűntek a területről. A mezőgazdasági épületek technológiához igazodóak. 1.14.6 Az épített környezet értékei 1.14.6.1

Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

Békés megye és ezen belül Sarkad városának közigazgatási területe az országon belül régészeti szempontból a legjobban kutatott, lelőhelyekben „leggazdagabb” terület. A város közigazgatási területén 300 ismert és megkutatott régészeti lelőhely található. Ezek közül négy lelőhely szomszédos településre is átnyúlik. Érdemes megemlíteni, hogy a tudomány a térségben feltárt leletek alapján egy korszakot Körös-kultúrának nevezett el. Kiemelten védett régészeti lelőhely nincs a településen. Fokozottan védett régészeti lelőhelyek: Sarkad, Peckes I., Sarkad, Peckes III., Sarkad, Peckes, Sajti tanya, Sarkad, Peckesvár, földvár. 2009-ben a város településrendezési tervéhez készült mind a régészeti értékekre, mind az épített, mind pedig a természeti értékek számbavételére örökségvédelmi hatástanulmány. E szerint „csak” három fokozottan védett lelőhely van a településen. A fenti négyes felsorolás a Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójának (BMTK) helyzetfeltáró részéből való. Azért szerepeltetjük ezt a felsorolást, mert ez a frissebb dokumentum. 1.14.6.2

Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők

Az alföldi kertes kisvárosokra jellemző földszintes házsorok, fasorokkal gazdagított egyszerű, de rendezett utcakép jellemzik. A városon áthaladó, településeket összekötő utak találkozásánál kialakult a városközpont. E zen utak mentén, elsősorban a belvárosi szakaszon kisvárosias jellegű földszintes, egyemeletes, zártsorú és hézagos zártsorú (zártsorú jellegű) a beépítése. A településen áthaladó vízfolyások, és az őket kísérő zöldterületi sávok meghatározóan gazdagítják a településképet. A városközpontban a templomok vertikális építészeti elemei, elsősorban a református templom hangsúlyossá teszik a belvárosi rész központi jellegét, az egyébként nagy kiterjedésű belterületen belül. A településközpont és a körülötte levő történetileg kialakult településrészek utcaképei az egyszerű, de rendezett beépítéssel, az említett vízfolyásokkal és zöldsávokkal, kiemelik a térszerkezet egyedi sajátosságait, tereinek, utcavonalainak gazdagságát. Sarkad elmúlt ötven évének átépítései, új építései következtében nem maradtak olyan összefüggő, több városképi, történeti értéket képező utcaszakaszok, amelyek városképi, helyi védelmet indokolnának. A helyi, városképi védelemre érdemes épületek elszórva helyezkednek el. ITS DA Konzorcium


1.14.6.3

87

Világörökség és világörökségi várományos terület

Ilyen terület vagy építmény nincs a településen. 1.14.6.4

Műemlék, műemléki együttes

Műemléki együttes, műemléki jelentőségű terület nincs a településen. Műemléki terület egy található a településen: Ált. Gimnázium, egyben Almásy kúria ex-lege műemléki környezete (műemléki törzsszáma: 813) Egy műemlék épület van a településen: Almásy-kastély, Kastély u. 2. sz. (306 hrsz), törzsszám: 813. 1.14.6.5

Nemzeti emlékhely

Nincs a településen. 1.14.6.6

Helyi védelem

Ahogyan már említettük, a településrendezési terv 2009-es felülvizsgálatához készült örökségvédelmi hatástanulmány. Ez megkülönböztet helyi védett és védelemre javasolt épületeket. A hatályos Helyi Építési Szabályzat HÉSZ a helyi épített örökségre vonatkozóan „csak” a következő megállapítást tartalmazza: „A város helyi védelem alatt álló épületeit, a helyi jelentőségű természeti emlékeket, valamint a rájuk vonatkozó előírásokat helyi értékvédelmi rendelet állapítja meg.” Sem mellékletben, sem függelékben nem sorolja fel azokat az elemeket, melyeket az örökségvédelmi anyag tartalmaz. Külön előírások nem születtek, az illeszkedés szabálya található meg a rendeletben. A HÉSZ 2009 évi elfogadása óta nem készült helyi örökségvédelmi rendelet. Van ugyan egy 2014-ben elfogadott és azóta többször módosított „a lakóhelyi környezet védelméről” szóló rendelet, melynek 3. melléklete felsorolja a helyi védett épületeket is, ám ez célját tekintve sokkal általánosabb területet ölel fel, így a csak örökségvédelemre érvényes specifikumokat nem tartalmazza. A rendelet megalkotása időszerű. Az ismertetett 10/2014. (VI. 06.) önkormányzati rendeletből látszik, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány védelemre javasolt építményei nem kerültek helyi védelem alá, így csak azok a helyi védett építmények, melyeket a 2000-es tartalmaz. Helyi területi vagy utcaképi védelem nincs. A helyi védett építmények: Árpád fejedelem tér 4. sz.

Rendőrség épülete

Árpád fejedelem tér 6. sz.

„ÁFÉSZ Vas-műszaki Áruház és iroda”

Templom-tér 1. sz.

Református templom

Szent István tér 26. sz.

Római Katolikus Templom

Szent István tér 9. sz.

Római Katolikus Parókia

Gyulai u. 28. sz.

Újteleki Református templom

Kossuth u. 17. sz.

1. sz. Általános Iskola

Vár sz. 2/b. sz.

Bartók Béla Művelődési Központ

Gyulai út 4.

Vendégház

ITS DA Konzorcium


88

1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái (nem fontossági sorrend) Ipari Park kihasználatlansága, folyamatosan romló állapota A Kossuth utcán üresen álló épületek A városközpontban meglevő telepszerű beépítés Heterogén utcakép a Kossuth utcán és az Árpád fejedelem téren Az Északi Városrész szlömösödött területei, ennek átterjedése a kapcsolódó tömbökre Közművek hiánya az Északi Városrészben Üres lakások magas száma A Niestetal sétány kiépítésének elmaradása

1.15 Közlekedés 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Sarkad kisvárosa a – Békés megyén belül átlagos területűnek és legkisebb népességűnek számító – Sarkadi járás központja. Fekvése a megyében keleti, a megyeszékhelytől, Békéscsabától mintegy 30 km-re keletre található. Ingázás

Az alábbi táblázat mutatja a 2001-es és 2011-es népszámlálások eredményei alapján, hogy melyek a település főbb ingázási cél és induló kapcsolatai. Látható, hogy Sarkadon ingázási szempontból az eljárás a jellemző, a városból más településre eljárók száma ötszöröse az ide bejárókénak. A Méhkerékről, Sarkadkeresztúrról és Kötegyánról bejárók számára Sarkad jelenti a legközelebbi természetes vonzásközpontot. Eljárás szempontjából egyértelműen súlyponti célpont Gyula, kisebb mértékben Békéscsaba. 30. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Összesen Megnevezés Helyi közlekedő

Összesen

Személygépkocsival

Tömegközlekedéssel

2001*

Kerékpárral (gyalog)

2011

1 709

3 029

401

65

1 765

202

344

144

192

8

Gyula

..

88

42

46

0

Méhkerék

..

68

30

38

0

Sarkadkeresztúr

..

62

21

33

8

Kötegyán

..

43

10

33

0

Békéscsaba

..

28

22

6

0

1 276

1 730

390

1 324

12

Gyula

..

1 135

220

899

12

Békéscsaba

..

437

96

341

0

Kötegyán

..

22

14

8

0

Szeged

..

18

3

15

0

Békés

..

17

16

1

0

Bejáró

Eljáró

* 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH.

ITS DA Konzorcium


89

A következő diagramon jól látható, hogy a helyi forgalomban jelentős szerepe van az aktív közlekedési módoknak (kerékpározás 59% és gyaloglás 26%). A személygépkocsi a három esetben (helyi 13%, eljáró 23% és bejáró 46%) lényegesen eltérő szerepet kap. Távolsági busszal utazik a bejárók fele és az eljárók 58%-a, akiknél még a vasút 17%-os szerepe is lényeges. 14. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása

Forrás: Népszámlálás 2011, KSH.

Külső kapcsolatok, országos hálózat

A városnak országos főúthálózati kapcsolata nincsen. Összekötő úton a 44. sz. elsőrendű főút délnyugati irányban, Gyulán túl 17 km-re érhető el. A városnak – mint ahogyan a megyének is – közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen. 19. térkép: Sarkad környezetének országos jelentőségű főútjai

Forrás: Országos Közúti Adatbank, 2012. évi alaptérkép (szerzői aktualizálás és szerkesztés)

ITS DA Konzorcium


ITS DA Konzorcium

90


91

Közúti kapcsolatok tekintetében délnyugati irányban az M43 autópályára Makó felé, összekötő utakon 105 km, Szeged felé az 115 km, északnyugati irányban Kecskemét felé az M5 autópályára 155 km távolságban lehet felhajtani. A főváros közúton – útvonalválasztástól függően – 235-245 km autózással érhető el. A 44. sz. főúton a Romániába vezető nemzetközi közúti határátkelő a 20 km távolságban található. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden környező település elérhető, így a város e szempontból is regionális alközpontnak tekinthető. Az innen induló utasok Békéscsaba irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A város közigazgatási területen belül 13 helyközi megálló található. Sarkadot a 135-ös számú, Szeged – Kötegyán „országos törzshálózati vasúti pálya” besorolású vasútvonal érinti. A vonal Kötegyánnál csatlakozik a román vasúthálózathoz. A 135-ös számú vasútvonal végig egyvágányú, dízel vontatással kiszolgált. A személyforgalom közelítőleg ütemes menetrend alapján veheti igénybe a vasúti szolgáltatást. Repülőtéri kapcsolat szempontjából az Airport Debrecen 105 km, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 210 km távolságban érhető el. 1.15.2 Közúti közlekedés

A közúthálózati szempontból a mellékutakon alközponti szerepet betöltő város a környező településekkel északi (Sarkadkeresztúri út) és délnyugati (Gyulai út) irányban a 4219. j. Furta – Gyula, keleti (Szalontai út) irányban 4252. j. Sarkad – Méhkerék összekötő utakon, déli (Anti út / Cukorgyár) irányban pedig a 42151. j. bekötő úton áll kapcsolatban. 20. térkép: Sarkad városi közúthálózata

Forrás: Országos Közúti Adatbank, 2012. évi alaptérkép (szerzői aktualizálás és szerkesztés)

Városi közúthálózat

A rendelkezésre álló 2013-as adatok szerint Sarkad belterületén a helyi közúthálózat hossza 68.382 m, ebből kiépítetlen 17.552 m, ami 80%-os kiépítettséget jelent. Az utak kiépítettségének hiánya különösen igaz a külterületekre. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák beruházására 332 MFt-ot, fenntartására 7,7 MFt-ot fordított. ITS DA Konzorcium


92

Sarkad közúthálózta alapvetően hálós jellegű, melyet a város főutcájának erős forgalma kettéoszt. A városközpont a város fejlődésének korábbi, szinte egyutcás településszerkezeti súlypontjában helyezkedik el. Körülötte a helyi úthálózatot a gyűjtőutak nagyjából egyenletes geometriai eloszlásúvá szervezik, így a történelmi városközpontokra általában jellemző erős centrális túlterheltség itt nem jelenik meg. A város szempontjából legjelentősebb hely gyűjtőút az Ady Endre utca, a többi gyűjtőút besorolású utca (Bánát utca, Bihar utca, Diófás utca, Dózsa utca, Epreskert utca, Gyár utca, József utca, Magyar utca, Munkás utca, Nagy utca, Rákóczi utca, Széchenyi utca, Széles utca, Szegfű utca, Táncsics utca, Temesvári utca, Veress utca) jóval kisebb jelentőséggel bír. A lakóutcák alapvetően nyugodt, forgalmi szempontból érdemi zavarással nem terhelt alaphálózatot jelentenek. A Gyulai úton az Általános Iskolánál egy közúti jelzőlámpával védett gyalogátkelőhely található, ezen felül több gyalogátkelőhely is sárga villogó figyelemfelhívó lámpával és/vagy középszigettel van ellátva. A városi úthálózaton körforgalmi csomópont nem található. Forgalmi jellemzők

Sarkad belterületén a legjelentősebb forgalmúak az országos közutak átkelési szakaszai, ezek közül a (4219. j. összekötő út) Gyulai út – Kossuth utca – Sarkadkeresztúri út vonala és a (4252. j. összekötő út) Szalontai út a település északkeleti részén egy jelzőlámpás csomópontban találkoznak, gyakorlatilag ide köt be a Vasút utca (42345. j. vasútállomáshoz vezető út) is. A (42151. j. bekötő út) Anti út a Gyulai úttal – a focipálya és a benzinkút között – egy egyszerű, járműosztályozós csomópontot alkot. A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. 21. térkép: Sarkad főbb útjainak forgalmi terhelése

Forrás: „Az országos közutak 2013. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” c. kiadvány adataiból szerkesztve (2014.07. MK NZrt.)

ITS DA Konzorcium


Közlekedésbiztonság

93

Az alábbi ábra Sarkad közúti közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti az utóbbi évek személyi sérüléses balesetei alapján. Látható, hogy közlekedésbiztonsági szempontból a legveszélyesebb útszakaszok az állami kezelésben lévő, legnagyobb közúti forgalmat lebonyolító utak települési átkelési szakaszai. A városban alapvetően két baleseti sűrűsödési pont figyelhető meg, a Kossuth utca és az Árpád út sarkán – valószínűleg a kerékpárút oldalváltása miatt –, valamint a Kossuth utca és Árpád fejedelem tér találkozásánál – valószínűleg az erős gyalogosforgalom miatt. A vizsgált három évben egy halálos közlekedési baleset történt a Gyulai úti Általános Iskolánál. 22. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek

Forrás: KKK

Motorizáció

Az alábbi diagram a KSH adatai alapján mutatja a település motorizációjának alakulását. Látható, hogy Sarkadon az 1.000 főre eső személygépjárművek száma az utóbbi évtizedben tendenciájában lekövette mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei trendeket. Ezek – az előbb felsorolt sorrendben – egyre alacsonyabb értéken jelentek meg, oly módon, hogy a város e jellemzője a legalacsonyabb az összehasonlításba vont területi lehatárolás tekintetében.

ITS DA Konzorcium


94

15. ábra: Motorizáció alakulása 310 300 290

Szgk/1 000 lakos

280 270 260 250 240 230 220 210 200 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Év Magyarország

Dél-Alföld

Békés megye

Sarkad

Forrás: KSH

Problémák, hiányosságok: az Anti út és Gyulai út valamint a Kossuth utca és Árpád fejedelem tér találkozásának körforgalmi csomóponttá alakítása (állami feladat); a vasút északi oldalán, a Temesvári út délnyugati irányú folytatásában új városi gyűjtőút kiépítése; a meglévő országos összekötő és bekötő utak burkolatának szélesítése és felújítása (állami feladat); az Őssy utca folytatásában a meglévő közúti vasúti átjáró fejlesztésével egy új közvetlen Kötegyán irányú közúti kapcsolat kiépítése (állami feladat); a Sarkad - Ant összekötő út megépítése (állami feladat); a gyűjtő- és a lakóutak szilárd burkolattal való teljes körű ellátása; a város által javasolt – a gyulai, a sarkadkeresztúri és a szalontai irányokat felfűző – északi elkerülő út megvalósítása, csomóponti kapcsolataiban körforgalmi kialakításokkal (állami feladat). 1.15.3 Parkolás

A városközpontban (Kossuth utca, Szabadság tér és Piac tér környéke) a szükségeshez képest időnként kevésnek bizonyul a parkolóhelyek száma. A városban a parkolásért nem kell fizetni. Az új építésű szolgáltató létesítmények környezetében megépültek a parkolók. A központtól távolabb lévő parkolók kihasználtsága alacsony. A város területén közel 300 db kiépített közút melletti parkolóhely található, amely értéket korábbi felmérések alapján a városközpontban mintegy 50 db új parkolóhely kialakításával lehetne olyan szintre bővíteni, hogy csúcsidőszakokban ne legyen parkolóhely hiány. Ennek teljes körű megvalósítására azonban alapvetően csak a várost elkerülő állami út megépülte, és ezáltal a városközpontot is terhelő forgalom mérséklődése esetén lehet számítani. ITS DA Konzorcium


95

1.15.4 Áruszállítás

A város és térsége teherszállítási jellemzőiről kevés adat áll rendelkezésre. A helyi termelő és kereskedelmi tevékenység során közúti teherszállítással oldják meg beszerzési és árutovábbítási feladatokat. A településen olyan mértékű ipari vagy kereskedelmi tevékenység nem található, hogy a városon belül keletkező áruszállítási igények problémát jelentenének, ebből fakadóan nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom a város érintett területein. A teherforgalom számára korlátozott övezet a település belsőbb részein és lakóutcáiban jelzőtáblákkal van szabályozva. 1.15.5 Közösségi közlekedés 23. térkép:Közösségi közlekedési megállóhelyek

Forrás: NKS országos modell, bemenő adatok: 2011/2012. évi autóbusz és vasúti menetrendek 1.15.5.1

Autóbuszos közösségi közlekedés

A helyi autóbuszforduló a városközpontban, a Nagy Imre utcában található, amely külön fűtött autóbuszváróval van ellátva. Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés

A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Körös Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Körös Volán Zrt. az Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (DAKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal a megyeszékhely Békéscsaba (napi 12 induló járat – melyből 5 járat Gyulán, 7 járat pedig Dobozon keresztül, a rövidebb útvonalon közlekedik – menetidő 00:40 – 01:00 között), valamint Debrecen (napi 6 induló járat, menetidő 02:12 – 02:55 között) felé. Budapestre és Szegedre nem közlekednek közvetlen járatok. Sarkad és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely ITS DA Konzorcium


96

található. Sarkadon a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 4219. j. és 4252. j. összekötő utak belterületi szakaszain helyezkedik el. Sarkad közigazgatási területén 13 helyközi megálló található. A település központja, továbbá az oktatási és közintézmények is közvetlenül elérhetőek a környező településekről. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, a legforgalmasabb helyeken (pl. Gyulai út, Anti út) kb. 80 járat áll meg egy munkanapon, a kisebb megállókban is 15-20 db. Az autóbusz állomáson (Sarkad autóbusz-váróterem), egy átlagos munkanapon kb. 81 járat indul vagy halad át. Helyi autóbusz közlekedés

Sarkadon nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják. 1.15.5.2

A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok

Vasúti közlekedés

Sarkadot a 135-ös számú, „nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pálya” besorolású, Szeged – Békéscsaba – Kötegyán országhatár vasútvonal érinti. A vasútvonal legfőbb szerepe a helyi személy- és áruforgalom lebonyolítása. A vonal Békéscsabán (a megyeszékhelyen) keresztezi a 120-as számú Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Lőkösháza vasútvonalat, melynek Békéscsabát érintő szakasza nemzetközi törzshálózati elem, a TEN-T core network (törzshálózat) és a RFC7, Orient/East-Med szállítási folyosó része. Békéscsabán át adódik a legkedvezőbb vasúti kapcsolat a Főváros felé is. A vonal Kötegyánnál csatlakozik a román vasúthálózathoz. A 135-ös számú vasútvonal végig egyvágányú, dízel vontatású. Békéscsaba állomás és Gyula állomás közötti szakasza, jelfeladásra nincs kiépítve, az engedélyezett tengelyterhelés 210 kN, az engedélyezett sebesség 80 km/h, az engedélyezett vonathossz 750 m. Gyula állomás és Kötegyán állomás között jelfeladásra szintén nincs kiépítve, illetve az engedélyezett vonathossz 750 m, azonban az engedélyezett tengelyterhelés 175 kN (sebességkorlátozással), az engedélyezett sebesség Sarkadig 70 km/h, onnantól 60 km/h. Sarkad területén egy vasútállomás (Sarkad állomás) és két vasúti megállóhely (Sarkadi Cukorgyár, József Szanatórium) található.

Vasúti szolgáltatás

Sarkad állomáson, valamint Sarkadi Cukorgyár és József Szanatórium megállóhelyeken egy átlagos munkanapon a 2014/2015. évi menetrend alapján 31 személyszállító vonat áll meg, 16 páratlan és 15 páros irányú vonat. A vonalon közelítőleg órás ütemben közlekednek a Békéscsaba és Sarkad/Kötegyán/Nagyszalonta/Vésztő között közlekedő személyvonatok. A vonatok nagy része (11 pár vonat) Vésztőig közlekedik, kisebb része Kötegyánig (3 pár), illetve Sarkad állomás egy vonatnak a kiinduló állomása. A vonatok közül 2 pár (nemzetközi) személyvonat közlekedik Nagyszalontáig (Salonta). Összességében Sarkad annak ellenére, hogy nem közvetlenül fekszik egy frekventált sugárirányú hálózati elem mentén, hanem csak egy haránt irányú vasútvonal érinti, kedvezőnek mondható vasúti kapcsolattal rendelkezik, az órás ütemes követés jó szolgáltatást biztosít. A főváros felé közvetlen vonat nincs, de a kedvező Békéscsabai átszállás miatt kb. három és negyed és három és háromnegyed óra körüli menetidő adódik Budapest felé (kb. órás gyakoriság mellett). A megyeszékhely, Békéscsaba felé igen kedvező eljutási lehetőségek vannak, órás követés mellett a menetidő 33-43 perc. 1.15.5.2.1 Sarkad állomás Sarkad állomás utas- és áruforgalomra korlátlanul megnyitott középállomás a 135-ös számú vasútvonal Gyula (13,6 km) és Kötegyán (6,4 km) állomásai között, Békéscsabától 28,9 km-re.

Elhelyezkedése, megközelíthetősége

Az állomás Sarkad dél-keleti szélén, lakott területek, erdő, mezőgazdasági és ipari területek között fekszik, megközelíteni a település központja, illetve a 4219. j. összekötő út felől a 4252. j.

ITS DA Konzorcium


97

összekötő úton és a belőle kiágazó 42345. j. állomáshoz vezető úton át lehet. Összességében a vasútállomás nem kimondottan kedvező elhelyezkedésű a lakott területekhez kapcsolódóan. Kereskedelmi létesítmények

Az állomáson található oldal-, élő-, és nyíltrakodó, valamint raktár. A rakterület burkolt, illetve kivilágított. A kereskedelmi létesítményeken kívül sajátcélú vágányok is ágaznak ki az állomásról.

Utasforgalmi létesítmények

Az állomási előtéren kiépített személygépjármű parkoló nincs, kerékpártároló és autóbusz forduló van (bár jelenleg menetrend szerinti autóbuszok nem használják). Az állomáson balesetveszélyes, keskeny, sk+0-15 cm magasságú alacsony, aszfalt burkolatú peronok találhatók, melyek szintben közelíthetők meg. A felvételi épületben pénztár, WC és váróterem található. Hangos utastájékoztatás működik az állomáson.

Problémák

Probléma az utasforgalmi és utastájékoztatási létesítmények alacsony színvonala és az akadálymentesítés hiánya. 1.15.5.2.2 Sarkadi Cukorgyár megállóhely

Elhelyezkedése, megközelíthetősége Utasforgalmi létesítmények

Sarkadi Cukorgyár megállóhely Sarkad déli szélén, lakott területek, szabadidős (sport) területek és ipari területek között található. Megközelíteni a település központja, illetve a 4219. j. összekötő út felől a 42151. j. bekötő úton át lehet. A megállóhelyhez nem kapcsolódnak (személygépjármű parkoló, kerékpártároló).

a

módváltáshoz

szükséges

létesítmények

A megállóhelyen a felvételi épületben pénztár és váróterem működik. A megállóhelyen balesetveszélyes sk+15 cm magasságú, alacsony peron található. Problémák

Probléma az utasforgalmi és utastájékoztatási létesítmények alacsony színvonala és az akadálymentesítés hiánya. 1.15.5.2.3 József Szanatórium megállóhely

Elhelyezkedése, megközelíthetősége Utasforgalmi létesítmények

József Szanatórium megállóhely, mint vasúti szolgálati hely még Sarkad külterületén, a FeketeKörös felett átívelő vasúti híd keleti hídfőjénél található, erdők között, rendeltetése a Szanatórium utasforgalmi kiszolgálása. Megközelíteni az országos közúthálózaton át nem lehet. A megállóhelyhez nem kapcsolódik sem személygépjármű parkoló, sem kerékpártároló, sem autóbusz megállóhely. A megállóhelyen pénztár nem üzemel. A megállóhelyen sk+0 magasságú, aszfalt burkolatú alacsony peron található.

Problémák

Probléma az utasforgalmi létesítmények alacsony színvonala.

1.15.6 Kerékpáros közlekedés

A településen részben a kerékpározás már fejlettebb szintűre fejlesztett infrastrukturális és forgalomtechnikai adottságaiból, részben az alföldi helyi kerékpáros közlekedési „hagyományokból”, továbbá mint az anyagi ráfordítását is tekintve leggyorsabb eljutási lehetőségből is következően a KSH 2011-es népszámlálási adatai szerint a kerékpározás részaránya 59% körüli. Infrastruktúra

A településen a kerékpárutak hossza 26.081 m, a városon belül az országos közutak mentén összefüggő hálózatot alkotnak, ezen túl a városon belül még az Ady Endre út mentén található kerékpárút. A kerékpárutak burkolatállapota jónak minősíthető. ITS DA Konzorcium


98

A kerékpárutak egyoldaliak (ebből adódóan két forgalmi irányúak), nagyon rövid szakaszokon a gyalogos forgalommal közösen, túlnyomó részben attól külön vezetett nyomvonalon futnak. A kerékpárosok számára konfliktusos pontot leginkább a buszmegállók és a keresztező utcák jelentenek. A városnak szomszéd településsel való közvetlen kerékpáros összeköttetése Sarkadkeresztúrig végig, Gyula irányában a Fekete-Körös hídjáig, Románia irányában az országhatárig kiépült. Az országos közutak mentén a többi irányban jellemzően a városhatárig lehet külön kerékpárúton eljutni. Az ismertetett hálózat alapvetően a város közúti gépjármű forgalom által leginkább terhelt útvonalait fedi le, a város többi részén kerékpározni a közút felületén lehet. A kerékpárok tárolása az ismertetett hálózat mentén az oktatási, az egészségügyi, a kulturális, az önkormányzati, valamint a kereskedelmi létesítményeknél – még, ha esetenként kapacitáshiányosan, de – megoldott. E kerékpárparkolókban alapvetően az első kereket rögzítő megoldások az elterjedtek a korszerűbb, a vázat rögzítő megoldásokkal szemben. Értékelés

Sarkad városi kerékpározási helyzetét értékelve látható, hogy a meglévő létesítmények alapvetően kiszolgálják a természetes lakossági igényeket, a település preferálja a kerékpárosbarát megoldásokat. A meglévő hálózat időszakos felújítására és további fejlesztésekre természetesen mindemellett igény van: Kerékpárút-hálózat további fejlesztése Kötegyán - Méhkerék irányában megvalósult; Kerékpárút-hálózat további fejlesztése a Cukorgyári út mentén a külterületi lakóterületekig, valamint a Fekete-Körösnél tervezett szabadstrandhoz; Turisztikai kerékpárút megvalósítása a Fekete-Körös mentén. 1.15.7 Gyalogos közlekedés

A településen összességében 75.618 méternyi járda, illetve gyalogút van kiépítve, ami a statisztikai adatszolgáltatás tekintetében 100%-os kiépítettséget jelent. A városközpont utcáin kétoldali járda található, azonban a város területének nagyobb részére inkább az egyoldali kiépítettség jellemző. A város parkosított területeinek, tereinek gyalogos felületei elegánsabb megoldásúak, más területeken a gyalogos létesítmények inkább funkcionálisak. Kijelölt gyalogátkelőhelyek tekintetében a városközpont jobban ellátott, mint az alacsonyabb gyalogos és járműforgalom sűrűségű területek. Igények, forgalmi jellemzők

A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a településen belüli – kizárólag – gyalogos helyváltoztatások részaránya meghaladja a 25%-ot, ami naponta mintegy 800 főt jelent. Lokálisan problémát jelent a járdák leromlott állapota, így a meglévő járdák időszakos felújítására és természetesen további fejlesztésekre is igény van. 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások

A fentiekben tapasztaltak összefoglalásaként a következőkben összegezzük a városban tapasztalható közlekedési rendszer vonatkozású problémákat, hiányosságokat, előzetesen megmutatkozó fejlesztési igényeket: Az Anti út és Gyulai út, valamint a Kossuth utca és Árpád fejedelem tér találkozásának körforgalmi csomóponttá alakítása (állami feladat). A vasút északi oldalán, a Temesvári út délnyugati irányú folytatásában új városi gyűjtőút kiépítése;

ITS DA Konzorcium


99

A meglévő országos összekötő és bekötő utak burkolatának szélesítése és felújítása (állami feladat). Az Őssy utca folytatásában a meglévő közúti vasúti átjáró fejlesztésével egy új közvetlen Kötegyán irányú közúti kapcsolat kiépítése (állami feladat). A Sarkad - Ant összekötő út megépítése (állami feladat). A gyűjtő és a lakóutak szilárd burkolattal való teljes körű ellátása. A város által javasolt – a gyulai, a sarkadkeresztúri és a szalontai irányokat felfűző – északi elkerülő út megvalósítása, csomóponti kapcsolataiban körforgalmi kialakításokkal (állami feladat). Az elkerülő út megvalósítását követően a városközpontban további parkolóhelyek kialakítása. A vasúti utasforgalmi létesítmények színvonalának emelése (MÁV feladat). Kerékpárút-hálózat további fejlesztése Kötegyán - Méhkerék irányában megvalósult Kerékpárút-hálózat további fejlesztése a Cukorgyári út mentén a külterületi lakóterületekig, valamint a Fekete-Körösnél tervezett szabadstrandhoz; Meglévő járdák időszakos felújítása és továbbiak kiépítése.

1.16 Közművek állapota és energiahatékonyság 1.16.1 Víziközművek

A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása. Sarkad város területén az Alföldvíz Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat. 1.16.1.1

Vízgazdálkodás és vízellátás termálvíz hasznosítás)

(ivó,

ipari,

tűzoltó,

öntözővíz

és

A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvízminőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető. Sarkad az ivóvizet a Közép-Békési Regionális Vízműről kapja 1993-tól, a helyi vízmű rendszer elosztó funkciót lát el. A szolgáltatott víz a Kevermes-Lőkösháza és Medgyesbodzás vízbázisokról érkezik. A helyi kutakból vízkitermelés azóta nem történik (tartalék vízbázis). Felszín alatti védett vízbázis nincs Sarkad város közigazgatási területén, védőterület nem került kijelölésre. Ivóvízellátás

A település szinte összes lakása (98 %) el van látva vezetékes ivóvízzel. A szolgáltatott ivóvíz 806 ezer m3 (második évtizede folyamatosan csökkenő), ebből 695 ezer m3 a lakossági felhasználású, így az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás 33,3 m3, ami a megyei átlagnak megfelelő. A vízhálózat hossza 126,1 km. A helyi hálózat jellemzően körvezetékes, a hálózati nyomás magastárolóval biztosított.

ITS DA Konzorcium


100

31. táblázat: A szolgáltatott ivóvíz minősége Sarkadon, 2014 Vízminőségi jellemzők 2014.01.01-2014.06.30. időszakban ph

Ammónium (mg/l)

Arzén (µg/l)

Vas (µg/l)

Mangán (µg/l)

Összes aktív klór (mg/l)

Összes keménység (mg/CaO)

Fajlagos elektromos vezetőképesség (µS/cm)

KOI(ps) (mg/l)

Nátriu m (mg/l)

8,23

0,42

3,88

31,59

50,18

0,2

12,9

341,8

1,19

39

2500

5

200

201/2001 (X.25) Kr. az ivóvízminőség határértékei -

0,5

10

200

50

3

50-350

Forrás: Alföldvíz Zrt.

A település részt vesz a „Közép-Békési-Térség” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásban, melynek célja a szolgáltatott ivóvíz minőség jogszabályokban előírt biztosítása a „Békés megyei Ivóvízminőség-javító Program” keretein belül, a megvalósítás folyamatos, európai uniós pályázatból finanszírozott (KEOP-1.3.0/09-11-2012-0009). 16. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának (db) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva

A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% 98% 96% 94% 92% 90% 88% 86% 84% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Sarkad

Sarkadi járás átlag

Békés megyei átlag

Országos átlag

Forrás: KSH

Az elmúlt időszakban, a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-2007 jelentősen megnőtt, majd egy napjainkig tartó, alapvetően stagnálás állapot figyelhető meg, hiszen a rákötések aránya közel 100%-os A bekötött lakások száma 2000-ben 3844 db, 2005ben 3880 db, 2013-ban 4262 db volt. Az ivóvízhálózatba 2001-ben a lakások 89%-át, 2005-ben 90%-át, 2013-ban pedig 98%-át bekapcsolták az ivóvízvezeték-hálózatba. Termálvízhasználat

A településen jelenleg nincs termálvíz hasznosítás jelenleg nincs, két fúrt termál kút található a közigazgatási területen, melyek a következők: a B-19-es, kifolyó víz hőmérséklete 30 0C, hasznosítása: a termálkút a Kossuth u. 26. sz. alatti ingatlanon található, jelenleg is üzemel közkifolyóként, de nem minősül ivóvíznek K-105/a, kifolyó víz hőmérséklete 30 0C, hasznosítása: lezárt, a termálkút a volt Kendergyár területén található, a kút beszakadt, évek óta nem üzemel.

ITS DA Konzorcium


101

A Sarkad 4320 hrsz.-ú ingatlan (Anti út eleje) területén 2 db kút létesítésére van érvényes vízjogi létesítési engedélye az Önkormányzatnak. A kutak hasznosítási célja a Sarkadi Idegenforgalmi és Sportközpont (Élményfürdő-Tanuszoda) vízellátásának biztosítása lesz. 1.16.1.2

Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés

Sarkad településen a szennyvíz csatornázási szolgáltatást a helyi hálózaton keresztül az ALFÖLDVÍZ Zrt. biztosítja. Szennyvízgyűjtő hálózat

A település szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése az 1970-es években kezdődött (I. ütem), majd a 2000-es évek elején folyamatosan bővült a II-III. ütemmel. A jelenleg folyamatban lévő szennyvízberuházás a szennyvízcsatorna-hálózatot is érinti, de fő eleme a szennyvíztisztító korszerűsítése. A meglévő elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat bővítése NA 200 KG PVC gerinccsatorna szakaszokkal, NA 160 KG PVC házi bekötő csatornákkal, valamint D 225 KM PVC és D 90 KM PVC nyomóvezeték szakaszokkal történik meg. A bővítés során az egyes gravitációs öblözetek mélypontjain átemelők kerülnek kialakításra, a meglévő átemelők esetében szükség szerinti gépészeti átalakítással lesz biztosítva az új rákötésekből származó szennyvízmennyiség elvezetése. A szennyvízelvezető hálózat rekonstrukciós terve alapján megtörténik egyes csatornaszakaszok bélelése, valamint a teljes csatornahálózat diagnosztikai vizsgálata. Intézkedési terv alapján végrehajtásra kerül Sarkad város szennyvízcsatornáin elvezetett idegen víz mennyiségének csökkentési programja. A projekt zárását követően kb. 90%-os lesz a csatornázottság. A fejlesztendő utcák– a külterületi ingatlanokon kívül – a település északi városrészében fekszenek, melyek az alábbiak: Gólya u., Kijáró u., Galamb u., Bokor u., Hársfa u., Horgaséri u., József Attila u., Halász u., Somlay u., Kodály Zoltán u., Toldi u. A szennyvízgyűjtő hálózatba kapcsolt lakások száma 2001-2008 között folyamatos növekedést mutatott, majd jelentős változás nem történt a 2009-2013 közötti időszakban. A bekötött lakások száma 2001-ben 622 db, 2005-ben 2210 db, 2013-ban 2601 db volt. A város szennyvízgyűjtőhálózatába 2001-ben a lakások 14 %-át, 2005-ben 51%-át, 2013-ban pedig 60%-át kapcsolták be. 17. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (kék) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Sarkad



Országos átlag

Forrás: KSH

Szennyvíztelep

A sarkadi szennyvíztisztító telep korszerűsítése napjainkban ér a végéhez. A tisztítótelep építésével párhuzamosan halad a csatornázás is a városban. A tervezett tisztítási technológia a

ITS DA Konzorcium


102

jelenleg meglévő 610 m3 /d, ill. lakos egyenértékben kifejezett 4350 LEÉ kapacitású telep 1300 m 3 /d, ill. 12000 LEÉ kapacitásúvá történő fejlesztését valósítaná meg. Régi technológia: Egylépcsős, eleveniszapos biológiai tisztítás. (Oxidációs árok) Tervezett új technológia: A biológiai tisztítás, foszforeltávolítás, alacsony terhelésű eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációval, elébe kapcsolt, denitrifikációval, kiegészítő vegyszeres foszfor kicsapatással. Az ülepített, tisztított szennyvíz egy új műtárggyal kiegészített fertőtlenítő egységen keresztül távozik a befogadó felé. A szennyvíztisztító telep bővítése során a szippantott szennyvíz fogadás és kezelés továbbra is tervezett tevékenység. Szennyvízkibocsátás

A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek tisztítás után általában felszíni víz befogadóba kerülnek. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szerves anyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) is tartalmaznak. A szerves- és tápanyagok vonatkozásában a felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák. A vízi ökoszisztémák ezeket az anyagokat általában a terhelés nagyságától és a befogadó vízhozama által biztosított hígulás mértékétől függően képesek tolerálni. A kommunális szennyvizek kibocsátása a Sarkadi Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítást követően a Gyepes-csatornába történik, melyre a kibocsátott víznek a hatása „jelentősként” lett jelölve a hatályos Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben.

Csapadékelvezetés

A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat és a települések felszíni vizeinek az elvezetésével foglalkozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melynek 11. pontja szerint az önkormányzat feladata a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár számos hátrányt hordoznak), míg a laza - falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt. A csapadékvízelvezető-rendszer a város nagy részén kiépült és megfelelő állapotban van. Intenzív csapadékos időjárási körülmények között a hálózat azonban túlterhelt állapotba kerülhet a viszonylag gyors összegyülekezés következtében. Ilyenkor a víz – elsősorban az alacsonyabban fekvő bel- és külterületi szakaszokon – kiléphet a terepre, s esetenként épületkárokat, elöntéseket okozhat. A belterületről érkező csapadékvizek befogadója a Gyepes-, Bárkás- és Kopolya-csatornák. A település bizonyos részein a meglévő, elsősorban nyílt felszínű, földmedrű árkok állapota nem megfelelő, jelen állapotukban az összegyülekező csapadékvíz elvezetését csak részben tudják biztosítani. Az utcák egy részében nincsen semmilyen vízelvezető árok, rendszer. A kettős működtetésű belvízcsatornák és műtárgyaik karbantartása nem megoldott. A lehullott csapadék a burkolatlan részeken a talajszemcséket, burkolt felületekről pedig egyéb (homok, olaj, szemét stb.) anyagokat is az árokhálózatba szállítja. Ezek az anyagok a csatornákban iszap és uszadék

ITS DA Konzorcium


103

formájában jelentkeznek, és ezáltal csökkentik az elvezető-csatornák vízelvezető képességét, valamint veszélyeztetik a befogadók vízminőségét. Az önkormányzat az utóbbi években jelentős fejlesztéseket végzett a csapadékvíz-hálózaton, és a jelenleg is folyamatban lévő beruházások az előbbi problémák megoldását célozzák meg. 1.16.2 Energia 1.16.2.1

Energiagazdálkodás és energiaellátás

A város energiaellátása jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági szektorban egyaránt. Energiaellátás két módon történik: Földgáz: A telephelyen elkülönítve található a földgáz fogadóállomás, mely korrektorral szerelt NA 200 méretű mérőt tartalmaz. A fogadótól jut el a földgáz a kazánházba a kazánokhoz, illetve a gázmotorhoz. Elektromos energia: A városi elektromos légvezeték hálózatról történik a lecsatlakozás. A város villamosenergia-ellátását a EDF DÉMÁSZ Zrt. végzi. Feladata a fogyasztói hálózat és a közvilágítási hálózat üzemeltetése, karbantartása. A városban a villamosenergia-ellátás szintje általánosságban megfelelő, minden feszültségszinten elegendő tartalékteljesítmények állnak a város ipari és kommunális továbbfejlődése esetén is rendelkezésre. A villamos vezetékek terhelését folyamatos mérésekkel ellenőrzik. A hibaelhárítás jól szervezett formában történik. A település bel- es külterületének villamos energiaellátását a Békéscsaba – Sarkad vonalon haladó 35 kV-os távvezeték biztosítja. Csak a sarkadi térség, ahol még a régi, 35 kV-os főelosztó hálózat biztosítja az ellátást. Ezek a 120 kV-os és 35 kV-os főelosztó hálózatról betáplált 120/20 kV-os transzformátor-állomások a táppontjai a fogyasztók tényleges energiaellátására szolgáló 20 kVos helyi elosztóhálózatoknak. A varos belterülete teljes mértékben el van látva elektromos energiával. A külterületen hálózatfejlesztésre és korszerűsítésre a mezőgazdasági telepek, feldolgozó egységek, valamint az ipari gazdasági fejlesztésre kijelölt övezetek területén lehet szüksége, mely a meglévő hálózatról megoldható. A város földgázellátását a GDF-SUEZ Zrt. végzi. Feladata a város földgázelosztó és -fogyasztói csatlakozó hálózatának karbantartása, üzemeltetése. Az elosztóvezetéki-rendszerek megfelelően biztosítani tudják a fogyasztói igények kielégítését. A hibaelhárítás jól szervezett keretek között zajlik. A települése és a környék gázellátását -a MOL Földgázszállító Zrt. által üzemeltetett és a település közigazgatási külterületén keresztülhaladó- Kardoskút-Békéscsaba-Méhkerék közötti DN 300-as (64,0 bar nyomású) gazgerinc földgázvezetékének sarkadi gázátadó telepen keresztül biztosítja. A településen a rákötések aránya több mint 70 %. Az utólagos bekötések mennyisége igen elenyésző (évente kb. 15-20 db). Az elosztó hálózat elrendezése vegyes (körvezetékes es ágvezetékes). A településen kisnyomású hálózati rendszer nincs.

1.16.2.2

Megújuló energiaforrások alkalmazása, energiagazdálkodás lehetőségei

a

környezettudatos

A város megújuló energiaforrásainak kihasználtsági foka igen alacsony. Szélenergia

A településen szélenergia hasznosítása nem történik, nem tervezett.

Szoláris energia

Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően - 137 W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. Sarkadnak kifejezetten jó adottságai vannak a napenergia hasznosítására, ami még gyerekcipőben jár. Történtek már ITS DA Konzorcium


104

előrelépések, például a közelmúltban fejeződött be több közintézmény korszerűsítése, melynek során napenergia hasznosításán alapuló rendszereket is kiépítettek. Vízenergia

A településen vízenergia hasznosítása nem történik, nem tervezett.

Biomassza

Az egykori Cukorgyár területén, az ipari parkban biodízel-alapanyagot és bioetanolt előállító üzemet létesítettek 2006-ban. Az üzem éve óta nem üzemel. A közelmúltban zárult energetikai korszerűsítést célzó beruházás során több önkormányzati fenntartású intézményben is biomassza alapú hőellátás került kiépítésre.

Geotermikus energia

Sarkad és térsége geotermikus energia hasznosítására kifejezetten alkalmas területen fekszik, ennek ellenére településen jelenleg nincs geotermikus energiahasznosítás. A lehetőségek felmérése érdekében egy tanulmányterv készült 2013-ban. (Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése). 1.16.2.3

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Az önkormányzat „Sarkad Város Önkormányzata intézményeinek energiahatékonysági fejlesztése és energetikai korszerűsítése megújuló energia hasznosítással kombinálva (2009 KEOP-2009-5.3.0/B)” című projektje 2013-ban fejeződött be. A projekt keretében egyes önkormányzati fenntartású közintézmények – megújuló energia-hasznosítással kombinált – energetikai korszerűsítése valósult meg az alábbiak szerint: 32. táblázat: megújuló energia-hasznosítással kombinált – energetikai korszerűsítések Ssz.

Intézmények, épületek

1.

1. számú Általános Iskola

2.

Idősek Otthona

3/a.

Közétkezde Konyha épület

3/b.

Közétkezde Ebédlő épület

Biomassza alapú hőellátás

Napkollektor

Fűtéskorszerűsítés

Nyílászáróc sere

Homlokzati hőszigetelé s

4. Központi Orvosi Rendelő Forrás: Önkormányzat

A beruházás során öt épület biomassza alapú hőellátásának kiépítése, három épület napkollektoros használati melegvíz-rendszerének kiépítése, egy épület fűtéskorszerűsítése, három épület homlokzati nyílászáróinak cseréje és négy épület homlokzati hőszigetelése valósult meg. Ugyancsak pályázati forrásból történik, a jelenleg is folyamatban lévő Polgármesteri hivatal korszerűsítése, napelemes rendszer kiépítése. Az Önkormányzat további korszerűsítéseket tervez, többek között a Gyulai úti Általános Iskola felújítását. A közvilágítási hálózat a teljes településen kiépítésre került, állapota megfelelő, jellemzői adatai: 33. táblázat: a közvilágítás jellemző adatai Év

A közvilágítás éves fogyasztása (kWh)

A fényforrások száma (db)

A fényforrások beépített teljesítménye (kW)

2014

434762

1528

108,99

Forrás: Önkormányzat

A közvilágítási hálózaton tervezett fejlesztés, amely energia megtakarítást fog eredményezni: lámpatestek cseréje LED-lámpákra.

ITS DA Konzorcium


105

1.16.3 Elektronikus hírközlés

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. A szolgáltatást, az elektronikus hálózatok üzemeltetését végző, azt létrehozó, vagy arra szervezett, vagy arra létrehozott szolgáltatók biztosítják. Az elektronikus hírközlés szolgáltatása alanyi jogú. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás A szolgáltatás felügyelője a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), melynek területi igazgatóságai: Budapesti Igazgatóság Debreceni Igazgatóság Miskolci Igazgatóság Pécsi Igazgatóság Soproni Igazgatóság Szegedi Igazgatóság Kábeltelevíziós hálózat

Sarkad a Szegedi Igazgatóság területéhez tartozik. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan változik, az utóbbi évek adatai alapján egyértelmű tendencia nem figyelhető meg, de jellemzően a bekötött lakások száma 1166 db környékén mozog, ami a teljes lakásállományhoz viszonyítva a 27 %-os arányt jelent. A településen a kábel-TV hálózat tulajdonosa és üzemeltetője a UPC Magyarország Kft.. A településen üzemelő HFC hálózatuk, 862 MHz-es sávszélességű, visszirányú adatátvitelre alkalmas, egysíkú és csillagpontos rendszer. A terület kb. 95 %-ban van lefedve. A telekábel 80%-os kiépítettségű. A kábeltelevízió előfizetőinek száma 2000 – 2006 között több mint kétszeresére nőtt. 18. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva

Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Sarkad Forrás: KSH

ITS DA Konzorcium



Országos átlag


Internet-előfizetés Telefonhasználat

106

A település vezetékes telefon szolgáltatója az Invitel Zrt. Az optikai kábelszakaszok GyulaSarkad, Sarkad-Sarkadkeresztúr között 1998-ban épültek ki. Az utcai hálózatok jellemzői: légkábel: 60,06 km, földkábel: 54,69 km. Az alkalmazott kábelek átlag 10 % tartalékkal rendelkeznek. Az adatátviteli kábelhálózat kielégíti a lakossági, közületi igényeket, digitális szolgáltatások nyújtására is alkalmas. A 90-es években rohamosan bővült a távbeszélő fővonalak száma, ennek köszönhetően Sarkadon a telefon vezeték kiépítettsége 95%-os. Az ezredfordulót követően azonban oly mértékben elterjedt a mobiltelefonok használata, hogy a vezetékes hálózat fejlesztése mindinkább a háttérbe szorul. Sok előfizet. a már meglévő telefon vonalait is lemondta, így 2000 óta Sarkadon több mint 30%-kal csökkent a fővonalak száma.

1.17 Térségi és települési környezetvédelem 1.17.1 Talaj

A település és környezete talaj szempontjából igen változatos képet mutat, a savanyú öntésföldek, a mezőgazdasági talajok és a szikes területek egyaránt megtalálhatóak. A szántó területek egy része, főleg az északi területeken erősen savanyú besorolásúak, míg a déli részeken gyengén savanyúak. Szerkezeti összetételét tekintve kis részben réti szolonyecek, döntő többségében réti talajok, míg a településtől déli irányban réti öntés talajok találhatóak. Kis mennyiségben található karbonátos talajú területek is. A szikes talajok a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmasak, legkedvezőbb esetben is csak a VII. talajminőségi kategóriába tartoznak. A talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak kedvezőbbé tétele, valamint a belvízveszély megszüntetése végett 1982-ben a külterület jelentős részén komplex meliorációs munkákat végeztek. Az árvízmentes területek jellemző talajtípusai a löszös üledéken kialakult vályog mechanikai összetételű, az V. talajminőségi kategóriába tartozó réti csernozjom talajok. Szántóföldi gazdálkodásra a vizsgált területen ez utóbbi talajok a legalkalmasabbak. A szikes kötött talajon történő termelés technológiája megkövetelte a meliorációs rendszerek kiépítését. Ennek köszönhetően igen nagy területen került kiépítésre e technika. A termőföld tulajdonosi szerkezetváltását követően, illetve a mezőgazdaság profittermelő képességének csökkenése okán e rendszerek használata háttérbe szorult, karbantartottságuk nem éri el a megfelelő szintet. Az öntésterületeken agyagos-vályog mechanikai összetételű, alacsony szervesanyag-tartalmú réti öntéstalajok alakultak ki, kémhatásuk gyengén savanyú, a VII. termékenységi kategóriába tartoznak. A vízfolyásoktól távolabb elhelyezkedő, mélyebb fekvésű, talajvízhatás alatt álló területeken agyag fizikai féleségű, savanyú kémhatású, kis szervesanyag-tartalmú, a VI. talajminőségi kategóriába sorolt réti talajok találhatók. Rossz vízvezető képességük miatt felületükön gyakran keletkeznek vízállások, belvizek, ami a szikesedés folyamatát (réti szolonyec talaj kialakulását) indította el. A talajvédelem szempontjából az egyik legsúlyosabb, hosszútávon jelentős kérdés a másodlagos szikesedés. Fő okozói a kedvezőtlen talajvíz-viszonyok, illetve a helytelen öntözés, valamint a megoldatlan vízelvezetés.

ITS DA Konzorcium


107

24. térkép: Település és környékének talajtérképe

Forrás: Agrotopo

1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek

A Sarkad területe a Fekete-Körös vízfolyás vízgyűjtőjéhez tartozik. Sarkad fő vízfolyása a töltéssel határolt Fekete-Körös, amely a város határában folyik. Vízminősége általában II-III. osztályú, azaz: jó, tűrhető. A város belterületét igen jelentős, jórészt természetes csatornahálózat szeli át, melyet a Gyepes-, Bárkás-, illetve a Kopolya-csatornák alkotják. A Bárkás csatornába duzzasztási szezonban gravitációs úton tudunk beengedni körösi vizet, ami a Gyepes csatorna belterületi szakaszát is bizonyos mértékig érinti. A Bárkás csatornán érkező víz a Kopolya csatornára az alsó szakaszon ráhatással van, de ez a Kopolya csatorna nagy esése miatt távolságban nem jelentős. A belterületben számos helyen a telkek egészen a mederig nyúlnak le, az állattartás, és szennyvízszikkasztás miatti szennyezés, engedély nélküli vízkivétel, kezelhetetlen és megközelíthetetlen partszakaszok jellemzik. A Gyepes-csatornán jelentős a feliszapolódás, és a növényzet káros elburjánzása, a vízparti telkek esetén a lakosság, illetve a KÖVÖZIG fenntartási munkálatai sem kielégítőek. A Gyepes-csatorna belterületi szakaszának egy részét a közelmúltban megkotorták, és mederrendezést végrehajtottak, de a többi szakaszon továbbra is fennállnak az előbb jelzett problémák. A Gyepes alsó folyási szakaszán a szennyvíztisztító-telepről érkező tisztított szennyvíz bebocsátás is környezeti problémákat okozott, de a jelenleg is folyamatban lévő szennyvíztelep korszerűsítése után ez várhatóan megszűnik. Frissvíz-utánpótlás céljából épült ki a korábban mobil szivattyúzási helyen az úgynevezett Morgófoki vízkivétel, mely alapvetően a Gyepes-csatorna vízutánpótlását biztosítja. A vízpótlás a ITS DA Konzorcium


108

Morgó-foki vízkivételen és a Bárkás és Kopolya csatornán keresztül biztosítható, melyek üzemelési költségei a közérdek mértékét meghaladják. Elméleti vízpótlás a román területről is biztosítható lenne, az Anti csatornán, Felfogó-csatornán keresztül. A város jellemző állóvizei: az 1997-ben új formát és funkciót kapott Éden-tó, valamint a Gyepes kiöblösödéseként létrejött Széles-vízből kialakított és 2001. évben átadott Éden-tó II. Mindkettő a település belterületén található. Belvíz

Magyarország közel 45.000 km2-es síkvidéki területének igen jelentős részét, becslés szerint 60%-át veszélyezteti számottevő mértékben a belvíz. Ilyenformán - a meteorológiai és hidrológiai tényezők kedvezőtlen alakulása esetén - hatalmas terület kerülhet víz alá. Sarkad belvízzel közepesen veszélyeztetett területen fekszik. A csapadékvízelvezető-rendszer a város nagy részén kiépült és megfelelő állapotban van. Intenzív csapadékos időjárási körülmények között, a városterület nagy részére kiterjedő, rendkívüli csapadékmennyiség esetén a hálózat azonban túlterhelt állapotba kerülhet a viszonylag gyors összegyülekezés következtében. Ilyenkor a víz – elsősorban az alacsonyabban fekvő bel- és külterületi szakaszokon – kiléphet a terepre, s esetenként épületkárokat, elöntéseket okozhat. A belterületről érkező csapadékvizek befogadója a Gyepes-, Bárkás- és Kopolya-csatornák. A település bizonyos részein a meglévő, elsősorban nyílt felszínű, földmedrű árkok állapota nem megfelelő, jelen állapotukban az összegyülekező csapadékvíz elvezetését csak részben tudják biztosítani. Az utcák egy részében nincsen semmilyen vízelvezető árok, rendszer. A kettős működtetésű belvízcsatornák és műtárgyaik karbantartása nem megoldott. A lehullott csapadék a burkolatlan részeken a talajszemcséket, burkolt felületekről pedig egyéb (homok, olaj, szemét stb.) anyagokat is az árokhálózatba szállítja. Ezek az anyagok a csatornákban iszap és uszadék formájában jelentkeznek, és ezáltal csökkentik az elvezető-csatornák vízelvezető képességét, valamint veszélyeztetik a befogadók vízminőségét. Az önkormányzat az utóbbi években folyamatos karbantartásokat végez a meglévő csatornahálózaton és igyekszik fenntartani a vízelvezető rendszerek adott képességeit. A belvizes gondok tartós megoldásra céljából a teljes csapadékvízelvezető-hálózat bővítése, a hiányzó árkok, csatornák kiépítése és a meglévő rendszer rekonstrukciója szükséges, mely beruházásokat az önkormányzat pályázati források igénybevételével tervezi megvalósítani.

Érintett belvízrendszer

A város a KÖR-KÖVIZIG működési területén található és a 70. sz. Hosszúfoki belvízrendszerhez (12.06. sz. belvízvédelmi szakasz) tartozik. Vízhasznosítás szempontjából a közigazgatási területe a (2.számú) Malomfok-Inándi (Ny-i része) öntözőrendszerhez tartozik. Sarkad közigazgatási területén a vízgazdálkodási feladatokat a gyulai KÖR-KÖVZIG és a békési KörösBerettyói Vízgazdálkodási Társulat látja el. 70. sz. Hosszúfoki belvízrendszer kiterjedése: összesen 454,0 km2, és az alábbi öblözetekből tevődik össze. Hosszúfok-Köleséri öblözet – 265,0 km2 Az öblözet a Fekete-Körös árterületén helyezkedik el. Határai Északon az Okányi öblözet, Nyugaton a Vargahosszai öblözet, Délen a Sarkad-Anti öblözet, Keleten az országhatár. Közigazgatásilag Békés megyében helyezkedik el. Sarkad-anti öblözet – 124,5 km2 Az öblözet a Fekete-Körös folyó árterületén helyezkedik el. Határai Északon a HosszúfokKöleséri öblözet, Délen Fekete-Körös folyó, Keleten az országhatár, Nyugaton a Vargahosszai öblözet. Közigazgatásilag az öblözet területe Békés megyében található.

ITS DA Konzorcium


109

Okányi öblözet – 64,5 km2 Az öblözet a Fekete-Körös folyó árterületének északi peremén helyezkedik el. Több régi szabályozás utáni folyómeder belvízcsatornává történő kiépítése történt meg. Határai Északon a Holt-Sebes-Körös, Délen a Hosszúfok-Köleséri öblözet, Keleten a Holt-Sebes-Körös és a Hosszúfok-Köleséri öblözet, Nyugaton a Dióéri öblözet. Közigazgatásilag az öblözet területe Békés megyéhez tartozik. A csatornák funkciója a területre hullott káros csapadéktöbbletből, a megemelkedett talajvízből keletkezett káros vizek elvezetése. Felszín alatti vizek

Felszín alatti vizek érzékenysége

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Sarkad érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik,

Talajvíz

A talajvízszint átlagos terepalatti mélysége: 2-4 méter között ingadozik. Mennyisége nem számottevő. Kémiai jellegében a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és nátriumos típus az uralkodó, azok sűrű foltokban váltakoznak. Keménysége 25 nk° és 45 nk° körüli. A szulfáttartalom általában 60-300 mg/l közötti. Belvizes időszakokban ez erősen változó mértékben eltér a megszokottól, esetenként a hajlatokban felgyűlve felszínre juthat például az ásott kutakon át. Szennyezettsége a korábban megszokott és elterjedt szikkasztásos szennyvíz elhelyezési technológia miatt jelentős. 25. térkép: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe

Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m)

VGT

A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Sarkad területe a p.2.12.2 felszín alatti víztesten található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett.

Felszín alatti vízbázis

Sarkad területén található vízbázisokat az 1.16.1. fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat.

ITS DA Konzorcium


110

1.17.3 Levegőtisztaság és védelme

A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Sarkad az F légszennyezettségi zónába tartozik/nem szerepel a kiemelt települések között. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak a településen, illetve annak környezetében sem manuális, sem automata mintavevő helye nincsen A település és környezete levegőminőségi helyzete jónak mondható. A térségben a légszennyező anyagok kibocsátása az utóbbi két évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. Ennek legfőbb oka az ipari termelés csökkenése (pl. a helyi Cukorgyár bezárása), a csökkenő ipari és lakossági energiafelhasználás és a korszerűbb ipari technológiák elterjedése. A legjelentősebb légszennyező forrás a településen a közúti közlekedés, ami a várost belterületét kettészelő közútra fokozottan igaz. A közúti közlekedés okozta környezetterheléshez kapcsolódik a járművek porfelverő hatása, mely jelentősen megnöveli a levegőben található por mennyiségét. A lakossági tüzelés szezonális légszennyező forrásként jelenik meg. A lakóingatlanok jelentős része rácsatlakozott földgázhálózatra, mely a legkisebb mértékű légszennyező anyag (CO, NOx) kibocsátással jár. Azonban a földgáz árának jelentős emelkedése miatt előtérbe kerülnek egyéb tüzelőanyagok (pl. szén), ami növekvő légszennyezettséget indukál. Szezonális jellegű a kerti hulladékok alkalmankénti égetéséből származó szennyező anyagok (CO, NOx, korom és egyéb bűzös anyagok) kibocsátása. Jelenleg helyi szinten hiányoznak a probléma komplex megoldásához szükséges feltételek (zöld hulladék szelektív gyűjtése, házi komposztálás, komposztáló telep, helyi szabályozás), melyeket a közeljövőben meg kell teremteni. Nem elhanyagolható tényező a Sarkadon, illetve a környező településeken végzett melegházi növényhajtatásos tevékenység, a fóliázás. A fóliahulladék, gumiabroncs, háztartási hulladék, valamint a nem megfelelő, magas kéntartalmú tüzelőanyag használata során jelentős mennyiségű környezetkárosító füstgáz kerül a levegőbe, gyakorlatilag ellenőrzés és analizáló mérések nélkül. Az allergén pollenek az ország más területeihez hasonlóan a településen is számos lakos számára okoz egészségügyi problémát. A mérések szerint ezek közül a parlagfű (Ambrosia) mennyisége minden nyár végén (augusztus, szeptember) magasan 100 db/m3 felett van, ilyenkor a légköri pollenmennyiségnek több mint 90%-át ez teszi ki. A többi allergén virágpor közül a nyír és fűz, illetve az üröm haladja meg ezt az értéket, de akkor is csupán néhány napon keresztül. A parlagfű okozta légúti, allergiás és egyéb megbetegedések számának csökkentése, illetve megszűntetése céljából alkotta meg a helyi Önkormányzat a 20/2005. (VIII. 29.) Önk. sz. rendelettel módosított 12/1999. (IX.24.) sz. rendeletét, amely részletesen taglalja a parlagfű elleni helyi védekezés szabályait, valamint a rendeletben foglaltak végrehajtásának eszközeit. Az elmúlt évek adatai alapján az allergén pollenek mennyisége nő, és időben is egyre jobban kitolódva jelennek meg. Az okok között nagy súllyal szerepel a nagyszámú kül- és belterületi gondozatlan ingatlan, illetve földterület, amelyeken elterjedt a parlagfű. Emellett a település belterületén 15-20 éve területidegen fafajok kerültek telepítésre, melyek fokozatos leváltása ITS DA Konzorcium


111

indokolt. A település pollenterhelésének csökkentése terén hathatós beavatkozás szükséges a közeljövőben. Az állattartással kapcsolatos szaghatás a település egyes lakóövezeteiben visszatérő konfliktust jelent. A probléma megoldására alkotta meg a helyi Önkormányzat az 1/2008. (II. 1.) számú Önk. rendelettel módosított 20/2007. (VIII. 31.) számú Önk. rendeletét, amely az állattartás helyi szabályait határozza meg. Hatályon kívül lett helyezve 2014-ben, új renelet nem került megalkotásra.. A rendelet értelmében az állatok tartására szolgáló helyiségeket rendszeresen takarítani, fertőtleníteni, szagtalanítani kell. A nagy és kishaszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket havonta legalább egyszer, a kisállatok tartására szolgáló helyiségeket legalább évente kétszer megfelelő fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni és naponta takarítani szükséges. 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. 34. táblázat: zajterhelési határértékek Sorszám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) NAPPAL06-22 ÓRA

ÉJJEL 22-06 ÓRA

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

A közúti forgalom által okozott zajterhelés egyedül a várost átszelő 4219 jelű állami közút mentén okoz folyamatos terhelést, mely problémán a rendezési terv koncepciójában elfogadott északi elkerülő út megépítése jelenthet majd megoldást. Jelentősebb ipar hiányában más eredetű zajés rezgésterhelés nem lép fel. A város lakosságának zajtól való védelme érdekében alkotta meg az Önkormányzat a 16/1992. (VII. 31.) sz. rendeletét a zajvédelemről. A rendelet hatálya a település belterületén működő vagy létesítendő kulturális, szórakoztatóipari, üdülési, sport- és más hasonló létesítményekre, valamint helyi hírközlési célokra alkalmazott hangosító berendezésekre terjed ki. A rendelet értelmében a zajterhelés megengedhető irányértékei nappal (6 és 22 óra között) 50 dB, éjszaka (22 és 6 óra között) 30 dB. A már üzemelő hangosító berendezéseknél az irányértéktől 5 dB mértékben el lehet térni, ha az nem haladja meg a lakosság számára még elfogadható mértéket. 1.17.5 Sugárzás védelem

Település közigazgatási területét nagyfeszültségű távvezeték nem érinti. Összesen 4 db mobiltelefon torony vagy állomás található a településen. A 2 db önálló torony a Sánc u. melletti „ Sánc nagykert” zártkertben található. A Vár u. elején lévő víztornyon, valamint a volt cukorgyár területén lévő kéményen is elhelyeztek egy-egy állomást.

ITS DA Konzorcium


112

Sarkad Paks, Mochovce, Bohunice atomerőművek 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik. Sarkad Paks atomerőmű 30 km-es Sürgős Óvintézkedési Zónája (SÓZ) területén kívül esik.

ITS DA Konzorcium


113

26. térkép: SÓZ és ÉÓZ határok hazánkban és a környező országokban

A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Sarkad területén sugárzásmérő pont nem található. 1.17.6 Hulladékkezelés

Sarkad város és a Dél-Alföldi régió 88 települése 2006-ban önkormányzati társulást hozott létre a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási rendszer (DAREH) Létrehozását célzó Önkormányzati Társulás néven. A társulás célja, hogy együttes erővel biztosítsa a tervezett hulladékgazdálkodással kapcsolatos, így a rekultivációs munkálatok megvalósíthatóságát is az előkészületekkel, a projekt menedzselésével, megvalósításával és ellenőrzésével együtt. A feladat megvalósítása során a tagok hulladékátrakó állomások, hulladékkezelő művek, hulladékválogató létesítmények, hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítását, valamint elhagyott hulladéklerakó telepek rekultivációját vállalják. A DAREH a környezet védelmének érdekében, valamint a felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozására és a nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező települési szilárdhulladék-lerakók által okozott környezetterhelés minimalizálásának, vagy megszüntetésének érdekében a nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező bezárt, felhagyott települési szilárdhulladéklerakóinak a rekultivációját hajtja végre a KEOP-7.2.3.0. kódszámú, „A települési szilárdhulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” című pályázati konstrukció keretében.

ITS DA Konzorcium


114

A település hulladéklerakójának rekultivációja is ezen projekt keretein belül került megvalósításra. Közszolgáltató

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást Sarkad településen Békés Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A közszolgáltató még 36 településen végzi a hulladékszállítást. Az elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység a békéscsabai regionális hulladéklerakóban történik. 19. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 2006

2007 Sarkad

2008

2009

Békés megye átlag

2010

2011

2012

Országos átlag

Forrás: TEIR ITS adatbázis

Szelektív hulladékgyűjtés

Állati eredetű hulladékok

A városban a közszolgáltató működteti a szelektív hulladékgyűjtést. A településen 11 helyen szelektív gyűjtőpont került létesítésre. A hulladékgyűjtő szigeteken papír, üveg és műanyag palack hulladékok gyűjthetőek szelektíven, nagy részük csomagolási hulladék. Az edényekben lévő másodnyersanyag Békéscsabára kerül, ahol válogatás után bálázzák, s az erre specializálódott felhasználóknak adja tovább. A településen működik egy magán hulladékfeldolgozó üzem, amely műanyaghulladék és műanyag csomagolási hulladék válogatását és regranulálással történő hasznosítását végzi. Jelenleg a településen nem biztosított a zöld hulladékok elkülönített, szervezett gyűjtése. Önkormányzatunk tagja a DAREH Önkormányzati Társulásnak. A Társulás által megvalósítandó régiós szintű hulladékrendszer-fejlesztést célzó pályázatban nem szerepel a zöld hulladékok elkülönített, szervezett, lakosságtól történő begyűjtő rendszer bevezetése. A pályázat csak házi komposztálók igény szerinti telepítését tartalmazza. A zöldhulladék elhelyezésére jelenleg Sarkad Város Önkormányzata Városgazdálkodási Irodája Sarkadkeresztúri úti telephelyén van lehetőség. A zöldhulladék elhelyezése térítésmentesen történik, amennyiben a hulladék nem tartalmaz más idegen anyagot, kizárólag lakossági zöldhulladékot. Az állati eredetű hulladékok gyűjtése az állati hulladéktemető (Sarkadkeresztúri út külterülete, 091/4 hrsz-ú ingatlan) területén kihelyezett konténerben történik. Sarkad Város Önkormányzata Városgazdálkodási Irodája és az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. közötti szerződés értelmében az ATEV a Városgazdálkodási Iroda bejelentése alapján (igény szerint) szállítja el a településen keletkező állati eredetű hulladékokat. Az Önkormányzat hosszú távon az állati eredetű melléktermék gyűjtő kiépítését vissza nem térítendő pályázati vagy egyéb támogatás felhasználásával kívánja megvalósítani.

ITS DA Konzorcium


Folyékony hulladék

115

A település szennyvízelvezetésével kapcsolatos információkat a jelen tanulmány 1.16.2 fejezete tartalmazza. Azokról a területekről, amelyek még nem kerültek csatornázásra az ún. kihordásos szennyvíz, szippantó kocsikkal jut a tisztítótelepre. A települési folyékony hulladék szippantására a nem közművesített területekről ki a Sarkad Város Önkormányzata Városgazdálkodási Irodája jogosult. A jelenleg is zajló „Sarkad Város szennyvízelvezetés és tisztítás bővítése (KEOP-1.2.0/B/102010-002)” című projekt keretében a szennyvíz-tisztítótelep régi szennyvíziszap-tárolója elbontásra került és helyette egy új, 1.000 m3 kapacitású tároló kerül megépítésre, mely biztosítja az iszap megfelelő módon elhelyezését. Emellett folyamatban van az ALFÖLDVÍZ Zrt és az Önkormányzat közötti megállapodás aláírása, melynek keretében az Önkormányzat és egy magán földhasználó hozzájárul ahhoz, hogy „az ALFÖLDVÍZ Zrt talajvédelmi tervben foglaltaknak megfelelően a területén elhelyezze az üzemeltetésében lévő szennyvíztisztító telepeken kezelt iszapot, amennyiben annak minősége az 50/2001. (IV 3.) Kormányrendelet, valamint a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet jogszabályi követelményeinek megfelel. 1.17.7 Vizuális környezetterhelés

Iparterület (Ipari Park) a város belterületének határán, attól D-re, az egykori cukorgyár területén alakult ki, melynek megközelítése csak a belterületen keresztül lehetséges. A város közigazgatási területén az alábbi rekultivációt igénylő tájsebek találhatóak: Sarkad 039 hrsz. (Sarkadkeresztúri út) alatti ingatlanon lévő jelenleg rekultiváció alatti települési szilárd hulladéklerakó mellett lévő „Átali-tó”. A jövőben szükség lenne a tókotrására, és esetleg egy horgásztó kialakítására. A volt Cukorgyár, a jelenlegi Ipari park területén (Cukorgyári út) található volt cukorgyári ülepítő tavak A Cukorgyári út másik oldalán, a Cukorgyár 29/b. alatt lévő Sarkadi LENDÜLET 2010 Tenisz és Sportegyesület teniszpályái mögötti volt kendergyári áztató tavak A település területén egy,,bánya” (mélyfúrású olajkút) működik. A régi hulladéklerakó telepet rekultiválták, és az Anti út 4425/1 hrsz.-ú ingatlanon felhalmozott illegális hulladékot is felszámolták az elmúlt években. Elhanyagolt, romos állapotú épületekből a belvárosban több is található, melyek megszűntetése, felújítása a városkép javításához elengedhetetlen. 1.17.8 Árvízvédelem

Sarkad közigazgatási területe a Fekete-Körös folyó jobb oldali, É-i területe a 2.91 számú Sarkadi árvízvédelmi öblözet, 12.04 számú árvízvédelmi szakaszának Gyulai Szakaszmérnökségéhez tartozik, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található. A települést I., és II. rendű árvízvédelmi töltés védi, fejlesztésük, karbantartásuk folyamatos feladat. A tágabb környezetben az árvízbiztonságot szükségtározók rendszere is biztosítja. Többek között a Fehér-Körös folyó jobb parti oldalén a Kisdelta, míg a Fekete-Körös folyó bal parti oldalán a Mályvádi szükségtározó. Sarkad területét közvetlenül egyik szükségtározó sem érinti, de a település árvízvédelmében fontos szerepük van. A folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet alapján Fekete-Körös főbb jellemzői:

ITS DA Konzorcium


116

35. táblázat A Fekete-Körös jellemzői Sarkadnál Mérce megnevezése

Helye

LNV

MÁSZ

Sarkad v.m.

15,3 fkm

952 cm

94,86 mBf

Az elmúlt években jelentősebb árvizes esemény nem történt. 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: A szennyvízelvezetés, tisztítás nem teljes, illetve rekonstrukcióra szorul – beruházás folyamatban A város északi részén, és egyes külterületi lakórészeken nincs kiépítve a szennyvízcsatorna közmű, és a folyamatban lévő szennyvíz beruházásnak sem része Növelni kell a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötések arányát A megújuló energia felhasználás foka nagyon alacsony A csapadékvíz-elvezetés rendszerét fejleszteni kell, sok helyen elavult, nem működő képes Alacsony erdősültség Szükség van a Gyepes-csatorna belterületi szakaszán a telekhatárok rendezése – a 6 m-es parti sáv leválasztása az ingatlanokról, parti sétány kialakítása, mely szerepel a rendezési tervben is. Vízutánpótlási, vízfrissítési, és ebből eredő vízminőség, feliszapolódási problémák a csatornákon A Gyepes-csatorna mederkotrását, rendezését a teljes belterületi szakaszra ki kell terjeszteni, folytatni kell a megkezdett beruházást Belvízproblémák Másodlagos szikesedés, talajdegradáció, defláció Ivóvízellátás problémái – folyamatban lévő ivóvízminőség javító program A településen keresztülhaladó közút környezetterhelése, zaj-és levegőszennyezés Az épületek, intézmények energiahatékonysága nem minden esetben megfelelő A városban nincs légszennyezettséget mérő mérési pont A parlagfű, és egyéb allergén gyomok terjedése Állattartásból eredő bűzhatás A szennyvíztisztításból eredő szennyvíziszapot lerakás hasznosítani szükséges (pl. mezőgazdasági kihelyezés) A komposztálható hulladékokra nincs szervezett gyűjtés, és hasznosítás sem történik (pl. komposztálás) Nincs a településen Hulladékgyűjtő udvar Állati eredetű hulladékok gyűjtése, kezelése hosszú távon nem megoldott A lakossági veszélyes hulladékok szervezett, rendszeres gyűjtése nem megoldott

ITS DA Konzorcium


117

1.18 Katasztrófavédelem 1.18.1 Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei

Sarkad területén alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek. Csúszás, süllyedésveszélyes területek

Sarkad teljes közigazgatási terület széleróziónak kitett terület Békés Megye Területrendezési Terve alapján. A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. Földrengés veszélyeztetett területek

Magyarországon évente átlagosan 100-120 kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés 15-20 évente keletkezhet. 27. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják

Forrás:foldrenges.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=94:magyarorszag-foeldrengesveszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&Itemid=7

Legutóbbi érezhető rengések: 2015.01.01 Cserhátsurány-Nógrádmarcal, 2014.08.03 Cserhátsurány 2014.06.04 Bükk hegység Békés megye területére i.sz. 465 és 1984 közt 14 kis intenzitású mélyföldrengés epicentrum esik. A rengések a Kettős-Körös Fehér-Körös völgy irányában rendeződnek elsősorban. A Békés és Gyula városok vonalától D-re eső 5db 2–4 magnitudójú rengés nem a Körös-völgyhöz hanem egy ITS DA Konzorcium


118

É–D irányú tektonikai zónához kapcsolódik, az övben az események intenzitása, gyakorisága D-i irányban főleg már az országhatáron túl növekszik. Az utóbbi években is számos kisebb rengést mértek: 2011-ben Gyula, illetve Elek környékén (M2L=2,5, illetve 2,1 Richter-féle lokális magnitúdójú rengés) volt földrengés. 2010-ben 5 kisebb földrengés pattant ki a Békési-medencében (ML=2,0–2,6). 2009-ben Gyulán (ML=2,7), illetve Eleken (ML=2,5), Szeghalmon (ML=2,0), Dévaványán (ML=1,9) észleltek rengéseket. A 2008-as év legjelentősebb földrengése Békés megyében volt (ML=3,7), a legnagyobb megrázottságot (4– 5 EMS3 intenzitás) Kondoros településről (a területünktől kb. 40 km-re Ny-ra) jelentették, de többek között Sarkadon, Tarhoson, Dobozon is észlelték a rengéseket. 2000-ben Újíráz (területünktől É-ra kb. 15-km-re, ML=1,9), Füzesgyarmat (a területtől kb. 25 km-re É-ra, ML=2,7) környékén voltak rengések. 1999-ben Békésen (ML=3,4, IMS=3,0), Kondoroson (ML=2,3), Sarkadon (ML=1,9), Tarhoson (ML=2,0), 1996-ban Füzesgyarmat környékén (ML=2,1–3,2 7 esemény) észleltek földrengéseket. Békés városa környékén 1978. június 22-én észlelt, a Richter-skála szerint 4,5 erősségű földrengés volt ezen a vidéken az eddigi legnagyobb földrengés, melyet számos utórezgés (legerősebb 3,8) követett még heteken, hónapokon át. Az elmúlt években Sarkadon földrengést nem észleltek. 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség

Békés Megye Területrendezési terve alapján Sarkad területének nagy része rendszeresen belvízjárta, ld. következő ábra. 28. térkép: Vízrajzi veszélyeztetettség

Forrás: Békés Megye Területrendezési Terve

Sarkad területe nagy valószínűségű árvízveszélynek nincs kitéve, az alacsony kockázatú területeket a következő ábra szemlélteti. Az alacsony valószínűségű árvíz alatt a 0,001 valószínűségű árvizet értjük.

ITS DA Konzorcium


119

29. térkép: Alacsony valószínűségű árvízveszélyes területek

Sarkad

Forrás: www.vizugy.hu

30. térkép: Közepes valószínűségű árvízveszélyes területek

Sarkad

Forrás: www.vizugy.hu

A fenti ábra a közepes valószínűségű árvizek területét szemlélteti (közepes valószínűségű árvíz alatt a 0,01 valószínűségű árvizet értjük). 1.18.2.1

Árvízveszélyes területek

A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Sarkad B - közepesen veszélyeztetett település. Árvízveszélyes helyzetek elsősorban a Fekete-Körös áradásakor alakulhatnak ki.

ITS DA Konzorcium


1.18.2.2

120

Belvízveszélyes területek

A település belvízrendszerének bemutatását a jelen tanulmány 1.17.2.1 fejezete tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Sarkad B - közepesen veszélyeztetett település. 31. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe (1. belvízzeI nem, vagy alig veszélyeztetett terület, 2. belvízzeI mérsékelten veszélyeztetett terület, 3. belvízzeI közepesen veszélyeztetett terület, 4. belvízzeI erősen veszélyeztetett terület)

Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapozása, BELVÍZINFO Projekt (GOP-1.1.1-2008), www.belvizinfo.hu 1.18.2.3

Mély fekvésű területek

Sarkad településen lévő mély fekvésű, belvízelöntéssel veszélyeztetett területek: Sarkad határában Peckes es Macskás területek 1.18.2.4

Árvíz és belvízvédelem

Kiemelt fontosságú a meglévő védvonalak megerősítése, rekonstrukciója, a csapadék-elvezető hálózat rendszeres tisztítása, a hálózat rekonstrukciója, bővítése. Ennek érdekében a települést érintően, az alábbi projektek kerültek megvalósításra, illetve vannak folyamatban: „Tanulmányok és tervek a Bihar-Békés megyék hatékony vízgazdálkodása és közös fenntartható fejlődése érdekében – WaterMan” A projekt célja a két településen, Nagyszalontán, illetve Sarkadon átfolyó Köles ér (Culiser) és Gyepes csatornára vonatkozó megfelelő vízgazdálkodási tanulmányoknak és terveknek a kidolgozása. A szóban forgó csatornák gyakran árasztják el a környező területeket, ez pedig különösképpen az emberlakta vidékeken jelent problémát. A kidolgozott tervek és tanulmányok lehetőséget biztosítanak majd a két település önkormányzatának arra, hogy a jövőben gyakorlatba ültesse az adott problémák csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. Ezen felül, a projekt kiterjed a vízgazdálkodásért felelős személyek közötti időszakos határ menti találkozások megszervezésére, illetve nyilvános viták megszervezésére is, amelyeken részt vehetnek a két ITS DA Konzorcium


121

település lakói is, és amelyek keretén belül hangot adhatnak véleményüknek, és jobban megérthetik a problémájuk megoldására tett ajánlatokat. A sarkadi projektrész keretében a Gyepes csatorna és a környező területek, utcák csapadékvíz-elvezetésével kapcsolatos műszaki tanulmányok és tervek készültek el. „Belvízrendezés az élhetőbb településekért, komplex belvízrendezési megvalósítása a belterületen és a csatlakozó társulati csatornán I. ütem”

program

A Kondoros gesztorságával megvalósuló, 2,2 milliárd Ft összköltségű projekt célja Békés megye 16 településének komplex belvízrendezése. Sarkadot a programon belül 179 millió forintos fejlesztési lehetőség érinti, amely alapvetően a Szalontai - Sarkadkeresztúri út - belterület határa, illetve a Temesvári u. – Kopolya csatorna – Bárkás csatorna – Déli sor által határolt utcák, valamint az Ady Endre u. – Virág u. – Anti u., és a Munkás u. – Széles u. – Bihar u. közötti szakaszok belvízproblémáinak megoldására terjed ki. A projekt keretében nagyrészt a meglévő csapadékvíz-elvezető csatornák kerültek felújításra, ill. átépítésre. Emellett zárt csatornaszakaszok (tisztító és fordító aknákkal, víznyelőkkel), valamint burkolásra kerülő mederszakaszok és a szükséges műtárgyak kerültek újonnan megépítésre. „Hatékony csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése Nagyszalonta-Sarkad határon átnyúló régióban - I. ütem - WaterMan2” A projekt keretében Sarkadon a Kossuth, Veress Ferenc, Malom, Dobó és Bojti utcák csapadékvíz-elvezető rendszerének rekonstrukciója, fejlesztése, valamint a települést átszelő Gyepes-csatorna MOL-benzinkút – Vár utcai műtárgy közötti belterületi szakaszának kotrási, fenntartási munkálatai kerültek elvégzésre. Emellett a Gyepes-csatorna Vár utcai műtárgy elbontásra kerül és helyette egy új műtárgy került megépítésre. Az építési, felújítási munkákon kívül projektmenedzsment és kommunikációs tevékenységek is megvalósultak. Az elmúlt években jelentősebb árvizes, belvizes helyzet, vis maior káresemény nem történt, nem alakult ki. 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők 1.18.3.1

Kedvezőtlen morfológiai adottságok

Kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Sarkad területén nincs. 1.18.3.2

Mélységi, magassági korlátozások

korlátozások

és

tevékenységből

eredő

Sarkadon mélységi, magassági, valamint tevékenységből eredő korlátozások nincsenek. 1.18.3.3

Ipari veszélyforrások

A városban – a Veszélyes Üzem Adatbázis1 alapján - öt olyan üzem működik, melyek az általuk folytatott tevékenység alapján veszélyes üzemnek minősülnek. A településen veszélyes ipari üzemek nincsenek.

1.19 Ásványi nyersanyag lelőhely Sarkad az alábbi érvényes hatósági engedéllyel rendelkező bányászati területek, kutatási engedéllyel rendelkező területek és Műszaki üzemi terv határozattal rendelkező bányák találhatóak:

1

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_vuzem_index

ITS DA Konzorcium


122

Sarkad I. – szénhidrogén, üzemelő mélyfúrás Gyula II. – szénhidrogén bányatelek Méhkerék II. – szénhidrogén bányatelek Méhkerék I. – szénhidrogén bányatelek

1.20 Városi klíma Az általános éghajlati viszonyok leírását a jelen tanulmány 1.12.1.2 fejezete tartalmazza. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.). Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabad térszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok.2 A településen városi hősziget kialakulása nyári hőségben, és a fűtési szezonban érzékelhető, ekkor a belterületen max. 2-3 C°-kal magasabb a hőmérséklet, mint külterületen, ahol nincs beépítettség, több a zöldfelület, nincs akadálya az átszellőzésnek. Ez az érték átlagosnak mondható hasonló méretű és karakterű településeken, kiugró városklíma jelenség nem jellemző a városra. Sarkad városklímáját befolyásoló tényezők: felszíni vizekben gazdag belterület zöldterületekkel közepesen ellátott nincs jelentős ipari légszennyezés kertvárosias települése, az emeletes épületek arány alacsony alacsony erdősültség száraz, meleg klimatikus viszonyok A negatív városklíma hatások tovább csökkenthetőek a zöldfelületek, erdősültség növelésével, a levegőminőség javításával. A település nem tagja a Klímabarát Települések Szövetségének.

2

Városklíma kalauz, 2011

ITS DA Konzorcium


123

2 Helyzetelemző munkarész 2.1 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Demográfiai viszonyok

Sarkad Békés megye 8. legnépesebb települése. Sarkad és térsége társadalma egyértelműen csökkenő számú, amely nem ritka jelenség a román határ menti elhelyezkedéséből, hátrányos helyzetéből adódóan, valamint a helyi súlyos társadalmi konfliktusok miatt. A fogyás mértékét tompítja a cigányság helyi nagyarányú jelenléte, magas termékenységi mutatóik, és a városban történő letelepedésük javítja a statisztikai alapú tényleges fogyás mértékét. Ugyanakkor a város társadalma egyértelműen öregedő, az eltartottak aránya a fiatalok nagyarányú elvándorlása okán nem növekszik, azonban az egyre jelentősebb arányú idős népesség sürgősen megoldandó társadalmi strukturális problémákat fog okozni. A cigányság valós száma jelentősen meghaladja a statisztikákban szereplő értéket, a város lakosságának jelenleg negyede, tehát kb. 2500 fő sorolható ehhez a nemzetiséghez. Részben ennek is következménye, hogy a lakosságának képzettsége megyei és országos összehasonlításban is kedvezőtlen, a megyében városi szinten az egyik legrosszabb. 2011-ben a lakosság 17%-a nem rendelkezett iskolai végzettséggel. Leginkább látványos a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek csoportja, amelybe a lakosság 35%-a sorolható. Az egyetemi/főiskolai oklevelet birtokló sarkadiak aránya 2001 óta kismértékben javult, jelenleg 5,2%, viszont összehasonlítva a megye és ország 15%-os számarányával, hatalmas és behozhatatlan (verseny-) hátrányt jelent a városnak és térségének. Települési közösség

Sarkadon két (román és cigány) nemzetiségi önkormányzat működik. Feladatuk, kötelességük a helyi és a környéken élő nemzetiségiek nyelvi és kulturális hagyományainak megőrzése, jogainak, érdekeinek képviselete, védelme. A városban 33 bejegyzett civil szervezet működik. Ezek döntő többsége önálló helyi szervezet, egyesek országos és megyei szervezet tagszervezetei. A legnagyobb népességszámot mozgósító civil szervezet a Sarkadi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete, a Lovas és Fogathajtó Szabadidős Sportegyesület és a Mozgáskorlátozottak Gyulai Egyesületének Sarkadi Csoportja. A városi civil élet közepesen aktívnak mondható, azonban egyértelmű hajlandóságot mutatnak a helyi gazdasági szereplőkkel, Önkormányzattal való együttműködés terén. A Város múltbeli és jövőbeni fejlesztéseinek sarkalatos pontja a civil szervezetekkel való együttműködés, közös pályázatok beadása. Civil Ház építése a közeljövő terveinek egyik fontos feladata. Az Önkormányzatnak Civil Koncepciója jelenleg nem létezik, azonban a civil élet erősítése, a városért tenni akaró civilek mozgósítása, az önkormányzat, a vállalkozói szféra és a civil élet kooperációjának előmozdítása rangos prioritása a településnek. Intézményrendszer és városüzemeltetés

A városi intézmények közül nincs meg minden olyan funkció (elsősorban a nem önkormányzati kompetenciába tartozók között van hiányosság), mely a járásszékhelyi feladatellátáshoz

ITS DA Konzorcium


124

szükséges lenne. Az intézményi ellátottságon belül erősen differenciált az egyes intézmények, azok épületének meglevő állapota. Az igazgatási intézményeken belül találkozunk hiányokkal. Ezek általában nem önkormányzati feladatellátás keretein belül működnek (tűzoltóság, földhivatal van a járási hivatalban, igazságüg). Az oktatási intézményeken belül az alapfokú és a középfokú ellátás biztosított. Ugyanakkor főleg az óvodában és az általános iskolában a szegregátumban élő gyerekek magas aránya egyre súlyosabb problémát okoz. A középiskola új kollégiummal rendelkezik, de itt is magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Az egészségügy területén – különösen a Járóbeteg-Szakellátó Központ elkészültével – különösen jónak mondaható az ellátás mind a városi, mind pedig a járási lakosság részére. A szociális ellátás kistérségi keretek között működik. A kulturális- és sportintézmények és rendezvények elsősorban a helyi igényeket elégítik ki. Tanuszoda megépítésére igen nagy igény érzékelhető a lakosság részéről. A városüzemeltetési feladatokat részben önkormányzati, részben megyei intézmények és társaságok végzik. Gazdaság

A gazdasági szereplők ereje a hagyományos iparágak (cukorgyártás, kendergyártás, háziipar) felszámolásával nagymértékben csökkent. Rendkívül magas a városban a munkanélküliség, ami részben a munkahelyek hiányára, részben a képzetlenségre vezethető vissza. Ezért igen jelentős az Önkormányzat szerepe, amely a közfoglalkoztatás keretein belül igen sok embernek adhat munkát, elsősorban a mezőgazdaságban (saját tulajdonú földterületen növénytermesztés). Ezen a területen minden fejlesztés, ami a megtermelt áruk feldolgozottságát növelheti, kiemelt jelentőséggel bír a város és az egész térség lakossága számára. Az Ipari Park potenciális jelentőséggel bír, amennyiben a tulajdonviszonyai rendezettek lesznek, továbbá akkor, ha a közúti és vasúti kapcsolatokban (elsősorban a szolgáltatási szint minőségében) fejlődés következik be. Az Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodása

Az Önkormányzat bevételeinek nagy része az átengedett központi adókból, normatív támogatásból és normatív állami hozzájárulásból tevődik össze. A helyi adók szerepe kevésbé jelentős. A költségvetés egyensúlyban van, ami nagyrészt az állami adósság konszolidációnak köszönhető. A központi segítség nélkül a súlyos strukturális gondokkal küszködő város likviditási problémái elmélyülnének. A vagyongazdálkodás feladatai végrehajtásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei a Jegyző irányításával látják el. A végrehajtásban érintettek Pénzügyi és Terv Osztály, Műszaki és Beruházási Osztály, Városgazdálkodási Iroda. A helyi Gazdasági Program fő célkitűzései: Önkormányzati intézmények felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bővítése; városközpont folyamatos rehabilitációja, központi funkciók megerősítése; bérlakás-állomány bővítése (magánerő bevonásával); szociális városrehabilitáció folytatása; infrastruktúra-fejlesztés; szociális földmunkaprogram és erdősítési program erősítése; turisztikai és sportinfrastruktúra-fejlesztés; kistérségi (járási) központi szerepkör erősítése, együttműködések szorosabbá tétele; munkahelyek megtartása (pl. közmunkaprogram).

ITS DA Konzorcium


125

Táji és természeti adottságok

A település közigazgatási területe külterületből és belterületből tevődik össze. A külterületből 9.500 ha szántó. A külterület másik jelentős része gyep-és legelő, főként a belterülettől É-ra alkotnak egybefüggő foltokat, melyek állapota sok helyen leromlott. A mezőgazdasági területek nagy részére még mindig szántóföldi növénytermesztés jellemző, főleg búzát és kukoricát termesztenek, elvétve megtalálhatóak a hüvelyesek is. A korábban meglévő tanyacsoportok továbbra is lakottak, bár egyre kevesebb számban. A belterületet övező kiskertes övezetekben jellemző kertészet, fóliaházas növénytermesztés, számuk azonban csökkenőben van. A gyümölcstermesztés régi hagyományait továbbra is csak egy üzemi méretű gyümölcsös őrzi (Éden-tó Szeszfőzde). Az erdők területi részaránya napjainkban nem éri el az 5%-ot, amely a térségben alacsonynak mondható, a megmaradt erdőállományban azonban még mindig értékes puha- és keményfa ligeterdők díszlenek. A településtől délre, a Fekete-Körös gátakon kívüli, árvízmentes részén található kiskert terület átmentet képez az üdülőterület felé. A kertek jelentős részében folyik még növénytermesztés, a gazdasági épületek nagy része azonban hétvégi házzá, üdülő házzá nőtte ki magát. A meghatározó tájformáló erő a folyószabályozásig a Fekete-Körös és mellékvizei voltak. Az egykori vizes, mocsaras területeken maradtak meg a már említett gyepek, melyek annak köszönhetik létüket, hogy adottságuk (talaj, víz) kedvezőtlen a művelés számára. Ugyanakkor szigetszerű elhelyezkedésük megnehezíti megőrzésüket. Ezek a területek, továbbá a ligeterdők maradványai és a Fekete-Körös természetvédelmi oltalom alatt állnak. Zöldfelületek

Sarkad város zöldfelületi rendszere magán hordozza a szigetes és a sugaras zöldfelületi rendszer típusok jellemző tulajdonságait. A város zöldfelületi rendszerének elemei egymáshoz viszonyítva szórtan helyezkednek el, szigetes elrendezést alkotva. A Gyepes-, Kopolya- és Bárkás- csatorna - mint helyi természeti adottság – miatt felfedezhetőek a várost ÉNY-DK-i és ÉK- DNY-i irányba átszelő zöldtengelyek, melyek nagyrészt vízfelületek, de biológiai aktivitás tekintetében igen értékesek. A területszerű közhasználatú zöldfelületek két jelentősebb csoportot alkotnak: az egyik a belvárosi zöldfelület halmaz, a másik az Éden-tó környéki zöldfelületek. A fejlesztésnél elsőrendű feladat a hálózattá fejlesztés és a minőségi javítás. Épített környezet

Sarkad város térszerkezete egy történetileg kialakult településközpont későbbi bővítésével alakult ki. A régebbi beépítésű részre az alföldi kertes települések általános térszerveződési elvei érvényesek, a településszerkezet a vele határos, ill. rajta átfolyó vízfolyásokhoz igazodó, de beépítésében az említett alföldi kertes települések beépítési logikáját követő térszerkezet, amely a rá jellemző utca- és térszituációkban gazdag. A településszerkezet későbbi bővítésének sajátossága, hogy az eredetileg Gyepes által délről lehatárolt beépítés, e határtól délre folytatódott a „Telepi” rész négyzethálós szabályos beépítésével. A négyzethálós bővítés általában jellemző a többi körkörös bővítésekre is, de máshol nem ennyire szabályos. A belváros településszerkezetében a 60-as évektől a 90-es évekig a hagyományos utcára szervezett beépítés helyett megjelentek a szocialista városépítészet akkor jellemző városrendezési tendenciái szerint a szabadon álló épületekkel történő, telepszerű beépítések.

ITS DA Konzorcium


126

Az 1990-es évek közepétől megkezdődött egy többnyire sikeres rehabilitációs jellegű beépítési korrekció, amelynek sikerült a Kossuth utca mentén az utcára szervezett – a település hagyományos szerkezetéhez igazodó – beépítés jellegének visszaállítása. A telepszerű beépítésnek és a sátortetős családi házaknak „köszönhetően” nem maradtak meg ill. ki sem alakultak az egységes utcaképek, térfalak. Mindössze egy műemlék épület található a városban, ugyanakkor helyi védettek a templomok és az utcaképet meghatározó történeti épületek, melyek a kapcsolódó telkek beépítési paramétereit meghatározzák. Önálló helyi örökségvédelmi rendelet még nem készült. Közlekedés

Sarkad alapvetően kiesik a fő hazai forgalmi folyosókból. Az országos közúthálózati és a környező településekhez való kapcsolatot négy mellékúti kategóriájú országos közút biztosítja, leginkább Gyula, illetve a megyeszékhely, Békéscsaba irányában. A város kötöttpályás közlekedési kapcsolatát a 135-ös számú, Szegedről induló törzshálózati vasúti pálya biztosítja, mely Kötegyánnál csatlakozik a román vasúthálózathoz. Sarkadra ingázási szempontból inkább az eljárás a jellemző, az eljárók száma ötszöröse a bejárókénak. A környező kistelepülésekről bejárók számára Sarkad jelenti a legközelebbi természetes vonzásközpontot. Eljárás szempontjából egyértelműen súlyponti cél Gyula. A helyben közlekedőknél jelentős szerepe van az aktív közlekedési módoknak (kerékpározás 59% és gyaloglás 26%). A személygépkocsi a három esetben (helyi 13%, eljáró 23% és bejáró 46%) lényegesen eltérő szerepet kap. Távolsági busszal utazik a bejárók fele és az eljárók 58%-a, akiknél még a vasút 17%-os szerepe is lényeges. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség lényegében megegyezik az országos közúthálózatéval, fizikailag minden környező település elérhető. A közösségi közlekedés szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése elengedhetetlen a növekvő motorizáció kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására. A rendelkezésre álló 2013-as adatok szerint Sarkad belterületén a helyi közúthálózat hossza 68,4 km, ebből kiépítetlen 20%. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák beruházására 332 MFt-ot, fenntartására 7,7 MFt-ot fordított. Sarkad közúthálózta alapvetően hálós jellegű, melyet a város főutcájának erős forgalma kettéoszt. A lakóutcák egy részében még nincs mindkét oldali járda. A településen 26 km hosszú kerékpárút épült ki a jelentősebb forgalmú országos összekötő utak mentén. Bár a településen találhatóak kerékpártárolók, ezek egy része elavult, illetve egyes helyeken hiányt mutat, amely rontja a hálózat, illetve a közterületek használhatóságát. A városban a parkolás és az áruszállítás komoly gondot nem okoz, előbbi kínálata azonban fejleszthető. A tranzitforgalom nem meghatározó. A 2011-2013. évi baleseti statisztikai adatok alapján baleseti sűrűsödési zónák mutathatók ki a városban. Közlekedésbiztonsági szempontból legveszélyesebbnek az országos közúthálózat és a helyi úthálózat forgalmasabb illetve nem kellően korszerűen kialakított kapcsolatai, továbbá kerékpáros vagy gyalogos keresztezései mutatkoznak. Közművek, energiaellátás, hírközlés

A városi ivóvíz hálózat teljesen kiépült, de a szegregátumokban sok a kikötött lakás. A szennyvízhálózat a már betervezett fejlesztésekkel sem lesz teljes. A rákötések mértéke is mindenképpen fokozandó. A szennyvíztisztító bővítése, korszerűsítése tervezett. A gázellátás csaknem teljes, de sok háztartásban az ára miatt nem használt. Az elektromos hálózat kiépített, a központban is többnyire légvezetékes, amely rontja a városképet. A hírközlés hálózatos elemeinek szerepe visszaszorulóban van, a mobil hálózatokkal a város lefedett, de a határ közelsége helyenként problémát okoz. A kábeltelevíziós hálózat, a vezetékes internet-kapcsolat esetében szolgáltatói egyeduralom tapasztalható. Szükséges az átviteli sebességek növelése, a lakossági hozzáférés szélesítése, az árak csökkentése. ITS DA Konzorcium


127

Környezetvédelem, energiahatékonyság

A szennyvízhálózat további bővítése, a szennyvíztisztító korszerűsítése szükséges. Nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, nincs hulladékudvar a településen. A hulladéklerakó rekultivációja elkészült. Mint az alföldi városok többségében, itt is problémát okoz a szálló por magas aránya. Ez csak fásítással és az erdősültség növelésével orvosolható. Az elszegényedett lakosság körében megjelenő „alternatív” fűtési módok télen fokozottan szennyezik a város levegőjét. A város belterületét átszelő természetes vízfolyásoknak klímajavító szerepük van, amely azok rendezésével, a környezetükben levő zöldsávok kialakításával fokozható. Bár a lakásállomány nem nevezhető elöregedettnek, energiafelhasználási szempontból a lakások jelentős része nem korszerű. Igaz ez a családi házakra és a régebbi telepszerű beépítésekre egyaránt. Az Önkormányzat tervezi a megújuló energiák mind szélesebb körű használatát az intézményeinél, továbbá azok teljes energetikai korszerűsítését, de a magáningatlanokra is szükséges ezt kiterjeszteni. Ez viszont a jelentős arányú alacsony jövedelmi szintű és vagyoni helyzetű népesség miatt igen komoly akadályba ütközik. Szükséges és tervezett a napenergia hasznosítása önkormányzati beruházásban, elektromos energia előállítására.

ITS DA Konzorcium


12

8 36. táblázat: Vizsgált tényezők kölcsönhatásai Vizsgált tényezők ("hatott") demográfiai viszonyok és tendenciák

demográfiai viszonyok és tendenciák

Ható tényezők

települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés gazdaság szerkezet és dinamika önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya

települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek)

intézményrendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés

gazdaság szerkezet és dinamika

-

0

-

+/-

+

önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya

zöldfelületek

épített környezet (épített örökség is)

közlekedési hálózat és minősége (belső és külső)

közművek és elektronikus hírközlés

környezetvédelem – klímatudatosság/ energiahatékonyság

0

0

0

0

0

+/-

0

0

0

+

0

0

+/-

+/-

0

0

+

+

+

+

+/-

+/-

0

-

+/-

+

+/-

0

0

0

+/-

+/-

+/-

+

+

0

0

+/-

+

0

0

+

0

0

-

0

+/-

táji és természeti adottságok

0

+

+

+/-

+

+/-

+/-

+/-

0

0

+

+/-

tágabb táji és természeti adottságok

0

0

+/-

0

0

zöldfelületek

0

0

+/-

0

0

+

0

0

-

0

0

+/-

+/-

-

0

-

-

0

0

0

+/-

0

0

+/-

-

0

+/-

0

+/-

0

0

0

+

+/-

+/-

+

+

+

+

épített környezet (épített örökség is) közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) közművek és elektronikus hírközlés környezetvédelem klímatudatosság/ energiahatékonyság

ITS DA Konzorcium

+/-


129

2.2 Békés megye 6000-14000 fős lakónépességgel rendelkező városainak összehasonlítása

fő

20. ábra: Békés megye vizsgált városainak lakónépesség-változása (1990; 2011) 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0

1990

2011

Adatok forrása: KSH Népszámlálás (1990, 2011)

Fontos települési fejlettségi indikátor a lakó- és állandó népességszám változása. E tekintetében Békés megye egésze az ország veszteséges területei közé tartozik, gyakorlatilag kivéltel nélkül gyorsan csökken településeinek népességszáma. Ez a tendencia a vizsgált városokban is megfigyelhető, természetesen eltérő amplitúdóval. 20 év alatt a legerőteljesebb fogyás Gyomaendrődön (17%) figyelhető meg, míg a többi város lakónépessége átlagban 10-12 százalékponttal redukálódott. Sarkad e tekintetben kedvező pozíciót foglal el, ugyanis itt 1990 óta „csak” 8,5 százalékpont volt a demográfiai apály mértéke. Ennek hátterében elsősorban a lakosság több mint 10%-át kitevő cigányság magas fertilitási értékei, helyben maradásuk, valamint a térségi elszegényedett falvakból Sarkadra érkezők magas száma áll.

ITS DA Konzorcium


130

21. ábra: Békés megye vizsgált városainak népessége a legmagasabb iskolai végzettség tekintetében (2011) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

az ált. isk. 8. osztályát sem végezte el

általános iskola 8 osztály

érettségi

főiskolai, egyetemi oklevél

Adatok forrása: KSH Népszámlálás (2011)

A vizsgált városok népességének legmagasabb iskolai végzettsége tekintetében Sarkad a sereghajtók közé tartozik. Az alacsonyan kvalifikáltak aránya terjedelmes, míg felsőfokú oklevéllel az aktív korú népesség csupán 5,8%-a rendelkezik, amely országos, régiós és megyei összehasonlításban is rendkívül rossz érték és súlyos lokális strukturális problémákat okoz. 22. ábra: Békés megye vizsgált városainak népessége foglalkoztatási státusza (2011) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

foglalkoztatott Adatok forrása: KSH Népszámlálás (2011)

ITS DA Konzorcium

munkanélküli

inaktív

eltartott


131

A lakosság gazdasági aktivitását górcső alá véve a sarkadi helyzet problematikus. A vizsgált megyei városok közül itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, ezzel párhuzamosan az inaktívak, eltartottak és munkanélküliek aránya itt kirívóan magas. 23. ábra: Békés megye vizsgált városi lakásállományának komfortossága (2011) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükség- és egyéb lakás

Adatok forrása: KSH Népszámlálás (2011)

A lakások komfortossága tekintetében a megyei vizsgált városok közötti szórás kevésbé látványos. Mezőkovácsházán legalacsonyabb az összkomfortos, míg Vésztőn legmagasabb a komfort nélküli és szükséglakások aránya. Sarkadon a helyzet a megyei átlaghoz hasonló, a lakások nagyjából 40%-a összkomfortos, azonban itt is kirívó a nagy számú komfort nélküli és szükséglakás. (Emellett fontos megemlíteni a számos üresen álló házat, valamint az illegális házbontás aktuális problémáját, amely Békés megye települései között Sarkad a középmezőnyben található a HDI (Human Development Index) tekintetében, amely aggregált mutatót az egészségben eltöltött évek, a 8. általános iskolai osztályt el nem végzettek, a felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya, valamint a személyi jövedelemadó alapja képezi. Ebben a sorrendben a Sarkadhoz hasonló népességű járásközpontok kivétel nélkül előnyösebb helyen szerepelnek, míg Dévaványa és Vésztő alacsonyabb szinten stagnál. 37. táblázat: HDI index értéke az országos átlag százalékában (országos átlag=100%) % (százalék) Dévaványa

62,7

Gyomaendrőd

83,13

Mezőberény

84,83

Mezőkovácsháza

84,46

Sarkad

74,65

Szeghalom

91,47

Vésztő

66,19

Adatok forrása: Malatyinszki Szilárd: Az emberi erőforrás mérése települési szinten Békés megyében (PhD disszertáció), 2008

ITS DA Konzorcium


132

Összességében Sarkad, Békés megye hasonló népességű városi jogállású településeivel összevetve mind társadalmi, mind gazdasági téren a fejlettségi rangsor közepén, egyes esetekben a végén helyezkedik el. Ennek hátterében a perifériális elhelyezkedés (román határ mente, az ország centrumtérségeitől való nagy távolság), a közlekedési árnyékhelyzet, funkciókban gazdag, nagy népességű, tág vonzáskörzettel rendelkező városok (Békéscsaba, Gyula) közelsége, egyes városi funkciók hiánya, a roma lakosság kifejezetten magas (10% fölötti) aránya, az aktív korúak megyei összehasonlításban alacsony képzettsége és foglalkoztatási szintje áll, a lakosság rossz egészségi állapota áll.

ITS DA Konzorcium


133

3 Helyzetértékelő munkarész 3.1 Helyzetelemzés eredményeinek értékelése 3.1.1 A folyamatok értékelése

A város népességszáma kisebb mértékben csökken, mint a megye többi városának népessége. Ez főként a cigány nemzetiségű népesség körében meglevő magasabb születésszámra, betelepülésekre vezethető vissza. Ezek együttese eredményezi a korszerkezetet. Ugyanakkor nem csökken a képzetlen munkaerő aránya (legfeljebb 8 osztályos végzettség), ami magas munkanélküliséget eredményez. Folyamatosan nő a feszültség a foglalkoztatott és a csak segélyből élők között. A felsőfokú végzettséget szerző fiatalok nem költöznek vissza a városba, így nem csökken az iskolázatlanságból kialakult óriási versenyhátrány sem. A gyermekek között is folyamatos a cigány nemzetiségűek arányának emelkedése, ami növeli a szegregált gyermekintézmények kialakulásának, fennmaradásának valószínűségét. Ahogy a népességen belül nő a cigány lakosság aránya, az általuk lakott, folyamatosan romló lakókörnyezet kiterjedése folyamatosan növekszik. Ez tendencia a lakásállomány folyamatos értéktelenedését, az üres ingatlanok szaporodását eredményezi. A képzetlen munkaerőt foglalkoztató üzemek eltűntek a településről, így az Önkormányzat közfoglalkoztatotti szerepköre felértékelődik. Ennek tervezett bővítései (feldolgozott mezőgazdasági termékek előállítás: hűtőtárolás, aszalás, szárítás tervezett) csökkentheti a csak segélyből élők magas arányát. A viszonylag magas születésszám növeli a gyerekintézmények iránti igényt, ami fokozott terhet jelent az Önkormányzat számára, különös tekintettel a HH-s gyermekek magas aránya miatt. A népesség összetétele, a képzetlenségből és a rossz gazdasági körülményekből eredő rossz egészségi állapota miatt fokozódik az egészségügyi szakellátó intézmények iránti szükséglet. A közelmúltban megépített korszerű Járóbeteg-Szakellátó Centrum esetében ezért az átlagosnál hamarabbi állagromlás várható. Az ipari üzemek megszűnése, az Ipari Park tulajdonosi rendezetlensége miatt nincs új betelepülés, így nem növekszik a munkaerő iránti kereslet. Ugyanakkor az is igaz, hogy a gazdaság fejlődésének továbbra is akadálya a munkaerő képzetlensége is, annak ellenére, hogy helyben is biztosított középszintű képzés. Az ipar hiánya ugyanakkor kedvezően hat a természeti környezetre, mert nincs ipari szennyezés a településen. Az új munkahelyek létesítésének hiánya tovább növeli a közfoglalkoztatás súlyát, felelősségét. A közlekedési „szélárnyék” – ami az egész megyét is jellemzi – gátolja a nagyobb volumenű üzemek letelepülését. Ezt a viszonylag jó vasúti kapcsolat sem hidalja át, mert csak Békéscsabáig villamosított a vasútvonal. A jelentősebb ipari aktivitás hiánya kimutatható az Önkormányzat helyi adó bevételein is, így viszonylag szűkösek a közvetlen saját forrásai. Ez gazdálkodási nehézséget okoz (pl. pályázati önrész hiánya). A közúti közlekedés hiányosságai miatt is a helyi közlekedésben nagy szerepe van a gyalogos és a kerékpáros közlekedésnek. Ez utóbbihoz még nem elegendő a kerékpárforgalmi hálózat, és a kiegészítő létesítmények (tárolók) mennyisége és minősége is hiányos. A szilárd burkolatú utak hiánya a külső városrészekben nehezíti az egyéb ellátásokhoz történő hozzáférést (pl. mentő).

ITS DA Konzorcium


134

Az ivóvíz-hálózat kiépített, de sok a kikapcsolt ingatlan, főleg a szegregátumban. A szennyvízhálózat még a mostani fejlesztéssel sem lesz teljes, ami fokozza a talajterhelést. A város rendelkezik termálvízzel. Ennek az engedélyek szerinti megfúrása és hasznosítása megteremti a tanuszoda megépítésének lehetőségét, amelynek megvalósulása a gyermekes családok számára vonzóbbá tenné az itteni közoktatási intézményeket. A termálvíz, a helyi természeti értékek, a Fekete-Körös kiaknázatlan lehetőségei elsősorban a helyi lakosság aktív pihenésében hozhat változást. Az országos rendezvények és a szálláshelyek hiánya nem teszi lehetővé a turizmus fejlesztését. A határmentiség és a jó testvérvárosi együttműködés Nagyszalontával többlet pályázati lehetőséget teremt, amit továbbra is fontos kihasználni. 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés 38. táblázat: SWOT analízis erősségek, gyengeségek

Erősségek

Gyengeségek

1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák természetes fogyás mértéke kisebb a megyeinél nagyszámú szabad (aktív korú) munkaerő megyeinél alacsonyabb volumenű ingázás (helyi foglalkoztatóknak köszönhetően) középfokú szakképző intézmény helyi vállalkozások szakemberállományának egy részét biztosítják

növekvő volumenű szegregáció lakosság rossz egészségi állapota elöregedő népesség (megyei folyamatokhoz képest erőteljesebben) magas HH(H)-s és SNI gyermeklétszám nagyszámú alacsonyan képzett és képzetlen munkaerő alacsony képzettségből fakadó alkalmazkodási nehézségek alacsony foglalkoztatási szint (megyéhez viszonyítva) alacsony gazdasági aktivitási szint fiatal pályakezdő munkavállalók külföldi munkavállalása egyre gyakoribb munkanélküliek magas száma és aránya különösen nagy problémát okoz a tartós munkanélküliség és a fiatalok munkanélkülisége

2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő épített örökség (műemlékek, műemlék jellegű épületek, helyi védettség alatt álló épületek) közművelődés értékei (könyvtár, múzeum, művelődési központ)

lokálpatriotizmus alacsony szintje deviáns magatartásformák egyes műemlékek helyreállítása akadályozott

3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés

ITS DA Konzorcium


Erősségek

135

Gyengeségek

erős térségi, járásszékhelyi szerepkör

járóbeteg-szakrendelés és kórházi krónikus osztály jelenléte fontos térségi szerepkörrel rendelkezik

kapacitáshiány a közszolgáltatásoknál (pl. bölcsőde, szociális intézmény) középületek akadálymentesítettsége néhol hiányos fedett tanuszoda hiánya

4. gazdaság szerkezet és dinamika sarkadi Ipari park (szabad gazdasági területek rendelkezésre állnak) helyi ipari létesítmények térben egymáshoz közel helyezkednek el helyi gazdasági igényekhez részben adaptált középfokú szakképzés (helyben!) nagy hagyománnyal rendelkező szántóföldi termesztés és állattartás öntözésre alkalmas folyóvizek (Gyepes, Kopolya, Fekete-Körös) Uniós forrásból a helyi gazdák fejlesztései finanszírozhatóak (korszerű géppark kialakítása) nagy tárolókapacitás térségközpont szerepkör Szolgáltatások diverzitása (főként egészségügy és szociális ellátás terén) vizekben gazdagság (Éden-tavak, ország egyik legtisztább vizű folyója, a FeketeKörös) térségi turisztikai együttműködés (pl. Gyula, Doboz, Biharugra, Geszt) számos építészeti örökség (megyei, regionális szintű hírnév) fejlett térségi kerékpárút-hálózat javuló sportinfrastruktúra

lassan dinamizálódó térség központja 176 járásból a 170. legkevésbé fejlett innovatív, K+F iparágak hiánya IPA részesedése a bevételekből alacsony helyi ipari létesítményekben előállított termékek hozzáadott értéke alacsony mikro- és kisvállalkozások nem elég tőkeerősek, számuk erőteljesen fluktuál mezőgazdasági profilú vállalkozások száma a megyében az egyik legalacsonyabb város körüli földek néhány tulajdonos kezében koncentrálódnak jelenleg még nem elterjedt a lakosság körében a környezettudatos gazdálkodás fizetőképes vásárlóerő aránya alacsony a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások háttér-infrastruktúrája elégtelen színvonalú marketingtevékenység gyenge kevés országos, ill. nemzetközi hírű attrakció elhanyagolható a külföldi látogatók száma idegenforgalmi infrastruktúra kiépítettsége alacsony fokú országos hírű rendezvények hiánya

5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya kiegyensúlyozott költségvetés, gazdálkodás állami adósságkonszolidáció

iparűzési adóbevétel csökken idegenforgalmi adóbevétel elhanyagolható fejlesztésekhez kevés önrészt tudnak biztosítani

6. táji és természeti adottságok számos helyi vízfolyás Gyepes-csatorna, Kopolya) védett erdők védett szikesek magas napfénytartam termálvíz-készlet 7. zöldfelületek

ITS DA Konzorcium

(Fekete-Körös,

természetes vízfolyások rendezetlen állapota, elégtelen vízutánpótlás rendezetlen medrek alacsony erdősültség a védett területek szigetszerűen helyezkednek el közepes és gyenge minőségű földterületek


Erősségek belterületi természetes vízfolyások nagyméretű lakókertek

136

Gyengeségek közforgalom elől elzárt medrek szigetszerű elhelyezkedés hiányos fasorok tervezetlen kialakítás kevés korszerű játszóeszköz

8. épített környezet (épített örökség is) helyi védelem utcakép visszaépítése a Kossuth utcában

megmaradt értékek nem alkotnak egységes utcaképet helyi örökségvédelmi rendelet hiánya hiányos lakóterületi infrastruktúra szlömösödés terjedése telepszerű beépítés a városközpontban

9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) vasúthálózati szempontból relatíve előnyös helyzet kedvező és megfelelő a helyi úthálózat szerkezete továbbá a kerékpáros és a gyalogos közlekedési infrastruktúra kiépítettsége és színvonala a belterületen magas a kiépített utak aránya; megfelelő autóbuszos ellátottság, és elfogadható külső vasúti kapcsolatok magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban, közlekedési feltételeik jellemzően jók, ami segít a helyi gépjárműforgalom mérsékelten tartásában is számottevő átmenő forgalom nem terheli a várost a településen az áruszállítás kérdésköre nem jelent komoly problémát

a földrajzi elhelyezkedés miatt a fő közlekedési áramlatokból való kiesés a külterület úthálózata nagy részben burkolatlan, a belterületi burkolt utak minősége helyenként rossz, a még kiépítetlen belterületi utak állapota és a városkörnyék alsórendű útjainak állapota kedvezőtlen egyes belterületi közúti csomópontok, gyalogos-kerékpáros útvonal keresztezések közlekedés-biztonsága nem megfelelő, kiemelten az országos közutakon a járdák kiépítettsége és állapota rossz a vasútállomás a város szélén helyezkedik el a vasútállomás, és az utasforgalmi létesítmények műszaki állapota rossz az autóbuszmegállók kiépítettsége, felszerelt-sége (pl. utasvárók hiánya) kevéssé vonzó a város területén a helyközi és távolsági autóbuszjáratok néhány helyen szegély mellett kialakított megállóban várakoznak, esetenként lassítva ezzel a közúti forgalmat. gyalogos és kerékpáros közlekedést segítő műtárgyak, utcabútorok hiánya

10. közművek és elektronikus hírközlés az ivóvíz-ellátás gyakorlatilag 100%-os elektromos-energia hálózata légvezetékkel kiépített

ITS DA Konzorcium

szennyvízcsatorna-hálózat a most zajló fejlesztéssel sem lesz 100%-os kiépítettségű a csapadékvíz-elvezető rendszer helyenként


Erősségek

137

Gyengeségek

mobilhálózat elérhető szennyvíztisztító korszerűsítése folyamatban van

elhanyagolt, túlterhelt az internet sebessége alacsony és a díja drága kábeltévé mintegy 25%-os lefedettséget ér el az üdülőterület ellátó hálózatai hiányosak

11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság biomassza alapú intézményi energiaellátás nincs ipari szennyező forrás

igen alacsony a megújuló energiák használata a lakásállomány legnagyobb része energetikai szempontból korszerűtlen alacsony erdősültség miatt magas a levegő pollentartalma és a szálló por aránya „alternatív” lakossági tüzelési módok megjelenése (levegőszennyezés)

39. táblázat: SWOT analízis lehetőségek, veszélyek Lehetőségek

Veszélyek

1.társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák aktív népesség helyben maradása/tartása 2014-2020 között az EU gazdaságfejlesztési és foglalkoztatást elősegítő támogatások lehívása javuló városi foglalkoztatási környezet Közmunkaprogram hatékonyságának és szerepének erősítése szakképző intézmény képzési struktúrájának helyi gazdasági igényekhez adaptálása támogatott képzési lehetőségek országosan és megyei szinten is csökkenő munkanélküliség

gyermeklétszám drasztikus csökkenése, elvándorlás folytatódik képzett fiatalok az ország fejlett centrumtérségeiben, ill. Nyugat-Európában találnak munkát (agyelszívás) szegregáció mértékének növekedése kedvezőtlen külső tényezők hatására deviáns magatartásformák gyakoriságának növekedése (drog, prostitúció, alkoholizmus) magas szinten stagnál a szociális ellátásokat igénybe vevők köre szegénység, marginalitás mértéke növekszik térség további leszakadásának veszélye a helyi foglalkoztatás lehetőségeinek korlátozottsága felsőoktatási intézmény hiánya, távoli elhelyezkedése (tartós) munkanélküliség fennmarad

2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő fokozódó civil szervezeti aktivitás sporttal kapcsolatos támogatási intenzitás növekedése

gyenge lokálpatriotizmus társadalmi részvétel foka alacsony (pl. társadalmasítás idején tapasztalt passzivitás)

3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Uniós

pályázati

ITS DA Konzorcium

lehetőségek

a

a lakosság változó korösszetétele anomáliákat


Lehetőségek

138

Veszélyek

közszolgáltatások, közösségépítés területén megújuló energiák használatának növekvő volumene (hatékonyabb (olcsóbb) intézményi működtetést eredményez)

okoz az ellátási kapacitások terén ellátásra, gondozásra szoruló idősek, fogyatékkal élők, szenvedélybetegek növekvő száma (kapacitáshiányok) szakképzés társadalmi presztízse alacsony

4. gazdaság szerkezet és dinamika gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos EU-s pályázati lehetőségek (2014-2020) befektetők számára helyi kedvezmények (pl. adókedvezmények) nyújtása megújuló energiaforrások kihasználásának lehetőségei átmentő forgalomból adódó lehetőségek kihasználása román határ közelsége helyi specifikumok, kézműves termékek, hungarikumok iránt megnő az érdeklődés Uniós pályázati lehetőségek kihasználás, hatékony forráslehívás termőföld ésszerűbb használata, profitorientáltság speciális termékpályák (pl. biogazdálkodás) konjunktúrája, keresletnövekedés öntözési lehetőségek szélesítése erdősítés ütemének növelése új típusú szolgáltatások növekvő volumene (idegenforgalom, rekreáció, üzleti élet, motorizáció) turisztikai programok szervezése növelheti a vásárlóerőt hely-specifikus termékkínálat (kézműves termékek) bővülése helyi értékek azonosítása, térségi turisztikai attrakciófejlesztés, az attrakciók összekapcsolása vízi turizmus (fürdőhely kialakítása, evezőstúrák - Fekete-Körös) fejlesztések a lovas-, egészség-, horgász-, vadász és ökoturizmus területén a szolgáltató helyi vállalkozói szektor megerősödése jó alapot teremthet a turizmus fellendülésének kerékpáros turizmus fejlődése marketingtevékenység erősítése

földrajzi kirekesztődés fekete- és szürkegazdaság mértékének további növekedése kitettség a globális gazdasági folyamatoknak (gazdasági-pénzügyi válság) olyan ipar betelepülése, amely nem illeszkedik a helyi ipar jellegéhez, helyi elvárásokhoz (pl. nem környezetbarát) az intenzív gazdálkodás mellett a művelés felhagyása a biodiverzitás csökkenését eredményezheti (pl. özönfajok betelepülése). a biogazdálkodást a földek elgyomosodása és a vegyszerhasználat veszélyezteti a magánerős fejlesztésekhez szükséges forrás korlátozott rendelkezésre állása a helyi specifikumok jó marketing nélkül eladhatatlanok válság után elszegényedő helyi vásárlók a szolgáltatások minőségi színvonala lassan tudja követni a megnövekedő igényeket multinacionális kereskedelmi hálózat betelepülése a helyi kiskereskedelmet versenyre készteti, majd ellehetetleníti Békés megye kiesik az országos idegenforgalom homlokteréből Budapesttől, autópályától távol helyezkedik el a fizetőképes kereslet csökken, amelynek első „áldozata” a kultúra és a rekreáció. gazdasági és környezetvédelmi érdekek ütközése megfelelő vendéglétszám híján a turisztikai vállalkozások tönkremennek

5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya önkormányzatok számára lehetőségek adósságkonszolidáció

ITS DA Konzorcium

új

pályázati

önkormányzatok önállósága tovább gyengül likviditási problémák a helyi adóból származó bevétel tovább csökken


Lehetőségek

139

Veszélyek

6. táji és természeti adottságok termálvíz hasznosítása tanuszodában a helyi igények kielégítésére a Fekete-Körösnél szabadstrand és kikötő kialakítása ökoturizmus fellendítése, szálláshelyek létesítése

megépülő fürdő kihasználatlan lesz (nem a tanuszoda) a vízi létesítmények fokozzák a szennyezésveszélyt védett természeti értékek „eltűnése” erdősítés növelésének leállása tájidegen mezőgazdasági kultúrák fennmaradása

7. zöldfelületek belterületi természetes vízfolyások kiépítettségének fokozása, hozzáférhetőség megteremtése hálózattá szervezés egységes utcafásításokkal

tervezetlen kiépítés fennmarad megmarad a vízfolyások elzártsága a hálózati elemek nem készülnek el vagy megmaradnak az utcai gyümölcsfák

8. épített környezet (épített örökség is) a Kossuth utcán megkezdett utcakép visszaállítása folytatható városképi szempontból meghatározó épületek helyreállítása, korszerűsítése intézmények energetikai és funkcionális korszerűsítése folytatható

szlömösödés területi kiterjedése nő nem hasznosul az Ipari Park területe nem csökken az üres ingatlanok aránya

9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) a regionális trendek alapján a gépjármű ellátottság és a forgalom drasztikus növekedése nem lesz jellemző a városra az országos közúthálózat lokális felújítása javítja a város külső kapcsolatait a gyalogutak és gyalogos területek bővítése a városközpontban és az e területen még hiányos utcákban a keréktárolók bővítése a térségi kerékpárút hálózat részeként keleti és északi irányban a szomszédos településekig való összefüggő kiépítés, a kerékpáros turizmus erősödése erősödő mikrotérségi, kistérségi, szerepkör Uniós pályázati lehetőségek

a meglévő átmenő közúti közlekedési infrastruktúrán a forgalom, ezáltal a baleseti veszélyeztetettség és a környezetszennyezés növekedése az állami közútkezelő forráshiánya miatt a fenntartási tevékenységek és a fejlesztések csúszása a leromlott vasúti utasforgalmi létesítmények kor színvonalára való fejlesztésének forráshiány miatti csúszása a közösségi közlekedés az állami szolgáltatóktól függ, a közlekedés finanszírozásának bizonytalanságai kihathatnak a tömegközlekedési szolgáltatásokra (volán és vasút is) a növekvő közúti forgalom miatt csökken a kerékpározási kedv a pályázatokhoz szükséges önrész hiánya

10. közművek és elektronikus hírközlés szennyvízhálózat kiépítése 100%-ig a csapadékvíz elvezető hálózat befogadóképességének növelése nagysebességű internethálózat kiépítése

elmarad a szennyvízhálózatra történő rákötés nő a szolgáltatásokról lekapcsolt ingatlanok száma nem nő a hírközlési hálózatra rákötött ingatlanok aránya

11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság

ITS DA Konzorcium


Lehetőségek erdősítés biomassza további hasznosítása termálvíz kiaknázása

ITS DA Konzorcium

140

Veszélyek a megújuló energiaforrásokat továbbra is csak az Önkormányzat használja a szolgáltatott ivóvízben magas marad az arzéntartalom az utcafásítások elmaradnak, nem javul a levegő minősége


141

A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei

Sarkad Város Településrendezési Terve 2002-ben készült el, majd ennek teljes felülvizsgálatát 2009-ben készíttette el az Önkormányzat. Ezt követően nem készült módosítás a felülvizsgált Tervben. Ez azt is jelenti, hogy az egyes tervezett fejlesztéseket a településrendezési terv nem akadályozta. Sajnos voltak olyan tervezett fejlesztések, melyek egyéb akadályba ütköztek. Ezek közül a legjelentősebb az Ipari Park tulajdonosi szerkezetének rendezetlensége (felszámolás, csődeljárás, stb.), a terület valódi hasznosításának ez az egyik alapvető korlátja.

ITS DA Konzorcium


3.2 Problématérkép / Értéktérkép 32. térkép: Sarkad értéktérképe

forrás: saját szerkesztés (www.openstreetmap.org)

ITS DA Konzorcium

142

Sarkad város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 33. térkép: Sarkad problématérképe

forrás: saját szerkesztés (www.openstreetmap.org)

ITS DA Konzorcium

143


144

3.3 Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása 40. táblázat: Sarkad városrészeinek lehatárolása Városrész Északi Városrész Óváros

Lehatárolás Magyar – Retek - Hajdú u.- Árpád fejedelem tér - Szalontai - külterület Hajdú u. – Retek – Magyar - Árpád Fejedelem tér – Szalontai u. – Anti – Gyepes csatorna - külterület

Telek

Gyepes csatorna – Anti - Ságvári - külterület

Ipari Park Külterület (speciális városrész)

Az ipari park területe, helyrajzi száma A város teljes közigazgatási területe a belterület kivételével

24. ábra településrészek lehatárolása

1: Északi városrész 2: Óváros 3: Telek 4: Ipari park 5: Külterület

ITS DA Konzorcium


145

25. ábra Sarkad városrészeinek népességszám szerinti megoszlása

Sarkadi várorészek lakosság-megoszlása 2% 1% 12%

Északi városrész Óváros

30%

Telek Ipari park Külterület 55%

Forrás: KSH Adatszolgáltatás

26. ábra Sarkad városrészeinek korszerkezete

Sarkadi várorészek korszerkezete 80 70

Lakónépességen belül 014 évesek aránya

60

%

50 40

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

30 20 10

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

0 Északi városrész

Óváros

Telek

Ipari park Külterület

Forrás: KSH Adatszolgáltatás

Sarkad városát funkcionálisan 5 területi egység alkotja. Ezek legnépesebb, funkcionálisan legerősebb településrésze az óváros, amely a centrumot is magába foglalja. Itt él a lakosság fele. A Telek városrész döntően lakófunkciójú terület, amely épületeinek nagy része a szocializmusban épült, döntően családi házas övezet, néhány közintézménnyel és szolgáltat intézménnyel. A város konfliktusokban leginkább bővelkedő része az Északi Városrész, amely a sarkadi lakosság 12%-át tömörítő, több utcára, lakótömbre kiterjedő, súlyos társadalmi problémákkal küszködő szegregátumát is magába foglalja. A romák aránya itt a legmagasabb, ezzel szorosan összefügg a fiatalkorúaknak a helyi lakosságon belüli kifejezetten magas, 30%-os aránya.

ITS DA Konzorcium


146

Az ipari park és a külterület funkcionálisan eltérő, főként ipari és mezőgazdasági területek, ahol a lakosság kis része, néhány száz fő él. Az öregedés leginkább a Külterületet és az Óvárost sújtja. 3.3.1.1

Északi Városrész bemutatása

34. térkép: Északi városrész térképe

Forrás: Google Maps

Északi Városrészben a lakosság 12%-a lakik, akik közül a fiatalok aránya jelentős mértékben meghaladja a többi városrészét (28,7%!), míg a középkorúak, főként az idősek arányát tekintve alacsonyabb értékeket mutat. Ebben a városrészben található a város legtöbb szegregátuma, az itteni lakosság száma mind természetes úton (nők átlagosan 4 gyermeknek adnak életet, az elsőnek gyakran 18 éves koruk előtt), mind bevándorlás tekintetében gyorsan nő, azonban elsősorban a rossz lakhatási feltételekkel, magas inaktivitással küzdő lakótömbökben esetében. A népesség 68,2%-a maximum az általános iskolát végezte el, felsőoktatási intézményt pedig csupán 4%. 374 lakás található a városrészben, ezek 32,9%-a alacsony komfortfokozatú. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak 83,3%-a nem rendelkezik. A foglalkoztatottsági arány 15,9%, míg a háztartások 76,4%-a foglalkoztatott nélküli. A munkanélküliség rátája 42,4%os, míg 21,7%-uk tartósan állás nélkül él. Összességében az Északi Városrész Sarkad gazdaságilag, intézményileg gyengén fejlett területe, ahol még mindig súlyos infrastrukturális hiányosságok jelentkeznek, társadalmának képzettségi, munkaerő-piaci, életminőségi jellemvonásai kifejezetten hátrányosak. A városrész szinte teljes egészében magas a szegregációs indexszel rendelkező, társadalmilag deprimált leromlott lakótömbök száma. Egyértelműen a városi konfliktusok térbeli forrása, társadalmi devianciák gyűjtőhelye ez a városrész, kimagasló az alacsonyan képzett, alacsony munkahatékonyságú lakosok aránya, rossz a közbiztonság, az infrastruktúra néhol kiépítetlen, gondokat okoz a rengeteg üresen álló ház és alacsony komfortfokozatú ingatlan. Intézményellátottság A városrészben egy óvodai feladat-ellátási hely működik. Ezen kívül közintézménnyel nem rendelkezik. Intézményileg gyenge, elsősorban lakófunkciójú városrész.

ITS DA Konzorcium


147

A városrész gazdasági adottságai Gazdaságilag legfejletlenebb része Sarkadnak. Ugyan itt található a Tesco áruház, de ezen kívül gyakorlatilag nincs gazdasági telephely. A Városrész funkcióellátottsága A városrészben egyértelműen a lakófunkció dominál. 41. táblázat: Városrészi SWOT elemzés Északi Városrész ERŐSSÉG

magas a fiatalok aránya nagyméretű lakótelkek

LEHETŐSÉG

az infrastruktúra-hálózatok fejleszthetőek a speciális igényekhez kialakított szolgáltató centrum kiépítése

3.3.1.2

GYENGESÉG

lakosság alacsony fokú iskolázottsága alacsony státuszú lakosság magas aránya a foglalkoztatott nélküli háztartások magas aránya hiányos közművesítés ellátó funkciók hiánya VESZÉLY

a szlömösödés erősödése továbbterjedése üres ingatlanok számának növekedése bejelentkezés nélküli letelepedések fokozódása

Óváros bemutatása

35. térkép: Óváros térképe


Az Óváros városrészben – amely Sarkad városcentrumát, közintézményeinek nagy hányadát magában foglalja – a város népességének 55%-a él. Települési összehasonlításban a középkorúak és idősek aránya kismértékben meghaladja az többi (társadalmilag, gazdaságilag, infrastrukturálisan) fejletlenebb városrészt, míg fiatalok aránya itt alacsonyabb, azonban a különbség nem markáns (0-14 éves: 15%; 15-59: 60,%; 60 éven felettiek: 24,5%). A 25 év feletti lakosság 8,8%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ezzel párhuzamosan az alacsonyan képzett népesség aránya csak 24,5%. A városi lakások fele itt épült (2559 db), amelyek közül ITS DA Konzorcium


148

kevés (13,3%) az alacsony komfortfokozattal rendelkező. A közel 47%-os foglalkoztatottsági arány országos viszonylatban alacsony, városi viszonylatban kedvező. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városi viszonyokhoz képest „alacsony”, 49,4%. A lakosság 49,1%-a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik. A munkanélküliség magas, 18%-os, akik 9%-a több mint egy éve nem rendelkezik bejelentett munkahellyel. Összességében Óváros a lokális gazdaság motorja, települési összehasonlításban társadalma fejlettebb és infrastrukturális ellátottsága is kielégítő. Ezen pozitívumok sarkadi szinten látványosak, azonban megyei, regionális és országos összehasonlításban elmaradnak az átlagostól. A városrész a Gyepes-parti járásközpont városcentrumát, ezzel együtt a közintézményeinek döntő többségét koncentrálja. Több óvodai, egy általános iskolai feladat-ellátási hely, a középiskola, valamint a polgármesteri hivatal és egyéb önkormányzati intézmények e területen találhatók. A terület magjában nagy homlokzatmagasságú polgárházak találhatók, és az elmúlt 60 évben, több, fontos épület elbontását követően 3-4 szintes tömblakások is épületek. A terület gyakorlatilag minden közművel ellátott. A peremen mutatkoznak hiányok, főként a nagy beruházási értéket képviselő közművek terén (gáz, szennyvízcsatorna). A zöldfelületek aránya megfelelő 20%. A laza utca hálózatot nagyméretű közparkok osztják fel (Szent István tér, Árpád fejedelem tér, József Attila tér, Vértanúk tere, Gárdonyi tér, Széles utca). Az állami tulajdonban lévő Gyepes csatorna a belvizek természetes befogadója. Az átmenő forgalom miatt rendkívüli módon terheltek a város belső területei, közlekedési útjai. Intézményellátottság A városrészben a települési, járási intézmények nagy koncentrátumban megtalálhatóak. Morfológiailag, funkcionálisan, gazdaságilag ez Sarkad központja. A városrész gazdasági adottságai Gazdaságilag (főként a tercier szektor területén) ez a leginkább sokszínű városrész. A Városrész funkcióellátottsága: Gazdasági funkciók: „Kispiac”, bankok, pénzügyi szolgáltatók száma 3 db, kereskedelmi központok, ipartelep, irodaház(ak), vendéglátó egységek. Közlekedési, távközlési funkciók: távolsági autóbusz-megálló, postahivatal, Vasútállomás, Békés Megyei Vízművek Zrt. központi telephelye, összközmű, szennyvíztisztító telep. Közösségi funkciók: önkormányzati közművelődési könyvtár, Bartók Béla Művelődési Ház, Márky Sándor Helytörténeti Gyűjtemény, Városi Képtár és Kónya Sándor emlékszoba, Rendezvény tér. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: Polgármesteri Hivatal (önkormányzat, okmányiroda, területi hatósági intézmények), igazgatási és rendészeti szervek: rendőrség, polgárőrség, Járási Kormányhivatal. Humán szolgáltatási funkciók: Járóbeteg-Szakellátó Centrum, Központi Orvosi Rendelő, körzeti orvosi (háziorvosi) székhely, Sétány Patika gyógyszertár, központi körzeti (háziorvosi) ügyelet, fogászati szakrendelés, mentőállomás, Időskorúak Napközije, bölcsőde, óvoda 2 db, általános iskola, középiskola kollégiummal.

ITS DA Konzorcium


149

42. táblázat: Városrészi SWOT elemzés, Óváros ERŐSSÉG

viszonylag magas iskolázottság intézményi funkciók koncentrálódása, gazdagsága közösségi közlekedés központi megállói kedvező lakáskörülmények LEHETŐSÉG

magasabb iskolai végzettségűek idetelepítése régi, településképi szempontból is fontos épületek felújítása, korszerűsítése a sokrétű funkciókhoz kapcsolódó, vállalkozói vagy állami beruházású fejlesztések 3.3.1.3

GYENGESÉG

erős átmenő forgalom megbontott utcaképek, térfalak régi épületek elmaradt felújítása VESZÉLY

átmenő forgalom által okozott környezetszennyezés túlzott koncentráció elmaradó épületkorszerűsítések, üres ingatlanok számának növekedése

Telek városrész bemutatása

36. térkép: Telek városrész térképe


Telek városrészben a város népességének harmada él. A fiatalok aránya alacsony, 13,9%, míg a középkorúaké a legmagasabb, 62,4%. Az idősek aránya magas, ezáltal Telek is gyors ütemben öregedő településrész. A 25 év feletti lakosság 5,2%a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ezzel párhuzamosan az alacsonyan kvalifikált népesség aránya csak 25,9%. A városi lakások negyede itt épült (1269 db), amelyek közül 19% alacsony komfortfokozatú. A foglalkoztatottsági arány 45,8%-os, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városi viszonyokhoz képest „alacsony”, 49,9%. A lakosság fele rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik. A munkanélküliség a településen belül itt a legalacsonyabb, 16,6%, akik 8,2%-a több mint egy éve nem rendelkezik bejelentett munkahellyel. Telek döntően lakófunkciójú városrész, infrastrukturális ellátottsága megfelelő és az aktív lakosság aránya viszonylag magas. A városrészben működik a közintézmények egy része, 1 óvodai, egy általános iskolai feladatellátási hely. ITS DA Konzorcium


150

A Városrész funkcióellátottsága: Gazdasági funkciók: Piactér, Penny áruház, irodaház(ak) 1 db, panzió, szálloda, vendéglátó egységek száma 2 db. Közlekedési, távközlési funkciók: távolsági autóbusz-megálló, vasútállomás (Kisállomás), benzinkút, összközmű. Közösségi funkciók: sportpálya. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: polgárőrség Humán szolgáltatási funkciók: körzeti orvosi (háziorvosi) székhely, gyógyszertár, Városi Szociális Otthon, 1 óvoda, 1általános iskola. E városrészen keresztül közelíthető meg a Sarkadi Ipari Park. A kezdeti ínséges időkhöz képest, ugyan nagyon lassan, de kezdenek betelepülni ide a vállalkozások, s egyre gyakrabban távoli vidékekről is érkeznek érdeklődök a lehetőségek iránt. 43. táblázat: Városrészi SWOT elemzés, Telek ERŐSSÉG

GYENGESÉG

magas gazdasági aktivitás összközmű sportpálya és Éden-tavi rekreációs terület alközpont kialakulása

Ipari Parkhoz vezető út itt megy keresztül öregedő népesség

LEHETŐSÉG

VESZÉLY

tanuszoda és strandfürdő megépítése termálvízre alapozva külső finanszírozással központi funkciók bővítése állami szerepvállalással Vendégház bővítése, korszerűsítése 3.3.1.4

átmenő forgalom által okozott környezetszennyezés Ipari Parkhoz menő forgalom növekedése nem önkormányzati kezdeményezésű, tervezett fejlesztések elmaradása

Ipari Park

37. térkép: Az Ipari Park térképe


A város ipari parkjában és annak közvetlen környékén összesen 207 fő él (a népesség 2%-a). A fiatalok aránya a város lakóterületei közül itt a legalacsonyabb, 9,7%, a középkorúaké 63,5%,a z ITS DA Konzorcium


151

idősöké 27%. A 25 év feletti lakosság 11%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ezzel párhuzamosan az alacsonyan kvalifikált népesség aránya 9%. A városi lakások elhanyagolható arányban épültek itt (112 db). A foglalkoztatottsági arány 52,5%-os, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városi viszonyokhoz képest alacsony, 45,59%. A lakosság közel fele rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik. A munkanélküliség 17,6% mely meglepő, ugyanis a város ipari üzemeinek nagy része itt működik. A városrész döntően ipari funkciójú, infrastrukturális ellátottsága jó. A település gazdaságilag legfejlettebb része. A Városrész funkcióellátottsága: Gazdasági funkciók: Ipartelep 2 db, irodaház, panzió, szálloda, vendéglátó egységek száma 1 db Közlekedési, távközlési funkciók: helyi autóbusz-megálló, összközmű Közösségi funkciók: Kinizsi Sport Telep, Tenisz Centrum Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: polgárőrség Humán szolgáltatási funkciók: üzemorvosi szolgáltatás 44. táblázat: Városrészi SWOT elemzés, Ipari Park ERŐSSÉG

összközmű sportpálya egybefüggő nagy kiterjedésű gazdasági terület iparvágány LEHETŐSÉG

új vállalkozások betelepülése

3.3.1.5

GYENGESÉG

rendezetlen tulajdonviszonyok beékelődő lakóépületek

VESZÉLY

nem rendeződnek a tulajdonviszonyok vasútkorszerűsítés elmaradása környezetszennyező iparágak megjelenése közúti forgalom megnövekedése

Külterület

A külterületen élők száma nagyon alacsony, csupán 63 fő. Főleg az idősebb korosztályba tartozók élnek itt. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúak esetében 22,5%, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 11,3%. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúak körében 45%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 50%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 59,5%. A területen álló 33 lakás harmada alacsony komfortfokozatú. 45. táblázat: Városrészi SWOT elemzés, Külterület ERŐSSÉG

viszonylag magas erdősültség Fekete-Körös védett természeti értékek LEHETŐSÉG

bekapcsolás az aktív turizmus kínálatai közé (vadászat, horgászat, evezés,…) erdősítés tájjellegű fafajtákkal

ITS DA Konzorcium

GYENGESÉG

viszonylag alacsony aranykorona értékű termőterületek VESZÉLY

védett természeti értékek felszámolása (szigetszerű elhelyezkedés miatt) tájidegen fajták elterjedése növényi monokultúra


152

3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése

Jelen fejezetben a területi szegregációs folyamatok kerülnek bemutatásra. A város egész területére vonatkozó ágazati szegregációs mechanizmusok az ITS Anti-szegregációs terv fejezetében kerülnek elemzésre. Az értékelő rész a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által kiadott Városfejlesztési kézikönyv (2. kiadás, Bp. 2009. január 28.) és a Belügyminisztérium Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag, Bp. 2014. december 11.) útmutatása alapján készült. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 10. melléklete meghatározza a település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatokat. A területek lehatárolása a szegregációs mutató alapján történik, ez pedig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül. A mutató úgy kerül kiszámításra, hogy a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kerülnek kiválasztásra, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek és/vagy természetes és mesterséges tereptárgyak (pl. vasútvonal, vízfolyás partja stb.), valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység. A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálási adatai alapján kerültek meghatározásra. Azon tömböket tekintjük veszélyeztetett területeknek, illetve szegregátumoknak, ahol a szegregációs mutató aránya meghaladja a 30, illetve a 35 százalékot. Meghatározásra került a kormányrendeletben továbbá az is, hogy a 200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 2011. évi népszámlálási adatok az Önkormányzat birtokában lévő adatbázisokból nyert adatok alapján kerültek aktualizálásra. 3.3.2.1

Helyzetértékelés az alacsony státuszú lakosság koncentrációjáról a város egészének tekintetében

területi

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a településen élő alacsony státuszú lakosság száma 1.330 fő. Az aktív korú lakosságon belüli arányuk 21,8%.

ITS DA Konzorcium


153

46. táblázat Az alacsony státuszú lakosság elhelyezkedése városrészi bontásban

Városrész

Lakónépesség száma (fő)

A lakónépesség aránya a város egészéhez viszonyítva (%)

Alacsony státuszú lakosok száma (fő)

1 255 5 479 3 016 207 63

12,5 54,7 30,1 2,1 0,6

459 526 327 10 8

Az alacsony státuszú lakosság aránya a város területén élő alacsony státuszú lakosság egészéhez viszonyítva (%) 34,5 39,5 24,6 0,8 0,6

10020

100,0

1330

100,0

Északi városrész Óváros Telek Ipari park Külterület Sarkad összesen

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

A városban rendkívül magas az alacsony státuszú lakosok aránya. A 2011. évi népszámláláson a lakosság több mint 9 százaléka vallotta magát cigánynak. Az alacsony státuszú lakosság közel 40%-a az Óvárosban, negyede a Telek városrészben él. Az Északi városrészben lakik közel 35%-uk, ez a városrész képezi az egyik jelölt szegregátumot. Az Ipari park és a külterület városrészeken minimális az alacsony státuszú lakosok száma, de ezen területek gyéren lakottak, összesen a két területen 270 fő él. A KSH által lehatárolt négy terület közül kettő az Óváros, egyegy pedig az Északi és a Telek városrészben található. 38. térkép: Szegregátumok és veszélyeztetett területeket Sarkadon a 2011. évi népszámláláskor

Forrás: KSH.

ITS DA Konzorcium


A 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban bekövetkezett változások

154

Sarkad 2010-ben elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a 2001. évi népszámlálási adatokon nyugvó lehatárolások alapján készült. Az IVS elkészítéséhez kiadott központi útmutató a jelenleginél eltérő mértékű mutatót szabályozott. Azon területeket tekintette szegregátumoknak, ahol az alacsony státuszú lakosság aránya meghaladta az ötven százalékot, veszélyeztetett területeknek pedig, ahol meghaladta a negyven százalékot. A 2010-es IVS-ben szereplő szegregátum (ezen dokumentumban 1. sz. szegregátum) megnőtt területileg, egyrészt két tömbbel, illetve a 2010-ben veszélyeztetett területnek nyilvánított tömbökkel. Ennek ellenére 1244 főről 1203 főre csökkent a szegregátum lakóinak száma. Ennek a változásoknak a 2. sz. szegregátumba történő elköltözések, az épület bontások és a be nem jelentett lakosok magas száma lehet az oka. A szegregációs index határértékének útmutató szerinti csökkentését követően két - korábban nem jelzett - terület vált szegregációval veszélyeztetett területté (a lentebb 3. és 4. sz. területként bemutatott tömbök). A 2. sz. terület pedig a 2001 óta – lentebb leírt – bekövetkezett társadalmi folyamatok hatására vált szegregátummá. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a KSH korábban az Attila utca – Bakrét utca – Sarkadkeresztúri út – Széles út tömböt veszélyeztetett területként jelezte a térképen, de akkor a lakossága nem haladta meg az 50 főt.

3.3.2.2

A szegregátumok helyzetértékelése3

1. számú szegregátum

A KSH az Északi városrész szinte teljes területét (egy tömb kivételével, amelyen egy hipermarket is található) szegregációval veszélyeztetett területnek nyilvánította. A területen - egy kisebb, 14 fős lakónépességű tömböt (Szent István tér – Losonczi utca által határolt rész) leszámítva – a szegregációs index magasabb 35%-nál, tehát szegregátumnak minősül. A terület kettéválasztása nem indokolt, összességében meghaladja a 35%-os határértéket a szegregációs index, ezért az Északi városrész egész területét szegregátumként kezeljük. A településrész a Magyar u. - Szent István tér - Losonczi u. - Hajdú u. - Szalontai út - Szalontai út mindkét oldala a Bánát u. és a Sziget u. között - Szalontai út - Toldi u. - belterületi határ - Hajdú u. - Holló u. által határolt tömböt foglalja magában. A szegregációs mutató rendkívül magas: 68,4%. A területen élők száma a 2011. évi népszámlálás időpontjában 1.203 fő. Az önkormányzat becslése szerint azonban jelenleg az életvitelszerűen itt lakók száma elérheti a 2.000 főt is. Folyamatos bevándorlás jellemző a területre. A beköltözők elsősorban a megye különböző településeiről érkeznek, de számosan érkeznek az ország távolabbi megyéiből is. A beköltözöttek többsége bejelentkezik a településre. A probléma kezelése rendkívüli feladat elé állítja az önkormányzatot, a terület fokozatos szegregálódása nem csak lakhatási szempontból problémás, hanem számos ágazati, például szociális, oktatási hátrányai is vannak (a terület közelében található óvoda és iskola szegregálódását is szükséges megoldani). A területhez közel eső részek szlömösödése folyamatos. A szomszédos utcák lakói közül többen eladják ingatlanjaikat és a szegregátumban élők veszik meg azokat. A KSH által lehatárolt területek közül itt a legmagasabb a 0-14 évesek aránya, 30,3%. Ez majdnem kétszerese a város egészére vonatkozó aránynál (16,2%). A 60 év felettiek aránya (12,3%) viszont tíz százalékponttal alacsonyabb a város egészére vonatkozó arányszámnál. Rendkívül súlyos szociális helyzetről tanúskodnak a foglalkoztatási adatok: az aktív korúak több mint 85%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások közel 80 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma 73 fő. A tartósan (legalább 360 nap) munkanélküliek aránya még így is 23,8%. A gazdaságilag nem aktív 3

A területek az 1. számú térképen – városi áttekintő térkép – lettek jelölve

ITS DA Konzorcium


155

népesség aránya a lakónépességen belül 84,3%. A területesen nagyrészt roma nemzetiségűek laknak. 39. térkép: 1. számú szegregátum térképe 2011. évi népszámláláskor

Forrás: KSH

A terület szegregálódása még a ’70-es években kezdődött, amikor az egykori Londonnak és Párizsnak nevezett cigánytelepet a tanács felszámolta. Azt követően a romák ezen területen vettek kedvezményes hitelből lakást, elsősorban parasztházakat. A területen ugyanakkor ma már számos, szociálpolitikai kedvezmény felhasználásával épített ingatlan is található. Számos közülük a mai napig félkészen lakott. Sok a rossz minőségben megépített épület. A területen található lakások száma 348, ebből 128 komfort nélküli vagy félkomfortos, 21 egyszobás lakás. 2010. január 1. óta hat bontás történt a területen. Ezen időszakban új építés nem történt. Önkormányzati bérlakás nincs ebben a szegregátumban. A lakóépületeken kívül egy óvodai telephely (Szalontai út 43.) és egy önkormányzati szolgáltatóház és közösségi épület (Kijáró utca 10.) található. A laksűrűség 3,5 fő/lakás, ami másfélszerese a városi átlagnak (2,3 fő/lakás). Vezetékes víz, közvilágítás a szegregátum teljes területén kiépítésre került. A szennyvízgerinc hiányzik a Tózug, az Új, a Rácz, a Kapocs, a Szív, a Kis utcákban és a Szalontai, Kijáró, József Attila utcák egy szakaszán. Nincs pormentes út a Galamb, Bokor, Hársfa, Horgaséri, Szív, Kis, Halász, Kodály, Toldi, Rácz utcákban és a Kapocs utca egy szakaszán. A háztartási hulladékszállítás ellátott. Rendkívül magas a közüzemi vízszolgáltatásról - díjhátralék miatt lekapcsolt ingatlanok száma: 46 ingatlant érint ez a probléma. Az elmúlt években számos infrastrukturális fejlesztés valósult meg a területen: az önkormányzat felújította a József Attila utca burkolatát, belvízrendezés és szennyvízelvezetés érintette a területet. A Gólya, Hajdú, Magyar, Szalontai és József Attila utcákban térfigyelő kamerák telepítése folyamatban van. A területen szociális városrehabilitációs projekt ért véget 2014-ben. 2014-ben 178 család részesült lakásfenntartási támogatásban.

ITS DA Konzorcium


156

2. számú szegregátum

A KSH szegregátumnak minősítette az Óváros városrészben található, Bakrét utca Sarkadkeresztúri út - Széles utca - belterületi határ által határolt tömböt. A szegregációs mutató itt: 39%. A területen élők száma 215 fő. A 0-14 évesek aránya 16,3%, ami megegyezik a város egész területére kapott adattal. A 60 év felettiek aránya (26,5%) a legmagasabb a lehatárolt területek között és meghaladja a városi átlagot (22,9%) is. Felsőfokú végzettséggel senki nem rendelkezik az itt lakók közül. Az aktív korúak kétharmada nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások kétharmadában egyetlen foglalkoztatott sincs. Lakásfenntartási támogatásban 50 család részesül (ez közel a fele az itt élőcsaládoknak). A területen nagy számban élnek roma családok is, akik zömmel az 1. számú szegregátumból költöztek ide. 40. térkép: a 2. számú szegregátum térképe. a 2011. évi népszámláláskor

Forrás: KSH

A területen található lakások száma 104, ebből 18 komfort nélküli vagy félkomfortos. A szegregátumok közül itt a legalacsonyabb (4,3%) az egyszobás lakások aránya (ez közel fele a városi átlagnak is). 2010. január 1. óta sem új építkezés, sem bontás nem történt. A házak többsége parasztház, illetve Kádár-kocka. A területen kizárólag lakóépület található. Önkormányzati lakás nincs. A szegregátumok közül itt a legalacsonyabb a laksűrűség (2 fő/lakás), ami alacsonyabb a városi átlagnál. Az infrastruktúra teljes mértékben kiépített, egyedül a Munkás utcában hiányzik a pormentes út. Az elmúlt években belvízrendezés és szennyvízelvezetés kiépítése történt a területen infrastrukturális fejlesztésként. Díjhátralék miatt 14 ingatlant kötött le a hálózatról a vízmű szolgáltató. Ez az ingatlanok 13 százalékot jelenti, amely arány a kétszerese az 1. számú szegregátumban érintett ingatlanok arányának.

ITS DA Konzorcium


157

A területtől nem messze települési szilárd hulladéklerakó (rekultiváció folyamatban), és szennyvíz-tisztítótelep található. 3. számú, szegregációval veszélyeztetett terület

A KSH az Óvárosban található, Gárdonyi utca - Honvéd utca - Gárdonyi tér által határolt tömböt veszélyeztetett területként határolta le. A szegregációs indexe 32,6%. Ezzel a legkisebb szegregációs mutatóval rendelkező tömb a lehatárolt területek között. A lakosság száma 80 fő. A 0-14 évesek aránya, 23,8%, ami a második legmagasabb a jelen fejezetben elemzett területek között és közel 8 százalékponttal meghaladja a városi átlagot. Az aktív korúak 52%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Ez egy százalékponttal alacsonyabb a városi átlagnál. A háztartások közel 57%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A 25 évesnél idősebb lakosság körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 8%, ami kis mértékben meghaladja a városi átlagot. A területen élők kb. fele roma. 41. térkép: a 3. számú terület térképe. a 2011. évi népszámláláskor

Forrás: KSH

A területen található lakások száma 38. Komfort nélküli vagy félkomfortos lakás nincs. A lehatárolt településrészek közül itt a legmagasabb az egyszobás lakások aránya: 33,3% (13 lakás), ami jóval meghaladja a városi átlagot (8%). A laksűrűség 2,1 fő/lakás. A Gárdonyi utcában található az Önkormányzat által 2004-ben épített, 18 lakást tartalmazó szociális bérlakás-épület. A bérlakásokban szociálisan rászorult családok laknak. A lakóépületeken kívül az önkormányzat Városgazdálkodási Irodájának telephelye található még a területen (Honvéd utca 16.). 2010. január 1. óta sem új építés, sem bontás nem történt. A Honvéd utcában és a Gárdonyi téren nincs pormentes út. Egyebekben a közúti infrastruktúra teljeskörű. A közelmúltban történt infrastrukturális fejlesztések során kapott útburkolatot a Gárdonyi utca. A közüzemi vízszolgáltatásról díjhátralék miatt lekapcsolt ingatlanok száma 2. Lakásfenntartási támogatásban 18 család részesült az elmúlt évben.

ITS DA Konzorcium


158

4. számú, szegregációval veszélyeztetett terület

A KSH a Telek városrészben található, Ságvári utca déli oldala - Ságvári utca mindkét oldala a Nyár utcától alkotta tömböt szegregációval veszélyeztetett területként határolta le. A szegregációs index: 33,8%. A területen élők száma 110 fő. A 0-14 évesek aránya 20%. Ezen a területen a legalacsonyabb a 60 év felettiek aránya (10%). Az aktív korúak több mint 70%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel (ez a második legrosszabb mutató a területek között). A háztartások 57 százalékában nincs egyetlen foglalkoztatott sem. 42. térkép: a 4. számú terület térképe. a 2011. évi népszámláláskor

Forrás: KSH

A területen található lakások száma 38, ebből 6 komfort nélküli vagy félkomfortos, 4 egyszobás. 2010. január 1. óta sem új építés, sem bontás nem történt. A házak többsége régi parasztház. A területen kizárólag lakóépület található. Önkormányzati bérlakás nincs a területen. A laksűrűség 20%-kal meghaladja a városi átlagot: 2,9 fő/lakás. A szennyvízhálózat nincs kiépítve, az út nem pormentes. A vízművek egy ingatlant – díjhátralék miatt – lekapcsolt a közüzemi vízszolgáltatásról. 2014-ben 16 család részesült lakásfenntartási támogatásban. Infrastrukturális fejlesztésként az elmúlt időszakban belvízrendezés történt a területen. A városközpont mintegy 2,5 km-re található.

ITS DA Konzorcium


4 Mellékletek

ITS DA Konzorcium

159


160

1. melléklet: Sarkad városban megvalósult jelentősebb beruházások 47. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015 Beruházás megnevezése

Forrás (magán, önkorm., állami, EU-s, egyéb)

Beruházás költsége (Ft)

Megvalósítás befejezése

Megvalósítás helyszíne (Városrész)

Közszolgáltatások fejlesztésére irányuló beruházások Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ létrehozása (TIOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)

Önkormányzati + EU-s

986 496 599

2010

Központi Orvosi Rendelő fejlesztése (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)


39 937 300

2010

Kompetencia alapú oktatás bevezetése, és szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása a sarkadi oktatási intézményekben (TÁMOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)

EU-s

20 950 600

2010

Óváros (Béke sétány 5.) Óváros (Béke sétány 5.) Óváros, Telek, Északi Városrész (Kossuth u. 54., Kossuth u. 17., Szalontai u. 43., Epreskert u. 2., Gyulai út 17.)

Kompetencia-fejlesztés és képesség-kibontakoztatás az esélyegyenlőség jegyében, 1., 2., 3. sz. napközis óvodákban (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)


48 143 426

2011

Óváros, Telek, Északi Városrész (Kossuth u. 54., Szalontai u. 43., Epreskert u. 2.)

Egészségfejlesztési programok Sarkad város óvodáiban (TÁMOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)

EU-s

10 000 000

2011

Telek (Epreskert u. 2.)

Mazsola Klub a sarkadi bölcsődében (TÁMOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)

EU-s

10 000 000

2011

Óváros (Kossuth u. 15.)

Egészségfejlesztési programok a sarkad városi általános iskolában és tagintézményeiben (TÁMOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)

EU-s

10 000 000

2011

Óváros, Telek (Kossuth u. 17,, Gyulai út 17.)

Műfüves labdarúgópálya építése a Kinizsi Sporttelepen (MLSZ, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)

Önkormányzati + állami

28 313 161

2013

Telek (Kinizsi-sporttelep)

ITS DA Konzorcium


161




Beruházás megnevezése


Pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezése a kistérségben, kistérségi innovációs iroda létrehozása (TÁMOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)

EU-s

100 000 000

2013

Óváros (Kossuth u. 27., Kossuth u. 17., Vár 2/b)

Egészségügyi ellátás fejlesztése a Sarkadi kistérségben (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)


52 630 000

2014

Telek (Anti út 2/b)

Komplex fejlesztés a szociális célú városrehabilitáció jegyében Sarkadon (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)


321 212 885

2014

Északi Városrész


179 025 763

2015

Óváros, Telek, Északi Városrész


694 750 EUR

2015

Óváros

Magán + EU-s

48 384 135

2013

Óváros (Veress S. u. 17.)

Magán + EU-s

35 322 625

2012

Óváros (Árpád fejedelem tér 2., Vasút u. 11.)

EU-s

125 000 000

2015

Óváros (Béke sétány 6.)

Belvízrendezés az élhetőbb településekért, komplex belvízrendezési program megvalósítása a belterületen és a csatlakozó társulati csatornán I. ütem (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Hatékony csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése Nagyszalonta-Sarkad határon átnyúló régióban I. ütem (HURO, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Sarkad - Belvárosi Református Egyházközség szociális alapszolgáltatásainak fejlesztése (DAOP) Szociális alapszolgáltatás és a gyermekjóléti alapellátás fejlesztése a Sarkadi Kistérségben (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás) Egészségfejlesztési szolgáltatások kialakítása a Sarkadi Kistérségben (TÁMOP, Kedvezményezett: Sarkadi Kistérségi Egészségügyi Fejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság)

ITS DA Konzorcium


162






Képzés, tudás, oktatás a sarkadi Ady Endre - Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban (TÁMOP, Kedvezményezett: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ)

EU-s

10 953 920

2010

Óváros (Vasút u. 2.)

Mintaközvetítés az Ady Endre - Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban (TÁMOP, Kedvezményezett: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ)

EU-s

4 000 000

2012


Gazdaságfejlesztésre irányuló beruházások Új technológia bevezetése a Körös Épker Kft.-nél (GVOP)

Magán + EU-s

51 586 103

2008

Ipari Park (Cukorgyár sor 24.)

Műhelycsarnok átalakítása a UNIT C&C Kft. sarkadi telephelyén (DAOP)

Magán + EU-s

96 825 259

2011

Ipari Park (Cukorgyár sor 4759/12-13.)

Üzemcsarnok építés a VARIFLUX Kft. telephelyén (DAOP)

Magán + EU-s

51 330 000

2015

Ipari Park (Ipari Park 24.)

Telephelyvásárlás a Medgyesi Antik Bútor Kft.-nél (GOP)

Magán + EU-s

22 000 000

2013

Óváros (Malom u. 17-2., Külterület 172.)

Az UNIT C&C Kft. termékskálájának bővítése új technológia bevezetésével: fémcipzárak gyártására alkalmas gépek beszerzése és új gyártócsarnok kialakítása (GOP)

Magán + EU-s

122 366 409

2009

Telek (Cukorgyár sor)

Gépbeszerzés a Seed-BAU Kft. számára (GOP)

Magán + EU-s

17 631 030

2014

Telek (Nagy Sándor József u. 38.)

A Callide-Trade Kft. sarkadi üzletének fejlesztése (GVOP)

Magán + EU-s

32 554 948

2006

Telek (Anti út 14.)

Informatikai korszerűsítés a Callide-Trade Kft. kiskereskedelmi egységében (GOP)

Magán + EU-s

3 910 000

2010

Telek (Gyulai út 35.)

ITS DA Konzorcium


163






Békés Drén Kft. „fokozottan vízzáró keskeny résfal építése" szabadalmi találmányának tökéletesítése, egy csúcstechnológiát képviselő eszköz beszerzésével (GOP)

Magán + EU-s

296 053 500

2009

Óváros (Őssy út 2.)

Technológiai korszerűsítést jelentő eszközbeszerzés a Békés Drén Kft.-nél (GOP)

Magán + EU-s

299 487 175

2010


Magas technológiát képviselő eszközök beszerzése a Békés Drén Kft. részére (GOP)

Magán + EU-s

619 000 000

2013


Vállalatfejlesztés az esélyegyenlőség (Kedvezményezett: FUTIZO Kft.) (GOP)

Magán + EU-s

283 127 388

2014

Északi Városrész (Szalontai út 42.)

ISO 90012000 - Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása (Kedvezményezett: OLYMPIATRADE HUNGARY Általános Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) (GVOP)

Magán + EU-s

1 370 000

2006


Ingatlanberuházás az INTER-AGRO 2004 Kft.-nél (GOP)

Magán + EU-s

13 660 107

2013

Óváros (Széles u. 1.)

A Boldog és Kiss Kft. technológiai fejlesztése gépbeszerzéssel (GOP)

Magán + EU-s

39 295 000

2008

Északi Városrész (Szalontai út külterület 4/1.)

VARIFLUX Kft. gépbeszerzés és megújuló energia (LEADER)

Magán + EU-s

Támogatás: 25 582 747

n.a.

Ipari Park (Ipari Park 24.)

Technológiai korszerűsítés a Nagyablak Gyártó és Forgalmazó Kft.-nél (LEADER)

Magán + EU-s


n.a.


Autógumi szerelőműhely létesítése (LEADER) (Kedvezményezett: Rokszin László és Felesége Kft.)

Magán + EU-s


n.a.


Speciális gumiszerelő eszközök beszerzése (LEADER) (Kedvezményezett: Dobi Imre)

Magán + EU-s


n.a.

Óváros (Veress Ferenc u. 25.)

Mezőgazdasági brikett gyártása Sarkadon (LEADER) (Kedvezményezett: Ezres Brikett Kft.)

Magán + EU-s


n.a.


ITS DA Konzorcium

jegyében


164






Éden-tó Szeszfőzde korszerűsítés II. ütem (LEADER) (Kedvezményezett: Éden-tó Szeszfőzde Bt.)

Magán + EU-s


n.a.

Telek (Hargita sétány 2.)

Rakománykezelő bázis kialakítása Sarkadon (LEADER) (Kedvezményezett: Cukorgyári Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.)

Magán + EU-s


n.a.


Cukorgyári Kereskedelmi és LEADER-pályázata

Magán + EU-s


n.a.


Bende Róbert LEADER-pályázata

Magán + EU-s


n.a.

Telek (Deák Ferenc u. 6/A)

Körös Stúdió Tervező Adótanácsadó és Művészeti Kft. LEADER-pályázata

Magán + EU-s

Támogatás: 720 980

n.a.


Cukorgyári Kereskedelmi és LEADER-pályázata

Magán + EU-s


n.a.


Együttérzés Temetkezési Szolgáltató Bt. LEADERpályázata

Magán + EU-s


n.a.

Óváros (Szabadság tér 8.)

Sarkadi Gabona Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. LEADER-pályázata

Magán + EU-s


n.a.

Külterület 0210/4 hrsz.

Potra Ferenc LEADER-pályázata

Magán + EU-s


n.a.

Óváros (Sarkadkeresztúri út 42.)

Olylogos Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. LEADERpályázata

Magán + EU-s


n.a.

Ipari Park (Cukorgyár 29/B)

Szolgáltató

Szolgáltató

Bt.

Bt.

Közlekedésfejlesztésre irányuló beruházások „Sima úton Európába”: Ady, Bihar, Gárdonyi, Veress Ferenc utcák felújítása (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)

Önkormányzati + EU-s + állami

43 268 615

2011

Óváros (Ady, Bihar, Gárdonyi, Veress Ferenc utcák)

„21. századi biztonságos közlekedést mindenkinek!” Széchenyi utcai gyűjtőút építése (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)


66 768 788

2011

Telek (Széchenyi u.)

ITS DA Konzorcium




A helyi és távolsági autóbusz-közlekedés infrastruktúrájának biztosítása (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)


165

Beruházás költsége (Ft) 22 583 040


Megvalósítás helyszíne (Városrész) 2014

Óváros, Telek

2010

Külterület

2011

Óváros

Környezetvédelmi célú beruházások Újrahasznosítható hulladék gyűjtésének és (elő)kezelésének közös rendszere – BiBekRecycle (HURO, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Tanulmányok és tervek Bihar-Békés megyék hatékony vízgazdálkodására és közös fenntartható fejlődés érdekében – WaterMan (HURO, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Anti hulladék projekt, Anti úton lévő illegális hulladéklerakó felszámolása (KvVM – VM, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Sarkad Város Önkormányzata intézményeinek energiahatékonysági fejlesztése és energetikai korszerűsítése megújuló energiahasznosítással kombinálva (KEOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Sarkad Város szennyvízelvezetés és -tisztítás bővítése (KEOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)



30 800 EUR

78 420 EUR


3 050 000

2011

Telek (Anti út)


157 163 530

2013

Óváros, Telek (Kossuth u. 17., Kossuth u. 25., Béke sétány 5., Gyulai út 4.)


1 769 280 121

2015


nettó 44 528 163

2012

Telek (Hargita sétány)

148 017 333

2012

Külterület

Turisztikai beruházások Éden gyermek és ifjúsági szálláshely építése (LEADER, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Két keréken a Sarkadi kistérségben – Sarkad és Sarkadkeresztúr településeket összekötő kerékpárút építése (DAOP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzati + EU-s Önkormányzata)

ITS DA Konzorcium


Önkormányzati + EU-s + ÉLLAMI




Határtalanul két keréken – Kerékpárút-hálózat fejlesztése I. ütem (HURO, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)


166

Beruházás költsége (Ft) 1 236 715 EUR


Megvalósítás helyszíne (Városrész) 2013

Külterület

Egyéb, fenti kategóriákba nem besorolható beruházások E-városok összekapcsolása - E-Cities (HURO, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Katasztrófavédelem Nagyszalonta-Sarkad határ menti térségében SalSaPrev (HURO, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Sarkad város önkormányzatának szervezetfejlesztése (ÁROP, Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata) Térfigyelő kamerák telepítése (Kedvezményezett: Sarkad Város Önkormányzata)


37 840 EUR

2011

Óváros


86 200 EUR

2013

Óváros

EU-s

21 998 940

2014



19 681 284

2015


Wifi Falu - Társadalmi befogadás, részvétel erősítése (TÁMOP, Kedvezményezett: Békés-Bihar Kistérség Fejlesztő Egyesület)

EU-s

124 666 900

2012


"Együtt gyermekeink jövőjéért"- a Sarkadi Kistérség integrált programja (TÁMOP, Kedvezményezett: Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás)

EU-s

540 805 287

2015


Sarkadi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése (ÁROP, Kedvezményezett: Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás)

EU-s

10 661 000

2011


Mozgó vendéglátás elindítása fiatalok bevonásával (TÁMOP, Kedvezményezett: Sarkadi Kálmán)

Magán + EU-s

3 333 333

2015

Telek (Anti út 38.)

"Add a kezed - együtt könnyebb" a szabadidő kellemes és hasznos eltöltése (TÁMOP, Kedvezményezet: Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár)

EU-s

8 306 910

2010

Óváros (Vár u. 2/B.)

ITS DA Konzorcium


167






Tanórán kívüli nevelési programok a Sarkadi kistérségben (TÁMOP, Kedvezményezett: Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár)

EU-s

19 525 550

2014

Óváros (Vár u. 2/B., Vasút u. 1.)

Kónya Sándor Kamarakórus Egyesület LEADERpályázata

EU-s


2014


Kónya Sándor Kamarakórus Egyesület LEADERpályázata

EU-s


2014


Sarkadi Városszépítő Egyesület LEADER-pályázata

EU-s


2014

Óváros (Nagykert u. 15.)

Pelikán Asztalitenisz Sportklub Egyesület LEADERpályázata

EU-s


2014

Óváros (Veress Sándor u. 11. 1/8.)

ITS DA Konzorcium


2. melléklet: Fotók 27. ábra: Általános Iskola (Gyulai út)

28. ábra: Általános Iskola (Kossuth Lajos utca)

ITS DA Konzorcium

168


29. ábra: Rendezvénytér (Kossuth Lajos utca – Templom tér sarok)

30. ábra: Református templom

ITS DA Konzorcium

169


31. ábra: Katolikus templom

32. ábra: Éden-tó

ITS DA Konzorcium

170


33. ábra: Bartók Béla Művelődési Központ

34. ábra: Almásy-kastély

ITS DA Konzorcium

171


35. ábra: Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola

36. ábra: Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola, Kollégium

ITS DA Konzorcium

172


37. ábra: Volt DÉMÁSZ épülete

38. ábra: Ipari Park

ITS DA Konzorcium

173


39. ábra: Sarkad központi vasútállomás

40. ábra: Sarkad Cukorgyár vasúti megálló

ITS DA Konzorcium

174


41. ábra: Központi autóbuszmegálló

ITS DA Konzorcium

175

K

Recommend Documents