Kőbányai Mocorgó Óvoda

Kőbányai Mocorgó Óvoda

Szervezeti és Működési Szabályzata 1101 Budapest, Kőbányai út 30. 2013.

Készítette: Révész Istvánné óvodavezető Ügyirat szám: 7/2013/I

TAR TA LOMJEGY ZÉK

I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.

1.)

A SZERVETET ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.

2.)

AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGÉT JOGSZABÁLYOK

SZABÁLYOZÓ

1.

3.)

A MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ ÓVODAI DOKUMENTUMOK

1.

a.) Pedagógiai Program

1.

b.) Házirend

1.

c.) Munkaterv

1.

d.) Az intézmény működését meghatározó egyéb óvodai, fenntartói dokumentumok, szabályzatok

2.

AZ ÓVODA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

2.

4.) II.

AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

4.

5.)

AZ ÓVODA ALKALMAZOTTI ÁLLOMÁNYA

4.

a.) Óvodavezető

4.

b.) Óvodapedagógus (óvodavezető-helyettes)

5.

6.)

AZ ÓVODÁBAN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK

10.

a.) Nevelőtestület

10.

b.) Szakmai munkaközösség

13.

c.) Közalkalmazotti tanács

14

d.) Szülői szervezet

14.

III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE

15.

7.)

8.)

9.)

A GYERMEKEK FOGADÁSA

15.

a.) A gyermekek felvételi rendje

15.

b.) Az óvoda nyitva tartása

16.

AZ ÓVODÁBAN VALÓ BENNTARTÓZKODÁS RENDJE

16.

a.) A gyermekek benntartózkodásának rendje

16.

b.) Vezetők benntartózkodásának rendje

18.

c.) Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje

18.

d.) Belépés és benntartózkodás rendje azoknak, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

18.

AZ

19.

ALKALMAZOTTAK

MUNKAIDEJE,

A

MUNKAIDŐ

NYILVÁNTARTÁSA a.) Az alkalmazottak munkaideje

19.

b.) A munkaidő nyilvántartása

19.

10.)

PEDAGÓGUSOK BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

21.

11.)

LÉTESÍTMÉNY, HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE

24.

12.)

BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

25.

ÉS

AZ

ÉRTEKEZLETEK

a.) Nevelőtestületi értekezlet

25.

b.) Alkalmazotti (munkatársi) értekezlet

26.

13.)

VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLAT

27.

14.)

KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE

28.

15.)

ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEKRENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

30.

16.)

RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

31.

17.)

INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

31.

a.) Gyermekvédelmi előírások

31.

b.) Feladatok gyermekbalesetek esetén

31.

c.) Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

32.

18.)

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

33.

19.)

KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ADOMÁNYOZÁSA

20.)

AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE

34.

21.)

AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS TÁROLÁSÁNAK A RENDJE

35.

22.)

TÁJÉKOZTATÁS AZ ÓVODAI DOKUMENTUMOKRÓL

35.

ODAÍTÉLÉSE

ÉS

CÍM

33.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35.

Legitimációs záradék

35.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.) A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

A Kőbányai Mocorgó Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) – az óvoda vezetőjének előterjesztése alapján – meghatározott kérdésekben az óvodai Szülői Szervezet (a továbbiakban: SZSZ) véleményének kikérésével és a fenntartó egyetértésével, a nevelőtestület elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzat a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az Óvoda valamennyi közalkalmazottjára és a szolgáltatást igénybe vevő szülőkre, valamint az óvodával jogviszonyt nem létesített más személyekre kötelező érvényű. 2.) AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGET SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK 1993 évi LXXIX tv. a közoktatásról (továbbiakban: Kt.) 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt) 2012.év I. törvény. a Munka törvénykönyvéről (Továbbiakban: MT) 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (továbbiakban OAP) 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: R) Budapest Főváros X. kerületi Önkormányzat polgármestere és jegyzője 3/2012. (III.1.) polgármesteri és jegyzői közös utasítás 2013. évi CXXXVII. Törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény módosításáról. 326/2013.(VIII.30.) Kormány rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. Törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. 56/2011(12.31) NGM rendelet , szakfeladat rendről az Államháztartási és Szakágazati rendről szóló rendelet. 3.) A MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ ÓVODAI DOKUMENTUMOK a.) Helyi pedagógiai program Az óvodában a nevelőmunka a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program (a továbbiakban: PP) szerint folyik. A PP az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: OAP) alapján készült, tartalmazza az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit és szakfeladatait. b.) Házirend Az óvoda házirendje állapítja meg a gyermeki és szülői jogok, kötelességek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket és a helyi eljárási szabályokat. c.)Munkaterv Az óvoda munkaterve határozza meg a nevelési év helyi rendjét, a nevelési évre szóló konkrét feladatokat, tevékenységeket és ellenőrzéseket a határidők kitűzésével, valamint a végrehajtásért felelősök kijelölésével. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 4

d.) Az intézmény működését meghatározó egyéb óvodai, fenntartói dokumentumok, szabályzatok: Az intézmény működéséhez kapcsolódó, jogszabályokban meghatározott egyéb óvodai dokumentumok és belső szabályzatok: • Közalkalmazotti szabályzat; • Belső ellenőrzési szabályzat; • Gyakornoki szabályzat; • Szülői szervezet szabályzata; • Együttműködési megállapodás; • Iratkezelési szabályzat; • Pénzkezelési szabályzat; • Számviteli szabályzat; • Bizonylati szabályzat; • Leltározási szabályzat; • Selejtezési szabályzat; • Munkavédelmi szabályzat; • Tűzvédelmi szabályzat; • Adatkezelési szabályzat; • Biztonságos óvoda programja; • Katasztrófa elhárítási program; 4.) AZ ÓVODA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

a) Legfontosabb adatok Az intézmény neve: Székhelye, címe:

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest, Kőbányai út 30.

Hrsz.: 38920 Székhelye: Budapest Címe: 1101 Budapest, Kőbányai út 30. OM azonosítója: 034436 Alapítás éve: 1980. Közvetlen jogelőd: MÁV Északi Járműjavító Üzem Óvodája 1101. Budapest, Kőbányai út 30. Alapítója: MÁV Északi Járműjavító Üzem. Fenntartója: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő Testülete 1102 Budapest, Szent László tér 29. A intézmény felügyeleti szervének vezetője: Polgármester Gazdálkodási jogkör: Önálló jogi személy Önállóan működő költségvetési szerv Meghatározott pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat. Működési köre: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő Testület által jóváhagyott körzet Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 5

Alapító okirat kelte: 2012. május 29. –száma: K/35845/2012/II sz. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat határozata alapján. Gazdálkodási jogkör: Önálló jogi személy Önállóan működő költségvetési szerv Meghatározott pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. OM azonosítója: OM azonosítója: 034436 TB száma: 0000217611 PIR száma: 679648 Statisztikai törzsszáma: önálló gazdálkodási törzsszám – 510008. KSH statisztikai törzsszám 0110700 TEOR száma: 8011 Bankszámla száma: OTP Bank Nyrt. X. kerületi Fiók: 11784009-16909551-00000000 Adószáma: 16909551-1-42 Az óvoda maximált gyermeklétszáma az alapító okirat szerint: 150 fő, 5 óvodai gyermekcsoporttal működik. Engedélyezett közalkalmazotti létszám: 1 fő óvodavezető, 11 fő óvodapedagógus, 1 fő óvodatitkár, 5 fő dajka, 1 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő (20 órában) pszichológus,1 fő technikai dolgozó, 1 fő kerti munkás. Az óvoda hivatalos bélyegzői Az óvoda hosszú bélyegzője : A bélyegző felirata: Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest, Kőbányai út 30 Telefon: 431-7711 OM 034436 Az Óvoda kör bélyegzője: A bélyegző felirata: Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest, Kőbányai út 30 Telefon: 431-7711 OM 034436 Teljesítést, kifizetést igazoló bélyegző: A bélyegző felirata: A szerződés /megállapodás/ megrendelés teljesítését, a kifizetés jogosultságát, összegszerűségét igazolom. ……….év …………….hó……………nap …………… aláírás A bélyegzők az intézmény lemezszekrényében találhatók. A bélyegzőt az arra illetékes személy használhatja, az iratkezelés szabályzatban rögzítettek szerint. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 6

b) Szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenysége 851020 Szakfeladat szám 562912 562917 562920 682002 811000 812000 813000 851000 851011 851012 890111 890112 890114 890115

ÓVODAI NEVELÉS Megnevezése Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építményüzemeltetés Takarítás Zöldterület kezelés Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés, ellátás. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenység és programok A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére

c.) Feladata továbbá szakértői vélemény alapján integráltan nevelhető-oktatható autista, és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása. II. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 5.) AZ ÓVODA ALKALMAZOTTI ÁLLOMÁNYA

a.) Óvodavezető Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nemzeti Köznevelési Törvény határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az óvodavezető biztosítja a tárgyi- és a személyi feltételekkel a zavartalan munkát, irányítja az óvoda szakmai életét. További feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a fenntartó készít el. Az óvoda vezetője felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. A kiadmányozás és képviselet szabályait a - polgármesteri és jegyzői utasítás az Önkormányzatnál, a Polgármesteri Hivatalban és az önállóan működő költségvetési szerveknél a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás szabályozásáról - szerint látja el. Utalványozási hatáskörét átruházhatja az óvodavezető helyettesnek és az óvodatitkárnak. Az óvoda vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az óvoda ellenőrzési, mérési,

Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 7

értékelési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért.

feladatok

Hatáskörébe tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Felel a pedagógiai munkáért. Megszervezi a gyermekvédelmi feladatok ellátását. Megteremti a nevelőmunka biztonságos feltételeit. Intézkedik a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában. Biztosítja a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátását. Dönt a gyermek óvodába való felvételéről a törvényben írtak szerint. Dönt a felül bírálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva, a hatáskörében tartozó ügyekben. Dönt a gyermekek csoportba történő beosztásáról. Dönt az óvodai elhelyezés - átvétellel, kimaradással, fizetési hátralék miatti - megszüntetéséről. Felelős a sajátos nevelési igényű gyermek felülvizsgálatának kezdeményezéséért, szakértőhöz utalásáért. Tájékoztatást nyújt a szülőknek az óvodáztatási támogatás lehetőségéről. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a szakmai munka irányítása és ellenőrzése a tanügy igazgatási döntések meghozatala, munkáltatói, továbbá a hatáskörébe tartó gazdálkodási, kötelezettségvállalási, utalványozási jogkör gyakorlása. fegyelmi jogkör Közvetlenül irányítja: gyermekvédelmi munkát, munka- és tűzvédelmi tevékenységet, a gazdálkodási feladatokban résztvevő óvodatitkár munkáját. Az óvodavezető hatásköréből átruházza az óvodavezető helyettesre: a dajkák munkájának irányítását, a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, étkezéssel kapcsolatos teendők ellátását, szabadságok kiadásának megtervezését. b.) Óvodapedagógus (óvodavezető-helyettes) Az óvodavezető helyettes munkaideje heti 40 óra, ebből heti 24 kötött munkaidő, ezen felül igénybe vehető heti 4 óra helyettesítésre, amennyiben az óvoda zavartalan működése ezt igényli. A fennmaradó munkaidejében, a vezetővel vagy az óvodatitkárral, a munkaköri leírás szerinti feladatait végzi. Az óvodavezető-helyettes vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, hatáskörét és annak gyakorlási módját a munkaköri leírása szabályozza. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 8

Az óvodavezető két hét távolléte esetén a csoport mellett helyettesítő óvodavezető helyettes intézkedési jogköre kizárólag az intézmény zökkenőmentes működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető egy hónapon belüli hiányzása esetén az óvodavezető helyettes a munkáltatói jogokat is gyakorolja. Az óvodavezető tartós hiányzása esetén (egy hónapon túli) az óvodavezető helyettes a vezetői feladatokat teljes jogkörben gyakorolja, kivéve fegyelmi eljárási ügyben. A nevelés területén közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Az óvodavezető helyettes felelős: Az intézményi továbbképzések megszervezéséért. A szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért. A szülői szervezet működésének segítéséért. A helyettesítési beosztás elkészítéséért. Pedagógusok adminisztrációjának ellenőrzéséért. Az óvodavezető-helyettes feladata: a munkaidő-nyilvántartást heti egy alkalommal ellenőrzi, amennyiben eltérést tapasztal, a dolgozó bevonásával meggyőződik a nyilvántartásban szereplő adat helyességéről, ha nem, jelzi annak szükségességét, hogy a munkaidő nyilvántartást javítsa. Azt az óvodavezető helyettes aláírásával és pecséttel hitelesíti. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van: Óvodavezetőnek Óvodavezető-helyettesnek A vagyonnyilatkozatokat 2 évente a jogszabályok betartásával, a fenntartóhoz kell benyújtani. A dokumentumok tárolásáról is az önkormányzat gondoskodik. c) Óvodapedagógus Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, ebből heti 32 óra kötött munkaidő, ezen felül további heti 4 óra igénybe vehető a NKt.-ben meghatározott feladatok elvégzésére. Munkáját a munkaköri leírásban meghatározottak szerint végzi. Az óvodavezető helyettes és az óvodapedagógus neveléssel le nem kötött feladatok körét, munkaidejét az éves munkaterv és a vezetői utasítás szabályozza. A pedagógusok munkarendjét az óvodavezető úgy állítja össze, hogy az óvoda teljes nyitva tartásában óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel (6 -18 óra). A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a Nkt rögzíti. Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. A műszakok elcserélését az óvodavezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél legalább öt perccel korábban kell érkeznie. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 9

A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról szakszerű helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Fő feladatunk a gondjaikra bízott gyermekek jogszabályokban és az óvodai dokumentumokban meghatározottak szerinti nevelése. Feladataikat részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. Óvodapedagógus-munkakörbe határozatlan idejű kinevezésre kerülő, hároméves szakmai gyakorlattal nem rendelkező közalkalmazott az óvoda Gyakornoki Szabályzatában meghatározottak szerint letölti a gyakornoki időt, és gyakornoki vizsgát tesz. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra. Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a dajkák délelőtt-délután két műszakos rendben dolgoznak. A kertgondozó munkaideje a téli-nyári szezonhoz igazodik. Az alkalmazottak legalább öt perccel a munkakezdés előtt kötelesek munkára képes állapotban munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteniük kell az óvodavezetőt. d.) Óvodapszichológus A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus ellátja a kiemelten tehetséges gyermeket. A tehetséggondozásában a pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit. Munkavégzésének célja a gyermek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelőmunka hatékonyságának segítése. Együttműködik a kijelölt pedagógiai szakszolgálatban dolgozó óvodapszichológussal, a nevelési-oktatási intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása vonatkozásában, A szakmai minőség biztosítása érdekében kapcsolatot tart az oktatásért felelős miniszter jogszabályban kijelölt, az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait ellátó intézménnyel, Együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében történő gondozásában. Segíti az óvodapedagógusok munkáját a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban. Feladatait részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. e.) Fejlesztőpedagógus Segíti az óvodapedagógusok munkáját a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban. Prevenciót végez a részképesség zavarok megelőzése érdekében. Feladatait részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. f.) Pedagógiai asszisztens A pedagógiai asszisztens tevékenységével egyaránt segíti az óvodapedagógusok nevelőmunkáját az egészséges életmódra nevelés feladatainak megvalósítását, a gondozási teendők ellátását. Feladatait részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 10

g.) Óvodatitkár A gazdálkodással, beszerzéssel, ügyiratkezeléssel, leltározással és selejtezéssel kapcsolatos feladatokat végzi. Feladatait részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. h.) Dajka Segítik az óvodapedagógusok neveléssel, gondozással kapcsolatos tevékenységét, gondoskodnak a gyermekek ellátásáról, környezetük rendben tartásáról. Feladataikat részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. i.) Technikai dolgozó Elsősorban a konyhai teendőket és takarítási feladatokat lát el. Feladatait részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. j.) Kerti munkás Gondoskodik az óvoda udvarának és környezetének rendben tartásáról. Feladatait részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra. Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a dajkák délelőtt-délután két műszakos rendben dolgoznak. A kertgondozó munkaideje a téli-nyári szezonhoz igazodik. Az alkalmazottak legalább öt perccel kötelesek munkára képes állapotban munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az óvodavezetőt. Az óvodával jogviszonyban nem állók csak az óvodavezető, óvodavezető helyettes, óvodatitkár vagy a felelős vezető tudtával és engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az intézmény területén. Az óvodai nevelő-oktató munkát segítő szakemberek: logopédus, konduktor, utazó gyógypedagógus érkezéskor köteles a felelős vezetőnél bejelentkezni. Az óvodai szolgáltatást segítők: hitoktató, fociedző köteles a felelős vezetőnél bejelentkezni. Az óvodával jogviszonyban nem állók kötelesek az óvodai szabályrendet betartani. Az óvoda által szervezett, a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek használati rendjét az óvoda vezetője állapítja meg. Az óvodába belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Munkaköri leírás minták Az óvoda dolgozóit a törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvodavezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 11

Óvodavezető-helyettes, óvodapedagógus, fejlesztéssel megbízott óvodapedagógus, pszichológus. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák pedagógiai, asszisztens és egyéb kisegítő alkalmazott. Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet, az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Az óvodavezető munkaköri leírását a fenntartó készíti. Óvodapedagógus munkaköri leírás mintája A munkakör megnevezése: óvodapedagógus Közvetlen felettese: az óvodavezető Legfontosabb feladata: a gyermek személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, az iskolai alkalmasságra való sikeres felkészítés. Az óvodapedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő az óvodavezető helyettes, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi megbízott és a tűz- és munkavédelmi megbízott munkaköri leírás mintája. Fejlesztő pedagógus munkaköri leírása: Pszichológus munkaköri leírás mintája A munkakör megnevezése: óvoda pszichológus Közvetlen felettese: az óvodavezető Legfontosabb feladata: a gyermek személyiségének folyamatos fejlesztése, a gyermekek lelki egészségének megőrzése. Kapcsolattartás szakszolgálatokkal. Pedagógiai asszisztens munkaköri leírás mintája A munkakör megnevezése: pedagógiai asszisztens Közvetlen felettese: az óvodavezető helyettes Legfontosabb feladata: a gyermek segítése az óvodai életben történő eligazodásban. A gondozási feladatok ellátásában és az egészséges életmód szokásainak kialakításában aktív részvétel. Óvodatitkár munkaköri leírás mintája Munkaköre: óvodatitkár Közvetlen felettese: az óvodavezető Legfontosabb feladata: Az óvoda gazdasági ügyeinek intézése Az óvodatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Dajka munkaköri leírás mintája A munkakör megnevezése: dajka Közvetlen felettese: az óvodavezető helyettes Legfontosabb feladata: Segítője az óvodapedagógusnak a gyerekek gondozásában, a nevelés feltételeinek megteremtésében. Technikai dolgozó A munkakör megnevezése: technikai dolgozó Közvetlen felettese: az óvodavezető helyettes Legfontosabb feladata: elsősorban a konyhai feladatok ellátása, és a közös helyiségek takarítása. Kerti munkát végző technikai dolgozó munkaköri leírás mintája A munkakör megnevezése: kerti munkás Közvetlen felettese: az óvodavezető helyettes Legfontosabb feladata: Az óvodaudvar és kert gondozása.


A fent megnevezett munkaköri leírás minták az SZMSZ mellékletében részletesen megtalálhatóak. 6.) AZ ÓVODÁBAN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK a.) Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok, valamint a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület döntési, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik A nevelőtestület kapcsolattartásának formái: értekezletek, heti összejövetelek, megbeszélések, hospitálások, tanulmányi kirándulások. Döntési joggal rendelkezik: a. a pedagógiai program elfogadásában, b. az SZMSZ elfogadásában, c. a munkaterv jóváhagyásában, d. átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában, e. házirend elfogadásában, f. továbbképzési terv elfogadásában Véleményezi: a. az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztását, b. a vezető helyettes megbízását, c. valamint a megbízás visszavonását, d. az intézményvezetői programokat. Javaslatot tesz: az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a döntéseit értekezleteken hozza meg, nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel. Személyi kérdésekben előzetes döntés alapján titkos szavazással dönthet. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok évenként sorszámozva az óvoda irattárába kerülnek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 60%-a kéri A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 51%-a jelen van, nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel dönthet, erről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni. Egy nevelési évben a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: Tanévnyitó értekezlet Őszi nevelői értekezlet Tavaszi nevelői értekezlet Tanévzáró értekezlet A nevelési évben megrendezésre kerülő szakmai nap, testületi kirándulás.


Az óvodapedagógusok minden év június 15-ig kötelesek írásos beszámolót készíteni az adott nevelési évben a csoportban megvalósított feladatik értékeléséről. Éves értékelést kell készíteni a szakmai feladatok ellátásával megbízott óvodapedagógusnak. Az óvodapedagógusnak a gyermek értelmi, beszéd, hallás-látás, mozgásfejlődésének eredményét félévente értékelni kell. A gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat rögzíti. Nevelőtestület munkájához nyújtott szakkönyvek, informatikai és műszaki eszközök rendje Az óvodapedagógus az óvoda könyvtárában a munkájához szükséges szakmai könyveket a kialakított kölcsönzési rendszer alapján kezelje. Az informatikai és műszaki eszközöket (számítógép, laptop, projektor, videokamera, fényképezőgép) csak rendeltetésszerűen használhatja, amennyiben hibát észlel, azonnal jelentse a munkavédelmi felelősnek, aki köteles ezt az óvodavezetőnek jelezni. Használhatja a szakmai munkájához szükséges anyagok megtekintéséhez, továbbá a csoport dokumentációjának elkészítéséhez. Más tevékenység végzése az adott eszközökkel nem engedélyezett. Pedagógiai adatkezelésünk: Óvodánkban a törvény által előírt alábbi nyomtatványok vezetése kötelező. Óvodavezető: a. Felvételi előjegyzési napló b. Óvodai törzskönyv c. Óvodai szakvélemény Óvodapedagógus: a. Felvételi és mulasztási napló b. Óvodai csoportnapló c. Nevelési és fejlesztési terv d. Egyéni lapok: megfigyelő lap A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: a. nevelési program megírása, elfogadása b. szervezeti és működési szabályzat elfogadása c. házirend elfogadása A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása a nevelőtestület megbeszélésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot ad. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 14

Hatáskör: a. A nevelőtestület átruházza az óvodában a KAT-ra, az óvodapedagógus külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a Nkt.-ben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben, a félévente gyakorlásáról a szakmai teamek a soron következő nevelőtestületi értekezleten adnak számot. b.) A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai egy alkalommal összehívott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvodapedagógusai rendszeresen megbeszélik a csoportos dajkával. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az óvodavezető, illetve a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvoda szülői szervezete (a továbbiakban: SZSZ) kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, annak elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a nevelési program és módosításainak elfogadása; az SZMSZ és módosításainak elfogadása; a házirend elfogadása; az óvoda 5 éves továbbképzési programjának elfogadása; az óvoda éves munkatervének elfogadása; az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztása; az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: az egyes óvodapedagógusok külön megbízatásainak elosztása során; az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; az óvoda költségvetésében a szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának tervezésekor; az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában; jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére (kivétel a nevelési program és az SZSZ elfogadása) tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 15

A nevelőtestület meghatározza saját működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv (emlékeztető) készül, iratanyagainak tárolása – az iratkezelési szabályok szerint – az óvodatitkárnál történik. b.) Szakmai munkaközösség A nevelőtestület szakmai munkaközössége: az azonos feladatok ellátására, illetve nevelési területenként szakmai munkaközösséget hoz létre, óvodánkban 2 munkaközösség működik, és további működését fenn kívánjuk tartani. Részvétel a pedagógiai munkában: Az óvoda pedagógusainak szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Együttműködik az óvodapedagógusokkal, évente két alkalommal a munkaközösség vezető beszámol a testületnek a munkáról. Ha több tanéven keresztül működő állandó munkacsoport van, tagjait tisztségükben a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten megerősíti. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. Feladatai: a. segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, b. a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására, c. igényelheti szaktanácsadó segítségét, d. összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, e. végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújt az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség vezetőjét az óvoda vezetője bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség meghatározza saját működési rendjét és munkaprogramját. Szakterületét érintően véleményezi az óvodában folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére, és beszámol az elvégzett munkájáról. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén: a nevelőtestület által átruházott kérdésekről; a továbbképzési programokról. A szakmai munkaközösség véleményét ki kell kérni a szakterületét érintően: a nevelési program elfogadásához; az óvodai nevelést segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához.


c.) Közalkalmazotti Tanács Feladatait, jogait és kötelességeit a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. Az Óvodavezetőség havonta egyszer - illetve szükség szerint - ülést tart. Az ülésekre meg kell hívni véleményezési-, javaslattevői joguk gyakorlása miatt a közalkalmazotti tanács képviselőjét. A részvételi jogokat a munkáltatóval a közalkalmazottak közössége nevében – az általuk közvetlenül választott – közalkalmazotti tanács (a továbbiakban: KAT) gyakorolja. Véleményezési jog illeti meg a fenntartó által biztosított jóléti célú pénzeszközök felhasználásában. Az óvodavezető döntés előtt a KAT-al véleményezteti: az óvoda belső szabályzatainak tervezetét; az óvoda 5 éves továbbképzési programját; a jutalomkeret, bérmegtakarítás felhasználásának tervezetét; a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét; a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, valamint az óvoda munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet. d.) Szülői szervezet Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A SZSZ dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az óvodai SZSZ figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvodavezetőtől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A SZSZ véleményezési jogot gyakorol: az SZMSZ elfogadásakor, benne a gyermekek fogadásáról, a létesítmények használatáról, a vezetők és az SZSZ közötti kapcsolattartásáról, továbbá az ünnepélyek, megemlékezések rendjéről; a házirend elfogadásakor; a PP elfogadása előtt; az IMIP elfogadása előtt; a Munkatervnek a szülőket is érintő részében; az óvodavezetői pályázat vezetői programjáról; a szülőket anyagilag is érintő ügyekben; a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában; az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában;


III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE 7.) A GYERMEKEK FOGADÁSA a.) Az óvoda felvételi rendje Az óvoda a fenntartó által meghatározott időben megszervezi és lefolytatja az óvodába jelentkező gyermekek felvételi eljárását. A jelentkezéssel és a felvétellel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatja az érdeklődőket az óvoda honlapján, és tájékoztatót helyez el nyilvános helyen az óvodában. Óvodába jelentkezhet az a gyermek, aki a 3 életévét betöltötte, illetve 6 hónapon belül betölti. Az óvoda minden felvételre jelentkezőt nyilvántartásba vesz. A felvételt az óvodavezető és helyettese végzi. A felvételről, átvételről az óvodavezető dönt az alábbi szempontok figyelembe vételével: a szülő az óvoda működési körzetében lakik, vagy dolgozik; a gyermek tanköteles korba lépett; a szülő egyedül neveli gyermekét; mind két szülő dolgozó; a gyermek szociális okok miatt hátrányos helyzetű; a gyermek felvételéről a gyámhatóság döntött. Felvehető az óvodába két és fél éves gyermek is abban az esetben, ha a felvételt követően 6 hónapon belül betölti a 3. életévét, az óvoda körzetében lakik, és az óvoda rendelkezik szabad férőhellyel. Az óvoda működési körzetéből felvehető továbbá SNI gyermek, aki szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét a meghirdetett felvételi időn kívül, a nevelési év során bármikor kérheti. Ez esetben a gyermek felvételére akkor van lehetőség, ha az óvoda rendelkezik szabad férőhellyel. Az óvoda – mint kijelölt, vagy kötelező felvételt biztosító óvoda – a felvétel elbírálása során csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. Ha a jelentkezők száma meghaladja a fenntartó által meghatározott felvehető gyermekek számát, az óvodavezető jelzi a fenntartónak. Az óvodavezető a jelentkezés elbírálásáról hozott döntését írásba foglalja, és írásban értesíti a szülőt. A felvett gyermekekről tájékoztatót helyez el az óvoda honlapján, és nyilvános helyen az óvodában. A felvétel elutasításáról hozott döntését határozatba foglalja és megindokolja, ellene a gyermek szülője – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – írásban felül bírálati kérelemmel fordulhat a fenntartóhoz. A beíratáshoz szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a szülő személyi igazolványa és a lakcímet igazoló hatósági igazolványa, külföldi állampolgár esetében a magyarországi tartózkodást engedélyező okmány is. Az óvodába felvett gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető dönt, a döntése meghozatala előtt figyelembe veszi a szülők és az óvodapedagógusok véleményét. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Ha a gyermek a hetedik életévét augusztus 31. után tölti be, akkor csak a nevelőtestület egyetértésével, a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kezdhet újabb nevelési évet. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 18

b.) Az óvoda nyitva tartása Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, öt napos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. Az óvodai nevelési év, adott év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31.-ig tart. A nyári időszakban a gyermek csoportok összevontan működnek a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint. A nyári zárás időpontjáról a fenntartó dönt. A zárásról a szülőket a központi faliújságon tájékoztatjuk február 15-ig, és ennek tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. Nyári zárva tartás ideje alatt az ügyeletet igénylő gyermekek elhelyezését a kerület másik óvodájában biztosítjuk. Nyári zárás alatt szerdai napokon az óvodában ügyeletet kell tartani a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt reggel 8 órától 12 óráig. A téli zárásról a két ünnep között a fenntartó dönt régiónként megjelölve két-három óvodát, ahová a szülők a karácsony és újév között ügyeletet kérhetnek. A szülőket nyilatkoztatjuk, hogy kérik-e az óvodai elhelyezést a kijelölt óvodákba. Az óvodai nevelési év rendjében az 5 nevelés nélküli munkanap – nevelőtestületi értekezletek, tanulmányi kirándulások lebonyolítására – kerül felhasználásra. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben kifüggesztéssel és a honlapon tájékoztatjuk az éves munkatervben foglaltak alapján. Ezek időpontjáról a szülőket legalább hét nappal a zárva tartás előtt külön értesítjük. Az ügyelet megszervezése intézményi szinten, illetve a környező óvodában történik. Nyitvatartási idő: napi 12 óra; 6 00 órától 1800 óráig. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezheti. Ügyeleti rend: A reggeli ügyelet 6 00 – 700-ig; a délutáni 17 00 – től 18 00 – ig összevont csoporttal, óvodapedagógus irányításával történik. 8.) AZ ÓVODÁBAN VALÓ BENNTARTÓZKODÁS RENDJE a.) Az óvodában csak a felvett gyermekek és az óvoda alkalmazottai tartózkodhatnak. Azok a személyek, akik nem alkalmazottai az óvodának – a gyermeket kísérő szülők kivételével – az óvodavezető engedélyével léphetnek be az óvodába. Érkezéskor kötelesek bejelenteni jövetelük célját, a továbbiakban az óvodavezető dönt a benntartózkodás indokoltságáról, módjáról, szükség esetén a kíséret biztosításáról. Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akiket az óvodapedagógus a szülőtől átvett. A folyamatos napirenden belül a szervezett tanulási folyamatok (foglalkozások) naponta általában 8-tól 12-ig tartó időszakban zajlanak. A szülőket kérjük, 9 óráig hozzák be gyermeküket az óvodába, mert a későbbi érkezés zavarja az óvoda munkarendjét, a reggelit 9 óráig tudjuk biztosítani. A gyermekek óvodába tartózkodásának maximális ideje napi 10 óra lehet. Ha a szülő vagy megbízottja az óvoda zárásáig nem érkezik meg a gyermekért, az óvodapedagógusnak a mindenkori törvényekben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.


Az óvodavezetővel egyeztetett időpontban hivatalos és egyéb látogatásra érkező személyek fogadásáról az óvodavezető gondoskodik. Az óvodai csoportok, foglalkozások látogatásához az óvodavezető engedélye szükséges. A biztonsági rendszabályok betartása, a helyiségek, berendezések és eszközök megfelelő használata az óvodába érkező külső személy számára is kötelező. Térítési díj be-, illetve visszafizetés rendje A gyermekek étkezéséért a szülő térítési díjat fizet, melynek összegét – a fenntartó által meghatározott szabályok szerint – az óvoda állapítja meg. A térítési díj csökkenthetőségének feltételeiről és módjáról az óvoda tájékoztatja a szülőket. A szülő által bemutatott igazolások alapján a térítési díj csökkentésének mértékét az óvodavezető állapítja meg. A térítési díj befizetése egy hónapra előre történik az óvoda által kiadott számla alapján. A szülő az alábbi befizetési módok közül választhat: Az óvodában készpénzzel, csoportos beszedési megbízással Banknál; egyéni banki átutalással. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 8.30 óráig személyesen, vagy telefonon, vagy e-mail-ben az óvodatitkárnál. A lemondás a következő naptól vehető figyelembe, és a következő havi befizetéskor írható jóvá. A hiányzás bejelentésének elmulasztásából adódó többlet befizetés visszatérítésére a szülő nem tarthat igényt. Ha a szülő a térítési díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, a gyermeke nem veheti igénybe az óvodai étkezést. Ha a szülő részére térítési díj visszajár, azt a fenntartó visszautalja, vagy a fenntartó pénztárában történik a visszafizetése. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolása A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet az óvodavezetővel kell egyeztetni. Amennyiben a gyermek, betegség miatt hiányzik, gyógyulása után csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát. Amennyiben a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál igazolatlanul többet mulaszt, akkor az óvoda vezetője erről értesíti a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat jegyzőjét. Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése, ha: a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon; az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után – megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben igazolatlanul hét napnál többet mulaszt; a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján; a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 20

b.) Vezetők intézményben való tartózkodásának rendje: Az óvoda nyitvatartási ideje alatt felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodnia. Az óvoda nyitvatartási idején belül 8 00 és 1600 óra között az óvodavezetőnek vagy a helyettesnek az óvodában kell tartózkodnia. 6-tól 8-ig és 16-tól 18-ig az óvodavezető és a helyettes együttes távollétében a vezető feladatait a felelős vezető látja el (Felelős vezető: 1. az óvodavezető által megjelölt személy 2. az óvodában az ügyeletet ellátó óvodapedagógus), intézkedési jogköre kizárólag az óvoda zökkenőmentes működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A helyettesítés során a felelős vezető a jogszabály, illetve az óvoda belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag az óvodavezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. c.) Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje Az óvodapedagógusok A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. A műszakok elcserélését az óvodavezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél legalább öt perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról szakszerű helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra. Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a dajkák délelőtt-délután két műszakos rendben dolgoznak. A kertgondozó munkaideje a téli-nyári szezonhoz igazodik. Az alkalmazottak legalább öt perccel kötelesek munkára képes állapotban munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az óvodavezetőt. d.) Belépés és benntartózkodás rendje azoknak, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával. Az óvodával jogviszonyban nem állók csak az óvodavezető, óvodavezető helyettes, óvodatitkár vagy a felelős vezető tudtával és engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az intézmény területén. Az óvodai nevelő-oktató munkát segítő szakemberek: logopédus, pszichológus, konduktor, utazó gyógypedagógus érkezéskor köteles a felelős vezetőnél bejelentkezni. Az óvodai szolgáltatást segítők: hitoktató, fociedző köteles a felelős vezetőnél bejelentkezni. Az óvodával jogviszonyban nem állók kötelesek az óvodai szabályrendet betartani. Az óvoda által szervezett, a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek használati rendjét az óvoda vezetője állapítja meg. Az óvodába belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 21

9.) AZ ALKALMAZOTTAK MUNKAIDEJE, A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSA a.) Az alkalmazottak munkaideje: Az óvodapedagógusok Az óvodavezető munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 10 óra. Az óvodavezető helyettes munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 24 óra. A 24 órán túli munkaidejében, a vezetővel vagy az óvodatitkárral, a munkaköri leírás szerinti feladatait végzi. Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, ebből heti 32 óra kötött munkaidő, ezen felül heti 4 óra igénybe vehető helyettesítésre és egyéb intézményben történő munkavégzésre. Az óvodavezető helyettes és az óvodapedagógus neveléssel le nem kötött feladatok körét, munkaidejét az éves munkaterv és a vezetői utasítás szabályozza. A pedagógusok munkarendjét az óvodavezető úgy állítja össze, hogy az óvoda teljes nyitva tartásában óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel (6 -18 óra). A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a Nkt rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a teljes rendes munkaidő neveléssel lekötött és le nem kötött részében ellátott feladatokhoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. A műszakok elcserélését az óvodavezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél legalább öt perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról szakszerű helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra. Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a dajkák délelőtt-délután két műszakos rendben dolgoznak. A kertgondozó munkaideje a téli-nyári szezonhoz igazodik. Az alkalmazottak legalább öt perccel munkakezdés előtt kötelesek munkára képes állapotban munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az óvodavezetőt. b.) A munkaidő nyilvántartása Az alkalmazottak rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával és egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat az óvodai jelenléti íven, valamint az IMI programon személyenként vezeti és nyilvántartja az óvodatitkár, mely alapjául szolgál a munkaidő elszámolásának. A munkaidő nyilvántartásának rendjét az óvodavezető határozza meg, ellenőrzi a végrehajtását és igazolja az alkalmazottak munkaidejének teljesítését. Az óvodavezető-helyettes felelős a munkaidő nyilvántartásának kezeléséért. Elkészíti a kötött munkaidő tervezetét és jóváhagyatja az óvodavezetővel. Ellenőrzi a kötött munkaidő teljesítésének összesítését. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 22

Az óvoda alkalmazottai a munkaidejük letöltését jelenléti íven, naponta vezetik. A bejegyzések valódiságát az óvodavezető (vagy az általa megbízott személy) hetente ellenőrzi. Az óvodatitkár gondoskodik a jelenléti ív nyomtatványok időbeni kiadásáról, lejáratuk után az iratkezelési szabályok szerinti tárolásáról. A jelenléti ívek elhelyezése és vezetése a nevelői szobában történik. Ugyan itt kerül elhelyezésre az óvodapedagógusok részére, a kötött munkaidőn felül, az intézményben és az intézményen kívül ellátandó feladatok körére vonatkozó vezetői utasítás. Munkarend Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak heti munkarend szerinti beosztását – az óvodavezető jóváhagyása mellett – az óvodavezető helyettes készíti el, figyelemmel az intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátására. A heti beosztást hét nappal az érvénybe lépése előtt elhelyezi az öltözői faliújságon. Továbbiakban szükség szerint javaslatot tesz a helyettesítésekre. Az óvodavezető munkarendje: Kötött munkaideje: heti 10 óra a kötött munkaidején kívül kötetlen. Az óvodavezető-helyettes munkarendje: Kötött munkaideje: heti 24 óra A fejlesztő pedagógus munkarendje: Kötött munkaidő: 32 óra igénybe vehető heti 4 óra Az óvodapedagógusok munkarendje: Kötött munkaidő: 32 óra eseti helyettesítésre igénybe vehető további heti 4 óra Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. A neveléssel le nem kötött munkaidő igénybevételének rendje és nyilvántartása: Jelenléti íven a kötött munkaidő vezetésétől megkülönböztethető módon. A dajkák munkarendje: Délelőttös: Köztes: Délutános: óvodatitkár: kerti munkás:

06.00 – 14.00 óráig; 08,00 – 16,00 óráig 10.00 – 18.00 óráig. Egyéb technikai dolgozók munkarendje: 08.30 – 16,30.00 óráig; 06.00 – 14.00 óráig.


Az óvoda alkalmazottai a munkaidő kezdetére munkára kész állapotban jelennek meg a munkahelyükön. Akadályoztatás (betegség, stb.) esetén a munkából való távolmaradást előzetesen jelentik az óvodavezetőnek vagy helyettesének, hogy helyettesítésről időben gondoskodni lehessen. Az alkalmazottak részére túlmunka és rendkívüli munkavégzés elrendelésére az óvodavezető jogosult. Munkaidőben az alkalmazottak csak az óvodavezető engedélyével hagyhatják el az óvoda területét. Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodavezető helyettes látja el az azonnal döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a felelős vezető látja el, az óvodavezető által adott megbízás alapján. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt az ügyeletes óvodapedagógus helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés tejes körű. Tartós távollétnek az 1 hónap, illetve ennél hosszabb időtartam minősül. Az óvodatitkár hiányzása esetén őt az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes helyettesíti. Az óvodapedagógusok, dajkák, kertész hiányzása esetén belső átszervezéssel oldja meg az óvodavezető a helyettesítést. A hiányzó dolgozó helyettesítését végző kolléga teljes felelősséggel felel a ráruházott feladatok elvégzéséért. 10.) A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

Célja, hogy elősegítse az óvodában folyó pedagógiai munka minőségének és hatékonyságának növelését. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a PP-ban meghatározott nevelési célkitűzések és szakfeladatok teljesítési szintjének megállapítására, a hiányosságok feltárására kiküszöbölésére irányul.

és

A pedagógiai ellenőrzés kiterjed: a PP-ban kitűzött célok elérésére és a feladatok megvalósítására; az óvoda éves Munkatervében meghatározott pedagógiai feladatok végrehajtására; az óvodapedagógus szaktevékenységére; a szakmai dokumentumok vezetésére. A pedagógiai munka ellenőrzése a Belső ellenőrzési szabályzatban és az éves Ellenőrzési tervben meghatározottak szerint történik. Az ellenőrzések megtervezéséért, megszervezéséért és végrehajtásáért az óvodavezető felelős. Elkészíti a nevelési év ellenőrzési tervét, mely tartalmazza a pedagógiai ellenőrzések tárgyát, helyét, idejét, célját, formáját és a végrehajtóját. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető ismerteti az alkalmazottakkal. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, szükség szerinti rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.


Az ellenőrzés végrehajtására az óvodavezető jogosult, az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja az óvodavezető-helyettest, a munkaközösség-vezetőjét. Az ellenőrzés tapasztalatait és javaslatokat, az ellenőrzést végző írásban rögzíti. Az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött személy észrevételt tehet. Az ellenőrzés eredményeit az óvodavezető értékeli és ismerteti az ellenőrzöttel, szükség esetén intézkedik a feltárt hiányosság megszüntetésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának PP szerinti végzését; mérje az óvodában folyó pedagógiai munka színvonalát és hatékonyságát; segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka színvonalának és hatékonyságának növelését, szolgáltasson megfelelő információt az intézmény pedagógiai munkájáról a belső és külső értékelésekhez. Az óvodavezető a nevelési év értékelésében összegzi és elemzi a végrehajtott ellenőrzések tapasztalatait, szükség esetén intézkedéseket foganatosít. Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés az Áht. 121.§-ában meghatározott ellenőrzés. Intézményen belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokat, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A FEUVE rendszert jelen SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Szabálytalanságok kezelésének rendje Az óvodavezető köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének rendjét, mely jelen SZMSZ 2. számú melléklete.

Vezetők közötti munkamegosztás

Munkáltatói feladatok Óvodavezető feladatai Munkajogi változásokat figyelemmel kíséri, szükség szerint intézkedik Az új dolgozót alkalmazza

Az óvodavezető helyettes feladatai Helyi feladatok megbeszélése, szükség szerint egyeztetése Javaslatot tesz az új dolgozó felvételére, személyére személyügyi Ellenőrzi a jelenléti ív vezetését

Gondoskodik a dolgozók anyagának naprakész állapotáról Tájékoztat, egyeztet a humán erőforrással történő gazdálkodással kapcsolatosan A vezetők és a dolgozók szabadságolási tervét ellenőrzi, engedélyezi Érdekvédelmi szervekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal együttműködik Védelmi feladatok ellátását ellenőrzi óvodaszinten

Ellenőrzi a munkafegyelem betartását, kialakítja a munkarendet és ellenőrzi a betartását A dolgozók szabadságolási tervét elkészíti, nyilvántartja, Érdekvédelmi szervekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal együttműködik A biztonságos óvodai élet megteremtéséhez szükséges intézkedéseket koordinálja


Helyettesítéseket ellenőrzi Tanügy igazgatási feladatok Figyelemmel kíséri az óvoda tanügy-igazgatási feladatainak szabályszerűségét Tanügyi dokumentumokat vezeti, tanügyigazgatási, ügyviteli feladatok ellátását ellenőrzi A gyermekfelvételt szervezi, lebonyolítja, összesíti az adatokat, jelentést a készít a fenntartónak Elkészíti a csoportbeosztást

Helyettesítéseket megszervezi, elrendeli

Igazolatlan hiányzás esetén, felszólítást küld a szülőnek, eredménytelen felszólítás esetén jelzési kötelezettségével él. Aláírja a szakvéleményeket. Beiskolázással kapcsolatosan összesített jelentést küld a fenntartónak.

Figyelemmel kíséri a rendszeres óvodába járást, igazolatlan hiányzás esetén, értesíti az óvodavezetőt Visszajelzést kér az óvodapedagógusoktól a tanköteles korú gyermekek beiskolázási tervéről, ellenőrzi a szakvélemények kitöltését, továbbítja aláírásra az óvodavezetőnek Ellenőrzi az óvó-védő intézkedések betartását

Gyermekbalesetek megelőzésére intézkedik és kivizsgáltatja a megtörtént eseteket Szünetekkel, nevelés nélküli munkanapokkal, nyitva tartással kapcsolatosan egyeztet a fenntartótól Pedagógiai feladatok Az előző nevelési év értékelése alapján elkészíti az éves munkatervet. Megszervezi, figyelemmel kíséri, ellenőrzi, értékeli a nevelőmunkát és a dokumentációk vezetését Nevelőtestületi, munkatársi értekezleteket megszervezi, összehangolja, a tapasztalatcserét megszervezi Elkészíti a Továbbképzési programot és a Beiskolázási tervet. A szülői szervezet elnökével kapcsolatot tart. Kapcsolatot tart az intézményvezetőkkel Ellenőrzi a szülői értekezletek megtartását, szervezettségét, tartalmát, indokolt esetben szülői értekezletet tart. Pályázatokon való részvételre ösztönöz, koordinálja, ellenőrzi Ellenőrzi az SNI-s gyermekek fejlesztését

Ellenőrzi az OSA adatszolgáltatását és a TANINFORM naprakész feltöltését. Tanügyi dokumentumokat vezeti, tanügyigazgatási, ügyviteli feladatokat ellátja A gyermekfelvételt megszervezi, lebonyolítja, az ezzel kapcsolatos adatokat az óvodavezetővel egyezteti Ellenőrzi a mulasztási naplók pontos, naprakész vezetését

Koordinálja az iskolai- óvodai szünetek idején a gyermeklétszám lejelentését, munkarendet Összeállítja az éves ellenőrzési tervet Részt vesz a nevelő munka, és a dokumentáció vezetésének ellenőrzésében Előkészíti, koordinálja a munkaértekezleteket Javaslatot tesz továbbképzésre, működteti a továbbképzési programot Irányítja a szülői szervezetet Kapcsolatot épít az iskolákkal Megszervezi az új gyermekek szülei részére a 0. szülői értekezletet Pályázatírásban részt vesz

Kapcsolatot tart a nevelés segítő szakemberekkel Összesített beszámolót készít az év értékelésről Az információs rendszerben aktívan részt vesz Gazdálkodási feladatok Éves költségvetést elkészíti Javaslatot tesz a költségvetést megtervezéséhez A felújítási, karbantartási munkákat számba Felújítási, karbantartási munkák megrendelésére veszi, egyeztet a nevelőtestülettel, műszaki javaslatot tesz vezetővel. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 26

Nyomon követi a költségvetési keretösszeg felhasználását Selejtezés elrendeli, leltározást lebonyolítja

Gondoskodik a felhasználás határidejének betartásáról Selejtezési, leltározási feladatokban aktívan részt vesz Tárgyi eszközök, az óvoda vagyonának Ellenőrzi a tárgyi eszközök rendeltetés szerinti rendeltetés szerinti használatát ellenőrzi. Ingó és használatát ingatlan vagyon védelmét megszervezi, ellenőrzi.

Az étel minőségét mennyiségét kiosztását Az étel minőségét, mennyiségét, kiosztását alkalmanként ellenőrzi rendszeresen ellenőrzi, beszámol óvodavezetőjének Helyettesítés, túlmunka elrendelését ellenőrzi

az

A kéthavi munkaidő nyilvántartás összesítése alapján adatot szolgáltat a hiányzás és a túlmunka elszámolásához az óvodatitkár részére

Pályázatokon való részvétel, elnyert támogatás Pályázatokon való részvétel, elnyert támogatás rendeltetésszerű felhasználásának, rendeltetésszerű felhasználásának nyilvántartásának vezetését, ellenőrzi nyilvántartását vezeti

11.) LÉTESÍTMÉNY, HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A vállalkozás alapján folyó foglalkozásokhoz, valamint a vallási neveléshez az óvodai nevelésen kívül kijelölt helyiségek állnak rendelkezésre. A foglalkozást tartó pedagógus, illetve az egyház képviselője felel a helyiségekben található tárgyi eszközök, berendezések megóvásáért. Az óvodai nevelő-oktató munkát segítő szakemberek, a gyermekekkel történő foglalkozások, fogadóórák alkalmával kötelesek az óvodai szabályrend megtartására. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott alkalomszerű rendezvények alkalmával az óvoda helységeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg. Az óvodavezető döntése alapján, az óvoda szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az óvoda helyiségeit megfelelően kell használni, aki használja, felelős: az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az óvoda tűz- baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért. Az óvodában és 50 méteres körzetében dohányozni tilos!


Az óvodát reggel a munkarend szerinti 6 00 órára érkező óvodapedagógus és dajka nyitja. Az 00 óvoda ajtaja 9 00 óráig nyitva van, ezt követően 15 óráig zárva tartjuk. A csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput. Az ételszállítás a konyhába a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak a konyhai személyzet tartózkodhat. A hivatalos ügyintézés az óvodavezetői helyiségben (az óvodavezető irodája) történik. Az óvodába belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt előzetes egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. A helyiségek és az udvar egyéb használata, vagy hasznosítása során a fenntartó vagyonrendeletével összhangban lehet eljárni. Saját, vagy idegen tulajdonú eszközök behozatalának rendje: Az óvoda területére nem az óvoda tulajdonában levő eszközt, berendezést munkavégzés céljából behozni csak az óvodavezető engedélyével lehet. Az óvodapedagógus védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt eszközöket. Az óvodába a nagyobb értéket képviselő személyes tárgyat a dolgozók csak saját felelősségükre hozhatnak az óvoda területére. Az óvoda biztosítja a dolgozók részére az elzárás lehetőségét így azok őrzéséért, a bennük keletkezett károkért vagy eltűnésükért az óvoda felelősséget nem vállal. A személyi tulajdont ért biztosítási káresemények bekövetkezése esetén az intézmény kártérítést csak abban az esetben fizet, ha az eszköz tárolása és használata a helyi szabályzatokban leírtaknak megfelelő módon történik. A reklámtevékenység szabályai Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. 12.) BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÉS AZ ÉRTEKEZLETEK TENDJE a.) Nevelőtestületi értekezletek. Az óvodavezető napi munkakapcsolatot tart az óvodavezető helyettessel és az óvoda alkalmazottaival. Az óvoda belső kapcsolattartásának szervezett fórumai a munkatervben ütemezett nevelőtestületi értekezletek, az alkalmazotti értekezletek, a dajkák munkaértekezletei és a heti információs értekezletek. A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze (az óvodavezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével). Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 28

Nevelőtestületi értekezletet Az óvoda nevelőtestületi értekezletet tart: a nevelési program és módosításának elfogadására; az SZMSZ, valamint módosításának elfogadására; a nevelési év előkészítésére, a Munkaterv elfogadására; az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések; beszámolók elfogadására; a nevelőtestület nevében eljáró óvodapedagógus kiválasztására; a Házirend elfogadására; az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására; az óvodavezető pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására; a nevelőtestület véleményének kikérésére az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt; a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez egyetértés magadására; jogszabályban meghatározott esetekben. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet tart, ha: az óvodavezető összehívja; a nevelőtestület egyharmada kéri; a SZSZ kérésére, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. b.) Alkalmazotti (munkatársi) értekezlet Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, továbbá az óvodatitkár és a kerti munkás együttműködését. Az értekezletet az óvodavezető hívja össze. Az óvoda alkalmazotti (munkatársi) értekezletet tart: a fenntartói döntések előzetes véleményezésére, melyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak; nevelés nélküli munkanapokon, a munkatervben meghatározottak szerint; nevelési év kezdetén és végén; rendkívüli esetben; az intézmény működését meghatározó dokumentum módosítására, elfogadására. az óvoda teljes körű önértékelési szabályzatának elfogadására, és az elvégzett önértékelések jóváhagyására. c.) Dajkák munkaértekezlete: A dajkák munkaértekezlete biztosítja az óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztens együttműködését a hatékony nevelőmunka érdekében Dajkák munkaértekezletét a vezető ill. a vezető helyettes hívja össze. Rendszeressége és témája az intézmény éves tervében rögzítve d.) Heti információs értekezlet A heti információs értekezletet az óvodavezető hívja össze szerdai napokon az óvodapedagógusok és a dajkák számára, az operatív feladatok és elfoglaltságok áttekintésére, a szükséges információk átadása céljából. Az értekezleteken részt vesz az óvoda alkalmazotti közössége. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 29

13.) A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLAT Szülői Szervezet Az óvodában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet (továbbiakban SZSZ) hoznak létre. Az óvodaszintű SZSZ vezetésével az óvodavezető, a csoportszintű SZSZ képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot. Az óvodaszintű SZSZ vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás, a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a Szülői Szervezet vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, és a gyermekeket érintő kérdésekről. Évi egy alkalommal összehívja a Szülői Szervezet választmányát és tájékoztatást ad az éves óvodai munkatervről. A szülőket érintő financiális kérdésekben kéri véleményüket. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezet képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. A Szülői Szervezet egyetértési és véleményezési jogot gyakorol: a. a pedagógiai program elkészítésénél b. a Házirend megalkotásában, SZMSZ elkészítésében c. a gyermekek fogadásának rendjéről d. a vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás módjáról e. az ünnepélyek megemlékezések rendjét illetően f. a szülőket anyagilag is érintő ügyekben g. az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában h. a munkaterv szülőket is érintő kérdéseiben i. az Adatkezelési Szabályzat elkészítésében j. minden olyan kérdésben, amely a gyermekek nagyobb csoportját érint. A szülők jogai: a. megismerni a Pedagógiai Programot, Házirendet és az SZMSZ-t b. a tájékoztatáshoz való jog c. a részvételhez való jog d. a feltett kérdéseikre történő válaszadás, amely érdemi joga e. javaslattal élhet a szülőkkel és a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben. Az alapdokumentumok véleményezését a Szülői Szervezet végzi. A jegyzőkönyvek, vélemények aláírására a mindenkori SZSZ elnök (akadályoztatása esetén a helyettese) jogosult. A jogorvoslat rendje: A szülő gyermeke érdekében az intézmény döntését tartalmazó közlés ellen felül bírálati és törvényességi kérelemmel élhet. A szülő jogorvoslati kérelmében hivatkozhat a házirendre, ha az óvoda döntése ellentétes a házirenddel. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a gyermekekkel kapcsolatos döntéseit a jogszabályban meghatározott esetben és formában, írásban közli a szülővel. A szülő a döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a gyermek érdekében eljárást indíthat felül bírálati kérelemre (egyéni érdekvédelemre hivatkozás) vagy törvényességi kérelemre /jogszabálysértési hivatkozás/hivatkozással. A fenntartó képviselője hoz másodfokú döntést a törvényességi kérelem, illetve az óvodai felvételekkel és kizárással kapcsolatosan benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 30

Óvodáztatási támogatás szabályai: A támogatás feltétele, hogy az óvodavezető igazolja a gyermek beíratásának tényét, időpontját és a rendszeres óvodába járást. Tájékoztatás az intézmény alapdokumentumairól: Az óvodai alapdokumentumok hitelesített másolati példányban megtalálhatók a szülők részére a könyvtárban illetve elektronikus hozzáférés biztosítása. A szülő áttanulmányozhatja a dokumentumokat, melyek az épületből nem vihetők el! A dokumentumokról a szülők szóban is kérhetnek tájékoztatást. Erre fogadóórákon is módjuk van. Előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. Az óvoda Házirendjét a „0”. szülői értekezleten megkapják, illetve a faliújságon folyamatosan megtekinthetik. A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásával kapcsolatos dokumentumok őrzése az óvodavezető feladata. Tájékoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekeknek nyújtott szolgáltatásról: A tájékoztatás formái: a. Szülői értekezlet - általános tájékoztatás b. Fogadóórák (szakember jelzésére, szülői kérésre), egyéni tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, a fejlesztés irányáról. A nevelést segítő szakemberek (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) fogadóóráiról a szülőket a faliújságon és az óvoda honlapján tájékoztatjuk. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: a. családlátogatás b. szülői értekezlet c. fogadóórák d. nyílt napok e. játszó-és munkadélutánok f. óvodai rendezvények g. faliújságon lévő hirdetmények, tájékoztatók, értékelések h. igények és lehetőségek függvényében napi kapcsolattartás i. igény-és elégedettség mérés. A szülői értekezleteken tájékoztatást adunk a szülőknek az igénybe vehető kedvezményekről (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, feltételei, igénybe vételének módja). A faliújságokon is részletes írásos felvilágosítást adunk. A kapcsolattartó személy az óvoda gyermekvédelmi megbízottja. Az értekezletről készült jegyzőkönyveket iktatva, zárt szekrényben őrizzük, a fogadóórák feljegyzései a csoportnaplóban találhatóak. 14.) KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az óvoda képviselete az óvodavezető feladata és jogköre. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása, a partnerek azonosítása munkatervben történik. 1. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai - szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 31

intézménnyel. Az általa szervezett kerületi szakmai munkaközösségekbe az óvodapedagógusok önkéntes alapon csatlakoznak. 2. A gyermekek fejlesztésének, iskolaérettségének elbírálásában a fejlesztő pedagógus szükség szerint együttműködik a pedagógiai szakszolgáltató munkatársaival. a. nevelési és képességproblémák esetén az óvoda javaslatára b. iskolaérettségi vizsgálat esetén c. beilleszkedési, tanulási, magatartás (továbbiakban: BTM) zavaros gyermekek vizsgálat esetén - Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatának kérésekor 3. Az óvoda rendelkezik gyermekvédelmi feladatokat ellátó személlyel. A kapcsolatot a Bárka Kőbányai Szociális és Gyermekjóléti Központtal az óvodavezető tartja. 4. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot. 5. Pedagógiai Szakszolgáltató szakvéleményt ad a sajátos nevelési igény megállapításáról sajátos nevelési igény felülvizsgálatáról beszédproblémák esetén az óvoda javaslatára. 6. KIK Gyermekek beiskolázása, SNI gyerekek ellátása Kapcsolattartó személy: óvodavezető, fejlesztő pedagógus A fentiek részletezése az alábbi táblázatban Polgármesteri Hivatal: Polgármester, 1105 Szent L. tér 16. Alpolgármester Humán Iroda, Pénzügyi Iroda, Jegyzői Iroda Oktatási, Kulturális, Civil Csoport 1102 Szent László tér 29. KIK Budapesti 10.tankerület Pedagógiai Szolgáltató Központ Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekek Átmeneti Otthona Családsegítő Szolgálat Általános Iskola Bem József Általános Iskola Szervátiusz Általános Iskola Komplex Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ Kőbányai Körösi Csoma Sándor Kulturális Központ Törekvés Művelődési Központ ÁNTSZ Védőnő Fővárosi 3. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

1102. Kőrösi Csoma Sándor sétány 8. sz. 1102 Kápolna tér 4. 1108 Sibrik M. út 76-78.. 1104 Mádi u. 86. 1101 Salgótarjáni út 47 1101 Halom u.33. 1101. Hungária krt. 5-7. 1101 Kőbányai út 38. 1107 Gém u. 5-7 1105 Előd u.1. 1105 Szt. László tér 7-15. 1101 Könyves Kálmán krt. 25. 1102 Kőrösi Csoma Sándor 40. fsz 6. 1101 Salgótarjáni út 47. 1149 Fráter u. 5-7. 1115 Halmi út 26. 1145 Mexikói út 60.


Az óvodavezető és a szakmai munkaközösség vezetője tartja a kapcsolatot, a közeli általános iskolák igazgatóival az iskolába távozó gyermekek beilleszkedésének elősegítésére. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát végző egészségügyi dolgozókkal az óvodavezető és helyettese tartja a kapcsolatot. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse tart kapcsolatot a Gyermekvédelmi Központtal és a Családsegítő Szolgálattal, melyről rendszeresen beszámol az óvodavezetőnek. Az óvodai nevelési feladatok megvalósításában a gyermekek általános műveltségének növelését elősegítő kulturális és művelődési intézményekkel az óvodavezető és az óvodapedagógusok tartják a kapcsolatot. 15.) ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA .Az óvoda hagyományainak megőrzése, tartalmának bővítése, fejlesztése, az óvoda jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnep és megemlékezések, az óvoda helyi hagyományai közé tartozó rendezvények pontos időpontját, a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az óvoda éves munkatervében határozzuk meg. A gyermekcsoportokon belül megemlékezést tartunk egyéb évfordulókról, fontos eseményekről. A gyermek-közösségekkel kapcsolatos hagyományok: ajándékkészítés anyák napjára, karácsonyra, húsvétra, gyermeknapra népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódó szokások őszi, tavaszi kirándulások szervezés közös megemlékezés a gyermekek név-, és születésnapjáról Óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: Mikulás Karácsony Farsang Gyermeknap Anyák napjával egybekötött évzáró Nagycsoportosok búcsúztatója Nemzeti Ünnep: Március 15-i megemlékezés Nemzeti összetartás napja: június 04. Népi hagyományok ápolása: jeles napokhoz kapcsolódó szokások, népi játékok Megemlékezés a környezetvédelmi napok keretében a Madarak, Fák és a Föld napjáról, az Állatok- és a Víz-, valamint a Környezetvédelem Világnapjáról. A tanulmányi kirándulások, séták és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 33

16.) RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ előírások, valamint a HACCP rendszer követelményei maradéktalanul betartásra kerülnek. 2013.-ban elkészítettük az egészségnevelési programunkat, mely a PP 3. számú melléklete, ebben részletezzük céljainkat, feladatainkat, és a Kőbányai Egészségügyi Szolgálattal történő kapcsolattartást. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó védőnő látja el a fenntartó Önkormányzat Kőbányai Egészségügyi Szolgálat közötti megállapodás alapján. A védőnő rendszeresen látogatja óvodánkat. Az óvodavezető biztosítja a védőnő munkafeltételeit. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szűrés történik. A betegségre gyanús, lázas gyermeket az óvodába bevenni nem szabad. Ha az óvodapedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és rövid időn belül értesíti a szülőt. Az orvos igazolja a gyermek közösségbe való részvételét. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát. A fenntartó szervezésében a teljes alkalmazotti kör rendszeres üzemorvosi vizsgálaton vesz részt. 17.) INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓELŐÍRÁSOK a.) Gyermekvédelmi előírások Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a Bárka Kőbányai Szociális és Gyermekjóléti Központ, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Amennyiben a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, az óvoda segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, vagy más ifjúságvédelmi hatóságtól. Az óvodavezető gondoskodik a gyermekvédelemmel megbízott pedagógus munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. Az óvodában a védő - óvó előírások megléte, betartása és működése felől gyermekvédelmi megbízott gondoskodik. b.) Feladatok gyermekbalesetek esetén Az óvoda házirendje részletesen meghatározza a védő-óvó előírásokat, amelyhez az óvoda dolgozói, a szülők hozzáférhetnek az óvoda faliújságján. A dolgozók feladatai a megelőzésben: Az óvodavezetőnek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent megtenni a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában. A gyermekekkel, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint a gyermekek életkorának a fejlettségi szintjüknek megfelelő formában ismertetni kell. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az irat a csoportnaplóba kerül. Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 34

épségük megőrzéséhez szükséges ismereteteket átadja, valamint ha észleli, hogy balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie és betartania kell az óvodai munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzatot és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A nevelés év megkezdésénél és bármilyen baleset esetén baleseti oktatást kell tartani, és ezt a csoportnaplóban rögzíteni kell. Baleseti oktatást kell tartani séták, kirándulások előtt is. A torna foglalkozások előtt baleset megelőzési feladatokat lát el az óvodapedagógus. A vezetők és alkalmazottak feladatai gyermekbalesetek esetén: Az óvodában bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyilvántartást a tűz- és munkavédelmi feladatok ellátására megbízott pedagógus köteles vezetni. A 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. A bekövetkezett gyermekbaleseteket az óvodavezető jelenti a www.db.okm.gov.hu/baleseti weblapon, és az előírt nyilvántartásba bevezeti. Eljárási szabályok baleset esetén: 1. a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, 2. ha szükséges orvost kell hívni, 3, a veszélyforrást azonnal meg kell szüntetni, 4. jelezni kell az óvodavezetőnek, munkavédelmi megbízottnak, 5. a szülőt értesíteni kell, 3 napon belül az www.db.okm.gov.hu/baleseti weblapján be kell jelenteni. Az eljárási szabály baleset esetén a dolgozói faliújságon található, melyet minden szeptemberben aktualizálunk. Minden balesetet ki kell vizsgálni a munkavédelmi megbízottnak és az óvodavezetőnek a szülői részvétel biztosítása mellett, és a gyermek balesetekkel kapcsolatos magasabb jogszabályok előírása alapján kell eljárni: A balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 8 napon túl gyógyuló balesetet ki kell vizsgálni, az erről készült baleseti jegyzőkönyvet az okm.gov.hu/baleseti weblapján el kell készíteni, majd rögzíteni kell, egy példányt a szülőknek kell átadni, egy példányt a fenntartónak kell elküldeni, egy példány marad az óvoda irattárában. 3. Minden egyéb teendőt az Munkavédelmi és a Tűzvédelmi Szabályzat, a Katasztrófavédelmi Prevenciós Program, illetve a Biztonságos Óvoda Szabályzata szabályozza. c.) Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- oktató munka szokásos rendjét akadályozza, illetve a gyerekek és a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az óvoda épületét, felszerelését veszélyezteti, Ilyen események: 1. természeti katasztrófák (villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz), 2. tűz 3. robbantással történő fenyegetés. Az ilyen esetet azonnal közölni kell az óvodavezetővel. A rendkívüli eseményről értesíteni kell: 1. a fenntartót, 2. katasztrófavédelmet, 3. robbantásos fenyegetésnél a rendőrséget, Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 35

4. személyi sérülés esetén a mentőket, 5. egyéb esemény esetén a munkavédelmi felelőst. Bombariadó esetén a tűzriadó menekülési tervében szereplő, legrövidebb útvonalon a gyermekeket az épületből ki kell juttatni, a gyermekek biztonságos felügyeletét meg kell szervezni. A rendőrség és a fenntartó egyidejű értesítése kötelező. Ezen kötelezettség az óvodavezető feladata. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor az óvoda a rendelkezésre álló adatok közlésével azonnal bejelenti a fenntartónak. 18.) KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Az óvodába a nagyobb értéket képviselő személyes tárgyat a dolgozók csak saját felelősségükre hozhatnak az óvoda területére. Az óvoda biztosítja a dolgozók részére az elzárás lehetőségét így azok őrzéséért, a bennük keletkezett károkért vagy eltűnésükért az óvoda felelősséget nem vállal. A személyi tulajdont ért biztosítási káresemények bekövetkezése esetén az intézmény kártérítést csak abban az esetben fizet, ha az eszköz tárolása és használata a helyi szabályzatokban leírtaknak megfelelő módon történik. Intézményi és tanulói kártérítési felelősség és eljárás rendje: Az óvoda a gyermeknek, az óvodai elhelyezéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelésioktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A jogorvoslat rendje. Az eljárást megindító kérelem, ha egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felül bírálati kérelem, ha jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. A törvényességi kérelmek ügyében a fenntartó képviselője jár el és hoz másodfokú döntést. Ugyanezen eljárási rend vonatkozik a tanulói jogviszony létesítésével, megszűnésével és a fegyelmi eljárással kapcsolatos felülbírálati kérelmekre. Az egyéb tárgyban benyújtott felülbírálati kérelmeket az iskolaszék, valamint, ha az intézményben iskolaszék nem működik, akkor a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A fenti rendelkezések biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárás során az adott ügyet a döntéshozón kívül más is megvizsgálhassa. Az intézmény vezetője a törvényességi kérelmek elbírálását nem vonhatja magához, és a felülbírálati kérelmek ügyében sem dönthet egy személyben. 19.) KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSE ÉS CÍM ADOMÁNYOZÁSA Kereset-kiegészítés A fenntartó által az éves költségvetésben biztosított minőségi bérpótlék adományozása a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára nevelési évente határozott időre. A óvoda vezetője kereset kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését - illetve a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a teljes rendes munkaidő nevelési órákkal le nem kötött


részében nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést). A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható – az óvoda bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért, minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés feltételeit az SZMSZben kell meghatározni. a.) A minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei: 1. Kiemelt minőségi pedagógiai munkát végez a gyermekcsoportban (szilárd szokás és szabályrendszer az udvaron és a csoportszobában, bensőséges légkör a gyermekcsoportban). 2. Az átlagosnál több munkát végez a csoportban (játék és eszközkészítés), ötletekkel gazdagítja mind a csoportját, mind az óvodai programokat. 3. Folyamatos ön- és szervezett képzéseken való részvétel, az ott szerzett ismeretek átadása. 4. Aktív magatartás és építő jellegű hozzászólások a munkatársi- és nevelési értekezleteken. 5. A PP alkalmazásához és beválásához kapcsolódó nevelési és oktatási agyag elkészítésében és megvalósításában részt vesz. 6. Figyel a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. 7. Az óvoda kiemelt feladatainak megfelelően szervezi csoportjának minden napjait a teremben és az udvaron. 8. A teljes rendes munkaidő nevelési órákkal le nem kötött részében önként ellát a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat. 9. Az óvoda szakmai munkájának és hírnevének erősítéséhez hozzájárul kerületi szinten. b.) Címpótlék adományozása A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak számára. A KJT szerint: Munkatársi, tanácsosi, főmunkatársi, főtanácsosi. Feltétele: legalább 3 éve az óvodában dolgozik, kimagasló minőségi munkát végez, az átlagosnál több munkát végez a csoportban (játék és eszközkészítés), ötletekkel gazdagítja mind a csoportját, mind az óvodai programokat, partneri kapcsolatot tart fenn kollegáival, szülőkkel, részt vesz külső óvodai programokon

20.) AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE Az iratkezelés az iratrendezési szabályzat szerint történik, mely az intézmény belső szabályzata.


21.) AZ ELEKRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS TÁROLÁSÁNAK A RENDJE. Az óvodában használt nyomtatványok lehetnek papíralapúak és elektronikus úton előállított nyomtatványok. A papíralapú okiratokat az Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően kell kezelni. Az elektronikus úton előállított dokumentumok egy nyomtatott példányát leiktatva, papíralapon az óvodavezető aláírásával és az óvoda körpecsétjével ellátva, hitelesítve az óvoda irattárában az óvodatitkár köteles elhelyezni. A további lapszámokat nevének kezdőbetűjének szignójával látja el az óvodavezető, a tárolása az Iratkezelési Szabályzatban leírtaknak megfelelően történik. Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás (KIR, KIR3, ebédprogram) tartalmát mentés után nyomtatott formában az Iratkezelési Szabályzatban rögzítetteknek megfelelően történik. 22.) TÁJÉKOZTATÁS AZ ÓVODAI DOKUMENTUMOKRÓL

A működést meghatározó óvodai dokumentumok közül az SZMSZ, a PP, a Házirend és a Gyakornoki szabályzat egy-egy példányát el kell helyezni az óvodatitkárnál és az óvoda könyvtárszobájában. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik az óvodatitkárral egyeztetett időpontban. A nyilvánosság és a tájékoztatás szélesebb körben történő biztosítására dokumentumokat el kell helyezni az óvoda honlapján. A dokumentumok tartalmáról és értelmezéséről tájékoztatás kérhető az óvodavezetőtől a fogadóóráján, minden hónap első szerdáján 8.00 és 17.00 óra között. Előzetes egyeztetés alapján tájékoztatás más időpontban is kérhető. Az okmányok tartalmáról, a legfontosabb szabályokról tájékoztatás adható a szülői értekezleteken is. A gyermek felvételekor tájékoztatni kell a szülőt az óvodáról, és meg kell ismertetni az óvoda Házirendjével. Az óvodában az SNI, integráltan nevelt gyermekek fejlesztésével kapcsolatos dokumentumokat zárt szekrényben a speciális szakember számára hozzáférhető helyen tároljuk. Betekintést az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint csak az arra illetékes személy, ill. a szülői joggal rendelkező személy számára biztosítunk. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Legitimációs záradék A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a nevelőtestület és a Szülői Szervezet elnöke (a szülők véleményének előzetes egyeztetése alapján) az óvoda 7/2013. számú határozatában elfogadta Budapest, 2013-0926. nevelőtestületi értekezlet keretében. Hatálybalépés napja: 2013. szeptember 01.-től ill. a fenntartó jóváhagyásával válik hatályossá. Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 38

A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvodák előző szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény minden alkalmazottjával. Az SZMSZ előírásai kötelező erővel bíró szabályok. Megtartásáért a közoktatási intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az SZMSZ előírásait meg kell tartani az intézménnyel kapcsolatba lépőknek is. Módosításra kerül sor, ha: - a jogszabályban változás áll be. - a fenntartó előírja - a Szülők Szervezete, vagy a nevelőtestület javaslatot tesz.

Mellékletek: 1. számú melléklet: 2. számú melléklet:

Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata Szabálytalanságok kezelésének rendje

Budapest, 2013-09-25.

Révész Istvánné Óvodavezető


Kötelező mellékletek

1. sz. melléklet

Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

2. számú melléklet

Szabálytalanságok kezelésének rendje


1. számú melléklet 1. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 1.1 A FEUVE célja, hatálya A szabályzat az Intézmény gazdálkodásával kapcsolatos hatékonyabb vezetői ellenőrzési tevékenységet segítő eljárások, módszerek kialakítását és a szervezet egészére való alkalmazását célozza. Hatálya kiterjed a gazdálkodás szabályszerűségéért felelős intézmény vezetőjére, valamint a vezető beosztású dolgozókra (saját munkaterületükön). Az Áht. 121. §-a szerint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) az Intézményen belül a gazdálkodásért felelős intézményi egységek által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. Az Intézményben ezt a feladatot az Intézmény vezetője végzi a gazdasági vezető bevonásával. 1.2 FEUVE legfontosabb fogalmai A kontrolltevékenységek azokat az irányelveket és eljárásokat jelentik, amelyek elősegítik a vezetői utasítások végrehajtásának biztosítását. Az intézményvezető köteles az Intézmény belső szabályzataiban meghatározni legalább az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokat, az információkhoz való hozzáférést, a fizikai kontrollokat (hozzáférés az eszközökhöz), valamint a beszámolási eljárásokat. Az intézményvezetőnek olyan szabályzatokat kell kiadnia, olyan folyamatokat kell kialakítania és működtetnie az Intézményen belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források jogszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető feladata annak eldöntése, hogy milyen a kockázat mértéke, valószínűsége és annak potenciális hatása a működés egyes területein. Ezzel egyidejűleg mérlegelni kell a kontroll beépítésének költségkihatásait is. A jogszerűség azt jelenti, hogy az Intézmény működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak. Ehhez szükséges, hogy az Intézmény dolgozói számára biztosított legyen a hatályos jogszabályok megismerhetősége, a belső szabályzatokhoz való hozzáférés. A szabályozottság azt jelenti, hogy az Intézmény működése, tevékenysége, tevékenységének folyamata, az alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően körülhatárolt és szabályozott legyen, továbbá a belső szabályzatok összhangban legyenek a hatályos jogszabályokkal, előírásokkal, illetve az ezeket követő vezetői rendelkezésekkel. Lényeges, hogy a belső szabályzatok közvetítsék a helyi sajátosságokkal összefüggő egyedi eljárásokat is. A gazdaságosság az adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. Az Intézmény akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzi be és használja fel azokat az eszközöket és emberi erőforrásokat, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. A hatékonyság az adott tevékenység során létrejött eredmény (például: hozzáadott pedagógiai Kőbányai Mocorgó Óvoda Budapest, 1101. Kőbányai út 30. 41

érték, szolgáltatások és egyéb eredmények), valamint a létrehozásához felhasznált források közötti kapcsolatból mérhető. Az Intézmény tevékenysége akkor hatékony, ha a legkevesebb dologi eszköz és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb és legjobb minőségű feladatellátást végzi. Az eredményesség az adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az Intézmény működése, feladatellátása, szolgáltatás nyújtása eléri-e a célját, és ha elérte, ott milyen hatást váltott ki (érdekeltek igénybe vették-e, és azzal elégedettek-e). 1.3 A FEUVE formái A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési faladatok magukba foglalják: • a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését, • az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, • a pénzügyi döntések szabályszerűség és szabályozottság szempontjából történő jóváhagyását, ellenjegyzését, • a gazdasági események elszámolását, a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést és beszámolást. Az előzetes ellenőrzés olyan ellenőrzés, amelyet a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban a gazdasági eseményt megelőzően, a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el és folytatnak le. Az utólagos ellenőrzés olyan ellenőrzés, amelyet a gazdasági esemény végrehajtását követően, a kimenő pénzügyi és számviteli alapbizonylatok, egyéb ügyiratok, levelek, dokumentumok átvizsgálásával végeznek. 1.4 A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma Az Intézmény gazdálkodásához kapcsolódó pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: • a pénzügyi döntések dokumentumainak (költségvetési tervezés, kötelezettségvállalások, pályázatok, szerződések, kifizetések, szabálytalanság miatti visszafizetések stb. dokumentumai) elkészítését, • az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályozási és szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, • a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy az Intézmény valamennyi gazdálkodással kapcsolatos tevékenységének végzése során: • az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, • megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak az intézmény vezetőjének rendelkezésre a gazdálkodással kapcsolatosan,


Költségvetés tervezésének nyomvonala: Személyi juttatások tervezése 1. A soros előrelépések áttekintése, kigyűjtése 2. A hatályos közalkalmazotti bértáblának megfelelően az illetmények megállapítása 3. A munkakörhöz kapcsolódó bérelemek összesítése Rendszeres személyi juttatások: alapilletmény, garantált bérminimumra történő kiegészítés, fenntartó által garantál illetménykiegészítés, új diplomás béremelés, tartós helyettesítés különbözete, kötelező pótlékok, egyéb feltételtől függő pótlékok Nem rendszeres személyi juttatások: minőségi kereset kiegészítés, túlóra, betegszabadság miatti helyettesítés, távolléti díj, anyanap, Egyéb juttatások: jubileumi jutalom, végkielégítés, pedagógus továbbképzés, szakkönyvtámogatás, Cafetéria, közlekedési költségtérítés 4. Munkakörönkénti tervezőtábla elkészítése az összes bérelem figyelembe vételével 5. Tervezőtábla feltöltése, előkészítése a költségvetési egyeztető tárgyalásra 6. Személyi juttatások bontása éves szinten főkönyvi számok szerint 7. Az előző költségvetési évről áthúzódó fizetési kötelezettségek kimutatása 8. Tervezőtábla alapján a dolgozókról bérnyilvántartás készítése havi bontásban bérkifizetési jegyzékekből: - személyenként - szakfeladatonként - óvoda összesen 9. A bértervező tábla alapján Az IMI programon keresztül az átsorolások elkészítése (soros előrelépés, bérminimum, garantált illetmény) A személyi juttatások tervezésének előkészítését az óvodatitkár végzi. A végleges anyag elkészítését az óvodavezetővel közösen végzi. Ellenőrzi: óvodavezető 10.

Havonta, rendszeresen végzendő feladatok

IMI programon keresztül: - távollét jelentés - helyettesítés, - túlóra - távollétidíj (KAT) Intézményi nyilvántartás: - Cafetéria elemek nyilvántartása személyenként és intézmény összesen. - Étkezési utalványok megrendelése, szétosztása (átvételi elismervény) - közlekedés költségtérítés dolgozónkénti elszámolása Készíti: Ellenőrzi:

óvodatitkár, vezetőhelyettes óvodavezető


Dologi kiadások tervezése: 1.)A Gazdasági és Pénzügyi Főosztály által biztosított dologi keretösszeg és az előző évi felhasználás figyelembe vételével a működéshez szükséges eszközök, kiadások megtervezése 2.)Tervezőtábla elkészítése főkönyvi bontásban. 3.)„Élelmezési költségek és bevételek tervezése” táblához étkezők átlaglétszámának közlése 4.)Állami normatíva igénylése, lemondása Készíti: óvodatitkár, vezetőhelyettes Ellenőrzi: óvodavezető Költségvetési előirányzatok vagyongazdálkodás

felhasználása,

előirányzat

Az előirányzatok felhasználására kötelezettséget kizárólag kezdeményezhet, végrehajtására a vezető aláírásával kerülhet sor.

módosítása, az

óvodavezető

1.)Bankpont, készpénz előleg és a készpénzfizetési - átutalási számlák előkészítése és nyilvántartása főkönyvi számú bontásban, költségvetés felhasználásának nyilvántartása, pénztárnyilvántartás 2.)Munka-, védőruha nyilvántartás vezetése (személyenként és összesítve) 3.)

Tisztítószer nyilvántartás

4.)Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, kezelése 5.)Nagyértékű – és kisértékű tárgyi eszközök nyilvántartása a számviteli szabályoknak megfelelően: - beszerzés - bevételezés - Üzembehelyezés –és állományba vétel - selejtezés - leltározás Készíti: Ellenőrzi:


Térítési díjjal kapcsolatos havi feladatok: 1.)Térítési díjjak kiszámítása az érvényben lévő jogszabályok alapján, a hiányzások és a kedvezmények figyelembe vételével. 2.)Az aktuális időszakra vonatkozó étkezési táblázat adatokkal való feltöltése. 3.)Visszaigazolás alapján megküldött számlák kiosztása a szülők részére. 4.)Szülői befizetések ellenőrzése. 5.)Felhasznált adagszámok összesítése, a változások esetén korrigálása. Készíti: Ellenőrzi:



Étkezéssel kapcsolatos napi feladatok: 1.)Az étkezési adagok megrendelése a lemondások figyelembe vételével, a Gazdasági és Pénzügyi Főosztály munkatársánál Készíti: Ellenőrzi:


Az előre nem tervezhető feladatokat az óvodavezetés közösen értelmezi és az ebből adódó munkálatokat közösen ütemezi. A részfeladatok leosztását az óvodavezető végzi, kijelöli a felelősöket, pontos határidő megjelölésével. Az elkészült munka teljes körű ellenőrzést az óvodavezető végzi. Budapest, 2013. szeptember 30.

Révész Istvánné óvodavezető


2. számú melléklet Szabálytalanságok kezelésének rendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 145/A. §. (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Intézményünk önálló működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-, gazdasági feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal látja el. I. Szabálytalanság fogalma Tágabb értelemben a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, ill. a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési- és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. Szűkebb értelemben az intézményi gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előforduló valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, munkaköri leírás…) való eltérést jelent. Alapesetei lehetnek: 1. Szándékosan okozott szabálytalanságok. Ide tartoznak: a félrevezetés, a csalás, a sikkasztás, a megvesztegetés, a lopás, a szándékosan okozott szabálytalan kifizetés. 2. Nem szándékosan okozott szabálytalanságok. Ezek lehetnek figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanságok. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az óvoda vezetőjének felelőssége, hogy: • A jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az óvoda, • A szabálytalanságot, ill. a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel, • Szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, • A szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja, hogy: • Hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, ill. megelőzéséhez, • Keretet biztosítson ahhoz, hogy a különböző előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, • A hibák, a hiányosságok, tévedések korrigálásra kerüljenek, • A felelősségre fény derüljön, • Az intézkedések megtörténjenek. A szabálytalanságok kezelése az óvoda vezetőjének a feladata. Ezt a feladatot az óvoda vezetője az óvodában kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően leszabályozta a munkaköri leírásokban.


II. Szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az óvoda vezetőjének a felelőssége. Az Áht. 97. §-a szerint: - Az óvoda vezetője felelős, a feladatai ellátásához, az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. Az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért. Az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek az érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. A gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. - Az óvoda vezetője az éves írásos beszámoló keretében beszámol az intézmény folyamatba épített vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. III. Szabálytalanságok észlelése a rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet, a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. 1. Ha az óvoda valamely munkatársa észlel szabálytalanságot, köteles értesíteni - az óvoda vezetőjét, - amennyiben az óvoda vezetője az adott ügyben érintett, annak felettesét, - a felettes érintettsége esetén a felügyeleti szervet. Ha az 1. pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az óvoda vezetőjét, akinek kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, ill. indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 2. Ha az óvoda vezetője észleli a szabálytalanságot, a feladat, a hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, és a 193/2003. (IX.26.) kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. Az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia az ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani. 3. Ha külső ellenőrzési szerv tett szabálytalanságra vonatkozó megállapításokat az ellenőrzési jelentésében, akkor a büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, ill. fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni.


IV. Szabálytalanság észlelését követő eljárások és intézkedések Az eljárások lehetnek: 1. Büntetőeljárás A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. §. (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (továbbiakban: Be.) 6.§. (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozóhatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén a büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. §. (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló 199. évi LXIX. Törvény 1. §. (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással. A 82. §. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás, feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. §. (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései – elsősorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek – az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (kjt.) megfelelő rendelkezései. 4. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség Fegyelmi eljárás. Illetve felelősség tekintetében az MT., a Ktv., illetve a Kjt. Megfelelő rendelkezései az irányadók. Az óvoda vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az óvoda vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására.


A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez, vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. V. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az óvoda vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések, eljárások nyomon követése. Ennek során, nyomon követi: a.) Az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések és a megindított eljárások helyzetét. b.)Az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását. c.) A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” hasznosítja, (a hasonló témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. VI. Szabálytalanság – intézkedés nyilvántartása Az intézmény vezetőjének nyilvántartása. Ennek során:

feladata

a

szabálytalanságokkal

kapcsolatos

intézkedés

1. Gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről 2. Egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat. 3. Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket. 4. A pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII.16.) kormányrendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. 5. A szabálytalanság – intézkedés nyilvántartását az 1. számú melléklet szerint kell végezni. VII. Jelentési kötelezettség A belső ellenőr által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (193/2003. (IX. 26.) kormányrendelet 29. §.) Az intézmény vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben számot kell adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (193/2003.(IX. 26.) kormányrendelet 31. §. (3) b). ba), bb) pontok esetében) Budapest, 2013. szeptember 30.

Révész Istvánné


Kötelező mellékletek

1. sz. melléklet

Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

2. számú melléklet

Szabálytalanságok kezelésének rendje

1. számú melléklet 1. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 1.1 A FEUVE célja, hatálya A szabályzat az Intézmény gazdálkodásával kapcsolatos hatékonyabb vezetői ellenőrzési tevékenységet segítő eljárások, módszerek kialakítását és a szervezet egészére való alkalmazását célozza. Hatálya kiterjed a gazdálkodás szabályszerűségéért felelős intézmény vezetőjére, valamint a vezető beosztású dolgozókra (saját munkaterületükön). Az Áht. 121. §-a szerint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) az Intézményen belül a gazdálkodásért felelős intézményi egységek által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. Az Intézményben ezt a feladatot az Intézmény vezetője végzi a gazdasági vezető bevonásával. 1.2 FEUVE legfontosabb fogalmai A kontrolltevékenységek azokat az irányelveket és eljárásokat jelentik, amelyek elősegítik a vezetői utasítások végrehajtásának biztosítását. Az intézményvezető köteles az Intézmény belső szabályzataiban meghatározni legalább az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokat, az információkhoz való hozzáférést, a fizikai kontrollokat (hozzáférés az eszközökhöz), valamint a beszámolási eljárásokat. Az intézményvezetőnek olyan szabályzatokat kell kiadnia, olyan folyamatokat kell kialakítania és működtetnie az Intézményen belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források jogszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető feladata annak eldöntése, hogy milyen a kockázat mértéke, valószínűsége és annak potenciális hatása a működés egyes területein. Ezzel egyidejűleg mérlegelni kell a kontroll beépítésének költségkihatásait is. A jogszerűség azt jelenti, hogy az Intézmény működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak. Ehhez szükséges, hogy az Intézmény dolgozói számára biztosított legyen a hatályos jogszabályok megismerhetősége, a belső szabályzatokhoz való hozzáférés. A szabályozottság azt jelenti, hogy az Intézmény működése, tevékenysége, tevékenységének folyamata, az alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően körülhatárolt és szabályozott legyen, továbbá a belső szabályzatok összhangban legyenek a hatályos jogszabályokkal, előírásokkal, illetve az ezeket követő vezetői rendelkezésekkel. Lényeges, hogy a belső szabályzatok közvetítsék a helyi sajátosságokkal összefüggő egyedi eljárásokat is. A gazdaságosság az adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. Az Intézmény akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzi be és

használja fel azokat az eszközöket és emberi erőforrásokat, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. A hatékonyság az adott tevékenység során létrejött eredmény (például: hozzáadott pedagógiai érték, szolgáltatások és egyéb eredmények), valamint a létrehozásához felhasznált források közötti kapcsolatból mérhető. Az Intézmény tevékenysége akkor hatékony, ha a legkevesebb dologi eszköz és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb és legjobb minőségű feladatellátást végzi. Az eredményesség az adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az Intézmény működése, feladatellátása, szolgáltatás nyújtása eléri-e a célját, és ha elérte, ott milyen hatást váltott ki (érdekeltek igénybe vették-e, és azzal elégedettek-e). 1.3 A FEUVE formái A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési faladatok magukba foglalják: • a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését, • az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, • a pénzügyi döntések szabályszerűség és szabályozottság szempontjából történő jóváhagyását, ellenjegyzését, • a gazdasági események elszámolását, a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést és beszámolást. Az előzetes ellenőrzés olyan ellenőrzés, amelyet a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban a gazdasági eseményt megelőzően, a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el és folytatnak le. Az utólagos ellenőrzés olyan ellenőrzés, amelyet a gazdasági esemény végrehajtását követően, a kimenő pénzügyi és számviteli alapbizonylatok, egyéb ügyiratok, levelek, dokumentumok átvizsgálásával végeznek. 1.4 A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma Az Intézmény gazdálkodásához kapcsolódó pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: • a pénzügyi döntések dokumentumainak (költségvetési tervezés, kötelezettségvállalások, pályázatok, szerződések, kifizetések, szabálytalanság miatti visszafizetések stb. dokumentumai) elkészítését, • az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályozási és szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, • a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy az Intézmény valamennyi gazdálkodással kapcsolatos tevékenységének végzése során: • az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, • megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak az intézmény vezetőjének rendelkezésre a gazdálkodással kapcsolatosan,

Költségvetés tervezésének nyomvonala: Személyi juttatások tervezése 1. A soros előrelépések áttekintése, kigyűjtése 2. A hatályos közalkalmazotti bértáblának megfelelően az illetmények megállapítása 3. A munkakörhöz kapcsolódó bérelemek összesítése Rendszeres személyi juttatások: alapilletmény, garantált bérminimumra történő kiegészítés, fenntartó által garantál illetménykiegészítés, új diplomás béremelés, tartós helyettesítés különbözete, kötelező pótlékok, egyéb feltételtől függő pótlékok Nem rendszeres személyi juttatások: minőségi kereset kiegészítés, túlóra, betegszabadság miatti helyettesítés, távolléti díj, anyanap, Egyéb juttatások: jubileumi jutalom, végkielégítés, pedagógus továbbképzés, szakkönyvtámogatás, Cafetéria, közlekedési költségtérítés 4. Munkakörönkénti tervezőtábla elkészítése az összes bérelem figyelembe vételével 5. Tervezőtábla feltöltése, előkészítése a költségvetési egyeztető tárgyalásra 6. Személyi juttatások bontása éves szinten főkönyvi számok szerint 7. Az előző költségvetési évről áthúzódó fizetési kötelezettségek kimutatása 8. Tervezőtábla alapján a dolgozókról bérnyilvántartás készítése havi bontásban bérkifizetési jegyzékekből: - személyenként - szakfeladatonként - óvoda összesen 9. A bértervező tábla alapján Az IMI programon keresztül az átsorolások elkészítése (soros előrelépés, bérminimum, garantált illetmény) A személyi juttatások tervezésének előkészítését az óvodatitkár végzi. A végleges anyag elkészítését az óvodavezetővel közösen végzi. Ellenőrzi: óvodavezető 10.Havonta, rendszeresen végzendő feladatok IMI programon keresztül: - távollét jelentés - helyettesítés, - túlóra - távollétidíj (KAT) Intézményi nyilvántartás: - Cafetéria elemek nyilvántartása személyenként és intézmény összesen.

-

Étkezési utalványok megrendelése, szétosztása (átvételi elismervény) közlekedés költségtérítés dolgozónkénti elszámolása Készíti: Ellenőrzi:


Dologi kiadások tervezése: 1.)A Gazdasági és Pénzügyi Főosztály által biztosított dologi keretösszeg és az előző évi felhasználás figyelembe vételével a működéshez szükséges eszközök, kiadások megtervezése 2.)Tervezőtábla elkészítése főkönyvi bontásban. 3.)„Élelmezési költségek és bevételek tervezése” táblához étkezők átlaglétszámának közlése 4.)Állami normatíva igénylése, lemondása Készíti: óvodatitkár, vezetőhelyettes Ellenőrzi: óvodavezető Költségvetési előirányzatok felhasználása, előirányzat módosítása, vagyongazdálkodás Az előirányzatok felhasználására kötelezettséget kizárólag az óvodavezető kezdeményezhet, végrehajtására a vezető aláírásával kerülhet sor. 1.)Bankpont, készpénz előleg és a készpénzfizetési - átutalási számlák előkészítése és nyilvántartása főkönyvi számú bontásban, költségvetés felhasználásának nyilvántartása, pénztárnyilvántartás 2.)Munka-, védőruha nyilvántartás vezetése (személyenként és összesítve) 3.)Tisztítószer nyilvántartás 4.)Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, kezelése 5.)Nagyértékű – és kisértékű tárgyi eszközök nyilvántartása a számviteli szabályoknak megfelelően: - beszerzés - bevételezés - Üzembehelyezés –és állományba vétel - selejtezés - leltározás Készíti: Ellenőrzi:


Térítési díjjal kapcsolatos havi feladatok: 1.)Térítési díjjak kiszámítása az érvényben lévő jogszabályok alapján, a hiányzások és a kedvezmények figyelembe vételével.

2.)Az aktuális időszakra vonatkozó étkezési táblázat adatokkal való feltöltése. 3.)Visszaigazolás alapján megküldött számlák kiosztása a szülők részére. 4.)Szülői befizetések ellenőrzése. 5.)Felhasznált adagszámok összesítése, a változások esetén korrigálása. Készíti: Ellenőrzi:


Étkezéssel kapcsolatos napi feladatok: 1.)Az étkezési adagok megrendelése a lemondások figyelembe vételével, a Gazdasági és Pénzügyi Főosztály munkatársánál Készíti: Ellenőrzi:


Az előre nem tervezhető feladatokat az óvodavezetés közösen értelmezi és az ebből adódó munkálatokat közösen ütemezi. A részfeladatok leosztását az óvodavezető végzi, kijelöli a felelősöket, pontos határidő megjelölésével. Az elkészült munka teljes körű ellenőrzést az óvodavezető végzi. Budapest, 2013. szeptember 30.

Révész Istvánné óvodavezető

2. számú melléklet Szabálytalanságok kezelésének rendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 145/A. §. (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Intézményünk önálló működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-, gazdasági feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal látja el. I. Szabálytalanság fogalma Tágabb értelemben a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, ill. a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési- és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. Szűkebb értelemben az intézményi gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előforduló valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, munkaköri leírás…) való eltérést jelent. Alapesetei lehetnek: 1. Szándékosan okozott szabálytalanságok. Ide tartoznak: a félrevezetés, a csalás, a sikkasztás, a megvesztegetés, a lopás, a szándékosan okozott szabálytalan kifizetés. 2. Nem szándékosan okozott szabálytalanságok. Ezek lehetnek figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanságok. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az óvoda vezetőjének felelőssége, hogy: • A jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az óvoda, • A szabálytalanságot, ill. a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel, • Szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, • A szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja, hogy: • Hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, ill. megelőzéséhez, • Keretet biztosítson ahhoz, hogy a különböző előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, • A hibák, a hiányosságok, tévedések korrigálásra kerüljenek, • A felelősségre fény derüljön, • Az intézkedések megtörténjenek. A szabálytalanságok kezelése az óvoda vezetőjének a feladata. Ezt a feladatot az óvoda vezetője az óvodában kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően leszabályozta a munkaköri leírásokban.

II. Szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az óvoda vezetőjének a felelőssége. Az Áht. 97. §-a szerint: - Az óvoda vezetője felelős, a feladatai ellátásához, az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. Az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért. Az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek az érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. A gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. - Az óvoda vezetője az éves írásos beszámoló keretében beszámol az intézmény folyamatba épített vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. III. Szabálytalanságok észlelése a rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet, a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. 1. Ha az óvoda valamely munkatársa észlel szabálytalanságot, köteles értesíteni - az óvoda vezetőjét, - amennyiben az óvoda vezetője az adott ügyben érintett, annak felettesét, - a felettes érintettsége esetén a felügyeleti szervet. Ha az 1. pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az óvoda vezetőjét, akinek kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, ill. indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 2. Ha az óvoda vezetője észleli a szabálytalanságot, a feladat, a hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, és a 193/2003. (IX.26.) kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. Az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia az ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani. 3. Ha külső ellenőrzési szerv tett szabálytalanságra vonatkozó megállapításokat az ellenőrzési jelentésében, akkor a büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, ill. fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni.

2

IV. Szabálytalanság észlelését követő eljárások és intézkedések Az eljárások lehetnek: 1. Büntetőeljárás A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. §. (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (továbbiakban: Be.) 6.§. (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozóhatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén a büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. §. (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló 199. évi LXIX. Törvény 1. §. (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással. A 82. §. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás, feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. §. (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései – elsősorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek – az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (kjt.) megfelelő rendelkezései. 4. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség Fegyelmi eljárás. Illetve felelősség tekintetében az MT., a Ktv., illetve a Kjt. Megfelelő rendelkezései az irányadók. Az óvoda vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az óvoda vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására.

A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez, vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. V. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az óvoda vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések, eljárások nyomon követése. Ennek során, nyomon követi: a.) Az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések és a megindított eljárások helyzetét. b.)Az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását. c.) A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” hasznosítja, (a hasonló témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. VI. Szabálytalanság – intézkedés nyilvántartása Az intézmény vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal nyilvántartása. Ennek során:

kapcsolatos intézkedés

1. Gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről 2. Egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat. 3. Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket. 4. A pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII.16.) kormányrendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. 5. A szabálytalanság – intézkedés nyilvántartását az 1. számú melléklet szerint kell végezni. VII. Jelentési kötelezettség A belső ellenőr által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (193/2003. (IX. 26.) kormányrendelet 29. §.) Az intézmény vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben számot kell adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (193/2003.(IX. 26.) kormányrendelet 31. §. (3) b). ba), bb) pontok esetében) Budapest, 2013. szeptember 30.

Révész Istvánné

Kőbányai Mocorgó Óvoda

Recommend Documents