KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai 1.1. Szakképesítés azonosító száma: 32 2 7429 02 2 5 07 1.2. Szakképesítés megnevezése: Karosszérialakatos II. A szakképesítés munkaterülete 2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás _______________________ FEOR száma Megnevezése _______________________ 7429 Karosszérialakatos 2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások _______________________ FEOR száma Megnevezése _______________________ 7425 Alapfokú bevontelektródásívhegesztő 7425 Alapfokú gázhegesztő Szerkezetlakatos 2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása – A karosszéria vázszerkezetének – alváz és felépítmények, önhordó kocsiszekrény és burkoló elemeinek – bemérése, a javítási módszerek kiválasztása: egyengetéssel, felújítással, illetve karosszériaelemek cseréjével végzett helyreállítások. – Vázjavítások ütemezése, bemérése, egyes vázrészek készítése, elemek kézi-, gépi gyártása. – Baleset alkalmával sérült gépkocsik burkolatának le- és felszerelése, ellenőrző padon történő mérése, mérő-egyengető padok használata, eredmények értékelése. – Váz- és burkolati elemek kötéseinek létrehozása, hegesztőberendezések beállítása, használata – a hegesztéstechnológia kiválasztása és lemezminőséghez történő rendelése; csavar-, szegecs- és ragasztott kötések előkészítése, az eredeti szilárdságnak megfelelő elvégzése. – Átmeneti korrózióvédelem elvégzése és előkészítése a gépkocsi fényezés-bevonatrendszerének elvégzésére. – Az utasvédelmet biztosító berendezések, ülések, biztonsági övek rögzítési pontjainak, mozgató mechanizmusának javítása, ajtók és nyílászárók zárszerkezetének ellenőrzése, beállítása. – A gépjármű megbontott szerkezeti egységeinek (motor, erőátvitel, futómű), felfüggesztési pontjainak ellenőrzése, javítása vagy felújítása. – Járműkárok megállapítása – hibafelvételezés –, jegyzőkönyvezés szemrevételezés, árkalkulációs módszerek, becslés és javíthatóság megállapítása. – Az elvégzett munkák ellenőrzése, számlázása, beleértve a csatlakozó területeket is, figyelemmel a közlekedési és üzembiztonsági előírásokra. – Szerszámok, készülékek, mérőeszközök, kis- és nagy gépek szakszerű, balesetmentes használata.
– Alu. karosszériák szerkezeti felépítése és javítása. – Gázautó karosszériájának javítása.
III. A szakképesítés szakmai követelményei 3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok 3.1.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása – A munkajog értelmezése, területei, munkaszerződés. – Munkavédelmi ismeretek, szakmai ártalmak (karosszérialakatos) munkaterület. – Tűzvédelmi előírások, tűz elleni védelem rendszerei, eszközei. – A villamos áram élettani hatása, védelmi rendszerei. – A környezet védelmére szolgáló általános és szakmai rendelkezések. – Az ésszerű energiafelhasználás lehetőségei. 3.1.2. A munkafolyamatok tervezése és előkészítése, valamint az eredmények ellenőrzése és értékelése – A munkafolyamatok tervezése, szervezési ismeretek. – Az alapanyagok, félkész termékek és segédanyagok szabványrendszere. – A gyártás és javítás energiatervezete. – Alkatrészrendelés, gyártás (egyedi készítés), a minőség ellenőrzése, értékelés. 3.1.3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása – Irásos és rajzos szakmai dokumentáció kezelése. Rajzolvasási feladatok. – A gyártási adatok értelmezése, a tűréshatárok és a javíthatóság kapcsolata. – Hagyományos gépkönyv, mikrofilmes és korszerű elektronikus adathordozók kezelése. 3.1.4. Szakmai alapozó ismeretek – Fizikai alapismeretek: = mechanikai, hőtani alapfogalmak, villamos, fény- és hangtani alapjelenségek; mértékegységek, = szakmai számítási feladatok. – Anyag- és gyártásismeretek: = anyagok felépítése, alkotó elemi részecskék tulajdonságai, = az ötvözetek, fémes vegyületek előállítása, felhasználása, = hő hatására történő tulajdonságváltozások, anyagok alakíthatósága, hőkezelések következményei, = anyagvizsgálatok csoportosítása, = a korrózió megjelenésformái. – Méréstechnikai alapfogalmak: = a mérés fogalma, gyakorlata; mértékegységrendszerek, = mechanikai mérések; hossz-, felület-, térfogatmérés eszközei, = egyszerű mérőeszközök felépítése, hitelesítése, nagypontosságú és optikai mérés elve; használata a karosszéria méretellenőrzésénél, = szilárdsági és alakíthatósági vizsgálatok,
= villamos, egyen- és váltakozó áram jellemzői, elektromos gépek üzemértékei, = a gépkocsival kapcsolatos tömegmozgások és anyag ellenállóképességének összefüggése, = hang, rezgés és fénytani alapfogalmak, mértékegységek, = a mérések hibalehetőségei, hibaszámítás. 3.1.5. Kézi forgácsolás és alakítás. Munkadarabok megmunkálása kézi alakítással és forgácsolással – A karosszérialakatos szakmában használatos fémes és nem fémes anyagok megmunkálási tulajdonságai. – Lemezfelületek előrajzolása, darabolása, kivágóműveletek és szerszámai, élszögek feladata. – Fúrás, süllyesztés, dörzsárazás műveletei, eszközei. Csavarmenetkészítés. – Lemezek kézi alakítása az új forma és a szilárdságnövelés céljából. Különleges lemezfelület és peremkészítő eljárások. Az anyag szerkezetében történő változások: nyújtás, zömítés. Szakmai számítások. – Különböző szelvényű rúdidomok alakítása hideg, meleg eljárással. 3.1.6. Gépi megmunkálás. Munkadarabok megmunkálása szerszámgépeken, gépi lemezalakítások – Géppel történő alakítástechnológiák csoportosítása: a szétválasztóműveletek és eszközei, gépbeállítások. – A fúrás művelete, villamos, pneumatikus és mechanikus működtetésű gépek üzeme. – A köszörülés elmélete, gépei, köszörűszerszámok, cseréjük és alkalmazásuk. – Karosszérialemezek gépi alakítása. A lemezek gyártása: elemek és gépkocsivázak előállítása. Alakító gépek üzeme. Számítási feladatok. 3.1.7. Kötések készítése. A forrasztás, hegesztés, ragasztás technológiája – Kötések csoportosítása a létrehozó elv, valamint a szükséges szilárdság igénye szerint. Szakmai számítás. – Munkadarabok előkészítése, alakkal, erővel létrehozott kötések: csavar-, szegecskötés. Számítási feladatok. – Hővel történő kötéselvek és a felhasznált energiák: forrasztás, lánghegesztés gyakorlata. A varrat vizsgálata. – Acél, könnyű- és színesfémanyagok hegesztéstechnológiája. A berendezés üzembe helyezése, tárgyak előkészítése, segédanyagok használata és kiválasztása, utókezelések. – Az elektromos ív- és védőgázas hegesztőberendezés üzeme: gáz és villamos paraméterek kiválasztása, a hegesztés folyamata. Hegesztés kényszerhelyzetekben. – Ellenálláshegesztő eljárások és a nagy kötésszilárdságot biztosító korszerű hegesztőberendezések működése: plazma, elektronsugár, lézer alkalmazása a kötő- és vágófolyamatokban. – A ragasztás előkészítése, műanyagok és fémek ragasztásának folyamata: felületelőkészítés, ragasztóanyag-felvitel, rögzítés, a technológiai feltételek biztosítása. Számítási feladatok. 3.1.8. Alap- és segédanyagok kiválasztása, kezelése, hőkezelés – A szabványos alapanyagok összetétele, gyártása. Ötvözők, alakításformák, felületkezelések szerepe a karosszérialemezeknél, vázanyagoknál. – Hőkezelések hatása a szerkezeti és szerszámacélok tulajdonságaira, felhasználásuk. – Ötvözött könnyűfémek alkalmazása.
– Műanyagok csoportosítása, előállítása. A szálerősített műanyagok alkalmazása. Hagyományos és újrafeldolgozható műanyagok. – Nem fémes alapanyagok tulajdonságai és felhasználásuk: üveg, fa és műanyagok tömítő, valamint szigetelőanyagok. 3.1.9. Finomlemezek kötésformái – Karosszérialemezek kötéseinek szilárdsági, rugalmassági követelményei. Alaki kötésformák. – Lánghegesztő eljárások alkalmazásának lehetőségei, korlátai (a varrat hőfokelosztása). Forrasztott kötések létrehozása. – Védőgázas fogyóelektródás és wolframelektródás hegesztés. Lemezek előkészítése, a hegesztés módja teherviselő vázelem és burkolatok kapcsolatánál. – Ellenállás-hegesztő eljárások alkalmazása. A kötésminőség vizsgálata. 3.1.10. Karbantartás A gépek, berendezések, javító egységek működésének ellenőrzése és felülvizsgálata: – Megmunkálógépek, hegesztőberendezések, huzató-egyengetőpadok, készülékek célszerszámok tervszerű karbantartása. – Elektromos, hidraulikus és pneumatikus hálózatok és szerelvények karbantartásigénye. – Tisztítás, felületvédelem, kenő- és hűtőanyagok pótlása.
és
Gépkocsikarosszériák karbantartása: – Üzemidő és terhelés függvényében tervezett karbantartó műveletek, ellenőrző vizsgálatok, futómű erőbevezetési pontjai, hossz- és kereszttartók zárttechnológiás vizsgálata. – A gépkocsikarosszéria biztonsági berendezéseinek, szerelvényeinek ellenőrzése, beállítása (nyílászárók, fűtés, szellőzés). Korrózió elleni védelem: – A korrózió kialakulásának okai: igénybevételek, oxidációs folyamatok. – A korrózió megelőzése: felületvédelmi rendszerek kialakítása (felület előkészítés, bevonatfelvitel, az ellenőrzés lehetőségei). 3.1.11. Autókarosszériák gyártása – A gépkocsikarosszériák felépítése, kialakítása a szállítás célja szerint. Az összetett dinamikus igénybeételek figyelembevétele a vázrendszerek tervezésénél, gyártásánál. – Személy- és társas gépkocsik gyártásának alapelvei. A rugalmas (energiaelnyelő) váz- és burkolati elemek szerepe az egyedi és sorozatgyártás folyamatában (alvázak, önhordó karosszériák). – Ragasztott kötések alkalmazása: szélvédők, oldalfalburkolatok. – Az utastér ütközésbiztonságos kialakítása személy- és társas gépkocsiknál (energiaelnyelő szakaszok, üvegfelületek teherviselő képessége, beltér kialakítása, por, zaj elleni védelem). 3.1.12. Autókarosszériák javítása – A karosszériajavítások, felújítások csoportosítása, az anyagkifáradás, ütközés (sérülés), korrodálás mértéke szerint. A javítás biztonsági és gazdaságossági szempontjai. Lemezburkolatok és vázelemek javítása (szilárdsági és esztétikai követelmények).
– Nagyjavítások eszközei, egyengető-ellenőrző padok használata: karosszériarögzítés, szintezés (bázispontok), húzási irány, nagyság és sorrend megválasztása a deformáció mértékének megfelelően (indukciós hevítők). – Koncentrált erőterhelésű vázszakaszok (futómű, motor, erőátviteli szerkezetek) felújítása a szelvények keresztmetszeti tényezőjének figyelembevételével. A vázelemek és burkolatok illesztése, az egyenszilárdság megtartásával készített kötések. – Műanyagkarosszériák javítása. Szálerősített műanyagok javításának lehetőségei. Hőre lágyuló, nem lágyuló és újrahasznosítható műanyagelemek javítása. 3.1.13. Gépkocsi fődarabok, szerelvények működése és beállítása – A gépkocsi felépítése, erőforrása, közlőművek, fék- és kormányszerkezetek működése, karosszériával való kapcsolata. – A gépkocsi utasterének biztonsága: az ülések, övek, fejtámlák rögzítései. A fűtő-, hűtő-, szellőzőrendszerek beállítása. – Ajtók, nyílászárók, csukló- és zárszerkezetek, üvegmozgató mechanizmusok javítása, beállítása, légkondícionáló szerelvények ellenőrzése. – Vonószerkezetek, különleges rakodóterű gépkocsik emelőberendezésének szerelése, a gázautójavítás biztonsági előírásai. 3.1.14. Hidraulikus, pneumatikus és elektromos rendszerek vizsgálata – Irányító: vezérlő- és szabályzórendszerek elvi felépítése. A folyadéknyomással működtetett egységek kapcsolatai (hidraulikus áttétel szerepe). – Nagynyomású pneumatikus berendezések szerelvényei: palackok, csővezetékek és csatlakozók rendszere. – A gépkocsi villamos energiaellátása, vezetékhálózata, a motor üzem-, világítás- és jelzőrendszerének kapcsolatai. Az elektronikus vezérlőegységek védelme (áramtalanítás). Szakmai számítások. 3.1.15. A futómű felépítése, beállítása – A gépkocsifutóművek, kerékfelfüggesztési rendszerek szerkezeti megoldásai. A tengely, rugó és lengéscsillapító kapcsolata a vázzal, kocsiszekrénnyel. – A keréksík és csapgeometria térbeli mozgáshelyzetei egyenes és ívmenti állapotban. A mérés, beállítás eszközei, műszerei. – Fék-, kormány- és kerékellenőrzési elvek és mérőeszközök 3.1.16. Gépek, berendezések üzemállapotának ellenőrzése, karbantartás, hibaelhárítás – A hegesztőberendezések, megmunkálógépek biztonságos és energiatakarékos, minőségi terméket biztosító üzemállapotának jellemzői. – A gépkopások korrigálása, beállítások hibamegelőzés céljából az előírt karbantartási ajánlások alapján. – A hulladékok szelektív tárolása, az újrahasznosítás lehetősége. – A berendezések környezetkárosító hatásainak csökkentése (hő, por, zaj, rezgés, villamos).
3.2. Követelmények
3.2.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása – A munkaszerződés (tanulószerződés) fontos részeinek felsorolása, megnevezése, értelmezése. A szerződésből eredő kölcsönös jogok és kötelezettségek ismerete. – A szakma munkavédelmi előírásainak alkalmazása a munka során. A szakmára vonatkozó előírások, balesetvédelmi irányelvek ismerete. – Viselkedés balesetnél, tűz keletkezésekor, bevezetés az elsősegély módszereibe. – A lényeges tűzvédelmi előírások: tűzvédelmi berendezések és tűzoltó készülékek kezelése. – A mérgek, gőzök, gázok, könnyen gyúló anyagok és az elektromos áram által okozható (előidézhető) veszélyek figyelembevétele. – A képzést végrehajtó üzem számára érvényes emisszió- és vízvédelmi rendelkezések és a levegő védelmére szolgáló előírások ismerete. – A munkahelyhez kapcsolódó környezetszennyezés megnevezése: hozzájárulás a környezetszennyezés csökkentéséhez (hulladék, talaj). – Az üzemben felhasznált energiafelhasználás lehetőségei a szakmán belül. 3.2.2. A munkafolyamatok tervezése és előkészítése, valamint az eredmények ellenőrzése és értékelése – A lépések meghatározása szóbeli és írásbeli adatok figyelembevételével, a munkafolyamatok biztosításának ismerete. – Az alkatrészigény becslése, az alkatrészek biztosítása (műszaki dokumentáció). – Félkész anyagok és szabványos alkatrészek, karosszérialemezek, elemek előkészítése a műszaki dokumentáció alapján. – A gyártással és karbantartással kapcsolatos információk beszerzése, használatának ismerete. – A fémek, a mesterséges és természetes anyagok tulajdonságainak megkülönböztetése. 3.2.3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása – A rész-, csoport- és robbantott rajzok olvasása és felhasználása. – A műszaki dokumentációk, különösen a javítási és üzemeltetési leírások, katalógusok, darablisták, táblázatok és függvények olvasása és felhasználása. – Vázlatok készítése, alkatrész- és terítékrajzok szerkesztése, hibafelvételi jegyzőkönyv készítése. – Felmérések elvégzése utasítások alapján, hibafelvételi jegyzőkönyv készítése. – A digitális és az analóg mérési adatok olvasása és besorolása. – A szabványok, különösen a tűrési szabványok ellenőrzése, alkalmazás. – Adathordozók kezelése (gépkönyvek, síkfilmek, mágneslemezek). 3.2.4. Szakmai alapozó ismeretek – Fizikai alapismeretek: = mechanikai alapfogalmak: erő, erőpárok hatásai és felbontásuk ismerete, számítások, = tartók, rácsos szerkezetek statikája, grafikus ábrázolása, = szilárdságtani alapfogalmak, összetett igénybevételek, keresztmetszeti tényező fogalmának ismerete, = kötőgépelemek kötéselvek szerinti csoportosítása, számítások, = egyenesvonalú és forgómozgások ismerete, = folyadékok mechanikája: nyomás, térfogat összefüggései, számítások, = hőtani alapfogalmak: halmazállapotváltozások ismerete,
= villamossági alapismeretek: áramkör fogalma, összefüggések egyen- és váltakozó áramkörökben villamostér, mágnesestér kölcsönhatásai, villamosáram energiaátalakításai, számítások, = akusztikai alapfogalmak, hang, zaj, rezgés, = fényenergiatípusok, fénytani alapjelenségek. – Anyag- és gyártásismeretek: = kémiai és elektrokémiai alapfogalmak, = fémek és ötvözetek előállítása, tulajdonságaiknak ismerete, = ötvözött és hőkezelt anyagok alakíthatósági jellemzői, könnyűfémek felhasználása, = nem fémek, műanyagok, üveg, fa tulajdonságai, alkalmazásuk, = nem fémek egyesítő és elválasztó technológiájának ismerete, = hőkezelések és hatásuk az anyag tulajdonságaira, = anyagvizsgálatok: szilárdsági és megmunkálhatósági igények alapján, = anyagok védelme a különböző korróziós hatásokkal szemben, a korrózió megjelenés formáinak felismerése. – Méréstechnikai alapfogalmak: = mechanikai alapmérések, mértékegységek, = hosszmérések egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel, szögmérések, mérési hibaszámítás, = ívelt felületek ellenőrzése sablonokkal, felületi érdesség ellenőrzése, = alakhűség ellenőrzése, térbeli méretek ellenőrzése, = mérés optikai mérőeszközökkel, = szilárdsági vizsgálatok: szakítószilárdság, számítások, = dinamikus szilárdsági vizsgálatok, keménységmérések, = alakíthatósági vizsgálatok: lemezek megmunkálhatósága (hajlítás, mélyhúzás), = kötésszilárdság vizsgálata, hegesztett, szegecselt, ragasztott kötések, számítások, = villamos jellemzők mérése, számítások, = tömeg, hőmérséklet, hang mérése, = karosszéria méretellenőrzések: mechanikai, optikai, lézeroptikai, elektronikus, ultrahangos és rezgésinformációval működő mérőeszközök ismerete. 3.2.5. Kézi forgácsolás és alakítás. Munkadarabok megmunkálása kézi alakítással és forgácsolással – Anyagkiválasztás és az alakítástechnológiák összefüggéseinek ismerete. – Lemezfelületre szerkesztett formák előrajzolása, a kiinduló méretek jelölése. – Vágó, nyíró műveletek elvei anyagtakarékos darabolás kivitelezése, számítások. – Minta utáni gyártás: sablonok szerepe, szabástervek készítése, számítások. – Fúrás, süllyesztés, finomfúrás műveletei, szerszámai, az eszközök használatának gyakorlata. – Csavarmenet-, fúrás-, vágás gyakorlata. – Különböző formák kialakítása finomlemezekből: hajlítással, domborítással, felület- és szegélymerevítéssel, kiinduló terítékszámítások. – Lemezek és profilrudak melegen történő alakításának gyakorlata (lemezfeszítés, egyengetés). – Kézi forgácsoló műveletek: élszögek feladata, nagyoló és illesztett felületminőség kialakítása (reszelők használatának gyakorlata). 3.2.6. Gépi megmunkálás. Munkadarabok megmunkálása szerszámgépeken, gépi lemezalakítások – Gépek, szerszámok, készülékek használata, beállítása a technológiák ismeretében.
– Gépi darabolás eszközkiválasztása, műveleteinek ismerete. – Gépi fúrás, süllyesztés, dörzsárazás gyakorlata (illesztett furatok készítése). – A köszörülés gépei, a kőkiválasztás szempontjai (köszörűszerszám-szabványok ismerete), daraboló és felületköszörülés gyakorlata. – Finomlemezek gépi alakítása: hengerlés, sajtolás, mélyhúzás műveleteinek ismerete, számítások. – Domborító, nyújtó-zömítő és szegélymegmunkáló gépek használatának gyakorlata. 3.2.7. Kötések készítése. A forrasztás, hegesztés, ragasztás technológiája – A kötés szilárdsági méretezése, számítások. – A munkadarabok illesztése, rögzítése a kötés kivitele szerint. – Alakkal és erővel létrehozott kötések elve, gyakorlata. – Csavarkötések létrehozása, kötésbiztosítások. – Szegecskötések gyakorlata, számítások (gépi szegecskötés és zsugorkötések). – Hővel történő kötéselvek ismerete: ömlesztő és képlékeny kötéstechnológiák gyakorlata. – Forrasztott kötés előkészítése (folyósítószer kiválasztása), a forrasztás gyakorlata. – A hegesztési eljárás kiválasztása: láng- és ívhegesztőtechnológiák ismerete (munkadarabok előkészítése, rögzítése a kötés- és varratkialakítás figyelembevételével). – Acélból, könnyű- és színesfémből készült lemezek, alkatrészek hegesztési gyakorlata. – Védőgázas és villamos ívhegesztések, ellenálláshegesztő eljárások gyakorlata. – Plazma- és lézerhegesztő és vágó technológiák ismerete. – Alkatrészek ragasztott kötéshez való előkészítése, a ragasztóanyag kiválasztása, számítások. – Műanyagok egymással és fémmel történő ragasztásának gyakorlata (a szélvédő ragasztásának gyakorlata) a szélvédő ragasztásának technológiája. – A kötésszilárdságok vizsgálati módjai, az ellenőrzési módok ismerete. 3.2.8. Alap- és segédanyagok kiválasztása, kezelése, hőkezelés – A felhasználás szerinti szabványos anyagok tulajdonságainak ismerete (ötvözők és bevonatok szerepe). – Karosszéria-lemezanyagok szilárdsági és alakíthatósági jellemzői. – Hőkezelések ismerete, az anyagtulajdonság megváltozásának következményei (mikroötvözött karosszérialemezek hőkezelése). – Szerszámok edzése, feszültségmentesítése (hőkötések feszültségmentesítése). – Műanyagok származás és összetétel, valamint javítási mód közötti összefüggések ismerete. – Üveganyagok terhelhetőség és felhasználás szerinti csoportosítása. – Nem fémes felületvédő, tömítő anyagok kiválasztása, felhasználásának gyakorlata. – Különböző faanyagú alkatrészek kötésmódjai. 3.2.9. Finomlemezek kötésformái – Alakkal történő kötések, sík és hengeres felületek peremkötéseinek gyakorlata. – Lánghegesztőeljárások ismerete, alkalmazása (lemezek hegesztése kényszerhelyzetekben). – A lágy- és keményforrasztott kötések gyakorlata, felületkiegyenlítés fémtöltéssel. – Védőgázas fogyóelektródás hegesztőeljárások gyakorlata, különböző gázfajták felhasználása. – Wolframelektródás védőgázas hegesztőeljárások ismerete és alkalmazásának gyakorlata. – Lemezszegély előkészítése ellenálláshegesztéshez pont, lyuk, vonalhegesztés gyakorlata. – Feszített lemezburkolatok rögzítése ponthegesztéssel, szegecs-, ragasztott kötéssel (IKARUS 415, 435 típus).
– Hegesztett kötések próbája, utókezelések szükségességének ismerete. 3.2.10. Karbantartás A gépek, berendezések, javító egységek működésének ellenőrzése és felülvizsgálata: – A gépek, berendezések állagtartása, üzembiztonságának megőrzése, időszakos ellenőrzésének ismerete. – A géphasználat (természetes kopások) ütemezett ellenőrzése, alkatrészcserék, beállítások elvégzése. – Elektromos csatlakozók, vezetékek, érintésvédelmi berendezések ellenőrzésének gyakorlata. – Hidraulikus és pneumatikus csővezetékek, csatlakozók, szelepek, nyomásszabályzók ellenőrzésének gyakorlata. – Emelő-, egyengetőpadok ellenőrzése, hitelesítésének dokumentálása. Gáz és nagynyomású tartályok időszakos ellenőrzése, javítások, cserék ütemezésének ismerete – Gépek tisztítása, kenő-, hűtőrendszerek ellenőrzése, tömítettségi vizsgálatok elvégzés Gépkocsikarosszériák karbantartása: – A km-futás és évszakváltás igénye szerinti rendszeres karbantartási műveletek: tisztítás, szerviz- és vizsgálati műveletek. – Ellenőrző tesztek, mérések elvégzése az üzem- és forgalombiztonság követelményei szerint: utasfülke, nyílászárók, zárszerkezetek, futómű-felfüggesztések erőbevezetési pontjainak hibafelismerése. – Ülések, kormány, üvegfelületek mozgatószerkezeteinek, a páramentesítő, fűtő-, klímaszabályzó rendszerének ellenőrzése, pótlások elvégzése. Korrózió elleni védelem: – A korrózió okainak felismerése, szelektálása. – A felületek megmunkálás közbeni védelme, átmeneti korrózióvédelmi eljárások ismerete. – A tartós védelmet jelentő bevonatrendszer kialakításához szükséges mechanikai, vegyi felületkezelések elvégzése. Védőanyagok szakszerű felhordása. 3.2.11. Autókarosszériák gyártása – Gépkocsikarosszériák felépítése, csoportosítása a szállított tömeg célja szerint. – A karosszéria dinamikus összetett igénybevételeinek ismerete. – Alvázas rendszerű személy- és tehergépkocsik építésének alapelvei. – Társas gépkocsik gyártásának folyamata (padló- és oldalfal-vázrendszerek). – Önhordó karosszériák gyártásának menete (egyedi és sorozatgyártások összehasonlítása). – Ragasztott kötések alkalmazása a személy-, tehergépkocsi és autóbusz építésének gyakorlatában. – A karosszéria passzív ütközésbiztonsága, a deformációs energiaelnyelő szakaszok ismerete. – Üvegfelületek cseréje, teherviselő ragasztott szélvédők beépítési és kiszerelési munkamenetének ismerete. – Hő- és hangszigetelési eljárások alkalmazásának ismerete, gyakorlata. 3.2.12. Autókarosszériák javítása – A javítás okainak feltárása: anyagkifáradás, ütközéses sérülések, korrózió.
– Deformálódott lemezburkolatok javítása, részleges elemcserék elvégzése (különös figyelemmel a terhelés mértékére), a várható feszültségek felmérése. – Vázsérülések javítási gyakorlata, vázelemek és burkolatok kötésének megbontásával. – Huzató-, egyengető padok használatának ismerete, a folyamatos mérés módszereinek gyakorlata. – Nagyjavítások elvégzése, az erőforrás, erőátviteli egységek, futómű kiszerelésével; az új elemek illesztési és rögzítési műveleteinek gyakorlata. – Szálerősített műanyagkarosszériák kézi laminálása, a helyreállítás gyakorlata. – Hőre lágyuló burkolati elemek javításának ismerete. – Hőre nem lágyuló elemek javításának ismerete. 3.2.13. Gépkocsi fődarabok, szerelvények működése és beállítása – A gépkocsimotorok, erőátviteli egységek, fék- és kormányszerkezetek feladatának ismerete. – A gépkocsi hűtőrendszerének és utastérfűtéseinek felépítése, működése. – A hibaelhárítás gyakorlata a hűtő-, szellőzőrendszerek üzemében. – Biztonsági berendezések: kormány- és ülésrögzítő szerkezetek, övek, fejtámlák, légzsákok beépítésének gyakorlata. – A nyílászárók szerelvényei, ajtó biztonsági zárszerkezetének beállítása. – Személygépkocsik és autóbuszok fűtő-, szellőző-, légkondícionáló rendszereinek ismerete. – Ajtók működtető szerkezeteinek beállítása. – Speciális járművek rakodó- és emelőeszközökkel való felszerelése és átszerelésének ismerete (hatósági előírások figyelembevétele) gázautó-javítás. 3.2.14. Hidraulikus, pneumatikus és elektromos rendszerek vizsgálata – Vezérlő és működtető folyadéknyomás-körök hibáinak behatárolása, csövek, csatlakozások ellenőrzése műszaki dokumentáció alapján. – Pneumatikus működésű egységek, szerelvények nyomásellenőrzése, csatlakozók, tömítések cseréje. Veszélyforrások ismerete. – Elektromos vezetékrendszerek elvi felépítése, csatlakozások, áramköri biztosítások ellenőrzése különös figyelemmel az elektronikus vezérlőegységek védelmére. 3.2.15. A futómű felépítése – A kerékfelfüggesztési rendszerek megoldásainak ismerete. – A karosszériaváz és futómű erőbevezetési kapcsolatrendszerének ismerete (rugózás, lengéscsillapítás jelentősége). – Mellsőtengely-kormányzású gépkocsik ívmenetének ismerete, a beállítás alapfogalmai. – Többtengely-kormányzású személy- és társas gépkocsik fordulási geometriája. – A kerék- és kormánycsap térbeli mozgáshelyzeteinek ismerete. – A gépkocsi fékrendszereinek szerkezeti megoldásai, működésük ismerete. 3.2.16. Gépek, berendezések üzemállapotának ellenőrzése, karbantartása, hibaelhárítása – Az elektromos és lánghegesztő berendezések (nagynyomású palackok), szerszámgépek működésének ellenőrzése nyugalmi és üzemállapotban a vizsgálati előírások alapján. Az eltérések megállapítása és rögzítése jegyzőkönyvi formában. – A berendezések gazdaságossági és egészségkárosító változásainak felismerése (hő, por, zaj, rezgés, villamos zaj). – Az üzemzavarok és hibák behatárolása, a kiváltó okok elemzése.
– A gépek, szerkezeti egységek, készülékek, célszerszámok folyamatos és időszakos karbantartása a gyártó ajánlásai alapján.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 4.1. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama: – Szakmai ismeretek 120 perc. – Munkatervezés 120 perc. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama: – Szakmai ismeretek. – Munkavállalói alapismeretek. A vizsgázóknak egy-egy feleletére maximálisan 5–10 perc fordítható. c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama: – Vizsgamunka 300 perc – Mérések, vizsgálatok 120 perc 4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével 4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma A) A szakmai ismeretek vizsgatárgy tartalma a) Szakmai ismeret: a gépkocsialvázak, karosszériák és felépítmények kialakítása, gyártása, javítása. b) Anyagismeret: a karosszériagyártás és javítás folyamatában használatos alap- és segédanyagok előállítása és tulajdonságaik. c) A gépkocsivázak és burkolatok kötésmódjai. d) A gépkocsijavítás környezetvédelmi, munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásai. B) A Munkatervezés vizsgatantárgy tartalma a) Műszaki ábrázolás: műszaki rajzok, gyártási és munkatervek, táblázatok értelmezése, vetületi ábrázolások, felszín-, terítékrajz készítése. b) Szakmai számítások: kötőgépelemek szilárdságának számításai. Alakított lemezfelületek méretének meghatározása. Elektromos áramkör paramétereinek számítása, biztonságtechnikai feltételek. c) Gyártási idő, munkaidő, bér- és anyagköltség számítása. 4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma A szóbeli vizsgán az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolnia a jelölteknek:
– szakmai ismeretek: a karosszériák felépítésének, anyagának, gyártásának és javításának, az alkalmazott kötésmódok (hegesztések) folyamatának ismerete, a biztonságos munkavégzés feltételei, – munkavállalói alapismeretek: jogok, kötelességek, gazdasági, adózási alapismeretek. 4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma a) A vizsgamunka tartalma – Tartalmazza a karosszéria vázelem, illetve burkolat javítását: kivágás, egyengetés, egy részelem újraillesztése, rögzítése hegesztett, forrasztott vagy ragasztott kötéssel. – Karosszériaelem vagy szerkezeti rész rajz alapján történő elkészítése kézi és gépi megmunkálással: előrajzolás, kivágás, reszelés, fúrás műveleteivel; előírt felületmegmunkálás. Hegesztett kötés készítése (alapvizsgaszint). b) Mérések, vizsgálatok – Karosszéria méretellenőrzése, értékelése (mérőpad használata). – Alkatrész, futómű méretellenőrzése; alakhelyesség ellenőrzése mérőasztalon. – Szerelvények működőképességének vizsgálata, hibák behatárolása. 4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei Felmenthető a szakmai vizsga alól az a jelölt, aki az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen 1–20. helyezést ért el. 4.4. A vizsga értékelése a) Szakmai elméleti vizsga A vizsgarészek tantárgyait – írásbeli és szóbeli tantárgyakat egyaránt – 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga alapján kell meghatározni: – A szóbeli vizsgatárgyak 4 feleletére adott részosztályzatokat kerekítetlenül egy osztályzatnak kell tekinteni. – Kettő, vagy több elégtelen részosztályzat esetén a szóbeli vizsga minősítése elégtelen. – Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményének kerekítésekor az írásbeli vizsga eredménye a mérvadó. – Az elméleti vizsga elégtelen, ha a szóbeli vagy az írásbeli vizsga bármelyike elégtelen. b) Szakmai gyakorlati vizsga – A Vizsgamunka tantárgy eredményét a pontosság, a szakszerű munkavégzés és a feladat megtervezése alapján pontozással kell értékelni. A munkadarabra 20%, a javítási munkafeladatra 60% adható. – A Mérések, vizsgálatok tantárgy eredményét a pontosság és a szakszerűség alapján szintén pontozással kell értékelni. Az összpontszám 20%-a adható. – A szakmai gyakorlati vizsga eredményét, a pontokat a központi útmutató alapján egyetlen (1–5ig terjedő) osztályzatra átváltva kell megállapítani. c) A szakképesítő vizsga értékelése
– Eredményes a vizsga, ha mind a szóbeli, mind az írásbeli, mind a gyakorlati vizsgarész legalább elégséges. – Ha a szakmai gyakorlati vizsga elégtelen, akkor mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgát meg kell ismételni (legkorábban 6 hónap múlva). – Elégtelen elméleti vizsga esetén csak az eredménytelen vizsgarészből (szóbeli vagy írásbeli) kell javítóvizsgát tenni (legkorábban 6 hónap múlva). ***
