INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2014/2015 (Harmadik akkreditációs értékelés)
KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS A MAB 2016/5/V/1. számú határozatának melléklete
2016. június 3. Előző intézményakkreditáció: a MAB 2010/8/X/1., 2012/4/VII. és 2013/10/IX. határozatai
KRE akkreditációs jelentés
TARTALOMJEGYZÉK Károli Gáspár Református Egyetem akkreditációs értékelése ............................................................. 4 I. Akkreditációs minősítés ................................................................................................................... 4 II. Minőségértékelés ............................................................................................................................. 5 II.1. Az egyetem általános helyzetképe ............................................................................................. 5 II.2. Az egyetem kulcsfontosságú eredményei .................................................................................. 7 1. Oktatás ........................................................................................................................... 7 2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység .............................................................. 7 3. Gazdálkodás ................................................................................................................... 7 II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) ...................................................... 8 1. Intézményi stratégia és eljárások a minőség biztosítására ................................................... 8 2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése .................................. 9 3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ................................................................. 9 4. Az oktatók minőségének biztosítása ............................................................................... 10 5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások................................................... 10 6. Az egyetem belső információs rendszere ........................................................................ 11 7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása .................................................................... 11 III. Az intézmény további működésére vonatkozó javaslatok........................................................ 12 Az Állam- és Jogtudományi Kar akkreditációs értékelése .................................................................. 13 I. Akkreditációs minősítés ................................................................................................................. 13 II. Minőségértékelés ........................................................................................................................... 14 II.1. A kar általános helyzetképe ..................................................................................................... 14 II.2. A kar kulcsfontosságú eredményei .......................................................................................... 16 1. Oktatás ......................................................................................................................... 16 2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység ............................................................ 17 3. Gazdálkodás ................................................................................................................. 17 II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) .................................................... 18 1. Kari stratégia és eljárások a minőség biztosítására ........................................................... 18 2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése ................................ 18 3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ............................................................... 18 4. Az oktatók minőségének biztosítása ............................................................................... 18 5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások................................................... 18 6. A kar belső információs rendszere .................................................................................. 19 7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása .................................................................... 19 III. A kar további működésére vonatkozó javaslatok ..................................................................... 19 A Bölcsészettudományi Kar akkreditációs értékelése .......................................................................... 20 I. Akkreditációs minősítés ................................................................................................................. 20 II. Minőségértékelés ........................................................................................................................... 21 II.1. A kar általános helyzetképe ..................................................................................................... 21 II.2. A kar kulcsfontosságú eredményei .......................................................................................... 22 1. Oktatás ......................................................................................................................... 22 2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység ............................................................ 24 3. Gazdálkodás ................................................................................................................. 25
1
KRE akkreditációs jelentés II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) .................................................... 25 1. Kari stratégia és eljárások a minőség biztosítására ........................................................... 25 2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése ................................ 25 3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ............................................................... 26 4. Az oktatók minőségének biztosítása ............................................................................... 26 5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások................................................... 26 6. A kar belső információs rendszere.................................................................................. 27 7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása .................................................................... 27 III. A kar további működésére vonatkozó javaslatok ..................................................................... 27 A Hittudományi Kar akkreditációs értékelése ..................................................................................... 28 I. Akkreditációs minősítés ................................................................................................................. 28 II. Minőségértékelés ........................................................................................................................... 29 II.1. A kar általános helyzetképe ..................................................................................................... 29 II.2. A kar kulcsfontosságú eredményei .......................................................................................... 30 1. Oktatás ......................................................................................................................... 30 2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység ............................................................ 30 3. Gazdálkodás ................................................................................................................. 31 II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) .................................................... 31 1. Kari stratégia és eljárások a minőség biztosítására ........................................................... 31 2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése ................................ 31 3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ............................................................... 31 4. Az oktatók minőségének biztosítása ............................................................................... 31 5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások................................................... 32 6. A kar belső információs rendszere.................................................................................. 32 7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása .................................................................... 32 III. A kar további működésére vonatkozó javaslatok ..................................................................... 33 IV. A kar által gondozott hitéleti képzések értékelése .................................................................... 34 teológia osztatlan mesterképzési szak ............................................................................................. 34 katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak ........................................................................ 39 tanári mesteképzési szak (hittanár–nevelő tanár szakképzettség) ................................................... 43 A Tanítóképző Főiskolai Kar akkreditációs értékelése........................................................................ 47 I. Akkreditációs minősítés ................................................................................................................. 47 II. Minőségértékelés ........................................................................................................................... 48 II.1. A kar általános helyzetképe ..................................................................................................... 48 II.2. A kar kulcsfontosságú eredményei .......................................................................................... 49 1. Oktatás ......................................................................................................................... 49 2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység ............................................................ 52 3. Gazdálkodás ................................................................................................................. 53 II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) .................................................... 53 1. Kari stratégia és eljárások a minőség biztosítására ........................................................... 53 2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése ................................ 53 3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ............................................................... 54 4. Az oktatók minőségének biztosítása ............................................................................... 54
2
KRE akkreditációs jelentés 5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások................................................... 54 6. A kar belső információs rendszere.................................................................................. 55 7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása .................................................................... 55 III. A kar további működésére vonatkozó javaslatok ..................................................................... 55 IV. A kar által gondozott hitéleti képzések értékelése .................................................................... 57 diakónia alapképzési szak ............................................................................................................... 57 katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak ........................................................................ 62 kántor alapképzési szak ................................................................................................................... 67 Függelék ................................................................................................................................................... 71 A Károli Gáspár Református Egyetem által folytatott képzések.......................................................... 71 A látogató bizottság tagjai .................................................................................................................... 74 A látogatás időpontja ............................................................................................................................ 74
3
KRE akkreditációs jelentés
Károli Gáspár Református Egyetem akkreditációs értékelése I. Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1. SZ. MAB HATÁROZAT
Károli Gáspár Református Egyetem
A (akkreditált) Az egyetem akkreditációja – az intézményakkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos.
Az akkreditációs minősítés indoklása A nemzeti felsőoktatásról szóló hatályos 2011. évi CCIV. tv. vonatkozó §-ai, illetve a MAB akkreditációs elvárásai alapján a Károli Gáspár Református Egyetemet a MAB egyetemként akkreditálja. A jogszabályoknak és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelés tekintetében a MAB a következőket állapította meg1: o Az intézmény az Nftv. szerinti2 3 képzési szerkezetben folytat képzést.4 Ezen belül legalább egy képzési területen5 jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen6 jogosult doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Emellett felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben is szervez oktatást. o Rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges állandó kutatói, oktatói karral: az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony, illetve munkaviszonnyal azonos elbírálás alá eső jogviszony keretében foglalkoztatja (437 főből 296 fő, 68%). o A munkaviszony, illetve munkaviszonnyal azonos elbírálás alá eső jogviszony keretében foglalkoztatott oktatók, kutatók legalább ötven százalékának van tudományos fokozata, (296 főből 246 fő, 83 %). o Tudományos diákköröket működtet. o Az általa indított szakok egy részén képzéseit képes idegen nyelven folytatni. o Rendelkezik a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (megfelelő épülettel – benne a funkciók teljesítésére alkalmas szervezettségű terekkel; előadóteremmel, szemináriumi helyiséggel, könyvtárral, informatikai háttérrel, megfelelő hozzáférésekkel, gyakorlóhelyekkel – valamint kollégiumi férőhelyekkel, sport és kulturális létesítményekkel, diákétkezési lehetőségekkel) és pénzügyi eszközökkel. o Az intézményi dokumentumok7 kidolgozottak, rendelkezésre állnak. o Az intézmény minőségbiztosítási és -fejlesztési folyamatai – ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési eljárások – megfelelőek a II. és III. fejezetben megfogalmazott észrevételekre tekintettel. A MAB az értékelést az Nftv. 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályai alapján végezte; a határozat hozatala során a törvény 2015. szeptember 1-től hatályos előírásait is figyelembe vette. 2 Nftv. 6. § (2) Legalább két képzési, illetve tudományterületen vagy művészeti ágban, legalább négy szakon, a következő választható képzési szerkezetben folytat képzést: alapképzés, vagy alap- és mesterképzés, vagy alap-, valamint mester- és doktori képzés, vagy mester- és doktori képzés 3 Nftv. 91. § (4) Hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen vagy művészeti területen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. 4 Ld.: a Függelékben felsorolt szakok jegyzékét 5 A vonatkozó képzési területek: bölcsészettudomány; gazdaságtudomány; hitéleti; jogi; pedagógusképzés; társadalomtudomány. 6 A vonatkozó tudományterületek: bölcsészettudományok, hittudományok, társadalomtudományok. 7 Alapító okirat; küldetésnyilatkozat; organogram; intézményfejlesztési terv; kutatási-fejlesztési és innovációs stratégia; szervezeti és működési szabályzat; minőségbiztosítási szabályzat; az előző akkreditáció nyomán a FOI intézkedési terve és annak végrehajtása. 1
4
KRE akkreditációs jelentés
II. Minőségértékelés II.1. Az egyetem általános helyzetképe Honnan – hova tart az egyetem A Károli Gáspár Református Egyetem jogelődjét 1855-ben alapították Báthory Gábor Pesti Theologiai Akadémia néven. Az akadémia hírneve, s vele hallgatóinak létszáma is egyre nőtt. A rendszerváltozás idején 1990-ben az Akadémiát az Országgyűlés egyetemi rangra emelte. A Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) Zsinata 1993-ban döntött egy több karral rendelkező egyetem megalapításáról. Az előterjesztést előbb a Kormány, majd 1993. szeptember 21-én az Országgyűlés is elfogadta. A Budapesti Református Teológiai Akadémia a KRE Hittudományi Karaként, az 1839-ben alapított Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola pedig az Egyetem Tanítóképző Karaként működik tovább. A Bölcsészettudományi Kar az Egyetem alapításával került létesítésre, az Állam- és Jogtudományi Kar alapítására az 1831-ben alakult Kecskeméti Jogakadémia szellemi örököseként 1998-ban került sor. Amint a fentiekből látszik, immár másfél évtizede kialakult az egyetem véglegesnek mondható struktúrája. Jelentősebb változások csak a telephelyek tekintetében történtek, az oktatás céljául szolgáló új épületek bevonásával, illetve a Tanítóképző Kar budapesti képzésének megindításával. A MAB 2010/8/X/1. számú plénum határozatában a Hittudományi Kar és a Tanítóképző Főiskolai Kar működését megfelelőnek minősítette, és 5 évre akkreditálta őket. Az ÁJK és a BTK akkreditációját egy 2011-ben lefolytatott monitor eljárás közbeiktatásával 2013. június 30-ig adta meg. A MAB plénuma elsősorban a minőségbiztosítás újragondolását és egy új szabályozás elkészítését javasolta, a minőségfejlesztés széleskörű átgondolásával. A 2011-ben tartott monitor eljárás elsősorban a KRE vezető pozícióinak szabályos betöltését, illetve az oktatók problémáinak rendezését sürgette, továbbá az intézményfejlesztési tervek elkészítését. A LB most örömmel nyugtázhatta, hogy a vezetői tisztségek betöltésre kerültek, az Egyetem vezetése stabil és legitim, Balla Péter rektori megbízása 2014-ben 5 évre meghosszabbításra került, az ÁJK és a BTK dékáni pozíciói is legitimek és stabilak, a dékánok feladatukat magas szinten látják el. A MAB 2012-ben ismét sürgette a minőségbiztosítás és a szervezeti rendszer fejlesztését, az oktatói kar minőségének javítását, kutatási programjának hatékonyabbá tételét, a hallgatói szolgáltatások fejlesztését, a könyvtári szolgáltatások megújítását. Az intézmény önértékelése kitér e javaslatokra, és beszámol azok eredményes végrehajtásáról. Fontos eredmény az ÁJK doktori iskolájának újraindítása 2014-ben történt akkreditációja nyomán. Az intézmény gazdálkodása stabil. A gazdálkodás stabilizálását elősegítette a stratégiai igazgatói tisztség létrehozása. 2009-ben egységes pénzügyi és könyvviteli rendszert vezettek be, 2012-ben központosították a karok költségvetésének tervezését, 2013 óta átlátható és tervszerű folyamatábrával tervezik a költségvetésüket. Mivel az intézmény számos különböző telephelyen működik, a központi könyvtár hiányát egy könyvtári szövetség létrehozásával pótolják, közös online katalóguson keresztül egyetlen rendszerben egyesítve őket. Az elmúlt években az egyetem hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy javítsa az infrastrukturális feltételeket, új oktatási helyszínek létrehozásával, kollégiumok fejlesztésével és férőhelyek bérlésével, könyvtári fejlesztésekkel. E fejlesztések az egyetem és a karok közti folyamatos együttműködéssel valósulnak meg. A MAB 2013-ban további ajánlásokat tett az ÁJK számára az oktatás minőségének fejlesztése érdekében. Az önértékelés megállapítja, hogy ezek nagy része az azóta eltelt időben megvalósult. Az egyetem tagja a Keresztény Egyetemek Nemzetközi Szövetségének (IAPCHE). Az egyetem dokumentumai, szervezete, vezetése, intézményi stratégia A látogatás idejére készült el az egyetem 2015–2020-ig terjedő stratégiája, azon belül a közép- és hosszú távú stratégiai célok kijelölése, továbbá a rövid távú stratégiai cél meghatározása, konkrét akciótervhez kötve. A KRE identitását a MRE életébe történő szoros bekapcsolódás határozza meg,
5
KRE akkreditációs jelentés elsődleges küldetésük az MRE részére a diplomás munkaerő-szükséglet biztosítása, általánosabban pedig a református identitás erősítése. Gazdasági tekintetben céljuk a stabil/nyereséges működés biztosítása, oly mértékben, hogy lehetővé váljon a tervezett infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, másfelől pedig az oktatók és a hallgatók tevékenységi körének tágítása, ezen belül kiemelt szerepet szánva a nemzetköziesítésnek. Az Egyetem stratégiai célja, hogy egységes és korszerű minőségirányítási rendszert építsen ki, ezzel emelve az oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységet. Az alapdokumentumokat folyamatosan alakítják, bővítik (az SzMSz például a MAB látogatás előtti utolsó hónapokban is több módosításon esett át). Lehet remélni, hogy ez a munka az igényekhez igazodva valóban folytatódik, segítve ezzel az egyes magasabb színvonal elérését. Az intézmény szervezeti rendszere az utóbbi évek nagymértékű átalakításai után mára egy remélhetőleg stabil pontra jutott, ami alapját képezheti egy stabil és minőségi szempontból folyamatosan fejlődő képzési és kutatási rendszernek. Az erőforrások jobb kihasználása érdekében jellemzőek a karközi oktatási együttműködések, a szabad kapacitás átadása más szervezeti egységeknek, de az intézmény álláspontja szerint is vannak még e téren fejlesztési lehetőségek. A hallgatói önkormányzat alapvetően jól és szabályosan működik, azonban több ponton javításokra szorul még a szabályzati háttere. Túlzott függési viszony alakult ki az EHÖK és a főtitkár között. Ez a viszonyrendszer érthető módon a visszaélések lehetőségének a minimalizálást hivatott szolgálni, és normál körülmények között nem is jelent problémát, azonban egy esetlegesen fellépő érdekellentét már a hallgatói képviselet autonómiáját veszélyeztetné. A függés egyrészt gazdasági téren jelentkezik, de az EHÖK Alapszabályának 11. § (1) bekezdés e) pontja általános értelmű függelmi helyzetet is rögzít, ami szerint az EHÖK elnökének félévente jelentést kell írnia az egyetem rektora részére. Ez a beszámoltatási kötelezettség más intézményekben nem tapasztalható, és a hatályos Nftv. vonatkozó rendelkezéseiből sem következtethető. A mindenkori hallgatói önkormányzati vezetők nem az intézmény vezetésének, hanem az általuk képviselt hallgatóságnak kötelesek beszámolni szakmai és érdekérvényesítő tevékenységükről. A HÖOK által elfogadott Választási Kódex 2. § (4) bekezdése szerint intézményi hallgatói önkormányzatban vezetői tisztségre az választható, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a képviselt hallgatói létszám legalább 2%-ának ajánlását megkapta, és a programjait bemutató pályázatot mutat be. Az intézményben jelenleg ez szabályzati szinten sem biztosított. Az intézményi és kari HÖK tisztségviselőinek választási folyamataiban a hallgatóknak közvetlen módon is biztosítani kell a véleménynyilvánítási lehetőséget. Az alapszabály jelenleg nem rendelkezik a tisztségviselők visszahívásának lehetőségéről, amelyet a HÖOK Választmányi Kódexének 2. § (8) bekezdése értelmében szükséges volna szabályozni. Emellett az újraválasztás lehetősség sincs korlátozva az alapszabályban, amit a hatályos Nftv. 60. § (1) bekezdés b) pontja ír elő. Egyúttal fel kell hívni a figyelmet az Nftv. 65. § (1) bekezdésére is, amely kimondja, hogy különálló doktorandusz önkormányzatnak kell működnie a felsőoktatási intézményben. Ez a KRE esetében intézményi szinten biztosítva van, azonban célszerű volna törekedni a tudományterületi vagy kari szintű képviseletre is.
Az egyetemi C-SWOT analízis A SWOT analízis alapján megállapítható, hogy kedvező a fokozattal rendelkező oktatók magas aránya, a hallgató-oktató arány, széleskörű tudományos munka folyik (konferenciák, publikációk, TDK), az egységes értékrend elfogadottsága. Kiaknázható lehetőség a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése, a karok közötti együttműködés fejlesztése, közös kutatási projektek kidolgozása. Gyengeség, hogy egyes karokon magas az oktatók óraszáma, kevés a PR tevékenység. Legfőbb gondnak továbbra is az egységes campus hiánya bizonyul, bár ez Budapesten a többi hasonló méretű vagy nagyobb intézmény számára sem kiküszöbölhető probléma. Ezzel együtt a különböző telephelyeken óriási előrelépések történtek az infrastruktúra bővítésében. Legfőbb veszélynek a demográfiai tendenciák következtében a hallgatói létszám csökkenését látják – bár a részletes adatok ismeretében jelenleg inkább meglehetősen nagy aránytalanságok látszanak az egyes képzési formákat választók között. Veszélyként jelenik meg az állami finanszírozás kiszámíthatatlansága, új versenytársak megjelenése, az oktatók alacsony társadalmi megbecsültsége, elvándorlásuk.
6
KRE akkreditációs jelentés
II.2. Az egyetem kulcsfontosságú eredményei 1. Oktatás Az egyetem képzési szerkezete, a képzések eredményessége Az egyetemen alapképzés, mesterképzés, osztatlan képzés, szakirányú továbbképzés, felsőfokú szakképzés (kifutó), valamint felsőoktatási szakképzés folyik, továbbá három doktori iskola működik (ÁJK, BTK, HTK). Feltűnően magas a szakirányú továbbképzési szakok száma (30), és többük meglehetősen szűk spektrumot ölel fel. Kérdés, hogy indításuk emberi erőforrás és finanszírozhatóság szempontjából nem kockázatos-e. A látogatás alkalmával az LB fölvetette ezt a kérdést. Azt a megnyugtató választ kapta, hogy ezek csupán lehetőségek, egy-egy ilyen szak indítására csak megfelelő igény esetén kerül sor, az oktatók tekintetében pedig törekszenek a szinergiára. A vizsgált időszakban az aktív hallgatók létszáma örvendetes, közel 50%-os növekedést mutat, az aktív hallgatók 52,5%-a részesül állami támogatásban. Valamelyest növekedett a szakirányú továbbképzésekben tanuló, továbbá a részidős képzésekben részt vevő hallgatók aránya is, és csökkent a passzív félévet választók száma. A nyelvvizsga hiányában oklevelet nem kapott hallgatók aránya 8,13%. Ez az adat bizonyára az egyetem teljes hallgatói létszámára vetített szám. Egyes karokon viszont magas, 50%-ot meghaladó ez a szám, kívánatos tehát a probléma részletes felülvizsgálata. A hallgatók eredményes továbbhaladását segíti az egy oktatóra jutó alacsony hallgatói létszám, az évfolyammentori és a HÖK évfolyam referensi rendszer. Az önértékelés intézményi kötetének 2.1.4. utal arra, hogy a hallgatók előrehaladásában jelentős eltérések mutatkoznak – ezt a kérdést szintén a karok szintjén kell megvizsgálni, s ahol szükséges, intézkedéseket hozni. A tehetséggondozásra az egyetem kiemelt figyelmet fordít, többféle publikációs lehetőséget kínálnak számukra, a hallgatók részt vesznek konferenciákon, versenyeken, jelentősek a hallgatói tudományos műhelyek. A TDK munka különösen a BTK esetében mutat fel szép eredményeket, amit az OTDK-n elért eredményeik is jeleznek. Megjegyzendő, az intézményi kötet csupán a 2011. és 2013. évről közöl eredményeket, nem pedig az elmúlt öt év statisztikája alapján. Végzettek elhelyezkedése A végzett hallgatók elhelyezkedéséről főleg a kari kötetek tartalmaznak beszámolót, pályakövetésük elsősorban a DPR-en keresztül történik, emellett azonban – elsősorban a HTK-n és a Tanítóképző Főiskolán folyamatos a közvetlen visszacsatolás, hiszen az e karokon végzők többsége egyházi állásban helyezkedik el.
2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység Az Egyetem 2011-ben középtávú kutatás-fejlesztési-innovációs stratégiát dolgozott ki, a fides et ratio szintézisére törekedve. A MRE megbízásából pedig 2013-ban központi kutatást indított az egyház jövőképéről. Az aktív kutatócsoportok száma nőtt, a legtöbb a BTK-n működik. Tevékenységük skálája széles, publikációs teljesítményük a vizsgált öt évben kimagasló. Sikeres a pályázati tevékenység is, illetve a hazai és külföldi konferenciákon való részvétel, illetve ilyenek rendezése. Nemzetközi kapcsolatrendszerük is kiterjedt és ígéretesen növekvő. Külön említést érdemel a Református Pedagógiai Intézet működésében való részvétel, hiszen itt jelentős hazai igényeket elégít ki.
3. Gazdálkodás Az Egyetem gazdálkodása stabil, a bevételek – a jelentős fejlesztések ellenére is – fedezik a kiadásokat. Az állami bevételek lassan csökkennek, a hallgatói létszám növekedése ellenére is. Bíztató, hogy a saját bevételek aránya folyamatosan növekszik, arányuk nőtt az állami bevételekhez képest. A pályázati bevételek növelése indokolt lenne. A kiadások több mint felét a személyi kiadások teszik ki, az anyagi kiadások aránya megfelelő, a helyes gazdálkodás 2014-ben több jelentős beruházást is lehetővé tett.
7
KRE akkreditációs jelentés
II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) 1. Intézményi stratégia és eljárások a minőség biztosítására A Károli Gáspár Református Egyetem 2010 óta szinte folyamatosan akkreditációs (felül)vizsgálatok alatt állt. Ez egyfelől teherként nehezedett az intézményre, másfelől azonban elő is segítette az intézmény minőségbiztosítási rendszerének ugrásszerű fejlődését. Az intézmény a 2010-es intézményakkreditációs eljárást követően felülvizsgálta minőségbiztosítási rendszerét, amelynek során az ISO 9001-hez illeszkedő rendszert vezettek be. A kialakított struktúrában önálló minőségbiztosítási vezetőt jelöltek ki, aki a rektornak és a szenátusnak tartozik beszámolással, és aki „az egyetem más szervezeti egységeitől elkülönülten, függetlenségét megőrizve tevékenykedik”. Irányítása alatt dolgoznak a kari minőségbiztosítási vezetők, a szakok és doktori iskolák minőségbiztosítási felelősei. A kari felelősök a nagyobb karokon a dékánhelyettesek közül, a kisebb karokon – a dékánhelyettesek túlterheltsége miatt – a kar oktatói közül kerültek ki. A kialakított struktúra biztosítja azt, hogy a minőségbiztosítási rendszert az egyetem egészén egységesen alkalmazzák, ugyanakkor hatásköri konfliktusokat is eredményezhet, hiszen a kari minőségbiztosítási vezetők (más minőségükben) függő helyzetben vannak a dékántól. Érdemes átgondolni, hogy célszerű-e fenntartani a jövőben is a minőségbiztosítás részben elkülönülő jellegét, vagy pedig e feladatot érdemesebb-e beilleszteni a dékán felelősségei közé (aki természetesen tovább delegálhatja azt). Noha az egyetemi és kari minőségbiztosítási bizottságok munkájában hallgatók is részt vesznek, e bizottságok hatásköre igen szűk, csak véleményezésre terjed ki. Javasolt, hogy a jövőben a hallgatókat próbálják meg szervesebben bevonni a minőségbiztosítási rendszer formálásába, az eredmények kiértékelésébe. A minőségbiztosítási rendszer az ISO 9001 szabvány feltételrendszeréhez illeszkedik. Az intézmény rendelkezik minőségpolitikai nyilatkozattal, minőségbiztosítási kézikönyvvel és minőségbiztosítási szabályzattal is. Ezek nagyon világosak, nagyon áttekinthetővé teszik az intézmény működését. A szabályzat például nemcsak a főbb szereplők felelősségére, hanem a különféle adatgyűjtési és elemzési eljárásokra is kitér. Ugyanakkor a minőségfejlesztési programot eddig többnyire a mindenkor esedékes akkreditációra (felülvizsgálatra) való felkészülés alakította. Így nincsenek valódi minőségügyi célok sem, mert az elmúlt években az akkreditációs eljárások és a közvetlen külső elvárásoknak való megfelelés dominálta a működést. A látogatás idején sem az önértékelésben, sem az intézmény honlapján nem szerepelt tájékoztatás az intézmény stratégiájáról. Az akkreditációs eljárással egy időben zajlott azonban az új intézményi stratégia kialakítása, és ennek szervezeti egységekre történő lebontása, amelynek részletes összefoglalóját a látogatóbizottságnak is bemutatták. A formálódó stratégiában megfogalmazzák az egyetem küldetését és jövőképét, valamint a közép- és hosszú távú stratégiai célokat. Ez utóbbiak közé tartozik 1. az egyházi jelleg erősítése, 2. a minőségi oktatás és kutatás biztosítása, 3. a nemzetköziesítés és a nemzetközi jelenlét erősítése és 4. a piacorientáció. E célokhoz akciókat is rendeltek. A stratégia keretében minden nagyobb szervezeti egység megfogalmazta, hogy ő maga hogyan tud az egyes célokhoz hozzájárulni, és ezeket milyen módon tudja realizálni. A kibontakozó stratégia fókuszált és részletes, ami jó alapot ad a minőségügyi célok és a minőségfejlesztési program megfogalmazására is. Noha ez explicit módon nem jelenik meg a stratégiában, a „minőségi oktatás és kutatás” céljának lebontása minőségfejlesztési programnak is tekinthető. Ennek ellenére érdemes lenne a stratégia egészét áttekinteni, és azokat a pilléreket és akciókat kiemelni belőle, amely reflektál az ESG standardjaira is. Az önértékelés szerint az intézmény használja az EFQM, CAF és BSC módszereket. Ezek egymással részben átfedő módszerek, mindhárom használata már csak azért is túlzó, mert a CAF lényegében az EFQM módszer egyszerűsített változata. A helyszíni látogatás során elhangzott, hogy a jövőben az intézmény a BSC módszer mellett kötelezi el magát, ebbe könnyen illeszthetőek minőségüggyel kapcsolatos célok, indikátorok és akciók. (Ugyanakkor a stratégiai tervezésben a BSC alkalmazásának még nem volt látható a nyoma.)
8
KRE akkreditációs jelentés A minőségfejlesztési program és célok megfogalmazása mellett javasolt a szabályzatok felülvizsgálata is, mert a tapasztaltak szerint a szervezeti gyakorlat több esetben túllépett a szabályzatokon. Erre példa a foglalkoztatási szabályzat által előírt minősítési eljárás, amelyet a karokon nem alkalmaznak, ezek helyett a Bölcsészettudományi Karon és az Állam- és Jogtudományi Karon saját oktatói teljesítményértékelési rendszert működtetnek. A legutóbb 2012-ben aktualizált Minőségbiztosítási szabályzat frissítése is időszerű. Fontos kiemelni, hogy az intézmény rendkívül fegyelmezett módon dokumentálja a működését. Minden lényeges eseményről, megbeszélésről jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül, nagyszámú indikátort követnek folyamatosan nyomon, és nagyszámú folyamatra vonatkozóan állnak rendelkezésre folyamatábrák. Mindez igen transzparenssé teszi a szervezetet. Ugyanakkor a minőségüggyel járó adminisztrációs terhek igen jelentősnek tűnnek (erre a látogatás során több interjúban is utaltak). Érdemes a szervezet nyugodtabb periódusát kihasználva felülvizsgálni, hogy mely adatgyűjtési és dokumentációs eljárásra milyen gyakran van szükség, és a felülvizsgálat során mérlegelni, hogy az adatgyűjtéssel járó költségek és az eredmények hasznosulása milyen mértékben arányos egymással (figyelembe véve azt is, hogy a karok mérete, és így adminisztratív kapacitása, eltérő).
2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése Az intézményben az új programok indításának jól meghatározott folyamata alakult ki. Az intézményben a képzési programokról rendszeres éves jelentés készül, amely kitér a toborzási és felvételi eljárásra, a hallgatók eredményeire, előmenetelére (vizsgaeredmények, átlagok stb.), egyéb felmérésekre. A riportok javaslatokat is tartalmaznak. Nagyon jó gyakorlatnak látszik, hogy a számszaki adatok összeállítása az egyetemi adminisztráció, illetve az oktatási dékánhelyettesek feladata, míg a szakfelelősök kiegészítik, értelmezik ezeket. Az intézményben rendszeres kérdőíves felmérések készülnek a hallgatók elégedettségéről, a diplomás pályakövetés körében és a munkaadók hallgatókkal való elégedettségéről. Nemzetközi színtéren az elmúlt időszak egyik legfontosabb trendje a hallgatók aktív bevonása a képzési programok fejlesztésébe. Jelenleg a hallgatók az intézményben két módon nyilváníthatnak véleményt egy-egy szakkal kapcsolatban: kérdőíves felméréseken keresztül, illetve a hallgatói fórumokon. Ez utóbbin – hallgatói, vezetői és oktatói beszámolók alapján – aktív hallgatói részvétel a jellemző, és több olyan probléma is megfogalmazódott, amelynek megoldása emelte a hallgatók elégedettségét. További hallgatói visszacsatolási lehetőségként jó gyakorlatnak tűnik az évfolyamfelelősi és évfolyammentori rendszer, amely a hallgatói fórumok esetlegessége mellett rendszeres visszacsatolást biztosít az egyes képzések működéséről. Bár sok szak eleve külső megrendelésre, kezdeményezésre indult el, ahol a „megrendelő” jól azonosítható igényeket fogalmaz meg, az esetek többségében a leendő és tényleges munkaadók bevonása a képzések fejlesztésébe meglehetősen esetleges. A jövőben célszerű lehet olyan intézményesített mechanizmusok kiépítése (kérdőívezés, a képzési program rendszeres véleményeztetése a partnerek körében), ennek révén periodikusan visszacsatolás kapható a munkaadói szférát képviselő szereplőktől magára a képzési programra vonatkozóan (nem csak a hallgatók beválását illetően). Ez különösen olyan szakoknál lehet fontos, amelyek újnak számítanak az intézmény profiljában (az ÁJK több új alapszakja ilyen), ahol kevés a „kétlábú” – az egyetemi és a gyakorlati szférában egyszerre jelen lévő – oktatók száma a képzésben, illetve – paradox módon – ott, ahol a szak felvevőpiaca nehezebben azonosítható. A szakfelelős felelősségi és hatáskörét a szabályzatok nem tartalmazzák, ezt szükséges pótolni. A jövőben érdemes még nagyobb hangsúlyt helyezni a KKK-k teljesülésének nyomon követésére (a tanulási kimenetek megvalósulására) is.
3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A hallgatói teljesítmények értékelését megfelelő módon szabályozza a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat. Az érdemjegyek tartalma, a teljesítményértékelés módja, a vizsgajelentkezés folyamata és a panaszkezelés is jól szabályozott. A KKK-k és mintatantervek könnyen hozzáférhetőek, a tantárgyi tájékoztatók, tematikák és a tananyagra vonatkozó információk idejében elérhetőek a hallgatók számára. A tantárgyak leírásánál a tantárgyi programok mellett fontos lenne megjeleníteni azokat a tanulási kimeneteket, kompetenciákat, amelyek fejlesztését a tárgy során megcélozzák (ezt esetleg a TVSz vonatkozó részébe is célszerű lenne beilleszteni).
9
KRE akkreditációs jelentés A hallgatók nem jeleztek problémát a követelmények rendelkezésre állásáról. A vizsgainformációk szintén rendelkezésre állnak, a vizsgák száma, formája, időpontja illeszkedik a tárgyhoz és a hallgatók igényeihez. Az értékelések objektivitásának növeléséhez szükség lenne olyan vizsgálatokra is, amelyek révén azonosíthatóak a szélsőséges értékeléseket vagy az átlagtól jelentősen eltérő értékeléseket tartalmazó tárgyak, például amelyeknél nagyon magas a bukási arány, vagy amelyekből nagyon sokan szereznek jó jegyeket. Természetesen ezek az értékelések lehetnek indokoltak, de az ilyen tárgyak felülvizsgálata időről-időre célszerű.
4. Az oktatók minőségének biztosítása 2010-et követően az intézmény tudatosabb emberierőforrás-menedzsment stratégiát követett, aminek eredményeképpen a minősített oktatók aránya jelentősen emelkedett, és 2014-re a főállású oktatók és kutatók körében elérte a 85%-ot. Az intézmény fiatalítással és az oktatók képzésével, megtartásával igyekszik az arányt magasan tartani. A foglalkoztatási szabályzat világosan rögzíti az oktatói és kutatói kategóriákba lépés és maradás feltételeit. A szabályzat előírja a rendszeres minősítést is, ehelyett azonban a két nagyobb karon önálló teljesítményértékelési rendszert alakítottak ki, amely egészében a központilag előállított terhelési adatokon, részben pedig az egyéb teljesítmények számbavételén alapul. A törvényben meghatározott minimum óraterhelésen felüli oktatási terhelést az intézmény kifizeti az oktatóknak. Emellett kiépültek, illetve kiépülőben vannak olyan kari teljesítményértékelési rendszerek, melyekre az év végi jutalmak osztása épül. Az intézmény – ösztönzési eszközként – évente kiosztja az év publikációja és az év oktatója díjakat. Ugyanakkor kevéssé látható a gyengébb teljesítményt nyújtó oktatókkal kapcsolatos intézményi politika. Az oktatók és kutatók képzésében az intézmény számos előremutató gyakorlattal rendelkezik. A Károli Közösségi Napok (tréninghét) például a szorgalmi időszakba illesztett olyan hét, amikor a hallgatóknak érdekes, tanterven kívüli rövid kurzusokat kínálnak (betekintést engedve egy-egy érdekes, de a hallgató szakjához nem feltétlenül kapcsolódó területbe), a vezetőknek, oktatóknak és a nem-oktató munkatársaknak pedig ezen időszakban szerveznek továbbképzéseket (költségvetés, projektmenedzsment, MTMT, NEPTUN ETR kezelése stb.). A felkínált képzési palettából minden oktató és nem-oktató szabadon választhat, de valamelyiken a részvétel kötelező. A mintegy 150–200 választható kurzus között megtalálhatóak a lelki, a szakmai és az egészségvédelmi irányultságúak is. Szintén e hét során kerül sor olyan kari rendezvényekre, amelyek egy-egy egyetemi vagy kari téma, probléma megbeszélését célozzák (a BTK-n például legutóbb az egyetemi és kari stratégia intézeti szintű „lebontása” volt napirenden). Ezekről az alkalmakról rendszeresen készülnek feljegyzések, moderátori visszajelzések és elégedettségmérések is. A kisebb karokon jelentős az oktatók adminisztratív túlterhelése, ezzel az intézmény is tisztában van, kevéssé látszik azonban a helyzet megoldása.
5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások A tanulástámogatásnak számos előremutató gyakorlata alakult ki az intézményben. A kisebb karokon a hallgatókkal való közvetlen kapcsolattartás lehetővé teszi a hallgatók eredményeinek figyelemmel kísérését, a nagyobb karokon a teljesítések alakulását rendszeresen monitorozzák. Ezek alapján az egyes tárgyakban elért átlageredményeket folyamatosan nyomon követik, és amennyiben az egyes évfolyamok eredményei gyengének mutatkoznak a törzstárgyakban, az intézmény felzárkóztató kurzusokat indít, illetve épít be a képzési programba. A tanulási nehézségekkel vagy életválsággal küzdő hallgatók számára kiépített a támogatási és segítő rendszer (pl. életvezetési tanácsadás, kortárs segítés), de ezek a hallgatók jelentkezésén múlnak. Bár a lemorzsolódás alacsony vagy az országos átlagoknak megfelelő, a hallgatótámogatások terén érdemes lenne proaktív intézményi megoldásokat is kialakítani, például a hallgatók egyéni eredményeinek monitorozása révén kiszűrni a tendenciózusan gyengén teljesítő hallgatókat, és őket közvetlenül megkeresve (beszélgetésére invitálva) rákérdezni ennek okaira és az esetleges segítség igényére. Ez kompatibilis lehet az évfolyamfelelős (esetleg a szakfelelős) szerepével. Ugyanilyen eljárással meg lehet szólítani a bátortalanabb, de amúgy kiváló eredményeket elérő tehetséges hallgatókat, felajánlva a tehetséggondozási szolgáltatásokat. Ezek rendszere jól kiépült (TDK, szakkollégium, demonstrátori rendszer). A kari méretek természetesen befolyásolják a lehetőségeket. Az ÁJK-n már megalakult a szakkollégium, a BTK-n folyamatban van a kialakítása. A kisebb méretű karokon a közvetlen oktató-hallgató viszony hordoz magában sok mester-tanítvány lehetőséget.
10
KRE akkreditációs jelentés Az intézményben a nyelvi képzés kiépült, a nyelvvizsga miatt diplomát nem kapó hallgatók aránya intézményi szinten alacsony, az egyes karok között azonban e tekintetben igen nagyok az eltérések. A hallgatói szolgáltatások rendszere széleskörű. Az infrastruktúra széttagolt, de alapjában véve az oktatási terek jól felszereltek. Az oktatásszervezés terén az intézmény és a karok igyekeznek megoldani, hogy a hallgatóknak kevés idejük menjen el az épületek közötti utazgatással. Elsősorban a TFK nagykőrösi telephelyén probléma a campusélet hiánya az alacsony hallgatói létszám miatt. A kollégiumi lehetőségek az intézményben minden karon megoldottak. A sportlehetőségek jelenleg csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A hallgatói létszám jelentős növekedésével párhuzamosan a hallgatói sport- és kulturális programok elérhetőségét is szükséges fejleszteni.
6. Az egyetem belső információs rendszere Az intézmény nagy számban gyűjt indikátorokat, amelyeket rendszeresen elkészített riportokba épít be. Az indikátorokkal lefedik a felvételi adatok elemzését (versenytárselemzés), a belépést (beiratkozás, aktív/passzív hallgatók), a lemorzsolódást, a tanulási és előrehaladási tevékenységet (átlagok), a diplomás pályakövetést. Emellett rendszeresen felmérés készül: a hallgatók körében az elégedettségről, valamint az oktatói munka véleményezéséről, a végzett hallgatók körében (diplomás pályakövetés) az elhelyezkedésről, a munkaadók körében az elégedettségükről, az oktatók, kutatók és tanárok, valamint a nem-oktató dolgozók körében. A felmérések közül fontos kiemelni az OMVH-val kapcsolatos intézményi gyakorlatot. Az OMVH-ra vonatkozó visszaérkezési arány 10–25% között mozog (de egyes interjúkon a 6%-os alsó határ is elhangzott). Ezen emelni lenne célszerű. A gyenge OMHV visszajelzésnek több okát is említették a beszélgetések során. A hallgatói interjúk alapján ennek oka elsősorban a kérdőív rossz és nem időszerű kommunikációja. A kitöltésre szóló felhívást a vizsgaidőszak elején küldik ki a hallgatóknak, akik ekkor a vizsgákkal vagy az azokra való készüléssel vannak elfoglalva. Az e-mailen rendszeresen kiküldött ismétlő üzeneteket gyakran figyelmen kívül hagyják. Célszerű tehát a felmérés időzítésének átgondolása. Amúgy sem szerencsés a vizsgaidőszakba belógó értékelés, mert így a hallgatók egy része vizsga előtt, más részük a vizsga után értékelhet, ami az eredmények torzításával járhat. Javasoljuk, hogy az értékelésre vagy egységesen a vizsgák előtt, vagy pedig azok után kerüljön sor. További problémát jelent (minden karon), hogy az OMVH eredményeiről a hallgatóknak nincs információjuk, sem közvetve (milyen következményekkel járt), sem közvetlenül (milyen értékelése volt a tárgynak). Mindenképpen célszerű lenne a hallgatókat tájékoztatni a felmérés eredményeiről, vagy annak következményeiről és/vagy bevonni őket az eredmények kiértékelésébe. Amennyiben az oktatók kifogásolják, hogy a hallgatók láthatják az értékeléseket, úgy lehetővé lehet tenni az oktatók számára, hogy azt oktatói maguk dönthessenek arról, hogy a rájuk, illetve tárgyukra vonatkozó eredményeket nyilvánosságra hozzák-e.
7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Az intézmény számos módon informálja a tágabb közvéleményt a tevékenységéről. Ezek közül kiemelendő a honlap, amely beszámol az intézmény életéről és eredményeiről az érdeklődő jelentkezők és a közvélemény számára (is), és számos más hasznos anyagot tartalmaz (életútinterjúk, kiadványok). Elérhetőek az oktatók önéletrajzai, publikáció is. Ugyanakkor a honlapon nem könnyű megtalálni az egyetem vezetőit, illetve a testületeit és azok összetételét. Szintén kevés információ található az intézmény gazdálkodásáról, működéséről stb. A honlap gazdag információforrás a felvételiző és leendő hallgatók számára (szakleírások, jelentkezési lapok, mintatantervek). Az intézmény más módokon is igyekszik nyitni a külvilág felé, például saját Facebook-profilt üzemeltet.
11
KRE akkreditációs jelentés
III. Az intézmény további működésére vonatkozó javaslatok Javasolt a nagy ívű intézményfejlesztési stratégia felülvizsgálata a rövid távú stratégiai célra szánt, első év elteltével, hogy a tapasztalatok felhasználásával éves bontásban lehessen eltervezni a 3–5 éves közép és hosszú távú stratégiai célok elérésének menetét. 2. Célszerű lenne a minőségfejlesztési program felülvizsgálata, és a változó körülményekhez igazodva az intézmény általános és karokra lebontott minőségügyi céljainak kijelölése. 3. Célszerű volna az intézmény önértékelésében javasolt módszerek közül az egyik mellett elköteleződni, és abba beleilleszteni a minőségüggyel kapcsolatos célokat, indikátorokat és akciókat. 4. A minőségfejlesztési program és célok megfogalmazása mellett javasolt a szabályzatok felülvizsgálata is, mert a tapasztaltak szerint a szervezeti gyakorlat több esetben túllépett a szabályzatokon. 5. Javasolt a hallgatók hatékonyabb bevonása a minőségbiztosítási bizottságok munkájába, a rendszer formálásába, az eredmények kiértékelésébe. 6. Javasolt felülvizsgálni a HÖK és az intézményvezetés közötti viszonyrendszert. 7. Javasolt felülvizsgálni a HÖK tisztségviselőinek választásával, újraválaszthatóságával és visszahívhatóságával kapcsolatos szabályokat a jelentésben megjelölt szempontok figyelembe vételével. 8. Az ismét bővülő doktori képzési kínálat mellett javasolható a tudományterületi/kari szintű doktorandusz önkormányzatok kialakítása. 9. Szükséges újra és újra áttekinteni a lemorzsolódás csökkentése érdekében tett intézkedések hatékonyságát, és esetleges módosítások szükségességét, mivel a jó végzettségi arányokat mutató képzések mellett több szakon továbbra is jelentős problémát jelent a lemorzsolódás. 10. A nagyobb szinergia révén törekedni kellene az oktatók óraszámának csökkentésére, illetve az óraterhelés arányosabb elosztására, hogy így több időt fordíthassanak a tudományos és kutató munkára. 11. Egyetemi szinten is javasolt figyelmet fordítani a hallgatók étkezési, kulturális és sportlehetőségeinek biztosítására. 1.
12
KRE ÁJK akkreditációs jelentés
AZ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AKKREDITÁCIÓS ÉRTÉKELÉSE I. Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1/1. SZ. MAB HATÁROZAT
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
A (akkreditált) A kar akkreditációja – az akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos.
Az akkreditációs minősítés indoklása A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. vonatkozó §-ai, illetve a MAB akkreditációs elvárásai alapján a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát a MAB egyetemi karként akkreditálja8, mert o Egy vagy több képzési területen9, tudományterületen10, több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés11, oktatási és tudományos kutatási tevékenység feladatait látja el. Emellett felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben is szervez oktatást. o Rendelkezik az oktatott szakokhoz, azok számához, a tudományági sajátosságokhoz igazodó oktatói-kutatói testülettel: a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak létszáma eléri a 40 főt, mindösszesen 58 fő. o A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók legalább felének van tudományos fokozata (58 főből 54 fő: 93%), s a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak. o Az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt, összesen 14 fő. o A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja. o Rendelkezik a karon folyó képzésekhez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (megfelelő épülettel – benne a funkciók teljesítésére alkalmas szervezettségű terekkel; előadóteremmel, szemináriumi helyiséggel, kari könyvtárral, informatikai háttérrel, megfelelő hozzáférésekkel, gyakorlóhelyekkel, – valamint kollégiumi férőhelyek, sport és kulturális létesítmények igénybevételével) és pénzügyi eszközökkel. o Az intézmény minőségbiztosítási és -fejlesztési folyamatai – ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési eljárások – megfelelőek a II. és III. fejezetben megfogalmazott észrevételekre tekintettel.
A MAB az értékelést az Nftv. 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályai alapján végezte; a határozat hozatala során a törvény 2015. szeptember 1-től hatályos előírásait is figyelembe vette. 9 A vonatkozó képzési területek: gazdaságtudomány; jogi; társadalomtudomány. 10 A vonatkozó tudományterület: társadalomtudományok. 11 Ld.: a Függelékben felsorolt szakok jegyzékét 8
13
KRE ÁJK akkreditációs jelentés
II. Minőségértékelés II.1. A kar általános helyzetképe Honnan – hova tart a kar A KRE Állam- és Jogtudományi Kara az elmúlt akkreditációs ciklus alatt igen sok változáson ment keresztül a szervezeti felépítés, a minőségbiztosítás, a képzés és a kutatás terén egyaránt. A 2010. évben sorra került második intézményakkreditációs eljárás során a kar működésével kapcsolatosan komoly aggályok merültek fel. Ennek következtében a kar rövidebb hatályú, három éves akkreditációt kapott, s ehhez még 2011-re időközi monitoring eljárást is kapcsolt a MAB. Az intézmény és a kar érzékelhető módon azonnal megkezdte a működés felülvizsgálatát az akkreditációs jelentésben megfogalmazott kifogások alapján. A 2011. év végén sorra került monitoring látogatás alkalmával már érzékelhetők voltak az elindított változások. Ennek következtében a kar három évre szóló akkreditációját a MAB megerősítette. 2013-ban az újabb akkreditációs eljárás során a MAB szintén előre mutató változásokat tapasztalt, így a kar akkreditációja az intézmény és a többi kar akkreditációjának időbeli hatályához igazítva meghosszabbításra került. A 2013-as akkreditációs jelentés a kari működés számos pontján jelzett érzékelhető és értékelhető változást, ugyanakkor több olyan pontot is megjelölt, amelyekben további változtatásokra volt szükség a MAB megítélése szerint. Legfontosabb eredményként kell megemlíteni, hogy az intézmény az állam- és jogtudományok tudományágban a doktori iskolát újra tudta indítani. Időközben újabb törzstagokkal is bővült az iskola. Az ő megfelelőségük vizsgálata folyamatban van. Az egyetemi tanárok hiánya, ami korábban jellemző volt a karra, megoldódni látszik, de azt is meg kell jegyezni, hogy az elérhető adatok tanúsága szerint a graduális képzésben nem vesz részt mindegyikük. Az órarenddel és a terembeosztással kapcsolatos anomáliákat a kar orvosolta. A jelen akkreditációs eljárás során ezzel kapcsolatosan nem merült fel probléma. Az intézmény honlapján az órarendek terembeosztással együtt könnyen elérhetőek. A kar további lépéseket is tett a hallgatókkal való kommunikáció további javítása érdekében. Ilyen pl. a honlap felhasználóbarát megújítása és mobiltelefonos megjelenítésre való optimalizálása. Továbbfejlesztették a DPR-t integrálva a vezetői információs rendszerbe, és a könyvtár fejlesztése is folyamatos. A 2013-as jelentés megszületése és a 2015-ös látogatás, továbbá az azt megelőző jelentés elkészítése között eltelt kb. 1 évben a kar tovább növelte a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók számát. Újabb 5 oktató került akkreditációs nyilatkozattal teljes munkaidős állásba, így számuk 58 főre emelkedett. A teljes munkaidős oktatók közül 54 fő rendelkezik tudományos fokozattal (93%), de megjegyzendő, hogy közöttük az MTA doktora címet mindössze 1 oktató birtokolja. Időközben ez a szám kedvező irányba változott, de még így is viszonylag szerény. Az oktatókat érintően a MAB 2013-ban azt kifogásolta, hogy az Nftv. akkor hatályos előírásaival ellentétben több olyan egyetemi docens is van a karon, akiknek nincs meg a legalább 10 éves oktatói gyakorlata. Ez a jogszabályi rendelkezés idő közben hatályát vesztette, tehát a jelen eljárásban a MAB az ennek való megfelelést nem vizsgálta. Az oktatói kar heterogén aktivitása is szerepel negatív megjegyzésként a 2013-as akkreditációs jelentésben. Ezzel kapcsolatban az intézmény jelezte, hogy azóta minden oktatója szerepel az MTMTben, és történtek lépések a kutatási és publikációs tevékenység fejlesztésére. A MAB kifogásolta 2013-ban azt is, hogy az önértékelésben és az intézmény honlapján az oktatói statisztikák eltérő adatokat mutattak, továbbá az óraadó oktatókról nem tartalmazott információt a honlap. Az intézmény az elmúlt időszakban ezt a hiányosságot is igyekezett orvosolni, és immár megtalálhatók az intézmény honlapján az óraadó oktatók is, és a honlap naprakészen tartása érdekében tett intézkedéseknek is látszik az eredménye. Jelenleg a kar három képzési területen kínál képzést: a jogi, a gazdaságtudományok és társadalomtudomány képzési területen. A kar képzési palettája valamennyi képzési szintre kiterjed, de folytat felsőoktatási szakképzést és szakirányú továbbképzést is. A karnak a 2014. október 15-i statisztika alapján 1694 hallgatója volt.
14
KRE ÁJK akkreditációs jelentés Fontos eredményként említhető ezeken kívül a kar társadalmi szerepvállalásának erősödése, ami többek között önkormányzati együttműködésben, ingyenes lakossági jogsegélynyújtásban, szociális programokban és árvízi védekezésben való közreműködés formájában ölt testet. A kar dokumentumai, szervezete, vezetése, kari stratégia Az előző értékelés óta eltelt bő egy évben gyökeresen nem változott a kar szerkezete. 2014 óta új dékán vezeti a kart. A 2013-as akkreditációs jelentés néhány megjegyzést fűzött a kar tanszéki rendszeréhez. Elismerte, hogy a tanszékek számának racionalizálása pozitív módon megtörtént, ugyanakkor utalt arra, hogy az egyes tanszékek oktatói létszámaiban aránytalanságok mutatkoznak. Bizonyos anomáliák jelenleg is mutatkoznak ezen a téren, sőt a tanszéki struktúra egészének bizonyos szokatlanságára is fel kell hívni a figyelmet. A szervezeten belül jól elkülöníthető a hagyományos jogi felsőoktatásra többé-kevésbé jellemző tanszéki struktúra, és mellette már néhány éve működik a kar új társadalomtudományi és gazdaságtudományi profilját szolgáló nagy létszámú – tanszékekre nem osztott – intézet, valamint a már régebb óta meglevő Közgazdasági Tanszék. Egy markáns változás közben látjuk tehát a kart, amikor még az új képzések hátteréül szolgáló szervezeti egységek más fejlődési szinten állnak, mint a hagyományos egységek. Itt kell megemlíteni az önálló Infokommunikációs Jogi Tanszéket, amely nem példa nélküli az országban, és még mindig újdonságként hat. Ennek a szervezeti egységnek az önálló létével a kar az informatikai alapú jogfejlődés terén kívánja letenni a névjegyét, ami hangsúlymegjelölésként értelmezhető, mégis kissé furcsán hat a meglevő tanszéki struktúrában, amelyben klasszikus önálló jogágak sem kapnak adott esetben önálló tanszéket. A másik említésre méltó képződmény a Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék, amely hazánkban egyedülálló módon egyesít egy közjogi és egy magánjogi jogterületet, még akkor is, ha más szempontból a közigazgatási jog és a pénzügyi jog ilyen házasítása sem problémamentes. E tekintetben tehát azon kell komolyan elgondolkodni az intézménynek, hogy e szervezeti egység létrehozását mennyire szakmai szempontok, és mennyire személyi szükségletek indokolták. A kari C-SWOT analízis A kari C-SWOT analízis alapján az intézmény reális célokat fogalmaz meg. A célok között már kifinomultabban jelenik meg néhány olyan téma, amely az elemzés-részben még kissé levegőben lógónak tűnik. Így például a kar fejlődési lehetőségei között találjuk a szakindítási aktivitás növelésére, szakirányú továbbképzések, tanfolyamok létesítésére és indítására vonatkozó szándék kifejezését, ami ebben a formában kissé furcsán hat. Ezt teszi helyre némiképp a C-SWOT az összegzéseként megfogalmazott célok között, amely már az új piaci igények feltárásáról, és azoknak az oktatási és kutatási portfólióba való beépítéséről szól. Az intézmény külső korlátként értékelte a minőség iránti igény növekedését, amelyet nyilván úgy értelmez, hogy ez egy külső ösztönző erő. Az erősségek között tartja számon az oktatóknak egy hetilap által mért kiválóságát és a tudományos fokozattal rendelkező oktatók kiemelkedő arányát. A MAB e körben felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatói kiválóságot a hetilap csak bizonyos indikátorok alapján méri. Annak értékelését megfelelően a helyén kell kezelni, hiszen az oktatói kar kiválóságához sok más szempont mellett az is hozzátartozik, hogy hány oktató tagja az MTA-nak, vagy hányan szereztek MTA doktora címet. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a tudományos fokozatok magas aránya bizonyos szintű torzót is rejt, hiszen ez annak árán valósult meg, hogy a tanársegédek elsősorban nem teljes munkaidős állásban, de nem is munkaviszonyban foglalkoztatottak. Ez magában rejti a saját nevelésű oktatói utánpótlás biztosításának későbbi nehézségeit. Persze az oktatói utánpótlás külső munkahelyekről is biztosítható, de abban az esetben az oktató intézményi kötődése teljesen más formában alakul. A veszélyek között említi a kar a fiatal oktatók pályaelhagyását a piaci szféra vonzóbb anyagi lehetőségei miatt. Az erősségek között szerepel, hogy a kar oktatói a gyakorlatot és az elméletet kombináló személyek. Ez bizonyos szempontból valóban előnyös jellemző, ugyanakkor fontos azt is megjegyezni, hogy ez együtt járhat gyengeséggel és veszélyforrással is, ami nem tükröződik CSWOT analízisből, noha arra korábban a MAB akkreditációs jelentései felhívták a figyelmet. Ez pedig a gyakorlati életben is elkötelezett oktatóknak a korlátozott rendelkezésre állása a hallgatók számára. Ezt több tekintetben a mai napig tükrözi az órarend.
15
KRE ÁJK akkreditációs jelentés A gyengeségek között több esetben már az abból fakadó fejlesztési cél megjelenését láthatjuk. Pozitívumként értékelendő, hogy a kar felismerte az oktatói korfa aránytalanságát, és megkezdte a lépéseket annak orvoslására. Üdvözlendő az oktatói teljesítményértékelési és visszacsatolási rendszer folyamatos fejlesztésének igénye. Ugyancsak kiemelendő célt szolgál a hallgatói mobilitás élénkítése. A karok közötti együttműködés bizonyára további lehetőségeket rejt magában. A szellemi tulajdonvédelem és az azokkal való gazdálkodás kérdése is nagyon fontos fejlesztési terület a magyar felsőoktatás egészében. Összességében a C-SWOT analízis eredményeként megjelölt fejlesztési célok megalapozottak. Amennyiben megvalósulnak, azok eredményei nagymértékben hozzá fognak járulni az intézmény minőségének fejlődéséhez.
II.2. A kar kulcsfontosságú eredményei 1. Oktatás A kar képzési szerkezete, a képzések eredményessége A kar képzési struktúrája a 2010-es akkreditáció előtt szinte teljes egészében a jogi képzési területre épült. 2010 óta a KRE ÁJK a jogi képzések mellett társadalom- és gazdaságtudományi képzésekkel egészítette ki képzési kínálatát. 2013-ban elindította az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing és a jogi felsőoktatási szakképzéseket. Ezek közül a MAB az első képzés indítását megjegyzéssel támogatta, a két utóbbiét nem támogatta. A kar kifutó jelleggel működteti a 2010-ben indított jogi asszisztens felsőfokú szakképzést is. 2012-től kezdve évente indított az intézmény új alapképzési szakokat: 2012-ben az emberi erőforrások, 2013-ban a nemzetközi tanulmányok, 2014-ben pedig a gazdálkodási és menedzsment szakot. Osztatlan képzésként továbbra is alapvető képzése a jogász osztatlan mesterképzés, amelyet kiegészít 2013 óta az európai és nemzetközi üzleti jog (LLM) mesterképzés. E képzés indítását a MAB nem támogatta. A kar, ahogyan arra fentebb már történt utalás, 2014-ben újra tudta indítani az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolát. 2008 óta számos szakirányú továbbképzés indult elsősorban jogi területen. Ezt a kínálatot az elmúlt években is bővítették további jogi, gazdasági és társadalomtudományi továbbképzésekkel. Ebben az időszakban jelent meg az új felsőoktatási törvény, és ebben az időszakban keletkezett számos – a felsőoktatást markánsan érintő – jogszabályi változás, amelyekhez az intézmény egész rendszerét hozzá kellett igazítani. Negatív hatásokkal jártak a makrogazdasági változások is. Ebben a környezetben valósította meg az intézmény a képzések számának növelését. Az államilag támogatott helyek drasztikus csökkentésével (megszűnésével), majd a felvételhez szükséges minimális pontszám meghatározásával a jogászképzésre felvett hallgatók létszáma 2012ben jelentősen csökkent. A csökkenést éppen az új képzéseknek köszönhetően 2013-ban egyedül a KRE ÁJK tudta megállítani, sőt a felvettek létszámát az előző évi adatokhoz képest növelni. 2014-ben tovább nőtt a felvettek száma. Ennek eredményeképpen 2014-ben a felvettek száma tekintetében a jogi karok között a KRE ÁJK a 4. helyre lépett elő. E tekintetben 2010-ben még a 8. (utolsó) helyet foglalta el. Ez a tendencia a képzési kínálat növelése mellett nyilvánvalóan köszönhető a 2010 óta végzett minőségfejlesztésnek is. A kar ebben az időszakban más tekintetben is javított külső megítélésén, így a munkáltatói szféra és a sajtóbeli rangsorok terén is. Az összhallgatói létszám tekintetében is tapasztalható a növekedés egy 2012-es kisebb arányú csökkenés után. Az új képzéseken és a bővülő kínálatú képzési szinteken a létszámnövekedés magától értetődően folyamatos. A kar hallgatói létszámának kétharmadát adó jogászképzésben a nappalis létszám a fent is jelzett okok miatt is csökkenő tendenciát mutat, míg a levelező létszám jelentéktelen mértékben ingadozó, „lebegő” tendenciát mutat. A kar a hallgatói eredményeket (alapvizsgák, záróvizsga) folyamatosan figyelemmel kíséri a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Figyelemmel kísérik a passzív félévet igénybe vevő hallgatók számának alakulását is a Tanulmányi Bizottságon keresztül. 2011 és 2013 között jelentősen csökkent a passzív féléves hallgatói létszám, de ez 2014-ben újra emelkedett. A passzív félév kérelmezési indokai között elsősorban a hallgató számára nehézséget jelentő költségtérítési/önköltségi díj, egészségügyi okok, munkahelyi elfoglaltság, illetve egyéb családi, magánéleti problémák vannak jelen. Az oklevél átvételének csúszása nyelvvizsga hiányában a hallgatók 10%-át érinti, ami az országos átlag alatt van. Az egyetem a Theolingua Nyelvvizsga Központján keresztül segíti a hallgatók számára a nyelvvizsga teljesítését.
16
KRE ÁJK akkreditációs jelentés A tehetséggondozás a Bocskai István Szakkollégium, a demonstrátori rendszer és a tudományos diákkörök által nyújtott keretek között működik. A saját hallgatók közül a legtehetségesebb végzettek oktatói feladatokra is kaphatnak meghívást. A kar hallgatói az utóbbi években megjelentek nemzetközi szakmai versenyeken. Emellett több hazai versenyen is szereznek előkelő helyezéseket. Megemlítendő a kar által 2012-ben megrendezett Tehetség Konferencia, a 2014-es Tehetség Nap, amelyeken hallgatók mutathatják be kutatási eredményeiket. Ezen felül ki kell emelni, hogy a kar 2011-ben egy hallgatói tanulmánykötetet is útjára indított. Végzettek elhelyezkedése A 2011-es DPR adatok szerint a karon végzettek 99%-a egy éven belül el tud helyezkedni, ezen belül a végzettek fele 1 hónapon belül. Az Educatio Nonprofit Kft. egy 2013-as gyorsjelentésében pedig az szerepel, hogy a karon végzett jogászok országos viszonylatban a legnagyobb arányban és a legmagasabb bérért tudnak elhelyezkedni. Az elért eredményeket a kar tovább szeretné javítani, és azokat az alapképzésekre is átsugározni. Fontos kiemelni azt is, hogy a végzettek 89%-a jogász szakképzettséget igénylő munkakörben helyezkedik el: a többségük a közigazgatásban, szűk egyharmaduk ügyvédi területen, közel húsz százalékuk vállalati jogászként. Itt meg kell jegyezni, hogy a hallgatók nagy része (57%) már tanulmányai idején is rendelkezik munkahellyel. Ez az arány nyilván a levelező képzésben részt vevő hallgatók között magasabb, mint a nappalisok esetében, és azt is hozzá kell tenni, hogy a levelező képzésben résztvevő hallgatók száma eleve nagyobb, mint a nappalisoké. Ezek az adatok nyilvánvalóan nagyban befolyásolják a felmérésekben kimutatott bérszint alakulását is.
2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység A kar nagy jelentőséget tulajdonít a kutatásoknak, folyamatosan figyelemmel kíséri az oktatók tudományos tevékenységét, és igyekszik bevonni a tehetséges hallgatókat is a kutatásokba. A kari kutatások 7 tudományos műhely keretei között zajlanak. A kutatóműhelyek intézményesített formában működnek. Rendelkeznek szervezeti és működési szabályzattal, az intézményi/kari honlapon aloldallal, ahol megjelenítik a kutatócsoport tagjait, demonstrátorait, elérhető a szabályzat, valamint megtalálhatóak az elmúlt évek kutatási beszámolói, és kutatócsoporthoz kapcsolódó TDK eredmények. A kar kutatási programjai jelentős publikációs aktivitást is mutatnak. Az éves legalacsonyabb publikációs számok sem kisebbek 10-nél, több esetben a 30-at közelítik. A kar oktatói számos magyar és néhány nemzetközi tudományos szervezetben is jelen vannak, több magyar és néhány külföldi folyóirat szerkesztőbizottságában is szerepelnek. A kar 2010–2014 között 31 hazai és 2 nemzetközi konferenciát szervezett. Kari összesítésben elmondható, hogy az utolsó teljes éves adatok szerint az oktatók publikációs aktivitása növekszik, szinte minden műfajban. Ezzel együtt azonban továbbra is nagyon fontos, hogy a jóval az átlag alatt teljesítő oktatók is figyelmet és ösztönzést kapjanak. Az idegen nyelvű publikációk terén tapasztalható kb. egynegyedes arány a tudományágban jónak mondható, de ez nem jelenti azt, hogy a tudományág nincs elmaradásban a nemzetközi jelenlét tekintetében, több más tudományághoz képest, ami nem magyarázható pusztán azzal, hogy más tudományágak témái sokkal nagyobb nemzetközi érdeklődésre tartanak számot. A kar kutatási jellegű pályázati eredményessége gyakorlatilag hazai eredményesség (az egyik nemzetközi együttműködéssel). E téren a nemzetközi aktivitás fejlesztése igen sok lehetőséget rejt még. A kar 21 külföldi egyetemmel tart fenn kapcsolatot, ezek az Erasmus programhoz kötődő kapcsolatok. Emellett egy osztrák nonprofit szervezeten keresztül amerikai gyakorló jogászok 2–3 hetes vendégoktatói fogadására nyílik rendszeresen lehetősége a karnak. 2010 óta 15 alkalommal került sor ilyenre.
3. Gazdálkodás A kar gazdálkodása stabil, nincs tartozása. A hallgatók nagy része (~90%) önköltséges/ költségtérítéses képzésben vesz részt. Az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatók aránya 2014-ben valamelyest növekedett az előző évhez képest, de az arány még így sem változott jelentősen 7%-ról 13%-ra, illetve 93%-ról 87%-ra. A kar a költségvetési tervezés során igyekszik figyelemmel kísérni a makrogazdasági változásokat, várható tendenciákat.
17
KRE ÁJK akkreditációs jelentés
II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) 1. Kari stratégia és eljárások a minőség biztosítására A kari szintű minőségbiztosítási folyamatok keretét az egyetemi minőségbiztosítási szabályzat jelöli ki. Ennek megfelelően a karon kari minőségbiztosítási vezető és Kari Minőségbiztosítási Bizottság is működik. Ezen túlmenően azonban számos más testület is rendszeresen foglalkozik minőségbiztosítási kérdésekkel, és ezekben a HÖK is szerves módon részt vesz. Ezek mellett nagyszámú fórum, értekezlet van a karon, amelyek szintén lehetőséget jelentenek a kar oktatóinak és hallgatóinak bevonására és véleményeik kifejezésére.
2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése A kari vezetés az egyetemi minőségbiztosítási szabályzatban meghatározott jelentéseket kézhez kapja, ezeket rendszeresen áttekinti, értékeli. Ennek megfelelően rendelkezésre áll a jelentkezési adatok elemzése, a tanulmányi rendszer adatainak elemzése, a hallgatói elégedettség mérésének eredményei, az oktatói munka hallgatói véleményezése, a végzett hallgatók pályakövető vizsgálata. A szakokról rendszeres jelentés készül. A képzési programok indításához és felülvizsgálatához segítséget nyújt az, hogy az oktatók egy része az üzleti életben/államigazgatásban is dolgozik. Szintén segítséget jelent, hogy egyes képzési programok konkrét „megrendelések” alapján indultak el. A képzési programok számának növekedésével – különösen a nem jogi képzések esetén – mégis azt javasolnánk, hogy a programok felülvizsgálatába vonjanak be olyan külső szereplőket, akik jól képesek a munkaadók elvárásait közvetítetni. A képzések számának növekedésével a HÖK is egyre kevésbé tudja közvetíteni a hallgatói véleményeket, tapasztalatokat, ezért a programok fejlesztése és felülvizsgálata során indokolt lenne az adott szakon tanuló hallgatókkal is rendszeres dialógust kialakítani.
3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A hallgatók tanulmányi kötelezettségeit az egységes egyetemi Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat határozza meg. A követelményeket a kari honlapon és a tanulmányi rendszerben ismerhetik meg a hallgatók. A tantárgyakhoz tartozó tematikákból a kötelező szakirodalom listája és a számonkérés módja is egyértelműen kiderül. A látogatóbizottság hallgatókkal folytatott beszélgetése alapján a vizsgaidőpontok eloszlása a vizsgaidőszakban arányos, a tanszékek betartják a kötelező minimális vizsgaszámra és vizsgalétszámra vonatkozó előírásokat. A vizsgán számon kért tananyag lefedi az órákon elhangzó és a szakirodalomban megismerhető tananyagot.
4. Az oktatók minőségének biztosítása A kar teljes munkaidős oktatóinak száma 2010 és 2014 között folyamatosan növekedett. A kar vezetése elkötelezett a minőségi oktatói állomány kialakítása mellett, ennek következtében folyamatosan nő a minősített oktatók aránya (és száma) a karon belül. A kar a HVG oktatói rangsorában a jogi karok között az első helyen szerepelt 2012-ben és 2013-ban is. A kar így a törvényi előírásoknak megfelelő számú oktatóval rendelkezik a képzési feladatai ellátásához. A teljes munkaidőben foglalkoztatott 58 oktatóból 54 főnek van tudományos fokozata, így a vezető oktatói utánpótlás is biztosított. A karon saját teljesítményértékelési rendszert működtetnek, ennek felülvizsgálata 2014-ben kezdődött meg. Az országban működő többi jogi karhoz hasonlóan a KRE is nagyszámú egyéb jogviszonyban lévő és külsős oktatóval dolgozik. Fontos, hogy az ő munkájuk színvonalának ellenőrzésére a kar különös gondot fordítson.
5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Ígéretes, hogy a kar a hallgatók felvételét követően olyan kompetenciamérést tervez (kommunikáció és kutatásmódszertan területén), amelyet fel kíván használni a tanulási nehézségekkel küzdők azonosítására és támogatására. A mérés eredményére önálló tárgy (tárgyak) is épül(nek), amely(ek) e kompetenciák fejlesztését szolgálják.
18
KRE ÁJK akkreditációs jelentés Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy 1) hogyan használhatóak fel az eredmények a kompetenciák terén jelentős hátránnyal rendelkezők azonosítására és kiscsoportos, egyéni fejlesztésére 2) a végzéskori utóméréssel lehetne-e az adott kompetenciá(k)ban elért „hozzáadott értéket” bemutatni és érzékeltetni?! A jogászképzésben hasonló gyakorlatot lehetne kidolgozni a jogi ismeretek terén is. Jó gyakorlat az egyetemi szinten meghonosított évfolyammentori és évfolyamfelelősi rendszer, de ezek alkalmazása a képzési programok számának növekedésével felülvizsgálatra szorul. Az infrastruktúrát illetően a karon a menza hiánya merült fel problémaként. Emellett jelentős fejlesztésre szorul a könyvtári állomány is. A karon a levelező képzésben résztvevő hallgatók nagy száma miatt érdemes lenne hosszabb időre is próbát tenni a könyvtár szombati nyitva tartásának biztosítására. Szintén megfontolható lenne, hogy az előfizetett folyóirat-adatbázisokat ne csak a kar épületében lehessen elérni, hanem az egyetemen kívüli helyszínekről is (pl. VPN csatlakozáson keresztül).
6. A kar belső információs rendszere Az egyetem belső információs rendszereként a kari önértékelésben felsorolják azokat a fórumokat és eszközöket, amelyek révén az információk az érintettek között áramolhatnak (hírlevél, szabályzatok, belső tréningek és továbbképzések, összdolgozói rendezvények, félévértékelő összejövetelek, összeoktatói értekezletek). Emellett azonban kialakult gyakorlata van a hallgatókkal való kapcsolattartásnak és az egyetemi eljárások révén az adatgyűjtési eljárásoknak is.
7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása A nyilvánosság tájékoztatásának eszközei azonosak a felsőoktatásban megszokott eszközökkel: honlap, oktatási vásárokon való megjelenés, nyílt napok, belső hírlevelek. A honlapon beszámolókkal és fényképekkel dokumentálják a karon zajló eseményeket. Az egyetem egészéhez hasonlóan kevés, a tágabb közvéleményt érdeklő áttekintő információ érhető el („facts & figures” oldalak).
III. A kar további működésére vonatkozó javaslatok 1. 2.
3. 4. 5. 6.
Kari képzési kínálat bővítése után a szerves fejlődés részeként hamarosan esedékessé válik a tanszéki és intézeti struktúra áttekintése. Tekintettel arra, hogy a kar oktatási portfóliójában, és ennek következtében hallgatói létszámában, valamint bevételi forrásaiban meghatározó helyet foglalnak el a külső, a kar által összességében nem befolyásolható megrendelésektől függő, és ezért bizonytalan élettartamú szakirányú képzések, javasolt a bázis, vagyis a jogászképzés alapelemeinek megerősítése. A klasszikus, nagy jogterületeket, valamint a jogfejlődés nemzetközi trendjeit közvetíteni képes stabil oktatói állomány kinevelése és megtartása lehet a kar hosszabb távú működésének és elismertségének az alapja. Ezért javasolt a kari erőforrások meghatározó részét erre a célra fordítani. A fluktuáció, az aktivitás szétaprózása és a folyamatos, illetve gyakori belső kari szerkezetváltások kontraproduktív hatásúak. A kar fejlődéséhez nélkülözhetetlen az oktatók nemzetközi aktivitásának növelése. Javasolható a kar hazai tudományos és a nemzetközi pályázati aktivitásának fejlesztése. Javasolt az oktatói kiválóság megállapításához minél objektívebb mérőszámok alkalmazása. A kari tudományos munka és a magasabb színvonalú oktatási, illetve hallgatói tanulmányi tevékenység nélkülözhetetlen alapja a megfelelő, hazai és nemzetközi szempontból is releváns és differenciált tananyag és szakirodalom közvetlen elérhetősége. Ennek érdekében javasolt kiemelt figyelmet és kiemelt pénzügyi erőforrásokat fordítani a könyvtári infrastruktúra minden irányú fejlesztésére, a jelenleg hiányzó jogi szaktájékoztatás bevezetésére.
19
KRE BTK akkreditációs jelentés
A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR AKKREDITÁCIÓS ÉRTÉKELÉSE I. Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1/2. SZ. MAB HATÁROZAT
Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar
A (akkreditált) A kar akkreditációja – az akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos.
Az akkreditációs minősítés indoklása A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. vonatkozó §-ai, illetve a MAB akkreditációs elvárásai alapján a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karát a MAB egyetemi karként akkreditálja12, mert o Egy vagy több képzési területen13, tudományterületen14, több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés15, oktatási és tudományos kutatási tevékenység feladatait látja el. Emellett felsőoktatási szakképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben is szervez oktatást. o Rendelkezik az oktatott szakokhoz, azok számához, a tudományági sajátosságokhoz igazodó oktatói-kutatói testülettel: a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak létszáma eléri a 40 főt, mindösszesen 166 fő. o A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók legalább felének van tudományos fokozata 166 főből 140 fő: 84%), s a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak. o Az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt, összesen 20 fő. o A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja. o Rendelkezik a karon folyó képzésekhez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (megfelelő épülettel – benne a funkciók teljesítésére alkalmas szervezettségű terekkel; előadóteremmel, szemináriumi helyiséggel, kari könyvtárral, informatikai háttérrel, megfelelő hozzáférésekkel, gyakorlóhelyekkel, – valamint kollégiumi férőhelyek, sport és kulturális létesítmények igénybevételével) és pénzügyi eszközökkel. A sportlehetőségek és a diákétkezési lehetőségek korlátozottak. o Az intézmény minőségbiztosítási és -fejlesztési folyamatai – ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési eljárások – megfelelőek a II. és III. fejezetben megfogalmazott észrevételekre tekintettel. A MAB további akkreditációs elvárásai: o Bölcsészettudományi kar csak akkor akkreditálható, ha a magyar, történelem, filológia, valamint szabad bölcsészet képzési ágak mindegyikén legalább egy-egy mesterképzési szakon folyik képzés.
A MAB az értékelést az Nftv. 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályai alapján végezte; a határozat hozatala során a törvény 2015. szeptember 1-től hatályos előírásait is figyelembe vette. 13 A vonatkozó képzési területek: bölcsészettudomány; pedagógusképzés; társadalomtudomány. 14 A vonatkozó tudományterület: bölcsészettudományok. 15 Ld.: a Függelékben felsorolt szakok jegyzékét 12
20
KRE BTK akkreditációs jelentés
II. Minőségértékelés II.1. A kar általános helyzetképe Honnan – hova tart a kar Az 1993-ban alapított Bölcsészettudományi Kart a középiskolai tanárképzés céljaira létesítették, amely fejlesztése, fejlődése során napjainkra egy stabil karrá vált, a bölcsészettudományi karoktól elvárt feltételeknek eleget tesz. Képzéseik eredményeként keresztyén szellemi és morális alapon álló értelmiségi szakemberek hagyhatják el az intézményt. A református jelleget a kötelezően teljesítendő tárgyak, valamint a képzést átható a reformációhoz, református egyházhoz köthető elemek biztosítják, vallási meggyőződéstől függetlenül valamennyi hallgató számára. A 2009 őszén megkezdett és 2010 októberében lezárt második körös intézményakkreditációs eljárás a tapasztalt hiányosságok és problémák miatt a kart 2013. június 30-ig akkreditálta, 2011 szeptemberében lefolytatandó monitoring eljárással. Mind a monitoring vizsgálat, mind a 2013-as közbenső eljárás határozott koncentráltságot mutatott a feltárt problémák kiküszöbölésére. Már 2013ban a MAB plénuma megállapította, hogy a Kar a fennálló jogszabályoknak megfelelően működik és országos szinten a bölcsészettudományi területen meghatározó erővel bír. Kutatási tevékenysége az egyházi küldetésnek megfelelően önálló értékként jelenik meg a hazai bölcsészet- és társadalomtudományi kutatásokban. Nemzetközi elismertsége fokozódó ütemben nő. Természetes, hogy 2013-ban a kialakított rendszerek kezdeti eredményei voltak rögzíthetők, míg a jelen, a harmadik körös akkreditációs eljárás során tapasztaltak már a működő folyamatok eredményei, amelyek olyan szintűek, hogy meghatározó erővel bírnak a jövőkép realitására vonatkozóan. A kar jelentős fejlődést ért el a korábbi akkreditációs értékelések ajánlásainak teljesítésével. Ennek bizonyítéka: - képzési palettájának bővítésével, jó marketing tevékenységével jelentősen növelte hallgatói létszámát; - a 2011-ben indított Történelemtudományi Doktori Iskolát stabilizálta, a működési feltételeket teljes körűen biztosította; - tovább bővítette a hallgatói szolgáltatások rendszerét, azt fokozottan figyelemmel kísérte, ellenőrizte; - a kutatási feltételek biztosítása során további koncentrációval az oktatók felé történő támogatást emelte, a kutatási infrastruktúrát fejlesztette, a konferenciákon történő jelenlétet növelte; - kidolgozott egy realitásokon nyugvó, végrehajtható, széleskörűen elfogadott K+F+I stratégiát; - az egyetem valamennyi egységével együtt a közösségépítés, a szervezetfejlesztés, a kommunikáció javítása érdekében bevezette valamennyi hallgatója és munkatársa számára szemeszterenként egy hetes időtartamú tréning jellegű „Károli Közösségi Napokat”. A Karon a 2010-es akkreditáció ajánlásainak figyelembevételével készített cselekvési tervnek a végrehajtása – amely 2013-ban a közbenső eljárás megtörténtével tovább konkretizálódott – 2015-ig 98%-ban teljesült. A kar dokumentumai, szervezete, vezetése, kari stratégia A Bölcsészettudományi Kar a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik. A kar szabályzatai publikusak, hozzáférhetőek, a változásokat leképezik, naprakészek. A működés jól szabályozott, vezetése stabilizálódott. A kari jogszabályok felülvizsgálatával, módosításával a kar szervezeti struktúrája letisztult, miután a hatáskörök, felelősségi körök egyértelműek, a működés átlátható, amelyet erősít a kiemelkedően szervezett adminisztráció. A kar vezetését a dékán, az akadémiai ügyekért felelős három dékán-helyettes, valamint az adminisztratív ügyekért felelős három kari igazgató látja el. A kar tanszéki rendszere a képzési és kutatási hatékonyság növelésének céljából intézeti rendszerré alakult. Így az akkreditációs eljárás időszakában a karon 8 intézet működik. Ennek keretében a törvényi előírásoknak megfelelően megalakult a Tanárképző Intézet karközi feladatkörrel, három szakterületi csoporttal. A karon a kutatócsoportok átszervezése szintén megtörtént, amelyek az intézetek, intézeti tanszékek profiljához illeszkednek, számuk 30.
21
KRE BTK akkreditációs jelentés A kar döntéshozó szervezete a Kari Tanács, amely leképezi a kar szerkezetét. A karon létrehozott bizottságok tevékenysége, valamint döntései a működési rendszerbe szabályozott formában illeszkednek. A HÖK részvétele a vezetésben kellő súllyal jelen van, a hallgatók a folyamatokban történő részvételükkel a működést erősítik. A kar határozott jövőképpel, megfogalmazott célrendszerrel rendelkezik. A jövőkép a kar missziójaként megfogalmazott elveken alapul. A kar missziója a különböző képzési területeken a keresztyén, ezen belül a protestáns értékek érvényesítésére, európai szinten a protestáns közösségek kutatási, oktatási, és mentálhigiénés együttműködésére, a magyar reformátusok részvételének szellemi és a tudományos közéletben történő növelésére irányul. Mindezek figyelembevételével a BTK jövőképe határozottan rögzíti, hogy országosan és nemzetközi szinten is elismert, színvonalas, versenyképes egyházi fenntartású egyetemi kar kíván lenni. A jövőkép megvalósítása céljából kialakított stratégiai célok rövid-, közép- és hosszútávú szakaszra irányulnak. A rövidtávú cél az elmúlt öt évben a hathatós, feszített ütemben kialakított működés stabilizálását jelenti. Középtávú célként az innovatív folyamatok stabilizálódásával kialakult alapokra építve a minőségi szempontok érvényesítése fogalmazódik meg, amellyel a kart az európai dimenziókban is meghatározó szerephez kívánják juttatni. A kar az oktatási infrastruktúrát átgondoltan, a gazdaságossági szempontok figyelembevételével fejleszti. A kar sajátosságainak figyelembevételével a képzési és kutatási körülmények fokozatosan javuló tendenciát mutatnak. A hallgatók a körülmények viszonylagosan gyorsuló változását megértéssel kezelik. A kari C-SWOT analízis A kar a C-SWOT analízist elkészítette, amely jó kiindulási anyagként szolgált a kari stratégia kialakításához. Rámutat azokra a területekre, ahol a kar stabilitása tovább fokozható. Az analízis a kar erősségeinek bemutatásával a megkezdett folyamatok továbbvitelét, a lehetőségek számbavételével az új irányok kijelölését szolgálja. A veszélyeket és a gyengeségeket feltáró jelenségek együttes vizsgálatával a feladatok jól kijelölhetők. A kar erősségének tekinthető valamennyi oktatójának és munkatársának közösségként történő megjelenése, megnyilvánulása, a kultúra iránti elkötelezettsége. A kar egységesen vallja a kárpátmedencei magyarság számára megfogalmazott küldetését, kiemelt hangsúllyal kezeli lelkiegészségmegőrző programjainak megvalósításával a magyarság összetartó erejének fenntartását.
II.2. A kar kulcsfontosságú eredményei 1. Oktatás A kar képzési szerkezete, a képzések eredményessége A kar a bölcsészettudomány, a pedagógusképzés, valamint a társadalomtudomány képzési területeken szervez képzéseket. Az akkreditációs eljárás által felölelt időszakban a képzési repertoár tudatos fejlesztése volt tapasztalható, amely nyitott volt arra, hogy a jövőben a képzések bővítésének legyen adott a lehetősége. A fejlesztés megnyilvánult két felsőoktatási szakképzésben, négy osztatlan tanárszakban, a szabad bölcsészet alapképzési szak területén négy új specializációban, nyolc új szakirányú továbbképzésben, három új pedagógus-továbbképzésben, három részismereti képzésben. Határozottan jó irányú törekvést tükröz az idegen nyelvű képzés, amely mellett az egyéb idegen nyelvű kurzuskínálat is domináns. A tudatosságot, valamint az egyházi küldetésből származtatható igény reális felmérését bizonyítja, hogy a képzési kínálat bővítésnek a felvettek létszámában kimutatható pozitív hatása van. Ezt erősíti az, hogy valamennyi alapszakhoz kapcsolódik diszciplináris mesterképzés (a két éve indított szociológia kivételével). A pedagógusképzés és továbbképzés iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen növekedett. Ez utóbbi területen összehangolttá vált a kar cselekvéssorozata a Református Pedagógiai Intézettel valamint a Magyarországi Református Egyház által fenntartott köznevelési intézményekkel. Szintén pozitívan ítélhető meg az Irodalomtudományi Doktori Iskola megszűnése után indított Történelemtudományi Doktori Iskola működése és az első fokozatszerzés megvalósulásának közeli időpontja. A kar szakszerkezete kiegyensúlyozott, a szakok, a kis szakok, a csoportok létszámának kialakításánál határozott törekvés figyelhető meg a gazdaságosság érvényesítésére. A képzési hatékonyságot és minőségi elvárásokat jelentősen növelte az intézeti rendszer kialakítása.
22
KRE BTK akkreditációs jelentés A képzési kínálat eredményességét meggyőzően bizonyítja, hogy a 2010-es bázisidőszakhoz képest a 2014-ben felvett hallgatók száma 84%-kal nagyobb. A felvett és beiratkozott hallgatók számának növekedése ugyanezen időpontokra vonatkoztatva 81%. (2010-ben 702 fő, 2014-ben 1271 fő). A felvettek számának alakulása a jelzett időszakban monoton növekedést mutat. A karnak a bölcsészettudományi területen az országos arányú részesedése a felvettek körében 14,12% lett. Ez a szám 2010-ben 6,53% volt. A kar marketing tevékenysége (az egyetemmel összehangolva) jól átgondolt, jól szervezett, következetes és eredményes (pl. EDUCATIO). Az alapképzési szakokra felvettek száma 2014-ben a 2010-hez képest 86,4%-kal növekedett (2014ben 964 fő). A mesterszakos képzéseket tekintve ez a növekedés 47%-os volt (2014-ben 335 főt vettek fel). Ez az érték kifejezi az alapszakos hallgatók növekedésének három éves csúszással a mesterszakokon jelentkező hatását. Az első felsőoktatási szakképzési évfolyam 2013-ban indult, 2014-ben a felvettek száma 72 fő volt. Azon hallgatók aránya, akik felvételt nyertek, de nem éltek a beiratkozási jogukkal, viszonylagos állandóságot mutat kb. 6%. Ez az érték az országos átlagnál kedvezőbb. A tanulmányok végzése folyamán a hallgatók 9–12%-a él a passziválás lehetőségével. A hallgatók eredményességét, a lemorzsolódás okait a kar figyelemmel kíséri, azaz naprakész és pontos információk segítik a tanulmányi folyamat elemzését, követését. Az alapképzést tekintve a beiratkozott hallgatók 60%-a a mintatantervben rögzített haladást követve az előírt idő alatt fejezi be tanulmányait. Azon hallgatók, akik élnek a passziválási lehetőségükkel, 1–2 félévvel növelik a képzési idejüket. A karnak a nyelvi követelmények teljesítése céljából tett erőfeszítése (nyelvi órák biztosítása) szintén eredményekben tükröződik. Az utóbbi években a nyelvi követelmények hiánya miatt ki nem adott diplomák száma megközelítőleg 5%-ot tesz ki (2014-ben 52 fő). E téren a további javulás biztosítottnak tűnik az által, hogy a felvett hallgatóknak csak kis hányada nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával. A karon tanuló alapszakos hallgatók megoszlása finanszírozást tekintvekiegyensúlyozott, azaz államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatók aránya 50–60%. Az oktatói kar pedagógiai szempontból történő felkészítése „kondicionálása” mintaértékű, a Tréning hét folyamatában. Az ennek keretében megvalósuló képzések az oktatók pedagógiai, kommunikációs, számítástechnikai kultúráját hatékonyan fejlesztik. E módszer kiválóan alkalmas a „hallgatóbarát” képzési folyamat biztosításához, amelyet a hallgatókkal történő találkozásokon elhangzottak visszaigazoltak. A programok jól szolgálják az egyetemi törekvés egyikét, amely a nemzetköziesítésben nyilvánul meg. A Tréning hét eredményességének mérése – a résztvevő oktatók, hallgatók megkérdezésével – sikerességet tükröz, a véleményt nyilvánítók visszacsatolása a következő tréning során hasznosul. A hét pozitív fogadtatása, már a jelenben is olyan erővel bír, hogy az egyetem közössége a hetet a félév várt eseményeként éli meg. A kar hallgatóinak száma, a felvételi eredményessége és a lemorzsolódás csökkenése következményeként az elmúlt években dinamikusan és folyamatosan növekedett. 2014-ben elérte 3790 főt, a 2010-es adathoz (2352 fő) képest 61,1%-os növekedést jelent. A külföldi hallgatók száma a vizsgált időszakban közelítőleg állandónak tekinthető, 2014-ben 116 fő. A külföldi hallgatók száma a jelenben még nem számottevő, idegen nyelvű képzéssel várhatóan arányuk növelhető. A tendenciák azt mutatják, hogy rövid időn belül a kar hallgatói létszáma 3800–4000 fő lesz. A hallgatók több mint 60%-a Budapestről, illetve Budapesthez kapcsolódó központi régióból érkezik az egyetemre. A 2012-ben indult történelemtudományi PhD képzésben a résztvevők száma folyamatosan, reális ütemben növekszik. Végzettek elhelyezkedése A kar a munkaerő-piaci elégedettségre vonatkozó információkat rendszeresen gyűjti. E tevékenységbe építő jelleggel és irányultsággal bevonja a szakirányú képzésben részesülő hallgatókat (kommunikáció, illetve szociológia szakos hallgatók). Az információgyűjtés online és telefon segítségével történt. A válaszadók aránya a végzettek közel 50%-a. A felmérésből a munkahelyi elhelyezkedésre vonatkozó mutatók nagyon pozitívak. Az elmúlt években végzettek több mint 60%-a a végzettségének megfelelő területen dolgozik. A hallgatók jelentős része további tanulmányokat folytat, 27%-uk továbbra is a KRE hallgatója marad. A munkahellyel rendelkező végzett hallgatók jövedelme az országos átlaggal megegyező mértékű.
23
KRE BTK akkreditációs jelentés A megkérdezettek 79%-a megfelelőnek tartja az egyetemen szerzett tudásának a munkahelyen történő hasznosítását. Az egyetemmel való elégedettséget a válaszadók pozitívan ítélik meg, hisz 91%-ban ajánlanák diplomaszerzési céllal az egyetem karait. A DPR kutatások eredményei az egyetem honlapján hozzáférhetőek, ami az intézmény iránt érdeklődők, a leendő hallgatók tájékoztatására is jó szolgálatot nyújt. A felhasználói (munkaadói) elégedettségmérés 2014/2015-ös tanév tavaszi felmérése 36 intézmény adatszolgáltatása alapján történt. A nyilatkozatot tevők 94%-a nagyon elégedett volt a végzett hallgatók képességeivel és készségeivel, amit célirányosan megtapasztalt. Erős minősítettségűnek értékelték megbízhatóság szempontjából a hallgatók 61%-át, a kommunikáció szempontjából a hallgatók 55,5%-át, a terhelhetőség szempontjából a hallgatók 42%-át. A nyilatkozatok alapján a felhasználók 92%-a szívesen alkalmaz, illetve alkalmazna KRE-n végzett munkavállalót.
2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység A kar bölcsészet- és társadalomtudományi kutatásai erőteljesen kötődnek a kereszténység és a protestantizmus civilizációs örökségét megőrző és továbbfejlesztő programjaihoz. Ezek felvállalásával a kar hazai és nemzetközi méretekben kiemelkedő szerepvállalásra tehet szert. A kar tudományos potenciálját jól jellemzi, hogy a főállású oktatók 82%-a tudományos fokozattal rendelkezik. Az egyetemi tanárok száma 10, az oktatók számának 6%-a. A kar oktatói korfája jónak minősíthető, az oktatói korfa modális osztálya 41–50 év. A kar létrehozta a K+F+I stratégiáját, amely kiemelten kezeli, hogy a kar a bölcsészettudományi és társadalomtudományi területeken új tudományos eredményeket tudjon felmutatni, amelyek nemzetközi viszonylatban elismerésre méltóak, közlésükre elismert nemzetközi folyóiratok vállalkoznak. A cél érdekében a karon a látogatás időpontjában 30 kutatócsoport és 2 OTKA kutatócsoport működött. A kutatócsoportok (műhelyek) száma a kutatási tevékenység széles skálájára utal, azonban a kari méreteket tekintve (191 oktató) széttagoltságot és izoláltságot mutat. A kari kutatócsoportokban valamennyi oktató részt vállal. A kutatási témák kapcsolódnak az egyetemen tanított tudományterületekhez, de markánsan képviselve vannak egyházi vonatkozású kutatási területek is. A kutatási tevékenység anyagi hátterét döntőrészt az intézmény, illetve pályázatok biztosítják, az utóbbi időben azonban a piaci viszonyok közt megrendelt kutatások is megjelentek, a jövőben arányuk várhatóan nő. A kutatási tevékenység egyik indikátoraként megjelenő publikációs tevékenység, az akkreditációs eljárás időszakára vonatkoztatva 2010-ben mutatja a legjobb teljesítményt. Jelenleg 600–650 publikáció az oktatói kar évi produktuma. A 2010-hez képest történt közel 200 tételes csökkenés az új képzések megjelenésével összefüggően az oktatási feladatok szaporodásával magyarázható. A karnak a kutatási kapcsolatrendszere jelentősen bővült: 2010 óta 15 nemzetközi pályázata volt, amelyből 4 kutatói, 7 kutatási, 4 pedig fejlesztési projekt. A 7 kutatási pályázat közül 1 EU partnerekkel, 6 kelet-ázsiai partnerekkel valósult meg. A hazai pályázatok száma is jelentős: 2010 óta a karnak 36 nyertes pályázata volt, ebből 4 olyan OTKA pályázat, ahol az egyetem volt a befogadó, és 16 olyan OTKA pályázat, amelyben a kar oktatói program- vagy alprogramvezetők voltak. Az oktatók közül mindenki tagja valamilyen belföldi vagy külföldi tudományos szervezetnek, a 191 oktató közül 140-en kettőnél több tagsággal rendelkeznek. A kar kezdeményezésére 2010-ben megújult az egyetem könyvkiadási rendszere, amelynek keretében a Károli Könyvek az Egyetem és L’Harmattan Kiadó közös kiadásában jelennek meg, terjesztésük a L’Harmattan Kiadó hálózatán keresztül történik, így a könyvek az egész országban hozzáférhetőek. A Károli Könyvek sorozatban a kar 28 könyvet jelentetett meg. A kari jegyzeteket egy oktatói kezdeményezésű kft. adja ki. E-bookok az intézmény honlapján jelszóval elérhetők. A Karnak 2014 decemberétől három saját folyóirata van, miután 2014 decemberében a kar megkapta a Vallástudományi Szemle alapítói és kiadási jogát.
24
KRE BTK akkreditációs jelentés A kar 2010 és 2014 között több mint 50 konferencia és szimpózium szervezője volt. 2014-ben a kar 18 konferenciát szervezett. A kar belföldi és külföldi tudományos kapcsolatrendszere kiterjedt. Megfelelő biztosítékul szolgál a képzési és kutatási elvárásoknak (111 bilaterális szerződés). A kar kezdettől fogva részt vesz az ERASMUS programban, jelenleg 121 ERASMUS szerződéssel rendelkezik. A hallgatói mobilitás évről-évre nő, a 2014/2015-ös tanévben 50 feletti utazásra számítottak, az oktatói mobilitás 10–15 fő. A beérkező hallgatók száma a kiutazók 70–80%-a. A kar a beérkező hallgatók segítő tevékenységének fokozására felállította a hallgatókból álló Erasmus Buddies Office-t. A kar 3 hálózaton kapcsolódik a CEEPUS programok rendszerébe.
3. Gazdálkodás A BTK hallgatóinak száma az egyetem egészét tekintve több mint 50%, ennek megfelelően a költségvetési aránya is több mint 50%-os. A kar gazdálkodása 2009 óta pozitív mérleggel zár. A legnagyobb pozitív egyenleget 2010-ben érte el. A pozitív eredmény jelentős részét a minőségi igényeknek megfelelő oktatói háttér biztosítására, valamint infrastrukturális és tanulástámogatási beruházásra fordítja. A kar költségvetésében jelentős szerepet játszik a saját bevétel, amely az utóbbi években folyamatosan nőtt. Az összköltségvetéshez való aránya a 2010-es 18%-ról 2014-ben kb. 40%-ra nőtt. Az oktatói karrier megvalósításának tudatos biztosítását mutatja, hogy a költségvetés pályázati forrást biztosít valamennyi oktató számára konferencián való részvételre. A kar megfelelő hátteret (pénzügyi keretet) kíván biztosítani a pályázatokon való részvételre, különös tekintettel az Európai Uniós (Brüsszel) pályázatokra.
II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) 1. Kari stratégia és eljárások a minőség biztosítására A kar minőségbiztosítási szervezetének kereteit a minden karra érvényes egyetemi szabályzatok jelölik ki. A karon kialakított minőségbiztosítási struktúra illeszkedik az egyetemi minőségbiztosítási struktúrába. A karon a minőségbiztosításért és akkreditációért felelős dékánhelyettes személyében önálló minőségbiztosítási vezető van, és működik minőségbiztosítási bizottság is. Maga az oktatási adminisztráció is igen kiterjedt, hiszen külön oktatási dékánhelyettes és oktatásszervezési kari igazgató is van a karon. A kar a stratégiai tervezési folyamata során önálló minőségbiztosítási célokat fogalmazott meg. Javítani kívánják az oktatási és hallgatói kiválóságot és a szolgáltatások minőségét. Ennek számos eszközét mutatták be (ld. a későbbi pontokat).
2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése A képzési programok indításának folyamata szabályozott. A kinevezett szakfelelős és a leendő tárgyak felelősei alakítják ki az oktatási programot, amelyet a kari Minőségbiztosítási Bizottság véleményez. Ezt követően kerül sor az oktatási, illetve a képzési igazgató véleményezésére, majd a kari tanácsi és a szenátusi döntésre. A karon a szakok működéséről rendszeresen készülnek részletes önértékelések, amelyek építenek a statisztikai elemzésekre és az adatgyűjtési eljárások eredményeire is. Léteznek más visszacsatolási rendszerek is (pl. hallgatói fórum). Különösen jó gyakorlat az, hogy a Pszichológia Intézetben az évfolyamfelelős hallgatók részt vehetnek az intézeti értekezlet hallgatókra vonatkozó pontjainak tárgyalásán. Ez lényegében azonnali, dialógusra épülő visszacsatolási lehetőséget biztosít a kar számára, és a hallgatók elkötelezettségét, informáltságát is nagyban növeli, így nagyobb lehetőséget ad a hallgatóknak abban, hogy a képzések alakításában partnerként vegyenek részt. E gyakorlat kiterjesztését ajánljuk a BTK többi szakjára, illetve az egyetem többi képzésére is.
25
KRE BTK akkreditációs jelentés
3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A hallgatói teljesítményértékelésének rendszerét a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat határozza meg. Jó gyakorlatként megemlítendő, hogy a karon a vizsgáztatási gyakorlatot rendszeresen felülvizsgálják, (pl. a szakfelelősök ellenőrzik a vizsgáztatási módszertanokat és az írásbeli vizsgák javítókulcsait). A kar az elmúlt években sokat tett az elvárások, tantárgyi tájékoztatók elérhetőségének javítása érdekében, így például 2012-ben került sor a szakdolgozati követelményrendszer egységesítésére. A kar a stratégiájában megfogalmazta a hallgatói minőség és a tanulási eredményesség növelésének elemeit: törekednek a szóbeli vizsgák arányának növelésére, illetve olyan belső mérési rendszer kidolgozására (küszöbvizsgák, gyengébb hallgatók felzárkóztatásának segítése), amely javítja a hallgatók eredményességét. A panaszkezelés folyamata szabályozott, a panaszok elbírálása rövid időn belül megtörténik.
4. Az oktatók minőségének biztosítása 2010 és 2014 között a főállású oktatók száma 128-ról 171 főre emelkedett. A minősített oktatók aránya is emelkedett 74%-ról 82%-ra. A kar számos előremutató gyakorlatot alkalmaz az oktatói minőség emelése érdekében. Ezek közé tartozik például a jól dokumentált óralátogatási rendszer, amelynek során cél, hogy időről időre minden oktatóra sor kerüljön. Hasonlóan jó példa a 2011-ben bevezetett teljesítményértékelési rendszer, amelynek keretében a vezetőket, az oktatókat és az adminisztratív munkatársakat is értékelik. Az értékelési gyakorlat az eredményekre és kompetenciákra is kitér. Az oktatók közötti differenciálás pl. a karácsonyi jutalmak kiosztása terén – teljesítményalapon – e rendszer segítségével történik. Ugyanakkor ennek továbbfejlesztését is tervezik. Az oktatók minőségének javulását remélik a sabbatical jövőben tervezett újraindításától és további tanfolyamok (pl. academic English) elérhetővé tételétől. A karon a 30 év alatti oktatók aránya 2%-ra csökkent, fontos hangsúlyt helyezni az utánpótlásképzésre. A doktoranduszok oktatásba történő bevonása (ami a kari tervek része) ennek egyik lehetséges eszköze.
5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások A hallgatói szolgáltatások rendszere kiterjedt és széleskörű. Az utóbbi években tudatos fejlesztés zajlott a tehetséggondozás területén. Erősítették a hallgatók bekapcsolódását a tudományos munkába. A tehetséggondozás kereteit elsősorban a Tudományos Diákkörök biztosítják. A kar hallgatói egyre javuló eredménnyel vesznek részt az OTDK versenyeken: 2011-ben 50 dolgozatból 11 nyert díjat, 2015-ben viszont 81 benevezett dolgozatból 27 részesült díjazásban. A kar a hallgatók tudományos tevékenységének fontosságát az által is kifejezte, hogy 2015-ben elvállalta az OTDK Társadalomtudományi Szekciójának megrendezését. A karon a hallgatók tudományos, művészeti érdeklődésének a TDK mellett 8 hallgatói műhely, valamint 3 hallgatói öntevékeny csoport ad színteret. A tudományos diákköri tevékenység, valamint a tehetséggondozás forrását pályázatokból biztosítják. A kar vezetése részéről 13 oktató külön megbízást kapott a hallgatói tudományos tevékenység szervezésére és támogatására. Az elmúlt évek során kialakították a demonstrátori rendszert. Demonstrátori szerződést 2014-ben 17 hallgatóval kötöttek. Szakkollégium kialakítása folyamatban van. A nyelvtanulás lehetősége adott, könnyen hozzáférhető. Az egyetem által biztosított hallgatói szolgáltatások természetesen a kar hallgatói számára is elérhetőek. Emellett azonban a kar maga is nyújt szolgáltatásokat, amelyek közül meg kell említeni a SOULító kortárs segítő rendszert és a kreditátviteli kérelmek elbírálását támogató rendszert (PETRA). Az infrastruktúra széttagoltsága ellenére a kar minden helyszínen biztosítja a tanulmányi ügyintézés lehetőségét. A látogatóbizottság tapasztalata szerint a hallgatók elégedettek a tanulmányi osztály munkájával, egyablakos szolgáltatásaival és nyitva tartásával. A levelezős hallgatók elégedettségére vonatkozóan ugyanakkor a helyszíni látogatás során nem sikerült tájékozódnunk. Az infrastruktúrát illetően a BTK-n a menza és a sportolási lehetőségek hiánya merült fel problémaként.
26
KRE BTK akkreditációs jelentés
6. A kar belső információs rendszere A belső információáramlást, illetve az adatok gyűjtését és rendelkezésre állását nagyban segítik a szabályozott folyamatok (folyamatábrák). A karon emellett kiterjedt értekezleti rend biztosítja a folyamatos információáramlást. A bizottságok és kari tanácsok rendszeres ülései mellett minőségbiztosítási szempontból különösen a hallgatói fórum és az összoktatói értekezlet nevesített megjelenése (és működése) pozitív. A hallgatói fórum során a Kar vezetése beszámol az intézmény aktuális problémáiról és terveiről, és a hallgatók is feltehetik az őket érintő kérdéseket. A BTK-n – az egyetem többi karához hasonlóan – viszonylag alacsony az oktatói munka hallgatói véleményezése során visszaérkező válaszok aránya.
7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása A nyilvánosság tájékoztatásának a felsőoktatásban elterjedt elemei alakultak ki: a honlap, hírlevelek, nyílt napok, oktatási vásárok. Az egyházi jellegnek megfelelően a kar is igyekszik megjelenni a Magyar Református Egyház által működtetett kiadványokban.
III. A kar további működésére vonatkozó javaslatok 1.
2.
3.
4. 5. 6.
7. 8.
Mind az egyetem, mind a Kar képzési és kutatási potenciálja magas. Ennek kiaknázására külső (hazai és nemzetközi) intézményekkel az együttműködés megindult, stratégiai szempontból is hangsúlyozott. A belső szinergiák kihasználásában vannak még tartalékok. Célszerű a kari erőforrásokat feltárni, koncentrálni és a képzési, kutatási folyamatokba bevonni. Célszerű az oktatói állomány létszámának folyamatos monitorozása, követve a hallgatói létszám növekedését, hogy a kutatási tevékenységet az oktatási feladatok miatti leterheltség negatívan ne befolyásolja. A képzési szerkezet kialakításával párhuzamosan célszerű áttekinteni azon szakok körét, amelyekre idegen nyelven történő képzés esetén kereslet valószínűsíthető, és amelyekhez a kar rendelkezik a szükséges nyelvtudású oktatói háttérrel. Az egyetem, valamint a kar kapcsolatrendszere lehetővé teszi az oktatói mobilitás növelését, ennek a lehetőségnek a kihasználása különösen a fiatal oktatók esetében célszerű. A kar hallgatóinak jó, magabiztos nyelvtudása lehetővé teszi a külföldi tanulmányok végzését, ezért célszerű fokozni az ERASMUS keretében kiutazók számát. A graduális képzési kínálat fejlesztése és optimalizálása mellett, a fejlesztéseket a doktori képzés területén is fontos volna megvalósítani hasonló szervezettséggel egy kiegyensúlyozott doktori képzési kínálat kialakítása érdekében. A képzések dinamikus növekedéséhez kapcsolódóan kiemelt figyelmet kell fordítani mind az elektronikus, mind a nyomtatott könyvtári háttér fejlesztésére. A hallgatók képviselőinek az intézeti értekezletek hallgatókat érintő témáinak tárgyalásába való bevonása az intézmény valamennyi intézetének figyelmébe ajánlható példa.
27
KRE HTK akkreditáció jelentés
A HITTUDOMÁNYI KAR AKKREDITÁCIÓS ÉRTÉKELÉSE I. Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1/3. SZ. MAB HATÁROZAT
Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar
A (akkreditált) A kar akkreditációja – az akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos.
Az akkreditációs minősítés indoklása A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. vonatkozó §-ai, illetve a MAB akkreditációs elvárásai alapján a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karát a MAB egyetemi karként akkreditálja16, mert o Egy vagy több képzési területen17, tudományterületen18, több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés19, oktatási és tudományos kutatási tevékenység feladatait látja el. o Rendelkezik az oktatott szakokhoz, azok számához, a tudományági sajátosságokhoz igazodó oktatói-kutatói testülettel: a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak létszáma 16 fő. o A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók legalább felének van tudományos fokozata (16 főből 16 fő: 100%), s a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak. o Az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt, összesen 8 fő. o A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja. o Rendelkezik a karon folyó képzésekhez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (megfelelő épülettel – benne a funkciók teljesítésére alkalmas szervezettségű terekkel; előadóteremmel, szemináriumi helyiséggel, kari könyvtárral, informatikai háttérrel, megfelelő hozzáférésekkel, gyakorlóhelyekkel, – valamint kollégiumi férőhelyek, sport és kulturális létesítmények, diákétkezési lehetőségek igénybevételével) és pénzügyi eszközökkel. o Az intézmény minőségbiztosítási és -fejlesztési folyamatai – ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési eljárások – megfelelőek a II. és III. fejezetben megfogalmazott észrevételekre tekintettel. A MAB további akkreditációs elvárásai: o Több kar által szervezett interdiszciplináris (karközi) képzéseknél legyen a szaknak a képzésért felelős és a képzés adminisztrációját végző gesztorkara.
A MAB az értékelést az Nftv. 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályai alapján végezte; a határozat hozatala során a törvény 2015. szeptember 1-től hatályos előírásait is figyelembe vette. 17 A vonatkozó képzési terület: hitéleti. 18 A vonatkozó tudományterület: hittudományok. 19 Ld.: a Függelékben felsorolt szakok jegyzékét 16
28
KRE HTK akkreditáció jelentés
II. Minőségértékelés II.1. A kar általános helyzetképe Honnan – hova tart a kar A Hittudományi Kar a legutóbbi akkreditációs eljárás során a teljes öt éves időtartamra kapott akkreditációt. A megfogalmazott ajánlásoknak eleget tett (l. teológus szakon egyházi nyelvvizsgát tett hallgatók szaknyelvi tanegységekkel kapcsolatos kötelezettségei, hittanár szak szakfelelőseinek hatásköre). Összességében az elmúlt évekre kiegyensúlyozott, stabil működés volt jellemző. Ezt tükrözi az önértékelési anyag gondos elkészítése is. Különösen kiemelendő a BTK-val való szoros együttműködés a pedagógiai és pszichológiai tantárgyak oktatása terén. Feladatot jelentett, hogy a hitoktató és a hittanár-nevelő szakos hallgatók részére zökkenőmentesen biztosítsák a pedagógiai és a teológiai tárgyak hallgatását szakpáros képzésben is. A Theolingua nyelvvizsga szerepének erősítése és a lelkész szakon a gyakorlati képzés átalakítása tovább javította a képzés színvonalát. A HTK az egyetem legkisebb kara, ennek minden előnyével és hátrányával. Fő profilja a magas színvonalú teológus-lelkészképzés, jelentős értéke pedig oktatóinak jelentős tudományos tevékenysége. A kar dokumentumai, szervezete, vezetése, kari stratégia A kari dokumentumok rendelkezésre állnak, rendszeres aktualizálásuk megtörténik. A kari vezetés kapcsolata a fenntartóval kiegyensúlyozott, ennek megfelelően biztosított az intézmény jövőbeni biztonságos működése. Kiemelendő a kar törekvése arra, hogy a szorosan vett lelkész, illetve vallástanár képzésen túl megszólítsa az érdeklődő világiakat is. A kar a dunamelléki püspök felügyelete alatt működik, illetve a MRE Zsinatával is szoros kapcsolatban áll. Ugyanakkor viszont meg kell felelnie az egyetemi vezetésnek is, ez a kettősség olykor nehézségeket okoz a döntéshozatalban. Az önértékelés plasztikusan és árnyaltan mutatja be a hitéleti képzés helyzetét a társadalmi folyamatokban, ennek kihívásaival és nehézségeivel együtt. A HÖK bekapcsolódása a Kar életébe biztosított, az informális formák továbbra is nagy szerepet játszanak a hallgatókkal való kapcsolattartásban. Különösen is jó színvonalú a kar által minden félévben kiadott szemeszterfüzet, mely biztosítja a hallgatók tájékoztatását a képzésekről.
A kari C-SWOT analízis Az alacsony hallgatói létszámból adódó előnyöket az intézmény jól használja ki. A lelkész hallgatók kötelező kollégiumi elhelyezése, valamint a náluk kötelező éves értékelés bevezetése a képzés minőségét nagymértékben tudja javítani, hatása máris érzékelhető. Nehézséget jelent ugyanakkor az oktatói túlterheltség a magas óraszámokból adódóan, ami a kutatásra és az oktatásra való felkészülésre rendelkezésre álló időt rövidíti le. Az önértékelésre beadott anyagban az oktatók T/E aránya nem felel meg a MAB előírásainak. A helyszíni látogatás során tisztázódott, hogy ezeket az anomáliákat már megszüntették, az LB kézhez kaphatta az új, immár a szabályoknak megfelelő besorolást. További javulást okozhatna a nagyobb szinergia, a kis létszámú csoportok miatt duplán tartott órák csökkentésével. Bár a hallgatói létszám a karon növekszik az utóbbi években, hosszú távon az intézményi kapacitás alatt marad a felvett hallgatók száma. A kis hallgatói létszám azonban számos előnnyel is jár, ezt a kar igyekszik is kihasználni. A képzés kiemelt célja, hogy a leendő lelkészek ne csak tárgyi tudással rendelkezzenek, hanem megfelelő emberi és spirituális készségekkel és képességekkel is, ezt szolgálja az is, hogy a hallgatók többsége a karhoz kapcsolódó kollégiumban él, a leendő lelkészek számára immár kötelezően. Sokoldalú képzésüket szolgálja a gyülekezetekben folyó gyakorlati felkészítés is. Az oktatók tanári és tudományos tevékenysége kimagaslóan jó, keveslik azonban a kutatásra fordítható időt, s kívánatosnak tartják a nemzetközi kapcsolatok bővítését, a hazai és külföldi pályázatok jobb kihasználását. A C-SWOT elemzéshez csatolt táblázat jó áttekintést ad, és bizonyítja, hogy a karon valóban magas színvonalú, jól szervezett és irányított képzés folyik.
29
KRE HTK akkreditáció jelentés
II.2. A kar kulcsfontosságú eredményei 1. Oktatás A kar képzési szerkezete, a képzések eredményessége A kar képzési struktúrájában jelenleg 4 szakon folyik az oktatás. Az oktatásban továbbra is a református teológus–lelkész képzés adja a fő hangsúlyt. Jelenleg az osztatlan hittanár–nevelőtanár mesterképzésre való áttérés megoldani látszik a korábbi létszámproblémákat. Az intézmény tervezi angol nyelvű mesterképzés bevezetését az intézményben. Mivel az oktatásban jelenleg is integráns módon szerepelnek idegen nyelvű kurzusok, az oktatói kar idegennyelv-ismerete kiváló, jó esély mutatkozik arra, hogy ez valóban életképes lehet további külföldről érkező fokozatokkal rendelkező oktatók segítségével. A hallgatói létszám az elmúlt hat év tekintetében nagyjából állandónak mondható, a teológia szakon némi ingadozással, a felvettek aránya messze elmarad azonban a felvételi keretszámtól. Nagy gondot jelentett a nagymértékű lemorzsolódás a teológia osztatlan mesterképzési szak esti képzésén. A vizsgált időszak utolsó két évében már 50% alá esett az oklevelet szerzettek aránya a felvettekhez viszonyítva. Az intézmény 2015-ben már nem indított új évfolyamot ezen a képzésen, s azt kifutó képzéssé minősítette. A nappali képzésen a lemorzsolódási ráta csak 15–10%-os. Az elmúlt négy év adatait áttekintve nagy különbség mutatkozik a nappali, illetve a részidős, esti képzés között. Ez a képzési forma nem bizonyul elég vonzónak, a bibliai nyelvek tanulása erős terhelés elé állítja a hallgatókat. Kevés a jelentkező és nagy a lemorzsolódás. Ezért is helyesnek látszik a kari tanács döntése, amely az esti, illetve levelező képzések indítását minimum 10 beiratkozott hallgatóhoz köti. A katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak, illetve a vallástanár-nevelő képzés iránt az elmúlt években csekély érdeklődés mutatkozott, az osztatlan vallástanár-nevelő képzésről egy év tapasztalata után még nem lehet véleményt alkotni. A hit- és erkölcstan tantárgynak a közoktatásba történt kötelező bevezetésével azonban az érdeklődés növekedni látszik. A vallástanár képzés átalakulása nyomán levelező formában „kiegészítő” képzést kínálnak a hallgatók részére. A jelenlegi adatok azonban nagymértékű lemorzsolódásról tanúskodnak e képzési formában. Összességében azonban árnyalja a képet az, hogy egyes hallgatók tanulmányaik közben külföldi ösztöndíjas képzésen is részt vesznek, illetve passzív félévre mennek. A passzív hallgatók aránya többnyire 10% alatt marad. A nyelvvizsga hiányában át nem vett oklevelek száma csökken. A doktori iskola hallgatói létszáma a lehetőségeknek megfelelő, a fokozatszerzések száma azonban elmarad a várakozástól. A hallgatók tehetséggondozása tudatos és szervezett, főleg a doktori iskola bevonásával. A karon önálló TDK nem működik ugyan, ennek ellenére szép eredményeket érnek el az OTDK-án, imponáló a publikálásban mutatott eredményességük is. Kiemelkedően jó az oktatók képzettsége, a PhD fokozattal és habilitációval rendelkező oktatók aránya. Végzettek elhelyezkedése A végzettek munkaerő-piaci elhelyezkedése az egyház keretei között megoldottnak látszik és a fenntartóval való megfelelő együttműködés a garancia, hogy ez továbbra is így tudjon folyni. Többségük lelkész lesz, vagy más formában ugyan, de egyházi keretekben helyezkedik el. A jövőben gondot jelenthet, hogy a lelkész szakképzettségűek piaca lassan telítetté válik. Elhelyezkedési szempontból viszont kitörési lehetőséget jelenthet a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás bevezetése, hiszen több vallástanárra lesz szükség a jövőben. Az egyház jövője szempontjából pedig kiemelkedően fontos, hogy magasan kvalifikált, érett személyiségű, hitükben elkötelezett, missziós lelkületű hitoktatókkal, vallástanárokkal találkozhassanak azok a diákok, akik többségükben már nem is hívő családi környezetből érkeznek.
2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység A karon hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő a tudományos tevékenység. A KRE egészének egyik kiemelkedő értéke az itt aktiválódó szellemi tőke. Az oktatók egyéni tudományos teljesítménye mind a publikálás, mind a tudományos társaságokban való aktivitás, mind pedig a konferenciaszervezés és -részvétel tekintetében kimagaslónak mondható. A karon négy kutatási egységben folyik a tudományos tevékenység, ezek mindegyike hazai, sőt nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket mutathat fel. Ezek egyike a doktori iskola, amely széleskörű lehetőséget biztosít a doktorandusz hallgatók munkájához.
30
KRE HTK akkreditáció jelentés
3. Gazdálkodás A kari gazdálkodás megfelel a minőségi oktatás és kutatás fenntartásához. Az állami finanszírozási rendszer változása érzékenyen érinti a kart, igyekszenek a pályázati lehetőségeket jól kihasználni, és ennek eredményei már látszódnak is, ugyanakkor ez a terület még rejt magában tartalékokat.
II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) 1. Kari stratégia és eljárások a minőség biztosítására A karon a minőségbiztosítási kérdésekkel önálló Minőségbiztosítási Bizottság foglalkozik, amelynek elnöke a kar minőségbiztosítási vezetője. A bizottság feladata az éves felmérések lebonyolítása és elemzése. A kar a KRE minőségbiztosítási szabályzata értelmében jár el, a karra alkalmazott részletes minőségbiztosítási programot azonban a kari jelentés nem tartalmaz. Amint a jelentés is megjegyzi, az előkészítő megbeszélések megtörténtek, a korábbi intézményfejlesztési terv lejártával az előző tanévben elindult az új terv és stratégia kidolgozása, mind kari, mind egyetemi szinten. Erről és a minőségbiztosítás részleteiről azonban nem kapunk tájékoztatást.
2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése A karon is alkalmazzák a szakok indításának és felülvizsgálatának egyetemi szabályait. Némi eltérést jelent, hogy az alacsony hallgatói létszám miatt a kérdőíves vizsgálatok korlátozottabban használhatóak, mert könnyebben sérülhet a kitöltők anonimitása. Elfogadhatóbb ezért az a gyakorlat, amely a közvetlen hallgatói és oktatói visszajelzésekre épül. Az elmúlt években a kar átdolgozta a folyó képzéseinek mintatanterveit a változó szabályozások és a piaci környezet változásaihoz igazítva azokat. Ennek ellenére a karon törekednek arra, hogy ahol ésszerű és lehetséges, kérdőíveken is kikérjék az érintett oktatók és hallgatók véleményét. Ennek dokumentációja rendelkezésre áll csakúgy, mint a szakokról készülő önértékelési jelentések. A kimeneti visszajelzés a végzettek egyházi alkalmazása miatt az esetek nagy többségében megoldott, akárcsak a tantervekre való (munkáltatói) visszacsatolás.
3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A teljesítményértékelés általános kereteit a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat jelöli ki, amelynek kari melléklete szabályozza az olyan speciális területeket is, mint például a legációkra vagy a felvételre vonatkozó speciális szabályok. A félévente a hallgatók rendelkezésére bocsátott Szemeszterfüzet tartalmazza a tárgyak leírását, az elsajátítandó tananyagot, így a hallgatók tisztában vannak a követelményekkel. A hallgatók viszonylag alacsony száma lehetővé teszi a személyes oktató-hallgató viszonyt, ami sokrétű, de kevésbé formális értékelésekre ad lehetőségeket. Így például a lelkészképzésben részt vevő hallgatókat évente értékelik és minősítik a pályára való alkalmasság, illetve felkészültség alapján. Az éves értékelés gyakorlatát a hallgatók alacsony számára tekintettel érdemes lenne kiterjeszteni, illetve tudatosítani minden képzési és munkarendi formára, különös tekintettel a levelező hallgatókra, ahol kevesebb lehetőség van a tutorálási jellegű kapcsolat kialakítására. Bár a karon folytatott interjúk alapján a kari tanácson jelenleg is az a gyakorlat, hogy évente áttekintik a hallgatók eredményét.
4. Az oktatók minőségének biztosítása Az oktatók minőségének biztosítását illetően a kar szempontjából fontos jellemző, hogy az oktatók egyben lelkészek is, akiknek az egyház szabályainak is meg kell felelniük. Ez nemcsak a tudományos szempontoktól eltérő szelekciós szűrőt eredményez, hanem komplexebb foglalkoztatási viszonyrendszert is. Ez a rendszer számos előnnyel jár, ugyanakkor növeli az oktatók túlterheltségét. A minősítettség tekintetében a kar kiemelkedő: a 14 teljes idejű oktató mindegyike rendelkezik tudományos fokozattal. Az önértékelés kritikusan megemlíti, hogy a kis hallgatói létszám (és a többféle szak és munkarend) miatt a kurzusokon lévő hallgatók létszáma alacsony, emiatt magasak az óraszámok, így az oktatók túlterheltek.
31
KRE HTK akkreditáció jelentés Az önértékelés a „belterjesség” kérdésére is utal, azaz arra, hogy az oktatók nagy része az intézményből vagy valamely társintézményből került ki. Ezt ellensúlyozza azonban, hogy több oktató rokon tudományágakban, illetve külföldi FOI-ben is szerzett fokozatot, vagy fejt ki tudományos tevékenységet. Emellett a folyamatos utánpótlás igénye is állandóan fennáll. Mindkét probléma megoldását elsősorban az anyagi korlátok akadályozzák. Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy külföldi vagy hazai vendégoktatók meghívásával nem lehet-e orvosolni a túlterheltség és/vagy az utánpótlás megtalálásának kérdéseit. Ez egyben a többi intézménnyel való kapcsolatot is tovább javíthatná. Az oktatók számára jelentős feladat, hogy a hallgatóknak az elsődleges szakirodalmat is rendelkezésére bocsássák, ezt segíti a hallgatók nyelvtudásának növelése. Az oktatók által írt segédanyagok, jegyzetek, könyvek azonban továbbra is fontosak a hallgatók számára. Az oktatók körében rendszeresen történik elégedettség-vizsgálat.
5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások A karon a tanítás infrastrukturális feltételei megfelelőek. A lelkészképzésben résztvevő hallgatók számára kötelező a kollégiumban való bentlakás, de a többi hallgató számára is szükség esetén lehetőség van lakhatásra. Az étkezési és a sportolási lehetőség is biztosított. A kar könyvtári ellátottsága magas szintű, a könyvtár új helyen felújított környezetben kapott elhelyezést. Állományát folyamatosan gyarapítják. A rendszerváltás előtti évtizedek megnehezített könyvbeszerzési lehetőségeiből eredő hiányokat a drága könyvsorozatok vonatkozásában sajnos még a mai napig sem sikerült teljesen pótolni. Ezzel más felekezetek intézményei is küzdenek. A hallgatók számára a gyakorlóhelyek rendelkezésre állnak. A hallgatói szolgáltatások közül már korábban említettük a tutori rendszert. Jó gyakorlatként további említést érdemel az évfolyammentorok szerepe, valamint azok a találkozók, amelyek révén jobban megismerhető az adott hallgató szűkebb és tágabb. Az utóbbiak valóban segíthetik a hallgatók hátterének jobb megértését, és így még személyesebbé válhat a kar oktatói és hallgatói közötti kapcsolat.
6. A kar belső információs rendszere A kar hozzáfér mindazokhoz az egyetemi elemzésekhez, jelentésekhez, amelyeket a Minőségügyi Szabályzat ír elő. Ezek mellett fontos szerepet töltenek be a legációval kapcsolatos visszacsatolások, kérdőívek. A végzettek pályakövetése zökkenőmentes, hiszen a végzés után többségük lelkészként működik, vagy egyházi pályán helyezkedik el. Ugyanakkor jelentős az átoktatás a Hittudományi és a Bölcsészettudományi Kar között; s a nem a HTK által oktatott tárgyakra vonatkozó OMHV eredményekre azonban jelenleg nincs megfelelő rálátása a kari vezetőknek. Ezen a jövőben mindenképpen változtatni kellene. A karon a kis méret miatt a fő kapcsolattartási formát a levelezőrendszer, a hirdetőtábla és az áhítatot követő tájékoztatók jelentik. Fontos ügyelni arra, hogy a levelező képzésben résztvevő hallgatók is egyenlő eséllyel hozzájuthassanak a hallgatói szolgáltatásokhoz, mint a nappali képzésben résztvevő társaik.
7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása A karnak természetes és erős kapcsolódása van a református közösség tájékoztatási eszközeivel, így a Reformátusok Lapjával és más református folyóiratokkal. Ezekben a karon zajló eseményekről szóló tudósítások időről-időre helyet kapnak. A közvélemény tájékoztatásának igen sokszínű eszközrendszere épült ki. Ezek közé tartozik többek között a honlap, a nyílt nap, az évkönyv (Studia Caroliensia), valamint a hallgatók által szerkesztett, a leendő és a már felvett hallgatóknak, valamint az oktatóknak szóló Protestáns Téka. Emellett számos olyan kiadvány is megjelenik, amely a szélesebb (református) közvélemény számára is érdeklődésre tarthat számot (pl. oktatók igehirdetéseit tartalmazó Ex Cathedra).
32
KRE HTK akkreditáció jelentés
III. A kar további működésére vonatkozó javaslatok 1. Szükséges a különböző szakos hallgatók által közösen látogatott kurzusok rendszerének az áttekintése, ahol ez feszültséget jelent (pl. alapszakos hallgatók együtt tanulják az egzegézist az osztatlan képzésre járókkal). 2. Kívánatos, hogy a kidolgozás alatt álló intézményi fejlesztési tervnek a karra vonatkozó aktualizálása megtörténjen, evvel párhuzamosan pedig a minőségbiztosítási rendszer aktualizálása is.
33
KRE HTK – teológia osztatlan mesterképzési szak – akkreditációs jelentés
IV. A kar által gondozott hitéleti képzések értékelése Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar
Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1/3/1. SZ. MAB HATÁROZAT
(református) teológia osztatlan mesterképzési szak (10 félév) lelkész szakirány (12 félév) szakindítási MAB határozat: 2006/9/XII., illetve 2006/9/XV/45.
A (akkreditált) A szak akkreditációja – a képzés akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos, a megtett intézkedésekről szóló beszámoló és a frissített oktatói táblázat 2016. október 15-éig történő benyújtása mellett.
1. A jogszabályi és az akkreditációs feltételeknek való megfelelés A képzési terv Az intézményben a teológia osztatlan mesterképzési szak égisze alatt két – jelzővel megkülönböztetett –, és tantervében is különböző képzés folyik. A református teológia osztatlan mesterképzés (lelkész szakiránnyal kiegészítve) nappali munkarendben és a protestáns teológia osztatlan mesterképzés levelező/esti munkarendben. (A munkarend tekintetében az önértékelés egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaz, de az óraszámból következően feltehetőleg levelező képzésről beszélhetünk, mivel a vizsgált képzés vonatkozásában az önértékelésben megjelölt óraszámok a részidős képzésre az Nftv.-ben előírt óraszámok minimuma felé közelítenek.) A teológia osztatlan mesterképzési szak KKK-ja lehetőséget ad arra, hogy a teológia megnevezést a felekezeti sajátosságok szerint kiegészítve használják az egyes intézmények. Tehát ez önmagában bevett gyakorlat, és nem kifogásolható. Egy szakon belül azonban a különböző munkarendek tantervei csak az óraszámokban térhetnek el egymástól, de mindegyik munkarendben ugyanazoknak az ismeretköröknek (tantárgyaknak) és ugyanazoknak a követelményeknek kell szerepelniük a képzési tervben. Nem használható tehát a szakon belül a munkarendek szerint elkülönítve két szakelnevezés sem. Különböző elnevezések csak különböző szakok esetén lehetségesek. Ez tkp. nem példa nélküli, hiszen katolikus részről is létezik egy a – több felekezet által közösen kidolgozott – teológia osztatlan mesterképzési szaktól eltérő katolikus teológus osztatlan mesterképzési szak, noha azokat az egyes intézmények nem működtetik párhuzamosan, hanem választanak egyik vagy másik változat között. A képzés két munkarendjének tulajdonképpeni önálló szakként való elkülönültségét támasztja alá az is, hogy míg a református teológia osztatlan mesterképzés az intézmény alapítása óta működő lelkészképzés jogutódjának tekinti magát, s ekként a Bologna-rendszerbe történő átemelése a MAB 2006/9/XII. határozata alapján szakindítási eljárás lefolytatása nélkül történt csakúgy, mint a többi felekezet lelkész-/papképzése; addig a protestáns teológia osztatlan mesterképzés indítása a Bolognaátmenet folyamatában önálló szakindítási eljárás keretében történt. Utóbbinak az indítását a MAB 2006/9/XV/45. számú határozatával támogatta. Az önértékelés a két képzés vonatkozásában két különböző szakfelelőst jelöl meg. A protestáns teológia képzés tanterve és az oktatói listája nincs összhangban egymással, az oktatói lista inkább a református teológia tantárgyai szerint épül fel. Szükséges tehát, hogy az intézmény ezt a kérdést rendezze vagy újabb önálló szak létesítése, vagy osztott képzés bevezetése, vagy valamelyik képzés megszüntetése útján.20 Az intézmény vezetése a látogatóbizottsági jelentésre küldött észrevételei között jelezte, hogy a protestáns teológia osztatlan mesterképzésen (esti munkarend) 2015 szeptemberében már nem indítottak új évfolyamot, azóta pedig a kar és az egyetem vezetése a képzés kivezetése mellett döntött, így a 2016/2017-es tanévre nem is hirdette meg a kar a képzést. A képzés megszüntetését az intézmény honlapján is feltüntették. 20
34
KRE HTK – teológia osztatlan mesterképzési szak – akkreditációs jelentés A szabadon választható ismeretek keretében a tanterv nem sorolt fel jellemző kínálatot, de az intézmény teljes kínálata megfelelő biztosíték arra, hogy kellő mennyiségű tantárgy közül választhatnak a hallgatók. A mintatanterv szerinti 7. félévre javasolt megszerzendő kredit éppen egy két kredites szabadon választható tantárgy miatt lépi túl a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ftv. vhr.) 23. § (5) bekezdésében, illetve jelenleg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nftv. vhr.) 54. § (1) bekezdésében foglalt féléves maximális kreditértéket. A kötelezően választható tárgyak tárgycsoport viszont nehezen értelmezhető, hiszen annak a blokknak a teljes kreditértéke beszámít a szakon megszerzendő összkreditbe, tehát 2–3 (szeminárium, szaknyelv) tantárgy kivételével az ott felsorolt tantárgyak nem tekinthetők választhatónak, mert azokat – a mintatanterv tanúsága szerint – mindenképpen teljesítenie kell a hallgatónak ahhoz, hogy a kötelezően megszerzendő kreditértéket teljesítse. A fentieken túl a tantervek megfelelnek a felsőoktatási jogszabályok és a MAB elvárásainak. Személyi feltételek A szak(ok) oktatói kara alapvetően kiváló felkészültséggel rendelkezik a képzés(ek) folytatásához, de a személyi feltételek vonatkozásában is mutatkozik néhány problémás pont. Az egyik az előző fejezetben jelzett problémából következik, hiszen ha egy szakról van szó, akkor annak nem lehet két szakfelelőse. Ezt a problémát is orvosolni kell a szakok státuszának rendezésekor.21 Egyébként a megjelölt szakfelelősök mindketten eleget tesznek a szakfelelőstől elvárt feltételeknek. Ugyancsak problémát jelent, hogy a tantervi táblától eltér az oktatói tábla tantárgylistája, és ezekhez képest is eltérő az oktatók összesítő táblázata. Ezen felül is tartalmaznak ellentmondó adatokat a táblázatok (pl. ugyanaz a személy T és E besorolással; egyetemi tanári vs. adjunktusi, illetve egyetemi tanári vs. egyetemi docensi munkakörben is szerepel). A megjelölt tantárgyfelelősök megfelelnek a szakmai feltételeknek, mindössze két személy nem rendelkezik PhD fokozattal, de ők kisebb jelentőségű (nyelvi, gyakorlati) tantárgyak felelősei. A tantárgyfelelősök között a T:E arány megfelelő (16:5 mindkét képzésben). Több tantárgyfelelős (10) azonban nem vesz részt bizonyos tantárgyai oktatásában, egy pedig egyáltalán nem vesz rész az oktatásban. A tantárgyfelelősök kreditterhelése igen magas.22 Több, mint egyharmaduknak a teológia szakos, illetve az összesített kreditterhelése magasabb 25 kreditnél (21-ből 9 fő, illetve 21-ből 13 fő). 1 főnek a szakon belüli kreditterhelése, 6 főnek az összesített kreditterhelése a 35 kreditet is meghaladja. Az „E” besorolású tantárgyfelelősök többségének terhelése meghaladja a 15 kreditet. Az kérdéses, hogy mindez annak az eredménye-e, hogy a többi szakon is oktatott ismeretköröket többször is figyelembe vették, illetve az intézményen kívül, vagyis nem tanórai keretben szervezett (összefüggő) szakmai gyakorlatokat is figyelembe vették a kreditterhelés számításakor, noha nem kellett volna. Az összes oktató vonatkozásában a 60–40%-os T:E arány teljesül (20:12, illetve 20:11). Tudományos háttér A tudományos műhelyek intézményesített a képzés megfelelő tudományos műhelyéül szolgálnak, ahogyan azt a kari értékelés is tartalmazza, a biblikus kutatások különösen kiemelkedőek. Infrastrukturális feltételek A szak infrastrukturális háttere a kari keretek között megfelelően biztosított, ahogyan arra a kari értékelés is utal. A lelkészi szakmai gyakorlatok évente változó helyszíneken történnek, az idei évben Az intézmény vezetése a látogatóbizottsági jelentésre küldött észrevételei között jelezte, hogy a protestáns teológia osztatlan mesterképzésen (esti munkarend) 2015 szeptemberében már nem indítottak új évfolyamot, azóta pedig a kar és az egyetem vezetése a képzés kivezetése mellett döntött, így a 2016/2017-es tanévre nem is hirdette meg a kar a képzést. A képzés megszüntetését az intézmény honlapján is feltüntették. 22 Az intézmény vezetése a látogatóbizottsági jelentésre küldött észrevételei között jelezte, hogy már a látogatás idején rendezték a tantárgyfelelősök és azok kreditterhelésének problémáit, és azóta két új teljes munkaidős oktatót vettek fel, ami tovább enyhítette a problémákat. A szak oktatói táblázatát azonban nem nyújtotta be frissítve az intézmény, ennek megfelelően nem állapítható meg, hogy a tantárgyfelelősök személye hogyan változott a szakon az egyes tantárgyak vonatkozásában. Ezt tehát pótlólagosan be kell mutatnia az intézménynek. 21
35
KRE HTK – teológia osztatlan mesterképzési szak – akkreditációs jelentés budapesti és környékbeli gyülekezetekben képzett mentor-lelkész vezetésével. A nem lelkészi szakmai gyakorlatok az MRE közoktatási és diakóniai intézményeiben zajlanak (általános iskolákban, gimnáziumokban, kórházban, öregotthonban és drog-rehabilitációs központban. A képzési létszám és kapacitás A kari kapacitások a jelenlegi hallgatói létszámnál több hallgató fogadását tennék lehetővé, de a kar a minőségi képzés igényét szem előtt tartva csak a hivatás iránt megfelelő módon elkötelezett, és megfelelő tanulmányi eredménnyel rendelkező jelentkezőket vesz fel. 2. A képzési folyamat és eredményeinek elemző értékelése A kurzusok jellege, módszertana A képzésben az elméleti és gyakorlati órák is szerepet kapnak. A szak különböző képzésein az elméleti és gyakorlati órák aránya meglehetősen heterogén. A felkínált kontaktórák száma bőven meghaladja a minimális értéket. A hallgatók számára a szak kis létszámának köszönhetően folyamatosan elérhetők az oktatók személyes konzultáció céljából. Kiemelendő a gyakorlóhelyekkel való gyümölcsöző együttműködés, mely elsősorban a lelkész szakos hallgatóknak biztosít élő kapcsolatot a gyülekezetekkel, mentor-tanári támogatással. Értékelés és ellenőrzés A képzés kurzusai aláírással, félévközi vagy vizsgaidőszakban történő értékeléssel zárulnak. Az aláírás vagy a félévközi értékelés alapjai lehetnek a tanórai keretben megvalósuló írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati beszámolók, a zárthelyi dolgozatok, az otthoni feladatok, a házidolgozatok, vagy a gyakorlati foglalkozások teljesítése. A vizsgaidőszakban történő értékelés írásbeli vagy szóbeli kollokvium keretében történik. A képzésben jelen vannak a több féléves tananyagok összegző, rendszerező számonkérését biztosító szigorlatok. A szigorlatokon vizsgálják a megszerzendő kompetenciák elsajátításának mértékét is. Sajátos ismeretellenőrzési forma a vizsgaistentisztelet tartása. A hallgatók számára komoly kihívást jelentenek a bibliai nyelvek tantárgyainak számonkérései. A lelkész szakirány gyakorlati képzésének gerincét a 11–12. félévi gyülekezeti lelkészi és hittanoktatói gyakorlat képezi, amelyet a helyben szolgáló református lelkész felügyelete mellett végeznek részletes tematika alapján. A gyakorlatot vezető lelkész félévente jelentést küld a gyakorlat intézményi felelőse részére a hallgató munkájáról, ezután részt vesz a Minősítő Bizottság ülésén. A minősítés során a lelkészi kompetenciák megszerzésében való előrehaladást is értékelik. A hallgató a gyakorlatról naplót vezet, melyet a gyakorlatot vezető lelkész a gyakorlati év végén láttamoz. A szolgálati napló bemutatása a záróvizsgára való jelentkezés egyik feltétele. A szakdolgozati témaválasztás a hallgató kezdeményezésére történik, az érintett diszciplína oktatójával konzultálva, aki végső soron jóváhagyja a témát. A témaválasztás változatos, a tisztán elméleti jellegű témákkal szemben egyre növekszik a gyakorlati kérdéseket elemző, és azok elméleti vonatkozásait feldolgozó művek száma az előtérben a kifejezetten elméleti témákkal szemben. A gyakorlati félévek átalakításával az utolsó félévben már nem lesz külső gyakorlat, így több idő jut majd a szakdolgozat befejezésére és a záróvizsgára való felkészülésre. A záróvizsgát nemrég alakították át komplex vizsgává, az addigi tantárgyankénti vizsga helyett. Ennek pozitív hatásai már érezhetők. A záróvizsga két részből áll: 1) Szakdolgozatvédés. (A vizsgára bocsátás feltétele, hogy a bírálók a dolgozatot védésre alkalmasnak ítéljék. Az érdemjegyet minősítést a bírálók által javasolt osztályzatok és a védésen nyújtott teljesítmény alapján határozzák meg.) 2) Komplex szóbeli vizsga. A záróvizsga érdemjegyét a szóbeli vizsga eredménye, a szakdolgozat minősítése (és teológia-lelkész szakirány esetén a vizsgaprédikációra adott osztályzat) alapján határozzák meg. A záróvizsga komplex tételsora révén a feleletben kirajzolódik, hogy egy adott kérdéskört hogyan tud a hallgató a tanult teológiai diszciplínákat együttesen figyelembe véve összefüggéseiben láttatva megközelíteni. Az oklevél minősítését a szigorlatok és a záróvizsga eredményeinek átlaga adja. A képzés eredményessége, hallgatói létszámadatok, tehetséggondozás A teológusképzésben tudatosan beállított szűrő a lemorzsolódást a nappali képzésben csökkentette. Az esti képzésben azonban érzékelhetően nagy számban esnek ki hallgatók a képzésből diplomaszerzés nélkül.
36
KRE HTK – teológia osztatlan mesterképzési szak – akkreditációs jelentés A hallgatók az első évben proszeminárium keretében sajátítják el a jó tanulás, a kutatás és a könyvtárhasználat alapvető módszereit. A tudományelmélet átadására a Teológiai enciklopédia című tantárgy keretében kerül sor. A tehetséggondozás keretei jól kialakítottak: tehetséggondozási programok, demonstrátori rendszer, szakkollégiumi rendszer, hallgatói kutatómunka, TDK, ösztöndíjak). A TDK eredmények figyelemre méltóak. A tehetséggondozás napi szinten történő megvalósítása nehéz feladat, ami nagy gondosságot igényel. Az intézmény is tapasztalja ennek nehézségeit. A legtehetségesebb hallgatóknak a doktori iskola lehetőséget biztosít a továbblépésre.
3. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés rendszere és eredményei A szak „gazdája”, menedzselése A szakért közvetlenül a szakfelelős, kari szinten a dékán és a Kari Tanács felelős. A szak lelkészképzési küldetése miatt nemcsak a Zsinat, hanem az illetékes egyházkerület felügyelete alá is tartozik. Mind a felelősök, mind a felügyeletet gyakorlók között harmonikus az együttműködés, ami garantálja a képzés zavartalan működését. Belső, rendszeres minőségbiztosítás, DPR (intézkedések, reakciók) A szakkal kapcsolatos minőségbiztosítási feladatokat a kari Minőségbiztosítási Bizottság koordinálja. A bizottság ellenőrzi a kar önértékelő jelentéseit, s belső audit formájában ügyel a képzési és kimeneti követelmények teljesülésére, a személyi és tárgyi feltételek meglétére, a folyamatszabályozás összességére. A bizottság különös figyelemmel kíséri a kutatásokat. A bemenet körében az oktatók felvételéről kettős szempont alapján döntenek. Elsődlegesen figyelembe veszik a kari igényeket, ugyanakkor tekintettel vannak arra is, hogy az illető oktató pályájának milyen stádiumában van, mi szükséges a szakmai munkássága kiteljesítéséhez. Ennek értékelése széles vezetői és oktató kört érint, a döntés mindig konszenzussal születik. A bemenet hallgatói oldalát tekintve a kar több fórumon is próbálja biztosítani a jelentkezők megfelelő tudásszintjét, illetve a meghatározott szintet el nem érő jelentkezőket kiszűri. Egyrészt a vallásoktatás középiskolai tantervének kidolgozásában a kar valláspedagógiával foglalkozó oktatói aktívan részt vettek, másrészt az utóbbi években egyre növekszik a megfelelően képzett vallástanárok száma a köznevelésben. Ezek a feltételek biztosítják, hogy az egyházi köznevelési intézményekből, sőt egyre inkább az állami iskolákból is megfelelő szintű hallgatók kerülhetnek ki. A másik oldalon a nyilvánossággal való kapcsolattartást helyezi előtérbe az intézmény, ennek köszönhetően a potenciális jelentkezők számára a követelmények megismerhetők, továbbá a nyílt napokon egyénileg is tájékozódhatnak, hogy a konkrét előképzettségük megfelelő-e vagy kiegészítésre szorul. A lelkész szakirányon három napos alkalmassági vizsga keretében értékelik a jelentkező tudásszintjét, valamint lelki rátermettségét. Működés közben az oktatók értékelése több szinten zajlik. Az első szint informális: A Kari Tanács valamennyi ülésén foglalkozik ezzel a kérdéssel. A második szint a hivatalos minősítés. Az oktatót abból a szempontból értékelik, hogy beosztásának és munkakörének megfelelő-e a tudományos, az oktatói és közéleti tevékenysége. Az értékelés elsősorban a MAB és az ODT által meghatározott szempontokon alapul. A harmadik szint a fenntartó, illetve az illetékes egyházkerület kontrollja, aki közegyházi funkciók ellátásával is megbízhatja az oktatót, s így közvetlen kontrollt gyakorol az oktatással összefüggő területen végzett tevékenysége felett. Az oktatói teljesítményt a hallgatók is rendszeresen értékelik az OMVH-ban. A tanulási folyamatban a hallgatók előrehaladásáról jó visszajelzést jelent a félévenkénti értékelés, de sok tantárgy esetén félévközi értékelés is van. Ennek a kompetenciák elsajátítását mérő voltáról azonban kevés az információ. Minden év végén minősítési eljárásban minden egyes hallgatóról véleményt alkot a Kari Tanács, ami adott esetben a szükséges változtatásokra is javaslatot tesz. Az eszköz- és infrastrukturális ellátottság terén a tanszékek fogalmazzák meg az igényeket, amelyeket összegezve a dékán terjeszt a Kari Tanács, valamint szükség esetén az egyetem vezetése elé. A képzési kimenetek tekintetében az oktatók, a hallgatók, illetve a nem oktató alkalmazottak esetében rendszeresen kérdőíves véleményfelmérés történik. A végzett hallgatók és a felhasználók, illetve a munkaerőpiac vonatkozásában ezt a módszert az intézmény kevésbé tudja hatékonyan alkalmazni, ezért más eszközöket is próbál alkalmazni. Felhasználói oldalon pl. az egyházi főhatósággal és a lelkészi karral folyamatos a párbeszéd. Ez megfelelően biztosítja az igények helyes felmérésének lehetőségét.
37
KRE HTK – teológia osztatlan mesterképzési szak – akkreditációs jelentés A kérdőíves felméréseket minden esetben a kari Minőségbiztosítási Bizottság értékeli, az érintettek az összesített eredményeket ismerhetik meg. Amennyiben kari szinten válik szükségessé a beavatkozás, abban az esetben a kari vezetés foglalkozik a megoldandó problémákkal, bár ilyenre a bizottság működése során még nem volt szükség. A végzett hallgatók pályakövetése a kar sajátosságaiból adódóan az átlagosnál jobban működik, hiszen a sokszor nem hatékony kérdőíves felmérés mellett, az egyházi alkalmazás és továbbképzések folytán a személyes követésre is van lehetőség. Emellett az intézmény rendszeresen megszervezi a végzett évfolyamok találkozóját, s a velük folytatott beszélgetés tapasztalatait az oktatók az oktatás folyamatába igyekeznek beépíteni. A követés az esti képzés esetén jelenthet nagyobb nehézséget. Erre az intézménynek is nagyobb figyelmet és munkát kell fordítania. A szak vonatkozásában az előző akkreditáció alkalmával javasolt változtatásokat elvégezték. A MAB 2010/8/X/1. számú határozatában tett észrevétel nyomán az idegen nyelvű szakszöveg olvasás a mintatanterv átdolgozása során a kötelezően választható tantárgycsoportba került át.
4. A szak összefoglaló értékelése (jelen, jövő) C-SWOT analízisüket is figyelembe véve A C-SWOT analízis összességében reálisnak mondható. A gyengeségek között szerepeltetik a tehetséggondozás hiányosságait, és azt is, hogy a hallgatók túlnyomó többsége gyakorlati témájú szakdolgozatot készít, és egyre kevesebb az elméleti teológiai munka. Ez a két probléma nyilvánvalóan nem véletlenül került egymást követő helyre az elemzésben, hiszen ezek között jelentős lehet az összefüggés, valóban figyelni kell arra, hogy legyenek elméleti irányultságú hallgatók, akik a tudomány világát választják munkaterületüknek, ugyanakkor azt is fontos mérlegelni, hogy a leendő végzetteknek milyen arányát szánják tudományos, illetve gyakorlati területre. Feltehetőleg az utóbbi területen jelentkezik nagyobb igény a végzettek iránt. Jól érzékeli az intézmény az oktatók erős terhelését, amelyen rövid időn belül enyhíteni szükséges. A lehetőségek között reálisan tartják számon a karközi együttműködések bővítésében rejlő potenciált, amelyet azonban a hitéleti képzést folytató másik karral a fizikai távolság ellenére is szükséges volna erősíteni. Ugyancsak fontos feladat az intézmény által is megjelölt szakátalakítás, mivel a munkarendenként teljesen eltérő képzés nem járható út. Az intézmény e körben megoldási lehetőséget is felvet. Az idegen nyelvű képzés bevezetési lehetőségének vizsgálatakor a felsorolt szempontok mellett érdemes figyelembe venni a valós igényeket és az oktatók meglevő terhelését is. Nem szerepel a lehetőségek között a pályázati lehetőségek figyelése, és azok minél hatékonyabb kiaknázása, ami a fejlesztések és a kutatások alapvető hátterét jelentheti.
5. Minőségfejlesztési javaslatok, ajánlások 1.
2.
3.
4. 5.
A 7. félévre javasolt egyik 2 kredites szabadon választható tárgyat célszerű volna áttenni a mintatantervben egy másik félévhez, hogy a félévek közötti kreditelosztás az Nftv. vhr. fent idézett rendelkezésének formálisan is megfelelő legyen. Felül kell vizsgálni a kötelezően választható tantárgycsoport státuszát, mert jelenleg túlnyomórészt olyan egyedi tantárgyak szerepelnek benne, amelyek a kötelezően teljesítendő kreditértékbe egyenként beszámítanak, tehát választási lehetőség nélkül teljesítendők. Az önértékelés nem szól arról, hogy a szakmai kompetenciák elérésében való előrehaladást hogyan követik nyomon a számonkérés alacsonyabb szintjein, pl. a kollokviumokon. Ennek átgondolása előrevivő lenne. Minden tantárgyfelelős vegyen részt valamilyen formában a tantárgya oktatásában. Vizsgálja felül az intézmény a tantárgyfelelősök kreditterhelését, és küldje meg az intézmény a MAB-nak a frissített oktatói táblázatot.
38
KRE HTK – katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak – akkreditációs jelentés
Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar
katekéta–lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató) alapképzési szak (6 félév) szakindítási MAB határozat: 2005/7/IX/2/60.
Akkreditációs minősítés Az intézmény a látogatóbizottsági jelentésre tett észrevételei között jelezte, hogy a képzésnek a Hittudományi Kar által gondozott formája megszűnik, s az teljes egészében a Tanítóképző Főiskolai Kar gondozásába kerül. Ennek megfelelően a MAB a képzésről akkreditációs határozatot nem hoz, de a képzésről szóló értékelését közzéteszi, hogy azt az intézmény a kifutó képzés minőségfejlesztésében fel tudja használni. A jelenleg a képzésben részt vevő hallgatók a felvételükkor hatályos szabályok szerint befejezhetik tanulmányaikat.
1. A jogszabályi és az akkreditációs feltételeknek való megfelelés Az intézményben – közös szakfelelőssel ugyan –, de két katekéta–lelkipásztori munkatárs képzés folyik párhuzamosan. Az egyik a Hittudományi Karon, a másik a Tanítóképző Főiskolai Karon. Az önmagában teljes mértékben lehetséges, hogy egy intézmény több telephelyén is folytassa ugyanazt a képzést, ugyanakkor a hatályos felsőoktatási törvény 14. § (1) bekezdése meghatározza, hogy egy szak képzéséért több telephely esetén is csak egy oktatási szervezeti egység lehet a felelős. A jelen helyzetben az önértékelések tanúsága szerint csak a szakfelelős személye egyezik meg a szakon, sem a felelős szervezeti egység, sem a tantárgyfelelősök személye nem azonos a különböző telephelyeken folyó képzéseken. A jelen értékelés a Hittudományi Karon folyó képzésről készült, azzal, hogy egy szakról lévén szó, a képzések integrációját el kell végeznie az intézménynek. A képzési terv A tanterv az MRE Zsinata által módosított KKK-nak és a jogszabályi előírásoknak megfelel. A tanterv a KKK-ban meghatározott kompetenciák elsajátíthatóságát megfelelően biztosítja. A tantervben a felkínált kontaktórák száma megfelelő. Ugyanígy megfelelő a félévek közötti kreditelosztás. Nem érthető azonban, hogy miért a kötelezően választható tárgyak között szerepel a Logika és érveléstechnika c. tantárgy, hiszen alternatíváját nem jelöli meg a tanterv. A többi megjelölt tárgy közül kilóg. A szabadon választható tantárgyak számára a tanterv a minimálisnál lényegesen magasabb kreditértéket tart fenn. Személyi feltételek A szak felelőse Pap Ferenc református teológus-lelkész, egyetemi docens, akit 2012-ben választott meg a szenátus a katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak szakfelelősévé. Teológiai és bölcsészettudományi képzettséggel, németországi posztgraduális ösztöndíjjal és kutatásokkal, öt év lelkészi szolgálatot teljesítve, 2009-ben védte meg doktori értekezését a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, és lett a Hittudományi Kar Újszövetségi Tanszékének adjunktusa. A megjelölt tantárgyfelelősök megfelelnek a szakmai feltételeknek, mindössze két személy nem rendelkezik PhD fokozattal, de ők kisebb jelentőségű (nyelvi, gyakorlati tantárgyak) felelősei. A tantárgyfelelősök között a T:E arány megfelelő (17:4). Több tantárgyfelelős azonban nem vesz részt bizonyos tantárgyai oktatásában, s van olyan tantárgyfelelős is, aki egyáltalán nem vesz rész az oktatásban. A tantárgyfelelősöknek a szakra vonatkozó kreditterhelése23 egy személy esetében magasabb, mint 25 kredit, nevezetesen 53. Ez a számadat nem tűnik megalapozottnak, mert egyrészt ez az érték meghaladja az illető megadott teljes kreditterhelését (49), másrészt a tantervi tábla alapján Az intézmény vezetése a látogatóbizottsági jelentésre küldött észrevételei között jelezte, hogy már a látogatás idején rendezték a tantárgyfelelősök és azok kreditterhelésének problémáit, és azóta két új teljes munkaidős oktatót vettek fel, ami tovább enyhítette a kar ilyen jellegű problémáit. Erről szakszintű oktatói táblázatot nem nyújtott be. Az intézmény azonban idő közben úgy döntött, hogy – az Nftv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a katekéta–lelkipásztori munkatárs szakon párhuzamosan futó két képzése közül a Hittudományi Kar képzését kivezeti. 23
39
KRE HTK – katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak – akkreditációs jelentés ezen a szakon mindössze egy 4 kredit értékű tantárgy felelőse. Az összesített kreditterhelés tekintetében csakúgy, mint a teológia osztatlan mesterképzési szak esetében, úgy erről a szakról is elmondható, hogy 21-ből 12 tantárgyfelelős terhelése magasabb 25 kreditnél, akik közül 5 főnek az összesített kreditterhelése a 35 kreditet is meghaladja. Az „E” besorolású tantárgyfelelősök közül 2 fő terhelése meghaladja a 15 kreditet. Az kérdéses, hogy mindez annak az eredménye-e, hogy a többi szakon is oktatott ismeretköröket többször is figyelembe vették, illetve az intézményen kívül, vagyis nem tanórai keretben szervezett (összefüggő) szakmai gyakorlatokat is figyelembe vették a kreditterhelés számításakor, noha nem kellett volna. Az összes oktató vonatkozásában a 60–40%-os T:E arány teljesül (19:11). Tudományos háttér A kari kutatási háttérnek speciálisan a katekéta- és a vallástanár-képzéssel összefüggő vonatkozásai elsősorban Németh Dávid és Siba Balázs kutatásaihoz köthetők. Kiemelendőek Németh Dávid nemzetközi kutatási kapcsolatai a valláspedagógia és speciálisan a gyermekbibliával kapcsolatos kutatások terén, valamint Siba Balázs kutatásai a konfirmáció intézménye kapcsán, melynek kapcsán egy kilenc országra kiterjedő kutatócsoport tagja. Infrastrukturális feltételek A szakra ugyanazok az infrastrukturális adottságok érvényesek, melyek az egész karra jellemzőek. A szükséges előadó- és gyakorlótermek rendelkezésre állnak. Külön szinten helyezkedik el az egybenyitható HÖK iroda – számítógépterem – hallgatói közösségi tér. Ezek a termek a hallgatók gondozásában vannak. A gyakorlatok elsődleges helyszínei a budapesti Lónyai utcai Református Gimnázium, a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium, a Pécsi Református Gimnázium, valamint a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon. Az összefüggő egyéni gyakorlat teljesíthető gyülekezeti keretben is azokban az iskolákban, ahol gyülekezet szervezésben működnek hittancsoportok. A szakdidaktikai tantárgyak előadásainak anyaga elektronikus formában is rendelkezésre áll a hallgatók számára. A könyvtárban megtalálhatók a régebbi és a legújabb hazai református hittankönyv- és munkafüzet-sorozatok, valamint a legnépszerűbb német nyelvű hittankönyvsorozatok, amelyek segítik a hallgatókat a házi dolgozatként beadandó óratervek elkészítésében és a tanítási gyakorlatokra való felkészülésben. A képzési létszám és kapacitás 2009 és 2013 között nem vettek fel hallgatót a szakra. Az előző két tanévben 6, illetve 8 hallgatót vettek fel. A tervezett, illetve felvehető létszámnak ez még mindig nem éri el a felét sem, de mindenképpen előrelépésnek tekinthető. Az intézmény bízik benne, hogy a hit- és erkölcstan oktatás bevezetése hosszabb távon megoldja a létszámproblémákat, bár kérdés, hogy az osztatlan hittanárképzés bevezetése után mi lesz a sorsa ennek a képzésnek. 2. A képzési folyamat és eredményeinek elemző értékelése A kurzusok jellege, módszertana A képzésben az elméleti és gyakorlati órák is szerepet kapnak. A felkínált kontaktórák száma bőven meghaladja a minimális értéket. A gyakorlati és az elméleti jellegű kurzusok aránya 1:1. A hallgatók számára a szak kis létszámának köszönhetően folyamatosan elérhetők az oktatók személyes konzultáció céljából. A szak hallgatói jelezték, hogy gondot jelent számukra a bibliai egzegézis közös hallgatása a teológusképzésben résztvevőkkel, mivel a teológia szak követelményei e tekintetben jóval magasabbak. A problémát az oktatók is érzékelték és ígéretet tettek arra, hogy törekszenek a helyzet orvoslására. Értékelés és ellenőrzés A mintatanterv rögzíti, hogy az egyes kurzusok szorgalmi időszakban megszerzendő évközi (gyakorlati) jeggyel, aláírással, a vizsgaidőszakban pedig vizsgával teljesíthetőek. A szabályozás mindenkori rendjét a TVSZ-ben találhatják meg a hallgatók. A hallgatók tanulmányaikban való előrehaladásukat a szokásos kollokviumok, gyakorlati jegyek, ill. szigorlati jegy megszerzésével bizonyíthatják (a tanterv 3 szigorlatot tartalmaz). A szak speciális összegző számonkérése a vizsgatanítás.
40
KRE HTK – katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak – akkreditációs jelentés A szakdolgozat szabad választás alapján, a kar illetékes oktatóival és tanszékvezetőivel egyeztetett és aláírásukkal visszaigazolt témákból írható. A szakdolgozatok bírálói rendszerint az intézményen belülről kerülnek kiválasztásra. A szakdolgozat témaválasztásakor a hallgatók elsősorban a református hittanoktatás témájára fókuszálnak. A záróvizsgára bocsátás feltétele a szak tantervi követelményeinek teljesítése, a sikeres vizsgatanítással, az abszolutórium megszerzése, valamint az elfogadott szakdolgozat. Záróvizsgára a tavaszi félév végén kerül sor, de nem ritka a téli időszakbeli zárás sem. A záróvizsga első része az elfogadott szakdolgozat vizsgabizottság előtti megvédése, majd következik a szóbeli vizsga (a hittanoktatás elmélete és gyakorlata). A záróvizsga érdemjegyét a vizsgatanítás osztályzatának, a szakdolgozat védési érdemjegyének és a szóbeli vizsga értékelésének számtani átlaga adja. Az oklevél minősítését a három szigorlat (biblikum, rendszeres teológia, egyháztörténet) érdemjegyeinek, valamint a záróvizsga érdemjegyének számtani átlaga adja. A képzés eredményessége, hallgatói létszámadatok, tehetséggondozás A képzés eredményességét a fentiekben leírt körülmények miatt jelenleg nem lehet megítélni. A hallgatók az első évben proszeminárium keretében sajátítják el a jó tanulás, a kutatás és a könyvtárhasználat alapvető módszereit. Választható tárgy keretében viszont ajánlani fogják a hallgatóknak a pedagógiai kutatás-módszertani kurzusok felvételét a BTK kínálatából. A kis hallgatói létszám miatt a tanárok és a hallgatók között közvetlen személyes kapcsolat alakulhat ki, a sajátos érdeklődésű hallgatók megtalálják a megfelelő segítséget, és megkapják a szükséges támogatást továbbfejlődésük érdekében. A mentor-tanári rendszer egyik fő funkciója is a tehetséggondozás. Kérdés, hogy a teológusképzésben meglevő tehetséggondozási rendszer elemei (tehetséggondozási programok, demonstrátori rendszer, szakkollégiumi rendszer, hallgatói kutatómunka, TDK, ösztöndíjak) elérhetők-e az alapképzésben résztvevők számára is.
3. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés rendszere és eredményei A szak „gazdája”, menedzselése A szakért közvetlenül a szakfelelős, kari szinten a dékán és a Kari Tanács felelős, akik között harmonikus az együttműködés, ez garantálja a képzés zavartalan működését. A szakfelelősnek elsősorban tartalmi ellenőrzési funkciója van, emellett fontos szerepet játszik a gyakorlatok szervezésében az illetékes gyakorlatfelelősökkel együttműködésben. A Kari Tanács rendes tagjaként a szakfelelős a szak speciális érdekeit és igényeit képviseli, emellett folyamatos kapcsolatot tart fenn a Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Központjával. Belső, rendszeres minőségbiztosítás, DPR (intézkedések, reakciók) A minőségbiztosítás tekintetében a teológia szaknál leírtak érvényesek a katekéta–lelkipásztori munkatárs szakra is. A konkrét intézkedésekről az önértékelés beszámolt. A szak vonatkozásában az előző akkreditáció alkalmával javasolt változtatásokat elvégezték. A MAB 2010/8/X/1. számú határozatában tett észrevétel nyomán a pontosították és bővítették a szakfelelős feladatait, így új feladatként kapta a Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Központjával való kapcsolattartást is.
4. A szak összefoglaló értékelése (jelen, jövő) C-SWOT analízisüket is figyelembe véve A C-SWOT analízis összességében reálisnak mondható. A gyengeségek között szerepeltetik a szak népszerűsítésének eddigi marginális kezelését a lelkészképzés mellett, s ezzel összefüggésben célt is tűznek maguk elé a református iskolák és a gyülekezetek jobb tájékoztatása terén. Ezekről a helyekről érkezhetnek a leendő hallgatók, s a végzettek később ezekben az intézményekben és közösségekben elhelyezkedési lehetőséget is kaphatnak. Más indikáció alapján, de jól érzékeli az intézmény az oktatók erős terhelését, amelyen rövid időn belül enyhíteni szükséges. Gyengeségként tartja számon az intézmény, hogy a könyvtárában elérhető idegen nyelvű szakirodalom nagyrészt német nyelvű, mára azonban a hallgatók nagy része legfeljebb az angol nyelvet használja a magyaron kívül. Ennek a problémának a feloldására próbálják évek óta az angol nyelvű könyvtári anyag fejlesztését megvalósítani.
41
KRE HTK – katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak – akkreditációs jelentés Szintén problémaként merül fel, hogy a nagyrészt már hitoktatóként dolgozó hallgatói kör miatt eddig nem került sor saját gyakorlóbázis kialakítására, és a résztvevő intézményeknek a hallgatók fogadására való felkészítésére. Ezt a hiányosságot több feladat kitűzésével is igyekszik kiküszöbölni az intézmény: rendezni kívánják a gyakorlóhelyekkel való viszonyt; konferenciára szeretnék hívni a gyakorlatvezetőket, amelyeken bemutatják számukra a képzési koncepciót; és annak jobbítása céljából be szeretnék vonni a gyakorlatvezetőket is a képzés fejlesztésébe. Örvendetes a nemzetközi kutatási együttműködések fejlesztési lehetőségeinek keresése. Az analízisben csak implicit módon jelenik meg a karközi együttműködések fejlesztésének igénye, illetve feladata, de mivel erre több más ponton is tartalmaz utalást az önértékelés, illetve más szakok önértékelése nevesíti is, ezért ez a pont úgy értékelhető, mint ami a kari vezetés számára ismert és helyén kezelt feladat, illetve lehetőség. Nem érzékelte azonban az intézmény a szak különböző képzési helyeken egymástól szinte független működtetésének tarthatatlanságát. Ennek a problémának a megoldásával a fentebb leírtak szerint foglalkoznia kell az intézmény két érintett karának a közeljövőben. Ezt talán megkönnyíti, hogy a szakfelelős személyében a két képzés egységesítése talán már megkezdődött.
5. Minőségfejlesztési javaslatok, ajánlások 1. 2.
3.
4. 5. 6.
Az egy szakon folyó két különálló képzés integrációját el kell végeznie az intézménynek. Az önértékelés nem szól arról, hogy a szakmai kompetenciák elérésében való előrehaladást hogyan követik nyomon a számonkérés alacsonyabb szintjein, pl. a kollokviumokon. Ennek átgondolása előrevivő lenne. Vizsgálja felül az intézmény a Logika és érveléstechnika c. tantárgy helyét a tantervben, mivel az egymagában kilóg a kötelezően választható tárgyak közül, így nincs valós választási lehetőség. Vizsgálja meg az intézmény, hogy a bibliai egzegézis előadásait hogyan tudja függetleníteni a magasabb követelményű szakok egzegetikai előadásaitól.24 Minden tantárgyfelelős vegyen részt valamilyen formában a tantárgya oktatásában. Előbbi mellett fontos a karközi együttműködések fejlesztése is.
Az intézmény a látogatóbizottsági jelentésre tett észrevételei között jelezte, hogy a látogatóbizottság jelzése nyomán a bibliai egzegézis tantárgyakat külön tanórák keretében fogják oktatni a jövőben a teológushallgatóknak és a katekéta– lelkipásztori munkatárs szakos hallgatóknak. 24
42
KRE HTK – tanári mesterképzési szak hittanár–nevelő tanár szakképzettség – akkreditációs jelentés
Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar
Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1/3/2. SZ. MAB HATÁROZAT
tanári mesterképzési szak hittanár–nevelő tanár (református vallástanár – nevelő tanár) szakképzettség (4 félév) szakindítási MAB határozat: 2006/8/X/40.
A (akkreditált) A szak akkreditációja – a képzés akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos a megtett intézkedésekről szóló beszámoló és a frissített oktatói táblázat 2016. október 15-éig történő benyújtása mellett.
1. A jogszabályi és az akkreditációs feltételeknek való megfelelés A képzési terv Ebben a formában kifutó képzésről van szó. A honlapon elérhető mintatanterv szerint a teológia osztatlan mesterképzési szakról érkező hallgatók számára a megszerzendő kreditek száma 121. Ez nem egyezik meg a szak KKK-jában rögzített összkreditértékkel.25 A honlapon elérhető mintatanterv tanúsága szerint a kreditek félévek közötti elosztása nem tesz eleget a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ftv. vhr.) 23. § (5) bekezdésében, illetve jelenleg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nftv. vhr.) 54. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amelyek szerint a felsőoktatási intézmény által ajánlott tantervben, a szakirányú továbbképzések kivételével, az egyes félévek kreditértéke – figyelembe véve az intézmény által meghatározott képzési időszakot – legfeljebb három kredittel térhet el a harminc kredittől. Az Nftv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak értelmében a szigorlatok teljesítéséért nem adható kredit, amennyiben azok olyan ismeretek összegző számonkérését jelentik, amelyeket már részleteiben egyszer számon kértek, és azokon a számonkéréseken – sikeres teljesítés esetén – a hallgatók kreditet is szereztek. A szak egyéb tekintetben eleget tesz a KKK-ban és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és alkalmas a KKK-ban leírt kompetenciák elsajátíttatására. Személyi feltételek A szak felelőse Németh Dávid református lelkész, egyetemi tanár, aki a vallásdidaktika elismert oktatója és kutatója. Szakmai munkássága alapján teljes mértékben alkalmas a szakfelelősi feladatok ellátására. A tantárgyfelelősök megfelelésének vizsgálatát nehezítette, hogy az önértékelés összesítve tartalmazta a katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak és a hittanár–nevelőtanár mesterképzés oktatóinak listáját. A listából ki is maradt egy tantárgyfelelős. A megjelölt tantárgyfelelősök megfelelnek a szakmai feltételeknek, mindössze egy személy nem rendelkezik PhD fokozattal, de ők kisebb jelentőségű (gyakorlati tantárgyak) felelőse. A tantárgyfelelősök között a T:E arány megfelelő (16:3). Több tantárgyfelelős azonban nem vesz részt bizonyos tantárgyai oktatásában, s van olyan tantárgyfelelős is, aki egyáltalán nem vesz rész az oktatásban. A tantárgyfelelősöknek a szakra vonatkozó kreditterhelése26 egy személy esetében sem Az intézménynek a látogatóbizottsági jelentésre tett észrevételei között jelezettekkel ellentétben a tantervvel kapcsolatos mindhárom probléma továbbra is jelen van a honlapon elérhető mintatantervekben. Ezen kívül azt is meg kell jegyezni, hogy mesterképzési szakon a bemenet feltételéül elfogadott alapképzés kötelező tananyagában tartozó tantárgyak teljesítésével megszerzett kreditek nem számíthatók be a kapcsolódó mesterképzés követelményeinek teljesítésébe. 26 Az intézmény vezetése a látogatóbizottsági jelentésre küldött észrevételei között jelezte, hogy már a látogatás idején rendezték a tantárgyfelelősök és azok kreditterhelésének problémáit, és azóta két új teljes munkaidős oktatót vettek fel, ami kari szinten tovább enyhítette a problémákat. A szak oktatói táblázatát azonban nem nyújtotta be frissítve az intézmény, ennek megfelelően nem állapítható meg, hogy a tantárgyfelelősök személye hogyan változott a szakon az egyes tantárgyak vonatkozásában. Ezt tehát pótlólagosan be kell mutatnia az intézménynek. 25
43
KRE HTK – tanári mesterképzési szak hittanár–nevelő tanár szakképzettség – akkreditációs jelentés magasabb, mint 25 kredit. Az összesített kreditterhelés tekintetében csakúgy, mint a teológia osztatlan mesterképzési szak esetében, úgy erről a szakról is elmondható, hogy 16-ból 9 tantárgyfelelős terhelése magasabb 25 kreditnél, akik közül 5 főnek az összesített kreditterhelése a 35 kreditet is meghaladja. Az „E” besorolású tantárgyfelelősök közül 1 fő terhelése meghaladja a 15 kreditet. Az kérdéses, hogy mindez annak az eredménye-e, hogy a többi szakon is oktatott ismeretköröket többször is figyelembe vették, illetve az intézményen kívül, vagyis nem tanórai keretben szervezett (összefüggő) szakmai gyakorlatokat is figyelembe vették a kreditterhelés számításakor, noha nem kellett volna. Az összes oktató vonatkozásában a 60–40%-os T:E arány teljesül (15:10). Tudományos háttér A szak tudományos háttere vonatkozásában ugyanaz mondható el, mint amit a kapcsolódó alapképzési szak értékelése is tartalmaz. Infrastrukturális feltételek A szak infrastrukturális háttere megegyezik a katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak infrastrukturális hátterével. A képzési létszám és kapacitás Nappali képzésre szinte soha nem volt jelentkező a kétciklusú képzésben, mivel legkésőbb az alapfokozat megszerzése után a hallgatók állásba kerültek. A levelező képzést egy év kivételével mindig el tudta indítani a kar. A felvételt nyert hallgatók száma egyes években megközelítette a tervezett hallgatói létszámot, de az említett egy év kivételével mindig meghaladta a tervezett létszám 50%-át. 2. A képzési folyamat és eredményeinek elemző értékelése A kurzusok jellege, módszertana A képzésben az elméleti és gyakorlati órák is szerepet kapnak. A felkínált kontaktórák száma bőven meghaladja a minimális értéket. A gyakorlati és az elméleti jellegű kurzusok arány 1:1. A hallgatók számára a szak kis létszámának köszönhetően folyamatosan elérhetők az oktatók személyes konzultáció céljából. A képzés során teljesítendő gyakorlatok két csoportra különíthetők: belső, valamint külső gyakorlatok. A belső gyakorlatok között az egyik a szakmódszertani szeminárium, amelynek a hallgatók a vallásdidaktikai elméleti ismereteiket egy általuk választott témakörben csoportos készülés keretében kipróbálják. Az elkészült óratervek, óravázlatok alapján mikrotanítást végeznek, majd közösen értékelik. A belső gyakorlatok másik fóruma a gyakorlatkísérő szeminárium (mind a gyakorlóiskolai, mind az összefüggő egyéni gyakorlathoz kapcsolódóan), amelynek célja a gyakorlaton szerzett tapasztalatok reflektálása, a megoldatlanul maradt problémák megbeszélése, a kérdéses oktatási és nevelési események elemzése, alternatív megoldási lehetőségek kimunkálása, mindez csoportos munkában, oktató vezetésével. A külső gyakorlatoknak három csoportját különíti el az intézmény. Már az elméleti tanulmányok folyamán is van két kateketikai gyakorlati tanegység. Ezek a célja az, hogy a hallgatók a gyülekezeti szervezésben zajló hittanoktatói munkát megismerjék (korábban a Fasori Református Egyházközségben, jelenleg a Gazdagréti Református Egyházközségben). Ezen a gyakorlaton hospitálás után minden hallgató egy órát tart, amit a gyakorlatvezető segítségével készít elő, és a megtartása után csoportos megbeszélésben elemzik a tanórát. A gyakorlóiskolai gyakorlatot (60 óra) a hallgatók a kapcsolódó alapképzés értékelésében már említett négy református köznevelési intézményben valamelyikében teljesíthetik. A hallgatóknak 15 órát kell tartaniuk, amelyekből az utolsó a vizsgatanítás. Ezen a gyakorlatvezető tanáron és az iskola hivatalos képviselőjén kívül az egyetem képviselője is részt vesz. A háromtagú bizottság értékeli az órát. A kapott érdemjegy az oklevél értékelésébe is beszámít. Az összefüggő egyéni gyakorlatot a hallgatók többsége gyülekezetekben végzi, de volt már példa arra is, hogy esetenként köznevelési intézmény is fogadott hallgatót. A gyakorlat során a hallgató folyamatosan konzultál a helyi hittanoktatóval/vallástanárral, az intézményben pedig ehhez a gyakorlathoz kapcsolódik a fent már említett gyakorlatkísérő szeminárium, ami lehetőséget nyújt a fennmaradó kérdések szakszerű megbeszélésére. Az összefüggő egyéni gyakorlat végeztével a hallgatók portfóliót készítenek a munkájukról.
44
KRE HTK – tanári mesterképzési szak hittanár–nevelő tanár szakképzettség – akkreditációs jelentés A szak hallgatói jelezték, hogy gondot jelent számukra a bibliai egzegézis közös hallgatása a teológusképzésben résztvevőkkel, mivel a teológia szak követelményei e tekintetben jóval magasabbak. A problémát az oktatók is érzékelték és ígéretet tettek arra, hogy törekszenek a helyzet orvoslására. Értékelés és ellenőrzés A mintatanterv rögzíti, hogy az egyes kurzusok teljesítése milyen formában kerül igazolásra. A képzés kurzusai aláírással, félévközi vagy vizsgaidőszakban történő értékeléssel zárulnak. Az aláírás vagy a félévközi értékelés alapjai lehetnek a tanórai keretben megvalósuló írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati beszámolók, a zárthelyi dolgozatok, az otthoni feladatok, a házidolgozatok, vagy a gyakorlati foglalkozások teljesítése. A vizsgaidőszakban történő értékelés írásbeli vagy szóbeli kollokvium keretében történik. A képzésben jelen vannak a több féléves tananyagok összegző, rendszerező számonkérését biztosító szigorlatok. A szigorlatokon vizsgálják a megszerzendő kompetenciák elsajátításának mértékét is. A képzés speciális ismeretellenőrzési formája a vizsgatanítás, ami a gyakorlóiskolai gyakorlatot lezáró számonkérés. Ennek keretében az előre elkészített óraterv és a tanórai megvalósítás együttes értékelésére kerül sor. A szakdolgozat szabad választás alapján, a kar illetékes oktatóival és tanszékvezetőivel egyeztetett és aláírásukkal visszaigazolt témákból írható. A témaválasztás meglehetősen sokszínű, a levelező hallgatók esetében jellemző, hogy valamely gyakorlati kérdéskör elemzését és elméleti feldolgozását választják dolgozatuk témájául (fegyelmezés, szemléltetés módszerei, konfliktuskezelés, speciális didaktikai és módszertani kérdések, a hitoktatással összefüggő lelkigondozói feladatok, egyház és iskola, szülőkkel való kapcsolat, játék, drámapedagógiai lehetőségek, vegyes korú és előképzettségű csoportok differenciált oktatása), de előfordulnak neveléstörténeti és fejlődés-lélektani témák is. Az újonnan bevezetett portfóliót korábban munkanaplónak nevezték, és annak értékelése a gyakorlat teljesítése félévének végén történt, az új tanárképzési rendszerben viszont a záróvizsga részévé vált a portfólió bemutatása és értékelése. A záróvizsga első része a szakdolgozat vizsgabizottság előtti megvédése, amelyet külön értékelnek a bírálói javaslatok és a védés eredménye alapján. A második részt képezi az ún. szóbeli vizsga, amely szintén két részből áll: a portfólió védéséből és a valláspedagógiai és szakmódszertani tételsor alapján történő feleletből, amely során minkét témakörből kap egy-egy tételt a vizsgázó. A tanulmányaikat korábban megkezdett hallgatók a portfólió védése helyett 4 különböző anyagrészhez tartozó óratervet védtek meg a záróvizsgán, amelyeket a szakdolgozattal egyidejűleg kellett benyújtaniuk. A záróvizsga érdemjegyét a szóbeli feleletre és a portfólióra, valamint annak megvédésére kapott osztályzatok számtani átlaga adja. Az oklevél minősítését a szigorlatok, a vizsgatanítás, a záróvizsga szóbeli része, valamint a szakdolgozat érdemjegyeinek számtani átlaga adja. A képzés eredményessége, hallgatói létszámadatok, tehetséggondozás A jelenlegi komoly átalakítások miatt a képzés eredményessége és a létszámadatok alakulása a jövőben lesz értékelhető az osztatlan képzésben. Az irányok jónak mutatkoznak, tudatos tervezés és folyamatos értékelő munka mutatkozik meg a háttérben. Az alapképzésben a hallgatók már kaptak kutatásmódszertani ismereteket, de az intézmény választható tárgy keretében a mesterképzésben is ajánlani fogja a hallgatóknak a pedagógiai kutatásmódszertani kurzusok felvételét a BTK kínálatából. Ahogyan arra a kapcsolódó alapképzési szak értékelése is rámutat, a kis hallgatói létszám miatt a tanárok és a hallgatók között közvetlen személyes kapcsolat alakulhat ki, a sajátos érdeklődésű hallgatók megtalálják a megfelelő segítséget, és megkapják a szükséges támogatást továbbfejlődésük érdekében. A mentor-tanári rendszer egyik fő funkciója is a tehetséggondozás. Kérdés, hogy a teológusképzésben meglevő tehetséggondozási rendszer elemei (tehetséggondozási programok, demonstrátori rendszer, szakkollégiumi rendszer, hallgatói kutatómunka, TDK, ösztöndíjak) elérhetők-e az alapképzésben résztvevők számára is.
3. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés rendszere és eredményei A szak „gazdája”, menedzselése A szakért közvetlenül a szakfelelős, kari szinten a dékán és a Kari Tanács felelős, akik között harmonikus az együttműködés, ez garantálja a képzés zavartalan működését.
45
KRE HTK – tanári mesterképzési szak hittanár–nevelő tanár szakképzettség – akkreditációs jelentés A szakfelelősnek elsősorban tartalmi ellenőrzési funkciója van, emellett fontos szerepet játszik a gyakorlatok szervezésében az illetékes gyakorlatfelelősökkel együttműködésben. A Kari Tanács rendes tagjaként a szakfelelős a szak speciális érdekeit és igényeit képviseli, emellett folyamatos kapcsolatot tart fenn a Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Központjával. A szakfelelős feladata volt, hogy a vallástanárképzés érdekeit képviselje abban a zsinati bizottságban, amely a Református Felsőoktatási Törvény előkészítésén fáradozott. Jelentős részt vállalt továbbá az osztatlan hittanár-nevelő tanár (református vallás- és nevelőtanár) szak képzési és kimeneti követelményrendszerének (KKK) a kidolgozásában és a Magyarországi Református Egyház Zsinata elé terjesztésében. Belső, rendszeres minőségbiztosítás, DPR (intézkedések, reakciók) A minőségbiztosítás tekintetében a teológia szaknál leírtak érvényesek a hittanárképzésre is. A konkrét intézkedésekről az önértékelés beszámolt. A szak vonatkozásában az előző akkreditáció alkalmával javasolt változtatást elvégezték. A MAB 2010/8/X/1. számú határozatában tett észrevétel nyomán a pontosították és bővítették a szakfelelős feladatait, így új feladatként kapta a BTK Tanárképző Központjával való kapcsolattartást is.
4. A szak összefoglaló értékelése (jelen, jövő) C-SWOT analízisüket is figyelembe véve Mivel a hittanár–nevelő tanár mesterképzés C-SWOT analízisét a katekéta – lelkipásztori munkatárs alapképzési szakkal egyben készítette el az intézmény, ezért az előző fejezetben leírtak értelemszerűen erre a képzésre is vonatkoznak.
5. Minőségfejlesztési javaslatok, ajánlások A teológia osztatlan mesterképzési szakról érkező hallgatók számára készített mintatantervben helyre kell állítani a 120 kredites kötelezően megszerzendő összkreditszámot. 2. Szükséges kiegyensúlyozni a félévek közötti kreditelosztást az Nftv. vhr. fent idézett rendelkezésének megfelelően. 3. A szigorlatok teljesítésért nem adható kredit. Ezt következetesen át kell vezetni a mintatantervben. 4. Az önértékelés nem szól arról, hogy a szakmai kompetenciák elérésében való előrehaladást hogyan követik nyomon a számonkérés alacsonyabb szintjein, pl. a kollokviumokon. Ennek átgondolása előrevivő lenne. 5. Minden tantárgyfelelős vegyen részt valamilyen formában a tantárgya oktatásában. 6. Vizsgálja felül az intézmény a tantárgyfelelősök kreditterhelését, és küldje meg a MAB-nak a frissített oktatói táblázatot. 7. Előbbi mellett fontos a karközi együttműködések fejlesztése is. Tekintettel arra, hogy a képzés kifutó képzés, és ebben a formában már nem indul, ezért a MAB nem látja értelmét monitor eljárás előírásának, azonban felhívja az intézmény figyelmét arra, hogy az intézkedések végrehajtása nemcsak a kifutó képzésben, de az újonnan indult osztatlan képzésben is releváns lehet. 1.
46
KRE TFK akkreditációs jelentés
A TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR AKKREDITÁCIÓS ÉRTÉKELÉSE I. Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1/4. SZ. MAB HATÁROZAT
A (akkreditált) Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
A kar akkreditációja – az akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos, az akkreditációs észrevételekben megfogalmazott feladatok leképezését és ütemezését tartalmazó intézkedési terv 2016. október 15-éig történő benyújtása mellett.
Az akkreditációs minősítés indoklása A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. vonatkozó §-ai, illetve a MAB akkreditációs elvárásai alapján a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karát a MAB főiskolai karként akkreditálja.27 A jogszabályoknak és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelés tekintetében a MAB a következőket állapította meg: o Egy vagy több képzési területen28 több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés29 oktatási és tudományos kutatási feladatait látja el. Emellett felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben is szervez oktatást. o Rendelkezik az oktatott szakokhoz, azok számához, a tudományági sajátosságokhoz igazodó oktatói-kutatói testülettel: a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak létszáma 32 fő. o A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók legalább egyharmadának van tudományos fokozata (32 főből 19 fő: 59 %). o Rendelkezik a karon folyó képzésekhez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (megfelelő épülettel – benne a funkciók teljesítésére alkalmas szervezettségű terekkel; előadóteremmel, szemináriumi helyiséggel, kari könyvtárral, informatikai háttérrel, megfelelő hozzáférésekkel, gyakorlóhelyekkel – valamint kollégiumi férőhelyek, sport és kulturális létesítmények, diákétkezési lehetőségek igénybevételével) és pénzügyi eszközökkel. o A kar minőségbiztosítási és -fejlesztési folyamatai – ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési eljárások – megfelelőek a II. és III. fejezetben megfogalmazott észrevételekre tekintettel. A MAB további akkreditációs elvárásai: o Több kar által szervezett interdiszciplináris (karközi) képzéseknél legyen a szaknak a képzésért felelős és a képzés adminisztrációját végző gesztorkara.
A MAB az értékelést az Nftv. 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályai alapján végezte; a határozat hozatala során a törvény 2015. szeptember 1-től hatályos előírásait is figyelembe vette. 28 A vonatkozó képzési területek: hitéleti, pedagógusképzés; társadalomtudomány. 29 Ld.: a Függelékben felsorolt szakok jegyzékét 27
47
KRE TFK akkreditációs jelentés
II. Minőségértékelés II.1. A kar általános helyzetképe Honnan – hova tart a kar A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának elődjét 1839-ben alapította a Nagykőrösi Református Anyaszentegyház presbitériuma. Az intézményt az 1948-as államosítást követően 1957-ben bezárták. A rendszerváltozás következtében lehetőség nyílt a tanítóképzés újraindításának kezdeményezésére, így 1990-ben a Jászberényi Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozataként a képzés Nagykőrösön ismét megindult. 1991 decemberében az Országgyűlés önálló egyházi felsőoktatási intézménnyé nyilvánította, Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató- és Tanítóképző Főiskola elnevezéssel. A főiskola 1993-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémiával együtt az MRE Zsinata kezdeményezésére a Károli Gáspár Református Egyetem alapító tagja lett. Ennek következményeként a nagykőrösi intézmény főiskolai karként az egyetem részévé vált. A Tanítóképző Főiskolai Kar 2010-ben főiskolai karként sikeres akkreditációs folyamaton ment keresztül, majd 2012-ben a tanító és az óvodapedagógus szakok estek át működés közbeni akkreditációs eljáráson a szakterületi párhuzamos programakkreditáció keretében. A MAB 2010-ben a döntését arra alapozta, hogy a főiskolai kar teljesítette mindazon követelményeket, amelyet a jogszabályok a működés feltételeként meghatároztak és képzési, kutatási folyamat során semminemű rendellenesség nem állt fenn. A kar küldetéséből és egyházi alapokon nyugvó értékrendjéből, szakstruktúrájából, méretéből adódóan a magyar felsőoktatás rendszerében „szigetként” funkcionált. Ez azért is figyelemreméltó, mert e különleges státuszt egy többkarú egyetem részeként valósította meg, ahol a tényleges súlya nem volt jelentős. A kar kiemelt feladatvállalása, hogy a tanítók képzését nemcsak Nagykőrösön, hanem Marosvásárhelyen is végezte és jelenleg is végzi. A Marosvásárhelyen folyó tanító képzés a magyar KKK-nak teljes mértékben megfelelt, de az ottani, erdélyi igényekből adódóan a képzés kiegészült óvodapedagógus szakképzettség szakmai ismereteivel, ami Romániában azt eredményezte, hogy a tanítói diplomával a végzett hallgatók óvodai munkavállalásra is jogosulttá váltak. Az eltelt öt évben a karon generációváltás és dékánváltás is történt. Ez a változás nem jelentett törést a kialakított értékrend és szemlélet érvényesítésének szempontjából. A kar a KRE hálózatos felépítéséből adódóan élt azon lehetőségével, hogy a nagykőrösi helyszínen kívül budapesti telephelyen is indított képzéseket. A budapesti képzések iránti érdeklődés és a felvettek magas száma a kar számára megoldásra váró feladatok sorát vetette, illetve veti fel, a budapesti képzésre jelentkezők magas száma viszont indokolttá teszi ennek megoldását. A kar kapcsolatrendszerében erős dominanciával jelenik meg a Református Pedagógiai Intézet, a vele létrejött együttműködés a képzés és kutatás területén is eredményesnek bizonyul. A kar nemzetközi kapcsolatai főként az egyházi küldetésből erednek. A kapcsolatok eredményesek, ennek bizonyítéka, hogy több éve folytonosan bővülnek. A létrejött kapcsolatok eredménye, hogy ezen intézmények alkotják az ERASMUS-sal kialakított intézményhálózat bázisát. További eredménynek tulajdonítható, hogy az együttműködő intézmények kutatási projektek kezdeményezői, résztvevői. A kar a képzési profiljának megfelelően stratégiai kérdésként kezeli a hazai felsőoktatási intézményekkel a kapcsolat fenntartását, országos hatáskörű bizottságokban a kar oktatóinak aktív részvételét. A kar folytonosan bővíti az egyetemen belüli együttműködések körét, amelyben még további tartalékok vannak. A kar dokumentumai, szervezete, vezetése, kari stratégia Az elmúlt öt év során a kar szervezetében alapvető változások nem történtek, de összevonták a Kántorképző és a Teológiai Intézetet, Hittanoktató- és Kántorképző Intézet néven, valamint a Nyelvi Lektorátus beolvadt a Pedagógiai Intézetbe. Ezek mellett még a Szociális munka és Diakónia Intézet működik a kar keretei között. Az intézeteken belül alcsoportok (szakcsoportok) kialakítása zajlott az akkreditációs eljárás idején. Az intézetek a kar rendszerében azonos súllyal bírnak, a feladatellátások szervezésénél nagyobb mozgástérrel rendelkeznek.
48
KRE TFK akkreditációs jelentés A kari feladatok jelentős megnövekedése oktatásszervezési és igazgatási igazgatói munkakör létrehozását igényelte. A kezdeti tapasztalatok a rendszer sikeres működését bizonyítják. A kar dokumentációi naprakészek, az egyetemi alapdokumentumokkal összhangban vannak, a hozzáférésük biztosított, így az érintettek számára rendelkezésre állnak. Tükrözik mindazokat a specifikumokat, amelyek a kari képzések, kutatások, speciális feladatok során döntőrészt csak Nagykőrösön jelennek meg. Az információk átvitelére szükséges eszközrendszer jó technikai és minőségi mutatókkal rendelkezésre áll. A kar információs rendszere – illeszkedve az egyetemi folyamatokhoz – jól biztosítja a működéshez szükséges információk hozzáférhetőségét, naprakészségét. A NEPTUN ETR rendszer megbízhatósága jó, a hibahelyek száma olyan nagyságú, hogy a működést nem zavarja. A hallgatói önkormányzat feladatrendszerében is megjelentek a kari méretek és a képzési helyszínek bővüléséből adódó feladattöbbletek, amelyre az önkormányzat rugalmasan reagált, azaz kialakította a Nagykőrösön és Budapesten működő szervezetét. A kar hallgatói önkormányzata aktívan részt vesz a – a jogszabályok adta keretek közt – a kar vezetésének folyamatában. A HÖK felelősségteljesen felvállalja a minőségbiztosításból adódó feladatokat (OMHV, stb.). Kezdeményező a tanulástámogató eszközök, hallgatói szolgáltatások kialakításában, azok működésének javítását segítő tevékenység során. A HÖK hathatósan részt vesz a félévente megrendezett – a tanár-diák kapcsolatokat erősítő – Közösségi Napok szervezésében. A kari C-SWOT analízis A kar a C-SWOT analízist elkészítette, amelyre építhető a következő évek stratégiaalkotása, a kar feladatrendszerének meghatározása. A fejlesztési lehetőségek között jelzett, ajánlott programok azonban mélyreható átgondolást igényelnek kari és egyetemi szinten, különösen a tervezett új alapképzési szakok indításánál, valamint a mesterképzési szakok létesítésének és indításának kijelölésénél. Az egyetemi háttér jelentős igénybevételével van megalapozva a szakstruktúra bővítésének realitása, de meg kell határozni egyetemi szinten a Tanítóképző Főiskolai Kar feladatrendszerét, ennek tükrében szerkezetét és az optimális oktatói kapacitás kihasználásának módját. Az elemzés nem, vagy csak részben érinti az új képzési helyszín miatt megjelent problémákat, amelyek a kar értékrendszerének megőrzése, valamint a minőségi kritériumok szempontjából kiemelten fontos kérdések, hiszen a budapesti képzések de facto nagyobb volumennel működnek, mint a kar székhelyén.
II.2. A kar kulcsfontosságú eredményei 1. Oktatás A kar képzési szerkezete, a képzések eredményessége A karon futó képzési programok az egyetemi rendszerben felvállalt küldetést szolgálják. Az alapképzésben 3 világi és 3 hitéleti alapképzési szakot működtetnek. Az alapszakokhoz jól illeszkednek a felsőoktatási szakképzések (2 szak), valamint a pedagógus szakvizsga és a pedagógus továbbképzés 1–1 szakja. A hitéleti és a világi képzések a sajátosságaikon keresztül jól erősítik és így kiegészítik egymást. A kialakult képzési szerkezethez Nagykőrösön jelen van a szükséges személyi és infrastrukturális háttér. A hallgatói létszám az optimális mérték alatt van, és folyamatos csökkenést mutat. Különösen feltűnő ez a diakónia és a kántor szak esetében. Megfontolandó, hogy mennyi az a minimális hallgatói létszám, amellyel még – akár szellemi és anyagi áldozatok árán is – érdemes a képzést elindítani. Rontja az összképet, hogy nagy a lemorzsolódás, a felvettekhez képest alacsony az oklevelet szerzettek létszáma. Itt különösen aggasztó a nyelvvizsga hiánya. Más viszont a helyzet a református hittanoktató alapképzési szakon. Bizonyára itt is a kötelezően választható hit- és erkölcstan bevezetése miatt nőtt meg a jelentkezők száma az utóbbi években, legalábbis a részidős képzésben. Megvizsgálandó lenne, hogy miért nem jelentkeznek többen a nappali képzési formára. A nyelvvizsga hiánya itt is megakadályozza a végzett hallgatók jelentős részét, hogy átvehesse a diplomát. A nagykőrösi képzések marketingjét ezért célszerű lenne különösen a teljes idejű képzések tekintetében növelni, legalább olyan mértékben, hogy az eredményes képzésekhez szükséges kritikus létszám minden szak esetében rendelkezésre álljon. A nagyobb mértékű merítési bázis meglétével a minőségi elvárások is jóval nagyobb szinten teljesülhetnek.
49
KRE TFK akkreditációs jelentés A marosvásárhelyi képzési helyen kántor és tanító alapképzés zajlik székhelyen kívüli képzésként. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az intézmény fontos feladata annak biztosítása, hogy a marosvásárhelyi képzés ne szigetelődhessen el a megfelelő nagykőrösi képzésektől, hiszen az intézménynek azonos képzéseiről van szó, a hallgatók ugyanazt a diplomát kapják, akár Nagykőrösön, akár Marosvásárhelyen végeznek. Fontos tehát a szakfelelősöknek és a tantárgyfelelősöknek a székhelyen kívüli képzésekben viselt felelőssége, amely ha nem kap világos, a gyakorlatban is megvalósuló, kompetenciabeli elhatárolást, akkor az a különböző képzési helyeken folytatott képzések minőségének differenciálódásához vezethet, ami feltétlenül elkerülendő. A marosvásárhelyi képzéseket a kar küldetésként vállalta, amelyeket nagy elkötelezettséggel folytat. Az ott elért eredmények erősítik mind a marosvásárhelyi, mind a nagykőrösi közösséget. A marosvásárhelyi képzés 25 éves múltra tekint vissza. A képzésben részt vett hallgatók pályáját követve megállapítható, hogy a székhelyen kívüli képzések működésének eredményeként jelentős számban nőtt – és ma is nő – az érintett területen a magyar nyelvű értelmiségiek száma, és szakképzett tanítók, kántorok kerültek főként a magyar ajkú falusi közösségekhez. A karon 2011-ben két helyszínen, Nagykőrösön és Marosvásárhelyen folyt a képzés. Összesen 638 fő végezte tanulmányait a karon, ezen belül Nagykőrösön 504 hallgató (nappali képzés: 143 fő, levelező képzés: 361 fő), Marosvásárhelyen 134 fő (nappali képzés: 0 fő, levelező képzés: 134 fő) tanult. A hitéleti képzéseken aktív jogviszonnyal 149 hallgató, azaz az összlétszám 23,3%-a rendelkezett. A kar 2012-től részlegesen, 2013-tól valamennyi nem hitéleti szakán – főként a finanszírozási problémák enyhítésére – az intézmény budapesti infrastrukturális bázisán is elindította a Nagykőrösön működő alapképzéseit és felsőoktatási szakképzéseit, teljes és részidejű képzési formában egyaránt. A budapesti helyszínen a vártnál nagyobb érdeklődés jelent meg a képzések iránt. A beiskolázás olyan mértékű volt, hogy a képzési helyszíneket tekintve nagymértékű arányeltolódás jelent meg a budapesti képzési helyszín javára. A 2014-es év statisztikái alapján az első helyes jelentkezők három alapképzésre (tanító, óvodapedagógus, szociális munka): nappali munkarendben Nagykőrösre 20 fő, budapesti képzésre 176 fő. Ugyanezen mutatók a 2015. évre vonatkoztatva Nagykőrösön 18 fő, Budapesten 186 fő. Levelező képzésre az első helyes jelentkezés a három alapszakon a következőképpen alakult: 2014. évben Nagykőrösön 42 fő, Budapesten 117 fő, 2015-ben Nagykőrösön 56 fő, Budapesten 189 fő. Hasonló a jelentkezési arány a felsőoktatási szakképzés három szakán (csecsemő- és kisgyermeknevelő, szociális és ifjúsági munka – két szakirány) nappali képzésre első helyes jelentkezések 2014-ben Nagykőrösön 8 fő, Budapesten 67 fő, 2015-ben Nagykőrösön 40 fő, Budapesten 247 fő. A levelező képzések hasonló megoszlást tükröznek. A Nagykőrösön folyó hitéleti szakokra történő jelentkezési szám a kar méretéhez képest az optimális létszám alsó határán van, bár az utóbbi évek trendje kismértékű növekedést mutat. (2010-ben 48 fő, 2011-ben 35 fő, 2012-ben 54 fő, 2013-ban 64 fő, 2014-ben 59 fő.) Marosvásárhelyen a tanító szak nappali és levelező képzésein a jelentkezők csökkenése figyelhető meg. Nappali képzésen 2012-ben 17 fő, 2014-ben 6 fő, levelező képzésen 2012-ben 15 fő, 2014-ben 14 fő. A kántor szak nappali képzésén a jelentkezők száma 3–6 fő között van. A kar összesített felvételi eredményei a következőképpen alakultak: Az első helyes jelentkezőknél a 2011. év (149 fő) és a 2014. év (502 fő) közötti arány 3,4-szeres. Két teljes volumenű budapesti beiskolázási év után 2015-ben a kar hallgatóinak a létszáma 1361 fő. Ez a növekedés figyelemreméltó, hisz a 2011-es létszámnak a 2,1-szerese, e létszám egy magyarországi középméretű karnak felel meg. Az aszimmetriát 2015-ben az okozza, hogy 737 fő tanul budapesti helyszínen, 516 fő Nagykőrösön. Ezt az arányeltolódást tovább erősíti, hogy nappali képzésben 95 fő tanul Nagykőrösön, 417 fő Budapesten. A szakokat tekintve még nagyobb az arányeltolódás, hisz az óvodapedagógus szak nappali képzésén Nagykőrösön az 1–3. évfolyamon 10 fő tanul, míg Budapesten két évfolyamon (jelenleg még csak 1. és 2. évfolyam van) 162 fő. Hasonló arányú a túlsúlya a budapesti képzésnek a tanító szak esetén is, amelyen a nappali képzésben résztvevő hallgatók létszáma a nagykőrösi négy évfolyamon 15 fő, a budapesti két évfolyamon 82 fő. A szociális munka szakon kisebb az aránytalanság a budapesti képzés javára (háromszoros). Szintén jelentősek az eltolódások a felsőfokú/felsőoktatási szakképzések tekintetében. A levelező képzéseknél is budapesti dominancia érvényesül (1:2 arány figyelhető meg).
50
KRE TFK akkreditációs jelentés A két helyszínen a feladatok ellátását úgy oldották meg, hogy az oktatók Nagykőrösről Budapestre a kar koordinálásában, az utazási (szállítási) eszközök biztosításával nagyszámban utaznak, illetve kialakult egy csak Budapesten oktató csoport. A kar hallgatói létszámának ilyen volumenű növekedése a feladatellátás során a tanításra fordított időt tekintve jelentős óraszám-növekedést jelent, ehhez járulnak időben és energiában az utazással járó többletek. Összességében tehát az oktatók terhelése jelentősen növekedett. A karon az oktatásszervezési feladatok optimalizálása a gazdasági kérdések rendszerében állandó és fontos folyamat. Oktatói oldalról már a látogatás időpontjában is felmerültek olyan észrevételek, hogy ez a helyzet hosszú ideig nem tartható fenn. A képzés volumenének trendjét tekintve – figyelembe véve a már látható 2015-ös felvételi jelentkezési statisztikát – a feladatok jelentős mértékben tovább növekednek, kumulálódnak. Megjelennek olyan képzési feladatok, amelyek idáig ilyen nagy számban még nem jelentkeztek. Például tanító szakon a zárótanítás, valamennyi szak záróvizsgái, szigorlatai, gyakorlatok, stb. A jelentősen megnövekedett létszámú karon a hitéleti képzés döntőrészt továbbra is Nagykőrösön folyik, azzal az értékrenddel és lelkiséggel, amely az elmúlt időszakban kialakult. A hitéleti képzésben résztvevő hallgatóknak az összhallgatói létszámhoz viszonyított aránya – a fentebb vázolt tendenciákra való tekintettel – jelentősen csökkent 7,2% (202 fő). Ebből Marosvásárhelyen 13 fő tanul nappali képzésben kántor szakon. A hitéleti képzések sorában kiemelkedő érdeklődés van Nagykőrösön nappali képzésben folyó katekéta–lelkipásztori munkatárs képzés iránt (a három évfolyamon 115 fő). A karnak a budapesti képzések elindításával megnövekedett feladataival járó terhek enyhítésére további – eddig ki nem használt – lehetősége van, ami a budapesti karok szabad kapacitásainak igénybevételét jelenti. A társkarok megnyilvánulásai alapján jelenleg az átoktatási lehetőségek nincsenek kihasználva. A karon valamennyi szakon megmaradtak a szigorlatok. Ezek teljesítésért a jogszabályoknak megfelelően nem jár kredit, ugyanakkor az ismeretanyag elsajátítását és a hallgatók komplex látásmódját tekintve hasznot hozó kritériumkövetelmény. A gyakorlati képzési helyszínek Nagykőrösön minden szakra biztosítottak, eleget téve a szakok gyakorlatorientált követelményeinek. A budapesti helyszínen – református külső iskolák és óvodák bekapcsolásával – a gyakorlati képzés megoldására az intézkedések a szükséges méretben megtörténtek. A gyakorlati képzés minősége az eltelt idő rövidsége miatt még nem ítélhető meg. A kar a gyakorlati képzési feladatok egy részének biztosításaként a Budapesten tanuló hallgatókat Nagykőrösön a nagy tapasztalattal rendelkező gyakorlóiskolában fogadja, kollégiumi elhelyezéssel. A kar gyakorlatorientáltság melletti elkötelezettségét jelzi, hogy a hallgatók tanítási gyakorlatra történő felkészítését az egyetem Oktatástechnológiai Módszertani Központja is segíti. A záróvizsgát tett hallgatók száma tükrözi az előző évek viszonylagos alacsony létszámát. Így 2014ben nappali képzésben 20 hallgató végzett, a kiadott diplomák száma 15. Levelező képzésben a végzettek száma 113 fő, a kiadott diplomák száma 18. A kar a nappali képzéseken négy féléven át történő nyelvoktatással segíti a hallgatóságot. Levelező képzésben a nyelvvizsga hiánya miatt a kiadatlan diplomák száma az országos arányt túllépi. A tanulmányok alatti lemorzsolódás 40–45% körüli érték. A záróvizsgák eredményei általában jobb teljesítményt tükröznek, mint a diplomák számszerűen kifejezett minősítései. A kar a feladatok növekedésével az oktatók számát jelentősen növelte. 2014-ben a főállású oktatási tevékenységet végzők száma 39 fő, ebből oktató 32 fő, tanári munkakörben alkalmazott 4 fő, részidejű alkalmazásban van 3 fő. 2010-ben az oktatási tevékenységet végzők száma 19 fő volt, így elmondható, hogy 2010 és 2014 között az oktatói létszám megduplázódott. Az oktatásban résztvevők számának dinamikus növelésére 2014-ben került sor. A specifikus feladatellátást tekintve a jelentős oktatói létszámfejlesztés még nem fedi le az oktatási létszámszükségletet. A 2015-ös beiskolázást elővetítve az oktatói igény tovább fokozódik. Ugyanakkor a vezető oktatók kreditterhelése megfelelő mértékű, ami a szakstruktúra racionalitásával magyarázható. Végzettek elhelyezkedése A Nagykőrösön végzett hallgatók visszajelzései alapján (tanulmányaikat 2013 előtt kezdték) arra következtethetünk, hogy a tanult szakképzettség iránti elkötelezettségük magas, hisz döntőrészt végzettségüknek megfelelő területeken helyezkedtek el. Erős kötődéssel vannak az egyházuk iránt, hisz a nappali tagozatos hallgatók több mint 50%-a egyházi intézményben vállalt munkát. A hallgatók egyházon belüli elhelyezkedéséről a kar kimutatást vezet.
51
KRE TFK akkreditációs jelentés A marosvásárhelyi képzéseken végzett tanítók, kántorok olyan lelkülettel és magyarságtudattal hagyják el az intézményt, hogy szülőföldjükön maradva, elkötelezetten, keresztyén szellemiséggel a szakismereteiket az erdélyi fiatalság és a református közösség javára fordítják. A felmérésben szereplő végzett hallgatók az erdélyi magyar tannyelvű iskolákban, óvodákban helyezkedtek el.
2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység A kar oktatói a hittudomány, a neveléstudomány, a szociológia, a művészetek területén végeznek kutatási tevékenységet. Ezt a három intézet koordinálja. Az intézetek köré szerveződött tudományos műhelyekben szakmaspecifikus kutatások folynak. Együttműködési folyamatok, kezdeményezések az egyetem karaival megindultak, ez a folyamat a képzés és a kutatás minőségi hátterét erősíti. A jelenlegi helyzetben kiemelkedő kutatási terültek: - a Hitoktató- és Kántorképző Intézetben a gyakorlati teológiai kutatások történeti és elméleti szempontból; - a Pedagógiai Intézetben a Karácsony Sándor életművén alapuló szellemtörténeti- és akciókutatások; - a Szociális munka és Diakónia Intézetben a diakónusképzés empirikus kutatásai. Az intézmény eredményes ösztönző tevékenységének tulajdonítható, hogy 32 kari oktató közül 21 fő rendelkezik tudományos fokozattal. A minősített oktatók száma jelentősen 2014-ben növekedett. Ez a jövőt tekintve jó hátteret jelent az eredményes kutatócsoportok kialakulásának. A kutatási tevékenység egyik háttere a pályázatokon történő eredményes szereplés, illetve kedvezményezettként a programok megvalósítása. Az elmúlt két ciklusban egy TÁMOP, egy NTP-OKA pályázat volt eredményes. Dicsérendő azonban a pályázati kezdeményezés is, annak ellenére, hogy a benyújtott 3 OTKA pályázat eredménytelen lett. A fentieken túl a kar minden oktatója részt vett egy egyetemi szervezésű TÁMOP projektben, amely a tehetséggondozásra irányult. A kutatási tevékenységhez kapcsolódóan az eredmények közzétételének egyik módozatát, a konferenciák rendezését, szervezését a kar kiemelten kezeli és teljesíti. A vizsgált 5 éves időszakban a kar 45 tudományos konferenciát szervezett, amely közül 10 nemzetközi minősítésű, a konferenciák munkanyelve 3 esetében idegen nyelv, 7 esetben magyar nyelv volt. A konferenciákon való részvétel és az előadások anyagából megjelentetett publikációk aránya azonban javítandó. (2010-ben: konferencia részvétel 29 fő, konferencia cikk 5 db; 2011-ben konferencia részvétel 41 fő, konferencia cikk 3 db; 2012-ben konferencia részvétel 49 fő, konferencia cikk 7 db; 2013-ban konferencia részvétel 42 fő, konferencia cikk 3 db; 2014-ben konferencia részvétel 35 fő, konferencia cikk 4 db).30 A kari értelmezésben vett publikációs aktivitás (folyóirati publikáció, könyv, könyvrészlet, jegyzet, tananyag, szerkesztés, konferencia cikk, egyéb) abszolút értékben 2013-ban érte el csúcspontját, ekkor 177 publikáció született. Ez a 2010-es értéknek a 2,4-szerese. A megnövekedett oktatói terhelés következményeként ez az érték 2014-ben 131 cselekményre csökkent. Amennyiben a publikációs aktivitás fajlagos érékét tekintjük, azaz egy oktatóra vonatkoztatjuk, látható, hogy az oktatási tevékenység a tudományos tevékenységet háttérbe szorítja. (2010-ben 73 cselekmény, 19 oktató, arány 3,8; 2011-ben 104 cselekmény, 18 oktató, arány 5,8; 2012-ben 153 cselekmény, 17 oktató, arány 9,0; 2013-ban 177 cselekmény, 23 oktató, arány 7,7; 2014-ben 131 cselekmény, 39 oktató, arány 3,0). Kiemelve a folyóirat publikációkat, azok abszolút számai és fajlagos mutatói elfogadható mértékűek. A folyóirat publikációk 2010-ben 12 db/19 oktató; 2011-ben 22 db/18 oktató; 2012-ben 26 db/17 oktató; 2013-ban 17 db/23 oktató; 2014-ben 18 db/39 oktató31). A vizsgált időszakban főként a Károli Könyvek sorozatban történő megjelenéssel 11 kötet kiadására került sor, amely dicsérendő teljesítmény. A kar oktatóinak, hallgatóinak ERASMUS aktivitása megfelelő volt a nagyléptékű létszámnövekedés előtt, e folyamat is az új helyzetben bővítést igényel.
Intézményi megjegyzés: „A publikációk besorolása követi az MTMT besorolási útmutatóját, ennek következtében a konferencia-előadások szerkesztett változata folyóirat és/vagy szerkesztett kötet tanulmányaként jelenik meg.” 31 A 2014-es adatok nem tartalmazzák az utolsó negyedév eredményeit. 30
52
KRE TFK akkreditációs jelentés
3. Gazdálkodás Az egyetem a 2010–2014-es időszakban stabilizálta gazdálkodását, növelte bevételeit. Az egyetemi gazdálkodás szervezettsége a karok gazdálkodására leképeződik. Így a kar a szabályzatok biztosította lehetőségek alkalmazásával önálló költségvetéssel rendelkezik. A gazdasági helyzet pillanatnyi állapotát a kar látja, és korrekciós lehetőséggel a döntéseit módosíthatja. A kari költségvetés a 2011. évihez viszonyítva 1,51-szeresre növekedett, (2011. év 203, 8 millió Ft, 2014. év 308,6 millió Ft). A saját bevétel 2011-hez képest 1,67-szeresére nőtt (2011. év: 47,1 millió Ft, 2014. év: 78,7 millió Ft). Az államilag támogatott létszám hathatós 2,68-szeres növekedésének költségvetési hatása a 2015. évtől érezteti pozitív hatását. Az önköltséges hallgatók 1,45-szeres növekedése a saját bevételek növekedésével szinkronban van. A bevételek, illetve a költségvetés pozitív változása a kar működését is stabilizálta. A saját bevételek aránya 2014-ben 20% volt, ami 78,7 millió Ft-ot jelentett. A költségvetési kihatások pozitívumai a következő években jelentkeznek. Ugyanakkor fellépnek a hallgatói létszám, illetve jelentősen megnövekedett képzési feladatok miatt olyan kiadások, amelyek a minőségi képzés szemszögéből elengedhetetlenül teljesítést kívánnak. Ilyenek az oktatói háttér biztosítása döntőrészt főállású, kisebb részt részmunkaidős oktatókkal. A budapesti helyszínen az infrastruktúra meglétének biztosítása, különös tekintettel szaktantermekre, gyakorlati helyszínekre. A dologi kiadások között jelentősen növekedni fog az utazások költségigénye. Jelentősen növekedni fog a képzések adminisztrációjának költsége is a két helyszíni igény miatt. A megnövekedett feladatok igényelte infrastruktúra, valamint a költségvetési támogatás pozitív változása felveti a központi épületben az évek óta álló beruházás (építkezés) befejezését, melynek létjogosultságát egyetemi szinten a jövőbeni feladatok pontosítása után lehet eldönteni. A székhelyen kívüli (Marosvásárhely) képzést a képzési normatíva, valamint az EMMI működtetési célra nyújtott közvetlen támogatása elfogadható szinten fedezi. A kar hallgatóinak megoszlása a 2014-es létszámadatok alapján finanszírozást tekintve optimálisnak tekinthető. Az önköltséges képzésben résztvevők aránya az összlétszámhoz viszonyítva 29%.
II.3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (ESG 1. rész) 1. Kari stratégia és eljárások a minőség biztosítására A kar minőségügyi struktúrája igazodik az egyetemi minőségügyi struktúrához és folyamatokhoz. A karon önálló minőségbiztosítási bizottság és minőségbiztosítási vezető van. A minőségbiztosítási vezető feladatai közé tartozik az éves munkaterv kialakítása, a szakok önértékelésének és más felmérések eredményeinek véleményezése/értékelése. Az önértékelésből nem derül ki, hogy a kar fogalmaz-e meg minőségcélokat. A minőségfejlesztés eredményeként feltüntetett elemek (pl. informatikai fejlesztések, különböző szakok elindítása) nemigen tekinthetőek minőségfejlesztési céloknak, csak nagyon lazán kapcsolódnak a minőségfejlesztés tevékenységeihez (annál fontosabbak persze a kar általános stratégiájában).
2. Képzési programok indítása követése és rendszeres belső értékelése A karon új szakok indítása az egyetemi folyamatok szerint zajlik. A szakokról – szintén az általános egyetemi gyakorlathoz igazodva – rendszeresen készülnek önértékelések, amelyek kitérnek a törvényi megfelelőség vizsgálatára, a célok és megvalósulások összhangjának vizsgálatára, a résztvevők elégedettségére, a pályakövetésre. Az egyetemi minőségügyi rendszer keretében rendszeresen felméréseket készítenek, amelyek a kar számára is rendelkezésre állnak. Mindazonáltal a karnak saját vizsgálatai is vannak, amelyek közül részletesen a diplomás pályakövetés eredményei szerepelnek az önértékelésben. A bemutatott adatok igen részletesek, kitűnik belőlük, hogy a vizsgált hallgatók nagyrészt valóban egyházi pályán helyezkedtek el. Ugyanakkor a közölt adatokból nem látható sem a vizsgálatba bevont végzett hallgatók teljes száma, sem a felmérés időszaka. A kimutatásból az sem derül ki, hogy a nem egyházi pályán elhelyezkedő hallgatók sorsát képes-e a diplomás pályakövetési rendszer követni.
53
KRE TFK akkreditációs jelentés
3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A teljesítményértékelés rendszerét a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat határozza meg. A hallgatók számára a követelményeket az év elején kiadott tanulmányi tájékoztatókban rögzítik. Az általános elvárásokat a gólyatáborban, a hallgatói fórumokon is elmondják a hallgatóknak. A hallgatói előmeneteleket összoktatói értekezlet keretében rendszeresen értékelik a Dékáni és Tanulmányi Hivatal által összegyűjtött adatok és a NEPTUN ETR alapján. A kritikus (nehezebben haladó) hallgatók számára az érintett tanszékek nyújtanak egyéni segíteni. Ezt a feladatot a jövőben a szervezeti egységek felelőssége helyett érdemesebb lenne konkrét személyek, pl. az évfolyammentor vagy a szakfelelős felelősségévé tenni, ahogyan az más karon működik. Noha az önértékelés részletesen bemutatja a záróvizsgák és a diplomák átlagának időbeli alakulását, keveset tudunk meg az alkalmazott mércékről és azok stabilitásáról. Érdemes lenne tehát a jövőben a teljesítményértékelés objektivitását segítő eljárások kialakítása is. Jó gyakorlat ugyanakkor, hogy a szakfelelősök részt vesznek a szigorlatokon, záróvizsgákon, mert így képet kaphatnak a hallgatók ismeretéről. Szintén jó gyakorlat a záróvizsga-bizottsági jegyzőkönyvek és a bizottsági tagok által kitöltött kérdőívek kiértékelése.
4. Az oktatók minőségének biztosítása Az oktatók életkori szerkezete kedvező, a teljes idős oktatók majdnem fele (15 fő) 40 év alatti. Az oktatók és kutatók 65%-a (21 fő a 32-ből) minősített. A foglalkoztatási követelményrendszer szerint az oktatóknak rendszeres időközönként minősítésen és teljesítményértékelésen kell átesniük. Ennek során négyéves feladattervet is készíteni kell. Ez azonban az interjúk alapján rendszertelenül működik. Az oktatói célok kijelölése sem dokumentált. Az oktatók óraterhelése jelentős, ez megnehezíti a kutatást és a fiatal oktatók fokozatszerzési törekvéseit. A kar tervei között szerepel, hogy a fiatalabb oktatók számára mentor-rendszert működtessen. Ez eddig csak informális módon működött, a jövőben formalizálni szeretnék, és mindenkire ki szeretnék terjeszteni.
5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások A kar a Nagykőrösön folyó képzésekhez tartozó könyvtári, informatikai, szaktantermi eszközrendszerrel, gyakorló intézménnyel rendelkezik. A hallgatói szolgáltatások a hallgatói létszámra vetítve arányos volumenben vannak jelen. A működés hatékonyságát azonban a nagykőrösi helyszínen a hallgatói létszám alacsony volta gyengíti. A látogatás során a hallgatói megnyilvánulások is jelezték, hogy az elfogadható hallgatói lét kialakításának akadálya a megfelelő számú társak hiánya (sport, önképzőkörök, stb.). Ezzel együtt is az öntevékeny hallgatói körök igény szerinti kialakítását a kar messzemenőkig támogatja. A hallgatói csoportok együttműködése a társkarok csoportjaival megindult (közös hangversenyek, stb.) A budapesti helyszínen a hallgatói szolgáltatások rendszerének kialakítása – az igényeknek a folyamatos létszámnövekedés miatti bővülésével összefüggésben – folyamatos feladatot jelent és jelentős figyelmet igényel. A kollégiumi ellátás minősége jó szintű. Az oktatási infrastruktúrát a belső szabályzatokban rögzített rendelkezések alapján a társkarok biztosítják. Noha a nyelvi képzés lehetőségei adottak, a hallgatók jelentős számban (az önértékelés szerint 30% körül) nem tudják átvenni a diplomájukat a nyelvvizsgák hiánya miatt. Amellett, hogy a kar igyekszik a nyelvi képzést beilleszteni a képzési programba, fontos lenne az okokat is mélyebben feltérképezni, a megoldási javaslatok kidolgozásába pedig akár a hallgatókat is bevonni. A Magyar Református Egyház számos oktatási és szociális intézménnyel rendelkezik, amelyek jó terepül szolgálnak a hallgatók gyakorlati képzése, szakmai gyakorlata során. Ezzel a lehetőséggel a kar él is. A kari tehetséggondozás területe széleskörű. E folyamatban, figyelembe véve a TDK eredményességet, az utóbbi időszakban határozott szándékkal jelent meg a hallgatók kutatómunkába történő bekapcsolásának kiterjesztése. Ezt jól támogatja a demonstrátori rendszer kiterjesztése, bővítése.
54
KRE TFK akkreditációs jelentés A TDK dolgozatok száma, a házi konferencián történő bemutatás a képzések számához viszonyítva alacsony.(2012-ben házi TDK 6 fő – 2 fő továbbjutó, 2014-ben 6 fő – 2 fő továbbjutó). A kisszámú továbbjutott dolgozatból következik, hogy az országos konferenciákon az eredményesség is az elvárt szint alatt van. Az oktatói háttérmunka elismerésével, az oktatói terhelés csökkentésével az eredményesség javítható.
6. A kar belső információs rendszere Az információáramlást a karon belül a megszokott formákban történik: a honlap, nyomtatott tájékoztatók (faliújság) és értekezletek, fórumok segítségével. Az egyházi jellegű karokhoz hasonlóan a TFK esetében is rendszeresen vannak áhítatok, amelyek az információk átadására is szolgálnak. Az adatgyűjtési rendszerről a korábbiakban már volt szó.
7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása A tágabb közvélemény elsődlegesen a honlapon keresztül tájékozódhat a kar életéről, működéséről. A honlap jól strukturált, minden lényeges információ könnyen megtalálható. Emellett a helyi, illetve a református sajtó szolgál még megjelenési lehetőséget a kar számára.
III. A kar további működésére vonatkozó javaslatok Miután a karon a változások folyamata tart, a jelen akkreditációs eljárás során a kar jövőbeni működését minőségi oldalról teljességgel nem lehet megítélni. Az elmúlt öt évről (2010–2014) azonban megállapítható, hogy a kar nagykőrösi és marosvásárhelyi tevékenysége teljesíti az akkreditációs elvárásokat. Indoklás: A kar az „újkori” történetének olyan szerkezetátalakítási folyamatában van, amely a működésben 2013tól kezdődően az előző évektől szignifikáns eltérést eredményezett. Ezt a változást a hallgatói létszám erőteljes növekedése, valamint a képzési helyszín bővülése okozta. A létszámnövekedés gyorsasága olyan mértékű, hogy öt évnél rövidebb idő alatt játszódik le, és átnyúlik az akkreditációs ciklushatáron. A Tanítóképző Főiskolai Kar a budapesti feladatvállalást missziónak tartja, ugyanakkor látja a vállalással járó kockázatokat. Helyénvaló az a feltételezés, hogy a református értelmiség száma a budapesti képzésekkel bővíthető, ugyanakkor látható, hogy a képzések iránti érdeklődés keresztyén elkötelezettséggel nem rendelkezők köréből is nagy számban megjelenik. Ez utóbbi jelenség a képzések hatékonyságára, a módszertani kultúra alkalmazására pozitív hatással is lehet. Problémaként az jelenik meg, hogy a megnövekedett létszámú képzések a központtól jelentős távolságra valósulnak meg. Nincs a karnak olyan tapasztalata, hogy a Nagykőrösön kialakított értékrendszerét milyen módszerekkel tudja közvetíteni a székhelytől jelentősen eltérő adottságú környezetben a jóval nagyobb létszámú hallgatóság felé. Ilyen lehet pl. a keresztyén értékek – ha szükségszerű – megismertetése vagy megerősítése a mintatantervekben szereplő – az egyházi kötődést elősegítő – tárgyak oktatása útján. A küldetés sok más tényező teljesülésével akkor lesz eredményes, ha a kar a gyakorlati képzéseit megközelítőleg olyan szellemiséggel tudja biztosítani, mint amely a nagykőrösi helyszínen az Arany János Református Általános Iskolában, a Mese-Vár Óvodában valósul meg. Ez irányú lépések, törekvések a budapesti református gyakorlati helyszínek bekapcsolásával megtörténtek, a kezdeti sikerek biztatóak. Garanciaként értékelhető, hogy a folyamatot, a képzési háttér megvalósítását hathatósan segítik a református egyházi közösségek, a református köznevelési hálózat, a Református Pedagógiai Intézet. Ezért javasolt, hogy a kar 2016. október 15-éig készítse el és mutassa be a jövőbeni működésének megvalósulására kialakított intézkedési tervét. A változások következményeként megválaszolandó kérdések a képzések teljes vertikumára vonatkozóan: 1. A változások kiváltotta problémák kezelésére egyetemi szinten javasolt áttekinteni a Tanítóképző Főiskolai Kar feladatrendszerét a képzési helyszínek tükrében. A képzési szerkezet kialakításánál fontos szempontként kell megjelenni annak, hogy a teljes idejű képzésben résztvevők Nagykörösön, a székhelyen olyan létszámban legyenek jelen, ami egy a harmonikus felsőoktatási léthez szükséges.
55
KRE TFK akkreditációs jelentés 2. Javasolt áttekinteni a Nagykőrösön meglévő infrastruktúra kihasználtságát, a megkezdett beruházás befejezésének lehetőségét, szükségességét. 3. Mutassa be a kar, hogy hogyan tudja megszervezni a megnövekedett létszámú évfolyamok záróvizsgáztatását (zárótanítások, zárófoglalkozások, stb.). 4. Meg kell vizsgálni, hogy a kar hogyan tudja a megnövekedett méretben és két helyszínen átadni azt a szellemiséget, amelyet Nagykőrösön kialakított, s amely egyedülálló az országban. 5. Mutassa be a kar a gyakorlati képzés rendszerének megvalósítását, a szükségszerű gyakorlati oktatói háttérrel. 6. Mutassa be a kar a budapesti helyszínen a tervezett képzésekhez szükséges specifikus infrastruktúra és eszközrendszer, hallgatói szolgáltatások meglétét. 7. Mutassa be a kar a tervezett hallgatói létszámhoz szükséges oktatói háttér meglétét, a képzési feladatok, a tehetséggondozás ellátására való képességét. 8. Mutassa be a kialakítandó kibővült oktatói kar számára szükséges kutatási hátteret. 9. A nagymértékű változás folyamatában célszerű rögzíteni az egyetem segítő támogatásának eszközrendszerét és annak ütemezését. 10. A hallgatók egyéni segítésére célszerű volna bevezetni az intézmény más karain már működő mentor-rendszert. 11. Ajánlott a hallgatói teljesítményértékelés objektivitását segítő eljárások kialakítása.
56
KRE TFK – diakónia alapképzési szak – akkreditációs jelentés
IV. A kar által gondozott hitéleti képzések értékelése Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1/4/1. SZ. MAB HATÁROZAT A (akkreditált)
diakónia alapképzési szak (7 félév) szakindítási MAB határozat: 2005/8/III/1/2.
A szak akkreditációja – a képzés akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos, 2016. október 15-éig intézkedési terv benyújtása mellett, és 2017 szeptemberében indítandó követő (monitor) vizsgálat közbeiktatásával. 32
1. A jogszabályi és az akkreditációs feltételeknek való megfelelés A képzési terv A képzési terv megfelel a KKK-ban és a jogszabályokban előírt követelményeknek, valamint a KKKban felsorolt kompetenciák elsajátíttatásához szükséges előírásoknak. A tantervben a felkínált kontaktórák száma megfelelő. Ugyanígy megfelelő a félévek közötti kreditelosztás. A szabadon választható ismeretek keretében a tanterv nem sorolt fel jellemző kínálatot, de az intézmény teljes kínálata megfelelő biztosíték arra, hogy kellő mennyiségű tantárgy közül választhatnak a hallgatók. Személyi feltételek A szak felelőse Kun Mária református teológus-lelkész. Kari funkciójában főiskola docens, PhD fokozattal rendelkezik Nyilvánvalóan nehéz helyzetben vehette át az Intézet vezetését, hiszen a főiskola egyik markáns arculatot meghatározó szakjáról van szó, amit emblematikus személyiség, Hadházy Antal református lelkész, szociológus-romológus vezetett, mint iskolaalapító. A szak oktatóinak létszáma 31 fő, akik közül 17 fő tantárgyfelelős. Valamennyi tantárgyfelelős teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató. A teológiai, a szociális, az egészségügyi, a jogi, valamint a társadalomtudományi tantárgyak tantárgyfelelősei két kivétellel mindannyian doktori fokozattal rendelkező oktatók, megfelelnek a MAB elvárásainak. A két fokozat nélküli tantárgyfelelős, csak egy-egy kisebb jelentőségű tantárgyért felel. A gyakorlatok szervezését diakónus felsőfokú végzettséggel is rendelkező főállású oktatók végzik. Feltűnően sok azonban a tantárgyfelelősök között az adjunktus. A 17 tantárgyfelelős között mindössze 6 vezető oktató (főiskolai/egyetemi docens, főiskolai tanár) van. Négy tantárgyfelelős egyáltalán nem vesz részt az általa gondozott tantárgyak oktatásban. A tantárgyfelelősöknek a szakra vonatkozó kreditterhelése 1 személy esetében magasabb, mint 25 kredit, aki azonban a szakmai gyakorlatok felelőse, s ezt a MAB nem kifogásolja. Az összesített kreditterhelés tekintetében a 17-ből 5 tantárgyfelelős terhelése magasabb 25 kreditnél, akik közül viszont 2 főnek az összesített kreditterhelése a 35 kreditet is meghaladja. Az összes oktató vonatkozásában a 60–40%-os T:E arány teljesül (21:10). Tudományos háttér Az Intézet munkatársainak publikációs aktivitása az utóbbi években a folyóirati publikációk körében növekedett, de az oktatók számát is figyelembe véve, ez az érték nem tekinthető kiemelkedőnek. Az oktatók konferenciákon való részvétele emelkedő arányt mutat, a konferencia-szervezés a korábbi szintet tartja. A diakónusképzés elindítása óta rendszeresen megszervezik a Pünkösdi Diakóniai Konferenciát. Amennyiben az intézmény a megadott határidő előtt el tudja végezni a szükséges korrekciókat, lehetősége van a megfelelés vizsgálatát a megjelölttől korábbi időpontban is kérni. 32
57
KRE TFK – diakónia alapképzési szak – akkreditációs jelentés Az intézmény kapcsolatot ápol számos hasonló területen is tevékenykedő hazai és külföldi intézménnyel, így a Református Szeretetszolgálati Irodával, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel, a bethelbielefeldi Evangelische Bildungsstätte für Gemeinde und Diakonie-val, a belfasti Union College-dzsal, az Írországi Presbiteriánus Egyház Zsinati Irodájával, a Dreistar Hogeschoollal (Hollandia), a Christelijk Hogeschoollal (Hollandia), a Babes-Bólyai Tudományegyetem Református Teológiai Karával (Kolozsvár). Infrastrukturális feltételek A szakra ugyanazok az infrastrukturális adottságok érvényesek, amelyek az egész karra jellemzőek. A szükséges gyakorlótermek rendelkezésre állnak, ám nyilván egy korszerű felsőoktatási intézmény infrastrukturális ellátottságának színvonalát a jelenlegi adottságaik nem érik el. Speciálisan a diakóniai képzést segíti több olyan csoporthelyiség, amely a szakspecifikus sajátosságok szerint lett kialakítva. Ezen termek egyike biztosítja az ápolástan gyakorlati színhelyét. E gyakorlathoz a tárgyi feltételek teljes mértékben rendelkezésre állnak (kórházi ágy, vérnyomásmérő, egészségügyi alapfelszerelés stb.). A diakónusképzés és a szociális munkás képzés fontos elemei a szakmai készség- és személyiségfejlesztő foglalkozások. Ezek kiszolgálására a kar tréningszobát alakított ki videotechnikával, korszerű oktatástechnikával felszerelve. Az e területen folyó munkát és a közösségépítést segíti a kollégium kápolnája és közösségi terei. A szak gyakorlatorientált jellegéből fakadóan külső intézmények (egyházi és nem egyházi diakóniai, karitatív és szociális ellátó intézmények) infrastrukturális feltételeinek igénybevételi lehetősége biztosított. A képzési létszám és kapacitás A szakon a 14 fő nappalis és ugyanilyen volumenű levelezős létszámterv felét sem sikerül elérni. Nappali képzésben 2010 előtt voltak relatíve nagyobb évfolyamok, de azok sem érték el a tervezett létszámot. A szak fenntartása így valószínűleg nem rentábilis a kar számára, de azt egyházi küldetéstudatból mégis fenntartja. Tkp. a meglevő oktatói gárda szabad kapacitásait használja a szak, s csak néhány tantárgy esetében van szükség külső óraadó bevonására. 2. A képzési folyamat és eredményeinek elemző értékelése A kurzusok jellege, módszertana A tantervből kitűnik, hogy a hallgatók gyakorlatorientált képzést kapnak, megfelelő mennyiségű és minőségű tantárgyak (10 alapozó tantárgy, 35 szakmai törzsanyag; valamint 8 szakmai gyakorlatot segítő kurzus) oktatásán keresztül. A 28 kollokviummal záruló tantárgy mellett 39 gyakorlati jeggyel, 10 pedig aláírással végződik. A képzés 4 x 60 órás önkéntes diakóniai munkát, valamint 4 x 60 órás diakóniai kötelező gyakorlatot is magába foglal. (Levelező munkarendben ez 20/20 óra). Intézménylátogatás egészíti ki a gyakorlati munkára való felkészítést, végezetül 225 óra intézményi (levelezőknél 75 óra), illetve 225 órás gyülekezeti diakóniai gyakorlat (levelezőknél 75 óra) egészíti ki a felkészülést. Munkanapló segíti a végzett munka tartalmának és minőségének az értékelését. A levelező hallgatóknál egyre gyakoribb az, hogy már diakóniai munkát végeznek, s így érkeznek a képzésre. A kis létszámú, személyközpontú oktatás lehetővé teszi az oktató és a hallgató személyes kapcsolatán keresztül a készségek, képességek fejlődésének, az ismeretanyag bővülésének, valamint a lelki növekedésnek a nyomon követését. Ez feltétlen erőssége a szak oktatói munkájának. Értékelés és ellenőrzés A kar a NEPTUN ETR-ben egységesen kezeli a hallgatók teljesítményértékelését. A szorgalmi időszakban (írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámolók vannak) zárhelyi dolgozat, illetve otthoni munkával készített feladatok, amelyek befolyásolják a félévvégi értékelő vizsga eredményét (aláírás, félév végi jegy). Vizsgaidőszakban kollokviumon (egy vagy több fél év anyagából tett szóbeli vagy írásbeli vizsga) értékelik a hallgató teljesítményét. Alkalmazzák a szigorlat intézményét, ami legalább két félévi szakaszt lezáró szintetizáló vizsga. Az ismeretek ellenőrzése a KKK alapján a mintatantervben rögzített formában történik. Minden részletében a hallgatók ismerhetik és követhetik tanulmányaik értékelési folyamatát. A szakdolgozatok témaválasztásának módja: az oktatók által meghirdetett, illetve a hallgató által javasolt téma. Ezek rendszerint a MRE diakóniai/szeretetszolgálati sajátosságaihoz, illetve különböző szakmai területeihez kötődnek. Ha a szakdolgozat kellő színvonalú, mód nyílik akár annak publikálására is.
58
KRE TFK – diakónia alapképzési szak – akkreditációs jelentés A tanulmányok befejezésekor a záróvizsga a 7. félév végén következik. A vizsgára bocsátás feltétele: az abszolutórium, tantervi vizsgák, előirt kreditek teljesítése, szakmai gyakorlat, valamint, hogy ne legyenek tartozásai az intézmény felé. A záróvizsga tételsora a diakónia gazdag szakmai anyagának teljes körű áttekintésére ad lehetőséget. A képzés eredményessége, hallgatói létszámadatok, tehetséggondozás 2008 és 2011 között folyamatosan csökkent mind a nappali, mind a levelező munkarendre jelentkezők számaránya. Ezek az adatok nagyon elgondolkodtatóak, hiszen nem néhány év, hanem összesen hét év távlatából követhetjük a szak népszerűségének alakulását. A felvételi keret változatlanul hagyása jelzi, hogy a szak fenntartói arra számítanak, hogy egy a beállított kerethez közeli létszám biztosítható. Kérdés milyen reális igényekre épül ez a kalkuláció, és mennyire sikerült időközben többet megtudni a potenciális kereslet alakulásáról. A levelező létszám valamelyest kiegyensúlyozottabb alakulása sem biztosítja azonban az optimális hallgatói létszámot. A végzettek aránya az alacsony létszám mellett is problematikus, hiszen az utóbbi három évben összesen: 3 hallgató végzett a szakon. Nem sok vigasz, hogy az újabb hallgatóknak már nagyobb arányban van a képzés kezdetén is nyelvvizsgája. A nyelvi képzettség hiányosságait az intézmény igyekszik nyelvoktatással, Diplomamentő Programmal segíteni. A szak nyújtotta tudás és kompetencia a végzettek számára lehetővé teszi a ráépülő mesterképzésben valamint a PhD képzésben való részvételt. Kimeneti lehetőségként megemlítendő a mentálhigiénés, valamint a lelkigondozói szakirányú továbbképzések, illetve a gyógypedagógiai, pszichológiai, ápolási terület képzései. A tehetséggondozás kapcsán meg kell említeni a minden évben megrendezésre kerülő Szociális Napok című rendezvényt, amelyen a hallgatói Diakóniai Közösség vesz részt nagykőrösi civil szervezetekkel, a Humán Szolgáltató Központtal és a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájának a munkatársaival a miniszteriális szinten támogatott modell kísérletben 1996 óta. Nyári táborokon a diakónus hallgatók a gyermekek spirituális fejlesztésében segédkeznek, TDK házi versenyeket is rendeznek: a hittanoktatásban alkalmazható differenciált technikák, IKT-eszközök alkalmazási lehetőségeit mutatják be. Részt vesznek az ERASMUS-programban évente kétszer az Ede-i hallgatókkal. Külföldön is végeznek a hallgatók szakmai gyakorlatokat. Publikációs lehetőséget is biztosítanak számukra kari kötetben, de lehetőségük nyílik a Studia Caroliensia hasábjain is publikálni.
3. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés rendszere és eredményei A szak „gazdája”, menedzselése A szak több intézet tevékenységi körébe is tartozik, elsősorban a Szociális Munka és Diakónia Intézet és a Hittanoktató- és Kántorképző Intézet, de a Pedagógiai Intézet tevékenységével is érintkezik. A szak tantárgyfelelőseit és további oktatóit elsősorban ezek az intézetek adják. A szakfelelős a Hittanoktató- és Kántorképző Intézethez tartozik. A szakfelelős hatásköre kiterjed a szakra vonatkozó normák érvényesülésének elősegítésére, ellenőrzésére, nyomon követésére; a mintatanterv módosításának kezdeményezésére; a képzés minőségének felügyeletére. A szakfelelős együttműködik az illetékes intézettel a szakdolgozati témák kiírásában, javaslatot tesz a záróvizsga-bizottságok összetételére, szakmai vezető szerepet tölt be a szak hátterét képező kutatási projektekben. A felvételivel, beiratkozással, átjelentkezéssel, hallgatói jogviszonnyal, kreditátvitellel, tanulmányi ügyekkel és kérelmekkel, diplomakiadással, tárgymeghirdetéssel, tárgyleadással stb. kapcsolatos ügyeket a Dékáni és Tanulmányi Osztály szervezi és intézi. A szak hallgatóival kapcsolatos ügyekben a kari vezetés, az illetékes bizottság, valamint a Dékáni és Tanulmányi Hivatal minden esetben egyeztet a szakfelelőssel. Belső, rendszeres minőségbiztosítás, DPR (intézkedések, reakciók) A szakkal kapcsolatos minőségbiztosítási feladatokat a kari Minőségbiztosítási Bizottság koordinálja. A bizottság félévente legalább kétszer ülésezik. A bemenet körében az oktatók felvételéről előzetes tájékozódás, valamint a jogszabályi feltételek teljesítésének (végzettség, gyakorlat, hitélet) vizsgálata után döntenek a kari igények alapján. A bemenet hallgatói oldalát tekintve garanciát jelent a pályaalkalmassági vizsgálat és az egyházi elbeszélgetés, de nagyon fontos a középiskolai kapcsolatok építése is az intézmény népszerűsítése tekintetében. E körben javasolható még a leendő hallgatók számára szakmai jellegű programok szervezése.
59
KRE TFK – diakónia alapképzési szak – akkreditációs jelentés Működés közben az oktatók minőségének biztosítására az alábbi módszereket alkalmazza a kar: A pozitív és a negatív kritikát is kollegiális módon azonnal tudomására hozzák az oktatónak akár hallgatói, akár oktatói oldalról érkezik az. Hivatalos vonatkozásként van jelen a vezetői értékelés, amelynek eredményét az oktató megkapja. Ugyancsak hasznos visszajelzési lehetőség az OMHV. A tanulási folyamatban a hallgatók előrehaladásáról jó visszajelzést jelent a félévenkénti értékelés, de sok tantárgy esetén félévközi értékelés is van. Hogy az értékelés milyen konkrét módon terjed ki a kompetenciák elsajátításának mérésére, arról kevés az információ. Az oktató – a tantárgy jellegétől függően – a félév során több alkalommal jelzi a hallgatónak a teljesítményére vonatkozó információkat, és félévente egyszer intézetenként elbeszélgetnek minden hallgatóval. Az eszköz- és infrastrukturális ellátottság terén az intézmény jó előre felméri a következő tanévi igényeket, mind eszközök, mind írott anyagok, mind tantermi ellátottság szempontjából. Emellett a szükséges fedezet biztosítása érdekében folyamatos a pályázatok figyelése. A képzési kimeneteket tekintetében az oktatók, a hallgatók, a nem oktató alkalmazottak, a végzettek és felhasználók körében rendszeresen kérdőíves véleményfelmérés történik. A kérdőíves felméréseket a kari Minőségbiztosítási Bizottság értékeli, az érintettek az összesített eredményeket ismerhetik meg. Amennyiben kari szinten válik szükségessé a beavatkozás, abban az esetben a kari vezetés foglalkozik a megoldandó problémákkal. Emellett oktatói oldalon hatékony eszköznek látszik az önértékelés a hallgatói kérdőívek eredményei, illetve a vizsgáztatás tapasztalatai alapján, de az önértékelési metódus a hallgatói oldalon is hasznos lehet. A végzett hallgatók pályakövetését a kar kérdőíves felmérés alapján végezte nem sokkal az önértékelés készítése előtt. Annak elemzése számos hasznos információval szolgált a szakfelelős, az oktatói kar és az intézmény vezetése számára. Különösen fontos visszajelzés volt, hogy a végzettek között többen nemcsak szakmához jutottak, hanem hivatást, diakóniai szemléletet is magukévá tettek a képzés során. A szak vonatkozásában az előző akkreditáció alkalmával javasolt változtatásokat elvégezték. A MAB 2010/8/X/1. számú határozatában tett észrevétel nyomán nagy hangsúlyt helyeztek az oktatók kreditterhelésének csökkentésére, ami néhány oktató esetében még mindig magas, de az intézmény ezzel együtt is állítja, hogy a képzés megfelelő minőségét biztosítani tudja. Az előző akkreditációs eljárás során a könyvtári ellátottsággal kapcsolatosan is született javaslat. Ennek figyelembevételével végeztek az elmúlt években könyvtárfejlesztést a karon, ami nem csupán felújításokban öltött testet, hanem a legújabb szakirodalmi tételek, hittankönyvek, kiadványok beszerzésében is.
4. A szak összefoglaló értékelése (jelen, jövő) C-SWOT analízisüket is figyelembe véve A SWOT elemzésből kiderül, hogy külső korlátok között szerepel az új szeretetszolgálati törvény hiánya, amelynek bevezetését szorgalmazzák, valamint a munka korlátját képezi a szeretetszolgálati intézmények széttagoltsága és a forráshiány. Erősségeik között a 21 év tapasztalatai, szakmai fejlődésük szerepel, hiszen egyedül Nagykőrösön van a MRE-nek ilyen hagyománnyal és megújulással rendelkező képzése. A szociális munkás képzés programja pedig jól egészíti ki, illetve erősíti a képzés szakmaiságát. A képzés helye kedvező régióban van. A személyközpontúság, a végzettekkel való kapcsolattartás, az egyház felvevő intézményeivel való intenzív kapcsolat, oktatóik emberi kvalitásai, elkötelezettségük, a képzés sokoldalúsága szintén erősség, amiként élő nemzetközi kapcsolataik is. A szak gyengeségeként említik, hogy a gyülekezetek nehezen ismerik fel a diakóniai munkában rejlő lehetőségeket, és nincs életpályamodell. Fejlődési lehetőségként tartják számon egy-egy specializáció bevezetését (diakónia-szociális munka), s az egyházon belül más képzésekkel való szorosabb kapcsolat is új lehetőségeket jelentene, miként a nemzetközi kapcsolataik bővítése és elmélyítése is. Komoly veszély a hallgatói létszám rendkívül alacsony volta, a diakónusképzés jövőjéről való gondolkodás hiányossága mind gyülekezeti, mind egyházi szinten. A képzés elmozdult az ápolás irányába, holott az eredeti funkció komplex, holisztikus szemléletű volt.
60
KRE TFK – diakónia alapképzési szak – akkreditációs jelentés
5. Minőségfejlesztési javaslatok, ajánlások 1.
2. 3. 4. 5. 6.
Nem szerencsés, hogy a levelező képzésben résztvevők számára kisebb a szakmai gyakorlatok óraszáma, mint a nappali képzésben résztvevőké. Ez csak tanórák esetén indokolható. A tantárgyfelelősök között csökkenteni kell az adjunktusok magas arányát, tanársegédek pedig nem lehetnek tantárgyfelelősök. Minden tantárgyfelelős vegyen részt valamilyen formában a tantárgya oktatásában. Felül kell vizsgálni a tantárgyfelelősök kreditterhelését, és amennyiben a helyes számítási módot alkalmazva is magas terhelés jön ki, csökkenteni azt. Tovább szükséges fokozni az oktatók publikációs aktivitását összehangolt szisztéma szerint, ami a diakónia elméleti hátterének stabilizálását is elősegítené. Az intézmény dolgozzon ki hatékonyabb módszert a nyelvismeret hiányának pótlására. Nyelvismeret hiányában nem javítható a sikeres záróvizsgát tett hallgatók körében a diplomát átvenni nem tudók aránya, s nem várható a szakdolgozati és záróvizsgán mutatott teljesítmények számottevő javulása.
61
KRE TFK – katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak – akkreditációs jelentés
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1/4/2. SZ. MAB HATÁROZAT
katekéta–lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató) alapképzési szak (6 félév) szakindítási MAB határozat: 2005/8/III/2/15.
A (akkreditált) A szak akkreditációja – a képzés akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos, 2016. október 15-éig intézkedési terv benyújtása mellett, és 2017 szeptemberében indítandó követő (monitor) vizsgálat közbeiktatásával.33
1. A jogszabályi és az akkreditációs feltételeknek való megfelelés Az intézményben az akkreditációs látogatás idején – közös szakfelelőssel ugyan –, de két katekéta– lelkipásztori munkatárs képzés folyt párhuzamosan. Az egyik a Hittudományi Karon, a másik a Tanítóképző Főiskolai Karon. Az önmagában teljes mértékben lehetséges, hogy egy intézmény több telephelyén is folytassa ugyanazt a képzést, ugyanakkor a hatályos felsőoktatási törvény 14. § (1) bekezdése meghatározza, hogy egy szak képzéséért több telephely esetén is csak egy oktatási szervezeti egység lehet a felelős. A jelen helyzetben az önértékelések tanúsága szerint csak a szakfelelős személye egyezik meg a szakon, sem a felelős szervezeti egység, sem a tantárgyfelelősök személye nem azonos a különböző telephelyeken folyó képzéseken. A jelen értékelés a Tanítóképző Főiskolai Karon folyó képzésről készült, azzal, hogy egy szakról lévén szó, a képzések integrációját el kell végeznie az intézménynek.34 A képzési terv A tanterv az MRE Zsinata által módosított KKK-nak és a jogszabályi előírásoknak megfelel. A tanterv a KKK-ban meghatározott kompetenciák elsajátíthatóságát megfelelően biztosítja. Megfelelő a félévek közötti kreditelosztás. A tantervben a felkínált kontaktórák száma megfelel a jogszabályi előírásnak. A szabadon választható tantárgyak számára fenntartott kreditérték a tantervben megfelelő. Személyi feltételek A szak felelőse Pap Ferenc református teológus-lelkész, egyetemi docens, akit 2012-ben választott meg a szenátus a katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak szakfelelősévé. Teológiai és bölcsészettudományi képzettséggel, németországi posztgraduális ösztöndíjjal és kutatásokkal, öt év lelkészi szolgálatot teljesítve, 2009-ben védte meg doktori értekezését a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, és lett a Hittudományi Kar Újszövetségi Tanszékének adjunktusa (jelenleg egyetemi docens), és egyben TFK Hittanoktató- és Kántorképző Intézetének a vezetője is. A megjelölt tantárgyfelelősök megfelelnek a szakmai feltételeknek, mindössze két személy nem rendelkezik PhD fokozattal, de ők kisebb jelentőségű vagy gyakorlati tantárgyak felelősei. A tantárgyfelelősök között a T:E arány megfelelő, mivel mindegyik tantárgyfelelős teljes munkaidős állásban van a KRE-n. Több tantárgyfelelős azonban nem vesz részt a tantárgyai oktatásában. A 13 tantárgyfelelős közül 2 személynek magasabb a szakra vonatkozó kreditterhelése 25 kreditnél, de nem magasabb 35-nél. Ez a 2/3 – 1/3 arányon belül van. A 2 személy egyike azonban csak a tavalyi évben szerzett PhD fokozatot. Az összesített kreditterhelés tekintetében a tantárgyfelelősök közül 1 személynek a terhelése haladja meg a 35 kreditet. A 13 tantárgyfelelős közül mindössze 5 fő dolgozik legalább főiskolai docensi munkakörben, a többi tantárgyfelelős adjunktus, tanársegéd vagy egyéb megjelölésű. Az összes oktató vonatkozásában a 60–40%-os T:E arány teljesül (konkrétan: 15:2). Amennyiben az intézmény a megadott határidő előtt el tudja végezni a szükséges korrekciókat, lehetősége van a megfelelés vizsgálatát a megjelölttől korábbi időpontban is kérni. 34 Az intézmény a látogatóbizottsági jelentésre tett észrevételei között jelezte, hogy a képzésnek a Hittudományi Kar által gondozott formája megszűnik, s a szak teljes egészében a Tanítóképző Főiskolai Kar gondozásába kerül. 33
62
KRE TFK – katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak – akkreditációs jelentés Tudományos háttér A KRE TFK-n a képzésekhez kapcsolódva a teológiai és szűkebben a kateketikai kutatások mellett az intézmény képzési profiljából adódóan mindig hangsúlyosan jelent meg a keresztyén pedagógia témaköre. Ezt egészítik ki a TFK-n telephellyel rendelkező Református Pedagógiai Intézet keretei között végzett kutatások és szakmai tevékenység. E körben végezték a hit- és erkölcstan, valamint az etika kerettanterv módosítását, valamint egy tankönyvcsalád kidolgozását. E témában országos konferenciát is rendeztek. A 2011/2012 tanévben „A tehetséggondozás feltételeinek javítása a Károli Gáspár Református Egyetemen” c. pályázaton számos oktató és hallgató vett részt (TÁMOP pályázat). A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében 2013-ban „Egyház- és Kultúrtörténeti összefüggések címmel nemzetközi tudományos szimpóziumot szerveztek, amit 2014-ben „Egyház, teológia, kultúra” címmel folytattak. 2014-ben „Dicsőség tükre – Művészeti és teológiai tanulmányok címmel intézeti tanulmánykötet jelent meg. Az intézet oktatói részt vettek 2013-ban egy etno-szociográfiai tananyag fejlesztésében az NKE Rendészettudományi Kara részére. Nyolc külföldi társintézménnyel, valamint 21 hazai felsőoktatási és tudományos intézménnyel, műhellyel áll kapcsolatban a kar. Infrastrukturális feltételek A szakra ugyanazok az infrastrukturális adottságok érvényesek, melyek az egész karra jellemzőek. A szükséges gyakorlótermek rendelkezésre állnak, ám nyilván egy korszerű felsőoktatási intézmény infrastrukturális ellátottságának színvonalát a jelenlegi adottságaik nem érik el. A hittan oktatói gyakorlatokhoz speciális eszközrendszer áll rendelkezésére az oktatóknak, hallgatóknak (laptop projektorral, bibliai diasorozat, bábok, flanel figurák). A kateketika tanteremben „hittan-sarok” van: szimulációs tér a belső mikro-tanítások számára, gyermekcsoportok fogadására, foglalkozások megtartására. A szakmai és készségfejlesztő gyakorlatok helyszíne ez a terem, illetve az internátusi tréning-szoba. Az iskolai gyakorlatokat a nappali képzésben résztvevő hallgatók számára a nagykőrösi Arany János Református Általános Iskolában szervezik. A levelező hallgatók esetében az intézmény figyelembe veszi, ha valakinek már van szolgálata egy gyülekezetben vagy egyházi fenntartású iskolában. A gyülekezeti gyakorlóhelyek ajánlásakor és kiválasztásakor szintén figyelembe veszik, hogy a hallgató melyik gyülekezetből érkezett, az első hospitálásokat lehetőség szerint itt végzik. A későbbiekben van mód más egyházközségekben is tapasztalatokat gyűjteni az egyéni lehetőségek és korlátok figyelembevételével. Az önértékelésben az intézmény hosszú listát közölt az iskolákról és a gyülekezetekről, amelyek az elmúlt években hallgatókat fogadtak gyakorlatra. A képzési létszám és kapacitás A nappali képzésben a szak előirányzott kereteit az akkreditációs ciklusban nem tudták feltölteni, a levelező munkarendben viszont a tervezett létszámot megközelítették, néhány évben el is érték. 2. A képzési folyamat és eredményeinek elemző értékelése A kurzusok jellege, módszertana A képzésben az elméleti és gyakorlati órák is szerepet kapnak. A kurzusok között többségben vannak a gyakorlati jeggyel záródóak. A korábbi egyetemi/főiskolai jegyzetként kiadott tanulmányi segédanyagok helyébe, illetve mellé egyre több új eszköz lép, pl. hand-outok, ppt-s előadásvázlatok. Az alapirodalom a könyvtárban utolérhető, a kívánt szakirodalomból válogatást állítanak össze. A szak oktatói törekszenek a teológiai és a pedagógiai tudományosságban bevett kutatási módszereknek a hallgatókkal való megismertetésére. A 2012-ben érvénybe lépett mintatanterv a gyakorlati lehetőségeket bővítette, félévvel nőtt az intézményi gyakorlótanítások száma. A gyülekezeti gyakorlat gazdagítja a szakmai tapasztalatokat. A készségfejlesztő gyakorlatok és kurzusok célja a katekéta hivatástudat kialakítása és a pályaszocializáció elősegítése. Legfontosabb módszertani eszköz a hallgatói tanórák hospitálása, és a tapasztalatok szakmai feldolgozása. A tanulmányaik során többféle korosztállyal végeznek gyakorlótanítást a hallgatók. A hittanoktatói és gyülekezeti gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerjék egy református egyházközség mindennapi életét (60 óra). Az összevont komplex hittanoktatói gyakorlat 120 órája szolgál a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek kipróbálására.
63
KRE TFK – katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak – akkreditációs jelentés Ezt a gyakorlatot egyházi fenntartású köznevelési intézményben végzik. Illeszkednek a nevelő testület programjához, betekintést nyernek az iskola és a gyülekezet kapcsolatába. A hallgatók előzetesen bemutatott óravázlataik alapján taníthatnak. Értékelés és ellenőrzés A mintatanterv rögzíti, hogy az egyes kurzusok szorgalmi időszakban megszerzendő évközi (gyakorlati) jeggyel, aláírással, a vizsgaidőszakban pedig vizsgával teljesíthetőek. A szabályozás mindenkori rendjét a TVSZ-ben találhatják meg a hallgatók. A hallgatók tanulmányaikban való előrehaladásukat a szokásos kollokviumok, gyakorlati jegyek, ill. szigorlati jegy megszerzésével bizonyíthatják (a tanterv 3 szigorlatot tartalmaz). A szak speciális összegző számonkérése a vizsgatanítás. A szakdolgozat szabad választás alapján, a kar illetékes oktatóival és tanszékvezetőivel egyeztetett és aláírásukkal visszaigazolt témákból írható. A szakdolgozatok bírálói rendszerint az intézeten belülről kerülnek kiválasztásra. A szakdolgozat témaválasztásakor a hallgatók elsősorban a református hittanoktatás és lelkigondozás témáira fókuszálnak. A záróvizsgára bocsátás feltétele a szak tantervi követelményeinek teljesítése, a sikeres vizsgatanítással, az abszolutórium megszerzése, valamint az elfogadott szakdolgozat. Záróvizsgára a tavaszi félév végén kerül sor, de nem ritka a téli időszakbeli zárás sem. A záróvizsga-bizottság munkájában lehetőség szerint az intézet minden oktatója részt vesz. Alkalmanként a KRE Hittudományi Karának Rendszeres Teológiai Tanszékéről, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetemről is vállalnak vizsgabizottsági tagságot. Az elmúlt években a záróvizsga-bizottság külsős elnöke számos fontos szempontot fogalmazott meg a vizsgakövetelményekkel kapcsolatban. Ezek jótékony hatással vannak a vizsgák minőségére. Komoly hiányosság továbbra is hallgatói oldalon a teológiai szaknyelv, valamint a teológiai szakirodalom ismerete terén mutatkozik. Az önértékelésben az intézmény részletesen bemutatja a kompetenciák kialakítására vonatkozó rendszert. A képzés eredményessége, hallgatói létszámadatok, tehetséggondozás A felvett hallgatók számához viszonyítva és a mintatanterv szerinti ütemben végzettséget szerző hallgatókhoz számához képest is igen magas azok száma, akik nyelvvizsga hiányában nem tudják átvenni a diplomájukat. Bizonyos években ez az arány meghaladta a záróvizsgázók ¾-ét. Ez több esetben csak egy éves csúszást jelent, de vannak olyanok is, akik több éves csúszást szenvednek. Az intézmény és a nyelvtanárok a munkaköri kötelezettségeiken túl is próbálnak segítséget nyújtani a nyelvtanulásban, ennek ellenére a tendencia még nem tudott megváltozni. A hallgatók általános felsőoktatási felkészítéséről elmondható, hogy az első évben a Tanulásmódszertan tantárgy keretében sajátítják el a jó tanulás, a kutatás és a könyvtárhasználat alapvető módszereit. A hallgatók tudományelméletet az egyes diszciplínák kurzusain belül hallgathatnak, főként a szisztematikus teológiában. A kis hallgatói létszám miatt a tanárok és a hallgatók között közvetlen személyes kapcsolat alakulhat ki, a sajátos érdeklődésű hallgatók megtalálják a megfelelő segítséget, és megkapják a szükséges támogatást továbbfejlődésük érdekében. A kiemelkedő képességű hallgatókkal az oktatók külön is igyekeznek foglalkozni, bevonva őket akár kutatási programokba is. Az elmúlt években kiemelt tehetséggondozási program valósult meg a TÁMOP-program keretében. Demonstrátori rendszer a karon nem működik, de a hallgatók szemináriumi keretek között rendszeresen tartanak referátumokat. Az utóbbi években a TDK aktivitás visszaesett. Ezt az intézmény részben annak tudja be, hogy a megrövidült képzésben már a szakdolgozatra kell koncentrálnia a hallgatóknak, amikorra elérnek odáig az ismeretszerzésben, hogy TDK munkával foglalkozhatnának. A másik ok a szakpáros képzések, vagy a munkavállalás miatti időhiány. A mesterképzésbe való továbblépésre a képzést elvégzők megfelelő felkészítést kapnak. A mintatantervek a KRE HTK vallástanár-képzésével összehangoltan születnek. A PhD-képzésre való előkészítésben az alapképzés csak közvetetten vesz részt, de az elmúlt években két katekéta–lelkipásztori munkatárs szakon végzett hallgató szerzett később PhD fokozatot a KRE Hittudományi Doktori Iskolájában.
3. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés rendszere és eredményei A szak „gazdája”, menedzselése A képzésért a karon belül a Hittanoktató- és Kántorképző Intézet felelős. Az intézetvezető egyben a szakfelelős is, a szakkal kapcsolatos szakmai, tudományos, oktatási és oktatói kérdések alapvetően
64
KRE TFK – katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak – akkreditációs jelentés az ő hatáskörébe tartoznak. (Ebből is következik az értékelés elején tett megállapítás, amely szerint valóban csak a szakfelelős közös a Budapesten folyó azonos elnevezésű képzéssel, de mindkét helyen más a képzésért felelős szervezeti egység, a tantárgyfelelősök és a tanterv is.) Az oktatás minőségének fenntartása érdekében az intézetvezető-szakfelelős rendszeresen konzultál az oktatókkal és a hallgatókkal. A felvételivel, beiratkozással, átjelentkezéssel, hallgatói jogviszonnyal, kreditátvitellel, tanulmányi ügyekkel és kérelmekkel, diplomakiadással, tárgymeghirdetéssel, tárgyleadással stb. kapcsolatos ügyeket a Dékáni és Tanulmányi Osztály szervezi és intézi, külön intézeti adminisztrátor nincs. A szak hallgatóival kapcsolatos ügyekben a kari vezetés, az illetékes bizottság, valamint a Dékáni és Tanulmányi Hivatal minden esetben egyeztet a szakfelelőssel. A feladat-, jog- és hatáskörök világosan definiálva vannak az Egyetem szabályzataiban, ami lehetővé teszi a jogszerű, világos működést. Belső, rendszeres minőségbiztosítás, DPR (intézkedések, reakciók) A szakkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenység alapjai, ebből következően annak értékelése is megegyezik a diakónia alapképzési szak értékelésében kifejtettekkel. A végzett hallgatók pályakövetése a kar sajátosságaiból adódóan több fronton is működik. Egyre több nappali képzésben végzett hallgató helyezkedik el református köznevelési intézményben, a levelező képzésben végzettek főként gyülekezeti hittanoktatóként szolgálnak, vagy az egyházi fenntartású intézményekben a már meglévő tanítói, óvodapedagógusi tevékenységük mellett kaptak hittanoktatási feladatokat. A nappali képzésben végzettek évfolyam-találkozóit 5 évente rendszeresen megszervezik. A velük folytatott beszélgetés tapasztalatait az oktatás folyamatába igyekeznek beépíteni. A végzettekkel való kapcsolattartásban a közösségi média lehetőségeit is igyekszenek minél intenzívebben kiaknázni. A szak vonatkozásában az előző akkreditáció alkalmával javasolt változtatásokat elvégezték. A MAB 2010/8/X/1. számú határozatában tett észrevétel nyomán nagy hangsúlyt helyeztek az oktatók kreditterhelésének csökkentésére, ami néhány oktató esetében még mindig magas, de az intézmény ezzel együtt is állítja, hogy a képzés megfelelő minőségét biztosítani tudja. Az előző akkreditációs eljárás során a könyvtári ellátottsággal kapcsolatosan is született javaslat. Ennek figyelembevételével végeztek az elmúlt években könyvtárfejlesztést a karon, ami nem csupán felújításokban öltött testet, hanem a legújabb szakirodalmi tételek, hittankönyvek, kiadványok beszerezésében is.
4. A szak összefoglaló értékelése (jelen, jövő) C-SWOT analízisüket is figyelembe véve A szak működését meghatározó feltételek között a felsőoktatási rendszer szakpolitikai, jogi és koncepcionális változásai jelentenek komoly kihívást, miként a felsőoktatás finanszírozásának változásai, a munkaerőpiaci helyzet változásai, a középiskolákból jelentkezők képzettségi hiányosságai, a főváros elszívó hatása, a félbemaradt építkezés, a túlzott adminisztráció. A szak erősségei között említik a keresztény értékrendet és lelkiséget, az oktatói és hallgatói szolidaritást, a gyakorlatorientált képzést, a gyakorlati helyek széles spektrumát, a személyközpontúságot, a tehetséggondozást, a családias légkört. Az oktatói kar elkötelezettsége, tudományos szakmai körökben való elismertsége, egyházi köznevelési és szakmai intézményekkel való együttműködése jó, hasonlóképpen a külföldi társegyházakkal és intézményeikkel, a nemzetközi szakmai szövetségekkel való kapcsolattartás. Szintén erősségként említik a hallgatói pályaorientációt és az internátusi elhelyezés lehetőségét. A gyengeségek között az oktatói-kutatói életpályamodell kidolgozottságának hiánya, a magas óraszámok, az adminisztrációs terhek növekedése, a többletfeladatok elismerésének hiánya, az oktatóikutatói autonómia csökkenése, a túlzott centralizáció, az oktatói utánpótlás esetlegessége jelenik meg. Fejlesztési, előrelépési lehetőségként említik a református hittanoktatói képzés iránti növekvő érdeklődést; a specializálódási lehetőségeket; az óvodai hittanoktatás tudományos vizsgálatát, kutatását; óvodai hittanoktató alapképzési szak elindítását; valamint az óvodapedagógusi képzéssel kialakítható szorosabb együttműködést. Veszélyeztető tényezőkként értékeli az intézmény a hittanoktatói továbbképzési rendszer kidolgozatlanságát közegyházi szinten; a nem hitéleti képzési területek elsorvadását/elsorvasztását Nagykőrösön; a közegyházi igény alacsony szintjét; az elszigetelődés veszélyét; valamint a hittanoktatás finanszírozási problémáit.
65
KRE TFK – katekéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szak – akkreditációs jelentés
5. Minőségfejlesztési javaslatok, ajánlások 1. 2. 3. 4. 5.
6.
Minden tantárgyfelelős vegyen részt valamilyen formában a tantárgya oktatásában. A tantárgyfelelősök között csökkenteni kell az adjunktusok magas arányát, tanársegédek pedig nem lehetnek tantárgyfelelősök. Vizsgálja felül az intézmény a tantárgyfelelősök kreditterhelését, és küldje meg a MAB-nak a frissített oktatói táblázatot. Javasolt nagyobb hangsúlyt helyezni a szak hátterét képező tudományos kutatásokra. Az intézmény dolgozzon ki hatékonyabb módszert a nyelvismeret hiányának pótlására. Nyelvismeret hiányában nem javítható a sikeres záróvizsgát tett hallgatók körében a diplomát átvenni nem tudók aránya, s nem várható a szakdolgozati és záróvizsgán mutatott teljesítmények számottevő javulása. Keressen az intézmény motivációs lehetőséget a hallgatók TDK aktivitásának fokozására.
66
KRE TFK – kántor alapképzési szak – akkreditációs jelentés
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
Akkreditációs minősítés 2016/5/V/1/4/3. SZ. MAB HATÁROZAT
kántor alapképzési szak (6 félév) (Nagykőrös, Marosvásárhely) szakindítási MAB határozat: 2005/8/III/2/13.
A (akkreditált) A szak akkreditációja – a képzés akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén – 2020. december 31-ig hatályos, 2016. október 15-éig intézkedési terv benyújtása mellett, és 2017 szeptemberében indítandó követő (monitor) vizsgálat közbeiktatásával.35
1. A jogszabályi és az akkreditációs feltételeknek való megfelelés A képzési terv A képzési terv megfelel a jogszabályokban előírt követelményeknek, valamint a KKK-ban felsorolt kompetenciák elsajátíttatásához szükséges előírásoknak, azonban az egyes ismeretcsoportok kreditértékei nem felelnek meg a fenntartó által jóváhagyott KKK-ban előírtaknak. Nem is szokásos, hogy egy KKK konkrét kreditértékeket szab meg az egyes ismeretcsoportoknak, mert így semmilyen mozgástere nem marad az intézménynek a KKK által megadott keret kitöltésére. A tantervben a felkínált kontaktórák száma megfelelő. A félévek közötti kreditelosztás kiegyensúlyozott. A szabadon választható ismeretek keretében a tanterv nem sorolt fel jellemző kínálatot, de az intézmény teljes kínálata megfelelő biztosíték arra, hogy kellő mennyiségű tantárgy közül választhatnak a hallgatók. Személyi feltételek A szak felelőse Dávid István főiskolai tanár, DLA fokozattal rendelkező egyházzenész. A megjelölt tantárgyfelelősök megfelelnek a szakmai feltételeknek, de két személy nem rendelkezik PhD/DLA fokozattal, akik egyike főiskolai tanárként szerepel, noha sem fokozat, sem művészeti díj nem szerepel az életrajzában. Ő a szak szempontjából nagy jelentőségű, de elsősorban gyakorlati jeggyel értékelt tantárgyak felelőse összesen 36 kredit értékben, ami a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számára megjelölt felső határt is túllépi. A tantárgyfelelősök között a T:E arány megfelelő, mivel mindegyik tantárgyfelelős teljes munkaidős állásban van a KRE-n. Több tantárgyfelelős azonban nem vesz részt a tantárgyai oktatásában. A 11 tantárgyfelelős közül 3 személynek magasabb a szakra vonatkozó kreditterhelése 35 kreditnél, a többi tantárgyfelelős azonban nem lépi túl a 25 kreditet sem. Az összesített kreditterhelés tekintetében a tantárgyfelelősök közül 6 személynek a terhelése haladja meg a 25 kreditet, akik közül 4 főnek a 35 kreditet is meghaladja. Közülük az egyik oktató másik hitéleti képzés oktatói táblázatában más összesített terheléssel szerepel. Vannak olyan oktatók, akik más képzés oktatói táblázatában adjunktusként, a vizsgált szak táblázatában főiskolai docensként szerepelnek.36 Az összes oktató vonatkozásában a 60–40%-os T:E arány teljesül (konkrétan: 14:2). Tudományos háttér A 2013-ban a kar két hitéleti intézetének egyesítésével létrejött Hittanoktató- és Kántorképző Intézet a szak kutatási hátterét is megalapozza. Az intézet közös kutatási eredményeinek első összegzése a Magyar Tudomány Napja alkalmával 2014-ben bemutatott Dicsőség tükre c. kötet. Rendszeresek a hangversenyek, a Hargita Péter által vezetett énekkari szolgálatok, egyházzenei kiadványokban szócikkek, tanulmányok megjelentetése. Amennyiben az intézmény a megadott határidő előtt el tudja végezni a szükséges korrekciókat, lehetősége van a megfelelés vizsgálatát a megjelölttől korábbi időpontban is kérni. 36 Az intézmény a látogatóbizottsági jelentésre tett észrevételei között jelezte, hogy a látogatás óta eltelt időszakban további egy teljes munkaidős állású DLA fokozattal rendelkező oktatót vett fel, és egy részmunkaidős állású/óraadó DLA fokozattal rendelkező oktatóval létesít jogviszonyt, s ezzel egyidejűleg a művészeti fokozattal/művészeti díjjal nem rendelkező oktató tantárgyfelelősségét megszünteti. Ennek mikéntjéről szükséges benyújtani a frissített oktatói táblázatot a MAB-hoz. 35
67
KRE TFK – kántor alapképzési szak – akkreditációs jelentés A szak tudományos erőfeszítéseinek elismerését jelzi az MTA Zenetudományi dolgozatok 35. jubileumi kötetében a hazai orgonafelmérések történetével kapcsolatos kutatási eredmények közreadása. Országosan elismert orgonaszakértői munkát végez az intézet két oktatója, és az organológiai kutatások az egyház hangszerfelújításaiban hasznosulnak. Az intézet munkatársait további szakértői munkákra kérte fel a Magyar Restaurátorok Egyesülete, valamint a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye. Az intézet rendelkezésre álló hangszerkapacitás országos szinten is jónak mondható, a nagykőrösi Református Templom orgonája pedig európai minőségű. Igénybevételével országos és nemzetközi szakmai vérkeringésbe kapcsolódik az intézet. Mesterkurzusok: David Titterington (Londoni Királyi Zeneakadémia – 1998, 2000, 2001, 2002, 2003, 2007), Gárdonyi Zsolt (Würzburgi Zeneakadémia – 2005, 2007), Szilágyi Gyula (2012, 2013). Méhes Balázs vezetésével a szakmai gyakorlatok rendszerének továbbfejlesztése folyik nemzetközi példák feldolgozása alapján. Szakmai kapcsolatokat ápolnak a kolozsvári protestáns Teológiai Intézettel, Babes-Bólyai Tudományegyetemmel és a Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékével. További szakmai kapcsolatok: Debreceni Hittudományi Egyetem Liturgiai Kutatóintézet; MRE Zsinata Liturgiai Bizottsága, Énekeskönyvi Bizottsága; KRE Egyházművészeti Intézete. Az MRE Doktori Kollégiumában a himnológiai és egyházzenei szekció vezetését Dávid István látja el. Az utóbbi ciklusban két konferenciát szervezett a TFK-n: Merre tovább kántorképzés? (2012) Úton az egyházzenei törvény felé (2014). Infrastrukturális feltételek Országosan ismert kiváló infrastrukturális háttérrel rendelkezik a képzés. Hangszerekkel jól felszerelt tantermek, megfelelő hangszerpark, kottatár, hangtár áll rendelkezésre mind a kántor, mind a pedagógus hallgatók számára. A Magyar Egyházzene c. folyóirat teljes sorozata elérhető, valamint 250 db klasszikus zenei hanglemez és ugyanennyi CD is rendelkezésre áll. Az általános tantermi ellátottság a kar egészére érvényes jellemzőkkel azonos. A Gulyás Lajosról elnevezett terem alkalmas koncertek, hangversenyek rendezésére. A képzési létszám és kapacitás Tervezett hallgatói létszámot nem sikerül feltölteni az intézménynek, levelező tagozaton pedig 2013 óta egyáltalán nem tudtak felvenni hallgatót. Kétségtelen, hogy a kevésszámú hallgatóval elmélyültebb, eredményes munkát lehet végezni, amennyiben az oktatóknak a más szakokon adódó terhelése nem korlátozza a szakon végzett munkát. 2. A képzési folyamat és eredményeinek elemző értékelése A kurzusok jellege, módszertana A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszékével való kapcsolat nagyban segíti a képzés szakmai szinten tartását. A hangszerrel való napi kapcsolaton túlmenően a gyülekezeti ének orgonás vezetése, vagy a kórus irányítása a hallgatók feladati közé tartozik. A hallgatók külső gyakorlata református gyülekezetekben történik 120 órában. A tereptanár írásos értékelésben elemzi a hallgató munkáját. Az önálló kutatáshoz szükséges ismeretek folyamatosan jelen vannak a curriculumban, és olyan eredményei vannak, mint az orgona-monográfia (Orgonaismeret II.). Értékelés és ellenőrzés Mivel a képzés jelentős részét készségtárgyak ölelik fel, ezért az értékelés többnyire a félév során folyamatosan, az órák és a gyakorlatok alkalmával történik. A féléveket évközi érdemjegy vagy vizsga zárja. Az Orgonaismeret II. tantárgy értékelése terepmunkáról való beszámoló dolgozat formájában történik. A gyakorlati számonkérés két részből áll: önálló orgonamű előadása és kórusmű vezénylése, és egy teljes vasárnapi istentisztelet zenei feladatainak ellátása. A szakdolgozat védését szóbeli vizsga követi megadott tételek alapján, valamint a református korálkönyv kíséreteit tartalmazó tételsor egyik ének bemutatása (5-8 letét eljátszása). A záróvizsga elméleti tételeinek a tematikája: organológia, himnológia és egyházzene-történet. A szakdolgozatok témáit a hallgatói kezdeményezésre a tématerület felelőse hagyja jóvá. Dávid István az organológiai, himnológiai és liturgikai, Hargita Péter a himnológiai és a zenetörténeti, Méhes Balázs pedig az organológiai, zenetörténeti és repertoárismereti témákban nyújt támogatást.
68
KRE TFK – kántor alapképzési szak – akkreditációs jelentés A képzés eredményessége, hallgatói létszámadatok, tehetséggondozás Az elmúlt 3 évben enyhe növekedés figyelhető meg az államilag finanszírozott hallgatók számában, mindazonáltal ezekből az adatokból nehéz lenne várható igényeket megbecsülni. A levelező képzés fenntartása létszámhiány okán problematikus, hiszen a hallgatók inkább a nappali munkarendet preferálják. A kántor alapképzési szakon is probléma a nyelvvizsga hiánya, a 2014-15-ös tanévig nem volt oklevélkiadás, mert a végzett hallgatóknak hiányzott a nyelvvizsgájuk. A nyelvvizsga megléte, illetve hiánya miképpen befolyásolja a jelenlegi hallgatók diplomázási esélyeit. A kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozása külföldi professzorok orgona mesterkurzusain, és az LFZE hallgatóival közösen szervezett zeneelméleti tanfolyamokon folyik. Kutatói érdeklődést fejlesztő tanulmányútjaik vannak: pl. Mertz Ádám orgonáinak felfedezése, ill. az Angster hagyaték kutatása. Ide sorolható a Herfordi Egyházzenei Főiskolán tett látogatás, vagy erdélyi szász városok és Komárom orgonáit kutató tanulmányút, illetve Haydn és Liszt nyomában járó kirándulások.
3. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés rendszere és eredményei A szak „gazdája”, menedzselése A szakfelelős, Dávid István főiskolai tanár számos egyházi bizottság tagja (MRE Liturgiai Bizottság, Énekeskönyvi Bizottság, Doktorok Kollégiuma Egyházzenei Szekció elnöke, stb.), az ő feladata az egyházi vezetéssel, egyházi fórumokkal való kapcsolattartás. A leendő hallgatók elérése a középiskolákban folytatott rendszeres látogatások, intézményi kampány, illetve gyülekezeti kiszállások keretében valósul meg. Ennek gazdája Méhes Balázs, aki dékánhelyettesként a Kar összes hitéleti képzését gesztorálja. Belső, rendszeres minőségbiztosítás, DPR (intézkedések, reakciók) A szakkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenység alapjai, ebből következően annak értékelése is megegyezik a diakónia alapképzési szak értékelésében kifejtettekkel. A szakon a végzettek száma 20 év alatt sem érte el az ötvenet, ezért a pályakövetést egészen személyes módon tudja elvégezni a kar. A többi szakon is alkalmazott módszerek itt is jellemzőek: öregdiák találkozók, internetes közösségi felületek, levelezőlista, kérdőíves felmérés. A képzésben eddig 45 oklevelet adtak ki, 15-en vagy megszakították tanulmányaikat, vagy jelenleg is hallgatók. Csaknem az összes végzettjük szakmai útját nyomon tudják követni. A 45 főből a felmérés idején 27-en végeztek egyházi szolgálatot. Két fő lelkész lett, de kántori feladatot is ellát, két fő evangélikus gyülekezetben, egy fő pedig katolikus kántorként szolgál. A kántorként inaktívak általában olyan gyülekezetben élnek, ahol más végzi a kántori munkát, vagy nem igényelnek kántort. A szak vonatkozásában az előző akkreditáció alkalmával javasolt változtatásokat elvégezték. A MAB 2010/8/X/1. számú határozatában tett észrevétel nyomán nagy hangsúlyt helyeztek az oktatók kreditterhelésének csökkentésére, ami néhány oktató esetében még mindig magas, de az intézmény ezzel együtt is állítja, hogy a képzés megfelelő minőségét biztosítani tudja. A tanterv legutóbbi (2012es) átalakításakor nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a többi hitéleti képzésben is oktatott tantárgyakat egységesítsék, ezzel is csökkentve az oktatók terhelését, hiszen ennek következtében több szak hallgatói is látogathatják ugyanazt az előadást/foglalkozást. Az előző akkreditációs eljárás során a könyvtári ellátottsággal kapcsolatosan is született javaslat. Ennek figyelembevételével végeztek az elmúlt években könyvtárfejlesztést a karon, ami nem csupán felújításokban öltött testet, hanem a legújabb szakirodalmi tételek beszerezésében is. A Magyar Egyházzenei Társaság kiadványainak nyomon követése is a 2010. évi MAB határozatban foglalt ajánlásnak megfelelően történik.
4. A szak összefoglaló értékelése (jelen, jövő) C-SWOT analízisüket is figyelembe véve A kar munkatársainak szakmai beágyazottsága a hittudomány és a zeneművészet területén jó alapot ad az egyházzenei készségek továbbfejlesztéséhez. A szak oktatóinak együttműködésével megszületett a kántorok jogállásáról szóló törvény, ami immár különbséget tesz a képesítés nélküli és a magasan kvalifikált egyházzenészek között, ugyanakkor anyagi megbecsültségükben a különbségek még nem tükröződnek. Külső korlátok között szerepel tehát piacképes kereslet hiánya; az oktatási rendszer túlzott piacosodása; az oktatókra nehezedő túlzott elméleti elvárások; hátrányos demográfiai változások; a képzés regionális helyzetének megítélése különböző érdekcsoportok szerint.
69
KRE TFK – kántor alapképzési szak – akkreditációs jelentés Erősségeiknek tekintik a személyközpontú oktatást; a kis hallgatói létszám adta lehetőséget a tehetséggondozásra; a családias jelleget; a gyakorlatorientáltságot; a magas szakmai-művészeti képzettséget; az eredeti kutatásokat; a mentorálást; az internátusi elhelyezést. Gyengeségként tartják számon a mesterfokozat-szerzési lehetőség hiányát az egyházzenei képzésen belül, a levelező képzés alkalmatlanságát, a 6 féléves képzés rövidségét, valamint a székhelyen kívüli képzés szakmai kontrolljának hiányosságait. Veszélyeztető tényező a jelentkezők alacsony létszáma, a szakmai megbecsülés hiánya (vö. Merre tovább kántorképzés? c. kötet). A fejlesztési lehetőségek közé sorolják további kurzusok indítását; vizsgaközpontok létesítését; egyházi énektanár képzés létrehozását közösen a Református Pedagógiai Intézettel; mesterképzés, illetve hosszabb alapképzés kidolgozását, egyházzenei asszisztens képzést. A felvevőpiac hiányosságaira való tekintettel elgondolkodtató, hogy van-e értelme az egyházzenei asszisztensképzés kidolgozásának, illetve, hogy egy esetleges mesterképzés valóban megtölthető-e olyan tartalommal, amely az alapképzéshez képest megfelelő szintugrás, de mégis valós módon megkülönböztethető az egyházzene-művész képzéstől.
5. Minőségfejlesztési javaslatok, ajánlások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A tantervet összhangba kell hozni a fenntartó által jóváhagyott KKK-val az egyes ismeretcsoportok kreditértékei tekintetében. A jogszabály által alapított művészeti díjjal nem rendelkező oktatók kevesebb tantárgyért feleljenek. Minden tantárgyfelelős vegyen részt valamilyen formában a tantárgya oktatásában. Vizsgálja felül az intézmény a tantárgyfelelősök kreditterhelését, és küldje meg a MAB-nak a frissített oktatói táblázatot. Az intézmény dolgozzon ki hatékonyabb módszert a nyelvismeret hiányának pótlására. Javasolt a szak népszerűsítésére stratégiát kidolgozni. A székhelyen kívüli képzésről az önértékelés nagyon szűkösen szól. Fontos, hogy a székhelyen kívüli képzést is folyamatosan figyelemmel kísérje a szakfelelős és tantárgyfelelősök, mert ők annak a képzésnek is felelősei. A két képzés még abban az esetben is azonos diplomát eredményez, ha más-más felvevőpiaci elvárásoknak kell eleget tenniük.
70
KRE akkreditációs jelentés – függelék
Függelék A Károli Gáspár Református Egyetem által folytatott képzések Állam- és Jogtudományi Kar képzési területek: gazdaságtudomány, jogi, társadalomtudomány tudományterület: társadalomtudományok alapképzések (BA) emberi erőforrások Budapest (N, L) Nagykőrös (N) gazdálkodási és menedzsment (N, L) nemzetközi tanulmányok (N, L) mesterképzések (MA) európai és nemzetközi üzleti jog (N) osztatlan mesterképzések (MA) jogász Budapest (N, L) Nagykőrös (N) doktori képzések (PhD) Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola (N) szakirányú továbbképzések bűnügyi szakjogász (L) európai uniós programtervező és -értékelő (L) felsőoktatási igazgatási szakember (L) gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó (L) infokommunikációs szakjogász (L) ingatlanforgalmi szakjogász (L) jogi szakokleveles gazdasági szakember (L) jogi szakokleveles agrár szakember (L) jogi szakokleveles gazdaságtudományi szakember (L) jogi szakokleveles informatikai szakember (L) jogi szakokleveles műszaki szakember (L) jogi szakokleveles természettudományi szakember (L) jogi szakokleveles köznevelési szakember (L) jogi szakokleveles lelkész (L) jogi szakokleveles orvos (L) jogi szakokleveles egészségügyi szakember (L) jogi szakokleveles protestáns köznevelési szakember (L) kriminalisztikai szakjogász (L) külügyi szaktanácsadó (L) tőkepiaci és bank szakjogász (L) új típusú köznevelés szakembere (L) felsőoktatási szakképzések emberi erőforrások (N, L) jogi (N, L) kereskedelem és marketing (N, L) felsőfokú szakképzések (kifutó) jogi asszisztens (N, L)
71
KRE akkreditációs jelentés – függelék Bölcsészettudományi Kar képzési területek: bölcsészettudomány, pedagógusképzés, társadalomtudomány tudományterület: bölcsészettudományok alapképzések (BA) anglisztika (N) pszichológia (N, L) germanisztika (N) szabad bölcsészet (N) keleti nyelvek és kultúrák – japán szakirány (N) szociológia (N, L) kommunikáció és médiatudomány (N, L) történelem (N) magyar (N) mesterképzések (MA) anglisztika (N) angol nyelven irodalom- és kultúratudomány (N) japanológia (N) kommunikáció- és médiatudomány (N) néderlandisztika (N) német nyelv, irodalom és kultúra (N)
pszichológia (N) színháztudomány (N, L) terminológia (N) történelem (N) vallástudomány (N, L)
tanári (N, L) kifutó tanári szakképzettségek angoltanár magyartanár magyar mint idegen nyelv tanára
némettanár történelemtanár
osztatlan mesterképzések (MA) angol nyelv és kultúra tanára – magyartanár (N) angol nyelv és kultúra tanára – média-, mozgókép- és kommunikációtanár (N) angol nyelv és kultúra tanára – német nyelv és kultúra tanára (N) angol nyelv és kultúra tanára – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (N) hittanár–nevelőtanár* – angol nyelv és kultúra tanára (N) hittanár–nevelőtanár* – magyartanár (N) hittanár–nevelőtanár* – média-, mozgókép- és kommunikációtanár (N) hittanár–nevelőtanár* – német nyelv és kultúra tanára (N) hittanár–nevelőtanár* – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (N) magyartanár – média-, mozgókép- és kommunikációtanár (N) magyartanár – német nyelv és kultúra tanára (N) magyartanár – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (N) német nyelv és kultúra tanára – média-, mozgókép- és kommunikációtanár (N) német nyelv és kultúra tanára – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (N) média-, mozgókép- és kommunikációtanár – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (N) * a KRE HTK gondozásában doktori képzések (PhD) Történelemtudományi Doktori Iskola (N, L) szakirányú továbbképzések bölcsészettudományi, egyházi, jogi, gazdasági, műszaki, európai uniós és társadalomtudományi szakfordítói és műfordítói (L) angol, francia, holland, japán, kínai, illetve német nyelv bölcsészettudományi, egyházi, jogi, gazdasági, műszaki, európai uniós és társadalomtudományi két idegen nyelvű szakfordítói és műfordítói (L) angol, francia, holland, japán, kínai, illetve német nyelv drámapedagógia (L) etika keresztyén szempontból (L)
72
KRE akkreditációs jelentés – függelék gyakorlatvezető mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő (L) gyermek- és ifjúsági irodalmi (L) képi kifejezéspszichológiai (L) Kodály-kultúra Magyarországon és külföldön (L) mentálhigiénés segítő Budapest (L) Illyefalva (L) online mentálhigiénés segítő (L) pedagógus szakvizsga (L) szupervizor (L) szupervizor-coach (L) felsőoktatási szakképzések kommunikáció és média (N, L) televíziós műsorkészítő (N, L) Hittudományi Kar képzési területek: hitéleti tudományterület: hittudományok alapképzés (BA) katekéta – lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató) (N, L) – kifutó képzés mesterképzés (MA) tanári szakképzettségek (N, L) hittanár–nevelő tanár (református vallástanár–nevelő tanár) – kifutó képzés osztatlan mesterképzések (MA) (református) teológia – lelkész szakirány (N) (protestáns) teológia (E) – kifutó képzés hittanár–nevelőtanár (református vallástanár – nevelőtanár) (N) doktori képzések (PhD) Hittudományi Doktori Iskola (N, L) Tanítóképző Főiskolai Kar (Nagykőrös) képzési területek: hitéleti, pedagógusképzés, társadalomtudomány alapképzések (BA) diakónia (N, L) katekéta – lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató) (N, L) kántor Nagykőrös (N, L) Marosvásárhely szhk. (N, L) óvodapedagógus Nagykőrös (N, L) Budapest (N, L) szociális munka Nagykőrös (N, L) Budapest (N, L) tanító Nagykőrös (N, L) Budapest (N, L) Marosvásárhely szhk. (N, L) szakirányú továbbképzések német nyelvű Baby-sitter és gyermekfelügyelő Nagykőrös (L) Budapest (L) pedagógus szakvizsga (L) felsőoktatási szakképzések csecsemő- és kisgyermeknevelő Nagykőrös (N, L) Budapest (N, L) szociális- és ifjúsági munka Nagykőrös (N, L) Budapest (N, L) felsőfokú szakképzések (kifutó) ifjúságsegítő (N, L)
73
KRE akkreditációs jelentés – függelék
************************
A látogató bizottság tagjai: Lukács László PhD, Professor Emeritus, SSZHF – elnök Cseh Sándor PhD, főiskolai tanár, NYME Frankó Tamás PhD, főiskolai docens, ESZHF Garbai Ádám hallgató, ELTE – HÖOK delegált Kováts Gergely Ferenc PhD, adjunktus, BCE – minőségügyi szakértő Romsics Ignác az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, EKF Szalayné Sándor Erzsébet PhD, egyetemi tanár, NKE Veres Sándor Péter PhD, egyetemi tanár, BTA
A látogatás MAB referense: Czilli Máté A látogatás időpontja: 2015. április 28–30.
74