KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR. hallgató NAGYKŐRÖS

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR

K Á R O L I G Á S P Á R R E F O R M ÁT U S E G Y E T E M T AN ÍT Ó K É P Z Ő FŐ IS K O L AI K AR D I AK ÓN I A I I N TÉ ZE T

FAL AK NÉ L KÜL I L AB IRINT US S ZO RO N G Á S - S Z E N VE D É L YB E T E G S É G - KO G NI TÍ V V I SE L KE D ÉS TE R ÁP IA

Témavezető:

Készítette:

VÁRINÉ FERÓ MÁRIA

GÖNCZI GÁBOR

Főiskolai tanár

Általános szociális munkás hallgató

NAGYKŐRÖS 2009


Köszönetnyilvánítás

Köszönöm…

Istennek a szabadítását, hogy egyáltalán az élők sorában vagyok. A kedvesemnek, hogy elviselt, támogatott és segített a szakdolgozatom végleges formátumát létrehozni. A KIMM-nek és munkatársaimnak a biztatást és lehetőséget a kutatásra. Centgraf Károly kollégámnak a szakmaiságot és éleslátást. Kasper Gábornak, Várhelyi Gergőnek, apró, bár fontos segítségükért. Váriné Feró Máriának a hatalmas bizalmat, mellyel erősített. A KIMM lakóinak a segítséget és hajlandóságot. A főiskolámnak és az ott dolgozóknak, hogy mindvégig segítettek és egyengették az utamat. Rengeteg embert írhatnék ide, akik támogattak elejétől fogva, és hálával tartozom nekik, mert hittek bennem…

2


Mottó:

A képzeletünket nem kötik reális határok. Hajlamos tehát arra, hogy mértéktelenül felnagyítsa a dolgokat. Ezért szorongásos fantáziánk is egyre növekedhet. Ez ellen nincs más védekezés, csak ha nagy elszántsággal a valóságban éljük át azokat a helyzeteket, amelyektől félünk.

Popper Péter, A Belső Utak Könyve

3


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................4 1. Bevezetés...................................................................................................................6 1.1. Személyes okok ......................................................................................................6 1.2. Témaválasztás.........................................................................................................6 1.3. Szakirodalom ..........................................................................................................7 1.4. Hipotézis.................................................................................................................7 1.5. Célom .....................................................................................................................8 1.6. Céljaim közt nem szerepel.......................................................................................8 2. Terv ...........................................................................................................................9 2.1. Kutatás terv.............................................................................................................9 2.3. Célcsoport...............................................................................................................9 2.4. Módszerek ..............................................................................................................9 3. Szenvedélybetegség .................................................................................................10 3. 1. A szenvedélybetegség röviden .............................................................................10 3.1.1.Addikció fogalma .........................................................................................10 3.1.2. Dependencia.................................................................................................11 3.2. Kialakulás .............................................................................................................11 3.2.1. A szenvedélybetegség kialakulásának folyamata .........................................11 3.2.2. Önámítás ......................................................................................................13 3.3. Felépülés...............................................................................................................14 3.3.1. A Prochaska – DiClemente-féle felépülési modell. .......................................14 3.3.2. A felépülés Gorski szerint ............................................................................16 3.4. A visszaesés..........................................................................................................18 3.4.1. A sóvárgás ...................................................................................................19 3.4.2. A visszaesés folyamata ................................................................................20 4. Szorongás ................................................................................................................22 4.1. A félelem és szorongás fogalma, típusai ...............................................................22 4.2. Önrontó kör ..........................................................................................................24 4.3. Stressz és szorongáskezelő tréningek.....................................................................26 4.4. A szorongás szerepe a szenvedélybetegség kialakulásában....................................27 4.5. Pszichoaktív drogfüggőséget magyarázó elméletek ..............................................28 4.6. Felépülés és a szorongás........................................................................................29 4.7. Felhalmozott problémák .......................................................................................30 4.8. Visszaesés sóvárgás és a szorongás ......................................................................31 5. Szociális csoport munka, mint módszer....................................................................33 5.1. A csoportok kategória rendszere (Toseland – Rives) .............................................33 6. Szorongás TESZT-ről ..............................................................................................36 7. CBT-ről általában (Cognitive behavioral therapy) ....................................................36 7.1. A szorongás kognitív tünetei .................................................................................37 8. CBT kezelés-ről (Coping Cat).................................................................................38 8.1. Coping Cat kézikönyv ..........................................................................................38 9. Kutatás.....................................................................................................................40 9.1. Szorongás TESZT értékelés ..................................................................................40 9.2. Interjúk értékelés...................................................................................................41 10. Összegzés, hipotézisek ellenőrzése.........................................................................52 10.1. Tanulságok..........................................................................................................53 11. Szociális munkás feladata a szenvedélybeteg ellátásban .........................................54 12. Zárógondolatok......................................................................................................56 4

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Felhasznált irodalom....................................................................................................58 Ajánlott irodalom.........................................................................................................60 Mellékletek..................................................................................................................61

5


1. Bevezetés 1.1. Személyes okok Nagy utat tettem meg addig, míg lehetőséget kaptam szakdolgozatom megírására. Életem egy jelentős hányadát töltöttem szenvedélybetegség rabságában. Majd tíz évet. Amennyiben szeretnék találni egy szót, ami a mostani énem és az akkori közti különbséget tükrözi, az a szó a butaság lenne. Az életről, magamról és az emberekről nagyon buta gondolataim és elméleteim voltak. Istenről nem hallottam, de véleményem volt róla. A munkáról azt gondoltam, hogy a kis szürke emberek nyomorult életéhez tartozik. Most már megtanultam, hogy minden, amit látok és érzékelek emberek áldozatos munkájának gyümölcse. A munkát nem lehet megspórolni, tanulni kell szüntelen és alkotni. A tudást át kell adni másoknak, és akkor érzem magam hasznosnak. Isten arra tanított legyek őszinte, magamhoz és másokhoz, hajlandó, tenni magamért és másokért és nyitott, hogy befogadjam a tanultakat és elfogadjam a másik embert.

1.2. Témaválasztás Saját szenvedélybetegségem és a munkám során számtalanszor szembesültem a szorongással, mint valami megfoghatatlan ellenséggel. Ami a személyiségünk része és akkor gátol a legjobban, mikor fontos és nehéz döntéseket kell hoznunk az életünk során. Belopózik az életünkbe és megbénít, ellehetetlenít. Teszi ezt úgy, hogy nem is tudunk róla, nem tudatosul bennünk. A droghasználat enyhítette a tüneteit vagy a következményeit. Segített a gátlások és problémák által megélt szorongás gyógyításában. A munkám során találkozom visszaesett kliensekkel, akik beszámoltak arról, hogy a normális, tiszta élettel kapcsolatos stressz olyan mértékű szorongást váltott ki belőlük, ami már szinte elviselhetetlen. A jelenleg terápián lévő kliensek szintén beszámolnak arról, hogy feszültek és szoronganak a problémáik miatt és nem enyhül akkor sem, ha megoldódik. Az általános szorongás része a tiszta életnek. Aki több évet gyógyította a szorongás tüneteit kémiai szerekkel, feltevésem szerint nem volt lehetősége megtanulni, kezelnie a saját szorongásait. Szeretném a fenti okok miatt kutatni a szenvedélybetegség és a szorongáskezelés lehetőségeit.

6


1.3. Szakirodalom Az általam olvasott szakirodalmak a szenvedélybetegség területéről számtalan ponton említik a szorongást mind a kialakulásban, mind a felépülésben. Ezek a szakirodalmak viszont nem tárják fel, hogy mit kéne kezdeni a szorongással. A szorongás sokszor kiváltja a fogyasztást. A szenvedélybeteg kezelésben nem foglalkoznak a szorongással kiemelt helyen, mintegy mellékesen említik az irodalmakban. A szorongással rengeteg irodalom foglalkozik, sok esetben „ön- gyógyít” az egyén szerfogyasztással, legyen az alkohol vagy kábítószer. Említi, hogy vannak esetek, ahol az egyén, mivel nem tudja kezelni, nem tud megküzdeni a saját általános szorongásával, válik gyógyszerfüggővé, alkoholistává és így szenvedélybeteggé. Az általam olvasott irodalmak sajnos nem összefüggésében tárgyalják a kettőt. Véleményem szerint

a szorongáskezelés megelőzheti a szenvedélybetegség

kialakulását. Illetve a szenvedélybetegségből való felépülés része kell, hogy legyen. A szorongással foglalkozók pedig nem kerülhetik el, hogy ne találkozzanak a szenvedélybetegség kialakulásával.

1.4. Hipotézis Az addiktológiában evidencia, hogy a szorongás közrejátszik a szenvedélybetegség kialakulásában. A drogterápiás otthonban történő kezelés alatt megszűnik a szerhasználat, és ennek következményeként visszatér a szorongás. A kezeletlen szorongás nehezíti a szenvedélybetegek felépülését, és visszaeséshez vezethet, ezért szükségesnek tartom a drogterápiás kezelés mellett kognitív viselkedésterápia bevezetését a szorongás kezelésére.

Edward Munch: Sikoly

7

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 1.5. Célom Célom bebizonyítani, hogy szorongás jelen van a szenvedélybetegség teljes lefolyásában és a szorongás kezelése kulcsfontosságú annak leküzdésében.

1.6. Céljaim közt nem szerepel Nem célom a szenvedélybetegséget minden részletében tárgyalni, csak a kutatás számára fontos fejezeteket. Nem célom a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszióról írni, pedig a kliensek ott rehabilitálódnak. Nem célom a rehabilitációról, harmadlagos prevencióról írni. A szorongást nem tudom, és nem akarom pszichológiai szemszögből tárgyalni, csak amennyire elengedhetetlen a kutatásomat tekintve és képes rá egy leendő szociális munkás.

8


2. Terv 2.1. Kutatás terv Kutatásomat a szakirodalom témámra vonatkozó részeinek megvizsgálásával kezdem. Hipotézisemet

alátámasztva

vizsgáltam

a

szenvedélybetegséggel

kapcsolatos

szakirodalmat. Jelen van a szorongás a kialakulásban, felépülésben, visszaesésben (relapszus)? A szorongással kapcsolatos szakirodalom azon részeit vizsgáltam, ahol említik, mint következményt, a szenvedélybetegséget. A szenvedélybetegségnek, a szorongásnak mechanizmusát fontosnak tartom feltárni részleteiben. A hipotézisem bizonyítására egy klinikai gyakorlatban is elismert szorongásmérő teszt (STAI teszt) használatát tartom a legmegfelelőbbnek. Természetesen elemzem az eredményeket, több szempontból is. Az összes tesztalanyom részt vesz az általam tartott szorongáskezelő tréningen (coping cat). Szintén fontosnak tartom, hogy a kliensek szubjektív véleményét is megvizsgáljam a hipotéziseimet tekintve. A személyes interjút tartom erre a legalkalmasabbnak. A szakdolgozatomban részletesen írok le minden használt kijelentést vagy eszközt, hogy láthatóvá váljon, a miből mire következtettem.

2.3. Célcsoport Fő: 23 18-35 év közötti férfiak Kényszeres szerhasználók, kémiai szerfüggők Jelenleg a KIMM (Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió) drogterápiás otthon kezelése alatt állnak.

2.4. Módszerek Elemzés: Szakirodalom felhasználásával. Szorongásmérő teszt: Spielberger - féle állapotfüggő szorongás kérdőív (STAI) Interjú: Az általam összeállított, kimondottam a hipotézisemre vonatkozó kérdéssor.

9


3. Szenvedélybetegség 3. 1. A szenvedélybetegség röviden Mit értünk szenvedély alatt? A szenvedély, a német nyelvben a betegség („siech”- krank) szóból származik, tehát valamilyen gyengeségre utal. A mai szóhasználatban olyan viselkedés minta, amely abnormálisnak vagy zavarónak hat, és a droghasználat folyamatos megismétlődésére irányul.1 Ferenczi Zoltán (Drog és vallás; 2001) szerint, „akik szenvedélykeltő szereket fogyasztanak, azok megoldásokat keresnek életük nagy problémáira”. Tehát az addiktív drogfogyasztás öngyógyítási célból történik, valamilyen pszichéskellemetlen tünetet (szorongást, nyomott hangulatot, alvászavart, indulatkitörést, agressziót, üresség érzést, hallucinációt) próbál a „beteg” kezelni a drogfogyasztással. Tudomásul kell venni, hogy a drogoknak általában, a fogyasztás első időszakában pozitívkellemes hatásuk van.

2

3.1.1.Addikció fogalma Az „addikció” fogalma a latin „addicere” kifejezésre vezethető vissza, amely szó szerint odaáldozást, elkötelezettséget, kötődést jelent, illetve egy személyt hozzáadni, hozzákötni egy dologhoz vagy egy másik személyhez. Dávid Tamás szerint (IFJÚ- KÓR, 28. o.) az addiktív folyamat sajátossága, az acting out viselkedésnek az állandósulása, amellyel az egyén tudattalanul enyhíti a belső feszültségeket, a mindennapi élet stressz-hatásai elől addiktív tevékenységbe vagy helyzetbe menekül. Az addikcióba belemerülő személy egyre inkább elfordul az emocionális és intim szükségleteket kielégítő természetes kapcsolatoktól. Ugyanakkor az addikció tárgyát képező dolog vagy helyzet iránt a bizalma rendkívüli mértékűvé fokozódik.

1 2

Ralf Schneider: Szenvedély- Betegség; Katolikus Karitász – Caritas Hungarica, Bp. 2oo4, 11. o. IFJÚ-KÓR; Dávid Tamás: Az addiktív drogfogyasztás pszichés háttere, 28. o.

10


3.1.2. Dependencia3 Dependenciáról akkor beszélünk, amikor a szerhasználat annak ellenére áll fenn, hogy az problémát okoz. Gondolkodásbéli és viselkedésbéli zavarok jelentkeznek. Folyamatos használatkor ezek a zavarok elmélyülnek. Megemelkedik a tolerancia szint és megjelenik az elvonás, a drogéhség. Az addikciók széles skálája vált ismeretessé. A kémiai jellegű függőségek tárháza kibővült a viselkedési jellegű függőségekkel. 

Kémiai függőség az, mikor az egyén valamilyen kemikáliát juttat a szervezetébe. Megissza, elszívja, beszedi, „belövi”, stb. és a szervezetében a szer kifejti hatását.



Viselkedés jellegű függőség, pl.: monitorfüggőség, játékszenvedély, étkezési zavarok, szex, kleptománia, stb. Továbbiakban a kémiai jellegű szerhasználatot tárgyalom.

3.2. Kialakulás 3.2.1. A szenvedélybetegség kialakulásának folyamata4 1. Korai stádium – kisszámú megfigyelhető probléma 2. Középső stádium – a függőséggel össze nem függő problémák 3. Krónikus stádium – a racionális gondolkodást kizáró, előrehaladott betegség

Korai stádium:  nem érzi a veszélyt,  nincs külső, árulkodó jel a használatra,  elsődleges tünet a tolerancia megemelkedése.

3

Rácz József dr. Addiktológia, Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi főiskolai Kar, 2004, 9. old.

4

T. T. Gorski – M. Miller: Józannak maradni. Útmutató a visszaesés megelőzéséhez. 1986. (továbbiakban: Terence T. Gorski: Józannak maradni)

11

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR A szerhasználat korai szakaszában nagyon nehéz különbséget tenni a függőséget okozó és a függőséget nem okozó használat között. Ebben a stádiumban a szerhasználat elsődleges jellemzői: a rendszeresebb használat és a tolerancia szint emelkedése. Jellemzően rekreációs céllal használ. Élvezi a drog pozitív hatásait, mindemellett emeli a bevitt szer mennyiségét és sűrűsödnek a szerhasználat napjainak számai. Szociális kapcsolatai épek, rendezettek. A tagadás alapja: semmilyen káros, kóros jel nem mutat a droghasználat ártalmaira, sőt a drog jó.

Középső stádium: 

Még mindig nem érzi a veszélyt,



Örömérzésként, örömforrásként használ szereket,



A szer iránti vágyakozást felváltja a szükséglet,



Egyre több anyagot kell használni,



Túladagolások és érzelmi viszályok jelentkeznek,



E stádiumot a fokozatos kontrollvesztés jellemzi,



Ha nem használ, fájdalmai lesznek, szer nélkül nem képes funkcionálni,



A család, a barátok, a közösség észreveszi a problémákat.

A függőség középső fázisát a fokozatos kontrollvesztés jellemzi. A szerhasználat fokozatosan elvonja a családjától, az iskolájától, a munkájától, a párkapcsolatától. Minden idejét a szer megszerzésére fordítja. A szabadidős, rekreációs tevékenységei gyakorlatilag megszűnnek. Toxikus állapotok, túladagolások jelentkeznek. Anyag nélkül képtelen funkcionálni. Akaratereje nem elegendő ahhoz, hogy ne használjon. A család észleli a bajt. A tagadás alapja: a jelentkező problémák nem a szerhasználattal hozhatók összefüggésbe.

12

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Krónikus szakasz: 

biológiai, pszichés és szociális szinten nagymértékű állapotromlás jelentkezik,



pánik és hangulatváltás jelentkezik,



élete a szer körül forog, minden más tevékenységet felhagy,



kapcsolatai megszakadnak,



a szerkereső magatartás életvitellé alakul. A függőség krónikus szakaszát testi, lelki, magatartásbéli, szociális állapotromlás jellemzi. A drog hatással van szinte minden életfunkcióra. Befolyásolja a gondolkodást és a szervek működését. Többek között hatással van az emésztőrendszerre is. Gyakoriak a hangulatváltások. A probléma megoldását mindig a droghasználat jelenti. Fokozatosan elveszti a kontrollt a magatartása felett. Illegális tevékenységekbe bonyolódik. Többnyire bűnözésből fedezi a használathoz elegendő drogmennyiséget. Élete egyre inkább a szer körül kezd forogni. Megszegi ígéreteit, hazudik, lop, becsap másokat. Épp ezért eltávolodnak mellőle az ismerősök, a barátok, a rokonok. Életét a fogyasztás iránti szükséglet irányítja és élete szerkereső életvitellé alakul át. A tagadás alapja: a racionális gondolkodást kizárja az előrehaladt betegség.

3.2.2. Önámítás A függőség krónikus betegség. Kialakulása fokozatos, ezért a függő személy szervezete alkalmazkodik a betegséghez, így egy ideig annak fennállása ellenére is képes megfelelően funkcionálni. A függőségben szenvedők viszont nincsenek tisztában azzal, hogy szervezetük alkalmazkodással ellensúlyozza a betegséget, ezért sokáig tagadják, hogy betegek lennének. Ez a tagadás az idő múlásával rendszerint egyre fokozódik, mivel a különböző neurológiai károsodások eltorzítják a valóságról alkotott képet, a pillanatnyi öntudatvesztések emlékezetkiesést okoznak, és az intoxikáció befolyásolni kezdi az észlelést és az emlékezést. A betegség tagadása tehát a betegség alapvető velejárója. A függőségben szenvedő személy azért tagadja a függőség meglétét, mert a) a betegség korai stádiumában nem jelentkeznek testi panaszok vagy magatartásbeli problémák, b) a középső szakaszra jellemző különböző gondok nem függnek össze a függőséggel, c) krónikus stádiumban már torzul a gondolkodás és az ítélőképesség. A tagadás egyúttal gátolja a felépülésre való motiváltság kialakulását is azáltal, hogy elfedi a keserű valóságot,

13

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR vagyis azt a fájdalomból, tagadásból és alkoholvagy drogfogyasztásból álló, az egész életet átszövő ördögi kört, amelyből látszólag nem lehet kitörni.

3.3. Felépülés 3.3.1. A Prochaska – DiClemente-féle felépülési modell. 5 Változás elszánás előtt Első szakasz, amikor a használó még aktív. Még élvezi a szer (szerek) adta pozitívumokat. „Esze ágában sincs leállni”. Neki még ad a drog. Alkalmanként használ drogokat. Jellemzően közösségben, csoportosan használ. Egyedül szinte soha. Használja „időtöltésre”, bulizásra, a szex fokozására, hogy az alkalomra mindig feldobott állapotban legyen. Nem tekinti problémásnak a droghasználatot, mert a megszokott élete ugyanolyan mederben folyik. Sőt a droggal olyan plusz élményei lesznek, amilyenek azt erősítik meg benne, hogy „ez az érzés örökké kell”. Ebben a stádiumban a droghasználó még hisz abban, hogy kontroll alatt tudja tartani a szert. Úgy érzi, kontrollt gyakorol a mennyiség, a bevitel módja, a szer típusa és a használat idejét illetően. Az elszánás Problémás lett a szerhasználat. Megjelennek a testi, lelki, kapcsolatrendszeri negatívumok. Bizonytalan a helyzetével illetően és még fenntartja a használatot annak ellenére, hogy a használat felett elveszti a kontrollt. Még ámítja magát azzal, hogy kézben tudja tartani a szerhasználatot. Ebben a stádiumban a közösség, a család és a barátok már felfigyelnek a különböző problémákra. Zavarok jelentkeznek az iskolában, a munkahelyen, a családban. Pszichés és egészségügyi problémák jelentkeznek. Összeütközik a törvénnyel. Kezdenek lemorzsolódni mellőle azok a személyek, akik nem használnak drogot. A szerhasználó elszigetelődik, elmagányosodik. 5

Rácz József dr.: Addiktológia, Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 2004, 64-65. old.

14

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Az előkészületi stádium A függőség krónikus betegség. Kialakulása fokozatos, ezért a függő személy szervezete alkalmazkodik a szerhez, ezért képes megfelelően funkcionálni. Több hátrány, mint előny származik a szerhasználatból. Megemelkedett a tolerancia. A „rekreációs használatot” feladta. Gyakoriak a hangulatváltások, de a használattal képtelen fenntartani a kellemes érzéseket. Élete egyre inkább a szer körül kezd forogni. Magatartása felett fokozatosan elveszíti a kontrollt. Legfőbb tevékenysége a következő adag megszerzésére tevődik. Olyan dolgokat tesz, melyeket „tiszta” állapotban eszébe sem jutna megtenni. (Megszegi ígéreteit, hazudik, lop, stb.) A függőség krónikus szakaszában a testi, lelki, magatartásbéli, közösségi állapotromlás jellemzi. Szétesett az élete bio-psziho-szocio szinten. A kliens életét végül felemészti a fogyasztás iránti szükséglet. A szerkereső magatartás átalakul droghasználó életvitellé. Minél előbb segítségért kell folyamodnia. Az akció stádiuma Felkeres intézményeket, és aktívan részt vesz a terápiás programokban. Ha bekerül a használó az ellátórendszerbe és együttműködik, motivált, akkor beindulhat a gyógyítási folyamat. Az alacsonyküszöbű szolgáltatásoktól kiindulva, a bent lakásos ellátásokig számtalan intézményben kaphat segítséget. A súlyosan toxikus egyének kezelésének első lépcsőfoka a méregtelenítés. A mérgező anyagok eltávolításával indulhat meg a munka. A detoxikáció önmagában nem elegendő a függőség kezelésére. Az absztinencia megőrzésére ennél jóval többre van szükség. A függőség az ember életének teljes egészére kihatással van. Ezért holisztikus kezelést igényel. A felépüléshez hosszútávra szóló testi, lelki, magatartásbéli, szociális változás szükséges.

15

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Fenntartás stádiuma Sikeres lépéseket tett a szerhasználat abbahagyása, illetve csökkentése érdekében. A cél, hogy ez az állapot fennmaradjon. A legtöbb kliensnek a felépülés korai szakaszában átfogóbb, differenciáltabb segítségre van szükség. Egy önsegítő csoport önmagában kevés lehet. A legsikeresebb kezelési forma az, amelyik a csoportterápiákat ötvözi a tanácsadással és az egyéni terápiával. A felépülés során számos olyan alkalom van, amikor egyedi problémákkal kell szembenéznie. (Pénz, párkapcsolat, házasság, érzelmi vagy pszichés zavar stb.) A kliensnek saját feladata, hogy megóvja magát azoktól a tényezőktől, melyek (az absztinenciájának fenntartása szempontjából) veszélyt jelentenek számára. El kell sajátítania azokat a magatartásokat, melyek megvédhetik a visszaeséstől. Ez az önvédelmező magatartás teszi lehetővé számára, hogy határozott véleménye legyen a szükségleteivel kapcsolatban. Kiegyensúlyozott, kreatív életvitelt kell folytatnia, mely a következőket is tartalmazza: 

helyes táplálkozás



testedzés



relaxáció Az absztinenciához elengedhetetlen a testi, lelki egészség feletti kontroll megszerzése, fenntartása.

3.3.2. A felépülés Gorski szerint 6 Gorski szerint „a szenvedélybetegségből való felépülés folyamata sok időt vesz igénybe. Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a felépülőben lévő alkoholistáknak átlagosan nyolc-tíz évre van szüksége a teljes felépüléshez. Ezen belül a függőség által okozott legsúlyosabb problémák felszámolásához két-három év szükséges, míg a hosszabb ideig fennálló, életvitellel összefüggő problémák orvoslása nyolc-tíz évet is igénybe vehet”. A felépülés tehát tulajdonképpen egy fejlődési folyamat, mely bizonyos alapvető feladatok végrehajtásától különböző, összetettebb felépülési feladatok teljesítéséig terjed. A fejlődés folyamata ennek megfelelően a következő – egymásra épülő – szakaszokra 6

T. Terence Gorski: Józannak maradni. Útmutató a visszaesés megelőzéshez

16

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR tagolható: absztinencia (az alkoholvagy drogfogyasztás beszüntetésére való képesség elsajátítása), józanság (az alkohol- és drogmentes élettel való megbirkózás képességének elsajátítása), kiegyensúlyozott élet (az absztinencia melletti kiegyensúlyozott élet kialakítására való képesség elsajátítása) és termékeny élet (az értelemmel teli józan életvitel kialakítására való képesség). A felépülés megértésének segítése érdekében, Terence T. Gorski és munkatársa, a folyamatot gondolatban hat fejlődési szakaszra tagolják, ahol minden szakaszhoz külön célkitűzést fűztek. Az egyes szakaszok és a hozzájuk kapcsolódó fő célok a következők: Fejlődési szakasz

Célkitűzés

 Kezelés előtti

Függőség felismerése,

 Stabilizációs

Elvonás és kríziskezelés,

 Korai

Elfogadás és szermentes boldogulás,

 Középső

Kiegyensúlyozott életvitel,

 Kései

Személyiségváltozás,

 Fenntartási

Személyes fejlődés.

Kezelés előtti szakasz - ember saját magatartásának következményei árán tanulja meg, hogy számára a függőséget okozó kémiai anyagok fogyasztásának nincs biztonságos módja Stabilizáció - a mentális és érzelmi folyamatok, az ítélőképesség és a magatartás feletti kontroll helyreállítása. Korai szakasz - a szenvedélybetegség elfogadása, valamint a kábítószer és alkohol nélküli élettel való megbirkózás képességének elsajátítása Középső szakasz - kiegyensúlyozott életvitel kialakítása Kései szakasz - egészséges önbecsülés kifejlesztése, spirituális fejlődés, egészséges intimitás és jelentőségteljes élet Fenntartási szakasz - józannak maradni, és termékeny életet élni.

17


3.4. A visszaesés A drogfüggőség

olyan

betegség,

mely

leállásokkal,

megcsúszásokkal

és

visszaesésekkel jellemezhető. Ha a függőség kialakulását egy folyamatként értelmezzük, akkor az absztinencia elérése, illetve annak fenntartása is egy folyamat. A felépülési folyamat bármelyik színterén, állomásán bekövetkezhet a megcsúszás, illetve a visszaesés. Ha a kliens, „csak” megcsúszik, akkor a felépülési folyamat viszonylag apró energiával és időráfordítással korrigálható. Viszont, ha visszaesés következik be, akkor a droghasználó, jellemzően mélyebb dependenciába süpped. (Szerhasználattal mélyebb testi, lelki, kapcsolati, anyagi összeomlás következhet be, mint előtte volt.) A felépülési ciklus elejét veszi, és a körfolyamat újraindulhat. El kell jutni az elszánáshoz, a döntéshez, stb.7

A visszaesésre hajlamosítanak olyan nagy kockázatú helyzetek, melyek veszélybe sodorhatják az egyént. Ezek a helyzetek a következők: 1.

Negatív érzelmi, emocionális állapotok (düh, frusztráció, félelem, depresszió, unalom, stb. a relapszusok 35%-a)

2.

Interperszonális konfliktus (kapcsolati, párkapcsolati, közösségi problémák. A relapszusok 16%-a)

3.

Szociális presszió (rábeszélik, olyan személyek társaságában van, akik szerhasználók. A relapszusok 20%-a)

A fent említetteken túl, természetesen másfajta nagykockázatú helyzetek is lehetségesek. Ilyen például a kontroll próbára tevése, a sóvárgás jelentkezése. De miért sóvárog a drog után, ha nem akar használni? Szenvedélybetegek (és őket gyógyítók, őket kezelők) körében elfogadott, tudomásul vett jelenség a sóvárgás. A visszaesések jelentős százalékáért a sóvárgás tehető felelőssé.8 7

Dr.Rácz József és munkatársai: A drogkérdésről őszintén, Budapest, B+V Lap és Könyvkiadó, 2000, 142. old.

18


3.4.1. A sóvárgás 9 A méregtelenítés (detoxikáció) lebonyolítható kettő-négy hét alatt. Hossza attól függ, hogy drasztikus, vagy „humánusabb” módszert alkalmazunk. A méregtelenítés után (természetesen) nem tekinthető a használó gyógyultnak. A szermentesség, csak előfeltétele a gyógyulásnak. Természetes jelenség, ha a függő vágyakozik az általa megszokott „normális” állapotba. Az is elfogadott, hogy ha idegen számára a „tiszta tudatú lét”. De meddig tart, mennyi ideig fogadható el a sóvárgás? Mi a mérce? Hol a határ? Meg lehet-e zabolázni a vágyakozást? Az utolsó droghasználat után még hosszú hónapokig jelen van a drogéhség. Elemi erővel hajtja a vágy a klienst, hogy használjon. Az első hetekben szinte óráról-órára él. Ha hetekből hónapok lesznek, akkor kecsegtető, reményteli lehet a jövő. Mind inkább előrébb halad a kliens a józanság felé, annál inkább elkopik a szer iránti vágy. De a sóvárgás miért jelenik meg újra, meg újra? Miért érzi a kliens azt, hogy használnia kell? A sóvárgás, számtalanul megélt tiszta év után is jelentkezhet. Nem jelentkezik be előre, egyszerűen csak megjelenik, hatalmába keríti a szenvedélybeteget és megbéklyózza. A visszaesés megelőzése érdekében a függőnek érdekében áll megtanulni, kezelni a sóvárgást. Az élete függ azon, hogy milyen túlélési technikákat alkalmaz. Meg kell tanulnia bánni azokkal az élethelyzetekkel, melyek fokozott veszélyt jelenthetnek és a sóvárgás is megjelenhet. Tudatosan, tervezetten kell élnie.

8

9

Rácz József dr.: Addiktológia, Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 2004, 149. old. Fred Zackon, M.Ed. – William E. McAuliffe, Ph.D. – James M.N. Ch’ien, D.Sc.:

Rehabilitációs tréning és önsegítés: A visszaesés megelőzése, a szenvedélybetegek utógondozása, Budapest, Területi Általános Megelőző Addiktológiai Szakgondozásért Alapítvány, Nemzetközi Addiktológiai és AIDS oktató Központ, 1995

19

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 3.4.2. A visszaesés folyamata 10  Változás A változás (pozitív értelemben) fejlődést feltételez. A fejlődés és a velejáró változás az élet elengedhetetlen része, mivel folyamatosan kihívásoknak kell megfelelnünk. Ezek, amelyek az önértékelést növelik. Szerhasználóknak a jól begyakorolt, rutinszerű megoldások, feladatok segítenek a mindennapi életben. Azokban a helyzetekben érzik magukat biztonságban, melyeket ismernek, melyeket megtanultak. A váratlan viszont rémisztő, pánikot keltő. A változás ebben az esetben negatív előjelű lehet.  Stressz A változás félelmet kelthet. Olyan nem várt szituációk, helyzetek keletkezhetnek, amitől szorongani, idegeskedni, kezd. Ha a stresszes állapot hosszútávon megmarad, akkor képtelen a szenvedélybetegségét kézben tartani.  Tagadás „Nincs semmi probléma, nincs gond” – állítja. Próbálja hárítani, letagadni a gondokat. Esetleg szégyelli bevállalni, a nehézségeit.  PAE (poszt akut elvonás) Olyan tünetek jelentkeznek, melyek az elvonás ideje alatt voltak. Úgy, mint: stressz érzékenység, álmatlanság, mozgáskoordinációs zavarok, stb.  Magatartásbéli változás Megváltozik hozzáállása a tiszta, absztinens élethez. Kezd cinikus, nemtörődöm, megbízhatatlan lenni. Hazudik, lop, és nem lehet rá számítani.  Társas kapcsolatok összeomlása Hogy a mellette lévők megvédjék magukat, eltávolodnak tőle. Nem dolgozik, nem jár iskolába, elzavarják otthonról. Ha van párkapcsolata, akkor az is megszűnik.

10

T. Gorski – M. Miller: Staying Sober – Guide for Relapse Prevention, Herald House/Independence Press, 1986

20


 Ítélőképesség feletti kontroll elvesztése Nem látja át a helyzetét. Nem érti, mi történik újra vele. Az irányítás kicsúszik a kezéből. Mindenkiben a rosszat, a hibát keresi. Összezavarodott.  Viselkedésbéli kontroll elvesztése Cselekedetei hullámzóak. Hol agresszív, hol túlárad benne a szeretet. Teljesen kiszámíthatatlan a viselkedése.  A választás lehetőségének elvesztése Nem lát kiutat a helyzetéből. Nem ő irányítja az életét. Élete, mozgástere leszűkül és csapdában érzi magát.  Heveny degeneráció Olyan őrület lesz úrrá rajta, hogy elveszíti a realitás feletti kontrollt. Képtelen a józan gondolkodásra.  Szerhasználat A

szerhasználat

megmenti,

kiszabadítja

az

őrületéből.

Időlegesen

visszanyeri

ítélőképességét, de a használat okozta szenvedély úrrá lesz rajta.

A fenti folyamat jól demonstrálja, hogy a szerhasználatot egymásra épülő lépéssor előzi meg. Mind inkább elhatalmasodik, mélyül a betegen a használat iránti vágy, annál reménytelenebb helyzetbe sodorja magát. Végül a rajta elhatalmasodott, „őrületet és világfájdalmat” csak használattal lehet elviselhetővé tenni. Így ismét kiújulhat a függőség.

A drogfüggőnek el kell fogadnia azt a tényt, hogy egy olyan betegségben szenved, amire nincs gyógymód. Ugyanakkor némely ponton a betegséget meg lehet állítani, és akkor a felépülés is lehetséges.11

11

Narcotics Anonymous (kiadvány)

21


4. Szorongás A szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb mentális problémák közé tartoznak, és látszólagos ártalmatlanságuk ellenére is a legtöbb szenvedést okozzák. Történetileg már Hippokratész is megemlékezett a szorongásos zavarokról és érdekes módon a kezelésükre akkoriban a higított bort ajánlotta. 12

4.1. A félelem és szorongás fogalma, típusai 13 A szorongás és a félelem egy felfogott fenyegetésre adott normális válasz. 

SZORONGÁS: valamilyen homályos vagy rosszul felfogott fenyegetés váltja ki.



FÉLELEM: alapja többnyire egy-egy jól körülhatárolt konkrét fenyegetés.

A szorongást akkor tekintjük abnormálisnak, ha olyan helyzetekben fordul elő, amelyeket az emberek többsége könnyedén megold. (fiziológiás szorongás ↔ patológiás szorongás)

A patológiás szorongás fajtái: 1.

Generalizált (általános) szorongás

2.

Pánik

3.

Fóbiák

4.

Kényszer - betegség

5.

Poszttraumás zavar (PTSD)

Általános (Generalizált) szorongás: Irreális vagy eltúlzott szorongást, aggodalmat érez két vagy több életszituáció miatt, legalább 6 hónapja. Jellemzői: Motorikus feszültség: 

Remegés, rángatózás, bizonytalanságérzés



Izomfeszültség, fájások, érzékenység



Nyughatatlanság



Fáradékonyság

12

Orvosi jegyzet: fóbia és szorongás Dr. Nagy Szilvia

13

Csépe Valéria - Győri Miklós - Ragó Anett Általános pszichológia 3. Osiris Kiadó, 2008

22

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Autonóm hiperaktivitás: 

Légszomj, fulladásérzetek



Heves szívdobogás v. felgyorsult szívműködés (tachycardia)



Forróság - vagy hideglelés, nyirkos kéz



Szájkiszáradás



Szédülékenység



Émelygés, hasmenés, egyéb hasi panaszok



Hőhullám, didergés



Gyakori vizeletürítés



Nyelési zavarok ("Gombóc a torokban".)



Kóros éberség, a dolgok figyelése



Izgatottság, idegesség



Túlzott ijedősség



Koncentrálási problémák, leblokkolás



Elalvási és alvási zavarok



Ingerlékenység

Pánik, pánikroham: Heves félelmi állapot, amelynek nincsenek látható okai. Jellemzői: 

Nehézlégzés (dyspnoe) v. fulladásérzés



Szédülékenység, bizonytalanságérzés, gyengeség



Szívdobogás, tachycardia



Remegés, reszketés



Zsibbadás, bizsergés (paresthesia) főképp ujjakban



Forróság - vagy hidegérzet



Mellkasi fájdalom v. nyomás



Súlyos betegségtől v. haláltól való félelem



Félelem a megőrüléstől v. kiszámíthatatlan cselekedetektől



Izzadás



Fulladás



Émelygés, hasi fájdalmak



Valószínűtlenség érzése (elszemélytelenedés, derealizáció)

23

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 4.2. Önrontó kör 14 A pánikroham kialakulása ("öngerjesztés")

Normális reakció a testben

Pl.: erős szívdobogás, melyet az egyén félre értelmez, eltúloz.

A reakció észlelése félelmet gerjeszt

A növekvő félelem egyre erősebb szimpatikus hatást vált ki (a tünetek fokozódnak)

Okai: 

Genetikai tényezők következtében a test

A megerősödött testi tünetek tovább gerjesztik a félelmet

erősen reaktív, 

Erős stressz hatás, fizikai kimerültség,



Hiperventilláció (túllégzés): gyorsabb, mélyebb lélegzés→ a vér CO2 szintje csökken → idegsejtek PH - szintje emelkedik → túlzott szimpatikus idegrendszeri aktivitás, adrenalin termelés fokozódik. (gyors szívverés, pulzusszám növekedés stb.)→ a test felkészül a védekezésre, menekülésre ("üss- vagy - fuss" - reflex)

Fóbiák Fóbia: valaki intenzív félelmet él át olyan ingerekre, amelyeket mások nem tekintenek különösebben veszélyesnek. A beteg tudatában van félelme irracionális jellegének, mégis szorongást érez, ami csak a félelmetes tárgy eltávolításával vagy a helyzet elhagyásával csökkenthető. A fóbiák fajtái: 

Egyszerű fóbia



Társas fóbia



Agorafóbia

Kényszeres betegségek (rögeszmés - kényszeres betegség): Életüket ismétlődő gondolatok, cselekedetek uralják. A rögeszme: nemkívánatos gondolatok v. képek makacs felbukkanása.

14

Kopp Mária – Fóris Nóra A szorongás kognitív viselkedésterápiája. 22-26 old.

24

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR A kényszer: halaszthatatlan sürgetés bizonyos cselekedetek v. rituálék végrehajtása. Számos formája van: leggyakrabban "mosakodás" v. "ellenőrzés".(Pl. állandó kézmosás; rendszeres ellenőrzése annak, hogy be van-e zárva az ajtó) Közös bennük a kétkedés (nem bíznak érzékeikben, ítéleteikben)

Poszttraumás zavar: (trauma utáni stressz, PTSD = Prost-traumatic Stress Disorder) Komoly bántalom, amely olyan traumatikus események nyomán lép fel, mint nemi erőszak, merénylet, természeti csapás, nagyobb műtét, háborús ütközet v. egy súlyos baleset átélése vagy látványa. A PTSD-ben szenvedő személy lelki képekben újra végigéli a traumatikus eseményt, úgy érzi, hogy ez a tragikus esemény most játszódik le, s átélheti a trauma visszatérő rémálmait vagy az erős testi szenvedést akkor is, ha olyan eseményekkel szembesül, amelyek az egykori élmény egyes elemeire emlékeztetnek. A PTSD-ben szenvedő helyesen teszi, ha elkerüli az erre emlékeztető dolgokat, helyeket, mert egyfajta általános dermedtség állapotába jut, sőt elkülönüléshez, elidegenedéshez vezethet.

Pszichodiagnosztikai tesztek: 

Marks-Mathews - féle félelmi kérdőív



Spielberger - féle állapotfüggő szorongás kérdőív (STAI)



Zerssen -féle tünetlista



Eysenk - féle személyiség-kérdőív (EPQ)



Diszfunkcionális attitűdskála (DAS) (Weissman, Beck)



Alpert és Haber - féle facibiláló és debilizáló szorongás kérdőív

Szakdolgozatomban a Generalizált (általános) szorongást fogom vizsgálni, esetenként a pánik szorongásra is kitérek. A szorongás diagnosztizálására a Spielberger – féle STAI tesztet használom.

A szorongás megjelenhet az orvosi gyakorlatban stressz-tünetként, betegségtünetként (pl. más pszichiátriai betegségben, depresszióban, skizofréniában, pszichoaktív szerabúzusban megjelenő járulékos tünet), és önálló szorongásos zavarként.15

15

Dr. Purebl György Szorongás és depresszió a háziorvosi gyakorlatban

25

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Generalizált szorongás 16 A generalizált szorongás elnevezésű tünetcsoport jellemzője a 6 hónapon át tartó, állandó jellegű kínzó szorongás, aggódás az élet számos területén, például a nyugtalanság, a fáradékonyság, a koncentrálási képtelenség, az ingerlékenység, az izomfeszülés vagy az alvászavar. Bár a szorongás intenzitásában nem éri el a pánikzavar szintjét, de jelentős életminőség-romlást okozhat. Generalizált szorongás zavar: Olyan krónikus szorongásos állapot, melyben a szorongások nem korlátozódnak egy helyzetre vagy tárgyra, hanem az élet legtöbb területén jellemzőek, és nehezen kontrollálhatóak. A szorongás fiziológiás tünetei ilyenkor változó intenzitással, de gyakorlatilag az idő legnagyobb részében fennállnak, és klinikailag jelentős szenvedést okoznak. Nem gyógyszeres kezelés: A stresszhez társuló szorongás leghatékonyabb módszerei, a stresszkezelő tréningprogramok és a rövid pszichoterápiás kezelések.

4.3. Stressz és szorongáskezelő tréningek A stresszkezelő tréningek olyan rövid (10-16 órás), kiscsoportos (maximum 20 fő) tréningprogramok, melyek a stresszel való megbirkózás készségeit oktatják és fejlesztik pszichoedukációs és rövid pszichoterápiás módszerek ötvözésével. A stresszkezelő tréningek elemei: Asszertivitás (hatékony érdekérvényesítés), hatékony kommunikáció, konfliktuskezelés, a helyzetek több szempontú értékelésére való képesség kialakítása, hatékony időgazdálkodás, a szorongás testi jeleinek felismerése és kontrollja, valamilyen gyors relaxációs módszer, rekreációs stratégiák és a fizikai fitnesz kiépítésének alapelvei. A tréning rövidsége szigorú struktúrát követel, de a korlátozott csoportlétszám biztosítja azt, hogy minden résztvevővel személyesen is lehessen foglalkozni. A módszer könnyen megtanulható és alkalmazható, ráadásul számos rendkívül jól kidolgozott tréning forgatókönyv –protokoll elérhető az interneten keresztül is.

16


26

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR A stresszkezelő tréningek rövidségük, költség-hatékonyságuk miatt rendkívül nagy karriert futottak be, részben, mint stresszkezelő, részben, mint prevenciós eszközök. Egészségpénztárak, illetve nagyobb prevenciós és betegellátó központok, de sokszor vállalatok is előszeretettel indítanak stresszkezelô tréningeket. A módszer Magyarországon is terjedőben van. 4.4. A szorongás szerepe a szenvedélybetegség kialakulásában Szorongással, stresszel való megküzdés. Problémaközpontú megküzdés: a személy a szorongást kiváltó problémára, helyzetre koncentrál, hogy megkísérelje a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni. Érzelemközpontú megküzdés: célja, hogy megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását és azt, hogy a személy a probléma megoldásával foglalkozzon. Viselkedéses stratégiák: testmozgás, ivás, drogfogyasztás, érzelmi támasz keresése a barátoknál. Kognitív stratégiák: a probléma időleges félre tétele, a helyzet jelentésének megváltoztatása. Elhárító mechanizmusok: Anna Freud (1946/1967) szerint: olyan tudattalan stratégiák, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek (önbecsapási elem!) - tagadás, elfojtás (különbözik a tudatos elnyomástól), racionalizáció, reakcióképzés, projekció, intellektualizáció, áttolás, stb. 17 A szorongás viselkedést befolyásoló következményei18 

Igényszint (csökken)



Motiváció (csökken)



Figyelemkoncentráció (lassul)



Énkép (torzul), alacsony önértékelés



Gondolkodás (beszűkül)



Kreativitás (csökken)



Döntésképesség (lassul)



Helyzetfelismerés (nehézkes)



Tanulás minősége (romlik)



Agresszió  gátolja a finom mozgáskoordinációt

17

Fenyegetettség ? vészreakció: "harcolj vagy menekülj" válasz (fight or flight) ORNSTEIN, R. (1985) Psychology Psychology. The study of human experience. San Diego, etc.: Harcourt Brace Jovanovich Jovanovich, 445. Old. 18

TF jegyzet: Egészséges élet és sport.

27

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR A fentiekből adódóan a szorongás enyhítésére öngyógyító módszereket próbál ki az egyén. A szakdolgozatomban a drogfogyasztást, mint öngyógyító magatartást nézzem.

4.5. Pszichoaktív drogfüggőséget magyarázó elméletek 19 Ezek közül szeretnék kiemelni néhányat. Az elméletek kiemelt helyen említik a szorongás és stressz kezelésére megtanult magatartásformaként a droghasználatot. Tanulás elmélet A tanulás olyan viselkedésbeli változás, ami valamilyen pozitív vagy negatív hatás eredményeként jön létre. A modern tanulás elméletek szerint a drogfogyasztás azzal magyarázható, hogy az emberek fenntartják azon viselkedésformáikat, melyek hatására kellemes élményeket élhetnek át, azokkal pedig, melyek kellemetlenséget vagy büntetést vonnak maguk után, felhagynak. Ha egy drog kellemes élményeket nyújt, oldja a feszültséget, elűzi a félelmeket vagy éppen megnöveli az önbizalmat, akkor használata állandósuló magatartásformává válhat. A drogok negatív megerősítő hatása a megvonás során fellépő tünetek formájában jelenik meg, ezek pedig fenntartják a használatot.

Ha valaki nem rendelkezik megfelelő

megküzdési stratégiákkal a fellépő stresszes helyzetek és ebből adódó szorongás kezeléséhez, akkor a drogokba való menekülés nagyon könnyen válik megtanult magatartásformává. A témát kutatók egyértelműen megegyeznek abban, hogy a megerősítésnek rendkívül fontos szerepe van a kémiai függőség megértésében (Lewis és Lockmuller, 1990).

Személyiség elmélet -

Alacsony frusztrációs tolerancia magas fokú érzékenységgel párosulva

-

Nonkonformitás, impulzivitás, és jutalomkereső magatartás

-

A harag megfelelő kifejezésének képtelensége

-

Alacsony önértékelés

-

A hatalommal szembeni ambivalens viszony

19

Dudits D.: Pszichoaktív drogfüggőséget magyarázó elméletek. KIMM jegyzetek, 2002.

28

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR -

Túlzott szorongás: az élet bizonyos helyzeteinek megoldásához időnként szükség lehet arra, hogy szervezetünk vésztartalékait igénybe vegyük. Azonban, ha a vészreakció – például folyamatosan kielégítetlen emocionális szükségletek miatt – a helyzet elmúltával is megmarad, káros testi és lelki folyamatok indulnak el.

-

Ridegség: az illető érzelmeit nem képes kifejezni, azok elől álarcokba bújik. A ridegség az egyik ilyen álarc, az érzelmek elfojtásának eszköze

-

Izoláltság érzése: az illető elszigeteltnek, magára hagyatottnak érzi magát.

Kulturális teóriák Horton (1943) szerint az alkohol elsődleges szerepe egy társadalomban a szorongásoldás. Ennek megfelelően azokban a társadalmakban, ahol magasabb az emberek átlagos szorongás szintje és a szorongás csökkentő szerek is könnyen hozzá férhetőek, ott megnő a szerhasználat mértéke.

4.6. Felépülés és a szorongás A kémiai és viselkedési addikciók tünetei sok tekintetben azonosak, de kimutathatók lényeges különbségek is. Így mindkét szenvedélytípusnál fellelhetőek a következő tünetek: kényszeres viselkedés, sóvárgás, szorongás, önértékelési zavar, motivációs elégtelenség, beilleszkedési és kapcsolati zavarok (szociális izoláció), érzelmi labilitás, depresszív tünetek. Szintén a kémiai addikciókra lehet jellemző az antiszociális viselkedés (értékek negálása, normákkal szembeni ellenállás), kockázatkereső magatartás, önsorsrontó viselkedés.20

Szakdolgozatom során drogterápián lévő szenvedélybetegeket vizsgálok, ahol az absztinencia a feltétele a felépülésnek. Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy a fent leírt viselkedésmintázat rögtön megszűnik. A dependens személyiség alapjában szorongással telített. Szorongást és félelmet, tehetetlenséget váltanak ki a sokéves drogfüggésből felhalmozott problémák is.

20

Dr. Gerevich József 2000, Alkohológia 9.

29

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 4.7. Felhalmozott problémák 21 A legtöbb klienst aktív szerfogyasztó időszakában eszköztelenség jellemezi ezen a téren is. Rendőrségi ügyek, tartozások, lakás, iskola, munkahelyi és egyéb felhalmozott, megoldatlan szociális problémák nehezítik a leállási folyamatot és jelentenek potenciális veszélyforrást a kliensek számára. Nem ritka, hogy a szerfogyasztó képtelen szembenézni a problémáival, illetve elhinni, hogy azok kezelhetővé válhatnak bizonyos tanulási folyamatokban kialakult kompetenciák révén és pánikreakciójuk relapszushoz vezet. A terápia első percétől fontos tehát a problémákkal való megküzdési stratégiák kidolgozása, és a helyes hozzáállás megtanítása. Pincus, és Minahan már 1973–ban, Pierce 1989–ben a szociális munka egyik legfontosabb céljaként definiálta az egyén problémamegoldó és kezelő képességeinek erősítését. Az azonban nem kérdés, hogy mind a két irányban első a probléma megfogalmazása, definiálása, mégpedig nem a szociális munkás (terapeuta), hanem a kliens oldaláról. A feladata ebben az esetben is a facilitálás, motiválás. A problémák feltárása azonban erőteljes szorongást vált ki a kliensekből, ezért érdemes a kezelés felé vezető lépéseket mihamarabb megtenni. A kliensnek meg kell tanulnia, hogy bizonyos problémái megfelelő hozzáállással megoldhatók, bizonyos helyzeteket azonban el kell fogadnia. A problémák kezelésére számtalan kiváló problémamegoldó modell kínálkozik, ezeket mindig az adott probléma kezelése közben tanulja meg a kliens a terapeutától vagy a közösségtől. A tapasztalat azt mutatja, hogy amint a problémák kontrollálhatóvá, időben és térben eltérő módon megoldhatóvá válnak, a kliens számára redukálódik a feszültsége és erősödik a gyógyulási motiváció. Azok a problémák, amelyek nem fognak megoldódni már komolyabb terhet jelenthetnek. Például az elrontott gyermekkor, a gyász, az alkoholista szülő iránti düh vagy a maradandó egészségkárosodás (AIDS, Hepatitis, stb.) járhatnak nehéz és hosszú elfogadási folyamattal.

21

KIMM jegyzet

30

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 4.8. Visszaesés sóvárgás és a szorongás 22 A visszaesésnek legalább annyi köze van ahhoz, hogy egy adott egyén hogyan funkcionál az életben, mint ahhoz, hogy az illető fogyaszt-e alkoholt vagy drogot vagy sem. Így az alkoholvagy drogfogyasztás mellőzése csupán szükséges előfeltétele a felépülésnek – amihez azonban jóval többre van szükség. Az előző logikát követve megállapíthatjuk, hogy a visszaesés folyamatának szerves része a józan állapotban kialakuló működésbeli zavar, mely vonatkozhat a testi, pszichés és szociális egészségre egyaránt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a függőséggel párosuló fogyasztás nem minősül visszaesésnek, inkább csak arra mutat rá, hogy a visszaesés folyamata már a szer fogyasztása előtt megkezdődik. A fogyasztás megjelenése ugyanis a már folyamatban lévő visszaesés KÖVETKEZMÉNYE, mivel a függőséggel párosuló szerhasználat a józan állapotban jellemző fájdalom enyhítésére szolgál.

Fontos tudni, hogy a szenvedélybetegség tünetei az absztinencia alatt sem szűnnek meg, így a függőség kétszeres csapást mér áldozataira. Először akkor támad, amikor valaki iszik vagy valamilyen szert fogyaszt – ez a jelenség szemmel látható része. Ugyanakkor az már kevésbé szembetűnő, hogy miközben a beteg próbál talpra állni, a betegség józan állapotban is kifejti káros hatását, ami legalább olyan súlyos és pusztító, mint az alkoholvagy drogfogyasztással összefüggő hatások. Ráadásul a józan állapotban fennálló problémákkal szemben rendszerint meglehetősen tehetetlen az ember, mert gyakran félreértelmezi vagy fel sem ismeri őket.

A VISSZAESÉS FOLYAMATA 

Változás



Stressz, szorongás



Tagadás



PAE (posztakkut elvonás)



Magatartásbeli változás



Társas kapcsolatok összeomlása 22

T. T. Gorski – M. Miller: Józannak maradni. Útmutató a visszaesés megelőzéséhez. 1986

31

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 

Ítélőképesség feletti kontroll elvesztése



Viselkedéskontroll elvesztése



Választási lehetőségek csökkenése



Heveny degeneráció



Függőséggel összefüggő szerhasználat

A szerfogyasztás során az egyén megtanulta, hogy ilyen helyzetben enyhülést hozhat a szerhasználat, így egyedüli megoldásként a fogyasztásba menekül. A sok ezer kulcsinger közül egy ilyen helyzet is felerősíti a sóvárgást. A szenvedélybeteg elfárad és feladja a küzdelmet.

32


5. Szociális csoport munka, mint módszer 5.1. A csoportok kategória rendszere (Toseland – Rives)23 Terápiás csoportok típusai: Oktatócsoport – célja a tanulás, a vezető egyben tanár és a csoportos vita struktúrájának megteremtője. Az összetartó kötelék a tanulás, készségfejlesztés, ez a közös érdek. Alacsony a személyes kitárulkozás foka, ritkábban kommunikálnak a tagok. Pl.: szülésre felkészítő csoport, örökbefogadó szülők csoportja, aminek célja felkészülés a gyermek fogadására.

Személyiségfejlesztő csoport – célja: a tagok képességeinek fejlesztése. Tanulási és változtatási törekvések. Gazdag átélést nyújtanak. Fókuszában az interperszonális jelenségek. A szocio-emocionális egészség megszilárdítására törekszik. A vezető a folyamatok szabályozója, elősegítője. Az egyén a csoportban szerzett tapasztalatok alapján fejlődik. Összetartó kötelék a tagok közös célja – változási törekvések. Kitárulkozás közepestől felsőfokig pl.: házaspárkapcsolat, ahol cél az együttélés jelenségeinek megértése. Drogos fiatalok szüleinek csoportja – cél: a közös helyzet megbeszélése, a szülő-gyermek kapcsolat átértékelése.

Terápiás csoport – cél lehet a tagok viselkedésének megváltoztatása, korrekciója, a rehabilitáció, a problémamegoldás a viselkedést megváltoztató beavatkozás révén. Ezek segítenek a tagoknak, hogy személyes problémáikkal megbirkózzanak. Javítsanak helyzetükön, felépüljenek valamely szociális vagy egészségügyi trauma után. A vezető lehet szakértő, aki a tekintélyt képviseli, vagy facilitátor. Fókuszban az egyén gondjai, céljai. Az összetartó kötelék a közös cél, a gyógyulás. A kommunikáció során a módszertől függően vagy a vezető és a tagok közötti, vagy a tagok egymás közötti gondolatcseréje gyakoribb. Pl.: rákos betegek és hozzátartozóik, kábítószeresek csoportja (leszokás vagy utána a visszailleszkedés elősegítése) A Coping Cat szorongáskezelő tréning, amelyet 23 főnek tartottam keveri az oktató, személyiségfejlesztő és terápiás csoport eszközeit, lehetőségeit.

23

Toseland-Rivas (1984). A csoportok kategorizációs rendszere. (KRE-TFK jegyzet)

33

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Alcsoportjai: - Interperszonális tanulási csoport (saját viselkedés megismerése + a másokra gyakorolt hatás) - Csoportfolyamatokat tanuló csoport (hatalom és a csoport rejtett folyamata) - Egyénre orientált változást megcélzó csoport (résztvevők megváltoztatása) - Csoportfolyamatokra orientált változást megcélzó csoport - Követelmény

centrikus

csoportok

(összpontosító

vagy

nemkívánatos

viselkedés

megváltoztatása)

Szocializációs csoport – cél a kommunikációs és társas készségek fejlesztése különböző programokban való részvétellel, strukturált gyakorlatok, szerepjátékok révén. Segít a tagoknak, hogy megtanuljanak a társadalom által elvárt és elfogadott viselkedési normákat. Összetartó erő a közös tevékenység, közös vállalkozás, helyzet. A kommunikációnak a tevékenység adja a keretét, erőteljes nonverbális kommunikáció. Feltárulkozás foka alacsonytól mérsékeltig. Fajtái: -

Társas készség csoport (meglévő képességek fejlesztése, hatékonyabbá tétele)

-

Intézményi, önkormányzati csoport (bentlakásos intézmények lakóit bevonják az intézmény napi irányításába)

-

Szabadidős tevékenységek (pl.: klub, iskolaszínpad, egyedülálló szülők csoportja stb.)

Feladatcsoportok típusai A szociális munkás lehet az, aki kezdeményezi a különböző döntéshozó vagy döntéselőkészítő testületek, bizottságok létrejöttét vagy valamilyen problémára megoldást vagy szolgáltatásfejlesztési javaslatot dolgoz ki. Alcsoportjai: szervezeti célok szolgálata és az ügyfélszolgálat Szervezeti célok szolgálatára alakult csoportok - Bizottságok – lehet “ad hoc”, vagy állandó – belső munkamegosztás, esetleg albizottságok, döntéseket hoz, javasol pl. önkormányzati bizottságok - Adminisztratív csoportok – a szolgáltató intézmények irányításában és működésében. Ezen belül: adminisztratív vezető csoportok, felügyelő csoportok, ügyintéző csoportok - Küldött-tanácsok – képviselnek egy embercsoportot, intézményt vagy egy másik szolgáltató rsz-t pl.: szakértői csoport

34

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Ügyfélszolgálat javítása érdekében létrejött csoportok - Team (célja: a tagok összehangolják munkájukat egy sajátos ügyfélcsoport érdekében) - Esetkezelési konferencia (egy-egy kliens vagy kliensszervezet esetének megbeszélése, helyzetének feltérképezése, akcióterv készítése) - Esetmegbeszélő csoport (a csop. segítségét adja az esetgazdának) - Társadalmi akciócsoport (a szociális munkás segíti a tagokat, hogy egy megtervezett tevékenység keretében változtassák meg saját társadalmi vagy fizikai környezetük aspektusait) Önsegítő csoportok - Kölcsönös segítésre és egy speciális cél elérésére alakult önkéntes kiscsoporti struktúra, általában azonos élethelyzetűek hozzák létre. Cél: egy közös szükséglet kielégítése, társadalmi, ill. mikroszintű változás előidézése. -

Szemtől szembeni interakció, tagok személyes felelősségét hangsúlyozza

-

Lokális tevékenység, tagok közvetlenül kerülnek egymással kapcsolatba, nincs kijelölt vezető, egyenlő jogok a csoportban, a tagok saját problémáik miatt keresik fel a csoportot és nem azért, hogy máson segítsenek – ingyenes

-

3 elv működteti: csoport elve, folyamatosság elve, önsegítés elve Önsegítő szervezetek

-

Több önsegítő csoport egyesüléséből jön létre, alkalmazottak is vannak, érdekcsoport jellegű

35


6. Szorongás TESZT-ről A vizsgálatban a Spielberger (1978) által kifejlesztett State-Trait Anxiety Inventory (STAI) kérdőív került felhasználásra. Ez a szorongásteszt két önértékelő lapot tartalmaz, amelyből az első az alkati (A-Trait), a második az állapot (A-State) szorongást méri. Az állapot szorongást mérő skálával a különböző pszichés terhelésekre fellépő szorongási reakció erősségét határozhatjuk meg. A szorongásra való hajlamot az alkati szorongást mérő skála mutatja meg. Ezt a megközelítést Spielberger (1983) jó kutatási módszernek tartotta stressz hatására eltérően reagáló személyek megkülönböztetésére.24

7. CBT-ről általában (Cognitive behavioral therapy)25 A szorongásos betegségektől szenvedők legtöbbjén szakszerű kezeléssel lehet segíteni. A kezelés sikere egyénenként változik. Vannak, akik már néhány hónap után jobban érzik magukat a terápiának köszönhetően, másoknál a javulás csak egy év után, vagy még később jelentkezik. A terápiát esetenként bonyolítja, hogy sokan többféle szorongásos betegséggel, esetleg mellette depresszióval vagy szenvedélybetegséggel is küzdenek. Noha a terápia egyénre szabott, létezik néhány általánosan elterjedt megközelítés, mely hatékonynak bizonyult. A terapeuták ezért többnyire vagy ezeket, vagy ezek valamilyen kombinációját alkalmazzák.

Viselkedésterápia A viselkedésterápia célja a nem kívánt cselekvés feletti uralom elsajátítása és az ilyen viselkedés megváltoztatása. A terápiában résztvevő megtanul megküzdeni a nehéz helyzetekkel, gyakran úgy, hogy ellenőrzött körülmények között megteremtik számára azokat. A kezelésnek ez a formája a betegnek az élete feletti kontroll birtoklásának érzését adhatja. Kognitív terápia A kognitív terápia célja a nem eredményes, hibás vagy káros gondolkodási mintázatok, sémák megváltoztatása. A beteg tanulmányozza érzéseit és megtanulja elkülöníteni a helyes és a rosszul működő sémákat. Akárcsak a viselkedésterápiában, a beteg itt is aktív 24

Sipos, K., Sipos M., Spielberger, C.D. (1983). A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata

25

Beck, Aaron T.; Emery, Gary A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete. Animula Kiadó 1989.

36

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR résztvevője a gyógyulási folyamatnak és képessé válik a kontrollra.

Kognitív – viselkedésterápia (CBT) Sok terapeuta alkalmazza a kognitív és viselkedéses terápia kombinációját. E terápiák egyik komoly haszna, hogy a beteg olyan készségeket sajátít el, melyek egy egész életen át, használhatók. Szintén Beck alapján a táblázatban foglaljuk össze a szorongást kísérő kognitív tüneteket.

7.1. A szorongás kognitív tünetei 1. Szenzoros-percepciós zavarok Az "agy" vagy a gondolkodás homályos, ködös, kábult A tárgyak elmosódottnak/távolinak látszanak A környezet megváltozottnak/valótlannak tűnik Hypervigilancia 2. Gondolkodási nehézségek Fontos dolgokat nem tud felidézni Zavart Képtelen kontrollálni a gondolatait Könnyen elterelődik a figyelme "Leblokkol" 3. Fogalmi (conceptuális) zavarok Kognitív torzítás A kontroll elvesztésétől való félelem Balesettől, haláltól való félelem Félelem attól, hogy mások negatívan értékelik

37


8. CBT kezelés-ről (Coping Cat) A szorongás kognitív viselkedésterápiája. (Philip C. Kendall, PhD., ABPP Temple University, Magyar változat: Nagy Péter ,Vadaskert Kórház és Szakambulancia) Eredeti fantázia címe Coping Cat, melyet Nagy Péter Merész Macskának fordított. Eredetileg gyerekeknek és serdülőknek írták a programot, de Nagy Péter megerősített, hogy használják felnőttek is. Kopp Mária A szorongás kognitív viselkedésterápiája című könyvben is ezt a modellt használja, éspedig felnőttek számára.

8.1. Coping Cat kézikönyv 26 Ez a kézikönyv szorongásos zavarok kezelésére kidolgozott 16 üléses program leírását tartalmazza. A program bizonyítottan hatékony viselkedésterápiás elemeket (pl. expozíció, relaxálás, szerepjáték) foglal magába, és foglalkozik a páciensek szorongásában szerepet játszó kognitív információfeldolgozással. A program célja röviden az, hogy a gyerekek és a fiatal serdülők felismerjék a szorongás jeleit, és ilyen esetekben kezdjék el alkalmazni a tanult szorongáskezelő stratégiákat. A szorongás kialakulásában szerepet játszó kognitív folyamatok felismerése, a szorongás csökkentésére alkalmas kognitív stratégiák tanítása, a relaxálás és a különböző gyakorlatok egymásra épülő sorrendben találhatók meg a kézikönyvben. A programban a következő általános stratégiákra helyeztük a fő hangsúlyt: A megküzdés modellálása, a szorongás kialakulásában szerepet játszó „én”-nel kapcsolatos kogníciók felismerése és módosítása, szorongást kiváltó helyzeteknek való expozíció, szerepjátékok, a szorongáskor fellépő testi reakciók és kogníciók észlelése, relaxálás, a gyakorlatok és a házi feladatok fokozatos egymásra építése, az elsajátított készségek gyakorlása egyre nagyobb szorongást kiváltó helyzetekben. A terápia során a fogalmak és a készségek a könnyűtől a nehéz felé haladó sorrendben következnek egymás után. A terapeuta az új készségek bemutatásakor a megküzdés modelljét nyújtja – nem csak magát a készséget, hanem a felmerülő nehézségeket és az azok megoldására alkalmas stratégiákat is demonstrálja. Minden új helyzetben először a terapeuta demonstrációjára kerül sor. A gyermek ezután szerepjátékot játszik a terapeutával, amelyben a szerepeket cserélgetve alkalmazzák az új stratégiát.

26

Philip C. Kendall, PhD., ABPP Temple University, Magyar változat: Nagy Péter ,Vadaskert Kórház és Szakambulancia

38

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR (Nem tartom magam terapeutának, de a vadaskert képzésén részt vettem és mindenki, aki elsajátította a coping cat programot, használhatja.) A program során a kliens számos fontos stratégiát sajátít majd el. Ezek közül az első a különböző érzéseket kísérő testi reakciók észlelése, amelyet a szorongásra specifikus reakciók felismerésének megtanítása követ. A terapeuta kézikönyvvel párhuzamos feladatokat a Merész Macska (Coping Cat) Munkafüzet tartalmazza. A kliens megtanulja, hogy ezeknek a testi reakcióknak a segítségével ismerje fel a szorongás megjelenését. A szorongó kliensek nem rendelkeznek érzelmeik befolyásolására alkalmas készségekkel (Southam-Gerow és Kendall, 1999), ezért a terápia érinti ezt a területet. A következő stratégia, amelyet a gyermek megtanul, a szorongás során jelentkező gondolatok („selftalk”) felismerése és az ezekre a gondolatokra való fókuszálás (ld. Kendall és McDonald, 1993; Ronan, Kendall és Rowe, 1994; Treadwell és Kendall, 1996). Fontosak a helyzettel kapcsolatos elvárások és félelmek, illetve az is, hogy a kliens saját magát milyen szerepben látja az adott helyzetben. Ezt a stratégiát üres szövegbuborékkal ellátott képregény-szerű képsorozatok segítségével tanítjuk meg; a buborékokat a gyermekkel közösen töltjük ki. A harmadik elsajátítandó készség a szorongásos kogníciók adaptív gondolatokká alakítása, ill. hatékony tervek kialakítása a szorongással való megküzdésre. Ezt a négy alapvető koncepciót egy négylépcsős, szorongással való megküzdésre alkalmas tervben foglaljuk össze. Annak érdekében, hogy a kliens könnyebben megjegyezze a terv egyes elemeit, két segítséget alkalmazunk: egy rövidítést és egy szimbólumot. A rövidítés a FÉLSZ ?, ahol minden betű a terv egyes elemeinek felel meg:  Feszült vagy?  Érdemes ennyire félni?  Lehet valamin változtatni?  Szerinted hogy ment?

A szimbólumot az első ülésen mutatjuk meg a klienseknek: ez egy vastag vonallal áthúzott, félelmet kifejező arc (a nemzetközi „Félni tilos” szimbólum). A program második szakaszában fokozódó szorongással járó helyzetekben kerül sor a tanult készségek alkalmazására és gyakorlására.

39


9. Kutatás 9.1. Szorongás TESZT értékelés A lenti diagramon Sipos és Társa a SPIELBERGER féle szorongás tesztet egyetemistákkal és középiskolásokkal végeztette el. 556 fő töltötte ki a pillanatnyi szorongás értékelés és az általános szorongással kapcsolatos tesztet. Átlagot számolt, ami Sipos/A-state esetében a pillanatnyi szorongás átlaga. Szintén átlagot

látunk a Sipos/A-trait

oszlopban,

ami az általános szorongás értékét

tartalmazza.Láthatjuk mellette ezeknek a tesztetnek a szórását is. Az általam készített tesztek 23 fővel készültek. Jóval kevesebb fő jelenik meg benne. Az általam vizsgált személyek között vannak kevésbé és nyilván jobban szorongók. A Most elnevezésű oszlop a pillanatnyi szorongást méri, az Általában nevű oszlop az általános szorongást és a szorongásra való hajlamot méri. Természetesen itt is néztem szórást. Mint tudjuk a szóráson belül eső értékek lehetnek akár normálisak is. Viszont éppen ezért az átlagot és a szórást összesítettem és ezt is átlagoltam. Jól látható, hogy ha csak a sima átlagot vesszük alapul akkor is magasabb az én teszteim értéke, mint Sipos tesztjei. Az is jól látható, hogy az átlag+szórás nevű oszlop szintén nagy különbséget mutat. Tehát az a hipotézisem, hogy az általam vizsgált szenvedélybetegek szerhasználat után igenis szoronganak. Sőt látható, hogy az átlagnál jobban. 80 60 40 20 0 átlag

szórás

átlag+sz órás

most

50,7391 8,53451 59,2736

általában

49,6957 11,8415 61,5372

Sipos/A-state

38,47

10,66

49,13

Sipos/A-trait

40,96

7,78

48,74

most általában Sipos/A-state Sipos/A-trait

40

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Többféle táblázatot készítettem, melyek a mellékletek között találhatók. Egyet kiemelnék, a 9. számú mellékletet, melyen 7 személynek kimondottan magas mindkét értéke. SPIELBERGER patológiás szorongásokat is mért, mely látható az 1. számú mellékleten és az általam említett személyek értékei a patológiás szinthez is közelítenek. Tehát a diagram jól mutatja, hogy a tesztszemélyek szorongásos értékei méréseim szerint magasak, de ezt bizonyítandó, szubjekítv véleményükre is szükség van, amely lejjebb olvasható lesz. Az 5. számú mellékleten látható, hogy a teszt alanyai a drogrehabilitációs kezelésen nem egyforma ideje vesznek részt. Viszont a mérések szerint nem feltétlenül csökken a szorongás az idő múlásával.

9.2. Interjúk értékelés A szorongásmérő teszt 23 fővel készült, de a jelen interjút 20 fő töltötte ki. Az interjút úgy szeretném feldolgozni, hogy egyenként értékelem ki a kérdésekre adott válaszokat. Szó szerint fogom idézni alanyaim szubjektív válaszait. Azt gondolom, hogy a válaszok magukért beszélnek. Mivel kifejezetten kértem, hogy legalább két mondattal válaszoljanak, ezért nem tudom másképpen értelmezni a válaszokat, csak ahogy én értem. Az interjúra adott válaszokat sok esetben személyes beszélgetéssel körbejártuk. Így a válaszok után a személyes beszélgetésekből kifolyólag reflektálok. A kérdésekre adott válaszokat összegezve és nem egyen egyenként írom le a következőkben.

Szerinted a droghasználatodban szerepet játszott a szorongás? Fiatalkoromban rettegtem apámtól, a drogot menedékként éltem meg. Ebben az esetben látható, a szorongással kapcsolatos személy maga az apa, mely évekig rettegésben tartotta az interjú alanyát.

Nem volt apám állandóan bizonytalan voltam. Alacsony önértékelésem volt/van. Ebben segített a drog. Sajnálatos módon interjúalanyaim közül sokan számolnak be arról, hogy szüleik válása mély nyomokat hagyott bennük. Jelen interjúalany az apahiányból eredezteti a bizonytalanságát.

41


Droghasználattal a szorongásaim, feszültségeim megszűntek. A szerhasználatot szorongásom elnyomására és félelmeim megoldására használtam. Jelen esetben kimondott választ kaptam arra, hogy a kémiai szereket az interjúalany öngyógyításra használta.

Mindenképpen szerepet játszott, folyamatosan arra használtam, hogy meg tudjak felelni, érezzem magam valakinek. A fenti mondat jól rámutat egy mindnyájunkat foglalkoztató kérdésre. Mindannyian meg szeretnénk felelni bizonyos helyzetekben, hogy embertársaink elfogadjanak és ez mind nagy feszültséggel járhat. Az interjú alanya, elmondása szerint, kábítószer hatása alatt érezte magát valakinek. Ergo, ha nem használt szert, önértékelési problémái voltak.

Egész gyerekkoromban szorongtam, édesanyám halálakor ez felerősödött. Súlyos kijelentés olvasható a fenti mondatban. Ha valaki a gyermekkorát így értékeli, súlyos terheket hordozhat magában, melyek enyhülésre várnak.

Napjaimban mindig jelen volt. Nagyon sokszor meghatározta a szorongás és a félelem a napjaimat, természetesen erre anyagoztam. Igen, kiskorom óta drogozom és erre használtam különböző szereket. Segített, mert azzal próbáltam elfojtani a szorongásomat.

A szorongás jelen volt, a szer hol oldotta, hol felerősítette szorongásomat. Több interjú alany is beszámolt arról a jelenségről, hogy szerhasználat kezdetén a szorongást és feszültségeket a kábítószer oldotta. Viszont elmondták az is, hogy egy-két év után elmaradt a várt hatás és a szorongást a szer használata még inkább felerősítette. Ez arra késztette a szerhasználót, hogy egy bizonyos kémiai szer mellékhatásaként megjelenő szorongásnövekedést egy másik szerrel enyhítse. Így alakulhat ki a politoxikománia (többféle kémiai szer egyidejű használata).

Nem jöttem rá miért is szorongtam, az biztos, hogy gátlástalanná tett a szer. Az interjú alany a fenti mondatban arról számolt be, hogy könnyebben meg tudott felelni a környezete elvárásainak. A normák elleni viselkedést könnyebben el tudta sajátítani, nem volt lelkiismeret furdalása a szerek hatása alatt. 42


Az alkoholizmusom előtt voltam inkább szorongó, az alkohol inkább csak oldotta a szorongást. Tompításra használtam. Próbáltam megszüntetni vele a szorongásom, de a végére már ezek mellett is szorongtam. Sokat segített a stresszes helyzetekben. Az elején oldotta feszültségeim, később felerősítette. Igen, szorongtam, mert nem tudtam emberekkel kezdeményezni. Igen, határozottan és azt sem tudtam mi a bajom.

Több interjú alany beszámolt arról, hogy nagy segítséget jelentett számára a kémiai szerek gátlásokat csökkentő hatása.

Egyfajta összegzésképpen a következőket állapítottam meg: mindenképpen igen a válasz az első kérdésemre. Bizonyos válaszoknál úgy érzem, hogy maga a kérdés túl direkt és sokkal árnyaltabbak lennének a válaszok, ha nem szó szerint a szorongásra kérdeznék rá.

Mióta felhagytál a szerhasználattal, szoktál szorongani? Félek a visszaeséstől, félek, hogy képtelen leszek végig csinálni. Nincs jövőképem, ezért sokat vagyok feszült. Nem bízok magamban. Sokszor visszaköszönő probléma a visszaeséstől való félelem. A szerhasználók közül az interjúm alanyainak egy jelentős része nem első esetben vesz részt rehabilitáción. A többszöri visszaesés bizonytalanná teszi a felépülőket, ez önmagában is szorongással tölti el őket. A másik visszatérő probléma a jövőkép hiánya. Sokszor arra sem tudnak választ adni, hogy a következő héten jelen lesznek-e a terápián.

Igen, sokkal érdektelenebb dolgokon szorongok, mint droghasználat előtt. Tudom, hogy valami nincs rendben, állandóan feszült vagyok. Személyes beszélgetés alatt a fenti interjúalany beszámolt arról, hogy a normális életben alacsony feszültséggel járó helyzetek számára komoly szorongást okoznak.

Szerintem ez egy tulajdonságom, félek, hogy csak magamra számíthatok. Igen, állandóan előjön tök váratlanul.

43

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR A szenvedélybetegség egyik következménye az elmagányosodás. Az interjúalany arról számol be, hogy sokat szorong amiatt, hogy egyedül van és nem kíváncsi rá senki sem. Dolgozatom szorongással foglalkozó fejezetében Kopp Mária egy bizonyos önrontó körről beszél. Azaz félelem a félelemtől. Az interjú alanyát feszültséggel tölti el az a gondolat, hogy az általa már többször megtapasztalt szorongás bármikor, váratlanul törhet rá.

Igen szoktam, főleg, ha el kell hagyni a házat, ha kimenőre megyek.

Igen, főleg, ha ismeretlen emberekkel találkozok, ha változnak körülöttem a dolgok. A visszaesés folyamata, amelyről a dolgozatomban is írok, a T. Gorski által megjelölt folyamat első pontja, a változás. A következő a stressz, amely, mint jól tudjuk, sokszor jár szorongással.

Világéletemben szorongó típus voltam. Anyagozás előtti életemben is és a napjaimban is szorongok. Igen, azóta minden szorongásom visszatért. Igen, de megpróbálom máshogy kezelni a helyzeteimet.

Igen, rendszeresen és még erősebben, mint szerhasználat előtt. Úgy érzem magam, mintha az idő megállt volna. Beszélgetésünkből kiderült, hogy az esetlegesen szerhasználat előtt meglévő megküzdési stratégiák megkoptak és elfelejtődtek. A szerhasználat alatt egy tanulási folyamat által, a szerhasználat, mint megküzdési stratégia fölülírta a régebbi coping stratégiát.

Igen, nagyon sokat, főleg tömegben és lányok előtt. Az interjúalanyaim egytől-egyig férfiak és igen fontos számukra a párkapcsolat kialakítása. Jelen interjúalanyom elmondta, hogy míg társai, kortársai udvaroltak és gyakorolták a párkapcsolat létesítést, annak fenntartását, ő szenvedélybetegségének hódolt. Így kimaradt egy nagyon fontos szakasz az életéből, ebből kifolyólag nagyon nehezen tud megszólalni, megnyilvánulni a női nem előtt. Elmondása szerint az ájulás kerülgeti ilyen jellegű szituációkban.

Terápiám elején jobban, most már kevésbé. Igen, nagyon nehéz emberekkel kapcsolatot kialakítani. 44

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Rendszeresen izzad a tenyerem, amióta a szert letettem. A szorongásos tünetek között szerepel ez a tünet, de személyes beszélgetésben beszámolt a fenti interjúalany egyéb tünetekről is.

A válaszok egyértelműnek tűnnek, nehezen választják el a helyzetektől magát a jelenséget. A felsorolás hiányos, sokszor ismétlik önmagukat. Mindenképpen valamiféle feszültség oldásra használták a szereket. Szerhasználat előtt is emlékeznek, hogy jelen volt sokuknál a szorongás.

Milyen helyzetekben? Azt sem tudom, ki vagyok. Zavaros az énképem. Az idő múlása nem megfelelő sebességű a számomra szermentesen. Az idő múlásával kapcsolatos mondatról az interjúalany elmondta, hogy lassan és nehezen lehet előre jutni az életben és a problémákat lassan tudja megoldani. Nyilván könnyebb volt 3000 ezer forintért megvenni a kellő mennyiségű szert, hogy megoldódjanak a problémák.

Bizalmatlan vagyok magammal szemben. Utálom magam, elég szorongásos helyzet. A sok kudarc, melyet megélt az interjúalany az önmagába vetett bizalmat rombolta és nehéz elhinni, hogy ugyanaz az ember most megoldást talál a problémáira.

Leggyakrabban konfliktus helyzetekben, vagy ha magamról kell beszélni bárkinek. A fenti interjúalany elmondta, konfliktusnak éli meg az emberekkel való bármilyen ellentétet. Személyes támadásnak veszi, ha nem ért valaki vele egyet.

Sok ember előtt, vagy ha beszélni kell előttük, még kisebb döntéseknél is vagy ha nem úgy alakulnak a dolgaim, ahogy én terveztem. Bizonytalan vagyok a jövőmmel kapcsolatban.

Józanul

állandóan

szembesülök

önmagammal,

tetteimmel.

Csoportos

foglalkozásokon. Az interjú alanya több évet önpusztítással töltött, de nem vette észre, hogy lerombolt maga körül mindent. Most józanul kell szembenézni a következményekkel.

45

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Váratlan helyzetekben. Szinte mindent váratlannak élek meg. Állandóan úgy érzem, hogy semmi sem megy és túl nagy az elvárás a világtól.

Utálom a tömeget, a vizsgahelyzeteket, ezért nehezemre esik végigmenni az utcán. Tisztán megélni olyan helyzeteket, amelyeket 8-10 évig csak kábultan élt meg az interjúalany, nehéz feldolgozni. Elmondta, hogy úgy érzi magát, mintha minden idegszála a bőrén kívül lenne és a szél rezdülése is fájdalmas számára.

Vizsgahelyzetnek élem meg, ha kérdeznek valamit tőlem az utcán. Szorongok, ha bárkihez beszélni kell. Sebezhetőnek érzem magamat. Szer nélkül sebezhetőnek és sérülékenynek érzi magát az alany. Érthető, mert a biztonságot, a burkot a kémiai szerek jelentették számára.

Veszélyesnek és stresszesnek élem meg, ha elhagyom a házat. Szabályosan kényszerképzeteim vannak. Az interjúalany beszámolt olyan helyzetekről ahol majdnem megvert valakit, mert azt képzelte, hogy rajta nevet.

A buszon, családban, konfliktusban, csajozásban, bármilyen megmérettetésben. Tömegközlekedési eszközökön, járműveken, az utcán, a tömegben. Ha idegen helyre kell bemennem, kérni valamit. Tapasztalatom szerint nem mernek saját ügyeikben eljárni, mert azt képzelik, és a személyes beszámolók is alátámasztják, hogy nem segítenek, elutasítják őket, mert mindenki rosszindulatú.

Bármilyen közösségben rettegek, ha kibeszélnek a hátam mögött. Itt az intézményben pedig attól félek, hogy lemaradok valamiről a kinti életből. Sokan arról számolnak be és én is tapasztaltam ilyet a felépülésemben, hogy hiábavaló küzdeni, mert olyan lemaradást kell bepótolni, amit nem lehet ilyen rövid idő alatt.

Új emberekkel való ismerkedés. Ahol éles helyzetekben kell megélnem saját félelmeim és emberek vesznek körül, mert azt képzelem beszólnak vagy bántani fognak. 46

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Olyan helyzetekben, aminek tétje van, csak sajnos a legtöbb helyzetet így élem meg. Mindenféle ismeretlen helyzetben, főleg megmérettetéseknél. Sokszor sajnos láthatóvá válik, hogy másoknak viszonylag könnyen megélhető helyzetek számukra problémát okozhatnak. Többször említették, hogy ha tétje van nem egy beszélgetésnek, helyzetnek elviselhetetlen szorongás lesz úrrá rajtuk. Mikor a fenti kijelentéseket vizsgáltam, kiderült, hogy akár egy újságárusnál is megélik ezt a bizonyos téthelyzetet. Egy sima utcán végigmenni vagy tömegközlekedéssel utazni sokuknak nagy feszültséggel jár. Barátokat szerezni, párkapcsolatokat kialakítani nehézkes számukra, hiszen sok esetben ismeretlen embert kell megszólítani. Személyes beszélgetésekben sokszor szóba került az emberiszony, egyfajta szociofóbia.

Most, hogy részt vettél egy szorongáskezelésen, hasznosnak találod? Hasznos információk birtokába jutottam. Megfogott a lehetőség, hogy ezt lehet kezelni. Mindenféleképpen már többször alkalmaztam a légzési gyakorlatot. Az információ nagy segítség, rengeteg szó esett olyan helyzetekről ahol az interjúalany félreérti a helyzeteket és sajátosan félreértelmezi.

Nem jött át szinte semmi, mert egy spontán adódó problémám miatt feszült lettem és szorongtam. Később kapóra jött ez a helyzet a tréning során, mert be lehetet mutatni a szorongás egyik jellemző, viselkedésre gyakorolt tulajdonságát. A koncentráció romlik és beszűkül a gondolkodás. Annyi történt, hogy pár órát csúszott egy csoport.

Igazán hasznos volt, megvilágított számomra olyan problémákat, amikről eddig nem is tudtam. Itt szeretnék megemlíteni egy saját élményt. Én, mikor először szert használtam akkor éreztem, hogy egy olyan feszültség került le rólam, amiről nem is tudtam.

Sok hasznos információt hallottam, legalább felismerem a tüneteimet. Elég hasznosnak tartom, főként azokat a feladatokat, amiket kielemeztünk. A tréning sok gyakorlati feladatot tartalmazott, in vivo, éles helyzeteket teremtettünk és később dolgoztunk vele. Imagináltunk, elképzeltünk helyzeteket, amiket valaki már átélt.

Igen, mert tudom, hogy milyen érzések, milyen reakciókat váltanak ki belőlem. 47

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Sok felismerésem volt, gyarapodott az önismeretem, választ kaptam bizonyos kérdéseimre.

Kaptam válaszokat, hogy ki lehet belőle jönni, együtt lehet vele élni. Ha szorongok, végre tudom, hogyan kell leküzdeni. Jobban fel tudom ismerni az érzéseimet, így hasznosnak találom. Szerintem fontos, mert sok ilyen helyzet adódhat. Fontosnak tartom, hogy ne egy legyőzhetetlen állapotnak éljék meg a szorongást és legyenek eszközök a kezelésére az interjú alanyainak.

Igen, pl. ma is gyakoroltam a légzéstechnikát és utána megkönnyebbülést éreztem. Kicsit könnyebben kezelem. A légzéstechnika nagyon fontos, mert az önrontó kör nem alakul ki és a fizikai tünetek enyhülnek. Többen számoltak be arról, hogy ez a gyakorlati lépés sokkal jobban megmaradt, mint a gondolatok átfordítása kevésbé szorongást keltő gondolatokká.

Igen, hasznos, csak most az zavar, hogy nem tudok még úrrá lenni rajta és sokat kell gyakorolni. Hát igen, itt beszélgetünk arról, hogy a munka részét nem lehet megspórolni. A szenvedélybeteg azonnal szeretne megélni és megszerezni képességeket. Saját élményem, hogy nem a helyzetet akartam megváltoztatni a problémák megélésekor, hanem az érzést. Így gondolkodik egy szenvedélybeteg.

Sokat tanultam belőle, hasznosnak éltem meg. Igen, mert így nem jutok el a pánik részig. Legalább felismerem, hogy mikor szorongok, megismerem a tüneteit. Az interjú alanya már azt megtapasztalta, hogy a szorongás nem mindig elkerülhető, de nem kell neki minden esetben eljutni az ájulásig. Vissza tudta mondani a technika manuálját: A fizikai tüneteket felismeri. Tudja, hogy kezdődik a szorongás. A légzéstechnikával, relaxációval a fizikai tünetek enyhülnek. Érzékeli, hogy kezében van az irányítás. Most már képes gondolatai helyességét, realitását megvizsgálni, átfordítani. Lehet változtatni a helyzeten. Működik, így megerősödik a megküzdési mechanizmus 48


Ezen a csoporton jött a felismerés, hogy már gyerekkorom óta szorongok. Megnyugtat, hogy más is küzd ezzel a problémával. Ismét szóba került, hogy nem tudta az interjú alanya, hogy az a probléma, amit nap, mint nap megél, azt szorongásnak hívják. A felismerés megnyugtatta, mert bolondnak érezte magát. Most, hogy tudja más is él át ilyet, és nem kell titkolni, könnyebb lett számára.

Többnyire pozitív volt a visszajelzés. Azok az emberek, akik a tréningen tanult technikát már gyakorlatban használták, gyakorolták, azoknak konkrét segítséget nyújtott. Azoknak, akik nem gyakorolták, többnyire önismeretük és a szorongással kapcsolatos tudásuk gyarapodott. Mindenképpen hasznosnak élték meg.

Miben segített? Egy felismerésem volt. Azt hittem, hogy nem vagyok szorongós. Tévedtem. Tüneteit komoly betegségnek vélte és azt hitte, ez nem szorongás. Ő volt az, aki arról számolt be, hogy az apjától gyerekkorában retteget.

Önismeretem fejlesztésében. Későbbikekben biztos hasznát veszem, változást várok ezen a területen. Abban, hogy erről beszéltünk, szorongás ellen lehet tenni, kezelni, eddig azt hittem, ez nem így van. Az interjúalany azt mondta, jó tudni, hogy le lehet küzdeni a szorongást, nem egy megfoghatatlan, egzotikus betegség.

Segített, hogy felismerjem a szorongást elősegítő érzéseimet, önismeretileg sokat fejlődtem. Sokan azt tartották a legfontosabbnak, hogy az önismeretük sokat fejlődött a tréning során. A gyakorlati feladatok is az önismeretet mélyítették.

Most már tudom, hogy lehet ellene tenni, én generálom az egészet. Ha segít úrrá lenni rajta, remélem nagyobb lesz az önbizalmam. Bemutatásra került egy úgynevezett hiperventillációs gyakorlat, melyet Kopp Mária könyvéből tanultam. Az alanynak 3 percig kell lélegeznie viszonylag emeltebb ütemben. Azok, akik hajlamosak a szorongásra a túl légzés, fulladásos jelenséget okoz 49

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR és szorongásos fizikai tüneteket élnek meg. Ez félelemmel tölti el őket és kialakul az önrontó kör, melyet dolgozatomban egy ábrán is szemléltetek. Az alanyaim 30- 40 másodperc után fulladásról, tenyérizzadásról és szívdobogásról, valamint

kézzsibbadásról,

bizsergésről

számoltak

be.

Ilyeneket

szorongásos

helyzetekben tapasztaltak eddig. Akinek volt már pánikrohama, az ebben a kísérletben halálfélelmet is jelzett. Bebizonyítható, hogy rendellenes légzés okozza a fizikai tüneteket és nem egyéb. A félelmetes gondolatokat generálja, megerősíti a fizikai tünet. Most lehet a gondolatokat megvizsgálni, hogy mennyire reálisak.

Az önismeretben sokat segített, használtam a légzésgyakorlatot, könnyebb lett. Az érzések felismeréseiben segített.

Most már normálisnak tartom magam, eddig azt hittem, hogy dilis vagyok. Gátolt a szorongás, hátrányosnak éreztem magam. Most már szembe merek nézni vele.

Végre tudom, hogyan kell leküzdeni. Jobban oldani tudom a stresszhelyzeteket, sokat kell gyakorolni.

A szorongást felismerni és kezelni, felismerni, ha benne vagyok és tudok másoknak is segíteni.

Látom, hogy rajtam kívül mások is szoronganak, sőt nálam is jobban, megnyugtat, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával. Még nem használtam éles helyzetben.

Örülök, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával. Azt hittem, ilyet csak én szoktam érezni.

Nem kell titkolni szorongásom, örülök, hogy mások is így vannak ezzel, fel lehet vállalni.

Most már ismerem a jeleit, hasznos tanácsokat kaptam, hogyan küzdjem le. Segít feloldani a feszültségeimet.

50

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Most már tudom, ha ilyen tüneteim vannak, akkor szorongok és ilyen helyzetekben mit kell tennem, hogy enyhüljenek a tünetek. Kár, hogy eddig nem tanította ezt meg valaki.

Fontos számomra, hogy a visszajelzésekből kiderül, hogy átment az üzenet, hogy működik a szorongás kezelés és mire valók az egyes szakaszai. Jól látható, hogy ismét az önismeretet emelték ki, de nagyon fontosnak tartom, hogy megemlítik azt, hogy nem csak ők azok, akik ezt a problémát érzékelik. Sokuk arról számolt be, hogy azt hitte csak ő az, aki így él meg bizonyos helyzeteket. Nem tudta elképzelni, hogy mi a baja, miért viselkedik így. Sokan saját tüneteiket be tudják azonosítani a tréninget követően és így megtették az első lépést a szorongás kezelése felé.

51


10. Összegzés, hipotézisek ellenőrzése Az addiktológiában evidencia, hogy a szorongás közrejátszik a szenvedélybetegség kialakulásában. Ezen állításomat a szakirodalom több helyen is alá támasztja. A dolgozatom szenvedélybetegséggel foglakozó része is tárgyalja. A szorongással foglakozó részekben többször említik esetleges szorongásból adódó következményként a szenvedélybetegség kialakulását. A személyes interjúk alátámasztják válaszaikkal a kérdést, hogy közrejátszott az egyénnél a szorongás a szenvedélybetegség kialakulásában. A tesztekből nem derül ki erre a kérdésre vonatkozó adat. Nem lehet mérni ezzel a szorongásmérő teszttel, hogy az egyén a szenvedélybetegsége következményeként szorong Most vagy Általában. Illetve jelen volt előtte is és erre használta kezelésnek a szereket. Mint említettem, ezt inkább a szakirodalom és a szubjektív vélemény támasztja alá.

A drogterápiás otthonban történő kezelés alatt megszűnik a szerhasználat és ennek következményeként visszatér a szorongás. Ezen állításomat a tesztek eredményei egyértelműen alátámasztják. A pillanatnyi szorongás eredményei is igen magasak és az általános szorongás átlaga is magasabb Sipos tesztjeihez képest. A szubjektív vélemények, amiket az interjúban adott válaszokból lehet kiolvasni egyértelműen alátámasztják állításomat. Miszerint visszatért, sok esetben hatványozva és a szenvedélybetegség következményeiből adódott problémák által generálva a szorongás. Fontosnak tartottam volna kontroll csoportot létre hozni a tesztek esetében, de erre nem volt lehetőségem. Viszont a tesztekben vannak alkoholisták és egy játékszenvedély beteg is, illetve a mellékletekben látszik, hogy van, aki kevésbé szorong. Azt gondolom, hogy mivel átlagoltam az eredményeket, ahogy ezt Sipos is tette, így reálisabb értékek születtek.

A kezeletlen szorongás nehezíti a szenvedélybetegek felépülését és visszaeséshez vezethet, ezért szükségesnek tartom a drogterápiás kezelés mellett kognitív viselkedésterápia bevezetését a szorongás kezelésére. A személyes interjúk teljes mértékben alátámasztják a fenti hipotézisem. Bár itt szeretném említeni, hogy a drogterápiában vannak olyan modulok, melyek a szorongást kezelik. Nem lehet szétválasztani a drogterápia hatását a szorongáskezelő tréningtől.

52

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR Nem is kell. Szerintem csak együtt jelenthetnek komolyabb segítséget a szorongás leküzdésében. A visszaesések nagy részében felelős a szorongás, mint nehezítő tényező. A felépülésben tisztán, oldószerek nélkül kell szembenézni a felhalmozott problémákból adódott szorongással, amelyet nem lehet kikerülni, ahogy Popper Péter is említi a mottóban.

10.1. Tanulságok Popper Pétert idézve ”A képzeletünket nem kötik reális határok. Hajlamos tehát arra, hogy mértéktelenül felnagyítsa a dolgokat. Ezért szorongásos fantáziánk is egyre növekedhet.” Ki tud alakulni egy olyan fantáziánk és félelmeink, kényszerképzeteink, tudatlanságuk által generált világ, mely olyan, mint egy labirintus. Csak a baj az, hogy ez mind a fejünkben történik és ott nincsenek jól látható falak. Nincsenek reális határok, így alakul ki a fejünkben a falak nélküli labirintus, melyet dolgozatom címének adtam. Ha az ember elveszik benne és nem találja meg magát vagy nem találják meg, és nem segítik kivezetni belőle, kétségbe esik, elmagányosodik, és szenvedélyeitől kárhoztatva örökre elvész.

A tréning alatt szerzet tapasztalataimról szeretnék megosztani néhányat. Néhány kliens már akkor szorongott, mikor arról mesélt, hogy szokott szorongani és mesélt néhány személyes történetet. Fizikai tüneteket élt meg. Az egyiküknek ki kellet mennie a szabad levegőre. Nagyon fontosnak tartják azt, hogy ezt nem csak ők élik át, hanem ebben is sorsközösséget élhetnek meg. A szenvedélybetegségükből adódó helyzeteket a betegségnek tulajdonítják. Viszont a tisztán átélt hétköznapi helyzetekből adódó szorongást cikinek tartják és titkolják. Úgy gondolták többen, hogy ez egyfajta dili, ami mentális gyengeség. A tiszta életben ezt tartják a legnehezebbnek. Elmondták, hogy rendben dolgoznak, szeretnének párkapcsolatot és szembenéznek a következményekkel, de mit kezdjenek az elviselhetetlen szorongással.

53


11. Szociális munkás feladata a szenvedélybeteg ellátásban Mivel a szociális munkások szakszerű segítséget ajánlanak, munkájuk során az elméleti ismeretek széles skáláját kell, hogy használják. Morales és Sheafor (1989) modellje az ismeretek öt szintjét határozza meg, két dimenzió (ismeretek szélessége, ismeretek mélysége) mentén.

1.Az általános szociális munka ismeretei – Tíz évig voltam drogfüggő, ezzel töltöttem a legtöbb időt eddigi életemben. Mondhatni a szenvedélybetegséget belülről is ismerem. Mégis nagyon fontosnak tartom, hogy szakmai alapokra helyezzem a gyakorlati tudásomat. Főiskolai tanulmányom során a szociális munka összes színterét megismertem. Így kaptam egy

holisztikus

szemléletet,

amely

elengedhetetlen

bármilyen

-

esetemben

szenvedélybetegekkel való - szociális munkához.

2.Egy adott gyakorlati terület ismeretei – A szenvedélybeteg ellátás számtalan színterét megjártam. Felépülésem egy fontos állomása a drogterápiás intézményben töltött időszak. Megismertem belülről, saját bőrömön, hogy milyen hatással van rám a harmadlagos prevenció. Mégis teljesen más nézőpontot ismertem meg, amikor munkatárs lettem egy drogterápiás intézményben, ahol jelenleg is dolgozom. Nagyon sokat kellett és még kell tanulnom erről a területről. Meg kellett tanulnom a terápiás programok fejlődésének történetét, hogy más terápiák is léteznek ezen a területen belül, hogy többféle kezelési mód is hatékony lehet.

3.Egy adott intézmény működésének ismerete – A szociális munkával jár a törvény által előírt adminisztráció, finanszírozási problémák, módszertan, OEP elvárások, ellenőrzések. Csak néhányat soroltam fel azokról a területekről, melyeket egy szociális intézményben szintén ismerni kell, és ekkor még nem is találkoztunk klienssel. A Kallódó Ifjúságot Mentő Misszióban immár harmadik éve dolgozom, és még mindig van rengeteg olyan terület, melyet nem ismerek az intézmény működésével kapcsolatosan.

4.Adott kliensrendszer ismerete – Szenvedélybeteg múltam, a drogterápiában eltöltött idő, a főiskolás évek, a három év szakmai tapasztalat sokszor úgy érzem még mindig kevés ahhoz, hogy professzionális segítő legyek. A szenvedélybetegség klienseinek ismerete

54

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR folyamatosan

bővül,

mind

szakmailag,

mind

tapasztalataiban.

A

drogterápiás

intézményben, ahol dolgozom a terápiára érkező kliensek életkora sajnos egyre alacsonyabb és nyilván másképp lehet kezelni életkori adottságaik miatt egy 17 éves fiatalt, mint egy 30 éves férfit. Jelen változást én is, kollegáim is, és az ezzel kapcsolatos konferenciák szerint a szakma is most tanulja.

5.Egy bizonyos interakció ismerete – Ahogy a szenvedélybeteg ellátás fejlődik, úgy szükséges a folyamatos továbbképzés. A holisztikus szemlélet megkívánja egy szociális munkástól, hogy a szenvedélybetegségből adódó kapcsolati, pszichológiai, anyagi és egyéb területeket is átfogóan ismerjen. A kliensek ezen a területen és más területeken is a problémáikból adódóan egyformák, de mégis egyénenként különböznek. Szükségesnek tartom, hogy egy szociális munkás eszközeinek tárházát folyamatosan bővítse. Így nyújtson egyedi kliensnek egyedi problémáira egyedi segítséget.

55


12. Zárógondolatok Ambivalens érzéseim vannak, mikor a zárógondolataimat írom. Egyrészt örülök, hogy sikerült összehozni, mert nagyon nehéz időszakon vagyok túl, mint szakmailag, mint magánéletileg. Elégedett vagyok azzal, hogy a szorongással kapcsolatos feltételezéseim, melyek évek óta foglalkoztatnak egy szakmai kutatás témájaként számomra bizonyítást nyertek. Mindig is éreztem, hogy a szorongás egy kulcsfontosságú probléma a szenvedélybetegek számára. Csak azt nem tudtam hogyan lehetne hatékonyabban foglalkozni vele. Tehát ez a téma már nagyon régóta foglalkoztatott és Isten úgy gondolta jónak, hogy elém hozott egy képzést, amelyen részt vehettem. Így természetesen be akartam építeni a záródolgozati kutatásomba a szorongáskezelő tréninget. Fontosnak tartom, hogy sikerült egy klinikailag elismert szorongásmérő tesztet kiértékelnem kutatásom során és világossá váltak a feltételezéseim. Amivel nem vagyok elégedett az időbeosztásom, amely miatt sok, számomra fontos részt maradt ki kutató munkámból. Például, szerettem volna egy ismétlő tréninget létrehozni és egy három-négy hónap múlva ugyanezt a szorongásmérő tesztet újra kiértékelni. A kutatás alatt jól éreztem magam, úgy éreztem, fontos területet próbálok feltárni hivatásomban. Rengeteget tanultam a kutatás előkészülete alatt. A tréning alatt úgy éreztem érdeklődőek a terápián lévők és motiváltak voltak végig. Ez is azt erősítette meg bennem, hogy fontos számukra a szorongásuk kezelése. Azt gondolom, hogy a szakdolgozatom felépítése arra próbálja rá vezetni az olvasót, hogy a hipotézisem nem csak feltételezés, hanem tény. A jövőben a szenvedélybetegekkel való munkámban jelentős szerepet kap a szorongáskezelésre való figyelem. Az elméleti részben is próbáltam bizonyítani hipotézisem helyénvalóságát. Tudom ez nem megszokott, de ahogy dolgoztam fel az elméletet, úgy erősödtek meg bennem feltételezéseim.

56


57


Felhasznált irodalom 

Popper Péter, A Belső Utak Könyve



Ferenczi Zoltán (Drog és vallás; 2001)



Ralf Schneider: Szenvedély- Betegség; Katolikus Karitász – Caritas Hungarica, Bp. 2oo4



IFJÚ-KÓR; Dávid Tamás: Az addiktív drogfogyasztás pszichés háttere



Rácz József dr. Addiktológia, Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi főiskolai Kar, 2004 T. T. Gorski – M. Miller: Józannak maradni. Útmutató a visszaesés megelőzéséhez.



1986. (továbbiakban: Terence T. Gorski: Józannak maradni) 

Rácz József dr.: Addiktológia, Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 2004



T. Terence Gorski: Józannak maradni. Útmutató a visszaesés megelőzéshez



Dr.Rácz József és munkatársai: A drogkérdésről őszintén, Budapest, B+V Lap és Könyvkiadó, 2000



Rácz József dr.: Addiktológia, Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 2004



Fred Zackon, M.Ed. – William E. McAuliffe, Ph.D. – James M.N. Ch’ien, D.Sc.:



Rehabilitációs tréning és önsegítés: A visszaesés megelőzése, a szenvedélybetegek utógondozása, Budapest, Területi Általános Megelőző Addiktológiai Szakgondozásért Alapítvány, Nemzetközi Addiktológiai és AIDS oktató Központ, 1995



T. Gorski – M. Miller: Staying Sober – Guide for Relapse Prevention, Herald House/Independence Press, 1986



Narcotics Anonymous (kiadvány)






Csépe Valéria - Győri Miklós - Ragó Anett Általános pszichológia 3. Osiris Kiadó, 2008



Kopp Mária – Fóris Nóra A szorongás kognitív viselkedésterápiája.



Dr. Purebl György Szorongás és depresszió a háziorvosi gyakorlatban




58

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 

Fenyegetettség? vészreakció: "harcolj vagy menekülj" válasz (fight or flight) ORNSTEIN, R. (1985) Psychology Psychology. The study of human experience. San Diego, etc.: Harcourt Brace Jovanovich Jovanovich



TF jegyzet: Egészséges élet és sport.



Dudits D.: Pszichoaktív drogfüggőséget magyarázó elméletek. KIMM jegyzetek, 2002.



Dr.Gerevich József 2000, Alkohológia 9.



KIMM jegyzet



T. T. Gorski – M. Miller: Józannak maradni. Útmutató a visszaesés megelőzéséhez. 1986



Toseland-Rivas (1984). A csoportok kategorizációs rendszere. (KRE-TFK jegyzet)



Sipos, K., Sipos M., Spielberger, C.D. (1983). A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata



Beck, Aaron T.; Emery, Gary A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete. Animula



Philip C. Kendall, PhD., ABPP Temple University, Magyar változat: Nagy Péter ,Vadaskert Kórház és Szakambulancia

59


Ajánlott irodalom 

Róth Jánosné – Zsóka: Van kiút! (bizonyságtétel)



Ralf Schneider: Szenvedély? Betegség?



Dr. Ross Campbell: Óvjuk őket



Bereczki Sándor: Győztes vagy vesztes?



Ferenczi Zoltán: Drog és vallás



Kertész Tivadar: Esettanulmányok



Erik Edin: A megmentettek



A becsapottak vágyakozása (bizonyságtételek)



David Wilkerson: Kereszt az aszfaltdzsungelben



Nicky Cruz: Repülj kicsim, repülj



Aronson, Elliot (1994): A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest



Buda Béla (1993): Empátia… a beleélés lélektana. Ego School BT., Budapest



Buda Béla (2003): „Szabálytalan” családformációk – és pszichoszociális segítésük. In: Embertárs, 2003. dec., 1. évf. 4. sz. p. 47-59.



Nemes Ödön (2004): Az igazi gyógyulás felé vezető út – Gondolatok a lelkigondozásról. In: Embertárs, 2004. júl., 2. évf. 2. sz. p. 111-119.



Nemes Ödön (2006): Párbeszélgetés. Harmat – Új Ember, Budapest

60


Mellékletek 1. sz. melléklet STAI (State-Trait Anxitey Inventory) SPIELBERGER 1970 A szorongást sokáig főleg, mint személyiségvonást közelítették meg. A 60-as évek végén Spielberger olyan szorongás modellt írt le, melyben megkülönböztette a szorongásra való hajlamot (A-Trait), szorongásosságot, mint személyiségvonást a pillanatnyi, aktuális szorongástól (A-State), és erre építette a STAI tesztet, ami 1970-ben jelent meg. A Magyar változatot Sipos Kornél és mts. készítették el.

A teszt felhasználási területe: - a pillanatnyi és az alkati szorongás mérése - különböző pszichés megterhelésre fellépő szorongási reakciók (A-State érték) meghatározására - stressz hatására eltérően reagáló vizsgálati személyek szétválasztása (A-Trait)

Értékelés 1-től 20-ig az aktuális szorongást méri - állapotfüggő (state) szorongás 21-től 40-ig sz általános szorongást méri – szorongásosság (trait) A kódnégyzetekbe a páciens által megjelölt számot írjuk a: 3.,4.,6.,7.,9.,12.,13.,14.,18.,22.,23.,24.,25.,28.,29.,30.,32.,35.,37., 38., 40 tételek esetében. A pontozás megfordul, tehát 4-1 sorrendbe pontozunk az: 1.,2.,5.,8.,10.,11.,15.,16.,17.,19.,20.,21.,26.,27.,30.,33.,36., 39., tételek esetén. Végül 1-től 20-ig, illetve 21-től 40-ig összpontszámot számolunk. Sipos és mts. 1983-ban végzett (556 főből álló mintán) vizsgálatokban a következő Értékeket nyerték: A-State A-Trait Átlag SE átlag SE Férfiak 38,47 10,66 40,96 7,78 Nők 42,64 10,79 45,37 7,97 A minta főleg középiskolásokból és egyetemistákból állt. Figyelemre méltó, hogy az egyetemi hallgatók, különösen a női hallgatók a hazai és a nemzetközi átlagnál jóval szorongóbbak mutatkoznak (A-State átlaga 47,70) Generalizált szorongó betegeken és pánikbetegeken végzett vizsgálatok a következő Eredményeket mutatják (Kopp 1990):

pánikbetegek (n=86) generalizált szorongó betegek (n=28)

átlag 62,3

A-State SE 1,7

44,7

8,2

A-Trait átlag SE 55,8 1,3 65,3

3,1

61

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 2. sz. melléklet Név:_____________________________________________________ STAI-T Néhány olyan megállapítást olvashat az alábbiakban, amelyekkel az emberek önmagukat szokták jellemezni. Figyelmesen olvassa el valamennyit, és karikázzák be a számok közül a megfelelőt attól függően, hogy ebben a pillanatban

ÁLTALÁBAN HOGYAN ÉRZI MAGÁT Nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Ne gondolkodjék túl sokat, hanem a jelenlegi érzéseit, a legjobban kifejező választ jelölje meg.

egyáltalán nem

egyáltalán 21.Jól érzem magam 22.Gyorsan elfáradok 23.A sírás ellen küszködnöm kell 24.A szerencse engem elkerül 25.Sokszor hátrányos helyzetbe kerülök, mert nem tudom elég gyorsan elhatározni magam 26.Kipihentnek érzem magam 27.Nyugodt, megfontolt és tettrekész vagyok 28Úgy érzem, hogy annyi megoldatlan problémám van, hogy nem tudok úrrá lenni rajtuk 29.A semmiségeket is túlzottan a szívemre veszem 30.Boldog vagyok 31.Hajlamos vagyok túlságosan komolyan venni a dolgokat 32.Kevés az önbizalmam 33.Biztonságban érzem magam 34.A kritikus helyzeteket szívesen elkerülöm 35.Csüggedtnek érzem magam 36.Elégedett vagyok 37.Lényegtelen dolgok is sokáig foglalkoztatnak és nem hagynak nyugodni 38.A csalódások annyira megviselnek, hogy nem tudom a fejemből kiverni őket 39.Kiegyensúlyozott vagyok 40.Feszült lelki állapotba jutok és és izgatott leszek, ha az utóbbi időszak gondjaira, bajaira gondolok

valamennyire valamennyire

eléggé eléggé

nagyon/ teljesen

nagyon/

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

   

1 1

2 2

3 3

4 4

 

1

2

3

4



1

2

3

4



1 1

2 2

3 3

4 4

 

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

  

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

  

1

2

3

4



1 1

2 2

3 3

4 4

 

1

2

3

4



Összpontszám:



62

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 3. sz. melléklet Név:_____________________________________________________ STAI-S Néhány olyan megállapítást olvashat az alábbiakban, amelyekkel az emberek önmagukat szokták jellemezni. Figyelmesen olvassa el valamennyit, és karikázzák be a számok közül a megfelelőt attól függően, hogy ebben a pillanatban

ÉPPEN MOST HOGYAN ÉRZI MAGÁT Nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Ne gondolkodjék túl sokat, hanem a jelenlegi érzéseit a legjobban kifejező választ jelölje meg.

Egyáltalán nem

egyáltalán nem 1.Nyugodtnak érzem magam 1 2.Biztonságban érzem magam 1 3.Feszültnek érzem magam 1 4.Valami bánt 1 5.Gondtalannak érzem magam 1 6.Zaklatott vagyok 1 7.Aggódom, hogy bajba keveredem 1 8.Kipihentnek érzem magam 1 9.Szorongok 1 10.Kellemesen érzem magam 1 11.Elég önbizalmat érzek magamban 1 12.Ideges vagyok 1 13.Nyugtalannak érzem magam 1 14.Fel vagyok húzva 1 15.Minden feszültségtől mentes vagyok 1 16.Elégedett vagyok 1 17.Aggódom 1 18.Túlzottan izgatott és feldúlt vagyok 1 19.Vidám vagyok 1 20.Jól érzem magam 1

valamennyire valamennyire 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

eléggé eléggé 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Összpontszám:

nagyon/ teljesen

nagyon/ teljesen 4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  4  

63

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 4. sz. melléklet

Név:

Hónap: Szorongás interjú: (Kérlek, két-három mondatban válaszolj.)

Szerinted a droghasználatodban szerepet játszott a szorongás?

Mióta felhagytál a szerhasználattal, szoktál szorongani?

Milyen helyzetekben?

Most, hogy részt vettél egy szorongáskezelésen, hasznosnak találod?

Miben segített?

64

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 5.sz. melléklet név 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

hónap Sz Cs Cs F SJ DL BZ PD P Sz TT ÉR UM VR SV Cs V BB PM RS TG KA G Gy AB BL IB HB

most 1 1,5 8 1 1 7 14 0 0 12 5 10 9 10 3 7 3 0 6 0 7 8 4

általában 49 65 60 39 56 43 51 37 69 45 64 50 44 43 51 53 41 58 53 47 56 49 44

most átlag 50,73913 szórás 8,534515 átlag+szórás 59,27365

42 62 45 51 69 51 35 41 73 59 60 31 34 34 48 52 51 70 46 38 54 46 51

Sipos/ASipos/Aáltalában state trait 49,69565 38,47 40,96 11,84151 10,66 7,78 61,53716 49,13 48,74

65


7.sz. melléklet

ha a Sipos átlagérték+szórásnál nagyobb érték jön ki, a cella piros lesz

név

hónap

1.

Sz Cs

2.

Cs F

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

SJ DL BZ PD P Sz TT ÉR UM VR SV Cs V BB PM RS TG KA G Gy AB BL IB HB

most 1

1,5 8 1 1 7 14 0 0 12 5 10 9 10 3 7 3 0 6 0 7 8 4

általában 49 42 65 60 39 56 43 51 37 69 45 64 50 44 43 51 53 41 58 53 47 56 49 44

62 45 51 69 51 35 41 73 59 60 31 34 34 48 52 51 70 46 38 54 46 51

Sipos most 38,47

49,13

Sipos általában 40,96

48,74 Sipos átlag+szórás

66


8.sz.melléklet

ha az átlagértéknél akár 0,1-gyel is magasabb, automatikusan piros lesz a háttér sárga az, akinél mindkét érték magas (15 fő)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

név Sz Cs Cs F SJ DL BZ PD P Sz TT ÉR UM VR SV Cs V BB PM RS TG KA G Gy AB BL IB HB

hónap 1 1,5 8 1 1 7 14 0 0 12 5 10 9 10 3 7 3 0 6 0 7 8 4

most 49 65 60 39 56 43 51 37 69 45 64 50 44 43 51 53 41 58 53 47 56 49 44

általában 42 62 45 51 69 51 35 41 73 59 60 31 34 34 48 52 51 70 46 38 54 46 51

Sipos most 38,47


67


9.sz. melléklet

ha az átlagérték+szórásnál nagyobb érték jön ki, a cella piros lesz sárga az, akinél mindkét érték magas (7 fő)

név

hónap

1.

Sz Cs

2.

Cs F

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

SJ DL BZ PD P Sz TT ÉR UM VR SV Cs V BB PM RS TG KA G Gy AB BL IB HB

most 1

1,5 8 1 1 7 14 0 0 12 5 10 9 10 3 7 3 0 6 0 7 8 4

általában 49 42 65 60 39 56 43 51 37 69 45 64 50 44 43 51 53 41 58 53 47 56 49 44

62 45 51 69 51 35 41 73 59 60 31 34 34 48 52 51 70 46 38 54 46 51

Sipos most 38,47

49,13


48,74 Sipos átlag+szórás

68

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR. hallgató NAGYKŐRÖS

Recommend Documents