2010-2011 tanév/I. félév Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Doktori Iskola Drs. Kormos Erik
A HAPAX LEGOMENONOK MEGÍTÉLÉSÉNEK PROBLEMATIKÁJA AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN Rövid vizsgálat a pontos fogalom-meghatározás és módszertani alkalmazhatóság érdekében 1
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .................................................................................................................................................. 3 1.
AZ ÚJSZÖVETSÉGI HAPAX LEGOMENONOK ÉS AZ ALKALMAZOTT EXEGÉZIS ....................................................... 3 1.1.
2.
A fogalom meghatározás általános problémája az újszövetségi teológiában......................... 5
A HAPAX LEGOMENONOK EXEGÉZISE AZ ÚJSZÖVETSÉGI HASZNÁLATBAN ......................................................... 7 2.1.
Amikor az egész nyelvben egyszer megnyilvánuló jelenségről beszélünk .............................. 8
2.2. Ha egy szerző egy bizonyos dokumentumában egyszer előforduló kifejezést értünk a meghatározás alatt ............................................................................................................................ 11 2.3.
Amikor egy szerzői korpuszban jelenik meg a hapax legomenon ......................................... 13
2.4. Egyszer előforduló önálló nyelvtani alak, ami megváltoztatja egy ismert szó, vagy kifejezés alapjelentését .................................................................................................................................... 14 2.5.
Az egész Bibliában egyszer előforduló kifejezés, vagy szó .................................................... 16
ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................................................ 20 IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................................................... 22
2
BEVEZETÉS Ebben a rövid dolgozatban arra szeretnék rámutatni, hogy a hapax legomenon, mint szakkifejezés pontos fogalmi meghatározása mennyire összetett lehet, mennyire függ a fogalommagyarázó szakmai orientáltságától. Egyben ez a tényező bevezet egy roppant összetett exegetikai módszertani kérdéssor vizsgálatot is: Hogyan közelítsünk az Újszövetségben található hapax legomenonok értelmezéséhez, illetve hogyan vezessük le ezekből az értelmezési lehetőségekből azok legvalószínűbb jelentését. Valamint hogyan lehetséges a használatuk okára valamilyen kísérletet tenni. Ez utóbbi annyira összetett feladat, hogy ebben a dolgozatban csak az irányelvek felvázolásával tudunk foglalkozni, illetve egyes szempontokra tudunk rámutatni, amelyek segíthetnek egy seregnyi szövegkritikai probléma kezelésében.
1. AZ ÚJSZÖVETSÉGI HAPAX LEGOMENONOK ÉS AZ ALKALMAZOTT EXEGÉZIS Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy hány hapax legomenon található az Újszövetségben máris szembe találjuk magunkat a vizsgált problémánkkal. E kifejezések számának meghatározása attól az exegézis módszertantól függ, amit a lexikon, vagy kommentár, szómutató szótár készítője alkalmaz. Legyen itt erre néhány példa: A Katolikus Lexikon meghatározása szerint az görög nyelvben csak az alfával kezdődő hapax legomenonok száma 328. Tesz továbbá egy olyan megjegyzést is a szócikk szerzője, ami mellett nem szabad elsiklani: Olyan szó, vagy egyszer előforduló nyelvtani alak, ami az egész Ó- és Újszövetségben egyszer fordul elő hapax legomenonnak tekinthető.1 A hapax legomenonok fogalmi meghatározását ezzel kibővíti az egész Szentírásra és ez indokolja azt a magas számot, amit itt közöl. Egyben ezzel egy exegetikai módszerre is rámutat: Az egész Szentírás görög nyelvét egységesnek tekinti annak ellenére, hogy a LXX és az Újszövetség között kronológiai hézag van. H. P. Workman 1896-ban közzétett egy cikket az Expository Times magazinban. Ebben nem sorolja fel pontosan a hapax legomenonokat, de annyit közöl, hogy a Grimm-Thayer Lexikon szókészletét vizsgálta meg, és az ott találhatók alapján egy számszerűsített listát közöl: Róma. 113, I Kor. 110, II Kor. 99, Gal. 34, Eféz. 43 Fil. 41, Kol. 38, I Thessz. 23, II Thessz. 11, Filemon. 5, I Tim. 82, II Tim. 53, Titus 33. 1
Magyar Katolikus Lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1998, 582.o.
3
A Grimm-Thayer Lexikonból kiindulva tehát Workman szerint ebben a felsorolásban 685 hapax legomenon található csak a páli korpuszban.2 Kizárólagosan a páli korpuszra vonatkozóan Peter Wick is közöl egy számot, ahol lista szerint nem sorolja fel a lehetséges szavak, vagy kifejezések számát. Véleménye szerint az említett újszövetségi részben kb. 630 hapax legomenon található.3 Ez nagyon magas számnak tűnhet, mégis kevesebb, mint Workman véleménye szerint. A Keresztyén Bibliai Lexikon meghatározásában nem tér ki az előfordulás számára, de néhány pontban közöl adatokat erre vonatkozóan, amikből arra következtethetünk, hogy más exegetikai elveket követve jutott a szerző ezekre az eredményekre:4 A Kolossé levél esetében megemlíti, hogy abban 33 hapax legomenon van.5 Ez éppen hárommal kevesebb, mint Workman felsorolásában. Közöl továbbá két olyan szót, aminek vizsgálatával a későbbiekben foglalkozunk ugyanis vitatható, hogy azokat hapax legomenonoknak kell-e tekinteni.6 Herbert Haag Lexikona is figyelemre méltó: A Fil. 2,5 kk magyarázatával kapcsolatosan megjegyzi, hogy „viszonylag magas a hapax legomenonok száma” és a „nehezen értelmezhető apokaliptikus kifejezések” is. Itt számot nem közöl, de olyan szót is érint, amelynek a meghatározása ugyanolyan összetett feladat, mint a hapaxoké.7 A későbbiekben azonban Pál pásztori leveleiben megtalálható hapax legomenonok számát 306-ban határozza meg.8 Ez kevesebb, mint a fele Workman és Wick meghatározásának. Ez a rövid összevetés rámutat arra, hogy milyen nehéz bármilyen véleményt is alkotni már csak arról is, hogy hány hapax legomenon lehet összesen az Újszövetségben. Egy problémát azonban bizonyosan feltár: Nincs egységes látásmód abban, hogy ki mit tekint pontosan hapax legomenonnak. Erre utal egy-két homályos meghatározás időnként a lexikonokban, amelyekről még a későbbiekben szó esik.
2
Expository Times 1896/7. 418-419 oldalak. Peter Wick, Pál. A kereszténység tanítója. Kálvin Kiadó, Budapest, 2007. 78-86. o. 4 Lásd a Hapax legomenon címszót:» Egyszer olvasott«. A Bibliatudomány által használatos kifejezés a Bibliában csak egyszer előforduló szavak jelölésére. Ezek jelentése sokszor bizonytalan. In: MRVSZ 2000 Cd Rom, Archanum Adatbázis. 5 Lásd a Kolosséiakhoz írt levél/ 3. A levél szerzője és hitelessége címszót. Uo. 6 Lásd: Bűn/ II. A bűn fogalomrendszere az ÚSZ-ben címszót, annak az utolsó bekezdését. 7 Lásd: Herbert Haag Lexikona/Krisztus megalázkodása címszó. In MRVSZ 2000 Cd. Rom, Archanum Adatbázis. 8 Lásd: pasztorális levelek címszó alatt. In: MRVSZ 2000 Cd Rom, Archanum Adatbázis. 3
4
Dolgozatomban megkíséreltem az objektív problémafeltárást és azon belül a hapax legomenonok újszövetségi értelmezésének egy lehetséges exegetikai elvét meghatározni, amit a későbbikben csoportosításszerűen fogok majd használni.
1.1. A fogalom meghatározás általános problémája az újszövetségi teológiában E szakkifejezést nem csak a bibliai exegézisben, vagy hermeneutikában használjuk, ismeretes egy általánosan a világirodalomban előforduló jelenség jelölésére is.9 Ebben a megnyilatkozásban figyelhető meg, hogy milyen hermeneutikai problémát vet fel a kifejezés jelentésének pontos meghatározása: Több különböző definíció fogalmazható meg az általános meghatározáshoz, ami a kifejezés jelentéséből, vagy annak egyszerű fordításából ered.10 Ehhez lássunk egy kisebb listát először az angol nyelvterületen fellelhető fogalmi szótárak alapján, majd pedig a magyar nyelvben található néhány értelmező szótár meghatározása szerint is:11 Az Oxford Dictionary meghatározása ezt a definíciót közli: „Egy fogalom, aminek használatára csak egy rögzített példa áll rendelkezésre. A fogalom a 17. századból ered, eredeti fordítása alapján egy bizonyos dolog, amit egyszer mondanak. A legein görög szó passzív participiuma.”12 Az American Heritage Dictionary meghatározása már bizonyos értelemben a szó jelentését korlátozza, vagy behatárolja egy adott szövegegységre vonatkozóan: „Egy szó, vagy formula, ami egyszer található meg az adott nyelvi korpuszban.”13 A Merriam-Webster szótár közlése tulajdonképpen tovább szűkíti a jelentést: „Egy kifejezés, vagy szó, ami egyszer jelenik meg egy bizonyos dokumentumban, vagy korpuszban.”14
9
Workman is összeveti a biblia hapax legomenonok számának meghatározását egy összehasonlító táblázatban Shakespeare műveivel. Lásd: Expository Times magazin már említett cikkét. 10 A fogalom jelentésének gazdag meghatározásához lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Hapax_legomenon 2010.11.15. 11 Mivel a későbbiekben rámutatok arra, hogy a meghatározások 5, vagy 6 különböző csoportba sorolhatóak más nyelvterületen is hasonló eredményekre találhatunk. Ezért nem érdemes túl sok felsorolást említeni, mert azok ismétlik az előzőeket. 12 Lásd: http://oxforddictionaries.com/view/entry/m_en_gb0364050#m_en_gb0364050 2010.11.15. 13 Lásd: http://education.yahoo.com/reference/dictionary/entry/hapax%20legomenon 2010.11.15. 14 Lásd: http://www.merriam-webster.com/dictionary/hapax+legomenon 2010.11.15.
5
A Wiktionary Szótár is „egy olyan adott szónak” értelmezi, „ami egy korpuszon belül fordul elő egyszer.”15 Az Infoplease Szótár meghatározása sem általánosan egyszer használatos kifejezésről beszél. Így fogalmaz: „egyszer megjelenő szó, vagy frázis az adott korpuszban, kéziratban, dokumentumban, vagy egy bizonyos irodalmi területen.”16 Az Online Etimological Dictionary ettől nem tér el, de hozzá teszi, hogy az angol nyelvben „tudományos értelemben használatos fogalom.”17 Az Urban Dictionary ennek ellenére a szleng nyelvben egyszer kimondott szót is idesorolja, amivel így kiszélesíti a fogalom jelentését „az adott nyelvben egyszer megjelenő18 szóra, vagy fogalomra” utal.19 A Wordcraft Dictionary nem csak egy korpuszban, vagy nyelvben, esetleg rögzített iratban egyszer előforduló kifejezésnek tekinti a hapax legomenonokat, hanem; „egy adott szerzőnél egyszer megjelenő” kifejezésnek is.20 A Stammtisch Beau Fleuve Acronyms Szótár kiegészíti ezt azzal, hogy ez általában a holt nyelvekre jellemző.21 A magyar nyelvterületen is hasonló meghatározásokkal találkozunk. Ezeket mielőtt a fentiekkel együtt kategóriákba rendeznénk, álljon itt egy néhány hasonló definíció: A Révai Lexikon olyan kifejezésnek tekinti ami „valamely klasszikus írónál fordul elő csak egyszer.”22 Az Új Magyar Lexikon szerint is olyan egyszer előforduló szavak, vagy kifejezések, amelyek rendszerint valamely klasszikus író műveiben csupán egyszer fordulnak elő.23 Az Idegen szavak és kifejezések szótára kimondottan a görög irodalom nyelvterületén egyszer előforduló kifejezésekként határozza meg, a fent említett egyéb szempontokra egyáltalán nem tér ki,24 azt sem említi, hogy a latin nyelvben is előfordul legalább olyan gyakorisággal, mint a görögben.
15
Lásd: http://en.wiktionary.org/wiki/hapax_legomenon 2010.11.15. Lásd: http://dictionary.infoplease.com/hapax-legomenon 2010.11.15. 17 Lásd: http://www.etymonline.com/index.php?term=hapax+legomenon 2010.11.15. 18 Nagyon érdekes, hogy a szleng nyelvben ilyen módon azt kell feltételezni, hogy egy bizonyos társalgási, vagy közlési környezetben egy alkalommal megjelenő kifejezésre, szóra kell gondolnunk, ami teljes egészében ellenőrizhetetlen, különösen abban az esetben, ha írásos rögzítés nem is történik, vagy ha a rögzítés után más értelmezést nyer az adott kifejezés. 19 Lásd: http://www.urbandictionary.com/define.php?term=hapax%20legomenon 2010.11.15. 20 Lásd: http://wordcraft.infopop.cc/dictionary/part6.htm#hapax_legomenon 2010.11.15. 21 Lásd: http://www.plexoft.com/SBF/H.html#hapax-legomenon 2010.11.15. 22 Révai Lexikon IX. kötet, Hapax Legomenon címszó alatt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest. IX. kötet. 500.o. 23 Új magyar lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962, negyedik kiadás, 3. kötet, 204. o. 24 Bakos Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 301. o. 16
6
A Magyar Katolikus Lexikon szerint „olyan szó, aminek használatára egy nyelv irodalmában csak egyszer akad példa. Jelentése emiatt homályos.” A Szentírástudományban tovább bővíti az eddig ismertetett jelentéseket: Nem csak egy szóra, vagy kifejezésre, de azok egyszer előforduló nyelvtani alakjára is vonatkoztatja.25 Nem lehet tehát egyszerűen annyival beérni, hogy olyan szavakról, kifejezésekről beszélünk, amiket „egyszer olvasottnak”, vagy „egyszer használatosnak”, kellene tekinteni, úgy ahogyan a kifejezés nyers fordítása engedné meg ezt feltételezni. Mindezeket összevetve azt mondhatjuk, hogy a világirodalmat is érintő vonatkozásban a hapax legomenonok jelentésének meghatározását a fentiek alapján legalább hat csoportba sorolhatjuk: 1. Egy egész nyelvben egyszer mondott, vagy olvasható kifejezés – a „legomenon” szó jelentése alapján, a nyersfordításból adódó meghatározás 2. Egy szerző egy bizonyos dokumentumában egyszer előforduló szó, vagy kifejezés 3. Egy szerzői korpuszban egyszer előforduló szó, vagy kifejezés 4. Egy bizonyos kéziratban egyszer előforduló szó, vagy kifejezés 5. Már ismert szó, vagy kifejezés egyszer előforduló nyelvtani alakja, ami így a jelentését annak erősen befolyásolhatja, vagy akár meg is változtathatja.26 6. Az
egész
Bibliában
egyszer
előforduló
kifejezés
a
katolikus
lexikon
meghatározásaként: Idetartoznak, az egy szónál hosszabb kifejezések is, esetleg a görög nyelv sajátságából adódó szóösszetételek, amiket a Biblia esetében az Ószövetség görög fordításaiban sem találhatunk meg.
2. A HAPAX LEGOMENONOK EXEGÉZISE AZ ÚJSZÖVETSÉGI HASZNÁLATBAN A fent említett példák alapján látható, hogy ha a Bibliában előforduló hapax legomenonok számát akarjuk meghatározni, több út létezik. A fent említett hat csoportból ötöt mindenképp figyelembe kell venni: A második és a negyedik csoport azonosnak vehető, ha csak az Újszövetség kritikai kiadásában nem találunk olyan hapax legomenont, ami egy bizonyos kéziratban szerepel, de nem található meg másik töredékben, vagy későbbi esetleg korábbi szövegforrásban. Ezek a csoportok egy rendszert képeznek, amelyek meghatározzák nemcsak 25
Magyar Katolikus Lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1998, 582.o. Különösen a görög nyelvben az adott ige II. aorisztosza, passzív participiuma, vagy mediális alakja, ami a fordításban használatos szót teljes egészében megváltoztathatja. 26
7
azt a hermeneutikát, amivel a Bibliára (a kánonba foglalt teljes Ó- és Újszövetségre) tekintünk, de az exegetikai módszertan eszköztárát is kibővíthetik, vagy szűkíthetik a szerint, ahogyan gondolkodunk e szavakról, kifejezésekről. Tehát a már meghatározott öt csoport alkalmazását és azok funkcióját az alábbiak szerint lehet elképzelni az újszövetségi exegézisben:
2.1. Amikor az egész nyelvben egyszer megnyilvánuló jelenségről beszélünk Ha az egész nyelvben egyszer előforduló kifejezésnek vesszük az Újszövetségben található hapaxokat, akkor a teljes Újszövetségre, mint „nyelvi korpuszra” kell gondolnunk. A LXX– ra, valamint az Ószövetség egyéb görög fordításaira nem, mert a kb. 300 éves kronológiai hézag szemantikai anakronizmust eredményezhet.27 Nevezzük tehát ezeket a szavakat (vagy több szóból álló kifejezéseket) az újszövetségi hapax legomenonok első nagy csoportjának. Erre a csoportra van bőségesen példa. Megjelenésének oka, hogy az Újszövetség nem használ olyan kifejezéseket, amik a LXX-ban még természetesek, de a koiné görög nyelvben használtuk már teljesen kihalt.28 Az újszövetségi aramizmusok sorolhatók ide illetve olyan szavak, amelyeket a LXX hatására vettek át az Újszövetség írói. Különösen indokolt esetben a beszélt nyelvből adódóan (amelyben valószínűleg még használták), vagy az LXX-ból az író kölcsönöz egy szót, ami abban a korban a rögzített nyelvben hapax legomenonná válik. Példának jeléül erre egy arám nyelvből átvett a görögben hapax legomenonként használt szóval szeretnék rámutatni, amit a Lk. 1,15-ben találhatunk: si,kera Ez egy egyszer előforduló aramizmus az egész Újszövetségben, de használatára bőven van példa a LXXben.29 Mivel Lukács, Keresztelő János nazireusi fogalmára utal, annak a fogadalomnak a szövege indikálja a példát: Bortól és részegítő italtól szakassza el magát; boreczetet és részegítő italból való eczetet ne igyék, és semmi szőlőből csinált italt se igyék, se új, se asszú szőlőt ne egyék. Numeri. 6,3 27
D. A. Carson, Exegetikai tévedések. KIA, Budapest, 2003, 36-45. o. Nagymértékben hozzájárul ehhez az a tényező is, hogy az LXX fordítói Alexandriában a művelt zsidók köréből került ki. Ezek az emberek magas fokon művelték a görög nyelvtudományt. Az Újszövetség írói viszont kényszerhelyzetben voltak: Olyan nyelvet kellett használniuk, amelyet szélesebb körben megértettek a hellén műveltségű átlagemberek is. 29 Lásd például: Pl.: Lev. 10,9; Num 6,3; 28,7; Deut 14,26; Deut 29,5; Ézsaiás 5,11; 5,22; 24,9; 28,7; 29,9. 28
8
Hogy valóban erről van-e szó, az nem lehet kérdéses, már a bibliafordítások szövegében található hasonlóság is nagyon pontos egyezést mutat, bár a sikera szó lefordításában nincs egységes álláspont:30 Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva. Luk. 1,15 A nazireusi fogadalom a Numericus szerint nem kizárólagosan az alkohol tartalmú ital elfogyasztására vonatkozik, hanem mindenféle szőlőszármazékra is egyaránt, úgy ahogyan a Numeri. 6,3 kk teljes szövege megemlíti: Tartózkodni kellett a
rk've
– tól, amit a görög
sikera–nak fordít az arám nyelv hatására31 a LXX, de ugyanígy a !yIy:±–tól is, ami a görögben oi=noj–ként jelenik meg a koiné nyelvben. Ugyanígy megemlíti a megfelelője itt a o;xoj sőt még a
bn"[e–ot
#m,xo
szót is, ami görög
is, ami egyszerűen szőlőfürt, vagyis stafulh,
Mindezek mellett a szőlő magvától és héjától is tartózkodni kellett a fogadalom teljes ideje alatt. Lukács nem az egész nazireusi fogadalom szövegét említi itt, hanem tömören, tartalmi szempontból összesűrítve idézi azt, ami a nazireusok elhívásánál több esetben felszólításként el is hangzott.32 Lukács azt akarja kihangsúlyozni, ami Keresztelő nazireusi fogadalmának a legfontosabb része volt; alkoholos ital hatása alatt bizonyosan nem lehet az Ézsaiás szerinti „útkészítő”. Ezt később is megerősíti: Mert eljött Keresztelő János, a ki kenyeret sem eszik, bort sem iszik, és ezt mondjátok: Ördög van benne. Luk. 7,33 Ebben a szövegrészben Lukács már csak egy szóval a oi=noj–szal utal Keresztelő János aszkézisére, de ebből következik, hogy sikera –t sem ihatott, ami a
rk'v
héber szó igei
30
Egyesek a sikér szó eredetét látják benne és a babiloni nyelvre vezetik vissza. Ebben az esetben nem részegítő italt jelentene, hanem árpasört. Ennek kicsi a valószínűsége, néprajzi adatok mutatnak rá az ellenkezőjére. Ehhez lásd Herbert Haag Lexikona sör címszót. In: MRVSZ 2000 Cd Rom, Archanum adatbázis. Érdemes még megjegyezni az Exegetical Dictionary of The New Testament megjegyzését, ami egyszerűen így szól: Erős ital, aminek eredete nem meghatározható. A szó a LXX-ból ered. Ilyen módon a Lk. 1, 15-öt így fordítja: …nem ivott bort és erős italt…” In: Horst Balz – Gerhard Schneider (szerkesztők) Exegetical Dictionary of The New Testament, William B. Eerdmans Publishing Company Grand Rapids, Michigan, 1982. Volume 3, 243. o. 31 Erre az araizmusra Prőhle Károly is rámutat Lukács kommentárjában. In: Dr. Prőhle Károly, Lukács evangéliuma. Fordítás és magyarázat. Evangélikus Egyetemi Sajtóosztály, Budapest, 1991. 40-45. o. 32 Történt ez mindig olyan esetben, amikor az elhívott, vagy annak az anyja egyértelműen meg akarta győzni az elhívót arról, hogy nem áll ital bódító hatása alatt. Pl.: Bír. 13,4; 13,7; 1 Sám. 1,15. stb.
9
jelentése alapján33 erősebb alkoholos befolyást eredményezett volna. Azon túl, hogy itt egy rendszeres teológiai, vagy etikai kérdést is vizsgálhatnánk, ha kizárólagosan a nevezett hapax legomenonról, mint példáról szólunk, tehetünk egy fontos megállapítást: Az oi=noj szó széles szemantikai mezeje34 miatt Lukács evangélista a LXX szövegét használva aramizmust alkalmaz, ami az első kategóriában, vagyis kizárólagosan az Újszövetségben előforduló szavak csoportjában számít hapax legomenonnak. Ez rámutat arra az exegetikai lehetőségre is, ami a LXX és az újszövetségi koiné közötti kapocs lehet: Habár az egész Újszövetségben hapax legomenonnak lehet tekinteni egy szót, annak értelmezésében kapcsolatot szabad feltételezni az Ószövetséggel görög, sőt még héber és akár arám nyelvével is. A teljes Szentírást illetően tehát az ilyen típusú a kifejezések nem tekinthetők abszolút értelemben vett hapax legomenonnak, de a szakirodalomban úgy jelennek meg, és a fentiek alapján értelmezhetők is úgy. Ennek mintájára lehetséges az alábbi szavakat is hapax legomenonoknak tekinteni. Pl.: Gal. 6,17-ből a sti,gma szót. Az egész Újszövetségben nem fordul elő sem a páli irodalomban még egyszer, de előfordul a LXX-ban, ott az Éneke énekében az 1,11-ben. Ugyanígy a Gal. 3,1-ből baskai,nw szó Pálnál nem fordul elő még egyszer, sem az Újszöv. más szerzőinél, de előfordul a LXX-ban a Deut. 28,51; 28,56-ban és az apokrifek közül a Sirák fia könyvében a 14,6-ban, valamint 14,8-ban.
33
A rk'v gyök jelentése: Lerészegedni, berúgni. Ennek a főnévi változata a magyarban a „részegítő ital” vagy esetleg: „erős bor”. Lásd pl.: Pollák Kaim, Héber-magyar teljes szótár. Budapest, 1881, 372. o. 34 A Lk 7,33-van az oi=noj jelenthet több dolgot is: must, vagy bor egyaránt lehet. Éppen ez a gazdag szemantikai mező indokolja, hogy a Keresztelő elhívásában egy olyan szót kellett használni, ami pontosabb meghatározást ad. Ehhez a kérdéshez Vermes Géza vet fel egy nagyon érdekes nyelvi kapcsolatot az Ó és az Újszövetség nyelve között: A qumráni esszénusok 1QS 2,17-21 jelű tekercstöredéke beszámol arról, hogy kétféle bort használtak, a !yIy -t és vAryTi -t Jézus előtt mintegy 200 évvel. A gyülekezet tagjai nem fogyaszthatták a !yIy -t, vagyis az erjedt változatot, csak a vAryTi -t a mustot, amit értékesebbnek tartottak, „mert az még nem romlott meg”, ellenben a borral. A zsidó rabbik is kifejtették Jézus korában, ha valaki a bortól való megtartóztatásra fogadalmat tesz, az külön nem vonatkozik a mustra, de fordítva is igaz, ha valaki a mustra tesz fogadalmat, nyugodtan ihat bort, mert a kettő teljesen elkülönült a kultúrában. Ez nem csak a nazireusi fogadalmat tett személyekre vonatkozott, hanem a Lev. 10,8-11-ben található „cádok fiaira” is. Lásd: Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története. Osiris Kiadó. Budapest, 1998. 131-132.o. a lábjegyzettel együtt.
10
2.2. Ha egy szerző egy bizonyos dokumentumában egyszer előforduló kifejezést értünk a meghatározás alatt Ez esetben a kifejezés azt jelenti, hogy a többi szerzőnél a szó, vagy több szó kapcsolatából adódó egyedi kifejezés megtalálható lehet, de az adott szerzőnél nem, vagy a másik lehetőség, ha olyan szerzőről van szó, akinek egy műve ismert és nincs szerzői korpuszunk.35 Ha azonban egy művön belül kétszer fordul elő, akkor már nem beszélhetünk hapax legomenonról. Főként ez utóbbira találhatunk példát az Újszövetségben: Megemlíthetjük a para,ptwma kifejezést a Márk 11,25-ből. Használatára bőségesen van példa, de Márk evangéliumát teljesen önálló anyagnak lehet tekinteni, nem is szokás korpusznak nevezni, nála pedig kizárólag itt fordul elő. Ha Mk. evangéliumát Péter anyagának az átvételeként tekintjük, akkor is igaz a példa: Péter két levelében sem található meg ez a kifejezés, tehát ezt Márknál hapax legomenonnak36 kell tekinteni az eddig meghatározott szabály értelmében.37 Az ilyen típusú szavak sem számítanak abszolút értelemben vett hapax legomenonoknak, ha az egész görög nyelvű Szentírást vesszük alapul, még akkor sem, ha a szinoptikusokat vesszük egy egységnek, de a szakirodalom a fentebb említett okok miatt annak tekinti. Ilyen esetben azért kell vizsgálódnunk, hogy az egyes szerzőket milyen mértékig lehet egymástól elválasztani. A Márk evangéliuma esetében éppen a Mátéval való kapcsolatra mutat rá: Előfordul Mt. 6,14-ben és 15-ben, vagyis éppen abban a részben, ami pontosan ugyanannak a helynek a párhuzamos megfelelője. Azt a bevezetéstani kérdést nem dönti el, hogy Mt. vagy Mk. evangéliuma íródott-e korábban, de az egymással való kapcsolatnak kiváló indikátora. Éppen ezt az indikátori szerepet tölti be akkor is, ha ezt a szót a páli korpuszon belül is megvizsgáljuk és arra a következtetésre jutunk, hogy Pál ismerte, és használta Mk. és Mt. szókészletét, vagy szándékosan a hellén kultúra miatt használta az LXX szókészletét. Több magyarázat is lehetséges egy időben. Ezek feltárási lehetőségeivel itt nem foglalkozunk. Egy megállapítást azonban tehetünk a hapax legomenonok második nagy csoportja esetében is:
35
A szerzői korpusz fogalma azt feltételezi, hogy több művet is írt egy szerző. Habár óvatosan nevezi annak a szakirodalom, de egy felsorolásban utalásokat találhatunk arra, hogy egyes írásmagyarázók is így gondolkodnak róla. Lásd: Keresztyén Bibliai Lexikon Bűn/ II. A bűn fogalomrendszere az ÚSZ-ben. címszó, utolsó bekezdés. In: MRVSZ 2000 Cd Rom, Archanum Adatbázis. 37 A LXX-ben előfordul: Zsolt. 18,13; Jób 36,9; Ez 18,22. Az Újszövetségben: Mt. 6,14; 6,15; Róma 4,25; 2 Kor. 5,19; Kol 2,13. 36
11
Ha ez a használat igaz egy ritkán alkalmazott szóra, amit adott esetben hapax legomenonnak is értelmezhetünk, igaz kell, hogy legyen olyan szavak esetében is, amit széles körben használt mindenki néhány évtizedes különbséggel egymáshoz képest és egymástól távolabb eső földrajzi területeken is. Ennek a kérdéskörnek használata szélesebb vizsgálatot érdemel: Éppen a bevezetéstan egyes elméleteit döntheti meg, vagy döntő érv egy-egy állítás mellet. Szövegkritikai
szempontból
pedig
nem
az
Újszövetségi
Szentírás
szövegének
a
szétdarabolódását jelenti, hanem éppen fordítva: Rámutat az egységes koiné nyelvre, aminek csak kisebb területi tagoltsága létezhetett annál, mint amit korábban egyes kritikusok feltételeztek és igyekeztek különböző érvekkel bizonyítani.38 Értelem szerűen idesorolhatóak a Jakab és Júdás levelében található egyszer használatos kifejezések is, amelyekre van példa más szerzőnél, de nincs másik példa az adott szerző dokumentumában. Adódhatnak olyan szövegkritikai kérdések, amelyekkel meg kell, birkózunk; pl. Márk evangélista nyelvhasználata: ha használta Péter prédikációit evangéliumának forrásaiként, használta-e a nyelvét is, vagy kiegészítette azt. Hasonlóképp Lukács-Pál nyelvi kapcsolata, vagy János és a gnosztikus nyelvhasználat kérdése szintén vizsgálat tárgyát képezi. Ezeknek a kérdéseknek a világosabb megválaszolását indikálhatja a hapax legomenonoknak ez a második csoportja.
38
Ide sorolható John David Michaelis 1750-ben megjelent disszertációja. Állítása szerint az Újszövetség írói mivel arám nyelvűek voltak nem tudtak helyesen görögül, ezért hibákat követtek el. Nem feltételez szándékos aramizmus a nyelvi változatokból adódóan. Lukács írásait már nem is tekinti ihletettnek, mert akkora az eltérés az ő görög nyelve és és a többi író között, hogy ez szerinte nem az egységre, hanem a töredezettségre mutat rá. Nathaniel Larder (1684-1768) hasonló úton jár a szavakig terjedő mély kritikát alkalmaz, amivel darabokra bontja az Újszövetségi kánont: A szinoptikusokban található csodatörténeteket elfogadja, de elvitatja János evangéliumának történéseit, azokat nem tartja ihletettnek. Itt nyelvi okokat is felsorol, pl; János más szókészletet ír. 1758-ban négy nagy értekezést adott ki erről a témáról. Ugyanígy megemlíthetjük még Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781) munkáját is, aki először vetette fel az Ősevangélium elméletét, amit az óta széles körben képviselnek, többen. Ebben az esetben is a töredezettséget erősíti: Nem a görög, hanem az héber (nem létező) ősevangélium volt a forrás, a görög nyelv csak másodlagos szerepet játszott és ezért pontatlan volt. Folytathatnánk azoknak a sorát, akik a felvilágosodás korától kezdve a szubjektív szövegkritikát képviselték. A fent említett nyelvi jelenség, amire az újszövetségi hapax legomenonok második csoportja mutat rá, ennek az ellenkezőjét bizonyíthatja. Lásd: William Baird, History of New Testament Research. Fortress Press, Mineapolis, 1992. 127-138; 156-183. o.
12
2.3. Amikor egy szerzői korpuszban jelenik meg a hapax legomenon A világirodalmi használatban is ismeretes a korpusz kifejezés, ami az adott szerző összes művére utal. Így a páli korpuszon, a jánosi korpuszon, a lukácsi korpuszon belül külön-külön beszélhetünk hapax legomenonokról. Ebből a szempontból egy egyszer előforduló kifejezést már akkor is hapax legomenonnak kell tekintenünk, ha a szerzői korpuszon kívül előfordul ugyan, de az adott szerző korpuszán belül csak egyszer található meg és akkor is, ha a szövegkritika szerint másodlagos páli és másodlagos péteri iratokról beszélünk:39 Ezek tehát egy elsődleges korpusz nyelvkészletén belül csak egyszer előforduló szavak, vagy kifejezések. Ebben a csoportban általában kevesebb példát találhatunk, mert jellemzően inkább vagy az LXX-val mutatnak kapcsolatot az egyes szavak a már említett okok miatt, vagy a teljes Írás fényében lehet tekinteni ezeket hapax legomenonoknak, de nyelvtani összefüggésben előfordulhat, még egy szerzői korpuszon belül is, vagy olyan esetben, amikor egy prefixum teszi azt hapax legomenonná: Példaképp vegyük a páli korpuszt, ami igen gazdag hapax legomenonokban, több felsorolás alapján akár 600-nál is több ilyen kifejezést lehet regisztrálni.40 Ezek számát minden bizonnyal az eddigi és a későbbi szempontok alapján szűkíthetjük. Ide sorolható például a Gal. 4,17-ből a evkklei/sai ez kizárólag itt fordul elő, de használatára Pálnál van még egy példa a Róma 4,19-ben, ahol Exeklei,sqh alakban található. Nehéz az összehasonlítása, nem található meg a LXX egyik nyelvtani alakjában sem. Mivel két különböző nyelvtani alakkal találkozunk egy szerzői korpuszon belül, ezt a két szót különkülön sorolhatjuk a következő negyedik nagy csoporthoz is, bár ez akkor lehetne egyértelmű, ha más szerzőnél találnánk rá példát más nyelvtani formában. Mivel azonban ezek a szavak a korpuszon belül összehasonlíthatók egymással, két különböző alakot ismerhetünk meg két féle fordítási lehetőséggel, amelyek önmagukban is problémát okozhatnak. Tehát a harmadik csoportba kell sorolni.
39
Nem feladatunk egy ilyen vizsgálatnál eldönteni egy nehéz szövegkritikai kérdést, de a pszudo-páli irodalom vizsgálatát eredményezheti az ebbe a csoportba tartozó hapaxok vizsgálat alá vétele. 40 Lásd a korábbiakban használt irodalmakat: Wick , Pál. A kereszténység tanítója adott fejezetét és Workman cikkét az Expository Times Magazin 1896-ból.
13
A prefixumos hapaxra kiváló példa a Gal. 4,14-ből az evkptu,w kifejezés. Az evk előtaggal együtt hapax, de a nélkül a ptu,w szóra találunk példát az Újszövetségben. A Mt. 27,30-ban megtalálható evm előtaggal, így ott az evmptu,w szintén hapax legomenon e kategória szerint, de abszolút értelemben is, mert nincs előfordulási példa sehol rá az Újszövetségben, de a LXXban sem. A szó előfordul ptu,w alakban még kétszer Márknál 7,33-ban és a 8,23-ban, de hapax legomenon a jánosi korpuszban is e harmadik kategória szerint mert abban csak egyszer található meg a Jn. 9,6-ban ott előtag nélkül e;ptusen alakban. A szövegkritikában az „elsődleges” és a „másodlagos” források kérdést segíthet tisztázni ez a megközelítés. Ebben az esetben Lukács nyelvét tekinthetjük másodlagos pálinak is, de önálló agyagnak is vehetjük az erősebb hellenizmus miatt, mint amit Pálnál tapasztalunk esetenként. Márkot hasonlóképpen tekinthetjük másodlagos péteri forrásnak és János evangéliumát önálló anyagnak akár. Ha ezekben találunk azonos kifejezéseket, amik egy-egy szerzői korpuszban hapaxnak számítanak, segíthetnek megoldani a kérdést. Olyan szövegkritikai problémát is indikálhat, mint a Kolossé levél szerzősége, ahol éppen a hapax legomenonok előfordulását szokás említeni akkor, ha másodlagos páli levélnek említik. Egy bizonyos megközelítés szerint 33 hapax legomenont sorolnak fel és még 15 olyan további szót, amit más szerző használ, de Pálnál csak itt található meg. 41 Ha ezeket a szavakat besoroljuk a fent említett kategóriákba, továbbá azt a 15 szót, ami más szerzőnél előfordul, szintén vizsgálat alá vetjük, nem a másodlagos szerzőséget, hanem inkább Pál kapcsolatát igazolja más nyelvi közegekkel. Ez a szerepe tehát a harmadik csoportba tartozó hapax legomenonoknak.
2.4. Egyszer előforduló önálló nyelvtani alak, ami megváltoztatja egy ismert szó, vagy kifejezés alapjelentését Ha a már máshol használatos kifejezések egyéb egyszer előforduló nyelvtani alakját vesszük hapax legomenonoknak, egész seregnyi problémával kell szembe nézni: Pl. egy szó előfordul többször is más szerzőnél, de hapax legomenon egy másiknál a nyelvtani alak alapján. Milyen
41
Lásd: Keresztyén Bibliai Lexikon, Kolosséiakhoz írt levél címszó. In: MRVSZ 2000 Cd Rom, Archanum Adatbázis.
14
ismérvek alapján hasonlítsuk össze? Mennyire befolyásolja az egyetlen nyelvtani formában található változat jelentését a többi ismert alak, tekintettel arra, hogy egy másik szerző művéről van szó? Ebbe a csoportba nagyon kevés szó tartozik, majdnem elhanyagolható is lenne az említése, de a teljesség igénye nélkül tegyünk kísérletet ennek a besorolására illetve meghatározására is.42 Példaképp ilyen lehet a avneqe,mhn
szó a Galata 2,2-ből. Ebben az alakban (indicative
aorisztosz mediális) csak egyszer fordul elő. A szótári alak avnati,qhmi ragozott formájára van példa, de az Újszövetségben csak egy az ApCsel. 25,14-ben avne,qeto formában. Ezen kívül a LXX-ben található meg néhány alkalommal: Lev. 27,28; 27,29; 1 Sám. 31,10; 2 Sám. 6,17 és még az apokrifekben néhány helyen. Fordításának szótári alakja nem nehéz feladat, de a Galata levélben található alak lefordítása már igénybe veszi a nyelvérzékünket a mediális szerepe miatt. Megemlíthetjük a Kolossé 1,16-ból a kurio,thtej szót: Nyelvtani alakja egyszerűnek mondható, de ebben a formában nincs jelen sehol máshol. Egyéb alakban is ritka: Csak az Újszövetségben fordul elő, ott is mindössze négyszer; Ef. 1,21; 2 Pét. 2,10; Jud. 1,8-ban. Ezen nyelvtani alakok vizsgálata csak abban az esetben lehet igazán érdekes szakmai szempontból, ha nem könnyen fordítható nyelvtani formákról van szó, úgy, mint pl. avneqe,mhn esetében. Néhány esetben ezek a kifejezések arra mutatnak rá, milyen nyelvtani formákban használják az Újszövetség szerzői a görög nyelvet. Bizonyíthatja azt a nyelvi jelenséget, amit úgy jellemezhetünk, hogy a szerzők gondolkodásmódja miatt egyes nyelvi formák szétfeszítik a nyelvi kereteket. Kiváló példa erre a Jelenések könyve nyelvezete,43 de Pál jó néhány hebraizmust rejtő mondata is. A hapax legomenonok negyedik nagy csoportját tehát ennek a nyelvi jelenségnek az igazolására is felhasználhatjuk.
42
Felsorolás szerűen találhatunk ilyen példákat, de első sorban azokat a kifejezéseket, szavakat érdemes ide sorolni amelyeknek valamilyen különleges nyelvtani alak jellemez e miatt nehéz a pontos fordításuk. 43 Hosszú évszázadokig elvitatták e jelenség miatt János apostoltól a Jelenések könyvét. A nyelvi jelenségre Jon Paulien mutat rá az első században használatos exegetikai módszerekkel. A tipologikus és allegorikus értelmezésen túl a Jelenések könyve a hebraizmusokat nem csak szókészletben, de formai és írásmagyarázati módszerekben is alkalmazza: A midrások és a targumok stílusát használja János apostol, amikor az istentiszteleti gyakorlat elemeit építi be a Jelenések k. tartalmába. Ilyen módon elengedhetetlen, hogy a stílus érdekében megjelenjenek nem csak aramizmusok, de olyan szavak, kifejezések is, amelyek a jánosi korpuszon belül másol nem. Lásd: Jon Paulien, Decoding Revelation’s Trumpets. Literary Allusions and the Interpretation of Revelation 8, 7-12. Andrews University Seminary Doctoral Dissertation Series, Berrien Springs, Michigan, 1987, 55-100. o.
15
2.5. Az egész Bibliában egyszer előforduló kifejezés, vagy szó Az eddigiekben néhány alkalommal használtam az „abszolút érelemben vett” hapax legomenon kifejezést, de e fogalom meghatározására csak részlegesen utaltam. Ez az a kategória, amire a legtöbb példa van. Az eddig felsorolt négy szempont az itt következő példák egyediségét emeli ki és a legnehezebben meghatározható hapax legomenonok számát korlátozza. Ezek azok a kifejezések, amiket a biblián belüli görög nyelvben, tehát új- és ószövetségi (LXX) viszonylatban semmilyen összehasonlítási lehetőségünk nincs, esetleg a klasszikus görög nyelv, de néhány esetben az sem. Ide tartoznak azok az egynél több szóból álló kifejezések is, amelyek szókapcsolata jelent problémát. Vegyünk néhány példát erre a kategóriára, először a szókapcsolatra, másodszor pedig az egyedülálló szavakra: Ilyen a sko,loy th/| sarki kifejezés a 2 Kor. 12,7-ből. Hogy milyen problémát jelent ez a kifejezés arról a szakirodalom is bőven árulkodik. Nem célom, hogy ezt itt bemutassam, de a szókapcsolat néhány elemzését érdemes megtekinteni: Igei alakban skallw váj, fúr, ás szavakkal fordítható. Főnévi formája így azt is jelentheti; ami fúr, ami váj, ami piszkál. Ez így a szó fizikai értelmére mutat, ami mögött egy olyan kép lehet, ami valamilyen testi fájdalom okára utal.44 Ritkán előforduló kifejezés, az Újszövetségben kizárólagos.45 A LXX-ben fordul elő ugyanebben az alakban az Ez. 28, 24-ben a
!ALÜsi
szó fordításaként. A szövegben ott egy
szójáték található. A város neve !Ad+yci ami !ALÜsi Szidón városállam hatalmát érti ez alatt, ami Izrael számra „szúró tövis”. A szöveg olvasója akár szinonim szóként is ejthette a város nevét és a tüskét a hangalaki hasonulás miatt: Cidón, ami Szilón. Átvitt értelmű szóhasználatról van tehát szó eben az esetben is. Ezt kivéve különböző alakokban előfordul az alábbi helyeken: a) sko,lopej–ként a Num. 33, 55-ben a %fe szó fordításaként. Jelentése itt is átvitt: Moáb ne legyen tüskévé Izrael népe szemében, de a héber szógyök eltér. b) sko,loyin –ként a Hós. 2,8-ban a
%wf
töviskórót, tövisbokrot jelent. Itt kivételesen
nem átvitt értelmű. Ez a héber szógyök sem viszonyul az Ez. 28,24-hez.
44 45
Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár. 871. oldal. Szócikk. Ez alapján az első katergóriába lehet sorolni hapax legomenonnak a sko,loy szót is.
16
Mivel nincs az újszövetségi alkalmazásra csak egy példánk, a LXX alapján is tudunk tehát következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy több esetben is használatos a kifejezés, mint nem valóságos szúró szerszám, vagy tüske, hanem egy könnyen érthető kép van mögötte: Valami, vagy valaki, ami gyötrelmet tud okozni.46 Ennek a sokszínűségére mutat a
kolafi,zw( szó is, ami nem csak gyötrelmet jelent.47 Ha figyelembe vesszük Hós. 2,8-at, nem zárható ki a fizikai jelentés sem, de ezt a direkt alkalmazást a szövegkörnyezet miatt akár ki is zárhatjuk. Nem derül ki viszont a példáinkból, de a vizsgált igehelyünkből sem, hogy ha ez egy képi megfogalmazás, a gyötrődés is átvitt értelmű fájdalomra utal, ami így lehet lelki, vagy valós testi dolog is? A sko,loy célhatározói szerepe mindkettőre mutathat: Ha testi gyötrelem, akkor ószövetségi kép is lehet akár mögötte a már említettek szerint. De ha lelki, akkor az a pietista vélemény sem zárható ki, ami egy újszövetségi tipológiára épül, miszerint Pál szenvedései mögött a Krisztus keresztjével való sorsközösség vállalása a lehetséges magyarázat. 48 Ez utóbbi különösen érdekes, mert nem teljes egészében kizárólag csak a pietisták álláspontja. Kialakulása visszavezethető már a reneszánsz korra, amikor a vallásos élet értelmezése egy új kontextusba került: Dante Alighieri, az „Isteni színjátékokban” felsorolja a halálos bűnöket a pokol mély bugyrában. Itt használ különböző képeket, amik korának egy-egy ismert alakját tipologizálja. E képek között elsőként szerepel felsorolása listája élén a büszkeség, mint halálos bűn.49 Dante korának elterjedt nézete volt ez. A középkor száraz vallási realizmusa mellett rámutat egy olyan területre, amit abban a korban az egyház alaposan elhanyagolt. 50 Előfordult egy fajta kivégzés módjának a kifejezésére a görög irodalomban is a sko,loy szó. Az áldozatot kitették egy helyre, és megkötözték a madaraknak táplálékként. Ahogy a madarak halálra csipkedték az áldozatot, ezt a fájdalmat, csipkedést fejezték ki a sko,loy szó
46
Bibliai nevek és fogalmak. Evangéliumi Kiadó. 243. oldal. Tövis címszó. A Szent István Társulat Bibliafordítása így adja ezt vissza: „…hogy arcul csapkodjon, és el ne bízzam magam. Lsd. 1973-as változatban. 48 Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár 871. oldal szómagyarázata. Lásd ott a rövid utalást. 49 The Interpreter’s Bible, New York, Abingdon Press, Nashville. 10. kötet. 408. oldal. 50 Az óegyház halálos bűnről szóló magyarázata a 1 Jn. 5,16-17-re épült, ami nem volt konkrét magyarázat, a dogmafejlődésben is változás figyelhető meg. Lásd. Keresztény Bibliai Lexikon, Halálos Bűn címszó alatt. 47
17
igei alakjával. Még abban az esetben is előfordult használata, ha vadállatokkal tépették szét az illetőt, itt a fogak tépésére utal, és ebben az esetben másodlagos jelentése volt.51 Az ógörög nyelvben eredetileg az erődítményeket körül vevő hegyes karókat jelentette, amiből később a karóba húzás, mint kivégzés lett. Aztán egyéb kivégzések kulcsszavaként is használták.52 Talán éppen a fogak tépésének fájdalmából következik, hogy a korai orvosi irodalomban is megtaláljuk a szót a fogfájás kifejezésére, valamint Artemidorusnál és Babriusnál. Ők azt az érzést fejezik ki ezzel, amikor belehasít a fájdalom a fogba. Hipokrates is ebben a vonatkozásban használja, mint a testbe hatoló fájdalom kifejezését; otan e,mpeparme,noj h-
sko,loy sarki53 Átvitt értelemben is megtalálhatjuk Biblián kívüli forrásokban. Philo beszél az egyik iratában „megkötöztetésről”. Így: „megkötözöttnek lenni” értelemben használja a szót.54 Szintén megjelenik összetett vonatkozásban is a sarx szó szinonim kifejezéseként, itt már teljes egészében képi módon. A „tüske” ami megmaradt a testben az a sarx. Több bibliai teológus ezért alkalmazza Pál apostol testi fájdalmára, valamilyen betegségre, 55vagy testi gyengeségre. Ezeknek a magyarázatoknak a vizsgálatát részletesen is át kell majd tekinteni.56 Szintén Biblián kívüli forrásként az őskeresztényírók kapcsolatba hozzák Jézus keresztre feszítésének ceremóniájával is. Így váltószóként használják a stauro,w szó helyett. Amikor Krisztus megfeszíttetéséről írnak az anastauroun szó helyett a anaskolopizein –t használják új jelentéssel megtöltve a kifejezést57. Ez utalhat arra, hogyan értelmezték az egyházatyák ezt a textust és nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a dio. szó éppen ezért maradt el fokozatosan a másolásokból egészen a Textus Receptus kötelezővé tételéig. 58 Ez
51
Theological Dictionary of the New Testament, edited by Gerhard Friedrich. WM. B. Eerdmans Publishing Company Grand Rapids, Michigan. 1998. 409. oldal, b. pont. 52 Keresztény Bibliai Lexikon. II. kötet. Kálvin Kiadó, Budapest, 1995. Tövis a testben címszó. 53 W. Robertson Nicol, The Expositors Greek Testament. WM. B. EERDMANS Publishing Company Grand Rapids, Michigan. USA. 111. oldal. 1. bek. 54 Theological Dictionary of the New Testament. Edited by Gerhard Friedrich. WM. B. Eerdmans Publishing Company Grand Rapids, Michigan. 409. oldal. 55 A Jubileumi Kommentár minden magyarázat nélkül ennyit ír: „Bizonnyal valamilyen betegségre utal…” III. Kötet, 289. oldal. 56 Theological Dictionary of the New Testament. Edited by Gerhard Friedrich. WM. B. Eerdmans Publishing Company Grand Rapids, Michigan. 412. oldal. 57 Uo.: 413. oldal. 58 Lásd Keresztény Bibliai Lexikon, Bibliatudomány címszó alatt.
18
esetben ugyanis szükségtelen lenne a nyomatékosítás, ha a dio. szó előtti szakasz a 6. vershez tartozik, a nélkül is egy önálló mondatrészként fordítható a 7. vers. E szerint, pedig a tüske olyan testi fájdalom is lehet Pál testében, ami emlékeztet Krisztus szenvedésére, kereszthalálára és a sorsközösség vállalására, utalva a szóval arra a kivégzésre, amit alkalmaztak a görögök is, és fokozott szenvedést okozott a testnek. A két szó összemosása
anastauroun és az anaskolopizein képi szinonimává változott ez esetben a testi gyötrelemre utalva, amit így a szó célhatározói szerkezetének használata erősít.59 Az itt felsorolt néhány szempont csupán ízelítőt adhat egy-egy komplex kifejezés értelmezésének összetettségről. A nélkül, hogy egy-egy magyarázó konkrét véleményét elvitatnánk, azonnal észrevehetjük, hogy sok a képi asszociáció és kevés a konkrétum éppen azért, mert nincs összehasonlítási lehetőség egy másik elérhető dokumentumban. Hasonló és nagyon összetett hapax legomenon a VAgnw,stw| qew/|, aminek első szava önmagában is abszolút hapax legomenon. A kifejezés egyszerűen fordítható, de szóösszetételben komolyabb fejtörést okoz nem a jelentése miatt, hanem ha a használat okát akarjuk kideríteni. Vizsgálatát itt nem végezzük el, hasonlóan bő irodalmat találhatunk hozzá a fenti szempontok és okok miatt.60 Ebben a kategóriában találhatunk a legtöbb olyan szót, ami nem hasonlítható össze semmivel, vagy esetleg csak a klasszikus görög nyelvi dokumentumokkal. A teljesség igénye nélkül álljon itt egy lista kizárólagosan a Galata levél hapax legomenonjai közül azt igazolni, hogy a fenti csoportosítás csökkenti az abszolút értelemben vett hapaxok számát a már idézett Workman véleményéhez képest, aki azok számát 34-ben határozza meg. Az itt álló szó egy teljes lista, azokról az ötödik csoportba sorolható hapax legomenonokról, amelyeket nem lehet semmivel sem összehasonlítani. Gal. 2,4 → pareisa,ktouj 2,13 → sunupokri,nomai 2,14 → ovrqopodou/sin 3,8 → proeuhggeli,sato 3,15 → evpidiata,ssetai 3,17 → prokekurwme,nhn 4,2 → proqesmi,aj 4,24 → avllhgorou,mena 4,25 → sustoicei/ 5,8 →peismonh. 5,26 → keno,doxoi 6,3 → frenapata/| 6,12 → euvproswph/sai
59
Ezt a vonatkozást erősíti meg a Jubileumi Kommentár lábjegyzetben már idézett megjegyzése is. Egy egész publikációt jelentettem meg erről a Theológiai szemlében, ami egy bizonyos hermeneutikai szempontból tárja fel a problémát és annak értelmezését. Lásd: Az agnw,stw| qew kérdése Pál apostol teológiájában. Újszövetségi exegézis és hermeneutika a filozófia segítségével. Theologiai Szemle 2009/3. számban. 132-138. oldalakon. 60
19
Az így meghatározott abszolút hapax legomenonnak nevezett kifejezések száma mindössze 13. Ezek jelentésének és szerepének a meghatározása a legnehezebb. A fenti példa rámutat arra, hogy minden újszövetségi könyv esetében lehet csökkenteni a hapaxok számát, illetve a fent található eszközök segítségével lehet könnyíteni azok jelentésének és szerepének meghatározását.
ÖSSZEFOGLALÁS A fent említett problémakör széles terjedelemben mutat rá arra, hogy az újszövetségi hapax legomenonok vizsgálatát illetően első sorban nem a jelentésük meghatározása a problémás, hanem a szerepük vizsgálata: Jelentésükre szinonimákat találhatunk. Egy-egy jelentés meghatározása levezethető többféle módon is, de kérdés marad, hogy e kifejezések vizsgálata milyen exegetikai módszertani kérdésekre mutat rá. Ez az Újszövetségen belül már a hapax legomenonok számának meghatározásánál is szembetűnő lehet. Ha használunk, valamilyen féle csoportosítást meghatározzuk azok exegézisét is. A fent említett öt csoport alapján gondolkodhatunk ezekről: 1. Az első csoport alapján az egész Újszövetséget érintő intertextuális exegézist alkalmazunk. 2. A második csoport a kontextuális értelmezés szép példája.61 3. A harmadik esetben, mivel főként nyelvtani variánsokkal találkozunk, a grammatika módszerével dolgozhatunk. Ez magába foglal olyan elemeket is, mint például két levél kapcsolata. Pl. a római levél és a Korinthusi levelek egymásután történő megírása és azoknak a kortörténeti értelmezése. 4. A negyedik csoportban lehetőség van szinonimákat keresni egy szóra a szótári alak alapján, akár a LXX nyelvét is figyelembe véve. Lehetőség van továbbá arra, hogy az egyszer előforduló nyelvtani alakot nem bibliai görög nyelvben vizsgáljuk meg. Esetleg
ezeknek
a
fordítási
lehetőségeit
is
megtekinthetjük
más
szerzők
műfordításaiban. Ilyen módon egy komplex szintézist követhetünk. Ez az elv a koiné és a klasszikus görög közötti szintézis lehet. Egyben szintézist jelenthet az arám
61
Ebben az esetben a kontextualitást a szó eredeti latin értelmében vegyük con+textus-nak. Fontosnak tartom ezt megjegyezni, mert manapság már elég széles körben használják ezt a fogalmat elszakadva az eredeti tartalomtól.
20
nyelvvel is abban az esetben, ha találunk görög nyelvű targumokat, úgy, mint Qumránban. 5. Az ötödik csoport jelentését meghatározni néprajzi és kortörténeti adatokkal lehetséges. Ma már erre találunk bőségesen példát.62 Ezek a példák főként nem hapax legomenonok esetében történő alkalmazást mutatnak be, de a módszer alkalmazható ez utóbbi kategóriára is. Az itt felvázolt probléma megoldási javaslat rámutat arra, hogy milyen széles körben lehetséges exegetikai kutatásokat végezni az újszövetségi hapax legomenonok esetében.
62
Lásd pl.: Vermes Géza, Jézus hiteles evangéliuma. Osiris Könyvtár, Budapest, 2005, 415-435. oldalak. Valamint: Dr. Szigeti Jenő, Tallózgatás az Újszövetség szavai között. In: Letűnt korok régi titkok. Bibliai felfedező. Esély Mozaik Kiadó és Holding Kft. Budapest, 1999, 53-64. o.
21
IRODALOMJEGYZÉK Bakos Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. D. A. Carson, Exegetikai tévedések. KIA, Budapest, 2003. Expository Times Magazine 1896/7. szám Herbert Haag Lexikona. In: MRVSZ 2000 Cd Rom, Archanum Adatbázis Horst Balz – Gerhard Schneider (szerkesztők) Exegetical Dictionary of The New Testament, William B. Eerdmans Publishing Company Grand Rapids, Michigan, 1982. Jon Paulien, Decoding Revelation’s Trumpets. Literary Allusions and the Interpretation of Revelation 8, 7-12. Andrews University Seminary Doctoral Dissertation Series, Berrien Springs, Michigan, 1987. Jubileumi kommentárok. In: MRVSZ 2000 Cd Rom, Archanum Adatbázis Keresztyén Bibliai Lexikon. In: MRVSZ 2000 Cd Rom, Archanum Adatbázis Magyar Katolikus Lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1998. Peter Wick, Pál. A kereszténység tanítója. Kálvin Kiadó, Budapest, 2007. Prőhle Károly, Lukács evangéliuma. Fordítás és magyarázat. Evangélikus Egyetemi Sajtóosztály, Budapest, 1991. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest. IX. kötet. Szigeti Jenő, Letűnt korok régi titkok. Bibliai felfedező. Esély Mozaik Kiadó és Holding Kft. Budapest, 1999. The Interpreter’s Bible, New York, Abingdon Press, Nashville. (n.é.) 10. kötet. Theological Dictionary of the New Testament, edited by Gerhard Friedrich. WM. B. Eerdmans Publishing Company Grand Rapids, Michigan. 1998. Új magyar lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962. Negyedik kiadás. Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár. Kálvin Kiadó, Budapest, 1996. Vermes Géza, Jézus hiteles evangéliuma. Osiris Könyvtár, Budapest, 2005. Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története. Osiris Kiadó. Budapest, 1998. W. Robertson Nicol, The Expositors Greek Testament. WM. B. EERDMANS Publishing Company Grand Rapids, Michigan. USA. William Baird, History of New Testament Research. Fortress Press, Mineapolis, 1992.
22
