Karbantartás s a biztonságv. gvédelemben

Karbantartás a biztonságvédelemben


Elektronikus biztonságtechnikai rendszerek fajtái § Automatikus tűzjelző rendszerek § Behatolásjelző rendszerek § Beléptető rendszerek § Videómegfigyelő rendszerek


Elektronikus biztonságtechnikai rendszerek fajtái § Áruvédelmi rendszerek § Gépkocsi indításgátló és rablásgátló rendszerek

§ Távfelügyeleti rendszerek § stb.


Az elektronikus biztonságtechnikai rendszerek karbantartása § FELÜLVIZSGÁLAT: Tárgy, eszköz, berendezés

működésének, állapotának újra ellenőrzése. A személyi, környezeti, műszaki feltételek meglétének ellenőrzése.

§ KARBANTARTÁS: Tárgy, eszköz,

berendezés megfelelő állapotban való tartására irányuló tevékenység.


Az elektronikus biztonságtechnikai rendszerek karbantartása

§ Személyi feltételek § §

Kioktatott felhasználók Üzemeltetési napló

§ Környezeti feltételek

§ Építészeti változások § Épületgépészeti változások § stb.

§ Műszaki feltételek

§ Működőképesség vizsgálata § Külső épség vizsgálata


A karbantartás jogszabályi háttere § Automatikus tűzjelző rendszerek esetében

Magyarországon a tevékenység jogilag szabályozott. § A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény.

§ 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2.

rész I. és IV. fejezet. (többek között szabályozza az üzembentartási, felülvizsgálati és karbantartási tevékenységet)

§ 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól


A karbantartás jogszabályi háttere A tűzjelző rendszerekre vonatkozó szabványok: MSZ EN 54 sorozat § § § § § § § § § §

MSZ EN 54-1:2002 Tűzjelző berendezés. 1. rész: Bevezetés; MSZ EN 54-2:2002, Tűzjelző berendezés. 2. rész: Tűzjelző központ MSZ EN 54-2:1997/A1:2007 Tűzjelző berendezés. 2. rész: Tűzjelző központ MSZ EN 54-3:2003, Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők MSZ EN 54-3:2001/A2:2006, Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők MSZ EN 54-3:2001/A1:2003 Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők ….. ….. MSZ EN 54-20:2007 Tűzjelző berendezések. 20. rész: Beszívottfüstérzékelők MSZ EN 54-21:2006 Tűzjelző berendezések. 21. rész: Riasztás- és hibajelzés-átviteli készülék


A karbantartás jogszabályi háttere § Behatolásjelző,

rendszerek beléptető, videómegfigyelő, esetében a tevékenység Magyarországon jogilag nincs megfelelően szabályozva.

§ A rendszerváltástól az EU csatlakozásunk időpontjáig szinte egyedüli iránymutatóként az általánosan elfogadott MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) által kidolgozott ajánlás szolgált.


A karbantartás jogszabályi háttere § A behatolás- és támadásjelző rendszer karbantartására és hibaelhárítására vonatkozó szabványok (MSZ EN 50130-as szabványsorozat): § MSZ CLC/TS 50131-7:2010 § 13.1. Általános követelmények § 13.2. Felülvizsgálat és javítás § 13.2.1. Rendszeres karbantartás § 13.2.2. Téves riasztások megelőzése a rendszeres tesztek során

§ 13.3. Hibaelhárítás Nem kötelező érvényűek!


A karbantartás jogszabályi háttere Az FPA (Fire Protection Association), egy nemzetközileg elismert szövetség tájékoztatása és ajánlása a harmonizált európai szabványokkal kapcsolatosan Sajátosságok

Biztonsági fokozatok

(Feature)

(Security grade) 1. fokozat

2. fokozat

3. fokozat

4. fokozat

Grade 1

Grade 2

Grade 3

Grade 4

Karbantartási igény és mód évente

Évente egy helyszíni karbantartás

Évente két helyszíni, vagy egy helyszíni és egy távkarbantartás (2X. fokozatú rendszer esetén évente egy helyszíni)

Mint 2. fokozat (nincs 3X fokozat!)

Évente két helyszíni karbantartás és felülvizsgálat

(Maintenance required per year as required by)

(1 site visit)

(2 site visits OR 1 site visit + remote diagnostic check (Option 2X - audible only - 1 site visit)

(As Grade 2)

(2 site visits)


A karbantartás jogszabályi háttere § A további rendszerek karbantartására és hibaelhárítására vonatkozó szabványok:

§ Beléptető rendszer: MSZ EN 50133-7:2000

§ A rendszer kifogástalan működése érdekében a rendszert egyeztetett

időközönként ellenőrizni és karbantartani kell. § Különböző típusú karbantartás alkalmazható, pl.: rutinellenőrzés, rutinszerviz § A karbantartási tevékenységet csak az ellenőrzésre és szervizelésre jogosult szervezet végezheti (2005. évi CXXXIII. Törvény).

§ Videómegfigyelő rendszer: MSZ EN 50132-7:2000

§ A rendszert a szolgáltató vagy a tervező által megadott időközönként karban

§ § §

kell tartani. Megfelelő mennyiségű tartalék alkatrésznek kell rendelkezésre állni a szükséges javítások elvégzéséhez. Az ismétlődő tesztek eredményeit vezetni kell, és össze kell hasonlítani a korábbi tesztek eredményeivel. A karbantartást és tesztelést kizárólag szakképzett személyzet végezheti.


A biztonságtechnikai karbantartási tevékenység főbb veszélyforrásai § Behatolásjelző rendszerek esetén: § Bár a készülékek törpe (12 V-) feszültséggel üzemelnek, de mind a központoknál, mind a un segéd-tápegységeknél jelen van a 230 V~ hálózati feszültség, így a munka csak az ide vonatkozó munkavédelmi szabályok betartása mellet végezhető. § A rendszerek sok eleme (érzékelők, gyűjtő elemek, központ, tápegységek, stb. nehezen, segédeszköz nélkül nem megközelíthető helyen van felszerelve, csak a létra, vagy emelőszerkezet használatára vonatkozó mv. szabályok betartásával kerülhető el a baleset. § A munka során kéziszerszámok használata elengedhetetlen, ami szintén balesetveszélyes, ha nem tartják be használatra vonatkozó biztonsági előírásokat.


A biztonságtechnikai karbantartási tevékenység főbb veszélyforrásai § Automatikus tűzjelző rendszerek esetén: § A központoknál szintén jelen van a 230 V~ hálózati feszültség, de ezek a berendezések 24 V- feszültséggel üzemelnek. § Magasan felszerelt rendszerelemek, § Kéziszerszámok, § Tűz esetén a rendszer különböző vezérlési feladatokat lát el (légkondicionáló berendezés, légbefújás leállítása, füstelvezető ablakok, füstmentes lépcsőház ventilátor indítása, tűzszakasz határoló ajtó bezárása, liftvezérlés indítása, stb.)


A biztonságtechnikai karbantartási tevékenység főbb veszélyforrásai § Beléptető és videómegfigyelő rendszerek esetén: § A 230 V~ hálózati feszültség jelenléte, § Magasan felszerelt rendszerelemek, § Kéziszerszámok, § Ezeknél a rendszereknél sok esetben mozgó rendszer elemek is vannak, ami mind a karbantartási tevékenység közben, mind a használat közben jelenthet veszélyforrást, különösen, ha a rendszeres karbantartás és hibaelhárítás nem biztosított.


A karbantartás elmaradásának következményei tűzjelző rendszereknél § Jogszabály kötelezi a felhasználót a rendszeres és rendkívüli karbantartások elvégeztetésére (9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet). § Hatósági ellenőrzés csak a korábban létesítési kötelezettség alapján telepített rendszerek esetében van (79/2007. (IV. 24.) Korm. Rendelet). § Gondatlanságból, vagy anyagi megfontolásból, sajnos sok „magára hagyott rendszer” üzemel.


A karbantartás elmaradásának következményei tűzjelző rendszereknél § Ha elmarad a karbantartás, szennyezetté válnak az érzékelők, ami téves tűzjelzést eredményezhet. § A tűzjelzés – még ha téves is - elindítja a vezérléseket és ezzel veszélyes helyzetek állhatnak elő § Pl. indíthatja a gázzal oltó rendszert és a kiáramló gáz sok esetben káros az egészségre. § Kiemelten fontos a felhasználók rendszeres, dokumentált oktatása, ami szintén karbantartás közbeni feladat.


A karbantartás elmaradásának következményei tűzjelző rendszereknél § A

téves, vagy hamis jelzés a személyfelvonók tűzeseti vezérlése miatt is okozhat veszélyhelyzetet.

§ Tűzeseti vezérlésnél – kényszerűségből a felvonó néhány beépített biztonsági szenzor jelzését figyelmen kívül hagyja.

§ Szinte valamennyi vezérelt berendezést említhetnénk, elszívó és befújó ventilátorok, füstelvezető ablakok, stb.


A karbantartás hiánya beléptető rendszereknél § A beléptető rendszerek mozgást akadályozó elemeinek veszély

esetén (pl. tűz) automatikusan, vagy kézi vezérléssel lehetővé kell tenniük a szabad áthaladást az objektum mielőbbi kiürítése érdekében. § A rendszeresen nem ellenőrzött, hibás rendszerek nem tudják ellátni ezt a funkciójukat. § A karbantartás fontos feladata a rendszer hardveres, szoftveres és funkcionális ellenőrzése, az esetlegesen feltárt hibák haladéktalan elhárítása.


A karbantartás hiánya beléptető rendszereknél § A beléptető rendszerek

mozgó elemeinek biztonságos üzeméhez elengedhetetlen a mozgó, kopóalkatrészek, valamint a különböző „rácsukás elleni” védelem érzékelőinek rendszeres felülvizsgálata és karbantartása.


A karbantartás hiánya beléptető rendszereknél Gyorskapuk


A karbantartás hiánya videómegfigyelő rendszereknél § § §

Magasban mozgó rendszerelemek. Gyakori ~230V-os tápellátás. Speed-Dome és csőkamerák.


A karbantartás hiánya videómegfigyelő rendszereknél Az időben nem elhárított hibák következménye is lehet.

Köszönöm a figyelmet!

Béres Zoltán szervizvezető okl. biztonságtechnikai mérnök

Karbantartás s a biztonságv. gvédelemben

Recommend Documents