KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM. OM azonosító:

KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY

GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM azonosító: 034 148

Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat ......................................................................................................... 5 1. Nevelési program ......................................................................................................... 6 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...........................................................................................................................6 1.1.1. Alapelveink ............................................................................................................................................................ 6 1.1.2. Értékeink ................................................................................................................................................................ 6 1.1.3. Céljaink: ................................................................................................................................................................. 6 1.1.4. Kiemelt fejlesztési területek ................................................................................................................................... 7 1.1.5 Feladatok, eszközök, eljárások ................................................................................................................................ 7

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................8 1.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................10 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .......11 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...................................................................................................................12 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ........14 1.7. A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban ............................................................21 1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ...............22 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei .....................................................................................................23 1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai a Nkt. keretei között .....................................................26 1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ..........................26

2. Az iskola helyi tanterve ............................................................................................. 27 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ........................................................................................27 2.2 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai..............................................................................................................................27 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................................................32 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .........................................................................................................................33 2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása ...............................................................33 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .......................................................................................................................................34 2.7. Az iskola által kötelezően vállalt közép- vagy emelt szintű érettségire felkészítő választható foglalkozások .............................................................................................................34 2.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei ....................................................................................35 2.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban és szóban történő ellenőrzési és értékelési módja .....35 2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ..........................................36 2

2.11. A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismertetése...................................................37 2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................................37 2.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..........................................................................37 2.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket ...........................................38 2.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, magatartásának, szorgalmának minősítéséhez kapcsolódó elvek ..........................................................................................................................39 2.16. Közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok ..............................................................................40

Záradékok ......................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. sz. melléklet ................................................................................................................ 43 Az iskola 2004. május 13-án elfogadott pedagógiai programja alapján indult kimenő osztályainak óratervei ...................................................................................................................43

2. sz. melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................ 51 Angol nyelv .........................................................................................................................................51 Angol célnyelvi civilizáció ..................................................................................................................52 Biológia ...............................................................................................................................................53 Dráma ..................................................................................................................................................53 Ének-zene ............................................................................................................................................54 Fizika ...................................................................................................................................................55 Földrajz ................................................................................................................................................56 Francia nyelv .......................................................................................................................................57 Informatika ..........................................................................................................................................58 Kémia ..................................................................................................................................................59 Latin nyelv ...........................................................................................................................................59 Magyar nyelv .......................................................................................................................................61 Irodalom ..............................................................................................................................................61 Matematika ..........................................................................................................................................62 Német nyelv ........................................................................................................................................62 Orosz nyelv..........................................................................................................................................63 Testnevelés ..........................................................................................................................................64 Történelem...........................................................................................................................................64

3. sz. melléklet: helyi tantervek .................................................................................... 66

3

„Az, amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson minket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

4

Küldetésnyilatkozat Iskolánk küldetése a tanítás és nevelés harmóniájának, a szellem, lélek és test összhangjának megteremtése. A tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat, pedagógusaink szakmai felkészültsége és a sokszínű képzés (idegen nyelvek, természet- és társadalomtudományok, művészet, sport) biztosítja céljaink megvalósítását.

5

1. Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelveink Tanulóink életkori sajátosságainak figyelembe vételével törekszünk alapvető, tudományos igényű ismereteket, etikai értékeket, helyes viselkedési, magatartási formákat közvetíteni. A következetesség elve nyilvánul meg a tanulóinkkal szemben támasztott követelmények és a tanulók értékelése során, nem megfeledkezve a motiváció elvéről, mely áthatja oktató-nevelő munkánk mindennapjait. A rendszeresség és fokozatosság elvére támaszkodva szervezzük meg tanítási óráinkat, ösztönözzük tanulóinkat a mindennapi tanulásra, kitartásra, bátorítva őket az egészséges küzdő szellemre és a problémamegoldó képesség kialakítására. Eddigi értékeink megőrzése, továbbá a gyors társadalmi változások útvesztőiben új értékek keresése és teremtése egyik alappillére közös munkánknak. Mindezek alapján elkötelezettek vagyunk a NAT-ban rögzített úgynevezett kulcskompetenciák iránt: • anyanyelvi kommunikáció • idegen nyelvi kommunikáció • matematikai kompetencia • természettudományos kompetencia • digitális kompetencia • hatékony, önálló tanulás • szociális és állampolgári kompetencia • kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 1.1.2. Értékeink • • • • • • •

társadalmi mechanizmusok megismertetése élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása kreatív személyiség fejlesztése innovatív készség kialakítása gazdag pedagógiai eszköztár alkalmazása szellem-jellem együttes formálása hagyományápolás

1.1.3. Céljaink: • • • • • • • •

az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés diákjaink korszerű általános műveltségének megalapozása sokoldalú személyiségfejlesztés magas szintű nyelvtudás, kommunikációs készség kialakítása a művészi, esztétikai érzék fejlesztése az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés összefüggésekben, rendszerekben való gondolkodásmód kialakítása információszerzés- és feldolgozás, az információs világban való eligazodás képességének elsajátítása 6

• • •

önmagunkért és közösségünkért erkölcsi felelősségvállalásra nevelés a testi és lelki egészség megteremtésére való igény kialakítása szűkebb és tágabb környezetünk szeretetére és megóvására nevelés

1.1.4. Kiemelt fejlesztési területek • • • • • • • • • • • •

erkölcsi nevelés nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés állampolgárságra, demokráciára nevelés önismeret, társas kultúra családi életre nevelés testi és lelki egészség nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség fenntarthatóság, környezettudatosság pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés a tanulás tanítása

1.1.5 Feladatok, eszközök, eljárások

Feladatunk a tanulók ismeretrendszerének, világképének, képességeinek és személyiségének összehangolt fejlesztése, melynek során kiemelt fontosságúnak tekintjük • • • • • • • •

a nemzeti nyelvi, történelmi és kulturális azonosságtudat erősítését, a közös európai értékek ismeretét és vállalását, a társadalomért, a kisebb közösségekért és az önmagunkért vállalt felelős magatartás kialakítását, a sajáttól eltérő magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránti tisztelet, türelem és együttérzés kifejlesztését, a természeti környezetünket védő magatartás kialakítását, az etikai, erkölcsi ítélőképesség fejlesztését, a fizikai és lelki egészség megőrzését szolgáló életmód kialakítását, egymás iránti kölcsönös tiszteletre épülő, az értékeink és hagyományaink megőrzését segítő viselkedéskultúra fejlesztését.

Pedagógiai eszközeink, eljárásaink A nevelőtestület által közösen kimunkált célok és elfogadott feladat meghatározások alapján összehangolt nevelési eljárásokat alkalmazunk. A tanítási órán: • Hiteles értékközvetítés, amely a hatékony, meggyőző tanári magatartáson alapul. • Kritikus és önkritikus szemléletmód alkalmazása a kommunikáció során. • Pontos, kitartó, fegyelmezett munka. • Öntevékenységen alapuló ismeretszerzésre való törekvés. • A problémaérzékenységre, problémamegoldásra nevelés, az alkalmazásképes tudás fejlesztése. • A tanulók folyamatos motiválása, pozitív megerősítése. • Árnyalt, sokrétű értékelés, amely hozzájárul a sokoldalú, nyitott, önálló, művelt emberré neveléshez.

7

A tanórán kívüli foglalkozásokon a sportkörök, diákkörök, öntevékeny művészeti csoportok működtetése, szabadidős programok, iskolai rendezvények, ünnepségek, kirándulások megszervezése, más intézményekkel való kapcsolattartás során: • a nemzeti, helyi és iskolai hagyományaink következetes ápolása, gazdagítása • a biztos, állandó értékek mellett a jelenben alakuló, változó kultúra közvetítése • a tömegkultúrát meghaladó, igényes, változatos önművelés érvényesítése • az öntevékenység, önszerveződés támogatása a nevelő munkánk alapelveivel összhangban • az érdekképviseleti rendszer megismertetése • az önkifejezés, önmegvalósítás színtereinek biztosítása • kiemelkedő képességű tanulóink egyéni fejlesztése (tehetséggondozás) • tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink felzárkóztatása.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Minden pedagógus, osztályfőnök és szaktanár számára az alapvető cél a diákjainkban rejlő különleges, egyéni adottságok és képességek felismerése, tudatosítása és folyamatos fejlesztése elsődlegesen a szaktárgyak oktatásán keresztül, de ezek mellett a hasznos, a tanulók szellemi, lelki és testi fejlődését egyformán szolgáló szabadidős tevékenységeken keresztül is. Az önismeret kiteljesedésével, a képességeikkel, tehetségükkel összhangban lévő foglalkozások, hivatások megtalálása és az erkölcsi értékek megismerése, mindennapi életükbe való beépítése kiemelt feladata a nevelőtestületnek. Mindezek csak a komplex személyiségfejlesztés során valósulhatnak meg. A TANULÓK ERKÖLCSI NEVELÉSE Az alapvető erkölcsi értékek megismertetését, tudatosítását és meggyőződéssé alakítását tekintjük feladatunknak. Mindezek eléréséhez irodalmi, képzőművészeti, zenei és a filmművészeti alkotások mellett a mindennapi életből merített példák, problémák osztályfőnöki órákon feldolgozott témái lehetnek segítségünkre. Kiemelten szerepet kap a drámapedagógia oktatása, amely önmagában már komplex személyiségfejlesztő módszertant jelent. Az erkölcsi nevelés fő színterévé válhat az önkéntesség, mint a szociális kompetenciák fejlődésének kialakítása, megerősítése. Ezek segítségével diákjaink későbbi felnőtt életükben alkalmassá válnak civil tevékenységek koordinálására, kezdeményezésére, elvégzésére. Külön területe a fejlesztésnek az iskolai élet szabályainak megismerése, betartása, amelyek az egyén szabadságának kiteljesedését is segítik. Az osztályfőnöki órák során tudatosan törekszünk ez emberi értékek megismertetésére. Ennek érdekében szervezünk különböző találkozókat, programokat. A TANULÓK ÉRTELMI NEVELÉSE Feladatunk az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Célunk a világ megismerésére való törekvés igényének felkeltése. Ki kell alakítani tanulóinkban egyéni képességeik fejlesztése iránti elkötelezettségüket, és az ezekhez a területekhez kapcsolódó problémamegoldó és alkotó jellegű gondolkodás képességének átlagon felüli fejlesztési igényét. Külön lehetőséget biztosítunk a rendkívüli képességű diákokkal való foglalkozásra, a tehetségek felismerésére, gondozására. Elvárható az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, a folyamatos önképzésre való ösztönzés. Ennek alapfeltétele az önálló ismeretszerzésre való hajlandóság, képesség. Az önálló kutatómunka, az értelmiségi gondolkodásmód, életszemlélet kialakítása szaktanári és osztályfőnöki feladat is. Jól szolgálják mindezeket a tanulmányi kirándulások, versenyek, az önképzőkör munkája.

8

A TANULÓK ESZTÉTIKAI NEVELÉSE Feladatunk, hogy segítsük a szépség érzékelésétől az esztétikai élményig vezető út megtapasztalását. A művészeti nevelés kiemelt szerepet kap az irodalom, ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, a mozgókép kultúra és médiaismeret, a dráma és tánc oktatásában, de diákjaink öntevékenységi köreiben is: énekkarban, színjátszókörben stb. Utóbbi célok megvalósítása érdekében szorosabb együttműködést alakítunk ki különböző kulturális intézményekkel. Iskolánk rendszeresen teret ad az alkotó diákok bemutatkozásának: kiállításokat, előadásokat szervezünk számukra, vagy szervezhetnek önmaguknak, társaiknak. Rendszeres látogatói hangversenyeknek, színházi előadásoknak, egyéb művészeti programoknak. Az általános értékrend szerinti igényességre törekszünk a külső megjelenésben, munkaanyagaink megjelenítésében, szűkebb és tágabb környezetünk kialakításban, megőrzésében. A TANULÓK KÖZÖSSÉGI (TÁRSAS KAPCSOLATOKRA FELKÉSZÍTŐ) NEVELÉSE Feladatunk a társadalmi együttélés szabályainak megismertetése, elfogadtatása, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, valamint az ehhez elengedhetetlen kulturált magatartás és helyes kommunikáció elsajátítása. Kiemelt cél ezen a területen az önvezérlő képesség, a realitásérzék, a kreativitás, a különböző normák közötti tájékozódás képességének kialakítása, megerősítése. Ennek elérését elsősorban az osztályközösség formálása, a diákönkormányzati rendszer működtetése, az önkéntes közösségi tevékenységek végzése, az iskolán kívüli kapcsolatok, színterek megismerése biztosítja. A TANULÓK ÉRZELMI (EMOCIONÁLIS) NEVELÉSE Célul tűzzük ki a kiegyensúlyozott életvitel és érzelemvilág kialakítását, a pozitív gondolkodásra épülő megközelítéseket. Ezek biztosítják valamennyi élethelyzet előnyös oldalainak felismerését, valamint a problémák tényszerű feltárását, azok objektív kezelését. Fontosnak tartjuk az összetartozás, kötődés szerepének hangsúlyozását családi, munkahelyi, lakóhelyi, nemzeti szinten, mely cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmeken alapszik. Erősítjük a környezettudatos magatartás, a beilleszkedés, a közösségformálás igényét, a toleranciára nevelést, a különböző népek és kultúrák megismerését és elfogadását. Értékeléseinkben törekszünk a pozitív, a közösség javát szolgáló cselekedetek és tevékenységek kiemelésére, megerősítésére. Rendkívül fontos, hogy diákjaink képesek legyenek kezelni azokat a vizuális információkat, amelyek a legkülönbözőbb médiumokon keresztül jutnak el hozzá. A TANULÓK AKARATI NEVELÉSE Feladatunk az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Ismerkedjenek meg az erősségeik és gyengeségeik feltárásának és azok javíthatóságának lehetőségeivel, az önértékelés, a helyes énkép kialakításának lehetséges módjaival. Az osztályfőnökök az iskolapszichológussal együttműködve végzik feltáró és fejlesztő munkájukat. Elengedhetetlen a személyre szabott célok megfogalmazása, és a szülőkkel való egyeztetése. A TANULÓK HAZAFIAS NEVELÉSE Feladatunk a szülőhely és a haza múltjának és jelenének, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása és megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. A különböző szaktudományok tartalma, és hazánk kiemelkedő alakjainak megismerése jó lehetőségeket kínál feladatunk megvalósításában. Egyedi és mélyreható élményt jelenthetnek a jól szervezett évfolyamonkénti és osztályonkénti tanulmányi kirándulások, múzeum és színházlátogatások, valamint ünnepségeink magas szintű műsorai és azok közös osztály szintű előkészítései is, valamint alkalmi jelleggel a városi rendezvényekbe való bekapcsolódás. 9

A TANULÓK ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉSE Feladatunk az alapvető magyar és európai állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt, igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskolai közéletben való részvételre, az európai és hazai ifjúsági szervezetekkel való kapcsolatteremtésre. A TANULÓK MUNKÁRA NEVELÉSE Be kell láttatni tanítványainkkal, hogy a munka önmegvalósításuk legfontosabb formája és lehetősége. Iskolai tevékenységük egyik kiemelt célja éppen az, hogy megtalálják leendő hivatásukat, művelt emberré váljanak. Kialakuljon bennük az igény a mindennapi tanulásra, az önkéntesség gyakorlására. Ezáltal erősödik meg bennük a végzett munka iránti felelősségvállalás, a kezdeményezőkészség, a feladatok elvégzésében való kitartás. Tanulják meg, hogy minden munka egyenrangú, ha azt végzője odaadással, hivatástudattal és alkotó jelleggel végzi. A munkakultúra nem nélkülözi a tervszerűséget, szervezettséget, döntési, önellenőrzési és értékelési mechanizmusok gyakorlását, az egészség és a környezet védelmét, melyet éppen tanulmányaik alkalmazásával élhetnek át iskolai tevékenységük során. E cél érdekében feladatvállalásokra ösztönözzük diákjainkat, az Nkt. előírásainak megfelelően megszervezzük az ötven órás közösségi szolgálatot. A TANULÓK TESTI NEVELÉSE Az egészséges életmód, edzettség elérése különösen fontos a szellemi munkát végzők körében, mert a munka jellege és a testmozgás hiánya számos modern korunkhoz tartozó szervi és lelki betegség kialakulásához vezethet. Hangsúlyos a prevenció, a pozitív életvezetés és életszemlélet kialakítása, amelyet a tanórákon, délutáni edzéseken, kirándulásokon és az évenként megrendezésre kerülő egészségnapon valósítunk meg.

1.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Iskolánk egészségfejlesztési célul tűzi ki, hogy tanulóink az intézményben eltöltött időben részesüljenek a teljes testi-lelki jóllétüket, egészségüket, egészségi állapotukat hatékonyan fejlesztő, rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Célunk a pedagógusok, a tanulók és a szülők részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolni, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Célunk, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek • az egészséges táplálkozás, • a mindennapos testnevelés, testmozgás, • a testi és lelki egészség fejlesztése, a függőségekhez, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, • a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, • a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, vészhelyzetek elhárításához szükséges készségek kialakítása, • a személyi higiéné tudatosítása, figyelembe véve a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait az intézményben megvalósítandó programoknál. Célunk a testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése átfogó prevenciós programokban.

10

A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola célja, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségi nevelésünkben fontos az iskolai közösséghez való tartozás élményének megtapasztalása, e közösséghez való tartozás vállalásának kialakítása. Mindennapi nevelőmunkánk során arra kell törekednünk, hogy • a honismeret és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, • a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, • az iskola, a kollégium és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, • a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, • a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, • az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljünk. A közösség alakításának területei, szintjei. Osztály szintű tevékenységek, formák. • fecsketábor • fecskeavató • tanulmányi kirándulások • osztály rendezvények (farsang, karácsony, vetélkedők) • osztálytermek otthonossá tétele • iskolai rendezvények osztályszintű szervezése Évfolyamszintű tevékenységek, formák: • fecsketábor • irodalmi, helytörténeti kirándulás • szalagavató • diákigazgató-választási kampány • sportversenyek Iskola szintű tevékenységek, formák: • minden iskolai ünnepség; megemlékezés • diáknap • énekkar • irodalmi színpad • iskolarádió, iskolaújság

11

• •

diákönkormányzat (érdekképviselet, képzés, vélemény-nyilvánítás, diákközgyűlés, panaszkezelés, rendezvények szervezése) kulturális rendezvények

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógus alapvető feladata a tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógus a munkája során valósítsa meg a NAT-ban megfogalmazott fejlesztési területek és nevelési célok kívánalmait. A pedagógus feladatai: • Megtartja a tantárgyfelosztásban meghatározott órákat, foglalkozásokat. • Munkáját felelősséggel és önállóan, a helyi tantervi követelmények szerint végzi. • Munkája során eleget tesz a szakszerűségi követelményeknek. • Elkészíti a tanmeneteit, a tanítási-tanulási folyamatban a tanmeneti ütemezés szerint halad. • Elvégzi a nevelő munkájával kapcsolatos adminisztrációt (beírási napló kitöltése, naplók napra kész vezetése, osztályzatok beírása, mulasztások napi bejegyzése, stb). • Tanítványai teljesítményét folyamatosan méri (ügyelve az írásbeli-szóbeli helyes arányára), értékeli. • Rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról. • Részt vállal az eszközök, felszerelések, helyiségek tanításra kész állapotban tartásában. • Részt vesz a munkaközösség munkájában. • Részt vesz a gyermek és ifjúságvédelmi munkában, a balesetek megelőzésében. Kötelező munkaidőn belül, de a kötelező órán felüli feladatai: • Felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat. • Folyamatosan képezi magát, aktívan részt vesz a házi továbbképzéseken, szakmai bemutatókon. • Részt vesz a tanulmányi munkához kapcsolódó rendezvények szervezésében, lebonyolításában. • Részt vesz a hátrányos helyzetű és a tehetséges tanulók képességfejlesztésében. • Részt vesz az iskola kulturális életének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében. • Óraközi szünetekben folyosó-felügyeletet lát el, órarendi beosztás szerint. • Tanulói étkezés alatt felügyeletet lát el, beosztás alapján. • Ügyeletet lát el a tanulmányi versenyeken külön kiírás szerint. • Közreműködik az iskola működési rendjében felmerülő foglalkozásokon (felvételiztetés, nyílt nap, beíratás, osztályozó- és javítóvizsgák, stb.). • Részt vesz a tantestületi értekezleteken, munkaközösségi foglalkozásokon, a tanulók tudását, magatartását értékelő konferenciákon, nevelési értekezleteken. • Részt vesz az iskolai fogadóórákon, szülői értekezleteken. • Részt vesz a diákmozgalom segítésében. • Aktívan közreműködik a leltározásban, a szertárrendezésben. • Az igazgató eseti megbízása alapján részt vesz a középszintű érettségiztetés feladatainak elvégzésében. • Az igazgató által elrendelt minden olyan feladatot elvégez, amely összefügg az oktatással és a neveléssel, és pedagógus szakértelmet igényel.

12

•

Tanítás nélküli munkanapokon az éves munkatervben meghatározott, az igazgató által elrendelt feladatokat végzi.

Egyéb követelmények: • Szükség szerint részt vesz az iskola által szervezett tanítási időn kívüli kulturális és sportprogramokon. • Elkíséri tanítványait az országos versenyekre • Teljesíti továbbképzési kötelezettségét • Szükség szerint - jogszabályi keretek között - a távollévő pedagógus helyettesítésére beosztható. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki tevékenységek sokrétűek: tervező, szervező, irányító, segítő-patronáló, dokumentáló munka. Az osztályfőnök feladatai: • Elkészíti osztályfőnöki tanmenetét, melyben rögzíti a tanórán kívül tervezett közösségi programokat is (kirándulás, stb.) • Az osztály közösségi életének kialakításában együttműködik az osztály-diákbizottsággal. • Irányítja, segíti a tanulók pályaválasztási, továbbtanulási szándékát. • Dönt az osztályban tanító tanárok javaslata és az osztály diákvezetőségének véleménye alapján a tanulók magatartása, szorgalma minősítéséről. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Törekszik az indokolatlan mulasztások és késések megelőzésére, illetve csökkentésére. • A tanulók hiányzását pontosan nyilvántartja, az igazolásokat kezeli, szükség szerint intézkedik az SZMSZ-ben és a Házirendben foglaltaknak megfelelően. • A tanuló károkozása esetén az iskolavezetéssel vagy a gondnokkal együttműködve lefolytatja a kártérítési eljárást. • Fegyelmi tárgyalás során képviseli a tanuló érdekeit. • Külön gondot fordít a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, állami gondozott és többgyermekes családokból származó tanulókra, azok segítésére. Ebben szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel. • Részt vesz a partneri felmérések (tanulói, szülői) lebonyolításában. • Segíti az országos kompetencia mérések lebonyolítását, az értékelésről tájékoztatást ad a szülőknek. • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. • Kapcsolatot épít ki és tart fenn a szülőkkel, a kollégiumi nevelőkkel. • Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját, észrevételeit, tapasztalatait rendszeresen megbeszéli velük. • Közvetít a szülők és az osztályban tanító szaktanárok között; szülői panaszok kezelése esetén a Házirend előírásait követi. • Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját. • Tájékoztatja a szülőket a tanulók félévi és tanév végi osztályzatairól. Félév és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti a bukásra álló tanulók szüleit ellenőrzőn keresztül. • Félévenként szülői értekezletet tart. • Az önkéntes szolgálathoz kapcsolódó dokumentációs feladatokat elvégzi. • Ellátja az osztálya működéséhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenységet (napló, beírási napló, törzslap, bizonyítvány).

13

Hatásköre: Hatásköre kiterjed a vezetése alatt működő osztály tanulóira, az osztályában tanító pedagógusok csoportjára. Felelőssége Az osztályfőnök kiemelt felelősséggel tartozik a gondjaira bízott osztály közösségének személyiségfejlődéséért, a tanulók személyiségének és családi körülményeinek megismeréséért, a tanulók gondviselőinek tájékoztatásáért, az osztályban tanító pedagógusok munkájának koordinálásáért, a magas színvonalú szakmai munka biztosításáért, valamint minden egyéb, a munkakörébe tartozó feladat elvégzéséért. Munkakapcsolatai Közvetlen munkakapcsolatban áll az osztályában tanító szaktanárokkal, szülőkkel, a kollégiumi nevelőkkel, a diákönkormányzattal, a szülői munkaközösség vezetőjével, az ifjúságvédelmi felelőssel, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, az iskola adott területéért felelős igazgatóhelyettesével, igazgatójával, tágabb értelemben pedig a teljes nevelőtestülettel.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását biztosító intézményeknek pedagógiai programjukban és helyi tantervükben a NAT-ban meghatározottakon túl a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet (a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról) is figyelembe kell venni. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók helyi csoportjai: • hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett tanulók • SNI- tanulók • tanulási nehézséggel küzdő tanulók (szerény képességű, hiányos ismeretekkel érkezők) • kiemelkedő képességű, tehetséges tanulók A hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetettség feltárását és megszüntetését segítő tevékenységek • tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások • differenciált foglalkozás és képességfejlesztés • az „Út az érettségihez” mentor program bevezetése a halmozottan hátrányos tanulók esetén • a pályaválasztás segítése (pályaorientációs foglalkozás) • egészségvédő és mentálhigiéniás programok • szabadidős tevékenységek szervezése ajánlása • szülőkkel való együttműködés • tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról • a tanulók szociális helyzetének javítása (ösztöndíj, segélyek stb.) Az SNI- tanulók segítése • A Köznevelési Törvény rendelkező paragrafusainak betartása • mentesség az értékelés és minősítés (vagy annak egy részlete) alól • többletidő biztosítása a vizsgákon • fejlesztő pedagógiai ellátás helyben • tanórákon, egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozás a felzárkóztatás elősegítésére • szükség esetén alternatív kommunikációs módszerek és eszközök alkalmazásának beépítése a nevelési-oktatási folyamatba • a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének folyamatos értékelése • kapcsolattartás a szülőkkel és pedagógusokkal 14

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő programok • egyéni felzárkózás, egyéni ütemterv alapján, tanórán kívül • tanulópárok kialakítása • csoportos felzárkóztatás tanórán kívül (azonos hiányossággal rendelkező tanulók esetében) • a szülőkkel való rendszeres kapcsolat • A szülők értesítése a gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásának, szorgalmának változásairól, minden félévzárás előtt 1-1,5 hónappal • tanulás-módszertani ismeretek átadása az iskolapszichológus segítségével • személyiségfejlesztő, konfliktuskezelő egyéni foglalkozások az iskolapszichológus bevonásával Szakszolgálatok segítségének igénybevételével valósítjuk meg a pedagógiai feladatokat az alábbiak szerint: Pedagógiai alapelvek

Célok

Feladatok

Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat

• A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést • A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat. • A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. • Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása • Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítjuk, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. • Intézményünk a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál figyelembe veszi az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat. • Együttműködünk a tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel. • Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: • A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott módszerek, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése. Szakszolgálatok segítségének igénybevételével valósítjuk meg a pedagógiai feladatokat. 15

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Az osztályfőnök feladatai

• Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit • Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát • Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét • Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát • Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását • Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét

Intézményünk vállalja a sajátos nevelési igényű: tanulásban akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, de önállóan mozogni tudó, beszédfogyatékos, halmozottan sérült, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátást. Pedagógiai szemléletünket a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók sérülés-specifikus egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok - a fogyatékosság típusának megfelelően – csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást az Irányelvekkel összhangban. Adaptációs tevékenység Mozgássérültek esetén: • valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet, • befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezet, • a tananyag tartalmának módosítása, csökkentése az értékelés alóli mentesítés abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el, • iskolai fejlesztés szakaszolása megegyezik a NAT képzési szakaszaival. Látássérült tanuló esetén: • valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet, • személyre szabott (segéd) eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök, 16

• speciális módszerek a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzési folyamatához: a bőr- és mozgásérzékelés együttese, a hallási – beállítódás, a meglévő látás használatának tanítása, • az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással, egyes műveltségi tartalmak, fejlesztendő képességek, azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama a tanulók fejlődésének függvénye. Hallássérült tanuló esetén: • a pedagógus figyelembe veszi a hallássérülés következményeként kialakult kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlettségi szintjét, a grammatikai hibákat és kiejtési problémákat, • a NAT fejlesztési feladatai az irányadóak, a fejlődési út és mód a tanulók egyéni fejlődésének függvénye, a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez történik a differenciálás, redukálás, az ismert tananyag helyettesítése. Tanulásban akadályozott tanulók esetén: • a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, időigénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul, • az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, folyamatos segítség, irányítás, • cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés, • a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása.

Az értékelés rendje

Beszédfogyatékos tanuló esetén: • a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet, • a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással, indokolt esetben a bevezető szakasz, az első évfolyam tananyagának két tanévre eloszlik, • speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat • az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés. • Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés a sérülés-specifikus adottságok alapján. Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az Irányelvekben meghatározott, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint. • Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alóli mentesíti a tanulót abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el.

A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztését sérülés-specifikus eszközök biztosítják, a kötelező eszközjegyzék szerint.

A tankönyvek,

A tankönyvek kiválasztásánál követjük az Irányelvekben foglaltakat. 17

tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Alkalmazandó kerettantervek

Az inkluzív oktatás keretein belül az adott képzési típushoz választott kerettantervre épülő helyi tantervben szereplő tananyagot szükség szerint egyéni haladásnak megfelelően alkalmazzuk.

Pályázati forrásból megvalósuló tevékenységek TÁMOP 3.3.10. A tanulók továbbtanulási szándékának megerősítése és felsőoktatási intézménybe való sikeres bejutásának támogatása, ill. az iskolai lemorzsolódás csökkentése és annak megelőzése érdekében az alábbi prevenciós tevékenységeket végezzük: Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása a következő céllal: • A tanulási képességek fejlesztése, képesség kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés halmozottan hátrányos helyzetű diákok esetében. • Negyedévente biztosítjuk a differenciált értékelési rendszer alkalmazását. Ez értékelő esetmegbeszélések formájában zajlik, ahol a diák, mentor és szülő közös részvételével elkészítjük az egyéni fejlesztési terveket, majd negyedévente felülvizsgáljuk a közös munka eredményét. • A tehetséggondozás terén kiemelt feladat a tehetség, az adottság mielőbbi felismerése, folyamatos fejlesztése, ami a diák egyéni fejlesztési tervében integráltan, azzal összhangban jelenik meg. • Segítségnyújtás alacsony szintű, vagy hiányzó tanulási motivációk építésében. • Szaktárgyi fejlesztő foglalkozások biztosítása a továbbtanulási tervek megvalósításához. • Gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése szakemberekkel való kapcsolattartás formájában (pszichológus, gyógypedagógus). • A tanulók előforduló beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeinek enyhítése az esélyegyenlőség jegyében sokszínű tevékenységformák biztosításával (szabadidős tevékenységek). • Partnerszemléletű együttműködés a tanulók családjaival, gondviselőivel az egyéni fejlesztési tervek közös értékelése útján. • A tanulók teljesítményének folyamatos nyomon követése az egyéni fejlesztési tervek negyedéves értékelésén át történik. Az egyéni fejlesztési tervek tartalmazzák a továbbtanulási és munkavállalási célok kijelölését, szakmaválasztás támogatását. Ezen belül biztosítjuk a nyílt napokon való részvételt a továbbtanulók számára, a felsőoktatási intézmények képviselőit rendszeresen hívjuk bemutatókra, fórumokra iskolánkba, ill. alkalmat teremtünk pályaorientációs tanácsadó szakember tartós megbízására pályázati források biztosítása esetén. Mentori, ill. szaktanári és osztályfőnöki munkánk során kiemelt fontosságúnak érezzük a tanulókban olyan életút-szemléletű felelős magatartás kialakítását, melyben érezhetik, hogy saját sorsukat önmaguk alakítják, valamint segítjük őket abban, hogy képesek legyenek mások iránt is elkötelezett felelős társadalmi magatartásra. Mindezen munkát elősegítjük a mentorok felkészítése során, ill. biztosítjuk

18

pályázati források esetén a befogadó szemléletet erősítő képzést a halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal dolgozó mentoraink esetében. A tehetség, a képességek kibontakoztatását tanórai keretben az alábbi tevékenységek segítik: • Tevékenységközpontú pedagógiák előtérbe helyezése: • Kooperatív technikák alkalmazása. • Projektpedagógia, portfólió készítés. • Drámapedagógiai módszerek alkalmazása. • Differenciált tanulásszervezés, differenciálást szolgáló újszerű tanulásszervezési eljárások, differenciált rétegmunka alkalmazása. • A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával. • Felkészítés iskolai és iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre, (szaktárgyi, sport, kulturális stb.). • Iskolai sportkörök, szakkörök szervezése. • A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, kirándulások, esetenként szünidei programok). Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás. • Tehetséggondozó egyéni fejlesztési terv készítése és koordinálása mentorok által. • A tanulási folyamatban nehézségekkel küzdő, kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, melynek színterei a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, speciális szakember által végzett fejlesztés, egy fejlesztési szakasz eredményességének mérése, értékelése, további intézkedések megtétele A sikeres tevékenység és a célok elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a pedagógus a). gazdag eszköztárral rendelkezzen, amely kiterjed •

a tananyag változatos feldolgozására

•

a tanulók sokoldalú tevékenykedtetésére

•

a tananyag differenciált feldolgozására

•

az egyéni tanulás stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a tanulók által önállóan kiválasztott feladatokra

•

a teljesítményszintek széles sávjának elfogadására

•

a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások érvényesítésére

•

az önálló ismeretszerzésre, kutatásra, integrációra alkalmat adó oktatási módszerek előtérbe helyezésére

•

személyes kapcsolat, kölcsönös bizalom kiépítésére a tanulókkal

•

változatos motivációs eszközök alkalmazására

•

a tanulók aktivitását, mozgásszükségletét, biztonságérzetét javító iskolai légkör kialakítására

19

•

mentorrendszer működtetésére, biztosításra.

b). A tanulók értékelésekor jellemző legyen rá az elfogadó magatartás, tolerancia, amelynek fontos eleme • a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele, • a megszégyenítés elkerülése, • a pozitív tulajdonságok megerősítése; • az elvárások tudatosítása határozott, de nem bántó módon, • a sematikus értékelés háttérbe szorítása, , az individualizált, empatikus értékelés erősítése, • segítő-fejlesztő értékelés, pozitív megerősítések, • tanulói önértékelés gyakoribbá tétele, csoport szinten is: kooperatív szándékú értékelés. • A teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést, ill. a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit. c). Osztályfőnöki minőségében mindezeken túl • nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására • igyelmet fordítson a közösségi együttlét szabályainak megismertetésére, fontosságának megmagyarázására, • a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, • ismerje fel, hogy mely tényezők állhatnak a tanuló kudarcának hátterében (egészségi problémák, betegség, ennek következtében hiányzások, érzelmi problémák, családi gondok, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nyelvi fejlődés egyéb zavarai, a képességek, készségek alacsony szintje, motiválatlanság, az érdeklődés hiánya, szociális gondok stb.), • szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét • a szülőkkel figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, • gondot fordítson a tanuló önismeretének fejlesztésére egyéni foglalkozás keretében (önismereti kérdőívek kitöltése, szituációk megbeszélése), • szélsőséges esetben kezdeményezze szakember bevonását, a Nevelési Tanácsadó megkeresése után a szakvéleményben leírtak szerint járjon el, • lehetőséget keressen és a szülő figyelmét felhívja a tanuló szociális helyzetének javítására (ösztöndíj, segély, természetbeni támogatás). Mindezek megvalósítására szupervíziót biztosítunk mentoraink szakmai személyiségfejlesztésére, a személyes mentálhigiéné karbantartására. Fentebb felsorolt tevékenységek folyamatos biztosítására pályázati források felkutatása, pályázat készítése fontos része a hátránykezelő munkánknak A kiemelkedő képességű, tehetséges tanulók fejlődését szolgáló tevékenységek. • tanórai differenciált oktatás • tanórán kívüli csoportos foglalkozás (pl. szakkörök, önképzőkörök, énekkar, színkör, zenei műhely, iskolarádió, iskolaújság tehetséggondozó szakkör) 20

• • • • •

egyéni fejlesztés (pl. versenyfelkészítés) együttműködés a Tehetségsegítő Tanáccsal tanulmányi versenyeken való részvétel megszervezése tanulmányi verseny szervezése emelt szintű érettségire felkészítő csoportok, felvételi előkészítők

A sikeres tehetséggondozás feltételei: • • • • • • •

csoportlétszámok minimalizálása csoportbontások lehetőség szerinti alkalmazása a tanulók és tanáraik alapítványi támogatása (Munkácsy Gimnáziumért és Eminens Alapítvány) a sikeres tanulók és tanáraik jutalmazása, kitüntetése az alkalmas szaktanárok továbbképzése a műhelymunka megszervezés tanulmányi versenyeken való részvétel

Határtalanul BGA-13-HA-03-1015 A program keretben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziummal együttműködésben munkaprojektet hajt a kiválasztott diákok csoportja. A résztvevő diákok munkája a tanulmányi eredményeikbe is beszámít legalább két tantárgyból és a Nemzeti Összetartozás napjára is emlékezve Határtalanul Témanap megszervezése június hónapban.

1.7. A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban A DIÁKÖNKORMÁNYZAT TAGJAI: A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium valamennyi tanulói jogviszonnyal rendelkező diákja. SEGÍTŐJE A diákmozgalmat segítő pedagógus(oka)t az iskola vezetője a diákönkormányzat javaslata alapján kéri fel, ezt a diákönkormányzati vezetők jóváhagyásukkal erősítik meg minden év szeptemberében a DÖK megalakulásakor. Az ő feladatuk a Diákönkormányzat munkájának segítése, valamint a kapcsolattartás a tanulók és a tantestület között. A VEZETŐSÉG FELÉPÍTÉSE Az osztályok két diák-önkormányzati képviselőt választanak, vezetőjük osztályonként az osztálytitkár. A Diákönkormányzat vezetője a diákelnök, illetve annak helyettese, akiket a diákönkormányzat választ az osztályok diákbizottsági tagjai közül. A diákönkormányzat döntései során szavazati joga csak a diákelnöknek, helyettesének és az osztálytitkároknak van. A DÖK öt főből álló elnökségét a diákelnök, a helyettese és az osztálytitkárok közül választott három fő alkotja. Az elnökség legalább félévente egyszer ülésezik. A Diákönkormányzat öt személlyel képviselteti magát az Iskolaszékben. FELADATA A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviselete, különböző programok szervezése. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

21

MÜKÖDÉSE: A Diákönkormányzat működését, jogait a Diákönkormányzat Szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködését a kölcsönös tisztelet, egymás munkáinak elismerése és segítése kell, hogy jellemezze. Az együttműködés szervezett formái: • DÖK és az iskolavezetés rendszeres tanácskozásai (szabályozza SZMSZ, Házirend, DÖK szervezeti és működési szabályzata) • Iskolai diákközgyűlés (szabályzat az előző pont szerinti) • Iskolaszék működése (SZMSZ alapján) • írásos tájékoztató az ellenőrzőben, levélben • osztály szülői értekezletek • fogadó órák • ISZV működése, rendszeres tanácskozása • iskolavezetés, osztályfőnökök kapcsolattartása a kollégiumokkal • iskolavezetés, osztályfőnökök párbeszéde sportegyesületek vezetőivel, edzőkkel Az együttműködés színterei, módszerei, tartalma: Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen, • az iskola honlapján, • az iskolarádióban, • az aulában elhelyezett hirdetőtáblán, • az osztályfőnökök közvetítésével az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója rendszeresen (évente legalább 2 alkalommal) tájékoztatja az iskolaszéket. A szülői értekezletek alkalmával az osztályfőnök tájékoztatást tart az iskola, az osztály életéről, tevékenységéről, az eredményekről, tennivalókról tanévenként legalább két alkalommal. Szülő-tanár (esetleg diák) találkozó keretein belül az osztály nevelőtestülete találkozik a tanítványok szüleivel: • a kezdő évfolyam osztályaiban az osztály nevelőtestülete együtt, egy időben ismerteti az első félév tapasztalatai alapján az osztályról alkotott képét, az elvárásokat, az alkalmazott módszereket, az osztályban kitűzhető célokat, s azok teljesítéséhez szükséges teendőket. • valamennyi olyan esetben, ahol oktatási-nevelési szempontból osztályszintű megbeszélésre, intézkedésre van szükség.

22

A fogadóórák a tanulók egyéni haladásával és fejlesztésével kapcsolatos – a tanuló-tanár-szülő együttműködésben szervezhető – tennivalók megvitatásának színtere. A szülői értekezletek és fogadóórák ütemezését az éves munkatervünkben határozzuk meg. Az Iskolai Szülői Választmány testületét az osztály szülői munkaközösségek képviselői alkotják. E szervezett testület a szülők legmagasabb szintű véleménynyilvánító, illetve döntéshozó szerve iskolánkban. Az ISZV-t az igazgató tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja az iskola tanévi feladatairól, illetve a tanévi munka értékeléséről. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei, teendői: A fogadóórák, illetve a tanárok-szülők személyes kapcsolattartási rendszerének tartalmi és formai megújítása úgy, hogy az működőképes legyen, a tanuló előrehaladását, fejlesztését segítse. A hatékony és eredményes tanár-diák együttműködés elérése, fenntartása érdekében a szervezeti formák egyértelmű szabályozása mellett a nevelők módszertani felkészítése, továbbképzése is szükséges. A kollégiummal szervezett együttműködést kell kialakítani a vezetők, illetve az osztályfőnökök és nevelő tanárok szintjén. A szülői oldal motiválása az iskolai életben való aktív részvételre.

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek: Osztályozó vizsga: A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha -

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

-

tanulmányait magántanulóként folytatja,

-

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

-

A tanuló osztályozó vizsgát tehet, amennyiben érettségi vizsgára való jelentkezésekor tanulmányi kötelezettségét teljesítenie kell.

-

A vizsgára való jelentkezés 30 nappal a vizsga előtt, meghatározott nyomtatványon történik.

-

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven tanítási órát, vagy hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt a pedagógiai programban meghatározott számú érdemjeggyel értékelhető, a

23

tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. -

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt a pedagógiai programban meghatározott számú számú érdemjeggyel minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

-

A figyelembe vehető érdemjegyek megszerzésének határideje az első és a második félév utolsó tanítási napját megelőző harmincadik nap.

-

A tanév végi osztályozó konferenciát 30 nappal megelőzően a témazáró dolgozatok 50 %-ának hiánya osztályozó vizsga tételére kötelezi a tanulót.

-

A tanuló saját kérésére független vizsgabizottság előtt tehet vizsgát.

Különbözeti vizsga: Intézményünkbe belépő, ill. iskolán belül képzéstípust változtató tanulók esetében, amennyiben a diák által korábban tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő óraszámok, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a tanuló ügyében. Javítóvizsga: a tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha -

tanév végén (legfeljebb három tantárgyból) elégtelen osztályzatot kapott,

-

neki felróható okból távol maradt az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról,

-

az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben a sikertelen osztályozó vagy különbözeti vizsgát követő vizsgaidőszakban kell javítóvizsgát tenni.

Pótló vizsga: -

Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról neki fel nem róható okból távol marad, elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról 24

engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, pótló vizsgát tehet. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A tanulmányok alatti vizsgákra jelentkezés módját, a vizsgaidőszakok meghatározását és az egyes tantárgyak évfolyamonkénti, képzéstípusok szerint követelményeit a Házirend tartalmazza.

Belső vizsgák Az intézmény tanulói szintvizsgát kötelesek tenni az alábbiak szerint: • hatosztályos gimnáziumi képzésben résztvevők a nyolcadik osztályban a félévi értesítést megelőzően magyar nyelv és irodalom, matematika tárgyakból írásbeli vizsgát tesznek, tízedik évfolyam második félévében irodalomból, matematikából írásbeli, idegen nyelvből szóbeli vizsgát tesznek. • a négy évfolyamos gimnáziumi képzésben résztvevők a tízedik évfolyam második félévében magyar nyelvből, matematikából írásbeli, idegen nyelvből szóbeli vizsgát tesznek. A speciális osztályokra vonatkozó szabályok: A) Természettudományos osztály A magyar nyelv, matematika és idegen nyelv mellett a tanulók az intézmény házirendjében szerepeltetett tantárgyakból kiegészítő szintvizsgát kötelesek tenni. B) Két tanítási nyelvű osztály A célnyelvi előkészítő évben a tanulók évi két alkalommal évközi írásbeli és szóbeli vizsgát kötelesek tenni angol nyelvből a házirendben szereplő vizsgaszabályzatban foglaltak alapján. A tanulók a vizsgákra írásbeli és szóbeli jegyet külön kapnak. A többi évfolyamon a végzősök kivételével félévente egy vizsgára kerül sor a következő beosztásban: Évfolyam 9. 10. 11.

1. félév írásbeli szóbeli írásbeli

2. félév szóbeli írásbeli szóbeli

A tanulók ezekre a vizsgákra egy-egy érdemjegyet kapnak. A célnyelvi előkészítés éve (9/Kny) után a tanulók a tízedik évfolyam második félévében magyar nyelvből, matematikából írásbeli, vizsgát tesznek. Az érettségi vizsgára való felkészülés folyamatában a végzős évfolyam tanulóinak szintfelmérést szervezünk matematika, magyar irodalom és történelem tantárgyakból. A mérés témaköreit az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V.24.) OM rendelet alapján állítjuk össze. A felmérés feladattípusai is megegyeznek a középszintű érettségin előforduló feladatokkal. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, és ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette, az adott tantárgyból mentesül a tanórák látogatása alól. Igény esetén emelt szintű órák látogatására van lehetőség. 25

Az angol emelt és a két tanítási nyelvű osztályokba jelentkezőknek idegen nyelvi szóbeli felvételi vizsgát szervezünk, amelynek a követelménye a NAT-ban a nyolcadik osztályosok számára előírt tananyagtartalom. A többi tagozat vonatkozásában szóbeli meghallgatások keretében a tájékozottság, jártasság, érdeklődési körök megismerésére kerül sor.

1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai a Nkt. keretei között A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. (Nkt. 50§ 1. bek.) Az intézménybe való bekerülés feltételei minden képzési formában: • központi írásbeli felvételi vizsga eredménye • felvételi elbeszélgetés eredménye • általános iskolai 7. év végi és 8. félévi osztályzatok eredménye A fenti feltételek képzési típusonként más-más arányban kerülnek beszámításra. A felvételi pontszám azonossága esetén előnyben részesül • a szociálisan hátrányos helyzetű, • a kiemelkedő versenyeredményt igazoló, • iskolánkban tanuló testvérrel rendelkező felvételiző tanuló. Más intézményből való átvétel az igazgató jóváhagyásával jön létre az alábbiak szerint: • az intézmény biztosítani tudja a tanuló által megkezdett képzéstípus folytatását, a tanuló korábbi tanulmányai az iskola helyi tantervének megfelelnek; • az intézmény a tanuló által megkezdett képzési típust nem tudja biztosítani, viszont más típusú osztályban az intézmény helyi tanterve alapján lehetőség van a tanulmányok folytatására; ez esetben az igazgató által kijelölt tantárgyakból – melyek nem, vagy nem az intézmény helyi tanterve által megállapított óraszámban kerültek elsajátításra – osztályozó ill. különbözeti vizsgát köteles tenni az iskolai házirendben foglaltak alapján.

1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Iskolánk célja olyan alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának biztosítása, amelyek vészhelyzetben biztonságot nyújtanak a tanulók és a sérültek számára, és segítenek a pánikhelyzet elkerülésében. Célunk, hogy tanulóink legyenek képesek vészhelyzetben felismerni és betartani kompetenciájuk határait, nyugodtan és logikusan cselekedni, megfelelő határozottsággal szakszerűen segítséget kérni és alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni. A legfontosabb területek: • A helyszínbiztosítás végzése. • Segélykérés. • Sérültek vizsgálata. • Szabad légút biztosítása. • Stabil oldalfekvés biztosítása. • Elsősegélynyújtás vérzés esetén. • Hőhatás okozta sérülések ellátása, törések, ficamok rögzítése. Ezen ismeretek elsajátítására mind tanórai keretek között, mind elsősegély-nyújtási szakkörök formájában lehetőséget biztosítunk. Ugyanezen szempontokat figyelembe véve iskolánk dolgozói számára is folyamatos elsősegélynyújtási továbbképzést tűzünk ki célul.

26

2. Az iskola helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk valamennyi tantárgy esetében az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervet választotta.

2.2 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai Az iskola képzési szerkezete: • Hat évfolyamos gimnázium (7-12. osztály) • Négy évfolyamos magyar-angol két tanítási nyelvű képzés célnyelvi előkészítővel (9.Kny +9-12.osztály) • Négy évfolyamos természettudományos képzés (9-12. osztály) • Négy évfolyamos angol nyelvi emelt szintű képzés (9-12. osztály) • Négy évfolyamos általános tehetséggondozó képzés (9-12. osztály) • Négy évfolyamos kommunikáció és drámapedagógia tagozat (9-12. osztály) A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tantárgyi tananyaga a mellékelt – kerettanterv alapján elkészített – helyi tantervben olvashatók. Az iskola 2004. május 13-án elfogadott pedagógiai programja alapján indult és egyéb kimenő osztályainak óratervei az 1. sz. mellékletben találhatók. Az egyes képzések évfolyamonkénti és tantárgyankénti óratervei:

27

Hat évfolyamos gimnázium Tantárgy 7 8 9 10 11 Magyar nyelv és 4 4 4 4 4 irodalom I. nyelv 3 4 4 5 4 II. nyelv 3 3 3 Matematika 3 3 4 4 3 Erkölcstan 1 1 Etika 1 Tört., társ. és 2 2 3 3 3 államp. ism. Fizika 2 2 2 2 3 Kémia 2 2 2 2 Biológia2 2 2 2 egészségtan Földrajz 2 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és t. / Moz1 gók. és m. Művészetek 2 Informatika 1 1 2 1 Életvitel és gyakor1 lat Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Összesen 31 31 35 36 35 Szabadon felhasz0 0 0 0 0 nálható

28

12 Össz. 5

25

4 3 4

24 12 21 2 1

4

17 11 8

2

10 8 4 4 1

2

4 5

1

2

5 1 35

30 6

0

A táblázatokban a szürke kiemelés a kerettantervi minimumra épülő többletórákat jelenti. Természettudományos osztály (matematika-fizika) Tantárgy 9 10 11 12 Magyar nyelv és 4 4 4 4 irodalom I. nyelv (angol) 3 3 3 3 II. nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 4 5 6 Etika 1 Tört., társ. és 2 2 3 3 államp. ism. Fizika 3 3 3 2 Kémia 3 3 Biológia1 3 2 2 egészségtan Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és t. / Moz1 gók. és m. Művészetek 2 2 Informatika 1 1 1 1 Életvitel és gyakor1 lat Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 35 36 33 33 Szabadon felhasz0 0 2 2 nálható

Természettudományos osztály (biológia-kémia) Tantárgy 9 10 11 12 Magyar nyelv és 4 4 4 4 irodalom I. nyelv (angol) 3 3 3 3 II. nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 4 3 3 Etika 1 Tört., társ. és 2 2 3 3 államp. ism. Fizika 3 3 2 Kémia 3 3 2 3 Biológia1 3 3 4 egészségtan Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és t. / Moz1 gók. és m. Művészetek 2 2 Informatika 1 1 1 1 Életvitel és gyakor1 lat Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 35 36 33 33 Szabadon felhasz0 0 2 2 nálható

Ö 16 12 12 19 1 10 11 6 8 4 2 2 1 4 4 1 20 4

29

Ö 16 12 12 14 1 10 8 11 11 4 2 2 1 4 4 1 20 4

Dráma-kommunikáció tagozat (dráma) Tantárgy 9 10 11 12 Magyar nyelv és 5 4 5 5 irodalom I. nyelv 5 5 4 5 II. nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Etika 1 Tört., társ. és 2 2 3 4 államp. ism. Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Biológia2 2 2 egészségtan Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és t. / Moz2 2 2 2 gók. és m. Művészetek 2 2 Informatika 1 1 Életvitel és gyakor1 lat Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 35 36 33 33 Összesen Szabadon felhasz0 0 2 2 nálható

Dráma-kommunikáció tagozat (kommunikáció) Tantárgy 9 10 11 12 Magyar nyelv és 5 4 5 5 irodalom I. nyelv 5 5 4 5 II. nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Etika 1 Tört., társ. és 2 2 3 4 államp. ism. Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Biológia2 2 2 egészségtan Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és t. / Moz1 1 1 1 gók. és m. Művészetek 2 2 Informatika 2 2 1 1 Életvitel és gyakor1 lat Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 35 36 33 33 Összesen Szabadon felhasz0 0 2 2 nálható

Ö 19 19 12 12 1 11 6 4 6 4 2 2 8 4 2 1 20 4

30

Ö 19 19 12 12 1 11 6 4 6 4 2 2 4 4 6 1 20 4

Angol emelt képzés Tantárgy 9 10 11 12 Ö Magyar nyelv és 4 4 4 4 16 irodalom I. nyelv (angol) 5 5 5 5 20 II. nyelv 5 5 5 5 20 Matematika 3 3 3 4 13 Etika 1 1 Tört., társ. és 2 2 3 4 11 államp. ism. Fizika 2 2 2 6 Kémia 2 2 4 Biológia2 2 2 6 egészségtan Földrajz 2 2 4 Ének-zene 1 1 2 Vizuális kultúra 1 1 2 Dráma és t. / Moz1 1 gók. és m. Művészetek 2 2 4 Informatika 1 1 2 Életvitel és gyakor1 1 lat Testnevelés 5 5 5 5 20 Osztályfőnöki 1 1 1 1 4 Összesen Szabadon felhasználható

35 36 33 33 0

0

2

2

Két tanítási nyelvű képzés Tantárgy 9/Kny 9 10 11 12 Ö Magyar nyelv és 1 4 4 4 4 17 irodalom I. nyelv (angol) 18 6 6 5 5 40 II. nyelv 3 3 3 3 12 Matematika 2 3 3 3 4 15 Etika 1 1 Tört., társ. és 1 2 3 4 4 14 államp. ism. Fizika 2 2 2 6 Kémia 2 2 4 Biológia2 2 2 6 egészségtan Földrajz 2 1 2 1 6 Ének-zene 1 1 2 Vizuális kultúra 1 1 2 Dráma és t. / Moz1 1 gók. és m. Művészetek 2 2 4 Informatika 2 1 1 4 Életvitel és gyakor1 1 lat Testnevelés 5 5 5 5 5 25 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 5 Célnyelvi civilizáció 1 1 2 2 6 30 35 36 35 35 Összesen Szabadon felhasz0 0 0 0 0 nálható

31

Általános tehetséggondozó osztály Tantárgy 9 10 11 12 Ö Magyar nyelv és 5 5 4 5 17 irodalom I. nyelv (angol) 4 4 4 4 16 II. nyelv 3 3 3 3 12 Matematika 4 4 4 4 12 Etika 1 1 Tört., társ. és 3 3 4 5 15 államp. ism. Fizika 2 2 2 6 Kémia 2 2 4 Biológia2 2 2 6 egészségtan Földrajz 2 2 4 Ének-zene 1 1 2 Vizuális kultúra 1 1 2 Dráma és t. / Moz1 1 gók. és m. Művészetek 2 2 4 Informatika 1 1 1 1 4 Életvitel és gyakor1 1 lat Testnevelés 5 5 5 5 20 Osztályfőnöki 1 1 1 1 4 34 36 33 33 Összesen Szabadon felhasz0 0 2 2 nálható

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei • • •

A munkaközösségeken belül a szaktanárok az egyes tantárgyakhoz szükséges tankönyvek és taneszközök közül egy-egy képzési ciklusra, osztálytípusra, érettségi szintre tekintettel lehetőség szerint egyfélét választanak. Figyelembe kell venni a tankönyv ár-minőség arányát, és e tekintetben a szakmailag elfogadható legkedvezőbb árfekvésű tankönyvet kell választani. A tankönyvek kiválasztásának egyik szempontja, hogy a tanuló a képzése során lehetőleg egy tankönyvcsaládból tanuljon, annak cseréjére csak indokolt szakmai szempontok alapján kerül sor.

Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata (a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján). • Az iskola igazgatója minden év január 10-éig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján. E felmérés során tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés 32

•

alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig végezzük el. Az igényeket meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani és ezzel egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra.

A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: • • • • • • • •

• • •

családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, vagy az ezt igazoló bérjegyzék, a pénzintézeti számlakivonat, a postai igazolószelvény tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, vagy a Magyar Államkincstár által kiadott határozat magasabb összegű családi pótlékról, ill. hatósági igazolvány a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyv-támogatás rendjének meghatározásához. A hatályban levő szabályoknak megfelelően a tanulók és szülők rendelkezésére bocsátjuk a következő tanévre megrendelendő tankönyvek listáját, a tankönyvek várható vételárának megjelölésével. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola lehetővé teszi, hogy azt a szülők megismerjék. A szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy a tankönyvek biztosítását könyvtári kölcsönzéssel kívánja megoldani. A nyilatkozat kitöltésével, lehetőség van arra, hogy a tankönyvcsomagot a támogatás összegének 75 %-kal csökkentett áron megvásárolják. Így a tankönyvek a tanuló tulajdonát fogják képezni. A tanuló/szülő köteles a megrendelt tankönyvet átvenni s annak vételárát (amennyiben nem könyvtári kölcsönzést vesz igénybe) megtéríteni. Az egyéb szükséges taneszközökről (matematika, testnevelés stb.) a szaktanárok beiratkozáskor, illetve a tanév elején tájékoztatják a tanulókat, szülőket. Ezek beszerzése, használata a tanórákon a tájékoztatásnak megfelelően kötelező. A tankönyvek árusítását a tankönyvfelelős végzi, azok átvételének helyéről és időpontjáról a tanulókat / szülőket előzetesen tájékoztatja, szükség esetén számlát állít ki szülői kérésre.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletezését az egyes tantárgyak helyi tantervi leírása tartalmazza.

2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak, valamint a testnevelés tantárgy helyi tantervében leírtak szerint történik.

33

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A második idegen nyelv választása minden kilencedikes tanulót érint középiskolai tanulmányai kezdetén. A tanulók a júniusi beiratkozáskor nyilatkoznak, hogy a felkínált nyelvek közül melyiket kívánják tanulni az évente megjelenő pályaválasztási füzetben szereplő lehetőségek közül. A nyelvi sávokban működő csoportok megfelelő számú jelentkező esetén indulnak. A tanuló az induló nyelvek közül választhat, vagy igazgatói engedéllyel magánúton sajátítja el a tantárgyat és osztályozó vizsgán szerez érdemjegyet. A tanuló a csoporttal együtt az aktuális tantárgyfelosztás szerinti pedagógust is választja. Több azonos nyelvi csoport esetén a nyelvtudás szintje alapján alakulnak meg a csoportok. A továbbtanulásra való felkészülés segítése érdekében emelt szintű érettségire felkészítő kurzusokat és/vagy fakultációkat szervezünk a 11., 12. évfolyamos diákoknak. Ha a tanuló jelentkezett az emelt szintre felkészítő órára, a tanév során egy alkalommal lehetősége van ennek módosítására igazgatói engedéllyel. A módosításra való kérelmet a szülő írásban nyújtja be. Az emelt szintű felkészítő foglalkozásokat tartó pedagógusok nevét minden tanév április végéig közzé tesszük. A képzésre való jelentkezés végső határideje május 20. A tanév végi jegy az alap órákon és az emelt szintű csoportban végzett munka alapján (két tanár egyeztetése után) alakul ki. Az iskola szakmai javaslata, hogy az emelt szintű képzésre csak azok a tanulók jelentkezzenek, akik a 10. év végén az adott tantárgyból jó vagy jeles osztályzatot szereznek. Emelt szintű órákat az iskola a tanulók tantárgyi igényei alapján szervezi meg. Egy-egy csoport minimális létszáma a fenntartó által biztosított órakeret függvényében az adott tanév elején kerül meghatározásra. Az iskola a tanulói igények, és a rendelkezésre álló anyagi források függvényében választható tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezek a foglalkozások a délelőtti kötelező órák után kerülnek megtartásra, és lehetnek versenyfelkészítő szakkörök, szabadidős szakkörök, érettségi előkészítő foglalkozások, nyelvvizsga előkészítők és felzárkóztató órák. A diákok a tanórán kívüli foglalkozásokra való feliratkozással választják az órát tartó pedagógust.

2.7. Az iskola által kötelezően vállalt közép- vagy emelt szintű érettségire felkészítő választható foglalkozások A felvételi eljárás szabályai folyamatosan változnak. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet meghatározza a felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgák jegyzékét szakonként, képzési területenként. A rendelet 2013 januárjától előírja egy vagy két emelt szintű vizsga választásának kötelezettségét. Iskolánk elsődleges célja, hogy diákjainkat felkészítsük a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára. Feladatunk a középiskolában olyan órakeret biztosítása, amelyben el tudják sajátítani a továbbtanuláshoz szükséges emelt szintű érettségi vizsga követelményeit. Ezért a felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott, valamennyi helyi tantervben feltüntetett érettségi vizsgatárgyból vállaljuk az emelt-és középszintű felkészítést. Középszintű felkészítést vállal az iskola továbbá minden, a helyi tantervében szereplő tantárgyból, amelyekből érettségi vizsga tehető. A felkészítések tartalmát, óraszámát a mindenkori vizsgakövetelményekhez igazítjuk.

34

2.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit tantárgyanként a 2. sz. melléket tartalmazza.

2.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban és szóban történő ellenőrzési és értékelési módja Az értékelés a tanulási, tanítási folyamat fontos része, a tanulás eredményességét, a személyiségfejlődés irányát befolyásoló értékelő pedagógiai tevékenységek összessége. • a szummatív értékelés mellett jelenjen meg a fejlesztő (a tanuló fejlődését, munkafolyamatát végigkísérő) értékelés • törekedni kell a szóbeli és írásbeli számonkérések sokoldalúságára • a differenciálás elvét követve eltérő súlyú, nehézségű feladatok adhatóak a különböző képességű tanulóknak A tanuló számonkérésének gyakorisága egyenletes, a tanévi érdemjegyek száma legalább 2n + 1, de félévenként a (2n + 1)/2 számú jegynek lennie kell, ahol n a heti óraszámot jelenti. A szóbeli beszámoltatás számát a tantárgy óraszáma és jellege határozza meg: • heti 1-2 órás tantárgy esetén évente legalább 1 alkalommal • heti 3 vagy több órás tantárgy esetén félévente legalább 1 alkalommal • azon tantárgyak esetén nem kötelező a szóbeli beszámoltatás, amelyekből az érettségi vizsgán nincs szóbeli vizsgarész Minden érdemjegyet és osztályzatot indokolni kell. Az egyes osztályzatok tartalmi keretét a tantervi követelmények határozzák meg a következő általános szabályozás szerint. Jeles ( 5): Ha a tantervi követelményeknek eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, alkalmazni képes az ahhoz kapcsolódó ismereteit. Szóbeli felelete önálló. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, összefüggéseket megért. Írásbeli munkája rendezett, logikus, áttekinthető. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Szóbeli felelete többségében önálló, írásbeli munkája rendezett, kisebb hibák, hiányosságok előfordulnak, de ezek nem lehetnek súlyos tárgyi tévedések. Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni. Szóbeli felelete akadozó, a segítő kérdések többségére jól felel. Elégséges (2): Ha a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Szóbeli felelete akadozó, hiányos, tárgyi tévedéseket tartalmaz, segítő kérdésekre pontatlanul felel. Írásbeli munkája kevésbé áttekinthető, logikai hibákat tartalmaz. Elégtelen (l): Szóbeli felelete tanári kérdésekkel sem éri el a minimumot, hibáit nem tudja javítani, írásbeli munkája logikátlan, áttekinthetetlen, sem minőségi, sem mennyiségi értelemben nem felel meg a minimális elvárásnak.

35

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. Az írásbeli beszámoltatások formáit és azok értékelését (pl. nyílt- vagy zárt végű kérdések tesztje, eszszék, tanulói portfólió, házi dolgozat) tantárgyanként a munkaközösségek határozzák meg, megszabják az értékelés módját, gyakorlatát. Egy-egy témát záró írásbeli dolgozatból legfeljebb kettő írható egy napon. • A témazáró dolgozat időpontját a dolgozat megírása előtt a szaktanár egy héttel korábban köteles bejelenteni a tanulóknak. • A mulasztott témazáró dolgozat pótlásának módjáról és időpontjáról a szaktanár dönt. • A tanév végi minősítést 30 nappal megelőzően a kötelező számonkérések 50%-ának hiánya osztályozó vizsga tételére kötelezi a tanulót. A mindennapi számonkérés történhet írásban és szóban, ennek minősítése érdemjeggyel, szöveges értékeléssel valósulhat meg. A 9. kny. osztályban a tanulók valamennyi oktatott tantárgyból osztályzatot kapnak. Osztályzatok százalékos határainak pontos rögzítése: TANTÁRGY

JELES

JÓ

KÖZEPES

ELÉGSÉGES

matematika

80 %-tól

60 %-tól

40 %-tól

25 %-tól

többi tantárgy

85 %-tól

70 %-tól

55 %-tól

40 %-tól

.A témazáró dolgozatok adminisztrációját, beszámítását a munkaközösségek határozzák meg. Az osztályzatok a naplóba különböző színnel kerülnek bejegyzésre: • írásbeli feleletek: kék szín • szóbeli feleletek: zöld szín • témazáró dolgozatok: piros szín • szorgalmi feladatok, részteljesítmények összesítése: fekete szín Az otthoni feladatokra vonatkozó elvekről a házirend rendelkezik.

2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A helyi tantervben szereplő kötelező órák szervezésének részletei a házirendben találhatók. Az első tanórát megelőző foglalkozást az órarendben nem tervezünk. A tanulócsoport igénye alapján szervezésére a 20/2012. EMMI rendelet 16.§ (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazzuk. A hatékonyabb, magasabb színvonalú oktató-nevelő munka érdekében az iskola csoportbontásokat alkalmaz a következő foglalkozások szervezésének esetén: • a hetedik, nyolcadik évfolyamon a matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból • a kilencedik évfolyamon matematika tantárgyból • az első idegen nyelv tanítása során • a második nyelvek esetén évfolyam szinten. • informatika tantárgy tanítása a számítógéptermek befogadó képessége miatt. • A két tanítási nyelvű képzésben a célnyelven oktatott tantárgyak esetén. • A testnevelés órákon a lányok és a fiúk eltérő élettani adottságai és teljesítőképessége miatt. • A dráma tantárgy foglalkozásain a tantárgy jellege, a végrehajtott feladatok miatt. 36

•

A természettudományos orientációjú osztályban a nyelveken kívül a természettudományos tantárgyak (matematika, fizika, kémia, biológia) vonatkozásában.

2.11. A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismertetése Tanulóink részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot osztályfőnöki órák keretében dolgozzuk fel.

2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérésére a NETFIT programot használjuk. A program összetevői: I. Testösszetétel 1. Testmagasság 2. Testtömeg II: Aerob fittség (állóképesség) 3. Aerob kapacitás: ingafutás teszt 20 m III. Vázizomzat fittség 4. törzs (has és hát) izomereje: ütemezett hasizom teszt 5. törzs (has és hát) izomereje: törzsemelés teszt 6. felső testfél izomereje: ütemezett fekvőtámasz teszt 7. felső testfél izomereje: kézi szorítóerő mérése (jobb és bal kéz) 8. alsó testfél izomereje: helyből távolugrás teszt IV. Hajlékonyság 9. Hajlékonyság: hajlékonysági teszt (jobb és bal láb)

2.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Hangsúlyt helyezünk az alábbi területekre: • egészséges táplálkozás • aktív szabadidő eltöltés • mindennapos testmozgás • személyi higiéné • a lelki egyensúly megteremtése • a harmonikus párkapcsolat ideáljának kialakítása • a családi életre való nevelés • a családtervezési módszerek ismertetése • az egészséges es biztonságos környezet kialakításának igénye 37

•

az egészségkárosító magatartásformák elkerülése stb.

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe, gyarapításába.

2.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket Célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető a szolgáltatásainkhoz való egyenlő hozzáférés, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása. Feladatunk, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az esélyegyenlőség biztosítására a beiratkozásnál, felvételinél, az oktató-nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az iskolavezetés és a tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. Az intézmény különös figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, folyamatos továbbképzését különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. Az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó eljárásaink. Cél

Intézkedés

Magántanulói kérvények Egészségügyi okból elbírálása. magántanulók az adott tanévet eredményesen el tudják végezni. SNI tanulók felmérése Pontos képet kapjon az iskola az SNI tanulók számáról. Hátrányos helyzetű taPontos képet kapjon az nulók felmérése. iskola az HH tanulók létszámáról. HHH tanulók felmérése. Pontos képet kapjon az iskola a HHH-s tanulók számáról. Évfolyamismétlők fejBukások számának 38

Felelős

Kérelem elbírálása, órarend összeállítása.

Igazgatóhelyettesek

Szakértői vélemények áttekintése. Új vizsgálatok kérése. Szakértői vélemények áttekintése.

Igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök.

Szülők tájékoztatása.

Felzárkóztató progra-

Igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök. Osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős. Igazgató, igazgatóhe-

lesztése. csökkentése. Fejlesztő foglalkozásra Tanulásban akadályoszoruló tanulók ellátása. zottak eredményes fejlesztése. Továbbtanulás. A felsőoktatásba való jelentkezések növelése. Iskolai légkör javítása. A gyerekek jól érezzék magukat az iskolában, a szülők elégedettek legyenek.

mok indítása. Organikus, pszichés és egyéb zavarok feltárása. Szülők széleskörű tájékoztatása.. Szülők, tanulók széles körű tájékoztatása, változatos programok biztosítása.

lyettes, szaktanárok. Szaktanár, munkaközösség vezetők fejlesztő pedagógusok. Igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, nevelőtestület. Tantestület.

2.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, magatartásának, szorgalmának minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók magtartásának és szorgalmának minősítéséhez figyelembe vesszük: a tanuló önértékelését, a szaktanári és osztályfőnöki értékelést, a nevelőtestület értékelését, illetve az osztály véleményét. A tanulók magatartásának minősítése Példás (5): Magatartásával példát mutat. A közösségi munkában önként, aktívan részt vesz. Osztályfőnöki figyelmeztetése vagy súlyosabb fegyelmi bejegyzése nincs. Jó (4): Iskolai viselkedése kifogástalan. A közösségi munkában felkérésre részt vesz. Osztályfőnöki intője vagy súlyosabb fegyelmi bejegyzése nincs. Változó (3): Ha a házirend előírásait nem mindig tartja be, rendtartása ingadozó, magatartásával zavarja az órákat. Igazgatói figyelmeztetése vagy súlyosabb fegyelmi bejegyzése nincs. Rossz (2): Ha fegyelmezetlenségeivel rossz példát mutat társainak. Igazgatói figyelmeztetése vagy súlyosabb fegyelmi bejegyzése van. A tanuló szorgalmának minősítése Az értékelés során tanulmányi munkán kívül figyelembe vesszük az iskolán kívüli tevékenységeket is: versenyek, sport, közösségi munka. Példás (5): Ha a tanítási órákra való felkészülése − képességeihez mérten − kifogástalan, rendszeres, tanórákon aktív, teljesítménye példamutató. Jó (4): Ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi. Teljesítménye − képességeihez mérten − jó. Változó (3): Ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Otthoni munkája, felkészültsége nem megfelelő. Hanyag (2): 39

Ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, ha valamely tantárgyból nem teljesíti a tantervi követelményeket. Azt a tanulót, aki • példamutató magatartást tanúsít, vagy • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy • az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen vesz részt, vagy • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái Tanév közben elismerésként adható: • • • • • • •

szaktanári dicséret osztályfőnöki elismerés osztályfőnöki dicséret kiemelt osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret kiemelt igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret.

A dicséretet a tanuló ellenőrző könyvébe be kell jegyezni. A tanév végén az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók • szaktanári, • osztályfőnöki, • igazgatói, • nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. Egy-egy tanév kiemelkedő teljesítménye alapján az Eminens Alapítvány és a Munkácsy Gimnáziumért Alapítvány ösztöndíjat adományoz. A végzős diákok közül a teljes tanulmányi idejük alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók Munkácsy-díjban részesíthetők, a díj kritériumrendszere alapján. A kimagasló irodalmi tevékenységet a Zelenik-díjjal ismeri el az iskola, az alapító szabályzata alapján. A fenti díjak átadására az iskola közössége előtt a ballagási ünnepségen kerül sor.

2.16. Közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok Intézményünk a 20/2012. EMMI rendelet 133.§ értelmében megszervezi a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. Az osztályfőnök a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között • az egészségügyi, • a szociális és jótékonysági, • az oktatási, 40

• • • •

a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős

területén folytatható tevékenység. Intézményünk a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként • a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, • az osztálynaplóban és a törzslapon az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, • az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, • az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, • az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást köt, amelynek tartalmazza a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. A tanulók azoknál a szervezeteknél folytathatnak közösségi szolgálatot, amelyekkel az iskola együttműködési megállapodást kötött.

41

Záradékok A Nkt. bevezetése előtt tanulmányaikat megkezdett évfolyamokon az oktatás intézményünk 2004. május 13-tól hatályos pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik kimenő rendszerben. Jelen dokumentum a digitális formában elérhető − mellékletben szereplő − tantárgyakra lebontott helyi tantervvel együtt érvényes. A pedagógiai programot az Iskolaszék, valamint az Intézményi Tanács véleményezte. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2014. június 27-én tartott értekezletén elfogadta. A Fenntartó a rá háruló többletkötelezettséget vállalja. Kaposvár, 2013. június 28.

________________________________

_________________________________

igazgató

a Fenntartó képviselője

________________________________

_________________________________

az Iskolaszék elnöke

az Intézményi Tanács elnöke

42

1. sz. melléklet Az iskola 2004. május 13-án elfogadott pedagógiai programja alapján indult kimenő osztályainak óratervei Hat évfolyamos képzés 7.

8.

9.

10.

11.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

Történelem

2

2

2

2

3

3

Emberismeret és etika

-

-

-

-

2

-

1. idegen nyelv (angol)

4

4

4

4

3

4

2. idegen nyelv

-

-

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

3

4

Informatika

-

2

2

-

-

-

Bevezetés a filozófiába

-

-

-

-

-

2

Fizika

2

2

2

2

3

-

Biológia

2

2

-

2

2,5

2

Kémia

2

2

2

2

-

-

Földünk és környezetünk

2

2

2

2

-

-

Ének-zene

1

1

1

1

-

-

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

-

-

Technika, életvitel

1

1

-

-

-

-

Testnevelés

2(+1)

2(+1)

3

3

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

Ember és társadalom-ismeret, etika

1

-

0,5

0,5

0,5

0,5

Mozgókép és média

-

-

-

-

0,5

0,5

Tánc és dráma

-

-

-

-

-

1

Művészetek

-

-

-

-

0,5

1

Egészségtan

-

-

0,5

-

-

-

27

27

31

30,5

28

28

Tantárgy

Heti óraszám

28,7

Átlag Emelt 30

43

12.

Négy évfolyamos gimnázium (emelt nyelvi) 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

3

3

Emberismeret és etika

-

-

2

-

1. idegen nyelv

5

5

3

4

2. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

4

Informatika

2

-

-

-

Bevezetés a filozófiába

-

-

-

2

Fizika

2

2

3

-

Biológia

-

2

2,5

2

Kémia

2

2

-

-

Földünk és környezetünk

2

2

-

-

Ének-zene

1

1

-

-

Rajz és vizuális kultúra

1

1

-

-

Testnevelés

3

3

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Tánc és dráma

-

-

-

1

Mozgókép és média

-

-

0,5

0,5

Művészetek

-

-

0,5

1

31,5

31,5

28

28

Tantárgy

Társadalomismeret

Heti óraszám Heti órasz. bontásokkal

29,75

Átlag Emelt

44

Öt évfolyamos kéttannyelvű Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Angol (célnyelv) Magyar nyelv és irodalom

13.

18

5

5

5

5

3

3

3

3

4

Történelem

-

3

3

4

4

Földünk és környezetünk

1

3

3,5

-

-

Célnyelvi civilizáció

-

-

-

2

2

Filozófia

-

-

-

-

2

Informatika

-

2

2

-

-

2. idegen nyelv

-

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

3

Fizika

-

2

2

2

-

Biológia

-

-

2

2

2

Kémia

-

2

2

-

-

Testnevelés

2

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

-

-

-

Rajz és vizuális kultúra

1

1

-

-

-

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

-

Tánc és dráma

-

-

-

-

1

Emberismeret és etika

-

-

-

1,5

-

Mozgókép és média

-

-

-

0,5

0,5

Művészetek

-

-

-

0,5

0,5

31,5

31,5

32

30

30

Célnyelven tanított tantárgyak

Magyar nyelven tanított tantárgyak

Társadalomismeret

Heti óraszám

31

Átlag Emelt

45

Öt évfolyamos nyelvi előkészítős 2011/2012-től (sport-angol, francia)

angol-sport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

9 3

Történelem

10 11 12 13

10

2,5

Informatika

4

3

5

17 lom

2,5

2

3

3

10,5 Történelem

1

2

3

3

3

19 Francia

3

4

5

12 Angol

3

3

3

4

15,5 Matematika

2

Bevezetés a filozófiába

2

Fizika

Magyar nyelv és iroda-

3

Német Matematika

Tantárgy

Ö

3

1

Emberismeret és etika Angol

francia

Biológia

2

3

2

2,5

2

9 3

Informatika

2

Bevezetés a filozófiába

7

Fizika

14

3

Ö

3

3

3

5

17

2,5

2

3

3

10,5

1

Emberismeret és etika

4

10 11 12 13

2

1

5

5

3

3

30

3

3

3

3

12

3

3

3

4

16 4

4 2 2

6,5 Biológia

2

3

2

2,5

2 7

2

6,5

Kémia

2

2

4

Kémia

2

2

4

Földünk és környezetünk

2

2

4

Földünk és környezetünk

2

2

4

Ének-zene

1

1

2

Ének-zene

1

1

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

2

Testnevelés

2

2

2

2

2

10 Testnevelés

2

2

2

2

2

10

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

5

2

Társadalomismeret

1

Tánc és dráma

0

Mozgókép és média

1,5

Társadalomismeret

0,5 1

Tánc és dráma Mozgókép és média Elsősegélynyújtás

0,5

1,5

2

0,5 1

1 0

0,5 Elsősegélynyújtás

0

Művészetek

0

Művészetek

0

Emelt szintre felkészítés

0

Emelt szintre felkészítés

0

Összesen

25 25 25 26 25

Összesen

46

29 30 27 25 26

összesen

fakultáció

osztályfőnöki

mozgók.és média

informatika

tánc

dráma gyakorlat

drámatörténet

testnevelés

rajz és vizuális kult.

ének-zene

földrajz

biológia

kémia

fizika

matematika

idegen nyelv 2.

idegen nyelv 1.

magyar nyelv és irodalom történelem

33

1 2,5 0,5 1

2 1 1 2

44

1 4,5 0,5 1

2 1 1 2

2 12 6 3 2 2

2 6 3 3 2 2

ta n u ló k ó ra s z á m a

4

c s o p o rtb o n tá s s a l

4

ta n u ló k ó ra s z á m a

31

1

2 1 1 2 1 2 1 1

2 3 3 3 2 2

4

c s o p o rtb o n tá s s a l

41

1

2 4 1 2 1 2 1 2

2 6 6 3 2 2

4

ta n u ló k ó ra s z á m a

34,5

1 2 0,5 1

3 5 3 3 2 2 2 2 1 1 2

4

c s o p o rtb o n tá s s a l

44,5

1 4 0,5 1

3 10 6 3 2 2 2 2 1 1 2

4

ta n u ló k ó ra s z á m a

34

1

3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 2 1 2 1 1

4

33

1

1 1

3 3 3 3 2 2 2 2 3 1 2

4

c s o p o rtb o n tá s s a l

1 2

2,5

3 2

3 5

4

1 2 1 1 1 2 46 29,5

3 6 6 3 2 2 2 2 4 1 2 1 4 1 2

4

ta n u ló k ó ra s z á m a

kommunikáció dráma ének

34,5

1 4 1 1

1 2

2,5

3 2

3 10

4

c s o p o rtb o n tá s s a l

kommunikáció dráma ének

1 1

2 1 2

2,5

3 2

3 5

4

1 1 2 1 4 1 2

2,5

6 2

3 10

4

c s o p o rtb o n tá s s a l

1 1 1 2 2 30,5 29,5 40,5

1 2 1 2 1 1

2,5

3 2

3 5

4

ta n u ló k ó ra s z á m a

dráma ta n u ló k ó ra s z á m a

kommunikáció ta n u ló k ó ra s z á m a

11.b

12.a

12.b

kommunikáció dráma ének

1 2 1 1 2 30

1 2

2

4

4 5

5

ta n u ló k ó ra s z á m a

11.a

39

1 4 1 1

1 2

2

8

4 10

5

c s o p o rtb o n tá s s a l

10.b

1 2 30

2 1 1

1 2

2

4

4 5

5

ta n u ló k ó ra s z á m a

10.a

1 2 30

1 1

2 1 2

2

4

4 5

5

ta n u ló k ó ra s z á m a

9.

c s o p o rtb o n tá s s a l

39

1

2 1 2

1 1 2

2

8

4 10

5

Toldi gimnázium óratervei

Élsportolók nyelvi előkészítős osztálya (2012/2013-tól, kerettanterv szerint)

A képzés szervezése a következő jogszabályok alapján történik: •

20/2012. EMMI rendelet 137. § a nyelvi előkészítő évfolyammal induló középiskolai nevelés-oktatás feltételei

•

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

•

az az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2014. EMMI rendelet 3-7. § a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról Élsportolók gimnáziumi osztálya

Ny.

9

Magyar nyelv és irodalom

3

4

4

5

5

18

I. nyelv (angol)

10

5

5

5

5

20

3

3

3

3

12

4

4

3

3

14

Tantárgy

II. nyelv Matematika

3

10 11 12

1

Etika Tört., társ. és államp. ism.

2

2

4

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2 2

Biológia-egészségtan Földrajz

Ö

1 4

12 6 4

2

2

6

2

2

4

Ének-zene

1

1

1

2

Vizuális kultúra

1

1

1

2

1

Dráma és t. / Mozgók. és m.

1 2

Művészetek Informatika

4

2

2 1

1

5

7

22

1

1

1

4

35

36

33

33

0

0

2

2

Testnevelés

3

5

5

Osztályfőnöki

1

1

Összesen

26 -

48

4 4

Életvitel és gyakorlat

Szabadon felhasználható

2

Élsportolók négy évfolyamos osztálya (2013/2014-től, kerettanterv szerint) Élsportolók gimnáziumi osztálya

Tantárgy

9

10 11 12

Ö

Magyar nyelv és irodalom

4

4

5

5

18

I. nyelv (angol)

5

5

5

5

20

II. nyelv

3

3

3

3

12

Matematika

4

4

3

3

14

1

Etika Tört., társ. és államp. ism.

2

2

4

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2 2

Biológia-egészségtan

1 4

12 6 4

2

2

6

Földrajz

2

2

4

Ének-zene

1

1

2

Vizuális kultúra

1

1

2

Dráma és t. / Mozgók. és m.

1

1 2

Művészetek

2

Informatika

2

2

4 4

Életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés

5

5

5

7

22

Osztályfőnöki

1

1

1

1

4

Összesen

35

36

33

33

Szabadon felhasználható

0

0

2

2

49

Általános tehetséggondozó osztály (nem kerettanterves, 2012/2013-tól)

TEHETSÉGGONDOZÓ OSZTÁLY

Tantárgy

9

10 11 12

Ö

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

16

Történelem

3

3

4

5

15 0

Emberismeret és etika Angol

4

4

4

4

16

2. nyelv

3

3

3

3

12

Matematika

4

4

4

4

16

Informatika

2

2 0

Bevezetés a filozófiába Fizika

2

Biológia

2

3

2

2,5

7 2

6,5

Kémia

2

2

4

Földünk és környezetünk

2

2

4

Ének-zene

1

1

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

2

Testnevelés

5

5

5

5

20

Osztályfőnöki

1

1

1

1

4

1

1

2

1

1

Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és média

0

Elsősegélynyújtás

0

Művészetek

0

Emelt szintre felkészítés

0

Összesen

34 34 32 30

50

2. sz. melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei Angol nyelv Személyes vonatkozások, család 1. 2.

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai; személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok; a családi élet mindennapjai, otthoni teendők.

Ember és társadalom 1. 2. 3. 4.

A másik ember külső és belső jellemzése; öltözködés, divat; hasonlóságok és különbségek az emberek között. Baráti kör; a tizenévesek világa: kapcsolatok a kortársakkal, felnőttekkel. Ünnepei, családi alkalmak. Vásárlás, szolgáltatások.

Környezetünk 1. 2. 3.

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a ház, lakás bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek; a városi és vidéki élet öszszehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben; környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk mi környezetünkért, a természet megóvásáért?

Az iskola 1.

2.

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat); tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka; az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága.

A munka világa 1.

Diákmunka, nyári munkavállalás; pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.

Életmód 1. 2.

3.

Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás); étkezési szokások a családban; ételek, kedvenc ételek; étkezés iskolai menzán, gyorsbüfékben. Gyakori betegségek, sérülések, balesetek; gyógykezelés (háziorvos, szakorvos).

Szabadidő, művelődés, szórakozás 1. 2.

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik: színház, mozi, koncert, kiállítás: kulturális események; olvasás, rádió, TV, videó, a számítógép és az Internet. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.

Utazás, turizmus 1. 2.

A közlekedés eszközei, lehetőségei – előnyök, hátrányok; tömegközlekedés. Utazás, turizmus: Nyaralás itthon, illetve külföldön; utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése; az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai.

Tudomány és technika 1.

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés; a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

51

Angol célnyelvi civilizáció I. Az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok természetföldrajza 1. felszínformák 2. tájegységek 3. éghajlat 4. geopolitika 5. nemzeti jelképek 6. népességi adatok II. A célnyelvi országok gazdasága 1. főbb gazdasági ágazatok 2. közlekedési útvonalak 3. életszínvonal III. A célnyelvi országok politikai berendezkedése 1. állam- és intézményrendszerek 2. jelentős politikai pártok 3. a civil szervezetek és mozgalmak IV. A célnyelvi országok társadalmi viszonyai 1. különböző kultúrák, társadalmi rétegek, csoportok 2. konfliktusok, társadalmi feszültségek 3. oktatási rendszerek 4. a tanulás, tudás és a műveltség mai szerepe V. Hagyományok, szokások, életmód 1. családmodellek, a család szerepe 2. a gyermekek helyzete és jogai 3. ünnepek 4. étkezési szokások 5. a szabadidő eltöltése 6. turizmus VI. Környezetvédelem 1. éghajlati változások és a kapcsolódó ártalmak 2. környezetszennyezés és következményei 3. hulladékkezelés, újrahasznosítás 4. hagyományos és alternatív energiaforrások 5. környezeti katasztrófák 6. Greenpeace és más környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek VII. Tömegkommunikáció, média 1. kereskedelmi és közszolgálati médiumok 2. televíziós és rádiós műsorok 3. nyomtatott sajtótermékek 4. a média tömegformáló szerepe, hitelessége 5. az internet szerepe VIII. Sport 1. az egészséges életmód és a sport szerepe a mindennapi életben 2. a legjellegzetesebb sportágak 3. fair play, versenyszellem, csapatszellem 4. az olimpiai eszme 5. a célnyelvi országok sportversenyei 6. híres brit és amerikai sportolók 52

IX. Tudományok 1. a tudomány fejlődése, hatása 2. az ipari forradalom, technikai forradalom a XX. században 3. kiemelkedő brit és amerikai tudósok X. Irodalom, történelem, művészetek 1. a legfontosabb történelmi korszakok, az ezekhez kapcsolódó művészeti stílusok 2. a legfontosabb történelmi események és történelmi személyiségek 3. klasszikus és kortárs képzőművészet, kiemelkedő művészek 4. irodalmi és filmművészeti alkotások 5. építészeti stílusok és híres épületek 6. kiemelkedő fontosságú múzeumok, színházak 7. kulturális élet, a kultúra intézményei

Biológia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

A bőr és bőrelváltozások Mozgási szervrendszer egészsége és védelme Az emésztőrendszer egészsége és védelme A légző rendszer egészsége és védelme A keringési rendszer egészsége és védelme Az immunrendszer és működési zavarai A kiválasztó rendszer egészsége és védelme A hormonrendszer és működési zavarai Az idegrendszer és működési zavarai Érzékszerveink egészsége és védelme A szaporító szervrendszer egészsége és védelme Az egyedfejlődés és egészségügyi vonatkozásai Az életmód hatása az egészségre Emberi tulajdonságok öröklődése, rendellenességek A levegő, mint környezeti tényező és védelme A víz, mint környezeti tényező és védelme A talaj, mint környezeti tényező és védelme, hulladékok Az életközösségek jellemzői és változásai Globális folyamatok a bioszférában Hazai környezet- és természetvédelem

Dráma 1. Színház és drámatörténet: - Az ókori színház- és drámatörténet: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész egy- egy műve - Az angol reneszánsz színháza és a dráma: Shakespeare: Rómeó és Júlia - A francia klasszicista dráma: Moliere néhány műve - A XIX. és XX. századi magyar dráma: Katona József- Bánk bán, Madách Imre- Az ember tragédiája, Molnár Ferenc- Liliom, Örkény István – Tóték - Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij - Bertolt Brecht színháza és néhány drámája - Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom, pl. Sütő András, Spiró György, Schwajda György, Nagy Lajos, Nádas Péter, Háy János, Tasnádi István stb. 2. Színház- és drámaelmélet - A drámai műnem sajátosságai 53

- A dráma szerkezeti felépítése - Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak - A színházművészet, mint összművészet sajátosságai - Színházi szakmák 3. Színházi műfajok - A tragédia - A komédia - A realista színjáték - Zenés, tánc- és mozgásszínház 4. Drámajáték - Helyzetgyakorlatok - Történet szerkesztése és megjelenítése - Improvizáció 5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek - Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral - Improvizáció zenére vagy témára - Összetett improvizáció 6. Bábjáték - a képzés során készített bábok, maszkok alkalmazása 7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés - A beszédtechnika alapjai - Lírai, epikai, drámai alkotások tolmácsolása

Ének-zene Az „A” tételsor témakörei 1. Röpülj páva, röpülj 2. Megkötöm lovamat 3. Annyi bánat a szívemen 4. Duna parton 5. Kőrösfői kertek alatt 6. Elindultam szép hazámból 7. Őszi szél fúj 8. Egy kicsi madár 9. Kerek utca szegelet 10. Szép a gyöngyvirág 11. A bolhási kertek alatt 12. Este, este, de szerelmes 13. A nagy bécsi kaszárnyára 14. Édesanyám rózsafája 15. Mikor Szűz Mária 16. Magyarország 17. Álom esett a szememre 18. Csillagok, csillagok 19. A csitári hegyek alatt 20. Erdő, erdő de magos a teteje A „B” tételsor témakörei 1. Szeikhilosz sírverse 2. Dies irae 54

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Moniot d’Arras: Nyári ének Fornsete: Nyárkánon Tinódi: Egervár viadaljáról Édes rózsám Ismeretlen szerző: Kék ibolyácska Ismeretlen szerző: Tavaszköszöntő Vivaldi: A négy évszak Händel: Csordul a könnyem Haydn: Falusi jókedv Mozart: Most pedig vége Beethoven: Örömóda Schubert: Pisztráng Brahms: Bölcsődal Erkel: Hazám, hazám Ravel: Bolero Nem kérdi senki Orff: O, Fortuna Bartók: Ne menj el!

„C” tételsor témakörei Németh – Nógrádi Puster: Szolfézs antológia 1. 60. J. Haynd: D-dúr Zongoraszonáta (1.), 25. oldal 2. 61. J. Haynd: D-dúr Zongoraszonáta (Finale), 25. oldal 3. 64. J. Haynd: D-dúr Zongoraszonáta (Finale), 26. oldal 4. 67. J. Haynd: D-dúr Vonósnégyes (Hob. III. 49), 28. oldal 5. 69. J. Haynd: Vonósnégyes (III.) (Hob. III. 58), 28. oldal 6. 70. J. Haynd: C-dúr Zongoraszonáta (III.), 29. oldal 7. 71. J. Haynd: Rondo, 29. oldal 8. 77. W. A. Mozart: Tercett a Varázsfuvola című operából, 32. oldal 9. 79. W. A. Mozart: Nocturno, 33. oldal 10. 82. W. A. Mozart: Zongoraszonáta (K. V. 281), 33. oldal 11. 83. W. A. Mozart: Zongoraszonáta (K. V. 284), 34. oldal 12. 85. W. A. Mozart: Hegedű – Zongora szonáta (K. V. 378), 34. oldal 13. 95. W. A. Mozart: Jupiter szimfónia (K. V. 551) (II.), 37. oldal 14. 98. W. A. Mozart: Románc a Kis éji zenéből (K. V. 525), 39. oldal 15. 100. W. A. Mozart: Zongoraszonáta (K. V. 300) (III.), 40. oldal 16. 103. L. van Beethoven: 12 variáció zongorára (WoO. 71) (XI.,XII.), 41. oldal 17. 114. L. van Beethoven: Zongoraszonáta (Op. 79) (I.), 44. oldal 18. 119. L. van Beethoven: Zongoraszonáta (Op. 109) (II.), 46. oldal 19. 122. L. van Beethoven: Szonatina, 48. oldal 20. 123. L. van Beethoven: Diabelli variációk (Op. 120) (III.), 49.oldal

Fizika 1.

Egyenes vonalú mozgások. Egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen változó mozgás, szabadesés, függőleges hajítások.

2.

Periodikus mozgások. Az egyenletes körmozgás, a harmonikus rezgőmozgás.

3.

Dinamika és sztatika alapjai. Newton I., II. és III. törvénye, a szuperpozíció elve, a lendület, a forgatónyomaték, merev testek egyensúlya.

4.

Mechanikai hullámok. Longitudinális és transzverzális hullámok, visszaverődés és törés jelensége, elhajlás, polarizáció, interferencia. 55

5.

Munka, energia. Gyorsítási, emelési, súrlódási munka, mozgási, rugalmassági, helyzeti energia, az energia megmaradása, teljesítmény, hatásfok.

6.

Hőtágulás. Szilárd anyagok lineáris, térfogati hőtágulása, folyadékok hőtágulása.

7.

Állapotegyenletek. (Összefüggések a gázok állapotjelzői között.) Gay-Lussac I. és II. törvénye, Boyle-Mariotte törvénye, egyesített gáztörvény, állapotegyenlet.

8.

Halmazállapot-változások. Olvadás, forrás, párolgás, lecsapódás, szublimáció, csapadékképződés.

9.

A termodinamika I. és II. főtétele. Az I. és II. főtétel, kalorimetria, fajhő, hőkapacitás, gázok fajhői.

10.

Elektromos mező. Elektromos alapjelenségek, Coulomb törvénye, az e. térerősség, az e. fluxus, feszültség, kapacitás, kondenzátorok, a kondenzátor energiája.

11.

Egyenáram. Ohm törvénye, fajlagos ellenállás, félvezetők, az egyenáram munkája és teljesítménye.

12.

Az időben állandó mágneses mező. Mágneses alapjelenségek, indukcióvektor, áram mágneses mezeje, Lorentz-erő.

13.

Az időben változó mágneses mező, elektromágneses hullámok. A mozgási és a nyugalmi indukció, önindukció, tekercs energiája, a váltakozó áram, a váltakozó áram teljesítménye és munkája, e.m. hullámok tulajdonságai, az e.m. spektrum.

14.

A fény, mint elektromágneses hullám, geometriai fénytan. Terjedési tulajdonságok, hullámjelenségek, Snellius-Descartes törvény, geometriai leképezések tükrökön, lencséken.

15.

A kvantumfizika elemei. Az elektron, a foton, Planck-formula, a fényelektromos jelenség, vonalas színkép, Rutherford-féle atommodell, Bohr-féle atommodell, Pauli-féle tilalmi elv, a fény és az elektron kettős természete.

16.

Az atommag szerkezete. Proton, neutron, nukleon, rendszám, tömegszám, izotóp, nukleáris kölcsönhatás, kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia.

17.

Radioaktivitás. α-, β-, γ-sugárzás, felezési idő, bomlási törvény, aktivitás, sugárvédelem.

18.

Maghasadás, magfúzió. Hasadási reakció, láncreakció, atomreaktor, atomerőmű, atombomba, magfúzió, a Nap energiája, H-bomba.

19.

A gravitációs mező. Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler törvényei, súly és súlytalanság, helyzeti energia homogén mezőben, kozmikus sebességek.

20.

Csillagászat. Fényév, Naprendszer, Nap, Hold, üstökösök, meteoritok, csillagok, Galaktika, Ősrobbanás, a táguló Univerzum.

Földrajz A) Természeti földrajz 1. Kozmikus környezetünk 2. A Föld szerkezete, lemeztektonika 3. Magmás tevékenység 4. Hegységképződés és kísérőjelenségei 5. Ásványok, kőzetek és ásványkincsek 6. Légkör összetétele, szerkezete, hőháztartása 7. Jellegzetes légköri képződmények (ciklonok, anticiklonok, frontok) 8. Víz a légkörben − vízgőztartalom, felhőképződés, csapadékképződés 9. Világtenger és mozgásai 56

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Felszíni és felszín alatti vizek, felszínformálásuk Forró övezet (2) Mérsékelt övezet Hideg övezet és függőleges övezetesség Európa részletes természeti földrajza Amerika részletes természeti földrajza Magyarország éghajlata, természetes növényzete, talajai, vízrajza (2) Hazánk tájainak részletes természeti földrajza (2)

B) Társadalomföldrajz 1. A világ népességföldrajza (2) 2. Települések a világban 3. A világgazdaság jellemzői, globalizáció 4. A világ élelmiszergazdasága, a mezőgazdasági termelés jellemzői 5. A világ energiagazdasága, energiafajták 6. A világ iparának átalakulása, hagyományos és modern ágazatok 7. A tercier szektor 8. Globális problémák 9. EU integráció folyamata, tagjai 10. EU szerepe a világgazdaságban, országok és régiók az EU-ban (2) 11. USA, mint nagyhatalom 12. Japán szerepe a világgazdaságban 13. Magyarország népessége 14. Magyarország településföldrajza 15. Magyarország természeti és társadalmi erőforrásai 16. Magyarország mezőgazdasága 17. Magyarország idegenforgalma 18. Régióink eltérő társadalmi-gazdasági képe

Francia nyelv Személyes vonatkozások, család 1.

Bemutatkozás (vizsgázó személye, életének főbb eseményei)

Ember és társadalom 1. A barátság (milyen tulajdonságok szerint választod meg a barátaidat) 2. Nemzeti, nemzetközi és családi ünnepek 3. Öltözködés, divat 4. Vásárlás, szolgáltatások (posta) Környezetünk 1. 2. 3.

Házunk, lakásunk Lakóhelyem nevezetességei (falum, városom) Környezetvédelem és környezetszennyezés (Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?) Az iskola

1. Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) 2. Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A munka világa 1.

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

Életmód 57

1. 2.

Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás 3. Étkezési szokások a családban 4. Betegségek, gyógymódok Szabadidő, művelődés, szórakozás 1. Szabadidős tevékenységek (színház, mozi, koncert, kiállítás stb.) 2. Sportok (csoportosításuk és a sportolás jelentősége napjainkban) 3. Olvasás, rádió, tévé, videó Utazás, turizmus 1. 2.

Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Tudomány és technika 1.

A számítógép, Internet (előnyei és hátrányai)

Informatika Információs társadalom 1. 2.

A kommunikáció Információ és társadalom

Informatikai alapismeretek – hardver 1. 2.

Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése

Informatikai alapismeretek – szoftver 1.

Az operációs rendszer és főbb feladatai

Szövegszerkesztés 1. 2. 3. 4.

A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben

Táblázatkezelés 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel

Adatbáziskezelés 1. 2. 3. 4.

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok

Információs hálózati szolgáltatások 1.

Kommunikáció az Interneten 58

2.

Weblap készítés

Prezentáció és grafika 1. 2.

Prezentáció (bemutató) Grafika

Könyvtárhasználat 1. 2. 3.

Könyvtárak Dokumentumok Tájékoztató eszközök

Kémia Általános kémia 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Atomok Molekulák Kémiai kötések Anyagi halmazok Kémiai reakciók Elektronkémia

Szerves kémia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szénhidrogének Halogéntartalmú szerves vegyületek Hidroxivegyületek, fenolok, éterek Oxovegyületek Karbonsavak, észterek Szénhidrátok Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

Szervetlen kémia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Fémek általános jellemzése, korrózió Az s-mező fémei és vegyületei A p- és d-mező fémei és vegyületei A hidrogén és a nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületei A nitrogéncsoport és vegyületei A széncsoport elemei és vegyületei

Latin nyelv 1.

2.

3.

Catullus: Odi et amo, Ille mi par esse Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés A neoterikusok; Catullus-Szapphó Képelemzés Ovidius: Metamorphoses X. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Ovidius Képelemzés Caesar: De bello Gallico VI. 18. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés 59

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

Az I. triumviratus Képelemzés Cicero: Orationes in Verrem IV. 48. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Cicero, a szónok Képelemzés Cicero: Oratio in Catilinam prima I. 1. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés A homo novus Képelemzés Cicero: Oratio in Catilinam prima IV. 9. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés A magistratusok Képelemzés Vergilius: Aeneis I. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Az eposz Képelemzés Vergilius: Aeneis II. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés A trójai háború és a régészet Képelemzés Vergilius: Aeneis II. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Az Aeneas-történet Képelemzés Lucretius: De rerum natura/Venus-himnusz Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés A római filozófia Képelemzés Horatius: Ad Maecenatem Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés A horatiusi ódák Képelemzés Horatius: Ad Thaliarchum Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Horatius hatása a magyar irodalomra Képelemzés Horatius: Ad Licinium Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Költői toposzok Képelemzés Horatius: Ad Melpomenem Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés A pax Romana időszaka Képelemzés Tibullus: Detestatio belli Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Az elégia Képelemzés Tacitus: Annales I.1. 60

17.

18.

19.

20.

Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés A királyság kora Képelemzés Tacitus: Annales I.5. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Tacitus művei Képelemzés Seneca: Epistulae morales VI. 47. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés A sztoicizmus Képelemzés Plinius: Epistulae VI. 16. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Pannónia Képelemzés Livius: Ab urbe condita XXI. Olvasás, fordítás, nyelvtani elemzés Livius Képelemzés

Magyar nyelv 1.

Ember és nyelv

2.

A kommunikáció

3.

A magyar nyelv története

4.

Nyelv és társadalom

5.

A nyelvi szintek

6.

A szöveg

7.

A retorika alapjai

8.

Stílus és jelentés

Irodalom 1.

Életművek

2.

Portré

3.

Látásmódok

4.

Kortárs irodalom

5.

Világirodalom

6.

Színház-és drámatörténet

7.

Az irodalom határterületei

8.

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

61

Matematika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Halmazok (a vizsgakövetelményekben 1.1. téma) Matematikai logika, gráfok (v.k. 1.2. és 1.4. téma) Kombinatorika (v.k. 1.3. téma) Számhalmazok, számelméleti alapismeretek (v.k. 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. téma) Hatvány, gyök, logaritmus (v.k. 2.5. téma) Betűkifejezések, arányosság (v.k. 2.6. és 2.7. téma) Egyenletek, egyenletrendszerek (elsőfokú, másodfokú, magasabb fokú, négyzetgyökös) (v.k. 2.8.1. téma) Nem algebrai egyenletek, egyenletrendszerek (exponenciális, logaritmusos, trigonometrikus egyenletek) (v.k. 2.8.2. téma) Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek (v.k. 2.8.3. és 2.9. téma) A függvény fogalma (v.k. 3.1. téma) Egyváltozós függvények (v.k. 3.2. téma) Sorozatok (v.k. 3.3. téma) Elemi geometria (v.k. 4.1. téma) Geometriai transzformációk (v.k. 4.2. téma) Síkbeli és térbeli alakzatok (v.k. 4.3. téma) Vektorok síkban és térben (v.k. 4.4. téma) Trigonometria (v.k. 4.5. téma) Kerület, terület, felszín, térfogat (v.k. 4.7. és 4.8. téma) Koordinátageometria (v.k. 4.6. téma) Leíró statisztika (v.k. 5.1. téma) Valószínűségszámítás (v.k. 5.2. téma)

Német nyelv Személyes vonatkozások, család 1. 2.

A család Ünnepek

Ember és társadalom 1. 2. 3. 4.

Házimunka, háztartás (háztartási készülékek) Divat (ruházkodás) Bevásárlás (élelmiszerek és ruhák) Szolgáltatások (posta, bank stb.)

Környezetünk 1. 2. 3.

Lakás, lakókörnyezet Környezetvédelem Évszakok és időjárás

Iskola 1. 2.

Iskola és osztály (iskolai hagyományok) Nyelvtudás

Életmód 1. 2. 3.

Napirend Egészséges életmód (drogok) Az orvosnál 62

4.

Étkezési szokások

Szabadidő, művelődés, szórakozás 1. 2.

Szabadidős tevékenységek (sport, kirándulás) Kulturális események (mozi, színház, kiállítás, koncert)

Utazás, turizmus 1. 2.

Tömegközlekedési eszközök Nyaralás, utazás

Tudomány és technika 1.

A technika napjainkban (Computer, Telefon)

Orosz nyelv Személyes vonatkozások, család 1. 2. 3. 4.

Bemutatkozás Család, családi események (esküvő, születésnap) Házimunka Személyleírás

Ember és társadalom 1. 2. 3.

Vásárlás Ünnepek Öltözködés, divat

Környezetünk 1. 2. 3. 4.

Időjárás, évszakok Tájékozódás a városban Lakás Városi-vidéki élet

Az iskola 1. 2.

Iskolánk Nyelvtanulás

A munka világa 1. 2.

Pályaválasztás Nyári diákmunka

Életmód 1. 2. 3.

Napirend Egészség, betegség Étkezés

Szabadidő, művelődés, szórakozás 1. 2.

Szabadidős tevékenységek, szórakozás (színház, mozi, stb.) Sport

Utazás, turizmus 1. 2. 3.

Közlekedés Nyaralás Utazási előkészületek (jegyvásárlás) 63

Tudomány és technika 1.

A számítógép, Internet, mobiltelefon

Testnevelés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Testi képességek Az egészséges életmód Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősport, önvédelem Úszás Természetben űzhető sportágak Testnevelés-játékok, labdajátékok (kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás)

Történelem Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. 2. 3. 4.

Az Anjou-kor gazdasága a Magyar Királyságban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Gazdaságunk a dualizmus korában A gazdasági világválság

Népesség, település, életmód 1. 2. 3.

A középkori város A XVIII. századi magyar társadalom Az ipari forradalom következményei

Egyén, közösség társadalom 1. 2. 3. 4.

A római köztársaság válsága A középkori magyar királyság megteremtése A reformmozgalom kibontakozása A kiegyezés előzményei

A modern demokráciák működése 1. 2. 3.

Az ókori demokrácia A polgári forradalom Magyarországon A Rákosi-korszak

. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 1. 2.

A nemzetiszocializmus Az ENSZ létrejötte, működése 64

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 1. 2. 3. 4.

A tatárjárás Hunyadiak A mohácsi csata Magyarország részvétele a második világháborúban .

65

3. sz. melléklet: helyi tantervek A tantárgyak helyi tantervei digitális formátumban a Pedagógiai Program CD mellékletén találhatók. Helyi_tanterv\3_01_ANGOL.doc Helyi_tanterv\3_02_BIOLÓGIA.doc Helyi_tanterv\3_03_CIVILIZÁCIÓ.doc Helyi_tanterv\3_04_DRÁMA.doc Helyi_tanterv\3_05_ÉNEK.doc Helyi_tanterv\3_06_ETIKA.doc Helyi_tanterv\3_07_FIZIKA.doc Helyi_tanterv\3_08_FÖLDRAJZ.doc Helyi_tanterv\3_09_FRANCIA.doc Helyi_tanterv\3_10_INFORMATIKA.doc Helyi_tanterv\3_11_KÉMIA.doc Helyi_tanterv\3_12_LATIN.doc Helyi_tanterv\3_13_MAGYAR.doc Helyi_tanterv\3_14_MATEMATIKA.doc Helyi_tanterv\3_15_MOZGÓKÉP.doc Helyi_tanterv\3_16_MŰVÉSZETEK.doc Helyi_tanterv\3_17_NÉMET.doc Helyi_tanterv\3_18_OROSZ.doc Helyi_tanterv\3_19_OSZTÁLYFŐNÖKI.doc Helyi_tanterv\3_20_TECHNIKA.doc Helyi_tanterv\3_21_TESTNEVELÉS.doc Helyi_tanterv\3_21_TÖRTÉNELEM.doc Helyi_tanterv\3_22_VIZUÁLIS.doc

66