KAPOSFŐ HELYI TANTERV

KAPOSFŐ HELYI TANTERV

4.6. A német nemzetiségi nyelvoktatás Bevezetésének indoklása Az iskola a szülők igénye alapján vállalta fel a német nemzetiségi nyelvoktatást, amelyet sokszínű tartalmi és módszertani munka alapján tervez. A NAT kiegészítéseként megjelent irányelvek és a kerettantervek tartalmazzák azokat a követelményeket, amelyeket nyelvoktató munkánkba beépítünk, alkalmazunk. Kiinduló nevelési helyzetként tudomásul kell venni, hogy az iskolába kerülő gyerekek nem hoznak otthonról olyan nyelvtudást, amelyre az iskolai munka során építeni lehetne. Jól felhasználható azonban a német nemzetiségi óvodából jövő gyermekek nyelvtudása, azonban ez messze elmarad az otthonról hozott „anyanyelvi” német tudástól. Így a német nyelvet idegen nyelvként kell kezelni, az alapjaitól kell megtanítani, s módszertanát is e szerint kell megválasztani. A nemzetiségi nyelvoktatás azonban az idegen nyelvoktatásnál több, mégpedig a nyelvhez fuzodő érzelmi töltéssel. Fontos annak tudatosítása, hogy ez a diákok szüleinek, nagyszüleinek öröksége, amit nem szabad elveszni hagyni. A feladat tehát olyan fiatalok nevelése, akik két nyelvet mondanak egyformán magukénak, két népcsoportot is képviselnek, két kultúrát ismernek. Általános célkitűzések Az iskola alapértéknek tekinti a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság összefüggéseinek és korlátainak felismerését, tudatos vállalását. Ápolja a magyarországi német nemzetiségi és a magyar kultúra hagyományait, erősíti a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás-tudatot. A célok közé tartozik mindkét népcsoport kultúrájának, szokásainak megismerése, bemutatása. Csak egymás megismerésével alakulhat ki a mássággal szembeni tolerancia. Az oktatómunka elsődleges célja: a német nyelv olyan fokú megtanítása, ami magasabb szintu nyelvi kultúrát eredményez. Heti 5 órában folyik a német nyelvtanítás és a német nemzetiségi ismeretek közvetítése. Számolni kell azzal, hogy a némettanárok más szaktanárokat (énekzene, rajz, környezet) is bevonnak a népismereti modulok követelményeinek megvalósításába. A hatékonyság növelése érdekében a nyelvoktatásban 20 fő felett differenciált csoportbontás alkalmazása szükséges. Az 1-2. osztályban a hangsúlyt a magyar nyelv tantárgy kapja (írás, olvasás tanítása hangsúlyozottan). A német nyelv játékos formában kerül közvetítésre. Elemi szinten tehát utánzásra törekvő, cselekvésre orientált oktatás folyik, ami később a nyelvi kompetencia növekedésével, az életkornak megfelelően mind bonyolultabb tudnivalókat is magába foglal. A nevelő-oktató munka a kerettantervek alapján készült helyi tantervek szerint folyik A nemzetiségi oktatás Az iskolában a nyelvi háttérállapot figyelembevételével nemzetiségi nyelvoktatás folyik, amelynek általános célja megegyezik a többségi oktatáséval, ugyanakkor biztosítja: • A nemzetiségi nyelv tanulását • A hagyományőrzést – és teremtést • A kisebbségi jogok megismerését illetve gyakorlását

Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat Általános nevelési célok A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez, beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel. Kiemelkedő cél az olvasás révén való tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása. Fejlesztési feladatok A megfelelő olvasási és íráskészség fejlesztése • A pontos és folyamatos olvasási készség elsajátíttatásán túl az 1-4. évfolyam feladata az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasási képesség megalapozása is, valamint a kifejező felolvasás és szövegmondás gyakoroltatása. • A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése • Erősítenünk kell a gyermekek fogékonyságát az irodalmi művek érzelmi, erkölcsi, esztétikai értékei iránt. Ismerkedjenek meg a népköltészettel és az igényes műköltészettel, klasszikus, a kortárs hazai és a határon túli magyar irodalommal, lakóhelyükön élő nemzeti kisebbségek irodalmával. Az olvasott szövegek jelentésének kibontásán kívül fedezzenek fel néhány alapvető irodalmi témát és motívumot a különféle műfajokban, közülük néhányat tudjanak kapcsolni más művészeti ághoz is. Ismerjék meg a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásait, és az olvasott művekhez kapcsolódó nevezetes emlékhelyeket. • Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. A szövegértés feltétele a folyamatos hangos és néma olvasás, a szöveghű, a jelentést értelmező felolvasás, előzetes felkészülés után. A szöveg vizsgálata közben gazdagodjon szó-kincsük, ismerkedjenek meg a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, szerezzenek tapasztalatokat a rokon és ellentétes értelmű kifejezések és a szólások használatához. Az olvasmányok megértését segítsék a különféle szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesüljenek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Szerezzenek gyakorlatot a szereplők cselekedeteinek megítélésében, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert mindennapi erkölcsi választásaikban. Szövegalkotási képesség formálása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása • A szóbeli és az írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozá-ával valósul meg. Ezek szolgáljanak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, reprodukálásuk jelentse a szövegalkotás első lépéseit. Nyissanak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egy-

úttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának, járuljanak hozzá az önkifejezés igényének és képességének fejlődéséhez. Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása • A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakoroltatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak megismertetése, a közmondások, a szó-lások átvitt jelentésének magyarázata, és mindennek alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban. A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása • Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A tanulók tanulmányozzák a szótárakat, gyermeklexikonokat, enciklopédiákat. Tudják a gyűjtött adatokat célszerűen elrendezni, vázlatot készíteni tanítói segítséggel. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. • Könyvtárhasználat: A könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyéni-leg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. Fejlesztendő kompetenciák Kiemelt kompetenciák: Anyanyelvi, kommunikációs készségek: • beszéd-, olvasás-, íráskészség grammatikai-, nyelvhelyességi-, helyesírási készség • szókincs szövegértés, szövegértelmezés, szövegalkotás • empátia, tolerancia, odafigyelés ritmuskészség Tanulási kompetenciák: • figyelem • emlékezet Tudásszerző kompetenciák: • probléma érzékenység • képzelet • metakogníció Gondolkodási képességek: • gondolkodási műveletek

rész-egész észlelés (vizuális, auditív, taktilis) probléma megoldás rendszerező képesség

kritikai gondolkodás

Egyéb kompetenciák: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: • szövegalkotással, önkifejezéssel összefüggésben • tartalom és forma egységével összefüggésben • esztétikus külalak és a helyes ejtéssel összefüggésben Szociális és állampolgári kompetenciák: • kötelességek együttműködés, alkalmazkodás, társas viselkedés • segítőkészség kompromisszumokra törekvés Énkép, önismeret: • reális értékelés • önkritika

önbizalom, önérvényesítés

Hon- és népismeret: • népköltészet, népszokások

közmondások, szólások

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: • nyelvünk a világ nyelvei között nyelvtípusok • nyelvrokonság

Egyes évfolyamok tanterve 1. osztály: A 2009/2010-es tanévtől a tantárgy tanítása teljes lefedettséggel kompetencia alapú programcsomaggal valósul meg. Az első évfolyam végén a továbbhaladáshoz nem határozunk meg minimum követelményeket, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük. Témakör

Tananyag

Kultúrált nyelvi magatartás, beszédművelés A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes ejtés. A kijelentő és kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés. Az olvasás-írás tanulásának előkészítése A beszéd, a beszédészlelés és értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. A szem és a kéz mozgásának össze-hangolása. Finommozgások fejlesztése.

A helyes légvétel. A beszédritmus megfigyelése beszédben, felolvasásban, rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, monda-tok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együttműködés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. Kitartó mese-hallgatás. A nyelvi tudatosság fejlesztése: analizálás: szótagolás, hangokra bontás, szintetizáló gyakorlatok: szótagok, szavak alkotása. Mondatalkotás esemény-képről. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás szoktatása, a megfelelő írásszokások alapozása. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakítása, kapcsolása.

Az olvasás megtanítása

A betűknek megfelelő hangok helyes ejtése. A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A hangos

jelrendszernek

Témakör

Tananyag

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása, szavak, szó-szerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasása. Nyelv-tani fogalmak tapasztalati úton való megismerése a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és –kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. Irodalomolvasás, szövegértés Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi művek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő művek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége. Tanulási képesség, könyv-és könyvtárhas-használat Az önálló feladatvégzés lépéseinek alapozása. Könyvtárlátogatás. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. Gyermeklexikonok használata.

olvasás gyakorlása szövegeken. Az olvasás pontosságának fejlesztése. A néma olvasás megalapozása feladatok megoldásával és követő olvasással. A szabályos betűalakítás és kapcsolás gyakorlása. Valamennyi betűkapcsolási típus gyakorlása. Szavak hangokra bontása és a hangok sorrendjének megfigyeltetése. Szavak, szószerkezetek, monda-tok írása másolással írott vagy nyomtatott mintáról. Legalább két, legfeljebb hat betűből álló szavak írása: látó/halló előkészítés után tollba-mondásra és önálló írással.

Társadalmi ismeretek A szűkebb és tágabb család, a családtagok kapcsolatai, gyerekek helye a családban.

A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az irodalomban megjelenített gyermek-, felnőtt kapcsolat megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben.

Tánc, dráma Érzékelő-, utánzó-és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. A történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel.

Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadása társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal.

2. osztály:

A szereplők, a helyszín, az események elmondása. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. Mesemondás, képolvasás: az olvasmány eseményeinek elmondása kérdések-re. Illusztráció készítése. A vers hangulatának föl-ismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladat-megoldással.

Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képes-könyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő művek megismerése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával.

A 2010/2011-es tanévtől a tantárgy tanítása teljes lefedettséggel kompetencia alapú programcsomaggal valósul meg. Témakörök

Tananyag

Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes ejtése, a hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Szókincsfejlesztés. Udvarias szokások a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás.

Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és hangos olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése értelmezése. A gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszédhelyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlása. A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megállapítása. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A cím és tartalom összefüggésének megfigyeltetése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése. A verses forma fölismerése, a ritmus jelzése tapssal.

Irodalomolvasás, szövegértés Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Nép- és műmesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok. Mese és valóság különbsége. Történetek a mindennapi életből, a gyerekek környezetéből. A cím és tartalom viszonya. A zeneiség eszközei a versben: ritmus, rím, ismétlődések. Olvasási készség A helyes hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás.

Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hang-súlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása a különböző mondatfajtákban. A hangos és néma olvasás gyakorlása. Hangos olvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójának meg-felelő hangos olvasás.

Minimum követelmények Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.

Minimumot meghaladó követelmények Összetett szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, hosszabb válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak önálló alkalmazása a szokás szintjén.

Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával.

Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: önálló tartalommondás.

Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása.

Ismert szöveg, gyakorlás utáni folyamatos, kifejező felolvasása. Mondatfajták helyes érzékeltetése, hanglejtés, hangsúly. Írásjelek helyes használata: mondat végén és mondat közben is

Témakörök

Tananyag

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Mondatalkotás. Két mondat összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés.

Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Szóbeli és rövid írásbeli válaszadás kérdésekre. Személyes élményről vagy feldolgozott olvasmányról szóbeli beszámoló és két- hárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása tanítói utasításra és önellenőrzéssel. A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két- három mondat leírása másolással, tollbamondással és emlékezetből. Válogató másolás és önálló írás. Helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás). A társak nevének ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szótagolással és szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. A szótő és toldalék megkülönböztetése egyszerű szavakban. A mondatfajták fölisme-résének gyakorlása.

Íráskészség Betűismeret és – kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása.

Nyelvtani és helyesírási ismeretek A beszéd, írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók megkülönböztetése. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A mondatfajták.

Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői.

Szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betű-rendjében. A könyvek jellemző adatai (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságokkal.

Minimum követelmények

Minimumot meghaladó követelmények

Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése 20, a tanulók által gyakran használt szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Mondatvégi írásjelek felismerése. Hibajavítás tanítói irányítással.

A magán és mássalhangzók időtartamának ismerete és megfelelő használata. Szavak, mondatok másolása kevés hibával. Vers helyes másolása. Hosszabb szavak, mondatok helyes írása tollbamondásra. A kiejtéstől eltérően írt, begyakorolt szavak biztos helyesírása. A szavak megfelelő elválasztása. A j hang biztos jelölése 30, a tanulók által gyakran használt szóban. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítség nélkül. Mondatvégi írásjelek helyes használata írásban.

Témakörök

Tananyag

Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskola és egyéb kisebb közösségek.

Felnőttek és gyerekek társas kapcsolatának gyakorlása. Kapcsolat-felvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték elő-adása. Rövid mesék, történetek dramatizálása. Improvizációs játékok tanári irányítással.

Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel.



3. osztály: A 2011/2012-es tanévtől a tantárgy tanítása teljes lefedettséggel kompetencia alapú programcsomaggal valósul meg. Témakörök

Tananyag

Kulturált nyelvi magatartásformák, beszédművelés A különféle mondatfajták jelentésének és a mondatfonetikai eszközöknek az összefüggése. A szavak és a nem verbális eszközök (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése.

A szavak, szószerkezetek megfelelő ejtésének gyakorlása az élőbeszédben és a fölolvasásban. Helyes beszédlégzés a bővülő mondatokban. A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal szövegmondás-kor és értelmezésük mások megnyilatkozásaiban. Versek és mesék kifejező előadása, kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbővítés: a szavak jelentése, stílus-értéke, a tanult szólások, közmondások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szövegalkotás különféle kommunikációs helyzetekben.


Minimumot meghaladó követelmények Versek és mesék kifejező előadása, kapcsolattartás a hallgatósággal.

Témakörök

Tananyag

Irodalomolvasás, szövegértés Prózai művek és versek a magyar és külföldi népés műköltészetben. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek, klasszikus és kortársszerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés).

A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események időrendje, a mű szerkezetének fölismerése. Lényegkiemelés, vázlatkészítés tanítói segítséggel. Kérdések és válaszok megfogalmazása. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma felismerése az olvasott művekben, pl. család, iskola, barátság, segítő-készség, szülői szeretet, hazaszeretet. Versek mű-vészi eszközeinek felfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás feladatok megoldásával. Az összetett mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása mintakövetéssel. Az értelmező olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Hoszszabb szövegek olvasására való fölkészítés folyamatolvasással. Szövegalkotás szóban (telefonálás, üzenetátadás). Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése. Események elrendezése időrendben. Bevezetés (előzmény, színhely, idő-pont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a felesleges szóismétlés kerülése. A párbeszéd beillesztése a törté-

Olvasási készség A pontos és folyamatos olvasás. A felolvasás. Helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező és folyamatolvasás.

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Szóbeli szövegalkotás, mint az írásbeli fogalmazás alapozása. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a megfelelő lényeges gondolatok válogatása, elrendezése, az időrend megállapítása. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélő fogalmazás írásának megtanítása. Az elbeszélés részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben.

Minimum követelmények Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével.

Minimumot meghaladó követelmények Lényegkiemelés segítséggel, vázlatpontok önálló megfogalmazása. Kérdések, válaszok önálló megfogalmazása. A mesék jellemző szófordulatainak használata elbeszélésekben. Fél oldalt meghaladó terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása feladatmegoldással.

Feldolgozott felolvasása után.

szövegek felkészülés

Fel-dolgozott és ismeretlen szövegek felolvasása felkészülés után. A mondatfajták és az írásjelek érzékeltetése az olvasás során.

Öt-hatmondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel.

Öt-tízmondatos elbeszélő fogalmazás írása adott témáról. Az önálló írásbeli munkák javítása.

Témakörök

Tananyag



Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A j hang helyes jelölése újabb 2530 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés és zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése.

Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése, alkalmazásuk mondatokban. A tulajdonnevek helyes kezdése. A korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtéstől eltérő írásmódú begyakorolt szavak helyesírása. A szavak helyes elválasztása.

net-mondásba. Ismert mese elmondása tömörített és bővített változatban.

Íráskészség Gazdaságos írásszokások megtanítása. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás) elrendezése a lapon.

Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Adatok, információk gyűjtésének célszerű elrendezésének módjai. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi, ismeretterjesztő irodalom. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, cím-szó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Nyelvtani, helyesírási ismeretek Mondatfajták és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentései, rokon és ellentétes jelentésű igék. Az ige személyragjai és a személyes névmások. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötők kapcsolatának esetei. Az igekötő egybeés különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái. A főnév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A –ban, -ben, -ba, -be rag helyes használata, a – ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -

Betűkapcsolások gyakorlása, típushibák kiküszöbölése. Tempógyorsító gyakorlatok: az írás esz-közszintű használatának, a figyelem megosztásának fejlesztése. Szósorok, bővülő mondatok írása másolással, tollbamondásra, emlékezetből és önálló írással. Az egyéni írásmód kialakítása. A rendezett, tiszta és olvasható írás gyakorlása. Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő műből önálló vagy csoportos anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve).

A felkiáltó, feltételes, óhajtó, felszólító mondat fölismerése. A mondat-végi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. Az igeidők megfigyelése és helyes használatuk történetek elmondásakor. Adott ige mondatba helyezése változó igeidőkkel, az igekötő jelentésmódosító szerepének megfigyelése. Az igealakok helyesírásának, valamint az igekötő és az ige egybe- és különírásának gyakorlása. Főnevek felismerése a szövegben. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. A főnév –t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknév fölismerése, az összehasonlítás és fokozás alkalmazása szóbeli és írásbeli

Témakörök

Tananyag

től rag helyesírása. A melléknév és fokozása. A fokozott melléknév helyesírása. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben.

szövegek alkotásában. A fokozott melléknév helyesírásának gyakorlása. A nyelvtan és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a nyelv használatában.

Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, pl. honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink.

Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációjátékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeinkre. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat két versszakának kifejező előadása. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről. Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok: gyermek-versek előadása ritmus és mozgásváltással. Játék elképzelt tárgyakkal, el-képzelt személyek megjelenítése. Csoportos improvizációs játékok, rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése.

Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások.



Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban.

4. osztály: A 2012/2013-as tanévtől a tantárgy tanítása teljes lefedettséggel kompetencia alapú programcsomaggal valósul meg. Témakör

Tananyag

Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a mindennapi kommunikációban.

Az élőbeszéd és a fölolvasás tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel a szöveg jelentésének megfelelően. Párbeszédben alkalmazkodás a kommunikációs szerepcseréhez, a nem verbális eszközök összehangolása a beszédhelyzettel. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből más tantárgyakban előforduló szakkifejezésekkel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szöveg-

Minimum követelmények Érthető, folyamatos beszéd a minden-napi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben.


Témakör

Tananyag



15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének megjegyzése.

Húsz sort meghaladó szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása lényegkiemeléssel, vázlatkészítéssel. A tanult memoriterek kifejező bemutatása.

Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása.

Előzetes fölkészülés után ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, kifejező olvasása.

környezetbe illő rokon értelmű szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok gyűjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Irodalomolvasás, szövegértés Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar és a hazai etnikumok népköltészetéből. Népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, nép-szokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei: né-hány alakzat: a megszemélyesítés, ritmus, rím, refrén.

Olvasási készség A kifejező olvasás előkészítése olvasás-technikai gyakorlatokkal. A kritikai és kreatív olvasás.

Néhány adat megismerése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér, idő, összefüggések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. Több szem-pont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos olvasmányélmény megosztása a társakkal. Művészi esz-közök fölismerése lírai és elbeszélő művekben. Nyelvi érdekességek, mű-vészi eszközök gyűjtése szövegből. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése. A kifejező olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmező olvasás továbbfejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. A kritikai és kreatív olvasás megalapozása.

Témakör

Tananyag

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, jellemzés tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. A levél, levelezőlap tartalmi és formai jellemzői, megszólítás, elbúcsúzás, dátum. A levélboríték címzése.

Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása és tolmácsolása élőszóval társnak vagy közösségnek. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéddel írásban. A leírás, a jellemzés megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Figyelem a bemutatás sorrendjére, egésztől a rész felé. Levél, levelezőlap írása választott partnernek, a levél, levelezőlap formájára, címzésére vonatkozó szabályok megtartásával, a címzetthez alkalmazkodó stílusban, a szokásos nyelvi fordulatok, megszólítások használatával. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, néző-pontváltással. Fogalmazástechnikai gyakorlatok, szövegjavítás segítséggel. Olvasható, tetszetős és rendezett írás. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás) önálló elrendezése a lapon (lapszélek, betű és sortávolság megtartása). A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló – szükség esetén tanítói segítséggel – ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Beszámoló egyéni élményről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése. Eligazodás a gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használatában. Köz-mondások, szólások, állandó szókapcsolatok jelentésének megismerése kézikönyvekből.

Íráskészség Eszközszintű egyéni írás.

Tanulási képesség, könyv és könyvtárhasználat Különböző információhordozók a lakó- helyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal.

Minimum követelmények A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban.

Rendezett, olvasható írás a margó, a betű és szótávolság megtartásával. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata.

Minimumot meghaladó követelmények A mondanivaló értelmes, érdeklődést felkeltő megfogalmazása szóban.

Témakör

Tananyag

Nyelvtani és helyesírási ismeretek A szófajokról tanult ismeretek össze-foglalása és kibővítése. Az igemódok, a tulajdonnév fajtái: személy-, állatnév, földrajzi név, márka, intézménynév, a cím. A főnév ragos alakjai (a –val, -vel rag). A névutós és névelős főnév. A tulajdonnévből képzett melléknév egyszerű esetei. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés. A mondatfajták ismétlése, kapcsolatuk az igemódokkal. Az eddig tanult ismeretek rendezése: hangok, ábécé, betűrend, a szótő és a toldalékok: egyszerű és összetett szavak. A nyelvhelyességi és helyesírási ismere-tek öszszefoglalása.

A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. Az igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövő idő változatos kifejezése. A kijelentő, a feltételes, a felszólító módú igealakok fölismerése és helyesírásuk gyakorlása. A tanuló környezetében és olvasmányaiban előforduló tulajdonnevek fajtáinak ismerete, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk a fogalmazásokban. A főnév ragos alakjának fölismerése, a – val, -vel ragos főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutós főnév helyesírása, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A tulajdonnevekből képzett egyszerűbb –i képzős melléknevek helyesírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az igemódok tudatos használata a különféle mondatfajtákban. Az ly-os szavak körének bővítése. A szóalakok helyesírásának gyakorlása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az összetett szavak fölismerése és elválasztásuk. Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, beszámoló a szerzett ismeretekről.

Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. Század nagy államférfii, művészei, tudósai, felfedezői, utazói.

Minimum követelmények A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak fölismerése, a toldalékos alakok meg-felelő helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírása. A tulajdon-nevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A többes szám fölismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt hibák javítása segítséggel.

Minimumot meghaladó követelmények A szófajok felismerése, megnevezése. A tanult toldalékok helyes alkalmazása. Az igéről tanultak helyes alkalmazása. A főnévről tanultak helyes alkalmazása. A melléknévről tanultak helyes alkalmazása. A számnévről tanultak helyes alkalmazása.

Témakör

Tananyag

Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok, kombinált koncentrációs és memória-gyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése.

Térkitöltő, térhasználó gyakorlatok: játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoport és kiscsoportos játék: állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölisme-rése térbeli és időbeli struktúrákban: a színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott előadások alapszintű elemző megbeszélése.

Minimum követelmények Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben.


Felső tagozat Magyar irodalom 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget nyújt az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem például a János vitéz, a mesék és a közösen megismert regények során a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A tanuló részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Az 5 évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Tudjon néhány mondatos véleményt megfogalmazni az olvasottakról szóban és írásban. Legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.

Éves óraszám: 72 90 Heti óraszám: 2 2,5

A könyvek varázsa Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz

Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Ez a föld a mi hazánk (Táj, szülőföld; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Az ember világa (Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok) Ismétlések, rendszerezések, számonkérések

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 3 óra 20 óra 25 óra 4 óra 4 óra 16 óra 10 óra 8 óra

Órakeret 3 óra Művek az olvasásról, a tömegkommunikációs eszközökről, az internetezésről és hatásaikról. A könyvek varázsa

Annak felismertetése, hogy az olvasás jelentős szerepet játszik a személyiség formálásában, a képzelet, a szövegalkotás, a szövegértés A tematikai egység fejlesztésében. Az olvasási kedv erősítése. A számítógép-használat előnevelési-fejlesztési nyei és káros hatásai. céljai Érvek és ellenérvek megfogalmazása adott témában.

Ismeretek

Követelmények

Művek a világ- és magyar irodalomból az olvasásról, a számítógép-használatról és hatásaikról. Pl.: Michael Ende: Előszó helyett: Szigorúan véve, Petőcz András: Internetvers.András:

A tanuló  azonosítja a művekben megjelenített témát, gondolatot, érzelmet, hangulatot;  ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével érveket és ellenérveket fogalmaz meg bizonyos kérdésekben.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: kifejező beszéd, történetmondás.

Kulcsfogalmak/ Olvasás. fogalmak

Órakeret

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Mesék bűvöletében

20 óra

Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, valamint kortárs példákkal). Tájékozottság a lakóhely néhány kulturális sajátosságáról.

Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében. Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb mesék A tematikai egység megismerése, a műfaji változatok tudatosítása. A befogadói képességek nevelési-fejlesztési fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása, mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás fejlesztése a mecéljai sékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása. A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Ismeretek

Követelmények

Mesék. Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek és más népek meséi. Verses és prózai formájú mesék. Meseregény(ek), meseregényrészletek. Példák különféle műfaji változatokra (pl. tündér-varázsmese, valódi mese, hősmese, csalimese, láncmese, hazugságmese, tréfás mese). (Pl. Tündérszép Ilona és Árgyélus, Az okos lány, A bolond falu, egy cigánymese.)

A tanuló  ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével illeszkedik az új nevelésioktatási szakasz irodalmi/képességfejlesztési folyamatába (átismétel, felidéz);  megismer műveket a magyar népmesék, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi köréből;  tudatosítja a mese különféle műfaji változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak létezését, a népmese és a műmese fogalmát;  tudatosítja a valóság és mese (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai formáját;  alkalmazni tudja a műfajjal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat;  képes cselekményismertetés-

Állatmesék verses és prózai formában (egy téma több variánsa, pl. La Fontaine klasszikus történetei és új átdolgozások). J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve. A lakóhely kultúrája.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történetekben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. Dráma és tánc: kifejező beszéd, mesemondás.

Hon és népismeret: helyi hagyományok, hazai nemzetiségek kultúrája és hagyományai.

Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése különféle műfajokban. Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órákra: Népdalok. A népköltészet hatása Petőfi Sándor verseiben (Megy a juhász szamáron…).

re, hős-bemutatásra;  megtanul és előad művet/műrészletet;  képes az elbeszélés, jellemzés közlésformáinak gyakorlására;  megismer valamely népi hagyományt lakóhelye vonatkozásában.

Kulcsfogalmak/ Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesefogalmak alak, meseformula, meseszám; vers, próza.


Előzetes tudás

Petőfi Sándor: János vitéz

Órakeret 25 óra

Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal). Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.

Magatartásformák megítélése, az erkölcsi jó és rossz elkülönítése, azonosulás erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság). A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. A tematikai egy- tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes ség nevelésijellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátossáfejlesztési céljai gainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, memoriterek előadására. Az olvasott irodalmi műhöz (is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. Ismeretek

Követelmények

A János vitéz cselekménye, A tanuló szerkezete.  ismeri az epikai műnem jelleA mű mesei elemei (cselekgét (tér, idő, cselekmény, szemény, hősök) – népies elbeszélő replő, elbeszélő); költemény/verses mese.  elemzi és minősíti ezeket a viszonyokat, szempontokat a

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: társas kapcsolatok, segítő kapcsolatok, felnőtté válás, beavatás. Ének-zene: ritmusérzék

Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés).

 A megjelenítés eszközei (az  egységenkénti feldolgozás során néhány poétikai eszköz megismerése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora;  alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés). Verselési elemzések, ritmizálási  gyakorlatok. 



A szűkebb környezethez való kötődés alakítása.



    

János vitéz részletes feldolgozása során; - jellemzi a mű szereplőit; megismeri a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. népiesség, verses epika; elbeszélő költemény); megkezdi az ismerkedést a poétikai eszközökkel – a szóképek, alakzatok felismerése, megnevezése ettől kezdve folyamatos feladat; felismeri a versritmust; képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.); képes az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására; néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére; képes saját véleményének megfogalmazására, érvelő szövegek készítésére; alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a műből); megismer valamely kulturális, népi hagyományt lakóhelye vonatkozásában képes az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására.

fejlesztése, ritmizálás. Vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, a János vitéz rajzfilmen, hangoskönyvben.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; természetismeret; matematika; vizuális kultúra: narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása.

Kulcsfogalmak/ Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ritmus, ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es fogalmak sorfajta, páros rím, leírás.

Múltunk a mítoszokban


Órakeret 4 óra

Olvasmányélmények kapcsolatokról, viselkedési mintákról, családról, szülő-gyerek kapcsolatról.

Archetipikus helyzetek felfedezése mitológiai történetekkel. A tematikai egység Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek nevelési-fejlesztési tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és céljai írásbeli közlésekben. Ismeretek

Követelmények

Kapcsolatok (családi, baráti stb.) sokfélesége az irodalmi művekben.

A tanuló  az irodalmi művek segítségével is megfigyeli a kapcsolatok sokféleségét, a téma iroMitológiai történetek (pl. Parisz dalmi megjelenésének váltoítélete, Daidalosz és Ikarosz stb.) zatosságát, felfedez archetipikus helyzeteket mitológiai A választott művekhez kapcsolótörténetekkel; dó fogalmi ismeretek.  felismer irodalmi témákat, formákat;  gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést;  képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Kulcsfogalmak/ Mítosz, mitológiai történet. fogalmak

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori görög istenek, hősök. Ének-zene; vizuális kultúra: mitológiai témák a zenében, a képzőművészetben. Erkölcstan: család, kapcsolatok.


Órakeret 4 óra

A Biblia világa

Olvasmányélmények kapcsolatokról, viselkedési mintákról, családról. Archetipikus helyzetek felfedezése bibliai történetekkel.

A tematikai egység A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes nevelési-fejlesztési emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok céljai sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértve a témák változatait is. Ismeretek

Követelmények

A tanuló Kapcsolatok sokfélesége az iro-  az irodalmi művek segítségével is megfigyeli az kapcsoladalmi művekben. tok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének váltoBibliai történetek (pl. A világ zatosságát korszaktól, műfajteremtése, A vízözön története, tól és formától függetlenül; Jézus, az ember fia stb.)  képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az A választott művekhez kapcsolóolvasott szövegek szereplőidó fogalmi ismeretek. nek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről folyamatos fejlesztési célként;  gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ó- és újszövetségi történetek. Ének-zene; vizuális kultúra: biblikus témák a zenében, a képzőművészetben. Erkölcstan: család, kapcsolatok.

Kulcsfogalmak/ Biblia, Ószövetség, Újszövetség. fogalmak


Ez a föld a mi hazánk (Táj, szülőföld; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás

Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak. Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális sajátosságáról. A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása. Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban; ezzel párhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötődik. Olvasói tapasztalatok megidézésével szövegek műfaji különbségének érzékeltetése.

A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás A tematikai egység támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítésénevelési-fejlesztési re. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése felcéljai adatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása. A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá jelen, kortárs kulturális tény megismerése a lakóhely (tájegység/település/kerület) vagy az iskolája vonatkozásában. Önálló és/vagy csoportos gyűjtőmunka támogatása (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére. Ismeretek

Követelmények

Petőfi Sándor: Az Alföld (és más műve, pl. Úti levelek). Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról illetve vallomások a szülőföldről. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló  tudatosítja, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban;  megismeri, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötödik;  érzékeli a szövegek műfaji különbségét (mese – dokumentum; lírai mű – elbeszélés);  megfigyeli a jellegzetes magyar tájak, városok megjelenítésének formáit;  megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való viszonyulását (ez is fejleszti, alakítja a kötődés igényét, pl. nemzeti öntudat, hazafias nevelés);  azonosítja a művekben megjelenített témát, motívumot,

Kapcsolódási pontok Természetismeret: az olvasott művek topológiája. Hon és népismeret: hazai táj; az én városom, falum. Informatika: tájékozódás, információgyűjtés tájakról, városokról.

gondolatot, érzelmet, hangulatot;  Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is).

A tanuló A régió, lakóhely kultúrája, em-  megismer valamely kulturális, irodalmi, népi hagyományt lékhelyei/az iskola névadója. lakóhelye (tájegység/település/kerület) vagy isA választott tárgyhoz kapcsolódó kolája vonatkozásában (pl. fogalmi ismeretek. felkeresnek egy irodalmi emlékhelyet, emléktáblát, szobrot);  ismerkedik jelenének hagyományaival (pl. nemzetiségi irodalom, folklór, múzeum, színház), az ide kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi művével; gyűjtőmunkája eredményeképpen (internet-használattal is) az anyagból valamely prezentációt készít.

Hon és népismeret: hazai táj, helytörténet, helyi hagyományok; az én városom, falum; hazai nemzetiségek kultúrája és hagyományai.

A tanuló  megismerkedik a házi olvasMolnár Ferenc: A Pál utcai fimányok megközelítési szemúk - sok szempontú megközelítés. pontjaival, lehetőségeivel; Tér- és időviszonyok (cselek előzetesen felkészül a mű sok ményidő/külső, történelmi idő), szempontú megközelítésére cselekmény, szerkezet, szerep(feladatok; adatkeresés, jegylők/jellemek, kapcsolatok, konfzetelés, vázlatkészítés stb.); liktusok. Elbeszélői nézőpont.  képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóA mű fontos témái (pl. barátság, ban/írásban), pl. jellemzés, közösség, önfeláldozás, gyerelevél, elbeszélés, jellemzés kek-felnőttek, hűség-árulás). nézőpontváltással, kreatív írás; képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órákra: Petőfi Sándor: Szülőföldemen, Weöres Sándor: Tájkép.

Erkölcstan: jó és rossz, bűn és erény, a lelkiismeret.

Vizuális kultúra: folklór, képzőművészet, tárgykultúra, építészet a településen, a régióban.

Dráma és tánc: elbeszélő szöveg egy-egy jelenetének dramatizált megjelenítése.

Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. Kulcsfogalmak/ Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, fogalmak elbeszélői nézőpont. Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely.

Az ember világa Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

(Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok)

Órakeret 10 óra

Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai és epikai alkotások.

A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok A tematikai egység sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértnevelési-fejlesztési ve a témák változatait is. Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek céljai tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben. Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására, szöveghű tolmácsolására. Ismeretek

Követelmények

Kapcsolódási pontok

Családi, baráti kapcsolatok sokfé- A tanuló lesége az irodalmi művekben.  az irodalmi művek segítségéErkölcstan: család, vel is megfigyeli az emberi barátság. Kisepikai (pl. Móricz Zsigmond, kapcsolatok sokféleségét, a Fekete István művei) és nagyepitéma irodalmi megjelenésékai (teljes művek és részletek, pl. nek változatosságát korszakMark Twain: Tom Sawyer katól, műfajtól és formától füglandjai, Nógrádi Gábor: PetePigetlenül; te), valamint lírai alkotásokban.  felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, forArany János: Családi kör – vermákat; sértelmezés.  részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában A választott művekhez kapcsoló(tér- és időviszonyok, csedó fogalmi ismeretek. lekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb.);  választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása);

 gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést;  képes Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására (memoriter is);  képes véleménye szóbeli és Ajánlás a helyi tanterv időkereírásbeli megfogalmazására az téből felhasználható órákra: olvasott szövegek szereplőikisepikai és nagyepikai művek és nek tetteiről, érzelmeiről, részletek, lírai alkotások az adott gondolatairól, a megjelenített témában: pl. emberi helyzetekről, folyamaPetőfi Sándor: Egy estém otthon, tos fejlesztési célként. Bálint Ágnes: Szeleburdi család. Kulcsfogalmak/ Életkép, elbeszélés, novella, regény, vers, ritmus. fogalmak

Magyar irodalom 6. évfolyam A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem például a Toldi, a mondák és a közösen megismert regények során a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló

életkorából fakadó absztrakciós szintjét. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A tanuló részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Az irodalom történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési készségszintje nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek elemzését. Az 5. és 6. évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük (a 8 éven keresztül tartó képzési folyamat alapozó szakaszaként).

Éves óraszám: 72 90 Heti óraszám: 2 2,5

Monda, rege, ballada Arany János: Toldi Gárdonyi Géza: Egri csillagok Érzelmek, hangulatok, gondolatok „Egy dallam visz, de keresztezi száz…” Próbatételek, kalandok, hősök Ismétlések, rendszerezések, számonkérések

Monda, rege, ballada


Előzetes tudás

Órakeret 18 óra 25 óra 10 óra 10 óra 18 óra + 9 óra

Órakeret 18 óra

Mondák, legendák. Mitológiai történetek. Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése. Hangsúlyos verselés; rím. Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések megfogalmazása, korábbi és új szövegek megismerése alapján mondatípusok rendszerezése. A képzelet, a kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az alapvető erkölcsi értékekkel (hűség, helytállás, hazaszeretet) való azonosulás, és ezen értékeknek az életkornak megfelelő képviselete. A céljai ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése. Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok megvitatása. Arany János: A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett szempontok befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők, magatartásformák). Különböző közlésformák folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek, kreatív írások készítése. Ismeretek Magyar mondák, pl. őstörténeti mondák/eredetmondák, történeti

Követelmények


A tanuló Történelem, társadal a már korábbról ismert művek mi és állampolgári

mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája). Arany János: Rege a csodaszarvasról – műértelmezés. A csodaszarvas-monda feldolgozása(i) és a történeti források.

olvasásával felidézi a műfaji sajátosságokat;  felidéz népköltészeti műfajokat;  megismer, rendszerez mondatípusokat;  kreatív írásokat készít (pl. helyi monda, keletkezéstörténet);

ismeretek: forrástípusok, forráselemzés; történetek és magyarázatok a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról. Ének-zene: népdalok felidézése.

képes Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatására (részletek, memoriter is), a mondai anyag és a mű- Erkölcstan: bűn, vészi feldolgozás összevetésére; erény, lelkiismeret. Egy népballada értelmezése és  megismeri a ballada műfaji előadása (pl. Kőmíves Kelemen jellemzőit, sajátos szerkeszvagy Kádár Kata). tés- és előadásmódját; A műfaji sajátosságok megfigye-  tudja, hogy a népköltészeti lése, elemzése (szaggatottság, alkotások többféle változatkihagyás, elhallgatás stb.). ban létezhetnek;  elő tud adni egy népballadát Arany János: A walesi bárdok – (memoriter); egy műballada értelmezése és  értelmezi Arany János A előadása. walesi bárdok című balladáját Egyszólamú, egyenes vonalú (li(memoriter); neáris) szerkezet.  műismereti minimuma: egy Műfaji sajátosságok (pl. kihagyánépballada és egy Aranysosság) és művészi megoldások ballada. (pl. ismétlés, fokozás, szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség). Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság. Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órákra: egy további monda és/vagy ballada és/vagy ismeretterjesztő szöveg az irodalmi alkotásokhoz kapcsolódóan (pl. Mátyás udvaráról, Déva váráról) Kulcsfogalmak/ Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as ritmus. fogalmak Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere.


Előzetes tudás

Arany János: Toldi

Órakeret 25 óra

Elbeszélő költemény, felező 12-es forma; Petőfi Sándor: János vitéz. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.

Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet, helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások értelmezése; A tematikai egység lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, az ítélőkénevelési-fejlesztési pesség fejlesztése. céljai Annak felismerése, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülés és a mások iránti tisztelet kifejezője. A kommunikációs képességek fejlesztése; az önismeret, a nyelvi kultúra növelése. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása. Ismeretek

Követelmények

A Toldi cselekménye, szerkezete. A tanuló Toldi Miklós helyzete, tettei, ma-  felismeri az elbeszélő költegatartása (értelmezés, jellemzés); mény műfaját; kapcsolatai, konfliktusai (elem elemzi a tér- és időviszonyozés). kat; ismeri a cselekményt; jelArany lélekábrázolása (családi lemzi a szereplőket és minősíkapcsolatok; bűn és megtisztuti kapcsolataikat a Toldi részlás). letes feldolgozása során;  alkalmazza a kapcsolódó elA megjelenítés eszközei (az egyméleti fogalmakat (pl. verses ségenkénti feldolgozás során a epika; elbeszélő költemény); poétikai eszközök elemzése: ké-  felismeri a poétikai eszközöpek, pl. hasonlat, megszemélyesíket (szóképek, alakzatok), a tés, metafora; alakzatok, pl. ellenversritmust; tét, párhuzam, túlzás, felsorolás,  képes saját véleményének részletezés, szótőismétlés). megfogalmazására; Verselési elemzések, ritmizálási  tud memoritereket előadni gyakorlatok. (szövegrészletek a műből);  képes önálló szövegalkotási Irodalmi művekhez kapcsolódó feladatok megoldására (küszövegalkotási feladatok készítélönféle közlésformák; nézőse, különféle műfajokban (elbepontváltás stb.); szélés, leírás, jellemzés, levél).  rövid érvelő szövegek készíÉrvelő szövegek. tésére; Kreatív írások.  néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: bűn és erény, lelkiismeret, megtisztulás. Ének-zene: ritmizálási gyakorlatok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; természetismeret; matematika; vizuális kultúra: narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alko-

elkészítésére (meghívó, email stb.);  saját hibáinak felismerésére, Ajánlás a helyi tanterv időkerejavítására, igényli ezek kitéből felhasználható órára: küszöbölését gyakorlással, Arany és Petőfi barátságának feladatmegoldással, és törekverses és prózai „dokumentumai” szik készségszintjének folyamatos fejlesztésére.

tása. Informatika: a digitális írásbeliség kapcsolattartó műfajainak ismerete.

Kulcsfogalmak/ Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, fogalmak felező 12-es, sormetszet.


Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány)

Órakeret 10 óra

Korábban olvasott regények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (hazaszeretet, hűség, helytállás, szerelem), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása. Felkészítés a mű sok szempontú befogadására, A tematikai egység értelmezésére; az olvasottak önálló dokumentálására (pl. motívumok nevelési-fejlesztési azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási céljai gyakorlatokkal. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása. Ismeretek

Követelmények


Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok. Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód. Bornemissza Gergely életútja.

A tanuló  alkalmazza a házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeit;  előzetesen felkészül a mű sok szempontú értelmezésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.);  képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/ írásban), pl. leírás, jellemzés, elbeszélés nézőpontváltással, levél, kreatív írás;

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: adott történetekben a valós és fiktív elemek megkülönböztetése.

A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem,

Informatika: egynyelvű szótárak (pl. jelképszótár, szimbólumszótár) használata. Természetismeret: a

 képes szövegrészlet megtanu- regényhez kapcsolódó lására, esetleg jelenet, dialó- topológia. gus előadására, dramatikus játékra.

árulás stb.) és motívumai (pl. hold, csillag, gyűrű).


Érzelmek, hangulatok, gondolatok „Egy dallam visz, de keresztezi száz…”

Órakeret 10 óra

Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség. Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi SánElőzetes tudás dor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is). Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi A tematikai egység életünket. A befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú nevelési-fejlesztési szövegek olvasásával, feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák céljai azonosítása. Képesség az epikai és lírai műnem megkülönböztetésére (az ábrázolás irányultsága alapján). Ismeretek

Követelmények


Témák, motívumok lírai alkotásokban (pl. természet, évszakok, napszakok, szerelem). A lírai műnem sokszínűsége: változatos szerkezeti megoldások, képiség, zeneiség, hangnemek – eltérő alkotói magatartások.

A tanuló Ének-zene: megzenésí megkülönbözteti az epikai és tett versek. lírai műnemet (az ábrázolás irányultsága alapján);  felismeri a lírai műnemnek a líra alanyára vonatkoztatottságát (bármely líratípusban, pl. gondolat- vagy hangulatlíra); Szemelvények a magyar iroda bővíti ismereteit a kifejezéslom különféle műfajú alkotásaimódokról; ból, pl. Csokonai Vitéz Mihály,  felismer jellemző témákat, József Attila, Petőfi Sándor, Radmotívumokat (pl. természet, nóti Miklós, Szabó Lőrinc, évszakok, napszakok); Weöres Sándor műveiből – ér felismeri a művészi stílusesztelmezések, poétikai és verstani közöket és elemzi azok hatágyakorlatok. sát. A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet. fogalmak

Próbatételek, kalandok, hősök


Órakeret 18 óra

Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben.

Annak felismerése, hogy az igazságkeresésnek sokféle útja van, s ezeket a módokat mérlegelni és értékelni kell. A „próbatétel, kaland, hősiA tematikai egység esség” tematika alapján is emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, fornevelési-fejlesztési mák felismerése, a tematika sok szempontú megközelítése (pl. jellemformálás, archetipikus helyzetek). Felkészítés a téma megjelenésének céljai változatosságára; különböző korszakban írott, eltérő műfajú művek befogadására. A befogadói tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése a Lúdas Matyi feldolgozása révén. Ismeretek A hősies magatartás néhány példája, változata; a próbatételek, kalandok szerepe. A görög mitológiától és a Bibliától (pl. Héraklész, Odüsszeusz; Dávid és Góliát, Sámson) a klaszszikus és a kortárs ifjúsági irodalomig (kis- és nagyepikai művek, műrészletek; verses és prózai formák). Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műértelmezés. Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; ismétlés és fokozás); a konfliktusok jellege; népiesség és időmértékes forma.

Követelmények


A tanuló  megismer az irodalmi művek segítségével néhány példát a hősies magatartásra;  megfigyeli, hogy a próbatételek, kalandok miként formálják a személyiséget, jellemet;  a „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat; felismeri az emberi kapcsolatok sokféleségét és a téma megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül;  felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel;  részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében);  választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása);  gyakorolja a jegyzetelést,

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hősök, történetek, legendák elemzése. Vizuális kultúra: hősök, próbatételek, kalandok képzőművészeti megjelenítése. Erkölcstan: a próbatétel, kaland, hősiesség lehetséges összefüggései.

Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órákra: próbák, kalandok, hősök – válogatás a kortárs ifjúsági irodalom alkotásaiból.

vázlatkészítést;  képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának dialogikus megjelenítésére;  képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként.

Kulcsfogalmak/ Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, fogalmak daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter, érv, nézőpont, érvelés.

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. A fejlesztés várt Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. eredményei a két Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális évfolyamos cik- (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett lus végén képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szó-

kincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

Magyar irodalom 7. évfolyam A 7. évfolyamon a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőségű. Az 5. és 6. már megismerkedtek a tanulók a János vitézzel és a Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb regényekkel. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás számukra már több kell, hogy legyen egy technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, és amely üzenetnek a megfejtése és befogadása a mi feladatunk. Előfeltétele ennek a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos, életkorából fakadó viszonyát az olvasott művekhez, a tanuló pedig legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Beszédkészség szempontjából a 7. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befo-

gadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2

Egy korstílus – a romantika Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Nagyepikai alkotás (regényelemzés) – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota, komikus eposz, ballada)

Órakeret 8 óra 22 óra 8 óra 13 óra

Nagyepikai alkotás (regényelemzés)

10 óra

Drámai műfajok (egy komédia) Ismétlések, rendszerezések, számonkérések

8 óra


Egy korstílus – a romantika

+ 3 óra

Órakeret 8 óra

Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből.

A tematikai egység Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek nevelési-fejlesztési megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel. Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel. Rocéljai mantikus jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti kapcso-

lódások feltárása. Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális források használatával. Ismeretek

Követelmények


Egy korstílus – a romantika. A tanuló Vizuális kultúra: a Egy-két szemelvény a korszak  ismerkedik egy korstílussal, a romantikus festméjellemző alapvetéseiről, törekvények, épületek, viselekorstílus és egy-egy mű köseiről (pl. szabadság az irodalomtek. zötti összefüggéssel; ban; új, jellegzetes műfajok; ke ismerkedik a korszak irodalmi vertség, töredékesség; romantika életével (pl. folyóiratok, szín- Ének-zene: a zenei és népiesség). romantika. házi élet, irodalmi kapcsolatok); Szemelvények Kölcsey, Vörös megismeri a korszakolás ne- Informatika: önálló marty, Petőfi korstílusra jellemző, hézségeit; a romantika hátte- ismeretszerzés, a forkülönféle műfajú, tematikájú alrét, esztétikai elveit, törekvé- rások azonosítása. kotásaiból (pl. Kölcsey: Huszt; seit, ábrázolásmódját, hangVörösmarty: Ábránd; Petőfi: Egy nemeit; a stílus formajegyeit; gondolat bánt engemet…).  ismerkedik romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével;  jellemző műveken felismeri a legjellemzőbb romantikus jegyeket, vonásokat;  felismer zenei és képzőművészeti vonatkozásokat, kapcsoAjánlás a helyi tanterv időkerelódásokat; téből felhasználható órákra:  az önálló ismeretszerzés többkitekintés az európai romantikus féle módszerével (pl. internet, irodalom alkotásaira elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)

Órakeret 22 óra

Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény, életkép. Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés, ütem, felező 8-as, felező 12es. Időmértékes verselés, versláb, spondeus, jambus, jambikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, félrím, alliteráció. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora. Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere.

Annak belátása, hogy a lírai alkotások sokféle érzelem és gondolat hordozói, lehetőséget teremtenek az érzelmekkel, gondolatokkal való azoA tematikai egység nosulásra vagy elutasítására. nevelési-fejlesztési Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólícéljai tott; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek fejlesztése:

alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi tartalmak megértése. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Ismeretek Alkotások műfaji szempontokból a magyar irodalom különféle korszakaiból, pl. Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály (A Reményhez), Janus Pannonius (Pannónia dicsérete), József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból.

Követelmények

A tanuló  felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19-20. századi alkotások);  felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólítómegszólított viszony néhány jellegzetes típusát;  azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait; Tematikus, motivikus kapcsolófelfedez műfaji és tematikusdások felismerése – a műválaszmotivikus kapcsolatokat; tás felölel alapvető lírai témákat  azonosítja a zenei és ritmikai (pl. természet, évszakok és napeszközök típusait, felismeri szakok, szülőföld, haza, család, funkciójukat, hangulati hatászerelem, öntudat, költősors, kölsukat; tészet/ars poetica).  azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani Nemzeti himnuszunk, ódáink – jellegzetességeket, a lexika jeKölcsey: Hymnus; Vörösmarty: lentésteremtő szerepét megérSzózat; Petőfi: Nemzeti dal – műti a lírai szövegekben; értelmezések, sok szempontú  megismeri a kompozíció elemzések (pl. vershelyzet, szermeghatározó elemeit (pl. tekezet, műfaji változat, poétikai matikus szerkezet, tér- és időmegoldások, versforma). szerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása);  felismer érzelmi tartalmakat;  sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia dicsérete);  sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek is).

Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusok, ritmusfajták azonosítása. Vizuális kultúra: a kompozíció szerepe a festészetben, építészetben.

Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes időmértéKulcsfogalmak/ kes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, diszfogalmak tichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Kulcsfogalmak/ Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, fogalmak romantikus képalkotás.


Előzetes tudás

Nagyepikai alkotás (regényelemzés) – egy Jókai-regény Órakeret és a romantikus korstílus 8 óra Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus korstílus. Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek azonosítáA tematikai egység sára, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak, döntéseinek nevelési-fejlesztési mérlegelésére. Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú megköcéljai zelítése, elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások, késleltetések, elbeszélői nézőpont, stílusjellemzők). Ismeretek Nagyepikai alkotás (regényelemzés) - sok szempontú megközelítés.

Követelmények

A tanuló egy Jókai-regényben  azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat, az előreutalásokat, késleltetéseket, epizóJókai Mór: A kőszívű ember fiai dokat; a szereplők kapcsolata(vagy esetleg egy másik regénye, it, a cselekmény elemeit; pl. Az új földesúr vagy A jövő  felismeri az elbeszélői nézőszázad regénye) – sok szempontú pontot, beszédhelyzetet; megközelítés.  műelemzés nyomán rögzíti a műfaji sajátosságokat és roTér- és időviszonyok, cselekmantikus epika jellemzőit; mény, szerkezet.  azonosítja a műben megjelenő Hősök, magatartásformák, erköltematikát (pl. család, szercsi választások – a szereplők jelelem, hősiesség, hazafiság, lemzése (egyéni állásfoglalással). önfeláldozás); Regényműfaji változat (pl. heroi-  képes a szereplők jellemzésékus regény, irányregény, utópia re, tetteik minősítésére; erkölstb.). csi választások értelmezésére A romantika megjelenési formái és véleményezésére; (pl. szerkezet, cselekményfordu-  alkalmas a megjelenített értélatok, jellemek, hangnem, előkek, erkölcsi kérdések, motiadásmód). vációk, magatartásformák fel-

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a történelmi regény eseményei és a történelem. Földrajz: az olvasott Jókai-regény topológiája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókairegények filmes adaptációi.

Elemzések, értelmezések és kreaismerése, értelmezésére; tív írások.  alkalmas az irodalmi élmény megosztására; beszámoló, ajánlás készítésére, különféle vélemények összevetésére;  képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;  képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, az életvezetésnek is a forrása. Kulcsfogalmak/ Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus fogalmak hős, jellem, ábrázolásmód.


Előzetes tudás

Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota, komikus eposz, ballada)

Órakeret 13 óra

Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A tematikai egység Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérnevelési-fejlesztési zés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének és véleményezésének fejlesztése. céljai Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése. Ismeretek

Követelmények

Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai (pl. tér-, időviszonyok, szerkesztésmód, szereplők, hangnem). Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és más magyar elbeszélők alkotásai.

A tanuló kisepikai alkotásokban  azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat;  érzékeli az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérést;  azonosítja az előreutalásokat, késleltetéseket;  felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet;  műelemzések nyomán rögzíti az egyes műfajok sajátosságait;

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: nemzedékek, család, felnőttek, gyerekek kapcsolatai. Dráma és tánc: érzelmi tartalmak, érzelmek kifejezése.

Választható: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – a komikus eposz műfaji sajátosságai, illetve Arany János egy balladája (pl. Zách Klára; Szondi két apródja).

 azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, próbatételek;  képes az irodalmi élmény megosztására;  képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála;  memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására.

Kulcsfogalmak/ Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, komikus eposz, ballada, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédfogalmak helyzet.


Nagyepikai alkotás (regényelemzés)

Órakeret 10 óra

Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények). Előzetes tudás Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása. Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése. NagyepiA tematikai egység kai alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása, elemzése; az nevelési-fejlesztési elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékeltetése; az előrecéljai utalások, késleltetések szerepét azonosító szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának képessége. Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányainak ajánlása. Ismeretek Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok, cselek-

Követelmények A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban  azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat;

Kapcsolódási pontok Informatika: források önálló feltárása és felhasználása.

mény, szerkezet, anekdotikusság.  érzékeli az elbeszélés és a A szereplők jellemzése (egyéni történet időrendje közötti elállásfoglalással). térést; Elemzések, értelmezések és krea-  azonosítja az előreutalásokat, tív írások. késleltetéseket;  felismeri az elbeszélői nézőAjánlott és/vagy egyéni olvasmápontot, beszédhelyzetet; nyok, pl. Jules Verne, Mark Twa-  a műelemzés nyomán rögzíti in, Dickens és mások műveiből; a a műfaji sajátosságokat; klasszikus és kortárs, magyar és  azonosítja az irodalom nagy világirodalmi ifjúsági irodalomtémáit (pl. család, gyerekek és ból – műbemutatások, értelmezéfelnőttek, próbatételek, szersek, ajánlások (a házi olvasmáelem); nyok megközelítési szempontjai-  képes az irodalmi élmény nak alkalmazása, önálló állásfogmegosztására; lalással).  képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére; Ajánlás a helyi tanterv időkere memoriterek (prózaepikai téből felhasználható órákra: szövegrészletek) előadására; válogatás a kortárs ifjúsági iroda képes annak felismerésére és lom alkotásaiból. tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása;  képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására;  alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására.

Földrajz: az olvasott művek topológiája. Erkölcstan: erkölcsi dilemmák.

Kulcsfogalmak/ Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epifogalmak zód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Drámai műfajok (egy komédia)

Órakeret 8 óra

A drámai műnem. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben megjelenített konfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum mint műfajformáló

minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése. Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás megbeszélésében. Ismeretek Drámai műfajok - egy komédia sok szempontú megközelítése

Követelmények

A tanuló  megismeri a drámai műnem legfontosabb jellemzőit, a koMolière: Fösvény (esetleg pl. média műfaját közös és önálló Képzelt beteg) vagy Shakespeare olvasással, feldolgozással, egy vígjátéka vagy Szigligeti: műelemzéssel; Liliomfi vagy Goldoni: Két úr  képes az epikai és a drámai szolgája. történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések Tér- és időviszonyok, szereplők azonosítására; rendszere, alapszituáció, cselek-  a drámai szerkezet, drámai mény, konfliktusok. jellem és nyelv néhány jellemzőjének felismerésére; Drámai szerkezet.  a komikum mint műfajformáló A komikum megjelenési formái minőség felismerésére, formá(pl. helyzet- és jellemkomikum). inak megkülönböztetésére; Komikus jellem, jellemtípus.  egy jellemtípus azonosítására;  képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére;  alkalmas részlet megtanulására, esetleg jelenet előadására az olvasott drámai műből, valamint egy látott jelenet (színházi előadás vagy felvétele) értelmezésére.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dráma és színház, megjelenítés, szituáció, jellem, díszlet, színpadi szövegmondás.

Kulcsfogalmak/ Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum, jelfogalmak lemkomikum, típus, jellemtípus.

Magyar irodalom 8. évfolyam A 8. évfolyamon a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőségű. A 8. évfolyamon tanulóinknak már érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, és amely üzenetnek a megfejtése és befogadása a mi feladatunk. Beszédkészség szempontjából a 8. évfolyamon a tanuló beszédében a megfelelő artikuláción túl kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Az olvasottak összefoglalásán túl érvelni is képes, és a beszédtársaival empatikusan együtt tud működni. A beszédhelyzethez jól alkalmazkodik, különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából az értelmezésen túl formai-stilisztikai elemzésre is képes, valamint a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából a tetszésnyilvánítás és az eltérő vélemények tiszteletén túl érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2

Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat Nagyepikai alkotás – regényelemzés Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra

Órakeret 6 óra 13 óra 9 óra 17 óra

Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés

7 óra

Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia

7 óra

A média kifejezőeszközei (1)

3 óra

Történet és elbeszélés a mozgóképen A média kifejezőeszközei (2)

3 óra

A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése Ismétlések, rendszerezések, számonkérések

4 óra + 3 óra


Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség)

Előzetes tudás

A romantika mint az utolsó egységes korstílus. Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve.

Órakeret 6 óra

Annak elfogadása, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a problémákra. A tematikai egység Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival – nevelési-fejlesztési pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egycéljai egy mű összefüggésével. A stíluselemzési képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti, kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával.

Követelmények

Ismeretek


Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség).

A tanuló megismerkedik Történelem, társadalmi  egy korszak stílusirányzatai- és állampolgári ismertek: a korstílusok val – pl. impresszionizmus, Az impresszionizmus, szimboszimbolizmus, szecesszió –, művelődéstörténeti, lizmus, szecesszió stílus- és foraz irányzatok és egy-egy mű életmódbeli vonatkozámajegyei. sai. összefüggésével; Jellemző művek, ábrázolásmódok  ismerkedik a korszak irodalpl. Ady, Babits, Juhász Gyula, mi életével (pl. a Nyugat sze- Vizuális kultúra: stílusTóth Árpád műveiből. repe, hatása; irodalmi kapcso- irányzatok a 20. század elején. latok);  megismeri a korszakolás nehézségeit;  az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílus- és formajegyeit (szimbólumhasználat és szimbolizmus megkülönböztetésével);  jellemző műveken felismeri az irányzatok jellegzetességeit, főbb vonásait;  az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár stb.) is gyűjt információkat;  keres a korszakhoz regionális és helyi kulturális kötődéseket (bármely művészeti ágból, pl. festészet, szobrászat, építészet is). Kulcsfogalmak/ Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimfogalmak bólum, összetett költői kép.


Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-

Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat

Órakeret 13 óra

Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota, ballada. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak

fejlesztési céljai

felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála). Kisepikai művek műelemzései eljárásainak alkalmazása, a műelemzések alapján következtetések, általánosan érvényes megállapítások megfogalmazása. Szövegtudás megosztása kifejező előadással.

Ismeretek

Követelmények


Kisepikai alkotások - prózai és A tanuló Vizuális kultúra: temaverses műfajok.  műelemzések során rögzíti az tikus kapcsolódások a Novella, elbeszélés, kisregény, festészetben. egyes műfajok sajátosságait anekdota, karcolat, egyperces is; novella, komikus eposz, ballada -  felismeri az epikus közlésErkölcstan: beavatás; műfaji rendszerezés. formát, valamint a verses és a bűn, bűnhődés, lelkiismeret. prózaforma műfajmegkötő Tematikus kapcsolódások, arcvagy műfaj-független szerehetipikus helyzetek felismerése Dráma és tánc: kifejepét; (pl. gyerekkor-felnőttkor, sze alkalmazza a művek már is- ző szövegmondás, élgénység-gazdagság, bűnmert értelmezési szempontjait ménymegosztás. bűnhődés, házastársi kapcsolatok, (elemzi az idő- és térviszohűség, kitartás, beavatás). nyokat, szerkezeti megoldásokat, előreutalásokat, késlelKosztolányi Dezső, Móricz tetéseket); Zsigmond, Mikszáth Kálmán,  felismeri az elbeszélői nézőÖrkény István műveiből valamint pontot, beszédhelyzetet; más művekből.  azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, szegényKarinthy Frigyes: Tanár úr kérem ség; (részletek) – házi olvasmány.  a kisepikai műfajok rendszeA karcolatgyűjtemény szerkezete; rezésével (eredet, forma, műpár-novellák összevetése. faji jellemzők) összefoglalja, átismétli a négy év során megszerzett ismereteit;  képes az irodalmi élmény megosztására;  képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.; Ajánlás a helyi tanterv időkere memoriterek (verses és prótéből felhasználható órákra: zaepikai szövegrészletek) kisepikai alkotások előadására. Kulcsfogalmak/ Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, szerkezet, időrend, elbeszéfogalmak lői nézőpont, beszédhelyzet.


Órakeret 9 óra

Nagyepikai alkotás - regényelemzés Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések. Nagyepikai alkotások közlésformái.

Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére. A tematikai egység Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése, felnevelési-fejlesztési dolgozása, a narráció sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az irodalmi nagy témáinak felismerése, azonosítása pl. szülő és gyerek, céljai gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére. Ismeretek Nagyepikai alkotás – egy regény sok szempontú megközelítése. Pl. Tamási Áron: Ábel a rengetegben vagy Szabó Magda: Abigél vagy Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (vagy egy másik regénye, pl. Pillangó, Árvácska) vagy Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember.

Követelmények

A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban  azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat, a narráció sajátosságait (az elbeszélés és a történet időrendje, előreutalások, késleltetések); a műfaji változatot;  felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; Tér- és időviszonyok, cselek azonosítja az irodalom nagy mény, szerkezet, elbeszélői nézőtémáit, pl. szülő és gyerek, pont, hangnem, ábrázolásmód. gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatéHősök, tettek, magatartásformák telek, szerelem. – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással). A tanuló  képes a szereplők jellemzéséRegényműfaji változat (pl. fejlőre, tetteik minősítésére; alapdésregény, történelmi regény, vető emberi helyzetek, erkölpéldázatos regény). csi választások értelmezésére Elemzések, értelmezések és kreaés megbeszélésére, vélemétív írások. nyezésére;  felidézi és rendszerezi az olvasott, feldolgozott regényeket (összefoglalás);  képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására;  alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására;

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: nagyepikai alkotások társadalomképe. Erkölcstan: hősök, tettek, magatartásformák értelmezése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nagyepikai alkotások filmes feldolgozásai és hatásuk.

 memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;  képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíAjánlás a helyi tanterv időkereti az élmény- és tapasztalattéből felhasználható órákra: szerzést, hogy az irodalomolegy másik regény több szempontú vasás érzelmi, gondolati, ermegközelítése. kölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény.


Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra

Órakeret 17 óra

Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma. Poétikai és verstani alapfogalmak.

Annak felismerése, hogy a líra különböző műfajai az emberi érzelmek, erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulás lehetőségét teremtik meg. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismeréA tematikai egység se különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső nevelési-fejlesztési hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a céljai kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Képesség a reklám, a popzene új szóbeli költészetének értelmezésére, közműveltségi helyének, szerepének megértésére. Ismeretek Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, pl. óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra - műfaji rendszerezés.

Követelmények

A tanuló  elemzi az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján, értelmezi néhány lírai mű beszédhelyzetét, a Tematikus, motivikus kapcsolómegszólító-megszólított dások felismerése (a műválasztás viszony néhány jellegzetes felölel alapvető lírai témákat, pl. típusát; természet, évszakok és napsza azonosítja a művek tematiká-

Kapcsolódási pontok Ének-zene: dallam- és ritmusvariációk; énekelt versek, ritmushatások; a popzene néhány jellemzője. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás. Társadalomismeret;

kok, szülőföld, haza, család, szerját, meghatározó motívumait; elem, háború, szabadság, öntudat, felfedez műfaji és tematikusköltősors, költészet / ars poetica). motivikus kapcsolatokat; Verstani, poétikai fogalmak rend-  elemzi a zenei és ritmikai szerezése. eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatáSzemelvények Ady Endre, Arany sukat; János, Csokonai Vitéz Mihály,  elemzi a képeket, alakzatokat, Janus Pannonius, József Attila, szókincsbeli és mondattani Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, jellegzetességeket, a lexika jeRadnóti Miklós (Nem tudhatom), lentésteremtő szerepét megérSzabó Lőrinc, Vörösmarty Miti a lírai szövegekben; hály, Weöres Sándor műveiből és  elemzi a kompozíció meghakortárs magyar lírai alkotásokból. tározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, Szemelvények a reklám és a poplogikai szerkezet, beszédhelyzene új szóbeli költészetéből. zet és változása);  elemzi a művekből feltáruló A fogalmi háló a választott műérzelmi tartalmakat; vekhez kapcsolódik.  sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor egy-egy művét, Radnóti Miklós Nem tudhatom című alkotását és kortárs magyar szerzők néhány költeményét;  rendszerezi műfajelméleti, verstani, poétikai ismereteit (ismétléssel is);  ismerkedik a reklám és a popzene új szóbeli költészetével, illetve ennek helyével, szerepével, hatásával a közműveltségben.

mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámeszközök és hatásuk.

Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és Kulcsfogalmak/ rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rífogalmak melhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió.

Tematikai egység/ Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényFejlesztési cél elemzés

Órakeret 7 óra

Előzetes tudás

Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen értelmezett nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji változatok.

A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése, tájékozódás erkölcsi kérdésekben, az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése. A tematikai egység Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes ironevelési-fejlesztési dalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb céljai nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése. Ismeretek

Követelmények

Nagyepikai alkotás az ifjúsági A tanuló és/vagy a szórakoztató irodalom  tudja alkalmazni a művek köréből – egy magyar vagy világmegközelítésének (korábban irodalmi regény sok szempontú gyakorolt) lehetőségeit; megközelítése.  képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányaiA népszerű irodalom műfajai (pl. nak ajánlására; ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus  alkalmas az önálló olvasregény, kalandregény, sci-fi), mányválasztás indoklására; megoldásai, hatása; hangnemei  képes memoriterek (próza(pl. humoros regény), formái (pl. epikai szövegrészletek) előnaplóregény, levélregény). adására; Pl. Golding: A Legyek Ura / Sa-  képes annak felismerésére és linger: Zabhegyező / Rejtő Jenő tudatosítására, hogy az elemegy műve / Verne egy műve / egy ző-értelmező olvasás elmélyíklasszikus bűnügyi regény. ti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolA fogalmi háló a választott művasás érzelmi, gondolati, ervekhez kapcsolódik. kölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása;  tud tájékozódni erkölcsi kérdésekben, és ezt igényli is; megérti az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusát;  képes az önálló műbefogadás mind teljesebb élményére, a hatás feldolgozására (csoportos beszélgetésben való részvétellel és egyéni szövegalkotással egyaránt);

Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: a bűnügyi regények társadalomképe. Vizuális kultúra; énekzene: a „népszerű műfajok” jellemzői. Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmtípusok, műsortípusok (pl. sci-fi; krimi).

 képes a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazására, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértésére;  képes a szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelésére. Kulcsfogalmak/ Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, fogalmak tudományos-fantasztikus irodalom, humoros hangnem.

Tematikai egység/ Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 7 óra

A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok.

A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások mérlegelése és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív értékekkel, magatartásokkal. A tematikai egység Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a nevelési-fejlesztési műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik elemcéljai zésére. A tragikum/komikum mint műfajformáló minőség megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek fejlesztése. Ismeretek Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia sok szempontú megközelítése. Shakespeare: Romeo és Júlia (vagy egy Shakespeare-komédia vagy Gogol: A revizor). Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere, alapszituáció, cselekmény, konfliktusok. Drámai szerkezet. A meghatározó minőség szerepe

Követelmények


A tanuló  felismeri és elemzi a drámai műnem főbb jellemzőit, a választott alkotás műfaját közös és önálló olvasással, feldolgozással, műelemzéssel;  elemzi a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzőjét;  felismeri a tragikumot/komikumot mint műfajformáló minőséget, elemzi a műbeli megjelenési formáit;

Dráma és tánc: dráma és színház; a tragikus, a komikus minőség megjelenítése; színházi előadás elemzése, értékelése. Erkölcstan: tragikus/komikus történés, cselekmény; érték, értékveszteség.

(tragikus/komikus cselekmény; tragikus/komikus hős). Hősök (egyéni és tipikus vonások). Tragikus bukás, értékveszteség/komikus lelepleződés.

 tudja jellemezni a drámai hősöket, elemezni kapcsolataikat, konfliktusaikat;  képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére;  tud elemezni és értelmezni egy látott jelenetet (színházi előadás vagy felvétele);  alkalmas egy szövegrészlet megtanulására, jelenet előadására az olvasott drámai műből vagy annak alapján;  különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) fejlődik empatikus készsége.

Kulcsfogalmak/ Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapfogalmak szituáció, drámai nyelv, drámai jellem.


Előzetes tudás

A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen

Órakeret 3 óra

Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az okokozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat.

Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás erkölcsi-esztétikai felelősséget is jelent. A tematikai egység Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputernevelési-fejlesztési játék, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus céljai attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a

Vizuális kultúra: időés térbeli változások megjelenítése képsorozatokkal. Dráma-tánc: az alapvető fogalmak (törté-

jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata. A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosítása, és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása. Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő, kifejezőkészség fejlesztése.

net, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont stb.) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során.

Kulcsfogalmak/ Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozífogalmak ció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.


A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsiesztétikai mérlegelést és értékelést igényel. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja (a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film).

Ének-zene: zenei stílusok, műfajok ismerete - dal, kánon, kórusmű, szimfónia, más hangszeres és zenekari művek, opera.

A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelv használata). A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika).

Dráma és tánc: alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása, mozgás- vagy mozgásszínházi formák megkülönböztetése. Vizuális kultúra: Képzőművészeti

ágak, az építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete. Ember és természet. Kulcsfogalmak/ Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thrilfogalmak ler; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika.


A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete.


Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés szükséges. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.



Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak írott, szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –, például a kameramozgás – kódokat). Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a befogadótól. Meghatározza a mágikus gondolkodás fogalmát (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása). Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztó-

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása. Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven.

nak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdéseket és állításokat fogalmaz meg a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése). Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, ésszerű indoklás az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban).

Kulcsfogalmak/ Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg. fogalmak

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A A fejlesztés várt különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni eredményei a tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai két évfolyamos műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorciklus végén ban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.

Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

Felső tagozat Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 5. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 5. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.

Éves óraszám: 72 90 Heti óraszám: 2 2,5 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Év eleji, félévi, év végi felmérés


Előzetes tudás

Órakeret 10 12 11 18 16 20 +3

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret 10 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a A tematikai egység megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetnevelési-fejlesztési meséléskor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése. céljai A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A hallásértés fejlesztése analitikus gyakorlatokkal. Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben tör-

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció. Természetismeret: az ember megismerése, érzékszervek.

ténő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikációs helyzet; tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Erkölcstan: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége. Idegen nyelv: udvariassági formulák, egyszerű üzenetek megfogalmazása a tanult idegen nyelven

Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, a kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat; a beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet.

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 12 óra

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megElőzetes tudás értése. A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. A tematikai egység Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamanevelési-fejlesztési tos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó céljai kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az olvasott szövegek szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.

Matematika; természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése.

Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggéseinek feltárása.

Kulcsfogalmak/ Üzenet, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak


Írás, fogalmazás

Órakeret 11 óra

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult Előzetes tudás egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjaiA tematikai egység nak fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalcéljai kotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: mese, elbeszélés, leírás, levél. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail.


Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok nyelvi jellemzői.

Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, levél, e-mail, SMS emotikon. fogalmak


Helyesírás

Órakeret 18 óra

Előzetes tudás

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel.

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalA tematikai egység mazásának fejlesztése az írott kommunikációban. nevelési-fejlesztési A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) céljai önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek; Vizuális kultúra; Természetismeret; Informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, digitális kifejezések helyesírása.

Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, fogalmak egyszerűsítés elve), elválasztás.


Előzetes tudás

A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret 16 óra

A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú*, többjelentésű* és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. * Csak a 2017/18-as tanévtől várható el.

A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak A tematikai egység tapasztalati úton történő fölfedeztetése. nevelési-fejlesztési A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, céljai annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szókincse, néhány állandósult szókapcsolat.

Kulcsfogalmak/ Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánfogalmak zó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás.


A nyelv szerkezete

Órakeret 20 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:  magánhangzók, mássalhangzók;  magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;  mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani szerkezetével.


Természetismeret: az ember hangképző szervei.

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv hangállománya, hangtani szerkezete.

Kulcsfogalmak/ Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részfogalmak leges hasonulás, összeolvadás, rövidülés kiesés. A fejlesztés várt A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megeredményei az 5. fogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.

évfolyam végén Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

Magyar nyelv 6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 6. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Az 5–6. évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük (a 8 éven keresztül tartó képzési folyamat alapozó szakaszaként).

Éves óraszám: 72 90 Heti óraszám: 2 2,5 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Év eleji, félévi, év végi felmérés


Órakeret 10 10 11 23 7 26 +3


Órakeret 10 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő köveElőzetes tudás tése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a A tematikai egység megfelelő szókincs alkalmaztatása személyek jellemzésekor. A társas nevelési-fejlesztési viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, céljai a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, kommunikációs (illem)szabályok fogalmak

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok.

Erkölcstan: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.


Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 10 óra

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megElőzetes tudás értése. A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. A tematikai egység Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a nevelési-fejlesztési megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. céljai A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények


Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. Újabb szövegfeldolgozási stratégiák (szintézis, szelektív olvasás) alkalmazása. A szöveg megértésének monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása.

Matematika; természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése. Informatika: tájékozódás, információkeresés. Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggéseinek feltárása.

Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép. fogalmak


Előzetes tudás

Írás, fogalmazás

Órakeret 11 óra

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.

Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. A tematikai egység Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalnevelési-fejlesztési kotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alcéljai kalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: jellemzés. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai.

Informatika: internetes források adatainak megkeresése; új internetes kapcsolattartó műfajok nyelvi jellemzői. Vizuális kultúra: a szöveg képe.

Kulcsfogalmak/ Vázlat, jellemzés, fogalmak Az írás nem nyelvi jelei: sorköz, betű, margó stb.


Helyesírás

Órakeret 23 óra

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó leA tematikai egység galapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megismernevelési-fejlesztési tetése. céljai A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának fejlesztése. Előzetes tudás



Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, Történelem, társadalmi hagyomány elve, egyszerűsítés) alkalmazása főleg a szófajtani isme- és állampolgári retek elsajátításához kapcsolódóan. ismeretek; idegen A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. nyelv; vizuális kultúra; A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az természetismeret; inírott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll formatika: a tantárgyra jellemző tulajdonneés szövegjavítás fokozatos önállósággal.

Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

vek, digitális kifejezések helyesírása.

Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyfogalmak szerűsítés elve), elválasztás.


A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret 7 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, Előzetes tudás összetett szavak tagjai. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat A tematikai egység többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. nevelési-fejlesztési Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének megfigyeltetése. céljai A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ige és főnév szemantikája. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás. Kulcsfogalmak/ beszélt nyelvi metafora.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szókincse.

fogalmak


Órakeret 26 óra A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. Elemző képesség: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése, főbb jellemzőinek megnevezése. A nyelv szerkezete

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalko-

Kapcsolódási pontok Történelem: a beszéd kialakulása

tási gyakorlatok. Idegen nyelv: a tanult A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv nyelv szótani sajátosszótani szerkezetével. ságai Kulcsfogalmak/ Alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igefogalmak név. A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett A fejlesztés várt képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkaleredményei a két mazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerévfolyamos cik- zés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló lus végén ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

Magyar nyelv 7. évfolyam A 7. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Beszédkészség szempontjából a 7. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése A nyelv állandósága (csak 8. évfolyamon) Év eleji, félévi, év végi felmérés


Előzetes tudás

Órakeret 8 8 8 15 30 ––––– +3


Órakeret 8 óra

A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái.

A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. A tematikai egység Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a nevelési-fejlesztési helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságaicéljai nak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. A különféle mindennapi megnyilatkozások dekódolása. Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.

Minden tantárgy: kiselőadás, részvétel beszélgetésben, vitában. Vizuális kultúra: szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus játékban. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beszédtempó, ritmus.

Kulcsfogalmak/ Vélemény, vita, érv; megbeszélés, kiselőadás. fogalmak


Olvasás, szövegértés

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

A tanult szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása.


Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben.



A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák öszszefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Nyomtatott szótár használata.

Minden tantárgy: az egyes tantárgyakban olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi sajátosságai. Vizuális kultúra: ábrák, képek, illusztrációk értelmezése.

Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfogalmak feldolgozás.


Előzetes tudás

Írás, fogalmazás

Órakeret 8 óra

Adatgyűjtés, vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása.

A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szereA tematikai egység tetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés nevelési-fejlesztési képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. céljai Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú szövegek írása. A tanulást segítő papíralapú jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.

Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény. fogalmak


Helyesírás

Órakeret 15 óra

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési A tematikai egység képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak nevelési-fejlesztési írásjelhasználata; a szöveg központozásának leggyakoribb szabályainak céljai megismertetése. A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai egyszerű mondatok esetében.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek felhasználása az esztétikus és célszerű íráskép kialakításához.

Kulcsfogalmak/ Központozás, írásjel: vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont. fogalmak


A nyelv szerkezete és jelentése

Órakeret 30 óra

Szótő, toldalék: képző, jel, rag; összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk.

A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismerA tematikai egység tetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunevelési-fejlesztési nikációban. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az céljai elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök

tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete; a mondatfajták szövegszervező ereje. Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban. A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, a vizuális közlések felépítése.

Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat. Kulcsfogalmak/ Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (pl. idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot), tárgy. fogalmak Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédigék, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó.

A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) A fejlesztés várt megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a eredményei a 7. szövegből információk visszakeresésére. évfolyam végén Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, illetve mondatrészek közötti írásjeleket.

Magyar nyelv 8. évfolyam A 8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A 8. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 8. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira, sőt a jegyzetkészítésben is jártas. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

Magyar nyelv Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése A nyelv állandósága Év eleji, félévi, év végi felmérés


Órakeret 9+1 5 4+1 8+2 32 7 +3


Órakeret 10 óra

A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtarElőzetes tudás tás, távolság, külső megjelenés. A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságaiA tematikai egység nak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás nevelési-fejlesztési erősítése. céljai A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása. A tömegkommunikáció és a sajtó műfajainak megismerése kritikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése. A sajtó leggyakoribb műfajai: hír, tudósítás, interjú. Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.


Vizuális kultúra: szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban.

Kulcsfogalmak/ Hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi beszéd. Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. fogalmak Sajtóműfaj: hír, tudósítás, interjú.



Olvasás, szövegértés

Órakeret 5 óra

A tanult szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása.



A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák öszszefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótár használata.

Minden tantárgy: az egyes tantárgyakban olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi sajátosságai. Informatika: keresési ismeretek alkalmazása. Vizuális kultúra: ábrák, képek, illusztrációk értelmezése.

Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfogalmak feldolgozás.


Írás, fogalmazás

Órakeret 5 óra

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forráElőzetes tudás sainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. A tematikai egység Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő nevelési-fejlesztési kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. céljai A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport, tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál). A netikett legfontosabb szabályai.

Kapcsolódási pontok Informatika: a szövegszerkesztő programok lehetőségei. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.

Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elektronikus szöveg, blog; önéletrajz. fogalmak


Helyesírás

Órakeret 10 óra

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Nyelvi tudatosság: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek A tematikai egység fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelnevelési-fejlesztési használata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek legcéljai gyakoribb szabályainak megismertetése. A nyelvtani tanulmányok során megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése, alkalmazása.

Kapcsolódási pontok Informatika: a helyesírási ellenőrző programok. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép.

Kulcsfogalmak/ Központozás, írásjele: vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel. fogalmak Egyenes, szabad függő, függő idézet.


A nyelv szerkezete és jelentése

Órakeret 32 óra

Előzetes tudás

Szótő, toldalék: képző, jel, rag; összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk.

A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommuA tematikai egység nikációban. nevelési-fejlesztési A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. céljai A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A szóalkotási módok megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az egyszerű és összetett mondatok megkülönböztetése. Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok. A tagmondatok közötti tartalmi-logikai és/vagy grammatikai viszony felismerése. Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, a vizuális közlések felépítése.

A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés Idegen nyelv: a tanult játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönbözteté- idegen nyelv szóalkotása. se. Kulcsfogalmak/ Alárendelő és mellérendelő összetett mondat. fogalmak Alárendelő és mellérendelő szóösszetétel.


A nyelv állandósága és változása

Órakeret 7 óra

A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai.

A tematikai egység A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése. nevelési-fejlesztési A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának céljai megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon. Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének megfigyelése, megnevezése. A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.


A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Történelem, társadalmi és állampolgári Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal. ismeretek: a finnugor nyelvrokonság kérdése.

A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot A fejlesztés várt készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleméeredményei a nyét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. két évfolyamos A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. ciklus végén Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

Matematika Alsó tagozat Általános nevelési célok • A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk: • az alapvető matematikai képességek kialakításával, • a gondolkodás fejlesztésével, • a helyes tanulási szokások kiépítésével, • az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, • a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével, • a pozitív attitűd alapozásával, • az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával. • A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. • A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési-oktatási feladatok során a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. • A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. • A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szük-séges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. Fejlesztési feladatok • Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. • A fejlesztés fontosabb területei: • összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség, • emlékezet, (mozgásos, tárgyi, fogalmi) • válogató, osztályozó és rendszerező képesség, • adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése • lényegkiemelő képesség, • absztraháló és konkretizáló képesség, • összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, • probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, • tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, • kreativitás, • analógiák felismerése, • algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése,

• logikai gondolkodás elemi szinten, • tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével stb.) megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, • a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl.: pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése). • A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: • a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, • segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, • kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, • formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességét, • alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, • tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, problémamegoldó képesség fejlődését, • valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg, • konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. • Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. Egyes évfolyamok tanterve 1. osztály: Témakör

Tananyag

Számtan, algebra; számfogalom a húszas számkörben

Természetes számok 0-20-ig. A számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása összemérése. Darabszám, mérőszám, sorszám. Tárgyak meg és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekvő sorrendben. A természetes számok előállítása mennyiségek mérőszámaként, a számok megjelenése sorszámként. Számok tulajdonságai: a számok jele: összeg- és különbségalakjaik a számok bontott alakja, számjegyek száma, páros, páratlan számok. A számok összeg- és különbségalakjainak előállítása ki-rakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról. Számok kapcsolatai: nagyság-rend, számszomszéd. Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése számegyenesen.

Minimum követelmények Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonságok alapján. Számfogalom a 20-as számkörben: biztos számlálás, mérés. Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összeg és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése. A számszomszédok ismerete. Növekvő számsorozatok képzése adott szabály alapján.

Minimumot meghaladó követelmények Tárgyak, személyek, dolgok tulajdonságainak felsorolása, válogatása adott és választott tulajdonságok alapján. A húszas szám-körben biztos számlálás, mérés segítség nélkül. Darabszám, mérőszám, biztos ismerete, megfelelő használata. Számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. Számok kettőnél több tagra bontása önállóan. Páros és páratlan számok biztos ismerete. A számok összeg- és különbségalakjainak előállítása lejegyzése eszközhasználat nélkül is. A számszomszédok biztos ismerete. Növekvő és csökkenő szám-sorozatok

Témakör

Tananyag

Műveletek értelmezése, műveletvégzés

A hozzáadás /összeadás és elvétel/ kivonás értelmezése, tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége. Több-tagú összeadások. Két halmaz egyesítése: hozzátevéssel konkrét esetekben. Egy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben. Számok bontása két szám összegére. Hiányos műveletek hiányzó számának pótlása. Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése képpel, kirakással.

Összefüggések szöveges feladatokban

Összefüggések a számok körében, relációk. Állítások igazság-tartalmának meg-ítélése. Több megoldás keresése. Tevékenységről, képről szöveges feladat alkotása. Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal. Szövegről szám-feladat alkotása. Számfeladatról szöveg alkotása. Műveletek értelmezése szöveg alapján. Matematikai szöveg alkotása adott számfeladatokhoz.

Sorozatok

Tárgysorozatok képzése, mennyiségi tulajdonságok, választott tulajdonság szerinti periodikusság. Sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján. Számsorozat képzés, növekvő, csökkenő sorrendben, leolvasás számegyenesről. A váltások megfigyelése, felismert szabályok követése, periodikus ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal. Egyszerű függvénykapcsolatban levő elemek (tárgyak, személyek, szavak, számok) összekeresése, párosítása. Számok, menynyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése. Grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok). Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek. Testek építése modell alapján. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Sík és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Alakzatok néhány megfigyelt tulajdonsága. Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások. Geometriai tulajdonságok felismerése, viszonyítások, összehasonlítások. Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl.: magasabb, rövidebb). Méré-

Függvények

Geometria

Mérés

Minimum követelmények Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. Valamennyi két-tagú összeg és különbség ismerete húszas számkörben. Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyzés számokkal. Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és írásban, lejegyzése relációs jelek alkalmazásával. Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel, modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel.

Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal. Növekvő és csökkenő sorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.

Minimumot meghaladó követelmények folytatása. Egyszerű szabály felismerése. Két és többtagú összeadás, kivonás értelmezése, lejegyzése. Hiányos műveletek hiányzó számának pótlása. Képről műveletek megfogalmazása, lejegyzése

Relációk biztos ismerete. Alkalmazása nyitott mondatokban. Igaz, hamis állítások igazság-tartalmának biztos megítélése. Szöveges feladat alkotása képről, lejegyzése számokkal. Szövegről számfeladat alkotása. Számfeladatról szöveg alkotása. Növekvő és csökkenő sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján.

Egyszerű függvénykapcsolathoz összetartozó elem párok keresése.

Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok felismerése, jelölése. Számok táblázatba rendezése. Összefüggések, szabályszerűségek felismerése.

Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl.: alatt, fölött, mellett…).

Sík és térbeli alakzatok tulajdonságainak felsorolása. Irányok helyes használata. Geometriai tulajdonságok felismerése, felsorolása.

Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenység-

Mérőeszközök helyes használata. Mérés, külön-

Témakör

Valószínűség, statisztika

Tananyag si eljárások: kirakás, egyensúlyozás. Mérőeszközök. Mérés alkalmilag választott egységekkel. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Mértékegységek: méter, kilogramm, liter. Az idő: hét, nap, óra. Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között: ugyanakkora egységből a nagyobb menynyiségméréséhez több kell, a kisebbéhez kevesebb. Ugyanannak a mennyiségnek a méréséhez a nagyobb egységből kevesebb kell, a kisebb egységből több. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. Események, ismétlődések játékos tevékenység során. „Biztos”, „lehetséges de nem biztos”, ”lehetetlen” érzékelése találgatással, próbálgatással. Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában). Sejtések megfogalmazása, tapasztalatok összevetése sejtésekkel, megállapítások.

Minimum követelmények gel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása.

Minimumot meghaladó követelmények böző mennyiségekkel. Mérési tapasztalatok megfogalmazása, lejegyzése. Az óra helyes leolvasása.

2. osztály: Témakör

Tananyag

Számtan, algebra; számfogalom a százas számkörben

Elemek szétválogatása saját és megadott szempont szerint. A természetes szám fogalma a százas számkörben. A szám, mint halmazok tulajdonsága. Halmazok összehasonlítása: számlálás. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, hányszor annyi. Meg- és leszámolás kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével. A szám, mint mérőszám. Számok írása, olvasása 100-ig. Római számok írása, olvasása az I, V, X jelek segítségével. Számok bontása tízesek és egyesek összegére. Algoritmusok megfigyelése és követése a tízes számrendszerben. Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen. Számok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai: páros, páratlan, 5-tel, 10-zel, 3-mal oszthatóság. Számok kapcsolatai: számok nagyságának vizsgálata (viszonyítás egy számhoz, számszomszédok).


Műveletfogalom építése tevékenységgel: kirakások, darabszám, mérőszám megállapítása. Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre. Szorzás bevezetése az egyenlő tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével. Szorzás, osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:5). Maradékos osztás kirakással, maradék jelölése. Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége. Műveletek sorrendje. A tényezők felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről. Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbség elvétele, a zárójel használatának bevezetése. Szorzás és osztás kapcsolata. Összeg és különbség szorzása, zárójel használata. Három és többtagú összegek kiszámítása. Kéttényezős szorzatok kiszámítása a kisegyszeregyen kívüli esetekben.

Minimum követelmények Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig. A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése.

Minimumot meghaladó követelmények Halmazok biztos összehasonlítása. Számlálás kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével növekvő és csökkenő sorrendben. A tanult római számok biztos ismerete, írása, olvasása. Biztos tájékozódás a különböző beosztású számegyeneseken. Egyes, tízes számszomszédok ismerete. A számok tanult tulajdonságainak ismerete.

Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása. A műveletek közötti kapcsolatok felismerése. A kapcsolatok kifejezése szóban.

Alapműveletek értelmezése a különböző feladattípusokban. Műveletek megoldása szóban és írásban. Műveleti tulajdonságok felismerése, megfogalmazása, alkalmazása. Összefüggések felismerése, megfogalmazása. A műveletek sorrendjének biztos alkalmazása. A zárójel helyes használata. Hiányos számfeladatok megoldása. Szorzás és osztás kapcsolatának ismerete. Összeg és különbség szorzása, zárójel használata. Többtagú összeadások kiszámítása. Két vagy többtényezős szorzatok kiszámítása. Szorzás tíznél nagyobb számokkal.

Témakör

Tananyag

Összefüggések, kapcsolatok

Megfigyelt mennyiségek, alakzatok jellemzése állításokkal. Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazának keresése kis véges alaphalmazon, egyszerűbb esetekben megoldása. Nyitott mondatok két vagy több változóval. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással. Nyitott mondat felírása ábra alapján. Egyenes és fordított szövegezésű egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása. Képről szöveges feladat megfogalmazása. Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése. A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Becslés, megoldás, válaszadás szóban és írásban. A megoldás lépéseinek visszaidézése.

Sorozatok, függvények

Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján. Egyenletesen növekvő vagy csökkenő sorozatok. Szabályok felismertetése, követése. A kapcsolatok szavakkal való kifejezése. A kapcsolatok kifejezése különbségsorozattal. Sorozat elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság). Sorozat szabályának megfogalmazása szóban. Egyszerű tapasztalati függvények. Összefüggések keresése az adatok között. Számpárok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása. „Gépjátékok” összetartozó elempárok táblázatba rendezése, összefüggések lejegyzése. Függvénytáblázat kiegészítése, készítése, leolvasása.

Minimum követelmények Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése, igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: - lejegyzés (ábrázolás) - műveletek kijelölése - számolás - ellenőrzés - válasz megfogalmazása.

Minimumot meghaladó követelmények Állítások igazságának helyes megítélése. Igaz, hamis állítások létrehozása. Két vagy több változós nyitott mondatok megoldása. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása, lejegyzése számokkal. Nyitott mondat alkotása képről, rajzról. Egyenes és fordított szövegezésű egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása. Többféle megoldás keresése. Képről szöveges feladat megfogalmazása. Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése. A szöveges feladat megoldás lépéseinek ismerete, helyes alkalmazása, visszaidézése.

Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése.

Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján. Szabályok felismerése. Változó különbségű sorozatok folytatása, csökkenő és növekvő irányba is. Összetartozó elempárok táblázatba rendezése, összefüggések lejegyzése. Függvénytáblázat leolvasása, kiegészítése.

Témakör

Tananyag

Geometria: síkidomok, testek, transzformációk

Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint. Építések kockákból, színes rudakból, geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során. Testek másolása modellről. Építések testekből. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése. Síkidomok másolása, előállítása egy-két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon használata. Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelések megfogalmazása az egybevágóság fogalmának alapozására. Sokszögek néhány tulajdonsága. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása. Kerület mérése tevékenységgel. Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása adott tengelyre. Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő összehasonlító mérése. Mérés alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel. Adatok gyűjtése (megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok, árjegyzék készítése). Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével. A „biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges” fogalmak alapozása tevékenységgel. Játékok, próbálgatások a fogalmak tisztázására. Példák gyűjtése a véletlen, lehetséges előfordulására. Adatokról megállapítások leolvasása. Az elképzelés és a valóság összevetése a gyakorlatban.

Mérhető tulajdonságok, mérés

A valószínűségi szemlélet alapozása

Minimum követelmények Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.

Minimumot meghaladó követelmények Testek tulajdonságainak felismerése, megnevezése.

Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabvány mértékegységek ismerete? használata.

Biztonságos mérés a tanult mérőeszközökkel, mértékegységekkel.

Minimum követelmények Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete. Számok képzése, helyiérték szerinti bontása.

Minimumot meghaladó követelmények Biztonságos tájékozódás a különböző beosztású számegyeneseken. Számok tulajdonságainak ismerete. Számok helyi és alaki értékének biztos ismerete. A tanult római számok biztos ismerete, írása. Számok összeg-, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjainak ismerete és alkalmazása.


Tananyag

Számtan, algebra; számfogalom 1000-res számkörben

Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, nagysága, számszomszédai. Számok tulajdonságai: oszthatóság 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel,… Számok képzése, számjegyek helyi és alaki értéke. Római számok leolvasása, írása I, V, X, D, C jelekkel. Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse. Számok összeg-, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjai.

Témakör

Tananyag


Műveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal, elvontabb ábrákkal. Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a „közelítő érték” fogalmának bevezetése, számok körében. Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveleti sorrend. Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás és kivonás, szorzás és osztás, összeg, különbség szorzása. Számolási eljárások szóban: összeadás, kivonás, szorzás, osztás tízzel, százzal. Összeadás és kivonás írásbeli művelettel, írásbeli szorzás egyjegyűvel. Összefüggések felismerése, kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések. Állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással, véges alaphalmazokon. Nyitott mondatok lejegyzése, megoldása. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Matematikai modell (sorozatok, táblázatok, rajzok, nyíldiagramok, grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. Adott szabályú sorozat folytatása, sorozat szabályának felismerése, megfogalmazás szavakkal. Összefüggések felismerése a sorozat elemei között. Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése. Adatok táblázatba rendezése. Grafikonok. Hozzárendelések, leképezések, megkezdett párosítások folytatása.



Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. Testek másolása modellről. Testek szétválogatása egy és két tulajdonság szerint. Síkidomok előállítása szabadon, másolással és egy- két feltétel megkötésével. Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, vonalzó és körző használata. Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása tevékenységgel: kirakás, nyírás, hajtogatás, szöges táblán körülkerítés. Tájékozódás vonalon, síkban, térben. A téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok, száma mérete, összehasonlítás. Transzformációk, nagyítás, kicsinyítés, tükrözések, eltolás.

Minimum követelmények Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban.

Minimumot meghaladó követelmények Összeg, különbség, szorzat, hányados közelítő értékének megállapítása, becslése. Műveleti tulajdonságok biztos alkalmazása. Műveleti sorrend helyes megállapítása, alkalmazása. Írásbeli műveletek helyes és nagy biztonsággal történő alkalmazása.

Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon behelyettesítéssel. Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között.

Állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondat lejegyzése, megoldása. Szöveges feladat megoldása, tervkészítéssel. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Matematikai modellek helyes használata a szöveges feladatok megoldásához. Sorozat szabályának megállapítása, helyes folytatása. Adatok táblázatba való lejegyzése. Grafikonok adatainak helyes leolvasása.

Testek építése modellről. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével.

Testek tulajdonságainak ismerete. Téglalap, négyzet tulajdonságainak biztos ismerete.

Témakör

Tananyag


Mérések alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében. Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Szög és térfogat mérése alkalmi egységekkel, gyakorlatban. Mérés szabvány egységekkel: m, dm, cm, mm, l, dl, cl, ml, g, dkg, kg, km, hl, t. Az idő mérése: óra, perc, másodperc. Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata. Mérés az egységek többszöröseivel. Át- és beváltások konkrétan végrehajtott mérések esetében. A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban. Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése a valóság tárgyairól, alakzatokról, dolgokról. Kapcsolatok keresése különböző mennyiségek között. Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése. Adatok rendezése, ábrázolása, elemzése. A „lehetséges”és „lehetetlen” tapasztalati úton való értelmezése. A „biztos” és „véletlen” megkülönböztetése. Próbálgatások, sejtések, indoklások, tippelések, tárgyi tevékenységek kíséretében.


Minimum követelmények Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása.

Minimumot meghaladó követelmények A tanult mértékegységek biztos ismerete. Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolatának ismerete, alkalmazása. Mérés az egységek többszöröseivel. A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.

A „biztos” és „véletlen” megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.

Adatok gyűjtése, rögzítése, ábrázolása, elemzése.


Tananyag

Számtan, algebra; számfogalom 10 000-res számkörben

Számok írása, olvasása 10 000-ig. Római számírás. Számok bontása, képzése a számjegyek alaki-, helyi-, valódi értékének értelmezése. A számok nagysága, közelítő számok, kerekített értékek a halmazok, mennyiségek közvetítésével, számegyenes használatával, a számrendszeres alak tudatos értelmezésével. A számok tulajdonságai, kapcsolatai, szomszédai, összeg-, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjai. Törtszámok előállítása tárgyi tevékenységgel, értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése.


A műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel. Becslés, közelítő érték megkeresése. Műveleti tulajdonságok kiterjesztése a tízezres számkörre. A műveletek közötti kapcsolat tudatosítása. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás fejben kerek számok esetében. Szorzás, osztás, tízzel, százzal, ezerrel. Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal. Írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel. A zárójel használata, műveleti sorrend. A nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon, egyszerű esetekben következtetéssel. A tervszerű próbálgatás (közelítő módszer) alkalmazása a megoldás keresésére. Állítások tagadása, nyitott mondat kiegészítése. A jelek értelmezése, használata. Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell készítése. Többféle megoldási mód keresése. Alaphalmaz, részhalmaz és kiegészítő halmaz kapcsolatának értelmezése. Szöveges feladatok tevékenységhez, rajzhoz kapcsolódva. Szöveges feladatok megoldása: Értelmezés, adatok kigyűjtése, rendszerezése, modellkészítés (keresés, választás) összefüggések elemzése, a probléma megoldása, válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal.


Minimum követelmények Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyiérték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása.

Minimumot meghaladó követelmények Római számok biztos olvasása, írása. A számok alaki-, helyi-, valódi értékének ismerete. A kerekítés szabályainak ismerete, helyes alkalmazása. Törtszámok előállítása, értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként. Negatív számok leolvasása számegyenesről, hőmérőről.

Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása.

Szóbeli és írásbeli műveletek nagy biztonsággal való megoldása. Írásbeli műveletek: öszszeadás, kivonás négyjegyű számokkal, szorzás, osztás kétjegyű számmal. Műveleti sorrend helyes alkalmazása.

A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása. Megoldási algoritmusok alkalmazása.

Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése. Állítások tagadása. Egyszerű, összetett, egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása. Algoritmusok alkalmazása. Többféle megoldás keresése. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz kapcsolatának értelmezése.

Témakör

Tananyag

Minimum követelmények Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.

Minimumot meghaladó követelmények Különbség- és hányados sorozat képzése, folytatása. Számtani sorozat elemeinek meghatározása. Sorozatok többféle folytatása lehetőség szerint. Grafikonok építése, olvasása.

Sorozatok, függvények

Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. Különbség- és hányados sorozat képzése. Számtani sorozatok 10., 20., 100. elemének megállapítása. Sorozatok képzési szabályának keresése, kifejezése szavakkal. Többféle folytatás lehetősége. Adatok sorozatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Hozzárendelések, leképezések. Szám-számfüggvények sokféle formában. Grafikonok építése, olvasása.


Testek másolása modellről. Testek építése adott feltételek szerint testekből, lapokból. Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka. Síkidomok előállítása adott feltételekkel. Párhuzamos és merőleges vonalak kifeszítése szöges táblán. Az egybevágóság fogalmának formálása tapasztalatszerzés útján, síkidomok másolása, eltolás, tengelyes tükrözés, elforgatás. Térbeli és síkbeli tükörképek előállítása, tükrözés párhuzamos és nem párhuzamos tengelyekre. Nagyítás leszámolással is. A hasonlóság fogalmának tapasztalati előkészítése.

Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével.

Téglatest, kocka testhálójának kiterítése, tervezése, összeállítása. Testek és síkidomok előállítása adott feltételek szerint. A párhuzamos és merőleges ismerete, rajzolása, előállítása. Térbeli és síkbeli tükörképek előállítása, tükrözés.


A hosszúság, űrtartalom, tömeg és idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A mennyiségek szabvány mértékegységeinek használata szám- és szöveges feladatokban. Váltások különféle mértékrendszerekben. A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával, térfogatmérés kirakással, építéssel. Téglalap területének mérése, számolás a kirakást felidéző módon. Szögmérés derékszöggel, felével, negyedével.

Mérés szabvány egységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. Számítások a kerület és terület megállapítása.

Váltások különféle mértékrendszerekben. Kerület és terület kiszámítása.


Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. Néhány szám számtani közepének értelmezése, az „átlag” fogalmának bevezetése, használata adatok együttesének jellemzésére. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével, ábrázolása oszlopdiagramon. Sejtés megfogalmazása adott számú kísérletben. A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel, az eltérés megállapítása és magyarázata.

Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.

Adatok gyűjtése, leolvasása, ábrázolása grafikonon. Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. Az átlag használata adatok együttesének jellemzésére. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések végzése, ábrázolása oszlopdiagramon.

Felső tagozat Általános nevelési célok valamennyi évfolyamon • A megfigyelőképesség fejlesztése: Élmények aktív megfigyelésének, befogadásának, tudati feldolgozásának képessége (érzékelés, észlelés, gondolkodás). Spontán érdeklődés, kíváncsiság, figyelemkoncentráció, tudatos figyelem. • Kommunikációs képességek fejlesztése: Az anyanyelv és a szaknyelv helyes használata. A gondolatok tartalmilag és nyelvileg szabatos kifejtésének képessége és szokása. Bővülő paszszív és aktív szókincs, a szakszavak és a matematikai jelrendszer felismerése, majd tudatos használata. Szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének képessége. Hajlandóság, igény és törekvés saját észrevételek, gondolatok nyelvileg helyes kifejtésére, illetve a matematika jelrendszerével történő megfogalmazására. A mások közléseinek figyelmes meghallgatása, a szövegek figyelmes olvasása. • Az önálló ismeretszerzésre nevelés: A tanulási tevékenységben felismert vagy szóban, írásban közölt új ismeretek, fogalmak, összefüggések megértése, általánosítása, rendszerré szervezése, új kapcsolatok keresése. A logikus gondolkodás képessége. A tanultak megőrzése, beépítése a meglévő ismeretrendszerbe. Emlékezőképesség. A helyes tanulási szokások kiépülése. Hajlandóság és törekvés az ismeretszerzésre, mások gondolatmenetének követésére, értékelésére, az összefüggések megértésére, a megértett ismeretek tudatos megtanulására. Igény a hiányos vagy meg nem értett ismeretek kiegészítésére. Az értelem nélküli bevésés elutasítása. Kötelességtudat. • A tanultak alkalmazására nevelés: A tanultak spontán vagy tudatos reprodukálása, konkretizálása, átszervezése a feladatnak megfelelően. Fegyelmezett, konvergens algoritmikus gondolkodás, kidolgozási képesség. A fokozatosan hosszabbodó és egyre intenzívebbé váló szellemi erőkifejtés képessége. Figyelemkoncentráció és figyelemmegosztás. Törekvés a tanultak begyakorlására, alkalmazhatóvá tételére. Munkafegyelem, a munkával járó nehézségek vállalása, monotonitástű-rés. Önellenőrzés. A munkasikerek átélése. • Problémamegoldásra nevelés: A tanultak alkotó alkalmazásának képessége új ismeretek feltárásában. Gondolkodási műveletek (például összehasonlítás, analízis, szintézis, elvonatkoztatás, általánosítás, analógia). Divergens gondolkodási képességek (problémaérzékenység, képzelet, ötletgazdagság, rugalmasság, eredetiség). Érdeklődés a megszokottól eltérő feladatok iránt. Önbizalom. Ambíció. A szellemi erőpróba igénye. Hajlandóság a szokatlan feladathelyzetek és az esetleges sikertelenség vállalására. Törekvés a feladatok sokoldalú megközelítésére, a korábbi elképzelések megváltoztatására, újszerű megoldások keresésére. Akaraterő. Sikerélmény. • A gyakorlati alkalmazásra nevelés: Tapasztalatok és ismeretek a matematikai fogalmaknak, mód-szereknek, eljárásoknak és gondolkodásformáknak a gyakorlatban, illetve más tantárgyakban (tudományokban) történő alkalmazhatóságáról. Törekvés a matematika eszközszerű alkalmazására. Annak a meggyőződésnek a kialakulása, hogy a matematikai ismeretek és a matematikatanulás során kialakult képességek a mindennapi életben is hasznosak és széles körben alkalmazhatók. • Esztétikai nevelés: A matematikai tartalom, egy-egy feladat, gondolatmenet esztétikájának meglátása (egzaktság, teljesség, eredetiség, játékosság stb.). A gondolatok esztétikus szóbeli kifejezése. Az írásbeli munka és a szerkesztések esztétikus elvégzése. Helyes viselkedési formák ismerete és szokása. Az egzakt, teljes és célratörő gondolatmenet igényének kialakulása. A pontatlan és a „pongyola” fogalmazás, a helytelen beszédforma és intonáció stb. kerülése. Hajlandóság és törekvés az igényes, áttekinthető füzetvezetésre, a helyes viselkedésre. • Közösségi együttműködésre nevelés: A közösség normáinak ismerete, a normák alkalmazásának a szokása. Értelmi együttműködés képessége; mások gondolatmenetének megértése, értékelése, alkalmazása. A közösség normáinak elfogadása. Alkalmazkodóképesség, a beil-

leszkedés igénye. Közösségi szellem, segítőkészség. A közösségben folyó munka pozitív értékelése. • Reális énkép kialakítása: A tanuló saját adottságainak, hajlamainak, képességeinek és hibáinak ismerete, helyes értékelése. A céltudatosság megjelenése. Tudatos önfejlesztés. Sikerélmények, önbizalom, ambíció. Pozitív énkép. A hiányosságok pótlására, jobb eredményekre törekvés. Fejlesztési feladatok • Gondolkodási módszerek: A megfigyelőképesség, a problémaérzékenység, a rugalmas, ugyanakkor fegyelmezett gondolkodás fejlesztése. Azoknak a képességeknek a fokozatos alakítása, amelyek lehetővé teszik a problémák önálló meglátását és megoldását, az elvonatkoztatást és általánosítást, mások magyarázatának megértését, szövegek önálló értelmezését, új ismeretek elsajátítását, a felismert összefüggések képi, szóbeli, írásbeli kifejezését. Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása. A nyelv logikai elemeinek helyes használata, a logikus gondolkodás alakítása. A gondolkodási módszerek egyre tudatosabb alkotó alkalmazása. A matematika további tanulásához, illetve más tantárgyakban és a mindennapi életben való eszközszerű alkalmazásához szükséges gondolkodási képességek és beállítódás kialakítása. A középiskolába készülő tanulók a 8. évfolyam végére váljanak képessé az induktív és a deduktív ismeretszerzésre egyaránt. A konkrét példákban megfigyelteket legyenek képesek általánosítani, a megismert fogalmakat tudják definiálni, az összefüggéseket tételként megfogalmazni, ismerjék a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Ugyanakkor az elvont összefüggéseket, szabályokat legyenek képesek értelmezni, bizonyítani, konkrét példákban alkotó módon alkalmazni. • Számtan, algebra: A szám- és műveletfogalom elmélyítése, bővítése, magasabb absztrakciós szintre emelése. A számolási rutin biztossá tétele. A logikus, fegyelmezett, algoritmikus gondolkodás, az önellenőrzés igényének és képessé-gének alakítása, következetesség. A szöveges feladatok megoldása során a szövegértelmező képesség fejlesztése, a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. A racionális számkör fokozatos kiépítése, a racionális számokkal végzett műveletek biztos ismerete. A 8. évfolyam végére gyakorlottság a négy alapművelet elvégzésében a teljes racionális számkörben, tetszőleges alakban adott számokkal. Az ezzel kapcsolatos ismeretek és eljárások olyan szintre emelése, amely lehetővé teszi ezek eszközszerű alkalmazását a matematika egyéb témaköreiben, más tantárgyak tanulása során, és a mindennapi életben. Az általános összefüggések kutatásának, szabatos megfogalmazásának és bizonyításának igénye. A zsebszámológép rutinszerű használatának elsajátítása. • Összefüggések, függvények, sorozatok: A matematikában központi szerepet játszó relációk fogalmának és tulajdonságaiknak a tudatosítása a matematika különböző témaköreihez kapcsolódóan. A megfigyelő-, összehasonlító képesség, a rugalmas, ötletgazdag, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A számolási rutin alakítása. Késztetés a többféle megoldás (matematikai modell) keresésére és az önellenőrzésre. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése a tapasztalati függvények vizsgálata során. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer előkészítése a tudatosítás és az elnevezések fokozatos bevezetésével. Az egyenes és a fordított arányosság alapos ki-munkálása úgy, hogy a tanulók ezeket az ismereteket a matematika egyéb témaköreiben is legyenek képesek alkalmazni, illetve megfeleljenek a 7. és 8. osztályos földrajz-, fizika-, kémiatanítás stb. igényeinek. Az induktív és a deduktív fogalomalkotás képességének alakítása a fogalmak közti kapcsolatok tudatosításával, az általános összefüggések felismertetésével, megfogalmazásával és alkalmazásával. A problémaérzékenység, ötletgazdagság fejlesztése különböző megoldások keresésével. • Geometria, mérés: A megfigyelőképesség, a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése, fokozatosan magasabb szintre emelése a korábban megismert fogalmak, összefüggések tudatosításával, általánosításával, elvontabb szintre eme-

lésével. A halmaz- és függvényszemlélet alkalmazása geometriai problémák megoldásában. A mérésekhez kapcsolódóan a szám- és a műveletfogalom további mélyítése, a számolási biztonság növelése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Megfelelő jártasság kialakítása a körző és a vonalzó, illetve a mérőeszközök használatában; a kézügyesség fejlesztése, a pontos, esztétikus munkavégzésre törekvés. Gyakorlottság a mennyiségek becslésében és mérésében, a mértékegységek átváltásában, az alapvető szerkesztési eljá-ások alkalmazásában. A 7. és a 8. osztályos matematika, illetve más tantárgyak sikeres tanulásához és a tanuló mindennapi életéhez szükséges geometriai látásmód, térszemlélet, ismeretrendszer és képességek megalapozása, alakítása. A tehetséges, illetve a gimnáziumba készülő tanulók esetében annak a megláttatása, hogy a matematikában a fogalmakat definiáljuk, a felismert összefüggéseket logikai következtetések útján bizonyítjuk. • Valószínűség, statisztika: A megfigyelő-, elemzőképesség és a matematikai szemlélet fejlesztése. A mindennapi élet matematikai vonatkozásainak és a matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Tervszerűség. A mindennapi véletlen jelenségek értelmezése. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok rendszerezése, tudatos szintre emelése. Fejlesztendő kompetenciák Alapvető (reproduktív) matematikai kompetenciák: • Számlálás, megszámolás képessége • Mennyiségi következtetés, mérés, mértékegység-váltás képessége • Az alapműveletek elvégzésének képessége • Az alapműveletek használatának képessége • Törtek, százalékok használatának képessége • Fejben és írásban végzett számítások képessége • Becslés képessége Gondolkodási képességek: • Halmazszemlélet, rendszerezés fejlesztése: • Konkrét dolgok rendszerezésének képessége • Rendszerszemlélet fejlesztése, rész-egész észlelése • Logikai műveletek fejlesztése: • Relációk felismerésének képessége • Állítások logikai értékének eldöntése • Biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmának megkülönböztetése • Gondolkodási műveletek fejlesztése: • Következtetések (induktív és deduktív) képessége • Elemzőképesség • Analógiák felismerésének képessége • Problémaérzékenység, problémamegoldás képessége • Indoklás, helyes megoldás igazolásának képessége • Kombinativitás fejlesztése: • Elemek sorbarendezésének képessége • Elemek kiválasztásának képessége • Ábrák (fadiagram, útdiagram) olvasásának, készítésének képessége • Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése: • Statisztikai adatok helyes értelmezésének képessége • Valószínűség becslésének képessége Tanulás, ismeretszerzés képessége: • Figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése • Emlékezet fejlesztése • Feladattartás képességének fejlesztése • Eredetiség, kreativitás (több megoldási út keresése) fejlesztése

Kommunikáció (anyanyelvi) fejlesztése: • Szókincs, szóbeli kommunikáció fejlesztése: • Szaknyelv használatának képessége (pontos fogalomkialakítás) • Prezentáció, érvelés képessége • Szövegértés, írásbeli kommunikáció fejlesztése: • Utasítások megértésének képessége • Szöveges feladatok értelmezésének képessége • A megoldáshoz szükséges információk, adatok gyűjtésének képessége Függvényszemlélet fejlesztése: • Összefüggések felismerésének, leírásának képessége • Változó mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésének képessége • Arányossági kapcsolatok felismerésének képessége • Arányos következtetések képessége • Táblázatok, grafikonok értelmezésének képessége • Táblázatok, grafikonok készítésének képessége (grafikus megoldás) Térszemlélet, tájékozódás fejlesztése: • Tájékozódás képessége síkban és térben • Tulajdonságok megfigyelésének képessége síkban és térben • Testek építése, ábrázolása, térlátás képességének fejlesztése • Adott tulajdonságú ponthalmazok keresésének képessége Tanulási módszerek fejlesztése, helyes tanulási szokások kialakítása: • Önálló tanulási stratégiák kialakítása: • Tapasztalatból kiinduló ismeretszerzés (eszközhasználat) képessége • Önálló munkavégzés képessége • Taneszközök (füzet, könyv) helyes használatának kialakítása • Időbeosztás képessége • Meglévő ismeretek felhasználásának képessége • Feladatmegoldás (szöveges feladat) algoritmusának kialakítása: • Lényegkiemelés, szükséges adatok kiemelésének képessége • Tervezés képessége • Eredmény becslésének képessége • Eredmények ellenőrzésének képessége • Diszkusszió, több megoldás keresésének képessége

Szociális kompetenciák fejlesztése: • Együttműködő munkavégzés képessége: • Észrevételek, gondolatok megfogalmazásának képessége • Vita, érvelés megfelelő módjának kialakítása • Más meghallgatása, tolerancia fejlesztése • Konfliktuskezelés, kompromisszum keresésének képessége Egyes évfolyamok tanterve 5. osztály: A 2009/2010-es tanévtől a tantárgy tanítása teljes lefedettséggel kompetencia alapú programcsomaggal valósul meg. Témakör

Tananyag


Gondolkodási műveletek (Valamennyi témakörhöz kapcsolódva folyamatosan)

Halmazok, logika Adott halmazokról állítások megfogalmazása és vizsgálata, állítások igazságának eldöntése. Alaphalmaz, nyitott mondat, igazsághalmaz fogalma, adott nyitott mondat igazsághalmazának meghatározása, ábrázolása (számegyenesen). Halmazok megadása tulajdonsággal, ismert halmazok elemeinek összehasonlítása, rendezése különböző szempontok szerint. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata (részhalmazok képzése, a kiegészítő halmazuk előállítása, két, három halmaz metszetének és egyesítésének képzése), megjelenítése halmazábrán. A logikai „és”, „vagy”, a „minden”, „van olyan” kifejezések és tagadásuk használata konkrét véges halmazokon és jól ismert végtelen halmazokon. Matematikai szövegek értelmezése. Egyszerű és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Adatok lejegyzése, ábrázolása, a közöttük fennálló kapcsolatok megértése. Felesleges adatok, ellentmondó adatok, hiányzó feltételek megállapítása. Megoldási terv készítése. Az eredmény becslése, kiszámítása, ellenőrzése, értelmezése a szöveg alapján. Valamennyi lehetséges megoldás keresése. A megoldás során a tanult műveleti tulajdonságok és eljárások alkalmazása. Szövegalkotás. Ismerkedés a szaknyelv helyes használatával a felismert illetve elsajátított fogalmak, összefüggések szóbeli megfogalmazásában. Kombinatorikus feladatok Egy feltétel rendszeres változtatása, a lehetőségek megtalálása, táblázatba foglalása. Ismerkedés egyszerű folyamatábrákkal.

Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése adott szempont szerint. Egyszerű szövegek értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére. A „nem”, a logikai „és”, valamint a „minden”, „van olyan” kifejezések alkalmazása. Ismert alaphalmaz elemeiről annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem.

Egyszerűbb szöveges feladatok értelmezése, adatok lejegyzése, feladat komplett megoldása egy-két lépésben.

Minimumot meghaladó követelmények Ismert elemeket tartalmazó két halmaz metszetének és egyesítésének képzése, a metszet, illetve az unió elemeinek felsorolása. Az „alaphalmaz”, „nyitott mondat”, „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. Törekvés a szaknyelv helyes használatára, a felismert, illetve elsajátított fogalmak, tulajdonságok, összefüggések szóbeli megfogalmazására konkrét esetben, a szemléletre támaszkodva.

Matematikai szövegek elemzése, értelmezése. Összetettebb szöveges feladatok komplett megoldása. Szövegalkotás. A szaknyelv helyes használatára törekvés (szóbeli megfogalmazásoknál, definícióknál, felismert szabályoknál).

Egyszerű kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása, rendezése az adott feltételnek megfelelően.

Témakör Számok, mennyiségek (22 óra)

Algebrai műveletek (30 óra)

Összefüggések, nyitott mondatok (14 óra)

Minimumot meghaladó követelmények Az „alaki érték”, „helyiérték”, „tényleges érték” fogalmak értelmezése, helyes használatuk. Tájékozódás esetleg nem egyesével, tízesével, százasával stb. beosztott számegyenesen is, ha tetszőlegesen adott két szám helye. A mérésekről tanultak alkalmazása szöveges feladatokban.

Tananyag


Természetes számok A számkör bővítése 1 millióig. Az alaki érték, helyiérték, tényleges érték kapcsolata, helyiérték szerinti bontás. Számok írása, olvasása az 1 milliós számkörben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük. Számok egyes, tízes, százas stb. szomszédai. Kerekítés, a kerekített érték kifejezése kettős egyenlőtlenséggel. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal…. Hoszszúság és tömeg mérése, fizetés Euróval.

1 milliós számkörben: Számok bontása helyiérték szerint, illetve a bontott alakból a szám felírása. Számok írása, olvasása; nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük; adott nagyságrendre kerekítésük. Tájékozódás az egyesével, tízesével, százasával stb. beosztott számegyenesen. Hosszúság és tömegbecslése, mérése a tanult mértékegységekkel. Mennyiségek megadása más mértékegységekkel egyszerű, szemléletes példákon.

Tizedestörtek értelmezése A tízes számrendszer helyiértéktáblázatának kibővítése az egészeknél kisebb helyiértékekre is. A tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása. Tizedestörtek helye a számegyenesen, egyszerűsítésük, bővítésük, nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük. Adott pontosságú szomszédaik megállapítása, kerekítésük.

Tízezred nagyságrendig tizedestörtek írása, olvasása, a számjegyek jelentésének ismerete. Egyszerűsítésük, bővítésük, nagyság szerinti összehasonlításuk. Ábrázolásuk számegyenesen tizedekre, századokra stb. történő beosztás esetén. Adott nagyságrendre kerekítésük. Természetes számok és tizedestörtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Írásbeli műveletek eredményének becslése. A műveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is, hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. A kivonás és az osztás ellenőrzése az inverz műveletek alkalmazásával is. A műveletek helyes sorrendben való végrehajtása, zárójelek figyelembevétele, a számítás menetének megtervezése.

Tizedestörtek közelítő helyének ábrázolása számegyenesen becsléssel, nagyság szerinti rendezésük.

Tapasztalati függvények összetartozó értékeinek leolvasása diagramról, grafikonról. Tizedestörtekkel végzett műveletekkel is: Táblázatok hiányzó ele-

Tapasztalati függvények grafikonjának elkészítése és elemzése. Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján. Többfé-

Műveletek természetes számokkal és tizedestörtekkel: Összeadás, kivonás, szorzás, osztás becslése kerekített értékekkel. A műveletek elvégzése természetes számokkal és tizedestörtekkel. (tört szorzása és osztása természetes számmal). Írásbeli osztás többjegyű osztóval. A műveletekben szereplő komponensek megnevezése. A műveletek inverze, az ismeretlen komponens kiszámítása. A komponensek változtatásainak hatása az eredmény változására. A 0 és az 1 szerepe a műveletekben. Műveleti tulajdonságok, vizsgálata konkrét számfeladatokhoz kapcsolódva. Osztók, többszörösök. Oszthatósági feltételek keresése. Közös osztók, közös többszörösök keresése próbálgatással. Zárójelek használata. Zárójeles kifejezés felírása zárójel nélkül. Összeg, különbség, szorzat, hányados szorzása, osztása. Műveletek helyes sorrendje. Összefüggések, sorozatok: Adatok rendezése táblázatba, táblázatba foglalt adatok értelmezése. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése. Tapasztalati függvények ábrázolása mérések és táblázatok alapján. Sorozat elemeinek felírása adott szabály

A műveletek írásbeli eljárásainak tudatos és biztos alkalmazása. A műveletekben szereplő komponensek megnevezése. A műveletek legfontosabb tulajdonságainak ismerete és alkalmazása az egyszerűbb megoldási mód keresésében. A műveletek és inverzeik kapcsolatának ismerete és alkalmazása a számítások ellenőrzésében és egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában. Összetett számfeladatok megoldása tizedestörtekkel is.

Témakör

Geometriai alakzatok (20 óra)

Törtek (20 óra)

Tananyag


alapján (A sorozat folytatása mindkét irányban a természetes számokról és tizedestörtekről tanultak alkalmazásával.) Néhány elemmel adott sorozathoz különböző szabályok megfogalmazása

meinek pótlása adott, egyszerű szabály alapján. Egyszerű sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján.

Arányos következtetések: A mindennapi élettel kapcsolatos szöveges feladatok megoldása. Egyenes arányos következtetések: egyről többre, többről egyre, többről többre. Sok adat kezelése táblázattal. Egyenletek, egyenlőtlenségek Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással, lebontogatással (egy-két lépésben). Egyenlőtlenségben az ismeretlen komponens lehetséges értékeinek keresése, a megoldás ábrázolása számegyenesen. Alakzatok síkban és térben: Test, felület, sík, vonal, egyenes, pont, félegyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete a térben és a síkban (az általánosítás igénye nélkül). A vonalzó és a körző használata, szakaszmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek előállítása. A síkidomok és a sokszög fogalma, vizsgálata; oldal, csúcs, átló, konvexitás. A téglalap, a négyzet fogalma, tulajdonságaik, e fogalmak közti kapcsolatok. Testek építése, vizsgálata; lapok, élek, csúcsok a testen, helyzetük, kapcsolataik. Testek ábrázolása. Téglatest, kocka építése, hálózatuk. Kerület, terület, felszín, térfogat: A kerület fogalma, téglalap és négyzet kerülete. A terület, a felszín, a térfogat szemléletes fogalma, mérése és mértékegységei. A téglalap, négyzet területe. A téglatest, a kocka felszíne. A téglatest térfogata, kapcsolat térfogat és űrtartalom között, az űrtartalom mérése. Törtek értelmezése: A tört kétféle értelmezése szemlélet alapján. Elnevezések a törtalakkal kapcsolatban. A törtek megjelenítése eszközzel, rajzzal, helyük a számegyenesen, egész szomszédaik. A törtek, mint mennyiségek mérőszámai. Törtszámok, tört alakú számok, egynél nagyobb törtek vegyesszám alakja. A törtek bővítése, egyszerűsítése tapasztalati alapon. Közös nevezőre hozásuk a szemléletre támaszkodva a legegyszerűbb esetekben. Nagyság szerinti öszszehasonlításuk, rendezésük.

Egyszerű, szöveges feladatok komplett megoldása, egy lépéses arányos következtetések (következtetés egyről többre, többről egyre). Nyitott mondatok alkalmazása más témakörökben (műveletek hiányzó komponenseinek meghatározása).

Minimumot meghaladó követelmények le szabály megfogalmazása. Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján. Többféle szabály megfogalmazása. Összetettebb szöveges feladatok komplett megoldása, több lépéses arányos következtetések (következtetés többről többre). Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással vagy inverz műveletek alkalmazásával.

Párhuzamos és merőleges egyenesek felismerése és előállítása. A vonalzó (derékszögű) és a körző használata szakaszok másolásában, párhuzamosok és merőlegesek előállításában. Alakzatok adott szempontok szerinti csoportosítása. Téglalap, négyzet legfontosabb tulajdonságainak felsorolása szemlélet alapján, előállításuk.

A tanult elnevezések (test, felület, vonal, pont; lap, él, csúcs; egyenes, félegyenes, szakasz; tér, sík; merőleges, párhuzamos) megértése és helyes használata. Alakzatok adott szempontok szerinti csoportosítása több tulajdonság egyidejű figyelembevételével.

Téglalap, négyzet kerületének és területének kiszámítása. A terület, a térfogat, az űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Számításokban a tizedestörtekről tanultak alkalmazása. A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. Konkrét törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. Törtek egyszerűsítése, bővítése; nagyság szerinti összehasonlításuk esetleg eszköz vagy rajz segítségével.

A térfogat, az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A téglatest és a kocka, mint speciális téglatest hálójának elkészítése; felszínének, térfogatának kiszámítása. A törttel kapcsolatos elnevezések helyes használata. A tört kétféle értelmezésének alkalmazása a törtek előállításában, számegyenesen való ábrázolásában stb. Szemlélethez jól kapcsolódó feladatokban a törtrész meghatározása.

Témakör

Geometriai vizsgálatok, szerkesztések (12 óra)

Egész számok (15 óra)

Tananyag


Műveletek törtekkel: Egyenlő nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása, ha a nevezők szemlélet alapján könnyen közös nevezőre hozhatók. Törtek szorzása, osztása természetes számmal. Tört átalakítása tizedestörtté. Véges tizedestört felírása törtalakban. Ponthalmazok: Alakzatok (ponthalmazok) távolsága. Adott tulajdonságú pontok keresése vonalon, síkban, térben. A kör és a gömb, mint adott tulajdonságú ponthalmaz. A körrel kapcsolatos fogalmak, kör előállítása. A szakaszfelező, mint adott tulajdonságú ponthalmaz előkészítése. Szerkesztések: Euklideszi szerkesztések bevezetése. Háromszög szerkesztése három oldalból. Szakaszfelező merőleges fogalma, megszerkesztése, alkalmazása egyszerű szerkesztésekben: egyenes adott pontján áthaladó merőleges szerkesztése. Téglalap és négyzet szerkesztése. Szögek: A szög, mint szögtartomány. Elnevezések a szöggel kapcsolatban. Szögfajták. Szögek mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A szögmérő használata, szögrajzolás, szögmásolás. Távolság- és szögmérés, tájékozódás térképen. Egészek értelmezése: Ellentétes mennyiségek, a negatív egész számok értelmezése a szemléletre támaszkodva. Számhalmazok (természetes számok, egész számok, ezek viszonya). Egész számok megjelenítése különböző modellekkel. Az egész számok helye a számegyenesen, rendezésük. Számok ellentettje, abszolút értéke. Egészek alkalmazása, műveletek: Az egész számok összeadásának, kivonásának értelmezése, elvégzése közvetlenül a szemléletre támaszkodva, kis abszolút értékű számok esetén, az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. Műveletek ábrázolása modellekkel, vektorokkal. Egészek szorzása, osztása természetes számmal, előjeles számokkal végzett műveletek bevezetése. A síkbeli derékszögű koordinátarendszer; tájékozódás a négy síknegyedben. Tanultak kiterjesztése egész számokra: kapcsolatok ábrázolása a koordináta rend-

Egyenlő nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Törtek szorzása, osztása természetes számmal.

Minimumot meghaladó követelmények Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása (ha a nevező egyjegyű vagy szemlélet alapján könnyen közös nevezőre hozható).

Két ponthalmaz távolságának meghatározása egyszerű, szemléletes esetekben. Adott sugarú kör előállítása.

A körvonal, mint adott tulajdonságú ponthalmaz, illetve a körrel kapcsolatos elnevezések ismerete.

Háromszög szerkesztése három oldalból. Szakaszfelező merőleges megszerkesztése, alkalmazása téglalap szerkesztésénél.

Szöggel kapcsolatos elnevezések (szár, csúcs), a hegyesszög, derékszög, tompaszög ismerete. Szögmérő használata, adott nagyságú szög megrajzolása, megmérése.

Az egyenesszög, mint egység alkalmazása. Szögmérés mértékegységeinek átváltása. A szög fogalmának, és a szögfajtáknak az ismerete.

A legfontosabb elnevezések, fogalmak megértése. Konkrét számok ellentettjének és abszolút értékének megállapítása. Az egész számok ábrázolása számegyenesen, összehasonlításuk.

Ellentétes mennyiségek értelmezése. A számkör bővítésével kapcsolatos elnevezések tudatos használata.

Kis abszolútértékű egész számok összeadása, kivonása a szemléletre támaszkodva. A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történő jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. Egyszerű, szemléletes feladatok megoldása egész számokkal.

Egész számok összeadása, az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. Egészek szorzása és osztása természetes számmal egyszerű esetekben (fejszámolással). Összetettebb feladatok, számfeladatok megoldása egész számokkal.

Témakör

Tananyag

Valószínűség. statisztika (valamennyi témakörhöz kapcsolódva folyamatosan)

szerben, grafikonok, táblázatok, nyitott mondatok, sorozatok. Véletlen események megfigyelése. A biztos, a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmának alakítása. A tanulók által gyűjtött és táblázatokban talált statisztikai adatok vizsgálata, ábrázolása grafikonon, diagramon. Grafikon, diagram olvasása, értelmezése. Több szám számtani közepe.



Néhány szám, mennyiség átlagának kiszámítása.

Események megfigyelése, biztos, lehetséges, lehetetlen események kiválasztása. Adatok gyűjtése, rendezése, adatok elemzése, értelmezése, ábrázolása grafikonnal, diagrammal. Grafikonról adatok leolvasása.

Minimum követelmények Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. A „nem”, a logikai „és”, valamint a „minden”, „van olyan” kifejezések alkalmazása. Ismert alaphalmaz elemeiről annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem.

Minimumot meghaladó követelmények A halmazokkal és logikával kapcsolatos legalapvetőbb ismeretek alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. Három halmaz metszetének és egyesítésének képzése, a metszet, illetve az unió elemeinek felsorolása. A metszetképzés és a logikai „és”, valamint az unióképzés és a logikai „vagy” kapcsolatának ismerete, helyes használatuk, alkalmazásuk. Matematikai szövegek elemzése, értelmezése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Szövegalkotás. Törekvés a szaknyelv helyes használatára.


Tananyag

Gondolkodási módszerek

A halmazalgebrai és logikai fogalmak eszközszerű alkalmazása más témakörökben, konkrét feladatokban az ismeretek feltárására, rendszerezésére, a fogalmak közti kapcsolatok megláttatására, jellemzésére. Állítások igazságának eldöntése, igaz, hamis állítások megfogalmazása. „Minden”, „van olyan”, „nem”, „és”, „vagy” és más velük egyező értelmű kifejezések használata adott véges halmazokra, egyszerű végtelen halmazokra és halmazoktól függetlenül is különféle matematikai témákkal kapcsolatban. A „ha ..., akkor ...” logikai szerkezet használata konkrét feladatokban (ismerkedés szintjén). A bővülő tartalomnak megfelelő matematikai szövegek értelmezése. Egyszerű és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Szövegalkotás. A szaknyelv helyes használata a felismert, illetve elsajátított fogalmak, összefüggések, gondolatmenetek szóbeli megfogalmazásában. Kapcsolat az informatikával. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerű alkalmazása konkrét feladatokban (például adott szám összes osztójának, adott sokszög összes átlójának, adott kísérlet összes kimenetelének megkeresésében).

A bővülő tartalomnak megfelelő egyszerű matematikai szövegek értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére.

Egyszerű kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása, rendezése az adott feltételnek megfelelően az adatok tervszerű változtatásával, a lehetőségek megtalálása, rendezése.

Témakör Számtan, algebra

Tananyag A racionális számok A természetes számkör bővítése milliósnál nagyobb nagyságrendekre. A törtekkel kapcsolatos fogalomrendszer kibővítése, elmélyítése. Mennyiségek törtrésze; a tört, mint mérés, mint összehasonlítás eredménye. A tízes számrendszerről tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre, a tizedestört fogalmának elmélyítése. Végtelen szakaszos tizedestörtek. Kerekítés. A szám közelítő, illetve valódi értékének megkülönböztetése a helyzetnek, a szöveg adatai közötti összefüggésnek megfelelően. Számok aránya, kifejezése tört-, tizedestört és százalékalakban. Ismerkedés a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszerrel: a racionális szám mint két egész szám hányadosa; a racionális számok halmaza. Ismerkedés a hatványozással.

A négy alapművelet a racionális számok körében A négy alapművelet az egész számok körében: az összeadás és a kivonás értelmezése és elvégzése nagyobb abszolútértékű számok esetén is; a szorzás és az osztás értelmezése; szabályok megfogalmazása. A négy alapművelet értelmezése és végrehajtása a törtek körében: a törtek összeadása és kivonása nagyobb nevező esetén is; reciprok; a törttel való szorzás és osztás értelmezése; szabályok megfogalmazása. A tizedestörtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal,..., 0,1-del, 0,01-dal stb. Négy alapművelet a tizedestörtek körében; szorzás és osztás tizedestörttel. A műveleti eredmények adott pontosságú becslése. Műveleti tulajdonságok vizsgálata és alkalmazása a racionális számkörben. Összetett számfeladatok, zárójelek használata, műveleti sorrend.

Minimum követelmények A tízes számrendszer biztos ismerete. Számok írása, olvasása, nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük, ábrázolásuk számegyenesen, adott nagyságrendre kerekítésük. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. Elnevezések ismerete. Törtalakban adott racionális számok írása, olvasása. Egyszerűbb esetekben bővítésük, egyszerűsítésük, közös nevezőre hozásuk, nagyság szerinti összehasonlításuk, ábrázolásuk számegyenesen.

Minimumot meghaladó követelmények A racionális számkörrel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A pontos szám és a közelítő szám jelentése közötti különbség értelmezése.

Az egész számok körében értelmezett négy alapművelet végrehajtása, alkalmazása a legegyszerűbb feladatokban. A négy alapművelet értelmezése, elvégzése a nemnegatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezőre hozhatók). A négy alapművelet végrehajtása tizedestörtekkel, a műveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékekkel számolva. A tanultak alkalmazása két-három lépésben megoldható feladatokban, egyéb témakörökhöz kapcsolódva is.

A négy alapművelet értelmezése, végrehajtása tetszőleges alakban adott racionális számok körében. Összetett számfeladatok megoldása. A tanultak alkalmazása függvénytáblázatok, sorozatok kiegészítésében.

Témakör

Tananyag Szöveges feladatok Egyszerű, a mindennapi gyakorlathoz is kapcsolódó szöveges feladatok megoldása a racionális számokról tanultak alkalmazásával. Következtetési feladatok az egyenes és a fordított arányossággal kapcsolatban. Adott mennyiség törtrészének kiszámítása, adott törtrészből az egész menynyiség kiszámítása. Százalékszámítás; elnevezések; az alap, a százalékérték, a százalékláb kiszámítása következtetéssel. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással, az alap kiszámítása törttel való osztással, a százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából.

Elemi számelméleti ismeretek A természetes számok tulajdonságainak vizsgálata, tapasztalati megalapozása. Osztópárok, az összes osztó megkeresése (kis számok esetén). Törzsszám (prímszám), összetett szám fogalma. A számok törzstényezős alakra bontása. A közös osztók, közös többszörösök. A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös fogalma és megkeresése konkrét példákban. Oszthatósági feltételek (például 2-vel, 5tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal, 1000rel, 10 000-rel) keresése, vizsgálata, megfogalmazása, ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével konkrét számokhoz kapcsolódóan. Ismerkedés a maradékosztályokkal. A 3-mal, 6-tal, 9-cel való oszthatóság vizsgálata. Egyenletek, egyenlőtlenségek Ismerkedés az egyenletekkel, egyenlőtlenségekkel kapcsolatos fogalomrendszerrel: nyitott mondat, alaphalmaz, igazsághalmaz, egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással, illetve a műveletek közötti összefüggések alkalmazásával. Ismerkedés a mérlegelvvel. A megoldás ellenőrzése. Szöveges feladatból egyenlet felírása, megoldása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.

Összefüggések, függvények, sorozatok

Összefüggések, függvények Kísérleti eredmények, mérési adatok táblázatba rendezése, ábrázolása diagramokon, grafikonokon; összefüggések leolvasása grafikonról, táblázatról. Összetartozó

Minimum követelmények Legfeljebb két művelettel leírható egyszerű (esetleg fordított szövegezésű, felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése, a szükséges, illetve felesleges adatok szétválasztása, számítási terv leírása, a feladat megoldása, a megoldás ellenőrzése és értelmezése a törtekről, tizedestörtekről, illetve a műveleti sorrendről és a zárójelekről tanultak alkalmazásával is. Egyenes arányosság felismerése, az ismeretlen mennyiség kiszámítása. Kisebb számok osztópárjainak keresése. A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel stb. osztható számok felismerése.

Minimumot meghaladó követelmények Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Fordított arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Adott mennyiség törtrészének és adott törtrészből az egységnyi mennyiségnek a kiszámítása következtetéssel. A százalékszámítással kapcsolatos legegyszerűbb feladatok megoldása.

Egész együtthatós, két, három lépésben megoldható elsőfokú egyenletek megoldása tetszőleges eljárással, a megoldás ellenőrzése.

Azonos átalakítást nem igénylő elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása (két-három lépésben) lebontogatással vagy a mérlegelv alkalmazásával. Az egyenlőtlenség megoldásának ellenőrzése néhány jól megválasztott elem behelyettesítésével. A racionális számokkal végzett műveletekről tanultak alkalmazása

Kísérleti eredmények, mérési adatok táblázatba rendezése; adatok leolvasása grafikonról, táblázatról. Biztos tájékozódás

Kísérleti eredmények, mérési adatok ábrázolása diagramokon, grafikonokon. Szöveggel, táblázattal vagy grafikon-

A tanult oszthatósági szabályok ismerete, megfogalmazása, alkalmazása egy adott szám osztóinak megállapításában. Több szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének megkeresése egyszerűbb esetekben. A tanult számelméleti ismeretek alkalmazása törtek átalakításában, összeadásában, kivonásában.

Témakör

Tananyag értékpárok ábrázolása koordinátarendszerben. Szöveggel, táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. Az egyenes és a fordított arányosság értelmezése, elkülönítésük egymástól, illetve egyéb függvénykapcsolatoktól. Tanulmányozásuk konkrét feladatokhoz kapcsolódóan, az értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata (e fogalmak tudatosításának igénye nélkül), táblázatok és grafikonok készítése, a szabály felírása többféle alakban. Az egyenes arányosság grafikonjának vizsgálata, a meredekség értelmezése a szemléletre támaszkodva. Arányossági következtetések több lépésben is. Sorozatok Racionális számsorozatok folytatása mindkét irányban. Valahányadik tag felírása.

Geometria, mérés

Minimum követelmények a derékszögű koordináta-rendszerben. Az egyenes, illetve fordított arányosság felismerése. Egyszerű egyenes arányossági következtetések végzése. Az egyenes arányosság ábrázolása, az összetartozó értékpárok leolvasása.

Minimumot meghaladó követelmények nal megadott függvények jellemzése. Összetettebb egyenes arányossági és egyszerűbb fordított arányossági következtetések végzése konkrét példákban. Az egyenes és a fordított arányosság fogalmának, definíciójának, tulajdonságainak ismerete. A tanultak alkotó alkalmazása a gyakorlati életből vett függvénykapcsolatok vizsgálatában.

Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerű) szabály szerint.

Néhány elemével adott sorozathoz különböző szabályok keresése, a felismert szabály felírása többféle alakban. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján.

Mennyiségek, mérések A mérésekről és mértékegységekről korábban tanultak gyakorlása, megszilárdítása. Mennyiségek felírása különböző mértékegységekkel, a törtekről, tizedestörtekről tanultak alkalmazásával is.

Mennyiségek becslése, mérése, a mérőeszközök ismerete és rutinos használata. A mérések és a mértékegységek átváltása során a törtekről, tizedestörtekről tanultak alkalmazása.

Geometriai transzformációk Ismerkedés az egybevágósági transzformációkkal. A tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságai. Pont, szakasz, félegyenes, egyenes, szög, síkidom tengelyesen tükrös helyzetű képének megrajzolása (például négyzetrácson, koordináta-rendszerben) és megszerkesztése. Tengelyesen tükrös alakzatok vizsgálata: kör, négyzet, téglalap, egyenlő szárú háromszögek, deltoidok. Húrtrapézok, a tengelyes tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerű feladatokban. Szakaszmásolás, felezőmerőleges fogalma, megszerkesztése. Szög másolása, szög felezése. Geometriai szerkesztések: párhuzamos, merőleges egyenesek, nevezetes szögek (60°, 30°, 45°, 75°), szimmetrikus háromszögek, négyszögek szerkesztése.

A tengelyes tükrözés alapvető tulajdonságainak ismerete. Háromszög, négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. A szimmetrikus négyszögek, háromszögek felismerése, tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. Szakasz felezőmerőlegesének, felezőpontjának megszerkesztése. A szögfajták felismerése. Szög mérése, másolása és felezése. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval.

Szimmetrikus háromszögek, négyszögek megszerkesztése. A szimmetriával igazolható tulajdonságok ismerete, alkalmazása. Derékszög, párhuzamos egyenespár, nevezetes szögek megszerkesztése, a tanultak alkalmazása egyszerű szerkesztési feladatokban.

Témakör

Valószínűség. statisztika

Tananyag Síkidomok, testek Szimmetrikus háromszögek, négyszögek kerületének, területének kiszámítása, általános szabályok megfogalmazása, bizonyítása és alkalmazása. A sokszögekről tanultak kibővítése, általánosítása: a sokszög fogalma, tulajdonságai; konvex és nemkonvex négyszögek; a sokszög átlóinak száma. Speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, rombusz, deltoid fogalma). A sokszögek, ezen belül a négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Geometriai bizonyítások: a háromszög-egyenlőtlenség; a háromszög belső szögeinek összege. A háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. A háromszög külső szögeinek fogalma, összege. Ismerkedés a húrnégyszöggel, a húrtrapézzal, belső szögeik vizsgálata. A körrel kapcsolatos fogalomkör. Térelemek kölcsönös helyzete. Testek építése. Különböző testek hálózatának felvázolása, a felszín kiszámítása. Síkra szimmetrikus alakzatok keresése és vizsgálata a térben. Véletlen események megfigyelése. Kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése, az események gyakorisága; relatív gyakoriság. A biztos, a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalma. Gyűjtött és táblázatokban talált adatok vizsgálata, ábrázolása grafikonon, diagramon. Grafikon, oszlopdiagram, kördiagram olvasása, értelmezése. Több szám számtani közepe.

Minimum követelmények Sokszögek kerületének, a téglalap, négyzet területének kiszámítása, a terület mértékegységeinek átváltása a törtekről, tizedestörtekről tanultak alkalmazásával

Minimumot meghaladó követelmények A háromszögegyenlőtlenség és a háromszög belső szögeinek összegével kapcsolatos összefüggés ismerete, alkalmazása számításokban, bizonyításokban. A körrel kapcsolatos fogalmak, elnevezések és az érintő tulajdonságainak ismerete.

Több szám, mennyiség átlagának meghatározása.

Események megfigyelése, biztos, lehetséges, lehetetlen események kiválasztása. Adatok gyűjtése, rendezése, rendszerezése, gyűjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése, értelmezése, ábrázolása grafikonnal, diagrammal. Grafikonról adatok leolvasása.

Minimum követelmények A „nem”, a logikai „és”, logikai „vagy”, „ha ..., akkor ...”, valamint a „minden”, „van olyan” kifejezések alkalmazása.

Minimumot meghaladó követelmények A „pontosan akkor ..., ha ...”, „akkor és csak akkor ..., ha ...” kifejezések helyes használata. A „minden”, „van olyan” típusú állítások átfogalmazása, igazolása vagy megcáfolása (konkrét példákon).


Tananyag


Állítások átfogalmazása más, egyező jelentésű formára. A „minden”, „van olyan”, „és”, „vagy”, „ha ..., akkor ...”, „pontosan akkor ..., ha ...”, „akkor és csak akkor ..., ha ...” kifejezések használata.

Témakör

Tananyag Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. A „nem” és a halmaz komplementere, az „és” és a halmazok metszete, a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat megsejtetése. A logikai és a halmazokról tanult ismeretek alkalmazása az újonnan tanult ismeretekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntésében, az új fogalmak közti kapcsolatok feltárásában, sejtések, összefüggések megfogalmazásában a matematika minden témakörében. Egyszerű következtetések, bizonyítások különféle tárgykörökből vett példákon. A bővülő tartalomnak megfelelő matematikai szövegek értelmezése. Egyszerű és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Szövegalkotás. Kombinatorikus feladatok egy-egy feltételének rendszeres változtatása, a feltételnek megfelelően a feladat megoldása. A lehetőségek számának táblázatba foglalása; ezek elemzése, összehasonlítása, az adatok közötti összefüggés megállapítása. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerű alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése, például oszthatósággal, geometriával kapcsolatban.

Minimum követelmények Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése két adott szempont szerint. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Ismert alaphalmaz elemeiről annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Az „alaphalmaz”, „nyitott mondat”, „igazsághalmaz” kifejezések ismerete.

Minimumot meghaladó követelmények A halmazokkal és logikával kapcsolatosan tanult legalapvetőbb ismeretek tudatos alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. Egyszerű matematikai szövegek elemzése, lefordítása a matematika nyelvére. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Szövegalkotás. A szaknyelv helyes használata. A felismert, illetve elsajátított fogalmak, tulajdonságok, összefüggések, bizonyítások gondolatmenetének szóbeli és írásbeli megfogalmazása. Kombinatorikus feladatok megoldása során (4-5 elem) a lehetőségek táblázatba foglalása, elemzése.

Témakör Számtan, algebra

Tananyag Műveletek racionális számokkal A racionális számokról és a velük végzett műveletekről tanultak tudatosabb szintre emelése. A különböző alakban adott racionális számokkal végzett műveletek algoritmusainak begyakorlása, alkalmazása az új anyagrészek feldolgozása során a matematika minden témakörében. Műveleti azonosságok, alkalmazásuk a számítások egyszerűsítésében. Műveleti sorrend, zárójelek használata. Kerekítés, közelítő számítások. Hatványozás, a kitevő természetes szám. A hatványozás azonosságainak felismertetése, a megfigyelt összefüggések általánosítása, ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. Műveletek normálalakban adott számokkal. Két szám aránya, több szám aránya. Arányos osztás, feladatok az arányos osztásra. Egyenes és fordított arányossági feladatok megoldása. Az aránypár. Az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Mennyiségek törtrésze. Összetett következtetések. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. Az alap kiszámítása törttel való osztással. A százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. Osztók, többszörösök, a korábban tanult oszthatósági szabályok felelevenítése, kiegészítése, oszthatóság 3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal, ... . Számok prímtényezőkre bontása, a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása a prímtényezőkre bontás segítségével, ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. Néhány matematikatörténeti vonatkozás

Minimum követelmények A négy alapművelet biztos elvégzése bármilyen alakú racionális számok körében. Az eredmények előzetes becslése. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása következtetéssel. A százalékérték, az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettő ismeretében. Egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többszörösének megkeresése egyszerűbb esetekben.

Minimumot meghaladó követelmények Annak eldöntése, hogy mikor kell pontos, illetve mikor lehet kerekített értékkel számolni. A közelítő értékekkel végzett számítás hibájának becslése. A hatvány fogalmának ismerete. Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése, felírása, alkalmazása egyszerűbb esetekben. Az arány fogalmának ismerete. Arányos osztással, egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldása az arányszámmal való szorzással, osztással is. Az aránypár fogalmának ismerete, az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Prímszám, összetett szám fogalmának ismerete, számok törzstényezőkre bontása.

Témakör

Minimum követelmények Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. Egynemű kifejezések összevonása. Algebrai kifejezések szorzása számmal. 4-5 lépéssel megoldható lineáris egyenlet, egyenlőtlenség megoldása.

Minimumot meghaladó követelmények Egytagú, illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások ésszerűsítésében, ellenőrzésében, algebrai kifejezések átalakításában, egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása során. A mérlegelv tudatos alkalmazása. Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban: probléma feltárása, az adatok közül a feleslegesek megkülönböztetése, adatok közötti kapcsolatok megállapítása. A feladat megoldási terve egyenlet, egyenlőtlenség formájában, az eredmény becslése, a megoldás megkeresése, ellenőrzése.

Összefüggések Konkrét rendezési relációk, ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva.

A tanult összefüggések felismerése, alkalmazása konkrét feladatokban.

Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése, rendszerezése adott vagy felismert reláció figyelembevételével.

Függvények Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különböző megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. A függvény, mint egyértelmű hozzárendelés. Elnevezések: független változó, függvényérték, értelmezési tartomány, értékkészlet. A függvény megadása az értelmezési tartomány, az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával történik. A hozzárendelési szabály megadható képlettel, formulával, utasítással; táblázattal, grafikonnal. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. A lineáris függvény fogalma, grafikus ábrázolása, menetének vizsgálata. Az egyenes arányosság és a konstans függvény, mint speciális lineáris függvény. Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság).

Táblázattal, grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése, menetének vizsgálata. Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Táblázattal, grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének vizsgálata.

A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A megfeleltetések közül a függvény kiválasztása. Táblázattal vagy formulával megadott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása, értelmezése, menetének vizsgálata. A fordított arányosság, mint függvény fogalmának ismerete, grafikonjának megrajzolása, értelmezése. Szöveggel adott lineáris függvényhez, fordított arányossághoz a szabály felírása, táblázat kitöltése.

Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése, vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekről tanultak gyakorlására.

Konkrét sorozat folytatása adott egyszerű szabály alapján, a sorozat változásának megfigyelése.

Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése, a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján.

Tananyag Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése, helyettesítési értékének kiszámítása. Egynemű kifejezések, összevonásuk. Egytagú, illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Egész- és törtegyütthatós elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel, a megoldás során az algebrai kifejezésekkel kapcsolatosan tanultak alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Becslés. A megoldás létezésének eldöntése, ellenőrzés a szöveg alapján.


Témakör Geometria, mérés

Minimum követelmények A hosszúság, a tömeg, az űrtartalom és az idő mérésének, szabványos mértékegységeinek, a köztük lévő kapcsolatoknak az ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban.

Minimumot meghaladó követelmények A tanultak alkotó alkalmazása az új anyag feldolgozása során, illetve a természettudományi tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban is.

Síkidomok, testek Alapfogalmak, alaptételek. Térelemek, kölcsönös helyzetük, rendszerezés. Síkidomok. A sokszög fogalma, tulajdonságai, csoportosításuk. A sokszögek kerülete. Szögmérés, szögfelezés, szögmásolás, a szögek fajtái. Az elfordulás mérése irányított szöggel, forgásszögek. A terület fogalma, tulajdonságai, mértékegységei. A deltoid, a paralelogramma, a háromszög, a trapéz területének kiszámítása átdarabolással, kiegészítéssel, az általános szabály megfogalmazása és alkalmazása. A négyszög, tetszőleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A kör kerülete, területe. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával. A térfogat fogalma, mértékegységei. Az egyenes hasáb származtatása, tulajdonságai, hálózata, felszíne, térfogata.

Az alapvető geometriai fogalmak, elnevezések, jelölések ismerete. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése konkrét vizsgálatokban. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Szögfelezés, szögmásolás. A deltoid, a paralelogramma (négyzet, téglalap, rombusz), a háromszög, a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. Az egyenes hasáb felismerése, felszínének, térfogatának meghatározása. A térfogat szabványos mértékegységeinek ismerete.

Az elfordulás mérése, az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. A deltoid, a paralelogramma, a háromszög, a trapéz területképletének levezetése átdarabolással, kiegészítéssel. A szabályos sokszögek, illetve a tetszőleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. Az egyenes hasáb értelmezése, tulajdonságainak felsorolása, hálózatának felvázolása. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában

Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformáció, mint pontpont függvény értelmezése. Mozgások, transzformációk vizsgálata a síkon (parkettán, koordináta-rendszerben) és a térben. Az egybevágósági transzformáció fogalma. A korábban tanultak tudatosítsa, rendszerezése, elmélyítése. A tengelyes tükrözésről tanultak felelevenítése, kiegészítése. A tengelyes tükrözés, mint a síkon értelmezett egybevágósági transzformáció, illetve mint egy tengely körüli 180°-os elforgatás a térben. A középpontos tükrözés fogalma, alaptulajdonságai, kapcsolata az elforgatással. A középpontos tükrözés, mint egybevágósági transzformáció. A középpontos tükrözés megadása a középponttal; pont, szakasz, szög, egyéb alakzatok középpontos tükrözése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok vizsgálata. Párhuzamos szárú szögek. A szabályos sokszögek fogalma, különbö-

Az egybevágó alakzatok felismerése. A tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Háromszög, négyszög tengelyes tükrözéssel, illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése.

A geometriai transzformáció és az egybevágóság fogalmának ismerete. Az egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerű szerkesztésekben, bizonyításokban. A párhuzamos szárú szögek származtatása, felismerése ábrákon, alakzatokon, az összefüggések alkalmazása számításokban, bizonyításokban.

Tananyag Mérések, mértékegységek A mérésekről, mértékegységekről tanultak alkalmazása a matematika különböző témaköreihez tartozó feladatokban. A korábban és az újonnan (például a számok normálalakjáról, a hasáb felszínéről és térfogatának számításáról) tanultak összekapcsolása.

Témakör

Tananyag



A háromszög fogalma, a speciális háromszögek tulajdonságainak felismerése, háromszögek megszerkesztése a legegyszerűbb esetekben. A háromszög belső szögei közti kapcsolat ismerete, alkalmazása számításokban. A négyszög fogalmának ismerete. A deltoid, a paralelogramma, a trapéz (és speciális változataik) fogalma, legfontosabb tulajdonságainak felismerése. A négyszög belső szögei összegének meghatározása.

A háromszög külső és belső szögei közti összefüggések ismerete, alkalmazásuk. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek ismerete. Háromszögek szerkesztése az alapesetek felhasználásával. A négyszögek, speciális négyszögek fogalmának, tulajdonságainak biztos ismerete, e fogalmak közti kapcsolatok felismerése; szimmetriaviszonyaik meglátása, alkalmazásuk; belső szögeik közti kapcsolat ismerete, alkalmazása számításokban, szerkesztésekben. Négyszög, speciális négyszögek szerkesztése a háromszögszerkesztés, illetve a speciális négyszögek tulajdonságainak felhasználásával. A szerkesztési feladatok megoldásmenetének megismerése. Törekvés a felismert összefüggések bizonyítására.

ző szimmetriáik vizsgálata.

A sokszögek kiegészítése A háromszögről az előző években tanultak rendszerezése. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Összefüggések a háromszög külső és belső szögei között, a háromszög oldalai között. A háromszög magasságai. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. A négyszögekről, speciális négyszögekről az előző években tanultak rendszerezése, csoportosításuk adott szempontok szerint. A négyszögek tulajdonságai. Négyszögek szerkesztése. A deltoidról tanultak felelevenítése, a hiányosságok pótlása. A paralelogramma értelmezése és a meghatározásból következő egyéb tulajdonságok. A középpontosan tükrös négyszög, a paralelogramma. A paralelogrammák osztályozása adott szempontok szerint. Speciális paralelogrammák. Paralelogrammák szerkesztése. A trapéz meghatározása és a meghatározásból következő tulajdonságok. Speciális trapézok. Trapéz szerkesztése. A tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerű szerkesztési feladatokban.

Témakör

Tananyag


Egyszerű valószínűségi kísérletek végzése, a kimenetel becslése, megfigyelése, lejegyzése. A becslés és a valóságos kimenetel összehasonlítása. A relatív gyakoriság meghatározása. A valószínűség kiszámítása. A kiszámított valószínűség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. A valószínűségi kísérletekben, illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása.

Minimum követelmények Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról, grafikonokról adatok leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. A gyakoriság fogalma.

Minimumot meghaladó követelmények Egyszerű kísérletekben a valószínűség becslése, a kimenetelek lejegyzése, a relatív gyakoriság kiszámítása. Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, rendszerezése, elemzése, értelmezése, ábrázolása grafikonnal, diagrammal.

Minimum követelmények Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése adott szempontok szerint. A bővülő tartalomnak megfelelő egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A „nem”, a logikai „és”, a logikai „vagy”, a „ha ..., akkor ...”, valamint a „minden”, a „van olyan” kifejezések alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. Ismert alaphalmaz elemeiről annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Az „alaphalmaz”, „nyitott mondat”, „igazsághalmaz” kifejezések ismerete.

Minimumot meghaladó követelmények A „pontosan akkor ..., ha ...”, „akkor és csak akkor ..., ha ...” kifejezések helyes használata. A „minden”, „van olyan” típusú állítások átfogalmazása, igazolása vagy megcáfolása. Állítások igazságának eldöntése. Matematikai szövegek elemzése, értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Szövegalkotás. A szaknyelv helyes használata. Fogalmak, tulajdonságok, összefüggések, bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazása. Kombinatorikus feladatok megoldása során a lehetőségek táblázatba foglalása, elemzése, az összefüggések megállapítása, megjelenítése, az összes eset rendszerezett felsorolása.

A racionális számok olvasása, felírásuk különböző alakban, nagyság szerinti összehasonlításuk, nagyságrendjük megállapítása, adott pontosságú közelítő értékük megadása. A racionális számok (köze-

A racionális szám fogalmának értelmezése, annak megértése, hogy a számegyenes nem mindegyik pontjához tartozik racionális szám. A hatvány fogalmának és a hatványokkal végzett


Tananyag


A „minden”, „van olyan”, „és”, „vagy”, „ha..., akkor...”, „pontosan akkor..., ha...”, „akkor és csak akkor..., ha...” kifejezések helyes használata, átfogalmazása, tagadása, (állítások megfordítása). Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Részhalmazok képzése. A „nem” és a halmaz komplementere, az „és” és a halmazok metszete, a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat tudatosítása, e halmazműveletek értelmezése, (jelölések). A tanult halmazalgebrai és logikai alapok eszközszerű alkalmazása az ismeretek rendszerezésében, összefüggések bizonyításában. A bővülő tartalomnak megfelelő matematikai szövegek: definíciók, tételek, magyarázatok értelmezése. Egyszerű és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Szövegalkotás. Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különböző módszerekkel: a lehetőségek számának táblázatba foglalása; az adatok közötti összefüggés megállapítása, megjelenítése; a felismert összefüggésre általánosítható magyarázat keresése. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerű alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében.

Számtan, gebra

Számok és műveletek A racionális számokról tanultak rendszerezése: a racionális számok felírhatók két egész szám hányadosaként, ha a nevező nem zérus, a racionális szám felírható véges tizedestört vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban Műveletek értelmezése. Műveletek tet-

al-

Témakör

Tananyag szőleges alakban adott racionális számokkal. Műveleti azonosságok rendszerezése, alkalmazásuk a számítások egyszerűsítésében. Műveleti sorrend, zárójelek használata, a számítások megtervezése. Számolás kerekített értékekkel (az eredmény előzetes becslése). A zsebszámológép használatának begyakorlása. Hatványozás, számolás hatványokkal, ismerkedés a 10 egész kitevőjű hatványaival. (A hatványozás fogalmának és a tanult azonosságoknak a kiterjesztése a 0 és a negatív egész kitevőkre.) Az 1-nél nagyobb számok normálalakja, ismerkedés a 0 és 1 közé eső számok normálalakjával, illetve a normálalakban adott számokkal (a zsebszámológép alkalmazásával is) végzett műveletekkel. Számok négyzetének meghatározása, a négyzetgyök fogalma, meghatározása, zsebszámológép, esetleg táblázat alkalmazásával. Ismerkedés a valós számokkal: a valós számok „befedik” a számegyenest; a valós számok a racionális és az irracionális számok halmaza; az irracionális számok végtelen, nem szakaszos tizedestört alakban írhatók fel. Arány, arányos osztás, egyenes és fordított arányossági feladatok, aránypár, menynyiségek törtrésze, százalékszámítás (a korábban tanultak felelevenítése, rendszerezése, begyakorlása, új anyagban történő alkalmazása). Az oszthatósággal kapcsolatosan korábban tanultak rendszerezése.

Minimum követelmények lítő) helyének meghatározása a számegyenesen. A négy alapművelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. Az eredmények előzetes becslése. A pozitív egész kitevőjű hatvány értelmezése, meghatározása. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése, felírása. A négyzetgyök fogalmának ismerete; számok négyzetének, 1 és 100 közé eső szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. Egyenes és fordított arányosság felismerése, egyszerű feladatok megoldása következtetéssel. A százalékérték, az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettő ismeretében. Számok osztóinak, többszöröseinek, két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása egyszerűbb esetekben. Egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan.

Minimumot meghaladó követelmények műveleti azonosságoknak az ismerete, értelmezésük, bizonyításuk, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. Számok normálalakjának értelmezése, felírása, alkalmazása számításokban. Maximális begyakorlottság összetett feladatokban a racionális számokkal végzett számítások megtervezésében, az eredmények előzetes becslésében, a műveletek végrehajtásában, beleértve a hatványozást és a négyzetgyökvonást is. A tanult azonosságok célszerű alkalmazása a számítások egyszerűsítésében. Az arány fogalmának ismerete. Arányos osztással, egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos összetettebb feladatok megoldása. Az aránypár fogalmának ismerete, az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Összetettebb százalékszámítási feladatok értelmezése, megoldása. Számok osztóinak, többszöröseinek, két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása az oszthatósági szabályok és a számok prímtényezőkre bontásának alkalmazásával.

Témakör

Tananyag Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése, helyettesítési értékének kiszámítása. Egynemű kifejezések, összevonásuk. Egytagú, illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. (Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel, ismerkedés néhány nevezetes azonossággal.) Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Az egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség, alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma. Egész- és törtegyütthatós elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel, a megoldás során az azonos átalakítások alkalmazása. (Ismerkedés nem elsőfokú egyenletek megoldásával.) Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel („típusfeladatok” is). Becslés. A megoldás létezésének eldöntése, ellenőrzés a szöveg alapján.


Összefüggések Konkrét rendezési relációk, ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva.

Minimum követelmények Egyszerű algebrai egész kifejezések értelmezése, helyettesítési értékének kiszámítása, egynemű kifejezések összevonása, algebrai kifejezések szorzása számmal; alkalmazásuk a matematika egyéb témaköreiben, illetve a fizikában és a kémiában, a legegyszerűbb esetekben. Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a megoldás ellenőrzése. Egyszerű egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése, az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel, az egyenlet megoldása, a megoldás ellenőrzése a szöveg alapján.

A tanult összefüggések felismerése, alkalmazása konkrét feladatokban (például: „osztható”, „kisebb”, „ugyanabba a részhalmazba tartozik”, „párhuzamos”, „tükörképei egymásnak”, „egybevágó”, „hasonló”).

Minimumot meghaladó követelmények Egytagú, illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások ésszerűsítésében, ellenőrzésében, algebrai kifejezések átalakításában, az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása során. A mérlegelv tudatos alkalmazása. Az egyenlőtlenség megoldásának ellenőrzése a komponensek változtatásáról tanultak alkalmazásával. Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévő probléma feltárása, szükséges adatok kiválasztása, adatok közötti kapcsolatok megállapítása, a keresett adat (adatok) meghatározása. A feladat megoldási tervének egyenlet, egyenlőtlenség formájában történő megfogalmazása, az eredmény becslése, a megoldás (megoldások) megkeresése, ellenőrzése, az eredeti probléma tükrében történő megvizsgálása. Algebrai törtek értelmezési tartománya, helyettesítési értékének kiszámítása. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése, rendszerezése, csoportosítása adott vagy felismert reláció alapján.

Témakör

Geometria, mérés

Tananyag Függvények A függvényekről tanultak rendszerezése. Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különböző megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. A függvény, mint egy adott halmazon értelmezett egyértelmű hozzárendelés. Tapasztalati függvények megadása táblázattal, grafikonnal. Kapcsolat a görbe alakja és a függvény által leírt jelenség, törvényszerűség között. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. A lineáris függvény fogalma, grafikus ábrázolása, menetének vizsgálata. Az egyenes arányosság és a konstans függvény, mint speciális lineáris függvény. Néhány nemlineáris függvény (fordított arányosság, abszolútérték-függvény, másodfokú függvény, a négyzetgyökfüggvény) vizsgálata. A lineáris függvény és az elsőfokú egyenlet kapcsolata. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. (Függvények összekapcsolása, függvénytranszformációk. A függvény és transzformáltjának grafikonja közötti kapcsolat megfogalmazása geometriai transzformációkkal.) Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése, vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekről tanultak gyakorlására, szabályok keresése. A sorozat, mint függvény. A számtani sorozat értelmezése, folytatása, tulajdonságainak vizsgálata, a különbségsorozat fogalma, a számtani sorozat n-edik eleme, (n-edik tagjának és az első n tag összegének meghatározása, az általános összefüggés megállapítása). A mértani sorozat értelmezése, folytatása, tulajdonságainak vizsgálata, a hányadossorozat fogalma, a mértani sorozat n-edik eleme, (n-edik tagjának meghatározása, az általános összefüggés megállapítása). (Néhány érdekes sorozat megismerése, szabályok keresése.) Mérések, mértékegységek A mérésekről, mértékegységekről tanultak alkalmazása a matematika különböző témaköreihez tartozó feladatokban.

Minimum követelmények A derékszögű koordinátarendszer biztos ismerete. Táblázattal, grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése, menetének vizsgálata. Táblázat kitöltése adott szabály, grafikon alapján. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Táblázattal, formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. Lineáris egyenletek grafikus megoldása.

Minimumot meghaladó követelmények A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, alkalmazása. A megfeleltetések közül a függvénykapcsolat kiválasztása. Táblázattal, szöveggel, formulával adott lineáris függvény értelmezése, grafikonjának megrajzolása, menetének vizsgálata, a tanultak alkalmazása a matematika más témaköreiben, illetve egyéb tantárgyakban. Alapvető nem lineáris függvények ismerete, értelmezése, grafikonjuk megrajzolása. Szöveggel adott lineáris függvényhez, fordított arányossághoz a szabály felírása, táblázat kitöltése. Ismerkedés a nem lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldásával.

Konkrét sorozat folytatása adott egyszerű szabály alapján, a sorozat változásának megfigyelése. A számtani illetve mértani sorozat felismerése.

Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése, a sorozat többféle folytatása adott vagy felismert szabályok alapján. A számtani és a mértani sorozat értelmezése, képzési szabályuk felismerése, tulajdonságaik vizsgálata, a sorozatok nedik elemének meghatározása konkrét n esetén.

A hosszúság, a tömeg, az űrtartalom és az idő mérésének, szabványos mértékegységeinek, a köztük lévő kapcsolatoknak az ismerete, alkalmazásuk egyszerű feladatokban.

A mérésekről, mértékegységekről tanultak alkotó alkalmazása a matematika különböző témaköreiben, illetve a természettudományi tantárgyakban is. A számok normálalakjáról tanultak alkalmazása.

Témakör

Tananyag Síkidomok, felületek, testek Alapfogalmak, alaptételek, elnevezések, jelölések. Térelemek, kölcsönös helyzetük. A vektor fogalma. Vektorok ellentettje, összeadása, kivonása, vektorok szorzása egy számmal (ismerkedés). Síkidomok. A sokszögekről tanultak öszszegzése, kiegészítése. A sokszögek kerülete. A szabályos sokszögek fogalma, tulajdonságai. Szögmérés, a szögekkel kapcsolatos szerkesztések, a szögek fajtái. Az elfordulás mérése irányított szöggel, forgásszögek. Szögpárok. Egyenes és sík, ill. két sík által bezárt szög értelmezése. Ponthalmazok távolsága, adott tulajdonságú ponthalmazok felismertetése, alkalmazásuk szerkesztésekben, összefüggések feltárásában, bizonyításokban. A háromszögről az előző években tanultak rendszerezése, kiegészítése. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Összefüggések a háromszög külső és belső szögei között, a háromszög oldalai között. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. Az egybevágóság feltételeinek, illetve ponthalmazok tulajdonságainak felhasználása háromszögek szerkesztésében. A háromszög nevezetes egyenesei, pontjai és körei, az összefüggések felismertetése, tételek megfogalmazása és bizonyítása. Pitagorasz tétele, igazolása átdarabolással, a tétel megfordítása, alkalmazása számításos feladatokban. A négyzettáblázat vagy a zsebszámológép használata. A négyszögekről, speciális négyszögekről az előző években tanultak rendszerezése. A speciális négyszögek értelmezése, tulajdonságaik vizsgálata, a fogalmak közti kapcsolatok áttekintése. Négyszögek szerkesztése. A négyszögek, speciálisan a trapézok, deltoidok, paralelogrammák belső szögei közti összefüggések felismertetése, alkalmazásuk számításokban, szerkesztésekben. A terület fogalma, tulajdonságai, mértékegységei. A háromszög és a speciális négyszögek területképleteinek alkalmazása. Tetszőleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A körről tanultak kiegészítése, a kör kerülete, területe. A térfogat fogalma, mértékegységei. Az egyenes hasáb és az egyenes körhenger származtatása, tulajdonságaik, hálójuk, felszínük, térfogatuk. Ismerkedés a gúlával, a gúla származtatása, hálója, felszíne.

Minimum követelmények Az alapvető geometriai fogalmak, elnevezések, jelölések és szerkesztési eljárások ismerete. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. A sokszög kerületének kiszámítása. Szög mérése szögmérővel, a fok ismerete. A szögek fajtáinak felismerése. A szakaszfelező merőleges és a szögfelező tulajdonságainak ismerete, megszerkesztésük. A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete, alkalmazása. Háromszögek szerkesztése alapesetekben. A Pitagorasz-tétel ismerete, felhasználása egyszerű feladatokban. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. A háromszög, a speciális négyszögek területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. A kör kerületének és területének kiszámítása. A térfogat mértékegységeinek ismerete. Az egyenes hasáb, a körhenger és a gúla felismerése. Az egyenes hasáb felszínének, térfogatának meghatározása.

Minimumot meghaladó követelmények A szögpárok származtatása, felismerése, az összefüggések alkalmazása számításokban és bizonyításokban. Az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. A vektor fogalmának ismerete. A vektorok ellentettjének, egyenlő vektoroknak a megszerkesztése. A tanultak alkalmazása a fizikában. A háromszög nevezetes egyeneseinek, pontjainak megszerkesztése. A Pitagorasz-tétel ismerete, felhasználása (sokszögek területének, testek felszínének meghatározásában). A deltoid, a paralelogramma, a háromszög, a trapéz területképletének levezetése átdarabolással, kiegészítéssel. Tetszőleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A terület mértékegységeinek átváltása. A területszámítás alkalmazása sokszöglapokkal határolt testek felszínének kiszámításában, illetve a fizikában és a gyakorlati életben. A körről tanultak ismerete, adott középponti szöghöz tartozó körív hosszának, a körgyűrű és a körcikk területének kiszámítása. A térfogat szabványos mértékegységeinek átváltása. Az űrtartalom és a térfogat mértékegységei közti kapcsolat ismerete, alkalmazása. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában. Az egyenes hasáb, egyenes körhenger, gúla származtatása, tulajdonságaik felsorolása, hálójuk felvázolása, felszínük kiszámítása. Az egyenes körhenger térfogatának meghatározása.

Témakör


Tananyag Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció, mint pontpont függvény értelmezése. Mozgások, transzformációk vizsgálata a síkon és a térben. Az egybevágósági transzformáció fogalmának felelevenítése, a tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. Szimmetriák értelmezése, vizsgálata, alkalmazásuk háromszögek, speciális négyszögek, szabályos sokszögek vizsgálatában. Az eltolás fogalma, alaptulajdonságai. Az eltolás, mint egybevágósági transzformáció, megadása, végrehajtása. A hasonlóság fogalma, a hasonlóság arányának értelmezése; nagyítás, kicsinyítés adott arány szerint. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban. A síkidomok, sokszögek hasonlóságának feltételei. Az egybevágóság, mint a hasonlóság speciális esete. Háromszögek hasonlóságának alapesetei, hasonló háromszögek szerkesztése. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási, szerkesztési és bizonyítási feladatok. (Hasonló síkidomok területének, hasonló testek felszínének, térfogatának aránya.) A párhuzamos szelők tételének előkészítése, (a tétel alkalmazása szakasz felosztásánál). A középpontos hasonlóság, mint geometriai transzformáció. A középpontos hasonlóság segítségével megoldható számítási, szerkesztési feladatok. (Thalész tétele, a tétel és megfordításának bizonyítása, alkalmazása érintő szerkesztésénél.) Egyszerű valószínűségi kísérletek végzése, a kimenetel becslése, megfigyelése, lejegyzése, táblázatba rendezése. A becslés és a valóságos kimenetel összehasonlítása. A relatív gyakoriság fogalma, meghatározása. A valószínűség kiszámítása kombinatorikus gondolatmenettel. A kiszámított valószínűség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. A valószínűségi kísérletekben, illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. A kimenetelek különböző szempontok szerinti kategorizálása, rendezése. A megoszlások szemléltetése különböző diagramokkal, táblázatokkal. Adathalmazok elemzése (módusz, medián, terjedelem) és értelmezése. Az átlag meghatározása, az eredmények átlag körüli szóródásának megfigyelése (tapasztalatszerzés). Két változó véletlen kapcsolatának megfigyelése, ábrázolása.

Minimum követelmények Az egybevágó, illetve a hasonló alakzatok felismerése. Az eltolás, a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Egyszerű alakzat tengelyes tükrözéssel, eltolással, illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. Tengelyesen, középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok, térképek, nézeti rajzok értelmezésében. Szakasz egyenlő részekre osztásának megszerkesztése.

Minimumot meghaladó követelmények A geometriai transzformáció, az egybevágóság, a hasonlóság és a középpontos hasonlóság, mint geometriai transzformáció fogalmának ismerete. A hasonlóság feltételeinek, tulajdonságainak ismerete, alkalmazása kicsinyített vagy nagyított kép adott arány szerinti megrajzolásában, a hiányzó adatok kiszámításában (gyakorlati jellegű feladatokban is). A háromszögek hasonlósága alapeseteinek ismerete. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási és szerkesztési feladatok megoldása. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése adott arány szerint. Az euklideszi szerkesztés eljárásainak és a szerkesztési feladatok megoldásmenetének ismerete. A Thalész-tétel alkalmazása szerkesztésekben. Szakasz arányos felosztása, ennek alkalmazása szerkesztésekben.

Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról, grafikonokról adatok leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. Az átlag kiszámítása.

Egyszerű kísérletekben a valószínűség becslése, esetleg meghatározása, a kimenetelek lejegyzése, a relatív gyakoriság kiszámítása. Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, rendszerezése, elemzése, értelmezése, ábrázolása grafikonnal, diagrammal, leggyakoribb adat, középső adat meghatározása.

Környezetismeret Általános nevelési célok

Fogalmak

Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc.

• felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést • bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére” • javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységet, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat • segítse a tanulókat tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra • a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásaival, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával • a tanulók fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára • a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetése, megszerettetésére való törekvés • pozitív attitűd kialakítása, amely az élő és az élettelen környezet megóvására, védelmezésére ösztönöz, erősíti a lakó-helyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. • az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazáshoz szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze • az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt • a tanulók egyre nagyobb ónállósággal, szabályosan, balesetmentesen tanuljanak meg közlekedni • a tanuló tudjon elemi fokon tájékozódni térben, és az időben • kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és a környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. • ismeretek nyújtása az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól • segítse észlelni, és elemi szinten értékelni az anyagok mennyiségi és minőségi változásait • fejleszteni a tanulók helyes egészségszokásait • megalapozni önmaguk, valamint az élő és az élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segíteni a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek: • a tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt • legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni • tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak mérése, egyszerű kísérleti vizsgálata és modellezése által. • ismerje fel a vizsgálódáshoz, méréshez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen

• szerezzen jártasságot jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában • tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni és leírni • legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit összevetni, különböző szempontok szerint csoportokba rendezni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni és értelmezni • tudja magyarázni a természeti jelenségeket és folyamatokat, ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket és tudjon ekkor megfelelőképpen viselkedni • lássa be, hogy környezetének állapota a saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket • ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg a környezetének értékeit • ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját tájékozottság az anyagról: • ismerje meg a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néhány jellemző tulajdonságát • tudja az anyagokat megadott szempontok szerint csoportosítani • tájékozódjon arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez • tartózkodjék az élvezeti- és kábítószerek kipróbálásától • tudja, hogy mely anyagok szennyezhetik környezetét és mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai tájékozódás időben, az idő és a természeti jelenségek: • ismerje a napszakok és az évszakok változását • szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életüket meghatározó időtartamok becslésében • tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak • ismerje fel a változások szabályszerűségét, okait tájékozódás a térben, a tér és a természeti jelenségek: • tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységhez viszonyítani, helyzetét, mozgását különböző nézőpontból szemlélni, elképzelni, jellemezni • tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, tudjon útbaigazítást adni • ismerje Magyarországon belül lakóhelye elhelyezkedését • ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonsá-gaival • tudja a lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal tájékozódás a természettudományos megismerésről: • tudatosuljon a tanulóba, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg • legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat • tudjon önállóan környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni • tudjon beszámolni a saját tapasztalatairól, álló-és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommuniká-ciós eszközökből szerzett ismereteiről tanítói segítséggel • tudjon egyszerű jelenségeket vázlatosan ábrázolni • ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát és erőfeszítéseit a közlekedésben való biztonságos részvétel: • ismerje meg a biztonságos közlekedés rá vonatkozó szabályait • tudja, hogyan előzheti meg és hogyan kerülheti el a leggyakoribb baleseti helyzeteket

• legyen tisztába azzal, hogy miként kérhet segítséget veszélyhelyzetben • alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat és az elvárt udvariassági szabályokat emberismeret, önismeret, honismeret: • legyen igénye a személyes higiénére, a test és a ruházat gondozására • alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait • ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit • ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakításának szükségességét a természeti és társadalmi környezettel • ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival • gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeré-séhez, megbecsüléséhez és szeretetéhez vezetnek

Egyes évfolyamok tanterve 1. osztály: Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt. Témakör Ismerkedés az iskolával

Közvetlen környezetünk növényei és állatai

Tananyag „Iskolás vagyok”: Fejlődési folyamat, időrend a gyermek életében. Bemutatkozás, ismerkedés és megszólítás. Társas kapcsolatok az iskolában. Egymás segítése a játékban, a balesetek megelőzésében. Helyes és helytelen magatartásminták tanórán és a szünetekben. Osztály-és padtárs. „Az én iskolám”: Az iskola neve, pontos címe, névadója, nagysága és formája. Az óvoda és az iskola összehasonlítása. A tanuló helye az osztályban. A saját testhez való viszonyított irányok ismerete. Az iskola helyiségeinek ismerete: Tájékozódás az iskola területén. Helyes közlekedés a folyosón. „Séta a természetben”: A természeti és az épített környezet elemeinek felfedezése. Környezetünk: A természet és az ember alkotta környezet megkülönböztetése. A természeti környezet élettelen és élő összetevőinek a felismerése: talaj, víz, állatok és ember. A környezetünk épségének megóvása. Élő és élettelen: Az élőlények és az élettelen dolgok elkülönítése a jellemző tulajdonságok alapján. A megfelelő feltételek biztosítása az élőlény életben maradásához. Élettelen természet alapismeretei: A nap időtartama, a napszakok váltakozása és jellemzői. Növények a ház körül: A lágyszárú virágos növények ismerete. A leggyakoribb kerti virágok megnevezése. A virág és a termés kapcsolatának felismerése, a növényápolási tevékenységek szerepe. A környezete szépsége iránti igény felkeltése. Növények a lakásban: A közismert szobanövények valamint erkély-és ablaknövények megnevezése. A cserepes növények ápolási munkáinak megismerése. Szaporítás magvetéssel. A lakásban tartott növények szerepe. Évszakok, hónapok: Az évszakok neve, sorrendje. A hónapok neve és sorrendje. Az egyes évszakokhoz tartozó hónapok nevei. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. Szabadidős tevékenységek a különböző évszakokban. Változások az állatok életében az évszakok váltakozása függvényében. Az évszakoknak megfelelő munkák ismerete. A különböző évszakok örömei. Az időjárás elemei: Az időjárás elemeinek megfigyeltetése. Az évszakok jellemző időjárása. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei. Házi kedvenceink: A leggyakoribb kedvtelésből tartott állatok és lakóhelyük megnevezése. Állat igénye-gondoskodás közti összefüggés felismertetése. Gondozási tevékenységek fontossága. Az állattartás veszélyei. Mesebeli és valóságos állatok: A mesebeli és a valóságos állatok különbségeinek feltárása. A mesebeli állatok fontosabb jellemzői. A mesékben létező állatok közül néhány megnevezése.

Testünk felépítése és működése

Közlekedés

Ismerkedés a lakóhellyel

A testünk főbb részei: a főbb testrészek felismerése és megnevezése. A végtagok elkülönítése. A külső tulajdonságokban meglévő különbözőségek meglátatása. A testünk és életünk ritmusai: A szervezetünk megfigyelhető ritmusai: szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét. Az érzékszervek szerepe a környezet megismerésében: Az érzékszervek felismerése és megnevezése. Az érzékszerv és a hozzátartozó érzékelés összekapcsolása. Az érzékszerveink fontossága és védelme. Az egészség és a betegség: Az évszakoknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. A tisztálkodási tevékenységek felismerése és megnevezése, a végzésük időpontja. A tisztálkodási tevékenységek elmulasztásának következményei. A pihenés és a mozgás szerepe az életünkben. Az egészség-betegség fogalma. A fertőző betegségek terjedése, elkerülésének lehetőségei. A védőoltások szerepe. A helyes viselkedés az orvosi rendelőben. A lázmérés eszköze, a lázcsillapítás módja. A gyógyulás feltételeinek és a gyógyszerszedés szabályainak ismerete és betartása. Segítőtársak a bajban: A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja, segélykérés balesetkor. A veszélyhelyzetben szakszerű segítséget nyújtó emberek megnevezése, feladatuk elsorolása. A segélykérő hívószámok megismerése. A telefonon történő segítségkérés mozzanatainak megtanulása. Segítségnyújtáskor használatos eszközök felismerése, megnevezése. Közlekedési eszközeink: Járművek és rendeltetésük. Szárazföldi, vízi, légi utak és járművek. Különleges rendeltetésű közlekedési eszközök: mentőautó, tűzoltóautó, rendőrautó fontossága. Tömegközlekedési eszközök. A gyalogos közlekedés megfigyeltetése. Az úttesten való átkelés csoportosan és egyénileg jelzőlámpánál és lámpa nélkül. Néhány közúti jelzőtábla jelentése. Veszélyhelyzetek elkerülésének a módjai. Átkelés a vasúti átjáróban, a közlekedés illemtana. A veszélyhelyzetek az otthontól az iskoláig vezető úton, a balesetek okai. Az iskola környezete: Az iskola helye a településen. Az iskolai környezet gondozása, környezetvédelem. Lakóhelyünk: A falu, város és a tanya jellemzői. A közintézmények a lakóhelyünkön. A Művelődési intézmények feladatai. Lakóhelyünk nevezetességei: Szobrok, emlékművek lakóhelyünkön. Az intézmények és az utcák névadói. A népi hagyományok alapvető ismeretei.


Tananyag


Újra az iskolában

Beszámoló a nyári szünetről. Az első osztályban tanultak felidézése képek alapján. Az új taneszközök, tanszerek megismerése. Az iskolai környezet rendjének, tisztaságának megóvása.

A kert termesztett növényei

Néhány ismertebb gyümölcsfa és zöldségféle felismerése. A fa fő részeinek elkülönítése. A törzs, a korona és a levél legfontosabb jellemzői. A fás és a lágy szár jellemzői. Az örökzöld és a lombhullató növények. Az évszakoknak megfelelően végzett kerti munkák ismerete, a munkákhoz szükséges eszközök megismertetése. Néhány közismert zöldségféle megnevezése, a táplálkozásra alkalmas szerveik megismerése. A hazai és a déli gyümölcsök megkülönböztetése. A hazai gyümölcsök megnevezése. A gyümölcsök fő részei. A gyümölcsfák élettartalma. A gyümölcsök élettani hatásai.

Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendbe. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Az egész tanévre vonatkozik, hogy tudjon a tanuló megfigyeléseiről és tapasztalatairól szóban beszámolni. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról és képről. Ismerje fel a környezete tárgyainak és élőlényeinek néhány érzékelhető tulajdonságát. Tudja a megismert növényeket szóban elmondani.

Minimumot meghaladó követelmények Az évszakoknak és a hónapoknak megfelelő népszokások ismertetése és felsorolása.

Témakör

Lakóhelyünk és közlekedése

A ház körül élő állatok

Testünk működése és egészsége

Tananyag A gyümölcsfogyasztás szabályai. A virág és a termés: A virág alkotórészeinek ismerete. A virág és a termés, valamint a termés és a mag kapcsolata. A növekedés és a fejlődés a növények életében. A természeti környezetünk: A felszíni formák megfigyeltetése. A természetes vizek, álló és folyó vizek közötti különbözőség. A természeti környezetünket károsító tevékenységek. Természetvédelem. Településünk: A településtípusok és jellemzőik. lakóhelyünk szomszédos települései. A falu és a város megkülönböztetése. A középületek és fontosabb feladataik. A különböző tájak lakóépületei. A környezetünk lakóházai. Lakcím, lakás, otthon. Településünk hagyományai, népszokásai. Díszítőelem népművészeti tárgyakon. Népi játékok gyűjtése, megtanulása. A lakóhelyünk múltja: A város és a falu régen és most. Régi foglalkozások, mesterségek. Lakóhelyünk értékei. Közlekedés: Megálló és menetrend ismerete. A vasútállomás vagy buszpályaudvar útvonalának ismerete. Az utazás legfontosabb szabályai. A kerékpáros és a tömegközlekedés veszélyei. A négylábú és szárnyas háziállatok testének fő részei, legjellemzőbb tulajdonságaik. A háziállatok gondozása és hasznosítása. A háziállatok és az ember. A háziállatok szálláshelyei. Háziállatok és a vadon élő állatok különbözőségei. Az állatok szeretete, védelme és megbecsülése. A házunk vendégei: A házba húzódó állatok beazonosítása jellemzők alapján. A „nemkívánatos” állatok betelepedésének megelőzése, védekezési lehetőségek. Az emberi test fő részei. A külső és belső tulajdonságok elkülönítése. Az emberi élet főbb szakaszainak ismerete: Változások az évek múlásával, a növekedés és a fejlődés érzékeltetése. A helyes időbeosztás és egészségmegőrzés. A napirend tudatos alakítása. Táplálkozás: Az élelmiszer, élelmiszercsoport felismerése. Rendszeres étkezés, változatos, vitamindús ételek fogyasztása. A fogromlás megelőzése. Az egészség nagy kincs: A testápolási tevékenységek fontosságának a belátatása. A saját testápolási eszközök használatának jelentősége. A káros környezeti hatások és az ellenük való védekezés


Ismerje fel közvetlen környezete természeti formáit. Tudjon önállóan tájékozódni az otthona és az iskola környékén. Ismerje a lakóhelye legfőbb jellegzetességeit, hagyományait. Tudjon útbaigazítani idegent a lakóhelyén. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit, ismertessen egyet a település hagyományai közül.

Ismerje a leggyakoribb közlekedési veszélyforrásokat, valamint azok elkerülésnek a módját.

Tudja felsorolni a tanult állatok néhány jellemző tulajdonságát. Tudja azt, hogy az élőlények táplálkoznak, lélegeznek, szaporodnak, növekednek, fejlődnek és elpusztulnak.


Gyűjtőmunka a felszíni formák bemutatására. Néhány fontosabb természetvédelmi terület bemutatása. A természetvédelmi területeken élő növények és állatok bemutatása.

Népművészeti tárgyak és a településünk hagyományainak bemutatása a társaknak. Gyűjtőmunka: Régebbi képek városokról (Kaposvár) és falvakról (Szenna). Ismerje a meg a tanult állatok táplálkozási, gondozási, szaporodási szokásait részletesebben gyermeknek szóló ismeretterjesztő könyvekből. Készítsen állatnaplót a kedvenc háziállatairól.

Tudja az emberi test főbb részeit megnevezni. Tájékozódjon jól a saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet és a helyzetet jelentő kifejezéseket. „Egészségnapló” készítése: táplálkozás, mozgás, testápolási tevékenységek.

Témakör

Az anyagok érzékelhető és mérhető tulajdonságai

Tananyag megismerése. A kisebb sérülések ellátásnak módja. A lázmérés és a lázcsillapítás módja. A testünk működése és egészsége: A legfontosabb belső szervek nevének és szerepének ismerete. A rendszeres mozgás, a helyes légzés, az egészséges táplálkozás, a helyes napirend, a rendszeres testápolás fontossága az egészségmegőrzésben. A környezetünk tárgyainak anyaga: A használati tárgyaink anyaga. Tárgyak többféle anyagból. A veszélyes és újrahasznosítható hulladékok-környezetünk védelme. Az érzékelhető tulajdonságok: A tárgyak érzékelhető tulajdonságai. Az érzékszerveink védelme. A sérült emberek. A hosszúság, űrtartalom és a tömeg mérése: Összehasonlítások - kifejezések helyes használata, sorbarendezése. A régi mértékegységek ismerete. Mérés alkalmilag választott mértékegységekkel. A hosszúság, űrtartalom és a tömeg mérőeszközei, szabványmértékegységei. Az idő mérése: Összehasonlítás és sorbarendezés. A naptár. A régi és modern időmérő eszközök.


Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a mérőeszközöket és a mértékegységeket. Tudja lejegyezni a mérés eredményeit.


Gyűjtőmunka: képek gyűjtése a veszélyes és az újrahasznosítható hulladékokról. A sérült emberek megsegítésének módjai és erről beszámoló tartása a társaknak.

Naptár készítése az év végére.

3. osztály: Témakörök

Tanagyag

Testünk és életműködésünk

Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környeztet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód (táplálkozás, tisztálkodás, mozgás, öltözködés). Helyes napirend. Egészség és sport. A betegségek tünetei (láz, rossz közérzet, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A környezetükben lévő zöldterület fás szárú növényeinek megfigyeltetése, részeinek és jellemzőinek vizsgálata. Állatok jelenlétére utaló nyomok felfedeztetése. A környezetvédő magatartás alapjainak elsajátítása. A zöldterületek néhány jellegzetes növényének megismerése, ezek szerepe az ember életében. Az élőlények és az élettelen környezet kapcsolata. Az állatok életfeltételeinek tudatosítása. A növények és az állatok közötti szükségszerű kapcsolatok.

A zöldterületek élete ősszel

Minimum követelmények Ismerje saját testének élettani jellemzőit (testméreteit: magasság, tömeg, végtagok stb.). Tudja megkülönböztetni az egészséges és beteg állapotot. Ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát.

Minimumot meghaladó követelmények Ismerje fel az egészségtől eltérő állapotot, légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet összefüggéseit. Ismerjék a táplálkozás, légzés szerveit. Ismerjék az egészséges életmód feltételeit. Az érzékszervek szerepe.

Legyen képes a zöldterületeken élő leggyakoribb élőlények felismerésére, jellemzésére, megnevezésére. Vegye észre az állatok sokrétű kapcsolatát, tudjon rá példát mondani. Ismerje a növényi szervek faladatát. Vegye észre a növényi élet ciklusát. Tudja az élőlények életbennmaradáshoz szükséges feltételei.

Ismerjék lakókörnyezetük fás szárú növényeit, ezek részeit, tulajdonságait. Tudja megnevezni a zöld területek állatait, csoportosítani őket testfelépítésük alapján. Rovarok testtájai, azok részei.

Témakörök

Környezetünkben történő változások

Tájékozódási alapismeretek

Országismeret

A zöldterületek élete tavasszal

Tanagyag A táplálkozási kapcsolatok kialakulása. A rovarok csoportjának főbb jellemzői. A madarak és az emlősök testfelépítése. A települések, zöldterületek néhány madarának és emlősének sajátosságinak megismerése. Az élőlények alkalmazkodása a környezet változásaihoz. A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető (szín, keménység, felület, íz, szag, hang, halmazállapot); mérhető tulajdonságai (űrtartalom, tömeg, hőmérséklet, hosszúság). A különböző halmazállapotok és azok főbb jellemzői. A halmazállapotváltozások a mindennapi életben (fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás. Az olvadás és oldódás megkülönböztetése. Az időjárás tényezői (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék) és azok vizsgálata, szerepük az időjárás változásában. Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés feltételei, égéstermékek és az égést kísérő jelenségek. A tűz szerepe életünkben. Az égés, mint veszélyforrás. Teendők tűz esetén, a tűzoltók hívószáma és értesítése. A fényforrások (természetes, mesterséges) jelentősége. A fény terjedése, az árnyék keletkezése. A világtájak elnevezése, fővilágtájak. A mágnes és tájékozódás. Az iránytű szerkezete, jelentősége és használata. Az irány, a távolság és a viszonyítási pont jelentősége a helymeghatározásban. A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolása. Útvonalrajzok, térképvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. Elemi szintű tájékozódás a térképen. Hazánk fővárosa és ismertetőjegyei. Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel. A főváros fekvése, domborzati és vízrajzi adottságai, természeti értékei. A fővárosi és vidéki élet összehasonlítása. Tájékozódás Budapest térképén, budapesti térképvázlatokon. A növényi szervezet változásai a környezetei tényezők hatására. Az élő növényi részek, jellemzőik, szerepük. A megporzás és módjai. A csírázás feltételei. A lágy-és fás szárú növények életútja, tartalma. A növények életfeltételei.

Minimum követelmények Ismerje a növények és az állatok legfontosabb hasonlóságait, lássa a táplálékuk megszerzése közötti különbségeket. Ismerjék fel a kölcsönhatást az élőlény és környezete között. A tanult mértékegységek helyes használata. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat halmazállapot-változásra. Szerezzen elemi gyakorlatot az egyszerű kísérletek végzésében. Használja helyesen az olvadás, oldódás szavakat. Tudja kifejezni szóban, rajzban, írásban a kísérletek tapasztalatait. Nevezze meg az időjárás elemeit. Legyen képes tájékozódni az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fővilágtájakat. Ismerje meg lakóhelyét, tudjon önállóan tájékozódni a település térképén.


Értsék meg, hogy a kísérlet tudatosan és tervszerűen előidézett jelenség. Tudja mik az égés feltételei. Értsék meg a levegő felmelegedése és lehűlése, a szél és a csapadék keletkezése, a csapadék mennyisége és a vizek bősége, valamint az áradás közötti összefüggéseket.

A környezetünkben található fényforrások csoportosítása. A mellékvilágtájak. Ismerjék a lakóhelyük főbb felszíni formáit, azok jelölését a térképen. Mágneses kölcsönhatás. Épületek alaprajzának felismerése.

Tudja néhány mondatban bemutatni a fővárost. Ismerjen fel néhányat képről a Budapest nevezetességei, hídjai közül.

Budapest felszíni formáinak jelülése térképvázlaton. Városrészek megnevezése. A fővárosra jellemző közlekedési eszközök.

A virág részei: csészelevél, sziromlevél, porzó, termő.

A növények fejlődésének folyamata. A növények életfeltételei. A csírázás feltételeinek ismerése.

Témakörök

Tanagyag



Minimum követelmények Ismerje fel, nevezze meg és jellemezze a tanult életközösségek legjellemzőbb élőlényeit. Értse az élőhelye, életmódja és testfelépítése közötti egyszerű összefüggéseket. Tudja az élőlényeket a megfelelő csoportba sorolni. Ismerje ezeknek a csoportoknak a jellemző tulajdonságait. Legyen képes a megismert élőlényekből egyszerű táplálékláncot összeállítani.

Minimumot meghaladó követelmények Állat- vagy növénynapló készítése: A tanult és a gyermeket érdeklő növények és állatok részletes bemutatása.

Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Ismerje meg az életünkhöz szükséges környezeti feltételeket. Lássa az emberi tevékenység és a természet veszélyezettsége közötti összefüggéseket. Érezze át a természet védelmének fontosságát, cselekedjen a természet megóvása érdekében. Nevezze meg a környezetében tapasztalható környezetszennyező forrásokat, és legyen tudatában azok egészségkárosító

„Ez én vagyok” címmel egy napló készítése: életkori szakaszok képi formában részletes bemutatása, a külső és a belső ill. a pozitív és negatív tulajdonságok részletezése.

Egyes környezeti tényezők szerepe a növények életében. A növények szerveinek szerepe a növények életében. A legfontosabb környezeti tényezők (talaj, víz, levegő, hőmérséklet, fény), ezek szennyeződéseinek hatásai ill. az ellenük való védekezés. Az élőlények élete tavasszal és nyáron. A madarak és emlősök utódgondozása, ivadéknevelése. A zöldterületek növényeinek gondozása, védelme.


Tananyag

Élet az erdőben

Séta a helyi erdőben. Az élő természet alapismeretei: Az erdő környezeti tényezői. Az erdő fáinak jellemzői. Az erdő szintjei és annak jellemző állatai, növényei. Virág és virágzat, a termések terjedése és alkotórészei. A cserjék közös jellemzői, jelentőségük és életük tavasszal. A gombák élőhelye és környezeti igényei. A gomba felépítése, táplálkozása és jelentősége. Néhány ehető és mérgező gomba ismerete. Rovarok és madarak testfelépítése, közös jellemzőik. Az erdő egy-egy jellegzetes rovar-és madárcsoportja. A madarak és emlősök testfelépítése és közös tulajdonságaik. Az ember szerepe az egyensúly fenntartásában. Az élettelen természet alapismeretei: Az anyagok körforgása a természetben, az erdő környezetvédő szerepe. Az erdő és az ember: Az erdő gazdasági és szociális szerepe. Az erdők pusztulásának okai. Az erdőirtás következményei. Változások a születéstől a halálig. Az emberi élet szakaszai és életkorok néhány fontos jellemzője. A helyes és helytelen szokások szervezetünkre gyakorolt hatásai, következményei és megelőzése. A legfontosabb viselkedési szabályok. A külső és a belső tulajdonságok: a mérhető tulajdonságok változása. A pozitív és a negatív tulajdonságok.

Helyem világban

a

Tiszta és rendezett környezet kialakítása. A környezetünk védelme: hulladék csökkentésének lehetőségei és a szelektív hulladékgyűjtés fogalma. A reklám helye, szerepe, célszemélyek. A reklám hatásai a gyerekekre.

A helyi erdőről vagy erdőkről napló készítése: fényképekkel és írásos produktummal.

Az ismeretek bővülésének függvényében további képek gyűjtése a veszélyes és az újrahasznosítható hulladékokról. Egy termékhez reklám kitalálása és bemutatása a többieknek. (csoportmun-

Témakörök

Tananyag

Tájékozódás

A Föld a Világegyetemben. A Föld alakja, felszíne. A fölgömb fogalma és ábrázolási módja. A Hold alakja, mérete, felszíne és környezeti tényezői. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése, térképészeti jelölésük megismerése. Felszíni formák fogalma, ábrázolásuk a térképen. A felszín feletti vizek, a legnagyobb folyóin ismerete. A tó pusztulása. A felszín alatti vizek hasznosítása. Alföldjeink (Alföld és Kisalföld) fekvése, részei, folyóik, időjárásuk és gazdasági tevékenységük. Dunántúli-dombság, Alpokalja fekvése, részei, időjárása és gazdasági szerepe. A folyók és a patakok szerepe a felszín alakításában. Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység tájainak fekvése, részei. Időjárása és gazdasági szerepe. A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékei. Tájékozódási gyakorlatok. A talaj fogalma, élő és élettelen alkotói. A talaj pusztulásának okai és következményei. A talaj károsodásának megelőzése és védelme. A levegő előfordulása, fontosabb tulajdonságai és alkotóelemei. A leggyakoribb légszennyező anyagok keletkezése, a növekvő mennyiségük következményei. Az energiaforrások keletkezése és jelentőségük az ember életében. A nem megújuló energiaforrások. A víz jelentősége, tulajdonságai és felhasználása. A víz körforgása. A Földünk vízkészletének megosztása. A vízzel való takarékoskodás és a vízszennyezés csökkentésének lehetőségei. Hazánk megyéinek a térképe. A települések jelölése a térképen. A települések összehasonlítása, a településtípusok közti különbségek. A magyar hírességek nevei és tevékenységük. A kultúra és az érték fogalma. A régi idők megismerése a különböző források alapján. Magyarok, hazai kisebbségek, a legnagyobb kisebbség, határon túli magyarok. Útiterv, menetrend, útikönyv, turistatérkép, utazási iroda és Internet. A Nemzeti Park és tájvédelmi körzetek ismerete. A víz, vízpart néhány élőhelyi jellemzője. A víz és a vízpart környezeti tényezői. Élőlények elhelyezkedése a vízben és a vízparton. A vízben és a vízparton élő növények és állatok élete, testük fő részei és alkalmazkodásuk. Táplálkozási kapcsolatok kialakulása. A mező legfontosabb környezeti tényezői és élővilága. A mezőn élő növények (fűfé-

Az élet színterei

Ismerjük meg hazánkat!

A víz és vízpart élővilága

A mező élővilága

Minimum követelmények hatásával. Legyen képes elemi szinten tájékozódni Magyarország domborzati térképén. Tudjon irányokat meghatározni fővilágtájak segítségével. Találja meg lakóhelyét és nagytájainkat a domborzati térképen. Ismerje fel a Földön kívüli térségek létét.

Minimumot meghaladó követelmények ka)

„Magyarország tájai” címmel napló készítése: Alföldjeink, Dunántúlidombság, Alpokalja, Északi és Dunántúli középhegység növényeinek, állatainak kirándulási helyeinek, és helyi szokásoknak a bemutatása.

Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudjon bemutatni egy kirándulóhelyet lakhelye közelében. Nevezzen meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

Híres magyar emberek emlékeinek a felkutatása a lakóhely múltjából. Ezen emberek életrajzának és fontosabb tevékenységének a bemutatása napló formájában.

Nevezze meg a mező legfontosabb környezeti

A mező állatai vagy növényei címmel napló

Témakörök

Tananyag lék, búza) és állatok (rovarok, madarak, rágcsálók) faji sajátosságai. Az élőlénycsoportok jellemzői. Az élőlények élete és alkalmazkodásuk. A gyógynövények jellegzetes részei és felhasználási lehetőségeik. A Hortobágyi Nemzeti Park szerepe és néhány élőhelye.

Minimum követelmények tényezőit, a mezőn élő növények és állatok faji sajátosságait. Táplálkozási láncok öszszeállítása. Tudjon felsorolni a tanult gyógynövények neveit, felhasználási lehetőségeit.

Minimumot meghaladó követelmények nyitása: A tanult vagy a tanuló számára érdekesnek tartott növény vagy állat részletes bemutatása. Gyógynövény napló: A lakóhelyünkön esetlegesen előforduló gyógynövények bemutatása.

Kimeneti követelmények a 4. év végén • Ismerje a saját testéhez viszonyított irányokat. Tudjon tájékozódni otthon, az iskolában, az iskola környékén, a lakóhelyén és az égbolton. • Ismerje a felszíni formák jelölését. Tájékozódjon elemi szinten Magyarország domborzati térképén. Nevezze meg a település jellemző felszíni formáit, felszíni formáit, nevezetes épületeit. • Legyen képes útbaigazítást adni saját lakóhelyén. • Ismerje a lakóhelyének védett területeit. • Tudjon méréseket végezni, a mérési eredményeket helyesen lejegyezni. Használja helyesen a mértékegységeket. • Használja helyesen a napszakok neveit. Sorolja fel megfelelő sorrendben a hét napjait, a hónapokat és az évszakokat. Ismerje ezek időtartamát. • Tudja jellemezi az időjárást a időjárási elemek segítségével. • Tudjon különbséget tenni az anyagok neve, tulajdonságai és változásai között. • Ismerje az anyag halmazállapotait és azok néhány jellemzőjét. • Vegye észre az élettelen környezetben végbemenő változásokat. Használja helyesen az olvadás, oldódás szavakat. • Ismerje fel, nevezze meg és jellemezze lakóhelyének egy-egy gyakori élőlényét a növények, gombák, rovarok, madarak, emlősök csoportjából. Tudjon példákat hozni az élőlények közötti kapcsolatra. • Nevezze meg az élőlények életműködéseit és életfeltételeit. • Bizonyítsa példákkal az élőlények alkalmazkodását a környezet változásaihoz. • Tájékozódjon a saját testén, nevezze meg és jellemezze a főbb életszakaszokat. • Ismerje az egészségmegőrzéssel kapcsolatos tudni- és tennivalókat. • Ismerje néhány fontosabb szerv nevét és működését. • Tudja, hogy a környezet változása hogyan hat az életünkre. • Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát és értesítésük módját. • Nevezze meg a környezetében tapasztalható környezetszennyező forrásokat, legyen tudatában ezek káros következményeivel. Cselekedjen a természet megóvása érdekében. • Szerezzen ismereteket más ismerethordozók segítségével. • Legyen képes a kérdésekre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszolni. • Tudja a tapasztalatait, megfigyeléseit és méréseit írásban rögzíteni.

Természetismeret 5–6. évfolyam számára következő: Bevezető Élet a kertben Élet a kertben A tavaszi kertek dísze a tulipán Ízletes nyári gyümölcsünk az őszibarack A diófa száz évig is termőképes A szőlőt több ezer éve termesztik Híres fűszernövényünk a paprika A fejes káposzta A vöröshagyma A burgonya Nem minden állat szereti a napfényt Madarak a kertben Összefoglalás – A gyümölcsös és a zöldségeskert Állatok a házban és a ház körül A szarvasmarha A házi sertés A házityúk Az ember hűséges társa: a kutya A tavasz hírnökei: a fecskék Zajos „lakótársunk”: a házi veréb A házi légy mindenre rászáll Olyan ember vagy, ahogyan az állatokkal bánsz! Hazai tájak élővilága A mező élővilága Képes lapok: A mező növényei (Kiegészítő anyag) Képes lapok: A gyógynövények a legrégibb gyógyszerek (Kiegészítő anyag)

Fontos kenyérgabonánk, a búza Szántóföldi növényeink Hegyvidékek, dombvidékek haszonnövényei Rovarok és rovarevők a mezőn Emlősök a réten Madarak a mezőn Az állatok háziasítása. A korszerű növénytermesztés és természetvédelem (Olvasmány) Összefoglalás Állandóság és változás környezetünkben Anyagok és tulajdonságaik Megmérjük a tárgyak néhány tulajdonságát Olvadás, fagyás Párolgás, forrás, lecsapódás Oldódás, keveredés Az égés Tájékozódás a valóságban és a térképen Miről mesél a térkép? Tájékozódás a térképen (Gyakorlóóra) Tájékozódás Magyarország domborzati térképén Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén Hogyan használjuk a különböző térképeket? A Föld és a Világegyetem Nappal vagy éjszaka? Földünk kísérője a Hold A Nap és családja Pillantás a végtelenbe

A levegő Merről fúj a szél? Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti (Gyakorlóóra) Összefoglalás Felszíni és felszín alatti vizek Vízparti tanulmányi séta Hazánk nagy folyói Ahol a víz az úr – A folyók felszínformálása A forrástól a torkolatig – Honnan érkezik a folyók vize? Legnagyobb tavunk, a Balaton Felszín alatti vizeink Az életet adó víz – Vízellátás, vízgazdálkodás Hegyvidékek, dombvidékek A hegységek születése A mészkőhegységek születése (Kiegészítő anyag) Külső erők felszínformálása Kőzetek vizsgálata A talaj A természet és a társadalom kölcsönhatásai A gazdaság szerkezete Tanya, falu, város Ismerjük meg lakóhelyünket! Állatok a városban Budapest, hazánk fővárosa Összefoglalás Ha többet szeretnél tudni

A napsugár nyomában

Az erdő életközössége Az erdő A cserjék A lombos erdők Fenyvesek Aljnövényzet Gombák Nagyvadak Emlősök Madarak Ízeltlábúak - rovarok Pókszabásúak

Vizek, vízpartok élővilága Ártéri erdők Mocsárrétek növényei Vízpartok, sekély vizek növényei Hínárnövények Vizek egysejtűi Halak Vizek, vízpartok gerinces állatai Vizek, vízpartok madarai Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Gerinctelen állatok

Kölcsönhatások és energia vizsgálata A hővezetés Hőáramlás, hősugárzás Melegítés, hűtés Mágnesség Elektrosztatikai jelenségek Mozgás, mozgásállapot-változás Gravitáció Energia Tájékozódás a valóságban és a térképen Tájékozódás a földgömbön Nevezetes szélességi körök Hazánk helye Európában A Föld és a világegyetem Éghajlati övezetek: trópusi Éghajlati övezetek: mérsékelt Éghajlati övezetek: hideg Az éghajlatot módosító tényezők Alföldi tájakon Az Alföld A Kisalföld Élet az alföldeken Nemzeti Parkok

Fogalomtár

Hegyvidékek, dombvidékek Északi-középhegység Dunántúli-középhegység Nyugat-magyarországi peremvidék Dunántúli-domb- és hegyvidék A tájak gazdasági élete Nemzeti parkok Az ember szervezete és egészsége Az emberi test A bőr A mozgás A táplálkozás Egészséges táplálkozás A légzés A keringés A kiválasztás Érzékszervek A férfi és női nemi szervek Serdülés Egyedfejlődés szakaszai – család Egészség, betegség. Gyermekbalesetekelsősegélynyújtás Szenvedélybetegségek

Kerettantervi megfelelés Jelen helyi tanterv ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.07 Természetismeret 5–6. és 5. melléklet 5.2.11 Természetismeret 5–6. alapján készült. A tankönyvben találhatóak kiegészítő anyagok a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret kitöltésére is. A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk:  elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére,  a tananyag mélyítésére,  nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására,  kísérletezésre, tanulmányi kirándulásra,  összefoglalásra, ellenőrzésre.

Alapelvek, célok és feladatok Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során.

5–6. évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is.

A tanulók értékelése Az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze.

Általános elvként ajánljuk a következőt: a tanulói teljesítmények értékelésében alkalmazott szempontok legyenek összhangban a NAT-ban megfogalmazott fejlesztési követelményekkel, valamint az iskolai pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben meghatározottakkal. Az értékelés pozitív hatásához hozzájárul, ha az folyamatos és tárgyszerű, azaz megnevezi a teljesítmény erősségeit és gyengéit, valamint az utóbbiak javításához szükséges teendőket is. Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyító, fejlesztő értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, az ösztönzésben, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelhető tanulói megnyilvánulásokra vonatkozó szóbeli és/vagy írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak konkrét problémákra, egyúttal javaslatokat is tehetnek a fejlesztésre. A tanulók önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet.

A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek: Képesítési feltétel a pedagógus szakirányú végzettsége. Tárgyi feltétel a tankönyvön és a munkafüzeten túl, az iskolában meglévő demonstrációs és kísérleti eszközök, szükség szerint saját készítésű eszközök. Emellett az iskolai könyvtár, számítógép, internet. Néhány téma esetében szükséges a közvetlen tapasztalás, kísérletezés, tevékenykedtetés, az ehhez szükséges tárgyi és anyagi feltételek megteremtése a munkaközösség feladata.

A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak: • Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek. • A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. • Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra. • A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését. • Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.

Természetismeret 5. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra Órakeret a kerettanterv szerint 12 8 10 9 10 11 8 11 6

Tematikai egység Élet a kertben Állatok a házban és a ház körül Alföldi tájakon (Hazai tájak élővilága címmel egyes témakörök) Állandóság és változás környezetünkben Tájékozódás a valóságban és a térképen A Föld és a Világegyetem Felszíni és felszín alatti vizek Hegyvidékek, dombvidékek A természet és a társadalom kölcsönhatásai összesen

Természetismeret 6. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra

5. évfolyamra jutó órakeret 12 8 6 9 5 7 7 5 6 65 óra

Órakeret a kerettanterv szerint 10 10 11 11 12 11 8 14

Tematikai egység Alföldi tájakon Tájékozódás a valóságban és a térképen A Föld és a Világegyetem Hegyvidékek, dombvidékek Az erdő életközössége Vizek, vízpartok élővilága Kölcsönhatások és energia vizsgálata Az ember szervezete és egészsége összesen

5. évfolyam

6. évfolyamra jutó órakeret 4 5 4 6 12 11 +1 8 14 65 óra

Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai céljai

Órakeret 12 óra

Élet a kertben A növény testének részei, fás és lágy szár, életjelenségek.

A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. egység A növények környezeti igénye – termesztése, valamint szerveinek felépítése – működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában. Tartalmak

• A kert – dísznövények a kertben – (a petúnia és a muskátli) • A tulipán Dísznövények szerepe közvetlen környezetünkben (lakás, osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi ismeretei. A növényi test felépítése, a szervek működése, a növények életfeltételei. A petúnia és a tulipán szervei, testfelépítése. • Az őszibarack – monília • A diófa • A szőlő • A paprika • A fejes káposzta – a káposztalepke • A vöröshagyma • A burgonya - burgonyabogár Gyümölcs- és zöldségfélék (őszibarack, dió, szőlő, burgonya, vöröshagyma, paprika, káposztafélék) környezeti igényei, termőhelye, testfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészség megőrzésében. Fogyasztásuk higiénés szabályai. A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: káposzta-

Tanulói tevékenységek A kert életközösségként való értelmezése. A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel. Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlődésének megfigyelése. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. Egy tipikus egyszikű és egy tipikus kétszikű növény virágának vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Kapcs. pontok

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben Mire van szükségük a elszórt, explicite megfogalmazott információk növényeknek ahhoz, hogy szépek, egészsége- azonosítása, összekapcsosek legyenek, és bő ter- lása, rendezése: a szöveg elemei közötti ok-okozati mést hozzanak? viszony magyarázata; egy Miben különbözik a hétköznapi probléma konyhakert a virágos megoldása a szöveg tarkerttől? talmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi Miért egészséges a zöld- kifejezés alkalmi jelentéség-és gyümölcsfélék sének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. fogyasztása? A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon. Milyen növényi részt fogyasztunk, amikor A kártevők alapvető rendszertani (országszintű) besorolása zöldséget, gyümölcsöt és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezé- eszünk? se. Mi a veszélye a kártevők A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a vegyszeres irtásának? biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismerése.

Történelmi, társadalmi és állampolgári ismeretek: Amerika felfedezése. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböz-

Tan-eszközök Tankönyv és munkafüzet. Applikációs képek

lepke, házatlan csigák, monília. A kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei. • Az éti csiga és a földigiliszta – a házatlan csigák A földigiliszta és az éti csiga testfelépítése, életmódja, jelentősége.

tetés. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogaMiért találkozunk sok földigilisztával és csigá- tásban felismert szempont szerint. val eső után? Matematikai modellek A földigiliszta és az éti csiga megfigyelése, összehasonlítá- Miért képes az éti csiga (hierarchikus kapcsolatok sa sértetlenül átjutni az éles ábrázolása).

borotvapengén?

• Madarak a kertben: a rigók (énekes rigó, feketerigó), a kerti és a házi rozsdafarkú Jellegzetes kerti madarak.

A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében.

Technika, életvitel és gyakorlat: zöldség- és gyümölcsfélék felhasználása. Informatika: információkeresés az interneten.

Fogalmak

Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc.


Órakeret 8 óra

Állatok a házban és a ház körül Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés.

A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági A tematikai egység összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének céljai megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével. Pedagógiai eljárások, módszerek, Tanulói tevékenységek Kapcs. Pontok Tan-eszközök Tartalmak munka- és szervezési formák • A szarvasmarha Tankönyv, Történelem, társadalmi Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatProblémák, jelenségek, gyakorlati • A házi sertés és állampolgári ismere- munkafüzet. ban. alkalmazások: • A házityúk Applikációs tek: őskor. • A kutya képek A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok Magyar nyelv és irodamegfigyelése és bemutatása során. Hogyan vált háziállattá a kutya? lom: szövegértés: a szöIsmeretek: veg egységei közötti Háziállatok: kutya A testfelépítés – életmód – élőhely összefüggésének Mi a kérődzés? tartalmi megfelelés felfelismerése, magyarázata. ismerése; szövegben Haszonállatok: sertés, szarvasmarha, Milyen szerepet töltenek be a háziálla- elszórt, explicite megfoházityúk testfelépítése, életmódja, A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, a tok az ember életében? galmazott információk hasznosítása. Az állatok életfeltételeazonosítása, összekapmegfigyelés eredményének rendszerezése, következtetések ihez illeszkedő felelős állattartás. csolása, rendezése; a levonása.

Az állati eredetű tápanyagok szerepe az ember táplálkozásában. Állati eredetű anyagok felhasználása (toll, bőr). Az állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőzés lehetőségei. • A fecskék • A házi veréb • A házi légy • Állatvédelem, madárvédelem

A megismert állatok csoportosítása különböző szempontok szerint.

Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészségének védelmében. Gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosítása.

szöveg elemei közötti ok-okozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony felismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: állati Hogyan védekezhetünk az állatok által eredetű táplálékok terjesztett betegségek ellen? szerepe. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő

A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége. Az állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőzés lehetőségei.

eszközök és algoritmusok ismerete. Miért költöznek el egyes madarak a tél Összehasonlítás, azonobeállta előtt? A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorlása.

Miért és hogyan védjük télen a madarakat?

sítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.

Az állatok életfeltételeihez illeszkedő Az állattartás, az állatok védelme iránti felelősség megfelelős állattartás. értése. Madárvédelmi alapismeretek.

Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás.

Fogalmak

Tematikai egység/fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai céljai

Alföldi tájakon

Órakeret 10 óra 5. évfolyamon: 6 óra Hazai tájak élővilága c. fejezetben

6. évfolyamon: 4 óra Alföldi tájakon c. fejezetben Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet – szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése. Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról. egység A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése. Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése. A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése. Tartalmak

Tanulói tevékenységek


Kapcs. Pontok

Tan-eszközök

• A mező élővilága: fűfélék, gyógy- és gyomnövények • A búza • Szántóföldi növényeink: kukorica, napraforgó • Rovarok és rovarevők a mezőn: sáskák, szöcskék, fürge gyík • Emlősök: mezei nyúl, mezei pocok • Madarak a mezőn: fácán, egerészölyv A füves puszták jellegzetes növényei: fűfélék, gyógy- és gyomnövények, jellemzőik, jelentőségük. Termesztett növényei: búza, kukorica, napraforgó; jellegzetes szerveik, termesztésük, felhasználásuk

A megismert életközösségek ökológiai szemléProblémák, jelenségek, gyakorlati letű jellemzése. alkalmazások: A növényi szervek környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásának bemutatása konkrét Gyógyítanak-e a gyógynövények? példákon. A környezet – szervezet – életmód összefüggéHogyan lesz a búzából kenyér? seinek bemutatása konkrét példákon. A megismerési algoritmusok használata az élőlények jellemzése során. Melyik hungarikum köthető az Alföldhöz? Állatok különböző szempontú csoportosítása. Táplálékláncok készítése a megismert növényekből és állatokból.

Az életközösség állatai: sáskák, szöcskék, A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gyíkok, fácán, mezei pocok, mezei nyúl, gazdasági tevékenység életközösségre gyakoegerészölyv szervezete, életmódja. rolt hatásának bemutatása példákon.

Tankönyv és

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartal- munkafüzet. mi megfelelés felismerése. Szövegben Applikációs képek elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a honfoglaló magyarok háziállatai.

fo- Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló. Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr. Topográfiai ismeretek Kulcsfogalmak/ galmak


Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg

Órakeret 9 óra 5-es földrajzi részhez: 3 óra (talaj, víz, levegő)

Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése.

Előzetes tudás

A tematikai céljai

A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halmazképző-fogalmak alapján. egység A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében.

Tartalmak • Anyagok és tulajdonságaik

Tanulói tevékenységek Tárgyak felismerése tulajdonságaik alapján.


A tanulók megfigyelési, lényegkiemelő, szóbeli kifejező képességének fejlesztése. Páros- és csoport munka. Adatok, kiegészítő ismeretek gyűjtése az internetről. Ott• Megmérjük a tárgyak néhány Hosszúság, idő és hőmérséklet mérés, adatok táblázatos honi kísérletek végzése. tulajdonságát rögzítése, mérés – becslés gyakorlása. Élő és élettelen anyag minőségi tulaj- Mérési eljárások, mérőeszközök használata a hőmérsékdonságai, mérhető jellemzői. let, hosszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése során megadott szempontok alapján. A mért adatok rögzítése, értelmezése. A talaj, a levegő és a víz tulajdonságai, A környezetben előforduló élő és élettelen anyagok szerepük az élővilág és az ember életében felismerése, csoportosítása megadott szempontok alapján, szempontok keresése. (konkrét példák).

• Olvadás, fagyás • Párolgás, forrás, lecsapódás Az anyagok különféle halmazállapotainak és a halmazállapotváltozásainak összefüggése a hőmérséklettel.

• Oldódás, keveredés

Jég olvadásának megfigyelése, olvadási hőmérsékletének mérése. Párolgással kapcsolatos kísérletek végzése, víz forrásának megfigyelése, forráspontjának mérése. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése, példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban. Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése. Olvadás és oldódás közötti különbség felismerése megfigyelés, kísérleti tapasztalatok alapján. Keverékek és oldatok készítése, a kapott új anyag meg-

Kapcs. Pontok Matematika: A becslés és mérés, mennyiségek nagyságrendi rendezése, számok, mérések, mértékegységek, menynyiségek használata, átváltás. Adatok lejegyzése, ábrázolása, rendezése, az adatok közötti kapcsolatok vizsgálata.

Taneszközök Méterrúd, mérőszalag, laboratóriumi hőmérő, üvegpoharak, borszeszégő, vegyszerek (konyhasó, olaj), gyertya, tölcsér

Keverékek és azok szétválasztása.

• Az égés

figyelése, megnevezése. Keverékek és oldatok szétválasztása többféle módon. Anyagok oldása vízben, denaturált szeszben és olajban. Az oldódások összehasonlítása. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők. elsajátítása, gyakorlása.

Gyors és lassú égés, a tűzoltás alapjai. Teendők tűz esetén.

Égéstermékek vizsgálata.

Fogalmak

Anyag, halmazállapot, kiterjedés, hőmérséklet, időpont, időtartam, keverék, mérés, olvadás- és forráspont, oldódás, égéstermék, égés

Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai céljai

Tájékozódás a valóságban és a térképen

Órakeret 10 óra 5. évfolyamon: 5 óra 6. évfolyamon: 5 óra

Iránytű, alaprajz, a fő világtájak, térképvázlat, térkép. A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben és a térképen. A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása. A különböző téregység képek jelrendszereinek megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés szolgálatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás alapozása.

Tartalmak • Miről mesél a térkép? Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak.


Gyűjtőmunka egyénileg és csoportban. Egyéni és csoportmunkában • Tájékozódás a térképen (Gyakortérképvázlat készítése. lóóra) Eligazodás a terepen térképvázlattal. Iránytű használatának A valós tér átalakítása, alaprajz, térTérképvázlat készítése. Iránytű, irányok meghatározása. gyakorlása egyéni és képszerű ábrázolás. Fő- és mellékvilágtájak. csoportmunkában. A térábrázolás különböző formái – Irányított térképolvasás útvonalrajz, térképvázlat. Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű műköA térképi ábrázolás jellemzői: égtádésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése. Csoportmunka, páros munka jak, szín- és jelkulcs, névírás, méret- A térkép és a valóság közötti viszony megértése. Eliga- Útvonaltervezés egyénileg és arány, aránymérték. zodás terepen térképvázlattal. csoportmunkában. Beszámoló, kiselőadás, • Tájékozódás Magyarország dom- Tájékozódás nappal. térképvázlat készítése. borzati térképén Felszínformák kialakítása terepasztalon. Felszínformák Internet használata Hazánk nagytájai, szomszédos orszá- rajzolása, a térkép színrendszerének a formához rendegaink. lése. A felszíni vizek felismerése a térképen. • Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén

Különböző térképek összegyűjtése, jelrendszereinek megismerése, összehasonlítása. A térkép és a valóság közti viszony megértése.


A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részletéről. Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, me• Hogyan használjuk a különböző dence – ábrázolásának felismerése a térképen. térképeket? A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelTérképfajták: domborzati, közigazga- rendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése. tási, turista-, és kontúrtérkép. Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen. Méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése. A különböző térképek ábrázolási és

Kapcs. Pontok Történelem: az ősember, és az ókori népek térképészeti ismeretei. Földrajzi felfedezések.

Taneszközök

Különböző típusú térképek, atlaszok, Magyarország falitérképei Iránytű Mérőszalag, vonalzó, négyzethálós papír Matematika: mérés, Magyarország közigazaránypár, kisebbítés, gatási térképe, autósnagyítás. térkép, várostérképek, Mértékegységek turistatérkép átváltása. Magyar nyelv: szövegértés, jelrendszerek értelmezése. Biológia, védett növények, állatok. Informatika: keresés az interneten.

tartalmi különbségeinek megállapítása. A közigazgatási térkép használata. Útvonalak hosszának összehasonlítása különböző térképeken. A térképek névmutatójának és keresőhálózatának használata – útvonaltervezés. Turistatérképek jelrendszerének megfigyelése. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. Fogalmak Topográfiai tek:

Fő- és mellékvilágtájak, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép, térképi jelrendszerek, keresőhálózat, turistajelzés. ismere- Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugatmagyarországi-peremvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria.


A tematikai céljai

A Föld és a Világegyetem


A Nap látszólagos napi járása. A Nap, mint energiaforrás. Időjárás, hőmérséklet, szél, csapadék. A térbeli tájékozódás fejlesztése. A Föld Világegyetemben elfoglalt helye. Földünk a Naprendszer tagja. A tanulók oksági gondolkodásának fejlesztése a Nap, a Hold és a Föld mozgásainak kapcsán. Természeti törvények felismerése, alkalmazása hétköznapi jelenségek megfigyelése kapcsán. Különböző típusú információforrások használatának gyakorlása hőmérsékleti diagramok, tematikus térképek révén. A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. egység A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

Tartalmak



Kapcs. Pontok

Taneszközök

• A Föld mozgásai A Föld alakja. A tengelykörüli forgás és a Nap körüli keringés következményei.

• A Hold • A Naprendszer • A Világegyetem

Műholdfelvételek gyűjtése, megfigyelése. Kísérlet: egy búgócsiga mozgásának megfigyelése. A Föld megvilágításának modellezése egy földgömbbel és lámpával. A Föld mozgásainak megfigyelése (animáció) az internet segítségével. A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése. Az évszakok váltakozásának magyarázata. Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban. A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása.

A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése. A Föld helye a Naprendszerben és A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton. a Világegyetemben. Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag. Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek. A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése A Naprendszer. A Nap jelentősémodell vagy más szemléltetés alapján. ge. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, méA napközpontú világkép egyszerű modellezése. rete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása. Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége. A napsugárzás, az égbolt felhővel való borítottságának megfigyelése. • A napsugár nyomában Hőmérséklet mérése különféle helyeken és időpontokban, a kapott adatok elemzése. a napi középhőmérséklet és hőingás kiszámítása. • A levegő • Merről fúj a szél?

Tanári magyarázat, tanulói kísérletek, internetes animáció megkeresése és megfigyelése a Föld mozgásairól. Időmérő eszközök gyűjtése, az idő múlásának megfigyelése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok? Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen? Megfigyelés, mérés, összehasonlítás tanári irányítással. Kísérletek elvégzése tanári irányítással, ill. önállóan. A kísérletek eredményének megörökítése. Információkeresés a neten.

Előzetes feladat otthoni kísérletezésre. A kísérlet eredményének megörökítése írásban vagy rajzban. Adatgyűjtés, elemzés, A levegővel kapcsolatos kísérletek elvégzése tanári irányítás- összehasonlítás, osztályozás sal, egyénileg, ill. páros munkával. A kísérletek eredményé- tanári irányítással. nek lejegyzése, lerajzolása egyénileg. Képek gyűjtése a leve- Ábraelemzés, tematikus térképek olvasása közös, gő különböző tulajdonságainak bemutatására. majd egyéni munkában. Egyszerű kísérletek elvégzése egyénileg. Hogyan állapítható meg éjszaka Ábra- és szöveg elemzése, adatok gyűjtése egyéni és páros munkával. Az összegyűjtött adatok, képek, ábrák elemzése

Tankönyv és munkafüzet. Applikációs kéKísérletezés: információk pek. gyűjtése, elemzése, Atlasz összehasonlítása, Falitérkép, földkövetkeztetések levonása. gömb, búgócsiga, űrfelvételek, napEgészségvédelem: a óra, különféle napozás veszélyei, az órák és naptárak. egyes időjárási elemek veszélyei, a védekezés Hőmérők lehetőségei. Pumpa, kémcsöInformatika: információk vek, üvegtálak, gyűjtése mécses, pohár, Informatika: az irányított palack, víz. keresés gyakorlása. Fotók, filmrészlet Fizikai ismeretek: mérés, csapadékformákmérőeszközök, ról mértékegységek. Időjárási térképek, Matematika: számítási tematikus térkéfeladatok (átlag- és pek, hőmérők, különbségszámítás). szélerősség-mérő, Fogalmak egymáshoz csapadékmérő. való viszonya. Magyar nyelv: szövegértés

Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrá-

tanári irányítással. Időjárási adatok gyűjtése, kiértékelése közösen és csoportmunkában. Időjárás-jelentések elemzése tanári irányítással. Időjárás-jelentés készítése páros, majd egyéni munkával. • Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti

A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján. A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérsékletváltozás, halmazállapot változások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján.

iránytű nélkül az északi irány?

zolása).

Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban? Hogyan készül az időjárásjelentés? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék? Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban?

Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján. Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása. A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.

Fogalmak Topográfiai tek:

Föld, Nap, Hold, Világegyetem, égitest, bolygó, csillag, hold, napsugárzás, napi középhőmérséklet, napi hőingás, csapadék. ismere- Naprendszer, Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Hold.

Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai céljai

Órakeret 8 óra 6.évfolyamra:1 óra (Vizes Nemzeti Park)

Felszíni és felszín alatti vizek

A víz előfordulása, szerepe a természetben. A víz tulajdonságai. Folyóvíz, állóvíz. Vízszennyezés. Környezetvédelem és a fenntartható fejlődés ismeretanyagának részeként a vizek védelme, jelentőségük megismerése az ember életében. Felelősségteljes viselkedésre nevelés a vízvédelemmel, a vízzel való takarékoskodással kapcsolatban. Felszíni és felszín alatti vízkészleteink nemzetgazdasági jelentőséegység gének tudatosítása. Hazaszeretetre való nevelés. Magyarország vízrajzának megismerése során a szemléleti térképolvasás fejlesztése. A természet- és a társadalomföldrajzi folyamatok időléptéke közti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése. Érdeklődés felkeltése a természeti szépségek megismerése és befogadása iránt.

Tartalmak


• Vízparti tanulmányi séta

Információgyűjtés, tanulói kísérlet, megfigyelés, mérések elvégzése.

• Hazánk nagy folyói Szöveg, dia, fotó, filmrészlet elemzése, irányított meg• Ahol a víz az úr – A folyók felfigyelés. Térképhasználat, a térképi jelrendszer ismeretszínformálása ének gyakorlása. Adatok gyűjtése, elemzése. Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái. Tájékozódás időben és térben – információgyűjtés, rendszerezés. Tanári magyarázat. Ábra-, folyamatábra • A forrástól a torkolatig – Honnan elemzése közös munkával. érkezik a folyók vize? Kísérlet elvégzése, következtetés levonása közösen. • Legnagyobb tavunk, a Balaton Ábrák, fényképek elemzése tanári irányítással. Térképi Állóvizek keletkezése, pusztulása. megfigyelések tanári irányítással, ill. önállóan. Legnagyobb tavunk: a Balaton (keletkezése, jellemzése). Tájékozódás, térképi megfigyelés, elemzés. Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb A logikai gondolkodás fejlesztése szövegelemzéssel. állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a Fényképek gyűjtése, album összeállítása önállóan vagy forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terü- párban. let, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása. Folyamatábrák elemzése tanári irányítással. Térképmunka önállóan és tanári irányítással. Információ gyűj• Felszín alatti vizeink tése, értékelése, elemzése önállóan és közös munkával. Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelen- Ábraelemzés önállóan és tanári irányítással. Anyagtősége az ember életében, gazdasági gyűjtés és album összeállítása párban. Kommunikáció;


Kapcs. Pontok

Tanulmányi séta, csoportmunka tanári irányítással. Rajz készítése egyénileg.

Természetismeret: anyagfogalom, oldat, keverék. Sebesség megállapítása egyszerű eszközökkel.

Adatgyűjtés, képanyag gyűjtése önállóan, elemzés tanári irányítással. Tájékozódás a térkép segítségével önállóan és közös munkával.

Életvitel: víz-szennyezés, tisztítás, vízvédelem.

Magyar irodalom: verselemzés; Információgyűjtés térképről, irodalmi szöveg tudományos fotók, ábrák, tankönyvi szöveg elemzése. Népdalok segítségével tanári irányítással, szövegének elemzése. ill. önállóan. Összehasonlító elemzések elvégzése tanári Informatika: irányított keresés irányítással. az internet segítségével. Képek elemzése önálló vagy Természetismeret, biológia: a páros munkával megadott vizes élőhelyek védelme, védett szempontok alapján. növények és állatok ismerete. Folyamatábrák elemzése irányított megfigyeléssel. Információk gyűjtése, értékelése, következtetések

Tan-eszközök Térkép, mérőszalag, kísérleti eszközök: üvegedé-nyek, tiszta homok, kavics, szűrő. Fényképezőgép. Magyarország és Európa domborzata falitérképek. Film, fotók, ábrák.

életében. beszámoló összeállítása, saját vélemény kifejtése. KisA belvizek kialakulásának okai és előadás tartása egyénileg vagy párban. következményei, az ellene való védekezés formái. Ismeretszerzés, anyaggyűjtés egyénileg vagy csoportban. Folyamatábrák elemzése tanári irányítással. • Az életet adó víz – Vízellátás, víz- Kritikai gondolkodás fejlesztése, érvek és ellenérvek gazdálkodás gyűjtése csoportmunkában. A folyók, tavak haszna, jelentősége. Kommunikáció: beszámoló készítése, táblázat összeállíVízszennyezés okai, következményei, tása párban vagy önállóan. megelőzésének lehetőségei. Vizek védelme.

levonása tanári irányítással. Térképi megfigyelés tanári irányítással. Folyamatábrák elemzése tanári irányítással. Ábraelemzés, szövegelemzés tanári irányítással. Anyaggyűjtés megadott szempontok alapján. Kiselőadás, táblázat készítése előzetes szempontok alapján.

Víztisztítási eljárások. Fogalmak Topográfia

Felszíni és felszín alatti vizek, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyó- és állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, vízszennyezés, vízvédelem, felszínformálás. Duna, Tisza, Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget


Hegyvidékek, dombvidékek hegy, hegység, domb, dombság, völgy, medence. Víz, szél, hőmérséklet-változás hatásai a felszín formálásában.

Előzetes tudás A tematikai céljai


Az idő és a természet erőinek szerepe a Föld felszínének alakításában. A külső és belső erők egyensúlyának szerepe a földfelszín mai képének alakulásáegység ban. Hazaszeretetre való nevelés, a hazai táj szépségének és értékeinek bemutatásával. A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése, a szemléleti térképolvasás fejlesztése.

Tartalmak


• A hegységek születése Hazai hegységeink keletkezése, a belső erők szerepe a hegységképződésben: gyűrődés, vetődés, vulkánosság.

Egyszerű modellkísérletek elvégzése önállóan, párban és osztályszinten. Képek, fényképek gyűjtése, tabló összeállítása önállóan vagy párban. Vulkáni működésről film elemzése, a kitörés egyes szakaszainak felismerése – a szakszavak használatának gyakorlása. Bazalt, andezit megfigyelése. Térképmunka egyénileg és osztályszinten.

• A mészkőhegységek születése (kiegészítő anyag)

Mészkő megfigyelése nagyítóval. Kísérlet elvégzése • Külső erők felszínformálása párban. A folyamatábrák elemzése a tankönyv szövege A külső felszínformáló erők: víz, segítségével. Az ábrákon megismert formakincs felisszél, jég, hőmérsékletingadozás hatá- merése fotókon - verseny. Térképhasználat gyakorlása sai. A lepusztulás – szállítás – leraosztályszinten és önállóan. kódás – feltöltődés kapcsolata Tanulói kísérletek elvégzése párban vagy osztályszinten, tankönyvi szöveg alapján. A kísérletek megörökítése rajzban egyéni munkával. Ábra- és fényképelemzés, összehasonlítás, azonosságok és különbségek felismerése tanári irányítással. A mészkő vizsgálata egyénileg, irányított megfigyeléssel. Kőzetek vizsgálata párban és csoportmunkával, a munkafüzet feladatai alapján. Tanulói kísérletek elvégzése. Példák keresése a kőzetek tulajdonságai és felhasznál• Kőzetek vizsgálata hatóságuk között. Kőzetek vizsgálata. Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, barnakő-


Kapcs. Pontok

Kísérletek végzése egyénileg vagy párban. Kísérlet megfigyelése osztályszinten. Szemelvények válogatása, elemzése. Információ, fényképek, filmek keresése az interneten.

Természetismeret: az anyag tulajdonságai, halmazállapotváltozások. Internet: irányított keresés

Mészkő irányított megfigyelése nagyítóval. Folyamatábrák elemzése a tankönyv szövege segítségével, tanári irányítással. Felszínformák felismerése ábrákon, s beazonosításuk fényképeken – verseny osztályszinten.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg és a folyamatábra közötti tartalmi megfelelés felismerése, a szövegben elszórt információk azonosítása, összekapcsolása az ábra információjával.

Kísérletek elvégzése, eredmények megörökítése. Elemzés, összehasonlítás, következtetések levonása szóban és írásban. Kőzetvizsgálat. Andezit, bazalt, tufák, mészkő, márvány, barna-és feketekőszén vizsgálata, tulajdonságaik megállapítása, összehasonlítása.

Matematika: osztályozás, összehasonlítás, elemzés, a fogalmak egymáshoz való viszonya. Technika: anyagok

Taneszközök Kristálycukor, edény, víz. Magyarország domborzata falitérkép Fényképek, andezit, bazalt. Mészkő, nagyító, fényképek Mészkövek nagyítók, terepasztal, öntözőkanna, homok, hajszárító, fényképek Kőzetek, nagyítók, kalapács, ecetsav. Talajminták, üvegek, nagyító

szén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk.

A talajminták vizsgálata önállóan vagy párban a tankönyv és a munkafüzet feladatainak irányításával. A tankönyvi ábrák elemzése tanári irányítással. Tankönyvi Kísérlet elvégzése tanári irányítással, • A talaj szemelvény elemzése önálló munkával. a tankönyv és munkafüzet feladatai A talaj szerkezete, képződése, szenyalapján. Ábraelemzés tanári nyeződése és pusztulása. irányítással. Szövegelemzés, A talaj fő alkotóelemei (kőzettörmelék, szövegértési feladat megoldása humusz levegő, víz,). önállóan.

megmunkálása Természetismeret, biológia: a talaj szerepe az élővilágban

A talaj védelme.

A mezőgazdaság hatása a környezetre: talajpusztulás, környezetszennyezés. • Hegyvidékek, dombvidékek haszonnövényei (Hazai tájak élővilága fejezetben) Termesztett növényei: lucerna, repce testfelépítése, termesztése, felhasználása. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. Gyökérgümő, pillangós virág. Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék

Órakeret 6 óra Természeti erőforrás, mezőgazdaság, ipar, környezetszennyezés, energiahordozó, életközösség, természeti erőforrások és a társadalmi gazdasági folyaElőzetes tudás matok összefüggése, tájjellemzés és az élőlények bemutatásának algoritmusa. A természeti erőforrások és felhasználásuk a gazdaságban. A természeti környezet és a társadalom fejlettségének összefüggései. A gazdasági szerkezet változása. Hazaszeretetre való nevelés. Globális és lokális problémák összefüggéseinek felismertetése. A helyi környezeti problémák felismerése, a problémák okai és következményei. A helyi környezet védelme. Kötődés kialakítása a lakóhelyhez, a lakóhelyi közösséghez. A rendszerszemlélet és gondolkodás fejlesztése a természeti erőforrások társadalmi-gazdasági felhasználása során bekövetkezett változások vizsgálatáA tematikai egység val, a globális problémák helyi vetületeinek felismerésével. Aktív állampolgárságra nevelés a helyi környezeti problémák okainak és következményeicéljai nek felismerésén alapuló, a környezet védelméért való aktív együttműködésre való késztetéssel. A hazához, a szűkebb pátriához való kötődés erősítése a lakóhelyi táj természeti és gazdasági-társadalmi környezetének megismerésével. Az embernek a természetben elfoglalt sajátos helyzetének és ezzel kapcsolatos felelősségének megértése a természetes és mesterséges életközösség különbségeinek megismerésével, a városi környezetben élő állatoknak az emberre gyakorolt hatásainak megismerésével. Anyag- és energiatakarékos szemlélet formálása, tudatos vásárlási szokások megalapozása, az egyéni felelősség tudatosítása. Tematikai egység/fejlesztési cél

A természet és a társadalom kölcsönhatásai

Tartalmak • A gazdaság szerkezete Gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. A gazdaság természeti feltételei.


Kommunikáció, információk gyűjtése önálló munkával, tanári irányítással. Saját vélemény kialakítása a szükségletek kielégítése kapcsán. Különböző termékek gyűjtése és osztályozása páros munkában. Tablókészítés csoportmunkával. • Tanya, falu, város Szöveges és képi információk gyűjtése önálló és páros Településtípusok: tanya, falu, város- munkával. Térképmunka egyénileg és tanári irányításjellemző képe, társadalmi, gazdasági sal. Különböző térképek használatának gyakorlása köszerepe. Élet a városban. A gazdasági zös munkával és egyénileg. ágazatok együttműködése. Hálózatok Kommunikáció: vita az osztályban, érvek és ellenérvek szerepe a lakosság ellátásában (víz-, gyűjtése, előadása. energiaellátó rendszer, közlekedési Kritikai észrevételek megfogalmazása önállóan. hálózat).

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Szövegek gyűjtése a történelemkönyvből, mesekönyvekből. Elemzés, osztályozás. Családtörténet kutatása egyénileg. Termelés, gazdálkodás, fogyasztás fogalmának megismertetése, kialakítása irányított kommunikációval.

Kapcs. Pontok Történelem: őskor, ókor emberének élete. Mesék, történetek elemzése. Technika, életvitel: nyersanyag, termék, közlekedés, energia- és vízellátás

Irányított megfigyelés, gyűjtőmunka előzetes szempontok alapján. Vita rendezése. Történelem: helytörténet, Térképolvasás. Tematikus térképek szájhagyomány, • Ismerjük meg lakóhelyünket! használatának gyakorlása. népművészet A lakóhelyi táj természetföldrajzi és Önálló, páros és csoportmunkában anyaggyűjtés, osztáTermészetvédelem. gazdasági-társadalmi jellemzői. lyozás, tablókészítés, térképrajzolás. A tananyag feldolgozása a Kommunikáció: riportkészítés, családi történetek gyűj- tankönyv és a munkafüzet feladatai Informatika: információtése, idegenvezetés. segítségével, tanári irányítással. gyűjtés • Állatok a városban: egér, patkány, Faliújság, tabló. album készítése. csótányok, galambok A városi élőhely nyújtotta előnyök és hátrányok elemA város mesterséges életközösségézése az állatok alkalmazkodásának vizsgálata során. nek, sajátos állatvilága: házi egér Példák gyűjtése betegségeket terjesztő városi fajokra (például vándorpatkány, csótány, feketerigó, galamb, elszaporodásuk feltételei és parlagi galamb, vándorpatkány, róka) és az ezekkel kapcsolakövetkezményeik tos problémákra. A megoldási módok közös értékelése. A betegséget terjesztő állatok elleni védekezés formái. A szelektív hulladékgyűjtés szabályainak megismerése és gyakorolása az iskolában. • Budapest Hazánk fővárosa, Budapest: földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelenA főváros látnivalóinak bemutatása önálló ismeretszertősége. zéssel és feldolgozással. Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás, nyersanyag, késztermék. Fogalmak

Taneszközök Tankönyv, munkafüzet Applikációs képek Atlasz és falitérkép Képek, különböző mezőgazdasági és ipari termékek Magyarország térképei, légifotók, fényképek, helyi térkép, fényképek, termékek

6. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai céljai

Órakeret 12 óra Életközösség, lombhullató, örökzöld, porzós és termős virág, megporzás, telepes test, állatok csoportjai különböző tulajdonságaik alapján, összetett gyomor, kérődző állat, állandó madár, gerinctelen állatok egyedfejlődési típusai, élőlények bemutatásának algoritmusa, a környezet- szervezet- életmód és szervek felépítése-működése közötti összefüggés. Az erdő életközössége

A rendszerszemlélet fejlesztése, a rendszerfogalom mélyítése az erdő életközösségének, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű vizsgálatával. A környezeti tényezők és az életközösségek szerkezete közötti összefüggés feltárása és magyarázata a hazai erdők példáján. egység Egészséges életmódra nevelés a természetjárás iránti igény felkeltésével, a természeti környezet védelmét szolgáló magatartás- és viselkedéskultúra fejlesztése. A környezet-szervezet-életmód, a szervek felépítése-működése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása az életközösség élőlényeinek megismerése során. Az emberi tevékenységnek a természetes életközösségére gyakorolt hatásainak elemzése; az erdőpusztulás okainak és következményeinek megismerése. Aktív természetvédelemre ösztönzés.

Tartalmak • Az erdő: szintek stb. • A cserjék: gyepűrózsa • A lombos erdők: kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, • Fenyvesek: erdei fenyő, gyapjaslepke • Aljnövényzet: erdei pajzsika, nagy seprűmoha • Gombák: erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői. Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai. Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepűrózsa,

Tanulói tevékenységek A természetjárás viselkedési szabályainak megfogalmazása. Hazai erdők életközösségének ökológiai szemléletű jellemzése. A növények környezeti igénye és előfordulása közti oksági összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül. A tölgy-, bükk- és fenyőerdők összehasonlítása. Az élő és az élettelen környezeti tényezők szerepének bemutatása az erdők kialakulásában, előfordulásában és az erdők függőleges tagolódásában. A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok és a növények faji sajátosságainak bemutatásakor.


Kapcs. Pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalHogyan változik a hegyvidéki erdők mazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg képe a magasság emelkedésével? elemei közötti ok-okozati, általánosegyes vagy kategória-elem viszony Milyen jelei vannak az élőlények magyarázata. egymás közötti versengésének az Az erdő megjelenítése irodalmi alkoerdőben? tásokban.

Miért kedvelt táplálék a vadhús és az erdei gomba? A gombák gyűjtésének és fogyasztásának szabályai.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott,

Taneszközök Tankönyv,munk afüzet Applikációs képek

erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe. Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca faji sajátosságai. A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A gombák szerepe az életközösségekben, az egészséges táplálkozásban. A gombafogyasztás szabályai.

illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

A mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők összehasonlítása jellegzetes képviselőik példáján. Az erdő növényeinek különböző szempontú csoportosítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe; a fa megmunkálása; a betegség tünetei.

A növények és gombák táplálkozása közötti különbségek magyarázata. Az ehető és mérgező gombapárok összehasonlítása.

Informatika: információkeresés az interneten.

• Nagyvadak: gímszarvas, • Emlősök: róka, vaddisznó • Madarak: nagy tarkaharkály, erdei fülesbagoly, széncinege A vadállomány szabályozása és az élőhely véd• Ízeltlábúak - rovarok: erdei vöelme közötti kapcsolat megértése. röshangya, szarvasbogár • Pókszabásúak: koronás keresztespók, közönséges kullancs Az erdő gerinctelen és gerinces állatainak (szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztespók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka) külleme, teste, élete, szerepe az erdő életében. A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való védekezés. A kullancseltávolítás fontossága, módszerei. Táplálkozási láncok, táplálékhálózat. A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége. Az erdő szociális, környezetvédő szerepe; veszélyeztetettsége. Az erdőjárás szabályai.

A pókszabásúak, a rovarok, a lepkék és a bogarak összehasonlítása.

A kullancsok által terjesztett betegségek, jellemző tüneteik. A megelőzés és védekezés formái.

Erdei táplálkozási láncok összeállítása. Az erdőjárás magatartási szabályai. A kullancsfertőzés elleni védekezés alkalmazása természetjárás során Az orvoshoz fordulás eseteinek felismerése. Erdei életközösség megfigyelése terepen, vagy jellegzetes erdei növények, növényi részek vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése. A környezetszennyezés, élőhelypusztulás következményeinek bemutatása konkrét példákon.

Herman Ottó munkásságának jelentősége. Kulcsfogalmak/ fo- Erdő, zárvatermő, nyitvatermő, haraszt, moha, virágtalan növény, gomba, spóra, barkavirágzat, makktermés, tűlevél, tobozvirágzat, cserje, pókszabású, rovar, bogár, lepke, csáprágó, pödörnyelv, kúszóláb. vésőcsőr. galmak


Órakeret 11 óra A víz jelentősége a földi élet szempontjából; az állatok csoportosítása különböző szempontok szerint, az állatok jellemzésének szempontjai vízszennyezés forrásai, következményei. Vizek, vízpartok élővilága

Az élő és élettelen környezeti tényezők sokoldalú kapcsolatrendszerének megismerése a vizek-vízpartok életközösségében. Az élőhely – szervezet – életmód összefüggéseinek magyarázata a víz-vízpart élőlényeinek vizsgálata során. A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyítése az élővilág változatosságának, sokszínűségének. sérülékenységének tudatosítáA tematikai egység sával. céljai A természet jelzéseinek felismertetése, értelmezése, az okok és következmények elkülönítése az emberi tevékenységek és az élettelen környezet közötti kapcsolatrendszer elemzésével. A helyi környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése. A személyes felelősség tudatosítása a vízkészlet tisztaságának megőrzésében. A tanulók aktív cselekvésre ösztönzése a természet védelmében egyéni és közösségi szinten. Pedagógiai eljárások, módszeTanulói tevékenységek rek, munka- és szervezési forKapcs. Pontok Tan-eszközök Tartalmak mák • Ártéri erdők: vízparti fák Tankönyv, A vízi és a szárazföldi élőhely környezeti tényezőinek Problémák, jelenségek, gyakorlati Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei munkafüzet összehasonlítása. alkalmazások: • Mocsárrétek növényei Applikációs közötti tartalmi megfelelés képek felismerése; szövegben elszórt, A növények környezeti igényei és térbeli elrendeződése Meleg, nyári napokon olykor • Vízpartok, sekély vizek növényei: explicite megfogalmazott inközötti összefüggés bemutatása egy konkrét vízi, vagy tömegesen pusztulnak a halak a formációk azonosítása, összenádas vízparti társulás példáján. Balatonban. Mi ennek az oka? kapcsolása, rendezése; a szöveg • Hínárnövények A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői. Vízi-vízparti növénytársulások vízszintes tagozódása: lebegő, gyökerező hínár, nádas mocsárrétek, ártéri erdők jellegzetes növényeinek testfelépítése, életmódja jelentősége. Az életközösség veszélyeztetettségé-

A növényi szervek környezethez való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon. A megismerési algoritmusok alkalmazása a lágy- és fásszárú növények leírása és a gerinces és a gerinctelen állatok bemutatása során. során.

elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategóriaMiért félnek az emberek a kígyók- elem viszony magyarázata.

tól, békáktól? Mi a „kígyóing”?

Mire mondják, hogy virágzik a Tisza? Mit tehetünk, hogy kevesebb szú-

Technika, életvitel és gyakorlat: fűzfavesszőből, nádból készült tárgyak a környezetünkben. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.

nek okai, következményei: tápanyag- A vízparti növények környezetvédelmi és gazdasági dúsulás és a méreganyag koncentráló- jelentőségének bemutatása konkrét példákon. dása. Egysejtű élőlények megfigyelése, összehasonlításuk. • Vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja. • Halak: ponty, leső harcsa • Vizek, vízpartok gerinces állatai: kecskebéka, vízisikló • Vizek, vízpartok madarai: tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya • Ízeltlábúak a vízben és a vízparton: kecskerák, szúnyogok, szitakötők, (tiszavirág) • Gerinctelen állatok: tavi kagyló, orvosi pióca, A vízi-vízparti életközösség jellemző gerinctelen és gerinces állatai: tavi kagyló, orvosi pióca, kecskerák, szúnyogok, szitakötők, (tiszavirág) ponty, leső harcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya külleme, teste, élete, jelentősége az életközösségben, az ember életében, védettségük. Kölcsönhatások az életközösségben: táplálkozási láncok, táplálékhálózatok. Az életközösség veszélyeztetettségének okai, következményei: tápanyagdúsulás és a méreganyag koncentráló-

Az állatok különböző szempontú csoportosítása. A megismerési algoritmusok alkalmazása a lágy- és fásszárú növények leírása és a gerinces és a gerinctelen állatok bemutatása során. során. A vízi élethez való alkalmazkodás példákkal történő illusztrálása. Táplálkozási láncok összeállítása a megismert fajokból. Az emberi tevékenység hatásainak elemzése, a környezetszennyezés és az ember egészsége közötti összefüggés felismerése. Az állatok egyedszáma, veszélyeztetettsége és védettsége közötti összefüggés elemzése. Terepgyakorlat: egy vízi-vízparti életközösség megfigyelése.

nyog fejlődjön ki környezetünkben?

Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.

Hierarchikus kapcsolatok ábrázolása.

dása. Az életközösség védelme.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Egysejtű, sejtszervecske, baktérium, moszat, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, gyűrűsféreg, puhatestű, kagyló, ízeltlábú, rovar, rák, gerinces, hal, kopoltyú, úszóláb, lemezes csőr, gázlóláb, tépőcsőr, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos fejlődés, átváltozás, átalakulás nélküli fejlődés, költöző madár, téli álom, változó testhőmérséklet.

Tematikai egy/fejlesztési cél

Órakeret 8 óra

Kölcsönhatások és energia vizsgálata

Előzetes tudás

Kölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Napenergia, látható fény. Hőmérséklet. Energiaforrások, energiafajták.

A tematikai egység céljai

A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével. A kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások során az energia-megmaradás elvének elfogadása. Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása. A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során való felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése.

Tartalmak • A hővezetés • Hőáramlás, hősugárzás • Melegítés, hűtés

• Mágnesség A mágneses kölcsönhatás: vonzás, taszítás.

• Elektrosztatikai jelenségek

Tanulói tevékenységek Laboratóriumi kísérletezés, megfigyelés, a tapasztalatok írásbeli rögzítése, összehasonlítása. Példák gyűjtése a melegítés és a hűtés szerepére a hétköznapi életben. Példák gyűjtése arra vonatkozóan, hogy miért fontos a Nap a földi élet szempontjából (fény- és hőforrás). Állandó mágnesek kölcsönhatásának vizsgálata. Mágnesek és nem mágnesezhető anyagok kölcsönhatásának vizsgálata. A mágneses kölcsönhatások megfigyelése. Vonzás és taszítás jelenségének kísérlettel való igazolása. Fémek és szigetelők elektrosztatikus kölcsönhatásának vizsgálata. Testek elektromos állapotának létrehozása dörzsölés-

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tanulók megfigyelési és lényeg kiemelési, szóbeli kifejező képességének fejlesztése. Páros és csoport munkák. Adatok, kiegészítő ismeretek gyűjtése az internetről. Önálló, otthoni kísérletek végzése.

Kapcs. Pontok

Tan-eszközök

Matematika: táblázat és grafikon készítés és olvasás

Hőterjedés kísérleti vizsgálatához készült tanuló- és tanári kísérleti eszközök. Mágnesek, vaspor, üveg és műanyag rudak. Borszeszégő, háromláb, laborhőmérő, üvegpoharak.

Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Az elektromos energia felhasználása, szerepe a mindennapi életben.

sel, elektromos állapotban lévő és semleges testek kölcsönhatásainak vizsgálata. A villám keletkezésének elemi értelmezése a tapasztalatok alapján.

• Mozgás, mozgásállapot-változás

Hely- és helyzetváltoztatás megkülönböztetése, példák keresése, csoportosítása megadott és saját szempontok alapján. Annak magyarázata, hogy a déli féltekén miért nem esnek le az emberek a Földről, pedig „fejjel lefelé állnak”. Testek esésének megfigyelése.

• Gravitáció

• Energia A háztartásban használt energiahordozók jellemzése, felhasználásuk. Az energiatakarékosság. Az élő szervezetek energiája.

Az energiahordozók csoportosítása különböző szempontok alapján. A mindennapi életből hozott példákon keresztül az energiafajták és az energiaátalakulások csoportosítása. Példák a megújuló és a nem megújuló energiaforrások felhasználására.

Kulcsfogalmak/Fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ember táplálkozása, mozgási szokásai és testsúlya közötti kapcsolat felismerése. Hőmérséklet, mozgás, mozgásállapot-változás, mágnes, vonzás, taszítás, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás, hőszigetelés, gravitációs kölcsönhatás, energiagazdálkodás, energiatakarékosság, energiamegmaradás.

Tájékozódás a valóságban és a térképen

Órakeret 10 óra 6.évfolyamra: 5 óra

Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép. A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről. A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak belátása. A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása.


Tartalmak • Bolygónk térségei: földrészek és óceánok.

• Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat.


Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.

Gyűjtőmunka egyénileg és csoportban. Iránytű használatának gyakorlása egyéni és csoportmunkában. Irányított térképolvasás

ző tartalmú térképeken.

készítése. Internet használata


A tematikai céljai

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések.

Matematika: Térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. Becslés. Nagyítás, kicsinyítés. Mérés, mértékA nevezetes szélességi körök felismeegységek használata. Koordinátarése a térképen. Csoportmunka, páros munka Földrajzi helymeghatározás különbö- Beszámoló, kiselőadás, térképvázlat rendszer, aránypár.

Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének • Európa helyzete, határai. Hazánk he- megfogalmazása. lye Európában. Kulcsfogalmak/ fogalmak Földrajzi fokhálózat, keresőhálózat, turistajelzés. Topográfiai ismeretek

Kapcs. Pontok

Tan-eszközök Tankönyv, munkafüzet Földgömb, térképek

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata.

Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, KözépEurópa.

A Föld és a Világegyetem

Órakeret 11 óra 5. évfolyam: 7 óra 6. évfolyam: 4 óra

A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél. A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek egység kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

Tartalmak


• Éghajlati övezetek: trópusi

Az éghajlati övezetek összehasonlítása.

• Éghajlati övezetek: mérsékelt

A Föld gömbalakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti öszszefüggés felismerése. Éghajlat-módosító tényezők felismerése a példákban.

• Éghajlati övezetek: hideg • Az éghajlatot módosító ténye-

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg?

Kapcs. Pontok Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.

Taneszközök Tankönyv munkafüzet Applikációs képek. Atlasz Falitérkép, földgömb

zők Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek Éghajlat-módosító tényezők: föld- információtartalmának leolvasása, az adarajzi szélesség, óceántól való távol- tok értékelése. ság, domborzat. A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése Magyarország éghajlata: száraz és példákban. nedves kontinentális éghajlat. Föld gömbhéjas szerkezete. Éghajlati övezetek.

Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.

Tankönyv munkafüzet Applikációs képek Atlasz, földgömb

Informatika: információkeresés az interneten.

Fogalmak

Évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, időjárás, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék, szél


Alföldi tájakon 6. évfolyamon: 4 óra

Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet – szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése.

Előzetes tudás

A tematikai céljai

Órakeret 10 óra

Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról. egység A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése. Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése. A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése.

Tartalmak • Az Alföld • A Kisalföld • Élet az alföldeken Hazai alföldjeink keletkezése. A Kisalföld és az Alföld tájai, természeti adottságai. Alföldek hasznosítása, szerepük a lakosság élelmiszerellátásában. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar összefüggései.


Kapcs. Pontok

Problémák, jelenségek, gyakor- Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egysélati alkalmazások:

A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során.

Hogyan alakultak ki hazánk alföldjei az egykori tenger helyén?

Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről.

Mi a futóhomok?

A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági Melyik hungarikum köthető az tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemuta- Alföldhöz? tása példákon.

Egy választott nemzeti park természeti értékeinek, vagy ősi magyar háziállatok bemutatása önálló kutatómunka alapján.

Taneszközök

Természetvédelmi terügei közötti tartalmi megfelelés letek, nemzeti felismerése. Szövegben elszórt, parkok térképe, képei explicite megfogalmazott in-

A Kisalföld, a Kiskunság és a Nagykunság természeti adottságainak összehasonlítása.

• Nemzeti Parkok A Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei.


formációk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Alföld megjelenítése irodalmi alkotásokban. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szem-

pont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

fo- Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló. Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr. Topográfiai ismeretek Kulcsfogalmak/ galmak


Órakeret 11 óra

Hegyvidékek, dombvidékek

6. évfolyam: 6 óra

Előzetes tudás

Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy, medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz,) és ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz), környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások – társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok, éghajlati térképek értelmezése.

A tematikai céljai

Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével. A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás egység megalapozása. A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek bemutatásával. A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével. A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.

Tartalmak • Északi-középhegység • Dunántúli-középhegység • Nyugat-magyarországi peremvidék Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység természeti adottságai, tájai. Élet a hegyvidékeken: A természeti erőforrások és az általuk nyújtott

Tanulói tevékenységek Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység megadott szempontok szerinti összehasonlítása.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Az alföldek és a hegyvidékek éghajlatának összehasonlítása, a különbségek okainak bemutatása az éghajlati Hogyan keletkeztek a hegydiagramok, tematikus térképek elemzésével. ségek? Hogyan működnek a vulkáA mészkő- és vulkanikus hegységek vízrajza közti kü- nok? lönbségek indoklása. Mire használják a bazaltot és A természetes növénytakaró övezetes változásának a mészkövet? magyarázata.

Kapcs. Pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.

Taneszközök Tankönyv, munkafüzet Atlasz Kőzet- és ásványgyűjtemény

lehetőségek. Az erdő gazdasági jelentősége, nap- Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapsütötte déli lejtők – szőlőtermesztés – csolatok bemutatása konkrét példák alapján. borászat, ásványkincsek és ipari felhasználásuk. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül.

• Dunántúli-domb- és hegyvidék A dunántúli domb- és hegyvidék, Nyugat-magyarországi peremvidék természeti adottságai, tájai. Élet a dombvidéken. Természeti erőforrások.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, A biodízel mint energiaforrás. azonosságok megállapítása. Használatának előnyei és Osztályozás egy és egyszerre két Az ország nyugati tájai éghajlatának összehasonlítása az hátrányai. (több) saját szempont szerint, Alfölddel éghajlati térképek, diagramok felhasználásáadott, illetve elkezdett válogaval. Az eltérés indoklása. Mi az oka annak, hogy a tásban felismert szempont szeBükkben csak a hegy lábánál rint. Matematikai modellek (hierarA víz felszínformáló szerepének bemutatása a dombvi- találunk forrásokat? chikus kapcsolatok ábrázolása). dék felszínének formálásában.

Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire.

Mi az oka annak, hogy a Bükkben csak a hegy lábánál találunk forrásokat?

A biodízel mint energiaforrás. Technika, életvitel és gyakorlat: Használatának előnyei és anyagok megmunkálása. hátrányai.

A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és • A tájak gazdasági élete hatásainak bemutatása konkrét példákon. Az ember gazdasági tevékenységének következményei. A táj arculatának változása. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata. A mezőgazdaság hatása a környezetre: talajpusztulás, környezetszennyezés. • Nemzeti parkok Bükki Nemzeti Park természeti értékei. Kulcsfogalmak/ fo- Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, galmak belső erő, külső erő, bauxit, lignit. Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes, DunazugTopográfiai ismeretek hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnaihegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs. Tematikai egy-

Az ember szervezete és egészsége

Órakeret

ség/fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai céljai

14 óra Testrész, életjelenség, csont, izom, táplálkozás, érzékszerv, érzékelés, betegség, egészség, életszakasz.

Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában. egység A környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése. A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása. A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás. Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése. Tartalmak

• Az emberi test Testkép, testalkat, testtájak. Az emberi test méretének, arányainak változásai az egyedfejlődés során. • A bőr • A mozgás A mozgás szervrendszere. A vázrendszer és az izomzat fő jellemzői. A mozgás-szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat. A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelőzésük lehetőségei. • A táplálkozás • Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás alapelvei. A táplálék mennyisége és minősége. Az étkezések száma, aránya.

Tanulói tevékenységek A testarányok és méretek összehasonlítása a különböző életszakaszokban. A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában. A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak felismerése.

Táplálékpiramis összeállítása. Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása. A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása. Adatok elemzése a 10–12 éves fiatalok egészségi állapotáról (túlsúly, alultápláltság, tartáshibák, lúdtalp, stb.) az okok elemzése következtetések levonása. A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggéseinek bizonyítása példákon.


Kapcs. Pontok

Problémák, jelenségek, gya- Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei korlati alkalmazások: Helyes és helytelen testtartás.

közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata. Család, baráti kapcsolatok ábrázolása az irodalomban. Informatika: információkeresés, adatgyűjtés és -értelmezés. Vizuális kultúra: az emberi test ábrázolása, a szép test fogalma a különböző korokban. Technika, életvitel és gyakorlat: elsősegélynyújtás; betegjogok, egészségügyi ellátás.

Taneszközök Tankönyv, munkafüzet Applikációs képek Csontváz Emberi torzó Faliképek

• A légzés • A keringés • A kiválasztás A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szervrendszerei között. Káros szenvedélyek. Az alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére. • Érzékszervek Az érzékszervek szerepe. A látó és hallószerv károsító hatásai. megelőzésük módja.

A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákon. Egyszerű kísérletek a mozgás, a pulzus, illetve a légzésszám közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése és értelmezése.

Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások megismerése, alkalmazása.

Nemi szervek működésének serdülőkori válto• A férfi és női nemi szervek A férfi és a női nemi szervek felépítése és műkö- zásai, a testalkat és a lelki tulajdonságok összefüggéseinek elemzése. dése. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája. Férfi és női szerepek megkülönböztetése, fiúk és lányok jellemző tulajdonságainak összeha• Serdülés sonlítása, kapcsolatba hozása a nemi szerepekSerdülőkori változások. A két nem testi és lelki kel. tulajdonságainak különbségei. A serdülő személyiségének jellemző vonásai. A kamaszkori változások jeleinek és okainak Az önismeret és az önfejlesztés eszközei. összegyűjtése. • Egyedfejlődés szakaszai – család A családi és a társas kapcsolatok jelentősége. Az egyedfejlődés szakaszai. Méhen belüli és méhen kívüli fejlődés. A családi és a társas kapcsolatok jelentősége. Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai

Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása. A kommunikáció jelentőségének bizonyítása különböző szituációkban. A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a feloldás formáinak megismerése.

• Egészség, betegség Gyermekbalesetek – elsősegélynyújtás

Az eredményes gyógyulás és az időbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása.

Mi a serdülőkori változások oka? Mi a különbség a fiúk és a lányok nemi működése között? Miért gyakoriak a konfliktusok a serdülők életében? Hogyan oldhatók fel? Fiatalkori bűnözés adatai. Hogyan befolyásolják a barátok, a család a fiatal életét?

Fertőzés, betegség, járvány. A leggyakoribb fertőző betegségek tünetei és megelőzésük módjai. Lázcsillapítás és diéta. Orvosi ellátással kapcsolatos ismeretek. Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben. Elsősegélynyújtás elemi ismeretei. Környezet és az ember egészsége. • Szenvedélybetegségek Káros szenvedélyek. Az alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére. Az önismeret és az önfejlesztés eszközei. Viselkedési normák, szabályok jelentősége az ember életében

Fogalmak

A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különböző szituációkban. A viselkedés és a balesetek közötti oksági öszszefüggések vizsgálata. Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata. A személyes felelősség, a család és a környezet szerepének bemutatása (irodalmi példák) a függőségek megelőzésében. A kipróbálás és a függőség összefüggéseinek megértése.

Mit jelent a függőség és melyek a tünetei?

Milyen hatást fejt ki a serdülő szervezetére a cigaretta, az alkohol és a kábítószer? Csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás, tápcsatorna, emésztés, felszívódás, tápanyag, normál testsúly, túlsúly, alultápláltság, légzés, tüdő, vér, szív, kiválasztás, vese, petefészek, here, nemi hormon, ivarsejt, magömlés, menstruáció, nőies, férfias jelleg, érzékszerv, egészség, betegség, fertőzés, járvány.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész. Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.

Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

Történelem Általános nevelési célok • E tantárgy tanítása során az egyik legfontosabb cél a történeti szemlélet kialakítása és fejlesztése. Az emberi kultúra minden eleme egy felhalmozási folyamat eredményeként jött létre. A mában is tovább élnek évezredekkel ezelőtti civilizációk vívmányai, minden új nemzedék sorsa függ az előzőétől. Az egyes korok és társadalmak embere kihívásokkal kellett, hogy szembenézzen, és válaszolnia kellett ezekre. A folyamatosság mellett tehát a folytonos változtatás alakította az emberi történelmet. Ismerjék fel a tanulók, hogy az értékek megőrzésének milyen nagy szerepe van a társadalomban. • A múlt felidézése, a képességfejlesztés akkor lehet eredményes, ha sikerül felkelteni az érdeklődést a történelem iránt, ha sikerül igazodni az 5-8. évfolyamok életkori sajátosságaihoz. Az érdeklődés felkeltésének a múlt élményszerű megjelenítésén, a történetek tanításán kell alapulnia. • Az 5-6. évfolyamos tanulókat a konkrét gondolkodás jellemzi. Éppen ezért a történetekből kiindulva lehet az eseményeket, tényeket, fogalmakat és összefüggéseket megtanítani. A történettanítás mellett a képszerű megjelenítésre törekvés teheti színesebbé az oktatást. Fontos azonban már ekkor is a kritikai szemlélet ki-alakításának megkezdése. • A 7–8. évfolyamok történelemtanítása nem jelent gyökeres változást az eddigiekhez képest, de továbblépést igényel az önálló véleményalkotás, ismeretszerzés, a tananyag magasabb szintű feldolgozása terén. A történettanítás mellett a történelem megismerésének elmélyültebb, összetettebb módszereit kell alkalmazni. • Az érdeklődés felkeltését szolgálja az is, hogy a történelmi események bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az életmód, a mindennapok világának megrajzolása, különös tekintettel a gyermekek sorsára. Fejlesztési feladatok • A történelem minden társadalom kollektív emlékezete. A múlt megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember eligazodjon saját világában. Az azonosságtudat kialakulásának is előfeltétele. • Nem lehet az általános iskolai történelemoktatásnak a feladata a múlt teljességre törekvő bemutatása. Képeket lehet csak felvillantani a történelemből. Meg kell alapozni az általános műveltség történelmi tárgyi tudását, úgy, hogy az ismeretek és a képességfejlesztés egyensúlyára törekszünk. Így lehet eredményesen felkészíteni a tanulókat a középiskolai tanulmányokra. • A történelemoktatás feladata az ismeretátadáson és a képességfejlesztésen túl teret adni a nevelési célok megvalósításához. Az események, történelmi személyek életének ismertetése alkalmat adhat az emberi társadalmak sokszínűségének, egymásra hatásának bemutatására, az egyetemes és az európai kultúra értékeinek megismertetésére. A múlt gazdag tárháza segítség lehet az iskola és a történelemtanár szabadon megválasztott nevelési célkitűzéseinek megvalósításához. • Az állampolgári ismeretek tanításának az a feladata, hogy segítsen eligazodni a jelenkor viszonyaiban, megtanítson a demokratikus közélet működésének elveire, jogi szabályozottságára, a demokratikus állam felépítésére.

Fejlesztendő kompetenciák 5. osztály Tanulás tanulása • A tankönyvi és egyéb képi információk feldolgozása tanári segítséggel. Képi információk gyűjtése. • Lelet és rekonstrukció összevetése. Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. • Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események, életmód és mai életünk között. • Információk gyűjtése a tankönyv szövegéből és a tanári előadásból. A könyvtár használata információgyűjtésre történelmi személyiségekről, eseményekről. Képi és szöveges információk összevetése. Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. • Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása és értelmezése elsősorban tanári segítséggel. Anyanyelvi kommunikáció • Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. • A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. • Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. • Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. • A tanári elbeszélés és a tankönyvi szöveg reprodukálása szóban és írásban vázlat, tanári kérdések segítségével. Írásban önálló szöveg elkészítése megadott kulcsszavak segítségével. • Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel és önállóan. • Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel és önállóan. Matematikai kompetencia • Történelmi események időrendbe állítása. • Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr. e., • Kr. u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. • Néhány, a kerettantervben szereplő alapvető évszám ismerete, amelyek tájékozódási pontként szolgálhatnak. • A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. • A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen és térképvázlaton. Távolságok összehasonlítása. • A földrajzi és a történelmi atlasz összevetése az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. Tér-képolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. 6. osztály: Tanulás tanulása • A tankönyvi és egyéb képi információk feldolgozása tanári segítséggel. Képi információk gyűjtése egy adott témáról. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. • Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése a lakóhelyen vagy közelében, múzeumokban. Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak megismerése. • Filmélmények felidézése és értelmezése, oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. • A korosztálynak készült történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek használata. • Egyszerűbb korabeli írásos források (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat) olvasása és értelmezése elsősorban tanári segítséggel. A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. Egy-szerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület,) gyűjtése, értelmezése és összevetése. • A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése.

Anyanyelvi kompetencia • A látott építészeti, tárgyi emlékek jellemzőinek bemutatása emlékezetből. • Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. • Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. Megadott kulcsszavak segítségével írásban önálló szöveg elkészítése. • Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. • Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel. • Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. • Kiselőadás tartása egy-egy könnyebben feldolgozható történelmi eseményről, történelmi személy életrajzáról. • Érvek és ellenérvek szembeállítása alternatívák és ellentétes nézetek esetén a történelemben tanári segítséggel. Matematikai kompetencia • A tárgyalt nagy történeti korszakok elhatárolása tanári segítséggel. • A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események időrendbe állítása. • Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. • A tájékozódási pontként megtanítandó kerettantervi, alapvető évszámok ismerete. • A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen és térképvázlaton. • A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. • Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi térképeken.

Egyes évfolyamok tanterve 5. osztály: Témakör

Tananyag

Őskor

Az ember szerszámokat használ és készít A gyűjtögető, halászó, vadászó ember Élet az őskorban A földművelő és állattenyésztő ember Az első mesterségek kialakulása, a kereskedelem kezdetei Varázslat és művészet

Élet az ókori keleten

Az írott történelem kezdete: az ókor Egyiptom, a Nílus ajándéka A rejtélyes piramisok A Tigris és Eufrátesz köze: Mezopotámia A távoli Kelet két nagy birodalma: India és Kína Mítoszok és mondák az ókori Keletről

Minimum követelmények Fogalmak: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat, eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, szellemek, mágia, barlangrajz Fogalmak: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás Topográfia: tudja térben elhelyezni térképen, vaktérképen: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Gangesz, Kína, Kék fo-

Minimumot meghaladó követelmények Fogalmak: antropológus, tűz használata, cserekereskedelem, totem, totemállat, Willendorfi Vénusz, Altamírai barlang

Az írás megjelenése, szerepe. Birodalom (kb. 5000 évvel ezelőtt), AlsóEgyiptom, FelsőEgyiptom, bőrvödör, emelőszerkezet, tudományok, szkarabeusz, Kheopsz fáraó, Tutanhamon Hammurapi törvényei, Istár-kapu, tégla Kaszt, fürdőszoba, gya-

Témakör

Tananyag

Minimum követelmények lyó, Sárga folyó

Ószövetségi történetek

A Biblia világa Történetek Mózesről és az első királyokról

Fogalmak: Biblia, Ószövetség, egyistenhit Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Topográfia: Kánaán, Jeruzsálem Fogalmak: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház Személyek: Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész Topográfia: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa birodalom, Alexandria

Hogyan éltek az ókori görögök?

A görög mondák és a valóság A görögök vallása Az olimpiai játékok Spárta, a katonaállam Athén, az ipar és a kereskedelem központja A marathóni csata A görögök megvédik hazájukat Az athéni társadalom és a népgyűlés Athén aranykora Nagy Sándor, a görög műveltség elterjedése

Képek a római történelemből

Róma kialakulása Itália meghódítása Róma győzelme Karthágó felett Szabadok és rabszolgák A császárság Róma, a világ ura Mindennapi élet a birodalom fővárosában A rómaiak hazának területén Róma a népvándorlás viharában

Fogalmak: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, tartomány, barbár, népvándorlás Személyek: Romulus, Remus, Hannibál, Julius ceasar, Augustus Topográfia: Itália, Róma, Karthágó, Római birodalom, Pannónia, Aquincum Évszámok: 476

A kereszténység születése

Az Újszövetség A kereszténység elterjedése A keresztény időszámítás

Fogalmak: keresztény, evangélium, megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök, Személyek: Jézus, Mária,

Minimumot meghaladó követelmények pot, puskapor, selyem, porcelán Gilgames, ősi indiai hit, ősi kínai hit Tízparancsolat Sámson és Delila Góliát és Dávid Salamon király Polisz, Kisázsia, Égeitenger szigetvilága, Balkán-félsziget Odüsszeia, Mükéné, Knosszosz Ambrózia, nektár. Görög istenek. Delphoi, öttusa, babérkoszorú, kocsiverseny, Helóták, körüllakók, egyenlőség, vaspénz, nevelés, Marathón Thermopülai, Szalamisz Démosz, Ötszázak Tanácsa, Esküdtszék, tíz hadvezér Gümnaszion, iskola, férfi színészek, napi díj, Müron, Pheidiász, tudományok gordiuszi csomó kr.e. 776, kr.e. 490, kr.e. 480 Cloelia, Mucius Scevola Szenátus, consul Alpok, csapóhíd, döfőorr Elszegényedő parasztok, városi szegények, Spartacus Brutus, testőrség, a kocka el van vetve Minden út Rómába vezet Róma nevezetességei Szórakozás Műveltség jogtudomány, Panthenon, Vallás Savaria, Claudius császár, Sopiane, Gorsium, Arrabona, Alba Regia…. germánok, hunok, kr.e. 753, 395 Golgota Jézus élete és halála A kereszténység főbb parancsai püspök, pápa, katakomba,

Témakör

Népünk történelmének kezdetei

Tananyag

Monda a magyarok eredetéről A magyar nép eredete Vándorlás a pusztákon Vérszerződés Etelközben Honfoglalás és letelepedés

Minimum követelmények József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin Topográfia: Betlehem Kr.e. - kr.u. Fogalmak: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás Személyek: Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád, Előd, Ond, Kont, Tas, Huba, Töhötöm, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi Évszám: 895-900 Topográfia: Ural, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpátmedence


Ménrót, Meiotisz, onogur obi-ugorok, manysik, hantik, észt, finn obi-ugorok, manysik, hantik, észt, finn Anonymus, fejedelemválasztás, vérszerződés Szvatopluk, Bölcs Leó gyepük


Tananyag


Képek a középkori Európa életéből

Nagy Károly birodalmában Hűbérurak és hűbéresek Milyen volt a középkori uradalom? Az arab hódítás. Európa 1000 körül A középkori egyház. A kolostorok világa Élet a falvakban. A mezőgazdaság fejlődése A lovagi élet. A középkori várak A kézművesség és a kereskedelem központjai: a középkori városok A középkori kereskedelem A céhmesterek. A középkori kézművesipar Európa a 15. században A középkori ember műveltsége „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” Géza fejedelem és

Fogalmak: középkor, eretnek, hűbérúr, hűbéres, két és háromnyomásos gazdálkodás, uradalom, ajándék, robot, adó, jobbágy, jobbágytelek, iszlám, kolostor, szerzetes, szent, legenda, ereklye, kódex, lovag, középkori vár, középkori város, polgár, önkormányzat, bank, céh, céhmester, legény, inas, távolsági kereskedelem, karaván, vám, járvány, kiváltság, Városi iskolák, könyvnyomtatás, román, gót, reneszánsz, Személyek: Mohamed, Nagy Károly Évszám: 476, 800 Topográfia: Bizánc, Mekka

Magyarország az Árpádok idején

Fogalmak: kalandozó hadjárat, tized, vármegye, ispán, nádor, oklevél, tatár, kiskirály Személyek: Géza fejedelem, I. (Szent) István király, Gellért püspök, I. (Szent) László,

Minimumot meghaladó követelmények I. Ottó, aacheni palota, Német-római császárság, Hűbéreskü, hűbéri lánc kikből jön létre a földesúri osztály 622 medinai futás Iszlám tanítása Iszlám 5 alappillére Oklevelek, Szent Benedek, kódex, hét szabad művészet, Szent Ferenc, keresztes hadjárat Egyházszakadás A lovaggá avatás, lovagi torna, várak, földnélküli lovagok Pénzgazdálkodás, szárazföldi és tengeri kereskedelem, A technika fejlődése céhszabályzat, vízikerék, vízimalom, szélmalom, lábító, ágyú, iránytű Pestis, fekete himlő, kolera Egyetemek, Gutenberg, humanizmus

Gazdaság és társadalom a letelepedés idején 933 Merseburg, 955 Augsburg, I. Ottó, Lehel, Bulcsú

Témakör

Tananyag


Szent István. Az államalapítás István király udvarában Az új rend megszilárdítása: Szent László és Könyves Kálmán A királyi hatalom hanyatlása. A tatárjárás (12411242) A második honalapítás Kultúra az Árpádkorban

(Könyves) Kálmán, Juliánus barát, IV. Béla, III. András, Anonymus, Évszámok: 997-1038, 1000, 1241-42, 1301, Topográfia: Esztergom, Fehérvár, Muhi, Buda

Virágzó középkor Magyarországon

A királyság újjászervezése: Károly Róbert Az aranyforint Nagy Lajos, a lovagkirály Zsigmond, a király és császár Egy középkori magyar város: Buda Hunyadi János, a törökverő A nándorfehérvári diadal (1456) Hunyadi Mátyás uralkodása Mátyás udvara Bárók, nemesek, jobbágyok. A Jagellók kora A mohácsi vereség. Buda elfoglalása

Fogalom: bandérium, arany forint, harmincadvám, bányabér, kilenced, ősiség, végvár, kormányzó, visegrádi királyi találkozó Személyek: Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos, Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Dózsa György, Szapolyai János, II. Lajos, I. Szulejmán Évszámok: 1456, 1514, 1526, 1541 Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Bécs, Mohács, Buda

Az újkor kezdetén

Felfedezők és hódítók. Amerika felfedezése (1492) Szemben a pápával: Luther és Kálvin A felfedezések hatása Spanyolországban és Angliában Küzdelem a tengerekért Korlátlan uralkodók Nyugat- és KeletEurópában, Az Európán kívüli

Fogalom: felfedező, világkereskedelem, gyarmat, manufaktúra, hitel, bankár, újkor, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament, polgári forradalom, önkényuralom Személyek: Kolombusz Kristóf, Magellán, Luther Márton, Kálvin János, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter Évszámok: 1492, 1517 Topográfia: Amerika, Anglia, London, Párizs, Versailles, Szentpétervár

Minimumot meghaladó követelmények Gellért püspök, püspökségek, Egyházmegye, Gizella, István király intelmei, ispán, nádor, (1077-1095),(1095-1116), törvénynapok, istenítéletek, Horvátország, Dalmácia, vízpróba, tűzpróba, II. Béla, III. Béla írásbeli ügyintézés, II. András, Bánk bán, 1222 Aranybulla, kunok, Batu kán, 1241 muhi csata, kiváltságlevél, városok, tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, krónikák, Kézai Simon, pécsi székesegyház, tihanyi apátság, jáki és lébényi templom (1308-1342) Aba család, Csák Máté, rozgonyi csata, 1335 visegrádi találkozó, árumegállító jog (1342-82) úriszék, pallosjog, diósgyőri vár, Képes Krónika, Kolozsvári Márton és György, német-római császár, husziták, konstanzi zsinat 1443-44 hosszú hadjárat, Balkán 1444 I. Ulászló, várnai csata, V. László, Kapisztrán János, II. Mehmed, hadigálya, Dugovics Titusz, Szilágyi Mihály, Corvina, Hess András, visegrádi és tatai várak, Janus Pannonius, Vitéz János, Bonfini, II. Ulászló, Bakócz Tamás, Rákos, Békés, Nagylak, Temesvár, II. Lajos, 1521 Nándorfehérvár, Tomori Pál, Habsburg Ferdinánd, 1538 Várad, János Kelet kincsei, portugálok, spanyolok, karavella, kormánylapát, iránytű, Santa Maria, Nina, Pinta, Bartolomeo Diaz, Vasco da Gama Búcsúcédula, bűnbocsánat, Witenberg, eleveelrendelés, protestáns egyház, Giordano Bruno, Galileo Galilei, bekerítések, Orániai Vilmos, Nagy Armada, I. Károly, Oliver Cromwell, Azték, maja, inka, Humanizmus, Leonardo da Vinci, barokk

Témakör

Magyarország az újkor kezdetén


Tananyag


világ Kultúra és tudományok az újkor kezdetén Török világ Magyarországon A várháborúk hősei Életképek a királyi Magyarországról Az Erdélyi Fejedelemség A reformáció és az ellenreformáció kulturális hatása Magyarországon A török kiűzése II. Rákóczi Ferenc és a tiszaháti felkelők A hazáért és a szabadságért

Fogalom: Királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, Török Hódoltság, pasa, végvár, hajdú, kollégium, kuruc, labanc, Személyek: Habsburg Ferdinánd, Szapolyi János, János Zsigmond, II. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós (hadvezér), Károli Gáspár, Bocskai István, Pázmány Péter, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós (költő) Évszámok: 1541, 1552, 1686, 1703-1711 Topográfia: Erdélyi Fejedelemség, Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Pozsony, Buda, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár

Palánkvár, füles bástya, 1532 Kőszeg Jurisics Miklós Losonczy István Drégely Szondi György Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, históriás ének Fráter György, Bocskai felkelés, 1604-06, bécsi béke, Szenczi Molnár Albert, Sárospatak, Debrecen, Pápa, Nagyszombat Bécs ostroma, Szavoyai Jenő, Lotharingiai Károly, 1696 hegyaljai felkelés Esze Tamás, 1705 Szécsény Bottyán János, 1707 Ónod, általános adózás, 1708 Sárospatak, Habsburg-ház trónfosztása Károlyi Sándor A szatmári béke

A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszer: Mindlab – gondolkodás-fejlesztés gondolattérkép alkalmazásával. 7. osztály: Témakör

Tananyag


A polgári átalakulás kora

Európa a XVII–XVIII. században. A felvilágosodás Amerika a XVIII. században. Az Egyesült államok megalakulása, a Függetlenségi Nyilatkozat Latin-Amerika fölszabadulása A francia forradalom Bonaparte Napóleon, A mezőgazdaság és a gépek forradalma Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei

Fogalom: emberi jogok, felvilágosodás, első, második és harmadik rend, rendi gyűlés, (labdaház), forradalom, nemzetgyűlés, alkotmányos királyság forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, tőkés földbirtokos, vállalkozó, kispolgárság, munkásosztály, bérlakás, értelmiség, segélyegylet, szakszervezet, sztrájk kapitalizmus, politika Személyek: Washington, Rousseau, XIV. Lajos, Napóleon, Watt, Stephenson Évszámok: 1776, 1789, 1815 Topográfia:Boston, Waterloo

Minimumot meghaladó követelmények Fogalom: „az ész kritikája”, hatalommegosztás, enciklopédia, (vétójog), nemzetőrség, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, konvent, jakobinusok, guillotine, vérpad, emigránsok, hadkötelezettség, Szent Szövetség, kontinentális zárlat, vetélő, polgári állam, dugattyús gőzgép, ipari forradalom, gőzmozdony, gőzhajó, távíró, szabad versenyes kapitalizmus Személyek: Locke, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Diderot, Simón Bolivár, XVI. Lajos, Robespierre, Danton, Ferenc császár, I. Sándor cár, Fulton, Morse, Kay, Hargreaves, Cartwright Évszámok: 1773, 1783, 1789. júl. 14. Bastille, 1792. (szept. 21.), 1793. jan., 1793 nyara, 1794 nyara, 1799, 1804, 1812, 1813, Topográfia: Latin-Amerika, DélAmerika, (Ajaccio), Itália, Egyiptom,

Témakör

Tananyag


Magyarország a XVIII. században

Hazánk a szatmári béke után Az ország újjászervezése. A soknemzetiségű Magyarország kialakulása Hazánk Mária Terézia uralkodása idején Élet a XVIII. századi Magyarországon, Az Esterházy hitbizomány működése Somogyban II. József rendeletei A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója Politikai élet a reformkorban A reformkor nagyjai A magyar nyelv ügye. Nemzeti kultúránk megújulása. A nemzetiségi kultúrák kibontakozása Kossuth Lajos fellépése és programja Életképek a reformkori Magyarországról

Fogalom: betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, kettős vámrendszer, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika, Személyek: Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác, Évszámok: 1740-1780, 1767

A polgárosodás kezdete Magyarországon

Fogalom: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reform, nyelvújítás, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, Személyek: Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Évszámok: 1825-1848,

Minimumot meghaladó követelmények (Borogyino), Moszkva, Lipcse, Elbasziget, Szent Ilona-sziget, Bécs, Marengó, Austerlitz, Manchester Fogalom: magyar kancellária, Helytartótanács, (felsőtábla, alsótábla), Pragmatica Sanctio, Ratio Educationis, egészségügyi rendelet, türelmi rendelet, hivatalos nyelv, népszámlálás, reformkísérlet, nemesi ellenállás, káté, infláció Személyek: III. (VI.) Károly, Tessedik Sámuel, II. Lipót, I. Ferenc, Hajnóczy József, Szentmarjay, Laczkovits, Sigray, Festetics György Évszámok: 1780–1790, 1791, 1794–95 Topográfia: Erdély, határőrvidék, Selmecbánya, (Bánát), Szilézia, Galícia, Fogalom: devalváció, akadémia, hitel, követutasítás, (szentesítés), konzervatív, szabadelvű, (liberális, haladó), örökváltság, (önkéntes, kötelező) váltság nélküli, házi adó, országgyűlési ifjak, jurátus, (nemzet), vándorszínész, klasszicista stílus, (verbunkos), pánszlávizmus, (dákoromán elmélet), Pesti Hírlap, cenzor, Fiatal Magyarország, Személyek: Széchényi Ferenc, Festetics György, Felsőbüki Nagy Pál, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Eötvös József, Kazinczy, Déryné, Kőrösi Csoma Sándor, Reguly Antal, Bolyai János és Farkas, Barabás Miklós, Liszt, Erkel, L. Gaj, G. Baritiu, J. Kollár, L. Stúr, V. Ferdinánd, Lovassy László, Vasvári Pál, Táncsics Mihály, (Irinyi János) Évszámok: 1830, 1840, 1841, 1837, 1844, 1846, 1848. febr. Topográfia: Keszthely, Pozsony, Zemplén megye, Galícia, Pest, Vác, Szolnok, Herend, Hollóháza

Témakör

Tananyag


Forradalom és szabadságharc Magyarországon

1848. március 15. A forradalom eredményei. Az 1848. évi törvények Mit tartalmaztak az áprilisi törvények? Nemzetiségi ellentétek 1848–1849-ben A szabadságharc A környező falvak nemzetőr lajstromai, a nemzetőrök feladatai, életük A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata. Az önálló magyar hadsereg A szabadságharc leverése

Fogalom: Cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, nemzetőrség, honvédség, trónfosztás Személyek: Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem, Haynau, Metternich Évszámok: 1848. március 15. 1849. augusztus 13. 1849. október 6. Topográfia: Pest, Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad

A nemzetállamok kora

Polgárháború az észak-amerikai Egyesült Államokban Változások Európa térképén. Új nemzetállamok: Olaszország és Németország. Nemzetállamok a hanyatló Török Birodalom területén A polgári állam új feladatai. A demokratizálódó társadalom Újabb technikai és iparfejlődés. Európa a XIX. század utolsó évtizedeiben. A „boldog békeidők” A sokarcú munkásmozgalom Versenyben a világ felosztásáért Az újkor tudományos és kulturális életének néhány kiemelkedő alakja

Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, Antant Személyek: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx Évszámok: 1861-65, 1870, 1871, Topográfia: Poroszország, Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária

Minimumot meghaladó követelmények Fogalom: „népek tavasza”, Közbátorsági Bizottmány, kollektív jogok, Honvédelmi Bizottmány, (bán), szabadságharc, honvéd, külföldi légiók, nemzetőrök, szabadcsapatok, vésztörvényszék, emigráció, kormányzó Személyek: Vasvári, Jókai, Felelős magyar kormány tagjai, Jellasics, Latour, Windisch-Grätz, Damjanich, I. Miklós, Klapka Évszámok: 1848. május; 1848 nyara, 1848. szept. 29., 1848. dec., 1849. jan., 1849. febr. vége, (ápr. 6.), ápr. 14., máj. 21. Topográfia: Párizs, Prága, Bécs, Pest, Pozsony, Milánó, Velence, Liptószentmiklós, Karlóca, Balázsfalva, Pákozd, Ozora, Schwechat, Mór, Debrecen, Nagyvárad, Nagyszeben, Kápolna, Olmütz, Szolnok, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Buda, Szeged, Temesvár, Segesvár, Komárom

Fogalom: rezervátum, „aranyláz”, ültetvény, kommün, parlamentarizmus, cenzusos választójog, tankötelezettség, közegészségügy, nehézipar, belső égésű motor, vásárlóerő, életszínvonal, chartisták, marxizmus, keresztényszocializmus, internacionálé brit Keletindiai Társaság, koronagyarmat, (szipolyok), romantika Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, Karagyorgye, Botev, Edison, Siemens, Bessemer, Bell, Benz, Marconi, Popov, Wright testvérek, Lumière testvérek, Remington, Zeppelin, Diesel, Jedlik Ányos, Déri, Bláthy, Zipernowski, Bánki Donát, Csonka János, Puskás Tivadar Hajós Alfréd, R. Owen, Engels, XIII. Leó Évszámok: 1886, 1859, 1860, 1866, 1821, 1830, (1859), 1877–78, 1878, 1896, 1889, 1891, 1839–42, 1857, 1868, Topográfia: Gettisburg, San Francisco, Piemont, Königgrätz, Szicília, (Solferino), Párizs, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, (Sipka-szoros, Plevna, San-Stefano), Berlin, Krím-félsziget, Szuezi-csatorna, Delhi, Hongkong, Niger-folyó, Madagaszkár, Fokváros, (Német Kelet-Afrika), Szibéria, Alasz-

Témakör

Tananyag


A dualizmus kora

Hazánk a szabadságharc leverése után A kiegyezés Képek a politikai életből Gazdasági felzárkózás A polgárosodó magyar társadalom Élet a dualizmus kori Magyarországon Világváros születik: Budapest A millennium: sikerek és válságjelek

Fogalom: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, mágnás, cseléd, asszimiláció, millennium Személyek.: Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd Évszám: 1867, 1867-1916 Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest

Az első világháború

Harc a világuralomért, harc a gyarmatokért Az első világháború kezdete és első évei A tömegek és gépek háborúja. A hátország Katonaélet az első világháborúban Levelek a frontról – Zselickisfalud tekintetében Az oroszországi forradalom Győztesek és vesztesek Hazánk részvétele a világháborúban

Fogalom: világháború, villámháború, állóháború, hátország, békerendszer Személyek:Wilson, Lenin Évszám: 1914-1918, 1917 Topográfia: Európa országai, akik a háborúban részt vettek

Témakör

Tananyag


A világ a XX. század húszas és harmincas éveiben

Hatalmi átrendeződés Európában az első világháború után. A Népszövetség Közép-Európa nyugtalan évei: Németország és Ausztria, Olaszország és a fasizmus Új államok születése, a

F.: fegyverszünet, békekötés, nagyhatalom, Népszövetség. A vesztesek területi veszteségei, a győztesek területnövekedése, szélsőjobboldal – szélsőbaloldal, fasizmus, diktatúra, választójog, Gazdasági Világválság, fasizmus – nemzeti szocializmus (nácizmus), fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs

Minimumot meghaladó követelmények ka, Kaukázus Fogalom: Bach-huszár, Húsvéti cikk, alkotmányos királyság, nyílt szavazás, (Deák-párt, balközép párt, Országos 48-as párt), Szabadelvű Párt, politikai nemzet, agrárszocialista mozgalom, polgári házasság, vámközösség, agrárproletár, kubikos, Általános Munkásegylet, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, belső fogyasztás, „boldog békeidők”, körorvos, alkotmányos válság, kivándorlás Sz.: Noszlopy Gáspár, Makk József, Madarász Viktor, Erkel Ferenc, Tisza Kálmán, Frankel Leó, Baross Gábor, Magyar László, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Tisza István, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Semmelweis Ignác, Eötvös Loránd Évszám: 1850, 1865, 1868, 1875– 1890, 1894, 1853, (1868, 1872), 1890 Topográfia: Buda, Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Diósgyőr, Ózd, Salgótarján, Vajdahunyad, Csepel, Tisza, Viharsarok, Fogalom: monopólium, monopolkapitalizmus, kettős, majd hármas szövetség, antant, imperializmus, tőkekivitel, ok, ürügy, szarajevói merénylet, „hadimilliomos”, (nemzeti össztermék), kapituláció, ultimátum, Személyek: Ferenc Ferdinánd, II. Vilmos, Évszám: 1879, 1882, 1904, 1914. jún.28., júl.28., 1915–16, 1918. okt.– nov. Topográfia: Szarajevó, Gorlice, Párizs, Verdun, Somme folyó, Doberdo, Isonzó, Piave, Ypern, Amiens

8. osztály: Minimumot meghaladó követelmények F.: nemzeti önrendelkezés, mandátum, III. Internacionálé, forradalom, puccs, weimari köztársaság, nemzeti tanács, nacionalizmus, soknemzetiségű állam, politikai váltógazdálkodás, diplomáciai kapcsolat, locarnói és washingtoni konferencia, mandátumterület, kasztrendszer, polgári engedetlenség, bábállam, Kuomintang, tőzsde, értékpapír,

Témakör

Tananyag


régiek újjászületése Kelet-Közép-Európában Nyugat-Európa: a „boldog húszas évek” a győztes országokban A gyarmatok ébredése. Az Európán kívüli világ a húszas, harmincas években A nagy gazdasági világválság 1929–1933 A nácizmus Németországban A rettegés birodalma. Élet a „Harmadik Birodalomban” A sztálini Szovjetunió Útban egy új világháború felé: Új háborús tömb kialakulása; Japán és olasz terjeszkedés; spanyol polgárháború; A hitleri agresszió első áldozatai

tábor, polgárháború, tervgazdálkodás, kollektivizálás, sztálinizmus, antikomintern paktum, Sz.: Hitler, Mussolini, Lenin, Sztálin, É.: 1929-33, T.: Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Új és újjászülető államok Kelet-Közép-Európában

Magyarország a két világháború között

Az őszirózsás forradalom A rövid életű polgári köztársaság. A Tanácsköztársaság A Horthy-korszak kezdete A trianoni békeszerződés A bethleni konszolidáció. A Horthy-rendszer megszilárdulása Gazdaságunk a húszas években. A gazdasági világválság és Magyarország Kiútkeresés a válságból. A Gömbös-kormány Hazánk külpolitikája a Horthy-korszakban Életmódváltás és kulturális fejlődés a Horthykorszakban Tudomány és technika a 20-as, 30-as években

F.: nemzeti és polgári forradalom, fegyverszünet, Nemzeti Tanács, népköztársaság, földreform, tanácsköztársaság, fehérterror, történelmi Magyarország, revízió, konszolidáció, földreform, Nyílt szavazás, infláció, pengő, statárium, revízió, gazdasági válság német orientáció, analfabetizmus, vegyipar, Nobel-díj Sz.: Tisza István, Károlyi Mihály, IV. Károly, Kun Béla, Horthy Miklós, Nagyatádi Szabó István, Apponyi Albert, Teleki Pál, Bethlen István, Gömbös Gyula, É.: 1918. okt. 31., 1919. márc. 21. 1919. aug. 1., 1920. június 4. T.: Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék,

A második világháború. Hazánk a második világháborúban

A második világháború megkezdődik Európai háborúból világháború

F.: megnemtámadási szerződés, villámháború, koalíció, front, második front, partraszállás, antifasiszta erők Sztálingrád, a teheráni értekez-

Minimumot meghaladó követelmények New Deal, állami beavatkozás, tb, Brit Nemzetközösség, demilitarizált övezet, fajgyűlölet,NEP kulák, egypártrendszer, gulág, szövetségi állam, népfrontpolitika, Berlin–Róma- tengely, Anschluss, müncheni konferencia, etnikai elv Sz.: Wilson, Thälmann, Piłsudski, Beneš, Kemal Atatürk, Galamb József, Lindbergh, Gandhi, Csang Kai-sek, Abd el-Kím, Pu-ji, Roosevelt, Hindenburg, Thälmann, Göbbels, Göring, Trockij, Franco, Tanaka, Mao Ce-tung É.: 1919, 1920, 1923, 1922. okt., 1918, 1929, 1911, 1922, 1931, 1932, 1933, 1934. 1936 1917, 1939 1938. márc., 1938. szept., 1939. márc. T.: Rajna-vidék, Elzász-Lotaringia, Danzig, Bajorország, Dalmácia, Fiume, balti államok, Kárpátalja, Montenegró, Bosznia-Hercegovina Jugoszlávia, Marokkó, Rif-hg., Szuezi-csatorna, Palesztina, Pandzsáb, Mandzsúria, New York, Tennessee-völgy, Ruhr-vidék, Saar-vidék, Abesszínia, München, Szudéta-vidék F.: direktórium, vörös terror, KMP, internacionalizmus, semleges zóna. A tanácsköztársaság hadműveletei, különítményesek, kormányzó, ellenforradalom, wilsoni elvek, népszavazás, irredentizmus, vitéz, illegalitás, Horthyrendszer = parlamentarizmus korlátozott demokráciával, konvertibilis fizetőeszköz, népszövetségi kölcsön, középrétegek, munkáskamarák, győri program, fajvédők, zsidótörvények, kisantant, barátsági szerződés, tengelyhatalmak, elemi és polgári iskola, érettségi, cserkészmozgalom, kollégium, társadalombiztosítás, úri középosztály, atomkorszak, posztimpresszionizmus Sz.: Jászi Oszkár, Garbai Sándor, Vix alezredes, Stromfeld Aurél, Clemenceau, Somogyi Béla, Bacsó Béla, Bandholtz, Fürst Sándor, Sallai Imre, Rothermere lord, Millerand, Klebelsberg Kunó, Szabó Zoltán, Csík Ferenc É.: 1918. nov. 16., 1919. ápr., 1919. máj., 1920. márc. 1., 1921, 1922, 1927, 1930. szept. 1., 1931, 1922, 1927, 1934, T.: Belgrád, Padova, Eperjes, Kalocsa, Szolnok, Siófok, Orgovány, Biatorbágy, Endrőd, F.: légi fölény, „furcsa háború”, totális háború, hátország, gazdasági potenciál, tengeralattjáró-háború, radar, gyorshadtest, hintapolitika, Magyar Történelmi

Témakör

Tananyag


A háború további menete: a totális háború Háború és gazdaság A második világháború fegyverei. Katonák és civilek a második világháborúban Hazánk bekapcsolódása a második világháborúba Hazánk a háború sodrában. A német megszállás Nyilas hatalomátvétel. Hadműveletek hazánk területén Az európai és a magyar zsidóság és cigányság tragédiája: a holokauszt A második világháború befejezése

let, vadászgép, bombázó, harckocsi, tűzerő, légvédelem, I. és II. bécsi döntés, hadüzenet, koncentrációs tábor, Jaltai és potsdami értekezlet Sz.: Hitler, Sztálin, Churchill, Roosevelt, Horthy, Teleki Pál, Bárdossy László, Szálasi Ferenc É.: 1939. szept. 1., 1941. ápr., 1941. jún. 27. 1944. márc. 19. 1944. okt. 15., 1945. aug. 6. és 9., 1945. szept. 2. T.: Lengyelország és a többi ország, melyek részt vettek a második világháborúban, Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Kassa, Újvidék, Donkanyar, Voronyezs, Hirosima, Nagaszaki

A globalizálódó világ

Földünk a második világháború után. Az ENSZ. A kétpólusú világ A „szabad világ” és a kommunista diktatúrák. 15 év hidegháború A harmadik világ A békés egymás mellett élés. Világgazdasági változások. A keleti tömb felbomlása Technikai fejlődés életmód változás a XX. század második felében Az európai integráció A globalizáció problémái

F.: ENSZ, békekötések, szuperhatalom, Hatalmi átrendeződés NATO, Varsói Szerződés, KGST, Közös Piac, hidegháború, vasfüggöny, koncepciós per, A „szabad világ” és a kommunista diktatúrák, harmadik világ, el nem kötelezett országok, fegyverkezési verseny, olajválság, a keleti tömb felbomlása, a világgazdaság szerepe, integráció, Európai Unió szervezete, globalizáció

Magyarország története 1945-től

Hazánk a vesztes háború után

F.: Ideiglenes Nemzetgyűlés, fegyverszünet, földreform, demokratikus

Minimumot meghaladó követelmények Emlékbizottság, Magyar Front, nyilasok, kiugrási kísérlet, Budai Önkéntes Ezred, holokauszt, Dávid-csillag, gettó, deportálás, munkaszolgálat, partizánok, kapituláció, „békaugrás” hadművelet Sz.: Molotov, Ribbentrop, Rommel, Montgomery, Kállay Miklós, Sztójai Döme, Lakatos Géza, Raoul Wallenberg, Tito, De Gaulle, Truman, Attlee, Csang Kai-sek, Mao Ce-tung É.: 1939. márc., 1939. aug. 23., 1940, 1941. márc., 1941. jún. 22., 1941. dec. 7., 1942. jan. 1942. jún., 1942. okt., 1943. febr. 2., 1943. júl., 1943. nov. 1944. jún., 1945. febr., 1945. máj. 8.; 1945. júl.1938. nov. 2., 1939. márc., 1940. aug. 30., 1943. jan., 1944. dec. 23. – 1945. febr. 13., 1945. márc., 1945. ápr. 4. T.: Cseh–morva Protektorátus, Memelvidék, danzigi korridor, Párizs, London, Moszkva, Pearl Harbor, Midwayszigetek, Líbia, Tunisz, El-Alamein, Szicília, Kurszk, Leningrád, Árpádvonal, Debrecen, Budapest, Székesfehérvár, Auschwitz, Normandia, Varsó, Visztula, Jalta, Potsdam, Burma, Kína, F.: etnikai tisztogatás, Biztonsági Tanács, kétpólusú világ, Marshall-terv, hiánygazdaság, Truman-doktrína, rakétaválság, enyhülés, fogyasztói társadalom, szuverenitás, kibuc, helsinki alapelvek, Brezsnyev-doktrína, intervenció, csillagháború, FÁK. Űrhajózás, haditechnika, számítástechnika, utazás, háztartások, ifjúsági mozgalmak. EGK  Európai Közösség  Európai Unió, euró, schengeni egyezmény, üvegházhatás, sivatagosodás, ózonlyuk, népességrobbanás, éhínség, Észak és Dél, adósságcsapda, (slum), terrorizmus Sz.: Sztálin, Truman, Tito, Fidel Castro, Hruscsov, Kennedy, Nasszer, Nehru, Csang Kai-sek, Mao Ce-tung, Castro, Brezsnyev, Gorbacsov, Reagan Ceauşescu, Tőkés László É.: 1945. jún., 1947, 1948, 1949, 1955, 1950–53, 1962, 1963, 1972 1954, 1971, 1975, 1968, 1979, 1985, 1989., 1973, 1981, 1986, 1992, 1995, 2002, 2004 T.: San Francisco, Korea, Kuba, Fekete-Afrika, arab világ, India, Pakisztán, Bangladesh, Kína, Tajvan, Indonézia, Vietnam, Dien Bien Phu, Helsinki, Afganisztán, Róma, Strasbourg, Brüszszel F.: „malenkij robot”, Szövetséges Ellenőrző Bizottság, népbíróságok, igazo-

Témakör

Tananyag


napjainkig

A koalíciós időszak. A koalíció felszámolása és a pártállami rendszer létrehozása A sztálinizmus Magyarországon. A Rákosi-korszak Élet a vasfüggöny mögött- a cigányság helyzete Forradalom és szabadságharc Magyarországon, 1956 Hazánk 1956 után. A Kádár-korszak Élet a 60-as 70-s években Út a rendszerváltás felé. Gazdasági, társadalmi és politikai változások A rendszerváltás A határainkon túli magyarok

választás, abszolút többség, koalíció, államosítás, tervgazdálkodás, koncepciós per, kitelepítés, termelőszövetkezet, tüntetés, forradalom, szabadságharc, ellenkormány, nagyüzemi mezőgazdaság, háztáji, „kemény diktatúra”, „puha diktatúra”, Életszínvonal-politika. Gazdasági és társadalmi problémák, Reformkommunisták, Párton kívüli ellenzék, többpárti választás, parlamentáris rendszer, Alkotmánybíróság, önkormányzat, polgármester, Sz.: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János É.: 1947. febr., 1945. nov., 1946. febr., 1947, 1948., 1956. okt. 23., nov. 4. 1990. ápr.–máj. T.: a forradalom budapesti helyszínei

Állampolgári ismeretek

Az állam és polgárai Demokráciánk intézményei Részvétel a közügyekben A polgármesteri hivatalban Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek hazánkban

F.: állam, állampolgár, polgári jogok, alkotmány, nemzeti jelképek, országgyűlés, népképviselet, köztársasági elnök, kormány, miniszter, államtitkár. Önkormányzat, polgármester. Ügyészség, bíróság, közügyek, nyilvánosság, nyílt ülés, titkos szavazás, választójog, választhatóság, politikai párt, (civil) egyesület, ajánlócédula, jogok– kötelezettségek, általános emberi jogok, szabadságjogok, kisebbségi jogok, kiskorú, nagykorú.

Minimumot meghaladó követelmények lóbizottság, vágtató infláció, aranykészlet, forint, miniszteri tárca, ÁVO  ÁVH, „szalámi taktika”, választási blokk, „kékcédulás választás”. MDP, Magyar Függetlenségi Népfront, pártállam, tanácsok, internálótábor, kulák, Nemzetközi háttér-szuezi válság , munkásőrség, közkegyelem, életszínvonalpolitika, új gazdasági mechanizmus, olajválság, adósságcsapda, piacgazdaság, reform, népfelkelés. Ellenzéki Kerekasztal, népszavazás, Nemzeti Kerekasztal, ombudsman, privatizáció, kisebbség, szórvány magyarság, beneši dekrétumok, alapszerződések, státustörvény Sz.: Miklós Béla (Dálnoki), Szakasits Árpád, Kéthly Anna, Nagy Ferenc, Veres Péter, Nagy Ferenc, Mindszenti József, Ordass Lajos, Ravasz László, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Rajk László, Marosán György, Maléter Pál, Hruscsov, Eisenhover, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Szilágyi József, Rácz Sándor, Bali Sándor, Gorbacsov, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád É.: 1944. dec. 21., 1945. nov., 1946. aug., 1949, 1953, 1956. okt. 28., okt. 30., 1970-es évek, 1988, 1989. jún., nov. T.: Debrecen, pozsonyi hídfő, Recsk, Hortobágy, Sztálinváros, Mosonmagyaróvár, Felvidék, Erdély, Kárpátalja, Délvidék F.: szuverenitás, Magyarország címerei, hatalmi ágak, Alkotmánybíróság

Általános fejlesztési követelmények • Tantárgyunk, a történelem és állampolgári ismeretek elsődleges fejlesztési területe az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakítása: • Képesek legyenek ismereteket szerezni történetekből, képekből, egyszerű grafikonokból és statisztikai adatokból, diagramokból éppúgy, mint társadalmi környezetükből, esetleg olvasmánya-

• • •

• • • •

ikból, filmélményükből, a tömegkommunikációs eszközökből. Kiemelt szerepet kell adni az ismeretszerzésben a tárgyi, képi és szöveges forrásoknak. • Az ismeretfeldolgozás az alsóbb, 5-6. évfolyamokon elsősorban tanári segítséggel történik, a 7-8. évfolyamon egyre fokozódó mértékben önállóan. A tanulók az ismereteket kritikusan értelmezzék, tudjanak saját következtetést is levonni. Legyenek képesek megkülönböztetni a mítoszt a valóságtól, a tényt a véleménytől. A történelmi események mögött tudjanak összefüggéseket találni, azokat egymással összehasonlítani. • Ismerjék meg a korosztályuknak készített kézikönyveket, a lexikonokat, a történelmi információk gyűjtését a könyvtárban, az internet segítségével. Sajátítsák el a legfontosabb történelmi fogalmakat és kifejezéseket, azokat szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban tudják alkalmazni. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg és gyakorolják azokat az alapvető elemzési, forráskritikai szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket eseményekről, személyekről, problémákról. A történelemtanításnak fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók kommunikatív képességeit. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésére. Ennek a kettőnek aránya nem borulhat fel, egyik sem szoríthatja háttérbe a másikat. A diákok tudjanak eseményeket, történeteket elbeszélni, különböző szövegek lényegét elmondani. Alkossanak szóban és írásban a tanultakról kreatív módon szövegeket. Tanuljanak meg kiselőadást, rövid beszámolót tartani egy adott témáról. A 7-8. évfolyamon már önállóan is írjanak vázlatot, tanulják meg a jegyzetkészítést. A társadalmi kommunikációra való felkészítéshez nélkülözhetetlen, hogy gyakorolják és tanulják meg a kulturált vita szabályait, az érvelés jelentőségét, az ellenérvek szerepét, az ellenvélemény tolerálását. Csoportmunkában dolgozva ismerjék meg a kooperatív együttműködés előnyeit. Mivel a történelmi események térben és időben zajlanak, a tanulóknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezekben tájékozódjanak. Meg kell tanulniuk a történelmi idő tagolását, az események időbeli elhelyezését az évszámok és az időre vonatkozó fogalmak segítségével. Ismerjék meg a nagy történelmi korszakokat, az időszámítás alapjait. A történelmi térben való tájékozódást az atlaszok, térképvázlatok segítségével sajátítsák el. A földrajzi isme-retek megszerzését tudják hasznosítani a történelmi események megértésében az egyes népeknél, társadalmaknál.

Fizika Általános nevelési célok • Keltse fel a tanulók érdeklődését a természeti, és ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Készítse elő és alapozza meg a természettudományos tantárgyak tanítását. • Vezesse be a tanulókat az anyagok legfeltűnőbb tulajdonságainak, az ezeket jellemző mennyiségeknek, a természeti környezet kvalitatív jellemzőinek és változásainak, kölcsönhatásainak ismeretkörébe. • A mechanikai, hőtani, elektromosságtani és fénytani ismeretekkel alapozza meg korszerű fizikai szemléletmódjukat, segítse hozzá őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez. • Tanítsa meg a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Ismertesse meg őket az SI és SI-n belüli mértékegységek szabatos használatával. • Fejlessze megfigyelő-, emlékező-, elképzelő-, rendszerező-, gondolkodóképességüket. • A logikus gondolkodás, az összehasonlítás és az ítéletalkotó képesség fejlesztése. • Nevelje őket problémalátó és problémamegoldó emberekké. • Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával tegye képessé a tanulókat csoportos munkára, önálló ismeretszerzésre, kísérletek irányított, balesetmentes elvégzésére. • Segítse megalapozni a környezetbarát szemléletet, járuljon hozzá a környezetvédelmi tevékenység tudatosításához. • Alapozza meg a tájékozódást a térben, az időben és a különféle anyagok között, valamint elemi szinten mutassa meg a természettudományok összetartozását, és azok csak közösen megoldható feladatait. • Az absztrakciós képesség fejlesztése azzal, hogy megmutatjuk, hogyan lehet érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető jelenségekre – a látható körülmények alapján – magyarázatot adni és szabályszerűséget megállapítani. • Jártasság kialakítása elektromos kísérletek elvégzésében, mérésekben, fizikai témájú grafikonok elemzésében; függő és független változók, ok és okozati összefüggések keresésében. • A történeti vonatkozások megismerésével a kísérletezés, a kutatás fontosságának hangsúlyozása (Galvani, Volta, Ampére munkássága). Fejlesztési feladatok • Összehasonlítás, megkülönböztetés, kézbe vett konkrét tárgyak esetében. • Tapasztalatok felidézése, célirányos megfigyelés, kísérletezés közös elemzése. A megállapítások általánosítása. Modellalkotás, az absztrakció elemei. • Köznapi ismeretekhez kapcsolni és rendszerezni a bemutató kísérletek tapasztalatait. • A bemutatott kísérletek elemzése, a különbségek megállapítása és következtetések levonása a látottakból. Logikus gondolkozás. • A már tanultak új szempontú bővítése, általánosítása. A mérések és számolások gyakorlati megvalósítása. • A tapasztalatok és kísérletek összekapcsolása. Fogalomalkotás elemi szintű absztrakcióval. • Gondolati kísérletekre építés. Valós kísérlettek eredményeinek megfogalmazása. A látottak általánosítása. Gyakorlati alkalmazás. • Irányított tanulói kísérletetek elvégzése, közös elemzése és a legfontosabb megállapítások megfogalmazása. • Észrevenni, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezetű és a mező. Analógia, fokozatos absztrakció. • A fogalomalkotásról már meglevő tudás alkalmazása új területen. Kísérleti eredmények elemzése, általánosítása és matematikai megfogalmazása, kapcsolatteremtés a matematikában tanultakkal.

• Változások (részecskeszerkezetre épített) kvalitatív jellemzése, a kisebb, nagyobb egyenlő viszonyok felismerése. Absztrakció. • A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése gyakorlati példákon. Nyitás a kémia felé. • Környezetvédelem. • Régi ismeret alapján új jelenség értelmezése. Kapcsolat a földrajzzal (pl. a szél), biológiával (pl. a talaj kialakulása, élet a jég alatt). • Megfigyelés, értelmezés a részecskeszerkezettel és energiaváltozással. Kapcsolat a természeti és gyakorlati jelenségek-kel. Egyes évfolyamok tanterve 7. osztály: Témakör

Tananyag


Anyag, test, tulajdonság, mennyiség

A termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata és a tapasztaltak megfogalmazása. A mechanikai kölcsönhatás vizsgálata a köznapi tapasztalatok alapján. A kölcsönhatás fogalmának általánosítása. A mágneses kölcsönhatás kísérleti vizsgálata. A mágneses alapjelenségek és a mágneses mező fogalma. Az iránytű működésének értelmezése. Az elektromos kölcsönhatás kísérleti vizsgálata. Az elektromos alapjelenségek és az elektromos mező fogalma. A gravitációs kölcsönhatás alapjelenségeinek megfigyelése és a gravitációs mező. A kölcsönhatásról tanultak összefoglalása. A korpuszkuláris anyag belső szerkezete és a halmazállapotok értelmezése a részecskeszerkezet alapján. A testek néhány mérhető tulajdonsága és az ezeket jellemző mennyiségek mérése.

Mélyíteni a kölcsönhatás fogalmát, az alapvető jelenségek ismételt, egyre mélyülő elemzésével. A megfigyelő, kísérletező, összehasonlító, ítéletalkotó, általánosító képesség erősítése a sokféle jelenség és változás közös jellemzőinek megmutatásával. Előkészíteni a természettudományok tanítását az egyik legfontosabb és legáltalánosabb mennyiség, az energia elemi szintű értelmezésével. Jártasság szinten tudjanak hosszúságot, hőmérséklete és időt mérni.

Az erő, a tömeg és a sűrűség

A mozgásállapot-változás okának felismertetése egyszerű jelenségeknél és az erőhatás fogalmának bevezetése, tudatosítása. A megfigyelőképesség fejlesztése. A hatás és a következmény öszszekapcsolása, a logikai készség erősítése.

Az energia mértékegységének megismerése érdekében bevezetni a munka mint energiaváltozás fogalmát, legegyszerűbb esetre értelmezni a kiszámításának módját. Megfigyelni és kvalitatív módon értelmezni a különféle termikus kölcsönhatásokat, valamint „nő,

Minimumot meghaladó követelmények Ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű, közismert jelenségnél; tudják, hogy mi a jellemző a termikus, a mechanikai, a mágneses, az elektromos, a gravitációs kölcsönhatásra; legyenek tisztában azzal, hogy változás csak a közvetlen környezet hatására jöhet létre; tudják, hogy az anyagnak két fajtája van, a részecske szerkezetű és a mezők; tudják, hogy az anyagoknak testeknek, folyamatoknak sokféle tulajdonsága van, és ezek mennyiségekkel is jellemezhetők; tudjanak a részecske modell alapján különféle halmazállapotokat leírni; legyenek képesek irányítással egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket elvégezni, azokból következtetéseket levonni, ezeket megfogalmazni, és róluk feljegyzéseket készíteni;

A testek mozgásállapotváltozásának feltétele. A vizsgált jelenségeknél ismerjék fel a kölcsönható partnereket. Az erőhatás mennyiségi jellemzője. Az erő mérése. A súly a test által az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre kifejtett

Testek mozgása

Dinamika alapjai

Energia, munka

Az erőhatás és a tehetetlenség, csökken” szinten felismertetni a erőhatás jellemzője. mint tulajdonság értelmezése és közben létrejött energiaváltozáso- A testek tehetetlensége, összehaösszekapcsolása az erővel illetve kat. sonlítása. a tömeggel, mint az azokat jel- Néhány egyszerű kölcsönhatásnál A tömeg, jele, mértékegysége, lemző mennyiségekkel. értelmezni, hogy az energiára megkülönböztetni a tömeget és a Az erő és a tömeg mérésének megmaradási törvény érvényes. súlyt. bemutatása. Tudjanak jártassági szinten egyenlő Térfogatot mérése. A sűrűség fogalom közelítő pon- karú mérleggel tömeget mérni. Értelmezni a sűrűség fogalmát, tosságú értelmezése az anyagok felismerni és megfogalmazni a részecskeszerkezete alapján. közegben történő felemelkedés, Meghatározni a közegben történő elmerülés, úszás, lebegés feltételét felemelkedés, elsüllyedés, úszás a sűrűség alapján. és lebegés feltételét a sűrűséggel. Az absztrakciós képesség erősítése. A mozgás viszonylagossága. Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá Kísérletre és megfigyelésre alapozva Pálya, út, elmozdulás. tenni a transzlációs mozgás köznapi jellemezzék az egyenletes és a változó Egyenes vonalú egyenletes ismereteit, és kialakítani a sebesség haladó mozgást kvalitatív módon; ismermozgás kísérleti vizsgálata. A mennyiségi fogalmát. Megmutatni a jék és tudják alkalmazni az egyenletes sebesség fogalma. kapcsolatot és a különbséget a jelen- mozgás sebességének, valamint az átlagA sebesség, az út és az idő ség és annak mennyiségi jellemzése sebességnek a meghatározási módját mind kiszámítása. Az egyenletes között. algebrai, mind grafikus úton; mozgás grafikonjai. Megalapozni és alkalmazni a „vi- Legyenek képesek felismeréseikről, méréAz egyenletesen változó szonylagos” fogalmát. seikről, tudásukról szóban és írásban, mozgás kísérleti vizsgálata. valamint grafikonok, táblázatok készítéAz átlag- és pillanatnyi sesével beszámolni; besség fogalma. A gyorsulás. Tudjanak különbséget tenni a vizsgált A szabadon eső test mozgájelenség szempontjából meghatározó, sának kísérleti vizsgálata és illetve elhanyagolható hatások között (pl. jellemzése. A nehézségi a szabadesésnél), értsék az elhanyagolt gyorsulás fogalma. hatások és megállapítások érvényességi határai között lévő kapcsolatokat; Tudjanak megoldani egyszerűbb feladatokat a sebességgel kapcsolatban. A tehetetlenség fogalma. A A mozgásállapot-változással járó Egyszerű esetekben ismerjék fel a mechatehetetlenség törvénye és az kölcsönhatások ismeretének kísérle- nikai kölcsönhatásokat és a bennük meginerciarendszer. ti vizsgálata. nyilvánuló két hatást, valamint azt a két A tömeg fogalma és mérése. Mechanikai kölcsönhatások mélyítése partnert, amely ezeket a hatásokat kifejti; A sűrűség fogalma és kiszá- és mennyiségi jellemzése; az ok- Tudják dinamikailag értelmezni a tömeg mítása. okozati kapcsolatok felismertetése és az erő fogalmát, valamint bevezetni Az erőhatás fizikai értelme- és viszonylagosságuk tudatosítása azok mértékegységeit statikai módon; zése. Az erő fogalma és áb- (pl. a hatás-ellenhatás elnevezésnél). Tudjanak e témakörben egyszerű feladarázolása vektorokkal. A mozgás és a mozgásállapot kü- tokat következtetéssel és sűrűségnél képAz erő mérése. Rugóerő. lönbözőségének tudatosítása. let alkalmazásával is megoldani; Az erő fajtái: gravitációs erő, Értsék, hogy az erő miért iránymennyiség, a súly, a súrlódás és közegelés tudják ábrázolni; lenállás. Tudjanak különbséget tenni a gravitációs Az erő-ellenerő, Newton III. erő és a súly között; törvénye. Ismerjék a különféle erőhatásokat, azok Az egy testet érő erőhatások legegyszerűbb következményeit, és értsék együttes eredménye. Az meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyensúly fogalma. egyik mozgásállapot-változást hoz létre; A forgatónyomaték kísérleti Ismerjék Galilei, Newton és Eötvös Lovizsgálata és kiszámítása. ránd munkásságát. Az energia fogalma. A munka, mint energiaváltozás Tudják a testek állapotát és állapotváltoA munka fogalma és kiszá- fizikai fogalmának értelmezése, zását az energiával, ill. energiaváltozással mítása. kialakítása és kiszámítása a legegy- jellemezni; Az emelési munka. szerűbb esetben. Ismerjék az energia, munka, teljesítmény, A mechanikai energia fajtái. Egyszerű példákon keresztül meg- hatásfok, forgatónyomaték, erőkar fogalAz energia megmaradásának mutatni az energia megmaradását, mát, jelét, kiszámítási módját;

A nyomás

Hőtan

tudatosítása kvalitatív szintű egyszerű példákon. A teljesítmény fogalma és kiszámítása. Energiatakarékosság és a környezetvédelem. A hatásfok és kiszámolása. Az emelő típusú egyszerű gépek. A lejtő típusú egyszerű gépek. Egyszerű gépek a gyakorlatban. A nyomás fogalma és kiszámítása. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. Pascal törvénye és gyakorlati vonatkozásai. A gázok nyomása. A légnyomás. A gázok nyomása zárt térben. A nyomáskülönbségeken alapuló eszközök. A közlekedőedények. Hajszálcsövek. Környezetvédelem. A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Arkhimédész törvénye. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. A hőtágulás jelensége szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú testeknél. A hőtágulás gyakorlati jelentősége. A hőterjedés fajtái (hővezetés, hősugárzás, hőterjedés). A belső energia fogalma és növelése súrlódási munkával és termikus kölcsönhatás közben. A fajhő, a hőmennyiség és az égéshő fogalma és meghatározása. Halmazállapot-változások. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, párolgáshő, forráshő. A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. Hőerőgépek.

(pl. az egyszerű gépeknél); Ismerje az energiatakarékosság környezetvédő szerepét, ezen keresztül a környezetvédelem fontosságát és lehetőségeit Az erőhatás forgás- és mozgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. Az egyensúly fogalmának bővítése az egyszerű gépeknél.

Tudják megfogalmazni az emelő típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét, és legyenek képesek egyszerű feladatokban ezt alkalmazni; Tudják megfogalmazni, mennyiben könynyíti meg a munkánkat az egyszerű gépek használata; ismerjék fel a gyakorlatban használatos egyszerű gépeket; Ismerjék Joule és Watt munkásságát.

Az eddig megismert erőfogalom bővítése. Az ok és okozati kapcsolatok vizsgálata a nyomás fogalmának kialakításában. A folyadékokkal és a gázokkal kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok magyarázata anyagszerkezeti ismeretekkel. A testet érő erőhatásokról tanultak mélyítésével és annak tudatosításával, hogy a test helyzetét a folyadékban a testet érő erőhatások együttesen határozzák meg. A folyadék és a test sűrűségviszonyának elemzése. Ismerjék fel a fizikai törvények érvényességi hatását a közlekedőedények és a hajszálcsövek összehasonlítása alapján.

Ismerjék a nyomás fogalmát, kiszámítási módját, mértékegységét és gyakorlati alkalmazásait; Tudják Pascal törvényét, és értsék ennek gyakorlati vonatkozásait; Tudják a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezőket; Kísérletek alapján ismerjék fel és fogalmazzák meg Arkhimédész törvényét; Tudják, hogy mi a légnyomás; ismerjék a légnyomás értékeit, hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközzel mérjük; Ismerjék a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását;

A hőjelenségek kísérleti vizsgálata, értelmezése. A belső energia fogalmának ismerete. Hőtani folyamatok környezetkárosító hatása (égés). Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (szél keletkezése, halmazállapot-változások).

Az energiaváltozás két módja: termikus kölcsönhatás, munkavégzés; A munka és a hő kiszámításában legyenek jártasak, ismerjék az ehhez szükséges fizikai mennyiségeket; Tudják alkalmazni az energia megmaradás törvényét a hőtani feladatoknál; Ismerjék a hőerőgépek működésének alapelvét.


Tananyag


Elektromos alapjelenségek: áramerősség, feszültség.

A testek részecskéinek szerkezete: elektron, proton, neutron, ion. Elektrosztatikai alapjelenségek. A testek elektromos állapota: vonzás, taszítás, elektrontöbblet, elektronhiány. Elektromos töltés. Vezetők, szigetelők. Az elektromos áram. Az áramerősség. Az elektromos áramkör és részei. Egyszerű áramkörök összeállítása. Az áramerősség mérése. Az elektromos mező munkája. A feszültség és mérése.

Elektromos ellenállás, az elektromos áram hatásai.

Az elektromos fogyasztók ellenállása. Ohm törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Elektromos vezetők ellenállását meghatározó tényezők. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok. Az elektromos áram hőhatása és a hőhatásokon alapuló elektromos eszközök. Az elektromos áram kémiai és élettani hatása. Balesetmegelőzés. Az elektromos áram mágneses hatása. A mágneses hatáson alapuló esz-közök. Az elektromos folyamatok teljesítménye. Az elektromos berendezések fogyasztása.

Az elektromos tulajdonságú részecskék létezése. Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező anyag és ezért kölcsönhatásra képes; az elektromos vonzás és taszítás értelmezése. Bővíteni a kölcsönhatás fogalmát annak felismertetésével, hogy az elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgását az elektromos mező hozza létre. Az anyagok tulajdonságainak és a folyamatok jellemzőinek mennyiségi meghatározása. Jártasság kialakítása elektromos kísérletek elvégzésében, mérésekben, fizikai témájú grafikonok elemzésében. Ismerjék az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat és azokat tudatosan alkalmazzák; A történeti vonatkozások megismerésével a kísérletezés, a kutatás fontosságának hangsúlyozása (Galvani, Volta, Ampére munkássága). Ismerje, hogy a fémes vezető helyhez kötött „részecskéi” akadályozzák a szabad elektronokat egyirányú mozgásukban. Felismertetni, hogy egy szóval vagy kifejezéssel (elektromos ellenállás) több fogalmat is megnevezhetünk. Ohm törvényének (I~U) kísérleteken alapuló vizsgálata. Az elektromos áram hatásainak felismerése, kísérleti vizsgálata és elemzése. Az elektromos áram hatásain alapuló közismert gyakorlati alkalmazások fizikai értelmezése. A balesetvédelmi és megelőzési szabályok értelmi alapon történő elfogadtatása. A környezetvédelem és az energiatakarékosság jelentőségének megértetése.

Minimumot meghaladó követelmények Tudják értelmezni a testek elektromos állapotát, tudják, hogy az elektromos állapotú testek körül – hatásai alapján felismerhető – elektromos mező van; Értsék, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője; Ismerjék az elektromos töltés alapján az áramerősség fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét; Tudjanak különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között; Tudjanak kapcsolási rajzzal megadni egyszerű áramköröket. Ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes; Tudják értelmezni a feszültséget. Rendelkezzenek megfelelő jártassággal a feszültségmérésben; Tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében; Ismerjék a villám keletkezésének okait, veszélyes voltát, a villámhárító lényegét és a balesetvédelmi szabályokat.

Értsék és jól alkalmazzák az elektromos ellenállás kifejezést mindhárom változatban; ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámítási módját és mértékegységét; Legyenek jártasak az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű feladatok megoldásában, tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól függ elektromos ellenállása; Tudjanak ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával, létrehozni különféle áramköröket, sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében nevezzék meg a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerjék a helyettesítő ellenállás fogalmát; – ismerjék fel és nevezzék meg az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyét; Tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a „villanyóra”, milyen mennyiség mér-

Témakörök

Tananyag


Elektromágneses indukció, váltakozó áram.

Az elektromágneses indukció. Az indukált feszültség és áram. A váltakozó áram létrehozása, jellemzői és hatásai. A transzformátor és gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat. Elektromos energiaellátás. Az energiatakarékosság gyakorlati megvalósítása. Környezetvédelem.

Az anyag fogalmának bővítése a mágneses és az elektromos mező kölcsönhatásának vizsgálatával. Az energia megmaradás értelmezésének bővítése az elektromágneses indukció kapcsán. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának bemutatása Faraday, valamint Bláthy, Déri, Zipernovszky munkássága alapján. Az elektromos áramforrások összehasonlítása környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból. Ismerjék és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat;

Fénytan

Fényforrások. A fény és tulajdonságai. A fény egyenes vonalú terjedése, a fény sebessége, árnyék jelenség. A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása, gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés kísérleti vizsgálata. Fénytörés törvényei. Fénytörés prizmán. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. A lencsék gyakorlati alkalmazása. Optikai eszközök működése. A látás fizikája. A fehér fény színekre bontása. Testek színe.

Annak tudatosítása, hogy a fény anyag, mely kölcsönhatásra képes. Legyen ismerete a fény terjedési törvényeiről, különböző közegekkel való kölcsönhatásairól, terjedési irányának változásairól, optikai eszközök működéséről. A látás fizikájának értelmezése és a testek színeinek magyarázata. A szem védelme.

A tanórák felhasználása a helyi tantervre:

Minimumot meghaladó követelmények tékegysége a kWh, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az elektromos teljesítmény témakörében;

Ismerjék fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat résztvevőit; Tudják, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre; Olyan technikai megoldások elve, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni; Tudják kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és a váltakozó áramot; Nevezzék meg a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudják a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között; Az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásai; Ismerjék a transzformátor felépítését, működését és szerepét, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből; Ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetvédelemben; Ismerjék a magyar fizikusok és mérnökök munkásságát. Tudjanak magyarázatot adni a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségeire; Tudják értelmezni a fénytörés és fényvisszaverődés jelenségeit, törvényeit és ezek megvalósulását különféle optikai eszközökben; Ismerjék a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasak a képszerkesztésben, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában; Ismerjék a szemhibák korrekcióját, a dioptria fogalmát.

Évfolyam

A tantárgy heti A tantárgy évi óraszáma A fejezetekhez javasolt óraszáma (a felhasznált10 %-kal) órák összege

7. B

2

72 (= 65 +7)

60

8. B1

1,5

54 (= 49 +5)

44

7. évfolyam Óraszámok: (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés.) A tematikai egységek címe

B változat:

Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások

12

Mozgások

19

Nyomás

14

Energia, energiaváltozás

11

Hőjelenségek

11

Év végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása

5

Az óraszámok összege

72

8. tanév Tematikai egységek címe

Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) B1

Elektromosságtan

28

Optika, csillagászat

18

A tanév eleji ismétlés és végi összefoglalás Az óraszámok összege

8 54

Kémia Általános nevelési célok • Elsődleges cél a kémia megszerettetése • A tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a szemléleti és műveltségi tartalmat, amely a XXI. Századi kultúrált ember számára szükséges • Jussanak el a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységben felhasznált kémiai anyagok sajátságainak, hatásainak, alkalmazásainak megértéséhez • A kémia segítsen a mindennapok anyagainak a tudatos felhasználásában, és az azokkal kapcsolatos balesetvédelmi rendszabályok alkalmazásában • Járuljon hozzá a tanulók természetképének formálásához, a környezettudatos magatartás kialakításához. Komplex természetbarát szemléletet kell, hogy adjon • Tárja fel az egyéni képességeket az alábbi területeken: • gondolkodási műveletek (megfigyelő képesség, ok-okozati viszonyok felismerése stb.) • mozgáskoordinációt (kísérletek végrehajtása) • kommunikáció (szaknyelv használata) • önálló ismeretszerzés, együttműködés másokkal • hatékony tanulási módszerek kialakítása • esztétikai igények • Járuljon hozzá a tanulók személyiségének kialakulásához • Segítse a pályaválasztást • Világhírű magyar tudósok munkásságának megismertetésével erősítse a nemzeti önbecsülést Fejlesztési feladatok • Járuljon hozzá a természettudományos műveltség megalapozásához,a tanulók legyenek tisztában az anyagi világ egységével, illetve sokrétűségével, a kémia tudománytörténet nagy felfedezéseivel. • Fejlessze a természettudományos és komplex gondolkodást. Az anyag tulajdonságainak a szerkezeten alapuló magyarázatával, az anyagszerkezet és az anyagi átalakulások valamint az energiaváltozások közötti kapcsolatok feltárásával. A tanulók kapcsolják ismereteiket más társtudományokhoz. • Mutassa be a kémia gyakorlati jelentőségét, a hétköznapokban betöltött szerepét, valósuljon meg a mindennapi életben nélkülözhetetlen ismeretek készségszintű alkalmazása. • Támaszkodjon a lehető legnagyobb mértékben a közvetlen tapasztalatokra, az önálló kísérleti munkára. A tanulók ismerjék és egyszerű műveletekre tudják használni a kémia eszközeit. • Segítse elő a gondolkodásra nevelést és a problémamegoldó képesség fejlesztését. • Alakítson ki megfelelő önállóságot a számítási feladatok megoldásában, az ábrák, táblázatok, grafikonok adatainak elemzésében, legyenek képesek következtetéseket megfogalmazni. • Készítse fel a tanulókat a továbbtanulásra, illetve a gyakorlati éltben való részvételre. Fejlessze a hatékony tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket. • Járuljon hozzá az állandó önművelés iránti igény felkeltéséhez és fejlesztéséhez, a tanulók legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, véleményalkotásra, az információk értékelésére. • Alapozza meg a korszerű környezetbarát szemlélet elsajátítását, a szerzett tapasztalatokkal és azok elemzésével járuljon hozzá a környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakításához. Egyes évfolyamok tanterve 7. osztály: Témakör

Tananyag

Bevezető ismeretek

A kémia tárgya, a kísérletek. Kémia és környezetvédelem. Balesetvédelem.



Témakör

Tananyag


Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai tulajdonságok és változások). Halmazállapotok, halmazállapot változások.

Halmazállapotok. Fizikai és kémiai tulajdonságok illetve változások megkülönböztetése konkrét példákon. Konkrét anyagok csoportosítása összetétel szerint. Alapvető fogalmak ismerete.

Anyagok csoportosítása különböző szempontok szerint (eredet, származás, életjelenségek és összetétel). Keverékek

Keverék és elegy fogalma. Gáz halmazállapotú keverékek, a levegő, a levegő szennyezése. Folyékony keverékek, a természetes vizek. Az oldatok, mint folyékony keverékek. Az oldódás feltételei. Az oldatok töménysége, tömegszázalék számítása. Szilárd keverékek. Hulladékokkal kapcsolatos környezetszennyezési problémák. Keverékek szétválasztása, a víz tisztítása.

Keverék és elegy fogalmának ismerete és használata. A levegő és a víz tulajdonságai, felhasználása, élettani hatása, szennyezései. A tömegszázalék jelentése, adott töménységű oldatok elkészítésének módja. Szétválasztási műveletek gyakorlati felismerése. Kísérleti alapszabályok ismerete, alkalmazása.

Az atom felépítése

Az elem és a vegyjel jelentése, használata. Az anyagmennyiség

25-30 leggyakoribb elem vegyjelének ismerete Az anyagmennyiség mértékegysége, egyszerűbb számítások. Az atom összetétele (elemi részecskék), fő részei, semlegessége. A külső elektronok jelentősége. Fontosabb nemesgázok tulajdonságai, stabil szerkezetből adódó következmények. Rendszám, protonszám, elektronszám, tömegszám fogalma, leolvasása a periódusos rendszerből konkrét esetekben. A periódus és főcsoport jelentése. Fontosabb nemfémek alapvető tulajdonságainak (fizikai tulajdonságok, felhasználás, élettani hatás) ismerete. Elemmolekulák neve, képletének ismerete. Egyszerű számítások az anyagmennyiség körében. Tanult elemek csoportosítása.

Az atom fogalma, atommodellek. Az atom és az elektronburok felépítése, fő részei. Az atom semlegessége. Nemesgázok jelentősége, tulajdonságaik, felhasználásuk. Stabil nemesgáz szerkezet.

A periódusos rendszer rövid története (Mengyelejev), felépítése. A rendszerből leolvasható fontos adatok: rendszám, tömegszám, relatív atomtömeg, periódusszám és főcsoportszám. A vegyérték elektronok jelentősége.

A nemfémek: A nemfémek általános tulajdonságai, kovalens kötés, molekula. A képlet fogalma és fajtái. Atomrács és molekularács, ezekből eredő tulajdonságok. Fontosabb nemfémek (hidrogén, klór, oxigén, ózon, nitrogén, kén, foszfor, szén) tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, élettani hatása. Nemfémek, elemmolekulák anyagmennyisébe.


Anyagok csoportosítása különböző szempontok szerint, fogalmak ismetere, helyes használata. Fogalmak pontos ismerete, használata. Példák gáz, folyékony és szilárd keverékekre. Tömegszázalékos számítások (összetett feladatok).

Ritkábban használt elemek vegyjele. Összetettebb számítási feladatok az anyagmenynyiség körében. Az atom és az elemek fogalmának kibővítése. Az atom részeivel kapcsolatos fogalmak ismerete, helyes használata, jelentőségük. Az elektronszerkezet ábrázolása. Összefüggések ismerete és alkalmazása az atomszerkezet és a periódusos rendszer között.

Összefüggés szerkezet és tulajdonság között. Allotróp módosulatok a természetben. Összetettebb számításos feladatok az anyagmenynyiség körében.

Témakör

Tananyag


Különböző atomok kapcsolódása

Vegyületek fogalmának kiegészítése, az oxidok. Az égés folyamata, mint kémiai reakció: fajtái, feltételei, mint oxigénnel való egyesülés, energetikája. A víz bontása, mint kémiai reakció. Az atomok elektronvonzó képességének okai, változása a periódusos rendszerben. A kovalens kötés és a molekulák polaritása. Fontosabb nemfém-oxidok (víz, a szén, a kén oxidjai, nitrogén-, foszfor-oxid) képlete, keletkezése, fizikai tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, élettani hatása. Környezetvédelmi vonatkozások. Vegyületek anyagmennyisége.

Az égés feltételei. Fontosabb nemfém-oxidok ismerete: név, képlet, alapvető tulajdonságok, élettani (környezeti) hatás, felhasználás. Az anyagmennyiség értelmezése, használata vegyületek esetén is. Egyszerű számítások. Az egyenletírás elemi lépései. Tanult kémiai reakciók csoportosítása, kiindulási és keletkező anyagok megnevezése.

Bázisok

Savak

8.osztály

Ionok keletkezése, töltése, jelölése. Ionkötés, ionrács. Ionvegyületek, képlete. Fontosabb fém-oxidok (magnézium-, kalcium-, alumínium-, vas-oxidok) ,oxidáció és redukció értelmezése. Ionvegyületek anyagmennyisége, tömegszázalékos összetétele. Kémiai egyenletek írása, tömegmegmaradás törvénye. Bázisok keletkezése, kémhatásuk vizsgálata indikátorokkal. Összetett ion, hidroxid-ion, lúgos kémhatás. Lúgok és bázisok. Disszociációjuk vízben, protolitikus folyamatok. Ipari szempontból fontos bázisok (nátrium-, kalcium-, alumínium-, ammónium-hidroxid) fontosabb tulajdonságai, felhasználásuk, élettani hatásuk, balesetvédelmi szabályok. Savas oldatok vizsgálata indikátorral, sav, savas kémhatás. Savak disszociációja, az oxónium-ion. A kémhatás számszerű kifejezése, a pH-skála. A víz amfotériája, semleges kémhatás. Savak kémiai tulajdonságai, kémiai reakciók, fémek redukáló sora. Fontos savak (sósav, kénessav, kénsav, salétromsav, szénsav) tulajdonságai, keletkezése, felhasználása, élettani és környezeti hatása, kezelésükkel kapcsolatos rendszabályok.

Minimumot meghaladó követelmények Vegyületekkel és kémiai reakciókkal kapcsolatos fogalmak pontos ismerete, használata. Összefüggés szerkezet és tulajdonság között. Összetettebb számítási feladatok az anyagmenynyiség témakörében. Reakcióegyenletek írása, rendezése, elemi sztöchimetrikus számítások.

Egyszerű ionok keletkezése, neve, jelölése. Az anyagmennyiség és tömegszázalékos összetétel értelmezése, egyszerű számítások. Az egyenletírás elemi lépései. Tanult kémiai reakciók és oxidok csoportosítása.

Redoxi folyamatokkal kapcsolatos fogalmak ismerete, helyes használata. Összetettebb számítási feladatok az anyagmennyiség témakörében. Reakcióegyenletek írása, rendezése, elemi sztöchimetrikus számítások.

Kísérletek és tulajdonságok pontos megfigyelése. A kémhatás, mint kémiai tulajdonság, a tanult indikátorok színváltozásai. Fontos bázisok ismerete: név, képlet, alapvető tulajdonságok, felhasználás, élettani hatás. Ionok jelölése, neve. Egyszerű protolitikus reakciók menete.

Bázisokkal, protolitikus folyamatokkal kapcsolatos fogalmak ismerete, helyes használata. Összefüggés oldhatóság és kémhatás között. Reakcióegyenletek írása, rendezése, elemi sztöchimetrikus számítások.

Kísérletek és tulajdonságok pontos megfigyelése. A tanult indikátorok színváltozásai. Redukáló sor használata. Fontosabb savak ismerete: név, képlet, alapvető tulajdonságok, felhasználás, élettani (környezeti) hatás. Savak kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi rendszabályok. Egyszerű protolitikus reakciók menete, reakcióegyenletek írása. Egyszerű (anyagmennyiségre, összetételre vonatkozó) számításos feladatok.

Savakkal kapcsolatos fogalmak ismerete, helyes használata. Savak kémiai tulajdonságainak általános megfogalmazása, szabályok alapján reakcióegyenletek felírása, mennyiségi rendezése. Elemi sztöchimetrikus számítások.

Témakör

Tananyag



Nemfémes elemek és vegyületeik

A hidrogén A víz A klór, hidrogén klorid Az oxigén, ózon A kén, kén-dioxid, kénsav A nitrogén, ammónia, salétromsav. A foszfor, foszforsav. (Irinyi János) A szén, szén-dioxid, szénsav.

Legyen áttekintésük a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepéről a természeti folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és iparban. Ismerjék a savak fizikai tulajdonságait és felhasználásukat.

Ismerjék a savak kémiai tulajdonságait és kémiai reakcióit.

Fémes elemek és vegyületeik

Alkálifémek, konyhasó nátrium-hidroxid, szóda. Alkáli földfémek és vegyületeik. Mészkő, oltott mész. Az alumínium és előállítása. A vas és vasgyártás. Az acél és a korrózióvédelem. Nemesfémek, szinesfémek, nehézfémek

Ismerjék a fontosabb fémek fizikai tulajdonságait és felhasználását. Ismerjék a korrózió lényegét a korrózióvédelem hátterét.

Ismerjék a fémek kémiai tulajdonságait, előállításukat, azok környezeti hatásait. Tudjanak feladatokat megoldani a témakörben.

Sók

Sók fogalma, csoportosítása, képletük írása, elnevezésük. Sók keletkezése különböző kémiai reakciókban. Ismerkedés a kloridok, nitrátok, karbonátok, szulfátok és foszfátok fontosabb képviselőivel, ezek tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, élettani és környezeti hatása.

Ionvegyületek képlete. A konyhasó, pétisó, mészkő, szódabikarbóna, rézgálic és gipsz alapvető tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, élettani (környezeti) hatása. Tanult reakcióegyenletek felírása, mennyiségi viszonyaik.

Ionvegyületek képletével kapcsolatos szabályok alkalmazása. Sók keletkezését eredményező reakcióegyenletek felírása a reakciótípusok általánosítása alapján. Kloridok, nitrátok, karbonátok, szulfátok és foszfátok néhány képviselőjének ismerete.

Háztartásunk szervetlen anyagai (vízkeménység, tisztítószerek, sütőporok stb.). Megismert környezetszennyezések rendszerezése, környezetszennyező anyagok fogalma: szmog, savas eső, üvegházhatás, ózonlyuk, mocsarasodás, termikus szennyezés. Szerves vegyületek fogalma, összetétele, környezetünk szerves anyagai. Háztartási és ipari energiahordozók, azok környezeti hatásai. A szénhidrogének fogalma, a földgáz és kőolaj, kőolaj finomítás. Fontosabb szerves vegyületek (metán, etilalkohol, ecet) tulajdonságai, keletkezése, felhasználása, élettani hatása. Ismerkedés a szerves vegyületek egyéb csoportjaival: zsírok, olajok, egyszerű és összetett szénhidrátok, fehérjék. Háztartásunk szerves anyagai (tisztítószerek, mosószerek, folttisztítás, élelmiszerek, tartósítószerek, növényvédő szerek, festékek és műanyagok), ezek környezetszennyező

Háztartásban előforduló vegyszerek (hypo, klórmész, sósav) ismerete, balesetmentes kezelése. Méregjel (piktogramok) ismerete A környezetszennyezés következményeinek felismerése, környezettudatos magatartás kialakítása.

Hétköznapok szerves anyagai

Energiaforrásaink környezeti hatása, földgáz és kőolaj felhasználása. Metán, etanol és ecetsav tulajdonságai, mindennapi alkalmazása, élettani hatása. Zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék alapvető tulajdonságai, felhasználása, élettani szerepe. Mérgezések oka, az emésztés, a láz veszélyei, szerepe.

Háztartásban előforduló szerves eredetű vegyszerek ismerete, balesetmentes kezelése, élettani hatása. Környezetszennyezések (kőolaj, festékek, műanyagok, növényvédő

Szerves kémiával kapcsolatos alapvető fogalmak (telített, telítetlen, funkciós csoport, stb.) ismerete, szerves vegyületek csoportosítása. Kőolaj és földgáz feldolgozásának alapelvei. Példák ismerete különböző oxigén tartalmú szerves vegyületekre.

hatása.

szerek).

Biológia 7.-8. évfolyam

7. évf. óraszám: heti 1,5 óra, összesen 54 óra Ebből a szabadon felhasználható időkeret 5 óra

8. évfolyam óraszáma: heti 1,5 óra összesen 54 óra Ebből a szabadon felhasználható időkeret 5 óra

7. évfolyam Témakörök: I. Az élőlények változatossága A forró éghajlati övezet jellegzetes életközösségei II. Az élőlények változatossága A mérsékelt éghajlati övezet életközösségei III. Az élőlények változatossága A tundra, a sarkvidékek, a tengerek IV. Rendszer az élővilág sokféleségében V. A fogamzástól az elmúlásig

9 óra 10 óra 10 óra 12 óra 6 óra

I. Az élőlények változatossága. A forró éghajlati övezet jellegzetes életközösségei Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben

Órakeret 9 óra

Az éghajlat elemei, talaj (humusz), éghajlati övezetek, a környezeti tényezők hatása az élőlényekre, táplálkozási lánc, a víz körforgása a természetben. A rendszerszemlélet fejlesztése az élővilág és a környezet kapcsolatának, az életközösségek szerkezetének, időbeni változásának elemzése során. A tematikai egység Az életközösségek belső kapcsolatainak megértése a fajok közötti kölcsönhatások nevelési-fejlesztési céljai típusain keresztül. Az életközösségek veszélyeztetettségének felismerése, a lokális környezetszennyezés globális következményeinek feltárása. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért elképzelhetetlen az ÉLET víz nélkül? Szobanövényeink egy része trópusi eredetű. Milyen ápolási igényben nyilvánul ez meg (pl. orchideák, broméliák, kaktuszok, filodendron)? Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? - Az elsivatagosodás veszélyei és következményei. Ismeretek: A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) hatása a növényzet kialakulására. A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó, élettér, oldószer). Példák az élőlényeknek a magas hőmérséklethez való alkalmazkodásra. Az életközösségek vízszintes és függőleges rendeződése mint a környezeti feltételek optimális kihasználásának eredménye. A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak jellemzése (területi elhelyezkedés, kialakulásuk okai, főbb növény- és állattani jellemzői). Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben. A biológiai óra. Az élőhelyek pusztulásának, azon belül az elsivatagosodásnak az okai és következményei. 1. A trópusi esőerdők növényei 2. A dél-amerikai esőerdők állatai I. 3. A dél-amerikai esőerdők állatai II. 4. A szavannák növényei 5. A szavannák állatai I. 6. A szavannák állatai II. 7. A szubtrópusi sivatagok élővilága Az élettel környezeti tényezők hatása az élőlényekre (alkalmazkodás, tűrőképesség,) 8. A forró övezet termesztett növényei 9. Összefoglalás

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Földrajz: A Föld gömb alakja és a földrajzi övezetesség, a forró éghajlati öv. Tájékozódás térképen. Matematika: modellezés; összefüggések megjelenítése.

Példák a növények környezethez való alkalmazkodására (szárazságtűrő, fénykedvelő, árnyéktűrő). Példák a víz fontosságára. A magas hőmérséklet mellett a csapadék mennyiségéhez, illetve eloszlásához való alkalmazkodási stratégiák (testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés) bemutatása néhány jellegzetes forró éghajlati növény és állat példáján keresztül. Az élővilággal kapcsolatos térbeli és időbeli mintázatok magyarázata a forró éghajlati öv biomjaiban. A kedvezőtlen környezet és a túlélési stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodás felismerése. Táplálkozási lánc összeállítása a forró éghajlati öv biomjainak jellegzetes élőlényeiből. Az állatok viselkedésének jellemzése konkrét példákon, az életközösségben betöltött szerepük alapján. A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint. Projektmunka lehetősége: a forró éghajlati övben megvalósuló emberi tevékenység (a gyors népességgyarapodás, az ültetvényes gazdálkodás, a fakitermelés, a vándorló-égető földművelés, a vándorló állattenyésztés, túllegeltetés, az emlősállatok túlzott vadászata) hatása a természeti folyamatokra; cselekvési lehetőségek felmérése. Az elsivatagosodás megakadályozásának lehetőségei.

Kémia: a víz szerkezete és jellegzetes tulajdonságai.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Környezeti tényező, életfeltétel, tűrőképesség, környezethez való alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füves szavanna, trópusi sivatag, elsivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős.

II. Az élőlények változatossága A mérsékelt éghajlati övezet életközösségei Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz

Órakeret 10 óra

A környezeti tényezők hatása az élőlényekre, az éghajlat elemei és módosító hatásai, éghajlati övezetek, táplálkozási lánc. Életközösségek felépítésének és belső kapcsolatrendszerének megismerése megfigyelések és más információforrások alapján. Az élőlények alkalmazkodásának bizonyítása a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolatának elemzésével. Az emberi szükségletek kielégítésének környezeti következményei, veszélyei feltárása során a globális problémákról való gondolkodás összekapcsolása a lokális, környezettudatos cselekvéssel.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A természetes növénytakaró kapcsolata a domborzati viszonyokkal, illetve a tengerszint feletti magassággal. Hogyan változik egy rét, vagy a park füve a nyári szárazságban, illetve eső után? A természetes növénytakaró változása a tengerszint feletti magasság, illetve az egyenlítőtől való távolság függvényében. Hogyan alakulnak ki a savas esők és hogyan hatnak a természetre?


A környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatának bemutatása a méréskelt övi biomok néhány jellegzetes élőlényének példáján. A környezeti tényezők élővilágra tett hatásának értelmezése a mérsékelt övi (mediterrán, kontinentális, tajga, magashegységi övezetek, déli és északi lejtők) fás társulások összehasonlításával. A megismert állatok és növények jellemzése (testfelépítés, életmód, szaporodás) csoportosítása különböző szempontok szerint. Példák az állatok közötti kölcsönhatásokra a jellegzetes hazai életközösséIsmeretek: gekben. A mérsékelt övezet és a magashegyséA lakóhely közelében jellegzetes termégek környezeti jellemzői. szetes és mesterséges életközösségek A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak összehasonlítása. (keménylombú erdők, lombhullató erdő- Az ember és a természet sokféle kapcsoségek, füves puszták jellemzői) jellem- latának elemzése csoportmunkában: zése (földrajzi helye, legjellemzőbb – A természetes élőhelyek pusztuláelőfordulása, környezeti feltételei, térbesának okai (pl. savas eső, fakitermeli szerkezete, jellegzetes növény- és lés, az emlősállatok túlzott vadászaállatfajok). ta, felszántás, legeltetés, turizmus) A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes és veszélyei; a fenntartás lehetősénövényei és állatai. gei. Fajok közötti kölcsönhatások néhány – Aktuális környezetszennyezési jellegzetes hazai társulásban (erdő, rét, probléma vizsgálata. víz-vízpart). – Az invazív növények és állatok Az ember természetátalakító munkájabetelepítésének következményei.

Kapcsolódási pontok Földrajz: Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat, óceáni éghajlat, kontinentális éghajlat, tajgaéghajlat, függőleges földrajzi övezetesség. Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata, légköri és tengeri áramlatok (Golf-áramlat, szélrendszerek). Csapadékfajták. Vizuális kultúra: formakarakterek, formaarányok. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg elemei közötti okokozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata. Petőfi: Az Alföld. Matematika: Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Változó helyzetek megfigyelése; a változás kiemelése (analízis). Adatok gyűjtése, rendezése,

ként létrejött néhány tipikus mesterséges (mezőgazdasági terület, ipari terület, település) életközösség a Kárpátmedencében. A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő, víz, talajszennyezés). Invazív és allergén növények (parlagfű). 1. A mérsékelt éghajlati övezet környezeti feltételei. A lombhullató erdők élővilága 2. A mérsékelt éghajlati övezet füves pusztáinak élővilága 3. Közép-Európa magas hegységeinek élővilága 4. A tajga növényei 5. A tajga állatai 6. A mediterrán tájak élővilága 7. Az ember természetátalakító munkája. 8. A környezetszennyezés és következményei A lakókörnyezet közelében lévő életközösség megfigyelése 9. Invazív és allergén növények 10. Összefoglalás Kulcsfogalmak/ fogalmak

–

Gyógy- és allergén növények jelen- ábrázolása. tősége, felhasználásuk, illetve az ellenük való védekezés formái és jelentősége. A lakókörnyezet közelében lévő életközösség megfigyelése: a levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásainak, a szenynyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata. Lehetséges projektmunka: helyi környezeti probléma felismerése, a védelemre vonatkozó javaslat kidolgozása.

Tundra, plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat, fenntartható fejlődés.

III. Az élőlények változatossága A tundra, a sarkvidékek, a tengerek Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez

Órakeret 10 óra

Éghajlati övezetek, vizek– vízpartok élővilága; környezeti tényezők, életfeltételek, a fajok közötti kölcsönhatások típusai

Az élővilág sokféleségének, mint értéknek felismerése. Az életközösség anyag- és energiaáramlása és az egyensúlyi állapot közötti összefüggés megértése. A tematikai egység neve- A Föld globális problémáinak összegzése, a fenntarthatóságot támogató életvitel, lési-fejlesztési céljai illetve az egyéni és közösségi cselekvés megalapozása. A tudomány és a technika a társadalomban és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének bemutatása konkrét példák alapján. A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért élhetnek fenyők, illetve örökzöld növények a mediterrán és az északi mérsékelt éghajlaton is? Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája? Miben mások a szárazföldi és a vízi élőhelyek környezeti feltételei? Milyen veszélyekkel jár a globális fölmelegedés a sarkvidékek és az egész Föld élővilágára? Ismeretek: A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából. A világtenger, mint élőhely: környezeti feltételei, tagolódása. A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái. Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások konkrét típusai. Anyag- és energiaáramlás a tengeri életközösségekben. Az élőhelyek pusztulásának okai: a prémes állatok vadászata, a túlzott halászat, a bálnavadászat, a szennyvíz, a kőolaj, a radioaktív hulladék, a turizmus következményei. A Föld globális problémái: túlnépesedés - a világ élelmezése, fogyasztási szokások – anyag- és energiaválság, környezetszennyezés – a környezet leromlása. Konkrét példák a biológiának és az orvostudománynak a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, a népesedésre gyakorolt hatására. A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében. Az éghajlat hatása az épített környezetre (pl. hőszigetelés). 1. Alkalmazkodás a szélsőséges környezethez. A tundra élővilága 2. A sarkvidéki fagyos területek élővilága 3. A partközeli tengerek élővilága 4.



Az extrém környezeti feltételekhez (magas és alacsony hőmérséklet, szárazság) való alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élő élőlények példáin. Önálló kutatómunka: a világtengerek szennyezésével kapcsolatos problémák. A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint. Táplálkozási lánc és táplálékpiramis összeállítása a tengeri élőlényekből. Példák a fajok közötti kölcsönhatásokra a tengeri életközösségekben. Kutatómunka: nemzetközi törekvések a környezetszennyezés megakadályozására, illetve a környezeti terhelés csökkentésére. Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata példák alapján. Az életközösségek, a bioszféra stabil állapotait megzavaró hatások és a lehetséges következmények azonosítása. A környezeti kár, az ipari és természeti, időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. Az energiaátalakító folyamatok környezeti hatásának elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. Az energiatakarékos magatartás módszereinek és ezek fontosságának megismerése önálló forráskeresés és feldolgozás alapján. Az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése, egyéni vélemények megfogalmazása.

Földrajz: hideg övezet, sarkköri öv, sarkvidéki öv. Matematika: táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok leolvasása, megértése. Fizika: Az energiamegmaradás elvének alkalmazása. Az energiatermelés módjai, kockázatai. A Nap energiatermelése. Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata. Csapadékfajták. Természeti katasztrófák. Viharok, árvizek, földrengések, cunamik. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése.

A nyílt tengerek élővilága 5. A bioszféra fogalma. Az élőlények tűrőképessége 6. Anyag és energiaforgalom az életközösségekben 7. Az ember hatása bioszférára. Természetes és mesterséges életközösségek. 8. A Föld globális környezeti problémái 9. A bioszféra és az ember kapcsolata 10. Összefoglalás


Keménylombú erdő, lombhullató erdő, füves puszta, tajga, nyitvatermő, zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási hálózat, táplálkozási piramis.

IV. Rendszer az élővilág sokféleségében Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Rendszer az élővilág sokféleségében

Órakeret 12 óra

A főbb növény- és állatcsoportok tulajdonságai. A környezethez való alkalmazkodás formái; a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolata. Az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok értelmezése. A hierarchikus rendszerezés elvének alkalmazása. A tudományos modellek változásának felismerése. A tudományos módszerek és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mire jó a dolgok (könyvek, zenék, ruhák, gyűjtemények) csoportosítása és rendszerezése a hétköznapi életben? Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani az élőlényeket? Igaz-e, hogy az ember a majomtól származik?

A rendszerezés és a csoportosítás közti különbség megértése. Irányított adatgyűjtés, majd vita a darwinizmussal és az evolúcióval kapcsolatos hitekről és tévhitekről. Rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) megnevezése, a közöttük lévő kapcsolat ábrázolása. A földtörténeti, az evolúciós és a történelmi idő viszonyának bemutatása, az egyes változások egymáshoz való viszonyának érzékelése. A hazai életközösségek jellegzetes fajainak rendszertani besorolása (ország, törzs). A főbb rendszertani csoportok jellemzőinek felismerése 1-1 tipikus képviselőjének példáján. Egy magyar múzeumban, nemzeti parkban, természettudományi gyűjteményben stb. tett látogatás során látott, korábban ismeretlen fajok elhelyezése – a testfelépítés jellegzetességei alapján - a fő rendszertani kategóriákban.

Magyar nyelv és irodalom: Egy hétköznapi kifejezés (rendszerezés) alkalmi jelentésének felismerése; a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Kulturált könyvtárhasználat.

Ismeretek: Az élőlények csoportosításának lehetőségei. A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka. Az élővilág törzsfejlődésének időskálája. Baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák, növények és állatok általános jellemzői. A növények és állatok országa jellegzetes törzseinek általános jellemzői. 1. A rendszerezés és a csoportosítás közötti különbség A tudományos rendszerezés alapelvei 2. Ősi (kezdetleges sejtmagvasok) és az egysejtűek országa 3. Növények országa Moszatok, zuzmók, mohák törzsei 4. A harasztok és a nyitvatermők 5. Zárvatermők törzse, egyszikűek, kétszikűek osztályai 6. A gombák országa 7. Állatok országa Szivacsok, a csalánozók törzse és a férgek törzsei 8. Puhatestűek és az ízeltlábúak törzse. 9. Gerincesek törzse, halak, kétéltűek, hüllők osztályai 10. A madarak osztálya 11. Az emlősök osztálya 12. Összefoglalás

Matematika: Halmazok eszközjellegű használata. Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Földrajz: a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tájékozódás a térben és időben.


Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály.

V. A fogamzástól az elmúlásig Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A fogamzástól az elmúlásig

Órakeret 6 óra

Sejtosztódás, szaporodási típusok a növény-és állatvilágban, a nemi érés jelei.

Felkészítés a felelősségteljes párkapcsolatra alapozott örömteli nemi életre és a tudatos családtervezésre. Az életszakaszok főbb testi, lelki és magatartásbeli jellemzőinek megismerésével A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai azoknak a viselkedési formáknak az erősítése, melyek biztosítják a korosztályok közötti harmonikus együttélést. Az önismeret fejlesztésével hozzájárulás önmaguk kibontakoztatásához, mások megértéséhez, elfogadásához, a boldogságra való képesség kialakításához. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a szexualitás szerepe az ember életében? Mely környezeti és életmódbeli hatások okozhatnak meddőséget?


Az örökítő anyagot megváltoztató környezeti hatások megismerése, azok lehetséges következményeinek megértése, felkészülés a veszélyforrások elkerülésére. Másodlagos nemi jellegek gyűjtése, magyarázat keresése a különbségek Ismeretek: okaira. A férfi és a nő szaporodási szervrendsze- A petesejt és a hím ivarsejt termelődésérének felépítése és működése. nek összehasonlítása. Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. A nemek pszichológiai jellemzőinek A nemi hormonok és a pubertás. értelmezése. Az ivarsejtek termelődése, felépítése és A biológiai és társadalmi érettség különbiológiai funkciója. bözőségeinek megértése. A menstruációs ciklus. Érvelés a tudatos családtervezés, az Az önkielégítés. egymás iránti felelősségvállalásra épülő A fogamzásgátlás módjai, következmé- örömteli szexuális élet mellett. nyei. Hiedelmek, téves ismeretek tisztázására Az abortusz egészségi, erkölcsi és társa- alapozva a megelőzés lehetséges módjadalmi kérdései. inak tudatosítása. A nemi úton terjedő betegségek kóroko- Mikortól tekinthető a magzat emberzói, tünetei, következményei és megelő- nek/élőlénynek? – Érvelés a tudatos zésük. gyermekvárás mellett. A fogamzás feltételei, a méhen belüli A születés utáni egyedfejlődési szakaélet mennyiségi és minőségi változásai, szok legjellemzőbb testi és pszichológiai a szülés/születés főbb mozzanatai. megnyilvánulásainak összehasonlítása, A méhen kívüli élet főbb szakaszainak különös tekintettel az ember életkora és időtartama, az egyed testi és szellemi viselkedése összefüggésre. fejlődésének jellemzői. Példák a családi és iskolai agresszió A serdülőkor érzelmi, szociális és okaira, lehetséges kezelésére, megoldápszichológiai jellemzői. sára. Szerepjáték (önzetlenség, alkalA személyiség összetevői, értelmi kémazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskepességek, érzelmi adottságok. zelés, probléma-feloldás). Az önismeret és önfejlesztés fontossága. Az adott életkor pszichológiai jellemzőLeány és női, fiú és férfi szerepek a inek értelmezése kortárs-segítők és családban, a társadalomban. szakemberek segítségével. A családi és az egyéni (rokoni, iskolatár- Szerepjáték, illetve kortárs irodalmi si, baráti, szerelmi) kapcsolatok jelentő- alkotások bemutatása a szerelemnek az

Kapcsolódási pontok Informatika: szaktárgyi oktatóprogram használata. Fizika: ultrahangos vizsgálatok az orvosi diagnosztikában. Matematika: ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom; időtartam, időpont. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg elemei közötti okokozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony felismerése; a bibliográfiai rendszer mibenléte és alkalmazása; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítő példák azonosítása.

sége, szerepük a személyiség fejlődésében. A viselkedési normák és szabályok szerepe a társadalmi együttélésben.

egymás iránti szeretet, tisztelet és felelősségvállalás kiteljesedéseként történő értelmezéséről.

1. A férfi és a nő szaporodási szervrendszere. Az ivarsejtek. Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. 2. Az ivarsejtek osztódása. Az öröklődés szabályai. Az örökítő anyag környezeti hatásokra történő megváltozása 3. A nemi hormonok és a pubertás. A serdülőkor főbb jellemzői. A személyiség összetevői. Az önismeret és önfejlesztés fontossága 4. A fogamzás. A méhen belüli élet. A szülés folyamata. A nemiséggel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. 5. Az ember egyedfejlődése, életkori szakaszai 6. Összefoglalás Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ivarsejt, nemi hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás, tudatos családtervezés.

8. évfolyam Témakörök: I. Részekből egész A növények és az állatok testfelépítése és életműködései II. Szépség, erő, egészség Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek. A kültakaró és a mozgás III. A szervezet anyag- és energiaforgalma IV. A belső környezet állandósága

12 óra 8 óra

15 óra 10 óra

I. Részekből egész A növények és az állatok testfelépítése és életműködései Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Részekből egész

Órakeret 12 óra

A növények és az állatok testfelépítése; táplálkozási lánc; szaporodási típusok a növény- és az állatvilágban. A rendszerszemlélet fejlesztése rendszer és környezete kapcsolatának elemzésén keresztül. A rész és egész viszonyának felismerése az élő egységes egész és a benne összehangoltan működő szerveződési szintek összefüggésében. A növényi és az állati sejt hasonlóságainak megállapításával a természet egységére vonatkozó elképzelések formálása. Az ember természetben elfoglalt helye a természetben megjelenő méretek és nagyságrendek érzékeltetésével. A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolása a növényi sejt és növényi szervek működésének példáján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tudunk különbséget tenni élő és élettelen, növény és állat között? Miben egyezik, és miben különbözik a madarak tojása, a halak ikrája és a mohák spórája? Minek a megfigyelésére használunk távcsövet, tükröt, nagyítót, mikroszkópot? Mi a magyarázata annak, hogy a táplálkozási láncok általában zöld növénnyel kezdődnek? Ismeretek: Az élő szervezet mint nyitott rendszer. A rendszer és a környezet fogalma, kapcsolata, biológiai értelmezése. A biológiai szerveződés egyeden belüli szintjei, a szintek közötti kapcsolatok. Testszerveződés a növény- és állatvilágban. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete, a fő sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) szerepe a sejt életfolyamataiban. A fény-, illetve az elektronmikroszkóp felfedezése, jelentősége a természettudományos megismerésben. A sejtosztódás fő típusai, és szerepük az egyed, illetve a faj fennmaradása szempontjából. A növényi és az állati szövetek fő típusai, jellemzésük. A növények táplálkozásának és légzésének kapcsolata; jelentősége a földi élet szempontjából. Az élőlényeket/sejteket felépítő anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) és szerepük az életműködések megvalósulásában. A szaporodás, mint a faj fennmaradását biztosító életjelenség. Fő típusai. 1. A biológiai szerveződés szintjei. Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet 2. A növényi és az állati sejt felépítése és működése 3. A sejtosztódás fő típusai, és szerepük az egyed-és a fajfennmaradásban 4. A sejt és a sejt anyagainak, továbbá a szövetek anyagainak vizsgálata



Az élővilág méretskálája: a szerveződési szintek nagyságrendjének összehasonlítása. A rendszer és a környezet fogalmának értelmezése az egyed, és az egyed alatti szerveződési szinteken. A rendszerek egymásba ágyazottságának értelmezése az egyeden belüli biológiai szerveződési szintek példáján. Növényi és állati sejt megfigyelése, összehasonlításuk. A felépítés és a működés összefüggései a növényi és az állati sejt példáján. Kutatómunka a mikroszkópok felfedezésével és működésével kapcsolatban. Növényi és állati sejtek megfigyelése fénymikroszkópban. A sejtosztódási típusok összehasonlítása az információátadás szempontjából. Néhány jellegzetes növényi és állati szövettípus vizsgálata; a struktúra és a funkció közötti kapcsolat jellemzése a megfigyelt szerkezet alapján. A struktúra-funkció kapcsolatának elemzése zöld levél szöveti szerkezetének vizsgálata alapján. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok összehasonlítása konkrét példák alapján. Néhány jellegzetes állati és növényi szövet megfigyelése fénymikroszkópban. Vázlatrajz készítése. A sejt anyagainak vizsgálata. A balesetmentes kísérletezés szabályainak betartása.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítő példák azonosítása. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség értelmezése. Tárgyak, jelenségek, öszszességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (méret) szerint; becslés, nagyságrendek. Fizika: lencsék, tükrök, mikroszkóp. Kémia: a víz szerkezete és tulajdonságai, oldatok, szerves anyagok. Informatika: adatok gyűjtése az internetről.

5. A növényi és az állati szövetek. 6. Növényi és állati szövetek vizsgálata. 7. A növények bőrszövete, az állatok kültakarója. 8. A növények táplálékkészítése: a fotoszintézis 9. Az állatok táplálkozása 10. Anyagszállítás a növényeknél és az állatoknál 11. Az élőlények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodás 12. Összefoglalás Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szerveződési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, légzés, ivaros és ivartalan szaporodás.

II. „Szépség, erő, egészség” Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek. A kültakaró és a mozgás Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Szépség, erő, egészség

Órakeret 8 óra

A kültakaró és a mozgás szerveinek legfontosabb jellemzői; a hám-, a kötő- és támasztó-, valamint az izomszövetek szerkezete. Az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása érdekében a rendszeres testmozgás és a bőrápolás iránti igény felkeltése. Az egészséget veszélyeztető tényezők azonosítása, az ismeretek és tapasztalatok felhasználása a veszély időbeni érzékelése és elhárítása érdekében. A fogyatékkal élő emberekkel tanúsított elfogadó, segítő, megértő magatartás erősítése. A reális énkép és az önismeret fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szerepe van a bőrnek és függelékeinek (haj, köröm) a vonzó megjelenésben? Mikor és miért izzadunk? Házi kozmetikumok használata, illetve hogyan válasszunk kozmetikai szereket? Milyen kapcsolat van az ember mozgása és fizikai munkavégzése között?


A bilaterális szimmetria felismerése, példák szimmetrikusan és aszimmetrikusan elhelyezkedő szervekre. A bőr szöveti szerkezetének és működésének összefüggése. Példák a szerkezeti változás – működésváltozás összefüggésére. A pattanás, a zsíros és a száraz bőr, a töredezett haj és köröm összefüggése a bőr működésével. Ismeretek: A bőr védelme az időjárás szélsőséges Az emberi test síkjai, szimmetriája, hatásai ellen. Öngyógyítás és az orvosi formavilága, esztétikuma. ellátás szükségessége. A bőr felépítése és funkciói. Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. A bőr szerepe a külső testkép kialakítá- Az emberi csontváz fő részei, a legfonsában: a bőr kamaszkori változásainak tosabb csontok felismerése. okai, következményei. Példák a jellegzetes csontkapcsolatokra. A bőr- és szépségápolás. Elsősegélynyújtás mozgássérülések A bőr védelme; bőrsérülések és ellátáesetén. suk. A mozgássérült és mozgáskorlátozott Bőrbetegségek (bőrallergia, fejtetvesség, emberek segítése. rühatka, gombásodás). Sportoló és nem sportoló osztálytársak A mozgásszervrendszer aktív és passzív napi-és hetirendejének összehasonlítása, szervei. Az ember mozgásának fizikai elemzése a mozgás (edzés), pihenés, jellemzése (erő, munkavégzés). tanulás egyensúlya a test napi energiaA csontok kapcsolódása. Az ízület szer- igénye szempontjából. kezete. A porcok szerepe a mozgásban. Önálló kutatómunka: sportolók, edzők, Mozgássérülések (ficam, rándulás, törés) gyógytornászok, ortopéd orvosok stb. ellátása, mozgásszervi betegségek (csiélményei, tapasztalatai a mozgás és a pőficam, gerincferdülés, lúdtalp) és testi-lelki egészség kapcsolatáról. megelőzésük. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései. 1. Az emberi test síkjai, szimmetriája és formavilága Testünket felépítő anyagok és azok jelentősége az életfolyamatokban. 2. Az emberi test felépítése: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek 3. Bőrünk felépítése és működése. 4. A bőr egészségtana 5. Az ember mozgás-szervrendszere I. A csontok felépítése és kapcsolódási formái A csontváz 6. Az ember mozgás-szervrendszere II. A vázizomzat. Az izomműködés 7.


Informatika: adatok gyűjtése az internetről. Magyar nyelv és irodalom: a szöveg elemei közötti okokozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony felismerése. Matematika: Modellezés; összefüggések megjelenítése. Szimmetria, tükrözés. Kémia: az oldatok kémhatása. Fizika: erő, forgatónyomaték; mechanikai egyensúly. Testnevelés és sport: a bemelegítés szerepe a balesetek megelőzésében.

A mozgás-szervrendszer egészségtana 8. Összefoglalás Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kültakaró, mozgás-szervrendszer, ízület.

III. A szervezet anyag- és energiaforgalma


A szervezet anyag- és energiaforgalma

Órakeret 15 óra

A sejt felépítése, sejtszintű életfolyamatok, a tápcsatorna szakaszai és fő működéseik, a táplálékok tápanyagtartalma. A légző szervrendszer részei és működéseik; a keringés szervei és szerepük a szervezet működésében.

A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolásával a rendszerfogalom mélyítése. A saját és mások egészségének megőrzése iránti felelős magatartás erősítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az egészséges táplálkozás jellegzetességeire építve a tudatos fogyasztói szokások megalapozása, erősítése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása, illetve baleset esetén a tudatosan cselekvő magatartás megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szüksége szervezetünknek különböző tápanyagokra (fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra)? Miben különbözik a be- és a kilélegzett levegő összetétele, és mi a különbség magyarázata? Hogyan jutnak tápanyaghoz és oxigénhez a szervezetünk belsejében található sejtek? Mitől függ, hogy mennyi folyadékot kell elfogyasztanunk egy nap? Ismeretek: Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) szerepe. A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában. Az egészséges táplálkozás jellemzői (minőségi és mennyiségi éhezés, alapanyagcsere, testtömeg-index, normál testsúly). A vér és alkotóinak szerepe az anyagszállításban. A légzési szervrendszer részei és működésük. Hangképzés és hangadás. A keringési rendszer felépítése és működése. A táplálkozás és a légzés szerepe szervezet energiaellátásában. A vér szerepe a szervezet védelmében és belső állandóságának fenntartásában. Immunitás, vércsoportok. A védőoltások jelentősége. A kiválasztásban résztvevő szervek felépítése és működése. A vízháztartás és a belső környezet állandósága. A só- és vízháztartás összefüggése. Vérzéstípusok - vérzéscsillapítások. Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése. A szív és az érrendszeri betegségek tünetei és következményei. Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának fontossága a belső környezet állandóságának fenntartásában. A rendszeres szűrővizsgálat, önvizsgálat szerepe a betegségek megelőzésében.



A táplálékok csoportosítása jellegzetes tápanyagtartalmuk alapján. A fő tápanyagtípusok útjának bemutatása az étkezéstől a sejtekig. Lehetséges projektmunka: – Felvilágosító kampány összeállítása az egészséges táplálkozás megvalósítására; a testsúllyal kapcsolatos problémák veszélyeinek megismerésére. – Az egészséges étkezési szokások népszerűsítése. – A táplálkozásnak és a mozgásnak a keringésre gyakorolt hatása, az elhízás következményei. A szívműködést kísérő elektromos változások (EKG) gyógyászati jelentősége; a szívmegállás, szívinfarktus tüneteinek felismerése. A sejtbe jutott tápanyagok felhasználási útjainak végiggondolása. A pulzusszám, a vércukorszint, a testhőmérséklet és a vérnyomás fizikai terhelés hatására történő változásának megfigyelése és magyarázata. A vér- és vizeletvizsgálat jelentősége, a laborvizsgálat legfontosabb adatainak értelmezése. Vénás és artériás vérzés felismerése, fedő- és nyomókötés készítése. Önálló kutatómunka: milyen feltételekkel köthet életbiztosítást egy egészséges ember, illetve aki dohányzik, túlsúlyos, magas a vérnyomása, alkoholista vagy drogfüggő? Adatgyűjtés arról, hogy milyen hatással van a dohányzás a keringési és a légzési szervrendszerre, illetve a magzat fejlődésére. Az interneten található betegségtünetek értelmezése és értékelése. Vita a rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, az önvizsgálat, a védőoltások, valamint az egészséges életmód betegség-megelőző jelentőségéről. Az eredményes gyógyulás és az időben történő orvoshoz fordulás ok-okozati összefüggésének összekapcsolása.

Matematika: Adatok, rendezése, ábrázolása. Matematikai modellek (pl. függvények, táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok) értelmezése, használata. Informatika: adatok gyűjtése az internetről, prezentáció készítése. Magyar nyelv és irodalom: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének magyarázata (táblázat). Technika, életvitel és gyakorlat: betegjogok.

Betegjogok: az orvosi ellátáshoz való jog; háziorvosi és szakorvosi ellátás. 1. Az anyagcsere fogalma. Az emberi szervezet anyag-és energiaforgalma 2. A vitaminok és az ásványi anyagok jelentősége 3. Az emésztőszervrendszer (tápcsatorna) felépítése és működése 4. Az egészséges táplálkozás. Főbb tápanyagaink jellemzői (minőségi és mennyiségi éhezés, alapanyagcsere, testtömeg-index, normál testsúly). 5. Az emésztő-szervrendszer egészségtana 6. A légzési szervrendszer felépítése és működése. 7. A hangképzés és a hangadás A légző-szervrendszer egészségtana 8. A vérkeringés szervei. Az ember vére 9. A kis-és a nagyvérkör. Vércsoportok, immunitás 10. A vérkeringés egészségtana. Vérzéstípusok - vérzéscsillapítások. Az egészséges életmód 11. A kiválasztás folyamata. A belső környezet állandósága A kiválasztó-szervrendszer egészségmegőrzése 12. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek, számítások az anyagcseréről 13. Az egészségügyi ellátás alapismeretei. Szűrővizsgálatok, önvizsgálatok. Betegjogok, az orvosi ellátás 14. Beszámolók a projektmunkákról. 15. Összefoglalás I.


Tápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, véralvadás, immunitás, szűrlet, vizelet, só- és vízháztartás.

IV. A belső környezet állandósága Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


A belső környezet állandóságának biztosítása

Órakeret 10 óra

A sejt felépítése, külső- és belső környezet, egyensúlyi állapot, környezethez való alkalmazkodás, az érzékszervek specializálódása adott inger felfogására. A szervezet és a környezet kölcsönös egymásra hatásának megértése. A környezeti jelzések kódolásának és dekódolásának értelmezése az érzékelés folyamatában. Az alkohol és a kábítószerek káros élettani hatásának ismeretében tudatos, elutasító attitűd alakítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Kulcsfogalmak/ fogalmak



Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, központi és környéki idegrendszer.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi történik, ha valamelyik érzékszervünk nem, vagy nem megfelelően működik? Meddig tudjuk visszatartani a lélegzetünket, tudjuk-e szabályozni a szívverésünket? Mit jelent a szemüveg dioptriája? Miben hasonlít és miben különbözik az EKG és az EEG?

Az érzékeléssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, a tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Az érzékszervi fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítésük kulturált módja. Adatgyűjtés a leggyakoribb szembetegségekről és korrekciós lehetőségeikről. Annak megértése, hogy az érzékelés az érzékszervek és az idegrendszer együttműködéseként jön létre. Az EEG működésének alapja és elemi szintű értelmezése. Ismeretek: Az idegsejt különleges felépítése és műköA környezeti jelzések érzékelésének dése közötti összefüggés megértése. biológiai jelentősége. Példák arra, hogy a tanulás lényegében a A hallás és egyensúlyozás, a látás, a környezethez való alkalmazkodásként. tapintás, az ízlelés és a szaglás érzék- Az egyensúlyi állapot és a rendszerek staszervei. bilitása közötti összefüggés felismerése, Az idegrendszer felépítése; a központi alkalmazása konkrét példákon. és a környéki idegrendszer főbb réA személyes felelősség tudatosulása, a szei, az egyes részek Az idegsejt szülő, a család, a környezet szerepének felépítése és működése. bemutatása a függőségek megelőzésében. A feltétlen és a feltételes reflex. A feltételes reflex, mint a tanulás Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, alapja. feltétlen és feltételes reflex, központi és Az alapvető életfolyamatok (légzés, környéki idegrendszer pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozáA kockázatos, veszélyes élethelyzetek sának működési alapelve. megoldási lehetőségeinek bemutatása. Az alkohol egészségkárosító hatásai. A lágy és kemény drogok legismertebb fajtái, hatásuk az ember idegrendszerére, szervezetére, személyiségére. A megelőzés módjai.

1. A belső környezet fogalma. A belső elválasztású mirigyek működése, gyakoribb betegségei 2. Az idegrendszer alapműködése. A központi és a környéki idegrendszer: az agyvelő és gerincvelő 3. A feltétlen és a feltételes reflex. A vegetatív idegrendszer szabályozó működése 4. Az idegrendszer betegségei 5. A szenvedélybetegségek 6. Az érzékelés folyamata. A látás és a hallás. 7.

Fizika: A hang keletkezése, hangforrások, a hallás fizikai alapjai. Hangerősség, decibel. Zajszennyezés. A fény. A szem és a látás fizikai alapjai. Látáshibák és javításuk. Matematika: Változó helyzetek megfigyelése; a változás kiemelése (analízis). Modellek megértése, használata. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával. Informatika: szövegszerkesztés.

A szaglás, az ízlelés, a bőrérzékelés. Érzékszerveink egészségtana 8. Az érzékeléssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálatok végzése. A tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. 9. A fogyatékkal élő emberek 10. Összefoglalás

Kulcsfogalmak Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, központi és környéki idegrendszer

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének öszszefüggését az adott térséget jellemző környezeti tényezőkkel. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. Ismeri és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belőlük táplálékláncot összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait. Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. Morfológiai jellegzetességek alapján ismert élőlények el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig). Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában.

Földrajz Általános nevelési célok • A tanulók világképének, földrajzi–környezeti gondolkodásának alapozása az Európán kívüli kontinensek és Észak-, Nyugat-, valamint Kelet-Európa földrajzi jellemzőinek feldolgozásával • A környezet kölcsönhatásaiban a természeti és társadalmi folyamatokban és a regionális kérdésekben való tájékozottság fejlesztése: • a kontinensek természetföldrajzi jellemzőinek megismertetésével • a kontinensek jelentősebb országcsoportjainak, országainak és tipikus tájainak bemutatásával: a természeti adottságok – települések – életmód – gazdálkodás összefüggésrendszerében • a gazdasági körülmények a hagyományok és az adott helyen élő emberek gondolkodásmódja, világszemlélete közötti kapcsolatok felismertetésével • a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú kölcsönös függőség, a nemzetközi munkamegosztás bemutatásával • Az érdeklődés és a tisztelet felkeltése más népek kultúrájának, életmódjának, szokásainak megismerésével • A tantárgy megszerettetése a tanulókkal a kontinensek jellegzetességeinek, szépségeinek a bemutatásával • Személyiség- és képességfejlesztés az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével, helyes tanulási szokások kialakításával • Képzetek kialakítása a környezet elemeinek méreteiről • A földi környezet értésén, ismeretén és belső motivációkon alapuló környezettudatos magatartás, életmód alapozása Fejlesztési feladatok • tudjanak különbséget tenni a földtörténeti idők és a történelmi korok között • igazodjanak el a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben, tudják ezekben elhelyezni a Föld jellegzetes szerkezeti és felszínformáinak kialakulását • magyarázzák meg a felszíni formakincs gazdagságát a belső és a külső erők munkájával • ismerjék meg az Európán kívüli földrészeket • értsék meg, hogyan hat a természeti környezet az életmódra, a gazdálkodási lehetőségekre, a településformákra • ismerjék meg a kontinensek néhány országának jelentőségét a Földön • tudjanak példákat mondani az emberi beavatkozások által okozott környezeti károkra és a megoldás lehetőségeire • értsék meg, hogy az egyensúlyi állapot fenntartásához nemzetközi összefogásra van szükség • alakuljon bennük a földrajzi információhordozók kiválasztására és használatára való képesség • használják a szakkifejezéseket, fogalmakat • legyenek képesek tájékozódni a különböző méretarányú földrajzi és tematikus térképeken • ismerjék fel a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a köztük lévő hasonlóságokat, különbségeket, kapcsolataik rendszerét • értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére • értsék meg, hogy a népek természeti és társadalmi környezete, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket • tudjanak példákat mondani a nagyvárosok, az iparvidékek, a sűrűn lakott területek környezeti problémáira, a környezeti károk megakadályozására tett intézkedésekre és ezek eredményeire • fejlődjön önálló térképolvasási képességük • A reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakítása, a hazához való kötődés formálása Egyes évfolyamok tanterve 7. osztály:

Témakör

Tananyag


A földtörténet eseményei

A Föld naplójából

A földtörténet időbeli eseményei. A tenger térhódítása – üledékképződés – feltöltődés. Jégkorszak felszínformálása – löszképződés.

Hogyan keletkeztek a hegységek?

Kőzetlemez mozgások – kontinensvándorlások, óceánok születése, hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Alábukó lemezek – mélytengeri árkok.

Titokzatos Afrika

Tagolt, tagolatlan part – kikötés, hajózás. Gyarmatosítás – függetlenségi mozgalmak.

Afrika születése és felszíne

Ősföld, Táblás vidék kialakulása, a vetődés folyamata. A külső erők felszínformálása a sivatagokban. A passzát szél iránya – a Föld tengelykörüli forgása. Éghajlat – természetes növénytakaró – talaj kapcsolata. Domborzat – éghajlat – növénytakaró övezetessége. Tölcsértorkolat kialakulása és a tengerjárás. Árokrendszer – keskeny, mély tavak.

Afrika, Ausztrália

A legforróbb kontinens

Élet Afrikában

A legkisebb kontinens, Ausztrália

Amerika

Növények hőigénye, csapadékigénye, növénytermesztés. Forró övezet – folyamatos növénytermesztés. A termelési módszerek és a termelési eredmények összefüggése. Gazdasági függőség, tőkehiány, szakemberhiány, ipari elmaradottság. Földrajzi helyzet, éghajlat, uralkodó szelek, csapadékmennyiség, a mezőgazdasági termelés lehetőségei, színvonala. Domborzat – ásványkincsek – ipar területi elhelyezkedése.

A Sarkvidékek

Hajlásszög, a besugárzás időtartama – felmelegedés mértéke. hideg éghajlati övezet.

A nyugati félgömb kontinense Amerika kialakulása, felszíne

Amerika felfedezése. Természeti adottságok – népsűrűség. őslakó, bevándorló, tagolt part, Amerika felszínének kialakulása: ősföldek, röghegységek, gyűrthegységek, alföldek, táblás vidékek. Tengeri elöntések – táblás vidékek kialakulása. Hegységek keletkezése. Fel-

Minimumot meghaladó követelmények Ősidő, óidő, középidő, újidő, harmadidőszak, negyedidőszak, jégkorszak, jelenkor, ősföld, vasérc, nikkelérc, őslégkör ősóceán, hegységrendszer, feketekőszén, barnakőszén, kőolaj, földgáz. A Föld gömbhéjai, kéreg, köpeny, kőzetburok, kőzetlemez, hőáramlás, lemez-tektonika, szárazföldi lemez, óceáni lemez, mélytengeri árok, óceánközepi hátság.

Tengerszoros, földszoros, tagolatlan part, arab, fehér bőrű, fekete bőrű, szudáni, bantu, pigmeus, busman, népsűrűség, őslakó, bevándorló, gyarmatosítás Gránit, táblás vidék, kősivatag, agyagsivatag, homoksivatag, homokdűne, szigethegy, magasföld Trópusi övezet, alacsony-, magas légnyomású öv, állandó szél – passzátszél, egyenlítői éghajlat, esőerdő, laterittalaj, szavanna éghajlat, erdős, ligetes, füves szavanna, trópusi sivatagi éghajlat – oázis, övezetesség, mediterrán éghajlat – keménylombú erdő, fahéjszínű talaj, lefolyástalan terület, apály – dagály, tengerjárás, deltatorkolat, tölcsértorkolat, vízbőség, zuhatag Kapás földművelés, ültetvényes gazdálkodás, nomád pásztorkodás, túllegeltetés, kőolaj, földgáz, gyémánt, foszfát, mangánérc, rézérc, bauxit, uránérc, aranyérc, platina. vízerőmű, nehézipar, kézműipar, fejlődő országok Táblás vidék, trópusi övezet, passzát szél, nyugati szél, időszakos folyó, tagolatlan part, lefolyástalan terület, artézi medence, fejlett ország, farm, feketekőszén, vasérc, bauxit, uránérc, színesfémérc, vas-, acél-, alumíniumkohászat, gépgyártás, vegyipar Állandóan fagyos éghajlat, tundra éghajlat, jéghegy, lakatlan földrész, kutatóállomások

Indián, eszkimó, rezervátum, keverék népek, kreol, mesztic, mulatt, gyarmatosítás Ősföld, gránit, hegységrendszer, táblás vidék, felföld Jégkori jég – tóvidék kialakulása

Témakör

Tananyag Éghajlati zetek

öve-

A tundrától az őserdőkig

USA

Az USA mezőgazdasága

Kanada

Latin-Amerika

Ázsia

Ázsia megismerése

Minimum követelmények töltődés, alföldek kialakulása. Jéghegyek kialakulása. Tengeráramlások, éghajlati jellemzők. É–D-i nyitottság – éghajlatok: hideg, mérsékelt, forró övezet, állandóan fagyos éghajlat, jéghegy. Összefüggések az éghajlat, természetes növénytakaró, talaj, a folyók vízbősége, vízjárása, felszínformálása között. Domborzat, vízgyűjtő terület. Vízbőség, csapadékmennyiség, vízgyűjtő terület nagysága. Babérlombú erdők, keménylombú erdők, fahéjszínű talaj, füves puszta: préri, pampa, feketeföld, trópusi őserdő, szavanna, sivatag. laterittalaj, feketeföld Drága kitermelés, ásványkincs import. Ipari körzetek kialakulása. infrastruktúra, rakéta-, repülőgyártás, kőolaj, földgáz, kén, kálisó, uránérc, feketekőszén, színesfémérc, kohászat, gépgyártás, alumínium- és színesfémkohászat, vízerőmű, vegyipar, faipar Farmvidék, szakosodás, talajpusztulás, belkereskedelem, külkereskedelem

Éghajlati és talajviszonyok – földművelés területi elhelyezkedése. Indián, eszkimó, farm, kőolaj, földgáz, uránérc, színesfémérc, vízenergia, alumíniumkohászat, színesfémkohászat, gépgyártás, járműipar, vegyipar. Portugál spanyol. Vasérc, rézérc, bauxit, ezüst, ónérc, kőolaj, eladósodás, trópusi ültetvény, a mezőgazdaság függőleges övezetessége. Topográfiai névanyag elhelyezése a kontúrtérképen

Ázsia a legnagyobb kontinens

Félnomád életmód, fejlődő, fejlett ország, sárgabőrű emberfajta.

A változatos felszínű Ázsia

Ázsia felszínének kialakulása: lemezmozgások, földrengések, vulkánosság, külső természeti erők. Ősföld, óidei röghegység, újidei gyűrt- és vetődéses hegység, magashegység, magashegységi táj. Szárazföldek és óceánok eltérő felmelegedése: a monszunéghajlat kialakulása. A lefolyástalan területek kialakulásának domborzati és egyéb okai. A folyók vízjárása és az évi csapa-

Ázsia éghajlata, élővilága, vízrajza

Minimumot meghaladó követelmények Tundra éghajlat, szubarktikus öv, tajga éghajlat, kontinentális éghajlat, óceáni éghajlat, szubtrópusi öv, meleg, hideg tengeráramlás szubtrópusi monszun éghajlat. Tundra éghajlat – tundra, tajga éghajlat – tajga, podzol – szürke erdőtalaj, óceáni éghajlat – lombhullató erdő, barna erdőtalaj, szubtrópusi monszun és mediterrán éghajlat

Kedvező földrajzi helyzet, természeti erőforrások, szakemberképzés, korszerű technika, gazdasági fejlődés. Elektronika, elektrotechnika, atomipar, műszeripar, agglomeráció, megalopolisz, technológiai park, űrkutatás, biotechnológia A mezőgazdasági övezetek kialakulása az éghajlati és talajadottságok tükrében. Az élelmiszeripar ágazatainak területi elhelyezkedése – termőterületek, fogyasztási körzetek. övezetes mezőgazdaság, búza, kukorica, vegyes termelési övezet, szubtrópusi kertes, ültetvényes gazdálkodás, transzkontinentális út Energiabőség, alumíniumkohászat. Domborzati, éghajlati adottságok – közlekedési utak – népsűrűség. Cellulóz, nemesfémérc, félkésztermék, transzkontinentális út Tőkehiány – lassú fejlődés. Az eladósodás folyamata. Fejletlen ipar – félkész termékek kivitele. A földrajzi felfedezések hatása a társadalmi-gazdasági fejlődésre. Magyar utazók, felfedezők Iszlám, hinduizmus, buddhizmus, városi tömörülés; kínai, hindi, arab nyel A környezet és a vallás hatása a társadalmi, kulturális, a gazdasági élet fejlődésére. A népességeloszlás és ennek okai. A hegységrendszerek jellemzői, medence, magasföld, feltöltött alföld, mélytengeri árok A környezetre és az emberre veszélyes folyamatok, természeti katasztrófák mérséklése (együttműködés). Az éghajlat összefüggései a földrajzi szélességgel, az óceánoktól való távolsággal és a domborzattal. Az éghajlat, a természetes növénytakaró, a talaj, a vízrajz összefüggése. Óriásfolyam;

Témakör

Tananyag

Minimum követelmények dékeloszlás közötti összefüggés. Éghajlatok, éghajlati övezetek.

Kína

A lakosság száma, területi eloszlása. Sajátos társadalmi-gazdasági fejlődés. Löszfennsík, vaskohászat, acélgyártás, gépipar, atom-, rakéta-, elektronikai, papíripar

Japán

Az éghajlat, a domborzat, a mezőgazdasági termelés összefüggései. Fém és közlekedési ipar, mikroelektronika, műszeripar. Ipari nagyhatalom: magas termésátlag, korszerű technika.

Délkelet-Ázsia országai

Új iparágak: közlekedési eszközök, elektronika, háztartási gépek gyártása. Kőolaj-, földgázkivitel, ónérc bányászat. Ültetvény, teraszos rizstermelés. Tőkebeáramlás, olcsó munkaerő, gazdasági fejlődés. Túlnépesedés. Trópusi monszun éghajlat, víztározó, öntözéses földművelés. Kohászat, gépgyártás, textilipar. Medence, magasföld, fennsík, feltöltött alföld, homok- és kősivatag, nomád pásztorkodás, öntözéses gazdálkodás, oázis kőolaj-kitermelés, vendégmunkás, kőolaj finomítás, kikötők, kőolaj-kereskedelem.

India

DélnyugatÁzsia

Európa és Oroszország

Európa fekvése, felosztása, népessége Európa születése, felszíne Európa éghajlata Az Unió

Európai

Észak-Európa országai

Az Egyesült Királyság

Franciaország

A fjordok kialakulása. Turzás, lagúna, dűne keletkezése. Parttípusok. Kereszténység. Ősföldek, ásványkincsek. Homokkő, mészkő, dolomit, lösztakaró Földrajzi övezetek, valódi mérsékelt öv, mezőségi-, barna erdőtalaj, szürke erdőtalaj Energiatermelés, energia felhasználás. Tőke, munkaerő, szolgáltatások, vendégmunkás Földrajzi fekvés, tengerhajózás. Nagyesésű folyók – olcsó vízenergia. Bányavidékek, kikötővárosok, kohászat. Fenyőerdők – fafeldolgozó ipar. Óceáni éghajlat, korszerű művelés – magas termésátlagok. Jó kikötési lehetőségek. Kohászat, vegyipar, bányavidékeken, kikötővárosokban. Kőszén, kohászat, gépjárműipar, elektronikai és elektrotechnikai ipar, vegyipar, textilipar, farm, juhtenyésztés Kedvező földrajzi helyzet – kereskedelem. Gyarmatok szerzése. Egyete-

Minimumot meghaladó követelmények laterittalaj, monszunerdő, tajga, monszunvidék, lefolyástalan terület, vízgyűjtő terület, szubarktikus, szubtrópusi öv. A felszín, az éghajlat, mezőgazdasági termelés összefüggései. Az öntözéses gazdálkodás szerepe. Sok ásványkincs, olcsó munkaerő – a külföldi tőke beáramlása, világpiacra irányuló termelés. Szubtrópusi növénytermesztés. Tengerparti gazdasági övezetek A modern gazdaság ipartelepítő tényezői: szakképzett munkaerő, modern technológia, felvevő piac, kedvező szállítási lehetőségek, energiahordozók, ércek közelsége. A japán gazdaság alkalmazkodása világpiaci követelményekhez. A szolgáltatások magas színvonala. A tengeráramlások és a halászat kapcsolata. Környezettudatos életmód. Versenyképesség. A külföldi tőkebefektetés, nagyfokú iparosodás összefüggései. Hasonlóságok és különbségek a délkelet-ázsiai országok gazdasági fejlődésében. A vallási kötöttségek és a kasztrendszer hatása és szerepe a társadalmi és a gazdasági életre. Elmaradott mezőgazdaság – alacsony termésátlagok, élelmiszer behozatal. A természeti és gazdasági körülmények hatása az életmódra, világszemléletre. A környezet és társadalom időben és térben változó összefüggései. A különböző népek életformája, kultúrája, vallási kötöttségek. Időszakos folyók. Magas part, indoeurópai nyelv Középidő, üledékes ásványkincsek. Jégtakaró, felszínformák Száraz- és nedves kontinentális éghajlat, terra rossa talaj, fahéjszínű talaj, tengerszem, tengermaradvány GDP, hagyományos iparvidékek átalakulása. Takarmányozás – állati termékek kivitele. Kevés nyersanyag – szakképzett munkaerő – munkaigényes gyártmányok. Kereskedelmi flotta, halászterület. Dán szövetkezeti mozgalom. Hagyományos nehézipari ágazatok hanyatlása – szerkezetváltás. Átképzés, munkanélküliség, elvándorlás,

Árapály erőmű. Különböző éghajlati területek. Nagy esésű folyók, sugaras

Témakör

Tananyag

Hollandia, Belgium

Dél és Délkelet-Európa

Spanyolország, Portugália

Olaszország

A Balkán

Kelet-Európa

Ukrajna

Oroszország

Gazdasági körzetek Oroszországban

Minimum követelmények mi központok – szaktudást igénylő iparágak. Sokoldalú mezőgazdaság. Gépgyártás, atomipar, hadiipar, űrtechnika, vegyipar, textilipar, kozmetikai- és divatipar, turizmus. Óceáni éghajlat – magas színvonalú belterjes mezőgazdaság. Szakképzett munkaerő – vegyipar, gépipar. Mélyföld, gát, csatorna, zöldség- és virágkertészet, üvegház, kertgazdaság, szőnyegszövés. Tagolt partvonal. Kőzetlemezek mozgása – földrengés, vulkánosság. Medencék, folyóvölgyek – növénytermesztés. Mérsékelt övezeti nyugati lejtők – sok csapadék. Mediterrán éghajlat, kontinentális éghajlat-, éghajlat és vízválasztó hegység, deltatorkolat, keménylombú erdő. Kedvezőtlen éghajlat, talaj, fejletlen agrotechnika – alacsony termelékenység. Nemzetközi nagyvállalatok – összeszerelő ipar. Idegenforgalom. Uránérc, vasérc, feketekőszén, vaskohászat, gépgyártás, textilipar. Nagyváros, idegenforgalmi központ – magas népsűrűség. Képzett munkaerő – termelési hagyományok – fejlett ipar. Gépesítés, öntözés, műtrágyahasználat – magas termésátlag. Növénytermesztés, állattenyésztés lehetősége. Hosszú, tagolt tengerpart. Idegenforgalom, kereskedelem. Éghajlatválasztó hegység, ásványok, gépipar, élelmiszeripar. A jég, a szél és a folyók munkája. A tavak keletkezése, ősföld, tengeri üledéktakaró, morén, tóvidék, lösztakaró, mélyföld, földrajzi és éghajlati övezetesség. Függőleges övezetesség Magyar nemzetiség – anyaországgal való kapcsolat. Éghajlati adottságok, termesztett növények. Tengerpart – közlekedés, kereskedelem. Hagyományos és korszerű iparágak, csővezetékes szállítás, elektromos távvezetékrendszer Nagy kiterjedés – természetföldrajzi övezetesség, annak következményei. Soknemzetiségű ország, kivándorlás. Helytelen talajművelés – a talaj pusztulása. Kőolaj, földgáz, feketekőszén, hő-, víz- és atomerőmű, csővezetékes szállítás Az európai és az ázsiai rész adottságai – eltérő fejlesztési feltételek. Kedvező természeti adottságok – fejlett mezőgazdaság, élelmiszeripar. Kedvezőtlen adottságok – ritka közlekedési hálózat. belvízi hajózás. Kőolaj, föld-

Minimumot meghaladó követelmények szerkezetű közlekedéshálózat

Gyémántcsiszolás, nehézipari övezet, nyersanyagigényes iparágak, korszerű fegyvergyártás Nagy népsűrűség – átmenő forgalom – kiemelkedő gazdasági fejlettség. A karsztosodás folyamata, karsztjelenségek. Déli fekvés – felmelegedő tengervíz – az északi szeleket felfogó hegylánc – enyhe tél. Örökzöld természetes növénytakaró.

Spanyol, katalán, galíciai, baszk, ugar, higanyérc,

Belső népességvándorlás, bevándorlás. Kikötők. Feldolgozó ipar. Jellegzetes termesztett növényfajok. Fejlett szolgáltatás, korszerű közlekedési hálózat – idegenforgalom. Ellentétek felhalmozódása – országok szétszakadása, új határok kialakulása. Délszláv államok, soknemzetiségű ország, nemzeti kisebbség A földrajzi övezetesség összetevői és példái, az összefüggések feltárása. Hátság, láp- és mocsárvidék, podzol, barna erdőtalaj, feketeföld erdős sztyep, sztyep. Szakképzett munkaerő – korszerű ipari termékek. Nemzetközi nagyvállalat, szerkezetváltás

Föderáció. Feketeföld övezet.

Távoli természeti erőforrások – nyersanyagszállítás. Kitermelő és feldolgozóipar, alapanyaggyártás. Sugaras közlekedési hálózat. Tajgaöv, fagymentes kikötő.

Témakör


Tananyag


gáz, kálisó, gépipar, ércek, sótelepek, szénhidrogének, kohászat, nehézgépgyártás

8. osztály: Témakör KözépEurópa


Tananyag Közép-Európa mészeti képe

ter-

Földtörténeti idők, időszakok, felszíni képződmények. A jégtakaró felszínformálása. Éghajlat – vízhálózat.

Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai

Trianoni békeszerződés – határmódosulások. Iparvidékek szerkezeti átalakulása. Kikötővárosok – nehézipari központok. Rendszerváltozás. Épülő tengerpart. Termékeny talaj – korszerű agrotechnika – magas terméshozam. Állattenyésztés. Ásványkincsek előfordulása, behozatala. Nagy szakértelem, ipari központok, modern technológiák, megújuló energiaforrások. Területi eltérések a gazdaságban. Jelentős ásványkincs vagyon, sokoldalú feldolgozóipar, részben versenyképes termékek. Nagy kiterjedésű szántóföldek. Törésvonal, hévforrás, gyógyfürdő. Domborzatnak megfelelő természetes növénytakaró. Ipari központok az ásványkincsek elhelyezkedésének megfelelően. Erdőgazdálkodás – textil-, fa- és papíripar. Kevés termőföld, nagy népességszám – élelmiszer-behozatal. Domborzat – függőleges övezetesség. A hóhatár, eljegesedés, lavina, gleccser. Magashegység – zuhatagos folyók – vízenergia. Gránit, dolomit, homokkő. Eltérő domborzati formák – a mezőgazdaság lehetőségei. Kedvező természeti adottságok – hasznosításuk – idegenforgalom. Havasi pásztorkodás, istállózó állattartás Újidő, harmadidőszak, homokkő, mészkő, kristályos vonulat, andezit.

Németország, ipara

Lengyelország

Csehország

Az Alpok

Ausztria, Svájc

Szlovénia

A Kárpát-medence

Szlovákia

A gyűrthegységek kialakulása. A jég munkája. Hegyvidék – az éghajlat, a természetes növénytakaró, a talaj függőleges övezetessége. Ehhez alkalmazkodó mezőgazdálkodás. Havasi legelők – szarvasmarha- és juhtenyésztés. Üledékes és vulkáni kőzet, gleccservölgy.

Minimumot meghaladó követelmények Természetes növénytakaró – talajfajták kapcsolata. Eljegesedés, lösz, moréna, tóhátság, rögvidék, tökéletes síkság, gránit, palák, törésvonal, vízválasztó, hegységrendszer, gyűrthegység, nedves kontinentális éghajlat Alpi-, dinári, északi típus. Indoeurópai és finnugor nyelvcsalád, keresztények. Szocialista ország, technológiai park, városodás, agglomeráció Árkos süllyedék. Szerkezetváltás, átképzés. Farmgazdaság, fogyasztópiac. Energia gazdaság, optikai ipar. Környezetkímélő technológia jelentős kivitel. Hagyományos ipari térség, tőkebeáramlás, kisparaszti gazdaság, farmergazdaság közepes minőségű talajok – tőke-hiány – korszerűtlen gazdaságok. Termelési hagyományok – szakképzett munkaerő – tőke – gazdasági fejlődés. Hőerőművek – környezeti következményeik. Gépesítés, műtrágyahasználat – magasabb hozamok. Tiszta levegő – klimatikus üdülőhelyek – minőségi turizmus. Főn. Havasi pásztorkodás. Semleges ország, nemzetközi munkamegosztás, termelékenység, belterjesség, automatizálás. Korszerű gyártási technológiák – jó munkaszervezés. Az óidő, középidő földtörténeti eseményei. Újidő, harmadidőszak – az Eurázsiai hegységrendszer kialakulása. Riolit, földcsuszamlás, suvadás. Mészkőhegység – karsztosodás, karsztformák. Vulkánosság – színesés nemesfémérc telepek, ásvány- és hévizek. Dunai víziút, hídvárosok. Magyar nemzeti kisebbség.

Témakör

Hazánk a Kárpátmedencében


Tananyag Románia

Nemzeti kisebbségek. Kontinentalitás felerősödése. Magassági övezetesség. Folyam, tengerpart – közlekedés, áruszállítás, idegenforgalom, kikötővárosok. Nyersanyag- és energiaigényes ipar. Fejletlen mezőgazdaság, alacsony termésátlag. Erdőség – fa- és papíripar. Színesfémérc, nemesfémérc, kősó. Deltatorkolat.

Hazánk helyzete

Medencehelyzet: éghajlat, vízkészletek minősége, közlekedés, mérsékelt övezet Földtörténti korok. Kőzetek (gránit, mészkő, andezit). Variszkuszihegységrendszer, Velencei-hegység, a Mecsek. A szél munkája, a folyók mederváltoztatása. Emberi tevékenység – tájformálódás. Ásványkincsek, energiahordozók (bauxit, kőszén, ércek, termálvíz) Földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, óceánoktól való távolság – éghajlatok. Nedves kontinentális éghajlat. Aszály, napfénytartam, évi középhőmérséklet, évi közepes hőingás. A folyó munkavégző képessége: zátony, sziget, szoros keletkezése. Hóolvadás, csapadék – folyók áradása, árvizek. Berkek keletkezése. Mesterséges tavak – ivóvíz, öntözővíz, ipari víz, haltenyésztés, turisztika. talajvíz, hévíz, belvíz, rétegvíz. Árkos tó, holtág. Folyószabályozás, árvízvédelem. Szénrétegek elhelyezkedése. Bányák vízbetörései. Fogyó természeti adottságok, újrahasznosítás. Klimatikus gyógyhely. Talajerózió, talajvédelem. A talaj termőerejének megőrzése: trágyázás, növényvédelem, vetésforgó. merőleges szántás, visszaerdősítés. Veszélyes hulladék, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés Nemzeti kisebbség, határmenti nemzetiségek elhelyezkedése. Népsűrűség, természetes szaporulat (illetve fogyás) folyamata, okai. Népességmozgás: lakó- és munkahely eltávolodása, belső vándorlás.

Földtörténet

Éghajlat

Vízrajz

Természeti erőforrások Környezetünk pota, védelme

Fejlődésünk társadalmi alapjai

Népesség

álla-

Településhálózat

Települések egymásrautaltsága, összefüggés-rendszere, településhálózat. A falvak, a tanyák kialakulása. Településtípusok. Infrastruktúra. Megye, megyeszékhely.

Urbanizáció

A városok lélekszáma, vonzáskörzetük nagysága, szerepkörük. Természeti adottságok, társadalmi jellemzők. Várostípu-

Minimumot meghaladó követelmények A tájak kialakulása – kőzetanyaguk, formakincsük, jellemző ásványaik Szűk áttörési völgy – energiatermelés. Deltatorkolat – hal, nád. Természeti adottságok, történelmi, néprajzi értékek, kapcsolatok – idegenforgalom. Vulkáni utóműködés. Nedves és száraz kontinentális éghajlat. Krátertó

Valódi mérsékelt öv Az Alföld medencealjzata. Tengeri elöntések. A Soproni-hg., kristályos palája. Folyami feltöltés – kavicstakarók, hordalékkúpok.

Ciklon, anticiklon összehasonlítása. Éghajlati hatások – átmeneti jellegű éghajlat, medencejelleg. Medárd-nap, Vénasszonyok nyara, fagyosszentek. Időjárási front. Szélsőséges vízjárás. Szélfújta tómedencék. Artézi víz, parti szűrésű víz, résvíz, karsztvíz. Szikes tó, dolinató. Belvízelvezető csatorna, árvízcsökkentő tározó

Fogyó és megújuló természeti erőforrás, külszíni fejtés. Gyógyidegenforgalom. Nemfémes ásvány, geotermikus energia. Ökológiai egység. Meddőhányó, sáncolás, teraszképzés, talajvédő fasor, talajsavanyodás, nitrát-szennyezettség, bakteriológiai szennyezettség, radioaktív hulladék, savas esők. Népességmozgás (bevándorlás, betelepítés, menekült, vendégmunkás). Állampolgárság, nemzeti azonosságtudat Fiatalodó társadalom – öregedő népesség, születéskor várható élettartam. A foglalkozási szerkezet átalakulása, munkanélküliség. Korok és nemek szerinti megoszlás. A települések fejlődése. Az infrastruktúra színvonala. Megyei jogú város, község, város, önkormányzati rendszer, Halmaz-, egyutcás, sakktábla alaprajzú falu, szórványtelepülés A városodás és a városiasodás folyamata. A népesség nagyvárosokból való kiköltözése (agglomeráció). A városok

Témakör

Tananyag

Minimum követelmények sok. Urbanizáció, kis-, közép-, nagyváros, főváros, közlekedési központ.

Hazai kon

tája-

Az Alföld

Termékeny dék

löszvi-

Hordalékkúpok, árterek

A Kisalföld

Alpokalja

Dunántúli dombság

Dunántúliközéphegység

A magyar gazdaság

A folyók és a szél felszínalakító munkája, hordalékkúpok, lösztakarós tájak kialakulása. Az Alföld éghajlati jellemzői, természetes növénytakaró, talaj. Éghajlati adottságok, növénytermesztés, feldolgozóipar (cukorgyártás, növényolajgyár, húsipar). Földcsuszamlás, suvadás. Árvizek, árterek felszíne, bucka. Éghajlati jellemzők, gyümölcs-, zöldségfélék termesztése, az élelmiszeripar területi elhelyezkedése. Kőolajvezetékek, kőolajfinomítás, energiatermelés. Infrastruktúra, szakképzett munkaerő. A Kisalföld felszínének kialakulása. szigetek, zátonyok keletkezése. Tavak pusztulása. (fertő, mocsár). Kedvező földrajzi helyzet – mezőgazdasági export. Kristályos kőzetek. Folyóvízi, tavi üledékképződés – mészkő, agyag, homok. Törésvonalak. Rét-, legelőgazdálkodás, szarvasmarha tenyésztés, tejipar. Erdők, import nyersanyag, faipar, bútoripar. textilipar Folyók – völgyek kialakulása. Talajadottságok – mezőgazdaság. Szigethegység, löszfennsík, gránit, mészkő. Csapadékosabb éghajlat – takarmánytermesztés, tej-, hús, konzervipar. Munkaerő – textilipar, elektronikai ipar, porcelángyártás. Keresztirányú törések, árkok. Erdőirtások – kopár dolomit- és mészkőfelszínek, tanúhegyek. Szénsavas forrás. Bauxit, barnakőszén, mangánérc. Alumínium kohászat, üveggyártás, papírgyártás. A környezet állapota.

Északi középhegység

Hegységek kőzetanyaga, vízhálózat. Karsztosodás folyamata. Barnakőszén, rézérc, ásványok. Vulkáni málladék, löszös talajok, napfényben gazdag lejtők – borvidékek. Cementgyártás, üveggyártás, textilipar, papírgyártás, bútorgyártás

A magyar nemzetgazdaság jellemzői

A piacgazdaság feltételei és működésének törvényszerűségei. Gazdasági szerkezet, értéktermelés, gazdasági fejlettség. Tervgazdálkodás, munkanélküliség, adó. A gazdaság működése – energiaellátás. Hazai energiahordozó, energiatermelés, energiaimport. Környezetterhelés, megújuló energiaforrások felhasználása. Erőművek és telepítő tényezőik. A gépipar fejlettsége – a nemzetgazdaság színvonala. A gépipar és vegyipar telepítő tényezői. A szerkezet- és termékváltás folyamata, ipari telephelyek átrendeződése. Minőségi termékek, export.

Energiagazdaság

Gépipar, vegyipar

Minimumot meghaladó követelmények szerepkörének történeti változása, fejlődése. Városaink kialakulásának ideje, stílusjegyei. Híd-, bánya-, vásár, mező-, ipari-, üdülő-, iskolaváros. Tökéletes síkság.

Löszhát, löszmélyút. Iparszerű termelési rendszer. Vegyipar, papírgyártás, textilipar, acélgyártás. Szélbarázda, szikesedés, tenyészidőszak hő-összege.

Letarolt síkság, tanúhegy.

Gneisz, csillámpala, agyag, agyagos völgyek. Suvadás. Települések elhelyezkedése.

Mészkőhegység, karsztjelenség. Mediterrán hatások, hegylejtők kedvező besugárzási viszonyai – szőlő-, gyümölcster-mesztés. Löszdolina, löszszakadék, löszpiramis, vörös homokkő, dolomit, márga. Mészkőhegység, felszín alatti vízhálózat, karsztforrás, gejzír, forráskúp, kőfolyás, riviéra, sasbérc, bazaltorgona, ingókő, bazalttufa, budai termális vonal. Világpiaci hatások – bányabezárások. Műtrágyagyártás, építőanyagipar, porcelángyártás. Harmadidőszaki andezit vulkánosság, vulkáni utóműködés. Tagolt domborzat – mikroklíma. Agyagpala, kőfolyás, kőtenger, karsztos képződmény, világörökség, riolit, kaolin. Alapanyag-gyártás, munkanélküliség. Porcelángyártás, történelmi borvidék Állami, szövetkezeti és magántulajdon, kereslet-kínálat, verseny, profit, bruttó hazai termék bruttó nemzeti termék (GNP), gazdasági ág (szektor). Villamos-energia – import, távvezeték. Fogyó és megújuló energiahordozók. A légkör felmelegedése, savas eső, környezetkímélő energiagazdálkodás. Félkész- és késztermék, zöldmezős beruházás, nemzetközi cég. Magánosítás, külföldi tőkebefektetés, kutatás+fejlesztés. Fogyasztópiac, termelési kapcsolat, húzóágazat.

Témakör

Tananyag Mezőgazdaság

Élelmiszergazdaság Közlekedés, szállítás

Turizmus

Külkereskedelem

Minimum követelmények A mezőgazdaság színvonala, teljesítménye. Kedvező domborzati-, éghajlati- és talajadottságok – kedvező mezőgazdasági hasznosítás. Művelési ágak, kisgazdaságok társulása, beruházás. Művelés alól kivont terület, talajerózió.

Személy- és áruszállítás, a kapcsolatteremtés lehetőségei. Fővárosközpontú közlekedési hálózat. Energiafelhasználás, környezetszennyezés. A közlekedés fejlesztése, korszerűsítése, úthálózat, tömegközlekedési ágazatok. Csővezetékes szállítás, energiatakarékos és környezetkímélő szállítás Turizmus, utazási lehetőségek, célok – hatásaik az emberi kapcsolatokra. Hazai adottságaink, értékeink. A turizmus típusai. Vendégforgalom, külföldi és belföldi turizmus. Importkényszer okai. A külkereskedelmünk országonkénti megoszlásának átrendeződése. Az export- és importcikkek. Kínálat, kereslet, áruválaszték, külkereskedelmi áruösszetétel

Minimumot meghaladó követelmények A tulajdonviszonyok, birtokszerkezet átrendeződése. Termelékenység. Helytelen talajművelés, a növényzet kiirtása, túlzott vegyszer- és műtrágyahasználat. Magas termelési költségek – csökkenő árbevétel, állami támogatás. Agrotechnika, szövetkezet, versenyképesség, privatizáció. Biogazdálkodás, hungarikum. A műszaki infrastruktúra színvonala, szerkezete – gazdasági fejlettség, életminőség. Átmenő forgalom, kombinált szállítás.

A turizmus GDP-hez való hozzájárulása, hatása egyéb ágazatokra, szolgáltatások bővülése, munkahelyteremtés. Turizmus környezeti hatásai. Kereskedelmi szálláshely. EU-tagság – áru- és tőkebeáramlás. Az export okai. Piacközpontú gazdaság, külkereskedelmi mérleg.

Angol, mint idegen nyelv 1-8. évfolyam Heti 2+2+3+3+3+3+3+3 óra Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

2

2

3

3

3

3

3

3

Éves óraszám

74

74

111

111

111

111

111

111

KER szint

KER szintben nem mérhető




A1

A2

Bevezetés Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A mindennapi nyelvhasználatban – ezért a nyelvtanulásban is –, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet, és öszszefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könynyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában

foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el. A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők:

Első idegen nyelv

1-4. évfolyam, minimumszint

8. évfolyam, minimumszint

12. évfolyam, minimumszint

KER-szintben nem megadható

A2

B1

–

–

A2

Második idegen nyelv

A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. 1-4. évfolyam Első idegen nyelv Második idegen nyelv

6. évfolyam

8. évfolyam

10. évfolyam

12. évfolyam

KERszintben nem megadható

A1

A2

B1 mínusz

B1

-

-

-

A1

A2

Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit; ezek: a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy az anyanyelv használata tudatosabbá váljon. Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és

videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról való beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére. A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. Az 1-8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv az általános iskolában minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodva. Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben a más tantárgyakkal való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására. A kerettanterv az 1- 4. évfolyam, majd később a kétéves fejlesztési ciklusok végén a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez (kivéve az 1-3. évfolyamot, amelynek kimenete KER-szintben nem határozható meg).

1. évfolyam A nyelvtanulás az első évfolyamon játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel, megalapozva a későbbi tudatos nyelvhasználatot. Elsődleges célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt a pozitív attitűd és a tartós motiváció kialakításával. Fontos cél továbbá, hogy a nyelvtanulás a kezdetektől élmény, érdekes tapasztalat legyen a tanulók számára. Ebben a szakaszban elsősorban a beszédészlelés, beszédbátorság kialakításával és a hallás utáni szövegértés fejlesztésével történik a kommunikatív kompetenciák megalapozása. A nyelvtanulás a tanulók által értelmezhető szituációkban, kommunikációs helyzetekben, a beszélt nyelven keresztül valósul meg, játékokra, dalokra, mondókákra, rövid párbeszédek feldolgozására épülő kreatív és motiváló folyamat során. Az egyre bővülő feladatok, kommunikációs helyzetek révén megtanulják kifejezni magukat az adott szituációkban, megismétlik, utánozzák a hallottakat. A hallott szövegeket cselekvéshez, szituációhoz kötik, így azok megértése és felidézése is könnyebbé válik. A korai nyelvtanulásban kiemelt szerepe van a hallás utáni szövegértésnek, a szókincsfejlesztésnek, a szóbeli interakciónak. A nonverbális eszközökkel támogatott hallott szöveg segíti a tanulókat abban, hogy kikövetkeztessék és megértsék a mondanivaló lényegét. Az élő beszéd, kommunikáció egyúttal mintát nyújt a kifejezések használatára, amelyeket kellő ismétlés, gyakorlás után már egyedül is képesek alkalmazni. A kisgyermekkori, hallás utáni nyelvtanulás nagymértékben segíti a szókincs bővülését, a kiejtés, az intonáció, a beszédtempó célnyelvnek megfelelő fejlesztését. Nagy szerepe van a megértést segítő eszközöknek, a célnyelvi kommunikáció nonverbális elemekkel való támogatásának: a testbeszédnek, képeknek, tárgyaknak, történetek eljátszásának. A saját tapasztalás, tevékenység útján rögzült kifejezések a későbbiekben könnyen előhívható ismeretekké válnak. Ezek a tevékenységek fejlesztik a gyermeki kreativitást, lehetőséget adnak arra is, hogy megtanuljanak élni a nonverbális kifejezőeszközökkel is. Ebben az életkorban az is fontos, hogy a tanulók minden érzékszervükkel részt vegyenek a nyelvi tevékenységekben, kapjanak vizuális megerősítést, és kézbe vehető tárgyakat is használjanak a nyelvtanulás során.

Témakör Család Iskola Játékok Öltözködés Születésnap Fürdőszoba Állatok

Témakörök az 1. évfolyam számára Kapcsolódási pontok Környezetismeret: baráti kapcsolatok Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek Környezetismeret: technika, életvitel, életmód Technika: ünnepek Technika: Környezetismeret: élőlények csoportosítása lakóhelyük szerint

2. évfolyam Az idegen nyelvi írás-olvasás készségének célzott fejlesztése akkor kezdődhet el, amikor anyanyelvükön már készségszinten írnak és olvasnak a tanulók. Az első kétéves szakasz végén, játékos formában már ismerkedhetnek az egyszerűbb szavak szóképével, illetve rövid, nyomtatott formában megjelenő mondatokkal. A tanulási folyamatban a tanuló egész személyisége formálódik, anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciái egymással kölcsönhatásban fejlődnek. Fontos a változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó célnyelvi óravezetés. A vizuális elemekben gazdag tantermi környezet és eszközrendszer ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Az infokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is segít a megértésben, és motiváló hatással bír. A nyelvtanulás során a tanuló sokszor találkozik más tantárgy, műveltségi terület tartalmaival, mint a nyelvtanulást segítő eszközzel vagy információforrással. Leggyakrabban a készségtárgyak, természetismeret tantárgyak tartalmai kerülnek be a tanórai munkába. Témakör Család Állatok Iskola Ételek Testünk Lakás Öltözködés

Témakörök a 2. évfolyam számára Kapcsolódási pontok Környezetismeret: baráti kapcsolatok Környezetismeret: élőlények Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek Környezetismeret: táplálékaink Környezetismeret: testrészek Környezetismeret: technika, életvitel, életmód Környezetismeret: technika, életvitel, életmód

Játékok

3. évfolyam A 3. évfolyam megkezdésekor a tanulók már két év hallás utáni nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, felismerik, megértik a rövid szavak, egyszerű mondatok írott alakját. Hozzászoktak a célnyelvi óra-

vezetéshez, követik a rövid, egyszerű utasításokat. Már ismernek hangzó szövegeket, megtették az első lépéseket az idegen nyelvi interakció területén, a pozitív tanári visszajelzések kialakították az egészséges nyelvhasználói önbizalmat. A 3. évfolyam egyik legfontosabb célja, hogy fenntartsa a tanulók nyelvtanulás iránti pozitív attitűdjét, hogy továbbra is örömüket leljék a nyelvhasználatban. A korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a kommunikációs készség fejlesztése, amelyben most már nagyobb szerepet játszik az összefüggő beszéd. Ezekhez a fejlesztési célokhoz társul az értő olvasás, illetve a célnyelvi írás bevezetése, fejlesztése. Az előző szakasz végén a tanulók már nyomtatott formában is megismerkedtek egyszerű szavakkal, rövid mondatokkal. Ezek leírása, nyomtatott szövegben való biztos felismerése, kiolvasása ennek a szakasznak a feladata. A készségek fejlesztése komplex módon, valós kommunikációs helyzeteken alapul. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos feladatokat kapjanak, az ismeretek rögzítése tevékenykedtetés útján történjen. A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de a tantárgyi tartalmak gazdagodásának megfelelően bővülnek is. Ebben az időszakban jelentősen növekszik a tanulók szókincse. A tanulók a célnyelv sajátos mondatszerkezeteivel kontextusba ágyazva ismerkednek meg, így épülnek be a nyelvhasználatukba. Már sor kerül az egyszerű szabályszerűségek tudatosítására, de mindig csak akkor, ha azok a nyelvtanulás során már többször előfordultak, ismertté váltak a tanulók számára. Fontos, hogy a szabályszerűségeket a tanulók fedezzék fel, és a pedagógus segítségével ők vonják le a következtetéseket. Az előző szakaszhoz képest nagyobb hangsúlyt kap az önálló tanulásra való felkészítés, az egyéni nyelvtanulási stratégiák kialakítása.

Éves óraszám: 111/év, 3 óra/hét Témakörök a 3. évfolyam számára Kapcsolódási pontok Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek Állatok Környezetismeret: élőlények csoportosítása lakóhelyük szerint Sport Környezetismeret: egészségvédelem Testünk Környezetismeret: testrészek Ételek Környezetismeret: táplálékaink Lakás, öltözködés, időjárás Környezetismeret: technika, életvitel, életmód Szabadidő Testnevelés: mozgásos játékok, sportok, egészséges életmód Témakör Iskola

Kommunikációs eszközök 1.A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Kezdeményezés és válasz Köszönés

Good morning. Hello Tom. How are you? Hi! Elköszönés Goodbye. Köszönet és arra reagálás Thanks. Thank you. Bemutatkozás, bemutatás My name is… Gratulációk, jókívánságok Merry Christmas! Happy New year! Happy és arra reagálás Birthday!

Good morning. Hello Mary. Fine, thank you. And you? Hi! Goodbye.

Hello. Merry Christmas! Happy New year!

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Tetszés, nem tetszés

Do you like snakes? Yuk! Yummy.

I like… I don’t like…

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Tudás, nemtudás

What’s this? What’s that? Where is…?

It’s… That’s… He’s… She’s… It’s…

4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Javaslat és arra reagálás

Let’s go….

Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present Simple How old are you? Do you like …? Verb ’have got’ I have got a/an…

Birtoklás kifejezése

’have got’ in questions

Have you got a …? Yes/ No.

Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs

in, on, under There is/there are … How many …

Térbeli viszonyok

helymeghatározás

Időbeli viszonyok Mennyiségi viszonyok Modalitás Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Időpont

What’s the time?

It’s eight o’clock.

Singulars and plurals Regular and irregular plurals Cardinal numbers 1-20 Can (ability) Linking words Articles

Boys, girls, Children

Nominative of personal pronouns

I, he, they…

Demonstrative pronouns

This, that

I can swim. And A, an

Értékelési rendszer: A 3. osztály végén: a tanuló legyen képes az év végi kimenet mérésekor a szókincset, beszédkészséget, beszédértést és íráskészséget mérő feladatokat legalább 30 %-ban, a nyelvhelyességet 20 %-ban teljesíteni.

4. évfolyam Témakör A család Színek, Képességek, Tulajdonságok Barátok, iskola Foglalkozások, Ajándéktárgyak, Útjelek, közlekedési táblák Környezetünk Szokásaink, Állataink, Testünk, A hét napjai, Az évszakok Bevásárlás Üzletek, Helyek, útbaigazítás, Ruhák, ajándékok, Ételek, Evőeszközök Szabadidő Hobbik, Sportok, Kedvencek Múltunk, jelenünk Mesék, történetek

Témakörök a 4. évfolyam számára Kapcsolódási pontok Környezetismeret: baráti kapcsolatok Erkölcstan: tulajdonságok Környezetismeret: tájékozódás, közlekedés Környezetismeret

Matematika Környezetismeret

Testnevelés Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom: olvasásélmények Könyvtári ismeretek

Kommunikációs eszközök 1.A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Kezdeményezés és válasz

Köszönés

Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi!

Elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás

Goodbye. Thanks. Thank you. My name is…

Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás

Merry Christmas/Happy New year/Happy Birthday!

Good morning. Hello Mary. I’m fine, thank you. And you? Hi! Goodbye. You’re welcome. Hello. Hi! Nice to meet you. Merry Christmas/Happy New year/Happy Birthday!

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Tetszés, nem tetszés

Do you like …?

I like… I don’t like…

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Tudás, nemtudás

What is it?

It’s…/ That’s…

Where is she?

In the…

4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Javaslat és arra reagálás Kínálás és arra reagálás

Let’s go… Do you want…

Yes. No. Thank you.

Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, Jelenidejűség létezés kifejezése

’be’

Fogalomkörök nyelvi kifejezései I am happy.

Present Progressive Present Simple


Verb ’have got’

What are you doing? How old are you? Do you like …? I have got a/an…

’have got’ ’have got’ in questions

I have got… Have you got a …? Yes/ No.

Possessive adj.

Genitive ’s Térbeli viszonyok

Időbeli viszonyok

Irányok, helymegha- Prepositions, Prepotározás sitional Phrases, Adverbs

Időpont Gyakoriság

Mennyiségi viszonyok

Modalitás Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Directions When? What’s the time?

My, your, his/her/its, our, their dog This is Lisa. Her bike is red. Kate’s brother Whose? Lisa’s friends are great. in, on, under, next to, behind, between There is/there are … This is/these are … How many …? Turn left. Turn right. It’s eight o’clock.

Sometimes, never, always Singulars and plurals Boys, girls, Regular and irregu- Children, people, mice lar plurals Cardinal numbers 1100 Can (ability) I can swim. Linking words A like apples but not And, but oranges. Articles A, an Nominative of personal pronouns

I, he, they… This, that, these, those

Demonstrative pronouns

Értékelési rendszer: Jelen helyi tanterv javaslata a továbbhaladás feltételeire a 4. osztály végén: a tanuló legyen képes az év végi kimenet mérésekor a szókincset, beszédkészséget, beszédértést és íráskészséget mérő feladatokat legalább 30 %-ban, a nyelvhelyességet 20 %-ban teljesíteni.

5. évfolyam Évi óraszám: 111 a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz

Köszönés:

Elköszönés:

Good morning/afternoon/evening. Hello Amy. Hello, how are you? Hi! How do you do? I'm Sam Wilson. Good morning, Mrs Clarke.

Good morning. Hello Sam. I'm fine, thank you / thanks. And you? Hi! Pleased to meet you, Sam. My name's Amy Cole.

Goodbye. Bye. See you later. Good night.

Goodbye. Bye. See you. Good night.

Köszönet és arra reagálás: Thanks. Thank you. Thank you very much.

You are welcome. No problem.

Bemutatkozás, bemutatás: My name is… What's your name? Hello, my name's Sam Wilson. This is Mickey. Where are you from? Who's this? This is my family, we’re from Australia. How old are you? Have you got a big family?

Hello. Hi! I'm Amy Cole. Pleased to meet you. Nice to meet you. I'm from the USA. Julie Clarke. Are you from Sydney? I’m 10 (years old). I’ve got two brothers.

Gratulációk, jókívánságok Happy Birthday / Christmas / New year! és arra reagálás: Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!

Happy Birthday / Christmas / New Year! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Valaki igazának elisYou are right. You are wrong. merése és el nem ismerése: Tetszés, nem tetszés:

Do you like Italian food?

I think it’s great. I don’t like it.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, helyek megnevezése, leírása:

What is it? What’s it in English? What do you call this in English? What does that mean? What is his house like? There are two chairs here.

It’s… / That’s… / It’s a kind of… / It’s used for… It’s a …s It means… It’s big and comfortable. Are there tables?

Információ kérése, adása:

When do you get up? What time do you get up? Do you play a musical instrument?

At seven. I always get up at seven. Yes, I do. / No, I don't.

Does she collect stamps? What are the kids doing? What’s your phone number? When is your birthday? Have you got a pet? What’s your favourite subject? When is your hockey lesson? Can you play tennis? Is there a bank near here? Where is the post office? How much is this shirt? What’s the time, please? Tudás, nemtudás:

Where does he live?

Yes, she does. / No, she doesn’t. Sue's doing her homework and Sam's having a shower. My phone number is… It’s on … I’ve got a cat. I like maths. It’s at five on Friday. Yes, I can. / No, I can’t. Yes, there is. / No, there isn’t. It’s in New Street. It’s fifty pounds. It’s quarter past six. I don't know. I have no idea.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás:

Can you give me a pen?

Yes, sure. / I’m afraid I can’t. Yes, of course.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:

Betűzés kérése, betűzés

Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand.

Nem értés

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése


Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései be Present simple Present continuous

am/is/are When do you get up? I don’t like milk. What is she doing? I’m not listening. I’m leaving.

Possessive adj. Genitive ’s

my, your, his/her/its,our, their dog Kate’s brother Whose? Have you got a cat?

have (got)

Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás

Prepositions, prepositional phrases, adverbs there is/are

Időbeli viszonyok Időpont

When? When? What’s the time?

Mennyiségi viszonyok

here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, … There’s a computer on the desk. Now, at 5 o’clock, on Monday In the morning, at night … It’s quarter to eight.

Irregular plurals children, people, men, women… Cardinal numbers 1-100

Minőségi viszonyok

What’s it like? What colour is it?

Modalitás

Can – ability

I can swim.

Logikai viszonyok

Linking words

and / or / but / because

Szövegösszetartó eszközök

Articles a, an Personal pronouns I, he, they… Demonstrative pronouns This, that, these, those

c) Témakörök Témakör

Kapcsolódási pont

Család, barátok, kedvenc állatok, családi események, programok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely

Iskola, tantárgyak, tanrend, osztálytársak, tanórán kívüli programok

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Emberek külső és belső jellemzése, öltözködés, alapvető tulajdonságok

Természetismeret: az ember megismerése Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés

Szűkebb környezetünk: a lakás, a ház, a szoba bemutatása, bútorok, berendezési tárgyak

Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

Tágabb környezetünk: a lakóhely, a város, tájékozódás, útbaigazítás kérése/adása

Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Idő, óra, a hét napjai, napszakok

Matematika: számok írása, olvasása

Napirend, mindennapos, szokásos tevékenységek, házimunka, otthoni feladatok

Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Vásárlás: mindennapi bevásárlás

Technika, életvitel és gyakorlat: vásárlás.

Szabadidő, szórakozás, kedvenc időtöltés, hétvége

Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás.

Az angol nyelvű országok; házak, helynevek Angliában

Hon- és népismeret: más országok és kultúrák

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

6. évfolyam Évi óraszám: 111 Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás

Excuse me. Stephen?

Pardon? Yes?

Köszönés:

Good morning/afternoon/evening. Hello Cameron. Hello, how are you? Hi! How do you do? I'm George Hutton.

Good morning. Hello Jessica. I'm fine, thank you. And you? Hi! Pleased to meet you, George. My name's Helen Webb.

Elköszönés:

Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care.

Goodbye. Bye! See you! Good night. Thanks. Bye.

Köszönet és arra reagálás: Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.

Not at all. You are welcome. No problem. Don’t mention it.

Bemutatkozás, bemutatás: My name is… What's your name? Hello, my name's Andrew Butler. This is Alice. Where are you from? Who's this?

Hello. Hi! I'm Jane Taylor. Pleased to meet you. Nice to meet you. I'm from Canada. Stephen Wright.

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás:

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid.

How are you feeling today? What’s the matter?

Bocsánatkérés és arra reagálás:

I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon

Gratulációk, jókívánságok Happy Birthday / Christmas/New year! és arra reagálás: Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!

That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Birthday / Christmas /New Year! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése: Egyetértés, egyet nem értés:

You are right. You are wrong.

Do you agree?

Tetszés, nem tetszés:

What’s your opinion? How do you feel about it? Do you like Italian food?

Akarat, kívánság:

What do you think of the new teacher? Would you like a cake?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

OK All right. I think he’s wrong/right. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I’d like an ice-cream

Dolgok, személyek megnevezése, leírása:

Információ kérés, adás:

Tudás, nemtudás:

What is it? What’s it in English? What does that mean? What is his house like? What was the weather like? Did you see him? When are the guests coming? How do you make an omelette? Where does he live?

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… It’s big and comfortable. It was cold and rainy. Yes, I did At 6 p.m... You take two eggs and some milk and flour. I don't know. I have no idea. Don’t ask me.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás:

Could you give me a pen?

Javaslat és arra reagálás:

Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. Meghívás és arra reagálás: Would you like to come to the cinema? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Kínálás és arra reagálás: Would you like a drink? What would you like? Have an orange. Here you are. Anything else?

Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. Good idea. Yes, I’d love to. No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. No, thank you. No, thanks.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:

Visszakérdezés, ismétléskérés:

Did you say the castle?

Betűzés kérése, betűzés:

Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Sorry, what does that mean?

Nem értés:

b) Fogalomkörök: Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség

Present simple Present continuous

Múltidejűség

Past simple

Jövőidejűség

going to


When do you get up? I don’t like milk. What is she doing? I’m not listening. I’m leaving. She dropped the camera. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday?

Possessive adj.

My, your, his/her/its, our, their dog

Genitive ’s

Kate’s brother Whose?

Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás

Prepositions, prepositional phrases, adverbs

here, there, in, on, under, opposite, next to, between

Időbeli viszonyok Gyakoriság

How often?

always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day now, yesterday, last week, two years ago, in 1997, in July, on Tuesday in the morning, at night … at 7 o’clock, at half past 3 It’s quarter to eight.

Időpont

When?

What time? What’s the time? Mennyiségi viszonyok

Irregular plurals Cardinal numbers 1-100 Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?

children, people, men, women … first, second… How many books have you got? I’ve got a lot of / few books. How much money have you got? I’ve got a lot of / little money.


Comparative and super- Tom’s younger than Sue. Mary is lative of short adjectives the prettiest girl. Irregular comparative and superlative forms of Good/bad (better, worse) adjectives

Modalitás

can - ability must have to

I can swim. I must read it. I have to learn all these lines.

Logikai viszonyok

Linking words

and / or / but / because


Articles

a, an, the

some+ plural noun any+ plural noun some + singular noun any + singular noun

There are some apples in the bag. Have you got any brothers? I haven’t got any pencils. There’s some water in this bottle. There isn’t any juice in my glass.

Nominative and acI, he/she, we, they… cusative of personal me, him/her, us, them pronouns Demonstrative pronouns this, that, these, those


Kapcsolódási pont

Család, személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek, napirend; családi ünnepek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.


Tágabb környezetünk: város, ország; a lakóhely bemutatása

Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Természetismeret: lakóhelyi környezet. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; növények és állatok.

Természetismeret: tágabb környezet, a Föld tájai és élővilága Hon- és népismeret: más országok és kultúrák

Az iskola világa: az iskola bemutatása, órarend, iskolai programok

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, ismeretség, közös munka Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége, testrészek, betegségek

Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; Természetismeret: az ember megismerése és különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az egészsége: étrend. étkezésnél Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód. Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre. Technika, életvitel és gyakorlat: vásárlás. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, számítógép és olvasás.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér;  tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

7. évfolyam Évi óraszám: 111 a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kezdeményezés és válasz Megszólítás:

Excuse me.

Pardon?

Köszönés:

How do you do? Good morning/afternoon/evening. Hello Trish. Hello, how are you? Hi!

How do you do? Good morning. Hello Martin. Very well, thank you. And how about you? Hi. / Hello.

Elköszönés:


Goodbye. Bye! See you. Good night. Thanks. Bye!

Bemutatkozás, bemutatás: My name is… Have you met Lewis? May I / Can I / Let me introduce myself, May I /Can I / Let me introduce you to Martin.

Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.

Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás:

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid.


Köszönet és arra reagálás: Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.

Not at all. / That’s all right. You are welcome. No problem. Do not mention it.

Bocsánatkérés és arra reagálás:

That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem.

I am sorry. I am very sorry.

Gratulációk, jókívánságok Merry Christmas / Happy New Year/ és azokra reagálás: birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers! Megszólítás személyes levélben:

Dear John,

Merry Christmas / Happy New Year / birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Elbúcsúzás személyes levélben:

Best wishes, Love (from),

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, bánat:

Are you happy about that?

What do you think of that? How do you feel about that?

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…?

Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for… That’s fine / nice / not bad. That was fine / good / nice It’s not good enough. That wasn’t very good.

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra reagálás:

What do you think? How do you like it? What’s your opinion about it?

Valaki igazának elismerése és el nem ismerése:


I think it is difficult. I don’t like it.

Egyetértés, egyetnemértés: Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?

OK. All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree.

Tetszés, nemtetszés:

Do you like Italian food? What do you think of the new teacher?

I think it’s great. I don’t like it. He looks nice.


Would you like a cake?

I’d like an ice-cream.

Képesség:

Can you speak French?

I can understand French.

Kötelezettség:

When do we have to leave?

Now.

Szándék, kívánság:

What would you like to do?

I’d like to see that film.

Dicséret, kritika:

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

It’s great. It’s a good idea. It’s boring.

Dolgok, személyek megnevezése, leírása:

What is it? What’s it in English? What does that mean? What is it like?

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/ It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump.

Események leírása:

What happened?

First she opened the window, then she phoned the ambulance, and finally she told the neighbours.


Did you see him? When will the guests arrive? How do I get to the station? Who is that?

Yes, I did At 6 p.m. Take the second turning on the right It’s me.

Tudás, nemtudás:

Do you know where he lives? Was George at school last week?

I have no idea. I don’t know.

Bizonyosság, bizonytalanság:

Do you think they will come?

They will probably come.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:

Could you give me your telephone number?

Tiltás, felszólítás:

You must not smoke here.

Javaslat és arra reagálás::

Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight.

Meghívás és arra reagálás: Would you like to go to the cinema?

Can we meet at six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Kínálás és arra reagálás:

Would you like a drink? What would you like? Anything else? Have an orange. Here you are.

Yes, sure. Of course.

Good idea. I’d prefer to go to the theatre. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. An orange juice, please. No, thanks. I am sorry, I can’t. Thanks.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák

Megértés biztosítása

Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése Betűzés kérése, betűzés Felkérés hangosabb, lassabb beszédre

Sorry, I don’t understand. Can you understand? Sorry, what does that mean? Can you spell it for me? It spells… Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.


Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present simple Present continuous Present perfect simple

Múltidejűség

Past simple

Jövőidejűség

going to Future with will


Past forms of have Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s of Whose?

Térbeli viszonyok Irányok, hely- Prepositions, prepositiomeg-határozás nal phrases, adverbs

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not reading. He’s walking. Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday? When will you be fourteen? I didn’t have many friends in the kindergarten. my, your, his/her/its, our, their dog mine, yours,… theirs Sue’s brother the corner of the room

here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above …

Időbeli viszonyok Már, még, éppen Gyakoriság

Adverbs of time with present perfect simple How often?

Időpont When? What time?

Időtartam What’s the time?

already, yet, just We’ve already finished the book. I haven’t visited France yet. always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. now, in the morning yesterday, last week, two years ago, tomorrow, next week in 1997, in July, at 5 o’clock, on Friday It’s quarter to eight. How long were you in hospital? For two weeks.

How long? + past simple Mennyiségi viszonyok

Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?

children, people, men, women … one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake all, both, none, neither each, every


Comparative sentences Tom’s younger than Sue. Mary is the (short, long adjectives) prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Good, bad …(better, worse) Irregular adjectives What’s it like? What colour is it? What … like? It’s too big, It’s not small enough. What colour?

Modalitás

should/shouldn’t can (ability) can/could/may (permission) must have to (past) mustn’t

You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window?

Linking words

and/or/but/because

Logikai viszonyok

I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke.


Articles some + plural noun any + plural noun some + singular noun any + singular noun

a, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Nominative and accusati- I, he, they… ve of personal pronouns me, him, them… Demonstrative pronouns Indefinite pronouns this, that, these, those somebody, anybody, nobody, everybody …


Kapcsolódási pont

Én és a családom: családfa; foglalkozások; családi ünnepek

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely, hétköznapok, ünnepek. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.



Tágabb környezetünk: falu, város, ország;

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Az iskola világa

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat, közös munka.

Egészség, az egészséges életmód

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Utazás: utazási előkészületek; közlekedési eszközök.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok.

Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, számítógép és olvasás.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;

  

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.

Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel,  eseményeket mesél el;  megértési probléma esetén segítséget kér;  részt vesz egyszerű párbeszédben,  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

8. évfolyam Évi óraszám: 111 a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás:

Excuse me.

Pardon?

Köszönés:

How do you do? Good morning / evening / afternoon. Hello Mike. Hello, how are you?

How do you do? Good morning. Hello Holly. Fine, thank you. And you? Hi!

Hi! Elköszönés:


Goodbye. Bye! See you. Good night. Thanks. Bye. OK, bye.

Bemutatkozás, bemutatás: My name is… Have you met James? May I / Can I / Let me introduce myself. May I / Can I / Let me introduce you to Greg?

Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.

Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás:

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from…


Engedélykérés és arra reagálás:

May I use your telephone?

Köszönet és arra reagálás: Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. Bocsánatkérés és arra reagálás:

I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon.

Gratulációk, jókívánságok Merry Christmas / Happy New Year / és azokra reagálás: birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Megszólítás személyes levélben:

Dear John,

Elbúcsúzás személyes levélben:

Best wishes, Love (from),

Yes, of course. Not at all. You are welcome. No problem. That’s all right. Do not mention it. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Merry Christmas / Happy New Year / birthday! Thank you. Thank you, the same to you.

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Öröm, sajnálkozás, bánat:

Are you happy about that?

What do you think of that? How do you feel about that?

Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…?

That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite happy with… It’s not good enough. That wasn’t very good.

Csodálkozás:

Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you.

How come? Is he? What a surprise!

Remény:

What are you hoping for? What are you looking forward to?

I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner.

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra reagálás:

What do you think? How do you like it? What’s your opinion about it?

Valaki igazának elismerése és el nem ismerése:


Egyetértés, egyetnemértés: Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?

I think it is difficult. I don’t like it.

OK All right. I think he’s wrong/right.

Tetszés, nemtetszés:

Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?

I think it’s great. I don’t like it. He looks nice.


Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay.

I’d like an ice-cream

Képesség:

Can you speak French? Are you able to ride a horse?

I can understand French I am unable to ride a horse.

Szükségesség:

Is that necessarily so?

People must sleep sometimes.

Lehetőség:

It may rain. She might be late.

Ígéret:

Will you come and meet me at the station? Don’t worry, I will. I promise to be there at five.

Szándék, kívánság:

What would you like to do? Would you like to have a rest?

Dicséret, kritika:

I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. It’s great. It’s a good idea. It’s boring.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:

What is it? What’s it in English? What does that mean? What is it like? What colour is it?

It’s… / That’s… / It’s a kind of… / It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump.

Események leírása:

What happened?

First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours.


Did you see him? When will the guests arrive? How far is your school? How do I get to the station, please? Who is that?

Yes, I did At 6 p.m. It’s 20 minutes by bus.

Tudás, nemtudás:

Is there a post office near hear?

I have no idea. Sorry, I don’t know. Don’t ask me.

Bizonyosság, bizonytalanság:

Do you think they will come?

They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be about 25.

How old do you think she is?

Take the second turning on the right It’s me.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:

Could you give me your telephone number?

Tiltás, felszólítás:

You must not smoke here.

Yes, sure. Of course. Yes, of course.

Javaslat és arra reagálás::

Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight.

Good idea. I’d rather not.

Meghívás és arra reagálás: Would you like to come to the cinema?

Kínálás és arra reagálás:

Are you free on Wednesday? Let’s meet on Friday.

Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be good. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t.

Would you like another drink? What would you like? Let me get you a drink. Have an orange. Here you are.

That’s very kind of you. An orange juice, please. Yes, please./ No, thank you. I am sorry, I can’t. Thanks.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása

Visszakérdezés, ismétléskérés

Did you say the post office? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was?

Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése

Sorry, I don’t understand. Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean?

Betűzés kérése, betűzés

Can you spell it for me? It spells…

Felkérés hangosabb, lassabb beszédre

Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.


Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present simple Present continuous Present perfect simple

Múltidejűség Past simple Jövőidejűség

going to Future with will

When do you usually get up? I don’t drink coffee. Why is she stnding there? I’m not listening. I’m leaving. Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she turned off the TV. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Sunday? When will you be fourteen?


Past forms of have Have with will Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s of Whose?

Térbeli viszonyok Irányok, hely- Prepositions, prepositiomeg-határozás nal phrases, adverbs picture location

Időbeli viszonyok Gyakoriság

Időpont

Adverbs of time with present perfect simple How often?

When? What time?

Időtartam What’s the time?

I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porsche when I’m 20. my, your, his/her/its, our, their dog mine, yours,… theirs Sue’s brother the corner of the room here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above … at the top of/at the bottom of, on the left hand side… already, yet, just always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. How long were you in hospital? For two weeks.

How long? + past simple Mennyiségi viszonyok

Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?

children, people, men, women … one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake all, both, none, neither each, every


Comparative sentences Tom’s younger than Sue. Mary is the (short, long adjectives) prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Good, bad …(better, worse) Irregular adjectives What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? It’s too big, It’s not small enough.

Modalitás

should/shouldn’t You should ask her. can (ability) I can swim. can/could/may (permissiCan/could/may I open the winon) dow? must/needn’t (obligation) have to (past) I must read it. You needn’t do it now. mustn’t Did you have to be there? Children mustn’t smoke.

Logikai viszonyok

Linking words Conditional I Time clauses with future meaning Infinitive to express purpose

and/or/but/because We’ll stay at home if it rains. When dad comes home, he’ll be angry with you. I’ve been to London to visit the Queen.

Függő beszéd

Reported speech with present reporting verb

He says he is tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it.


Articles some + plural noun any + plural noun

a, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

some + singular noun any + singular noun

Nominative and accusati- I, he, they… ve of personal pronouns me, him, them… Demonstrative pronouns Indefinite pronouns this, that, these, those somebody, anybody, nobody, Reflexive pronouns everybody … myself…

c) Témakörök Témakör Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek

Kapcsolódási pont Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.


Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Természetismeret: az ember megismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat

Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása; lakóhelyünk megóvása.

Természetismeret: tágabb környezet. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj.

Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok.

Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága, a Föld szépsége, egyedisége

Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat, közös munka. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége, testrészek, betegségek.

Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; Természetismeret: az ember megismerése és különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkeegészsége: étrend. zésnél. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Hon- és népismeret: a világörökség elemei.

Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás.

Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni;



jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.

Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket feltesz,  eseményeket elmesél;  megértési probléma esetén segítséget kér;  egyszerű párbeszédben részt vesz;  fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.

Nemzetiségi Német nyelv A német nemzetiségi nyelvoktatás Bevezetésének indoklása Az iskola a szülők igénye alapján vállalta fel a német nemzetiségi nyelvoktatást, amelyet sokszínű tartalmi és módszertani munka alapján tervez. A NAT kiegészítéseként megjelent irányelvek és a kerettantervek tartalmazzák azokat a követelményeket, amelyeket nyelvoktató munkánkba beépítünk, alkalmazunk. Kiinduló nevelési helyzetként tudomásul kell venni, hogy az iskolába kerülő gyerekek nem hoznak otthonról olyan nyelvtudást, amelyre az iskolai munka során építeni lehetne. Jól felhasználható azonban a német nemzetiségi óvodából jövő gyermekek nyelvtudása, azonban ez messze elmarad az otthonról hozott „anyanyelvi” német tudástól. Így a német nyelvet idegen nyelvként kell kezelni, az alapjaitól kell megtanítani, s módszertanát is e szerint kell megválasztani. A nemzetiségi nyelvoktatás azonban az idegen nyelvoktatásnál több, mégpedig a nyelvhez fuzodő érzelmi töltéssel. Fontos annak tudatosítása, hogy ez a diákok szüleinek, nagyszüleinek öröksége, amit nem szabad elveszni hagyni. A feladat tehát olyan fiatalok nevelése, akik két nyelvet mondanak egyformán magukénak, két népcsoportot is képviselnek, két kultúrát ismernek. Általános célkitűzések Az iskola alapértéknek tekinti a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság összefüggéseinek és korlátainak felismerését, tudatos vállalását. Ápolja a magyarországi német nemzetiségi és a magyar kultúra hagyományait, erősíti a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás-tudatot. A célok közé tartozik mindkét népcsoport kultúrájának, szokásainak megismerése, bemutatása. Csak egymás megismerésével alakulhat ki a mássággal szembeni tolerancia. Az oktatómunka elsődleges célja: a német nyelv olyan fokú megtanítása, ami magasabb szintu nyelvi kultúrát eredményez. Heti 5 órában folyik a német nyelvtanítás és a német nemzetiségi ismeretek közvetítése. Számolni kell azzal, hogy a némettanárok más szaktanárokat (énekzene, rajz, környezet) is bevonnak a népismereti modulok követelményeinek megvalósításába. A hatékonyság növelése érdekében a nyelvoktatásban 20 fő felett differenciált csoportbontás alkalmazása szükséges. Az 1-2. osztályban a hangsúlyt a magyar nyelv tantárgy kapja (írás, olvasás tanítása hangsúlyozottan). A német nyelv játékos formában kerül közvetítésre. Elemi szinten tehát utánzásra törekvő, cselekvésre orientált oktatás folyik, ami később a nyelvi kompetencia növekedésével, az életkornak megfelelően mind bonyolultabb tudnivalókat is magába foglal. A nevelő-oktató munka a kerettantervek alapján készült helyi tantervek szerint folyik

A nemzetiségi oktatás Az iskolában a nyelvi háttérállapot figyelembevételével nemzetiségi nyelvoktatás folyik, amelynek általános célja megegyezik a többségi oktatáséval, ugyanakkor biztosítja: • A nemzetiségi nyelv tanulását • A hagyományőrzést – és teremtést • A kisebbségi jogok megismerését illetve gyakorlását • A nyelv szituatív alkalmazását, a kétnyelvű nyelvi készség kialakulását Az oktatási intézményben a nemzetiségi nyelv tantárgy, a népismereti tartalmak moduláris formában, projektek keretében kerülnek feldolgozásra. A német nyelv tanítása a modern nyelvtanítás módszertanára és didaktikájára alapozva heti 5 órában folyik. Az eredményesség fokozása érdekében a 20 főnél magasabb létszámú osztályok oktatása bontásban történik. A nyelvoktatásban kiemelt feladat a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése. Olyan szituatív beszédfordulatok kerülnek elsajátításra, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a mindennapi élet helyzeteinek nyelvileg is megfeleljenek. Az oktatás középpontjában a beszédközpontúság áll, melyből következik, hogy különösen az 1-4. Osztályokban nem lehet nyelvtanorientált. Természetesen fontos szerepet kap a nyelvtan is, de más hangsúllyal. Ezzel kapcsolatban a következő elvek irányadók: • Az oktatás kiindulópontját beszédhelyzetek, szituációk adják. A szabályok levezetése is a szituációkban történik. • Ha nyelvtanról van szó, az eljárás induktív úton történik, a szabály tehát a tanulási folyamat végpontja. • Egy szabály tudatosítása hosszabb folyamat. Fokozatosan lesz egyre világosabb a tanulók számára egy nyelvtani viszonyrendszer, melynek eredményeképp annak helyes alkalmazása is egyre gyakoribb lesz. • Cél, hogy a tanulók jobban és tudatosabban kommunikáljanak, ezért közösen kell a nyelvről és kommunikációról gondolkodni. A magabiztos, gátlásmentes nyelvhasználat igen fontos. • Az egyes évfolyamok témái bőven kínálnak beszédgyakorlási lehetőséget. Ezen témák interkulturálisak, melyek felkeltik a tanulók érdeklődését a több kultúrából adódó értékek iránt és ezzel hozzájárulást jelentenek az európai integrációs folyamathoz is. • Az oktatást a tevékenykedve történő elsajátítás és projektorientáltság kell hogy jellemezze. A szemléltetéshez és produktív munkához kínál lehetőséget a témaorientált barkácsolás, a faliújság készítés, a plakátok, kollázsok létrehozása, a jelenetek előadása, a sütés, főzés („a nagymama konyhája”).

A tapasztalat azt mutatja, hogy a tantárgyi koncentráció révén, a szókincsfejlesztés mellett a rögzítés és a tanult szabályok, kifejezések alkalmazása eredményesebb. A tanítás során autentikus anyagok kerülnek felhasználásra, melyek természetesen igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz és lehetőség szerint érdeklődésükhöz. Ilyen anyagok találhatók a tanulóknak szánt folyóiratokban, mint például a Neue Zeitung JUNIOR, könyvekben, valamint szakácskönyvekben, gyermekirodalomban, lexikonokban, reklámkiadványokban, ill. a térképek és menetrendek is sokoldalúan felhasználhatók. Maximálisan ki kell használni a tantárgy adta lehetőségeket, ami a német nyelvű országok megismerését illeti, irodalmukon, szokásaikon, kultúrájukon keresztül. A velük kapcsolatos történelmi, földrajzi ismereteket az ez irányú tantárgyak közvetítik, jól kiegészítve egymást. (Landeskunde) Nagyon fontos, hogy a tanulók megtanulják az önálló ismeretszerzést: a szövegek önálló értelmezését, az elsajátított megértési és olvasási stratégiákkal. A teljesítmények értékelésénél is a szóbeliség dominál (legalább 50 %). Nagy segítséget jelentenek a nyelvtanároknak a különböző oktatási eszközök (számítógépek, CD-lejátszó nélkülözhetetlenek a nyelvoktatásban és az projektor is számos lehetőséget kínál). A nyelvoktatást a tanulóközpontúság jellemzi. Érdekes feladat-megoldási lehetőségekkel, a pedagógusok által készített oktatójátékok felhasználásával történik a tanulók motiválása. Változatos módszerek, a munkaformák tudatos változtatása tartják fenn a tanulók érdeklodését. (Projekte, Spiele, Freiarbeit, Ausstellungen, Text-Hörverständnisübungen, Schattenspiel) A differenciálással minden tanuló lehetőséget kap arra, hogy szintjüknek, tempójuknak megfelelően haladjanak. Így a tanórákon is megvalósul a tehetséggondozás, ill. felzárkóztatás. Nevelési, oktatási alapelvek Arra kell törekedni, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei. Más kultúrák iránti toleranciára történő nevelés. Az önmuvelődésre, a pontosságra irányuló tanulói igényesség kialakítása. (önellenőrzés, önbizalmuk erősítése) Tehetséggondozás, melyre több lehetőséget is felhasználnak a szaktanítók, szaktanárok. (gyermekpályázatok, nyelvi versenyek, szakkörök, nemzetiségi tábor stb.) A tanulók jelentős része származását tekintve német nemzetiségi, a nyelvet viszont nem beszélik, másodnyelvként sajátítják el annak nyelvi alapjait (a nemzetiségi nyelvoktatás célja), a beszédkészség fejlesztésére különös hangsúlyt fektetve. Hagyományápolás: • Ismerjék meg és ápolják a német nemzetiség szokásait, kulturális örökségét, hagyományait, ezeket őrizzék és ápolják tovább a családban. • Elődeik kultúrájának megismerésével nemzetiségi öntudatuk fejlődik

Főbb nevelési-oktatási feladatok: • Az alapvető nyelvi készségek megalapozása biztos lexikai és nyelvtani ismeretekkel.

• Az alapkészségek fejlődésének rendszeres ellenőrzése. • A beszédkészség fejlesztése különböző hanganyagok felhasználásával. • A szóbeli készségek előtérbe helyezése mindennapi helyzetek eljátszásával, dialógusok dramatizálásával. • A minimum követelmény rendszeres és sokoldalú gyakorlása, ezzel a nyelvi ismeretek megszilárdítása. • A tudásszint rendszeres ellenőrzése, értékelése, a hiányosságok felmérése, pótlása. • Az írás, olvasás, a hallás utáni megértés, a beszédkészség fejlesztése mellett figyelmet kell fordítani az értő, néma olvasás fejlesztésére. A 8. osztályt befejezőknek ez a későbbiekben az önképzés alapja lehet.

A német nyelv oktatása lehetővé teszi a kisebbségi népismeret, kultúra valamint az irodalmi értékek megismerését, formálja az azonosságtudatot. Amennyiben a létszámkeret megengedi – a nemzetiségi származású gyermekek előnyben részesítése mellett – egyéb nemzetiségi tanulóknak is lehetőségük van arra, hogy tanulmányaikat az iskolában kezdjék illetve folytassák. Így az iskola tanulói megismerhetik egymás kultúráját, megtanulják elfogadni és tiszteletben tartani a másságot. Ezzel az intézmény az interkulturális program céljait is megvalósítja.

Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek.

A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

2. A német hon- és népismeret kerettanterve A nemzetiségi hagyományos nyelvoktató csoportokban a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot „A német hon- és népismeret” kerettanterve tanterv biztosítja:

2.1. Német hon- és népismeret (nemzetiségi nyelvoktató csoportok számára) Célok és feladatok A múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása. A tanulók ismerjék meg a kisebbségi jogokat, ezáltal készüljenek fel érdekeik képviseletére. A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek nyelvjárásaival, értékeikkel, és tudatosuljon bennük az irodalmi nyelvtől való eltérés oka. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezése után is önálló kutatással foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. A történelemi témakörök a történelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. 1 – 4. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatában a nemzetiségismereti tartalmak közvetítése kizárólag cselekvésközpontú legyen. Ne tanítsunk adatokat, meghatározott ismereteket. A tartalmak egyrészt integrálhatók a német és a többi tantárgyba (pl. ének-zene, technika, művészeti nevelés), másrészt önálló tárgyként is oktathatók. Ebben a korban célszerűbb az integráció, több motivációs lehetőséget biztosít. A tanulók: • nyerjenek betekintést a magyarországi németek jelenébe és múltjába élmények alapján, szerezzenek alapvető ismereteket elődeik életéről és mindennapi munkájáról. • tudatosuljon bennük – különösen a nyelv és a szokások terén – az emberek mássága. Ismerkedjenek meg legalább két különböző szokással és tudjanak a nyelvjárás és az irodalmi nyelv létezéséről. Gyűjtsenek nyelvjárási szavakat és ismerjék a német nyelv változatait saját szintjükön. • kapjanak indíttatást mondókák, dalok, játékok gyűjtésére és megtanulására, ismerjék meg a népköltészet értékét és szépségét. Tudjanak három – három mondókát, dalt, közmondást a népköltészetből és egy verset a műköltészetből kívülről.

• mutassanak érdeklődést őseik kultúrájának megismerésére, éspedig a hagyományok játékos felelevenítésén keresztül, készítsenek (barkácsoljanak) három tárgyat, ismerjék használatukat. Ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát.

5 -8. évfolyam A tanulók: • nyerjenek betekintést egy németek lakta település életébe, ismerjenek meg magyarországi németek által lakott területeket földrajzi adottságaikkal együtt. Tudják, hogyan és miként kerültek a németek Magyarországra. Ismerjék a betelepítés okait, a magyarországi németek által lakott területeket, tudjanak néhány fontos eseményt elmesélni. • ismerjék a naptári évhez és a valláshoz kötődő legfontosabb ünnepeket, maguk is gyűjtsenek szokásokat, tudják a tanult szokásokat felsorolni és röviden ismertetni. Ismerjék meg a magyar nép és a német nyelvű országok legfontosabb tradícióit, ismerjék fel a hagyományok különbözőségét és azonosságait. Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat. • kapjanak ösztönzést a német dal- és néptánckincs ápolására, a magyarországi német irodalom megismerésére. Tudjanak három – három dalt kívülről, valamint történeteket, ill. mondákat elmesélni. • ismerjék fel a gyűjtött nyelvjárási szavak alapján, hogy a helyi nyelvjárás mely szavai térnek el feltűnően a köznyelvtől. Soroljanak fel a helyi nyelvjárásból ( ha létezik ilyen) néhány lexikai és hangsajátosságot, ill. gyűjtsenek a magyar nyelvből átvett lexikai egységeket. • nyerjenek betekintést a magyarországi német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, ismerjék meg a település, az udvar és a ház berendezését. Legyenek alapvető ismereteik a település formájáról és a legfontosabb berendezési tárgyakról. Sorolják fel a legfontosabb paraszti munkákat, kézműves mesterségeket, ételeket és ruhadarabokat. Ismerjék az akkori és mostani étkezés és öltözködés közti különbségeket, a magyarországi németek “lakó- hagyományait”, és a hasonlítsák össze a magyarokéival. • fedezzék fel és elevenítsék fel elődeik hagyományait, ismerjék a nemzetiségek közötti kapcsolatokat, értsék meg a magyarországi németek nemzetközi kapcsolatait. Ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket és legfontosabb jogaikat sorolják fel. • ismerjék a német származású művészek szerepét a magyar kultúra kibontakoztatásában, sorolják fel legalább három művész egy-egy alkotását felsorolni, ill. ismerjenek műveket a magyarországi német irodalomból.

1. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák

• A rokoni kapcsolatokat kifejező szavak megismerése. • Tárgyak, személyek leírása és néhány kézműves termék (játék) előállítása. • A lakóhely fontosabb épületeinek elnevezése, növények és virágok megnevezése. • Népköltészeti alkotások megtanulása. Témakörök A család és családtagok

Tartalmak Rokoni kapcsolatok megnevezése, esetleg nyelvjárásban is Személyek és tárgyak külső jellemzőinek leírása pl. fotók alapján A családtagok ábrázolása játékos formában Élet a családban Néhány kézműves termék előállítása: mézeskalácssütés, babakészítés kukoricacsutából vagy csuhéból Az otthon, a környezet, házi Virágok, zöldségfélék a kertben, háziállatok nevei, esetleg nyelvjárási megfelelőállatok ik Élet a városban, a falun A település ismert épületeinek meglátogatása: templom, tájház stb. Népköltészet Mondókák, dalok állatokról és természeti jelenségekről Az év ünnepeihez kapcsolódó mondókák és dalok: Mikulás napi versikék, újévi köszöntők Gyerekjátékok, egyszerű táncok, népdalok

A továbbhaladás feltételei A tanév végére a tanulók legalább 3 népköltészeti alkotást (dal, rigmus, tánc, játék) tanuljanak meg. Legyenek alapvető ismereteik a tanult témakörökben. 2. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák • Képleírás • Lakberendezési tárgyak megnevezése • A legfontosabb paraszti kézművek, munkák megismerése, néhány munka nyelvjárási megnevezésének ismerete. • Játékok, háziállatok készítése természetes anyagokból. • Kiválasztott művek elsajátítása a magyarországi német nép- és műköltészetből. Témakörök Az otthon és az iskola

Tartalmak Beszélgetés hozott képekről: Az iskola régen és most Nagyszülők mesélnek iskolai élményeikről A kis- és iskolás gyerekek népviselete Lakóház, lakás Berendezési és használati tárgyak Foglalkozások A parasztemberek napirendje, a paraszti munka legfontosabb eszközei, paraszti és kézműves szerszámok nyelvjárási megnevezése Háziállatok, erdőn és mezőn Az állatok megnevezése, lehetőség szerint nyelvjárásban is élő állatok Játékállatok barkácsolása kukoricaszárból (tehenek, kecskék stb.) A naptári év szokásai Hagyományos tojásfestés vagy Karácsonyfa díszítése pattogatott kukoricával és aszalt szilvával

Témakörök Népköltészet Irodalom

Tartalmak Kiszámolók, találós kérdések, közmondások, gyerek- és körjátékok megtanulása antológiákból ill. a helyi gyűjtés alapján Ismert helyi gyűjtésű rövid mesék Gyermekimák

A továbbhaladás feltételei A tanév végén tudjanak a tanulók minden műfajban egy művet kívülről és egyet elmesélni. A tanulóknak alapvető ismereteik a tanult témákban. 3. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák • A rokoni kapcsolatok megismerése, lehetőség szerint nyelvjárási megnevezésükkel együtt. • A családban és a lakóhelyen előforduló foglalkozások ismerete. • Egyszerű recepteket gyűjteni és feljegyezni, régi konyhai eszközöket megnevezni és funkciójukat ismerni. • A gyermekviselet ruhadarabjainak elnevezése. • Bútor- és hímzésmintákat ismerni és lerajzolni. • Ajándékokat és díszeket barkácsolni és funkciójukat ismerni. • Néhány gyógymód ismerete. • A magyarországi német irodalom néhány alkotásának megtanulása. Témakörök Tartalmak Az otthon, a szülők, a Rokoni kapcsolatok megnevezése, esetleg nyelvjárásban is nagyszülők Szakmák a családban Hétköznapok Étkezés, főzés, régi ételreceptek gyűjtése Egyszerűbb ételek főzése , mézeskalács sütése A falvédőkön levő életbölcsességek gyűjtése Néhány régi konyhai eszköz megismerése Lakóhely és környéke Szakmák az adott településen régen és ma Régi utcanevek Közismert épületek és helyek megtekintése: templom, temető, kálvária, kápolnák, tájház stb. A kisebbségek és a lakó- Ruházkodás régen és ma (különös tekintettel a gyermekruhákra) hely életéből Gyerekjátékok Ügyességi játékok Bútor- és hímzésminták, házak díszítőelemeinek rajzolása Karácsonyi díszek készítése: gyümölcsaszalás, kukoricapattogtatás, a karácsonyfa feldíszítése; ajándékok régen és ma Egészséges életmód, a Gyógyítás régen és ma betegségek megelőzése Gyógymódok, babonák Népköltészet Találós kérdések, nyelvtörők, közmondások, versek és mesék, gyerekjátékok Irodalom Válogatás a magyarországi német irodalomból

Témakörök

Tartalmak Egyszerű táncok Népdalok

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjenek néhány a családban és a lakóhelyükön előforduló foglalkozást, gyűjtsenek néhány ételreceptet, tudjanak konyhai eszközöket megnevezni, ismerjenek bútor- hímzésmintákat. A népköltészet minden irodalmi műfajából tanuljanak meg egy művet kívülről vagy tudják elmesélni, ismerjenek néhány táncmotívumot 4. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák • Alapvető ismeretek a következő témakörökben: • A családi együttélés, a gyermekek kötelességei régen és ma, valamint a település lakóinak etnikai hovatartozása és nyelvhasználata. • Családi és egyházi ünnepek ismerete, és a hozzájuk kapcsolódó dalok és mondókák ismerete, néhányuk ismertetése. • Egy húsvéti vagy karácsonyi ajándék elkészítése, funkciójának ismerete. • A település néhány ismert meséjének, mondájának irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban való előadása. • Magyarországi német szerzők műveinek ismerete. Témakörök Élet a családban A kisebbségek életéből

Ünnepek

Népköltészet /Irodalom

Tartalmak Képek a családi albumból Generációk együtt élése A gyerekek jogai régen és ma A település lakói és etnikai hovatartozásuk Az etnikai csoportok legfontosabb jellemzői (nyelv, szokások) Nyelvhasználat a családban Esztergált fatárgyak megtekintése, esetleg készítése Családi és egyházi ünnepek (néhányról beszélgetni, amelyekhez kapcsolódóan van a tanulóknak véleményük) Régi fényképek, amelyek ezekhez az ünnepekhez kapcsolódnak, nagyszülők élményei Dalok, versek hozzájuk kapcsolódóan Játékok: pl. a húsvéti tojásokkal Karácsonyi és húsvéti ajándékok készítése, sütése (fonott kalács, mézeskalács figura) Ismert helyi mesék, történetek nyelvjárásban és/ill. irodalmi német nyelven A korosztálynak megfelelő történetek előadása nyelvjárásban Magyarországi német szerzők műveiből Mese – és daltanulás nagyszülőkkel Magyarországi német írók, költők meghívása, akik gyerekeknek írnak Népdalok tanulása

A továbbhaladás feltételei

A tanulók tudjanak beszélni a családon belüli együttélés mai és régi formáiról. Legyenek alapvető ismereteik a település lakóinak etnikai hovatartozásáról. Ismerjenek néhány családiés egyházi ünnepet, egy mesét vagy mondát, irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban, tudjanak egy verset (dalt), mondókát kívülről. 5. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák • A saját iskola rövid történetének ismerete, adatok a régi iskolarendszerről, gyűjtőmunka ebben a témakörben. • Ismeretek a saját családról, történetének kutatása. • A házak, lakások régi berendezéseit ismerni, és a maiakkal összehasonlítani. • Szokásokat ismerete és egyről beszámolás. • Ismeretek szerzése az év mezőgazdasági munkáiról és más tevékenységéről. • A lakóhely dűlőneveinek ismerése, az elnevezések eredetének kutatása. • Ismeretek a magyarországi német népzenéről, népdalokról, táncmotívumokról. • A magyarországi német irodalom képviselőit és néhány művüket ismerni. Témakörök Az otthon és az iskola

Lakás - berendezés Családi és egyházi ünnepek A naptári év ünnepei Munkák a ház körül A természet

Népdalok Népzene Népi tánc

Tartalmak Az iskola rövid története Mit és hogyan tanultak nagyszüleink? Régi tankönyvek, tintatartók, bizonyítványok stb. gyűjtése egy kiállítás számára Egykori tanítók sírjainak meglátogatása, esetleg ápolása A tanulók családjának története – családi album, családfa készítése Házak régen és ma – összehasonlítás Gyerekszobák régen és ma? Egyes ünnepek, pl. a Pünkösd szokásainak újjáélesztése vagy: farsangi maszkok készítése, farsangi felvonulás rendezése Mezőgazdasági munkák az év során Téli foglalatosságok: kötés, kosárfonás, söprűkészítés, koszorú fonás (néhány tevékenységet elvégezni) A szülőhelyhez kötődő földrajzi nevek, gyűjtésük, az elnevezések okai – a tanulók gyűjtőmunkáján alapulva Olyan helyek felkutatása, ahol valamikor esetleg természeti katasztrófa volt, s ennek nyomát még őrzi a szájhagyomány Ehhez kapcsolódó történetek gyűjtése Magyarországi német népdalok megtanulása Hangszerek megismerése A hazai németek népdalainak jellemző jegyei Néhány néptánc megtanulása: pl. Schustertanz, Kreuzpolka


Ismeretek a saját iskolájukról, családjukról, a lakás berendezéséről. Beszélni egy szokásról, ismeretek az év mezőgazdasági munkáiról, a település dűlőneveiről. Alapvető ismeretek a magyarországi német népzenéről, három népdal kívülről megtanulása, néhány táncmotívum ismerése. 6. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák • A magyarországi németek falusi és városi életmódja közötti különbség felismerése és megmagyarázása. • A régió német településeinek megismerése, a tájházak felkeresése, gyűjtőmunka egy faluban. • Információk gyűjtése a falun és a városban űzött foglalkozásokról. • A középkori és kora újkori magyar-német államközi kapcsolatok értékelése. • A kötelező tananyag ismerete a magyar-német politikai és kulturális kapcsolatokról az államalapítástól a török kiűzéséig. • Régi foglalkozások megismerése, munkafolyamatai megnevezése. • A fontosabb gyógynövények neveinek és felhasználási területük megismerése, a velük kapcsolatos szokások elmondása. • A tavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása, egy szokás részletes elmondása. • A hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése, esetleg nyelvjárásban is. • Művek hazai német íróktól, költőktől, betekintés a magyarországi németek zenei- és néptánc- hagyományába. Témakörök Tartalmak Történelem Magyarországi németek Élet a falvakban települései a megyében Élet a városban A magyarországi németek részaránya a megyében régen és ma Látogatás tájházban Térképvázlatok készítése a német településekről Mondák gyűjtése a németek lakta településeken Német-magyar kapcsola- Német misszionáriusok a Kárpát medencében tok a középkorban és a A magyarok kalandozása német területre (mondák) kora újkorban Az Árpádok házasságpolitikája A németek betelepítése II. Géza idejében Zsigmond - a városiasodás szorgalmazója Hunyadi Mátyás - külpolitikai törekvések Habsburgok a királyi Magyarország trónján Magyarország felszabadítása a török uralom alól a Német-Római császárság segítségével

Témakörök Tartalmak Néprajz A gyerekek élete régen és ma Gyerekek az egész világon Szabadidős lehetőségek, játékok régen és ma Iskolalátogatás, tanulási lehetőségek régen és ma Munka, szabadidő, műve- Régi mesterségek: fazekasság, látogatás egy fazekasműhelyben, a munkafolyamalődés tok megfigyelése, agyagból edények készítése, díszítése a megfigyelt díszítőelemekkel Egészséges életmód A legfontosabb gyógynövények és felhasználásuk A betegségek gyógyítása Babonás gyógymódok, a velük kapcsolatos szokások: Úr napi körmenet, a megszentelt virágok felhasználása Mária mennybemenetele – “Weihbüschl” Virágszentelés Népszokások A tavaszi és a nyári időszak szokásai (Húsvét, Szent Iván stb.) Étkezés, főzés Régi ételreceptek gyűjtése, közkedvelt ételek, heti étrend Régi konyhai eszközök és azok használata Irodalom Válogatás magyarországi német szerzők műveiből Népmesék és népmondák Népdal Népdalok tanulása Népzene A népzenei hagyományok fontossága A magyarországi német népdalok jellemzői Néptánc Néhány néptánc megtanulása, esetleg gyűjtése a lakóhelyen

A továbbhaladás feltételei Információk gyűjtése a falusi és városi életmódról, és az ottani foglalkozásokról. A kötelező történelmi tananyag ismerete az államalapítástól a törökök kiűzéséig a magyar- német politikai és kulturális érdekek tükrében. Régi foglalkozások. A gyógynövények elnevezésének ismerete, a tavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása, a hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése. Három népdal kívülről történő megtanulása. 7. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák • Mikor és milyen körülmények között telepedtek le a németek Magyarországon? • Térképvázlatok készítése a történelmi Magyarország németek által lakott területeiről. • A telepesek sorsának ismerete. • A németek által lakott országrészek ismerete. • Telepessorsok elmesélése. • A németajkú lakosság részvétele Magyarország mezőgazdasági és ipari fejlesztésében a 18. és a 19. században. • A németek által alapított ipari létesítmények bemutatása konkrét példákon. • A német lakosság szerepe a reformkorban és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. • A német származású aradi vértanuk ismerete. • Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai térképének megmagyarázása.

• Térképmunka: Hol élt német nyelvű lakosság a Monarchiában. • Egy régi parasztház alaprajza, beosztása, építőanyaga berendezése - szókincs. • A hazai német médiák adásainak figyelemmel kísérése, ill. a NZ írásainak olvasása. • Szokásokról beszélni. • Az ünnepi viselet egyes ruhadarabjainak, esetleg nyelvjárási megfelelőinek ismerete. • Magyarországi német művészek és műveik ismerete. Témakörök Tartalmak Történelem Betelepítés, svábtelepítések A németek betelepítése a "Schwäbische Türkei", a Bánság és Szatmár benépesítése német telepesekkel 18. században III. Károly, Mária Terézia, II. József telepítései A telepesek élete (gyűjtőmunka) A magyarországi németek A német polgárság aktív szerepe a kereskedelmi és ipari létesítmények alapításában a reformkorban és az 1848 (pl. Heckenast, Landerer) - 49-es forradalom és sza- Tipikus német foglalkozások (gyűjtőmunka) badságharc idején A magyarországi németek és erdélyi szászok viszonya a magyar forradalmi eseményekhez Német származásúak az aradi vértanúk között Az Osztrák – Magyar Térképelemzés Monarchia földrajzi és etnikai térképe Néprajz Tájházak, nemzetiségi Egy parasztház megtekintése: alaprajz, építőanyagok, beosztás, berendezés települések Média Válogatás az “Unser Bildschirm” adásaiból, beszélgetés róluk, az adások rendszeres figyelemmel kísérése Szokások Május 1. , májusfaállítás, búcsú Foglalkozások Hagyományos kézműves mesterségek (mézeskalácsos, kékfestő) Egy műhely vagy kiállítás meglátogatása, az egyes munkafolyamatok megismerése, részvétel bennük Ruházat A lányok és asszonyok ünnepi viselete Művészet, irodalom Neves magyarországi német származású művészek 1945 előtt (építészek, festők, tervezők) Műveik megismerése Mondák és versek a nép- ill. műköltészetből Zene Német népdalok és magyarországi német változataik Magyarországi német “szórakoztató” zene különböző alkalmakkor

A továbbhaladás feltételei A német telepesek magyarországi letelepedése, a telepes sorsok elbeszélése. Példák a magyar ipari létesítményekbe befektető német vállalkozók soraiból. Térképmunka: Hol éltek a Monarchiában németek? Egy régi parasztházat leírni. Ismeretek a német nyelvű médiáról. Egy magyarországi művész bemutatása. Egy ünnepi viselet és egy szokás bemutatása. 8. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák

• A németség aktív részvételének felismerése a századforduló iparosítási és pénzügyi folyamataiban. • Egy németajkú gyermek tanítási napjának leírása. • Bleyer Jakab a németség szolgálatában. • A "Volksbund" és a hűségmozgalom bemutatása egyes életutakon keresztül. • A deportálás, az elűzés és a vagyonelkobzás hátterének ismerete. • A népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után. • Kulturális tevékenység az 1960-as, 1970-es és 1980-as években. • Ismeretek az 1989-es rendszerváltozás utáni érdekképviseleti lehetőségekről. • A mai kisebbségi helyzet ismerete (kétnyelvű oktatás, helyi kisebbségi önkormányzatok, médiák). • Gyógynövények, felhasználásuk, a hozzájuk fűződő hiedelmek ismerete. • Ünnepi ételek felsorolása, a magyar és a német konyha összehasonlítása. • Az elődök szórakozási lehetőségei, beszélni legalább egyről beszámolni. • Alapvető ismeretek a nyelvjárás és az irodalmi nyelv különbségéről, a legfontosabb eltérések a szavak és a mondatalkotás terén, a főbb nyelvjárások ismerete. • Történetek gyűjtése és lejegyzése. • Neves német származású zenészek műveikkel együtt, legalább egy művész egy művét ismerni. Témakörök Történelem A németség szerepe a kapitalista fejlődésben az Osztrák - Magyar Monarchia idején Új helyzet a trianoni békediktátum után A német - magyar fegyverbarátság hatása a hazai németségre

Tartalmak A 19. Században bevándorolt németség ipari-kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásai, pl. Sidol tisztítószer, Singer varrógép Kézművesek a falvakban A monarchia iskolarendszere Bleyer Jakab tevékenysége 1920 és 1933 között

"Volksbund" alapítása, Franz Basch vezetésével A népcsoport kettészakadása Hűségmozgalom Sorsok (gyűjtőmunka) Deportálás, elűzés, ki- Malenki robot a Szovjetúnióban semmizés (1945-48) A potsdami konferencia határozata a németek kitelepítéséről A magyarországi németek elűzése Minden magyarországi német vagyonának elkobzása A tragikus események hatása napjainkra: Gyarmathy Lívia: Együttélés (1982) filmje A magyarországi németek A Magyarországon maradt németek egyenjogúságának helyreállítása (1949) 1949 - 89 között Az anyanyelvi oktatás, a sajtó és a rádió valamint a Német Szövetség megkezdi

Témakörök

Tartalmak működését Interjúkészítés az idősebb generáció képviselőivel Az 1989-es politikai fordu- 1993-as nemzetiségi törvény lat hatása a német kisebb- 1994-es választások során megválasztják a helyi kisebbségi önkormányzatokat ségre 1998-as választások révén újabb helyi kisebbségi önkormányzatok alakulnak Parlament megválasztja a kisebbségi népbiztost A magyarországi németek szimbólumai: címer, zászló, himnusz Interjúkészítés mai kisebbségi politikusokkal Néprajz Hagyományos gyógymódok, -eszközök Hétköznapok Ünnepi étrend Disznóölés A magyarországi német konyha összehasonlítása a magyarral Életmód: generációk együtt lakása Szabadidős tevékenység A fonó és funkciója Szórakozási lehetőségek régen és ma Nyelv A helyi nyelvjárás és az irodalmi német közti legfontosabb különbségek (szavak, mondatalkotás) A magyarországi német nyelvjárások legfőbb csoportjai – legfőbb jellemzőik Közélet A magyarországi németek jogai Kisebbségi szervezetek A magyarországi német iskolarendszer Irodalom, művészet Mondák, vidám történetek gyűjtése Egy ún.”mondakönyv” összeállítása Válogatás a magyarországi német szépirodalomból Neves német származású művészek 1945 előtt, műveik megismerése Zene Német népdalok és magyarországi német változataik Neves magyarországi német származású zenészek

A továbbhaladás feltételei A népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után. A mai kisebbségi lét jellemzői. A gyógynövények és alkalmazásuk, ünnepi ételek felsorolása. Szórakozási lehetőségek régen. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó (nem hagyományos német nyelvoktatási programmal haladó) tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag oktatása a „magyar nyelv” és „magyar irodalom”, „történelem” és „ének-zene” tantárgy keretei között, annak óraszámában történik. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó (nem hagyományos német nyelvoktatási programmal haladó) tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag: 2.2. Német hon- és népismeret, a nem nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók számára Célok és feladatok A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. Az interkultúrális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. 1 – 4. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatában a nemzetiségismereti tartalmak közvetítése kizárólag cselekvésközpontú legyen. Ne tanítsunk adatokat, meghatározott ismereteket. A tanulók: • nyerjenek betekintést a magyarországi németek jelenébe és múltjába élmények alapján, szerezzenek alapvető ismereteket elődeik életéről és mindennapi munkájáról. • tudatosuljon bennük – különösen a nyelv és a szokások terén – az emberek mássága. • mutassanak érdeklődést a kultúra megismerésére, éspedig a hagyományok játékos felelevenítésén keresztül, készítsenek (barkácsoljanak) egy tárgyat, ismerjék használatukat. Ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát.

5 -8. évfolyam A tanulók: • nyerjenek betekintést egy németek lakta település életébe, ismerjenek meg magyarországi németek által lakott területeket földrajzi adottságaikkal együtt. Tudják, hogyan és

miként kerültek a németek Magyarországra. Ismerjék a betelepítés okait, a magyarországi németek által lakott területeket, tudjanak néhány fontos eseményt elmesélni. • Ismerjék fel a hagyományok különbözőségét és azonosságait. Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat. • kapjanak ösztönzést a német dal- és néptánc-kincs ápolására, a magyarországi német irodalom vázlatos megismerésére. Tudjanak egy dalt kívülről, valamint történeteket, ill. mondákat magyar nyelven elmesélni. • Ismerjék az akkori és mostani étkezés és öltözködés közti különbségeket, a magyarországi németek “lakó- hagyományait”, és hasonlítsák össze a magyarokéival. • Értsék meg a magyarországi németek nemzetközi kapcsolatait. Ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket, és legfontosabb jogaikat sorolják fel. • ismerjék a német származású művészek szerepét a magyar kultúra kibontakoztatásában, sorolják fel legalább három művész egy-egy alkotását felsorolni, ill. ismerjenek műveket a magyarországi német irodalomból.

1. évfolyam Belépő tevékenységformák • A rokoni kapcsolatokat kifejező szavak megismerése. • Tárgyak, személyek leírása és néhány kézműves termék (játék) előállítása. • A lakóhely fontosabb épületeinek elnevezése, növények és virágok megnevezése. • Népköltészeti alkotások megtanulása. Témakörök Élet a családban

Tartalmak Néhány kézműves termék előállítása: mézeskalácssütés, babakészítés kukoricacsutából vagy csuhéból Az otthon, a környezet, házi Virágok, zöldségfélék a kertben, háziállatok nevei állatok Élet a városban, a falun A település ismert épületeinek meglátogatása: templom, tájház stb. Népköltészet Az év egy ünnepéhez kapcsolódó mondóka vagy dal: Mikulás napi vers, újévi köszöntő

A továbbhaladás feltételei A tanév végére a tanulók legalább 1 népköltészeti alkotást (dal, rigmus, tánc, játék) tanuljanak meg. Legyenek alapvető ismereteik a tanult témakörökben. 2. évfolyam Belépő tevékenységformák • Képleírás

• Játékok, háziállatok készítése természetes anyagokból. • Kiválasztott művek elsajátítása a magyarországi német nép- és műköltészetből. Témakörök Az otthon és az iskola Lakóház, lakás A naptári év szokásai Népköltészet Irodalom

Tartalmak Beszélgetés hozott képekről A kis- és iskolás gyerekek népviselete Berendezési és használati tárgyak Hagyományos tojásfestés vagy Karácsonyfa díszítése pattogatott kukoricával és aszalt szilvával Kiszámoló vagy találós kérdés vagy közmondás vagy gyerek- és körjáték megtanulása antológiákból ill. a helyi gyűjtés alapján

A továbbhaladás feltételei A tanév végén tudjanak a tanulók egy művet elmesélni. A tanulóknak alapvető ismereteik a tanult témákban. 3. évfolyam Belépő tevékenységformák • A családban és a lakóhelyen előforduló néhány foglalkozás ismerete. • Ajándékokat és díszeket barkácsolni és funkciójukat ismerni. • A magyarországi német irodalom néhány alkotásának megtanulása. Témakörök Tartalmak Az otthon, a szülők, a Szakmák a családban nagyszülők Lakóhely és környéke Szakmák az adott településen régen és ma Közismert épületek és helyek megtekintése: templom, temető, kálvária, kápolnák, tájház stb. A kisebbségek és a lakó- Gyerekjátékok hely életéből Bútor- és hímzésminták, házak díszítőelemeinek rajzolása Népköltészet Válogatás a magyarországi német irodalomból Irodalom Népdal

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjenek néhány a családban és a lakóhelyükön előforduló foglalkozást. A népköltészet irodalmi műfajából tudjanak elmesélni magyar nyelven egy művet. 4. évfolyam Belépő tevékenységformák • Alapvető ismeretek a következő témakörökben: • A családi együttélés, a gyermekek kötelességei régen és ma, valamint a település lakóinak etnikai hovatartozása és nyelvhasználata. • Családi és egyházi ünnepek ismerete, és a hozzájuk kapcsolódó egy dal vagy mondóka ismerete.

Témakörök Élet a családban A kisebbségek életéből Ünnepek

Népköltészet /Irodalom

Tartalmak Képek a családi albumból Generációk együtt élése A település lakói és etnikai hovatartozásuk Az etnikai csoportok legfontosabb jellemzői (nyelv, szokások) Esztergált fatárgyak megtekintése Családi és egyházi ünnepek (néhányról beszélgetni, amelyekhez kapcsolódóan van a tanulóknak véleményük) Régi fényképek, amelyek ezekhez az ünnepekhez kapcsolódnak, nagyszülők élményei Karácsonyi és húsvéti ajándékok készítése, sütése (fonott kalács, mézeskalács figura) A korosztálynak megfelelő történet előadása

Témakörök

Tartalmak Magyarországi német szerzők műveiből Népdal tanulása

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudjanak beszélni a családon belüli együttélés mai és régi formáiról. Legyenek alapvető ismereteik a település lakóinak etnikai hovatartozásáról. Ismerjenek néhány családiés egyházi ünnepet, egy mesét vagy mondát, magyar nyelven, tudjanak egy verset (dalt), mondókát német nyelven kívülről. 5. évfolyam Belépő tevékenységformák • A saját iskola rövid történetének ismerete, adatok a régi iskolarendszerről, gyűjtőmunka ebben a témakörben. • Szokás ismerete és egyről beszámolás. • A lakóhely dűlőneveinek ismerése • Ismeretek a magyarországi német népzenéről, népdalokról, táncmotívumokról. • A magyarországi német irodalom képviselőit és egy művüket ismerni. Témakörök Az otthon és az iskola Lakás - berendezés A természet Népdalok Népzene Népi tánc

Tartalmak Az iskola rövid története Régi tankönyvek, tintatartók, bizonyítványok stb. gyűjtése egy kiállítás számára Egykori tanítók sírjainak meglátogatása, esetleg ápolása Házak régen és ma – összehasonlítás Gyerekszobák régen és ma? A szülőhelyhez kötődő földrajzi nevek, gyűjtésük, az elnevezések okai – a tanulók gyűjtőmunkáján alapulva Magyarországi német népd megtanulása Hangszer megismerése Néhány néptánc nevének megtanulása: pl. Schustertanz, Kreuzpolka

A továbbhaladás feltételei Ismeretek a saját iskolájukról, családjukról. Beszélni egy szokásról. Alapvető ismeretek a magyarországi német népzenéről, néhány táncnév ismerete. 6. évfolyam Belépő tevékenységformák • A magyarországi németek falusi és városi életmódja közötti különbség felismerése és megmagyarázása. • Régi foglalkozások megismerése, munkafolyamatai megnevezése. • A hétköznapi viselet felismerése. • Művek hazai német íróktól, költőktől, betekintés a magyarországi németek zenei- és néptánc- hagyományába. Témakörök

Tartalmak

Történelem Magyarországi németek települései a megyében Munka, szabadidő, művelődés Irodalom Népdal Népzene

Élet a falvakban Élet a városban Látogatás tájházban Régi mesterségek: fazekasság, agyagból edények díszítése a megfigyelt díszítőelemekkel. A hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése. Válogatás magyarországi német szerzők műveiből Népmesék és népmondák Népdalok tanulása A népzenei hagyományok fontossága

A továbbhaladás feltételei Információk gyűjtése a falusi és városi életmódról, és az ottani foglalkozásokról. Régi foglalkozások. A hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák • Mikor és milyen körülmények között telepedtek le a németek Magyarországon? • A telepesek sorsának ismerete. • A németek által lakott országrészek ismerete. • A németajkú lakosság részvétele Magyarország mezőgazdasági és ipari fejlesztésében a 18. és a 19. században. • A német származású aradi vértanuk megnevezése. • Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai térképének megmagyarázása. • Az ünnepi viselet egyes ruhadarabjainak ismerete. • Magyarországi német művészek és műveik ismerete. Témakörök Történelem A németek betelepítése a 18. században A magyarországi németek a reformkorban és az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc idején Az Osztrák – Magyar Monarchia földrajzi és etnikai térképe Ruházat Művészet, irodalom

Zene

Tartalmak Betelepítés, svábtelepítések III. Károly, Mária Terézia, II. József telepítései A telepesek élete (gyűjtőmunka) A német polgárság aktív szerepe a kereskedelmi és ipari létesítmények alapításában (pl. Heckenast, Landerer) Német származásúak az aradi vértanúk között Térképelemzés A lányok és asszonyok ünnepi viselete Neves magyarországi német származású művészek 1945 előtt (építészek, festők, tervezők) Műveik megismerése Mondák és versek a nép- ill. műköltészetből Német népdalok és magyarországi német változataik Magyarországi német “szórakoztató” zene különböző alkalmakkor


A német telepesek magyarországi letelepedése, a telepes sorsok elbeszélése. Példák a magyar ipari létesítményekbe befektető német vállalkozók soraiból. Térképmunka: Hol éltek a Monarchiában németek? Egy ünnepi viselet bemutatása. 8. évfolyam Belépő tevékenységformák • A deportálás, az elűzés és a vagyonelkobzás hátterének ismerete. • A népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után. • A mai kisebbségi helyzet ismerete (kétnyelvű oktatás, helyi kisebbségi önkormányzatok, médiák). • Neves német származású zenészek műveikkel együtt, legalább egy művész egy művét ismerni.

Témakörök Történelem A németség szerepe a kapitalista fejlődésben az Osztrák - Magyar Monarchia idején Deportálás, elűzés, kisemmizés (1945-48)

Tartalmak A 19. Században bevándorolt németség ipari-kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásai, pl. Sidol tisztítószer, Singer varrógép Kézművesek a falvakban

Malenki robot a Szovjetúnióban A potsdami konferencia határozata a németek kitelepítéséről A magyarországi németek elűzése Minden magyarországi német vagyonának elkobzása Az 1989-es politikai fordu- 1993-as nemzetiségi törvény lat hatása a német kisebb- 1994-es választások során megválasztják a helyi kisebbségi önkormányzatokat ségre 1998-as választások révén újabb helyi kisebbségi önkormányzatok alakulnak Parlament megválasztja a kisebbségi népbiztost A magyarországi németek szimbólumai: címer, zászló, himnusz Néprajz Disznóölés Hétköznapok A magyarországi német konyha összehasonlítása a magyarral Életmód: generációk együtt lakása Szabadidős tevékenység Szórakozási lehetőségek régen és ma Irodalom, művészet Válogatás a magyarországi német szépirodalomból Zene Neves magyarországi német származású zenészek

A továbbhaladás feltételei A népcsoport tragikus eseményei a második világháború idején. A mai kisebbségi lét jellemzői. Szórakozási lehetőségek régen. 3. Német nyelv és irodalom kerettanterve a kisebbségi oktatással rendelkező magyarországi német iskoláknak

1 - 4. Évfolyam Célok és feladatok • Alakuljon ki a tanulóban az igény és a képesség, hogy gondolatait, véleményét és javaslatait elődei nyelvén ki tudja fejezni. • Legyen képes a tanuló tudása alapján a német nyelvet használni. • Nyerjen képet a Magyarországon élő német kisebbség mai és múltbeli életéről és kultúrájáról, valamint a németnyelvű országok népeiről • A német nemzetiségi oktatás tartalmazzon interkulturális témákat is. A német nyelv megtanulása és mindenre kiterjedő használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő német kisebbségnek, mint népcsoportnak való fennmaradásra. A nyelv a kultúra fontos része, mely az elődök kultúráját is magában foglalja, s egyben a nemzeti kisebbség értékes örökségét jelenti.

A kisebbségi oktatás valósítsa meg - a magyarországi közoktatás részeként - a Nemzeti Alaptantervben meghatározott célkitűzéseket és feladatokat. Egyidejűleg biztosítsa a nemzetiségi nyelv megtanulását, valamint a kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését. A nyelvtan fontos, de ebben a tanulási korszakban más értékrenddel bír. A nyelv megtanulásának középpontjában a beszéd áll. Mindenek előtt mondattípusokat és beszédelemeket kell gyakoroltatni. Fontos a nyelvtani ismeretek közlése, de az oktatás az általános iskolai tanulási periódusban ne legyen nyelvtanközpontú. A nyelvtani jelenségeket kis lépésekben sok gyakorlattal kell elsajátítani. Az új szerkezeteket példákkal és modellekkel kell megtanítani. A szabályokat nyelvi helyzetekből és cselekményekből kell nyilvánvalóvá tenni. Fejlesztési követelmények Beszédértés, beszédkészség Egyszerű közlések, kérdések és válaszok megértése, ezek kezdeményezése Egyszerű kijelentések, kérések és kívánságok kifejezése Mondókák és versek helyes kiejtéssel történő elmondása Mindennapi életre jellemző párbeszédek alkotása Utasítások megértésének szóbeli visszajelzése, valamint utasítások adása Köszönés és a búcsúzás kifejezése Bemutatkozás, tájékoztatás, ill. átadás Kapcsolatteremtés Egyszerű mondatokkal felvilágosítás és tudakozódás Tetszés és nem tetszés kinyilvánítása, bocsánatkérés Köszönet és jó kívánságok megfogalmazása Egyszerű birtokviszony kifejezése A feldolgozott témákról mondatalkotás Saját és közös élmények elmesélése Történetek és mesék egyszerű formában történő elmondása Olvasás és szövegértés Az első évfolyamra nem kötelező Hangos és halk olvasás Folyamatos olvasás, helyes hanglejtéssel és kiejtéssel Szövegértő olvasására való törekvés Egyszerű szövegekből információ nyerése és továbbadása Életkornak megfelelő szemelvények és szövegek megértése és feldolgozása Szavak és szótárhasználat elsajátítása Írás és írásbeli készség Az első évfolyamra nem kötelező Az alapszókincs szavainak helyes írása Mondatok és rövid szövegek leírása Egy feldolgozott témáról 6 - 8 mondat önálló, vagy tanári segítséggel történő írása,

Saját gondolatok egyszerű formában történő kifejezése Képek leírása, képekből álló történetek alkotása

Első évfolyam Éves óraszám: 185 óra

Belépő ismeretek és készségek Beszédértés, beszédkészség A tanulók megtanulnak: • a tanév során német nyelvű utasításokat követni, azokra helyesen cselekedni

• köszönni és elbúcsúzni • önmagukat vagy másokat röviden bemutatni • különböző témákról helyes hangsúlyozással két-hárommondatos párbeszédet folytatni • kb.150 az alapszókincshez tartozó szót • legalább három verset, mondókát és három dalt

Témák

Tanulási tartalmak Te és én Köszönés, búcsúzás. Kapcsolatfelvétel Bemutatkozás. Név, lakóhely, kor Az én családom Családtagok, egyszerű mondatok a családról Cselekvések a családban Az otthon és a környeze- A legfontosabb bútor és használati tárgyak te, A gyermek szűkebb környezete: ház, udvar, kert, utca háziállatok Közlekedési eszközök a faluban és a városban Ismert háziállatok A család otthon Rövid egyszerű mondatok a családtagokról Házimunkák Az én iskolám, az én Iskolaszerek. Tárgyak az osztályteremben osztályom Utasítások megértése. Cselekvések az iskolában Számok 12 - ig A múló idő, a körülölelő Az évszakok, a hónapok, napok természet A napszakok Napirend Az időjárás megfigyelése, egyszerű tájékoztatás Változások a természetben, ismert fák és virágok Egészség Testrészek, testápolás Egészséges életmód

Bevásárlás, szabadidő

Népköltészet Irodalom

Ruházat Az orvosnál: egyszerű párbeszéd Legfontosabb üzletek nevei Élelmiszerek Kérések, kívánságok Kedvenc játékok Rövid versikék, kiszámolók nyelvjárásban, gyermekjátékok, népdalok, mesék képekben

Továbbhaladási feltételek Legyen képes a tanuló: • a német nyelven vezetett tanórát követni, a tanár utasításaira helyesen cselekedni • egyszerű mondatokat különböző témákhoz képezni • rövid párbeszédeket folytatni, helyesen kérdezni és felelni • 3-4 mondatot egy képpel kapcsolatban alkotni • egyszerű, rövid mondatokat helyes kiejtéssel olvasni • kérdéseket egy halott szöveghez alkotni, és megfelelő választ adni • a gyakran használt szavakat helyesen leírni • határozott és határozatlan névelővel egyszerű mondatokat alkotni • igéket kijelentő mód jelen időben használni (én, te ő, mi, ők - alakban) • határozókat használni (hely: itt - ott, elől- hátul, fent - lent, balra - jobbra, idő: ma, holnap, reggel, este, éjjel) • jelzőket mondatban alkalmazni (fiatal - öreg, nagy - kicsi, könnyű - nehéz, hideg - meleg, szép- csúnya, jó- rossz, fekete-fehér, kék, piros, sárga, zöld, barna,) • 12 - ig számolni • 3-4 verset elmondani, és három dalt elénekelni

Második évfolyam Éves óraszám: 185 óra

Belépő ismeretek és készségek Beszédértés, beszédkészség A tanulók megtanulnak: • német szavakat és mondatokat felismerni és megérteni • a feldolgozott témákhoz egyszerű információkat alkotni • a tanítás során elhangzott kérdésekre értelemszerű, helyes válaszokat adni • egyszerű mondatokkal bemutatkozni (név, kor, lakóhely, család, hobbi) • kifejezéseket (köszönés, búcsúzás, megköszönés) a helyzeteknek megfelelően használni • helyes hangsúlyozással és helyes beszédtempóban 2 - 3 mondatot egy képről alkotni és rövid, egyszerű párbeszédeket folytatni • saját véleményüket megalkotni • a tanév során kb.: 150 új szót • három verset (2 kiszámoló nyelvjárásban) elmondani, és három éneket énekelni Olvasás és szövegértés • helyes kiejtéssel szavakat, szócsoportokat és mondatokat hangosan és halkan olvasni • egyszerű szövegekből az információkat megérteni, és kérdésekre válaszolni Írás és írásbeli készség • az alapszókincshez tartozó szavakat hibátlanul leírni • a jellemző német betűket felismerni • a gyakran használt szavakat önállóan leírni Nyelvhelyesség és helyesírás • az ABC betűit leírni • a helyesírás néhány sajátosságát ismerni (nevek, főnevek és mondatkezdés nagybetűvel való kezdése)

Témák Én és a családom Az otthon, ahol én lakom A lakóhely, a közlekedés

Az iskola, az osztályterem

Bevásárlás

Munkahely, foglalkozások A múló idő, a körülölelő természet

Szabadidő, hobbi

Egészség

Népköltészet Irodalom

Tanítási tartalmak Bemutatkozás. Egyszerű információk a családtagokról Munka a családban. Ünnepek A ház, a lakás. Berendezési és használati tárgyak. A lakóház környezete A pontos cím. A helység német neve Jellegzetes házak, épületek Legfontosabb közlekedési eszközök vidéken, a levegőben és vízen Az iskola neve Berendezési tárgyak és iskolaszerek Cselekvések az iskolában Fontos utasítások Számok 50 -ig Üzletek a lakóhelyen, és a környéken Legfontosabb élelmiszerek, ruhadarabok Szituációs játékok Néhány kézműves foglalkozás Munkahelyek A szülők foglalkozása röviden Az évszakok Hónapok és napok Napirend Az óra (fél és egész órák) Gyümölcsök, zöldségek és virágok a kertben Háziállatok, néhány erdei és vadállat Az állatkert legismertebb állatai Kedvencek A szabadidő eltöltése Kívánságok Hobbik Testrészek Az egészséges táplálkozás Betegségek megelőzése Szituációs játék: az orvosnál Az időjáráshoz illő ruházat Kiszámolók, nyelvjárásban is, helyi gyűjtésű gyermekjátékok Népköltés, rejtvények Gyermeknépdalok, egyszerű mesék

Továbbhaladási feltételek

A tanulók megtanulnak: • szabadon 3 - 4 mondatot alkotni • a feldolgozott témákhoz egyszerű kérdéseket tenni, válaszokat és véleményeket formálni • segítő eszközökkel (báb, kép, tárgyak) egy ismert témához egy rövid párbeszédet alkotni • német betűket felismerni és a rövid mondatokat helyes hangsúllyal hangosan, és halkan olvasni • pontot és kérdőjelet a mondat végén alkalmazni • igéket kijelentő mód, jelen idő minden számában és személyében használni • helyes mondatot alkotni a „haben „és „sein „igékkel • egyszerű igékkel felszólítani • a mondatokat határozókkal bővíteni (idő, hely) • a mondatokat melléknevekkel bővíteni • tagadni • a megtanult elválasztási szabályokat alkalmazni • 50 -ig tőszámneveket és 30 -ig sorszámneveket felsorolni • 3 - 4 verset elmondani, és három dalt elénekelni

Harmadik évfolyam Éves óraszám: 185 óra

Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszédkészség A tanulók megtanulnak: • olvasott szöveget értelmezni • megértési nehézségeknél kérdéseket tenni • ismert szövegekből információt nyerni és továbbadni • utasításokra és közlésekre helyesen válaszolni

• saját kívánságokat, érzéseket, ötleteket és felszólításokat megformálni • dialógus formájában személyes kapcsolatot építeni • a válaszokban mód-, hely-, és időhatározókat alkalmazni • halott vagy olvasott tartalmakat egyszerű mondatokkal véleményezni • képek segítségével ismert témákhoz párbeszédet szerkeszteni • saját élményéről két -három mondatban mesélni • az év során kb. 200 új szót tanulni • négy új verset, mondókát, - kettőt nyelvjárásban - és négy éneket, valamint legalább egy rövid történetet és négy szólásmondást vagy kifejezést

Olvasás és szövegértés • életkoruknak megfelelő rövid nyomtatott és írott szövegeket hiba nélkül leírni • az írásjeleket a mondat végén értelemszerűen használni • rövid diktálást egyszerű szavakkal leírni • főneveket nagybetűvel írni Nyelvhelyesség és helyesírás • egyszerű, gyakorolt mondatmodellekkel gondolatokat jelen időben kifejezni • a „haben” és a”sein” igékkel jelen időben egyes és többes számban bánni • birtokviszonyt birtokos névmással kifejezni • gyakran használt igékkel felszólítani • tagadni és elutasítani • a mondatokat mód-, hely-, és időhatározóval bővíteni • a „gehören” igével birtokviszonyt kifejezni • 100 tőszámneveket és 60 -ig sorszámneveket számolni

Témák Én és a családom

Tanítási tartalmak Képességek, tulajdonságok és érdeklődés bemutatása Kívánságok és elutasítás kifejezése Család, családtagok, a szűkebb rokonság (nagybácsi, nagynéni, unokatestvérek) bemutatása Hétköznapok Ünnepek és szokások leírása Étkezési szokások ismertetése

Az otthon, ahol én lakom

Lakóház, lakás Berendezési és használati tárgyak leírása A saját szoba bemutatása Munkák a kertben és az udvaron A fontosabb intézmények, épületek és nevezetességek a községben vagy a városban Tájékozódás a lakóhelyen Az ott élő kisebbség életéből Az iskolaépület, az udvar bemutatása A tantárgyak és a tanítás Berendezési tárgyak, iskolaszerek Hetesi feladatok A számok 100 -ig Az áruházak osztályainak megnevezése Rövid párbeszédek, szituációs játékok A szülők foglalkozása Ismert kézműves és divatos foglalkozások leírása Álomfoglalkozások

Lakóhely, a közlekedés

Az iskola, az osztályterem

A vásárlás Munkahelyek, foglalkozások

A múló idő, a körülölelő természet

Az évszakok váltakozása A természet változásainak leírása A legfontosabb kerti-, szántóföldi és házimunka megnevezése Az időjárás megfigyelése A legfontosabb kerti-, mezei virágok, zöldség és gyümölcsfajták felismerése és megnevezése A legismertebb házi-, mezei-, erdei és vadállatok rövid leírása (pl.: kinézete, tápláléka, lakóhelye) Napirend elmesélése

Szabadidő, kedvenc időtöltésem

Meghívó írása Beszámoló a hétvégéről A szabadidő eltöltése Saját kedvenc időtöltés leírása A legfontosabb testrészek megnevezése Egyes betegségek megnevezése (pl.: nátha, fejfájás, hasfájás. ) Az orvosi rendelőben - szerepjáték Fogorvosnál

Egészség

Gyógyszertár Népköltészet Irodalom

Rejtvények, nyelvtörők, szólás - mondások - nyelvjárásban is történetek, mesék, olvasmányok a német nemzetiségi irodalomból

Továbbhaladási feltételek Legyen képes a tanuló: • a feldolgozott témakörökben tájékozódni, információt szerezni és továbbadni • az elutasítást és a tagadást kifejezni • feldolgozott és gyakorolt 8 - 10 mondatos szövegeket helyes kiejtéssel olvasni • a megtanult szavakat helyesen leírni • a nyomtatott és írt szövegeket hibátlanul leírni • az elválasztási szabályokat helyesen alkalmazni • diktálást, mely egyszerű szavakból és mondatokból áll hibátlanul leírni • a „haben „és a „sein” igéket és más tanult igéket egyes és többes számban biztosan alkalmazni • 4 új dalt vagy verset (kettőt nyelvjárásban) megtanulni és egy rövid történetet elmesélni • 4 új gyermekjátékot eljátszani és szólásokat, kifejezéseket felismerni

4. évfolyam Éves óraszám: 185 óra

Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd • Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás • Egyszerű kijelentések, kérések, kívánságok, kérdések, feleletek megfogalmazása • Dialógusok • Felszólításokra reagálás szóban valamint utasítások adása

• A köszönés és búcsúzkodás formái • Köszönés, bemutatkozás, bemutatás • Kapcsolatok kialakítása • Egyszerű felvilágosítások / információk kérése • Információk adása, illetve továbbadása • Tetszés - nem tetszés kifejezése, bocsánatkérés • Köszönet és jókívánság kifejezése • Személyekkel kapcsolatosan információk adása • Egyszerű tulajdonviszonyok kifejezése • Beszéd adott témáról • Személyes és közös élmények elmesélése • Saját vélemény kifejtése • Közlések megfogalmazása Olvasás, szövegértés • Felolvasás és néma olvasás • Helyes és pontos kiejtés felolvasásnál • Olvasás helyes ritmusban, értelmes hangsúlyozás • Az értő olvasás fejlesztése • Egyszerű szövegekből információk nyerése és visszaadása • A gyermekek korának megfelelő hétköznapi és közérdekű (gyakorlati) szövegek feldolgozása • Bevezetés szótárak és kézikönyvek használatába Írás és íráshasználat • Mondatok és rövid szövegek másolása és leírása Megnyilatkozások leírása • Saját gondolatok kifejezése

• Képleírás, képtörténetek fogalmazása, írása Nyelvhasználat és helyesírás • A német helyesírás legfontosabb szabályainak elsajátítása • A tanult és begyakorolt szerkezetek alkalmazása • A főnevek neme és száma • A főnév és a névelők tárgy - és részes esete • Egyszerű igék Indikativ Präsens alakja • A „haben” és „sein” igék • Egyszerű igék felszólító módú alakja • A „gehören” ige és a személyes névmás részes esete • A testápolással kapcsolatos visszaható igék alkalmazása • Az alany és az állítmány szerepe a mondatban • Az egyszerű mondat • A tagadás Témakörök Az otthon, a család

Tananyag A család és a családtagok Rokoni kapcsolatok Munka a családban, családtagok foglalkozása Otthoni tevékenységek Munkamegosztás a családban – Bevásárlás, takarítás Az otthon és környéke Berendezési- és használati tárgyak Családi ünnepek – születésnap, névnap Egyházi ünnepek – Karácsony Étkezési szokások, ételek

Az iskola, iskolai tevékenységek

Az iskola és környéke Az osztályterem és berendezési tárgyai Munka az iskolában, a tanulás, egy tanítási nap, a tanárok, a diákok Tanítási órák, tantárgyak, órarend Iskolán kívüli foglalkozások – szakköri foglalkozások Viselkedés felnőttekkel és egymással szemben Iskolai ünnepek

Lakóhely, közlekedés

A lakóhely és lakói

A lakóhely és környéke Képek a lakóhely életéből: Falu, Város Házak, épületek, nyilvános intézmények Munkalehetőség Utca, Közlekedés, Közlekedési eszközök Nemzetiségünkről, Az Képek és történetek a lakóhely és a magyarországi német lakosság élet régen és ma. életéből. Őseink foglalkozása, szokásai és kultúrája. Együttélés más néKépek és történetek más magyarországi nemzetiségiek és etnikai pekkel. csoportok életéből A természet világa, környezetünk

Egészség, higiénia

Népköltészet, irodalom Az egyszerű mondat, Mondatfajták

Az ige

A bennünket körülvevő természet Az évszakok jellemzői, természet, időjárás a kerti-, szántóföldi- és házi munka vonatkozásában. Az ember alkalmazkodása a természethez, az időjáráshoz: Ruházat, időjárástól függő munkák, tevékenységek A növények és az állatok jelentősége az emberek számára A legismertebb kerti-, mezei-, és erdei virágok zöldségfélék, gyümölcsök Háziállatok, néhány erdei és mezei állat, állatok az állatkertben Az ember mint a természet formálója – Természet- és környezetvédelem Szólások – közmondások, dalok és versek a természet szépségéről Testápolás, higiénia A helyes táplálkozás A helyes öltözködés A helyes időbeosztás Sport, munka, pihenés Betegségek megelőzése Testrészek, néhány betegség Az orvosnál / fogorvosnál, gyógyszertárban Régi és új gyógyszerek, gyógymódok Az egészséggel kapcsolatos közmondások, mesék. Elbeszélések, mesék, versek, népdalok és olvasmányok a német irodalomból Kijelentő mondat Kérdő mondat eldöntendő -

kiegészítendő

-

a kérdőszavak

Felszólító mondat Mellékmondatok (…weil) Jelen idő / Präsens Tőhangzó-váltós igék jelen idejű ragozása (Umlaut, Brechung) Az egyszerű múlt idő (Präteritum) Az összetett múlt idő (Perfekt) A felszólító mód

A főnév A melléknév

A főnév egyes és többes számú alakjai A főnév alany-, tárgy- és részes esete A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók A melléknév mint állítmány (ragozatlan) A melléknév mint határozó (ragozatlan) A melléknév fokozása

Továbbhaladási feltételek • Egyszerű nyelvi kapcsolat teremtése és a beszédhelyzetnek megfelelő 4-5 mondatos párbeszéd folytatása • Ismert témákkal kapcsolatban kérdések feltevése, a feltett kérdésekre értelem szerinti egyszerű válaszok megfogalmazása • Ismert témában, olvasott szöveggel, képpel, eseménnyel, vagy élménnyel kapcsolatban tanári segítséggel néhány összefüggő mondat elmondása • Beszélgetés tanári és tanulói kérdések alapján egy olvasott szövegről • Adott kérdések alapján szövegrészek kikeresése • Egyszerű szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondás írása • A tárgyalt témákkal kapcsolatban valóságos, vagy szimulált beszédhelyzetben • Gondolatok kifejezése néhány mondatban és 6-8 mondatból álló rövid fogalmazás írása • A tanult szókincs szavainak helyes leírása • A főnevek nemének és számának felismerése • Egyszerű igék kijelentő mód jelen idejének biztos alkalmazása • Egyszerű igék felszólító módú alakja • A tagadás formáinak ismerete • 12 mondóka, közmondások és 3 versike elmondása • 10 ének ismerete • Rövid történetek, egy irodalmi prózakivonat, vagy egy 6-8 mondatos anekdota bemutatása

5-8. évfolyam

Célok és feladatok A tanulók tudjanak: • benyomásokról, érzésekről érdekesen, hatásos módon mesélni • élményekről, eseményekről, különböző esetekről tényszerűen szóban és írásban tudósítani • vitákon részt venni • leírásokat, tudósításokat, interjúkat címszavak, vázlatok segítségével készíteni • udvarias kifejezési eszközöket alkalmazni A nyelvi nevelésnek ebben a szakaszában a szóbeli és írásbeli kommunikáció során egyre tudatosabb a nyelvtani szerkezetek alkalmazása, mely a nyelvhelyesség szintjét hivatott emelni. A tanítási órákon feldolgozott különböző témájú szövegek szolgálják azon képességek fejlesztését, melyek alapján a tanulók az olvasottakat, látottakat, hallottakat összefoglalják, röviden elmesélik és egyéni véleményt alkotnak. Könyvekből, folyóiratokból és médiákból nyert információkkal bővítik látókörüket, és megtanulják, hogyan lehet a nyert adatokat adott beszélgetési témákhoz kapcsolni. Elbeszélő művek (mesék, elbeszélések, tanmesék, anekdoták, rövid történetek, mondák) megértésével az olvasás gyakorlása mellett, a szókincs kreativ felhasználásával történeteket alakítanak át, újakat találnak ki. Az életvitelről, kultúráról, iskoláról, szabadidőről, hazánk társadalmáról, a magyarországi németek településeiről és a német nyelvi országokról szóló szövegek egymás megértését, a különböző kultúrák megismerését szolgálják és azt, hogy párhuzamot tudjanak vonni, őket érintő problémákban életkoruknak megfelelően állást tudjanak foglalni. A költeményekkel, az érzelmi nevelés előtérbe helyezése mellett, az értelemszerű, kifejező olvasást, a helyes kiejtést, és ismert közösség előtt (barátok, osztály, iskola) az előadásmódot gyakoroljuk. A magyarországi német irodalomból vett műveknek identitásformáló szerepük van, melyet érdekes elbeszélések dramatizálása tesz élményszerűvé.

5. évfolyam Éves óraszám: 185

Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd • Hétköznapi beszédkommunikációs helyzetekben való eligazodás • Udvariassági beszédformák

• Megértés tanúsítása, állásfoglalás kifejtése • Mesélni magunkról • Tájékozódni és másokat tájékoztatni • Különböző szerepekben cselekedni és beszélni Olvasás, szövegértés • Információt tartalmazó szövegek olvasása és megértése (aktuális, autentikus szövegek, prospektusok, ifjúsági magazinok cikkei, stb.) és azokról röviden tudósítani, beszélni • Irodalmi szövegek olvasása és megértése (versek, elbeszélések, mesék, mondák) az olvasottakról beszámolni • A gyermekek korának megfelelő hétköznapi és gyakorlati szövegek feldolgozása • Szótárhasználat Írás és íráshasználat • Személyes élmények és kitalált történetek leírása • Képsorokról mesélni • Képes történetekről fogalmazás készítése • Saját élmények leírása • Mesék, történetek befejezése • Írásbeli kapcsolatok teremtése hétköznapi helyzetekben (levélírás, meghívók írása, stb.) • Szótárhasználat Témakörök Az otthon (lakóhely, lakás, környezetünk)

Tananyag Lakóhelyünk – lakóhelyünk bemutatása A mi házunk, a mi lakásunk – Házunk, lakásunk bemutatása A lakás A lakás átrendezése, költözködés A család élete a városban és falun - különbségek szintes-, emeletes ház, tömblakás, családi ház Vásárlási, sportolási és kulturális lehetőségek összehasonlítása városi és vidéki viszonylatban Rokoni kapcsolatok Családi ünnepek, egyházi ünnepek – ajándékozás, ételek

Az iskola

Munka és szabadidő

A természet, természetvédelem, környezetvédelem

A közlekedés

Nemzetiségünk életéből

Közös és egyéni tevékenységek a ház körül Iskolai élet falun és a városban Az iskola épülete Az osztályterem, a tanári, a tornacsarnok, stb. berendezési tárgyai Az órarend, tantárgyak, délutáni foglalkozások Közös tevékenységek (papír- és vasgyűjtés, osztálykirándulás, iskolai ünnepségek Elbeszélések, olvasmányok az iskolai életről Információk gyűjtése különböző foglalkozásokról – régi szakmák, mesterségek lakóhelyünkön A család, a rokonság és a család barátainak foglalkozása Munkahelyek és berendezésük Munkalehetőség lakóhelyünkön Házimunka Munkamegosztás a családban Bevásárlás (élelmiszer, ruházat, játékok) Kerti és szántóföldi munka A virágoskert, konyhakert, gyümölcsös A szabadidő tervezése Sport, játék, pihenés, Gyermekjátékok régen Beszélgetés az időjárásról Az évszakokra jellemző időjárás – Ruházat, öltözék régen és ma (népviselet) Az égtájak, égitestek, (Nap, Hold, csillagok, bolygók) Az ember a természet rombolója – ezzel kapcsolatos észrevételek Természetvédelem, környezetvédelem Mit tehet az ember a természetért, a környezetért? Lehetőségek számbavétele – természet- és környezetvédelmi projekt A járművek A legfontosabb közlekedési szabályok Kirándulás busszal, autóval, vonattal Osztálykirándulás Menetrend, jegyváltás Indulás, érkezés, információkérés Udvarias közlekedés Baleset, Első segély Olvasmányok a magyarországi nemzetiségek történelméből A lakóhely lakóinak etnikai hovatartozása, különbségek az egyes nemzetiségek között Nyelvhasználat a családban A német nyelv használata otthon és az iskolában A magyarországi németek helyi népszokásai, hagyományai: advent, karácsony, újév, húsvét, farsang A szokások rövid leírása Ajándékok készítése Közös tevékenységek: karácsonyfa – díszítés, tojásfestés, farsangi jelmezek készítése, újévi versek tanulása Kulturális örökségünk megismerése: (történetek, mesék, dalok,

Népköltészet, irodalom Az ige

A főnév

táncok, játékok, mondások) Kiszámolók, mondókák, találós kérdések, népi szólás - mondások Versek, dalok, elbeszélések, mesék, olvasmányok a német irodalomból. Az igék jelentése: cselekvés, történés, létezés / állapot Az igék szótári alakja: Infinitiv, Imperfekt, Partizip Perfekt A személyragok (személyes névmások) Eltérő ragozású igék jelen időben (Umlaut, Brechung) Visszaható igék (visszaható névmások) Felszólító mód – tőhangzóváltós igék felszólító módja (Brechung, Umlaut) A leggyakoribb gyenge és erős ragozású igék Az elbeszélő múlt idő (Präteritum) Präsens és Perfekt a szövegben Jövő idő (Futur): werden + Infinitiv Az igeidők áttekintése A főnevek jelentősége. A helyesírás (ismétlés) Főnevek névelőkkel és birtokos névmásokkal Alaptípusok egyes és többes számban Szótárhasználat A főnevek egyes és többes számú alany, tárgy, birtokos és részes esete Főnév + ige egyeztetés. Ige párok mint pl.: stellen – stehen, stb. Leggyakrabban használt igevonzatok, mint pl.: sich freuen auf / über, Elöljárószók

Továbbhaladási feltételek A tanulók tudjanak: • Élményekről mesélni • Egyszerű kívánságokat, kéréseket kifejezni, megfogalmazni • Egyszerű utasításokat adni, felszólítani • Ismert témákban hosszabb párbeszédeket folytatni • Olvasott szöveg tartalmát röviden elmesélni, képekről, dolgokról röviden beszélni • Megfelelő szó - és mondathangsúllyal tartalmilag tagoltan olvasni és a szöveghez kérdéseket feltenni • Egy lexikailag ismert, felolvasott, vagy elolvasott szöveget megérteni • Meghívót, karácsonyi - húsvéti lapot írni

• Írásban bemutatkozni, rövid levelet írni • Megtörtént dolgokról, észrevételekről 3-4 egyszerű mondatot írni • A tárgy- és részes esetet, az erős főnevekkel mondatban alkalmazni az elöljáró szók után is • Az igék Präsens és Perfekt alakjának biztos alkalmazása • Egyszerű melléknevek fokozása (Positiv és Komparativ) a „dieser” mutató névmás alany, tárgy- és részes esetének ismerete és alkalmazása • Egyszerű kérdő- és birtokos névmások ismerete • Bővített mondatok képzése összetett állítmánnyal • 3 további vers, 4 új dal és 10 új közmondás megtanulása

6. évfolyam Éves óraszám: 185 óra Belépő ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd • Hétköznapi beszédhelyzetek feldolgozása • Beszélgetésben való részvétel - megnyilatkozás és ellentmondás • Hétköznapi témák szakszókincse • Tájékozódás és élmények elmesélése • Tárgyak, állatok, személyek leírása, személyek jellemzése Olvasás és szövegértés • Szakszövegek olvasása és megértése (eredeti aktuális szövegek, prospektusok, cikkek ifjúsági lapokból stb.). • Reális és fantasztikus történetek, mesék, viccek és anekdoták olvasása és tartalmi megértése, valamint az ezekről társalogni • Mondások, nyelvi játékok, költemények, fantasztikus történetek feldolgozása

• Az olvasás megkedveltetése a gyermek korának megfelelő ifjúsági könyvekből vett kivonatokkal Írás és írásbeli kifejezés • Átélt vagy kitalált események leírása • Személyek jellemzése, állatok leírása • A mindennapi szituációkban írásbeli kapcsolatok teremtése, levelek írása • Saját vélemény kifejezése

Nyelvhasználat, helyesírás • A tárgy- és részes eset alkalmazása mondatban erős főnevekkel, elöljárószók után is • A melléknév ragozása a határozatlan névelő után, kivéve a birtokos esetet • A „viel, man, es” határozatlan névmások • Igék Präsens és Perfekt időkben • Tanult igeidőkben az elváló és nem elváló igék használata • A módbeli segédigék jelen idejű alakja • Az egyszerű melléknevek fokozása (alapfok, középfok) • Az egyszerű kérdő névmások Akkusativ és Dativ alakjának ismerete • A leggyakoribb módbeli segédigék ismerete • Bővített mondatok összetett állítmánnyal • A bővített mondat szórendje

Témakörök

Gyermekek a földkerekségen

Tananyag Hétköznapi élet a különböző országokban Oktatás, életkörülmények, étkezési szokások, szociális körülmények Ünnepek, ünneplés a különböző országokban (beiskolázás, szüret, betakarítás, Mikulás - ünnep, advent, karácsony, húsvét, pünkösd) Azonosságok és különbségek a népszokásokban Az ünnepekkel kapcsolatos népszokások - Étkezési szokások (Magyarországi német ételek)

Munka, szabadidő, kultúra

Hírközlés

Egészségügy, egészség

Nemzetiségünk életéből

Népköltészet, irodalom

Az ige

A főnév és a melléknév Névmások Az elöljárók A mondat

Ipar és mezőgazdaság Magyar – külföldi közös vállalkozások Új foglalkozási ágak, foglalkozások Napi szükségletek, vásárlás, különböző árufajták Sport, szórakozás, színház, könyvek, zene Utazás belföldön, és külföldre Külföldi tájak, építészet és kultúra külföldön Információk gyűjtése a német nyelvű országokról A témához kapcsolódó cikkek német nyelvű gyermekújságokban Magyarországi német írók meséi, művei Sajtó, rádió, televízió Cikkek gyermek – és ifjúsági újságokból, magazinokból Rádió- és televízió programok Posta, levelezés, távirat, telefon, telefax Képeslap, Bélyeg, Újság vásárlása - dialógusok Levélírás – levél, távirat feladása, telefonálás Technika: számítógép, mobiltelefon Betegségek – gyógyítás, belső szervek Háziorvos, fogorvos, kórház Egészségügyi ellátás, gyógyszertár Az orvosnál, fogorvosnál, gyógyszertárban - párbeszédek Babonás hiedelmek régen Egészséges életmód Környezetünk Események a Magyarországi németek történelméből, földrajzi – történelmi aspektusból. A falun és városban élő magyarországi németek élete napjainkban A magyarországi németek betelepülése és letelepedése lakóhelyünkön Német településnevek, régi és új utca- és folyónevek a településen Magyarországi német szerzők meséi és művei Elbeszélések és szemelvények a német gyermek- és ifjúsági irodalomból A tanulók korának megfelelő versek. Igeidők: Perfekt, Plusquamperfekt, Futur; erős, gyenge és vegyes ragozású igék A Perfekt és a Präsens használata az összetett mondatokban Elváló és el nem váló igekötős igék A módbeli segédigék jelen idejű ragozása A főnév alakjai, és a négy eset használata Egyes szám, többes szám, ige és melléknév a főnév mellett A főnév helyettesítése személyes névmással Melléknévképzés Személyes névmások Kérdő névmások Határozatlan névmások “viel, man, es“ A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók: für, über, von, aus, zu, bei usw. Az összetett mondatok, wenn és als ; denn és weil kötőszavakkal

Továbbhaladási feltételek • Ismert és tárgyalt témákban rövid párbeszéd folytatása • Nyelvtanilag és lexikailag ismert szövegek folyékony olvasása • Megfelelő szó- és mondathangsúlyos olvasás és a szöveghez kérdésfeltevés • Kérdésekre adott válasszal a szövegértés bizonyítása • Személyek szóbeli és írásbeli jellemzése • Személyes levél írása és annak minimális formai követelményeinek ismerete • A tárgy és részes eset alkalmazása a mondatokban erős főnevekkel • A melléknév határozatlan névelő utáni helyes használata, kivéve a birtokos esetet • A "viel, man, es" határozatlan névmások alkalmazása • Az igék Präsens és Perfekt idejének biztos alkalmazása • Az elváló és nem elváló igék használata tanult igeidőkben • A módbeli segédigék jelen idejű alakjának biztos alkalmazása • Egyszerű melléknevek fokozása (Pozitiv, Komperativ), összehasonlítás • Bővített mondatok képzése állítmánnyal • 3 további vers és 4 új ének ismerete

7. évfolyam Évi óraszám: 185

Belépő ismeretek, készségek Beszédértés, beszéd • Beszédfordulatok alkalmazása a beszédhelyzetnek megfelelően • Beszélgetés a család, iskola, utazás, vásárlás, kultúra, sport, szabadidő, természet, ünnepek témákban • A saját vélemény indoklása

• Beszélgetés különböző partnerekkel egy megadott témáról • Helyes hanglejtéssel kérdések alkotása • Interjú előkészítése és levezetése • Az udvarias beszéd nyelvi és nem-nyelvi eszközeinek alkalmazása Olvasás, szövegértés, szövegalkotás • Egyszerű irodalmi szövegek megértése szótárak, kézikönyvek segítségével • Egy olvasott szöveg, hallott történet, látott film összefoglalása, röviden történő elmesélése • Tájékoztató szövegek, plakátok ismertető jegyeinek, képek funkcióinak ismerete céljuk, eszközeik, az emberekre gyakorolt hatásuk felismerése és megítélése • A feldolgozott irodalmi olvasmányok közötti különbségek, fontos műfaji ismertetőjegyek felismerése • Elbeszélések, mondókák átalakítása, modernizálása • Néhány magyarországi német író életének és munkájának megismerése • Információk gyűjtése a németnyelvű országokról országismereti szövegek, média segítségével • Tájékozódás a könyvtárban

Írás, írásbeli nyelvhasználat • Írásbeli munka készítése a saját tapasztalatokról, élményekről, kívánságokról, eredményekről • Leírás készítése emberekről, állatokról, tárgyakról, eseményekről • Tudósítás iskolai, osztály- eseményekről, rendezvényekről • A hivatalos levél formai, tartalmi jegyeinek ismerete Nyelvismeret és helyesírás A nyelvi ismereteket nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretén belül közvetítjük. Az ismeretek egy nyelvi rendszert alkotnak, melyek a megértést szolgálják. • A részes esettel álló visszaható igék

• Az igék vonzatai és használatuk • A módbeli segédigék jelen, elbeszélő múlt, és összetett múlt időben; szerepük önálló igeként • A főnév és a melléknév ragozása • A névmások és alkalmazásuk • A tanult kötőszavakkal összetett mondatok alkotása • A különböző mondatszerkezetek szórendje • Ismert szókincs hibátlan írásbeli használata

Témakörök Kapcsolat más emberekkel és más országokkal Tanulói levelezés Iskolai élet külföldön Utazás

Kerékpártúra Utazás vonattal

Posta és takarékpénztár Levél

Postai illeték

Tartalmak Országismereti szövegek, prospektusok, filmek segítségével betekintés más emberek életébe A vendégbarátság Magyarországon és más országokban Az iskola partner- és cserekapcsolatai Különböző partnerekkel adott beszédhelyzetben kommunikálni Külföldi iskolák A magyar és a külföldi gyerekek érdeklődési köre Turisták Magyarországon Az utazással kapcsolatos játékos riportok Bel- és külföldi utazási lehetőségek, választott közlekedési eszközökkel Egyéni vagy társas utazás családdal és iskolával Egy utazás tervezése Az egyéni, ill. társas utazás előnye és hátránya Az utazási irodában Az utazási kellékek kiválasztása, megvásárolása Egy utazás előkészítése: becsomagolás, élelmiszercsomag Kerékpár, felszerelés A közlekedési szabályok, balesetmentes utazás A pályaudvaron: a peron, vágány, csomagmegőrző, menetjegy, helyjegy, tájékozódás a menetrendben, indulás, érkezés, csatlakozás, közvetlen vonat, átszállás, érdeklődés, pontos információszerzés, utasítások értelmezése (turistatérkép, várostérkép) Formanyomtatványok és szerepük Levelek, táviratok és csomagok feladása Magánlevelek, a hivatalos levél ismertető jegyei (levélforma, megszólítás, felépítés, befejezés) Mintalevél egy nyári tábor, egy ifjúsági szálló, egy utazási iroda, egy vevőszolgálat számára Kérések, panaszok, igazolások különböző helyzetekben Udvariassági formák Levélbélyegek, okmánybélyegek A posta szolgáltatásai: képeslapok, újságok, folyóiratok, szerencsejáté-

Bank Foglalkozások

Házépítés

Bevásárlás Múzeumok Könyvtár Média

Színház Sport

Népköltészet és irodalom Költészet Ifjúsági könyvek

Nyelvismeret, helyesírás Az ige A visszaható ige A igék vonzatai A módbeli segédige A főnév

kok Betétkönyv, pénzváltás, átutalás, kamat Kézművesek a saját lakóhelyen, munkájuk, néhány szerszám Szolgáltatások: fodrász, kozmetikus, varrónő, cipész, bejárónő, rendőr, stb. Hivatalnok, postás, vasutas Az építkezésen: kőműves, ács, bádogos, tetőfedő, üveges, víz-, gáz-, fűtésszerelő, burkoló, asztalos Szerszámok, anyagok, a munkafolyamatok egyszerűsített formában, Költségek, hitel, részletfizetés A szaküzletekben: elektromos, számítógép, cipő, zene, játék, ... Az eladók munkája A kereskedők és a vevők viselkedése Kiállítások, múzeumok, helytörténeti múzeumok meglátogatása A kortárs művészek művei A saját nemzetiség és más kisebbségek kultúrája Németóra az iskolai könyvtárban Könyvtárlátogatás - könyvtárhasználat Egy tv-program kiválasztása Gyermekműsorok A média műsorpolitikája Tájékoztató szövegek: plakátok, reklámok és céljaik Színházlátogatás A darabban szereplők jellemének alakulása, fejlődése Testnevelésóra, sport az iskolában, a saját lakóhelyen Sportágak: egyéni, páros, csapat A sport és az egészséges életmód Sportlétesítmények Lehetőségek a városban és vidéken Olimpiai játékok, világbajnokságok A kiválasztott költők rövid életrajza és néhány verse, líra, tájleíró líra, epikus költészet Tallózás a gyermek- és ifjúsági irodalomban A történet kora, társadalmi háttere Egy részlet önálló és közös olvasása A cselekmény, a szereplők cselekvése A szövegek tagolása

Részes esettel (Ich wasche mich. Ich wasche mir die Hände.) Viszonyszóval és a nélkül Egy vagy két vonzattal (pl. es gibt, sprechen mit/über, stb) A funkciójuk megértése Önálló igei használatban is Erős gyenge és rendhagyó ragozása A birtokos szerkezet

A melléknév A névmás A visszaható névmás A határozatlan névmás A vonatkozó névmás A vonatkozó mellékmondat A mellérendelő összetétel

A tulajdonnevek birtokos esetben Rendhagyó fokozása, ragozása Tárgy és részes esetben Ragozható és nem ragozható Összehasonlítás a határozatlan számnévvel ( Das ist nicht viel. Der Film hat vielen gefallen.) A vonatkozó és mutató névmás közötti különbség: hangsúly, alkalmazás, szórend Közmondások gyűjtése A vonatkozó névmások szóbeli és írásbeli alkalmazása Jelzői funkcióban(Das Buch, das du mir geschenkt hast,...) Az alany, vagy a tárgy helyettesítőjeként (Wer nicht kommt zur rechten Zeit, ... ; Was du heute kannst besorgen, ...) 0 pozicióban álló kötőszók (und, sondern, oder, denn, aber) Mellékmondatok "denn2 és "weil" kötőszókkal 1-es pozicióban álló kötőszók (darum, deshalb, deswegen (Er ist krank, darum geht ...) "also", "so" (Er passt nicht auf, als...) "trotzdem", "dennoch"(Er hustet sehr, trotzdem...)

Továbbhaladási feltételek • A kibővített szókincs alkalmazása • Köznapi témákról önálló beszélgetés • Ismeretlen irodalmi vagy tényközlő szöveg értelmes, helyes tempóban és hangsúllyal történő olvasása • A saját gondolatok szóban és írásban való kifejezése • Szövegek, levelek leírása időrendi és logikai sorrendben • Írásbeli munkákban a kibővített szókincs és a tanult nyelvi ismeretek alkalmazása • Az év folyamán további három költemény megtanulása • A módbeli segédigék jelen, egyszerű és összetett múlt időben való alkalmazása • A tanult vonzatos igék használata • A főnevek ragozása • A tanult kötőszavakkal mellé- és alárendelő mondatok alkotása

8. évfolyam Évi óraszám: 185

Belépő ismeretek, készségek Beszédértés és beszéd • Érdeklődés, tanács-kérés • Beszélgetés folytatása kis csoportban vagy egyénileg a tanuló életkorának megfelelő témákban különböző korú és foglalkozású partnerekkel • Szóbeli beszámoló benyomásokról, érzésekről hatásos módon • Vitavezetés és részvétel abban egyszerű formában • Beszédfordulatok gyűjtése pro és kontra és azok megfelelő helyen való alkalmazása Olvasás és szövegértés • Ismeretlen szöveg szótárak segítségével történő önálló feldolgozása és megértése • Véleményt alkotása olvasmányokról, a látottakról, hallottakról • Epikai művek fajtájának felismerése, problematikájának, tanulságának megfogalmazása • Szövegfeldolgozás dramatizálással, rövid jelenet bemutatásával • Ismert költemények, balladák értelem szerinti olvasása, előadása • A tanult versek kifejező elmondása • A szereplők jellemezése viselkedésük alapján

Írás, írásbeli nyelvhasználat • Leírást készítése címszavak vagy vázlat alapján • Életrajz írása részletes és táblázatos formában Nyelvismeret és helyesírás

A nyelvi ismereteket nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretén belül közvetítjük. Az ismeretek egy nyelvi rendszert alkotnak, melyek a megértést szolgálják. • A Futur II kivételével az ige minden ideje kijelentő, felszólító és feltételes módban, szenvedő szerkezetben jelen és elbeszélő múlt időben • Az igék vonzatai • A melléknév teljes ragozása, fokozása, összehasonlítás • A mondatrészek (alany, állítmány, bővítmények) • A kötőszavak utáni szórend

Témakörök Képzési kínálat Magyarországon: iskolatípusok

Tartalmak Iskolaszerkezet Típusok: általános .iskola, gimnáziumok, technikumok, szakközépiskolák, szakiskolák, középiskolák kisebbségi nyelvoktatással, főiskolák, egyetemek Képzési idő, vizsga, kollégium, diákotthon A német nyelvismeret iskolán kívüli fejlesztésének lehetőségei Pályaválasztás, tanul- Pályaorientációs kérdések mányok Továbbtanulási lehetőségek: információ szerzés keresett, érdekes foglalkozásokról Kommunikáció: ütkö- Különböző beszédszándékok zés, kívánságok, meg- Tegeződés, magázódás győződés Képregények és autentikus szövegek beszédfordulatai Állásfoglalás Ellenvélemény figyelembevétele Szembesítés Vita Meghatározott vitatémához kifejezések gyűjtése Elhárítás, beleegyezés Eldöntendő, kiegészítendő kérdések alkotása, rákérdezés Félreértés és nem-értés Saját szemlélet megindokolása, megvédése példákkal, tényekkel Tudósítások, riportok Magyarország földrajzi helyzete Magyar tájak, természetvédelmi parkok, városok, övezetek Mezőgazdaság, ipar, vállalkozás, kereskedelem Látványosságok, műemlékek, műemlékvédelem A nagyvárosok infrastruktúrája Budapest főváros az ország kulturális központja: iskola, színház, múzeum, kiállítás A gyógyfürdők városa A kormány, a parlament Úticélok, történelmi, kulturális örökség A magyar vendégszeretet Idegenforgalom Ma- Szakácsművészet, népművészeti programok gyarországon A német kisebbség élete, szokásai a tanuló saját lakóhelyén, a környéken, az országban

Ma is élő hagyományok: Márton-nap, farsang, betlehemes játék, tojásfestés, barka-, ételszentelés, stb. Kapcsolat más vidéken élő fiatalokkal, baráti körökkel Megnyilatkozás köz- Köszönet-nyilvánítások, hirdetések feladása napi témákban Kérés, parancs, panasz Kérvényezés A hivatalos levél: fejléc, megszólítás, befejezés A kisebbségek érdek- A kisebbségek kötelességei és jogai Magyarországon képviselete Az országos önkormányzat és tevékenysége A települési kisebbségi önkormányzatok és munkájuk A német kisebbség újságban, folyóiratban, naptárban Táplálkozás és egész- A magyar konyha, ételkülönlegességek ség Ételreceptek Az ünnepi menü Az ünnepi asztal megterítése, díszítése Vendégek meghívása, fogadása Fogadás rendezése, meghívók írása Gyümölcs, zöldség, vitamin, biotermék A fogyókúra és veszélyei Magyarországi német ételkülönlegességek A nagymama konyhája A németnyelvű orszá- Földrajzi adottságok gok Németország, Svájc, Ausztria, Liechtenstein, Luxemburg Látnivalók külföldön Az idegenvezető Tájak és városok Útiélmények Diákcsere Más országok, népek szokásai Tényközlő szöveg Tájékoztató szövegek, tudósítások, hírek, riportok, interjúk Az életrajz Tartalmi és formai különbségek a részletes és táblázatos életrajz között A személyek külső tulajdonságai (mással összehasonlítva is) Személyek jellemezése szokásaik, cselekvésük, viselkedésük alapján A pozitív és negatív tulajdonságok (rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak használata) A kortárs irodalom Forma, rím, művészi eszközök (hasonlítás, metafora, költői kérdés érzelmek költői kifejezése: öröm, bánat, szerelem, részvét, felháborodás) Anekdoták, rövid történetek, elbeszélések, utópisztikus mesék Az életkornak megfelelő költemények Elbeszélő szövegek A megfelelő könyvek kiválasztása, kivonatok ifjúsági könyvekből Novellák vagy részletek Cikkek ifjúsági folyóiratokból A cselekmény lefolyása, kifejezési eszközök A szereplők cselekvése és fejlődése A magyarországi né- Humoros, szatirikus elbeszélések a magyarországi németek életéből: met irodalom lakás, ruházat, foglalkozás, szokás, ünnep A színdarab, egyfelvonásosok Nyelvismeret, helyesírás:

Az ige Régmúlt idő Szenvedő szerkezet

A cselekvő ragozás, kijelentő mód a tanult igeidőkben Használata A jelen és a múlt idő A passzív ragozás funkciója A jelen és múlt idő, a körülírt forma is

A feltételes mód Kötőszavak alárendelő mellékmondathoz: Időhatározói Wenn, als, bevor, seit(dem), sobald, solange, nachdem, während Módhatározói weil, sowie, ohne, dass, ob, obwohl Jelentésük, funkciójuk A mondat Minden mondatfajta használata Az alárendelő melA fő- és mellékmondat lékmondat Részmondatok kötőszavakkal A szórend Időhatározói mellék- Egyidejűség, elő- vagy utóidejűség megértése mondat A feltételes mellékMindkét igeidőben "wenn" kötőszóval és a nélkül képezni mondat A célhatározói melA damit, um ... zu szerkezetek (a magyar nyelvhasználattól való eltélékmondat rések tudatosítása)

Továbbhaladási feltételek • Kb. 2000 szót aktív használata • A tanult szókincset hibátlanul írásbeli alkalmazása • Köznapi témáról irodalmi német nyelven beszélő partner megértése és válaszadás a kérdésekre • Német nyelven kapcsolat teremtése, kívánság kifejezése, tájékoztatást adása • Állásfoglalás • Érthető beszéd • A régmúlt idő használata • A cselekvő és szenvedő ragozás közötti különbség ismerete • A feltételes mód jelen és múlt idejének, a "würde" és főnévi igeneves szerkezet használata • Az und, aber, oder, sondern, denn, darum, deshalb, dann, dass,weil, ob, als, wenn kötőszavak alkalmazása • A bővített és összetett mondat szórendjének használata • Szövegek érthető, értelemszerű hangsúlyozással történő folyékony olvasása

• Egyszerű szövegek megértése szótár, kézikönyv, lexikon segítségével • Beszámoló és vélemény nyilvánítás olvasmányélményekről • Költemények hatásos előadása • Saját gondolatok írásban való kifejezése • Személyek leírása, jellemzésük viselkedésük alapján a tanulót magát is beleértve • A magánlevelek tartalmi és formai jegyeinek ismerete és alkalmazása • Tudjon kijelenteni, kérdezni, tájékozódni és tájékoztatni •

További három költeményt ismerete

Informatika Általános fejlesztési célkitüzések

• Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban, az információszerzés, -feldolgozás, és –felhasználás etikai szabályait is. • A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, melyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. • Fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új esz-közök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, például: web, csevegés, e-mail. • A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek meg-előzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítás-technikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. • Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. • Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. • Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. • Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktató-programokat használni. • Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. • Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. • Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Használja helyesen a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). • Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket.

• Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. • Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). • Fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára. • Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. • A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk újabb és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. • Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. • Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. • Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban, az információszerzés, feldolgozás, és felhasználás etikai szabályait is. • Fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Fejlesztési feladatok • A tanmenet alkalmazása folyamán ügyeljünk arra, hogy az újonnan belépő feladattípusok és tevékenység-formák mindig gyakorlati formában jelenjenek meg, azaz a tanulók a működő gépeken ismerjék meg a billentyűzet és az egér alapszintű kezelését; a személyi számítógép legfontosabb perifériáit; a jelek értelmezését a számítógépen. • Hasonló módon az alkalmazások használata közben kerüljenek elő a számítógépes ismeretek, az operációs rendszer használata: a program indítása, a felhasználói felület kezelése, az általánosan alkalmazott jelek értelmezése, a menüpont kiválasztása, a parancs kiadása, kiválasztás visszavonása tevékenységek. Ezzel a megoldással nem csak élvezetessé tesszük ezen ismeretek oktatását, hanem időt is nyerünk, és hatékonyabban rögzülnek a tevékenységek. A munka során persze felmerülhetnek egyéb tevékenységek is, ezeket bátran végezzük, végeztessük el, de számon már ne kérjük. • A hálózati munka néhány speciális ismeretet igényel. Ennek megfelelően célunk legyen a jelszóval védett azonosító használata, az iskolai hálózatba való be- és kilépés megtanítása, a hálózati környezetben való munka alapszabályainak megismertetése. • Az algoritmusok és adatok témakört a tanulók mozgásigényére és adottságaira alapozva a tervezi meg a tanterv. A LOGO nyelv pedagógia értékei nem vitathatók. Ha ebben az életkorban ezt ötvözzük a teknőc eljátszásával, akkor különösen hatékony eszköz lehet.

A cél elsőként a hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű LOGO algoritmusok bemutatása, értelmezési, végrehajtási képességének fejlesztése. Ennél továbbmutat az adattípusok előkészítésére a matematikai ismeretek fejlődésével az egész számok, szöveges és rajzos adatok megkülönböztetése. • Hasonló előkészítő munka a személyi adatok gyűjtése; néhány adat lejegyzése, sorba rendezése, szám és szöveges adatok megkülönböztetése, a megfelelő információ kikeresése egy adathalmazból. E témakör már a könyvtári informatikához csatlakozik jobban, az iskolai könyvtár bemutatása, annak katalógusrendszere, mint adattár is lehet példa. • Az utolsó nagy témakör a szöveg- és ábraszerkesztés. Ebben az életkorban nincs értelme szétválasztani, hisz a használt és oktatási célra készített alkalmazások ezeket egyben kezelik. A cél az, hogy itt a rajzoló- és a szövegszerkesztő program – azaz egy alkalmazás – alapszintű kezelésének megtanítása, egyszerű rajzok és szöveges dokumentumok készítése számítógéppel. Feladatként valamilyen hazavihető, hosszabb távon is megőrizendő és megmutatható terméket állítsunk elő, például illusztrációt, tematikus rajzot, meghívót készítsünk, amelyet a szülők, tanulótársak is látnak. Emiatt fontos tevékenység a dokumentumok nyomtatása, mentése segítséggel. • Hálózat használata esetén e témakörbe sorolható be a webszolgáltatás használata, amelyen belül a böngésző indítása, adott webhely címre való ugrás, mozgás a weboldalon, ugrópont felismerése, kiválasztása, használata mind önállóan elvégzendő tevékenységgé váljon. Fejlesztendő kompetenciák Digitális kompetenciák: • Folyamatábrák, algoritmusok • Interaktív programok használata • Alapfokú hardverismeret • Infokommunikácós eszközök használata • A feladat elvégzéséhez szükséges megfelelő hardver és szoftver kiválaszása • Grafikus operációs rendszer felhasználói szintű ismerete • Állományműveletek felhasználói szintű ismerete • Adatok, dokumentumok archíválása • IKT-eszközök használata információszerzéshez • Hálózati alapismeretek • Célzott keresés adatbázisokban • Irodai programcsomag alapfokú ismerete • Az IKT-eszközök felhasználása (dokumentumszerkesztés, számítások, diagramok) • Adatcsere IKT-eszközök között • Analóg adathordozók digitalizálása • Informatikai biztonság, adatbiztonság • e-kereskedelem ismerete Egyéb, informatikában fejleszthető kompetenciák: • Biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek (balesetvédelem, ergonómia) • Lényegkiemelés • Finommotoros mozgás fejlesztése • Értő olvasás, lényegkiemelés • A helyesírás fejlesztése • Mások számára is könnyen értelmezhető „végtermék” előállítása • Esztétikus megjelenésű dokumentumok készítése

Egyes évfolyamok tanterve 5. osztály: Témakör Informatikai alapok

Operációs rendszer használata

Hálózati ismeretek

Algoritmusok és adatok

Szöveg, kép és zene

Könyvtárhasználat

Tananyag Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek világa. Titkosírások. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtó). Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése, másolása. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása Hálózati azonosító és jelszó szerepe. Belépés és kilépés módja. A hálózat használatának alapszabályai, a „Netikett” Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. A rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Egyszerű mindennapi dokumentumok. Mentés és nyomtatás. Web-oldal szövegének és kiválasztott részeinek elmentése háttértárra. Szerzői jog fogalma, hivatkozás és idézés szabályai. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. Hanganyagok lejátszása. Hangfelvétel elkészítése és visszajátszása. Raktári rend: szépirodalom betűrend, ismeretközlő irodalom - szakrend. Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata. Dokumentumtípusok: nyomtatott (könyv, sajtótermékek) és nem nyomtatott ismerethordozók. Egyéb kiadványok: évkönyv,

Minimum követelmények Gyakorlati ismeretek. Legyen képes kezelni a billentyűzetet, egeret. A számítógép balesetmentes, helyes használata

Minimumot meghaladó követelmények Egyszerű titkosírások alkalmazása. A többi eszköz szerepének megértése.

Legyen képes könyvtárak váltására, létrehozására, törlésére.

Háttértárak és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában önállóan. Ismert helyen lévő állomány megkeresése, másolása más könyvtárba és másik adathordozóra. A hálózati munka részeként a web használata.

Legyen képes dokumentumot menteni, megnyitni.

Hétköznapi algoritmusok, egyszerű LOGO algoritmusok ismertetése. Szekvenciális vezérlés, számlálós ciklusos programok értelmezése, az elkészített programok futtatása. A szöveg formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása szövegszerkesztővel (meghívó, plakát, levél készítése). Rajzok, ábrák készítése alapalkalmazásokkal. A félkész munka, illetve a különböző részállományok mentése és nyomtatása eleinte segítséggel, később önállóan. Hanganyagok és képsorok lejátszása.

Legyen képes egyszerű rajzokat készíteni. Legyen képes dokumentumot menteni, megnyitni.

Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában (életkornak megfelelő könyvekből). Katalóguscédula értelmezése.

A gyűjtött adatok célszerű elrendezése, csoportosítása, felhasználása. Az internet használata.

Témakör


Tananyag segédkönyv, szótár, enciklopédia.


lexikon,


Tananyag


Informatikai alapok

Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek világa. Titkosírások. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtó).


Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése, másolása. Programok futtatása

A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Egyszerű titkosírások alkalmazása. Billentyűzet, egér kezelése. Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában. Ismert helyen lévő állomány megkeresése, másolása más könyvtárba, és másik adathordozóra tanári irányítással.

Hálózati ismeretek Algoritmusok és adatok

Hálózati belépés és kilépés módja. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. A rajzoló program alapszintű szolgáltatásai: A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Egyszerű mindennapi dokumentumok. Mentés és nyomtatás. Web-oldal szövegének és kiválasztott részeinek elmentése háttértárra. Szerzői jog fogalma, hivatkozás és idézés szabályai. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. Hanganyagok lejátszása. Hangfelvétel elkészítése és viszszajátszása. Dokumentumtípusok; nyomtatott (könyv, sajtótermékek) és nem nyomtatott ismerethordozók. Egyéb


Könyvtár használata

Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességeket fejlesztő egyszerű LOGO algoritmusok helyes értelmezése. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. Mentés és nyomtatás segítséggel.

Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában.

Minimumot meghaladó követelmények Kiemelten fontos, hogy kialakuljon a számítógép balesetmentes, helyes használata, a billentyűzet és az egér kezelése. A többi eszköz a monitor és a háttértárak (lemezek) szerepének megértése. A háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában önálló munka legyen. Ismert helyen lévő állomány megkeresése, másolása más könyvtárba és másik adathordozóra tanári irányítás nélkül történjen. A hálózati munka részeként a web használata legyen a cél. A fejlesztői környezet alkalmas a szekvenciális vezérlés, számlálós ciklusos programok értelmezésének oktatására, az elkészített programok futtatására. Az ábraszerkesztő- és a szövegszerkesztő-program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. Multimédiás számítógép megismerése, lehetőségei.

Az adatfeldolgozás megalapozására tantárgyi gyűjtőmunka folyóiratokból, könyvekből, Internetről. A gyűjtött adatok célszerű

Témakör

Tananyag


időszaki kiadványok: évkönyv, sorozat. Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata. Segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia Raktári rend: szépirodalom, betűrend. Ismeretközlő irodalom: szakrend.

Minimumot meghaladó követelmények elrendezése, csoportosítása, felhasználása.


Tananyag

Informatikai alapok

A számítógép fő részei. Információ kódolása, elemi jel, jelkészlet, kódolási szabály, kódrendszer. Az adat fogalma. A jelek csoportosítása. Jelhalmazok adatmennyisége. Adatátvitel, kommunikáció. Információ továbbítása, fogadása, fizikai átalakítása. Távíró, morze, telefon, az információ továbbításának modellje. Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése újraformázás nélkül. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása és üzenetei. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja, egyszerű tömörítési módok. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok. Számítógépek összekapcsolásának lehetőségei. Hálózati meg-hajtók, hozzáférés, userek jogosultsága. Lokális hálózatok. Történeti áttekintés, web és email címek. WEB böngészők használata, keresési lehetőségek. Egy levelező program rövid bemutatása. Photo Editor, Web szerkesztők. A szövegegységek. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Felsorolás, sorszámozás, szerkesztési műveletek. Táblázat fogalma, részei. Táblázatok, cellák formázása, egyesítése, felosztása. Szegélyezés, árnyékolás.


Hálózati meretek

is-

Szöveg, és zene

kép

Minimum követelmények Ismerje a számítógép főbb egységeit és azok funkcióit! Ismerje az információ továbbításának eszközeit.

Minimumot meghaladó követelmények Tudja az adatátvitel egyszerűbb kódolási eljárásait! Ismerje vázlatosan az informatikai eszközök működésének elvét!

Az eddig tanult lemez, állomány és könyvtár műveletek alkalmazásának képessége valamilyen segédprogram segítségével.

File-, könyvtár- lemezműveletek biztonságos alkalmazásának képessége. Multimédiás, hang és képszerkesztő program használata. Tömörítés, tömörített mappa létrehozása, használata. Víruskeresés.

Legyen képes a böngészőprogram használatára, az Interneten keresést végrehajtani.

Tudjon másokkal kapcsolatot teremteni hálózaton keresztül. Tudjon magáról adatokat küldeni hálózati úton. Tudjon adatokat megkeresni, elérni internetes szolgáltatások segítségével. Alternatív böngészők.

Tudjon kész dokumentumot beolvasni, elmenteni, javítani. Ismerje az egyszerűbb formázási és szerkesztési lehetőségeket! Tudjon szöveget ka-

Legyen képes nyomtatott forma alapján dokumentum létrehozására, önálló megszerkesztésére! Törekedjen szép, esztétikus munkára. Legyen képes önálló fantá-

Témakör


Tananyag Képek, fájlok, objektumok beillesztése. Fejléc, lábléc, oldalsorszámozás. Táblázatok alkalmazásai Műveletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek bevitele. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Levél, újságoldal, kérdőív, feladatlap készítése. Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik. Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár.

Minimum követelmények rakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni.

Minimumot meghaladó követelmények ziájának megfelelő írásos anyagok megszerkesztésére!

Legyen képes a könyvtár önálló használatára. Ismerje meg és tudja használni a legalapvetőbb kézikönyveket!

Tudjon feladataihoz dokumentumot válasz-tani és legyen képes a használatukra!

8. osztály: Témakör Informatikai pok

Tananyag ala-

Prezentációkészítés


Adatkezelés, táblázatkezelés alapjai

A számítógépek története, Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Cpu Operatív tár és fajtái, buszrendszer, tárolók A prezentáció fogalma, szerepe. Diasorozat. Beépített effektusok, formázási lehetőségek, animáció. Formázások (Word) adaptálása. Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Wordtáblázat készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jog. Felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése. Táblázat fogalma, részei. Táblázatok, cellák kitöltése módosítása, másolása. Az adatbázis-táblázatra vonatkozó alapfogalmak rekord, mező, mezőnevek fogalma megadása, adatbevitel lehetséges módozatai. A táblázat celláinak azonosítása, egyszerű táblázat létrehozása. Egyszerűbb műveletek cellák között. Képletek bevitele cellákba. Táblázat,

Minimum követelmények Ismerjen néhány alapvető fejlődési lépést az informatikában. Ismerje az informatika fejlődésének magyar vonatkozásait.

Minimumot meghaladó követelmények Lássa a fejlődés lépései és az adott kor technikai összefüggéseit! Optimális konfiguráció meghatározása Ismerje fel, hogy a tanult számítástechnikai alapismereteknek a gyakorlatban hol alkalmazhatóak.

Néhány sorozat

Prezentációkészítés sokkal, animációval

diából

álló

effektu-

Legyen képes egyszerű, jól formázott szöveget készíteni

Minta alapján és önállóan tudjon dokumentumot készíteni!

Adatbevitel táblázatba, egyszerű cella és táblázatformázás, diagram, egyszerű függvény.

Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni! Diagram készítése táblázat alapján. Cellák, teljes táblázat, diagramok formázási lehetőségei. Szűrés módjai, szűrőfeltételek (kijelöléssel, kizárással, űrlappal, irányított szűrés). Egyszerűbb függvények használata. Képlet létrehozása.

Témakör

Tananyag


cellák formázása. Egyszerűbb adattípusok. Keresés, válogatás. Keresési lehetőségek, keresési módszerek előnyei. Keresési feltételek megadása, logikai feltételek. Javítás, törlés, bővítés. Rendezés, kulcsok használata rendezésnél. Rendezés különböző szempontok szerint. Táblázatok oszlopainak és sorainak rendezése adott feltételek alapján. Szűrés módjai, szűrőfeltételek (kijelöléssel, kizárással, űrlappal, irányított szűrés). Egyszerűbb függvények használata. Grafikonvarázsló használata. Grafikon készítése. Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus.



Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján, a szabadpolcon ismeret-terjesztő műveket keresni.

Legyen képes segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

Ének – zene Alsó tagozat Általános nevelési célok és feladatok • Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyerekek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyerekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. • A zenei tevékenységformák – megértés, befogadás, reprodukálás, alkotás – kibontakoztatásával, zenei élményekhez juttatás és a tanulók személyiségének harmonikus, sokoldalú fejlesztése. • A magyar nép kultúrájának, szokásainak megismerése. • A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, más népek szokásainak, életvitelének megismerése, dalaik, zenéjük által. • A hallásfejlesztés célja a valóság akusztikus jelenségeinek megfigyeltetése, felismertetése, a belső hallás, a harmonikus hallás, hangszínhallás fejlesztése. • Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás lehetőségét kínálja. • A mozgáskultúra fejlesztése a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagával, új játékmozdulatokkal. • Zenei élmények elsődleges forrása az éneklés. Cél: a tiszta éneklés iránti igény és a helyes éneklési szokások kialakítása. • Kiemelt feladat a zenei anyanyelv és a zenei készségek megalapozása, elmélyítése, zene írás – olvasás alapjainak megteremtése, fejlesztése. • Gyermekdalok, népdalok, helyi gyűjtésű és tájjellegű dalok pontos, kifejező éneklésével a zenei anyanyelv ápolása, a zenei ismeretek elmélyítése. • A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan történik, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, szép testtartás, jó légzés, jó fizikai állóképesség kialakítását. • A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. • A zenehallgatás célja a tanulók tudatos és spontán zenei élményekhez juttatása. Fejlesztési feladatok • Éneklés: Az éneklés örömének fejlesztése. Az osztály közös éneklése egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyerekdalok játékainak előadása a dalok ritmusának, hangulatának megfelelően. Helyi és tájjellegű népdalok tájnyelvi ízességgel történő hiteles megszólaltatása játékos és más élményfakasztó tevékenységek közben, szorosabb kötődés a szülőföldön élő emberek jelenéhez és múltjához, értékes zenei hagyományaihoz. • Improvizáció: a zenei fantázia fejlesztése. Ritmus és dallam improvizáció készségének fejlesztése a tanult tempókban. • Zenehallgatás: Rövid zeneművek megfigyelése adott szempontok alapján. A tanult dallamok felismerése hangszeres feldolgozásban is. Az emberi énekhangok hangszínének megkülönböztetése. A megismert hangszerek hangjának megkülönböztetése, azonosítása. A zenehallgatás feladata az emlékezet, a gondolkodás, a koncentráció fejlesztése. Zenei élmény szóbeli megfogalmazása.

• Zenei ismeretek: A zenei olvasás – írás előkészítése a dallami, ritmikai és metrikai rendszer elemein keresztül Ritmikai elemek: A zene gyökere a ritmus. A ritmuskészség fejlesztése a dalanyaghoz kapcsolódó mozgásos, táncos játékokkal, ritmusgyakorlatokkal az ének órák folyamatos feladata. A koordinációs készségfejlesztés, helyes testtartás, egyszerű mozgáselemek elsajátíttatására, összekapcsolására a népi gyermekjátékok kiváló lehetőségeket nyújtanak. • A dalok ritmusának érzékeltetése, az egyenletes lüktetés érzetének kialakítása. A ritmusérzék fejlesztése a mérőütés és a dalritmus megkülönbözetésével. A rövid és hoszszú hang képzetének kialakítása. Dallami elemek: A magas és mély hangok megkülönböztetése. Dallamfordulatok felismertetése gyakorolt dalokban. Dalolás közben a mérsékelt tempó, a gyorsabb, lassabb, a donamikai erők: halk, közepes, erős érzékeltetése. Pentaton dallamok, dallamfordulatok éneklése.

Egyes évfolyamok tanterve 1. osztály: Az első évfolyam végén a tanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt. Témakör Daléneklés

Zenei ismeretek

Zenehallgatás

Improvizáció

Tananyag Daltípusok: Énekes mondókák, gyermekdalok (tréfás csúfolók, hívogatók, altatók), gyermekjátékdalok (kapusjátékok, fogócskák, körjátékok, páros játékok, vonulós játékok, felelgetôs játékok) Magyar népdalok: Táncnóták, jeles napok, ünnepek dalai (karácsony, regölés, anyák napja, március 15.) Más népek dalai: Szomszéd népek dalai, európai dallamok. Dallami elemek A magas és mély hangok közötti különbség Ismétlôdés, hasonlóság A dallami elemek neve, jele, kézjele, viszonyított helye a vonalrendszeren (lá, szó, mi, ré, dó) A pótvonal Ritmikai elemek, metrikai ismeretek Negyed értékű hang és negyed értékű szünet Nyolcadpár Egyenletes lüktetés Kettes ütem hangsúlyai Ütemvonal, záróvonal, ismétlôjel Motívum, motívumpár Gyors, lassú, mérsékelt tempó Az osztinátó Előadásmód A dalok hangulatának megfelelő tempó és dinamikai árnyaltság érzékeltetése. Halk, középerős, erős hangerő. Gyors, mérsékelt és lassú tempó. Hangszín Különböző ritmushangszerek használata dakhoz. Természeti hangforrá-sok, hangkelkő eszközök hangjai. A zenehallgatás tanári élôzenei bemutatásban (énekes, hangszeres) és gépzenei elôadásban történik. A helyi gyűjtésű és tájjellegű gyermekjáték-dalok, népdalok eredeti népzenei felvételrôl történő hallgatása. A jeles napi dalok, szokások meghallgatása, megtekintése videofelvé-telrôl is történik. A ritmus hiányzó ütemének vagy ütemei-nek pótlása Ritmus-kígyó, ritmus-staféta alkotás Szöveg ritmizálása (név, mondóka)

Témakör

Zenei írás olvasás

Tananyag

-

Szókeresgélô játék: A dallam hiányzó ütemének vagy ütemeinek pótlása Dallam-kígyó alkotás szolmizálva is Dallamalkotás szöveghez (név, mondóka, gyerekversek) Hangulatot kifejezô és utánzó mozdulatok rögtönzése a dallam egyidejű elhangzásával Hangulatot kifejezô képi megfelelô alkotása zenehallgatás közben a dallam, zenemű egyidejű elhangzásával A vonalrendszer ismerete. Az ismert dallamok kirakása többféle dó – hellyel.

2. osztály Témakör

Tananyag

Daléneklés

Daltípusok: Gyermekdalok, gyermekjátékdalok (párválsztó játékok, hidasjátékok, párosítók) Magyar népdalok: helyi gyűjtésű népdalok, névnapi köszöntôk, táncnóták, jeles napok, ünnepek dalai. Más népek dalai: európai dallamok, kánonok, egyszerű népdalfeldolgozások, hazánkban élő etnikai kisebbsé dalai

Zenei ismeretek

Dallami elemek A belépő új elemek, megfigyelése tudatosítása. A hangok szolmizációs neve, kézjele, betűjele. Ismert dallamfordulatok közös hangoztatása. Hallás utáni dalok utószolmizálása kézjelről, betűkottáról. Ritmikai elemek A félértékű hang megfigyeltetése, tudatosítása. Ritmusképletek elhelyezése kettes ütemekben. A tanult ritmuselemek gyakorlása. Az egyenletes mérő érzékeltetése, hozzáillesztése a énekléshez. Dallaméneklés ritmusnévvel. Hangszín

Minimum követelmények 20 magyar népi mon-dóka, népi gyer-mekjátékdal, népdal, műdal csoportos ének-lése emlékezetből, egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyermekdalokhoz tartozó játékok isme-rete, mozgásanyagá-nak előadása. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás.

Minimumot meghala-dó követelmények A tanult népszokások ismerete. Dallammotívunok csoportos éneklése kézjelről.

Együttműködés a csoportos éneklésben. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás.

Kifejező, szöveghű éneklés, a dalok ritmusának, hangulatá-nak megfelelően. Dallammotívumok csoportos éneklése kézjelről.

A tanult felismerése, kottaképről. Ritmusírás.

ritmusértékek hangozta-tása

Ritmusosztinátó, ritmuskánon a tanult elemekkel, ritmushangszerekkel megszólaltatva. Önálló tirmusalkotás.

felismerése

A hengszerek felis-merése

A

hangszerek

Témakör

Zenei írás – olvasás

Improvizá-ció

Zenehallgatás

Tananyag Újabb hangszerek, zenei együttesek felismerése. A gyerekkar megkülönböztetése a női kartól. A pentaton dallamhangok felismerése kézjelről, betűkottáról. Elhelyezésük a vonalrendszerben megadott dó – helyhez. Az első alsó pótvonal használata. Ritmusfelelgetős játékok. Önálló ritmusalkotás, ritmuskíséret rögtönzése a megismert ritmikai keretben. Kérdés – felelet dallamok kiegészítése.

Kórusművek hangzásbeli különbségé-nek felismerése. A gyerekkar hangszíne. A fuvola, fagott, vonószenekar, fúvószenekar hangszíne.

Minimum követelmények hallás után.

Minimumot meghala-dó követelmények vizuálisan is.

Hangjegyírás betű-kottáról a vonal-rendszerbe (felírt hangok segítségével)

Önálló betűkottáról. A pótvonal használata.

Saját név ritmikai és dallami megjelenítése. Tudjanak megadott ritmushoz simuló szavakat rögtönözni.

Legyenek képesek szolmizálva is han-goztatni a rögtönzött dallamot dallam-kígyó alkotása során. Legyenek képesek ritmusnévvel han-goztatni a rögtönzött ritmust ritmuskígyó, ritmus-staféta alkotása során. A bemutatott dalokban és hangszeres művek-ben a tanult dinamikai különbségek felismeré-se. A meghallgatott szemelvények felismerése.

A vonós és fúvós hang-szerek hangszínének megkülönböztetése. Vokális és hangszeres hangszínek felismeré-se.

kottaírás önálló

3. osztály Témakör

Tananyag

Daléneklés

Népdaléneklés alkalmazkodó ritmusban. Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal /járás, csárdás/. Ritmushangszerek használata a dalok kíséretéhez.

Zenei ismeretek

Dallami elemek A belépő új hangok a felső dó, az alsó szó megfigyelése ismert dalokban, azok tudatosítása. A hangok szolmizációs hneve, kézjele, betűjele, viszonyított helye. Dallam felismerése jelrendszerről. Ritmikai elemek

Minimum követelmények A játékszerepeknek megfelelő viselkedés. Több versszakból álló dalok előadása emlékezetből. A dalanyagból kiválasztott további 10 dal éneklése emlékezetből. Jellemző dallamfordulatok felismerése kottaképről.

Minimumot meghala-dó követelmények Egyszeű kánonok előadása csoportosan. Dalok szövegtartalmat, érzelmeket kifejező közös éneklése emlékezetből, a tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával.

A

Ritmusosztinátó, ritmuskánon a

tanult

ritmusértékek

A megismert dallam-relációk éneklése önállóan. Dalok formáinak vizsgálata.

Témakör

Zenei írás olvasás

Improvizáció

Zenehallgatás

Tananyag Az egész értékű hang megfigyelése, tudatosítása, szünetének érzékelte-tése, tudatosítása. Az önálló nyolcad és szünetjele megfigyelése, tudatosítása. A szinkópa lüktetésének érzékeltetése, hangoztatása, írása. Átkötött hang fogalma. A négyes ütem súlyrendje. Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása. Előadásmód Alkalmazkodó ritmus, tempo giusto, parlando, legato, staccato. Hangszín A nőikar, a férfikar és a vegyeskar hangzásának megkülönböztetése. A kürt és az üstdob hangszínének felismerése. Az eddig tanult dallamhangok éneklé-se, kotázása. A motívum fogalma. Dalok utószolmizálása. A dalok hangkészletének megállapít-ása. Daltanulás kézjelről, betűkottáról. Egyszerű variációk szerkesztése. Szaporítás – ritkítás. Játékok a dinamikával és a tempóval. Hiányzó ritmusmotívum vagy dallammotívum pótlása. Kórusművek hangzásbeli különbségé-nek felismerése. Műzenei részletek elemzése megadott szempontok szerint tanítói segítséggel. A kürt és az üstdob hangjának felismerése.

Minimum követelmények elhelyezése négyes ütemben. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmmutató szerint.

Minimumot meghala-dó követelmények tanult elemekkel, ritmushangszerekkel megszólaltatva. Önálló tirmusalkotás.

előadásmódok

A dalok hangulatának megfelelő tempó és dinamikai árnyaltság érzékeltetése.

A tanult hangszerek hangszínének felismerése.

Az idén tanult hangsze-rek hangszíneinek összevetése az előző években tanultakkal.

Az eddig tanult dallamhangok felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről.

A tanult ritmuselemek olvasása kottaképről, ritmusírás diktálás után, hangszeres hangoztatás után.

Ismert dalok motívumainak rendezése. Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése.

Önálló dallamrögtönzés alapján.

A nőikar és a férfikar hallás utáni megnevezése. A megismert kórustípusok hallás utáni megnevezése.

Hangszerek felisme-rése vizuálisan is. A fúvós hangszerek hangszíneének felismerése hallás után.

Az fogalma.

jelek

4. osztály Témakör Daléneklés

Zenei ismeretek

Improvizáció

Tananyag Énekléstechnikai gyakorlatok a hangterjedelem további bővítésére (”a-e”ig). Hétfokú dallamok éneklése. Ünnepkörök dalanyagainak éneklése. Népdalok elemzése. Dallami elemek A belépő új hangok (fá, ti) megfigyel-tetése dalokban, tudatosítása. A hangok szolmizáviós neve, kézjele, betűjele, viszonyított helye. Hétfokúság. Ritmikai elemek A pontozott félkotta megfigyelése, tudatosítása, szünetének érzékelte-tése, jelölése. A nagy éles – nyújtott ritmus lükteté-sének érzékeltetése, hangoztatása, írása. A hármas ütem súlyrendje, jelölése. A váltakozó ütem fogalmának megismertetése. Előadásmód Crescendo – decrescendo fogalma.

Hangszín A vegyes kar szólamainak felismerése, megnevezése. A klarinét és a cselló hangszínének felismerése. Variációs készségfejlesztés a megismert ritmikai és dallami elemekkel. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az új ritmuselemekkel.

Minimum követelmények A dalanyagból kivá-lasztott további 10 dal éneklése emlékezetből A Himnusz éneklése. Az iskolai ünnepekhez kapcsolódó dalok éneklése.

Minimumot meghala-dó követelmények A dalok szöveghű éneklése.

Ismerjék fel a tanult dalokat dallammotí-vumaikról, hangszeres és szöveg nélküli éne-kes megszólaltatás-ban, kézjelrôl, betűkot-tás és hangjegyes lejegyzésrôl.

A megismert dallamrelációk éneklése önállóan. Dalok formáinak vizsgálata. Kifejező, szöveghű éneklés, a dalok ritmusának, hangulatá-nak megfelelően.

A tanult zenei elemek felismerése, reprodukálása.

Az írásbeli munkák önálló megoldása.

A fokozatos erősítés – halkítás megvalósítása.

A tanult dinamikák változatos alkalma-zása. Közös éneklés során a szabályok megtartása, a dalok hangulatának megfelelő előadásmód választása. A hengszerek felisme-rése vizuálisan is. Az eddig tanult hangszerekkel való össze-vetésük hangzás alapján.

Az új hangszerek felismerése hallás után A korábbi hangszerek-kel való összevetésük jellemzőik alapján.

Rövid zenei szemel-vényekhez mozdulatok rögtönzése. Ritmussor szabad és kötött szempontok szerinti rögtönzése (8 ütem terjedelemben).

Dallam és ritmuskiegészítés, hiánypótlás az ismert elemekkel. Szövegre ritmus és dallam rögtönzése. Dallam és ritmusvariálás.

Témakör

Tananyag

Zenehallgatás

A vegyes kar szólamainak felismerése és megnevezése. A fokozatos halkítás – erősítés megfigyelése műzenei szemelvényeken. Műzenei szemelvények elemzése mwgfigyelési szempontok alapján.

Minimum követelmények Az alsó tagozaton megismert hangszerek hangjának felismerése zeneművekben. Ünnepekhez kapcsoló-dó zeneművek felis-merése. A meghallgatott zenés mesék felismerése, felidézése.

Minimumot meghala-dó követelmények Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban.

Felső tagozat Általános nevelési célok • A zenei nevelés célja: zeneszerető / értő gyerekek nevelése. Ehhez a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése. • Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. • Az iskola zenei anyag többségében énekes zene. Így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. • Az ismeretszerzés forrásai ebben az életkori szakaszban bővülnek. Nagyobb szerepet kap a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. • A kialakult éneklési kultúra fejlesztése: önfeledt, kifejező, átélt éneklés megvalósításával. • Egységes hangzás kialakítása a csoportos éneklés során. • Tudatosítani, hogy népdalainkban megszólaló hang magyarságunk hangja. • Megismertetni népdalgyűjtőinket és feldolgozókat. • A néphagyományokon alapuló széles körű zenei műveltség megteremtése. • Ismerkedés a népi hangszerekkel. • A többszólamú éneklés előkészítéseként a kánonban való éneklés képességének fejlesztése. • Tájékozódás az egyes zenei stílusokban, zenetörténeti korszakokban. • A kiemelkedő zeneszerzők műveinek, munkásságának megismerése. • A jeles napokhoz kapcsolódó szokások felkutatása, felidézése, megélése játékkal órán vagy ünnepi előadások során. • Önként, szívesen vállalt részvétel az énekes és hangszeres darabok egyéni illetve csoportos órai bemutatásában. • Az önművelés igényének kialakítása. • A kiemelkedő zenei képességekkel rendelkező tanulók tehetségének kibontakoztatása, segítése a pályaválasztásban. • A zenei memória fejlesztése dalok, műzenei témák és kórusművek emlékezetből való éneklésével. • A magyar népi hangszerek sajátosan jellemző készítési és használati módjának megismertetése. • A zenehallgatás célja, hogy spontán és tudatos élményeket nyújtson, segítse a tanulót a vokális és hangszeres zenében történő tájékozódásban. • Nemzeti történelmi múltunkhoz kapcsolódó dalok, művek tanításával a magyar haza, nemzet iránti szeretet erősítése. • Az előadói apparátussal kapcsolatos ismeretek elsajátítása.

Fejlesztési feladatok • Éneklés: Az éneklési készség fejlesztése az 5-8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására irányul. Követelménye az egyéni és közös éneklés szép hangzással. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak éneklése. • Zenei hallás: A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus- és tempóérzék, a dinamika – és formaérzék fejlesztése /dúr, moll tonalitás/. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával. • Zenei írás – olvasás: e készség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az öt- és hétfokú dalok hangnemének megállapítása /tanítói segítséggel/. A tanult hangközök felismerése kottából, kottakép ritmusának megszólaltatása, hangoztatás egy – és többszólamban. Rövid, könnyebb dallamok kottaolvasása közösen. • Zeneértés: a zeneértő – és szerető képesség fejlesztése a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, ill. megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök /dinamika, karakterek, hangszerelés/ felismerésének fejlesztése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek hangzásának felismerésére való képesség.

Egyes évfolyamok tanterve 5. osztály Témakör Daléneklés

Zeneelmélet:

Népzene

Tananyag Új stílusú népdalok Műdalok Gregorián dallamok Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak, részleteinek éneklése Kánonok csoportos éneklése Dallami elemek A felső ré és mi hangok Ritmikai elemek Az alkalmazkodó ritmus A tizenhatod és kombinációi, szünete Kis éles és nyújtott ritmus Hangközök Egész és félhang-távolság A tiszta hangközök: t1, t4, t5, t8 Hangnevek ABC-s hangnevek g- kulcsban Hangsorok Pentaton hangsor Hétfokú hangsorok Előadási jelek Tempó és dinamikai jelek A magyar népdal stílusrétegződése Régi stílusú: sorszer-kezet, ereszkedő dallamvonal, kvint-

Minimum követelmények További 15 dal éneklése emlékezetből Szózat éneklése emlékezetből

Minimumot meghala-dó követelmények Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal

Új hangokkal utószolmizálások Az alkalmazkodó ritmus jelentése A tanult ritmusok megszólaltatása csoportosan Hangközök felismerése kottaképről ABC- hangok helye Ötfokúság, hétfokúság fogalma

Tanult ritmikai elemek megszólaltatása két szólamban

A népdalok rétegződésének felismerése Népi hangszerek jellemzése Népdalok elemzése meg-

Népi hangszerek felismerése képről Dalok besorolása a saját rétegébe

Dalok hangsorának felismerése ABC- s hangok jelölése kottában

Témakör

Zeneirodalom

Zenei írás olvasás Improvizáció

Zenehallgatás

6. osztály

Tananyag váltás Új stílusú: visszatérő sorszerkezet, kupolás dallamvonal, Dudanóta Népi zenekar Népi hangszerek: duda, tekerő, cimbalom, citera Zenetörténeti korok: reneszánsz, barokk, Zeneszerzők: Lassus, Palestrina, Vivaldi, J. S. Bach, Händel Műfajok: énekes-világi: madrigál, kantáta Énekes-egyházi: motetta, korál, oratórium Hangszeres: szvit, concerto, Zenei szerkesztésformák: rondó, menüett, fúga Szekvencia, recitativo Együttesek: barokk zenekar Hangszerek: orgona, csemballó, oboa, trombita Új ritmusértéke és szüneteik olvasása-írása Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott kezdősorral). Zenei műfajok felismerése hangzó példák alapján. Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, stílusjegyek megfigyelése. Barokk zenekar hangszercsoportjának megfigyelése.

Minimum követelmények adott szempontokkal

Minimumot meghala-dó követelmények Dalelemzés önállóan kérdésekre

Zenetörténeti korok stílusjegyeinek megfogalmazása Az egyházi és világi zene megkülönböztetése, szerepe Szerkesztésformák felismerése segítséggel

Zenetörténeti korok önálló ismertetése Formák önálló meghatározása Zeneszerzők életének ismertetése

ABC-s hangok megnevezése Variációk szerkesztése Kvintváltó dallam improvizálása /megadott kezdősorral/ Többször hallgatott művek felismerése részleteik alapján Népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után Reneszánsz, barokk zeneszerzők megnevezése

Az ABC-s hangok lejegyzése /G – kulcsban/ Kvintváltó dallam improvizálása /önállóan/ Népszokások zenéje Népdalfeldolgozások Gregorián dallamok Zeneszerzők életkultúrája

Témakör Daléneklés Zeneelmélet

Népzene Zeneirodalom

Improvizáció Zenehallgatás

Zenei olvasás

írás-

7. osztály:

Tananyag Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények Dallami elemek ABC-s hangok módosító jelek módosított hangok Ritmikai elemek felütés, csonkaütem triola Hangközök k2, n2, k3, n3 Hangsorok dúr és moll Tonalitás Dúr és moll hangnemek Előadási jelek A tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan. Új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, kvintválasz Magyar történeti műfajok: históriás ének Zenetörténeti korok: bécsi klasszicizmus, Műfajok: énekes: dal, opera, oratórium, mise, gyászmise (requiem), hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű, szerenád Zenei formák: triós forma, menüett, szonáta forma, rondó, Művek jelölése: opus, numero Együttesek: szimfonikus zenekar Hangszerek: harsona, lant Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os, 6/8-os ütemformákban A bécsi klasszicizmus műfajai Zenei formák A magyar történeti zene jellemzői Tájékozódás a tanult hangnemekben Módosított hangok Hangközök

Minimum követelmények További 10 dal éneklése emlékezetből Tájékozódás a tanult hangnemekben, olvasógyakorlatok éneklése közösen, a tanult hangközök felismerése kottaképről

Minimumot meghaladó követelmények A tanult hangközök felismerése hallás után Módosított ABC-s hangok megnevezése Tanult ritmusokkal kétkezes kopogós

Dalelemzés segítséggel megadott szempontok alapján A tanult korok stílusjegyeinek megfogalmazása műfajok megnevezése zenei formák felismerése kottáról segítséggel hangszerek felismerése

Dalelemzés önállóan

Zenei kérdés – felelet szerkesztése segítséggel Énekes és hangsze-res népdalfeldolgozá-sok felismerése szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak felismerése Hangközök felismerése kottaképről

Zenei kérdés – felelet szerkesztése önállóan A zenetörténeti korok zeneszerzői /életrajz, műveik/

A tanult korok stílusjegyeinek megfogalmazása önállóan, felismerésük műfajok megnevezése, felismerése zenei formák felismerése kottáról hangszerek felismerése képről is

Hangközök beírása vonalrendszerbe

Témakör

Tananyag

Daléneklés

Romantikus dalok éneklése más földrész dalainak éneklése

Zeneelmélet

Dallami elemek tanult dallami ismeretek gyakorlása Ritmikai elemek Tanult ritmikai elemek variálása. Hangközök K6, n6, k7, n7 Hangsorok Dúr, moll Tonalitás Dúr, moll Előadási jelek Pp, p, mp, f, ff, crescendo, decrescendo, andante, moderato, Meghallgatott más földrészről származó és énekelt európai/ etnikai kisebbség dalai/ Zenetörténeti kor: Romantika Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Schubert, Schumann, Brahms, Csajkovszkij, Verdi, Wagner Műfajok: népies műdal, verbunkos, rapszódia, programzene, romanti-kus dal, nemzeti opera Zenekar: romantikus nagyzenekar, virtuozitás jegyei Új stílusú népdalforma rögtönzése /megadott kezdősorral/

Népzene

Zeneirodalom


A tanul zenetörténeti korok zeneszemelvényei

Minimum követelmények További 10 dal éneklése emlékezetből verbunkos dallamok éneklése Tájékozódás a kottában zeneművek (szólamok, témák) követése kottából dúr és d moll hangnemek kottából

Minimumot meghaladó követelmények Népies műdalok éneklése

Tanult dalok szerkezete, jellemzői

A tanult népdalelemzési szempontok alapján önálló elemzés Romantikusok életrajza műfajok felismerése hangszerek felismerése képről

A romantika stílusjegyei zeneszerzők életrajza (Liszt, Erkel) műfajok megnevezése a zenekar hangszerei

Új stílusú népdal-forma rögtönzése (segítséggel) A magyar nemzeti romantika műveinek felismerése XIX. századi zeneművek megnevezése

Dúr és moll hangnemek hallás után tanult hangközök felismerése hallás után hangközök szerkesztése ritmusokkal kétkezes kopogós

Új stílusú népdal-forma rögtönzése (segítség nélkül) Romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása jellegzetes műfajok felsorolása

8. osztály: . Témakör Daléneklés

Zeneelmélet:

Népzene Zeneirodalom


Tananyag XX. századi dalok, énekes szemelvények Zenei könyvtárhasználat: a tanult dalok földrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése, zenei műszavak, régies-népies szavak jelentésének önálló megismerése Dallami elemek előző években tanultak rendszerezése Ritmikai elemek aszimmetrikus ritmusok poliritmia Hangközök, hangsorok, tonalitás, előadási jelek Az előző osztályokban tanult ismeretek rendszerezése Autentikus előadásmód a magyar, európai és világzenében XX. század: Bartók, Bárdos, Kodály, Gershwin, Debussy, Honegger, Prokofjev Irányzatok: impresszionizmus, folklorizmus Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene Könnyűzene: Beatles, Presley, Szörényi; a dzsessz és a mai könnyűzene A tanult népdalformákban és hangkészletekben rögtönzés Rendszerező ismétlés Bartók, Kodály kórusművek XX. századi zene (tánczene) Dzsessz műfajai Könnyűzene ma

Minimum követelmények Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban, további 15 dal éneklése emlékezetből A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga a leggyakoribb tempó és dinamikai jelek alkalmazása

Minimumot meghala-dó követelmények Magyar népdalok más népek dalai egyházi énekek

Tanult stíluselemek, jegyek megnevezése az új fogalmak elsajátítása

A tanult stílusjegyek önálló megfogalmazása, felismerése az adott zeneszerzők életrajzi adatai

Rögtönzés segítséggel A hallgatott zeneművek felismerése a tanult hangszerek hangjainak felismerése

Rögtönzés önállóan

8 év összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása - írása

A korábban tanult művek meghallgatása, felismerése a hangszerek felismerése képről

Rajz - vizuális kultúra Alsó tagozat Általános nevelési célok: • Átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos-módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket. A gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki- tapasztalati birtokbavételére nevel. Feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, színdinamika és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. • Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be. Jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. • Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja, hogy hozzásegítse a gyermekeket élményeik, tapasztalataik, fantáziaviláguk kifejezéséhez, látási információk, esztétikai hatások befogadásához, alkotó tevékenységekhez. Az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése, képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzeletkincsük bővítése. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejlesztési feladatok • Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. • Értse a műalkotások képi közlések, tárgyak életben betöltött szerepét. • Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. • Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja. • Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére. • A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg.

Egyes évfolyamok tanterve 1. osztály: Témakör Vizuális nyelv

Kifejezés, művészet

képző-

Vizuális kommunikáció

Tananyag Belépő tevékenységek: Ismerkedés a formákkal természetes, mesterséges eredet szerint, megjelenés szerint sík-, tér. Ismerkedés a színekkel: megnevezésük, tónusuk szerint. Ismerkedés a vonalfajtákkal, minőségekkel; felületfajtákkal és minőségekkel. Ismerkedés a tárgyak nagyságrelációival kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb, alacsonyabb-magasabb, szélesebbkeskenyebb. A vizuális nyelv alapelemeinek – pont, vonal folt, lap, tömeg, szín, – megismerése. Alkotás: Az elemek elrendezése képsíkon és térben (egyensúly, egyensúlytalan, ritmus, aritmus). A képmező betöltése. Befogadás: A vizuális nyelv használata a Kifejezés, képzőművészet, a Vizuális kommunikáció, a Tárgy- és környezetkultúra feladataiban. A vizuális kifejezőeszközök használatának megfigyelése különböző ábrázolásokban Belépő tevékenységek: Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban, térben rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Nyelv Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel, színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. Alkotás Személyes és közös élmények, képzetek megjelenítése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák.). Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. Kitalált történetek, mesék illusztrálása. Művészi élmények (bábelőadás, mese, vers, zenemű) feldolgozása, megjelenítése. Síkbábok készítése. Kísérletezés a színekkel a festékek keverésével. Az évszakok színei. Befogadás: Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Tanulói munkák és műalkotások szemlélése. Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Fotók gyűjtése, csoportosítása. Belépő tevékenységek: Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Vonalak és foltok képeken, ábrákon. A fény: világos, sötét. Látványértelmező szerepe. A jelek vizuális tulajdonságai. Alkotás: Meghatározott célú vizuális közlések értelmezése, létreho-

Minimum követelmények Tudjon viszonyítani (kisebb-nagyobb). Tudjon vonal, folt és színképzéssel alkotást létrehozni. Fejlődjön esztétikai érzéke. Tudja mi a sík, tömeg, térforma (tapasztalás, érzékelés). Tudja, mi a pont, egyenes, görbe, kör.

Tudja a rajzeszközök megnevezését, pont, egyenes, görbe, kör, sík, tömeg, térforma (tapasztalás, énekelés – hangtér – útján), színek megnevezése.

Ismerkedjen meg a természet és az ember alkotta jelekkel. Tudjon közös beszélgetésekbe bekapcsolódni, egyegy látványra rácsodálkozni.

Témakör

Tárgy- és környezetkultúra

Tananyag zása játékos formában (pl. mesés történetekhez útvesztők tervezése) Térben való végigjárás, az útvesztő téri megtapasztalása. Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik megragadásával, mozdulatok egyéni módú megjelenítésével síkon és térben. Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Befogadás: Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elöl-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Testek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési, postai információs jelek). Belépő tevékenységek: Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. Forma- és színismétlések, ritmusok. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. Alkotás: Térrendezéssel, játékos feladatokkal. Építés szabadban, zárt térben valós és meseszerű témák feldolgozásával. Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján mintázással. Díszítés. A környezet szépítése. Befogadás, megismeré:. Tárgyak “ működésének” megfigyelése, megbeszélése. Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása, rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint.


Ismerje az évfolyam számára előírt eszközöket, és tudja azokat rendeltetésszerűen használni.

2. osztály: Témakör Vizuális nyelv

Tananyag Belépő tevékenységek: A vizuális nyelv alkalmazása a látványértelmező, elemző feladatok megoldásában; a kifejezés és képzőművészet, Vizuális kommunikáció és a Tárgy- és környezetkultúra gyakorlati feladatainak megoldása során. A vizuális nyelvi eszközök megválasztása az információközlés szándéka szerint. Nyelv: Forma (sík): szögletes, íves, szabályos, szabálytalan, szimmetrikus, aszimmetrikus. Forma (tér): tömör, üreges, tömbszerű, áttört, gömbölyű, szögletes. Szín: vörös, sárga, kék, narancs, ibolya, zöld, zöldessárga, kékeszöld, kékeslila, rózsaszín, szürke. Alkotás: A képtér rendezése, helyzetek a síkon (alatta, felette, mellette, mögötte. Az elemek egymáshoz való viszonya (kontrasztok, ismétlés, ritmus). A 6-os színkör egy-egy világosabb, sötétebb fokozatának felis-

Minimum követelmények Tudja, mi az ismétlés, ritmus. Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi formában. Tudjon szabályos vonal, folt és színritmusra épített sor- és terülő díszt alkotni.

Témakör

Kifejezés, képzőművészet


Tananyag merése, kikeverése festékkel. Rokon- és ellentétes színek. Kiemelés elhelyezéssel, mérettel, színnel. Befogadás: A vizuális kifejezőeszközök felismerése különböző alkotásokon. A vizuális minőségek megnevezése különböző műalkotásokon. Belépő tevékenységek: Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek; felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Nyelv: Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szabályos elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal, folt, színritmusok. Alkotás: Személyes és közös élmények képi- plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Milyen vagyok? Élményfeldolgozások “saját személyünk” szerepeltetésével. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. Zenéhez, hangokhoz, zörejekhez képsorok készítése. Befogadás: Egymás munkáinak és műalkotásoknak megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műfajtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika, dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek). Néhány festmény, szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. Ismeretek. Fogalmak: szabályos, szabálytalan forma, ritmus, szimmetrikus elrendezés, csendélet, portré, képsor. Műalkotások: Steindl Imre: Országház, Kispaládi parasztház, Thököly-vár (Késmárk), Medgyessy Ferenc: Anyaság, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű, Szőnyi István: Este, Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja, Pablo Picasso: Mária arcképe, Ferenczy Noémi: Noé bárkája (gobelin-részlet), cifraszűr, bölcső Technikák: Rajzolás, festés a tanult technikákkal. Festés vízfestékkel, temperával. Belépő tevékenységek: Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki- tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványainak, emberi gesztusoknak megfigyelése által. Nyelv: A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak,


Tudjon mintázni, gyurmával plasztikát létrehozni. Ismerje fel a műalkotások témáit. Legyen képes néhány művészeti alkotás és azok alkotóinak megnevezésére.

Legyen képes egyszerű lenyomat készítésére. Tudjon egyszerűbb tárgyakat rajzolni modellezés után.

Témakör


Tananyag határolók, felületkitöltők). Alkotás: Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Képzeletbeli városok útvonalrajzának elkészítése, makettek, tárgyak alaprajzának rajzolásával. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása, megjelenítése, felhasználása az élményfeldolgozásban. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információközlő jelek létrehozása (pl. tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Befogadás, megismerés: Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín, változás). Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. Beszélgetés az utcán látható információs jelekről. Ismeretek, fogalmak: Mimika, grimasz. Vonalfajták, vonalminőségek. Természetes és mesterséges jelek. Az ábra. Technikák: Modellkészítés papírból. Rajzolás tollal. Nyomhagyás nyomtatással (tárgyak nyomatat). Belépő tevékenységek: Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, forma és rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. Nyelv: Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. Alkotás: Tárgyak készítése, könnyen alakítható anyagokból (játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. Utcakép megfigyelése, ábrázolása emlékezeti alapon. Meseszerű témákhoz tartozó tárgyalkotások. Befogadás: Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Használat és jelentés. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. A tárgyak üzenetének megfejtése. Ismeretek, fogalmak: A díszítés mintái, elemei, motívum. Forma és rendeltetés. Használat és jelentés. Üzenet. Technikák: Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formázás agyagból, plasztilinból (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés) Origami jellegű papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyszerű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). Konstruálás tárgyakból (pl. termések, dobozok, textil).


Legyen képes egyszerű báb tervezésére. Legyen képes egyszerűbb tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet és emlékezet után.



Tananyag Belépő tevékenységek: Színellentétek megfigyelése a természetben, a környezetben. Játékos színkeverési gyakorlatok, színárnyalatok előállítása. Elemek rendezése a képsíkon. Nyelv: Új vizuális nyelvi elemek: formára vonatkozó; színre vonatkozó. Formára vonatkozó: nyújtott-kövér, egyszerű-tagolt, pozitív-negatív. Színre vonatkozó: élénk és tompa szín, ragyogó fény és tompa fény, formaellentét és színellentét, világos és sötét színellentét. Vonalellentét, felületellentét. Alkotás: A vizuális nyelv elemeinek megfigyelése, elemzése látványokban, tárgyakban, műalkotásokban. Színkeverések: kékes-, vöröses-, sárgás-, zöldesszürke; barna kikeverése pirosból zöldből, pirosból feketéből, zöldből sárgából és feketéből. Ismeretek: Színárnyalat, színek megnevezése (kevertszínek). Belépő tevékenységek: Forma, szín és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műfajtípusok (pl. tájkép, életkép, csatakép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nyelv: Az ábrázolási szándék, a vizuális nyeli elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Alkotás: Egyéni és közös élmények feldolgozása, festményben, rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek illusztratív jellegű elbeszélő ábrázolása egy képben, közös megjelenítése képsorozatokban (pl. rajzos napló egy kirándulásról). Átélt művészeti (pl. szépirodalmi, film-) események feldolgozása síkban és térben. Befogadás: Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint, a műélmény megfogalmazása. Egyes képzőművészeti műfajok (festészet, szobrászat) és műfajtípusok (pl. tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika) jellemzőinek elemzése. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűj-

Minimum követelmények Tudja, mi az azonosság, hasonlóság. Legyen tisztában a beállítás tárgyainak arányával. Tudja, mi a kontraszt. Ismerje a fő- és mellékszíneket. Tudja a tempera és vízfesték jellemző fogásait alkalmazni. Tudjon valamely eseményt, élményt megfogalmazni. Legyen jártas az eszköznélküli anyagalakításban. Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni. Ismerjen néhány népművészeti technikát.

Legyen képes élmény befogadására saját és társai munkájának elemzése során. Ismerjen legalább 3-3 műalkotást és alkotóját, azokról tudjon összefüggően beszélni. Ismerje lakóhelyének legalább egy nevezetes műalkotását. Tudja, mi a tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika. Legyen képes alkalmazni néhány technikát. (pl. szövés, fonás)

Témakör


Tananyag temény felkeresése. Ismeretek, fogalmak: folt-, forma-, színritmus, komponálás, képmező, illusztráció, rajzos napló, tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika. Műalkotások: Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Mai lakóház külső és belső képe, Árva vára, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Schaár Erzsébet: Kirakat, Constantin Meunier: Teherhordó munkás, Ferenczy Béni: Játszó fiúk, Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből, Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló, Paul Cézanne: Csendélet, Ferenczy Károly: Festőnő, Fényes Adolf: Testvérek, Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal, Bálint Endre: Vándorlegény útrakél, Kentaur alakú aqumanile, Ember alakú butella. Technikák: Modellkészítés papírból. Kollázs, textilplasztika. Rajzolás tollal, grafittal, krétával. Festés vízfestékkel, temperával. Belépő tevékenységek: Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Nyelv: A jellemző nézet és a formajele. A körülhatároló- és jelölő vonal. A folt és felület betöltésének eszköze. Forma egyszerűsítése foltra. Alkotás: Egyszerű természeti (állatok) vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély, sátortábor), esetleg makettjének elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. Meghívó tervezése elképzelt eseményhez. Befogadás: A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (síkjellegű, tömbszerű forma). Tárgyjellemző nézete, a látvány és ábra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény). A fázisrajz és a folyamatábra rendeltetése. Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jelek és a jelentés viszonya. Ismeretek, fogalmak: Elöl- és oldalnézet, felülnézet, körülhatároló, jelölő vonal, jelek, jelzések, jelképek, makett, magyarázó rajz, sík- és tömbforma – a látvány és az ábra, fázisrajz, folyamatábra. Technikák:


Gyermekkori sajátosságainak megfelelően tudjon jeleket felismerni, új jeleket alkalmazni a közlekedés vagy tanulmányaihoz kapcsolódóan más területen.

Témakör


Tananyag Rajzolás grafittal, krétával. Montázs, kollázs. Papírhajtogatás, papírkivágás. Festés temperával. Nyomatok (radír, burgonya, levél). Belépő tevékenységek: Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat. Nyelv: A használati tárgyak külső megjelenésében látható jelentés, ennek kifejező eszközei (alakja, színei, mintái, anyaga). A tervezés és eszköze: a vonal. Alkotás: Funkciónak megfelelő egyszerű terv készítése (pl. bábok, játékok, edények, taneszközök). Csomagolás készítése minta után, és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből). Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végig vitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). Befogadás: A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely-jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, konstruálás lépései, folyamata. A funkcionális és anyagszerű formaképzés néhány szabálya (pl. használhatóság). Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. Ismeretek, fogalmak: tervezés, az alkotás folyamata, tartalom és forma, funkció és használhatóság, az alaprajz fogalma. Technikák: Rajzolás: rosttollal, krétával és ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból, szabásminta alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázs technikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás különböző modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak, termések). Ismeretek a megismert műalkotás technikákról: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag- bronzszobor.


Legyen képes alkalmazni néhány kézműves-technikát. Legyen képes egyszerű bábokat tervezni, megalkotni.


Tananyag Belépő tevékenységek: Vizuális nyelvi ismeretek modellezése tárgyegyüttes, látvány összeállításával. Kifejező és ábrázoló típusú feladatok a vizuális nyelvi elemek gyakorlására. Nyelv: Vizuális elemek relációja (azonosság, hasonlóság,

Minimum követelmények Ismerjék a vizuális nyelv alapelemeit, tudják a kifejezési szándéknak megfelelően használni a kompozíciós eljárásokat. Legyenek képesek személyes élményeik életkoruknak megfelelő szinten történő megjelenítésére

Témakör

Tananyag arányviszonyok, szimmetria. Színek tónusai; sötét és világos színértékek. Alkotás: Hangulatok, érzelmek kifejezése színekkel Formák téri elrendezése, egyes térrendezési konvenció használatával. Térábrázolási konvenciók ismeretében síkon téri szerkezet felismerése (fotókon, műalkotásokon) A látszat illúziójának keltése a képmezőben történő lejjebb- feljebb helyezéssel és takarással. Ismeretek: azonosság, hasonlóság, arány, szimmetria 12 tagú színkör, színárnyalatok.


Belépő tevékenységek: Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek, elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. Nyelv: Összetettebb vizuális minőségek szélesebb skálájának ismerete és használata az alkotásban. Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Egyensúly és feszültség, szimmetria, aszimmetria. Komponálási, kifejezési eljárások gondolkodási módszerei. Alkotás: Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkban, térben. Jellegzetes mozgások kifejezése elképzelt vagy megtörtént események ábrázolásával. Művészi és köznapi élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Ülő alak mintázása egy tömbből, ábrázolása síkon. A portré. Milyen vagyok? Milyennek látom magam? Arcképfestés, az arc plasztikai minőségei. Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. Befogadás: Képzőművészeti alkotások leírása, a legfontosabb vizuális nyelvi, kompozíciós, tematikai és a mű típusából adódó hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műfajtípusok jellemzői (pl. vallásos téma; életkép, történelmi kép, illusztráció, lovas szobor, kisplasztika) . Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja,

Minimum követelmények képen és plasztikában. Legyenek képesek a valóság téri viszonyait rajzukban takarással, feljebb-lejjebb helyezéssel, nagyságviszonyuk érzékeltetésével kifejezni. Ismerjék a fő- és mellékszíneket, legyenek képesek a színek keverésére, a színárnyalatok megkülönböztetésére. Ismerjék a 12 tagú színkör színeinek nevét, tudják kikeverni ezeket. Ismerjék a tanult kompozíciós elemeket, kifejező eszközöket, tudják azokat alkalmazni. Tudják a látványnak megfelelően meghatározni a rajzlap helyzetét. Tanári irányítással tudják az összetettebb mesterséges és természetes formák arányait, részarányait megközelítő pontossággal ábrázolni nézőpont figyelembevételével takarásban, rálátásban. A műalkotások elemzése során ismerjék fel a tartalmi vonatkozásokat. Legyenek képesek tárgyak folyamatos megfigyelésére, megjelenítésére megfigyelés alapján. Legyenek képesek tárgyak különböző nézeti rajzának elkészítésére. Ismerjenek legalább három műalkotást és azok alkotóját.

Témakör


Tananyag technikája, műtípusa. A múzeumok szerepe. Az elérhető közgyűjtemény, kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületéinek megismerése. Könyvtári munka. Ismeretek, fogalmak: egyéni stílus, ellentét, színkontraszt, vonalkontraszt, egyensúly, feszültség, szimmetria, aszimmetria, formaátírás, műtípusok közül: vallásos téma, életkép, történelmi kép, illusztráció, lovas szobor , kisplasztika. Műalkotások: Kerített ház – Pityerszer, Botpaládi ház, Faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter, Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Mai lakóház belső és külső képe, Budapest Hősök tere, Vajdahunyad vára, Makovecz Imre: Sárospataki Művelodési Ház, Ligeti Miklós: Anonymus, Ferenczy Béni: Bem érem, Götz János: Szarvas, Cseh László: Táncolók, Michelangelo: Ádám teremtése, Ferenczy Károly: Október, Fényes Adolf Babfejtők, Koszta József Tányértörölgetők, Wágner Sándor: Dugovics Titusz, Glatz Oszkár: Birkózók, Kapatisztító, Kunsági gyapjúhímzés, Hímes tojás, Mézeskalácsbáb, Aratókorsó, Tálak, Miskakancsó, Magyar koronázási jelvények. Technikák: Rajzolás, festés szabadon választott technikákkal. Mintázás agyaggal. Belépő tevékenységek: A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Nyelv: A formák (foltok, tömegek) és színek közlési szándékának megfelelő elrendezési módjai a kiválasztott képmezőformában illetve a térben. Foltok, tömegek, mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A vonal kiemelő szerepe a “keresgélő”, vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét-világos, hideg-meleg kontrasztok figyelemfelhívó jellege. Alkotás: Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotó forma-, vonal-, színredukciók. Befogadás: Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázórajzok, folyamatábrák, vizuális közlő jelek funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Sík- és térformák jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése.


Igazodjanak el a számukra fontos jelekben, ábrákban, tudjanak maguk is jól értelmezhető jelet konstruálni. Legyenek képesek értékelő véleményt mondani saját és társaik munkájáról.

Témakör


Tananyag Ismeretek, fogalmak: A formák, tömegek és színek elrendezési módja a képmezőben, illetve térben. Sötét-világos, hideg-meleg színkontraszt. Folyamat és ábrázolás. Alaprajz és térképvázlat. Forma-, vonal- és színredukció. Technikák: Rajzolás grafittal, rosttollal, diófapáccal. Modellkészítés papírból. Origami hajtogatás. Nyomhagyások nyomással, préseléssel. Belépő tevékenységek: Tárgykészítés adott igény alapján. Tárgyelemzés, épületelemzés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával. Nyelv: A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag , a forma, a díszítés és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejező eszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). Alkotás: Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatának megfelelő elkészítése. Egyszerű tárgy, épület modellezése, tervezése. Tanszerek tervezése, készítése. Agyagedények készítési módjának megismerése, megformálása. Zárt és nyitott formák tervezése, elkészítése. Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezése, alkalmi teremdíszítés). Befogadás: Megfigyelések a külső és belső térben, nyitott és zárt terek, térrészek hatása. A közvetlen környezet tárgyaiban a tartalom és forma kapcsolatának megismerése. Köznapi és ünnepi tárgy és tárgycsalád elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma legegyszerűbb összefüggésének bemutatásával (magyar és más kultúrákból származó példákon). Helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése. Ismeretek, fogalmak: egyéni stílus, formajegyek, méret, tömeg, tagoltság, a modell,lakóépület, középület, népi építészet. Technikák: Az előző évben már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Anyagátalakítások: papírhajtás, agyagmunkák, vágás, madzagszövés. Fonás, gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák, tárgykonstrukciók, modellek. Művészeti technikák ismertetése a megismert műtípusok kapcsán (pl. egyedi rajz, sokszorosító grafika, kő- és fafaragás,...)


Ismerkedjenek meg lakóhelyük, környezetük művészeti emlékeivel, népművészeti hagyományaival. Tárgyalkotás során ismerjék és alkalmazzák a balesetvédelmi szabályokat

Felső tagozat Általános nevelési célok • A rajz tantárgy legfontosabb célja a tanulók látáskultúrájának fejlesztése. Ki kell alakítani a gyermekben egy tudatos szemléletmódot. Ennek segítségével képessé kell válnia az őt körülvevő világ vizuális információ-áradatának feldolgozására. A rengeteg külső ingert tudnia kell felfogni, értékelni, rangsorolni. A környezetét egyre kritikusabban vizsgáló kiskamasz rendkívül fogékony a látható világ jelenségeire. Ezt kell nekünk, rajztanároknak kihasználnunk a feladatok életszerű, könnyen érthető megválasztásával. Ez az egyik legfontosabb tantárgyi motiváció. Fontos eszköz abban, hogy a gyermek szívesen és lelkesen vegyen részt óráinkon. Ébren kell tartanunk az érdeklődését a világ sokszínűsége, értékei iránt. Képessé kell tenni a gyermeket a természet szépségének felismerésére, visszatükrözésére. • A saját képességeivel párhuzamosan az alapvető vizuális jelekkel, eszközökkel és technikákkal is meg kell ismertetnünk a gyermeket. Így képessé válik az önálló megismerésre, befogadásra és alkotómunkára. Az alkotómunkában lehetőséget kell adnunk arra, hogy a neki megfelelő eszközökkel tudja magát tudatosan kifejezni. A tanuló kreativitását elősegítik az egyéni élményeken alapuló feladatok. Ilyenek például a családi események, iskolai rendezvények, sportesemények rajzi megfogalmazásai. Saját élményeinek vizuális formába öntésekor újra átélheti és értékelheti a megtörtént eseményeket. Törekedni kell arra, hogy a gyermek saját ötleteit megvalósíthassa a tanórákon. Az átlagosnál tehetségesebb tanulóknak differenciált feladatokkal kell biztosítanunk az előrehaladásukat. Ezek a feladatok összetettebb, nehezebb megoldási módokat kínálnak az arra képes alkotóknak. • A művészettörténeti ismereteket konkrét feladatokkal kell kapcsolnunk a társművészetekhez. A történelem a magyar irodalom és az ének-zene tantárgyakkal együtt haladva, közösen kell felébreszteni a gyermekekben az egyetemes kultúrkincs iránti érdeklődést. Hazánk jelentősebb alkotásain keresztül reálisabb képet alakít ki szűkebb és tágabb környezetének viszonyáról. Az egyetemes, a nemzeti és a népi kultúra megismerésével egyre bővül, és színesedik a világról alkotott képe. Mindezek ismeretében egy környezetére igényes, annak értékeiért felelősséget érző magatartás kialakítása a célunk. Fejlesztési feladatok • Oktató-nevelő munkánk során tapasztalhatjuk, hogy a tanulók különböző szinten képesek elsajátítani az új ismereteket. Ennek okai leginkább az egyéni fejlettségük különbségeiben és az adottságaik közti eltérésekben rejtőznek. Figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, hiszen a különböző korosztályoktól más-más színvonalú teljesítményt lehet és kell elvárnunk. A tanítási órákon mindezek tudatában kell fejlesztenünk a gyermekek képességeit. A befogadó és megismerő képesség mellett alapkövetelmény az alkotóképességek kibontakoztatása. A képességfejlesztés eredményességét nehéz rövid távon lemérni. Ezért cél-szerű hosszabb távon egy-egy (hasonló jellegű) visszatérő feladattal ellenőrizni munkánk hatékonyságát. • A befogadás és megismerés képessége alapvető fontosságú, hiszen ez a korosztály rendkívül fogékony a vizuális ingerekre. A modern technika elterjedésével a mai tizenévesekre amúgy is hatalmas információhalmaz zúdul nap mint nap. Az audiovizuális és a számítástechnikai eszközök hatékonyabb és gyorsabb meg-ismerést eredményeznek. Ezeket a tkp. virtuális ismereteket kell a bevált (hagyományos) technikai repertoárunkkal kombinálnunk. A gyermek figyelmét tudatosan irányítanunk kell a konkrét feladatokkal. Pontosan megfogalmazott, egyértelmű gyakorlatokkal jól alakíthatók, fejleszthetők a képességek. Ilyen feladatok például a közvetlen természet megfigyelések, a be-

állítások utáni tanulmányrajzok. A modelleket nem elég síkban ábrázolni, plasztikai megoldásokra is szükség van. Nagyon fontos, hogy a gyermek kézbe vehesse, megtapogathassa az ábrázolt tárgyakat. A többféle érzékszervvel biztosabb, sokoldalúbb tudás birtokába juthat. A művészettörténeti tanulmányokhoz kapcsolódó feladatok a vizuális memóriát és az önálló ítéletalkotást segítik elő. Az egyes korszakok, stílusok alkotásainak elemzésével tovább bővül a gyermek szókincse, kifejezőkészsége. Jellemzően egyre bátrabban és reálisabban képes értékelni egyes esztétikai produktumokat. Ezt elősegítendő, az alkotó jellegű órák végén mindig hagyjunk időt a közös értékelésre. A gyermekek az elkészült munkák szóbeli, közösség előtti értékelését általában szívesen végzik. Nem a rajztartó mappának, vagy a tanárnak “termelünk” ugyanis, hanem magunk és egymás örömére. Közösségnevelő hatása elvitathatatlan a módszernek. Gyűjtőmunkákkal is sokat tehetünk a tanulók szélesebb látókörének kialakításáért. A környezetére nyitott, annak értékeire fogékony gyermek toleranciája és beleérző képessége is nagyobb, mint társaié. Közös programokkal, kiállítások látogatásával, sőt saját csoportos kiállítás szervezésével is remek csapatot hozhatunk létre. A közösségen belül az egyén könnyebben megtalálja helyét a társak kritikáinak segítségével. • Az alkotóképességek fejlesztésénél kihasználhatjuk a korosztály fogékonyságát, érdeklődését az új technikák és tevékenységformák iránt. Egy látványosabb megoldás, vagy szokatlan nézőpont könnyen “beindítja” a gyermek fantáziáját. A színek, formák, a részletek aprólékos megfigyelése mellett a korosztályra jellemző egyfajta globális szemlélet. Ez azt jelenti, hogy a szerteágazó, bonyolultabb formákat gyakran tömöríti nagy-vonalúan. Jól kihasználhatjuk ezt a redukciós feladatoknál. A gyermek lényeglátása határozottabb ugyanis a felnőttek sémákra épülő gondolkodásmódjánál. Sokkal nagyobb kreativitás jellemző rájuk, előszeretettel nyúlnak egyszerre több anyaghoz is, bátran keverve a technikákat. Ezért kell minél többféle módszert és eszközt adni a kezükbe. A látható világ tükrözése mellett fontosak az elsősorban a fantáziát igénybe vevő feladatok. Ezekben a gyermek rengeteg kötöttségtől mentesül, szabadabban alkothat. A reproduktív és a produktív jellegű munkáknak megfelelő részarányban kell jelen lenni pedagógiai programunkban. • A tantárgy jellegéből adódóan az egyes tevékenységi formák az egész iskolaszakaszt átívelik, a fő különbség a megoldásban, a műveleti szintek fejlettségében mutatkozik. Célszerű bizonyos kulcsfeladatokat egy-egy tanév, sőt az egész négyéves periódus folyamán bizonyos változtatásokkal néha megismételtetni. Ezekkel a munkákkal hoszszabb távon lemérhető a képességek tényleges fejlődése a tanulóknál. A helyi tanterv felépítésénél érdemes először ezeket a kulcsfeladatokat eldönteni, és ezekre, valamint az évfolyam-okra előre meghatározott művészettörténeti témakörökre felfűzni a konkrét tananyagot.

Egyes évfolyamok tanterve 5. osztály: Téma

Tananyag


Vizuális problémafelvetés

A legegyszerűbb vizuális jelek: A pont, a vonal és a folt kifejezési lehetőségei. Egyszerű vonalas kompozíciók készítése. (vizuális megismerőképesség) A kompozíciók fajtái: Statikus és dinamikus kompozíciók készítése a megismert vizuális jelekből. A kompozíciós hangsúlyozás eszközei. (észlelési-érzékelési fogékonyság, egyensúlyérzék) A megjelenítés, átírás, redukció alapjai: A vázolás, egyszerűsítés összefüggései. (alkotóképességek) A formák fajtái, jellemzői: A formakarakter, részforma, befoglaló forma alapfogalmak megismerése, tudatos alkalmazása. (befogadóképesség, formaérzék) A természeti forma: Szimmetria és aszimmetria a természeti formákon. Tanulmányrajzok készítése termésekről, gyümölcsökről. (megfigyelőképesség, alkotóképességek)

Ismerje a legalapvetőbb vizuális jeleket.

Sík és tér: A síkszerűség és térmélység összefüggése a természeti formákon. Természeti formák hosszmetszeti és keresztmetszeti rajzai. (megfigyelőképesség, vizuális memória) A tónusok: Természeti forma és a környezet viszonyának kifejezése tónusokkal. A fényárnyékhatások, irányfény, szórtfény ábrázolása grafikai eszközökkel. A színek: Alapvető színrendszerek megismerése. Egyszerűbb színkeverési feladatok. (érzékelési-észlelési fogékonyság, színérzék) Absztrakció és redukció:

Dombormű készítése apróbb formák lenyomataival. A forma és funkció kapcsolata, értelmezőmagyarázórajzok készítése.

Természetszemlélet

Alkotómunka, kife-

Minimumot meghaladó követelmények Ismerje és tudja alkalmazni őket a különböző anyagok, formák ábrázolásakor.

Tudatos kompozíciók készítése mesterséges formákból.

Tudjon vetületi ábrát készíteni hasábszerű (geometrikus) formákról. Ismerje meg a síkszerű ábrázolás alaptörvényeit, jellemzőit.

Egyszerű természeti formák vonalas és tónusos ábrázolása (monokróm).

Tudjon kifejezni a grafika eszközeivel különböző faktúrákat.

Egyszínű tónusos tanulmányok ceruzával, akvarellel és temperával. Tudjon egyszerű kompozíciókat létrehozni természeti formákból.

Ismerje a súrolófény és a szórt fény közti különbséget.

A 6-os színkör színeinek megfestése, ismerete.

A látott világ jelenségeinek

A természeti formák

Téma jezés

Művészettörténet, műalkotás-elemzés

Tananyag


A látható jelenségektől való elvonatkoztatás. A tárgyak és jelenségek leegyszerűsítése lényegkiemeléssel, a felesleges részletek elhagyásával. Verbalitás és vizualitás kapcsolata: A megértett szöveg (pl. irodalmi alkotás) vizuális jelekkel történő megjelenítése. Lényegkiemelés, rangsorolás, ítéletalkotás. (vizuális memória, képzelet) Ritmus és egyensúly: Ismétlődés, szabályosság, ritmus és dinamika a síkszerű ábrázolásban. (ritmusérzék, arányérzék, szimmetriaérzék)

grafikai elemekké alakítása.

Az őskor művészete: A legkorábbi monumentális kőépítmények (Stonehenge, Avebury). Termékenységszobrok (Willendorfi Vénusz). A vadászmágia és a barlangfestmények (Altamira, Lascaux). A legegyszerűbb használati eszközök (pattintott kőeszközök, agyagedények). Ai ókori potamikus kultúrák: Az egyiptomi sír- és templomépítészet (Masztaba, Gizai piramisok, Karnaki templom). Az egyiptomi szobrászat (Rahotep és Nofret, Írnok, Nofertiti portréi). Az egyiptomi festészet (Halastó, Mocsári vadászat). Mezopotámia építészete (ÚrZikkurat, Babilon-Istár-kapu). Mezopotámia szobrászata, iparművészete (Asszír kapuőrzők, Bikafejes hárfa-Ur) Az ókori görög művészet: A görög templomépítészet és az oszloprendek (AthénAkropolisz). A görög szobrászat (Polükleitosz: Lándzsavivő, Pheidiasz: Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető Laokoon-csoport, Szamothrakéi Niké). A görög vázafestészet (geometrikus, fekete alakos, vörös

Minimumot meghaladó követelmények redukciója a legegyszerűbb, geometrikus alapformákra.

Egy megtörtént esemény, vagy történet elbeszélése a festészet és a grafika eszközeivel.

Kifejező, érzékletes illusztrációk készítése

Sordíszek, vonalritmusok készítése alapvető vizuális jelek felhasználásával.

Sablonkészítés. A lenyomatkészítés legegyszerűbb technikái (papírnyomat, krumplinyomat, kézlenyomatok).

Ismerje fel a tanult művészeti alkotásokat.

Tudjon önállóan megnevezni példákat az egyes kultúrák alkotásaiból. Önálló műalkotáselemzés (kor, méret, szerkezet, anyagok, kompozíció, összhatás).

Téma

Tananyag

A magyar népviseletek

alakos vázák). Az ókori római művészet: A római építészet (RómaPantheon, Colosseum, vízvezetékek). A római szobrászat (Brutus portréja, Marcus Aurelius lovasszobra). A római falfestészet (PompeiMisztérium villa freskói). Népművészeti tájegységeink legjellemzőbb ruhadarabjai.



A somogyi viselet jellemzői

A legjellemzőbb tájegységeink viselete

6. osztály: Téma Vizuális felvetés

probléma-


Alkotómunka, kifejezés

Tananyag A térépítés, téráthidalások összefüggései: A külső megjelenés és a belső szerkezet. A téráthidalások, donga- és keresztboltozatok. A nézőpont szerepe: A térmélység, tér és forma kapcsolata. A vetületi és az axonometrikus ábrázolás. (vizuális memória, térlátás) A színek térhatása: A színperspektíva alapvető szabályszerűségei. A hideg-meleg színek érzelmi hatásai. (alkotóképességek) Összetett természeti formák: A természeti és a mesterséges formák kapcsolata. Kompozíciók összetett formákból. Formaredukciók, konstruálás a redukált formákból. (absztraháció, forma- és arányérzék) A tárgyalakítás: A komponálás, tömegalakítás problematikája. A festészeti és a szobrászati alkotás nyelvezete. Forma és funkció, a célszerűség. Használati tárgyak tervezése. (kreativitás, manipuláció) Színérzékelés, színlátás: A színek megjelenése a belső és a külső térben. Telített és derített színek előállítása. (érzékelési-észlelési fogékonyság, színérzék). Egyén és társadalom: A gyermek életének eseményei. Az egyéni élmények megjelení-

Minimum követelmények Ismerje a dongaboltozatot, a keresztboltozatot és a csúcsíves keresztboltozatot.

Minimumot meghaladó követelmények Tudjon makettet készíteni a tanult boltozatokról.

Egyszerű mértani testek (hasáb, henger, gúla, kúp) ábrázolása a megismert ábrázolási rendszerekben.

Képes legyen egyszerű rekonstrukciós feladatok megoldására

Ismerje a hideg és a meleg színeket

Ismerje és tudatosan alkalmazza kompozícióiban a színek hangulati hatásait.

Legyen képes összetett természeti formákat átírni geometrikus testekké. Plasztikai feladatok: egyszerűbb tömegvázlatok szabályos formákból. Működési rajzok készítése egyszerű használati tárgyakról.

Tudjon természeti formákból komponált beállításokat monokróm festéssel reprodukálni, megfesteni alapszínekkel. Célszerű tárgyak tervezése saját mindennapos használatra.

Egyszerűbb színharmóniák ismerete, létrehozása. A másodlagos színek kikeverése temperával, vízfestékkel. Képes legyen egy történetet elmondani grafikus eszközzel (képregé-

A történek képekre bontása, és kifejezése néhány jellemző mozza-

Téma

Tananyag tése a grafika és a festészet eszközeivel. (vizuális memória) Állatok világa: Valóságos és elképzelt élőlények. Háziállatok és vadon élő állatok testfelépítése, élőhelye, jellemző tulajdonságai. (megfigyelőképesség, fantázia, kreativitás) Technikák: Üvegablakok, mozaikképek létrehozása montázs technikával. Tépett, vágott, gyűrt, hajtogatott papírkonstrukciók. (forma- és arányérzék, manipulációs képesség) Alkalmazott grafika: A betűk formai tulajdonságai. Iniciálé és monogram tervezése. Meghívók- a szövegfolt és képi elem viszonya.(forma- és arányérzék, kompozíciós készség)


Az ókeresztény művészet: Az ókeresztény bazilika jellemzői (San Apollinare in Classe) Az ókeresztény díszítőszobrászat (Jó Pásztor-szobrok, szarkofágok) A katakomba- és mozaikfestészet (Róma – Sta Prudenzianatemplom; Ravenna – Galla Placidia-mauzóleuma; Ravenna – Theodora-mozaik). Honfoglalás-kori művészetünk: A magyar ötvösművészet kincsei. (Nagyszentmiklósi aranykincs, a galgóci és tiszabezdédi tarsolylemezek) A román kor művészete: A román kori templomépítészet (jáki templom, bélapátfalvi apátsági templom, pisai dóm épületegyüttese). A szobrászat és freskófestészet (Pécs-Sámson-dombormű, Barcelona-Apostolok csoportja, Bayeux-i kárpit). A magyar koronázási ékszerek. A gótika: A gótikus katedrálisok (Chartres, Amiens, Párizs, Köln). A gótika szobrászata (Budavári palota szobrai; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Szent László-herma A Lőcsei-oltár). A reneszánsz művészet:

Minimum követelmények nyes forma).

Minimumot meghaladó követelmények nattal

Képes legyen egyszerűbb állatok megformálására

Elképzelt és valóságos élőlények jellemzése a szobrászat eszközeivel (pl. vízköpő-figura).

Színes alakzatok, síkidomok ritmusos kompozíciói különböző technikákkal.

A montázs technika tudatos alkalmazása a figurális ábrázolásban.

Tudjon iniciálét vagy díszes monogramot tervezni és kivitelezni színes eszközzel.

Egyszerűbb alkalmi meghívó készítése (A/5 méretben) a grafika eszközeivel.



Téma

Tananyag



A trecento festészete (Szent Ferenc freskósorozat). A quattrocento (Santa Maria del Fiore templom, Pitti-palota. Donatello: Gattamelata, Mantegna: Pieta. Botticelli: Vénusz születése). A cinquecento (Michelangelo: Dávid, Sixtus-kápolna freskói, Leonardo: Az utolsó vacsora, Szent Anna harmadmagával, Mona Lisa; Raffaello: Athéni iskola). A németalföldi reneszánsz (Jan van Eyck: Arnolfini házaspár; Dürer: Az apokalipszis lovasai, Önarckép). A magyarországi reneszánsz (Bakócz-kápolna, M. S. mester: Mária és Erzsébet találkozása).

7. osztály: Téma

Tananyag

Vizuális problémafelvetés

Az ember térlátása: A látszati távlattan. Az ember szín- és térérzékelése, a látás fiziológiája. Az egy és a két iránypontos perspektíva. A rövidülés, torzulások. (térlátás) A színszimbolika: A színek mindennapi jelentése. A vizuális kommunikáció fogalma. A piktogramok. A színek, mint a vizuális kommunikáció eszközei. (érzékelési-észlelési fogékonyság)


Az emberi test: Az emberi test főbb arányai. A mozgás szervrendszer legfontosabb elemei és működésük. Egyszerűbb mozdulatok, mozgássorok ábrázolása. A test redukciója mértani elemekre. (megfigyelőképesség, forma-és arányérzék) Térmélység, téri helyzetek: Testcsoport téri helyzete, viszonylatai. A nézőpont és az irányfény szerepe az ábrázolásban. (érzékelési-észlelési fogékonyság)

Minimum követelmények Legyen tisztában az emberi látás alapvető mechanizmusaival. Ismerje az egy és a két iránypontos perspektíva elemeit. Ismerje a vizuális kommunikáció fogalmát, főbb lehetőségeit. Ismerje a színek általános (mindennapi) jelentéstartalmát. Egyszerűbb piktogramok tervezése grafikus eszközökkel (formaredukció). Ismerje az emberi test főbb arányait, jellemző befoglaló formáit. Tudjon vázolni egyszerűbb mozdulatokat.

Minimumot meghaladó követelmények Tudjon egyszerűbb mértani alakzatokat perspektívában ábrázolni. Ismerje a rálátás, alálátás alapfogalmakat. Ismerje a színek általános (mindennapi) jelentéstartalmát. Tudjon megnevezni vizuális kommunikációval kapcsolatos eszközöket.

Fázisrajzok készítése redukált formák ismétlésével.

Tudjon leegyszerűsíteni mértani alakzatokra, síkidomokra. Tudjon irányfénnyel megvilágított

Ismerje a férfi a női és gyermeki test aránybeli, karakterbeli különbségeit.

Téma

Tananyag

Színárnyalatok: A másodlagos és a harmadlagos színek világa. Színes csendéletek. Az ecsetkezelés.(megfigyelőképesség, érzékenység)




Tudja előállítani ezeket a színeket, keveréssel (temperával). Ismerje a másodlagos és harmadlagos színek fogalmát.

Forma és funkció: Az építészet teherhordó elemeinek modellezése. A népi építészet formavilága. (manipulációs képesség, kreativitás, konstrukciós érzék)

Ismerje a népi építészet hagyományos formavilágát, főbb jellegzetességeit.

Az ipari formatervezés: Működési rajzok egyszerű használati eszközökről. Célszerűség és esztétikum a népi iparművészetben. Használati tárgyak tervezése saját használatra. (kreativitás, problémamegoldó képesség)

Egyszerű használati tárgyak tervezése és lehetőség szerinti kivitelezése

Az emberi arc: Az emberi fej és arc ábrázolása, arányrendszerük. Karakterek. Jellemző formák redukálása. (megfigyelőképesség, absztrakció, kompozíciós készség) A barokk: A barokk építészet sajátosságai (Il Gesú-templom, Szent Péter-bazilika, Fertőd-Esterházy-kastély). A barokk szobrászat (Bernini: Dávid; Donner: Szent Márton és a koldus). A barokk festészet (Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Önarcképek; Rubens: Levétel a keresztről; Velazquez: Bréda átadása, Az udvarhölgyek; Mányoki: II. Rákóczi Ferenc portréja). A klasszicizmus: Építészet (Chalgrin: Arc de Triomphe, Pollack Magyar Nemzeti Múzeum Hild J.: Esztergomi Érseki Székesegyház). Szobrászat (Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke; Ferenczy I:

Ismerje az emberi fej nagy arányait, a portrérajzolás szabályait.


Minimumot meghaladó követelmények testcsoportot látványszerűen, plasztikusan érzékeltetni grafikai eszközökkel. Ismerje és tudatosan alkalmazza kompozícióin a többféle nézőpont szerepét. Ismerje és alkalmazza munkáin a tört színárnyalatokat, mint a kifejezés eszközeit. Tudatosan alkalmazza az ecsetkezelést, mint érzelmi, hangulati kifejezőeszközt. Épületrészek papírmakettjeinek elkészítése egyszerű geometrikus formákból. Ismerje a népi kézművesség legjellemzőbb alkotásait. Önálló formaátírás, absztrahálás, redukció, formaanalízis. Praktikum és esztétikum felismerése a használati eszközökön. Képes legyen karikatúrák rajzolására a jellemző formák eltúlozásával.


Téma

Múzeumok. Művészeti gyűjtemények.

Tananyag



Pásztorlányka). Festészet (David: Horatiusok esküje; Barabás M.: Liszt Ferenc portréja). A romantika: A szobrászat és a festészet legjellemzőbb példái (F. Rude: Marseillaise; Goya: 1808. május harmadika; Delacroix: Szabadság vezeti a népet). A realizmus: A festészet legjellemzőbb példái (Millet: Kalászszedők; Corot: Emlékezés; Courbet: A műterem; Daumier: A mosónő; Rjepin: Hajóvontatók). Nemzeti művészetünk a 19. században: Steindl I.: Országház; Feszl F.: Vigadó, Ybl M.: Operaház. Izsó M.: Táncoló paraszt; Fadrusz J.: Mátyás király-emlékmű; Zala Gy.: Millenniumi emlékmű. Székely B.: Egri nők; Munkácsy M.: Ásító inas; Rőzsehordó; Paál L.: Nyárfák; Szinyei Merse Pál: Majális. Tájékozódás lakóhelyünk és hazánk legfontosabb képzőművészeti kiállítóhelyeiről. Könyvtár és más médiumok használata az önálló alkotómunkában. Saját kiállítás rendezése.

8. osztály

Tananyag



Vizuális látványtervezési feladatok (pl. díszlettervezés) megoldása.


A külső tér: Összetett térformák elemzése. Két iránypontos perspektíva. Rekonstrukciók. (térlátás) A színkontrasztok: A színkontrasztok fajtái: színezetkontraszt, hőkontraszt, komplementer, szimultán. Mennyiségi, minőségi, sötét-világos kontrasztok. (érzékelési-észlelési fogékonyság) Életmód és élettér összefüggései: A téralakítás, az építészeti stílus és az életmód. Az épület és a környezet kapcsolata. Építészet és környezetvédelem kapcsolata. Környezetünk építészeti értékei. (érzékelési-észlelési fogékonyság, vizuális memória) Ábrakészítés, modellezés:

Egyszerű testcsoport perspektivikus rajza

Utcarészlet, házsor látványszerű rajzai a nézőpontunknak megfelelően.

Ismerje a színkontrasztok fajtáit, és tudjon rájuk egy-egy példát mondani.

Tudja alkalmazni a színkontrasztokat mondanivalójának kifejezésére

Épületek térképzésének formai elemzése adott szempontok alapján.

Dokumentáció összeállítása közvetlen környezetünk művészeti értékeiről (gyűjtőmunka).

Ábrakészítés, magya-

Környezetünk objek-



Szöveges leírás és magyarázórajz készítése adott tárgyról. Kicsinyítés, nagyítás az arányok figyelembevételével. Térbeli modellezések, tömegviszonylatok. (manipulációs képesség, tér-és formaérzék) A mozgás és az idő: A mozgás ábrázolása a grafika, festészet eszközeivel. Az állandóság és a múlandóság megjelenése. Pillanatfelvételek értelmezése. Virtuális tér. (megfigyelőképesség, vizuális intelligencia, kreativitás) Emberábrázolások: Az önportré. Önportré rajzolása tükörből. Színes önportré festése. (megfigyelőképesség, színérzékenység, önismeret) Technikák: Fotomontázs és kollázstechnika. Eseménysor, történet feldolgozása képi nyelven. (redukció, asszociációs képesség, komponálás) Az érzéki csalódás: Az illúziókeltés képzőművészeti eszközei. Optikai trükkhatások tudatos alkalmazása. (érzékelési-észlelési fogékonyság, vizuális intelligencia) Az impresszionizmus: Manet: Az erkély; Monet: A roueni székesegyház; Degas: A tánc csillaga, Renoir: Moulin de la Galette; A. Rodin: Gondolkodó. A posztimpresszionisták: Cézanne: A Saint Victoire hegy, Csendélet; Van Gogh: Napraforgók, Auvers-i templom, Önportré; Gauguin: Tahiti nők, T. Lautrec plakátjai. A szecesszió: Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ö. Iparművészeti Múzeum; Klimt: A csók, Mucha plakátok. A modern építészet: Wright: Vízesésház; Gropius: a Bauhaus épülete Dessauban, Le Corbusier: Ronchampi kápolna, Marseillelakóegység, Utzon: Sidney – Operaház. A modern szobrászat: Boccioni: Folytonossági formák a térben; Tatlin: A 3. internacionálé emlékműterve; Duchamp: Palackszárító; H. Moore: Fekvő alak. A modern festészet: Picasso: Guernica, Vasaló nő, Braque: Gitáros csendélet; Mondrian: Kompozíció, Chagall: Én és a falum; Dali: Égő zsiráf, Warhol: Elvis; Vasarely:

rázórajzok adott épület vagy szobor megjelenéséről

tumainak arányos kicsinyítése, nagyítása.

Egyszerűbb mozgások, mozdulatsor képi ábrázolása alapvető grafikai elemekkel.

A számítógépes térábrázolás és az érzékszerveinkkel tapasztalt távlat közti különbségek.

Önportré látványszerű, monokróm rajza.

Képes legyen önportrét festeni, néhány személyes tárggyal jellemezni saját magát Egy történetből képregény összeállítása fotók felhasználásával.

Tudatos kompozíciók létrehozása fotomontázs és kollázstechnikával. Ismerje az érzéki csalódás fogalmát, és az op-art alapvető eszköztárát.


Egyszerűbb optikai hatások alkalmazása vonalas eszközökkel.


Alakzat, Zebrák. A 20. század magyarországi művészete: Ferenczy K.: Márciusi est, Hollósy: Rákóczi induló, Rippl-Rónay: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry: Magányos cédrus, Szőnyi I.: Zebegény, Este., Egry J.: Visszhang,,Barcsay: Dombos táj, Kondor B.: Darázskirály, Medgyessy F.: Anyaság, Pátzay: Kenyérszegő, Schaár E.: Az utca, Makovecz : Szentlélek templom

Életvitel és gyakorlati ismeretek

TECHNIKA BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ 1–4. évfolyam

CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók életkorának, érdeklődésének, beállítódásának, egyéni adottságainak megfelelő módon, mértékben és szinten szükséges: • A technikai felkészültséget kialakítani; • Felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódásra (múlt, jelen, várható jövő, térbeli változások); • Megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőit; • Bemutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai és etikai értékeket; • Fejleszteni az alkotóképességet, amellyel a közvetlen környezet alakítható; • Az alkotás élményének átélése, az alkotó munkatevékenység szellemi és fizikai folyamatának megismerése; • A megszerzett ismeretek alapján elérni, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és magatartásává váljon az emberi környezet és a természet védelme a technika segítségével is; • A kritikus fogyasztói magatartás alakítása, fejlesztése; • A szintetizációs képesség megteremtése; • A megismertetett emberi tevékenységek, szakmák, életpályák, az átélt alkotások, a technikai beállítódás egyúttal pályaorientálók legyenek; • Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás fejlesztése.

A KERETTANTERV FEJLESZTÉSI FELADATAI, KOMPETENCIÁI A kisiskolások előzetes tudása, tapasztalása, természetes érdeklődése alapján, a környezetről szerzett információi segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja • a technikai környezethez kapcsolódó ismereteket és magatartást; • a természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciákat;

• • •

a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciát; az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet; az anyanyelv és szaknyelv használatát. A közvetlen mesterséges környezet megismerése (lakás, iskola, közlekedés), a saját élményből adódó problémák technikai oldalának felismerése. A technikai érdekességek, találmányok megfigyelése. Az ember, technika és természet kapcsolatának felfedezése, megértése. Információ gyűjtése, feldolgozása az alkotó munkához. Az emberi alkotás folyamatának átélése, egyre önállóbb tudatos szervezése. Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése megfogalmazása. Gondolati tervek, később vázlatok készítése. Adott funkcióra tervezett munkadarabhoz szerkezet, anyag, munkamenet kiválasztása majd alkalmazása. Különböztesse meg a tanuló a természetes és emberi alkotással létrehozott tereket, formákat. A munka tiszteletére és becsületes munkavégzésre nevelés, mivel a technikai környezetünk rendszerei, a tudatos emberi munka eredményei. Műszaki kommunikáció alapjainak elsajátíttatása: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban, tárgyban. Rajzi algoritmusok, munkamenet értése, olvasása. Tájékozódás rajzolvasás alapján, térszemlélet fejlesztése. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek. A legegyszerűbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetőségek belátása, a funkció, forma, anyag, szerkezet, eljárás összefüggéseinek tapasztalati feltárása. A rendeltetésnek, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, majd egyre inkább önállóan. Technológiai rend kialakítása. Jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában. Konstruálás, kivitelezés: tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás és egészségtani eljárások irányított és önálló megvalósítása. Az alkotói és befogadói munka során, a következményekért felelős magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés, önértékelés fejlesztése. Fontosak a munkavégzési és tanulási szokások. Ezekkel megelőzhetőek a gyermekbalesetek. Jó testtartás segítheti az egészséges fejlődést. Elővigyázatosságra nevelünk az anyagalakításban. Gazdálkodásra az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel A tantárgy tanulása hozzájárul kulturális örökségeink jellemző tárgyi, jelképi, szokásrendi sajátosságainak ápolásához. . Technikai szemléleten alapuló környezettudatos fogyasztói magatartást alakítunk.

A FEJLESZTÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TARTALMI EGYSÉGEK A mindennapi életben is hasznos ismeretek, tevékenységek, a természeti, a társadalmi és humán dimenziókkal rendelkező technikai kultúra fő területei: Munkakultúra: anyagismeret, anyagmegmunkálás, eszköz, műveletek, alkotás folyamata, szervezés, gazdaságosság, ergonómia, baleset megelőzés. /pl. Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok Termelési kultúra: anyag, energia, információ (eredete, termelés, elosztás, fogyasztás, gazdálkodás). Agrotechnika, élelmiszeripar. /pl. Anyagok és alakításuk, modellezés témakörökben, jeles napok projektekben/ Háztartáskultúra: lakáskultúra, háztartási technológiák, háztartásgazdaság. /pl. Életvitel-háztartás, Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok / Környezetkultúra: tárgyi környezet, épített környezet, környezetgazdálkodás. /pl. Épített és szerelt modellek, Életvitel−háztartás, Technikatörténet, Közlekedési ismeretek témakörökben/ Közlekedéskultúra: közlekedési szabályok, közlekedési eszközök. /pl. Közlekedési ismeretek, Modellezés, Anyagok és alakításuk témakörökben/ Gazdálkodási kultúra: áru, piac, termékszerkezet, marketing, reklám, foglalkozási ágak, pályaorientáció, beruházás, befektetés, költség, haszon. /Anyagok és alakításuk , Életvitel−háztartás témakörökben/ Fogyasztói kultúra: kereskedelem, termékelemzés, pénzgazdálkodás, takarékosság /pl. Anyagok és alakításuk, Életvitel−háztartás témakörökben, Jeles napok/ Szabadidős kultúra: művelődés, szórakozás, szórakoztatás, játék. /pl. Anyagok és alakításuk, Életvitel−háztartás témakörökben, Jeles napok/ Információs kultúra: kommunikáció, információs gépek, információs rendszerek. /pl. Anyagok és alakításuk, Műszaki ábrázolás, Gépek, közlekedési ismeretek témakörökben/ Szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez: • a tanult ismeretek gyakorlatban való alkalmazása illetve adott feladathoz információk gyűjtése; • az anyanyelv és a szakkifejezések használata; • a tanuló által tervezett és kivitelezett munkadarab vagy modell milyen mértékben felel meg a funkciójának; • a munkadarab vagy modell kivitele, esztétikussága; • az alapvető műszaki kommunikáció alkalmazása; • a munkahely rendje, a munkaszokások; • a tanulók aktivitása, figyelme, kreativitása, önértékelése. Az értékelésnek át kell szőnie az oktatási folyamat minden mozzanatát, sikerélményt biztosítónak, személyiségfejlesztőnek kell lennie.

1. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 15 6 6 5 5

1. Anyagok és alakításuk 2. Épített és szerelt modellek 3. Jeles napok 4. Életvitel − háztartás 5. Közlekedési ismeretek 1. ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 1

Tananyag Környezetünk anyagai Papír, fa, fém, műanyag.

Fejlesztési célok A tanulók környezetében megfigyelhető természeti anyagok, feldolgozott anyagok tapasztalati megismertetése, egyszerű állapotváltoztatási módok (alakítás, formálás) elsajátíttatása.

Ajánlott tevékenységformák

Módszertani javaslatok

A fejlesztés várható eredménye

A tanterem tárgyainak, taneszközök, Felismeri személyes használati tárjátékok, ruházat stb. anyagainak játé- gyainak anyagát. kos megfeleltetése. Anyag−tárgy. Tárgy−anyag. Természetes anyagok – agyag, homok, fa, termések, levelek – érzékszervi vizsgálata.

Képlékeny anyagok Képlékeny anyagok fajtái, tulajdonságaik: lágy, puha, nyújtható stb. alakításuk és felhasználásuk összefüggései.

Mikromanipulációs koordinációk (két kéz össze-rendezettsége) fejlesztése. Anyagtulajdonság tapasztalása (könnyen alakítható, megmunkálható).

Anyagvizsgálat: agyag, gyurma, sógyurma tulajdonságainak felfedezése, érzéki megismertetése, természeti formák megfigyeltetése, gömbölyítés, sodrás, tekerés, csigavonal, lapítás, hengerítés, kúposítás, bemélyítés, szögletes formák alakítása.

Felismeri az anyagösszetétel változtatása és, a tulajdonságváltozás kapcsolatát. Meg tudja megnevezni környezetének képlékeny anyagból készült tárgyait.

Becslés, méretre alakítás.

Lágy papír Tárgyak anyaga és használhatósága Papír hasznossága. Papír és természet közti összefüggések felismerése. kapcsolata. Papír érzékszervvel meg- A szemmérték fejlesztése. állapítható tulajdonságai: vékony, vastag. Fa mint a természet kincse A faág, hurkapálca tulajdonságai: hajlítható, törhető, rugalmas, rugalmatlan. Felhasználásuk.

Elemi munkaszokások alakítása (helyes testtartás, rend, pontosság, balesetvédelem). Esztétikus munka örömének, értékének kialakítása.

Fonalak Zsineg, fonal tulajdonságainak érzékelése. Felhasználásuk környezetünkben. Kézműves szakmák azonosítása.

Tapasztalatszerzés a természetes és mesterséges fonalszerű anyagok tulajdonságairól, ezek felhasználásáról. Szerkezet−tulajdonság−felhasználhatóság.

Anyagvizsgálatok: téphetőség, nedvszívó képesség, hajlíthatóság. Tépés és nyírás közti különbség megfigyelése. Felező, átló, sarok és részhajtogatás, merevítés. Hurkapálca, vékony lécek, faágak darabolása (tördeléssel, késsel), szerelése.

Tudja, hogy milyen célra és milyen tulajdonságai alapján lehet a papírt felhasználni. Képes magabiztos eszközhasználatra, a. munkafolyamatok felsorolására. Ismeri a fát, mint természetes anyagot

Mérés összehasonlítással, azonos méretre alakítás.

Anyagvizsgálat. Képes vonalszerű és lapszerű anyaTermékvizsgálat, érzékszervi megkü- gok megkülönbözetésére a természelönböztetés. tes és a technikai környezetben. Fűzés, csomózás, sodrás.

2. ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK

Tananyag

Fejlesztési célok




Épített modellek Épített környezetünk elemei és az építőelemek hasonlósága. Építés síkban és térben.

Tájékozódás az új iskolai környezetükben. A természetes és az ember által alkotott tárgyak, terek elkülönítése, összehasonlítása. A tárgyak elemzési készségének kialakítása. Alapvető műszaki információk értése, olvasása, térérzékelés fejlesztése. Alakrajz, körvonalrajz közti különbség meglátása.

Elemcsaládok kirakása. Néhány elemből álló modell kirakása. Tetszőleges elemszámú alakzat, építmény kirakása, felépítése egyéni ötletek alapján.

Képes építőelemek válogatására adott funkcióra. Tud egyszerű modellt megépíteni saját elképzelés alapján.

3. JELES NAPOK 1

Tananyag

Fejlesztési célok




Mikulás Képlékeny anyagokról, papírról tanultak rendszerezése, alkalmazása, szintetizálása.

Kulturális örökségeink jellemző sajáIsmeri az ünnephez kötődő hagyotosságainak ápolása. Jelképek, dekorációs termékek készí- mányokat, az ünnep jelképeit. tése mintakövetéssel és egyéni elképzelések alapján.

Karácsony Különleges papírfajták. Képlékeny anyagokról, papírról tanultak rend-

A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erősítése.

Alaklemez használata, hajtogatási műveletek gyakorlása. Tárgytervezés, pl. egyszerű papírdí-

Tudja alkalmazni a megismert anyagokat

szerezése, alkalmazása, szintetizálása. Farsang Fáról, papírról tanultak rendszerezése, alkalmazása, szintetizálása. Jelmezek, jelképek.

szek készítése. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

Nemzeti ünnep Fáról, papírról, fonalról tanultak rendszerezése, alkalmazása, szintetizálása.

Történelmi örökségünk jellemző sajá- Jelképek tervezése, kivitelezése. Érti és alkalmazza a rajzi algoritmutosságainak ápolása. Zászló és nemzeti színű masni készí- sokat. tése, anyagválasztás a kivitelezésé. hez.

Húsvét Anyagok tulajdonságainak tudatos változtatása

Húsvéti szokások természeti és technikai elemeinek megkülönböztetése.

Tojásfestés, tojástartó készítése küTud munkadarabhoz anyagot és kivilönböző mintákkal és motívumokkal. telezési eljárást választani.

Anyák napja Borítás.

Tudja felhasználni a már megismert anyagokat tulajdonságaik alapján.

Ajándékkészítés egyéni tervek alapján (kép, képkeret, asztaldísz).

Tervezés alapján vagy alaklemez alapján farsangi dekoráció, álarc.

Ismeri és alkalmazza a helyes munkaszokásokat, a munkarendet.

Képes tárgyhoz anyag- és eljárásválasztásra a kivitelezéshez.

4. ÉLETVITEL-HÁZTARTÁS

Tananyag

Fejlesztési célok




Otthonunk elrendezése (a szobám).

Felismertetni, hogy az otthon, a lakás, berendezési tárgyai, a ruházat a személyes holmi tudatos emberi tevékenység eredményei.

Szabadkézi alaprajz, berendezési tár- Ismeri otthonának funkcionális helyigyak és anyaguk megfeleltetése. ségeit, jellegzetes berendezési tárgyait; a napirendet, étkezési rendet.

Munkamegosztás a családban. Család, háztartás, házimunka. Önellátás.

Életkoruknak megfelelően vegyenek részt a családi munkamegosztásban.

Családi munkamegosztás megjelenítése szimbólumok alkalmazásával. Napirend tervezése.

Fel tudja sorolni a családtagok feladatait és saját otthoni tevékenységeit.

Táplálkozási szokások (étkezési rend). Terítés.

Egészséges és kultúrált étkezés. Tisztálkodás kötelező alkalmai. Munkahely tisztántartása. Lakás növényeinek (állatainknak) ápolása, ezek technikai eszközei.

Megismertetni a kulturált étkezés szokásait. Figyelem felkeltése az egészséges táplálkozás alapjaira. Fejleszteni a személyes higiénia iránti igényt. Egyszerű eszközök előnyeinek és veszélyeinek feltárása. Környezettudatos magatartás fejlesztése.

Terítékek funkciója, anyaga. Alapvető higiénés szabályok gyakoroltatása. Növényápolás eszközei, eljárásai, algoritmusa.

Képes kultúrált étkezésre (evőeszköz, szalvétahasználat), személyes holmi megbecsülésére. Ismeri az egészséges életvitel alapvető szabályait. Felelősségtudat a növényápolásban (kisállattartásban). Növények életfeltételeinek belátása.

5. KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 1

Tananyag Közlekedés résztvevői: gyalogos, jármű. Forgalomirányítás.

Közlekedés télen.

Közlekedés városban, falun.

Közlekedési tanácsok a nyári szünidőre.

Fejlesztési célok A helyi gyalogos közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása. Gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteinek tudatosítása.


Módszertani javaslatok Lakóhely és iskolakörnyék közlekedési elemzése.

Közlekedési jelzőtáblák színe, alakjuk alapján megkülönböztetésük. Gyalogos, úttest, járda, járdaszegély, gyalogátkelő. Azonosságok és különbségek felfedezte- Közlekedési szituációk elemzése tatése a különböző évszakok közlekedési pasztalás, megfigyelés alapján, modelveszélyeiben. lezés terepasztalon. A gyalogos közlekedés szabályai, gyalo- Veszélyt jelző, figyelmeztető, utasítást gosra vonatkozó tilalmak. adó táblák megnevezése, funkciójuk megadása. Közlekedési lámpa, rendőri karjelzések. Magabiztos, tudatos közlekedési ma- Közlekedési társasjáték. gatartás kialakítása. Szituációs játék (parkoló jármű, úttesten guruló labda, tömegközlekedés).

A fejlesztés várható eredménye Ismeri a helyes és helytelen közlekedési magatartást. Megismeri a gyalogos közlekedést irányító forgalmi jelzéseket. Az úttesten biztonságosan képes átkelni. Ismeri a téli közlekedés veszélyeit, azok elkerülésének módjait. Fel tudja sorolni a falusi és a városi közlekedés jellemzőit, a közlekedési jelzőlámpák színeinek jelentését.

Képes az úttesten biztonságosan átkelni irányítással és a nélkül.

2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témakör 1. Anyagok és alakításuk 2. Épített és szerelt modellek 3. Jeles napok 4. Életvitel-háztartás 5. Közlekedési ismeretek


1. ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK

Tananyag

Fejlesztési célok




Képlékeny anyagok tulajdonságai. Ok-okozati kapcsolatok felfedezése Tárgyalakítás képlékeny anyagokból. az anyagok tulajdonságváltozásában. Képlékeny anyagok környezetünkben. Képlékeny anyagok otthonunkban.

Képlékeny anyagok vizsgálata (meg- Ismeri az anyagok tulajdonsága, alapuhul, kenődik képlékenység), alakí- kíthatósága és felhasználása közti tása (gyúrás, gömbölyítés, hengerítés, kapcsolatokat. sodrás, kúposítás, lapítás, mélyítés) alapanyag, termék.

Papír a környezetünkben Papír mint rostos anyag. Papírfajták. Papírgyártás. Hajtogatás jelei.

Papír – anyagvizsgálat: „Miből készülhet?” Csoportosítás felhasználásuk alapján. Előrajzolás eszközei (alaklemez használata). Daraboló műveletek és szerszámai. Alakító műveletek: tépés, nyírás, gömbölyítés, redőzés, hajtogatás:

A manuális készségek fejlesztése az anyagvizsgálat és az anyagalakítás során. Műszaki kommunikációs készség alapozása a szakszóhasználattal, műszaki rajzi elemek tapasztalásával. Kooperációs, együttműködési készség fejlesztése.

Tud rendszerezni a papírfajtákat vastagságuk és felhasználásuk alapján. Terveihez egyszerű vázlatrajzot tud készíteni. Ismeri és tudja alkalmazni a papírhajtogatás jeleit.

Fa és a természet kincsei Fa mint nyersanyag. Fával foglalkozó mesterségek.

Fonal és textil Természetes alapanyagok, mesterséges alapanyagok.

felező, átló szegélyhajtogatás, zsebkendőhajtás, szalvétahajtás. Szerelő műveletek anyagai, eszközei (ragasztás). Környezeti nevelés fejlesztése. Tuda- Természet kincseiből készült termétosítani, hogy a fából készült termé- kek vizsgálata (háncs, vessző, faág, keink a természetes anyag tudatos kukoricaszár, vékony lécek), egyszeátalakításával készültek. rű munkadarab tervezése, készítése. Ok-okozati összefüggés tapasztalása Alakító műveletek: darabolás, csiszoa fa keménysége és megmunlás. kálhatósága között. Szerelő műveletek: ragasztás, kötözés. Ruházatunk alapanyagainak megfigyeléÖsszetétel, szerkezet, tulajdonság, se, fonalminták válogatása. Fonás. funkció felfedeztetése a különböző Egyéni igényre használati tárgy tervezétextilfajták alapján. se, készítése. Konstrukciós képesség, eszközhaszEgyszerű öltések és a varrás eszközei. nálat, kézügyesség fejlesztése.

Tud felsorolni természetes anyagokat. Munkájához, terveihez tud megfelelő anyagot választani a természetes anyagok közül. Ismeri és balesetmentesen használja eszközeit. Meg tudja különböztetni a fonalat és a szövött termékeket környezetében, különösen a ruházatában. Tud anyagot választani igényeihez. Képes balesetmentes eszközhasználatra.

2. ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK

Tananyag

Fejlesztési célok



Építőelemek felhasználásával minta, rajz, alapján összetettebb alakzatok, szerkezetek összeállítása.

Fejleszteni a tanulók technikai szem- Konstruálás egyéni elképzelések alapján próbálgatással. léletét a modell és a valóság viszoNagyítás, kicsinyítés. nyának elemzésével. Illeszkedik, billen fogalmi tapasztalása. Fejlődjenek manuális képességeik (finommozgás) egyszerű szerkezetek kialakításában.

Lakás belső terei

Gyakorlottság becslésben a hosszú-

Makett építése látszati rajz alapján,

A fejlesztés várható eredménye Ismeri az illeszkedik, támaszt, támaszkodik, összeköt, áthidal, határol, tart, tartott technikai összefüggéseket az építőelemekből összeállított Szerkezetekben. Tudja a kicsinyítés, nagyítás különbségét. Jártas egyszerű modellek utánzással

Szobabelső térbeli megépítése önálló elképzelés alapján. Az összeállított modellek (szerkezetek) részei közti kapcsolatok (illeszkedés, támasztás, áthidalás, határolás) vizsgálata és alkalmazása egyéni konstrukciókon.

ság mérésében. Statikus egyensúlyozás, a kéz erőszabályozó képességének fejlesztése a modellezés során.

A működés feltételeinek megállapítása és biztosítása a modellen.

történő összeállításában, az összeállított modellek kapcsolatainak feltárásában, elemzésében, annak mérlegelésében, hogy egy-egy elemet mely másikkal lehet helyettesíteni.

3. JELES NAPOK

Tananyag

Fejlesztési célok

Mikulás A családi és a közösségi együttélés Papír, textil, ezek közös alkalmazása. érzelmi és tartalmi erősítése.




Ismeri az ünnepekhez fűződő népi Gazdaságossági számítások. hagyományokat. Fogyasztási szokások. Karácsony A tanult ismeretek és tevékenységek Asztaldísz, ültető kártya, fenyődíszek Ismeri az ünnepnapok jelképeit, az Természetes anyagok, papír. szintetizálása egy ünnepi funkcióra. készítéseünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait. Farsang A megoldási módok kiválasztásának Díszlet, álarc, jelmez készítése. Képes a munkadarab elkészítéshez Papír, textil, agyag. pszichomotoros képesség fejlesztése Csoportmunka, egyéni munka egyéni anyagot és műveleti sorrendet megötletek alapján határozni. Nemzeti ünnep Kulturális örökségeink jellemző sajá- Háromszínű zsinórfonás. Tud vonalszerű anyagot megerősíteFonal, szalag, zsinór. tosságainak ápolása. Fonalról és textilről tanultak gyakor- ni, tudatosan változtatni szerkezeti lása, rendszerezése. tulajdonságot. Húsvét Kombinációs pszichomotoros képes- Fonal és textilmunkákról tanultak Fel tudja felhasználni a már megisFonal, textil. ség fejlesztés összefoglalása.(pl. húsvéti fa). mert anyagokat az ünnepi készülődésben. Anyák napja Az ajándékozás élményének, örömé- Ajándék készítése a megismert anya- Képes tárgyat tervezéssel, önállóan Fonal, textil, papír, természeti anyag. nek átélése. gokból. és/vagy mintakövetéssel kivitelezni. Különböző anyagok együttes alkalmazása.

4. ÉLETVITEL-HÁZTARTÁS

Tananyag

Fejlesztési célok


Módszertani javaslatok Lakásbelsők és berendezések elemzése funkciójuk alapján. Egyéni igények megfogalmazása: terv vázlatrajz, körvonalrajz.


A lakásbelső terei A lakás funkcionális helyiségei. Berendezési tárgyak.

A közvetlen környezet megfigyeltetése, annak gondozása, megbecsülése.

Bababútorok − babaház Bútorok anyaga, mérete, formája.

Kialakítani és fejleszteni a környezet- Tárgyak alakja és terhelhetősége közti Tájékozott a méretarányokban, forösszefüggés kiemelése a különböző kultúra és tárgykultúra alapjait, szomákban. anyagok felhasználásával készült modelkásait. Térérzékelés, konstruáló kélezési tevékenységben. pesség fejlesztése többféle megoldás Terezés, mérés, alakrajz, nagyítás, kicsikeresése nyítés. a tervezésben.

Munkamegosztás a családban. Házimunkák fajtái.

A család szerepének erősítése. Önkiszolgálásra, egyszerű háztartási tevékenységek elvégzésére szoktatás. Egymás munkájának megbecsülésére, segítésére nevelni a tanulókat. Fogyasztói kultúra elemeinek megismertetése, tudatos fogyasztói magatartás fejlesztése.

Szolgáltatások a lakóhelyünkön: posta, bolt, bevásárlóközpont, vásárcsarnok, fodrász, patyolat. Fogyasztóvédelem. Asztalterítés Ünnepi terítés. Teríték részei, funkciójuk, anyaguk.

Munkamegosztás, önként vállalt feladatok. Házimunkák csoportosítása nehézségi fokok szerint. Gazdálkodás az idővel. Házimunka, pl. portalanítás algoritmusa.

Ismeri otthona nélkülözhetetlen berendezési tárgyait, azok anyagait, méreteit, funkcióit formáit.

Ismeri a háztartási munkaformákat, a takarítás műveleteit, eszközeit, gépeit, anyagait, a háztartási balesetek forrását.

Napi bevásárlás (hol, mit, mennyiért, Tudja hogy az igényeit, szükségleteit mennyi idő alatt?). kielégítő terméket, árut, szolgáltatást Gazdálkodás, bevétel, kiadás, megta- hol tudja beszerezni. karítás. Szolgáltatások a takarékosságban Szituációs játék. Kultúrált étkezési szokások megisme- Szalvétahajtogatás, papírgyűrű, a terítés Képes meghatározni az alapteríték textíliái. rése, alkalmazása. elemeit, azok anyagi tulajdonságait.

5. KÖZLEKEDÉSI ISERETEK 2

Tananyag Közlekedési jelzőtáblák A KRESZ utasít, jelez, tilt, szabályoz. A gyalogos közlekedés Szabályai. Jelzőlámpa, gyalogátkelő, úttest. Közlekedési eszközök Biztonságos tömegközlekedés feltételei.

Közlekedési gyakorlat

Fejlesztési célok



Felkészíteni a tanulót a balesetÚtjelző táblák készítése (terepasztal). mentes, kultúrált közlekedésre, a közlekedési szokások, illemszabályok és előírások betartására. Közlekedéssel kapcsolatos helyes isme- közlekedési játék kivitelezése, haszretek és magatartási szokások alakítása a nálata. gyalogos közlekedésben

Figyelemirányítás a tömegközlekedés jelentőségére. Veszélytudat kialakítása (a járművek használatával kapcsolatos veszélyhelyzetek ismerete). Veszélyhelyzetet előidéző magatartások jellemzői és azok megelőzésének módjainak megismerése.

A fejlesztés várható eredménye Felismeri a tájékoztató, utasító, veszélyt jelző, tiltó közlekedési jelzőtáblák jellegzetes alakját, színét.

Felismeri és meg tudja megnevezni a gyalogos közlekedést irányító jelzőtáblákat. Forgalomirányítás és jelzései: jelzőtáb- Képes megfogalmazni a tömegközlelák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek, . kedési eszközök használatához szükVasúti átjáró, sorompók. séges tennivalóit (jegy, bérlet, megálFelszállás, leszállás. Írott és íratlan sza- ló stb.), a tömegközlekedési eszközön bályok utazás alkalmával. alkalmazott illemszabályokat.

Közlekedés járművekkel, tömegközlekedés.

Képes teljes biztonsággal közlekedni gyalogosként, ismerve a gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteit.

3.ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témakör


1. Anyagok és alakításuk 2. Épített és szerelt modellek 3. Jeles napok 4. Életvitel-háztartás 5. Közlekedési ismeretek

1. ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 3

Tananyag

Fejlesztési célok



A papír otthonunkban: a lágy papír, karton, lemez érzékszervi összehasonlítása (téphetőség, hajlékonyság, vastagság, rugalmasság, felületi tulajdonságok stb. szerint) és sorba rendezése.

Anyagok összeválogatása használati Hasznos, játékos tárgyak készítése tárgyak készítéséhez a szerkezet, a tulajközben elsajátítani a műszaki komdonság, funkció összefüggéseire alapozmunikáció alapjait, mint a tervezés va. lényeges részét. A papír tulajdonságainak felismerése, Munkamenet összeállítása műszaki rajz alapján. Méretek leolvasása rajzokról. papírkészítés. Mérés, előrajzolás vonalzóval. Papír újrahasznosításának jelenMérési eredmények följegyzése. tőségét felismerni.

Fonal és textil: fonalak és textíliák szerkezetének megfigyelése. Fonal sodrása. Fonal és szövet közti azonosságok, különbségek.

Kéz finommozgásainak fejlesztése. Gazdaságosságra, anyagtakarékosságra nevelés. Tudatos fogyasztói magatartás alakítása.


Ismeri a lágy papírok, kartonok, lemezek jellegzetes tulajdonságait és a felhasználhatóságuk közti kapcsolatot. Ismeri és meg tudja megnevezni a munka tervezésének főbb fázisait, a műszaki kommunikáció jeleit, vonalfajtákat, a méretmegadás elemeit (méretvonalat, méretsegédvonalat, méretnyilat, méretszámot). Anyagvizsgálatok. Különböző textilter- Képes fonal- és textilalakító alapműmékek összehasonlító elemzése. veletek önálló kivitelezésére. Kézi varrás műveletinek gyakorlása hasznos tárgy készítése során. Fonal és textilgyűjtemény készítése.

Fából készíthető szerkezetek összeál- Természetes és mesterséges anyagok lítása. közti különbségek felfedezése. A fa feldolgozása és felhasználása Konstruáló képesség fejlesztése. otthon, iparban, művészetben.

Elképzelés, tervvázlat, mérés, jelölés az anyagon, megmunkálás, összeszerelés, kipróbálás. Faipari szakmák megnevezése.

Fémek a környezetünkben: Lágy alumíniumhuzal darabolása, alakítása.

Fémtárgyak, eszközök megfigyeltetése funkciójuk alapján. Fémek különbözőségének tapasztalása

Életkorának, fejlettségi szintjének megfelelően alakuljanak manuális képességei. Fedezze fel környezetének különböző fémtárgyait és azok funkcióit.

Képes az élővilág és a tárgyi környezet kapcsolatának felismerésére. Környezetünk fából készült termékeinek megnevezésére, a természetvédelem jelentőségének belátására. Meg tudja nevezni környezetének fémből készült tárgyait, berendezéseit. Ismerje az alumíniumhuzal és szalag jellegzetes tulajdonságait, felhasználhatóságát, legalapvetőbb megmunkálási módokat, szerszámokat.

. 2. ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK

Tananyag

Fejlesztési célok

Álló és mozgó szerkezetek jellemzői. Modellalapú gondolkodás fejlesztése, . szerkezetek azonossága és különbsége. Technikai fejlődés Csúszás, gurulás, lengés, csuklózás, forgás megvalósítása szerkezetekben. Játékok konstruálása Hely és helyzetváltoztatásra alkalmas mozgó modellek és szerkezetek.

Technikai gondolkodásmód fejlesztése. Technikatörténet. Játszótérnek mint technikai rendszernek megismerése. Játszótér elemei. Játszótéri játékok elemei, azok szerkezeti kialakításának tudatosítása.




Szerelőelemekkel végzett gyakorlatok,.

Tud megnevezni a környezetében található merev kötéseket.

Mozgó modellek tervezése. Kerék története.

Tud megnevezni a környezetében található mozgó szerkezeteket.

Játszótértervezés,. Játék tervezése, kivitelezése. .

Képes hasonlósági szempontok megnevezésére a modellek és a valóságos tárgyak között.

3. JELES NAPOK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok

Téli ünnepek Mikulás − papír, textil, dobozok, ezek közös alkalmazása. Karácsony − természetes anyagok, papír (asztaldísz, csomagolás, fenyődíszek). Farsang − papír, textil, agyag, (álarc, jelmez). Tavaszváró ünnepek − fonal, textil, papír, természeti anyagok tudatos alkalmazása. Nemzeti ünnepre, húsvétra, anyák napjára való felkészülés.

A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erősítése.

ötletelés, terezés, szervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés, bemutatás Kulturális örökségeink, hagyománya- folyamatának végigvezetése. ink jellemző sajátosságainak ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

Tud igényeket, szükségleteket megfogalmazni, a kivitelezésre javaslatot tenni. Képes más tantárgyak ismereteit szintetizálni egy adott projekten belül.

A családi és a közösségi együttélés ötletelés, tervezés, szervezés, kiviteérzelmi és tartalmi erősítése. lezés, kipróbálás, értékelés, bemutaKulturális örökségeink, hagyománya- tás folyamatának végigvezetése. ink jellemző sajátosságainak ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

Tud megismert anyagokat felhasználni az ünnepi készülődésben.



4. ÉLETVITEL − HÁZTARTÁS

Tananyag Házak, lakások, otthonok Háztípusok városon és falun. Lakások belülről

Fejlesztési célok Megismertetni azokat az emberi igényeket, szükségleteket, amelyért az ember házakat épített, épít, berendez. Megfelelő technikai motívumok ki-




Lakókörnyezetünk építményeinek meg- Fel tudja sorolni a házak, lakások figyelése, csoportosítása. Épített környe- funkcióit, feladatait. zet elemeinek rendszerezése. Lakások helyiségeinek funkció szerinti

Ismeri a lakás beosztását, képes a

Alaprajz, alapterület, funkcionális helyiségek.

alakítása a tanulókban lakókörnyezetükről, otthonukról, az otthon technikai egységeiről.

Otthon a lakásban Bemutatni azokat a célszerű emberi Lakberendezés, rész és egész kapcso- tevékenységeket, amelyeket az ember lata. Tárgyak az otthonunkban. azért végez, hogy mindennapi szükségleteit kielégítse, és jól érezze magát otthon. Korszerű eszközök otthonunkban A technikai fejlődés hatásának értékelése. Csoportosítás, rendszerezési képesség fejlesztése.

Étkezési szokásaink

Egészséges életmódra szoktatás. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése.

Gazdálkodás Bevétel, kiadás.

Közgazdasági szemlélet alapozása. Beláttatni, hogy a háztartási munka (korra és nemre való tekintet nélkül) hozzátartozik az emberi léthez.

Ünnep a családban Helyes étrend, ételhigiénia.

Családi együttműködés, munkamegosztás igénye.

csoportosítása. Lakásalaprajz készítése négyzetrácsos lapra. Kicsinyítés. Becslés, számolás. Használati tárgy, dísztárgy, berendezési tárgy, tárgyi környezet elemzése képek, dokumentumok alapján. Ismeretterjesztő anyagok használata.

A mindennapi emberi tevékenységet megkönnyítő eszközök megismerése csoportosítása energiaforrásuk szerint, használatuk gyakorlása. Az otthon technikai folyamatainak, eljárásainak (fűtés, világítás, főzés, melegítés, mosás, takarítás stb.) áttekintése. Így készül a narancsital. Algoritmus kidolgozása adott konyhatechnológiára. Gazdálkodás idővel, napirend készítése. Gazdálkodás pénzzel, zsebpénznapló. Boltban vásárlás vagy saját készítés. Miből készül? Hogyan készül? Menyibe kerül?

lakás helyiségeinek funkció szerinti megkülönböztetésére. Megkülönböztetni a lakás otthonosságának szükséges elemeit.

Tud tetszőleges háztartási, kommunikációs eszközt, gépet bemutatni.

Képes az egészséges táplálkozás feltételeinek felsorolására.

Tud felsorolni, indokolni rendszeres napi tevékenységeket, rendszeres kiadásokat. Megnevezni takarékossági eljárásokat. Szituációs játékok csoportmunkában. Képes meghatározni feladatokat a Feladattervek. családi együttélésben. Gazdasági számítások.

5. KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

Tananyag Közlekedési eszközök csoportosítása

A közlekedés irányítása

Utazás vasúton Vasúti információk rendszerezése.

Fejlesztési célok Ki kell alakítani a közlekedési eszközökre, azok használatára vonatkozó hasznosságtudatot, de egyúttal be kell mutatni a közlekedés veszélyhelyzeteit. A lakóhelyhez kötődő konkrét helyzetelemzések járuljanak hozzá a szabályismeretekhez, szabályalkalmazásokhoz. Vasút jelentőségének belátása a személy- és teherszállításban Balesetveszélyek elkerülésének módjai.




Közlekedési eszközök rendszerezése. Ismeri a tömegközlekedési eszközök Csoportmunka, szituációs játékok. használatára vonatkozó szabályokat.

Jelzőlámpa modellezése a megismert Felismeri a biztonságos közlekedést anyagokból. segítő közúti létesítményeket, azok feladatai; a forgalom-irányítást szolgáló fényjelző készülékek jelzései. Útvonalterv osztálykiránduláshoz. Ismeri a vasúti közlekedés alapvető Szituációs játék: információ, jegyvál- szabályait. tás.

Internetes menetrend. Közúti közlekedés gyakorlása (terep- Magabiztos közlekedési ismeretek és Közlekedési információs anyag ösz- Tud biztonsággal gyalogosan és töasztal, KRESZ-park). szabálykövető magatartás. szeállítása a lakóhely közlekedéséről. megközlekedési járművön közlekedKözlekedési ismeretek rendszerezése, ni. összefoglalása.

4. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témakör 1. Technikatörténet 2. Műszaki ábrázolás 3. Modellezés 4. Gépek a környezetünkben 5. Jeles napok − életvitel − háztartás 6. Közlekedési ismeretek

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 7 4 12 2 8 4

1. TECHNIKATÖRTÉNET

Tananyag Tematikus részegységek: Háborítatlan természet. Első lépések a természet meghódítására. Az ember meghódítja a vizet. Az ember már várakat épít. Az ember felhasználja a természet energiáját. Az ember megépíti a vasszerkezetű hidat. Az ember a levegőt is meghódítja.

Fejlesztési célok A modellezéssel, anyagalakítással együtt azokba beépítve is kialakítani a technikai fejlődést értő, értékelő szemléletmódot. A technikai fejlődés főbb állomásainak felismertetése, az okok megláttatása. Tudatosítani a tanulókkal, hogy az ember környezetei (természeti környezet, társadalmi környezet, technikai környezet) nem választhatók el egymástól.


Módszertani javaslatok Tematikus képek alapján az alábbi gondolatlánc szerint elemezés: Hogyan élt az ember? Hol lakott, milyen építményei voltak? Milyen anyagokat adott a természet az ember számára? Hogyan tudta átalakítani az anyagokat saját igényeinek megfelelően? Milyen szerszámai, eszközei voltak? Mivel táplálkozott? Ruházata miből készült? Hogyan közlekedett? Jellegzetes mesterségek, foglalkozások. A lakóhely jellegzetes technikatörté-

A továbbhaladás feltételei Ismeri a technika fejlődéseinek főbb állomásait. Ismeri a technika jelentőségét az ember életében. Tud megnevezni technikai fejlesztést befolyásoló tényezőket.

neti emlékeinek bemutatása. 2. MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS

Tananyag A műszaki ábrázolás jelei. A méretmegadás elemei. A tárgyak nézeti képeinek származtatása. Vetületi ábrázolás (3óra) Tervezési, rajzolvasási, rajzkészítési gyakorlatok.

Fejlesztési célok




A tanulók absztrakciós képességeinek Építőelemek felismertetése vetületi ké- Tud alakrajzot, nézetrajzot és a tárfejlesztése, a műszaki ábrázolás alap- pek alapján. A mérés és a rajzeszközök gyat megfeleltetni használatának gyakorlása hasznos tárgy Képes egyszerű műszaki rajz olvasáelemeinek tudatosítása. vagy modell tervezése során. A feladat sára, mérési eredmények feljegyzéséelképzelése, megoldási tervek készítése. re, méretek leolvasására rajzos ábrákról. Térérzékelés fejlesztése. Vázlatrajz készítése, becslés, alakKépes tervezésre: lényegkiemelés, A tervezési képesség fejlesztése: kép- felismerés, arányok mérlegelése, térérzékelés, vázlatrajzkészítés, becszelet, lényegkiemelés. rajzeszközök használata, mm pontos- lés, alakfelismerés, arányok mérlegeságú mérés, többféle megoldási terv lése, rajzeszközök használata, cm készítése, legmegfelelőbb kivápontosságú mérés, rajzolás. lasztása, döntési képesség, értékelés adott szempontok szerint. Nézeti képek olvasása, készítése, értelmezése.

3. MODELLEZÉS

Tananyag

Fejlesztési célok

Barlangtól a mai településig Az építkezés anyagainak rendszerezése. Az agyag felhasználása napjainkban.




Rendszerezési, összehasonlító képesség fejlesztése (környezetünk anyagai, eredetük, felhasználásuk, tulajdonságaik, megmunkálás műveletei, szerszámai). Szövés, szövőkeret Az emberi alkotótevékenység folyaFáról tanultak ismétlése. matának bemutatása, átélése egyszerű Szövet szövése, fonalszerű, lapszerű használati tárgy tervezése, kivitelezéanyagok (szálirány, keresztirány). se során. Vízi közlekedés A tanulók alkalmazkodási, cselekvési Vízi járművek fejlődéstörténete. és együttműködési képességének Víz és szél energiájának hasznosítása. fejlesztése. Vízi jármű irányítása. Lényegkiemelő képesség alakítása a Vitorla, kormány szerepe, anyaga, hasonlósági (azonos, különböző) tualakja. lajdonságok alapján.

Ősi lakhelyek: agyagkunyhó, pásztor- Ismeri az építés főbb anyagait, az kunyhó, vályogház stb. modellezése. agyag mint természeti anyag tulajCsoportmunka. donságait.

Szélenergia hasznosítás Mozgásátalakítás. Alumínium tulajdonságai és alakítása. Kartonalakítás. Különböző anyagok szerelése.

A természeti energiák (víz, szél) felhasználási módjainak, átalakításának bemutatása. Az ember természetátalakító tevékenységének értékelése napjainkban. Vitakészség fejlesztése.

Szélmalom elemzése funkció alapján. Szélmalom modell tervezése, anyagválasztás (karton, alumíniumlemez) ezek alakítása, szerelő műveletek.

Tárgyak alakja és terhelhetősége Formák anyagszerkezetek, épített szerkezetek elemzése. Hídépítés szakmái.

A természetes és mesterséges formák Kísérlet különböző szerkezetekkel Tudja, hogy ma már nem élhet az közti különbségek felismertetése, ok- (sima, redőzött, gyűrt, „szendvics”ember technikai környezete nélkül. okozati összefüggés keresése. szerkezet). Hidak elemzése, hídmodell tervezése,

1.Szövőkeret tervezése, kivitelezése. 2. Szövés.

Ismeri a szövés alapelemeit, eszközeit és egyszerű gyakorlatát.

Kísérletek úszó fatörzzsel. Egy adott terv megvalósítása algoTutaj alapjának tervezése, kivitelezé- ritmus segítségével és önállóan. se. Műszaki rajz ismeretek alkalmazása. Vitorla, kormány tervezése, kivitelezés. Tud papírfajtákat rendszerezni tulajdonságaik alapján. Felsorolás szintjén ismerni az egyszerű energiaátalakítási folyamatokat.

Ahol szüleinkkel élünk Lakásunk külső és belső környezete.

kivitelezése fémépítő, karton, hurkapálca felhasználásával adott teherbírásra. Tudatosítani, hogy az otthonuk, a A lakások, otthonok külső és belső háztartás és eszközeink fejlettsége is környezetének megfigyeltetése, fejcélszerű emberi tevékenység eredmé- lődésük vizsgálata. nye. Lakásalaprajz.

Ismeri a mindennapi létünk nélkülözhetetlen technikai elemeit.

4. GÉPEK A KÖRNYEZETÜNKBEN

Tananyag Környezetünk gépei Gépek fő részei. Gépek energiaforrásai. A mozgásátvitel szükségességét és lehetőségét bemutatni. Gépek otthonunkban.

Fejlesztési célok



Bemutatni, hogy a technikai kultúra Játékos ismerkedés a gépekkel. alakulása során a gépek milyen jelen- Vásárlási és vagy használati tanácstőséggel bírtak, milyen veszélyeket adó készítése egy kiválasztott gépről. rejtettek és rejtenek az ember számára. Megismertetni a környezetükben (otthon, iskola, közlekedés stb.) előforduló gépek közös jellemzőit, különbözőségeiket.

A továbbhaladás feltételei Tud felsorolni gépeket a környezetéből. Képes a gépek funkciójának megfogalmazására és a fő részeinek megnevezésére. Ismeri a gépek előnyeit, veszélyeit.

5. JELES NAPOK − ÉLETVITEL − HÁZTARTÁS

Tananyag Téli ünnepek Vendégvárás, vendég meghívása, ajándékozás.

Fejlesztési célok Ünnepi szokások rendszerezése. Információ gyűjtése az ünnepi tevékenységekhez.


Módszertani javaslatok Ötletelés, igény megfogalmazása, egyszerű tárgy készítése tanulói szükségletre a már megismert anyagokból.

A továbbhaladás feltételei Képes tevékenység dokumentálására (rajzban, írásban).

. 1−4 osztályban megismert anyagok alkalmazása a tanult műveletek gyakoroltatása, rendszerezése.

Tavaszi ünnepkör A tanult ismeretek rendszerezése, Anyagalakítás, háztartási tevékenysé- szintetizálása. gek. Információgyűjtés az ünnepi tevékenységhez és dokumentálás. Konyha és eszközei A konyhatechnológiai műveletek, A leggyakrabban használt háztartási Konyhatechnológia. sorrendiségének megismertetése, eszközök funkcióját, szerkezetét, Konyhák régen és ma. rendszerezése egyszerű étel elkégazdaságos, takarékos használata A jövő konyhája. szítése során. Igényesség a környezet tisztasága iránt. Születésnapomra készülök Meghívó, meghívás. Takarítás. Játéktervezés. Ételkészítés. Terítés.

Összetett háztartási munkafajták, munkaformák, munkaszervezési módok, a családi szerepek bemutatása. A családi együttélés, munkamegosztás, az önellátás, a lakásgondozás alapvető módjainak ismerete. Esztétikus környezet igényére nevelés, környezetvédelem a lakásban és a lakóhely környékén.

Összetett háztartási feladatok résztevékenységekre bontása, a résztevékenységeket rangsorolása.

Ismer ünnepnaphoz kapcsolódó szokásokat, képes ezek felsorolására. Be tud mutatni egy konyhai eszközt, gépet (funkciója, története, részei, anyaga, használata, tisztítása). Ismeri kedvenc ételét, fel tudja sorolni összetevőit, az elkészítés műveleteit Képes 3-4 háztartási munka megnevezésére Képes a környezet tiszteletére és védelmére.

Gazdasági számítások. Fogyasztási szokások elemzése.

Ismeri a takarékosság, gazdaságosság lehetőségeit a háztartási munkákban

6. KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

Tananyag Közlekedési eszközök csoportjai; különleges eszközök.

Fejlesztési célok A tanulók felkészítése a biztonságos, balesetmentes közlekedésre a gyalogos közlekedési szabályok gyakoroltatásával.


Módszertani javaslatok Lakóhely közlekedésének elemzése. Tanulmányi séta, szituációs játék.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a gyalogos kötelességeit és jogait a közúti közlekedésben.

A balesetmentes járműhasználat szabályainak felismerése, magyarázata.  A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A 4. ÉVFOLYAMRÓL A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei terén: • Tudja felsorolni a természetes és mesterséges környezet néhány elemét. • Konkrét esetekben ismerje fel a technikai problémát. • Nevezze meg környezete tárgyainak anyagát. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum). • Keressen tanári irányítással saját tapasztalatai alapján megoldásokat technikai problémahelyzetekre. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat terén • Fogalmazza meg szóban, tanári segítséggel az adott technikai problémát. • Terveit tudja megjeleníteni szóban, írásban, rajzban, tárgyi alkotásban. • Tudjon elkészíteni egyszerű műveletekkel, alapszerszámokkal vagy kézzel tárgyat, modellt. • Mondja el a munkafolyamatot rajzos folyamatábráról. • Állapítsa meg, hogy egy anyagon belül az egyes fajták tulajdonságai hogyan befolyásolják a megmunkálhatóságot. • Azonosítsa a térbeli képet a tárggyal. • Tudjon becsülni, mérni, egyszerű műszaki ábrát készíteni terveihez. • Mutasson be egy általa megismert szakmát. • Mondja el elemi szinten a gazdálkodás, takarékosság, szolgáltatás lényeges jegyeit. Munkavégzési és tanulási, magatartási szokások terén • Vegye figyelembe az építés során az arányokat, oldja meg a tárgy és a funkció összhangját. • Mutasson rá a megismert anyagok legjellemzőbb tulajdonsága és a felhasználhatósága közötti összefüggésre. • Válassza ki a tanult megmunkáláshoz szükséges szerszámot, eszközt. • Alkosson véleményt adott technikai probléma megoldásáról. • Törekedjen a tanult eljárások, munkafogások szabályos alkalmazására, elvégzésére.

• Soroljon fel alapvető háztartási munkát. • Egészséges életvitel alapelveinek ismerete és alkalmazása. • Környezettudatos magatartást tanúsítson. • Ismerje lakhelyének közlekedési rendjét. Balesetmentes közlekedésre legyen képes.

ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ 5–8. évfolyam

BEVEZETÉS

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja 1. A mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése. 2. Az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. 3. A civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása. 4. A fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás elsajátítása. 5. Az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, pozitív alkotói magatartás kialakítása. 6. A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, pályaorientáció megalapozása. 7. A problémák megoldása, konfliktusok kezelése. 8. Szakmai identitás, autonóm személyiségfejlesztés segítése.

Az életvitel és gyakorlati ismeretek területén kiemelt jelentőségű kompetenciák 1. A természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciák. 2. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. 3. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

.5. osztály Éves óraszám: 37– heti óraszám: 1

Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Az ember átalakítja környezetét

2

2. Anyagok és alkalmazásuk – a lakás és anyagai

4

3. Anyagok és alkalmazásuk – a ruházkodás és anyagai

4

4. Anyagok és alkalmazásuk – a táplálkozás és anyagai

4

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

1

5. Települések kialakítása és fejlesztése – településtípusok és -szerkezetek

4

6. Települések kialakítása és fejlesztése – zöld területek

2

7. Települések kialakítása és fejlesztése – közlekedés a településeken

6

8. Kommunikáció és technika

5

9. Élet a településeken

4

ÖSSZEFOGLALÓ

1

Jellemzők Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét Cél A tanulók – jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a szűkebb és tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerűen használják az eszközöket, tárgyakat, épületeket; – legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, kritikus elemzésére, összehasonlítására, beszerzés előtti döntés előkészítésre és döntésre; – rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel; – legyenek képesek egyszerű tárgyakat, maketteket, modelleket tervezni, kivitelezni; – készüljenek fel a technika világának megismerésére. Sszempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez – Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. – Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. – Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek elemzése és osztályozása. – Mérések, vizsgálatok menetének és eredményeinek csoportos és önelemzése, szóbeli értékelése.

1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT

Tananyag

Fejlesztési célok

1. A háborítatlan környezet. A környezetet átalakító ember. Növénytermesztés, állatok háziasításának története.

A közvetlen környezet vizsgálata, jellemzése. A környezettel kapcsolatos helyes viselkedés kialakítása. Technikatörténeti érdekességek megismerése. Szükségletek felismerése, technikai eszközök szerepének felismerése a szükségletek kielégítésében.

2. Az ember alapvető szükségletei Levegő, víz, élelmiszerigények.




Megfigyelés. Tudja a környezet elemeinek helyes besoElemzés. rolását. Időlétra-elemzés. Táblázatelemzés, összefüggések feltárása. Ismeri az alapvető szükségleteket. Alkati jellemzők mérése és értékelése.

2. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A LAKÁS ÉS ANYAGAI

Tananyag 2.1. A lakás, a ház.

Építési módok, építőanyagok. Épületek körvonalrajza.

Fejlesztési célok



A társadalmi-, természeti- és művi körÉpületek modellezése építőelemekkel. nyezet összefüggéseinek megismerése. Lakásalaprajz készítése. A lakás funkcióinak feltárása, megismerése.

Lakás egységei, jellemzői. 2.2. Hagyományos építőanyagok a lakás- Építőanyagok keresése prospektusokban, építésben. ismertetőkben, szakkönyvekben, interneÉpítőanyagok és tulajdonságaik. ten. Anyagok szerkezetének, tulajdonságainak, funkcióinak megismerése. 2.3. Környezet hatása a lakásra. Tapasztalatszerzés mesterséges környePerem és tulajdonságai. zetről és rendszereiről. Lakás ki- és bemenetei.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a lakás és részei funkcióit. Képes egyszerű lakásalaprajz önálló elkészítésére.

Gyűjtőmunka. Ház- (kunyhó-) makett készítése természetes anyagokból.

Felismeri a hagyományos építőanyagokat.

Megfigyelés. Játékos applikáció készítése. Ábrák, képek, makettek elemzése.

Ismeri a lakás anyag-, energia- és információáramait.

2.4. Lakószerkezetek modellezése. Problémafelvetés, tervezés. Kicsinyítés, nagyítás. Anyagszükséglet-számítás. Makett és modell.

Egyszerű alapanyagok alakítása, kéziszerszámok használata. Munkamegosztás, önálló munkaszervezés kialakítása. Önellenőrzés, saját és társak munkájának értékelése.

Tervkészítés. Tud képekről, rajzokról, egyszerű modelMűveleti sorrend készítése. leket készíteni. Szerszámszükséglet megállapítása. Képes kreatív modellezésre. Megmunkáló műveletek alkalmazása. Balesetelhárítási szabályok megismerése és alkalmazása.

3. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A RUHÁZKODÁS ÉS ANYAGAI

Tananyag 3.1. Öltözködés. Praktikus ruházat Az öltözködés célja, szerepe.

Fejlesztési célok




A személyes hatások, lehetőségek felismerése. Történeti érdekességek megismerése.

Beszélgetés, egyéni vélemények, tapasz- Tud ruházatot kiválasztani különböző talatok rendszerezése. alkalmakra és időjárási viszonyokra. Képek, szakkönyvek tanulmányozása. Ruhatár elemzése. Öltöztető baba ruházatának tervezése és kivitelezése.

3.2. Ruházati alapanyagok. Összetétel–szerkezet–tulajdonság– funkció.

Dokumentumok használata. Ruházati alapanyagokra való érzékenység elemzése. Ruházati alapanyagok kezelése.

Anyagvizsgálat megfigyelési szempontok Képes textíliák tulajdonságainak megisalapján. merésére egyszerű vizsgálatok alapján. Tapasztalatok összegzése. Kezelési útmutatók, piktogramok elemzése.

3.3. Ruházati alapanyagok feldolgozása. Szövés, pókozás, ragasztás. Textilalapú dísztárgyak. Népművészeti alkotások. 3.4. Tanulmányi séta, üzlet/üzemlátogatás. Gyermek- és felnőttruházat összehasonlítása.

Alkotói magatartás kialakítása. Önellenőrzés fejlesztése.

Szövés egyszerű szövőkeret segítségével. Ruházati és népművészeti üzletek termékeinek megismerése. Textilkép készítése. Hétköznapi ruházatunk elemzése. Ruházati áruház megtekintése.

Ruházattal szemben támasztott követelmények.

Véleményalkotás: erősségek, gyengeségek elemzése, elhatárolása.

Egyszerű textil dísztárgyak önálló készítése. Minőség értékelése, objektivitás szempontjainak megfogalmazása.

4. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A TÁPLÁLKOZÁS ÉS ANYAGAI

Tananyag

Fejlesztési célok

4.1. Táplálkozás különböző korokban. Az egészséges életmód jellemzői.

Viselkedési minták kialakítása. Történeti érdekességek megismerése.

4.2. Élelmiszerek összetétele, szerkezete, tulajdonságai. Tápanyagok és szerepük. Változatos és kiegyensúlyozott étrend. 4.3 Az ételkészítés alapjai Házimunkák: a konyha berendezése és használati tárgyai. 4.4.Étrendek. A családi asztal. A családi étkezés szokásai.

Élelmiszer-szakkönyvek használata.

Táplálkozással kapcsolatos tevékenységek és szakmai pályák megismerése.




Beszélgetés. Ismer hagyományos magyar ételeket. Tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése. Ételreceptek gyűjtése. Napi, heti étrendek összeállítása. Ismeri a helyes táplálkozást.

Egyszerű ételek, italok tervezése,

Étkezéssel kapcsolatos szokások, problémák elemzése. Szalvéták hajtogatása minták alapján. Étrendtervezés, Asztalt díszítő kellékek készítése.

Ismeri az ételkészítéssel kapcsolatos balesetmegelőzési szabályokat. Ismeri a hazai terítési szokásokat..

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

Tananyag Részösszefoglaló. Környezetátalakítás: lakás, ruházkodás, táplálkozás.

Fejlesztési célok Felelős befogadói és alkotói magatartás kialakítása. Célszerű gazdálkodás (anyaggal, energiával, munkával, idővel) alapjainak kialakítása.


Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint. Csoportmunka egy-egy résztéma feldolgozásában.

A továbbhaladás feltételei Képes, tervszerű tevékenység végzésére.

5. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – TELEPÜLÉSTÍPUSOK ÉS -SZERKEZETEK

Tananyag 5.1. Településtörténet, városiasodás. Településtípusok. Életmódtípusok. A város funkciói. A világ nagy városai. 5.2. Településfunkciók és -szerkezetek A település funkcionális egységei. Szerkezeti rajzok. 5.3. Települési modellek I. Tervezés. Kivitelezés előkészületei. Kiviteli terv. 5.4. Települési modellek II. Munkaszervezés és munkamegosztás. Kivitelezés, ellenőrzés.

Fejlesztési célok Emberi szükségletek, igények, anyagok, szerkezetek, formák tapasztalati megismerése.


Módszertani javaslatok Lexikonok tanulmányozása. Táblázatok kitöltése megadott szempontok szerint. Séta a településen.

Tapasztalatok általánosítása, képességek Adatsorok besorolása és rendezése. kibontása. A település szerkezeti vázlatának elkészítése. A település térképének tanulmányozása. Házelemek tervezése, vázlatrajzok készí- Anyagvizsgálatok elvégzése (papír, fa, tése. hugarocell). Kiviteli tervezés. Házmakettek készítése papírból, hálózati rajzok felhasználásával. Időbeli és térbeli konstruálás. Településszerkezeti modell készítése .

A továbbhaladás feltételei Képes saját települése jellemzésére és besorolása a települési kategóriák közé.

Tudja kistelepülés szerkezetét önállóan, vázlatosan ábrázolni. Képes egyszerű makett készítésére egyéni munkával. Képes településmakett készítésére csoportmunka keretében.

6. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – ZÖLD TERÜLETEK

Tananyag 6.1. Zöld növényzet környezetünkben A természeti és a technikai környezet kapcsolata. Növények szerepe az ember életében. Kerttípusok. 6.2. Növényápolás Gyomtalanítás jelentősége, formái.

Fejlesztési célok




Személyes hatás szerepe a környezetalakításban. Térképek tanulmányozása. Zöld növényzet kialakításával összefüggő tevékenységek megismerése.

Ismeri a kertek típusait és jellegzetességeit.

. Beültetési terv ismertetése, rögzítése váz- Erkélyláda beültetése. latrajzban, elemzése. Munkaműveletek szakszerű elvégzése.

Tudja a kerti és szobanövényeket gondozni.

Gyomnövények felismerése. Öntözés.

7. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – KÖZLEKEDÉS A TELEPÜLÉSEKEN

Tananyag

Fejlesztési célok



7.1. A közlekedés történetéből. A közlekedés elemei, ágazatai.

Technikatörténeti érdekességek megisme- Szakkönyvek, történeti filmek tanulmárése. nyozása.

7.2. A közlekedés rendszere Ember, közlekedési pálya, jármű.

Társadalmi, természeti és technikai környezet összefüggéseinek megismerése.

7.3. Közlekedési eszközök modellezése Elemi kézügyesség, eszközhasználati I. jártasság kialakítása. Találmányok. Alkatrészek és műszaki rajzaik.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a közlekedési eszközök sajátosságait.

Megfigyelés. Ismeri a különböző közlekedési ágakat. Képek tanulmányozása, műtárgyak és részeik megnevezése. Megfigyelés: kocsimodell részei, anyaga. Képes műszaki rajzi alapjeleket felismer. ni..

7.4. Közlekedési eszközök modellezése II. A fa és tulajdonságai. Nemesített fák, fapótlók. 7.5. Gyalogos és kerékpáros közlekedés. Közlekedési jelzőtáblák. Gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai.

Anyagminőség, -szerkezet és formaválasztási jártasság kialakítása.

Anyagvizsgálatok elvégzése.

Az egyéni életszervezés összefüggéseinek Jelzőtáblák tanulmányozása. felismerése. Biztonságos útvonaltervezés. Egészséges életmódra szoktatás. Kerékpáros gyakorlópálya tervezése.

7.7. Tömegközlekedés Közlekedési eszközökön elvárható visel- Közlekedési eszközök sajátosságainak Autóbusz, villamos, trolibusz, föld- kedés tudatosítása. megfigyelése. alatti jellemzői.

Képes működőképes, esztétikus modell készítésére. Ismeri az alapvető közlekedési szabályokat és betartja

. Ismeri a tömegközlekedési eszközök előnyeit.

8. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TECHNIKA

Tananyag 8.1. A kommunikáció Információ és kommunikáció. Jelek (morze, kotta, piktogram). 8.2. Az információtechnika eszközei Beszéd. Írás. Hírközlés.

Fejlesztési célok




A kommunikációs eszközök funkcióinak Játékos kommunikáció nem nyelvi eszkö- Felismeri a kapcsolatot és a különfelismerése és tudatos használatuk. zökkel. bözőséget az információ és megjelenési formája között. A technikai eszközök, tárgyak segítik a A hír terjedésének megfigyelése és a jel- Képes információk kifejezésére beszédkörnyezet megismerését és átalakítását. lemzők feltárása. del, írással, rajzzal, jelekkel.

8.3. Az információtechnika történetéből. Technikatörténeti érdekességek megAdatgyűjtés írott és elektronikus források Ismeri az információtechnika jelentős Az információtechnika történetének je- ismerése. felhasználásával. történeti egyéniségeit. lentős találmányai és feltalálói. A szakképzettség szerepének tudatosítása. Titkosírások készítése és megfejtése. A fejlesztés.

8.4. A műszaki kommunikáció. Vetületi ábrázolás. Vonalfajták- és vonalvastagságok. Méretezés.

Dokumentumok, előírások (szabványok) Vetületi képek azonosítása. használatának és szerepének megértése. Reprodukálás vetületi képek alapján.

Képes vetületi kép készítésére egyszerű testekről. Rajzolvasás ismerete.

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN

Fejlesztési célok

Tananyag



9.1. Egészségünk fejlesztése. Az emberi szervezetet károsító anyagok A környezet állapotának és hatásainak ismerete. jellemzése.

Ismeri az egészséges lakókörnyezet feltételeit. Képesek környeze fejlesztésére.

9.2. Gazdálkodás életünk része. Termékelemzések. „Vásárlói kosár” vizsgálata.

Ismeri egy család jövedelemforrásait és kiadásait. Ismeri a célszerű gazdálkodást

9.3. Karbantartás, állagmegóvás. Ruházat karbantartása. . 9.4. Házimunkák a kertben. Kerttervezés. .

Környezeti szférák vizsgálata: levegő, víz, talaj állapotának elemzése. Települési tér bejárása, szebb környezetet bemutató modellek megfogalmazása, készítése (padok, hulladéktárolók, kerékpárutak). A különböző termékek rendeltetésének Különböző termékek életút elemzése. felismerése, a legkedvezőbbek kiválasztá- Hulladékgyűjtési módok elemzése. sa. Értékbecslés játékosan.Figyelemfelkeltő plakát tervezése. Szerepjáték a szelektív hulladékkezelés fontosságáról. Technológiai terv lépéseinek elemzése. Egyszerű ruhajavítási módok gyakorlása.


Dísznövények gondozása.

balkonládák beültetésének tervezése,

Tud egyszerű háztartási eszközöket szakszerűen üzemeltetni. Ismeri a karbantartás főbb szabályait. Képes szakszerűen és kitartóan gondozni a rábízott növényeket.

ÖSSZEFOGLALÓ

Tananyag

Fejlesztési célok




Összefoglaló. Az emberi szükségletekkel, igényekkel Települések funkcionális egységeinek összefüggő tapasztalatok levonása, érdekmegismerése. lődés felkeltése. Települési életformák.

Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint. Csoportmunka egy-egy résztéma feldolgozásában.

Ismeri az időbeosztás szerepét. Képes önálló „időfénykép” (napirend, munkaterv) készítése.

6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1

Témakör


1. Az ember átalakítja környezetét

2

2. Épített tér és alakítása – lakások és lakóházak építése

4

3. Épített tér és alakítása – a lakás mint technikai rendszer

2

4. Épített tér és alakítása – lakberendezés

6

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

1

5. Épített tér és alakítása – növények a lakásban

2

6. Mindennapjaink – konyhakultúra

6

7. Mindennapjaink – egészségünk fejlesztés

2

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

1

8. Mindennapjaink – gazdálkodási teendőink

1


5

10. Technikai rendszerek

2

11. Közlekedés új módon

2

Összefoglaló

1

Jellemzők Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét Cél A tanulók

– jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek az épített térben; – legyenek képesek a mindennapi családi tevékenységekbe bekapcsolódni, tudjanak gazdálkodni és a családi munkamegosztás szerint tevékenykedni; – ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni; – ismerjék és használják a kommunikáció és információátadás eszközeit és a technológiák lényegét; – tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben, iIsmerjék fel az ok-okozati összefüggéseket; – kulturáltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét; – készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére. Szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez – Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. – Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. – Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása. – Mérések, vizsgálatok, kísérletek menetének és eredményeinek csoportos és önelemzése, szóbeli értékelése.

1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT

Tananyag 1.1. A fejlődés. A fejlődés irányai. A környezetalakítás elvei. A növekedés határai. 1.2. Növekvő és változó emberi szükségletek. Alapvető, kiegészítő és luxusszükségletek Reklámok és hatásaik.

Fejlesztési célok




Személyes hatások, lehetőségek és szere- Megfigyelés. pek felismerése a közvetlen környezet kialakításában.

Ismeri a fejlődés és a fogyasztás alapfogalmait.

A mesterséges környezettel kapcsolatos helyes viselkedés kialakítása.

Tud tájékozódni a jelen és jövő környezeti problémáiban.

Reklámhordozók elemzése. Reklámplakát készítése egy termékről.

2. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – LAKÁSOK ÉS LAKÓHÁZAK ÉPÍTÉSE

Tananyag 2.1. Az építkezés anyagai. A lakások és lakóházak építési eljárásai és anyagai. 2.2. A tervezéstől a kivitelezésig. A tervdokumentációk. Helyszínrajzok értelmezése. 2.3. A lakás tervrajzai. A lakóépületek tervrajzainak és kivitelezési folyamatának értelmezése. 2.4. Szakipari munkák a lakásban. Szerkezeti egységek és funkcióik. Szakipari munkák. Megmunkáló gépek és funkcióik.

Fejlesztési célok




Az építőanyagok funkcióinak, jelentőségének és jellemzőinek felismerése a környezetalakításban. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése.

Elvi vázlatok készítése. Elemzés.

Ismeri a lakásépítés menetét, az építkezési hatóság elvárásait.

Dokumentumok (épület tervrajzok, szakkönyvek, ismertetők) használata az önálló tervezéshez. Probléma felismerése (családi) lakókörnyezetben. Technológiai tervek készítése, elmondása, leírása.

Homlokzati rajzvázlat készítése. Tervrajzok rajzolvasása.

Képes értelmezni a házak és lakások alapés homlokzati rajzait.

Táblázatok kitöltése. Megfigyelés. Elemzés.

Tud tájékozódni az egyszerű gépek részfolyamataiban. Ismeri a balesetmentes munka követelményeit.

Helyszínrajz vázolása tapasztalatok alap- Képes értelmezni a helyszínrajzokat. ján.

3. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – A LAKÁS MINT TECHNIKAI RENDSZER

Tananyag

Fejlesztési célok




3.1. A lakás pereme. A lakás peremei és a hatások.

A probléma felismerése és megfogalmazása szóban és vázlatrajzban.

Megfigyelés előre megadott szempontok szerint. Ismeri a perem fontosabb anyagi tulajEnergiatakarékossági lehetőségek feltárá- donságait. sa, saját lehetőségeink elemzése.

3.2. Közérzet és komfort. A közérzet és tényezői.

A rendeltetés, az anyag, a forma, a szerkezet az eljárás, és a gazdaságosság ösz-

Megfigyelések. Táblázatok kitöltése.

Képes a kellemes közérzet jellemzőit megfogalmazni.

A tevékenységek és a közérzet össze- szefüggéseinek megismerése. függései. Individuális életszervezési kialakítása.

Hőmérsékletek mérése.

4. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – LAKBERENDEZÉS

Tananyag

Fejlesztési célok

4.1. A lakás beosztása. A jó és kényelmes lakás követelményei.

A lakás funkcionális és formai megfelelése, célszerűség és gazdaságos működtetés megállapítása.

4.2. A lakás berendezése. Funkciószemlélet a lakás berendezésében. A lakberendezés esztétikai és funkcionális szerepe. A lakás berendezéseinek csoportosításai. 4.3. Egy kis bútortörténet. Művészeti korszakok és a bútorok kapcsolatai.

Alkotófolyamat tervezése, műveleti sorrend összeállítása. Konstrukciós alapelveknek való megfelelés.




Követelmények rangsorba állítása. Lakásbeosztások elemzése saját tapasztalatok alapján. Ötletgyűjtés lakberendezési folyóiratokból. Lakásbeosztás tervezése. Berendezési tárgyak kiválasztása.

Ismeri a lakás tájolásának szerepét, hatásait.

Történeti érdekességek megismerése. Véleményformálás különböző korok bútorairól. Ízlésítélet kifejlesztése.

Elemzés előre megadott szempontok szerint (funkció, kényelem, esztétika). Lakószoba makett bebútorozása.

Ismeri a jellegzetes népi magyar bútorokat.

4.4. Textil a lakásban. Textíliák nyersanyagai.

Rendeltetések, formák összefüggéseinek megfelelő tevékenység végzése.

Lakástextíliák vizsgálata.

Ismeje a lakástextíliák rendeltetésszerű használatát.

4.5. Szoba berendezése. A lakás felépítése, bútorzata.

Alternatív lehetőségek közül a legjobb kiválasztása döntéssel. Személyes ráfordítás meghatározása önálló munkavégzés esetén. Történeti érdekességek megismerése.

Faliképek, terítők tervezése.

Képes célszerű és takarékos anyagfelhasználásra Tudják tisztán tartani környezetüket.

Alapöltések gyakorlása.

Tud öltésfajtákat célszerűen használni,

4.6. Egy kis népművészet.

Tájékozott a lakás berendezésének alapelveiben. Ismeri a berendezési tárgyak funkcióit.

Fonal- és textilmunkák.

A társadalmi–természeti–technikai környezet összefüggések feltárása.

Hímzésminták önálló tervezése. Kutatómunka: a népművészet szerepe az öltözködésben.

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

Tananyag

Fejlesztési célok




Részösszefoglaló. Felelős befogadói és alkotói magatartás Beszélgetés előre kiadott szempontok Épített tér célszerű kialakítása, átalakí- kialakítása. szerint. tása, berendezése különböző korokban. Célszerű gazdálkodás (anyaggal, energiá- Időbeosztás készítése. val, munkával, idővel) tudatosítása.

Képes tervszerű tevékenység végzésére. Tud ismereteket rendszerezni, összefoglalni.

5. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN

Tananyag

Fejlesztési célok

5.1. Növények mesterséges környezetben. Gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra A lakás tájolása, megvilágítása, hőmér- épülő forma-, anyag-, és eljárásismeret. séklete. Egyszerű alapanyagok használata. 5.2. Növénytartó edények A növénytartó edények funkciói, esztétikai szerepük, fajtáik.


Módszertani javaslatok Kísérletek elvégzése. Szobanövények igényeinek (szakkönyvi piktogramok) tanulmányozása. . Edények díszítése.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a növények elhelyezésének szabályait. Tud célszerűen megválasztani növénytartó edényeket.

6. MINDENNAPJAINK – KONYHAKULTÚRA

Tananyag

Fejlesztési célok




6.1. Otthoni munkahelyeink. A lakás felépítése, a helyiségek funkciói. 6.2. A konyha kialakulása, fejlődése. A konyha bútorzata, edényei. 6.3. A konyha mint munkahely. Konyhánk elhelyezése, bútorzata. 6.4. Egyszerű ételek készítése. Terítés – tálalás – kínálat. Egészséges táplálkozás. A terítés írott és íratlan szabályai.

Önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. Egyéni sajátosságok (időbeosztás, tempó) figyelembevétele a munkavégzés során. Technikatörténeti és életmód-történeti érdekességek megismerése. Rend és időbeosztás. Az érdeklődés és munkamód összehangolása az időbeosztásban. Technikai, háztartási mindentudók használata. Az alkotás örömének átélése a tevékenységben. Ízlés fejlesztése. Az emberi szükségleteket maradéktalanul kielégítő élelmiszerek tulajdonságainak megismerése.

6.5. Konyha- és ételhigiénia. Konyha higiéniai követelményei. Ételhigiéniai elvárások. A tárolás szabályai. 6.6. Élelmiszereink és egészségünk. A probléma felismerése családi környeÉlelmiszerek kedvező és kedvezőtlen zetben. változásai. A szervezetet károsító anyagok hatásmechanizmusának és következményeinek tudatosítása.

Beszélgetés a házimunkáról. Takarítószerek megismerése. Tankönyvhasználat.

Képes a házimunkában való részvételre.

régi konyhai felszerelésekkel való ismerkedés. Modern konyhák tervezése a követelmények figyelembevételével.

Képes megfigyeléssel szerzett ismeretek összegyűjtésére. Képes környezete tisztántartására.

Tankönyvi feladatok megbeszélése. Asztalok terítése önálló elképzelések alapján.

Tud egy étkezéshez szakszerűen, esztétikusan megteríteni.

Konyha kialakítási tervek készítése.

Ismeri a konyha- és ételhigiéniai szabályokat.

Újságcikkek gyűjtése. Képes az élelmiszer minőségének (foMegfigyelések, gyaszthatóságának) megállapítására. Csomagolási tájékoztatók elemzése (szavatosság, összetétel, tárolás).

7. MINDENNAPJAINK – EGÉSZSÉGÜNK FEJLESZTÉSE

Tananyag

Fejlesztési célok

7.1. A megjelenés élőfeltételei. Öltözködési terv készítése, az elképzelés Öltözködési módok, praktikus ruházat. bemutatása szóban és modellel, indoklással. Alkotó-, kritikai, megfigyelő- és kom-


Módszertani javaslatok Modelltervezés, kivitelezés (öltöztető bábu). Az öltözködés társadalmi szerepének elemzése (üzletek, irodák, bankok, iskola

A továbbhaladás feltételei Képes a testápolásra, az időjárásnak megfelelő öltözködésre

7.2. Egészségünk megőrzése. Szakterületek: ruhakészítő, cipész, fodrász, kozmetikus stb. Az egészséges életmód jellemzői, a rekreáció. Balesetek megelőzésének főbb szabályai.

munikációs képességek formálása. Célszerűség és gazdaságosság összefüggéseinek elemzése. A szakképzettség szerepének felismerése. Tevékenységek és pályák megismerése.

stb. területén). Beszélgetés az egészséggel összefüggő szakterületekről. Filmek megtekintése. Önálló plakátok tervezése.

Ismeri a legfontosabb egészséggel kapcsolatos problémákat és szakterületeket.

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

Tananyag Részösszefoglaló. Épített tér díszítése. Mindennapjaink: étkezés, egészségmegőrzés, ruházkodás, gazdálkodás.

Fejlesztési célok Célszerű és tudatos gazdálkodás (anyaggal, energiával, munkával, idővel).




Beszélgetés előre kiadott szempontok Képes tervszerű tevékenység végzésére. szerint. Képes ismeretei rendszerezésére, összeFoglalkozásokról áttekintő tabló összeállí- foglalására. tása.

8. MINDENNAPJAINK – GAZDÁLKODÁSI TEENDŐINK

Tananyag 8.1. Szolgáltatások igénybevétele. Családi szolgáltatások. A gazdálkodás alapjai. A döntés.


Fejlesztési célok



A szakképzettség szerepének és jelentőségének Adatgyűjtés saját életünkről. felismerése. Takarékossági lehetőségek elemzése.

A továbbhaladás feltételei Be tud kapcsolódni a családi munkamegosztásba.

Tananyag

Fejlesztési célok




9.1. Az információ-átadás történe- A természet, a társadalom és a technika Kutatás szakkönyvekben, képes könyvek- Ismeri az információátadás történetét, te. kapcsolatrendszerének, összefüggéseinek ben, interneten (szemafor, jelzőtorony, neves személyiségek munkáját. A hír. felismerése az információátadás körében. távíró, rádió, tv, telefon stb.). Az információ-átadás technikai eszközei.

9.5. Műszaki kommunikáció. Jelképes ábrázolások. Rajzok értelmezése.

Az elképzelés rögzítése a szabványok által megadott keretek között.

Egyszerű rajzok készítése. Rajzolvasási gyakorlat.

Tud egyszerű vetületi, axonometrikus és jelképi rajzokat készíteni.

10. TECHNIKAI RENDSZEREK

Tananyag 10.1. Környezetünk rendszerei. Gépek. Anyagtechnológiák. Technikai rendszerek, funkciói, környezetük. 10.2. Anyagvizsgálat és biztonság. Anyagok tulajdonságainak vizsgálati módszerei.

11. KÖZLEKEDÉS ÚJ MÓDON

Fejlesztési célok




Rendszerek, tárgyak, anyagok, szerkeze- Elemzés, csoportosítás. tek jellemzése, leírása. Táblázatok készítése. Egyszerű és összetett gépek elemzése (lejtő, emelő, csiga, daru).

Ismeri a közvetlen környezet technikai rendszereit, képes elemezni ezeket.

Jellemző tulajdonságok kiemelése. Mérési, vizsgálati tapasztalatokra épülő ismeretek összegzése.

Ismer összefüggéseket az anyagok szerkezete és tulajdonságai között.

Egyszerű anyagvizsgálatok elvégzése. Rendszerező táblázatok összeállítása.

Tananyag 11.1. Utazás gépjárművel. A közlekedés és parkolás szabályai.

Fejlesztési célok



Célszerű gazdálkodás anyaggal, energiá- Közlekedési szabályok áttekintése. val, munkával, ráfordítással. Egyszerű feladatlapok kitöltése, helyes Közlekedésre fordított idő elemzése válaszok elemzése. („utazási fénykép”).

A továbbhaladás feltételei Tudja, milyen környezeti és forgalmi problémákat okoznak a gépjárművek.

ÖSSZEFOGLALÓ

Tananyag Összefoglaló. Lakás, lakóhely, település. Települési életformák.

Fejlesztési célok A mesterséges környezetről szerzett tapasztalatok folyamatos bővítése és kritikus alkalmazása.


Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint. Csoportmunka egy-egy résztéma feldolgozásában.

A továbbhaladás feltételei Képes ismereteit összefoglalni, kreatív módon gondolkodni.



1. Anyagi javak előállítása

3

2. Korszerű rendszerek – energia előállítása és felhasználása

4

3. Korszerű rendszerek – informatikai rendszerek

3

4. Korszerű rendszerek – anyagok előállítása és felhasználása

4

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

1

5. Korszerű rendszerek – a gép

4

6. Lakókörnyezetünk rendszerei – növények lakókörnyezetünkben (6 óra)

3

7. Lakókörnyezetünk rendszerei – lakóházak, lakások fűtési és szellőztetési rendszerei

2

8. Lakókörnyezetünk rendszerei – konyhatechnikai rendszerek és működtetésük

4

9. Élet a településen – egészségünk fejlesztése

2

10. Élet a településen – közlekedés

3

11. Élet a településen – a munkahely

3

ÖSSZEFOGLALÓ

Jellemzők Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét Cél

1

A tanulók – jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a tágabb épített térben; – ismerjék fel a fogyasztás és a termelés összhangjának fontosságát; – ismerjék lakókörnyezetük termelő üzemeinek sajátosságait; – legyenek fogékonyak a technikai újdonságok iránt; – ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni; – becsüljék a fizikai munkát, ismerjék a legfontosabb technológiák lényegét; – tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben, ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket; – kulturáltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét; – készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére; – készüljenek a pályaválasztásra; – tudjanak tapasztalati megismerésen alapuló munkavégzést végezni. Szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez – Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. – Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. – Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása. – Mérések, vizsgálatok, kísérletek menetének és eredményeinek csoportos- és önelemzése, szóbeli értékelése. 1. ANYAGI JAVAK ELŐÁLLÍTÁSA

Tananyag 1.1. Fogyasztás és termelés Fogyasztás, termék, termelés alapjai. 1.2. Termelési centrumok környezetünkben. A termelés alapfogalmai.

Fejlesztési célok Az emberi szükségletek és igények meghatározó szerepének erősítése a társadalmi, a gazdasági és a technikai fejlődésben. A technológiák, a munkaműveletek és a mesterséges környezet változásai kapcsolatának felismerése, vizsgálata.




Megfigyelés és csoportosítás megadott szempontok szerint. .

Ismer fontosabb termékeket.

Folyamatábrák készítése. Termékút elemzés.

Ismeri a termelés folyamatát.

1.3. Hulladékok környezetünkben. Termelési és fogyasztási hulladékok keletkezése és kezelése.

A környezetalakítás, az állapotváltoztatás felelősségének kialakítása.

Megfigyelés és csoportosítás megadott szempontok szerint. Egyszerű munkadarabok készítése hulladék anyagokból (textil, műanyag flakon, papír).

Ismeri a hulladékok főbb típusait és szakszerű kezelésüket.

2. KORSZERŰ RENDSZEREK – ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA

Fejlesztési célok

Tananyag




2.1. Az energia felhasználása különböző korokban. Természeti energiaváltozások hasznosítása. 2.2. Ásványi energiahordozók. Természeti energiaforrások csoportosítása. Ásványi energiahordozók keletkezése és felhasználása. 2.3. Megújuló energiaforrások. A megújulás értelmezése. Alternatív energiaforrások.

Az emberiség történetében alapvető techni- Irodalomkutatás (technikatörténeti szakirodakai alkotások és azok környezeti kapcsolata- lom). inak megértése. A szél energiáját hasznosító modellek bemutatása, új modellek készítése. Az alkotó, elemző és értékelő munkához Szénfajták vizsgálata. dokumentumok alkalmazása. Képsorok elemzése. Statisztikai adatok gyűjtése.

Ismeri a különböző energiaformák felhasználását

A természeti és technikai környezet tanulmányozása alapján a probléma meghatározása.

Ismeri az alternatív energiaforrásokat.

2.4. Az energiaátalakítás környezeti problémái. Energiafelhasználás átalakítási láncolata.

A problémahelyzet megfogalmazása és szemléltetése.

Fogyasztási adatok felmérése. Hazánk adottságainak elemzése. Egyszerű modellek készítése a vízenergia és a napenergia hasznosítására. Táblázatok, grafikonok, képek elemzése. Fogyasztási adatok felmérése, energiatakarékossági javaslatok megfogalmazása. Modellek készítése.

Ismeri az ásványi energiahordozók jellemző tulajdonságait. Ismeri az erőművi folyamatok lényegét.

. Ismeri a környezettudatos magatartás fogalmát.

3. KORSZERŰ RENDSZEREK – INFORMATIKAI RENDSZEREK

Tananyag 3.1. Az információátadás folyamata. Az információ (mint alapkategória).

Fejlesztési célok A problémahelyzet feltárása, technikai újítások szükségessége.


Módszertani javaslatok Megfigyelés előre megadott szempontok szerint

A továbbhaladás feltételei Ismeri az információátadás folyamatát.

Elemzések: számítógépek szerepe a technológiai folyamatokban (festő robotok, raktárkezelés).

Az emberi figyelem korlátai.

3.3. Műszaki kommunikáció. Axonometrikus, vetületi és metszeti ábrázolás.

Rajzolvasás. Egyszerű műszaki rajzok készítése, rajTérbeli gondolkodás és a szóbeli-írásbeli zolvasás. kifejezés összhangjának biztosítása. Számítógéppel készített rajzok elemzése (rétegek szerepe).

Tud egyszerűbb rajzokat elemezni, ismeri a legfontosabb jelöléseket.

4. KORSZERŰ RENDSZEREK – ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA

Tananyag

Fejlesztési célok




4.1. Az anyagok csoportosítása. Anyagok csoportosítása. Jellegzetes technológiák.

A felhasználási tervhez illeszkedő anyaghasználat és szerkezetválasztás értékelése.

Elemzés. Megfigyelés előre meghatározott szempontok szerint.

Ismeri környezete jellegzetes anyagait.

4.2. A fémes anyagok és megmunkálásuk. Fémek jellemzői. Fémek megmunkálása. 4.3. Műanyagok és alkalmazásuk. Műanyagok tulajdonságai, fontosabb csoportosítási szempontok.

Az anyag szerkezeti átalakításának és funkcionális, gazdaságossági megfelelésének értékelése. Rendeltetésnek, formának, technológiának megfelelő anyag választása.

Csoportosítanak különböző anyagokat.

Ismeri a fémek legfontosabb tulajdonságait

Táblázat elemzése.

Ismeri a műanyagok legfontosabb tulajdonságait és az újrahasznosítási módokat.

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

Tananyag Részösszefoglaló.

Fejlesztési célok Szervezett munkavégzés, ügyes eszközhasználat kifejlesztése. Tervezett időbeosztás követése Rendszerezés, elemzés.


Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint, rajzolvasás. Rajzok készítése makettekről. Munkadarabok, alkatrészek jellegzetes méreteinek mérése tolómérővel.

A továbbhaladás feltételei Képes összefüggések felismerésére.

5. KORSZERŰ RENDSZEREK – A GÉP

Tananyag

Fejlesztési célok




5.1. Géprendszerek és szerkezetük. Gépegység szerkezete. A szerkezeti részek feladatai. 5.2. Gépelemek és ábrázolásuk. Gépelemek funkciói, jellemzőik és ábrázolásuk.

A technikai környezet és rendszereinek feltá- Gépek elemzése,. rása megfigyelés alapján.

Ismeri a gépek funkcióit és szerkezetét.

Technikai problémák (terhelés, kiviteli Gépek és gépelemek elemzése. korlátok, kapcsolódások) megfogalmazá- Rajzolvasás. sa szóban, rajzban.

Ismeri a rajzok és a valóságos alkatrészek közötti kapcsolatot.

5.4. Belsőégésű motorok. Belsőégésű motorok működési elve.

A belsőégésű motor működése során fel- Elemzés modell és szemléltetőeszközök lépő szerkezeti problémák segítségével. meghatározása. Motor vagy motormodell szerelése.

Ismeri az Otto- és a dízelmotor működési elvét és főbb egységeit.

6. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – NÖVÉNYEK LAKÓKÖRNYEZETÜNKBEN

Tananyag 6.1. Szobai dísznövényeinkről. Növények életfeltételei, igényei. 6.2. A hagyományos díszkert jellegzetes növényei, ápolási munkái. A kert növényei. Fák, bokrok, cserjék, virágok. A díszkert növényápolási munkái. 6.3. Kerti bútorok és térelválasztók. Kerti bútorok és térelválasztók funkciói, kiviteleik.

Fejlesztési célok




A választott növények, anyagok és technológiák jellemzése. Csoportmunka. A kooperációs készség és a konfliktusmegoldási tapasztalatok tudatosítása páros munkaszervezés esetén.

tanteremben lévő növények gondozása (portalanítás, öntözés, átültetés).

Tudja a szobanövényeket gondozni..

Kerttervek készítése. Ágyások tervezése. .

Ismeri a legszebb és leggyakoribb kerti növényeket. Képes a munka megtervezésére, .

Felelősség és szabálytudat fejlesztése.

Térelválasztó makett tervezése és kivitelezé- Képes kreatív módon tervet készíteni se. .

7. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – LAKÓHÁZAK, LAKÁSOK FŰTÉSI ÉS SZELLŐZTETÉSI RENDSZEREI

Tananyag 1.1. A kellemes közérzet biztosítása. A kellemes közérzet tényezői. 7.2. Fűtés és szellőzés. Fűtőberendezések funkciói és működésük.

Fejlesztési célok A mesterséges környezet vizsgálata, jellemzőinek megismerése, tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről. Fontos emberi igények és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése. A technológia és a gazdaságosság összefüggéseinek tapasztalati megfogalmazása.




Megfigyelések előre megadott szempon- Ismeri a kellemes közérzet feltételeit. tok szerint. Hőtermelők (kemence, kályha, kandalló, kazán) és hőleadók (radiátor, konvektor, hősugárzó, légbefúvó) elemzése rajzok, képek alapján.

Tudja a fűtőberendezéseket értékelni takarékosság (energia, idő), biztonság, esztétikai kivitel szempontjából.

8. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – KONYHATECHNIKAI RENDSZEREK ÉS MŰKÖDTETÉSÜK

Tananyag

Fejlesztési célok




8.1. Korszerű konyha. A konyha elrendezése, bútorai. A régi konyha. Konyhahigiénia.

Konyhatechnikai eszközök csoportosítása, a. Képes a konyhát célszerű eszközökkel, géA munkavégzéshez szükséges ismertetek Balesetelhárítási szabályok felidézése. pekkel felszerelni, elsajátítása.

8.2. A hűtőgép és helyes használata. Takarékosság a konyhában. Élelmiszerek helyes tárolása a hűtőszekrényben.

Az emberi szükségletek és igények kielégíté- A hűtés típusainak megismerése, tankönyvi Tud többféle megoldást egy problémára. sére szolgáló technikai berendezések megfeladatok megbeszélése. . ismerése. Különböző számlák (villamos energia-, víz-, fűtésszámlák) tanulmányozása.

8.4. Mélyhűtött félkész ételek a konyhában. Saláták készítése.

Ismerjen mélyhűtőtt alapanyagokat.

Ételreceptek gyűjtése

Alkalmazza az egészséges táplálkozás szabályait

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – EGÉSZSÉGÜNK FEJLESZTÉSE

Tananyag 9.1. Kellemes megjelenés, ízléses öltözet. Testápolás. Öltözködési szabályok. 9.2. Ruházatunk, ruházati üzletek és szolgáltatások. Textilanyagok nyersanyagai, tulajdonságai.

Fejlesztési célok Az egyéni tapasztalatok és a külső információk összekapcsolása. A ruházat szakszerű, gondos kezelése, szépségének örömteli átérzése.


Módszertani javaslatok Ismereteink felidézése a táplálkozásról, a tisztálkodásról, öltözködésről. Tisztálkodószerek tanulmányozása. Ruhatárunk elemzése. „Házi” divatbemutató rendezése, közös elemzés.

A továbbhaladás feltételei Képes következetesen az ápolásra, a tiszta, ápolt külsőre. Képes ruházatát tisztán tartani, megváltoztatni az alkalomnak megfelelően.

10. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – KÖZLEKEDÉS

Tananyag 10.1. A gépjárművek típusai, jellemzőik. Az autó technikatörténete. 10.2. A személygépkocsi üzeme. A személygépkocsik üzemanyagai. A járművek jellemző adatai. 10.3. A kulturált közlekedés. A KRESZ. A kulturált közlekedés szabályai.

Fejlesztési célok




A rendeltetés, a gazdaságosság összefüggé- Filmvetítés az autó történetéről. seinek tapasztalati és fogalmi elsajátítása. Kommunikációs készség kifejlesztése a Katalógusok elemzése. tapasztalatok és gondolatok kifejezésére.

Ismeri a gépjárművek műszaki jellemzőit.

Tudatos döntés, az emocionalitás jelentő- Megfigyelések. ségének felismerése a közlekedésben Statisztikák elemzése. (defenzív közlekedés). Közlekedési tesztlapok egyéni kitöltése.

Képes kultúrált közlekedésre.

Tudja jellemezni a gépjármű üzemanyagokat.

11. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – A MUNKAHELY

Tananyag 11.1. Munka és munkahelyek. Közvetlen és közvetett munka A munkavégzés története és csoportjai.

11.2. Foglalkozások és jellemzőik. Foglalkozások és jellemzőik. 11.3. Pályaválasztás. A magyar iskolarendszer jellemzői. Pályaválasztás menete.

Fejlesztési célok Konkrét pályaterületek és jellemzőinek feltárása.



Megfigyelések: munkalehetőségek térségünkben, régiónkban. Képek elemzése, szerepjátékhoz adatgyűjtés. Munkahelyi szerepjáték: különböző korok munkahelyei. A foglalkozások értékelése, egyéni elvárások Megfigyelések előre megadott szempontok és a különbségek feltárása. alapján. Foglalkozások pozitívumainak és negatívumainak elemzése. Konkrét pályaterületek elemzése Tájékozódás előre megadott szempontok konstruktivitási készség szempontjából. figyelembevételével. Lehetőségek és elvárások elemzése, (iskolák, munkahelyek).

A továbbhaladás feltételei Ismeri a kellemes munkahely követelményeit.

Ismeri a foglalkozások fontosabb jellemzőit.

Ismeri a különböző szakterületek követelményeit.

ÖSSZEFOGLALÓ

Tananyag Összefoglaló. Az anyagi javak előállítása és felhasználása.

Fejlesztési célok



A megismert mesterséges környezet rendsze- Beszélgetés előre kiadott szempontok szerezése. rint. Feladatlapok kitöltése és közös értéklelése.

A továbbhaladás feltételei Képes ismereteit rendszerezni, összefoglalni, az összefüggéseket felismerni.


Témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Az ember átalakítja környezetét – környezetbarát építkezés

2

2. Az ember átalakítja környezetét – közművek 3. Az ember átalakítja környezetét – energiaellátás

4

4. Az ember átalakítja környezetét – műszaki kommunikáció 5. Az ember átalakítja környezetét – irányítási folyamatok

2

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ 6. Korszerű rendszerek – a gépjármű

4 3 1 4

7. Korszerű rendszerek – információtechnika

3

8. Korszerű rendszerek – a modern konyha 9. Élet a településeken – környezetszennyezés és egészségünk

3 2

10. Élet a településeken – munkahelyek környezetünkben

2

11. Élet a településeken – közlekedés járművel

1

12. A megjelenés higiéniája

4

13. Kertkedvelőknek – kertészkedőknek

1

ÖSSZEFOGLALÓ

Jellemzők Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét

1

Cél A tanulók – jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a tágabb épített térben; – tájékozottak legyenek a különböző technikai rendszerek irányításában; – legyenek fogékonyak a technikai újdonságok iránt; – ismerjék a korszerű rendszerek (gépjármű, informatika, konyha) főbb jellemzőit; – ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni; – becsüljék a fizikai munkát, ismerjék a legfontosabb technológiák lényegét; – képesek legyenek egyszerű technikai problémák modellezésére, egyszerű tárgyak tervezésére, kivitelezésére; – tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben. Ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket; – kulturáltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét; – készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére; – készüljenek a pályaválasztásra. Szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez – Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. – Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. – Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása. – Mérések, vizsgálatok, kísérletek menetének és eredményeinek csoportos- és önelemzése, szóbeli értékelése. 1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – KÖRNYEZETBARÁT ÉPÍTKEZÉS

Tananyag

Fejlesztési célok

1.1. Hagyományos és modern irányzatok az építészetben. Építőanyagok fejlődése, új technológiák.

Az emberi szükséglet és a társadalmigazdasági-technikai fejlődés kapcsolatának felismerése. Az alkotás örömének, szépségének átérzése. A környezetalakítás, az állapotváltoztatás hatásainak, törvényszerűségeinek és

1.2. Épületek és építmények környezeti kapcsolatai.


Módszertani javaslatok Technikatörténeti tabló készítése különböző építményekről.

A továbbhaladás feltételei Ismeri az alapvető építőanyagokat. Tudja, hogy a tervezés felelősségteljes munka.

Üvegablakkép tervezése. Technikatörténeti tabló készítése.

Alakuljon ki az igény a művi és természeti környezet harmonikus kapcsolatá-

Építményekkel kapcsolatos követelmények. Építményeket érő hatások elemzése.

felelősségének tudatosítása.

nak alakítására.

2. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – KÖZMŰVEK

Tananyag 2.1. A víz útja. A víz körforgása. A víz hasznosítása. 2.2. Korszerű vízellátás, csatornázás. A víz előállításának és felhasználásának útja. 2.3. Vízellátó rendszer. A közművek feladatai és rendszere. Jellegzetes csőszerelvények. 2.4. A háztartási hulladék kezelése korszerű módon. A háztartási hulladék jellemzői és kezelésük.

Fejlesztési célok




A vízellátással kapcsolatos problémák és az alkalmazott műszaki megoldások megértése. A problémák megoldásához szükséges beállítódások kifejlesztése. A technikai rendszerek, műtárgyak gondos és szakszerű használatának kifejlesztése. Környezetünk harmóniájának és minőségének kímélése. Tapasztalatok és az információk összevetése.

Megfigyelések. Adatok gyűjtése a vízfelhasználás területeiről.

Ismeri a víz szerepét. Tudja, hogy a vízkészletekkel gazdálkodni kell.

Adatgyűjtés. Elemzések.

Ismerjék a vizek tulajdonságait.

Régi katalógusok tanulmányozása.

Ismeri a hagyományos és a korszerű vízellátó berendezéseket.

Annak felismerése, hogy az alkalmazott technológiák szoros kapcsolatban vannak környezetünk állapotával. Célszerű és tudatos magatartás kifejlesztése a hulladék szelektív gyűjtésében és kezelésében.

Adatok gyűjtése. Legyen igényük arra, hogy a hulladékot Elemzés előre megadott szempontok alap- környezetbarát módon kezeljék. ján. Különleges ötletek gyűjtése az otthoni újra felhasználásra.

3. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – ENERGIAELLÁTÁS

Tananyag 3.1. Elsődleges és átalakított energiák. Energialáncok elemzése.

Fejlesztési célok Energiaszükséglet és lehetőség közötti különbségek feltárása.


Módszertani javaslatok Táblázatok, statisztikai adatok gyűjtése, elemzése.

A továbbhaladás feltételei Ismer energiaátadási módokat, ismeri az energiatakarékosság lehetőségeit.

Energiaátalakítás, energiaszállítás módjai. 3.2. Villamosenergia előállítása és hasznosítása. Villamosenergia előállításának módjai. Hazánk villamosenergia-termelése. 3.3. A világítás fejlődése Technikatörténeti ismeretek a világítás fejlődéséről. 3.4. Környezetbarát energiarendszerek. Korszerű energiatermelési módok.

Technikai problémák meghatározása megfigyelés alapján. A villamosenergia-termelés technológiai Magyarország erőműveinek feltérképefolyamatának ábrázolása vázlatban. zése. Erőművek térbeli eloszlásának elemzése. Erőművek bemutatkozó honlapjainak megkeresése és kijegyzetelése előre felvett szempontok szerint. A korokra jellemző problémahelyzet Asztalilámpa tervezése felismerése. Egy mai lakás világítási rendszerével összefüggő elvárások (problémahelyzet) megfogalmazása. Napenergia közvetlen és közvetett hasz- Napelemek, napkollektorok felkutatása, nosítására vonatkozó egyéni gondolatok, működtetésük elemzése.

Ismeri a villamos energia előállításának legfontosabb lépéseit.

Ismeri a világítás régi és mai eszközeit.

Ismer néhány korszerű energia előállítási módot.

4. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ Tananyag

Fejlesztési célok

4.1-4.2.Műszaki kommunikáció. Szerkezetterv készítése a műszaki rajz Összeállítási és részletrajzok, metsze- szabályai szerint. ti ábrázolások értelmezése. A szükséges készségek számbavétele.


Módszertani javaslatok Metszetábrázolás gyakorlása. Egyyszerű szerkezeti részek ábrázolása.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a metszet fogalmát, jelentőségét. Tud műszaki rajzokat olvasni.

5. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – IRÁNYÍTÁSI FOLYAMATOK

Tananyag 5.1. Irányítási problémák és feladatok. A gépek irányítása. Az irányítás felosztása. 5.2. Szabályozás és vezérlés.

Fejlesztési célok Irányítási problémahelyzet felismerése és megfogalmazása (közlekedési lámpa, mosógép). Forgalomirányító modell elvi tervezése.




Elemzés.

Ismeri az irányítás fogalmi rendszerét.

Elemzés.

Ismeri a visszacsatolás szerepét.

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

Tananyag Részösszefoglaló. Rendszerszemléletű elemzés.

Fejlesztési célok A tudatos konstruálás kifejlesztése: tervezés, időbeosztás követése.




Beszélgetés előre kiadott szempontok sze- Képes technikai alkotások rendszerrint, rajzolvasás. szemléletű elezésére Rajzok készítése makettekről. Modellezés. Ismeretek rendszerezése rejtvény segítségével.

6. KORSZERŰ RENDSZEREK – A GÉPJÁRMŰ

Tananyag 6.1. A gépjármű üzeme. A közlekedési nagyrendszer elemei.

Fejlesztési célok

A mesterséges környezet rendszerezése, elemzése. A gépjármű társadalmi-gazdaságitechnikai fejlődésben játszott szerepének tudatosítása. 6.2. A gépjármű és a környezet. Annak tudatosítása, hogy a munkaműveleGépjárművek környezeti hatásai. tek, technológiák felelős, tudatos alkalmazása elengedhetetlen a környezet kímélésében. 6.3. Korszerű berendezések a gépjárműKommunikációs készség kialakítása a vekben. különböző korszerű berendezések funkciA gépjármű berendezések funkciói. onális és működési gondolatának megértéséhez. 6.4. Új irányzatok a gépjárműtechnikában. Új irányzatok és eljárások funkcionális, Az energiaátalakítások gazdaságossága. gazdasági és formai megfeleléséről véleményalkotás, tapasztalatok kiterjesztése, általánosítása.




Megfigyelés előre megadott szempontok alapján. A közlekedésfejlesztés irányvonalainak megismerése.

Tájékozott a közlekedés helyéről a nemzetgazdaságban.

A jövő jármüvei - tervezés csoportmunka keretében.

Ismeri a gépjárművek környezeti hatásait és azok mérséklési lehetőségeit.

Autós tv-műsor megtekintése. Elemzések.

Tájékozott a gépkocsi biztonsági és kényelmi berendezéseiről.

Elemzések.

Ismeri az új fejlesztési irányokat, ismereteit olvasással bővíti.

7. KORSZERŰ RENDSZEREK – INFORMÁCIÓTECHNIKA

Tananyag

Fejlesztési célok




7.1. Információtechnikai rendszerek környezetünkben. Technikatörténeti ismeretek áttekintése az információ átadásának fejlődéséről.

A kialakított információtechnikai eszközök Feltalálók és találmányok kutatása az inter- Ismeri a magyar feltalálókat és alkotásaimegoldásainak egyéni értékelése, az net segítségével. kat.. azonosságok és különbségek megfogalmazása.

7.3. Korszerű informatikai rendszerek. GPS. Gépjármű fedélzeti rendszerei. Számítógép a lakásban.

Tudatos alkotó-, kritikai, megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek fejlesztése az elemző folyamatban.

Egy gépjármű informatikai eszközeinek , elemzése. Gazdasági kalkulációk készítése.

Tájékozottak a korszerű hálózati rendszerekben Ismeri a számítógépek alkalmazási területeit.

8. KORSZERŰ RENDSZEREK – A MODERN KONYHA

Tananyag 8.1. Csúcstechnika a konyhában I. Elektromos háztartási gépek csoportosítása. 8.2. Csúcstechnika a konyhában II. Tápanyagok hatása a szervezetünkre.

8.3. Reformkonyha. A reformkonyha alapanyagai. Készítési technológiák.

Fejlesztési célok Háztartási gépek tudatos, szakszerű és balesetmentes kezelése. A munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság kialakítása. A korszerű konyhával, háztartással kapcsolatos pályák, foglalkozások jellemzése. Az új irányzatok kritikus befogadása. A reformkonyhával kapcsolatos ismeretek fejlesztése.




Háztartási gépek csoportosítása energiahasznosításuk szerint. A régi és új eszközök, berendezések összehasonlítása.

Tud tájékozódni a technikai környezetben.

Ételreceptek gyűjtése. .

Alkalmazza az egészséges táplálkozás szabályait.

reformkonyhai alapanyagok gyűjtése az ínternetten

Ismeri az egészségvédő diéták szerepét és várható hatásait.

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ÉS EGÉSZSÉGÜNK

Tananyag 9.1-9.2. A környezet hatása egészségünkre I– II. Az egészség megőrzése. A betegségek elleni védekezések módjai.

Fejlesztési célok Alapvető emberi szükségletek és a lehetőségek közötti különbségek megismerése.


Módszertani javaslatok Megfigyelések. Szakkönyvek tanulmányozása.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a fertőzések és járványok jellemzőit, a védekezési módokat.

10. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – MUNKAHELYEK KÖRNYEZETÜNKBEN

Tananyag 10.1. A gazdasági élet szereplői. A gazdaság szervezeti egységei. 10.2. Termelés és fogyasztás. A termelés és a fogyasztás összhangja.

Fejlesztési célok Gazdasági szemlélet: ráfordítás, eredmény, haszon, takarékosság, hatékonyság szempontjának ismerete. A rendeltetés, a jelentés, az anyag, a szerkezet, a technológia és a gazdaságosság közötti összefüggések tapasztalati és fogalmi elsajátítása. Pályakörök elhatárolása.


Módszertani javaslatok Megfigyelés megadott szempontok szerint. . Adatgyűjtés és elemzés. Napilapok szakcikkeinek értelmezése.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a gazdasági egységek elnevezéseit és jellemzőit. Ismeri a termelés és fogyasztás jellemzőit.

11. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – KÖZLEKEDÉS JÁRMŰVEL

Tananyag 11.1. Karbantartás és balesetmegelőzés. A karbantartás műveletsora.

Fejlesztési célok Tervszerű időbeosztás,


Módszertani javaslatok Kerékpár karbantartó szerelése film megtekintése.

11.2. Útitervek összeállítása. Környezeti ismeret alapján a probléma Kerékpáros útiterv összeállítása térképek Útitervek, költségtervek összeállítása. megfogalmazása. segítségével Egyéni sajátosságok figyelembevétele a döntéseknél. 11.3. Térinformatika környezetünkben. Tervezés írásban és vizuálisan. Térképek, rajzok elemzése. Tájékozódás térképek és táblák alap- Alkotó, elemző értékelés dokumentációk ján. alkalmazásával. GPS használata.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a karbantartás lényegét, Alaposan ismerje az útiterv készítés módszereit és segédleteit. Tudjanak tájékozódni a térinformatikai jelrendszerekben.

A MEGJELENÉS HIGIÉNIÁJA

Tananyag 12.1-12.2. Egyéni ruhatervek. Kiegészítő kellékek. Ruhák nyersanyagai, tulajdonságai. Színek, formák. Megmunkálási műveletek. 12.3. Ruhaneműk tisztántartása. Textíliák karbantartási módjai. 12.4. Kozmetikumok használata. Testápolás szabályai.

Fejlesztési célok




Környezetátalakítás, állapotváltoztatás, alkotás örömének átélése.

Ruházati kiegészítők tervezése,

Képes a ruházatot megválasztani személyiségének, egyéni stílusának és az alkalomnak megfelelően.

Tárgyak szakszerű gondos használata, szépségük átélése. Környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítása. Önértékelés kifejlesztése.

Szennyeződések eltávolítása mosással, folttisztítással (eljárások megismerése) Kozmetikumok tanulmányozása, a számunkra megfelelőek kiválasztása. Krémek, samponok típusainak megismerése.

Képes ruházata ápolására, karbantartására. Váljon belső igényükké a jó közérzetet biztosító ápolt külső.

13. KERTKEDVELŐKNEK – KERTÉSZKEDŐKNEK

Tananyag

Fejlesztési célok



13.1. Hajtatásos termesztés a kiskertben. Az alapfokú munkavégzéshez szükséges Elemzés. A hajtatásos termesztés fogalomköre. ismeretek megismerése

A továbbhaladás feltételei Ismei a hajtatásos termesztés lényegét, módjait.

ÖSSZEFOGLALÓ

Tananyag Összefoglaló. Környezetünk termelő és kiszolgáló rendszerei.

Fejlesztési célok Tapasztalatok alapján pályaterv készítése.


Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint. Ismeretek rendszerezése feladatlapok megoldásával.

A továbbhaladás feltételei Képes ismereteit rendszerezni, összefoglalni, az összefüggéseket felismerni.

Testnevelés és sport Alsó tagozat Általános nevelési célok • Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészség-ügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. • Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. Fejlesztési feladatok • Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése. • A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. • Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: elsajátítás, teljesítmény, kollektív siker, a tevékenység öröme. • Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, kudarc tűrése, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás.

Egyes évfolyamok tanterve 1–2. osztály: Az első évfolyam végén a továbbhaladáshoz nem határozunk meg minimum követelményeket, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük. Témakör Rendgyakorlatok

Előkészítés és prevenció

Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Tananyag „Egyenes”, feszes állás. Laza (pihenj) állás. Testfordulatok helyben. Sorakozás vonalban (fal, bordásfal, padsor előtt). Köralakítás kézfogással. Szétszórt alakzat felvétele. Vonulások ütemtartással helyben és tovahaladással (tapssal, dobbantással). Kétsoros vonal, kettes, hármas oszlop alakítása. Játékok. A legszokványosabb testhelyzeteket, kartartásokat és alapformákat tartalmazó szabad-, társas- és kéziszer gyakorlatok. (labdával, ugrókötéllel, stb.). Ritmikus feladatok énekre, zenére. Bordásfalgyakorlatok. Határozott formájú szabad- és kéziszer gyakorlatok. Tartásjavító és a gerincdeformitásokat megelőző (korrigáló) gyakorlatok. Az előkészítést és a motorikus képességek alapozását jól szolgáló gyakorlatok. Járások és futások Járások és futások kötetlenül és alakzatban (egyes oszlop), meghatározott útvonalon is (oda-vissza, körben, hullámvonalban stb.) rövid és nyújtott lépésekkel. Gyorsfutások, 1. osztály: 20-30 m, rövidtáv; 2. osztály: 40-50 méter. Futóversenyek: 30-60 m. Játékok (tolvajlépés, futóversenyek, fogójátékok, vonatozás, tűz, víz, repülő, mágnes fogó, sorversenyek stb.). Szökdelések, ugrások Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig. Szökdelések kötéláthajtással. Futóiskola. Távolugrás helyből és nekifutással, elugrósávból. Átugrások akadályok felett. Játékok (szökdelő fogó, kecskézés, szökdelő oszlop stb.). Dobások. Hajítási kísérletek teniszlabdával. Kislabdahajítás haránt terpeszállásból (1. osztály). Dobások távolba és célba, különböző testhelyzetekből, álló, és mozgó célpontra. (2. osztály). Helyváltoztatás állatmozgást utánozva (kutyafutás, pókjárás, sánta róka stb.). Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kézláb támaszban, rákjárással, pókjárással. Gurulóátfordulás előre guggoló támaszból, terpeszállásból zsugor- és terpesz-



Az alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően.

A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással.

Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás, stb.) elfogatható végrehajtása.

Gyorsfutások, szlalomfutás, futóiskola. Kislabdahajítás.

Legyen képes egyensúlyozni változó körülmények között.

Gurulóátfordulás előre, hátra. Tarkónállás. Szekrényugrás.

Témakör

Labdás gyakorlatok

Szabadidős sporttevékenységek

Tananyag ülésbe. Gurulóátfordulás hátra enyhén lejtős felületen. Tarkónállás. Zsugorfejenállás.„Vándormászás” függőállásból bordásfalon. Felugrások kéztámasszal különböző szerekre (pad, zsámoly, egyrészes szekrény) és leugrások nyújtott testtel. Dobbantó használata! Egyensúlyozó járás vonalon és padon, pad merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra. Mászási kísérletek rúdon, kötélen mászó-kulcsolással. Játékok. Labdás ügyességfejlesztés: álló labda megfogása, felemelése, visszahelyezése; labdagörgetés egy-, két kézzel, helyben a lábak körül és továbbhaladással; gurítás társhoz oda-vissza terpeszülésben; feldobott labda elfogása; eldobott labda elfogása utána futással egy pattanás után és földre érés előtt. Egykezes felső dobás. Labdavezetés kézzel helyben (állásban, ülésben, guggolásban) és továbbhaladással kötetlenül. Labdavezetési kísérletek lábbal. Játékok. Séták, kerékpározás, szánkózás, hócsata és hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök (kerékpározás, görkorcsolyázás, gördeszkázás, hotrollingolás, korcsolyázás).



Aktív részvétel a labdajátékban. Labdavezetés tárgykerüléssel.

Szlalom futás labdavezetéssel. Falazás 30mp, 2m-ről.

Végezzen rendszeresen mozgást a szabadban.

Váljék szokásukká az évszaknak megfelelőjáték űzése a szabadban.

3. osztály: Témakör Rendgyakorlatok



Tananyag Az eddig tanultak gyakorlása. Kétsoros vonal, kettős, hármas, négyes oszlop alakítása. Megindulás, megállás két ütemben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások lépéstartással. Nyitódás, zárkózás tér- és távköz felvétele. Játékok Gimnasztika: Önállóan, társutánzással, valamint szaknyelvi utasításra végzett szabadgyakorlatok, valamint szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly). Előkészítő, képességfejlesztést szolgáló testnevelési játékok (fogójátékok, versengések kettős körben, stb.) Járások, futások Előre, valamint hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel, magas térdemeléssel. Tartós futások. Futóiskola. Állórajt, és térdelőrajt előkészítése. Futóversenyek.

Minimum követelmények Az alakzatok felvétele és változtatása.

Minimumot meghaladó követelmények Ismerjék a szervezési szakkifejezéseket.

2-4 ütemű szabad-, kéziszer, szer-, és társas gyakorlatok végrehajtása.

A tanult gyakorlatok önálló alkalmazása és kombinálása.

Járás ütemtartással. Tartós-, és gyorsfutások. Rajt előkészítése. Szökdelések, ugrások végrehajtása. Dobás célba és távolba.

Gyorsfutás 60m szintidőre. Távolugrás. Kislabdahajítás helyből.

Témakör

Támasz, függés és egyensúlygyakorlatok

Labdás gyakorlatok


Tananyag Gyorsfutások: 50-60 méter. Játékok (fogó játékok, üsd a harmadikat, balatoni halászok, fekete, fehér stb.). Szökdelések, ugrások. Mint az előző évfolyamokon, valamint: kötéláthajtási kísérletek 3 fős csapatokban (ketten hajtják a kötelet); szökdelések egy, váltott és páros lábon egyéni ritmusban. Átugrások szerekről szerekre (pad, zsámoly, szekrény). Játékok (kakasviadal - váltott lábon szökdelések). Dobások: Hajítások: dobások távolba és célba különböző méretű labdával; kislabdahajítás néhány lépés nekifutással. Játékok. Az 1–2. évfolyamon felsoroltak, valamint mellső és hátsó fekvőtámaszban „körző”. Gurulóátfordulás előre és hátra guggoló támaszból és terpeszállásból, fekvőtámaszból. Sorozat gurulóátfordulás előre. Fejenállási és kézenállási kísérletek társ segítségével. Mászási kísérletek kötélen, rúdon mászókulcsolással a szer feléig. Vízszintes függeszkedés bordásfalon. Egyensúlyozó járás és fordulatok gerendán, pad merevítő gerendáján. Mérlegállás, híd, haránt- és oldalspárga. Szekrényugrás: háromrészes szekrényre felguggolás, dobbantó használata, leugrás függőleges repüléssel, talajfogás páros lábbal. Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon, valamint: labdavezetés jobb, bal kézzel helyben és továbbhaladással, egy lábon, szökdeléssel, szlalom útvonalon, labdavezetés lábbal meghatározott útvonalon, valamint kis területen, az ütközések elkerülésével. Egykezes átadás és átvétel párokban. Rúgási kísérletek belsővel falra és felfordított padra. Játékok. Gyalogos, kerékpáros túrák. Hócsata, korcsolyázás, szánkózás.



Gurulóátfordulás előre, hátra, guggolásból guggolásba, tarkóállás, szekrényugrás.

Összefüggő sorozat a talajgyakorlat tanult elemeiből önállóan. Szekrényre fel-, leugrás függőleges repüléssel, talajfogás páros lábbal.

Labdavezetés jobb és bal kézzel, lábbal meghatározott útvonalon.

Labdavezetés kézzel, lábbal, labda átadás, átvétel, az ütközések elkerülésével


Sportversenyeken való részvétel.


Tananyag



Témakör

Tananyag

Szervezési feladatok

Sorakozás kétsoros vonalban, kettős oszlopban. Vigyázz- és pihenj állás. Vonulások, fejlődések, szakadozások egyes-, kettős, hármas-, négyes oszlopba és oszlopból. Játékok. Gimnasztika Határozott formájú szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer és szergyakorlatok. Tanult gyakorlatok alapján önálló gimnasztikavezetés társaknak (négy-, nyolcütemű gyakorlatok). Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító, a lábfej deformitását ellensúlyozó gyakorlatok. Játékos előkészítő és a motorikus képességeket fejlesztő gyakorlatok és játékok. Járások, futások Mint az 1–3. évfolyamon. Játék (gyalogló verseny, váltó). Tartós futások (8-12 perc), futás feladatokkal. Futóversenyek; gyorsfutások (60-100 m). Futóiskola, akadályfutás. Játékok (füle-farka, nyúl a bokorban, versengések csapatokban stb.). Szökdelések, ugrások Szökdelő iskolák. Sorozatugrások egy és páros lábon. Távolugrás, magasugrás nekifutással. Helyből magasugrás. Leugrás függésből. Dobások Hajítási kísérletek kidobóállásból befordulással és nekilépésből. Kislabdahajítás nekifutással, beszökkenéssel. Tömöttlabda dobása előre, hátra, egy kézzel, két kézzel; lökési kísérletek (2 kg-os tömöttlabda). Játékok Az 1–3. évfolyamon felsoroltak. Bakugrás társon át. Guggolótámaszból vetődés előre mellső fekvőtámaszba és vissza. Bordásfalnál hátsó guggolótámaszból járás a lábakkal kézenállás felé és vissza. Kézenállásba fellendülés bordásfalnál társ segítségével. „Hosszú bukfenc” (tigrisbukfenc). Lebegőállás; mellső mérlegállás. Tanult elemekből önálló talajgyakorlat összeállítása (gurulás előre, hátra különböző kiinduló helyzetből; tarkóállás; lebegőállás; mérlegállás; fejenállás;



Támasz-, függés- és egyensúly- gyakorlatok

Minimum követelmények A rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása.


Részvétel a közös gimnasztikában, határozott formájú szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer és szergyakorlatok.

A tanult gyakorlatok alapján önálló gimnasztikavezetés és értékelés.

Járás ütemtartással. Tartós-, és gyorsfutások (8-12 perc, 60-100 méter). Álló- és térdelőrajt. Szökdelések, ugrások végrehajtása. Dobás célba és távolba.

Gyorsfutás 60-100m szintidőre. Cooperteszt. Távolugrás ugrósávból. Kislabdahajítás nekifutással, beszökkenéssel, kitámasztással.

Gurulóátfordulás előre, hátra, guggolásból guggolásba, tarkóállás, szekrényugrás. Kézenállásba fellendülés bordásfalnál, segítséggel. Fejenállás bordásfalnál, segítséggel.

Összefüggő sorozat a talajgyakorlat tanult elemeiből (különböző kiinduló helyzetből; tarkóállás, lebegőállás, mérlegállás, fejenállás, kézenállás).

Témakör

Labdás gyakorlatok


Tananyag kézenállás) Függőleges repülés 3 részes szekrényen (keresztben); gurulás előre (hosszában). Lengések bordásfalon oldalra mellső és hátsó függésben. Kötélmászás, rúdmászás teljes hosszban. Gyűrűn (alacsony) ugrással átfordulás hátsó függőállásba és vissza, hintázás futással. Labdavezetés mindkét kézzel kis területen, társhoz igazodva (tükörkép). Kétkezes mellső átadás és átvétel párokban (helyben és továbbhaladással). Labdapasszolgatás párokban, helyben, futás közben. Kapura dobási, rúgási kísérletek (kis kapura kapus nélkül, és nagyobb kapura kapussal). Kosárra dobás állóhelyből, labdavezetéssel fektetett dobás (ziccer). Játékok. Számháború (a lehetőségek függvényében). Kerékpártúra.



Labdavezetés, kétkezes mellső átadás és átvétel. Kapura dobási és rúgási kísérletek.

Labdaátadások egy- és kétkezes, mozgásos helyzetben.



Általános fejlesztési követelmények • Az egészséges testi fejlődés segítése • A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. • Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence közé-pállásának automatizálása. • A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. • A mozgáskultúra fejlesztése • Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás-, lökés-, vetés-) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. • Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. • Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. • Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet. • Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. • Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. • Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során. • Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. • Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját.

• A mozgásigény fenntartásának követelményei • Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. • Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük.

Általános fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése • A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. • Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. • Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. • Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése • Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. • Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. • Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. • Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. • Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdő-sportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. • Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás • Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

Felső tagozat Általános nevelési célok • Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai akti-vitás magatartásuk részévé válik. • A testnevelés célja továbbá, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelem-be véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását. Ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igény-bevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Fejlesztési feladatok • Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. • A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése. Az úszás elsajátítása. A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. • Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. • Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. Egyes évfolyamok tanterve Órakeretek: Előkészítés, alapozás és prevenció és rendgyakorlatok:

18 óra+ folyamatos

Atlétikai jellegű feladatmegoldások:

20 óra

Torna jellegű feladatmegoldások:

28 óra

Testnevelési és sportjátékok: kézilabda:

18 óra

kosárlabda:

18 óra

labdarúgás:

36 óra

Alternatív környezetben űzhető sportok:

23 óra

Önvédelmi és küzdőfeladatok:

19óra

5. osztály: Témakör Rendgyakorlatok

Előkészítés, alapozás és prevenció

Tananyag


Szokványos alakzatok (egy-, kétsoros vonal, egyes, kettes, hármas, négyes oszlop). Vonulások zárt rendben. Alakzatváltozások (fejlődések, szakadozások vonalalakzatból oszlopba és viszsza). Testfordulatok. Gimnasztika (önállóan szabadon végezhető vagy játékos és határozott formájú szabad-, kéziszer-, társas- és szergyakorlatok). Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. Játékos előkészítő feladatmegoldások.

A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően.

Részvétel a közös gimnasztikában, határozott formájú szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és szergyakorlatok.

Minimumot meghaladó követelmények A gyakorlatok alaki formaságok pontos, szép kivitelezésére.

A tanult gyakorlatok alapján önálló gimnasztikavezetés és értékelés.

Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok. Motoros, illetve fittségi tesztek végrehajtása. Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében.(Futó-, ugró-, dobóiskola.) Futások Rajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetekből megkötés nélkül; állórajt). Vágtafutások. Iramfutások. Tartós futások. Futás feladatokkal. Szökdelések, ugrások Távolugrás (guggoló technika) ugrósávból. Magasugrás megkötés nélkül és átlépő technikával. Szökdelés egy-, váltott- és páros lábon. Dobások Hajítások, lökések, vetések egy és két kézzel, helyből és

Rajtok jelre. Tartós-, gyors-, iram- és vágtafutások. Magasugrás megkötés nélkül. Távolugrás ugrósávból. A tanult mozgáselemeket változó feltételek között való alkalmazása.

(Rajtok különböző kiinduló helyzetekből. Gyorsfutás 60-100m szintidőre. Cooperteszt. Távolugrás ugrósávból. Kislabdahajítás nekifutással, beszökkenéssel, kitámasztással.) Dobásoknálhajításnál- a lendületszerzés, a törzs-és a karmunka összehangolására törekvés

Témakör

Torna jellegű feladatmegoldások

Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás

Szabadidős sporttevékenységek=

Alternatív környezetben űzhető sportok

Tananyag nekifutásból. Célbadobások. Testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. Speciális előkészítő és célgyakorlatok Támaszhelyzetek és gyakorlatok. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok Mellső támaszhelyzet magas padon, gerendán és/vagy KTK-n (kiegészítő tornakészlet). Támlázás oldalirányba. Gurulóátfordulások (előre és hátra különböző kiinduló helyzetekből). Kézenátfordulás oldalra. Állások támaszhelyzetekben (tarkón, fejen, segítséggel bordásfalnál kézen). Egyszerű támaszugrások („gyertya” ugrás, függőleges repülés, „huszár” ugrás, zsugorkanyarlati átugrás). Kötélés rúdmászás. Gyűrűn (esetleg két kötélen) lendületek előre, hátra. Bordásfalon lendületek oldalra. A felsorolt függőszereken nyújtott és hajlított függésben térdés sarokemelések. Kúszás, mászás, egyensúly gyakorlatok Gerendán, vízszintes és ferde padon talajra rajzolt vonalon járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelő, négykézláb támaszban, hason- és hanyattfekvésben. Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal; átadások, átvételek helyben, majd tovahaladással). Gól- és pontszerzés egyszerű megoldásai (fektetett dobás, kapura lövés, belsővel, belső csüddel). Játék egyszerűsített szabályokkal. Labdás testnevelési játékok Szabadtéri sportok: . A téli sportformák megvalósítható módjai és téli játékok (korcsolyázás, síelés, szánkózás, hócsaták). Kerékpározás.



Gurulóátfordulás előre, hátra, guggolásból guggolásba, tarkóállás, szekrényugrás. Kézenállásba fellendülés bordásfalnál, segítséggel. Fejenállás bordásfalnál, segítséggel. Kúszás, mászás egyensúly gyakorlatok talajon és tornaszereken. Saját testtömeg uralása a támasz-és függésgyakorlatokban.Az ugródeszkáról történő elugrás zökkenőmentes végrehajtása.

Összefüggő sorozat a talajgyakorlat tanult elemeiből önállóan (különböző kiinduló helyzetből; tarkóállás, lebegőállás, mérlegállás, fejenállás, kézenállás, kézenátfordulás oldalra). Támaszugrások. 3-4 elem összekapcsolásával esztétikusan kivitelezett talajgyakorlat.

Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A különböző magasságban, irányokból és távolságból érkező labdák elkapása, továbbítása. A sportjátékok legfontosabb szabályainak ismerete. Labdavezetés egyenes vonalon ill. irányváltoztatással.

Labdakezelés az adott sportjátékban.



Labdavezetés úgy, hogy nem követi szemmel. Pontos labdaátadások.

Témakör

Tananyag



Helyváltoztató eszközök használata (görkorcsolya)

Hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal: Tollaslabdázás Floorball Lábtenisz (Tánc)

(Készségfejlesztő gyakorlatok: koncentrációs és lazító játékok. Énekes, táncos játékok: gyerekjátékok; leánykarikázó mozgásanyaga, szokásrendszere; egyenletes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz).

(Részvétel a gyakorlatokban. Egyenletes lüktetés valamint egyszerű ritmusok visszaadása tapssal, dobogással.)

Önvédelmi és küzdőfeladatok

Húzások-tolások párokban és csoportban. Mögékerülési és kiemelési kísérletek.Esések hátra és előre.

A test-test elleni küzdelem vállalása. A küzdőjátékok, feladatok balesetmentes végrehajtása.

Tananyag


Az 5. évfolyamon jelzett alakzatok felvételének és az alakzatváltoztatások teljesítésének fegyelmezett, gyors végrehajtása. Táv- és térköz felvételének pontos végrehajtása. Megindulás, vonulás és megállás a megfelelő „lábrendben”. Egyénileg vagy együttesen végzett szabad- vagy szabadgyakorlati alapformájú kéziszer-, társas- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly). Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. Egyszerű relaxációs eljárások. Játékos előkészítő feladatmegoldások. Speciálisan előkészítő és célgyakorlatok a feldolgozandó anyag hatékonyabb elsajátítása érdekében (futó-, ugró- és dobó iskolák). Futások Állórajt. Guggoló-, térdelőrajt.

Az 5. évfolyamon jelzett alakzatok felvételének és az alakzatváltoztatások teljesítésének fegyelmezett, gyors végrehajtása.

Minimumot meghaladó követelmények Táv- és térköz felvételének pontos végrehajtása. Megindulás, vonulás és megállás a megfelelő „lábrendben”.

Egyénileg vagy együttesen végzett szabad- vagy szabadgyakorlati alapformájú kéziszer-, társas- és szergyakorlatok

A tanult gyakorlatok alapján önálló gimnasztikavezetés és értékelés, azok szakkifejezéseinek ismerete.

Állórajt és térdelőrajt alkalmazása. Távolugrás elugró vonalról. Magasugrás átlépő technikával. Távolugrás elugró vonalról.

Rajtok különböző kiinduló helyzetekből. Gyorsfutás 60-100m szintidőre. Cooper-teszt. Távolugrás ugrósávból. Magasugrás. Kislabdahajítás nekifutással,

6. osztály: Témakör Rendgya-korlatok


Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Témakör

Tananyag


Fokozó futás. Tartós futás, növekvő időtartamig. Futás feladatokkal (kerülés, átugrás, jelre egyszerű feladatok végzése). Szökdelések, ugrások Távolugrás elugró vonalról. Magasugrás (átlépő technika). Szökdelések egy, váltott és páros lábon. Dobások Hajítások, lökések, vetések (12 kg-os tömöttlabdával), egyés két kézzel, helyből, nekifutásból. Kislabdahajítás távolba és célba. Játékos versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. Speciális előkészítő és célgyakorlatok.

Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda

Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Támlázás oldalirányba magas padon, KTK-n, gerendán, két magas padon előre és hátra. Gurulóátfordulás talajon előre, hátra és sorozatban is. Kézenátfordulás oldalra. Kézenállási kísérletek bordásfalnál társ segítségével és szabadon Támaszugrások Felguggolás, terpeszleugrás. Felguggolás, guruló átfordulás előre. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban. Fellendülés zsugorlefüggésbe, emelés zsugorlefüggésbe. Kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok Járások talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán előre, hátra, oldalra térdelő és négykézláb támaszban, kúszás hason- és hanyattfekvésben Speciálisan előkészítő, labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. Az alapvető technikai és taktikai elemek (labdavezetés, továbbítás, átvétel, lekezelés, alapérintés, gól- és pontszerzés) elsajátítása és alkalmazá-


Minimumot meghaladó követelmények beszökkenéssel, kitámasztással

Gurulóátfordulás előre, hátra, guggolásból guggolásba, tarkóállás, szekrényugrás. Kézenállásba fellendülés bordásfalnál, segítséggel. Fejenállás bordásfalnál, segítséggel. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok. Támaszugrások. Kúszás, mászás egyensúly gyakorlatok talajon és tornaszereken.

Összefüggő sorozat a talajgyakorlat tanult elemeiből önállóan különböző kiinduló helyzetből. Támaszugrások. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok.

Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba, a játékban mutatott aktív részvétel. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba.

Labdakezelés: támadásban, védekezésben. Helyezkedés és labdatovábbítás. Alapvető taktikai elemek alkalmazása.

Témakör


Tánc

Tananyag sa játékhelyzetekben. Egy-egy ellen támadási és védekezési megoldás. Játék egyszerűsített szabályokkal. Szabadtéri sportok:. A téli sportok megvalósítható formái és téli játékok (szánkózás, síelés, korcsolyázás, hócsata stb.). Kerékpározás. Helyváltoztatási eszközök alkalmazása (görkorcsolya, gördeszka stb.) Készségfejlesztő gyakorlatok: interakciós játékok, páros illetve csoportos egyensúly és bizalomgyakorlatok.



Végezzen rendszeresen mozgást a szabadban


Részvétel, 10 játék ismerete.


Előkészítés, prevenció


Tananyag A foglalkoztatási formák módosításához szükséges alakzatváltoztatások (sorakozó, fejlődések, szakadozások, foglalkoztatási forma módosítása utasításra). Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban. 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két alapformát is tartalmazhatnak (hajlításban, döntésben fordítás, fordításban döntés stb.). Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Játékos előkészítő gyakorlatok. Futások A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. Fokozó futás. Vágtafutás. Futás feladatokkal, futás akadályok felett. Tartós futás iramnehezítésekkel. Szökdelések, ugrások Szökdelő iskola Távolugrás helyből, távol- és magasugrás

Minimum követelmények A foglalkoztatási formák módosításához szükséges alakzatváltoztatások, egyszerű elvonulások járásban.

Minimumot meghaladó követelmények Versenyek és versengések alkalmazásával a helyes és gyors végrehajtása alakzatváltoztatások, egyszerű elvonulások járásban és futásban.

Aktív részvétel a 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszerés egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két alapformát is tartalmazhatnak (hajlításban, döntésben fordítás, fordításban döntés stb.).

Pontos végrehajtása illetve önálló bemutatása a 24-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két alapformát is tartalmazhatnak.

Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok pontos végrehajtása. Távolugrás helyből, magasurás átlépő tecnikával. Kislabdahajítás távolba.

Rajtok különböző kiinduló helyzetekből. Gyorsfutás 60-100m szintidőre. Cooper-teszt. Távolugrás ugrósávból. Magasugrás. Kislabdahajítás nekifutással, beszökkenéssel, kitámasztással távolba és célba. Feladatok technikailag helyes végrehajtása.

Témakör


Testnevelési és sportjátékok: Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda

Természetben űzhe-

Tananyag nekifutással (átlépő technikával). Dobások Kislabda-hajítás távolba és célba. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel. Játékok, versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. A feldolgozandó témát speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Talajtorna. Gurulóátfordulás előre és hátra (sorozatban is) és repülő gurulóátfordulás. Fejenállás. Kézenállási kísérletek. Kézenátfordulás oldalt. Támlázás gerendán, emelt padon oldal irányba. Összefüggő, 3-4 elemből álló talajgyakorlat. Gurulásokkal és gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok Támaszugrások Terpeszátugrás harántterpeszállásban előrehajló társon át (bakugrás). Guggolóátugrás 4 részes (keresztbe állított) szekrényen segítségadással. Függéshelyzetek, függésgyakorlatok Gyűrűn, két kötélen lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből. Gerenda (pad merevítő gerendája) Helyváltoztatások előre, hátra, oldalra. Fordulatok. Homorított leugrás Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. A helyi adottságok, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték legfőbb játékelemeinek tökéletesítése. Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékban. A sportjátékok és a motorikus képességek fejlesztését szolgáló, a tanulók játékigényét kielégítő testnevelési játékok. A lehetőségektől függően



Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása. Támaszugrások, függésgyakorlatok, gerenda gyakorlatok elmeinek bemutatása segítséggel.

Legalább 4-5 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása. Támaszugrások, függésgyakorlatok, gerenda gyakorlatok elmeinek bemutatása önállóan összekötő elemekkel.

A helyi adottságok, a tanulók érdeklődése és a tanár függvényében választott két sportjáték legfőbb játékelemeinek tökéletesítése. Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékban.

A technikai elemek helyes végrehajtása. Labdakezelés: támadásban, védekezésben. Helyezkedés és labdatovábbítás. Alapvető taktikai elemek alkalmazása.

Végezzen

Sportversenyeken

rendszeresen

való

Témakör

Tananyag

tő sportok és szabadidős sporttevékenységek

szánkózás, korcsolyázás, síelés, kerékpározás, Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás).

Minimum követelmények mozgást a szabadban

Minimumot meghaladó követelmények részvétel.


Prevenció, relaxáció



Tananyag Ellenvonulások, mint a 7. évfolyamon futással végrehajtva. Foglalkoztatási formák öntevékeny átszervezése. Csapatok alakítása. játékrend, váltások önálló megszervezése. A testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre. 2-4-8-16 ütemű, 2-3 alapformát tartalmazó szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok együttes és önálló végrehajtása. Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Játékos előkészítő feladatmegoldások. A tanítandó anyag elsajátítását speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Futások Eredményes rajtvégrehajtás feladathelyzetben. Fokozó futás, vágtafutás. Futás nehezítésekkel (terep, akadály).Tartós futás a táv növelésével. Váltófutás. Szökdelések, ugrások Szökdelő iskolák. Helyből ugrások. Sorozatugrások. Távol- és magasugrás. Szökdelések, ugrások Kislabdahajítás távolba. Súlylökés helyből és becsúszással tömött labdával. Vetések tömöttlabdával két kézzel, mindkét oldalra. Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. A tanítandó anyagot speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Gurulással és gördüléssel kombinált testnevelési játékok, mint

Minimum követelmények A rendgyakorlatoknál kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása.

Minimumot meghaladó követelmények Foglalkoztatási formák öntevékeny átszervezése. Csapatok alakítása. játékrend, váltások önálló megszervezése.

A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása.

2-4-8-16 ütemű, 2-3 alapformát tartalmazó szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok együttes és önálló végrehajtása.

Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása.

A feladatok eredményes végrehajtása feladathelyzetben. Sorozatugrások, versengések.

A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel.

Speciálisan előkészítő és célgyakorlatok ismerete. Összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő

Témakör

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda,


Tananyag a 7. évfolyamon. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Talajtorna. Gurulóátfordulás előre, hátra, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél- és egész fordulattal. Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgyon át. Fejenállás. Kézenállás, oldalra kézenátfordulás. Támlázás két emelt, párhuzamos padon előre, hátra. Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből. Támaszugrások Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában. Terpesz- és guggoló átugrás keresztben álló 4 részes szekrényen. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok Mászás, vándormászás kötélen. Függeszkedési kísérletek. Gyűrűn, két kötélen lendület előrehátra, lebegőfüggés, lefüggés, hátsófüggés, lendület hátra és homorított leugrás. 3-4 elemből álló összefüggő gyakorlat. Gerenda Helyváltoztatások, mint a 7. évfolyamon, valamint ereszkedés guggolótámaszba és felállás. Mellső mérlegállás. Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok, játékok. A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása. Az iskola lehetőségei szerint korcsolyázás, szánkózás, síelés, kerékpározás Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok.


Minimumot meghaladó követelmények elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása.

Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás.

Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok, játékok ismerete. A technikai elemek helyes végrehajtása. Labdakezelés: támadásban, védekezésben. Helyezkedés és labdatovábbítás. Alapvető taktikai elemek alkalmazása, alkalmazásuk játékhelyzetben

Végezzen rendszeresen mozgást a szabadban

Sportversenyeken részvétel.

való

Általános fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése • A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlő-

dés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. • Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. • Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. • Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése • Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. • Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. • Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. • Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. • Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdő-sportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. • Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás • Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

Egészségtan Általános nevelési célok • Az egészségtan tantárgy keretében célunk feleleveníteni, rendszerezni, bővíteni és továbbfejleszteni a környezetismeret 1-4 évfolyamán elsajátított ismereteket, képességeket, szokásokat. • Kialakítani a tanulókban önmagukkal, környezetükkel szembeni érzékenységet, felelősséget. • Elsajátíttatni testük felépítésének és működésének elemi ismereteit, megláttatni lelki tulajdonságaik megismerésének, akaraterejük fejlesztésének fontosságát. • Tudatosuljon bennük a környezet, az életmód a viselkedés és az egészségi állapot okokozati összefüggéseit, megértetni, hogy egészségük és környezetük állapota tőlük is függ, ezért mindent meg kell tenni jobbításuk érdekében. • Ismerjék meg és gyakorolják a nemiségükhöz tartozó társadalmi szerep, viselkedés formáit, az egészséges életvitel és a környezettudatos magatartás szokásrendszerét. • Ismerjék fej az egészséget veszélyeztető környezeti hatásokat, bemutatni elutasításuk, kiküszöbölésük lehetőségeit és formáit. • Lássák meg az egészségvédelemben a betegségek megelőzésének fontosságát, az időbeni orvoshoz fordulás szerepét az eredményes gyógyításban. • Ismerjék fel, hogy egészségük éppúgy, mint becsületük és tudásuk örök emberi érték, melynek megőrzése minden ember legfontosabb és legszentebb kötelessége. Fejlesztési feladatok • A tanuló érdeklődjön saját szervezetének állapota, társas kapcsolatai és környezete iránt. Legyen érzékeny változásaira, problémáira. Tudjon ismereteket, tapasztalatokat, jó tanácsokat, szokásokat összegyűjteni, elsajátítani és a mindennapi életben hasznosítani. • legyen képes a szervezetében, környezetében és személyközi kapcsolataiban a jelenségek, változások tudatos megfigyelésére, • tudja tapasztalatait értelmezni, magyarázni, belőle következtetéseket levonni, • legyen képes újonnan megszerzett ismereteit, tapasztalatait a meglévők rendszerébe beépíteni. • tudja ezen ismereteinél, tapasztalatainál a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni, az ok-okozati összefüggéseket felismerni, • vegye észre az egészséges test, a tiszta, rendezett környezet szépségét, becsülje meg értékeit, • ismerje az egészségét, környezetét veszélyeztető tényezőket és használja fel ismereteit, tapasztalatait a veszély időbeni felismerése és elhárítása érdekében, • tekintse egészségének természetes és mesterséges környezetének védelmét valamint társas kapcsolatai harmóniájának megteremtését és megőrzését elsőrendű feladatának, • szerezzen megfelelő szintű jártasságot az információszerzés egyes tevékenységeiben (gyűjtés, könyvtár-használat, jegyzetelés, kiselőadás, tablók készítése, jegyzőkönyv összeállítása, munka-, csoporttevékenységek, kirándulások tervezése, szervezése stb.). • ismerje szervezete, környezete legfontosabb anyagait és azok legjellemzőbb tulajdonságait, • tudja a leggyakoribb élelmiszerek, a belőlük készült ételek tápanyagtartalmát és lássa ezek szerepét az egészséges táplálkozásban, törekedjen étrendjét az egészséges táplálkozásnak megfelelően alakítani, • legyen megfelelő szintű ismerete az emberi szervezetet károsító (nikotin, alkohol, drog) anyagok szervezetre gyakorolt hatásáról, utasítsa el kipróbálásukat, használatukat,

• ismerje fel a környezetszennyező-anyagokat, a veszélyforrásokat és törekedjen a szenynyező anyagok, veszélyes hulladékok felhalmozódásának megelőzésére, az esetlegesen kialakuló károk csökkentésére. • tudja megszerzett tapasztalatait, információhordozókból szerzett ismereteit hasznosítani, • legyen képes az információkat (reklámokat), kritikával fogadni és a téves ismereteket elutasítani, • érdeklődjön a tudományok fejlődése, eredményei iránt, • ismerje az egészségvédelemben és a gyógyításban elért kiemelkedő felfedezéseket, eredményeket és létrehozóikat, • értékrendjében kapjon méltó helyet a tudás, a tudomány és képviselőinek tisztelete. Az évfolyam tanterve 6. évfolyam: Témakör

Tananyag

A kiskamasz szervezete és a tennivalók

A testkép és a testarányok változása az életszakaszokban. A bőr felépítése, működése és szerepe az emberi kapcsolatokban. Bőrelváltozások és okaik. Bőrápolás és a személyi higiéné. A helyes öltözködés. A kiskamasz mozgásszervei, testképe. A mozgásszervek fejlődése. Mozgáskultúra. Sport. Napirend. A kiskamasz táplálkozási szerv-rendszerének felépítése és működése. A magyar konyha jellemzői. Az egészséges táplálkozás, és szokásrendszere. A nemi szervek testbeni helye, és működésváltozása. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája és az öltözködés. A kiskamasz személyiségváltozásai, viselkedésformái. A reális önismeret, a türelem és az önfegyelem, mint az önnevelés eszköze. Mások megismerése, megítélése és a kommunikáció. A barátság, mint a kapcsolati rendszer alapja. A baráti kör szerepe a személyiségfejlődésben. A család szerepe, és főbb funkciói. A kiskamasz helye a családban. Konfliktusok a kapcsolati rend-szerekben.

A kiskamasz személyisége, kapcsolatai és konfliktusai

Minimum követelmények Ismerje a kiskamasz testképének, testarányainak jellemzőit, tudja, hogy az egyén fejlődési üteme eltérő, de az átlagtól való eltérés még nem betegség. Ismerje a személyi higiéné anyagait, eszközeit és gyakorolja használatukat a mindennapokban. Tudja ruházatát és lábbelijét az egészséges öltözködés szabályai szerint alakítani, és rendben tartani. Legyen képes helytelen táplálkozási szokásainak felismerésére és elhagyására, sajátítsa el a kultúrált étkezés szokásainak alapismereteit.

Minimumot meghaladó követelmények Ismerje a kiskamasz bőrének, mozgásszerveinek, tápcsatornájának és nemi szerveinek főbb jellemzőit, változásait és okait. Sajátítsa el, azokat az életviteli szokásokat, mellyel a változások kellemetlenségei csökkenthetők. Lássa az aktív mozgás szerepét az egészségmegőrzésben, tudjon napi mozgástervet készíteni, és törekedjen betartására. Használja az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit az élelmiszerek, ételek kiválasztásában, étrendje alakításában.

Rendelkezzen reális önismerettel, formálja tudatosan személyiségét, vállalja nemiségét, és sajátítsa el a nemi szerepének megfelelő magatartási formákat.

Törekedjen társai előítéletektől mentes megítélésére, megfelelő baráti kör kialakítására, fogadja el a másságot, nyújtson segítséget az arra rászorulóknak.

Témakör

Tananyag

Környezeti hatások, veszélyhelyzetek

Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a drogfogyasztás egészségkárosító anyagai, és hatása a fejlődő szervezetre. Hasznos és káros szenvedélyek. A szenvedélybetegség jellemzői, személyiségromboló hatása. Veszélyforrások és veszélyhelyzetek környezetünkben. Kockázatos és veszélyes viselkedési módok és következményeik. Az érzékszervek szerepe a tájékozódásban, a veszélyhelyzetek felismerésében és a balesetek elkerülésében. Az elsősegélynyújtás elemi ismeretei. Környezetszennyező tényezők és hatásuk a fejlődő szervezetre. Az egészséges és esztétikus környezet jellemzői.

Minimum követelmények Ismerje az élvezeti szerek, drogok egészségkárosító hatását, legyen képes kipróbálásuk és használatuk elutasítására. Igényelje a tiszta, szép és egészséges környezetet, s tegyen meg mindent kialakítása és megőrzése érdekében. Tudjon egyszerű egészség-, és környezetvédő programot összeállítani és megvalósítani.

Minimumot meghaladó követelmények Vállaljon felelősséget tetteiért, segítse társait a káros szenvedélyek és veszélyhelyzetek elkerülésében. Ismerje az információszerzés lehetőségeit és formáit, tudja megszerzett ismereteit, tapasztalatait, gyűjtőmunkáját rendszerezni, új formába rendezni.

Emberismeret, etika Általános nevelési célok A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözze a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejlessze az önismeretet, készítsen fel a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Járuljon hozzá a differenciált ember-kép és identitástudat alakulásához. Fejlesztési feladatok A tárgy segítse a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Alapozza meg továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Az évfolyam tanterve 7. évfolyam Témakörök Ember és állat

Az emberi test

Az érzések világa

A gondolkodás világa

Énünk, személyiségünk

Értékelés, lelkiismeret

Tananyag Az ember előtörténete Az ember, mint az élővilág fejlődésének folytatása és csúcsa Az emberek és az állatok különbözősége és azonossága Az emberi faj, a test felépítése Egészség, betegség Fogyatékosság és egészség Az ember lelki, társadalmi és szellemi oldala Testkultúra Érzékelés, észlelés Ösztön, késztetés. Az ösztönöktől az érzelmekig Jó és rossz érzések Ítélet és előítélet Ízlés, az ízlés mint ítélet Az ízlés megjelenése életünkben Az ember, mint kérdező lény. A megismerés vágya Beszéd és gondolkodás. Verbális és nem verbális kommunikáció A beszéd tanulása A tanulás fogalma Az emlékezet A megismeréstől a tudásig Megtalálás és kitalálás, okosság és bölcsesség Énünk és énjeink Énesség és önösség Ötlet és akarat Vérmérséklet, jellem Képesség, tehetség Egyediség, egyéniség, személyazonosság Értékelés és érték, az értékelés szempontjai A jó és a rossz, mint viszonylagos értékek Erkölcsi értékelés Erény és bűn Választás és döntés, szándék és tett Erkölcsös cselekedetek Lelkiismeret, bűntudat

Témakörök

Tananyag Lelkiismeret fejleszthetősége

Az ember, mint egészség

Kommunikáció

Kapcsolódás

Kapcsolatok

Test, lélek, szellem egysége Ember, gyerek, öreg. Erkölcsi fejlődésünk A százarcú titok: az ember Szavakkal és szavak nélkül Öltözködés Mozgás és tánc Kimondható és kimondhatatlan Az alapok Én-az, én-ő, én-te Alkalmazkodás, elfogadás, felelősség Egyenlőség és egyenrangúság Bizalom, hűség Őszinteség, hazugság Versengés és együttműködés Ellentét, vita, megegyezés Kritika, megértés, megbocsátás Alá és fölérendeltség Függőség és önállóság Vonzalom és szeretet Közömbösség, tűrőképesség, beleélés Barátság Szülő-gyerek kapcsolat Rokonság, testvérség Szülőföld, közös sors Segítő kapcsolat Egyedüllét, magány

Általános fejlesztési követelmények • Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és feldolgozási képességek fejlődése. • Életkorának megfelelő szinten legyen képes, különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzé-sére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. • Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. • Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyi-latkozását legyen képes értelmezni. • Ismerje föl az erkölcsi értékeket, hogy különbséget tudjon tenni a jó és a rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.

Hon-, és népismeret Általános nevelési célok • Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. • A tantárgy tanulása segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. • A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek és eredményeinek megismerésére és megbecsülésére. Fejlesztési feladatok • Logikus gondolkodás képességének fejlesztése. • Emlékezőtehetség fejlesztése. • Írás, olvasás, rajzkészség fejlesztése. • Koncentrációs képesség fejlesztése. • Önálló és csoportos feladatmegoldó képesség fejlesztése. • Kérdés- és beszédkultúra fejlesztése. Egyes évfolyamok tanterve 5. osztály Témakör

Tananyag

Alapfogalmak

A ház, és ami benne van

A magyar viselete

nép

Hangszerismeret

Az emberélet fordulói Naptári ünnepek

6. osztály

Hon, nép, nemzet fogalmak értelmezése Magyarország Kárpátmedence A magyar nyelv Város, falu, helyi sajátosságok Az ismeretszerzés módjai A SZSZNGY alapfokú ismerete A falusi háztípusok Bútor- és lakáskultúra Gazdasági épületek A porta elrendezése A viseletdarabok A viseletek nem, kor és társadalmi csoporthoz tartozás szerinti osztályozása A viseletek funkciói Táji tagozódás Nemzetiségek viseletei Hangszertípusok Gyermekhangszerek elkészítése -A zene társadalmi funkciója -A zenéhez való viszony régen és ma Születés, kisgyermekkor, gyermekkor, ifjúkor szokásai, ünnepei, munkaalkalmai Beavatási rítusok Téli ünnepkör Tavaszi ünnepkör Mai aktualitás

Minimum követelmények Az alapfogalmak értése, az írásbeli számonkérés teljesítése.

Minimumot meghaladó követelmények Az alapfogalmak készségszintű használata, aktív részvétel az órai munkában.

Alapvető elrendezési elvek és helyi vonatkozások megértése, ismerete.

A tárgy részletes ismerete.

Alapvető viseletdarabok és az öltözködés rendszerének ismerete.

A táji és társadalmi tagozódás ismerete.

A bemutatott hangszerek felismerése.

Hangszerek működési elvei, csoportosításuk, és egyszerűbb hangszerek elkészítése.

A fordulópontok alapvető ismerete.

A fordulópontok és ahhoz kapcsolódó szokások részletes ismerete.

Az ünnepek rendszerének megértése és ismerete.

Szokások (regölés, betlehemezés, kotyo-lás, pünkösdölés)

Témakör

Tananyag


Emberélet fordulói

Felnőttkor Időskor Halál Nyári és őszi ünnepek Mai aktualitás Gasztronómia Állatfajták Történelmi érdekességek Földrajzi és építészeti érdekességek Betyárvilág Magyar népmese A paraszti gazdálkodás és házi ipar Pásztorság Mesterségek Összefoglalás, rendszerezés Az aktualitások keresése

A fordulópontok alapvető ismerete.

Minimumot meghaladó követelmények A fordulópontok és ahhoz kapcsolódó szokások részletes ismerete.

Az ünnepek rendszerének megértése és felsorolásszerű ismerete. Felsorolás szintű ismeretek. Önálló véleményalkotás a nemzeti sajátosságokról.

A szokások alkalmazás szintű ismerete (Szent Iván éj, aratási, szüreti szokások,…) A nemzeti sajátságok részletes ismerete és beillesztése a mindennapi életbe.

A paraszti gazdálkodás és a mesterségek momentumainak alapvető ismerete.

A társadalmi vonatkozások megértése, a bemutatott eszközök és tevékenységek alapján továbbiak önálló felismerése és megértése.

A tananyag alapvető ismerete, a lényegi összefüggések megértése.

A tananyag részletes ismerete, önálló ismeretszerzés és véleményalkotás a fenti témákban.

Naptári ünnepek

Hungariku-mok, nemzeti sajátosságok

Gazdasági élet (mesterségek)

A két év anyagának összefoglalása

Ajánlás az osztályfőnöki órák helyi tantervéhez1. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája: 1. évfolyam Tananyag Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom.

Követelmény A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Alapvető magatartási normák ismerete.

Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).

Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

2. évfolyam Tananyag Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi,

Követelmény Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Fel-

Tananyag lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb

Követelmény ismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Közlekedés

Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.

Helyes viselkedési formák tudatosítása.

Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem.

3. évfolyam Tananyag Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, én-ideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromiszszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői.

Követelmény Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka.

A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok

A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok.

Tananyag Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés.

Követelmény

Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

5. évfolyam Tananyag Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand.

Követelmény A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése.

A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

A Nat-ban megjelenő nevelési célok tematizálják a felsőbb évfolyamokon (5–8. évfolyam) az osztályfőnöki órák témaköreit, ezáltal érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: A fejlesztési területek, nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges

és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amenynyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

5. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

12 óra 7 óra 4 óra 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra

Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 12 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Iskolai ünnepélyek, hagyomáElőzetes tudás nyok ismerete. Társakkal való együttműködés: Hogyan dolgozunk páros munkában és csoportmunkában? Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának A tematikai egység felismertetése. A hagyományok tisztelete és továbbvitele igényének nevelési-fejlesztési kialakítása. Az osztály, mint közösség kommunikációs és együttműköcéljai dési képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)


Alsó felső tagozat átmenetének kezelése A tanórák optimális tanulási környezetének kialakítása. Az egyes tantárgyak sajátságos jellegének, egymástól eltérő tanulási módjainak elemzése. Napirend fontossága, annak kialakítása. Az egyes osztályban szükséges felelősök megválasztása. Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak megteremtése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfoga- Magyar nyelv: szóbeli dás elsajátításának támogatása kommunikáció fejlesztése Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Erkölcstan: szabályköIskola bemutatása, szabályai vetés, szabálytudat, Házirend törvény, előírás Tűzrendészet, balesetvédelem, vagyonvédelem A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése Hon és népismeret: a Hagyományok tanulók ismerjék meg Szakkörök, diákélet, iskolaélet nemzeti, népi kultúA tanulók ismerjék meg az iskola hagyományait! ránk értékeit, hagyományait. Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, hagyomány, érték, értékefogalmak lés, önértékelés

Tematikai egység/ Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a család- Órakeret Fejlesztési cél ban? 7 óra A család fogalma. Különböző közösségek felismerése, megnevezése. Előzetes tudás A tematikai egység A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az osznevelési-fejlesztési tály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A rend és a káosz különbözősége. A drámajátékok Irodalom A mesék pozitív és Ki vagyok én? negatív szereplői Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Az önismeret fejlesztése. Helyem a közösségben Drámapedagógia Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésé- Kommunikációs kapre, empátiára és kölcsönös elfogadásra. csolatteremtés, szituáMozgásos önkifejezés ciók, helyzetgyakorlatok A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, ön- Magyar nyelv: ismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításá- A testbeszéd értelmeban. Harmonikus családi minták közvetítése. zése Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Milyen normák érvényesek ebben a közösségben? Irodalom: A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A Irodalmi alkotások a felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi felnőtt-gyerek kapcsonevelésében, fejlődésében. lat bemutatására Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak en- Erkölcstan: a másság gem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az elfogadása együttélés szabályrendszere. Kulcsfogalmak/ énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés szabályrendszefogalmak re, példakép

Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 4 óra Kit tegezünk? Kit magázunk? Megvárjuk, amíg a másik befejezi monElőzetes tudás dandóját. A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikáció tényezői: a verbális és nem verbális kommunikáció Magyar nyelv: eszközei: Hogyan kommunikálunk? Aktív részvétel a küSzituációs játékok: kommunikációs játékok lönféle kommunikáciAlapismeretek a kommunikáció tényezőiről: ós helyzetekben feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában. Siketek jelbeszéde. Magyar nyelv, A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, Irodalom: a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és feldol- Különböző típusú szögozása. vegek értelmezése Magyar nyelv: nyelvi A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megisme- kifejezési formák: terése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás, tetszikelés geződés, magázódás, tetszikelés Informatika: e-mail, chat Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk? Drámapedagógia Szituációs játékok: kommunikációs játékok Erkölcstan: viselkedési Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés, normák, pl.: köszönés, megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új osztály- megszólítás, bemutattárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk. kozás, bemutatás Kulcsfogalmak/ Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció. fogalmak Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok.

Tematikai egység/ Órakeret Tanuljuk a tanulást Fejlesztési cél 5 óra Szövegértelmezés kérdéseken keresztül. Olvasott szöveg tartalmának Előzetes tudás néhány mondatos összegzése. Páros munka és csoportmunka szabályai A tanulók tanulási kultúrájának fejlesztése. A tanulási módszerek megA tematikai egység ismertetése, fejlesztése, bővítése. Szövegértő és szövegalkotó képesség nevelési-fejlesztési fejlesztése. Különböző munkaformákban történő tanuláson keresztül az céljai együttműködés képességének fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan tanuljak? A tanulók személyiségéhez leginkább igazodó tanulási módszerek megtanítása. Magyar nyelv, Szövegfeldolgozás algoritmusainak elsajátítása. Irodalom: Szövegértés írásban és szóban A szövegértő képesség A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon ke- fejlesztése különböző resztül. típusú szövegeken Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. Egyénre szabott tanulási módszerek. Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak elsa- Erkölcstan: játítása. Mások véleményének tiszteletben tartása Kérdéskultúra és kérdésértelmezés Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Jegyzetelési technikák tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás Vázlatkészítés címszavas vázlat, mondatokból álló vázlat, fogalmi vázlat A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Az információforrások kritikus használatának megtanítása A tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői Informatika: legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értel- Online szótárok haszmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén készítsük fel nálata őket a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Egészséges életmód – környezettudatosság Fejlesztési cél 3 óra Helyes napirend. Öltözködési az időjárásnak megfelelően. Mely ételek Előzetes tudás egészségesek és melyek nem? A mozgás fontossága. A tanulók felkészítése az egészségük megőrzésére: öltözködés, mozgás, A tematikai egység étrend, napirend, alvásigény. A közlekedésben való biztonságos részvénevelési-fejlesztési telre való felkészítés. A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás céljai kezelésére való felkészítés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az egészséges életmód elveinek elsajátítása. f Készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, toTermészetismeret: vábbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a az emberi szervezet veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan hely- működése zetek kezelésében Egészséges életrend. A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés módszereinek alkalmazása igényének kialakítása Kapjanak a tanulók mintákat a társas konfliktusok kezeléséhez Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés Felkészülés a serdülőkori változásokra. Természetismeret: Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése (patta- menstruáció, magömnások, menstruáció, zsíros haj stb. lés Kulcsfogalmak/ egészséges életmód, étrend, mozgás, serdülőkor, hormonális változások fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Mi a pályánk? Fejlesztési cél 3 óra Melyik tantárgyból vagyok jó? Mit szeretek tanulni leginkább? Milyen Előzetes tudás sportágban vagyok ügyes? Milyen a kézügyességem? A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár A tematikai egység külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák elsajánevelési-fejlesztési títására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló tényező céljai a szakmaválasztásban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Érdeklődési kör Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli tevékenységek motiválják a tanulókat? Technika, Vizuális Kapcsolódási pontok keresése az egyes szakmák és az érdeklődési kultúra, Ének-zene, körök között. Informatika Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók Technika, kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek kultúra megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Szakmaismeret Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kulcsfogalmak/ érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek, fogalmak

Vizuális

Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 2 óra A pénz fogalma, mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet mindennapi Előzetes tudás élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy menynyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz mértékű A tematikai egység összegekkel nevelési-fejlesztési Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat céljai kell fizetni. Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A háztartások életét meghatározó gazdasági pénzügyi intézmények- Technika és életvitel ről való ismeretek bővítése. háztartástan A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában. Tudjanak a tanulók ésszerűen gazdálkodni a pénz világában, kiindulási pontként a zsebpénzükkel. Szerezzenek ismereteket az ésszerű fogyasztással és az ehhez kap- Matematika: a pénz csolódó takarékossággal kapcsolatosan. vásárlói értéke Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Kulcsfogalmak/ pénz, érték, takarékosság fogalmak

6. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés

9 óra 4 óra 8 óra 6 óra 3 óra 3 óra 3 óra

Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 9 óra Értékelés, önértékelés, szabálykövetés, felelősségtudat Előzetes tudás Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának A tematikai egység felismertetése. Az osztály, mint közösség kommunikációs és együttműnevelési-fejlesztési ködési képességének fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)


Megbízatások az osztályban feladattudat, önkontroll, önértékelés, mások értékelése. Az egyes osztályban szükséges felelősök újraválasztása. Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Osztálykirándulás – élménykommunikáció Magyar nyelv: szóbeli Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat kommunikáció fejleszKözösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egy- tése másról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. A nyári szünidő tervezése. Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Társadalmi normák, az együttélés szabályai családban, iskolában, baráti közösségben Erkölcstan: szabályköEgyüttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjai- vetés, szabálytudat, nak szélesítése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a törvény, előírás közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása Értékelés – Önértékelés Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ szabály, szabálykövetés, közösség, érték, értékelés, önértékelés fogalmak

Tematikai egység/ Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a család- Órakeret Fejlesztési cél ban? 4 óra Előzetes tudás A tematikai egység A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az osznevelési-fejlesztési tály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Milyen teljesítményt várok önmagamtól a hatodik osztályban? Célkitűzés, önmegvalósítás Irodalom A mesék pozitív és negatív szereplői Jellemzés – Önjellemzés Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az együttélés szabályrendszere. Drámapedagógia Kommunikációs kapKi vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? csolatteremtés, szituáElő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakor- ciók, helyzetgyakorlalati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. tok Az önismeret fejlesztése. Magyar nyelv: Hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmei hiteles A testbeszéd értelmekifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. zése Mozgásos önkifejezés Irodalom: A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, ön- Irodalmi alkotások a ismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításá- felnőtt-gyerek kapcsoban. Harmonikus családi minták közvetítése. lat bemutatására Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Erkölcstan: a másság Milyen normák érvényesek ebben a közösségben? elfogadása Kulcsfogalmak/ énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés szabályrendszefogalmak re, példakép

Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 8 óra Kommunikációs zavarok ismeret, feloldása Előzetes tudás A tematikai egység Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. nevelési-fejlesztési Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás céljai A média tudatos kritikai kezelése Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs zavarok Magyar nyelv: Értelek, nem értelek, félreértelek! Szituációs játékok: kommunikáci- Aktív részvétel a küós zavarok bemutatására. A kommunikációs képesség fejlesztése. lönféle kommunikációs helyzetekben Médiatudatosságra nevelés Neked tetszett? Kritikus megnyilvánulások könyvvel, filmmel kapcsolatosan Hírek a tv-ből, rádióból Magyar nyelv, Tegyük lehetővé a tanulók számára, hogy a tanulók a mediatizált, Irodalom: globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és Különböző típusú szöhagyományos médiumok nyelvét. Készítsük fel a tanulókat az értel- vegek értelmezése mező, kritikai és tevékenybeállítódás révén a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Ismertessük meg a tanulókat a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Amikor nem unatkozom… A szabadidő hasznos eltöltése: hobbi, Természetismeret szakkör, sportkör stb. a sport szerepe az Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, önálló döntésekre, amelyek egészségmegóvásban a testi és lelki egészségüket is szolgálják, például a szabadidő hasznos eltöltésén keresztül. Drámapedagógia Szövegalkotás. Párbeszéd – Leírás –Vita Erkölcstan: viselkedési Szituációs játékok normák, pl.: köszönés, A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás fejleszté- megszólítás, bemutatse. kozás, bemutatás Kulcsfogalmak/ Kommunikációs szabályok. Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párfogalmak beszéd, vita, leírás. Médiatudatosság.

Tematikai egység/ Órakeret Tanuljuk a tanulást Fejlesztési cél 6 óra Különböző tanulási módszerek ismerete. Szövegértő-, szövegalkotó Előzetes tudás képesség. Együttműködési képesség páros vagy csoportmunkában. A tematikai egység Jegyzetelési technikák megismerése. Szövegértő-, szövegalkotó képesnevelési-fejlesztési ség fejlesztése. Kérdéskultúra aktiválása, fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szövegértés írásban – Szövegértés szóban Magyar nyelv, Irodalmi szövegekben a meghökkentő cím és szöveg meghökkentése Irodalom: A szövegkohézió, a szövegegységek ismerete. A szövegértő képesség Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása. fejlesztése különböző típusú szövegeken Humor az irodalomban A szöveg alapértelmezésén túl a másodlagos jelentésének felismerése. A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon keresztül. Jegyzetelési technikák – Filmkritika Tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás. Az alkalmazott szövegen keresztül médiatudatos magatartás alakítása. Az információforrások kritikus használatának gyakorlása. Kérdéskultúra, kérdésértelmezés Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Egészséges életmód – környezettudatosság Fejlesztési cél 3 óra Ember és környezetének kapcsolata. Előzetes tudás A tematikai egység Környezettudatos magatartás alakítása. A szelektív hulladékgyűjtés nevelési-fejlesztési fontossága. A környezet ismerete és szeretete. A fenntarthatóság fogalcéljai mának ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A környezettudatos magatartás Hívjuk fel a tanulók figyelmét az életformák gazdag változatosságára a természetben és a kultúrában. Tudatosítsuk, hogy az erőforrásokat Természetismeret: tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességük- az emberi szervezet re tekintettel használják. működése Ismeretterjesztő szöveg a szelektív hulladékgyűjtésről Cél, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló Természetismeret: környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett Környezetvédelem, magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. tájvédelem Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Kulcsfogalmak/ Környezettudatos magatartás. Szelektív hulladékgyűjtés. Fenntarthatóság. fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Mi a pályánk? Fejlesztési cél 3 óra Tantárgyak követelményeinek és tartalmának ismerete. Saját képesséElőzetes tudás gek felmérése. Szakmákhoz kapcsolódó ismeretek. A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár A tematikai egység külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák elsajánevelési-fejlesztési títására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló tényező céljai a szakmaválasztásban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Érdeklődési kör Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli tevékenységek motiválják a tanulókat? Technika, Vizuális Melyik a kedvenc tantárgyam? kultúra, Ének-zene, Kommunikáció – Érvelés. Tudják a tanulók érvekkel alátámasztani, Informatika hogy miért az a tantárgy a kedvencük. Miben vagyok jó? Hol kell fejlődnöm? Önismereti tréning. Egy szakma bemutatása Technika, Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez kultúra képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Kulcsfogalmak/ érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek, fogalmak

Vizuális

Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 2 óra Különböző hivatalok ismeret. Mit, hol ügyintézünk? Milyen tevékenyElőzetes tudás ségeket, feladatok lát el a postahivatal? Az internet világában hogyan kommunikálhatunk? A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Családi kiadások a postán. Ismerjék meg a tanulók és tudják önállóan is használni a posta szolgáltatásait. Tudják, hogy a szolgáltatások is pénzbe kerülnek. Tudjanak a hivatali környezetben megfelelő magatartásmintákat alkalmazni. Saját ügyek intézése: diákigazolvány, szakköri jelentkezés stb. Vállaljanak a tanulók felelősséget, alakítsuk ki bennük az önálló cselekvés igényét. A tanulók tevékeny részvételére építő ügyintézés hatékonyan támogatja a megbízhatóság kialakítását. Informatika: Az internet világa, avagy idő és költséghatékony kommunikációs e-mail, chat formák: SMS, e-mail, chat Ismerjék meg a tanulók az internet nyújtotta kommunikációs lehetőségek előnyeit és hátrányait.


7. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást- Egészséges életmód, környezettudatosság - Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés


Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 9 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Társakkal való együttműköElőzetes tudás dés: Szervezetek működése, működés szabályozása. Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának A tematikai egység felismertetése. Az osztály mint közösség kommunikációs és együttműnevelési-fejlesztési ködési képességének fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)


Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok. Osztálykirándulás – élménykommunikáció A nyári szünidő tervezése – élménykommunikáció

Magyar nyelv: szóbeli kommunikáció fejlesztése

Félévi bizonyítványterv készítése Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Erkölcstan: szabálykövetés, szabálytudat, Tanulói jogok és kötelességek DÖK törvény, előírás A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése A tanulók legyenek tevékenyen részesei az osztályközösségnek: Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása Kulcsfogalmak/ rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, értékelés, önértékelés fogalmak

Tematikai egység/ Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a család- Órakeret Fejlesztési cél ban? 8 óra Énkép, önismeret, társas kapcsolatok, kapcsolati rendszerekben működő Előzetes tudás szabályok. A tematikai egység Az osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése. Manevelési-fejlesztési gunkról való tudás. Gondolati térkép. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Helyem az osztályban Helyem az osztályban, mint közösségben Drámapedagógia Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésé- Kommunikációs kapre, empátiára és kölcsönös elfogadásra. csolatteremtés, szituáMozgásos önkifejezés ciók, helyzetgyakorlatok Hogyan változtam az elmúlt években: külső és belső tulajdonságok Magyar nyelv: Énkép és önismeret fejlesztése. A pozitív énkép erősítése, a negatív A testbeszéd értelmeénkép alakítása pozitív irányba. zése Ki vagyok én? Irodalom: Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakor- Irodalmi alkotások a lati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására Az önismeret fejlesztése. Testbeszéd, beszélnek a testrészeink. Megjelenésünknek, a rólunk alkotott képnek a szerves részét képezik a testbeszédünk, a gesztusaink, a mimikánk. Mindezek fejlesztése, alakítása nagyon fontos a rólunk kialakított kép pozitív attitűdjéhez. Barátságtérkép Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak en- Erkölcstan: a másság gem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az elfogadása együttélés szabályrendszere. A felnőttek és én A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi nevelésében, fejlődésében. A szülők szerepe a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. Kulcsfogalmak/ énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 5 óra Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. Előzetes tudás Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A tematikai egység A kommunikáció eszköztárának stabil, helyzetnek megfelelő használanevelési-fejlesztési ta. A kommunikációs tényezők biztos felismerése. Kulturált kommunicéljai kációs illemszabályok betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan mondjam? Magyar nyelv: A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, Aktív részvétel a küa különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és feldol- lönféle kommunikácigozása. ós helyzetekben Magyar nyelv: nyelvi kifejezési formák: teA beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megisme- geződés, magázódás, rése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás, tetszikelés. tetszikelés Szituációs játékok: vita, meggyőzés, kérdésfeltevés Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk? Szituációs játékok: kommunikációs játékok Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés, megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk.

Informatika: chat

e-mail,

Drámapedagógia Erkölcstan: viselkedési normák, pl.: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás Kulcsfogalmak/ Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció. fogalmak Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok.

Tematikai egység/ Tanuljuk a tanulást – Egészséges életmód – környezet- Órakeret Fejlesztési cél tudatosság – A mi pályánk? 7 óra Szövegértés és szövegalkotás korosztálynak megfelelő szintje. A kiElőzetes tudás emelés mint jegyzetelési technika. Mi a környezettudatos magatartás? Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. A kiselőadás készítésének ismérvei, az informatikai tudás beépítése a kiselőadásokba, pélA tematikai egység dául ppt. A fejlesztés a környezettudatos magatartást és az egészséges nevelési-fejlesztési életmódot érintő témákon keresztül történik, fejlesztve ezáltal a szövegcéljai értést és a tanulási kompetenciát is. A felvételi helyzet előzetes megteremtése a kiselőadásokkal. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása. Szövegértés írásban és szóban Magyar nyelv, A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon ke- Irodalom: resztül. A szövegértő képesség fejlesztése különböző Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. típusú szövegeken Egyénre szabott tanulási módszerek. Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak elsajátítása. Magyar nyelv, Jegyzetelési technikák elsajátítása, lépéseinek gyakorlása különböző Irodalom: típusú hallott vagy leírt szövegeken keresztül: tartalmi kivonat készí- A jegyzetelési techtése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készíté- nikák gyakorlása se, kulcsszavak kiemelése, cédulázás Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt elő is tudják adni. Az önértékelés és mások értékelésének fejlesztése. A felvételire való felkészítés olyan helyzetek megteremtésével, ahol a tanulóknak alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet megszokására, illetve a magabiztos előadásmód gyakorlására. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek Informatika: megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, Online szótárok haszfoglalkozásuk és pályájuk kiválasztására, valamint a hozzájuk vezető nálata erőfeszítések megtételére. Kiselőadások készítése prezentációval A prezentáció fogalmának és fajtáinak ismerete. A papíralapú prezentáción túllépve a digitális kompetencia előtérbe helyezése. PowerPoint előadás készítésének mechanizmusa, az ehhez kapcsolódó előadásmód fejlesztése. Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, jegyzetelés, kiselőadás PowerPoint fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 5 óra A pénz fogalma mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet a mindennapi Előzetes tudás élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy menynyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz mértékű A tematikai egység összegekkel. nevelési-fejlesztési Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat céljai kell fizetni. Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában. Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt 2 órában Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról demokratikus döntéshozatal. Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel, prog- Matematika: a pénz ramokkal. vásárlói értéke Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez előkészítés, foglalások rendezése stb. Osztály szintű karácsonyi ünnepség költségvetésének készítése Költségvetés készítés: a költségvetés részei, tervezés, számítások végzése, megvalósítás, elszámolás. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának elemzése Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében, elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a megvalósult költségek között. Mi volt az eltérés oka? Kulcsfogalmak/ pénz, érték, takarékosság fogalmak

8. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Kommunikáció – médiatudatosság Mi a pályánk? Egészséges életmód, környezettudatosság Gazdasági életre nevelés


Tematikai egység/ Órakeret Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Fejlesztési cél 6 óra Társakkal való együttműködés: Szervezetek működése, működés szabáElőzetes tudás lyozása. Az értékelés, önértékelés fejlesztése. Az osztály mint közösség és az A tematikai egység egyén kommunikációs, valamint együttműködési képességének fejlesznevelési-fejlesztési tése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák)


Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok. Osztálykirándulás – élménykommunikáció A jövőbeni tervek – élménykommunikáció Félévi szöveges önértékelési terv készítése Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Értékelés – Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcsfogalmak/ értékelés, önértékelés, kommunikáció fogalmak

Magyar nyelv: szóbeli kommunikáció fejlesztése

Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció – médiatudatosság Fejlesztési cél 3 óra Az internet fogalma, használata. Az etikett fogalma Előzetes tudás Az internetnyelv megjelenése mellett az anyanyelv helyes használatáA tematikai egység nak fontosságára nevelés. Az internet szabályrendszerének, normáinak nevelési-fejlesztési megismertetése a tanulókkal, valamint e terület közösségformáló hatácéljai sának ismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Internetnyelv A 20-21. századi vívmányok biztos és kulturált használata mellett az Informatika: e-mail, anyanyelvi kultúra megtartásának fontossága. chat A normakövető helyesírás alkalmazása e-mailezés és chatelés alkalmával. A levél tartalmi és formai elemeinek megőrzése e-mail írásakor. Magyar nyelv és irodalom: A levél tartalmi és formai jellemzői Etikett netikett Az alapvető viselkedési normák kiterjesztése a mindennapi viselke- Drámapedagógia dés területén megjelenő internetes világra is. Tudatosítani kell a tanu- Erkölcstan: viselkedési lókban, hogy a netikett, azaz az internet etikettje, írott és íratlan sza- normák, bályai is mindenki számára kötelező érvényűek. Az internetes közösségek hagyományos közösségekhez hasonló működésének ismertetése, annak érdekében, hogy tudják a tanulók, ezek a közösségek is kiközösítik azokat a tagokat, akik a szabályrendszerüket nem tartják be. Kulcsfogalmak/ internetnyelv, etikett, netikett, szabályrendszerek fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret A mi pályánk? Fejlesztési cél 17 óra Tehetség fogalma. Szakmák ismerete, Saját adatok ismerete. Illemtani Előzetes tudás szabályok. Kommunikációs ismeretek. Szövegértés és szövegalkotási képesség. A tematikai egység A tehetség jegyeinek felismerése önmagunkon. Szövegértő és szövegnevelési-fejlesztési alkotó képesség fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mindenki tehetséges valamiben. Te miben? A tehetség területeinek megismerése, a saját képességek reális ismerete, annak felismerése miben tud a tanuló kiemelkedőt nyújtani. Magyar nyelv, Irodalom: Pályaorientáció. Pályaválasztás 4 óra A szövegértő képesség A tanulók kapjanak átfogó képet a munka világáról. Ennek érdeké- fejlesztése különböző ben olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania számukra, típusú szövegeken amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Hogyan készülök az írásbeli felvételire? A felvételire, való felkészítése a tanulóknak olyan helyzetek megte- Informatika: remtésével, ahol alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet megszokására, illet- Online szótárok haszve a magabiztos előadásmód gyakorlására. nálata Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Az önéletrajz Az új típusú önéletrajz tartalmi és formai követelményei. Magyar nyelv, Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és online Irodalom: felületen. A kézzel írt önéletrajz küllemének követelményei: olvasha- Önéletrajz tó írás, a helyesírás fontossága, áthúzások, satírozások, lefestők mellőzése. Az online felületen küldött önéletrajz kísérőlevelének formai és tartalmi, netikettbeli követelményei. Felvételi adminisztráció, jelentkezési lapok. Szövegértés gyakorlása a kitöltési útmutató alapján. Az írásbeli felvételi tapasztalatai – kommunikációs gyakorlat Hogyan készülök a szóbeli felvételire – kommunikációs gyakorlatok Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók kiselő-

Magyar nyelv, Irodalom: kiselőadás

adásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt elő is tudják adni. Megjelenés a felvételin – A divat, amely megmondja ki vagy Öltözködési és viselkedési normák alakítása. A helyszínnek és időpontnak megfelelő magatartásformák gyakorlása. A szóbeli felvételi tapasztalatai– kommunikációs gyakorlatok Kulcsfogalmak/ szövegértés, szövegalkotás, kiselőadás, illemtan fogalmak

Tematikai egység/ Egészséges életmód – Környezettudatosság Órakeret Fejlesztési cél 4 óra Testi és hormonális változások, valamint azok következményei Előzetes tudás A tematikai egység A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való felkénevelési-fejlesztési szítés. céljai A szerelem meghatározása vagy meghatározatlansága Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Halló fiúk, halló lányok Biológia Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése (patta- Hormonális változások nások, menstruáció, zsíros haj stb. és külső hatásai Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a testi higiénében. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Szerelem és más dolgok A tanulók érzelmi felkészítése a túlfűtött érzelmi megnyilvánulásokra. A másik nem tiszteletére megbecsülésére nevelés. Segítsük a tanulókat, hogy legyenek képesek a lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. Kulcsfogalmak/ hormonális változások, érzelem, szerelem, lelki egyensúly fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Gazdasági életre nevelés Fejlesztési cél 5 óra A pénz értéke, mint fizetőeszköz. Költségvetés fogalma. Előzetes tudás A tematikai egység Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy menynevelési-fejlesztési nyi pénzért lehet utazni, programokat szervezni, szállást foglalni. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Utazás kirándulásszervezés Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról Földrajz: demokratikus döntéshozatal. Magyarország nevezeKomplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel, prog- tességeinek, természeti ramokkal. kincseinek ismeret, Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez elő- turisztikai célpontok készítés, foglalások rendezése stb. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrá- Informatika: sok kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egy- Útvonaltervező, excelmásrautaltságát. táblázat használata, Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának elemzése Matematika Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében, a pénz vásárlói értéke elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a megvalósult költségek között. Mi volt ennek az oka? Praktikumok: diákok által felvetett gazdasági témák megvitatása, tapasztalatszerzés egymástól. Kulcsfogalmak/ pénz, érték, takarékosság, költségvetés, fogalmak

KAPOSFŐ HELYI TANTERV

Recommend Documents