ÁGH ATTILA
Kant kultúrafogalma és embereszménye Az u t ó b b i é v t i z e d b e n számos cikk és t a n u l m á n y í r ó d o t t a k u l t ú r a fogalmáról, sőt e g y r e s z a p o r o d n a k a m a r x i s t a k u l t ú r a e l m é l e t i - k u l t u r o l ó g i a i m o n o g r á f i á k is. A k u l t ú r a f o g a l m á n a k m e g h a t á r o z á s a k ö r ü l i v i t á b a n t a l á l k o z u n k ontológiai, k u l t ú r a n t r o p o l ó g i a i , m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i , funkcionalista, sőt s z e m a n t i k a i m e g k ö z e l í t é s e k k e l is, d e az é r t e l m e z é s e k n e k e b b e n a k a v a l k á d j á b a n jórészt é r i n t e t l e n m a r a d a k u l t ú r a m i n d e n n a p o s , k ö z h a s z n á l a t b a n levő felfogása. Ezt a m i n d e n n a p i k u l t ú r f o g a l m a t a k á r p u b l i c i s z t i k a i n a k is n e v e z h e t n é n k , hiszen az e m b e r e k h a g y o m á n y o san a s a j t ó t e r m é k e k „ k u l t ú r a " r o v a t á b a n t a l á l k o z n a k a t á r s a d a l o m szellemi é l e t e ként, a t á r s a d a l m i t u d a t f o r m á k r e n d s z e r e k é n t felfogott k u l t ú r á v a l , a h o l is l e g i n kább a művészetekkel, s kisebb mértékben a tudományokkal találkoznak mint a k u l t u r á l i s élet t a r t a l m a i v a l . A k u l t ú r á n a k szellemi t e v é k e n y s é g k é n t — v a g y p o n t o s a b b a n , a szellemi t e v é k e n y s é g n e k k u l t ú r a k é n t — v a l ó é r t e l m e z é s e , a m i e g y a r á n t m e g h a t á r o z z a a k u l t ú r a h e l y é t és funkcióját az egyes e m b e r és a t á r s a d a l o m életében, a X V I I I . század végén K a n t m u n k á s s á g á b a n j e l e n t k e z e t t először. K a n t k u l t ú r a e l m é l e t e a z o n b a n t ö b b é - k e v é s b é elfelejtett, alig m é l t á n y o l t e l e m e e n a g y g o n d o l k o d ó szellemi örökségének, b á r k ü l ö n b ö z ő e l m é l e t e k e n és i s k o l á k o n á t n a p j a i n k i g á t s u g á r z i k , h o g y h a ilyen „ a n o n i m " m ó d o n is, de a n n á l e r ő t e l j e s e b b e n h a s son k u l t ú r a f e l f o g á s u n k r a . A k u l t ú r a idealista, a t á r s a d a l o m és az egyén szellemi é l e t e k é n t felfogott, a m i n d e n n a p i s z ó h a s z n á l a t b a n is m e g g y ö k e r e s e d e t t é r t e l m e z é s e a n n a k a szellemi for r a d a l o m n a k a jellegzetes k o r t e r m é k e , a m e l y a X V I I I — X I X . század f o r d u l ó j á n játszódott le N é m e t o r s z á g b a n . A m o d e r n emberfelfogás n y i t á n y a k é n t — k u l t ú r a elméletével szorosan összefonódva — e k k o r született K a n t a n t r o p o l ó g i á j a is, amely é p p a n n y i r a m o s t o h a g y e r m e k e a filozófiai a n t r o p o l ó g i a i k u t a t á s o k n a k , m i n t k u l t ú r a elmélete, jóllehet jelentősége u g y a n o l y a n a l a p v e t ő . P e r s z e n e m véletlen, hogy K a n t m u n k á s s á g á b ó l „csak" az e t i k á t l á t j á k meg, s n e m az egész antropológiát, hiszen a k a n t i filozófia szokványos, a n a g y K r i t i k á k o n k e r e s z t ü l i megközelítése, a rendszer kifejtése n e m ígér a n t r o p o l ó g i a i elemzéseket, de k u l t ú r a e l m é l e t i e k e t s e m . A k u l t ú r a e l m é l e t i - a n t r o p o l ó g i a i kérdésfelvetés s z ü k s é g k é p p e n szétfeszíti m a g á n á l K a n t n á l is a r e n d s z e r k e r e t e i t , s így t á r g y a l á s a a r e n d s z e r t belső e l l e n t m o n d á s a i b a n , m o z g á s á b a n , a r e n d s z e r „ p e r e m é n " elhelyezkedő í r á s o k a t pedig a t á r s a d a l m i fejlő dés a k k o r a k t u á l i s k é r d é s e i r e v a l ó közvetlen r e a g á l á s á b a n m u t a t j a m e g . (A k a n t i r e n d s z e r ilyen t ö r t é n e l m i s z e m l é l e t e jellemzi a Kétszázéves a kanti kriticizmus című t a n u l m á n y g y ű j t e m é n y t , a m e l y a Világosság 1972. m á j u s i s z á m á n a k m e l l é k l e t e k é n t j e l e n t meg, s a m e l y r e t ö b b v o n a t k o z á s b a n t á m a s z k o d u n k . ) A tiszta ész kritikája csak távoli u t a l á s t t a r t a l m a z a k u l t ú r á r a , a m i k o r a t r a n s z c e n d e n t á l i s m ó d s z e r t a n elején K a n t megjegyzi, h o g y „a tiszta ész diszcip línája" k ü l ö n b ö z i k a kultúrától, m i v e l csak negatív, k o r l á t o z ó szerepe v a n , míg a k u l t ú r a készséget ad, „pozitív a d a l é k o t " szolgáltat, d e „ é p p e n a z é r t a metafizika az e m b e r i ész m i n d e n kultúrájának is befejezése". A k u l t ú r á n a k ezt a m e g h a t á rozását Az ítéleterő kritikája b o n t j a ki, A természetnek mint teleológiai rend szernek végső céljáról című r é s z b e n (83. §), ahol a k u l t ú r a a boldogsággal való s z e m b e á l l í t á s b a n j e l e n i k m e g . A t e r m é s z e t első célja az e m b e r r e l a boldogság, m i n t az egyes e m b e r , a z e m p i r i k u s l é n y é l v e z e t e i b e n v a l ó kielégülése. Az egyes e m b e r á l l a n d ó a n a b o l d o g s á g r a törekszik a n y a g i t e r m é s z e t é b ő l a d ó dóan, d e K a n t szerint a t e r m é s z e t őt v a l ó j á b a n n e m e r r e szánta, és n e m is k é -
nyezteti el. A t e r m é s z e t valódi célja az e m b e r r e l a m á s o d i k : „Az eszes lény r á t e r m e t t s é g é n e k tetszés szerinti c é l o k r a v a l ó m e g t e r e m t é s e á l t a l á b a n (következés k é p p e n a m a g a s z a b a d s á g á b a n ) a kultúra. T e h á t csak a k u l t ú r a l e h e t az a végső cél, a m e l y e t o k u n k v a n az e m b e r i n e m r e v a l ó t e k i n t e t t e l a t e r m é s z e t h e z kapcsolni." Sajátos e l l e n t m o n d á s a k a n t i é l e t m ű b e n — a m e l y n e k okait j e l e z n ü n k k e l l —, hogy egy ilyen c e n t r á l i s fogalom a r e n d s z e r egészében mégis teljesen h a n g s ú l y t a l a n . A m e g h a t á r o z á s jellege, az e m b e r i n e m és az egyes e m b e r ö n t e r e m t é s e , k i b o n t a kozása e l v é n e k t ö m ö r m e g f o g a l m a z á s a a z o n b a n m á r eleve u t a l a r r a , hogy m i é r t volt a k o r t á r s a k — főleg Schiller és H u m b o l d t — s z á m á r a o l y a n n a g y jelentősége a kanti kultúraelméletnek. A k u l t ú r a t u l a j d o n k é p p e n i k a n t i m e g h a t á r o z á s á t a z o n b a n elsősorban t ö r t é n e t filozófiai írásaiból b o n t h a t j u k ki. Ezek az í r á s o k t a n ú s k o d n a k a l e g i n k á b b a r e n d szer születéséről, e l l e n t m o n d á s a i r ó l , a k a n t i é l e t m ű t á r s a d a l m i - t ö r t é n e l m i s z i t u á l t ságáról. K ö z v e t l e n ü l v i s s z a v e z e t n e k a k a n t i filozófia f r a n c i a forrásaihoz, a k á r c s a k H e r d e r történetfilozófiai m u n k á i , a m e l y e k b ő l h a g y o m á n y o s a n a k u l t ú r t ö r t é n e t i m e g közelítést s z á r m a z t a t j u k . H e r d e r p r i o r i t á s a a k u l t ú r a e l m é l e t b e n , a k u l t ú r a fogal m á n a k felvetésében s z e r i n t ü n k éppoly kétségtelen, m i n t az, h o g y a „filozófiai szó t á r b a n " , a k u l t ú r a e l m é l e t m e g a l a p o z á s á b a n a v a l ó d i f o r d u l a t o t K a n t hozta, a h o g y ez k e t t e j ü k „ t ö b b m e n e t e s " p o l é m i á j á b ó l is k i t ű n i k . H e r d e r Eszmék az emberiség történetének filozófiájához c í m ű m ű v é b e n — az e m b e r i l é n y e g n e k e m b e r i t e r m é s z e t k é n t való tételezése felvilágosodásbeli m o d e l l j e a l a p j á n — az e m b e r i t ö r t é n e l m e t a t e r m é s z e t (történet)ből e r e d e z t e t t e . Az e m b e r s z e r i n t e t ö r t é n e l e m r e t e r e m t e t e t t r e n d e l t e t e t t , s az emberi történelem a k u l t ú r a fejlődésének t ö r t é n e t e , kultúrtörténet. E g y á l t a l á b a n H e r d e r — jórészt R o u s s e a u n y o m á n — erőteljesen e x p o n á l j a a t ö r ténetfilozófia a l a p k é r d é s e i t , a k u l t ú r a f o g a l m á t á l l í t v a k ö z é p p o n t b a , s e h h e z l e h á n t j a r ó l a a k o r á b b i n é m e t s z ó h a s z n á l a t b a n h o z z á t a p a d t axiológiai é r t e l m e z é s t (a k u l t u r á l a t l a n és k u l t u r á l t e m b e r e k , i l l e t v e n é p e k ellentéte). M i n d e n e m b e r t k u l t ú r l é n y n e k , m i n d e n n é p e t k u l t ú r n é p n e k tekint, s a t ö r t é n e l m e t „a k u l t ú r a l á n c o l a t a k é n t " fogja fel. H e r d e r a n é m e t n e o h u m a n i z m u s h a g y o m á n y a i n a k m e g f e l e lően m a g a is elismeréssel adózik az a n t i k k u l t ú r á n a k , d e m ű v e l ő d é s - és h u m a n i t á s e s z m é n y é t a n n a k m e g h a l a d á s a k é n t értelmezi, s az elsők között h a n g s ú l y o z z a a m ű v e l ő d é s n e k m i n t a h u m a n i t á s e s z m é n y m e g v a l ó s í t á s á n a k (Bildung z u r H u m a n i t ä t ) jelentőségét. Felsejlik H e r d e r n é l a k u l t ú r t ö r t é n e t e l l e n t m o n d á s o s s á g a , egyenlőtlen fejlődése is, d e ezt a g o n d o l a t o t n e m b o n t j a k i . I g e n fontos viszont a k u l t ú r a ontológiai é r t e l m e z é s é n e k , az e m b e r v i l á g a k é n t v a l ó felfogásának előlegezése H e r d e r n é l , a m e l y e g y ú t t a l m u t a t j a a felvilágosodás és k u l t ú r a t e r m i n u s o k k a p c s o l a t á t é s k o r s z a k v á l t á s á t i s : „Az e m b e r e m á s o d i k , egész életen á t n y ú l ó m e g s z ü l e t é s é n e k a d h a t j u k a k á r a f ö l d m ű v e l é s b ő l v e t t k u l t ú r a elnevezést, a k á r a fény képzetéből s z á r m a z ó felvilágosodás nevet." (J. G. H e r d e r : Zur Philosophie der Geschichte, Bd. II. Berlin, 1952. 48., 214., 235., 645. és köv. lapok.) Az e m b e r i t ö r t é n e l e m n e k k u l t ú r t ö r t é n e t k é n t való h e r d e r i e x p o n á l á s a m i n d e n b i z o n n y a l erőteljesen h a t o t t K a n t r a , ahogy m á r k o r á b b a n a k a n t i filozófia s k ü lönösen a t e r m é s z e t t ö r t é n e t i megközelítés H e r d e r r e . K a n t m á r 1775-ben kiterjeszti vizsgálódásait az e m b e r i t e r m é s z e t t ö r t é n e t r e is, kidolgozva az e m b e r i rasszok k e l e t k e z é s é n e k egyik l e g k o r á b b i elméletét. K a n t m a g a is a r r a t ö r e k s z i k t e h á t , hogy a z e m b e r t a t e r m é s z e t b ő l , az e m b e r i t ö r t é n e l m e t a t e r m é s z e t t ö r t é n e t b ő l vezesse le, d e a h e r d e r i m e g o l d á s őt éles v i t á r a ingerli. H e r d e r n é l u g y a n i s n y i l v á n v a l ó a felvilágosodásbeli k e t t ő s t e r m é s z e t f o g a l o m n a k , az eredeti t e r m é s z e t és a t e r m é s z e t m i n t é r t é k f o g a l o m (ez u t ó b b i t L u k á c s G y ö r g y b e h a t ó a n elemzi Ontológiájában) d u a l i z m u s á n a k á t v é t e l e . A t e r m é s z e t n e k é r t é k f o g a l o m k é n t való tételezése a t ö r t é n e l e m isteni t r a n s z c e n d e n c i a k é n t v a l ó felfogásához, teleologikus é r t e l m e z é s é h e z vezeti el, u g y a n a k k o r ezzel éles e l l e n t é t b e n az e r e d e t i t e r m é s z e t is fontos szerepet játszik k o n c e p c i ó j á b a n m i n t t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t , a m e l y e t az e m b e r r e g y a k o r o l t
k ö z v e t l e n - m e c h a n i k u s h a t á s á b a n t e k i n t . (A m o d e r n a n t r o p o l ó g i á b a n , pl. G e h l e n n é l , az e m b e r n e k ú n . h i á n y o s l é n y k é n t , Mängelwesenként v a l ó felfogása Herderig n y ú l i k vissza, ez az a l a p j á b a n v é v e t e c h n i c i s t a k o n c e p c i ó az e m b e r e s z k ö z t á r á n a k k ö z v e t l e n ü l m e g h a t á r o z ó szerepet t u l a j d o n í t a t á r s a d a l o m b a n . ) A t e r m é s z e t b e így, közvetlen k ö l c s ö n h a t á s o k k a l b e l e á g y a z o t t e m b e r H e r d e r n é l r á a d á s u l a m a g a i n d i v i d u a l i t á s á b a n lép s z í n r e — illetve egy szinttel feljebb a n é p j e l e n i k m e g i n d i v i d u a l i t á s k é n t —, m í g K a n t az egész e m b e r i n e m fejlődésében gondolkodik, és a t o t a l i t á s e l v e t igyekszik a t ö r t é n e l e m b e n é r v é n y e s í t e n i . A k ü l ö n b s é g — n é m i l e g s a r k í t v a — t a l á n mégis a b b a n r a g a d h a t ó m e g l e g i n k á b b , hogy H e r d e r n é l az e m b e r , k u l t ú r á j á v a l együtt, teljesen a t e r m é s z e t része m a r a d , e l l e n b e n K a n t a t e r m é s z e t ből v a l ó kilépésre, t e r m é s z e t és k u l t ú r a e l l e n t é t é r e k o n c e n t r á l . Így l é t r e j ö n u g y a n t e r m é s z e t és t ö r t é n e l e m ( t á r s a d a l o m , e m b e r ) kettőssége, h a t á r o z o t t a n idealista v o n á s o k k a l , d e filozófiatörténetileg először válik é r t e l m e z h e t ő v é az e m b e r genezise filogenetikailag és o n t o g e n e t i k a i l a g , azaz a történetfilozófusként alig e m l e g e t e t t K a n t n á l t ö r t é n i k m e g v a l ó j á b a n a történetfilozófia m e g a l a p o z á s a . K i t ű n i k az is, h o g y a H e r d e r — K a n t v i t á b a n a t e r m é s z e t — t á r s a d a l o m , egyén —nembeliség, s z ü k ségszerűség—szabadság reflexiós m e g h a t á r o z á s a i k é r d é s é b e n c s a p t a k össze, v a g y i s egy olyan v i t á b a n , a m e l y e t azóta a „ t e c h n i k a " és a „ k u l t ú r a " k é p v i s e l e t é b e n sokszor ú j r a m e g v í v t a k m á r , s a m e l y a X X . század n a g y v i t á j á v á t e r e b é l y e s e d e t t . K a n t történetfilozófiai t a n u l m á n y a i ezért m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t jelentőségűek. N e m i l l e s z k e d n e k k ö z v e t l e n ü l r e n d s z e r é h e z , sőt sok v o n a t k o z á s b a n o p p o n á l j á k azt, m á r eleve a történetfilozófiai t á r g y u k és szemléletük, v a l a m i n t k ö z p o n t i f o g a l m u k , a k u l t ú r a r é v é n . A k u l t ú r a f o g a l m a az e m b e r n e k és az e m b e r i s é g n e k a t e r m é s z e t e n v a l ó felülemelkedését, t ö r t é n e t i s é g é t , egy új ontológiai s z i n t n e k a m e g j e l e n é s é t v a n h i v a t v a m e g f o g a l m a z n i . Ezért k o r á n t s e m véletlen, hogy e z e k b e n a t ö r t é n e t f i l o zófiai í r á s o k b a n j e l e n t k e z i k K a n t a l e g e g y é r t e l m ű b b e n a francia f o r r a d a l o m n é m e t t e o r e t i k u s a k é n t (Marx). Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből c í m ű t a n u l m á n y á b a n (1784) fejti k i először az egységes, ö n t ö r v é n y ű ( i m m a n e n s ) t ö r t é n e l e m elvét m i n t a s z a b a d s á g b a n - k u l t ú r á b a n v a l ó e l ő r e h a l a d á s t , az e m b e r i n e m k i s k o r ú s á g á n a k l e k ü z d é s é t . Ezzel egy elméleti, szellemi f o r r a d a l o m k i á l t v á n y á v á fogalmazza át a felvilágosodás = k u l t ú r a (művelődés) m á r H e r d e r n é l f e l b u k k a n ó „ e g y e n l e t é t " , hiszen az e m b e r i s é g t ö r t é n e t é t k u l t ú r t ö r t é n e t k é n t á b r á zolva a k u l t ú r á t n e m a n n y i r a a múltra v o n a t k o z t a t j a — m i k é n t H e r d e r —, h a n e m i n k á b b a jövőre, tehát a kultúrát-kulturálódást mindenekelőtt eszménynek, p r o g r a m n a k , az e m b e r i s é g előtt álló f e l a d a t n a k , s egyben az e m b e r i t ö r t é n e l e m következő fokának mint megvalósult nagykorúsága társadalmának tekinti. A „ k u l túrforradalom" programja mint a művelt ember eszménye társadalmi megvaló sítása t ű n i k k i a Mi a felvilágosodás? című t a n u l m á n y b ó l (1784) éppúgy, m i n t Az emberi történelem feltehető kezdete c í m ű í r á s á b ó l (1786), a m e l y b e n t a l á n a l e g n y i l v á n v a l ó b b a k u l t ú r a e l m é l e t n e k m i n t t á r s a d a l m i és filozófiai p r o g r a m n a k a m e g h i r d e t é s e . A Megjegyzések c í m ű részében R o u s s e a u m u n k á s s á g á h o z k a p c s o l ó d v a b o n t j a k i az e m b e r i t ö r t é n e l e m a l a p v e t ő e l l e n t m o n d á s á t a k u l t ú r a á l t a l á n o s , á l l a m p o l g á r i r e n d e l t e t é s e és a m a g á n e m b e r i egoizmus között. I t t k e r ü l a l e g v i l á g o s a b b a n m e g f o g a l m a z á s r a a távlatok, a szellemi forradalom kérdése: „miképpen kell t o v á b b h a l a d n i a a k u l t ú r á n a k a h h o z , hogy az e m b e r i s é g m i n t erkölcsi nem képességeit r e n d e l t e t é s ü k n e k megfelelően kifejlessze, és n e legyen t ö b b é e l l e n t m o n d á s az erkölcsi és fizikai n e m között. E b b ő l az ellentétből (mivel az e m b e r r é és egyben p o l g á r r á nevelés igazi elvei s z e r i n t v a l ó k u l t ú r a t a l á n m é g el s e m k e z dődött, n e m h o g y b e t e l j e s e d e t t volna) s z á r m a z i k m i n d e n v a l ó d i b a j , m e l y az e m b e r i életet nyomasztja, s m i n d e n vétek, m e l y m e g b e c s t e l e n í t i azt." E b b e n a fejtegetésben r e n d k í v ü l erőteljesen m u t a t k o z i k m e g a k o r s z a k v á l t á s a francia felvilágosodás é s a k l a s s z i k u s n é m e t filozófia között. A felvilágosodás elve h e l y é b e v é g é r v é n y e s e n a kultúra elve lép — a m e l y P u f e n d o r f (1688) é s
Leibniz óta s a j á t o s a n n é m e t fogalom —, s így l e h e t ő v é v á l i k az i m m a n e n s t ö r t é nelemfelfogás és a polgári e m b e r e s z m é n y á t é r t e l m e z é s e . A m i n t A d e l u n g írja — 1774-ben, m a j d 1793-ban k i a d o t t filozófiai l e x i k o n á b a n —, a k u l t ú r a „az é r t e l e m felvilágosulását és m e g n e m e s í t é s é t " jelenti, s ennek révén az erkölcsök m e g j a v í tását, tökéletesítését. A felvilágosítás-nevelés francia politikai p r o g r a m j a h e l y é b e — a n é m e t fejlődés a k k o r i e l m a r a d o t t s á g á n a k megfelelően — így k e r ü l a z „ e m b e r " k i m ű v e l é s é n e k h u m a n i s t a p r o g r a m j a a k u l t ú r a e l m é l e t és a m ű v e l ő d é s e s z m é n y j e gyében. Így a z t á n K a n t p e d a g ó g i a i e l ő a d á s a i b a n (1776—1787) és a n t r o p o l ó g i a i m u n k á i b a n (1798) s z i s z t e m a t i k u s a n is k ö z p o n t i h e l y e t foglal el a k u l t ú r a fogalma. K a n t s z e r i n t az e m b e r csak n e v e l é s r é v é n v á l h a t e m b e r r é , s o l y a n e m b e r r é válik, a m i l y e n n é a n e v e l é s teszi, s ezt a n e v e l é s t az egyén k u l t u r á l ó d á s a , képességei k i m ű v e l é s e s z e l l e m é b e n fogja fel. Az egész e m b e r i személyiséget a k u l t ú r a fogal m á v a l jellemzi, m i n t k i m ű v e l t képességeiből a d ó d ó s t r u k t ú r á t , a m e l y b e n a legfőbb é r t é k „a szellemi erők szabad kultúrája". A d i s z c i p l í n a — k u l t ú r a f o g a l o m p á r itt úgy t é r vissza, m i n t a v a d — azaz t e r m é s z e t i - é r z é k i — e m b e r i s z e n v e d é l y e k m e g fékezésének n e g a t í v f e l a d a t a s z e m b e n a potenciális, s a j á t o s a n e m b e r i - s z e l l e m i k é pességek k i b o n t á s á n a k pozitív f e l a d a t á v a l . A k a n t i a n t r o p o l ó g i a i e l ő a d á s o k b a n a k u l t ú r a f o g a l m a u g y a n c s a k k ö z p o n t i s z e r e p e t j á t s z i k ; az egyén és az egész e m b e r i n e m v o n a t k o z á s á b a n e g y a r á n t a szellemi t e v é k e n y s é g e k tökéletesítésének, a m ű vészet, t u d o m á n y o k , erkölcs stb. e l ő r e h a l a d á s á n a k v é g t e l e n f o l y a m a t á b a n kerül m e g h a t á r o z á s r a . A történetfilozófiai t a n u l m á n y o k m e l l e t t n y i l v á n a k u l t ú r a e l m é letnek ez a m e g k e z d e t t r e n d s z e r e z é s e a k a n t i a n t r o p o l ó g i á b a n és p e d a g ó g i á b a n b e folyásolta l e g i n k á b b és l e g k ö z v e t l e n e b b ü l a k o r t á r s a k a t a k u l t ú r a k a n t i é r t e l m e zésének á t v é t e l é b e n . A kanti „kultúrforradalom" programja az ember felszaba dítása, egyén és nembeliség divergens fejlődésének felszámolása az ember képes ségei mindenoldalú kiművelése révén, s ez a művelődéselméleti kérdésfelvetés az, amelyre tudósok és művészek egész nemzedéke ráérez Kantnál a XVIII. század végi Németországban, és elindítja ú t j á r a — s o k k a l i n k á b b , m i n t r e n d s z e r e k i d o l gozásán m u n k á l k o d ó szerzője — a k a n t i k u l t ú r a f o g a l m a t . A n é m e t n e o h u m a n i z m u s m ű v e l ő d é s e l m é l e t e e l m a r a s z t a l h a t ó u g y a n a t á r s a d a l m i f o r r a d a l o m szellemi for radalommá transzponálásában, de a művelődéseszmény modern megfogalmazásával egyúttal a m a g a m ó d j á n előlegezte is a valóságos k u l t ú r f o r r a d a l m a t . Sajátos, h o g y a szellemi forradalom mint művelődés p r o g r a m j á t szinte k i á l t v á n y s z e r ű e n m e g f o g a l m a z ó K a n t n e m átfogó k u l t ú r a e l m é l e t i , antropológiai, illetve történetfilozófiai m ű m e g í r á s á r a t ö r e k e d e t t , h a n e m r e n d s z e r é b e n az e l m é l e t i - m e g ismerő és a g y a k o r l a t i - e r k ö l c s i e m b e r e l v o n a t k o z t a t á s á b a n o l d o t t a fel s o k k a l k o n k r é t a b b a n is m e g f o g a l m a z o t t e m b e r e s z m é n y é t . A h e r d e r i l i n e á r i s - f e n o m e n o l o gikus t ö r t é n e t k o n c e p c i ó t v i s s z a u t a s í t v a u g y a n i s m é g c s a k előlegezni t u d t a az e m b e r ö n t e r e m t é s é n e k t ö r t é n e l m i modelljét, s a s z a b a d s á g elvét m i n t az ö n m e g h a t á r o zásét á l l í t v a történetfelfogása és a n t r o p o l ó g i á j a k ö z é p p o n t j á b a , éppenséggel ez az új k é r d é s f e l v e t é s v e z e t e t t s z á m á r a f e l o l d h a t a t l a n e l l e n t m o n d á s o k h o z , a n t i n ó m i á k hoz. K ü l ö n ö s e n k i t ű n i k a k a n t i filozófia a n t i n o m i k u s jellege az 1792—1793-as é v e k b e n írott, A vallás a puszta ész határain belül c í m ű m ű v é b e n , a m i k o r K a n t , a n é m e t polgár, csalatkozik legalitás és m o r a l i t á s összeegyeztethetőségében, és e l utasítja a f o r r a d a l m i t e r r o r t m i n t a m o r a l i t á s eszközét. Bevezeti a Radikalböse, a gyökeres rossz fogalmát, azaz a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jut, hogy az e m b e r i t e r m é s z e t n e k s z ü k s é g k é p p e n v a n n a k eredendően jó és rossz a l a p v o n á s a i , m o z z a n a t a i , t e h á t a n t i n o m i k u s szerkezetű, a h o g y a n m a g a a k u l t ú r a f o g a l m a is, a m e l y b e n itt a k u l t ú r a e r é n y e i és „a k u l t ú r a b ű n e i " lényegileg összekapcsolódnak. A m ű peszszimista h a n g v é t e l e m á r a legelején k i t ű n i k , hiszen azzal kezdődik, h o g y „ b a j v a n a v i l á g g a l " , s csak a filozófusok előítélete, hogy a világ feltétlenül e l ő r e h a lad, a jó felé t á r t ; d e m i n d e n ö n k r i t i k u s h a n g v é t e l ű pesszimista f o r d u l a t elle-
n é r e megőrzi a „ k u l t ú r f o r r a d a l o m " k o r á b b i koncepcióját, hiszen e m ű v é b e n is a „ m ű v e l t k ö z ö n s é g " „ g o n d o l k o d á s m ó d j á b a n " beállott f o r d u l a t t ó l v á r j a az e t i k a i etikus társadalom létrehozását. K a n t feltételezhető ú j a b b , ö r e g k o r i f o r d u l a t a p e r s z e n e m létrehozza, c s a k e g y é r t e l m ű b b e n kifejezi a k o r á b b i , r e n d s z e r b e öntött k a n t i filozófia antinomikus szerkezetét. A legfontosabb k a n t i a n t i n ó m i a az, h o g y az e m b e r s z a b a d is, meg n e m is, a z e b b e n foglalt feszültséget K a n t m i n t k o r é l m é n y t élte át, s öreg k o r á b a n m é g m e g r á z ó b b é l m é n y e volt a f o r r a d a l o m „ ö n p u s z t í t ó " m o z g á s a ; az e m b e r i s z a b a d s á g m e g n y i l v á n u l á s á n a k t e t ő p o n t j a , a m i k o r a l e g i n k á b b u r a l j á k az e m b e r t ismeretlen hatalmak. Az e m b e r i s z a b a d s á g — a l á v e t e t t s é g antinómiáját fogal m a z z a ú j j á a k u l t ú r a — d i s z c i p l í n a , k u l t ú r a — b o l d o g s á g stb. f o g a l o m p á r o k b a n , s e g y á l t a l á b a n , a t á r s a d a l o m és az e m b e r v i l á g a t e r m é s z e t t e l v a l ó egységének felvilágosodásbeli, H e r d e r n é l m é g t o v á b b é l ő r e m é n y s é g e K a n t n á l t r a g i k u s m e g h a s o n l o t t s á g b a fordul át, s az őt k ö v e t ő k l a s s z i k u s n é m e t filozófia m á r e g y é r t e l m ű e n a z e m b e r és a t e r m é s z e t ellentétét, az e m b e r t e r m é s z e t b ő l v a l ó k i e m e l k e d é s é t m i n t a n n a k a l á v e t é s é t t e k i n t i a történetfilozófia a l a p k é r d é s é n e k . A k a n t i k u l t ú r a e l m é letben kezdődik meg a fordulat a természet „keresztény-germán megvetése" (Marx) i r á n y á b a n , azaz a t e r m é s z e t a felvilágosodásbeli pozitív é r t é k k a t e g ó r i á b ó l n e g a t í v b a f o r d u l át. A t e r m é s z e t m i n t a k u l t ú r a e l l e n t é t e az e m b e r t ő l i d e g e n s z ü k s é g s z e r ű s é g e k n e k v a l ó a l á v e t e t t s é g b i r o d a l m a lesz, a m i t á r s a d a l m i p r o g r a m k é n t a n n y i t jelent, h o g y a z erkölcsiséget m e g t e s t e s í t ő politikai á l l a m a l á kell r e n d e l j e m a g á n a k az a n y a g i a s , t e r m é s z e t e l v ű „polgári t á r s a d a l m a t " . A f r a n c i a és n é m e t fejlődés egész k ü l ö n b s é g e összefoglalódik a b b a n , hogy a n é m e t filozófia e l m a rasztalja a franciát a materializmus bűnében, a természetelvű, anyagias-magánem beri g o n d o l k o d á s s z ű k l á t ó k ö r ű s é g é b e n , a m e l l y e l s z e m b e á l l í t j a az e m b e r t m i n t á l l a m polgárt, m i n t a k u l t ú r a b i r o d a l m á b a n mozgó m o r á l i s - i n t e l l e k t u á l i s lényt. A k a n t i filozófia á t m e n e t i jellege m á r a b b a n is m e g m u t a t k o z i k , hogy v o l t a k é p p v a n is ö n á l l ó antropológiája, m e g nincs is. N e m k u l t ú r a e l m é l e t é t emeli r e n d szerré, a m e l y teljes e m b e r e s z m é n y é t t a r t a l m a z z a , h a n e m azt egy a s p e k t u s r a l e szűkítve, etikáját, a m e l y b e n a „ k u l t ú r f o r r a d a l o m " p r o g r a m j á t r e n d k í v ü l e l s z e g é n y í t v e fogalmazza m e g a k a t e g o r i k u s i m p e r a t í v u s z b a n (az e m b e r m i n t öncél), d e a m e l y m é g i s c s a k a n t r o p o l ó g i a i d e m o k r a t i z m u s á n a k , az e m b e r e k képességei m i n d e n oldalú k i b o n t a k o z t a t á s a k ö v e t e l m é n y é n e k kifejeződése. Így a z t á n K a n t n á l egyfelől az e m b e r e l m é l e t e p e r s p e k t i v i k u s a n k i t á g u l átfogó filozófiai e l m é l e t t é , m á s f e l ő l m a g á b a n a r e n d s z e r b e n l e s z ű k ü l e t i k á v á . A k a n t i filozófiának ez a belső f e s z ü l t sége filológiailag is m e g r a g a d h a t ó , hiszen a Pölitz-féle m e t a f i z i k a i előadások (1788—1789) s z e r i n t a filozófia az a l á b b i k é r d é s e k r e v e z e t h e t ő v i s s z a : „1. Mit lehet tudnom"! Ezt m u t a t j a m e g a metafizika. 2. Mit kell tennem? Ezt m u t a t j a m e g a morál. 3. Mit s z a b a d r e m é l n e m ? E r r ő l t a n í t a vallás. 4. Mi az e m b e r ? E r r ő l t a n í t az antropológia." K a n t a z első m o d e r n g o n d o l k o d ó a n n y i b a n , hogy v a l a m e n n y i h a g y o m á n y o s filozó fiai k é r d é s t az e m b e r r e fordít vissza, az e m b e r r e m i n t s z u b j e k t u m r a k é r d e z r á , a m i a b b ó l is k i t ű n i k , hogy f e n t e b b i fejtegetését azzal z á r j a : „az egészet a n t r o p o l ó g i á n a k n e v e z h e t n ő k , m i v e l az első h á r o m k é r d é s az u t o l s ó r a v o n a t k o z i k " . De K a n t az első m o d e r n g o n d o l k o d ó a n n y i b a n is, hogy ez az új k é r d é s f e l v e t é s a n t i n o m i k u s a n , t r a g i k u s k e t t ő s s é g k é n t j e l e n t k e z i k n á l a , az elidegenedés a l a p h e l y zeteként, s az e m b e r t k é t világ p o l g á r a k é n t való, ö n e m é s z t ő h a r c á b a n á b r á z o l j a . A k l a s s z i k u s n é m e t filozófia első n a g y g o n d o l k o d ó j a k é n t m é g n e m t u d j a a z ú j k é r d é s f e l v e t é s t r e n d s z e r r é e m e l n i — a h o g y Hegel teszi —, vagyis filozófiája h o r i zontját r e n d s z e r e s történetfilozófiává, illetve a n t r o p o l ó g i á v á szélesíteni, a s z a b a d ság—alávetettség, ö n t e r e m t é s — t e r e m t e t t s é g , „jó" és „rossz" a n t i n ó m i á j á t a t ö r t é n e l m i h a l a d á s e l l e n t m o n d á s o s m o d e l l j é b e n feloldani. Ezért K a n t az á l t a l a c e n t -
rálisnak t e k i n t e t t „Mi az e m b e r ? " k é r d é s t — a m e l y e t m i n d i g is ú g y é r t e l m e z e t t , hogy „Mivé válhat az e m b e r ? " — é r d e m b e n s o h a s e m v á l a s z o l t a m e g . 1793-ban Stäudlin p r o f e s s z o r n a k í r o t t levelében, m e g i s m é t e l v e a n é g y k é r d é s t , a z utolsóhoz hozzáfűzi, hogy m á r t ö b b m i n t húsz éve t a r t r ó l a k o l l é g i u m o t . Á m ezek az a n t r o pológiai e l ő a d á s o k a r e n d s z e r p e r i f é r i á j á n h e l y e z k e d n e k el, s b á r t ü k r ö z ő d i k b e n n ü k K a n t k u l t ú r a f e l f o g á s a , i n k á b b a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s a n t r o p o l ó g i á h o z so rolhatók. B á r m i l y e n e l l e n t m o n d á s o s is ez a k i i n d u l ó p o n t , mégiscsak K a n t volt az első, aki m e g k í s é r e l t a n t r o p o l ó g i á t felépíteni a r r a az a l a p e l v r e , hogy az e m b e r kultúrlény, s ez a t ö r e k v é s e a n é m e t filozófiában és az angolszász k u l t ú r a n t r o p o l ó g i á b a n e g y a r á n t folytatódott. Az e m b e r m i n t k u l t ú r l é n y m e g h a t á r o z á s á b ó l f a k a d t , hogy az e m b e r f o g a l o m s o k k a l i n k á b b az e m b e r e s z m é n y funkcióját töltötte be, s a m ű veltségnek m i n t v é g t e l e n t ö k é l e t e s e d é s n e k , e m b e r i k i t e l j e s e d é s n e k ez a k a n t i g o n dolata á t h a t o t t a az egész k l a s s z i k u s n é m e t filozófiát. Az e m b e r i lényeg k a n t i m e g határozása, a t ö r t é n e l m i e m b e r f o g a l o m e x p o n á l á s a s z e r i n t ü n k u g y a n o l y a n m é l y r e ható f o r d u l a t a filozófiai a n t r o p o l ó g i á b a n , m i n t a K a n t — L a p l a c e - f é l e hipotézis a t e r m é s z e t t ö r t é n e t i g o n d o l k o d á s b a n (Engels). T e r m é s z e t t ö r t é n e t és t á r s a d a l o m t ö r t é net á t m e n e t é t , d i a l e k t i k u s egységét K a n t m i n d e n t ö r e k v é s e e l l e n é r e s e m t u d t a m e g ragadni (vö. s z a k a n t r o p o l ó g i a i k u t a t á s a i ) , s e b b e n n e m a s z a k t u d o m á n y o k fejlet lensége volt a döntő, h a n e m az, hogy Kant társadalmi programját éppenséggel természet és kultúra szembeállításával fejezte ki. A k o r t á r s a k és az utódok, a természet és a k u l t ú r a e l l e n t é t é t m é g t o v á b b , egészen az elszakításig m é l y í t i k — klasszikusan k i t ű n i k ez a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k k a l élesen s z e m b e á l l í t o t t t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k m i n t k u l t ú r t u d o m á n y o k n e o k a n t i á n u s , R i c k e r t - f é l e felfogásában —, hiszen a „ n a g y k o r ú " , azaz a szabad, erkölcsös, m i n d e n képességét k i b o n t a k o z t a t ó „művelt" e m b e r i d e á l j á t k é p v i s e l ő n é m e t n e o h u m a n i z m u s joggal t á m a s z k o d i k ugyan K a n t r a , de a k a n t i történetfilozófiai k í s é r l e t e k n é l k ü l t e r m é s z e t és k u l t ú r a viszonyát jórészt m o z d u l a t l a n e l l e n t é t t é m e r e v í t i . Schiller esztétikai n e v e l é s e l m é lete, H u m b o l d t m ű v e l ő d é s e l m é l e t e e g y a r á n t k a n t i m ó d o n a k a r j a á t h i d a l n i az egyéni és az ö s s z e m b e r i fejlődés d i v e r g e n c i á j á t , e g y ú t t a l a z o n b a n m a r k á n s a b b a n fogal mazza m e g , hozza felszínre e z e k n e k az e l m é l e t i t ö r e k v é s e k n e k idealista és u t ó p i s t a vonásait, m i v e l a t á r s a d a l m i élet bizonyos szféráit e l h a t á r o l j a a többitől, és szel lemi é l e t k é n t , k u l t ú r a k é n t állítja vele s z e m b e . A m a r x i s t a filozófiában a k a n t i k u l t ú r a e l m é l e t n e g l i g á l á s á t és csak leszár mazott, j e l e n k o r i f o r m á i n k e r e s z t ü l v a l ó é r t é k e l é s é t n a g y b a n befolyásolta az a k ö r ü l m é n y , h o g y a k a n t i k é r d é s f e l v e t é s kiteljesedése a n é m e t filozófiában, H e g e l nél, látszólagos elfordulást j e l e n t a k u l t ú r a e l m é l e t t ő l . Hegel csak r e n d k í v ü l r i t k á n és esetlegesen h a s z n á l j a a k u l t ú r a fogalmát, s m i v e l a hegeli f o g a l o m r e n d s z e r nagy h a t á s t g y a k o r o l t M a r x r a és Engelsre, a k u l t ú r a f o g a l m a n á l u k is elég r i t k á n , b á r a k k o r igen h a n g s ú l y o s a n ( „ k u l t ú r t ö r t é n e t " ) b u k k a n fel. Az elfordulás azért látszólagos, m e r t Hegelnél központi jelentőségű a műveltség fogalma mint a kul túrafogalom s a j á t o s a n n é m e t s z i n o n i m á j a — a k á r c s a k a m a r x i z m u s k l a s s z i k u s a i nál —, sőt v a l ó j á b a n az egész hegeli filozófia művelődéselméletként fogható fel. Hiszen H e g e l az, aki az egész filozófiatörténetben a l e g b e h a t ó b b a n vizsgálja az összemberi s z i n t e n l é t r e h o z o t t e r e d m é n y e k egyéni elsajátítását, s z u b j e k t í v for m á k k á , s z e m é l y i s é g e k k é szerveződését, a k u l t ú r a o b j e k t i v á l t és s z u b j e k t i v á l t for m á i n a k v i l á g t ö r t é n e l m i k ö l c s ö n h a t á s á t , a z o k a t az a l a k z a t o k a t , a m e l y e k b e n az egyéni fejlődés u t ó l a g o s a n végigfutja, l e r ö v i d í t v e r e k a p i t u l á l j a a v i l á g t ö r t é n e l m i fejlődést. Hegel m a g a is s a j á t filozófiáját egy ilyen összefoglalásnak t e k i n t e t t e , a m e l y n e k elsajátítása felemeli az e g y é n t p a r t i k u l a r i t á s á t ó l a n e m b e l i s é g , az e m beriség á l t a l á n o s s á g á i g . U g y a n c s a k Hegel az, a k i i m p l i c i t e k i b o n t j a a k u l t ú r a ontológiai f o g a l m á t m i n t az e m b e r i v i l á g n a k az e m b e r á l t a l t e r e m t e t t s é g é t , az emberi világ = történelmileg fejlődő kultúra „ e g y e n l e t é t " , a m e l y n e k végiggon-
dolása előtt Kant még megtorpan, hiszen nála az ember csak kilép a természetből, de még nem munkálja ki saját világát. A kultúra objektív vonatkozása, ontológiai meghatározása explicite azonban n e m fogalmazódhat meg a hegeli rendszerben, mivel az ember világa mint szubsztancia Hegelnél szubjektummá is válik, azaz a kultúra fogalma helyébe szükségképp a világszellem fogalma lép. A kanti kultúraelméletnek és egyáltalában a kultúraelmélet történetének el hanyagolása vezetett oda, hogy a kultúra mint a társadalom szellemi élete idea lista felfogása hosszú ideig az evidencia erejével hatott a marxizmusban is, s csak mintegy évtizede kezdődött meg a marxista kulturológia kidolgozása. A kul túra problematikájának s a hozzá kapcsolódó műveltségfogalomnak mint ember eszménynek rendkívüli aktualitása természetesen az extenzív iparosításnak inten zívbe való átfordulásával és a tudományos-műszaki forradalom perspektívájának felbukkanásával függ össze. A szocializmus fejlődése jelenlegi szakaszában a gaz daság fejlesztése szempontjából mindinkább alapvető jelentőségűvé válik a m ű velődés, a lenini kultúrforradalom kérdése, a mindenoldalúan fejlett termelő szín relépése, s ez megköveteli a kultúraelmélet kidolgozását é s történetének újragon dolását. Ez vezetett vissza bennünket a kanti kultúraelmélethez és embereszmény hez, amely számos tekintetben zseniális előlegezése a korunkban meginduló fejlő désnek.
Bordy Margit: Portré
