Kalkuttai Boldog Teréz:

2010 szeptember

Ó R Á K :

– 48 48 –

Budai Kapucinus Felelős kiadó: P. Leopoldo Ingegneri plébános Szerkesztőség: 1011 Bp., Fő u. 32. T: 201-4725, e-mail: [email protected] Szerkesztők: Farkass Péter, Kopcsay Ágnes, Paulini Levente „Amit teszünk csak egy csepp a tengerben, e nélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.”

Írásaikat, hozzászólásaikat leadhatják személyesen a sekrestyében, vagy elküldhetik az újság e-mail címére. Következő számunkba a kéziratok leadási határideje: 2010. október 15.

hétfőn és pénteken délelőtt 10-12-ig szerdán délután 4-6-ig

H I V A T A L I

Szeptember 1-től az esti szentmisék ismét 6 órakor kezdődnek.

Minden hónap 23-án az esti szentmisét Pio atya emlékére mutatjuk be.

Minden hónap 13-án déli 12 órakor fatimai misét tartunk.

vasár- és ünnepnap: reggel 800, 1000 (olasz nyelven) délelőtt 1130 , este 6 órakor kezdődnek.

L I T U R G I K U S R E N D A szentmisék hétköznap: reggel 7 és este 6 órakor,

Budai Kapucinus

pj

ia

BEATA VIRGO DABIT AUXILIUM

VII. évfolyam y 4. szám szeptember (Szent Mihály hava)

Á

Ab

s u n i c u p a K ai

Teréz Anya

A szerető szív vidám szív. Ne engedd, hogy a gondok úgy hatalmukba kerítsenek; hogy miattuk elfelejtsz örülni a feltámadt Krisztusnak.

Az öröm imádság, az öröm erő. Az öröm háló, amellyel lelkeket foghatunk. Isten szereti az örvendező imádságot. A legjobb módja, hogy Istennek hálát adjunk: ha dolgunkat örömmel tesszük.

Öröm

(1910. augusztus 26. – Kalkutta, 1997. szeptember 5.)

Kalkuttai Boldog Teréz:

„AMIT TESZÜNK CSAK EGY CSEPP A TENGERBEN, E NÉLKÜL A CSEPP NÉLKÜL AZONBAN SEKÉLYEBB VOLNA A TENGER.”

d

A. D. 2010

B

2010 szeptember

Változtasd meg a szíved... Ha szívünk nem változik, nem térhetünk meg. Az elköltözés, elmenekülés nem válasz; a munkahely-változtatás sem az; a szív átváltozása az igazi. Hogyan változtassunk hát? Imádsággal. Teréz anya

– 47 –

–2–

A Szentatya a Szent Szűz képe előtt kéri Mária oltalmát

A Budai Kapucinus régebbi számai beszerezhetők a szerkesztőktől

2010 szeptember Budai Kapucinus SZALÉZI SZENT FERENC: A világban… .......................................3.45. SZENT FERENC Regulája ...............................................................2.11-18. Szent Jakab útján (Mária néni beszámolója) ............................2.22-33. SZIKORA JÓZSEF: Miért magyar… ...............................................2.39-41. Szókimondó ima a jó papokért ..................................................6.40. SZPISJÁK PÉTER PÁL: Bevezető a Regulához..............................2.10-11. SZPISJÁK PÉTER PÁL: Tau ..............................................................1.24-27. SZPISJÁK PÉTER PÁL atya szentbeszéde a 2009. június 4-i szentmisén .................4.34-38. A teáscsésze .................................................................................2.36-37. TEMPLOMBÚCSÚ ..............................................................................5.1. Új Ember .......................................................................................2.38. VARGA IMRE KAPISZTRÁN: Bevezetés a Fiorettihez ..................3.9-14. Vers Rólad .....................................................................................2.34-35. Vianney Szent János ........................................................................5.35-39. VIANNEY SZENT JÁNOS imája .......................................................4.46.

Szentlélek Jegyese, nyerd el a Krisztusban való átalakulás felbecsülhetetlen adományát. A Szentlélek ugyanazon hatalma által, mely szárnyaival beárnyékolva Téged az Üdvözítő Anyjává tett, segíts bennünket, hogy Krisztus, a te Fiad, megszülessen bennünk. Így újuljon meg az Egyház megannyi pap által, átváltoztatva a kegyelem által, mely újjáteremt mindent. Irgalmasság Anyja, a te Fiad hívott meg minket, hogy olyan legyünk, mint ő, a világ világossága és a föld sója. Segíts bennünket hathatós közbenjárásoddal, hogy meg ne fogyatkozzon fölséges hivatásunk, és ne engedjünk önzéseinknek, a világ hízelkedésének és a Gonosz csábításának. Védelmezz bennünket a tisztaságoddal, őrizz bennünket az alázatoddal, és takarj be minket anyai szereteteddel, mely megannyi neked szentelt lélekben ragyog, akik számunkra valóságos lelki anyákká lettek.

Szeplőtelen Anya, a kegyelemnek ezen a helyén, a te Fiad Jézus, legfőbb és örök Pap által egybehívva, mi fiak a Fiúban, a te papjaid, a te anyai Szívednek szenteljük magunkat. Tudatában vagyunk, hogy Jézus nélkül semmi jót nem tudunk tenni, és hogy csak őáltala, ővele és őbenne leszünk az üdvösség eszközei a világ számára.

A Szent Péter téren, 2010. június 11-én ünnepélyes szentmisével zárult a papság éve.

AJÁNLOTTA A PAPSÁGOT

A SZENTATYA A SZŰZANYA OLTALMÁBA

A papság évének lezárása alkalmából

Budai Kapucinus

– 46 –

Budai Kapucinus 2010 szeptember (2009. október 1-3.) .................................5.2-9. Isten szegénykéje (A misztériumjáték plakátja) .......................3.6. Isten szegénykéje (Visszhangok a 2009. május 24-i előadásról) .............................4.12-15. JUHÁSZ GYULA: Imádság a gyűlölködőkért ..............................2.7. „Kapucinus” érdekességek .........................................................4.39-45. Karácsonyi himnusz ....................................................................6.1. BRÜCKNER HUBÁNÉ: Karitász csoportunk 2009. évi munkájáról ..........................................6.42-43. Keresztény Élet ............................................................................3.40-41. A keresztút ábrázolásai templomunkban..................................1.21-23. KOPCSAY ÁGNES: Részt vettünk a sajtóapostolok találkozóján Szombathelyen .........................................5.40-42. KOPCSAY ÁGNES: Via Dolorosa – Keresztút .............................1.1-20. KOPCSAY GÁBORNÉ: Hazatért ......................................................2.44. Kuklay Antal (Hírek).....................................................................1.34-35. KUKLAY ANTAL atya A Hit pajzsa-díjának átvételekor elmondott gondolatai ..............................5.28-30. „Látjátok feleim…” (Kulturális ajánló).....................................6.41. LOBMAYER IMRE: Így emlékezem… ............................................4.24-25. A MAGYAR Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata (2009. március 3.) ..............2.6. Magyar Katolikus Rádió..............................................................2.38-41. Magyar Kurír.................................................................................3.42-43. Mária Rádió ...................................................................................3.43-45. Meszlényi Zoltán Lajos ....................................................................4.32-33. Mindenszentek ünnepe ...............................................................5.31-32. PÁLL TAMÁSI BERTA: Pünkösd .....................................................3.1. Pannonhalmi keresztút ................................................................1.1-20. PAULINI LEVENTE: Itt jártam… Budai Kapucinus ...................3.29-30. PIETRELCINAI SZENT PIO imája ....................................................4.46. Pio atya bilokációja Mindszenty bíborosnál .............................4.20-24. SOMOGYVÁRY GYULA: Karácsonyi legenda ................................6.37-39. Budai Kapucinus

A felajánló imát Vértesaljai László SJ fordította –3–

Nem csak szavakkal, hanem életünkkel akarjuk alázattal ismételni napról napra a mi „íme, itt vagyok” válaszunkat. Általad vezetve, az Isteni Irgalmasság apostolai szeretnénk lenni, akik örömmel ünneplik minden nap az oltár legszentebb áldozatát és akik örömmel szolgálják azokat, akik a Kiengesztelődés Szentségét kérik. Kegyelemnek Szószólója és közvetítője, aki egészen elmerültél Krisztus egyetlen, egyetemes közvetítésében, kérj Istentől számunkra teljesen megújított olyan szívet, mely szereti az Istent teljes erejével és szolgálja az emberiséget, ahogyan azt te tetted. Ismételjed az Úrnak a „nincs több boruk” hatékony szavad, azért, hogy az Atya és a Fiú reánk leheljék mintegy a Szentlélek új kiáradását. Félelemmel és hálával eltelve a te állandó köztünk való jelenlétedért, az összes pap nevében én is kiáltani akarom: „Hogyan lehet az, hogy az én Uram Anyja jön hozzám.” (Lk 1,43). Örökre Mianyánk, ne fáradj bele, hogy meglátogass, vigasztalj és megtarts bennünket. Jöjj segítségünkre és szabadíts meg bennünket minden veszedelemtől, mely ránk nehezedik. A ráhagyatkozás és megszentelődés e szavaival szeretnénk befogadni téged a legmélyebb és leggyökeresebb módon, mindörökre és teljesen, a mi emberi és papi létezésünkbe. Jelenléted virágoztassa ki magányaink pusztáját és ragyogtassa a napot sötétségeink fölé, térítse vissza a derűs időt vihar után, hogy minden ember meglássa az Úr üdvösségét, aminek Jézus a neve és az arca, és aminek visszfénye a veled összeforrt szívünkben tükröződik. Úgy legyen, ámen!”

Egyházunk Anyja, mi papok pásztorok szeretnénk lenni, akik nem magukat legeltetik, hanem Istennek adják magukat testvéreikért, hogy megtalálják ebben boldogságukat.

2010 szeptember

2010 szeptember

P. Magyari Eberhard P. Bécsi Jób P. Briszai Ernbert 1720-1722. P. Magyari Damján P. Bécsi Benedek P. Mellicsen Illuminat P. Palatin Longinus 1725-1726. P. Linci Hyacinthus 1726-1729. P. Lauffingi Angyal 1729-1732. P. Budai Gergely 1738-1740. P. Steyer Terentianus 1740-1741.

–4–

P. Schweici Vitális 1688-1697. P. Bécsi Aurél 1697-1701. P. Bécsi Accursius 1701-1702. P. Rasposoni Tamás 1702-1703. P. Müncheni Othmár 1703-1706. P. Linzi Bonagratia 1706-1709. P. Mellicsen Illuminat P. Bambergi Mihály P. Luxenburgi Orbán P. Svéd Atanáz P. Scherdingi Moric

„Az 1688. évtől kezdve … krónikánk feljegyzése szerint a rendház főnöke és adminisztrátorai” a következők voltak:

Széchényi György 1687-ben alapította a kapucinus „zárdát” Budán. „A budai rendháznak felszentelt papjai, kik mindjárt megalapításkor nyolcan vonultak be az ideiglenes zárdába, évről-évre szaporodtak, úgyhogy 30 felszentelt áldozár is volt itt nemegyszer. Vasár- és ünnepnapokon az itthon maradt két pap kivételével mindnyájan kinn a messzeterjedő vidéken végezték a szertartásokat, és hirdették az Isten igéjét.” A krónikákból megtudhatjuk, hogy a kapucinus atyák a török pusztítást követően milyen fontos szerepet töltöttek be a környékbeliek életében, hiszen „ápolták a vallásos és hazafias érzést”. De fontos szerepet játszottak a megpróbáltatások idejében is, az 1738-as pestisjárvány, vagy az 1763-as földrengés alatt, a betegek és a szerencsétlenül jártak támaszai voltak.

A papság évének lezárása alkalmából idézzük fel név szerint azokat a kapucinus atyákat, akik a plébánosi feladatokat látták el a templom története folyamán. Az idézetek P. Veremund: Emlékkönyv a budai kapucinusrendi zárda és plébánia-templom renoválásának alkalmából (Bp. 1927.) című könyvéből valók.

Templomunk, az Alsóvízivárosi Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia plébánosai

Budai Kapucinus

– 45 –

2010 szeptember Budai Kapucinus A BUDAI KApucinus 2008. (V. évfolyam) évi számainak tartalomjegyzéke ......................................1.27-32. CELANOI TAMÁS: Assisi Szent Ferenc (RÉSZLET) .......................6.12-14. Csaba testvér látogatása templomunkban....................................4.26-27. CZAKÓ GÁBOR: A Sátán konferenciát tartott ............................2.42-43. Élővé tettél (A misztériumjáték plakátja) .................................6.16. ERDŐ PÉTER: Imádkozzunk minden nap a papi hivatásokért 4.19. ERDŐ PÉTER bíboros úr homíliája Meszlényi Zoltán vértanú püspök boldoggá avatási szentmiséjén ...............5.22-27. FARKASS PÉTER: Élővé tettél ........................................................6.15. Farsangi klubdélután (Hírek) ......................................................1.33. Ferences család (A FERENCES VILÁGI REND) ..............................5.14-18. Ferences család (ERZSÉBETAPÁCÁK) ............................................5.18-21. Ferences család (Ferencesek)..........................................................4.6-11. Ferences család (Klarisszák) .........................................................6.27-31. A Fioretti és az Isten szegénykéje című misztériumjáték.......3.9-18. GÁRDONYI GÉZA: Fel nagy örömre! ...........................................6.17. A Generális álma (JOSÉ RODRIGUEZ CARBALLO) ........................4.4-5. Gloria Victis! (A trianoni mise plakátja) ...................................3.35. Gondolatok karácsonyról ...........................................................6.22-26. Halottak napja...............................................................................5.32-33. A Hit pajzsa 2009. (Hírek) ..........................................................1.34-35. HORTOBÁGYI CIRILL: Pünkösd.....................................................3.32-34. Húsvét, Szent Pál SZIgetén, Máltán (összeállította: Kopcsay Ágnes) .......................................2.21-27. Imádságos Lélekvárás (A pünkösdi virrasztás plakátja) .........3.31. INGEGNERI, LEopoldo: A Szentírás visszatükrözi számunkra Isten arcát .............................2.3-5. INGEGNERI, LEopoldo: Az Isten igéje építi fel az Egyházat ...3.2-5. INGEGNERI LEOPOLDO: Krisztus és a kereszténység ................6.2-4. INGEGNEri, Leopoldo: Rövid ismertetés a kapucinusokról ....3.24-28. INGEGNERI, LEOPOLDO: Plébániánk „szent” éve ......................4.1-3. INGEGNERI, Leopoldo: Triduum Szent Ferenc ünnepén

2010 szeptember

– 44 –

II. JÁNOS-PÁL PÁPA: Krisztus feltámadt .....................................2.1-2. XVI. Benedek pápa: Karácsony – Ökör és szamár a jászolnál ..................................................6.5-11. XVI. BENEDEK PÁPA katekézise a papság évének jelentőségéről............................................4.16-19. ASSISI SZENT FERENC: A Miatyánk kifejtése ...............................3.17-18. ASSISI SZENT FERENC imája ..........................................................4.31. ASSISI SZENT FERENC végrendelete .............................................3.19-23. Assisi Szent Klára ...........................................................................6.32-36. BÁNÓCZKY ELŐD: Aki a szeretetben kiteljesedett (Részlet a triduumból).............................5.10-13. BÁNÓCZKY ELŐD atya triduuma Árpád-házi Szent Erzsébetről .....................KülönsZÁM BERZSENYI DÁNIEL: A temető .....................................................5.33-34. BENKÓ TIBOR: Fel nagy örömre!.................................................6.18-19. A beteg Szent Klára karácsony éjszakája (Részlet a Fiorettiből) ..............................6.36. Bizalom az Irgalmas Istenben (I. Nemzeti Isteni Irgalmasság konferenciája) .....................3.36-39. BOGNÁR ANTAL: Száz éve áll Strobl Alajos Szent István-emlékműve ........................4.42-45. BÖJTE CSABA: Ablak a végtelenre (részletek) ............................4.28-31. BÖJTE CSABA: Adventi ima...........................................................6.20-21. BÖJTE CSABA: Hogyan tovább? ...................................................2.8-9. BRÜCKNER HUBÁNÉ: KAritász csoportunk 2009. évi munkájáról ...............................6.42-43. BRÜCKNER HUBÁNÉ: Plébániai kirándulás – Nagyvárad ..........5.43-45. Budai Barátok ...............................................................................3.7-8. BUDAI KAPUCINUS – 5 éves (összeállította F.P. és K.Á.) ..........Különszám

A BUDAI KAPUCINUS 2009. VI. ÉVFOLYAM ÉVI SZÁMAINAK TARTALOMJEGYZÉKE 16 SZ.

Budai Kapucinus Budai Kapucinus

P. Budai Sixtus 1766-1769. P. Pottsching Szaniszló 17691772. P. Bécsi Elizeus 1772-1775. P. Budai Sixtus 1775-1779. P. Szombathelyu Andronius 17791782. P. Óváry János 1782-1784. P. Szekszárdy Benvenut 17851791.

–5–

A budai kapucinusok temploma a rendház alapításának 100. évében II. József császár rendeletére plébániatemplommá vált. Bár a császár rendeleteivel erőteljesen beavatkozott az egyház belső életébe, mégis neki köszönhetik a budai kapucinusok és a hívek, hogy a templom önálló plébániatemplom lett. „…mivel a kapucinus atyák úgyis tevékeny

Rézmetszet 1761-ből. A kinagyított képen a kapucinus templom (17) látható a Budavári Nagyboldogasszony templomtól balra lent, Várhegy tövében. A legelső formájában a homlokzat egyszerű megjelenítésű volt, a kisméretű torony pedig a szentély fölött kapott helyet.

P. Budai Gergely 1741-1744. P. Móri Gandolfus 1744-1747. P. Kirchschlag Caesár 1747-1750. P. Gmundeni Kasszián 1750-1753. P. Budai Kalixtus 1753-1754. P. Tiroli Anicét 1754-1757. P. Kőszegi Optatianus 1757-1760. P. Puzlein Proculus 1760-1762. P. Hobersdorf Orbán 1762-1765. P. Hamburgi Antal 1765-1766.

2010 szeptember

2010 szeptember

P. bihari Pecsovics Floridus 18691875. P. móri Steyner Richárd 18751880. P. budai Berger Márk 1880-1888. P. móri Steyner Richárd 18881890. P. budai Berger Márk 1890-1893. P. Lukács Vitál 1893-1896. P Wollin Alajos 1896-1902. P. Bruczha Sebestyén 1902-1908. P. Peska Ignácz 1908-1911. P. Lindauer Károly 1911-1914. P. Lukács Vitál 1914-1915. P. Schweighardt Veremundus 1915-1919. P Tury Timót 1919-1920. P. Patyi Kamill 1920-1922. P. Dobos Benvenut 1922-1924 P. Rischl Anasztáz 1924-1931

–6–

„Az említett rendházfőnökök és plébánosok felsorolásánál kell, hogy valami feltűnjék és pedig, hogy azok legtöbbje csak három évig van hivatalában, a többi pedig három évnél rövidebb vagy hosszabb ideig viselte tisztségét. Az utóbbit mindig valami rendkívüli adott esemény magyarázza meg. Az

P. Szentmiklósi Laurián 17911793. P. Bodajki Mennas 1793-1799. P. Budai Simpert 1799-1805. P. Óvári Severianus 1805-1820. P. Győri Hortulanus 1820-1822. P. Nazéani Gergely 1822-1831. P. Budai Márk 1831-1841. P. Budai Amandus 1841-1850. P. Székesfehérvári Anselm 18501854. P. Tatai Str. Irén 1854-1857. P. Toppler Alajos 1857-1858. P. Ágostyani Libor 1858-1860. P. Krizsány Ágoston Károly 18601863 P. Pozsonyi Rezső 1863-1865. P. Horváth Rafael 1865-1866. P. Spiesz Félix 1866-1869.

lelkipásztorkodással foglalkoztak, azért a város polgárságának színe-java követelte, hogy a kapucinus atyák az Alsóvízivárosi plébánia vezetését teljesen, mindenkitől függetlenül vegyék át és ezért ettől az időtől kezdve (1787-től), mint önálló plébániavezetők szerepelnek a kapucinus atyák az alsóvízivárosban.” Az első plébános a házfőnök, P. Szekszárdy Benvenut lett. Az ünnepélyes beiktatáson jelen volt az óbudai, a váci és a Szent Anna templom plébánosa, valamint több városi tanácsos és tekintélyes polgár. Ettől kezdve vezetik az anyakönyvet a plébánián.


– 43 –

Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”, majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...” Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.

Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse.

s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég: „Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”, vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy.

2010 szeptember

2010 szeptember

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, – 42 –

Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka.

Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szívünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár.

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

Az elmúlt hónapokban fájdalommal, de az örök életbe vetett hittel, búcsúztunk nagyrabecsült, mélyen tisztelt és szeretett testvéreinktől, Klemm Nándor (1919-2010) atyától és Kopcsay Gábor (1925-2010) bácsitól


–7–

Ha egy hívő a rendházfőnök és plébános változásakor ilyenre fakad: „Elvitték őt, - most már nem is megyek templomba - nem is gyónok, - máshova megyek” ilyen hívő személyes kultuszt űz, ez nem imádja helyesen Istent, Krisztust. Ezt a ferde és nem egyházias szellemet és felfogást akarja Assziszi szent Ferencz rendje alkotmányával fiaiból kiirtani és ezek lelki vezetése alatt álló hívekből kiküszöbölni. Hogy a nagy szentnek ezt a szándékát és tervét úgy a lelki fiai, mint ezeknek lelki gyermekei megértsék és megtestesítsék, ezért Ő – a Szent – tisztelete tetőfokán, amikor a világ majdnem imádta, leszáll a tisztelet magaslatáról, leteszi a rendfőnöki tisztséget és azt a megrendítő és követésre méltó kijelentést teszi, hogy még az utolsó ujoncnak is – élete még hátra lévő részében – alázatosan akar engedelmeskedni.”

előbbieknek a magyarázatát pedig Assziszi Ferencz szelleme és felfogása adja meg. Tudniillik Assziszi szent Ferencz fiai, - tehát nemcsak a minoriták, ferencesek, hanem a kapucinusok is – a legeszményibb demokratikus alkotmány alapján állanak. Ezen oknál fogva az összes főnökök: az egyetemes rendfőnök, a tartományfőnök és az egyes rendházfőnökök rendesen három évig viselik hivatalukat, - rendkívülileg az egyetemes főnök és a rendtartományfőnökök újra három évre választhatók, - az egyes rendházfőnökök is, - azonban ezen második háromévi működésüket illetve főnökségüket már egy másik rendház élén töltik. Eme rövid ideig tartó hivatal, illetve tisztségviselés a hívek előtt érthetetlennek látszik, különösen olyan esetben, mikor a dolgok élén igen rátermett férfiú áll, akinek távozása majdnem pótolhatatlan. Assziszi szent Ferencz az ő rendjében meghonosított alkotmányával a világ fiainak nagyon is világias felfogását jobb útra akarja terelni, kiigazítani. Azt akarja, hogy fiai főnöki tisztsége rövid tartalmu legyen, - ezt egyrészt azért akarja, hogy azok hatalmi túltengésbe ne essenek, ami emberi természetüknél fogva még a legjobbaknál is előfordul, - másrészt pedig azért akarja ezt így, hogy a fiai lelki vezetése alatt álló hívek ne a főnökökhöz, mint személyekhez, akik itt, ott egyes kiváló tulajdonságokkal kitűnnek, szerfölött, sokszor rendületlenül ragaszkodjanak. Ugyanis ez nem is egyszer, hanem igen sokszor árt Krisztus ügyének is és saját lelkünk üdvének is. Assziszi szent Ferencz inkább azt akarja, hogy mindenkor és mindenben görcsösen ragaszkodjunk Krisztushoz és az Egyházhoz!

2010 szeptember

2010 szeptember

Összeállította: Kopcsay Ágnes

–8–

A képen jól látható, és kinagyítható Tardos Krenner Viktor: Krisztus király magyar szentekkel című mennyezetfreskója is. A honlapon további templomokről is láthatunk panorámaképeket. Az internetes címet bátran küldjük el rokonainknak, barátainknak, az innen elszármazott „régi” híveknek, hogy a képre kattintva bárhol felidézzék szép templomunkat, mintha csak ott állnának és körbenéznének.

http://panoramas360x180.blogspot.com/2010/07/budapestalsovizivarosi-arpadhazi-szent.html

Júliustól teljes gömbpanorámaképen tekinthető meg templomunk az interneten a következő címen:

Panorámakép templomunkról!




P. Schweighardt Veremundus 1930-1937. P. Erdész István 1937-1945. P. Pallai Titusz 1945-1949. P. Röss (Ernő) Bertalan 1949-1964. P. Komlósi (Imre) Ágoston 1964-1980. P. Pintér (István) Alajos 1980-1989. P. Ámon (Ágoston) Ottmár 1989-1992. P. Pacsay (János) Fidél 1992-2003. P. Demeneghi Alberto 2003-2007. P. Ingegneri Leopoldo 2007-

E sorok írója, P. Veremund két alkalommal is plébánosa volt a budai kapucinus templomnak. Az őt követők nevei már ismerősek a mai hívők előtt. Néhányan még emlékeznek például Berci atyára; István atya, Fidél atya és a többiek emléke elevenen él bennünk, Alberto és Leopoldo atya pedig jelenünkhöz tartoznak.


5 Vö.: A magyar neonacionalizmus, in Tudomány, kultúra, politika., 434 - 439. old. 6 Vö.: Az a bizonyos, sokat emlegetett kultúrfölény...”, in Tudomány, kultúra, politika., 538 - 543. old. – 41 –

Hét év óta következetesen hangoztatom a kultúrfölényt, vagy ha úgy tetszik, a művelődési felsőbbség programját. (...) De nemcsak ahhoz kellett jogcím, hogy Árpád elfoglalhassa Magyarországot, hogy ide bennünket behozhasson, hanem ahhoz is kell, hogy itt maradhassunk. Különösen akkor, mikor le vagyunk fegyverezve, amikor nincsenek meg azok a ragyogó szablyáink és kopjáink, amelyek Árpád vitézeinek kezében oly fényesen és félelmetesen ragyogtak a honfoglalás csatáiban. Ezért mondtam 1922 júniusában, mikor a kultusz miniszteri széket elfoglaltam, a minisztérium tisztviselő karának: „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, haKlebelsberg Kuno és felesége síremléke a szegedi nem a kultúra tarthatja meg és Dóm altemplomában teheti ismét naggyá.”6

mint a bennünket környező népek. (...) Nem akarunk mindig félárnyékban ülni, nem akarunk mindig nyomorogni és nélkülözni, pusztúlni és tengődni, hanem az erkölcs és tudás hatalmával meg akarjuk hatványozni a magyar munka termékenységét, és ennek a termékeny munkának révén módosabbak, e révén függetlenebbek és mindenekfelett öntudatosabban magyarok akarunk lenni. Ez a magyar neonacionalizmus egységes célja.”5

2010 szeptember

2010 szeptember

4 Vö.: A Kultusztárca programja [A VKM költségvetési vitáján elmondott beszéd], in Tudomány, kultúra, politika., 332 - 359. old. – 40 –

„Az egyes ember is, a nemzet is, ha nagy krízisen esik át, nemcsak kárát látja a krízisnek, hanem hasznát is. Lelke, mely új világba transzponálódik, eközben megújhódik. (...) Gróf Bethlen István politikai elgondolása alapján eljutottunk odáig, hogy a legyőzött és megcsonkított kis Magyarország sok tekintetben konszolidáltabb képet nyújt, mint több úgynevezett győztes állam. Bethlen István szilárd platformot teremtett, amelyen most a nemzet nyugodtan dolgozhat tovább. (...) Én az iskola révén különösen két vezéreszmét igyekszem az új nemzedékbe bevinni: az erkölcsi alapokon nyugvó nacionalizmust és a gazdasági termékenység gondolatát. Azt a nemzeti érzést és elgondolást, amelyet a magyar iskola révén ápolni igyekszem, neonacionalizmusnak kell, hogy nevezzem. Neonacionalizmusnak annak ellenére, hogy mi, magyarok az Európában élő nemzetek között a legrégibb nacionalisták vagyunk. (...) a középkor eszmei és érzelmi zűrzavarában nálunk születik meg először újra a tiszta nemzeti gondolat. Ennyiben a nacionalizmus nem új, hanem nagyon is régi, viszont tartalma egészen új. (...) a régi érzés elé új célokat kell állítani.(...) a magyar nacionalizmus csak két más céljáról szólhatok: művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, szóval fajsúlyosabb,

ban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel mindig újból és újból bebizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság. (...) Jókai Mór egyik csodálatos regényében, a Jövő század regényében, úgyszólván meglátta mindazokat a találmányokat, amelyek azután bekövetkeztek, és az ő csodálatos fajszeretetével odaállított egy lángelméjű magyar embert , Tatrangi Dávidot, aki a maga találmányaival naggyá tette a magyar nemzetet. Sokan, akik a jövő század regényét lapozgatják, azt mondják, hogy Jókainak ez az előre látása a találmányok terén bevált, de Tatrangi Dávid nem született meg. Tévedés, megszületett és közöttünk él, ez a Tatrangi Dávid a magyar kultúra, a magyar tudományosság, és ettől a magyar kultúrától, ettől a magyar tudományosságtól – és talán ebben a pillanatban főleg ettől – várhatjuk az ország feltámadását.”4


–9–

Szép ez a hatalmas bazilika, mert a mi Urunk, Istenünk építette, mert hittel, imádsággal, bűnbánó szívvel megtöltöttük. Annak idején Csíkban gyerekkoromban hallottam, hogy a zarándoklásra sosincs rossz idő, legfennebb gyenge ember. Örvendek, hogy nem lettünk táposok. Nem ijedünk meg az esőtől, a széltől, a gondoktól, a bajtól. Mert sajnos tudom, hogy van sok gond, baj: az ember leül a gyóntatószékbe és hallja, hogy „most vesztettem el a munkahelyemet”, „a bank el akarja venni a házamat” – krízis, gond, nehézség, családi viszályok, betegségek. És Anyánk, az egyház összegyűjt bennünket, hogy imádkozzunk és együtt közösen mondjuk, hogy: „Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya!” Igen, testvéreim, a keresztény ember a nehézségek közepette nem elkeseredik, nem leül a földre, nem elbújik az árnyékba, hanem imádkozik, összeteszi a kezét és kéri az élő Istent, aki azt mondotta nekünk, hogy bármit kérünk az ő nevében, megadja azt nekünk. Imádkozunk. Imádkozunk és tanulunk Istentől, az ő drága édesanyjától és népünk nagyjaitól, nemzetünk szentjeitől.

Szívem minden melegével, szeretetével köszöntöm egyházunk főpapjait, népünk, nemzetünk elöljáróit és titeket, drága zarándoktestvéreim itt a Kárpát-medence talán egyik legszebb szentélyében, a Csíksomlyói nyeregben.

2010. május 22-én Csíksomlyón, a pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjén

Böjte Csaba szentbeszéde

2010 szeptember

2010 szeptember

– 10 –

Drága barátaim, a nehézségek, a gondok közepette ne a korlátainkat nézzük csupán. Kicsik vagyunk, egy marék porból teremtett bennünket az Isten, de az élő Isten teremtett bennünket, és arra hívott, hogy legyőzZarándokok végeláthatatlan tömege a somlyói nyeregben zük a gondjainkat, nehézségeinket, összefogjunk. Olyan csodálatos a mi Urunk, Istenünk: karácsony éjszakáján közénk jön. Tarisznyájában csak a Mennyei Atya szeretete, jósága. Üres kézzel jön közénk, és nem azt mondja, hogy „Menynyei Atya, hát ki írta ennek a megváltásnak a forgatókönyvét, hát semmi nélkül hogy lehetne itt új világot teremteni?”. Hanem hittel, végtelen szeretettel meghirdeti az Újszövetség nagy törvényét, a szeretet parancsát, és egyszerű embereket, pásztorokat, halászokat, vámosokat szólít meg, és egy új világot teremt számunkra. Persze akkor is voltak nehézségek, a mi Urunk, Istenünk is Jeruzsálem falai előtt leborul és sírva mondja, hogy „hányszor próbáltalak összegyűjteni benneteket, mint kotlós a csibéit, de hát nem akarjátok”. De Jézus Krisztus nem bedobja a törülközőt, hanem virágvasárnap újból bevonul Jeruzsálembe és próbálja összegyűjteni

Mária tizenvalahány éves fiatal lány, amikor az Úr Angyala megszólítja és felkéri, hogy vállalja a kis Jézus megszülését, felnevelését, és a Szűzanya nem nyafogva, kiutat keresve mondja, hogy ő nem tanulta meg az istenszülést, nevelést, a Megváltó nevelését, ilyen tantárgy nem volt az ő iskolájában. Nem abból indul ki, hogy ő emberi korlátai között mire képes, hanem tudja azt, hogy Isten, aki a teremtés hajnalán mondta, hogy „Legyen!”, és lett, képes továbbteremteni ezt a világot – általunk. S ezért alázattal kimondja: „Legyen nékem a te igéd szerint!”


3

Megjelent a „Pesti Napló” 1926. december 19.-i számában. – 39 –

„T. nemzetgyűlés! Szeretném a köztudatba belevinni, hogy a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősor-

azt átvettem, a gyermekek iskolai orvosi gondozása volt. (...) „Melyek ezek a célok? Én a magam körében látok egy ilyet: azt, hogy Magyarországot Európa e részében kimagaslóan a legműveltebb állammá tegyük. Jól tudom, a Koppányok azzal az ellenvetéssel állanak majd elő, hogy pénzügyi helyzetünk ezt nem engedi meg. De a Koppányok nem igen ismerik a világtörténelmet, hiszen ha igazán tanult fők lennének, akkor nem is lehetnének valódi Koppányok. A világtörténelem pedig azt tanítja, hogy nem a monstrebirodalmak, hanem éppen valahogyan a kis államok voltak azok, amelyek művelődési téren a legnagyobb dolgokat produkálták. Az ókorban a kis Athén, a középkor végén a parányi Firenze, az újkorban a kis Weimar és a Wittelsbachok középállama: Bajorország. Miért van ez így? Mert míg a közgazdasági és szociálpolitikában óriási összegeket kell mozgásba hozni, hogy számottevő eredményeket érhessünk el, addig a kultúrpolitikában aránylag kisebb pénzügyi erővel is nagy dolgokat lehet művelni. Olyan a kultúrpolitika, mint a nemesített vetőmag: a kalászban rengeteg az új magszem. Mibe kerül egy hőtani laboratórium és a fűtési kísérletek költsége ahhoz az óriási közgazdasági haszonhoz viszonyítva, melyet gyengeminőségű hazai barnaszenünk minél teljesebb felfűtésével elérhetünk? És mennyivel kerül többe a nyolcosztályos népiskola a hatosztályosnál, ha ezzel szembeállítjuk azt az óriási közgazdasági erőt, amelyet elérünk azzal, hogy a magyar dolgozók millióinak intelligenciáját lényegesen megemeljük és ezzel termelő- és keresőképességüket megsokszorozzuk? Mibe kerülnek a külföldi ösztöndíjaink ahhoz a haszonhoz képest, ha a kiváló magyar tehetségeket elküldhetjük továbbtanulni a világ összes főiskoláira, a legnagyobb tudósok laboratóriumaiba, klinikáira, szemináriumaiba és műtermeibe, hogy ekként lelkileg megtermékenyülve és felfegyverezve a tudás legmodernebb eszközeivel jöjjenek haza résztvenni Magyarország felemelésének nagyszerű munkájában? Mindehhez elenyészően kis összegekre van szükség, melyekkel szemben a legnagyobb lehetőségek, a legnagyobb remények és a legnagyobb megvalósulások fognak állani.”3

2010 szeptember

2010 szeptember

– 38 –

még két segítő társuk támadt, a modern állam és a társadalom, a társadalomnak szabad egyesülései. (...) Christian Wolff, aki a Wohlfahrsstaat, a jóléti állam teóriáját vallotta, azt is követeli, hogy az állam a diplomácia, a hadsereg és igazságszolgáltatás mellett törődjék polgárainak testi, szellemi és gazdasági jólétével. S valóban, ennek a Wolff-féle nagy programnak alapján a felvilágosodott abszolutizmus korában, a XVIII. és XIX. században az alkotmányos államok nagymérvű jóléti tevékenységet fejtettek ki. (...) Azt mondjuk, hogy a magyar nemzetnek mai súlyos helyzetében minden kéz összefogására szüksége van. Tegye meg az állam a szellemi és testi jólét biztosításában mindazt, amit gyenge pénzügyi eszközeivel meg tud tenni, de e mellett hagyjon szabad teret az Egyházak és a társadalom működésének. Ez a szabadságnak útja s ez a tradicionális magyar kulturális és szociális politikából folyik. Az Állam és az Egyházak mellett itt van még harmadik tényező, a társadalom. Az angolszász nemzetek életerejéről az én meggyőződésem szerint talán leginkább az tesz tanúságot, hogy társadalmi úton meg tudták szervezni a gyermekvédelmet és hogy a gyermek kultuszát Angliában és Amerikában nemzeti hivatássá tették. (...) A nagy gyermekáldás nemcsak fiziológiai, hanem erkölcsi probléma. Egy angol állambölcselő azt tanította, hogy a nemzeteknek kultúrájára abból lehet következtetni, hogy mennyi szappant fogyaszt az a nemzet. A tisztaság szempontjára helyezi a súlyt. Azt hiszem, ez a meghatározás csak külsőleges, mert én a nemzetek kultúrfokának a megállapításánál fő kritériumként azt keresem, mekkora annál a nemzetnél a gyermekhalandóság. Vad és önző népek megölik és elhanyagolják a gyermekeket s általában a dolgozó korban levő népesség nem akarja viselni a terhét az öregek ápolásának és a gyermekek gondozásának. Mentül műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője. Ebben az óriási munkában, a magyar rekonstrukciónak nemzeti feladatában nagy szerepe jut a gyermekvédelemnek. És ebből a munkából ki kell, hogy vegye a maga részét a magyar kultusz miniszter is, aki a magyar iskolának, a magyar gyermeknek a minisztere. Sok ezen a téren a tennivaló. (...) Az egyik a magyar gyermek, a magyar gyermekvédelem érdekében a túlterhelés megszüntetése. (...) Egy másik nagy feladat, mely a kultusztárcában elém meredt, amikor


Testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztus a mai evangéliumban azt mondja, „ha én elmegyek, Mennyei Atyám új vigasztalót küld helyettem”. Jézus Krisztus magát vigasztalónak nevezi és a Szentlélek Úristent is vigasztalónak, bátorítónak nevezi. Persze ilyenkor eszünkbe jut, hogy – 11 –

Gyengék vagyunk, kicsik vagyunk, de annyira vigasztaló Istennek ez a kitartó szeretete. Olyan szép az emmauszi tanítványokkal való találkozás története. Ezek az emberek tele vannak mindennel, Krisztussal, megváltással, fáradtak, csalódottak, letörtek és elindulnak hazafelé. Aki akar maradjon, csinálja, de nekik elég volt. És milyen szép, hogy az élő Isten, Jézus Krisztus szembejön velük, átdöfött szívvel, átdöfött lábbal, kézzel s megkérdezi tőlük: „Fiúk, mi a baj?” „Hát te vagy az egyetlen Jeruzsálemben aki nem tudod, hogy mi történt ott?” „Hát mi történt?” S Jézus meghallgatja saját sztoriját, mintha ott se lett volna. Bíztunk benne, hittünk, követtük, nem jött össze, kész, vége, megyünk haza, csalódtunk. Milyen döbbenetes, hogy Jézus Krisztus nem elítéli ezeket az embereket, nem megkérdezi tőlük, hogy „akkor miért kellett hogy egy idegen, Simon segéljen a kereszt hordozásával?” Hanem elkíséri ezeket az embereket átdöfött lábbal. Jeruzsálemtől távolodnak ezek az emberek és Jézus elkíséri őket és útközben olyan szépen beszél hozzájuk, olyan szeretettel szól, hogy ők maguk azt mondják, „lángolt a szívünk, míg hallgattuk őt”. Milyen szép! Ezeknek az embereknek éjnek idején annyira lángol a szívük, hogy van erejük visszamenni és felébreszteni a többieket is, hogy „fiúk, él az Isten, feltámadt, van remény, van jövő, bízzatok!” Milyen szép!

az ő népét. Sajnos akkor is nagyon sokan hiányoznak. És Jézus erre nem azt mondja, hogy „hát fiúk, megpróbáltuk, tettem én csodát, prédikáltam, nem akarjátok, nem megy, hát ne erőltessük”. Nem ezt mondja a mi Urunk, Istenünk, hanem nagycsütörtökön újból hívja az apostolait, megmossa a lábaikat, olyan szép, hogy saját kezével nyújtja a falatot tanítványainak, eteti őket. Nagycsütörtök, nagypéntek: szörnyű, szomorú dolgok. Húsvét hajnalán Jézus Krisztus feltámad, s Mária Magdolnának első szava az, hogy „nem baj, ne is szólj a többieknek, találkozunk Galileában, folytatjuk ott, ahol abbahagytuk, nem kell megtorpanni, a Mennyei Atya szeret benneteket, fog ez menni”. Döbbenetes, nem? Hihetetlen.

2010 szeptember

2010 szeptember

Milyen jó lenne, ha mi is a magunk feladatainkhoz, nehézségeihez ezzel a Szent István-i hozzáállással állnánk. Igen vannak gondok, vannak bajok, de térdeljünk le az élő Isten elé. Ő, aki ezt a világot teremtette, biztos, hogy közel négy és fél milliárd éve a tudósok szerint vezeti az – 12 –

Olyan jó látni, hogy ez a lelkület, ez a szellem a történelem folyamán Jézus Krisztus követőiben, a szentekben is mennyire megvan. A mi drága népünk nagy szentje, Szent István király mondhatta volna, hogy „hát kinek kell itt király? Itt mindenki kiskirálynak érzi magát, véres karddal telerohangálták egész Európát, hogy lehet itt rendet teremteni?” Alázattal Isten elé járul, megkeresztelkedik és biztatja őket, „igen, ti is, mindannyiunkra ráfér az a keresztvíz, meg kell térni. Minden tíz falu építsen szépen egy templomot. Igen, legyenek püspökök!” Képes megszólítani az országán keresztülutazó Szent Gellértet és mondani neki, „hová mész, fiam?” „Hát talán a Szentföldre.” „Ugyan, hagyd a csudába, ez is Szentföld lehet, ha imádkozunk, ha dolgozunk, ha megszenteljük. Nézd, Temesváron, Csanádon nincs püspököm, szükségem volna rád.” Szent István nem nyafog, nem siránkozik, hogy mennyi pogány ember van, hanem nekiáll, hatalmas életerővel, munkával, imádkozó szeretettel egy új világot teremt itt a Kárpát-medencében: a szeretet, a jóság, a másik befogadása, integrálása világát.

a prófétának is ezt mondta az úr: „Menj, vigasztald meg az én népemet, bátorítsd!” Konszolidálni: ez többet jelent, mint vigasztalni, bátorítani, aláfalazni, megerősíteni. Istennek ez a vágya, hogy a próféta elmenjen az ő nevében és vigasztalja, erősítse meg az ő népét. S ezt tette a mi Urunk, Jézus Krisztus is, mindenütt akivel találkozott. Az öreg Nikodémusnak nem azt mondta, hogy „fiú, későn jöttél, elment a vonat, mit lehet csinálni?”, hanem hogy „újjá kell születni. Nehéz lesz, de segítek, itt vagyok, fog ez menni”. Bízik benne, hiszi azt, hogy ez az öregember újjá tud születni, újra tud kezdeni. És ugyanígy hosszan vehetnénk a többi szép szentírási történetet, hiszen igazából mindegyik erről szól: Mária Magdolna, Zakeus, a gadarai ördöngös. Ezeknek az embereknek a számára Jézusban van remény. Hiszik azt, hogy felkelsz és többet nem vétkezel, meg tudsz térni.


2 A „Stella” csillagászati egyesület megalakulásakor mondott beszéd 1923 november 3-án. Megjelent a „Néptanítók Lapja” 1923 44–45. számában. – 37 –

„A Szentírásnak talán legbensőbb epizódja az, amikor a Megváltó a tanító munkába belefárad és az anyák akarják gyermekeiket hozzávinni. A tanítványok a Mester iránt való figyelemből ezeket az anyákat távol akarják tartani, ki azonban akkor azt mondja nekik: Eresszétek hozzám a gyermekeket. És amikor ezt megtették, s a Megváltót körülsereglették a gyermekek, akkor megcsókolta és megáldotta őket. Ha teológus lennék, azt vitatnám, hogy minden idők gyermekvédelmének a biblikus, – hogy úgy mondjam – a demokratikus alapja a Megváltónak a maga egyszerűségében valóban nagyszerű kijelentése, hogy eresszétek hozzám a gyermekeket. Ez a szellem élt is a keresztény Egyháznak kebelében. (...) Ezért az Egyházak mindig kötelességüknek tartották a gyermekvédelemnek ellátását olyan időkben, amikor az állam erre még nem volt képes. Az újkor folyamán azután az Egyházaknak

„A kultúra katasztrófája nem úgy következik be, mint midőn a bolthajtás nagy robajjal egyszerre beszakad; hasonló az a természet őszi elhalásához, midőn levél levél után lassanként hullik el. A magyar művelődés fájának ez a levélhullása sajnos folyik. (...) Amily lelkiismeretlenség, ha egy nemzet tökéletlen, elmaradt fegyverzettel egyenlőtlen tusába küldi fiait az ellenséggel szembe, éppen olyan vétek tudósaink iránt, ha elavult, elégtelen műszerekkel bocsátjuk őket bele a nemzetközi tudományos versenybe. (...) De nem elégséges az, hogy a társadalom csak áldozzon a magyar tudományosságáért. Kell, hogy érdeklődjék is iránta, kell, hogy szeresse. Autokrata uralkodók félművelt népek között is létesítettek tudományos és művészeti intézeteket, de ezek a gyökértelen alapítások csakhamar elpusztultak, mert nem voltak az érdekelt nemzet köztudatában lehorgonyozva. Csak az a tudományosság életképes, mely erőit a nemzetnek abból az áldozatkész meggyőződéséből szívja, hogy a népek világtörténelmi létjogosultsága abban rejlik, tudnak-e haszonnal közreműködni az emberiség haladásán a művelődés útján. Igen, szeretni kell a kultúrát, hogy virágozhasson.”2

Idézetek Klebelsberg Kunótól:

2010 szeptember

2010 szeptember

– 36 –

Az ifjúság sportoktatására is igen nagy hangsúlyt helyezett, megszervezte a Testnevelési Főiskolát. A kiváló magyar sportteljesítményekben nemcsak hazánk jó hírnevének propagandáját látta, hanem azt Gróf Klebelsberg-iskola, Domaszék, 1920-as évek is szerette volna elérni, hogy a jövő nemzedék izmos, életerős ifjakból álljon és természetesen az iskolarendszer révén művelt ifjakból. Klebelsberg minden fiatal tehetséget számon tartott, pl. 1930-ban ő hívta haza Szent-Györgyi Albertet Cambridge-ből és kinevezte a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjének. A hazai múzeumok fejlődésének ügyét is támogatta, egyre több gyűjteményt létesítettek és működtettek közpénzen. A Szépművészeti Múzeumban új gyűjteményi osztályt nyitott, segítette a megyei és városi múzeumok fejlesztésének ügyét. 1930-ban Nagy népiskola építő tervezete befejeződött. Szegeden Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és az egész magyar hivatalos világ jelenlétében felavatták az 5000. népiskolai épületet, ugyanekkor, 1930. október 24-én szentelik fel Klebelsberg Kuno büszkeségét, a szegedi Fogadalmi templomot és a Dóm téren az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnokot.


– 13 –

Azt gondolom, itt Csíksomlyón mindenképpen kell szólnunk Domokos Kázmér ferences atyáról, aki az 1600-as évek elején született Szovátán. Abban az időben 660 plébániából 58 maradt. A történelem vihara, a különféle hitújítások elmosták a hatalmas erdélyi katolikus egyházat. Nehézségek, gondok voltak. 1661ben betör a török Csíkba. Megostromolják Mikó várát, majd felgyújtják és a védtelen népet lekaszabolják. 26 templomot égetnek fel csak itt a Csíki-medencében. Az akkori, fából épült házak úgy éghettek, mint a zsír. Október 21-22-én pusztítanak, a csíksomlyói templomhoz menekül több ezer ember, de számukra sincs irgalom, rájuk gyújtják a templomot. Minden elpusztul. Több mint harmincezer rabot hajtanak el magukkal. Több mint négyezer szekér hadizsákmányt visznek el. És akkor Domokos Kázmér összegyűjti a maradék embert és a porból, a koromból, a füstből felemelik a Boldogságos Szűz Mária csodatévő szobrát, sírva imádkozva összegyűlnek körülötte és kérik az erőt, hogy újjá tudjanak építeni min-

életet, biztos, hogy tovább fogja vinni! Van jövő, van remény! Bízzunk az élő Istenben! Szent Ferenc atyánk egyszerű kistestvér, és a Mennyei Atya azt mondja neki, „meg kéne erősíteni, konszolidálni kellene ezt az egyházat!” És Szent Ferenc atyánk a maga egyszerűségében, szeretetében elkezd imádkozni: „Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy vigasztalást tudjak vinni oda, ahol szomorúság van, hogy erőt tudjak vinni oda, ahol csüggedés van.” És elindul, társakat gyűjt, és tényleg, kora egyházát képes megerősíteni, talpra állítani. Vigasztalás, bátorítás.

2010 szeptember

2010 szeptember

Olyan döbbenten olvastam és örömmel gratuláltam Ervin atyának, hogy most a kolozsvári táblabíróságon kimondták, hogy semmisnek nyilvánítja annak a politikai pernek a végzését, amelyben őt is halálra ítélték – 14 –

Milyen jó lenne, ha Domokos Kázmér lelkületével fordulnánk a magunk mindennapi nehézségei, gondjai felé. Ne a gondok, a nehézségek diadalmaskodjanak, hanem az Istenben bízó ember, aki tudja azt, hogy Isten nemcsak megteremtett bennünket, hanem mellénk is áll. Olyan szép a Szentírás, amikor azt írja: „Atyám mindmáig munkálkodik és én is munkálkodom”. Testvéreim, ebben az értünk munkálkodó Istenben bíznunk kell nekünk, hinnünk kell benne. Vannak nehéz pillanatok minden ember életében, a nép életében, a nemzet életében is. Talán legszörnyűbb idők Trianon után jöttek népünkre itt az Erdélyi medencében, szörnyű napok voltak azok: világháború lóg a levegőben, és Márton Áron püspöktől megkérdezik, hogy meri-e vállalni ennek az egyházmegyének a vezetését? Mer-e pásztor lenni ebben a vérzivataros időben? És püspöki jelmondata Márton Áron püspöknek: non recurso laborem, nem utasítom vissza a munkát, a feladatot, a megbízatást. Nem futok el a nehézségek elől. Vállalom a küzdelmet. És tudjuk jól, hogy igazából börtönt, vértanúságot vállalt. S ő nagyon is tisztában volt ezzel. Tudta jól, hogy mi vár rá, mégis elindult, mert érezte, hogy az élő Isten hívja és küldi az ő drága népéhez és nem tehet mást, mint azt, hogy megvívja a jó harcot.

dent. Isten nem a csüggedés lelkét adta, nem a siránkozás, a nyafogás parancsát, hanem az imádság, a szeretet, a jóság parancsát adta nekünk, az újrakezdés erejét. És Domokos Kázmérék újraépítik a templomot. Még azon a télen elindul és körbejárja Erdély protestáns főurait és prédikál alázattal, alamizsnát kér. És újraépül a templom, a kolostor, az iskola. Olyan döbbenten olvastam, amikor azt írja a történelemkönyv, hogy 1664-ben Kájoni János a csíksomlyói templomban már orgonát épít. Ez a hab a tortán, hogy orgona is legyen. Milyen szép! Nemcsak újraépítik a templomot, nemcsak az oltárait felépítik és az oltár legmagasabb, legszebb pontjára a Boldogságos Szűzanya szobrát állítják, hanem orgonadallal, énekkel dicsérik Istent, aki szeret bennünket, bármilyen megpróbáltatás, nehézség is van.


– 35 –

váljék kötelezővé, s csak azoknak, akik már a negyedik elemi után nem lépnek polgári iskolába, vagy középiskolába, ill. nemzetközi forrásokból történő intenzív fejlesztés jellemezte. (...) Klebersberg parlamenti bizottsági elnökként nem támogatta a dualizmuskori tanszabadságot súlyosan sértő, Európában egyedülállóan diszkriminatív numerus clausust. Nagy szerepe volt a törvény 1928-as módosításában, amikor megszűnt mindennemű faji, etnikai alapú diszkrimináció a magyarországi nemzetiségek, így a zsidó vallású nemzettársainkkal szemben is. Már működésének kezdetén támogatta a Magyar Tudományos Akadémia munkáját, s törvénnyel biztosította annak politikai függetlenségét. Ugyancsak 1922-ben létrehozta a Magyar Országos Gyűjteményegyetemet és annak tanácsát, melynek hatókörébe tartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Országos Magyar Iparművészeti Múzeum, Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtára. Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Egyetemi építkezései mindhárom vidéki egyetemen a klinikákkal kezdődtek, azon belül is hangsúlyt kaptak a szülészeti és gyermekklinikák. Célja volt ezzel a magas gyermekhalandóság csökkentése. Sem a klinikákat, sem az egyetemek más területeit nem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül. Külföldön Collegium Hungaricumokat (CH) hozott létre a tudós utánpótlás biztosítására, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét. Az 1930–1931 tanévig a következő létszámmal működtek: Bécsi CH: 35 fő, Berlini CH: 26 fő. A hallgatók között volt például NáraySzabó István (1926–28) kémikus, Vargha László (1927–30), majd Szabó Zoltán Gábor (1936-38) és Szegedről Bay Zoltán fizikus (1926–30). A római CH-ban tanult 35 fő, Franciaországban 17 fő, Angliában 12 fő, Genfben négy, Páviában és Münsterben egy-egy fő.

2010 szeptember

2010 szeptember

– 34 –

1920. június 4-én tették közzé a trianoni békediktátumot, amely hazánk területének több mint 2/3-ad részét a környező államoknak juttatta. Az elcsatolt területeken maradt a népiskolák kétharmada, a középiskolák mintegy fele. Az elkövetkező idők közoktatás- és művelődéspolitikáját nagymértékben meghatározta a trianoni határok revíziójának követelése és a keresztény-nemzeti ideológia. Az 1920-as évek elején a fokozatos konszolidációt nagymértékben elősegítette, hogy a hazai kultúrpolitika és a közoktatásügy irányítása gróf Klebelsberg Kuno kezébe került, aki a kultúrát tartotta a fejlődés elsődleges mozgatórugójának. Kultúrpolitikájában nagy súlyt kaptak a nép művelődését szolgáló és a közoktatást fejlesztő intézkedések. 1922-től 1931ig mint vallás- és közoktatásügyi miniszter, számos, a hazai közoktatásügy szervezeti és tartalmi átalakítását célzó reformot vezetett be. Ekkor zajlott le a magyar közoktatás történetének egyik legnagyobb szabású reformja, amely ezekben az években már halaszthatatlanná vált. (...) Klebelsberg reformja az iskolarendszer egészére kiterjedt, a népiskoláktól az egyetemig. Az 1921. évi XXX. tc. a tankötelezettséget a 6. életév betöltése után következő 9 tanévben (6 év elemi és 3 év továbbképző, illetve ismétlő népiskola) állapította meg. Közoktatáspolitikáját az egységes jogosítású, de háromágúvá tagolt középiskolai rendszer megteremtése (1924) a polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése (1924), a középfokú lányoktatás reformja (1926) a tanárképzés reformja (1924) jellemezte. Népiskola politikáját az érdekeltségi népiskola megteremtése (1926) a 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928-ban, azzal, hogy az majd csak 1940-ben

halála mélyen megérintette a vezető politikai elitet, s méltóképpen búcsúztak az ő nagy kultuszminiszterüktől. A Klebelsberg temetése körüli megmozdulás hasonlatos volt Kossuth Lajos 1894-ben lezajlott temetéséhez, csakhogy ezúttal a hatalomban levők is búcsúzhattak. Klebelsberget is felravatalozták a Nemzeti Múzeumban, majd Szegedre kísérték. Nyugvóhelye a szegedi Fogadalmi templom altemplomában van.


Végezetül: gyerekeket tanítok és mindig házi feladatot adok, hát önöknek is adnék egy feladatot. Ugye mindannyian Isten képére és hasonlatosságára születtünk? Ha Jézus Krisztus a maga és a Szentlélek legszebb jelzőjének a vigasztalást találta és ezt mondotta, akkor én arra kérlek benneteket, hogy erről a hegyről lemenve egymást vigasztaljátok, bátorítsátok. Feleségeteket, gyermeketeket, vagy a munkahelyen: merjétek egymást lelkesíteni, bátorítani! Olyan sokszor kérdezik: hogy van nekem annyi jó gyerekem? Közel kétezer gyermeket nevelünk. Vagy pedig: hogy – 15 –

Imádkozzunk ezért, kérjük Istent, hogy szentjeink vezetésével bátran, határozottan feladatainkat, mindennapi gondjainkat alázattal felvállalva és megoldva haladjunk előre. Olyan jó hallani: csíksomlyói testvérek mondták, hogy itt kint a Nyeregben az elhelyezett perselyek összes bevételét felajánlják nagylelkűen, szeretettel a magyarországi árvízkárosultak számára. Hiszem, hogy a szeretet, a jóság, a szolidaritás útja mindannyiunkat boldoggá tud tenni. Szívem minden melegével bátorítom, biztatom drága népemet, hogy ezen az úton járjon.

és utána életfogytiglant kapott. Éveket, évtizedeket kell várni az igazság diadaláig, de hiszem azt, hogy igenis, nekünk a szeretet, a jóság útján kell mennünk és bízni abban, hogy Isten malmai őrölnek. Olyan nagy öröm mindannyiunk számára hallani azt, hogy anyanemzetünk, magyarországi testvéreink igenis szeretettel kinyújtják felénk a kettős állampolgársággal a kezüket. Óriási dolog! Hiszem azt, hogy valamilyen módon meg kell tudjuk értetni egymással azt, hogy elég nagy ez a világ, elég nagy ez a Kárpát-medence: ha összefogunk, ha bízunk egymásban, ha Istenre figyelünk, akkor igenis felépül az, amiért mindennap imádkozunk a Miatyánkban, hogy jöjjön el az Isten országa. Kell, hogy bátorítsuk egymást ezen az úton. Nem az ellenségeskedést, nem a háborúskodás parancsát kaptuk sem a románokkal, sem a más velünk együtt élő nemzetekkel, hanem azt, hogy együtt közösen építsük fel Isten csodálatos szép országát ezen a világon. A II. Vatikáni Zsinat olyan szépen mondja – én ezt a gondolatot papi jelmondatommá is választottam – Isten azt akarja, hogy az emberiség egy nagy családot alkosson, s mi mindannyian egymásnak testvérei legyünk.

2010 szeptember

2010 szeptember

– 16 –

Amato érsek külön köszöntötte Marianna Popieluszkót, a lengyel pap édesanyját, és néhány szót váltott vele. Az idős asszony a szentmise előtt felment a színpadra és elimádkozta a rózsafüzért. A boldoggáavatás előtt

Az Amato érsek által felolvasott boldoggáavatási dekrétumban az áll: Popieluszko állhatatosan és fáradhatatlanul tett tanúságot Krisztusról. Az új boldog emléknapjául Benedek pápa október 19-ét, Popieluszko halálának napját jelölte ki.

26 évvel meggyilkolása után, június 6-án, boldoggá avatták Jerzy Popieluszko lengyel papot Varsóban, a város központjában lévő Pilsudski téren. A szertartást a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa, Angelo Amato érsek vezette, mintegy 250 ezer hívő jelenlétében. Jelen volt Popieluszko idős édesanyja, körülbelül száz püspök és az ország politikai életének kiemelkedő személyiségei.

Boldoggá avatták Jerzy Popieluszkot

Ámen

van nekem annyi hasznos munkatársam? Állandóan drukkolok nekik. Vigasztalom és bátorítom őket. Futballmeccsen azok a nagydarab játékosok is igénylik azt, hogy valaki drukkoljon nekik, hogy kiabáljanak a lelátóról, hogy hajrá, mindent bele, fog ez menni! A feleséged, a gyermeked, a szomszédod, a kollégád vajon nem igényelné azt, hogy te bátorítsad, vigasztaljad, erősítsed őt, hogy drukkoljál neki? Milyen lenne az a futballmeccs, ahol mindenki a lelátón arról óbégatna: úgyis kikaptok, gól, jaj Istenem, nem is nézem. Szegény játékosok szíve összeszorulna! A Szentháromság követésében egymást bátorítanunk, vigasztalnunk, erősítenünk kellene. Mindenkinek jólesik, ha valaki megsimogatja és azt mondja: fog ez menni! Adná az Isten, hogy tényleg az erdélyi katolikus egyház, a Kárpát-medencei magyarság a vigasztalás, a bátorítás egyháza lenne!


1

Vö.: Tudomány, kultúra, politika., 9. old. – 33 –

az Országos Hadigondozó Hivatal ügyvezető alelnöke. Gróf Tisza István miniszterelnöksége alatt szerzett sok tapasztalatot az oktatási és művelődési intézmények megszervezésében, ugyanis Tisza rábízta a határon túli magyarok oktatásának megszervezését, amit Klebelsberg kiválóan megoldott. Klebelsberg példaképe leginkább gróf Tisza István miniszterelnök volt, s határozottan fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen, a Tanácsköztársaság idején a letartóztatástól tartva vidéken bujkált. 1920tól Kolozsvár, Sopron, majd Szeged országgyűlési képviselője volt, 1919-ben Bethlen Istvánnal alakította meg az Egységes Pártot. 1921 decembere és 1922 júniusa között belügyminiszter, 1922 júniusától 1931 au- Abonyi-Gartner Jenő 1939-ben készült szobra Budapesten gusztusáig pedig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Miután Gróf dr. Bethlen István miniszterelnök lemondott, a szokásoknak megfelelően Klebelsberg Kunónak is be kellett nyújtania lemondását, de miniszteri posztjáról való lemondása után is fáradhatatlanul dolgozott. Mint az Alföldi Bizottság elnökét az Alföld problémái és annak lehetséges megoldásai foglalkoztatták. Azt kell mondjuk, hogy Klebelsberg kulturális reformjai és fejlesztései csak Bethlen István miniszterelnöksége alatt (1921. április 14. - 1931. augusztus 24.) valósulhattak meg, egy belső gazdasági és politikai stabilitás keretei közt. Szellemi nagyságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak legjobbjai mind tisztelték, de még az ellene szólók sem tehettek mást. 1932. október 11.-én, szívroham végzett az alföldi útja során szerzet paratífuszban meggyengült szervezetével.1 Hirtelen bekövetkezett

2010 szeptember

2010 szeptember

– 32 –

Gróf Klebelsberg Kuno magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott fejezte be, majd jogi tanulmányokat folytatott a budapesti, a müncheni, a berlini egyetemeken és a Sorbonne-on, Párizsban. 1898-ban a budapesti egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1913-tól 1917-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkárként dolgozott. 1915-től a Rokkantügyi Hivatal, és 1917 márciusától

A Trianon utáni Magyarország meghatározó politikusa volt Klebelsberg Kuno. Munkásságáról sokáig hallgattak, hiszen a kommunista rezsimben nézetei nem voltak elfogadhatók, a rendszerváltás után azonban újra megjelenhettek írásai, és egyre többen ismerik, és ismerik el tevékenységét. Plébániánkon a róla készült dokumentumfilmet júniusban tekinthették meg az érdeklődök. Péter Pál atya pedig a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán dolgozatot írt munkásságáról. Most, amikor már nem is létezik kulturális és oktatási miniszter, e dolgozat részleteinek segítségével ismerkedjünk meg a magyar történelem legnagyobb hatású kultuszminiszterével.

Részletek Szpisják Péter Pál atya: Kultúrpolitika és közoktatásügy a két világháború között Klebersberg Kuno kultuszminisztersége című szemináriumi dolgozatából.

Magyarpécska, Arad megye, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 12.

Gróf Klebelsberg Kuno

Budai Kapucinus

az asszony számos interjút adott. „Örülök, hogy Lengyelországnak lesz egy közbenjárója Istennél” – fogalmazott egy alkalommal.

Budai Kapucinus

– 17 –

Popieluszkót mindenképpen el akarták hallgattatni: egy közlekedési balesetből csodával határos módon megmenekült, de végül 1984. októ-

A vendégek között volt az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek és a Szolidaritás alapítója, Lech Walesa. Jelen volt Bronislaw Komorowski államfő, Donald Tusk miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski ellenzéki vezető.

Az emelvényt, ahol a szertartás zajlott, Popieluszko jelmondatával díszítették: A jóval győzd le a rosszat! A szentmise után tizenkét kilométer hosszú menetben vitték a boldog ereklyéjét az Isteni Gondviselés templomába.

A szertartás során élő kapcsolás segítségével a Cipruson tartózkodó pápa szavait hallhatták a jelenlévők. „A lengyel egyháznak szívből jövő üdvözletemet küldöm. Lengyelország egyházát ma öröm tölti el, mivel Jerzy Popieluszkót az oltár tiszteletére emelik. Isten és az emberek iránti szolgálatkészsége és vértanúsága különleges jele annak, hogy a jó győz a rossz felett. Példája és közBoldog Poipieluszko atya szobra Bialystokban benjárása adjon új lendületet a papok buzgóságának és töltse el szeretettel a híveket” – fogalmazott a Szentatya.

2010 szeptember

2010 szeptember

– 18 –

Popieluszko boldoggáavatási eljárása 1997-ben kezdődött. 2009 decemberében mondta ki Benedek pápa, hogy Popieluszko hősi fokon gyakorolta az erényeket. Vértanúság esetében a boldoggáavatáshoz nincs szükség csoda bizonyítására.

A 37 éves pap meggyilkolása felerősítette a lengyelek ellenállását a rendszer ellen, és így hozzájárult a kommunizmus öt évvel későbbi bukásához. Popieluszkót hamarosan nemzeti hősként tisztelték. Hivatalos becslések szerint 18 millió ember kereste fel sírját Varsóban. Lengyelország-szerte mintegy 70 emlékmű és 130 emléktábla örökíti meg Popieluszko emlékét, több mint 70 városban neveztek el róla utcákat és tereket. 2009-ben film is készült róla. A nemrég elhunyt Lech Kaczynski elnök pedig tavaly ősszel a legmagasabb rangú állami kitüntetést adta poszthumusz a meggyilkolt lengyel papnak.

ber 30-án a lengyel belügyminisztérium három funkcionáriusa magával hurcolta és megölte. Testét napokkal később találták meg a Visztula folyóban.


– 31 –

„Az év folyamán arra törekedtetek, hogy még közelebb kerüljetek Jézushoz a szegényekkel való törődés által. Az Úr hívására válaszoltok hivatásotokkal„ Teréz anya életével Szent János szavait valósította meg: ’Szeretteim, ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egyTeréz anya sírja Kalkuttában mást. Ha szeretjük egymást, Isten bennünk él, és szeretete tökéletes lesz.’ (1 Jn 4, 11-12). Ez a szeretet működjön továbbra is bennetek, hogy nagylelkűen fel tudjátok áldozni életeteket Jézusért, akit a szegények, a betegek, az elhagyatottak által szolgáltok. Arra bátorítalak benneteket: hagyjátok, hogy Teréz anya példája és lelkisége valóban áthasson titeket, kövessétek példáját, és fogadjátok be Jézus hívását.„ Benedek pápa üzenete végén apostoli áldását küldte Boldog Kalkuttai Teréz anya születésének 100. évfordulója alkalmából a Szeretet Misszionáriusai minden tagjának és mindazoknak, akiket a nővérek szolgálnak.. „Isten nem várja el tőlünk, hogy sikert arassunk, csak azt kívánja, hogy megpróbáljuk.” Összeállította: Farkass Péter

Augusztus 26-án XVI. Benedek pápa a Szeretet Misszionáriusai főelöljárójának, Mary Prema nővérnek címzett levélben köszöntötte a kongregációt alapítójuk, Boldog Kalkuttai Teréz anya születésének 100. évfordulója alkalmából. A Szentatya üzenetében annak a reményének adott hangot, hogy ez az esemény alkalom a hálaadásra, amellyel köszönetet mondhatunk Istennek Teréz anyáért, tevékenységéért, amelyet lelki leányai, a Szeretet Misszionáriusai fáradhatatlanul és szeretettel folytatnak továbbra is.

A Szentatya üzenete Teréz anya születésének 100. évfordulójára

2010 szeptember

2010 szeptember Budai Kapucinus

– 19 –

– 30 –

A múlt század prófétai megérzései már jelezték, hogy a gonoszság birodalma megtermette a keserű és emészthetetlen „szentjánoskenyeret” (Lk 15,16), mint a sertések eledelét, amit megevett volna a tékozló fiú, aki elhagyta az atyai házat. Jerzy Popieluszko nem törődött bele, hogy ilyen haláltáborban éljen, és pusztán az igazság, az igazságosság és a szeretet fegyverével próbálta visz-

Ezért is tört ki ellene a nagy hazudozónak, Isten ellenségének és az emberiség elnyomójának gyilkos dühe. Amiként az a történelemben időnként megesik, ezekben az években Európa nagy részén az emberek elméjének világosságát elhomályosította a sötétség és a jót rosszal helyettesítette. Így ez a szeretett lengyel föld is a terror, a szolgaság és az álnokság országa lett. Krisztus evangéliumát, az élet és a szentség szavát felváltotta a gyűlölet és a halál perverz tanítása. Hazátokra a gonoszság cunamija csapott le.

Mi váltotta ki ezt a vérengzést? Jerzy atya talán bűnöző, gyilkos, netán terrorista? Egyáltalán nem! Jerzy Popieluszko egyszerűen csak egy becsületes pap volt, aki Krisztus és az Egyház szolgálatának a méltóságát védelmezte és mindazok szabadságát, kik hozzá hasonlóan elnyomatást és megaláztatást szenvedtek. De a vallás, evangélium, emberi személyi méltóság, szabadság fogalmai nem álltak összhangban a marxista ideológiával.

Több alkalommal meglátogattam a boldog mártírunk, Jerzy Popieluszko emlékét őrző múzeumot és minden alkalommal egészen a sírásig mélyen megrendültem. Ennek a szelíd papnak a borzasztóan eltorzított alakja hasonlított a keresztre feszített Jézus megkorbácsolt és megalázott alakjához, amelyen semmi szépség és ékesség nem volt. Annak az elgyötört arcnak véres ajka mintha az Isten szolgájának a szavát ismételte volna: „Hátamat odaadtam azoknak, akik vertek, arcomat meg, akik tépáztak. Nem rejtettem el arcomat azok elől, akik gyaláztak és leköpdöstek” (Iz 50,6)

ANGELO AMATO ÉRSEK HOMÍLIÁJA JERZY POPIELUSZKO BOLDOGGÁAVATÁSÁN

2010 szeptember

A Gondviselés küldte Kalkuttai Teréz Anyát Magyarországra: háromszor járt hazánkban, még az 1980-as években. Azokban az esztendőkben vált nyilvánvalóvá a szomorú magyar valóság: a kommunisták egy erkölcsileg, lelkileg és anyagilag kifosztott országot hagytak maguk után. Ebbe a teljes vákuumba érkezett, hogy nővéreivel, alapításaival, de elsősorban lelkületével segítse népünket. Újra tanultuk tőle szeretni a szegényt, segíteni a rászorulót, ahogy ő nevezte: a szegények legszegényebbjeit. Látó ember, aki azt akarja, amit az Isten akar. A Szeretet Misszionáriusai rend először Érden telepedett le 1989-ben, majd Budapesten, a VIII. kerületi Tömő utcában, végül évek múltán Miskolcon. Ezekből a rendházakból járnak ki a kék-fehér száris nővérek gondozottjaikhoz.

Csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében 2003. október 19-én vasárnap, Missziós Világnapon II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter téren boldoggá avatta Kalkuttai Teréz anyát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját. A szentmisére 27 országból érkeztek diplomáciai küldöttségek, köztük államfők, miniszterelnökök, a politikai élet képviselői. Megjelentek ortodox és muzulmán delegációk, misszionáriusok és szegények. A szertartást az MTV1 és a Duna Televízió közvetítésén keresztül a magyar nézők is figyelemmel kísérhettek. A boldoggá avatási szentmise a pápa megválasztásának 25 éves évfordulójára rendezett eseménysorozatnak is része volt.

Kevesebb, mint két évvel a halála után, tekintettel a Teréz anyát övező tiszteletre II. János Pál pápa engedélyezte a boldoggá avatási eljárás megkezdését. Az avatás feltétele, hogy olyan csodákat ismerjen el, melyek bizonyítottan Teréz anya közbenjárására történtek. Ilyen volt az indiai Monica Besra esete, akinek hasi daganata volt és csodás gyógyulását Teréz anyának szóló imáinak köszönte. Ez idő tájt szerte Indiában még több hasonló eset is történt.

nemzeti gyászt rendelt el és állami temetést rendezett. Halálát az egész világ az emberiség nagy veszteségeként értékelte.. Két héttel halála után szobrot emeltek neki, a világ több pontján templomok, otthonok viselik nevét, de a tiranai repülőteret is róla nevezték el.

Budai Kapucinus

2010 szeptember

– 20 –

Ma Popieluszko boldoggáavatása az egész nemzet számára az örvendezés emlékezetes napja. Popieluszkót megdicsőülten helyezik az anyaszentegyház karjai közé, ugyanazzal a gesztussal, amivel Elizeus próféta visszaadta az anyjának a feltámasztott fiát: „Nézd! A te fiad él!” (1Kir 17,23). Boldog Jerzy Popieluszko megdicsőülésével a Szentatya, XVI. Benedek pápa mondja ma a lengyel egyháznak: „Íme, a te fiad él!”. Nagy

A fiatal pap áldozata azonban nem lett vereség. Hóhérai nem tudták meggyilkolni az Igazságot. Vértanúnk halála ugyanis a kezdetét jelentette annak az általános megtérésnek, mellyel a szívek az evangéliumhoz fordultak. A mártírok vére ugyanis a keresztények magvetése.

Az összes lengyel anya sírása sem lenne elegendő, hogy lecsillapítson egy ilyen gyötrelmet. Hóhérainak kínzásaival szemben, Jerzy atya Krisztus bátor vértanújának bizonyult. „Megkínozták, s ő alázattal elviselte, nem nyitotta ki a száját. Mint a juh, amelyet leölni visznek, vagy amint a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta ki száját. Erőszakos ítélettel végeztek vele. Ugyan ki törődik egyáltalán ügyével? Igen, kitépték az élők földjéből, és bűneink miatt halállal sújtották” (Iz 53,7-8).

Boldog Poipieluszko atya holtteste a ravatalon

szakövetelni az állampolgári és papi lelkiismereti szabadságot. De a rontást hozó ideológia nem tűrte el az igazság és az igazságosság ragyogását. Ennél fogva ezt a védtelen papot kikémlelte, üldözte, letartóztatta és végső gyalázatként a haldoklót vízbe dobta. Hóhérai nem tisztelték az életet, miként nem tisztelték a halált sem. Magára hagyták, miként elhagynak egy állati tetemet. Tíz nappal később találtak rá.

Budai Kapucinus

Az indiai állam által rendezett búcsúztatásán egymillió ember vett részt. Bár India nem keresztény ország, a kormány mégis három napos – 29 –

1983-ban Teréz anya II. János Pál pápánál tett látogatása során szívrohamot kapott, 1989-től pedig, a második szívroham után, már pacemakerrel élt. 1991-ben hosszú idő után először tért vissza hazájába, Albániába, és megnyitotta a rend ottani házát. Felajánlotta lemondását a rend vezetéséről, de apácái ösztönzésére mégis maradt a rend élén. 1997-ben előbb csonttörést szenvedett, majd maláriát kapott, melynek következtében súlyos szívkárosodást szenvedett. Szívműtétnek vetette magát alá, de egészsége végképp megrendült. 1997. március 31-én leköszönt a rend vezetéséről és kilenc nappal 87. születésnapja után, 1997. szeptember 5-én, Kalkuttában elhunyt.

II. János Pál pápával kölcsönösen csodálták egymást. Teréz anyának a szegények sorsáról, illetve a gazdagok felelősségéről vallott nézetei a Szentatya gondolkodásának irányvonalában helyezkednek el, ezért is szövődtek kivételes baráti szálak a szerzetesnővér és a szentatya között. 1986. február 3-án, Kalkuttában a pápa meglátogatta a Szeretet Misszionáriusainak házát Teréz anya élete legszebb napjának nevezte ezt a látogatást, a Szentatya pedig így fogalmazott: „A Nirmal Hriday a remény otthona. Olyan ház, amely a bátorságon és a hiten alapszik, olyan ház, ahol a szeretet uralkodik. A Nirmal Hriday-ban az emberi szenvedés misztériuma találkozik a hit és a szeretet titkával. És ebben a találkozásban az emberi lét legmélyebb kérdései érthetővé válnak.”

Budai Kapucinus nak éhen. Nekem egy darabka kenyér és egy pohár víz elegendő.” A díj átvételekor feltett kérdésre - Hogyan segíthetjük elő a világbékét? - nagyon egyszerűen válaszolt: „Menjünk haza és szeressük a családunkat”!

2010 szeptember

nia következett. Sorra nyíltak az otthonok Ázsiában, Afrikában, Európában, és megnyílt az első misszionárius ház az Egyesült Államokban, New Yorkban is. A Szeretet Misszionáriusai azóta is a legelesettebbek, a nyomorgók, a haldoklók, a kitaszítottak gyámolítói. Indiában dolgoznak a legtöbben, de az egész világon végzik tevékenységüket. A Szeretet Misszionáriusainak rendjéhez ma már négyezer apáca és négyszáz szerzetes tartozik, gyógyító-gondozó tevékenységüket hárommillió önkéntes segíti.

2010 szeptember

– 28 –

A rengeteg egyéb kitüntetés mellett 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Kérésére nem tartották meg az ilyenkor szokásos bankettet, az erre szánt összeget (6000 dollárt) Kalkutta szegényeinek juttatta el. Teréz anya ugyanis elveihez hűen visszautasította, hogy a ceremóniát záró bankett finomabbnál finomabb ételeiből fogyasszon: „Nem tudnék venni belőle, és nyugodt lelkiismerettel megenni, amikor testvéreim közül annyian hal-

Nirmal Hriday – a Szeretet Misszionáriusainak háza Kalkuttában

1962-ben Teréz anya megkapja a Padma Shri (Pompás lótusz) díjat India elnökétől, és a Nemzetközi megértés díját a Fülöp-szigetek kormányától. Az 1970-es évek elejére Teréz anya és rendje már nagy nemzetközi ismertségnek örvendett, Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték. A nagy elismerések sorát az 1971-ben VI. Pál pápa által adományozott XIII. János pápa békedíj nyitotta meg. Még ebben az évben Kennedy-díjat, 1972ben Nehru-díjat, 1975-ben Albert Schweitzer-díjat, 1985-ben Szabadság Érdemérmet, 1995-ben Kongresszusi aranyérmet vehetett át Teréz anya. 1996-ban megkapta az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgárságát.


Az Eucharisztiában jelenlévő Jézus Krisztus volt az ő ereje. Az 196668-as években a szeminarista Jerzy Popieluszko katonai szolgálatot teljesített, sok szenvedés és megaláztatás közepette, miközben vallásszabadságában korlátozták. Egészen odáig menően, hogy megakadályozták neki a mindennapi szentmisén való részvételt, és hogy szentáldozáshoz – 21 –

Marianna Popieluszko Ki adta a vértanúság hősies erejét a mártírunknak? A mai mise igeliturgiájának szentleckéjében Szent Pál megvilágít bennünket a kegyelem hatalmáról, mely hőssé alakítja az evangélium hűséges hirdetőit. Miként Pál, úgy Boldog Jerzy Popieluszko is elmondhatta: „Biztosítalak benneteket, testvérek, hogy az általam hirdetett evangélium nem embertől való. Hiszen nem embertől kaptam vagy tanultam, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából” (vö. Gal 1,11-12). Jézus a fiatal Jerzyt választotta, már anyja méhétől kezdve, és meghívta őt kegyelmével a papságra, azért hogy hirdethesse az igazság és az üdvösség evangéliumát kora „újpogányainak” (vö. Gal 1,16)

ajándék ez egy nagy nemzetnek, amely szentjeinek könyvében most egy csodálatos új fejezetet nyitott. Ma a lengyel egyház a zsoltárossal kiálthatja: „Énekeljetek az Úrnak, ti hívei, adjatok hálát szent nevének! Hallgass meg, Uram, légy irgalmas hozzám, jöjj az én segítségemre! Siralmaimat örvendező tánccá változtattad, Uram, Istenem! Téged dicsérlek mindörökké” (Zsolt 29.) Ha a hóhérok emlékezete örökös vádaskodás lesz, a mi Boldogunk emlékezete örök áldásban ragyog, még a gyilkosai számára is.

2010 szeptember

2010 szeptember

Jézus a feltámadás és az élet. Ő megsemmisíti a halált és a romlást. Ő az, akiben élünk, mozgunk és létezünk. Alexandriai Szent Cirill mondja, hogy „Krisztus megszánta az asszonyt, és hogy megállítsa a könnyei folyását, megparancsolta neki: „Ne sírj!” Azonnal megszűnt sírásának az oka”. Jézus együttérzése e fájdalmas anya iránt valójában a mi Urunk együttérzése az Egyháza, a megkereszteltek szentanyja iránt, amikor megsiratja a jó ellenségei által halálba hajszolt fiait. Az Anyaszentegyház bánkódik és könyörögve kéri az Isten Fiát, hogy segítse őket, sőt hogy támassza fel őket. – 22 –

Ez az az üzenet, amit a boldog Mártír ránk hagy. A keresztény a jó és igaz tanúja. A keresztény, mint „boldogságot” éli a szegénységet, a csapásokat, a békességszerzést és magát a szenvedést is Jézus szavai szerint: „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték előttetek a prófétákat is” (Mt 5,10-12). Szó szerint megélte ezt a Boldogunk, miközben megsértették papi öntudatában és halálra üldözték. De Jézus nem hagyta az ő kedves fiát a rossz és a halál hatalmában. Amit a naimi özvegy fiával tett (Lk7,11-17), ugyanazt cselekedte ezzel a kedvelt fiával is, Jézus előkészített neki megdicsőülést a mennyben és most itt a földön is. A lengyel egyháznak és az egész egyháznak ma azt mondja az Úr, hogy ne sírjon, mert ez az ő fia él a mennyek dicsőségében.

járulhasson. A lelki vezetőjéhez, Czeslaw Mietek atyához küldött egyik levelében a fiatal szeminarista ezt írta: „Tegnap azzal a szándékkal, hogy a bankban pénzt adok fel, a városban mentem. Bementem egy templomba és hónapok óta először magamhoz vehettem az Oltáriszentséget.” A vallásüldözés közepette az Eucharisztia vigasza volt az isteni kenyér, mely őt táplálta hitének tanúságtételében. Eucharisztikus jellegű volt életének utolsó gesztusa is, amikor 1984. október 19-én bemutatta a szentmisét. Ez alkalommal a vértanúnk a munkások népét arra buzdította, hogy ne a gyűlöletet és a bosszút válassza, hanem az egyetértést és a békét: „Imádkozzunk – mondta – hogy szabaduljunk meg a félelemtől, de mindenekelőtt a bosszú és erőszak utáni vágytól”.

Budai Kapucinus

Az indiai kormány támogatásával egy elhagyott hindu templomot alakítottak át a szegény, magatehetetlen emberek otthonává. Immár indiai állampolgárként 1953-tól hozta létre otthonait az elhagyott gyermekeknek, kórházat a súlyos betegeknek, menedékhelyet a haldokló nyomorgóknak és nélkülözőknek, otthont a leprásoknak. A rend egyre több hívet és támogatót talált céljai számára, és az 1960-as években sorra nyitotta az otthonokat szerte Indiában. 1965-ben VI. Pál pápa engedélyezte, hogy a rend más országokra is kiterjessze tevékenységét. Létszámuk rohamos gyorsasággal növekedett, és új otthonok nyílottak szerte a világon. Az első Indián kívüli otthont Venezuelában nyitották, majd Róma, Tanzá– 27 –

1950 októberében Teréz anya megkapta a pápai jóváhagyást új szerzetesrend alapítására. Megalakult a Szeretet Misszionáriusai Kalkuttában, és innen elterjedt egész Indiában, majd világszerte. Hitvallásuk: „Szerezetesek vagyunk. A nap huszonnégy órájában, Jézust Krisztust szolgáljuk a szegényekben. Minden, amit csinálunk, Jézusért van.” A rend hivatása Teréz anya szavaival: „…hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat akik nemkívánatosak, szeretetlenek, kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket”. „Mindenekelőtt szerzetesnővérek vagyunk, s nem szociális segítők, tanárok, ápolók vagy orvosok. A különbség köztünk és a szociális gondozók között az, hogy ők valamit cselekszenek, mi pedig Valakinek.”

A nyomornegyedekben járva mosta a betegek sebeit, gondozta az elhagyott öregeket és gyermekeket. Rózsafüzérrel a kezében szolgálta a „nem kívánt, a nem kedvelt, a gondozatlan” embereket. Megfelelő egészségügyi, ápolónői képzést szerzett. Még ebben az évben engedélyt kapott első nyomornegyedi iskolájának megnyitására is. Nemsokára segítői is akadtak, és támogatást kapott az egyházi szervezetektől és a városi hatóságoktól is.

Budai Kapucinus kalkuttai érsek felügyelete alatt. Ezután az elhanyagoltaknak, elhagyottaknak, a szegények legszegényebbjeinek, a szomorúaknak szentelte életét, azoknak, akik nem ismerik és vágyakoznak a szeretet után. Levetette szerzetesi öltözékét, és 1948. augusztus 17-én öltötte fel először a fehér, kékszegélyű szárit, a vállán kereszttel és kilépett a zárda kapuján, hátrahagyva a védett világot.

2010 szeptember

2010 szeptember Budai Kapucinus

Azt mondta: „A kereszténynek nem elég elítélni a rosszat, a hazugságot, a gyávaságot, az erőszakot, az elnyomást, hanem magának kell hiteles tanúnak lennie, az igazságosság, a jóság, az igazság, a szabadság és – 23 –

– 26 –

Maga a boldog vértanú 1983 márciusában egyik szentbeszédében így buzdította a híveket: „Mutassuk magunkat erősnek a szeretetben és imádkozzunk azokért a testvérekért, akik hibát követnek el! Ne ítéljünk el senkit sem, hanem a rosszat bélyegezzük meg és rántsuk le a leplet róla. Könyörögjünk Jézus szavaival, amiket a kereszten mondott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!” (Lk 23,34). És tégy minket, Krisztusunk mind érzékenyebbé a szeretet tettei iránt, semmint a gyűlölet tettei iránt.” Tudatában volt, hogy a diktatúra gonoszsága a sátántól nyeri a hatalmát, ezért buzdított arra, hogy a rosszat a jóval, az Úr kegyelmével győzzük le: „Csak az tudja legyőzni a rosszat, aki tele van a jóval.”

Az ő hite megragadó példa volt: „Gyakran – említi egy szemtanú – az emberekkel való találkozásai véletlenszerűen imádsággá alakultak át… Arra törekedett, hogy a dolgokat a hit szemével lássa.” Hite rendíthetetlen volt és ezt kisugározta a környezetére és azokra az emberekre is, akikkel találkozott: „A hit, teszi hozzá Miziolek atya, benne nem valaminek a kiegészítése volt, hanem minden tettének mértéke”. Megindítóak Marianna asszonynak, Boldogunk édesanyjának a tanúságtevő szavai: „Az én fiam, Jerzy atya, egész élete során mélységesen hitt. Katonai szolgálata alatt a rózsafűzért imádkozta, felettesei parancsa ellenére. Soha nem hallottam, hogy az Úr ellen panaszkodott volna. Arra törekedett mindig, hogy a hit lelkületével, a Jóisten iránti szeretetből tudja elfogadni a nehézségeket”.

A mai evangélium végén halljuk: „ezeknek az eseményeknek a híre elterjedt az egész Júdeában és szerte a környéken” (Lk 7,17). Ma, Popieluszko atya boldoggáavatásának híre, mint finom tömjénillat terjed el Lengyelországból az egész egyházra és az egész világra. Ma az Anyaszentegyház – ennek a papi évnek a bezárásaként – ajánlja nekünk ezt a papot, nemcsak egy példaként, hanem Jézus evangéliuma szépségének és igazságának hősies tanújaként.

2010 szeptember

1930-tól 1948-ig földrajzot és hittant tanított a kalkuttai Szent Mária szerzetesi iskolában, melynek 1944-től igazgatója lett. 1946-ban egy alkalommal Darjeelingbe kellett utaznia lelkigyakorlatra. A vonaton a harmadosztályú kocsiban óriási volt a tömeg, és megdöbbenve tapasztalta azt a nyomort és szegénységet, amely az indiaiak többségének kijutott. Ekkor ébredt rá küldetésére, arra hogy nincs joga arra, hogy a kolostor békéjében, kényelmében éljen, miközben az emberek, akiket szolgálni jött, nyomorognak. Küldetést érzett arra, hogy elhagyja a kolostort, megossza sorsát a szenvedőkkel és Jézust követve a szegények között szolgáljon. Azon a napon Jézus szomjúsága, az a vágy, hogy enyhítse az Ő szomjúságát, valamint a szeretet és a lelkek iránt érzett felelősség megragadta a szívét. Ez a küldetéstudat vált élete szent hivatásává. Engedélyt kért elöljáróitól, hogy egyedül élhessen a zárdán kívül, és a kalkuttai nyomornegyedben dolgozhasson. Kérését Róma elé terjesztették, és XII. Pius pápa egyévi időtartamra jóváhagyta azt: szerzetesi életet élhetett, klauzúrán kívül, a

Ágnes 18 éves korában határozta el, hogy szerzetesként Istennek szenteli életét. Iskolatársnőjével és barátnőjével, Betikával együtt felvételét kérte a Loreto nővérekhez. Néhány hónap felkészítés után Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Darjeelingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat, 1931. május 25-én, utolsó rendi fogadalmát pedig 1937-ben tette. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott Lisieux-i kis Szent Teréz iránt érzett tiszteletből választotta. Döntését így indokolta meg: „Ha keresztényi életet él az ember, akkor az biztosítja hitének növekedését. Sok szent járt előttünk, hogy vezessen minket. De én azokat szeretem, akik egyszerűek, mint Lisieux-i Szent Teréz, Jézus kis virága. Őt választottam névadómnak, mert hétköznapi dolgokat Fiatalkori portré tett nem hétköznapi szeretettel.”

Budai Kapucinus

2010 szeptember

– 24 –

„A jóval győzd le a rosszat!”

Vértesaljai László SJ fordítása

Kedves Hívek, az örök üzenet, ami ma is megdobogtatja a szívünket, szemben az Evangélium és az Egyház megújuló üldözéseivel, az a tanítás, amit a Szentatya, XVI. Benedek pápa ajánl nekünk, mint a Boldog Jerzy Popieluszko tanúságtételének szintézisét, aki – ahogy a pápa mondja – „Krisztus papja és vértanúja, hűséges és fáradhatatlan tanúja volt: legyőzte a rosszat a jóval, egészen vére ontásáig”

1987. június 14-én Isten szolgája II. János Pál pápa, hosszasan imádkozott Jerzy atya sírjánál. Virágot helyezett el, és csendben átölelte és megcsókolta a sírlapot. A pápa ebben a papban L eng yelorsz á g méltó fiát látta.

a szeretet szószólójának.” A gonoszság erőszakja valójában gyengeség és terméketlenség. A jó ezzel szemben győzedelmeskedik és a szelídség, az együttérzés, a szeretet révén térjed el mindenfelé. „A rendszerek, mint az évszakok jönnek és mennek, csak hordalék marad utánuk, de az Egyház és a fiai maradnak, hogy megáldják az emberiséget a határtalan szeretet ajándékával.” A keresztények a föd sója és a világ világossága: „Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!” (Mt 5,16).


Édesapja, Nikollë Bojaxhiu (Nicola Boiagi) sikeres albán építési vállalkozó, édesanyja, Dranafile Bojaxhiu (Dranafile Boiagi) a háztartást vezette és nevelte a gyerekeket. Ágnesnek még két idősebb testvére volt, Aga és Lázár. A szülők Prizrenből, Koszovó déli részéről költöztek Szkopjébe, és az albán többséggel ellentétben, a mohamedán környezet dacára, katolikus vallásúak voltak. Ágnes 9 éves volt, amikor édesapja váratlanul meghalt. Fivére, Lázár bizonyos volt abban, hogy édesapjuk politikai bűntény áldozata lett. A magára maradt édesanya ezután kézimunka-üzletükből tartotta fenn a családot, melyet az édesapa halála még jobban összeforrasztott. Teréz anya később úgy emlékezett vissza ezekre az évekre, hogy a mély katolikus hitből származó szeretet segített enyhíteni a fájdalmukat. Édesanyja jelentős szerepet töltött be a Szent Szív egyházközség életében, a jótékony cselekedetek asszonyának nevezték, mivel a nálánál szegényebbek megsegítését mindig kötelességének tartotta. Ha egy szegény ember kopogtatott be házuk ajtaján, alamizsnát adott neki, s felhívta gyermekei figyelmét: még ha nem is vér szerinti rokonuk, akkor is a fivérük, mert szegény. Ágnes állami iskolába járt, de tagja lett a Mária Kongregációnak, és ekkor 12 évesen döntött úgy, hogy a szegények megsegítése központi része lesz életének. – 25 –

Teréz anya 1910. augusztus 27-én született Agnes Gonxha Bojaxhiu néven, Üsküb (ma Szkopje) városában, ami akkor az Oszmán Birodalom részét képezte. Egyes források augusztus 26-át nevezik születési dátumának, de Teréz anya 27ét, megkeresztelkedése napját, keresztény életének kezdetét tekintette annak. A család albán, pontosabban a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán nemzetiséghez tartozott.

Száz éve született Kalkuttai Boldog Teréz anya

2010 szeptember

Kalkuttai Boldog Teréz:

Recommend Documents