Kalandozás Erdélyben a művészet a természet és a mondavilág nyomában
Projektnapló gyerekszemmel
Kiskunhalasi Kertvárosi Általános Iskola
Előkészületek
Osztályfőnökeink egy őszi napon jelentették be, hogy megnyertük a Határtalanul! pályázatot és utazhatunk Erdélybe. Nagyon izgatottak voltunk és számoltuk a napokat, hogy mikor indulunk. Felvettük a kapcsolatot az Elekes Vencel Általános Iskola hetedikeseivel, és azon gondolkodtunk, hogy milyen meglepetést készítsünk nekik. Azt találtuk ki, hogy farmer anyagból tolltartót és madárfejes ceruzát készítünk nekik. Szilvi néni és Márti néni kiosztottak mindenkinek gyűjtőmunkát Erdéllyel kapcsolatosan. Így még a kirándulás előtti vetélkedőn már nagyon sok mindenre tudtuk a választ. Ildi, Szandi, Viktor és Ricsi néptáncos bemutatót tartott nekünk, majd tanítottak is néhány lépést.
1. nap
Erdélyi kirándulásunk hétfő este fél 10-kor kezdődött. Szüleink kikísértek bennünket és miután búcsút vettünk egymástól elindultunk. Az utazás nagy izgalommal kezdődött és jó hangulatban telt, de azért kicsit aludtunk is egész a határig. 4 és fél óra után megérkeztünk Méhkerékhez a határátkelőhöz. Nem sokkal később Nagyszalontán voltunk. Kissé álmosan, de vidáman kerestük fel az emlékhelyeket, Arany János szülőházát látogattuk meg és verset is mondtunk. Ezt követően felelevenítettük Arany János életét és munkásságát. Utána utaztunk a Király-hágóhoz, ami gyönyörű volt és mindegyikünknek nagyon tetszett.
Ezután látogatást tettünk a Parajdi sóbányában ahol ismertetőt kaptunk a só élettani hatásáról és a barlang történetét is megismerhettük. A bányában található kápolna névadójának Nepomuki Szent János élettörténetét is meghallgattuk. A szabadidős programban felkerestük a gyerekeknek kiépített játszóteret és ki is próbáltuk.
Este megnéztük Áprily Lajos Emlékházát, ahol megismertük Áprily Lajos élettörténetét és pályafutását. Megnéztük a kiállított fényképeket és bepillantást nyerhettünk egész életéről. Utána felolvastunk a költő verseiből egy párat, majd koszorúztunk és gyertyát gyújtottunk.
Ezután elérkeztünk a szálláshoz, amit nagyon vártunk. Csoportokban helyeztek el bennünket. Megismerkedtünk a szállásadóinkkal, akik nagyon kedvesek voltak. Finom vacsorát kaptunk és ezt követően igyekeztünk kipihenni az út fáradalmait.
2. nap
A második
napon,
kedden
Sepsiszentgyörgyön ellátogattunk a Székely
Nemzeti Múzeumba. Itt sok érdekes dolgot láttunk, többek között Csaba királyfit egy ablakfestményen, ereklyéket, amik a székelység emlékeit őrzik, megismertük a régi népviseleteket, kitömött állatokat is láttunk. A régészeti részen megnéztünk egy óriási medvekoponyát, amit régen sárkánykoponyának hittek.
A nap folyamán elmentünk a Szent Anna-tóhoz
ami egy krátertó,az egyik
kialudt vulkán kráterében található. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp fekszik, amit jelenleg hó borít. Mohos-tőzegláp: Az egykori Mohos tó vize eltűnt, sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. Rendkívüli növényritkaságokat találhatunk itt, többféle húsevő növényt, tőzegáfonyát, vörös áfonyát, és a jégkorszakból maradt tőzegrozmaringot. Szent-Anna tó: A tó kör alakú medre az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. Keletkezéséről több legenda született, melyek szerint két gonosz testvér versengett itt egymással. A tőzegláp és a Szent Anna-tó területén alakították ki a Mohos Természetvédelmi Területet.
A Hargita megyében fekvő Madéfalván megtekintettük és megkoszorúztuk az emlékművet.1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le több szász székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen. Ezt a gyalázatos eseményt madéfalvi veszedelemnek nevezik. A mészárlás helyén avatták fel az emlékművet 1905-ben. Ez a nap számunkra nagyon élvezetes volt.
3. nap
Délelőtt elmentünk az Elekes Vencel Általános Iskolába, ahol megismertük az ottani 7. évfolyamot. Bemutattuk egymásnak az iskoláinkat, majd Hegedűs Ildikó, Fekete Viktor, Terhes Alexandra és Kolompár Richárd egy gyönyörű néptáncos viseletben táncoltak egymással. A tánc végén hatalmas tapssal köszönték meg iskolánknak az előadást. Ezután megköszöntük a vendéglátást a pedagógusoknak és a gyerekeknek egy-egy kisebb ajándékkal. Majd lehívtak bennünket a focipályára egy barátságos focimeccsre, minek eredménye 2-1 lett a mi javunkra.
Elbúcsúztunk és továbbmentünk a Tarisznyás Márton Múzeumba, ahol különböző ásványokat, kőzeteket, népviseleteket tekintettünk meg. A tanulók anyagokat gyűjtöttek a múzeumról, amiket meg is hallgattunk.
Ezek után megnéztük az Örmény templomot. MINDEN megállón képet készítettünk a mi nagy csapatunkról :) . Feladatlapokat kaptunk, amiket csapatokban kellett megoldanunk a nap végén.
Délután ellátogattunk a Súgó barlangba, ahol egy pár diák kiselőadást tartott a barlang mondájáról, keletkezéséről és a denevérfajokról, amik a barlangban tartózkodtak. Az ottani diákokkal megtekintettük a természeti ritkaságként számon tartott tavat a Gyilkos-tavat. Beszámolót tartottak a keletkezéséről, annak különlegességeiről és Fazekas Eszter legendájáról.
Ökoiskolaként a tudatos környezetvédelem jegyében hulladékgyűjtést rendeztünk. Ismét kaptunk egy feladatlapot, amit csoportban oldottunk meg.
Este meglátogattuk a Békás-szorost ahol megismertük a kialakulását, élővilágát. Felfedeztük a régi bennszülött növényeket. Fotókat is készítettünk. Aztán a szálláson jobban megismertük a borvizet és annak jótékony hatásait is a helyiektől. Majd a szálláson összedugtuk a fejünket és kitöltöttük a feladatlapokat.
4. nap
A mai napot a libáni andezit bánya megtekintésével indítottuk. Gyergyóújfaluból átmentünk Libánra ahol megnéztük az andezitbányát, valamint meghallgattunk egy beszámolót a keletkezéséről és az andezit jelentőségéről, amelytől sok érdekes információval lettünk gazdagabbak. Ezután zsákot és kesztyűt fogtunk, amellyel megtisztítottuk a környéket az eldobált hulladékoktól.
A szemétszedés után elmentünk Sikasszóra, Sütő András nyári lakjához. Egyik társunk felolvasott egy-két részletet egyik művéből (Anyám könnyű álmot ígér). Ezt követően arról beszélgettünk ki is volt az a Sütő András és hogyan is kapcsolódik Magyarországhoz. A délutáni utunk első állomása Szejkefürdő volt,
ahol megnéztük a Székelykapu-kiállítást. Meghallgattunk egy beszámolót a székelykapuk eredetéről és felépítéséről, majd utána megcsodáltuk a kapukat. A székelykapuk alatt átmenve elindultunk felfelé Orbán Balázs sírjához. Ott megtudtuk ki is volt az az Orbán Balázs és hogyan is kapcsolódik hozzánk, majd gyertyát gyújtottunk és egy koszorúval együtt elhelyeztük azt a sírjánál.
Ezek után elindultunk Korondra, ahol két csapatra lettünk szétosztva. Az egyik csapat a korongozással, a másik csapat pedig a taplászat megismerésével kezdte, majd utána cseréltünk. A korongozásnál megmutatták nekünk hogyan készülnek az igazi korondi kerámiák, majd a saját kezünkkel is kipróbálhattuk az elkészítésüket. Lehetett próbálkozni mind az elektromos mind pedig a lábbal hajtós koronggal is. Gyönyörű alkotások születtek, amiket el is hozhattunk haza.
A másik állomáson megismerkedhettünk a taplászattal, mint mesterséggel. Egy házaspár mutatta be nekünk hogy, hogy is kell feldolgozni a taplógombát. Az úr megmutatta, hogy melyik az a tapló, amelyik jó ilyen célra, majd azt is, hogy hogyan pucolják és nyújtják ki. Ezután a felesége következett, akitől megtudtuk a tapló felhasználási módjait. Elcsodálkoztunk azon, hogy mennyi mindent lehet belőle készíteni. A táskától az ékszeres dobozig mindenféle késztermék megtekinthető volt.
A nap utolsó eseménye a gyergyóújfalvi Lázár Miklós művelődési házban volt, ahol egy közös táncház volt a helyi iskola tanulóival. A sort a mi tanáraink kezdték, akik egy kismagyarországi somogyi táncot tanítottak meg nekünk. A helyiektől ottani felcsíki táncokat tanulhattunk meg. Már az este elején egymás körében töltöttük az időt a gyergyóújfalui diákokkal. A táncház alkalmával nagyon jól összebarátkoztunk a helyi gyermekekkel, jót beszélgettünk velük. Meséltünk nekik a mi városunkról, iskolánkról és évfolyamunkról. Táncolni is nagyot táncoltunk velük.
Azt est végére nagyon jóba lettünk a gyergyóújfalui gyerekekkel, akikkel elérhetőségeket is cseréltünk, hogy továbbra is tudjuk tartani a kapcsolatot az újonnan megismert barátainkkal. Azt est zárásaként egy olyan tájegység táncait választottuk, amely sem számunkra, sem a helyiek számára nem volt ismeretlen így közösen tudtunk táncolni széki négyest, csárdást, majd egy nagyon szép forgatóst. Az este végén elbúcsúztunk a gyergyóújfaluiaktól.
5. nap
A kirándulásunk során Gyergyóújfalun szálltunk meg. Az utolsó nap reggelén elbúcsúztunk vendéglátóinktól és az ottani fiataloktól. Nehéz volt az elválás, mert nagyon jól éreztük magunkat. Elindultunk az utolsó napi programok felé. Délelőtt megnéztük a Lázár- kastélyt. Még egy kilőtt medvét is láttunk sajnos. Szerettük volna inkább élve megtekinteni. A Lázár-kastélynak megcsodáltuk a reneszánsz stílusjegyeit, majd szemetet is szedtünk, hiszen ÖKO-iskola vagyunk.
Utána Marosvásárhelyre mentünk és megtekintettük a Teleki Tékát, ezt követően a főtéren sétáltunk. Majd elsétáltunk a Bolyai Múzeumhoz. Mindenki nagy örömére elmentünk fagyizni és nézelődni.
Délután átbuszoztunk Kolozsvárra még az idő is egyre csodálatosabbá vált. Először Mátyás király szobránál álltunk meg, ahol meghallgattuk az előadást és koszorút helyeztünk el. Átsétáltunk a szülőházhoz, ahol ismét előadás, koszorúzás volt és fényképeket készítettünk. Az utolsó program a Szent Mihály templom volt, mely mindenkit elvarázsolt lenyűgöző nagyságával és csodálatos freskóival.
Később buszra szálltunk és elindultunk hazafelé. A buszon átbeszéltük az itt eltöltött öt nap élményeit. Sokat nevettünk és emlékeztünk az együtt töltött napokra. Hajnali egy óra körül értünk haza fáradtan, de tele élménnyel. Bármikor visszamennénk, hiszen ez volt eddigi legjobb kirándulásunk.