CSill
kaktuszkedvelő szakkör XX. évfolyam
1 . azám
Sclerocactua
polyanciatrus
(Hubai István i ' o l v . ) Hosazukás alakú növény. Magassága a 40 cm-t i s elérheti. Virágzata p i r o s . Élőhelye: É.Amerika ( C a l i f o r n i a , Nevada, A r i z o n a Ny.)
- 1 -
H u s z éves a C s i l i Kaktuszkedvelő Szakkör tÉ^ékoztatója Ebben az esztendőben l a p u n k olvasói és a magyar kaktuszgyűj tők jelentős j u b i l e u m o t ünnepelhetnek. Fennállásának és meg jelenésének 2 0 . esztendejét érte meg a C s i l i K a k t u s z k e d v e l o Szakkör Tájékoztatója. A Tájékoztatót annak idején Kern Péter tagtársunk, a szakkör a k k o r i elnöké indította e l . Kezdetben egyszerűbb, majd egyre színvonalasabb t a r t a l o m m a l került a l a p a h a z a i és külföldi olvasók kezébe, m e l y ^ i g y nemcsak a határokon belüli, hanem a határokon t u l i gyűjtők ismeretszerzésének e g y i k forrásává lett. A Tájékoztató létét, közleményeit a h a z a i k a k t u s z kultúra tényezőjének t a r t j u k . Kiadványunk - néhány esztendőtől e l t e k i n t v e , amikor a MKOE-nak i s v o l t l a p j a - mindmáig a h a z a i gyűjtők e g y e t l e n szak-tájékoztatója, s i g y érthető, hogy meg jelenését széles olvasótábora és tagsága egyaránt f i g y e l e m m e l kiaérte. Az utóbbi két év átmeneti zavara es visszaesése után l a p u n k megújulva áll ismét olvasói rendelkezésére. Két évtizedes hagyományunknak megfelelően l a p u n k hasábjain elsősorban a szakköri- s z e r v e z e t i életünkről, munkánkról adunk tájékoztatást, v a l a m i n t a k a k t u s z o k és egyéb s z u k k v i l e n sek müvelésében elért h a z a i és külföldi tapasztalatokról, e r e d ményekről számolunk be k l u b t a g j a i n k n a k , olvasóinknak. Várjvüc továbbra i s olvasóink részvételét a közös szerkesztői tevékenységben. Közösnek véljük a jövőben i s elvégzendő mun kánkat, mert lapunknak kizárólag társadalmi munkásai vannak, a i g y m i n d e n k i számára azonoa a lapazerkeaztés g o n d j a , a l e i r t szó felelőssége. A c i k k e k megjelenésének kritériuma a k a k t u s z termesztés, nevelés, gyűjtés korszerű módszereinek g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k o n alapuló bizonyossága. Az e l t e l t husz esztendő a l a t t tagságunk és neves külföldi szerzők i s m e r e t e i k közreadásával, aktuális közlendőikkel éa fényképanyagokkal aegitették a l a p t a r t a l m i munkáját, színvo nalának fenntartását, fejlesztését. Ilymódon sokan kapcsolód t a k be a l a p szerkesztésébe. Reméljük i g y l e s z a jövőben i s . A j u b i l e u m alkalmából köszönetet mondimk a C s i l i Művelődési Központnak, amiért két évtizede f e n n t a r t j a , működteti szak körünket és a nehezebb gazdasági h e l y z e t b e n i s módot talál l a p u n k további vitelére. Köszönetünket tolmácsoljuk a Ház
- 2 -
szakelőadójának, Mózes M a r g i t n a k i s , a k i évek óta s e g i t i és támogatja szakköri tevékenységünket. Befejezésül, s z e r e t e t t e l gondolunk l a p i m k úttörőire, neves és névtelen munkásaira. C i k k e i k k e l , l e v e l e i k k e l , tanácsaik k a l , bírálataikkal hozzájárultak l a p u n k jobbátételéhez. K e g y e l e t t e l emlékezünk azokról az e l h u n y t , kitűnő gyűjtőtársainkról, Kondér Istvánról, B a r t a l i s Imréről és a többi ekről, a k i k a k a k t u s z - és az egyetemes növény kultúra, a természet megismertetésének, megszwrettetésének, védelmezésének szenvedélyes szószólói v o l t a k , szakmai tudásukkal, em b e r i magatartásukkal kivívták megbecsülésünket és példaképe i n k maradtak.
- 3 -
A kaktuszok öntözéséről Azért i r o k a k a k t i i s z o k öntözéséről, mert egyrészt a t a p a s z t a l a t t a l nem rendelkező gyűjtőknek szeretnék segíteni, nem t i t k o l t másik ok, hogy a t a p a s z t a l t gyűjtők között vitát indít sak a témában. T a p a s z t a l a t o m s z e r i n t u g y a n i s az öntözés az, a h o l a legtöbb hibát követik e l a kaktuszgyűjtők. Mielőtt rátérnék az öntözés témájára, e l e n g e d h e t e t l e n , hogy néhány szót ne Írjak a kaktuszokról általában. Nem akarom hosszasan tárgyalni miként jött létre a k a k t u s z - ^ nemzetség, csak a n n y i t , hogy évmilliók a l a t t a k l i m a és egyéb körülmények m i a t t , ugy a l k a l m a z k o d o t t a sajátságos viszon;/okhoz, hogy - a m i k o r sok esetben évekig nem e s i k az eső - még sem p u s z t u l e l . E z t ugy éri e l , hogy a ritkán hulló csapade k o t a testében raktározza, és az elraktározott vízzel takaré kosén gazdálkodik. Az egyéb növények a talajból f o l y a m a t o s a n v e s z i k f e l a v i z e t , és a v i z b e n o l d o t t tápanyagokat, majd l e v e l e i k k e l elpárologtatják a v i z e t . Ez a körforgás ismétlődik újra és újra. K a k t u s z a i n k , ha nagyon ritkán hozzá j u t n a k a vízhez, teles:-ivják magukat, kigömbölyödnek, rövid idő a l a t t g y o r s fejlődésnek i n d u l n a k , kihozzák virágaikat, és újra i t t a szárazság és a nagy meleg. I l y e n k o r a növények minimálisra csökkentik élettevékenységüket, m a g y a r u l p i h e n n e k . E n n y i t a k a k t u s z o k élőhelyi viszonyairól, a legrövidebbnél i s rövideb ben. Ugy gondolom m i nem s a n y a r g a t n i a k a r j u k k a k t u s z a i n k a t , és nem az e r e d e t i s i v a t a g i klimát, az élőhelyükön uralkodó v i szonyokat a k a r j u k utánozni, mert az ugy sem sikerülhet. Ná l u n k egészen más v i s z o n y o k u r a l k o d n a k , nagyon költséges i s v o l n a a megközelítő mesterséges utánzása. Ezért, a m i v i s z o n y a i n k n a k megfelelő tartást k e l l jól kialakítani, és e l sajátítani. I t t minden évszakban másként k e l l öntöznünk, de r e c e p t e t nem t u d o k a d n i , hogy hetenként, vagy b i z o n y o s számú naponként, e n n y i vagy a n n y i v i z e t a d j u n k a növényeknek.(saj nos). A következő s o r o k b a n saját t a p a s z t a l a t o m a t , és öntözési mó domat i r o n l e : Kezdjük a t a v a s s z a l , és menjünk s o r b a n , nyár, ősz, télNövényeimet üvegházban t a r t o m . Bármilyen időjárás i s van, március 15-e előtt, semmilyen körülmények között sem öntö zök. Több okból: a növények össze vannak zsúfolva, több s o r b a n j nem r i t k a , hogy március elején még komoly f a g y o k v a n n c k j az üvegházamat legalább 18-20 C - r a felfűteni nem éri meg, de nem i s nagyon l e h e t n e . Március 15-e után, ha ugy látom, hogy tartósan napos idő
- 4 -
Ígérkezik, a meteorológiai előrejelzés i s kedvező, akkor a növényeket megszivatom a n n y i r a , hogy t e l j e s e n átnedvesedjen felül i s a föld. E z t ugy csinálom, hogy b e l e t e s z e m egy e r r e a célra készült edénybe, a tálcákat, c s e r e p e k e t . Már tudom körülbelül mennyi v i z e t k e l l beleönteni ahhoz, hogy átnedres e d j e n e k . E z z e l vigyázni k e l l , mert ha nagyon magasan ér a VÍZ, túlságosan v i z e s l e s z a föld, i g y nagyon sokára szárad k i . Amikor már a tetején i s kezd n e d v e s e d n i , a k k o r k b . 1 centiméternyi v i z l e g y e n az edényben, i g y kellően nedves, de nem tocsogós l e s z a föld. A m e g s z i v a t o t t ládát, c s e r e p e k e t helyére rakom. M i r e a növény i s megszívja magát, a melegben a n n y i v i z e t vészit a föld néhány nap a l a t t , hogy csak n y i r kos, vagy éppen száraz l e s z a t e t e j e . A későbbi locsolást legtöbb e s e t b e n b o r u l t , vagy esős időben végzem, lehetőleg a r e g g e l i órákban, a m i k o r a növények még n i n c s e n e k f e l m e l e gedve. I l y e n k o r t a v a s s z a l g y a k o r l a t i l a g állandóan nedves a talaj. A növények fejlődésére a l e g j o b b hőmérséklet a 20-30 C kö zötti, i l y e n k o r a ]egerőteljesebb a fejlődés. Egy-két hét a l a t t duplájára duzzadnak ha egészségesek. (Egyébként, ha 2 hét a l a t t nem i n d u l meg egy növény, o t t b a j van, meg k e l l nézni a gyökereit.) I g y t a r t o m a k a k t u s z o k a t m i g be nem kö szönt a kánikulai meleg, k b . j v m i u s közepéig. Természetesen m i n d i g az időjárás határozza meg az időpontot. Ez a l a t t a z t értem, a m i k o r n a p p a l 30 C fölötti, éjjel p e d i g nem e s i k 20 C alá a hőmérséklet - tartósan! I l y e n k o r , nyáron, a nagyobb növényeimet egyáltalán nem ön tözöm, a magoncokat i s ritkán, k b . 2-3 hetenként. A P e i i ^ B k o p s i s az kivétel,^azt állandóan nedvesen k e l l t a r t a n i . A növényeim kielégítően fejlődnek. Augusztusban, m i k o r újból kezdek öntözni, s z i n t e szemlátomást nőnek. Hogy miért nem öntözök a nyári melegben? - Ez ugy a l a k u l t k i , még 10-15 évvel ezelőtt, hogy ahányszor kánikulai me l e g b e n öntöztem, több növényem e l p u s z t u l t (rothadás). I g y ment ez több éven át, amig elhatároztam, hogy nagy melegben nem öntözök. Ettől kezdve, rothadás m i a t t a több ezer növény ből nyaranként, csak néhány darab p u s z t u l t e l . Én e z t ugy tudom magyarázni, L j g y a m i k o r a szabadban árnyékban i s 30 C f e l e t t i a hőmérséklet, az üvegházban 40-45 C , e s e t l e g ennél i s magasabb. I l y e n melegben a növények fejlődése leáll, tehát vízigényük i s minimálisra csökken. Egyes kórokozóknak (gom bák, baktériumok) azonban a 40-45 C° és megfelelő nedvesség t a r t a l o m ideális életkörülményt b i z t o s i t . I g y egy f e l e s l e g e s öntözés a növények pusztulását o k o z h a t j a . M i n t már e m i i t e t t e m augusztus közepén kezdek újra öntözni. Az öntözés módja lehetőleg i l y e n k o r i s az alulról történő áztatás (szivatás) l e g y e n , de idő hiányában locsolással i s történhet. A locsolást azonban többször meg k e l l ismételni, hogy a nedvesség az alsó gyökerekig h a t o l j o n . Ettől kezdve
- 5 -
as öntözés r e n d s z e r e s a n n y i r a , hogy a föld nedvességtar talmát, az öntözést locsoló kannával (felülről) i s l e h e t régezni. Én e z t a második fejlődési szakaszban történő öntözést k b . szeptember közepéig f o l y t a t o m . Az üvegházam u ^ a n i s o l y a n fekvésű, hogy a környező magas fák m i a t t ek k o r r a , n a p o n t a már csak 2-3 órai napsütés éri. Ez p e d i g nem elégséges az egészséges fejlődéshez. Természetesen a k i n e k j o b b fekvésű az üvegháza - az időjárástól függően - k i t o l h a t j a ennek az időszaknak a végét. Hem m i n d e n k i n e k van azonban üvegháza, nekem sem v o l t m i n - ^ d i g . Azoknál a k i k szabadban, a b l a k b a n , t e r a s z o n , vagy egyéb h e l y e n tartják k a k t u s z a i k a t , az időpontot illetően némileg módosul az öntözés. Természetesen márciusban még nem kezd h e t i k e l az öntözést. Meg k e l l várni amig a hőmérséklet nap p a l eléri a 20 C° körüli értéket. Az nem b a j , ha éjszaka még 4-5 C°-ra lehűl. Nyár végén szintén ezek a hőmérsékleti v i s z o n y o k határozzák meg ( a napsütéses órák szeimán kivül) az öntözés beszüntetését. kz ősz a téli pihentetés előkészitésének az időszaka. M i r e megjön a h i d e g , egy k i c s i t össze i s töpörödnek a növények a napfény hiánya m i a t t . Ez nem i s b a j , sőt s z e r i n t e m a na gyon k i t e l t növény, s o k k a l r o s s z a b b u l t e l e l , hamarabb e l pusztulhat . Télen bárhol i s t a r t j u k növényeinket, egy csepp v i z e t se a d j u n k n e k i k . Nem szabad megsajnálni, semmi b a j u k nem l e s z , ha egy fél évet szárazon töltenek. Ez v o n a t k o z i k a fűtött szobában történő teleltetésre i s , talán még f o k o z o t t a b b a n . Ugyeinis ha meleg helyiségben m e g l o c s o l j u k a k a k t u s z o k a t , a_ meleg és a v i z hatására fejlődésnek i n d u l n a k . A télen fejlő dő k a k t u s z a n n y i r a m e g n y u r g u l , sápadt hajtást hoz, a m i t soha nem f o g kinőni. Gondoljunk a r r a , hogy nálunk i s hány o l y a n növényféleség van, a m i t egész télen szárazon raktározunk: p l . a hagymás és gumós növények. A k a k t u s z , ami őshazájából h o z t a magával h i h e t e t l e n szárazságtürését, ne b i m á k i egy fél évig v i z nélkül? Ha a teleltetés során p u s z t u l i s e l növényünk, afelől n y u g o d t a k lehetünk, hogy az nem a v i z hiánya m i a t t történt. Az i l y e n pusztulásnak s a j n o s r e n d s z e r i n t egyéb betegség az oka, a m i t korábban nem vettünk észre, csak amikor a növény már kiszáradt. A teleltetéssel elérkeztünk az év végére. Remélem, hogy a k a k t u s z o k öntözésével k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i m közreadá sával sikerült elérnem a bevezetőül Írtakat. Kívánom, hogy mindenkinek k e l l e m e s időtöltést, eredményes kaktuszozást hozzon a növények következő fejlődési szakasza i s . L e j t o v i c z László 1181 Bpest, Kossuth L . u . 7 4 .
- 6 -
A
Fleischer-féle
mafivetúji eljárással s z e r z e t t tapasztalataim
Lassan közeleg a k a k t u s z o k t a v a s z i magvetésének i d e j e éa i l y e n k o r a kaktuszkedvelőkben felmerül a kérdés: m i l y e n ve tési módszert kövessenek, hogy a kelés és a magoncok neve lésének k e z d e t e minél eredményesebb l e g y e n . A magvetők lehetőségeihez és t a p a s z t a l a t a i k h o z mérten több féle eljárás között válogathatnak. Az a d o t t körülmények kö zött bármelyik nevelési es vetési eljárás i s eredményes l e h e t , ha kellő gondossággal készítjük elő a z t , és f o k o z o t t f i g y e l m e t szentelünk a magoncok fejlődésének. Én most az un. Pleisoher-féle vetési eljárás során s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i m a t szeretném közreadni annak reményében, hogy azt mások i s eredményesen alkalmazhatják. Az eljárás lényege, hogy a magokat átlátszó f a l u , zárt edény be k e l l v e t n i , s a kelés után a magoncokat i n n e n megfelelő edzés végeztével l e h e t kitüzdelni. A vetéshez 2-3 cm széles és 6-8 cm hosszú, közönséges gyógy szeres üvegcséket használtam, üveg és átlátszó müanyagfaluakat vegyesen. Vetés előtt az edényeket 15 p e r c i g forró v i z ben sterilizáltam. A fedésre használt sapkákat, dugókat a l k o h o l l a l fertőtlenítettem. A t a l a j u l felhasznált közönséges, k e r t i földet: vályogos szerkezetű t a l a j t kellő átszitálás és tisztítás után P u n d a z o l - l a l fertőtlenítettem. A forrás után k i e m e l t és a szabad levegőn lehütött üvegcsé ket ezután a fertőtlenített földdel feltöltöttem. Az előző l e g csávázott magvakat esővizzel n y i r k o s i t o t t föld felszíné r e l - l cm tér és távközre h e l y e z t e m . Az üvegeket ezután fedő jükkel lezártam, s s z i n e s , átlátszó, vékony papírral árnyé k o l t a m , l - l üvegcsébe általában 10-15 magot v e t e t t e m . A vetés után kísérlet céljából az üvegcsék egy részét szo b a i helyiségben napsütötte, másik részét a nap s u g a r a i ál t a l nem ért h e l y r e állítottam. A z t t a p a s z t a l t a m , hogy a napsütötte (és az átlagosnál melegebb) h e l y e n a magvak csí rázása éa kelése 7-14 n a p o t i s késett az árnyékos h e l y e n kelő növényekkel szemben. E késedelmesen k e l o növények f e j lődése l a lassúbbnak b i z o n y u l t a napfény érte h e l y e n . A vetésnél főleg c K i l e i
fajtákkal próbálkoztam.
Tekintsük most át röviden az egyes a l k a l m a z o t t fajtákat és kezelési arányaikat: l . s z . táblázat
S 1.
A f a j t a neve Neoporteria
wagenknechtii
Kelési % 82
Megjegyzés idegen
beszerz.
- 7 -
s 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
A f a j t a neve Neoporteria c l a v a t a v.procera Neochilenia residua Neochilenia occulta
50 50 95 88
N e o c h i l e n i a esmeraldana Neochilenia jussieaui Neochilenia clavata
92
N e o c h i l e n i a liankeana v . t a l t .
65 100 85 66
N e o c h i l e n i a rupicüla N e o c h i l e n i a dimorpha Mamniillarla s h e l d o n i i P r a l l e a castanea F e r r o c u c t u s acanthodes
95 0 70 90
Perrocactus viridescens Acanthocalycium thionanthum
78
Gymnocalycium andreae Gymnocalycium m a r q u e s i i a r g .
65 . 100
Gymnocalycium u r u g u a y e n s . r o s e i f . 55 72 90
19. 20. 21.
Neoporteria mamiilarioides Neoporteria r a p i f e r a Neochilenia wagenknechtii
22.
Neochilenia mebbesii Neochilenia glabrescens
23. 24.
Kelési 'i 'i
75 100 80 30
N e o c h i l e n i a pigmaea
Megjegyzés idegen beszerz. Idegen b e s z e r z . idegen beszerz. idegen beszerz. idegen beszerz. idegen beszerz. ide{',en b e s z e r z . idegen beszerz. idegen beszerz. idegen beszerz. idegen beszerz. idegen beszerz. idegen beszerz. idegen beszerz. i'legen b e s z e r z . idegen beszerz. idegen beszerz. idegen beszerz.
saját termésű maj i d e g e n mag i d e g e n mag i d e g e n mag i d e g e n mag
Az a l k a l m a z o t t magvetési eljárás eredményességét az alábbi táblázatban összegezhetjük: 2.3Z. 2
A fajtánként e l v e t e t t magvakból kikelt %
1.
90-100
2. 3. 4.
70- 90 50- 70 50 a l a t t
5.
0 Összesen:
táblázat
Az összesen v e t e t t mag vak kelési aránya 33,3
.
37,5 21,0 4,1 4,1 100,0
- 8 -
A 2. táblázatból világosan kitűnik, hogy az általam a l k a l mazott Pleischer-féle vetési eljárás i g e n eredményesnek b i z o n y u l t , annál i s inkább, mert 33,3 %-ban majdnem m a x i mális eredmény m u t a t k o z o t t . A k i s e b b kelési eredményeknél i s nem az eljárás, hanem a magvak minőségében mutatkozó kü lönbségek okozták az eltéréseket. I l y e n minőségi hibák l e h e t nek: a magvak 2 évesnél idősebb v o l t a , ( u . i . a magvak korának haladtával csökken a csirázóképességük), a magvak szedésükkor még nem értek be kellőképpen, h e l y t e l e n tárolás ( t u l meleg, fülledt h e l y e n való tartás) s t b . A kelés általában már a 4. napon megkezdődött, de egyes f a j táknál ( m i n t p l . a Np. r a p i f e r a ) eléggé elhúzódott, s nem v o l t e g y e n l e t e s . A csírázás megindulása i g y lényegesen g y o r sabb v o l t , m i n t a szabadvetésnel. A fejlődő vetéseket r e n d s z e r e s e n , nagyitóval ellenőriztem. A vetésemben 1-2. edényben csupán mohásodást t a p a s z t a l t a m , ezt fertőtlenített . s i p e s s z e l kigyomláltam. Ezekben az e s e t e k ben a mohásodást a t u l a j kissé magasabb nedvességtartalma o k o z t a . Ajánlott az e s e t l e g e s a l g a és g o m b a t e l e p e k e t a l k o h o l l a l i r t a n i ü r.z üvegekbe e s e t l e g b e j u t o t t i d e g e n t e s t e k e t ( p l . r o v a r h u l l a ) fertőtlenített eszközzel ( e c s e t t e l ) eltávo lítani. Azt t a p a s z t a l t a m , hogy a magoncok első fejlődési periódusa elég erőteljes. Talán azért i s van^ez i g y , m e r t e r e d e t i lelő helyükön a magoncok l a s s a b b a n fejlődnek. E lassúbb tempónak különféle o k a i l e h e t n e k , i g y p l . az anyanövény árnyékoló ha tása, a t a l a j napközbeni erős felmelegedése (ez a 65 C°-ot i s elérheti), különféle fertőző anyagok (gombák s t b . ) jelenléte i s fékezheti a fejlődés ütemét s gyengítheti a f i a t a l növé nyek ellenállóképességét. Az első tövisek megjelenésekor k i n y i t o t t a m az edényeket, hogy edzéssel szoktassam őket a szabad levegőhöz. A szobában, a h o l e növénykéket t a r t o t t a m , majdnem száraz: 55-65 !^os v o l t a levegő r e l a t i v nedvességtartalma, i g y v i gyázni k e l l e t t a r r a , hogy a t a l a j k i ne száradjon. Szükség szerűen pótoltam a v i z e t . A növények szabad levegőre való kerültével fejlődésükben lassúbbodás következett be, de ez az edzésükkel velejáró következmény v o l t , komolyabb károso dás nélkül. A magvak tüzdelését (pikirozását) fejlettségüloiek megfelelő en a szabad levegőhöz való szoktatás után 2-6 héttel megkezd tem. Egyidőben azért nem l e h e t e s t végrehajtani, m e r t az egyes fajtáknál a növekedési esély - függetlenül a tartástól - kü lönböző. Ez f a j i , öröklődő tulajdonság. P l . a f e r r o c a c t u s - o k azonos idő a l a t t 4-5-ször nagyobbra nőttek, m i n t egyes c h i l e i ( p l . N c h . o c c u l t a ^ , vagy Gymnocalycium ( p l . Gymnocal.andreae) fajták. Ez a f e j l o d c s b e l i különbség egész életűkön át kíséri a_növényeket s k i f e j l e t t k o r b a n I s megmarad, sőt szembetű nőbbé l e s z .
- 9 -
A tüzdeléshez ugyancsak P u n d a z o l - l a l fertőtlenített, bükklomb t a l a j j a l s a v a n y i t o t t vályogos szerkezetű földet hasz náltam. Öntözővíz gyanánt m i n d i g esővizet a l k a l m a z t a m . Ta p a s z t a l a t o m s z e r i n t a vályogos, de egyúttal táperős (eny hén a l k a l m a z o t t szervestrágya) t a l a j o k a t k e d v e l i k a k a k t u szok, Jól fejlődnek benne s e kedvező eredmények megerősí t i k más szerzők (Étienne Lanssens, S z u t o r i s z Gyula) e té r e n v a l l o t t nézeteit. A fertőtlenítéshez, osávázáshoz, növényápoláshoz s t b . t e r mészetesen az e m i i t e t t e k e n kivül más anyagok és eljárások i s felhasználhatók, ezeket az a d o t t körülmények ( p l . kész letgazdálkodás) i s esetenként befolyásolhatják.
Cserháti György Gödöllő 1 . P f . 1 1 7 .
Pelecyphora a s e l l i f o r m i s Gömb-hosszvikás alakú növény. Magassága a 10, szélessége az 5,5 cm-t i s elérheti. Virága: k a r m i n - v i o l a . Élőhelye: Mexico (San L u i s P o t o s i )
- 10 -
HAGYVmÁÍKJ MAMILLÁRIÁK KÖZÖTT Ugy látszik, hogy az utóbbi időben ismét megnőtt a Mammil l a r i a k népszerűsége. A gyűjtők egy része szívesen t a r t j a őket, különösen a nagyviráguakat, amelyek bármilyen gyűj temény díszére válnak. Ezek közül szeretnék most néhányat b e m u t a t n i , a z z a l a céllal, hogy felhívjam a f i g y e l m e t ezek r e a f a j o k r a , amelyek még manapság i s ritkán láthatók a gyűj teményekben. M a m m i l l a r i a m i c r o c a r p a és rokonsága. Ehhez a formakörhöz tartozó f a j o k a következők; Mamm. m i c r o c a r p a Mamm. m i i l e r i i Mamm. grahami
Mamm. o l i v i e Mamm. m a r n i e r a n a Mamm. m i c r o c a r p a
var. a u r i c a r p a . Az utóbbi időben a M a m m i l l a r i a m i c r o c a r p a körüli taxonómiai problémák nyugvópontra j u t o t t a k , talán, mert m i n d e n k i b e l e n y u g o d o t t a k i a l a k u l t h e l y z e t b e és talán tudomásul i s vették a z t . A h e l y e t t , hogy én i t t a szokásos véleményeket ismételget ném, megkísérelem a különbségekre felhívni a f i g y e l m e t , amelyek a szétválasztásukat könnyítik meg. Vegyük elsőnek a legkönnyebbet, de ez csak a felismerésére v o n a t k o z i k , m i v e l a tartása már v a l a m i v e l nehezebb. De e r r e még visszatérünk. A Mamm. o l i v i e Orc. a f e l s o r o l t f a j o k kö zül az e g y e t l e n , amelynek rövid, egyenes a középtövise. A perem tövisei fehérek, a hegyük barnás, a növény testét sű rűn f e d i k , ezek száma 25-35 l e h e t , vékony tűszerüek. Virága m i n t a fajé, liláspiros. A M a m m i l l a r i a m a m i é r a Backbg. synonim a Mamm. o l i y i e - v a l . A Mamm. o l i v i e Orc. l e g g y a k o r i b b előfordulási területe Mexikóban észak Sonora és az USA-ban, Arizonában (Pima C o u n t y ) . A Mammillaria m i l l e r i i Br. R., vagy h e l y e s e b b e n Mammilla r i a microcarpa var. m i l l e r i i (Br. R.) M a r x h a l l . , de a f a j valódi státusa az, hogy synonim a M a m m i l l a r i a m i c r o c a r p a E n g . - e l . Ez valójában csupán egy lelőhelyi forma és i l y e n formában minden populációt l e k e l l e n e Írni. A következő e l f o g a d o t t és használatos név ebben a c s o p o r t ban a M a m m i l l a r i a m i c r o c a r p a v a r . a u r i c a r p a M a r s h a l l . , amely nek a h e l y z e t e sohasem v o l t v i t a t o t t , különösebben kérdéses sem. Ennek nemcsak a termése sárgás ( r e n d s z e r i n t sárgás o r a n g e ) , amelyre a neve i s t u a l , hanem a kö^iéptövise i s aranysárga. Párnákat képez, ezek 5-6 cm magasak és néhány
- 11 -
év a l a t t nagyon szép c s o p o r t o k a t képez. Előfordulása r i t ka. Előfordul Arizonában (USA) P i n a e l e Peak. M a r i c o p a County. Ez a páratlan, sárga tövisű növény előfordul még Dél-Arizonában az Organ Pipe Cactus N a t i o n a l Monument-ben, amely egy nagy természetvédelmi terűlet. Megmaradt két f a j közül a t y p u s a M a m m i l l a r i a m i c r o c a r p a Eng. és a Mamm. m i c r o c a r p a v a r , g r a h a m i l Eng., között több különbség van, növekedésformában, tövisezettségben. A t y p u s nak r e n d s z e r i n t erős o s z l o p o s a növényteste 4-10 cm
- 12 -
Nagyon l a s s a n nő, meleget Igényel és vízigénye csekély, ami már e l e v e megszabja növekedésének az ütemét. O l t a n i nem szükséges, de célszerű és i g y n e v e l n i a virágzóképes nagyságig. I l y e n k o r e l v e s z t i ugyan e r e d e t i szépségét, de megmarad és a magokból később kísérletezhetünk a saját gyökéren való neveléssel i s . Kaliforniában honos, de átter j e d Észak-Sonorába i s . Az i t t e n i populációknál kevesebb peremtövist találtak. M a m m i l l a r i a n a p i n a egy nagyon i s régi f a j , már legalább 70 éve i s m e r i k , mégis megmaradt a Genvis ritkaságai között. Folyamatosan nem könnyű n e v e l n i . J e l l e g z e t e s e n l u s t a virág zó. Pur^us 1912-ben i r t a l e , és még ma i s csak ritkán tűnik föl az árjegyzékekben, éa ritkán látható a gyűjteményekben i s . A növénynek nagy répagyökere van és a k i c s i magoncok az első években ennek a répagyökémek a fejlesztésére összponto sítják az amúgy i s gyenge növekedési energiáját. 5-5 éves korában éri e l a 4-5 cm-es 0 - t , e k k o r kezd e l virágozni. Tövisei vékonyak, '.-rémszinüek, számuk k b . 12-15. Középtövi se r i t k a , 1 db,. Virága 4-5 cm 0 élénk rózsaszín és nagyon szép. Keveset virágzik. F e l o l t v a v i s z o n t s o k k a l többet. Ezért célszerű o l t a n i . Amikor a magonc eléri a z t a nagysá g o t , a m i k o r már b i z t o s a n oltható, célszerű o l t a n i , m e r t i g y gyorsabban növekszik, és többet i s virágzik. A M a m m i l l a r i a n a p i n a Mexikóban Puebla államban honos és Techuacnn város közelében találták. D.R.Hunt s z e r i n t a f a j r o k o n i k a p c s o l a t b a n áll a Mamm. d e h e r d t i a n a - v a l , d o d s o n i i val. Az e m i i t e t t növények között a hasonlóság felismerhető.
Nagysurányi Miklós 1101 Budapest, Pongrácz u . l 7 . f s z . 5 .
Ancistrocactus
scherii
Hosszúkás növény. Virágzata zöldessárga. Élőhelye: Egye sült Államok (Texas) és Észak-Mexikó (Chihuahua)
- 13 -
A kaktuszok
növényvédelme Bevezetésül definiáljuk azokat a növényvédelmi a l a p f o g a l m a k a t , amelyekről beszélni f o g u n k . A növényvédelem a l k a l m a z o t t tudomány, célja a növények egészséges fejlődésének biztosítása, a növények megvédése az élo és élettelen környezet káros behatásaitól. A növényvédelem komplex t u domány, egy s e r e g elméleti szakterület i s m r e t e i t v e s z i igénybe, 1 1 1 . használja f e l . I g y a növényvédelem segéd-, i l l e t v e résztduományai között majdnem valamennyi biológiai tudomány s z e r e p e l . Csak pél daként említsük meg a l e g f o n t o s a b b a k a t : növényélettan, növényrendszertan, r o v a r t a n , állat és novényöcológia, öko lógia, növénykórtan, kórélettan, kórbonctan, biokémia, toxikológia s t b . A növényvédelem állandó fejlődését a mezőgazdasággal szem ben támasztott, egyre növekvő igények biztosítják. A növény védelem a mezőgazdasági tudományok f o n t o s ágazata, termést biztosító hatásával évről- évre jelentős összegek kiesésétől m e n t h e t i meg a mezőgazdasági termelést. Mi a magunk k i s - nagyon i s profilírozott - "gazdaaágvuikban" a k a k t u s z o k között, a növényvédelemnek természetesen csak na gyon k i s részét használjuk f e l . Ennek ellenére ugyanazokkal az a l a p f o g a l m a k k a l d o l g o z u n k , m e l y e k k e l a nagyüzemi növény védelem. Nézzük meg, melyek i s ezek az a l a p f o g a l m a k . Próbáljunk meg először i s választ k a p n i a r r a a kérdésre, m i t nevezünk egészséges, 1 1 1 . b e t e g növénynek. Egészséges egy növény a k k o r , ha s z e r v e z e t e szabályos felépítésű, s z e r v e i épek és életműködése z a v a r t a l a n . Környezetéhez és annak állandó változásaihoz a l k a l m a z k o d n i képes. Ez az a l k a l m a z k o dási képesség az élő s z e r v e z e t e g y i k legfontosabb,^alapvető tulajdonsága. Az egészséges s z e r v e z e t képes a külső befolyá sok káros hatásait elhárítani. Mitől l e h e t b e t e g a növény? Ha élete folyamán o l y a n befolyások alá kerül, melyek megha ladják alkalmazkodási képességének határait, mert a hatások vagy t u l erősek, vagy t u l hevesek, vagy túlzottan hosszan tartók. G o n d o l j u k csak meg, hogy a k a k t u s z o k m e n n y i v e l nehezebb h e l y z e t b e n vannak a betegségeket okozó külső hatásokkal szemben, m i n t az őshonos növények! A k a k t u s z o k n a k nálunk egy e l e v e megváltozott környezethez k e l l a l k a l m a z k o d n i o k . Az általunk n e v e l t k a k t u s z o k egyedfejlődésük során egészen más hatások alá kerülhetnek, m i n t amilyenekhez őseik szám t a l a n nemzedék során a törzsfejlődés folyamán a l k a l m a z k o d t a k . Növényeinket a környezethez való alkalmazkodás i s
- 14 -
s o k s z o r a n n y i r a m e g t e r h e l i , h o g y már maga ez az egész meg terhelés i s túlmegy a növény alkalmazkodási képességein. U t a l n i szeretnék i t t a z o k r a a "kényes" növényekre, melyek nek felnevelése, vagy akár csak megtartása i s gondot okoz. Ezek a növények termühelyükön ugyan jól fejlődnek, virágoz, nak és szaporodnak, m i n t nálunk bármelyik őshonos, vagy meg h o n o s o d o t t növény. Megbetegedés esetén a normális s z e r v e z e t életműködésében, mennyiségi es minőségi változások állnak be. A megbetegedés megnyilvánulhat pusztán az életműködés zavarában, i l y e n k o r beszélünk működési (fimkclónális) betegségekről. Tág értelem ben ilyén működési betegségnek tekinthetjük a z t i s , ha f e l nőtt, látszólag szép, egészséges növényünk nem virágzik. Ha a működési zavarok m e l l e t t a s z e r v e z e t , i l l . az egyes s z e r vek i s megváltoznak, akkor a betegséget s z e r v i ( o r g a n i k u s ) változásnak nevezzük. A betegséget okczó hatásokra az élő s z e r v e z e t reakciót ad, v i s s z a h a t . Ezek a /isszahatások m i n t elváltozások j e l e n t k e z nek a növényen. Az tlváltozásokat tüneteknek (symptoma) nevez zük. A tüncteK adják meg a betegség külsők képét a kórképet. A tünetcsoportot élettani okok es növényi kórokozók által k i váltott betegségek esetén kórképnek, állati kártevők hatásá nak esetén kárkepnek nevezzük. Az élettani betegségeket nem parazitás betegségeknek i s szokt u k n e v e z n i . Okuk l e h e t a külvilág bármely tényezőjének túl ságosan erősen v o l t a (hő, fény, szél, a levegő káros szennye ződései s t b . ) a táplálékok hiánya (hiánybetegségek, N,P,K, nyomelemek), vagy bősége, t u l sok v i z s t b . , végül v a l a m e l y ' belső zavar p l . a n y a g c s e r e , növekedési, v i t a m i n és hormon zavar s t b . és más rendellenességek. Fertőző betegségeket fertőzés ( i n f e c t i o ) váltja k i és a be tegség oka v a l a m e l y növényi kórokozó. A kártételeket állati s z e r v e z e t e k okozzák, ezeknek a károsodásoknak az előfeltétele tehát a kártevő állati s z e r v e z e t j e lenléte. Az egyes betegségeket és az ellenük való védekezést i s a kö vetkező hármas tagolás s z e r i n t f o g j u k tárgyalni: 1. Élettani betegségek, 2. Növényi kórokozók által o k o z o t t betegségek, 3. Állati kártevők által o k o z o t t betegségek. 1. Élettani betegségek. Az élettani betegségek tárgyalása előtt tekintsük át a növé n y e k r e ható, a növény életet befolyásoló külső tényezőket. Ezeket a tényezőket négy c s o p o r t r a o s z t h a t j u k : a/ b/ c/
K l i m a t i k u s tényezők (fény, hő, szél s t b . ) , E d a f i k u s ( t a l a j ) tényezők a t a l a j f i z i k a i , kémiai tulajdonságai P i z i o g r a f i k u 4 tényezők (kitettség, t e n g e r s z i n t \
\
- 15 -
d/
f e l e t t i magasság) B l o t i k u s tényezők (ember, állatok, növények)
A f e l s o r o l t a k közül az első három c s o p o r t b a s o r o l t tényezők okozhatnak élettani megbetegedéseket, ha hatásaik tulmennek a növények alkalmazkodási képességeinek határán. F o g l a l k o z n u n k k e l l o l y a n élettani rendellenességekkel, melyek e g y i k c s o p o r t b a sem sorolhatók, i l y e n a leromlás, a degenerá ció. Tulajdonképpen elöregedési folyamatról van szól, mely hosszú időn át, több nemzedéken keresztül vegetatív u t o n szaporított növényeknél lép f e l . A leromlás jeleiként a f a j (vagy f a j t a ) értékes tulajdonságai csökkennek. I l y e n p l . az E o h l n o p s i s o k nál tapasztalható jelenség, a m i k o r sok nemzedéken át csak dugványozással szaporított növények lassanként e l v e s z t i k a f a j r a jellemző tulajdonságaikat (bordaszám), virágzási kész ségüket s t . De tovább menve, a k a k t u s z f a j o k többségénél a magoncok szebbek, a f a j r a jellemzőbbek s j o b b a n i s virágoz nak, m i n t a sarjaikról fejlődött növények. Ez az e g y i k oka annak a törekvésnek, hogy gyűjteményünket a lehetőséghez képest magvetéssel fejlesszük. Nézzük meg most a k l i m a t i k u s hatások által o k o z o t t betegsé g e k e t . Az éghajlat és időjárás következtében beállott életmüködési változások csak nehezen ismerhetők f e l , m e r t s z i n t e l e h e t e t l e n az egészséges és b e t e g növény között a határvona l a t meghúzni. Nem t u d j u k p o n t o s a n m e g f o g a l m a z n i , meddig t e r j e d a növény alkalmazkodása és m i k o r tekinthetjük a növényt már b e t e g n e k . Gondoljiink csak a r o s s z a b b fényviszonyok között gyengébben fejlődött tövisezetre, vagy a növény testének ke vésbe intenzív szineződésére. Vájjon e z t betegséí^iek t e k i n t jük-e, vagy sem? A virágzás elmaradásának i s l e h e t n e k k l i m a t i k u s o k a i (fényhiány^stb.), I t t k e l l megemlíteni, hogy a fény erősségén és minőségén kívül f o n t o s tényező a megvilá gítás t a r t a m a ís. Növényeinknek csak egy része la'izömbös ez iránt, másrészüknek mérhető, határozott igényei vannak. Egyes fajoknál a megvilágítás optimuma 14 óra, vagy ennél rövidebb időtartam, ezek az un."rövid n a p p a l o s " növények, s csak i l y e n körülmények között virágoznak. Más növények hosszabb megvilá gítást igényelnek virágzásukhoz, ezek a " h o s s z u - n a p p a l o s " növények. G o n d o l j u n k a Chrysanthemumra, mely t i p i k u s a n rö v i d n a p p a l o s növény, csak ősszel virágzik, ezért vált a ha l o t t a k napjának virágjává. (Megjegyzendő, hogy nyáron i s virágoztatható, ha takarással a megvilágítás időtartamát kellőképpen megrövidítjük.) A kaktuszoknál a megvilágítás időtartamának és hatásának i s merete még további megfigyeléseket igényel. Röviden tekintsük át az egyes éghajlati tényezők hiányának, 111. túlzott bőségének o k o z a t a i t : Fényhiány: esetén a növények megnyúlnak, színük sárgászölddé válik, szöveteik lazák, tüskézetük e l s a t n y u l , nem virágoznak.
- 16 -
Túlzott fénybősép;: hatására a növények felülete m e g p i r o s o d l k ( a n t o c i a n képződés) a lazább részek megégnek. Az égési f o l t o k később t o r z növekedést eredményeznek. A növény fény iránti rugalmassága nagy, de a h i r t e l e n változásoktól óvnimk k e l l őket, tehát f o n t o s a megfelelő szoktatás (árnyékolás). Levegő: Pontos tényező a levegő tisztasága, a•szellőztetésnek i t t i s nagy szerepe v a n . A levegő széndioxid tartalmának nö vekedése e m e l i a növény asszimilációs tevékenységét. Táplá lékban gazdag, jól szellőzött, nedves t a l a j o k b a n a legerősebb a m i k r o s z e r v e z e t e k életműködése, ezek a t a l a j o k t e r m e l i k a legtöbb széndioxidot. A füstgázok a növényekre nagyon károsan h a t n a k . Közülük i s a l e g k a r o s a b b a kénessavgáz, m e l y e t ha a levegő e g y m i l l i o m o d részben t a r t a l m a z , a növény már károsodik. A légzonyilásokon át j u t a növény testébe és a szöveteket r o n c s o l j a . Hőmérséklet. Egészen általános adat s z e r i n t a növények hőoptimuma általában 25-30 C körül van. Az életjelenségek néhány f o k k a l a f a g y - p o n t f e l e t t kezdődnek, az optimum körül a l e g erősebbek, 45 C°-ig újra csökkennek, 50 f o k körül leállnak. Ez a skála növényfajonként változója nagy különbségek különö sen a skála alsó határán észlelhetők. Sok kutató a növények antocián tartalmát a h i d e g g e l szembeni védőeszköznek t a r t j a . Egyesek "melegítő színekről" beszélnek. A növények pihenőidő szakának megszabásában i s legtöbbször a hőhiánynak van a l e g f o n t o s a b b s z e r e p e . Vigyáznunk k e l l a r r a , hogy ne h o s s z a b b i t suk meg túlságosan e z t a pihenést, v i s z o n t a pihenőidőszak a l a t t növényeinket magasabb hőmérséklettel nem késztessük növekedésre. Az optimális pihenési hőmérséklet a nem trópu s i származású kaktuszoknál általában 6-10 C körül v a n . Megfagyás. A növény belsejében 0 C° a l a t t i hőmérsékleten jégkristályok k e l e t k e z n e k , melyek a s e j t f a l a k a t elroncsolják. Elfagyás, megfagyás nélkül. A növények 0 C° f e l e t t i hőmérsékl e t e n i s fagykárokat s z e n v e d h e t n e k . Éjjel derült ég esetén a növény kisugárzás utján a n n y i hőt veszíthet, hogy b e l s e jében a hőmérséklet f a g y p o n t alá eshet és jégkristályok k e l e t k e z n e k . Ezt a jelenséget kísérletileg e d d i g csak trópusi növényeknél sikerült m e g f i g y e l n i . Biológiai f a g y p o n t . Egyes növények már a l a c s o n y pozitív hőmérsékleti értékek m e l l e t t i s tönkremennek. Különösen meleg területekről származó növényeknél áll f e n n ez a jelenség, hogy nem képesek tartósan e l v i s e l n i a +2 -8 C°közötti hő mérsékleti értékeket sem ( p l . M e l o o a c t u s o k ) . Vízhiány. A k a k t u s z o k aránylag jól tűrik, de fejlődésükben leállnak. Túlzott vizbőség különösen a l a c s o n y hőmérsékleten a gyökérzet, sőt az egész növény elpusztulásához v e z e t h e t . I t t k e l l
- 17 -
megemlíteni a harmat fontosságát. A k a k t u s z o k nagy része o l y a n területen honos, a h o l a nagy n a p i hőmérsékleti i n g a dozások m i a t t a harmat képződése jelentős, e s e t l e g felér az évi csapadékkal. A k a k t u s z o k ehhez a l k a l m a z k o d t a k . Tövi s e i k , szőreik radiációs csúcsokként v i s e l k e d n e k , reájuk könnyen lecsapódik a levegő nedvessége. A lecsapódott ned vesség a tövisezeten keresztül képes felszívódni. A harmat a növény részére sómentes v i z e t szolgáltat, a növényen belül higitólag h a t , kiegyenlíti a gyökerek által f e l v e t t töményebb sóoldatot. A t a l a j f i z i k a i állapota, a t a l a j szerkezetében j u t k i f e j e zésre. A k a k t u s z o k e t e k i n t e t b e n meglehetősen s o k a t t ü m e k . A t a l a j kémiai tulajdonságai közül a pH-ról i t t nem kívánok szólni. Ennek részletezése és megvitatása külön előadást igé nyel. Egyes létfontosságú elemek hiánya, vagy túlzott bősége s u l y o s betegségekhez v e z e t h e t . Nitrogén hiány növényeinknél aránylag ritkán f o r d u l elő. A túlzottan szegény homokos t a l a j o k o n a növények elcsenevészesedése általában a N-hiányra vezethető v i s s z a . N-szegény h e l y e k e n fejlődött növény t e r m e t e általában k i s e b b , virág zása és termésprodukciója csökken. N-hiány a virágok meddő-^ ségét i s o k o z h a t j a . A nagyfokú hiány külsőleg anticián-képző désben m u t a t k o z i k meg. Nitrogén bőség a növények b u j a fejlődését okozza. A egetat i v s z e r v e k túlzott fejlődése a reproduktív s z e r v e k rovására történik. A N-tultápláltság hatására g y o r s a n és erőteljesen fejlődő szövetek lazák l e s z n e k a fogékonyságuk a gombabeteg ségekkel szemben ugrásszerűen megnő. N-tultápláltságot a túl z o t t , egyoldalú szervestrágyázás o k o z h a t . Kálium hiány a növényen torzulásokat okozhat, a virágzás és termésképzödés erősen lecsökken, e s e t l e g a növény e l p u s z t u l . F o s z f o r hiány hatására a növény testén feltűnően élénk zöld s z i n t észlelhetünk, s virágzás és az érés i d e j e eltolódik. P-hiánnyal a növekedés megszűnik, a k l o r o f i l l azonban hosszabb időn át erősebb színnel megmarad. Mészhiány a g y a k o r l a t b a n a l i g f o r d u l elő. Nyomelemek azok a létfontosságú elemek, melyek a növény számara - bár i g e n csekély mennyiségben - feltétlenül szükségesek. Savanyu talajoknál felléphet a Ca és Mg hiány, s e z z e l kapcso l a t b a n f e l s z a p o r o d h a t n a k az A l és Mn i o n o k . Az A l gyökérmé r e g . Sok A l hatására a gyökerek rövidek l e s z n e k , megvastagod nak, gyökérszőröket nem f e j l e s z t e n e k . Növekvő H-ion koncent rációval (savanyúbb pH) több A l megy o l d a t b a . Savanyu t a l a j o kon a Mn i s veszélyes l e h e t . Szembetűnő j e l e a növények f o k o z o t t antocián képzése.
- 18 -
F i z l o g r a f l k u s tényezők hiányáról röviden csak a n n y i t e m l i tünk meg, hogy a magas hegyekről származó növényeink által megkívánt inszolációt körülményeink között megadni a l i g t u d j u k , de ez csak a k k o r v e z e t betegséghez, ha a hiány o l y a n erős, hogy a növény jellemző tulajdonságai f o k o z o t t a n eltűnnek. Folytatjuk.
Dr.Mészáros Zoltán kandidátus Mexico
Brasiliparodia
buenekeri
Gömbalaku, 5-6 cm magas és széles növény.^Virágzata aranysárga. Klőhelye: D. Brazília ( R i o do S u l t a r t o mány) .
- 19 -
Nemzetközi sajtószemle A KuaS 1983/7. számából dr.Hans Swart cikkéből: K a k t u s z o k , m i n t mérges és gyógynövények. A szerző cikkében részletesen tárgyalja a k a k t u s z o k n a k , m i n t mérges és gyógynövényeknek használatát és hatásait. 18B7-ig a tudomány általában nem tulajdonított n e k i k mérgező hatást. Ekkor azonban B r i g g s a m e r i k a i o r v o s f e l i s m e r t e az indián k u l túrából a Lophophora w i l l i a m s i i nevü k a k t u s z t a Psyocybe mexicana nevü gombát, a szulákféle Rivea corymbosat, i l l . ezeknek az e m b e r i s z e r v e z e t r e g y a k o r o l t hatásait (légzés és szívműködés élénkítés), de a XIX. század mégsem v e t t e komo l y a n e jelzéseket. A Lophophora w i l l i a m s i i m e s o a l i n nevü alkaloidáját először 1896-ban H e f f e r f e d e z t e f e l Lipcsében. Az azóta e l t e l t idő ben e részegítő mérget tartalmazó kaktiiszból több, m i n t 40 féle különféle anyagot különítettek e l . Ezek között vannak aminők, alkaloidák, aminosavak és egyéb vegyületek. A Lophophora w i l l i a m s i i - b a n a hatóanyag sűrűsége változó. A földfölötti részekben 0,9 ^, a gyökérben 0,2 ^ a hatóanyag koncentrációja. A Lophophora williamsii-ból elkülönített P e l l o t i n alkaloidá ból 15-30 mg ember számára nyugtatóul, 50 mg-tól p e d i g a l t a tószerül használható. A L o p h o p h o r i n nevü a l k a l o i d a hatása a nikotinéval majdnem azonos. Ez a k a k t u s z legerősebb mérge. 13 mg-nyi a d a g j a t e tániás görcsöket, 15-30 mg-nyi a d a g j a p e d i g halált o k o z h a t . A Lophophora w i l l i a m s i i fő hatóanyaga a m e s c e l i n . Mióta en nek szerkezetét felfedezték, azóta mesterségesen i s előál lítható. E méreg emberre g y a k o r o l t hatásai a következők: émelygép, hányinger, izzadás, szédülés, kábultság, borzongás, m e l l k a s i fájdalmak, erős szívdobogás, görcsök, legzés-kihagyás, melyek hatása 2 órán át i s e l t a r t h a t . Mellékhatásként 5-36 órára szinképzavar, emlékképek kaleidoszkóp-szerű forgá sa, víziók, távolságok megbecsülésének kóros érzékelése, az idő túlbecsülése, szorongások oldódása j e l e n t k e z h e t n e k . A t u d a t i l y e n k o r becsükül, az Ítélőképességet a méreg hatása befolyásolja, de nem szűnteti meg. A koncentrációképesség leépül, az a k a r a t meggyengül, de nem szűnik meg t e l j e s e n . F o k o z o t t a n lép f e l a személyiség disszociációja és az énkettőzöttség. A h a n g u l a t eufőriás, p o n g y o l a , érzelgős, vagy fenkölt i s l e h e t . Lehetnek o l y a n végletei i s , m i n t a nyomottság, aggodalmaskodás, vagy kétségbeesés. Objektív szimptomaként hőmérsékletemelkedés, f o k o z o t t pulzu.o, a pupillák tágulása, növekvő reflexivitás j e l e n t k e z h e t n e k . A Lophophora w i l l i a m s i i mérgeinek a régi indLáj'. Kultúrákban a következő funkciói v o l t a k : 1. Általános részegítő hatás.
- 20 -
2. A varázsló o l y a n révületbe hozása, melyben az a túl világi d o l g o k a t i s f e l i s m e r i . 3. Hasznát vették a k u l t i k u s szertartásoknál i s . A m e s c a l i n t már 1000 év előtt C o a h u i l a b a n alkalmazták. Az i n diánok bátorságot és nagyfokú tűrőképességet véltek e méreg ből s z e r e z n i , a h a r c o k h o z . A s p a n y o l o k m e x i c o i hódítása alkalmával e mérgek használata háttérbe s z o r u l t , de alkalmazásukat nem tudták ők sem t e l j e sen megszüntetni. A XIX. század második feléber. újra felvirágzott a m e s c a l i n k u l t u r a és használata az észak-amerikai indiánoknál i s megho nosodott . A szerző rámutat, hogy Parké és Davies RT. D e t r o i t b a n a szá zadfordulón már gyógyszert i s előállított a Lophophora w i l l i a m s i i P e y o t i n nevü alkaloidájából. V o l t a k o l y a n elképzelések, melyek a gyógyszer alkalmazását az értelmi fogyatékosság gyógyítására vélték eredményesen felhasználni. A m e s c a l i n hatásaiban hasonló a h a s i s és az LSD kábítószerek hez, a szerző i l y e n célzatú használatát nem h e l y e s l i . S z e r i n te e s e t l e g a h e l y t e l e n adagolás hatására maradó, p s z i c h o t i kus ártalmak i s felléphetnek. Az indiánoknál a Peyote nevü a l k a l o i d a a m a i n a p i g i s népi gyógyszerkért használatos. I g y szivbántalmaknál, láz és fájdalomcsillapitószerként, köhögés i n g e r e k leküzdésére, külsőlegeaen sebek, égési sérülések,^rheumatikus fájdalmak, v i pera-marás e l l e n , i l l . ezek kezelésére használják. A Lophophora enmzetség egy másik t a g j a a Lophophora d i f f u s a i s jelentős mértékben t a r t a l m a z főalkaloidaként P e l l o t i n t (0,8 % ) . Más alkaloidák m e l l e t t a m e s c a l i n i t t csak nyomok ban található. J e l e n l e g k b . 20 k a k t u s z f a j i s m e r t , melyek k e vés m e s c a l i n t t a r t a l m a z n a k . Ezek közül például f e l s o r o l u n k néhányat: -
Gymnocalycium gibbosum, I s l a y a minor, Cylindropuntia spinosilor, Pelecyphora a s e l l i f o r m i s , P e r e i s k i o p s i s scandens, Rhodocactus c o r r u g a t u s , S t e t s o n i a coryno, T r i c h o c e r e u s macrogonus s t b .
Aránylag gazdag m e s c a l i n b a n a T r i c h o c e r e u s p e r u v i a n u s (0,8 % ) és a T r i c h o c e r e u s pachanoí (0,3 %)• Érdekes módon a Neoraimondia macrostibasból állítják elő Dél-Amerikában a Cimora nevü i t a l t , m e l y e t gyógyszerként i s f e l f o g n a k , de inkább csak "igazmondásra" használják. Még a következő kaktuüzfaj okban találtak alkaloidákat, i l l . életfontosságú fehérjéket (zárójelben a vegyületfajták szá ma) :
- 21 -
Ariooarpus (3) Austrocylindropuntia (1) Azureocereus ( 1 ) Backebergia (1) Camegia (1) Cereus ( 8 ) Corynopuntia ( 5 ) Coryphantha ( 1 5 ) Cylindropuntia (4) Dolichothele (6) Echinocereus ( 3 ) Ecbinopsis (2) Eriocereus (1) Eapostoa ( 1 ) Gymnocactus ( 7 ) Gyinnocalyciuin ( 3 ) Halianthocereus (2) Islaya (1) Lobivia (4) Lophocereus ( 4 )
lophophora (2) M a i r J l l a r i a (3) Marginatocereus (1) Melocactus ( 2 ) Neobesseya ( 1 ) Neogomesia ( 1 ) Notocactus (1) Obregonia ( 1 ) Opuntia ( 4 ) Pachyoereus ( 3 ) Pelecyphorn ( 2 ) Pereskia (3) Pereiskiopsis (2) Pilosücereus ( 4 ) Pseudolobivia (2) Rhodocactus ( 5 ) Roaeocactus ( 3 ) Solisia (1) Trichocereus (26) Wigginsia (3)
Egyes mexicói indián törzsek más kjsalakú, kevésbé tövises f a j o k a t i s i l y e n "gyógynövényként" t a r t a n a k . Ezek közül né hány a következő: A r i o c a r p u s r e t u s u s , D o l i c h o t h e l e l o n g i mamma, Lophophora d i f f u s a , Strombocactus d i s c i f o r m i s s t b . Kétségtelennek t a r t j a a szerző, hogy e k a k t u s z o k a népi gyógyászatban ma i s s z e r e p e t játszanak. A nagy a m e r i k a i o s z l o p - k a k t u s z o k b a n i a vannak hatóanyagok. A C a m e g i a g i g a n t e a termésétől a bemszülöttek erjesztőanyag o t főznek, vagy az i g y készült i t a l t más szertartásoknál (eeőkérés) i s felliasználják. sőt az e m i i t e t t kaktusz-gyü mölcs s z e l e t e i t sebekre téve gyógyírként használják. A k a k t u s z C a m e g i n nevü hatóanyaga állatkísérletekben t e tániás görgyöket, a S a l s o l i d i n remegést, a G i g a n t i n h a l l u cinációt idézett elő. A Pachyoereus p e c t e n - a b o r i g i u i r ; o t a népi gyógyászatban gyó gyászatban gyomorbántalmak, daganatos betegségek gyógyítá sára használják. A Lophocereiis s c h o t t i i - t rák gyógyitására alkalmazzák. Cs. Gy.
-
22 -
Latin-német-magyar kisszótár (Folyt.)
ebenacenthus
ebenholzstachelig
ebracteatus
deckblattlos
fedőlevél nélküli
ebumeus
elfenbeinweiss
elefántcsont-fehér
echidna
die
v i p e r a kigyó
echinaceus
s t a c h e l i g i g e l b o r s t i g töviser, sündisznósörtés
Otter
ébenfa-szinü tövisű
echinoides
igelanlich
süi;disznóhoz hasonló
echinus
Igei
sündisznó
edulis
essbar
ehető
egregius
auserlesen
kiváló, kitűnő, rendkívüli
elatior, elatius
höher
magasabb
elatus
hoch, erhaben
magas, tekintélyes
electracanthus
bernsteinstachelig
borostyánszinü tövisű
elegáns
z erlich,
apró, f i n o m
elephantidens
elefántenzahnig
elefántfogu
elevátus
Erhöhung
kiemelkedő(emelt)
ellipticus
langlichrund
megnyultalaku-körszerü (ellipszis)tojásdad
elongatus
verlangert
megnyúlt
emarginatiis
ausgerandet
szegélytelen
emendatus
verbessert
javított
enneacenthus
neunstaclielig
kllenctövisü
fein
ensifolius
schwertförmig
kardalaku
epidermis
die
felhám(epidermisz)
epiphyllus
a u f dem B l a e t t e s t i z e n d levélen ülő
Oberhaut
epiphytus
auf P f l a n z e n
erectocentrus
mit aufrechtem Mittelstaohel
egyenes középtövisüek
erectuB
aufrecht,
merev, egyenes
eriacantha
behaartstachelig
szőröstövisü
erinaceus
pfriemstachelig
sünszerü
erion
Wolle
gyapjú
erythrocephalus
rotköpíig rotsamig
pirosfejü
erythrospermuG
lebend
gerade
növényeken élő
p i r o s magvu
- 23 -
euoanthemus eucaliptanus eucalyptanus euphorboides excavatus excelsus
achönblximig von E u c a l i p t o s eucalyptusartlg wo1fami1chanlich auagehöht
azépvirágu Eucallptosból (Bolívia) származó eukaliptusz-szerü k u t y a t e j h e z hasonló kivájt, üreges
erhaben, hoch nicht wollig ausgezelchnet auagestochen ( T i e f e Rlppen) auagestreckt, weltláufig
e m e l t , magas nem g y a p j a s , kopasz kitűnő, j e l e a kivágott (mély bordák]
sxohelförmig
sarlóalaku
tauschend, trügerisch
hamis, csalóka
famatimenEls farinosus fasciatus fasclcularj s fastigiatus
aus Pamatima mehlig gebander büschelartig
Pamatima-ból lisztes
faucaria faux felinus fenestralia f erox
Rachenpflanze der Rachen katzenánlich
exerens eximius exsculptua
extensua
kiterjedt,
terjengős
P falcatus falcifonnis fallax
ferrugineua fertilis ficoidea flcus indica filamentosus flllpendulus fimbriatus fissuratua
gegipfelt
fenaterartig starkbewehrt rostfarbig fruchtbar feigenánlich i n d i s c h e Peige fádig an Pádén hangend gefranst gespalten
(Argent.
caikoa, szalagos nyalábalaku, b o j t a l a k i kihegyesedett, kicsucsozódott tátogató (növény) torok macskához hasonló ablakszerű erősen tövises, vad roz3da3zinű(sötét) termékeny fügéhez hasonló i n d i a i füge szálas(porzószálas) szálakon lógó rojtoE
hasitott
- 24 -
fistulosus
röhrig, h o h l
caöves, üreges
fiabellatus
facherartig
legyezőszerü
flagelliformis
peitaohenformig
ostorszerü, alaku
flagriformis
geiaaelformig
korbács-szerü
flavesoens
gelblich
sárgás
f lavioer.tro
mit
flavispinus
gelbstachelig
flavovlrens
gelbgrünlich
sárgászöld
flexuosus
biegsam
hajlékony
floccosus
flockig
bolyhos, pelyhes
flore
m i t gefüllter Blxime
t e l j e s virágú
pleno
gélben M i t t e l
ostor-
sárga központú (közepü) aárgatövisü
florens
blühend
virágzó
floribundus
r i e c h blühend
gazdagon virágzó
fliuninensis
aus
Rio de Janeiro-ból (Brazil)
Rio de J a n e i r o
foetidus
atinkend
bűzlő, büdös
foliatus
beblattert
belombozódott,
folilosus
bláttchereich
levélkékben gazdag
folium
das
levél
formoslssimua
aehr schön g e s t a l t e t szép alakú ( n a g y o n . . )
Blatt
leveles
formosus
schön g e s t a l t e t
szép alakú
fossulatus
rinnig
rovátkolt, barázdált
fovelatus
kleingrubig
kissé gödrös
fractuosus
gebrochen
áttört, megtört
fragrans
wohlreichend, duftend
jószagu, i l l a t o s
frigidus
k e l t , kühl
h i d e g , hűvös
fructus
die
termés- gyümölcs
frutescens
strauchartig
frutex
der
fructicosus
strauchtig
fulgens,
fulgldUE
Frucht
bokrosodó
Strauch
bokor bokros
funkelnd
fénylő, csillogó
fulvispinus
braiaiengelbhomig
bamássárga tövisű
funalia
atrickförmig, seilförmig
kötél ( z s i n e g ) szerű
funglferus
pilztragend
gombahordozó
furfuraceus fuscatus fuscus
kleieartig, gebráunt rotbraun
kiéiig
korpaszerű, korpás lebarnult vörösesbarna
- 25 -
geminatus
paarlg, doppelt
páros, kettős, i k e r
geminispiníis
doppletstachelig
párostövisü
genimatus
knospig
bimbós, rügyes
genus
die
nem, nemzetség
Gattung
geometrisans
regelmassig
szabályos
gibbiflorus
höckerblumig
puposvirágu
gibbosus
höckerig
giganteus
riesenhaft,
gigantothele
grosswarzig
glaber
g l a t t , k a h l , unbehaart
glabrescens
k a h l werdend
bütykös, dudoros, púpos riesig
óriási óriás szemölcsü sima, kopasz, szőrtelen kopaszodó
gladiatus
schwertförmig
kardalaku
glandulifer
drüssentragend
mirigyes kékeszöldes
glaucescens
blaugrünlich
glaucus
blaugrün
kékeszöld (szürkés)
globosus
k u g e l i g , kugelförmig
gömbölyű, gömbalaku kampós, horogtövisü
glochidatus
widerhackig
glomeratus
geknault
csomós (virágzat)
glutinosus
klebri g
ragadós
glycimorphus
von süsser G e s t a l t
bájos alakú
goniacanthus
m i t k a n t i g e n S t a c h e l n éles, s z e g l e t e s tövisű versehen
gracilis
schlank
karcsú, kecses
grandicomis
grossgehörnt
nagyszarvu
grandidens
grosszáhnig
nagyfogu
grossbliMiiig
nagyvirágu
grandis
gross
nagy
gratus
dankbar,
graveolens
stark duftend
erősen illatozó
griseus
grau
szüi'ke
guatemalensis
aus
gummosus
v o l l e r Gummi
gumival t e l t ,
betopft,
foltos, habos
•guttatus
angenehm
Guatemala getüpfelt
hálás, k e l l e m e s
Guatemala-ból mézgás
pettyes,
gymnoc a l y c iuir.
k a h l e n Blütenkelc}i
kopasz virágkehely
gyinnocarpus
nacktfruchtig
kopasztermésü
- 26 -
H haeir.atanthus haltiensis halophilus hama t a c ent hus hamatua hatitatus hastiferus helios heliosus helioscopius hemisphaericus heptaacanthus heptagonus heptangulatus herba heterocarpus heterochromu£ heterotrichus hexacanthus hexaedrophoruE hexagonue hidalgensis hirsutus lilspidulus horizontális horridus huasclia
b l u t r o t blühend
vérvörös virágú
aus H a i t i stammend salzliebend
Haitiből származó sókedvelő horgastövisü horgas lándzsaszerü nyársat viselő
hackenstachelig haokig speerartig Spiesse t r a g e n d d i e Soni e aonnig, glanzend sonnenwendend halbkugelrund siebenstachelig siebenkantig siebenkantig das K r a u t
nap napos, fényes, csillogó nap felé forduló félgömbalaku héttövisü hétélü, hétbordás hétszegletü
versohiedenfrüchtig verschiedenfarbig
lágyszárú növény különböző gyümölcsű különböző szinü
verschieden behaart sechsstachelig
különbözően szőrös hattöviaü
sechseck-tragend
hatszögletű
sechskantig von Hidalgó, Mexico stammend rauhhaarig k u r z - , und steifhaarig waagerecht abschreckend indianische Bezeichuung für W a i s e k i n d )
hatélü Hidalgóból ( M e x i c o ) származó dvirvaszőrü rövid és merevszőrű vízszintes ijesztő árva gyermek (indián nyelven)
humifusuE
niedergestreckt
leterített, földre teritett
hvjid l l s
niedrig
liynlacanthua
glashellstachelig
alacsony átlátszó (Uvegszerü) tövisű
liybopleurun
v o l l e r Hccker
t e l e bütyökkel
- 27 -
hybridus hydxophorus hylophilus hypogaeus hyptiacanthus hyatrix
gekreutzt, hybridisiert wassertragend waldliebend unterirdisch krallenatachelig Stachelschwein
kereaztezett, hibridizált viztartó erdőtkedvelő földalatti karmostöviaü sün (tüskéa) disznó
I lanthothele icosagonus ighmescena imbricatua immaoulatus impexicomus inamoenua inapertus incomparabilis inermis ingens insignis inaularis intermedius intertextus intricatvis insogonus
mit v i o l e t t e n Warzen zwanzigrippig f e u r i g werdend dachziegelartig iji.gefleckt zottigkegelig unschön ungeöffnet unverglelchbar imbewehrt
ungeheuer g r o a s bezeiclmet, s i g n i e r t auf I n s e l n wtchaend d e r Mittlére v e r s t r i o h t , verwebt verworren gleiohkantig
ibolyaszínű szemölcsökkel huszbordáju lángolószinü tetőcaerépazerü tiszta (foltnélkülí) bolyhoakupu nem azép zárt (nem nyílt) összehasonlíthatatlan fegyvertelen r o p p a n t nagy megjelölt, kiváló s z i g e t i , s z i j T c t e n növő közepesen nagy összekötött b o n y o l u l t , zavaros egyenlő élü
J jalapaenais jamaceru jaumavensis
eus J e l a p a ( M e x i c o ) i n d i a n i s c h e r Hame aus Jaumave(Mexico)
Jalapa-ból való (Mexico) indián név Jaumave-bül való(Mexico)
/
- 28 -
K Tkorme3Íi)V3
karmesiiirot
karmazainpiros
kewensis
aua dem b o t a n i a c h e n G a r t e n von Kew b e i London
Kew-i b o t a n i k u s kertből való
kleiatogam
g e a c l o s e e n blühend und iSamen b i l d e n d
zártvirágu, zárvatermő
Inoer
zerschn i.t?.
h a a i t o t t , sallangos
laoinatus
uusgefrunat, r.ipfelig m i l c h w e i o a , auch milchaaftig
kirojtozódott, oaucaos
laetevirens
lebhaftgrür-
élénkzöld
laetus
lobhaft(Wechsend)
élénk növésű
lagüpus
llasenpt'ote
nyullábas
lafaldensis
von La P a l d e S i e r r e La Palda-ból d e l Cordoba(Argent.) (Argentina)
L
lacteus
tejfehér, tejnedvü
lamellosua
pláttchenartig
lemezes, lemezszerű
lampcholuE
glánzendgrün
fényes-zöld gyapjas
lanatus
wollig
lar.ceolatus
lanzetlich
lándzsás
lanlceps
Wollkopf
gyapjasfejü
laniger
Wolle
gyapjas
laniginosus
kurzwollig
lapideus
steinem
kőből/való/köves
lasiacanthus
behaartatachelig
hajas/szőrös/ tövisű
latifrona
breitlaubig
szélealombu
latispin\i£
breitatachelig
szélestövisü
latus
breit
széles
lancifer
zahe
SZÍVÓS
lopidotus
achuppig
pikkelyes
führend
rövidgyapjas, pihés
leptaacL:rithus
dünnstachelig
vékonytövisü
leptanthua
dünnblumig
ritka
leptocaulia
dünr.£tengelig
vékonyszáru
virágú
- 29 -
leucacanthus leucocephalus
weissblumig weissköpfig
fehérvirágu fehérfejU(Pehér cephalluraos)
leucooomus
weiss-schopfig weisswollig
fehérbübitás fehérgyapjas
leucorodanthus
-weiss-rotblumig
fehér-piros virágú
leucotrichus lilaoinuB
weisshaarig lilafarbig
fehórhajas lilaszinü
liliputanus
winzig linierförmig
t örpenö vé sü, apró egyenesvonulu vona Lazütt
leucomallus
lineáris lineatus lingua linguiformis lithops
gestrichelt 2unge, Band zungenf ö m i g steinahnlich
lithoa litoralis
der S t e i n Küsten l i e b e n d
lividus longiristatus
bláuliuligrau langgrarmig
kékesEzürJ^e, olomszürke hosszuEzálkás
longicoma longidens longiflorus
langschopfig l a n g e r Zahx
hosszú üstökű
longifolius
langblattrig langhackig
longiharaatus
langblumig
longiniaimna longipes
langwarzig
longisetus longispinus longissimuE longistylus lopothele lopho-
langborstig langdomig langsten langgriffelig Hügelwarze
loricatus loxluceus
langfüssig
Büsohel bepanzert schief schimmemd, leuchtent^
nyelv,
szalag
njelvalaku kőhöz hasonló kő t e n g e r p a r t o t kedvelő tengerparti
hosszú f o g / u / hosszuvirágu (hosszan virágzó) hosszú levelű hosszuhorgas hcsszuszemölcsü hosszúlábú hosszusörtéjü hosszutövisü leghosszabt hosszú bibeazálu dudorszemölos csomó (viráí'Zat) páncélos ferde csillogó, fénylő
- 30 -
lucidua
atark
glanzelnd
erősen fénylő
'
Ivunbricoides
einem Regenwurm áhnlich
gilisztához hasonló
lunatus
mondförmig
holdalaku
luridus
achutziggelb
p i s z k o s (halvány) sárga
luteus
gelb
sárga
luteolus
gelblich
kissé sárga
lycopoioides
bárlapp a h n l i c h
korpafühöz hasonló
macraoanthus
grosa-stachelig
nagytövisű
Diaoranthus
grosablumig
nagyvirágu
macrocarpuE
groEsfrüchtig
nagytermesü (gyümölcati)
macrocentrua
gross-spornlg
nagysarkantyua
macrooephalus
groaaköpfig
nagyfejű ( n a g y k o n t y u )
muorodiacua
groES-scheibig
n a g y k o r o n g u , nagyazeletű
s
ir.acrogonus
groaerippig
nagybordáju
macromeri s (macrothele)
grosswarzig
nagyszemölcsü
macrophyllus
grosEblattrig
nagylevelü
niaculatus
gefleckt
foltos
maculosus
reich gefleckt
szeplős,
madagascarenais
von d e r I n s e l Madagascar
Madagaszkár szigetéről nagyszemölcsü
foltos
-
grosawarzig
magnus
gross
nagy
major
gröaaer
nagyobb
malaco-
weich
puha-
m.aliformia
epfelförmig
almaalaku
mammillarj a
warzenförmig
azemölcsalaku szemölcsös
mtimillatus mammulosus
margaritanus
vielwarzig von d e r I n s e l Margarita
sokszemölcsü M a r g a r i t a szigetéről származó ( A l s o K a l i f . )
- 31 -
margaritifer marginalis
perlentragend randstandig
maritimus
Meerstrand
marmoratus matanzanus
marmoriert
maxillaris maxlmus mazanensis
bewohnend t e n g e r p a r t o n tenyésző márványozott, e r e z e t t
aus Matanzas Kuba kinnbackenförmig
i n der M i t t e mittlerer
megacanthus meiacanthus
gross-stachelig dünn s t a c h e l i g
melaleucus melanacanthus
Bchwarzlich-we i s s schwarzstachelig
melanocentrus melanostele melanotrichus melanurus
schwarzmittelig schwarzstleiig schwarzbehaart
melioratiis melocactus meloformis mesacanthus metallicus
schwarzschwanz verbessert Melonenkaktus melonenförmig mittelstachelig metal.l schimmemd
micans micracanthus micr-, mioromicrodaysis microdiscus
schillernd kleinstachelig klein kleinborstig kleinscheibig
microphylus micromeris microspermixE
Matanzasból való (Kuba) állkapocsalaku i g e n nagy ( l e g n a g y o b b ) Mazanból (Argentína)
grösster aus Mazan i n Argentinien aus Mázatlan(Mexico) M a z a t l a n b o l
mazatlanensis meűio medius
mlcrohelia • microheliopsis
gyöngyös szegélyező, szélen álló
k l e i n e Sonne
(Mexikó)
középen középső óriás szemölcsü vékonytövisü feketés-fehér f e k e t e tövisű fekete-közepű f e k e t e o s z l o p u (szárú) f e k e t e szőrű f e k e t e farkú javított dinnyekaktusz dinnyealaku középtcvisü fémes fényű csillogó aprótövisü kisapró sörtés k i s korongu, k i s szeletes k i s n a p (napocska)
wie m l c r o h e l i a aiossehend
micrihelia
kleinblattrig
aprólevelű
aus k l e i n e n T e i l e n bestehend kleinsamig
k i s részekből álló aprómagvu
szerű
- 32 -
microstigma
kleinnarbig
k i s bibe'jü
microthele
kleinwarzig
aprószemölcsü
militaris
bewuífnet, s t a r k kleinster
íegyveres, erősen nagyon k i c s i , l e g k i s e b b
sehr w i n z i g wunderbar mützenförmig
nagyon apró csodálatos sapka (kucsma) szerű szerény
minimus minutus minuscvilus mirabilis i n i t r i f ormis modestus
monilil'onnis
bescheiden lastig weich, geschmeidigt einstachelig perlschnur-förmig
monstrosus
bizar gestaltet
monstruosus
bizar gestaltet
monticolus
bergbewohnend
alaktalan, furcsa alakú alaktalan, furcsa alakú h e g y i , hegyen élő
mucidus mucronatus
schimmelig endspitzig
penész szinű, penészes hegyesvégű
multangularis multicolor multicostatus
vielkantig
sokszegletü sokszínű
multiflorus multiplex
vielblumig vielfach Mauer bewachsend
molestus mollis monacanthus
murai i s mtiricatus
vielfarbig vielrippig
mutabilis
stuir.pf k a n t i g veranderlich wechselnd
egy tövisű nyekékszerü, gyöngyaorszerű
sokbordáju sokvirágu sokszoros f a l o n élő tompatövisü változó, változékony
myria-, m i r i o
tausend-
myriostigna
sehr v i e l e n Punkten versehen
myrtillmystax
f e k e t e áfonya ( s z e r i i ) heidelbeerSchnurbart b a j u s z (pödrött) Knebelbart Polytatás következik
D e b r e c z e n i János Mezőtúr, V I I I . u . 2 9 . 5400
(viel)
kellemetlen, terhes poha, hajlékony, alakitható
ezer, (sok) sok p o n t t a l ellátott
Nagy József Mezőtúr, Vöröshadsereg u.22.5400
- 33 -
K l u b h í r e k
Egyesületünk 1984-ben újra meg kívánja r e n d e z n i önálló kaktuszkiállitását. A C s i l i kiállítások az elmúlt években m i n d i g jelentős eseményei v o l t a k a h a z a i gyűjtők nevelési, gondozási munkájának, s szeretnénk, ha ez a hagyomáiny ú j r a megújulhatna. A kiállítás t e r v e i n e k elkészítésén f o l y n a k a munkák. Rész l e t e s f e l a d a t t e r v e t , a tagság részvételének feltételeit időben levélben f o g j u k a tagságiuikkal közölni.
Dr.Mészáros Zoltán kandidátus az lOS t a g j a , l a p u n k j e l e n számának i s munkatársa u j a b b Közép-Amerikái tanulmányútra i n d u l t az év elején. Hosszabb időt f o g tölteni Mexicóban - ezúttal. Paunológiai kutatómunkája m e l l e t t a k a k t u s z kutatás kérdéseit i s a helyszínen tanulmányozhatja.
Dr.Elekes László egyesületünk régi t a g j a váratlanul e l h u n y t . A halál éppen kedves k a k t u s z a i v a l való f o g l a l a t o s kodása közben érte. Emlékét megőrizzük!
Az újév alkalmából szerencsekivánatait f e j e z t e k i a k l u b vezetőségének és tagságának A l o y s Balogh, a p o z s o n y i kak t u s z - k l u b elnöke és i n g . W i l i a m M i h a l i k a p o z s o n y i k a k t u s z k l u b titkára. Jókívánságaikat v i s z o n o z t u k .
A t e r v e k s z e r i n t 1984-ben összeül a MKOE küldött-közgyű lése, hogy m e g v i t a s s a az egyesület alapszabály-módosítá sának tervezetét. A régi, most i s érvényben levő a l a p s z a bály az idő és az egyesület v i s z o n y a i b a n bekövetkezett változások m i a t t e l a v u l t , és i g y t e l j e s megújítására van szükség.
- 34 CSILI KAKTUSZKEDVELŐ SZAKKÖR 1984.1.félévi p r o g r a m j a
JANUÁR FEBRUÁR
l6-án: 6-án;
Klubnap. 1984. évi terveinkről, egyéb aktuális témák megbeszélése. Klubnap. Kemenes Ernő előadása: Kaktuszok az élőhelyükön c i m m e l . '
FEBRUÁR 20-án:
Az előző előadáson e l h a n g z o t t a k m e g v i t a tása. Növénymeghatározás, t o m b o l a .
MÁRCIUS
Lobiviákkal k a p c s o l a t o s , még tisztázat l a n kérdések. Előadó: Dr.Nemes L a j o s .
5-én:
MÁRCIUS 19-én:
Klubnap. Az előző előadáson e l h a n g z o t t a k megvitatása. Adás-vétel, c s e r e .
ÁPRILIS
2-án:
Libnár A n t a l előadása: Gymnocalyciumok.
ÁPRILIS l6-án;
Klubnap. Kiállítási t e r v e k megvitatása. Egyéb aktuális problémák megbeszélése.
MÁJUS
7-én:
Dr.Szabó Árpád: Vebelmannra. D i s c o - k a k t u s z o k , M e l o k a k t u s z o k tartási módjai.
MÁJUS
21-én:
JUKIUS
4-én:
JÚNIUS
18-án:
A meghirdetett fenntartjuk.
Klubnap. V i t a az előző előadás témaköré ből. Nyári t e r v e i n k . Növénymeghatározás, csere, tombola. Csomor Sándor: Paródiák és gondozásuk. Klubnap. V i t a a Paródiákról. I I . félévi t e r v e i n k . Egyéb aktuális kér dések megbeszélése.
program e s e t l e g e s változtatásának jogát .
Ü d v ö z l e t t e l
:
C S I L I KAKTUSZKEDVELŐ SZAKKÖR Vezetősége
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
1-2.
Huaz évea a C s i l i Kaktuazkedvelő szakkör tájé koztatója I
3-5.
L e j t o v i c z László: A k a k t u s z o k öntözéséről
6-9.
Cserháti György: A Pleischer-féle magvetési eljárással s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i m
10-12.
Nagysurányi Miklós: Nagyvirágu mammilláriák között
13-18.
Dr.Mészáros Zoltán: A k a k t u s z o k növényvédelme
19-21.
Nemzetközi sajtószemle
22-32.
Debreczeni-Nagy: Latin-német-magyar kisszótár
33.
Klubhirek
34«
Szakköri program
Szerkesztette:
KIADJA:
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Vezetője: CSERHÁTI GYÖRGY XX.ker.Művelődési Otthonck Igazgatósága . 1725 Budapest,
Felelős kiadó:
Pf.73.
SÁNDOR ZOLTÁN igazgató
- KÉZIRATKÉNT cgak belső terjesztésre
