Hubai Péter Rövid tudományos életrajz
Budapesten születettem 1952-ben. 1972-ben kezdtem tanulmányaimat a Budapesti Református Theológiai Akadémián (ma: Károli Gáspár Református Egyetem HTK). Érdeklıdésem itt a bibliai tárgyak, a vallástörténet és a hermeneutika felé fordult, itt találkoztam el ıször a szövegkritika kérdéseivel. Szakdolgozatomat egy hermeneutikai témából, az újszövetségi tipológiából írtam. Tanáraim közül Pákozdy László Márton gyakorolt rám nagy hatást. Ebben az idıben vendéghallgatóként hallgattam az ELTE egyiptológiai óráit, ahova theológiai tanulmányaim abszolválása után rendes fölvételt is nyertem. Kákosy László az egyiptológián belüli erıs vallástörténeti érdekl ıdéső kutatásaival meghatározó hatással volt rám. Az egyiptomi nyelv mellett a koptot is nála kezdtem tanulni. 1979-80-ban egy ösztöndíj révén Berlinben a Humboldt Egyetem theológiai szekcióján Hans-Martin Schenke mellett újszövetségi tudományt és koptot, Karl Trögernél vallástudományt tanultam, s itt a Koptisch-gnostischer Arbeitskreis-ben bepillantást nyerhettem a világ akkor egyik legjobb gnózis kutató központjának munkájába.Egyiptológiai tanulmányaimat az ELTÉ-n 1983-ban fejeztem be. A Református Theológián öt éven keresztül elıadóként vallástörténetet oktattam. 1986-87-ben Soros ösztöndijjal Oxfordban tanultam. Hazatérve a Ráday Gy őjteményben az általam győjtött anyagból 1988-ban létrehoztam és megrendeztem a Biblia Múzeum kiállítását. Még ettı l az évtıl a Szépmővészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának a munkatársa lettem. Többször jártam ösztöndijjal Egyiptomban, s meglátogattam Európa számos kisebb és nagyobb egyiptomi győjteményét. Svájci, hollandiai és egyiptomi ösztöndíjas útjaimon a Szépm ővészeti Múzeum mőtárgyainak összehasonlító vizsgálatával foglalkoztam. A történettudomány kandidátusa címért benyújtott "Az Alexandriai Szent Márk apostol mártiriuma. A legenda kopt szövege, kommentárja és egyiptológiai interpretációja" címő disszertációmat 1996-ban védtem meg. Jelenleg a Wesley János Lelkészképz ı Fıiskola Vallástudományi Intézetének igazgatója vagyok, ahol 1997 óta a Vallástudományi tanszék vezetıjeként oktatok. Habilitációs eljárásom 2010 óta folyamatban van.
141
ADATLAP Név születési év intézmény neve
Hubai Péter 1952 Wesley János Lelkészképzı Fıiskola Most kezdeményezés alatt lévı doktori iskola theológiai doktori iskola adattartalomról nyilatkozott Elérhetıségek drótpostacím h7662hub ella.hu
Fokozat, cím tudományos fokozat, cím fokozat megszerzésének éve fokozat tudományága fokozatot kiadó intézmény neve Jelenlegi munkahelye
CSc 1996 történettudomány MTA
Wesley János Lelkészképzı 2011 -Fıiskola teljes állású egyetemi tanár Témavezetés témavezetıi tevékenysége során eddig vezetésére bízott doktoranduszok száma ezek közül abszolutóriumot szerzettek száma témavezetettjei közül fokozatot szereztek: témavezetettjei várható védéssel: jelenlegi doktorandusz hallgatói az abszolutórium várható évével: Monográfiák, közlemények
142
2009Hubai Péter Ein neues Apotropaion. Eine hermeneutische Fragestellung. In: Göttinger Miszellen 222., 27-40 dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: német 2009 Hubai Péter Az áldozat értelme Júdás evangéliumában in: Vallástudományi Szemle 2009/2. 23-36 dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: német 2008Hubai Péter QHSAUROI APOKRUFOI. Az apokrif irodalom határain in: Vallástudományi Szemle 2008/2 157-193 dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar 2008Hubai Péter Der zerbrochene Zauberstab. Vom Nutzen der Magie oder das Apotropaion zu Budapest, Studien zur Altägyptischen Kultur 37 (2008) 169-198 plusz CD-ROM dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: német 2006Hubai Péter A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest dokumentum típusa: monográfia nyelv: magyar 2001Hubai Péter Ikon vagy portré. Posztamarna férfifej a Szépmővészeti Múzeumban. Budapest, 2001 dokumentum típusa: monográfia nyelv: magyar 2000Hubai Péter Simon mágus – keresztyén, eretnek, gnosztikus? Theológiai Szemle 2000. 4. sz. dokumentum típusa: monográfia nyelv: magyar Hubai Péter 1992Eine literarische Quelle der ägyptischen Religionsphilosophie. Das Märchen vom Prinzen der drei Gefahren zu überstehen hatte. In: The Intellectual Heritage of Egypt. Studia Aegyptiaca XIV. Budapest 1992, 277-300 dokumentum típusa: tanulmány nyelv: német 1990Hubai Péter Jézus rejtett szavai. Budapest: Holnap, 1990. dokumentum típusa: könyv, fordítás (koptból) és tanulmány nyelv: magyar 1989Hubai Péter 143
The Legend of St. Mark. Some Coptic fragments. Studia Aegyptiaca Studia in honorem L. Fóti XII. dokumentum típusa: tanulmány nyelv: angol a legjelentısebbnek tartott 10 közlemény összegzett impakt faktora: Ezekre történt független hivatkozások száma: Tudománymetriai adatok Tudományos közleményés idézılista az akkreditációnál figyelembe vehetı tudományos közleményeinek száma: összes tudományos közleményeinek száma: monográfiák és szakkönyvek:
37 57 5
monográfiák és szakkönyvek 14 száma melyben fejezetet/részt írt: mőszaki és/vagy mővészeti 0 alkotásainak száma: összes tudományos közleményének összegzett impakt faktora: külföldön megjelent, figyelembe 5 vehetı tudományos közleményei: hazai kiadású, figyelembe vehetı 5 idegen nyelvő közleményei: összes tudományos 55 közleményének független idézettségi száma: Akkreditációs szempontból jelentıs egyéb információk Ókortudományi Társaság tagja, Magyar Patrisztikus Társaság tagja, Magyarországi Ref. Egyház Doktorok Kollégiuma, International Association of Egyptologists tagja
144
TOVÁBBI SZEMÉLYES ADATOK Születési idı: 1952. március 1 Cím: 1072, Budapest, Akácfa utca 37/39
145
TELJES BIBLIOGRÁFIA Disszertáció Hubai Péter: MARTURION TOU AGIOU APOSTOLOU MARKOU ALEXANDREIAS. A legenda kopt szövege, kommentárja és egyiptológiai interpretációja. Kandidátusi értekezés kézirata. 1996.
Könyv Hubai Péter: Ikon vagy portré. Posztamarna férfifej a Szépmővészeti Múzeumban. Budapest, 2001. Hubai Péter: A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest 2006 Hubai Péter: Koptische Apokryphen aus Nubien. Der Kasr el-Wizz Kodex, Berlin – New-York 2009 Hubai Péter, Pröhle Károly és Rugási Gyula: Jézus rejtett szavai. Budapest: Holnap, 1990. 193 p. Hubai Péter , Majsai Tamás: „A te könyvedbe mind ezek béirattattak...” Szümposzion a Bibliáról, Budapest 2010
Cikkek Hubai Péter: A zsidóság – egy nép és vallása. Theológiai Szemle 1977. 3–4. sz. Hubai Péter: Setna survival. Egyiptológiai Füzetek I. 1983. Hubai Péter: A szegény Lázár és új vallástörténeti párhuzamai I–II. Theológiai Szemle 1984. 1–2. 3–4. sz. Hubai Péter: Kainról, mitoszról – Szondi Lipót ürügyén. Theológiai Szemle 1984. 4. sz. Hubai Péter: The Legend of St. Mark. Some Coptic fragments. Studia Aegyptiaca Studia in honorem L. Fóti XII. 1989. Hubai Péter: Mi Atyánk. In: Mi Atyánk. 121 európai nyelven. Összeállította, szövegmagyarázatok: Németh Zsigmond. Budapest, 1990 [1991]. 366 p. Utószó
146
Hubai Péter: "Az asszonyok nem méltók az életre" (Tamás ev. 114). Egyház és Világ 1990. Hubai Péter: "Ti azért így imádkozzatok!" Egyház és Világ 1990. 5. sz. Hubai Péter: Egy papirológus halálára. Egyház és Világ 1990. 8. sz. Hubai Péter: A kopt Tamás evangéliumról. Egyház és Világ 1990. 14. sz. Hubai Péter: Legendák az egyiptomi remetékrıl I–II–III–IV. Egyház és Világ 1990. 19. sz. 1991. 1. 2. 3. sz. Hubai Péter: Az egyiptomi orvoslásról. Lege Artis Medicinae I. 1991. 2. sz. Hubai Péter: Az egyiptomi remetékrıl. Egyház és Világ 1991. 12. sz. Hubai Péter: Eine literarische Quelle der ägyptischen Religionsphilosophie. Das Märchen vom Prinzen der drei Gefahren zu überstehen hatte. In: The Intellectual Heritage of Egypt. Studia Aegyptiaca XIV. Budapest 1992, 277-300 Hubai Péter: Kait asszony koporsója az állandó Egyiptomi kiállításon. 1992. [vezetı] Budapest: Szépmővészeti Múzeum 1992. 6 p. képpel Hubai Péter: Apa Bane, egy alig ismert egyiptomi szent. Antik Tanulmányok 1992. 1–2. sz. Hubai Péter: A kereszténység diadalának okairól Egyiptomban. Tentamen. Holmi 1994. 9. sz. Hubai Péter: Simon mágus – keresztyén, eretnek, gnosztikus? Theológiai Szemle 2000. 4. sz. Hubai Péter: Über die Ursachen des Sieges des Christentums in Ägypten. Numen 48. 2001. Hubai Péter: Religionsgeschichtliches zur sog. pannonischen Isis. in: Aegyptus et Pannonia I. Budapest 2002. Hubai Péter: Krisztus tánca. Kopt apokrif Núbiából. in: Studia patrum. A Magyar Patrisztikai Társaság I. konferenciája az ókori kereszténységrıl (szerk. Nemeshegyi P. – Rihmer Z.), Budapest 2002
147
Hubai Péter: Unbekannte koptische Apokryphe aus Nubien. Vorläufiger Bericht. Mélanges offert à Edith Varga, Budapest 2002 Hubai Péter: Religionswechsel im Ägypten der Römerzeit. Egyptology at the Dawn of the Twenty–first Century. Vol. 2. Cairo – New York, 2003. Hubai Péter: Wie authentisch ist die Kanne von Egyed? in: Aegyptus et Pannonia II. Budapest 2004 Hubai Péter: Der zerbrochene Zauberstab. Vom Nutzen der Magie oder das Apotropaion zu Budapest, Studien zur Altägyptischen Kultur 37 (2008) 169-198 plusz CD-ROM Hubai Péter: QHSAUROI APOKRUFOI. Az apokrif irodalom határain. in: Vallástudományi Szemle 2008/2 157-193 Hubai Péter: Ein neues Apotropaion. Eine hermeneutische Fragestellung. In: Göttinger Miszellen 222 (2009) 27-40 Hubai Péter: Az áldozat értelme Júdás evangéliumában. In: Vallástudományi Szemle 2009/2 23-36 Hubai Péter: Apokrif és kánoni irodalom. In: Szirtes Emlékkönyv – s. a. Hubai Péter: A te könyvedbe mindezek béirattattak In: Hubai Péter – Majsai Tamás (szerk), A te könyvedbe mindezek béirattattak, Budapest, 2010, 123-138 Hubai Péter: Van-e aktualitása a politikai theológiának. In: Egyházügyi, vallásszabadsági tudományos konferencia, Budapest 2011, 137-147
Miscellanea Hubai Péter: Biblia Múzeum. Vezetı. kézirat 1988 Hubai Péter: Isis és Osiris Pannoniában. [könyvismertetés]. Kritika 1989. Hubai Péter: Survival eines Osirisfestes. In: Studien zur Altägyptischen Kultur. Hamburg – s.a.
148
Hubai Péter: Etióp rablány éleszti Egyiptomot. Népszabadság 1992. VI. 27. Hubai Péter: J. Eiwanger: Merimde–Benisalame III. Die Funde der jüngeren Merimdekultur. [rec.] Archeológiai Értesítı 120. 1993. Hubai Péter: Szíve nem vall ellene. Elment Wessetzky tanár úr. Népszabadság LV. 1997. III. 10. 58. sz. Hubai Péter: Bibliographie des œuvres de Vilmos Wessetzky. Rédigée par Péter Gaboda, Hedvig Gyıry, Péter Hubai. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux–Arts 86. 1997. 9–16. p. Hubai Péter: Egyiptológia az ezredfordulón. Múzeumi Hírlevél 2000. 5. sz. Hubai Péter: Kora keresztények Núbiában in: Élet és Tudomány 57 (2002) okt. 4. Hubai Péter: Aegyptus et Pannonia. Budapesti Történeti Múzeum 2004. XI. 17–19. Múzeumi Hírlevél XXV. 2004. XII. Hubai Péter: Dobrovits Aladár. in: Magyar múzeumi arcképcsarnok, Budapest 2002 Hubai Péter: Mahler Ede. in: Magyar múzeumi arcképcsarnok, Budapest 2002 Hubai Péter: Aegyptus et Pannonia. Múzeumi Hírlevél 2005/ Hubai Péter: Kopt kiállítás Budapesten. Magyar Múzeumok 2005/1 Hubai Péter: A fáraók után. Mőértı 2005/5 Hubai Péter: Démonőzı varázskés. An Apotropaic Magic Knife. Múzeumi Hírlevél 2005/12 Hubai Péter: Chamber exhibition 2005 Repelling Demond – Protecting Newborns http://ibisz.freeweb.hu/hub/hazai/kiallit/idoszak/kama2005a.html Hubai Péter: Egyiptológus találkozó a Szépmővészeti Múzeumban. Egyptologists’ Meeting in the Museum of Fine Arts. Múzeumi Hírlevél 2006/4
149
Hubai Péter: Portrait of a Prince.Museum of Fine Arts, Budapest, Masterpieces from the collection (ed. Andrea Czére) 2, Budapest 2006 Hubai Péter: Herceg szobrának feje Szépmővészeti Múzeum. Remekmővek az ókortól napjainkig, Budapest 2006 Hubai Péter: Van-e reneszánsza a kopt festészetnek? (Egyiptom angyalai). Pannonhalmi Szemle 2008/3 143-146 Hubai Péter: Az Una Sancta és a bizniszegyházak. Egy theológus dilemmái. Élet és Irodalom 2011. szept. 16.
150
ÖT LEGFONTOSABB MŐ AZ ÉLETPÁLYÁN Hubai Péter: MARTURION TOU AGIOU APOSTOLOU MARKOU ALEXANDREIAS. A legenda kopt szövege, kommentárja és egyiptológiai interpretációja. Kandidátusi értekezés kézirata. 1996. Hubai Péter: Ikon vagy portré. Posztamarna férfifej a Szépmővészeti Múzeumban. Budapest, 2001. Hubai Péter: A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest 2006 Hubai Péter: Koptische Apokryphen aus Nubien. Der Kasr el-Wizz Kodex, Berlin – New-York 2009 Hubai Péter , Pröhle Károly, Rugási Gyula: Jézus rejtett szavai. Budapest: Holnap, 1990. 193 p-
151
TÍZ LEGFONTOSABB MŐ AZ ÉLETPÁLYÁN Hubai Péter: MARTURION TOU AGIOU APOSTOLOU MARKOU ALEXANDREIAS. A legenda kopt szövege, kommentárja és egyiptológiai interpretációja. Kandidátusi értekezés kézirata. 1996. Ikon vagy portré. Posztamarna férfifej a Szépmővészeti Múzeumban. Budapest, 2001. Hubai Péter: A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest 2006 Hubai Péter: Koptische Apokryphen aus Nubien. Der Kasr el-Wizz Kodex, Berlin – New-York 2009 Hubai Péter, Pröhle Károly, Rugási Gyula: Jézus rejtett szavai. Budapest: Holnap, 1990. 193 p Hubai Péter: Über die Ursachen des Sieges des Christentums in Ägypten. Numen 48. 2001. Hubai Péter: Eine literarische Quelle der ägyptischen Religionsphilosophie. Das Märchen vom Prinzen der drei Gefahren zu überstehen hatte. In: The Intellectual Heritage of Egypt. Studia Aegyptiaca XIV. Budapest 1992, 277-300 Hubai Péter: Religionsgeschichtliches zur sog. pannonischen Isis. in: Aegyptus et Pannonia I. Budapest 2002. Hubai Péter: Der zerbrochene Zauberstab. Vom Nutzen der Magie oder das Apotropaion zu Budapest, Studien zur Altägyptischen Kultur 37 (2008) 169-198 plusz CD-ROM Hubai Péter: QHSAUROI APOKRUFOI. Az apokrif irodalom határain. In: Vallástudományi Szemle 2008/2 157-193
152
ÖT LEGFONTOSABB MŐ 2008-2012-ben Hubai Péter: Koptische Apokryphen aus Nubien. Der Kasr el-Wizz Kodex, Berlin – New-York 2009 Hubai Péter: Der zerbrochene Zauberstab. Vom Nutzen der Magie oder das Apotropaion zu Budapest, Studien zur Altägyptischen Kultur 37 (2008) 169-198 plusz CD-ROM Hubai Péter: QHSAUROI APOKRUFOI. Az apokrif irodalom határain In: Vallástudományi Szemle 2008/2 157-193 Hubai Péter: Ein neues Apotropaion. Eine hermeneutische Fragestellung In: Göttinger Miszellen 222 (2009) 27-40 Hubai Péter: Az áldozat értelme Júdás evangéliumában In: Vallástudományi Szemle 2009/2 23-36 Hubai Péter: A te könyvedbe mindezek béirattattak In: Hubai Péter – Majsai Tamás (szerk), A te könyvedbe mindezek béirattattak, Budapest, 2010, 123-138
153
ÖT LEGFONTOSABB MŐ 2003-2007-ben Hubai Péter: A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest 2006 Hubai Péter: Religionswechsel im Ägypten der Römerzeit. Egyptology at the Dawn of the Twenty–first Century. Vol. 2. Cairo – New York, 2003. Hubai Péter: Wie authentisch ist die Kanne von Egyed? in: Aegyptus et Pannonia II. Budapest 2004 Portrait of a Prince Hubai Péter: Museum of Fine Arts, Budapest, Masterpieces from the collection (ed. Andrea Czére) 2, Budapest 2006 Hubai Péter: Herceg szobrának feje Szépmővészeti Múzeum. Remekmővek az ókortól napjainkig, Budapest 2006
154
TUDOMÁNYOS PROJEKTEK – A DOKTORI ISKOLÁBAN VÉGZENDİ KÜLSİ FINANSZÍROZÓ NÉLKÜLI TUDOMÁNYOS MUNKA „Vallásos irodalom a Mediterraneumban a hellenizmus és a késıantikvitás közötti idıszakban”
155
TUDOMÁNYOS KÜLKAPCSOLATOK, MELYEK A DOKTORI ISKOLA SZÁMÁRA HASZNOSULNAK Dr. Hans Förster, Papyrussammlung der Österreichischen Nationalbibliothek
[email protected] Dr. Láda Csaba, University Kent,
[email protected]
156
TUDOMÁNYOS KÜLKAPCSOLATOK - A DOKTORI ISKOLÁBA MEGHÍVHATÓ VENDÉGELİADÓK Dankwart Kirchner (ókori egyháztörténet, lelkigondozás) Roderich Kirchner (patrisztika) Hans Förster (antik kéziratok, ókori egyháztörténet) Jutta Henner (Biblia, liturgiatörténet)
157
A PALETTA-KURZUSBA TERVEZETT ELİADÁSOK Az ókori Egyiptom vallástörténete kutatásának forrásai Áramlatok a korai kereszténységben
158
KURZUSOK A DOKTORI ISKOLÁBAN Szepulchrális kultusz – és azon túl. Halál – örökkévalóság – túlvilági élet – feltámadás A tantárgy elıadója: Hubai Péter A tantárgy célja: A halál komplex kérdéskörének megjelenése mind az anyagi kultúrában, mind a vallásos hitben és vallási életben, egyfelıl a Bibliában (annak mindkét Testamentumában), az intertestamentális kor és a postbiblikus kor irataiban, másfelıl ezek történeti és kulturális hátterén (fıleg az ókori Egyiptomban). A tantárgy óraszáma: 7 x 2 óra A tantárgy jellege, módszerei: Szepulchrális kultusz: ezért a temetkezések tárgyi emlékeit (sír, koporsó, tetemek, halotti mellékletek, sírfeliratok, stb.) épp úgy megvizsgáljuk, mint a bibliai szövegeket, vagy a ránkmaradt halotti irodalom mőveit. A tantárgy tartalma: A kereszténység hitét századokon keresztül úgy írták le, mint aminek lényege, hogy a siralomvölgy lakói majd a túlvilágon immár örökkévaló boldogságban fognak élni, s mindazt, ami „itt” nem lehetett osztályrészük, „ott” paradicsomi módon élvezhetik. E képzet hol hangsúlyos, hol kevésbé hangsúlyozott komplementer ideája volt a pokol, annak örök szenvedésével. A szekularizálódás elıször ez utóbbi képet tette obsoletté, de ez intenziválta a paradicsom képének revizióját is, az pedig szükségszerően fölvetette az egész túlvilág-problematika újragondolását. Az ókori Kelet kultúráinak (és halotti képzeteinek) megismerése (a XIX. századtól), és a bibliai szövegek ez utáni alapos újraolvasása alapvetıen új értelmezéseket kinált. A test feltámadása (mint az Apostolicumban), szemben a halhatatlan lélekkel új hangsúlyokat jelölt ki. Ezen felfogás azonban megágyazott annak a nézetnek, hogy mindaz, amit századokon keresztül a kereszténység propriumának tekintettek, nemcsak hogy nem keresztény jellegő, hanem lényegében a markánsan egyiptomi felfogás (jellegében hasonló, de jobb minıségő élet a halál után) átvétele és továbbéltetése lenne. A kurzus célja e nagyon tág és komplex kutatási téma számos részaspektusának nagyon alapos és elfogulatlan vizsgálata a héber Biblia, az Új szövetség és számos egyéb vallástörténeti forrás felhasználásával. A kurzus a feltámadás hitével a keresztény reménység lényegét tematizálja Kötelezı irodalom Assmann, J., 2001, Tod und Jenseits im alten Ägypten, München Kittel, G., 1999, Befreit aus der Rachen des Todes. Tod und Todesüberwindung im Alten und Neuen Testament (Biblisch-theologische Schwerpunkte 17), Göttingen. Wächter, L., Der Tod im Alten Testament, Berlin 1969 Ajánlott irodalom: Assmann, A.-A.Kucharek, Ägyptische Religion – Totenliteratur, Frankfurt/M, 2008 Brüntrup,G., - Rugel, M., - Schwartz, M. (Hrsg.), Auferstehung des Leibes - Unsterblichkeit der Seele, Stuttgart 2010 Faulkner, R.O., The Ancient Egyptian Book of the Dead, London 1972 Fischer, A.A., Tod und Jenseits im Alten Orient und Alten Testament, Neukirchen-Vluyn 2005 Kees, H., Totenglauben und Jenseitsvorstellungen der alten Ägypter, 2. Aufl. Berlin 1956
159
Labahn, M. / Lang, M. (Hgg.), Lebendige Hoffnung – ewiger Tod?! Jenseitsvorstellungen im Hellenismus, Judentum und Christentum (ABG 24), Leipzig 2007 Perkins, Ph., Resurrection: New Testament Witness and Contemporary Reflection. Garden City: Doubleday & Company, 1984. Rahmani, L. Y., Ancient Jerusalem's Funerary Customs and Tombs, The Biblical Archaeologist, Vol. 44, 1981 Spencer, A.J., Death in Ancient Egypt, New York 1982 Az ókori Kelet anyagi és szellemi kultúrája (különös tekintettel Egyiptom és Levante térségére) Mára már közhelyes igazság, hogy a Biblia (mely a saját kora nyelvén iratott meg) autentikus módon csak a saját kontextusában érthetı meg. Ez nemcsak (és elsısorban nem) a nyelvre vonatkozik, hanem arra a kulturális közegre, amely a Biblia világát adja, és körülveszi. A királyideáltól a pásztor-gazdálkodáson keresztül a bölcsességirodalmon át az irodalmi mőfajokig számos jelenség értelmezi a maga hasonlóságával, vagy éppen markáns eltérésével a Biblia világát. Az utóbbi 200 év theológiatörténeti hagyománya módszerei tekintetében erısen filológiai megközelítéső volt. De az egykori próféták, papok, evangelisták és hívık egy a mienkhez hasonló fizikai világban éltek, táplálkoztak, betegek voltak, háborúztak, mezıgazdasági munkát végeztek, családi életet éltek. Királyaik mindennapjai – visszatekintve – a történelmet alakították. Életük, és szavaik – a hozzánk szóló üzenet, theológiailag szólva: az ige – pusztán filológiai, vagy pusztán spiritualizáló megközelítésben megrövidülnek. Teljesebb megértésükhöz elengedhetetlen az adott történeti korszakok politika-, társadalom-, kultur- és szellemtörténeti kutatása. A hallgatóknak e témákat nemcsak megismerniök kell, hanem feltáratlan részproblémákat önállóan felismerni és tudományos módszerekkel azok megoldásán munkálkodni. Vallás és irodalom a Mediterraneumban a hellenizmus korától a késıantikvitásig Az Ószövetség (Tenak) legkésıbbi irataival egyidıben keletkezett, és a kánonból kimaradt iratok számos vonatkozásban meghatározzák a késıbbi vallásos világképet. Az apokaliptika és az eschatológia rányomja a bélyegét Jézus nyelvére is, és erısen jellemzik a korai kereszténység ránkmaradt irodalmi hagyatékát. Az evangéliumok és az Apostol levelei után – melyek számunkra a kijelentést hordozzák – a késıbbi nemzedékek is bizonyságot tettek a hitükrıl, s ezt írásban is tradálták. Ezek az emlékek számunkra beszédes forrásai annak, hogy hogyan formálódott az egyház hite a II-IV. században a legfontosabb krisztológiai, szotériológiai, ekkleziológiai stb. kérdések tekintetében. Walter Bauer óta erıs kihívás éri azt a nézetet, hogy a kezdeti orthodoxia után születtek meg a különféle hairesziszek. Ma az utóbbiakat megszólaltató irodalmat is sokkal jobban ismerjük, mint 100 évvel ezelıtt. Az apokrifek, vagy a gnosztikus iratok új szempontú megközelítése számos – alapvetı – kérdést új megvilágításba helyez. Új tudományterületek születtek, s ez rendkívüli lehetıségeket kínál azoknak, akik most akarnak beszállni a kutatásba. A vallás jelenségvilága A fenomenológiai megközelítés nem lehet spekulatív, hanem egy adott vallás alapos empirikus ismeretén kell nyugodjék. Theológus esetében ez lehet akár bibliai vallás is, ám a következtetések levonása szempontjából szerencsésebb, ha bármilyen nem-bibliai (antik, vagy világ-)vallás kiválasztott jelenségét veti össze a kutató a saját kulturájának általa is jól ismert vallásával. A régi, nagy témák (a szent és a profán, a mitosz és a ritus, az ima és az áldozat, a királyság, a szent hely és a szent idı, a szent személyek különféle fajtái és a közösség, a az ige és az írás, stb) továbbra is kutatandók. Annál is inkább, mert maradandónak hitt eredmények obszoletté váltak. Az új tudományos hemeneutika szükségességét jól illusztrálja a mágia körül
160
kialakult vita, melynek oka az, hogy a vallásfenomenológia fogalomkészlete egy Európacentrikus világban keresztény-meghatározottságú tudományban, kereszténymeghatározottságú terminológiával született meg, tekintet nélkül a leírandó, „mágiát” őzı idegen világtól. Következésképpen a kutatók száz évig nem voltak képesek arra rálátni, hogy az inadekvát fogalomkészletük nem engedi meg érvényes következtetések levonását. A kutatónak fontos feladata lesz a módszer teljeskörő tisztázása, és a körültekintı adatgyőjtés után az összehasonlító vizsgálatok elvégzése.
161
DOKTORI HALLGATÓKNAK AJÁNLHATÓ DISSZERTÁCIÓTÉMÁK • Az ókori Kelet anyagi és szellemi kultúrája (különös tekintettel Egyiptom és Levante térségére) • Vallás és irodalom a Mediterraneumban a hellenizmus korától a késıantikvitásig • A vallás jelenségvilága
162
