Ócsai András
Ökológiailag-orientált vállalkozások (Körös-Maros Biofarm Kft, Hubai Kft, Ráspi Étterem és Borászat, Tiszta Forrás, Treehugger Dan’s)*
Műhelytanulmány
*
A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje „Fenntartható fejlődés – élhető régió – élhető települési táj” címet viselő alprojektjének kutatási tevékenysége eredményeként készült.
Körös-Maros Biofarm Kft Interjú Várhelyi Zoltán fejlesztési igazgatóval, Körös-Maros Biofarm Kft. Az interjú helye, ideje: Gyula, Külterület 2., a vállalat székhelye, 2011. június 9. 1. A vállalat/vállalkozás profilja
1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete
A Körös-Maros Biofarm Kft. családi vállalkozásként alakult 1991-ben, a jelenlegi központot jelentő szarvasmarhatelepet 1995-ben vásárolták meg. Azóta a cég fő tevékenysége a tejtermelés és a tejhasznú szarvasmarhatartás, valamint saját felhasználásra szántóföldi növénytermesztés (gabona, lucerna, fűfélék). Az állatok takarmányozásához szükséges növényeket korábban másoktól vásárolták, ma viszont már saját tulajdonú és bérelt földeken (körülbelül 2500 hektár) termelik meg. A növénytermesztés 2000-ben, a szarvasmarha állomány 2002-ben állt át ökológiai gazdálkodásra. A vállalat 2003. január 1-jétől állít elő biotejet, amelyet biotejtermékekké dolgoztat fel hazai és külföldi partnereivel. A cég Gyula város második legnagyobb termelő cége a húskombinát után, jelenleg összesen 62 főt foglalkoztat gyulavári és mezőgyáni telephelyén. A Magyarországon értékesített biotehéntej mintegy 50 %-át a Körös-Maros Biofarm Kft. termeli meg, további 25%-át pedig a Biofarm többségi tulajdonában lévő Munkácsy-Tej Kft. Előbbiben 550 tehenet, utóbbiban 250 tehenet tartanak. A cég által megtermelt biotej mintegy 55%-át a Naszálytej Zrt. vásárolja meg és dolgozza fel, 40%-át olasz, német, román feldolgozók számára értékesítik, a többi pedig közvetlen lakossági fogyasztásra kerül. A cégcsoport által összesen megtermelt biotej mennyisége idén várhatóan 6 millió liter lesz, amely megközelítőleg a hazai biotej igény háromszorosa. A vállalat árbevétele a 2007. és 2008. évi 700 millió Ft-ról 2009-ben 550 millió Ft-ra csökkent, amelynek legfőbb oka a tejpiac jelentős szűkülése, a felvásárlási árak 30%-os esése volt. 2009 végén már a piac fellendülésére számítottak, így elindították az export tevékenységüket, de a gazdasági válság az európai piacot is számottevően visszavetette, a prémium termékek iránti kereslet jelentősen csökkent. A meglévő és a tervezett fejlesztéseik finanszírozása akadályokba ütközött. 2010-ben megfordult a csökkenő trend, 616 millió Ft-os forgalmat sikerült elérniük. 2011-re inkább pozitívak a kilátások, az exportárak is kedvezően 2
alakulnak, a megtermelt tejet teljes egészében biotejként tudják értékesíteni. A kiegészítő tevékenységként folytatott biohús értékesítés nem ennyire sikeres az előállított mennyiség alacsony volta miatt. Az eredményesebb működéshez saját vágóhídra lenne szükség, de ennek beruházási és fenntartási költségei túl magasak lennének, illetve egyelőre az állatállomány növelése a cél, még nem kezdték el szelektálni a kevésbé jól tejelő egyedeket. Kísérleti projekt keretében ősi gabonafajtákat, alakort és tönkét is termesztenek sörgyártási alapanyagnak mintegy 60 hektáron. Emellett 2011-től beindult a biogáz üzemük, amely a korábbi tervek szerint évi 100 millió Ft-os árbevételt termelne, de jelenleg még induló fázisban van, és a jogszabályok kedvezőtlen változása miatt elképzelhető, hogy nem tudja majd beváltani a hozzáfűzött bevételi reményeket. A cég eredményesen gazdálkodik, de a nyereségesség szintje 2010-ben jelentősen csökkent a megelőző évhez képest: az adózás utáni nyereség a korábbi 50 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra csökkent.
1.2 Van-e meghatározott küldetése?
A Biofarm Kft. küldetése, hogy a természettel harmóniában állítson elő élelmiszert, biotejet, biotejtermékeket. Az állatok tenyésztésénél és táplálásánál tiszteletben kívánják tartani saját természetes adottságaikat, biológiájukat. E feltételek mellett akarnak kiváló minőségű és beltartalmi értékű élelmiszert termelni. Aktívan óvják környezetüket a biztonságosabb jövő érdekében, nem használnak élővizeket és földeket szennyező vegyszereket. A cég számára nagyon fontos az állatokkal való tisztességes bánásmód: szervezetüket nem erőltetik hozamfokozókkal, génmanipulált termékekkel, antibiotikumokkal, szintetikus adalékokkal. Tágas és szabad életteret biztosítanak számukra, hogy egészségesebbek, boldogabbak legyenek, így egészségesebb, tisztább tejet adjanak.
1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai?
A vállalat által képviselt alapvető értékek: a természet, az élőlények tisztelete, ugyanakkor nagyra becsülik az ezzel harmóniában megjelenő emberi igényeket, és elismerik, hogy az emberiségnek joga van ahhoz, hogy kiváló minőségű, ellenőrzött élelmiszerekkel táplálkozzon. Büszkék arra, hogy Magyarországon ők termeltek először országosan elérhető bio-alapélelmiszert.
3
1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével?
A cég családi vállalkozás. A vállalkozás vezetőjének, Dr. Ráki Ferencnek és a családtagoknak, mint tulajdonosoknak közös, egybehangzó döntése volt az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés. A vállalkozás működése során megjelenő érték-elkötelezettség, értékvállalások tehát a céget alkotó egyének személyes meggyőződéseiből fakadnak, attól elválaszthatatlanok.
2. A cég környezeti menedzsmentje
2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a „zöld” szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.)
A vállalat biogazdálkodást folytat, így kiemelkedően nagy hangsúlyt kap mindennapi munkája során a környezet védelme, az állatjólét illetve az állategészségügy. A növénytermesztésben csak kézi illetve gépi gyomirtást alkalmaznak, nem használnak gyomirtószert, rovarölőszert, műtrágyát. Az állatok takarmánya túlnyomó részt bioalapanyagokból áll, nem használnak hozamfokozókat és génmódosított növényeket. A biogazdálkodás során az állategészségügyi szabályok is nagyon szigorúak, a felhasználható gyógyszerek listája nagyon szűk, illetve az azok használata utáni várakozási idő is jóval hosszabb, mint a hagyományos gazdálkodás esetében. Az eszközberuházásokat tekintve a régi, környezetszennyező gépeket fokozatosan lecserélik, az új gépek vásárlásánál a legmodernebb, környezetkímélő berendezések beszerzésére törekednek. A géptároló létesítmény is modern technológiával készült, amely lehetővé teszi a gépek műszaki állapotának folyamatos nyomon követését, hatékony karbantartását. A trágyakezelés korszerű, ökologikus, a földeken szerves trágyát használnak, amellyel gyakorlatilag ugyanannyi nitrogént tudnak visszajuttatni a talajba, mint amennyit kivettek belőle. A megtermelt tejet csaknem teljes egészében csomagolóanyag nélkül értékesítik, mert a nagykereskedőknek tartályokban szállítanak, a kisebb hányadot kitevő házhoz szállításnál illetve tej-automatából történő értékesítésnél pedig az egyéni vásárlók többször felhasználható saját göngyölegeit veszik igénybe. 4
2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést?
A tápanyag-gazdálkodás modernizálása érdekében 2009-ben a telepeken hígtrágya tározókat építettek, 2011-ben pedig átadták Békés megye első biogáz üzemét, melynek kierjedt anyaga lényegében javított minőségű szerves trágya. Ennek mozgatásához mintegy 200 millió Ft értékben vásároltak modern gépeket. A biogáz üzem hulladék hő hasznosítása is fontos feladatnak és előrelépésnek ígérkezik: 2012-től a telep összes épületének fűtését, meleg víz igényét, valamint a fejőház hűtését is ennek segítségével tervezik megoldani, amelynek köszönhetően a földgázfelhasználás jelentősen csökkenhet.
2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést?
Stratégiai fontosságú kérdés számukra, hogy valamennyi termékük biominősítésű termék. A Zöldfarm márkájú biotejet a Biokultúra Egyesület szakmai zsűrije 2003-ban az év biotermékévé választotta. A cég vezetése a cég fennmaradásának, fejlődésének kulcsát a biotermék értékesítésben látta és látja.
2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra?
A víz-, talaj- és környezetvédelmi teendők ellátására külső szakértőt alkalmaznak. Környezetirányítási szabványt még nem vezettek be, a jogszabályokat teljesítő, szigorú saját rendszerük megfelelőnek bizonyul a követelmények betartására. Környezetirányítási rendszert abban az esetben terveznek bevezetni, ha azt jogszabály írja majd elő. Jelenleg azért sem törekednek a bevezetésre, mert annak fenntartásához, többlet adminisztrációjához plusz munkaerőre lenne szükség, amely a kapacitáskorlátok miatt jelenleg nem vállalható, illetve egyelőre a vevők sem igényelték ilyen szabvány alkalmazását.
5
2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.)
Az előremutató környezetvédelmi gyakorlatok fő motivációja vezetői és tulajdonosi meggyőződés, elhatározás. Példaként a korszerű trágyakezelési rendszert, és a biogáz üzem megvalósítását említi. A vezetés határozott döntése volt, hogy a trágyakezelést modernizálni kell úgy, hogy azt energiatermelésre is lehessen használni. A létrehozott biogáz üzem működése döntően szerves trágya alapú. Ahhoz, hogy a metántermelés megfelelő legyen, szükséges, hogy a keletkező híg- és almos trágyát a lehető leghamarabb és a lehető legkevesebb veszteség mellett tárolják be az üzembe. Az üzemből kikerülő, kierjedt anyag a legkiválóbb szerves tápanyag.
2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében?
Nagyon fontosnak tartják az állami támogatásokat. A környezetvédelmi beruházások többségében nem termelő beruházások, rövidtávon és közvetlenül nem termelnek nyereséget, ezért megvalósításuk csak támogatás segítségével vállalható. A biogáz üzem beruházási támogatások és a zöldáram támogatása nélkül nem jött volna létre. Hosszú távon értékelve a projektet azonban a trágyakezelés szempontjából indokolt volt (a nyereségességi motívum figyelembe vétele nélkül is), mert az üzem jelentős tároló kapacitása lehetővé teszi a megfelelő, korszerű trágyaelhelyezést és -kezelést. Összegezve: a mai magyar viszonyok között a mezőgazdasági termelés önmagában a legtöbb esetben nem nyereséges, nem fenntartható, azaz nagyon jelentős szerepe van az átgondolt, kedvező állami szabályozásnak és az állam által adott támogatásoknak.
2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak?
A Biofarm 2003-ban hozta létre a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítványt, mely már több százmillió forint értékben hajtott végre oktatási és foglalkoztatási programokat (pl. biotermesztő képzés). Húsz partnerszervezettel (köztük számos civil szervezettel) együtt létrehozták a Gyulavári Kastély Látogatóközpontot, amely a Körösök 6
vidékére jellemző hagyományos tájgazdálkodás és természeti értékek bemutatása mellett egy külön kiállítást szentel a modern biogazdálkodás bemutatásának. A cég igyekszik minél jobb kapcsolatot ápolni a különböző civil szervezetekkel, ezért törekszik a tőlük érkező kéréseket, igényeket (pl. fogyasztói szervezettől házhoz szállítási kérések) a piaci feltételek, lehetőségek figyelembe vétele mellett a lehető legnagyobb mértékben kielégíteni.
3. Verseny és természeti környezet
3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
erős
A vállalat a magyar versenytársak tekintetében igen kedvező pozícióban van, mert méretében jelentősen meghaladja az őt követő magyar piaci konkurenst. A magyar piacon a Biofarmon kívül egy náluk számottevően kisebb termelő van jelen és számos egészen kis piaci szereplő (a magyar versenytársak együttes termelése körülbelül negyede lehet a Biofarm teljes biotejelőállításának). A külföldi, export piaci versenytársak erősebb konkurenciát jelentenek, de amíg a cég folytatni tudja a jelenlegi kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű termelést, a piaci pozíciói megőrizhetők. Ha azonban valamilyen oknál fogva több hónapra leállna a termelésük, akkor a vevők nagyon gyorsan átszoknának a helyükre lépő versenytársak termékeire, és szinte lehetetlen lenne visszahódítani őket, és elérni a jelenlegi piaci részesedésüket.
3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
7
erős
Véleményük szerint a versenytársak a biominősítéshez szükséges minimális követelményeket teljesítik ugyan, de ezen túl nem törődnek a minél inkább környezetbarát körülményekkel, és ahogy fogalmaz tudomása szerint a Biofarmon „patika tisztaság” uralkodik a többieknél tapasztalható higiéniai, környezetvédelmi állapotokhoz képest.
3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
jelentős
hátrány
indifferens
előny
jelentős
tudja
hátrány
előny
Általánosságban előnyösnek tartja a cég számára a környezeti elkötelezettséget, mert jó pozíciót tudtak általa kivívni, illetve fenntartani, de azt is megállapítja, hogy például a vevőik részéről eddig nem mutatkozott túl nagy érdeklődés aziránt, hogy meglátogassák a telephelyüket, megnézzék, mit és hogyan dolgoznak, hogyan működik náluk a biogazdálkodás, hogyan érvényesül konkréten az előremutató ökologikus gyakorlat. Úgy véli, akkor származhatna jelentős előny a környezeti elkötelezettségükből, ha az ilyen irányú érdeklődés erősebb lenne.
4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára?
4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
8
igen
A tulajdonosi kör aktívan részt vesz a vállalat irányításában, de vannak olyan vezetők is, akik nem tulajdonosok. Mindkét körről megállapítható viszont, hogy környezeti elkötelezettségük erős, ezért előnyös számukra, hogy a vállalkozásuk ezen értékek követése mellett, ha ingadozó mértékben is, de nyereséges. Fontos azonban folyamatosan szem előtt tartaniuk a közgazdasági törvényszerűségeket, ezért a vállalatot addig tudják fenntartani, működtetni, amíg a piaci viszonyok lehetővé teszik, a kereslet elismeri a biogazdálkodás többletköltségeit. Kiemeli még azt a mai piaci sajátosságot, hogy a biotej jelenlegi felvásárlási ára körülbelül 30%-kal magasabb a konvencionális technológiával előállított tejénél, a boltokban viszont már 100-150%-kal többe kerül. A haszon legnagyobb része tehát nem a termelőknél, hanem a kereskedőknél jelentkezik, amely sem a vevőknek, sem a termelőknek nem kedvez, mert a termelő így csak nagy nehézségek árán tudja nyereségesen előállítani az egészséges termékeket, a vevő pedig jelentősen drágábban juthat hozzájuk.
4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Az alkalmazottak céghez való viszonyára, munkamoráljára kedvezően hatnak a cég értékvállalásai, szívesen dolgoznak itt, büszkék arra, hogy a Biofarm alkalmazottai lehetnek, amely magasan kiemelkedik az ország körülbelül 300 tehenészete közül, ami a médiamegjelenéseket tekintve is igaz.
4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
A leendő munkavállalók, vezetők szempontjából is kedvező, hogy a vállalat környezeti elkötelezettsége erős. A meghirdetett álláshelyeikre nem ritkán harmincszoros a 9
túljelentkezés, amely egyrészt a vidék munkaügyi helyzetének, de nagyobb mértékben a cég által követett értékeknek is köszönhető. A jelentkezők számottevő része erősen motivált, kifejezetten azért jön hozzájuk, hogy részese lehessen az előremutató környezetvédelmi gyakorlatnak, személyesen is megtapasztalhassa, megtanulhassa azt.
4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
A vásárlóik köre stabilnak tekinthető, többségük hű a 2003-ban bevezetett márkához (Zöldfarm biotermékcsalád). A márka értékesítése 2005-2006-ban érte el a csúcsát évi 2 millió liter tejfelhasználással, azóta stagnál. Itt kiemelendő, hogy a forgalmazott mennyiség fenntartásához nem költenek többet marketingre, ennek és a tejpiacon is jelentkező válságnak az ellenére sem esett vissza a forgalom. Ezt egyértelműen a fogyasztói megelégedettség és hűség teszi lehetővé.
4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Legnagyobb beszállítójuk Magyarország meghatározó üzemanyag-értékesítő vállalata, amely minden évben publikálja, hogy környezetileg mennyire elkötelezett, de ahogy fogalmaz, csak az hiheti ezt el, aki túlzottan jóhiszemű. Ezen túl a saját integrációs partnereik (két szövetkezet, egy kft. és egy családi vállalkozás) tekinthetők még jelentős beszállítóiknak a növénytermesztésben. Itt személyi átfedés van a Biofarm tulajdonosaival, ezért hasonló érték-elkötelezettséget tapasztalhatunk, mint a Biofarm esetében. Vásárolnak még biotakarmányokat, amelyek előállítói a véleménye szerint nem elsősorban a személyes érték-vállalásaik, hanem a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás, azok 10
kihasználásának szándékával termelnek bio-t. Elkötelezettségüket nem érzi erősnek, addig tartják fenn e tevékenységüket, amíg megfelelő nyereséget tudnak elérni.
4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Elmondása szerint a tejválság óta a tehenészetek 40%-a szűnt meg Magyarországon. Ezt figyelembe véve szinte örülniük kell annak, hogy ők még működnek, és ha minimális szinten is, de nyereségesek. A cég működése során nagy felelősség nehezedik a vállukra, jelentős vagyont kell működésben tartaniuk, amelyhez képest az elért árbevétel szintje nagyon alacsonynak tekinthető, a nyereségesség pedig szinte nullának. A cégcsoport 3,5 milliárd Ftos vagyona megközelítőleg évi 800 millió Ft konszolidált árbevételt termel. Ehhez viszonyítva a megtérülést, meglehetősen kedvezőtlen a kép, mert ha ezt a vagyont egyszerűen bankba vagy államkötvényekbe fektetnék a tulajdonosok, akkor körülbelül 7%-os megtérülést érhetnének el. A mai magyar mezőgazdaságban azonban a nettó nyereség 0,5-1% alatt marad, vagyis tényleg a tulajdonosok elkötelezettsége az, ami ezen a pályán tartja a vállalatot. Összességében elmondható, hogy a termelés nagyon eszközigényes, a finanszírozás állami támogatások nélkül nem is lenne megoldható. Ha nem lennének támogatások, akkor a termelőknek bármilyen egyéb célra kellene használniuk a földjeiket, mert egyszerűen nem lenne fenntartható a gazdálkodás. Vannak azonban elhivatott emberek, akik becsületesen dolgoznak, mindent megtesznek, és mindezek ellenére szinte csak reménykedhetnek, hogy minden kedvezően alakul, és a következő évben is mezőgazdasági termeléssel foglalkozhatnak.
5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban
5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban?
11
A környezeti elkötelezettség csak akkor lehet hosszú távon versenyelőny, ha a fizetőképes keresletet sikerül az irányba terelni, hogy értékelje, elismerje az ezzel járó többlet költségeket. Ehhez széleskörű felvilágosító kampányt tartanának célszerűnek, hogy a fogyasztók tudjanak róla, mit jelent környezetileg elkötelezetten termelni, mennyivel jobb minőségűek az ilyen gazdálkodásokból kikerülő termékek. Az is fontos lenne, hogy az átlagos életszínvonal emelkedjen, és az átlagember is megengedhesse magának, hogy tudatos vásárlóként döntsön a környezetbarát és a nem környezetbarát termékek között. Erre egyelőre az általános gazdasági viszonyok, az alacsony hazai keresetek és az olcsó import élelmiszerek miatt kevés esélyt látnak.
5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orientáltabbá tételében?
Úgy érzi, a Biofarm kizárólag egyedül cselekedve nem lehet sikeres abban, hogy a vásárlókat a kiváló minőségű biotejtermékek vásárlására ösztönözze. Jelentős marketing összegekre lenne szükség ehhez: egy országosan érezhető hatású kampányhoz legalább az árbevételük 15%-át el kellene költeniük. Ez körülbelül negyedével növelné a termékeik iránti keresletet, de a hatása csak rövidtávon érvényesülne, azaz tartós eredmény eléréséhez ezt az összeget folyamatosan marketingre kellene fordítaniuk, amelyet jelen gazdasági helyzetben nem tudnak kigazdálkodni. Véleménye szerint a közmédiának lenne az a feladata, hogy az embereket tájékoztassa, jobb irányba terelje. Pillanatnyilag az emberek inkább azt gondolják, hogy nincs érdemi különbség a bio és a nem bio tej, búza, kenyér között. Amíg ez nem változik, nem lehetséges előrelépés. Az is kedvezőtlen gyakorlat, hogy a biotermékek beltartalmi vizsgálatainak eredményeit, amelyek egyértelműen a biotermékek előnyét mutatják, nem publikálják, a biotermékekkel kapcsolatos negatív híreket viszont igen, akkor is, ha azok megalapozatlanok, vagy később hamisnak bizonyulnak, amivel hatalmas károkat okoznak a biotermelőknek. Lehetséges megoldásnak a megfelelő jogszabályi változásokat (például környezetvédelmi tanúsítványok kötelező előírása, ezzel a kockázatos (külföldi) áruk kiszűrése), és a környezetvédelmi beruházások minden termelő által igénybe vehető nagyobb állami támogatását látja.
5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben?
12
A cég 10 éve van jelen ezen a piacon, 2003 óta állít elő biotejet. Az induláskori tervek, modellek, melyeket a hazai biopiac fejlődésére alapoztak, gyakorlatilag csődöt mondtak az elmúlt években. Az eddigi tapasztalatok alapján sajnos nincs okuk reménykedni, lényegi változásokra nem számítanak, kizárólag általános gazdasági fellendülés esetén várnak számottevő kedvező fordulatot, amikor is lesz fizetőképes kereslet a jó minőségű termékekre. Példaként hozzáfűzi, hogy ma még a környékbeli emberek is inkább megveszik a 130 Ft-os tejet a nagy bevásárlóközpontokban, arra hivatkozva, hogy sokkal praktikusabb az UHT tej, ahelyett, hogy 180 Ft-ért házhoz szállítva megrendelnék a biotejet.
6. Milyen más környezeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra?
A szarvasi Bio Hungaricum Kft-t ajánlja, amelynek tulajdonosa a helyi Dél-Alföldi Biokultúra Egyesületet is vezeti. A Biofarmétól eltérő termékekkel foglalkoznak (elsősorban zöldségfélékkel), de hasonló helyzetben vannak, innovatívak, saját területükön úttörők, exportálnak, és erős az elkötelezettségük a biotermékek termelése iránt.
13
Hubai Kft Interjú ifj. Hubai Imre tulajdonos-vezetővel Üllőparti Gazdaszövetkezet, Hubai Kft. Az interjú helye, ideje: Budapest, Hunyadi J. út 6., 2011. május 24.
1. A vállalat/vállalkozás profilja
1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete
A több mint húsz éves mezőgazdasági termelési tapasztalattal rendelkező Hubai Imre és családja érdekeltségi körébe több vállalkozás és gazdálkodó szervezet is tartozik: a Hubai és Társai Kft., a Hubai Kertészet, a karcagi Nimród Bioszálloda és Bioétterem valamint az Üllőparti Gazdaszövetkezet. Az interjúban ifj. Hubai Imrét a gazdaszövetkezetről kérdeztem, amely mintegy összefogja e vállalkozások és a társult gazdálkodók tevékenységét is.
Az Üllőparti Gazdaszövetkezet 1999-ben jött létre karcagi székhellyel, berekfürdői telephellyel. A tagok száma az alapítás óta húsz fölé emelkedett, akik közül később nyolc taggal megalakult az Üllőparti Ökotanya biogazdaság. A szövetkezet fő tevékenysége, hogy integrálja tagjai termelését egységes vetésszerkezet és homogén árualap előállítása érdekében, amelyet aztán a nagyobb mennyiség miatt kedvezőbb feltételek mellett tud értékesíteni. Konkrét tevékenységi köreik: ökológiai gazdálkodás, növénytermesztés, vetőmagtermesztés, zöldségtermesztés,
dísznövénytermesztés,
szaktanácsadás,
ökoélelmiszer
kis-
és
nagykereskedelem, ökoélelmiszer előállítás és feldolgozás, mezőgazdasági termény nagykereskedelem, mezőgazdasági szolgáltatás, állattenyésztés.
Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás során vegyszerek, műtrágyák, szintetikus és adalék anyagok felhasználása nélkül termelnek öko-, bioélelmiszereket, 2004 óta pedig biodinamikus, azaz Demeter gazdálkodást is folytatnak. Saját biobolttal is rendelkeznek, de a budapesti XII. kerületi biopiacon is értékesítik áruikat.
Az ökotanya összesen körülbelül 4350 hektár területű legelőn és szántóföldön gazdálkodik. Árunövényként főleg búzát, árpát, zabot, rozst, kukoricát, napraforgót, repcét, kölest,
14
hajdinát, lucernát termelnek. A biodinamikus virágkertészet 3 hektárnyi, a zöldségtermesztés 11 hektárnyi területen működik.
Közel 600 nagyállat egység - elsősorban ősi magyar fajtákból (magyarszürke, magyartarka, mangalica, magyar nagyfehér sertés) álló - állatállománnyal rendelkeznek. Az anyatehéntartáson túl, hízóbika értékesítést, szalámigyártást, alvállalkozókon keresztüli feldolgozása után pedig jelentős tőkehús és füstöltáru forgalmazást is folytatnak, és azt tervezik, hogy saját húsfeldolgozó kapacitást is építenek.
A szövetkezet nyolc foglalkoztatottnak ad munkát a termelés, könyvelés, adminisztráció, értékesítés területén. Éves árbevétele változó (1-2 millió EUR) az aktuális gazdasági évtől valamint a tagok által értékesített terménymennyiségtől függően. Gazdasági helyzete stabil, vevői elégedettek az általuk kínált minőséggel és árral.
1.2 Van-e meghatározott küldetése?
A szövetkezet küldetése a tagok által biodinamikus gazdálkodással előállított termékek piacra juttatása, valamint inputanyagok beszerzése a gazdák számára, a közös értékesítési tevékenység és adminisztráció támogatása, kapcsolattartás a nemzeti hatóságokkal, minisztériumokkal, végrehajtó szervezetekkel. Fő prioritás, hogy a termékek piacképes mennyiségben jelenhessenek meg az értékesítés során.
1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai?
A tagok és rajtuk keresztül a szövetkezet alapvető értékvállalása a minden tevékenységükre kiterjedő környezettudatosság, a környezet minél kisebb mértékű terhelése. Szintén nagyon fontos számukra még az őshonos magyar tájfajták (például búzafajták, állatfajták) megőrzése, termesztése, tenyésztése, a hagyományos és a biogazdálkodással kapcsolatos értékek bemutatása hagyományőrző napok, bionapok keretében (Szent György-nap, Szent Mihálynap, Szent Miklós-nap). A saját termékek előállítása és minél magasabb szintű feldolgozása mellett az is céljuk, hogy más biogazdálkodóktól vásárolva, árujukat értékesítve számukra is piacot teremtsenek (például gyümölcsök, gyümölcskészítmények Szabolcsból, Hajdúságból, zöldségek,
zöldségfélék
Kiskunságból,
Dunántúlról,
Dunántúlról). 15
Hajdúságból,
tej,
tejtermékek
Összességében tehát törekednek minden őshonos és hagyományos érték megőrzésére, de ezt „nem verik nagydobra”, sokkal fontosabbak számukra a tettek, mint a beszéd.
1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével?
A vezetők a tagok közül kerülnek ki, ezért a vállalkozás által képviselt értékek, célok, felhasznált eszközök a tagok személyes értékeivel, céljaival megegyeznek.
2. A cég környezeti menedzsmentje
2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a „zöld” szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.)
A környezet védelme a termelési gyakorlatban a műtrágya, a gyomirtók, a vegyszerek használatának kerülését, a biodinamikus gazdálkodási mód miatti alacsonyabb gázolajfelhasználást (hektáronként 30-40 literrel kevesebb, mint a konvencionális gazdálkodás során), kézzel történő kapáltatást, a környezetbarát tárolást, kereskedelmet, az irodai munka során pedig az újrahasznosított irodai papírhasználatot, szelektív hulladékgyűjtést, irodai lámpák helyett több fényvető alkalmazását, klímaberendezések helyett több irodai dísznövény használatát jelenti.
A termékfejlesztés során a forgalmazott termékek feldolgozottsági fokának növelése, a megújuló energiaforrások felhasználásának fokozása a cél. Minden új beruházás során törekednek a megújuló energiaforrások használatára, a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésére.
A növénytermesztésben évente 25-30 új fajtával foglalkoznak, igyekeznek nemcsak árunövényeket és talajgazdagító növényeket, hanem energiatermelésben közvetlenül is felhasználható fajtákat is alkalmazni, vagy olyanokat, amelyek hulladéka, mellékterméke alkalmas energiatermelésre.
16
A szállítás során a legfőbb céljuk, hogy minél jobban lerövidítsék a távolságot a szántóföld és a fogyasztó asztala között. Jelentős export tevékenységet folytatnak, ezért sok esetben nehéz ezt megvalósítani, de folyamatosan törekednek rá. A szállítási tevékenységet a vevőik maguk szervezik, tehát ezek alakulására további közvetlen befolyással nem rendelkeznek.
2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést?
A növénytermesztés nagy mennyiségű fosszilis energiahordozó felhasználást (gázolajat) igényli, az alapanyagok feldolgozása során is sok energiát (gázt, áramot) használnak, ezért itt jelentős takarékossági, felhasználás-csökkentési lehetőségek vannak. A beruházásoknál, további fejlesztéseknél szintén az a céljuk, hogy az energiafogyasztást minél jobban lehessen csökkenteni., tehát ezen a terület is javítható lenne a környezeti teljesítmény.
Itt megemlíti még azt a lehetőséget is, hogy célszerű lenne, ha a világgazdaság egésze is közeledne a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése és más alternatív, inkább környezetbarát, illetve megújuló energiaforrások elterjedése felé.
Az állattenyésztés hagyományosan a legerősebb ágazatuk már több éve, ezen a területen ítéli legjobbnak a környezeti teljesítményüket.
2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést?
Csak minősített termékük van: a Biokontroll Hungária és a biodinamikus gazdálkodáshoz kapcsolódó Demeter minősítéssel rendelkező termékeket állítanak elő (a nemzetközi Demeter minősítés magyarországi ellenőrző szerve szintén a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.). Azért tartották fontosnak, hogy minden termékük minősített legyen, mert úgy érzik, csak így tudnak kellőképpen hitelesek lenni és maradni a fogyasztók szemében.
2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra?
17
Nem rendelkeznek ISO minősítéssel, mert véleményük szerint a Demeter minősítés sokkal magasabb minőségi színvonalat tükröz: nincs olyan ISO szabvány, ami magába tudná foglalni a Demeter szabvány nagyon magas minőségi követelményeit. Az ISO a termék-előállítás folyamatát ellenőrzi, magát a terméket nem, a Demeter viszont igen, így nem csak az adminisztráció kap minősítést.
2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.)
A szövetkezet kezdettől fogva a biogazdálkodás integrálását tűzte ki célul, és valósította meg elsősorban a résztvevők belső ösztönzése, elkötelezettsége miatt. A biodinamikus gazdálkodás integrálását és a Demeter minősítést csak később vezették be az egész szövetkezetben. A teljes szövetkezeti tagságra való kiterjesztés oka az volt, hogy a vevők és a tanúsító szervezetek részéről is elvárás mutatkozott, hogy minden tag vegyen benne részt, ha már a szövetkezet ilyen integrációs tevékenységet végez. Ez a fajta minősítés a hitelesség szempontjából is nagyon fontos, mert ennek hatására bizalmi viszony alakul ki a vevőkkel; nagyon erőteljesen hozzá járul a bizalomépítéshez.
2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében?
Állami szabályozás nélkül az ország nem tudná teljesíteni a nemzetközi egyezményekben vállalt
környezetvédelmi
kötelezettségeit,
ezért
nagyon
fontos
annak
milyensége,
következetessége, betartatása.
A támogatásokkal kapcsolatban viszont úgy véli, hogy nem feltétlenül a támogatásokat kellene erőltetni, mert azok önmagukban nem oldanak meg semmit, sok esetben csak a legerősebb gazdasági lobbikat támogatják. Véleménye szerint inkább a környezetvédelmi előírásokat kellene úgy alakítani, hogy azok a kijelölt célok felé vigyék a szereplőket (például meglévő vállalkozások, tevékenységek, épületek víz-, energiafelhasználásának csökkentése). Nagyon fontosnak tartja tehát a környezeti tudatosság növelését, a szereplők változtatásban való érdekeltté tételét, a megfelelő szankcionálást.
18
2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak?
Vannak rossz tapasztalatai, mert néha úgy tűnik számára, bizonyos állatvédő szervezetek csak botránykeltés céljából jönnek létre, illetve nagy nemzetközi környezetvédő szervezetek megfelelő társadalmi kontroll hiányában nem teljes ágazatokat, hanem csak egyes szereplőket állítanak pellengérre.
Jó kapcsolatot ápolnak viszont több civil szervezettel is (Biokultúra Szövetség, Gazdakör), illetve tagjai is a Biokultúra Egyesületnek, és úgy vélik, a helyi közös értékeken alapuló helyi együttműködéseknek mindig van és kell, hogy legyen létjogosultsága. A résztvevők saját értékeik, meggyőződésük alapján vállalnak testhez álló feladatokat az egyesület munkájában, és így hasznos és tartós együttműködések jönnek létre, amellyel valóban a helyi igények, a helyi közösségek által szervezett kezdeményezések kaphatnak teret. A leghatékonyabb az lenne, ha a helyiek aktív részvételével a politika megfelelő támogatásával valósulhatnának meg a közösen meghatározott programok, feladatok.
3. Verseny és természeti környezet
3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
erős
A versenyt nagyon erősnek tartja: sok és egyre több a versenytárs, szűkül a piac, megjelent a kínai import (bab, borsó, köles, rizs, tökmag, búza, kukorica, pattogatni való kukorica, illetve egyre több más termék terén is). Kínában sokkal enyhébbek a biogazdálkodás minősítési feltételei, és ha egy áru ott biominősítést kap, akkor azt a magyar minősítő szervezet is bionak kell, hogy minősítse, nem vizsgálva a kínai viszonyokat.
19
Sajátosságként megjegyzi, hogy milyen nagy befolyással vannak a kereskedők a piacra: számukra az ár az elsődleges, nem nézik a tényleges minőséget, és a csomagolás miatt a fogyasztó sokszor nem is tudja, hogy ha esetleg nem európai, hanem más minőségi követelményeknek megfelelő terméket vesz. A kereskedők fogyasztást befolyásoló szerepe ráadásul azért is nagy, mert a fogyasztók azok közül a termékek közül tudnak választani, amiket ők készleten tartanak.
3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
erős
Meglehetősen óvatosan fogalmaz akkor, mikor azt mondja, hogy abból kell kiindulnia, hogy minden versenytársuknak hozzájuk hasonlóan magas a környezeti elkötelezettsége, azaz nagyon erősnek minősíti azt, de további magyarázatot nem fűz hozzá.
3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
jelentős
hátrány
indifferens
előny
jelentős
tudja
hátrány
előny
Úgy véli, hogy kizárólag akkor jelenthet előnyt a környezeti elkötelezettség, ha a termékeik különleges minőségét megfelelő módon meg tudják jeleníteni, és ezt az eladási árban is tudják érvényesíteni, azaz amennyiben a piac érzékeli és értékeli a kiválóságot. A minőség természetesen az adott év időjárási viszonyaitól, a termés milyenségétől is függ, évről évre változik, és mivel a piac kedvező értékítéletéért mindig nagyon erős a verseny, ezért nem tekinti jelentős előnynek az ilyen jellegű elkötelezettséget.
4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára? 20
4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
igen
részben nem
Részben tartja csak előnyösnek a környezeti elkötelezettséget, mert van ugyan egy közönség, aki figyel arra, ha egy cég környezetileg felelősen gazdálkodik, és a társadalmi megítélés is kezd pozitívabbá válni manapság: az egyre tudatosabban gondolkozó fogyasztók egyre jobban kezdik értékelni, ha a cég deklaráltan vigyáz a környezetre. Ez a fajta elkötelezettség azonban számos szakmai körből kizárja, azoktól elhatárolja a tulajdonosokat, vezetőket, amelyekben különcnek, bogarasnak is tarthatják őket, azaz a biogazdálkodással akarva-akaratlan egy falat épít maga köré az ember. A konvencionális termelők akár fricskának is tarthatják, hogy a szövetkezet tagjai így gazdálkodnak, sőt rossz néven is vehetik azt, mert úgy tűnhet, hogy a környezetileg elkötelezett termelők pusztán a létezésükkel azzal vádolják a többieket, hogy ők tudatosan szennyezik a környezetüket, mérgezik az embereket. Ezáltal nagyon értékes kapcsolatok nem jönnek létre vagy rekednek meg, mert a konvencionális termelők nem akarnak, esetleg nem tudnak váltani, így frusztrálódva nem érzik otthonosan magukat a biotermelők körében.
4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Az alkalmazottak tudják, hogy a szövetkezet, a cégcsoport célja nagyon nemes és fontos, de ez nem jelent számukra különösebb plusz motivációt, inkább anyagi eszközökkel, nagyobb fizetéssel, jutalommal lehet őket magasabb munkateljesítményre ösztönözni.
21
4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
igen
részben nem
Kettéválasztja a választ, mert a menedzsereket tekintve határozottan igen a válasz, azaz legtöbbször olyanok keresik meg őket, akik elkötelezettek, érdeklődnek, motiváltak, hogy megtanulják az ilyen típusú gazdálkodást, hogy akár a saját családi gazdaságaikban kamatoztathassák a megszerzett tudást. A beosztott alkalmazottak szintjén viszont nem jelenik meg ez a fajta érdeklődés, többlet motiváció; náluk az anyagi feltételek határozzák meg a céghez való viszonyulásukat.
4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Vannak tudatos, elkötelezett vásárlóik (50%), akik ismerik, szeretik a termékeiket, de sokan nem azért vásárolnak tőlük, mert környezetileg elkötelezettek, hanem kizárólag azért, mert elégedettek az árral, az ízzel, vagy helyileg közel vannak (50%).
4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
22
igen
Igen, határozottan, mert kifejezetten olyan beszállítók keresik meg őket, akik direkt ilyen termelésben érdekeltek. Ha egy új beszállító megjelenik ezen a piacon, akkor előbb-utóbb ráakad a szövetkezetre, és biztosan megkeresi őket egy ajánlattal.
4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Nagyon kevés magyar vásárlójuk van, mert a fizetőképes hazai kereslet hiánya miatt inkább export-orientált tevékenységet folytatnak. Magyar viszonyok között csak akkor lennének nyereségesek, ha az extra ráfordításokat érvényesíteni lehetne az árakban, de sajnos nem ez a helyzet, azaz az itthoni értékesítéssel nem térülne meg a befektetett munkájuk (elmondása szerint a magyar fizetőképesség körülbelül harmada a nyugat-európainak.).
A megtérülés vizsgálatakor a fizetőképesség mellett érdemes megnézni a konvencionális és a biotermékek itthoni és nyugat-európai árai közötti különbséget is. A biotermékek ára nagyjából megegyezik, de kint jóval drágábbak a hagyományos termékek, azaz a fogyasztók pénztárcája szempontjából nem jelent olyan éles különbséget, hogy bio vagy konvencionális terméket választanak-e.
5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban
5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban?
Általánosságban jónak ítéli, mert úgy látja, az új kormányzat tett olyan lépéseket, amelyek a környezet védelmét szolgálják, azaz a kormányzat erőfeszítései nemcsak az épített, hanem a természeti környezet, a globális környezet érdekeit is előtérbe helyezik.
5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orientáltabbá tételében?
23
Az előrelépés lehetőségeit a minél szigorúbb, minél hatékonyabb szabályozás, ellenőrzés, és állami hatókörrel történő betartatás megvalósítása esetén látná kedvezőnek. A jogszabályok gyors megalkotása, bevezetése nagyon fontos lenne, mert egyre fogy az idő, amíg még van lehetőségünk visszafordítani a kedvezőtlen folyamatokat, és noha Magyarországnak kevés eszköze van a teljes globális környezetért való felelősségvállalásra, legalább a saját háza táján rendet kell raknia, tartania.
5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben?
Összességében bizakodik, és pozitív várakozásai vannak: arra számít, hogy az energiafelhasználás egyenlege, a gazdasági és remélhetőleg a társadalmi növekedéssel együtt is, csökkeni fog. Az alternatív energia felhasználásának aránya számottevően növekedni fog a következő 5 évben (az lenne a legjobb, ha világszinten a mostani 20%-80% alternatív – fosszilis arány 10 éven belül megfordulna, és 80%-20% lenne az alternatív energiaforrások javára).
Nagyon fontosnak tartaná, ha nem csak drasztikusan csökkentenék, de be is tiltanák a műtrágya használatot (amely a globális közlekedésnél sokkal jelentősebb mértékben járul hozzá a légkör széndioxid tartalmának növekedéséhez), de erre nem sok esélyt lát az érintett gazdasági érdekcsoportok ezzel ellenkező pénzügyi érdekei és erős lobbija miatt (például az integrált növényvédelmet is bújtatott műtrágyafelhasználás-növelésnek tartja, amelyet ráadásul támogatnak is). Pedig a környezetnek és az emberiségnek ismét valódi élelmiszerekre, ökologikus szemléletre, ökotudatos nevelésre, vegyszer- és műtrágyamentes termelésre van szüksége. Magyarország gazdasági fejlődése szempontjából a mezőgazdasági termelés fejlesztését, azon belül pedig a kiváló minőségű alapanyagok, termékek feldolgozottsági fokának minél nagyobb arányú növelését látná üdvözítőnek.
6. Milyen más környezeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra?
24
Név szerint nem emel ki egy vállalatot sem, de a Budapest XII. kerületi ökopiacon jelenlévő vállalkozások, illetve a zöld energiaforrásokkal foglalkozó szolgáltató cégek (napenergia, geotermikus energia) kutatásba történő bevonását érdekesnek, hasznosnak tartaná.
25
Ráspi Étterem és Borászat
Interjú Horváth József tulajdonossal, Ráspi Étterem és Borászat Az interjú helye, ideje: Fertőrákos, Fő u. 72. Ráspi étterem, 2011. június 3.
1. A vállalat/vállalkozás profilja
1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete
A vállalkozás tulajdonosa, vezetője, Horváth József, vagy ahogy inkább ismerik Ráspi, klasszikus borászcsalád sarja. Gyerekkorában a nagyszüleitől, szüleitől tanulta a szőlészet, borászat csínját-bínját, de később mégis a szakácsmesterséget választotta, hogy aztán Ausztriában sajátítsa el az odaadó vendéglátás alapelveit.
1994-ben nyitotta meg az éttermet Fertőrákoson, hogy itthon valósíthassa meg elképzeléseit, és hogy saját eszközeivel tegye jobbá a hazai éttermi gyakorlatot, amivel nagyon elégedetlen volt. 2003-ban szüleitől átvette a körülbelül 20 hektáros családi birtok és borászat irányítását is, ahol hasonlóan nagyon határozott és egyáltalán nem a magyar piacon megszokott elvek szerint folytatja a tevékenységét: semmiféle elvárást nem szeretne teljesíteni, nem azt figyeli, hogy mit akar a piac vagy mi az aktuális divat, egyszerűen mindent a maga természetes szépségében, ízében készít.
A vállalkozásnak – az éttermet és borászatot is számolva – 4-10 alkalmazottja van a munkák jellegétől, mennyiségétől függően. Az árbevételt tekintve mikrovállalkozásnak minősülnek, de pontos számadatot nem tud megadni.
A cég gazdasági helyzetét nagyon nehéznek értékeli, mert, ahogy fogalmaz, aki tisztességesen dolgozik, az éhen hal. Az alapítástól kezdve a vállalkozás szépen fejlődött hitel nélkül, de az utóbbi nyolc évben minden tulajdonukra jelzálog került, hogy fenn tudják tartani a működést. Van bevételük, de a jelenlegi viszonyok között nem tudnak nyereségesen működni, így folyamatosan hitelt kell felvenniük a fennmaradáshoz. Katasztrofális a helyzet: a bankok, a 26
biztosítók tevékenysége, a forint árfolyamának változása sokszor áttekinthetetlen, sőt érthetetlen; a körülmények szinte ellehetetlenítik a becsületes munkát.
A mai hazai viszonyok leírásához kiegészítésként hozzáteszi még, hogy néhány hétig Budapesten is működött egy étterme, de tavaly márciusban be is zárta, mert alig egy hónapi működés után, éppen az üzlettársáról derült ki, hogy tisztességtelenül viselkedett. Hiányzott a tűz, a szenvedély belőle, csak a tizenhét év alatt felépített márkanévvel szeretett volna előbbre jutni. Végül a kereskedelmi szemlélet, az egyszerűsítések és a megalkuvások késztették arra Ráspit, hogy a bezárás mellett döntsön. Noha rengetegen megkeresték, megkeresik azóta is, hogy dolgozzanak együtt, társuljanak, a rossz tapasztalatok után nem valószínű, hogy erre ismét sor kerül.
A gazdasági helyzet jellemzéséhez fűzi még hozzá, hogy az aktuális kormányzat működésének hiányosságai, hibái teremtik meg a feltételeket a különböző visszaélésekhez, és sajnos helyi szinten is vannak furcsa döntések, amelyek nem az egyenlő lehetőségeket, a közjó előremozdítását támogatják.
1.2 Van-e meghatározott küldetése?
Korábban sokkal erősebb volt a küldetéstudata, mostanra annyiban változott, hogy nem szeretné megváltani a világot. Úgy gondolja, hogy az emberek jó része nem szeretné, hogy megváltsák. A bürokrácia tengerében néha úgy érzi, mintha „vattában kellene úsznia”. Noha véleménye szerint Orbán Viktor valószínűleg helyes utat választott, de úgy érzi, hogy „sokkal drasztikusabban és gyorsabban kellene ezeket a dolgokat meglépni”, mivel szinte az összes európai országban egyszerűbb vállalkozni. Így fogalmaz: „Az eredményeink hatására történő sorozatos feljelentéseket tizedszer sem hagyja figyelmen kívül az éppen aktuális hatóság, és az ellenőrzéseket még mindig az elmúlt rendszer visszamaradt emberei (például volt TSZ elnökök) végzik, és Fidesz zászlók alatt követnek el olyan bűnöket Isten előtt, ami az elmúlt rendszerre volt jellemző”.
Soha nem akart Michelin-csillagos éttermet, nem stratégiai számításból fogott bele abba, amit csinál: azt érezte küldetésének, hogy egyszerűen, tisztességesen, becsületesen, sikeresen dolgozzon. Nem csak marketingeszköznek szánja a szavait, nem csak beszélni akar róla, hanem meg is akarja valósítani, meg is valósítja azokat. Kiváló helyi alapanyagokból (akár 27
olyanokból is, amelyeket méltatlanul elfelejtettek az emberek, mint például a szarvasgomba, csicsóka, medvehagyma, vargánya, rókagomba, spárga), helyben készült egészséges, finom ételeket, kenyeret, tésztát, bort, szörpöt akar készíteni. Nem azért készíti „háziasan” az ételeket, mert azokat így most jól el lehet adni, hanem mert úgy érzi, ez a helyes, így kell egy éttermet, egy borászatot tisztességesen működtetni. Azt is vallja, hogy minden vidéken azt kellene megmutatni, ami ott jellemző és hagyományos.
Az étterem épülete is egy régi családi tulajdonú ház, amelyet minden évben úgy újít fel, hogy az eredeti hagyományos színek, motívumok megmaradjanak. Viszont nem a látszat, a külsőség a lényeg: „Ne csak olyan legyen, mintha az lenne, legyen is az, ami!”
1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai?
A vállalkozás alapvető érték-vállalásai a hitelesség, a tisztesség, a régi értékek megőrzése, megértése, a múlt tiszteletben tartása a jövőbe tekintés mellett, valamint a nyersanyagok tisztelete és a természet iránti alázat a konyhában és a borászatban egyaránt. Mi is tudunk értéket teremteni ma, de az új megalkotása mellett muszáj, hogy megőrizzük a régit is, azzal, hogy egybeépítjük, összeszőjük a kettőt. Ne úgy próbáljuk megőrizni a régit, hogy bezárjuk, búra alatt tartjuk, inkább ápoljuk, tartsuk karban, maradjon élő, nőjön össze az újjal. Ki mondja, hogy nem illik össze a kristálypohár, az ezüst evőeszköz a régi parasztbútorral vagy akár egy kivágott fa hatalmas gyökeréből készült szoborszerű alkotással?
1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével?
Ahogy mondogatni szokta, náluk mindenki azért dolgozik, hogy neki jó legyen, és ha neki jó, akkor a vendégnek is jó, mert az egyik legfontosabb célja, hogy a vendégei jól érezzék magukat, kiváló dolgokat kapjanak (emiatt nem is véletlen, hogy számos híresség, vezető (például Sólyom László, Angela Merkel), vagy világhírű művészek is visszatérő vendégei). Azaz Ráspi személyes érték-elkötelezettségei a vállalkozása által képviselt értékekkel megegyeznek, nem választhatók el egymástól.
Ráspi személyesen még szintén nagyon fontosnak tartja a haza, a helyi közösségek szolgálatát a fennálló, felmerülő nehézségek, hátráltató tényezők ellenére is. Ezeket a vállalkozás működésén keresztül szintén igyekszik érvényesíteni. 28
2. A cég környezeti menedzsmentje
2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a „zöld” szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.)
A szőlészetben nem használnak mérgeket, erős vegyszereket, rovarölőket a permetezéshez, inkább a biogazdálkodásban használatos környezetbarát szerekkel, rézzel, kénnel, növényi kivonatokkal permeteznek, illetve a kártevők ellen az azokat fogyasztó rovarokat vetik be. A bor készítése során nagyon vigyáznak a bor élő értékeire, mert például a nagyon erős hatású fémek (például a hagyományosan alkalmazott réz is) nem megfelelő alkalmazás esetén teljesen el tudják pusztítani azt. Ezen értékek megőrzésével viszont még évek, évtizedek múltán is élő és kiváló marad a bor. Szintén kiemelendő, hogy csaknem az összes hordójuk fából van.
Az étterem működése során is érvényesül a zöld szemlélet. A borászatban és az étteremben alkalmazott technológia is olyan, hogy például minimális hulladék keletkezik, és a kezelése is környezetbarát.
2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést?
Szeretnék tovább mélyíteni a biogazdálkodásukat: a szőlőtermesztésnél az ültetvényekben a tőkék közé további olyan növények ültetését tervezik (például levendula), amelyek a biogazdálkodás elvei alapján segítik, támogatják a haszonnövény növekedését, egészségének megőrzését.
Szeretnék, ha még többféle alapanyagot tudnának saját maguk megtermelni (a már meglévő ház körüli fűszerkertjükben), hogy azok minőségét még inkább ellenőrzésük alatt tarthassák. Elmondása alapján azonban erre nehéz megfelelő mennyiségű időt találni, mert a vállalkozás adminisztratív teendői rengeteg időt és energiát emésztenek fel.
Ráspi alapvetően elégedett a vállalkozás bevételével, nem törekszik túlzott növekedésre, a minőség a lényeg („a Mona Lisa festményből sem készült több”). Az adminisztratív 29
környezet és a pénzügyi szektor mai működése sem támogatja a további fejlesztéseket, mert irreális elvárásokat, megtérülési igényeket, kamatfeltételeket támasztanak, amelyeket nem igazán lehet becsületes munkával kigazdálkodni.
2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést?
Nincsen minősített termékük, biominősítésük, és egyáltalán nem is tartják fontosnak bármi ilyen minősítés megszerzését. Néhány éve az agrár-környezetgazdálkodás rendszerébe is csak azért léptek be, mert évente bizonyos nagyságú támogatáshoz juthatnak általa. Ahogy Ráspi többször is hangsúlyozza, nem a külsőség a lényeg, hanem a vallott és követett értékek, az hogy azokat megalkuvás nélkül folyamatosan és maradéktalanul megvalósítsák.
2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra?
Nem rendelkeznek ilyennel, mert nem tartja fontosnak. Úgy érzi, ezeket az elveket, minőségi követelményeket belülről kell vállalnia, teljesítenie az embernek, saját elkötelezettségéből kell, hogy fakadjanak.
2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.)
A tulajdonos belső értékelkötelezettségei, hitvallása, gondolkodásmódja az, amely az egész vállalkozás működését áthatja, és biztosítja, hogy a nagyon magas, belülről fakadó minőségi elvárások folyamatosan érvényesüljenek.
2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében?
Ráspi véleménye szerint az emberek fejében kellene rendet rakni, nem támogatni kellene, hanem öntudatra ébreszteni az embereket, a vállalkozási, gazdasági környezetet, feltételrendszert pedig olyanná alakítani, hogy a tisztességes munka gyümölcse annál 30
maradjon, aki létrehozta azt, hogy megerősödhessen, és tovább tudja vinni, fejleszteni a tevékenységét.
A támogatásoknál lát olyan veszélyt is, hogy nem megfelelő rendszer esetén előfordulhat, hogy pont olyanok nem kapnak megfelelő pluszforrásokat, akik hatékonyabban tudnák azokat felhasználni. Támogatások nélkül önállóságra lennének kényszerítve a gazdálkodók, az elvonások csökkentésével pedig megkapnák az esélyt, hogy saját erőből lábra kaphassanak, megerősödjenek.
A vállalkozása az első néhány évben szépen fejlődött, de aztán az elmúlt néhány éves időszak számára kedvezőtlen gazdaságpolitikai változásai folyamatos hitelfelvételre kényszerítették, és a napi működés finanszírozási igénye miatt lassan minden tulajdonára jelzálogteher került. Ebben a helyzetben az agrár-környezetgazdálkodási rendszerben kapott némi állami támogatás csak minimális segítséget nyújt, nem meghatározó, és az előbb kifejtett elvek alapján nem is kellene, hogy az legyen.
2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak?
Ismeretségi körükben van környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet, de nem dolgoznak együtt, formális kapcsolatot nem ápolnak velük. Igazából soha nem került közel ilyen jellegű szervezetekhez, és a napi munka mellett nem is nagyon jut rá ideje. Természetesen az értékrendjükkel egyező ügyeket képviselő szervezetek felé szoktak elsősorban - jótékonysági felajánlásokat tenni (például borok felajánlása jótékonysági árverésre autista gyermekeket támogató szervezetnek), de ezek eddig még soha nem alakultak át formális kapcsolattartássá.
3. Verseny és természeti környezet
3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában?
31
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
erős
A verseny fogalmán gondolkodik, hogy mit tekinthetünk annak: ami nem teljesen egyenlő, tisztességes, azt is? Úgy véli, klasszikus verseny, konkurenciaharc a Fertő tó ausztriai oldalán található 1700 lakosú Rust-on van, ahol 70 olyan étterem van, ahová beülhet az ember. A 3500 lakosú Fertőrákoson viszont csak 8 étterem van, és a helyi viszonyok sem igazán teszik lehetővé az új belépők megjelenését, vagy a bent lévők egyenlő feltételeken alapuló egészséges versenyét. Tehát nyitva hagyja a kérdést, hogy a saját szektorának tekintett helyi szinten tapasztalható körülmények versenynek tekinthetők-e, és ha igen, milyennek.
3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
erős
Nem látja, hogy a többiek milyen elvek mentén végzik tevékenységüket, nem érzékeli, hogy elkötelezettek lennének bármilyen érték iránt. Példaként hozza, hogy Kaló Imre szomolyai borászt sokan különcnek, fenegyereknek tartják, aki szembe megy a főárammal. Erre válaszul ő azt kérdezi, hogy milyen világ az, ahol a tisztességesen, becsületesen, őszintén dolgozó embert tekintik a világgal szembemenőnek, különcnek, furcsának.
Szintén példaként említi, hogy a közelmúltban kirobbant egri borhamisítási ügy kapcsán több forrásból is úgy tudja, hogy ez csak a jéghegy csúcsa lehet. Így mit várhatunk a főáramtól, az átlagos magyar borásztól, annak környezeti elkötelezettségétől?
Azt is hozzáteszi még, hogy sokféle elvet lehet követni, sokféleképpen lehet jól csinálni, amit teszünk, de azt, hogy alapvetően mi a jó és mi a rossz, azt mindenki tudja, mindenkinek tudnia kell.
32
3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
jelentős
hátrány
indifferens
előny
jelentős
tudja
hátrány
előny
Mindenképpen előnynek tartja, de kiemeli, hogy sohasem a végeredményt tekintette fontosnak, hanem azt, hogy az odavezető utat tisztességesen tegye meg. A bor esetén ezt úgy példázza, hogy ha az ember és a tőke is jól érezte magát a szőlőtermesztés és a borkészítés során, akkor a végeredmény is jó lesz. Kiváló példa erre, hogy 2003-ban az övé lett Magyarország első 5 csillagos kékfrankos vörösbora, illetve 2010-ben a világhírű Jancis Robinson, a Financial Times borszakértője a 2007-es Ráspi Zweigelt Válogatást választotta a legkiemelkedőbb magyar bornak.
A helyes, a jó út, amely nagyon sokszor rögös, csalódásokkal, nehézségekkel teli, vezethet csak a vágyott kiteljesedés, lelki épülés felé, és azok számára is ennek követését tanácsolja, akik esetleg most még nem ezen járnak.
4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára?
4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Ráspi szerint itt szintén nem az a lényeg, hogy előnyös-e vagy sem az elköteleződés, hanem az, hogy ő nem akar és nem is tud más lenni, más utat járni, az általa vallott elveket kívánja követni, a személye és a vállalkozása lényegében egy. Tehát az, hogy ő ezen keresztül képes megvalósítani, gyakorlatba ültetni az általa követett értékeket, határozottan előnyös számára (az előnyöst ismét nem az anyagi értelemben használva). 33
4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Mindenképpen meg kell, hogy látszódjon, mert Ráspi nagyon határozottan képviseli ezeket az elveket, és van, aki ezt nem is bírja elfogadni, és elhagyja a céget. A maradóknak tehát azonosulni kell az ő érték-elkötelezettségeivel, és fel kell tudniuk venni a lépést vele. Aki tehát képes maradni, az belülről azonosul a felfogásával, és ez meg is látszódik a motivációján.
Kiegészítésként hozzáteszi még, hogy a régiek tudását meg kell őriznünk, mert ha hagyjuk, hogy elfelejtődjön, akkor nem lehet hirtelen előhúzni, mikor szüksége lenne rá (például hogyan kell tyúkot tartani vagy szőlőt művelni). Ez vérévé kellene, hogy váljon a mai dolgozóknak, alkalmazottaknak is. Sokszor sajnos ebbe is beleütközik, hogy nem is a motivációval van baj, hanem a szaktudás, a képességek hiányával.
4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Kevesen, de vannak olyanok, akik kifejezetten azért jönnek hozzá, mert tudnak az elkötelezettségéről. Ha a fővárosban lenne, akkor biztosan sokkal többen találnák meg. Nagyon kevesen vannak, akik eléggé lelkesek, kitartóak és vállalják a nehézségeket, hogy vele dolgozhassanak, tanulhassanak tőle.
4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához?
34
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
A fogyasztók hűségéhez nagyban hozzájárul a vállalkozás elkötelezettsége, értékvállalásai, mert szinte csak olyan vendégük van (90%), akik emiatt jönnek hozzájuk, akár nagy távolságról is rendszeresen, a fennmaradó 10% pedig turistaként jár erre, találkozik velük, és aztán elképzelhető, hogy átkerül a törzsvendégek táborába, akikkel gyakran akár évek óta szinte baráti viszonyt ápolnak.
4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Itt is nagyon erősen érvényesül, hogy az elkötelezettsége miatt máshogy viszonyulnak hozzá a partnerek, kedvezőbb ajánlatokat kap tőlük, bizalmasabb viszonyt tud velük kialakítani. Példaként a hordóvásárlást említi, ahol a beszállító kifejezetten felhívta rá a figyelmét, hogy ne az adott hónapban, hanem egy későbbi időpontban vásárolja meg a kívánt hordókat, mert akkor sokkal jobb minőségű fából tudja majd előállítani számára azokat.
4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Ahogy többször is kiemelte az interjú során, itt is hangsúlyozza, hogy anyagilag egyáltalán nem térül meg ez a fajta hozzáállás. Többek között nagyon sokat foglalkozik például olyan dolgokkal, kiegészítőkkel (épület, berendezés, hangulat, hitelesség, hagyományok ápolása, ma
35
már különlegesnek számító, de helyi összetevők), amelyekre mások kevésbé helyeznek hangsúlyt. Ez is növeli a ráfordításokat, ő viszont megengedhetetlennek tartja, hogy ne gondoljon ezekre is.
5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban
5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban?
Jelenleg nem sok esélyt lát az ilyen típusú hozzáállás fenntartásának, és ahogy fogalmaz, úgy érzi, halálra vannak ítélve. Úgy véli, pillanatnyilag csak azért tudnak fennmaradni, mert egy határhoz közeli osztrák bank személyes ismeretség folytán még nyújt számukra hitelt.
5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orientáltabbá tételében?
Van több ötlete is, szívesen venné, ha a kormányzat ellátogatna hozzá, hogy megoszthassa velük a véleményét, javaslatait.
Összegezve a felmerült gondolatait az emelendő ki, hogy a legfontosabbnak azt tartja, hogy az embereket, a vállalkozásokat hagyják dolgozni, és olyan körülményeket teremtsenek számukra, amikor a tisztességesen elvégzett munkájuk bevételének nagyobb része, de legalább annyi náluk marad, amivel fenn tudják tartani magukat, meg tudják újítani, fejleszteni is a tevékenységüket. Az emberek gondolkodásának tudatosságát növelve pedig a belülről jövő késztetésünket lehetne arra használni, hogy belássuk, muszáj, hogy felelősen viselkedjünk a környezetünkkel, mert az biztosítja számunkra az életfeltételeket.
Egy egyszerű konkrét példát említ a házak utcafrontjának megújítására: az önkormányzat hirdessen versenyt az év legszebb utcafrontjának díjáért, az első 20 helyezett kapjon pénzjutalmat, ami sokakat megfelelően motiválna, így minimális befektetéssel hatalmas változás lehetne elérni rövid idő alatt.
Ez is alátámasztja Ráspi azon véleményét, hogy nem csak büntetni kellene, hanem inkább jutalmazni a jó gyakorlatokat, ami sokkal nagyobb motivációt jelentene.
36
5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben?
Mindenképpen remél változást, mert nem tehet mást, mint bizakodik és remél, hogy kedvező irányban változnak a körülmények, és a továbbra is becsületesen végzett munka meg fog térülni.
6. Milyen más környezeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra?
Kaló Imre borász, Szomolya
37
Tiszta Forrás Interjú Takács Józsefné tulajdonossal és Takács Attila vezetővel, Tiszta Forrás Első magyar bio étterem Az interjú helye, ideje: Nyíregyháza, Bujtos u. 27., Tiszta Forrás étterem, 2011. június 9.
1. A vállalat/vállalkozás profilja
1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete
Az éttermet Takács József és felesége 2005-ben hozta létre a családi vállalkozásuk részeként. Jelenleg 5 fő főállású alkalmazottat foglalkoztatnak, illetve az iskolai időszakban félévenként 2-2 tanuló számára biztosítanak gyakorlati képzési helyet. A cég mérete kicsi, az árbevétele alapján mikro vállalkozásnak tekinthető. A forgalom évről évre ingadozik, idén a tavalyi évhez képest csökkenést mutat. A kedvezőtlen piaci körülmények miatt évek óta nem tudnak nyereségesek lenni.
A mindennapi működés, a gazdasági helyzet bemutatásához kapcsolódóan hozzáfűzik még, hogy a forgalom szezonálisnak tekinthető, a nyár közepe nagyon gyengén telik, az év többi része kiegyenlített. Vevőik nagy része rendszeresen jár hozzájuk ebédelni, menüzni, nem igazán jellemző, hogy új vendégek csak úgy betévednek hozzájuk, és az étlapról rendelnek. Kisebb, 50 fős rendezvények számára szoktak még helyet biztosítani, de elég visszafogott a forgalom, és ezt elsősorban annak tulajdonítják, hogy a városban nincs ilyen jellegű étkezésre irányuló fizetőképes kereslet, úgy érzik, a fővárosban valószínűleg nagyobb bevételt, szélesebb vendégkört tudnának elérni. Mivel a cég nem nyereséges, ezért a család más vállalkozásainak nyereségéből kell finanszírozni a működését. Az ökológiai és biominőségű alapanyagok magasabb árát nem fizeti meg a nyíregyházi kereslet, a magasabb költségeket nem lehet érvényesíteni az árban.
1.2 Van-e meghatározott küldetése?
A családi vállalkozást a családfő ötlete alapján indították el, fő céljuknak, küldetésüknek az egészséges életmód, a bioételek kultúrájának terjesztését, népszerűsítését tűzték ki, és a nehéz 38
körülmények ellenére azóta is erre törekednek. Nagyon fontosnak érzik, hogy a legjobb meggyőződésük szerinti cselekednek, és nem csak a vállalkozáson, hanem a család életén keresztül is szeretnének példát mutatni az egészséges étkezési szokások, a kiváló minőségű alapanyagok használatának fontosságáról.
1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai?
Krédójuk a híres hippokratészi szállóige: „Amit eszel, azzá leszel!” Ennek megfelelően szigorúan ügyelnek arra, hogy a legjobb nyersanyagokból készítsék az ételeket, nem használnak
mesterséges
alapanyagokat,
ízfokozókat,
színezékeket,
tartósítószereket.
Kizárólag vegyszermentes, frissen készült étellel, tisztított vízzel szolgálják ki a vendégeket, ahogy a saját családjukat is. Az alapvető értékeik tehát: a jó és egészséges étel, a tiszta víz.
1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével?
Az alapító-tulajdonos és családja már az étterem 2005-ös alapítása előtt is ezen értékek, módszerek szerint készült ételeket fogyasztott, és saját magukon érezve a kedvező következményeket, szerették volna, ha ez más emberek számára is elérhetővé válik. Egyértelmű tehát, hogy a tulajdonosok személyes érték-elkötelezettségéből fakad, hogy a vállalkozás arra törekszik, hogy az ügyfeleik megismerjék a bioételek fogyasztásának kedvező hatásait, és azt, hogy ezzel akár számos betegség is megelőzhető.
2. A cég környezeti menedzsmentje
2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a „zöld” szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.)
Az étterem működése során nem jellemző a szállítás, az egyéb tevékenységek során pedig követik a szigorú éttermi előírásokat, jogszabályokat (pl. ÁNTSZ). Noha szeretnék, de a jobb minőségű, ökológiailag kedvezőbb hatású tisztítószereket nem tudják megvásárolni, mert azok használatának többletköltségeit szintén nem tudják érvényesíteni a szolgáltatásaik árában. Az elmúlt időszakban nem vásároltak új gépeket, az étterem indulásakor viszont 39
igyekeztek a legmodernebb, környezeti előírásoknak maximálisan megfelelő berendezéseket beszerezni.
A működés során az ételek alapanyagainak minőségére nagyon szigorúan figyelnek, ebben tudnak leginkább egyediek lenni a többi étteremhez képest. Az alapanyagokat minden esetben ökológiai gazdálkodásokból szerzik be közvetlenül vagy kereskedőn keresztül. A beszállítóik többek között hortobágyi gazdák, kiemelve a Virágoskút Kertészeti Kft-t, a nyíregyházi piac biostandja, debreceni, békéscsabai és budapesti biokereskedők, és kizárólag a mustárt, a majonézt és a bionádcukrot szerzik be külföldről.
2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést?
Működésük környezeti teljesítmény szempontjából legkedvezőbb területe az, hogy az általuk forgalmazott ételeket kizárólag ökologikus alapanyagokból készítik, az éttermi folyamataik egyébként mindenben a szigorú hatósági előírásoknak megfelelően zajlanak.
Ismét megerősítik, hogy nagyon szűkös anyagi helyzetben vannak, semmiféle szabad forrással nem rendelkeznek, szinte semmilyen fejlesztésbe nem tudnak belekezdeni, mert a létfenntartásért küzdenek. Egyelőre egyáltalán nem tudják azt betervezni, hogy a teljesítményüket számottevően javító fejlesztést, korszerűsítést tudjanak megvalósítani a közeljövőben.
2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést?
Minden hazai beszállítójuktól vásárolt termék minősített (például a Virágoskút Kft. öko- és biotermékei), a külföldről behozott alapanyagaikat pedig a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. minősíti. Fontosnak tartják a gazdákkal való személyes kapcsolatot, mert sok elhivatott biotermelő van, akinek nincs pénze a minősítés megszerzésére, de a terméke ökológiainak tekinthető. A nyersanyagok egy részét saját termelésben (költségcsökkentés) saját kis biokertészetükben állítják elő.
40
Az étterem működése szintén a Biokontroll minősítése alapján 2005 óta minősül ökológiai státuszúnak, a tanúsítvány szerint a következő feldolgozott és forgalmazott termékeik tekinthetők ökológiainak: előételek, levesek, házias és tájjellegű ételek, frissen sültek hortobágyi mangalicából, frissen sültek hortobágyi szürkemarhából, halételek, szárnyasok, hortobágyi bárány ételek, vegetáriánus ételek, köretek, desszertek, saláták.
2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra?
Eddig még nem gondoltak rá, hogy bármiféle környezeti irányítási szabványt vagy környezeti menedzsment rendszert bevezessenek, a partnereik részéről egyáltalán nem jelentkezett ilyen jellegű igény, így a belső késztetés hiánya mellett külső kényszer sem indította őket afelé, hogy ilyen minősítést szerezzenek.
2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.)
Az ökológiai termesztésből származó alapanyagok felhasználása, és belőlük egészséges ételek készítése egyértelműen az alapító, tulajdonos család értékrendjének, elkötelezettségének, belső motivációjának köszönhető.
2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében?
Elmondásuk szerint soha nem nyertek még el állami támogatást, de nem is nagyon törekedtek erre. Pályázati lehetőséget egyszer, négy évvel ezelőtt céloztak meg, de nem sikerült nyerniük, és éppen a környezeti működésre kapott pontszámok elégtelensége miatt utasították el a pályázatukat. Ezt nem is nagyon értették, hiszen hogyan tudnának még ökológiaorientáltabban működni, ha már most minden alapanyaguk ökológiai gazdálkodásból származik.
Az éttermek működésére vonatkozó állami szabályozást néhány esetben túlzottan szigorúnak tartják: főleg a HACCP előírásokra gondolnak. Ráadásul az azok által támasztott túlzott 41
elvárások mellett az adminisztrációjuk is meglehetősen bonyolult, olyannyira, hogy azok követésére egy külön embert kell foglalkoztatniuk, amely szintén a megfelelő szintű nyereségesség elérésének esélyét csökkenti.
2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak?
A civil szervezetek szerepét nagyon fontosnak látják abban, hogy a környezetvédelmi elkötelezettség minél szélesebb körben elterjedhessen. Ők képesek hatékony szolgáltatást, támogatást nyújtani a sokszor tanácstalan gazdálkodó szervezeteknek is.
A Tisza Forrás étterem a nyíregyházi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesülettel ápol jó kapcsolatokat: kölcsönösen népszerűsítik egymás szervezeteit, rendszeresen megjelennek egymás rendezvényein. Az egyesület többek között összefogja a megyében az organikus termelést folytató gazdálkodókat, támogatja őket, információt szolgáltat számukra, amelyet az étterem is ki tud használni, mert ezáltal a gazdákkal kölcsönösen kaphatnak információkat egymásról.
3. Verseny és természeti környezet
3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
erős
Büszkén említik, hogy az övék volt az első bioétterem Nyíregyházán és az országban is. Sokan próbálkoztak már hasonló működés kialakításával, megvalósításával, de ilyen szempontból nem nagyon tud sikeresen és tartósan működő versenytársakról, főleg nem Nyíregyházán.
42
A városban azonban nem számottevő a bioételeket igénylő közönség nagysága, ezért nekik is a hagyományos éttermekkel kell versenyezniük. A velük folytatott éles versenyben a fogyasztók árérzékenysége és a Tiszta Forrás árainak viszonylagosan magas színvonala, valamint a kínálatuk korlátozottsága (mivel az ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagok választéka kisebb) miatt nagyon nehezen tudnak boldogulni.
Véleménye szerint, akkor lehetne kedvezőbb a helyzet, ha a fogyasztók gondolkodása változna, és magasabbra értékelnék a bizonyítottan tiszta, egészséges alapanyagokból készült ételeket.
3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
erős
A versenytársak belső ügyeibe nem látnak bele, nincs információjuk arról, hogy működésük során mennyire elkötelezettek a környezetük iránt, találgatásokba pedig nem szeretnének bocsátkozni. Annyi azonban bizonyos, hogy a környéken kizárólag a Tiszta Forrás étterem működik kifejezetten bioétteremként.
3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
jelentős
hátrány
indifferens
előny
jelentős
tudja
hátrány
előny
A család szempontjából előny, hogy a saját maguk által működtetett vállalkozásban elő tudják állítani a maguk számára szükséges élelmiszert, illetve gyakorlatba ültethetik ez irányú elhivatottságukat. Ezt nem is szeretnék feladni, de amennyiben a verseny és a nyereségesség szempontjából ítélik meg a helyzetet, akkor inkább hátrányosnak tartják a környezeti elkötelezettségüket. A fő ok, hogy nem tudnak olyan olcsók lenni a nagyon árérzékeny 43
fogyasztók számára, mint a konvencionális éttermek, ezáltal nem lehetnek elég versenyképesek a többi, nem bioétteremmel szemben. Elképzelhetőnek tartják azonban, hogy ha az étterem nem Nyíregyházán, hanem például Budapesten vagy az ország nyugati felében, esetleg külföldön lenne, akkor a fizetőképes kereslet jelenléte miatt sokkal kedvezőbben alakulna a működőképességük.
4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára?
4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
A tulajdonosok és a vezetők személye megegyezik, és a korábbiakban kifejtetteknek megfelelően a kiváló minőségű, egészséges bioételek előállítása számukra elhivatottság, életforma, amelyet a nehéz körülmények ellenére is fenn kívánnak tartani. Az, hogy ezt a vállalkozást létre tudták hozni, és évek óta üzemeltetni tudják, számukra határozottan előnyös, mert ezáltal ki tudják elégíteni személyes igényeiket, meg tudnak felelni meggyőződéseiknek.
4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Nem érzik úgy, hogy a családon kívüli alkalmazottak (a négy családtag alkalmazotton kívül 2-3 családon kívüli alkalmazott dolgozik náluk, úgy mint szakács, felszolgáló) egyértelműen azonosulnának az ő hitvallásukkal. Amikor csatlakoztak a céghez akkor biztosan nem volt számukra fontos a bioétrend, azóta azonban látva a család példáját, ők is közelebb kerültek
44
ehhez a felfogáshoz, de hogy ez egyértelmű teljesítménynövekedést eredményezne a magasabb motiváció miatt, azt nem állítják.
4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
igen
részben nem
Inkább csak remélik, hogy a fiatalok egyre nyitottabbak lesznek az ilyen jellegű elkötelezettség felé, de igazából nem jellemző, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók számára ez fontos lenne, vagy plusz motivációt jelentene. Azt azonban látják, hogy a náluk eltöltött gyakorlati idő végén megkedvelik, legalább részben magukévá teszik a bioételekkel kapcsolatos értékrendet, és nagyon hasznosnak tartják, hogy itt tölthették a gyakorlatukat, és sokat tanulhattak (mert például az iskolában nem tanulnak ilyen jellegű ismereteket).
4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
A vevők jelentős hányada, körülbelül 60%-a törzsvendégnek tekinthető, akik határozottan a bioétrend és az étterem által képviselt minőség miatt járnak hozzájuk. További 20% nem kifejezetten az ételek ökológia minősítése miatt tér be rendszeresen, hanem inkább az ételek jó íze, kiváló minősége és az étterem családias hangulata miatt.
4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban?
45
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
igen
részben nem
Nem állítják, hogy a beszállítók kifejezetten azért részesítenék előnyben a Tiszta Forrás éttermet, mert ökologikus ételeket forgalmaz, inkább a partnerek személyes elkötelezettsége az, ami nagyobb mértékben befolyásolja, hogy hogyan viselkednek az üzleti kapcsolataikban. Megállapítható azonban, hogy a kialakult beszállítói kapcsolataik nagyon jók (főleg a környékbeli, magyarországi termelőkkel, de a külföldi kereskedő partnerekkel is), amiben mindenképpen szerepe van annak az értékrendnek, elkötelezettségnek is, amit a tulajdonos család képvisel. Külön kiemelik, hogy nagy segítségükre van, hogy léteznek még olyan elhivatott cégek, mint a nyíregyházi Lan-Dankó Pékség, amely a Tiszta Forrás által szállított biolisztből ingyen süti a biotönkölybúza kenyeret az étterem számára.
4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Gazdasági szempontból az adott körülmények között sajnos egyáltalán nem térül meg a vállalkozás üzemeltetése, ezért nagy szükségük van arra, hogy az elkötelezettségükhöz hűek maradva egyéb forrásokból finanszírozzák azt a pótlólagos tőkét, ami még szükséges ahhoz, hogy a veszteségek ellenére se kelljen bezárni az éttermet.
5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban
5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban?
A jelenlegi magyar és helyi körülmények között nem igazán látják biztosítottnak a környezeti elkötelezettség fennmaradását, ezen belül nagyon nehéznek ítélik meg a saját helyzetüket.
46
Tanácstalanok és meglehetősen bizonytalanok azt illetően, hogy meddig tudnak még kitartani, és folytatni a fennmaradásért vívott küzdelmüket.
5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orientáltabbá tételében?
Nem tartják rossz ötletnek a várhatóan ősztől bevezetésre kerülő egészségtelen élelmiszerekre kivetni szándékozott hamburgeradót, de úgy érzik, a politika határozottabban is támogathatná a bioélelmiszerek, bioételek termelését, előállítását közvetlen állami támogatásokkal vagy a jogszabályok megfelelő átalakítása, a többiekre kivetett újabb adók bevezetése segítségével. Azt egyértelműen kijelentik, hogy az egészséges ételek fogyasztása több oldalról is kedvezően hat a társadalomra és a gazdaságra, például a megbetegedések számának és a betegségek kezelésére fordított összegek csökkenésén keresztül is, tehát sokkal nagyobb odafigyelést és támogatást érdemelne.
5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben?
A jelenlegi kedvezőtlen körülmények, adottságok ellenére reménykednek, mindenképpen kitartanak, amíg bírják. Nem is tehetnek mást, és remélik, hogy a gazdasági helyzet minél hamarabb beinduló javulásával a fizetőképes kereslet növekedni fog az ő térségükben is.
6. Milyen más környezeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra?
Virágoskút Kertészeti Kft.: ökológiai gazdálkodást folytatnak, állattenyésztéssel, zöldség-, gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak, és tejtermékeket is forgalmaznak
47
Treehugger Dan’s
Interjú Daniel Swartz tulajdonossal, Treehugger Dan’s Könyvesbolt & Kávézó
Az interjú helye: Budapest, Csengery utca 48., a vállalkozás egyik boltja, 2011. április 20.
1. A vállalat/vállalkozás profilja
1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete
A vállalkozás alapítója, tulajdonosa, az Amerikai Egyesült Államokból származó Daniel Swartz, környezetvédő aktivista, facilitátor, író és fordító 1990 óta él Magyarországon. A Maine állambeli Bates College-on folytatott nemzetközi kapcsolatok, történelem és kínai nyelv tanulmányok elvégzése után került hazánkba, ahol azóta többek között közép-keleteurópai
környezetvédelemmel
foglalkozó
civil
szervezeteknek,
önkormányzatoknak,
kormányoknak, és több környezeti témákkal foglalkozó vállalatnak dolgozott. Már tizenéves korában megérintette a vállalkozás szele (13 évesen számítástechnikai céget alapított), majd számos nemzetközi természetvédő szervezetnél is dolgozott (Friends of the Earth, Greenpeace, Alliance for Northern People Environment and Development ANPED, Action for Solidarity Environment Equality and Diversity ASEED, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központnál REC). Dolgozott organikus kecskefarmon Hollandiában, majd 1995-ben részt vett a ZHABA Facilitátor Közösség megalapításában, azután pedig hol környezetvédelmi aktivistaként, hol facilitátorként tevékenykedett.
A Treehugger Dan’s Könyvesbolt és Kávézót 2006 márciusában nyitotta meg használt könyvek, fair trade és biokávé, tea, forró csokoládé értékesítésére. Később próbálkozott bioméz és fűszerek forgalmazásával is, de csak a csokoládé maradt meg a könyvek, a kávé és a tea mellett. Az első üzlethelyiség (Budapest, Csengery utca) mellé még további kettővel bővítette a vállalkozást (Lázár utca, Sütő utca), de a harmadikat tavaly októberben gazdasági okok miatt kénytelen volt bezárni.
48
Az üzleteket működtető kft. 2005 októberében alakult. A Csengery utcában a tulajdonos mellett egy üzletvezető és egy beosztott alkalmazott dolgozik. A Lázár utcai helyiséget bérli az alkalmazottakkal együtt.
Az éves forgalomról nincs pontos adata, de mikrovállalkozásnak minősül, és az árbevétel alakulásának tendenciája jelentős csökkenést mutat: 2009-ben a használt könyvek árának jelentős árelőnye miatt még nem esett vissza az értékesítés, de 2010 óta ő is érzi a válságot, 2011 első negyedéve pedig további csökkenést hozott. Véleménye szerint a fair trade és a biotermékeket mindenki luxusnak tartja, ezért visszaesés idején először ezek fogyasztását fogják vissza az emberek.
Vegyes vevőkörrel rendelkezik, akik körében meglehetősen eltérő vásárlási szokások léteznek: a magyar vásárlók általában határozott szándékkal érkeznek, konkrét könyvet keresnek, és ha nem találják, tovább is állnak, más nemzetiségű vevők viszont, ha már benéztek, valami érdekeset biztosan találnak és vesznek is.
1.2 Van-e meghatározott küldetése?
A vállalkozás fő küldetése, hogy angol nyelvű használt könyveket forgalmazzon méltányos áron, és hogy Magyarország elsőszámú fair trade és organikuskávé-értékesítő helye legyen. Emellett felkarol és támogat környezetvédelmi, társadalmi ügyeket is, különösen az organikus és a fair trade termékekhez köthetőket. Ahogy a honlapján írja: globális lelkiismerettel rendelkező lokális könyvesboltnak tartja magát.
Mindezek a gyakorlatban azt jelentik, hogy az értékesítés mellett heti rendezvényeket, koncerteket tart (5 éve csütörtökönként a Csengery utcában alkalmanként körülbelül 30 fő részvételével,
valamint
3
éve
a
Lázár
utcában
is),
illetve
borkóstolóknak,
könyvbemutatóknak, költői esteknek, énekkoncerteknek, civil szervezetek rendezvényeinek (Védegylet, Ökotárs Alapítvány, Greenpeace, Amnesty International, más szervezetek külföldi önkénteseinek összejövetelei) biztosít helyszínt.
1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai?
49
Dan elsősorban a környezetvédelem fontosságát tartja a legalapvetőbb értékvállalásának, a fair trade csak ráadás ehhez képest. A természeti környezet mellett pedig az embert is nagyon fontosnak tartja, mert ő is a környezet része. Az emberiesség, egymás iránti és társadalmi felelősségvállalás, egymás segítése, jó szándék, jótékonykodás is nagyon fontos érték számára.
1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével?
A vállalkozás tulajdonképpen az ő személyes érték-elkötelezettségeit testesíti meg, azaz ilyen szempontból nem elválaszthatók egymástól.
2. A cég környezeti menedzsmentje
2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a „zöld” szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.)
Dan egész gondolkodásmódja, élete a környezetvédelemhez kapcsolódik, ezért a vállalkozás működése során is igyekszik erre minél nagyobb mértékben figyelni: használt könyveket értékesít, azaz segíti az újrafelhasználásukat, az üzletekben energiatakarékos lámpákat használ, fair trade és biotermékeket (például biotej, bioméz, biocukor is) forgalmaz, a kávérendelések házhoz szállítását kerékpárral, tömegközlekedéssel oldja meg, az elektromos elosztók kikapcsolhatók a nap végén. Érdekes történetet mesél a jogszabályok furcsa szigoráról, mikor elmondja, hogy a korábban használt minden szempontból környezetbarát mosószert az ÁNTSZ néhány éve a hivatalosan elfogadottra cseréltette, noha az kevésbé volt környezetbarát, így tulajdonképpen a hivatal rontotta a cég környezeti hatékonyságát.
A környezet védelmét, a zöld szemlélet terjedését úgy is segíti, hogy ilyen témájú jótékonysági rendezvényeknek ad otthon, illetve támogatja őket természetbeni adományokkal. A már felépített és sokak által ismert márkanevét is kihasználja a népszerűsítendő kezdeményezések, rendezvények, felkarolandó ügyek érdekében (például a vörös iszap katasztrófa károsultjainak megsegítésére jótékonysági koncertet szervezett).
50
2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést?
Inkább a kedvezőtlen tényezőket említi: a folyamatos működés során biomosószert szeretett volna használni, de a jogszabályi előírások szigorú és rugalmatlan követését írták elő neki, így nem tudta ezt megvalósítani; az energiatakarékos izzók nagyon gyorsan kiégnek, erre a problémára mindenképpen kell valami megoldást találni a jövőben, hogy gazdaságilag is fenntartható legyen és a környezetvédelmi megfontolásokból se kelljen engedni; a felújításnál szeretett volna biofestéket használni, de egész Magyarországon nem talált megfelelőt.
2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést?
Az általa forgalmazott kávék bio és fair trade minősítésűek. Ezt azért is tartja fontosnak, mert ez a minősítés képvisel egy bizonyos színvonalat, garanciát, amely utal az előállítás, kereskedelem etikusabb, ökologikusabb mivoltára (például a Fair Trade Italia olasz márkája, a Caffé Agust, amelynek Brescia környéki gyártója napenergiát használ, és elektromos kocsikkal szállít, a gyártási melléktermékekből pedig pelletet készít, és ingyenesen a környékbelieknek adja). Teát a Soil Association-nál is regisztrált angol Clipper Teas Ltd-től vásárol, illetve kávét és teát is beszerez TransFair és Fair Trade Federation vállalkozásoktól. A nemzetközi minősítések, szövetségek, címkék megléte után a magyar törvények szerinti Biokontroll ellenőrzést, minősítést már fölöslegesnek és csupán pénzbehajtásnak tartja.
2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra?
Bevallása szerint nem látja értelmét ilyen jellegű menedzsment rendszer bevezetésének, hiszen mire is lenne jó neki: több mint 20 éve foglalkozik környezetvédelemmel, aktivistaként dolgozott, dolgozik, rengeteget tanult, tapasztalt a témában, de ezzel soha nem foglalkozott, nem is volt rá szüksége, és ezután se tartja fontosnak annak megszerzését.
2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.) 51
Dan aktivistaként kezdett környezetvédelemmel foglalkozni, és mivel úgy tapasztalta, hogy ebből nem lehet családot fenntartani, egy vállalkozás elindítása mellett döntött. A befektetés megvalósításához saját ötletét alkalmazta, amely használt könyvek forgalmazására és kávézó működtetésére vonatkozott. A konkrét inspiráció akkor jött, amikor a Nyitott Kert Alapítványnál dolgozott, és a Gödör Globe fest-en vett részt egy globalizációellenes rendezvényen, ahol egy baráti beszélgetés meggyőzte arról, hogy személyes céljai megvalósítására és az általa vallott értékek képviseletére bio és fair trade termékeket forgalmazó vállalkozást kell alapítania.
2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében?
Szerinte is lehet jó és fontos az állami szabályozás, de nem igazán ismeri azt, nem használja ki, és nem is törekszik arra, hogy kihasználja a magyar támogatási lehetőségeket.
2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak?
Dan múltjából, pályafutásából is adódik, hogy nagyon fontosnak tartja a civil szervezeteket, azok szerepét a környezetvédelem ösztönzésében (ez utóbbi természetesen belső ösztönzés és elkötelezettség az ő vállalkozásában). Gyakori, szoros és jó kapcsolatot ápol tehát a civil szervezetekkel, mindig igyekszik támogatni, segíteni azokat. Sokszor dolgozik együtt velük, helyet biztosít rendezvényeikhez, kedvezményeket ad a fair trade kávék árából, vagy például együttműködő partnere volt a Védegylet fair trade kampányának, illetve bizonyos civil szervezetek segítenek is neki az áruszállításban (például Messzelátó, Greenpeace, Védegylet).
3. Verseny és természeti környezet
3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában?
52
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
erős
A vállalkozás több lábon áll, ezért a konkurencia is több szektorból érkezik, fő versenytársának a rossz minőségű kávékat, és az azokat értékesítő kávézókat tartja. Véleménye szerint a Magyarországon hagyományosan kedvelt márkák (Tschibo, Douwe Egberts) hasonló árért gyengébb minőséget kínálnak. A vásárlók sajnos hajlamosak csak az árat figyelni, holott nem lehet tudni, hogy az olcsóbb kávék mit tartalmaznak, és az sem mindig biztos, hogy igazi kávé van a csomagolásban. Ilyen szempontból tehát össze sem lehet őket hasonlítani a minősített, ellenőrzött fair trade és biokávékkal.
Nagyon széles piaca van tehát a gyengébb minőségű, olcsóbb kávéknak (300-400 Ft/kg). A jobb minőségű, de nem fair trade kávék (például a Semiramis kávézó 100% arabica szemes kávéja) ára 7500 Ft/kg körül is lehet, ehhez képest az általa forgalmazott fair trade kávé 4500 Ft/kg-ba kerül. Ő ugyanis törekszik arra, hogy megfizethető legyen, hiszen elsősorban környezetvédő, és nem adhatja túl drágán az áruját, mert akkor senki sem venné meg, így azzal egyáltalán nem segítené a fair trade termelőket.
A fair trade kávékat forgalmazó konkurenciát tekintve elmondja, hogy korábban a Síp utcában üzemelt a Café 22, amely elsőként árult nem kizárólagosan ugyan, de fair trade kávét, viszont rövid működés után bezárt. Azóta csak ő üzemelt fair trade kávézóként, illetve mostanában nyílt az Ecocafe az Andrássy úton, amiről még nem tud túl sokat.
A nem fair trade kávézók piacán nagyon erős a verseny az ár kiemelt fontossága miatt, és mivel egy csésze kávé ára nagyon alacsony Magyarországon, ezért különösen nehéz talpon maradni.
Dan a könyvek terén is jelentős versenyt érzékel, mert nagyon kicsi a használt könyvek piaca, a kínálat pedig nagy: legalább három használtkönyv-boltról tud. Azt viszont nem igazán érti, hogy miért veszik az emberek inkább a Libri és az Alexandra átlagosan legalább 3000 Ft-os új könyveit, mikor nála 900 Ft az átlagár. Különösen furcsának találja ezt akkor, amikor a válság és a megszorítások miatt a nettó jövedelmek egyre inkább csökkennek. 53
Az előbbiek alapján megállapítható tehát, hogy a cég nagyon erős versenyt érzékel minden piacán: az árbevétel megközelítőleg felét meghaladó használtkönyv-értékesítés, a kisebb arányú csomagoltkávé-forgalmazás, és a legkisebb hányadot képviselő kávézó üzemeltetés terén is.
3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon
tudja
gyenge
erős
erős
Arról biztosan tud, hogy az Ecocaféban árulnak bio, öko és fair trade kávét, de nem igazán van tudomása arról, hogy a rajtuk kívüli kávézók kínálatában lenne, viszont nem is nagyon foglalkozik vele. Ő csak az általa képviselt értékek mentén képes dolgozni, azaz esetleg a versenytársak által alkalmazott más jellegű felfogás sem tántorítaná el kitűzött céljaitól.
3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?
0
1
2
3
4
5
nem
jelentős
hátrány
indifferens
előny
jelentős
tudja
hátrány
előny
A fogyasztókért folytatott versenyben úgy érzi, hogy nem számít, hogy ő környezetileg elkötelezett-e vagy sem. Természetesen vannak olyanok, akik a fair trade kávé miatt térnek be hozzá, de a többség nem ismeri ezt a kategóriát, és nem is érdekli.
4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára?
4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából? 54
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Dan egyszemélyben tulajdonosa és vezetője a vállalkozásnak, ezért az ő személyes értékelkötelezettségei határozzák meg a cég működését. Ha külön választjuk az ő személyét a vállalkozás jogi személyiségétől, akkor elmondható, hogy ő formálta ilyenné a cégét, és az ilyen háttérrel, elkötelezettséggel is működőképes, és hozzájárul Dan személyes jóllétéhez, akkor az ő szempontjából határozottan előnyös, hogy létre tudta hozni és üzemeltetni tudja a vállalkozást.
4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Dan megítélése szerint az üzletvezetője és az alkalmazottja számára sem fontos személy szerint a környezeti elkötelezettség, egyikük sem azért dolgozik nála, mert a vállalkozás ilyen értékeket képvisel. Lelkiismeretesen, megbízhatóan, hozzáértően végzik a munkájukat, szívesen tájékoztatják is az érdeklődő vevőket a cég értékeiről, a működés, a termékek ökologikus tulajdonságairól, de személyes életükben ezekkel nem azonosulnak, a munkateljesítményük, motivációjuk nem nagyobb kifejezetten az által, hogy környezetileg elkötelezett cégnél dolgoznak.
4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
55
igen
Elégedett jelenlegi munkatársaival, értékeli megbízhatóságukat, hozzáértésüket, és nem akar prédikálni, nem akarja megtéríteni őket, hogy igenis vallják magukénak az ő általa fontosnak tartott értékeket. Éppen ezért jelenleg nem is keres más dolgozókat helyettük, csak azért, hogy azok feltétlenül elkötelezettek legyenek a környezet irányában. Emiatt nem is igazán képes felmérni, hogy milyen lenne a leendő vezetők, alkalmazottak viszonyulása a cég értékeihez.
4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
igen
részben nem
Reményei szerint növeli – legalább a jövőben, vannak ugyanis nagyon hűséges, visszatérő vevői, akik akár hetente többször is vásárolnak, de a válság miatt sokan el is hagyták. Elvileg meglehetősen kiterjedt a vállalkozás működését, az általa szervezett programokat figyelemmel kísérők köre: a törzsvevők aránya a kávévásárlásoknál körülbelül 10%, megközelítőleg 6000 embernek küld hírlevelet hetente, a Facebook-on pedig 4000 tagja van a kávézó oldalának, de azt nem tudja, ebből hányan követik aktívan a híreket, illetve a forgalom alakulásából sem lehet következtetni arra, hogy folyamatosan növekedne a fogyasztói lojalitása és vásárlási kedve.
4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Határozott igen a válasza a partnercégek, a vevők vonatkozásában is. Példaként kiemeli, hogy a Kaledónia Pub és Étterem és az Arriba Taqueria is kifejezetten azért vásárol tőle, mert fair trade kávét árul és ők is azonosulnak Dan hozzáállásával: az utóbbiban például már újrahasznosított papírból készült táskákat, 100%-ban lebomló természetes anyagból gyártott poharakat és szelektív hulladékgyűjtést is alkalmaznak. 56
Érdekességként elmeséli, hogy a konvencionális, kevésbé etikus üzletmenetet követő kávéforgalmazók hogyan kötik magukhoz a kávézókat azzal, hogy lehetővé teszik számukra, hogy tartós bérletbe vegyék tőlük a drága kávéfőző gépeket, darálókat, ennek fejében viszont meghatározott mennyiségű kávé kötelező vásárlását írják elő számukra nem feltétlenül a legkedvezőbb áron. A kevesebb szabad tőkével rendelkező üzletek kénytelenek belemenni a Dan által „kávépiaci csapdának” nevezett helyzetbe, és tulajdonképpen jóval nagyobb összegeket fizetnek ki néhány év alatt, mint azok, akik megengedhetik maguknak a nagyobb kezdő befektetést, és függetlenek tudnak maradni. Dan partnerei többek között ezért is választják őt, mert nála soha nem tapasztalnak etikátlan magatartást.
Kiemeli még, hogy az ombudsmani hivatal és több civil szervezet is kifejezetten azért vásárol tőle, mert fair trade kávét árul. Van azonban egy Hunyadi téri kisvendéglő, amely nem feltétlenül a fair trade minősítés, hanem a fair trade termékek kiváló minősége és finom íze miatt hűséges vásárlója Dan-nek.
4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között?
0
1
2
3
4
5
nem
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
tudja
nem
részben nem
igen
Dan számára személy szerint megéri a vállalkozás fenntartása, ráadásul az személyes alapkötelezettség-vállalás is nála, hogy fair trade, bio és öko termékeket áruljon, illetve az általuk képviselt értékek mentén működjön. Véleménye szerint azonban másoknak is megérheti ezzel foglalkozni, mert a meglehetősen zsúfolt piacon ez határozottan megkülönböztet, egyértelműen jelzi, hogy a környezetvédelem, emberi jogok fontosak az eladó számára.
5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban
5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban? 57
Úgy érzi, rengeteg lehetőség létezik, de a világ mai helyzete miatt csak a környezeti elkötelezettség növelése lehet a helyes irány, muszáj erre menni, mert e nélkül nincs jövő. A környezet védelme nagyon fontos, és úgy véli, előbb-utóbb teljesen errefelé fog fordulni a világ, csak az a kérdés, hogy mikor.
Magyarországon jónak ítéli a helyzetet: létezik a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa intézmény (az interjú készítésekor még nem tudott az ezzel kapcsolatos új szabályozás részleteiről), elmondása szerint az országban több mint 80 biobolt, 10-15 biopiac (például Újpesten, Nagykovácsiban, Miskolcon), 1500 biogazdaság van. Úgy ítéli meg, ezek elfogadható adatok (Ausztria persze más kategória, de azért önmagunkhoz képest nem vagyunk rosszak). Véleménye szerint nem csak a külföldiek vásárolnak a bioboltokban, tehát a magyarok között is van fizetőképes kereslet, azaz összességében érdemes környezetileg elkötelezettnek lenni.
5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orientáltabbá tételében?
Külső segítségre, a kormányzatra, a támogatásokra nem számít (példaként egy olyan támogatási lehetőségről tesz említést, amely éppen akkor szűnt meg, amikor pályázni akart rá, mert szüksége lett volna pluszforrásra).
Úgy véli, nem pénzt kell adni a cégeknek, az üzleti terv megvalósítása, a vállalkozás működtetése nem a kormány feladata, de a szabályozási környezeten, a törvényeken mindenképpen lehet javítani. Javaslatként a következőket fogalmazza meg: a műanyag táskák, aludobozok, kidobható PET palackok betiltása, újra legyenek visszaváltható göngyölegek, csak újratölthető illetve kadmium-mentes elemeket lehessen kapni (miért van szükség egyáltalán eldobható elemekre?), a mosóporok pedig foszfátmentesek legyenek. Ha pedig támogatást adnak, akkor támogassák a környezetvédelmi szempontból jobb termékeket, ösztönözzék, hogy a termelők, a forgalmazók olyan választékot alakítsanak ki, amikor csak környezetbarát termékek közül lehet választani.
Megemlíti még, hogy jelenleg vannak számára értelmetlennek tűnő adók: a jótékonysági könyvadományra is kell forgalmi adót fizetni például, ami megnehezíti, hogy egyszerűen
58
adakozzon, jótékonykodjon, mert pluszköltséget jelent, amit nem tud vállalni, és emiatt inkább nem adakozik. Ezen mindenképpen célszerűnek tartja változtatni.
5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben?
A környezeti elkötelezettség egyértelműen nehezebbé teszi a mindennapi működést, mert a mostani
és
az
előző
kormányzat
tevékenysége
sem
volt
igazán
kedvező
a
környezetvédelemre, a vállalkozásokra nézve. Számára és a hasonlóan kis piacon dolgozó üzletek számára még nehezebb a talpon maradás.
Példaként
sorolja
a
nehézségeket,
az
általa
hátrányosnak
tartott
tényezőket:
pluszadminisztrációt és költséget jelent az áfás számlaadási kötelezettség; túl nagy terheket rónak a foglalkoztatásra, ami természetesen erősíti a fekete foglalkoztatást; az üzleti telefonok magáncélú használatának követése is pluszadminisztráció; az iparűzési adó az Európai Unió szerint törvénytelen, de a magyar törvényhozásnak ez nem számít, nem változtat rajta. Ilyen körülmények között nehéz előrelépni, fejlődni, a vállalkozások inkább bezárják az üzleteiket, pedig ez a központi költségvetés, az adóbevételek szempontjából is kedvezőtlen. Véleménye szerint sajnos a mostani kormányzat sem indul el másik, kedvezőbb irányba vezető úton, nem sok változást remél tőlük. Összességében tehát meglehetősen nehéznek ítéli a helyzetet, de mint mondja - muszáj reménykedni.
6. Milyen más környzeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra?
Az internetes honlapján elérhető partnerlistából (http://www.treehugger.hu/partners vagy http://www.treehuggerdans.com/index.php/Tours/Partners.html) mindenkit jó szívvel ajánl, de a
következőket név szerint is kiemeli: -
Arriba Taqueria mexikói gyorsétterem és ételfutár
-
Printa Design öko-designbolt és kávézó, ahol direct trade kávét forgalmaznak
-
Recycle Machine designbolt
-
Maki Foods főzőiskola
-
Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt.
-
Boutique Hotel Zara 59
60