K

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA „Egyeztetési változat” Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2015. május Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

ITS Konzorcium

Csenger Város Településfejlesztési Koncepciója KONCEPCIÓ

3

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető, régiós koordinátor

Róka László

Megyei koordinátor

Kézy Béla

Felelős tervező

Ivánka-Tóth Dávid

Településtervező

Gibáné Guthy Judit

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Krajnyák Nóra

Településtervezési szakági szakértő

Molnár Zoltán

közlekedési

Társadalompolitikai szakértő

Markó András

Gazdaságfejlesztési szakértő

Vásárhelyi Réka

Antiszegregációs szakértő

Adorján Emese

Partnerségi szakértő

Ivánka-Tóth Dávid

Környezetvédelmi szakértő

Dima András

Műemlékvédelmi szakértő

Nagy Tibor

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Csenger Város Önkormányzata

Erdős Tamás, Forján Zsolt, Horváth Péter, dr. Komlódy Miklós

ITS Konzorcium


4

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS ........................................................................................................................................ 6

2

A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE ................................................................................................................ 7 2.1

A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VONATKOZÓAN............................................................................................................................................. 7 2.2 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN................................................. 9 2.3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE ..................................................................................... 9 3

A CÉLOK BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 11 3.1 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ..................................... 11 3.2 RÉSZCÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA .................................. 11 3.2.1 A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata ....................... 17 ............................................................................................................................................................ 18 3.2.2 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre ................................................ 20

4 A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA A HASONLÓ IDŐTÁVÚ KONCEPCIÓKKAL (OFTK, MEGYEI KONCEPCIÓ) .................................................................................. 22 4.1 4.2 5

A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA AZ OFTK-VAL ................................................ 22 A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL 23

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ.................................................. 25 5.1

A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA................................................................................. 25 5.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE, A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA .................................................................................................................................... 26 5.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉRE ........................................................................... 28

ITS Konzorcium


5

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az átfogó célok és a részcélok közötti koherencia .................................................... 19 2. táblázat: Városrészek funkciói.................................................................................................. 21 3. táblázat: A fejlesztési célok értelmezése az egyes városrészekre ........................................... 21 4. táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése az OFTK-hoz................ 23 5. táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése a megyei célkitűzésekhez ..................................................................................................................................................... 24 6. táblázat: A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok ................................................................................................... 25 7. táblázat: Országosan védett műemlékek ................................................................................. 28 8. táblázat: Egyedi értékvédelem alá vonat építészeti örökségek ................................................ 30 9. táblázat: Régészeti lelőhelyek .................................................................................................. 31

Ábrajegyzék 1. ábra: Csenger Város településfejlesztési koncepciójának célrendszere .................................. 18

Térképjegyzék 1. térkép: Csenger városrészei .................................................................................................... 20 2. térkép: Az országosan védett műemlékek (piros), a műemlékek telke (kockavonal) és azok műemléki környezete (--Mk--) ...................................................................................................... 29 3. térkép: Régészeti lelőhelyek .................................................................................................... 32

ITS Konzorcium


6

1 Bevezetés Jelen dokumentum Csenger Város Településfejlesztési Koncepciója, amely a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján került kidolgozásra. A koncepció egy hosszú távra (10 évet meghaladó időtávra) szóló dokumentum, amely kijelöli a város elérendő jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan, valamint rögzíti a településfejlesztés elveit. A koncepció meghatározza a város átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, az azokhoz kapcsolódó részcélokat, valamint a célok értelmezését az egyes városrészekre. A tervezési folyamat keretében a koncepcióval egy időben készül Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) is, amely a koncepcióra épülve kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek, így a településfejlesztési koncepciónak és az integrált településfejlesztési stratégiának. A tervezési folyamat tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok hosszú távra meghatározzák a város fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokat mennyire hatékonyan és eredményesen tudja a város felhasználni. A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat – számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva – bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. A koncepcióban kijelölt fejlesztési irányok a megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok és a hosszú távon elérni kívánt állapot közötti utat jelölik ki. A településfejlesztési koncepció társadalmasítása és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Csenger Város Partnerségi Terve alapján történik.

ITS Konzorcium


7

2 A település jövőképe Csenger jövőképének kialakítása számos belső és külső tényező figyelembevételével történt, melyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének irányvonalait és korlátait: a város határ menti fekvése; a helyi ipari parkban rejlő potenciál; a járásközponti szerepkör; a lakosság, a gazdasági szervezetek és a potenciális turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben; a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő megléte, ami behatárolja a tervezett fejlesztések körét és megvalósíthatóságát. Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és a jövőben várható trendeket figyelembe véve a következőképpen fogalmazható meg a város jövőképe: CSENGER VÁROS JÖVŐKÉPE „A körzetközponti funkciókat ellátó Csenger kiaknázza a határ menti fekvésből, illetve a szomszédos országok közelségéből eredő előnyöket, épít a helyi ipari parkban lévő lehetőségekre, ezáltal a régió jelentős gazdasági és logisztikai központja. A fenntarthatóság alapelvét szem előtt tartva a természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak. A fejlődés eredményeként Csenger egy vonzó, modern és fenntartható város, amely a lakosai számára magas életszínvonalat biztosít.”

2.1 A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan Társadalom

Csengerben a lakónépesség számának alakulása stagnálást, esetleg lassú csökkenést mutat, ugyanis a lassuló mértékű elvándorlást a születések száma csak korlátozott mértékben képes ellensúlyozni. A negatív vándorlási egyenleg hátterében a környező nagyobb városok és a megyeszékhely erőteljesebben érvényesülő elszívó ereje áll. A népesség korösszetétele egyformán alakul a megye hasonló adottságokkal rendelkező városaival, az elöregedés továbbra is jellemző, viszont egyre lassuló mértékben. A városban élők életminőségének fontos alapfeltételét jelentő humán szolgáltatások infrastruktúrája kiépült, fejlett, a szolgáltatások színvonala magas. Korszerű egészségügyi (szak)ellátás, magas minőségű oktatási-nevelési szolgáltatások, szükségletekre reagáló szociális ellátás és ügyfélbarát közigazgatás jellemzi a várost, amely nemcsak saját lakosait, hanem a környező települések lakosságát is kiszolgálja. A lakosság körében rendszeres intenzív felvilágosító, prevenciós és szűrési programok, eredményeként javul a lakosság egészségi állapota.

ITS Konzorcium


8

A településen működő intézmény által biztosított magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően a város munkaerő-potenciálja jól képzett és rugalmas, megfelelő bázist jelent a primer szektor számára, valamint az arra épülő feldolgozóipari cégek megtelepedéséhez, amelyek stabil munkaerő-piaci helyzetet teremtenek. A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, rekreációs és szabadidős kínálatot tud nyújtani. A nagyobb, hagyománnyá váló rendezvények hírneve erősödik, ami hozzájárul a pozitív arculat és a helyi identitás megerősödéséhez. A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság fokozatosan csökken, a jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább. A hátrányos helyzetű csoportok létszáma csökken, életminőségük javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekszik – elsősorban az önkormányzat, a Csenger Roma Helyi Nemzetiségi Önkormányzat és a civil szervezetek hatékony együttműködésének köszönhetően. A szociális feszültségek a kezelésükre indított szakmai programok eredményeképpen enyhülnek. A leromlott városi területeken élők száma fokozatosan csökken. Gazdaság

A város gazdasági szerkezetét alapvetően befolyásolja a fejlett mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar, amelynek megtelepedését a kedvező elérhetőség, valamint a kiépült üzleti infrastruktúra és az innovációs és logisztika központ is segíti. Az agrárvertikum kiszámítható és stabil munkalehetőségeket nyújt a város és a vonzáskörzet munkavállalói korú népességének, így a foglalkoztatási arány növekedésével együtt a munkanélküliségi ráta csökken. A megerősödött helyi kis- és középvállalkozói szektor egyfelől beszállító kapcsolatokat épít ki a térség nagyobb cégeivel, másfelől megfelelő színvonalon képes kiszolgálni a lakosság változatos igényeit. A végrehajtott fejlesztéseknek és a térségi szintű együttműködésnek köszönhetően a turizmus is egyre fontosabb szerepet tölt be a város gazdaságában. A város gazdálkodása a sajátbevételek növekvő arányának köszönhetően kiegyensúlyozott.

Táji, természeti és épített környezet

A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az európai uniós normákhoz, vagyis a levegőminőség javítása, a zöldfelületek minőségének javítása és közösségi hasznosítása folytatódik. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik (10%<). A szennyvíz biológiai tisztítására is alkalmas telepnek köszönhetően a talaj és a felszín alatti vizek minősége javul. Az épített környezet fejlesztésekor elsődleges szempont a meglévő örökségek fenntartható megőrzése, az energiahatékonyság növelése (energiahatékony épületállomány), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (alternatív energiaforrások használata). A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, aminek köszönhetően a lakosság és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, az aktív védelemnek köszönhetően a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, ami kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára, a helyi mező-, erdő- és vadgazdálkodásra, valamint az öko- és falusi turizmusra. Egységes ökológiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvő arányú zöldterületek mentén. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül extenzív mezőgazdasági hasznosítással és erdősítéssel. A belső úthálózat jó minőségű, a közösségi közlekedés feltételei kedvezőek helyközi és távolsági szinten egyaránt. A busz- és vonatjáratok racionalizált és magas színvonalú rendszere összhangban van a lakosság szükségleteivel. A közlekedési eszközök többsége környezetbarát üzemeltetésű. A kerékpárút-hálózat teljes körű kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi.

ITS Konzorcium


9

2.2 A település jövőképe a térségi szerepkörére vonatkozóan Csenger továbbra is a megyeszékhely tágan értelmezett vonzáskörzetébe tartozik, mindemellett a közeli járásközpontok (Mátészalka, Fehérgyarmat) is térségi szerepkörük megerősítésére törekednek. A városi funkciók koncentrációjának, a kedvező elérhetőségi viszonyoknak és a javuló gazdasági környezetnek köszönhetően Csenger társadalmi-gazdasági vonzáskörzete megerősödik, sőt néhány funkció tekintetében a határon túlra is átnyúlik. Az együttműködés a környező településekkel kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményez, amelynek alapja a felzárkózó Csenger. Ennek köszönhetően a város intenzíven be tud kapcsolódni a megyei gazdaságfejlesztési folyamatokba. Csenger a térségi szintű turisztikai desztináció megteremtésében és fejlesztésében is fontos szerepet játszik. A települések természeti és kulturális értékeire építve kialakul egy térségi szinten egységes és versenyképes turisztikai kínálat, amely erősíti a megye idegenforgalmi vonzerejét is. Nemzetközi szinten elsősorban a testvérvárosi kapcsolatokra, a befektetés-ösztönzésre és a turisztikai marketingre fektet hangsúlyt a város. Összefoglalóan kijelenthető, hogy Csenger a jövőben a térség egyértelmű gazdasági, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi és turisztikai központja lesz, mindamellett, hogy megőrzi sajátos kisvárosi arculatát.

2.3 Településfejlesztési elvek rögzítése A településfejlesztési irányok kijelölése során vannak olyan meghatározó alapelvek, amelyek indikátorokkal ugyan nem feltétlenül mérhetőek, ám meghatározóak a város fejlesztésének egésze, a beavatkozások tervezése, a források allokálása szempontjából. Csenger esetében a következő településfejlesztési alapelveket kell figyelembe venni: Integrált megközelítés: A városi élet különböző – gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális – területei egymással szorosan összefonódnak, ezért a városfejlesztés terén kizárólag integrált megközelítéssel lehet hatékony megoldásokat elérni. Az integrált megközelítés aspektusai: komplex társadalmi-gazdasági problémákra átfogó megoldások keresése, pontszerű, egyedi projektek helyett egymásra épülő, egymást kölcsönösen erősítő beavatkozásokból álló komplex fejlesztések megvalósítása, a fizikai, infrastrukturális fejlesztések ún. soft elemekkel, intézkedésekkel és szervezési megoldásokkal való együttes kezelése, különböző finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módok egymással való összehangolása (pl. több operatív program – több prioritási tengely, vagy EU-s, hazai és magánforrások). Az integrált megközelítés a koncepció, a stratégia és a projektek szintjén egyaránt alkalmazandó a hatások maximalizálása érdekében.

ITS Konzorcium


10

Fenntartható városfejlesztés: A településfejlesztés során kiemelten fontos a fenntartható fejlődés biztosítása. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket" (ENSZ, 1987), amely magában foglalja a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságot. A városfejlesztés tervezése és megvalósítása során mindhárom pillért szem előtt kell tartani – egymásra gyakorolt kölcsönhatásaik figyelembevételével. A város fejlesztése során biztosítani kell, hogy a folyamatos gazdasági fejlődéssel párhuzamosan mind a társadalmi fenntarthatóság (megfelelő életkörülmények, életminőség, szociális jólét), mind a környezeti fenntarthatóság (klímabarát beavatkozások, megújuló energiák alkalmazása) szempontjai érvényesüljenek. Elvárás, hogy a tervezett beavatkozások bizonyíthatóan hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez, csökkentsék, de semmiképpen ne növelje a környezeti terhelést. Ennek elérése érdekében a város elkötelezett az épületek és a közlekedés széndioxid-kibocsátásának csökkentése iránt. Hatékony fejlesztések: A városfejlesztés során fontos alapelv a meglévő erőforrásokra építkezés, a költséghatékonyság biztosítása. Mindezekért szem előtt kell tartani a fejlesztések hosszú távú hatásait, a meghatározott városfejlesztési irányokhoz való illeszkedést. A sikeres városfejlesztés nem a tüneteket kezeli, hanem feltárja a valós problémákat és azokra keresi meg a leghatékonyabb és leginkább fenntartható megoldásokat. A hatékonyság érdekében fontos a meglévő erőforrások ésszerű kiaknázása: célszerű előnyben részesíteni a kihasználatlan ingatlanok megújítását a zöldmezős beruházásokkal szemben, továbbá szükséges megőrizni a rendelkezésre álló humán erőforrásokat is, hasznosítani a felhalmozott tapasztalatokat. A hosszú távú gondolkodás alapvető eleme, hogy a beruházások finanszírozási igénye mellett a fenntartás, működtetés költségeivel is számolni kell, azaz a létrehozott létesítmények üzemeltetése nem terhelheti meg aránytalanul a fenntartó költségvetését. Közösségi szemlélet és szolidaritás: A városfejlesztési folyamat valamennyi szakaszában – tervezés, megvalósítás és fenntartás – kiemelt alapelv a közösségi szemlélet, a széles körű partnerség biztosítása. A sikeres és eredményes városfejlesztés megvalósítása érdekében elengedhetetlen a helyi lakosság, a civil társadalom, a gazdasági élet szereplői és a különböző kormányzati szintek közötti szoros partnerség kialakítása, az érintettek aktív bevonása a fejlesztési folyamat valamennyi szakaszába: a partnerek tervezésbe való bevonása kettős célt szolgál – egyfelől lehetőséget ad fejlesztési elképzeléseik megismerésérére, másfelől növeli a tervezett fejlesztések elfogadottságát; a partnerek szerepet kaphatnak a megvalósításban is, ennek egyik hatékony eszköze a helyi közösségek működésének ösztönzése; a partnerség a fenntartási időszakot is végigkíséri – a beavatkozások megvalósítása után is fontos az átfogó tájékoztatás, a folyamatos egyeztetés a közvetlenül érintettekkel (pl. lakossági elégedettség mérés), a tapasztalatok visszacsatolása, ami által növelhető a létrehozott kapacitások, szolgáltatások kihasználtsága. A város vezetése folyamatosan konzultál a lakossággal, figyelembe veszi igényeiket, szükségleteiket, és aktívan bevonja a városi polgárokat a fejlesztések megvalósításába, ösztönzi az alulról jövő lakossági kezdeményezéseket.

ITS Konzorcium


11

3 A célok bemutatása 3.1 A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása A Csengerre megfogalmazott jövőkép, a településfejlesztési elvek, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a település gazdasági-társadalmi fejlesztéseinek stratégiai céljai, a hozzájuk tartozó részcélok és a potenciális beavatkozások. A város településfejlesztési koncepciója a felvázolt jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó fejlesztési célt jelöl ki: 1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése: Komplex és vonzó beruházási környezet kialakítása a fenntartható, és jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdaságfejlesztés érdekében. 2. Magas életminőség biztosítása: A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével. 3. Körzetközponti szerepkör megerősítése: A járásközponti feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási-, egészségügyi és turisztikai centrum funkció erősítése. Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A versenyképes gazdaság megteremtésére irányuló átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A magas életminőség biztosítását előirányzó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A központi szerepkör megerősítését célzó törekvés a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő, környező településekkel való együttműködési lehetőségeket, valamint a város oktatási, egészségügyi és turisztikai szolgáltatásai területén betöltött funkcionális szerepkörét támogató, határon is átnyúló együttműködéseket foglalja magában.

3.2 Részcélok és beavatkozások területi egységeinek meghatározása A tervezett jövőkép és az átfogó célok megvalósulásához az alábbi részcélok járulnak hozzá: 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése; 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése; 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése; 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése; 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja; 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése.

ITS Konzorcium


12

1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése Csenger gazdaságának dinamizálása és diverzifikálása érdekében szükséges, hogy a helyi vállalkozások munkahelymegtartó ereje rövid távon megerősödjön, versenyképessége pedig hosszabb távon javuljon. Ez az alapja a foglalkoztatási szint növelésének, valamint ez biztosítja a lakosság gazdasági aktivitásának emelését, a megfelelő életszínvonal kialakítását. A település gazdasági potenciáljának növelése a Csengeri járás és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szempontjából is kiemelkedően fontos. Ennek érdekében az önkormányzatnak intenzív befektetés-ösztönzést kell folytatnia, továbbá javítania kell az újonnan betelepülő vállalkozások fogadásának feltételeit. Ilyen beavatkozások lehetnek pl.: az Ipari Park szabadon hasznosítható területeinek alapinfrastruktúrával való ellátása, valamint egy innovációs és logisztikai központ kialakítása. A település gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozók is jelentős szerepet játszanak, amelyek jelentős része a belvárosban tömörül. Az önkormányzatnak biztosítani kell számukra a megfelelő vállalkozói környezetet, többek között magas színvonalú infrastruktúra kialakításával, tanácsadással, együttműködések ösztönzésével. A gazdasági potenciál szoros kapcsolatban áll a helyi munkaerőpiac összehangolt keresletével és kínálatával. Az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el a helyi gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése. Csenger gazdasági dinamizálása és diverzifikációja, a növekvő technológiai színvonal megfelelő képzettségeket és képességeket, valamint infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. Ez csak az önkormányzat, az illetékes intézmények és a munkaerőpiac szereplőinek szoros együttműködésével valósítható meg. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a helyi munkaerőpiac sajátos problémáinak hatékonyabb kezelését. A fent leírt beavatkozások által vonzó vállalkozási környezet jön létre, ezáltal megnő a város tőkevonzó képessége, munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, a város képessé válik a foglalkoztatás bővítésére, megerősödik a helyi vállalkozói szféra, pozitív demográfiai folyamatok indulnak el (pl. a képzett és vásárlóképes fiatal lakosság helyben maradása, kedvezőbb korstruktúra alakulása). 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése A belső erőforrásokra épülő, élőmunka-igényes idegenforgalom jelentős mértékben hozzájárul a város versenyképességéhez. Multiplikátor hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozik. A turisztikai piaci jelenlét növeléséhez szükséges a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt fejlesztése, intenzív turisztikai marketing-tevékenység megvalósítása,

ITS Konzorcium


13

valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének kialakítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása. Csengerben több olyan látványosság – Szamos folyó, országosan egyedülálló épített örökség – is található, mely megfelelő fejlesztés, illetve marketing mellett jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezne. A turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése nélkül azonban egy bizonyos szintet nem tud túllépni a város turizmusa. A vendégek és a vendégéjszakák számának folyamatos növekedéséhez elsősorban megfelelő minőségű és kapacitású szállás- és vendéglátóhelyekre van szükség. A turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése szintén olyan terület, ahol célszerű továbbfolytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és tartalmi fejlesztéseket: helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme, lehetőség szerint funkcionális megújítása, országos és helyi védettségű műemlékek védelme, hagyományőrzés, helyi és a határon átnyúló célközönséget is vonzó rendezvények szervezése, civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása, sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása nem elegendő, létfontosságú a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A kultúra, a közművelődés és a szabadidős lehetőségek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy kínálatot teremtsenek a turisták számára meghosszabbítva ezáltal az itttartózkodás idejét. Ahhoz, hogy a turisztikai attrakciók multiplikátor hatása a város egész területén és a környező településeken is érezhető legyen, elengedhetetlen komplex turisztikai csomagok összeállítása a vendégek számára. Ehhez időben és térben is össze kell hangolni a környező települések és szolgáltatók kínálatát a vendéglátás, a rendezvényszervezés és az egyéb kikapcsolódási lehetőségek terén egyaránt. Az egymást támogató turisztikai elemek kialakításával párhuzamosan erősíteni kell a turisztikai marketing differenciált és célcsoport-orientált jellegét. Mindennek eszköze lehet a turisztikai desztináció menedzsment megteremtése, amely a desztináció idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait integráltan kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, intézményesült együttműködésén alapul annak érdekében, hogy a vendég élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. A komplex fejlesztések révén Csenger bekapcsolódhat a szervezett turisztikai útvonalak sorába, így országosan is ismert és keresett turisztikai desztinációvá válhat, ami a város gazdaságának diverzifikálását tovább erősítheti. A fent leírt beavatkozások eredményeként: nő a település ismertsége, emelkedik a településre érkező turisták száma, nő a városban töltött vendégéjszakák száma,

ITS Konzorcium


14

a turizmus multiplikátor hatása révén a nő munkaerő-piaci kereslet, valamint a város és lakóinak bevételei emelkedni fognak. 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése A település népességmegtartó erejének növeléséhez nagymértékben hozzájárul az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma megteremtése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek – mint a városi élet fő helyszíneinek – humanizálásával. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos karaktere. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a városszéli iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni biztosítva ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszik a nem megfelelő műszaki állapotban lévő épületállomány. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a felújítások hozzájáruljanak az adott épület funkcióinak megerősítéséhez, bővítéséhez, költséghatékony üzemeltetéséhez – megfelelő infrastrukturális alapot biztosítva a közszolgáltatások magas színvonalú ellátásához. A lakosság komfortérzetét növeli a közmű-infrastruktúra karbantartása, továbbfejlesztése is. A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani a még hiányos területek fejlesztésére, illetve a leromlott műszaki állapotú infrastruktúra megújítására egyaránt. A csengeri imázs és identitás újabb karakteres városképi elemek, pl. közterek és zöldterületek létrehozásával is erősíthető. A település népességmegtartó erejének növeléséhez is nagymértékben hozzájárul, amennyiben rendezett közösségi terek, parkok állnak a kikapcsolódni vágyó lakosság rendelkezésére. A közlekedési feltételek javításában a legjelentősebb a külső közlekedési kapcsolatok fejlesztése, amelyben az önkormányzatnak nincs közvetlen szerepe, csak közvetett eszközökkel (megyei rendezési terv véleményezése, kiemelt projektek támogatása, aktív segítségnyújtás az előkészítésben) támogathatja a folyamatokat. A település megközelíthetőségét javító fejlesztések többek között: A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása; M49-es gyorsforgalmi út megépítése; Vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között; Csenger Óvári és Csenger - Csengerbagos települések közötti utak kiépítése; Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése. A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására és a környezetbarát közlekedési megoldások elterjesztésére irányul. A belvárosban kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolási kapacitások bővítésére, különösen a nagy forgalmú intézmények és kereskedelmi egységek esetében. A gyűjtőutak fejlesztése multiplikátor hatásként elősegíti a környező területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is – figyelembe véve az érintett városrészek elsődleges ITS Konzorcium


15

lakó- vagy gazdasági funkcióját. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyfelől a járatok optimalizálást, másfelől környezetbarát közlekedési eszközök alkalmazását jelenti a belvárosban. Szintén a környezetterhelés csökkentése miatt fontos a belterületi kerékpárút-hálózat bővítése és folyamatos karbantartása. A fenti beavatkozások eredményeként Csenger jó eséllyel elkerülheti azokat a problémákat, amelyek Magyarországon a spontán fejlődésnek indult városok esetében jelentkeznek. A fejlesztések hatására javul a lakosság életminősége, erősödik az identitása, valamint növekszik a város népességmegtartó és vonzó ereje. 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése A város számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, hogy miként tudja mérsékelni a fosszilis energiahordozóktól való külső függőségét. Ennek elsődleges eszközei az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása. Csenger célja tehát a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Mindezek mellett kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik (termálvíz, napenergia, szélenergia). Ezek tudatos és bővülő használata az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését eredményezheti. A fent leírtak elérése érdekében az alábbi beavatkozások megvalósítása elengedhetetlen: A közintézmények energiahatékonysági korszerűsítése, alternatív energia alkalmazása a közintézményekben A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, annak tervszerű végrehajtása A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) megvalósítása Mindezek eredményeként Csenger a fenntartható fejlődés útján elinduló településsé válik, amelynek hatására a lakosság szemléletmódja és életminősége egyaránt javulni fog. 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja Csenger dinamikus felzárkózását és fejlődését nagymértékben meghatározza a hátrányos helyzetű lakosság viszonylag nagy aránya. Ahhoz, hogy a város hosszú távon növekedési pályára álljon, elengedhetetlen a hátrányos helyzetű lakosság problémáinak átfogó kezelése és társadalmi integrációja. Ezen lakosság életkörülményeinek javítását és életminőségének emelését célozza meg az Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Programja, ami elsősorban az érintett szegregátumra vonatkozik, de természetesen ezek az intézkedések kiterjeszthetők és kiterjesztendők a város más részein élő hátrányos helyzetű lakosokra is. A részcélt kiszolgáló fejlesztési területek az alábbiak: lakhatási feltételek javítása, magas minőségű és a szükségletekhez igazodó oktatás biztosítása, ITS Konzorcium


16

az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, akciók megvalósítása, a célcsoportra szabott szociális szolgáltatások biztosítása, a foglalkoztathatóság javítása, a szegregált területen integrációs folyamatok megindítása, újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozása. A beavatkozások eredményeként javulnak a településen élő hátrányos helyzetű emberek életkörülményei, ezáltal pedig a szegregációs folyamatok a háttérbe szorulnak, csökken a telep mérete, újabbak pedig nem jönnek létre. 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése A térségi szerepkör vizsgálata előtt fontos megemlíteni, hogy Csenger a trianoni határrendezéssel vált a térség központjává, előtte Szatmárnémeti töltötte ezt a pozíciót. A városban néhány területen funkcióhiány jelentkezik, amelyek tekintetében a település Mátészalka vonzáskörzetéhez tartozik. A fent leírtaktól függetlenül, Csenger járásközponti szerepéből adódóan jelenleg is számos szolgáltatást kínál a környező települések számára. Egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. A térségi centrum funkciók felülvizsgálata, a közszolgáltatások minőségi fejlesztése a város alapvető stratégiai célkitűzései közé tartozik, amely közvetlenül szolgálja, s ezáltal kedvezően befolyásolja a helyiek életminőségét és komfortérzetét, hozzájárul a vállalkozásbarát gazdálkodói körülmények kialakításához, összességében pedig előnyt biztosít a hasonló adottságú települések versenyében. A közszolgáltatások rendszerének minősége jelentős hatással bír a térségi szerepkör erősítésére és a vonzáskörzet szolgáltatás-ellátottságára is. A lakossági ellátás szempontjából ez a legfontosabb terület, az önkormányzat ezen a területen rendelkezik a legnagyobb döntési súllyal, így direkt beavatkozásokkal ez a terület fejleszthető leggyorsabban. A fejlesztések a város erősségeit, funkcionális adottságait (pl.: szakközépiskola egyedi képzési kínálata) kihasználva határon átnyúló jelleggel kell hogy megvalósuljanak. Célként fogalmazódik meg a körzetközponti funkciók román határon is átnyúló kiterjesztése, amelynek jelentős lendületet adhat Románia schengeni övezethez való csatlakozása. A térségi szerepkör megerősítésben kiemelt szerepet játszhat a 3. részcélnál megemlített külső közlekedési kapcsolatok fejlesztése is. A részcélt kiszolgáló lehetséges tevékenységek a következők: A térségi funkciók aktív összehangolása Mátészalkával és Szatmárnémetivel, Határon átnyúló igényeket is kiszolgáló egészségügyi, oktatási és turisztikai szolgáltatások kialakítása, Határ menti társadalmi-gazdasági együttműködések megerősítése, bővítése, Testvérvárosi kapcsolatok erősítése, újabbak kialakítása, A határon való átjutás megkönnyítését célzó intézkedések támogatása (pl.: zöld folyosó, gyorsított ügyintézés, schengeni határ kiterjesztése). Mindehhez pénzügyi alapot nyújthatnak az Európai Unió által biztosított források az „Európai Területi Együttműködés” célkitűzés keretében (pl. Magyarország-Románia, illetve MagyarországSzlovákia-Románia-Ukrajna határon átnyúló programok).

ITS Konzorcium


17

Ezenkívül célszerű a város intézményeinek bekapcsolódnia különböző nemzetközi hálózatokba (pl. URBACT), amelyek révén nemcsak a település ismertsége nő, de a résztvevők olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, amelyeket beépíthetnek mindennapi működésükbe – emelve ezáltal az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét. A beavatkozások eredményeként elmondható, hogy: a városi funkciók koncentrációjának, a kedvező elérhetőségi viszonyoknak és a javuló gazdasági környezetnek köszönhetően a város társadalmi-gazdasági vonzáskörzete megerősödik, sőt néhány funkció tekintetében a határon túlra is átnyúlik. Az együttműködés a környező településekkel kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményez. Ennek köszönhetően a város intenzíven be tud kapcsolódni a megyei gazdaságfejlesztési folyamatokba. 3.2.1 A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata

Csenger településfejlesztési koncepciójának középpontjában a város 2030-ra elérendő jövőképe áll. A jövőkép a település belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe véve fogalmazza meg a hosszú távon elérni kívánt állapotot. Annak érdekében, hogy a város valóban megvalósítsa a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok szerint megfogalmazott jövőbeni állapotot, kijelölésre kerültek a település fejlesztését szolgáló átfogó és részcélok. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során figyelembe kell venni a 2.3 fejezetben részletezett településfejlesztési alapelveket, amelyek meghatározóak a város fejlesztésének egésze szempontjából.

ITS Konzorcium


18

1. ábra: Csenger Város településfejlesztési koncepciójának célrendszere

Fenntartható városfejlesztés

Közösségi szemlélet és szolidaritás

Integrált megközelítés

Hatékony fejlesztések

ITS Konzorcium


19

Az átfogó és részcélok együttes megvalósítása segíti elő a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be az átfogó célok és részcélok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét. 1. táblázat: Az átfogó célok és a részcélok közötti koherencia Átfogó célok Részcélok 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése

1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése

erős koherencia közepes koherencia

ITS Konzorcium

2. Magas életminőség biztosítása

3. Körzetközponti szerepkör megerősítése


20

3.2.2 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

Csenger a természetes és tervezett szerkezeti fejlődése, valamint a településrészek által betöltött funkciók jellegéből adódóan hat városrészre osztható:

A zóna, „Belváros”

D zóna, „Déli kertváros”

B zóna, „Északi kertváros”

E zóna, „Ipari-kereskedelmi övezet”

C zóna, „Nyugati kertváros”

F zóna, „Turisztikai és rekreációs övezet”

1. térkép: Csenger városrészei

Forrás: saját szerkesztés

ITS Konzorcium


21

Az alábbi táblázat Csenger városrészeinek domináns és kiegészítő funkcióit mutatja be, amelyeket célszerű figyelembe venni a célrendszer további részleteinek kidolgozása során.

Város(rész) központi

Lakó

Humán szolgáltatási

Közösségi

Közlekedési, távközlési

Turisztikai, rekreációs

Zöldfelületi, környezeti

Közigazgatási

Funkciók

Kereskedelmi

Városrészek

Ipari, logisztikai

2. táblázat: Városrészek funkciói

A zóna B zóna C zóna D zóna E zóna F zóna domináns funkció kiegészítő funkció

Az egyes városrészekre vonatkozó középtávú területi célokat Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája tartalmazza. A koncepció fejlesztési céljai és az egyes városrészek közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét az alábbi táblázat foglalja össze. 3. táblázat: A fejlesztési célok értelmezése az egyes városrészekre Részcélok 1. Versenyképe s gazdaság feltételeinek megteremtés e

2. A kulturális és idegenforgal mi vonzerő fejlesztése

Városrészek A zóna B zóna C zóna D zóna E zóna F zóna

3. A települési környezet és infrastruktúr a fejlesztése

4. Az energiahaték onyság növelése, a megújuló energiaforrá sok alkalmazásá nak terjesztése

Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS Konzorcium

5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatá sa és társadalmi integrációja

6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítés e


22

4 A jövőkép és a hosszú távú célok összhangja a hasonló időtávú koncepciókkal (OFTK, megyei koncepció) 4.1 A jövőkép és a hosszú távú célok összhangja az OFTKval A 2014 januárjában elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg, amelyekhez a koncepció jövőképe és átfogó célkitűzései szorosan illeszkednek. Átfogó célok illeszkedése: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés: Az OFTK keretében megfogalmazott egyik átfogó cél a gazdasági növekedés, fejlődés és jövedelemtermelés biztosítása. Csenger településfejlesztési koncepciójának „Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése” átfogó célja teljes mértékben összhangban áll az OFTK ezen céljával, valamint a cél elérése érdekében megjelölt kiemelt eszközökkel (a gazdaságba történő beruházások és a vállalkozásfejlesztés támogatása, a kis- és középvállalkozások megerősítése). Mind az OFTK, mind a városi koncepció esetében az egyik átfogó cél fókusza a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése és a vállalkozások fejlesztése. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: Az OFTK ezen átfogó célja a társadalomra, az életminőség javítására fókuszál összhangban Csenger „Magas életminőség biztosítása” elnevezésű céljával, amely a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme: Az OFTK átfogó célként fogalmazza meg az erőforrások megőrzését a jövő generációinak számára. Ezzel a céllal részben koherens Csenger koncepciójának „Magas életminőség biztosítása” átfogó célja. Ezen átfogó célt szolgáló részcél az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztésére fókuszál. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Ez az átfogó cél OFTK területfejlesztési, térszerkezeti céljait integrálja. Kimondja, hogy többközpontú térszerkezet megvalósítása érdekében szükséges a gazdasági fejlődést biztosító beruházások területi terítése, a versenyképességet segítő térszerkezet, valamint a térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése. A térségi integráció elmélyítéséhez szükséges a város-vidék kapcsolatok megújítása, a térségi autonómia, az önellátó és önfenntartó képesség erősítése. A területi kohézió és a térségi esélyegyenlőség erősítéséhez kiegyensúlyozott térszerkezet, területi kiegyenlítődés, a perifériák és elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása szükséges. A „Körzetközponti szerepkör megerősítése” törekvés a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő, környező településekkel való együttműködési lehetőségeket foglalja magába, így illeszkedik az OFTK fenntartható térszerkezet kialakítására irányuló céljához. Csenger településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott részcélok illeszkedését az OFTK specifikus céljaihoz alábbi táblázat mutatja be:

ITS Konzorcium


23

4. táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése az OFTK-hoz Az OFTK specifikus céljai 1. Versenyképes, innovatív gazdaság

Szakpolitikai célok

2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás 4. Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I

Területi célok

5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom 6. Jó állam, szolgáltató állam és biztonság 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme 1. Az ország makroregionális szerepének erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat 3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

Csenger Város Településfejlesztési Koncepció részcéljai 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése nem releváns 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

4.2 A jövőkép és a hosszú távú célok összhangja a megyei területfejlesztési koncepcióval Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója három átfogó és 4 tematikus, illetve 3 területi stratégiai célt jelölt ki. Az átfogó célok ötvözik a megye legfontosabb gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, ökológiai kihívásokra adott válaszait. Átfogó célok illeszkedése: Az aktív megye – Értékteremtő közfoglalkoztatás és az aktivitás növelése: Az aktív megye átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. Csenger településfejlesztési koncepciójának „Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése” átfogó célja

ITS Konzorcium


24

teljes mértékben összhangban áll Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ezen átfogó céljával, mindkét koncepció egyik fő célja a foglalkoztatás és aktivitás növelése. A szolidáris megye – A szegénység felszámolása és a leszakadó térségek felzárkóztatása: A szolidáris megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legégetőbb társadalmi, szociális problémáira és a tartós leszakadással veszélyeztetett térségek felemelésére fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. Ezzel Csenger koncepciójának „Magas életminőség biztosítása” átfogó célja biztosítja az összhangot, mivel mindkét koncepció fő célkitűzései között szerepel a társadalmi különbségek csökkentése és a lakosság életminőségének növelése. A vonzó megye – Vonzó természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági környezet megteremtése: A vonzó megye azokat a fejlesztéspolitikai irányokat jelöli ki, amelyek egy ideális és fenntartható ökológia állapotot megtartása mellett egy befektető- és vállalkozásbarát üzleti környezetet hoznak létre, a helyi közösségek életminőségét javítják és az ide érkező turisták igényeit, szükségleteit is kielégítik. Összességében ugyanezek a célok jelennek meg Csenger jövőképében és átfogó célkitűzésében. Az alábbi táblázat mutatja be, hogy a Csenger településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott részcélok hogyan illeszkednek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójának stratégiai céljaihoz. 5. táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése a megyei célkitűzésekhez A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Településfejlesztési Koncepció stratégiai céljai 1. Versenyképes élelmiszergazdaság: Az agrárgazdaság erősítése fókuszált módon 2. Zöld megye: Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás 3. Proaktív megye: A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása 4. Képzett megye: Rugalmas szakképzési, felsőoktatás és innovációs környezet kialakítása 5. Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése 6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése

7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése

Csenger Város Településfejlesztési Koncepciójának részcéljai 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja nem releváns

1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése 1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése 3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése

ITS Konzorcium


25

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Településfejlesztési Koncepció stratégiai céljai

Csenger Város Településfejlesztési Koncepciójának részcéljai 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése

5 Kiinduló adatok a további tervezési feladatokhoz 5.1 A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat részletesen bemutatja Csenger jelenlegi helyzetét, a gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokat, tendenciákat. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat a meghatározott átfogó és részcélok mentén célszerű azonosítani. Az adatok körének kijelölésekor elsődleges szempont, hogy ezen adatokkal a kívánt változások és azok hozzájárulása a magasabb szintű célokhoz mérhetőek legyenek, ennek érdekében az operatív programok eredményindikátorait is figyelembe vettük. 6. táblázat: A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok Célok Átfogó célok 1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése 2. Magas életminőség biztosítása

3. Körzetközponti szerepkör megerősítése

Adatok Hosszú távú célok hatásindikátorai Működő vállalkozások száma, db (cél: növekedés) Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték, Ft (cél: növekedés Lakónépesség száma, db (cél: stagnálás, esetleg növekedés) Szegénységi küszöb alatt élők száma, fő (cél: csökkenés) Szegregátumokban élők száma, fő (cél: csökkenés) Primer energia felhasználás, PJ (cél: csökkenés) Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra, fő (cél: szinten tartás) Összes nettó jövedelem egy lakosra, Ft (cél: növekedés) Lakossági elégedettség, pontérték (0-10, cél: növekedés) Térségi jelentőségű vagy határon is átnyúló szolgáltatások száma (cél: növekedés) Térségi jelentőségű vagy határon is átnyúló társadalmigazdasági kapcsolatok száma (cél: növekedés)

ITS Konzorcium


26

Célok Részcélok

1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése

2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése

3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése

Adatok Középtávú célok eredményindikátorai A 15-64 év közötti lakosság foglalkoztatási rátája, % (cél: növekedés) Működő vállalkozások száma (cél: növekedés) Vállalkozások által fizetett iparűzési adó értéke (cél: növekedés) Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték, Ft (cél: növekedés) Fejlesztések hatására létrehozott új attrakciók száma (cél: növekedés) Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, fő (cél: növekedés) Vendégéjszakák száma, vendégéjszaka (cél: növekedés) Születéskor várható élettartam, év (cél: növekedés) Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10, cél: növekedés) Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya, % (cél: növekedés) Energiahatékonysági felújítással érintett épületek száma, db (cél: növekedés) Zöldterületek nagysága, m² (cél: növekedés) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % (cél: csökkenés) Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma, fő (cél: növekedés) Újonnan kialakított térségi jelentőségű vagy határon is átnyúló szolgáltatások száma (cél: növekedés) Újonnan kialakított térségi jelentőségű vagy határon is átnyúló társadalmi-gazdasági kapcsolatok száma (cél: növekedés)

A megvalósítás nyomon követésének, a monitoring rendszer működési mechanizmusának leírását Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája tartalmazza.

5.2 A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére, a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra A meghatározott területigényes elemek alapján, a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra az alábbi beavatkozások javasoltak. A lakóterületek fejlesztésének alapelvei: Új lakótelkek kialakítása, új lakóterületek kijelölése az építkezni vágyók és ehhez megfelelő anyagi forrással rendelkezők részére, valamint szociális bérlakások kiépítése a rászorulók számára. ITS Konzorcium


27

A további lakóterület fejlesztéseket a belső tartalékok föltárásával, a városiasabb beépítések elérésének céljával irányozunk elő, főként a városközponttól északra fekvő nagyméretű tömbök föltárásával. Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei: A központi funkciókat ellátó intézmények a Belváros településrészben helyezkednek el. Amennyiben újabb funkció kialakítása válik szükségessé, célszerű ebben a zónában elhelyezni azt. A városközpont területén a városiasodási folyamatok elősegítése érdekében a beépítések sűrűsödésével számolnak, és összefüggő teresedésekkel gazdagított belső tömbfeltárást irányoztak elő. A gazdasági területek alakításának alapelvei: Cél, hogy a gazdasági, ipari tevékenység erősítése továbbra is a lakófunkcióktól távol, azoktól elkülönítetten valósuljon meg. Fontos a meglévő Ipari Park területének bővítése, infrastrukturális ellátottságának növelése, figyelembe véve, hogy a befektetők a „betelepülésre kész” állapotot preferálják. Közlekedés-fejlesztés alapelvei: A település elérhetőségének javítása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az M49. számú gyorsforgalmi út megépítése, a vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között, valamint a Csenger - Óvári és Csenger - Csengerbagos települések közötti utak kiépítése. A városközpont tehermentesítése a gépjárműforgalom alól és pihenő-sétáló zóna kialakítása a meglévők folytatásával, kiegészítő városi térszövet kialakításával. A megfelelő belső hálózati rendszer fokozatos kiépítése a veszélyes csomópontok átépítésével, korszerűsítésével (vasúti átjáró, új forgalmi hierarchia által megfogalmazott követelmények). Újabb parkolók kialakítása a városközpontban. Forgalomcsillapított övezetek kialakítása lakóterületeken. Tömegközlekedés feltételeinek javítása (új autóbusz pályaudvar). Környezetbarát közlekedés feltételeinek infrastrukturális feltételei - hálózat, tárolók).

továbbfejlesztése (kerékpáros közlekedés

Zöldfelület-fejlesztés alapelvei: Úgy kell alakítani a mezőgazdasági és erdőművelésű területeket, hogy azok nagy kiterjedésű, összefüggő földterületekként kísérjék a települést, s térben összefüggjenek. Az utcai zöldsávok rendezése során fasorok tervszerű telepítése javasolt. A meglévő és rendezett területi adottságokon közparkokat célszerű létesíteni. A lakótelkek zöldfelületeinek fejlesztése során min. 40 %-os lombtömeg fedettséget kell elérni. A gazdasági területeken is zöldfelület-fejlesztést kell végrehajtani. Javasolt a Szent-István tér meghosszabbítása a Szamos töltésig, mely a tervezett rekreációs és idegenforgalmi területek között helyezkedne el. Tájrendezés, külterületi terület-felhasználás alapelvei, követelményei: ITS Konzorcium


28

Az árutermelésre alkalmas gyümölcstermő területeket összefüggő nagytáblás földhasználattal a meglévők környezetében kell továbbfejleszteni, így a településtől nyugatra és a vasútvonaltól északra, valamint a településtől dél-keletre a közút és az országhatár között lévő területeken, ahol az intenzív (öntözéses) gazdálkodás javasolt. A szántóföldi növénytermesztés területeinél elsősorban a meglévők megtartására kell szorítkozni, ahol a nagyobb terméshozam biztosítása érdekében az öntözött földművelést javasoljuk a meglévő csatornarendszerből. A csengeri külterületen a meglévő szigetes és sávos helyzetű erdőket összefüggő, nagy kiterjedésű erdőterületekké javasolják fejleszteni. Ezt a lehetőségeket pl. a nyugati, délnyugati területek talajának gyenge termőképessége lehetővé teszi, a talajvédelem, az uralkodó széljárás és a táji értékek növelésének igénye pedig megköveteli. Az állattartó mezőgazdasági üzemi terület köré erdősítés javasolt, melynek célja környezetvédelem, szélvédelem. Külterületi utak, dűlőutak mentén tájfásítás létesítése javasolt.

5.3 Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére Épített örökség: Országosan védett műemlékek

A településen 3 db országosan védett műemléki épület található, amelyek kivétel nélkül a városközpontban helyezkednek el: 7. táblázat: Országosan védett műemlékek azonosító

megnevezés

8213

Református templom

8212

Szuhányi-kúria

8214

Római Katolikus templom

rövid leírás A Református templom (Hősök tere 6. sz.), gótikus, XVII. századi nyolcszögű tornyának oromzat dísze reneszánsz. Részben átépítésre és bővítésre került 1713-ban. Famennyezete barokk stílusú, amely 1745-ben készült Bányi Asztalos István által. A Hotel Schustert, a volt Szuhányi-kúriát (Ady Endre u. 12. sz.) 1780 körül, barokk stílusban építették. A Római Katolikus templom (Kossuth Lajos u. 6-8. sz.) klasszicista stílusban épült 1802-1829 között.

Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján

A város településszerkezeti terve a műemlékek környezetében műemléki környezet kialakítását irányozza elő.

ITS Konzorcium


29

2. térkép: Az országosan védett műemlékek (piros), a műemlékek telke (kockavonal) és azok műemléki környezete (--Mk--)

Forrás: Csenger Város Településszerkezeti Terve

Csenger Város Önkormányzata az érintett ingatlanok tulajdonosaival és fenntartóival együttműködve végzi a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben meghatározott műemlékvédelmi feladatokat: „a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő műemléki területek meghatározása, a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása, a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelése összhangjának megteremtése, tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés”. Helyi értékvédelem

Az építészeti örökség helyi védelmére Csenger Város Településszerkezeti Terve tesz javaslatot, amely kijelöli a helyi értékvédelmi terület határait is: északi határvonala: töltés (hrsz.: 0163, 767/2) déli határvonala: Kolozsvári utca (hrsz.: 746) - Kossuth Lajos utca 13. sz. (hrsz.: 856, 857), Béke utca 12. sz. (hrsz.: 857) - Hősök tere 21. sz. (hrsz. 934, 935/1/2) - Rákóczi Ferenc utca 12. sz. (hrsz. 962), Hunyadi János utcai ingatlan (hrsz.: 961) - 905 helyrajzi számú út nyugati határvonala: 755 helyrajzi számú út - Kossuth Lajos utca (hrsz.: 781) - Béke utca(hrsz.: 869) - Hősök tere 5-21. sz. alatti ingatlanok (hrsz.: 934, 935/2, 936/2, 937, 939, ITS Konzorcium


30

940,942/1, 943/1) - Szent István tér 3. sz. (hrsz.: 947) - Szent István tér (hrsz.: 951) – Szent István tér 6. sz. (hrsz.: 958) keleti határvonala: töltés (hrsz.: 779, 780/2/3, 0189) - 906 helyrajzi számú út - 905 helyrajzi számú út, Szent István tér (hrsz.: 951), Hunyadi János utca (hrsz.: 1062) A helyi értéket képező közterületek a következők: Ady Endre utca, az Ady Endre közig (hrsz.: 2061/4/5/6) Rákóczi Ferenc utca, a Rákóczi közig (hrsz.: 1726/1/2/3) Hősök tere (hrsz.: 868/1/2/3) Szent István tér (hrsz.: 951) Kossuth Lajos utca (hrsz.: 781) Honvéd utca, az Arany János utcáig (hrsz.: 1780) Kolozsvári utca (hrsz.: 746) Az egyedi értékvédelem alá vont építészeti örökségeket szintén a város településszerkezeti terve tartalmazza. Ide tartoznak pl. a város építészeti arculatát jelentős mértékben meghatározó, Makovecz Imre és Csernyus Lőrinc által tervezett épületek, amelyek az organikus építészeti megoldásaikról váltak híressé. Ilyen építmény többek között a Görög Katolikus Templom, a Városi Sportcsarnok, vagy a Polgármesteri Hivatal is. 8. táblázat: Egyedi értékvédelem alá vonat építészeti örökségek név

cím

Felföldi György háza

Ady Endre utca 63.sz. hrsz:407

Medgyesi Gyula háza

Ady Endre utca 65.sz., hrsz: 406

Görög Katolikus Templom

Kossuth Lajos utca 2-4.sz., hrsz: 477/1

Adventista templom

Zrínyi Miklós köz 14. sz., hrsz: 1310/1

Iskola

Ady Endre utca 13-17.sz., hrsz: 456/4

Sportcsarnok


Népjóléti Intézmény

Ady Endre utca 18-20.sz., hrsz: 1993

volt határőr laktanya

Ady Endre utca 4. sz., hrsz: 1777

Barcsai Ferenc féle ház

Kolozsvári utca 17. sz., hrsz: 764

Lakóház

Béke utca 95.sz., hrsz: 881

Polgármesteri Hivatal


Jékey-ház

Rákóczi Ferenc u. 9. sz, hrsz: 1773

Napközi Otthonos Konyha, Étterem


Méliusz Református Idősek Otthona

Béke utca 2. sz., hrsz: 867/1

Helytörténeti Múzeum Forrás: Csenger Város Településszerkezeti Terve

Hősök tere 5. sz., hrsz: 943/1

Csenger Város Önkormányzata az érintett ingatlanok tulajdonosaival és fenntartóival együttműködve végzi a helyi értékek és környezetük fenntartását, helyreállítását, védelmét. Kulturális örökség: A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség elemeit a következőképpen definiálja: „a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, valamint a kulturális javak”. Az építészeti kulturális örökség mellett ki kell emelni a régészeti lelőhelyeket, mint kulturális örökségi elemeket, amelyek a várost gazdagon körbeveszik. ITS Konzorcium


Régészeti örökség

31

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ nyilvántartásában 23 lelőhely szerepel, melyek 4 kivételével a település külterületén találhatóak. 9. táblázat: Régészeti lelőhelyek azonosító

név

HRSZ

36243

Református templom

476, 456/4, 468, 469/4, 474, 868/1, 475

45421

Református temető

45423

Némettag

45426

Recsege

45432

Sanyi kert

377/1, 378/1, 389, 390/1, 390/2, 391, 2061/4, 2061/5 0354/1, 0354/2, 0354/3, 0354/4, 0354/5, 0354/6, 0354/7, 0354/8, 0342/1, 0341, 0361, 0353/2, 0181/11, 0181/12 0264/1, 0282/37, 0282/38, 0282/39, 0282/42, 0282/43, 0247/10, 0247/11, 0247/12, 0247/13, 0247/14, 0246, 0278/3, 0283/7, 0234/43, 0234/44, 0234/17, 0234/16, 0234/42, 0234/18, 0234/19, 0283/6, 0234/21, 0283/5, 0283/4, 0283/3, 0278/1, 0278/2, 0283/2, 0283/13, 0283/12, 0283/11, 0283/10, 0283/9, 0283/8, 0283/17, 0283/16, 0283/15, 0283/14, 0283/18, 0283/25, 0283/24, 0283/23, 0283/22, 0283/21, 0282/17, 0282/19, 0282/20, 0282/18, 0282/10, 0283/20, 0283/19, 0282/8, 0234/20, 0282/40, 0282/36, 0282/34, 0282/32, 0282/33, 0282/35, 0282/12, 0282/23, 0282/24, 0282/25, 0282/26, 0282/27, 0282/29, 0282/31, 0282/30, 0282/28, 0282/21, 0282/22, 0282/14, 0282/15, 0282/13, 0282/11, 0282/16 0198/39, 0198/3, 0198/41

45434

Állami Gazdaság

0198/39, 0198/3, 0198/4, 0198/41

45435

Halomdomb

2061/6, 2055, 2051, 1979

45436

Recsege II.

0278/1, 0278/2, 0278/3, 0264/1

45437

Sanyi kert III.

52168

Kastélydomb

59988

Recsege-domb 3. lh.

0200/2, 0199, 04/2 479/1, 479/2, 477/1, 477/2, 484/1, 478, 476, 456/3, 456/4, 458, 485, 486/1, 486/2, 781, 483/1, 483/2, 482, 481, 480/1 0247/2

59989

Recsege-domb 4. lh.

0247/7, 0247/8

59990

Recsege-Lapos 5. lh.

0234/22, 0234/23, 0234/24, 0234/25, 0234/26

59991

Recsege-domb 6. lh.

59992

Mándi-tag 7. lh.

0255/11, 0255/12, 0255/13, 0255/14, 0255/15, 0255/16 0278/1, 0278/2, 0264/1, 0247/14, 0275/1, 0275/2, 0277, 0254, 0255/29, 0255/1, 0255/2, 0272, 0269

59993

Csengeri-tó-dűlő 8. lh.

0318/1, 0318/2, 0318/3, 0318/4, 0318/5, 0318/6, 0318/7, 0318/8, 0318/9, 0318/10, 0318/11, 0318/12, 0318/13, 0318/14, 0318/15

59994

Felföldi-tag

0326, 0325, 0318/18, 0318/19, 0318/20, 0318/21, 0318/22

59995

Német-tag

0344/1, 0344/3, 0344/4, 0344/5, 0344/8

59996

Német-tag, 11. lh.

59997

Német-tag, 12. lh.

59998

Német-tag, 13. lh.

59999

Lajika-tag, 14. lh.

0344/7 0342/1, 0353/2, 0344/7, 0341, 0179, 0181/12, 0181/11, 0181/10, 0181/9, 0180, 0342/2 0344/7, 0342/1, 0343 0295/9, 0295/10, 0295/11, 0295/12, 0294, 0285/16, 0285/41, 0285/34, 0285/35, 0285/36, 0285/37, 0285/38, 0285/39, 0285/40, 0285/8, 0285/9, 0285/10, 0285/11, 0285/12, 0285/13, 0285/14, 0285/15

60001

Lajika-tag, 15. lh.

0234/14, 0264/3, 0264/1, 0295/17, 0295/18, 0295/19, 0295/20, 0295/21, 0295/22, 0297/2, 0295/5, 0296, 0297/4, 0297/5, 0297/6

Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

ITS Konzorcium


32

3. térkép: Régészeti lelőhelyek

Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

Kulturális javak

A fenti törvény értelmében kulturális javakként kell értelmezni „az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékeit és egyéb bizonyítékait – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotásokat”. Csenger kulturális örökségének részét képezik a helyi hagyományok, településtörténeti és néprajzi emlékek, amelyek megőrzésében kiemelt szerepet játszik a Helytörténeti Múzeum. Természeti örökség: Csenger városa a Szatmári-síkon, közvetlenül a Szamos folyó bal partján települt. Az érintetlen természeti táj, a jelentős kiterjedésű ártéri erdők ellenére a város területén nemzeti vagy nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre tervezett terület nem található. Az ökológiai hálózat funkcionális elemei közül Csenger környezetében csak az ökológiai folyosó található meg, amely a település keleti és délnyugati szélén halad végig. A természeti értékek helyi védelmére Csenger Város Településszerkezeti Terve tesz javaslatot, amely alapján 90 terület került kijelölésre. Ezek nagyrészt a város külterületén helyezkednek el és jellemzően rét, szántó vagy legelő művelési ágba tartoznak.

ITS Konzorcium


33

A természetvédelemmel kapcsolatos alapelveket és feladatokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény határozza meg, ezeket az önkormányzat a városfejlesztési tevékenységek során maximálisan figyelembe veszi. A természetvédelmi feladatok mellett fontos teendőként jelenik meg a város természetközeli területei közötti kapcsolatok erősítése, ami az ökológiai hálózat elemeinek erősítésével, a védett területek közötti ökológiai folyosók kialakításával valósítható meg. Ugyanilyen zöldfelületi korridorok kialakítása indokolt a város belső, nagyobb kiterjedésű zöldfelületi elemei között is.

ITS Konzorcium

K

Recommend Documents