K

CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

CSENGER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA

3

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Róka László

Megyei koordinátor

Kézy Béla

Felelős tervező

Ivánka-Tóth Dávid

Településtervező

Gibáné Guthy Judit, TT 15-0043

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Krajnyák Nóra, TK 01-5241

Településtervezési szakági szakértő

Molnár Zoltán, 01-14454

közlekedési

Társadalompolitikai szakértő

Markó András

Gazdaságfejlesztési szakértő

Vásárhelyi Réka

Antiszegregációs szakértő

Adorján Emese

Partnerségi szakértő

Ivánka-Tóth Dávid

Környezetvédelmi szakértő

Dima András

Energiaközmű tervező

Dima András, 01-2130

Műemlékvédelmi szakértő

Nagy Tibor, É 15-0085

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Csenger Város Önkormányzata

Erdős Tamás, Forján Zsolt, Horváth Péter, dr. Komlódy Miklós

ITS Konzorcium


4

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS ........................................................................................................................................ 7

2

HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ......................................................................................... 8 2.1 2.2

3

A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................... 8 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................... 14

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................... 17 3.1 JÖVŐKÉP .................................................................................................................................... 17 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................... 18 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok .............................................................................. 19 3.2.2 Városrészi szintű területi célok ............................................................................................. 24 3.3 AZ ÁTFOGÓ ÉS A TEMATIKUS CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK, ILLETVE A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA, A VÁROS CÉLRENDSZERE .................................................... 27

4

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK................................................................... 31 4.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA ...................................... 31 4.2 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA ...... 33 4.2.1 Városközpont akcióterület .................................................................................................... 33 4.2.2 Szociális városrehabilitációs akcióterület ............................................................................. 34 4.2.3 Turisztikai és rekreációs akcióterület ................................................................................... 34 4.2.4 Ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület ...................................................... 35 4.3 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ........................................................................................................................................... 35 4.3.1 Kulcsprojektek ...................................................................................................................... 36 4.3.2 Hálózatos projektek .............................................................................................................. 36 4.3.3 Egyéb projektek .................................................................................................................... 42 4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ ............................................ 42 4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 45 4.6 AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE............................. 46

5

ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM ................................................................................................... 51 5.1

A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ............................................................................................................................................. 51 5.2 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK .................. 53 5.3 ANTISZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV ........................................................................................ 56 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ................................ 56 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések ............. 58 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ....................................................................................................................................... 58 6

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................... 60 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK ............................................................................................................. 60 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez ................................................................... 60 6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz és ágazati stratégiákhoz ...................................................................................................................................... 61 6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat ............................... 64 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK.............................................................................................................. 69 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata ................................... 69 6.2.2 A célok logikai összefüggései .............................................................................................. 71 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága ........................................................................................... 72 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása ... 72

7

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI .......................................... 74

ITS Konzorcium


8

5

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ............................................................. 77 8.1

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ....................................................................................................................................... 77 8.1.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet ........................................................ 77 8.1.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás ........................................................................ 78 8.1.3 Tervalku................................................................................................................................ 78 8.1.4 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése ............................................................................................................................................. 78 8.1.5 Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása ................................... 80 8.1.6 A magán befektetőkkel való szervezett és strukturált együttműködés lehetőségei ............. 80 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ......................................................................... 81 8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK ......................... 84 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ................................... 85 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA ........................................................................................... 87 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása ......... 87 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása ............................. 96 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ................................................................................................................................. 99

ITS Konzorcium


6

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Csenger SWOT-elemzése ........................................................................................... 9 2. táblázat: Városrészek funkciói.................................................................................................. 16 3. táblázat: Átfogó és tematikus célok összefüggése ................................................................... 28 4. táblázat: A területi és tematikus célok összefüggése ............................................................... 29 5. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata ............................................................ 43 6. táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023 ........................................... 45 7. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció 47 8. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve ....................................................... 49 9. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez ................ 60 10. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz ............................................................................................................... 61 11. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz ................... 62 12. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz 63 13. táblázat: Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja ........................................... 65 14. táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja ........................................................... 66 15. táblázat: Az ITS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz .......................................... 67 16. táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata69 17. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai ............................................... 74 18. táblázat: A célok érintettsége a kockázatok által .................................................................... 75 19. táblázat: A városfejlesztés szervezeti rendszere ................................................................... 81 20. táblázat: Munkamegosztás a Csenger és a vonzáskörzetébe tartozó települések között...... 84 21. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai ..................................................................... 89 22. táblázat: Területi (városrészi) célok eredményindikátorai ...................................................... 90 23. táblázat: A tervezett fejlesztések output indikátorai................................................................ 92

Ábrajegyzék 1. ábra: Csenger városfejlesztési célrendszere 2014-2020 ......................................................... 30 2. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása ..................................................................... 96

Térképjegyzék 1. térkép: Csenger értéktérképe ................................................................................................... 12 2. térkép: Csenger problématérképe ............................................................................................ 13 3. térkép: Csenger városrészei .................................................................................................... 14 4. térkép: Csenger tervezett akcióterületei ................................................................................... 32 5. térkép: Csenger szegregátumai a KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján .................... 51 6. térkép: Csenger 1. számú szegregátuma a 2011. évi népszámlálási adatok alapján .............. 52

ITS Konzorcium


7

1 Bevezetés A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a járásszékhelyek integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS), (ahol szükséges) településfejlesztési koncepciójának1, valamint az ezek kiindulási alapjaként szolgáló ún. megalapozó vizsgálatnak a kidolgozására. A folyamat részeként Csenger város vonatkozásában is elkészülnek a fenti dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a 20142020-as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Csenger Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely a 2010-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) átdolgozása. Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit – elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 20142020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, 2014. 12. 11.), Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, 2009. január 28.). Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely – számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva – bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások. Az integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Csenger Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történt.

1

A folyamat során Csenger esetében Településfejlesztési Koncepció is készül.

ITS Konzorcium


8

2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Annak ellenére, hogy Csenger a hasonló nagyságrendű és elhelyezkedésű városokhoz képest számos előnyt tud biztosítani lakosai számára, mégis folyamatos elvándorlás tapasztalható, ami elsősorban a fiatal, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosokat érinti – csökkentve ezáltal a város munkaerő-kínálatának mennyiségét és minőségét. A szelektív migráció sok esetben már a középiskola kiválasztásánál elkezdődik, ezért fontos a munkaadók igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő képzési rendszer kialakítása, amiben az önkormányzat ösztönző és koordinátori szerepet tud ellátni. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a lakosság jelentős részét kitevő hátrányos helyzetű ember felzárkóztatása. A kedvezőtlen társadalmi és szociális mutatókkal jellemezhető lakosok elsősorban a Nyugati kertvárosban található szegregátumban élnek, de a negatív folyamatok nemcsak őket érintik. Elsősorban a munkanélküliség jelenségét kell kiemelni, ami település gazdasági ereje és az eredményesen megvalósított közfoglalkoztatási programok ellenére is a város egyik legégetőbb problémája. Ezt Csenger és az itt működő vállalkozások versenyképességének további növelésével lehet leginkább ellensúlyozni, amiben nagy szerepet játszhat a határ menti fekvésből származó előnyök intenzívebb kihasználása. A népességmegtartó-erő tekintetében kiemelten kell kezelni a lakosság életkörülményeinek javítását is. Habár az utóbbi években számos olyan beruházás valósult meg (pl. városközpont rehabilitáció; kerékpárút-hálózat fejlesztése; szennyvízberuházás), amely a helyiek komfortérzetét javítja, néhány területen hiány mutatkozik (pl. zöldfelületi ellátottság). A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani ezeknek a fejlesztésére, egyéb esetben a települési környezet leromlik, ami a lakosság elvándorlásához vezethet. Csenger egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. Ehhez az elmúlt évek beruházásai nyomán többnyire adottak az infrastrukturális feltételek, csak néhány intézmény esetében van szükség általános felújításra. Ennek ellenére az üzemeltetési költségek jelentős anyagi terhet rónak az önkormányzatra, melynek csökkentése érdekében a saját tulajdonú épületek energetikai korszerűsítését el kell végezni. Ellenkező esetben – az épületek állagának romlásával – ezen kiadások növekedése várható, ami az önkormányzat költségevetését negatívan befolyásolhatja. A város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kelet-nyugati ipartengelyének egyik jelentős iparosodott csomópontja, ipari parkjában a helyi mezőgazdaságra alapozva, továbbfeldolgozásra és nagykereskedelemre szakosodott cégek települtek be. Csengerben az ipar szerepe kiemeltnek tekinthető mind az önkormányzati költségvetés stabilizálása, mind a foglalkoztatás szempontjából. Az ipari parkban szabadon értékesíthető terület nagysága 96,9 ha (86,5%), melynek nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Amennyiben az önkormányzat nem tudja vállalkozóbaráttá tenni a területet (alapinfrastruktúra kiépítése), az mérsékelheti az egyik fő bevételnek számító iparűzési adó növekedési ütemét, illetve a helyben foglalkoztatottak számára is negatív hatással lehet. A településen található turisztikai attrakciók közepesen magas száma ellenére az idegenforgalomra jellemző negatív tendencia további romlása várható, amennyiben a szükséges lépések elmaradnak. A szálláshelyek és a kínált szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése elengedhetetlen, egyéb esetben mind a vendégek száma, mind a településen töltött éjszakák ITS Konzorcium


9

száma csökkenni fog, ami a helyi vállalkozók idegenforgalomból származó bevételének további zsugorodásához vezethet. Habár a város közlekedés-földrajzi helyzete az elmúlt években valamelyest javult (M3 autópálya), továbbra sem rendelkezik megfelelő közlekedési kapcsolatokkal. Amennyiben a tervezett fejlesztések elmaradnak (pl. M49 gyorsforgalmi út; Csenger-Szatmárnémeti vasútvonal visszaállítása), tovább csökken a vállalkozások letelepedési kedve, a már itt lévő gazdasági szereplők versenyképessége, ezáltal pedig fokozódik a jelenleg is problémát okozó szelektív elvándorlás mértéke. 1. táblázat: Csenger SWOT-elemzése

Környezet és közlekedés

Társadalom

Gazdaság

Erősségek

Gyengeségek

Román-magyar határ közelsége Azt elmúlt években javult a város közlekedés-földrajzi elhelyezkedése (M3 autópálya) A város ipari parkkal rendelkezik Jelentősek az ipari és a mezőgazdasági hagyományok A nemzetközi és országos jelentőségű ipari vállalkozások foglalkoztatási kapacitása kiemelkedő

A lakosság iskolai végzettsége folyamatosan javul Az elmúlt években a munkaerő-piaci mutatók javuló tendenciát mutatnak A civil szervezetek több területen is aktívak Intenzív az együttműködés a civil szervezetek és az önkormányzat között Kedvezőek az adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására A város környezeti állapota megfelelő (pl. víz- és levegőminőség, zajterhelés) Esztétikus a településkép Jelentős építészeti értékkel bíró épületállomány A lakásállomány komfortossága, felszereltsége javulást mutat A közműellátottság aránya magas A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas Szamos folyó közelsége A települést elkerüli a jelentős tranzitforgalmat bonyolító út

A város az ország periférikus részén fekszik Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikroés kisvállalkozások dominanciája jellemző Viszonylag alacsony vállalkozássűrűség – a működő vállalkozások alacsony száma mellett Az ipari parkban rendelkezésre álló szabad területek alapinfrastruktúrája hiányos Üzleti szolgáltatások hiánya (pl. innovációs és logisztikai központ) A mezőgazdasági termőterületek többsége alacsony AK értékű A turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói nem felelnek meg maradéktalanul az elvárásoknak Idegenforgalmi infrastrukturális háttér hiánya Nem megfelelő korstruktúra, elöregedés Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság A város belterületén alacsony a zöldfelületek aránya Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A közparkok felújításra szorulnak Jellemző a lakóépületek külső állagának romlása A közmű infrastruktúra egy része nem megfelelő állapotú A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A település kerékpáros úthálózata hiányos A helyközi és távolsági közösségi közlekedés nehézkes

ITS Konzorcium


10

Közszolgáltatások

Erősségek

Gyengeségek

A belterületi utak többsége szilárd burkolattal ellátott

Közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos a település elhelyezkedése

Széles körű és magas színvonalú oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére A szolgáltatások egyenlő elérhetősége biztosított a város, illetve egyes szolgáltatások esetében a térség lakosai számára is Aktív kulturális, közösségi és sportélet jellemző a városban

Önkormányzati tulajdonú intézmények gazdaságtalan üzemeltetése A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés)

Társadalom

Gazdaság

Lehetőségek

Veszélyek

Az M3 autópálya relatív közelsége A határ menti városok logisztikai szerepe erősödik Az önkormányzati és a vállalkozó szféra közötti együttműködés erősödik A határon átnyúló gazdasági együttműködések szerepe felértékelődik Elterjednek az alternatív mezőgazdasági tevékenységek (bio, energetikai célú) A nem kiemelt termőhelyi adottságú területekkel érintett településeken a mezőgazdaság speciális támogatása várható További jelentős pályázati források megjelenése várható Románia csatlakozása a schengeni övezethez (határnyitás) Turisztikai szolgáltatások nyújtása a román állampolgárok számára A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Betelepülő fiatal családok érdeklődése nő a város iránt A népesség átlagos iskolázottsági szintje emelkedik A civil szervezetek megerősödnek és a város fejlődésének aktív résztvevőivé válnak További jelentős pályázati források megjelenése várható

A kiskereskedelmi tevékenység keresleti és kínálati viszonyai kedvezőtlenül változhatnak a multinacionális kereskedelmi láncok és a jogszabályi változások miatt A gazdasági válság továbbgyűrűző hatásai miatt csökkenhet a befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa iránt Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai a gazdaság minden területén A vállalkozási feltételek kedvezőtlenebbé válnak Tovább növekednek a különbségek a járási központ és a többi település között Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Románia schengeni zónához való csatlakozása elhúzódik Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok aránya tovább növekszik A foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztásával szociális válság alakulhat ki Kiéleződhetnek a konfliktusok a helyi társadalmon belül A közeli megyeszékhely és régióközpont elszívó hatása erősödik

ITS Konzorcium


11

Környezet és közlekedés

Lehetőségek

Veszélyek

Alternatív energiaforrások térnyerése A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása Az M49-es gyorsforgalmi út megépítése A vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között Csenger - Óvári és Csenger Csengerbagos települések közötti utak kiépítése Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése A környezetbarát közlekedési módok elterjedése További jelentős pályázati források megjelenése várható

Közszolgáltatások

A járásközpontok szerepe bővül, fejlesztési forrásai növekednek Egészségügyi szolgáltatások biztosítása a román állampolgárok számára További jelentős pályázati források megjelenése várható

Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Az energiafüggőség fokozódik Környezeti ártalmak veszélye tovább növekszik (Szamos Román oldali szennyezése) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A további közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak Növekszik teher- és személygépkocsiforgalom a betelepülő ipari vállalkozások hatására Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/ támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket Részleges ellenérdekek esetleges felmerülése a járási központ és a járás többi települése között Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható

A megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének megállapításai, valamint a partnerségi egyeztetésbe bevont intézmények, szervezetek képviselőitől érkező vélemények alapján kidolgozásra került Csenger probléma- és értéktérképe. A feltárt problémák és értékek térképi ábrázolása tematikus szempontok alapján (társadalom, gazdaság, környezet, infrastruktúra és épített környezet) csoportosítva történt. Az alábbi kartogramokból látszik, hogy az értékek tekintetében elsősorban a társadalmi szempontok dominálnak, míg a problémák nagyrészt infrastrukturális jellegűek, illetve a felújításra szoruló épületekre fókuszálnak.

ITS Konzorcium


12

1. térkép: Csenger értéktérképe

Forrás: saját szerkesztés

ITS Konzorcium


13

2. térkép: Csenger problématérképe


ITS Konzorcium


14

2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Csenger a természetes és tervezett szerkezeti fejlődése, valamint a településrészek által betöltött funkciók jellegéből adódóan hat városrészre osztható: A zóna, „Belváros”

D zóna, „Déli kertváros”

B zóna, „Északi kertváros”

E zóna, „Ipari-kereskedelmi övezet”

C zóna, „Nyugati kertváros”

F zóna, „Turisztikai és rekreációs övezet”

3. térkép: Csenger városrészei


Az E és F zónák tekintetében a KSH nem rendelkezik adatokkal (mivel külterületen helyezkedik el mindkét övezet), így ezekre vonatkozóan egy kevésbé elemző jellegű városrészi helyzetfeltárás készült. A városrészek főbb jellemzőinek összehasonlítását az alábbiakban foglaljuk össze. A város lakosságának 36%-a a Nyugati kertvárosban él, így ez a legnépesebb városrész. A korcsoportok megoszlását tekintve szintén ez a településrész van a legjobb helyzetben, hiszen itt a legmagasabb a 0-14 évesek aránya (19,7%), míg itt van jelen legkisebb számban a 60-X éves korcsoport (18,9%). A legkedvezőtlenebb korstruktúrával a belváros rendelkezik. A képzettséget vizsgálva a belváros rendelkezik a legjobb mutatókkal, hiszen ott a legkisebb (12,4%) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 ITS Konzorcium


15

évesek) belül, valamint ott a legmagasabb (20,2%) a felsőfokú végzettségűek aránya. Ezzel ellentétben, a C zónában a legjelentősebb az alulképzett lakosság aránya. A Nyugati kertvárosban található a település lakásállományának 33%-a, azonban itt vannak jelen a legmagasabb számban az alacsony komfortfokozatú lakások is. A lakások komfortossága és felszereltsége a városközpontban éri el a legmagasabb szintet. A 2011-es adatok alapján a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ebben a településrészben a legkisebb (7,3%), a városi átlag közel fele. A foglalkoztatási viszonyok tekintetében a központi városrészben élők helyzete jónak mondható, az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya (55,2%) körülbelül 5 százalékponttal meghaladja a települési átlagot (50,4%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (36,7%) szintén ebben a városrészben a legalacsonyabb. A 2011-es adatok alapján a munkanélküliség a B zónát érinti a legkevésbé (10,4%). A tartós, legalább 360 napja munka nélkül lévő személyek aránya az előzőhöz hasonlóan szintén ott a legkedvezőbb (3,9%). Az alacsony iskolázottság eredményeképpen, a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok alapján a Nyugati kertvárosban élők szociális helyzete a legkedvezőtlenebb. A közúti közlekedés tekintetében Csengert elkerüli a környéken legjelentősebb forgalmat bonyolító 49 sz. főút, ezért a belvárosra nem jellemző a tranzitforgalom, ugyanakkor a térségközponti szerepéből adódóan jelentős a célforgalom. Valamennyi városrészt érinti a településen áthaladó, legnagyobb forgalmat bonyolító 4924. j. összekötő út. A belvárosban található a város tömegközlekedési gócpontját jelentő autóbusz állomás, amely a járás, illetve a környező térségi központok irányába való közösségi közlekedési kapcsolatot is biztosítja. Megállóhely valamennyi településrészben található. Az autóbusz tárolóterület rendkívül korlátozott, személygépjármű parkoló az állomás mellett nem, csak attól távolabb található. A közösségi közlekedés szempontjából kiemelendő, hogy a Nyugati kertvárosban található a település vasútállomása, amelynek utasforgalmi létesítménye nem megfelelő állapotú. A települést érintő vasútvonal egy zsákvonal, amelynek Csenger a végpontja. Közúti szempontból a város minden része jól megközelíthető, nincsenek feltáratlan városi területek. Az útburkolat minősége azonban minden útkategóriában rossz, felújításra szorul. A településen a parkolási adottság a térségi szintet figyelembe véve átlagosnak mondható. A városközpontban a forgalomvonzó létesítmények koncentráltan helyezkednek el, így ott időszakos kapacitáshiány alakulhat ki. Csengerben a kereseti viszonyokat figyelembe véve még mindig a kerékpár a legelterjedtebb közlekedési mód. A városban 2.600 méter önálló kerékpárút van, amelyből 1.800 méter a B zóna területén, míg 800 méter az A zónán halad át, műszaki állapotuk kielégítő. A településen a járdák hossza 33,9 km, minőségük gyenge, elavult. 2014-ben, egy városrehabilitációs projekt keretében a belvárosban 605 méter járdaszakasz felújítása valósult meg (Ady Endre, Rákóczi utcákon, Hősök, Szent István téren). Csenger közüzemi infrastruktúrával és szolgáltatásokkal való ellátottsága kedvezőnek mondható. A lakásállomány jelentős része csatlakozott a közüzemi víz-, szennyvízcsatorna- és gázhálózatra. A lakosság részéről történő igénybevétel a C zónában igencsak elmarad az átlagtól, ami a településrészben jelenlévő magas számú halmozottan hátrányos helyzetű lakosnak köszönhető. A belterületi bel- és csapadékvíz-elvezető hálózat folyamatos rekonstrukciója ellenére a város jelentős részén fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. Csenger városa rendkívül gazdag épített örökséggel büszkélkedhet. Makovecz Imre világhírű tervező és tanítványai keze nyomán vált sajátos varázslatúvá a város központjának mai arculata. Országos műemléki védettség alatt álló (pl. Református Templom, Hotel Schuster/Szuhányi-kúria), ITS Konzorcium


16

illetve helyi építészeti védelem alá vont épületek (pl. Múzeum, Görög Katolikus Templom, Polgármesteri Hivatal) is megjelennek a belvárosban. A kereskedelmi szálláshelyek tekintetében elmondható, hogy jelenleg a településen rendelkezésre álló szálláshely-kapacitás (panzió és egy hotel) teljes egészében az A zónára koncentrálódik. Csengerben elhanyagolható azon zöldterületek száma, ahol a lakosság szabadidejét a szabad levegőn eltöltheti, annak ellenére, hogy a településszerkezet erre lehetőséget adna. A B és C zónákban egy-egy erre alkalmas terület található, azonban mindkettő rehabilitációja időszerűvé vált. Az elmúlt időszakban egy városrehabilitációs projekt keretében a település központjában található Szent István tér környezetének rendezésére adódott lehetőség. Szegregált lakóterület egyedül a Nyugati kertvárosban található. Ettől függetlenül az A, B, és D zónákban egyaránt kirajzolódnak szegregációval veszélyeztetett területek, amelyek ugyan eleget tesznek a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A város egypólusú településszerkezetének centrumában összpontosulnak a közösségi és közigazgatási intézmények. Az elmúlt évek beruházásai nyomán többnyire adottak az infrastrukturális feltételek, csak néhány intézmény esetében van szükség általános felújításra. A legnagyobb problémát az épületek energetikai megújításának hiánya okozza, melyek üzemeltetése ennek köszönhetően gazdaságtalan és költséges. A gazdasági szolgáltató szervezetek körülbelül fele az A városrészben található, míg a nagyobb termelő és ipari tevékenységet folytató vállalkozások – nagy területigényéből fakadóan – a belvároson kívül, jellemzően az Ipari-kereskedelmi övezetben helyezkednek el. Itt található a Csengeri Ipari Park, amelyben a település legnagyobb foglalkoztatói is működnek. Az F zóna, „Turisztikai és rekreációs övezet” a település turisztikai, illetve rekreációs szempontból legjelentősebb része. A turisztikai potenciál erősítése ezen a településrészen képzelhető el, részben a terület jellegéből, részben pedig a Szamos közelségéből adódóan.

Funkciók A zóna B zóna C zóna D zóna E zóna F zóna domináns funkció kiegészítő funkció

ITS Konzorcium

Város(rész) központi

Lakó

Humán szolgáltatási

Közigazgatási

Közösségi

Közlekedési, távközlési

Turisztikai, rekreációs

Zöldfelületi, környezeti

Kereskedelmi

Városrészek

Ipari, logisztikai

2. táblázat: Városrészek funkciói


17

3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elérendő céljait erőteljesen befolyásolja egyrészt az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai; másrészt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai Programja és Operatív Programja. Mivel várhatóan az európai uniós támogatások továbbra is kiemelt szerepet játszanak majd Csenger fejlődésében, ezért az ITS kidolgozásának fontos eleme a város célrendszerének illeszkedése a magasabb rendű célkitűzésekhez. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő stratégiai dokumentumaira és ágazati programjaira, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak: Csenger Város Képviselő-testületének 2014-2019-es ciklusra szóló Önkormányzati Gazdasági Programja (2015), Csenger Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2010), Csenger Város Településfejlesztési Koncepciója (2003). Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az ITS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. A célrendszer kialakításakor az alábbi fő tényezőket vettük figyelembe: a megalapozó vizsgálatban feltárt kihívások, problémák, adottságok és lehetőségek, a város által betöltött és betölteni kívánt funkciók, a lakosság, a vállalkozások és a turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben a város és vonzáskörzete közötti jelenlegi és lehetséges együttműködési területek, a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet. A stratégiai tervezés során Településfejlesztési Koncepció is készül, így a város jövőképe és hosszú távú célrendszere ott is hasonló részletezettséggel bemutatásra kerül.

3.1 Jövőkép A település belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő hosszú távú jövőkép egyértelműen kijelöli, hogy Csenger milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ennek eléréséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító beavatkozások megvalósítására van szükség.

ITS Konzorcium


18

Jövőkép – Csenger 2030-ban „A körzetközponti funkciókat ellátó Csenger kiaknázza a határ menti fekvésből, illetve a szomszédos országok közelségéből eredő előnyöket, épít a helyi ipari parkban lévő lehetőségekre, ezáltal a régió jelentős gazdasági és logisztikai központja. A fenntarthatóság alapelvét szem előtt tartva a természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak. A fejlődés eredményeként Csenger egy vonzó, modern és fenntartható város, amely a lakosai számára magas életszínvonalat biztosít.” A jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó cél jelölhető ki: 1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése: Komplex és vonzó beruházási környezet kialakítása a fenntartható, és jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdaságfejlesztés érdekében. 2. Magas életminőség biztosítása: A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével. 3. Körzetközponti szerepkör megerősítése: A járásközponti feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási-, egészségügyi és turisztikai centrum funkció erősítése. Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A versenyképes gazdaság megteremtésére irányuló átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A magas életminőség biztosítását előirányzó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A központi szerepkör megerősítését célzó törekvés a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő, környező településekkel való együttműködési lehetőségeket, valamint a város oktatási, egészségügyi és turisztikai szolgáltatásai területén betöltött funkcionális szerepkörét támogató, határon is átnyúló együttműködéseket foglalja magában.

3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Csenger Város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai a városi szintű tematikus célokat, illetve a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban: Városi szintű tematikus célok, amely tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. A középtávú városi célok integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus/ágazati jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. E célok kialakításánál fontos szempont volt, hogy az ITS nem kizárólag Csenger Város Önkormányzata, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma. Ebből kifolyólag tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, hiszen azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg. ITS Konzorcium


19

Városrészi szintű területi célok, a tervezés során lehatárolt városrészekre vonatkozóan, a megalapozó vizsgálat során feltárt adottságok és megoldásra váró problémák alapján kerültek megfogalmazásra. 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok

Az átfogó célok megvalósulásához az alábbi, 7-8 évre szóló középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra: T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése Csenger gazdaságának dinamizálása és diverzifikálása érdekében szükséges, hogy a helyi vállalkozások munkahelymegtartó ereje rövid távon megerősödjön, versenyképessége pedig hosszabb távon javuljon. Ez az alapja a foglalkoztatási szint növelésének, valamint ez biztosítja a lakosság gazdasági aktivitásának emelését, a megfelelő életszínvonal kialakítását. A település gazdasági potenciáljának növelése a Csengeri járás és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szempontjából is kiemelkedően fontos. Ennek érdekében az önkormányzatnak intenzív befektetésösztönzést kell folytatnia, továbbá javítania kell az újonnan betelepülő vállalkozások fogadásának feltételeit. Ilyen beavatkozások lehetnek pl.: az Ipari Park szabadon hasznosítható területeinek alapinfrastruktúrával való ellátása, valamint egy innovációs és logisztikai központ kialakítása. A település gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozók is jelentős szerepet játszanak, amelyek jelentős része a belvárosban tömörül. Az önkormányzatnak biztosítani kell számukra a megfelelő vállalkozói környezetet, többek között magas színvonalú infrastruktúra kialakításával, tanácsadással, együttműködések ösztönzésével. A gazdasági potenciál szoros kapcsolatban áll a helyi munkaerőpiac összehangolt keresletével és kínálatával. Az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el a helyi gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése. Csenger gazdasági dinamizálása és diverzifikációja, a növekvő technológiai színvonal megfelelő képzettségeket és képességeket, valamint infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. Ez csak az önkormányzat, az illetékes intézmények és a munkaerőpiac szereplőinek szoros együttműködésével valósítható meg. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a helyi munkaerőpiac sajátos problémáinak hatékonyabb kezelését. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: Helyi kis- és középvállalkozók munkahely-megtartó képességének erősítése Üzleti infrastruktúra fejlesztése és bővítése, vállalkozás-inkubációs eszközök kialakítása Aktív befektetés-ösztönzési tevékenység és városmarketing

ITS Konzorcium


20

A gazdaságilag aktív lakosság piaci igényeknek megfelelő képzése, átképzése, álláskeresők elhelyezkedési esélyeinek növelése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése A belső erőforrásokra épülő, élőmunka-igényes idegenforgalom jelentős mértékben hozzájárul a város versenyképességéhez. Multiplikátor hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozik. A turisztikai piaci jelenlét növeléséhez szükséges a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt fejlesztése, intenzív turisztikai marketing-tevékenység megvalósítása, valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének kialakítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása. Csengerben több olyan látványosság – Szamos folyó, országosan egyedülálló épített örökség – is található, mely megfelelő fejlesztés, illetve marketing mellett jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezne. A turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése nélkül azonban egy bizonyos szintet nem tud túllépni a város turizmusa. A vendégek és a vendégéjszakák számának folyamatos növekedéséhez elsősorban megfelelő minőségű és kapacitású szállás- és vendéglátóhelyekre van szükség. A turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése szintén olyan terület, ahol célszerű továbbfolytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és tartalmi fejlesztéseket: helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme, lehetőség szerint funkcionális megújítása, országos és helyi védettségű műemlékek védelme, hagyományőrzés, helyi és a határon átnyúló célközönséget is vonzó rendezvények szervezése, civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása, sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása nem elegendő, létfontosságú a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A kultúra, a közművelődés és a szabadidős lehetőségek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy kínálatot teremtsenek a turisták számára meghosszabbítva ezáltal az itt-tartózkodás idejét. Ahhoz, hogy a turisztikai attrakciók multiplikátor hatása a város egész területén és a környező településeken is érezhető legyen, elengedhetetlen komplex turisztikai csomagok összeállítása a vendégek számára. Ehhez időben és térben is össze kell hangolni a környező települések és szolgáltatók kínálatát a vendéglátás, a rendezvényszervezés és az egyéb kikapcsolódási lehetőségek terén egyaránt. Az egymást támogató turisztikai elemek kialakításával párhuzamosan erősíteni kell a turisztikai marketing differenciált és célcsoport-orientált jellegét. Mindennek eszköze lehet a turisztikai desztináció menedzsment megteremtése, amely a desztináció idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait integráltan kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai ITS Konzorcium


21

és civil szervezetek stb.) hosszú távú, intézményesült együttműködésén alapul annak érdekében, hogy a vendég élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. A komplex fejlesztések révén Csenger bekapcsolódhat a szervezett turisztikai útvonalak sorába, így országosan is ismert és keresett turisztikai desztinációvá válhat, mindezáltal gazdaságát a több lábon állás stratégiája tovább erősítheti. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: Turisztikai vonzerők további fejlesztése (pl. helyi kulturális értékek megújítása, épített örökség megújítása, strand továbbfejlesztése, Szamos partjának turisztikai célú fejlesztése) Kisebb kiegészítő idegenforgalmi attrakciók kialakítása (pl. turisztikai célú kerékpárút-hálózat kialakítása, vízi- és lovas turizmus feltételeinek javítása stb.) Kulturális és turisztikai programkínálat bővítése a környező településekkel, akár Szatmárnémetivel együttműködve Szállás- és vendéglátóhely kínálatának bővítése és színvonalának javítása Turisztikai marketing fejlesztése (arculat fejlesztése, marketingkommunikációs kampányok tervezése és lebonyolítása, kapcsolatfelvétel turisztikai közvetítő szervezetekkel) T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése A település népességmegtartó erejének növeléséhez nagymértékben hozzájárul az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma megteremtése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek – mint a városi élet fő helyszíneinek – humanizálásával. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos karaktere. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a városszéli iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni biztosítva ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszik a nem megfelelő műszaki állapotban lévő épületállomány. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a felújítások hozzájáruljanak az adott épület funkcióinak megerősítéséhez, bővítéséhez, költséghatékony üzemeltetéséhez – megfelelő infrastrukturális alapot biztosítva a közszolgáltatások magas színvonalú ellátásához. A lakosság komfortérzetét növeli a közmű-infrastruktúra karbantartása, továbbfejlesztése is. A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani a még hiányos területek fejlesztésére, illetve a leromlott műszaki állapotú infrastruktúra megújítására egyaránt.

ITS Konzorcium


22

A csengeri imázs és identitás újabb karakteres városképi elemek, pl. közterek és zöldterületek létrehozásával is erősíthető. A település népességmegtartó erejének növeléséhez is nagymértékben hozzájárul, amennyiben rendezett közösségi terek, parkok állnak a kikapcsolódni vágyó lakosság rendelkezésére. A közlekedési feltételek javításában a legjelentősebb a külső közlekedési kapcsolatok fejlesztése, amelyben az önkormányzatnak nincs közvetlen szerepe, csak közvetett eszközökkel (megyei rendezési terv véleményezése, kiemelt projektek támogatása, aktív segítségnyújtás az előkészítésben) támogathatja a folyamatokat. A település megközelíthetőségét javító fejlesztések többek között: A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása; M49-es gyorsforgalmi út megépítése; Vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között; Csenger Óvári és Csenger - Csengerbagos települések közötti utak kiépítése; Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése. A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására és a környezetbarát közlekedési megoldások elterjesztésére irányul. A belvárosban kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolási kapacitások bővítésére, különösen a nagy forgalmú intézmények és kereskedelmi egységek esetében. A gyűjtőutak fejlesztése multiplikátor hatásként elősegíti a környező területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is – figyelembe véve az érintett városrészek elsődleges lakó- vagy gazdasági funkcióját. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyfelől a járatok optimalizálást, másfelől környezetbarát közlekedési eszközök alkalmazását jelenti a belvárosban. Szintén a környezetterhelés csökkentése miatt fontos a belterületi kerékpárút-hálózat bővítése és folyamatos karbantartása. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: A Városközpont rehabilitációja A közszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése A város belső közlekedési rendszerének fejlesztése A külső közlekedési kapcsolatok fejlesztése Rekreációs területek, közösségi terek kialakítása Belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése Ivóvízhálózat rekonstrukciója T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése A város számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, hogy miként tudja mérsékelni a fosszilis energiahordozóktól való külső függőségét. Ennek elsődleges eszközei az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása. Csenger célja tehát a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Mindezek mellett kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik (termálvíz, napenergia, szélenergia). Ezek tudatos és bővülő használata az önkormányzati, lakossági és vállalkozói tulajdonú létesítmények költséghatékony üzemeltetését, valamint a

ITS Konzorcium


23

település környezeti állapotának javítását, valamint a klímaváltozás mértékének és hatásainak mérséklését eredményezi. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: A közintézmények energiahatékonysági korszerűsítése, alternatív energia alkalmazása a közintézményekben A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, annak tervszerű végrehajtása A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja Csenger dinamikus felzárkózását és fejlődését nagymértékben meghatározza a hátrányos helyzetű lakosság viszonylag nagy aránya. Ahhoz, hogy a város hosszú távon növekedési pályára álljon, elengedhetetlen a hátrányos helyzetű lakosság problémáinak átfogó kezelése és társadalmi integrációja. A fizikai és információs akadálymentesítés, a gyermekek felzárkóztatása, a fogyatékkal élők integrálása, az idősgondozás, a lakhatási feltételek javítása, a nemek közti esélyegyenlőség biztosítása valamennyi településrészen megoldandó feladat. A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítását és életminőségének emelését célozza meg az Antiszegregációs Program (ld. 5. fejezet), ami elsősorban az érintett szegregátumra vonatkozik, de természetesen ezek az intézkedések kiterjeszthetők és kiterjesztendők a város más részein élő hátrányos helyzetű lakosokra is. A tematikus célt kiszolgáló fejlesztési területek: lakhatási feltételek javítása magas minőségű és a szükségletekhez igazodó oktatás biztosítása az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, akciók megvalósítása a célcsoportra szabott szociális szolgáltatások biztosítása a foglalkoztathatóság javítása a szegregált területen integrációs folyamatok megindítása, újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozása T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése A térségi szerepkör vizsgálata előtt fontos megemlíteni, hogy Csenger a trianoni határrendezéssel vált a térség központjává, előtte Szatmárnémeti töltötte ezt a pozíciót. A városban néhány területen funkcióhiány jelentkezik, amelyek tekintetében a település Mátészalka vonzáskörzetéhez tartozik. A fent leírtaktól függetlenül, Csenger járásközponti szerepéből adódóan jelenleg is számos szolgáltatást kínál a környező települések számára. Egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. A térségi centrum funkciók felülvizsgálata, a közszolgáltatások minőségi fejlesztése a város alapvető stratégiai célkitűzései közé tartozik, amely közvetlenül szolgálja, s ezáltal kedvezően befolyásolja a helyiek életminőségét és komfortérzetét, hozzájárul a vállalkozásbarát gazdálkodói körülmények kialakításához, összességében pedig előnyt biztosít a hasonló adottságú települések versenyében.

ITS Konzorcium


24

A közszolgáltatások rendszerének minősége jelentős hatással bír a térségi szerepkör erősítésére és a vonzáskörzet szolgáltatás-ellátottságára is. A lakossági ellátás szempontjából ez a legfontosabb terület, az önkormányzat ezen a területen rendelkezik a legnagyobb döntési súllyal, így direkt beavatkozásokkal ez a terület fejleszthető leggyorsabban. A fejlesztések a város erősségeit, funkcionális adottságait (pl.: szakközépiskola egyedi képzési kínálata) kihasználva határon átnyúló jelleggel kell hogy megvalósuljanak. Célként fogalmazódik meg a körzetközponti funkciók román határon is átnyúló kiterjesztése, amelynek jelentős lendületet adhat Románia schengeni övezethez való csatlakozása. A térségi szerepkör megerősítésben kiemelt szerepet játszhat a T3 tematikus célnál megemlített külső közlekedési kapcsolatok fejlesztése is. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: A térségi funkciók aktív összehangolása Mátészalkával és Szatmárnémetivel Határon átnyúló igényeket is kiszolgáló egészségügyi, oktatási és turisztikai szolgáltatások kialakítása Határ menti társadalmi-gazdasági együttműködések megerősítése, bővítése Testvérvárosi kapcsolatok erősítése, újabbak kialakítása A határon való átjutás megkönnyítését célzó intézkedések támogatása (pl.: zöld folyosó, gyorsított ügyintézés, schengeni határ kiterjesztése) Mindehhez pénzügyi alapot nyújthatnak az Európai Unió által biztosított források az „Európai Területi Együttműködés” célkitűzés keretében (pl. Magyarország-Románia, illetve MagyarországSzlovákia-Románia-Ukrajna határon átnyúló programok). Ezenkívül célszerű a város intézményeinek bekapcsolódnia különböző nemzetközi hálózatokba (pl. URBACT), amelyek révén nemcsak a település ismertsége nő, de a résztvevők olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, amelyeket beépíthetnek mindennapi működésükbe – emelve ezáltal az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét. 3.2.2 Városrészi szintű területi célok

A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján, az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti adottságai, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrész-specifikus fejlesztési célok referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Városrészi célok a következők: V1. A Belváros térségközponti jellegű funkcióinak megerősítése, vonzó települési környezet kialakítása V2. Az Északi kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A Nyugati kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

ITS Konzorcium


25

V4. A Déli kertváros települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V5. Az Ipari-kereskedelmi övezetben komplex szolgáltatások nyújtására képes vállalkozási környezet kialakítása a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának, illetve a város tőkevonzó képességének növelése érdekében V6. A Turisztikai és rekreációs övezet környezetének fejlesztése a Szamos árterének vonzó turisztikai termékké formálása érdekében V1. A Belváros térségközponti jellegű funkcióinak megerősítése, vonzó települési környezet kialakítása A település központjában található városrész fejlesztésének fókuszában olyan funkciók állnak, amelyek a térség és a település teljes lakossága számára relevánsak. A központi területek megújításával a cél egy olyan egységes arculatú, fenntartható Belváros megteremtése, amely a sajátos szerkezetét megőrzi, ugyanakkor lehetővé teszi a modern kisvárosi életformát, az egyes szolgáltatások gyors és egyszerű elérhetőségét. A városrész területén megvalósítandó fejlesztések alapvetően a központi funkciók megerősítését szolgálják, ugyanakkor a városrészben élők életminőségének javításával hozzájárulnak a lakófunkciók erősítéséhez, összességében pedig szerepet játszanak a tudatos, pozitív kisvárosi imázs kialakításában. A fejlesztések által a település közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai funkciói egyaránt megerősödnek. Mindennek eredményeként nő a város népességmegtartó képessége, turisztikai vonzereje és gazdasági potenciálja. V2. Az Északi kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A városrész jellemzően lakófunkcióval rendelkezik, fontos kiemelni, hogy az északi szegletében szegregáció szempontjából veszélyeztetett terület található, amelyben a szegregációs mutató értéke 30%-34% közötti. A fenti terület mellett, illetve a városrész közepén egy-egy kisebb szegregált lakóterület, a déli részén pedig szintén egy szegregációval veszélyeztetett terület található, amelyek ugyan eleget tesznek a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A társadalom egyes rétegeinek leszakadása leromlással fenyegetett területeket hozott létre a településrészben, így az itt élők felzárkóztatása szükséges. E probléma megoldása érdekében komplex, integrált (foglalkoztatási, lakhatási, szociális) beavatkozások megvalósítására van szükség. A fenti tevékenységek mellett szükséges a közlekedési kapcsolatok – kiemelten a járdák, illetve a kerékpárutak – javítása, a közműhálózatok fejlesztése, a kiskereskedelmi funkciók erősítése, illetve a közterületek minőségének javítása, a zöldfelületek arányának növelése. Tekintettel arra, hogy a városrész jelentős területi tartalékokkal rendelkezik, komoly lehetőséget rejt magában a tömbfeltárások megvalósítása, mely hozzájárulhat a település lakosságmegtartó képességének javításához. Mindennek köszönhetően javul a települési környezet állapota, továbbá a lakosság elégedettségének emelkedésével stabilizálódhat a városrész népességének száma. Az infrastrukturális beavatkozások mellett elengedhetetlen a hátrányos helyzetűek egyenlő esélyeinek megteremtése, amely főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval és a szociális szolgáltatások javításával, valamint az általános közigazgatási,

ITS Konzorcium


26

közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. A probléma megoldására egy szociális városrehabilitációs program végrehajtása szolgálhat válaszként. V3. A Nyugati kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A Nyugati kertváros alapvetően lakófunkciókkal rendelkezik, északi részén található Csenger egyetlen valódi szegregátumnak tekinthető területe, amelyben a szegregációs mutató értéke 35% feletti. Kiemelt jelentőséggel bír tehát ebben a városrészben a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedések megvalósítása. Mindemellett elengedhetetlen a lakófunkció további fejlesztése oly módon, hogy a kedvező feltételek elősegítsék az életminőség emelkedését. Szükséges tehát a lakáskörülmények javításának elősegítése, a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, a zöldfelületek és közösségi terek arányának növelése, karbantartása, valamint a közösségi és szociális szolgáltatások körének bővítése. A megfelelő közlekedési feltételek kialakítása terén kiemelt feladat az út-, kerékpárút- és járdahálózat teljes kiépítése, valamint a városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatának javítása. A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek – különösen a gyerekek –egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. Mindezen fejlesztések megvalósításának hatékony formája lehet egyfajta szociális városrehabilitációs program végrehajtása. V4. A Déli kertváros települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A városrész alapvetően lakófunkcióval rendelkezik, melynek erősítése, minőségének javítása szükséges. Ezen zóna északi része, illetve az A zóna a településnek azon része, mely a helyiek között a legkedveltebb lakóhely a városban. A lakófunkció javításának a városrészben alapvető eszköze a kereskedelmi szolgáltatások minőségi javítása, illetve a zöldfelületek, közösségi terek revitalizálása. Mindezek mellett elengedhetetlen a közlekedési- és a közmű infrastruktúra (utak, járdák, kerékpárutak, csapadékvíz-elvezető rendszerek) megfelelő szintre emelése, illetve a kiskereskedelmi szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése. Az Északi kertvároshoz hasonlóan ez a városrész is jelentős területi tartalékokkal rendelkezik, vagyis komoly lehetőséget rejt magában a tömbfeltárások megvalósítása, amely hozzájárulhat a városrész lakosságmegtartó képességének javításához. V5. Az Ipari-kereskedelmi övezetben komplex szolgáltatások nyújtására képes vállalkozási környezet kialakítása a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának, illetve a város tőkevonzó képességének növelése érdekében A városrész a tudatos fejlesztés és területfelhasználás következtében kizárólag ipari-, illetve kereskedelmi tevékenységnek ad otthont. A Csengeri Ipari Park a település és az egész vonzáskörzet gazdaságának egyik pillére, amely jelentős mértékben hozzájárul a térségi munkaerőpiac stabilizálódásához. Cél, hogy a jelenleg a városközpontban, illetve a Nyugati kertvárosban található, jelentősebb környezetterheléssel járó tevékenységek, illetve helyben működő vállalkozások telephelyei áthelyezésre kerüljenek ezen városrészbe. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy a betelepüléshez szükséges utak, illetve közműhálózatok a telekhatárig ITS Konzorcium


27

rendelkezésre álljanak, illetve hogy a telkek megosztásra kerüljenek. A beavatkozások tehát az Ipari Park infrastrukturális fejlesztésére, a kiegyensúlyozott és versenyképes területhasználat biztosítására, valamint az elérhető üzleti szolgáltatások bővítésére és minőségének emelésére, valamint a befektetés-ösztönzésre irányulnak. A gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtésének egyik feltétele a megfelelően képzett munkaerő, tehát közvetetten a képzés területe is jelentős hatást gyakorol az Ipari Park fejlődési potenciáljának alakulására. Ehhez hasonlóan a foglalkoztatási, felnőttképzési és átképzési programok hozzájárulhatnak az itt működő vállalkozások versenyképességéhez és új vállalkozások betelepüléséhez. Összességében elmondható, hogy a tervezett beavatkozások jelentős mértékben növelik a vállalkozások foglalkoztatási kapacitását, illetve javítják a város tőkevonzó képességét. V6. A Turisztikai és rekreációs övezet környezetének fejlesztése a Szamos árterének vonzó turisztikai termékké formálása érdekében Az F zóna, tekintettel arra, hogy mind a Szamos folyóhoz, mind a belvárosi településrészhez közel helyezkedik el, lehetőséget kínál kemping, illetve a természetközeli turizmushoz, rekreációhoz kapcsolódó egyéb kiszolgáló létesítmények és attrakciók megvalósítására. A turizmushoz kapcsolódóan mind a szálláshely szolgáltatás, mind az attrakciófejlesztés kiemelt jelentőségű terület, azonban az is fontos, hogy a termék megfelelően kerüljön márkázásra. A fenntartható turisztikai övezet létrehozásához a folyó környéki területek turisztikai, rekreációs és zöldfelületi funkciójának fejlesztése szükséges az idegenforgalmi attrakciók és fogadási feltételek komplex javításával. A turisztikai kínálat bővítésével és az idegenforgalmi szolgáltatások folyamatos fejlesztésével, valamint a városon belüli és kívüli intenzívebb együttműködéssel elérhető, hogy a minél nagyobb számban érkező vendégek hosszabb időt töltsenek el a településen.

3.3 Az átfogó és a tematikus célok közötti összefüggések, illetve a tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása, a város célrendszere Az átfogó és a tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő az ITS-ben megjelölt jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a hosszú távú és tematikus célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.

ITS Konzorcium


28

3. táblázat: Átfogó és tematikus célok összefüggése

Átfogó célok / Tematikus célok

T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése

T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése

1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése: Komplex és vonzó beruházási környezet kialakítása a fenntartható, és jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdaságfejlesztés érdekében. 2. Magas életminőség biztosítása: A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével. 3. Körzetközponti szerepkör megerősítése: A járásközponti feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási-, egészségügyi és turisztikai centrum funkció erősítése. Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS Konzorcium

T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése

T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése


29

A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő az ITS-ben megjelölt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. 4. táblázat: A területi és tematikus célok összefüggése

Területi célok / Tematikus célok



V1. A Belváros térségközponti jellegű funkcióinak megerősítése, vonzó települési környezet kialakítása V2. Az Északi kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A Nyugati kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V4. A Déli kertváros települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V5. Az Ipari-kereskedelmi övezetben komplex szolgáltatások nyújtására képes vállalkozási környezet kialakítása a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának, illetve a város tőkevonzó képességének növelése érdekében V6. A Turisztikai és rekreációs övezet környezetének fejlesztése a Szamos árterének vonzó turisztikai termékké formálása érdekében

Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS Konzorcium






30

A körzetközponti funkciókat ellátó Csenger kiaknázza a határ menti fekvésből, illetve a szomszédos országok közelségéből eredő előnyöket, épít a helyi ipari parkban lévő lehetőségekre, ezáltal a régió jelentős gazdasági és logisztikai központja. A fenntarthatóság alapelvét szem előtt tartva a természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak. A fejlődés eredményeként Csenger egy vonzó, modern és fenntartható város, amely a lakosai számára magas életszínvonalat biztosít.

ITS Konzorcium



V6. A Turisztikai és rekreációs övezet környezetének fejlesztése a Szamos árterének vonzó turisztikai termékké formálása érdekében


3. Körzetközponti szerepkör megerősítése: A járásközponti feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási-, egészségügyi és turisztikai centrum funkció erősítése.

V5. Az Ipari-kereskedelmi övezetben komplex szolgáltatások nyújtására képes vállalkozási környezet kialakítása a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának, illetve a város tőkevonzó képességének növelése érdekében



V4. A Déli kertváros települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében


V3. A Nyugati kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

2. Magas életminőség biztosítása: A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével.

V2. Az Északi kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

1. Gazdasági és logisztikai központi szerepkör megteremtése: Komplex és vonzó beruházási környezet kialakítása a fenntartható, és jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdaságfejlesztés érdekében.

V1. A Belváros térségközponti jellegű funkcióinak megerősítése, vonzó települési környezet kialakítása

TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK

TEMATIKUS CÉLOK

ÁTFOGÓ CÉLOK

JÖVŐKÉP

1. ábra: Csenger városfejlesztési célrendszere 2014-2020


31

4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Csenger Város Önkormányzata arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen. Az önkormányzat a városi és városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projektek maradéktalan végrehajtására törekszik, elősegítve ezáltal a város dinamizálódását, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését és a gazdaságos működést. A konkrét, gyakorlati beavatkozásokat fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a kedvező hatások szinergiájának elérésére érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése azonban nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magán szféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai Csenger város teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek lehatárolása az alábbi alapelvek figyelembevételével történt: az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást lehessen elérni a magántőke mobilizálásával; a „szociális” és „funkcióbővítő” jellegű akcióterületek teljesítsék azokat a feltételeket, amelyeket a korábbi hasonló pályázati konstrukciók előírtak akár a szociális mutatók, akár az ellátandó funkciók tekintetében. A fenti alapelveknek megfelelően Csengerben 4 olyan terület határolható le indikatív jelleggel, ahol komplex beavatkozások megvalósítását tervezi az önkormányzat2: A Városközpont akcióterületen – a TOP érintett prioritásához illeszkedve – a népességmegtartás és a gazdaságélénkítés tekinthető átfogó célnak. Az akcióterület lehatárolás indoka kettős: egyrészt a Belváros városrész koncentrálja a település (köz)szolgáltatási funkcióit, így a belvárosi területek komplex fejlesztése az egész település gazdasági-társadalmi fejlődését elősegíti, másrészt számos olyan fejlesztési elképzelés azonosítható a városrészben, amelyeket integráltan célszerű megvalósítani. A szociális városrehabilitációs akcióterületként azonosítható Nyugati és Északi kertváros a település hátrányos helyzetű lakosait tömöríti, amely megmutatkozik az akcióterület kedvezőtlen képzettségi, munkaerő-piaci és lakhatási mutatóiban. A koncentráltan 2

A pontos lehatárolásra a projektfejlesztés szakaszában fog sor kerülni.

ITS Konzorcium


32

megjelenő problémák kezelése nemcsak a két városrész érdeke, hanem az egész település felzárkózását és gazdasági versenyképességét is befolyásolja. Turisztikai és rekreációs akcióterület: A település turisztikai potenciáljának erősítése ezen a településrészen képzelhető el részben a terület jellegéből, részben pedig a Szamos közelségéből adódóan. Az akcióterület fejlesztése elsődlegesen a településen lakók rekreációs igényeinek kielégítését, számukra megfelelő környezet kialakítását célozza, ezek mellett a szezonális turisztikai szolgáltatások színvonalának javításához is hozzájárul. A táj, a környezeti adottságok valamint az országos szintű hírnév lehetőséget teremt arra, hogy nagyobb volumenű turisztikai attrakciófejlesztés is megvalósulhasson az akcióterületen. További beavatkozások szükségesek annak érdekében, hogy a turisztikai ágazat – az idegenforgalmi kínálat bővítésének köszönhetően – a város gazdaságának egyik fő pillérévé váljon. Ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület: Az akcióterület teljes egészében lefedi az Ipari, kereskedelmi övezet városrész területét. A Csengeri Ipari Park szabadon hasznosítható területe jelentős méretű, azonban újabb jelentősebb betelepülők, beruházók abban az esetben várhatók, ha a terület alapinfrastruktúrája és az Ipari Parkban elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói javulnak. Ezt csak integrált szemléletben lehet megvalósítani: együttesen kell kezelni az elérhetőségi, a kapacitásbeli, az üzemeltetési és a fenntarthatósági problémákat, kihívásokat. 4. térkép: Csenger tervezett akcióterületei


ITS Konzorcium


33

4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az egyes akcióterületeken tervezett fejlesztések, amelyek ütemezését a 4.5, összehangolt vázlatos pénzügyi tervét pedig a 4.6 fejezet tartalmazza. Az akcióterületi beavatkozások egyes elemei kulcs- és hálózatos projektek, az átfedések erősítik a tervezett fejlesztések közötti kapcsolódást, szinergiát. 4.2.1 Városközpont akcióterület

A település központjában található akcióterület fejlesztésének fókuszában olyan funkciók állnak, amelyek a térség és a település teljes lakossága számára relevánsak. A központi területek megújításával a cél egy olyan egységes arculatú, fenntartható Belváros megteremtése, amely a sajátos szerkezetét megőrzi, ugyanakkor lehetővé teszi a modern kisvárosi életformát, az egyes szolgáltatások gyors és egyszerű elérhetőségét. A beavatkozási területen megvalósítandó fejlesztések alapvetően a központi funkciók megerősítését szolgálják, ugyanakkor a városrészben élők életminőségének javításával hozzájárulnak a lakófunkciók erősítéséhez, összességében pedig szerepet játszanak a tudatos, pozitív kisvárosi imázs kialakításában. A fentieknek megfelelően a Belváros gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztése az alábbi beavatkozásokat tartalmazhatja: Ügyfélszolgálati Központ kialakítása: Csenger, Rákóczi u. 66. szám alatti épületegyüttes felújításával és átalakításával egy ügyfélszolgálati központot tudunk kialakítani. Itt lehetne elhelyezni az E-ON, OEP, Rehabilitációs szakigazgatási szerv, Falugazdászok irodáit. Ebben az épületegyüttesben a kulturált várakozási és kiszolgálási feltételek adottá válnának, megfelelő parkolási lehetőséggel. Városi piac felújítása: A Szent István tér 6. szám alatti udvarban kialakított, magántulajdonban lévő városi piac infrastrukturális feltételei leromlottak, felújításra szorul. A helyi agrárszektor értékesítési lehetőségeinek növelése érdekében indokolt a helyi termelői piac létrehozása, megújítása. Ezáltal javul a helyi mezőgazdasági termelők működési környezete, ami középtávon hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez és újak létrehozásához, valamint erősíti a város-vidék együttműködést. Komplex strandfürdő létesítése: A városközpont rehabilitációs projekt keretében a korábban használaton kívüli strandfürdő területén létesült egy kültéri, nyitott úszómedence és kiszolgáló épülte. Szintén ezen a területen, a Járási Tanuszoda Program keretében, a tervek szerint 2015 szeptemberében kezdődik meg egy fedett tanuszoda létesítése. Ezen beruházások továbbfejlesztéseként kíván az önkormányzat a 2014-2020-as tervezési időszakban egy komplex standfürdőt létesíteni, amely gyermek- és felnőtt medencék építését, valamint termál kút fúrását tartalmazza. Ifjúsági lakópark közműrendszerének kiépítése: Csenger Város Önkormányzata 2014. évben fejlesztési terveket készíttetett a volt városi sportpályán kialakításra kerülő Ifjúsági lakópark közműrendszerének megvalósítására. Az Ifjúsági lakóparkban 14 lakóingatlan kerül kialakításra, melyek szilárd burkolatú úton való megközelítésére lakóút kiépítése történik, csapadékvíz elvezetéssel. Kiépítésre kerül továbbá az ingatlanok vízellátását és szennyvízelvezetését biztosító közműrendszer, ingatlanonkénti bekötéssel és méréssel. Az elektromos és gázellátó rendszer kiépítése a szolgáltatók felé történő igénybejelentés alapján történik.

ITS Konzorcium


34

Önkormányzati szociális bérlakások építése: Az önkormányzati tulajdonú Ifjúsági lakóparkban kialakításra kerülő építési telkeken - az infrastrukturális hálózatok kiépítését követően - 12 db 45-50 m2 alapterületű szociális bérlakást kíván az önkormányzat megvalósítani. Szolgálati lakások építése: Csenger városban munkát vállaló diplomás fiatalok részére szolgálati lakás biztosítása az egészségügy, oktatás, közigazgatás, közművelődés területén. 5 darab, 75 négyzetméteres lakóház felépítése tervezett. Fecskelakások építése: 10 db 45 négyzetméter nagyságú szoba, konyha, fürdőszoba, WC, kamra sorházas beépítésű lakás építése szerepel a tervekben. A Városközpont akcióterületen megvalósulnak egyéb olyan beruházások is, amelyek nemcsak az akcióterületre, hanem az egész városra vonatkoznak, vagyis egy együttműködő rendszer elemeit képezik. Ezen projektek részletesebb bemutatására a 4.3.2 fejezetben kerül sor (Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése, A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, Közműinfrastruktúra fejlesztése, Szoft jellegű tanácsadás stb.) 4.2.2 Szociális városrehabilitációs akcióterület

Csenger kedvezőtlen társadalmi mutatókkal rendelkező városrészeiben olyan beavatkozáscsomag szükséges, amely integráltan kezeli a lakókörnyezet infrastrukturális hiányosságait, valamint az itt élők munkaerő-piaci, képzettségi, egészségügyi és egyéb problémáit – összhangban az Antiszegregációs programmal. A szociális városrehabilitációs projekt az alábbi beavatkozásokat tartalmazhatja: Árvízi emlékpark felújítása: A város észak-nyugati részén elhelyezkedő Árvízi emlékpark felújítása során elsődlegesen a kiöregedett növényzet, valamint a köztéri bútorzat cseréjét és pótlását, kívánja az Önkormányzat megvalósítani. A kulturált közlekedés és pihenés feltételrendszerének megteremtése céljából szükségessé válik a gyalogos közlekedő utak, sétányok felújítása is. Játszóház kialakítása: 3-10 éves korosztályt célozza meg a játszóház kialakítása, amely alkalmas a gyerekek aktív szabadidejének az eltöltéséhez. A Szociális városrehabilitációs akcióterületen megvalósulnak egyéb olyan beruházások is, amelyek nemcsak az akcióterületre, hanem az egész városra vonatkoznak, vagyis egy együttműködő rendszer, más néven hálózat elemeit képezik (lásd 4.3.2 pont: Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése, A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, Közműinfrastruktúra fejlesztése, Adósságkezelési tanácsadás stb.) 4.2.3 Turisztikai és rekreációs akcióterület

A Szamos töltése és a belterület közötti sávban sport és rekreációs területek fejlesztését tűzte ki célul a település. Az F zóna, tekintettel arra, hogy mind a Szamos folyóhoz, mind a belvárosi akcióterülethez közel van, lehetőséget kínál kemping, illetve a természet közeli turizmushoz kapcsolódó egyéb kiszolgáló létesítmények és attrakciók megvalósítására: Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése: Csenger és Komlódtótfalu települések a Szamos közelsége révén turisztikai szempontból jelentős potenciállal rendelkeznek. A két település összeköttetésére az önkormányzat faszerkezetes gyaloghidat kíván létesíteni, melyhez az előzetes felmérések és egyeztetések már megtörténtek. A híd csengeri oldalon a töltéskoronán csatlakozna a meglévő kerékpárúthoz, és átvezetést biztosítana a Szamos jobb partjára, elősegítve a két település közös turisztikai programjainak megvalósítását.

ITS Konzorcium


35

Kemping fejlesztése: A magántulajdonban lévő kemping infrastrukturális feltételeinek fejlesztése fontos eleme a minőségi turisztikai szálláshely-kínálat kialakításának. Ennek érdekében a kemping területén egy zárt, fűthető közösségi tér építése (teakonyhával, wc-vel) valósul meg, valamint a csónakház fölött további vendégszobák kerülnek kialakításra. A környezeti és pénzügyi fenntarthatóság szellemében az elektromos áram és a meleg víz termelés napenergiával történő biztosítása valósul meg. Az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódóan soft jellegű beavatkozások is szükségesek (pl. turisztikai programcsomagok kialakítása, városmarketing program). Ezek nemcsak az akcióterületre, hanem az egész városra vagy a programcsomagok esetében akár a térségre is vonatkozhatnak, de az integrált fejlesztések keretében megvalósíthatók. Ezen projektek részletesebb bemutatására a 4.3.2 fejezetben kerül sor. 4.2.4 Ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület

A területen a közeljövőben elengedhetetlenül szükséges az Ipari Park még szabadon értékesíthető területeinek vállalkozások fogadására alkalmas infrastruktúrával való ellátása, illetve a betelepülő vállalkozások termelési tevékenységének folytatásához szükséges innovációs és logisztikai központ létesítése. Az ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület komplex fejlesztése az alábbi projektek megvalósítását foglalja magában: Csenger Ipari Park - infrastruktúra fejlesztése: Első ütemben az Ipari Park területének az alapinfrastruktúrával történő ellátása szükséges, a betelepülni szándékozó vállalkozások számára, a működéshez szükséges körülmények kialakítása, illetve a zöldmezős beruházások indításához további ingatlanterületek vásárlása. A második ütemben az új ingatlan területek közműellátottságának kiépítése a cél, melyhez a tervezés előkészítése elindult, a felmérési munkák megtörténtek. Csenger Ipari Park - innovációs és logisztikai központ létesítése: A Csengeri Ipari Park infrastruktúrájának kiépítését, illetve ingatlan vásárlást követően, egy olyan innovációs és logisztikai központ létesítése, mely lehetőséget biztosít a térségbe települni szándékozó vállalkozások termelő tevékenységének beindításához, üzemcsarnok biztosításával, a logisztikai háttér megteremtésével.

4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmazza a célok eléréséhez szükséges legfontosabb beavatkozásokat. Az ITS operatív jellege ugyanakkor nem jelenti azt, hogy részletesen kidolgozva tartalmaznia kell a megvalósítandó projekteket, elegendő, ha a stratégia a tervezett fejlesztések vázlatos bemutatására szorítkozik. Az ITS keretében azonosított projekt típusok az alábbiak: Kulcsprojektek: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. Hálózatos projektek: A hálózatos projekt egymással összehangolt, térben kapcsolódó fejlesztéseket tartalmaz. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, és a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed.

ITS Konzorcium


36

Egyéb projektek: a fenti kategóriákba nem tartozó, egyéb tervezett fejlesztések. Csenger tervezett fejlesztései kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt, vagy egy hálózatos projekt akcióterületen megvalósuló elemei) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. A következő fejezetek tartalmazzák a tervezett beavatkozások jelenleg ismert részleteit (pl. lehetséges tevékenységek, becsült költségvetés, indikatív ütemezés), amelyek a projektkidolgozás későbbi fázisaiban kerülnek pontosításra, véglegesítésre. 4.3.1 Kulcsprojektek

A kulcsprojektek közé sorolhatók az Ipari, kereskedelmi és logisztikai fejlesztési akcióterület estében megjelölt beavatkozások, tekintettel arra, hogy alapvető feltételét képezik több középtávú városi cél elérésének. 4.3.2 Hálózatos projektek

Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése: az önkormányzati tulajdonú ingatlanok pénzügyileg és környezetileg is fenntartható működtetése érdekében szükséges felújítások, energiahatékonysági fejlesztések megvalósítása, illetve a funkció megfelelő ellátáshoz szükséges új helyiségek kialakítása, eszközök beszerzése. A beavatkozások a következő épületeket érintik: Bölcsőde kialakítása, bővítése: A jelenlegi bölcsőde épületének elhelyezéséül szolgáló önkormányzati tulajdonú ingatlanon, új bölcsőde épület kialakítása, családbarát építészeti megoldással, az akadálymentesség szempontrendszerének figyelembe vételével. A projekt során beszerzésre kerülnek a működési minimum feltételek biztosításához szükséges eszközök és berendezések. PS KKIK Bölcsőde, csoportszoba kialakítása, kazáncsere, udvari játékok felújítása, cseréje: Csoportszoba kialakítása, elhasznált linóleum cseréje csúszásmentes laminált parkettára, festés mázolás, központi fűtés kazánjainak cseréje, kültéri játszóeszközök cseréje, játékok beszerzése. Csenger Egészségügyi Központ alapellátás épületének felújítása: A Csengeri Egészségügyi Központ épülete külső falazatok vékonyvakolatos hőszigetelő rendszerrel történő felújítása és nyílászáró cseréje. A beruházás során kicserélésre kerülnek a belső nyílászárók is, valamint az egyes helyiségek padlóburkolata, az akadálymentesség szempontrendszerének figyelembe vételével. Az elavult elektromos hálózat felújítását követően, a belső felületek festése, mázolása indokolt. Népjóléti Intézmény régi (60 éves) épületének felújítása: Fűtés korszerűsítése kazáncserével egybekötve. Szociális szolgáltatások fejlesztése: Az időskorúak ellátásában a tervezési időszakban a meglévő intézményrendszer átalakításával és tevékenységi körének bővítésével olyan új ellátási formák bevezetése szükséges, amely településen belül biztosítja a szociális törvényben, illetve a helyi igényeknek megfelelő ellátási formák teljesítését. Így többek között meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a bentlakásos intézményi forma milyen korszerűsítési, felújítási munkákat kíván a jelenlegi feladatellátás érdekében. Lehet és kell is a jelenlegi Idősek Otthonának épületét önkormányzati tulajdonú épület ITS Konzorcium


37

átalakításával, bővítésével, felújításával kiváltani, a projektcélok megvalósítása érdekében. A Makovecz Imre Általános Iskola Ady úti telephely fűtését ellátó kazánok cseréje: A projekt keretében az elavult kazánok cseréje valósul meg. Villamos szerelvénycsere a Makovecz Imre Általános Iskola Ady u. telephelyén: Az összes villamos szerelvény, valamint az alumínium vezetékek cseréje. PS KKIK Iskola Kossuth utcai épületének felújítása: A folyosók műanyag lambériájának cseréje, a falak csempével történő burkolása, zárható beépített szekrények készítése, a földszinti és emeleti folyosók padlózatának csúszásmentes járólappal történő burkolása, valamint 6 db tetőtéri szolgálati lakás kialakítása, hozzá tartozó lépcsőház megépítésével. PS KKIK személyszállító autóbuszainak cseréje: Az intézmény személyszállítását végző autóbuszok lecserélése 1 darab 40-50 fős autóbuszra. PS KKIK Konyha Étkezde épületének teljes felújítása, főzőeszközeinek, bútorzatának, berendezéseinek cseréje, ételszállító jármű cseréje, biztonsági rendszer kiépítése: Főbejárati homlokzat teljes javítása, teljes tetőszerkezet tetőléceinek cseréje, tetőcserép cseréje, földszinti, emeleti nyílászárók cseréje, teljes belső burkolat csere, csúszásmentes felület kialakításával, központi fűtésrendszer teljes felújítása, gázkazánok, fűtőtestek cseréje vezérléssel, indirekt használati meleg vizes tároló (1000 liter) kialakítása 35-50 kW napkollektoros energiaforrással két csőkígyós rendszerrel a tetőszerkezeten elhelyezve, földszinti gyerekétkezde, emeleti felnőtt étkezde klimatizálása. Továbbá a konyha, étkezde főzőeszközeinek, bútorzatának, berendezéseinek cseréje, ételszállító jármű cseréje, biztonsági rendszer kiépítése: Konyha, étkezde gázüzemű üstjének cseréje, elektromos statikus sütőjének cseréje, elektromos légkeveréses sütő cseréje, vízlágyító berendezés beépítése. Ételszállításra alkalmas mikrobusz beszerzése. Egyéb eszközök beszerzése: asztalok, székek, evőeszközök, tányérok, terítők, rendezvényi dekorációk. PS KKIK gazdasági irodájának informatikai, hálózati rendszereinek felülvizsgálata, modernizálása, iroda felújítás, bútorzatcsere, klimatizálás, szalagfüggöny: A PS KKIK gazdasági irodájában végzett pénzügyi szolgáltató tevékenységének informatikai infrastrukturális fejlesztése, hálózati fejlesztés végrehajtása a gyorsabb, hatékonyabb munkavégzés érdekében, igényes irodai munkakörnyezet kialakítása. PS KKIK karbantartáshoz, épületfenntartáshoz, külső környezet ápolásához szükséges eszközeinek beszerzése: Karbantartási eszközök beszerzése: (asztali fúrógép, prémium kettős köszörű, Makita felső marógép, motoros fűnyíró, légkompresszor, szőnyeg és kárpittisztító) takarítás, épülethigiénia: univerzális takarító szettek, magasnyomású tisztító berendezés. PS KKIK Művelődési Központ épületének karbantartása és felújítási munkálatai: Rejtett csatorna (ereszek) cseréje, homlokzatok hőszigetelése, színpad lépcsőinek átalakítása, az épület nyílászáróinak teljes cseréje hőszigeteltre, a színházterem elektromos szekrényének teljes modernizálása, kültéri színpad kialakítása. A Művelődési Központ felújítása, fejlesztése: Színházterem teljes felújítása (reflektorok, függönyök, nyílászárók cseréje, színpadcsere, parkettacsere).

ITS Konzorcium


38

Eszközbeszerzés, belső udvarban lévő színpad felújítása, belső udvar térkövezése, a Művelődési Központ korszerűsítése (lift, mozgáskorlátozott bejáró, teljeskörű festés, fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje és az épület hőszigetelése, világítás korszerűsítése) a mai kor követelményeinek megfelelően. Városi Könyvtár és Gyermekkönyvtár fejlesztése, felújítása, korszerűsítése: Elhasználódott eszközök, bútorok cseréje, korszerűsítése. Új modern eszközök beszerzése. A könyvtár átalakítása, jobb terem kihasználtság kialakítása. Rendezvényközpont berendezése: A rendezvényközpont funkciójának magas színvonalú ellátáshoz szükséges eszközök beszerzése, eszközellátottságának fejlesztése. A Csenger, Honvéd utcai óvoda nevelés tárgyi feltételeinek biztosítása : A projekt során udvari játékok, taneszközök, csoportszobai képességfejlesztő játékok, óvodai bútorok, konyhai eszközök és berendezések, takarító gépek, illetve informatikai eszközök kerülnek beszerzésre. A Honvéd úti épület javítása, karbantartása során az épület külső belső faszerkezetének állapotmegőrző festése, az óvoda kerítésének felújítása, az óvoda külső belső járdáininak, térkövének javítása, felújítása, csoportszobai nyílászárók hőszigetelése, az épület külső hőszigetelésének, nemesvakolatának javítása, felújítása, az épület emeleti helyiségeibe légkondicionáló-rendszer kiépítése, kitekerhető árnyékoló, fényvédő vászon építése, valamint a csoportszobák laminált parketta burkolatának cseréje történik meg. A Csenger, Riskó I. utcai óvoda nevelés feltételeinek biztosítása: A fűtéskorszerűsítés megtörtént, de egy modernebb, energiatakarékosabb kazán cserére szükség van, ugyanakkor a hideg és melegburkolatok cseréje is indokolt, valamint a falburkolatok felújítása. A projekt során udvari játékok, taneszközök, csoportszobai képességfejlesztő játékok, tornatermi eszközök, óvodai bútorok, konyhai eszközök és berendezések, takarító gépek, gázkazán, illetve informatikai eszközök kerülnek beszerzésre. Szamosbecsi Óvoda épület karbantartása felújítása: Gyermeköltözőben a fűtés hatékonyságáért még egy tag radiátor válik szükségessé. A kerítés festése karbantartása indokolt. A projekt során udvari játékok, taneszközök, csoportszobai képességfejlesztő játékok, tornatermi eszközök, óvodai bútorok, konyhai eszközök és berendezések, takarító gépek, illetve informatikai eszközök kerülnek beszerzésre." Csenger Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ fejlesztése: A Támasz-Pont Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének a kor követelményeinek megfelelő épületgépészeti, szerkezeti, valamint energetikai (fűtés, világítás, szigetelés, tetőszerkezet,) felújítása, épület bővítése, akadálymentesítése. Szilárd burkolatú autóbejáró és parkoló kiépítése. Az intézmény gépjárművének garázs építése, saját tulajdonú személyszállító kisbusz beszerzése. Az intézmény korszerű működéséhez és az ellátottak terápiás foglalkoztatásához szükséges eszközök beszerzése. Önkormányzati intézményi épületek és a városi uszoda energia-hatékonysági korszerűsítése - napelemek telepítése: A Csenger Város Önkormányzat intézményi épületeinek és városi uszodájának energia-hatékonysági korszerűsítése során 400 m2, 50 KW teljesítményű napelem kerül telepítésre,

ITS Konzorcium


39

az épületek megfelelő tájolású tetőfelületeire, az elektromos energia igény részbeni kielégítésére. PS KKIK Csenger Múzeum épületék, környezetének, belső udvarának felújítási munkálatai: Az épület előtt térburkolattal történő bejárat kialakítása, az udvaron belül térburkolatos bevezető utak kialakítása, kültéri közösségi tér kialakítása kerti pavilonnal, kemencével, kerti sütögetővel. Teljes nyílászáró csere a múzeum épületén. Kiszolgáló épületek tetőszerkezetének javítása, hullámpalás félnyereg tető teljes cseréje a kiállító tér felett. Betonozási munkák elvégzése. Az iroda, a kiállító helyiségek teljes felújítása, festése, mázolása, vizesblokk felújítása, ivóvíz- és szennyvízbekötések felújító munkálatai. Az épület tetőcseréje külső homlokzatának felújítása és cseréje, illetve külső falazatának állagmegóvó felújító munkálatai. PS KKIK Csenger Múzeum informatikai eszközeinek cseréje, irodai helyiség bútorainak felújítása: Számítógépek cseréje, többfunkciós nyomtató beszerzése, az irodai bútorok felújítása. Városi Sportcsarnok felújítása: A tető és szerkezetének teljes felújítása vagy cseréje, a küzdőtér parkettájának cseréje, a fűtés korszerűsítése a meglévő nyílászárók cseréje, a lelátói székek biztosítása, a kiszolgáló helyiségek felújítása, átalakítása. Városi Sportcentrum felújítása, funkcióbővítése: 400 m-es rekortán futópálya kialakítása, 4 db kisebb öltöző építése, kisléptékű infrastruktúra fejlesztés a Sportcentrum területén, műfüves pálya létesítése, teniszpálya kialakítása. A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése: az útminőség javítására, a parkolási kapacitások bővítésére, a közösségi közlekedés feltételeinek javítására és a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul. A beavatkozások a következő területeket érintik: Csenger, Ady Endre utca kétoldali parkolósáv kialakítása: Csenger Város Önkormányzata fejlesztési tervet készíttetett a város főutcájának – az Ady Endre utca – környezetének rendezésére. A város centrumában és a Köztemető környékén az Ady Endre utca – 4924 számú Ura Csenger főközlekedési út – mentén jelenleg parkolósáv csatlakozik az út forgalmi sávjaihoz mindkét oldalon. Ezen parkoló sávok folytonosságát kell biztosítani a projekt szerinti parkolósávok kialakításával. Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése: Az Önkormányzat a projekt javaslat szerint önkormányzati tulajdonú és kezelésű belterületi útszakaszok, belső tehermentesítő utak fejlesztését, közlekedésbiztonsági célú átépítését kívánja megvalósítani, a közszolgáltatások könnyebb és gyorsabb elérése, valamint a központi lakott területek tehermentesítése, valamint az érintett lakosság életkörülménye fizikai feltételrendszerének javítása érdekében. További cél a nehezen elérhető településrészek és a városközpont kapcsolatának, és a településrészek megközelíthetőségének javítása. Leromlott városrész közterületi rehabilitációja: Csenger város dél-keleti és délnyugati városrészén a közterületi infrastruktúra jelentős mértékben leromlott, így szükségessé vált a gyalogos járdák felújítása, újak építése, illetve a lakóutak felújítása. A beruházás eredményeként 11 000 m járda építését és felújítását, valamint 5 500 m lakó út felújítását tervezi megvalósítani az önkormányzat.

ITS Konzorcium


40

Kerékpárút kiépítése Csenger, Rákóczi és Tisza utcákon: Csenger Város Önkormányzata a 2005. és 2006. években megvalósított kerékpárút kiépítési projektjét folytatni kívánja. Jelen projekt keretében a Rákóczi és Tisza utcákon, a belterületi határig kívánja a kerékpáros közlekedés feltétel rendszerét biztosítani. A kerékpárút a 4924 számú főközlekedési út városi átkelési szakaszának űrszelvényén kívül kerül kialakításra, egy forgalmi sávval, 2,25 m szélességgel, aszfalt burkolattal. A kivitelezés során kiépül a kerékpárút csapadékvíz elvezetése is. A kerékpárút csatlakozik a 2005. évben megépített Ady Endre utcai kerékpárút végszelvényéhez, illetve csatlakozást biztosít a megyei kerékpárút hálózathoz is. Csenger városközpontjának forgalomszervezése - körforgalmi csomópont kialakítása: Csenger Város Önkormányzata, a 4924 számú főközlekedési út (Ady E. és Rákóczi utcák) városi átkelési szakaszának, valamint a Szent I. tér és Hősök tere forgalmi csomópontjában körforgalom kialakítását tervezi. A körforgalom egy forgalmi sávval, a kamionos közlekedés biztosítására is alkalmas forduló ívekkel, szegélyezve, aszfalt burkolattal kerül kialakításra. Buszpályaudvar létesítése: Csenger városban a helyközi autóbusz közlekedés végállomása a városközpontban helyezkedik el, szűkös alapterületű váró helyiséggel és forgalmi irodával. Az Önkormányzat fejlesztési tervei között szerepel a Vasútállomás térségében új autóbusz állomás létesítése, a kor igényeinek megfelelő, akadálymentesített váróhelyiséggel és forgalmi irodával, illetve az autóbuszok parkolását biztosító megállóhelyekkel. Közmű-infrastruktúra fejlesztése: A lakosság komfortérzetét növeli a közmű-infrastruktúra karbantartása, továbbfejlesztése is. A következő időszakban sor kerül a hiányos területek fejlesztésére, illetve a leromlott műszaki állapotú infrastruktúra megújítására egyaránt: Belterületi vízrendezés II/A. és II/B. ütemű megvalósítása: Csenger Város Önkormányzata 2013. és 2014. években valósította meg, a város déli részére kiterjedő belterületi vízrendezés I. ütemét. Jelen projekt keretében a belterületi vízrendezés II. ütemét kívánja megvalósítani a város dél-keleti és dél-nyugati, a belvízi elöntésektől leginkább veszélyeztetett városrészek vonatkozásában. A beruházás során a jelenlegi meglévő csapadékvíz elvezető csatornák nyomvonalán kerülnek kiépítésre az új mederburkolatos és zárt csatornák 9.860 m hosszon, új lejtviszonyok kialakításával. A kivitelezés során átépítésre kerülnek a meglévő útátereszek és kapubejárók is. Csenger Hunyadi utca csapadékvíz csatornával nem rendelkező szakaszán, a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése. Csenger Város Önkormányzata 2014. évben fejlesztési terveket készíttetett a Csenger, Hunyadi utca északi részének csapadékvíz elvezetéséhez szükséges létesítmények megvalósítására. A jelzett utca szakaszon a csapadékvíz elvezető zárt csatornarendszer kerül kiépítésre, víznyelőkkel, csatlakozva az utca meglévő csapadékvíz elvezető rendszeréhez. Lakóterületen tömbfeltárások, közösségi terek kialakítása: Egyes lakófunkciójú területeken a telekstruktúra lehetővé teszi a tömbfeltárások végrehajtását, amivel hatékonyabbá tehető a városi belterület hasznosítása és a kiszolgáló infrastruktúrák működtetése. Az új telkek kialakításával növekedhet a város vonzereje, ami által megfordíthatóak a kedvezőtlen demográfiai tendenciák. Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen a lakóterületeken új közösségi terek létrehozása, amelyek a környék lakosainak életminőségét

ITS Konzorcium


41

nagymértékben elősegítik, így közvetett módon növeli a város népességmegtartó erejének növekedéséhez. Ösztöndíj program: Csenger településen élő alap-, és középfokú oktatási intézményben tanuló gyermekvédelmi kedvezményben részesülő fiatalok támogatása. Adósságkezelési tanácsadás: Háztartás gazdálkodási ismeretek átadásával meglévő erőforrások mozgósításával általános és középiskolai diákok részére tanácsadás, ismeretterjesztés, ismeretbővítés. Turisztikai programcsomagok kialakítása: A település területén sokszínű idegenforgalmi kínálat érhető el, elsősorban a kulturális és örökségturizmusra épülve. A Szamos árterének fejlesztésével újabb attrakció alakítható ki. A komplex turisztikai élmény megteremtése érdekében célszerű ezeket programcsomagok formájában is elérhetővé tenni – tematikus és térségi alapon egyaránt. A duális szakképzés feltételeinek megteremtése: A városban működő nagyfoglalkoztatók folyamatos fejlődésének köszönhetően évről-évre jelentős munkaerőigény jelenik meg a piacon. A gyakorlatban azonban a rendelkezésre álló potenciális munkaerő végzettsége, képzettsége és szakmai gyakorlata nincs összhangban a munkaadók szükségleteivel. A helyi szakképző intézettel közösen szükséges új szakok beindítása, amelyek igazodnak a helyi vállalkozások elvárásaihoz és versenyképes, használható szakképesítést nyújt. A projektben ezen túlmenően kialakításra kerülhet a duális képzés megvalósításához szükséges működtetett gyakorlati képzőhely (kapcsolódva az innovációs és logisztikai központ kialakítását célzó projektelképzeléshez), amelyet az önkormányzat, a képzőintézet és a helyi vállalkozások közösen működtetnek. KKV-k piacra jutásának segítése: A térség vállalkozásainak növekedése érdekében szükséges a piacra jutás feltételeinek támogatása. A beavatkozás fókuszál a piaci érvényesüléshez szükséges tevékenységek (marketing, márkaépítés, piaci betörés, üzleti kapcsolatfelvétel) és a piacra jutáshoz szükséges tevékenységek (kiállításon való részvétel, cégprezentáció, önálló árubemutató, sajtófogadás, üzletember találkozó szervezése) támogatására. Beszállítói hálózat, klaszter kiépítése: A város gazdasági potenciáljának növelése érdekében fontos, hogy a nagyvállalatok minél nagyobb mértékben vegyék igénybe a helyi kis- és középvállalkozások szolgáltatásait – versenyképes minőségben és áron. Ennek koordinálása és megvalósítása hosszú távon jelentkező, a térség gazdasági szereplőinek bevonásával zajló feladat. Városmarketing program: A város humánerőforrás- és tőkevonzó képességének javítása, a turisztikai vonzerő javítása és a helyi identitás erősítése érdekében közös városmarketing program megvalósítása javasolt az önkormányzat, a vállalkozói szektor és a civil szervezetek összefogásában. A kialakított jó gyakorlatok folytatásaként újabb rendezvények szervezése, közös elektronikus és nyomtatott anyagok elkészítése és terjesztése szükséges országos és nemzetközi rendezvényeken, kiállításokon, állásbörzéken. A városmarketingről mint nem beruházási jellegű tevékenységről a 8.1.4 fejezet közöl további részleteket. A városban élők helyi identitásának erősítése: A város népességmegtartó erejét növeli, ha a lakosság erős települési identitással rendelkeznek – ehhez a különböző helyi közösségfejlesztési, hagyományalapú programok nagymértékben hozzájárulhatnak. A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) megvalósítása. Az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, akciók megvalósítása.

ITS Konzorcium


42

4.3.3 Egyéb projektek

Állami hatáskörbe tartozó, a település megközelíthetőségét javító fejlesztések: A közlekedési feltételek javításában a legjelentősebb a külső közlekedési kapcsolatok fejlesztése, amelyben az önkormányzatnak nincs közvetlen szerepe, csak közvetett eszközökkel (megyei rendezési terv véleményezése, kiemelt projektek támogatása, aktív segítségnyújtás az előkészítésben) támogathatja a folyamatokat. A település megközelíthetőségét javító fejlesztések többek között: A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása; M49-es gyorsforgalmi út megépítése; Vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között; Csenger - Óvári és Csenger - Csengerbagos települések közötti utak kiépítése.

4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz A város tervezett fejlesztései kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt, vagy egy hálózatos projekt akcióterületen megvalósuló elemei) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a középtávú városi célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. (Amennyiben egy fejlesztés több célhoz is kapcsolódik, abban az esetben minden érintett célnál megjelenítésre került a projekt.)

ITS Konzorcium


43

5. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok)





Kulcsprojektek

Csenger Ipari Park infrastruktúra fejlesztése Csenger Ipari Park - innovációs és logisztikai központ létesítése

Hálózatos projektek

Akcióterületi projektek

A duális szakképzés feltételeinek megteremtése KKV-k piacra jutásának segítése Beszállítói hálózat, klaszter kiépítése Városmarketing program


Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése Turisztikai programcsomagok kialakítása Városmarketing program

Komplex strandfürdő létesítése Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése Kemping fejlesztése

Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közmű-infrastruktúra fejlesztése Lakóterületen tömbfeltárások, közösségi terek kialakítása

Ügyfélszolgálati Központ kialakítása Városi piac felújítása Ifjúsági lakópark közműrendszerének kiépítése Önkormányzati szociális bérlakások építése Szolgálati lakások építése Fecskelakások építése Árvízi emlékpark felújítása Játszóház kialakítása

Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó

ITS Konzorcium

Egyéb projektek

Állami hatáskörbe tartozó, a település megközelíthetőségét javító fejlesztések



44 viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés)


Ösztöndíj program Adósságkezelési tanácsadás A városban élők helyi identitásának erősítése A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, akciók megvalósítása

Játszóház kialakítása Ifjúsági lakópark közműrendszerének kiépítése Önkormányzati szociális bérlakások építése


Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése Turisztikai programcsomagok kialakítása Városmarketing program

Csenger Ipari Park infrastruktúra fejlesztése Csenger Ipari Park - innovációs és logisztikai központ létesítése Ügyfélszolgálati Központ kialakítása


ITS Konzorcium



45

4.5 A fejlesztések ütemezése A következő szempontok figyelembevételével történt meg a tervezett fejlesztések lehetséges ütemezése, amelyet a források rendelkezésre állása, illetve a megváltozott külső körülmények a későbbiekben módosíthatnak: indokoltság, szükségesség: a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, a fejlesztések egymásra épülése, hatások: a fejlesztések hatása a város egészére, a fejlesztés jelentősége a város lakófunkciójára nézve, a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, megvalósíthatóság, finanszírozás és fenntarthatóság: a megvalósítás becsült időigénye, a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága. 6. táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023 Projekt megnevezése

2015

2016

2017

2018

Akcióterületi projektek Ügyfélszolgálati Központ kialakítása Városi piac felújítása Komplex strandfürdő létesítése Ifjúsági lakópark közműrendszerének kiépítése Önkormányzati szociális bérlakások építése Szolgálati lakások építése Fecskelakások építése Árvízi emlékpark felújítása Játszóház kialakítása Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése Kemping fejlesztése Csenger Ipari Park - infrastruktúra fejlesztése Csenger Ipari Park - innovációs és logisztikai központ létesítése Kulcsprojektek

ITS Konzorcium

2019

2020

2021

2022

2023


Projekt megnevezése

46

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

Csenger Ipari Park - infrastruktúra fejlesztése Csenger Ipari Park - innovációs és logisztikai központ létesítése Hálózatos projektek Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közmű-infrastruktúra fejlesztése Lakóterületen tömbfeltárások, közösségi terek kialakítása Ösztöndíj program Adósságkezelési tanácsadás Turisztikai programcsomagok kialakítása A duális szakképzés feltételeinek megteremtése KKV-k piacra jutásának segítése Beszállítói hálózat, klaszter kiépítése Városmarketing program A városban élők helyi identitásának erősítése A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok Az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, akciók megvalósítása Egyéb projektek Állami hatáskörbe tartozó, a település megközelíthetőségét javító fejlesztések3

4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve A tervezett projektek finanszírozási forrásait elsősorban a 2014-2020 közötti európai uniós támogatások jelentik, ami az egyes szereplők saját forrásaival egészül ki, részben a támogatások társfinanszírozása, részben a teljes mértékben saját forrásból megvalósítandó fejlesztések kapcsán. Csenger Város Önkormányzata kiegyensúlyozott költségvetési helyzetének köszönhetően biztosítani tudja a tervezett fejlesztésekhez szükséges önerőt – erre elsősorban az iparűzési adó magas összege nyújt lehetőséget. A beavatkozások megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra a stabil költségvetési helyzet megőrzése érdekében: egyfelől fontos, hogy a létrejövő vagy megújuló létesítmények működtetése ne terhelje meg a város költségvetését, másfelől számos olyan fejlesztést tervez, amely már önmagában is a költséghatékony fenntartás figyelembevétele mellett valósul meg. A Nemzeti Közlekedési Hatóság előzetes tájékoztatása alapján (ikt. szám: UVH/UH/488/5/2015.) az M49 autóút kiépítése 2025-2027 között tervezett. 3

ITS Konzorcium


47

A városok, ezen belül különösön a járásszékhelyek számára kiemelt figyelmet érdemel a Terület és Településfejlesztési (TOP) források új eljárás szerinti felhasználása. A TOP keretein belül meghatározott források tervezése és felhasználása az ún. Integrált Területi Programok (ITP) kialakításával valósul meg, amely tartalmazza a megyék területén megvalósítani tervezett intézkedéseket (a megyei jogú városok kivételével). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rendelkezésre álló keret 89,28 milliárd forint (Nyíregyháza nélkül), amely az alábbiak szerint oszlik meg az egyes prioritások és tervezett intézkedések között. 7. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció Prioritás

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)

Tervezett intézkedések 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Tervezett allokáció 12,783 7,973 5,715 6,891

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

16,52

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

8,415

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

14,052

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 7.2. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével

3,44 1,91 1,554 7,408 0,964 1,654 CLLD CLLD

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020

A TOP forrásain túl az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjai terhére az alábbi források állnak rendelkezésre: Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fő célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai

ITS Konzorcium


48

iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program biztosítja Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiója gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) terhére lesznek végrehajtva. A Vidékfejlesztési Program (VP) elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) alapvető célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Mindezek mellett a városok egyéb EU-s és nemzetközi támogatást is bevonhatnak fejlesztéseik megvalósításába: Határon átnyúló együttműködési programok (Románia-Magyarország, MagyarországSzlovákia, Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna) Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT) Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap) Az előző fejezetekben bemutatásra került kulcsprojektek, hálózatos és akcióterületi projektek finanszírozási forrása szerinti összefoglalását a következő táblázat mutatja be. A Csenger az alábbi táblázat adatai alapján több milliárd forintnyi forrásra számít, az összeg rendelkezésre állása alapvetően a megpályázható források nagyságától, a tényleges pályázók (azaz versenytársak) számától és a támogatási intenzitástól függ. A tervezett fejlesztések teljes körű megvalósítására – éppen a pénzügyi korlátok és az élénk verseny miatt – nem feltétlenül lesz lehetőség, vagyis a tényleges források reálisan ennél alacsonyabbak lesznek. Ezért szükséges azon fő irányelveknek a meghatározása, amelyek alapján azonosíthatók a legfontosabb beavatkozások: a fejlesztés által érintett célcsoport nagysága és helyzete, a fejlesztés várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak mértéke, jogszabályi előírások, kötelezettségek,

ITS Konzorcium


49

a helyi lakosság és vállalkozások elvárásai, szükségletei. 8. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt megnevezése

Indikatív költségvetés (millió Ft)

Finanszírozás lehetséges forrása

Akcióterületi projektek Ügyfélszolgálati Központ kialakítása

70

Városi piac felújítása

20

Komplex strandfürdő létesítése Ifjúsági lakópark közműrendszerének kiépítése

70

Önkormányzati szociális bérlakások építése

180

Szolgálati lakások építése

115

Fecskelakások építése

70

Játszóház kialakítása

5,5

Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése

400

Kemping fejlesztése

60

Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése

5

117,8

Árvízi emlékpark felújítása

Csenger Ipari Park - infrastruktúra fejlesztése4 Csenger Ipari Park - innovációs és logisztikai 5központ létesítése Kulcsprojektek Csenger Ipari Park - infrastruktúra fejlesztése Csenger Ipari Park - innovációs és logisztikai központ létesítése Hálózatos projektek

4

444,5

700 950

700 950

2647,66

TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

Egyszerre akcióterületi és kulcsprojekt, így költségét csak egyszer kell figyelembe venni. Egyszerre akcióterületi és kulcsprojekt, így költségét csak egyszer kell figyelembe venni.

ITS Konzorcium


Projekt megnevezése

50

Indikatív költségvetés (millió Ft)

A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése

1635

Közmű-infrastruktúra fejlesztése

835

Lakóterületen tömbfeltárások, közösségi terek kialakítása

400

Ösztöndíj program

33

Adósságkezelési tanácsadás

15

Turisztikai programcsomagok kialakítása

30

A duális szakképzés feltételeinek megteremtése

150

KKV-k piacra jutásának segítése

38

Beszállítói hálózat, klaszter kiépítése

32

Városmarketing program

35

A városban élők helyi identitásának erősítése A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok Az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, akciók megvalósítása Egyéb projektek Állami hatáskörbe tartozó, a település megközelíthetőségét javító fejlesztések

45

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 6.5. Oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése GINOP 1.3. Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése GINOP 1.3. Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

30

TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

30

TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

n.a.

TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés IKOP 4. A TEN-T hálózat közúti elérhetőségének javítása prioritási tengely

Csenger Város Önkormányzata és intézményei a 2007-2013 tervezési ciklusban 21 európai uniós pályázat megvalósítására nyert összesen 3,9 milliárd forint támogatást. A fenti táblázatból látható, a következő időszakban tervezett projekteknek lényegesen magasabb költségvonzata van.

ITS Konzorcium


51

5 Antiszegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Csenger Város Antiszegregációs Programját, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, az azonosított területek helyzetelemzése, célkitűzések és beavatkozások megfogalmazása. A szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. mellékletében meghatározott módszertan szerint a KSH végezte el a 2011. évi népszámlálási adatok alapján, az úgynevezett szegregációs mutató kiszámításával. Járásszékhely esetében azok a legalább 50 lakossal rendelkező területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot, míg a szegregációval veszélyeztetett területek esetén az érték 30% és 35% közé esik. A térkép sötétzöld színnel, valamint számmal jelöli a szegregátumokat, míg a világoszöld színnel jelölt területeket szegregációs folyamatok veszélyeztetik. A kartogram olyan területeket is megjelöl, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. 5. térkép: Csenger szegregátumai a KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján

Forrás: KSH

A segélyezési adatok vizsgálata, a helyszíni terepbejárás és az önkormányzat szakembereinek tapasztalata is azt a megállapítást támasztja alá, hogy csak az 1. jelölésű terület tekinthető valódi szegregátumnak. ITS Konzorcium


52

Fontos megemlíteni, hogy a 2001. évi népszámlálási adatok alapján (2001-ben a határértékeket még magasabban állapították meg6) kijelölt szegregátumok egy része megszűnt, vagy területe annyira lecsökkent, hogy lakosságszám alapján már nem nevezhető szegregátumnak, egy része pedig szegregációval veszélyeztetett területétté alakult. Csenger 1. számú szegregátuma

A területet a következő utcák határolják: Dankó utca - Arany János utca - névtelen utca - Dankó utca délnyugati része. 6. térkép: Csenger 1. számú szegregátuma a 2011. évi népszámlálási adatok alapján

Forrás: KSH

A telep a C zóna, Nyugati kertváros északi részén helyezkedik el. Teljes területe az úgynevezett cigánysorhoz tartozik. A lakók körülbelül 70%-a roma származású, ebből adódóan etnikailag szegregált területről beszélhetünk. Az itt élő emberek életvitele, anyagi és szociális helyzete nagymértékben különbözik a város egyéb területein élőkétől. A terület demográfiai és szociális jellemzői

A terület korösszetétele visszaigazolja, a szegregációra jellemző életvezetési módok következményeit. Demográfiai mutatóit nézve látható, hogy a tipikus urna alakú korfából kezd átalakulni egy fiatal, karácsonyfa alakú korfába (ez a fiatal korosztályok magas számát jelenti, kisebb a középkorosztály, és kevés az idősek száma). A folyamatot alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt a családok sok gyermeket vállalnak a szociális segélyek és egyéb támogatások miatt, másrészt a tudatlanság, valamint egészségtudatosság hiánya jellemzi őket (gyenge szocializációs minták). A szegregátumban 405 fő lakik, amely a város teljes lakosságának 8,3%-a. A korcsoportok vizsgálata során kijelenthetjük, hogy korösszetétele a hasonló összetételű telepszerű képződményekkel azonosságot mutat, vagyis rendkívül magas a 0-14 évesek aránya (34,8%), míg a 60-X éves korcsoport nagyon alacsony számban képviselteti magát (4%). Az előbbi érték jócskán (19,1 százalékponttal) a települési átlag felett, míg az utóbbi jóval (20 százalékponttal) az alatt helyezkedik el. Az itt élők képzettségét tekintve elmondható, hogy az aktív korúak (15-59 évesek) több mint ¾-e (87,9%) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, amíg a felsőfokú végzettségűek aránya említésre sem méltó (1,1%).

Szegregátumnak a legalább 50%-os értékkel rendelkező területeket nevezték, míg a szegregációval veszélyeztetett területek értéke 40% és 50% közötti volt. 6

ITS Konzorcium


53

A szegregátumban található a település lakásállományának 4,5%-a. Az egy lakása jutó lakosok száma 4,7 fő, ami városi átlag közel dupláját jelenti. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (31,4%), a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások (30,6%) és az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (31,8%) magas. A szűkös anyagi lehetőségek miatt itt is jellemző a lakóépületek állapotának romlása. A beépítés jellegét tekintve kertes, családi házak találhatóak itt, mindössze 1 db önkormányzati bérlakás, a többi magántulajdonban van. Méretüket tekintve többségében a közepes kategóriába tartoznak, átlagosan 50-70 m²-esek. A foglalkoztatási viszonyok tekintetében az itt élők helyzete rendkívül rossz, az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya mindössze 18,4%, amíg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya meghaladja a 60%-ot (64,4%). Az aktív korúak (15-59 évesek) nagy része (81%) rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik. A foglalkoztatottak jelentős hányada (87,2%) alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatott. A munkanélküliség elképesztő méreteket öltött (59,1%). A megélhetést sok esetben az állami és önkormányzati szociális támogatások biztosítják, valamint az idény jellegű foglalkoztatásból származó jövedelmek. Az alacsony iskolázottság eredményeképpen, valamint a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok alapján a telepen élők szociális helyzete nagyon kedvezőtlen. Az önkormányzati adatok szerint 142 fő aktív korú részesül támogatásban, lakásfenntartási támogatást 106 fő részére állapítottak meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 195 gyermek részesül, a HHH gyermekek száma 142. A terület infrastrukturális jellemzői

A szegregátumban az utcák szilárd burkolatú műúttal ellátottak, ezek állapotokat tekintve felújításra szorulnak. A járda részben kialakított, és a csapadékvíz elvezető árkok is kiépítettek, ezek tisztítása, karbantartása az önkormányzat és a lakosság összefogásával történik. A közművekhez való hozzáférés biztosított, viszont a lakossági igénybevételük igencsak alacsony, amelynek legfőbb oka, hogy köztartozás miatt a szolgáltatás ki lett kapcsolva.

A terület funkcióellátottsága

A legjelentősebb intézmények a Nyugati kertváros területén az óvoda, a közösségi ház, a városi köztemető, a Családok Átmeneti Otthona és a hajléktalanszálló. Ez utóbbi két létesítményt az önkormányzat hozta létre azzal a céllal, hogy az átmenetileg lakhatási gondokkal küszködő családok, személyek részére ideiglenes szállást tudjon biztosítani. A közigazgatási ügyek intézésére a városközpontban van lehetőség, amely a szegregátumból gyalogos és kerékpáros formában percek alatt elérhető.

5.2 Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások A szegregátumok területi növekedésének megakadályozása érdekében az önkormányzat korábban számos intézkedést tett, amelyek jelentősen csökkentették a szegregátumok területét. Ezen beavatkozások a következők voltak: Nem osztott lakóépület építése céljából több telket ezen a területen, illetve nem nyitott újabb utcát a telepen. A házak állagának, illetve a lakókörnyezet minőségének javítása érdekében az önkormányzat pénzügyi alapot hozott létre, ennek segítségével pénzbeli támogatásban részesítette a leginkább rászorulókat, hogy házaikat fel tudják újítani, ezáltal élhetőbb, komfortosabb körülményeket tudjanak teremteni önmaguk számára. A település annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben élők jövedelmi helyzetén javítani tudjon szociális földprogramot valósított meg. Uborka termesztéshez biztosítottak eszközöket, vetőmagot, vegyszereket, és a földeken megtermelt növények eladásából származó jövedelmeket a programban résztvevő gazdák kapták meg. Ez által a sok esetben alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők jutottak munkához, illetve ITS Konzorcium


54

jövedelemhez. E programot az önkormányzat a jövőben is folytatni kívánja, és remélhetőleg éves szinten 5-7 gazda bekapcsolódik a mezőgazdasági növények termesztésébe. Állami támogatás segítségével megtörtént a Dankó utcai csapadékvíz elvezető csatorna felújítása, mederburkolattal történő ellátása, valamint a földmedrű csatorna iszapolása. EU-s projekt keretein belül kiépítésre került a településrész szennyvízcsatorna-hálózata. Egy TÁMOP-os projekt keretében lezajlott a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítása a Csenger Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartói Társulásban, amely a társulásban résztvevő településeken tanuló HH és HHH gyermekek integrációját célozta. Jelenleg a következő felzárkóztató tevékenységek vannak folyamatban: A közművekhez való csatlakozást az önkormányzat a rácsatlakozás költségeinek átvállalásával, támogatás nyújtásával ösztönözi, főként azon családok esetében, akik a csatlakozás után a rendszeres havi számlák fizetését is fel tudják vállalni. Az önkormányzat a rendszeres szociális segély nyújtásának feltételeit önkormányzati rendeletben úgy szabályozta, hogy azzal a foglalkoztatást, a munkába állást igyekszik ösztönözni. A településen az kaphat rendszeres szociális segélyt – azon túl, hogy a szociális törvény által előírt feltételeknek megfelel – aki együttműködik a Munkaügyi Központtal, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és az önkormányzattal. A segélyezettnek tehát folyamatos kapcsolatot kell fenntartania a Munkaügyi Kirendeltséggel, ahol amellett, hogy megpróbálják az illető munkába jutását elősegíteni, olyan képzéseket is szerveznek, amelyeken megszerezhető a 8 általános iskolai végzettség. Emellett a Munkaügyi Központ folyamatosan nyomon követi a gazdasági igényeket, és ennek megfelelően alakítja a képzéseket. A településen egy Roma Közösségi Ház is működik, melyet egy főállású gondnok működtet. A roma közösség szempontjából ez az intézmény jelentős közösségformáló szereppel bír. A fentiek közvetett vagy közvetlen módon hozzájárultak a korábbi IVS antiszegregációs célrendszerében foglaltak eléréséhez, ami jelenleg is aktuálisnak tekinthető: Az antiszegregációs terv általános célkitűzése, a szegregált körülmények között élők életkörülményeinek, életminőségének javítása, a szegregáció folyamatának megállítása Az önkormányzat céljainak elérése érdekében a szegregált körülmények között élők lakhatási feltételeinek, az itt élők jövedelmi viszonyainak javítását – ehhez szorosan kapcsolódva a megfelelő képesítés megszerzését, mint jövedelemszerzést elősegítő tényezőt – kívánja megvalósítani. Az életminőség javítása terén az egészségi állapot javítására, a helyes életmód kialakítására törekszik. A célok elérésének eszközei különböző programok, szolgáltatások indítása, biztosítása, valamint infrastrukturális fejlesztések. A lakáskörülmények javítás érdekében a település és a terv általános célkitűzése, hogy a szegregátumokban esetlegesen életveszélyes körülmények között élő családok mobilizációját ösztönözzék, szebb, komfortosabb környezetben történő letelepedésüket segítsék. Ezzel is elősegítve az itt élők élhetőbb környezetbe kerülését, és a szegregátumok területének csökkenését, vagy legalábbis növekedésének megállítását. A megfelelő iskolai végzettség megszerzését célzott képzések, átképzések biztosításával továbbra is segíti az önkormányzat együttműködve a Munkaügyi Kirendeltséggel, a településen található oktatási intézményekkel, valamint a bekapcsolódó civil szervezetekkel.

ITS Konzorcium


55

A település ösztönzi olyan vállalkozások betelepülését, amelyek nemcsak idényjellegű foglalkoztatást tudnak biztosítani és vállalják a halmozottan hátrányos helyzetű emberek, a romák, több gyermekes anyák, alacsony iskolázottságúak egy részének foglalkoztatását. A szegregátumokban élők egészségi állapotának javítása érdekében elérhetővé teszik a járóbeteg szakellátásokat, bővítik a védőnői szolgálatot (koncentráltan a szegregátumokban élők tájékoztatására, családgondozásra) támogatják a lakások állagbeli problémáinak felszámolását, ösztönzik a szűrővizsgálatokon történő részvételt. A szegénység újratermelődésének megállítása érdekében a jövő generációjának tanulását, továbbtanulását, a kor szellemének megfelelő kompetencia alapú képzéseken való részvételt biztosítják. A szabadidő hasznos eltöltésére közösségi terek létrejöttét és fennmaradását segíti az önkormányzat, programokat szerveznek, az ezeken való részvételt ösztönzik.7 Csenger korábbi Antiszegregációs Programjának intézkedéseit az eltelt időszakban bekövetkező kisebb változások, illetve a módosított jogszabályi előírások miatt célszerű átdolgozni, ami nem elsősorban tartalmi, hanem inkább szerkezeti változtatásokat jelent.

7

Csenger Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2010)

ITS Konzorcium


56

5.3 Antiszegregációs intézkedési terv 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések

A szegregáció mérséklése és megszüntetése összetett, hosszú távon megvalósítható folyamat, amely során a következő – fizikai és nem fizikai jellegű – eszközök alkalmazhatók, alkalmazandók: Oktatási integráció és felzárkóztatás: a közoktatás rendszerében nyújtott teljesítmény alapjaiban határozza meg a későbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutás lehetőségét, ezáltal a várható munkaerő-piaci státuszt és az elérhető jövedelmet. A szegénység újratermelődésének megakadályozásához tehát nagyrészt az oktatáson keresztül vezet az út, erre azonban az önkormányzat befolyása az érintett köznevelési intézmények fenntartói viszonyainak megváltozása óta korlátozott. A szociális szolgáltatások és ellátások hozzáférhetőségének biztosítása: a szociális szolgáltatások esetében kiemelt figyelmet kell fordítani egyfajta egyensúlyra: egyfelől nem célszerű minden szolgáltatást a szegregátumba telepíteni, mert az közvetett módon tovább erősíti az elszigetelt állapotot, másfelől fontos a szolgáltatók aktív jelenléte is, mert csak ezáltal biztosítható, hogy minden érintett egyenlő eséllyel férhessen hozzá a jogszabályilag járó ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek és képességek kialakítása: a közfoglalkoztatás országosan elterjedt rendszere mellett elő kell segíteni az elsődleges munkaerőpiacra való vissza-, illetve bevezetést is, amelynek hatékony eszközei a személyes mentoráláson alapuló munkaerő-piaci programok. Ezek jellemzően egyéni tanácsadást, képzési lehetőséget és átmeneti időtartamra munkalehetőséget is biztosítanak. Az egészségügyi állapot javítása elsősorban prevenciós szolgáltatásokkal, másodsorban pedig az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférhetőséggel: a hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapota többek között a nem megfelelő higiénés feltételek és a szűréseken való alacsony részvétel miatt jellemzően elmarad a városi átlagtól. A prevenció és a célzott felvilágosítás mellett azonban azt is biztosítani kell, hogy az érintett lakosság könnyen és gyorsan hozzáférhessen a szükséges egészségügyi ellátásokhoz. Intenzív közösségfejlesztés: a szegregátum relatív helyzetének megítélése és az ott élők életminősége nagymértékben függ a rendelkezésre álló közösségi terek számától, minőségétől, használhatóságától. A C zóna szélén működik egy Roma Közösségi Ház, melyet egy főállású gondnok működtet. A roma közösség szempontjából ez az intézmény jelentős közösségformáló szereppel bír. Ugyanitt roma fiatalok segítenének felvilágosító, tájékoztató munkával ügyintézési és egyéb kérdésekben. A közösségfejlesztési programok tervezésébe, megvalósításába, a felmerülő konfliktusok kezelésébe célszerű bevonni a szegregátum lakosait, mivel így növelhető a programok elfogadottsága és hatásossága, illetve a településen működő civil szervezeteket, mert ezek többnyire a közszféra szereplőinél rugalmasabban tudják kezelni a felmerülő problémákat, és hatékonyabban tudnak közvetíteni a szereplők között. Az adott lakóterület rugalmas és gyors elérhetőségének biztosítása: a szegregátum a városközponthoz közel helyezkedik el, így a közszolgáltatások elérhetősége gyalogosan is percek alatt biztosított. Ennek ellenére az utak karbantartására figyelmet kell fordítani.

ITS Konzorcium


57

A lakhatási feltételek átfogó javítása: az életminőséget alapvetően befolyásolja a lakóingatlanok mérete, komfortfokozata és állapota – mindezen mennyiségi és minőségi mutatók a telepek esetében jellemzően kedvezőtlenek. A rossz minőségű lakásállomány felszámolása történhet részleges vagy teljes felújítással, kisméretű lakások összevonásával, esetleg bővítéssel, indokolt esetben akár szanálással is. Az önkormányzat mozgásterét korlátozza, hogy a lakóingatlanok többsége magántulajdonú. Az egyes lakóingatlanokat érintő fejlesztések mellett nélkülözhetetlen a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása (pl. közkifolyók és szemétgyűjtők számának és elhelyezkedésének optimalizálása). Legalább ennyire fontos a lakókörnyezet esztétikai megújítása – akár új zöldfelületek kialakításával is – , amibe ideális esetben az érintett lakosság is bevonható. A szegregátumból integrált környezetbe való elköltözés támogatása: a telep lakosságának folyamatos mentorálásával azonosíthatóak azok a potenciális családok, amelyek már rövid távon alkalmasak integrált környezetbe (jellemzően a város más részén lévő [szociális] bérlakásba) való elhelyezésre – a fokozatosság elvének maximális figyelembevételével. Nagyon fontos, hogy nemcsak az elköltözőket kell megfelelően felkészíteni, hanem a befogadó közeget is. A folyamatot közvetett módon támogathatja a helyi bérlakásrendelet szükség szerinti felülvizsgálata is. A tervezett intézkedés keretében lehetőség van a felkészített családok kiköltöztetésére a település integrált lakókörnyezetébe szociális bérlakás építése/vásárlása/kialakítása által, az akcióterületen a lakhatásra nem alkalmas lakóépületek megszüntetésével, bontásával, funkcióváltásával összekapcsolva, amelynek célja az akcióterület népességszámának csökkentése és ezáltal az integráció erősítése. A társadalmi kohézió erősítése szemléletformáló és közösségépítő akciókkal: a szegregátumokban élők integrációja csak akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha mind a közvetlenül érintettek, mind a város teljes lakossága körében egyértelművé válnak a szegregált állapot megszüntetésének egyéni és össztársadalmi szintű előnyei. A társadalmi befogadás elősegítését kisebb léptékű, személyes jellegű szemléletformálással és közösségi rendezvényekkel lehet elérni, amelybe lehetőség szerint minden korosztályt és társadalmi csoportot bevonnak. A fent részletezett intézkedéseket a város egész területén és szegregátum-szinten is meg kell valósítani, utóbbira részben lehetőséget nyújt a tervezett szociális városrehabilitáció is (ld. 4.2.2 fejezet).

ITS Konzorcium


58

5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések

Az ITS keretében tervezett fejlesztésekkel szemben alapvető elvárás, hogy ne idézzék elő zárványok, szegregátumok kialakulását, és semmilyen formában ne erősítsék a szegregációs folyamatokat. Ennek eléréséhez a következő intézkedések végrehajtása szükséges: az előző alfejezetben megfogalmazott intézkedések minél nagyobb arányú beépítése a tervezett fejlesztésekbe egyfelől önálló antiszegregációs tartalmú projektek kidolgozásával – akár nagyobb volumenű akcióterületi vagy tematikus projektként, akár kisebb költségvetésű, de lokálisan hatékony projektként, másfelől lehetőség szerint más projektekben való megjelenítéssel (pl. egy, a szociális vagy egészségügyi szakemberek számára szervezett képzés tematikájába beépíthető a hátrányos helyzetű személyekkel való eredményes együttműködéshez szükséges készségek elsajátítása is); az antiszegregációs szemlélet maximális érvényesítése az egyes projektek előkészítése és megvalósítása folyamán, amellyel többek között megelőzhető, hogy egy-egy fejlesztéssel érintett városrész felértékelődése spontán népességcseréhez, dzsentrifikációhoz vezessen – önmagát felerősítő negatív folyamatokat idézve elő a település más területein; tényleges társadalmi párbeszéd és partnerség városi, akcióterületi és – szükség esetén – projektszinten egyaránt, amely során fontos, hogy a partnerség túllépjen a szokásos formákon, és valóban aktív együttgondolkodás jöjjön létre; a zárványokban élők foglalkoztatásának elősegítése a projektmegvalósítás során (ez részben a közfoglalkoztatás keretében teljesíthető, részben pedig előírható közbeszerzési feltételként). 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

A leszakadást erősítő társadalmi-gazdasági folyamatok esetében célszerű különbséget tenni az alapján, hogy belső, azaz a város által ténylegesen befolyásolható vagy külső folyamatról van szó. Belső folyamatok: Egyes városrészek épített környezetének romlása beindíthatja a káros szegregációs folyamatokat. Az önkormányzat ezt a fizikai infrastruktúra karbantartási és szükség esetén felújítási munkálatok időben és térben megtervezett elvégzésével előzheti meg. Spontán folyamat eredményeként megjelenhetnek szolgáltatáshiányos városrészek. Ha ennek fennáll a veszélye, akkor az önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy mely helyben elérhető közszolgáltatásokra van igény a lakosság körében, illetve hogy esetlegesen milyen támogatásokkal tudja helyben tartani a vállalkozásokat. A városrészek közötti vándorlás szintén zömmel természetes, piacvezérelte folyamat, amelyet az előző két pontban megfogalmazott tényezők is befolyásolhatnak. Az önkormányzat azonban az alábbi, részben közvetett beavatkozásokkal csökkentheti a negatív térbeli folyamatokat: a fejlesztések térbeli elhelyezkedésének pontos megtervezése úgy, hogy az elszigetelt állapotot mérséklő intézkedések prioritást élvezzenek, és semmiképpen ne alakuljon ki újabb szegregátum;

ITS Konzorcium


59

önkormányzati bérlakások esetében lehetőség van egyfajta átgondolt lakás-kiutalási rendszer kialakítására, amely nagyobb hangsúllyal veszi figyelembe az antiszegregációs szempontok érvényesítését; azon telepek vagy telepszerű képződmények esetében, ahol a magántulajdonú lakóingatlanok száma magas, a szükséges források rendelkezésre állása esetén elképzelhető a lakások felvásárlása (majd bontása és értékesítése és/vagy bérlakásként való felújítása) az önkormányzat által. Külső folyamatok: Az elhúzódó gazdasági válság különösen hátrányosan érinti a szegregátumokban többségben lévő alacsony iskolai végzettségűeket, akik esetében az álláskeresés elhúzódása tartós munkanélküliséget idézhet elő. Ennek negatív hatásait ellensúlyozhatják a célzott munkaerőpiaci beavatkozások (pl. közfoglalkoztatás átgondolt helyi megvalósítása, komplex képzési és munkaerő-piaci integrációs programok). Sok esetben tapasztalható forráshiány azon ágazatok esetében (pl. szociális és egészségügyi ellátás), amelyek elősegíthetnék a szegregáció mérséklését. Amennyiben van lehetőség, az önkormányzatnak célszerű a jelenlegiek mellett további külső szolgáltatókat, egyházakat és civil szervezeteket bevonnia bizonyos feladatok ellátására, illetve kiegészítő finanszírozási lehetőségeket feltárni (pl. releváns pályázati források azonosítása).

ITS Konzorcium


60

6 A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez

Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében európai uniós szinten meghatároztak 11 tematikus célkitűzést a kohéziós politika 2014-2020 közötti végrehajtására vonatkozóan. Ezek eléréséhez az ITS keretében tervezett fejlesztések egyértelműen hozzájárulnak. Az ITS célrendszerének illeszkedését az EU tematikus célkitűzéseihez a következő táblázat mutatja be. 9. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez (1)

(2) (3)

(4)

(5) (6)

(7) (8)

(9)

EU tematikus célkitűzések a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

(10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése nem releváns T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

ITS Konzorcium


61

EU tematikus célkitűzések

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése

6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz és ágazati stratégiákhoz

Illeszkedés a Partnerségi Megállapodáshoz

A Partnerségi Megállapodás az európai uniós tervezési folyamat nemzeti alapdokumentuma, amely azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. A 2014. szeptember 11-én Magyarország és az Európai Bizottság által aláírt Partnerségi Megállapodás 5 nemzeti fejlesztési prioritást határozott meg, amelyekhez a következő módon illeszkedik az ITS célrendszere. 10. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásai 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása

2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre)

3. Energia- és erőforráshatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

OFTK-hoz illeszkedés

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

A 2014 januárjában elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg, amelyekhez az ITS tematikus célkitűzései szorosan illeszkednek. ITS Konzorcium


62

11. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz

Szakpolitikai célok

OFTK specifikus céljai 1. Versenyképes, innovatív gazdaság

2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás

4. Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I 5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom 6. Jó állam, szolgáltató állam és biztonság

Területi célok

7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme 1. Az ország makroregionális szerepének erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat 3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés

6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiához való illeszkedés

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése nem releváns nem releváns T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

A Kormány által 2013 márciusában elfogadott dokumentum a 2012-2024-es időszakra vonatkozik és a fenntarthatóság felé való átmenet céljait és teendőit foglalja össze. A dokumentum – többek között – kimondja, hogy a benne foglalt „a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradását célzó alapelveket és stratégiai célkitűzéseket” a jogalkotásban – többek között a költségvetés elfogadásakor – és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Mindezek alapján szükséges az ország számára rendelkezésre álló hazai, vagy uniós

ITS Konzorcium


63

fejlesztési források felhasználásának tervezésekor a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiájának (a továbbiakban: NFFK) elveit érvényesíteni. A NFFK célja mindemellett, hogy „hozzájáruljon egy nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntarthatóságról. A fenntarthatóság ugyanis nem csak politikai és kormányzási kérdés; hanem az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozni mindennapos döntéseiket és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.” Az NFFK átfogó célja a folytonosan változó társadalmi – humán – gazdasági – természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. NFFK stratégiai fejlesztendő területei Emberi erőforrás: demográfia, egészség, tudás, társadalmi kohézió; Társadalomi erőforrások: bizalom, munka, család, a múlt öröksége; Természeti erőforrások: biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások, az embert érő környezeti terhelések csökkentése, nem megújuló természeti erőforrások; Gazdasági (fizikai) erőforrások: a vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése, költségvetési politika, életpálya-finanszírozás. Stratégiai szinten az ITS minden célja tartalmaz az NFFK-hoz kapcsolódó elemeket, így jelen dokumentum és az NFFK közötti összhang megállapítható. Nemzeti Vidékstratégiához való illeszkedés

A stratégia átfogó célkitűzése: „Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása.” A Nemzeti Vidékstratégia az alábbi alapelveket rögzíti: Az állam közösségi és környezeti érdekeket érvényesítő szerepvállalása, átláthatóság Közösségi hasznosulás, méltányos elosztás Rendszerszemléletű megközelítés A helyi gazdaságra és a hálózati jellegű együttműködésekre építkezés Helyi közösségi részvétel, együttműködés Vidékfejlesztési stratégia stratégiai célkitűzései: 1. 2. 3. 4. 5.

Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése Sokszínű és életképes agrártermelés Élelmezési és élelmiszerbiztonság A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása

Stratégiai szinten jelen ITS minden célja tartalmaz a Vidékfejlesztési Stratégiához kapcsolódó elemeket, így jelen dokumentum és az NFFK közötti összhang megállapítható. Megyei területfejlesztési koncepcióhoz / programhoz illeszkedés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója három átfogó és 4 tematikus, illetve 3 területi stratégiai célt jelölt ki. Az operatív program keretében ezekhez 10 prioritást rendeltek. A prioritások és az ITS tematikus céljai között a koherencia egyértelmű és szoros. 12. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Operatív Program prioritásai

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai

ITS Konzorcium


64


1.

A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése

2.

Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése

3.

Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása

4.

A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása

5.

A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése

6.

A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése

7.

A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése

8.

Élhető vidéki térségek megteremtése

9.

A külső perifériák felzárkóztatása

10. A leszakadó rétegek – ezen belül a romák – felzárkóztatása

T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése nem releváns T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat 6.1.3.1

Illeszkedés a településrendezési tervhez

Csenger Város Önkormányzata 2006-ban fogadta el településrendezési tervét, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot. Azóta többször megtörtént a rendezési terv módosítása annak érdekében, hogy megfelelő területek álljanak rendelkezésre a

ITS Konzorcium


65

tervezett településfejlesztési beavatkozások végrehajtásához – legyen szó akár gazdasági hasznosításról, turisztikai fejlesztésről vagy lakófunkciójú területek kijelöléséről. A legutóbbi módosítás 2014. január 30-tól lépett hatályba, amelyet a 215/2013.(XII.30) önkormányzati határozattal hagytak jóvá: A módosításra a „Csenger Város funkcióbővítő integrált települési fejlesztése” című EAOP-2009-5.1.1/D-09-f-2010-0014 azonosító számú pályázathoz kapcsolódóan vált szükségessé, amely Csenger Város Településrendezési Terv felülvizsgálatára, korszerűségi felülvizsgálatára vonatkozó tervezői szerződés megkötéséről szóló 137/2010. (VIII.16.) CSKTH számú Képviselő-testületi határozat alapján történt: egy esetben a terület-felhasználási egység határa módosult, több esetben pedig az adott terület más terület-felhasználási egységbe lett átsorolva. Az ITS megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a tervezett célok és a rendezési terv, valamint a helyi építési szabályzat illeszkedésének újbóli összevetésére, illetve utóbbi dokumentumok szükség szerinti módosítására vagy a fejlesztések újragondolására. Az országos és megyei településrendezési tervek Csengerre vonatkozó megállapításait a Megalapozó Vizsgálat részletesen tartalmazza. 6.1.3.2

Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz

Csenger jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotása során teljes mértékben figyelembevételre kerültek a 2003-ban kidolgozott településfejlesztési koncepció célkitűzései, amelyek az alábbiak voltak: Központi szerepkör erősítése: Ki kell használni a város geopolitikai helyzetéből és közlekedésföldrajzi adottságaiból a közeljövőben adódó új lehetőségeket (logisztikai bázis). Törekedni kell a kistérségi funkciók ellátáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztésére. Turisztikai potenciál kiaknázása: Fejleszteni szükséges az idegenforgalom szempontjából jelentős területeket (strand, védett építészeti és kulturális értékek). Gazdasági, kereskedelmi szerepkör erősítése: A kereskedelem új formáinak kiszolgálása, pl. a nagy elosztóhálózatok kelet felé való terjeszkedésének segítése. Pénzügyi szolgáltatások összekapcsolása a kereskedelem új formáival. Minőségi lakókörnyezet és élettér fejlesztése: A lakosság életkörülményeinek további javítása szükséges. Az összhangot az alábbi táblázat szemlélteti. 13. táblázat: Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja Az IVS tematikus célkitűzései T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése

Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok

Központi szerepkör erősítése Gazdasági, kereskedelmi szerepkör erősítése Turisztikai potenciál kiaknázása Minőségi lakókörnyezet és élettér fejlesztése Minőségi lakókörnyezet és élettér fejlesztése

ITS Konzorcium


66

Az IVS tematikus célkitűzései T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése 6.1.3.3

Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok

Minőségi lakókörnyezet és élettér fejlesztése Központi szerepkör erősítése Gazdasági, kereskedelmi szerepkör erősítése

Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához

Csenger Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 2014-2019-es ciklusra szóló Gazdasági Programja az ITS tervezésével párhuzamosan került kidolgozásra, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a szerint, így egyértelműen biztosítható a két dokumentum közötti összhang és szinergia. 14. táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja ITS középtávú tematikus céljai




Gazdasági Program céljai célirányos, a kölcsönös érdekeket, előnyöket érvényesítő összefogás és együttműködés a gazdasági és civil szférával az idegenforgalom, a városmarketing, a fejlesztési programkoordináció, valamint a munkahelyteremtő befektetések, továbbá az infrastruktúra-fejlesztés területén; az önkormányzati és nem önkormányzati városfejlesztéssel a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatási lehetőségek növelése, a városból az elvándorlás mérséklése; a pályázati lehetőségek hatékony, célirányos kihasználása, a magánszemélyek, a vállalkozói, vagy civil szférából pályázni kívánók támogatáshoz jutásának elősegítése; célirányos, a kölcsönös érdekeket, előnyöket érvényesítő összefogás és együttműködés a gazdasági és civil szférával az idegenforgalom, a városmarketing, a fejlesztési programkoordináció, valamint a munkahelyteremtő befektetések, továbbá az infrastruktúra-fejlesztés területén; az önkormányzati közszolgáltatások elvárható színvonalú nyújtása, igény és lehetőség szerinti fejlesztése; az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek hatékony, méretgazdaságos működtetése, a városüzemeltetés biztosítása; az önkormányzati vagyon jó gazdaként történő kezelése, megóvása, hasznosítása, gyarapítása;

ITS Konzorcium


67

ITS középtávú tematikus céljai

T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése



Gazdasági Program céljai a kommunális infrastruktúra hiányzó elemeinek megépítése, a meglevők felújítása, fejlesztése (csapadékvízelvezetés, út- és járdaépítés, felújítás, kerékpárutak építése, stb); korszerű technológiával támogatott, hatékonyan és takarékosan működő intézményhálózat, ügyfélbarát, szolgáltató jellegű helyi közigazgatási tevékenység, pénzügyi és adópolitika, vagyongazdálkodás. a nehéz szociális helyzetben levő rászorulók célzott támogatása, a szociális gondoskodás ellátórendszerének fejlesztése; járási és lokális együttműködés erősítése, a többcélú társulás keretében, az önkormányzati kötelező feladatok, közszolgáltatások biztosításában, valamint fejlesztési programok megvalósításában;

A programban megfogalmazódtak olyan általános célok is, amelyek közvetlenül nem illeszthetők az ITS céljaihoz, azonban közvetett módon kapcsolódnak azokhoz: a város céljainak megfogalmazása, érdekeinek érvényesítése a választópolgárokkal, képviseleti és civil szervezetekkel együttműködve; demokratikus, kiegyensúlyozott testületi tevékenység, amely a város működtetését, fejlesztését szolgálja; a település önfenntartó képességének erősítése, meglévő erőforrások hasznosítása; az állampolgári felelősségérzet erősítése, közösségen belüli alkotó együttműködések fejlesztésének elősegítése. 6.1.3.4

A települési környezetvédelmi programmal való összhang

Csenger Város Környezetvédelmi Programja 2008-ban készült, amelyet 2009-ben felülvizsgáltak. A Program jelentős része a természeti-környezeti állapot elemzését foglalja magában, egyértelmű célrendszere nincs – inkább konkrét feladatokat fogalmaz meg a város vezetése számára, így nehezen vethető össze az ITS stratégiai jellegű céljaival. Az azonban megvizsgálható, hogy az ITS céljai ellentmondásban állnak-e a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatokkal. 15. táblázat: Az ITS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok Felszíni és felszín alatti vizek védelme Környezet egészségügy Talajvédelem Épített környezet Levegővédelem Élővilág védelme

IVS céljai kapcsolódás (közvetett/közvetlen/nincs) közvetlen közvetlen közvetett közvetlen közvetett közvetett

ITS Konzorcium

ellentmondás (van/nincs) nincs nincs nincs nincs nincs nincs


68

Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok Zaj- és rezgés védelem Szennyvízkezelés és csatornázás Energiagazdálkodás Idegenforgalom környezeti hatásai Területhasználat, zöldfelület gazdálkodás, településtisztaság Hulladékgazdálkodás Környezeti nevelés Környezetbiztonság Közlekedés 6.1.3.5

IVS céljai kapcsolódás (közvetett/közvetlen/nincs) közvetett közvetlen közvetlen közvetlen

ellentmondás (van/nincs) nincs nincs nincs nincs

közvetlen

nincs

közvetlen közvetlen közvetett közvetlen

nincs nincs nincs nincs

Illeszkedés a helyi esélyegyenlőségi programhoz

Csenger Város Önkormányzata 2013-ban fogadta el Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP). A város a HEP elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a HEP helyzetelemzése során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A fent leírtak eléréséhez – az Antiszegregációs programban foglalt célok mellett – az ITS alábbi városi szintű célkitűzései járulnak hozzá: T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése, T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése, T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja.

ITS Konzorcium


69

6.2 Belső összefüggések 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában kitűzött célok a Megalapozó vizsgálat helyzetértékelésében azonosított problémák megoldására, a gyengeségek megszüntetésére, illetve az adottságok és lehetőségek kihasználására, az erősségek továbbfejlesztésére irányulnak. 16. táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése

T2. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

Megalapozó vizsgálatban azonosított problémák Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Viszonylag alacsony vállalkozássűrűség – a működő vállalkozások alacsony száma mellett Az ipari parkban rendelkezésre álló szabad területek alapinfrastruktúrája hiányos Üzleti szolgáltatások hiánya (inkubátor ház) A mezőgazdasági termőterületek többsége alacsony AK értékű A turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói nem felelnek meg maradéktalanul az elvárásoknak Idegenforgalmi infrastrukturális háttér hiánya A város belterületén alacsony a zöldfelületek aránya Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A közparkok felújításra szorulnak Jellemző a lakóépületek külső állagának romlása A közmű infrastruktúra egy része nem megfelelő állapotú A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A település kerékpáros úthálózata hiányos A helyközi és távolsági közösségi közlekedés nehézkes Közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos a település elhelyezkedése

ITS Konzorcium

Megalapozó vizsgálatban azonosított adottságok Román-magyar határ közelsége A város ipari parkkal rendelkezik Jelentősek az ipari és a mezőgazdasági hagyományok A nemzetközi és országos jelentőségű ipari vállalkozások foglalkoztatási kapacitása kiemelkedő

Szamos folyó közelsége Jelentős építészeti értékkel bíró épületállomány A város környezeti állapota megfelelő (pl. víz- és levegőminőség, zajterhelés) Esztétikus a településkép A lakásállomány komfortossága, felszereltsége javulást mutat A közműellátottság aránya magas A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas A települést elkerüli a jelentős tranzitforgalmat bonyolító út A belterületi utak többsége szilárd burkolattal ellátott


Középtávú városi célok (tematikus célok) T4. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése T5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T6. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése

70

Megalapozó vizsgálatban azonosított problémák

Megalapozó vizsgálatban azonosított adottságok

Önkormányzati tulajdonú intézmények gazdaságtalan üzemeltetése

Kedvezőek az adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására

Nem megfelelő korstruktúra, elöregedés Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság

A lakosság iskolai végzettsége folyamatosan javul Az elmúlt években a munkaerő-piaci mutatók javuló tendenciát mutatnak A civil szervezetek több területen is aktívak Intenzív az együttműködés a civil szervezetek és az önkormányzat között Azt elmúlt években javult a város közlekedés-földrajzi elhelyezkedése (M3 autópálya) Széles körű és magas színvonalú oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére A szolgáltatások egyenlő elérhetősége biztosított a város, illetve egyes szolgáltatások esetében a térség lakosai számára is

A város az ország periférikus részén fekszik

ITS Konzorcium


71

6.2.2 A célok logikai összefüggései

Jelen fejezet a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseket mutatja be. A tematikus és a területi célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia célrendszerének megvalósításához és a jövőkép eléréséhez. A célrendszer térbeli hatásmechanizmusának feltárásával lehetővé válik a kedvező folyamatok felerősítése, illetve az esetleges negatív hatások megelőzése is (további részleteket a 3.3 fejezet tartalmaz). A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése (T1.) célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozásokat fizikailag elsősorban az ipari-gazdasági funkciójú területen kell megvalósítani (V5.), ami egyfelől hozzájárulhat újabb vállalkozások betelepüléséhez – javítva a település egészének munkaerő-piaci mutatóit, másfelől jelentős belső mobilitást, járulékosan pedig környezetszennyezést generál a fogalmasabb utak mentén más városrészekben is. A gazdasági területek fejlesztések esetében figyelmet kell fordítani arra, hogy minimalizálni lehessen más funkciókat. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése (T2.) mindenekelőtt a turisztikai városrészre (V6.) és a belvárosra (V1.) koncentrálódik, itt várhatóak a vendégfogadás feltételeit javító szállás- és vendéglátóhelyek magántőkéből megvalósuló fejlesztései is. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztésének (T3.) hatása – különböző módon és eltérő mértékben – a város teljes területére kiterjed: jelenthet komplex városrehabilitációs beavatkozásokat vagy csak pontszerű/vonalas fejlesztéseket is. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése (T4.) szintén érintheti az egész várost, hiszen magában foglalja középületek és lakások energetikai szempontú átalakítását egyaránt. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja tematikus cél (T5.) elsősorban a szegregátumhoz kapcsolódik (V3.), valamint közvetett módon érinthet más városrészeket is (V2.), ha ott a hátrányos helyzetű lakosság által is igénybevett szolgáltatásfejlesztés történik. A szegregátumban tervezett komplex program végrehajtásával a környező területek is felértékelődnek. A település határ menti jellegére építve a térségi szerepkör megerősítése (T6.) térben nem értelmezhető hatásokat vált ki. A belvárosban (V1.) végrehajtott beavatkozások közvetlen és közvetett módon minden városrész esetében kedvező gazdasági-társadalmi folyamatokat indíthatnak el. A fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, nagy kiterjedésű városközponti terület jöjjön létre. A lakóövezeti fejlesztések – a közmű- és közszolgáltatási beavatkozások kivételével – többnyire természetes ingatlanpiaci folyamatok eredményeként fognak végbemenni (V2., V3., V4.). Mivel a fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését.

ITS Konzorcium


72

6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága

A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. „A stratégia megvalósításának főbb kockázatai” fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők: Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” című fejezet fejti ki. Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” tárgyalja. Nyomonkövetés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 „Monitoring rendszer kialakítása” című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi források megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás – tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre – elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 „A fejlesztések ütemezés”, valamint a 4.6 „Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve” című fejezet tartalmazza. 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása

Jelen fejezet a stratégiában meghatározott, az önkormányzat döntése értelmében a 2020-ig terjedő időszakban prioritást élvező fejlesztések között azonosítható logikai összefüggéseket mutatja be. Az ITS-ben azonosított beavatkozások köre úgy lett meghatározva, hogy azok minél nagyobb mértékben és integrált módon reagáljanak a helyzetelemzésben feltárt problémákra, hiányosságokra (6.2.1 fejezet), egyértelműen hozzájáruljanak a települési szintű és a magasabb rangú (megyei, országos, EU-s) célkitűzések eléréséhez (6.1 fejezet),

ITS Konzorcium


73

integrált szemléletűek legyenek és kölcsönhatásuk pozitív eredményt mutasson – ezek kerülnek bemutatásra az alábbiakban. Az ITS keretében nem szükséges minden egyes projekt esetében a konkrét hatások részletes bemutatása, sokkal inkább az egyes beavatkozás-típusok közötti hatásmechanizmusok feltárása. A tervezett fejlesztések nagy száma miatt tematikusan csoportosítva kerül bemutatásra a projektek kölcsönhatása, egymásra épülése: Az Ipari Park területén és környezetében végrehajtott gazdasági célú infrastrukturális fejlesztések lehetőséget teremtenek a munkahelyteremtésre és a munkahelyek jobb elérhetőségére. Ezek kedvező foglalkoztatási hatását egyértelműen felerősítik a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó gazdasági projektek (pl. foglalkoztatást segítő kiegészítő programok, kkv-k támogatása, városmarketing). A foglalkoztathatóságot nagymértékben javítja a 0-3 éves korú gyermekek nappali elhelyezését biztosító intézmény tervezett bővítése is. Amennyiben a város a dinamikus gazdasági fejlődés útján elindul, az a hátrányos helyzetű lakosság nagyobb mértékű foglalkoztatását is előidézheti – így indirekt kapcsolat mutatható ki a szociális városrehabilitáció felzárkóztatásra irányuló tevékenységeivel is. A turisztikai jellegű projektek (legyen szó akár attrakció-, akár szálláshelyfejlesztésről) egyértelműen kiegészítik egymást, mivel az idegenforgalmi vonzerő hosszú távon és nemzetközileg csak akkor erősíthető, ha széleskörű turisztikai kínálat és szolgáltatások állnak a vendégek rendelkezésére. Ezek a helyi lakosság számára is elérhetőek, ami közvetetten hozzájárul a helyi identitástudat erősödéséhez is. A tervezett közlekedési fejlesztések a legtöbb projekt esetében hozzájárulnak a hatásosság növeléséhez – például: az Állami hatáskörbe tartozó, a település megközelíthetőségét javító fejlesztések javítják a város külső megközelíthetőségét, így eredményesebbé tehetik a munkahelyteremtésre irányuló beavatkozásokat. A helyi identitás erősítésére irányuló beavatkozások közvetett módon szinte az összes többi projektre hatással vannak, hiszen a népességmegtartó erő növelésével egyaránt biztosítható a város által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet és a gazdasági szereplők számára rendelkezésre álló munkaerő-kínálat, de ugyanígy kedvező tendenciák indulhatnak el a társadalmi kohézió szempontjából is, ami a szociális városrehabilitáció esetében is fontos célkitűzés. A fentiek értelmében a tervezett beavatkozások közötti szinergikus hatásmechanizmus egyértelműen igazolható, negatív hatások vagy gátló kapcsolatok nem azonosíthatóak.

ITS Konzorcium


74

7 A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Az ITS megvalósítása és megvalósíthatósága szempontjából fontos, hogy azonosítsa azokat a kockázatokat, amelyek esetleges bekövetkezése a stratégia céljainak elérését veszélyezteti. Az egyes konkrét beavatkozások, projektek megvalósítását veszélyeztető kockázatokat az adott fejlesztések kapcsán kell meghatározni és kezelni. Jelen fejezet a stratégiai szintű kockázatok bemutatása mellett megbecsüli a bekövetkezés valószínűségét és hatásának mértékét, valamint minden egyes kockázat esetében meghatározza a kockázatkezelési intézkedéseket is. A kockázatok több szempont alapján csoportosíthatók: attól függően, hogy az adott kockázat bekövetkezése, illetve megelőzése önkormányzati hatáskörbe tartozik-e, elkülöníthetők belső és külső kockázatok; a stratégiaalkotás és -megvalósítás fázisait tekintve három féle kockázat különböztethető meg: tervezéshez kapcsolódó kockázatok: a legfontosabb kockázatot a stratégiaalkotás szempontjából a tervezési környezet folyamatos változása jelenti; a kockázat kiküszöbölése érdekében folyamatos egyeztetések, szakértői konzultációk valósultak meg, a városi projektportfólió a helyi igények és szükségletek, valamint az EUcélkitűzések és a hazai operatív programok által kijelölt lehetőségek figyelembevételével került kialakításra; megvalósításhoz kapcsolódó kockázatok: a legfőbb nehézséget a tervezett projektek végrehajtásával kapcsolatos műszaki és pénzügyi problémák okozhatják, amelyek megfelelő előkészítési tevékenységgel jelentősen csökkenthetőek; fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok: a tervezés és megvalósítás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az elért eredmények fenntartásának módjára és szervezeti hátterére; a kockázatok különböző területeken jelentkezhetnek – felmerülhetnek pénzügyi, gazdasági, jogi, intézményi, műszaki vagy társadalmi nehézségek, amelyek akadályozhatják a stratégia céljainak elérését. 17. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Valószínűség (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

Kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok

közepes

jelentős

A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányú változása

magas

jelentős

Közbeszerzési eljárások elhúzódása, sikertelensége

közepes

közepes

Kockázat megnevezése

ITS Konzorcium

Kockázatkezelés módja (kockázat és eszközök összekapcsolása) Alternatív megoldások és eszközök alkalmazása a város fejlődése érdekében Intenzív befektetés-ösztönzés A jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása



75

Valószínűség (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

Hatósági dokumentumok hiánya, késése

közepes

közepes

Saját forrás előteremtésének nehézségei

közepes

jelentős

alacsony / közepes

jelentős

közepes

közepes

alacsony

közepes

magas

jelentős

Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés

alacsony

közepes

Többletmunka felmerülése

közepes

közepes

Kivitelezés csúszása

közepes

közepes

alacsony

jelentős

közepes

közepes

Lakossági ellenállás, negatív közvélemény

közepes

közepes

Az érintett létesítmények fenntartási költségei emelkedése

közepes

közepes

A megújított vagy új zöldfelületek gyors degradációja

alacsony

alacsony

Verseny a megye más járásközpontjaival az EU-s források elnyerésért

közepes

közepes

Hazai és európai uniós fejlesztési források elmaradása A fejlesztések megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya Előre nem látható műszaki problémák

Az indikátorok teljesítése nem lehetséges A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya

Kockázatkezelés módja (kockázat és eszközök összekapcsolása) Közbeszerzési szakértő alkalmazása A hatsági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során Alternatív forráslehetőségek felkutatása A forrás lehívás késedelmére való felkészülés Folyamatos egyeztetés a forrást biztosító szervezetekkel Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása Megfelelő szakmai háttér biztosítása Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés során Reális ütemterv összeállítása Kötbér alkalmazása Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán Magas szintű partnerség biztosítása a tervezés, a megvalósítás és a fenntartás során egyaránt Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése Korszerű, hatékony technológiák alkalmazása Költség-haszon elemzés előzetes elvégzése A városi klímát jól tűrő, honos növényfajok megfelelő időben történő betelepítése Fenntartási költségek biztosítása Törekvés a megyei szinten koordinált forrásleosztásra. Lobbi tevékenység.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a kockázat bekövetkezése esetén az egyes célok milyen módon érintettek. 18. táblázat: A célok érintettsége a kockázatok által

ITS Konzorcium




76




Kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányú változása Közbeszerzési eljárások elhúzódása, sikertelensége Hatósági dokumentumok hiánya, késése Saját forrás előteremtésének nehézségei Hazai és európai uniós fejlesztési források elmaradása A fejlesztések megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya Előre nem látható műszaki problémák Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés Többletmunka felmerülése Kivitelezés csúszása Az indikátorok teljesítése nem lehetséges A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya Lakossági ellenállás,

ITS Konzorcium





77







negatív közvélemény Az érintett létesítmények fenntartási költségei emelkedése A megújított vagy új zöldfelületek gyors degradációja Verseny a megye más járásközpontjaival az EU-s források elnyerésért Erős érintettség Közepes érintettség Gyenge érintettség

8 A megvalósítás eszközei és nyomon követése 8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 8.1.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet

A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat.

ITS Konzorcium


78

Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik – természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. 8.1.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás

Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhető mások számára érték, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén lehetséges átgondolt PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. 8.1.3 Tervalku

A jelenlegi jogszabályi környezet lehetőséget ad a tervalkuk megvalósítására. Fontos lenne ennek gyakorlati alkalmazása is főként a közművesítés, illetve a parkolók vonatkozásában. Jelentős bevétellel is járhat az önkormányzat számára, ha pl. a városrehabilitációs tevékenység keretében önkormányzati beruházásban kialakított parkolókat a helyi parkolási rendeletben szabályozott feltételekkel, a parkolási koncepcióhoz alkalmazkodva megváltás fejében használatra átengedi üzletek, egyéb kereskedelmi szolgáltatásokat üzemeltető vállalkozások részére. 8.1.4 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése

Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Csengerről kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is.

ITS Konzorcium


79

A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek (befektetés-ösztönzés), a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek (intenzív partenrség), turistaként a városba látogatók (turisztikai PR és marketing), a város és a környező települések lakossága (identitásképző és -erősítő akciók). A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Csenger (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Csenger pozitív arculatának kialakítása és megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető feladat a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. Az idegenforgalom fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a kiegészítő szolgáltatások és kulturális események a város lakóinak életminőségét is javítja. Csenger kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a település lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását. Az ITS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazatés területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása.

ITS Konzorcium


80

8.1.5 Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása

A városban a turizmus fejlesztése a gazdaság élénkítésének egyik fontos alappillére. A sikeres városok turisztikai iparágai több lábon állnak és több szereplősek. Egy-két kiemelkedő szolgáltatás, attrakció szükséges, de nem elegendő az idegenforgalom fejlesztéséhez. Átfogó és összehangolt együttgondolkodásra, cselekvésre van szükség az önkormányzat és az érintett magánszektor szereplői között. Ezt a közös munkát segítheti egy turisztikai klaszter létrehozása, ahol szabályozott keretek között, széleskörű partnerségben, több területen folyhatna a helyi, térségi turizmus fejlesztése. A klaszter megfelelő szervezeti keretet nyújthat többek között térségi szintű turisztikai programcsomagok kialakítására is (ld. 4.3 fejezet). 8.1.6 A magán befektetőkkel való szervezett és strukturált együttműködés lehetőségei

A város által meghatározott célok elérése nem csak az önkormányzat és a közszféra érdeke, hanem a településen lakó embereké, illetve az ott működő vállalkozásoké is. Kiemelkedő fontossággal bír a források koncentrált felhasználásában a magánszféra fejlesztésekbe való bevonása. Az önkormányzat törekszik a magán befektetőkkel és helyi piaci szereplőkkel való szervezett és strukturált együttműködésre, amelynek formalizált keretet is biztosít. Ezért képviselőiket bevonta az ITS előkészítésébe is annak érdekében, hogy szükségleteik és lehetséges fejlesztési elképzeléseik felszínre kerülhessenek, javaslataik beépülhessenek az ITS célrendszerébe. A tervezett magánberuházásokra különösen nagy hatást gyakorol a helyi és az azzal szorosan összefüggő makrogazdasági helyzet. Az egyes ágazatokat különösen érzékenyen érintő gazdasági válság hatása növeli mind az állami, mind a magánberuházások kockázatát, mivel egyrészt a megtérülés időtartama növekszik, másrészt a hitelhez vagy pályázati forráshoz jutás feltételei is romlottak. A város mint járásközpont a városfejlesztésen túl számos olyan tevékenységet végez, amelyek segítik, támogatják a stratégiai célok elérését. Ezen tevékenységek közé tartoznak például bizonyos szabályozási tevékenységek, a városmarketing célú tevékenységek (pl. marketing stratégia elkészítése, marketingkommunikáció), a magánbefektetők bevonása, a lehetséges, kölcsönösen eredményes partneri együttműködések kialakítása érdekében, valamint hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A fentiek érdekében a város a tervezés során megkezdett rendszeres találkozókat folytatni fogja a helyi gazdaság szereplőivel a szoros együttműködések kialakítása érdekében. Az eddigi egyeztetések alapján az alábbi lehetséges önkormányzati tevékenységek és együttműködési területek körvonalazódtak: helyi vállalkozók tájékoztatása a lehetséges pályázati forrásokról, közös projektek megvalósítása, helyi vállalkozások bevonása az önkormányzat által tervezett projektekbe, vállalkozói együttműködések létrejöttének segítése, intenzív befektetés-ösztönzés a magánszféra fejlesztőinek elérése és megszólítása érdekében.

ITS Konzorcium


81

8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei A városfejlesztés jelenleg is hatékonyan és szakmailag jól működő szervezeti rendszere a jövőben is alkalmas a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására. A szervezeti struktúra hármas tagolású: A stratégiai menedzsmentet a város képviselőtestülete, jegyzője és polgármestere alkotják. Ők felelősek a döntéshozatal során a városfejlesztési célok elérése érdekében érdemi előrelépéseket tenni, valamint a stratégia megvalósulását, illetve ennek társadalmi-gazdasági hatásait nyomon követni, értékelni. A stratégiai menedzsment feladata az ITS rendszeres vagy indokolt esetben történő aktualizálásának biztosítása is. Az operatív menedzsmentet a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeti egységei (leginkább az Igazgatási Osztály Műszaki irodája, valamint Pályázati és Beruházási Projekt Team-je), valamint az érintett intézmények vezetői alkotják. Ezek a szakemberek saját területükön végzik a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A fenntartásban közreműködők a település, az önkormányzati intézmények munkavállalói, illetve mindazon személyek és szervezetek, akik/amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a városfejlesztés eredményeként létrehozott, megújított létesítményekhez. Csenger tekintetében mindhárom szinten elegendő számú, megfelelő tudással, tapasztalattal és konstruktív, a fejlesztések iránt elkötelezett személyek találhatóak. Az önkormányzati feladatellátás területén lezajló szervezetfejlesztési projekt eredményeként a feladatvégzés és a működés hatékonysága tovább javult. 19. táblázat: A városfejlesztés szervezeti rendszere Menedzsment típusa

Fenntartás

Képviselőtestület

a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés

Bizottságok

véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön

Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal

döntés-előkészítés, városfejlesztési programok előkészítése és megvalósítása, monitoring tevékenység operatív feladatainak ellátása

Érintett létesítmények tulajdonosa, fenntartója és üzemeltetője

a fejlesztések eredményeként létrehozott vagy megújított létesítmények gördülékeny és hatékony fenntartása

PARTNERSÉG

Operatív menedzsment

Feladatkörök, kompetenciák

lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok

Stratégiai menedzsment

Városfejlesztésben résztvevő szervezetek

Csenger Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A bizottságokat véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel, amelyek révén saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését,

ITS Konzorcium


82

valamint ezen általános hatáskörök mellett speciális feladatokat is ellátnak a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő (pl. önkormányzati intézmények felújításának menetrendje, ingatlanhasznosítás, vállalkozási feltételek stb.). A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is fontos szerepet játszik, hiszen jogszabályi felhatalmazás alapján koordinálja az önkormányzati rendeletek és koncepciók előkészítését. A városfejlesztési programok operatív megvalósítása a Polgármesteri Hivatal feladata, amelynek irányítását a jegyző végzi. Ezen belül az Igazgatási Osztály Műszaki irodája, valamint Pályázati és Beruházási Projekt Team-je hatáskörébe tartozik számos olyan feladat, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak az ITS-hez, ezek közül csak azokat emeljük ki, amelyek egyértelműen és szorosan hozzájárulnak a fejlesztések megvalósításához: Igazgatási Osztály: Műszaki iroda: Beruházási, fejlesztési feladatok: elkészíti az önkormányzat fejlesztési munkaterveit, végzi az önkormányzat beruházásainak előkészítését, bonyolítását, közreműködik az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanok fenntartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátásában, előkészíti a beruházások megvalósításra kiírt pályázatokat, közreműködik azok megvalósításában - javaslatot tesz, valamint előkészíti az állami céltámogatott beruházásokra vonatkozó pályázatokat. Koordinálja az önkormányzat és a helyi ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi vállalkozások kapcsolatát, Pályázati és Beruházási Projekt Team: Az uniós, és hazai források bevonásával megvalósuló támogatások felhasználásának elősegítése érdekében közreműködik a nemzetközi, hazai, források felkutatásában, azok felhasználásában, Tájékoztatást ad a folyamatban lévő, közösségi, és hazai pályázati lehetőségekről, az azokkal összefüggő finanszírozási kérdésekről, Figyelemmel kíséri a kistérséget érintő jelentősebb változásokat, a pályázati környezetet érintő jogszabályváltozásról rendszeres tájékoztatást ad, Figyelemmel kíséri fejlesztési források, támogatások felhasználását biztosító pályázati kiírásokat, A folyamatban lévő projektek lebonyolítása során információt nyújt a támogatás lehívás, jogszabályi környezet aktuális szabályairól, Közreműködik a folyamatban lévő projektek végrehajtásában. A fenti szervezeti egység mellett több önkormányzati részleg is közreműködik valamilyen formában a városfejlesztési tevékenységek megalapozásában vagy végrehajtásában, azaz közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak az ITS-ben foglaltak megvalósításához: Városfejlesztési és Pénzügyi Osztály: Költségvetési-gazdálkodási feladatok:

ITS Konzorcium


83

Összeállítja az önkormányzat éves költségvetését, A Műszaki irodával együttműködve összeállítja az éves felújítási terveket, Kezeli a lakásépítési és fenntartási helyi támogatást szolgáló pénzeszközöket. Az önkormányzat vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatok: Vezeti az önkormányzat tulajdonában lévő ingó- és ingatlan vagyon nyilvántartását. Koncepciót dolgoz ki az önkormányzat vagyonának hasznosítására. I. fokú Építéshatóság: Építéshatósági csoport: ellátja az I. fokú építésügyi hatósági feladatokat, vezeti a műszaki nyilvántartásokat. A város tulajdonában több olyan gazdasági társaság van, amelyek tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a városfejlesztéshez: A Csengeri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi a vagyon- és ingatlankezelési feladatokat, a közterületek tisztántartását és fenntartását, a hulladékok begyűjtését, a közhasznú és közcélú foglalkoztatás szervezését, valamint egyéb városüzemeltetési feladatokat; A Csenger Gazdaságfejlesztés Nonprofit Kft. a Csengeri Ipari Park működtetéséért felelős, továbbá üzemelteti a Csenger Városi Televíziót és a Csengeri Hírmondó újságot, amelyek – mint a városmarketing eszközei – nyomtatott és elektronikus sajtótermékeiken keresztül folyamatos tájékoztatást nyújtanak a helyi társadalomnak. A szükséges humánerőforrás tekintetében elsődleges szempont, hogy a városfejlesztés projektmenedzsment-szervezetét olyan tapasztalt szakemberek alkossák, akik széleskörű projektmenedzsment ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. A projektek megvalósításához legalább 1-1 fő pénzügyi, műszaki, településfejlesztési és jogi szakemberre van szükség, akik esetében a megfelelő végzettség mellett a releváns szakmai tapasztalat is alapvető elvárás. Az ezen kritériumoknak megfelelő szakemberek jelenleg is az önkormányzat alkalmazásában állnak, illetve adott esetben a szükséges szaktudással rendelkező munkavállalókkal kiegészíthető a projektmenedzsment csapat. Az alkalomszerűen szükséges szaktudást megbízási szerződések keretében lehet becsatornázni a városfejlesztési tevékenységek megvalósításába. A pontos szakmai elvárások, kompetenciák és az ahhoz kapcsolható személyek meghatározására a részletes projektfejlesztések szakaszában kerül sor. A településfejlesztési beavatkozások megvalósítása során a projektmenedzsment-szervezet az önkormányzat bizottságaival és a képviselőtestülettel, a Polgármesteri Hivatal minden érintett irodájával, a projektpartnerekkel, valamint a fenntartásban érdekelt szervezetekkel együtt részletesen meghatározza azokat a garanciális elemeket és szerződéses feltételeket, amelyek lehetővé teszik a városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését. Ebben a szervezeti struktúrában 2007 óta Csenger Város Önkormányzata és intézményei 21 európai uniós pályázatra nyertek összesen 3,9 milliárd forint támogatást. A projektek eredményes megvalósítása bizonyítja a jelenlegi szervezeti felépítés és működési mechanizmus hatékonyságát.

ITS Konzorcium


84

8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Megyei szintű koordináció

Megyei szinten a településközi koordinációban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata játszik kiemelkedő szerepet, mivel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezése és részben a megvalósítása is e szervezet hatáskörébe tartozik. Ahhoz, hogy a megye számára rendelkezésre álló forráskeretet hatékonyan, ésszerűen és maradéktalanul fel lehessen használni, elengedhetetlen a partnerség a megyei önkormányzat és a települések között.

Járásszékhelyek konkurenciája

A térség településeinek tervezett fejlesztései esetében célszerű különbséget tenni a szűken értelmezett járás és a tágabb térség – főként városi jogállású – települései között. A közeli járásszékhelyek (pl. Mátészalka, Fehérgyarmat) saját vonzáskörzetük kibővítésére és megerősítésére törekednek. Ennek eléréséhez több olyan projekt megvalósítása is várható, amelyek jellegükben hasonlóak a tervezett csengeri beavatkozásokhoz. A közeli községekben, kisvárosokban kisebb léptékű, részben pontszerű fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek kifejezetten a helyi lakosság életminőségének javítására irányulnak.

Településközi koordináció járásikistérségi szinten

A településközi koordináció elsődleges terepe a járási-kistérségi szint, intézményi keretét jelenleg a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja. A térségi centrum funkcióból adódó feladatokat Csenger képes magas színvonalon ellátni, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni a környező – nemcsak a Csengeri járásba tartozó – településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a központ és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 20. táblázat: Munkamegosztás a Csenger és a vonzáskörzetébe tartozó települések között Csenger, mint járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkahely Közigazgatás Egészségügy, szakellátás Középfokú oktatás Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Turizmus Kulturális lehetőségek

A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkaerő Kiegészítő turisztikai szolgáltatások, attrakciók Lakóterület Mezőgazdasági termékek

A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Csengeri járás, illetve vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képes legyen problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazni, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítani. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Csenger, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Az ITS-ben kijelölt fejlesztéseket Csenger Város Önkormányzata elsősorban saját hatáskörben hajtja végre, hatásai a térségre és környező településekre közvetetten nyilvánulnak meg, azonban egyes területeken (pl. szociális vagy egészségügyi ellátás) településközi együttműködések

ITS Konzorcium


85

keretében is célszerű átgondolni a közös fejlesztések megvalósítását. Lehetséges együttműködési területek: térségi turisztikai kínálat kialakítása, közös befektetés-ösztönzési tevékenység, rövid élelmiszer-ellátási lánc biztosítása, térségi termékek számára helyi értékesítési lehetőségek biztosítása, térségi kerékpárút-hálózat létrehozása, közfeladatok, közszolgáltatások közös ellátása. A járás önkormányzatainál, illetve az egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, az esetlegesen közösen megvalósítható projektek azonosítása, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. A 314/2012. Korm. rendelet 31. §-a értelmében a környező települések önkormányzatai megismerhetik és véleményezhetik a stratégia tervezetét, a partnerségi egyeztetésre 2015. májusjúnius folyamán került sor. Összességében megállapítható, hogy Csenger tervezett fejlesztései és az azt megalapozó Integrált Településfejlesztési Stratégia területi szintű kölcsönhatása a környező települések több milliárd forintnyi nagyságrendű fejlesztési elképzeléseivel pozitív mérleget mutat: a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A beavatkozások eredményeként az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével.

8.4 A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során Csenger Város Önkormányzata 2015 januárjában elkészítette a város fenntartható városfejlesztési programjának társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi Tervét, összhangban a képviselőtestület által elfogadott partnerségi egyeztetési szabályzattal. A Partnerségi Terv az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.),

ITS Konzorcium


86

Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.). A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az ITS társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed. Partneri csoportok

A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra: a 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör államigazgatási szervek, önkormányzatok, szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek, lakossági szint.

Megvalósult egyeztetések

Megvalósult egyeztetések: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör: a dokumentumok tervezete 2015. május 26-án került kiküldésre a jogszabályilag előírt szervezetek számára. Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek: a szakmai egyeztetések a gazdaságfejlesztési, infrastruktúrafejlesztési, illetve a humán fejlesztési munkacsoport tagjainak részvételével megszervezett workshopok keretében zajlottak le. 2015. április 7-én a helyzetelemzés főbb megállapításainak egyeztetése, a SWOT elemzés véglegesítése, valamint a településfejlesztés fő irányainak kijelölése történt meg. 2015. május 18-án az ITS fő elemeinek egyeztetésére, a fejlesztési célok, prioritások, beavatkozások lehetséges területeinek megvitatására került sor. Az egyeztetéseken részt vettek a város nagyobb foglalkoztatói is, amelyekkel az önkormányzat együttműködése folyamatos és stabil alapokon nyugszik. Így összhangba hozhatók a piaci szereplők, illetve az önkormányzat által megvalósítandó fejlesztési elképzelések, amelyek szinergikus hatásai hozzájárulnak a város fejlődéséhez (További részleteket a magán befektetőkkel való szervezett és strukturált együttműködésről a 8.1.5 fejezet tartalmaz). Lakossági szint: a lakossági konzultáció 2015. május 28. és június 24. között zajlott.

Vélemények kezelése

A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető az önkormányzatnál. A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt. Megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása, nyilvántartása, majd szakmai feldolgozása. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek a megfelelő dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében megtörtént azok indoklása.

ITS Konzorcium


87

Megvalósultak az elfogadott koncepció és stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a dokumentumok a város honlapján – www.csenger.hu – elérhetőek. A partnerek bevonása a stratégia megvalósításába

A településfejlesztés egy járásközpont esetében összetett folyamat, amelynek során számos szereplő érdekeit kell figyelembe venni. A stratégia megvalósítása során is törekedni kell a partnerség szempontjainak fenntartására, amely a tervezési folyamatot is jellemezte, és amely az ITS elfogadottságának, a magántőke részvételének és a civil szféra érdekeinek képviselete szempontjából egyaránt fontos szerepet játszik. Ennek alapján a legfontosabb partnerségi csoportok a következők: szakmai felügyelet gyakorlója, működtető, megvalósítók, partnerek a működtetésben, felhasználók, önkormányzat érintett szervezeti egységei, érdekképviseleti szervek, a várostérség érintett szereplői, érintett államigazgatási szervek, területi (megyei) önkormányzat érintett képviselője. Ahogy a fentiekben bemutatásra került, a város mint járásközpont a városfejlesztésen túl számos olyan tevékenységet végez, amelyek segítik, támogatják a stratégiai célok elérését. Ezen tevékenységek közé tartoznak például bizonyos szabályozási tevékenységek, a városmarketing célú tevékenységek, a magánbefektetők bevonása. A stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében a város a tervezés során megkezdett rendszeres találkozókat folytatni fogja a helyi gazdaság szereplőivel és a lakossággal, valamint a városmarketing tevékenység erősítésével a magánszféra fejlesztőivel való együttműködések kialakítása is teret kap. Ahogy a tervezés során, úgy a megvalósítás során is törekszik arra az önkormányzat, hogy a lakosok véleményét maximálisan figyelembe vevő fejlesztéseket valósítson meg. Ezen túlmenően arról is gondoskodik, hogy az ITS megvalósítása kapcsán tájékoztassa az érintett partnereket, célcsoportokat a stratégia előrehaladásról, ennek érdekében a monitoring tevékenységhez kötődő legfontosabb információk a város honlapján rendszeresen frissülő elemként meg fognak jelenni. A stratégia kialakításában résztvevő – a Partnerségi Tervben azonosított – szervezetek számára biztosított az éves monitoring jelentéshez való hozzáférés és előzetes véleményezési lehetőség is.

8.5 Monitoring rendszer kialakítása 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása

A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését a tematikus- és a városrészi célok, valamint a fejlesztések mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátorrendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az

ITS Konzorcium


88

egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. Az indikátorok segítségével a stratégia egyes céljai számszerűsíthetők és ezáltal mérhetők lesznek. Mivel a 2014-2020 közötti időszakban az ún. eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért az ITS indikátorai úgy kerültek kialakításra, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz az indikátorok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. Az indikátorok meghatározása az EU által megjelölt közös indikátorok és a hazai OP tervezetekben használt indikátorok figyelembevételével történt, így a tervezett projektek az OP-k eredményindikátoraihoz hozzájárulnak, illetve a kimeneti indikátorok átfedést mutatnak az adott beavatkozás finanszírozására alkalmas OP-ban megjelenített output indikátorokkal. A célértékek a lehető legjobb jelenlegi tudás szerinti nagyságrendi becslést jelölnek.

ITS Konzorcium


89

21. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai Tematikus cél T1. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T3. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T4. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának terjesztése

Eredmény indikátor A város gazdasági teljesítőképessége Vendégéjszakák száma

Definíciója A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Turisztikai szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés)

Elégedettség a települési környezet minőségével

A lakosság elégedettsége a település épített és természeti környezetével (cél: növekedés)

Energiahatékony épületek száma

Energetikailag korszerűsített és/vagy alternatív energiával ellátott önkormányzati tulajdonú épületek száma (cél: növekedés)

T5. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

Szegregációs mutató


Térségi jelentőségű társadalmigazdasági kapcsolatok és/vagy

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Újonnan kialakított térségi jelentőségű vagy határon is átnyúló társadalmi-gazdasági kapcsolatok és/vagy szolgáltatások száma (cél: növekedés)

Mértékegység

Bázisév

Bázisérték

Célérték (2023)

Indikátor forrása (mérés módja)

Mérés gyakorisága

1000 Ft

2014

122 353

200 000

KSH

évente

éj

2013

2 563

2 800

KSH

évente

pontérték (0-10)

2015

később kerül meghatározásra

később kerül meghatározásra

Önkormányzati felmérés

5 évente

db

2015

1

5

Önkormányzat

2 évente

%

2011

18,6

14,4

KSH

10 évente

db

2015

5

7

Önkormányzat

5 évente

ITS Konzorcium


90

szolgáltatások száma

A városrészi célokhoz kapcsolódó indikátorok esetében elsősorban a KSH népszámlálási adataira lehet építeni. Amellett, hogy minden városrész esetében meg lett határozva egy-egy célkitűzés (ld. 3. fejezet), területi szinten a legfontosabb a városrészek közötti diszparitás csökkentése: vagyis nem elegendő az, hogy az egyes városrészekben javulás mutatkozzon meg az indikátorok értékében, ezzel egy időben a városon belüli különbségeknek is csökkennie kell. 22. táblázat: Területi (városrészi) célok eredményindikátorai Területi (városrészi) cél V1. A Belváros térségközponti jellegű funkcióinak megerősítése, vonzó települési környezet kialakítása

V2. Az Északi kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

V3. A Nyugati kertváros városrészen a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

Eredményindikátor

Definíciója

Funkciók száma

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma


A lakosság elégedettsége a település épített és természeti környezetével



Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Mértékegység

Bázisév

Bázisérték

Célérték (2023)


Mérés gyakoriság a

db

2015

19

20

Önkormányzat

5 évente

pontérté k (0-10)

2015

később kerül meghatározá sra

később kerül meghatározá sra


5 évente

%

2011

15,7

15,0

KSH

10 évente

%

2011

29,5

26,0

KSH

10 évente

ITS Konzorcium


Területi (városrészi) cél

V4. A Déli kertváros települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V5. Az Ipari-kereskedelmi övezetben komplex szolgáltatások nyújtására képes vállalkozási környezet kialakítása a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának, illetve a város tőkevonzó képességének növelése érdekében V6. A Turisztikai és rekreációs övezet környezetének fejlesztése a Szamos árterének vonzó turisztikai termékké formálása érdekében

91

Eredményindikátor

Definíciója

Mértékegység

Bázisév

Bázisérték

Célérték (2023)

később kerül meghatározá sra később kerül meghatározá sra

később kerül meghatározá sra később kerül meghatározá sra


Mérés gyakoriság a


5 évente


5 évente



pontérté k (0-10)

2015



pontérté k (0-10)

2015

Az Ipari Parkban működő vállalkozások száma

Az Ipari Parkban működő vállalkozások száma

%

2015

7

10

Önkormányzat

5 évente

Turisztikai attrakciók száma

Létrehozott turisztikai attrakciók száma a városrészben

db

2015

0

1

Önkormányzat

5 évente

ITS Konzorcium


92

A 4.2 és 4.3 pontokban megfogalmazott akcióterületi, kulcs- és hálózatos és egyéb projektek output indikátorai az alábbiak szerint kerültek meghatározásra. A pontos célértékek meghatározása a tervezés jelenlegi szakaszában reálisan nem valósítható meg, erre az egyes fejlesztésekhez kapcsolódó projekt-előkészítési szakaszban fog sor kerülni. 23. táblázat: A tervezett fejlesztések output indikátorai Fejlesztések megnevezése

Output indikátor

Mértékegység



Akcióterületi projektek Ügyfélszolgálati Központ kialakítása

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

m²

Városi piac felújítása


m²

Komplex strandfürdő létesítése


m²

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

m

Kiépített utak teljes hossza

km

Kiépített közmű-vezetékek hossza

m

Ifjúsági lakópark közműrendszerének kiépítése

Önkormányzati szociális bérlakások építése

Kialakított lakóegységek városi területeken

lakóegység

Szolgálati lakások építése


lakóegység

Fecskelakások építése


lakóegység

Árvízi emlékpark felújítása

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m²

Játszóház kialakítása


m²

Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

látogatás/év

ITS Konzorcium

projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló

évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente


93

Fejlesztések megnevezése

Output indikátor

Mértékegység

Kemping fejlesztése


látogatás/év

Csenger Ipari Park - infrastruktúra fejlesztése

A fejlesztett vagy újonnan létesített alapinfrastruktúra hossza

m

Csenger Ipari Park - innovációs és logisztikai központ létesítése Kulcsprojektek

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

ha

Csenger Ipari Park - infrastruktúra fejlesztése

A fejlesztett vagy újonnan létesített alapinfrastruktúra hossza

m

Csenger Ipari Park - innovációs és logisztikai központ létesítése Hálózatos projektek

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

ha

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db


látogatás/év

Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése

A középületek éves primerenergia-fogyasztásának csökkenése A megújulóenergia-termelés további kapacitása Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

kwh/év MW CO² egyenérték tonnában

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

PJ/év

ITS Konzorcium

Indikátor forrása (mérés módja) projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló

Mérés gyakorisága évente évente évente

projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló

évente

projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló

évente

projekt adatlap, időszakos beszámoló

évente

projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló

évente

évente

évente évente évente évente évente

évente


94


A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Közmű-infrastruktúra fejlesztése

Lakóterületen tömbfeltárások, közösségi terek kialakítása Ösztöndíj program Adósságkezelési tanácsadás

Output indikátor

Mértékegység

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

fő

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) száma

db

Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

db

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

km

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

db

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

m

Javított szennyvíz-kezelésben részesülő további lakosság

fő

Új szennyvízbekötések száma

db

A kialakított telkek, közösségi terek nagysága

m²

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

fő fő

Turisztikai programcsomagok kialakítása

Kialakított programcsomagok száma

db

A duális szakképzés feltételeinek megteremtése

Képzéseken résztvevő tanulók száma

fő

ITS Konzorcium

Indikátor forrása (mérés módja) projekt adatlap, időszakos beszámoló



évente

projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló

évente

évente

évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente


95


Output indikátor

Mértékegység

KKV-k piacra jutásának segítése

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

Beszállítói hálózat, klaszter kiépítése

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

Városmarketing program

Városmarketing akciók száma

db

A városban élők helyi identitásának erősítése A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok Az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, akciók megvalósítása Egyéb projektek Állami hatáskörbe tartozó, a település megközelíthetőségét javító fejlesztések

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma Az újonnan épített vagy felújított, korszerűsített utak/vasútvonalak teljes hossza

ITS Konzorcium

fő fő fő

km

Indikátor forrása (mérés módja) projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló projekt adatlap, időszakos beszámoló



évente

évente évente évente évente évente évente


96

8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása

A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel, és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba vagy magába a stratégiába avatkozik be. A jól működő monitoring rendszer alapja a világos beavatkozási logika összeállítása, a célrendszer megvalósítását szolgáló beavatkozások és projektek azonosítása, valamint a specifikus, mérhető, elérhető, reális és aktuális indikátorok pontos és egyértelmű meghatározása. A működtetési mechanizmus hatékonyságának biztosításához ki kell jelölni a monitoring felelősét, kivitelezőjét, gyakoriságát, formai elvárásait, a visszacsatolás módját. A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (7-éves) felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring jelentések az évente készülő akciótervek fontos háttérdokumentuma is, az ott megfogalmazott javaslatokat az akciótervekben is figyelembe kell venni A monitoring folyamatát az alábbi ábra összegzi. 2. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Stratégia: célok és beavatkozások

Megvalósítás szervezete

Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása

Stratégia beavatkozásai előkészítés Monitoring jelentés Stratégia beavatkozásai megvalósítás

A monitoring folyamat szervezete:

ITS Konzorcium


97

Képviselőtestület: a képviselőtestület javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket. Szakmai Bizottságok: javaslatot tesznek a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra. Monitoring Bizottság: éves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a Monitoring Bizottság tagjai: polgármester, a testületi bizottsági elnökök, stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet képviselője, civil szervezetek képviselője. Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet – monitoring felelős: a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy – az egyes beavatkozások megvalósítóival történő rendszeres kapcsolattartás alapján – éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a Monitoring Bizottság vezetője felé továbbítja. Az operatív szervezet feladata az előrehaladás méréséhez szükséges adatok rendszeres gyűjtése, az ehhez kapcsolódó koordinációs feladatkört a monitoring felelős látja el. Az operatív menedzsment gondoskodik arról, hogy a monitoring tevékenység során keletkezett aktuális információkhoz a partnerek hozzáférjenek. Ennek érdekében az előrehaladáshoz kötődő legfontosabb információk a város honlapján rendszeresen frissülő elemként meg fognak jelenni. Stratégiai partnerek bevonása: a stratégia kialakításában résztvevő – a Partnerségi Tervben azonosított – szervezetek számára biztosított az éves monitoring jelentéshez való hozzáférés és előzetes véleményezési lehetőség. A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok: Éves monitoring jelentés: a jelentést az operatív végrehajtó szervezet monitoringért felelős munkatársa készíti és egyezteti a szervezet vezetőjével. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az értékelési jellegű tevékenységekbe a város legfontosabb stratégiai partnerei is bevonásra kerülnek. Az éves jelentés tartalma: a stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok (a gyűjtendő adatok forrását a 8.5.1 fejezet táblázatai tartalmazzák), a megvalósítással kapcsolatos tevékenységek előrehaladása, a megvalósítással kapcsolatos problémák azonosítása, a megvalósítás folyamatainak javítása érdekében végrehajtott intézkedések leírása, a megvalósításra fordított pénzügyi források, a szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is, a következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása. ITS Konzorcium


98

Adatbázis: az előre elkészített és folyamatosan frissítendő adatbázis biztosítja az ITS keretében tervezett beavatkozások előrehaladásának, valamint a stratégiai és projektszintű indikátorok teljesítésének objektív és naprakész nyomonkövethetőségét, valamint az esetlegesen felmerülő problémákat megfelelő kezelését. Az adatbázis az éves jelentések mellékletét képezi.

ITS Konzorcium


99

Rövidítésjegyzék Rövidítés AT CLLD EFOP ERFA ESZA EU GINOP GJ HÉSZ HR hrsz. IKOP ITP ITS IVS KEHOP kkv KÖFOP KSH LHH-program MAHOP MW NFGM OFTK PR RSZTOP SWOT TÁMOP TOP VP

Rövidítés jelentése akcióterület közösség által irányított helyi fejlesztések Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Unió Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program gigajoule Helyi Építési Szabályzat humánerőforrás helyrajzi szám Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Integrált Területi Program integrált településfejlesztési stratégia (2014-2020 közötti EU-s időszakhoz kapcsolódva) integrált városfejlesztési stratégia (2014-2020 közötti EU-s időszakhoz kapcsolódva) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program kis- és középvállalkozás Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program Központi Statisztikai Hivatal leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására indított komplex program Magyar Halászati Operatív Program megawatt Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célcsoportokkal való kapcsolat (public relation) Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek (strengths, weaknesses, opportunities, threats) Társadalmi Megújulás Operatív Program Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Vidékfejlesztési Program

ITS Konzorcium

K

Recommend Documents