K

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2015. május Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA

3

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Róka László

Régiós koordinátor

Róka László

Megyei koordinátor

Kézy Béla

Felelős tervező

Ivánka-Tóth Dávid

Településtervező

Csongrádiné Falk Judit

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Illyés Zsuzsa

Településtervezési szakági szakértő

Horvátth Balázs

közlekedési

Társadalompolitikai szakértő

Markó András

Gazdaságfejlesztési szakértő

Deme Lóránt

Antiszegregációs szakértő

Adorján Emese

Partnerségi szakértő

Ivánka-Tóth Dávid

Környezetvédelmi szakértő

Ádány Mihály

Műemlékvédelmi szakértő

Nagy Tibor

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Záhony Város Önkormányzata

ITS Konzorcium


4

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS ........................................................................................................................................ 7

2

HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ......................................................................................... 8 2.1 2.2

3

A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................... 8 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................... 13

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................... 15 3.1 JÖVŐKÉP .................................................................................................................................... 15 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................... 16 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok .............................................................................. 16 3.2.2 Városrészi szintű területi célok ............................................................................................. 20 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA .................................. 21

4

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK................................................................... 23 4.1 4.2

AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA ...................................... 23 A VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA . .................................................................................................................................................. 24 4.3 AZ AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ........................................................................................................................................... 26 4.3.1 Kulcsprojektek ...................................................................................................................... 26 4.3.2 Hálózatos projektek .............................................................................................................. 29 4.3.3 Egyéb projektek .................................................................................................................... 30 4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ ............................................ 31 4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 33 4.6 AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE............................. 34 4.7 KORMÁNYZATI KOMPETENCIÁBA TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS PROJEKTEK ....................................... 39 5

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM.................................................................................................. 40 5.1

A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ............................................................................................................................................. 40 5.2 AZ ANTISZEGREGÁCIÓS STRATÉGIA ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI .......................................... 40 5.2.1 Kitörési lehetőségek biztosítása ........................................................................................... 41 5.2.2 Szociális és jövedelmi helyzet javítása ................................................................................ 42 5.2.3 A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére ............................................................................................................................................. 44 5.3 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSAINAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK ...... 45 6

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................... 46 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK ............................................................................................................. 46 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez ................................................................... 46 6.1.2 Illeszkedés a Partnerségi Megállapodáshoz ........................................................................ 47 6.1.3 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz ...................... 48 6.1.4 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat ............................... 50 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK.............................................................................................................. 54 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata ................................... 54 6.2.2 A célok logikai összefüggései .............................................................................................. 56 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága ........................................................................................... 57 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása ... 57

7

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI .......................................... 58

8

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ............................................................. 61 8.1

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ....................................................................................................................................... 61

ITS Konzorcium


5

8.1.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet ........................................................ 61 8.1.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás ........................................................................ 61 8.1.3 Tervalku................................................................................................................................ 62 8.1.4 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése ............................................................................................................................................. 62 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ......................................................................... 63 8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK ......................... 65 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ................................... 66 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA ........................................................................................... 68 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása ......... 68 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása ............................. 77

ITS Konzorcium


6

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Záhony SWOT elemzése........................................................................................... 10 2. táblázat: Városrészek funkciói.................................................................................................. 15 3. táblázat: A Városrészi és tematikus célok összefüggése ......................................................... 21 4. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata ............................................................ 32 5. táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023 ........................................... 33 6. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció 35 7. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve ....................................................... 37 8. táblázat: Az antiszegregációs célrendszer ............................................................................... 41 9. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez ................ 46 10. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz ............................................................................................................... 47 11. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz ................... 48 12. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz 49 13. táblázat: Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja ........................................... 50 14. táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja ........................................................... 51 15. táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata54 16. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai ............................................... 59 17. táblázat: A településfejlesztés intézményrendszere ............................................................... 64 18. táblázat: Munkamegosztás Záhony és a vonzáskörzetébe tartozó települések között .......... 65 19. táblázat: Tematikus és a területi (városrészi) célok eredményindikátorai .............................. 69 20. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai ............................. 70 21. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai ...................................... 73

Ábrajegyzék 1. ábra: Záhony város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói ............................................ 14 2. ábra: Záhony városfejlesztési célrendszere ............................................................................. 22 3. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása ..................................................................... 77

Térképjegyzék 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek .................................................... 13 2. térkép: Városközpont akcióterület ............................................................................................ 23

ITS Konzorcium


7

1 Bevezetés A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a járásszékhelyek integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS), (ahol szükséges) településfejlesztési koncepciójának, valamint az ezek kiindulási alapjaként szolgáló ún. megalapozó vizsgálatnak a kidolgozására. A folyamat részeként a településfejlesztési koncepció1 kivételével Záhony város vonatkozásában is elkészülnek a fenti dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok (milyen városban szeretnénk élni) hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely a 2013-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) átdolgozása. Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit – elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 20142020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, 2014. 12. 11.), Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, 2009. január 28.). Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely – számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva – bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások. Az integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Záhony Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történt.

1

Záhony Településfejlesztési Koncepciója 2009-ben készült el, amely jelenleg is hatályos.

ITS Konzorcium


8

2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Térségi szerepkör

A település térségi szerepkörét alapvetően meghatározza a magyar-ukrán határ közelsége és az 1946-47-ben létesült vasúti átrakó-pályaudvar. A város gazdasági és közlekedési adottságai alapján fontos határvárosi szerepe tölt be a régióban. A határátkelő, a vasútállomás/vasúti átrakó és a határon túli diákokat is fogadó középiskola nemzetközi jelentőséget is biztosít a település számára.

A záhonyi vasúti átrakó-pályaudvar

A város 2013. január 1-jétől járásszékhelyként került kijelölésre. Záhony járásközponti státuszából adódó feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni. Gazdaság

A város gazdasági jelentősége kisvárosi méretéhez képest kiemelkedő: a Szabolcs-SzatmárBereg megyei decentrumok közé tartozik. A megyei szinten is meghatározó gazdasági szerepkör főként a vasúti átrakó és a kapcsolódó logisztikai tevékenységek ellátását szolgáló területek és tevékenységek jelenlétének, illetve a kapcsolódó kereskedelmi és közösségi szolgáltatások magas koncentrációjának tulajdonítható. A hagyományosan szolgáltatóipari településen, a nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és az ipar szerepe csekély: a vállalkozások többsége a tercier szektorban működik. A vállalkozási demográfia alapján a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemző. Az alacsony foglalkoztatotti létszámmal működő, korlátozott tőkeerővel rendelkező vállalkozások által előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke viszonylag alacsony. Az utóbbi években a gazdasági aktivitás visszaesése figyelhető meg: a működő vállalkozások száma és ezzel együtt az iparűzési adóbevételek is csökkentek. A kedvezőtlen tendencia folytatódása a város meglévő infrastrukturális adottságaira építő hatékony befektetés-ösztönzési stratégiával, tudatos vállalkozássegítő intézkedésekkel megállítható.

Társadalom

A lakosság képzettségi szintje és gazdasági aktivitása megyei viszonylatban is magas. A megfelelően képzett és gazdaságilag aktív munkaerő-kínálat a város jövőbeli fejlődésének mozgatórugójává válhat. A népesség korösszetétele megyei összehasonlításban kedvezőek, de a társadalom elöregedése, a gyermekkorúak számának csökkenése Záhonyban is jelentős probléma. Záhony népességének száma folyamatos csökkenést mutat, aminek elsődleges oka a – főként a fiatalokat és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érintő – szelektív migráció. Az elvándorlás olyan mértékű, hogy azt a természetes szaporodás sem tudja ellensúlyozni. Az elvándorlás következtében csökken a munkavállalói korú népesség száma, ami negatívan befolyásolja a város munkaerő-kínálatát. A migráció fokozódásának veszélye annak ellenére fennáll, hogy Záhony stabil alapokon nyugvó társadalmi és gazdasági háttere a hasonló nagyságú városokhoz képest lényegesen kedvezőbb. ITS Konzorcium


Környezet és közlekedés

A település közigazgatási területén nemzeti park, természetvédelmi terület nem található. A Tisza árterének teljes záhonyi szakasza ugyanakkor a nemzeti ökológiai hálózat részét képező, Natura 2000 (ezen belül természetmegőrzési) terület és ramsari terület besorolású. Záhonyban a biológiailag aktív területek aránya magas, azonban a város a 4. sz. főút, a vasút és a jelentős kiterjedésű gazdasági területek által beszorítva, a természeti környezetétől teljesen el van zárva.

9

Záhony körzetében a vasúti határhíd a Tisza felett

Záhony építészeti arculatát a vasúti infrastruktúrához köthető iparosodott, városias jelleg határozza meg. A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan. A romló állagú, használaton kívüli épületek rontják a városképet, ezért a város egyes részei elhanyagolt benyomást keltenek. A lakóterület általában kisvárosias jellegű, de a hagyományos települési területen a falusias, nagytelkes szerkezet dominál. A város külső elérhetősége, közlekedési kapcsolata jó: Záhony kiemelt közlekedési útvonalon fekszik (a Lyontól Kijevig tartó európai V. közlekedési folyosó vasúti nyomvonalán, illetve a 4. sz. főút mentén, mindkettő esetében határátlépési pont). A város külső elérhetősége az M3 autópálya Vásárosnaményig tartó szakaszának kiépítésével sokat javult, az autópálya a legközelebbi csatlakozása kb. 46 km távolságban érhető el. A városháza előtti tér

Közszolgáltatások

A város humán infrastrukturális ellátottsága megfelelő: alap- és középfokú oktatási intézmények egyaránt működnek a településen. A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége – az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények alapinfrastruktúrája kiépült, azonban az épületek egy része felújításra szorul. Az egészségügyi alapellátás számára helyet biztosító orvosi rendelő a modern kor támasztotta követelményeknek, igényeknek nem felel meg, ezért felújítása és akadálymentesítése a város tervei között szerepel. A városban korábban működő vasútüzem-orvosi rendelőt (szakorvosi rendelőintézetet) a fenntartó MÁV megszüntette. Szakorvosi ellátás így a városhoz legközelebb Kisvárdán vehető igénybe.

ITS Konzorcium


10

1. táblázat: Záhony SWOT elemzése

Társadalom

Gazdaság

Erősségek

Gyengeségek

A közút és a vasút révén a város megközelíthetősége jó A város fontos nemzetközi tranzitvonal mellett fekszik A város kiemelkedő adottsága az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat összekapcsolására létrehozott átrakó-kapacitás Hármas határ mentén fekvő határváros A város vonzáskörzetében az újonnan betelepülő vállalkozások letelepedésére alkalmas ipari parkok találhatók

A lakosság átlagos iskolai végzettsége hagyományosan és kiemelkedően magas, ami fontos vonzerő a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokban tevékenykedő befektetők szemében Nincsenek kialakult szegregátumok Erős helyi közösség Jelentős számú aktív civil szervezet működik a településen


Jó közbiztonság

Nyugodt, csendes, élhető település, ahol nincs zsúfoltság Sok zöldterület Közeli Tisza-part Rendezett településkép, megfelelő köztisztaság Szép természeti környezet, jó levegő Zaj- és rezgésterhelést okozó gazdasági tevékenység nincs a belterületen Változatos fajösszetételű növény- és állatvilág A város közigazgatási területét érinti a Tisza-part (Natura 2000, védett tájképi értékek) Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kicsi A belterületi utak 100%-ban szilárd burkolattal rendelkeznek Mintegy 5,4 km belterületi kerékpárút Nincs a városban nehezen megközelítető városrész Szelektív hulladékgyűjtés működik az egész városban (gyűjtőszigetek és zsákos elszállítás)

Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok, kevés a hozzáadott érték Kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik a városban A működő vállalkozások száma csökken Turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, nincsenek megfelelő színvonalú attrakciók és szolgáltatások Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Nincs megfelelő helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység, vállalkozói inkubátorház. A városban található ipari park hasznosítása, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése miatt kedvezőtlen. Az állandó és a lakónépesség száma is csökkenő tendenciát mutat Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Folyamatos a társadalom elöregedése Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya A munkavállalók egy része nem helyben dolgozik A város lakásállománya öreg (magas a 20 évnél régebben épült lakások aránya) A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik A településkép nem egységes A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan A településen áthaladó forgalom részben megterheli a város belterületi úthálózatát (Kárpát utca) Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A város területi terjeszkedésének lehetősége nagyon korlátozott, külterülete kiugróan kicsi, ami gátat jelenthet a városfejlődés szempontjából

ITS Konzorcium


11


Erősségek

Gyengeségek

A távfűtést ellátó hőközpont 50%-ban megújuló energiát hasznosít Megfelelő a település környezeti állapota A közműellátottság aránya a szennyvíz tekintetében 95, a víz, villany esetében gyakorlatilag 100% A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% Jól szervezett a közösségi közlekedés A városban a lakosság számára valamennyi alapszolgáltatás biztosított Az alapfokú mellett középfokú oktatási intézmény (szakközépiskola és kollégium) is működik a városban A középiskola beiskolázási körzete kiterjed az egész megyére, emellett határon túli (kárpátaljai) magyar diákokat is fogad A városban gyermekorvos is rendel Biztosítottak a közművelődési lehetőségek A közintézmények jelentős része megújult épületben működik (kivéve művelődési ház, középiskola) Szociális ellátórendszer kiépítettsége Sportolási lehetőségek széles spektruma (uszoda, ZVSC sporttelep – a megye egyik legnagyobb szabadtéri sportcentruma öt szakosztállyal, három további sportegyesület, nagyméretű téli jégpálya, fitnessterem, kerékpárutak, teniszpályák) Itt jöttek létre a rendőrség, tűzoltóság, határőrség, katasztrófavédelem térségi központjai, emellett kiterjedt polgári védelem is működik

Egyes közintézmények (pl. szakközépiskola) infrastrukturális állapota nem megfelelő A kollégium befogadóképessége szűkös, férőhely bővítése szükséges A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés)

Gazdaság

Lehetőségek

Veszélyek

Az elmúlt fél évszázadban létrehozott átrakó-kapacitásra jelentős vertikális gazdasági integráció alapozható (logisztikairaktározási szolgáltatások, feldolgozóipar, kereskedelmi szolgáltatások) A település hasznosítható ipari területekkel rendelkezik, beleértve a MÁV Zrt. jelenleg kihasználatlan, ipari célokra alkalmas telephelyeit is Nagy nemzetközi logisztikai vállalkozások saját raktárbázisainak a letelepítése sok járulékos együttműködési lehetőséget biztosíthat a helyi vállalkozások, szolgáltatók számára, emellett munkahelyeket teremt Korábbi logisztikai tevékenyég miatt rendelkezésre álló infrastruktúra kapacitások Vonzáskörzetében nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő

A pénzügyi-gazdasági válság hatására a vasúti áruszállítás volumene lecsökkent, és a pozícióit nem is tudja visszaszerezni Záhony nem lesz versenyképes a volt szovjet tagköztársaságok nyugati határain működő versenytárs vasúti átrakótérségek szolgáltatási integrációjával, árképzésével, működési hatékonyságával A város az ország központi, nyugati területeitől messze, periférikus részen található, amely csökkenti vonzerejét és megtartó-képességét

ITS Konzorcium


12

Lehetőségek

Veszélyek

(kihasználatlan kapacitások) Turisztikai szolgáltatások és fejlesztése

vonzerők



Társadalom

Béres József szülővárosa, amely vonzerő-növelő eszköz lehet A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet

A Tisza-part rekreációs és turisztikai célú kihasználása nő Növekedik az alternatív erőforrásból származó energia előállítása iránti igény Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A település közigazgatási területén további kerékpárutak kiépítésére, a környező települések felé összekötő útvonalak kialakítására kerül sor A vasúti szállítás környezeti előnyök miatti felértékelődése hosszú távú gazdasági fellendülést hoz a városnak A járásközpontok jogköre bővülhet, fejlesztési forrásai növekedhetnek Járási szakorvosi ellátás kialakítása További jelentős pályázati források megjelenése várható

Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése Az elöregedő társadalom hosszú távon csökkenő helyi adóbevételekhez, hanyatló gazdasághoz vezet A helyi kulturális programhelyszínek minősége nem elégíti ki a közösség igényeit, és nem jelent vonzerőt a potenciálisan ide települő munkavállalók és vállalkozók számára Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható A vasúti átrakó tevékenység végzése során eseti jelleggel (a zárt rendszerű technológiák alkalmazása ellenére is) szagproblémák fordulnak elő (pl. havária esetén) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A város központi területein található alulhasznosított területek rombolják a település vonzerejét A hagyományos vasutas városi szerepkör nem teszi lehetővé a tényleges környezeti értékek propagálását A közművelődési, közösségi intézmények egy részének rossz műszaki infrastrukturális állapota (művelődési ház, középiskola) rontják a város versenyképességét

Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket

ITS Konzorcium


13

2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Záhonyban a város kisvárosias léptékű méretéből, egycentrumú felépítéséből adódóan, a településszerkezet túlzott elaprózódását elkerülve, a településmorfológiai szempontok figyelembevételével két, külterületeket nem érintő, funkcionálisan elkülönülő városrész került lehatárolásra. A helyzetelemzés során beazonosított városrészek: Városközpont Lakógyűrű 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek

Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013

A városrészek gazdasági szerepük, társadalmi rétegződésük és egyéb jellemzőik alapján eltérő adottságokkal rendelkeznek. A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: mind a képzettségi, mind pedig a szociális és foglalkoztatottsági mutatók tekintetében a Lakógyűrű városrészben élők vannak kedvezőbb helyzetben. A Városközpont városrész lakossága kifejezetten kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatókkal rendelkezik, egyedül a lakásállomány összetétele, komfortfokozata alapján kedvezőbb a helyzet ebben a városrészben.

ITS Konzorcium


14

1. ábra: Záhony város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói 6,8 1,3

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

11,7

Munkanélküliségi ráta

14,6

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül

51,4 31,3

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres…

25,7

53,5

41,0 31,4 58,9 52,5

5,8

0,0

7,0

10,0

20,0

Lakógyűrű

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

Városközpont

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

A központi településrészt alkotó Városközpont tömöríti a város népességének 61,2%-át, valamint itt koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. Ez a város egyértelmű köz- és humán szolgáltatási centruma, ahol a jelenleg alulhasznosított területek további szolgáltatások fejlesztésének színhelyei lehetnek. A belterület fennmaradó részét magában foglaló Lakógyűrűben lakik a város lakóinak 38,8%-a. Ez a településrész nyugodtabb lakókörnyezetet, de lényegesen kevesebb szolgáltatást biztosít. Funkcionális szempontból homogénebbnek nevezhető, de azért a lakófunkció mellett számos vállalkozásnak is székhelyet biztosít és egyéb települési funkciót is magában foglal. A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy A lakók számára elsődleges problémát jelent a rendelkezésre álló munkahelyek alacsony száma, a munkavállalók képzettségéhez nem megfelelően illeszkedő profilja; A közszolgáltatások minősége részben megfelelő, részben javítandó; A kulturális és idegenforgalmi vonzerő gyenge; A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások színvonala összességében megfelelő, azonban egyes részei még fejleszthetők Az épített környezet értékeinek védelme, vonzerőként történő hasznosítása eddig nem valósult meg; A település külső, turisztikai imázsa gyenge (periférikus elhelyezkedésű, hagyományosan vasutas városi szerepkör).

ITS Konzorcium


15

Város(rész) központi

Lakó

Humán szolgáltatási

Közigazgatási

Közösségi

Közlekedési, távközlési

Turisztikai, rekreációs

Zöldfelületi, környezeti

Mezőgazdasági

Kereskedelmi

Városrészek

Ipari, logisztikai

2. táblázat: Városrészek funkciói

Funkciók Városközpont Lakógyűrű domináns funkció kiegészítő funkció

3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) elérendő (középtávú) céljait erőteljesen befolyásolják az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai, másrészt a megyei területfejlesztési tervdokumentumok, elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció és Program célrendszere. Mivel várhatóan az EU támogatások továbbra is fontos szerepet játszanak a város fejlődésében az elkövetkező 7-8 évben, e beruházási prioritások és a városi célok egymáshoz illesztése fontos eleme jelen stratégiai tervezési folyamatnak. Záhony Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) 2013 februárjában fogadta el a város Képviselő-testülete. Jelen stratégiaalkotás során a korábbi dokumentumban megfogalmazott célok, fejlesztési elképzelések kiindulási alapot jelentenek, azonban a tervezési keretek megváltozásához igazodva a fejlesztési elképzelések aktualizálása, továbbfejlesztése a városfejlesztési irányvonalak újragondolása szükségszerűvé vált.

3.1 Jövőkép A város hosszú távú jövőképét meghatározó, 2009-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepcióval és a 2013-as IVS célrendszerével összhangban a város 2030-ra elérendő jövőképe az alábbiak szerint fogalmazható meg: Záhony Város Jövőképe „A város magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhellyé, a vállalkozások számára hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelentő, kedvező környezetté, a járásközponti funkciók megerősödésével szolgáltatási központtá, valamint a környező települések és a határ menti térség oktatási- és sport centrumává fejlődik.”

ITS Konzorcium


16

A jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó cél jelölhető ki: 1. Magas életminőség: A lakosság életminőségének javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával, kedvező városi arculat kialakításával, valamint a helyi identitás és társadalmi kohézió erősítésével. 2. Versenyképes és innovatív gazdaság: a gazdaság versenyképességének növelése a szállítási és logisztikai központi szerepkör megtartása mellett a diverzifikált gazdasági szerkezet alappilléreinek megteremtésével, értékteremtő foglalkoztatás bővítésével. 3. Erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet: A járásközponti feladatok teljes körű, magas színvonalú ellátásának biztosítása, a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási- és sport centrum funkció erősítése. Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A magas életminőség átfogó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A „versenyképes és innovatív gazdaság” átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. Az „erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet” átfogó cél a járásközponti szerepkör megerősödését és a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő környező településekkel való együttműködési lehetőségeket, valamint a város oktatás és sport területén betöltött funkcionális szerepkörét támogató intenzívebbé váló határon átnyúló együttműködéseket foglalja magában.

3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Záhony Város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Városi szintű tematikus célok, olyan tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. Városrészi szintű területi célok, a városban lehatárolt Városközpont és Lakóövezeti városrészekhez kapcsolódóan a megalapozó vizsgálat során feltárt adottságok és megoldásra váró problémák alapján kerültek megfogalmazásra. 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok

Az átfogó célok eléréséhez hozzájáruló, városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása ITS Konzorcium


17

T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése Záhony jelenlegi vállalkozói struktúráját a szolgáltatási szektor kiugró túlsúlya jellemzi. Annak ellenére, hogy a vasúti átrakó teljesítménye a külpiaci körülmények megváltozása miatt az elmúlt években jelentősen csökkent a városban a logisztikai/raktározási ágazat továbbra is meghatározó szerepet tölt be. Ennek megfelelően a szolgáltatási szektor, azon belül kiemelten a logisztikai, árufuvarozó tevékenységek ösztönzése, további fejlődésének elősegítése mindenképp prioritást kell, hogy élvezzen. Ugyanakkor a város hosszú távú gazdasági fejlődése szempontjából a diverzifikált gazdasági szerkezet alappilléreinek megteremtése, a vasúti átrakótól és az arra épülő logisztikai tevékenységtől függetlenül új típusú iparágak megjelenésének elősegítése is fontos. A település gazdasági életének több lábra állítása a vertikális integráció megvalósítását is megköveteli: a vasúti átrakóra alapuló, elsősorban logisztikai tevékenységekhez kapcsolódó, magasabb hozzáadott értéket eredményező termelő és szolgáltató tevékenységek meghonosítása. Az iparfejlesztést az infrastrukturális beavatkozások mellett a vállalkozások betelepülésének ösztönzésével, marketingkommunikációs eszközökkel is segíteni lehet. Fontos szempont még, hogy Záhony gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozói szektor is jelentős szerepet játszik, amelyek jelentős része a Városközpontban tömörül – az Önkormányzatnak korlátozott lehetőségei mellett számukra is biztosítani kell a megfelelő vállalkozói környezetet. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek2: A gazdaságot kiszolgáló üzleti és műszaki infrastruktúra fejlesztése, vállalkozás-inkubációs eszközök kialakítása A helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatás bővítésének támogatása, a meglévő munkahelyek stabilizálása a munkáltatók közvetett eszközökkel való segítésével Versenyképes tudást célzó képzési rendszer meghonosítása és folyamatos igazítása a gazdaság igényeihez Befektetés-ösztönző program megvalósítása, új munkahelyek létrejöttét támogató környezet megteremtése és új típusú tudás-intenzív iparágak megjelenésének előmozdítása Termelő üzem(ek) telepítése, az önkormányzat anyagi támogatását is felhasználva A kevesebb hasznot és kisebb piaci potenciált eredményező áthaladó áruáramlás helyett törekedni kell az árufolyamot megállító tevékenységek ösztönzésére A turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl.: szálláshelyfejlesztés) T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása A városban élők életminőségét nagyban befolyásolja az elérhető kulturális és szabadidős szolgáltatások mennyisége és minősége. Ehhez kapcsolódóan kiemelt fontosságú a szabadidő eltöltését segítő infrastruktúra, különösen a játszóterek, rekreációs terek, sportlétesítmények kiépítése, fejlesztése, amely a lakosság egészségi állapotának javításában is fontos szerepet tölthet be. Záhonyban kiemelten fontos a helyben biztosított szórakozási lehetőségek fejlesztése, hiszen a szelektív migráció elsősorban a fiatal, magasan képzett munkavállalókat érinti. A városi élet fontos részét képezi a városkép: a közterek, középületek állapota. A vonzó településkép erősítése érdekében szükséges a zöldterületek megóvása, további fejlesztése. Az 2

A konkrét beavatkozásokat a 4. fejezet tartalmazza.

ITS Konzorcium


18

épített környezet fejlesztésekor továbbra is kiemelt szempont kell, hogy legyen az energiahatékonyság növelése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az épített örökség védelme, valamint a kihasználatlan épületek, terek közösségű célú hasznosítása. A fenntartható és vonzó városi életmódhoz hozzátartozik a megfelelő lakhatási feltételek és közművek rendelkezésre állása. Az élhető, minőségi lakókörnyezet megteremtése egyaránt szolgálja a fiatalok helyben maradását és a városban élő egyre növekvő számú időskorú népesség nyugalmát. A hatékony és fenntartható városfejlesztés a társadalom aktív bevonásával valósítható meg, ezért Záhonyban építeni kell és tovább kell erősíteni az alulról jövő közösségi és önkéntes kezdeményezéseket. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Zöldfelületek minőségi állapotának javítása Rekreációs területek kialakítása, bővítése Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése (bérlakások fejlesztése) Városi imázs kialakítása Helyi identitás, közösségformálás erősítése Civil szervezetek működési feltételeinek támogatása Közösségépítő- és kulturális rendezvénykínálat bővítése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése Záhony számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a fosszilis energiahordozóktól való külső függőség mérséklése és a megújuló energiaforrásban rejlő potenciálok kihasználása. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használata. A város célja a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használatán túlmenően kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik, ezek tudatos és bővülő használatával Záhony a megújuló energia hazai és nemzetközi mintavárosává válhat, ami a növekvő hírnév mellett az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését is eredményezheti. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: A közintézmények energiahatékonysági korszerűsítése (pl.: az általános iskola és a szakközépiskola komplex felújítása) Alternatív energia használata a közintézményekben: napelem telepítés az önkormányzati intézményekre (pl.: Művelődési Ház, Városháza, Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde, Orvosi Rendelő stb.) Kerékpárúton napelemes megvilágítási rendszer kialakítása ITS Konzorcium


19

A város energetikai rendszereinek rendszerszemléletű, komplex felülvizsgálata A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, saját illetve pályázati forrásokból a program tervszerű végrehajtása A megújuló energiaforrások használatához szükséges kutatások végzése és infrastruktúra kiépítése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése Záhony járásközponti szerepéből adódóan jelenleg is számos, legalább a saját mikrotérségére kiterjedő hatásterületet lefedő települési szolgáltatást kínál. A térségi centrum funkciók felülvizsgálata, a közszolgáltatások minőségi fejlesztése a város alapvető stratégiai célkitűzései közé tartozik, amely közvetlenül szolgálja, s ezáltal kedvezően befolyásolja a helyiek életminőségét és komfortérzetét (T2), hozzájárul a vállalkozásbarát gazdálkodói körülmények kialakításához (T1), összességében pedig komparatív előnyt biztosít a hasonló adottságú települések versenyében. A közszolgáltatások rendszerének minősége mindemellett jelentős hatással bír a térségi szerepkör erősítésére és a vonzáskörzet szolgáltatás-ellátottságára is. A lakossági ellátás szempontjából a legfontosabb terület és az önkormányzat ezen a területen rendelkezik a legnagyobb döntési súllyal, így direkt beavatkozásokkal ez a terület fejleszthető leggyorsabban. A fejlesztések a város erősségeit, funkcionális adottságait (pl.: szakközépiskola egyedi képzési kínálata) kihasználva határon átnyúló jelleggel valósulnak meg, nagy hangsúlyt fektetve a humán szolgáltatások színvonalának javítására. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: Egészségügyi szolgáltató központ kialakítása, járóbeteg-szakellátás fejlesztése Egészségügyi alapellátás fejlesztése (orvosi rendelő akadálymentesítése) Alap- és középfokú oktatási intézmények fejlesztése, a hagyományos szakképzés mellett a képzési kínálat bővítése, piaci igényekhez igazítása Határon átnyúló igényeket is kiszolgáló oktatási- és sportcentrum kialakítása T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása Záhony földrajzi elhelyezkedése ellentmondásos: a határmentiség egyben jelent periférikus helyzetet és potenciális lehetőségeket. A cél az, hogy a város erőteljesebben ki tudja használni az előnyöket, azaz ösztönözze a határ menti kapcsolatok bővítését (fontos prioritás a kárpátaljai kapcsolatok erősítése) erősítse meg a határon átnyúló intézményesült együttműködéseket, pozitív arculat alakítson ki a potenciális nemzetközi célcsoportok körében (pl. befektetők, vállalkozások). A hazai, elsősorban a járáshoz tartozó településekkel folytatott kapcsolatok ápolása is kiemelten fontos. Továbbá a város számára hosszú távú fejlődési potenciált jelenthet a megyei programban beazonosított Kisvárda-Záhony gazdasági decentrum megerősödése.

ITS Konzorcium


20

A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: A kárpátaljai magyarság megfelelő oktatási programokkal történő beintegrálása az oktatási rendszerbe Testvérvárosi kapcsolatok erősítése Új kapcsolatok kialakítása hazai (elsősorban megyei) és nemzetközi szinten is (nyitás Szlovákia pl.: Tiszacsernyő és Lengyelország irányában) 3.2.2 Városrészi szintű területi célok

A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján, az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti adottságai, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. A városrész-specifikus fejlesztési célja referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Városrészi célok a következők: V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése Záhony Városközpont városrésze minden funkcionális tényező szempontjából központi szerepkört tölt be. Itt található a város összes közintézménye, a települési funkciók legnagyobb része (ezen belül minden oktatási, szociális és kulturális funkció), itt regisztrálták a záhonyi vállalkozások legnagyobb részét és itt székel a működő civil szervezetek többsége is. Ennek megfelelően a Városközpont a középtávú tematikus célok mindegyike szempontjából rejt magában fejlesztési potenciált, és a tematikus célokat kiszolgáló lehetséges intézkedések többsége is értelmezhető rá. A Városközpont városrész területén megvalósítandó fejlesztések alapvetően a központi funkciók megerősítését szolgálják, ugyanakkor a városrészben élők életminőségének javításával hozzájárulnak a lakófunkciók erősítéséhez, összességében pedig szerepet játszanak a tudatos, pozitív kisvárosi imázs kialakításában.

ITS Konzorcium


21

V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A Lakógyűrű lényegesen kevesebb települési funkciót lát el, és az általa ellátott funkciókban is általában a Városközpont mögé szorul a jelentőséget vagy fontosságot tekintve. Biztosan elsődleges terület a történelmi városközpont és az épített és térszerkezeti értékek tekintetében. Emellett még jelentős a lakóterületi, ipari-szolgáltatási telephelyi szerepe és sporthoz kapcsolódó infrastruktúra-ellátottsága. A tervezett fejlesztések hozzájárulnak a meglévő lakófunkciók erősítéséhez, a helyi lakosság igényeit hatékonyabban kiszolgálni képes, ezáltal jobb életminőségét biztosító, vonzó lakókörnyezet kialakításához.

3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő az átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.

V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS Konzorcium

T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása

T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése

T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése

T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása

Városrészi/Tematikus célok

T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése

3. táblázat: A Városrészi és tematikus célok összefüggése


22

TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK

TEMATIKUS CÉLOK

ÁTFOGÓ CÉLOK

JÖVŐKÉP

2. ábra: Záhony városfejlesztési célrendszere

A város magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhellyé, a vállalkozások számára hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelentő, kedvező környezetté, a járásközponti funkciók megerősödésével szolgáltatási központtá, valamint a környező települések és a határ menti térség oktatási- és sport centrumává fejlődik.

Magas életminőség



Versenyképes és innovatív gazdaság


V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése

ITS Konzorcium

Erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet



V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében


23

4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Záhony arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városrehabilitációs programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, azaz a városi és városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa. Azon beavatkozásokat, amelyek egy földrajzilag jól körülhatárolható területen helyezkednek el, célszerű területileg integráltan végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Az akcióterületi lehatárolás az alábbi alapelvek figyelembevételével történt: a lehatárolt területek száma illeszkedjen a település méretéhez; kiterjedésük ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésükben minél homogénebbek, térben pedig koncentráltak legyenek; a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és az endogén erőforrások mobilizálásával. A város korábbi Integrált 2. térkép: Városközpont akcióterület Városfejlesztési Stratégiájában eddig szinte kizárólagosan alkalmazott akcióterületi megközelítés volt érvényben, amely a továbbiakban is fontos – és az eddigi értékelések eredményei szerint is sikeres – eszköze a források koncentrált felhasználásának, ugyanakkor jelen stratégiaalkotás keretében nem kizárólag az akcióterületeken végrehajtandó projektek kerülnek meghatározásra. Éppen ezért Záhonyban a fenti alapelvek figyelembevételével, az 5000 fő alatti lakosságszámra, valamint a település egyközpontú jellegére való tekintettel, egy, a korábban kijelölt Városközpont akcióterület megtartását tartjuk reálisnak.

ITS Konzorcium


24

4.2 A Városközpont akcióterületen megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása Az akcióterület a település központi részét foglalja magában, területe megegyezik a Városközpont városrésszel. A kb. 450.000 m2 kiterjedésű akcióterületet az alábbi utcák határolják: Európa tér-Baross Gábor utca – Arany János utca – Szebecse utca – Ady Endre utca – Kárpát utca – Új Élet utca – Kun Béla utca – Alkotmány utca – József Attila utca – Európa tér. A térben koncentrált, a városfejlesztés funkcionális magjaként lehatárolt akcióterületen a korábban megkezdett városrehabilitációs fejlesztések folytatásaként újabb beruházások megvalósítása tervezett. A terület központi jellegéből adódóan a fejlesztések fókuszában olyan funkciók erősítése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a járási hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan Városközpont megteremtése, amely a jelenleginél egységesebb arculattal jelenik meg, biztosítja a modern kisvárosi életformát, ugyanakkor közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. A fejlesztések így hozzájárulnának a város népességmegtartó képessége, vonzereje és gazdasági potenciálja erősítéséhez. Az elmúlt időszakban a „Záhony Város központjának funkcióbővítő városrehabilitációja” című pályázat eredményeként a korábbi IVS-ben szereplő városrehabilitáció I. ütemében tervezett fejlesztések már megvalósultak az akcióterületen. A megvalósult fejlesztések ugyanakkor nem kezeltek minden problémát a funkcionalitás, az épített környezet, a közlekedés és a zöldfelületek szempontjából. Annak érdekében, hogy a város középtávú céljait elérje az alábbi akcióterületi fejlesztések megvalósítása szükséges: Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük rendezése Rekreációs területek kialakítása, bővítése Orvosi rendelő akadálymentesítése Középületek felújítása, energiaracionalizálása3: Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása és energiaracionalizálása: teljes épületenergetikai felújítás (nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés), emellett további, komplex fejlesztések megvalósítása tervezett, amelyek részletesen a kulcsprojektek leírásánál tételesen ismertetésre kerülnek. Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése (nyílászáró csere, homlokzati hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés, napkollektor elhelyezése), bővítése külső úszó- és élménymedencével, esetlegesen a rendelkezésre álló geotermikus források felhasználásával

A város középfokú oktatási intézménye és a Zeneiskola jelenleg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik. 3

ITS Konzorcium


25

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása a kollégiumi férőhelyek bővítésével Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola felújításának II. üteme4, az iskolánál parkolóhelyek kialakítása Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde (világításkorszerűsítés, napelem, napkollektor)

energetikai

korszerűsítése

Városháza energetikai korszerűsítése (világításkorszerűsítés, napelem) Ady Endre úti régi Általános Iskola épületének teljes épületenergetikai felújítása (nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés) Zeneiskola teljes épületenergetikai felújítása (nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés) Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése: meglévő, önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújítása, régi, üresen álló ingatlanok megvásárlása, felújítása, szociális célú bérlakások bővítése. Lakosság ösztönzése a lakókörnyezet rendbetételére. MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése: a terület rendezése, körforgalom kialakítása, gyalogátkelőhelyek létesítése, parkosítás A városközpont területén magántőke bevonásával megvalósítható lehetséges beruházások indikatív listája: Vendéglátás minőségi javítása (pl. magasabb színvonalú étterem, kávézó/cukrászda) További kiskereskedelmi üzlet felújítása, fejlesztése (Nyírzem ABC, József Attila utca) Piaccal szemben lévő terület rendezése Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok hasznosítása (pl.: Tisza szálló, MÁV Rendelőintézet) Az akcióterületi beavatkozások egyes elemei egyben kulcsprojektek vagy egyéb projektek, az átfedések erősítik a tervezett fejlesztések közötti kapcsolódást, szinergiát.

Az iskolában a 8/2009. (II.26.) ÖM rendeletben kiírt pályázat keretében a felújítási munkálatok egy része már megvalósult, azonban további energiaracionalizálási beavatkozások szükségesek. 4

ITS Konzorcium


26

4.3 Az akcióterületen kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmazza a célok eléréséhez szükséges legfontosabb beavatkozásokat. Az ITS operatív jellege ugyanakkor nem jelenti azt, hogy részletesen kidolgozva tartalmaznia kell a megvalósítandó projekteket, elegendő, ha a stratégia a tervezett fejlesztések vázlatos bemutatására szorítkozik.5 Az ITS keretében azonosított projekt típusok az alábbiak: Kulcsprojektek: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. Hálózatos projektek: A hálózatos projekt egymással összehangolt, térben kapcsolódó fejlesztéseket tartalmaz. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, és a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed. Egyéb projektek: a fenti kategóriákba nem tartozó, egyéb tervezett fejlesztések. A Záhonyban tervezett fejlesztések kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt, vagy egy hálózatos projekt akcióterületen megvalósuló elemei) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. A tervezett beavatkozások jelenleg ismert részleteit (pl. lehetséges tevékenységek, becsült költségvetés, indikatív ütemezés) a következő fejezetek tartalmazzák azzal az előfelvetéssel, hogy ezek a projektkidolgozás későbbi fázisaiban kerülnek pontosításra, véglegesítésre. 4.3.1 Kulcsprojektek

Gazdaságfejlesztési projektcsomag A város hosszú távú fejlődését, gazdasági növekedését biztosító projekteket a gazdaságfejlesztési projektcsomag foglalja magában. A projektcsomag az alábbi projekttevékenységeket tartalmazza: A helyi foglalkoztatási szint javítását célzó partnerségen alapuló programok támogatása Kis- és középvállalkozások együttműködését és piacra jutását segítő program kialakítása: a városban működő vállalkozások növekedése érdekében szükséges a piacra jutás feltételeinek támogatása. A beavatkozás fókuszál a piaci érvényesüléshez szükséges tevékenységek (marketing, márkaépítés, piaci betörés, üzleti kapcsolatfelvétel) és a piacra jutáshoz szükséges tevékenységek (kiállításon való részvétel, cégprezentáció, önálló árubemutató, sajtófogadás, üzletember találkozó szervezése) támogatására. Befektetés-ösztönzési program kidolgozása, új iparágak megjelenésének támogatása, új munkahelyek létrejöttét támogató környezet megteremtése

Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, 2014. 12. 11.) 5

ITS Konzorcium


27

A meglévő munkahelyek stabilizálása a munkáltatók közvetett eszközökkel való segítésével Szociális szövetkezetek létrehozásának támogatása, a foglalkoztatási tevékenységek szélesítése, újabb (piacképes értéket előállító) foglalkoztatási formák meghonosításának támogatása a tartós foglalkozatás elősegítése érdekében Munkaerő-piaci képzési programok támogatása a település és annak környéke munkaerő-piaci és munkahely kínálati helyzetének a felmérésével, annak kívánalmaihoz történő illeszkedés elősegítésével A fiatalok helyben tartását célzó ösztöndíjprogram megvalósítása Helyi Foglalkoztatási Paktum kidolgozása Megújuló energiaforrások felhasználása – geotermikus energia feltárása és hasznosítása A tervezett beavatkozás a megújuló energiaforrások hasznosítását, a város energetikai rendszereinek rendszerszemléletű, komplex felülvizsgálatát foglalja magában. Ehhez elsődlegesen a nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítésére, saját illetve pályázati forrásokból a program tervszerű végrehajtására van szükség. A geotermikus források kutatására elsődlegesen próbafúrások elvégzése szükséges. A feltárásokat követően a rendelkezésre álló forrástól függően a geotermikus energia hasznosítása, melegvizes medence kialakításával, lehetővé válik a Városi Fedett Uszodában. Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és élménymedencével A városi uszoda

Az 1988-ban átadott uszoda felújítása az elmúlt években (2012-2013) már részben megvalósult (tetőszerkezet, szauna), azonban az épület korszerűsítése és fenntartási költségeinek csökkentése érdekében további kivitelezési munkálatok (nyílászárók cseréje, a homlokzati hőszigetelés, a fűtésés világításkorszerűsítés, napkollektor elhelyezése) szükségesek. Az épület teljes energetikai korszerűsítése mellett a létesítmény szolgáltatásainak bővítése (külső úszó- és élménymedence kialakítása) hozzájárul a helyi- és a környékbeli lakosság igényeinek magasabb színvonalon történő kiszolgálásához. A kültéri medence kialakítására ez előző projekt sikeres megvalósításának függvényében a geotermikus energia felhasználásával kerülhet sor. A tervezett felújításhoz, bővítéshez a szükséges anyagi forrás megteremtése több lépcsőben, a pályázati lehetőségek sikeres kiaknázásával valósulhat meg.

ITS Konzorcium


28

Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása Az elmúlt években a közintézmények jelentős része megújult, azonban néhány épület még felújításra szorul. Az egyik ilyen létesítmény a záhonyi kulturális élet első számú színhelyéül szolgáló Művelődési Ház és Könyvtár, amely komplex beavatkozást, teljes épületenergetikai felújítást igényel: nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés.

A felújításra szoruló művelődési ház épülete

A komplex felújítás során az alábbi tevékenységek megvalósítása tervezett: Az épület teljes akadálymentesítése (mozgáskorlátozott mellékhelyiség kialakítása, pelenkázó résszel, akadálymentes bejáratok, rámpák kiépítése, akadálymentesített padlóburkolatok elhelyezése, nézőtér akadálymentesítése - nagyothalló hurok kialakítása) A belső felújítási munkálatok során: burkolatok cseréje; mellékhelyiségek belső felújítása, automatizálása; az aula és az ott található oszlopok burkolása az akusztikai viszonyok javításának figyelembe vételével (pl.:parafa); büfé felújítása, korszerűsítése; az emeleten - visszahelyezve az irodai funkciókat - egy egyszerű konyha kialakítása az oktatóknak, dolgozóknak; az előadótermek, konferencia termek, irodák felújítása, festése; konferencia terem hangosításának megoldása, vetítés korszerűsítése; vendégszobák felújítása, bútorzat csere, színpad korszerűsítés; nézőtér teljes felújítása A felújításokhoz kapcsolódó eszközbeszerzések: hang- és fénytechnikai eszközök, infokommunikációs eszközök, különféle bútorzatok cseréje. Az intézmény felújításához kapcsolódóan érdemes elvégezni egy funkcióvizsgálatot is, amely a létesítmény kihasználhatóságát lenne hivatott javítani. A funkcióbővítés lehetőséget teremthetne a családbarát szolgáltatások6 (pl.: baba pelenkázó, szoptató szoba kialakítása) feltételeinek intézményen belüli javítására, bővítésére is. Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása, kollégiumi férőhelyek bővítése A felújításra szoruló záhonyi középiskola

A város egyetlen középfokú oktatási intézménye rendkívül rossz műszaki infrastrukturális állapotban van. A város térségi oktatási centrum pozíciójának betöltéséhez az intézmény komplex felújítására, valamint a határon túli diákok fogadására alkalmas kollégiumi férőhelyek bővítésére van szükség.

Az intézményben jelenleg is működik baba-mama klub, ahol játékokkal, gyermekbútorokkal berendezett terem van erre a célra. 6

ITS Konzorcium


29

4.3.2 Hálózatos projektek

Távhőszolgáltatás korszerűsítése A távhőszolgáltatásra igénybe vett gerinc hálózat felújításra, korszerűsítésre szorul. A tervezett projekt megvalósításával lehetőség nyílik a csővezetékek cseréjére, a tömbök „szétválasztására”, legalább lépcsőházankénti mérés lehetővé tételére. A fejlesztésekkel az Európa tér 5 db társasházi épületének gerinchálózathoz való csatlakoztatása is megtörténhet, ezzel kiváltva a lépcsőházakban működő elavult gázkazánokat. A fejlesztés eredményeként csökken a primer energiafelhasználás és természetesen a környezeti terhelés mérséklését is segíti. Zöldfelületek növelése, minőségi javítása A közelmúltban megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt hatására a városközpontban található közterek mennyisége növekedett, a zöldfelületek állapota sokat javult, azonban a helyiek életminőségének növelése érdekében a jövőben is fontos feladat a meglévő zöldfelületek növelése és minőségi javítása. A fejlesztések alapvetően a meglévő zöldfelületi rendszerben fellelhető problémák kezelésére (pl.: a kül- és belterületek közötti zöldfelületi kapcsolat jórészt hiányzik, a meglévő utcai fasorok helyenként kiegészítésre szorulnak, néhány intézménykertben a növényállomány állapota nem megfelelő) irányulnak. Városi közvilágítás korszerűsítése A közvilágítási hálózat korszerűsítése során a hagyományos izzók cseréje LED-es fényforrásokra, valamint napelempark létesítésének lehetősége. A fejlesztés megvalósításával mérsékelhetőek a városüzemeltetési kiadások, valamint közvetett módon csökkenthető a károsanyag-kibocsátás is. Közműhálózatok rekonstrukciója Záhonyban az önkormányzat a belterületi csapadékvíz-elvezetés rekonstrukciójára folyamatos gondot fordít. Ennek ellenére a város egyes pontjain (pl. Szebecse utca – Arany János utca kereszteződése) fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik, a hirtelen lezúduló nagy csapadék-mennyiség meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását. Továbbá a városban az ivó- és szennyvízhálózat felújítása, korszerűsítése is esedékessé vált. Belterületi kerékpárút-hálózat bővítése A településen mintegy 5,4 km kerékpárút található (nyomvonala egyrészt a Krúdy Gyula utca/Kárpát utca mentén, másrészt az árvízvédelmi töltésen halad). A természeti környezet értékeinek megőrzése érdekében, valamint a településen napi rendszerességgel kerékpározók magas száma7 miatt a meglévő belterületi kerékpárút-hálózat bővítést igényel.

7

A KSH 2011. évi népszámlálási adatai szerint 419 fő kerékpározik napi rendszerességgel a településen.

ITS Konzorcium


30

4.3.3 Egyéb projektek

Járó-beteg szakellátás fejlesztése A MÁV Orvosi Rendelő megszűnése óta a pályázati lehetőségek és egyéb térségi forráslehetőségek függvényében határozott törekvése a városnak a szakosított járóbetegellátás megvalósítása. Megfelelő épület felkutatása, megvásárlása, szakorvosok megtalálása - komplex folyamat Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben A projekt során megvalósítandó tevékenységek: a hagyományos szakképzés mellett a képzési kínálat bővítése, piaci igényekhez igazítása pl.: a duális szakképzés feltételeinek megteremtésével – együttműködési megállapodások kialakítása gazdálkodó szervezetekkel, továbbá az általános iskola és középiskola oktatásának bővítése, sporttagozatos osztályok létrehozásával, oktatási és sportcentrumok kialakításával. Öregek Napközi Otthona bentlakásos idősek otthonának kialakítása Mivel az idősek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos idősek otthona a városban nem található, a tervezett fejlesztéssel létrejövő intézmény a szociális szolgáltatások területén meglévő hiányt hivatott pótolni. Az új intézmény létesítése mindazonáltal munkahelyeket is teremtene. A projekt megvalósulásának pontos helyszíne a későbbiek folyamán konkretizálódik. Petőfi út végén, a 4. számú főút melletti terület rendezése, parkosítása8 A megvalósítandó területrendezés, parkosítás következtében a terület alkalmassá válhat egy, a városközponti kívüli rekreációs terület kialakítására. Záhonyi sporttelep fejlesztése A projekt a ZVSC egyes sportlétesítményeinek felújítása9, lelátók felújítása, meglévő füves, salakos és aszfaltos pályák felújítása, konditerem felújítása tevékenységeket foglalja magában. Továbbá a sportszékház épületének energiahatékonyságát javító fejlesztések megvalósítását is támogatja. ZVSC sporttelep

Magán tulajdonú területek vásárlása is indokolt lehet. A ZVSC infrastruktúrájának, sportpályáinak fejlesztésének lehetősége jelenleg fennáll, hisz egy a Bozsik program keretén belül megnyert pályázatnak köszönhetően 2015-ben megvalósulhat egy 64x44 méteres műfüves, világítással ellátott sportpálya. 8 9

ITS Konzorcium


31

Tiszai strand kialakítása, megközelíthetőségének kiépítése A Tisza Záhonynál

A projekt a város kedvező természetföldrajzi fekvéséből, a Tisza közelségéből adódó lehetőségként elsősorban a helyi lakosság érdekeit kiszolgáló strand kialakítására és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra, megközelíthetőség kiépítésére irányul. A strand kiépítésével ugyanakkor a városba látogató turisták száma is növekedhet.

Szennyvíztisztító telep korszerűsítése A tervezett projekttel megvalósulhat a rács-homokfogó berendezés kiváltása, régi biológiai műtárgyak rekonstrukciója, iszapvíztelenítő berendezés kiváltása, utóülepítő gépészet és járófelület felújítás, levegőztető medence levegőbeviteli elemek felújítása, szennyvíztelepi csurgalékvíz- és tisztított szennyvízátemelő felújítása, iszaptároló-komposztáló kialakítása. Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló programok Ide tartoznak a testvérvárosi kapcsolatok erősítését támogató, közös programok szervezése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése hazai (elsősorban megyei) és nemzetközi szinten is (nyitás Lengyelország irányába). Fontos prioritás a kárpátaljai együttműködések kiszélesítése elsősorban a képzés, oktatás területén. Közösségépítés, városi imázs erősítése érdekében a különböző helyi közösségfejlesztési, szemléletformáló, hagyományalapú programok, rendezvények támogatása

4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz Záhony tervezett fejlesztései kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt, vagy egy hálózatos projekt akcióterületen megvalósuló elemei) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a középtávú városi célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. (Amennyiben egy fejlesztés több célhoz is kapcsolódik, abban az esetben minden érintett célnál megjelenítésre került a projekt.)

ITS Konzorcium


32

4. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése

Kulcsprojektek

Hálózatos projektek

Gazdaságfejlesztési projektcsomag


Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és élménymedencével Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása

Távhőszolgáltatás korszerűsítése Zöldfelületek növelése, minőségi javítása Közműhálózatok rekonstrukciója Belterületi kerékpárút-hálózat bővítése


Megújuló energiaforrások felhasználása – geotermikus energia feltárása és hasznosítása Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és élménymedencével Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása

Távhőszolgáltatás korszerűsítése Városi közvilágítás korszerűsítése


Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása, kollégiumi férőhelyek bővítése

Akcióterületi projektek Vendéglátás minőségi javítása További kiskereskedelmi üzlet felújítása, fejlesztése Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok hasznosítása Piaccal szemben lévő terület rendezése Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük rendezése Rekreációs területek kialakítása, bővítése Orvosi rendelő akadálymentesítése Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése

ITS Konzorcium

Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben

Járó-beteg szakellátás fejlesztése Záhonyi sporttelep fejlesztése Tiszai strand kialakítása, megközelíthetőségének kiépítése Petőfi út végén, a 4. számú főút melletti terület rendezése, parkosítása Szennyvíztisztító telep korszerűsítése Közösségépítés, városi imázs erősítése

Középületek felújítása, energiaracionalizálása

Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Orvosi rendelő akadálymentesítése Középületek felújítása, energiaracionalizálása MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése


Egyéb projektek

Járó-beteg szakellátás fejlesztése Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben Záhonyi sporttelep fejlesztése Öregek Napközi Otthona bentlakásos idősek otthonának kialakítása Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló programok


33

4.5 A fejlesztések ütemezése A következő szempontok figyelembevételével történt meg a tervezett fejlesztések lehetséges ütemezése, amelyet a források rendelkezésre állása, illetve a megváltozott külső körülmények a későbbiekben módosíthatnak: indokoltság, szükségesség: a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, a fejlesztések egymásra épülése, hatások: az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, az akcióterület jelentősége a város lakófunkciójára nézve, az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, finanszírozás és fenntarthatóság: a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága. 5. táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023 Projekt megnevezése

2015

2016

2017

2018

Akcióterületi projektek Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük rendezése Rekreációs területek kialakítása, bővítése Orvosi rendelő akadálymentesítése Középületek felújítása, energiaracionalizálása Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése Vendéglátás minőségi javítása További kiskereskedelmi üzlet felújítása, fejlesztése Régi, kihasználatlanul álló MÁV

ITS Konzorcium

2019

2020

2021

2022

2023


Projekt megnevezése

34

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

épületek, ingatlanok hasznosítása Piaccal szemben lévő terület rendezése Kulcsprojektek Gazdaságfejlesztési projektcsomag Megújuló energiaforrások felhasználása – geotermikus energia feltárása és hasznosítása Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és élménymedencével Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása, kollégiumi férőhelyek bővítése Hálózatos projektek Távhőszolgáltatás korszerűsítése Zöldfelületek növelése, minőségi javítása Városi közvilágítás korszerűsítése Közműhálózatok rekonstrukciója Belterületi kerékpárút-hálózat bővítése Egyéb projektek Járó-beteg szakellátás fejlesztése Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben Záhonyi sporttelep fejlesztése Tiszai strand kialakítása, megközelíthetőségének kiépítése Öregek Napközi Otthona bentlakásos idősek otthonának kialakítása Petőfi út végén, a 4. számú főút melletti terület rendezése, parkosítása Szennyvíztisztító telep korszerűsítése Közösségépítés, városi imázs erősítése Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló programok

4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve A tervezett projektek finanszírozási forrásait elsősorban a 2014-2020 közötti európai uniós támogatások jelentik, ami az egyes szereplők saját forrásaival egészül ki, részben a támogatások társfinanszírozása, részben a teljes mértékben saját forrásból megvalósítandó fejlesztések kapcsán. Záhony Város Önkormányzata a beavatkozások megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra a stabil költségvetési helyzet megőrzésére, ennek érdekében fontos, hogy a létrejövő vagy megújuló létesítmények működtetése ne terhelje meg a város költségvetését,

ITS Konzorcium


35

továbbá számos olyan fejlesztést tervez, amely már önmagában is a költséghatékony fenntartás irányába hat. A városok, ezen belül különösön a járásszékhelyek számára kiemelt figyelmet érdemel a Terület és Településfejlesztési (TOP) források új eljárás szerinti felhasználása. A TOP keretein belül meghatározott források tervezése és felhasználása az ún. Integrált Területi Programok (ITP) kialakításával valósul meg, amely tartalmazza a megyék területén megvalósítani tervezett intézkedéseket (a megyei jogú városok kivételével). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rendelkezésre álló keret 89,28 milliárd forint (Nyíregyháza nélkül)10. Ezen túlmenően a megye szereplői részére allokált indikatív forráskeretek (allokációk) ismertek az alábbiak szerint. 6. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció Prioritás

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)

Tervezett intézkedések 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Tervezett allokáció 12,783 7,973 5,715 6,891

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

16,52

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

8,415

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

14,052

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 7.2. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével

3,44 1,91 1,554 7,408 0,964 1,654 CLLD CLLD

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 (2015.05.11.)

A TOP forrásain túl az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjai terhére az alábbi források állnak rendelkezésre: Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fő célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési 10

1702/2014. (XII. 3.) Kormányhatározat

ITS Konzorcium


36

kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program biztosítja Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) terhére lesznek végrehajtva. A Vidékfejlesztési Program (VP) elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) alapvető célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Mindezek mellett a városok egyéb EU-s és nemzetközi támogatást is bevonhatnak fejlesztéseik megvalósításába: Határon átnyúló együttműködési programok (Románia-Magyarország, MagyarországSzlovákia, Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna) Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT) Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap) Az előző fejezetekben bemutatásra került kulcsprojektek, hálózatos, akcióterületi és egyéb projektek finanszírozás forrása szerinti összefoglalását11 a következő táblázat mutatja be.

A tervezett fejlesztésekhez rendelt költségvetés indikatív jelleggel került megjelölésre, annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem feltétlenül elegendőek. 11

ITS Konzorcium


37

7. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt megnevezése

Indikatív költségvetés (millió Ft)

Akcióterületi projektek Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése

180 120

Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük rendezése

15 11

Rekreációs területek kialakítása, bővítése 15 Orvosi rendelő akadálymentesítése

150


1400

Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése Vendéglátás minőségi javítása További kiskereskedelmi üzlet felújítása, fejlesztése Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok hasznosítása Piaccal szemben lévő terület rendezése Kulcsprojektek Gazdaságfejlesztési projektcsomag

30

Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és

TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

145

TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés magán tőke

21

magán tőke

200

magán tőke

15

magán tőke

300

350 Megújuló energiaforrások felhasználása – geotermikus energia feltárása és hasznosítása

Finanszírozás lehetséges forrása

200

300

TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) GINOP 1.3. Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése KEHOP 5.1 Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáramtermelés elősegítése TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-

ITS Konzorcium


Projekt megnevezése

38

Indikatív költségvetés (millió Ft)

élménymedencével

Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása 500

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása, kollégiumi férőhelyek bővítése Hálózatos projektek Távhőszolgáltatás korszerűsítése

300

200 Zöldfelületek növelése, minőségi javítása

15

Városi közvilágítás korszerűsítése 40 Közműhálózatok rekonstrukciója Belterületi kerékpárút-hálózat bővítése

200 120

Egyéb projektek Járó-beteg szakellátás fejlesztése nincs adat Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben Záhonyi sporttelep fejlesztése Tiszai strand kialakítása, megközelíthetőségének kiépítése Öregek Napközi Otthona bentlakásos idősek otthonának kialakítása Petőfi út végén, a 4. számú főút melletti terület rendezése, parkosítása Szennyvíztisztító telep korszerűsítése

nincs adat 60 30 500 15 400

Közösségépítés, városi imázs erősítése 10 Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló programok

10

Finanszírozás lehetséges forrása felhasználás arányának növelése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával KEHOP 5.3. Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés EFOP 2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen GINOP 6.5. Oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés EFOP 2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP 2.2. Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Határon átnyúló együttműködési programok

ITS Konzorcium


39

4.7 Kormányzati kompetenciába tartozó intézkedések és projektek A város jövőbeli fejlődése szempontjából azonosításra kerültek olyan intézkedések, projektek is, amelyek megvalósítására az önkormányzatnak nincs közvetlenül hatása. Ugyanakkor Záhony, mint a vasúti átrakó jelenléte miatti speciális határváros, középtávú céljainak, ezáltal „jövőképének” elérésében kiemelkedően fontos szerepet töltenek be, megvalósításuk nélkül a tervezett célok nem vagy csak részben teljesülnek. Ennek értelmében az alábbi, jelenleg kormányzati kompetenciába tartozó intézkedések, projektek megvalósítására teszünk javaslatot: M34-es autópálya megépítése Vásárosnamény – Záhony viszonylatában Észak – déli közúti közlekedési folyosó kialakítása (Lengyelország – Szlovákia – Magyarország – Románia) a térséget érintő nyomvonalvezetéssel Budapest – Debrecen – Nyíregyháza vasúti fővonal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszának rekonstrukciója, Tuzsér – Záhony közötti szakasz második normál nyomtávolságú vágányának megépítése A vasúti teherfuvarozási tarifák versenyképességének biztosítása a lengyel, szlovák tarifákkal szemben a kelet – nyugati árufuvarozás viszonylatában A vasúthálózat emelt sebességűre történő fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódva a vasútállomás szükséges átalakítása: az emelt sebességű vasúthálózat fejlesztéséhez tervek készültek a Nyíregyháza-Záhony vonalszakaszra is, mely tervek Záhony állomásra vonatkoztatva a műszaki megoldásokon kívül magukban foglalják az utas kiszolgáló létesítményekre (peronok, perontetők, aluljárók, közlekedési utak), vonatokat kiszolgáló műszaki létesítményekre vonatkozó elképzeléseket. Ezen túlmenően utalnak az állomás környezetének rendezésére, a megközelíthetőségre és a már nem használt egykori átrakó létesítmények rekultivációjára. Az akcióterületi beavatkozásoknál már említésre került „MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése” is részben ennek megvalósulását szolgálja, ugyanakkor külső, kormányzati beavatkozások nélkül a projekt nagymértékben veszít hatékonyságából. A hármashatár (UA – SK – HU) geopolitikai helyzetének gazdasági, kulturális kiaknázása „Könnyített” határátkelés feltételeinek kialakítása: Az önkormányzatnak szintén nincs közvetlen hatása a határon átjárás megkönnyítését célzó intézkedések (pl.: zöld folyosó, gyorsított ügyintézés) megvalósítására, ugyanakkor fontosnak tartja és ennek megvalósulását lehetősége szerint a jövőben támogatja. A partnerségi egyeztetések során további javaslatként fogalmazódott meg a Kisvárda – Záhony decentrum közös projekt megvalósítása, amely magában foglalja a decentrum ipari parkjainak (elsősorban a fényeslitkei) vállalkozásokkal történő betelepítését.

ITS Konzorcium


40

5 Anti-szegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Amint azt a Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelő munkarészében a 3.3.2 fejezetben statisztikai adatokkal alátámasztva kimutattuk, Záhony városban nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum, vagy a szegregációval veszélyeztetett terület feltételeinek. Az alábbiakban ezért nem konkrétan azonosított, szegregációval sújtott városrészek kezelésével foglalkozunk, hanem azokat az alapelveket és eszközöket mutatjuk be, amelyek alkalmasak a szegregációs folyamatok megállítására, visszafordítására. A város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az antiszegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a tapasztalható területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására törekedjenek, azok szegregációt semmilyen formában nem idézhetnek elő.

5.2 Az antiszegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései Az önkormányzat annak ellenére, hogy a város területén nem található szegregátum, kiemelt hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetben élők felzárkóztatására, életkörülményeik javítására. Záhony a korábbi IVS készítése során kidolgozott antiszegregációs stratégiáját a továbbiakban is érvényesnek tartja. amelynek megvalósítása folyamatosan történik. Az antiszegregációs célrendszer megállapításait, az elérendő célokat az elkövetkezendő időszakban is változatlanul fenntartja és a fejlesztéseket az antiszegregációs tervben megfogalmazott célok figyelembevétel valósítja meg. Tekintettel arra, hogy Záhony esetében szegregált vagy szegregálódó terület nem azonosítható, a továbbiakban „potenciálisan szegregált területként” bármely, a jövőben szegregálódás jeleit mutató (de jelenleg szegregátumként nem azonosítható) területekre vonatkozóan az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott általános elvek és célkitűzések kerülnek bemutatásra. A stratégia általános célja: a potenciálisan szegregált területen élők életminősége, ezen belül a lakhatási körülmények, a foglalkoztatási és képzettségi mutatók javuljanak, az itt élők egészségtudatos magatartása kialakuljon. Alapvető célkitűzés másrészről, hogy a potenciálisan szegregált terület fejlesztése járuljon hozzá a város gazdasági potenciáljának kihasználásához, a terület szervesen integrálódjon a város szövetébe, ezáltal vonzó legyen az újonnan betelepülő lakók számára.

ITS Konzorcium


41

8. táblázat: Az antiszegregációs célrendszer Átfogó cél

Tematikus célok

Részcélok

A potenciálisan szegregált területen élők jelenlegi és jövőbeli életminőségének javítása, a terület vonzerejének növelése az újonnan betelepülő lakók számára Az érintett városrész élhetőségének fejlesztése, Kitörési lehetőségek A szociális és jövedelmi vonzó környezet kialakítása biztosítása helyzet javítása az újonnan betelepülők részére A minőségi A foglalkoztathatóság Közösségi terek oktatáshoz való javítása létrehozása és hozzáférés Munkaerő-piaci szolgáltató funkciók esélyegyenlősége reintegráció fejlesztése, kialakítása A tanulás fizikai, Lakhatási feltételek A lakások komfortjának pénzügyi javítása és élhetőségének feltételeinek Egészségi mutatók javítása biztosítása javítása

Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013

Bár a helyzetelemzés során láthattuk, hogy Záhony roma nemzetiségű lakossága nagyon alacsony, tekintettel a térségi trendek alapján várható jövőbeni migrációs folyamatokra, fontos kiemelten foglalkozni a roma társadalom integrációs igényeivel. Ezen etnikai csoport tagjai általában úgy érzik, hogy nem jutnak kellő megbecsüléshez, segítséget sok esetben kívülről illetve „felülről” várnak: a kormánytól, az önkormányzattól. A társadalmi kirekesztődés különböző útjai sújtják őket: alacsony iskolázottság, alacsony jövedelem, munkanélküliség, rossz lakásviszonyok és lakókörnyezet. A kirekesztődés magával hozza mindazon jelenségeket, amelyek a szegénységből, esélytelenségből adódnak (pl. rossz egészségi állapot, a különböző devianciák elterjedtsége, végleges leszakadás). Az alábbiakban részletesen bemutatandó tematikus célok ezeket a problémákat kívánják kezelni. 5.2.1 Kitörési lehetőségek biztosítása

A tematikus cél az alábbi részcélokra bontható, amelyek konkrét feladatait az alábbiakban részletezzük: A minőségi oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása A tanulás fizikai, pénzügyi feltételeinek biztosítása Az oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségéne k biztosítása

Tekintettel az általános iskolai oktatás 2013 elejével történő központi intézményfenntartás alá vonására, az önkormányzat elsősorban az óvodai nevelés esetén tud beavatkozni az egyenlő hozzáférés érdekében. Nagyobb figyelmet kell fordítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési hatékonyságának fokozására, motiváltságuk növelésére. A növekvő számú halmozottan hátrányos helyzetű tanuló gyenge teljesítménye hathatós beavatkozás nélkül folyamatosan az országos átlag alatt tartja az intézményi átlagot. A fejlődés lehetséges eszközei a következők: az esélyegyenlőség, diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség érvényesítése érdekében a HHH és az SNI gyermekek integrált nevelésével a társadalmi integráció segítése; tehetséggondozási programok kidolgozása és megvalósítása; új nevelési stratégiák, módszerek rendszerbe építése;

ITS Konzorcium


42

Az önkormányzati intézményeknél kitűzött és megvalósítás alatt lévő célok, intézkedések: óvodapedagógusok probléma-specifikus továbbképzése; pedagógusok átképzése (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógus, logopédus területeken); speciális tréningek szervezése valamennyi pedagógus részére (Integrációs Pedagógiai Rendszer, önismeret, életvezetés, problémamegoldás, előítélet kezelése, dráma-pedagógia, projektmódszer); együttműködési technikák megismerése, elsajátítása a szülő – gyermek – pedagógus viszonylatban; a szegregációmentesség biztosítása. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének, továbbhaladásának segítése érdekében szükséges a bemeneti mérés: ennek keretében az óvodapedagógus az általános iskola első osztályát megkezdeni készülő, hátrányos helyzetű gyermekeknél felmérné az elsődleges szocializációs hiányt, és azt, hol lehet a tanulási folyamatban zavarra számítani. A tanulás fizikai, pénzügyi feltételeinek biztosítása

A potenciális szegregátumban élő hátrányos helyzetű csoportok életviszonyának javítása érdekében átfogó átképzési-képzési rendszert kell bevezetni, amely nem csak az egyénekre, hanem rendszerszemléletű módon a családokra, csoportokra és közösségekre is kiterjeszthető. Ennek egyik eszköze lehet a lakosság folyamatos tájékoztatása, városrészi fórumok rendezése, amelyek révén előkészíthető a területekre beköltöző alacsony státuszú családok befogadása. A társadalmi és gazdasági téren a hátrányos helyzetű réteghez tartozók számára a megfelelő szintű jövedelem és életszínvonal eléréséhez szükséges képességek, készségek információk megszerzésének biztosítása is prioritást kell, hogy kapjon. 5.2.2 Szociális és jövedelmi helyzet javítása

A tematikus cél az alábbi részcélokra bontható, amelyek konkrét feladatait az alábbiakban részletezzük: Foglalkoztathatóság javítása Munkaerő-piaci (re)integráció A lakhatási feltételek javítása Egészségi mutatók javítása Foglalkoztathatóság javítása

A szociális programoknak széles spektrumot kell felölelniük, a foglalkoztatási, képzési programoktól kezdve a lakhatás biztonságát fenyegető hátralékos problémák kezeléséig. A foglalkoztatási programoknál a fő hangsúlyt az elsődleges munkaerő-piacra való bevezetésre kell helyezni, ami hosszú távon eredményezi az érintett családok helyzetének stabilitását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy növekedjen a foglalkoztatási aktivitás, és erősíteni kell a humánkapacitásokat, valamint a társadalmi összetartozást. Szükséges az együttműködést javítani az integrált munkaerő-piaci és a szociális szolgáltató rendszer között. Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, speciális foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. A kitörés lehetőségei az oktatás és a megélhetés feltételeinek a javítása, amely az átképzésekkel párhuzamosan folyna. A közmunka átmeneti megoldás, a cél a tartós foglalkoztatás. El kell végezni a foglalkoztatottsági helyzet elemzését, megismerni a térség foglalkoztatási helyzetét, nehézségeit, a munkanélküliség okait. Ezeket meg kell ismertetni a város és térsége munkaerő-piaci szereplőivel, össze kell hangolni ezek gazdasági és humánerőforrás-fejlesztési elképzeléseit, céljait. A rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, illetve elérhető támogatásokat a

ITS Konzorcium


43

foglalkoztatási célok elérése érdekében, hatékony koordináció útján kell a foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítására fordítani. Munkaerő-piaci (re)integráció

A munkaerőpiacra történő (re)integráció csak akkor lehet sikeres, ha a cselekvési program magában foglalja a felzárkóztatással előkészített, iskolarendszeren kívüli szakképesítéshez vezető képzést, a támogatott foglalkoztatást, a lakóterületen élő roma kisebbség igényeihez alkalmazkodó segítő tevékenységet, illetve a szociális munkások aktív közreműködését a mentális vagy pszicho-szociális zavarok kezelésében. A feladatok között szerepelnie kell a konfliktuskezelésnek, az elhelyezkedésben való segítésnek és a munkaképesség visszaállításának. A programban résztvevők sorsát egy éven keresztül kell nyomon követni, így szükség esetén a segítő beavatkozhat a folyamatba. A programot alapítványok, egyesületek is megvalósíthatják Európai Uniós (TÁMOP) és/vagy hazai támogatással (pl. Munkaügyi Központ, OFA).

A lakhatási feltételek javítása

Az alacsony státuszú lakosság számára élhetőbb lakhatási és környezeti körülményeket kell teremteni, többek között az úthálózat fejlesztésével, az elavult, régi lakások felújításával, a lakókörnyezet tisztaságának és a zöld területek nagyságának és számának megnövelésével. A lakóterületek szegregációjának oldása egy hosszabb távú, komplex folyamat, amelyre az önkormányzat rendelkezésére álló források szűkössége miatt csak több lépcsőben van lehetőség. A lakásminőség javításának eszköze, hogy az Önkormányzat vállalja, hogy támogatja, segíti az alacsony komfort fokozatú lakásban élők elköltözését, a megüresedett lakást felújítja, komfortfokozatát növeli, és csak ezután költöztet be a lakásba új bérlőt. Az elköltöző, kiszakadni akaró családok másik városrészben történő elhelyezéséhez lakhatási támogatást biztosít. A városrészben maradók számára fontos, hogy fel tudják újítani lakóépületeiket az optimális működési költségek elérése és a magasabb életminőség érdekében.

Egészségi mutatók javítása

A foglakoztathatósághoz szorosan kapcsolódik potenciális munkavállalók egészségi állapota is. A betegségek megjelenése szoros kapcsolatban van nemcsak a korral és nemmel, hanem a gazdasági aktivitással és az anyagi helyzettel is. Országos vizsgálatok kimutatták, hogy a roma lakosság esetében részben a rossz anyagi és lakhatási körülmények indokolják egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását. A betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban gazdasági és szociális feladat. Ehhez szükség van egy felmérésre a lakóterületen élők egészségi mutatóiról. Az így azonosított, potenciálisan veszélyeztetett területeken a lakhatási körülmények károsíthatják az itt élők egészségét, amely tovább rontja a munkaerő piaci helyzetüket. Ezek a lakosok sokszor nincsenek tisztában életmódjuk és rossz anyagi helyzetük egészségkárosító hatásával, ezért meg kell teremteni a jobb egészségkultúra előfeltételeit (pl. prevencióval, felvilágosítással).

ITS Konzorcium


44

5.2.3 A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére

A tematikus célt Záhony esetében két meghatározott részcél útján javasoljuk elérni: Közösségi terek kialakítása és szolgáltató funkciók fejlesztése A lakások komfortjának és élhetőségének javítása Közösségi terek kialakítása és szolgáltató funkciók fejlesztése

A funkcióbővítő városrehabilitáció keretében megújult tér

A városrész élhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell a közösségfejlesztés tereit. Az elmúlt években megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében jelentősen javult a közterületek állapota, amely a város teljes lakosságát érinti.

A 100%-os pályázati támogatásnak köszönhetően funkciót kapott az Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola valamit a Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár épülete között található eddig kihasználatlan zöld terület, így itt egy komplex szabadidőpark épülhetett sétányokkal, játszótérrel, sakk parkkal, kültéri bútorokkal, dr. Béres József emlékparkkal, szabadtéri színpaddal, ahol a városlakók kulturált körülmények között tölthetik el szabadidejüket. Megújult továbbá a Városi Uszoda előtti közterület ahol kültéri asztalitenisz asztalok is elhelyezésre kerültek, és új térvilágítás létesült.12 2014-ben a helyi civil szervezeteknek otthont nyújtó Civilek Háza is megújult. A potenciálisan szegregált lakóterületen élőket a programok tervezésébe, megvalósításába, a felmerülő problémák megoldásába minél szélesebb körben be kell vonni. Célszerű a civil szervezet bevonása a közösségfejlesztésbe, mivel ez a közszféra szereplőinél rugalmasabban tudja kezelni a felmerülő konfliktusokat, és hatékonyabban tud közvetíteni a szereplők között. A potenciálisan szegregált területek felzárkóztatása érdekében az önkormányzat által kezdeményezett szennyvíz-elvezető rendszer bővítése is megvalósult, a beruházással a hálózat kiépítettsége gyakorlatilag 100%-osra növekedett. A közműhálózat fejlesztésére 2014-ben elfogadott Gördülő Fejlesztési Terv13 által előirányzott további vízi-közmű beruházások megvalósítása tervezett. Fontos feladat a potenciálisan leromlott városrészekben a rossz állapotú útburkolatok cseréje, a zöldfelületek parkosítással, fásítással történő fejlesztése is.

A projektről további információkat a Megalapozó vizsgálat vonatkozó fejezetei tartalmaznak. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 11. § (1) értelmében, a víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközműszolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. 12 13

ITS Konzorcium


A lakások komfortjának és élhetőségének javítása

45

Az önkormányzat kiemelt feladata a szennyvíz-hálózat teljes körű kiépítésével a közművekhez való csatlakozás elősegítése, minél több lakó ösztönzése a közművek igénybevételére, részletekben, hosszú távon visszatérítendő támogatás nyújtásával. A hálózat bővítésének beruházása a Tiszaszentmárton-Zsurk-Záhony Víziközmű Beruházási Társulás által koordinált Zsurk és Tiszaszentmárton községek közös projektjeként14 az elmúlt években megvalósult, amely nagymértékben javította a településeken élők életminőséget és a települések környezeti állapotát, valamint hozzájárult a talaj és a felszín alatti vizek szennyezettségének csökkentéséhez és az ivóvízbázis védelméhez. A beruházás a KEOP támogatásával, a két község saját erejének felhasználásával valósult meg, Záhony számára anyagi terhet nem jelentett. Évente legalább 1-2 komfort nélküli, vagy szükséglakásnak minősülő lakást kell felújítani, a benne lakók integrált környezetben, önkormányzati bérlakásban történő elhelyezése, ezáltal szebb, komfortosabb körülményekhez juttatása, ennek érdekében az önkormányzat felülvizsgálja meglévő bérlakásainak kiutalási rendszerét. Az egészségre káros problémák megszüntetéséhez az önkormányzat anyagi segítséget nyújt rágcsálóirtáshoz, a szükséges eszközök önkormányzat általi biztosításával.

5.3 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A tervezési folyamat során a városvezetés olyan fejlesztési elképzelések kidolgozására törekedett, amelyek megteremtik a város egészének kiegyensúlyozott és fenntartható jövőbeli fejlődését. A megvalósítandó projektszintű beavatkozások kialakításánál ezért alapvető elvárás, hogy ne idézzék elő szegregátumok kialakulását. A kedvező hatások elérése érdekében az előző alfejezetben megfogalmazott intézkedések minél nagyobb arányú beépítése a cél, amely egyrészt önálló projektek kidolgozásával, másrészt lehetőség szerint más projektekbe történő beillesztéssel valósítható meg (pl. egy, a szociális vagy egészségügyi szakemberek számára szervezett képzés tematikájába beépíthető a hátrányos helyzetű személyekkel való eredményes együttműködéshez szükséges készségek elsajátítása is). Fontos továbbá az is, hogy az anti-szegregációs szemlélet már az előkészítés fázisában is maximálisan érvényesüljön, ezáltal megelőzhető, hogy egy-egy városrész negatív demográfiai folyamatokat (pl. dzsentrifikáció) kiváltva spontán felértékelődjön. A szegénység és a hátrányos helyzetű emberek problémáinak megoldása azonban tényleges társadalmi párbeszéd és partnerség nélkül nem képzelhető el, ezért olyan együttműködési folyamatok előmozdítására van szükség, amelyek túllépnek a szokásos kereteken és lehetővé teszik az együttgondolkodást és a hatékony problémamegoldást.

14

Tiszaszentmárton-Zsurk-Záhony szennyvízelvezetés és tisztítás KEOP-1.2.0/B/10-2010-0031

ITS Konzorcium


46

6 A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez

Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében európai uniós szinten meghatároztak 11 tematikus célkitűzést a kohéziós politika 2014-2020 közötti végrehajtására vonatkozóan.15 Ezek eléréséhez az ITS keretében tervezett fejlesztések egyértelműen hozzájárulnak. Az ITS célrendszerének illeszkedését az EU tematikus célkitűzéseihez a következő táblázat mutatja be. 9. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez (1)

(2) (3)

(4)

(5) (6)

(7) (8) (9)

EU tematikus célkitűzések a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése

az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása a társadalmi befogadás előmozdítása és a

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T5. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről – http://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R1303&from=EN 15

ITS Konzorcium


47

EU tematikus célkitűzések szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai javítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása

6.1.2 Illeszkedés a Partnerségi Megállapodáshoz

A Partnerségi Megállapodás az európai uniós tervezési folyamat nemzeti alapdokumentuma, amely azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. A 2014. szeptember 11-én Magyarország és az Európai Bizottság által aláírt Partnerségi Megállapodás 5 nemzeti fejlesztési prioritást határozott meg, amelyekhez a következő módon illeszkedik az ITS célrendszere. 10. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásai 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása

2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) 3. Energia- és erőforráshatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése

ITS Konzorcium


48

6.1.3 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz

A 2014 januárjában elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) 16 négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg, amelyekhez az ITS tematikus célkitűzései szorosan illeszkednek. 11. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz

Szakpolitikai célok

OFTK specifikus céljai 1. Versenyképes, innovatív gazdaság

2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás 4. Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I 5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom 6. Jó állam, szolgáltató állam és biztonság 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme

Területi célok

OFTK-hoz illeszkedés

1. Az ország makroregionális szerepének erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat 3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T5. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T5. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T5. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása

Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 16

ITS Konzorcium


Megyei területfejlesztési koncepcióhoz / programhoz illeszkedés

49

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója három átfogó és 4 tematikus, illetve 3 területi stratégiai célt jelölt ki. Az operatív program keretében ezekhez 10 prioritást rendeltek. A prioritások és az ITS tematikus céljai között a koherencia egyértelmű és szoros. 12. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Operatív Program prioritásai 1. A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése 2.

Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése

3.

Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása

4.

A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása

5.

A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése

6.

A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése

7.

A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése

8.

Élhető vidéki térségek megteremtése

9.

A külső perifériák felzárkóztatása

10. A leszakadó rétegek – ezen belül a romák – felzárkóztatása

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T5. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T5. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása

ITS Konzorcium


50

6.1.4 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat 6.1.4.1

Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz

A Záhonyban jelenleg hatályban lévő településrendezési eszközöket az ITS Megalapozó Tanulmánya mutatja be. A tervezés jelenlegi szakaszában az előzetes fejlesztési elképzelések összhangban vannak a területek jelenlegi funkciójával, így a szabályzatok módosítására jelenleg nincs szükség. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a tervezett célok és a rendezési terv, valamint a HÉSZ illeszkedésének újbóli összevetésére, illetve utóbbi dokumentumok szükség szerinti módosítására vagy a fejlesztések újragondolására. Az országos és megyei településrendezési terv Záhonyra vonatkozó megállapításait a Megalapozó Vizsgálat tartalmazza. 6.1.4.2

Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz

Záhony jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotása során teljes mértékben figyelembevételre kerültek a 2009-ben kidolgozott településfejlesztési koncepció célkitűzései. Az összhangot az alábbi táblázat szemlélteti. 13. táblázat: Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja Az ITS célkitűzései



Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok a logisztikához kapcsolódó egyéb gazdasági tevékenységek településbe/térségbe vonzása (a kedvező területi és gazdasági lehetőségek kiajánlásával, imázsépítéssel, jó kommunikációval, a befektetői tőke fogadási feltételeinek előkészítésével) a vállalkozások ösztönzése, önkormányzati támogatása (vállalkozás-barát ügyintézéssel, kezdeti adókedvezményekkel, stb.) az innovációs képesség javítása, térségi összefogást és az érdekérvényesítést segítő szervezetek létrehozása a versenyképesség növelésének elősegítése (pl. informatikai támogatás biztosításával, térségi közös szervezéssel) új munkahelyek és/vagy alternatív (részmunkaidős, a női foglalkoztatást vagy az alacsonyan képzettek foglalkoztatását elősegítő) munkahelyek létrehozásának és fenntartásának támogatása (hozzájárulással, adókedvezményekkel) az oktatás hatékonyságának növelése, a szakirányú középfokú oktatás fejlesztése és a változó munkaerő igényekhez igazítása, a gazdaság szereplőinek bevonása az oktatásba optimális területbiztosítása a gazdasági és a gazdaságot (is) szolgáló infrastruktúrafejlesztésekhez új vámterületek kialakítása az újonnan kiépülő közlekedési infrastruktúrákhoz (M34 gyorsforgalmi út, új Tisza-híd) kapcsolódóan a települési intézményellátás működési színvonalának emelése (jelentősebb területigény nélkül) a munkába-állást elősegítő intézményhálózat bővítése (bölcsőde, idősgondozás) – a saját igényen túli kapacitással

ITS Konzorcium


51

Az ITS célkitűzései

Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok részben a környező települések szolgálatára is a kulturális igényeket fokozó/kielégítő programkínálat és a szabadidős lehetőségek bővítése a települési arculat javítása, közterületek rendezése és akadálymentesítése, a települési értékvédelem fokozása a természeti területek védelme és a Tisza parti területek rehabilitációja, az árvízvédelmi problémák megoldása a környezetterhelés – elsősorban az átmenő forgalom – csökkentése (úthálózat fejlesztéssel) a lakóterületek védelme a gazdasági területek zavaró hatásaitól (pl. erdősítéssel) a közhangulatot javító és települési identitást erősítő civil szerveződések, a szellemi jólét erősítése


-


a szükséges szervezetek létrehozása, megerősítése, a feladatok meghatározása és elosztása az információs háttér biztosítása, helyi – térségi és bele illeszkedő települési – információs rendszer tartalmának (gazdasági, területi, terv-nyilvántartási, stb.) meghatározása és kidolgozása, adatokkal hozzáférés biztosítása, rendszer létezéséről és használhatóságáról tájékoztatás, információs marketig terv elkészítése a kistérségi civil szervezetek kapcsolatainak, szakmai rendszer szerinti szerveződésének megteremtése, az együttműködések kialakítása, erősítése, a település és térségfejlesztésbe bevonása, a civil részvétel és aktivitás elősegítése

T5. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása

Záhony határon átnyúló kapcsolatainak bővítése

6.1.4.3

Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához

Záhony Város Önkormányzata 2015. április 15-én fogadta el a 2014 és 2019 közötti időszakra szóló gazdasági programját. Mivel a gazdasági program és az ITS kidolgozása párhuzamosan zajlott, így az összhang megteremtése maximálisan biztosított volt.

Átfogó célok

14. táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja Gazdasági program

ITS

Dinamikusan fejlődő, vonzó és versenyképes térségi centrum szerepkör betöltése a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások, a kultúra és az idegenforgalom területén a lakosság életminőségének javítása érdekében

1. Magas életminőség: A lakosság életminőségének javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával, kedvező városi arculat kialakításával, valamint a helyi identitás és társadalmi kohézió erősítésével. 2. Versenyképes és innovatív gazdaság: a gazdaság versenyképességének növelése a szállítási és logisztikai központi szerepkör megtartása mellett a diverzifikált gazdasági szerkezet alappilléreinek megteremtésével, értékteremtő foglalkoztatás bővítésével. 3. Erős járásközpont és funkcionális

ITS Konzorcium


52

Gazdasági program

Tematikus/városrészi célok

A gazdaság fejlesztése, a hosszú távú fejlődés kereteinek megteremtése, a munkahelyteremtés elősegítése

ITS vonzáskörzet: A járásközponti feladatok teljes körű, magas színvonalú ellátásának biztosítása, a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási- és sport centrum funkció erősítése. T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése

A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása


A megújuló energiaforrások hasznosítása, a város energetikai rendszereinek rendszerszemléletű, komplex felülvizsgálata. A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, saját illetve pályázati forrásokból a program tervszerű végrehajtása. A járásközponti szerep megerősítése és a központi funkció kiterjesztése a határ menti térségben is


A város határ menti és a nemzetközi kapcsolatainak építése Kulturális és szabadidős (rekreációs) szolgáltatások fejlesztése, idegenforgalmi vonzerő javítása

Az épített és természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése

6.1.4.4

T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és kapcsolatrendszer kialakítása

nemzetközi

V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

A települési környezetvédelmi programmal való összhang

Záhony Város Önkormányzata nem rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. A megalapozó vizsgálat során ugyanakkor körültekintően azonosításra kerültek a település természeti értékeit, környezetállapotának lényeges ismérveit, és a stratégia kialakítása során mindezeket figyelembe vettük. 6.1.4.5

Illeszkedés a helyi esélyegyenlőségi programhoz

Záhony Város Önkormányzata 2013-ban fogadta el Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP). A HEP elsődleges célja az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség, a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség biztosítása; a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvének érvényesítése; a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a feltárt problémák komplex kezelése.

ITS Konzorcium


53

Ezen célok eléréséhez – az Antiszegregációs programban foglaltak mellett – az ITS alábbi célkitűzései járulnak hozzá: T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

ITS Konzorcium


54

6.2 Belső összefüggések 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában kitűzött célok a Megalapozó vizsgálat helyzetértékelésében azonosított problémák megoldására, illetve az adottságok és lehetőségek kihasználására épülnek. 15. táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése

T2. A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása

Megalapozó vizsgálatban azonosított problémák Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Viszonylag alacsony a vállalkozássűrűség – a működő vállalkozások csökkenő száma mellett A gazdasági szerkezet egyoldalú (vasút és az arra épülő logisztikai szolgáltatások dominanciája miatt) Záhony Városi Ipari Park (Z-VIP) kialakítatlan, betelepülő nélküli ipari park, amelynek jövőbeni hasznosítását gátolja kedvezőtlen, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése Nincs megfelelő helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység, vállalkozói inkubátorház A K+F tevékenységet folytató, innovatív vállalkozások hiánya Csökkenő lakónépesség és növekvő mértékű elvándorlás a magasan képzett fiatalok körében A város lakásállománya öreg, komfortfokozata helyenként nem megfelelő Kevés a parkolóhely az oktatási intézményeknél A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A település kerékpáros úthálózata hiányos A település adottságai miatt a zöldfelületek kiterjedései csak korlátozottak, inkább minőségileg, mint mennyiségileg javíthatók A település játszótereinek kialakítása, műszaki állapota nem minden

ITS Konzorcium

Megalapozó vizsgálatban azonosított adottságok A határmenti fekvésből és külső elérhetőségből eredeztethető kedvező adottságok Az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat összekapcsolására létrehozott átrakó-kapacitás (vasúti infrastruktúra) A város számos ipari és/vagy szolgáltatási tevékenységek befogadására alkalmas területtel rendelkezik Jelentősek a szolgáltató-ipari hagyományok A tercier szektorban működő vállalkozások száma magas A lakossági alapszolgáltatások spektruma lefed minden elvárható területet A lakosság iskolai végzettsége hagyományosan és kiemelkedően magas Az egészségügyi alapellátás teljes körűen biztosított A háziorvosi ellátás megfelelő kapacitással működik A humán közszolgáltatásokat biztosító intézmények egy része a közelmúltban megújult A városban működő civil szervezetek száma magas A város kulturális programkínálata viszonylag széles A településen aktív sportélet folyik A város helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik


Középtávú városi célok (tematikus célok)

T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése


55

Megalapozó vizsgálatban azonosított problémák esetben megfelelő Egészségügyi szakellátás a városhoz legközelebb Kisvárdán vehető igénybe (miután a szakorvosi rendelőintézetet a fenntartó MÁV megszüntette) A városban nem működik az idősek bentlakásos ellátását biztosító intézmény Egyes közintézmények energetikailag korszerűtlen állapotban vannak, ezáltal fenntartási költségük magas

A Művelődés Ház és Könyvtár, valamint a középfokú oktatási intézmény infrastrukturális állapota leromlott A kollégium befogadóképessége szűkös, férőhely bővítése szükséges A településkép nem teljesen egységes A városnak nincs kialakult turisztikai imázsa Turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, nincsenek megfelelő színvonalú attrakciók és szolgáltatások Kereskedelmi-szálláshely kínálata jelentősen korlátozott (egyetlen panzió működik a településen) A szennyvíz tisztítótelep bővítése, fejlesztése szükséges A belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat folyamatos rekonstrukciója ellenére a város jelentős részén fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés A város az ország keleti, viszonylag periférikus részén fekszik

ITS Konzorcium

Megalapozó vizsgálatban azonosított adottságok

Kedvezőek az adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására (geotermikus, bio-, nap- és szélenergia) A város saját tulajdonában álló hőközpontja egy beruházásnak köszönhetően alkalmassá vált megújuló energiaforrás felhasználására is, így mára a távhőszolgáltatás 50%-ban megújuló energia felhasználásával működik. A legtöbb szolgáltatás esetében a szükséges infrastruktúra megfelelő Esztétikus és városias a településkép A város közterekkel való ellátottsága összességében kedvező A közműellátottság aránya a víz, a szennyvíz, a villany és a gáz tekintetében egyaránt magas A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas A belterületi utak többsége szilárd burkolattal ellátott A középfokú oktatási intézmény szerepköre jelentős, a határon túlról érkező diákok száma magas

Azt elmúlt években javult a város közlekedés-földrajzi elhelyezkedése (M3 autópálya Vásárosnaményig történő szakaszának kiépítése) Testvérvárosi kapcsolatok


56

6.2.2 A célok logikai összefüggései

A tematikus és a területi célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia célrendszerének megvalósításához és a jövőkép eléréséhez. A célrendszer térbeli hatásmechanizmusának feltárásával lehetővé válik a kedvező folyamatok felerősítése, illetve az esetleges negatív hatások megelőzése is (további részleteket a 3.4 fejezet tartalmaz). A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése (T1) célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások fizikailag elsősorban a városközpont akcióterületére terjed, ugyanakkor a tervezett beavatkozások pozitív hatásai az egész város területére kihatnak, közvetett módon pedig a térség gazdasági dinamizálásához is hozzájárulhatnak. A gazdaságfejlesztési tevékenységek új vállalkozások betelepülése révén a település egészének munkaerő-piaci mutatóit javítani fogják. A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása (T2) hatása különböző módon és eltérő mértékben – a város teljes területére kiterjed: jelenthet komplex városrehabilitációs beavatkozásokat vagy csak pontszerű/vonalas fejlesztéseket is. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése (T3) szintén érintheti az egész várost, hiszen magában foglalja középületek és lakások energetikai szempontú átalakítását, erőművek létrehozását, valamint a gazdasági létesítmények alternatív energiaforrásokkal való ellátását is. A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése (T4) elsősorban a városközpontban található intézményi funkciók megerősítését foglalja magában, azonban a szerepkör megerősítésének hatásai a város (egyes fejlesztések esetén az ország határain túlra) határain túlra is kiterjednek. Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása (T5) a városi léptékű térben nem értelmezhető hatásokat vált ki. A városközpontban (V1) végrehajtott beavatkozások közvetlen és közvetett módon minden városrész esetében kedvező gazdasági-társadalmi folyamatokat indíthatnak el. A fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, nagy kiterjedésű városközponti terület jöjjön létre. A lakógyűrűben tervezett fejlesztések (V2) – a közmű- és közszolgáltatási beavatkozások kivételével – többnyire természetes ingatlanpiaci folyamatok eredményeként fognak végbemenni. Mivel a fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését.

ITS Konzorcium


57

6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága

A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. „A stratégia megvalósításának főbb kockázatai” fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők: Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” című fejezet fejti ki. Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” tárgyalja. Nyomonkövetés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 „Monitoring rendszer kialakítása” című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügy iforrások megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás – tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre – elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 „A fejlesztések ütemezés”, valamint a 4.6 „A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve” című fejezet tartalmazza. 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása

Az ITS-ben azonosított beavatkozások köre úgy lett meghatározva, hogy azok minél nagyobb mértékben és integrált módon reagáljanak a helyzetelemzésben feltárt problémákra, hiányosságokra (6.2.1 fejezet), egyértelműen hozzájáruljanak a települési szintű és a magasabb rangú (megyei, országos, EU-s) célkitűzések eléréséhez (6.1 fejezet), kölcsönhatása pozitív eredményt mutasson – ezek kerülnek bemutatásra az alábbiakban.17 Az ITS keretében nem szükséges minden egyes projekt esetében a konkrét hatások részletes bemutatása, sokkal inkább az egyes beavatkozás-típusok közötti hatásmechanizmusok feltárása. A 17

ITS Konzorcium


58

A gazdaságfejlesztési projektcsomag megvalósítása alapvetően a város hosszú távú gazdasági, növekedési potenciáljához szükséges környezetet hivatott megteremteni, azáltal, hogy az intézkedések elősegítik a munkahelyteremtést és a munkahelyek jobb elérhetőségét, hozzájárul a lakosság életminőségének javulásához, az elvándorlás mérsékléséhez, mindazonáltal a város járási- és térségi szerepkörét is növeli. A foglalkoztathatóságot nagy mértékben javítja a középfokú oktatási intézmény képzési struktúrájának fejlesztése (pl.: duális szakképzés), valamint a tervezett munkaerő-piaci képzési programok lebonyolítása. A megújuló energiaforrások használatára épülő energetikai korszerűsítések javítják a település környezeti állapotát, a helyiek életminőségét, mindazonáltal csökkentik az önkormányzati kiadásokat, a befektetett pénzeszközök hosszú távú megtérülését is biztosítják. A közvetlenül a helyiek környezetének, életminőségének javítására irányuló fejlesztések (lakókörnyezet rendbetétele, zöldfelületek állapotának javítása, belterületi utak felújítása, parkoló kapacitások bővítése stb.) hozzájárulnak ahhoz, hogy a település külső megítélése javuljon, a rendezett, gondozott települési környezetben élő elégedett városlakókon keresztül kedvező városi imázs, pozitív benyomás alakuljon ki a potenciális befektetők szemében. A közszolgáltatások minőségére és infrastrukturális fejlesztésére irányuló beavatkozások (pl.: járóbeteg-szakellátás kialakítása, orvosi rendelő akadálymentesítése) erősítik a város járásközponti funkcióit, a sport- és oktatási centrumpozíció betöltését és a határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítését támogató programok, egyértelműen definiálják Záhony térségben betöltött szerepét. A fentiek értelmében kijelenthető, hogy a célok elérése érdekében a tervezett tevékenységek egymás hatását erősítik, a kapcsolódás releváns és tudatos, a tevékenységek koherens rendszerben valósulnak meg. Negatív hatások vagy gátló kapcsolatok nem prognosztizálhatók.

7 A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Az ITS megvalósítása és megvalósíthatósága szempontjából fontos, hogy azonosítsa azokat a kockázatokat, amelyek esetleges bekövetkezése a stratégia céljainak elérését veszélyezteti. Az egyes konkrét beavatkozások, projektek megvalósítását veszélyeztető kockázatokat az adott fejlesztések kapcsán kell meghatározni és kezelni. Jelen fejezet a stratégiai szintű kockázatok bemutatása mellett megbecsüli a bekövetkezés valószínűségét és hatásának mértékét, valamint meghatározza a kockázatkezelési intézkedéseket is. A kockázatok több szempont alapján csoportosíthatók: attól függően, hogy az adott kockázat bekövetkezése, illetve megelőzése önkormányzati hatáskörbe tartozik-e, elkülöníthetők belső és külső kockázatok; a stratégiaalkotás és -megvalósítás fázisait tekintve három típusú kockázat különböztethető meg: tervezéshez kapcsolódó kockázatok: a legfontosabb kockázatot a stratégiaalkotás szempontjából a tervezési környezet folyamatos változása jelenti; a kockázat kiküszöbölése érdekében folyamatos egyeztetések, szakértői konzultációk valósultak meg, a városi projektportfólió a helyi igények és szükségletek, valamint az EUtervezett fejlesztések nagy száma miatt többnyire tematikusan csoportosítva kerül bemutatásra a projektek kölcsönhatása, egymásra épülése.

ITS Konzorcium


59

célkitűzések és a hazai operatív programok által kijelölt lehetőségek figyelembevételével került kialakításra; megvalósításhoz kapcsolódó kockázatok: a legfőbb nehézséget a tervezett projektek végrehajtásával kapcsolatos műszaki és pénzügyi problémák okozhatják, amelyek megfelelő előkészítési tevékenységgel jelentősen csökkenthetőek; fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok: a tervezés és megvalósítás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az elért eredmények fenntartásának módjára és szervezeti hátterére; a kockázatok különböző területeken jelentkezhetnek – felmerülhetnek pénzügyi, gazdasági, jogi, intézményi, műszaki vagy társadalmi nehézségek, amelyek akadályozhatják a stratégia céljainak elérését. 16. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai

Kockázat megnevezése

Valószínűség (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

Kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok

közepes

jelentős

A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányú változása

magas

jelentős

Közbeszerzési eljárások elhúzódása, sikertelensége

közepes

közepes

Hatósági dokumentumok hiánya, késése

közepes

közepes

Saját forrás előteremtésének nehézségei

közepes

jelentős

alacsony / közepes

jelentős

közepes

közepes

alacsony

közepes

magas

jelentős

alacsony

közepes

Hazai és európai uniós fejlesztési források elmaradása A fejlesztések megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya Előre nem látható műszaki problémák Nem megfelelő műszaki tervek

ITS Konzorcium

Kockázatkezelés módja Alternatív megoldások és eszközök alkalmazása a város fejlődése érdekében Intenzív befektetés-ösztönzés A jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása Közbeszerzési szakértő alkalmazása A hatsági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során Alternatív forráslehetőségek felkutatása A forrás lehívás késedelmére való felkészülés Folyamatos egyeztetés a forrást biztosító szervezetekkel Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása Megfelelő szakmai háttér biztosítása Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés A tervezők és kivitelezők kiválasztása


Kockázat megnevezése

60

Valószínűség (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

vagy kivitelezés

Többletmunka felmerülése

közepes

közepes

Kivitelezés csúszása

közepes

közepes

alacsony

jelentős

közepes

közepes

Lakossági ellenállás, negatív közvélemény

közepes

közepes

Az érintett létesítmények fenntartási költségei emelkedése

közepes

közepes

A megújított vagy új zöldfelületek gyors degradációja

alacsony

alacsony

Az indikátorok teljesítése nem lehetséges A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya

ITS Konzorcium

Kockázatkezelés módja során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés során Reális ütemterv összeállítása Kötbér alkalmazása Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán Magas szintű partnerség biztosítása a tervezés, a megvalósítás és a fenntartás során egyaránt Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése Korszerű, hatékony technológiák alkalmazása Költség-haszon elemzés előzetes elvégzése A városi klímát jól tűrő, honos növényfajok megfelelő időben történő betelepítése Fenntartási költségek biztosítása


61

8 A megvalósítás eszközei és nyomon követése 8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 8.1.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet

A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik – természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. 8.1.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás

Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, ideiglenesen használaton kívüli ingatlan, amelyet fel lehet használni pl. közösségi vagy civil szervezetek befogadására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhető mások számára érték, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói

ITS Konzorcium


62

pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén lehetséges PPP konstrukciók alkalmazása is, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. 8.1.3 Tervalku

A tervalku intézményét, bár nem ilyen elnevezéssel, de hasonló tartalommal már alkalmazta az önkormányzat ingatlangazdálkodási, ingatlanfejlesztési tárgyalások esetén. A város céljaihoz hozzájáruló magánberuházások esetében a felek érdekeit figyelembe véve jöttek létre az ingatlanhasznosításra vonatkozó megállapodások, szerződések. A jövőben a tervalku eszközét elsősorban az ipari parki cégtelepítések, a Városközpontot érintő tömbrehabilitációs beavatkozások és a turisztikai jellegű magánberuházások esetében indokolt alkalmazni. 8.1.4 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése

Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Záhonyról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Záhony esetében jelentős mértékű eltérés tapasztalható a város reálisan felmérhető adottságai és a róla általánosságban elterjedt nézet/imázs között, ezért a fejlesztések megvalósítása során kiemelten fontos a város imázsának javítása. A stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Záhony (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű.

ITS Konzorcium


63

A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Záhony pozitív arculatának kialakítása és megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető feladat a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával, hagyományteremtő rendezvények elindításával és rendszeres megszervezésével a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. Záhony kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a település lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását. Az ITS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen- és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása.

8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei A városfejlesztés jelenleg is hatékonyan és szakmailag jól működő szervezeti rendszere a jövőben is alkalmas a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására. A szervezeti struktúra hármas tagolású: A stratégiai menedzsmentet a város képviselőtestülete, jegyzője és polgármestere alkotják. Ők felelősek a döntéshozatal során a városfejlesztési célok elérése érdekében érdemi előrelépéseket tenni, valamint a stratégia megvalósulását, illetve ennek társadalmigazdasági hatásait nyomon követni, értékelni. A stratégiai menedzsment feladata az ITS rendszeres vagy indokolt esetben történő aktualizálásának biztosítása is. Az operatív menedzsmentet a polgármesteri hivatal fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeti egységei, valamint az érintett intézmények vezetői alkotják. Ezek a szakemberek saját területükön végzik a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A fenntartásban közreműködő személyek a település, az önkormányzati intézmények munkavállalói, illetve mindazon személyek és szervezetek, akik valamilyen módon kapcsolódnak a városfejlesztés eredményeként létrehozott, megújított létesítményekhez.

ITS Konzorcium


64

Záhony Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a településfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A bizottságokat véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel, amelyek révén saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, valamint ezen általános hatáskörök mellett speciális feladatokat is ellátnak a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő (pl. önkormányzati intézmények felújításának menetrendje, ingatlanhasznosítás, vállalkozási feltételek stb.). A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is fontos szerepet játszik, hiszen jogszabályi felhatalmazás alapján koordinálja az önkormányzati rendeletek és koncepciók előkészítését. Záhony tulajdonában jelenleg nincs olyan gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amely tevékenységével aktívan bekapcsolódhatna a megvalósítandó fejlesztések menedzsment feladatainak ellátásába. 17. táblázat: A településfejlesztés intézményrendszere Településfejlesztésben résztvevő szervezetek Képviselőtestület Bizottságok

a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés, egyeztetés környező települések önkormányzataival véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön városrehabilitáció stratégiai tervezése, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása: pályázati források feltárása projekt-generálás projektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása (akcióterületi ingatlangazdálkodással) tájékoztatás, nyilvánosság városmarketing

PARTNERSÉG

Polgármesteri Hivatal köztisztviselői

Feladatkörök, kompetenciák

A szükséges humánerőforrás tekintetében elsődleges szempont, hogy a városfejlesztés projektmenedzsment-szervezetét olyan tapasztalt szakemberek alkossák, akik széleskörű projektmenedzsment ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. A projektek megvalósításához legalább 1-1 fő pénzügyi, műszaki, településfejlesztési és jogi szakemberre van szükség, akik esetében a megfelelő végzettség mellett a releváns szakmai tapasztalat is alapvető elvárás. Az ezen kritériumoknak megfelelő szakemberek jelenleg is az önkormányzat alkalmazásában állnak, illetve adott esetben a szükséges szaktudással rendelkező munkavállalókkal kiegészíthető a projektmenedzsment csapat. Az alkalomszerűen szükséges szaktudást megbízási szerződések keretében lehet becsatornázni a városfejlesztési tevékenységek megvalósításába. A pontos szakmai elvárások, kompetenciák és az ahhoz kapcsolható személyek meghatározására a részletes projektfejlesztések szakaszában kerül sor.

ITS Konzorcium


65

A településfejlesztési beavatkozások megvalósítása során a projektmenedzsment-szervezet az önkormányzat bizottságaival és a képviselőtestülettel, a Polgármesteri Hivatal minden érintett irodájával, a projektpartnerekkel, valamint a fenntartásban érdekelt szervezetekkel együtt részletesen meghatározza azokat a garanciális elemeket és szerződéses feltételeket, amelyek lehetővé teszik a városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését.

8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Megyei szintű koordináció

Megyei szinten a településközi koordinációban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata játszik kiemelkedő szerepet, mivel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezése és részben a megvalósítása is e szervezet hatáskörébe tartozik. Ahhoz, hogy a megye számára rendelkezésre álló forráskeretet hatékonyan, ésszerűen és maradéktalanul fel lehessen használni, elengedhetetlen a partnerség a megyei önkormányzat és a települések között.

Járásszékhelyek „versenye”

A tervezett fejlesztések megvalósítása során, hasonlóan Záhonyhoz, a járásszékhelyek alapvetően központi pozíciójuk megerősítésére, a források minél nagyobb arányú és hatékonyabb felhasználására törekednek majd. A hasonló járásszékhely települések között egyfajta „verseny” kialakulásának veszélye fennáll, ezért fontos a város speciális adottságaiból származó előnyeinek minél nagyobb arányú érvényesítése.

Településközi koordináció járási szinten

Záhony egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Kijelenthető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha a jelenleg is tapasztalható nagy fejlettségbeli kontraszt tovább nő a város és a térség legtöbb más települése között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. Éppen ezért a város középtávon célul tűzi ki a térségi és járásközponti szerep megerősítését, a közszolgáltatások fejlesztését18, amely nem csak a város, hanem a járáshoz tartozó települések érdekeit szolgálja, a fejlődés lehetőségét előirányozza. 18. táblázat: Munkamegosztás Záhony és a vonzáskörzetébe tartozó települések között19 Záhony, mint járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkahely Közigazgatás Egészségügy, alapellátás Középfokú oktatás Logisztikai szolgáltatások Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Sport- és szabadidős szolgáltatások Kulturális programok Ipari/logisztikai fejlesztési területek

A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkaerő Természeti és épített turisztikai attrakciók

értékekből

álló

Lakóterület Mezőgazdasági területek Mezőgazdasági termékek Alternatív ipari/logisztikai területek

A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket Lásd: T4 középtávú tematikus cél A város funkcionális vonzáskörzetének lehatárolását és bemutatását a Megalapozó Vizsgálat tartalmazza. 18 19

ITS Konzorcium


66

építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Záhonyi járás és vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Záhony, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Záhony esetében speciálisan figyelembe vehető partnerek lehetnek a vállalkozási övezethez tartozó települések20, azok közül is gazdaságfejlesztési szempontból kiemelten az ipari parkkal rendelkező Fényeslitke és Tuzsér települések. Mikroregionális szinten a tervezett fejlesztések településközi koordinációjában a Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás játssza a főszerepet. Mind a kistérségben, mind egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. A 314/2012. Korm. rendelet 31. §-a értelmében a környező települések önkormányzatai megismerhetik és véleményezhetik a stratégia tervezetét, a partnerségi egyeztetésre 2015. május-június folyamán került sor. Összességében megállapítható tehát, hogy Záhony tervezett fejlesztései és a környező, több milliárd forintnyi nagyságrendű fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével.

8.4 A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során Záhony város Önkormányzata 2015 januárjában elkészítette a város fenntartható városfejlesztési programjának társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi egyeztetési tervét, összhangban a képviselőtestület által elfogadott partnerségi egyeztetési szabályzattal. A partnerségi egyeztetési terv az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra:

20

Záhony és Térsége Vállalkozási Övezethez tartozó településeket lásd a Megalapozó vizsgálatban.

ITS Konzorcium


67

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.) Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.) A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő integrált településfejlesztési stratégia társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed. Partneri csoportok

A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör államigazgatási szervek önkormányzatok Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek Lakossági szint

Megvalósult egyeztetések

Megvalósult egyeztetések: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör: a dokumentumok tervezete 2015. május 26-án került kiküldésre a jogszabályilag előírt szervezetek számára. Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek: a szakmai egyeztetések a gazdaságfejlesztési, infrastruktúrafejlesztési, illetve a humán fejlesztési munkacsoport tagjainak részvételével megszervezett workshopok keretében zajlottak le. 2015. március 25-én a helyzetelemzés főbb megállapításainak egyeztetése, a SWOT elemzés véglegesítése, valamint a településfejlesztés fő irányainak kijelölése történt meg. 2015. május 19-én az ITS fő elemeinek egyeztetésére, a fejlesztési célok, prioritások, beavatkozások lehetséges területeinek megvitatására került sor. Lakossági szint: a lakossági konzultáció 2015. május 26. és június 16. között zajlott.

Vélemények kezelése

A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető az önkormányzat által kijelölt városi koordinátornál. A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt, megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása, nyilvántartása,

ITS Konzorcium


68

majd szakmai feldolgozása. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek a megfelelő dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében megtörtént azok indoklása. Megvalósultak az elfogadott stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a dokumentum a város honlapján – www.zahony.hu – elérhető.

8.5 Monitoring rendszer kialakítása 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása

A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését a tematikus- és a városrészi célok, valamint a fejlesztések mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátor rendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. Az indikátorok segítségével a stratégia egyes céljai számszerűsíthetők és ezáltal mérhetők lesznek. Mivel a 2014 – 2020 közötti időszakban az ún. eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért az ITS indikátorai úgy kerültek kialakításra, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz az indikátorok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. Az indikátorok meghatározása az EU által megjelölt közös indikátorok és a hazai OP tervezetekben használt indikátorok figyelembevételével történt.

ITS Konzorcium


69

19. táblázat: Tematikus és a területi (városrészi) célok eredményindikátorai Cél

Eredmény indikátor


A város gazdasági teljesítőképessége


Elégedettség az életkörülményekkel

T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása V1: A Városközpont központi jellegű

Energiahatékony épületek száma

Definíciója A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó A lakosság elégedettsége a település által biztosított életkörülményekkel (épített és természeti környezet) Energetikailag korszerűsített és/vagy alternatív energiával ellátott önkormányzati tulajdonú épületek száma

Mértékegység

Bázisév

Bázisérték

Célérték (2023)

Indikátor forrása (mérés módja)

Mérés gyakorisága

1000 Ft

2014

168 854

190 000

KSH

évente

pontérték

2015

később kerül meghatározásra


Önkormányzati felmérés

5 évente

db

2015

2

10

Önkormányzat

2 évente

A térségi, járási hatáskörrel bíró minőségi közszolgáltatások száma

A város által biztosított közszolgáltatásokkal és azok minőségével való elégedettség

db/pontérték

2015



Önkormányzati felmérés

5 évente

Nemzetközi kapcsolatok száma

Hazai, testvérvárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok száma

db

2015

2

4

Önkormányzat

5 évente

Funkciók száma

Közösségi, közigazgatási vagy

db

2015

20

22

Önkormányzat

5 évente

ITS Konzorcium

Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA Cél funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

70 Eredmény indikátor

Definíciója

Mértékegység

Bázisév

Bázisérték

Célérték (2023)



fő

2011

1578

1676

KSH

10 évente

közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma

Lakónépesség száma

A városrész lakónépességének száma

20. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése

Output indikátor Felújított belterületi utak hossza

Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével

Újonnan kialakított parkolóhelyek száma Közlekedésbiztonsági intézkedések száma

Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése

Újonnan létrehozott tornacsarnok/sportcsarnok alapterülete

Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek területe

Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük


Definíciója A felújítással érintett belterületi út hossza A gépjárművel való parkolásra alkalmas a beavatkozással kialakításra került parkolóhelyek Az érintett területeken bevezetett közlekedésbiztonsági célú fejlesztések Az újonnan kialakított iskolai tornacsarnok/sportcsarnok hány fő befogadására képes A felújított/újonnan kialakított közhasználatra megnyitott terek mérete A felújított/újonnan kialakított közhasználatra megnyitott terek

ITS Konzorcium

Mértékegység



m

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

fő

projektjelentés

évente

m²

projektjelentés

évente

m²

projektjelentés

évente

Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése rendezése

71 Output indikátor

Rekreációs területek kialakítása, bővítése


Orvosi rendelő akadálymentesítése

Az akadálymentesítéssel érintett terület nagysága


mérete A felújított/újonnan kialakított közhasználatra megnyitott terek mérete Az épület akadálymentesítésével létrejövő akadálymentesített terület nagysága

Mértékegység



m²

projektjelentés

évente

m²

projektjelentés

évente

Épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek területe

Létrehozott vagy felújítással érintett épületek nettó épületterülete

m²

projektjelentés

évente

Megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

A megújuló energiaforrásból előállított energia mennyisége a fejlesztéssel érintett épületekben

GJ

projektjelentés

évente

GJ

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

A középületek elsődleges energiafogyasztása A felújított önkormányzati tulajdonú lakások száma Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése

Definíciója

Helyi közösségi akciók száma

Újonnan kialakított lakórészek száma

Energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves elsődleges (primer) energiahordozó mennyisége A lakások komfortfokozatát javító felújításokkal érintett önkormányzati lakások száma A lakókörnyezet rendbetételét szolgáló, szemléletformáló közösségi kezdeményezések, akciók, programok száma Az élettér bővítése érdekében újonnan kialakított lakórészek száma

ITS Konzorcium

Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése

72 Output indikátor A fejlesztéssel érintett terület nagysága

Vendéglátás minőségi javítása

Minőségi vendéglátó és szolgáltató egységek száma

További kiskereskedelmi üzlet felújítása, fejlesztése

Felújított kiskereskedelmi egységek száma

Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok hasznosítása Piaccal szemben lévő terület rendezése

Hasznosított épületek száma A helyreállított nyitott terek területe

Definíciója A tér rendezése során a megújult terület kiterjedése A fejlesztés megvalósulásával létrejött minőségi vendéglátó és szolgáltató egységek száma A városban működő és elsősorban a helyi lakosokat kiszolgáló, felújított kiskereskedelmi egységek A MÁV tulajdonában álló, hasznosítatlan épületek újbóli hasznosítása A rendezés során helyreállított terület kiterjedése

ITS Konzorcium

Mértékegység



m²

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

m²

projektjelentés

évente


73

21. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai Projekt típusa

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése

Újonnan létrejött szociális szövetkezetek száma

Kulcsprojektek



db

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

fő

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

A megújuló energiaforrásból előállított energia mennyisége és hasznosítása a város intézményeiben

GJ

projektjelentés

évente

-

m²

projektjelentés

évente

-

m²

projektjelentés

évente

Az úszó- és élménymedence kialakításához kapcsolódóan

db

projektjelentés

évente

Definíciója

Új munkahelyek száma

Gazdaságfejlesztési projektcsomag

Mértékegység

Output indikátor

Munkaerő-piaci képzési programok száma Duális képzésbe bekapcsolódó szervezetek száma A programmal elért kkv-k száma

Megújuló energiaforrások felhasználása – geotermikus energia feltárása és hasznosítása

Megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és élménymedencével

Az energetikailag korszerűsített épület területe A bővítéssel létrejövő terület nagysága Újonnan létrehozott szolgáltatások száma

A befektetés-ösztönzési program megvalósításának köszönhetően létrejött új munkahelyek száma A program keretében támogatott, újonnan létrejött szociális szövetkezetek száma Megvalósított munkaerő-piaci képzési programok száma A duális képzés keretében szakmai gyakorlati helyet biztosító szervezetek száma A piacra jutás segítése céljából indított tevékenységek által érintett kkv-k száma

ITS Konzorcium

Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA Projekt típusa

74 Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése

Mértékegység



-

m²

projektjelentés

évente

-

db

projektjelentés

évente

-

db

projektjelentés

évente

-

m²

projektjelentés

évente

A diákok kollégiumi elhelyezését biztosító intézmény újonnan létrehozott férőhelyszámainak összege

db

projektjelentés

évente

GJ

projektjelentés

évente

m²

projektjelentés

évente

GJ

projektjelentés

évente

Output indikátor

Definíciója létrejött szolgáltatások száma

Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása, kollégiumi férőhelyek bővítése

Az energetikailag korszerűsített épület területe A felújított helyiségek száma A beszerzett eszközök száma Az energetikailag korszerűsített, felújított épület területe Újonnan létrehozott, a diákok elhelyezését biztosító kollégiumi férőhelyek száma

Távhőszolgáltatás korszerűsítése

A távhőszolgáltatás korszerűsítésével megtakarított energia mennyisége

Zöldfelületek növelése, minőségi javítása

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

Városi közvilágítás korszerűsítése

Közvilágítás elsődleges energiafogyasztása

Hálózatos projektek

A korszerűsítés előtt egységnyi hő előállításához mért energiaszükséglet és a korszerűsítést követően ugyanakkora hőmennyiség előállításához szükség energiafelhasználás Megújításra kerülő vagy újonnan kialakítandó zöldfelületek nagyságának összege Energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves elsődleges (primer)

ITS Konzorcium



Definíciója energiahordozó mennyisége A rekonstrukció során a felújításra szoruló közműhálózatok hossza Megépített vagy kijelölt új kerékpárforgalmi létesítmények hossza

Mértékegység



km

projektjelentés

évente

km

projektjelentés

évente

Közműhálózatok rekonstrukciója

Rekonstrukcióval érintett közműhálózatok hossza

Belterületi kerékpárúthálózat bővítése

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

Járó-beteg szakellátás fejlesztése

Újonnan kialakított járóbeteg szakellátó intézmények száma

Az ellátás fejlesztése során a létrehozott intézmények száma

db

projektjelentés

évente

Képzések száma

A kínálat bővítésével újonnan létrejövő képzések száma

db

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

m²

projektjelentés

évente

Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben Záhonyi sporttelep fejlesztése

Egyéb projektek

Output indikátor

Tiszai strand kialakítása, megközelíthetőségének kiépítése Öregek Napközi Otthona bentlakásos idősek otthonának kialakítása Petőfi út végén, a 4. számú főút melletti terület rendezése, parkosítása Szennyvíztisztító telep korszerűsítése

Felújított sportlétesítmények száma Újonnan kialakított terület nagysága

A sporttelep fejlesztése során felújított létesítmények A strand és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítésével létrejött terület nagysága

Újonnan létrehozott intézmények száma

Újonnan létrehozott intézmények száma

db

projektjelentés

évente

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

Megújításra kerülő vagy újonnan kialakítandó zöldfelületek nagyságának összege

m²

projektjelentés

évente

Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése

-

m3/nap

projektjelentés

évente

ITS Konzorcium



Mértékegység



-

t/nap

projektjelentés

évente

-

%

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

db

projektjelentés

évente

Output indikátor

Definíciója

Szennyvíziszap kezelő kapacitása Biológiai tisztításra került szennyvíz aránya Közösségépítés, városi imázs erősítése

Megvalósult rendezvények, programok száma

Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló programok

Megvalósult közös programok száma

A közösségépítés és a városi imázs erősítését szolgáló rendezvények, programok száma A testvérvárosi kapcsolatok erősítését támogató, közös programok szervezése, új kapcsolatok kialakításának elősegítését támogató programok száma.

ITS Konzorcium


77

8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása

A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba, vagy magába a stratégiába avatkozik be. Fontos, tehát a stratégiában kijelölni a program monitoring felelősét kivitelezőjét gyakoriságát formai elvárásait a visszacsatolás módját A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (7-éves) felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring jelentések az évente készülő akciótervek fontos háttérdokumentuma is, az ott megfogalmazott javaslatokat az akciótervekben is figyelembe kell venni A monitoring folyamatát az alábbi ábra összegzi: 3. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Stratégia: célok és beavatkozások

Megvalósítás szervezete

Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása

Stratégia beavatkozásai előkészítés Monitoring jelentés Stratégia beavatkozásai megvalósítás

ITS Konzorcium


78

A monitoring folyamat szervezete: Képviselőtestület: a képviselőtestület a monitoring folyamatokkal javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket Szakmai Bizottságok: javaslatot tesz a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra Monitoring bizottság: negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja a negyedéves, illetve az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a monitoring bizottság tagjai: Polgármester A testületi bizottsági elnökök Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet Civil szervezetek képviselője Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet – monitoring felelős: a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy negyedéves, illetve éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a monitoring bizottság vezetője felé továbbítja. A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok: Negyedéves monitoring jelentés: a jelentést az operatív végrehajtó szervezet monitoringért felelős munkatársa készíti és egyezteti a szervezet vezetőjével. A Monitoring Bizottság a jelentést minden esetben elfogadja, és saját hatáskörében döntéseket hoz a megvalósítással kapcsolatban. Szükség szerint – a monitoring bizottság javaslatai alapján – a jelentést az illetékes szakbizottságok, illetve a képviselőtestület is megtárgyalják, és meghozzák a szükséges döntéseket. A jelentés tartalma kiterjed: a beavatkozások előkészítő feladatainak előrehaladására, a beavatkozások megvalósításának előrehaladására, a stratégia megvalósításának előrehaladására; célok megvalósulása, a különböző folyamatokkal kapcsolatos keresztmetszetek azonosítására,

problémák,

esetleges

szűk

javaslatok megfogalmazására, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is. Éves monitoring jelentés: az éves jelentés elkészítéséért, hasonlóan a negyedéves jelentésekhez, az operatív végrehajtó testület felel. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: A megvalósítás szervezeti keretei A megvalósítással kapcsolatos tevékenységek, azok előrehaladása és értékelése A megvalósítás folyamatainak javítása érdekében foganatosított intézkedések leírása és értékelése A stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok ITS Konzorcium


79

A megvalósításra fordított pénzügyi források A szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is A következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása Melléklet: A negyedéves jelentések összefoglalása és értékelése Értékelő lapok: a különböző értékelő lapok szerepe, hogy az egyes tevékenységek kapcsán a tervezett beavatkozások előrehaladása, az azokkal kapcsolatos problémák a lehető leg objektívebb módon megítélhetők legyenek. A formalizált értékelő lapok le kell, fedjék a célokat, a beavatkozásokat, valamint az indikátorokat is. Az értékelő lapok a negyedéves és éves jelentések mellékletét képezik.

ITS Konzorcium

K

Recommend Documents