K

KUNSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP – 6.2.1/13/K-2014-0002

KUNSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2015

Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

Készítette: ITS DA Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)

Kunszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA

3

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Dócsné Balogh Zsuzsanna

Régiós koordinátor

Tendli Krisztina és Csupor Viktória

Megyei koordinátor

Fürstand Attila és Tendli Krisztina

Felelős tervező

Dr. Csonkáné Gulyás Anett

Településtervező

Kotsis István (TT/1, É 01-1348)

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Király-Salgó Borbála (TK 01-5228) és Mohácsi Sándor

Településtervezési szakági szakértő

közlekedési

Körtvélyesi Csaba (Tkö 06-0504) és Horváth Balázs (Tkö 01-11110)

Településtervezési szakági tervező

víziközmű

Ádány Mihály (TV 13-3027, 13-54466)

Településtervezési energiaközmű szakági tervező

Horváth Lajos (TE 16-0176)

Társadalompolitikai szakértő

Szeleczki István és Jáki Mónika

Gazdaságfejlesztési szakértő

Dr. Csonkáné Gulyás Anett

Anti-szegregációs szakértő

Bernáth Péter

Környezetvédelmi szakértő

Ádány Mihály (TV 13-3027, 13-54466)

Műemlékvédelmi szakértő

Zelenákné Keresztes Brigitta (É/1 01-2406)

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Kunszentmiklós Város Önkormányzata

ITS DA Konzorcium


4

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................. 8

2

HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ....................................................................................... 11 2.1 2.2

3

A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................. 11 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................... 27

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................... 31 3.1 JÖVŐKÉP .................................................................................................................................... 35 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................... 36 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok .............................................................................. 36 3.2.2 Városrészi szintű területi célok ............................................................................................. 39 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA .................................. 50

4

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK................................................................... 57 4.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA ...................................... 57 4.2 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA ...... 60 4.2.1 A Petőfi lakótelep és Ipari Park akcióterületi projektek ........................................................ 61 4.2.2 Városközpont akcióterületi projektek.................................................................................... 64 4.2.3 Anti-szegregációs akcióterület ............................................................................................. 74 4.3 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ........................................................................................................................................... 75 4.3.1 Kulcsprojektek ...................................................................................................................... 75 4.3.2 Hálózatos projektek .............................................................................................................. 83 4.3.3 Egyéb projektek .................................................................................................................... 85 4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ ............................................ 93 4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 98 4.6 AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE........................... 104

5

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM................................................................................................ 119 5.1

A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ........................................................................................................................................... 119 5.2 ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV ..................................................................................... 124 5.2.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések .............................. 124 5.2.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések ........... 133 5.2.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ..................................................................................................................................... 133 5.2.4 Az Anti-szegregációs Program megvalósításának nyomon követése – monitoring ........... 134 6

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................. 135 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK ........................................................................................................... 135 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez ................................................................. 135 6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz .................... 143 6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat............................. 151 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK............................................................................................................ 158 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata ................................. 158 6.2.2 A célok logikai összefüggései ............................................................................................ 183 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága ......................................................................................... 189 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása . 189

7

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ........................................ 191

8

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ........................................................... 194 8.1

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................................................................... 194

ITS DA Konzorcium


8.2 8.2.1 8.2.2 8.3 8.4 8.5 8.5.1 8.5.2

5

AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ....................................................................... 196 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere ................................................................ 196 Az ITS megvalósításának intézményi háttere .................................................................... 198 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK ....................... 202 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ................................. 204 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA ......................................................................................... 207 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása ....... 207 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása ........................... 225

MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 228

ITS DA Konzorcium


6

Táblázatjegyzék 1. táblázat: SWOT Analízis .......................................................................................................... 15 2. táblázat: Városrészek lehatárolása .......................................................................................... 27 3. táblázat: Városrészek funkciói.................................................................................................. 31 4. táblázat: A városrészek és tematikus célok összefüggése ...................................................... 53 5. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata ............................................................ 93 6. táblázat: A fejlesztések tervezett ütemezése ........................................................................... 98 7. táblázat: TOP intézkedések ................................................................................................... 105 8. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve ..................................................... 105 9. táblázat: város KSH által kijelölt és város által jóváhagyott szegregátumainak és szegregációval veszélyeztetett területeinek státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként) ................................................................................................... 120 10. táblázat: Korábbi IVS anti-szegregációs tervének tervezett intézkedései ............................ 122 11. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a városban ................................................................................................................................................... 123 12. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai ......................................... 124 13. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban..................................................................................................................... 125 14. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései ............................... 128 15. táblázat:Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései ............ 131 16. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése ......................................... 132 17. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz ........................................................................... 136 18. táblázat: Kunszentmiklós célrendszerének illeszkedése az OFTK céljaihoz........................ 145 19. táblázat: Kunszentmiklós tematikus céljainak illeszkedése a Bács-Kiskun megyei célokhoz ................................................................................................................................................... 149 20. táblázat: Kunszentmiklós célrendszerének illeszkedése a Gazdasági programhoz............. 154 21. táblázat: Kunszentmiklós tematikus célok illeszkedése a város környezetvédelmi programjához ............................................................................................................................. 156 22. táblázat:A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai .................... 159 23. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai .................. 161 24. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai .................................. 163 25. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai ................................. 174 26. táblázat: A települési célok logikai összefüggései ................................................................ 184 27. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai ............................................. 191 28. táblázat: Benyújtott és nyertes pályázatok aránya ............................................................... 198 29. táblázat: Feladatok és felelősségek ..................................................................................... 199 30. táblázat: Csoportok feladatai ................................................................................................ 201 31. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai ................................................................... 209 32. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai .................................................... 210 33. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai ........................... 215 34. táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései ................................................................ 228 35. táblázat: Munkacsoport egyeztetéseken, lakossági fórumon és honlapon keresztül beérkező vélemények egységes kezelésének táblázata ........................................................................... 231 36. táblázat: A 314./2012. Korm. rendelet alapján történő egyeztetés keretében beérkező vélemények egységes kezelésének táblázata ........................................................................... 236

ITS DA Konzorcium


7

Ábrajegyzék 1. ábra: ITS tervezési rendszer .................................................................................................... 10 2. ábra: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként ........................ 28 3. ábra: Foglalkoztatottsági mutatók városrészenként ................................................................. 29 4. ábra: A gazdaságilag nem aktív és munkanélküliek megoszlása városrészenként ................. 30 5. ábra: Bács- Kiskun megye Területfejlesztési Koncepciójának és Programjának célrendszere:32 6. ábra: Kunszentmiklós városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig .......................................... 51 7. ábra: Az ITS illeszkedése az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz . 143 8. ábra: Kockázat valószínűsége és hatásának mértéke ........................................................... 193 9. ábra: Polgármesteri Hivatal felépítése ................................................................................... 197 10. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása ................................................................. 225

Térképjegyzék 1. térkép: Értéktérkép: .................................................................................................................. 25 2. térkép: Problématérkép ............................................................................................................ 26 3. térkép: Városrészek ................................................................................................................. 27 4. térkép: Akcióterületi lehatárolás a város egészére ................................................................... 57 5. térkép: 1-es számú akcióterület lehatárolása ........................................................................... 58 6. térkép: 2-es számú akcióterület lehatárolása ........................................................................... 59 7. térkép: 3-s számú akcióterület lehatárolása ............................................................................. 60 8. térkép: Kunszentmiklós szegregátumokat bemutató térképe ................................................. 119 9. térkép: A szegregátumok területe .......................................................................................... 129

ITS DA Konzorcium


8

1 Bevezetés, előzmények ITS célja és szerepe

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét.

Előzmények

Kunszentmiklós Városa 2010-ben dolgozta ki és a 7/2010.(I..4.) sz. képviselő-testületi határozattal fogadta el első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető.

Stratégia felülvizsgálat indokai

A Stratégia felülvizsgálatának aktualitását számos külső és belső tényező együttes változása is indokolja. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei a város irányításában bekövetkező változások, változó fejlesztési elképzelések Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a 20142020-as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 1/2014 (I.3) OGy. határozattal történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népségmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését.

ITS DA Konzorcium


9

A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2014. szeptember), amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változásai miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a „Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása ” című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata.

ITS DA Konzorcium


Az ITS helye a tervezési rendszerben

10

A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze. 1. ábra: ITS tervezési rendszer

Forrás: Saját szerkesztés 2015

Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok

A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott „Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020” c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat, valamint a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célrendszerének felülvizsgálata előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégiaalkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek a települési szintű információszolgáltatásra: ITS DA Konzorcium


11

a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi koncepciókra és programokra, így a 2015 tavaszán elkészült Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó „soft” információkra. A stratégia eredményessége

A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével Kunszentmiklós városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása A város térségi szerepkörei: Kunszentmiklós város a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében található, a megye 12. legnépesebb városa. A város a régió északi és nyugat határán fekszik, így szerves kapcsolata van a Közép-Magyarországi és a Közép-Dunántúli régióval is. Budapest közelsége miatt tagja a Budapesti Közlekedési Szövetségnek is, azonban már nem tartozik Budapest agglomerációjához. Azonban ez az elhelyezkedés perifériára szorítja a települést. A várost a főbb közlekedési útvonalak nem érintik, távol esik a régió központjától, Szegedtől. A Kunszentmiklóstól 24 km-re, Dunavecsénél elérhető M8-as gyorsforgalmi út csökkentheti a jövőben a város excentrikus elhelyezkedésből adódó hátrányokat. A város régión túlnyúló funkciókkal is rendelkezik. Országos kiterjedésű szerepet tölt be Kunszentmiklóson oktatási, képzési szempontból az ország egyik legjelentősebb agrárképzőjének tartott MÁTRIX Oktatási Központ. A városban található regionális jelentőségű foglalkoztatók a Schneider Electric Energy Kft., valamint a Terrán tetőcserepeket gyártó magyar Mediterrán Magyarország Kft. Az említett vállalkozásokhoz a térségen, megyén túlról (Budapestről is) járnak munkavállalók a városba. Kunszentmiklós a jelenleg is működő FelsőKiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás tagja és központja. A társulás települései Kunszentmiklós, Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass és Újsolt. Kunszentmiklós 2013-tól a Bács-Kiskun ITS DA Konzorcium


12

megyei Kunszentmiklósi járás központja. Járásközpont funkcióként a Kunszentmiklós Járási Hivatalnál Hatósági Osztály, Okmányirodai Osztály, Földhivatali Osztály, Foglalkoztatási Osztály és Járási Gyámhivatal működik járási illetőségi területtel, kivéve az Okmányirodát, amelynek országos az illetékességi területe. Emellett Városi Rendőrkapitányság, Járási Ügyészség, Járásbíróság is található a településen, utóbbi a Kecskeméti Törvényszékhez tartozik. A településen van közjegyző és katasztrófavédelmi megbízott is. Kunszentmiklós a mikro-térség oktatási, egészségügyi, kereskedelmi központja. Foglalkoztatási szempontból azonban nem tudja betölteni szerepét, a városban jelentős a munkanélküliség, kevés a munkahely. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák: Kunszentmiklós állandó népessége 2011-ben 8 583 fő volt. A településen a tendenciáját tekintve csökkenő népesség egyre inkább elöregedik. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője elmondása szerint a lakosság csaknem 20%-a roma nemzetiségű. Az utóbbi időben javuló munkanélküliségi ráta 2014-ben 7,74 % volt, így Kunszentmiklós országos szinten középmezőnybe tartozik, habár a munkahelyek száma kevés a településen. Nagy problémát jelent a képzetlen munkaerő, akik körében magas a romák aránya, azonban körükben igény mutatkozik felzárkóztató és szakmai képzésekre, foglalkoztatási projektekre. Problémát jelent munkavállalási szempontból a rugalmatlanság, helyben maradási szándék is. A fiatal munkaerő egy része más településen, vagy az EU más országaiban talál munkát. A kunszentmiklósi egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelmek az országos átlag 82,3 %-át tették ki 2012-ben. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő A városban jelentősek a hagyományokat felelevenítő, kulturális rendezvények, de a sportolási lehetőségek, sportversenyek sem elhanyagolhatóak. Ugyanakkor a nemzetiségek kultúrája nem jelenik meg a települési rendezvények között. Több közösségi tér található a városban, a kulturális élet meghatározója az itt található Virágh-kúria, Helytörténeti Gyűjtemény, a Diószegi emlékház. A településen négy templom található. A várost övező tanyavilág egyre kevésbé lakott, leromló állapotú. Jelentős, aktív civil tevékenység jellemző a városban, habár az összehangoltságuk, civil portál hiányzik. Intézményrendszer (közszolgáltatások) és településüzemeltetés: A település kistérségi funkciókat a Kistérségi Egyesítette Szociális Intézmény és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében lát el. Az Egészségügyi Központ szakrendeléseinek bővítése, kapacitásbővítés szükséges. A települési központú MÁTRIX felnőttoktatási szervezet ellátottsága jó, képzési területe országos. A városban mind óvoda (3 telephelyen), bölcsőde, általános iskola és középiskolák is találhatóak, azonban kapacitáshiánnyal, szakos ellátottsági, fenntartási problémákkal küzdenek. Az óvodába beíratott gyermekek létszáma 2001 óta fokozatosan csökkent, 2012-t követően azonban ismét növekedett a létszám. Az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban fokozatosan csökkentő tendenciát mutat. A középiskolákban a tanulói létszámok stagnáló tendenciát mutatnak. A szakközépiskolák és szakiskolák által nyújtott szakképzési lehetőségek nem minden esetben felelnek meg a piaci igényeknek. Az oktatási intézményekben egyre nagyobb problémát jelent az SNI és BTM, HHH gyermekek növekvő aránya, noha számuk a szabályozási változások következtében csökkent. Az iskolások, valamint a felnőttek körében egyre gyakoribbak a drogozási és a kriminalisztikai problémák. Mindenképpen prevenciós tevékenységre lenne szükség. A leromlott állapotú vagy kapacitásproblémás intézmények esetében fejlesztésre, bővítésre van szükség, a szükséges akadálymentesítésekkel együtt. A tanuszoda befedése az egész térség érdeke. A városüzemeltetési feladatok rendben ellátottak.

ITS DA Konzorcium


13

Gazdaság szerkezet és dinamika: A 290/2014. (XI.26.) Korm. rend. a Kunszentmiklósi járást fejlesztendő járásként definiálja. Kunszentmiklós gazdasági életét évszázadokon keresztül egészen a közelmúltig a mezőgazdaság határozta meg. Jelenleg szántóföldi növénytermesztés és döntően legeltető állattenyésztés folyik a területeken (juh, szarvasmarha). A gyümölcstermesztés és kertészet elenyésző. A Kiskunsági Nemzeti Park területén takarmánytermesztés folyik. Jelenleg 500 mezőgazdasági termelő működik a településen. A feldolgozóipar és termelő piac nem jelentős. Kunszentmiklóson a működő vállalkozások száma tendenciáját tekintve lassan csökken. Domináns iparágnak számít foglalkoztatotti létszám és árbevétel alapján a villamosipari és építőipari alágazat. A városban található regionális jelentőségű foglalkoztatók a Schneider Electric Energy Kft., amely a világ egyik vezető vállalata a villamosipar területén, valamint a Terrán tetőcserepeket gyártó magyar Mediterrán Magyarország Kft. A kunszentmiklósi Ipari parkban 3 vállalkozás működik, a park területén közművesítés és infrastruktúrafejlesztés szükséges. A turizmus még nem jelentősen kihasznált szegmens a településen, az attrakciók fejlesztésre szorulnak, szálláshelyek kialakítása szükséges, nagyobb figyelem fordítása szükséges a marketing tevékenységre és a települések közötti összehangolásra, esetlegesen a gasztrokultúra és hagyományőrzés fejlesztésére. Településrendezés: A település rendelkezik hatályos településszerkezeti tervvel, Helyi építési szabályzattal és Szabályozási tervvel. A terv legutóbb 2014 júniusában módosult. A módosítások: r. száma: 10/2012. (III. 22.) valamint 23/2014. (VI. 26.) A településrendezési eszközök és a fejlesztési koncepció összhangban vannak. A rendeletet egységes szerkezetbe foglalt. A területet a SZT teljes mértékben lefedi (az igazgatási területet 1:8000, Kunszentmiklós belterület, Kunbábony, Bösztör, volt zártkertek területét 1:2000 léptékben). Kunszentmiklós város belterülete a beépítéssel szoros összefüggésben alakul. A meglévő belterület gyakorlatilag a beépítésre alkalmas területtel megegyező nagyságú, ezért a tervezett belterületi bevonás jelentéktelen mértékű. Kunszentmiklós épített örökségben, műemlékekben, helyi védett épületekben gazdag település. Táji és természeti adottságok Kunszentmiklóst szinte teljes egészében körbeveszi a Kiskunsági Nemzeti Park értékes növényés állatvilágával, ritka fajokkal. A város közigazgatási területének harmada a Kiskunsági Nemzeti Park része (Felső-Kiskunsági Szikes puszták), fokozottan védett terület, NATURA 2000 terület, és a külterület további egységei is védelem alatt állnak. Jelentős része tagja a nemzeti ökológiai hálózatnak. A természetvédelemi célkitűzések és a helyi lakosság érdekeltsége között esetenként diszharmónia, rosszabb esetben ellenséges viszony alakulhat ki. Helyi jelentőségű természeti területek nem kerültek kijelölésre. Magas a napsütéses órák száma, a térség aszály és hőhullámok szempontjából a legérzékenyebb területek közé tartozik, komoly belvízproblémái is vannak. Kunszentmiklós térsége tájképvédelmi terület, védett természeti terület, ugyanakkor a környezeti meghatározottságú, természetközeli gazdálkodás egyik területe. Zöldfelületek Kunszentmiklós zöldfelületi rendszerének alapvetően meghatározó elemei a Bak-éri csatorna, valamint a várost övező kiterjedt védett gyepterületek, vizenyős laposok. Ezen elemek azonban alulhasználtak, a település számára elengedhetetlen kondicionáló hatásukat nem tudják maradéktalanul kifejteni. A település gazdag egyedi tájértékben, viszont kevés a belterületi zöldfelület. A településmag, valamint a Petőfi lakótelep és Tasskert zöldfelületi ellátottsága megfelelő, azonban a Déli városrész és a Szécsi telep nem rendelkezik közparkkal. A lineáris zöldfelületi elemek hiányosak, rossz állapotúak, vagy teljesen hiányoznak. Az utcaképet és a ITS DA Konzorcium


14

települési karaktert befolyásoló útburkolatok, járdák és vízelvezető műtárgyak kialakítása, funkcionális és esztétikai minősége mellőzi az átfogó települési szintű koncepciót. A település igen jelentős belvízproblémákkal küzd. A Bak-éri csatorna, valamint annak nem lefedett részeit övező kiterjedt zöldterületei kondicionáló hatásuk mellett ökológiai folyosóként, a külterületi védett területek városban megjelenő elemeként is működhetnének. Közlekedési hálózat és minősége (külső és belső) A várost a főbb közlekedési útvonalak nem érintik, első és másodrendű főútvonallal, valamint háromszámjegyű úttal nem rendelkezik, távol esik a régió központjától, Szegedtől, igaz Budapesthez közelebb fekszik, de már nem tartozik az agglomerációjába. Közúti kapcsolatok tekintetében délnyugati irányban az M8 autópálya (Pentele híd) keleti végcsomópontja 23 km, míg azon túl az M6 autópálya 30 km távolságban érhető el. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér – útvonalválasztástól függően – 65 -70 km távolságban érhető el. A városon átmenő közlekedési utak jelentős forgalomterhelést okoznak a központban. A gazdasági kapcsolatok kiteljesedését a Dunántúllal a nemrég épült közúti híd segíti elő. Az úthálózat, köztük az állami és az önkormányzati utak, állapota több helyen katasztrofális és javításuk egyes esetekben egyben baleset-elhárítás is. A közúthálózati szempontból a mellékutakon alközponti szerepet betöltő város a környező településekkel északi (Damjanich János utca) és déli (Kossuth Lajos út) irányban az 5203. j. Kiskunlacháza-Izsák, nyugati (Rákóczi Ferenc út) és keleti (Baksay Sándor u.) irányban az 5205. j., délkeleti (Kecskeméti u.) irányban pedig az 5211. j. összekötő utakon áll kapcsolatban. A belterületi utak hossza 50.772 m, amelyből mindössze 17.850 m rendelkezik szilárd burkolattal. Kunszentmiklóson nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják, nem felel meg az igényeknek. Buszpályaudvar nincs a településen, igény van egy félig fedett, félig nyitott buszparkoló létesítésére. Kunszentmiklóson megáll a 150-es számú Budapest (Ferencváros) – Kiskunhalas – Kelebia országhatár vasútvonal. Az I. kategóriás vonal egyvágányú, villamosított, az országos törzshálózat, egyben az Európai Unió TEN-T személyforgalmi átfogó hálózat, valamint az áruszállítási törzshálózat része, azonban általános műszaki állapota nagyon rossz. Bösztör állomás megszüntetése javasolt. A kiépített parkolóhelyek száma igen alacsony, nem elégíti ki az igényeket. Csak egy kiépített kerékpárút található a településen, ugyanakkor a város szándéka a közeli EUROVELO hálózathoz történő csatlakozás. Közművek és elektronikus hírközlés A település ivóvízhálózata 86,03 %-os lefedettségű. A településnek nincs külön lekötött vízigénye. A vízbázisról öt település nyeri az ivóvizét. A település részt vesz a térségi ivóvízminőség-javító programban. A településen és térségében hatalmas problémát jelent a belés csapadékvíz elvezetése. Kunszentmiklóson a helyi strand vízellátását termálvíz biztosítja. A vezetékes gázellátottság a városban 90%-os lefedettségű. A meglévő önkormányzati létesítményekben jelenleg alacsony hatásfokú, gázüzemű kazántelepek működnek egymástól független üzemmódban. A Város tulajdonában, ill. kezelésében lévő közvilágítási rendszerek korszerűsítésre szorulnak. Környezetvédelem és klímatudatosság / energiahatékonyság Kunszentmiklóson és 3 környékbeli településen a 2011-es esztendőben, majd 2013-ban a belvíz, a felszíni csapadékvíz hatalmas tömege megoldhatatlan feladatokat és természeti katasztrófát jelentett a térségben élőknek, az árkok nagyon sok helyen nincsenek átfolyóval összekötve, illetve maga az árok sincs kialakítva, karbantartva. A közlekedésből adódó levegőszennyeződés mértéke nem kiemelkedő, de jelentős, ugyanis az elkerülő utak hiánya miatt a közigazgatási területet átszelő utak forgalma jelentősen megemelkedett az elmúlt években. A településen a zajterhelés jelentős a főutak mentén. ITS DA Konzorcium


15

Szelektív hulladékgyűjtést 2015-ben vezették be a városban. Ipari eredetű szennyező források elenyészők, nem veszélyes termelési hulladékok keletkeznek nagyobb mennyiségben. Az uszoda és a gyógymedence magas sótartalmú vizét a Bakérbe vezetik, amelynek hígítása nem egyszerű feladat. A szennyvízcsatornázás és a szennyvíztelep fejlesztése lezárult. A környezetvédelem érdekeit is szem előtt tartva, ma már megvan a lehetőség az ökoturisztikai fejlesztésekre. A megújuló energia hasznosításának alapjai (napsütés, termálvíz) rendelkezésre állnak. Az alábbi települési SWOT analízis a Megalapozó tanulmányban szereplőhöz képest csökkentett tartalmú, csak a leglényegesebb megállapításokat tartalmazza. 1. táblázat: SWOT Analízis

Erősségek

Gyengeségek

1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Aktív munkaerő megléte Munkaügyi kirendeltség jelenléte Szakképző intézmény jelenléte Csökkent a munkanélküliség Közfoglalkoztatás kihasználása Jó minőségű városi környezet

A nehéz körülmények között élő roma népesség magas aránya Foglalkoztató központok hiánya Munkanélküliek száma magas A munkanélküliek egy részének alacsony munkavállalási hajlandósága Nagyszámú képzetlen munkaerő Elöregedő népesség Magas a HH, HHH, BTM és SNI gyermekek aránya az intézményekben Drog és kriminalisztikai problémák megjelenése az iskolás korosztálynál, a felnőtteknél is A lakosság egészségi állapota romló tendenciát mutat Mélyszegénységben élők és romák körében lakhatási problémák Gyermekszegénység

2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő Azonosított szegregátum tömbök Közművelődés értékei (könyvtárak, Fedett tanuszoda, gyógymedence múzeum, művelődési ház, Diószegi hiánya, strand műszaki állapota, Emlékház) turisztikai lehetőségeinek Templomok kihasználatlansága Játszóterek Sportlétesítmények hiánya, meglevők Skate- és görpálya kapacitáshiánya, leromlott állapota Nem Közösségi terek megléte elegendő játszótér, közösségi tér Sportlétesítmények jelenléte Szociális Idősek egészségügyi problémái, kerekasztal alacsony nyugdíja, egyedülléte Aktív civil szervezetek Civil szervezetek tevékenysége nem Nevelőszülők jelenléte összehangolt. Roma nemzetiség kulturális értékei 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Helyi és járási közigazgatási intézmények jelenléte Rendőrség, tűzoltóság, ügyészség, bíróság, közjegyző jelenléte

ITS DA Konzorcium

HHH tanulók nagy létszáma. Magas a HHH tanulók lemorzsolódási mutatója Fogászati szolgáltatások fejlesztésre


16

Erősségek Oktatási, nevelési intézmények, bölcsőde megléte Idősek otthona (Nemes János kastélyban), szociális intézmények Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszója Művészeti oktatás jelenléte Járóbeteg-szakrendelés jelenléte Magas szintű szakmai munka az intézményekben, magasan képzett szakemberállomány Szakképzés erősségei (eszközfelszereltség, szakemberek, módszerek: pl. MÁTRIX) Hiányszakma ill. keresett szakma oktatása Mikro-térségi, kistérségi szerepkör erős A Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, a Varga Domokos Általános Művelődési Központ, valamint a Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola is rendelkezik Környezeti Nevelési Programmal

Gyengeségek szorulnak Szakrendelések száma kevés. Egészségügyi központ energetikai, akadálymentesítési, állapot problémái. Szakképzés felszereltsége, kevés a szakoktatás Oktatási, nevelési intézmények nem megfelelő műszaki állapota, tárgyi feltételek nehézkes pótlása, távollévő telephelyek, magas fenntartási költségek, kapacitásproblémák. Kapacitáshiány a közszolgáltatásoknál Képzettségi problémák Óvodai tornaszobák, iskolai tornatermek hiánya, sportcélú eszközök hiánya Aluliskolázottság Középületek akadálymentesítettsége hiányos Szakos ellátottság problémái, gyógytestnevelés, logopédia szakemberhiánya Hiányzik a családok átmeneti otthona a térségben Drog és kriminalisztikai problémák megjelenése az iskolás korosztálynál is.

4. gazdaság szerkezet és dinamika Ipari park megléte Ipari eredetű szennyező források elenyészők. Ipari cégek jelenléte a településen Tesco, COOP, CBA jelenléte Régi gyáregységek újrahasznosítása megtörtént Fénycsőhulladék hasznosító üzem tervezése folyamatban van Felszín alatti vizek, ivóvízbázisok, felszíni vizek, védett tavak vízfolyások, csatornák, öntözési lehetőség. Vizek mennyisége, minősége, termálvíz/gyógyvíz jelenléte Települési átmenő forgalom Uniós forrásból a helyi gazdák megvalósult fejlesztései (korszerű géppark kialakítása) Gabonatermesztés (kukorica, napraforgó) Legeltető állattartás Szántóként használható területeken takarmánytermesztés Lovas turizmus fejlődése Speciális foglalkozások, népi iparművészeti hagyományok,

ITS DA Konzorcium

Ipari park infrastrukturális hiányosságai, területigénye Kézműipar hanyatlása a városban Az ipari cégek szétszórtan helyezkednek el Ipari létesítmények megközelítése nehéz, oda vezető utak minősége nem megfelelő Nem állnak rendelkezésre kellő időben közművesített előkészített területek Szakképzett munkaerő utánpótlás nem megfelelő A helyi mezőgazdasági termelés hanyatlása Mezőgazdasági szakemberek hiánya Önkormányzatnak nincsenek földterületei Jelenleg még nem elterjedt a lakosság körében a környezettudatos gazdálkodás Szikes talajok Heterogén talajszerkezet: nem alkalmas zöldség-, gyümölcstermesztésre Jelentős területeket érint a szél- és vízerózió, illetve a talajtömörödés, amelyek kedvezőtlen környezeti hatásuk mellett a gazdálkodás eredményességét


17

Erősségek néphagyományok, kulturális értékek jelenléte Épített örökség gazdagsága Országos szintű rendezvények (pl. Íjászverseny, Töröksíp Tábor) Védett természeti értékek bősége, tanösvény jelenléte Táji, természeti, turisztikai adottságok gazdagsága Sportlehetőségek jelenléte Kialakított zarándokszállás Szálláshelyek, vendéglátóhelyek jelenléte Régészeti lelőhelyek

Gyengeségek is rontják A belvíz sok kárt okoz Alacsony vásárlóerő, kevés kereskedelmi létesítmény A lakosság gyakran a környező nagyvárosokban intézi a vásárlásait. Az átmenő forgalomra nem épültek ki üzletek Szállásférőhelyek és vendéglátó kultúra hiánya Meglévő tanösvények nem megfelelő karbantartása, elhanyagoltsága Térség-specifikus helyi idegenforgalmi kínálat hiánya A turizmus feltételei nincsenek biztosítva; attrakciók hiánya Egymástól független turisztikai attrakciók a térségben Marketing tevékenység hiányosságai Az értékesítési és szövetkezeti rendszer nélkül az új piaci lehetőséget nem tudják kihasználni A helyi specifikumok jó marketing nélkül eladhatatlanok Nincs turisztikai információt szolgáltató, marketing tevékenységet végző szervezet A települést megközelítő utak rossz műszaki állapota

5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Adósságkonszolidáció megtörtént. Csökkenő kötvény- és hitelállomány Növekvő vagyon 6. táji és természeti adottságok Táji, természeti, turisztikai adottságok gazdagsága, védelem alatt álló természeti környezet, (NATURA 2000 területek, KNP területei) A természeti környezet elemei Napsütéses órák magas száma Vizek mennyisége, minősége, termálvíz/gyógyvíz jelenléte Bak-ér jelenléte Felszín alatti vizek, ivóvízbázisok, felszíni vizek, védett tavak vízfolyások, csatornák, öntözési lehetőség A város és térségének egyedi természeti értéke, természetvédelmi területe a Kiskunsági Szikes Puszta, a Kiskunsági Nemzeti Park része, amely Közép-Európa második legnagyobb

ITS DA Konzorcium

Likviditási problémák

Belvíz, az átlagos talajvízszint általában viszonylag magasan helyezkedik el. A felszín alatti víz állapota szempontjából Kunszentmiklós érzékeny területen fekszik. DVCS-től nyugatra eső területek, így Kunszentmiklós is sokkal érzékenyebben reagálnak a szélsőségesen sok csapadékra, hiszen éppen a fő áramlási iránnyal szemben kellene beszivárogniuk, ráadásul kedvezőtlen vízfelvevő képességű talajokban. Bak-ér zárt csatornába vezetése, szennyezett vize, illegális fúrt kutak A védett területek magas aránya ellenére kevés oktatási célú terület, tanösvény, a meglevők állapota


18

Erősségek ilyen jellegű pusztája

Gyengeségek További földrészletek belterületbe vonása nem lehetséges a védett területek miatt Ökológiai folyosók hiányosak Tájidegen gazdasági erdők A területek nyilvántartása nem teljesen fedi a valóságot művelési ág tekintetében

7. zöldfelületek Kunszentmiklós esetében táji és zöldfelületi szempontból jellemzően kedvező helyzet alakult ki, mivel a belterület általában gondozott, legeltetett gyepekhez csatlakozik Városi kerékpáros/gépkocsi forgalmú zöldfelületi tengelyek

Rekreációs zöldterület, zöld közösségi tér hiánya Néhol rendezetlen zöldfelületek, közterületek, parkok eloszlása kedvezőtlen Zöldfelületi elemek nem kapcsolódnak egymáshoz, mozaikosan helyezkednek el a települési szövetben, eloszlásuk a településrészek között egyenlőtlen Lineáris zöldfelületi elemek hiányosak, rossz állapotúak, vagy teljesen hiányoznak. Bak-éri csatorna melletti zöldfelületek rendkívül elhanyagoltak, kihasználatlanok, szennyezettek Rossz állapotú intézményi és zöldfelületek Zöldfelület-fenntartási hiányosságok, leginkább a csatornák mentén Sportolásra alkalmas területek a leromlott állapot miatt alulhasználtak Átfogó települési zöldfelületi koncepció hiányzik.

8. épített környezet (épített örökség is) Szociális és piaci alapú bérlakások megléte A településnek jelenleg 8 országos védettségű (műemlék) épülete van, helyi védett épületek nagy száma Az épületállomány helyi és országos értékei (építészeti értékek, védendő település- szerkezet), kora, állaga, komfortja pl. Nyakvágó csárda, Selyem tanya, Nemes János kastély stb. Közterek, szobrok Intézményi ellátottság biztosított Ipari park jelenléte Termálfürdő, Régészeti lelőhelyek Az önkormányzati tulajdonú területek hosszú távon biztosítják a lakótelek szükségletet, így a gazdaságos telekgazdálkodást

ITS DA Konzorcium

Nem egységes városkép, különböző építészeti stílusú épületek Kijelölt gazdasági területek beépítése lelassult, gondot okoz fenntartásuk. Lakóterületbe ékelődött gazdasági, ipari területek Szociális bérlakások leromlott állapota.


19

Erősségek

Gyengeségek

9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Kiépített közlekedési infrastruktúra megléte Vasút vonalvezetését tekintve előnyös helyzetben van a város, hiszen Kunszentmiklós területén a BudapestKelebia-Belgrád fővonal halad keresztül. A Budapesten induló 150-es, I. kategóriás vasútvonal a nemzetközi törzshálózat, egyben az Európai Unió TEN-T személyforgalmi átfogó hálózat, valamint az áruszállítási törzshálózat része. A településen az áruszállítás kérdésköre nem jelent komoly problémát.

Földrajzi elhelyezkedés: Dél-Alföldi Régió északnyugati csücske, messze a régiós központtól Kunszentmiklós első és másodrendű főútvonallal, valamint háromszámjegyű úttal nem rendelkezik Belterületi utak leromlott állapota (állami közutaké is) Vasútvonal, vasútállomás, utasforgalmi létesítmények rossz műszaki állapota, akadálymentesítés hiányosságai Parkolási problémák, forgalmi gondok, zajterhelés a városközpontban, Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai, autóbuszmegállókban az utasvárók hiánya vagy leromlott állapota Helyi közlekedés megoldása a távolsági járatokkal nem felel meg teljesen az igényeknek Elkerülő utak hiánya, a centralizált útszerkezet miatt a térségben működő nagyszámú szállítási vállalkozó kénytelen a városon keresztül közlekedni Hiányos járdahálózat és elégtelen kerékpárúthálózat, közlekedést segítő műtárgyak, utcabútorok Rendszeres zajt vagy rezgést okozó terhelőforrás a településen a közlekedés. A Budapesten induló 150es, I. kategóriás vasútvonal általános műszaki állapota nagyon rossz, meghatározó szakaszának átfogó korszerűsítése évtizedekkel ezelőtt történt. Bösztör állomás előtere kiépítetlen, sem parkoló, sem kerékpártároló, sem autóbuszmegálló nem található. Az állomásra használati igény nem nagyon mutatkozik.

10. közművek és elektronikus hírközlés Energia infrastruktúra jelenléte Helyi kiépített rendszerek Kiépült a szennyvízelvezetés is a központi belterületen 100 %-ban A vezetékes gáz 90%-os lefedettségű A települési szennyvíztisztító telep elkészült A közszolgáltató havonta egy alkalommal házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést végez

ITS DA Konzorcium

Közmű-és közüzemi ellátásban meglevő hiányok (minőségi problémák) Kistérségi vízellátó rendszer havária esetére rendelkezésre áll egy 300 m talpmélységű mélyfúrású (6. számú) kút is, de a belőle nyerhető víznek a vas és a mangán tartalma meghaladja a határértéketeket. Az új csatornahálózatra való rákötéshez szükséges lakossági önrész


20

Erősségek

Gyengeségek

Kunszentmiklóson előteremtése a lakosságnak nagy A településen a különböző terheket jelenthet hulladéktermelő vállalkozásoknál a nem A hőtermelő berendezések problémái az veszélyes termelési hulladékok intézményekben. keletkeznek nagyobb mennyiségben. A A 0263/6. és a 0263/18. hrsz. alatti keletkező veszélyes hulladékok ingatlanokon települési folyékony mennyisége nem számottevő. hulladéklerakó üzemel szennyező Állati eredetű hulladék átvevő hely anyag elhelyezési engedély (55944-1üzemel 4/2009.) alapján. A szippantott A Baksay Sándor Református szennyvizet a működő szennyvíztelepre Gimnázium és Általános Iskola, a Varga kellene vinni tisztítás céljából, ahol Domokos Általános Művelődési azonban ennek fogadására nincsen Központ, valamint a Virágh Gedeon lehetőség. Szakközépiskola és Szakiskola is A belvíz, a felszíni csapadékvíz rendelkezik Környezeti Nevelési hatalmas tömege gyakran Programmal. megoldhatatlan feladatokat jelent a Belvíz védekezési készültség esetén térségben élőknek. A város jelenlegi azonnal bevethető belvízi védekezésre vízkormányzási eszközei és csatornái a kunszentmiklósi tűzoltóság. alkalmatlanok a helyzet kezelésére. A szolgáltatott víz minősége minden Nem megfelelő a közvilágítás a paraméter tekintetében megfelel az településen, kiépített közvilágítás ivóvíz minőségi követelményeiről és az rongálása. ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. Kunbábonyban nincs, és nem épül 25.) Kormányrendeletben foglaltaknak. szennyvízcsatorna gazdaságossági Duna-Tisza Közi Hátság Vízpótlásáért okból Egyesület. 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Légszennyezettség szempontjából kevésbé terhelt területek közé tartozik Ipari eredetű szennyező források elenyészők. Önkormányzati projektek tervezettek a megújuló energia hasznosítására. Kedvező természeti adottságok a megújuló energia hasznosításra A Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, a Varga Domokos Általános Művelődési Központ, valamint a Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola is rendelkezik Környezeti Nevelési Programmal Lehetőségek

A mezőgazdasági művelésből kivont, parlagon hagyott területek, a nem kellő gondossággal kezelt közterületek, telkek, árokpartok burjánzó gyomnövényei, az elszaporodott parlagfű okozzák a város levegőjének erőteljes pollen-szennyeződését Kunszentmiklós belterületén a közlekedésből és az egyéb tevékenységekből eredő zajterhelés jelentős, azonban a mértéke nem ismert. Illegális hulladéklerakók jelenléte Önkormányzati intézmények magas fenntartási költsége

Veszélyek

1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Támogatott képzési lehetőségek Uniós pályázati lehetőségek (pl. foglalkoztatási) Közmunka – programok lehetőségei A foglalkoztató cégek fejlődnek és újak

ITS DA Konzorcium

A helyi foglalkoztatás lehetőségeinek korlátozottsága A jelenleg stagnáló szegregáció veszélyének növekedése Az iskolák egyre nagyobb mértékű szegregációja (SNI, BTM gyermekek


21

Lehetőségek

Veszélyek

érkeznek

magas száma) A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya Gyermeklétszám további csökkenése, a népességfogyást nem sikerül megállítani Fiatal pályakezdő munkavállalók más településen találnak munkát Gyesről, gyedről visszatérők nehéz elhelyezkedése, munkaidő beosztása 45 év felett a változó képzettségi követelmények Fogyatékkal élők munkanélkülisége, hátrányos megkülönböztetése A lakosság elöregedése folytatódik, a szociális ellátásokat igénybe vevők köre bővül és növekszik Vonzó uniós munkalehetőségek

2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő Egészségtudatos életmód terjedése Egyházak szociális törekvései Sportlehetőségek

A pszichiátriai és szenvedélybetegek meglehetősen magas száma társadalmi problémát jelent A sportlétesítmények üzemeltetési költségei nőnek Elhasználódhatnak a sportlétesítmények, ha nem sikerül elegendő forrást találni a folyamatos karbantartáshoz és a fejlesztésekhez

3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Felnőttképzés erősödése, országos és megyei képzési programok Átvehető jó gyakorlatok megléte Átképzés iskolarendszerű és felnőttképzéseknél a modulos rendszerű OKJ-s szakmai rendszer lehetőségeinek kihasználása (ráépülés elágazás, részés rokonszak-képesítés) Energiatakarékos műszaki megoldások léte Továbbképzési lehetőségek a munkatársak számára Uniós pályázati lehetőségek a közszolgáltatások, közösségépítés területén

A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya Forráshiány a közszolgáltatások területén Szülői érdeklődés hiánya Szakképzés társadalmi presztízse alacsony A lakosság változó korösszetétele kihasználatlan kapacitásokat, illetve kapacitáshiányt okoz az önkormányzati intézményeknél A várható átlagos élettartam a lakosság elöregedéséhez vezet A jövedelmek országos viszonylatban alacsonyak Az uniós pályázatok finanszírozásánál fellépő intézményrendszeri likviditási problémák

4. gazdaság szerkezet és dinamika Budapest,

Dunaújváros,

ITS DA Konzorcium

Kecskemét

A pályázatokhoz szükséges önrész


22

Lehetőségek

Veszélyek

közelsége hiánya Szociális szövetkezetek térnyerése, jó A magánerős fejlesztések korlátozott gyakorlat lehetősége rendelkezésre állása A multi nagyvállalatok megjelenése A multi kereskedelmi cégek foglalkoztatási, lakossági szempontból megjelenése a helyi kis kereskedelmi Helyi specifikumok, tanyasi, kézműves létesítmények szempontjából termékek, hungarikumok iránt megnő az Nem megfelelő a helyi munkaerő érdeklődés kínálat minősége és volumene Környezetkímélő módszerek, Bürokrácia technológiák térnyerése A biogazdálkodást a földek Támogatott képzések elgyomosodása és a Környezetkímélő módszerek vegyszerhasználat veszélyezteti alkalmazása iránti igény, bio-zöldség, Az intenzív gazdálkodás mellett a gyümölcs, bio-termékek iránti növekvő művelés felhagyása a biodiverzitás kereslet csökkenését eredményezheti (pl. Külterjes állattartás térnyerése özönfajok betelepülése). Multiktól eltérő termékválaszték Szegényedő helyi és üdülő vásárlók, az Korszerű szövetkezési formák idegenforgalom nem lendül fel a kívánt elterjesztésének támogatási rendszerei mértékbe Pénzintézetek (kistérségi bankok, Megfelelő vendéglétszám híján a speciális biztosítók, vállalkozásfejlesztési turisztikai vállalkozások tönkremennek szervezetek) A szolgáltatások színvonala nem A falusi és ökoturizmus erősödése emelkedik az elvárható mértékben Növekvő igények a hagyományos A fizetőképes kereslet csökken, tanyasi életformák megismerésére amelynek első „áldozata” a kultúra és a Egészségturizmus, vallásiés rekreáció. zarándokturizmus erősödése Természeti és tájvédelmi turizmus Országos és regionális támogatások kedvezőtlen hatása (pl. szemetelés) rendszere, uniós pályázatok Gazdasági és környezetvédelmi A turizmus, az idegenforgalom országos érdekek ütközése fejlesztései Területhasználat és látogathatóság Hazai és nemzetközi marketing korlátozottsága természetvédelmi tevékenység erősítése megfelelő számú területeken vendéget vonz a térségbe A nemzetközi kerékpárút kiépülése, a nemzetközi kerékpáros turizmus fellendülése Kunszentmiklóst fontos megálló hellyé teheti Budapest-Kelebia-Belgrád vasútvonal országos fejlesztése Térségi attrakciók jelenléte Térségi marketing Erősödő igény a természetben való rekreáció iránt, egészségtudatosság terjedése Térségi tematikus utak Nemzeti Park Igazgatóság fejlesztései 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Önkormányzat gazdálkodására ható pozitív jogszabályi változások, bevezethető helyi adónemek Újabb betelepülő vállalkozások megjelenése

ITS DA Konzorcium

Önkormányzat gazdálkodására ható negatív jogszabályi változások pl. szociális területen Helyi nagy foglalkoztatók megszűnése Belföldi turizmus más desztinációkra


23

Lehetőségek Önkormányzati pályázati lehetőségek Közfoglalkoztatási lehetőségek Helyi turizmus fellendülése 6. táji és természeti adottságok A tájhasználati módok és kultúrák feléledése A kultúrtájak különleges vonzerőt jelenthetnek a hazai és külföldi turisták számára A természeti értékek társadalmi felértékelődése Növekvő igények a hagyományos tanyasi életformák megismerésére Gyógy- és termálvizek minősége és száma érdeklődést kelt elsősorban az EU tagállamok nyugdíjasai körében Rendkívül sokoldalú idegenforgalmi fejlesztési lehetőség: egészségturizmus, tanyai vendéglátás, idegen-forgalmi tanyák, természetjárás, kerékpáros turizmus, sportolási lehetőségek Uniós pályázati lehetőségek 7. zöldfelületek Egészségtudatosság erősödése Rekreációs igények növekedése

Veszélyek irányul

A különböző tájhasználati módok ellentétes érdekei (pl. csatornarendszerek) A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya Az időjárási viszonyok (pl. csapadék) egyre szélsőségesebbé válnak Szigorodó környezetvédelmi előírások

Közterek állapotának romlása, természeti és épített értékek elsorvadása Szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a település nem használhatja igény szerint a zöldfelületeket

8. épített környezet (épített örökség is) A védett épületek, épületegyüttesek különleges vonzerőt jelentenek a hazai és külföldi turisták számára Az uniós pályázatok lehetőséget teremtenek járási centrumfejlesztésre, barna övezetek felújítására, védett épületek turisztikai hasznosítására 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Közlekedési infrastruktúra országos fejlesztése (Duna-híd, M8) Erősödő mikrotérségi, kistérségi, szerepkör Térségi, EUROVELO kerékpárút hálózat jelenléte, azokhoz való csatlakozás lehetősége Uniós pályázati lehetőségek Közösségi közlekedés országos fejlesztése 10. közművek és elektronikus hírközlés

ITS DA Konzorcium

A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya A magánerős fejlesztések korlátozott rendelkezésre állása A településfejlesztési támogatáspolitika, a jogszabályi háttér állandó változása

A települési elkerülő útszakaszok hiánya, közlekedési infrastruktúra Állami közútkezelő forráshiánya, fejlesztések csúszása A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya Természetvédelmi területek akadályozzák a terelőút építést


24

Lehetőségek Regionális (kistérségi) vízközmű rendszerek Uniós pályázati lehetőségek Szennyvízcsatorna-rákötésre vonatkozó jogi szabályozási lehetőséggel ösztönzés a rákötésre Megújuló energia lehetőségei

Veszélyek Uniós pályázati források felhasználása lassú, nehézkes Elmarad az innováció igényes technológiák elterjedése saját forrás hiánya miatt Nem alakul ki megfelelő együttműködés az érintett partnerek között

11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása Uniós pályázati lehetőségek A megújuló energia növekvő versenyképessége Környezettudatos, környezetvédő gondolkodás elterjedése Környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszapok) hasznosítási lehetőségei Vállalkozások számára környezetirányítási rendszerek rendelkezésre állása Környezetvédő technológiák, módszerek rendelkezésre állása, a megújuló energia a helyi gazdaság motorja lehet Kedvező jogszabályi környezet a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan Forrás: saját szerkesztés 2015.

ITS DA Konzorcium

A környezetvédelmi és a gazdálkodási érdekek ellentéte, szigorú jogszabályi előírások A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya A mezőgazdasági tevékenység (mérgek), tisztítatlan szennyvizek az élővizek minőségét, a talajvizet veszélyeztetik Fatüzelés arányának növekedése Hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjak jelentősen emelkednek Az illegális szemétlerakóka folyamatos felszámolások ellenérerendszeres megjelenése, elsősorban a szegregációval veszélyeztetett területek közelében


1. térkép: Értéktérkép:

Forrás: saját szerkesztés, 2015

ITS DA Konzorcium

25


2. térkép: Problématérkép

Forrás: Saját szerkesztés, 2015

ITS DA Konzorcium

26


27

2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása

3. térkép: Városrészek

Forrás: IVS 2010.

2. táblázat: Városrészek lehatárolása Városrész

Lehatárolás

Városközpont:

Rózsa u.- Kun u. – Balogh József u.- Délvidék- Büge u.- László K u.Vásártér- Bolyó János u- Zrínyi M. u.- Bak-ér mente – Hevesi köz Bak-ér mente – Belterületi határ – Paprét u. - Akácfa u.- Baksay Sándor u.- árok a 932 hrsz. területig – 932 hrsz. terület déli határa – belterületi határ -Kecskeméti u.- Kis u.- Tavasz u. – Kossuth L. u. Bibó K. u – Hunyadi u. – Kötő u.- Rákóczi F. u. páratlan oldala

Petőfi lakótelep és Ipari park

Belterületi határ – Büge u. – László K. u. – Vásártér u. - Zrínyi Miklós u.- belterületi határ

Tasskertes

Szenttamási út – Kölcsey F. u. mindkét oldala – Baross u.- Vasút u. – Rákóczi F. u. – Városkapu u.- Vasúti átkelőn túli 3200 hrsz. terület – Móra F. u. mindkét oldala – Kinizsi u. mindkét oldala – Liszt F. u. mindkét oldala – Rákóczi F. u. – 2403 hrsz. terület – 2398 hrsz, 2397 hrsz, 2394/3 hrsz, 2395 hrsz, 2399 hrsz, 2394/1 hrsz, 2400 hrsz. területek.

ITS DA Konzorcium


28

Városrész Szécsi telep

Lehatárolás Belterületi határ – Virágh Gedeon u. - Paprét- Akácfa u.- Baksay Sándor u.- belterületi határ

Déli városrész:

XXXI. csatorna– Rákóczi Ferenc u. páros oldal- Kötő u.- Hunyadi u. – Bibó K. u.- Kossuth L. u. – Tavasz u.- Kis u.- belterületi határ(Kossuth u.) - 268 hrsz. út – 240 hrsz. út – belterületi határ – Óvoda u.- 116 /4 hrsz. út – belterületi határ az XXXI csatornáig.

Kunbábony

Kunbábony belterületi határa

Külterület Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 2015.

Kunszentmiklós lakónépesség száma 2011-es KSH adatok szerint 8561fő. A lakónépesség 96,6%-a belterületen, 3,4 %-a (262 fő) külterületen él. A városközpontban (41%) legmagasabb a lakónépesség aránya. 2. ábra: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

A városrészek közül a külterületen a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, 40,5 % (a települési adat csupán 24,6 %), és itt a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, csupán 2,4 %. A legfeljebb általános iskolai végzetséggel rendelkezők aránya csaknem megegyezik a városközpont városrész (28%), valamint Kunbábony (28,8%) tekintetében.

ITS DA Konzorcium


29

3. ábra: Foglalkoztatottsági mutatók városrészenként


A városrészek közül a Petőfi lakótelep és Ipari parkban a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül (64,2%), nem sokkal alacsonyabb a Szécsi telepen (60,8%), utána pedig a Déli városrészben (60%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Tasskertes városrészben a legmagasabb (50,8%), míg a Szécsi telep városrészben a legalacsonyabb (27,1%). Szécsi telepen a legmagasabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (55%), csupán egy százalékponttal alacsonyabb ez az arány Kunbábonyban (54%). A Déli városrészben a legalacsonyabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (41,5%).

ITS DA Konzorcium


30

4. ábra: A gazdaságilag nem aktív és munkanélküliek megoszlása városrészenként


A külterületen a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (69,5%), valamint a munkanélküliek aránya 20%). A tartós munkanélküliek legmagasabb aránya Tasskertesben jellemző (12,9%). A Petőfi lakótelepen és Ipari parkban a legalacsonyabb a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (47,2%). A munkanélküliek aránya (9,4%), valamint a tartós munkanélküliek aránya (4,3%) a Szécsi telepen a legalacsonyabb. Belterületen található a lakások 97,2 %-a, külterületen 2,8 %-a, 100 db.. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya külterületen a legmagasabb (58%), majd Kunbábonyban (40,3%). Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a Petőfi lakótelep és Ipari parkban a legalacsonyabb (5,1%).

ITS DA Konzorcium


31

Lakó

Humán szolgáltatási

Közigazgatási

Közösségi

Közlekedési, távközlési

Turisztikai, rekreációs

Zöldfelületi, környezeti

Mezőgazdasági

Kereskedelmi

Városrészek

Ipari, logisztikai

3. táblázat: Városrészek funkciói

Funkciók Városközpont Petőfi lakótelep, ipari park Tasskertes Szécsi telep Déli városrész Külterületek Forrás: Saját szerkesztés 2015 domináns funkció kiegészítő funkció

3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének, a korábbi tervek, a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével került kidolgozásra. Az ITS célrendszerének kidolgozása során mind a külső, mind pedig a belső összefüggések hangsúlyosak. A belső összefüggések tekintetében fontos, hogy a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra adjanak megoldást, a stratégia megvalósítható legyen, valamint olyan tevékenységeket tervezzünk, amelyek a célok megvalósítását hivatottak elérni. A külső összefüggések tekintetében a stratégia illeszkedik az Európai Uniós fejlesztési stratégiákhoz, programokhoz, a hazai településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákhoz, az önkormányzat gazdasági programjához, a települési környezetvédelmi programhoz és más környezetvédelmi tervekhez, a területfejlesztési tervdokumentumokhoz. A 2014-2020-as Európai Uniós pénzügyi időszak tekintetében legmeghatározóbb, területfejlesztési irányokat, alapelveket lefektető dokumentum az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”, amelyet az Európai Bizottság 2010-ben fogadott el. Az Európa 2020 dokumentumban meghatározott prioritásokat és célkitűzéseket figyelembe véve alkotta meg az Európai Parlament és a Tanács az 1303/2013/EU rendeletet, mely kijelöli a 2014-2020-as időszak fő tematikus céljait, amelyek megvalósítása fő iránynak tekintendő az Európai Unióban. Mivel Magyarország európai uniós tagállam, így minden egyes fejlesztési dokumentumnak illeszkednie kell ehhez a fő dokumentumhoz, mind nemzeti, mind megyei szinten. A városi szintű Stratégiai céloknak is összhangban kell, hogy legyenek az uniós célokkal annak érdekében, hogy Magyarország teljesíteni tudja vállalásait és Európa a kijelölt irányok mentén fejlődjön ITS DA Konzorcium


32

A célok ismerete mellett nagyon fontos, hogy ismerjük azok valódi tartalmát, ehhez nyújtanak segítséget az egyes tematikus célokhoz rendelt beruházási prioritások és a célok elérését mérő indikátorok. A célok meghatározásánál ezeket is figyelembe vettük annak érdekében, hogy lássuk, melyek azok a fejlesztési elképzelések, amelyek ténylegesen és közvetlenül hozzájárulnak az uniós célok eléréséhez, és melyek azok, amelyek bár a település szempontjából fontos fejlesztési irányok, ugyanakkor az uniós célokhoz nem, vagy csak közvetetten járulnak hozzá. A stratégiai tervezés további fontos hazai dokumentumai az alábbiak, amelyekkel szintén vizsgálni szükséges az összhangot: Partnerségi Megállapodás, Bizottság által elfogadott 20142020-as időszakra vonatkozó Operatív Programok, Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program. Az Önkormányzatok jellemzően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) forrásaiból valósíthatják meg fejlesztési elképzeléseiket, melyek alapját képezi a Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program, többek között ezért is fontos, hogy a települési szintű stratégia összhangban legyen a megyei Programmal. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Koncepciója és Programjában az alábbi célrendszert határozta meg: 5. ábra: Bács- Kiskun megye Területfejlesztési Koncepciójának és Programjának célrendszere:

Forrás: Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója és programja 2014.

A Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjának (egyeztetési változatú) céljai: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3) Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4) ITS DA Konzorcium


33

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5) Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP 6) Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8) A Kunszentmiklós 2020 koncepcióban meghatározott kiemelt kezdeményezések (célok) a következők: 1. Ügyfélközpontú e-közszolgáltatások kiépítése Kunszentmiklós térségében 2. A közoktatás modernizációja 3. Multifunkcionális Közösségi Központ kialakítása 4. Integrált egészségfejlesztés 5. A köz rendjének biztosítása és erősítése 6. Fenntartható környezetgazdálkodás 7. Innovatív üzleti környezet fejlesztése 8. A helyi mezőgazdaság erőforrás-hatékony fenntartható fejlesztése 9. A turizmus fenntartható fejlesztése 10. A komplex rehabilitáció térségi modelljének kialakítása A város hatályos Településfejlesztési koncepciójának célrendszere alapvetően helytálló, kisebb módosításokra, igazításokra szorul. Kunszentmiklós Város Önkormányzata 2010-ben elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amelyet 7/2010.(I..4.) képv. sz. határozatával el is fogadott. Az IVS-ben megfogalmazott tematikus célok és részcélok: T1. Munkahelyek teremtése, vállalkozásösztönzés 1.1.Vállalkozások betelepítése az Ipari Parkba 1.2.Gyógy-és termálturizmus kínálatának, falusi és ökoturizmus fejlesztése 1.3.Mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása T2. Városi közszolgáltatások minőségének, elérhetőségének javítása 2.1.Közösségi közlekedés feltételeinek javítása 2.2.Egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása, bővítése 2.3.A közoktatás színvonalának javítása T3. A természeti környezet védelme, az épített környezet megőrzése 3.1.Közterületek, parkok rekonstrukciója 3.2.Középületek rekonstrukciója 3.3.Természeti értékek megőrzése T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása 4.1.Szociális és foglalkoztatási programok ITS DA Konzorcium


34

4.2.Szociális bérlakások minőségének javítása 4.3.Szociális bérlakások építése T5. A lakókörzetek infrastruktúrájának fejlesztése 5.1.Teljes közmű kiépítés, szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése 5.2.Utak, járdák, kerékpárutak fejlesztése. AZ IVS minden városi célja részben elérésre került. Az IVS T1. Munkahelyek teremtése, vállalkozásösztönzés célkitűzése minimális mértékben került elérésre, turizmusfejlesztés keretében zarándokszálláshely került kialakításra. A T2. Városi közszolgáltatások minőségének, elérhetőségének javítása célkitűzése részben elérésre került, a közösségi közlekedés feltételeinek (vasútállomás előtti parkolók, stb.) javításával, valamint a közoktatási intézmények épületeinek felújításával. A T3 A természeti környezet védelme, az épített környezet megőrzése célkitűzés megvalósult a városközpont fejlesztési projekt keretében, amikor középületek felújítására, közterületek rekonstrukciójára került sor. A T4 A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása célkitűzés részben megvalósult képzési program indításával, egyéb részelemek megvalósításával. A T5. A lakókörzetek infrastruktúrájának fejlesztése célkitűzés részben megvalósult a szennyvízcsatorna hálózat települési kiépítésével, útburkolat felújításokkal, közvilágítás korszerűsítéssel.

Az IVS céljait elsődlegesen azáltal érhették el, hogy az adott célhoz kapcsolódóan sikerült érdemi projekteket megvalósítani. A célok részbeni meg nem valósulásának oka alapvetően a forráshiány, az adott célterület vagy nem felelt meg a pályázati kiírásnak, vagy nem nyert a benyújtott pályázat, vagy be sem tudták nyújtani önerő hiánya miatt (vagy nem volt megfelelő pályázati kiírás). A szociális helyzetet javító ESZA típusú projektek esetén probléma, hogy a bevont célcsoport tényleges részvétele a projektmegvalósítás során nem biztosítható (lemorzsolódás miatt), így az önkormányzat nem tudja (tudta) vállalni a támogatás visszafizetés kockázatát. A gazdaságfejlesztési célkitűzés eléréséhez többek között fokozottabb marketing tevékenységre lenne szükség, amely viszont további forrásokat igényelne. A cél elérést hátráltatta a gazdasági válság is. Az IVS megalapozó része részletesen kidolgozott, tényszerűen bemutatja a város szerepét a településhálózatban. A városi és városrészi szintű helyzetelemzés rendszerezett, részletes információkat tartalmaz, megfelelő alapot nyújt a stratégiai rész elkészítéséhez. A stratégiai részben a célrendszer kidolgozása részletes, a megalapozó részben megállapított problémák megoldására irányul. A célok külső-belső összefüggései bemutatottak. Városrészenként indikátorok meghatározásra kerültek. Az akcióterületek kijelölése megalapozott, a szükséges fejlesztéseket megállapították felelőssel, becsült költséggel. A fenntarthatósági kérdés, a trendek, prioritások vizsgálatra kerültek. Részletes antiszegregációs terv, ingatlangazdálkodási terv került kialakításra. Az IVS-ben városfejlesztési társaság kialakítását tervezték, erre később nem került sor, a városfejlesztési projekt Közreműködő Szervezetével való egyeztetést követően. Az IVS-ben foglalt projektmenedzsment feladatokat az önkormányzat belső munkatársai látták el. A partnerségi és monitoring feladatok széleskörűen, megfelelően meghatározásra kerültek Jelen ITS-ben az IVS-ben szereplő fenti célok minimális szövegszerű módosítására, általánosabbá tételére, illetve kiegészítésére kerül sor. Az IVS első célkitűzéséből kikerült a mezőgazdasági részcél, mivel e helyett a hangsúly az ipari, turisztikai fejlesztésekre helyeződik a jövőben, mezőgazdasági projektet nem is tervez az önkormányzat. Az IVS 2., városi közszolgáltatásokra vonatkozó részcéljai kiegészítésre kerültek a kulturális és közösségi élet fejlesztésével, mivel a közösségépítés, szegregáció csökkentés jelentős szándék a jövőben, ez ITS DA Konzorcium


35

pedig a célrendszerből eddig hiányzott. Az IVS T3 céljának részcéljai közül a Középületek rekonstrukciója részcél kikerült, mivel azt a T2 célkitűzés már magában foglalja a fejleszteni kívánt közfunkciókon keresztül. A T3 cél kiegészült a jövőben fontos növekvő környezet- és energiatudatosság célkitűzéssel, a részcélok közé pedig bekerült az energiahatékonyság növelése, hulladékok mennyiségének csökkentése. A T4 szociális felzárkóztatási cél részcéljai jobban kiegészítik egymást a változtatást követően, elválasztásra került az infrastrukturális rész a szociális, foglalkoztatási fejlesztésektől, valamint beillesztésre került az anti-szegregációs terv. A T5 célkitűzés tartalma nem változott, a megfogalmazás vált szélesebb körűvé.

3.1 Jövőkép A jövőkép pozícionálja a várost a régióban, a tágabb térségben, meghatározza a társadalmi gazdasági és épített környezeti domináns folyamatokat és állapotot. (2030-ra elérendő elvárt állapotot jelent). A koncepcióban, valamint az IVS-ben megfogalmazott jövőkép, mely jelenleg is aktuális: Kunszentmiklós Város Jövőképe „Kunszentmiklós városa a Felső-Kiskunság mikro-régió szolgáltató magja, természeti kapuja és gazdasági, turisztikai célpontja.” A város jövőképe azt a célt fogalmazza meg, hogy hosszú távon, 15-20 éves távlatban Kunszentmiklós a kistérségen belül a többi településsel együttműködve a mikro-régió szolgáltató központjává, a vállalkozások gazdasági célpontjává válik, valamint kihasználja a körülötte található természeti értékek minden aspektusát, így válva Bács-Kiskun megye északi, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park turisztikai kapujává. A jövőkép megvalósulása érdekében kitűzött átfogó célok a következők: 1. Átfogó cél: Versenyképes és innovatív gazdaság: az értékteremtő foglalkoztatás és aktivitás növelése

A fenti átfogó cél a munkahelyteremtés és foglalkoztatás növelését, ennek érdekében a vállalkozói infrastruktúra, üzleti környezet fejlesztését, befektetetés ösztönzést, a turizmusfejlesztést, a munkavállalói mobilitás növelését határozza meg követendő irányként. Közvetve minden olyan tevékenység is fejlesztési irányt jelent, amely munkahelyteremtő/megtartó hatású. 2. Átfogó cél: Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése A fenti átfogó cél a helyi lakosság mindennapi életére ható tényezők (egészségügy, oktatás, szociális terület, közigazgatás, közösségi, kulturális élet, az ezeket biztosító intézmények, szakemberek) fejlesztését irányozza elő, kiegészítve az erre közvetetten ható tényezők (települési zöldfelületek, közterületek, utak állapota, közlekedés) fejlesztésével is. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében kiemelten szükséges kezelni a hátrányos helyzetben levők életkörülményeinek javítását, minden erre irányuló intézkedést. ITS DA Konzorcium


36

3. Átfogó cél: A környezettudatosság erősítése, a klímaváltozásra való felkészülés A fenti átfogó cél a folyamatosan változó környezet minden értékének megőrzését, problémájának megoldását, a lakossági, önkormányzati és vállalkozási energiatakarékossági, hulladékcsökkentési tevékenységeket irányozza elő.

3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Kunszentmiklós Város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok

A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1 A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T3 A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság T4 A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása T5 Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra T1: A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés és vállalkozásösztönzés révén Kunszentmiklós a közelmúltig a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozott, a képzetlen munkanélküliek aránya magas, a munkavállalási hajlandóság alacsony volt, az idegenforgalmi lehetőségek kihasználatlanok. Noha a munkanélküliség helyzete javult, továbbra is az egyik leglényegesebb feladat a városban a foglalkoztatás ösztönzése, ennek érdekében a vállalkozások településre vonzása, alakulásuk ösztönzése is. Ezt segíti elő a helyi ipar fejlesztése, a turizmusfejlesztés is, a vállalkozások technológiai fejlesztése, az idegenforgalom növekedése több bevételt, új munkahelyeket jelent. Cél a város iparterületének fokozottabb kiaknázása, a város szorosabb együttműködése az iparterület fejlődése érdekében. Cél továbbá a helyi vállalkozások élénkítése, a szolgáltatások és a kiskereskedelmi szektor aktivizálása. Tematikus utak kialakításával, valamint kulturális programok szervezésével a település a Kiskunság valódi kapujává válik. A fenti tematikus célhoz az alábbi részcélok járulnak hozzá: R1 Ipari termelés feltételeinek javítása R2 Turisztikai potenciál fejlesztése A fenti célok eléréséhez az önkormányzat részéről megfelelő üzleti infrastruktúra, vállalkozásoknak nyújtott kedvezmények, jó településmarketing, a vállalkozások részéről pedig befektetési, gyártásfejlesztési hajlandóság és képesség szükséges. A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció Innovatív üzleti környezet fejlesztése, a helyi mezőgazdaság erőforrás-hatékony fenntartható fejlesztése, a turizmus fenntartható fejlesztése céljaihoz.

ITS DA Konzorcium


37

T2: Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások Kunszentmiklós lakossága, amelyben magas arányt képvisel a roma nemzetiség folyamatosan csökken, elöregedés tapasztalható. A képzetlen munkanélküliek magas aránya, a fiatalság szabadidő eltöltési és egyéb problémái, az idősek növekvő száma, a külterületi lakosság mind a közszolgáltatások, intézmények fejlesztését indokolják, amelyek állapota erősen leromlott az utóbbi években és energetikai, illetve kapacitásproblémákkal küzdenek. Lényeges feladat a szükséges kapacitások, közszolgáltatások kialakítása, színvonalának emelése, az intézmények állagának, akadálymentesítésének megoldása, a lakosság egészségi állapotának és a képzettségének javítása érdekében megfelelő egészségügyi, oktatási, szociális szolgáltatások és sportlehetőségek, közösségi helyek, programok kialakítása. Az önkormányzat célul tűzte ki, hogy maximális támogatást nyújt a közszolgáltatások fejlesztésére mind a saját fenntartásban működő közintézmények, mind pedig e szektorban tevékenykedő vállalkozások számára, annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb köre elérje a minőségében fejlődő szolgáltatásokat. A fenti tematikus célhoz az alábbi részcélok járulnak hozzá: R1 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása R2 A közoktatás fejlesztése R3 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása R4 Kulturális és közösségi élet fejlesztése A fenti célok eléréséhez az önkormányzat részéről a szolgáltatások fejlesztésére, a szolgáltatásokban dolgozók szakmai képzésére finanszírozási forrás biztosítandó, emellett lakossági egészségtudatosság erősítés, identitásnövelés szükséges. A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció Integrált egészségfejlesztés, A közoktatás modernizációja, Multifunkcionális Közösségi Központ kialakítása, Ügyfélközpontú eközszolgáltatások kiépítése, A komplex rehabilitáció térségi modelljének kialakítása céljaihoz. T3: A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság Kunszentmiklóst jórészt a Kiskunsági Nemzeti Park védett területei veszik körül, a város vízfolyása a Bak-ér. A legjelentősebb probléma a bel- és csapadékvíz, amelyet mindenképp orvosolni szükséges. A település belterületén kevés zöldfelület található, azok állapota sem alkalmas a rekreációra. Gondot jelent az illegális hulladéklerakók jelenléte. A város épített értékekben gazdag. A természeti adottságok (napsütés, stb.) alkalmasak az energetikai hasznosításra. Mivel az intézmények fenntartása igen költséges, szükséges az energiahatékonysági korszerűsítés. A természetvédelem és kulturális értékek védelme alapvető fontosságú a környezet és a lakosság egészsége érdekében, emiatt irányt jelent a hulladékok mennyiségének csökkentése is. A város kiemelt figyelmet fordít a természeti és az épített örökség megőrzésére, védelmére és bemutatására, a történelmi épületek kulturális célú hasznosítására. A fenti tematikus célhoz az alábbi részcélok járulnak hozzá: R1 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója R2 Természeti értékek megőrzése, mennyiségének csökkentése

ITS DA Konzorcium

energiahatékonyság

növelése,

hulladékok


38

A fenti célok eléréséhez szükséges az önkormányzat és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság érdekeinek összehangolása, a megfelelő területek rendelkezésre állása, a közfoglalkoztatási lehetőségek cél érdekében történő kihasználása, valamint a települési szemléletmód-formálás, a környezettudatos, energiatudatos gondolkodásmód elterjesztése. A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció Fenntartható környezetgazdálkodás céljához, közvetve az Innovatív üzleti környezet fejlesztése célhoz. T4: A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása Kunszentmiklós lakossága, amelyben magas arányt képvisel a roma nemzetiség, folyamatosan csökken, elöregedés tapasztalható, különösen a külterületeken élők között. A gyermekek, fiatalok körében terjed az alkohol és a drogok használata, életmódbeli, szabadidő eltöltési problémákkal küzdenek. A képzetlen munkanélküliek magas arányban vannak jelen, a településen a foglalkoztatás hangsúlyos kérdés. A Kunszentmiklósi kistérség a közelmúltig a leghátrányosabb helyzetű térségek közé tartozott, a 2011-es KSH adatok alapján a városban már négy szegregátum tömböt azonosítottak a 2001-es két tömbbel szemben. Az önkormányzat vállalja, hogy a városban élő szociálisan hátrányos helyzetű lakosok tekintetében segíti társadalmi integrációjukat, oktatási lehetőségeiket valamint visszatérésüket az aktív munkaerőpiacra. Jelen átfogó cél a szegregátummentes várost, a leszakadó hátrányos rétegek felzárkózását célozza a következő részcélokkal: R1 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek szociális és foglalkoztatási helyzetének javítása R2 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek életkörülményeinek javítása R3 Anti-szegregációs tervben foglaltak elérése A fenti célok eléréséhez szükséges az önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat érdekeinek összehangolása, együttműködés a cél érdekében (pl. igényfelmérés). Alapvető fontosságú a megfelelő egészségügyi ellátás, az elkötelezett szociális munkatársak rendelkezésre állása, a képzési tevékenység célcsoportra szabása, a közfoglalkoztatási lehetőségek kihasználása, a hasznos szabadidő-eltöltési lehetőségek (pl. sport), rendezvények szervezése, különösen a gyermekek, fiatalok számára. A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció A közoktatás modernizációja, Az integrált egészségfejlesztés, A köz rendjének biztosítása és erősítése, valamint A komplex rehabilitáció térségi modelljének kialakítása céljaihoz. T5: Kiépített és megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra unkahelyek teremtése, vállalkozásösztönzés Kunszentmiklóson a közművek rendszere szinte teljesen kiépített a külterületek kivételével, azonban a város belvíz- és csapadékvíz-elvezetés rendszere nem alkalmas a város egyik kulcsproblémájának megfelelő kezelésére. A közvilágítás mindenütt korszerűsítésre szorul, vagy cserére a vandalizmus következtében. A közlekedési infrastruktúra (utak, járdák stb.) állapota leromlott, nem megfelelő, emellett csak egy erősen leromlott kerékpárút található a városban, noha helyi szerepe jelentős. A Bejárható Magyarország Program Bejárható Bács-Kiskun részprogramja a kerékpározást Kunszentmiklóson turisztikai jelentőségűként azonosítja. BácsKiskun Megye Területrendezési Tervében az országos kerékpárút-hálózatot kiegészítő elemként tüntetnek fel több kunszentmiklósi (pl. a Tass-Kunszentmiklós közötti), még megépítésre váró kerékpárutat.

ITS DA Konzorcium


39

A fenti tematikus célhoz az alábbi részcélok járulnak hozzá: R1 Közmű hálózat fejlesztése R2 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A fenti célok eléréséhez szükséges a környező településekkel történő együttműködés a közművek üzemeltetése és a fejlesztési elképzelések összehangolása tekintetében, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal az őket is érintő tervek egyeztetése érdekében. A közfoglalkoztatási lehetőségeket is ki lehet használni a célok eléréséhez. A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció Fenntartható környezetgazdálkodás, az Innovatív üzleti környezet fejlesztése, Integrált egészségfejlesztés, A turizmus fenntartható fejlesztése céljaihoz, közvetve a mobilitáson keresztül A komplex rehabilitáció térségi modelljének kialakítása célhoz. 3.2.2 Városrészi szintű területi célok

A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városi és városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: A városrészi célok kifejezetten az adott városrészre jellemző problémák megoldását célozzák. A város egészére vonatkozó általánosabb problémák nem specifikusan városrészi, hanem városi célként kerülnek megfogalmazásra. VÁROSKÖZPONT V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Turisztikai potenciál fejlesztése V3 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V4Természeti értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V6 Közmű hálózat fejlesztése V7 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V8 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V9 A közoktatás fejlesztése V10 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása V11 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása

ITS DA Konzorcium


40

V1: Ipari termelés feltételeinek javítása Kunszentmiklóson a vállalkozások többsége a Városközpont városrészben található. A fejlesztési cél a vállalkozások tevékenységének bővítését, hatékonyságát irányozza elő, a tervezett magán beruházásokkal javulhat a város foglalkoztatási helyzete. Az elérendő állapotot a telephely- vagy technológiafejlesztést végrehajtott vállalkozások növekvő száma jelenti, melynek feltétele az ezt támogató pályázati rendszer. V2: Turisztikai potenciál fejlesztése A városban a turisztikai lehetőségek (termálvíz/gyógyvíz jelenléte, nemzeti parki környezet stb.) nem kihasználtak, az attrakciók száma kevés, a kiegészítő létesítmények hiányosak, kapacitásuk nem elegendő (pl. szálláshelyek, stb.). A problémák túlnyomórészt ezt a városrészt érintik, mivel a funkciók nagy része itt található, ezek erősítése, bővítése szükséges. Cél, hogy a városban a strandon a medencék lefedésével a turisztikai szezon hossza növekedjen, valamint, hogy új attrakciók jöjjenek létre kiegészítő létesítményekkel együtt. V3: Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója A Városközpontban kevés a zöldfelület, azok állapota sem megfelelő. Hiányoznak a rekreációt szolgáló zöld közterületek, közösségi terek, lakossági igény lenne ezek kialakítására pl. a Bak-ér mentén, amely kiváló alapot jelent egy sportolási lehetőséget is biztosító sétány kialakítására. Mivel a várost jórészt Nemzeti Park veszi körül, kevés a lehetőség látogatható rekreációs zöldfelület kialakítására, a meglevőket mindenképp meg kell ragadni. Az elérendő állapot egy zöldebb, élhetőbb, egészségesebb városrész, ahol széleskörű lehetőség nyílik a szabadtéri kikapcsolódásra. Ennek feltétele az önkormányzati zöldfelületi koncepció kialakítása, a megfelelő területek rendelkezésre állása, és a zöldfelületi koncepció megvalósítása a források rendelkezésre állása mellett. V4: Természeti értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése A Városközpontban található illegális hulladéklerakók jelenléte miatt szükséges ez a cél, elérendő mindenképp ezek felszámolása a környezet és az egészség védelme érdekében. A Bak-ér revitalizációjával megőrizhető a település egyik természeti értéke, egyben zöld közösségi tér is létrejöhetne a lakossági igényeknek megfelelően (ez a funkció jelenleg elégtelen a városközpontban). A kialakítandó eredmények fenntartásához szükséges a lakossági szemléletformálás is a környezettudatosság terén. V5: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kunszentmiklóson a települési utak és járdák állapota leromlott, különösen a Városközpontban, ahol a legnagyobb a forgalmi terhelés. A jelentős (kb. 40 %-os) helyi kerékpárforgalom, és a térségben tervezett kerékpáros turizmus számára csak egy leromlott állapotú kerékpárút áll rendelkezésre Tasskertes és a Városközpont között. A Városközpontban (noha a település térségközpont) nincs fedett buszváró, nem elegendő a parkolók száma sem. Ezeket a problémákat szándékozza orvosolni a fenti cél a funkciók megerősítésével és bővítésével. Turisztikai és egészségvédelmi szempontból is szükséges a megyei elképzeléseknek megfelelően a Tass és Kunszentmiklós közötti kerékpárút kiépítése, amivel ITS DA Konzorcium


41

kapcsolódni lehetne az EUROVELO rendszeréhez. Ennek feltétele az összes tervezett térségi kerékpárút kiépítése. V6: Közmű hálózat fejlesztése Mint korábban jeleztük, a város belvíz- és csapadékvíz-elvezetés rendszere nem alkalmas a város egyik kulcsproblémájának, a belvíznek a megfelelő kezelésére, ez minden városrészben gondot jelent évek óta. A közvilágítás szintén mindenütt korszerűsítésre szorul, a városközpontban gyakran cserére is a vandalizmus (pl. kilövöldözik őket a szegregátum területeken) következtében. Jelen cél megvalósulásával mindenütt korszerű, energiatakarékos közvilágítás épülne ki, és a belvíz-elvezetési kérdés is megoldódna a rendszerek fejlesztésével. V7: Kulturális és közösségi élet fejlesztése Kunszentmiklós kulturális és közösségi élete leginkább a Városközpontban koncentrálódik az itt lévő kulturális és közösségi tereknek köszönhetően. A lakosság helyi identitástudatának, hagyományőrzésének, egészségtudatosságának, környezet – és energiatudatos gondolkodásmódjának erősítése szükséges, amely a tudatosságformáló, közösségépítő programokon keresztül történik, egyben hasznos szabadidő-eltöltési lehetőséget is nyújtva (különös tekintettel a gyermekek, fiatalok számára). A jogszabályi előírásoknak és turisztikai szempontoknak is megfelelően kialakított, már meglévő közösségi helyeken a jelzett programok szervezése, megvalósítása a célkitűzés, amelyeknek feltétele a felújítást, akadálymentesítést célzó, valamint a helyi közösségépítő, szemléletformáló pályázati források rendelkezésre állása, valamint a civil szervezetek összehangolt működése, bevonása. V8: Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása Kunszentmiklós térségi szerepet is betöltő Egészségügyi központja, amely szakrendelést is biztosít a lakosság számára, a Városközpontban található. Jelenlegi állapota miatt nagyon magas a fenntartási költsége (nagy az energiaveszteség), valamint a szakrendelések kevés száma nem felel meg az igényeknek, több szakrendelésre van szükség. A helyi leromlott sportlétesítmények egy része is ebben a városrészben található, ezek felújítása, valamint új sportlétesítmények kialakítása a fiatalság (különösen a roma fiatalok) számára nagyon fontos. A megvalósulása esetén a helyi lakosság egészségi állapota nem romlana, javulhatna, és hasznos szabadidőtöltésre nyílna lehetőség a fiatalok számára. Ennek feltétele a pályázati források rendelkezésre állása, valamint a dunavecsei egészségügyi központtal való feladategyeztetés. V9: A közoktatás fejlesztése Kunszentmiklós Városközpontjában koncentrálódnak az oktatási intézmények, amelyek működése, színvonala alapvető a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, különösen ilyen magas arányú roma lakosság, a hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya esetén. Mivel nagyon magas helyben az alacsony képzettségű munkaerő aránya, az oktatási intézmények működési és kapacitásproblémáinak megoldása, az intézményfejlesztés és az ott dolgozók számára szakmai továbbképzés az egyik leglényegesebb teendő, kiegészítve a felzárkóztató és szakmai felnőttképzési lehetőségekkel. A tehetséges roma zenész családok ITS DA Konzorcium


42

értékeire építve az oktatási kínálat bővítése célszerű a hagyományoknak megfelelő zeneiskolai szakok indításával, ezek fejlesztésével, amely kitörési lehetőséget jelentene a roma gyermekek számára. A célállapotot tehát egy jól működő, magas színvonalú, igényeknek megfelelő képzést kínáló oktatási intézményrendszeren keresztül a magasabb képzettségű lakosság jelenti, a megvalósítás feltétele a források rendelkezésre állása mellett a fenntartók közötti jó együttműködés, és az ezt elősegítő jogszabályi környezet. V10: A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása Kunszentmiklós Városközpontjában koncentrálódnak a helyi és járási közigazgatási intézmények, valamint itt található a szociális intézmények közül a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Családsegítés, Gyermekjóléti Szolgáltatása, amelyek működése, színvonala alapvető a társadalom működése, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Emiatt lényeges az intézmények fejlesztése, az itt dolgozó szakemberek szakmai továbbképzése, a szociális szolgáltatások körének bővítése. A célállapot a magasabb képzettségi szinttel rendelkező lakosság, a csökkenő munkanélküliségi ráta és a hátrányos helyzetű gyermekek csökkenő aránya. V11: Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása

Kunszentmiklóson magas a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság aránya (a roma nemzetiség aránya a nemzetiségi önkormányzat becslése szerint 18-20 %), a Városközpont városrészben a KSH 2011. évi adatai alapján két szegregátum tömb is található. Az itt élő, társadalmi szempontból leszakadó rétegek helyzete egyrészt az életkörülmények javításával, másrészt a szociális és foglalkoztatási helyzet javításával (az ezt célzó programokon keresztül), harmadrészt a közösségi életbe bevonással tehető jobbá. Célállapot a megfelelően kiépített és működő infrastruktúrával ellátott területen élő lakosság körében a hátrányos helyzetűek arányának csökkenése, a foglalkoztatottság növelése. Ennek feltétele az antiszegregációs tervben foglaltak megvalósítása a megfelelő források rendelkezésre állása esetén, az együttműködés a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a hátrányos helyzetű lakosság részvételi hajlandósága a számukra kialakított programokban. PETŐFI LAKÓTELEP ÉS IPARI PARK V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V3 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V4 Közmű hálózat fejlesztése V5 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V6 A közoktatás fejlesztése V7 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása

ITS DA Konzorcium


43

V1: Ipari termelés feltételeinek javítása Kunszentmiklóson az Ipari Park ebben a városrészben található. A fejlesztési cél ebben az esetben a vállalkozói környezet fejlesztését jelenti, célállapot a maximális kihasználtság a betelepült vállalkozások számának növekedésével. Ehhez szükséges az Ipari Park belső infrastruktúrájának kialakítása, a hozzá vezető út és közvilágítás kialakításával együtt, amelynek feltétele a megfelelő pályázati források rendelkezésre állása. V2: Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója A főként lakófunkciót betöltő Petőfi lakótelep városrészben, (ahol a fiatalkorúak aránya a településen az egyik legmagasabb), kevés a zöldfelület, azok állapota sem megfelelő. Kevés a zöld közösségi tér, egy játszótér, valamint egy skate- és görpálya található itt, de azok állapota is fejlesztésre, valamint az igények következtében bővítésre szorul. Az elérendő állapot egy zöldebb, élhetőbb, egészségesebb városrész, ahol széleskörű lehetőség nyílik a szabadtéri kikapcsolódásra, különösen a gyermekek, fiatalok számára (más településekről is). Ennek feltétele az önkormányzati zöldfelületi koncepció kialakítása, a megfelelő területek rendelkezésre állása, és a zöldfelületi koncepció megvalósítása a források rendelkezésre állása mellett. V3: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A Petőfi lakótelep és Ipari Park városrészben nincs kiépült kerékpárút, amelyre pedig szükség mutatkozik, a helyi forgalom 40 %-a kerékpáros. Az úthálózat az iparterület közelében jobb állapotú, mint a települési átlag, mindazonáltal máshol felújításra szorul. Az intézmények közelében parkolóhely hiány mutatkozik. Ezeket a problémákat szándékozza orvosolni a fenti cél a funkciók megerősítésével és bővítésével. V4: Közmű hálózat fejlesztése Mint korábban jeleztük, a város belvíz- és csapadékvíz-elvezetés rendszere nem alkalmas a város egyik kulcsproblémájának, a belvíznek a megfelelő kezelésére, ez ebben a városrészben is gondot jelent. A közvilágítás szintén minden városrészben, így itt is korszerűsítésre szorul. Jelen cél megvalósulásával mindenütt korszerű, energiatakarékos közvilágítás épülne ki, és a belvízelvezetési kérdés is megoldódna a rendszerek fejlesztésével. V5: Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása A korábban említett, városrészben található szabadtéri közösségi terek állapota, kapacitása, valamint a közlekedési hiányosságok között említett kerékpárút problematikájának megoldása hozzájárul a foglalkoztatási mobilitáshoz, a lakosság egészségi állapotának megőrzéséhez, javításához is, amely az elérendő állapot, valamint megvalósulásukkal a hasznos szabadidőeltöltési lehetőség még több fiatal számára (a térségi településekről is) lenne nyitott. Ennek feltétele a pályázati források rendelkezésre állása.

ITS DA Konzorcium


44

V6: A közoktatás fejlesztése A Petőfi lakótelepen található a városi óvodák Újtemető utcai épülete, amelynek energetikai felújítása szükséges, emellett egyéb hiányosságai is vannak (pl. tornaszoba). Az óvodák működése, színvonala alapvető a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, különösen ilyen magas arányú roma lakosság, a hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya esetén. A problémák megoldása érdekében az intézményfejlesztés és az ott dolgozók számára szakmai továbbképzés az egyik leglényegesebb teendő. A célállapotot tehát egy jól működő, magas színvonalú oktatási, nevelési intézményrendszeren keresztül a fejlett készségekkel rendelkező gyermekek, a magasabb képzettségű lakosság jelentik, a megvalósítás feltétele a források rendelkezésre állása mellett az ezt elősegítő jogszabályi környezet. V7: A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása A Petőfi lakótelepen található a város egyetlen bölcsődéje, amelynek kapacitása nem felel meg a szülői igényeknek. Emiatt további nappali ellátási lehetőség kialakítása (bölcsőde, vagy egyéb alternatív formák) szükséges a kisgyermekek számára a szülők foglalkoztatásának elősegítésére. A közigazgatási szolgáltatások közül itt található a Járási Hivatal, a Bíróság, Rendőrség, a Gyámhivatal. Az elérendő állapotot a magas színvonalú közszolgáltatásokkal ellátott lakosság és a csökkenő munkanélküliségi ráta jelenti. TASSKERTES V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 A közigazgatási, közoktatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V6 Közmű hálózat fejlesztése V7Természeti és épített értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése

V1: Ipari termelés feltételeinek javítása Tasskertesben magas az alacsony képzettségű tartós munkanélküli népesség, ugyanakkor beépítésre alkalmas kereskedelmi, ipari területekkel rendelkezik, melyek a fenti cél alapját képezik. A fejlesztési cél a vállalkozások tevékenységének bővítését, hatékonyságát irányozza elő, a tervezett magán beruházásokkal javulhat a város foglalkoztatási helyzete. Az elérendő állapotot a telephely- vagy technológiafejlesztést végrehajtott vállalkozások növekvő száma jelenti, melynek feltétele az ezt támogató pályázati rendszer. V2: A közigazgatási és nevelési közszolgáltatások minőségének javítása Tasskertesben található egy óvodai feladatellátási hely, amelynek állapota, funkciói hiányosak. A közigazgatási szolgáltatások közül itt található a Járási Hivatal, a Bíróság, Rendőrség, a Gyámhivatal. Az elérendő állapotot a magas színvonalú közszolgáltatásokkal ellátott lakosság jelenti. ITS DA Konzorcium


45

V3: Kulturális és közösségi élet fejlesztése Tasskertesben kevés a közösségi tér. A lakosság helyi identitástudatának, hagyományőrzésének, egészségtudatosságának, környezet – és energiatudatos gondolkodásmódjának erősítése szükséges, amely a tudatosságformáló, közösségépítő programokon keresztül történik, egyben hasznos szabadidő-eltöltési lehetőséget is nyújtva (különös tekintettel a gyermekek, fiatalok számára). A jogszabályi előírásoknak és turisztikai szempontoknak is megfelelően kialakítandó közösségi helyeken a jelzett programok szervezése, megvalósítása a célkitűzés, amelyeknek feltétele a felújítást, akadálymentesítést célzó, valamint a helyi közösségépítő, szemléletformáló pályázati források rendelkezésre állása, valamint a civil szervezetek összehangolt működése, bevonása. V4: Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása Kunszentmiklóson magas a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság aránya (a roma nemzetiség aránya a nemzetiségi önkormányzat becslése szerint 18-20 %), Tasskertes városrészben a KSH 2011. évi adatai alapján egy szegregátum tömb is található. Az itt élő, társadalmi szempontból leszakadó rétegek helyzete egyrészt az életkörülmények javításával, másrészt a szociális és foglalkoztatási helyzet javításával (az ezt célzó programokon keresztül), harmadrészt a közösségi életbe bevonással tehető jobbá. Célállapot a megfelelően kiépített és működő infrastruktúrával ellátott területen élő lakosság körében a hátrányos helyzetűek arányának csökkenése, a foglalkoztatottság növelése. Ennek feltétele az anti-szegregációs tervben foglaltak megvalósítása a megfelelő források rendelkezésre állása esetén, az együttműködés a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a hátrányos helyzetű lakosság részvételi hajlandósága a számukra kialakított programokban. V5: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Tasskertesben található a város egyetlen kerékpárútja, amelynek állapota igen leromlott. A településen a kerékpáros forgalom mértéke 40 %. Turisztikai szempontból lenne jelentős a megyei tervekben is szereplő Kunszentmiklós-Tass közötti kerékpárút létrehozása, mely a tervezett további elemekkel az EUROVELO elérhetőségét segíti. A városrészi úthálózat is felújításra szorul. Az intézmények közelében parkolóhely hiány mutatkozik. Ezeket a problémákat szándékozza orvosolni a fenti cél a funkciók megerősítésével és bővítésével. V6: Közmű hálózat fejlesztése Mint korábban jeleztük, a város belvíz- és csapadékvíz-elvezetés rendszere nem alkalmas a város egyik kulcsproblémájának, a belvíznek a megfelelő kezelésére, ez ebben a városrészben is gondot jelent. A közvilágítás szintén minden városrészben, így itt is korszerűsítésre szorul. Jelen cél megvalósulásával mindenütt korszerű, energiatakarékos közvilágítás épülne ki, és a belvízelvezetési kérdés is megoldódna a rendszerek fejlesztésével.

ITS DA Konzorcium


46

V7: Természeti értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése A Tasskertesben található illegális hulladéklerakó jelenléte miatt szükséges ez a cél, elérendő mindenképp ennek felszámolása a környezet és az egészség védelme érdekében. A kialakítandó eredmények fenntartásához szükséges a lakossági szemléletformálás is a környezettudatosság terén. SZÉCSI TELEP V1 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V2 Közmű hálózat fejlesztése V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója

V1: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Szécsi telepen nincs kiépült kerékpárút, amelyre pedig szükség mutatkozik, a helyi forgalom 40 %-a kerékpáros. A városrészi úthálózat is felújításra szorul. Az intézmények közelében parkolóhely hiány mutatkozik. Ezeket a problémákat szándékozza orvosolni a fenti cél a funkciók megerősítésével és bővítésével. V2: Közmű hálózat fejlesztése Mint korábban jeleztük, a város belvíz- és csapadékvíz-elvezetés rendszere nem alkalmas a város egyik kulcsproblémájának, a belvíznek a megfelelő kezelésére, ez ebben a városrészben is gondot jelent. A közvilágítás szintén minden városrészben, így itt is korszerűsítésre szorul. Jelen cél megvalósulásával mindenütt korszerű, energiatakarékos közvilágítás épülne ki, és a belvízelvezetési kérdés is megoldódna a rendszerek fejlesztésével. V3: Kulturális és közösségi élet fejlesztése Szécsi telepen hiányoznak a közösségi terek. A lakosság helyi identitástudatának, hagyományőrzésének, egészségtudatosságának, környezet – és energiatudatos gondolkodásmódjának erősítése szükséges, amely a tudatosságformáló, közösségépítő programokon keresztül történik, egyben hasznos szabadidő-eltöltési lehetőséget is nyújtva (különös tekintettel a gyermekek, fiatalok számára). A jogszabályi előírásoknak és turisztikai szempontoknak is megfelelően kialakítandó közösségi helyen a jelzett programok szervezése, megvalósítása a célkitűzés, amelyeknek feltétele a kialakítást célzó, valamint a helyi közösségépítő, szemléletformáló pályázati források rendelkezésre állása, valamint a civil szervezetek összehangolt működése, bevonása.

ITS DA Konzorcium


47

V4: Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója A főként lakófunkciót betöltő Szécsi telep városrészben, (ahol a fiatalkorúak aránya a településen a legmagasabb), nincsenek zöldfelületek, hatalmas igény mutatkozik rá a városrészben, amelyre megoldást egy tanösvénnyel ellátott, arborétumként és játszótérként is funkcionáló zöld közösségi tér kialakítása jelentené. Az elérendő állapot egy zöldebb, élhetőbb, egészségesebb városrész, ahol széleskörű lehetőség nyílik a szabadtéri kikapcsolódásra, különösen a gyermekek, fiatalok számára. Ennek feltétele az önkormányzati zöldfelületi koncepció kialakítása, a megfelelő területek rendelkezésre állása, és a zöldfelületi koncepció megvalósítása a (pályázati) források rendelkezésre állása mellett. DÉLI VÁROSRÉSZ V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V6 Közmű hálózat fejlesztése V7 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása V1: Ipari termelés feltételeinek javítása A Déli városrészben viszonylag magas a vállalkozások száma, amelyek versenyképességének javítása alapvető fontosságú foglalkoztatási szempontból. A fejlesztési cél a vállalkozások tevékenységének bővítését, hatékonyságát irányozza elő, a tervezett magán beruházásokkal javulhat a város foglalkoztatási helyzete. Az elérendő állapotot a telephely- vagy technológiafejlesztést végrehajtott vállalkozások növekvő száma jelenti, melynek feltétele az ezt támogató pályázati rendszer. V2: Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója A főként lakófunkciót betöltő Déli városrészben, kevés a zöldfelület, azok állapota sem megfelelő. Kevés a zöld közösségi tér, egy játszótér, de azok állapota is fejlesztésre, valamint az igények következtében bővítésre szorul. A Déli városrészben nincsenek zöldfelületek, hatalmas igény mutatkozik rá a városrészben. Az elérendő állapot egy zöldebb, élhetőbb, egészségesebb városrész, ahol széleskörű lehetőség nyílik a szabadtéri kikapcsolódásra, különösen a gyermekek, fiatalok számára. Ennek feltétele az önkormányzati zöldfelületi koncepció kialakítása, a megfelelő területek rendelkezésre állása, és a zöldfelületi koncepció megvalósítása a (pályázati) források rendelkezésre állása mellett.

ITS DA Konzorcium


48

V3: Kulturális és közösségi élet fejlesztése A Déli városrészben hiányoznak a közösségi terek. A lakosság helyi identitástudatának, hagyományőrzésének, egészségtudatosságának, környezet – és energiatudatos gondolkodásmódjának erősítése szükséges, amely a tudatosságformáló, közösségépítő programokon keresztül történik, egyben hasznos szabadidő-eltöltési lehetőséget is nyújtva (különös tekintettel a gyermekek, fiatalok számára). A jogszabályi előírásoknak és turisztikai szempontoknak is megfelelően kialakított, már meglévő közösségi helyeken a jelzett programok szervezése, megvalósítása a célkitűzés, amelyeknek feltétele a felújítást, akadálymentesítést célzó, valamint a helyi közösségépítő, szemléletformáló pályázati források rendelkezésre állása, valamint a civil szervezetek összehangolt működése, bevonása. A jogszabályi előírásoknak és turisztikai szempontoknak is megfelelően kialakítandó közösségi helyen a jelzett programok szervezése, megvalósítása a célkitűzés, amelyeknek feltétele a kialakítást célzó, valamint a helyi közösségépítő, szemléletformáló pályázati források rendelkezésre állása, valamint a civil szervezetek összehangolt működése, bevonása. V4: Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása A városrészben található sportpálya (Epreskert) állapota nagymértékben leromlott, jelenleg igen kevéssé alkalmas a sportolásra. A sportlétesítmény állapotának helyrehozatala, kapacitásbővítése, valamint a városrészi kerékpárút kialakítása hozzájárulhatna a foglalkoztatási mobilitáshoz, a lakosság egészségi állapotának megőrzéséhez, javításához is, amely az elérendő állapot; valamint megvalósulásukkal hasznos szabadidő-eltöltési lehetőség nyílna a helyi fiatalok számára, amelyre a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részéről különösen igény mutatkozik. A cél elérésének feltétele a pályázati források rendelkezésre állása. V5: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A A Déli városrészben nincs kiépült kerékpárút, amelyre pedig szükség mutatkozik, a helyi forgalom 40 %-a kerékpáros. A városrészi úthálózat is felújításra szorul. Ezeket a problémákat szándékozza orvosolni a fenti cél a funkciók megerősítésével és bővítésével. V6: Közmű hálózat fejlesztése Mint korábban jeleztük, a város belvíz- és csapadékvíz-elvezetés rendszere nem alkalmas a város egyik kulcsproblémájának, a belvíznek a megfelelő kezelésére, ez ebben a városrészben kevésbé jelent gondot, ugyanakkor a közvilágítás, mint a többi városrészben, itt is korszerűsítésre szorul. Jelen cél megvalósulásával mindenütt korszerű, energiatakarékos közvilágítás épülne ki. V7: Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása Kunszentmiklóson magas a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság aránya (a roma nemzetiség aránya a nemzetiségi önkormányzat becslése szerint 18-20 %), a Déli városrészben a KSH 2011. évi adatai alapján egy szegregátum tömb is található. Az itt élő, társadalmi szempontból ITS DA Konzorcium


49

leszakadó rétegek helyzete egyrészt az életkörülmények javításával, másrészt a szociális és foglalkoztatási helyzet javításával (az ezt célzó programokon keresztül), harmadrészt a közösségi életbe bevonással (pl. sport) tehető jobbá. Célállapot a megfelelően kiépített és működő infrastruktúrával ellátott területen élő lakosság körében a hátrányos helyzetűek arányának csökkenése, a foglalkoztatottság növelése. Ennek feltétele az anti-szegregációs tervben foglaltak megvalósítása a megfelelő források rendelkezésre állása esetén, az együttműködés a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a hátrányos helyzetű lakosság részvételi hajlandósága a számukra kialakított programokban. KUNBÁBONY ÉS KÜLTERÜLETEK V1 Turisztikai potenciál fejlesztése V2 A szociális szolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V5 Közmű hálózat fejlesztése

V1: Turisztikai potenciál fejlesztése A város ezen részein a turisztikai lehetőségek (nemzeti parki környezet, tanyai, mezőgazdasági turizmus stb.) nem kihasználtak, az attrakciók száma kevés, a kiegészítő létesítmények hiányosak, kapacitásuk nem elegendő (pl. szálláshelyek, stb.). A turisztikai funkciók egy része itt található, ezek erősítése, bővítése szükséges. Cél, hogy a meglevő attrakciók mellett új attrakciók (pl. a Nemes János kastély hasznosítása) jöjjenek létre a szükséges kiegészítő létesítményekkel együtt. V2: A szociális szolgáltatások minőségének javítása A külterületen található a Nemes János Kastély, amely jelenleg Idősek otthonaként működik, azonban kapacitásai nem felelnek meg az igényeknek, különösen a további elöregedés következtében. Emiatt kiemelkedő fontosságú az intézmény bővítése vagy új Idősek otthona építése. Ehhez kapcsolódóan fontos az itt dolgozó szakemberek szakmai továbbképzése, a szociális szolgáltatások körének bővítése, mivel tanyagondnoki szolgáltatás jelenleg nincs a településen. A célállapotot az időskorúak és a külterületen élők színvonalas ellátása jelenti ebben az esetben, feltétele pedig a megfelelő pályázati források rendelkezésre állása. V3: Kulturális és közösségi élet fejlesztése Kunbábonyban találhatók közösségi terek, azonban ezek állapota erősen leromlott. A lakosság helyi identitástudatának, hagyományőrzésének, egészségtudatosságának, környezet – és energiatudatos gondolkodásmódjának erősítése szükséges, amely a tudatosságformáló, közösségépítő programokon keresztül történik, egyben hasznos szabadidő-eltöltési lehetőséget is nyújtva (különös tekintettel a gyermekek, fiatalok számára).

ITS DA Konzorcium


50

A célkitűzés a már meglévő közösségi helyek jogszabályi előírásoknak és turisztikai szempontoknak is megfelelő kialakítása, itt a jelzett programok szervezése, megvalósítása, amelyeknek feltétele a felújítást, akadálymentesítést célzó, és a helyi közösségépítő, szemléletformáló pályázati források rendelkezésre állása, valamint a civil szervezetek összehangolt működése, bevonása. V4: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A A belterület részét képező Kunbábony felé nincs kiépült kerékpárút, amelyre pedig szükség mutatkozik, a helyi forgalom 40 %-a kerékpáros. Az úthálózat kiépítése hiányos, hiányoznak a járdák is, a meglevő utak, járdák állapota felújításra szorul. Ezeket a problémákat szándékozza orvosolni a fenti cél a funkciók kialakításával, megerősítésével és bővítésével. V5: Közmű hálózat fejlesztése Kunbábonyban és a külterületeken a kiépített közművek hiányosak, a szennyvízcsatorna-hálózat is hiányzik, noha Kunbábony a belterület részét képezi. Mint korábban jeleztük, a város belvíz- és csapadékvíz-elvezetés rendszere nem alkalmas a város egyik kulcsproblémájának, a belvíznek a megfelelő kezelésére, ez ezeken a területeken is gondot jelent. Az elérendő állapotot a közművekkel való ellátottság jelenti, a lehetőségekhez képest maximális mértékben. A belvízproblémára egy már kidolgozott térségi szakmai koncepció megvalósítása jelenthet megoldást, ennek feltétele a pályázati források rendelkezésre állása A középtávú célok elérését mérő indikátorokat és becsült célértéküket a 8.5.1 fejezet tartalmazza.

3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.

ITS DA Konzorcium

A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén

ITS DA Konzorcium Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások

ÁTFOGÓ CÉLOK JÖVŐKÉP

Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése

A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság

TASSKERTES V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 A közigazgatási, és nevelési közszolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V6 Közmű hálózat fejlesztése V7Természeti és épített értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése

TEMATIKUS CÉLOK

Versenyképes és innovatív gazdaság: az értékteremtő foglalkoztatás és aktivitás növelése

PETŐFI LAKÓTELEP ÉS IPARI PARK V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V3 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V4 Közmű hálózat fejlesztése V5 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V6 A közoktatás fejlesztése V7 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása

VÁROSKÖZPONT V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Turisztikai potenciál fejlesztése V3 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V4 Természeti értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V6 Közmű hálózat fejlesztése V7 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V8 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V9 A közoktatás fejlesztése V10 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása V11 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása

TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK

Kunszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

STRATÉGIA 51

6. ábra: Kunszentmiklós városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig

„Kunszentmiklós városa a Felső-Kiskunság mikro-régió szolgáltató magja, természeti kapuja és gazdasági, turisztikai célpontja.” A környezettudatosság erősítése, a klímaváltozásra való felkészülés

A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra


ITS DA Konzorcium KUNBÁBONY ÉS KÜLTERÜLETEK V1 Turisztikai potenciál fejlesztése V2 A szociális szolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V5 Közmű hálózat fejlesztése

DÉLI VÁROSRÉSZ V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V6 Közmű hálózat fejlesztése V7 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása

SZÉCSI TELEP V1 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V2 Közmű hálózat fejlesztése V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója

TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK


STRATÉGIA 52


53

VÁROSKÖZPONT V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Turisztikai potenciál fejlesztése V3 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V4Természeti értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V6 Közmű hálózat fejlesztése V7 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V8 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V9 A közoktatás fejlesztése V10 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása V11

Szociálisan

hátrányos

ITS DA Konzorcium

helyzetű,

T5: Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra

T4: A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása

T3 A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság

T2: Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások

Városrészek / Tematikus célok

T1: A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés , vállalkozásösztönzés révén

4. táblázat: A városrészek és tematikus célok összefüggése


leszakadó rétegek felzárkózása PETŐFI LAKÓTELEP ÉS IPARI PARK V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V3 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V4 Közmű hálózat fejlesztése V5 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V6 A közoktatás fejlesztése V7 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása TASSKERTES V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 A közigazgatási és nevelési közszolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése

ITS DA Konzorcium






54


STRATÉGIA


V4 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V6 Közmű hálózat fejlesztése V7Természeti és épített értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése SZÉCSI TELEP V1 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V2 Közmű hálózat fejlesztése V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója DÉLI VÁROSRÉSZ V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése

ITS DA Konzorcium






55


STRATÉGIA


V4 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V6 Közmű hálózat fejlesztése V7 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása KUNBÁBONY ÉS KÜLTERÜLETEK V1 Turisztikai potenciál fejlesztése V2 A szociális szolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V5 Közmű hálózat fejlesztése Forrás: Saját szerkesztés 2015

Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS DA Konzorcium






56


STRATÉGIA


4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Kunszentmiklóson három akcióterület határozható meg: Városközpont akcióterület Petőfi lakótelep és Ipari Park akcióterület Anti-szegreációs akcióterület. Az akcióterületeket szemlélteti a következő térkép: 4. térkép: Akcióterületi lehatárolás a város egészére

Forrás: saját szerkesztés 2015 (openstreetmap)

ITS DA Konzorcium

57


58

1. Városközpont akcióterület A Városközpont akcióterület közszolgáltatási, intézményi jellegű akcióterület. Itt koncentrálódnak a városi közigazgatási, egészségügyi, oktatási-nevelési, kulturális, közösségi szolgáltatások, amelyek a lehatárolás alapját képezik. Az akcióterület határai: Bolyó J. u. – Hevesi köz – Szondi Gy. u.- Arany J. u – Baksay S. u- Csillag u. –Kecskeméti u.Széchenyi u. – Tavasz u. a Kossuth L. utcáig, - a Bak-éren keresztül a Hunyadi utcáig – Hunyadi u. –Bibó K. u. – Pék u. – Wesselényi u. – Művész u. – Szűk u. – Kun u. – Kötöny u. –Bankos K. u- Rózsa u. – Kun u. - 1975 hrsz terület alsó határa – 1963 hrsz terület határa körben a Bankós K. utcáig - Bankós K.- u- Balogh J. u.- Prímás u.- Mészöly P. u. – Damjanich u. 5. térkép: 1-es számú akcióterület lehatárolása

Forrás: Saját szerkesztés 2015 (openstreetmap)

2. Petőfi lakótelep és Ipari Park akcióterület Az Ipari Park és Petőfi lakótelepi akcióterület alapvetően ipari és lakófunkciót betöltő akcióterület, nagyrészt azonos a Petőfi lakótelep és Ipari Park városrész területével. A lehatárolás alapja, hogy a város gazdasági funkcióját jelentős részben az Ipari Park területén kívánja erősíteni, ugyanakkor közvetlenül mellette található a Petőfi lakótelep területe, ahol viszont a lakófunkciót, közösségépítési funkciót erősítő fejlesztési elképzelések koncentrálódnak. Itt található a város egyetlen bölcsődéje, az óvoda három feladat-ellátási helyének egyike, egy játszótér, valamint az ifjúsági skate- és gördeszkapálya. Mivel az intézmények, közösségi terek állapota, mennyisége nem felel meg az igényeknek, ezek minőségének és kapacitásának fejlesztése szükséges (pl. közösségi terek többgenerációssá tétele, kapacitásnövelése stb.). ITS DA Konzorcium


59

Az akcióterület határai: Büge u. – 3211/10 hrsz. út – Újtemető u. – Újtemető u.- Felszegi temető déli oldala – Temető u. – Apaji u. – Vásártér u. – Vásártér u. – Bolyó J. u –Damjanich u. –Vásártér u. – Vásártér uLászló K. u. 6. térkép: 2-es számú akcióterület lehatárolása


3. Anti-szegregációs akcióterület A kiindulási akcióterületet alapvetően a KSH 2011. évi népszámlálási adatai szerint meghatározott szegregátum tömbök területe jelenti, amelyek az anti-szegregációs intézkedésekkel érintettek. A városi szegregátum tömbök azonban nem egy vonallal körülhatárolható területen helyezkednek el, mivel eltérő városrészekben találhatók, ugyanakkor azonosak az adottságaik, problémáik. A szociális rehabilitációs intézkedésekkel, projektekkel érintett konkrét anti-szegregációs akcióterület határai alapvetően a 3. sz. városközponti szegregátum területet tartalmazzák, bizonyos kiegészítésekkel, mivel ott látványos a leszakadás, valamint közintézmények is találhatók az érintett területeken. Az akcióterület a szegregátum területénél nagyobb, hogy az anti-szegregációs intézkedések megvalósíthatók legyenek (legyen pl. elegendő hely közösségi térnek stb.) Az akcióterület szociális városrehabilitációs jellegű.

ITS DA Konzorcium


60

Az akcióterület határai: Rózsa u.- Bankos K. u.- Kötöny u. –Kun u.- Szűk u.- Művész u.- Wesselényi u. – Pék u.-Rákóczi F. u.- kerékpárút XXXI. csatorna mentén - kerékpárút Rózsa utcáig 7. térkép: 3-s számú akcióterület lehatárolása


4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása A Belügyminisztérium által készített útmutató szerint az akcióterületi projektek térben koncentrált és egymással összehangolt projektek. „Az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen.”

ITS DA Konzorcium


61

4.2.1 A Petőfi lakótelep és Ipari Park akcióterületi projektek

Projekt neve: Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: Jáger Kft-nél csarnok kialakítás, gép- és gépjármű beszerzés Tartalma: Nyitott, fedett csarnok kialakítása a telephelyen (kb. 11 millió Ft), géppark fejlesztése (kb. 20 millió Ft), gépjármű park fejlesztése (15 millió Ft) Helyszíne: Kunszentmiklós Ipari park 3. Projektgazda: Jáger Kft. Tervezett ütemezés: 2015-2020 között Költségbecslés: 46.000.000 Ft Projekt neve: OTIS Bt. fejlesztése Tartalma: 1.000 n2.-es könnyűszerkezetes raktár, annak berendezési eszközeivel ( állványzat, emelőgép ) 50 millió, vegyi termék gyártó gépek: disszolver, gyöngymalom, kolloid malom 40 millió, termék licensek vásárlása, termékfejlesztés K+F magyar kutatóhely bevonásával 25 millió. Helyszíne: OTIS Bt. Kunszentmiklós Ipari park 6. Projektgazda: OTIS Bt. Tervezett ütemezés: 2015-2020 között Költségbecslés: 115.000.000 Ft Projekt neve: Regionális kompakt fénycső hulladékhasznosító rendszer megvalósítása Tartalma: A tervezett projekt célja a fénycső hulladékok hasznosítását végző új létesítmény kialakítása Kunszentmiklós Város Önkormányzatának területén. A projekt megvalósításával 1.000-1.200 tonna veszélyes hulladéknak minősülő fénycső hulladék anyagában hasznosítására nyílik lehetőség.

ITS DA Konzorcium


62

Helyszíne: Kunszentmiklós Ipari Park Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016. 7 hó félév hó -2017. 7 hó félév Költségbecslés: 1 751 520 000 Ft Projekt neve: VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Petőfi lakótelepi épületének felújítása Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Célunk az óvodások számára biztonságos, otthonos, harmonikus környezetet biztosítani, ezzel is segítve őket a nevelődési folyamatban. A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Petőfi lakótelepi óvodájában szükséges a meglévő épület bővítése új épületszárnnyal, energetikai fejlesztéssel, csoportszoba bővítése jogszabály szerint előírt eszközökkel és játszó udvarbővítéssel. A bővítésnek elengedhetetlen része a szomszédos telek megvásárlása, mivel a jelenlegi terület nem alkalmas a bővítés megvalósulásához. Az eszközbeszerzés során beszerzésre kerülnek 20/2012.(VII.31.) EMMI rendelet 2. mellékletében felsorolt helységekhez tartozó eszközök, valamint egyéb eszközök. Helyszíne: VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Újtemető u.15/D Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.06.hó – 2015.12. hó Költségbecslés: 60.000.000 Ft

Projekt neve: Napsugár bölcsőde bővítése, vagy alternatív megoldás kialakítása Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: Játszótér-fejlesztés a Petőfi lakótelepen Tartalma: A Petőfi lakótelepen rengeteg gyermek él, kiknek nincs lehetőségük a saját udvarukban játszadozni. Számukra a kültéri kikapcsolódást a játszótér nyújtja. Nem csak a lakótelepi, hanem a város messzebbi pontjain élő gyerekek is oda járnak játszani. Az intenzív használattól játszóterünk leamortizálódott az évek alatt, szükség lenne új eszközökre, további játék-terepekre. Helyszíne: Vásártér u. 8. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016. 6 hó- 2016. 9. hó Költségbecslés: 3.000.000 Ft

ITS DA Konzorcium


63

Projekt neve: Szabadtéri fitness rész kialakítása Tartalma: A Petőfi lakótelepi ifjúsági közösségi terek és játszótér mellé a gyermekeket kísérő felnőttek számára tervezett egy szabadtéri fitness park kialakítása, amely az egészségmegőrzés szempontjából jelentős hatással bír, a fizikai állapot mellett szemléletformáló hatása is van. A projekt a szükséges eszközök beszerzését, elhelyezését tartalmazza. Helyszíne: Vásártér u. 8. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017.03 hó- 2017. 09 hó Költségbecslés: 10.000.000 Ft Projekt neve: Ifjúsági közösségi tér bővítése, új kialakítása (skate pálya, görpálya stb) Tartalma: A Petőfi lakótelepen rengeteg gyermek él, kiknek nincs lehetőségük a saját udvarukban játszadozni. Számukra a kültéri kikapcsolódást az ifjúsági közösségi terek nyújtják. A nem régiben átadott gördeszka-pálya hatalmas sikert aratott a fiatalok körében, nemcsak a lakótelepi, hanem a város távolabbi pontjain élő gyerekek is oda járnak. Helyszíne: Vásártér u. 8. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2018.04 hó-2018.10 hó Költségbecslés: 20.000.000 Ft

ITS DA Konzorcium


64

4.2.2 Városközpont akcióterületi projektek

Projekt neve: Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum fejlesztése a Reformkor 2.0 tematikus út projektben részvétel során Tartalma: Célunk a már meglévő Virágh Kúria múzeum bővítése Petőfi kiállítással. Interaktív programok szervezése, hogy az érdeklődő közönség ily módon nyerjen betekintést a Reformkorba. A múzeumlátogatással a diákok számára is érdekesebbé tennénk a tanulást, és a vidéki turizmus fejlődne általa. Tervezzük a Virágh kúria felújítását, belső terek kialakítását, kiállítási tárgyak és berendezések beszerzését, honlap fejlesztést és a kert felújítását. Interaktív programokkal, játék lehetőségekkel várnánk látogatóinkat. Kiállításunkat Petőfi kiállítással bővítenénk. Múzeum épület homlokzat felújítása, fűtéskorszerűsítés, kiállítási tárgyak, tárlók beszerzése Helyszíne: Virágh- kúria. Kossuth L. u. 1/a Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.04. hó – 2017.02.hó Költségbecslés: 60.000.000 Ft Projekt neve: Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum belső átalakítása, korszerűsítése Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: Helytörténeti fotókiállítás Tartalma: A projekt célja a helyi lakosság számára a település (térség) történetének, értékeinek megismertetése, ezáltal a helyi kötődés fokozása, büszkeség erősítése. Az önkormányzat a helyi identitástudat, büszkeség erősítését célzóan egy díjjal járó helyi fotópályázatot hirdet meg az elmúlt 8-10 évben tapasztalható települési fejlődés, helyi fejlesztések dokumentálására, amelynek eredményeit egy fotókiállítás keretében közzéteszi, elősegítve ezzel a lakosság szabadidejének hasznos eltöltését is. Helyszíne: Virágh- kúria. Kossuth L. u. 1/a Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015. 10 hó-2015. 12 hó Költségbecslés: 2.000.000 Ft

ITS DA Konzorcium


65

Projekt neve: Strandmedencék fejlesztése Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: ÁMK mögötti (Mikulás utca) sportpálya felújítása, bővítése, bekerítése Tartalma: Kunszentmiklóson a középiskolások semmilyen atlétikai foglalkozáson nem tudnak részt venni. A megemelt testnevelés órák így értelmetlenek, hiszen a tavasztól őszig terjedő időszak alatt is kénytelenek a zsúfolt tornacsarnokban elvégezni az edzéseket. Nincs alkalmas terület a tömegsport rendezvényekre, nem beszélve az amatőr és egészségükért futni és atletizálni óhajtók számára sem. Célunk ezen változtatni, színvonalas pályát biztosítani a sportolni vágyók számára. Az atlétikai pálya állapota a pénzhiány miatt elmaradt felújítások következtében teljesen lepusztult, a terület jelenleg is rendkívül elhanyagolt, fejlesztése szükséges. A fejlesztés tartalmazza a bekerítést is, azonban úgy, hogy a lakosság számára bármikor használható legyen. Helyszíne: Damjanich u. 7. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017.04 hó- 2018. 6 hó Költségbecslés: 15.000.000 Ft

Projekt neve: A piactérnél található atlétikai pálya rekonstrukció Tartalma: Kunszentmiklóson a középiskolások semmilyen atlétikai foglalkozáson nem tudnak részt venni. A megemelt testnevelés órák így értelmetlenek, hiszen a tavasztól őszig terjedő időszak alatt is kénytelenek a zsúfolt tornacsarnokban elvégezni az edzéseket. Nincs alkalmas terület a tömegsport rendezvényekre, nem beszélve az amatőr és egészségükért futni és atletizálni óhajtók számára sem. Célunk ezen változtatni, színvonalas pályát biztosítani a sportolni vágyók számára. Az atlétikai pálya állapota a pénzhiány miatt elmaradt felújítások következtében teljesen lepusztult, a terület jelenleg is rendkívül elhanyagolt. Helyszíne: Hrsz: 1963, esetleg 1975 Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2018.6 hó-2019. 6 hó ITS DA Konzorcium


66

Költségbecslés: 20.000.000 Ft Projekt neve: Miklóssy János Sportközpont korszerűsítése Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: Egészségvédelem az iskolában Tartalma: A projekt keretében védőnő és mentálhigiénés szakemberek egészségvédelmi témájú előadásokat tartanak az általános és/vagy középiskolában. Az órák tematikája évfolyamonként más-más. Minden korosztálynak az életkoruknak leginkább megfelelő témákat ajánljuk. Ezzel egyrészt elkerüljük, hogy egy-egy programmal a szükségesnél gyakrabban, míg másokkal egyáltalán ne találkozzanak a fiatalok, másrészt így biztosítjuk, hogy iskolai életük során minden, a személyiségük harmonikus fejlődéséhez szükséges témakör a legmegfelelőbb időpontban kerüljön feldolgozásra. Helyszíne: Damjanich u. 7, Kálvin tér 17., Rákóczi u. 3., Apostol P. u. 2-6, Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.2 hó-2016. 6 hó Költségbecslés: 3.000.000 Ft Projekt neve: A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve.

ITS DA Konzorcium


67

Projekt neve: Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola bővítése, fejlesztése (folyamatban van) Tartalma: Egy új, háromszintes iskolaépület kap helyet a helyi református gimnázium udvarán a folyamatban levő beruházás során. A helyén korábban is iskolaszárny állt, amit a 1964-ben építettek sok betonból, nagy üvegfelülettel, kevés szigeteléssel, ezt 2014 nyarán elbontották. Az új épület a gimnázium udvarán készül majd el, de nem lesz közvetlenül összekapcsolva a főépülettel, mint volt az előző épületszárny, alapterülete megegyező azzal. A három szintjén lesznek szaktantermek (földszint), öt tanterem és öltözők (első emelet), valamint egy korszerű tornaterem (második emelet). A bővítés révén a gimnáziumnak lesz önálló biológia és kémia szaktanterme, technika előadója, továbbá a könyvtár is kiegészül egy olvasóteremmel. A tornaterem kb. 600 m2 területű lesz, ami megfelel egy szabvány kosárlabda pályának. Hivatalosan 300 fő befogadására lesz alkalmas. Helyszíne: Kálvin tér 17. Projektgazda: Kunszentmiklósi Református Egyházközség Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ)

(Forster

Gyula

Nemzeti

Tervezett ütemezés: 2015. 2 hó- 2015.11 hó Költségvetés: nem ismert

Projekt neve: Mentálhigiénés képzések, programok a közszolgáltatásokban dolgozók számára Tartalma: A közszolgáltatások területén dolgozó szakemberek számára a kiégés elkerülése, a szolgáltatási színvonal fenntartása illetve javítása érdekében mentálhigiénés képzések, programok szervezése szükséges, amely közvetve pozitív hatással van a közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, szociális terület stb.) igénybevevő célcsoportra is. A programok nyitottak lennének (lehetőség szerint) a nemcsak a helyi, hanem a térségi szakemberek számára is. Helyszíne: Közösségi terek, iskolák Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.01 hó-2016. 6 hó Költségbecslés:1.000.000 Ft

Projekt neve: Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve.

ITS DA Konzorcium


68

Projekt neve: Kollégium kialakítása középiskolások részére Tartalma: A térségi lakosság képzettségének növelése, a helyi középfokú oktatási intézmények kapacitáskihasználtsága érdekében a Kunszentmiklósra bejáró tanulók számának növelése a cél, amelyet a korábban működő kollégiumi épület felújítása, átalakítása és ismét kollégiumként történő hasznosítása elősegíthet. A kollégium a nyári szünetben szálláshelyként is funkcionálhat. Helyszíne: Apostol P. u. 2-6., Kötöny utca 1. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2018. 6 hó-2019. 8 hó Költségbecslés: 50.000.000 Ft Projekt neve: Az óvónők szakmai továbbképzése Tartalma: A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda óvónőinek szakmai továbbképzése a szükséges szakterületeken (pl. testnevelés stb.) Helyszíne: Damjanich u. 22., Újtemető u. 17/B, Gárdonyi G. u. 36. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015. 9 hó- 2016. 8 hó Költségbecslés: 3.000.000 Ft Projekt neve: A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodájának felújítása Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve.

Projekt neve: Tanulási tréning Tartalma: A projekt keretében főként a hátrányos helyzetű általános vagy középiskolás gyermekek iskolai felzárkóztatását elősegítő tevékenységként tanulási tréning megvalósítására kerül sor egyénileg 8-10 alkalommal. Olyan tanulmányi problémák esetében szükséges, ahol a rossz eredmények a motiváció és a nem megfelelő tanulási módszerek ismeretének hiányából fakadnak

ITS DA Konzorcium


69

Helyszíne: Damjanich u. 7. ,Kálvin tér 17, Rákóczi u. 3, Apostol P. u. 2-6. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.09 hó-2016.6 hó Költségbecslés: 5.000.000 Ft Projekt neve: Az Okmányiroda felújítása Tartalma: A Járási Hivatal részét képező Okmányiroda bejáró és homlokzat-felújítása, zöldfelület felújítása szükséges, a parkolási problémák csökkentése érdekében parkoló kialakítása. Helyszíne: Kálvin tér 6. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata, Járási Hivatal Tervezett ütemezés: 2017.6 hó-2017.11 hó Költségbecslés: 6.000.000 Ft Projekt neve: Főzőkonyha kialakítása hátrányos helyzetűek bevonásával Tartalma: A közétkeztetés kritikus állapotának javítása érdekében a munkanélküliek és/vagy a hátrányos helyzetűek bevonásával főzőkonyha kialakítása, ehhez helyi, de országosan működő civil szervezetek bevonása szükséges. Helyszíne: Szász K. u. Projektgazda: Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.6 hó-2020 Költségbecslés: 30.000.000 Ft Projekt neve: Hagyományőrzési jelleggel bemutató konyha kialakítása Tartalma: A helyi hagyományok és még meglévő tudás feltérképezésének, megtartásának és átadásának érdekében szükséges egy tanfolyamokhoz és bemutató főzésekhez szükséges konyha kialakítása, ahol a helyi fiatal lányok, asszonyok újra megtanulhatják elődeik táplálkozási szokásait, esetlegesen a gyógy- és fűszernövények használatát, mely térnyerése egyre inkább sürgető feladattá válik mindannyiunk számára. ITS DA Konzorcium


70

Helyszíne: Szász K. u. Projektgazda: Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.6 hó-2020 Költségbecslés: 30.000.000 Ft Projekt neve: Munkahelykeresést támogató iroda Tartalma: A támogató helyi iroda nyitott napokat biztosít a munkahelyet keresők, munkahelyet váltani szándékozók részére. Tartalma: - pilot jelleggel 1 éven át hetente 1 alkalommal 2-3 órás fogadóóra - személyre szabott tanácsadás a munkakeresők számára - regisztráció – utánkövetés (kor, irányultság) - információ az elinduláshoz, váltáshoz, ügyintézéshez, képzéshez (hol milyen segítséget kaphatnak) - segítségnyújtás önéletrajz, jelentkezés megírásában. A heti egy alkalommal megtartott fogadóóra mellett a szolgáltatásban résztvevők, résztvevő szervezet – heti 6 órában foglalkozik a háttérmunkával: - igénylőkkel kapcsolatos ügyintézés (konkrét kérések felmerülése esetén) - információk begyűjtése - kapcsolattartás a helyi és releváns szervezetekkel - nyomon követés. Az iroda pályaorientációs előadásokat és munkahely látogatásokat szervez a 8. osztályos tanulók számára. Helyszíne: Kálvin tér 12. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017.8 hó- 2018.10 hó Költségbecslés: 2.000.000 Ft

Projekt neve: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára közösségi hely kialakítása Tartalma: Az eltérő kultúrájú roma nemzetiség magas aránya miatt a nemzetiségi lakosok számára közösségi hely kialakítása tervezett, ahol közösségi rendezvényekre, hasznos szabadidő eltöltési lehetőségre nyílna mód, különös tekintettel az ifjúság számára, erősítve ezzel közösségüket, kulturális hagyományaikat. Helyszíne: Városközpont ITS DA Konzorcium


71

Projektgazda: Roma Nemzetiségi Önkormányzat, (Kunszentmiklós Város Önkormányzata) Tervezett ütemezés: 2016. 3 hó-2016.12 hó Költségbecslés: 2.000.000 Ft Projekt neve: Néphagyományok Kunszentmiklóson Tartalma: A projekt célja: - Néphagyományok felelevenítése, megőrzése, ápolása Kunszentmiklóson - Iskolások és felnőttek bevonása a népszokásokba - Családi kapcsolatok megerősítése - A népszokások által társadalmi és művészeti összefogás erősítése Kunszentmiklóson - Az emberek kimozdítása a digitális bezártságból - Kulturális szórakozás igényének megalapozása A projekthez kapcsolódó főbb események: Február: 14. Bálint nap, Farsangolás, Maskaráskodás Március: Kiszézés, Április: Húsvét, húsvéti népszokások, családi programok Május: 1. Májusfa állítás, Majális Május: Pünkösd, Májusfa kitáncolás, Gyereknap Október: 1. Zene világnapja November: Márton nap, libahajtó verseny, búcsú December: Karácsonyi ünnepkör szokásai A projekthez kapcsolódó fesztiválok: 1. Tavaszköszöntő Fesztivál 2. Nyárköszöntő Fesztivál 3. Őszköszöntő Fesztivál 4. Télköszöntő Fesztivál Az adott fesztiválhoz kapcsolódó népszokások bemutatása a látogatók számára. Zenés- táncos műsoroknak helyet teremteni, teret adva ezzel a helyi hagyományőrző csoportok munkásságának. Gasztro kulturális programok hozzákapcsolása lehetőség szerint. A rendezvényeken vendéglátást biztosító cégek és a vásárosok számára az ipar fellendítése. Helyszíne: Városi közösségi terek Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata, civil szervezetek Tervezett ütemezés: 2016.01 hó- 2019.12 hó Költségbecslés: 50.000.000 Ft Projekt neve: Roma fesztivál Tartalma: A projekt során hagyományteremtő céllal a térségi nemzetiségek életének, kulturális ITS DA Konzorcium


72

örökségének bemutatására kerül sor egy vagy többnapos fesztivál keretében. A fesztivál egy vagy több, a térségben élő nemzetiség, pl. a romák értékeit is bemutathatja a lakosság számára. A program tartalmazhat több művészeti ágba tartozó elemeket is, mint pl.: zenei programok, táncház, témához kapcsolódó filmvetítés, kiállítás, irodalmi előadás, beszélgetés, roma és nem roma előadók közös produkciói, „jósda”, ételkóstoló, mesterségek bemutatása (pl. hegedűkészítés). A tehetséggondozás érdekében lehetőség szerint figyelmet kell fordítani a fiatal előadók bevonására is. A rendezvényt célszerű minél szélesebb körben (térségi szinten) hirdetni. A projekt tartalmazza a programterv kialakítását, a program megszervezését, beleértve a széleskörű meghirdetést is, valamint a lebonyolítást. Helyszíne: Városi közösségi terek Projektgazda: Roma Nemzetiségi Önkormányzat, (Kunszentmiklós Város Önkormányzata), civil szervezetek Tervezett ütemezés: 2016.6 hó- 2016.9 hó Költségbecslés: 3.000.000 Ft Projekt neve: Közösségépítő, fejlesztő programok Tartalma: 1. Gyermekprogramok a fejlődés érdekében c. projekt keretében a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkóztatását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok megvalósítására kerül sor. Ezek lehetnek: játék, játékba integrált tanulás, ének, tánc, énekes játékok, zenehallgatás, vers, mese, dramatikus játék, munkajellegű tevékenységek, környezeti tematikájú foglalkozások mozgás, mozgásos játékok rajzolás, kézimunkázás, barkácsolás. A hátrányok csökkenése mellett a gyermekek környezettudatos gondolkodása is kialakul, a közösség is épül a programok következtében. 2. „Játsszunk együtt” klub c. projekt keretében kifejezetten a hátrányos helyzetű, több kisgyermekes családok foglalkoztatása – direkt megkeresése és bevonása, de az integráció biztosítása érdekében a program a teljes lakosság számára nyitott, erősítve ezzel a helyi elfogadást, segítségnyújtást. Tartalma: érdekeltek feltérképezése, személyes kapcsolatok felvételével bizalom kiépítése és invitálás program megszervezése program felépítése: táncház, hangszeres bemutató és zenélési lehetőség, énektanulás, kézműves és dekorációs foglalkozások ünnepekhez, népi hagyományokhoz kapcsolódóan, ügyességi játékok, stb. gyakorisága: minden második hét szombat délutánján (15-17 óráig). 3. Népi táncház gyermekeknek vagy felnőtteknek c. projekt célja a helyi értékek, kultúra, hagyományok megőrzése, a helyi identitás és kötődés erősítése. A projekt keretében civil szervezetek különböző tájegységek táncait mutatják be, lehetőség szerint eredeti népviseletben, ITS DA Konzorcium


73

a közönség családias hangulatú bevonásával. Cél, hogy a felszabadultságot és fesztelen örömet okozó táncházon keresztül természetes, vidám, játékos formában az értékeket megőrizve, a magyar néptánc sajátos stílusát minél többen megismerhessék. A gyerek táncház 60 percig tart, eközben az előadók a gyerekekkel táncolnak, énekelnek, mondókát tanulnak, játszanak. 4. Öko-játszóház gyermekeknek c. projekt célja a fenntartható fejlődés elősegítése, a gyermekekben a környezettudatos gondolkodás elősegítése. A projekt keretében civil szervezetek bevonásával 3 alkalommal játékos, szórakoztató, interaktív öko-játszóház szervezésre kerül sor a helyi gyermekek számára, amelynek célja a környezettudatos életmód kialakítása, ösztönzése. Témája lehet pl. az ökológiai lábnyom, a szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, tudatos fogyasztás, vásárlás stb. A projekt felhívja a gyermekek figyelmét a környezeti problémákra, bemutatja azokat a módszereket, amelyekkel csökkenteni lehet a környezet károsítását; fejleszti a képességeket az átadott ismeretek révén, valamint pozitív viszonyulást és szemléletváltozást generál a környezetünkkel kapcsolatos kérdések terén. 5. Sportnap hátrányos helyzetű családoknak c. projekt célja az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésének elősegítése. A családok jó egészségi állapotának elősegítése, a helyi közösség építése. A projekt keretében elsősorban a leromlott lakótelepeken, hátrányos helyzetű településrészeken élő gyermekek és családjuk számára (ugyanakkor az integráció jegyében bármely helyi lakos számára) sportnap szervezésére kerül sor, amely az alábbi elemeket, vagy azok egy részét tartalmazhatja: mászófal, ugrálóvár, trambulin, népi játszótér (pl. kosárban körhinta stb.), pingpongozási lehetőség, kosárlabda palánk felállítása, darts verseny, krétarajz verseny, sakkverseny, autóverseny, kismotor verseny gyerekeknek, játékos vetélkedő, labdarúgó mérkőzés, harcművészeti bemutató, hastáncbemutató, aerobic óra felnőtteknek, a rendszeres sportolási lehetőségekről tájékoztató előadás stb. A rendezvényt célszerű minél szélesebb körben hirdetni, a hátrányos helyzetű családokat lehetőség szerint külön is értesíteni. Javasolt ivóvíz biztosítása. 6. Gasztro kulturális programok Az ilyen jellegű programok létrehozása és hosszú távú bevezetése létfontosságú a fiatalok hagyományismerete és szórakozási lehetőségeinek érdekében. Helyszíne: Helyi közösségi terek Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata, intézmények, civil szervezetek Tervezett ütemezés: 2016.04 hó-2016.10 hó Költségbecslés: 5.000.000 Ft Projekt neve: Parkosított játszótér létesítése a Bak-ér mentén Tartalma: Városunkban jelenleg két játszótér található, szeretnénk a következő években többet létrehozni. Mai világunkban szükség van rá, hogy kizökkentsük a gyerekeket, fiatalokat a digitális világból egy természetbarát környezetbe. Célunk a város környezetének fejlesztése, vonzóvá tétele; emellett a teret biztosítani a kikapcsolódni vágyó fiatalok, gyerekek és szülők számára is. A Kunszentmiklós 330/1 helyrajzi számon található területen szeretnénk egy zárható, parkosított játszóteret létesíteni. A területet fásítanánk, enyhe arborétum jelleggel. A gyermekek számára ITS DA Konzorcium


74

pedig biztosítanánk a játszótéri alapfelszerelést. Műszaki tartalom: tereprendezés, eszközbeszerzés. Helyszíne: Bak-ér mellett, 330/1 hrsz. terület Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.06. -2016.08. hó Költségbecslés: 15.000.000 Ft Projekt neve: Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: Városháza energiahatékonysági és zöldfelületi fejlesztése Tartalma: A városközpont rehabilitációs projekt keretében felújított klasszicista stílusú Városháza épületen annak műemlék jellege miatt nem lehetett megújuló energetikai eszközöket kiépíteni, azonban a Városháza udvarán lehetőség nyílik napelemek elhelyezésével az energiahatékonysági korszerűsítésre. Az udvar felújítása során parkoló kiépítésével enyhíteni lehetne a parkolási gondokon, a zöldfelület kialakításával pedig a megújult épülethez méltó környezet alakítható ki. Helyszíne: Kálvin tér 12. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.06. -2016.09. Költségbecslés: 50.000.000 Ft

4.2.3 Anti-szegregációs akcióterület

Projekt neve: A roma nemzetiségszámára felzárkóztató és szakmai képzések szervezése, foglalkoztatási projekt működtetése Tartalma: A romák körében magas a munkanélküliek és alacsony végzettségűek száma, számukra a 8 általános végzettség megszerzéséhez felzárkóztató képzésre, a munkanélküliség csökkentése érdekében szakmai képzésekre, valamint foglalkoztatási projektek kialakítására van szükség. A tervezett célcsoport létszáma kb. 15-20 fő. Helyszíne: Oktatási, képzési helyszínek, közösségi terek

ITS DA Konzorcium


75

Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata, Roma Nemzetiségi Önkormányzat Tervezett ütemezés: 2016.09 hó- 2017. 06 hó Költségbecslés: 15.000.000 Ft Projekt neve: Lakókörnyezet felújítása a szegregátum területén élő lakosok számára Tartalma: A leromlott állapotú szegregátum tömbként azonosított területeken élő lakosság (és lehetőség szerint a közfoglalkoztatottak) bevonásával a lakókörnyezetet felújító programok kialakítására van szükség, amelynek során főként anyag- és eszközbeszerzésre kerülne sor, a megvalósítást az érintett lakosság végezné az önkormányzat irányítása, felügyelete mellett. Helyszíne: Szegregátum tömbök területe Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.03 hó- 2017.11 hó Költségbecslés: 6.000.000 Ft Projekt neve: Anti-szegregációs terv intézkedései Tartalma: Anti-szegregációs terv külön projektként nem felsorolt intézkedései. Helyszíne: Szegregátum tömbök területén, Városközpontban Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.3 hó-2019.12 hó Költségbecslés: 50.000.000 Ft

4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések 4.3.1 Kulcsprojektek

A Belügyminisztérium által kiadott módszertani útmutató szerint kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. Az alábbi projektek a város szempontjából leglényegesebbek, megvalósításuk nélkül a feltüntetett kapcsolódó városi célok nem, vagy csak kismértékben érhetők el. ITS DA Konzorcium


76

Projekt neve: Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés Tartalma: Kunszentmiklós város a belvíz-veszélyeztetettségi mutató (BV) értékei alapján nem csak a közvetlen környezetében (Dunamellék, Felső-Kiskunság) hanem országos viszonylatban is legmagasabb besorolású zónába tartozik. A BV mutatója: 19. A sajátságos topográfiai elhelyezkedése és a végső befogadótól való nagy földrajzi távolsága következtében az elmúlt évtizedekben nagy erőfeszítések árán volt mód a belterületi belvízi biztonság megteremtésére az alacsony kiépítettségi mutatók miatt. A 2011-es esztendőben, majd a 2013-ban is Kunszentmiklóson és a térségben (Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass) a belvíz, a felszíni csapadékvíz hatalmas tömege megoldhatatlan feladatokat és katasztrófát jelentett a térségben élőknek. Jelenlegi vízkormányzási eszközeink és csatornáink alkalmatlanok a helyzet kezelésére. A projekt célja a felszíni csapadékvíz megfelelő elvezetésének megoldása lenne. Érintett települések: Szabadszállás, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass A fent említett gondok kezelése csak egy komplex terv alapján lehetséges, s csak az egész térséget érintő megvalósulás a járható út. Hiszen bármely település csak úgy tudja önmaga megvalósítani a belvíz kezelését, hogy a mellette lévő területre zúdítja rá. 2012-13-ban a műszaki egyetem bevonásával egy komplex vízrendezési terv készült, amely alkalmas megoldást és műszaki válaszokat ad a felmerült kérdésekre. A település két ütemű elképzelést alakított ki, melynek I. üteme a belterületre a II. ütem pedig a Bak-ér külterületi szakaszára és vízpótlására vonatkozna. Sajnos az előző ciklusban a projektre igényelt összeget nem sikerült lehívni. A projekt nagysága és fontossága miatt kérjük ezt kulcsprojektként kezelni. Kapcsolódó városi cél: T3 A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság T5 Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra Helyszíne: Érintett települések közigazgatási területe Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.09-2017.09. Költségbecslés: 2.600.000.000 Ft

Projekt neve: Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése Tartalma: A meglévő rendelőintézet, mely a Kossuth L. u 4. szám alatt található és négy szakrendelésre készült, a jelenlegi 10 szakellátás, plusz J1-es laboratóriumi szolgáltatást már nem tud ellátni. Az épület bővítése szükséges, hogy összhangba hozzuk a kapacitást a lakosság igényeivel. A jelenleg meglévő épülethez emeletes épülethez egy nyaktaggal hozzákötött új épületszárny ITS DA Konzorcium


77

alkalmassá válik Kunszentmiklós és vonzáskörzetének (mintegy 35 ezer ember) ellátására. A szándéknyilatkozatok szerint Dömsöd és Apaj is kérte, hogy a megközelíthetőség, a szolgáltatás színvonala miatt Kunszentmiklóson kaphassanak egészségügyi szolgáltatást. A fenti területről már jelenleg is sokan igénybe veszik szolgáltatásait. A Dunavecsén megépült rendelőintézet ellátási területét nem érinti a Kunszentmiklóson megvalósítandó beruházás. Kapcsolódó városi cél: T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások, T4 A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása Helyszíne: Egészségügyi Központ Kossuth u. 4. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.I. félév -2016. II. félév Költségbecslés: 350.000.000 Ft Projekt neve: Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Tartalma: A 14,42248 ha területű ipari parkban tervezett fejlesztés a közművesítés, az infrastrukturális fejlesztés, a területrendezés, mely magában foglalja a föld feltöltését és a terület bekerítését. Így zárt terültet biztosítható egy létrehozandó új épület számára, melynek energiaellátását megújuló energiaforrásokkal biztosítanánk. Tervezzük továbbá egy oda vezető út kiépítését közvilágítással. Kapcsolódó városi cél: T1 A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén Helyszíne: Kunszentmiklós Ipari Park 6090 Kunszentmiklós, 3211/11 hrsz. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.06-2016.12. hó Költségbecslés: 50.000.000 Ft Projekt neve: A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása Tartalma: Városunkban már megkezdődött az általános iskolák felújítása, de két épület rekonstrukciója az anyagi források kimerülése miatt sajnos félbe maradt. Szeretnénk ezt mihamarabb befejezni. A projekt műszaki tartalmát az egy épületben található Művelődési Ház, Városi Könyvtár és Varga Domonkos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola felújítása jelenti (homlokzat, energetikai korszerűsítés, nyílászárók, eszközbeszerzés - hangszerek stb.).

ITS DA Konzorcium


78

Kapcsolódó városi cél: T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T4 A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása Helyszíne: Damjanich u. 7. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.01.hó – 2016.12. hó Költségbecslés: 150.000.000 Ft Projekt neve: Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén Tartalma: Városunkban már megkezdődött az általános iskolák felújítása, de a Rákóczi úti épület rekonstrukciója az anyagi források kimerülése miatt sajnos félbe maradt. Szeretnénk ezt mihamarabb befejezni. Célunk a diákok számára egy biztonságos, egészséges és harmonikus környezet megteremtése, mellyel elősegítjük szellemi és lelki fejlődésüket egyaránt. Műszaki tartalom: homlokzat, energetikai korszerűsítés, nyílászárók, vizesblokk, izzóbeszerzés a digitális táblákba, sporteszközök beszerzése, zöldfelület-fejlesztés, eszközbeszerzés, akadálymentesítés stb. Kapcsolódó városi cél: T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T4 A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása Helyszíne: Rákóczi u. 3. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.01.hó – 2016.12. hó Költségbecslés: 100.000.000 Ft

Projekt neve: Napsugár bölcsőde bővítése, vagy alternatív megoldás kialakítása Tartalma: Kunszentmiklóson 2011-ben egy 48 személyes bölcsődét építettünk meg. 2013 augusztusára nem csak betelt az új bölcsőde, hanem további 30 fő jelentkezett bölcsődei ellátásra, akiknek felvétele valamennyi esetben indokolt volt. Az elkövetkezendő években az új munkahelyek létesítése miatt, ami részben a meglévők bővülése, további igényt jelentenek, a bölcsőde bővítéséről kell gondoskodnunk új épület építésével a meglevő mellett. Vállaljuk továbbá közvetlen térségünkből érkező bölcsődések elhelyezését Apaj községgel kiegészítve. A bölcsőde bővítésével munkahelyet teremtünk a lakosság számára, mindemellett kielégítjük a népesség igényeit, amit a nemrégiben felépült Napsugár Bölcsőde már nem képes. Célunk a ITS DA Konzorcium


79

lakossági igényeket és az intézmény kapacitását összhangba hozni. Kapcsolódó városi cél: T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások Helyszíne: Napsugár Bölcsőde Vásártér u. 14./B. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.06 hó- 2017.07 hó Költségbecslés: 200.000.000 Ft

Projekt neve: Szociális otthon kialakítása Tartalma: Kunszentmiklóson az úgy nevezett Nemes János kastélyban jelenleg 88 fő gondozása folyik. A kastély, amely a környék egyetlen neogót stílusban épült gyönyörű épülete, a felújítások és átalakítások ellenére is alkalmatlan a magas színvonalú idősotthoni ellátásra, ráadásul kapacitása nem elegendő a demográfiai okokból várhatóan növekvő igények számára. Célunk, hogy egy új szociális otthon létrehozásával több idős embernek nyújthassunk otthont. A jelenlegi szociális otthonnal határos telekre szeretnénk felépíteni célzottan egy szociális intézményt, amely megemelt férőhellyel várná a kistérség érdeklődő lakóit. A telek mérete lehetővé teszi, hogy parkosítással, különböző kímélő szabadidős sporteszközök beépítésével magas színvonalú, az egyéni igényeknek is megfelelő szolgáltatást tudjunk nyújtani. Kapcsolódó városi cél: T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások Helyszíne: Jelenlegi szociális otthonnal határos telek, Felsőszenttamás dűlő Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2018.03 hó-2019.12 hó Költségbecslés: 200.000.000 Ft Projekt neve: Strandmedencék fejlesztése Tartalma: 1988-ban önkormányzatunk a korszerűtlenség miatt bezárt uszoda felújításáról és tanmedence célú üzembe helyezéséről döntött. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szolgáltatásra óriási igény jelentkezett, tekintettel arra, hogy május 1-jétől szeptember 30-ig a tanuszoda fűtött vizében lehetővé vált az úszásoktatás. Kunszentmiklóson jelenleg közel 2000 tanuló jár iskolába, s a térség egyáltalán nem rendelkezik a folyamatos úszásoktatásra alkalmas medencével. Ezért a sportcsarnokhoz kapcsolódó tanmedence létfontosságú, lefedése, új medencével bővítése szükséges. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendkívüli fontosságúnak minősítette a kunszentmiklósi fedett tanuszoda létesítését. Emellett a ITS DA Konzorcium


80

kunszentmiklósi uszoda területén egy a hévízi tóval azonos beltartalmú, 36 fokos gyógyvizes medencét üzemeltet. A medence lefedése a jelenlegi , mindössze öt hónapos üzemeltetési idő egész évessé tételével, megtöbbszörözné a gyógyulni vágyók lehetőségeit. A jelenleg is használt 2 medence lefedésével lehetővé tennénk az uszoda egész éves üzemelését. Ezzel növelnénk a diákok úszásoktatásának minőségét, továbbá a városunkba érkező turisták számára kikapcsolódási és rekreációs lehetőséget nyújtanánk az év mind a tizenkét hónapjában. A műszaki tartalmat a gépészet felújítása, a medencék lefedése, a tanmedence új medencével bővítése jelenti. A tanuszoda fejlesztése során figyelembe kell venni a közfürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm.rendelet és a 37/1996. (X.18.) NM rendelet vonatkozó követelményeit. Kapcsolódó városi cél: T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T1 A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén Helyszíne: Miklóssy János Sportközpont Szent Erzsébet tér 5. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.09.hó -2016.05.hó Költségbecslés: 1.500.000.000 Ft

Projekt neve: Miklóssy János Sportközpont korszerűsítése Tartalma: Kunszentmiklóson jelenleg közel 2000 tanuló jár iskolába, s a térség egyáltalán nem rendelkezik a folyamatos úszásoktatásra alkalmas medencével. Ezért a Miklóssy János Sportközponthoz kapcsolódó tanmedence létfontosságú, lefedése, új medencével bővítése szükséges. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendkívüli fontosságúnak minősítette a kunszentmiklósi fedett tanuszoda létesítését. A tanuszoda fejlesztése során figyelembe kell venni a közfürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm.rendelet és a 37/1996. (X.18.) NM rendelet vonatkozó követelményeit. A Sportközpont fejlesztése szükséges egyéb tekintetben (fűtéskorszerűsítés, biztonsági rendszer, stb.) is. Kapcsolódó városi cél: T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T1 A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén Helyszíne: Szent Erzsébet tér 5. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.10 hó- 2016. 10 hó Költségbecslés: 100.000.000 Ft

ITS DA Konzorcium


81

Projekt neve: Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása Tartalma: Pormentes utcák kialakítása kb. 20 km hosszan Kapcsolódó városi cél: T5 Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra Helyszíne: Belterületi utak Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.01 -2016.12. hó Költségbecslés: 600.000.000 Ft

Projekt neve: A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodájának felújítása Tartalma: Célunk az óvodások számára biztonságos, otthonos, harmonikus környezetet biztosítani, ezzel is segítve őket a nevelődési folyamatban. A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodája komplett felújításra szorul (külső homlokzat-felúíjtás, nyílászárócsere, kazáncsere, tornaszoba kialakítása, sporteszköz beszerzés, akadálymentesítés stb.) Kapcsolódó városi cél: T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T4 A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása Helyszíne: Damjanich u. 22. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata, VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Tervezett ütemezés: 2016.01.hó- 2016.06.hó Költségbecslés: 100.000.000 Ft Projekt neve: Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése Tartalma: Célunk a diákok számára egy biztonságos, egészséges és harmonikus környezet megteremtése, mellyel elősegítjük szellemi és lelki fejlődésüket egyaránt. Műszaki tartalom: homlokzat, energetikai korszerűsítés, nyílászárók, vizesblokk, izzóbeszerzés a digitális táblákba, sporteszközök beszerzése, zöldfelület-fejlesztés, eszközbeszerzés, akadálymentesítés stb. Kapcsolódó városi cél: ITS DA Konzorcium


82

T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T4 A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása Helyszíne: Apostol P. u. 2-6. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017. 2 hó- 2018. 6 hó Költségbecslés: 150.000.000 Ft Projekt neve: Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása Tartalma: Félig fedett buszparkoló és buszváró létrehozása a város központjában. Városunkban sajnos nincs buszpályaudvar, ezért a helyi közlekedést is ellátó helyközi buszok gyakran olyan helyen kényszerülnek leparkolni, ahol parkolásukkal akadályozzák a közlekedést. Városunkban lévő iskolákban nagyon sok nem helyi diák tanul, ezért a reggeli óráktól egészen délutánig sűrű a buszközlekedés. Sürgető probléma egy félig fedett, félig nyitott buszparkoló létrehozása. Kapcsolódó városi cél: T5 Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra Helyszíne: A sportcsarnok melletti buszváró Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015. 9 hó- 2016. 5 hó Költségbecslés: 10.000.000 Ft

Projekt neve: Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum belső átalakítása, korszerűsítése Tartalma: Mivel Kunszentmiklós egy gazdag történelmi múltú jellegzetes alföldi város,így nagyon sok helytörténeti, néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik. Célunk, hogy ezek az értékek bemutatásra kerüljenek, a fiatalok látványos kiállításokon, rendezvényeken ismerhessék meg szülőhazájuk történelmi múltját. Tervezett a Virágh Kúria Helytörténeti Múzeum belsejének átalakítása nagyobb kiállítások megrendezésére, vitrinek, kiállító állványok beszerzése. Tervezett a kapcsolódó korszerűsítés, fejlesztés is. Kapcsolódó városi cél: T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T1 A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén T3 A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság ITS DA Konzorcium


83

Helyszíne: Virágh- kúria. Kossuth L. u. 1/a Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.10 hó- 2016 01. hó Költségbecslés: 8.000.000 Ft

4.3.2 Hálózatos projektek

A Belügyminisztériumi módszertani útmutató szerint „A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.” Kunszentmiklós hálózatos jellegű projektjei az alábbiak: Projekt neve: Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: Közvilágítás fejlesztése, korszerűsítése (akcióterületi része is van) Tartalma: A városi energiaköltségek csökkentése érdekében a városi közvilágítás korszerűsítése tervezett, a jelenlegi hagyományos izzók LED izzókra történő cseréjével. Helyszíne: az összes utca Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.10 hó-2017.10 hó Költségbecslés: 100.000.000 Ft

Projekt neve: Energiahatékonysági korszerűsítés az önkormányzati intézményekben Tartalma: Az önkormányzati intézmények energiahatékonyság javítása érdekében megújuló energia hasznosítása (geotermikus energia, szoláris energia stb.) tervezett az összes intézményben, az ehhez szükséges eszközök beszerzését, a rendszer kialakítását tartalmazza jelen projekt. Helyszíne: Önkormányzati intézmények

ITS DA Konzorcium


84

Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.07-2015.12.hó Költségbecslés: 200.000.000 Ft Projekt neve: Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve. Projekt neve: Gyűjtőút hálózat kijelölése, kiépítése Tartalma: A településen gyűjtőút hálózat kijelölése és kiépítése Helyszíne: Kunszentmiklós Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2018.06 -2019.06 hó Költségbecslés: 300.000.000 Ft Projekt neve: Parkolóhelyek kialakítása, meglevők felújítása Tartalma: A városban komoly gondot jelent a parkolás, különösen a közintézmények környezetében. A projekt keretében parkolóhelyek kialakítására, a meglevők felújítására kerülne sor. Újak létesítése tervezett az Apostol P. utcában, a Kálvin tér környékén, a orvosi rendelő előtt, a Tasskertesben levő temető mellett. Helyszíne: Városközpont, Tasskertes, a felsorolt utcákban Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.04 hó-2017.04 hó Költségbecslés: 50.000.000 Ft Projekt neve: Belterületi kerékpárutak építése, felújítása Tartalma: A meglévő tasskertesi leromlott állapotú kerékpárút felújítása 1600-1700 m hosszan, a kockaköves belterületi utak mellett (pl. Kossuth u., Kecskeméti u., Baksay u.) új kerékpárutak ITS DA Konzorcium


85

kialakítása a balesetveszély elkerülése érdekében. Helyszíne: Tasskertesi meglevő kerékpárút, Kossuth utca, Kecskeméti u., Baksay u. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.01 hó- 2017.01 hó Költségbecslés: 20.000.000 Ft

Projekt neve: Járdaprogram Tartalma: A Baksay Gimnáziumtól a Virágh-kúria épületéig, valamint a Városházától a Rákóczi úti iskolaépületig a járda felújítása, valamint földkábeles közvilágítás kialakítása. (Térkő burkolat kialakítása, közvilágítás, kandeláberek beszerzése). Helyszíne: Baksay Gimnáziumtól a Virágh-kúria épületéig, valamint a Városházától a Rákóczi úti iskolaépületig tartó járdaszakasz Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.05. – 2017.05. hó Költségbecslés: 120.000.000 Ft

4.3.3 Egyéb projektek

A Belügyminisztériumi útmutató szerint a korábbi kategóriákba nem tartozó egyedi, pontszerű projektek tartoznak az egyéb projektek körébe, Kunszentmiklós esetében az alábbiak: Projekt neve: Temaforg Kft-nél új gépsor vásárlása Tartalma: Új gépsor vásárlása tervezett, 50%-os támogatási aránnyal. Helyszíne: Rákóczi út 63. Projektgazda: Temaforg Kft. Tervezett ütemezés: 2015-2020 Költségbecslés: 110.000.000 Ft

Projekt neve: ÉLBER Kft-nél gyártócsarnok felújítás, gépbeszerzés Tartalma:

ITS DA Konzorcium


86

Megnyert pályázat alapján műszaki gépek vásárlása, gyártócsarnok felújítása tervezett 20152020 között, valamint saját forrásból műszaki gépek, berendezések vásárlása. Helyszíne: Rákóczi u. 62. Projektgazda: ÉLBER Kft. Tervezett ütemezés: 2015-2020 Költségbecslés: Megnyert pályázat: 69.824.000 Ft. Projekt neve: A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahely felújítása Tartalma: A Déli városrészben található az Összefogás az egyenlő esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft. által bérelt önkormányzati ingatlan, amely kb. 35-70 megváltozott munkaképességű személy számára nyújt foglalkoztatási lehetőséget (dobozolás, borítékolás stb.). Az ingatlan állapota az elmúlt években nagyon leromlott, a megfelelő munkakörülmények érdekében mindenképp teljes felújításra szorul. Helyszíne: Kossuth L. u. 52 Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.3 hó-2016.11 hó Költségbecslés: 7.000.000 Ft

Projekt neve: Nemes János kastély turisztikai hasznosítása Tartalma: A jelenleg szociális otthonként működő Nemes János kastély adottságai miatt nem alkalmas erre a funkcióra, a kapacitása sem felel meg a növekvő igényeknek. Cél a turisztikai célú hasznosítás pl. a vadászturizmus területén. Helyszíne: Felsőszenttamás dűlő 8. Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017.3 hó- 2018.6 hó Költségbecslés: 20.000.000 Ft Projekt neve: Szociális otthon kialakítása Tartalma: részletesen a kulcsprojektek között kifejtve.

ITS DA Konzorcium


87

Projekt neve: Tanyagondnoki szolgálat kialakítása Tartalma: A leromlott állapotú tanyavilágban élők számára nehézkes a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, különösen az idősek számára. Erre a problémára jelentene megoldást a tanyagondnoki szolgálat kialakítása a városban. Helyszíne: Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017.04 hó-2017.10 hó Költségbecslés: 3.000.000 Ft Projekt neve: Tréningek, valamint szakmai továbbképzés a szociális szférában dolgozók számára Tartalma: Kiégés elleni tréning, esetleg érzékenyítő tréning, szakmai továbbképzés a szociális területen dolgozó szakemberek számára, lehetőség szerint a nemcsak a helyi, hanem a térségi szakemberek számára is. Helyszíne: Szociális intézmények telephelyei Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.01 hó- 2016. 09. hó Költségbecslés: 1.000.000 Ft

Projekt neve: Epreskert sportpálya felújítása, területén fogathajtó pálya kialakítása Tartalma: A Déli városrészben található leromlott állapotú Epreskerti sportpálya, mely jelenleg a Miklósi Gyermekfoci Egyesületnek ad otthont. A pálya az egészségmegőrzés, a hasznos szabadidő eltöltési lehetőség szempontjából rendkívüli jelentőségű lenne, különösen mivel ebben a városrészben szegregátum tömb terület is található. A tervezett fogathajtó pálya szintén a helyi közösséget szolgálná, illetve a turisztikai lehetőséget jelentene a város számára. Helyszíne: Kossuth L. u. 42 Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés:2017.3hó-2017.11 hó Költségbecslés: 6.000.000 Ft

ITS DA Konzorcium


88

Projekt neve: Városi Labdarúgó Sport Klub felújítása Tartalma: A sportpálya mellett találhatók a Városi Labdarúgó Sport Klub létesítményei, amelyek szintén felújításra szorulnak. A helyi egészségmegőrzés, hasznos szabadidő eltöltés szempontjából nagyon fontos lenne ezek felújítása is. Helyszíne: Kossuth L. u. 42 Projektgazda: Városi Labdarúgó Sport Klub, Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.9 hó-2015.12 hó Költségbecslés: 1.000.000 Ft Projekt neve: Alszegi temető fejlesztése Tartalma: A projekt célja a Tasskertesben található Alszegi temető kerítésének építése, a temető ravatalozójának felújítása vagy új ravatalozó építése, mellette parkoló kialakítása. Helyszíne: Alszegi temető, Tasskertes Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.3 hó-2016.9 hó Költségbecslés: 15.000.000 Ft Projekt neve: Arborétum, tanösvény és játszótér létrehozása Szécsi-telepen Tartalma: A város keleti végében található a kissé mélyen fekvő Szécsi-telep, amelynek lakói számára semmiféle közösségi tér nem áll rendelkezésre. A város lakói számára sincs jelenleg olyan parkerdő, nagyobb szabadtéri lehetőség, ahol akár egyénileg, akár közösségi szinten pihenni tudnának. A nemzeti park, amely körbeöleli a várost, folyamatosan szűkíti a szabad mozgás lehetőségét, ezért óriási igény van egy ilyen jellegű tér kialakítására. Az alföldi fafajtákkal betelepítendő kiserdő nem csak az őshonos fákat mutatná meg, hanem az öko termelésre is alkalmas gyümölcsfákat is elhelyeznénk itt és tanösvényeken a város mintegy 200 diákja megfelelő szemléltetéssel a természetben szerezhetne tapasztalatot. Helyszíne: Akácfa utca melletti terület Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017.04-2017.10. Költségbecslés: 30.000.000 Ft

ITS DA Konzorcium


89

Projekt neve: Illegális hulladéklerakók megszüntetése Tartalma: Közfoglalkoztatás keretében a meglévő és folyamatosan újratermelődő illegális hulladéklerakók megszüntetése tervezett. Helyszíne: Liszt Ferenc utca vége után a külterületen, Kun utca – Rózsa utca kereszteződéséhez közel, Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.09 hó-2016.04 hó Költségbecslés: 500.000 Ft Projekt neve: Kunszentmiklós-Tass kerékpárút építése Tartalma: Az EUROVELO Duna-menti szakaszának (EUROVELO 6) fejlesztését reméljük a következő évben a Duna mellett. A program részeként már Ráckevéről, Tass, Szalkszentmárton és Dunavecse érintésével Apostag, Dunaegyháza felé a nagy dunai gáton rövidesen látható nyomai is lesznek. Egy megnyert pályázat következtében elkezdődik egy kerékpárútnak az építése, bekapcsolása az Európai Uniós vérkeringésbe. Kunszentmiklós érdeke az, hogy ennek egy aszfaltburkolatos szárnyvonalát építsük meg tassi indulással, párhuzamosan a TassKunszentmiklós közötti felújított úttal (ez 6 km hosszan tart) és innen Szabadszállás felé zárjon vissza a kör, oly módon, hogy az elágazásaképpen a Kiskunsági Nemzeti Park tanösvényeit is meg lehessen közelíteni. Erre a kerékpáros útvonalra lehetne ráfűzni azokat a tanyai, falusi vendéglátóhelyeket, amelyek ilyen módon megközelíthetők. Helyszíne: Kunszentmiklós-Tass között Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017.04.-2018.11. hó Költségbecslés: 200.000.000 Ft Projekt neve: Tehermentesítő út tervezése Tehermentesítő út építése Tartalma: A lakott terület és a városközpont szempontjából a legjelentősebb közúthálózati fejlesztési terv a rendezési tervben szereplő gyűrű irányú elkerülő út, amelyet elsősorban a közúthálózat szerkezeti hiányossága és a megnövekedett teherforgalom indokol. Kunszentmiklóson 2014. február 1-jén indult a főtér teljes rekonstrukciója, amely feltételezi a teherforgalom elterelését a történelmi belvárosból. Bizonyos forgalomszervezési eszközökkel egy részük elterelhető, de ITS DA Konzorcium


90

vannak olyan gépjárműtípusok, amelyek szűk gyűjtő-utakat nem tudják igénybe venni. A város szélén több olyan, nagy tömegeket előállító gyár működik (Schneider, Mediterrán, Németh Beton, Élber, Temaforg) amelynek áruszállítása jelenleg megoldhatatlan a központ használata nélkül. Az elkerülő út nyomvonala szerepel az ÁRT-ben, a részletes tervek elkészítését majd az elkerülő útvonal megépítését, szeretnénk két részletben megvalósítani. Az első projektünk a tervek és hatástanulmányok elkészítéséről szól, különös tekintettel a Kiskunsági Nemzeti Park közelségére, illetve érintettségére, a második a megvalósításra. Helyszíne: Külterület Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017.3 hó-2018.11 hó Költségbecslés: Tervezés: 280.000.000 Ft

Építés: 100.000.000 Ft

Projekt neve: 5203 sz. út felújítása Tartalma: Az 1950-es években még két számjegyző, fő közlekedési útvonal a megnövekedett gépjármű tömeg miatt rendkívüli módon elhasználódott, illetve a 20 tonnánál nagyobb kamionok terhelése miatt a gyenge útalappal rendelkező rész teljesen leamortizálódott. A XXX. sz. csatornán átívelő híd tartóelemei elkorrodálódtak, statikailag meggyengült és alkalmatlan a forgalom áteresztésére. A párhuzamosan futó 51-es út ezért olyan plusz terhet kénytelen elviselni, amely a rendkívül szűk útkeresztmetszettel rendelkező Tassra zúdul rá. A tassi forgalomtechnikai lépések, egyirányúsítások semmit nem oldottak meg. E projekt célja a kistérség elérhetőségének javítása, s a gazdasági ipari parki fejlesztések felgyorsítása. Egyetlen iparvágány kiépítése e terület feltárására nagyságrendekkel nagyobb, mint az 5203-as út, s a XXX. sz. csatorna hídjának felújítása. Az érintett települések: Kiskunlacháza, Dömsöd, Apaj, Tass, Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs, Szabadszállás, Fülöpszállás, Szalkszentmárton, Izsák. Helyszíne: 5203. sz. út Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2015.06.-2017.10. Költségbecslés: 3.500.000.000 Ft Projekt neve: Bak-ér belterületi revitalizációja, Bak-ér sétány kialakítása Tartalma: Mivel a városban nagyon kevés a zöld közösségi terület, a Bak-ér le nem fedett belterületi szakasza (kb. 2,5 km) mentén a szabadidő kellemes eltöltésére egy rekreációs célú sétány kialakítása tervezett. A projekt a szükséges partmenti sáv területének tulajdonjog megszerzését, a Bak-ér rendbetételét, körülötte tereprendezést, zöldfelület-kialakítást, a szükséges közművesítést, utcabútorok beszerzését, sportolási lehetőségek kialakítását tartalmazza. A ITS DA Konzorcium


91

projekt javítaná a helyi lakosság egészségi állapotát, erősítené a környezettudatosságot és közvetve turisztikai hasznot is jelentene. Helyszíne: Bak-ér belterületi szakasza melletti terület Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.3 hó- 2017. 10 hó Költségbecslés: 1,5-2 milliárd Ft Projekt neve: Bak-ér külterületi részének revitalizációja Tartalma: A szennyezett Bak-ér revitalizációja szükséges a külterületi részeken is. A projekt a Bak-ér külterületi mederrendezését, valamint a műtárgyak cseréjét tartalmazza. Helyszíne: Bak-ér külterületi szakaszai Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2017.04 hó-2018.04 hó Költségbecslés: 16.000.000 Ft. Projekt neve: Réce tanösvény felújítása Tartalma: A Felső-Kiskunsági szikes puszták élővilágát bemutató, Kiskunsági Nemzeti Park területén található Réce tanösvény a Kunszentmiklós, Apaj, Kunpeszér-Bugyi összekötő úton található. A tanösvény állapota elég leromlott, felújításra szorul. A Nemzeti Park Igazgatósággal és az érintett településekkel együttműködésben szükséges a felújítása, mely Kunszentmiklós számára turisztikai hasznot jelentene. Helyszíne: Réce tanösvény útvonala Projektgazda: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.04 hó-2017.12 hó Költségbecslés: 8.000.000 Ft Projekt neve: Artézi kút felújítása Tartalma: Gépészet kialakítása, külső burkolat rekonstruálása, ezzel 100-150 lakos vízellátása biztosítható. ITS DA Konzorcium


92

Helyszíne: Városközpont Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016. 04 - 2016.10. hó Költségbecslés: 25.000.000 Ft Projekt neve: Szabadtéri közösségi terek létesítése a szegregátum tömbök területén Tartalma: A gyermekek, fiatalok hasznos szabadidő eltöltésének céljával az adott területen futballpálya, játszótér létesítése, a környék fásítása, tereprendezése. Barátságos, természetbarát légkör kialakítása a lakosság számára. Célunk egy vonzó környezet kialakítása a szegregációs területeken, szórakozási lehetőséget biztosítani a fiatalok számára egy természet közeli környezetben. Helyszíne: Tasskertesi szegregátum tömb területe Projektgazda: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Tervezett ütemezés: 2016.01. – 2017.12. hó Költségbecslés: 50.000.000 Ft

ITS DA Konzorcium


93

4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz Az alábbiakban bemutatásra kerül a tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihoz. 5. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén

Kulcsprojektek Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Strandmedencék fejlesztése

Hálózatos projektek Belterületi kerékpárutak építése, felújítása

Akcióterületi projektek OTIS Bt. fejlesztése Jáger Kft-nél csarnok kialakítás, gép- és gépjármű beszerzés Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum fejlesztése a Reformkor 2.0 tematikus út projektben részvétel során Regionális kompakt fénycső hulladékhasznosító rendszer megvalósítása Munkahelykeresést támogató iroda A roma nemzetiség számára felzárkóztató és szakmai képzések szervezése, foglalkoztatási projekt működtetése A Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum fejlesztése a Reformkor 2.0 tematikus út projektben részvétel során. Ipari

ITS DA Konzorcium

Park

infrastrukturális

Egyéb projektek Temaforg Kft-nél új gépsor vásárlása ÉLBER Kft-nél gyártócsarnok felújítás, gépbeszerzés Nemes János kastély turisztikai hasznosítása A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahely felújítása Réce tanösvény felújítása Kunszentmiklós-Tass kerékpárút építése


Középtávú városi célok (tematikus célok)

94

Kulcsprojektek

Hálózatos projektek

Akcióterületi projektek

Egyéb projektek

fejlesztése T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások

Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése Szociális otthon kialakítása

Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása Gyűjtőút hálózat kijelölése, kiépítése

Napsugár bölcsőde bővítése, vagy alternatív megoldás kialakítása

Helyi – és kistérségi bel- és csapadékvíz-elvezetés Parkolóhelyek kialakítása, meglevők felújítása

Strandmedencék fejlesztése Miklóssy János Sportközpont korszerűsítése A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodájának felújítása A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén Virágh Szakközépiskola

ITS DA Konzorcium

Gedeon és

Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése Napsugár bölcsőde bővítése, vagy alternatív megoldás kialakítása Strandmedencék fejlesztése Játszótér-fejlesztés a Petőfi lakótelepen ÁMK mögötti (Mikulás utca) sportpálya felújítása, bővítése, bekerítése A pictérnél található atlétikai pálya rekonstrukció Szabadtéri fitness rész kialakítása Ifjúsági közösségi tér bővítése, új kialakítása (skate pálya, görpálya stb) Miklóssy János Sportközpont korszerűsítése Egészségvédelem az iskolában A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodájának felújítása A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi

Epreskert sportpálya felújítása, területén fogathajtó pálya kialakítása Városi Labdarúgó Sport Klub felújítása Tanyagondnoki szolgálat kialakítása Tréningek, valamint szakmai továbbképzés a szociális szférában dolgozók számára Alszegi temető fejlesztése Arborétum, tanösvény játszótér létrehozása Szécsi- telepen

és a

Bak-ér belterületi revitalizációja, Bak-ér sétány kialakítása Szociális otthon kialakítása Szabadtéri közösségi terek létesítése a szegregátum tömbök területén



95

Kulcsprojektek Szakiskola fejlesztése Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum belső átalakítása, korszerűsítése Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása Helyi – és kistérségi bel- és csapadékvíz-elvezetés


Akcióterületi projektek Könyvtár és Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola bővítése, fejlesztése Kollégium kialakítása középiskolások részére Az óvónők szakmai továbbképzése Tanulási tréning Az okmányiroda felújítása Munkahelykeresést támogató iroda A Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára közösségi hely kialakítása Néphagyományok Kunszentmiklóson Roma fesztivál Közösségépítő, fejlesztő programok Helytörténeti fotókiállítás

ITS DA Konzorcium

Egyéb projektek



96

Kulcsprojektek


Akcióterületi projektek VDÁMK Napközi Óvoda Petőfi épületének felújítása

Egyéb projektek

Otthonos lakótelepi

Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum belső átalakítása, korszerűsítése Mentálhigiénés képzések, programok a közszolgáltatásokban dolgozók számára Parkosított játszótér létesítése a Bak-ér mentén Főzőkonyha hátrányos bevonásával

kialakítása helyzetűek

Hagyományőrzési jelleggel bemutató konyha kialakítása Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet- és energiatudatosság

Helyi – és kistérségi bel- és csapadékvíz-elvezetés

Energiahatékonysági korszerűsítés az önkormányzati intézményekben

Parkosított játszótér létesítése a Bak-ér mentén Játszótérfejlesztés a Petőfi lakótelepen Regionális kompakt fénycső hulladékhasznosító rendszer megvalósítása Városháza energiahatékonysági és zöldfelületi fejlesztése

ITS DA Konzorcium

Arborétum, tanösvény és játszótér létrehozása Szécsitelepen Illegális hulladéklerakók megszüntetése Bak-ér külterületi részének revitalizációja Réce tanösvény felújítása Bak-

ér

belterületi



97

Kulcsprojektek



Egyéb projektek revitalizációja, Bak-ér Sétány kialakítása

T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása

Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése Napsugár bölcsőde bővítése, vagy alternatív megoldás kialakítása A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodájának felújítása

Közvilágítás fejlesztése, korszerűsítése Belterületi kerékpárutak építése, felújítása

Járdaprogram

A roma nemzetiség számára felzárkóztató és szakmai képzések szervezése, foglalkoztatási projekt működtetése Lakókörnyezet felújítása a szegregátum területén élők számára Anti-szegregációs terv intézkedései, projektjei Főzőkonyha kialakítása hátrányos helyzetűek bevonásával

Közvilágítás fejlesztése, korszerűsítése

Fedett buszváró, buszparkoló létrehozása

Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása

A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása

Szabadtéri közösségi terek létesítése a szegregátum tömbök területén

Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési

ITS DA Konzorcium

Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés

Tehermentesítő út tervezése; Tehermentesítő út építése


Középtávú városi célok (tematikus célok) infrastruktúra

98

Kulcsprojektek Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása

Hálózatos projektek Belterületi kerékpárutak építése, felújítása Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása Gyűjtőút kiépítése

hálózat

kijelölése,

Járdaprogram Parkolóhelyek meglevők felújítása

4.5 A fejlesztések ütemezése 6. táblázat: A fejlesztések tervezett ütemezése

ITS DA Konzorcium

kialakítása,


Egyéb projektek Kunszentmiklós-Tass kerékpárút építése 5203 sz. út felújítása Artézi kút felújítása


ITS DA Konzorcium

99


2016. június 2017. november 2020. december 2020. december 2018. október

2 2 2 2 2

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára közösségi hely kialakítása Néphagyományok Kunszentmiklóson Roma fesztivál Közösségépítő, fejlesztő programok Parkosított játszótér létesítése a Bak-ér mentén

2016. március 2016. január 2016. június 2016. április 2016. június

2016. december 2019. december 2016. szeptember 2016. október 2016. augusztus

2 2

Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása Városháza energiahatékonysági és zöldfelületi fejlesztése

2015. szeptember 2016. május 2016. június 2016. szeptember

1 2 2

ANTISZEGREGÁCIÓS AKCIÓTERÜLET TERVEZETT FEJLESZTÉSEK Lakókörnyezet felújítása a szegregátum területén élő lakosok számára Antiszegregációs terv intézkedései A roma nemzetiségszámára felzárkóztató és szakmai képzések szervezése, foglalkoztatási projekt működtetése

2016. január 2016. március 2016. március

2

ITS DA Konzorcium

2019. december 2017. november 2019. december

2016. szeptember 2017. június

2020. II. félév

2015. szeptember 2017. június 2016. június 2016. június 2017. augusztus

2020. I. félév

2016. június

Tanulási tréning Az Okmányiroda felújítása Főzőkonyha kialakítása hátrányos helyzetűek bevonásával Hagyományőrzési jelleggel bemutató konyha kialakítása Munkahelykeresést támogató iroda

2019. II. félév

A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodájának felújítása 2016. január

2 2 2 2 2

2019. I. félév

2

2015. szeptember 2016. augusztus

2018. II. félév

Az óvónők szakmai továbbképzése

2018. I. félév

2

2016. június 2018. június 2019. augusztus

2017. II. félév

Mentálhigiénés képzések, programok a közszolgáltatásokban dolgozók számára 2016. január Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése 2017. február Kollégium kialakítása középiskolások részére 2018. június

2017. I. félév

2 2 2

2016. II. félév

Befejezési időpont

2016. I. félév

Kezdési időpont

2015. II. félév

Fejlesztések

2015. I. félév

Szint

100


2

2016. január

2016. június

2016.január

2016. december

2 2 2 2 2 2 1

A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodájának felújítása A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Napsugár bölcsőde bővítése, vagy alternatív megoldás kialakítása Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés Szociális otthon kialakítása HÁLÓZATOS PROJEKTEK

2016.január 2016. június 2016. június 2016.szeptember 2016 . Szeptember 2018. március 2015. július

2016. december 2016. december 2017. július 2016.december 2017.szeptember 2019. december 2017. október

2 2 2 2 2 2 2 2

Energiahatékonysági korszerűsítés az önkormányzati intézményekben Közvilágítás fejlesztése, korszerűsítése Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása Gyűjtőút hálózat kijelölése, kiépítése Belterületi kerékpárutak építése, felújítása Parkolóhelyek kialakítása, meglevők felújítása Járdaprogram Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés

2015. július 2015. október 2016. január 2018. június 2016. janauár 2016. április 2016. május 2016 . szeptember

2015. december 2017. október 2016. december 2019. június 2017. január 2017. április 2017. május 2017.szeptember

2

ITS DA Konzorcium

2020. II. félév

2016. május 2016. október 2016. január 2018. június 2016. december

2020. I. félév

2015. szeptember 2015. október 2015. október 2017. február 2016. január

2019. II. félév

Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása Miklóssy János Sportközpont korszerűsítése Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum belső átalakítása, korszerűsítése Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása

2019. I. félév

2016.május

2 2 2 2 2

2018. II. félév

2019. december

2015. szeptember

2018. I. félév

2015. szeptember

Strandmedencék fejlesztése

2017. II. félév

KULCSPROJEKTEK

2

2017. I. félév

1

2016. II. félév


2016. I. félév

Kezdési időpont

2015. II. félév

Fejlesztések

2015. I. félév

Szint

101


2016. január 2017. március 2015. szeptember 2016. március 2017. április 2015. szeptember 2017. április

2016. szeptember 2017. november 2015. december 2016. szeptember 2017. október 2016. április 2018. november

2017. március 2015. június 2016. március 2017. április 2016. április

2018. november 2017. október 2017. október 2018. április 2017. december

Artézi kút felújítása Szabadtéri közösségi terek létesítése a szegregátum tömbök területén

2016. április 2016. január

2016. október 2017. december

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

2 2

Forrás: saját szerkesztés 2015.

ITS DA Konzorcium

2020. II. félév

2016. november 2018. június 2019. december 2017. október

2020. I. félév

2016. március 2017. március 2018. március 2017. április

2019. II. félév

A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahely felújítása Nemes János kastély turisztikai hasznosítása Szociális otthon kialakítása Tanyagondnoki szolgálat kialakítása Tréningek, valamint szakmai továbbképzés a szociális szférában dolgozók számára Epreskert sportpálya felújítása, területén fogathajtó pálya kialakítása Városi Labdarúgó Sport Klub felújítása Alszegi temető Arborétum, tanösvény és játszótér létrehozása Szécsi-telepen Illegális hulladéklerakók megszüntetése Kunszentmiklós-Tass kerékpárút építése Tehermentesítő út tervezése Tehermentesítő út építése 5203 sz. út felújítása Bak-ér belterületi revitalizációja, Bak-ér sétány kialakítása Bak-ér külterületi részének revitalizációja Réce tanösvény felújítása

2019. I. félév

2 2 2 2

2018. II. félév

2020. december 2020. december 2020. december

2018. I. félév

2015. június 2015. június 2015. június

2017. II. félév

EGYÉB FEJLESZTÉSEK Temaforg Kft-nél új gépsor vásárlása ÉLBER Kft-nél gyártócsarnok felújítás, gépbeszerzés

2017. I. félév

1 2 2

2016. II. félév


2016. I. félév

Kezdési időpont

2015. II. félév

Fejlesztések

2015. I. félév

Szint

102


103

A fenti tervezett ütemterv az önkormányzat és partnerei szándékainak és az aktuális költségvetési lehetőségeinek figyelembevételével készült. Amennyiben a fejlesztéseket lehetővé tevő pályázati felhívások a fentiektől eltérő ütemezésben jelennek meg, az ütemterv a pályázati megjelenések figyelembevételével módosulhat. Az ütemterv kialakításakor figyelembe vettük a projekttípusokra jellemző korábbi projekt előkészítési és megvalósítási időigényre vonatkozó tapasztalatokat, a projektek finanszírozhatóságát (pályázati lehetőségeket, önkormányzati saját erő nagyságát, bevonható magán források mértékét, fenntarthatóságot), valamint, hogy a projektek előkészítésére még ezután kerül sor. Mivel a projektek alapvetően nem egymásra épülőek, ez jellemzően nem befolyásolta az ütemezést.

ITS DA Konzorcium


104

4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Kunszentmiklós tervezett fejlesztései számára releváns források a 2015-2020-ig terjedő időszakban az alábbi Operatív Programokban állnak rendelkezésre. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program a térségi adottságokra szabottan támogatja a helyi gazdasági rendszerek és a helyi foglalkoztatási képesség helyreállítását. A TOP fejlesztések kedvezményezettjei döntően az önkormányzatok, elsősorban térségi és helyi jelentőségű fejlesztéseket finanszíroz, valamint a fejlesztései területileg összehangolva valósulnak meg. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a kis- és középvállalkozások, ipari parkok fejlesztését, a K+F+I, illetve infokommunikációs fejlesztéseket, energiahatékonysági beruházásokat, az EuroVelo 6 kerékpárúthoz kapcsolódó fejlesztéseket, társadalmi célú gazdaságot, foglalkoztathatóság javítását, szociális alapszolgáltatás és gyermekjóléti alapellátást támogatja. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program által valósulnak meg a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával kapcsolatos fejlesztések. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program elsősorban és közvetlenül az energiaés erőforrás hatékonyság növeléséhez hozzájáruló fejlesztéseket támogatja. Integrált- Közlekedés Fejlesztési Operatív Program a 2014 és 2020 közötti EU támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztések többségét tartalmazza. Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program – Élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító Operatív Program - a szegénység csökkentésére, a szegény gyermekek étkeztetésére irányuló fejlesztési elképzeléseket támogatja. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program jelen esetben nem releváns. A város szempontjából a legtöbb fejlesztési elképzelésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program nyújthat forrást. A városok számára a következő támogatási időszakban kiemelt figyelmet érdemel a TOP források új eljárás szerinti felhasználása. (Integrált Területi Program - ITP). Bács-Kiskun megyében új ITP készítés van folyamatban. A 2015. májusi egyeztetési változat szerint az ITP teljes 7 éves forráskerete 63,225 Mrd Ft., melynek összetétele az alábbi:

ITS DA Konzorcium


105

7. táblázat: TOP intézkedések Megyei keret (Mrd Ft)

TOP intézkedés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

9,018

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

5,666

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

4,047

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

4,880

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

11,699

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

4,894

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia - felhasználás arányának növelése

10,954

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

1,794

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

1,429

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

1,834

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok

5,157

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

0,683

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

1,171

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program egyeztetési változat 2015. május

8. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt típus Akcióterületi projektek

Projekt megnevezése Ipari Park infrastrukturális fejlesztése

Jáger Kft-nél csarnok kialakítás, gép- és gépjármű beszerzés

ITS DA Konzorcium

Indikatív költségbecslés (millió Ft) 50

46

Finanszírozás lehetséges forrása GINOP 1.2.4. Ipari Parkok fejlesztése, illetve barnamezős iparterületek megújítása TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával GINOP 1.2.1 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a


Projekt típus

106

Projekt megnevezése

Indikatív költségbecslés (millió Ft)

OTIS Bt. fejlesztése

115

Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése

350

Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum fejlesztése a Reformkor 2.0 tematikus út projektben részvétel során

60

Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum belső átalakítása, korszerűsítése

8

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával GINOP 1.2.1 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával TOP 4.1. Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése EFOP: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen EFOP 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése GINOP 7.2.1 Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése GINOP NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken


Projekt típus

107


Regionális kompakt fénycső hulladékhasznosító rendszer megvalósítása


1751,52

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése KEHOP Egyedi célkitűzés 1. Elkülönített hulladékgyűjtés fejlesztése KEHOP Egyedi célkitűzés 2. Települési hulladékkezelő létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése


1500

ÁMK mögötti (Mikulás utca) sportpálya felújítása, bővítése, bekerítése

15

A piactérnél található atlétikai pálya rekonstrukció

20

ITS DA Konzorcium

TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével


Projekt típus

108

Projekt megnevezése Miklóssy János Sportközpont korszerűsítése


Szabadtéri fitness rész kialakítása

10

Játszótér-fejlesztés a Petőfi lakótelepen

3

Ifjúsági közösségi tér bővítése, új kialakítása (skate pálya, görpálya stb)

20


200

Egészségvédelem az iskolában

A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi

ITS DA Konzorcium

3

150

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével KEHOP Egyedi célkitűzés 1: A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése (a tanmedence kapcsán) TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 1.4. Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által EFOP 1. F. Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz


Projekt típus

109



Könyvtár és Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén

Mentálhigiénés képzések, programok a közszolgáltatásokban dolgozók számára Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése

Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola bővítése, fejlesztése Kollégium kialakítása középiskolások részére

Az óvónők szakmai továbbképzése

100

1

150

n.a.

50

3

A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodájának felújítása

100

VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Petőfi lakótelepi

60

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések EFOP 3.8 A humán közszolgáltatásokban dolgozók szak-, át- és továbbképzése EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések Folyamatban.

EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések EFOP 3.8 A humán közszolgáltatásokban dolgozók szak-, át- és továbbképzése EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz


Projekt típus

110



épületének felújítása

Városháza energiahatékonysági és zöldfelületi fejlesztése

50

Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása Tanulási tréning

10

Az okmányiroda felújítása

6

Főzőkonyha kialakítása hátrányos helyzetűek bevonásával

30

Hagyományőrzési jelleggel bemutató konyha kialakítása

30

Munkahelykeresést támogató iroda

2

ITS DA Konzorcium

5

Finanszírozás lehetséges forrása való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése EFOP 3. F. Javulnak a munkaerő-piacról kiszorult hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságot javító kompetenciái és a humán közszolgáltatásokban dolgozók feladatellátási képességei TOP 4.1. Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése TOP 7.2 A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése TOP 7.2 A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével EFOP 1.A. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése


Projekt típus

111

Projekt megnevezése A Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára közösségi hely kialakítása


Néphagyományok Kunszentmiklóson

50

Roma fesztivál

3

Közösségépítő, fejlesztő programok

5

Helytörténeti fotókiállítás

2

Parkosított játszótér létesítése a Bak-ér mentén

15

A roma nemzetiség számára felzárkóztató és szakmai képzések szervezése, foglalkoztatási projekt működtetése

15

Lakókörnyezet felújítása a szegregátum területén élő lakosok számára

6

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése TOP 7.2 A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése TOP 7.2 A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével GINOP NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével GINOP NEC 10.1 Álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek növekvő körének munkaerő-piaci integrációja valósul meg EFOP 3.7Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel TOP 4.3.A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése


Projekt típus

112

Projekt megnevezése Anti-szegregációs terv intézkedései

Kulcsprojektek


Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése

350


2600

Ipari Park infrastrukturális fejlesztése

50


200

A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Varga Domokos

150

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 4.3.A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése TOP 4.1. Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése EFOP: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen EFOP 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása GINOP 1.2.4. Ipari Parkok fejlesztése, illetve barnamezős iparterületek megújítása TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával TOP 1.4. Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális


Projekt típus

113



Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén

100

Szociális otthon kialakítása

200


1500

Miklóssy János Sportközpont korszerűsítése

100

Belterületi utak felújítása, karbantartása

600


100

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések EFOP: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen EFOP 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések


Projekt típus

114

Projekt megnevezése Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése




8

Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása Energiahatékonysági korszerűsítés az önkormányzati intézményekben

10 200


2600

Parkolóhelyek kialakítása, meglevők felújítása

50


100

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése EFOP 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések GINOP NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése


Projekt típus

115

Projekt megnevezése Belterületi kerékpárutak építése, felújítása

Egyéb projektek



600

Gyűjtőút hálózat kijelölése, kiépítése

300

Járdaprogram

120

Temaforg Kft-nél új gépsor vásárlása

110

ÉLBER Kft-nél gyártócsarnok felújítás, gépbeszerzés

70

Nemes János kastély turisztikai hasznosítása

20

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal GINOP 1.2.1 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával GINOP 1.2.1 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával GINOP NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén


Projekt típus

116




200

A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahely felújítása Epreskert sportpálya felújítása, területén fogathajtó pálya kialakítása

7

Városi Labdarúgó Sport Klub felújítása

1

Tréningek, valamint szakmai továbbképzés a szociális szférában dolgozók számára

1

Tanyagondnoki szolgálat kialakítása

3

Alszegi temető fejlesztése

15

ITS DA Konzorcium

6

Finanszírozás lehetséges forrása potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében EFOP: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen EFOP 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése EFOP 1.A. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével EFOP: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen EFOP 3.8 A humán közszolgáltatásokban dolgozók szak-, át- és továbbképzése EFOP: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen Tanyafejlesztési Program TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása


Projekt típus

117



Arborétum, tanösvény és játszótér létrehozása Szécsitelepen

30

Illegális hulladéklerakók megszüntetése

0,5

Bak- ér belterületi revitalizációja, Bak-ér Sétány kialakítása

1500-2000

Bak-ér külterületi részének revitalizációja

16

Tehermentesítő út tervezése Tehermentesítő út építése

280 100

5203 sz. út felújítása

3500

Kunszentmiklós-Tass kerékpárút építése

200

Artézi kút felújítása

25

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása településfejlesztési beavatkozásokkal TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal KEHOP: Egyedi célkitűzés 1: Elkülönített hulladékgyűjtés fejlesztése Egyedi célkitűzés 2: Települési hulladékkezelő létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével KEHOP Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek


Projekt típus

118



Réce tanösvény felújítása

8

Szabadtéri közösségi terek létesítése a szegregátumok területén

50

Forrrás: Saját szerkesztés 2015.

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása teljesítése céljából TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP 7.4.1 Nemzeti parkok komplex turisztikai fejlesztése TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével


119

5 Anti-szegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Kunszentmiklóson az alacsony státuszú lakosság több mint 50%-a a Városközpont, közel 20%-a a Tasskertes és több mint 10%-a a Déli városrészben él. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a KSH négy szegregátumot határolt le a városban. Az önkormányzat adatai megerősítik a lehatárolás pontosságát, más terület sem szegregátumnak, sem szegregációval veszélyeztetett területnek nem minősíthető. 8. térkép: Kunszentmiklós szegregátumokat bemutató térképe

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

A legkedvezőtlenebb mutatókkal az 1. és 2. számú szegregátum rendelkezik. Az 1. számú szegregátum a városközponttól és így a fontosabb szolgáltatásoktól való jelentősebb távolsága miatt is erősen szegregálódott. A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya, amely tovább erősíti a szegregáltságot. A lakóházak állapota rossz, a szociális és foglalkoztatási mutatók kedvezőtlenek. A 2. számú szegregátum lakossága roma. A házak átlagéletkora itt a legalacsonyabb a szegregátumok közül, ugyanakkor ez nem jelenti a megfelelő állagot. A házak döntő többsége szociálpolitikai kedvezményből épült, a gyenge kivitelezésből és a szociális, foglalkoztatási helyzetből adódó karbantartási munkák elmaradása miatt is a felújításra szorulnának. A 3. számú terület mutatói folyamatosan romlanak. A roma lakosság aránya növekszik. A terület jelentős odafigyelést igényel a folyamat megfordítása érdekében. A 4. számú szegregátum rendelkezik a legkevésbé kedvezőtlen mutatókkal.

ITS DA Konzorcium


120

9. táblázat: város KSH által kijelölt és város által jóváhagyott szegregátumainak és szegregációval veszélyeztetett területeinek státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként)

Társadalom 1. (Demográfia)

Társadalom 2. (Foglalkoztatottság/ Segélyezés)

Lakáshelyzet

Épített környezet / Közterületek minősége

Szolgáltatásokhoz (közintézményi/piaci jellegű) való hozzáférés

Etnikai szegregáció

A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A városközpont mintegy 2,5 km-re található, tömegközlekedéssel elérhető.

A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya

A szegregátumban kizárólag lakóházak vannak. A terület a Városközpont városrészben

A területen roma lakosság él.

Szegregátum 1.

A lakónépesség száma 311 fő. A 0-14 évesek aránya 23,8, a 60 év felettieké 14,5%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 50,5%.

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 73,4%. LFT-ben 4 fő, RSzS-ben 30 fő, RGyK-ban 36 fő részesült 2014-ben.

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 20,9%. Az egyszobás lakások aránya 12,2%. A laksűrűség 3,6fő/lakás.

A szennyvízvezeték jelenleg kiépítés alatt áll. A többi közmű kiépítésre került. A pormentes út a szegregátum egy kisebb szakaszán nem áll rendelkezésre. A terület közelében illegális szemétlerakó található.

Szegregátum 2.

A lakónépesség száma 102 fő. A 0-14 évesek aránya 23,5, a 60 év felettieké 2%.

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 8,7%. Az egyszobás

A szennyvízvezeték kiépítése jelenleg folyik. A többi közmű rendelkezésre áll. A

ITS DA Konzorcium

Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások Érdemi változás nem történt. A Téglagyár nevű szegregátum felszámolásakor a lakók egy részét ezen szegregátumban helyezte el az önkormányzat, szociális bérlakásokban; ezzel a terület szegregáltsága nőtt. Érdemi változás nem történt.


121

Társadalom 1. (Demográfia) Az alacsony státuszú lakosok aránya 57,9%.

Társadalom 2. (Foglalkoztatottság/ Segélyezés)

Lakáshelyzet

80,3%. LFT-ben 3 fő, RSzS-ben 8 fő, RGyK-ban 11 fő részesült 2014-ben.

lakások aránya 4,3%. A laksűrűség 4,4fő/lakás.

Szegregátum 3.

A lakónépesség száma 316 fő. A 0-14 évesek aránya 25, a 60 év felettieké 13,9%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 58,5%.



Szegregátum 4.

A lakónépesség száma 97 fő. A 0-14 évesek és a 60 év felettiek aránya egyaránt 20,6%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 42,1%.




ITS DA Konzorcium

Épített környezet / Közterületek minősége belvíz folyamatos problémát okoz a területen.

Szolgáltatásokhoz (közintézményi/piaci jellegű) való hozzáférés

Etnikai szegregáció

Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások

található. A szolgáltatások igénybe vétele nem okoz gondot.

Az infrastruktúra a szennyvízhálózat kivételével (kiépítése jelenleg zajlik) rendelkezésre áll. A terület közelében illegális szemétlerakó található.

A szegregátumban kizárólag lakóházak vannak. A terület a Városközpont városrészben található, a szolgáltatások igénybe vétele nem okoz gondot.

A területen magas, folyamatosan növekvő a roma lakosság aránya

Érdemi változás nem történt.

Az infrastruktúra a szennyvízhálózat kivételével (kiépítése jelenleg zajlik) rendelkezésre áll.

A szegregátumban kizárólag lakóházak találhatóak. A Városközpont mintegy 800m-re található, a szolgáltatások igénybe vétele nem okoz gondot.

A roma lakosság aránya elenyésző.

Érdemi változás nem történt.


122

.Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások A 2010-ben elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta érdemi változás nem történt a szegregátumok infrastrukturális ellátottságában. Az 1. számú szegregátum lakónépessége csekély mértékben nőtt. A szociális és foglalkoztatási mutatók tekintetében nem áll rendelkezésre összehasonlítható adatsor. A következő táblázat a 2010-ben tervezett, de megvalósításra nem kerülő beavatkozásokat tartalmazza. 10. táblázat: Korábbi IVS anti-szegregációs tervének tervezett intézkedései Ágazat

Korábbi IVS anti-szegregációs tervének tervezett intézkedései Szociális bérlakások építése Szociális bérlakások számának növelése

Lakhatás

Lakókörnyezet rehabilitációja a szegregátumokban

Lakhatási mobilizáció

Lakhatási problémák enyhítése Óvodapedagógusi létszám növelése IPR bevezetése a település óvodájában, az általános iskola IPR programja kibővül Városi deszegregáció

Közoktatás

Tanulók iskolai eredményességének javítása Iskolai sikeresség elősegítése Iskolán kívüli segítő programok alkalmazása Etnikai, kisebbségi nevelés feltételeinek megteremtése és bevezetése az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben

ITS DA Konzorcium

Tervezett indikátorok 3 éven belül 4 új bérlakás, 6 éven belül újabb 4 bérlakás építése az életjáradéki szerződési rendszer kiépítési lehetőségének felmérése 1 éven belül szegregátumokra komplex rehabilitációs program kidolgozása, 3 éven belül közösségi terek (parkok, játszóterek) kialakítása, lakások komfortfokozatának növelése (50 %-kal csökken az alacsony komfortfokozatú lakások aránya), 6 éven belül járda és útépítés, közműfejlesztés. 1 éven belül mobilizációs program kidolgozása, 3 és 6 éven belül a szegregált területekről az integrált környezetbe költöző családok számának növekedése komplex támogató program kidolgozása; kivásárlási koncepció kidolgozása Jogszabálynak történő megfelelés Iskolai sikeresség, továbbtanulási mutatók javulnak Program elkészítése, a HHH tanulók arányának intézmények közötti különbsége csökken 50 %-kal 6 éven belül a HHH tanulók körében a magántanulók száma csökken. Ösztöndíj és mentor program kidolgozása, ennek következtében nő a HHH továbbtanulók száma Új módszertanok alkalmazása Tanoda program megvalósítása


Ágazat

123

Korábbi IVS anti-szegregációs tervének tervezett intézkedései A közoktatási intézmények akadálymentes használatának biztosítása

Foglalkoztatás

Foglalkoztatás segítése, munkanélküliség csökkentése

Egyéb

az intézkedési terv lakossági elfogadtatása

Tervezett indikátorok

Teljes akadálymentesítés Beruházások során azon vállalkozások előnyben részesítése, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat. Számukra helyi adókedvezmények biztosítása Kommunikációs terv elkészítése, CKÖ képviselőinek bevonása, anti-diszkriminációs jelzőrendszer kialakítása

Forrás: Saját szerkesztés 2015.

A következő táblázat tartalmazza azon beavatkozásokat, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2010-es IVS elkészítése óta. A szegregáció oldása és a szegregátumok lakhatási, infrastrukturális helyzetében nem történt jelentős változás, a lakosság száma nem csökkent a területeken. Elsősorban horizontális anti-szegregációs beavatkozások történtek a városban. Sajnálatosan az önkormányzat egyedül maradt a deszegregációs intézkedések megvalósításában, nincs olyan – helyi – civil szervezet, amely az elmúlt időszakban az alacsony státuszú családok támogatásában szerepet vállalt volna. A 2010-es IVS Anti-szegregációs Programja által megfogalmazott célok: 1. Lakhatási integráció 2. Közoktatási integráció 3. Foglalkoztatás elősegítése 4.Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása 11. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a városban Korábbi IVS antiszegregációs terv megvalósult intézkedései (zárójelben a cél sorszáma, amihez hozzájárul) A HHH gyerekek számának teljes körű felmérése (2) Nevelési tanácsadás szolgáltatás elérése helyben (2,4) Horizontális antiszegregációs beavatkozások

Képzési programok indítása (3)

Egészségfejlesztő és szűrési programok (4) Drogprevenció elindítása (2)

ITS DA Konzorcium

Eredmény /értékelés A jegyzői iroda folyamatosan, naprakész adatokkal rendelkezik a HHH gyerekek számáról A Pedagógiai Szakszolgálaton belül működik, a szolgáltatás helyben elérhető 2013. telén, 2014. tavaszán a közfoglalkoztatásban résztvevők képzésére került sor. Érdemi változás nem várható a résztvevők munkaerő-piaci helyzetében A településen több alkalommal került sor ilyen programokra. A településen több alkalommal került sor ilyen programra.


124

Korábbi IVS antiszegregációs terv megvalósult intézkedései (zárójelben a cél sorszáma, amihez hozzájárul) Munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezési gondjának megoldásával (3) Bűnmegelőzési programok (2)

Szegregátum 1.

Bérlakások felújítása (1)

Lakókörnyezet rehabilitációja

Szegregátum 3.


Eredmény /értékelés Új bölcsőde került kialakításra, de a szolgáltatást nem veszi igénybe alacsony státuszú lakos gyermeke A településen több alkalommal került sor ilyen programra a rendőrség szervezésében. A bérlakások felújítása megtörtént. A Téglagyár utcai szegregátumból költöztek ide családok. A szegregátum közvetlen közelében folyamatosan újratermelődő illegális szemétlerakó megszüntetése A szegregátum közvetlen közelében folyamatosan újratermelődő illegális szemétlerakó megszüntetése


5.2 Anti-szegregációs intézkedési terv 5.2.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések 5.2.1.1

Anti-szegregációs célok

Kunszentmiklós elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. 12. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai Horizontális célok 1. Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása a településen 2. Oktatási integráció biztosítása

ITS DA Konzorcium

Alcélok

Az iskolai sikeresség megteremtése A lemorzsolódás csökkentése

feltételeinek


125

Horizontális célok 3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása

4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása 5. Közösségi terek biztosítása

Alcélok A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Új szociális szolgáltatások biztosítása A szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek biztosítása Az iskolán kívüli, iskolai sikerességet segítő, programok helyszíneinek biztosítása Minden korosztály részére biztosítani a közösségi tereket


A szegregátumok megszüntetése nem lehetséges, ezért legfőbb célunk, hogy a rossz állagú ingatlanok felszámolásával, a mobilizációs lehetőségek megteremtésével a szegregációt oldjuk, a szegregátumokban élők számát csökkentsük. Emellett, hogy a területek rehabilitációjával megteremtsük az élhető lakókörnyezetet. 13. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban Terület specifikus célok A településrendezésben a szegregációt csökkentő intézkedések megjelenítése, építési tilalom elrendelésével Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében A lakókörnyezet rehabilitációja Élhetőbb környezet kialakítása: játszótér építése A szegregátumban élők számának csökkentése, a szegregáció oldása szociális bérlakásokkal A közüzemi tartozások csökkentése előrefizetés, kártyás mérőórákkal Az egészségre ártalmas tényezők megszüntetése: illegális szemétlerakók felszámolása A hiányzó járdák és pormentes útburkolatok kialakítása Forrás: Saját szerkesztés 2015

ITS DA Konzorcium

Szegregátum 1

Szegregátum 2

Szegregátum 3

Szegregátum 4


5.2.1.2

126

Általános – horizontális anti-szegregációs intézkedések

A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Kunszentmiklós számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Emellett az önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen Antidiszkriminációs jelzőrendszert működtet annak érdekében, hogy a településen az esélyegyenlőség és a szegregáció-mentesség a mindennapok részévé váljon. Az anti-szegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők a szerint, hogy az adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy „puha” (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. Általában elmondható, hogy önmagában a kemény, illetve a puha beavatkozás ritkán vezet eredményre, hatásos és maradandó eredmény ezek optimális kombinációjával érhető el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt. A városvezetés meggyőződése, hogy az esélyteremtés legfontosabb eszközét a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás jelenti. Ugyanakkor már az óvodába lépés előtt szükségesek olyan fejlesztések, melyek a korai fejlesztés és egyéb szociális szolgáltatások körébe tartoznak. Ennek érdekében Biztos Kezdet Gyerekházat alakít ki és a szolgáltatást működteti. Az óvodai nevelésben résztvevő feladat-ellátási helyek között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes eloszlását biztosítani kell. A településen élő gyermekek körében rendkívül magas a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal (BTM) küzdő gyermek. Ezért a Biztos Kezdet Gyerekház mellett az óvodai feladat ellátási helyeken növelni kell a gyógypedagógus óvónők számát. Az óvodában heti egy alkalommal biztosítani szükséges Alapozó terápiát az 5. életévet betöltött gyermekek részére. A terápia rendkívül alkalmas a képességek sokirányú fejlesztésére, esetleges képességbeli hiányosságok pótlására, illetve a megkésett beszédfejlődésű, valamint a különböző részfunkció zavaros (térirány zavaros, dyslexia, dysgráfia veszélyeztetett) gyermekek fejlesztésére. Nagyon jól alkalmazható továbbá figyelem- és magatartás zavaros gyermekek kezelésére is. Az óvodában az óvodapedagógusi létszám emelésére van szükség a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés érdekében. A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hozni egy szakmaközi hálózatot, amely a rendszeresen megtartott szakmai műhelyek keretében összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásokat tud biztosítani, a szükséges jelzőrendszer kialakításával. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek meghívásra: közoktatási intézmények munkatársai, egészségügyi intézmények, szociális és családsegítő munkatársak, igazgatási és foglalkoztatási intézmények munkatársai. A kialakításra kerülő közösségi házban nyári napközis tábor biztosítása szükséges, nyári étkeztetéssel, a hátrányos helyzetű tanulók részére. Olyan foglalkozások lebonyolítására van szükség, melyek biztosítják a gyermekek felzárkózási esélyeinek növelését és a szabadidő értelmes eltöltését. A hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók egyéni és csoportos fejlesztését, illetve a szabadidő hasznos eltöltését célzó tanoda létrehozása szükséges. A nem formális tanulási módszerekre épülő kompetencia-fejlesztés elősegíti az iskolai sikerességet és erősíti a továbbtanulási motivációkat. ITS DA Konzorcium


127

A középiskolába és felsőoktatásba járó hátrányos helyzetű diákok körében rendkívül magas a lemorzsolódók aránya. Ennek csökkentésére az önkormányzat speciális ösztöndíjat hoz létre, amely motiválja a diákok iskolai sikerességét és az intézményben történő bentmaradását. A megfelelő színvonalú szociális munka biztosítása érdekében rendkívül fontos a szociális területen dolgozók továbbképzése. Új gyakorlatok, lehetőségek megismerésére és újfajta tevékenységek bevezetésére van szükség. Emellett rendkívül fontos, hogy a segítő szakemberek számára támogatást nyújtsunk a segítő munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, a családsegítő munka fejlesztésében. Mindezek mellett rendkívül fontos, hogy a szociális szakemberek rendkívül leterheltek, ezért a szociális intézmény családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó részlegét 1-1 fővel szükséges növelni. A foglalkoztatás érdekében, a lakókörnyezetek rehabilitációjához – is – kapcsolódóan az önkormányzat saját facsemete-kertet hoz létre. A zöldterületek mennyiségének és minőségének növelése érdekében a csemetekertből térítés nélkül lehet facsemetéhez jutni, amennyiben az közterületre kerül kiültetésre. Az önkormányzat épületet biztosít olyan közösségi tér biztosítása érdekében, mely befogadhatja a Biztos Kezdet Gyerekház és a tanoda szolgáltatásokat. Emellett a Tasskertes városrészben található szegregátum területén játszóteret alakít ki.

ITS DA Konzorcium


128

14. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései Horizontális cél 1. Esélyegyenlőség biztosítása

2. Oktatási integráció biztosítása

4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

ITS DA Konzorcium

Megvalósítást célzó intézkedés Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése A HHH gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az óvodai feladatellátási helyek között Alapozó terápia biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére Az óvodapedagógusok létszámának biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelően Nyári napközis tábor biztosítása Tanoda létrehozása Hátrányos helyzetű középiskolás és felsőoktatásban tanuló diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Facsemete-kert létrehozása A korai fejlesztés érdekében Biztos Kezdet Gyerekház működtetése Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a

Lehetséges pénzügyi forrás Nem releváns

Megvalósulás lehetséges időtávja 2018

Nem releváns

2016

Óvodavezető

Pályázati forrás

2016-

Polgármester

Saját forrás

2015-

Polgármester

Saját forrás

2016

Polgármester

Saját forrás és EFOP Saját forrás

2017

EFOP, vagy GINOP-forrás Pályázati forrás

2017

Nem releváns

2015-

Felelős Jegyző, együttműködve a RNÖ elnökével Óvodavezető

Polgármester

Polgármester Polgármester

Jegyző

2015-

2017


129

Megvalósítást célzó intézkedés

Horizontális cél

jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Szociális szakemberek képzése

5. Közösségi biztosítása

terek

Biztos Kezdet Gyerekház és Tanoda szolgáltatások helyszínéül épület biztosítása

Felelős

FelsőKiskunság és Dunamelléki Többcélú Kistérési Társulás elnöke Polgármester

Lehetséges pénzügyi forrás

Megvalósulás lehetséges időtávja

Pályázati forrás

2016-

Pályázati forrás

2017


5.2.1.3

Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések

9. térkép: A szegregátumok területe

ITS DA Konzorcium


130


A Kunszentmiklóson található négy szegregátum közötti egyik legfőbb különbség a városszerkezeti adottságokból fakad. A 3. és 4. számú szegregátum a várostestbe, a városi lakóövezetbe ékelődő szegregátum. Az 1. és 2. számú szegregátumok azonban a városszövettől elkülönültek. Míg az előbbiek esetében alapvetően rehabilitációs programok alkalmazására van szükség, addig az utóbbiakban – legalábbis hosszabb távon – mobilizációs intézkedések kell hogy megvalósuljanak. A településen található szegregátumok felszámolása nem lehetséges. Az 1. és 3. számú szegregátum – méretéből és az ott található ingatlanok magas számából adódóan – nem szüntethető meg. A 2. számú szegregátum területén elsősorban szociálpolitikai kedvezményből épített ingatlanok találhatóak. A 4. számú szegregátum területén nincs etnikai szegregáció, nincs nagyszámú roma lakosság. Ezen szegregátum esetében elsősorban horizontális beavatkozások tervezése szükséges. Az első három szegregátum esetében a horizontális fejlesztések mellett a lakókörnyezet rehabilitációjára van szükség, míg az 1. és 2. számú szegregátumban mindezek mellett szükséges a szegregáció oldása és az ott élők részére a lakhatási mobilizáció feltételeinek megteremtése, a mobilizáció elősegítése is. Emellett rendkívül fontos, hogy a szegregátumokban az alacsony státuszú lakosság koncentrációja ne növekedjen, ezért az 1. és 2. számú területen építési tilalom elrendelése szükséges. A 3. számú szegregátumban folyamatosan emelkedik a roma lakosság aránya. A folyamat megállítása kiemelten fontos: a szegregátum és környezete egészében a lakókörnyezet minőségének javítása, a településrész vonzóbbá tétele a más településrészen élőknek is, valamint az ingatlanok értékének növelésén keresztül az ott lakók jövedelempozíciójának javítása szükséges. A lakókörnyezet rehabilitációja során szükséges a szegregátumok területén a járdák kialakítása. A START Munkaprogram keretében megvalósítás alatt lévő térkőgyártás során erre figyelemmel kell kenni. A pormentes burkolattal nem rendelkező útszakaszok burkolása szükséges (pl. Liszt Ferenc utca - 1. sz. szegregátum – végén). A rehabilitáció során továbbra is figyelmet kell fordítani az illegális szemétlerakók felszámolására, illetve a kialakulás megelőzésére. A zöldfelületek folyamatos növelésével elő kell segíteni az élhetőbb lakókörnyezetet a szegregátumok területén. ITS DA Konzorcium


131

A szegregátumok területén hiányoznak a közösségi terek. Ez elsősorban az 1. számú szegregátum esetében különösen releváns, hiszen a városközpont és a közösségi terek távolsága miatt ezeket az itt élők tudják a legkevésbé igénybe venni. A gyermekek részére nincs közösségi színtér, ezért egy játszótér megépítése indokolt. A szegregátumokon kívül, integrált lakókörnyezetben, bérlakások felújításával szükséges a szegregátumok oldását, az ott élők számának csökkentését elősegíteni. A közműszolgáltatókkal együttműködve kártyás mérőórák kihelyezését szükséges kezdeményezni azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek a bérlakásokban. 15. táblázat:Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései Szegregátum sorszáma Szegr 1., 2.

Szegr 1.

Szegr 1., 3.

Szegr 1., 2. Szegr 1.

Szegr. 1., 3.

Szegr. 1., 2., 3.

Konkrét intézkedés/ beavatkozás Járdák kiépítése

Liszt Ferenc utca végén pormentes útburkolat kiépítése Illegális szemétlerakók megszüntetése Zöldfelületek növelése játszótér építése

Bérlakások felújítása integrált lakókörnyezetben Kártyás mérőórák elhelyezése a bérlakásokban


ITS DA Konzorcium


polgármester


polgármester

Lehetséges pénzügyi forrás Saját forrás, START Munkaprogram Saját forrás


polgármester

Saját forrás

2015

Lakókörnyezet rehabilitációja kültéri, hasznos szabadidő eltöltést célzó infrastruktúrák biztosítása A szegregáció oldása

polgármester

Saját forrás

2016-2017

polgármester

TOP

2017

polgármester

Saját forrás

2017-

Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése

polgármester

Saját forrás

2018

Érintett terület specifikus cél

Felelős partner

Megvalósulás lehetséges időtávja 2015-2017

2017


5.2.1.4

132

Az anti-szegregációs beavatkozások ütemezése

16. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése Intézkedés Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése A HHH gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az óvodai feladatellátási helyek között Alapozó terápia biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére Az óvodapedagógusok létszámának biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelően Nyári napközis tábor biztosítása Tanoda létrehozása Hátrányos helyzetű középiskolás és felsőoktatásban tanuló diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Facsemete-kert létrehozása A korai fejlesztés érdekében Biztos Kezdet Gyerekház működtetése Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Szociális szakemberek képzése Biztos Kezdet Gyerekház és Tanoda szolgáltatások helyszínéül épület biztosítása Járdák kiépítése Liszt Ferenc utca végén pormentes útburkolat kiépítése Illegális szemétlerakók megszüntetése

ITS DA Konzorcium

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023


Intézkedés Zöldfelületek növelése játszótér építése Bérlakások felújítása integrált lakókörnyezetben Kártyás mérőórák elhelyezése a bérlakásokban

133

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

Forrás. Saját szerkesztés 2015.

5.2.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések

A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elvek kell, hogy érvényre jussanak. A projektfejlesztés során elemi érdekünk a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága. Mind az előkészítés, mind a megvalósítás során biztosítjuk a társadalmi párbeszéd lehetséges formáit. A Roma Nemzetiségi Önkormányzatot bevonjuk ezen folyamatokba. A közösségi térként és szociális, oktatási célra is használt épületet integrált lakókörnyezetben alakítjuk ki, hogy biztosítsuk a többségi társadalom tagjainak a részvételét a szolgáltatásokban. A különböző fejlesztések fizikai megközelíthetőségének tervezése elengedhetetlen a mindenki számára biztosított hozzáférés érdekében. Célirányos kampányt tervezünk minden fejlesztés, program, a település életét befolyásoló esemény, illetve a településen megjelenő szolgáltatás, esemény széles körű megismertetésére, a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására. A stratégiában definiált fejlesztések nem járulnak hozzá a szegregáció erősödéséhez, vagy konzerválódásához. 5.2.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

A szegregációt okozó folyamatok hátterében különböző okok húzódhatnak meg, közülük a legfontosabb az alacsony iskolai végzettségből következő munkanélküliség, a kizárólagosan a legolcsóbb és egyben legrosszabb minőségű lakhatáshoz történő hozzáférés lehetősége, az eladósodás és ennek következtében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szűkülése. A legtöbb önkormányzat gazdálkodása feszített, sokszor az alapvető fejlesztésekre sem jut forrás. A településen élő legszegényebb családok támogatását ennek ellenére fel kell vállalnia az önkormányzatnak annak érdekében, hogy helyzetük javuljon, körük ne bővüljön. A rossz szociális helyzetben lévő családokon leginkább az segít, ha tagjai munkához jutnak, ez az alapfeltétele a család jobb helyzetbe kerülésének. A lakhatási programok megvalósításánál elsődleges szempont megakadályozni, hogy a legszegényebbek egy tömbbe lakjanak, mivel ez gettósodási folyamatot indít el. Szegregálódási folyamatokat indíthat el, ha egy városrész leromlása elindul, az önkormányzat felelőssége, hogy ha ezt észleli, gyorsan reagáljon. Az önkormányzatban, ha valóban kialakul a tulajdonosi szemlélet, mindent el fog követni, hogy a leromló területek további pusztulását megállítsa. Ennek egyik eszköze lehet a hiányzó közszolgáltatások elérhetővé tétele, akár azok átszervezésével.

ITS DA Konzorcium


134

A fentebb jelzett problémák és lehetséges megoldások – az integrált oktatás kivételével – forrásigényesek, ezért az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy megtalálja azokat a külső, leginkább pályázati forrásokat, amelyek segítségével a település legrosszabb helyzetben lévő családjait tudja támogatni. A szegregátumok létrejötte részben spontán folyamat eredménye. A jelenlegi városfejlesztési elképzelések szerint nem ismert olyan beavatkozás, amely a területeken az ingatlanok nagyszámú bontását követelné meg, ezzel esetlegesen hozzájárulva újabb szegregátumok létrejöttéhez. A beóvodázáskor az óvodai feladatellátási helyek között a HH és HHH gyermekek egyenletes elosztását biztosítják. A településen más ágazatot érintő szegregációs mechanizmusok nem ismertek. 5.2.4 Az Anti-szegregációs Program megvalósításának nyomon követése – monitoring

Az önkormányzat Integrációs kerekasztalt hoz létre. A Kerekasztal tagjai közé meghívja a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot, a program megvalósításába bevont (szociális, köznevelési) intézmények vezetőit, illetve a releváns civil szervezeteket. A Kerekasztal látja el a Programban leírt tervezett intézkedések monitoringját is. A Kerekasztal folyamatosan nyomon követi a projektek megvalósítását, gondoskodik az érintettek véleményének kikéréséről, alternatív javaslatok felvetéséről, a megvalósult intézkedésekkel kapcsolatos elégedettség méréséről. A feladatok teljesítéséről, a fejlesztések állásáról az egyes intézkedések felelősei félévente beszámolnak a képviselőtestületnek. A Kerekasztal monitoring munkája kiterjed az egyes intézkedések relevanciájának vizsgálatára is. Kunszentmiklós Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs Intézkedési Tervben foglaltak érvényesítésére. A fennhatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő.

ITS DA Konzorcium


135

6 A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez

Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt 2014-2020 közötti EU kohéziós politika tematikus célkitűzései az alábbiak: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célokhoz beruházási prioritások kerültek kijelölésre. Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz a következő táblázat mutatja be. Egy tervezett fejlesztés természetszerűleg egyszerre több tematikus cél megvalósításához is hozzájárul, így egyes EU tematikus célok és hozzájuk tartozó beruházási prioritások több tematikus célhoz is kapcsolódnak egyszerre. Ahhoz, hogy a kapcsolódások teljesen átláthatóak legyenek, ismerni kell az egyes tematikus célok mögött meghúzódó tervezett fejlesztési elképzeléseket, amelyeket a 4.4-es fejezet tartalmaz.

ITS DA Konzorcium


136

17. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz ITS Tematikus célok T1.A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén

Kapcsolódó EU tematikus célok

Kapcsolódó EU beruházási prioritások

(1) a kutatás, a technológiai fejlesztés

a) a kutatási és innovációs (K+I) kiválóság fejlesztése, és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása érdekében a K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése; b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése;

és az innováció erősítése

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

ITS DA Konzorcium

i. az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is; iii. önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozások, közöttük innovatív mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozása; a) üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása; b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását; c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z)


ITS Tematikus célok

137


Kapcsolódó EU beruházási prioritások 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) alkalmazási körén kívül esnek; a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának – többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő – ösztönzése; c) a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása; d) a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni; a) a diverzifikálásnak, kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése; b) a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben;

(3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése;

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; T2. Minőségi, elérhető, fenntartható

ITS DA Konzorcium

(11) a hatóságok és az érdekelt felek

i. azon közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és


ITS Tematikus célok városi közszolgáltatások

138

Kapcsolódó EU tematikus célok intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem;

ITS DA Konzorcium

Kapcsolódó EU beruházási prioritások hatékonyságának növelésébe történő beruházások nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a jó kormányzás megvalósítása.

b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását;

az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében; ii. a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja; iii. a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása iv. a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat; a) a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás; b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása;



139


(10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében;

T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság

(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;

ITS DA Konzorcium

Kapcsolódó EU beruházási prioritások i. a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is; iii. az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés javítása minden korcsoport számára formális, informális és nem formális módon egyaránt, a munkavállalók ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, valamint a rugalmas tanulási formák előmozdítása, többek között a pályaorientáció és a megszerzett kompetenciák elismerése révén; iv. az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása többek között a készségek iránti igény előrejelzésén alapuló mechanizmusok, a tananyagok kiigazítása, a munkaalapú tanulási rendszerek – beleértve a duális tanulási rendszereket és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket – létrehozása és továbbfejlesztése; c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is;

b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése;




140


(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem;

ITS DA Konzorcium

Kapcsolódó EU beruházási prioritások a) a hulladékágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében; c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése; e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása; f) a hulladékgazdálkodási ágazatban, a vízgazdálkodási ágazatban, a talaj tekintetében vagy a légszennyezettség csökkentése területén a környezetvédelem és az erőforráshatékonyság javítását szolgáló innovatív technológiák előmozdítása; i. az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is;

az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében; ii. a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja; iii. a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása iv. a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat; a) a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi,



141


Kapcsolódó EU beruházási prioritások kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás; b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása;

(10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében;

T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra

(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban;

(6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk

ITS DA Konzorcium

i. a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is; iii. az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés javítása minden korcsoport számára formális, informális és nem formális módon egyaránt, a munkavállalók ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, valamint a rugalmas tanulási formák előmozdítása, többek között a pályaorientáció és a megszerzett kompetenciák elismerése révén; d) intelligens alacsony és közepes feszültségen működő elosztórendszerek fejlesztése és kialakítása; e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását; b) a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében;



142

Kapcsolódó EU tematikus célok keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban;

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása;

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; Forrás: Saját szerkesztés 2015.

ITS DA Konzorcium

Kapcsolódó EU beruházási prioritások a) a multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a TEN-T-be való beruházás által; b) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához – többek között a multimodális csomópontokhoz – történő kapcsolásával; c) környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében;

i. az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását; (EUROVELO kerékpárút turizmus) b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása;


6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz 7. ábra: Az ITS illeszkedése az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz


ITS DA Konzorcium

143


OFTK-hoz illeszkedés

144

A 2014. januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Szakpolitikai célok: Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Területi célok: Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

ITS DA Konzorcium


145

Kunszentmiklós célrendszere az alábbiak szerint illeszkedik az OFTK céljaihoz. 18. táblázat: Kunszentmiklós célrendszerének illeszkedése az OFTK céljaihoz OFTK célok

ITS tematikus célok és részcélok Kapcsolódó átfogó célok T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén: R1 Ipari termelés feltételeinek javítása R2 Turisztikai potenciál fejlesztése

1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Kapcsolódó szakpolitikai célok Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I

T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások: R1 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása R2 A közoktatás fejlesztése R3 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása R4 Kulturális és közösségi élet fejlesztése

2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom

T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság: R1 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója R2 Természeti értékek megőrzése,

2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme

ITS DA Konzorcium

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Értéktudatos társadalom

és

szolidáris

öngondoskodó

Jó állam, szolgáltató állam és biztonság

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Jó állam, szolgáltató állam és biztonság

Kapcsolódó területi célok Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő fejlesztése

táji

értékű

térségek

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése


146

OFTK célok

ITS tematikus célok és részcélok Kapcsolódó átfogó célok energiahatékonyság növelése, hulladékok mennyiségének csökkentése T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása: R1 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek szociális és foglalkoztatási helyzetének javítása R2 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek életkörülményeinek javítása R3 Antiszegregációs tervben foglaltak elérése T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra: R1 Közmű hálózat fejlesztése R2 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Forrás: Saját szerkesztés 2015.

ITS DA Konzorcium

1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés

Kapcsolódó szakpolitikai célok

Kapcsolódó területi célok

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság

Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése

Értéktudatos társadalom

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése

és

szolidáris

öngondoskodó

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása


Országos Vízjgyűjtőgazdálkodási Tervhez való illeszkedés

147

Az Európai Unió vízpolitikája, a „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Magyarország - elhelyezkedése miatt – alapvetően érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtőkerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A 2009-ben elfogadott Országos Vízjgyűjtő-gazdálkodási Terv 2013-2015 évi felülvizsgálata folyamatban van, várható befejezési határideje 2015. december 31. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a teljesítés határidejét ütemezni lehet a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. Az első végrehajtási időszak 2015. december 31-vel zárul le, ugyanekkor kezdődik el a jelenlegi második tervezés, vagy első felülvizsgálat által meghatározott intézkedési program végrehajtása. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. Az OVGT-ben megfogalmazott környezeti célok az alábbiak: A Víz Keretirányelv a felszíni vizekre a következő környezeti célkitűzések elérését tűzi ki: a víztestek állapotromlásának megakadályozása; a természetes állapotú felszíni víztestek esetén a jó ökológiai és jó kémiai állapot megőrzése vagy elérése (vagy a kiváló állapot megőrzése); az erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek esetén a jó ökológiai potenciál (a hatékony javító intézkedések eredményeként elérhető állapot) és jó kémiai állapot elérése; az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések fokozatos csökkentése és a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása. A felszín alatti vizekre a VKI-ban előírt célok kiegészülnek a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó 2006/118/EK101 irányelvben foglaltakkal: a felszín alatti vizek szennyeződésének korlátozása, illetve megakadályozása; ITS DA Konzorcium


148

a víztestek állapotromlásának megakadályozása; a víztestek jó mennyiségi és jó kémiai állapotának elérése; a szennyezettség fokozatos csökkentése, a szennyezettségi koncentráció bármely szignifikáns és tartós emelkedő tendenciájának megfordítása. Mindezeken túlmenően a vizek állapotától függő, az egyes víztestekhez közvetlenül, vagy csak közvetetten kapcsolódó védett területeken teljesíteni kell a védetté nyilvánításukhoz kapcsolódó speciális követelményekkel összefüggő célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket, a vizeket, illetve a vízgyűjtőket érintően. Az erősen módosított állapotú víztestek kijelölésére vonatkozóan a VKI előírja, hogy igazolni kell, hogy a víztest mesterséges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált, hasznos célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el olyan más ésszerű módon, amely környezeti szempontból jelentős mértékben jobb megoldás lenne. (Forrás: A Duna-vízgyűjtő magyarországi része VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV – 2015 VITAANYAG) Kunszentmiklós Város célkitűzéseinek illeszkednie kell az OVGT-ben foglalt környezeti célokhoz. Ez a „T3 A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság” valamint a „T5 Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra” városi célokon keresztül történik meg. A T3 célkitűzés többek között a közigazgatási területen található felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotának elérését, megtartását jelenti (pl. az illegális hulladéklerakók megszüntetésével). A T5 célkitűzés szintén a vizek védelméhez járul hozzá, a megfelelő állapotú közművekkel csökken a víztestek szennyeződése. Az OVGT konkrét intézkedési programot tartalmaz 2015-2027 vonatkozásában, melyben foglalt intézkedési javaslatokat Kunszentmiklósnak jövőben fejlesztési elképzelései során figyelembe kell vennie (pl. a bel- és csapadékvíz-elvezetési beruházás esetén). Megyei területfejlesztési koncepcióhoz / programhoz illeszkedés

Bács-Kiskun megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési programja négy átfogó és három tematikus stratégiai célt jelöl ki. A tematikus stratégiai célok mellett öt területi cél került azonosításra. Kunszentmiklós jövőképe a „Kunszentmiklós városa a Felső-Kiskunság mikrorégió szolgáltató magja, természeti kapuja és gazdasági, turisztikai célpontja” illeszkedik a Bács-Kiskun megye 2020 Területfejlesztési Programjában megfogalmazott „A folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével Bács-Kiskun megye versenyképes és vonzó térség lesz.” jövőképhez. Kunszentmiklós tematikus céljai az alábbiak szerint illeszkednek a megyei célokhoz.

ITS DA Konzorcium


149

19. táblázat: Kunszentmiklós tematikus céljainak illeszkedése a Bács-Kiskun megyei célokhoz Megyei átfogó célok

ITS tematikus célok A megye társadalmigazdasági súlyának növelése a kárpátmedencében és az európai térben inkluzív növekedés révén

Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése

Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése

Egészséges és megújuló társadalom

T1.A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra Megyei tematikus célok

ITS tematikus célok Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV szektor megerősítésével T1.A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra

ITS DA Konzorcium

Élhető és életképes vidék

A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések


150

ITS tematikus célok

Megyei területi célok Ter1 A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

T1.A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra Forrás: Saját szerkesztés 2015.

Jelmagyarázat: Gyenge koherencia Közepes koherencia Erős koherencia

ITS DA Konzorcium

Ter2 Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása

Tem3 A megye belső kohézióját és makro-térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

Ter4 A Dunamente logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

Ter 5 A határmenti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések


151

6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat

Az önkormányzat településfejlesztési koncepcióval, gazdasági programmal, Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, sportkoncepcióval, környezetvédelmi programmal rendelkezik, az alábbiakban az ezekben található célokhoz való illeszkedést vizsgáljuk. 6.1.3.1

Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz

A Kunszentmiklós 2020 településfejlesztési koncepció célrendszeréhez az ITS célok az alábbi módon illeszkednek: T1 A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció Innovatív üzleti környezet fejlesztése, A helyi mezőgazdaság erőforrás-hatékony fenntartható fejlesztése, A turizmus fenntartható fejlesztése céljaihoz. T2 Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció Integrált egészségfejlesztés, A közoktatás modernizációja, Multifunkcionális Közösségi Központ kialakítása, Ügyfélközpontú eközszolgáltatások kiépítése, A komplex rehabilitáció térségi modelljének kialakítása céljaihoz T3 A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció Fenntartható környezetgazdálkodás céljához, közvetve az Innovatív üzleti környezet fejlesztése célhoz. T4 A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció A közoktatás modernizációja, Az integrált egészségfejlesztés, A köz rendjének biztosítása és erősítése, valamint A komplex rehabilitáció térségi modelljének kialakítása céljaihoz T5 Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra A fenti tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepció Fenntartható környezetgazdálkodás, az Innovatív üzleti környezet fejlesztése, Integrált egészségfejlesztés, A turizmus fenntartható fejlesztése céljaihoz, közvetve a mobilitáson keresztül A komplex rehabilitáció térségi modelljének kialakítása célhoz. Az ITS célok illeszkedése a településrendezési eszközökhöz (Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat, HÉSZ, Szabályozási Terv SZT). T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés és vállalkozásösztönzés révén Cél:

Ipari termelés feltételeinek javítása Lokálisan 1: Ipari Park infrastrukturális fejlesztése, Temaforg Kft-nél új gépsor vásárlása, Jáger Kft-nél csarnok kialakítás, gép- és gépjármű beszerzés, ÉLBER Kft-nél gyártócsarnok felújítás, gépbeszerzés, megváltozott munkaképességűek munkahelyének épület felújítása

ITS DA Konzorcium


152

Illeszkedés:

a meglévő eszközök alkalmasak, változtatást nem igényelnek.

Lokálisan 2:

Juh vágóhíd létesítése

Illeszkedés: Környezetterhelési vizsgálat alapján a megfelelő védőtávolság betartásával létesíthető, javasolt meglévő Gip jelű övezet területén. Cél:

Turisztikai potenciál fejlesztése Lokálisan: Reformkor 2.0 tematikus út projektben részvétel, Strandfejlesztés (fedett medencék kialakítása) Nemes János kastély turisztikai hasznosítása Illeszkedés: a meglévő eszközök többségükben alkalmasak, változtatást nem igényelnek. A strandfejlesztés során az övezeti mutatók korrekciót igényelhetnek (beépítési %, zöldfelületi arány). T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások

Cél:

Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása Lokálisan: Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése, vagy új rendelőintézet építése, ÁMK mögötti (Mikulás utca) sportpálya felújítása, bővítése, bekerítése, A piactérnél található atlétikai pálya rekonstrukció. Milóssy János Sportközpont fűtéskorszerűsítése, Epreskert sportpálya felújítása, területén fogathajtó pálya kialakítása (Kossuth L. u.), Városi Labdarúgó Sport Klub felújítása, Szabadtéri fitness rész kialakítása, Ifjúsági közösségi tér bővítése, új kialakítása (skate pálya, görpálya stb) Egészségvédelem az iskolában Illeszkedés: a meglévő eszközök többségükben alkalmasak, változtatást nem igényelnek. A fogathajtó pálya kialakítása során az SZT-ben építési hely meghatározása szükséges lehet.

Cél:

A közoktatás fejlesztése Lokálisan: Iskolafejlesztés a VDÁMK-ban és a Rákóczi Ferenc úti Általános Iskolában, Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése, Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola bővítése, Tornaterem építése a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskolában, Kollégium kialakítása általános iskolások részére, Pedagógiai Szakszolgálat fejlesztése, Zeneiskolai képzési kínálat bővítése a roma hagyományoknak megfelelően, Az óvónők képzésének fejlesztése, Új óvoda építése, A VDÁMK Napközi Otthonos óvodáinak felújítása (Damjanich úti és Petőfi lakótelepi óvodák), Tanulási tréning Illeszkedés: a meglévő eszközök többségükben alkalmasak, változtatást nem igényelnek. Egyes esetekben (iskolabővítések) az övezeti mutatók korrekciót igényelhetnek (beépítési %, zöldfelületi arány) illetve az SZT-ben építési hely meghatározása szükséges lehet.

ITS DA Konzorcium


Cél:

153

Kulturális és közösségi élet fejlesztése Illeszkedés:


T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság Cél:

Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója Lokálisan: Arborétum, tanösvény és játszótér létrehozása Szécsi-telepen, Parkosított játszótér létesítése, Játszótér fejlesztés a Petőfi lakótelepen, Bak- ér belterületi revitalizációja, Bak-ér Sétány kialakítása, Közösségi terek létesítése a szegregátumok területén Illeszkedés: a meglévő eszközök alkalmasak, változtatást nem igényelnek. A Bakér belterületi revitalizációja során sor kerülhet telekhatár-rendezésre.

Cél:

Természeti értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkenése Lokálisan: Illegális hulladéklerakók megszüntetése. Tanösvény felújítása, Bak-ér külterületi részének revitalizációja, Megújuló energiahasznosítás az önkormányzati intézményekben, Regionális kompakt fénycső hulladék hasznosító rendszer megvalósítása Illeszkedés: a meglévő eszközök alkalmasak, változtatást nem igényelnek. A Bakér belterületi revitalizációja során sor kerülhet telekhatár-rendezésre. T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása

Cél:

A roma nemzetiség számára felzárkoztató és szakmai képzések szervezése, foglalkoztatási projekt működtetése, Lakókörnyezet felújítása a szegregátum területén élő lakosok számára, Anti-szegregációs terv intézkedései, projektjei. Illeszkedés:


T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra Cél:

Közmű hálózat fejlesztése Lokálisan: Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés, Közvilágítás fejlesztése, korszerűsítése, Illeszkedés: a meglévő eszközök alkalmasak, változtatást nem igényelnek. A helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés során sor kerülhet telekhatárrendezésre.

ITS DA Konzorcium


Cél:

154

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Lokálisan: Tehermentesítő út tervezése, építése, Belterületi kerékpárutak építése, fejlesztése, Kunszentmiklós-Tass kerékpárút építése, Parkolóhelyek kialakítása, meglevők felújítása, Belterületi utak felújítása, 5203 sz. út felújítása, Fedett buszváró, buszparkoló létrehozása Illeszkedés: a meglévő eszközök alkalmasak, változtatást nem igényelnek. Az utak létesítése során sor kerülhet telekhatár-rendezésre.

6.1.3.2

Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához

Az ITS-ben megfogalmazott jövőkép összhangban van a 2015-ös gazdasági programban található jövőképpel: A város hosszú távú jövőképe egy olyan, a lakóit megtartani képes kisváros, amely a lakosságának magas szintű életminőséget biztosít. Ennek érdekében jelentős feladatok a munkahelyteremtés, a helyi vállalkozások megerősítése, újak letelepítése, mely hozzájárul a fiatal népesség megtartásához. A város és környezetének értékei megfelelő alapot biztosítanak a turizmus fejlesztésére, a másik kiemelt fejlesztési terület pedig a városi közszolgáltatások és infrastruktúra színvonalának növelése. 20. táblázat: Kunszentmiklós célrendszerének illeszkedése a Gazdasági programhoz ITS tematikus célok és részcélok T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén: R1 Ipari termelés feltételeinek javítása R2 Turisztikai potenciál fejlesztése

Gazdasági program 2015. célok Ipari területek közművesítése, infrastrukturális fejlesztése. Mezőgazdasági kialakítása

jellegű,

tanyasi

Kulturális, hagyományőrző kiállítások megvalósítása.

turizmus

rendezvények,

Tanuszoda, gyógymedencék fejlesztése a strand területén. Eurovelo programhoz kerékpárút építés.

kapcsolódóan

Környezetbarát, ökogazdálkodás. Mezőgazdasági termények értékesítése. T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások: R1 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása R2 A közoktatás fejlesztése R3 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása R4 Kulturális és közösségi élet fejlesztése

Egészségügyi szolgáltatások szakrendelések bővítése.

fejlesztése,

Tanuszoda, gyógymedencék fejlesztése a strand területén. Atlétikai pályák, sportpálya felújítása Eurovelo programhoz kerékpárút építés.

kapcsolódóan

Közoktatási intézmények felújítása, bővítése. Elektronikus ügyintézés kialakítása. Szociális otthon építése, bölcsőde bővítése. Kulturális,

ITS DA Konzorcium

hagyományőrző

rendezvények,


ITS tematikus célok és részcélok

155

Gazdasági program 2015. célok kiállítások megvalósítása

T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság: R1 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója R2 Természeti értékek megőrzése, energiahatékonyság növelése, hulladékok mennyiségének csökkentése T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása: R1 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek szociális és foglalkoztatási helyzetének javítása R2 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek életkörülményeinek javítása R3 Anti-szegregációs tervben foglaltak elérése T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra: R1 Közmű hálózat fejlesztése R2 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Zöldfelületek, játszóterek létesítése Ifjúsági közösségi terek létesítése. Hulladékhasznosító üzem kialakítása. Környezetbarát energiafelhasználás.

Közvilágítás korszerűsítése, bővítése. Kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés Vasúti, közúti, infrastruktúra járdaprogram folytatása. Eurovelo programhoz kerékpárút építés.


ITS DA Konzorcium

fejlesztése, kapcsolódóan


6.1.3.3

156

A települési környezetvédelmi programmal való összhang

Kunszentmiklós város környezetvédelmi program (2012-2017) céljainak illeszkedése, az ITS célokhoz 21. táblázat: Kunszentmiklós tematikus célok illeszkedése a város környezetvédelmi programjához ITS tematikus célok

Kunszentmiklós város környezetvédelmi program (2012-2017) Az elérni kívánt környezetvédelmi célok (fejezet)

T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások

A levegőminőség javítása. (9.9. Zöldfelületgazdálkodás) (9.5. Levegőtisztaság-védelem)

részcélok:

Az energiahatékonyság Energiagazdálkodás)

Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása

növelése.

(9.8.

A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása Kulturális és közösségi élet fejlesztése T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság részcél:

A köztisztaság javítása, szemléletváltás. (9.4. Hulladékgazdálkodás) A városkép javítása. (9.13. Épített környezeti elemek védelme)

Természeti értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkenése részcélok: Kulturális és közösségi élet fejlesztése Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra részcélok: Közmű hálózat fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

ITS DA Konzorcium

A gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése, a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása (9.14. Környezeti nevelés, tájékoztatás) A város csapadékvíz-elvezető rendszer megfelelő állapotban tartása, a teljes kiépítettség megvalósítása (9.2. Csapadékvíz-elvezetés) Belvízvédelmi művek (szükségvíz-tározók, záportározók) megfelelő állapotban tartása, a teljes kiépítettség megvalósítása (9.2. Csapadékvízelvezetés) A lég- és zajszennyezettség csökkentése (9.5. Levegőtisztaság-védelem) A város útjai jobb minőségűek legyenek. (9.5. Levegőtisztaság-védelem) (9.6. Zaj- és rezgés elleni védelem) A várost elkerülje a tranzitforgalom. (9.7. Helyi közlekedésszervezés) A kerékpáros közlekedési forma erősítése, szemléletváltás. (9.7. Helyi közlekedésszervezés) A kerékpáros és gyalogos közlekedés biztonságosabbá tétele. (9.7. Helyi


157

ITS tematikus célok

Kunszentmiklós város környezetvédelmi program (2012-2017) Az elérni kívánt környezetvédelmi célok (fejezet) közlekedésszervezés) A város központjában és a busz-, ill. vasútállomáson könnyebb legyen biztonságosan megállni, várakozni (9.7. Helyi közlekedésszervezés)

Forrás: Saját szerkesztés 2015. 6.1.3.4

A Helyi Esélyegyenlőségi Programmal való összhang

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja, hogy Kunszentmiklós Város olyan településsé váljon, ahol senki sem tapasztalja a közvetlen vagy közvetett diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján. Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A fenti átfogó célhoz az ITS alábbi céljai illeszkednek: T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén Kunszentmiklóson cél, hogy a foglalkoztatási lehetőséget biztosítson minden dolgozni kívánó személy számára. T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások: Célkitűzés, hogy a város minőségi és elérhető közigazgatási, közoktatási, egészségügyi, szociális és kulturális, közösségi közszolgáltatásai mindenki számára elérhetővé váljanak, az esélyegyenlőtlenséggel küzdők életkörülményeit javítsák. T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása Az ITS célja, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez hozzájáruljon, a képzési, foglalkoztatási lehetőségek, az élhető lakókörnyezet mindenki számára egyformán rendelkezésre álljon. 6.1.3.5

A települési sportkoncepcióval való összhang

A település sport- és szabadidős stratégiája a következő célokat fogalmazza meg: Rövid távon a jelenlegi adottságok hatékonyabb kihasználása a sport népszerűsítése minél több sport rendezvényen való részvétel Közepes távon a gyerekek számára elérhető újabb sportágak bevezetése infrastrukturális fejlesztések szabadidős sportok népszerűsítése ITS DA Konzorcium


158

Hosszú távon versenysport utánpótlás nevelés finanszírozási rendszerének kialakítása tömegsport feltételeinek javítása. A fenti célokhoz az ITS célkitűzések közül a „T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén” cél a Turisztikai potenciál fejlesztésével, a „T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások” cél a Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosításával, a „T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet és energiatudatosság” cél a Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciójával, a „T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra” cél pedig a kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztésével járul hozzá.

6.2 Belső összefüggések 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata

Jelen fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott városi és városrészi problémák mérséklődését, illetve hogy a célok milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a tematikus és területi célok, valamint a problémák és adottságok közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli.

ITS DA Konzorcium


159

22. táblázat:A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai

Városi szintű középtávú tematikus célok T3. A természeti környezet fenntartható T4. A szociálisan védelme, az épített hátrányos helyzetű, környezet leszakadó rétegek megőrzése, növekvő felzárkózása környezet- és energiatudatosság

T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzé s révén


A város népessége csökken és elöregedő

3

2

1

A munkanélküliek, különösen a képzetlenek aránya magas

3

2

Turisztikai lehetőségek kihasználatlanok.

3

Városi szintű problémák

Fiataloknak hiányoznak a hasznos szabadidő eltöltési lehetőségek Az önkormányzati intézmények infrastruktúrája elavult, akadálymentesítési, energiahatékonysági és kapacitásproblémáik vannak. Kevés a városban a zöldfelület, a zöld közösségi tér. Szociálisan hátrányos helyzetű lakosság aránya Közmű- problémák (bel- és csapadákvíz

ITS DA Konzorcium


A kapcsolódá sok összesített erőssége

3

1

11

0

3

1

9

1

2

0

2

8

0

3

1

0

1

5

0

3

2

2

0

7

0

1

3

0

0

4

3

2

0

3

0

8

0

1

2

0

3

6


160




Közlekedési infrastruktúra hiányosságai, leromlott állapota.

1

2

1

A kapcsolódások összesített erőssége

13

17

12

Városi szintű problémák



0

3

7

11

11

elvezetés, közvilágítás)


Ahogy a fenti összefoglaló-értékelő táblából látszik, a problémák mérséklése szempontjából a város legfontosabb célkitűzése a „Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások”. A települési problémákat ezt követően leginkább csökkentheti „A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén”. „A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása” tematikus cél a város problémáinak kezelése tekintetében minimálisan kevésbé jelentős, ugyanúgy, mint a „Kiépített megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra”, hatásaik elsősorban közvetett módon jelenhetnek meg. Az egyes célokhoz kapcsolódó eredmények hozzájárulása a különböző problémákhoz eltérő mértékű, összességében a célok elérése kapcsán a népesség fogyása várhatóan csökken, és csökkenhet a munkanélküliek aránya. A város által megfogalmazott célok legkevésbé a kevés zöld közösségi tér probléma javítását szolgálják; mindkét esetben a problémák mérséklését tipikusan a város vezetése hatókörén kívül eső tényezők (pl. jelentős forrásigény, rendelkezésre álló területek) is jelentős mértékben befolyásolják.

ITS DA Konzorcium


161

23. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai Városi szintű középtávú tematikus célok T3. A természeti környezet fenntartható T4. A szociálisan védelme, az épített hátrányos helyzetű, környezet leszakadó rétegek megőrzése, növekvő felzárkózása környezet- és energiatudatosság



A város részben hasznosított ipari területtel rendelkezik

3

0

1

Mezőgazdasági hagyományok jelenléte

3

0

3

Városi szintű adottságok

A városban sok műemlék, régészeti lelőhely és helyi védettség alá eső épített érték található, kulturális hagyományok jelenléte. A város területének nagy része természetvédelmi terület. A város gyógy/termálvízzel, kiépített stranddal rendelkezik. A városban több sportlétesítmény, közösségi tér, nagy múltú oktatási intézmények találhatók. A város szakrendelései iránt nagy igény mutatkozik. A város közlekedési szempontú elhelyezkedése kedvező.

ITS DA Konzorcium



0

0

4

2

0

0

5

1

3

1

0

8

1

0

3

0

1

5

2

2

1

0

0

5

0

3

1

2

1

7

1

2

0

3

1

7

2

1

0

0

3

6


162




Kiépített közművek.

0

1

2


15

10

13

Városi szintű adottságok



1

3

7

7

9


Az értékelő táblázatból látható, hogy „A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén” célkitűzés alapoz leginkább a meglévő legfontosabb települési erőforrásokra. A város ezt követően a „A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezetés energiatudatosság” tekintetében épít viszonylag magas mértékben az adottságaira. „A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása” az adottságok csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; ezen cél a meglévő adottságok szempontjából elsősorban városi „ágazati” célnak tekinthető. Az adottságok és a célok viszonyában a kulturális és épített értékeket igen szorosan követik a meglévő intézmények és a kiépített közművek, amelyek így a város legfontosabb adottságának tekinthetők, és amelyek további fejlesztése és minél szélesebb körű funkciókkal történő hasznosítása az egész város fejlődése szempontjából meghatározó lehet.

ITS DA Konzorcium


163

24. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai VÁROSKÖZPONT VÁROSRÉSZ

Városrészi szintű területi célok V1 Ipari termelés feltételeinek javítása

V2 Turisztikai potenciál fejlesztése

V3 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója

0

1

0

0

0

0

0

1

1

1

0

0

0

1

0

0

0

1

3

1

Szociálisan hátrányos helyzetű lakosság

1

0

0

0

Turisztikai attrakciók, fogadási feltételek hiánya

0

3

1

3

Illegális hulladéklerakó

0

0

0

3

Alacsony komfortfokozatú lakások nagy száma

0

0

0

0


2

7

4

8

Városrészi szintű problémák Parkolási nehézségek Közmű- problémák (bel- és csapadékvíz elvezetés, közvilágítás) Közlekedési infrastruktúra hiányosságai, leromlott állapota. Az önkormányzati intézmények infrastruktúrája elavult, akadálymentesítési, energiahatékonysági és kapacitásproblémáik vannak. Kevés a zöldfelület, a zöld közösségi tér.

ITS DA Konzorcium

V4 Természeti és épített értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése


164

VÁROSKÖZPONT VÁROSRÉSZ

Városrészi szintű területi célok V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

V6 Közmű hálózat fejlesztése

V7 Kulturális és közösségi élet fejlesztése

V8 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása

3

0

0

1

0

3

0

0

3

0

1

1

0

0

2

3

0

0

1

2


0

1

2

3


1

0

3

2


0

0

0

0


0

0

0

0


7

4

9

12



ITS DA Konzorcium


165


Városrészi szintű területi célok V9 A közoktatás fejlesztése

V10 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása

V11 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása


0

1

0

6

0

0

0

4

0

0

0

7

3

3

2

14

0

0

1

9


3

3

3

16


0

0

0

13


0

0

0

3


0

0

3

3


6

7

9



A fenti összefoglaló-értékelő tábla alapján, a problémák mérséklése szempontjából a Városközpont legfontosabb célkitűzése a „Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása”. A városrészi problémákat ezt követően leginkább a „Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása és a „Kulturális és közösségi élet fejlesztése” célok csökkenthetik. A V2, V4, V5, V9, V10 célok ezután kb. azonos mértékben járulnak hozzá a problémák megoldásához. A V1, V3, V6 célok a városrészi problémák kezelése tekintetében kevésbé jelentősek, hatásaik elsősorban közvetett módon jelenhetnek meg. Az egyes célokhoz kapcsolódó eredmények hozzájárulása a különböző problémákhoz eltérő mértékű, összességében a célok elérése kapcsán a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság aránya várhatóan csökken, és javulhat az önkormányzati intézmények állapota, szolgáltatási színvonala, valamint javul a

ITS DA Konzorcium


166

Városközpont turisztikai helyzete. A város által megfogalmazott célok legkevésbé az alacsony komfortfokozatú lakások nagy számát csökkentik, ez azonban tipikusan a város vezetése hatókörén kívül eső tényező (magántulajdonban vannak) befolyásolja. PETŐFI LAKÓTELEP ÉS IPARI PARK



V3 A közigazgatási, közoktatási és szociális szolgáltatások fejlesztése

V4 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

3

0

0

3

0

Kevés a zöldfelület, a zöld közösségi tér.

0

3

0

0

Alacsony a vállalkozások száma az Ipari Parkban

3

0

0


4

3

3

5

Városrészi szintű problémák Parkolási nehézségek Közmű- problémák (bel- és csapadékvíz elvezetés, közvilágítás) Közlekedési infrastruktúra hiányosságai, leromlott állapota. Közintézmények kapacitáshiánya, állapota

PETŐFI LAKÓTELEP ÉS IPARI PARK Városrészi szintű problémák Parkolási nehézségek Közmű- problémák (bel- és csapadékvíz elvezetés, közvilágítás) Közlekedési infrastruktúra hiányosságai,

ITS DA Konzorcium

1

Városrészi szintű területi célok V5 Közmű hálózat fejlesztése




0

0

0

2

3

0

0

3

0

0

1

5


167

PETŐFI LAKÓTELEP ÉS IPARI PARK





0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

3

0

0

3

0


0

3

0

0


3

0

0


4

3

3

5



1





Közintézmények kapacitáshiánya, állapota

0

3

0

6


0

0

2

5


0

0

0

7


3

3

3

Városrészi szintű problémák leromlott állapota.

ITS DA Konzorcium


168

A fenti összefoglaló-értékelő tábla alapján, a problémák mérséklése szempontjából a Petőfi lakótelep és Ipari Park legfontosabb célkitűzése a „Közlekedési infrastruktúra fejlesztése”, valamint az „Ipari termelés feltételeinek javítása”. A városrészi problémákat a többi megfogalmazott célkitűzés azonos mértékben kezeli. Az egyes célokhoz kapcsolódó eredmények hozzájárulása a különböző problémákhoz eltérő mértékű, összességében a célok elérése kapcsán a vállalkozások aránya az Ipari Parkban javulhat, a közintézmények állapota, kapacitása szintén javulhat, a közösségi terek kapacitása bővül, a közlekedési feltételek javulnak. TASSKERTES VÁROSRÉSZ




V4 A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

0

2

Közösségi terek hiánya, meglevők kapacitáshiánya, állaga Szociálisan hátrányos helyzetű lakosság

0

0

3

1

1

3

1

3


0

0

0

0


1

7

4

6


ITS DA Konzorcium


169

TASSKERTES VÁROSRÉSZ





3

0

0

4

0

3

0

3

3

0

0

3

0

0

0

5

0

0

0

4

0

1

0

9


0

0

3

3


6

4

3

Városrészi szintű problémák Parkolási nehézségek Közmű- problémák (bel- és csapadékvíz elvezetés, közvilágítás) Közlekedési infrastruktúra hiányosságai, leromlott állapota. Közintézmények kapacitáshiánya, állapota Közösségi terek hiánya, meglevők kapacitáshiánya, állaga Szociálisan hátrányos helyzetű lakosság

A fenti összefoglaló-értékelő tábla alapján, a problémák mérséklése szempontjából a Tasskertes városrész legfontosabb célkitűzése a „A közigazgatási, közoktatási és szociális szolgáltatások fejlesztése”, valamint a „Közlekedési infrastruktúra fejlesztése” és „A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása”. A többi cél valamivel kisebb mértékben járul hozzá a problémák megoldásához. Összességében a célok elérése kapcsán a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság aránya várhatóan csökken, és javulhat az önkormányzati intézmények állapota, szolgáltatási színvonala.

ITS DA Konzorcium


170

SZÉCSI TELEP VÁROSRÉSZ

Városrészi szintű területi célok V4 Közterületek, V3 Kulturális és parkok, zöld közösségi közösségi élet fejlesztése terek kialakítása, rekonstrukciója




0

3

0

0

3

3

0

0

0

3

0

0

0

3

3

Közösségi terek hiánya, meglevők kapacitáshiánya, állaga

0

0

3

0

3


3

3

3

3

Városrészi szintű problémák Közmű- problémák (bel- és csapadékvíz elvezetés, közvilágítás) Közlekedési infrastruktúra hiányosságai, leromlott állapota. Kevés a zöldfelület, a zöld közösségi tér

A fenti összefoglaló-értékelő tábla alapján, Szécsi telepen a problémák mérséklése szempontjából minden kitűzött cél egyformán fontos. Az egyes célokhoz kapcsolódó eredmények hozzájárulása a különböző problémákhoz is azonos mértékű. A fenti pontszámokat a tapasztalatokkal kiegészítve, a leglényegesebb lakossági problémának a zöld rekreációs, közösségi terek hiánya jelenti, amelyet orvosolni mindenképpen szükséges.

ITS DA Konzorcium


171

DÉLI VÁROSRÉSZ





0

0

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

1

1


0

0

3

0

1

1

1

2

Vállalkozások termelési és kapacitásproblémái

3

0

0

0


4

4

5

6

Városrészi szintű problémák Sportlétesítmények leromlott állapota Közmű- problémák (bel- és csapadékvíz elvezetés, közvilágítás) Közlekedési infrastruktúra hiányosságai, leromlott állapota. Kevés a zöldfelület, a zöld közösségi tér

DÉLI VÁROSRÉSZ





Sportlétesítmények leromlott állapota

0

0

1

4

Közmű- problémák (bel- és csapadékvíz elvezetés, közvilágítás)

0

3

1

3

Városrészi szintű problémák

ITS DA Konzorcium


172

DÉLI VÁROSRÉSZ Városrészi szintű problémák Közlekedési infrastruktúra hiányosságai, leromlott állapota. Kevés a zöldfelület, a zöld közösségi tér





3

0

1

3

0

0

0

5

0

0

1

4

1

1

3

10

Vállalkozások termelési és kapacitásproblémái

0

0

1

4


4

4

8


A fenti összefoglaló-értékelő tábla alapján, a Déli városrészben a problémák mérséklése szempontjából a legfontosabb célkitűzés „A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása”, ezt követi az „Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása”, majd a „Kulturális és közösségi élet fejlesztése”. A többi cél azonos mértékben járul hozzá a problémák megoldásához. Az egyes célokhoz kapcsolódó eredmények hozzájárulása a különböző problémákhoz eltérő mértékű, a célok elérése kapcsán várhatóan leginkább a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság aránya csökken, és javulhat az szabadtéri közösségi terek állapota.

ITS DA Konzorcium


173

KUNBÁBONY ÉS KÜLTERÜLETEK

Városrészi szintű területi célok V1 Turisztikai potenciál fejlesztése




0

0

0

0

3

3

1

0

0

3

0

4

1

0

3

0

0

4

0

3

0

0

0

3

Öregedő lakosság

0

1

2

1

0

4

Külterületi tanösvény leromlott állapota

3

0

0

0

0

3


5

4

5

4

3

Városrészi szintű problémák Közműellátottság hiánya Közlekedési infrastruktúra hiányosságai, leromlott állapota. Közösségi terek hiánya, meglevők kapacitáshiánya, állaga Közintézmények kapacitásproblémái

A V5 Közmű hálózat kapcsolódások fejlesztése összesített erőssége

A fenti összefoglaló-értékelő tábla alapján, a problémák mérséklése szempontjából Kunbábony és a külterületek legfontosabb célkitűzése a „Turisztikai potenciál fejlesztése” és a „Kulturális és közösségi élet fejlesztése”. A városrészi problémákat ezt követően leginkább a „Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása és a „Kulturális és közösségi élet fejlesztése” célok csökkenthetik. A többi cél kb. azonos mértékben járul hozzá a problémák megoldásához. A célok megvalósulása esetén várhatóan több probléma is csökkenhet, pl. a közösségi terek hiánya, állapota, a közlekedési helyzet. A városrészi célok közül városi szintű probléma csökkentésére irányul a Turisztikai potenciál fejlesztése célkitűzés a területi adottságok következtében.

ITS DA Konzorcium


174

25. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai VÁROSKÖZPONT VÁROSRÉSZ

Városrészi szintű területi célok V4 Természeti és épített értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése

V1 Ipari termelés feltételeinek javítása



Magas népességszám

0

0

1

0

Jó közműellátottság

0

0

0

1

Régészeti lelőhelyek

0

2

0

0

Műemlékek és védett épületek magas száma

0

3

0

3

Közigazgatási és közszolgáltatási funkciók koncentrációja

0

0

0

0

Képzési tevékenység

1

1

0

0

Sportlétesítmények jelenléte

0

2

3

0

Zöldfelületek jelenléte

0

1

3

1

Vállalkozások (kiskereskedelmi, szolgáltatások stb.) nagy száma

3

3

0

0


4

12

7

5

Városrészi szintű adottságok

ITS DA Konzorcium


175







2

0

1

3


0

3

0

0


1

1

1

0


0

0

2

0


0

0

3

3


0

0

0

0


0

0

2

3


0

0

1

1


2

0

0

0


5

4

10

10


ITS DA Konzorcium


176


Városrészi szintű területi célok V9 A közoktatás fejlesztése





3

3

0

13


0

0

0

4


0

0

0

5


0

0

0

8


3

3

2

14


3

0

3

8


2

0

0

12


0

0

0

7


1

1

1

11


12

7

6



Az értékelő táblázatból látható, hogy a Városközpontban a „A közoktatás fejlesztése” és a „Turisztikai potenciál fejlesztése” célkitűzések alapoznak leginkább a meglévő legfontosabb települési erőforrásokra. A városrész ezt követően a „Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása” és a „Kulturális és közösségi élet fejlesztése” tekintetében, majd a V10, V3 célok tekintetében épít viszonylag magas mértékben az adottságaira. A többi cél az adottságok csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; ezen célok a meglévő adottságok szempontjából elsősorban városrészi „ágazati” céloknak tekinthetők. Az adottságok és a célok viszonyában a közigazgatási és közszolgáltatási funkciók koncentrációját igen szorosan követi a magas népességszám, a sportlétesítmények, valamint a vállalkozások jelenléte, amelyek így a városrész legfontosabb adottságának tekinthetők, és amelyek további fejlesztése és minél szélesebb körű funkciókkal történő hasznosítása az egész város fejlődése szempontjából meghatározó lehet. ITS DA Konzorcium


177






Kedvező korösszetétel

1

0

3

0


0

0

0

0


0

0

0

1

Ifjúsági közösségi terek jelenléte

0

3

0

0

Bölcsőde jelenléte.

0

0

3

0

Foglalkoztatottak magas aránya, befektetésre alkalmas területek

3

0

1

0


4

3

7

1








0

2

2

9


3

0

0

3


1

1

0

3

Ifjúsági közösségi terek jelenléte

0

3

3

9

Bölcsőde jelenléte.

0

0

0

3

Foglalkoztatottak magas aránya, befektetésre alkalmas területek

0

0

0

7


4

6

5


ITS DA Konzorcium


178

Az értékelő táblázatból látható, hogy a Petőfi lakótelepen és az Ipari Parkban a „A közigazgatási, közoktatási és szociális szolgáltatások fejlesztése” és a „Kulturális és közösségi élet fejlesztése” célkitűzések alapoznak leginkább a meglévő legfontosabb városrészi erőforrásokra, ezt szorosan követi az „Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása” célkitűzés. A többi cél az adottságok csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; ezen célok a meglévő adottságok szempontjából elsősorban városrészi „ágazati” célnak tekinthetők. Az adottságok és a célok viszonyában a kedvező korösszetétel, az ifjúsági közösségi terek megléte, és a befektetésre alkalmas területek tekinthetők a városrész legfontosabb adottságának, amelyekre építeni lehet, ezek további fejlesztése indokolt. TASSKERTES VÁROSRÉSZ Városrészi szintű adottságok


V2 A közigazgatási, V3 Kulturális és közoktatási és szociális közösségi élet fejlesztése szolgáltatások fejlesztése



0

0

0

0


0

0

1

0

Zöldfelületek, játszótér jelenléte

0

0

0

0

Szálláshely jelenléte

1

0

2

0

Befektetésre alkalmas területek, vállalkozások jelenléte

1

0

3

3

Jó megközelíthetőségi lehetőségek

2

1

2

1


6

2

5

4

ITS DA Konzorcium


179

TASSKERTES VÁROSRÉSZ





0

3

0

3


1

1

1

4

Zöldfelületek, játszótér jelenléte

0

0

3

3

Szálláshely jelenléte

0

0

0

3

Befektetésre alkalmas területek, vállalkozások jelenléte

2

1

0

10

Jó megközelíthetőségi lehetőségek

3

0

0

9


6

5

4




A fenti táblázat alapján Tasskertesben az „Ipari termelés feltételeinek javítása” és „Közlekedési infrastruktúra fejlesztése” célkitűzések alapoznak leginkább a meglévő legfontosabb városrészi erőforrásokra, ezt szorosan követik „A közigazgatási, közoktatási és szociális szolgáltatások fejlesztése” és a „Közmű hálózat fejlesztése” célkitűzések. A többi cél az adottságok csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; ezen célok a meglévő adottságok szempontjából elsősorban városrészi „ágazati” célnak tekinthetők. Az adottságok és a célok viszonyában a vállalkozások jelenléte, a befektetésre alkalmas területek tekinthetők a városrész legfontosabb adottságának, amelyekre építeni lehet, ezek további fejlesztése indokolt.

ITS DA Konzorcium


180

SZÉCSI TELEP VÁROSRÉSZ

Városrészi szintű területi célok V4 Közterületek, V3 Kulturális és parkok, zöld közösségi közösségi élet fejlesztése terek kialakítása, rekonstrukciója





0

0

2

0

2

Foglalkoztatottak magas aránya

0

0

0

0

0


0

3

0

0

3


1

1

1

0

3

Sportlehetőség

0

0

0

3

3

Beépítésre alkalmas területek

2

2

0

0

4


3

5

3

3



A fenti táblázat alapján Szécsi telepen a „Közmű hálózat fejlesztése” célkitűzés alapoz leginkább a meglévő legfontosabb városrészi erőforrásokra, a többi cél ezt követően egyformán épít a helyi adottságokra. Az adottságok és a célok viszonyában a jó közműellátottság, és a városrészi sportlehetőségek tekinthetők a városrész legfontosabb adottságának, amelyekre építeni lehet, ezek további fejlesztése indokolt. DÉLI VÁROSRÉSZ






1

2

2

3


3

0

0

0


ITS DA Konzorcium


181


0

0

0

0


0

0

1

0

Sportlehetőség

0

2

1

3

Vállalkozások jelenléte

3

0

0

0


7

4

4

6

DÉLI VÁROSRÉSZ






0

0

0

8


0

0

3

6


0

3

1

4


1

1

0

3

Sportlehetőség

0

0

0

6

Vállalkozások jelenléte

1

0

3

7


2

4

7



A fenti táblázat alapján a Déli városrészben az „Ipari termelés feltételeinek javítása” és „A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása” célkitűzések alapoznak leginkább a meglévő városrészi erőforrásokra, ezt szorosan követi az „Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása” célkitűzés. A többi cél az adottságok csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; ezen célok a meglévő adottságok szempontjából elsősorban városrészi „ágazati” célnak tekinthetők. Az adottságok és a célok viszonyában a kedvező korösszetétel és a vállalkozások jelenléte, a sportlehetőségek tekinthetők a városrész legfontosabb adottságának, amelyekre építeni lehet, ezek további fejlesztése indokolt.

ITS DA Konzorcium


182


Városrészi szintű területi célok V1 Turisztikai potenciál fejlesztése




Természetvédelmi területek nagy aránya

3

0

0

3

1

7


1

0

0

1

1

3

Mezőgazdasági területek, tanyák

2

0

0

3

3

8

Ipari cégek jelenléte Közösségi helyek jelenléte

0

1

0

1

0

2

1

1

3

1

0

6

Tanösvény jelenléte

3

0

0

0

0

3


10

2

3

9

5


A V5 Közmű hálózat kapcsolódások fejlesztése összesített erőssége


A fenti táblázat alapján Kunbábonyban és a külterületeken az „Turisztikai potenciál fejlesztése” és „Közlekedési infrastruktúra fejlesztése” célkitűzések alapoznak leginkább a meglévő városrészi erőforrásokra. A többi cél az adottságok csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; ezen célok a meglévő adottságok szempontjából elsősorban városrészi „ágazati” célnak tekinthetők. Az adottságok és a célok viszonyában a természetvédelmi és mezőgazdasági területek, a meglevő közösségi helyek tekinthetők a városrész legfontosabb adottságának, amelyekre építeni lehet, ezek további fejlesztése indokolt.

ITS DA Konzorcium


183

6.2.2 A célok logikai összefüggései

Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes területi/városrészi célok teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célok megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célok közötti összefüggések erősségét egy 0-3 skálán azonosítottuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli. Az alábbi, a különböző célok logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük: A városrészi célok elsősorban A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása tematikus célt támogatják, azonban ettől kevéssel marad csak el a Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások cél. A maradék három tematikus cél eléréséhez az egyes városrészi célok eltérően járulnak hozzá. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén és a Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra tematikus célok eléréséhez az egyes városrészi célok nem sokkal kevesebb intenzitással járulnak hozzá, mint a korábban említett tematikus célokhoz. A Városközpont fejlesztési céljai összességében jelentősebben járulnak hozzá a város fejlődéséhez, mint az egyéb városrészrészek fejlesztési céljai. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet- és energiatudatosság tematikus célt támogatják a legkisebb mértékben a városrészi célok, általánosságban elmondható, hogy e célt az egyes városrészek fele olyan erősséggel támogatják, mint A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása tematikus célt. A tematikus célok eléréséhez az egyes városrészek megközelítőleg azonos erősséggel járulnak hozzá, a célok kitűzése biztosítja a város kiegyensúlyozott területi fejlődését.

ITS DA Konzorcium


184

26. táblázat: A települési célok logikai összefüggései Városrészi célok

Városi szintű középtávú tematikus célok T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremté s, vállalkozásösztönz és révén


T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet- és energiatudatosság




V1 Ipari termelés feltételeinek javítása

3

0

0

2

1

6


3

0

1

2

1

7

0

1

2

0

0

3

1

0

3

0

1

5

1

1

0

1

3

6


1

1

1

1

3

7


0

3

1

1

0

5

0

3

0

3

0

6

2

3

1

3

0

9

1

3

0

3

0

7

1

0

1

3

0

5

VÁROSKÖZPONT

V3 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V4Természeti értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

V8 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V9 A közoktatás fejlesztése V10 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása V11 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása

ITS DA Konzorcium


185

Városrészi célok

Városi szintű középtávú tematikus célok





13

15

10

19

9

3

0

0

2

1

6

0

1

2

0

0

3

1

1

0

1

3

6

1

1

1

1

3

7

0

3

0

3

0

6

2

3

1

3

0

9


1

3

0

3

0

7


8

12

4

13

7

3

0

0

2

1


T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremté s, vállalkozásösztönz és révén


PETŐFI LAKÓTELEP ÉS IPARI PARK V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V3 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése V4 Közmű hálózat fejlesztése V5 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V6 A közoktatás fejlesztése

TASSKERTES V1 Ipari termelés feltételeinek javítása

ITS DA Konzorcium

6


186

Városrészi célok







2

3

0

3

0

8

0

3

1

1

0

5

1

0

1

3

0

5

1

1

0

1

3

6


1

1

1

1

3

7

V7Természeti és épített értékek megőrzése, hulladékok mennyiségének csökkentése

1

0

3

0

1

5


9

8

6

11

8


1

1

0

1

3

6


1

1

1

1

3

7


0

3

1

1

0

5

V4 Közterületek, parkok, zöld közösségi

0

1

2

0

0

3

V2 A közigazgatási, közoktatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése


SZÉCSI TELEP

ITS DA Konzorcium


187

Városrészi célok

Városi szintű középtávú tematikus célok T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremté s, vállalkozásösztönz és révén





2

6

4

3

6

3

0

0

2

1

6

0

1

2

0

0

3

0

3

1

1

0

5

0

3

0

3

0

6

1

1

0

1

3

6


1

1

1

1

3

7


1

0

1

3

0

5


6

9

5

11

7


terek kialakítása, rekonstrukciója A kapcsolódások összesített erőssége DÉLI VÁROSRÉSZ V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése


ITS DA Konzorcium


188

Városrészi célok







3

0

1

2

1

7

0

3

0

3

0

6

0

3

1

1

0

5


1

1

0

1

3

6


1

1

1

1

3

7


5

8

3

8

7

Kapcsolódások erőssége mindössz.

43

58

32

65

44

V1 Turisztikai potenciál fejlesztése V2 A szociális szolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése


ITS DA Konzorcium



189

6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága

A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. „A stratégia megvalósításának főbb kockázatai” fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők: Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” című fejezet fejti ki. Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” tárgyalja. Nyomon követés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 „Monitoring rendszer kialakítása” című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügy iforrások megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás – tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre – elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 „A fejlesztések ütemezés”, valamint a 4.6 „A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve” című fejezet tartalmazza. 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása

Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott, az önkormányzat döntése értelmében a 2020ig terjedő időszakban prioritást élvező fejlesztések között azonosítható logikai összefüggéseit mutatjuk be. A mellékletként szereplő összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes beavatkozások milyen mértékben kapcsolódnak más beavatkozásokhoz, mennyiben segítik, vagy éppen rontják azok eredményességét. Az alábbi táblázatban a beavatkozások közötti összefüggések erősségét egy -2 – 0 - +2 skálán azonosítottuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, a -2 az erős negatív hatást, míg a „+2” érték az erős pozitív kapcsolódást jelöli. Az alábbi, a beavatkozások logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük:

ITS DA Konzorcium


190

A település mérete, szükségletei alapján a projektek minimális mértékben hatnak egymásra közvetlenül, csekély, leginkább közvetett hatás érzékelhető. Az Energiahatékonysági korszerűsítés az önkormányzati intézményekben c. projekt járul hozzá legjelentősebb mértékben a város más beavatkozásainak (intézmény felújításainak) eredményeihez, tekintettel arra, hogy a város által tervezett intézmény felújítások keretében sor kerülhetne az energiahatékonysági korszerűsítésekre is. A fedett buszváró, buszparkoló kialakítása, mint infrastrukturális beavatkozás, járul hozzá legjelentősebb mértékben a város más beavatkozásainak eredményeihez, tekintettel arra, hogy a megújult állomás városképileg és funkcionálisan jól kapcsolódik a városközpont megújításához, valamint utasbarát kialakítása segíti a közelben található iskolák, középiskolák, sportközpont és strandlétesítmények szolgáltatásaihoz való hozzáférést. A Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása c. projekt is jelentős mértékben tudna hozzájárulni a többi intézményfejlesztési, gazdaságfejlesztési beavatkozáshoz, mivel javítaná a közszolgáltatásokhoz, gazdálkodó szervezetekhez való hozzáférést. Ugyanezen okból jelentős a Belterületi kerékpárutak építése, felújítása c. projekt hatása is. A Parkolóhelyek kialakítása, meglevők felújítása csökkentené a közintézményeknél tapasztalható problémákat, így a közintézmény-fejlesztési projektekhez járul hozzá csekélyebb mértékben. A külön kulcsprojektként feltüntetett infrastrukturális beavatkozások az akcióterületi projektek megvalósulásához járulnak hozzá jelentősen, mivel azok részét képezik. A tanyagondnoki szolgálat kialakítása, A Tréningek és szakmai továbbképzés a szociális szférában dolgozók számára c. projektek közvetve az anti-szegregációs akcióterület projektjeinek megvalósulásához járulnak hozzá, mivel a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés javításán, valamint a szociális szolgáltatások minőségének javításán keresztül a leszakadó rétegek felzárkóztatásához járulnak hozzá. Az Epreskerti sportpálya felújítása szintén az anti-szegregációs akcióterület projektjeihez járul hozzá, mivel a szegregátum tömbök közelében nyújt hasznos szabadidő eltöltési lehetőséget az ott élők számára. A többi projektnek más beavatkozásokra nincs hatása, a fejlesztés ágazati jellegű, speciális probléma kezelését célozza. A városközpont akcióterület fejlesztéseit segíti elő a legtöbb projekt, mivel a legtöbb fejlesztési elképzelés ezt a területet érinti, azt követően az anti-szegregációs projektekhez járul hozzá a legtöbb projekt.

ITS DA Konzorcium


191

7 A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai A kockázatelemzés a kockázatmenedzselési eljárásban a lehetséges kockázatok azonosítása, csoportosítása és értékelése a projekttel kapcsolatban. E résztevékenység során a kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket vizsgáljuk. Az ITS készítés során a megvalósítással kapcsolatban az alábbi kockázati csoportok azonosíthatók: pénzügyi-gazdasági: a projektek előkészítését és megvalósítását biztosító pénzügyi-gazdasági tényezők egyrészt az önkormányzat részéről, mint pl.. az önkormányzat finanszírozási forrásainak rendelkezésre állása, az önkormányzat likviditási helyzete, másrészt az önkormányzatra ható ilyen típusú makrogazdasági tényezők, pl. az infláció alakulása. jogi-intézményi kockázatok: a projektek előkészítését és megvalósítását befolyásoló olyan típusú kockázatok, amelyek a jogszabályi környezetből, előírásokból vagy pedig az önkormányzati vagy érintett állami intézményi változásokból, szabályozásból adódnak, mint pl. a közbeszerzési kockázat, természetvédelmi szabályozás hatásai. műszaki kockázatok: a projektek előkészítését és megvalósítását befolyásoló műszaki, technikai jellegű kockázatok, mint pl. a műszaki kivitelezési problémák felmerülése, a megvalósítás helyszínének problémás adottságai stb. társadalmi kockázatok: a projektek előkészítését és megvalósítását befolyásoló lakossági reakciók, társadalmi csoportok reakciói pl. lakossági ellenállás a tervezett projekttel szemben, vagy a foglalkoztatási projektekben résztvevők esetleges negatív hozzáállása, amely veszélyeztetheti a projektmegvalósítást. 27. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai

Kockázat megnevezése

1.

2.

3.

4.

Érintett városi cél

A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba változása

T2,T3, T4

Közbeszerzési eljárásokból adódó kockázatok (időbeli elhúzódások)

T1, T2,T3,T4, T5

Hatósági dokumentumok (pl. műszaki engedélyek) hiánya, késése Érintett

T2,T3,T5

állami

ITS DA Konzorcium

T3,T5

Valószínűs ég (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

Kockázatkezelés módja

jelentős

Az jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez

közepes

Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása

közepes

közepes

A hatósági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során

magas

jelentős

A tervezett fejlesztési elképzelések minél

magas

közepes



192





szervezetekkel való érdekellentét (pl. Nemzeti Park Igazgatóság), kapcsolódó szigorú szabályozás 5. Az önkormányzat a fejlesztések megvalósításakor nem veszi figyelembe az ITS-ben foglaltakat, a szükséges teendőket (pl. anti-szegregációs terv elemei) 6. Saját forrás előteremtésének kockázata 7. Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása 8. Önkormányzat likviditási problémái 9. A tervezett projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket (pl. az inflációnak köszönhetően) 10. A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya

T1,T4

közepes

jelentős

A megvalósítás figyelemmel kísérésére felelős kinevezése A kötelező jogszabály által előírt felülvizsgálaton kívül negyedéves testületi beszámoló az előrehaladásról.

T1,T2,T3, T4,T5

közepes

jelentős

Alternatív forráslehetőségek felkutatása

T1,T2,T3, T4,T5

alacsony / közepes

jelentős

A forrás lehívás késedelmére való felkészülés

T1,T2,T3, T4,T5

közepes

közepes

A projektköltségek likviditási tervbe illesztése Folyamatos likviditás biztosítása

T2,T3,T5

közepes

közepes

Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása

T1,T2,T3, T4

alacsony

közepes

Az Önkormányzat feladata, hogy megfelelő külső és belső szakmai hátteret biztosítson

11. Előre nem látható műszaki problémák

T1,T2,T3, T5

magas

jelentős

12. Műszaki tervek nem állnak rendelkezésre a szükséges időben

T1,T2,T3, T5

alacsony/k özepes

közepes

T1,T2,T3, T5

alacsony

közepes

T1,T2,T3, T5

közepes

közepes

13. Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés 14. Többletmunka felmerülése 15. A projektekbe bevont célcsoport negatív hozzáállása, részvétel felmondása a projekt megvalósítás során

korábbi szintű egyeztetése az érintett állami szervezetekkel a megvalósíthatóság érdekében Az érintett állami szervezetekkel partneri kapcsolat kialakítása, fenntartása

ITS DA Konzorcium

T1,T4

közepes

jelentős

Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés Megfontolt projekthelyszín választás Az Önkormányzat a lehetőségei szerint a műszaki terveket időben elkészítteti A tervezői szerződésbe szankciók beépítése az időbeni csúszásra A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére. Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés során Lehetőség szerint elkötelezett személyek bevonása a célcsoportba A célcsoport tagok számára szankciók beépítése a részvétel felmondása


193


16. Az indikátorok teljesítése nem lehetséges 17. A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya 18. Társadalmi szempontok kockázatai: lakossági ellenállás, negatív közvélemény



T1,T4

alacsony

jelentős

Teljesíthető és meghatározása

T1,T3

közepes

közepes

Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán

közepes

Magas szintű partnerség biztosítása Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése Lakosság és érintett szervek minél szélesebb körű és részletesebb tájékoztatása, illetve bevonása a folyamatokba már a projektek tervezési fázisában.


T3,T4,T5

közepes


8. ábra: Kockázat valószínűsége és hatásának mértéke

5,9,18

1; 4; 9,11

8,10,12,13,14,16,17

2; 3; 6,7,15


ITS DA Konzorcium


mérhető

indikátorok


194

8 A megvalósítás eszközei és nyomon követése 8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek KISZÁMÍTHATÓ ÉS TRANSZPARENS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan, következetesen végre is kell hajtani azokat. A tervezett fejlesztési elképzeléseknek megfelelően kell a településrendezési eszközöket, a területek művelési ágait alakítani, szükség esetén azokat módosítani. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. TERVALKU A tervalku az a városfejlesztési eszköz a helyi önkormányzat kezében, amellyel ösztönözheti a magántőke részvételét a közösségi célú fejlesztési programok megvalósításában ennek kereteit a szabályozási terv illetve a helyi építési szabályzat megfelelő részében helyi rendeletekben rögzíteni kell. TUDATOS INGATLAN- ÉS KAPACITÁSGAZDÁLKODÁS Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezik közvetlen költsége. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális, vagy közösségi értékek létrejötte. ITS DA Konzorcium


195

HATÉKONY ÉS KÖVETKEZETES VÁROSMARKETING TEVÉKENYSÉG, POZITÍV ARCULAT ÉS IDENTITÁS ERŐSÍTÉSE A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing akciókat irányozni: városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága. TANULMÁNYOK, JAVASLATOK ELKÉSZÍTÉSE Beépítési javaslatok és tervek elkészítése annak érdekében. hogy pontos képet kapjanak a városlakók, az önkormányzat és a projektekbe később bevont tervező, befektetők. Előre tervezhetők és paraméterezhetők legyenek az adott projekt elemei, adott esetben a teljes átfogó fejlesztés kulcsprojektjei. Összefüggéseiben vizsgálható legyen az egyes projektek megvalósításának hatása a városra, és időben fel lehessen készülni az esetleges kedvezőtlen változások ellensúlyozására. VÁROSMARKETING A hatékony és következetes városmarketing-tevékenység, a pozitív arculat- és identitáserősítés csak kedvező hatással lehet a város gazdasági életére. A fejleszteni kívánt ágazathoz és célcsoporthoz kell alakítani a marketingstratégiát, valamint meg kell teremteni a kommunikáció megfelelő felületeit. A városi marketingstratégia a település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárásában, a településről alkotott kép javításában hivatott közreműködni. A marketingstratégia célcsoportjai: Helyi lakosság és a vonzáskörzethez tartózó települések lakossága; A városban befektetni szándékozó vállalatok, gazdasági társaságok; A városban működő gazdasági társaságok, vállalkozások; Városba látogató turisták. A LAKOSSÁG TEVÉKENY BEVONÁSA, CIVIL KEREKASZTAL A lakókörnyezet építését, szépítését szolgáló megmozdulások szervezése, a civil szervezetek ösztönzése, támogatása fontos hajtóerő lehet a lakóközösség számára az adott fejlesztés és pl. egy összefüggő rendszert jelentő akcióterv elfogadásában. A civil szervezetek tevékenységének szélesebb körű ismertsége, tevékenységük egymással és az önkormányzattal történő összehangolása érdekében civil koncepció, illetve civil kerekasztal kialakítása szükséges. Az ITS megvalósítása érdekében a civil szervezetekkel való (akár formalizált) együttműködés rendkívül fontos és hasznos, a civil szervezetek megismerhetősége érdekében a települési honlapon megjelenésük javasolt.

ITS DA Konzorcium


196

Az ITS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazatés területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. MAGÁNTŐKE MOZGÓSÍTÁSA ÖNKORMÁNYZATI ESZKÖZÖKKEL A magánszféra bevonása a helyi fejlesztésekbe, a velük való együttműködés célja a helyi foglalkoztatottság javítása, a munkanélküliség csökkentése, amely egyben a helyi iparűzési adó növekedésével is járhat. A magánszféra fejlesztői számára az önkormányzat többek között kedvező üzleti infrastruktúra biztosításával nyújthat támogató környezetet, Kunszentmiklóson ilyen az Ipari Park területe, amelynek fejlesztése tervezett jelen ITS keretében. A helyi gazdasági szervezetek, vállalkozások együttműködési, beruházási szándékai, a befektetők vonzása fokozható helyi kedvezmények felkínálásával: kedvezményes árú önkormányzati tulajdonú telekbiztosítás adókedvezmények, az iparűzési adó meghatározott idejű mérséklése vagy elengedése az ingatlanadó mérséklésével (megfelelve az uniós és hazai adószabályoknak) új munkahelyteremtő beruházások esetén, a fejlesztési területeken működő vállalkozásoknak tartós bérletre tett ajánlat az önkormányzat részéről. A magántőke bevonását a fejlesztendő területekre vonatkozó beépítési javaslatok, tanulmánytervek nagymértékben elősegíthetik, ezek szemléltetik a befektetők számára a város összehangolt középtávú fejlesztési elképzeléseit. Az önkormányzat a magánszférával való szervezett együttműködés érdekében vállalkozói fórum kialakítását tervezi, amelynek keretében a helyi vállalkozások fejlesztési elképzeléseinek és az önkormányzat támogatási lehetőségeinek egyeztetésére kerül sor. Az önkormányzat jelen ITS előkészítő munka során felmérte a helyi jelentősebb vállalkozások fejlesztési elképzeléseit, amelyek a 4. fejezet projektjei között feltüntetésre kerültek.

8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei 8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere

Kunszentmiklóson a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a Képviselő-testület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. Az Önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a vagyonrendeletben meghatározott hatáskörök alapján a Képviselő-testület, a Bizottságok (Pénzügyi Bizottság, Városszépítő, Turisztikai és Kulturális Bizottság, Szociális és Foglalkoztatás Segítő Bizottság, Egészségügyi, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenségi Nyilatkozatot Vizsgáló Bizottság, Ifjúsági, Sport és Egyházügyi Bizottság), Polgármester gyakorolják.

ITS DA Konzorcium


197

A vagyongazdálkodás feladatai végrehajtásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei a Jegyző irányításával látják el. A végrehajtásban érintett csoportok: Hatósági csoport, Városüzemeltetési csoport, Költségvetési csoport. A vagyongazdálkodásra vonatkozó végrehajtási feladatokat a Polgármesteri Hivatal Ügyrendje és a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Közösen kell meghatározni a fejlesztési irányokat és célokat. A konkrét területfejlesztések végrehajtásánál a Városüzemeltetési csoport részt vesz a területrendezési szerződések megkötésének előkészítésében. A Hatósági csoport adatot szolgáltat az érintett területek Rendezési Tervben szereplő besorolásáról. A hatályos Rendezési Terv szerint végrehajtható területrendezések adatairól, az ingatlanok forgalomképességének változásáról az adatszolgáltatást hivatali belső szabályzatban kell rendezni. 9. ábra: Polgármesteri Hivatal felépítése

Forrás: saját szerkesztés, 2015.

A Városüzemeltetési Csoport feladatai közé tartozik többek között a városfejlesztéssel kapcsolatban: a Hivatal vagyonkezelői feladatainak ellátása, ingatlan vagyonkataszter vezetése és a kapcsolódó adatszolgáltatás, beruházások műszaki előkészítése és ellenőrzése, önkormányzati szintű pályázatok koordinálása, előkészítése, elkészítése, a végrehajtás ellenőrzése, valamint az elszámolás, a hivatali szintű pályázatok előkészítése, elkészítése, a végrehajtás ellenőrzése, valamint az elszámolás, településfejlesztéssel és rendezéssel összefüggő feladatok, önkormányzati kezelésű közutak, valamint a közterületekkel összefüggő városüzemeltetési feladatok,

ITS DA Konzorcium


198

közbeszerzések előkészítésével és bonyolításával, a közbeszerzési szabályzatok naprakészségének a biztosításával kapcsolatos feladatok. önkormányzati tulajdonú ingatlanok zavartalan üzemeltetéséhez szükséges szakvélemények megrendelése, a jelzett hiányosságok pótlására intézkedés, szakvélemények érvényességi idejének nyilvántartása, figyelemmel kisérése, fűtéskorszerűsítés, energiagazdálkodás fejlesztésére és javítására javaslatok tétele, az azokkal kapcsolatos teljes körű ügyintézés, végzi a közoktatással kapcsolatos feladatokat, a nevelési-oktatási intézmények fenntartói kötelezettség teljesítésével és jogok gyakorlásával összefüggő döntéselőkészítő feladatokat, végzi az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat, végzi az esélyegyenlőségi programok, tervek elkészítésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat, hulladékgazdálkodással, környezetvédelmi végrehajtásával kapcsolatos feladatok,

program

előkészítésével,

végzi a közfoglalkoztatás koordinálásával összefüggő feladatokat. 8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere

Mint az előző fejezetben jeleztük, az önkormányzati pályázatokat a Városüzemeltetési Csoport munkatársai készítik el, a támogatásban részesített pályázatok menedzsment feladatait is részben ők látják el. A Kunszentmiklós Város Önkormányzata által az elmúlt öt évben hazai és uniós forrásokra benyújtott pályázatainak eredményességét szemlélteti a következő táblázat. A benyújtott pályázatok és nyertes pályázatok egymáshoz viszonyított aránya csak tájékoztató információ, mert a sikertelenségnek és a sikerességnek is számos tényezője van. 28. táblázat: Benyújtott és nyertes pályázatok aránya Év

Benyújtott

Nyert

Arány

Nem nyert

2010

15

11

73,3 %

4

2011

8

7

87,5 %

1

2012

7

4

57,1 %

3

2013

5

3

60 %

2

2014

4

2

50 %

2

Összesen

39

27

69,2 %

12

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 2015.

Jelen ITS megvalósításában alapvetően Kunszentmiklós Város Önkormányzata, az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, az antiszegregációs terv kapcsán a Hivatal mellett a Felső-Kiskunság és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás, valamint az óvoda, a 4. fejezetben szereplő konkrét projektek kapcsán pedig a projektgazdák vesznek részt.

ITS DA Konzorcium


199

29. táblázat: Feladatok és felelősségek Feladatok

Felelős

ITS kidolgozásához információszolgáltatás, önkormányzaton belüli operatív feladatok (ITS-sel kapcsolatos döntés-előkészítés)

Kunszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalában a városi koordinátor

ITS elfogadása

Kunszentmiklós Város Képviselő-testülete

ITS-ben foglalt feladatokkal kapcsolatos stratégiai irányítás

Polgármester/jegyző (SZMSZ szerinti hatáskörben)

ITS-ben foglalt feladatokkal kapcsolatos stratégiai döntéshozatal

Kunszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete vagy Polgármester (jogszabályok szerinti hatáskörben) Szakmai Bizottságok javaslata alapján

ITS-ben foglalt feladatok operatív irányítása, megvalósítása, figyelemmel kísérése

Kunszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési csoportja (csoportvezető)

ITS-ben foglalt feladatok megvalósítása

Kunszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalának illetékes csoportjai

Önkormányzatának

Anti-szegregációs feladatok: a 14. sz. táblázat szerint Projektek megvalósítása: projektgazda ITS monitoring jelentések elkészítése

Kunszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési csoportja

(később ITS jogszabály szerinti felülvizsgálata) ITS monitoring jelentések, felülvizsgálati javaslatok megvitatása, javaslattétel

8.5.2 fejezetben bemutatott Monitoring Bizottság

ITS monitoring jelentések elfogadása


Önkormányzatának


Önkormányzatának

Jogszabályi elfogadása

előírás

szerinti

felülvizsgált

ITS

Forrás: saját szerkesztés

Kunszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete működésének szabályozását az önkormányzati törvény szabályozza, döntési jogkörébe tartoznak az ITS-t érintően különösen a következők: a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó döntések a településfejlesztési, településrendezési dokumentumok, monitoring jelentések elfogadása önkormányzati intézményekkel kapcsolatos stratégiai döntések pályázatokhoz kapcsolódó döntések. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt.

ITS DA Konzorcium


200

Operatív feladatok ellátása Mivel a pályázatok elkészítését és a projektmenedzsment feladatokat eddig is hatékonyan látta el az önkormányzat, ahhoz megfelelő belső szakértelemmel rendelkezik, a város nem kíván külön városfejlesztő társaságot létrehozni erre a célra, hanem az ITS-ben foglaltak megvalósításához az önkormányzati kapacitásokra építenek (szükség esetén a megyei önkormányzat bevonásával) a városfejlesztés során. Az önkormányzatnál az ITS megvalósítására a következő szakemberek állnak rendelkezésre: 1 fő műszaki szakember 3 fő gazdálkodási-pénzügyi szakember. A szakemberek zöme felsőfokú végzettséggel és több éves szakmai tapasztalattal rendelkezik (korábbi projektmenedzsment feladatokban is részt vettek), amely garantálja a tervezett fejlesztések sikeres megvalósítását. A projekt megvalósításával megbízott projektmenedzser feladatai közé tartozik: beszámolási kötelezettség a képviselő-testület és a Polgármester felé; folyamatos kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel (KSz); a külső menedzsment szolgáltatóval való folyamatos közös munka; a Közreműködő Szervezet felé benyújtandó dokumentumok (jelentések, kifizetési kérelmek) összeállításában való részvétel;helyszíni ellenőrzéseken való részvétel; a projektmenedzsmentben részt vevő pénzügyi és műszaki kollégák munkájának koordinációja; monitoring feladatok elvégzése kapcsolattartás az akcióterületen található civil és gazdasági szereplőkkel; folyamatos partnerségi egyeztetések a megvalósítás során; külső szolgáltatókkal való kapcsolattartás, munkájuk irányítása. Kapacitáshiány esetén az önkormányzat a 272/2014 (XI. 5.) Kormányrendelet értelmében a projektjavaslatok kidolgozásához és a projektek megvalósítása alatti projektmenedzsmenthez a megyei önkormányzat által nyújtott szakértői szolgáltatást vehet igénybe. Azonban a szakértői szolgáltatást kizárólag akkor számolhatja el, ha mindezt állami vagy önkormányzati költségvetési szerv, vagy 100%-ban állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, egyéb szervezet látja el. Az egyes projektek előkészítéséhez az önkormányzat kérheti a megyei önkormányzat részvételét, de külső szakértőt is bevonhat a kötelező előzetes tanulmányok elkészítésébe a 272/2014 (XI. 5.) Kormányrendelet 5. mellékletének 3.2.1.1. pontja értelmében, mint például, környezeti hatásvizsgálatok, egyéb háttértanulmányok, piacelemzések, stb. elkészítése. Az ITS-ben foglalt feladatok operatív irányítása a következőképp történik: A döntéshozatal a Képviselő-testület feladata a Szakmai Bizottságok javaslata alapján. Az ITSben foglalt feladatokkal kapcsolatos stratégiai irányítás a jegyző és a polgármester hatásköre SZMSZ szerinti megosztásban Az operatív feladatokat ellátó Városüzemeltetési csoport a jegyző közvetlen irányításával és vezetésével működik. A Városüzemeltetési csoport feladatainak ellátásáért a Városüzemeltetési csoportvezető felelős, a csoporton belüli feladat-meghatározás az ő hatásköre. Rendszeresen beszámol a csoport tevékenységéről a jegyzőnek, igény esetén közvetlenül a polgármesternek. Amennyiben több csoport (pl. Költségvetési csoport) hatáskörét ITS DA Konzorcium


201

érinti az ITS megvalósítása a Polgármesteri Hivatalon belül, a csoportok egymás között információt cserélnek, mindenki ellátja a hatásköre szerinti feladatát. Amennyiben külső szervezet, intézmény érintett a megvalósítás során, a polgármester hivatalos levélben kéri a közreműködést az intézmény vagy szervezet vezetőjétől. 30. táblázat: Csoportok feladatai Polgármesteri Hivatal ITS megvalósítás során érintett csoportjai Városüzemeltetési csoport Hatósági csoport

Kapcsolódó fő feladatok

ITS megvalósítása, operatív irányítása (feladatok előző fejezet szerint) ellátja a településfejlesztéssel és területrendezéssel, építésügyi igazgatással, földrajzi névvel, elnevezéssel, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági igazgatással, szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat jegyzői hatáskörbe tartozó környezetvédelemmel, vízgazdálkodási hatósági jogkörrel kapcsolatos feladatok, döntésre előkészíti és végrehajtja a Szociális és Foglalkoztatást-segítő Bizottság, a Polgármester és a Jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ügyeket; végzi a gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési pályázatokkal kapcsolatos feladatokat, végzi a szociális szolgáltatástervezési koncepció előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

Költségvetési csoport

Forrás: saját szerkesztés

ITS DA Konzorcium

döntésre előkészíti a költségvetési koncepciót, az önkormányzat éves költségvetést a Képviselőtestület részére, valamint megszervezi a szükséges egyeztetési, véleményezési eljárást; az ingatlanok adás-vételének előkészítésével kapcsolatos feladatok beruházások és felújítások megvalósításának a figyelemmel kísérésével és ellenőrzése, állami hozzájárulások és támogatások kezelése, nyilvántartása és az adatszolgáltatás, pénzforgalommal kapcsolatos ügyintézés, pénzügyi ellenőrzésben való közreműködés, vagyongazdálkodási tervek előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, közreműködés a közbeszerzések előkészítésével és bonyolításával, a közbeszerzési szabályzatok naprakészségének a biztosításával kapcsolatos feladatokban, ellátja a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetei feladatait (üléseinek, döntéseinek előkészítése és a végrehajtás szervezése)


202

A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a köztisztviselők és a munkavállalók kötelesek a feladataik ellátása közben tudomásukra jutott, de munkatársuk feladatkörét érintő információt számára továbbítani. A Hivatalon belül a csoportok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, kötelesek egymás munkáját legjobb tudások szerint segíteni. A Hivatalon belüli kommunikációt segíti a Hivatalban kialakított belső levelező rendszer használata. A város és a Polgármesteri Hivatal mérete miatt a döntéshozatali folyamat rugalmas, a szükségletekhez igazodik, így az előírt határidők betarthatók.

8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Kunszentmiklós partnerségi terve szerint a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mellett a következő szomszédos települési önkormányzatokat vonják be a településközi egyeztetésbe: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt, Apaj. Az ITS készítés során azonosított funkcionális vonzáskörzet Kunszentmiklós elhelyezkedéséből adódóan ennél szélesebb, a következő települések is ide tartoznak: Apaj, Ballószög, Budapest 8., Budapest 10., Budapest 18., Budapest 20. ker, Bugyi, Dömsöd, Dunaegyháza, Dunaföldvár, Dunavarsány, Fülöpszállás, Harta,Izsák, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskörös, Kiskunfélegyháza, Kiskunlacháza, Kunadacs, Ladánybene, Ráckeve Solt, Soltvadkert. A járásszékhely pozícióból adódóan kiemelt jelentőséggel bír a partnerség kiterjesztése a funkcionális várostérségbe tartozó településekre. E települések bevonása elsődlegesen a település vezető tisztségviselőinek megszólításával történt, mindazonáltal a nyilvánosságot szolgáló események, rendezvények (lakossági fórum) nyitva álltak a környező települések lakossága, vállalkozásai előtt is. Intézményesült településközi együttműködés Kunszentmiklós a jelenleg is működő Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás tagja és központja. A társulás települései Kunszentmiklós, Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass és Újsolt. Kunszentmiklós a környező településekkel együtt a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás keretében 2011-ben alapított Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény (FKDMTKT KESZI) keretében látja el a települési szociális feladatokat. Család és Gyermekvédelmi ágazata a családsegítési és gyermekjóléti szolgáltatást látja el. 2012-ben alapították az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot. A Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény illetékességi területe a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települések közigazgatási területe, kivéve Szabadszállás Város közigazgatási területét. A Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény tevékenységei: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt. Idősek bentlakásos otthona: országos ellátási terület Családsegítés, ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt.

ITS DA Konzorcium


203

Gyermekjóléti szolgáltatás, ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt Étkeztetés, ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt Házi segítségnyújtás, ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt. Idősek nappali otthona (Dunavecsén és Kunszentmiklóson), a kunszentmiklósi ellátási területe Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Tass. Az Egységes Pedagógia Szakszolgálat a Kunszentmiklósi járás településein látja el feladatait, településenként változó körrel. Kunszentmiklós közös funkciót lát el az orvosi ügyelet tekintetében a szomszédos, ám Pest megyei Apaj településsel. (Kiskunlacháza és Ráckeve települések jelezték, hogy az egészségügyi ellátás tekintetében vérvétel szempontjából Kunszentmiklóshoz kívánnak tartozni.) A tűzoltóság működési területe Kunszentmiklós, Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Kunpeszér, Apaj települések. A rendőrkapitányság illetékességi területe: Kunszentmiklós, Tass Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Kunadacs, Szabadszállás, Kunpeszér. Egyéb intézményesült településközi együttműködés (pl. a turizmus területén) nem működik a térségben. Projektszintű településközi együttműködés Kunszentmiklóson és térségében az elmúlt években komoly károkat okozott a belvíz- és csapadékvíz. A probléma megoldása érdekében 2013 őszén a térség Kunszentmiklós környezetének komplex belterületi vízrendezési programja címmel projektet készített elő, kiemelt projektként benyújtásával kívántak uniós támogatást szerezni. Az előkészített projektre vonatkozó pályázati lehetőség azonban nem nyílt meg, így az időközben szerzett engedélyek hatályukat vesztették. A projekt kapcsán érintett települések: Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Szabadszállás, Tass. Egyéb közös projekt kidolgozására nem került sor az eddigiek során, noha Kunszentmiklós a mikrotérség oktatási, egészségügyi, kereskedelmi központja. Járásközpont funkcióit is sokan veszik igénybe a környező településekről, sokan itt dolgoznak, tanulnak, kötődnek a városhoz. Településközi együttműködések az ITS megvalósítása során Kunszentmiklós és a térségi települések az ITS megvalósítás időszakában is fenn kívánják tartani a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás keretében ellátott feladatokat, valamint az egyéb, jelenleg is működő közfunkciókat. Kunszentmiklós továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja a térségi hatással bíró tervezett projektek esetén a környező településekkel való projekt szintű együttműködést.

ITS DA Konzorcium


204

8.4 A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során Kunszentmiklós Város Önkormányzata 2015 januárjában elkészítette a város fenntartható városfejlesztési programjának – integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS) – társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi egyeztetési tervét, összhangban a képviselőtestület által elfogadott partnerségi egyeztetési szabályzattal. A partnerségi egyeztetési terv az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.) Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.) A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő (településfejlesztési koncepció és) integrált településfejlesztési stratégia társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed.

Partneri csoportok

A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör államigazgatási szervek önkormányzatok Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek Lakossági szint

Megvalósult egyeztetések

Megvalósult egyeztetések: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör: A településközi egyeztetések A települések polgármestereinek bevonása három módon történt meg:  A járáson belül a várossal közvetlen kapcsolatban lévő, vele közigazgatásilag határos települések polgármestereit írásban meghívták a tervezési folyamat célmeghatározási szakaszában egy településközi polgármesteri egyeztetésre, amelyre 2015. március 13-én került sor. ITS DA Konzorcium


205

Kunadacson a fejlesztési elképzelések az alábbiak: az óvoda felújítása, az általános iskola energiahatékonysági korszerűsítése, az Önkormányzati korszerűsítése

Hivatal

épületének

felújítása,

energiahatékonysági

és az önkormányzati utak burkolatainak felújítása a belterületi csapadékvíz elvezetése, a közösségi információs központ és a könyvtár felújítása, védőnői és a fogorvosi alapellátás épületének korszerűsítése. Szalkszentmártonon a fejlesztési elképzelések az alábbiak: az Önkormányzat energiahatékonyságának növelése megújuló energiafelhasználás (művelődési ház,polgármesteri hivatal, óvoda, múzeum, orvosi rendelő fűtéskorszerűsítése hőszivattyúval), orvosi rendelő felújítása, orvosi eszközbeszerzés a szolgálati lakások felújítása. Az egyeztetésen elhangzottak szerint Szalkszentmártont is érintő városi elképzelés lehet a Kunszentmiklós-Tass-Szalkszentmárton közös kerékpárút kiépítéséről, mely a biztonságos, környezetbarát munkába járás, valamint az EUROVELO hálózathoz csatlakozás lehetőségét biztosítaná. A települések közös problémája a belvíz- és csapadékvíz-elvezetés, amelynek térségi megoldása mindenképp évek óta szükséges.  A bevonás másik formájaként a város funkcionális vonzáskörzetének kialakítását követően, az így lehatárolt területen található települések polgármestereit levélben meghívta Kunszentmiklós Város Önkormányzata a II. szakmai workshop-ra az ITS egyeztetésére. Az egyeztetésen megjelenő polgármesterek egyetértettek a kunszentmiklósi fejlesztési elképzelésekkel, ismét megerősítették, hogy a kerékpárút és a belvízkérdés közös, ugyanakkor kifejezték kétségeiket a tervezett projektekre jutó források térségbe történő valódi eljutásával kapcsolatban. A korábbi és jelenlegi tapasztalataikra alapozva véleményük szerint a megyei nagyvárosokhoz jutnak a források, míg megyehatári, periférikus elhelyezkedésükből adódóan hozzájuk már nem jut forrás, élénk pályázati tevékenységük ellenére sem.  A fentieken kívül a szomszéd települési önkormányzatokhoz az államigazgatási szervekkel egy időben, 2015. 05.15-én került továbbításra a Megalapozó vizsgálat, valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégia véleményezésre.

ITS DA Konzorcium


206

Az ITS megvalósítása során történő településközi egyeztetés függ a megszólított települések önkormányzatainak szándékaitól; a részükről mutatkozó részvételi szándék, közös érdekek, érintettség esetén a települések vezetőit ismét egyeztetésre hívja meg az Önkormányzat, amennyiben a vonatkozó témára a szokásos, egyéb rendszeres településközi egyeztetéseken nem kerül sor. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak, valamint a 314./2012. Kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szerveknek 2015. május 15én került továbbításra a Megalapozó vizsgálat, valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégia véleményezésre. Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek A stratégiakészítési projektindító megbeszélésre 2015. január 22-én került sor, ezt követően az önkormányzat által elfogadott partnerségi tervnek megfelelően három munkacsoport (Irányító csoport, Önkormányzati munkacsoport és Helyi egyeztetési munkacsoport) kialakítására került sor. Az Irányító csoport az önkormányzat döntéshozóiból, vezető tisztségviselőiből áll, míg az Önkormányzati munkacsoport az önkormányzati operatív szakembereiből. A Helyi egyeztetési munkacsoportot az önkormányzati intézmények vezetői, az egyházak, a helyi civil szervezetek képviselői, vállalkozások képviselői alkotják. Az első munkacsoport-ülésekre 2015. február 12-én került sor információgyűjtési céllal a Megalapozó vizsgálat helyzetelemzés részéhez. A második munkacsoport-ülésekre 2015. március 11-én került sor, melynek témája a Megalapozó vizsgálat végleges megállapításainak ismertetése, a célmeghatározás első változatának egyeztetése volt. A harmadik munkacsoport-ülésekre 2015. április 15-én került sor, ekkor már az ITS elkészítéséhez szükséges információk beszerzése, a végleges célrendszer és fejlesztési elképzelés-meghatározás volt a fő cél. Lakossági szint: 2015. március 11-én lakossági fórumot tartott az Önkormányzat a Megalapozó tanulmányban foglaltak ismertetésére, a célok egyeztetésére. Az itt elhangzott lakossági vélemények, fejlesztési elképzelések bekerültek jelen dokumentumba. A Megalapozó vizsgálat 2015. 04.23-án került fel a települési honlapra lakossági véleményezés céljából. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015.05.06-án jelent meg a városi honlapon ugyanezen céllal. Vélemények kezelése

A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető az önkormányzatnál a Városüzemeltetési csoportnál. A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt, megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása, nyilvántartása, majd szakmai feldolgozása. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek a megfelelő dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében megtörtént azok indoklása. Megvalósultak az elfogadott koncepció és stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a dokumentumok a város honlapján – www.kunszentmiklos.hu – elérhetőek.

ITS DA Konzorcium


207

8.5 Monitoring rendszer kialakítása A stratégia tervezése számos olyan feltevésen alapszik, amelyek a jelenlegi információk birtokában helyesnek és megalapozottnak tűnnek, s így okkal alapozhatjuk rájuk a stratégiai célokat és az azok elérése érdekében hozott intézkedéseket. Ugyanakkor részint az információk hiányos jellege miatt (pl. a jelenleg még pontosan nem ismertek a 2014-2020-as időszak pályázati feltételei), részint a külső és a belső környezet (pl. gazdasági, szabályozási környezet) folytonos változásai miatt a célok teljesülése, az elvárt eredmények és hatások létrejötte nem tekinthető automatikusnak. A hatásmechanizmusokat számos olyan tényező befolyásolja, amit jelenleg nem vagy csak hiányosan ismerünk, illetve amelyek befolyásolhatósága a stratégia megvalósítását menedzselő szervezet számára erősen korlátozott. Mindezekből adódóan a stratégia sikeres megvalósítása elképzelhetetlen egy olyan visszacsatolási mechanizmus nélkül, amely alapján a stratégia-alkotási folyamat minden pontján újból és újból beavatkozhatunk, elvégezve a szükséges korrekciókat. E visszacsatolást a monitoring rendszer biztosítja. Alapja a megvalósításra vonatkozó folyamatos adatgyűjtés, információgyűjtés, ami alapján ellenőrizni tudjuk, hogy a kitűzött célok irányába haladnak-e a folyamatok, várható-e a tervezett hatások elérése. Ha ennek során kiderül, hogy a szándékolttól eltérően haladnak a folyamatok, s a célok várhatóan nem, vagy csak részben teljesülnek, akkor a monitoring rendszer feltárja az eltérés okait is, s ezzel lehetőséget teremt a döntéshozók számára, hogy beavatkozzanak a folyamatokba. Az eltérés jellegétől és mértékétől függ a szükséges korrekciós intézkedés, pl. módosítani szükséges a tevékenységek menetét, a stratégia végrehajtásának mikéntjét, a szervezeti kereteket, a feladatokhoz rendelt erőforrásokat. Ha a korrekció a meglévő tervek keretein belül nem végezhető el, akkor a tervek, de végső soron a stratégiai célok korrekciójára is sor kerülhet. E logikából következik, hogy a monitoring rendszer elsődlegesen a stratégiáért felelős menedzsment eszköze a megvalósítás kontrolljában, ami csak akkor tölti be funkcióját, ha azt folyamatosan működtetik. 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása

A stratégia megvalósulásának nyomon követése, ezen belül a célok elérésének megbízható ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha biztosított a célok mérhetősége. A 2007-2013 támogatási időszak egyik fontos tapasztalata, hogy a célok megvalósításának méréséhez szükséges adatok nem, vagy korlátozottan állnak a települések rendelkezésére, így a stratégia menedzselésének egyik fontos eszköze nem áll a települések rendelkezésére. Mivel a 2014-2020 közötti támogatási időszakban az eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért a stratégiában megfogalmazott valamennyi célhoz objektíven ellenőrizhető mutatókat, indikátorokat rendelünk. A monitoring rendszer hatékony működésének alapja a szakmailag megalapozott indikátorkészlet kialakítása. Az indikátorok meghatározása az alábbi alapelvek mentén történt: legyen specifikus, azaz konkrétan az adott célhoz kapcsolódjon legyen objektíven mérhető, egyértelmű legyen hozzáférhető (beszerzése / előállítása reális költségigényű) adjon releváns információt az előrehaladásról a stratégiai menedzsment számára egy célhoz több indikátor is kapcsolódhat, de a különböző célok indikátorai különbözőek ITS DA Konzorcium


208

az indikátoroknak az adott eredmény vagy output aktuális állapotára kell vonatkoznia és alkalmasnak kell lennie az időbeli nyomon követésre Az indikátorok definícióját az alábbi táblázat összegzi, amelyben egyben azok forrása (mérési módját és gyakoriságát) is meghatározásra kerül. Az indikátorok mérése, előállítása az operatív menedzsment feladata. Az alkalmazott indikátorok fajtái: Eredményindikátorok: Ezen indikátorokat a tematikus célok eredményeinek meghatározásához alkalmaztuk, meghatározásuk során az operatív programok eredményindikátorait vettük alapul. Kimeneti (output) indikátorok: Az egyes operatív programokban prioritástengelyenként kerültek meghatározásra az output jellegű mutatók. A tervezés során – amennyiben ezek illeszkedtek a megvalósításra tervezett beavatkozások (projektek) jellegéhez, a lehető legszélesebb körben beépítettük a monitoring mutatók közé.

ITS DA Konzorcium


209

31. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai Bázisérték Tematikus cél T1. A foglalkoztatottság javulása munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés révén T2. Minőségi, elérhető, fenntartható városi közszolgáltatások T3. A természeti környezet fenntartható védelme, az épített környezet megőrzése, növekvő környezet- és energiatudatosság T4. A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása T5. Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúra


ITS DA Konzorcium

Települési foglalkoztatási ráta javulása

%

7,74

7,24

Indikátor forrása (mérés módja) KSH

Járóbeteg szakellátási kapacitások fejlesztése (szakorvosi/nem szakorvosi óraszám) Primer energia felhasználás

óra

n.a

3600 (növekedés)

OEP adatbázis

évente

PJ

0

500

MEKH (FAIR)

évente

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya

fő

0

100-300

FAIR

évente

%

n.a

5 (növekedés)

KSH

évente

Eredmény indikátor

Mértékegység

Becsült célérték

Mérés gyakoriság a évente


210

32. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai Területi (városrészi) cél


V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Turisztikai potenciál fejlesztése V3 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója

A kkv-k nettó árbevétel növekedése Külföldi és belföldi turisták költése A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség

% Ft pontérték

0 0 n.a

Becsült célérték Városközpont 5 (1.000.000) 6 (növekedés)

V4Természeti hulladékok csökkentése

Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10)

pontérték

n.a

5 (növekedés)

Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10)

%

n.a

10 (növekedés)

pontérték

n.a

4 (növekedés)

Helyi társadalmi akciókban résztvevők

fő

0

50

értékek megőrzése, mennyiségének

V5 Közlekedési fejlesztése

infrastruktúra


V7

Kulturális

és

közösségi

ITS DA Konzorcium

élet

Mértékegység

Bázisérték

Indikátor forrása (mérés módja),

Mérés gyakorisága

KSH KSH/mérés központi módszer-tannal előre megállapított gyűjtés alapján KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel, kiegészítő modul OSAP 1968 KSH

évente évente program indulását megelőzően, közben és utána, évente minimum egyszer évente

KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel, kiegészítő modul OSAP 1968 FAIR

évente

évente

évente


211



OEP adatbázis

évente

csökkenés

monitoring

évente

n.a

csökkenés

fő

0

8500

Oktatási statisztika monitoring

évente

fő

0

4

monitoring

évente

A kkv-k nettó árbevételének növekedése A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség, pontérték

%

Petőfi Lakótelep és Ipari Park 0 5 KSH

pontérték

n.a

7 (növekedés)

Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya

%

n.a

10 (növekedés)

Területi (városrészi) cél


fejlesztése V8 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása

száma, fő Járóbeteg szakellátási kapacitások fejlesztése (szakorvosi/nem szakorvosi óraszám) Alacsony infrastrukturális szinten működő intézmények aránya A középfokú tanulmányaikat sikeresen lezáró hátrányos helyzetű tanulók aránya Fejlesztett közszolgáltatásokkal elért lakosság száma A program elhagyásának időpontjában képesítést szerző személyek száma

V9 A közoktatás fejlesztése

V10 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása V11 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkózása V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója


infrastruktúra

ITS DA Konzorcium

Mértékegység

Bázisérték


óra

n.a

3600 (növekedés)

%

n.a

évente

központi módszer-tannal előre megállapított gyűjtés alapján

program indulását megelőzően, közben és utána, évente minimum egyszer

KSH

évente


212




A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség, pontérték

V5 A közoktatás fejlesztése

Alacsony infrastrukturális szinten működő intézmények aránya Fejlesztett közszolgáltatásokkal elért lakosság száma

V6 A közigazgatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása V1. Ipari termelés feltételeinek javítása V2 A közigazgatási, közoktatási és szociális szolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása V5 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése


ITS DA Konzorcium

Mértékegység pontérték

Bázisérték n.a

Becsült célérték 6 (növekedés)

%

n.a

csökkenés

monitoring

évente

fő

0

900

monitoring

évente

KSH

évente

monitoring

évente

Tasskertes 3

Indikátor forrása (mérés módja), központi módszer-tannal előre megállapított gyűjtés alapján

Mérés gyakorisága program indulását megelőzően, közben és utána, évente minimum egyszer

A kkv-k nettó árbevételének növekedése Alacsony infrastrukturális szinten működő intézmények aránya

%

0

%

n.a

csökkenés

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma, fő A program elhagyásának időpontjában képesítést szerző személyek száma Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10)

fő

0

30

FAIR

évente

fő

0

5

monitoring

évente

%

n.a

10 (növekedés)

KSH

évente

pontérték

n.a

4 (növekedés)

KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény

évente


213




Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10)

V1. Közlekedési fejlesztése

infrastruktúra


V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója

ITS DA Konzorcium

Mértékegység

pontérték

Bázisérték


n.a

5 (növekedés)


%

n.a

Szécsi telep 3 (növekedés)

pontérték

n.a

5 (növekedés)

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma, fő A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség, pontérték

fő

0

30

n.a

5 (növekedés)

pontérték

Indikátor forrása (mérés módja), adatfelvétel, kiegészítő modul OSAP 1968 KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel, kiegészítő modul OSAP 1968,


évente

KSH

évente

KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel, kiegészítő modul OSAP 1968 FAIR

évente

központi módszer-tannal előre megállapított

program indulását megelőzően, közben és utána, évente minimum

évente


214


Mértékegység


V1 Ipari termelés feltételeinek javítása V2 Közterületek, parkok, zöld közösségi terek kialakítása, rekonstrukciója

A kkv-k nettó árbevétele A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség, pontérték

% pontérték

V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Egészségügyi szolgáltatások, sportlehetőségek biztosítása

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma, fő A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség, pontérték

fő


infrastruktúra


V7 Szociálisan hátrányos helyzetű,

ITS DA Konzorcium

Bázisérték

0 n.a

Becsült célérték Déli Városrész 3 5 (növekedés)

0

20

pontérték

n.a

5 (növekedés)


%

n.a

15 (növekedés)

pontérték

n.a

6 (növekedés)

A program elhagyásának időpontjában

fő

0

8

Indikátor forrása (mérés módja), gyűjtés alapján

Mérés gyakorisága egyszer

KSH központi módszer-tannal előre megállapított gyűjtés alapján FAIR

évente program indulását megelőzően, közben és utána, évente minimum egyszer évente

központi módszer-tannal előre megállapított gyűjtés alapján

program indulását megelőzően, közben és utána, évente minimum egyszer

KSH

évente

KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel, kiegészítő modul OSAP 1968 monitoring

évente

évente


Területi (városrészi) cél leszakadó rétegek felzárkóztatása V1 Turisztikai potenciál fejlesztése V2 A szociális szolgáltatások minőségének javítása V3 Kulturális és közösségi élet fejlesztése V4 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése


215

Mértékegység


Bázisérték




képesítést szerző személyek száma Külföldi és belföldi turisták költése Fejlesztett közszolgáltatásokkal elért lakosság száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10)

Ft fő

Kunbábony és külterületek 0 2.000.000 KSH/mérés 0 500 monitoring

évente évente

fő

0

10

FAIR

évente

%

n.a

2 (növekedés)

KSH

évente

pontérték

n.a

5 (növekedés)

KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel, kiegészítő modul OSAP 1968

évente

Bázisérték



0

500

Létesítmények adatszolgáltatása


33. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Városközpont akcióterület Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum fejlesztése a Reformkor 2.0 tematikus

ITS DA Konzorcium

Output indikátor

Látogatások várható száma

Mértékegység látogató/év

Mérés gyakorisága évente


216

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése út projektben részvétel során Strandmedencék fejlesztése


Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése ÁMK mögötti (Mikulás utca) sportpálya felújítása, bővítése, bekerítése A pictérnél található atlétikai pálya rekonstrukció

Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

Milóssy János korszerűsítése

Sportközpont

Egészségvédelem az iskolában

Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola bővítése, fejlesztése Kollégium kialakítása középiskolások részére

ITS DA Konzorcium

Output indikátor

Bázisérték



látogató/év

0

5000-7000


évente

db

0

10

IH

évente

m2

0

3200

FAIR

évente

m2

0

10000

FAIR

évente

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

m2

0

2100

FAIR

évente

Egészségfejlesztő és betegségmegelőző programokban részt vevő személyek száma Fejlesztés által érintett közoktatási intézmények száma

fő

0

1000

monitoring

évente

db

0

1

monitoring

évente

Fejlesztés által érintett közoktatási intézmények száma

db

0

1

monitoring

évente


db

0

1

monitoring

évente


db

0

1

monitoring

évente

Mértékegység



217

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Az óvónők szakmai továbbképzése

A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti óvodájának felújítása Tanulási tréning Az okmányiroda felújítása Munkahelykeresést támogató iroda

Főzőkonyha kialakítása helyzetűek bevonásával

hátrányos

Hagyományőrzési jelleggel bemutató konyha kialakítása A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása Mentálhigiénés képzések, programok a közszolgáltatásokban dolgozók számára

ITS DA Konzorcium

Output indikátor Továbbképzési programokban résztvevő humán közszolgáltatásokban dolgozók száma Fejlesztés által érintett köznevelési intézmények száma Támogatott programokban részt vevő tanulók száma Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek A munkerő-piaci integráló programokba bevont hátrányos helyzetű személyek száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

Továbbképzési programokban résztvevő humán közszolgáltatásokban dolgozók száma

fő

0

Becsült célérték 10

db

0

1

monitoring

évente

fő

0

100

monitoring

évente

m2

0

310

FAIR

évente

fő

0

50

monitoring

évente

fő

0

20

FAIR

évente

fő

0

20

FAIR

évente

m2

0

2900

FAIR

évente

fő

0

50

monitoring

évente

Mértékegység

Bázisérték

Indikátor forrása (mérés módja), monitoring



Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése A Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára közösségi hely kialakítása Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum belső átalakítása, korszerűsítése Helytörténeti fotókiállítás

218

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

m2

0


m2

0

270

FAIR

évente

fő

0

10

FAIR

évente

fő

0

30

FAIR

évente

fő

0

30

FAIR

évente

fő

0

30

FAIR

évente

Parkosított játszótér létesítése a Bakér mentén Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

0

200

FAIR

évente

m2

0

60

FAIR

évente

Városháza energiahatékonysági és zöldfelületi fejlesztése

A középületek éves primerenergiafelhasználásának csökkenése

kJ/év

n.a

45-50.000 (csökkenés)

IH

évente

A program elhagyásának időpontjában képesítést szerző személyek száma

fő

0

6

monitoring

évente

Néphagyományok Kunszentmiklóson

Roma fesztivál

Közösségépítő, fejlesztő programok

Output indikátor

Mértékegység

Bázisérték

Indikátor forrása (mérés módja), FAIR


Antiszegregációs projektek A roma nemzetiség számára felzárkóztató és szakmai képzések szervezése, foglalkoztatási projekt

ITS DA Konzorcium


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése működtetése

219

Output indikátor

Mértékegység

Bázisérték




Lakókörnyezet felújítása a szegregátum területén élő lakosok számára

Lakhatási programokkal érintett hátrányos helyzetű, elmaradott településrészek száma

db

0

1

IH

évente

Antiszegregációs terv intézkedései, projektjei

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

0

100-300

IH

évente

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

ha

0

14,4

IH

évente

Jáger Kft-nél csarnok kialakítás, gépés gépjármű beszerzés

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

0

1

Pályázati informatikai rendszer (FAIR)

évente

OTIS Bt. fejlesztése


db

0

1


évente

Regionális kompakt fénycső hulladék hasznosító rendszer megvalósítása

Hulladék újrafeldolgozására további kapacitás

t/év

0

600-1.000

FAIR

évente

A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Petőfi lakótelepi épületének felújítása

Fejlesztés által érintett köznevelési intézmények száma

db

0

1

monitoring

évente


Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

0

48

IH

évente

Petőfi lakótelep és Ipari Park akcióterület Ipari Park infrastrukturális fejlesztése

ITS DA Konzorcium


220

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Játszótér fejlesztés a Petőfi lakótelepen

Output indikátor Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

0

Becsült célérték 1.000

Szabadtéri fitness rész kialakítása

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

0

400

FAIR

évente

Ifjúsági közösségi tér bővítése, új kialakítása (skate pálya, görpálya stb)


m2

0

350

FAIR

évente

Hálózatos Belterületi utak, karbantartása

Mértékegység

Bázisérték



utcák

felújítása,

Közutak: A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

km

0

20

IH

évente

kerékpárutak

építése,

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km

0

2

IH

évente


Energiahatékonyság: A középületek éves primerenergia-fogyasztásának csökkentése Belés csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza, Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energiafelhasználás csökkenés Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Felújított, kialakított járdák hossza

kJ/év

n.a

100-150.000 (csökkenés)

IH

évente

m

n.a

FAIR

évente

kWh/év

n.a

54.000 a városi 40.000 (csökkenés)

IH

évente

m2

0

4.200

FAIR

évente

km

0

0,28

IH

évente

m

n.a

54.000 a

FAIR

évente

Belterületi felújítása

Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés Közvilágítás fejlesztése, korszerűsítése Parkolóhelyek kialakítása, meglevők felújítása Járdaprogram Kulcs Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz

ITS DA Konzorcium

Bel-

és

csapadék-vízvédelmi


221

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése elvezetés Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése, vagy új rendelőintézet építése Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Napsugár bölcsőde bővítése, új bölcsőde építése, vagy alternatív megoldás kialakítása Szociális otthon kialakítása

Output indikátor

Mértékegység

Bázisérték

Becsült célérték városi



évente

létesítmények hossza, Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma Fejlesztett egészségügyi infrastruktúra férőhely kapacitás A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

db

0

10

IH

fő

0

100

monitoring

ha

0

14,4

IH

évente

Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

0

48

IH

évente

db

0

1

IH

évente

látogató/év

n.a

5.000-7.000 (növekedés)


évente

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma



Félig fedett buszváró, buszparkoló létrehozása


m2

0

60

FAIR

évente

Milóssy János korszerűsítése

Sportközpont


m2

0

2.100

FAIR

évente



m2

0

270

FAIR

évente

Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése


db

0

1

monitoring

évente

ITS DA Konzorcium


222

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Belterületi utak, utcák felújítása, karbantartása

0


Indikátor forrása (mérés módja), IH


km


Fejlesztés által érintett köznevelési intézmények száma

db

0

1

monitoring

évente

A Varga Domokos Általános Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich úti épületének felújítása


m2

0

2.900

FAIR

évente

Iskolafejlesztés a Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczi Ferenc úti telephelyén


db

0

1

monitoring

évente

Elégedettség a települési környezet minőségével

pontérték

n.a

7 (növekedés)



db

0

1

KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel, kiegészítő modul OSAP 1968 Pályázati informatikai rendszer (FAIR)



db

0

1

Egyéb Illegális megszüntetése

hulladéklerakók

ITS DA Konzorcium

Output indikátor

Mértékegység

Bázisérték



évente

évente

évente


223

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahely felújítása Nemes János hasznosítása

kastély

turisztikai

Output indikátor

m2

0


fő/év

0

600


évente

Mértékegység

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Látogatások várható száma

Bázisérték



Epreskert sportpálya felújítása, területén fogathajtó pálya kialakítása


m2

0

38.000

FAIR

évente



m2

0

150

FAIR

évente



db

0

1

IH

évente


Továbbképzési programokban résztvevő humán közszolgáltatásokban dolgozók száma

fő

0

50

monitoring

évente

Arborétum, tanösvény és játszótér létrehozása Szécsi-telepen

Megújult vagy újonnan zöldfelület nagysága

kialakított

m2

0

15.000

FAIR

évente

Bak-ér külterületi revitalizációja

részének


m2

0

32.000

FAIR

évente

Bak- ér belterületi revitalizációja, Bakér Sétány kialakítása


m2

0

32.500

FAIR

évente

km

0

5

IH

évente

Megújult vagy újonnan zöldfelület nagysága Tehermentesítő út tervezése Tehermentesítő út építése

ITS DA Konzorcium

kialakított



Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Kunszentmiklós-Tass kerékpárút építése 5203 sz. út felújítása Szociális otthon kialakítása

224

Output indikátor Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km

0



km

0

3,8

IH

évente


db

0

1

IH

évente

Mértékegység

Bázisérték

Indikátor forrása (mérés módja), IH




kialakított

m2

0

500

FAIR

évente


Megfelelő minőségű közműves ivóvízzel ellátott lakosok száma

fő

0

1.000

Emberi Erőforrások Minisztériuma

évente

Szabadtéri közösségi terek létesítése a szegregátumok területén


m2

0

4.000

FAIR

évente


kialakított

Forrás: Saját szerkesztés 2015. A jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján az indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása csupán becslésen alapul. A projektek előkészítettségi szintje miatt a bázisértékek egy része hiányzik, ezek az ITS felülvizsgálat során pontosításra kerülnek pl. lakossági felmérést követően (az ilyen esetekben jeleztük az indikátor változásának irányát). A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisba, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek legyenek.

ITS DA Konzorcium


225

8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása

A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba, vagy magába a stratégiába avatkozik be. Fontos, tehát a stratégiában kijelölni a program monitoring felelősét kivitelezőjét gyakoriságát formai elvárásait a visszacsatolás módját A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (7-éves) felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring jelentések az évente készülő akciótervek fontos háttérdokumentuma is, az ott megfogalmazott javaslatokat az akciótervekben is figyelembe kell venni A monitoring folyamatát az alábbi ábra összegzi: 10. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Stratégia: célok és beavatkozások

Megvalósítás szervezete

Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása

Stratégia beavatkozásai előkészítés Monitoring jelentés Stratégia beavatkozásai megvalósítás


ITS DA Konzorcium


226

A monitoring folyamat szervezete: Képviselőtestület: a képviselőtestület a monitoring folyamatokkal javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket Szakmai Bizottságok: javaslatot tesz a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra Monitoring bizottság: negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja a negyedéves, illetve az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a monitoring bizottság tagjai: Polgármester Jegyző A testületi bizottsági elnökök Városüzemeltetési csoport vezetője Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet – monitoring felelős a Városüzemeltetési csoport. A Városüzemeltetési csoporton belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy negyedéves, illetve éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a monitoring bizottság vezetője felé továbbítja. A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok: Negyedéves monitoring jelentés: a jelentést az operatív végrehajtó szervezet monitoringért felelős munkatársa készíti és egyezteti a szervezet vezetőjével. A Monitoring Bizottság a jelentést minden esetben elfogadja, és saját hatáskörében döntéseket hoz a megvalósítással kapcsolatban. Szükség szerint – a monitoring bizottság javaslatai alapján – a jelentést az illetékes szakbizottságok, illetve a képviselőtestület is megtárgyalják, és meghozzák a szükséges döntéseket. A jelentés tartalma kiterjed: a beavatkozások előkészítő feladatainak előrehaladására, a beavatkozások megvalósításának előrehaladására, a stratégia megvalósításának előrehaladására; célok megvalósulása, a különböző folyamatokkal kapcsolatos keresztmetszetek azonosítására,

problémák,

esetleges

szűk

javaslatok megfogalmazására, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is. Éves monitoring jelentés: az éves jelentés elkészítéséért, hasonlóan a negyedéves jelentésekhez, a Városüzemeltetési csoport felel. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: A megvalósítás szervezeti keretei A megvalósítással kapcsolatos tevékenységek, azok előrehaladása és értékelése A megvalósítás folyamatainak javítása érdekében foganatosított intézkedések leírása és értékelése ITS DA Konzorcium


227

A stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok A megvalósításra fordított pénzügyi források A szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is A következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása Melléklet: A negyedéves jelentések összefoglalása és értékelése Az éves monitoring jelentések a Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet által eljuttatásra kerülnek a jelen stratégia elkészítésében részt vevő partnerek számára is. Értékelő lapok: a különböző értékelő lapok szerepe, hogy az egyes tevékenységek kapcsán a tervezett beavatkozások előrehaladása, az azokkal kapcsolatos problémák a lehető leg objektívebb módon megítélhetők legyenek. A formalizált értékelő lapok le kell, fedjék a célokat, a beavatkozásokat, valamint az indikátorokat is. Az értékelő lapok a negyedéves és éves jelentések mellékletét képezik.

ITS DA Konzorcium


228

Mellékletek 34. táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései




0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

Antiszegregációs projektek

0

0

Helyi és kistérségi belés csapadékvíz elvezetés

0

0

0

Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése, vagy új rendelőintézet építése

0

2

2

0


2

0

0

0

0


2

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

Milóssy János Sportközpont korszerűsítése

0

0

0

0

0

0

0

0

A VDÁMK Napközi Otthonos Óvoda Damjanich úti épületének felújítása

0

2

0

0

0

0

0

0

0


0

2

0

0

2

0

0

0

2

0


0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0


2

2

2

0

1

1

0

0

0

0

0

0

Bak-ér belterületi revitalizációja, Bak-ér sétány kialakítása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Helyi és kistérségi belés csapadékvíz elvezetés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


Járdaprogram

Bel- és csapadékvíz elvezetés

0

Össz.


0

Tehermentesítő út építése


0

Tehermentesítő út tervezése



0



0

Epreskert sportpálya



A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahely felújítása


0


Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola

0

Belterületi kerékpárutak építése, felújítása

Bak-ér sétány kialakítása


Belterületi utak

0



0


0


0

bel- és csapadékvíz

0


0

Városközpont projektek

ITS DA Konzorcium

Egyedi projektek



Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése

Hálózatos

Milóssy János Sportközpont

0

Kulcs-projektek


Petőfi Lakótelep és Ipari Park projektek

H ál ó z at o s p r oj e kt e k

Kulcs projektek

Akcióter. beavatk.

Beavatkozások



Akcióterületi beavatkozások


229

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

Járdaprogram

Bel- és csapadékvíz elvezetés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

12

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


2

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Epreskert sportpálya felújítása, területén fogathajtó pálya kialakítása

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Arborétum, tanösvény és játszótér létrehozása Szécsi-telepen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Tehermentesítő út tervezése Tehermentesítő út építése

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9

15

12

0

6

3

2

0

4

2

0

2

0

1

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



ITS DA Konzorcium

Össz.

0

0


0


2


1


0

0

Tehermentesítő út építése

0

0

Tehermentesítő út tervezése

0


0



0


0


0

Epreskert sportpálya

2


0


0


0


0


2


2


Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola

0

Egyedi projektek

Járdaprogram

Bak-ér sétány kialakítása

2


Belterületi utak



0




Milóssy János Sportközpont

2


0

bel- és csapadékvíz

0


1


1




Hálózatos


Beavatkozások

Egyedi

Kulcs-projektek

Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése

Akcióterületi beavatkozások

0 0


230

Beérkező vélemények és azokra adott tervezői válaszok

Kunszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet szerinti egyeztetési eljárás keretében érkezett vélemények Sorszám

Egyeztetési eljárásban résztvevő szervezet neve

Dokumentáci ó kiküldésének dátuma

Észrevétel érkezett-e (I/N)

Észrevételek beérkezéséne k dátuma

Beérkezett vélemény leírása

Tervezői válasz

1.

Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal

2015.03.04

I

2015.03.09

16.oldal: Nem Járási Bíróság,hanem Járásbiróság, 18.oldal: A Hivatalban négy csoport működik, negyedik a Titkárság

Átvezetésre került

2.


2015.03.04

I

2015.03.09.

19.oldal: A Varga Domokos Általános Művelődési Központ keretein belül működnek az óvodák és a Tinódi Lantos Sebestyén Könyvtár Az általános iskolák a KLIK-hez tartoznak.


3.

Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Kunszentmiklósi Pol

2015.03.04.

I

2015.03.09.

110.oldal: 2011. évi CLXXXIX. Törvény


2015.05.06.

I

2015.05.11.

Lakótelepi óvoda Címe Kunszentmiklós 17/B


2015.05.06.

I

2015.05.12.


2015.05.06

I

2015.05.12.

85.old. Nincs illegális hulladéklerakó az Erkel F. u. 27. számnál. 22.old Nem nőtt a hulladékdíj összege.

2015.05.06.

I

2015.05.12.

Nem Bak-éri csatorna hanem Bak-ér csatorna.


4. 5. 6. 7.

ITS DA Konzorcium



231

35. táblázat: Munkacsoport egyeztetéseken, lakossági fórumon és honlapon keresztül beérkező vélemények egységes kezelésének táblázata Kunszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának partnerségi egyeztetése keretében érkezett vélemények Sorszám

Név / Szervezet neve

Cím

Elérhetőség (e-mail, telefon)



Tervezői válasz

1.


Kunszentmikl ós, Kálvin tér 12.

jegyzo@kuns zentmiklós.ax elero.net

2015.02.12.

Jelentősebb megyén túlmutató szerepkör a foglalkoztatási funkció, Kunszentmiklósnak a járásban közlekedési,közigazgatás,oktatási,kulturális,egészségügyi,f oglakoztatási és idegenforgalmi szerepe van.


2.

Kunszentmikósi Polgármesteri Hivatal


igazgatas@k unszentmiklo s.axelero.net

2015.02.12.

Második szintű vonzáskörzet: Ügyeleti tűzoltóság:Apaj,Labor:Kiskunlacháza,Ráckeve

rendszer,


3.


Kunszentmikl ós,Kálvin tér 12.

konyveles@k unszentmiklo s.axelero.net

2015. 02. 12.

Vasút vonalvezetését tekintve előnyös helyzetben van a város, hiszen a Budapest-Kelebia-Belgrád halad keresztül a területén


4.

Knszentmiklósi Polgármesteri Hivatal

v.kelemenagi @freemail.hu

2015.02.12.

Az idősek otthonában nem csak helyi lakosok,hanem megyén kívülről érkezők is laknak.


5.


Kunszentmikl ós,Kálvin tér 12. Kunszentmikl ós,Kálvin tér 12.

2015.02.12.

Napsugár bölcsőde

A településen újonnan épült,országos szerv tulajdonában lévő börtönépület található,azonban személyi állomány nem biztosított a működtetéshez, így jelenleg kihasználatlanul áll. A bölcsőde bővítése és az óvoda felújítása szükséges, mivel a meglévő kapacitása telített


6.

polgarmester @kunszentmi klos.axelero. net bolcsode@ku nszentmiklos. axelero.net

ITS DA Konzorcium

Kunszentmikl ós, Vásártér 14/b

2015.02.12.



232

Kunszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának partnerségi egyeztetése keretében érkezett vélemények Sorszám




Cím

7.

Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

vadamk@gm ail.com

2015.02.12.

Hiányoznak a gyógypedagógus és logopédus szakemberek a városban.


8.

Egészségügyi Központ

Kunszentmikl ós, Damjanich utca 7. Kunszentmikl ós, Kossuth L. u. 4.

Med.org@inv itel.hu

2015.02.12.

Gyengeséget jelent, hogy kevés a járóbeteg-szakrendelés a városban.


9.

Környezetvédelem

Kunszentmikl ós

info@abdias. hu

2015.02.12.

Kevés földműveléshez alkalmas terület van. A talajadottságok miatt elsősorban a gabonatermesztés,kukorica,napraforgó termesztés lehetséges.


10.

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Kunszentmikl ós

elnök

2015.03.11.

Roma nemzetiségűek körében magas a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya


11.


Kunszentmikl ós, Kossuth L. u. 4.

Med.org@inv itel.hu

2015.03.11.

Kiugrási lehetőség lehetne az egészségturizmus, a fogászati és a gyógyturizmus. Lényeges a sportcsarnok és az uszoda fejlesztése.


12.

Turizmus

Kunszentmikl ós

Balatoni_eva @freemail.hu

2015.03.11.

A Petőfi lakótelep,Ipari Park városrészben a közöségi terek kiépültek, azonban kapacitáshiány tapasztalható


13.

Lakos

Kunszentmikl ós

-

2015.03.11.

A településen sok üres lakás található,melyek turisztikai szálláshelyekké való alakítása megoldhatná a település kevés szálláshely problémáját.

Átvezetésre került.

ITS DA Konzorcium


Tervezői válasz


233



Cím




Tervezői válasz

14.

Lakos

Kunszentmikl ós

info@oldalas magazin.hu

2015.03.11

A kulturális élet, a gasztrokultúra és hagyományőrzés turisztikai potenciál lehet, amihez a helyi civil szervezetek aktív részvétele szükséges. A helyi ipar is fejlődésnek indulna.


15.

Lakos

Kunszentmikl ós

-

2015.03.11.

A városban kevés fa található. A városvezetés a zöldfelületek kialakítására törekszik.


16.



2015.04.15

Az Alszegi temető ravatalozója és kerítése felújításra szorul. Kevés a parkolóhely is.


17.


Kunszentmikl ós,Kálvin tér 12. Kunszentmikl ós, Kálvin tér 12.

penzugy@ku nszentmiklos. axelero.net

2015.04.15.

Az ÁMK mögötti sportpálya bekerítése nem indokolt, mivel bárki használhatja


18.


Kunszentmikl ós, Kossuth L. u. 4.

Med.org@inv itel.hu

2015.04.15.

Rendelőintézet fejlesztése mindenképpen építésére nincs meg a szükséges terület

indokolt,új


19.

Kunszentmiklós Önkormányzata

Kunszentmikl ós,Kálvin tér 12.

Polgarmester @kunszentmi klos.axelero. net

2015.04.15.

Miklóssy János sportközpontban a fűtéskorszerűsítés és a tanmedence lefedése mindenképpen szükséges


ITS DA Konzorcium

Város


234





Cím

20.

Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Kunszentmikl ós, Damjanich utca 7.

vadamk@gm ail.com

2015.04. 15.

A Zeneiskola bővítése szükségtelen a roma hagyományoknak megfelelően, mivel zongoraoktatás most is van, hegedűoktatásához viszont nincs megfelelő szaktudással rendelkező oktató


21.




2015.04.28.


22.

Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület

Az ÁMK mögötti sportpálya bekerítése mégis szükséges lenne, de úgy hogy a lakosság számára hozzáférhető legyen. Közétkeztetés helyzetének kritikus állapotának javítása érdekében javasolt a munkanélküliek és/vagy a hátrányos helyzetűek bevonásával főzőkonyha kialakítása, melyhez helyi, de országosan működő szakmai civil szervezetek bevonása is szükséges. A helyi hagyományok, és a még meglévő tudás feltérképezésének, megtartásának, és átadásának érdekében szükséges egy tanfolyamok, és bemutató főzésekhez szükséges konyha kialakítása, ahol a helyi fiatal lányok, vagy éppen már asszonyok újra megtanulhatják elődeik táplálkozási szokásait, esetlegesen a gyógy- és fűszernövények használatát, mely térnyerése egyre inkább sürgető feladattá válik mindannyiunk számára. Az elmaradott térségben probléma, hogy az önellátás egyáltalán nem, vagy csak részben biztosított, így szükséges helyi üzemek létesítése, mely a munkanélküliség csökkenéséhez, vagy a fiatalok megtartásához, elvándorlásuk megállításához, esetleg a

ITS DA Konzorcium


Tervezői válasz



235



Cím




hátrányos helyzetűek felzárkóztatásához szükséges. Ezen üzemek (savanyító-, befőző üzem, stb.) a munkanélküliség és az ingázás visszaszorítása mellett, a térségünkben szinte nem létező kertészkedést, és gyümölcstermelést, valamint a háztáji gazdálkodás feltámasztásában is segítség lehet. Gasztro kulturális programok létrehozása és hosszú távon való bevezetése létfontosságú, mert amellett, hogy a fiatalok szinte már nem, vagy csak részben ismerik hagyományaikat, szórakozási lehetőséget nem találhatnak városunkban. Hagyományőrző, vagy kulturális programok létrehozása a helyi civil szervezetek bevonásával pedig létfontosságú, hogy az identitástudat megmaradhasson. Forrás: saját szerkesztés 2015.

ITS DA Konzorcium

Tervezői válasz


236

Államigazgatási egyeztetési eljárás során érkezett észrevételek és az azokra adott tervezői válaszok 36. táblázat: A 314./2012. Korm. rendelet alapján történő egyeztetés keretében beérkező vélemények egységes kezelésének táblázata Sorszá m


Dokumentáció kiküldés dátuma

Észrevétel érkezett

Észrevétel beérkezés dátuma


Tervezői válasz

(I/N)

1.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal

2015.05.15

I

2015.05.21.

Az NKH Légügyi Hivatal tájékoztatja, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 8.§ alapján az integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséhez hozzájárul. A Hatóság a további egyeztetési eljárásban nem kíván részt venni.

A válasz jellege alapján kezelést nem igényel.

2.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivat al Népegészség ügyi Főosztály Közegészség ügyi Osztály

2015.05.15

I

2015.05.26.

A külterületi lakónépesség helyzetére vonatkozó információk összegyűjtése és értékelése, annak érdekében, hogy a javaslattevő fázisban konkrét célkitűzéseket lehessen megfogalmazni. A külterületi lakosság aránya magas, és az itt élő lakosság helyzetének környezet-egészségügyi , népegészségügyi megítélése kedvezőtlenebb a települések belterületein lakókénál. A kedvezőtlenebb megítélés okai: az egyre inkább keveredő funkciók (lakó és gazdasági) ellátásából adódó környezeti problémák (levegő- és talajszennyezés, stb.), az egyedi kutak nem megfelelő védelme és vízminősége, a kommunális hulladékgyűjtés és elszállítás rendezetlenségei, a fűtési időszakban tapasztalt levegőszennyezés, belvízproblémák stb.

A 3.3.1.6 fejezetbe beillesztésre kerültek a kért, rendelkezésre álló információk.

A kommunális infrastruktúra még meglevő hiányosságainak (a közüzemi vízellátásba, és a közüzemi szennyvízcsatornába kötött lakások aránya) feltárása is szükséges, és az erre vonatkozó konkrét intézkedési tervet is el kell készíteni.

A közüzemi vízellátásba bekötött lakások száma, aránya a Megalapozó vizsgálat 1.16.1.1. fejezetében található, a szennyvízcsatornába bekötött lakások jelenlegi, és a csatornázási beruházás lezárulta után tervezett aránya az 1.16.1.2 fejezetben található, magas arányuk miatt konkrét

3.

ITS DA Konzorcium


Sorszá m


237





Tervezői válasz

(I/N) intézkedési terv nem szükséges.

4.

A környezeti levegő minősége jelentős egészségkárosító hatással bír. A megyében, így Kunszentmiklóson is a környezeti levegő allergén pollentartalma magas, így a biológiai légszennyezők tekintetében a levegő minősége nem megfelelő. Ezen a téren feltétlen változás szükséges annak érdekében, hogy a levegő minősége javuló tendenciát mutasson, és az allergiás megbetegedések számának további emelkedése megállítható legyen. A jelenlegi állapot felmérését el kell végezni és meg kell határozni a szükséges intézkedéseket (elhanyagolt, gyomos területek nagyságának csökkentése külterületen és belterületen egyaránt, esetleg beépítési kötelezettség előírása stb.)

A Megalapozó vizsgálat 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme c. fejezetébe beillesztve.

5.

A helyi strand termálmedencéjének használt vize a Bak-érbe kizárólag hígítást követően vezethető be a töltővizet biztosító termálkút magas sótartalma miatt, viszont a bevezetés előtt megfelelő hígítása szükséges, amelyre vonatkozó technológiai megoldási javaslatok megfogalmazása szükséges.

Jelen dokumentum stratégiai szintű javaslatokat tartalmaz, ezzel szemben a vélemény szakági előírást tartalmaz a termálkút/strand üzemeltetésére. A strand üzemeltetési engedélyébe célszerű belevenni az előírást. Helyi szinten a helyi környezetvédelmi program készítésekor/felülvizsgálatakor célszerű beilleszteni.

6.

A településfejlesztési koncepció kialakítása során az alábbi szakmai, ágazati, jogszabályi követelményeket kell figyelembe venni:

Jelen projekt keretében Kunszentmiklósra Településfejlesztési Koncepció nem készül.

 

ITS DA Konzorcium

be kell tartani a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendeletben rögzített vonatkozó levegővédelmi követelményeket a levegőterhelés megelőzése vagy csökkentése érdekében, gondoskodni kell a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendeletben rögzített zajterhelési határértékek figyelembevételéről, betartásáról, szükség esetén a zajcsökkentési feladatok megoldásáról, az építés,

Jelenleg az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyeztetése van folyamatban, a településfejlesztési koncepció felülvizsgálatakor a jelzett


Sorszá m


238





Tervezői válasz

(I/N) kivitelezés, üzemi és szabadidős tevékenység során, valamint a közlekedési létesítmények tervezés, működtetése alkalmával is.  az építmények rendeltetésszerű használatához gondoskodni kell az ivóvíz minőségű víz biztosításáról nemcsak belterületen, hanem a külterületi gazdálkodáshoz szükséges lakásépítési lehetőség megteremtése esetén is,  az építmények rendeltetésszerű használatához a keletkezett települési szilárd és folyékony hulladék előírásoknak megfelelő gyűjtéséről, elhelyezéséről gondoskodni kell a 16/2002. (IV.10.) EüM rendeletben foglalt közegészségügyi követelmények teljesítésével.  az egyedi vízellátó rendszerről biztosított ivóvízellátás esetén , a vízadó berendezések körül, a 123/1996. (VII.18.) Kormányrendelet szerinti védőterületet kell biztosítani, kül- és belterületen egyaránt.  a tanuszoda fejlesztése során figyelembe kell venni a közfürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet és a 37/1996. (X.18.) NM rendelet vonatkozó követelményeit. A településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök további véleményezésébe is kérjük Népegészségügyi Főosztályunk bevonását. Tájékoztatom, hogy a tervanyagok elektronikus úton történő elérhetősége elegendő számunkra.

követelményeket figyelembe veszik. A kapcsolódó projektek leírásához a 4.3.1 fejezetbe beillesztésre került a tanmedencére vonatkozó előírás.

7.

Újsolt Község Önkormányzat a

2015.05.15

I

2015.05.28.

Az előzetes véleményezésre megküldött Kunszentmiklós Város Megalapozó Vizsgálatának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának dokumentumait áttanulmányoztuk, az abban foglaltakkal egyetértünk, észrevételünk nincs.


8.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivat al Földművelésü

2015.05.15.

I

2015.05.29.

Kunszentmiklós Város Megalapozó Vizsgálatának „1.12.1 Természeti adottságok” fejezetében kérem feltüntetni: Az Országos Erdőállomány Adattár aktuális adatai alapján Kunszentmiklós közigazgatási területén 555,42 hektár erdő található, ebből védelmi rendeltetésű erdő 128,84 hektár, gazdasági

Beillesztve az 1.12.2 Tájhasználat fejezetbe.

ITS DA Konzorcium


Sorszá m


239





Tervezői válasz

(I/N)

gyi és Erdőgazdálko dási Főosztály

rendeltetésű erdő 410,33 hektár, egyéb részletek 16,25 hektár.

9.

JászNagykunSzolnok Megyei Kormányhivat al Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvéd elmi Főosztály Bányászati Osztály

2015.05.15.

I

2015.06.02.

Az elkészült dokumentációval szakmai szempontból egyetért, javaslatot nem tesz, kifogást nem emel. A Bányafelügyelet a tervvel kapcsolatos további eljárásban nem kíván részt venni.


10.

Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság

2015.05.15

I

2015.06.02.

A megküldött koncepcióban megfogalmazottak nem befolyásolják a BácsKiskun Megyei Rendőr-főkapitányság (továbbiakban: BKMRFK) határrendészeti szakfeladatainak eredményes végrehajtását. A BKMRFK a dokumentációval kapcsolatosan követelményeket, elvárásokat, észrevételt nem fogalmaz meg, és az eljárás további szakaszában csak érintettsége esetén kíván részt venni.


11.

Országos Atomenergia Hivatal

2015.05.15

I

2015.06.03.

Tájékoztatom, hogy az OAH hatáskörébe tartozó létesítmény nincs az Önök települése tervezési területének figyelembe veendő közelségében. Hatályos ágazati elhatározás ilyen létesítmény létrehozásával vagy helykijelölésével az Önök települését érintően nem számol. Az OAH a tárgyi vonatkozásban véleményezéssel nem érintett államigazgatási szerv, településük fejlesztési kérdéseiben nem rendelkezik semmilyen kapcsolódó feladat- és hatáskörrel.


Tájékoztatom továbbá, hogy az eljárás következő szakaszaiban nem kívánunk

ITS DA Konzorcium


Sorszá m


240





Tervezői válasz

(I/N) részt venni, azokról értesítést vagy további adatokat nem kérünk.

12.

Bugyi Nagyközség Önkormányzat

2015.05.15

I

2015.06.04.

A hatáskörömbe tartozó kérdésekben, a településünkre vonatkozó jogszabályokon alapuló követelményekben a megküldött (ITS) iratanyaggal kapcsolatban elvárásokat nem határozok meg, hivatalom nevében azt kikötés és észrevétel nélkül támogatom. Nyilatkozok arról, hogy az eljárás további szakaszaiban nem kívánunk részt venni.


13.

Nemzeti Közlekedési Hatóság

2015.05.15

I

2015.06.04.

Az ITS Kunszentmiklós Város Önkormányzata számára meghatározott, a város fejlesztésének középtávú feladatainak megvalósítását biztosító kulcsprojektekkel és integrált akcióterületi beavatkozásokkal, valamint annak meghatározott keretfeltételeivel egyetértek, azokkal kapcsolatban észrevételt nem teszek. Fentiek alapján Kunszentmiklós Város Megalapozó Vizsgálatának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elfogadását támogatom.


14.

Csongrád Megyei Kormányhivat al Környezetvéd elmi és Természetvéd elmi Főosztály

2015.05.15

I

2015.06.05.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a dokumentációban foglaltakkal egyetért, ahhoz kapcsolódóan külön észrevételt nem tesz.


15.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivat al Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédel

2015.05.15

I

2015.06.06.

A megküldött dokumentáció helyzetfeltáró- helyzetelemző munkarésze megállapítja, hogy a településrendezési eljárás során utoljára 2005-ben készült átfogó örökségvédelmi hatástanulmány a településrendezési eszközök alátámasztó részeként. Sajnálattal állapítottam meg, hogy a jelen terv előkészítéseként nem történt meg a rendezési terv elfogadása óta történt változások átvezetése, illetve a fejlesztési koncepcióban szereplő elemek örökségvédelmi vizsgálata.

Jelen projekt során településfejlesztési koncepció nem készül, a Belügyminisztérium állásfoglalása szerint a konzorciumnak nem feladata örökségvédelmi hatástanulmány készítése. A megalapozó vizsgálat érintett fejezete a jogszabályi elvárások szerint, a stratégia által igényelt

ITS DA Konzorcium


Sorszá m


241





Tervezői válasz

(I/N)

mi Osztály

mélységben kifejtésre került. Amennyiben Kunszentmiklóson a településfejlesztési koncepció felülvizsgálatra kerül, ennek során sor kerül az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére.

16.

A 2005. évi településrendezési eljárás óta jelentős változások történtek az örökségvédelmi nyilvántartásban, mind műemléki, mind régészeti tekintetben, több új védettség is keletkezett. Mivel a fejlesztések tervezése során nagyon fontos, hogy a beruházók időben tudomást szerezzenek esetleges örökségvédelmi érintettségről, ezért kérem, ahogy a tervezetet, annak elfogadása előtt a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ közhiteles nyilvántartásra vonatkozó adatai alapján egészítsék ki az örökségvédelemre vonatkozó hatályos adatokkal a tervdokumentációt mind a műemléki értékek, mind a régészeti lelőhelyek tekintetében.

A kért adatok a Megalapozó vizsgálat 11. sz mellékletébe, illetve a hivatkozás az 1.14.6 fejezetbe beillesztésre került.

17.

Tájékoztatom továbbá, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 85/A. § (1) bekezdése kötelezően előírja az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a korábbi fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van. de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell végezni. Ezért felhívom a figyelmet, hogy a településrendezési eszközök megalapozó vizsgálata keretében új örökségvédelmi hatástanulmány készítésére lesz majd szükség.

A településfejlesztési koncepció felülvizsgálata során sor kerül az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére.

18.

Örömmel tapasztaltam, hogy a település kulturális örökségi értékei, az épített környezet részeként a fejlesztési potenciállal rendelkező elemek között szerepelnek. A tervezés részeként ugyanakkor nem készült el az országosan

ITS DA Konzorcium


Sorszá m


242





Tervezői válasz

(I/N) és a helyileg védett örökségi elemek felsorolásán túl az ezekkel kapcsolatos részletes hatáselemzés. Így a konkrét fejlesztési elképzelések között az egyes épületeket érintő, önmagukban igen fontos és előremutató rekonstrukció tervek mellett a kiemelkedő mennyiségben és minőségben fennmaradt helyi építészeti örökség, a hagyományos településszerkezet, illetve a településkép összehangolt megóvásában rejlő azon lehetőségek, melyek a település élhetővé tételében, népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javításában, a városi környezet fejlesztésében és a turisztikai fejlesztésekben megjelenhetnének, nem kapnak hangsúlyos szerepet.

19.

Összességében a tervezet a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a nyilvántartási adatokra vonatkozó kért kiegészítés felvezetése mellett eleget tesz, így elfogadása ellen kifogást nem emelek.

Az örökségvédelmi hatástanulmány része lesz a hatáselemzés. Jelen stratégia célkitűzései során az jelzett szempontok figyelembevételre kerültek.

A válasz jellege alapján kezelést nem igényel. A kért adatok a fentiek szerint beillesztésre kerültek.

A további településrendezési eljárásban részt kívánok venni. 20.

Kunadacs Község Önkormányzat

2015.05.15

I

2015.06.08.

Kunadacs községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 214/2012. (XI.8.) Korm. rendelet alapján „Kunszentmiklós Város integrált településfejlesztési stratégiájához” módosító javaslattal nem él. módosító véleményt nem terjeszt elő.


21.

Állami Népegészség ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos

2015.05.15

I

2015.06.08.

A stratégiában meghatározott célok és programok a városban található természetes gyógy tényezőre (Kunszentmiklós K-103 OKK számú kút minősített gyógyvize) nem gyakorolnak káros hatást, ezért a koncepcióban foglaltak ellen kifogást nem emelek.


ITS DA Konzorcium


Sorszá m


243





Tervezői válasz

A vízvezeték-hálózat tervezett rekonstrukciója, felújítása során az összes földtani tűzcsapot földfeletti tűzcsapra kell cserélni. Javaslom az oltóvízhiányos területek felmérését, majd az oltóvízhálózat ütemezett kiépítését, valamint a településfejlesztési koncepcióban foglaltakkal összhangban, a fejleszteni kívánt településrészeken új, oltóvíz biztosítására alkalmas vízhálózat kiépítését. A felújítandó, illetve újonnan kiépítendő oltóvízhálózaton fordítsanak kiemelt figyelmet a telepített földfeletti tűzcsapok egymáshoz viszonyított – megközelítési útvonalon mért -, legfeljebb 200 méteres távolságra. A telepített tűzcsapok elégítsék ki a vonatkozó jogszabályi követelményeket, előírásokat.

Kunszentmiklóson a vízvezetékhálózat rekonstrukciója nem tervezett.

Javaslom a települési bel-és csapadékvíz- elvezető rendszer ütemezett korszerűsítését, bővítését, ezzel összhangban pedig a fokozottabb, rendszeres karbantartást. A korszerűsítés, bővítés zárt bel- és csapadékvíz –elvezető csatornákkal, illetve nyílt, burkolt felületű bel- és csapadék víz-elvezető árokrendszerekkel megoldható. A helyi sajátosságokat figyelembe véve, ahol szükséges, javaslom megvizsgálni szivattyú- állomás, átemelő műtárgyak megvalósításának szükségességét is, továbbá a település közigazgatási területén fekvő záptározók, és azok befolyási, kifolyási szakaszainak rendszeres közigazgatási munkálatait elvégezni, elvégeztetni.

Az ITS-ben szereplő projektek között szerepel a Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés c. projekt, amelynek konkrét tervezése során a felsoroltakat figyelembe veszi az önkormányzat.

Kunszentmiklós Város 2010-2015 közötti időszakban öt alkalommal nyújtott be vis maior támogatásra igényt természeti eredetű vis maior esemény (belvíz) miatt. A benyújtott igénylések, illetve a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy Kunszentmiklós Város területén az alábbi területek esetében volt visszatérő probléma a bel- és csapadékvíz elvezetése: Balogh József utca, Kis utca, Határ utca, Ősz utca, Virág utca, Bartók Béla utca, Kőris utca, Akácfa utca, Virágh G. utca, Liszt Ferenc utca, Mikszáth utca, Dobó K. utca, Vasút utca, Gárdonyi utca, Bocskai utca, Erkel Ferenc utca, Ady utca, Zsák utca, Rózsa utca, Szélső utca, Kun utca, Rákóczi

Az információ a Megalapozó vizsgálat 1.16.1 fejezetébe beillesztésre került.

(I/N)

Tisztifőorvosi Hivatal 22.

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavé delmi Igazgatóság

2015.05.15

23.

ITS DA Konzorcium

I

2015.06.08.


Sorszá m


244





Tervezői válasz

(I/N) utca, Szabadság utca, Városkapu Park és Bak ér csatorna. A vis maior ellenőrzések tükrében javaslom, hogy a város bel- és csapadékvíz- elvezető rendszerének bővítését, felújítását a fentebb felsorolt releváns területeken kezdjék meg, ezzel is csökkentve a jövőbeni vis maior káresemények bekövetkezésének valószínűségét.

24.

Kunszentmiklós Város közigazgatási területén, az ITS-ben megfogalmazottak vonatkozásában javaslom, hogy a belterületi utak vonatkozásában kiemelt figyelmet fordítsanak a szilárd burkolatfejlesztésekre, valamint ezek során legyenek tekintettel a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltási, műszaki, mentési alapfeladatait végző járművek alább felsorolt határértékeire, ezzel is segítve a gyorsabb, hatékonyabb, tűzoltói beavatkozást, élet- és vagyonmentést tűzoltóegységeink számára.

A projektek konkrét tervezése során az önkormányzat figyelembe veszi a leírtakat.

A beavatkozó gépjárműfecskendők, különleges szerek közül az alábbi maximum értékekről tájékoztatom:

25.

ITS DA Konzorcium

•

Legnagyobb tűzoltó gépjármű szélesség: 2,9 méter

•

Legnagyobb tűzoltó gépjármű magasság: 3,65 méter

•

Tűzoltó gépjármű legnagyobb fordulókör sugara: 13,7 méter

•

Tűzoltó gépjármű legkisebb letalpalási szélessége: 2,55 méter

•

Tűzoltó gépjármű legnagyobb letalpalási szélessége: 6,2 méter

• kN.

Tűzoltó gépjármű legnagyobb talajterhelés értéke a támlábon: 240

A koncepció ismerteti a város vízellátását, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetési rendszereit. Kitér a dokumentáció a Város vízellátását biztosító Dunai Kistérség Gudmon foki, üzemelő, partiszűrésű vízkészleteket igénybevevő közüzemi vízbázis kijelölt védőterületére, annak nagyságára, a



Sorszá m


245





Tervezői válasz

(I/N) védőterületen folytatott tevékenységek korlátozására, függetlenül arra, hogy a tárgyi vízbázis védőterülete nem érinti Kunszentmiklós Város közigazgatási területét. a. A dokumentáció a fejlesztési elképzelésekkel foglalkozik a jelenlegi folyó ivóvízminőség- javító programmal, a szennyvíz csatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep bővítésével, a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével. b. A város területén keletkező, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésére kialakított földmerülő tároló működési engedélye 2015. 12. 31-én lejár. Ennek megújításáról nem szól a tervezet. Szükségesnek ítéljük a leürítő mielőbbi megszüntetését, tekintettel arra, hogy a bővítés alatt álló szennyvíztisztító telep szippantott szennyvizek fogadására is alkalmas lesz.

A leürítő megszüntetésre kerül, az információ a Megalapozó vizsgálat 1.16.1.2 fejezetébe beillesztésre került.

c. Az Országos Vízgazdálkodási- tervben (VGT) foglalt feladatokról nem tesz említést a koncepció.

1.17.2 fejezetbe beillesztésre került

d. A VGT célkitűzéseinek elérése érdekében, a víztípustól függő vízminőségi határértéket a felszíni víz vízszennyezttségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VII. 18.) VM rendelet 2. sz. melléklete határozza meg. Célszerűnek tartanánk az ITS további munkái során, ha a felszíni víz vízszennyezettségi célállapot határértékeket a Várost érintő vízfolyások esetében figyelembe vennék. e. Nem tér ki az anyag a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területek kijelöléséről szóló 240/2000 (XII.23. ) Korm. rendeletben foglaltakra. A tárgyi város területén lévő felszíni vizek nem érzékeny felszíni vízfolyások kategóriába tartoznak. f. A koncepció említést tesz a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, illetve a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.)

ITS DA Konzorcium


1.17.2 fejezetbe beillesztésre került.

1.17.2 fejezetbe beillesztésre került A válasz jellege alapján kezelést nem igényel


Sorszá m


246





Tervezői válasz

(I/N) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti felszín alatti víz állapota szempontú besorolásról. g. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet 5. § (29) bekezdésére vonatkozó nitrátérzékeny területekről a tervezet nem szól. h. Az árvízi helyzet elemzése Kunszentmiklós Város tekintetében nem releváns, erre a dokumentáció is utal.

1.17.2 fejezetbe beillesztésre került A válasz jellege alapján kezelést nem igényel

Összességében elmondható, hogy a partnerségi egyeztetésre készített dokumentáció megfelelően foglalkozik a felszíni- és felszín alatti vízminőségvédelemmel. 26.

A településen felhalmozódó zöldhulladék háztartási növényi hulladék kapcsán, a szabadtéri tűzesetek kockázatának csökkentése érdekében, javaslom, hogy vizsgálják meg ezen hulladékok gyűjtésének és feldolgozásának, megsemmisítésének lehetséges módjait, úgymint pl. a közterületeken elhelyezhető hulladék-udvarok, amennyiben az önkormányzatnak lehetősége van, pellet-gyártás céljából növényi hulladék gyűjtése, a központosított, illetve házi komposztálásra való figyelemfelhívás, javaslatok, lehetőségek kidolgozása

A Bakér Nonprofit Kft. zöldhulladék gyűjtőhelyet üzemeltet a városban, amelyet komposztálás után felhasználnak. Az információ a Megalapozó vizsgálat 1.17.6 fejezetébe kiegészítésre került.

27.

Az Ipari Park fejlesztése, bővítése során, az esetlegesen oda települő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetén a környezeti hatások közül kiemelt figyelmet fordítsanak a szélirányra, a létesítmények egymáshoz mért távolságára, az esetlegesen kialakuló dominó- hatásra, illetve a jogszabályokban lefektetett egyéb követelményekre. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek környezetében történő fejlesztéseknél jogszabály határozza meg, hogy az állásfoglalás kialakítása során a katasztrófavédelmi hatóság milyen szempontokat vesz figyelembe, attól függően, hogy mi az építmény jellege, és hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem mely veszélyességi zónájában történne a fejlesztés. Ugyanezen említett jogszabály tagolja a

Az Ipari Park fejlesztése során a jelzetteket figyelembe veszi az önkormányzat.

ITS DA Konzorcium


Sorszá m


247





Tervezői válasz

A CD lemezen érkezett településfejlesztési koncepció a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatal általánosságban kifogást nem emel.


(I/N) kivételeket is.

28.

Bács- Kiskun Megyei Kormányhivat al, Földhivatali Főosztály

29.

30.

Belterületet érintő módosítások kapcsán, előzetesen a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala általánosságban kifogást nem emel. Külterületi termőföldek építési célú esetleges felhasználása ellen, a Tfvt. 6/B. 2 § (2) a) pontja alapján, kifogást abban az esetben nem emelünk, amennyiben azok többségében nem érintenek átlagosnál jobb minőségű termőföldeket. Egyúttal felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tényleges felhasználást megelőző illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztálya engedélyezési eljárás során, ezen átlagosnál jobb minőségű termőföldeke esetében részletes indoklással kell a területfelhasználás elkerülhetetlenségét és szükségességét alátámasztani.

Az első mondat az 1.17.1 fejezetbe beillesztésre került.

A termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, illetve külterületi föld belterületbe vonásának engedélyezésére irányuló kérelmeket a területileg illetékes járási hivatal földhivatali osztályához kell benyújtani (Jelen esetben a Kunszentmiklósi Járási Hivatal Földhivatali Osztályához).

A válasz jellege miatt kezelést nem igényel.

Tájékoztatásul közöljük, hogy Kunszentmiklós város külterületén az átlagos aranykorona érték művelési áganként a következő:

Az információ a Megalapozó vizsgálat 1.17.1 fejezetébe beillesztésre került.

Művelési ág

ITS DA Konzorcium

Amennyiben ilyen eset felmerül, a leírtakat figyelembe veszi az önkormányzat.

Átlagos kataszteri jövedelem (AK)/ha

Gyümölcs

23,64

Kert

17,83

Szántó

13,51

tiszta


Sorszá m


248





Tervezői válasz

(I/N) Szőlő

37,74

Legelő

1,96

Rét

9,14

Erdő

5,97

Fásított terület

5,54

Nádas

9,69

31.

A levegőtisztaság védelme kapcsán a pollenszennyezettség csökkentése érdekében a parlagterületeket illetve fertőzési gócokat kell felszámolni

A Megalapozó vizsgálat 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme c. fejezetébe beillesztve.

32.

A mező és erdőgazdasági területeken a terület felaprózódását nem támogatjuk, mivel a gazdaságos termelés érdekében nagyobb területegységek kialakítása lenne célszerű.

A Megalapozó vizsgálat fejezetébe beillesztve.

33.

Tájékoztatom, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényben /továbbiakban Fttv./ foglaltak alapján, a földhivatalok által szolgáltatott állami alapadatokat jogszerűen kizárólag az adatigénylésben megjelölt célra, egy alkalommal és egy eljárásban használhatók fel. Minden további felhasználás esetén, az adatokat – a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében – ismételten meg kell vásárolni. Például: a rendezési terv céljára vásárolt adatokat (térképeket) kizárólag a rendezési tervvel közvetlenül kapcsolatos feladatok megoldására, illetve eljárások lefolytatására szabad felhasználni.

Az Integrált településfejlesztési stratégia nem településrendezési terv.

Az adatok jogszerű felhasználását az Fttv. végrehajtására kiadott 373/2014. (XII.21.) Kormányrendelet 42. § (3) bekezdése alapján a megyei földmérési szakfelügyelő ellenőrzi éves munkaterve alapján. Szabálytalan adatfelhasználás esetén az állami alapadatok felhasználóit a hibák kijavítására,

ITS DA Konzorcium

1.12.2

A Megalapozó vizsgálat 26. ábrája közhasználatú nyilvános adatbázisra épül, így az észrevétel nem releváns. A Megalapozó vizsgálat 1.6 fejezeteiben szereplő helyi térképek a településrendezési tervre való hivatkozásként szerepelnek, nem a földhivatali térképek kerültek felhasználásra, így az észrevétel nem


Sorszá m


249





Tervezői válasz

(I/N) a hiányosságok megszüntetésére kötelezheti, indokolt esetben szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

releváns.

A jogszerű adatfelhasználás igazolása érdekében kérem, hogy a végleges rendezési terv megküldésekor a benyújtott iratokhoz mellékelje a rendezési tervben megjelenített térképek származását igazoló számla másolatát. Az Fttv. 32. § (3-4) bekezdéseiben foglaltak szerint: „ Az állami földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználására, illetve azokról további másolatok készítésére, értéknövelt termékek előállítására a tulajdonosi jogok gyakorlójával kötött megállapodás alapján kerülhet sor. A továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásáért a tulajdonosi jogok gyakorlóját szerződésben meghatározott díj illeti meg. A törvény alkalmazásában másolásnak minősül a térképek, adatbázisok, valamint a földmérési, távérzékelési és térképészeti állami alapadatok digitális átalakítása is.” A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet (továbbiakban 63/99. Rendelet) 15. §. (2) bekezdése alapján, az állami alapadatokat tartalmazó térképekből átdolgozott (értéknövelt) vagy azonos tartalmú térképek készítéséhez – ha az ellenértékért vagy reklámért kerül forgalomba – Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az NKP Kht. engedélye szükséges. 34.

Továbbá a 15.§ (4) bekezdése alapján minden olyan térképművön- megjelenési formájától függetlenül – amely az adatszolgáltató szervek által rendelkezésre bocsátott adatok felhasználásával készült, fel kell tüntetni az adat-felhasználási engedély számát, az adatfelhasználást engedélyező nevét, valamint a következő szöveget: „Készült az állami alapadatok felhasználásával.”

Az észrevétel releváns.

35.

Az állami alapadatokon (Pl: földmérési alaptérképeken) alapuló nyilvántartási,

A válasz jellege alapján kezelést nem

ITS DA Konzorcium

esetünkben

nem


Sorszá m


250





Tervezői válasz

(I/N) (térinformációs, vagy térinformatikai) rendszerek tulajdonosai a 63/99. Rendelet 15. § (1) bekezdése alapján azok állami alapadat tartalmáért minden év június 30-ig díjat kötelesek fizetni a földhivatalnak.

igényel.

A településrendezési terv és a helyi építési szabályzat további módosítása esetén az eljárásban, a továbbiakban is részt kívánunk venni, ezért kérjük megküldeni részünkre, a földvédelmi érdekek érvényesítése céljából. 36.

37.

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda

2015.05.15

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivat al Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvéd elmi Főosztály Útügyi Osztály

2015.05.15

I

2015.06.11.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala a Kunszentmiklós Város Megalapozó Vizsgálatának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának tárgyú egyeztetését megvizsgálta.


A Hatóság megállapította, hogy a fenti tervmódosítás tartalmazza a hírközlési szakági anyagot. A rendelettervezet hírközlési érdeket nem sért, a módosítás ellen a Hatóság kifogást nem emel. A későbbiekben az eltérő vélemények tisztázása érdekében összehívandó egyeztető tárgyaláson a hatóság nem kíván részt venni. I

2015.06.12.

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) közlekedési szempontból maximálisan támogatható, magában foglalják mindazokat a célokat, feladatokat, azok megvalósítását szolgáló eszközöket, melyek a város fejlődéséhez közlekedési szempontból elengedhetetlenek. Az egyes területek SWOT analízise közlekedési szempontból reálisan foglalja össze az adott térség előnyeit, hátrányait, lehetőségeit és veszélyeit. Az ITS által a Városi szintű középtávú tematikus célok között megfogalmazott, Kiépített, megfelelő állapotú közművek és közlekedési infrastruktúrát célzó közlekedés-fejlesztéssel, ezen belül a leromlott utak, járdák és kerékpárút állapotának javításával kapcsolatos elvekkel egyetértünk. Egyetértünk továbbá a Városrészi szintű területi célok között megfogalmazott, az összes városrészt valamilyen mértékben érintő (utakra, kerékpárutakra,

ITS DA Konzorcium



Sorszá m


251





Tervezői válasz

(I/N) járdákra és parkolókra vonatkozó), a Közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó célkitűzésekkel is. Az ITS elkövetkező időszakra vonatkozó közúthálózat fejlesztési feladatai tartalmazzák a város fejlődése szempontjából fontos fejlesztési projekteket. A megvalósítás eszközeinek és nyomon követésének rendszere jól szolgálja a kitűzött célok elérését, és az esetlegesen felmerülő problémák megoldását. Csupán néhány észrevétellel egészítenénk ki a véleményezésre megküldött anyagot.

38.

Javasoljuk megvizsgálni a gyűjtőút hálózat kijelölésével, illetve kiépítésével kapcsolatos fejlesztéseknek a hálózatos projektek feladatai közé történő felvételét.

Beillesztve a projektlistákba.

39.

Fontosnak ítéljük meg a kerékpározás feltételeinek minél általánosabb megteremtését, szem előtt tartva maximálisan a közlekedésbiztonság szempontjait, valamint azt a tényt, hogy a kerékpár nem egy szűk réteg közlekedési eszköze, hanem gyakorlatilag olyan korhatár nélkül igénybe vehető jármű, mely használóinak közlekedési szabályismerete széles határok között mozog.

A megállapítás a Megalapozó vizsgálat 1.15.6 fejezetébe beillesztésre került.

40.

A megvalósítás közlekedési szempontú kockázatainak kezelésénél kiemelten fontosnak tartjuk a lakosság és az érintett szervek minél szélesebb körű és részletesebb tájékoztatását, illetve bevonását a folyamatokba már az egyes projektek tervezésének kezdeti fázisaitól.

A Megalapozó vizsgálat 1.15.8 fejezetébe, valamint az ITS 7. fejezetébe beillesztésre került.

A város integrált településfejlesztési stratégiájában foglaltakkal kapcsolatban észrevételt nem teszek, annak elfogadásával összefüggésben az alábbiakról tájékoztatom.


41.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivat al Főépítész

2015.05.15.

ITS DA Konzorcium

I

2015.06.15.

Az Elj. 31. § (2) bekezdése szerint a polgármester a megkérdezése alapján


Sorszá m


252





Tervezői válasz

(I/N) beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott középtávra szóló stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. Az Elj. 6 . § (1) és a 31. § (3) bekezdése értelmében az önkormányzat a stratégiát a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el, az elfogadott stratégiát az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az Elj. 31. § (4) bekezdése kimondja, hogy a stratégia elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak. A tárgyi településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia tervezettel kapcsolatos szakmai véleményemet az Elj. 31. § (1), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2), valamint a főépítészt tevékenységéről szóló 190/2009. (IX.15.) Korm0. rendelet 2. § (1) bekezdései és a 7. § b) pontja alapján adtam ki.

42.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

2015.05.15.

I

2015.06.16.

A fenti hivatkozási számon érkezett dokumentációban foglaltak a honvédelem érdekeit nem érintik, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért az abban foglaltakkal kapcsolatban külön észrevételt nem teszek.


43.

Szabadszállás Város Önkormányzat a

2015.05.15.

I

2015.06.18.

Szabadszállás Város Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Kunszentmiklós Város Megalapozó Vizsgálata és Integrált Településfejlesztési Stratégiája ellen kifogást nem emel, mivel Szabadszállás Város érdekeit nem sérti.


44.

Szalkszentmá rton Község Önkormányzat a

2015.05.15.

I

2015.06.19.

A tárggyal kapcsolatban észrevételem nincs, az ITS-t elfogadom.


45.

Dunavecse Város Önkormányzat

2015.05.15.

I

2015.06.19.

Dunavecse Város Önkormányzata képviseletében Vörös Sándor polgármester nyilatkozom, hogy Kunszentmiklós Város Megalapozó Vizsgálata és Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) című dokumentumokkal kapcsolatosan


ITS DA Konzorcium


Sorszá m


253




Tervezői válasz

(I/N)

a Alsó-DunaVölgyi Vízügyi Igazgatóság


kifogást nem emelek, az abban foglaltakat elfogadom. 2015.05.15.

I

2015.06.19.

I. Kunszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata c. dokumentum A dokumentum 118. oldalán (1.12.1.3 Vízrajz fejezet), illetve 170. oldalán (1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek fejezet) foglalkoznak Kunszentmiklós Város közigazgatási területén található felszíni vízfolyásokkal. Tájékoztatásul közöljük, hogy a közigazgatási területen található teljes csatornahálózat és azok pontos megnevezésük az alábbiak szerint alakul: A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (3) b pontja szerinti, az állam kizárólagos tulajdonában lévő csatornák: •

Duna-völgyi- főcsatorna

•

XXX. csatorna

•

XXXI. csatorna

•

Kiskunsági-főcsatorna

A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (3) b pontja szerinti, egyéb vizek és közcélú vízilétesítmények kategóriájába tartozó csatornák:

ITS DA Konzorcium

•

ADUVIZIG vagyonkezelésében lévő csatornák:

o

XXXII/a. csatorna (0+000-1+800 cskm)

o


o

XXXV. csatorna

o

XXXV/1. csatorna (0+000-+660 cskm)

o

XXII/1. csatorna

A kapott információk az 1.17.2 fejezetbe beillesztésre kerültek.


47.

ITS DA Konzorcium

254

o

XXI. csatorna

o

DVCS mellékága

o

XXXIII. csatorna

o

Szabadszállási-tápcsatorna

•

Nem az ADUVIZIG vagyonkezelésében lévő csatornák:

o


o

XXXII/a-1. csatorna (0+000-1+600 cskm)

o

XXXV/1. csatorna (1+660-3+120 cskm)

o

XLI. csatorna

o

D-3/111. csatorna

o

XXX/a. csatorna

o

XXX/a-1. csatorna

o

XXX/a-2. csatorna

o

XXX/a-2-1. csatorna

o

XXX/a-3. csatorna

o

XXX/a-4. csatorna

o

XXXI/a. csatorna

o

XXXI/a-1. csatorna

Felhívjuk a figyelmet, hogy a nagyvízi meder, a part sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet 2. §nak megfelelően a vizek és a közcélú vízi létesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére parti sávot használhatnak, mely a kizárólagos állami tulajdonú



255

vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén 6 méter, egyéb közcélú vízilétesítmények esetében 3 méter. 48.

A dokumentum 1.16.1. fejezetben több helyen is említésre kerül a településen található összes lakásszám, viszont ezek az adatok nem azonosak egymással.

Az információk a jelzett fejezetekben pontosításra kerültek.

A település ivóvízhálózatának hossza (üzemeltetői adatszolgáltatás alapján) 63,7 km, azonban a 165. oldal Ivóvízellátás bekezdésében 48,7 km szerepel. 49.

Meg kívánjuk jegyezni, hogy az anyag ismerteti az ivóvízminőség javító program keretében megvalósuló fejlesztéseket összefoglalóan, azonban Kunszentmiklós településre vonatkozóan nem tér ki. Az ezzel kapcsolatos rendelkezésünkre álló információkat az alábbiakban adjuk meg:


A Duna Kistérségi Vízmű által szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet által meghatározott vízminőségi határértékeknek. A tervezett vízigények figyelembe vételével a kistérségi rendszer technológiai bővítését nem tartják indokoltnak, rekonstrukciós jellegű munkákat terveznek elvégezni, mely Kunszentmiklóson nyomás fokozók építését jelenti. A nyomásfokozókra érkező víz a tervezett Tass II csővezetéken keresztül érkezik (140-22/2014/VH. számú vízjogi létesítési engedély, hatályos 2016. december 31-ig). A Gudmon-foki vízbázis bővítése céljából 4 db kút létesül (a vízbázis 11 db kútjából jelenleg 6 db üzemel). (98718-1-13/2014. számú vízjogi létesítési engedély, hatályos: 2016. július 31-ig). 50.

ITS: A benyújtott dokumentum nem tartalmazza az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási terv ismertetését, főbb célkitűzéseit. Kunszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának tartalmaznia kell és a jövőben meg kell felelnie az OVGT kidolgozása során megfogalmazott célkitűzéseknek (a felszíni- és a felszín alatti víztestek jó állapotának elérése és a VKI kritériumainak megfelelő jó állapotban való megtartása) és ennek érdekében figyelembe kell venni az intézkedési tervben szereplő javaslatokat. Tájékoztatjuk, hogy az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2013-2015. évi felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. Az aktualitásokról a www.vizeink.hu internetes elérhetőségen tájékozódhatnak. Az OVGT felülvizsgálatának várható befejezési határideje 2015. december 31. ( A 2009-ben elfogadott Országos

ITS DA Konzorcium

Korábbi észrevétel alapján beillesztésre került az 1.17.2 fejezetbe.


256

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a www2.vizeink.hu oldalon érhető el.) Kunszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata és Integrált Településfejlesztési Stratégiája c. dokumentáció a fentiekben adott nyilatkozatunk alapján kérjük felülvizsgálni és észrevételeinknek megfelelően pontosítani szíveskedjenek. 51.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

2015.05.15.

I.

2015.06.22.

52.

53.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

2015.05.15.

I.

2015.06.26.

Köszönettel vettük Kunszentmiklós Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésével kapcsolatos véleményezési szakaszban történő megkeresésünket. Az eljárásban a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9.sz. mellékletének 4. pontja, valamint a 31. § (1) bekezdése, illetve a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 37.§ d) pontja alapján kívánunk részt venni.


Igazgatóságunk a véleményezésre megküldött dokumentumokkal (Településfejlesztési Koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia) kapcsolatosan táj- és természetvédelmi szempontból kifogást nem emel.


Megalapozó Vizsgálat:


A véleményezésre közzétett egyeztetési dokumentáció Kunszentmiklós Város helyzetét, térségi kapcsolatrendszerét, a megyén belül elfoglalt helyét mutatja be minden ágazatot érintve, magas színvonalon. A dokumentum részletesen elemzi a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepciójában meghatározott célrendszerhez. Bács-Kiskun megye fejlesztési irányaihoz illeszkedő kapcsolódási pontokat. Integrált Településfejlesztési Stratégia A Stratégiában megfogalmazott jövőkép igazodik Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciójában megfogalmazott hosszú távú jövőképhez. A jövőkép megvalósulása érdekében kitűzött átfogó célok összhangban vannak a Bács-Kiskun 2020 – Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Operatív Programban megfogalmazott átfogó és tematikus, valamint a releváns területi célokkal.

ITS DA Konzorcium



257

54.

A tervezett projektek a település közvetlen környezetére korlátozódnak, véleményünk szerint Kunszentmiklósnak – mint járásközpontnak- nagyobb hangsúlyt kellett volna helyeznie a térségi együttműködésben megvalósuló fejlesztésekre.

A város, mint járásközpont 4.3.1 fejezetben szereplő kulcsprojektjei között túlnyomórészt térségi hatású projektek szerepelnek (Helyi és kistérségi bel- és csapadékvíz elvezetés, Kunszentmiklósi Kistérségi Rendelőintézet fejlesztése, bővítése, Ipari Park infrastrukturális fejlesztése, Strandmedencék fejlesztése, Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztése, egyéb iskolafejlesztési, bölcsődefejlesztési projektek), az akcióterületi és egyéb projektek között is találhatók ilyenek (pl. a Virágh-kúria Helytörténeti Múzeum fejlesztése a (megyei) Reformkor 2.0 tematikus út projektben részvétel során, Kunszentmiklós-Tass kerékpárút építése, térségi útfelújítás). A felsoroltak közül az első (bel- és csapadékvíz projekt) térségi együttműködésben valósulna meg. Ugyanakkor a településközi együttműködést bemutató 8.3 fejezet bemutatja, hogy a térségi önkormányzatok eddigi tapasztalataik alapján ezen kívül nem kívánnak egyéb közös beruházást megvalósítani.

55.

Az ipari park fejlesztése a megyei területfejlesztési program szerint is kiemelten fontos a gazdaság versenyképességének fokozása és foglalkoztatási helyzet javítása érdekében.


56.

A 7. táblázat (TOP intézkedések) adatai változtak, a végleges megyei keretek megtalálhatóak a fejlesztes.bacskiskun.hu honlapról letölthető Bács-Kiskun Megyei Területi Programja 2014-2020 című dokumentumban.

A 7. táblázat adatai aktualizálásra kerültek a hivatkozott honlapon található 2015. májusi megyei területi

ITS DA Konzorcium


258

program szerint. 57.

A 8.2.2. „Az ITS megvalósításának intézményi háttere” című fejezet részt aktualizálni szükséges, összhangba kell hozni az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásáról szóló 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelettel.

A 8.2.2. fejezet projektmenedzsmentet bemutató része aktualizálásra került a hivatakozott kormányrendeletben foglaltak szerint.

58.

Mindezek alapján az egyeztetési anyag tartalmával egyetértünk, fentieken kívül egyéb észrevételt nem teszünk.



ITS DA Konzorcium

K

Recommend Documents