K

BAJA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

BAJA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2015. május 22. Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

Készítette: ITS DA Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)

Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA

3

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Dócsné Balogh Zsuzsanna

Régiós koordinátor

Tendli Krisztina

Megyei koordinátor

Fürstand Attila

Felelős tervező

Balogh Tünde

(Felelős tervező helyettes)

Kecskésné Losonczi Gabriella

Településtervező

Balogh Tünde

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Tóthné Pocsok Katalin

Településtervezési szakági szakértő

Kiss András

közlekedési

Társadalompolitikai szakértő

Berki Judit

Gazdaságfejlesztési szakértő


Antiszegregációs szakértő

Bernáth Péter

Partnerségi szakértő

Torma Gyöngyi, Jáki Mónika

Környezetvédelmi szakértő

Nagy Andrea

Műemlékvédelmi szakértő

Balogh Tünde

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Baja Város Önkormányzata

ITS DA Konzorcium


4

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS ........................................................................................................................................ 8

2

HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ....................................................................................... 11 2.1 2.2

3

A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................. 11 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................... 28

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................... 35 3.1 JÖVŐKÉP .................................................................................................................................... 38 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................... 40 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok .............................................................................. 40 3.2.2 Városrészi szintű területi célok ............................................................................................. 46 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA .................................. 51

4

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK................................................................... 54 4.1 4.2 4.3

AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA ...................................... 54 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA ...... 61 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ........................................................................................................................................... 71 4.3.1 Kulcsprojektek ...................................................................................................................... 71 4.3.2 Hálózatos projektek .............................................................................................................. 74 4.3.3 Egyéb projektek .................................................................................................................... 83 4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ ............................................ 95 4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 99 4.6 AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE........................... 103 5

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM................................................................................................ 117 5.1

A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ........................................................................................................................................... 117 5.2 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK ................ 119 5.3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV ..................................................................................... 120 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések .............................. 120 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések ........... 128 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ..................................................................................................................................... 128 5.3.4 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ..................................................................................................................................... 129 6

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................. 130 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK ........................................................................................................... 130 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez ................................................................. 130 6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz .................... 145 6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat ............................. 151 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK............................................................................................................ 155 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata ................................. 155 6.2.2 A célok logikai összefüggései ............................................................................................ 164 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága ......................................................................................... 166 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása . 166

7

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ........................................ 168

8

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ........................................................... 172 8.1

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................................................................... 172 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ....................................................................... 174

ITS DA Konzorcium


5

8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere ................................................................ 174 8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere .................................................................... 175 8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK ....................... 177 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ................................. 178 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA ......................................................................................... 180 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása ....... 180 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása ........................... 201 MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 204

ITS DA Konzorcium


6

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Baja város rövidített SWOT elemzése ....................................................................... 20 2. táblázat: Baja városrészeinek lehatárolása .............................................................................. 28 3. táblázat: Városrészek funkciói.................................................................................................. 34 4. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése ...................................................... 53 5. táblázat: Baja város 2014-2020 időszak során megvalósítandó kulcsprojektjei főbb témakörönként ............................................................................................................................. 72 6. táblázat: Baja város 2014-2020 időszak során megvalósítandó hálózatos projektjei főbb témakörönként ............................................................................................................................. 75 7. táblázat: Baja város 2014-2020 időszak során megvalósítandó egyéb projektjei főbb témakörönként ............................................................................................................................. 84 8. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata ............................................................ 95 9. táblázat: A fejlesztési elképzelések ütemezése ....................................................................... 99 10. táblázat: TOP intézkedések ................................................................................................. 103 11. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve ................................................... 104 12. táblázat: Baja város KSH által kijelölt és Baja város által jóváhagyott szegregátumainak státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként).................. 118 13. táblázat: A 2008-ban elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai ..................................................................................................................... 119 14. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a városban ................................................................................................................................................... 119 15. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai ......................................... 120 16. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban (a szegregátumok sorszámával jelölve)...................................................... 121 17. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései ............................... 123 18. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései ........... 126 19. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése ......................................... 127 20. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz ........................................................................... 130 21. táblázat: Illeszkedés az OFTK célrendszeréhez .................................................................. 147 22. táblázat: Baja tematikus céljainak illeszkedése a Bács-Kiskun megyei célokhoz ................ 149 23. táblázat: Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához ........................................ 153 24. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai ................... 156 25. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai .................. 158 26. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai .................................. 160 27. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai ................................. 162 28. táblázat: A települési célok logikai összefüggései ................................................................ 165 29. táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései ................................................................ 167 30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai ............................................. 168 31. táblázat: Baja Város Önkormányzat pályázati tevékenységének eredményessége ............ 176 32. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai ................................................................... 180 33. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai .................................................... 184 34. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai ........................... 186 35. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai .................................... 191

Ábrajegyzék 1. ábra: ITS tervezési rendszere .................................................................................................. 10 2. ábra: A lakónépesség számának megoszlása városrészenként, 2011 .................................... 31 ITS DA Konzorcium


7

3. ábra: A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként, 2011 ................................. 32 4. ábra: Legalacsonyabb és legmagasabb végzettségűek aránya városrészenként, 2011 ......... 32 5. ábra: Munkanélküliségi mutatók városrészenként, 2011.......................................................... 33 6. ábra: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya városrészenként, 2011 ...... 33 7. ábra: Bács-Kiskun 2020 - Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának célrendszere 36 8. ábra: Jövőkép – Tematikus célok – Városrészi célok............................................................... 38 9. ábra: Baja városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig ............................................................ 52 10. ábra: Az ITS illeszkedése az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz 145 11. ábra: Baja város Polgármesteri Hivatalának szervezeti ábrája ............................................ 174 12. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása ................................................................. 201

Térképjegyzék 1. térkép: Probléma- és Értéktérkép............................................................................................. 27 2. térkép: Baja város városrészeinek térképi ábrázolása ............................................................. 28 3. térkép: Akcióterületi lehatárolás Baja város egészére.............................................................. 54 4. térkép: 1-es számú akcióterület lehatárolása ........................................................................... 55 5. térkép: 2-es számú akcióterület lehatárolása ........................................................................... 56 6. térkép: 3-as számú akcióterület lehatárolása ........................................................................... 57 7. térkép: 4-es számú akcióterület lehatárolása ........................................................................... 58 8. térkép: 5-ös számú akcióterület lehatárolása ........................................................................... 59 9. térkép: 6-os számú akcióterület lehatárolása ........................................................................... 60

ITS DA Konzorcium


8

1 Bevezetés ITS célja és szerepe

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét.

Előzmények

Baja Város Önkormányzata 2008-ban készíttette el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban IVS), melyet a 181/2008. (VI.11.) Kth. határozattal fogadtak el. Jelen dokumentum előzményeként tekinthető ez a 2008-as IVS, valamint Baja városa esetén fontos megemlíteni az „ÖKO-Baja” 2005-2020 városfejlesztési koncepciót és a Bajai Városfejlesztési Stratégia 20072013 dokumentumot, melyekkel teljesen összhangban készült a 2008-as IVS.

Stratégia felülvizsgálat indokai

A Stratégia kidolgozása óta eltelt 7 évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszi annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a 20142020-as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 1/2014 (I.3) OGy. határozattal történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-jétől hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népségmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését.

ITS DA Konzorcium


9

A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt célt szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2014. szeptember), amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik a megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a „Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása ” című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. Az ITS helye a tervezési rendszerben

A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését a 1. ábra foglalja össze.

ITS DA Konzorcium


10

1. ábra: ITS tervezési rendszere

Forrás: Trenecon-Cowi

Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok

A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott „Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020” c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia alkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek Baja Város Önkormányzatának információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi ITS DA Konzorcium


11

koncepciókra és programokra, így a 2015-2019 közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó „soft” információkra. A stratégia eredményessége

A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével Baja városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Baja város a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében található, a Bajai járás központja. A KSH 2014. január 1-jei adatok szerint a város a régió 53 városa közül az 5. legnagyobb lakónépességű, valamint a megye második legnagyobb városa. A város megyei jelentőségét mutatja, hogy Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója a települést térségi jelentőségű funkcionális központként definiálja1, Kecskeméttel azonos kategóriában, az ország 31 ebbe a kategóriába sorolt településével együtt. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont. Budapesttől 167 kilométerre délre található, a Duna bal partján. Három nagy tájegység, a Dunaártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A város elhelyezkedését tekintve a Duna bal oldali mellékágának, a Sugovicának (más néven Kamarás-Duna) a keleti partján helyezkedik el Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; melyeket a Petőfi-híd köt össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna. A város nyugati oldalán a Gemenci erdővel határos. A rövid felvezető alapján is egyértelműen megállapítható, hogy Baja városa rendkívüli, már csak természeti adottságait tekintve is. A város térségi szerepkörei Baja város „regionális alközpont” szerepet tölt be a térségben. A környező települések közül a két legnagyobb várossal; Kecskeméttel és Szegeddel regionális (al)centrumok közti erősítendő kooperáció állapítható meg. Kalocsával, Bácsalmással és Jánoshalmával erősítendő 1

BKM TFK 96. old.

ITS DA Konzorcium


12

„kistérségközpont-közti” kooperáció jellemző. Péccsel és Moháccsal területfejlesztési együttműködésre építő kistérségközi kapcsolat jellemzi Baját, míg a környező kisebb településekkel, úgymint, Szekszárd, Jánoshalma és Bácsalmás, „város-falu” relációra építő kistérségi kapcsolat is kimutatható – a korábban már bemutatott kistérségközponti kooperációs kapcsolat mellett. Baja az országos vasúthálózatban regionális szerepkört tölt be. A vasúti közlekedés logisztikai szempontból fontos tényezője a fejlődésnek. A város fejlődésének legfőbb motorja az a szerepkör, amit a Dunántúl és az Alföld között hídfőként, a megye D-i részén és az országhatárokon is túlnyúló Felső-Bácskában pedig térségközpontként betölt. Emellett Baja földrajzi elhelyezkedése is kedvezőnek mondható. A Duna nyújtott előnyök miatt szeretné a település az országon belüli logisztikai szerepkörét erősíteni, ennek érdekében a már meglévő kikötőjének kihasználtságát szeretné fokozni és a jövőben fejlesztéseket valósítani meg ezen a területen. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Baján a csökkenő népesség – az elvándorlás ás természetes fogyás okán - öregedő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya nő. A település soknemzetiségű (főleg a szerb, horvát és német nemzetiségűek aránya magas.) 2001 óta a cigány nemzetiség létszáma kb. 2,5-szeresére nőtt, mivel hovatartozásukat többen vállalták. A külterületeken élő családok helyzete mindenképp javítandó. A képzettségi mutatók javultak, a város biztosra veheti a fejlődés lehetőségét a humánerőforrás területén. A munkanélküliség a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érinti a legkevésbé. Veszélyeztetettek az elavult, vagy nem hiányszakmával rendelkezők csoportja, a középfokú végzettséggel, de nem keresett végzettséggel rendelkezők csoportja, és a szakmanélküli emberek. A tendenciák révén a civil tevékenység erősödése várható a szociális ellátáshoz kapcsolódóan, bár Baján a civil társadalmi jelenlét és aktivitás jelenleg is erős. A cigány nemzetiség létszámának tényleges növekedése, a külterületen élők helyzete a szociális ellátás számára jelent több feladatot. Ugyanakkor a javuló képzési mutatók a gazdaságra fejtenek ki pozitív hatást, kiváltképp, amennyiben a képzett fiatalokat a térségben lehet tartani. A képzettségi szint növelésében és a fiatalok helyben tartásában jelentős szereppel bír az Eötvös József Főiskola. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő A város soknemzetiségű, így sokféle és színes kultúrát hordoz, valamint a kulturális kínálatban megjelennek a kisebbségi kultúrát ápoló rendezvények, ünnepségek, programok. A civil aktivitás, a hagyományok ápolása, a kulturális intézmények aktivitása magas a városban, a sportélet és egész éves programkínálat széleskörű. Mindez pozitív hatással van mind a közösségre, mind pedig a gazdaságra is, hiszen a kulturális intézmények, a civil szervezetek, sportegyesületek, a város rendezvényei, programjai a települési kohézió mellett, Baja turisztikai vonzerejét is növelik. A civil tevékenység (megjegyzendő, Bács-Kiskun megyében Baja várásában van a legtöbb regisztrált civil szervezet) pozitív hatással van a környezetvédelemre, a települési zöldfelületekre, illetve a lakosság életminőségére is a lakossági akciók (pl. szemétgyűjtés, növényültetés, egészségvédelmi tájékoztatók, sportrendezvények, szűrővizsgálatok) szervezése révén.

ITS DA Konzorcium


13

Intézményrendszer (közszolgáltatások) és településüzemeltetés A városban az egészségügyi szakellátás széles köre biztosított (kórházi ellátás és járóbeteg szakellátás terén egyaránt), a magánrendelések iránt is nagy az igény, ugyanakkor a háziorvosi ellátás infrastruktúrája fejlesztésre szorul. Az intézmények kapacitásproblémákkal küzdenek. A kapacitások kihasználtsága, valamint az óvodákban a HH, HHH, BTN gyermekek együtt nevelése átgondolandó. A szociális ellátás szinte minden területe magas színvonalú, a gyermekek nyári étkeztetése, számukra szabadidős programok szervezése nagyon fontos feladat. A város gazdag sportolási lehetőséget kínál (vízi sportok, kerékpározás, túrázás, lovaglás stb.) egész évben a családok minden tagja számára, így közvetve egészségmegőrző, egészségnevelő hatást gyakorol minden korosztály számára, melyek közül kiemelendő a gyermekek egészséges életmódjához való hozzájárulás. Az idősek nappali ellátása megoldott. A városüzemeltetési feladatok rendben ellátottak, az önkormányzat lehetőség szerint az intézmények karbantartását, felújítását is megoldja. A városüzemeltetési tevékenység magában foglalja a közlekedési létesítmények karbantartását, a zöldfelületek fenntartását, a hulladékgyűjtést is, így ezen feladatok is megoldottak a településen. Gazdaság szerkezet és dinamika Baja városa funkcionális központ kategóriába tartozik, a megye 11 városával egyetemben. Gazdasági szerepkörét tekintve másodrendű gazdasági centrum. A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma alapján a megye 11 járásközpontja közül a 3. helyet foglalja el. A megyéhez hasonlóan a kereskedelem, gépjárműjavítás területén tevékenykedik a legtöbb vállalkozás, emellett jelentős még a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar, az ipar és a mezőgazdaság. Az agrárágazatok közül a szántóföldi növénytermesztés bír kiemelt jelentőséggel. Az állattenyésztésen belül jelentős a sertéstenyésztés, a szarvasmarha, juh, a vágóbaromfi, valamint a nyúl tenyésztés is. A gyümölcs ültetvények közül kiemelendő a szőlő és ezáltal az egyre inkább nemzetközi hírű Hajós-Bajai borvidék, valamint jellemzőek az alma ültetvények. Az agrárágazat széles spektrumának összefogását a Kincses Bácska Élelmiszeripari Gazdaságfejlesztési Klaszter végzi. A térség iparában jellemző az építőipar és a mezőgazdasági terményekre építő feldolgozóipar. A térség szempontjából jelentős gazdasági vonzerővel bír az Ipari Park és az Intermodális Kikötő, amely Magyarország egyik legjelentősebb közforgalmú kikötője. A turizmus jelentős szerepet tölt be a város életében, elsősorban a gazdag épített és természeti környezet miatt, a széleskörű, változatos, egész évben nyújtott programsorozatok okán. Baja sokszínűségét és érdekességét mutatja az is, hogy a turizmus több ága is jelen van a településen, úgymint pl. vízi turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, gasztronómiai turizmus, fesztivál turizmus, vallási turizmus, lovas turizmus, kerékpáros turizmus, vadászturizmus. Vonzó érték a turisták számára a történelmi (reformkori) belváros, a Sugovica, a Petőfi-sziget, NagyPandúr-sziget által nyújtott sportolási, elsősorban vízhez kötődő lehetőségek. Fontos értéket képvisel a turizmus szempontjából, hogy a megyén belül regisztrált 2 TDM szervezet közül az egyik Baján található, mely Tourinform Irodát is működtet. Befektetési szempontból a város vonzerejét befolyásoló tényező az Ipari Park, a kikötő, a határátkelő közelsége, a Főiskola jelenléte, az erős turisztikai alapok és a város vezetésének piaci szemléletű hozzáállása a fejlesztésekhez. Hátránya, hogy a várost egy autópálya sem érinti, cél hogy ezek elérhetősége javuljon, egy 2x2 sávos út kialakításával közlekedési kapcsolatot biztosításával biztosítson a város számára. A határmentiség oly sokszor emlegetett periférikus helyzetként való megélése helyett cél, hogy a város ezt a helyzetet előnyként kamatoztassa és kihasználja az ebből adódó gazdasági lehetőségeket.

ITS DA Konzorcium


14

Településrendezés A hatályos településrendezési tervet Baja Város Önkormányzata képviselő-testülete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 32/2002. (X.16.) Ktr. számú rendeletében (HÉSZ) és a Településszerkezeti tervről szóló 249/2002. Kth. sz. számú határozatában hagyta jóvá. 2003-ban a terven kisebb módosításokat eszközölt a város, melyek az 54/2003. (XI. 28.) Ktr. számú rendelet szerint 2003. december 1. napján léptek hatályba. Újabb nagyobb módosítási eljárásra került sor 2006-ban, amelynek eredményeképpen a Településszerkezeti terv a 257/2006. Kth. számú határozattal, a HÉSZ pedig a 42/2006. (X.29.) Ktr. számú rendelettel módosult. A 2007. évben lefolytatott módosítási eljárást a 8/2008. (II.29.) Ktr. számú rendelet megalkotása (HÉSZ) zárta le. A településrendezési eszközök következő módosítási eljárására 2010-ben került sor. Ennek keretében a településszerkezeti terv 23 helyszínen, a szabályozási terv pedig 20 helyszínen változott meg. A módosításról a 2/2011. (I.27.) Kth. számú határozatával, illetve az 1/2011. (I.28.) számú önkormányzati rendelet megalkotásával döntött Baja Város Önkormányzata Képviselőtestülete. A 2010-2011. évben beérkezett kezdeményezések tárgyában elindított módosítási eljárás lezárása a 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelettel és a 75/2012. (III.1.) Kth. számú határozattal történt meg. A 360/2013. (VIII. 29.) határozattal elfogadott szerkezeti terv módosítás és 15/2013. (IX. 2.) önkormányzati rendelet 25 helyszínt érintett. Összességében elmondható, hogy a módosítások minden esetben az önkormányzat, a vállalkozások és a lakosok kezdeményezései alapján történtek azon az elven, hogy a közérdek és a jogos magánérdek egyidejűleg érvényesüljön. A módosítási eljárások indítását a város mindig meghirdeti, hogy csatlakozhassanak hozzá azok, akiknek kérésük, indítványuk volt. Táji és természeti adottságok A város közigazgatási területének 80%-a a Duna bal partján található. Baja három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Területének döntő hányada a Bácskai-síkvidék középtájon, ezen belül a Bácskai löszös síkság kistájon helyezkedik el. Nyugati területrésze a Duna menti síkság középtáj KalocsaiSárköz és Tolnai-Sárköz kistájaihoz tartozik. A település és környékének éghajlatára a mérsékelten meleg vagy meleg, száraz és a mérsékelten száraz éghajlat jellemző. A napsütötte órák száma magas, így sok lehetőség rejlik a napenergia, mint megújuló energiaforrás felhasználása terén. A terület vízrajzi képe kettős arcot mutat. A Bácskai síkvidék vízhálózata szegényes, ellenben a Duna menti síkság rendkívül gazdag felszíni vizekben. A kanyargó és ágakra szakadó Duna egykor az egész területet behálózta, mocsaras területet képezve. A város a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, az északi területe a Duna-völgyi, míg déli területe a Felső-Bácska tervezési alegység részét képezi, illetve a település közigazgatási területének dunántúli része az AlsóDuna jobb part tervezési alegységhez tartozik. Baja legjelentősebb felszíni vizei a Duna és mellékága a Sugovica. A település keleti területei inkább száraz, vízhiányos területek, míg a Duna mentén számos kisebb, nagyobb vízfolyás, mesterséges csatorna található: ITS DA Konzorcium


15

A település keleti külterületeinek növényzetét alapvetően a lösz és a homok különböző arányú átmenetei határozzák meg. A térség a kitűnő talajadottságai miatt nagyrészt beszántott. Az egykori szikes tavakat nagyrészt lecsapolták, medrüket általában szikes rét tölti ki. A Duna egykori ártere ma döntő részben ármentett és belvízmentesített kultúrtáj. A megmaradt hullámtéren található Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, Gemenc. A térség állatvilága Gemenc összefüggő ártéri erdejének köszönhetően rendkívül gazdag. Baja közigazgatási területe igen változatos tájhasználati megoszlást mutat. A védettséget nem élvező művelt területeken számos természetközeli állapotú rét, legelő, nádas, vízállás található, amely a helyi flóra és fauna megtartásában fontos szerepet játszik. A táji- és természeti adottságok szempontjából mindenképpen fontos kiemelni a Duna menti Sárköz területén található, fentiekben már említett, Gemenc festői szépségű ártéri világát, melynek jelentős része Baja közigazgatási területéhez tartozik. A folyószabályozások során a jeges árak gyorsabb levonulása, valamint a hajózás érdekében a kanyarokat átvágták, a folyót gátak közé szorították. A medret a gyorsabban folyó víz kimélyítette, ezért a vízszintje csökkent, sőt ez a talajvízszint jelentős csökkenését eredményezte. A terület a kijelölt turistautakon, tanösvényeken szabadon látogatható. Itt húzódik az országos jelentőségű Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala is. Az országos védelmet nem élvező természeti értékeket a város rendezési terve vette lajstromba, mint helyi védelemre javasolt területeket. Természetvédelmi jelentőségük miatt kezdeményezni kell e területek országos védelem alá helyezését, ezáltal is biztosítva megmaradásukat és a megfelelő művelési-fenntartási mód érvényesíthetőségét. Baja közigazgatási területén az Országos Területrendezési Terv alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete a következő főbb területeket foglalja magában: Gemenc; Harábói-csatorna és Duna közötti területek; Duna és Sugovica közötti szigetek (Petőfi-sziget, Nagy Pandúr-sziget, Kádár-sziget); a település külső városrészei (Homokváros, Katonaváros, Livoda); Ferenc-tápcsatorna és Igali-főcsatorna közötti külterületek. Helyi jelentőségű védelemre jelölt természeti területek: A Duna-völgyi főcsatorna és a Duna közötti (sárközi) településrész településszerkezeti- és szabályozási terven jelölt természet közeli állapotú területei (fás ligetek, gyepek, csatornák és vizes élőhelyeik); A Nagy-Pandúr sziget Nemzeti Parkon kívüli külterületi része; Az 51. sz. úttól keletre jelölt felszíni vízgyűjtő csatornák a medrüket kísérő vizes élőhelyekkel, gyepekkel, nádasokkal, valamint a volt Szegedi úti honvédségi gyakorlótér értékes gyepjei; Vaskúti út térségében fekvő értékes élőhelyek; Belterület Tóth Kálmán utca 65. alatti kert a ritka és különleges fákra és ritka lágyszárú növényfajokra tekintettel; A Ferenc-csatorna menti vizes élőhelyek észak-dél irányban elnyúló ökofolyosója a Vodica búcsújáró hellyel és kálváriával; ITS DA Konzorcium


16

a Bokodi úti kiránduló erdő területe. A fentieken túlmenően nagyszámú, értékes fasorral rendelkezik a város, melyek közül az egyedi védelem alá soroltakat, valamint a karaktervédelem alá sorolt fasorokat, facsoportokat Baja Város Környezetvédelmi Programja és településrendezési eszközei határozzák meg. Zöldfelületek Baja város területén a környezetminőséget befolyásoló zöldfelületi adottságok a kialakult belterületi zöldfelületekre, a felszíni vizeket kísérő hullámtéri zöldfelületekre, a jelentős kiterjedésű erdőterületekre tekintettel igen kedvezőek. A település erdősültsége az országos átlag feletti. Mindazon elemek, melyek egy település mezo-klimatikus viszonyát kedvezően befolyásolják (pl. víz, erdő), itt megtalálhatók. A Sugovica, a Duna, valamint a gemenci erdők közelsége, a belterület zöldfelületei pozitívan befolyásolják a lakókörnyezet minőségét, egyben változatos lehetőségeket nyújtanak a lakosság mindennapi és a hosszabb szabadidős rekreálódásához. A település közparkjai közül a Déri kert, a Türr István emlékpark, a Vonatkert, valamint a Petőfisziget közparkjai és valamennyi zöldfelülete területi védelem alá sorolt, védett zöldfelület. A lakóterületi közcélú zöldfelületek (lakóterületi közkertek) mennyiségi és minőségi adottságaik alapján jelentősen elmaradnak a lakosság szükségleteitől. A belváros kisebb parkjai, közkertjei gondozottak, fenntartásuk megfelelő. A külső városrészben általában szerény növényzettel, minimális felszerelési tárggyal rendelkező zöldterületeket találunk. Sok helyen üres gyep, egyenetlen felszín, gondozatlan környezet veszi körül az épületeket. A város rendelkezik értékes, egyedi védelem és karaktervédelem alá sorolt fasorállománnyal. A temetők fásítása jellemzően hiányos. A temetők fásításának bővítésével ezen területek használati és településképi értéke, biológiai aktivitása és ezáltal zöldfelületként a környezetre gyakorolt jótékony hatása is erősödhet. A Sugovica part város felőli strandterülete gyepes-fás zöldfelülete alkalmas a természetes víz melletti fürdőzésre és az ehhez kapcsolódó egyéb rekreálódásra. A Nagy-Pandúr szigeti sátorozó hely árnyas, fás terület. A város két sporttelepén, a Vasvári Pál utcában és a Petőfi-szigeten lévő létesítmény területén a fásítás hiányos, aminek pótlása szintén fontos zöldfelületi fejlesztési feladatként tűzhető ki. Az egykori kemping területe elhanyagolt, a terület funkcionális és ehhez illeszkedő zöldfelületi fejlesztésre szorul. A város lakói Duna-híd felett lévő partszakaszt szabad strandként is használják, de a kavics depóniák, építési törmeléket is tartalmazó feltöltések jelenléte azonban nemcsak a településkép, hanem a fürdőzés szempontjából sem kedvező. Számos jelentős zöldfelületi elem található a városban, melyek közül pár területi védelem alá sorolt védett zöldfelület. Általánosságban jellemző, hogy a gazdasági területek létesítményeinek telkén, a telephelyeken a kialakított zöldfelületek területi aránya csekély, a kialakított zöldfelületek biológiai intenzitása, fásítása, gondozottsága legtöbb esetben nem éri el az elvárható, szükséges mértéket. Baján az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága elmarad a megye városainak átlagától. Nem elégséges a város beépített területeit tagoló, a város lakosságának mindennapi pihenését szolgáló belterületi, különösen a városközponti zöldfelületek mennyisége és minősége, de új

ITS DA Konzorcium


17

közparkok, közkertek létesítendők a vasúttól K-re fekvő városrészekben és a gyorsan terjeszkedő D-i területeken is. Épített környezet Kiemelkedő értéke Bajának, hogy történeti városszerkezete az eltelt évszázadok alatt szerencsésen megőrződött. A Sugovica és a Türr átvágás vizeitől frissülő belvárosi szigetek, a köréjük kanyarodó magasparti beépítéssel és a hajlított vonalvezetésű utcáknak a terep domborzatosságában mutatkozó, szelíd változatossága lépésről-lépésre élményt nyújt a városban járónak. Bajának még abban is szerencséje volt, hogy a nagy lakótelep-építéshez szükséges területet nem a régi városrészek elbontásával nyerték, hanem elsősorban a korábbiakban Posványos névre hallgató, beépítetlen területet használták (ma: „Újváros”). Baja város jelenlegi közigazgatási területén több mint száz ismert és pontosan beazonosítható régészeti lelőhely van, de a lelőhelyek tényleges száma még ennél is több lehet. A város rendelkezik műemléki jelentőségű területtel és helyi értékvédelmi területtel. Országos védelem alatt álló épületek száma közel 50 db. Példátlanul gazdag a védett értékeknek a sora a magyar középvárosok viszonylatában és mintaszerű az a gondoskodás, amit helyi rendeletben a város tanúsít értékei iránt. A város szerepel a világörökség várományos terület övezetében (2003. évi XXVI. törvény); kimagasló értékei megfelelnek a világörökségi területre vonatkozó szakmai feltételeknek. Indokolt elkezdeni a világörökségi listára való kerülés érdekében szükséges feladatokat. A városszerkezeten a modern kor legbántóbb beavatkozása az 51-es számú főút nyomvonalának áterőltetése volt a városközponton, amelynek során többek között megszüntették a Szent Antal utca nyugalmát és zöldjét, valamint durván leszakították az egykori Papok templomáról (R.kat. ferences templom) a hozzá tartozó Barátok kertjét. A leginkább hiányzó szerkezeti elem az 51-es főút elkerülő szakaszának továbbvezetése a déli országhatár irányába, ami a történeti városrészt tehermentesítené az átmenő forgalomtól, továbbá az 55-ös főút északi elkerülő szakaszának megépítése és a Duna-hídfő forgalmi rendezése új vasúti aluljáróval és DVCS- (Duna-völgyi főcsatorna-) híddal, javítva a kelet-nyugati átkelést és mentesítve a lakóterületeket a közlekedés környezeti ártalmaitól. A belterületbe tartozó szigetek (Petői sziget, Nagy-Pandúr sziget) és a folyami híd Ny-i hídfőjénél kialakult üdülőterület (Duna-fürdő) és a Duna-parti iparterület is hullámtérben, tehát árvízvédelmi szempontból nem mentett területen fekszik. Az üdülőterületek bővülése a Nagy-Pandúr szigeten megállt, egyrészt a további telektömbök infrastruktúrájának kiépítetlensége, másrészt az árvízi elöntés gyakoribbá válása miatt. A legnagyobb lakóterületi tartalékok a város déli részén, az ún. „Homokváros” területén kínálkoznak a volt vaskúti úti honvédségi gyakorlóterület helyén. Közlekedési hálózat és minősége (külső és belső) A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen, pedig ezt a város nagyságrendje és térbeli elhelyezkedése indokolttá tenné. Mind az M6, mind pedig az M9 autóút 20 km távolságban elérhető jelen helyzet szerint, lakott területek érintésével. Szükséges lenne a területrendezési tervekben is szereplő (Pörböly-Sükösd-Érsekcsanád) elkerülő szakaszok megépítése. Kiemelten az 51-es főút elkerülő szakaszának teljessé tételeként, fontos a hiányzó szakasz megépítése, a meglévő szakasz Szegedi úttól délre eső részének korszerűsítése, beleérve a vasút feletti közúti felüljáró megépítését is. Az 55. sz. főút északi elkerülő szakasza (északi körforgalom és a hídfő közötti szakasz), amelynek a nyomvonalát a Helyi Építési ITS DA Konzorcium


18

Szabályzat tartalmazza. A burkolt önkormányzati utcák aránya kedvező, kb. 80%, ugyanakkor a közúthálózatán a burkolat állapota, minősége sok esetben – beleértve az országos közutak belterületi szakaszait is – nem megfelelő, rossz, melynek javítása komoly pénzügyi erőforrásokat igényelne. A főúthálózat elemei tekinthetők a város legterheltebb és legproblémásabb útszakaszainak, elsősorban itt okoz problémát a gépjárműforgalom, a hétköznapi csúcsidőszakokban a belváros számos csomópontja a kapacitáshatáron működik. A forgalmi torlódásokat nem az utcák kapacitáshiánya, inkább a parkolás lehetőségek korlátos volta okozza. Jelenleg a bajai közterületi parkolók parkolási díj fizetése nélkül vehetők igénybe, fizető zóna nincsen a városban. A jelenlegi parkolási rendszer nem jelent megfelelő ösztönzést a közösségi közlekedés használatára. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a város regionális alközpontnak tekinthető. Csermák téri autóbusz végállomás jó színvonalon szolgálja ki az utasokat. A helyi tömegközlekedésben a Vonatkerti Autóbusz Állomás a vasútállomás szomszédságában található, így a vasútról és a vasútra az átszállási kapcsolatok rendkívül jók (emellett a helyközi pályaudvarhoz is viszonylag közel található, járatszervezés, átszállási kapcsolatok szempontjából ez kedvező). A tömegközlekedést előnyben részesítő intézkedések hozzájárulnának a közösségi közlekedés vonzóbbá tételéhez. Jelenleg öreg, korszerűtlen járműállománnyal üzemel, ez szintén kedvezőtlen az utasvonzás szempontjából, hosszú távú megoldására és a járműpark korszerűsítésére lenne szükség. Baja a 154-es számú Bátaszék – Baja – Kiskunhalas vasútvonalon helyezkedik el, mely az országos törzshálózat része. A 154 es számú vasútvonal az Alföld délnyugati szélét szeli át keletnyugati irányban. Országos jelentőségét az adja, hogy Magyarország területén Budapesttől délre csak ez a vasútvonal keresztezi a Dunát, illetve a bajai kikötő vasúti kiszolgálása innen történik. Összességében Baja elég kedvezőtlen vasúti kapcsolatokkal rendelkezik, mivel csak egy alacsonyabb jelentőségű haránt irányú hálózati elem (154 es számú vasútvonal) érinti. A vonal teherforgalma alacsony. Kerékpártároló nincs. Az állomási előtér (az autóbusz állomást leszámítva) összességében kissé rendezetlen benyomást kelt. Az állomáson balesetveszélyes, keskeny, alacsony peronok találhatók. Az állomás nem akadálymentesített. Általánosságban a vasúti infrastruktúra állapota rendkívül leromlott (vágányok állapota, elavult biztosítóberendezések, stb.). Probléma az utasforgalmi létesítmények alacsony színvonala. Tervezett az állomásépület eredeti tervek szerinti helyreállítása. A Duna – Majna – Rajna víziút-rendszer második legjelentősebb magyarországi kikötője található itt (országos közforgalmú és határkikötő, ahol Ro-Ro és Zöld Terminál működik). A kikötő fejlesztése tekintetében cél a kombinált szállítás dél-magyarországi bázisának megteremtése, valamint a medencés kikötő létesítése. Baja Város vonzáskörzetében nemzetközi és/vagy közforgalmi repülőtér nincs. A Sugovica-parti kerékpárút szakasz a belvárosig (a Petőfi hídig) az EuroVelo európai kerékpáros túraútvonal elvárásainak megfelelő paraméterekkel valósult meg, így újabb fontos lépés történt a regionális kerékpáros turizmus fellendítése felé. A kerékpárút folytatása a folyóparton dél felé kívánatos lenne, a város tervezi is az útvonal folytatását dél felé a folyó partján – egyelőre a Petőfi-szigeten keresztül kis forgalmú utak használhatók. Kedvező külső körülmény ehhez, hogy az EuroVelo 6 Budapest–déli országhatár szakasz tervezését követően szándék van a Duna-menti kerékpárút ütemezett megvalósítására. Szintén a regionális kerékpáros kapcsolatokat segíti északon az 51. sz. főút fejlesztése keretében elkészülő Érsekcsanád–Baja kerékpárút, illetve délen a Vaskútig már elkészült szakasz. Hasonló, talán még vonzóbb lehetőséget rejtene a Duna túlparti Gemenci-erdő kerékpáros elérésének, kerékpárosbarát szolgáltatásainak javítása, mely szintén csak részben városi hatáskör, ugyanakkor támogatandó fejlesztési elképzelés lenne. A kerékpárút infrastruktúra jellemzően nem kiépített, a belterületi kerékpáros útvonalhálózat is hiányos, az elkészült szakaszok (közel 12 ITS DA Konzorcium


19

km) nem alkotnak összefüggő hálózatot. Mellékutcák jól kerékpározhatóak, nincs szükség külön kerékpárútra.A kerékpárosok magas részarányához képest a kiépített kerékpárparkolók, támaszok száma alacsony. A gyalogos infrastruktúra közel 90%-a kiépített jelenleg. Az Önkormányzat ugyanakkor fontos feladatának tartja a közútfejlesztések mellett a járdahálózat további fejlesztését, rekonstrukcióját is. Közművek és elektronikus hírközlés Az ivóvíz-hálózatba és a szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya szinte 100%-os. A szennyvíztisztító telep kihasználtsága 50% alatti, ezért képes – a távlati városi fejlesztések figyelembevételével is – környező települések szennyvízének fogadására. A csapadékelvezetés Baján a víziközművek közül a legkevésbé kiépített rendszer. A város geodéziai adottságai miatt a terület mintegy feléről – a Duna közelsége ellenére – sem lehet direkt gravitációs rendszeren keresztül a befogadóba juttatni az összegyűlt csapadékvizet. A burkolt felületek növekedésével jelentősen lecsökkentek a természetes szikkasztófelületek, ezáltal növekedett a lefolyás intenzitása. A város és környéke bővülő gázellátási kapacitással rendelkezik. A távhőellátás területén további szabad kapacitás mutatkozik, így lehetőség van a további bővítésre. A távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részéről jelentősen csökkent. Hírközlési szolgáltatókkal a város megfelelően ellátott, a szélessávú internet lefedettség adott. Környezetvédelem és klímatudatosság / energiahatékonyság Baja a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A legfelső, a felszíni szennyezésnek legjobban kitett vízadó réteg vízminőségi szempontból szennyezettnek tekinthető. A Livoda területén (a város területén itt a legmagasabb a talajvízszint) lévő talajvíz kútban a nitrit és a nitrát-szennyezés rendkívül magas. A kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák tekintetében Baja a „11. Kijelölt városok” körébe tartozik. A város levegőminőségi állapota évről-évről javuló tendenciát mutat és jónak értékelhető. A város levegőjének általános pollen-szennyezettsége közepes mértékű, sajnos a parlagfű pollen mértéke még mindig a nagyon magas kategóriába sorolható az augusztusszeptemberi intenzív virágzás idején. A zajterhelés tekintetében domináns zajforrásnak tekintendő az átszelő főutak forgalma és az ipar és bizonyos szolgáltatások nem kívánatos zajterhelései. A vasúti zajterhelés Baján jelenleg nem jelentős. Baja város terültén található a volt Mészáros Lázár gépesített lövész ezred laktanya, mely katonai barnamezős terület vizuális környezetterhelést okoz a lakosságnak. A városban sok problémát okoz az illegális hulladéklerakások tömeges megjelenése és nagy területet érintő szétszórtsága. A megújuló energiák tekintetében a szélenergia kihasználására nem alkalmas Baja város területe; a szoláris energia szempontjából a fekvése kedvező. A megye állattartó telepeinek nagyságrendi megoszlása alapján a szarvasmarha állomány és a sertésállomány legalább 2/3-a olyan méretű állattartó telepen van, ami lehetővé teszi biogázüzem létesítését. A Dél-alföldi régió a geotermikus potenciált tekintve kiemelkedik a többi régió közül, így Baján is érdemes vizsgálni a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket.

Baja városára vonatkozó SWOT elemzés ITS DA Konzorcium


20

Az egész városra vonatkozó, részterületenkénti, részletes SWOT elemzést a megalapozó vizsgálat 3.1.2-es fejezete tartalmazza. Jelen dokumentumba csak a lényegi és hangsúlyos megállapítások kerültek feltüntetésre. 1. táblázat: Baja város rövidített SWOT elemzése

Erősségek

Gyengeségek

A település rendelkezik bölcsődével, óvodával, általános iskolával, gimnáziummal, szakközépiskolával (mg-i, gazdasági, ker.-i és vendéglátóipari), kollégiummal, felsőoktatási intézménnyel (kiemelkedő a pedagógiai és műszaki fakultás) Erős helyi identitástudat/lokálpatriotizmus Német, szerb, horvát nemzetiségek erős, aktív jelenléte; német, szerb, horvát nyelvtudás Széles spektrumú, aktív civil társadalom mind kulturális, szociális, egészségügyi és sport területen egyaránt – Baja városa az 1. helyen áll a civil szervezetek számát tekintve Egész éven át tartó, változatos, minőségi és minden korosztályt kielégítő települési rendezvények, programok – „Csodálatos Baja” programsorozat Sportolási lehetőségek széles köre adott Gazdag természeti környezet, gazdag növény és állatvilágával (Gemenci erdő, Duna, Sugovica, Petőfi sziget, Nagy-Pandúr sziget Gazdag épített környezet Közösségi és kulturális intézmények (színház, múzeum, sportcsarnok, uszoda stb.) erős jelenléte Helyi média (TV, rádió, újság) Baja széleskörű intézményellátást biztosít lakosai és a funkcionális térségében élők számára. Legnagyobb vonzáskörzettel és meghatározó jelentőséggel az Eötvös József Főiskola és a Bajai Kórház rendelkezik, ezek az intézmények a város számára különösen nagy értéket jelentenek és az intézményrendszer felső szintjét képviselik. Szociális ellátórendszer jó működése; a szociálpolitika helyi működéséhez szükséges törvényi, rendeleti háttér megléte, a rendszer szervezeti kereteinek kiépítettsége egészségügyi

ITS DA Konzorcium

rendszer

A HH, HHH, SNI és BTN gyermekek növekvő aránya A tartós munkanélküliek körében szinte stagnál a nyilvántartottak száma Az erős civil szervezeti jelenlét mellett megfigyelhető ezek számának folyamatos csökkenése (jogszabályi változások miatt – civil trv. miatt kontraszelekció megy végbe) Az információáramlás javításra szorul a civil szervezeti és vállalkozói szférát érintő kérdések/lehetőségek tekintetében (pl. a jelenlegi civileket és vállalkozásokat érintő társasági adó kedvezményről sokan nem tudnak) A fiatalokat nehéz bevonni a civil szervezeti munkába, kevés a fiatal önkéntes Közösségi és kulturális intézmények/terek egy része felújításra szorulnak Önkormányzati intézmények magas rezsiköltsége megnehezíti a fenntartást; valamint a számítástechnikai infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul Sportolásra alkalmas közterületek felújítása szükségszerű

Minőségi szórakozóhelyek

Erős

A lakónépesség folyamatosan csökken; a népesség elöregedése jellemző, az elvándorlás aránya nő (mely főleg a kvalifikált munkaerőt érinti); csökkenő gyermeklétszám

(járóbeteg

Kevés a nyilvános illemhely a városban Régión és megyén belüli periférikus fekvés A főútvonal a városközponton halad át, ezzel növelve a közlekedési zsúfoltságot és szennyeződéseket A hosszú Duna-szakasz hídja koncentrált forgalmat vonz, aminek környezetkárosító hatását a város szenvedi el A várost érintő vasút minősége, kapacitása nem megfelelő A parkolás kérdése hosszú ideje megoldásra


21

Erősségek

Gyengeségek

szakellátás, kórház, magánpraxisok)

vár a városban

A vezetők elkötelezettsége a térség társadalmigazdasági fellendítése iránt

Kevés az új vállalkozás, és az új munkahely

Erős gazdaságélénkítő tevékenység az önkormányzat részéről (pl. Ipari Park, turisztikai beruházások, útfejlesztések, városi programok, foglalkoztatást támogató támogatási rendszer rendeletbe foglalva) Felelős városvezetés és városüzemeltetés Karbantartott közterületek Korszerű agrotechnikai rendszerek adottak Jó termőföld, országos átlagot meghaladó terméshozamok; Komoly turisztikai potenciállal rendelkezik a város: Épített és természeti értékek széles spektruma adott, széles programkínálat (turizmus alapjai erősek). Gemenc a kijelölt turistautakon, tanösvényeken szabadon látogatható, itt húzódik az országos jelentőségű Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. Baja város szerepel a világörökség várományos terület övezetében. Baja kimagasló értékei megfelelnek a világörökségi területre vonatkozó szakmai feltételeknek. Két országos főút helyezkedik el a város

kereszteződésében

Dunai-híd, mint fontos átkelési pont adott A határátkelőhöz vezető út Baján halad át (51es út) Vasúti összeköttetéssel rendelkezik a város Régóta meglévő és üzemelő kikötővel – országos közforgalmi kikötő, folyami, sport, jacht – rendelkezik, amelyhez komoly logisztikai háttér kapcsolódik Intézményrendszere és kereskedelmiszolgáltató hálózata révén nagy vonzáskörzettel rendelkezik A hazai vállalkozók jelenléte megerősödött Ipari Park, egyéb ipari területek megléte és folyamatos fejlesztése Gazdasági és társadalmi téren erőteljes kapcsolatok alakultak ki a határon túl élőkkel Erős építőipari és szolgáltatási szektor jelenlét

ITS DA Konzorcium

Az idegenforgalom élénkülését infrastruktúra hiányossága gátolja

az

A nagy intézményhálózat fenntartása csökkenő mértékben, de jelentős ráfordításokkal jár Autópálya nem érinti közvetlenül a várost (M5, M6, M9) – Baja-Pörböly útszakasz felújításra szorul/ és az ezekkel kacsolódó útszakaszok felújításra szorulnak Bérlakás állomány jelentős része felújításra szorul és kapacitáshiány mutatkozik ezen a téren A zöldmezős beruházásként tervezett új lakóés gazdasági területek a mezőgazdasági termőterületek csökkenését eredményezi Gazdaságélénkítő szakhatóságokkal hosszadalmas

történő

beruházások egyeztetése

A külterületi kertes területeken a lakófunkció megjelenésével a hiányos közműellátás következtében nő a környezet (talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezése, erózió) terhelése, veszélyeztetése A tanyák egy részének gazdálkodás nélküli, csak lakófunkciójú hasznosítása a mezőgazdasági tevékenység háttérbe szorulását tovább erősíti A tehermentesítő és elkerülő utak megvalósulásáig az országos utak (51. és 55. sz. utak) átmenő forgalmából eredő kibocsátások terhelik a beépített környezetet Duna vízszintje csökken (oka a középvizi meder süllyedése) Keleti városrészen zavaró hatást kelthetnek az iparterületek A központi városrészben a Petőfi sziget, egyes városközponti közösségi terek és egyéb ingatlanok funkcionális kihasználatlanok. A Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr sziget egységes arculatú kertészeti rendezése még nem megoldott Nem elégséges a város beépített területeit tagoló, a város lakosságának mindennapi


22

Erősségek K+F tevékenység alapjai (elsősorban vízügyi témában) megvannak TDM és Tourinform Iroda jelenléte ETT tagság Komoly turisztikai potenciál Az önkormányzat stabil vagyoni helyzetben van; éves bevételek növekvő mértéke, forgalomképes vagyon jelentős

Gyengeségek pihenését szolgáló belterületi, különösen a városközponti zöldfelületek mennyisége és minősége, de új közparkok, közkeretek létesítendők a vasúttól K-re fekvő városrészekben és a gyorsan terjeszkedő D-i területeken is A városközponton kívüli, meglévő zöldterületek funkcionális hiányosságai a zöldterületek használhatóságát csökkentik.

Belterületen magas a kiépített utak aránya

A sporttelepek és a temetők fásítása jellemzően hiányos.

Megfelelő autóbuszos ellátottság, korszerűsített helyközi buszvégállomás a városközpontban, és elfogadható külső vasúti kapcsolatok

Vannak visszamaradó, alulhasznált területek, melyek a várostestben fekszenek, értékesek és több funkcióra alkalmasak.

A Sugovica-parti kerékpárút szakasz a belvárosig (a Petőfi hídig) az EuroVelo európai kerékpáros túraútvonal elvárásainak megfelelő paraméterekkel valósult meg, így újabb fontos lépés történt a regionális kerékpáros turizmus fellendítése felé.

A külterület tanyáinak leromlását az idő nem állította meg. Különösen a belterület-közeli IIIas és IV-es kerület zártkertjeinek épületállománya volt képtelen a megújulásra, ezek a területek a belterülethez viszonylag közel fekszenek, épített környezetük gyenge minőségű.

Fejlődő és vonzó városközpont, gyalogosbarát folyópart A gyalogos infrastruktúra közel 90%-a kiépített jelenleg Az ivóvíz- és szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya jelentős A szennyvíztisztító telep kihasználtsága 50% alatti, ezért képes – a távlati városi fejlesztések figyelembevételével is – környező települések szennyvízének fogadására. A város és környéke bővülő gázellátási kapacitással rendelkezik. A távhőellátás területén további szabad kapacitás mutatkozik, így lehetőség van a további bővítésre. Áramszolgáltatás tekintetében jól ellátott a terület - Új 120 kV-os elektromos alállomás és vezeték létesült a közelmúltban Szoláris energia szempontjából a város fekvése kedvező. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek adottak.

A belvárosi boltok egy része gondokkal küszködik, nagyarányú a funkcióváltás, ezáltal folyamatosan változik a belváros képe. A belterületi burkolt utak minősége sok helyen rossz; hasonlóan, a városkörnyék országos útjainak állapota is sok helyen kedvezőtlen; a belterületen még vannak szilárd burkolat nélküli utak Egyes belterületi közúti csomópontok, gyalogos vagy kerékpáros keresztezések forgalmi, közlekedésbiztonsági szempontból fejlesztésre szorulnak, kiemelten az országos utakon Magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban, közlekedési feltételeik a javításra szorulnak. A kerékpárút infrastruktúra jellemzően nem kiépített, a belterületi kerékpáros útvonalhálózat is hiányos, az elkészült szakaszok nem alkotnak összefüggő hálózatot. A kerékpárosok magas részarányához képest a kiépített kerékpárparkolók, támaszok száma is alacsony A parkolás szabályozása kevéssé korlátozza a belvárosba irányuló forgalmat, így értékes városközponti területeket használnak gépjármű tárolásra

ITS DA Konzorcium


23

Erősségek

Gyengeségek A regionális kerékpáros infrastruktúra fejlesztése kis lépésenként elkezdődött, de a hálózat hiányos, ami a városkörnyék kerékpározhatóságára, kerékpáros turizmusra van elsősorban negatív hatással Az autóbusz megállóhelyi lefedettség gyenge, a megállók kiépítettsége, felszereltsége gyenge, kevéssé vonzó, a megállóhelyek fejlesztésre szorulnak Leromlott állapotú a vasúti infrastruktúra, és az állomás a város súlypontjától távol helyezkedik el A bel- és csapadékelvezetés fejlesztésre szorul. A városban vannak még közművekkel el nem látott területek. Egyes helyeken elavult szennyvíz- és ivóvíz hálózat jellemző Nem homogén elektromos hálózat; sok az elektromos légvezeték Közvilágítás egyes helyeken felújításra szorul (a közvilágítási rendszer több, mint 96%-a EDF DÉMÁSZ tulajdonban van) A városban találhatók vizuális környezetterhelést okozó barnamezős területek. (pl. volt Mészáros Lázár gépesített lövész ezred laktanya) A városban sok problémát okoz az illegális hulladéklerakások tömeges megjelenése és nagy területet érintő szétszórtsága. A nyereségorientált erdőgazdálkodás drasztikus hatással van a növénytársulásra. A természetvédelem ellenére az eredeti társulások már csak nyomokban lelhetők fel. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Baja „A” - erősen veszélyeztetett település. Magas átlagos évi középhőmérséklet, különösen a nyári magas hőmérséklet miatt nagy a város belső területeinek erős felmelegedése A megújuló energiákban rejlő lehetőségek egyelőre kevéssé kihasználtak Szúnyog invázió, amennyiben a szúnyogok

ITS DA Konzorcium


24

Erősségek

Gyengeségek elleni védekezés nem időben történik Szennyvíztisztító zavaró szaghatása mind a lakosság, mind a turisták szempontjából

Lehetőségek

Veszélyek

Jó letelepedési esélyek biztosítása, gazdag telekkínálat; jó minőségű városi környezet Támogatott képzési lehetőségek

A szociális ellátásokat igénybe vevők köre bővül és növekszik

Uniós pályázati lehetőségek Közmunka - programok Gazdaságélénkítés biztosítása

–

stabil

munkahelyek

Vonzó külföldi munkalehetőségek - Külföld elszívó ereje (brain drain) Kedvezőtlen jogszabályi változások

Turizmus élénkítése

Gazdasági növekedés lassul

Erős német, horvát nyelvtudás ötvöződik/ötvözhető a szakmai tudással

–

K+F élénkítése A civil szervezetek közötti még aktívabb együttműködés jótékonyan hat a közösségek építésére A civil szervezetek határon átnyúló kapcsolatépítésének, együttműködéseinek erősítése Egészségtudatos életmód erősödése Közösséget formáló programok és támogatási lehetőségek A gazdag természeti és épített környezetben rejlő lehetőségek aktívabb kihasználása Kulturális és egyéb kikapcsolódást nyújtó intézmények infrastrukturális és szolgáltatási tevékenységének fejlesztése a

vállalkozási

szféra

Megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kihasználása A Duna határon túli szakaszának hajózhatósága helyreállításával a nemzetközi hajóforgalom beindulása Az Európai Unió határvárosaként a város szerepe mint logisztikai központ erősödhet Medencés kikötő megvalósítása révén a jelenlegi kikötő Duna-parti területének részbeni visszanyerése, a városközpont „kinyílása” a

ITS DA Konzorcium

Gazdasági válság ismételt kialakulása Országos média közösséget romboló tevékenysége Potenciális Európai Uniós támogatások elmaradása

vagy

állami

Szervezett programok nem érik el a kellő hatást vagy csak egyszeri hatást érnek el A jövedelmek alacsonyak

országos

viszonylatban

A központi költségvetési támogatás mértéke csökken Periférikus helyzet tartós fennmaradása

Média közösséget építő tevékenysége

Adókedvezmények számára

A népességfogyást nem sikerül megállítani; a lakosság elöregedése folytatódik; az elvándorlás aránya nő

A külföldi tőkebeáramlás elmaradása Az országos – és ezáltal a helyi munkaerőpiaci helyzet romlása A vállalkozásokat nehéz helyzetbe hozó országos szintű jogi és gazdasági szabályozórendszer alkalmazása Önkormányzati bevételt csökkentő központi jogszabály-változások Bevétel növekedéssel nem járó önkormányzati feladatokat növelő jogszabályi változások Belföldi turizmus más desztinációkra irányul Rongálások, közterületek rendeltetésszerű használata; szemétlerakók kialakulása Szélsőség időjárás romboló ereje

nem illegális


25

Lehetőségek

Veszélyek

folyamra

Árvíz

Hajós-Bajai borvidék felvirágoztatásával a piacjelentős bővülése

Elkerülő és elmaradása

Közúthálózat fejlesztése

Épített környezet megtartását, megújítását célzó támogatások elmaradása

Elkerülő utak (51. sz., 55. sz.) Autópályák (M6, M9) elérését célzó infrastrukturális fejlesztések, 55. sz. út Baja-Pörböly szakasz felújítása Feltáró utak előkészítése Az M9 gyorsforgalmi út megépítése és az ahhoz való csatlakozás biztosítása Az 51-es számú főút új nyomvonalon tervezett D-i szakaszának előkészítése Az 55-ös út elkerülő szakaszának megépülése, a Duna-hídfő teljes megújítása új forgalmi rendszerrel, vasúti aluljáróval

feltáró

utak

építésének

A helyközi és távolsági közösségi közlekedés az állami szolgáltatóktól függ, a közlekedés finanszírozásának bizonytalanságai kihathatnak a tömegközlekedési szolgáltatásokra (volán és vasút is), illetve a forráshiány helyben a közlekedési infrastruktúra állapotmegóvását, fejlesztési lehetőségeit is korlátozhatja Növekvő gépjárműszám miatt növekvő parkolási nehézségek, csökkenő kerékpározási kedv, romló forgalmi és környezeti állapot A közlekedési morál romlása

54. sz. út felújítása, ezáltal a megyeszékhely elérésének gyorsítása

Szerbia EU csatlakozásának elhúzódása a gazdasági kapcsolatokat nehezíti

Az Arad-Szeged-Szabadka-Baja helyreállítása

Az apatini és más, horvát és szerb dunai kikötők fejlesztése a bajai kikötő versenyhelyzetét rontja, elmaradó bajai beruházások esetén piaci szerepe romlik

vasútvonal

A Baja-Bezdán vasútvonal visszaépítése és turisztikai fejlesztése Befektetést ösztönző eszközök vizsgálata, befektetés ösztönzési eszközök kiszélesítése A kis- és középvállalkozások létesítését és megerősítését támogató gazdaságpolitika Bővülő hazai és nemzetközi fejlesztési források A nemzetiségi kapcsolatok szorosabbá válása és ennek hasznosítása a gazdaság fejlesztésében Nemzeti és nemzetközi gazdaság élénkülése TDM szervezet megerősítése Turisztikai célú kerékpárút fejlesztése (pl. Eurovelo 6); turisztikai attrakciók fejlesztése; turisztikai szolgáltatások fejlesztése; turizmus fellendülése, ezzel az idegenforgalmi bevételek növekedése Önkormányzati bevételt növelő jogszabályi változások Újabb betelepülő vállalkozások megjelenése, ezzel iparűzési adó bevételek növekedése Környezettudatos nevelés fokozása

ITS DA Konzorcium

Alternatív energiák hasznosítását meghatározó jogszabályi környezet kedvezőtlen alakulása Éghajlat változása – tartós esőzések, napsütéses órák számának csökkenése Turisztikai idényre eső szúnyoggyérítés engedélyeztetésének elhúzódása


26

Lehetőségek Lehetőség a nyári gát fővédvonallá fejlesztése Régészeti lelőhelyek feltárása, jelentősebb leletek esetén, azokat bemutató helyek kialakítása A Hercegszántó-Béreg határátkelő fejlesztése segíthet a vajdasági területekkel való kapcsolatok fejlődésében, lehetőséget nyújt a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítésére Jelenlegi várost átszelő 51. sz. főút Deák Ferenc u. – Jelky András tér közötti szakasza nagy kapacitástartalékkal rendelkezik, 2×1 sávra visszaépíthető lenne. 2x1 sávra történő átalakítása, mely a parkolási problémákat is megoldaná A történelmi városrész egyes utcáin szükséges és érdemes lenne (forgalomcsillapítási/sebességkorlátozási szándékkal is) a régi kockaköves útburkolatot visszaállítani Közművek energiatakarékos fejlesztése Elektromosenergia-tároló rendszer kialakítása az önkormányzati energiatermelés optimalizálására Alternatív, biológiai módok erősítése a szúnyoggyérítés megoldására; valamint az időben történő intézkedés Forrás: Saját szerkesztés

ITS DA Konzorcium

Veszélyek


Baja város érték- és problématérképe 1. térkép: Probléma- és Értéktérkép

Forrás: Új-Lépték Bt.

ITS DA Konzorcium

27


28

2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása

2. térkép: Baja város városrészeinek térképi ábrázolása

Forrás: IVS, 2008.

2. táblázat: Baja városrészeinek lehatárolása Városrész

Keleti városrész rész is)

Lehatárolás

(északi Nyugati határutcák: Mátra u., Tóth Kálmán u. azon része, mely a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre található, Móricz Zsigmond u. azon része, mely a várost

ITS DA Konzorcium


(A vasúttól keletre és a vasúti töltéstől északra eső területek): Szentistván, Katonaváros, Kiscsávoly

29

észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre fekszik, Szegedi út azon része, mely a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre van, Rudnay Gyula u., Kiscsávolyi u, Szivárvány u., Világos u., Epreskert u. Farkas u., Fácán u., Dömötör u., Dombos u., Török u. azon része, mely a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre található; Dózsa György útnak azon része, mely a keresztező vasúti pályától északra fekszik, Bárka u., Vadvirág u., Kárász u., Ponty u., Csuka u., Gát u., Révész u., Pázsit u., Komp u.; Határoló utcák északról: Templom u., Pandúr u., Koppány u., Sárköz u., Lőrinc Barát u., Káposztáskert u., Jobbágy u., Szent Margit u., Álmos u., Hun u., Remete u., Tas vezér u., Előd u., Táltos u., Dobó István u., Nádasdy u., Jurisics Miklós u., Mártonszállási út, Vazul u., Vajk u., Bánk Bán u.; Keleti határutcák: Garibaldi u., Szántó u., Cséplő u., Kaszás u. (folytatása az 551-es északi szakasza), Tornyai János u., Munkás u., Dömötör u., Karinthy u., Krúdy Gyula u., Pipacs u., Fehér u., Szivárvány u., Faluvég u., Balassa József u., Szőnyi István u., Jelky András u., Szent-Györgyi u., Éber Sándor u., Szegedi út, Korsós u., Malom u., Tóth Kálmán u., Árok u. , Korsós köz, Bogrács u., Paprika u., Nyárfa u., Nyírfa u., Keleti körút;

Nyugati városrész Szentjános, Józsefváros, Istvánmegye, Újváros (nem hagyományos, történelmi városrész)

A városrész déli határutcái: Bokodi út, Nagy István u. és a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasz keresztezése, Pokorni János u., és a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasz keresztezése. Nyugati határoló utcák: Sugovica sor, Kápolna u., Malomrév u., Vajas sor, Szentjánosi u., Gránátos u.; Határutcák északról: Kertész u., Halász u., Budai Nagy Antal u., Bodrog u., Gárdonyi Géza u., Rákóczi Ferenc u., Fehérló u., Dankó Gábor u., Dózsa György útnak azon része, mely a keresztező vasúti pályától délre található; A városrész keleti határutcái: Német u., Török u. azon része, mely a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra található, bogár u. Keskeny u., Grassalkovich u., Raktár u., Tinódi u., Pozsony u.;

Központi városrész ITS DA Konzorcium

Déli határoló utcák: Bezerédi Pál u., Dózsa György út - Bezerédi Pál u. és Kölcsey Ferenc utca közötti szakasza, Kádár u., Madách Imre u., Szent László u., Síp u., Sóház u., Klapka György u., Honvéd u., Kandó Kálmán u., Nagy András u. Kandó Kálmán utcától nyugatra lévő szakasza, Jedlik Á. u., Kodály Zoltán u., Bajcsy-Zsilinszky Endre u., Vöcsök u., Cinke u., Fürj u., Csiga u., Futrinka sor; Mazsola u. Nyugati határutcák: Zrínyi Miklós u., Március 15 sétány, Oltványi


30

Belváros, Petőfi-sziget (nem hagyományos, történelmi városrész)

Imre u., Vöröshíd sétány, Major u., Nagy András u. - Kandó Kálmán utcától keletre lévő szakasza, Ganz u.; Határutcák északról: Deszkás u., Betlen u. Táncsics Mihály u., Munkácsy Mihály u., Móra Ferenc u., Kassa u., Szab u., Újvidék u., Zsombor u., Zenta u.; A városrész keleti határutcái: Arad u., József Attila u., Szegedi út - várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Móricz Zsigmond u. - várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső utcarésze, Tóth Kálmán u. – várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Kenderes u., Cserkész u., Apród u., Toldi u., Vasvári Pál u. – Deák Ferenc utcától északra lévő szakasza, Széchenyi István u., Cirfusz Ferenc u., Bartsch Samu u., Deák Ferenc u. - Cirfusz Ferenc utcától nyugatra eső szakasza, Petőfi Sándor u., Batthyány Lajos u., Kiss u., Szarvas Gábor u., Drescher Ede u., Ősz u., Damjanich u., Kinizsi Pál u. – Kálvária u. és Szent Antal u. közötti szakasza, Bem József u.;

Déli városrész Homokváros, Rókusváros

Szállásváros,

Déli határutcák: Szent Antal u. – Kinizsi Pál utcától északra lévő szakasza, Erdész u., Szabadság út – Hunyadi János utcától északra eső szakasza, Szarka u., Kereszt u., Kakas u., Homok u. Északi határoló utcák: Szeremlei u., Kökény u., Jácint u., Homok u., Kakas u., Hunyadi János u., Pacsirta u., Szabadság út - Hunyadi János u., Wesselényi u. közötti szakasza, Kinizsi P. u., Szent Antal u. – Kinizsi P. u., és Darázs u. közötti szakasz, Darázs u., Kálvária u. - Darázs u. és Damjanich u. közötti szakasz, Rókus u. – Deák Ferenc u. és Damjanich u. közötti szakasza, Felekiné u., Pokorni János u., Deák Ferenc u. – Rókus u. és Vasvári Pál u. közötti szakasza, Vasvári Pál u.; A városrész keleti határoló utcái: Bajnok u., Csendes u., Szondi u., Mező u., Pokorni János utcának a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Burg Ete u., Burg F. u., Erkel Ferenc u., Bellosits Bálint u., Nagy István utcának a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Latinovits Zoltán u., Csupor Gyula u., Bokodi út; Déli határutcák: Dr. Aszolós u., Hermann Ottó u., Tomory u., Platánfa u., Kisállomás u., Megyfa u., Kálvária u., Mathiasz János u., Tessedik Sámuel u., Bereczky Máté u., Kocsis Pál út, Mészöly Gyula u., Szent Antal u., Nagy Lajos király u., Kőszegi Károly u., Szabadság út, Vám u., Szilvafa u., Róka u., Báthory István u., Szőlő u., Szüretelő u., Venyige u., Puttonyos u., Monostori út.; Nyugati határutcák: Dália u., Liget u., Muskátli u.

ITS DA Konzorcium


31

Baja állandó népességszáma a 2011-es KSH adatok szerint 35 688 fő, lakónépessége 36 267 fő. A lakónépesség 96 %-a belterületen, 4 %-a (1 614 fő) külterületen él. Belterületen található a lakások 82,8 %-a, külterületen 17,2 %-a, 919 db. A külterületi lakások 44,7 %-a alacsony komfortfokozatú, az itt lévő lakott lakások 38,8 %-a komfort nélküli, félkomfortos vagy szükséglakás. A 2. ábra jól szemlélteti, hogy a lakónépesség legnagyobb százaléka (78%) a Keleti, Nyugati és a Déli városrészre koncentrálódik. Megemlítendő, hogy a lakófunkció erősödése tekintetében a Déli városrészben vannak erre alkalmas területek, tehát a jövőben várhatóan ebben a városrészben figyelhető majd meg a lakónépesség arányának növekedése. A legkevesebben a Központi városrészben élnek (18%), mely alapvetően városközponti, közigazgatási, turisztikai funkciót tölt be, valamint a külterületen, ahol a lakónépesség mindössze 4%-a él. 2. ábra: A lakónépesség számának megoszlása városrészenként, 2011

A lakónépesség számának megoszlás városrészenként

1. Keleti városrész 4% 18%

26%

2. Nyugati városrész 3. Déli városrész 4. Központi városrész

23% 29%

Külterület

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása tekintetében megállapítható, hogy az idősebb korosztály, azaz a 60 év felettiek többsége a Központi városrészben él. A fiatalabb korosztály, vélhetően a lakásépítésre szűkösen rendelkezésre álló területek okán a külső városrészekbe költözött. A 0-14 éves korosztály aránya a városban 13,7%, a 15-59 éves korosztály aránya 60,7%, a 60 évnél idősebbek aránya 25,6%. A lakónépesség korcsoportos összetételét városrészenként a 3. ábra szemlélteti.

ITS DA Konzorcium


32

3. ábra: A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként, 2011


Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 11,1%, a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 20,9%. Arányaiban a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos a Központi és a Déli városrészben található. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya kiemelkedően magas (34,9%) a külterületen; valamint e mutatót tekintve a belterületi lakosság esetében ez az érték a Nyugati városrészben magasabb (de nem jelentősen) a többi városrészi aránynál. 4. ábra: Legalacsonyabb és legmagasabb végzettségűek aránya városrészenként, 2011


ITS DA Konzorcium


33

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 56,9%. A munkanélküliek aránya 13,7%, a tartós munkanélküliek aránya 8,7%. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya mindegyik városrészben kiemelkedően magas, de leginkább a külterületi lakónépességre jellemző (60,8%). A belterület esetében a Központi városrészben a legmagasabb ez az arány, mely szoros összefüggésben van az ebben a városrészben élő lakónépesség életkorával (fentiekben bemutatásra került, hogy itt a legmagasabb a 60 éven felüli lakónépesség aránya). A munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya szintén a külterületen a legmagasabb, ugyanakkor a belterületen a Keleti városrészben a legjellemzőbb. 5. ábra: Munkanélküliségi mutatók városrészenként, 2011


A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők tekintetében is hasonló képet kapunk, mint a munkanélküliségi mutatók tekintetében, ugyanakkor a belterületen a Nyugati városrészben legmagasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül (42,3%). Lásd 6. ábrát. 6.

ábra:

Rendszeres

munkajövedelemmel

nem

rendelkezők


ITS DA Konzorcium

aránya

városrészenként,

2011


34

Város(rész) központi

Lakó

Humán szolgáltatási

Közigazgatási

Közösségi

Közlekedési, távközlési

Turisztikai, rekreációs

Zöldfelületi, környezeti

Mezőgazdasági

Kereskedelmi

Városrészek

Ipari, logisztikai

3. táblázat: Városrészek funkciói

Funkciók Keleti városrész (északi részt is beleértve) Nyugati városrész Központi városrész Déli városrész domináns funkció kiegészítő funkció

A 3. táblázat jól szemlélteti, miszerint a keleti (amely az északi városrészt is magában foglalja) városrész jellemzően ipari, gazdasági, valamint lakófunkciót tölt be; a nyugati városrész ipari, logisztikai és szintén lakófunkciót tölt be, a központi városrészben ötvöződik a legtöbb funkció, úgymint kereskedelmi-, lakó-, közösségi-, közigazgatási- stb. funkciók. A déli városrész pedig jellemzően a lakófunkciót tölti be, valamint ez a városrész biztosítja a kapcsolatot az országhatárral.

ITS DA Konzorcium


35

3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének, a korábbi tervek, a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével került kidolgozásra. Az ITS célrendszerének kidolgozása során mind a külső, mind pedig a belső összefüggések hangsúlyosak. A belső összefüggések tekintetében fontos, hogy a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra adjanak megoldást, a stratégia megvalósítható legyen, valamint olyan tevékenységeket tervezzünk, amelyek a célok megvalósítását hivatottak elérni. A külső összefüggések tekintetében a stratégia illeszkedik az Európai Uniós fejlesztési stratégiákhoz, programokhoz, a hazai településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákhoz, az önkormányzat gazdasági programjához, a települési környezetvédelmi programhoz és más környezetvédelmi tervekhez, a területfejlesztési tervdokumentumokhoz. A 2014-2020-as Európai Uniós pénzügyi időszak tekintetében legmeghatározóbb, területfejlesztési irányokat, alapelveket lefektető dokumentum az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”, amelyet az Európai Bizottság 2010-ben fogadott el. Az Európa 2020 dokumentumban meghatározott prioritásokat és célkitűzéseket figyelembe véve alkotta meg az Európai Parlament és a Tanács az 1303/2013/EU rendeletet (a kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet), mely kijelöli a 2014-2020-as időszak fő tematikus céljait, amelyek megvalósítása fő iránynak tekintendő az Európai Unióban. Mivel Magyarország európai uniós tagállam, így minden egyes fejlesztési dokumentumnak illeszkednie kell ehhez a fő dokumentumhoz, mind nemzeti, mind megyei szinten. A városi szintű Stratégiai céloknak is összhangban kell, hogy legyenek az uniós célokkal annak érdekében, hogy Magyarország teljesíteni tudja vállalásait és Európa a kijelölt irányok mentén fejlődjön. A közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet által rögzített 11 tematikus célkitűzés az alábbi: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; ITS DA Konzorcium


36

(11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célkitűzéseket az egyes Európai Strukturális és Beruházási Alapokra (továbbiakban ESB-alapok) vonatkozó specifikus prioritásokként és az alapspecifikus szabályokban kerültek meghatározásra. A célok ismerete mellett nagyon fontos, hogy ismerjük azok valódi tartalmát, ehhez nyújtanak segítséget az egyes tematikus célokhoz rendelt beruházási prioritások és a célok elérését mérő indikátorok. A célok meghatározásánál ezeket is figyelembe vettük annak érdekében, hogy lássuk, melyek azok a fejlesztési elképzelések, amelyek ténylegesen és közvetlenül hozzájárulnak az uniós célok eléréséhez, és melyek azok, amelyek bár a település szempontjából fontos fejlesztési irányok, ugyanakkor az uniós célokhoz nem, vagy csak közvetetten járulnak hozzá. A stratégiai tervezés további fontos hazai dokumentumai az alábbiak, amelyekkel szintén vizsgálni szükséges az összhangot: Partnerségi Megállapodás, Bizottság által elfogadott 20142020-as időszakra vonatkozó Operatív Programok, Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program. Az Önkormányzatok jellemzően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) forrásaiból valósíthatják meg fejlesztési elképzeléseiket, melyek alapját képezi a Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program, többek között ezért is fontos, hogy a települési szintű stratégia összhangban legyen a megyei Programmal. 7. ábra: Bács-Kiskun 2020 - Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának célrendszere

Forrás: Bács-Kiskun 2020, 2014

Baja Város Településfejlesztési Koncepciója 2002-ben készült el, melyet Baja Város Képviselőtestülete a 157/2002. Kth. sz. határozatával hagyott jóvá. A Koncepció módosítására ITS DA Konzorcium


37

2007-ben került sor Baja Város Képviselőtestületének 300/2007. (IX.27.) Kth. számú határozatával. A város hatályos Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere helytálló. A Koncepció távlati célként az alábbiakat határozta meg: a város jelenlegi értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása; társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása; gazdaságának sokszínű fejlődése, a kvalifikált munkaerőre, az innovatív vállalkozásokra alapozó új fejődési irányok meghonosítása; térségi vezető szerepének megőrzése, megerősítése. A Koncepció fejlesztési prioritásai: a logisztikai központ funkciójának kiteljesítése; az egész gazdaság fejlődése, fejlesztése; az idegenforgalom fejlesztése; az infrastruktúra fejlesztése. Baja Város Önkormányzata 2008-ban készíttette el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban IVS), melyet a 181/2008. (VI.11.) Kth. határozattal fogadtak el. Az IVS (2008) által meghatározott célok az alábbiak: A város hosszú távú jövőképe: Élhető, vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpont (15-20 éves időtávra szóló cél) A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok a következők:  A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés  A városi közösségek és a helyi társadalom differenciált, innovatív fejlesztése Városrészi célok: Keleti városrész. A városrész infrastrukturális hiányainak pótlása, a helyi társadalom felzárkóztatása, az ipari területek betelepítésének elősegítése Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakótelepi környezet élhetőbbé tétele Központi városrész: A történelmi belváros funkcióbővítő: városképi, gazdasági és környezeti célú fejlesztése; kistérségi szolgáltató- és közigazgatási szerepének bővítése Déli városrész: A dinamikusan fejlődő lakóövezet szolgáltatási hátterének megerősítése, a kihasználatlan területek gazdasági célú hasznosítása A jövőkép, a tematikus célok és a városrészi célok közötti összefüggést ábrázolja a 8. ábra.

ITS DA Konzorcium


38

8. ábra: Jövőkép – Tematikus célok – Városrészi célok

Forrás: IVS, 2008.

Jelen ITS-ben a fenti célok felülvizsgálatára, módosítására, illetve kiegészítésére került sor.

3.1 Jövőkép A jövőkép pozícionálja Baja városát a régióban, a tágabb térségben, meghatározza a társadalmi gazdasági és épített környezeti domináns folyamatokat és állapotot (2030-ra elérendő elvárt állapot). A Koncepcióhoz igazodóan megfogalmazott jövőkép:

Baja Város Jövőképe „Élhető, vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpont” Baja város jövőképe azt sugallja, hogy a város büszke az Őt körülvevő természeti és épített környezeti értékekre, ezért fejlődésének alapjaként ezeket tekinti, ugyanakkor úgy kívánja tervezett fejlesztéseit végrehajtani, hogy ezek az értékek ne sérüljenek, a bennük rejlő lehetőségeket viszont ki tudja használni a város. A jövőkép mindegyik célcsoport érdekét hivatott védeni, úgymint az „élhetőséggel” a lakosság; a „vonzósággal” az ide látogató turisták; a „versenyképességgel” a gazdasági szektor szereplőinek; a „térségközpont” szó használatával pedig a szolgáltatási, oktatási, közigazgatási, egészségügyi, szociális szektor szereplőinek érdekeit. Az „értékeket megőrző” kifejezés egyértelműen utal arra, hogy az eddig elért és az ezután elérendő eredményeket hosszú távon fent kívánja tartani a város, tehát a fenntarthatósági szempontok fontosak a város számára. A „harmonikusan fejlődő” térségközponttal a jövőkép arra kíván utalni, hogy a város számára fontos a szűkebb (lakosság, helyi érintett szervezetek/ intézmények, szomszéd települések) és tágabb (járási, illetve térségi, akár határon átnyúló) környezetével összehangolt fejlesztések. A jövőképből kiolvasható a Baja város által megjelölt főbb kitörési pontok, úgymint: gazdaságfejlesztés; turizmus-idegenforgalom és rekreáció fejlesztése; lakosság elégedettségének, életminőségének javítása; valamint a megyei jogú várossá válás. ITS DA Konzorcium


39

A jövőkép megvalósulása érdekében kitűzött átfogó célok a következők: 1. Átfogó cél: A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés Az 1. átfogó cél a város által meghatározott két, illetve három kitörési pontot célzó fejlesztési irányokat jelöl ki, úgymint a gazdaságfejlesztést, a turizmusfejlesztést, valamint az ezeket kiszolgáló, támogató infrastrukturális (főként közlekedési) fejlesztéseket. E fejlesztési irányok elsősorban a város versenyképességét hivatottak elősegíteni. Olyan fejlesztési elképzelések megvalósítása tervezett az adott cél elérése érdekében, amely a helyi vállalkozók térségben tartását, fejlesztések generálását, munkahelyek teremtését, újabb befektetők városba telepedését ösztönzi. Az átfogó cél elérését a foglalkoztatottság növekedése, az önkormányzat helyi iparűzési adó bevételének növekedése, a vállalkozások számának és az általuk megvalósított fejlesztések számának növekedése, a növekvő látogatószám és vendégéjszakaszám jelzi. 2. Átfogó cél: A városi közösségek és a helyi társadalom innovatív fejlesztése

A 2. átfogó cél által kijelölt fejlesztési irányok célpontja elsősorban a lakosság, az ő életminőségének javítása a cél, ezáltal pedig az elvándorlás mértékének csökkentése, a fiatalok helyben tartása és számukra mind infrastrukturálisan, mind a kínált szolgáltatások és programlehetőségek tekintetében egy élhető várost „kínálni”. Az átfogó cél több terület fejlesztését foglalja magában, úgymint oktatás-nevelés, szociális és egészségügyi tevékenységek, kultúra és művelődés, sport, hitélet stb. Az átfogó cél elérését a megvalósított programok számával és azokon résztvevők számával lehet igazolni, továbbá az elvándorlás mértékének csökkenése, a lakosságszám (elsősorban a fiatalok) növekedése jelzi. 3. Átfogó cél: Határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése

Baja város határmenti fekvéséből adódóan cél a határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok fenntartása, aktivitásának növelése, új kapcsolatok kialakítása. Cél, hogy ezek a kapcsolatok ne csak formálisak legyenek, hanem kézzel fogható társadalmi-gazdasági eredményekkel is járjanak. Fontos, hogy mind az önkormányzati-közigazgatási, civil, intézményi, mind pedig a gazdasági szereplők között létrejöjjenek valós határon túlnyúló együttműködések. Ez az átfogó cél támogatni tudja mind az első, mind pedig a második átfogó cél megvalósítását is. A jövőkép egészének megvalósulásához hozzá tud járulni a 3. átfogó cél, hiszen a helyi vállalkozók export lehetőségeinek növekedésével fejlődik a gazdaság, erősödik Baja város versenyképessége, a külföldi turisták térségbe vonzásával növekszik az idegenforgalom, a más nemzetekkel való civil, intézményi együttműködések révén a helyi közösségek és a helyi társadalom életminősége javul. Az átfogó cél elérését a helyi cégek export árbevételének növekedése, a külföldi turisták számának és az általuk elköltött vendégéjszaka-szám növekedése, a határon átnyúló együttműködési akciók számának növekedése jelzi. ITS DA Konzorcium


40

Az ITS jövőképe és célrendszere maximálisan illeszkedik a Koncepcióban megjelölt távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz. A Koncepcióban megjelölt céloktól egy tekintetben tér el az ITS célrendszere, méghozzá azzal, hogy kiegészül még egy fejlesztési iránnyal, a határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítésével. ITS célrendszerében ugyanúgy megjelenik a fenntartható fejlődés biztosítása, a gazdaság egészének fejlesztése, az idegenforgalom fejlesztése és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a térségi vezető szerep megőrzése és megerősítése, mint a Koncepcióban.

3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Baja Város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Az ITS nem kizárólag a város önkormányzatának, hanem a település egészének tervezési alapdokumentuma, így tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, hiszen azokat más állami, non-profit vagy magán szereplők valósítják majd meg. 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok

A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3: Társadalmi megújuló-képesség támogatása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése

T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés Kihívás: Baja városában jelenleg is erős a gazdasági szereplők aktivitása, de cél, hogy még több befektetőt tudjon a város vonzani és fogadni, ugyanis az elvándorlás mértéke, főképp a képzett fiatal munkaerő elvándorlása magas a térségben. Nagyarányú, 13,7% a munkanélküliségi ráta, a tartós munkanélküliek aránya pedig 8,7%, mely érték szintén magas. Baja városa és környéke rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékkel bír, ugyanakkor még mindig alacsony a látogatószám és a vendégéjszakaszám. A gazdaság szempontjából mindenképpen előnyt jelent az országos közforgalmi kikötő jelenléte, ugyanakkor még számtalan eddig kihasználatlan potenciál rejlik a logisztikai ágazat fejlesztésében. Cél, elérendő állapot: Alapvető cél az ipar, a mezőgazdaság, a logisztika, a turisztika, azaz a versenyképes helyi gazdaság alapjainak megteremtése/megerősítése, fejlesztése, a foglalkoztatás ösztönzése, javítása. Cél, a településen lévő vállalkozások helyben tartása, ITS DA Konzorcium


41

megerősítése; befektetők térségbe vonzása, munkaerő helyben tartása, elvándorlás csökkentése, foglalkoztatás növelése, a lokálpatriotizmus és a helyi identitás erősítése. Részelemek: o

Ipari park, iparterületek fejlesztése

o

Kikötő fejlesztése

o

Vállalkozói aktivitás erősítése

o

Természeti és épített környezeti értékek fejlesztése

o

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése

o

Hajós-Bajai borvidék fejlesztése

o

Városmarketing tevékenység kidolgozása, meglévő TDM szervezet fejlesztése

o

Komplex foglalkoztatási programok megvalósítása

o

Gazdasági szereplők fejlesztései

Meglévő feltételek: o

Ipari Park és iparterületek

o

Országos közforgalmi kikötő (BOKK)

o

Közúti híd

o

Helyi, megyei, országos természeti és épített értékek

o

Hajós-Bajai borvidék

o

Határmentiség – határátkelőhely (Hercegszántó)

o

Mezőgazdasági adottságok

o

Erős helyi gazdasági szereplők

o

Érdeklődő befektetők

o

Önkormányzat térségszervező ereje

o

Aktív testvérvárosi kapcsolatok

o

Erős civil szervezeti jelenlét

A T1 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt távlati célok és fejlesztési prioritások mindegyikéhez.

T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás Kihívás: A városra és a járásra egyaránt jellemző az elvándorlás növekedése, ezzel együtt a csökkenő lakosságszám. Az elmúlt években csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a látogatószám. Baja városa bővelkedik természeti és épített környezeti értékekkel, amelyek kiváló alapját adják a turizmus fejlesztésének (melyben rejlő lehetőségek jelenleg még kihasználatlanok). Ugyanakkor nagy felelőssége van a városnak abban, hogy a fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor figyelembe ITS DA Konzorcium


42

vegyék az értékek védelmét, így az egyes fejlesztési elképzelések előkészítése a hatósági egyeztetések miatt időigényes. Cél, elérendő állapot: Elvándorlás mértékének csökkenése, a lakosságszám növekedése, lakosság elégedettségének, életminőségének növekedése, a vendégéjszakaszám és a látogatószám növekedése, a gazdasági aktivitás növekedése, élhető és vonzó városi környezet kialakítása. Részelemek: o

Városi környezet élhetőbbé tétele: 

közterületek fejlesztése



parkolók létesítése



fásítás, városi, épített környezetbe ágyazott zöldterületek kialakítása, belterületi zöldfelületek növelése



szolgáltatások fejlesztése



sportolásra alkalmas területek kialakítása, meglévők fejlesztése



közlekedés fejlesztése

o

Kulturális és művelődési intézmények szolgáltatásainak, programjainak fejlesztése

infrastrukturális

és

nyújtott

o

Természeti értékek fejlesztése turisztikai céllal (Gemenc, Sugovica, Petőfisziget, Nagy-Pandúr-sziget)

o

Épített környezeti értékek fejlesztése


Főként reformkori stílusjegyeket hordozó városkép

o

Gemenci erdő, gazdag növény és állítvilággal

o

Duna

o

Sugovica

o

Petőfi-sziget

o

Nagy-Pandúr-sziget

o

Ferenc-tápcsatorna

o

6. számú Eurovelo kerékpárút kijelölt nyomvonala érinti a járást és a várost

o

Számtalan épített környezeti érték. A várost közel 50 műemlék építmény ékesíti

A T2 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt alábbi távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz: o

a város jelenlegi értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása (távlati cél);

o

a város társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása (távlati cél);

ITS DA Konzorcium


43

o

az idegenforgalom fejlesztése (fejlesztési prioritás);

o

az infrastruktúra fejlesztése (fejlesztési prioritás).

T3: Társadalmi megújuló-képesség támogatása Kihívás: Elvándorlás mértéke nő, mely főleg a képzett fiatal lakosságra jellemző, ennek okán a társadalom elöregedést mutat, a lakosság egészségi állapota javítandó. Annak ellenére, hogy az átlagos iskolai végzettség, a szakképzettség magasabb a környékbeli településekhez – és más, hasonló nagyságú városhoz – képest, valamint összegészében megyei összehasonlításban Baja a jobb képzettségi mutatókkal rendelkező települések közé sorolható, a képzettségi szint további növelése szükséges. Cél, elérendő állapot: Lakosság, főleg a fiatal, képzett munkaerő helyben tartása; a lakosság életminőségének és egészségi állapotának javítása. Képzettségi szint növelése. Részelemek: o

Eötvös József Főiskola fejlesztése

o

Kórház fejlesztése

o

Szociális-egészségügyi intézmények fejlesztése

o

Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése

o

Civil (beleértve az egyházakat is) szervezeti fejlesztések

o

Szociális városrehabilitációs tevékenység

o

Önkormányzati bérlakás állomány fejlesztése

o

Foglalkoztatási-képzési programok megvalósítása

o

Célcsoport orientált (beleértve a hátrányos helyzetűeket is) városi programok megvalósítása

o

Rekreációsra, sportolásra alkalmas területek fejlesztése és programok megvalósítása


Bajai Szent Rókus Kórház

o

Eötvös József Főiskola

o

Aktív civil szervezeti háttér (Baja városában található a legtöbb civil szervezet a megyében)

o

Alapfokú és középfokú oktatási és nevelési intézmények adottak

o

Kulturális és művelődési intézmények adottak

o

Sportolásra alkalmas területek adottak (sportpályák, sportcsarnok, uszoda, játszóterek)

o

Gazdag természeti és épített környezeti értékek

o

Jelenleg is széles kínálatot nyújtó programlehetőségek

ITS DA Konzorcium


44

A T3 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt alábbi távlati célokhoz: o

a város társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása;

o

a város gazdaságának sokszínű fejlődése, a kvalifikált munkaerőre, az innovatív vállalkozásokra alapozó új fejlődési irányok meghonosítása.

T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása Kihívás: Határmenti elhelyezkedéséből adódóan a város periférikus helyzetben van, melyet erősít az is, hogy Baját egyetlen autópálya sem érint. Cél, elérendő állapot: A periférikus helyzet előnnyé kovácsolása, a határ közelségéből adódó előnyök maximális kihasználása. A jelenleg meglévő határon átnyúló és nemzetközi kapcsolatok megőrzése, elmélyítése, valamint újabb kapcsolatok kialakítása. Cél, a határon átnyúló kapcsolatok több területre való kiterjesztése is, úgymint gazdasági kapcsolatok élénkítése (pl. a BOKK okán a logisztika területén, valamint a jelentős mezőgazdasági ágazat miatt az agrárkapcsolatok erősítése); turizmus-idegenforgalom élénkítése; együttműködés a felsőoktatás, a K+F, a vízgazdálkodás, közlekedés, egészségügy területén. Ezen elérendő célok összhangban vannak a Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepcióval, amely célként fogalmazza meg a „Baja-Zombor Gazdasági Tengely„ megalapozását. Részelemek: o

Közlekedés fejlesztése (közút, vízi közlekedés/szállítás, kerékpárút, vasút)

o

Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok élénkítése

o

Turizmus-idegenforgalom élénkítése

o

Civil szervezeti együttműködések

o

Önkormányzati együttműködések


TEN-T hálózati elem, a Duna, mint VII. Folyosó

o

6. számú Eurovelo kerékpárút nyomvonala érinti a járást és a várost

o

Határátkelő – Hercegszántó

o

BOKK

o

Kiterjedt, határon túli testvérvárosi kapcsolatok: Zombor (Szerbia), Marosvásárhely (Románia), Erdőszentgyörgy (Románia), Waiblingen (Németország), Argentan (Franciaország); Labin (Horvátország)

o

Pannon EGTC tagság

o

A határon átnyúló együttműködések területén is aktív civil szervezetek

o


o


ITS DA Konzorcium


45

o

Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (Baja) (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, közművelődési intézményegység)

o

Német, szerb, horvát nyelvtudás erős a településen

o

Rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek

o

Széles, egész éven át tartó programlehetőségek

A T4 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt alábbi távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz: o

a város társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása (távlati cél);

o

a város gazdaságának sokszínű fejlődése, a kvalifikált munkaerőre, az innovatív vállalkozásokra alapozó új fejlődési irányok meghonosítása (távlati cél);

o

a város térségi vezető szerepének megőrzése, megerősítése (távlati cél);

o

a logisztikai központ funkciójának kiteljesítése (fejlesztési prioritás);

o

az idegenforgalom fejlesztése (fejlesztési prioritás);

o

az infrastruktúra fejlesztése (fejlesztési prioritás).

T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Kihívás: A várost egyetlen autópálya sem érinti, valamint az egyik fő közlekedési tengelye, az 51-es főút a városközponton vezet át, megtörve ezzel a város szerkezetét és lassítva az akadálytalan közlekedést. Hiányoznak a települést elkerülő utak és a gazdaság fejlesztését célzó feltáró utak. A Bajai Országos Közforgalmi Kikötő megközelítése nehézkes jelenleg mind északi, mind déli, mind pedig keleti irányból. A fejlesztések elmaradásával más, közelben lévő kikötők helyzetbe hozása (pl. Apatin). Cél, elérendő állapot: A fentiekben bemutatott célok elérésének alapját képező infrastrukturális feltételek megteremtése, elsősorban a közlekedés terén. Részelemek: o

51. számú út déli elkerülőjének megvalósítása, ezáltal a városközpont közlekedésének tehermentesítése

o

Baja – M9 autóút településeken kívüli összekötése (Érsekcsanád, Sükösd)

o

Hercegszántói határátkelő teherforgalmi célú fejlesztése

o

55. számú út északi elkerülőjének megvalósítása

o

Baja – Alsónyék között az 55-ös főút korszerűsítése Pörböly elkerülésével és külön szintű vasúti keresztezés kiépítésével

o

Arad-Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal újraélesztése

o

emelt sebességű térségi feltáró út építése

ITS DA Konzorcium


46

o

Kerékpárutak fejlesztése, hálózatba szervezése, kiemelten az Eurovelo 6. számú kerékpárút fejlesztés megvalósítása

o

Turisztikai célú erdei vasútépítés Pörbőly és Baja Duna-fürdő között

o

Parkolók kialakítása

o

Ipari Park és egyéb iparterületek fejlesztése, a közlekedést segítő feltáró út megvalósítása


Elkerülő utak nyomvonalai a fejlesztési dokumentumokban adottak

o o

Egyes kerékpáros fejlesztés tervei adottak

o

OTrT-ben megtalálható az 51. számú út bajai elkerülő szakasza a „Főutak tervezett településelkerülő szakaszai”-nál felsorolva

o

Közúti híd

A T5 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt távlati célok és fejlesztési prioritások mindegyikéhez.

3.2.2 Városrészi szintű területi célok

A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerültek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei Baja városában: a fejlesztések racionalizálása miatt fontos, hogy a városrészekre leginkább jellemző jegyek alapján kerüljenek kitűzésre a célok és fejlesztési irányok; törekedni kell a funkcionális városrészek megerősítésére; a város egészére vonatkozó általános célok mindegyik városrészben egyenlő súllyal kell, hogy szerepeljenek (pl. csatornázás, útfelújítás, közterület rendezés stb.). Városrészi célok: V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 – Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 – Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése ITS DA Konzorcium


47

V4 – Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése V1 - KELETI VÁROSRÉSZ (északi részt is beleértve) V1: A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása Jelenlegi funkcióra gyakorolt hatás: A keleti városrész (beleértve az északi részeket is) jelenleg főként gazdasági funkciót tölt be, de a lakófunkció is erősen jelen van. Fő cél e két funkció erősítése, ezek közül is kiemelten a gazdasági funkció erősítés az Ipari Park fejlesztése és elérésének javítása révén. Kihívás: Gazdaság lassú élénkülése, magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság, képzett munkaerő elvándorlása, lakóövezet fejlesztése indokolt. Gazdasági, ipari területek megközelítésének fejlesztése indokolt. Cél, elérendő állapot: Gazdaság és vállalkozói aktivitás élénkítése, a foglalkoztatás növelése, munkanélküliség csökkentése, a képzett munkaerő helyben tartása, a lakosság életminőségének javítása. Városrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: o

Ipari Park fejlesztése

o

lakókörnyezet fejlesztése, zöldterületi fejlesztések

o

vállalkozói fejlesztések (ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási)

o

civil szervezeti fejlesztések

o

lakosság életminőségét célzó programok

o

közterületek, sportolásra alkalmas területek fejlesztése

o


o

elavult közművek fejlesztése


Ipari Park jelenléte

o

55. számú út

o

51. számú út keleti elkerülője (511. j. út)

o

lakosság 26%-a ebben a városrészben él

V2 – NYUGATI VÁROSRÉSZ V2: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Jelenlegi funkcióra gyakorolt hatás: A nyugati városrész fő funkciója jelenleg a gazdaságilogisztikai funkció, vízi-turisztikai, valamint a lakófunkció. A tervezett fejlesztések elsősorban a logisztikai és a vízi-turisztikai funkció erősítését célozzák, de megjelennek a lakófunkciót erősíti tevékenységek is. ITS DA Konzorcium


48

Kihívás: A Bajai Országok Közforgalmi Kikötőben rejlő lehetőségek még nincsenek teljesen kihasználva, a kikötő megközelítése jelenleg nehézkes mind északi, mind keleti, mind pedig déli irányból. A lakókörnyezet fejlesztésre szorul. Az elvándorlás mértéke nagy, a lakosság száma csökkenő, a munkanélküliség magas, a foglalkoztatottság alacsony. A látogatószám és a vendégéjszakám alacsony és az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott. Cél, elérendő állapot: A kikötő adta lehetőségek maximális kihasználása, ezáltal a logisztikai ágazat megerősítése, a gazdaság fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság növelése, a lakosság életminőségének javítása. A látogatószám és a vendégéjszakám növelése. Városrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: o

Kikötő fejlesztése

o

55. számú út északi elkerülőjének megvalósítása, ezáltal a kikötő elérhetőségének javítása

o

vállalkozói fejlesztések

o

vízi-turisztikai fejlesztések

o


o


o

szociális városrehabilitációs fejlesztések

o


o


o



Bajai Országos Közforgalmi Kikötő

o


o

55. számú út északi elkerülőjének nyomvonala

o

Arad-Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal újraélesztési tervek

o

A lakosság 29%-a nyugati városrészben él

o

az Uszály utcai, egyik szociális városrehabilitációs akcióterület itt található

o

Duna, Sugovica, Gemenc

V3 – KÖZPONTI VÁROSRÉSZ V3: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése Jelenlegi funkcióra gyakorolt hatás: A központi városrész egyszerre több funkciót is betölt, úgymint turisztikai, közigazgatási, sport- és rekreációs, egészségügyi, kultúra-művelődési, kereskedelmi, szolgáltatási. A tervezett fejlesztések úgy kerültek meghatározásra, hogy mindegyik funkciót erősítsék, de kiemelten a turisztikai, a sport- és rekreációs funkciót.

ITS DA Konzorcium


49

Kihívás: Épített és természeti környezeti értékekben bővelkedik a város, de ezek felújítás és programmal való megtöltése kívánatos egyrészt a turisták térségbe vonzása, másrészt a lakosság életminőségének javítása, harmadrészt pedig az épületek, építmények állagának/értékének megóvása miatt. A látogatószám és a vendégéjszaka szám csökkenő, a lakosság száma csökkenő, az elvándorlás mértéke nagy. A belvárosban problémát okoz a parkolás, valamint a központi városrészt kettészeli az 51. számú főút, mely sem közlekedésileg, sem városszerkezetileg és városképileg nem kedvező hatású. A városrészben az egy lakosra jutó zöldfelületek aránya alacsony. Kihívást jelent még az árvíz elleni védekezés, mely főleg a Petőfi-szigetet és a Nagy-Pandúr-szigetet érinti. Cél, elérendő állapot: Épített és természeti környezeti értékekben rejlő lehetőségek maximális kihasználása egyrészt a turisták térségbe vonzása, másrészt a lakosság életminőségének növelése céljából, harmadrészt pedig ezek állagmegóvása is kívánatos. Cél a zöldfelületek és sportolásra, rekreációra alkalmas területek növelése részint a lakosság egészségi állapotának növelése, másrészt a még vonzóbb városkép kialakítása, harmadrészt a lakosság elégedettségének növelése céljából. További cél a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése és körének bővítése, ezáltal elősegítve a látogatószám és a vendégéjszakák számának növelését, a turisztikai és szolgáltatási ágazatban tevékenykedő vállalkozások fejlesztését. Cél a lakosság helyben tartása, illetve számának növelése. Cél az egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési, kulturális és művelődési tevékenységek fejlesztése, ezáltal is növelve a lakosság és az ide látogató turisták megelégedettségét. Városrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: o

Szociális városrehabilitációs területek fejlesztése

o

Egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési, kulturális és művelődési intézmények infrastrukturális és szolgáltatási tevékenységek fejlesztése

o

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése

o

Turisztikai vállalkozások és kereskedelmi, szolgáltató egységek, vállalkozások fejlesztése

o


o


o


o

közlekedés fejlesztése – 51. sz. út tehermentesítése

o

parkolók fejlesztése

o


o

árvízvédelmi intézkedések


Számtalan épített környezeti érték

o

Petőfi-sziget

o

Kórház

o

Egyéb egészségügyi, szociális, oktatás-nevelési intézmények

o

Kulturális-művelődési intézmények és azok programjai

o

Közigazgatási szervezetek

ITS DA Konzorcium


50

o

Széleskörű, egész éven át tartó programlehetőségek

o

Sportolásra, szabadidő eltöltésére alkalmas területek

o

Aktív civil szervezetek

V4 – DÉLI VÁROSRÉSZ V4: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése Jelenlegi funkcióra gyakorolt hatás: A déli városrész jelenleg lakófunkciót tölt be. Ez az a városrész, ahol alkalmas területek állnak rendelkezésre újabb lakóegységek kialakítására, ezért ez a városrész kívánja betölteni a jövőben a kifejezett lakóövezeti funkciót. Ezt a funkciót kívánjuk erősíteni az elkövetkezendő években. Kihívás: Jelenleg vannak még olyan területek, amelyek közművekkel nem ellátottak, valamint burkolat nélküli utcák is találhatóak ebben a városrészben. Továbbá előfordul egy folytonosság hiányos utca (Báthori utca), amely két szakaszának az összekötése jelentősen javítaná a városrész közlekedési helyzetét. Mivel egy folyamatosan fejlődő lakóövezeti városrészről van szó, így még hiányos a lakosságot kiszolgáló szolgáltatási háttér (pl. kereskedelmi egységek). Elvándorlás mértéke nagy, mely főleg a fiatal, képzett munkaerőt érinti. Cél, elérendő állapot: A lakófunkció megerősítése, a lakosság életminőségének javítása, az élhető város jövőképhez való hozzájárulás, a fiatalok térségben/városban tartása, ezáltal a lakosság elöregedésének megállítása és a lakosságszám növelése. Városrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: o

Közműfejlesztések

o

Lakosságot kiszolgáló szolgáltatási tevékenységek fejlesztése

o

Lakossági elégedettséget növelő programok

o

Hiányos burkolattal rendelkező belterületi utak aszfaltozása, leromlott állapotú utak felújítása

o

Zöldfelületek fejlesztése, sportolásra alkalmassá tétele, újabb zöldfelületek kialakítása


A lakónépesség 23%-a él a déli városrészben

o

Itt vannak újabb lakóegységek kialakítására alkalmas területek

o

Határ közelsége

ITS DA Konzorcium


51

3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét. A 4. táblázat alapján elmondható, hogy jellemzően erős a koherencia a városrészi és a tematikus célok között.

ITS DA Konzorcium


52

„Élhető, vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpont”

ITS DA Konzorcium

3. Átfogó cél: Határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése

T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása

T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése

V4 – Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése

T3: Társadalmi megújulóképesség támogatása

V2 – Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése

T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás

V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása

T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés

2. Átfogó cél: A városi közösségek és a helyi társadalom innovatív fejlesztése

V3 – Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése

1. Átfogó cél: A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés

TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK

TEMATIKUS CÉLOK

ÁTFOGÓ CÉLOK

JÖVŐKÉP

9. ábra: Baja városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig


53

V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 – Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 – Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 – Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése

Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS DA Konzorcium





Városrészek / Tematikus célok


4. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése


54

4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása A tervezés jelenlegi fázisában még nem kerültek az akcióterületek végleges és pontos lehatárolásra, de azok jellege és elhelyezkedése már tervezhető. 3. térkép: Akcióterületi lehatárolás Baja város egészére

Forrás: Trenecon Cowi, saját szerkesztés

ITS DA Konzorcium


55

4. térkép: 1-es számú akcióterület lehatárolása


1-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Kikötő fejlesztési akcióterület Típusba besorolás: Gazdasági-logisztikai (ipari, vállalkozási, gazdasági, logisztikai közlekedési) Kiválasztás indoklása: Ahhoz, hogy Baja városa és a járás fejlődni tudjon, a gazdaság fejlesztését mindenképpen segíteni, ösztönözni szükséges. Ennek egyik kitörési pontja Baján a logisztikai ágazat megerősítése. A logisztikai tevékenység erős bázisát a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő (továbbiakban BOKK) adja. Az akcióterület a BOKK, illetve a hozzá kapcsolódó kiszolgáló, alapfeltételeket megteremtő infrastrukturális és logisztikai szolgáltatási tevékenységek megvalósítását célzó fejlesztésekre összpontosul. Lehatárolás szöveges leírása: Bajai Országos Közforgalmú Kikötő területe (6500 Baja, Szentjánosi u. 12.), a Türr István hídtól északra található terület (Nagymedencés kikötő kialakítására kijelölt terület), a Bajaszentistván ÉK-i részén az 51 sz. főút es az 511 j. utak körforgalmi csomópontjából kiágazó tervezett a feltáró út nyugati irányú nyomvonala - 55. sz. út javasolt elkerülő nyomvonala északon (közúti elérés optimalizálása érdekében).

ITS DA Konzorcium


56

5. térkép: 2-es számú akcióterület lehatárolása


2-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Gazdaságfejlesztési akcióterület Típusba besorolás: Gazdasági (ipari, mezőgazdasági, vállalkozási) Kiválasztás indoklása: Baja város és a térség gazdasági fejlődésének másik kulcsa a városban működő Ipari Park fejlesztése. A terület szempontjából fontos az elérhetőség, a közművek, a kiszolgáló létesítmények és a szolgáltatások biztosítása. Az akcióterület fejlesztésének célja, hogy a település a határmenti periférikus helyzetéből ki tudjon törni, melynek az akcióterületi fejlesztések szempontjából releváns 3 fő fejlesztési iránya: a már Baján székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező vállalkozások helyben tartása, az Ő fejlesztési elképzeléseik megvalósításának segítése; a befektetők térségbe vonzása, valamint a gazdasági szereplők infrastrukturális (közművel ellátott területek, fejlett közlekedési hálózat stb.) és szolgáltatási igényeinek minél szélesebb körű kiszolgálása. A gazdaság fejlesztése nem valósulhat meg kellő infrastrukturális háttér nélkül. Az Ipari Park fejlesztése, elérése és a befektetők számára vonzóbbá tételnek érdekében szükséges a fejlesztés, bővítés és a minél gyorsabb, hatékonyabb elérés biztosítása. (pl. feltáró út megépítése és a csapadékvíz elvezetése) Lehatárolás szöveges leírása: Szegedi út mentén található Ipari Park területe (6500 Baja, Szegedi út 147.)

ITS DA Konzorcium


57

6. térkép: 3-as számú akcióterület lehatárolása


3-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Városközponti 1. akcióterület Típusba besorolás: Az akcióterület nem sorolható be konkrétan 1 típusba, hanem az alábbiak ötvözve jellemzik: turisztikai, közigazgatási, infrastrukturális, oktatás-nevelési, kulturális, művelődés, sport és rekreáció. Kiválasztás indoklása: A városközpontba összpontosul a legtöbb épített környezeti érték, sportolásra alkalmas területek, kulturális-művelődési intézmények, valamint az oktatásnevelési intézmények, szociális és egészségügyi intézmények, egyházak, kereskedelmi egységek, önkormányzati épületek. A városközpont fejlesztése mindenképpen fontos. Baja város másik fő kitörési pontjaként - a gazdaság fejlesztése mellett - a turizmus fejlesztését jelöli meg. Fontos, hogy már maga a városközpont rendezettsége vonzza a turistákat, befektetőket, valamint ösztönözze a lakosságot a helyben maradásra. A másik fontos szempont, hogy a város minél szélesebb körű, vonzó turisztikai attrakció és szolgáltatás kínálattal, kiszolgáló egységekkel/infrastruktúrával, program helyszínekkel és programokkal rendelkezzen. Az infrastrukturális fejlesztések között szerepel a Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós parkká tétele - Vöröshíd sétány és parkoló kialakításával, Petőfi-híd felújítása, csapadék- és belvíz elevezetése, piaccsarnok fejlesztése. Lehatárolás szöveges leírása: É felől a Kölcsey Ferenc utcán fut az akcióterület határa, Nyra egészen a Duna partjáig kifutva, K-ről pedig Munkácsy Mihály Telcs Ede, Türr István u., ITS DA Konzorcium


58

Táncsics Mihály u., Bartók Béla u. határolják, a Deák Ferenc utca kereszteződéséig, D-ről pedig a Sugovica partvonala határolja a kijelölt akcióterületet. 7. térkép: 4-es számú akcióterület lehatárolása


4-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Városközponti 2. akcióterület/Turisztikai-Rekreációs akcióterület Típusba besorolás: Turisztikai (turisztikai, rekreációs, sport) akcióterület Kiválasztás indoklása: Baja városban számtalan olyan természeti érték található, amelyek fokozottabb, de fenntartható kihasználására törekszik a település. Baja város célja Európa egyik egészségcentrumává válni. Ennek érdekében a település közigazgatási területén egy vízi turisztikai komplexum kialakítása tervezett, valamint emellett a Bajai Sportuszoda fejlesztése is cél. A leírt kulturális és rekreációs (sport) tevékenységek és infrastruktúra fejlesztések, az épített és szellemi örökségek ápolása és gyarapítása mellett, biztosítani szükséges a lakosság számára a rekreációs tevékenységek sokszínűségét. A sporttevékenységek kibővítése és népszerűsítése a hasznos és egészséges kikapcsolódás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva a lakosság testi és lelki egészségének javulásához. Lehatárolás szöveges leírása: Az akcióterület a Petőfi-sziget területén került kijelölésre.

ITS DA Konzorcium


59

8. térkép: 5-ös számú akcióterület lehatárolása


5-ös számú akcióterület: Akcióterület neve: Városközponti 3. akcióterület/Közlekedés infrastrukturális fejlesztés akcióterület Típusba besorolás: Közlekedési infrastrukturális fejlesztését előirányzó akcióterület Kiválasztás indoklása: A városszerkezeten a modern kor legbántóbb beavatkozása az 51-es számú főút nyomvonalának áterőltetése volt a városközponton, amelynek során többek között megszüntették a Szent Antal utca nyugalmát és zöldjét, valamint durván leszakították az egykori Papok templomáról (R.kat. ferences templom) a hozzá tartozó Barátok kertjét. A leginkább hiányzó szerkezeti elem az 51-es főút elkerülő szakaszának továbbvezetése a déli országhatár irányába, ami a történeti városrészt tehermentesítené az átmenő forgalomtól. A teher- és járműforgalom számára infrastruktúra biztosítása szükséges Bajától Délre új teherforgalmi határátkelővel. A Baját elkerülő teherforgalom biztosításával – a városi igényeket és a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása mellett - a közforgalmi kikötő megközelítése is javul, valamint a városközpont közlekedési feltételei is javulnak (51es 2x1 sávra visszaállítása, parkolóhelyek kialakítása), részint visszaállítva a belváros régi városszerkezetét. A távlati cél az elkerülő bővítésével dél felé új nyomvonal kialakítása Vaskút irányába. Az elkerülő út kialakításával szükséges megerősíteni a meglévő 5501. sz. út szakaszát az 55-ös számú út irányába. Az akcióterületi fejlesztésekkel az alábbi célok megvalósulása érhető el: ITS DA Konzorcium


60

- a városkörnyéki közúti kapcsolatok javítása, térségi és nemzetközi elérhetőség javítása, közúti hálózat forgalmi viszonyainak optimalizálása; - elérhetőség javítása, eljutási idők csökkentése, ezen belül a munkaképes lakosság munkába jutásának javítása; - térszerkezet kiegyensúlyozása, déli városrész feltárása (keringésbe való bevonása); - Baja város átkelési szakaszának tehermentesítése a forgalom és ez által a környezeti terhelés (zaj, levegőszennyezés) alól; - közlekedésbiztonság fokozása. Lehatárolás szöveges leírása: 51. sz. és 55. sz. főutak csomópontja, 51. sz. út belterületi nyomvonala, 51. sz. út déli elkerülő kijelölt nyomvonala, valamint az elkerülő tervezett nyomvonalának nyugati pontját és az 51. sz. út belterületi szakasz végpontját összekötő 51. sz. út. 9. térkép: 6-os számú akcióterület lehatárolása


6-os számú akcióterület: Akcióterület neve: Szociális városrehabilitációs akcióterület Típusba besorolás: Szociális városrehabilitációs akcióterület Kiválasztás indoklása: A térképen jelölt területetek lemaradással veszélyeztetett városi részek (Deszkás u., Uszály u., Kölcsey u., Szent László u. - Rákóczi u. és Honvéd u. közötti szakasza). Ezeken a területen mindenképpen szükség van szociális városrehabilitációs ITS DA Konzorcium


61

típusú tevékenységek megvalósítására. Ezeken kívül (akcióterületen kívül) egyéb lecsúszással veszélyeztetett területek: Sárköz u. vége, Hun u. vége, livodai épületek, vaskúti úti volt laktanya, Varsa utca (tízemeletes ház), egyéb tanyás külterületek. Lehatárolás szöveges leírása: a Deszkás utcában található belső udvaron kialakított sorlakásos terület, a másik pedig az Uszály utcában található, önkormányzati bérlakásépület, Kölcsey u. 21., valamint Szent László u. - Rákóczi u. és Honvéd u. közötti szakasza. A lehatárolás nem végleges, irányadónak számít.

4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása Az akcióterületi projektek térben koncentrált és egymással összehangolt projektek, azaz az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő olyan fejlesztések, amelyek egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését; az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra; volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen. A tervezés jelenlegi fázisában még nem került véglegesítésre és pontosításra az akcióterületek lehatárolása, de azok jellege és elhelyezkedése már tervezhető volt. Ennek ellenére, amennyire csak lehetett, pontosítottuk az akcióterületeket és az azokon megvalósítani tervezett projektelképzeléseket. Vannak olyan projektelképzelések, amelyek amellett, hogy akcióterületi projektek, kulcs-, vagy hálózatos projektként is besorolhatóak, de ezek köre viszonylag szűk. 1-es számú akcióterület: Kikötő fejlesztési akcióterület Az akcióterületen tervezett fejlesztések célja a rejtett tartalékok kihasználása, a jelenlegi infrastruktúra jobb kihasználása, a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése, a kikötő területének és kapacitásának bővítése környezeti terhelésének egyidejű csökkentésével és a kikötő forgalmának lakóterületen kívüli vezetésével. A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszer második legjelentősebb magyarországi kikötője, melynek folyamatos fejlesztése elengedhetetlen pillére a helyi gazdaság fejlesztésének. A kikötő fejlesztési elképzelései nemcsak a kereskedelem, a logisztika és a gazdaság fejlődésének irányába hat, hanem a térségi települések munkanélküliségének csökkentésére, a térségre jellemző mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Nagy távlatban a medencés kikötő kiépítését irányozza elő a szerkezeti terv a folyami Dunahíd (Türr István híd) fölötti bal-parton. Az 1-es számú akcióterület: Kikötő fejlesztési akcióterület tervezett projektjei: Logisztikai központ és kikötő fejlesztés A projekt tartalma

A projekt célrendszere: olyan Dél-Duna menti kikötő kialakítása, mely a Duna-Tisza-közi és további áruforgalom és a jelenlegi forgalom kezelését a napjainkban fennálló igényeknek megfelelően kiszolgálja;

ITS DA Konzorcium


62

a jelenlegi kikötő forgalmát egy sokkal inkább kihasználható és sokkal könnyebben megközelíthető helyszínen intermodális jelleggel használhassa ki; infrastruktúra fejlesztésével az áruszállítási kapacitás növelése, modern logisztikai központ kiépítése; EU-s és hazai elvárásoknak és szabványoknak megfelelő kikötő létrehozása, mely a térség fejlesztését a határ közeli kikötőkkel karöltve erősíti; a VII. Duna Korridor kihasználásának növelése nemzetközi együttműködés révén, ezáltal a közúti fogalomtorlódás, környezetszennyezés csökkentése; A projekt stratégiai es operatív céljainak elérése érdekében az alábbi beavatkozások megvalósítása szükséges: a kikötő belső és közcélú közúti vasúti hálózatának fejlesztése, a kikötő vízoldali infrastruktúrájának fejlesztése, a kikötő közcélú vízoldali infrastruktúrájának fejlesztése, a kikötő térinformatikai rendszer bevetési lehetőségeinek biztosítása. A vízi áruszállításnak (tengeri és folyami) számtalan előnye van. Más közlekedési módokhoz képest alacsony az energiaigénye, a vízi út kiépítése sokkal kevesebbe kerül, mint a szárazföldi infrastruktúra. Környezetkímélőbb, alacsony környezetkárosító hatású, mivel egy tolóhajó 50-70 kamionnyi áru szállítására is képes. A fejlesztés megvalósítására a tervek szerint három év alatt kerülhet sor. -

Indikátorok

Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Központ létesítése projekt megvalósítása során a kikötő belső információs rendszerének tervezése és kiépítése is megvalósul. A Nagymedencés kikötő megvalósítása, a vízre épülő és azt felügyelő, kiszolgáló "ipar" kitelepítése a Nagymedencés kikötőhöz. Munkahelyteremtés, fejlesztett terület nagysága, nagyobb kapacitású kikötő, folyami teherforgalom növekedése, nyújtott szolgáltatások körének bővülése

Projektgazda

Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Kft.

Költségigény

Logisztikai központ és kikötő fejlesztés nettó 46.992.000.000,- Ft Vasúti vágányok átalakítása és bővítése: nettó 2.000.000.000,- Ft Bajai kikötő úthálózatának fejlesztése, megközelíthetőségének biztosítása: nettó 52.700.000,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó 49.044.700.000,- Ft

Ütemezés

2015-2018

Baja északi elkerülő út építése a kikötőhöz (feltáró út) A projekt tartalma

A cél a város elérhetőségének javítása a Baja északi elkerülő út és hídfő építésével a kikötőhöz. Az országos közforgalmú kikötő és logisztikai központ létesítése projekt célrendszere többek között: olyan Dél-Duna menti kikötő kialakítása, mely a Duna-Tisza-közi és további áruforgalmát és a jelenlegi forgalom kezelését a napjainkban fennálló igényeknek megfelelően kiszolgálja; a jelenlegi kikötő forgalmát egy sokkal inkább kihasználható és sokkal könnyebben megközelíthető helyszínen intermodális jelleggel

ITS DA Konzorcium


63

használhassa ki. A kikötő területének közúton történő megközelíthetőségét a projekt kapcsán megvalósuló feltáró út adja. A feltáró út Bajaszentistván észak-keleti részén az 51 sz. főút es az 511 j. utak körforgalmi csomópontjából ágazik ki nyugati irányba. Műtárgyon keresztezi a Duna-völgyi Főcsatornát. Az út egy szintbeli csomóponton keresztül biztosít kapcsolatot a kikötővel. A létesítendő út a fentiekben bemuatott elérési útvonalat alakítaná ki összesen közel 4,7 km-es szakaszon. Az út megépítésének becsült bekerülési költsége a vasúti töltés többszöri keresztezése (töltésátvágás) és a Duna Völgyi Főcsatorna keresztezése (hídépítés), ill. az elhelyezkedéséből adódó speciális műtárgyak miatt nem becsülhető pontosan. Indikátorok

A létesítendő út tervezett hossza: 4,7 km

Projektgazda

Baja Város Önkormányzata

Költségigény

nettó 8.477.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2018

Egyéb kikötő fejlesztési projektek A projekt tartalma

A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő egyéb fejlesztéseire is szükség van, amely a működést, funkcionalitást, infrastrukturális megerősítését jelentené a kikötő számára. Ezen fejlesztések az alábbiak: 

A kikötő belső információs rendszerének fejlesztése;



Kikötői partfal állékonyságának helyreállítása, közműfejlesztés;



Bajai Országos Közforgalmú kikötő vízoldali részének fejlesztése, univerzális boxerhajó beszerzése.

Indikátorok

Fejlesztéssel érintett területek nagysága (m2): n.a.

Projektgazda

Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Kft.

Költségigény

A kikötő belső információs rendszerének fejlesztése: nettó 83.000.000,- Ft Kikötői partfal állékonyságának helyreállítása, közműfejlesztés: nettó 447.000.000,- Ft Bajai Országos Közforgalmú kikötő vízoldali részének fejlesztése, univerzális boxerhajó beszerzése: nettó 180.000.000,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó 710.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2018

2-es számú akcióterület: Gazdaságfejlesztési akcióterület

ITS DA Konzorcium


64

Jellemzően ebbe az akcióterületbe koncentrálódnak a már településen székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező nagyobb vállalkozások és itt vannak olyan önkormányzati területek, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők a gazdasági szereplők, befektetők igényeinek kiszolgálására.. A gazdaság fejlesztése nem valósulhat meg kellő infrastrukturális háttér nélkül. Az Ipari Park fejlesztése, elérése és a befektetők számára vonzóbbá tételnek érdekében szükséges a fejlesztés, bővítés és az elérés céljából feltáró út kialakítása. 2-es számú akcióterület: Gazdaságfejlesztési akcióterület tervezett projektjei: Baja Ipari Park fejlesztése A projekt tartalma

Baja Város Önkormányzat 2009-ben támogatást nyert a Dél-alföldi Operatív Programból a Bajai Ipari Park fejlesztéséhez, mellyel olyan gazdasági környezet létrehozása volt a cél, amely képes hozzájárulni a régió és a város versenyképességének javításához. A projektben belső úthálózat, közmű és közvilágítás kiépítése, szolgáltatóház és parkoló kialakítása történt a 2010-es év folyamán. Baja város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan számos olyan adottsága van, melyek a térségi ipari – kereskedelmi - szolgálati központi szerepének további erősödését vetítik előre. Stratégiai cél: vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő térségi központ létrehozása. E cél elérésének egyik eszköze a helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés, ezen belül is a vállalkozásokat támogató infrastruktúra fejlesztése.

Indikátorok

Rövid távú célok: Hazai és nemzetközi vállalkozások számára vonzó gazdasági terület kialakítása; Új vállalkozások térségbe vonzása; Az ipari parkba települt vállalkozások közösségi szellemének erősítése; Magas színvonalú, szakmai szolgáltatások biztosítása, a szolgáltatások számának folyamatos növelése; Kistérségi gazdaságfejlesztő szerep betöltése. Betelepült vállalkozások száma (db): n.a. Hasznosított terület növelése (ha): 120ha

Projektgazda

Baja Város Önkormányzat

Költségigény

nettó 800.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2020

A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései A projekt tartalma

Az ipari park hazai és nemzetközi vállalkozások számára is vonzóvá tételét segítendő szükséges a park területén egyéb infrastrukturális beruházások megvalósítására, Az egyik ilyen az Ipari Park elérését segítő feltáró út (Kaszás utca végi körforgalmi csomópont és a Szegedi út között). További infrastrukturális célok között szükséges megvalósítani a csapadékvíz területi elvezetését is (Észak-keleti főgyűjtő megépítését).

ITS DA Konzorcium


Indikátorok

65

Továbbá az infrastrukturális fejlesztések között szükséges megvalósítani a vízrendezési célok között, az Ipari Park területén a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítését is. A létesítendő út tervezett hossza (km): n.a. Kiépített csapadékvíz elvezető hálózat hossza (fm): n.a.

Projektgazda


Költségigény

feltáró út megépítése: nettó 300.000.000,- Ft csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése: nettó 500.000.000,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó 800.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2018

3-es számú akcióterület: Városközponti 1. akcióterület Mint ahogy az a fentiekben már bemutatásra került, a Városközponti 1. akcióterület nem sorolható kizárólag egy típusba, itt több funkció együttes erősítése a cél, úgymint turisztikai, közigazgatási, infrastrukturális, oktatás-nevelési, kulturális, művelődés, sport és rekreáció. 3-es számú akcióterület: Városközponti 1. akcióterület tervezett projektjei: Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká A projekt tartalma

A fejlesztendő terület Baja Város Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő közterület (közpark és parkoló), amely természetben a közel 0,8 ha területű Dr. Alföldy József teret jelenti (974/22 hrsz). Az ingatlan a történelmi belváros közvetlen határán, valamint a városi piac közelében helyezkedik el. A Vöröshíd sétány kialakításával területi elhelyezkedéséből adódóan összeköttetést biztosít a Sugovicához, e miatt turisztikai, kulturális térként is funkcionálhat. A tervezett többfunkciós közpark pihenési, kikapcsolódási és játéklehetőséget biztosít több korosztály számára. Baja város hosszú távú városfejlesztési koncepciója szerint városrészenként a – lakosság számával arányos – közcélú zöldterületek nagysága nem csökkenthető. Ennek fontosságát egyértelműen indokolja az 1 főre jutó zöld felület mértékének nagysága a megyei átlag alatt van. E területet illetően a zöld felületek városképi, környezeti és egészségügyi szempontból történő fejlesztése kívánatos. A tér nyugati oldalán a helyi építési szabályzat (HÉSZ) alapján Z jelű (zöldterület-közpark), így illeszkedik a fejlesztési tervekhez. A rendezési terv ÉNy-i-DK-i irányban Vöröshíd sétány néven egy kerékpáros-gyalogos vegyes forgalmú tengely létesítését írja elő. Ez a közlekedési elem a Miklós utcát keresztezve, a piac Ny-i oldala mellett elhaladva a Bajcsy-Zsilinszky útra vezet majd. A tér másik részére a közlekelési koncepciójában és a HÉSZ-ben is KÖu5 jelű (közcélú parkolóra is használt közterek terület). A Dr Alföldy József téren létesítendő parkolóra engedélyezési terv készült. A terv célja a terület végleges kialakításával gépkocsi parkoló és kerékpártároló biztosítása, mely a Sugovica szabad strand-fejlesztéshez és a piac használatához kapcsolódó igényeket is kiszolgálja majd.

ITS DA Konzorcium


66

A fejlesztés során a város térségközpont szerepének erősítése, zöldfelület és találkozási pontok valósulnak meg.

Projektgazda

Kialakított parkolók száma (db): 94 db Kialakított sétány és kerékpárút (m2): 450 m2 Kialakított parkosított terület és játszótér (m2): 8000 m2 Baja Város Önkormányzat

Költségigény

nettó 150.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2017

Indikátorok

Petőfi-híd felújítása

Indikátorok

Baja történelmi városközpontjából a zöld belvárosba bevezető (Petőfi-szigetre) közforgalmú híd felújításra szorul. A híd vasbeton szerkezetű, melynek tartószerkezeti elemeit (pillérek, pályaszerkezet, korlát) megerősíteni, felújítani, esetenként cserélni szükséges. A híd lábánál lévő lépcsők környezetrendezéssel történő megszűntetése szükséges, ezáltal bekapcsolva mindkét irányban a már meglévő sétányok felé (tájbaillesztés). A híd megerősítése amiatt is fontos, mivel menekülési útvonalként is szolgál a Petőfi-szigeten lévők számára (rendezvények esetén különösen). A felújítás keretében a kapcsolódó közművek korszerűsítése, esetleges cseréje is megvalósul (pl.: közvilágítás). Hídfő közlekedési csomópontjának kiépítése. Felújított híd hossza (m): n.a.

Projektgazda


Költségigény

nettó 1.025.000.000,- Ft

Ütemezés

2016-2017

A projekt tartalma

Piaccsarnok fejlesztése A projekt tartalma

A piac terület közvetlenül Baja belvárosában helyezkedik el, mely meghatározó kulturális térként is funkciónál kapcsolódóan a már megvalósult történelmi belváros területéhez. A piac a helyi kereskedelem autentikus formájaként, a bajai és környékbeli termelők és szolgáltatók részére biztosít megélhetést. A városi piacon a helyi és a térség termelői számára biztosított kereskedelmi tevékenység fedett csarnokban, illetve kültéri árusító helyeken. A csarnok épületének jelenlegi műszaki állapota nem teszi lehetővé a gazdaságos felújítást, így annak átépítése, újjáépítése lenne célszerű figyelembe véve az energetikai szempontokat – megújuló energia felhasználásával. Az új létesítendő épület többszintes kialakítással valósulnak meg (külön parkoló szint kialakítása, termelők részére árusító helyek, helyi feldolgozásra kialakított helyiségek). A felső szint a területi elhelyezkedéséből adódóan rálátást biztosít a Sugovicára, mely e miatt turisztikai, kulturális térként is funkcionálhat. A felújítás során a város térségközpont szerepének erősítése valósulnak meg, továbbá cél a piaci programok folyamatos bővítése, színesítése.

ITS DA Konzorcium


67

Projektgazda

Létesítendő új piaccsarnok épület területe (m2): 1500 m2 Szabadtéri árusító helyek: 3000 m2 Kialakított parkolóhelyek száma (db): 200 db. Baja Város Önkormányzat

Költségigény

nettó 1.950.000.000 Ft

Ütemezés

2016-2019

Indikátorok

Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefváros városrészben A projekt tartalma

Baja Város csapadék-vízelvezetési koncepció terve 2009. évben elkészült. A 2014-2020 időszakban az elkészült koncepciót felülvizsgálni, aktualizálni szükséges, így a csapadék- és belvízelvezetés témakör 2 ütemre osztható: I. ütem: tervezés, engedélyezés fázisa II. ütem: kivitelezés, megvalósítás fázisa A koncepció elkészítésének célja, hogy képet adjon a város vízelvezetésének helyzetéről, feltárja a meglévő művek és azok üzemeltetésével kapcsolatosan jelentkező hiányosságokat. A 2014-2020 időszakban a Józsefvárosi városrész csapadékvíz elvezetésének megoldása került tervezésre (Dózsa György út, Kölcsey Ferenc utca, BajcsyZsilinszky utca és a DVCS által határolt terület.). A vízgyűjtő terület nagysága mintegy 260 ha.

Indikátorok

A Józsefváros vízelvezetéséhez is kapcsolódik az Újvárosi záportározó – átemelő – és nyomóvezeték felülvizsgálata és rekonstrukciója. A felülvizsgálat a záportározó tényleges vízgyűjtőjének nagyságára, ezzel összefüggésben a tározó térfogatának vizsgálatára, üzemi vízszintjére – különös tekintettel a Józsefváros mélyebb területeire – az átemelő korszerűsítésére (villamos energia megtáplálás, szivattyúcsere, egyéb gépészeti korszerűsítések) és nyomóvezeték kapacitásának vizsgálatára irányul. E mellett a második nyomóvezeték kiépítését szükséges elvégezni, mely elsősorban biztonsági célokat szolgálna. Korszerű csapadékcsatorna rendszerrel elért lakosság száma (fő): n.a. Korszerű csapadékcsatorna rendszer hossza (fm): n.a.

Projektgazda


Költségigény

Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefváros városrészben: nettó 950.000.000,- Ft Meglévő záportározó kapacitás-bővítés: nettó 150.000.000,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó 1.100.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2020

ITS DA Konzorcium


68

4-es számú akcióterület: Városközponti 2. akcióterület/Turisztikai akcióterület A turisztikai akcióterület keretében, a városban kiemelt szerepet betöltő Petőfi-szigeten, olyan kulturális és rekreációs (sport) tevékenységek és infrastruktúra fejlesztése történne meg, az épített és szellemi örökségek ápolása és gyarapítása mellett, amely biztosítani képes a lakosság számára a rekreációs tevékenységek sokszínűségét, a sporttevékenységek és egészséges kikapcsolódás kibővítésének biztosításával. 4-es számú akcióterület: Városközponti 2. akcióterület/Turisztikai akcióterület tervezett fejlesztései: Baja Európa egyik egészségcentruma A projekt tartalma

Baja Európa egyik egészségcentruma projekt több elemből áll össze. A fejlesztéshez hozzátartozik egészség, sport, élményfürdő létesítmények kialakítása és a városi uszoda bővítése is. Baja Város közigazgatási területén egy közel 7 ha területen kerülne megépítésre az élményfürdővel és csúszdaparkkal rendelkező vízi turisztikai komplexum. Turisztikai élményelemekkel, rekreációs, wellness részleggel. Bajai Sportuszoda bővítése – a meglévő uszodát egy 50 méteres külső (opcionálisan fedetté tehető) medencével és egy tan- és gyermekmedencével szükséges bővíteni. A leírt kulturális és rekreációs (sport) tevékenységek és infrastruktúra fejlesztés az épített és szellemi örökségek ápolása és gyarapítása mellett biztosítani szükséges a lakosság számára a rekreációs tevékenységek sokszínűségét.

Projektgazda

A sporttevékenységek kibővítése és népszerűsítése a hasznos és egészséges kikapcsolódás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva a lakosság testi és lelki egészségének javulásához. Sportuszoda bővítés területe (m2): n.a. Kialakított rekreációs központ területe (m2): n.a. Kialakított zöldfelület nagysága (m2): n.a. Baja Város Önkormányzat

Költségigény

nettó 6.000.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2018

Indikátorok

Árvízvédelmi rendszer fejlesztése A projekt tartalma

Baja városához tartozó városrészek és fejlesztési helyszínek árvíz védelmének erősítése létfontosságú a vízparti város részére, így ezen fejlesztések kihatnak az egyaránt akcióterületként szereplő Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr-szigeten is megvalósítandó árvízvédelem és gátépítés megvalósítására.

Indikátorok

Árvízvédelmi intézkedések előnyeiből részesülő népesség száma (fő): n.a.

Projektgazda


Költségigény

nettó 5.000.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2020

ITS DA Konzorcium


69

5-ös számú akcióterület: Városközponti 3. akcióterület/Közlekedési infrastruktúra fejlesztés akcióterület Teher- és járműforgalom számára infrastruktúra biztosítása szükséges Bajától Délre új teherforgalmi határátkelővel, Baját elkerülő teherforgalom biztosításával – a városi igényeket és a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása mellett - a közforgalmi kikötő megközelítéséhez szükséges (Baja - Déli elkerülő út létesítése, 51-es út fejlesztése), hisz térségen túli közlekedési kapcsolatok kiépítése, illetve biztosítása elengedhetetlen feltétele annak működéséhez és versenyképességének növeléséhez. 5-ös számú akcióterület: Városközponti 3. akcióterület/Közlekedési infrastruktúra fejlesztés akcióterület tervezett projektjei: Baja, déli elkerülő út építése A projekt tartalma

Indikátorok

Teherforgalom számára infrastruktúra biztosítása szükséges Bajától Délre új teherforgalmi határátkelővel, Baját elkerülő teherforgalom biztosításával környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása mellett a közforgalmi kikötő megközelítéséhez szükséges (Baja - Déli elkerülő út létesítése, 51-es út fejlesztése), hisz térségen túli közlekedési kapcsolatok kiépítése, illetve biztosítása elengedhetetlen feltétele annak működéséhez. A Keleti körút (5501) és a Bokodi út kereszteződésében létesítendő körforgalmi csomópontból indul, ezt követően az 5506-os utat (Vaskúti út) keresztezi, itt közforgalmi csomópont épül. Majd becsatlakozik a déli elkerülő út az 51-es főútba szintén egy körforgalmi csomóponttal. Az út hossza 3,863 – 5,175 km (a tanulmányban három különböző hosszúságú szakasz van megjelölve lehetséges nyomvonalnak, alternatívák) közötti. A létesítendő útszakasz másodrendű főút, 2x1 sávos kialakítással, 7 m-es burkolatszélességgel. A projekt céljai: a városkörnyéki közúti kapcsolatok javítása, térségi és nemzetközi elérhetőség javítása, közúti hálózat forgalmi viszonyainak optimalizálása elérhetőség javítása, eljutási idők csökkentése, ezen belül a munkaképes lakosság munkába jutásának javítása térszerkezet kiegyensúlyozása, déli városrész feltárása (keringésbe való bevonása) Baja város átkelési szakaszának tehermentesítése a forgalom és ez által a környezeti terhelés (zaj, levegőszennyezés) alól közlekedésbiztonság fokozása Kiépített elkerülő út hossza (km): 3,863 – 5,175 km Elérési idő csökkenése (perc): n.a.

Projektgazda


Költségigény

nettó 2.058.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2019

Jelky-téri körpályás csomópont létesítése A projekt tartalma

A tervezett Jelky-téri körpályás csomópont építési munkái megvalósítása során a körpálya az 51 sz. és 55 sz. főutak csomópontjában létesülne, mely jelenleg

ITS DA Konzorcium


70

jelzőlámpás kereszteződésként működik. A projekt műemléki jelentőségű területen valósul meg. Az érintett útszakasz vonatkozásában Baja Város Önkormányzat a vonatkozó törvényi előírás szerint építetői jogkörrel nem rendelkezik. Az építési engedélyezési eljárás megindításához az építtető megnevezése szükséges, melyhez megállapodás megkötése szükséges a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és Baja Város Önkormányzat között. A körpálya építése során zöldfelület kialakításra is sor kerül közel 400 m 2 területen, melyek később közösségi terekként funkcionálnak.

Projektgazda

Kialakított körpályás csomópont (db): 1 db Elérési idő csökkenése (perc): n.a. Kialakított zöldfelület nagysága (m2): n.a. Új parkolók kialakítása (db): n.a. Baja Város Önkormányzat

Költségigény

nettó 900.000.000,- Ft

Ütemezés

2015-2017

Indikátorok

6-os számú akcióterület: Szociális városrehabilitációs akcióterület A szociális városrehabilitációs területen cél, hogy a szociális szempontból veszélyeztetett terület kerüljön fejlesztésre, a veszélyeztetettség feloldásra, részint a környezet rendezésével, részint pedig célzott programok megvalósításával. 6-os számú akcióterület: Szociális városrehabilitációs akcióterület tervezett projektjei: Leromlott városi területek rehabilitációja A projekt tartalma

A belterületen található leromlott állapotú város és utcarészek valamint a lecsúszással veszélyezettet társadalmi rétegek segítését hivatott a projekt ellátni a jelölt területen; Deszkás u., Uszály u., ill. egyéb veszélyeztetett területek: Kölcsey u 21., Szent László utca (Rákóczi u. és Honvéd u. közötti szakasza), vaskúti úti volt laktanya, Varsa utca (tízemeletes ház), egyéb tanyás külterületek. Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés Cél a lakófunkció erősítése; közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, célzottan az alacsony társadalmi státuszú lakosság felzárkóztatása, beilleszkedésének elősegítése, készségfejlesztése érdekében; közbiztonság javítása; foglalkoztatást elősegítő funkciók erősítése; a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok megvalósítása. Előkészítési feladatok: tanulmánykészítés, tervkészítés. Megvalósítási időszak feladatai: építőipari kivitelezés, műszaki ellenőrzés, szakmai/szoft programok megvalósítása, projektmenedzsment, nyilvánosság biztosítása.

Indikátorok

Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma (fő): n.a. Megvalósított szociális városrehabilitációs akciók száma (db): n.a.

ITS DA Konzorcium


71

Projektgazda


Költségigény

n.a.

Ütemezés

2015-2020

4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések 4.3.1 Kulcsprojektek

A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Általában a kulcsprojekt megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, de célszerű, ha ehhez további projektek kapcsolódnak. Baja város 2014-2020-as időszakra vonatkozó kulcsprojektjeit az 5. táblázat foglalja össze.

ITS DA Konzorcium


72

5. táblázat: Baja város 2014-2020 időszak során megvalósítandó kulcsprojektjei főbb témakörönként Kulcsprojekt megnevezése

Projekt rövid tartalma

Projekt helyszíne (Cím, hrsz)

Projektgazda megnevezése

Tervezett költség (nettó Ft)

Megvalósítás időtartama

KERÉKÉPÁROS KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEK Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés (KP1) Kerékpárút a Keleti körút mentén (KP2)

Településeket kerékpárforgalmi fejlesztése (KP3)

összekötő létesítmények

Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés EuroVelo 6 (KP4)

51-es út Baja északi elkerülő körforgalom csomóponttól a vasúti felüljáróig tartó szakasz Keleti körút mentén, Baja 55. sz. főút Szegedi úti körforgalmi csomópontjától a Keleti körút mentén a Bokodi útig haladna a kerékpárút. Sükösd-Érsekcsanád-Baja-Bátmonostor közötti kerékpárút Baja-Bátmonostor települések közötti belés külterületi szakasz Baja-Szeremle-Dunafalva Baja belterületén megépülhet a hiányzó szakasz az EuroVelo6 kerékpárútból, a városközpontot összeköttetésbe kerül a Baja-Vaskút kerékpárúttal. Az EuroVelo 6 turisztikai kerékpárhálózathoz csatlakozhat Baján a Sükösd-Baja-Bátmonostor kerékpárút. Baja-Pörböly turisztikai kerékpárút létesítése, összekötve az EuroVelo 6-tal.

n.a.


n.a.

2015-2020

Baja belterület, Keleti körút


150.000.000

2015-2016

Baja-Bátmonostor települések közötti bel- és külterület


858.000.000

2015-2018

Baj bel- és külterület


310.000.000

2016-2018

Baja belterület

Baja Város Önkormányzat, Bajai Kommunális

1.500.000.000

2015-2020

EGYÉB VÁROSI INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK "Zöld Baja" - komfortérzet-növelő mintaprojekt (KP5)

ITS DA Konzorcium

Zöldfelületi terv készítése, növénytelepítési program, a meglévő parkok rekonstrukciója és új városrészi parkok létrehozása,


73

Kulcsprojekt megnevezése

Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata (KP6)

Uszoda fejlesztése (KP7)

Projekt rövid tartalma környezetkímélő közlekedési módok előtérbe helyezése, energiahatékonyság széleskörű érvényesítése A projekt célja, hogy a város versenyképes projekttel tudja magát pozícionálni a Duna régióban és egyben a tervezett komplex fejlesztés vonzzon befektetői tőkét. A város mint épített környezet előnyre tesz szert turisztikai, energiagazdálkodási, logisztikai téren a Víz komplex használata során, azonban az integrált gondolkodás legalapvetőbb emocionális haszna, ha egy város valóban a vizek városává válik. N.a.





és Szolgáltató Kft. Tervezett: NagyPandúr-sziget

Baja Város Önkormányzat, Vállalkozók

n.a.

2015-2020

N.a.


n.a.

2015-2020

Baja-M6-os összekötő szakasz


n.a.

2015-2020

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Baja – M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése (KP8)

ITS DA Konzorcium

A nyomvonal kialakítása még nem végleges. Tervek: 1. verzió Bátaszék irányába (M6) 2. verzió 51. sz. úttal párhuzamosan Érsekcsanád és Sükösd elkerülő M9 autóúthoz kapcsolódva


74

4.3.2 Hálózatos projektek

A hálózatos projektek egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek. A hálózatos projektek lehetnek: több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből álló projektek, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjedő projektek, olyan projektek, amelyben az egyes projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. A hálózatos projekt lehet integrált projekt, ez esetben az együttműködő projektelemek különböző jellegűek, adott esetben akár más-más a megvalósítójuk. Baja város hálózatos projektjeit foglalja össze a 6. táblázat. A táblázatban feltüntetésre került, amennyiben egy hálózatos projekt akcióterületi vagy kulcsprojektnek is tekintendő.

ITS DA Konzorcium


75

6. táblázat: Baja város 2014-2020 időszak során megvalósítandó hálózatos projektjei főbb témakörönként Hálózatos projekt megnevezése


GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÉS Vízi turisztikai fejlesztések (HP1) Sugovica magaspart fejlesztése turisztikaitermészeti szempontból


n.a.

Változó vízszint esetén is használható dunai n.a. Marina kialakítása, fejlesztése a NagyPandúr-szigeten Dunamenti városok között menetrendszerinti Nyugati városrész vízi személyszállítás

Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrasturktúrájának tovább fejlesztése (HP2)

Sugovica Baja főutcája (vízre telepített szolgáltató egységek, partról történő energiaellátás, infrastruktúra kiépítése) Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Dunavölgyben (Öko-Baja 2020) Nemzeti Arborétum megalapítása

és

Gasztroturizmus fejlesztése

Baja, Nyugati és Központi városrész

Határon átnyúló turisztikai együttműködés és Baja város tematikus utak (Közös weboldal, közös közigazgatási

ITS DA Konzorcium




300.000.000

2015-2020


500.000.000

2015-2020


560.000.000

2015-2020

320.000.000

2015-2020

n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

600.000.000

2015-2020

1.500.000.000

2015-2020

100.000.000

2015-2020

Baja, Sugovica, Vállalkozók Petőfi hídtól D-re eső szakasz; 5329 hrsz Baja belterület n.a.

Kutatóintézet Baja belterület (a Vízműtől északra fekvő területen) n.a.

Gyógyturizmus-kórházi együttműködéssel


n.a. Baja Nyugati városrész területe Bajai Szent Rókus Kórház, Baja Város Önkormányzat, Vállalkozók Baja Város Önkormányzat


Hálózatos projekt megnevezése

76




1.300.000.000

2015-2020

Zirci Apátság, Baja Város Önkormányzat

100.000.000

2015-2020

bajai Baja város közigazgatási területe Reformkor és Szabadságharc program bajai Baja belterület, programeleme Nyugati városrész, Halászpart Hajós-Bajai borvidék fejlesztése Hajós-Bajai borvidék


200.000.000

2015-2020

Baja Város Önkormányzat, Magán beruházás Vállalkozók TDM-el együttműködve

200.000.000

2015-2020

200.000.000

2015-2020

Magánszállások támogatása, reklámfelület n.a. létrehozása (HMCS)

n.a.

n.a.

2015-2020

Szálláshely-kínálat bővítése a Sugovica Petőfi-sziget, Nagyparton Pandúr-sziget

Vállalkozók

2.000.000.000

2015-2020

Sportolási tevékenységeket infrastrukturális fejlesztések

Baja Város Önkormányzat, Vállalkozók Baja Város Önkormányzat, Vállalkozók

3.000.000.000

2015-2020

3.000.000.000

2015-2020

Projekt rövid tartalma rendezvények, kialakítása)

információs

hálózat területe + érintett települések

Élhető Duna partok kialakítása infrastrukturális fejlesztése Zarándok turizmus fejlesztés Bejárható Bács-Kiskun programeleme

Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése (HP3)

Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése (HP4)

ITS DA Konzorcium


és Baja közigazgatási határain belül lévő Duna parti szakasz n.a.

program

kiszolgáló Baja közigazgatási területe

Mezőgazdaság fejlesztése, öntözéssel - Baja, párhuzamosan árvízmentesítés és Mezőgazdasági vízvisszatartás területek, Nagy

n.a.



Befektetés-ösztönzés (HP5)

77



Határon átnyúló jégeső megelőző program

Pandúr-sziget, keleti városrész (északit is beleértve) n.a.

Mezőgazdasági termelés struktúrájának átalakítását célzó fejlesztések megvalósítása, a magas szintű kertészeti termékek előállításának, élelmiszerek termelésének, étékesítésének ösztönzése

Baja közigazgatási Vállalkozók területe, Baja keleti városrész (északit is beleértve), Vállalkozók

Bajai Befektetés-ösztönző kialakítása Befektetés-ösztönző kidolgozása




2.000.000.000

2015-2020

n.a.

2015-2020

Hálózat Baja közigazgatási területe

Baja Vagyon Zrt., Bajai OKK Kft.

5.000.000

2015-2020

marketingeszközök Baja közigazgatási területe

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

3.000.000

2015-2020

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Belterületi utak fejlesztése (HP6) Baja város gyűjtőútjainak rekonstrukciója és fejlesztése Baja város burkolattal nem rendelkező lakóútjainak kiépítése Burkolt lakóutak rekonstrukciója

ITS DA Konzorcium


Báthori utca két szakaszának összekötése n.a.


1.500.000.000

2015-2018


500.000.000

2015-2020

n.a.


n.a.

2015-2020



78

Projekt rövid tartalma Közlekedésbiztonsági fejlesztések tervezéssel Baján

Elkerülő utak építése (HP7)

Külterületi utak fejlesztés (HP8)

ITS DA Konzorcium






350.000.000

2016-2018

Bajcsy u. bevezető szakaszának rekonstrukciója

Deák Ferenc utca Szent Antal utcai, valamint a Rókus utca - Damjanich és Kálvária utcai kereszteződésekben Tescotól a Piac térig járdával együtt


500.000.000

2015-2020

Közlekedési felületek akadálymentesítése

n.a.


n.a.

2015-2020

55-ös elkerülő (északi)

na.


8.477.000.000

2015-2018

51-es elkerülő (déli)

n.a.


n.a.

2015-2019

Sükösd-Érsekcsanád-Pörböly elkerülő szakasza

n.a.


n.a.

2015-2019

A TEN-T hálózati elemekhez való kapcsolódás kiépítése, fejlesztése (M6, M9es, Kikötő, Budapest-Belgrád autópálya (Verbász),) 54-es főút rekonstrukciója

n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020



Parkoló fejlesztések (HP9)

Kerékpáros közlekedési fejlesztések (HP 10)

ITS DA Konzorcium

79






Rém Önkormányzat, Felsőszentiván Önkormányzat Dunafalva Község Önkormányzat

n.a.

2015-2020

150.000.000

2016

100.000.000

2015-2020

Rém és Felsőszentiván közötti út rekonstrukciója

n.a.

Szeremle-Dunafalva összekötő út burkolatjavítása

n.a.

P+R parkolók kialakítása a vasútállomásnál és a helyi busz végállomásnál

Központi városrész


Kossuth és Bartók utcában 1 órás parkolás bevezetése

n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés: 51-es út Baja északi elkerülő körforgalom csomóponttól a vasúti felüljáróig tartó szakasz Kerékpárút a Keleti körút mentén: Keleti körút mentén, Baja 55. sz. főút Szegedi úti körforgalmi csomópontjától a Keleti körút mentén a Bokodi útig haladna a kerékpárút. Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése: Sükösd-Érsekcsanád-Baja-Bátmonostor közötti kerékpárút Baja-Bátmonostor települések közötti bel- és külterületi szakasz Baja-Szeremle-Dunafalva Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés EuroVelo 6:Baja belterületén megépülhet a

n.a.


n.a.

2015-2020

Baja belterület, Keleti Baja Város körút Önkormányzat

150.000.000

2015-2016

Baja-Bátmonostor települések közötti bel- és külterület


858.000.000

2015-2018

Baj bel- és külterület


310.000.000

2016-2018



80






900.000.000

2015-2020

n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

60.000.000

2015-2020

100.000.000

2015-2020

hiányzó szakasz az EuroVelo6 kerékpárútból, a városközpontot összeköttetésbe kerül a Baja-Vaskút kerékpárúttal. Az EuroVelo 6 turisztikai kerékpárhálózathoz csatlakozhat Baján a Sükösd-BajaBátmonostor kerékpárút. Baja-Pörböly turisztikai kerékpárút létesítése, összekötve az EuroVelo 6-tal. VÁROSI INFRASTRUKTÚRA ÉS ÉGYÉB KÖZSZOLGÁLTATÁSOK- ÉS KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJELSZTÉSE Környezeti célok fejlesztések, város komfortérzet javítása (HP11)

ITS DA Konzorcium

A történelmi városközpont fizikai megújítása III. ütem Bajai zöldfelületek fejlesztése és sétányok kialakítása Környezettudatosságra nevelő programok

n.a.

Baja város fásítása

n.a.

Közterületek megújítása és új közterületek kialakítása

n.a.

n.a. n.a.

Baja Város Önkormányzat n.a. Baja Város Önkormányzat Intézmények Civil szervezetek Baja Város Önkormányzat, Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. Baja Város Önkormányzat, Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft



Városi infrastruktúra fejlesztése (HP12)

81




400.000.000

2015-2020

50.000.000

2015-2020

n.a.

2015-2020

800.000.000

2015-2020

2.000.000.000

2015-2020

800.000.000

2015-2020

n.a.

Összehangolt zöldövezeti fejlesztést szolgáló koncepció/tanulmány Funkcióvesztett, be nem épített területek hasznosítása Baja város épületeinek korszerűsítése

n.a.

Nevelési-oktatási és kulturális intézmények energetikai fejlesztése, felújítása Baja város közvilágításának energetikai korszerűsítése

n.a.

Megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerek kiépítése Baja város önkormányzati épületein Lepusztult városi területek rekonstrukciója

n.a.


500.000.000

2015-2020

n.a.


500.000.000

2015-2020

Városközpontban lévő közművek és műtárgyaik zavaró városképi hatásainak csökkentése Baja város műemléki épületeinek és helyi védettségű épületeinek felújítása

n.a.


250.000.000

2015-2020

n.a.


500.000.000

2015-2020

n.a.

n.a.

HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ERŐSÍTÉSE, AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE

ITS DA Konzorcium


Sugovica revitalizációja

n.a.

Baja Város Önkormányzat, ADUVIZIG Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat



82






4.000.000

2015-2020

Duna-menti térség településeinek együttműködése (HP13)

n.a.

Baja térségi települések

Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (HP14) Pannon EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházások) (HP15)

n.a.

Baja közigazgatási Baja Város területe Önkormányzat

25.000.000.000

2015-2020

n.a.

Baja közigazgatási Pannon EGTC, területe Baja Város Önkormányzat

4.000.000.000

2015-2020

ITS DA Konzorcium




83

4.3.3 Egyéb projektek

Egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható projekteket, azaz a nem akcióterületi, nem kulcsés nem hálózatos projekteket egyedi, pontszerű fejlesztésekként definiáljuk. Baja város egyedi, pontszerű projekt ötleteit foglalja össze a 7. táblázat.

ITS DA Konzorcium


84

7. táblázat: Baja város 2014-2020 időszak során megvalósítandó egyéb projektjei főbb témakörönként Egyéb projekt megnevezése



5.000.000

2015-2020

3.000.000.000

2015-2020

1.000.000.000

2015-2020

3.000.000.000

2015-2020

Sugovica Baja Város Önkormányzat magaspartfali szakasz – Bagolyvártól a hajógyári kikötőig Archaikus fokgazdálkodás az Alsó- n.a. n.a. Duna völgyben

180.000.000

2015-2020

300.000.000

2015-2020

Skanzen bővítése, Hajómalom Baja Duna part, Türr Bajai Hajómalom Egyesület létrehozása és a környezet megújítása kilátó környéke (Türr Emlékmű part)

500.000.000

2015-2020




GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÉS Egyedi turisztikai fejlesztések Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése (EP1) Egyedi vízi turisztikai fejlesztések (EP2)

Vízi Turisztikai Klaszter megalakítása

n.a.

Szeremlei-Sugovica, DVCS, Ferenctápcsatorna és a meglévő zsilipek rekonstrukciója/revitalizációja Sugovica Marina kialakítása (étterem úszódokkon) Sugovica/Kamarás-Duna turisztikai célú fejlesztése

Szeremlei ADUVIZIG Sugovica, DVCS, Ferenc-tápcsatorna Sugovica és Vállalkozók környezete, Petőfiés Nagy-Pandúrsziget Ferenc-tápcsatorna ADUVIZIG

Ferenc-tápcsatorna vízpótlási lehetőségének vizsgálata

Vállalkozók

Turisztikai célú személyhajó kikötő építése

Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések (EP3)

ITS DA Konzorcium


Egyéb projekt megnevezése

85




180.000.000

2015-2020

Bajai vízi állat és növénypark, valamint Nagy-Pandúrvadaspark kialakítása sziget,Baja város belterülete Türr kilátó és környékének turisztikai Baja, Türr kilátó célú fejlesztése, gépjárművel való környezete (Türr megközelítés biztosítása Emlékmű part) 1956. márciusi jeges árvíz Sugovica Központi városrész parti emlékmű


2.200.000.000

2015-2020


400.000.000

2015-2020


20.000.000

2015-2020

Nevezetességek kitáblázása, n.a. információs táblák elhelyezése, útvonaltervek kialakítása Kisvonat helyett, városnéző vonat vagy n.a. kisbusz indítása idegenveztővel konkrét útvonallal, nevezetességek érintésével (kevésbé forgalmas útvonalon és jól időzített indulási időpontokkal pl. hétvégén) Sugovica, Banara Hotel fejlesztése n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

n.a.

n.a.

2015-2020

n.a.

n.a.

2015-2020

Duna Wellness Hotel fejlesztése

Baja, Szentháromság tér

Vállalkozók

500.000.000

2015-2020

Kemping fejlesztése, újraélesztése

Baja, Petőfi-sziget

n.a.

250.000.000

2015-2020

Projekt rövid tartalma Kalandpark létrehozása

Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések (EP4)

ITS DA Konzorcium

Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Petőfi-sziget




86




Multifunkcionális Bemutatócentrum

Agroturisztikai Baja, Keleti (északit n.a. is beleértve) városrész, Ipari területek Csillagászati Űrfizikai Klaszter és Baja (belváros), n.a. űrturisztikai látogatóközpont Tóth K. u.; Baja (Keleti (északit is beleértve) városrész), Szegedi út: Csillagvizsgáló és környezete Bajai Horgászközpont kialakítása Baja, Petőfi-sziget n.a. Egyedi gazdaságfejlesztési projektek Egyedi mezőgazdasági fejlesztések (EP5) Agrár-innovációs központ és ökológiai Baja keleti (északit mintagazdaság megvalósítása is beleértve) városrész Egyedi befektetés-ösztönző fejlesztés Kiadvány készítése Baja és a térségről Baja közigazgatási (EP6) a befektetők számára területe Egyedi gazdaságfejlesztést támogató fejlesztések Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési Tanfolyamok szervezése a kis- és Baja közigazgatási menedzsment tevékenységek (EP7) közepes vállalkozásokra vonatkozó területe gazdálkodási, pénzügyi, közigazgatási és jogi szabályozásról Bajai Városmarketing Stratégia Központi városrész aktualizálása

ITS DA Konzorcium

n.a. Baja Vagyon Zrt.

Baja Város Önkormányzat, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Bajai Marketing Kft.



300.000.000

2015-2020

500.000.000

2015-2020

150.000.000

2015-2020

400.000.000

2015-2020

5.000.000

2015-2020

n.a.

2015-2020

5.000.000

2015-2020



87





Turizmusfejlesztési stratégia készítése

n.a.

Bajai Turisztikai Nonprofit Kft.

5.000.000

2015-2020

TDM szervezet fejlesztése

n.a.

Bajai Turisztikai Nonprofit Kft.

n.a.

2015-2020

n.a.

n.a.

2015-2020

Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

"Városi pénz" bevezetése egy-egy n.a. rendezvény idejére HUMÁNINFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó A város foglalkoztatottságának fejlesztések (EP8) fokozása

n.a.

Információs napok szervezése

n.a.

Komplex foglalkoztatási program hátrányos helyzetűek számára

n.a.

Komplex foglalkoztatási program megváltozott munkaképességűek számára

n.a.

Komplex foglalkoztatási program munkanélküliek számár

n.a.

ITS DA Konzorcium




88



Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baja Város Önkormányzat, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ n.a.

n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

A Jelky András Szakképző Iskola n.a. fejlesztése

n.a.

n.a.

2015-2020

Türr István Gazdasági Szakközépiskola n.a. fejlesztése

n.a.

n.a.

2015-2020

Iskola n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

Szent László ÁMK n.a. Szakközépiskolájának fejlesztése

n.a.

n.a.

2015-2020

n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020



Projektgazda megnevezése Központ

Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések (EP9)

Bajai Rehabilitációs Foglalkoztatási Központ kialakítása

n.a.

Tanyaprogram

n.a.

n.a. TISZK fenntartása n.a. III. Béla Gimnázium fejlesztése

Bányai Júlia fejlesztése

Szakképző

MNÁMK fejlesztése

ITS DA Konzorcium



89






racionalizálást n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

Bereczki Máté Szakképző infrastrukturális fejlesztése

Iskola n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

Bereczki Máté Szakképző technikai fejlesztése

Iskola n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

segítése n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

A városi intézmények kapacitásának n.a. bővítése

n.a.

n.a.

2015-2020

Baja Város Önkormányzat által n.a. fenntartott/tulajdonolt intézmények informatikai és energetikai infrastruktúra-fejlesztése

n.a.

n.a.

2015-2020

fejlesztési n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

MNÁMK energetikai célzó fejlesztése

Bajai felnőttoktatási hálózat létrehozása Vállalkozóvá képzésekkel

Eötvös József elképzelései Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására (EP 10)

ITS DA Konzorcium

válás

Főiskola

Baja Város Önkormányzat feladat n.a. ellátásában résztvevő szociális intézmények háttérinfrastruktúrájának fejlesztése, kapacitás- és szolgáltatás bővítése




90




n.a.

2015-2020

n.a.

2015-2020

n.a.

n.a.

2015-2020

n.a.

Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény

n.a.

2015-2020

n.a.

Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

n.a.

2015-2020

n.a.

n.a.

n.a.

2015-2020

100.000.000

2015-2020

150.000.000

2016

n.a.

2015-2020

Projekt helyszíne (Cím, hrsz) n.a.


Szociális szakemberek továbbképzése


Bajai Járásban élő hátrányos helyzetű n.a. emberek felzárkózásának és integrációjának elősegítése


Civil szervezetek és egyházak n.a. fejlesztési elképzelései megvalósításának és egymás közötti együttműködésének segítése Időskorúak ellátó rendszerének fejlesztése, ellátást végző intézmények kapacitás bővítése Családok átmeneti otthona HOSPICE Szolgálat létrehozása Háziorvosi rendelők és környezetük n.a. felújítása Baján Egészségügyi infrastrukturális fejlesztése

alapellátás n.a.

Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat

n.a. Bajai Szent Rókus Kórház fejlesztései

ITS DA Konzorcium



Egyéb projekt megnevezése Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése (EP 11)

91

Projekt rövid tartalma Bajai kulturális infrastrukturális és fejlesztése



létesítmények n.a. energetikai



250 000 000

2015-2020


Türr István Múzeum főépületének és n.a. udvarának felújítása

Baja Város Önkormányzat, Türr István Múzeum

900 000 000

2015-2020

Sportlétesítmények fejlesztési n.a. koncepciójának elkészítése (MT és fejlesztési koncepció)

n.a.

20 000 000

2015-2020

Rekortán futópálya kiépítése a Petőfi- n.a. szigeten

n.a.

60 000 000

2015-2020

A Bajai Sportuszoda fejlesztése, n.a. bővítése (megvalósíthatósági tanulmány és tervezés, infrastrukturális fejlesztés)

n.a.

3 000 000 000

2015-2020

n.a.

n.a.

2 500 000 000

2015-2020

100 000 000

2015-2020

n.a.

2015-2020

50 000 000

2015-2020

Új uszoda és sportcsarnok építése Új műfüves fejlesztése

focipálya

létesítése, n.a.

Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a n.a. megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata n.a. Közlekedési pálya bemutató jelleggel

ITS DA Konzorcium

Baja Város Önkormányzat, MLSZ pályázat

ADUVIZIG n.a.



92



Komplex sport és szabadidő sport, Nagy Pandúr-sziget n.a. rekreációs turizmus fejlesztése a NagyPandúr-szigeten (evezés, úszás, kajakkenu stb.

n.a.

2015-2020

Mozi vagy autósmozi n.a. létjogosultságának vizsgálata

n.a.

2015-2020





Városi infrastruktúra, egyéb közszolgáltatások és kommunális szolgáltatások fejlesztése Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése (EP 12)

Egyedi közlekedési fejlesztések (EP 13)

ITS DA Konzorcium

Új záportározó kapacitás építése, n.a. vízvisszatartás fokozása, a visszatartott víz felhasználása Szent István É-K-i főgyűjtő kiépítése n.a.

n.a.

300.000.000

2015-2020

n.a.

600.000.000

2015-2020

A vaskúti út mellett és Nagy Lajos Király utcánál kiépítendő főgyűjtő

n.a.

n.a.

100.000.000

2015-2020

Szennyvíztelep fejlesztése

n.a.

Baja Város Önkormányza

5.000.000.000

2015-2020

Helyijárat- bővítés a közútfejlesztéssel összhangban

n.a.

Baja Város Önkormányzat, DAKK Zrt.

300.000.000

2015-2020

Megújuló energiát hasznosító buszok rendszerbe állítása

n.a.

Baja Város Önkormányzat, DAKK Zrt.

n.a.

2015-2020


Egyéb projekt megnevezése Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek (EP 14)

Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére (EP 15)

93





Általános közigazgatási szolgáltatás fejlesztése

n.a.

Bajai Polgármesteri Hivatal

50.000.000

2016-2020

Bajai Polgármesteri Hivatal informatikai infrastruktúrájának fejlesztése

n.a.


1.000.000

2016-2020

Belső kommunikációs rendszer fejlesztése

n.a.


70.000.000

2016-2020

Belső komplex pályázati adatbázis, és projekt-monitoring rendszer kialakítása

n.a.


10.000.000

2016-2020

Szervezetfejlesztés Baja Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál Irattár és levéltár kialakítása

n.a.


15.000.000

2016-2020

Adid u., Bácska tér


100.000.000

2016-2020

n.a.


n.a.

2015-2020

Civil szervezetek együttműködésének n.a. segítése

n.a.

n.a.

2015-2020

Közösségi Ház fejlesztése (volt Tiszti n.a. klub)

Baja Város Önkormányzat, Baja Marketing Kft.

1.200.000.000

2015-2020

50.000.000

2015-2020

Önkormányzati projektgenerálás

n.a. Határon átnyúló együttműködések

ITS DA Konzorcium


n.a.


Egyéb projekt megnevezése Egyéb egyedi projektek (EP 16)

94

Projekt rövid tartalma Temetési szolgáltatás javítása

Projekt helyszíne (Cím, hrsz) n.a.

Projektgazda megnevezése Baja Város Önkormányzat



25.000.000

2015-2020

HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ERŐSÍTÉSE, AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE Egyedi, térségfejlesztési elképzelések (EP17)

ITS DA Konzorcium

Bajai Járási Térségfejlesztő Központ kialakítása

Baja közigazgatási Baja Város Önkormányzat területe

60.000.000

2015-2020

Partnerségi fórumok szervezése


2.000.000

2015-2020

Szocális Szövetkezet létjogosultságának vizsgálata és realitása esetén létrehozása


6.000.000

2015-2020


95

4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz Az alábbiakban bemutatásra kerül a tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihoz. A 8. táblázatban a városi szintű tematikus célokhoz rendeltük hozzá projekttípusonként a fejlesztési elképzeléseket annak érdekében, hogy látszódjon a célok és fejlesztési elképzelések közötti összefüggés. Mint ahogy az a táblázatból is látszik van olyan projekt, amely egyszerre több tematikus cél elérését is szolgálja, így ezek a fejlesztési elképzelések többször jelennek meg a táblázatban. 8. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus Kulcsprojektek célok) T1. Helyi - Turisztikai célú adottságokra kerékpárút épülő gazdaságfejlesztés és EuroVelo 6 turizmusfejlesztés - Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése - "Zöld Baja" komfortérzetnövelő mintaprojekt - Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatós ág feltételeinek vizsgálata - Uszoda fejlesztése - Baja-M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése

ITS DA Konzorcium

Hálózatos projektek

Akcióterületi projektek

- Vízi turisztikai fejlesztések - Baja fesztiválváros turisztikai háttér infrasturktúrájának tovább fejlesztése - Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése - Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése - Befektetésösztönzés - Elkerülő utak építése - Külterületi utak fejlesztése - Környezeti célok fejlesztések, város komfortérzet javítása - Városi infrastruktúra fejlesztése - Kerékpáros

- Logisztikai központ és kikötő fejlesztés - Baja északi elkerülő út építése a kikötőhöz (feltáró út) - Egyéb kikötő fejlesztési projektek - Baja Ipari park fejlesztése - Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká - Piaccsarnok fejlesztése - Baja Európa egyik egészségcentruma - Baja, déli elkerülő út építése

Egyéb projektek - Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése - Egyedi vízi turisztikai fejlesztések - Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések - Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések - Egyedi mezőgazdasági fejlesztések - Egyedi befektetésösztönző fejlesztés - Egyéb egyedi gazdaságfejleszt ési menedzsment tevékenységek - Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó fejlesztések - Kulturális- és rekreációs (sport)


Középtávú városi célok (tematikus célok)

96

Kulcsprojektek

Hálózatos projektek közlekedési fejlesztések

T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás

- "Zöld Baja" komfortérzetnövelő mintaprojekt - Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata

T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása

- Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés - Kerékpárút a Keleti körút mentén - Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése - "Zöld Baja" komfortérzetnövelő mintaprojekt - Uszoda fejlesztése

ITS DA Konzorcium

- Belterületi utak fejlesztése - Elkerülő utak építése - Parkoló fejlesztések - Környezeti célok fejlesztések, város komfortérzet javítása - Városi infrastruktúra fejlesztése - Belterületi utak fejlesztése - Elkerülő utak építése - Parkoló fejlesztések - Környezeti célok fejlesztések, város komfortérzet javítása - Városi infrastruktúra fejlesztése - Kerékpáros közlekedési fejlesztések


Egyéb projektek

tevékenység és infrastruktúra fejlesztése - Dr. Alföldy József - Kulturális- és tér fejlesztése rekreációs (sport) többfunkciós tevékenység és közparkká infrastruktúra fejlesztése - Árvízvédelmi rendszer fejlesztése - Baja, déli elkerülő út építése - Jelky-téri körpályás csomópont létesítése - Baja Európa - Egyedi egyik foglalkoztatottság egészségcentruma javítását célzó - Leromlott városi fejlesztések területek - Egyedi alap-, rehabilitációja közép-, szak- és felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések - Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására - Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése - Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése - Egyedi közlekedési fejlesztések - Egyedi közigazgatási


Középtávú városi célok (tematikus célok)

97

Kulcsprojektek

T4. Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása

- Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata - Baja-M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése

T5. A célok elérését

- Hivatás-forgalmi kerékpárút

ITS DA Konzorcium


- Külterületi utak fejlesztése - Korszerű mezőgazda-sági termékkultúra elterjedésének ösztönzése - Duna-menti térség településeinek együttműkö-dése - Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása - Pannon EGTC együttműkö-dés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházások) - Belterületi utak fejlesztése


- Logisztikai központ és kikötő fejlesztés - Egyéb kikötő fejlesztési projektek

- Logisztikai központ és kikötő

Egyéb projektek szolgáltatási fejlesztési projektek - Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére - Egyéb egyedi projektek - Egyedi, térségfejlesztési elképzelések - Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére

- Egyedi alap-, közép-, szak- és


Középtávú városi célok (tematikus célok) megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése

98

Kulcsprojektek fejlesztés - Kerékpárút a Keleti körút mentén - Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése - Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés EuroVelo 6 - Baja-M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése

ITS DA Konzorcium

Hálózatos projektek - Elkerülő utak építése - Külterületi utak fejlesztés - Parkoló fejlesztések - Városi infrastruktúra fejlesztése - Kerékpáros közlekedési fejlesztések

Akcióterületi projektek fejlesztés - Baja északi elkerülő út építése a kikötőhöz (feltáró út) - Egyéb kikötő fejlesztési projektek - A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései - Petőfi-híd felújítása - Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefváros városrészben - Árvízvédelmi rendszer fejlesztése - Baja, déli elkerülő út építése - Jelky-téri körpályás csomópont létesítése

Egyéb projektek felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések - Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására - Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése - Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése - Egyedi közlekedési fejlesztések - Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek


99

4.5 A fejlesztések ütemezése A 9. táblázat Baja város fejlesztési elképzeléseinek tervezett ütemezését tartalmazza. 9. táblázat: A fejlesztési elképzelések ütemezése

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

2015. október

2020. december

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

2015. október

2018.december

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2015. október

2015. október

2020. december

2020. december 2017.december


2016. január

2017.december

Piaccsarnok fejlesztése Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefváros városrészben

2016. január

2019.december

2015. október

2020. december

0

1

2023. II. félév

2018.december 2018.december

2023. I. félév

1 1

2022. II. félév

1 1

2022. I. félév

1 1

2021. II. félév

1 1

2021. I. félév

2015. október 2015. október

2015. október

ITS DA Konzorcium

1 1

2020. II. félév

2

1 1

2020. I. félév

2

2018.december

2019. II. félév

2

1

1 1

2018. december

2015. október

2019. I. félév

2

3.sz. akcióterület: Városközponti 1. akcióterület Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká

2018. II. félév

2

Baja Ipari park fejlesztése A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései

2018. I. félév

2

2017. II. félév

2.sz. akcióterület: Gazdaságfejlesztési akcióterület

2017. I. félév

1

2015. október

2016. II. félév

2 2

Logisztikai központ és kikötő fejlesztés Baja északi elkerülő út építése a kikötőhöz (feltáró út) Egyéb kikötő fejlesztési projektek

Befejezési időpont

2016. I. félév

2

1.sz. akcióterület: Kikötő fejlesztési akcióterület

Kezdési időpont

2015. II. félév

1

Fejlesztések

2015. I. félév

Szint

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

1

1


2018. II. félév

2019. I. félév

2019. II. félév

2020. I. félév

2020. II. félév

1

1

1

1

1

1

1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

0 1

0 1

0 1

0 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

1

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2018.december

1

1

1

1

1

1

1

2016.január 2015. október

2018.december 2020. december

1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

2015. október

2020. december

1

1

1

1

1

1

1

2015. október

2020. december

2015. október

2020. december

2

Baja Európa egyik egészségcentruma

2015. október

2018. december

2

2015. október

2020. december

1

Árvízvédelmi rendszer fejlesztése 5.sz. akcióterület: Városközponti 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztés akcióterület

2 2

Baja, déli elkerülő út építése Jelky-téri körpályás csomópont létesítése

1

6.sz. akcióterület: Szociális városrehabilitációs akcióterület

2

Leromlott városi területek rehabilitációja

1

Kulcsprojektek

2

Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés

2015. október

2020. december

2

Kerékpárút a Keleti körút mentén Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo 6 "Zöld Baja" - komfortérzet-növelő mintaprojekt Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata

2015. október

2016.december

2015. október

Uszoda fejlesztése Baja – M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése

2 2 2 2 2 2

ITS DA Konzorcium

2015. október 2015. október 2015. október 2015. október 2015. október 2015. október

2020.december

2019. december

0

2019. december 2017. december 2020. december 2020. december 2020. december

2023. II. félév

2018. I. félév

1

2015. október

2023. I. félév

2017. II. félév

1

4.sz. akcióterület: Városközponti 2. Turisztikai akcióterület

2022. II. félév

2017. I. félév

1

1

0

0

0

0

0

0

1 1

0 0

0 0

0 0

1

1

0

0

0

1

1

1

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

2022. I. félév

2016. II. félév

1


2021. II. félév

2016. I. félév

0

Kezdési időpont

2021. I. félév

2015. II. félév

Fejlesztések

2015. I. félév

Szint

100


2019. I. félév

2019. II. félév

2020. I. félév

2020. II. félév

2022. II. félév

2023. I. félév

2023. II. félév

0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

0 0

0 0

0 0

2022. I. félév

2018. II. félév

2021. II. félév

2018. I. félév

2015. október 2020. december 2015. október 2020. december

Kezdési időpont

2021. I. félév

2017. II. félév

2 2

2017. I. félév

2 2 2 2 2

2016. II. félév

2

2016. I. félév

2

Hálózatos projektek Vízi turisztikai fejlesztések Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrasturktúrájának tovább fejlesztése Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése Befektetés-ösztönzés Belterületi utak fejlesztése Elkerülő utak építése Külterületi utak fejlesztés


2015. II. félév

1 2

Fejlesztések

2015. I. félév

Szint

101

2015. október

2020. december

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

2015. október

2020. december

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

2015. október 2015. október 2015. október 2015. október 2015. október

2020. december 2020. december 2020. december 2019. december 2020. december

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1

1 1 1

1

1

0 0 0 0 0


2020. december 2020. december

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0



0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

0 0

0

0

2015. október

2020. december

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

2

Parkoló fejlesztések Kerékpáros közlekedési fejlesztések Környezeti célok fejlesztések, város komfortérzet javítása Városi infrastruktúra fejlesztése Duna-menti térség településeinek együttműködés

2

Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása

2015. október

2020. december

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

2

Pannon EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházások)

2015. október

2020. december

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

Egyéb, egyedi projektek

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

2 2

ITS DA Konzorcium

2015. október

2020. december


2018. II. félév

2019. I. félév

2019. II. félév

2020. I. félév

2020. II. félév

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1


1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

2015. október

2020. december

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2015. október

2020. december

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2015. október

2020. december

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2015. október

2020. december

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2015. október

2020. december

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2015. október

2020. december

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1



0 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

2015. október

2020. december

0

1

1

1

1

1

1

1

1



2015. október

2020. december

0 0 0

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

2020. december 2020. december 2020. december

2 2

Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések Egyedi mezőgazdaági fejlesztések


2

2 2

Egyedi befektetés-ösztönző fejlesztés Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó fejlesztések Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése Egyedi közlekedési fejlesztések Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére Egyéb egyedi projektek

2

Egyedi, térségfejlesztési elképzelések

2 2 2 2 2 2 2 2

ITS DA Konzorcium

2023. II. félév

2018. I. félév

1 1 1

2015. október 2015. október 2015. október

2023. I. félév

2017. II. félév

1 1 1

Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése Egyedi vízi turisztikai fejlesztések Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések

2022. II. félév

2017. I. félév

1 1 1

2 2

0 0

0 0

0 0

1

0

0

0

1 1

1 1

0 0

0 0

0 0

1

1

1

0

0

0

1 1 1

1 1 1

1 1 1

0 0 0

0 0 0

0 0 0

2022. I. félév

2016. II. félév

1 1 1


2021. II. félév

2016. I. félév

0 0

Kezdési időpont

2021. I. félév

2015. II. félév

Fejlesztések

2015. I. félév

Szint

102


103

4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Baja tervezett fejlesztései számára releváns források a 2015-2020-ig terjedő időszakban az alábbi Operatív Programokban állnak rendelkezésre. 

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program a térségi adottságokra szabottan támogatja a helyi gazdasági rendszerek és a helyi foglalkoztatási képesség helyreállítását. A TOP fejlesztések kedvezményezettjei döntően az önkormányzatok, elsősorban térségi és helyi jelentőségű fejlesztéseket finanszíroz, valamint a fejlesztései területileg összehangolva valósulnak meg.  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a kis- és középvállalkozások, ipari parkok fejlesztését, a K+F+I, illetve infokommunikációs fejlesztéseket, energiahatékonysági beruházásokat, az EuroVelo 6 kerékpárúthoz kapcsolódó fejlesztéseket, társadalmi célú gazdaságot, foglalkoztathatóság javítását, szociális alapszolgáltatás és gyermekjóléti alapellátást támogatja.  Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program által valósulnak meg a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával kapcsolatos fejlesztések.  Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program elsősorban és közvetlenül az energia- és erőforrás hatékonyság növeléséhez hozzájáruló fejlesztéseket támogatja.  Integrált- Közlekedés Fejlesztési Operatív Program a 2014 és 2020 közötti EU támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztések többségét tartalmazza.  Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program – Élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító Operatív Program - a szegénység csökkentésére, a szegény gyermekek étkeztetésére irányuló fejlesztési elképzeléseket támogatja.  Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program célja a közigazgatás és a közszolgáltatások megfelelő működésének támogatása.  Vidékfejlesztési Program célja az agrárágazat fejlesztéseinek támogatása.  A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program jelen esetben nem releváns.  INTERREG - IPA CBC Magyar-Szerb Együttműködési Program, mely alapvetően a 2014-2020 közötti időszakban megvalósuló határmenti együttműködési kezdeményezéseket támogatja.  Duna Régió Stratégia együttműködés keretében nyújtott támogatási lehetőségek. A város szempontjából a legtöbb fejlesztési elképzelésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program nyújthat forrást. A városok számára a következő támogatási időszakban kiemelt figyelmet érdemel a TOP források új eljárás szerinti felhasználása. (Integrált Területi Program - ITP). Bács-Kiskun megyében új ITP készítés van folyamatban, várhatóan legkésőbb 2015 májusára elfogadja a Megyei Közgyűlés. Az egyeztetési változat szerint az ITP teljes 7 éves forráskerete 63,23 Mrd Ft., melynek összetételét a 10. számút táblázat foglalja össze. 10. táblázat: TOP intézkedések

TOP intézkedés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

ITS DA Konzorcium

Megyei keret (Mrd Ft) 4, 489 7,128


104

Megyei keret (Mrd Ft)

TOP intézkedés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

7,131 4,880 11,700

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

3,978

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának energia - felhasználás arányának növelése

és

a

megújuló 11,934

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

3,343

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

2,448 0,600

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

3,396 0,180 2,024

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program egyeztetési változat 2015. március

Baja város által megjelölt fejlesztési elképzelések tervezett költségvetési összegét és a lehetséges finanszírozási forrásokat a 11. táblázat foglalja össze projekttípusonként. 11. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt típus Akcióterületi projektek

Projekt megnevezése Logisztikai központ és kikötő fejlesztés

55. sz. elkerülő út és egyben

ITS DA Konzorcium

Indikatív költségvetés (millió Ft) nettó 49.044,7

nettó 8.477

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése GINOP 1.2.5 Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei TOP 1.3. A munkahelyek


Projekt típus

105

Projekt megnevezése

Indikatív költségvetés (millió Ft)

a kikötőt feltáró út

Egyéb kikötő fejlesztési projektek

nettó 710

Baja Ipari park fejlesztése

nettó 800

A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései

nettó 800

Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká

nettó 150

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei GINOP 1.2.4 Ipari parkok fejlesztése, illetve barnamezős iparterületek megújítása TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével GINOP 1.2.4 Ipari parkok fejlesztése, illetve barnamezős iparterületek megújítása TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális


Projekt típus

106




nettó 1.025

Piaccsarnok fejlesztése

nettó 950

Csapadék- és belvízelvezetés Baja Józsefváros városrészben

nettó 1.100

Baja Európa egyik egészségcentruma

nettó 6.000

Árvízvédelmi rendszer fejlesztése

nettó 5.000

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása kínálatbővítés segítségével TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei


Projekt típus

107


Baja, déli elkerülő út építése

Jelky-téri körpályás csomópont létesítése

Kulcsprojektek


nettó 2.058

nettó 900

Leromlott városi területek rehabilitációja

n.a.

Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés

n.a.

Kerékpárút a Keleti körút mentén

nettó 150

Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése

nettó 858

Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo 6

nettó 310

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása HU-SRB PA1 Határon átnyúló vízgazdálkodás és kockázatkezelési rendszerek támogatása TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése EFOP 1 Együttműködő társadalom EFOP 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható


Projekt típus

108


"Zöld Baja" - komfortérzetnövelő mintaprojekt


nettó 1.500

Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata

n.a.

Uszoda fejlesztése

n.a.

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása közösségi mobilitás elősegítése TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal GINOP 7.2.1 Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal GINOP NEC 2.1 A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (I.) GINOP 7. NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei HU-SRB PA3 Együttműködés támogatása a turizmus és a kulturális örökség területén TOP 1.2. A turizmus területi


Projekt típus

109


Baja – M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése



n.a.

Vízi turisztikai fejlesztések

nettó 1.680

Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrastruktúrájának tovább fejlesztése

minimum nettó 4.200

Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése


ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében IKOP 4.2. A torlódások csökkentése a magyarországi regionális úthálózaton TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei (PA 1/a A mobilitás és a multimodalitás fejlesztése - belvízi hajóutak) HU-SRB PA1 Határon átnyúló vízgazdálkodás és kockázatkezelési rendszerek támogatása HU-SRB PA3 Együttműködés támogatása a turizmus és a kulturális örökség védelme területén TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP 7.2.1 Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése HU-SRB PA3 Együttműködés támogatása a turizmus és a kulturális örökség védelme területén GINOP 7. NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken GINOP 4 – Energetikai


Projekt típus

110



Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése


Befektetés-ösztönzés

nettó 8

Belterületi utak fejlesztése


Elkerülő utak építése


Külterületi utak fejlesztés

minimum nettó 150

Parkoló fejlesztések

minimum nettó 100 minimum nettó 1.318

Kerékpáros közlekedési fejlesztések

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása fejlesztések GINOP 8 – Pénzügyi eszközök HU-SRB PA1 A határon átnyúló vízgazdálkodás és kockázatmegelőzési rendszer javítása VP 4.1 A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokhoz nyújtott támogatás VP 5.1 Olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházások támogatása, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő moblitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő moblitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés IKOP 1.1. Az országhatárok elérésének javítása a magyarországi TEN-T úthálózaton IKOP 4.2. A torlódások csökkentése a magyarországi regionális úthálózaton TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható


Projekt típus

111



Környezeti célok fejlesztések, város komfortérzet javítása


Városi infrastruktúra fejlesztése

nettó 5.350

Duna-menti térség településeinek együttműködése

nettó 4

Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések

nettó 25.000

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása közösségi mobilitás elősegítése TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal GINOP 7.2.1 Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 5.3. A helyi kohézió és identitás erősítése TOP 7.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés EFOP 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei HU-SRB Együttműködési Program Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei HU-SRB Együttműködési


Projekt típus

Egyéb projektek

112

Projekt megnevezése előkészítése és megvalósítása Pannon EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházások) Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése


Program nettó 4.000

Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei HU-SRB Együttműködési Program

nettó 5

Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei (PA8 A vállalkozások versenyképességének, beleértve a vállalkozások közötti regionális együttműködések (klaszterek) fejlesztésének támogatása GINOP 1. Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása NEC 3.1. Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése (I.) Vállalkozások együttműködési intenzitásának növelésén keresztül, különös tekintettel az export tevékenységet végző cégekre. TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében KEHOP 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás VP 5.1 Olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházások támogatása, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése TOP 1.2. A turizmus területi

Egyedi vízi turisztikai fejlesztések

nettó 7.480

Egyéb egyedi turisztikai

minimum

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása


Projekt típus

113

fejlesztések

Indikatív költségvetés (millió Ft) nettó 3.300

Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések


Egyedi mezőgazdasági fejlesztések

nettó 400

Egyedi befektetés-ösztönző fejlesztés Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek

nettó 5

Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó fejlesztések

n.a.

Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések

n.a.


ITS DA Konzorcium

minimum nettó 10

Finanszírozás lehetséges forrása adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP 7. Turizmus - NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken GINOP 7. Turizmus - NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken VP 4.1 A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokhoz nyújtott támogatás TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése GINOP 1.3.4 Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztése GINOP 1.3.5 Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei (PA 3 A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása) TOP 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések EFOP 1. Együttműködő társadalom TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése EFOP 3. Gyarapodó tudástőke


Projekt típus

114


Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására

ITS DA Konzorcium


minimum nettó 250

Finanszírozás lehetséges forrása EFOP 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.3. A helyi kohézió és identitás erősítése TOP 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása EFOP 1. Együttműködő társadalom (1. F. Az egészségtudatosság növelése elsődsorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében; 1. G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása; 1. H. Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban


Projekt típus

115



Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése


Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése

nettó 6.000

Egyedi közlekedési fejlesztések

minimum nettó 300

Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére

nettó 246

ITS DA Konzorcium


Finanszírozás lehetséges forrása való részvételének növelése) EFOP 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések GINOP 7. Turizmus - NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és – tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés IKOP 3.2. A vidéki városielővárosi közösségi közlekedési teljesítmény megőrzése KÖFOP 2.A.1. Prioritási tengely: A közigazgatás hatékonyságának növelése TOP 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések HU-SRB PA3 Az együttműködések támogatása a turizmus és a kulturális örökség területén TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés


Projekt típus

116


Egyéb egyedi projektek Egyedi, térségfejlesztési elképzelések

ITS DA Konzorcium


nettó 25 nettó 68

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.3. A helyi kohézió és identitás erősítése EFOP 1. Együttműködő társadalom NEA támogatási lehetőségei Norvég Civil Alap támogatási lehetőségei Saját forrás TOP 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések


117

5 Anti-szegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Baján az alacsony státuszú lakosság aránya az aktív korú lakosságon belül 7,4%. A megye többi városával összehasonlítva, alacsonynak mondható. Jellemzően nem tömbszerűen él ezen lakosság, népességük eloszlik a város területén. Nagy kiterjedésű és lakosságszámú szegregátum nem is található a városban. A belterületi városrészek közötti elhelyezkedésük is egyenletes, ezeken a területeken a lakónépesség arányánál alacsonyabb százalékponttal élnek. Ugyanakkor az alacsony státuszú lakosság integrációjának elősegítése érdekében a horizontális beavatkozásokon túl, területspecifikus intézkedésekre is szükség van, mert a külterületeken az alacsony státuszú lakosság aránya az aktív korúakon belül magas, 23,3%. Emellett a település belterületén két kisebb lakosságszámú szegregált zárvány alakult ki. A KSH a 2011. évi népszámlálási adatok alapján szegregátumot nem talált a városban. A Tanyák IV. körzetet (külterület) szegregációval veszélyeztetett területnek nyilvánította. Az önkormányzat adatai alapján azonban a fent említett két zárvány szegregációval veszélyeztetett területnek minősül. Az egyik a Nyugati városrészben található Uszály utca 10. szám alatti tömb, a másik a Központi városrészben található Deszkás utca 14., valamint Szent László utcán (Rákóczi u. és Honvéd u. közötti szakasza) található. A legkedvezőbb mutatókkal a külterület rendelkezik, az ott élők nagy száma, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézsége, a hiányzó közművek miatt. Továbbá lecsúszással veszélyeztetett területek még a Kölcsey u. 21., Sárköz u. vége, Hun u. vége, livodai épületek, vaskúti úti volt laktanya, Varsa utca (tízemeletes ház), egyéb tanyás külterületek Javasolt ezen területekre figyelemmel lenni, és szükséges ezek áttekintése az ITS majdani felülvizsgálatában is.

ITS DA Konzorcium


118

12. táblázat: Baja város KSH által kijelölt és Baja város által jóváhagyott szegregátumainak státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként)

Társadalom 1. (Demográfia)

Szegregátum 1. (Uszály u. 10.)

Szegregátum 2. Deszkás u. 14.)

Szegregátum 3. (Tanyák IV.)

Társadalom 2. (Foglalkoztatottság)

Lakáshelyzet

A tömbben 28 család él.

LFT-ben 17, RSzSben 9, RGYK-ban 3 fő részesült 2014-ben.

Egyszobás, komfortos lakások találhatóak itt.

A tömbben 21 család él.

LFT-ben 8, RSzS-ben 1, RGYK-ban 7 fő részesült 2014-ben.

Jellemzően egyszobás, komfortos lakások találhatóak itt.

A területen 180 család él.

LFT-ben 42, RSzSben 41, RGYK-ban 48 fő részesült 2014-ben.

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 48, az egyszobás lakásoké 18%.

ITS DA Konzorcium

Épített környezet / Közterületek minősége

Szolgáltatásokhoz (közintézményi/piaci jellegű) való hozzáférés

Etnikai szegregáció

Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások

Az infrastruktúra rendelkezésre áll.

A területen kizárólag lakóházak találhatóak.

A területen magas a roma lakosság aránya

Nem történt érdemi változás.

Az infrastruktúra rendelkezésre áll.

A területen kizárólag lakóházak találhatóak.

A területen magas a roma lakosság aránya

Az infrastruktúra erőteljesen hiányos

A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A távolság miatt a szolgáltatások elérhetősége nehéz.

Nincs etnikai szegregáció.

Az önkormányzat több ingatlant értékesített, a népsűrűség csökkent. Az úthálózat egyes részei az eddigi murvaborítás helyett aszfaltburkolatot kaptak.


119

5.2 Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások A 2008-ban elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta a Deszkás utca 14. szám alatti területen 32 lakásából mára 21 maradt. A külterületi részen az úthálózat egyes részei kaptak pormentes burkolatot. A szociális és foglalkoztatási mutatók tekintetében nem áll rendelkezésre összehasonlítható adatsor. A 13. számú táblázat a 2008-ban tervezett, de megvalósításra nem kerülő beavatkozásokat tartalmazza. 13. táblázat: A 2008-ban elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai Korábbi IVS antiszegregációs tervének tervezett intézkedései

Ágazat

Szociális

Szociológiai helyzetfelmérés forrás hiányában nem valósult meg a szegregátumokban élő lakosságról Jelzőrendszer hatékonyságának növelése

Foglalkoztatás

Megjegyzés

nem történt komplex beavatkozás

Hátrányos helyzetben élők forrás hiányában nem valósult meg foglalkoztatásának megteremtése komplex program keretén belül Bajai Felnőttoktatási Hálózat forrás hiányában nem valósult meg létrehozása

Közösségfejlesztés

Pályázati önerő-alap civil forrás hiányában nem valósult meg szervezetek számára

A 14. számú táblázat tartalmazza azon beavatkozásokat, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2008-as IVS elkészítése óta. 14. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a városban Korábbi IVS antiszegregációs terv megvalósult intézkedései

egészségügyi szűrési, megelőzési programok

Eredmény /értékelés Minden évben, rendszeresen

Civil Ház létrehozása

Belvárosi Közösségi Házban

Valamennyi intézmény akadálymentesítése

Részben valósult meg

A helyi média bevonásával az esélyegyenlőséget szolgáló - Részben megvalósult tájékoztató, szemléletformáló - műsorok készítése Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozása

ITS DA Konzorcium

Létrejött


120

5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések 5.3.1.1

Anti-szegregációs célok

Baja város vezetése az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elvét szem előtt tartva, el kívánja érni, hogy a város minden polgára Otthon érezze magát a városban. Ennek érdekében az élet számos területét érintő beavatkozásokat tervez. A lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kíván hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. 15. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai Horizontális célok 1. Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása a településen 2. Oktatási integráció biztosítása

3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása

4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

Alcélok

Az iskolai sikeresség feltételeinek megteremtése A lemorzsolódás csökkentése A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Új szociális szolgáltatások biztosítása

A településen található veszélyeztetett területek közül a Deszkás utcait fel kívánjuk számolni. Az Uszály utcában és a külterületen horizontális eszközökkel kívánjuk megteremteni az integráció feltételeit. A külterületen emellett szükség van a lakókörnyezet rehabilitációjára is.

ITS DA Konzorcium


121

16. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban (a szegregátumok sorszámával jelölve) Terület specifikus célok A szegregátum teljes felszámolása, a családok szociális bérlakásokban történő elhelyezése integrált környezetben Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében A lakókörnyezet rehabilitációja A közüzemi tartozások csökkentése előrefizetés, kártyás mérőórákkal

5.3.1.2

Szegr. 1. (Uszály utca 10.)

Szegr. 2. (Deszkás u. 14.)

Szegr. 3. (Külterület IV.)

X

X X X

X

Általános – horizontális anti-szegregációs intézkedések

A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Baja számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Emellett az önkormányzat a Bajai Cigány Önkormányzattal közösen Anti-diszkriminációs jelzőrendszert működtet annak érdekében, hogy a településen az esélyegyenlőség és a szegregáció-mentesség a mindennapok részévé váljon. Az anti-szegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők a szerint, hogy az adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy „puha” (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. Általában elmondható, hogy önmagában a kemény, illetve a puha beavatkozás ritkán vezet eredményre, hatásos és maradandó eredmény ezek optimális kombinációjával érhető el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt. A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hozni egy szakmaközi hálózatot, amely a rendszeresen megtartott szakmai műhelyek keretében összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásokat tud biztosítani, a szükséges jelzőrendszer kialakításával. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek meghívásra: közoktatási intézmények munkatársai, egészségügyi intézmények, szociális és családsegítő munkatársak, igazgatási és foglalkoztatási intézmények munkatársai. A hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, az utcai devianciák, a fiatalkori bűnözővé válás elkerülése és a BTM nehézségekkel küzdő gyermekek problémáiban való segítségnyújtás biztosítása érdekében Kortárs-segítők képzését támogatjuk. A KLIK helyi tankerületével együttműködve segítjük az iskolai drogprevenció, a stressz prevenciós és a családi életre nevelés témakörökből rendhagyó órák rendezését. A kortárscsoport fontos helyszín a serdülők számára, hogy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési formákat. ITS DA Konzorcium


122

A tanyagondoki szolgáltatást fejleszteni kívánjuk a külterületeken élők segítése érdekében. Nyári napközi biztosítása szükséges, nyári étkeztetéssel, a hátrányos helyzetű tanulók részére. A megfelelő színvonalú szociális munka biztosítása érdekében rendkívül fontos a szociális területen dolgozók továbbképzése. Új gyakorlatok, lehetőségek megismerésére és újfajta tevékenységek bevezetésére van szükség. Emellett rendkívül fontos, hogy a segítő szakemberek számára támogatást nyújtsunk a segítő munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, a családsegítő munka fejlesztésében. Mindezek mellett rendkívül fontos, hogy a szociális szakemberek rendkívül leterheltek, ezért a szociális intézmény családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó részlegét 1-1 fővel szükséges növelni. A felszámolásra kerülő Deszkás utcai területen élők részére a felszámolást követő két évben rendszeres szociális mentori támogatást nyújtunk. Az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat. Számukra helyi adókedvezmények biztosítunk.

ITS DA Konzorcium


123

17. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései Horizontális cél 1. Esélyegyenlőség biztosítása

2. Oktatási integráció biztosítása

Megvalósítást célzó intézkedés Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése

Nyári napközi biztosítása, étkeztetéssel Kortárs-segítők képzése HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Drogprevenció

3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása 4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

ITS DA Konzorcium

Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a

Lehetséges pénzügyi forrás Nem releváns

Megvalósulás lehetséges időtávja 2015-

Saját forrás

2015-

szociális intézmény vezetője Polgármester

Saját forrás

2016-

Saját forrás

2015-

szociális intézmény vezetője Polgármester

Saját forrás

2016-

Saját forrás

2015-

Jegyző

Nem releváns

2015-

Felelős Jegyző, együttműködve a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökével Polgármester


124 jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Szociális szakemberek továbbképzése Tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztése

ITS DA Konzorcium

szociális vezetője szociális vezetője

intézmény

saját forrás

2017-

intézmény

saját forrás

2015-


5.3.1.3

Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések

A Baján található három szegregációval veszélyeztetett terület közül a Deszkás utcai szüntethető meg a közeljövőben. A többi terület esetében alapvetően rehabilitációs programok alkalmazására van szükség, ugyanakkor folyamatosan segíteni kell az ott élőket is mobilizációs intézkedésekkel annak érdekében, hogy azon területeken is oldódjon a szegregáció, csökkenjen a népsűrűség. A megmaradó szegregátumok esetében elsődleges feladat a lakókörnyezet rehabilitációja, illetve a külterület esetében a hiányzó infrastruktúra biztosítása. A Deszkás utcai terület népessége az elmúlt időben jelentősen csökkent. A terület teljes felszámolására van szükség. A családok részére integrált lakókörnyezetben szükséges biztosítani bérlakásokat. A bérlakásokat nem tömbszerűen alakítjuk ki, hogy ne jöjjön létre újabb szegregátum a településen. A bérlakásokba költöző családok folyamatos megtámogatására van szükség a költözés előtt és azt követően is minimálisan két évig. Ezen feladat érdekében a szociális intézmény létszámát növelni szükséges. A közműszolgáltatókkal együttműködve előrefizetős, kártyás mérőórák kihelyezését kezdeményezzük azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlanokról, illetve ahol ennek veszélye fenyeget. A külterület esetében biztosítjuk a hiányzó infrastruktúrák elérését is az ott élők részére.

ITS DA Konzorcium


126

18. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései

Szegregátum megszüntetése, családok integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése Bérlakásokba költöző családok szociális munkával történő segítése

szegregáció megszüntetése

polgármester

saját forrás

Megvalósulás lehetséges időtávja 2016-2020

szegregáció megszüntetése

saját forrás

2016-2020

1., 3.

Kártyás mérőórák elhelyezése

Saját forrás

2015-

3.

Hiányzó infrastruktúra biztosítása

Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése

szociális intézmény vezetője szociális intézmény vezetője polgármester

saját forrás

2016-2020

Szegregátum sorszáma 2.

2.

Konkrét intézkedés/ beavatkozás

ITS DA Konzorcium

Érintett terület specifikus cél

Felelős partner

Lehetséges pénzügyi forrás


5.3.1.4

127

Az anti-szegregációs beavatkozások ütemezése

19. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése Intézkedés Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése Nyári napközi biztosítása, étkeztetéssel Kortárs-segítők képzése HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Drogprevenció Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Szociális szakemberek továbbképzése Tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztése Szegregátum megszüntetése, családok integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése Bérlakásokba költöző családok szociális munkával történő segítése Kártyás mérőórák elhelyezése Hiányzó infrastruktúra biztosítása

ITS DA Konzorcium

2015 X X X

2016 X X X X

2017 X X X X

2018 X X X X

2019 X X X X

2020 X X X X

2021 X X X X

2022 X X X X

2023 X X X X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X


128

5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések

A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elvek kell, hogy érvényre jussanak. A projektfejlesztés során elemi érdekünk a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága. Mind az előkészítés, mind a megvalósítás során biztosítjuk a társadalmi párbeszéd lehetséges formáit. A Bajai Cigány Önkormányzatot bevonjuk ezen folyamatokba. Célirányos kampányt tervezünk minden fejlesztés, program, a település életét befolyásoló esemény, illetve a településen megjelenő szolgáltatás, esemény széles körű megismertetésére, a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására. A tervezett fejlesztések között nincs olyan, amelynek potenciális szegregációs hatása lenne.

5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

A szegregációt okozó folyamatok hátterében különböző okok húzódhatnak meg, közülük a legfontosabb az alacsony iskolai végzettségből következő munkanélküliség, a kizárólagosan a legolcsóbb és egyben legrosszabb minőségű lakhatáshoz történő hozzáférés lehetősége, az eladósodás és ennek következtében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szűkülése. A legtöbb önkormányzat gazdálkodása feszített, sokszor az alapvető fejlesztésekre sem jut forrás. A településen élő legszegényebb családok támogatását ennek ellenére fel kell vállalnia az önkormányzatnak annak érdekében, hogy helyzetük javuljon, körük ne bővüljön. A rossz szociális helyzetben lévő családokon leginkább az segít, ha tagjai munkához jutnak, ez az alapfeltétele a család jobb helyzetbe kerülésének. A lakhatási programok megvalósításánál elsődleges szempont megakadályozni, hogy a legszegényebbek egy tömbbe lakjanak, mivel ez gettósodási folyamatot indít el. Szegregálódási folyamatokat indíthat el, ha egy városrész leromlása elindul, az önkormányzat felelőssége, hogy ha ezt észleli, gyorsan reagáljon. Az önkormányzatban, ha valóban kialakul a tulajdonosi szemlélet, mindent el fog követni, hogy a leromló területek további pusztulását megállítsa. Ennek egyik eszköze lehet a hiányzó közszolgáltatások elérhetővé tétele, akár azok átszervezésével. A fentebb jelzett problémák és lehetséges megoldások – az integrált oktatás kivételével – forrásigényesek, ezért az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy megtalálja azokat a külső, leginkább pályázati forrásokat, amelyek segítségével a település legrosszabb helyzetben lévő családjait tudja támogatni. A szegregátumok létrejötte részben spontán folyamat eredménye. A jelenlegi városfejlesztési elképzelések szerint nem ismert olyan beavatkozás, amely a területeken az ingatlanok nagyszámú bontását követelné meg, ezzel esetlegesen hozzájárulva újabb szegregátumok létrejöttéhez. A fiatal családok lakhatáshoz jutásának elősegítése érdekében bérlakásokat alakítunk ki. A beóvodázáskor az óvodai feladatellátási helyek között a HH és HHH gyermekek egyenletes elosztását biztosítjuk. A településen más ágazatot érintő szegregációs mechanizmusok nem ismertek.

ITS DA Konzorcium


129

5.3.4 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

Az önkormányzat Integrációs kerekasztalt hoz létre. A Kerekasztal tagjai közé meghívja a Cigány Nemzetiségi Önkormányzatot, a program megvalósításába bevont (szociális, köznevelési) intézmények vezetőit, illetve a releváns civil szervezeteket. A Kerekasztal látja el a Programban leírt tervezett intézkedések monitoringját is. A Kerekasztal folyamatosan nyomon követi a projektek megvalósítását, gondoskodik az érintettek véleményének kikéréséről, alternatív javaslatok felvetéséről, a megvalósult intézkedésekkel kapcsolatos elégedettség méréséről. A feladatok teljesítéséről, a fejlesztések állásáról az egyes intézkedések felelősei félévente beszámolnak a képviselőtestületnek. A Kerekasztal monitoring munkája kiterjed az egyes intézkedések relevanciájának vizsgálatára is. Baja Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs Intézkedési Tervben foglaltak érvényesítésére. A fennhatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő.

ITS DA Konzorcium


130

6 A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez

Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt 2014-2020 közötti EU kohéziós politika tematikus célkitűzései az alábbiak: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célokhoz beruházási prioritások kerültek kijelölésre. Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz a 20. táblázat mutatja be. Egy tervezett fejlesztés természetszerűleg egyszerre több tematikus cél megvalósításához is hozzájárul, így egyes EU tematikus célok és hozzájuk tartozó beruházási prioritások több tematikus célhoz is kapcsolódnak egyszerre. Baja városa a gazdaság-, a turizmus és az ezeket támogató infrastruktúra fejlesztéseket (elsősorban közlekedésfejlesztés) emelte ki fő fejlesztési irányként, így az alapvetően az ezen célok megvalósítását támogató EU tematikus célok és hozzájuk tartozó beruházási prioritások kerültek a 20. táblázatban bemutatásra, de megjelennek az egyéb célok megvalósítását célzó beruházási prioritások is. Ahhoz, hogy a kapcsolódások teljesen átláthatóak legyenek, ismerni kell az egyes tematikus célok mögött meghúzódó tervezett fejlesztési elképzeléseket, amelyeket a 4.4-es fejezet tartalmaz. 20. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz ITS Tematikus célok

T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és

ITS DA Konzorcium

Kapcsolódó EU tematikus célok (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése

Kapcsolódó EU beruházási prioritások b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési


ITS Tematikus célok

131

Kapcsolódó EU tematikus célok

Kapcsolódó EU beruházási prioritások központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése (ERFA); (1) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) az innovációnak, az együttműködésnek és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben; b) a kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés és az erdőgazdálkodás, valamint a kutatás és az innováció között, egyebek mellett a környezetgazdálkodás és a környezeti teljesítmény javítása céljából; c) az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban

(2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása

a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, és a digitális gazdaság új technológiáinak és hálózatai alkalmazásának támogatása (ERFA); b) az IKT-termékek és szolgáltatások,

turizmusfejlesztés

ITS DA Konzorcium



ITS DA Konzorcium

132


Kapcsolódó EU beruházási prioritások az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása (ERFA); c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás és az e-egészségügy IKT alkalmazásainak megerősítése (ERFA)

3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése

a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának – többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő – ösztönzése (ERFA); c) a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása (ERFA); d) a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni (ERFA) (2) a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének a megkönnyítése, mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság, és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásának fokozása céljából; b) a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépésének megkönnyítése és ezen



ITS DA Konzorcium

133


Kapcsolódó EU beruházási prioritások belül is különösen a generációs megújulás elősegítése; (3) az élelmiszerlánc szervezésének – többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) az elsődleges termelők versenyképességének javítása, mégpedig azáltal, hogy megfelelőbb módon integrálják őket az agrárélelmiszeripari láncba a minőségrendszerek révén, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, valamint a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, továbbá a termelői csoportokban és szervezetekben és a szakmaközi szervezetekben folytatott promóció

(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatás minden ágazatban

b) a vállalatokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése (ERFA és KA); c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (ERFA és KA)

(6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása

c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); (5) az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az



ITS DA Konzorcium

134


Kapcsolódó EU beruházási prioritások élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) a mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása; b) a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása; c) a megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékanyagok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő átadásának és felhasználásának megkönnyítése

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

a) üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása (ERFA); b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását (ERFA); c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) alkalmazási körén kívül esnek (ERFA); d) beruházás a foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába (ERFA); i. az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós



ITS DA Konzorcium

135


Kapcsolódó EU beruházási prioritások munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is (ESZA); iii. önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozások, közöttük innovatív mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozása (ESZA); v. a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez (ESZA); vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA) vii. a munkaerő-piaci intézmények, például az állami és magán foglalkoztatási szolgáltatások modernizálása, és a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás javítása, többek között a munkavállalók transznacionális mobilitását ösztönző intézkedések, valamint a mobilitási programok és az intézmények és az érdekeltek közötti együttműködés javítása révén (ESZA)

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

c) a szociális vállalkozások támogatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások (ERFA és ESZA); a) a diverzifikálásnak, kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése (EMVA); b) a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben (EMVA); c) az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatuk előmozdítása, és minőségük javítása a vidéki térségekben (EMVA); v) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés




136




vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA)


a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi befogadás elősegítése a szociális, kulturális és szórakozási szolgáltatások segítségével valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra (ERFA); b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások (ERFA és ESZA); ii. a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmigazdasági integrációja (ESZA) c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás és az e-egészségügy IKT alkalmazásainak megerősítése (ERFA)

T3: Társadalmi megújuló- (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok képesség támogatás használatának és minőségének a javítása

ITS DA Konzorcium

Kapcsolódó EU beruházási prioritások megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása (ESZA) c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA);



ITS DA Konzorcium

137


Kapcsolódó EU beruházási prioritások

(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatás minden ágazatban

c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (ERFA)


ii. a fiatalok, különösen a nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülők, közöttük a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett és a marginalizálódott közösségekből jövő fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén (ESZA); iv. a nemek közötti egyenlőség minden területen, többek között a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a munkahelyi előmenetel terén, a munka és a magánélet összeegyeztetése és az „azonos munkáért azonos bér” elvének előmozdítása (ESZA); vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA)


a) a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás (ERFA); b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének



ITS DA Konzorcium

138


Kapcsolódó EU beruházási prioritások támogatása (ERFA); c) a szociális vállalkozások támogatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások (ERFA és ESZA); i. az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (ESZA); ii. a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmigazdasági integrációja (ESZA); iii. a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása (ESZA); iv. a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (ESZA); v. a foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása (ESZA)

(10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében

i. a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is (ESZA); ii. a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és



139


Kapcsolódó EU beruházási prioritások hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára (ESZA); iii. az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés javítása minden korcsoport számára formális, informális és nem formális módon egyaránt, a munkavállalók ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, valamint a rugalmas tanulási formák előmozdítása, többek között a pályaorientáció és a megszerzett kompetenciák elismerése révén (ESZA); iv. az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása többek között a készségek iránti igény előrejelzésén alapuló mechanizmusok, a tananyagok kiigazítása, a munkaalapú tanulási rendszerek – beleértve a duális tanulási rendszereket és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket – létrehozása és továbbfejlesztése (ESZA)

(11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

ii. az oktatással, az egész életen át tartó tanulással és a képzéssel foglalkozó politikák, valamint a foglalkoztatási és szociálpolitika kidolgozásában érintett valamennyi érdekelt kapacitásának kiépítése többek között a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzését célzó ágazati és területi paktumok révén (ESZA) b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a

T4: Határon átnyúló, (1) a kutatás, a technológiai nemzetközi kapcsolatok és fejlesztés és az innováció ITS DA Konzorcium



együttműködések erősítése, újak kialakítása

140

Kapcsolódó EU tematikus célok erősítése;

Kapcsolódó EU beruházási prioritások vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése (ERFA);

c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); b) a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében (ERFA és KA); (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása;

(7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek

ITS DA Konzorcium

b) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához – többek között a multimodális csomópontokhoz – történő kapcsolásával (ERFA); c) környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése




ITS DA Konzorcium

141

Kapcsolódó EU tematikus célok megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban;

Kapcsolódó EU beruházási prioritások és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében (ERFA és KA); d) átfogó, magas szintű és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentő intézkedések előmozdítása (ERFA és KA)

(11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása

Nem releváns. (Tervezett OP szerinti cél: Együttműködési tevékenységek támogatása a kultúra, szabadidő, sport és a természetvédelem területén) a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, és a digitális gazdaság új technológiáinak és hálózatai alkalmazásának támogatása (ERFA)

(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (ERFA és KA)


a) a hulladékágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében (ERFA és KA); b) a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében (ERFA és KA);



ITS DA Konzorcium

142


Kapcsolódó EU beruházási prioritások c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); d) a biológiai sokféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén (ERFA és KA); e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük az átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása (ERFA és KA); f) a hulladékgazdálkodási ágazatban, a vízgazdálkodási ágazatban, a talaj tekintetében vagy a légszennyezettség csökkentése területén a környezetvédelem és az erőforráshatékonyság javítását szolgáló innovatív technológiák előmozdítása (ERFA); g) az erőforrás-hatékony gazdaságra való ipari átállás támogatása, a zöld növekedés, az ökoinnováció és a környezeti teljesítményirányítás a közés a magánszektorban történő előmozdítása (ERFA)

(7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban;

b) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához – többek között a multimodális csomópontokhoz – történő kapcsolásával (ERFA); c) környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és



ITS DA Konzorcium

143


Kapcsolódó EU beruházási prioritások repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében (ERFA és KA); d) átfogó, magas szintű és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentő intézkedések előmozdítása (ERFA és KA)

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása;

a) üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása (ERFA); b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását (ERFA); i. az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is (ESZA); vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA)


b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett



ITS DA Konzorcium

144


Kapcsolódó EU beruházási prioritások beruházások (ERFA és ESZA); ii. a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmigazdasági integrációja (ESZA); iii. a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása (ESZA); b) a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben (EMVA)


145

6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz 10. ábra: Az ITS illeszkedése az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz

Forrás: Trenecon-Cowi, Saját szerkesztés

ITS DA Konzorcium


OFTK-hoz illeszkedés

146

A 2014. januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Átfogó fejlesztési célok: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Szakpolitikai célok: Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Területi célok: Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása Baja város célrendszere az OFTK célrendszeréhez teljesen hasonlóan került meghatározásra, azaz a célok a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőnek szólnak, beleértve a társadalom és a gazdaság környezethez való viszonyulását, a környezeti szempontokat is. Baja célrendszere a 21. táblázatban bemutatottak szerint illeszkedik az OFTK céljaihoz.

ITS DA Konzorcium


147

21. táblázat: Illeszkedés az OFTK célrendszeréhez ITS tematikus célok és részcélok

T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés

OFTK célok Kapcsolódó átfogó fejlesztési célok 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Kapcsolódó szakpolitikai célok Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészségés sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és – ellátás Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme


T3: Társadalmi megújuló-képesség támogatása

Kapcsolódó területi célok Az ország makroregionális szerepének erősítése Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzé s elősegítése

2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4.Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészségés sportgazdaság

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat

Jó állam, szolgáltató állam és biztonság

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése

1.Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészségés sportgazdaság

Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése

Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzé s elősegítése

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme

Jó állam, szolgáltató állam és biztonság

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás

ITS DA Konzorcium


148

biztosítása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása

4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság

Az ország makroregionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzé s elősegítése

T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése

3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme

Az ország makroregionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzé s elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

Megyei területfejlesztési koncepcióhoz / programhoz illeszkedés

Bács-Kiskun megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési programja négy átfogó és három tematikus stratégiai célt jelöl ki. A tematikus stratégiai célok mellett öt területi cél került azonosításra. Baja tematikus céljai a 22. táblázat szerint illeszkednek a megyei célokhoz (a mátrix belsejében a színek erőssége a kapcsolat erősségét jelzi, lsd. jelmagyarázatot). A táblázatból az olvasható ki, hogy a legerősebb kapcsolat a társadalmi-gazdasági súly növelése, valamint a Duna-mente logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztési célok területén van.

ITS DA Konzorcium


149

22. táblázat: Baja tematikus céljainak illeszkedése a Bács-Kiskun megyei célokhoz Megyei átfogó célok

ITS tematikus célok A megye társadalmigazdasági súlyának növelése a kárpátmedencében és az európai térben inkluzív növekedés révén

Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése

Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése

Egészséges és megújuló társadalom

T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3. Társadalmi megújuló-képesség támogatása T4. Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Megyei tematikus célok

ITS tematikus célok Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV szektor megerősítésével T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését

ITS DA Konzorcium

Élhető és életképes vidék

A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések


150

megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése

ITS tematikus célok

Megyei területi célok Ter1 A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon , kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

T1. Helyi adottságokra épülő gazdaságés turizmusfejleszté s T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése

Nem releváns!

Ter2 Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítás a Nem releváns!

Nem releváns!

Nem releváns!

Nem releváns!

Nem releváns!

Nem releváns!

Nem releváns!

Nem releváns!

Nem releváns!

Forrás: Saját szerkesztés 2015.

ITS DA Konzorcium

Tem3 A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturáli s fejlesztések

Ter4 A Dunamente logisztikai potenciáljána k kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

Ter 5 A határmenti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolatair a alapozó kohézió erősítő fejlesztések


151

Jelmagyarázat: Gyenge kapcsolat Közepes mértékű kapcsolat Erős kapcsolat

6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat 6.1.3.1

Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz

A településrendezési eszközöket tekintve Baja az alábbiakkal rendelkezik: Baja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) és 7. § (3) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. /1/ bekezdése alapján megalkotta Baja Város Helyi Építési Szabályzatát, amelyet a város Képviselő–testülete a 8/2008. (II. 29.) rendeletében fogadott el. Baja Város Képviselő-testülete által a 157/2002. Kth. sz. határozatával jóváhagyott és a 300/2007. (IX.27.) Kth. számú határozatával módosított Településfejlesztési Koncepció. A Településszerkezeti tervet a Képviselő-testület a 249/2002. Kth. sz. számú határozatában hagyta jóvá, amely aztán több módosításon esett át (54/2003. (XI. 28.) Ktr. számú rendelet, 257/2006. Kth. számú határozat). Ezek együttesen a településrendezési eszközökhöz (TRT). A fenti célokhoz az ITS alábbi céljai illeszkednek: 1. Átfogó cél: A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés Ezen átfogó cél a város által meghatározott két, illetve három kitörési pontot célzó fejlesztési irányokat jelöl ki, úgymint a gazdaságfejlesztést, a turizmusfejlesztést, valamint az ezeket kiszolgáló, támogató infrastrukturális (főként közlekedési) fejlesztéseket. Ezen fejlesztési irányok elsősorban a város versenyképességét hivatottak elősegíteni, a gazdaság fejlesztésével (infrastrukturális beruházások, pl. utak fejlesztése, feltáró utak létrehozása, kikötő fejlesztés) valamint a szolgáltatási és turisztikai szektorban biztosítanak újabb munkahelyeket. 2.

Átfogó cél: A városi közösségek és a helyi társadalom innovatív fejlesztése

Ez az átfogó cél támogatni tudja mind az első, mind pedig a második átfogó cél megvalósítását is. A jövőkép egészének megvalósulásához hozzá tud járulni a 3. átfogó cél, hiszen a helyi fejlődik a gazdaság erősödik Baja város versenyképessége. Az ITS jövőképe és célrendszere maximálisan illeszkedik a Koncepcióban megjelölt távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz.

ITS DA Konzorcium


152

. Az életminőségre közvetlen pozitív hatással bír a települési központból való magas forgalom terhelésű utak kiváltása, vagy az Európa egyik egészségcentruma beruházás megvalósítása is. 3. Átfogó cél: Határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése Ezen átfogó cél erősíti a gazdasági fejlesztések megvalósulását. A Koncepcióban megjelölt céloktól egy tekintetben tér el az ITS célrendszere, méghozzá azzal, hogy kiegészül még egy fejlesztési iránnyal, a határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítésével. ITS célrendszerében ugyanúgy megjelenik a fenntartható fejlődés biztosítása, a gazdaság egészének fejlesztése, az idegenforgalom fejlesztése és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a térségi vezető szerep megőrzése és megerősítése, mint a Koncepcióban. Tematikus célok: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés Ennek érdekében lakóterületi, gazdasági területi, üdülőterületi és intézményi fejlesztések lehetőségét teremtik meg a településrendezési eszközök nagy hangsúlyt helyez a turisztikai vonzerőt erősítő különleges övezetek kialakítására (Sugovica, Petőfi-sziget). Ezeken a területeken sport és turisztikai célú övezeteket alakít ki. Mindemellett Baja távlati elképelései között szerepel, hogy Európa egyik egészcentruma legyen. Társadalmi megújuló-képesség támogatása Ennek érdekében természetjárást, rekreációt, sportolási célú területeket, turizmusfejlesztést és intézményi fejlesztést biztosítanak a településrendezési eszközök. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés Az ITS Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus célja igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt alábbi távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz: a város jelenlegi értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása (távlati cél); a város társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása (távlati cél); az idegenforgalom fejlesztése (fejlesztési prioritás); az infrastruktúra fejlesztése (fejlesztési prioritás).

6.1.3.2

Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához

Baja Város Önkormányzata 2015. ………………….-én fogadta el a 2014-2020 évre vonatkozó gazdasági ciklusprogramját. Baja Város Önkormányzat Gazdasági Program 2015-2020 dokumentumban bemutatásra kerülnek a településfejlesztési alapelvek és a stratégiai irányok. A város településfejlesztési alapelvei a foglalkoztatás bővítése, az integrált szemlélet, legitimitás, lokálpatrióta gazdaságpolitika, fenntarthatóság elve, az együttműködés, partnerség, és a költségvetési egyensúly szem előtt tartása elvekben kerültek meghatározásra. Az ITS tematikus céljai az alábbiak szerint illeszkednek a gazdasági programban szereplő fő prioritásokhoz: ITS DA Konzorcium


153

23. táblázat: Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához ITS tematikus célok és részcélok

Gazdasági program 2014-2020 célok


Munkahelyteremtő beruházások ösztönzése;


Természeti-környezeti fejlesztések;


Baja térségközponti szerepének erősítése, a város népesség-megtartó erejének növelése;


A Gazdasági Program több helyen megnevezi a határon átnyúló kapcsolatok megerősítését, amely visszahat a gazdasági szerep megerősítésére is, pl. Duna hídhoz kapcsolódó


A térség lakosságát, a környezet védelmét, a turizmust és a gazdasági növekedést szolgáló alapinfrastruktúrák fejlesztése;

Bácskai löszös síkság mezőgazdasági terményeire épülő kereskedelmi szerep erősítése; értékekre

alapozó

turisztikai

szerepkör erősítése, a térségközpontként betöltött helyzet erősítése, a mezőgazdasági termékkultúra erősítésében a határon átnyúló jégeső-megelőző program támogatása;

Forrás: Saját szerkesztés, 2015.

6.1.3.3

A települési környezetvédelmi programmal való összhang

Baja város II. környezetvédelmi programjával való összhang A települési képviselő testület a 364/2011. (IX. 29.) Kth. számú határozatával fogadta el Baja városának környezetvédelmi programját. A környezetvédelmi program célkitűzései az alábbiak: A környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele, a károsodások megelőzése, a már sérült környezet rehabilitálása. Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása, a helyi környezeti állapot fejlesztési feltételeinek megteremtése, mindez az állampolgárok széleskörű részvételével. A helyi természeti erőforrások, táji adottságok megőrzése, az ezekkel való ésszerűen takarékos – az erőforrások megújulását biztosító és hosszútávon fenntartható – gazdálkodásszabályozási, szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése. ITS DA Konzorcium


154

A helyi környezetvédelmi és egyéb önkormányzati feladatok közötti összhang megteremtése a környezetvédelmi szempontok hangsúlyos megjelenítésével. A helyi (civil) szerveződések, intézmények és a polgárok minél szélesebb körű bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, az együttműködés feltételeinek megteremtése, környezetünk állapotának felmérésére, megismerésére, megőrzésére és javítására irányuló közös munkában. Az ITS ezen környezeti és természeti jellegű célok tekintetében koherensen a „Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés” tematikus célhoz és a „Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás” tematikus célhoz kapcsolódik erősen össze. A turizmus fejlesztési elképzelések között számos olyan megvalósítandó beruházást tervez a település, amely előtérbe helyezi a település természeti környezetének megóvását, revitalizációját, valamint ezen törekvések figyelembevételével a fenti értékeket, közelebb is helyezi a turisztikai fejlesztések tekintetében. Ezen cél egyúttal kapcsolódik is a Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus célhoz, a település környékén található számos természeti és épített környezeti értékekre (Gemenci erdő, Sugovica, Petőfi-sziget, Nagy-Pandúr-sziget) épülő fejlesztési elképzelésekkel is.

6.1.3.4

A Helyi Esélyegyenlőségi Programmal való összhang

Baja városának 2013-2017 időszakra vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Program kimondja, hogy az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettsége, hanem hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Baja Város Önkormányzat alapvető célja, hogy Baja olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A Helyi Esélyegyenlőségi Program keretében olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása történt meg, amelyek: szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára; biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával; kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. Baja városa a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a ITS DA Konzorcium


155

foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. Baja város elkötelezett az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, ezért élve a törvény adta lehetőséggel, a fenti elvek érvényesülése érdekében megalkotta és elfogadta a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját. A fenti célokhoz az ITS alábbi céljai illeszkednek: A Társadalmi megújuló-képesség támogatása tematikus cél: Az ITS célja, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez hozzájáruljon, az egészségügyi szolgáltatások, valamint az élhető lakókörnyezet mindenki számára egyformán rendelkezésre álljon. Jelen tematikus cél a veszélyeztetett társadalmi rétegek, a leszakadó hátrányos rétegek felzárkózását is célozza. Célkitűzés, hogy a város minőségi és elérhető közigazgatási, közoktatási, egészségügyi, szociális és kulturális, közösségi közszolgáltatásai mindenki számára elérhetővé váljanak. Cél, hogy az esélyegyenlőtlenséggel küzdők életkörülményeit javítsák, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára kitörési lehetőséget biztosítsanak, az alacsony végzettségűek számára pedig a képzettségi szint emelésével jobb esélyeket a foglalkoztatásra. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése és a Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus célok: A célkitűzéssel az önkormányzat a teljes közműellátást (szennyvízcsatornázás stb.), valamint a közlekedési szempontú minél jobb elérhetőséget célozza a város minden területén, ezáltal javítva az ott élők mindennapi életkörülményeit, a munkalehetőségekhez való eljutást. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés: Baja a turizmusfejlesztési elképzelések megvalósításával olyan célt is megvalósít, amellyel foglalkoztatási lehetőséget, ezáltal biztos jövedelmet biztosít minden dolgozni kívánó személy számára.

6.2 Belső összefüggések 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata

Jelen fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott városi és városrészi problémák mérséklődését, illetve hogy a célok milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a tematikus és területi célok, valamint a problémák és adottságok közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli.

ITS DA Konzorcium


156

24. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai Városi szintű középtávú tematikus célok

Városi szintű problémák

A város népessége csökken A magasan képzett lakosság elvándorlásának aránya nagy Magas a munkanélküliségi ráta, alacsony a foglalkoztatottság szintje Baja városa gazdag épített és természeti értékek tekintetében egyaránt, ugyanakkor az ezekben rejlő potenciál kihasználása jelenleg még alacsony szintű A városban és térségében a már betelepült vállalkozások, valamint az érdeklődő befektetők igényeinek teljes körű kielégítése jelenleg még nem adott Baja előnye a dunai intermodális kikötő Bajai Országos Közforgalmú Kikötő jelenléte, amely még számtalan kihasználatlan potenciált rejt. Hajós-Bajai borvidék népszerűsítése, fejlesztése szükséges Egyes nevelés-oktatási, szociális, közösségi,

ITS DA Konzorcium

T3. Társadalmi megújuló-képesség támogatása



2

3

1

2

11

3

2

3

2

3

13

3

0

3

1

3

10

3

3

2

2

3

13

3

1

2

2

3

11

3

0

2

3

3

11

3

0

0

2

3

8

0

3

3

3

3

12



3

A kapcsolódások összesített erőssége


157

Városi szintű középtávú tematikus célok T3. Társadalmi megújuló-képesség támogatása



3

1

3

3

13

3

3

1

0

3

10

Határmenti, periférikus helyzet

3

1

2

3

3

12


30

18

22

22

32



kulturális és sport létesítmények / intézmények / terek felújítása szükségszerű A város elérhetősége fejlesztésre szorul; a közlekedést több tekintetben fejleszteni szükséges A megújuló energiában rejlő lehetőségek kihasználása jelenleg még alacsony mértékű

3

Városi szintű problémák


Ahogy a fenti összefoglaló-értékelő táblából látszik, a problémák mérséklése szempontjából a város legfontosabb célkitűzése a helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés és az azt kiszolgáló, megalapozó infrastruktúra-fejlesztés, fenntartható közlekedés-fejlesztés. Társadalmi megújuló-képesség támogatása és a határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása, valamint a természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus céloknak a város problémáinak kezelése tekintetében csak korlátozott szerepük lehet, ezen tematikus célok hatásai elsősorban közvetett módon jelenhetnek meg. Az egyes célokhoz kapcsolódó eredmények hozzájárulása a különböző problémákhoz eltérő mértékű, összességében a célok elérése kapcsán a népesség fogyása várhatóan csökken és a magasan képzett lakosság elvándorlása is jelentősebb mértékben lassulhat, a foglalkoztatottság szintje növekedhet. A város által megfogalmazott célok legkevésbé a Hajós-Bajai borvidék népszerűsítését, fejlesztését szolgálják; vélhetően azért, mert ez már inkább járási szintű fejlesztési igény, mintsem települési.

ITS DA Konzorcium


158

25. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai Városi szintű középtávú tematikus célok T3. Társadalmi megújuló-képesség támogatása



3

2

2

2

12

3

1

2

2

3

11

3

1

2

3

3

12

3

2

2

3

3

13

3

1

2

3

2

11

2

1

3

1

2

9

2

1

3

2

1

9

3

2

3

2

1

11

3

2

3

2

1

11



Rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek

3

Ipari Park jelenléte

Városi szintű adottságok

Bajai Országos Közforgalmi Kikötő (BOKK) jelenléte Eurovelo 6 nyomvonala a településen keresztül húzódik Hátár közelsége, kialakult határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok Erős térségi szerepkör (Kórház jelenléte, Főiskola jelenléte, erős nevelési-oktatási, szociális és egyéb egészségügyi intézmények, jelenléte) Erős civil szervezeti jelenlét és aktivitás Széles programkínálat egész évben (kulturális, művelődési, sport, szórakozás) Vízi turisztika és vízi sportok adta lehetőségek széles köre

ITS DA Konzorcium



159

Városi szintű középtávú tematikus célok

Városi szintű adottságok




25

14




22

20

18


Az értékelő táblázatból látható, hogy város kettő célkitűzés tekintetében közel azonos mértékben épít adottságaira; ezek közül a helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés célkitűzés alapoz leginkább a meglévő legfontosabb települési erőforrásokra. A természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus cél tekintetében bár úgy tűnik, hogy az adottságok csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; de ez téves megállapítás lenne, hiszen az első városi szintű adottságként feltüntetett rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek sorát hosszan lehetne sorolni (50db műemlékvédelmi épület és számtalan természeti érték, úgymint Gemenc, Duna, Sugovica, Petőfi-sziget, Nagy-Pandúr-sziget stb.). Annak okán, hogy csak egy sorban került feltüntetésre (összefoglaló jelleggel), így csak egyszer tudja érvényesíteni a táblázatban súlyosságát. Az adottságok és a célok viszonyában kiemelkedik a rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek, a Bajai Országos Közforgalmi Kikötő és az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal, amelyek így a város legfontosabb adottságának tekinthetők, és amelyek további fejlesztése és minél szélesebb körű funkciókkal történő hasznosítása az egész város fejlődése szempontjából meghatározó lehet.

ITS DA Konzorcium


160

26. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai Városrészek és városrészi területi célok

Városrészi szintű problémák

Parkolási nehézségek Közösségi közlekedési szolgáltatási színvonala fejlesztésre szorul Felújításra szoruló, funkcióhiányos közterületek és zöldfelületek Kevés a sportolásra alkalmas terület Részben hasznosított, felújításra szoruló műemléki épületek Közművesítés hiányos, vagy fejlesztésre szorul Bel- és csapadékcsatorna hálózat felújításra szorul Foglalkoztatottság alacsony, a munkanélküliség magas Lakófunkciót erősítő kiszolgáló egységek

ITS DA Konzorcium





1

1

3

1

6

2

2

2

2

8

3

3

3

3

12

3

2

2

3

10

1

1

3

0

5

1

1

1

3

6

3

3

3

3

12

3

3

2

1

9

2

2

0

3

7



161

Városrészek és városrészi területi célok V2 – Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése




3

3

3

3

12

1

1

1

3

6

Elkerülő utak hiánya

3

3

3

3

12


26

25

26

28

Városrészi szintű problémák


hiánya Kevés a kiépített és hálózatba kapcsolt kerékpárút és kiszolgáló létesítmények száma Belterületi utak hiányos aszfaltozásúak, vagy felújításra szorulnak

A városrészi szintű problémák közül kiemelkedik a „felújításra szoruló, funkcióhiányos közterületek és zöldfelületek”, a „bel- és csapadékcsatorna hálózat fejlesztési igénye”, a

„kerékpárút hálózatok hiánya”, valamint az „elkerülő utak” kiépítésének szükségszerűsége. Ezek azok a főbb problémák, amelyeket városi szinten mindenképpen szükséges megoldani. Bár számszerűen nem jelenik meg, de a központi városrészben a parkolási probléma az, amely megoldására mindenképpen törekedni kell. A városrészek közül a déli városrészt érintik a legjobban a feltárt hiányosságok, amely abból adódik, hogy ez a városrész viszonylag fiatal, így kiépítettsége folyamatban van.

ITS DA Konzorcium


162

27. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai Városrészek és városrészi területi célok V2 – Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése




0

2

3

0

5

Jelentős számú értékes természeti érték

0

3

3

1

7

Viszonylag jó zöldfelületi ellátottság

2

3

3

2

10

Jelentős nagyságú közterületek

1

1

3

1

6

Jelentős ipari, gazdasági területek

3

2

0

0

5

Jelentős számú kereskedelmi egységek

2

2

3

1

8

1

2

3

1

7

1

1

3

0

5

1

1

3

1

6

1

3

3

1

8


Jelentős számú értékes műemléki épület

Városrészi szintű adottságok

Sportolás és aktív rekreációs lehetőségek megléte Jelentős kulturális, művelődési intézmények, szórakozásra, szabadidő elköltésére alkalmas egységek jelenléte Kórház és egyéb egészségügyi intézmények jelenléte Főiskola és egyéb oktatás-nevelési

ITS DA Konzorcium


163

Városrészek és városrészi területi célok

Városrészi szintű adottságok


12




20

27

8


intézmények jelenléte A kapcsolódások összesített erőssége

A városrészi adottságok tekintetében egyértelműen megállapítható, hogy a központi városrész rendelkezik a legtöbb adottsággal, hiszen ide összpontosul a legtöbb műemlékvédelmi épület, a közigazgatási egységek, a szociális és egészségügyi, oktatás-nevelési intézmények, valamint a Petőfi-szigetnek köszönhetően a jelentős zöldfelület is adott, ugyanakkor ez elég koncentráltan jelentkezik, így javasolt a városközponti zöldfelületek „szétszórtabb” fejlesztése is. A legkevesebb adottsággal a déli városrész rendelkezik, hiszen itt alapvetően a lakófunkció dominál, melynek fejlesztése folyamatban van a lakossági igények legjobb és legszélesebb körű kielégítése céljából.

ITS DA Konzorcium


164

6.2.2 A célok logikai összefüggései

Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseit mutatjuk be. A 28. számú összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes területi/városrészi célok teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célok megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célok közötti összefüggések erősségét egy 0-3 skálán azonosítottuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli. Az alábbi, a különböző célok logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük: A belvárosban, azaz a központi városrészben meghatározott fejlesztési célok összességében jelentősebben járulnak hozzá a város fejlődéséhez, mint a többi városrész fejlesztései, de igazán annak összetettsége okán. Az ipari logisztikai, gazdasági területek fejlesztése is van olyan fontos és jelentős, mint a városközpont fejlesztése, ezek egymás nélkül nem élnek. Mivel az egyik fő probléma a képzett munkaerő helyben tartása, így a déli városrész lakófunkciójának megerősítése sem parciális. Tehát a városrészi célok együttes fejlesztése hoz igazán átütő eredményt. A helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés tematikus cél teljesüléséhez a keleti, a nyugati és a központi városrészek területi céljai járulnak hozzá dominánsan, a déli városrész esetében csak marginálisan jelenik meg ehhez a tematikus célhoz való hozzájárulás. A természeti és építetett környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus célhoz leginkább a központi és a nyugati városrészek járulnak hozzá adottságaik okán. A társadalmi megújulásra mindegyik városrészben szükség van, hiszen egyik cél a lakosság helyben tartása, így az Ő igényeik kielégítését szolgálja a legtöbb cél és fejlesztési elképzelés. A lakosság képzettségi szintjét tekintve a déli városrész mutatja a legjobb képet, de mivel a lakófunkció megerősítése cél ebben a városrészben, így a többi városrészhez hasonlóan itt is fontos a társadalmi megújuló-képesség támogatás. A határon átnyúló kapcsolatok erősítése célt a nyugati városrészben tervezett fejlesztések támogatják leginkább, de jelentős súllyal vesz ebben részt a többi városrész is. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése tematikus célterület az, amely mindegyik városrészben azonos súllyal jelentkezik.

ITS DA Konzorcium


165

28. táblázat: A települési célok logikai összefüggései Városi szintű középtávú tematikus célok

Városrészek és városrészi területi célok

V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 – Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 – Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 – Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése A kapcsolódások összesített erőssége

ITS DA Konzorcium





1

3

2

3

12

3

3

3

3

3

15

3

3

3

2

3

14

1

1

2

2

3

9

10

8

11

9

12



3


166

6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága

A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. „A stratégia megvalósításának főbb kockázatai” fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők: Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” című fejezet fejti ki. Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” tárgyalja. Nyomonkövetés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 „Monitoring rendszer kialakítása” című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi források megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás – tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre – elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 „A fejlesztések ütemezés”, valamint a 4.6 „A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve” című fejezet tartalmazza.

6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása

Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott, az önkormányzat döntése értelmében a 2020ig terjedő időszakban prioritást élvező fejlesztések között azonosítható logikai összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes beavatkozások milyen mértékben kapcsolódnak más beavatkozásokhoz, mennyiben segítik, vagy éppen rontják azok eredményességét. Az alábbi táblázatban a beavatkozások közötti összefüggések erősségét egy 2 – 0 - +2 skálán azonosítottuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, a -2 az erős negatív hatást, míg a „+2” érték az erős pozitív kapcsolódást jelöli. A sorösszegek azt mutatják, hogy az adott beavatkozás milyen mértékű hatással van az összes többi beavatkozásra, míg az

ITS DA Konzorcium


167

oszlopösszegek megmutatják, hogy az adott beavatkozás eredményeit mennyiben javítja a többi beavatkozás megvalósulása. Az alábbi, a beavatkozások logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük: A táblázat alapján egyértelműen megállapítható, hogy a legnagyobb hatással a többi beavatkozásra az alábbi fejlesztési elképzelések vannak (a felsorolás nem jelent rangsort is egyben): o

Baja Vízivilág projekt

o

Ipari park fejlesztése

o

Logisztikai központ fejlesztése

o

Egészségcentrum kialakítása

o

Elkerülő utak kialakítása

o

Baja – M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése

o

Eurovelo 6 kerékpárút fejlesztés

o

Baja fesztiválváros projektelemeinek megvalósítása

o

Befektetés-ösztönző tevékenységek

o

Vállalkozói fejlesztések

o

Városi infrastruktúra fejlesztések

o

Duna menti és határon átnyúló együttműködések

o

Turisztikai Klaszter kialakítása

Az infrastruktúra, főleg a közlekedés-fejlesztési elképzelések eredményeit egyértelműen javítja a többi fejlesztési elképzelés megvalósítása, hiszen csak magának a közlekedési infrastruktúrának a kialakításával még nem tudunk gazdaságot, turizmust, társadalmat fejleszteni, mert ahhoz szükséges a konkrét akciók megvalósítása is, amellyel közvetlenül elérjük a célcsoportot. Ugyanakkor, ha egy adott közlekedési infrastruktúra közvetetten vagy közvetlenül támogat egy fő attrakciót, akkor eredményessége növekszik. Ez olvasható ki a táblázatból. A táblázatból az is kitűnik, hogy egyedül 1 olyan tervezett fejlesztés van, amely egy kicsit sem integrált megközelítésben került tervezésre, az pedig az egyedi egyéb projekt kategóriába eső temetőfejlesztés. A többi fejlesztési elképzelésnek 1 vagy akár több kapcsolódó projektjei van, amellyel az elérni kívánt eredmény, hatás fokozható. A projektek úgy lettek kialakítva, hogy alapvetően a gazdaság-logisztika; turizmus fejlesztés és az ezeket kiszolgáló háttérinfrastruktúra, beleértve a közlekedés-fejlesztést is kerüljön fejlesztésre. Amely projektek hatása bár érzékelhető a többi projektre, de hatásuk kisebb, az a bel- és csapadékvíz-csatorna fejlesztés, a nevelési-oktatási, egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése. 29. táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései

Beavatkozások logikai összefüggései.xlsx

ITS DA Konzorcium


168

7 A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai A kockázatelemzés a kockázatmenedzselési eljárásban a lehetséges kockázatok azonosítása, csoportosítása és értékelése a projekttel kapcsolatban. E résztevékenység során a kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket vizsgáljuk. Az ITS készítés során a megvalósítással kapcsolatban az alábbi kockázati csoportok azonosíthatók: pénzügyi-gazdasági: a projektek előkészítését és megvalósítását biztosító pénzügyi-gazdasági tényezők egyrészt az önkormányzat részéről, mint pl.. az önkormányzat finanszírozási forrásainak rendelkezésre állása, az önkormányzat likviditási helyzete, másrészt az önkormányzatra ható ilyen típusú makrogazdasági tényezők, pl. az infláció alakulása. jogi-intézményi kockázatok: a projektek előkészítését és megvalósítását befolyásoló olyan típusú kockázatok, amelyek a jogszabályi környezetből, előírásokból vagy pedig az önkormányzati vagy érintett állami intézményi változásokból, szabályozásból adódnak, mint pl. a közbeszerzési kockázat, természetvédelmi szabályozás hatásai. műszaki kockázatok: a projektek előkészítését és megvalósítását befolyásoló műszaki, technikai jellegű kockázatok, mint pl. a műszaki kivitelezési problémák felmerülése, a megvalósítás helyszínének problémás adottságai stb. társadalmi kockázatok: a projektek előkészítését és megvalósítását befolyásoló lakossági reakciók, társadalmi csoportok reakciói pl. lakossági ellenállás a tervezett projekttel szemben, vagy a foglalkoztatási projektekben résztvevők esetleges negatív hozzáállása, amely veszélyeztetheti a projektmegvalósítást. 30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai

Srsz.

Kockázat megnevezése

Valószínűség (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

1.

A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba változása

magas

jelentős

2.

Közbeszerzési eljárásokból adódó kockázatok (időbeli elhúzódások)

közepes

közepes

ITS DA Konzorcium

Kockázatkezelés módja Az jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési

Kockázat besorolása

Kritikus kockázat

Alacsony kockázat


Srsz.

169




3.

Hatósági dokumentumok hiánya, késése

közepes

közepes

4.

Érintett állami szervezetekkel való érdekellentét (pl. Nemzeti Park Igazgatóság, ADUVIZIG), kapcsolódó szigorú szabályozás

magas

jelentős

5.

Az önkormányzat a fejlesztések megvalósításakor nem veszi figyelembe az ITSben foglaltakat, a szükséges teendőket (pl. antiszegregációs terv elemei)

közepes

jelentős

6.

Saját forrás előteremtésének kockázata

közepes

jelentős

7.

Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása

közepes

jelentős

8.

Önkormányzat problémái

alacsony

alacsony

likviditási

ITS DA Konzorcium

Kockázatkezelés módja dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása A hatsági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során A tervezett fejlesztési elképzelések minél korábbi szintű egyeztetése az érintett állami szervezetekkel a megvalósíthatóság érdekében Az érintett állami szervezetekkel partneri kapcsolat kialakítása, fenntartása A megvalósítás figyelemmel kísérésére felelős kinevezése A kötelező jogszabály által előírt felülvizsgálaton kívül negyedéves testületi beszámoló az előrehaladásról. Alternatív forráslehetőségek felkutatása A forrás lehívás késedelmére való felkészülés A projektköltségek likviditási tervbe illesztése Folyamatos likviditás biztosítása


Alacsony kockázat

Kritikus kockázat

Magas kockázat

Magas kockázat

Magas kockázat

Alacsony kockázat


Srsz.


170



9.

A tervezett projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket

közepes

közepes

10.

A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya

alacsony

közepes

11.

Előre nem látható műszaki problémák

magas

jelentős

12.

Műszaki tervek nem állnak rendelkezésre a szükséges időben

közepes

közepes

13.

Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés

alacsony

közepes

14.

Többletmunka felmerülése

közepes

közepes

15.

A projektekbe bevont célcsoport negatív hozzáállása, részvétel felmondása a projekt megvalósítás során

közepes

jelentős

16.

Az indikátorok teljesítése nem lehetséges

alacsony

jelentős

ITS DA Konzorcium

Kockázatkezelés módja Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása Az Önkormányzat feladata, hogy megfelelő szakmai hátteret biztosítson Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés Az Önkormányzat a lehetőségei szerint a műszaki terveket időben elkészítteti A tervezői szerződésbe szankciók beépítése az időbeni csúszásra A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére. Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés során Lehetőség szerint elkötelezett személyek bevonása a célcsoportba A célcsoport tagok számára szankciók beépítése a részvétel felmondása Teljesíthető és mérhető indikátorok


Alacsony kockázat

Alacsony kockázat

Kritikus kockázat

Alacsony kockázat

Alacsony kockázat

Alacsony kockázat

Magas kockázat

Magas kockázat


Srsz.

171




17.

A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya

közepes

közepes

18.

Társadalmi kockázatai: ellenállás, közvélemény

közepes

közepes

szempontok lakossági negatív

Nem releváns!

2, 3, 8, 9, 10, 12, 13, 17, 18

ITS DA Konzorcium

1, 9, 11

5, 6, 7, 15, 16

Kockázatkezelés módja meghatározása Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán Magas szintű partnerség biztosítása Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése


Alacsony kockázat

Alacsony kockázat


172

8 A megvalósítás eszközei és nyomon követése 8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Kiszámítható és transzparens környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan, következetesen végre is kell hajtani azokat. Szükség esetén a tervezett fejlesztési elképzeléseknek megfelelően kell a településrendezési eszközöket módosítani. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezik közvetlen költsége. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális, vagy közösségi értékek létrejötte. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység pozitív arculat és identitás erősítése A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések (gazdasági, turisztikai, stb.) potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing akciókat irányozni: városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, ITS DA Konzorcium


173

turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága. Tanulmányok, javaslatok előkészítése Beépítési javaslatok és tervek elkészítése annak érdekében, hogy pontos képet kapjon a település – beleértve az önkormányzatot és a lakosságot - és emlett a befektetők is. Előre tervezhetők és paraméterezhetők legyenek az adott projektek elemei, adott esetben a teljes átfogó fejlesztés kulcsprojektjei. Összefüggéseiben vizsgálható legyen az egyes projektek megvalósításának hatása a városra, és időben fel lehessen készülni az esetleges kedvezőtlen változások ellensúlyozására. Városmarketing A hatékony és következetes városmarketing-tevékenység, a pozitív arculat- és identitáserősítés csak kedvező hatással lehet a város gazdasági életére. A fejleszteni kívánt ágazathoz és célcsoporthoz kell alakítani a marketingstratégiát, valamint meg kell teremteni a kommunikáció megfelelő felületeit. A városi marketingstratégia a település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárásában, a településről alkotott kép javításában hivatott közreműködni. A marketingstratégia célcsoportjai: Helyi lakosság és a vonzáskörzethez tartózó települések lakossága; A városban befektetni szándékozó vállalatok, gazdasági társaságok; A városban működő gazdasági társaságok, vállalkozások; Városba látogató turisták. A lakosság tevékeny bevonása A lakókörnyezet építését, szépítését szolgáló megmozdulások szervezése, a civil szervezetek ösztönzése, támogatása fontos hajtóerő lehet a lakóközösség számára az adott fejlesztés és pl. egy összefüggő rendszert jelentő akcióterv elfogadásában. Az ITS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazatés területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. Tervalku A tervalku az a városfejlesztési eszköz a helyi önkormányzat kezében, amellyel ösztönözheti a magántőke részvételét a közösségi célú fejlesztési programok megvalósításában ennek kereteit a szabályozási terv illetve a helyi építési szabályzat megfelelő részében helyi rendeletekben rögzíteni kell. Magántőke mozgósítása önkormányzati kedvezményekkel A helyi gazdasági szervezetek, vállalkozások együttműködési, beruházási szándékai, a befektetők vonzása fokozható helyi kedvezmények felkínálásával: kedvezményes árú önkormányzati tulajdonú telekbiztosítás

ITS DA Konzorcium


174

adókedvezmények, az iparűzési adó meghatározott idejű mérséklése vagy elengedése az ingatlanadó mérséklésével (megfelelve az uniós és hazai adószabályoknak) új munkahelyteremtő beruházások esetén, a fejlesztési területeken működő vállalkozásoknak tartós bérletre tett ajánlat az önkormányzat részéről.

8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei 8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere

Baján a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a Képviselő-testület rendelkezik. A Képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a Képviselő-testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai (Gazdaságfejlesztési, Pénzügyi és Idegenforgalmi Bizottság, Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális, Ifjúsági és Oktatási Bizottság; Ügyrendi és Jogi Bizottság; Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság). 11. ábra: Baja város Polgármesteri Hivatalának szervezeti ábrája

Forrás: Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 201/2013. (V. 30.) határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. sz. melléklete

Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 98/2014. (III. 27.) határozatával fogadta el Bajai Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Szervezeti és Működési ITS DA Konzorcium


175

Szabályzat tartalmazza a javaslattevő, előkészítő, döntéshozó és végrehajtó mechanizmusok rövid leírását is, továbbá meghatározza a Hivatal belső szervezeti egységeinek elkülönítése mellett annak feladatait is. A belső szervezeti egységek között falállításra került az Önkormányzati Iroda, a Jogi és Szervezési Csoport, a Pénzügyi és Költségvetési Iroda, a Adóügyi Iroda, a Igazgatási Iroda, a Lakossági Szolgáltató Csoport, a Szociális Iroda, az Építésügyi Iroda, a Polgármesteri Kabinet Iroda és a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda. Az ITS megvalósításának szervezeti kereteinek bemutatása között az 11. §-ban bemutatásra kerülnek a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda feladatai. Amelyek - a teljesség igénye nélkül - magukban foglalják a gazdaságstratégiai, tervezési, és fejlesztési feladatok. Ezen belül különösen az alábbi feladatokat foglalja magába: a fejlesztési koncepciók koordinációja és kidolgozása; az Európai Uniós, egyéb nemzetközi és hazai fejlesztési források bevonásával megvalósuló rekonstrukciós feladatok és beruházások folyamatos figyelemmel kísérése és szakszerű, határidőben történő lebonyolítása; pályázatfigyelés, előkészítés és lebonyolítás, elszámolása, beruházás szervezés és koordináció; önkormányzati projektekben külső projektmenedzsment szolgáltatás igénybevétele esetén a projektben való közreműködés, kapcsolattartás a külső projektmenedzsment szervezettel; az önkormányzat, az önkormányzati fenntartású és működtetésű intézmények feladataihoz, tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztési, felújítási feladatok koordinálása; az önkormányzat beszerzéseivel kapcsolatos feladatok ellátása; A Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda feladatai közé tartozik mindazon városüzemeltetési feladatok ellátása, amennyiben az nem tartozik más szervezet vagy hivatali szervezeti egység, illetőleg referens feladatkörébe és az önkormányzati vagyon kezelése, nyilvántartása, hasznosítása is. Továbbá kiegészítésül a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda közreműködik a társasházak szerveinek és a társasházak szervei működésének törvényességi felügyeleti ügyeiben.

8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere

A 8.2.1. fejezet alapján bemutatásra került, hogy az önkormányzati pályázatokat a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda munkatársai készítik el, a támogatásban részesített pályázatok menedzsment feladatait is részben ők látják el. Baja Város Önkormányzata által az elmúlt hat évben hazai és uniós forrásokra benyújtott pályázatainak eredményességét szemlélteti a 31. táblázat. A benyújtott pályázatok és nyertes pályázatok egymáshoz viszonyított aránya csak tájékoztató információ, mert a sikertelenségnek és a sikerességnek is számos tényezője van.

ITS DA Konzorcium


176

31. táblázat: Baja Város Önkormányzat pályázati tevékenységének eredményessége Év

Benyújtott

Nyert

Arány

Nem nyert

Tartaléklista

2007

2

2

100%

0

0

2008

6

6

100%

0

0

2009

11

7

63,64%

4

0

2010

4

4

100%

0

0

2011

5

5

100%

0

0

2012

12

7

58,33%

5

1

2013

8

3

62,5%

5

0

2014

2

1

50%

1

0

Összesen

50

35

79,31%

15

1

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

A pályázatok elkészítését és a projektmenedzsment feladatokat az önkormányzat hatékonyan ellátta, rendelkezik a megfelelő belső szakértelemmel. Ennek figyelembevételével kívánja a jövőben is megvalósítani a beruházásokat. Azonban a jövőre való tekintettel érdemes lenne az Önkormányzat részére a nagyberuházások megvalósítására a belső szervezetének bővítésére vagy új egység létrehozására, esetleg külső szervezet segítségének igénybe vételére. Azonban egyelőre a város nem kíván külön társaságot létrehozni erre a célra, hanem a jövőre vonatkozó fejlesztési elképzelések megvalósításához az önkormányzati kapacitásokra építenek a városfejlesztés során. A Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda minden munkatársa felsőfokú végzettséggel és több éves szakmai tapasztalattal rendelkezik (korábbi projektmenedzsment feladatokban is részt vettek), amely garantálja a tervezett fejlesztések sikeres megvalósítását. Az Iroda létszáma a 2014-es adatok alapján, 9 fő, melyből 1 fő irodavezetői, 4 fő beruházási ügyintézői, 2 fő fejlesztési ügyintézői, 1 fő vagyongazdálkodási ügyintézői, 1 fő közbeszerzési ügyintézői feladatokat lát el, illetve 1 fő osztott munkakörben segíti az Iroda tevékenységét. A fejlesztések velejárója a közbeszerzési feladatok ellátása, amelyet 1 fő közbeszerzési referens látott el az Önkormányzati Irodához tartozóan, de a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Irodával szoros együttműködésben látja el a feladatát. A projektek megvalósításával megbízott projektmenedzser feladatai közé tartozik: beszámolási kötelezettség a Képviselő-testület és a Polgármester felé; folyamatos kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel (KSz); a külső menedzsment szolgáltatóval való folyamatos közös munka; a KSz felé benyújtandó összeállításában való részvétel;

dokumentumok

helyszíni ellenőrzéseken való részvétel;

ITS DA Konzorcium

(jelentések,

kifizetési

kérelmek)


177

a projektmenedzsmentben részt vevő pénzügyi és műszaki kollégák munkájának koordinációja; monitoring feladatok elvégzése kapcsolattartás az akcióterületen található civil és gazdasági szereplőkkel; folyamatos partnerségi egyeztetések a megvalósítás során; külső szolgáltatókkal való kapcsolattartás, munkájuk irányítása. Kapacitáshiány esetén a belső menedzsment tevékenységet segítő külső szolgáltató kiválasztása a projekt megkezdését megelőzően kerül kiválasztásra. Alapvető szempont, hogy olyan cég kerüljön kiválasztása, amely nagyfokú szakmai tapasztalattal rendelkezik hasonló nagyságú Európai Uniós projektek megvalósításában.

8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Baja Partnerségi Terve szerint a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mellett a következő szomszédos járási települési önkormányzatokat vonták be a településközi egyeztetésbe: Sükösd, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Szeremle, Vaskút Az ITS készítés során azonosított funkcionális vonzáskörzet Baja elhelyezkedéséből adódóan ennél szélesebb, a következő települések is ide tartoznak: Bácsbokod, Pörböly, Bátaszék, Decs. A járásszékhely pozícióból adódóan kiemelt jelentőséggel bír a partnerség kiterjesztése a funkcionális várostérségbe tartozó településekre. E települések bevonása elsődlegesen a település vezető tisztségviselőinek megszólításával történt, mindazonáltal a nyilvánosságot szolgáló események, rendezvények (lakossági fórum) nyitva álltak a környező települések lakossága, vállalkozásai előtt is. A települések polgármestereinek bevonása az alábbi módon történt meg: A járáson belül a várossal közvetlen kapcsolatban lévő, vele közigazgatásilag határos települések polgármestereit írásban meghívták a tervezési folyamat célmeghatározási szakaszában egy településközi polgármesteri egyeztetésre, amelyre 2015. március 26án került sor. A meghívott települések járási szintű, illetve Baja városát érintő fejlesztési elképzelései az alábbiak: Szükséges a térség gazdasági megerősítése, amely nagyban függ az elérhetőségtől, ezért egységesen támogatják a közlekedésfejlesztési beruházásokat (autópályához való csatlakozás, új vasútvonal kiépítése, kikötő fejlesztés, feltáró és gyorsforgalmi utak fejlesztése), kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése (határon árnyúló kapcsolatok), idegenforgalom fellendítése (attrakciók megteremtése, kerékpárutak építse). Az ITS megvalósítása során történő településközi egyeztetés függ a megszólított települések önkormányzatainak szándékaitól; a részükről mutatkozó részvételi szándék, közös érdekek, ITS DA Konzorcium


178

érintettség esetén a települések vezetőit ismét egyeztetésre hívja meg az Önkormányzat, amennyiben a vonatkozó témára a szokásos, egyéb rendszeres településközi egyeztetéseken nem kerül sor.

8.4 A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során Baja város Önkormányzata 2015 januárjában elkészítette a város fenntartható városfejlesztési programjának – (településfejlesztési koncepciójának és) integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS) – társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi egyeztetési tervét, összhangban a képviselőtestület által elfogadott partnerségi egyeztetési szabályzattal. A partnerségi egyeztetési terv az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.) Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.) A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő (településfejlesztési koncepció és) integrált településfejlesztési stratégia társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed.

Partneri csoportok

A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör államigazgatási szervek önkormányzatok Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek Lakossági szint

Megvalósult egyeztetések

Megvalósult egyeztetések: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör: ITS DA Konzorcium


179

A településközi egyeztetések a 8.3 fejezetben kerültek bemutatásra. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak, valamint a 314./2012. Kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szerveknek 2015. ….-én került továbbításra a Megalapozó vizsgálat, valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégia véleményezésre. Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek: A stratégiakészítési projektindító megbeszélésre 2015. január 23-án került sor, ezt követően az önkormányzat által elfogadott partnerségi tervnek megfelelően három munkacsoport (Irányító csoport, Önkormányzati munkacsoport és Helyi egyeztetési munkacsoport) kialakítására került sor. Az Irányító csoport az önkormányzat döntéshozóiból, vezető tisztségviselőiből áll, míg az Önkormányzati munkacsoport az önkormányzati operatív szakembereiből. A Helyi egyeztetési munkacsoportot az önkormányzati intézmények vezetői, az egyházak, a helyi civil szervezetek képviselői, vállalkozások képviselői alkotják. Az első munkacsoport-ülésre 2015. február 10-én került sor információgyűjtési céllal a Megalapozó vizsgálat helyzetelemzés részéhez. Az első workshopra az Irányító csoporttal, valamint a Munkacsoporttal 2015. március 09-én, a Helyi egyeztető Munkacsoporttal 2015. március 10-én került sor, melyek témája a SWOT analízis és az abban megállapított fő problémák és kitörési pontok/megoldási lehetőségek véglegesítése, a célmeghatározás első változatának egyeztetése, a város jövőképének, átfogó céljainak meghatározása volt. A második workshopra az Irányító csoporttal, valamint a Munkacsoporttal 2015. április 21-én, a Helyi egyeztető Munkacsoporttal 2015. április 28-án került sor, ekkor már az ITS elkészítéséhez szükséges információk beszerzése, a végleges célrendszer és fejlesztési elképzelés-meghatározása, a város akcióterületeinek lehatárolása volt a fő cél. Lakossági szint: 2015. március 10-én lakossági fórumot tartott az Önkormányzat a Megalapozó tanulmányban foglaltak ismertetésére, a célok egyeztetésére. Az itt elhangzott lakossági vélemények, fejlesztési elképzelések bekerültek jelen dokumentumba. A Megalapozó vizsgálat 2015. május 06-án került fel a települési honlapra lakossági véleményezés céljából. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015. május. -án jelent meg a városi honlapon ugyanezen céllal.

Vélemények kezelése

A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető az önkormányzatnál a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Irodán. A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt, megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása, nyilvántartása, majd szakmai feldolgozása. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek a megfelelő dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében megtörtént azok indoklása. Megvalósultak az elfogadott koncepció és stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a dokumentumok a város honlapján – www.bajavaros.hu– elérhetőek.

ITS DA Konzorcium


180

8.5 Monitoring rendszer kialakítása 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása

32. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai Tematikus cél T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés

T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi

ITS DA Konzorcium

Eredmény indikátor Települési foglalkoztatási ráta javulása (TOP) Külföldi és belföldi turisták költése (TOP és GINOP) Látogatószám (saját) Eltöltött vendégéjszakaszám (saját) Látogatószám növekedése (saját) Eltöltött vendégéjszakaszám növekedése (saját) Primer energia felhasználás (TOP)

%

Indikátor forrása (mérés módja), KSH

milliárd Ft

KSH

évente

fő fő

KSH KSH

évente évente

%

KSH adatok alapján önkormányzati kimutatás KSH adatok alapján önkormányzati kimutatás

évente

MEKH (FAIR)

évente

Mértékegység

%

PJ

Mérés gyakorisága évente

évente

Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA környezetalakítás


ITS DA Konzorcium

181 A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (TOP) Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10) (TOP) Alacsony infrastrukturális szinten működő intézmények arányának csökkenése Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (TOP) Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés (TOP)

PJ/év

MEKH (FAIR)

évente

pontérték

KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel, kiegészítő modul OSAP 1968

évente

%

monitoring

évente

fő

FAIR

évente

fő

FAIR

évente

%

ELEF mérés alapján

évente


182 A nem megfelelő lakhatási körülmények között (komfort nélküli és szükséglakásban) élő háztartások aránya (TOP) Az 5 éven túl működő foglalkoztatási paktumok száma (TOP) A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után egy éven túl állással rendelkezők száma (TOP) Szociális városrehabilitációs programmal elért hátányos helyzetű lakosság száma (TOP) Szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen végrehajtott

ITS DA Konzorcium

%

KSH, FAIR

évente

db

FAIR

évente

fő

FAIR

évente

fő

FAIR

évente

db

FAIR

évente




ITS DA Konzorcium

183 projektek száma (TOP) A határátkelési forgalom megosztása a kisebb, nem tranzitforgalmat bonyolító határátkelők között (HU-SRB) Vendégéjszakák száma (HU-SRB) Határon átnyúló akciók száma (saját) Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya

db

KSH

évente

db

KSH

évente

db

évente

%

Önkormányzati adatszolgáltatás KSH

Primer energia felhasználás (TOP)

PJ

MEKH (FAIR)

évente

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (TOP)

PJ/év

MEKH (FAIR)

évente

évente


184 Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10) (TOP)

pontérték


évente

33. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai Területi (városrészi) cél

V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 – Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése

V3 – Központi városrész: A

ITS DA Konzorcium

Eredmény indikátor A kkv-k nettó árbevétele (GINOP)

Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10) (TOP) A kkv-k nettó árbevétele (GINOP) Külföldi és belföldi turisták költése (TOP és GINOP) Külföldi és belföldi

Mértékegység Ft

Indikátor forrása (mérés módja), KSH

Mérés gyakorisága évente

pontérték


évente

Ft

KSH

évente

Ft

KSH/mérés

évente

Ft

KSH/mérés

évente


185

költése történelmi belváros városképi, turisták környezeti, gazdasági, turisztikai és (TOP és GINOP) kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése


ITS DA Konzorcium

A kkv-k nettó árbevétele (GINOP) A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség (TOP) Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma (TOP) Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma (TOP) A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és

Ft

KSH

évente

pontérték

központi módszertannal előre megállapított gyűjtés alapján

program indulását megelőzően, közben és utána, évente minimum egyszer

fő

FAIR

évente

fő

FAIR

évente

pontérték

központi módszertannal előre megállapított gyűjtés alapján

program indulását megelőzően, közben és utána, évente minimum egyszer


186 létesítményekkel való lakossági elégedettség (TOP)

34. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése I. Akcióterület: Kikötő fejlesztési akcióterület Logisztikai központ és kikötő fejlesztés

Baja északi elkerülő út építése a kikötőhöz (feltáró út) Egyéb kikötő fejlesztési projektek

ITS DA Konzorcium

Output indikátor

Mérés gyakorisága

Mértékegység

Indikátor forrása (mérés módja),

Teremtett munkahelyek száma

db

KSH, belső adatbázis

Fejlesztett terület nagysága

m2

Tervezői anyagok, építési napló

Folyami teherforgalom növekedése

%

KSH, belső adatbázis

Nyújtott szolgáltatások körének bővülése A létesítendő út tervezett hossza Fejlesztéssel

db

Belső adatbázis, honlap

km (4,7km) m2


projekt végén


projekt végén

projekt végén, illetve évente

Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése

187 Output indikátor


Mértékegység


db

Belső kimutatás, honlap

projekt végén, illetve évente

Hasznosított terület növelése A létesítendő út tervezett hossza

ha (120ha) km


projekt végén


projekt végén

Kiépített csapadékvíz elvezető hálózat hossza

fm

Kialakított parkolók száma

db (94db)


projekt végén

Kialakított sétány és kerékpárút

m2 (450m2)

érintett területek nagysága II. Akcióterület: Gazdaságfejlesztési akcióterület Baja Ipari park fejlesztése

A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései

3. Akcióterület: Városközponti 1. akcióterület Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká

ITS DA Konzorcium

Betelepült vállalkozások száma


Petőfi-híd felújítása Piaccsarnok fejlesztése

Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefváros városrészben

4. Akcióterület: Városközponti 2. akcióterület/Turisztikai akcióterület Baja Európa egyik

ITS DA Konzorcium

188 Indikátor forrása (mérés módja),


Tervezői anyagok, építési napló Tervezői anyagok, építési napló

projekt végén projekt végén

m2 (3000m2) fő

Belső kimutatás

projekt végén

Korszerű csapadékcsatorna rendszer hossza

fm


Sportuszoda

m2


Output indikátor

Mértékegység

Kialakított parkosított terület és játszótér Felújított híd hossza Létesítendő új piaccsarnok épület területe

m2 (8000m2)

Kialakított parkolóhelyek száma

db (200db)

Szabadtéri árusító helyek Korszerű csapadékcsatorna rendszerrel elért lakosság száma

m m2 (1500m2)

projekt végén

Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése egészségcentruma

Árvízvédelmi rendszer fejlesztése

5. Akcióterület: Városközponti 3. akcióterület/Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés akcióterület Baja, déli elkerülő út építése

189 Output indikátor

ITS DA Konzorcium



bővítés területe Kialakított rekreációs központ területe

m2

Kialakított zöldfelület nagysága Árvízvédelmi intézkedések előnyeiből részesülő népesség száma

m2

fő

Belső kimutatás

projekt végén

Kiépített elkerülő út hossza (km):

km (3,863 – 5,175 km)


projekt végén

idő

perc

Felmérés (projekt megkezdése előtt és után jegyzőkönyv felvételével)

Kialakított körpályás csomópont

db (1db)


projekt megkezdése előtt és után projekt végén

Elérési csökkenése Jelky-téri körpályás csomópont létesítése

Mértékegység


190 Output indikátor Elérési csökkenése

ITS DA Konzorcium


perc

Felmérés (projekt megkezdése előtt és után jegyzőkönyv felvételével)

m2



idő

Kialakított zöldfelület nagysága 6. Akcióterület: Szociális városrehabilitációs akcióterület Leromlott városi területek rehabilitációja

Mértékegység

projekt megkezdése előtt és után projekt végén

Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

fő

Megvalósított szociális városrehabilitációs akciók száma

db

KSH, Belső kimutatás

projekt végén


191

35. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai Projekt típusa Kulcsprojektek

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés (KP1) Kerékpárút a Keleti körút mentén (KP2) Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése (KP3) Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo 6 (KP4) "Zöld Baja" - komfortérzetnövelő mintaprojekt (KP5) Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata (KP6) Uszoda fejlesztése (KP7) Baja – M6-os autópálya

ITS DA Konzorcium



km


projekt végén

Megépített kerékpárút hossza Megépített kerékpárút hossza

km


projekt végén

Megépített kerékpárút hossza

km


projekt végén

Felújított közterületek nagysága Fejlesztéssel érintett terület nagysága

m2


projekt végén

Fejlesztéssel érintett terület nagysága Kiépített útszakasz

m2

Tervezői anyagok, építési napló Tervezői anyagok,

projekt végén

Output indikátor

Mértékegység

Megépített kerékpárút hossza

km

m2

km

projekt végén

projekt végén

projekt végén



192 közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése (KP8) Vízi turisztikai fejlesztések (HP1) Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrasturktúrájának tovább fejlesztése (HP2)

Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése (HP3)

Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése (HP4) Befektetés-ösztönzés (HP5)

ITS DA Konzorcium

hossza

építési napló

Fejlesztéssel érintett terület nagysága Fejlesztéssel érintett terület nagysága

m2

Kialakított tematikus utak

db

Belső kimutatás

Megvalósított programok, rendezvények száma Támogatott vállalkozások száma

db

Belső kimutatás

db

FAIR

évente

Fejlesztéssel érintett területek nagysága Támogatott vállalkozások száma

m2

Tervezői anyagok, építési napló FAIR

projekt végén

Fejlesztéssel érintett területek nagysága Kidolgozott marketingeszközök száma

m2

Tervezői anyagok, építési napló Belső kimutatás

projekt végén

m2

db

db



évente

projekt végén


193

Belterületi utak fejlesztése (HP6) Elkerülő utak építése (HP7) Külterületi utak fejlesztés (HP8) Parkoló fejlesztések (HP9)

Kerékpáros közlekedési fejlesztések (HP10) Környezeti célok fejlesztések, város komfortérzet javítása (HP11)

ITS DA Konzorcium

Kialakított befektetésösztönző hálózatok száma Fejlesztéssel érintett belterületi utak hossza Kiépített elkerülő utak hossza Fejlesztéssel érintett külterületi utak hossza Kialakított parkolók száma

db (1db)

Parkolási rendelet megalkotása Megépített kerékpárút hossza Fejlesztéssel érintett területek nagysága

db (1db) km

km km km db

m2

Tervezői anyagok, építési napló Tervezői anyagok, építési napló Tervezői anyagok, építési napló Tervezői anyagok, építési napló

projekt végén projekt végén projekt végén projekt végén

Belső kimutatás Tervezői anyagok, építési napló Tervezői anyagok, építési napló

Megvalósított programok száma

db

Belső kimutatás (program forgatókönyve)

Programokkal elért személyek száma

fő

Belső kimutatás (jelenléti ív)

Megnövekedett zöldfelületek

m2




194 Városi infrastruktúra fejlesztése (HP12)

nagysága Fejlesztéssel érintett területek nagysága

Jobb energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Felújítással érintett épületek, építmények, területek darabszáma Duna-menti térség településeinek együttműködése (HP13) Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (HP14)

Pannon EGTC együttműködés keretében

ITS DA Konzorcium

m2


projekt végén

db

db

Együttműködési akciók száma

db

Belső kimutatás

projekt végén

Együttműködési akciók száma

db

Belső kimutatás

projekt végén

db

Belső kimutatás

projekt végén

Előkészített projektek száma Megvalósított projektek száma Együttműködési akciók száma


Egyéb projektek

195 tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházások) (HP15) Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése (EP1) Egyedi vízi turisztikai fejlesztések (EP2) Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések (EP3)

Előkészített projektek száma Megvalósított projektek száma projekt végén

m2


projekt végén

db


db

Fejlesztéssel érintett területek nagysága

m2

Fejlesztéssel érintett területek nagysága Kialakított új turisztikai attrakciók száma

ITS DA Konzorcium

Belső kimutatás, megkötött szerződés/megállapodás Tervezői anyagok, építési napló

Klasztertagok száma

Megújított, kibővített turisztikai attrakciók száma

db


Kialakított

db

Belső kimutatás

új

projekt végén


196 turisztikai szolgáltatások száma Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések (EP4)

Egyedi mezőgazdasági fejlesztések (EP5) Egyedi befektetésösztönző fejlesztés (EP6) Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek (EP7)

Támogatásban részesített vállalkozások száma

db

FAIR

évente

Felújítással érintett területek nagysága

m2


projekt végén

Támogatásban részesített vállalkozások száma Elkészült kiadvány darabszáma Megvalósított képzések száma

db

FAIR

évente

db

Belső kimutatás

projekt végén

db

Belső kimutatás (képzés tematikája)

projekt végén

Képzéseken résztvevők száma

fő


db (2db)

Belső kimutatás

db

FAIR

évente

db

Belső kimutatás

projekt végén

Kialakított száma

Egyedi foglalkoztatottság

ITS DA Konzorcium

stratégiák

Fejlesztéssel, támogatással érintett szervezetek száma Megvalósított


197 javítását célzó fejlesztések (EP8)

Egyedi alap-, közép-, szakés felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések (EP9)

Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására (EP 10)

ITS DA Konzorcium

foglalkoztatási programok száma

(képzés tematikája)

Foglalkoztatási programokon résztvevők száma

fő


Megvalósított információs száma

db

Belső kimutatás (információs nap programja)

Információs napokon résztvevők száma

fő


Foglalkoztatottság szintjének növekedése Fejlesztéssel érintett ingatlanok száma

%

KSH

évente

db


projekt végén

db


projekt végén

db


napok

Jobb energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Fejlesztéssel érintett ingatlanok száma Jobb energetikai jellemzőkkel


198 rendelkező száma

Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése (EP 11)

Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna

ITS DA Konzorcium

épületek

Fejlesztett szolgáltatások száma

db

Belső kimutatás


db

Belső kimutatás (program menete)

Programokkal érintettek száma Fejlesztéssel érintett területek nagysága

fő

Belső kimutatás

m2


Jobb energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma

db


Fejlesztett szolgáltatások száma

db

Belső kimutatás


db

Belső kimutatás (program menete)

Programokkal érintettek száma Fejlesztéssel érintett csatornarendszer

fő

Belső kimutatás

fm


projekt végén

projekt végén


199 rendszer teljeskörű építése (EP 12)

hossza db

Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek (EP 14)

Kiépített főgyűjtők száma Közösségi közlekedés fejlesztéssel (busz) érintettek száma Támogatásban részesített projektek száma

Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére (EP 15)

Egyedi közlekedési fejlesztések (EP 13)

Egyéb egyedi projektek (EP 16) Egyedi, térségfejlesztési elképzelések (EP17)

fő

DAKK adatszolgáltatása, Belső kimutatás

évente

db

FAIR

évente

Fejlesztett közigazgatási szolgáltatások száma Kialakított együttműködések száma

db

Belső kimutatás

évente

db

Belső kimutatás

évente

Megvalósított akciók száma Fejlesztett szolgáltatás száma Kialakított Központ

db

Belső kimutatás

db

Belső kimutatás

projekt végén

db (1db)

Belső kimutatás

projekt végén

db

Belső kimutatás (fórum tematikája)

évente

Megvalósított partnerségi fórumok

ITS DA Konzorcium


ITS DA Konzorcium

200 Partnerségi fórumokon résztvevők száma

fő


évente

Kialakított szociális szövetkezetek száma

db

Szerződés, alapító okirat alapján belső kimutatás

projekt végén


201

8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása

A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba, vagy magába a stratégiába avatkozik be. Fontos, tehát a stratégiában kijelölni a program monitoring felelősét kivitelezőjét gyakoriságát formai elvárásait a visszacsatolás módját A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (7-éves) felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring jelentések az évente készülő akciótervek fontos háttérdokumentuma is, az ott megfogalmazott javaslatokat az akciótervekben is figyelembe kell venni a monitoring folyamatát a 12. ábra összegzi: 12. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása

Stratégia: célok és beavatkozások

Megvalósítás szervezete

Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása

Stratégia beavatkozásai előkészítés Monitoring jelentés Stratégia beavatkozásai megvalósítás

ITS DA Konzorcium


202

A monitoring folyamat szervezete: Képviselőtestület: a képviselőtestület a monitoring folyamatokkal javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket Szakmai Bizottságok: javaslatot tesz a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra Monitoring bizottság: negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja a negyedéves, illetve az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a monitoring bizottság tagjai: Polgármester A testületi bizottsági elnökök Főépítész A településen működő civil szakmai támogató csoport vezetője Egyéb civil szervezetek Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet – monitoring felelős: a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy negyedéves, illetve éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a monitoring bizottság vezetője felé továbbítja. A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok: Negyedéves monitoring jelentés: a jelentést az operatív végrehajtó szervezet monitoringért felelős munkatársa készíti és egyezteti a szervezet vezetőjével. A Monitoring Bizottság a jelentést minden esetben elfogadja, és saját hatáskörében döntéseket hoz a megvalósítással kapcsolatban. Szükség szerint – a monitoring bizottság javaslatai alapján – a jelentést az illetékes szakbizottságok, illetve a képviselőtestület is megtárgyalják, és meghozzák a szükséges döntéseket. A jelentés tartalma kiterjed: a beavatkozások előkészítő feladatainak előrehaladására, a beavatkozások megvalósításának előrehaladására, a stratégia megvalósításának előrehaladására; célok megvalósulása, a különböző folyamatokkal kapcsolatos keresztmetszetek azonosítására,

problémák,

esetleges

szűk

javaslatok megfogalmazására, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is. Éves monitoring jelentés: az éves jelentés elkészítéséért, hasonlóan a negyedéves jelentésekhez, az operatív végrehajtó testület felel. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: A megvalósítás szervezeti keretei A megvalósítással kapcsolatos tevékenységek, azok előrehaladása és értékelése A megvalósítás folyamatainak javítása érdekében foganatosított intézkedések leírása és értékelése ITS DA Konzorcium


203

A stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok A megvalósításra fordított pénzügyi források A szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is A következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása Melléklet: A negyedéves jelentések összefoglalása és értékelése Értékelő lapok: a különböző értékelő lapok szerepe, hogy az egyes tevékenységek kapcsán a tervezett beavatkozások előrehaladása, az azokkal kapcsolatos problémák a lehető leg objektívebb módon megítélhetők legyenek. A formalizált értékelő lapok le kell, fedjék a célokat, a beavatkozásokat, valamint az indikátorokat is. Az értékelő lapok a negyedéves és éves jelentések mellékletét képezik.

ITS DA Konzorcium


204

Mellékletek

Helyi egyeztetések

EMLÉKEZTETŐ Tárgy:

Integrált településfejlesztési stratégia elkészítése Baján – indító megbeszélés

Dátum:

2015.01.23. 10.00 ÓRA

Készítette:

Dr. Csonkáné Gulyás Anett Rita

Melléklet:

Jelenlét ív, prezentáció

1. ÁTTEKINTETT TÉMÁK A megbeszélés kezdéseként Szalai Ottó Baja Város Önkormányzatának gazdasági szakreferense, illetve Lehoczki Imre főépítész, városi koordinátor köszöntötte a megbeszélés résztvevőit. Ezt követően Dr. Csonkáné Gulyás Anett a mellékelt prezentáció szerint röviden bemutatta a tervezési feladatot ellátó konzorciumot, a projektszervezet felépítését, az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) elkészítésének kötelezettségeit, módját és az ellátandó feladat célját, ütemezését. Balogh Tünde felelős tervező jelezte, hogy a prezentációban szereplő konzorciumi szakértői lista időközben módosult, az adatok pontosítása szükséges. Megállapodás született, hogy a projekt kapcsán kapcsolattartó a városi koordinátor, Lehoczki Imre és a felelős tervező helyettes, Kecskésné Losonczi Gabriella. A városi koordinátornak küldött leveleket másolatban Rádóczi Valériának is küldeni kell. Dr. Csonkáné Gulyás Anett ismertette a partnerségi tevékenység szükségességét, a partnerségi terv tervezett tartalmát, jelezte az önkormányzat felé, hogy a projekt során készítendő partnerségi tervnek az elvek tekintetében összhangban kell lennie a város már meglévő partnerségi szabályzatával, amelyet a résztvevők a helyszínen átadtak. A partnerség kapcsán a bevonandó partnerek és önkormányzatok körét a polgármester úrral legkorábban január 28-án reggel tudják egyeztetni, így a Belügyminisztérium számára szintén 28án benyújtandó ITS Indító jelentésben a városi partnerségi tervben a partnerek meghatározását folyamatban levőként tünteti fel a konzorcium. A bevonni kívánt önkormányzatok és partner tagok adatait a városi koordinátor illeszti majd be a partnerségi tervbe. Testületi ülések minden hónap utolsó csütörtökén 9.00 órakor vannak, a bizottságok ugyanezen hét hétfő/keddjén üléseznek. A testületi ülésen tárgyalandó dokumentumokat előző hét csütörtökén szükséges eljuttatni az önkormányzathoz. ITS DA Konzorcium


A települési lehetséges vonzáskörzet kapcsán megállapításra került, hogy nagyon sokan, még a Bácsalmási és a Jánoshalmi kistérségből is járnak át Bajára szolgáltatásokat igénybe venni, a kórház is széles lakossági kört lát el. A vonzáskörzet települései között elképzelhetőnek tartják az együttműködést pl. a közvilágítás területén. Kerékpárút-építés kapcsán már történt együttműködés pl. Vaskúttal. A pontos települési kört mielőbb pontosítani szükséges, a funkcionális vonzáskörzet településeit fontos bevonni a partnerségi munka során. A helyi településfejlesztési koncepciót korábban a jelen ITS készítés során felelős tervező készítette, a prioritások még aktuálisak, ugyanakkor a projektelképzelések egy része megvalósult, illetve újak alakulnak, így a dokumentumot a tervezési munka során aktualizálni szükséges. Fontos cél a település lakosságszám-csökkenésének megállítása. A településrendezési eszközök hatályosak, nincs folyamatban módosítás. A szerkezeti tervekhez kapcsolódóan örökségvédelmi hatástanulmány készült, azonban még hiányzik a védett épületek adatlapszerűen kidolgozott bemutatása. Az ITS készítés kapcsán felelős tervező készíti az örökségvédelmi részt is az ITS-ben. A város korábbi IVS készítése kapcsán nem jelöltek ki szegregátumokat. A korábbi IVS-ben szereplő, KSH-nak elküldött városrészi lehatárolások nem változtak, az akcióterületek a projektötletek azonosítása után pontosíthatók (ilyen lehet pl. Homokváros, Nagypandúr, a közút funkcióváltása a Jelky tértől lefelé stb.). A korábbi IVS-ben vannak még meg nem valósult elemek, a közműkiváltások tekintetében volt némi negatív tapasztalat, ugyanakkor összességében a közvetett hatás kimutathatóan pozitív, fellendült a kulturális és közösségi élet, közösségi terek alakultak ki, a vonzáskörzetből is járnak át turisták, a vendégéjszakák száma kimutathatóan növekedett. Az elhangzottak szerint a településfejlesztési dokumentumokban szereplő projektjavaslatok felülvizsgálata, kiegészítése szükséges, a megyei ITP tervezés során készített projektjavaslatokat eljuttatják a felelős tervező helyettesnek. Nagy lehetőségnek tartják a közlekedési kapcsolatok (vasúti, vízi, közúti) fejlesztését, összekapcsolását, kihasználását teherforgalmi célokra, a szomszéd országgal történő együttműködést. Komoly kockázatnak tekintik Mohács település hasonló fejlesztési elképzeléseit, mivel ezek konkurenciát jelentenek Baja számára.

2. FELADATOK, HATÁRIDŐK A megbeszélés során egyeztetésre kerültek az ITS elkészítése során ellátandó feladatok. Ennek értelmében az alábbi mérföldkövek kerültek lefektetésre. Az ITS elkészítésének határideje 2015. április vége, ennek értelmében a rendelkezésre álló szűkös határidő miatt minden résztvevőtől gyors munkára van szükség. A végleges anyagokat a ITS DA Konzorcium

205


megbízó Belügyminisztérium részére 2015. június 26-ig kell megküldeni, amely határidő magában foglalja a jogszabály által meghatározott 21 napos államigazgatási egyeztetés idejét is. Különösen fontos, hogy 2015. január 26-ig a konzorciumnak települési Partnerségi tervet kell összeállítani az ITS készítésére vonatkozóan, amely az önkormányzattal egyeztetve tartalmazza az érintett szereplők tervezési munkába történő bevonási lehetőségeit, eszközeit, ütemezését. Ennek tervezetét a felelős tervező helyettes 26-án továbbítja a városi koordinátornak áttekintésre, kiegészítésre, (miután a főbb elvekben megállapodnak), aki a polgármester úrral történő szerdai egyeztetést követően haladéktalanul visszaküldi az adatokkal kiegészített dokumentumot. Az Irányító csoport és munkacsoportok (ÖMCS, HMCS) megbeszélésére 2015. február 10-én (kedden) kerül sor. A tagok felkérésére a felelős tervező helyettes a partnerségi terv mellékleteként egy minta levelet küld Baja Város Önkormányzatának részére, amelynek kiküldéséről a január 26-30. héten a település gondoskodik. A csoporttagokat február első hetének végére véglegesíteni kell. Javasolt az érintettekkel telefonon is egyeztetni a megbeszélés helyét és idejét. Az Irányító csoport és munkacsoportok megbeszélésének célja a helyzetfelmérés, a hiányterületek azonosítása, problémafelvetés. A résztvevők tájékoztatása szerint február elején jelenik meg a következő helyi lap (Bácskai Napló), abban meg fogják jelentetni a partnerségi terv mellékletei között szereplő újságcikket a tervezési folyamat megindulásáról. Ugyanezt közzéteszik a települési honlapon is (www.bajavaros.hu). Kérdőívezési tevékenységet nem kívánnak végezni a településen, a települési honlap mellett egy lentebb jelzett lakossági fórumon tervezik a lakosság tájékoztatását, illetve bevonását a tervezési folyamatba. A beérkezett véleményeket, javaslatokat a városi koordinátor dokumentálja a partnerségi terv szerint. Ugyanezt teszi az önkormányzatnál kihelyezni tervezett dobozba érkezett lakossági észrevételekkel is. 2015. február 6-ig a felelős tervező helyettes részére megküldésre kerülnek a települési összegyűjtött anyagok. 2015. február 27-én kerül Baja Város Önkormányzatának megküldésre a Megalapozó vizsgálat egyeztetési anyaga. 2015. március 4-ig Baja Város Önkormányzata véleményezi és megküldi az észrevételeit a felelős tervező helyettes számára, aki 2015. március 6-ig beépíti azokat, majd az átdolgozott megalapozó vizsgálat eredményeire alapozva 2015. március 10-én megrendezésre kerül az I. workshop, szakmai egyeztetés. Ennek célja a Megalapozó vizsgálat véleményezése, erre alapozva a célok megfogalmazása, áttekintése a munkacsoportok segítségével. Ugyanezen a napon délután (17.00-kor) ebben a témában lakossági fórum kerül megrendezésre. A kapott információk alapján 2015. április 10-ig elkészül az Integrált Településfejlesztési Stratégia, amelyet az Irányító csoport és ÖMCS, HMCS munkacsoport tagok megkapnak. 2015. április 14-én kerül sor a II. szakmai workshopra , ahol az elkészült ITS véleményezésére kerül sor. ITS DA Konzorcium

206


A bevonni kívánt településekkel a partnerségi terv szerinti egyeztetéseket 2015. február és április közepe között szükséges lebonyolítani, hogy az információk beépíthetők legyenek az ITS-be. Az egyeztetéseken elhangzottak 2015. április végére kerülnek beépítésre az ITS-be, ekkor küldi el a konzorcium a dokumentumot az önkormányzatnak véleményezésre, aki május 9-ig juttatja vissza észrevételeit. A városi észrevételek konzorciumi átvezetése (május 15-ig) után kerül fel a dokumentum a városi honlapra, ahol a lakosság is véleményezheti. Május 23-ig polgármesteri nyilatkozat szükséges az ITS továbbküldhetőségére vonatkozóan, a résztvevők véleménye szerint ehhez nem kívánnak testületi ülésen határozni, a belső bizottságok döntése alapján is aláírható a polgármesteri nyilatkozat. Legkésőbb 2015. május 25-én meg kell küldeni az államigazgatási szerveknek véleményezésre dokumentumot, amelyre 21 nap áll a szervek rendelkezésére (június 15-ig tervezett). Ezt követően a vélemények konzorcium általi beépítésére 1 hét áll a rendelkezésre, június 22-ig. A Belügyminisztériumnak 2015. június 26-ig szükséges eljuttatni a kész ITS-t minőségbiztosításra. Amennyiben ehhez is testületi határozat szükséges, annak is rendelkezésre kell állnia június 26ig. A hivatalos Képviselő-testületi jóváhagyásra pedig a BM által véglegesen jóváhagyott dokumentumokra, 2015 nyarán – szeptemberében kerülhet sor. Az ütemezés egyeztetése után a konzorcium részéről igényelt dokumentum és adatlista alapján a dokumentumok egy részét pendrive-on a helyszínen Papp Viktor átadta, a többi már rendelkezésre álló információt, megvalósult projektekről szóló összefoglalót, folyamatban levő projektek megvalósíthatósági tanulmányait, lehetőség szerint a turizmusfejlesztési koncepció részeit és/vagy az ezzel kapcsolatos sajtóközleményeket, előterjesztéseket, a megyei ITP-hez küldött projektelképzeléseket január 28. körül küldeni fogják. Az összes adat konzorcium számára történő küldési határideje legkésőbb 2015. február 6., az utána érkező információk a lehetőségek szerint kerülnek beépítésre.

A települési dokumentumok felhasználhatóságának biztosítása a város feladata, utánanéznek, hogy ez minden dokumentum esetén biztosított-e. A település lakosságának tájékoztatására az önkormányzat honlapján (www.bajavaros.hu) szerepel egy Partnerségi egyeztetés nevű pont, ahol az ITS-ről, annak elkészüléséről szóló tájékoztató anyagok, információk elérhetők lesznek. A következő személyes megbeszélés a 2015. február 10-i 10:00 órai munkacsoport egyeztetés, amelynek részleteit a későbbiekben a résztvevők pontosítják.

ITS DA Konzorcium

207


ITS DA Konzorcium

208


209


Integrált településfejlesztési stratégia elkészítése Baján – 1. Munkacsoport ülés

Helyszín:

Baja, Szentháromság tér 1., Városháza – Borbíró terem

Dátum:

2015.02.10. 10.00 ÓRA

Készítette:


Melléklet:

Jelenlét ív, prezentáció

1. ÁTTEKINTETT TÉMÁK

10:00 Irányító csoport ülés Fercsák Róbert Baja város polgármestere köszöntötte az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) Irányító Csoport (röviden: ICS) munkacsoport ülés résztevőit. Elmondta, hogy a 2008-ban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) által meghatározott fejlesztési irányok mentén sikeresen haladtak a város beruházásai. A 2014-2020as Európai Uniós ciklus újabb lehetőségeket rejt magában, amely miatt időszerű a városfejlesztési dokumentumok felülvizsgálata. Ezután Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes, köszöntötte az egybegyűlteket. Röviden ismertetésre került a megvalósításban résztvevő projekt szervezet, a közreműködő szakértők, a projekt ütemezése és a jogszabályi háttér. Megállapodás született abban, hogy az ITS elkészítése kapcsán minden kérdés a Konzorcium részéről Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettesen keresztül elsősorban e-mailen ([email protected]), az adatszolgáltatás Baja város részéről pedig, Lehoczki Imre ([email protected]) városi koordinátoron keresztül történik. A jogszabályi kötelezettséghez kapcsolódón Baja város részéről jelzésre került, hogy márciusban a Képviselő-testület elfogadja a település gazdasági programját, ezért a fejlesztési irányokat szükséges a dokumentumokban összehangolni. Lehoczki Imre, amint elfogadásra került a gazdasági program, megküldi Kecskésé Losonczi Gabriellának. Az ITS elkészítésének ütemezése alapján, 2015. február 27-ig szükséges elkészíteni a megalapozó tanulmányt, amelyben már szerepelnie kell minden városi problémának és a problémák megoldását célzó fejlesztési irányoknak. Ezzel kapcsolatban Fercsák Róbert polgármester javasolta, hogy a megalapozó tanulmányt a város képviselő-testülete véleményezze. Továbbá Polgármester úr az ITS felépítésére vonatkozóan egyetértett azzal, hogy a korábbi IVS-től eltérően a város egészére készül a stratégia, de a fejlesztési elképzelések majd városrészenként is megjelennek a dokumentumban.

ITS DA Konzorcium


Az ITS tervezés Megalapozó tanulmányának elkészítése során szükséges, hogy a település pozícionálja magát, felépítse, megerősítse saját identitását, amely meghatározza számára az elkövetkezendő időszak fejlesztési irányát. Megállapodás született abban, hogy a települési képviselő-testület tagjai részére egy tájékoztató levél kerül megküldésre a stratégiai tervezés megkezdéséről, az előzetesen beazonosított főbb fejlesztési területekről (maximum 1 oldal terjedelemben). Továbbá, hogy írásban van lehetőségük a véleménynyilvánításra a megalapozó tanulmány elkészítéséig (2015. február 25.). A tájékozató levél megküldéséről Baja Város Önkormányzata gondoskodik.

A megbeszélés további részében tisztázásra került az első munkacsoport ülés feladata, amely az általános probléma feltárás, a város helyzetképének megalkotása, a hiányterületek azonosítása és bemutatása. Az átadásra került városi alapdokumentumok áttekintése alapján a három főbb fejlesztési irány fogalmazódott meg, amelyek az alábbiak:   

közlekedés- és egyéb infrastruktúra-fejlesztés gazdaságfejlesztés turizmusfejlesztés

Az infrastruktúra, közlekedés szakterületen megállapításra kerültek a várost érintő főbb problémák, korlátok: -

nincs Baját elkerülő közút nagy a város átmenő forgalma nagy teherforgalma van a kikötőnek fokozott zaj- és levegőszennyezés M6-os autópálya nehezen elérhető a szerb határra vezető 51-es út felújításra szorul

Ezen problémák kezelésre szükséges az 55. sz. út teljes, várost elkerülő szakaszának megépítése, ezáltal elvezethető a településre jelenleg bevezetett erős forgalom. Csökkenthető az ebben a formában a városra ható teher. A kisebb forgalom lehetővé tenné az 51. sz. út várost átszelő szakaszának kétsávosra való összeszűkítését, amely egyaránt lehetővé tenné a felszabadult területen - a város másik nagyobb közlekedési problémáját jelentő - parkolóhelyek kialakítását is. További cél a Baján található RO-RO kikötő kihasználtságának fokozása, amely a közúti teherforgalmat is csökkentené, ehhez azonban a kikötő infrastruktúrájának fejlesztése szükséges. A vízi szállítás – a lehetőségek kihasználatlansága ellenére – komoly feladatokat jelent. A Bajai kikötő (elsősorban gabonafélék és ipari nyersanyagok tekintetében) áruelosztó csomópontként működik. A kombinált fuvarozási módok közül a RO-RO kikötő és a konténerterminál kínál szállítási lehetőséget.

ITS DA Konzorcium

210


Fejleszteni kell a vasúti közlekedési csomópontokat. Nagy reményeket kelt Arad-SzegedSzabadka-Baja vasútvonal újjáélesztése, ez javíthat jelentősen a város kelet-nyugati irányú vasúti elérhetőségén. Fontos, hogy a határon átnyúló gazdasági fejlesztések megvalósuljanak, ehhez pedig, közlekedés, infrastrukturális kapcsolódási pontok kiépítésére van szükség. Szerbia gazdasági érdeke az Európai Unióhoz való csatlakozás, amely lehetőséget nyújt a határmenti magyar települések számára, így Baja részére is a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére. Egy az EU déli határán átvezető, több országot érintő infrastruktúrafejlesztés erősíti a határ menti országokkal a kereskedelmi, gazdasági együttműködést. Tehergépjármű forgalom számára szükséges lenne határátkelőhely kialakítása. A helyi vállalkozások számára szintén kulcsfontosságú a közlekedés, a gyors és problémamenetes közúti megközelítés, emiatt javítani kell az autópálya elérhetőségét. Baja szerencsés helyzetben van a földrajzi elhelyezkedése miatt, a településen és közvetlen közelében található természeti értékek miatt. Azonban a település méretéből adódóan és a már jelen levő gazdasági szereplők, vállalkozások jelenléte miatt lehetőségként jelentkezik a gazdaságfejlesztésre vonatkozó stratégiai irány is. Az infrastruktúra fejlesztés egyaránt kihat a település gazdaságára és a turizmus fellendítésére is. Vedelek Norbert alpolgármester elmondása szerint, Baján a turizmus adta lehetőségeket ki kell használni. Olyan természeti környezettel rendelkezik Baja, amely jelenetős potenciált hordoz magában, azonban a turizmus fellendítéséhez is szükséges a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése. A természeti örökség mellett maghatározó a kulturális örökség is, így a térség borvidéke és a környék látnivalói. Ehhez kapcsolódóan nagyon erős törekvés van a kerékpárutak fejlesztésére, hogy az idelátogatók számára, a helyi látnivalók ilyen formában is elérhetők legyenek. Továbbá a családi turizmus megteremtése is fontos, hogy a település és környéke több napra alkalmas programokat tudjon nyújtani, a család minden tagja számára. Szükséges a munkahelyteremtés fokozása is. Azért, hogy a település lakossága, a fiatalok ne vándoroljanak el. Ebben partnerek a település oktatási intézményei (főiskola, szakoktatási intézmények). Baja Város Önkormányzata természetesen segítséget nyújt a munkahelyek teremtésében, azonban vannak olyan globális gazdasági nehézségek, amelyek miatt a befektetők nem hoznak létre a térségben új munkahelyeket.

11:00 Önkormányzati és Helyi egyeztető munkacsoport ülés Az Irányító csoport tagjai kiegészültek az Önkormányzati (ÖMCS) és Helyi egyeztető munkacsoport (HMCS) tagjaival. ITS DA Konzorcium

211


Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes köszöntötte a meghívást elfogadó Önkormányzati és Helyi munkacsoport tagokat és röviden összefoglalta a tervezési munka folyamatát, illetve az eddig elhangzott javaslatokat. Az ülésen ismertetésre kerültek a városrészek, és a fejlesztési akcióterületek, amelynek alapja az IVS által is megszabott akcióterületek voltak. A helyi munkacsoport által nem volt javaslat a terület módosítására. Áttekintésre kerültek a fejlesztési szakterületek, ahol az alábbi megállapításokat tették a résztvevők szakterületek szerint. Gazdaság A HMCS részéről javaslat érkezett, mint helyi gazdaságélénkítő irány, a közlekedés fejlesztése, pl. Érsekcsanádot és Sükösdöt elkerülő út építése, M6-os elérésének javítása; valamint a helyi adóterhek csökkentése. A résztvevők elmondták, hogy az Ipari Park megközelítése nehéz. Ezzel kapcsolatban infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Megállapításra került, hogy a statisztikai adatok alapján a mezőgazdasági szektor Baján az ipari és a szolgáltatás mellett a harmadik helyet foglalja el a regisztrált vállalkozások számát tekintve. Azonban a képet torzítja, hogy az őstermelők számát a felhasznált statisztikai adatok nem tartalmazzák. Sok őstermelő van, aki a megélhetését így tudja biztosítani. A résztvevők egyértelműen kijelentették, hogy jelenleg Baján a megélhetést leginkább a mezőgazdaság biztosítja. A térségben jelentős szerepe van a Kincses Bácska Klaszternek, amely többek között viszi a „Klaszterépítés az agro-élelmiszeripiari szektor együttműködésével” projektet. A projekt célja, hogy feldolgozó élelmiszeripar bővülés történjen, határon átnyúló (Szerb-Horvát) tevékenység keretében. Alapgondolat az, hogy "A Bácska" mindig is élelmiszer előállító terület volt. Nagy László, a BOKK igazgatója elmondta, hogy a Kincses Bácska Klaszter az IPA tervezés idején jött létre. Élelmiszeripari vállalkozásokat fog össze, kb. 30 tagja van (köztük van pékség és malomipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozás is). Az elején nagy lendülete volt, de kellenek a nagy projektek, melyek lendületet adnak a Klaszter továbbvitelének, fejlesztésének. A résztvevők jelezték még, hogy jelentős az építőipar, illetve a fémfeldolgozásban is fontos piaci szereplők vannak jelen a településen. A jelenlévők jelezték, hogy a ppt előadásban bemutatott vállalkozások listáját mindenképpen aktualizálni/frissíteni szükséges. A felelős tervező helyettes ebben kérte az Önkormányzat segítségét.

ITS DA Konzorcium

212


A település társadalma – oktatás, képzés Megállapítható, hogy Baja városában magas szakmai tudás koncentrálódik, amely a helyben található oktatási- és egyéb tudományos munkát ellátó intézményeknek köszönhető. Mindemellett a város soknemzetiségű, amelynek köszönhetően sokan beszélik a német, szerb és horvát nyelveket. Ezen nyelvtudás és szakmai ismeret együttesen, szintén kiváló lehetőségeket rejtenek magukban a gazdaságfejlesztés szakterületén. Számos turizmussal, idegenforgalommal kapcsolatos tanulmányok érhetők el a településen, amely együttesen szintén lehetőségeket rejtenek magukban a gazdaság, azon belül is elsősorban az idegenforgalom fejlesztésének területén. Soknemzetiségű identitását a város őrzi és folyamatosan fejleszti, több idegen nyelvű nevelési intézmény található a városban. Palik Vera, a Bajai Hajómalom Egyesület elnöke elmondta, hogy az elkészült mini skanzen jól működik, magas látogatószámot tudhat magáénak. Véleménye szerint, ha turizmus van (megfelelő számú és minőségű attrakcióval, szálláshellyel stb.), amely a településre csalogatja az embereket, akkor ezt a befektetők is felismerik. Bár Baja számtalan kulturális és természeti értékkel rendelkezik, nagyon széles körű programokat kínál, ugyanakkor ennek fejlesztése a továbbiakban is szükséges a turisztika erősítése érdekében. Természetesen, járási szinten kell gondolkozni a turisztikai attrakciók kialakításáról. A Bejárható Bács-Kiskun projekthez – Kulturális Utak projekthez Baja is kapcsolódott, melynek határon átnyúló „lába” is van, ugyanis a projekt érinti Szabadkát, Baját, Kiskunhalast is Kovács Zita, a Türr István Múzeum igazgatója elmondása szerint. Ez a projekt már a járáson, valamint az országhatáron is túlnyúló. A városban nagy számmal vannak jelen a civil szervezetek, mintegy 300 bajai civil szervezet van. Nagyon aktívak, ennek köszönhetően szinte minden területen képviseltetik magukat. A ppt előadásban felsorolt civil szervezetek listáját aktualizálni, frissíteni szükséges. A testvérváros kapcsolatok igen erősek. Ezek a kapcsolatok nem csak közös kulturális rendezvényeken való részvételre korlátozódnak, hanem a jó példák megosztására is, továbbá több közös pályázat sikeres megvalósításán is túl vannak. A prezentációban felsorolt testvérvárosi kapcsolatok között nem szerepelt helyesen a dán Thisted település, ez módosításra kerül. Több kapcsolat is volt az említett külföldi várossal, azonban hivatalos dokumentum nincs a testvérvárosi kapcsolat aláírásáról. Egészségügy Csubákné Besesek Andrea alpolgármester elmondta, hogy egészségügyi fejlesztések folyamatban vannak. Baja Város Önkormányzata és a Bajai Szent Rókus Kórház folyamosan egyeztetnek a fejlesztési irányokról, de a főbb problémák, fejlesztendő területek vonatkozásában Dr. Tóth Gábor főigazgató urat szükséges megkérdezni.

ITS DA Konzorcium

213


Az ÖMCS és HMCS tagok jelezték, hogy a településen megvalósításra került projektek listáját szükséges felülvizsgálni. Ennek ellenőrzésére a felelős tervező helyettes a városi koordinátor segítségét kérte. Turizmus A Petőfi-szigeten jelenleg folyamatban van a turisztikai központ kialakítása. Ezzel a város nagy hiányt pótol, mert ennek köszönhetően lehetőség lesz, mintegy 300 fős nagyrendezvények, konferenciák lebonyolítására. Azonban a jelenlévők szerint továbbra is igény lenne országos szakmai konferenciák (pl. vízügy területén) lebonyolítására alkalmas konferencia- és rendezvényközpont kialakítására. Valamint nagy hiányossággal küzd a város az idelátogatók elszállásolásában, ezért szükséges lenne a városközpontban nagy kapacitású szálláshely(ek) kialakítására. Javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy a településen több helyen lenne szükséges a kerékpárutak nyomvonalának áthelyezésére vagy teljesen különálló kerékpárút kiépítésére (pl. Szabadság utca szakaszon) egyrészt az ide látogató turisták, másrészt a lakosok városon belüli közlekedésének könnyítése érdekében. A Bajai Hajómalom Egyesület által létrehozott skanzen is nagy siker volt a város életében nagyon sok látogatót vonz, amely szintén jól használta ki a bajai kulturális-, és természeti értékeit. Ehhez hasonló elképzelés a vízi turizmus fejlesztése is. Az idők során Baja településre több szlogen is jellemzővé vált. Ilyenek „Baja a vizek városa!”, vagy „Baja a fesztiválváros!”. A jelenlévők egyetértettek a „fesztiválváros” szlogennel. Mivel több szlogen is jellemző a városra, ezért érdemes a város távlati céljaival megegyezőre építeni, annak mondani valóját erősíteni. Továbbá a felelős terező helyettes ezúton kéri, hogy a városi koordinátor legyen szíves, a rendelkezésére bocsátani a 2015. évi városi rendezvénynaptárt. Közlekedés Megállapításra került, hogy a belterületi utak minősége nem jó. A településen lezajlott szennyvízelvezetési, csatornázási beruházás tovább rontotta az utak minőségét, ezért szükséges lenne azokat újraaszfaltozni. A helyi buszközlekedés üzemeltetését a korábbi szolgáltatótól a Bács Volán Zrt. vette át. Javaslatként elhangzott, hogy a rendezvények idején igény lenne a helyi járatok késői órákban történő gyakoribb közlekedtetésére. Azonban a Bács Volán Zrt. képviselője elmondta, hogy a jelenlegi menetrendek is ennek megfelelően lettek kialakítva, az utaslétszám egyébként nem indokolná ezen járatok üzemeltetését sem. A Bács Volán Zrt. részéről olyan fejlesztései elképzelések kerültek megfogalmazásra, hogy a buszjáratok végállomását szeretnék, ha városközpontban kapna helyet a jövőben, hogy a lakosság számára elérhetőbb legyen. A mostani periférikus elhelyezkedés miatt, fokozott mértékű ITS DA Konzorcium

214


a buszok kihasználtsága. Valamint a járás többi lakója számára is szeretnék, ha jobb közlekedés lenne elérhető, azért a tanyaközpontokat szeretnék jobban bevonni a közlekedési útvonalakba. Az elhangzottak alapján jelentős probléma a településen a parkolás. Ennek a megoldására Baja Város Önkormányzata szeretne mihamarabbi megoldást találni. Akár, egy időkorlátozásos megoldás bevezetésével. A Vendégváró Bács-Kiskun Egyesület képviselője elmondta, hogy ez turisztikai szempontból nem lenne jó megoldás. Ugyanakkor megállapításra került, hogy mindenképpen szükséges lenne, egy olyan (belvárosi) körzet kialakítása, ahol szabályozva van a parkolás. Jelenleg a központban található Szentháromság téren van lehetőség a város központjában nagyszámú parkolóhely elérésére, azonban ezt a jövőben szeretnék, ha – egyéb más nagyvárosokhoz hasonlóan – csak a gyalogosok használhatnák. Illetve nagyrendezvények idején problémás az ide érkező turisták parkolása is. Ezért szükséges nagyszámú parkolóhelyek kialakítása, azonban ez a város beépítettsége miatt nehezen oldható meg. Ha a várost elkerülő út megépülne, az átmenő forgalom is alacsonyabb lenne, amely lehetővé tenné, hogy a települést átszelő 51. sz. utat kétsávossá alakítsák át. Így a parkosítás mellett lehetőség lenne a felszabadult területen parkolóhelyek kialakítására is. (Felmerült még más alternatív helyszín is, de a legjobb megoldásnak az előbbi mutatkozik.) A közlekedés részeként szükséges lenne a vasúti áruszállítást fokozni, amely a gazdasági viszonyokra is kihatással lenne, azonban ez komoly infrastrukturális fejlesztéseket igényel. Továbbá a vasúti személyszállítás területén is szükséges lenne a vasútállomás teljes felújítása, az egykori pályaudvar helyreállítására. A kikötő, mint közlekedés- és gazdaságfejlesztési irányvonal az ÖMCS, HMCS ülésen az ICS üléshez hasonlóan felmerült. Tervben van a kamionforgalom Bajai Kikötőbe való átterelése, Szerb és Horvát partnerek bevonásával. Cél még, egy intermodális központ, bajai medencés kikötő létrehozása, mely a Duna hajózhatóságával szorosan összefüggő feladat. Több nagy befektető és ipari cég a Duna hajózhatósági viszonyai miatt az autópályás szállítást választja, ezért nem települ Bajára, ez óriási hátrány városnak. Baja városa jelentős közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el, különböző közlekedési ágak fontos közlekedési csomópontja. Ezt kihasználandó, fontos fejleszteni a városon kívül vezetett közúti forgalom elérhetőségét, az autópálya hálózathoz való kapcsolódását. Az M5-os és M6-os autópálya az 55. sz. úton keresztül biztosított, az M9-es gyorsforgalmú úthoz pedig az 51. sz. főúton keresztül a biztosított az elérés, azonban a jobb kihasználás érdekében infrastrukturális fejlesztési szükséges. Közművek A csatornázás idén fog befejeződni Baján, amelynek köszönhetően teljes mértékben csatornázott lesz a város. Bel- és csapadékvíz elvezetés területén még vannak kezelendő területek, ezt a város mihamarabb szeretné megoldani.

ITS DA Konzorcium

215


Zöldfelület, környezetvédelem Baja város rendelkezik környezetvédelmi rendelettel. Ennek a megküldését kérte a felelős tervező helyettes. Baja belterületén alacsony mértékű a zöldfelület a beépített területekhez viszonyítva (megyei átlagban mindenképpen). Azonban a településen így is 60 ha-os zöldfelületet művel meg a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. Jelenleg a belvárosból kiinduló park rekonstrukció van folyamatban. A településen 30 db, Európai Uniós előírásoknak is megfelelő játszótér van. A Városrendezési terv további lak övezetek, illetve ehhez tartozó zöldfelületek kijelölését tartalmazza. Ezért ehhez kapcsolódóan további feladata a városnak újabb játszóterek kialakítása. Szegregátumok helyzete A települést képviselők elmondása szerint, nincs a városban szegregátum. A szakértő által meghatározott Deszkás utcai szegregátumba való besorolásával nem értenek egyet. A településen vannak nehezebb helyzetben levő családok, azonban ezt igyekeznek rendezni a Rendőrség és a Családsegítő Szolgálat segítségével. A KSH által kijelölt szegregátumokkal sem ért egyet a település. Egyértelműen kijelentették a jelenlévők, hogy Baján szegregátum nincs. Településtervezés – Problémák Csubákné Besesek Andrea alpolgármester asszony visszautasította azon kijelentést, miszerint „Időnkénti zavarok jellemzik az önkormányzat és a főiskola, valamint az önkormányzat és a kórház közötti együttműködést”. Dr. Schadt Melinda aljegyző visszautasította azon kijelentést, miszerint „Együttműködési zavarok vannak az önkormányzat bizottságai és a hivatalának szakemberei között”. A jelenlévők részéről további, a város fejlesztését meghatározó problémafelvetés, szükséges fejlesztendő terület nem került megjelölésre, így Kecskésné Losonczi Gabriella lezárta a munkacsoport ülést. Az ÖMCS és HMCS ülést követően az ÖMCS tagokkal egyeztetésre kerültek a város által eddig tervezett, megvalósított, elvetett, továbbiakban is fennálló projektek listája, valamint az újabb fejlesztési elképzelések is. A jelenlévők megállapodtak abban, hogy a korábbiakban az ITS Konzorcium részéről város részére kiküldött dokumentum és adatlistát a felelős tervező helyettes aktualizálja, megjelöli, hogy mely dokumentumok/adatok kerültek átadásra és melyek azok, amelyek megküldését még várja a város részéről a Konzorcium.

2. FELADATOK, HATÁRIDŐK

ITS DA Konzorcium

216


A megbeszélés során egyeztetésre kerültek az ITS elkészítése során ellátandó feladatok. Ennek értelmében az alábbi mérföldkövek kerültek lefektetésre. Az ITS elkészítésének határideje 2015. április vége, ennek értelmében a rendelkezésre álló szűkös határidő miatt minden résztvevőtől gyors munkára van szükség. A végleges anyagokat a megbízó Belügyminisztérium részére 2015. június 26-ig kell megküldeni, amely határidő magában foglalja a jogszabály által meghatározott 21 napos államigazgatási egyeztetés idejét is. 2015. február 27-én kerül Baja Város Önkormányzatának megküldésre a Megalapozó vizsgálat egyeztetési anyaga. A következő személyes megbeszélés a 2015. március 10. I. workshop, amelynek részleteit a résztvevők pontosítani fogják.

ITS DA Konzorcium

217


ITS DA Konzorcium

218


ITS DA Konzorcium

219


ITS DA Konzorcium

220


221

EMLÉKEZTETŐ Tárgy: Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése Baján – I. workshop Irányító munkacsoport (ICS) és Önkormányzati Munkacsoport (ÖMCS) Helyszín:


Dátum:

2015.03.09. 10.00 óra

Készítette:


Melléklet:

Jelenléti ív, SWOT analízis, fejlesztési elképzelések listája, prezentáció

1. ÁTTEKINTETT TÉMÁK Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes, köszöntötte az egybegyűlteket. Röviden ismertetésre kerültek az elmúlt időszak eseményei. Baja város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó tanulmányának első munkaverziója 2015. március 6-án megküldésre került a Baja Város Önkormányzata részére. A megalapozó tanulmány még nem teljes, a hiányzó részek egyértelműen jelölésre kerültek a dokumentumban. Az önkormányzat feladata, hogy áttekintse a megküldött megalapozó tanulmányt, és tegye meg észrevételeit. Kecskésné Losonczi Gabriella jelezte, hogy az ülés célja egyrészt, a SWOT analízis és az abban megállapított fő problémák és kitörési pontok/megoldási lehetőségek véglegesítése, másrészt, hogy áttekintésre kerüljenek Baja középtávú stratégia céljai, fejlesztési elképzelései, illetve azok megvitatásra kerüljenek.

Áttekintésre kerültek a szakterületenkénti (társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák; települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő; intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés; gazdaság szerkezet és dinamika; önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya; táji és természeti adottságok; zöldfelületek, épített környezet (épített örökség is); közlekedési hálózat és minősége (belső és külső); közművek és elektronikus hírközlés; környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság) jellemzői a településnek. Ennek keretében a város egészére jellemző SWOT analízis került felvázolásra, amely egységes képet rajzol a település erősségeiről, gyengeségeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről. A település helyzetének összefoglalását követően áttekintésre került a célrendszer, amelyben az Irányító csoport és az Önkormányzati munkacsoport közreműködésével meghatározásra került Baja város jövőképe, átfogó céljai, városrészenkénti összegzése, fejlesztési prioritásai, majd részletesen átgondolásra kerültek Baja város 2020-ig terjedő fejlesztési elképzelései. Jelen emlékeztető mellékletét képezik a fentiekben említett dokumentumok, amelyekben megismerhetők az adott témára vonatkozó tartalmi elemek is. ITS DA Konzorcium


2. FELADATOK, HATÁRIDŐK Az ITS elkészítésének határideje 2015. április vége, ennek értelmében a rendelkezésre álló szűkös határidő miatt minden résztvevőtől gyors munkára van szükség. A végleges anyagokat a megbízó Belügyminisztérium részére 2015. június 26-ig kell megküldeni, amely határidő magában foglalja a jogszabály által meghatározott 21 napos államigazgatási egyeztetés idejét is. A következő személyes megbeszélés a 2015. április 14. II. workshop, amelynek részleteit a résztvevők pontosítani fogják. Soron következő határidő: Az I. workshopon (ICS, ÖMCS, HMCS, Képviselő Testületi egyeztetés és lakossági fórum) elhangzott információk alapján kiegészített és Önkormányzatnak megküldött megalapozó tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, javítási, módosítási, kiegészítési javaslatait az Önkormányzat 2015. március 18-án 16:00 óráig megküldi a felelős tervező helyettes részére. A határidőn túl beérkező vélemények beépítése, beépíthetősége kérdéses.

ITS DA Konzorcium

222


ITS DA Konzorcium

223


ITS DA Konzorcium

224


225

EMLÉKEZTETŐ Tárgy: Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése Baján – I. workshop Helyi egyeztető Munkacsoport (HMCS) Helyszín:


Dátum:

2015.03.10. 10.00 óra

Készítette:


Melléklet:


1. ÁTTEKINTETT TÉMÁK Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes, köszöntötte a megjeleteket. Röviden ismertetésre kerültek az elmúlt időszak eseményei. Baja város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó tanulmányának első munkaverziója 2015. március 06-án megküldésre került a Baja Város Önkormányzatának részére. A megalapozó tanulmány még nem teljes, a hiányzó részek egyértelműen jelölésre kerültek a dokumentumban. Az önkormányzat feladata, hogy áttekintse a megküldött megalapozó tanulmányt, és tegye meg észrevételeit. Kecskésné Losonczi Gabriella jelezte, hogy az ülés célja, hogy áttekintésre kerüljenek Baja középtávú stratégia céljai és a város célrendszere, illetve azok megvitatása kerüljenek. Továbbá az ülés célja a SWOT analízis és az abban megállapított fő problémák és kitörési pontok/megoldási lehetőségek véglegesítése. Áttekintésre kerültek a városra vonatkozóan a szakterületenkénti (társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák; települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő; intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés; gazdaság szerkezet és dinamika; önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya; táji és természeti adottságok; zöldfelületek, épített környezet (épített örökség is); közlekedési hálózat és minősége (belső és külső); közművek és elektronikus hírközlés; környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság) jellemzők. Ennek keretében a város egészére jellemző SWOT analízis került felvázolásra, amely egységes képet rajzol a település erősségeiről, gyengeségeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről. A helyi egyeztető munkacsoport tagjai által módosított SWOT megtalálható ezen emlékeztető mellékleteként. A település helyzetének összefoglalását követően áttekintésre került a célrendszer, amelyben az Irányító csoport és az Önkormányzati munkacsoport közreműködésével meghatározásra került Baja város jövőképe, átfogó céljai, településrészenkénti összegzése, fejlesztési prioritásai. A célrendszer prezentációs anyag megtalálható ezen emlékeztető mellékleteként.

2. FELADATOK, HATÁRIDŐK

ITS DA Konzorcium


Az ITS elkészítésének határideje 2015. április vége, ennek értelmében a rendelkezésre álló szűkös határidő miatt minden résztvevőtől gyors munkára van szükség. A végleges anyagokat a megbízó Belügyminisztérium részére 2015. június 26-ig kell megküldeni, amely határidő magában foglalja a jogszabály által meghatározott 21 napos államigazgatási egyeztetés idejét is. A következő személyes megbeszélés a 2015. április 14. II. workshop, amelynek részleteit a résztvevők pontosítani fogják. Soron következő határidő: A HMCS tagjai az ülésen nem elhangzott egyéb észrevételeit megküldhetik a városi koordinátor részére, legkésőbb 2014. március 13. (péntek) határidővel bezárólag. Az I. workshopon (ICS, ÖMCS, HMCS, Képviselő Testületi egyeztetés és lakossági fórum) elhangzott információk alapján kiegészített és Önkormányzatnak megküldött megalapozó tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, javítási, módosítási, kiegészítési javaslatait az Önkormányzat 2015. március 18-án 16:00 óráig megküldi a felelős tervező helyettes részére. A határidőn túl beérkező vélemények beépítése, beépíthetősége kérdéses.

ITS DA Konzorcium

226


ITS DA Konzorcium

227


228

EMLÉKEZTETŐ Tárgy: Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése Baján – I. workshop Képviselő-testületi egyeztetés Helyszín:


Dátum:

2015.03.10. 14.00 óra

Készítette:


Melléklet:


1. ÁTTEKINTETT TÉMÁK Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes, köszöntötte a Képviselő-testületet. Röviden ismertetésre kerültek az elmúlt időszak eseményei. Baja város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó tanulmányának első munkaverziója 2015. március 06án megküldésre került a Baja Város Önkormányzatának részére. A megalapozó tanulmány még nem teljes, a hiányzó részek egyértelműen jelölésre kerültek a dokumentumban. Az önkormányzat feladata, hogy áttekintse a megküldött megalapozó tanulmányt, és tegye meg észrevételeit. Kecskésné Losonczi Gabriella jelezte, hogy az ülés célja, hogy áttekintésre kerüljenek Baja középtávú stratégia céljai, illetve azok megvitatása kerüljenek. Ennek keretében az irányító csoport és az önkormányzati munkacsoport átvette Baja városának 2020-ig terjedő középtávú stratégia céljait, fejlesztési elképzeléseit. A fejlesztési tervek módosított listája megtalálható ezen emlékeztető mellékleteként.

A település helyzetének összefoglalását követően áttekintésre került a célrendszer, amelyben az Irányító csoport és az Önkormányzati munkacsoport közreműködésével meghatározásra került Baja város jövőképe, átfogó céljai, településrészenkénti összegzése, fejlesztési prioritásai. A Képviselő-testület tagjai számára átadásra került a SWOT analízis is áttekintésre, amely tartalmazza a városra vonatkozó megállapított fő problémákat és kitörési pontokat/megoldási lehetőségeket. Ennek véleményezésére 2015. március 13-ig van lehetőség. Véleményüket írásban kell közölni a városi koordinátor részére.

2. FELADATOK, HATÁRIDŐK Az ITS elkészítésének határideje 2015. április vége, ennek értelmében a rendelkezésre álló szűkös határidő miatt minden résztvevőtől gyors munkára van szükség. A végleges anyagokat a megbízó Belügyminisztérium részére 2015. június 26-ig kell megküldeni, amely határidő magában foglalja a jogszabály által meghatározott 21 napos államigazgatási egyeztetés idejét is. ITS DA Konzorcium


A következő személyes megbeszélés a 2015. április 14. II. workshop, amelynek részleteit a résztvevők pontosítani fogják. Soron következő határidő: Az I. workshopon (ICS, ÖMCS, HMCS, Képviselő Testületi egyeztetés és lakossági fórum) elhangzott információk alapján kiegészített és Önkormányzatnak megküldött megalapozó tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, javítási, módosítási, kiegészítési javaslatait az Önkormányzat 2015. március 18-án 16:00 óráig megküldi a felelős tervező helyettes részére. A határidőn túl beérkező vélemények beépítése, beépíthetősége kérdéses.

ITS DA Konzorcium

229


ITS DA Konzorcium

230


231


Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése Baján – Lakossági fórum

Helyszín:

Baja, Szentháromság tér 1., Városháza

Dátum:

2015.03.10. 17.00 óra

Készítette:


Melléklet:

Jelenléti ív, prezentáció

1. ÁTTEKINTETT TÉMÁK Szalai Ottó, Baja Város Önkormányzatának képviseletében köszöntötte a lakossági fórumon megjelenteket. Megköszönte az érdeklődésüket és a segítő hozzájárulásukat a település fejlesztési irányainak meghatározásában. Kecskésné Losonczi Gabriella is köszöntötte az egybegyűlteket. Majd összefoglalta az elmúlt időszak eseményeit, bemutatta az ITS elkészítésének fontosságát. Röviden megtörtént a település helyzetének összefoglalása és áttekintésre kerültek azok a fejlesztési területek, amelyeket az Irányító csoport, az Önkormányzati Munkacsoport és a Helyi egyezető munkacsoport segítségével azonosítottak a munkában résztvevő szakemberek. Majd ezt követően a lakossági vélemények, elképzelések kifejtésére került sor az alábbiak szerint: 1. hozzászólás: Javaslata szerint szabadidőpark, felnőtt játszótér, kalandpark kialakításra lenne szükség. Példaként került említésre a Bükfürdő mellett lévő felnőtt játszótér. (Internetes hivatkozás: http://www.visitbuk.hu/hu/info/programok-latnivalok/felnottjatszoterbukfurdon.html ) „Az ilyen jellegű beruházások tökéletes helyszíne a Nagy-Pandúr-sziget. A Petőfi-sziget frekventáltsága ellenére félő, hogy túlzsúfolt lenne, ha minden beruházás odakerül.” 2. hozzászólás:: Hercegszántói határátkelő átadása miatt megnő a teherforgalom, amely hatással van Baja városán áthaladó forgalomra is. Az 51. sz. úton szükséges lenne a déli elkerülő megépítésére, mert a városközpontban lakóházak között vannak átvezetve a járművek. Ez nagy terhelést jelent a város és az ott lakók számára (környezeti-, zaj- és rezgésterhelés tekintetében egyaránt). 3. hozzászólás:  Megerősítette az előtte felszólaló problémáját. Véleménye szerint gazdaságosabb lenne a kb. 2km (Bokodi út – Vaskút út) belső elkerülő kialakítása, mintsem a hosszabb, tervezett 5km-es (Nagy Temető mögött) elkerülő építése. ITS DA Konzorcium


     

 



 

232

(„Bokodi út, Kálvária út, Nagy Lajos király útján át lehet vezetni a forgalmat a vaskúti útig, a tiszti házig. A vaskúti úttól egyenesen a hobbikertek végénél át lehetne vezetni az út nyomvonalát, amelyhez kb. 4 km-es szakaszt kellene megépíteni”) Továbbá a városnak szüksége lenne egy külső elkerülő útra is. Az a „nagytemető mögött menne, amely kivinné a forgalmat a monostori útra”. Wesselényi úti körforgalmat a biztonságos közlekedés miatt el kellene készíteni. A Jelky téri körforgalom kialakítása városképi szempontból szükséges lenne. Az uszoda mellett található területet az utóbbi időben rendezték, az erdő kezelése megtörtént, alkalmas terület lenne pl. kalandpark kialakítására. A OTP sarkánál (Deák Ferenc utca) megszűntették a jobbra kanyarodó sávot, ezért nehezebb lett az autós közlekedés, nem lehet a Déri kert felé kanyarodni. Kálváriánál a busz nem tud befordulni a Bokodi út felé, ezzel jelentős torlódás is ki szokott alakulni. Szükséges lenne az út ezen szakaszát kiszélesíteni egy kanyarodósávval. Monostori utat a Temesvári út felé szükséges lenne kijavítani és kátyúzni, valamint az útpadkát helyre kellene állítani. A Monostori úton a körforgalomnál a Szeremlei út leágazásnál (Muskátli utca) megáll a csapadékvíz, el kellene vezetni. A gyalogosok biztonsága miatt korlátot kell rakni a gyalogos járda mellé. „Buszközlekedést sűrűbbé kell tenni, sokan laknak a külső városrészen. Buszmegálló csak a „Vörös Iskolánál” van, onnan kell még sokaknak hosszan gyalogolniuk.” Rém és Felsőszentiván közötti út rekonstrukciója indokolt. Szeremléről nehéz a közlekedés Vaskút, Gara felé. Az egykori régi hidat kellene helyreállítani. „Szép régi fahíd volt régen”. Szükséges lenne az úthálózatot is megvizsgálni.

4. hozzászólás:  Az elkerülő út megépítésének első számú prioritásának kell lenni a város számára. „Ki kellene nyitni a Szabadság utcára a Nagy Lajos király utcát.” A külső elkerülő utat mindenképpen szükséges megépíteni, hogy az 51-es szakaszt rehabilitálni lehessen. Bajának el kell érnie, hogy forrást találjon az elkerülő utak megvalósítására. Még akkor is, ha az országos tervekben nincs benne ezen útszakasz fejlesztése.  Javaslata szerint a zöldfelületek hangsúlyozása is elemi kérdés a település szempontjából. Az egész városra kiterjedő, egységes, összehangolt tervezés kell, egységes fasorokkal, parkokkal, szabadidős sport tevékenységgel összehangolva. Fontos, hogy az egész települést lefedjék ezen fejlesztések és ne csak a szigetekre koncentrálódjanak.  Kerékpáros közlekedés fejlesztésének is fontosnak kell lennie a város számára, a biztonságosabbá és használhatóbbá tételének érdekében. 5. hozzászólás:

ITS DA Konzorcium


233

Helyi természetvédelmi rendelet elkészítésre van szükség, amely a turizmus fejlesztés szerves részét is képezi, ezért ennek szükségességét kérik beépíteni a Megalapozó tanulmányba. 6. hozzászólás: Építési szabályzat módosítására vonatkozóan. Családi házak esetében javasolt lenne módosítani a jelenlegi 30%-os beépítési határt. Kérelmet nyújtott be a %-os korlát emelése érdekében. Lehoczki Imre, Baja város főépítésze elmondta, hogy a jogszabályoknak megfelelően a város 2018-ig használhatja a mostani HÉSZ-t. 2018. után újat kell készítenie és elfogadnia. Nincs még arra vonatkozó döntés, hogy meg fogják-e emelni a beépítési százalékokat, de ezt a kérdéskört a település egészére nézve kell kezelni, egyedi döntéseket nem célszerű hozni. Az új HÉSZ-ben történnek módosítások, ha arra valóban szükség lesz, akkor a beépítési százalékra vonatkozó döntéseket is meg fogják hozni és át fogják vezetni a HÉSZ-en. Ez a kérdéskör nem érinti az ITS-t. A Hölgy által feltett kérdésre az Önkormányzat munkatársai írásban fogják megadni a választ, amennyiben elküldte a kérdést hivatalos úton az Önkormányzatnak. 7. hozzászólás: Alvégi, Homokvárosban 10 éve szeretnének szilárd burkolattal ellátott utat. A megemelt út szintje miatt befolyik az ingatlanokra a csapadékvíz, szükséges lenne a csapadékvíz elvezetés megoldása. 8. hozzászólás: Baján volt régen vadaspark, azonban ez megszűnt. A kialakítása és működtetése javasolt lenne. Bajai uszoda építésére, fejlesztésére szükség lenne. A városban nincs melegvizű strand, ezért a kialakítására szükség lenne, a turisztikai vonzereje miatt, illetve a bajai lakosok is más településekre járnak át. Strandolás szempontjából is fontos lenne, mert a Sugovica nem alkalmas a teljes turisztikai idényben a strandolásra, itt keletkezik egy hiány, amelyre reagálni kellene „strand-/fürdőfejlesztéssel”, vagy pl. egy nyitott, nyári strandolásra alkalmas medence építésével. A fórum végeztével a megjelent lakosság részvételét és aktivitását Baja Város Önkormányzatának nevében Szalai Ottó és Lehoczki Imre köszönték meg. Valamint felhívták az egybegyűltek figyelmét, hogy a lakossági fórumon el nem hangzott észrevételeiket és véleményüket Baja város fejlesztési irányaival kapcsolatosan 2015. március 20. (péntek) határidővel juttathatják el a közzétett elérhetőségek valamelyikén.

K.m.f.

ITS DA Konzorcium


ITS DA Konzorcium

234


ITS DA Konzorcium

235


236

EMLÉKEZTETŐ Tárgy: egyeztetés

Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése Baján – Bajai járás

Helyszín:

Baja, Szentháromság tér 1., Városháza

Dátum:

2015.03.26. 14.00 óra

Készítette:


Melléklet:

Jelenléti ív, prezentáció

1. ÁTTEKINTETT TÉMÁK Szalai Ottó Baja Város Önkormányzatának nevében köszöntötte a megjelenteket. Majd Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes, köszöntötte a megjelent polgármestereket. Bemutatásra került a feladatot ellátó konzorcium és elvégzendő feladatok és azok ütemezése, röviden ismertetésre kerültek az elmúlt időszak eseményei. Kecskésné Losonczi Gabriella elmondta, egyeztetés célja, hogy azon közép- és hosszútávú fejlesztési irányok megvitatásra kerüljenek, amelyek hatással lehetnek Bajára és a Bajai járásra egyaránt. A továbbiakban témakörönként áttekintésre kerültek a Bajai járás tagtelepülései szempontjából kapcsolódó fejlesztési lehetőségek, közös céllal megvalósítható fejlesztési irányok.

Felső Róbert, Érsekcsanád polgármestere elmondta, hogy az 51. sz. elkerülő út kialakítása régóta foglalkoztatja a térséget, amely átmenő forgalom szempontjából tehermentesítené a településeket. Azonban sok kisvállalkozás működik például Érsekcsanádon is, amelyek profitálnak a fokozott áthaladó forgalomból és azt sem szeretné, ha ez a döntés a későbbiekben elszigetelné a települést. Elmondása szerint Érsekcsanád Képviselő-testületének újra kell tárgyalni az elkerülő út kialakításának törekvéseit és kialakítani a település álláspontját. Elmondása szerint, nem ellenzi, ha benne marad az Integrált Településfejlesztési Stratégiában, mint fejlesztési lehetőség. Tájékoztatása szerint, a NIF Zrt.-vel korábban tárgyalások zajlottak a település részéről az 51. sz. út megerősítése kapcsán, ebben nem volt szó nyomvonal áthelyezésről. Jelenleg zajlik pálya megerősítése és a NIF Zrt.-vel történt tárgyalások során a település több kérését is sikerült foganatosítani; kerékpárút, körforgalom, kialakítása fog megvalósulni. Lehoczki Imre, városi koordinátor kérte a települések részéről a megerősítést a déli elkerülő út kiépítésére, mert a Bács-Kiskun megyei Rendezési Tervből kimarad. Egy közös együttműködési megállapodás formájában a települések támogassák a törekvést. Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes készíti elő a támogató nyilatkozat egy tervezetét, amelyet majd az érintettek szabadon formálhatnak mind tartalmilag, mind formailag.

ITS DA Konzorcium


Varga György, Szeremle polgármestere elmondta, hogy Baja város Nagy-Pandúr-szigeti külterület-része határos Szeremlével. Szeremle számára kiemelten fontos egy új sportpálya létesítést, amely kapcsolódhat Baja városához és a Nagy-Pandúr-sziget fejlesztéseihez. Ennek kapcsán Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes, javasolta a településrendezi tervben egyeztetni a sportlétesítmény kialakítását. Baja és térségének fejlődére nagy hatással lesz a tervezett Vizivilág projektmegvalósítása. Ennek kapcsán Varga György polgármester kérte, hogy a térségre is legyenek tekintettel, kérte, hogy a projekt tartalmazza a Szeremlei Sugovica vízminőségét javító fejlesztéseit is. Szalai Ottó, Baja Város Önkormányzatának képviseletében elmondta, szeretné a város a Vízivilág projektet megvalósítani, ebben szeretnék, ha a városra és térségére egyaránt kiható beruházásokat foglalna magába. Azonban a fejlesztés komplexitása miatt csak szakaszosan valósítható meg, és a komplexitása miatt biztosan meg kell a fejlesztés mértékét szabni. Szalai Ottó továbbá elmondta, hogy a turizmus a város számára kiemelt kitörési pont. További fejlesztési lehetőséget teremt a város számára. A Nagy Pandúr-sziget egy potenciális turisztikai helyszínt jelent. A beruházásokat szakaszolással szeretné a város megvalósítani. Továbbá a Duna Régió Stratégia is lehetőséget jelent a terület rendezésére. A város célja a programban a vízgazdálkodás rendezése, valamint, hogy az árvízvédelemi céljait megvalósítsa. Varga György, Szeremle polgármestere elmondta, hogy támogatja a vízrendezéshez kapcsolódó beruházásokat. A településük történelmi múltja és a fejlődési lehetőségek miatt is. Javaslata szerint a Szeremlei és Bajai Sugovica szakaszok újbóli összekötése fontos lenne vízgazdálkodási és turisztikai szempontból is, ennek köszönhetően csónakkal és kisebb hajókkal is körbe lehetne ezen a szakaszon hajózni. A Vízivilág projekt előkészítésére és megvalósítására is támogató nyilatkozat aláírását szorgalmazták a jelen lévők. Varga György, Szeremle polgármestere a továbbiakban kifejezte, hogy Dunafalva-Szeremle északi, Bajai irányba való megnyitására lenne szükség. Dunafalváról csak Nagybaracska felől lehet Baját megközelíteni. Bátmonostor támogatásával együtt, szeretnék, ha az elkerülő útszakasz kialakításakor a régi szeremlei bajai útra becsatlakozna a nyomvonal, olyan feltáró utat kialakítani, amely összegyűjtené Bátmonostor, Szeremle és Dunafalva forgalmát. Béleczki Mihály, Bátmonostor polgármestere megerősítette, hogy közúton nehéz Dunafalvát megközelíteni, a három települést felfűzve a megközelíthetősége javulna. Szeremle-DunafalvaBátmonostor összekötésének igényét ezért megerősítette. Szalai Ottó, Baja Város Önkormányzatának nevében megerősítette, hogy az ITS tervezés társadalmi egyeztetése kapcsán tartott lakossági fórumon is elhangzott a Szeremle és Bátmonostor közötti híd, az egykori Vidica-híd kialakítása, felújítása. Varga György polgármester szerint, a Dunafalva-Szeremle közötti út kialakításakor javasolt lenne kiépíteni a Bátmonostori összekötő utat, amely gazdasági szempontból fontos lenne, jelenleg ott nincs kiépített úthálózat, viszont gazdaságosság szempontjából nem a Bátmonostori utat kell erőltetni, hanem olyan szakaszt, amely rácsatlakozna a bajai elkerülő útra. Javasolt lenne nagy teherbírású híd kialakítása, ha megtörténik az útbeli elérésnek lehetősége, fontos hogy ÉK, K felé kialakuljon egy forgalmi kapcsolódás.

ITS DA Konzorcium

237


Alszegi Zoltán, Vaskút polgármestere elmondta, hogy régóta ismert a bezdáni vasútvonal kiépítésének terve, azonban a nyomvonala számára nem ismert. Ha a kisebb településeket, mint Vaskút be lehetne csatolni a vasúti hálózatba, az gazdasági fejlődést jelentene a települések számára. Lehoczki Imre, városi koordinátor véleménye szerint, a történelmi hagyományok szerint alakították ki a terveket, amely az 51-es közút mellett fut. A nyomvonalak kialakításánál a természeti értékek óvása fokozottan kerül figyelembe vételre. Horváth Roland, Érsekhalma polgármestere és a Vendégváró Bács-kiskun Egyesület elnöke, megkérdezte, hogy a közlekedés fejlesztés kapcsán milyen okból szerepel, külön kiemelve a Baja–Kecel vasútvonal kialakításra. Lehoczki Imre elmondása alapján Dr. Újpéteri Elemér vezette fel Baja jövője koncepcióban, a Budapest-Belgrád vonal kiépítésekor a vonalat, ugyanis ezzel Baja és a térség csatlakozni tudna 50 km-es távolságba. A Bács-Kiskun Megyei Rendezési Tervben szerepel ez a vasúti szakasz. A közlekedésfejlesztés további részeként megbeszélésre kerültek a kerékpáros fejlesztések. Alszegi Zoltán polgármester tájékoztatása szerint, Bajai Járás kerékpárút fejlesztései között Vaskút és Gara közötti kerékpárutat nagyon szeretné a két település kiépíteni, továbbá a BácsKiskun megyei rendezési terv tartalommal egy Garán átfutó K-NY-i irányú másik kerékpárutat tartalmaz, amelyikbe ez É-D-i irányban csatakozhatna. Lehoczki Imre, városi koordinátor elmondta, hogy tudomása szerint Vaskút-Bácsszentgyörgy között alakítanának ki kerékpárutat. A meglévő terveket ellenőrizni lenne szükséges és ennek eredményeképpen kell megállapítani, hogy milyen kerékpárutak vannak jelenleg tervezve és hogyan tudnak ezek kapcsolódni a települések által tervezett kerékpárút fejlesztésekhez. A fenti fejlesztéseknek idegenforgalmi jelentősége is lenne. Alszegi Zoltán polgármester elmondta, hogy a településen sok kunhalom van, illetve Vaskút-Gara között egy sáncvár van. A Kiskunsági Nemzeti Park közbenjárásával folyamatban van az értékmentés. Horváth Roland, Érsekhalma polgármestere és a Vendégváró Bács-kiskun Egyesület elnöke megerősítette, hogy a térségnek attrakció fejlesztésre van szüksége, mert kevés a térségben töltött éjszakák száma, mindenképpen szükséges valamilyen attrakció- és szolgáltatás, ami az idegenforgalmat fellendíti. Érsekhalma is található több kunhalom és egy földvár, amely mint attrakció számításba jöhet. Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes felhívta a figyelmet, hogy együttes gondolkodásra lehet szükség. Elfogadásra került a „Bejárható Magyarország” kiemelt projektként, amely lehetőségeket adhat a fejlesztésekre vonatkozóan a térségnek. Mindenképpen érdemes utána járni,hogy e kiemelt projektet ki kezeli és van-e lehetőség még hozzá csatlakozni, annál is inkább, mert a megyének is van egy úgynevezett „Bejárható Bács-Kiskun” projektje. Rádóczi Valéria, Baja Város Önkormányzatának képviseletében a kerékpárút fejlesztésekhez kapcsolódóan elmondta, hogy az 51-es út megerősítésével egyidejűleg szeretnék az út melletti kerékpárutat is kiépíteni. Szalai Ottó megerősítette, hogy fontos az ITS tervezés kapcsán a Baja-Hajósi borvidék megközelítése érdekében a kerékpárút kiépítése.

ITS DA Konzorcium

238


Horváth Roland polgármester elmondta, hogy Sükösd-Érsekhalma-Hajós kerékpárút kialakítás érdekében már elkészültek a tervek. Érsekhalma és Nemesnádudvar közötti szakasz az M9-es út miatt nem került megtervezésre. Engedélyezési tervek vannak a tudomása szerint. Horváth Roland elmondása szerint, a Kecel-Baja-Sükösd között nincs kerékpárút, amennyiben ez kiépítésre kerülne, akkor az EuroVelo népszerű kerékpáros útvonal ezen szakasza teljes lenne. Ha a hiányzó szakasz elkészülne, akkor Soltvadkertig teljesen ki lenne építve a kerékpárút. Béleczki Mihály, Bátmonostor polgármestere a Baja-Bátmonostor közti kerékpárút kialakítása kapcsán elmondta, hogy a régi elképzelések alapján az 51. sz. úttal egyidejűleg épül. A kerékpárút nem valósult meg, az építési engedélyt felül kellene vizsgálni és megújítani. Lehoczki Imre javasolta a kerékpárút fejlesztési tervek egyeztetését, valamint, hogy ha a tervek lejárata miatt erre szükség van, akkor lehetne módosítani a nyomvonalon, vagy a hiányzó szakasz pótlását kezdeményezni. Lehoczki Imre javasolta, hogy együttes összefogással legyen fellépés ezzel kapcsolatban egy együttműködési megállapodás vagy támogató nyilatkozat keretében, mind az EuroVelo6, mind az EuroVelo13 kapcsán. Szalai Ottó elmondta, hogy az EuroVelo hálózat fejlesztésére Bajától délre szeretnék az árvízvédelmi töltésen kialakítani a kerékpárutat, kapcsolatot teremteni a Zombor-Apatin-Bezdán út fejlesztése tervvel. A határon túli szerb településekkel jó az együttműködés. Zombor partner a kapcsolódási pontok kialításában, közúti fejlesztések tekintetében is, amely határon átnyúló fejlesztések forrásaként rendelkezésre áll majd a Duna Régió Stratégia is. Horváth Roland, polgármester a vízi beruházásokra visszatérve jelezte, hogy a Ferenc tápcsatorna rekultivációjára lenne szükség, amely a vízi turisztikai attrakció része lehetne. Baja város képviselői kifejezték, hogy szerepel az eddigi fejlesztési elképzelések között. Szalai Ottó elmondta, hogy emellett Bajától délre az árvízvédelmi töltést szeretné a település kialakítani. Béleczki Mihály, Bátmonostor polgármestere a közúti fejlesztések között kiemelte a hercegszántói határátkelő fejlesztési terveit és közút teherforgalomi erősítését. Bácsszentgyörgyi határátkelő régebben tervezve volt, de szerb oldalon nem történt előrelépés. Ezzel együtt mindegyik határátkelőt erősíteni, fejleszteni kellene. A határon túli kistelepülések szempontjából is fontos lenne Baja határ mentiségének kihasználása. Gazdaság fejlesztési szempontból előnyt jelentene a bajai kikötő szolgáltatása, azonban ennek elérését meg kell teremteni. Jelenleg Tompánál zajlik a teherforgalom országba való belépése, így elkerülik a térséget. Szalai Ottó elmondta, az országok közötti együttműködést erősíteni kell. A regionális határon átnyúló gazdaságfejlesztési programban a teherforgalmat és a határátkelőket erősíteni szeretnék. A szerb fél részéről is erős érdeklődés van. Folyamatosan folynak tárgyalások ez ügyben is a szerb féllel, amint előrelépésre kerül sor a környező településeket tájékoztatni fogják, hiszen ez a környező kistelepüléseket is érinti. Jó kapcsolat van a zombori szerb féllel, jó eséllyel megvalósulhat a két ország elképzelése. Béleczki Mihály polgármester támogatja a határátkelők kialakítását. Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező javasolta a megyei, az országos dokumentumokban is összehangolni és megjelölni a határátkelők helyét, hogy sikeres legyen a törekvés. A határon átnyúló operatív programok tervezése során erősíteni kell, az 51. sz. út és a határátkelők erősítését. ITS DA Konzorcium

239


240

Az ITS tervezés kapcsán kialakult elképzelés alapján a térség másik lehetősége a logisztikai szerep erősítése. Felső Róbert, Érsekcsanád polgármester elmondta, hogy Érsekcsanádon van kis, árvízirepülőtér. Kisgépek fogadására alkalmas, pilótaképzési és tandemugrós képző szolgáltatással. A település Képviselő-testülete korábban vizsgálta ennek bővítését, javasolni fogja, hogy újra vizsgálják meg és alakítsák ki az álláspontjukat a kereskedelmi célú hasznosítására. Illetve a településrendezési terv kitér a repülőtér fejlesztésére, megvizsgálják, hogy mennyiben függ össze ezen elképzelésekkel. Horváth Roland kérte a települések polgármestereit és Baját, hogy közreműködésükkel és Baja város közbenjárásával teremtsék meg a megyei fejlesztési elképzelések és források egyeztetését. Ennek a megvalósításához kapcsolódott Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes, hogy az ITS tervezés miatt szükséges lenne ezeket a fejlesztési terveket megismerni, ezért kérte annak megküldését a polgármesterek részéről. Zárásul, Baja város nevében Szalai Ottó megköszönte a polgármesterek aktív részvételét.

K.m.f.

ITS DA Konzorcium


ITS DA Konzorcium

241


242

EMLÉKEZTETŐ Tárgy: Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése Baján– II. workshop Irányító Munkacsoport, Önkormányzati munkacsoport Helyszín:


Dátum:

2015.04.21. 10.00 óra

Készítette:


Melléklet:

Jelenléti ív, kulcsprojektek/akcióterületi projektek összefoglalója

1. ÁTTEKINTETT TÉMÁK Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes köszöntötte a II. workshop Irányító munkacsoport és Önkormányzati munkacsoport ülés tagjait. Röviden ismertetésre kerültek az elmúlt időszak eseményei. Baja város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó vizsgálatával kapcsolatban érkezett észrevételek és szakértői vélemények a dokumentumban átvezetésre kerültek, így a módosított dokumentum legújabb változata 2015. április 20-án került az önkormányzat részére megküldésre, amellyel kapcsolatban a felelős tervező helyettes 2015. április 24-ig kéri az önkormányzat visszajelzését a település részéről. Az II. workshop ülés célja, hogy áttekintésre és megvitatásra kerüljön a városra vonatkozó célrendszer, a város akcióterületeinek lehatárolása megtörténjen, továbbá a város fejlesztési elképzelései egyeztetésre kerüljenek és ezen középtávú fejlesztésében fontos szerepet játszó kulcsprojektek és akcióterületi projektek is meghatározásra kerüljenek. A településre vonatkozó városfejlesztési célrendszer 2014-2020 prezentációja áttekintésre került. Ezzel kapcsolatban ismertetett célokkal a települést képviselő kollégák egyetértettek. A városrészi célok között a „V2 - Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása, lakókörnyezet élhetőbbé tétele”, városrészi célban javasolták a „lakókörnyezet fejlesztése” megnevezést használni, illetve a „V4 – Déli városrész: A dinamikusan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése” városrészi cél esetében javasolták a dinamikus jelző elhagyását. A tett javaslatok alapján a célrendszer módosításra kerül a dokumentum ide vonatkozó részeiben. Vedelek Norbert alpolgármester jelezte, hogy a település városrészeinek lehatárolásának érthetőbbé tételének érdekében, az átfedésbe levő Keleti városrészre vonatkozó fejezetekben kiegészítésre kerüljön, hogy a város északi területeit is magában foglalja a nevezett városrész. A megbeszélés további részében tisztázásra kerültek a korábbi megbeszélésen egyeztetett fejlesztési elképzelések közül azon projektetek, amelyek a település szempontjából kulcsprojektnek, akcióterületi projektnek minősülnek, Illetve ehhez kapcsolódóan a fejlesztési elképzelések jellegéből adódóan és településen belüli elhelyezkedéséből adódóan kijelölésre kerültek az akcióterületek. Ezzel kapcsolatban a felelős tervező helyettes vállalta, hogy ezek ITS DA Konzorcium


térképi ábrázolását megküldi véleményezésre az önkormányzat részére, 2015. április 24-ig (péntek). Az ITS tervezés során felmerült egyéb főbb kérdések kerületek tisztázásra a továbbiakban. Az ITS és Baja Város Önkormányzatának egyéb fejlesztési elképzeléseit összefoglaló dokumentumainak összhangját szükséges szem előtt tartani. Ezzel kapcsolatban az önkormányzat aktuális ciklusára vonatkozó Gazdasági program áttekintése szükséges. A település tájékoztatása alapján az új Gazdasági programjukat véglegesítése folyamatban, amint ezt a település Képviselő-testülete elfogadja, a városi koordinátor megküldi azt a felelős tervező helyettes részére. Az előkészítő anyagok, legkésőbb 2015. április 24-ig megküldésre kerülnek a felelős tervező helyettes részére. A ITS.ben szükséges kifejteni a fejlesztési célok jövőbeli megvalósítását, az ehhez kapcsolódó szervezet bemutatását. Ehhez kapcsolódóan Baja Város Önkormányzata megküldi a felelős tervező helyettes részére a projekt megvalósításért felelős munkaszervezetésnek bemutatását (szervezeti és működési szabályzat, feladatkör leírás).

2. FELADATOK, HATÁRIDŐK Az ITS elkészítésének határideje 2015. április vége. A végleges anyagokat az Államigazgatási szervek részére legkésőbb 2015. május 25-ig (a jogszabály által meghatározott 21 napos államigazgatási egyeztetés miatt), a megbízó Belügyminisztérium részére 2015. június 26-ig kell megküldeni.

A Megalapozó vizsgálat véleményezésének határideje 2015. április 24. (péntek). A település akcióterületeinek térképi ábrázolásának megküldése az önkormányzat részére, 2015. április 24-ig (péntek). A település megküldi az Képviselő-testület által elfogadott Gazdasági programot a felelős tervező helyettes részére. 2015. április 24-ig az előkészítő dokumentumokat megküldi az önkormányzat. Baja Város Önkormányzata megküldi azon munkaszervezetére vonatkozó dokumentumokat (feladatkör leírás, szervezeti és működési szabályzat), amely az ITS projektmenedzsment szervezet bemutatásához szükségesek. Határidő: 2015. április 27. 14:00 óra.

ITS DA Konzorcium

243


ITS DA Konzorcium

244


245

EMLÉKEZTETŐ Tárgy: Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése Baján– II. workshop Helyi Egyzetető Munkacsoport Helyszín:


Dátum:

2015.04.28. 10.00 óra

Készítette:


Melléklet:

Jelenléti ív, kulcsprojektek/akcióterületi projektek összefoglalója

1. ÁTTEKINTETT TÉMÁK Kecskésné Losonczi Gabriella felelős tervező helyettes köszöntötte a II. workshop Helyi egyeztető munkacsoport ülés tagjait. Röviden ismertetésre kerültek az elmúlt időszak eseményei. Az II. workshop ülés célja, hogy áttekintésre és megvitatásra kerüljön a városra vonatkozó célrendszer, továbbá, hogy a város akcióterületeinek lehatárolása és az ehhez kapcsolódó akcióterületi és kulcsprojektjeinek meghatározása megtörténjenek. Továbbá a többkörös egyeztetéseken és munkacsoport üléseken körvonalazódott és véglegesítésre került fejlesztési elképzelések is áttekintésre kerüljenek. A településre vonatkozó városfejlesztési célrendszer ismertetésre került a Helyi egyeztető munkacsoport tagjai részére. Az ezzel kapcsolatban ismertetett célokkal egyetértettek, kiegészítést nem javasoltak. A város célrendszerének ismertetését követően bemutatásra került a településen kialakított akcióterületek és az ahhoz kapcsolódó akcióterületi projektek és fejlesztési elképzelések. Amellyel kapcsolatban a Helyi egyeztető munkacsoport változatási javaslattal élt. Az előzetes Irányító és Önkormányzati munkacsoport megbeszélései alapján öt akcióterület került lehatárolásra: 1. 2. 3. 4. 5.

Kikötő fejlesztése Ipari Park fejlesztése Központi 1 (szabadidős, turisztikai, kulturális, gazdasági, infrastrukturális fejlesztések) Központi 2 (Jelky tér és 51. sz út a település központján átfutó szakaszának átalakítása) Szociális városrehabilitációs terület

A 1. Kikötő fejlesztés kapcsán kiegészítésként módosításra került az akcióterület a kikötő területén, és a tervezett medencés kikötő területén kívül az elérést segítő feltáró út kialakításának nyomvonalával. Valamint a 3. Központi 1 akcióterületből kiemelésre került a Petőfi-sziget, teljesen különálló akcióterületként megjelenítve, amely szabadidős, rekreációs ás turisztikai fejlesztések helyszínéül szolgál. Ennek megfelelően hat darabra emelkedett a lehatárolt akcióterületek száma. Itt tisztázásra kerültek a település szempontjából kulcsprojektnek és akcióterületi projektnek minősülő fejlesztési elképzelések. ITS DA Konzorcium


Valamint a szakterületekért felelős résztvevők segítségével áttekintésre kerültek a tervezési szakasz során a város közép és hosszútávú stratégiai céljait összefoglaló projektelképzelések is.

2. FELADATOK, HATÁRIDŐK Az ITS elkészítésének határideje 2015. április vége. A végleges anyagokat az Államigazgatási szervek részére legkésőbb 2015. május 25-ig (a jogszabály által meghatározott 21 napos államigazgatási egyeztetés miatt), a megbízó Belügyminisztérium részére 2015. június 26-ig kell megküldeni. A település részére 2015. május 04.-ig megküldésre kerül a végleges Megalapozó vizsgálat. Az önkormányzat észrevételeit az anyaggal kapcsolatban legkésőbb 2015. május 12. (kedd) 12:00 óráig küldhetik meg. A dokumentáció legkésőbb 2015. május 15-én megküldésre kerül jóváhagyásra az államigazgatási szervek és a Belügyminisztérium részére is. A korábbi egyeztetéseknek megfelelően 2015. május 15-ig szükséges kiadni a polgármesteri hozzájáruló nyilatkozatát a dokumentum tovább küldéséről.

ITS DA Konzorcium

246


ITS DA Konzorcium

247

K

Recommend Documents