K

MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2015. május Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

Mezőtúr Város Településfejlesztési Koncepciója KONCEPCIÓ

3

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Róka László

Régiós koordinátor

Róka László

Megyei koordinátor

Dr. Földi Zsuzsa

Felelős tervező

Kézy Béla

Településtervező

Csongrádiné Falk Judit

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Krajnyák Nóra

Településtervezési szakági szakértő

Pogonyi Ádám Kelló Balázs

közlekedési

Társadalompolitikai szakértő

Markó András

Gazdaságfejlesztési szakértő

Deme Lóránt

Antiszegregációs szakértő

Adorján Emese

Partnerségi szakértő

Kézy Béla

Környezetvédelmi szakértő

Ádány Mihály

Műemlékvédelmi szakértő

Nagy Tibor

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Mezőtúr Város Önkormányzata


4

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS ........................................................................................................................................ 6

2

A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE ................................................................................................................ 7 2.1

A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VONATKOZÓAN............................................................................................................................................. 7 2.2 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN................................................. 9 2.3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE ..................................................................................... 9 3

A CÉLOK BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 11 3.1 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ..................................... 11 3.2 RÉSZCÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA .................................. 12 3.2.1 A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata ....................... 16 3.2.2 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre ................................................ 17

4 A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA A HASONLÓ IDŐTÁVÚ KONCEPCIÓKKAL (OFTK, MEGYEI KONCEPCIÓ) .................................................................................. 20 4.1 4.2 5

A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA AZ OFTK-VAL ................................................ 20 A JÖVŐKÉP ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ÖSSZHANGJA A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL 22

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ.................................................. 23 5.1

A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA................................................................................. 23 5.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE, A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA .................................................................................................................................... 24 5.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉRE ........................................................................... 25 5.3.1 5.3.2 5.3.3

Épített örökség ..................................................................................................................... 25 Kulturális örökség ................................................................................................................. 29 Természeti örökség .............................................................................................................. 29


5

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az átfogó célok és a részcélok közötti koherencia .................................................... 17 2. táblázat: Városrészek funkciói.................................................................................................. 18 3. táblázat: A fejlesztési célok értelmezése az egyes városrészekre ........................................... 19 4. táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése az OFTK-hoz................ 21 5. táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése a megyei prioritásokhoz 22 6. táblázat: A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok ................................................................................................... 23

Ábrajegyzék 1. ábra: Mezőtúr átfogó célrendszerének elemei ......................................................................... 12 2. ábra: A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében kijelölt részcélok .................................... 12 3. ábra: Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának célrendszere ............................................. 16

Térképjegyzék 1. térkép: Mezőtúr városrészei ..................................................................................................... 18


6

1 Bevezetés Jelen dokumentum Mezőtúr Város településfejlesztési koncepciója, amely a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján került kidolgozásra. Mezőtúr Város településfejlesztési koncepciója egy hosszú távra (10 évet meghaladó időtávra) szóló dokumentum, amely kijelöli a város elérendő jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan, valamint rögzíti a településfejlesztés elveit. A koncepció meghatározza a város átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, az azokhoz kapcsolódó részcélokat, valamint a célok értelmezését az egyes városrészekre. A tervezési folyamat keretében a koncepcióval egy időben készül Mezőtúr Város integrált településfejlesztési stratégiája (ITS) is, amely a koncepcióra épülve kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek, így a településfejlesztési koncepciónak és az integrált településfejlesztési stratégiának. A tervezési folyamat tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok (milyen városban szeretnénk élni) hosszú távra meghatározzák a város fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokat mennyire hatékonyan és eredményesen tudja a város felhasználni. A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat – számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva – bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. A koncepcióban kijelölt fejlesztési irányok a megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok és a hosszú távon elérni kívánt állapot közötti utat jelölik ki. A településfejlesztési koncepció egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Mezőtúr Partnerségi Terve alapján történik.


7

2 A település jövőképe Mezőtúr reális jövőképének kialakítására számos külső tényező figyelembevételével került sor, melyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének irányvonalait és korlátait: a város földrajzi elhelyezkedése és térszerkezeti adottságai; központi szerepkör a járáson belül; a lakosság, a gazdasági szervezetek és a potenciális turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben; a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő megléte, ami behatárolja a tervezett fejlesztések körét és megvalósíthatóságát. Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és jövőbeni várható trendeket figyelembe véve összefoglalóan a következőképpen fogalmazható meg a város jövőképe: Jövőkép - Mezőtúr 2030-ban „Mezőtúr magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhely, erős hagyományokkal rendelkező 21. századi mezőváros. A bővülő foglalkoztatottságnak, a járásközponti funkciók erősödésének, a minőségi szolgáltatások magas számának köszönhetően a helyiek életszínvonala folyamatosan javul, a stabil és kiszámítható vállalkozási környezet hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelent a helyben működő és a betelepülni kívánó vállalkozások számára. Az épített és természeti környezet megújulásával a település idegenforgalmi vonzereje is egyre növekszik.”

2.1 A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan Társadalom: Lassuló elvándorlás

A lakosság száma (kb. 17 ezer fő) stagnálást, esetleg enyhe emelkedést mutat, ugyanis az elvándorlás mértéke lassul, a születéskor várható átlagéletkor kitolódik. A lakosság korcsoportos megoszlása országos viszonylatban kedvező, de a 60 éven felüliek aránya továbbra is enyhén növekszik.

Javuló foglalkoztatás

A szükséglet-orientált, magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően a város munkaerőpotenciálja jól képzett és rugalmas, megfelelő bázist jelent a primer szektor számára, valamint az arra épülő a feldolgozóipari cégek megtelepedéséhez, amelyek stabil munkaerő-piaci helyzetet teremtenek.

Színvonalas humán szolgáltatások

A városban élők életminőségének fontos alapfeltételét jelentő humán szolgáltatások infrastruktúrája kiépült, fejlett. A szolgáltatások színvonala magas, korszerű egészségügyi ellátás, magas minőségű oktatási-nevelési szolgáltatások, szükségletekre reagáló szociális ellátás és ügyfélbarát közigazgatás jellemzi a várost, amely nemcsak saját lakosait, hanem a környező települések lakosságát is kiszolgálja. A lakosság körében rendszeres intenzív felvilágosító, prevenciós és szűrési programok, eredményeként javul a lakosság egészségi állapota.


Széleskörű kulturális és rekreációs kínálat

8

A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók „Mezőtúristák” számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, rekreációs és szabadidős kínálatot nyújt. A hagyományos rendezvények országszerte ismertek és elismertek, ami hozzájárul a pozitív arculat és a helyi identitás megerősödéséhez. A városban működő helyi közösségek, civil szervezetek aktívan megjelennek a városi élet számos területén (kultúra, szociális ellátás, stb.). Társadalmi integráció és kohézió megerősítése érdekében a város bátorítja és támogatja a helyi közösségek, civil szervezetek működését, felkarolja a közösségi, önkéntes kezdeményezéseket, családbarát módon szervezi közösségi szolgáltatásait.

Szolidáris közösség

A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság, a jövedelmek közötti különbségek mérséklődnek. A hátrányos helyzetű csoportok létszáma csökken, életminőségük javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekednek Mivel a hátrányos csoportok társadalmi reintegrációja a helyi közösség szintjén és a lakosság aktív részvételével megy végbe, így a város lakosainak toleranciaszintje emelkedik, a társadalmi kohézió erősödik. Gazdaság:

A gazdaság fontos pillére a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar

A város gazdaságszerkezetét alapvetően befolyásolja a fejlett mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar, amelynek megtelepedését a javuló külső elérhetőség, valamint a kiépült üzleti infrastruktúra is segíti. Az agrárvertikum kiszámítható és stabil munkalehetőségeket nyújt a város és a vonzáskörzet munkavállalói korú népességének, így a foglalkoztatási ráta növekedésével együtt a munkanélküliségi ráta csökken. A megerősödött helyi kis- és középvállalkozói szektor egyfelől beszállító kapcsolatokat épít ki a térség nagyobb cégeivel, másfelől megfelelő színvonalon képes kiszolgálni a lakosság változatos igényeit.

Növekvő ágazat a turizmus

A végrehajtott fejlesztéseknek és a térségi szintű együttműködésnek köszönhetően a turizmus meghatározó szerepet tölt be a város gazdaságában. A turisztikai szektor dinamikus bővülésének köszönhetően a városba látogató turisták száma évről évre növekszik, a turisztikai szolgáltatások igénybevételéből származó bevétel a város költségvetésében egyre nagyobb tételt jelent. Mezőtúr a várost övező nyugalom, rendezettség és a jellegzetes mezővárosi hangulatnak köszönhetően országos szinten is népszerű turisztikai célponttá válik. A természeti szépségek mellett az épített környezet, a kulturális és építészeti örökség, a hagyományos, mezővárosi értékek országos viszonylatban is felértékelődnek. A város gazdálkodása a sajátbevételek növekvő arányának köszönhetően kiegyensúlyozott. Táji, természeti és épített környezet: A várost vonzó és energiahatékony épített és természeti környezet jellemzi. A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az európai uniós normákhoz. Az épített környezet fejlesztésekor elsődleges szempont a meglévő örökségek fenntartható megőrzése, az energiahatékonyság növelése (energiahatékony épületállomány), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (alternatív energiaforrások használata). Az épített örökség védelme, a belvárosi és városkörnyéki zöldterületek megóvása, fejlesztése révén a városkép vonzó. A zöldfelületek állapota, minősége, hasznosítása sokat javult. A közlekedésfejlesztési beavatkozásoknak köszönhetően a város közlekedési hálózata környezetvédelmi szempontból is fenntartható. A belső úthálózat jó minőségű, a közösségi közlekedés feltételei kedvezőek helyközi és távolsági szinten egyaránt. A városon belüli közlekedési hálózat és a forgalomszervezés is a fenntartható mobilitást szolgálja, a kerékpáros és gyalogos közlekedés elterjedt. A városközponton áthaladó 46. sz. főút elkerülő szakaszának megépítésével a forgalomterhelés, a zaj- és levegőszennyezés is csökkent.


9

A Berettyó folyó vízminősége folyamatosan javul, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna területén megvalósított mederkotrásnak és a területrendezésnek köszönhetően a terület hasznosíthatósága magas színvonalon biztosított, aktívan bekapcsolódik a város térszerkezetébe. Környezettudatosság

A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, aminek köszönhetően a lakosság és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén jól szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik.

2.2 A település jövőképe a térségi szerepkörére vonatkozóan A város járásközponti szerepköre kiterjedt, gazdasági-társadalmi vonzáskörzete megerősödik a városi funkciók koncentrációjának, a kedvező elérhetőségi viszonyoknak és a javuló gazdasági környezetnek köszönhetően. Az együttműködés a környező településekkel kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményez, amelynek motorja Mezőtúr. Így a város és vonzáskörzetének belső periférikus helyzete megszűnik, intenzívebben be tudnak kapcsolódni a megyei gazdaságfejlesztési folyamatokba. Mezőtúr a térségi szintű turisztikai desztináció megteremtésében és fejlesztésében is kiemelt szerepet játszik. A települések természeti és kulturális értékekre építve kialakítható egy térségi szinten egységes és versenyképes turisztikai kínálat, amely erősítheti a megye idegenforgalmi vonzerejét is. Nemzetközi szinten elsősorban a testvérvárosi kapcsolatokra, a befektetés-ösztönzésre és a turisztikai marketingre fektet hangsúlyt a város. Összefoglalóan kijelenthető, hogy Mezőtúr a jövőben is a térség egyértelmű gazdasági, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi és turisztikai központja – úgy, hogy mindezzel párhuzamosan megőrzi sajátos mezővárosi arculatát, identitását.

2.3 Településfejlesztési elvek rögzítése A településfejlesztési irányok kijelölése során vannak olyan meghatározó alapelvek, amelyek indikátorokkal ugyan nem feltétlenül mérhetőek, ám meghatározóak a város fejlesztésének egésze, a beavatkozások tervezése, a források allokálása szempontjából. Mezőtőr esetében a következő településfejlesztési alapelveket kell figyelembe venni: 1. Integrált megközelítés A városi élet különböző – gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális – területei egymással szorosan összefonódnak, ezért a városfejlesztés terén kizárólag integrált megközelítéssel lehet hatékony megoldásokat elérni. Az integrált megközelítés aspektusai: komplex társadalmi-gazdasági problémákra átfogó megoldások keresése, pontszerű, egyedi projektek helyett egymásra épülő, egymást kölcsönösen erősítő beavatkozásokból álló komplex fejlesztések megvalósítása, a fizikai, infrastrukturális fejlesztések ún. soft elemekkel, intézkedésekkel és szervezési megoldásokkal való együttes kezelése,


10

különböző finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módok egymással való összehangolása (pl. több operatív program – több prioritási tengely, vagy EU-s, hazai és magánforrások). Az integrált megközelítés a koncepció, a stratégia és a projektek szintjén egyaránt alkalmazandó a hatások maximalizálása érdekében. 2. Fenntartható városfejlesztés A településfejlesztés során kiemelten fontos a fenntartható fejlődés biztosítása. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket" (ENSZ, 1987), amely magában foglalja a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságot. A városfejlesztés tervezése és megvalósítása során mindhárom pillért szem előtt kell tartani – egymásra gyakorolt kölcsönhatásaik figyelembevételével. Mezőtúr fejlesztése során biztosítani kell, hogy a folyamatos gazdasági fejlődéssel párhuzamosan mind a társadalmi fenntarthatóság (megfelelő életkörülmények, életminőség, szociális jólét), mind a környezeti fenntarthatóság (klímabarát beavatkozások, megújuló energiák alkalmazása) szempontjai érvényesüljenek. Elvárás, hogy a tervezett beavatkozások bizonyíthatóan hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez, csökkentsék, de semmiképpen ne növeljék a környezeti terhelést. Ennek elérése érdekében a város elkötelezett az épületek és a közlekedés széndioxid-kibocsátásának csökkentése iránt. 3. Hatékony fejlesztések A városfejlesztés során fontos alapelv a meglévő erőforrásokra építkezés, a költséghatékonyság biztosítása. Ennek érdekében szem előtt kell tartani a fejlesztések hosszú távú hatásait, a meghatározott városfejlesztési irányokhoz való illeszkedést. A sikeres városfejlesztés nem a tüneteket kezeli, hanem feltárja a valós problémákat és azokra keresi meg a leghatékonyabb és leginkább fenntartható megoldásokat. A hatékonyság érdekében fontos a meglévő erőforrások ésszerű kiaknázása: célszerű előnyben részesíteni a kihasználatlan ingatlanok megújítását a zöldmezős beruházásokkal szemben, továbbá szükséges megőrizni a rendelkezésre álló humán erőforrásokat is, hasznosítani a felhalmozott tapasztalatokat. A hosszú távú gondolkodás alapvető eleme, hogy a beruházások finanszírozási igénye mellett a fenntartás, működtetés költségeivel is számolni kell, azaz a létrehozott létesítmények üzemeltetése nem terhelheti meg aránytalanul a fenntartó költségvetését. 4. Közösségi szemlélet és szolidaritás A városfejlesztési folyamat valamennyi szakaszában – tervezés, megvalósítás és fenntartás – kiemelt alapelv a közösségi szemlélet, a széles körű partnerség biztosítása. A sikeres és eredményes városfejlesztés megvalósítása érdekében elengedhetetlen a helyi lakosság, a civil társadalom, a gazdasági élet szereplői és a különböző kormányzati szintek közötti szoros partnerség kialakítása, az érintettek aktív bevonása a fejlesztési folyamat valamennyi szakaszában: a partnerek tervezésbe való bevonása kettős célt szolgál – egyfelől lehetőséget ad fejlesztési elképzeléseik megismerésérére, másfelől növeli a tervezett fejlesztések elfogadottságát; a partnerek szerepet kaphatnak a megvalósításban is, ennek egyik hatékony eszköze a helyi közösségek működésének ösztönzése; a partnerség a fenntartási időszakot is végigkíséri – a beavatkozások megvalósítása után is fontos az átfogó tájékoztatás, a folyamatos egyeztetés a közvetlenül érintettekkel (pl.


11

lakossági elégedettség mérés), a tapasztalatok visszacsatolása, ami által növelhető a létrehozott kapacitások, szolgáltatások kihasználtsága. A város vezetése folyamatosan konzultál a lakossággal, figyelembe veszi igényeiket, szükségleteiket, és aktívan bevonja a városi polgárokat a fejlesztések megvalósításába, ösztönzi az alulról jövő lakossági kezdeményezéseket. A közösségi szemlélet érvényesítése a városfejlesztésben magában foglalja a szolidaritás elvét is, a rászorulók – hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők, idősek – segítését, az egyenlő esélyek biztosítását.

3 A célok bemutatása 3.1 A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása Mezőtúr 2030-ra elérendő jövőképe, a településfejlesztési elvek, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a település gazdasági-társadalmi fejlesztéseinek stratégiai céljai, a hozzájuk tartozó részcélok és a potenciális beavatkozások. Mezőtúr a kitűzött jövőkép eléréséhez meghatározott hosszú távú, átfogó céljai a következők: 1. Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése: a lakosság számára megfelelő szolgáltatások biztosítása, kedvező városi arculat kialakítása, a helyi identitás és társadalmi kohézió erősítése 2. Versenyképes és innovatív gazdaság: a tercier szektor, kiemelten a turisztikai ágazat fejlesztése, innovatív és kreatív minőségi termék- és kínálatfejlesztés, kiegyensúlyozott munkaerő-piaci helyzet, az aktivitás és az értékteremtő foglalkoztatás növelése 3. Fenntartható város megteremtése: az épített környezet és a természeti értékek védelme, a kulturális örökség és a hagyományok megőrzése, a környezettudatos energiagazdálkodás a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése átfogó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A versenyképes és innovatív gazdaság átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A fenntartható város megteremtése átfogó cél azt a fejlesztési irányt jelöli ki, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek javítása közben is kiemelt figyelmet fordít a környezeti állapot megóvására.


12

1. ábra: Mezőtúr átfogó célrendszerének elemei

Magas életminőség

Versenyképes és innovatív gazdaság

Fenntartható város

A fejlesztéseknek azt kell szolgálniuk, hogy Mezőtúr olyan várossá fejlődjön, ahol a növekvő számú lakosság települési komfortérzete magas, és emelkedik a helyi kötődésük szintje is. A vonzó feltételek, a megfelelően képzett munkaerő, valamint a kedvező földrajzi fekvés jelentette gazdasági lehetőségeket szintén a város fejlődési érdekeit véve kell hasznosítani. A fejlesztésekkel párhuzamosan különös figyelmet kell fordítani arra, hogy javuljon a város arculata és ismertsége. Mindezek közvetlenül hozzájárulnak a jövőkép eléréséhez.

3.2 Részcélok és beavatkozások területi egységeinek meghatározása A város tervezett jövőképének és átfogó céljának elérése érdekében az alábbi öt részcél jelölhető ki: 2. ábra: A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében kijelölt részcélok

A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja


13

A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése A város jövője és jövőbeli fejlődése érdekében kiemelten fontos, hogy fejlett helyi gazdasággal rendelkezzen, amely megfelelő számú és minőségű munkahelyen keresztül magasabb jövedelmet biztosít az itt élőknek. A foglalkoztatás előmozdításának egyik fontos eleme az aktivitási ráta növelése, másik fontos eleme a munkahelyek számának emelése. Ehhez szükséges a már működő vállalkozások megerősítése, de új vállalkozások betelepítése is. Fontos továbbá a településen a helyi fogyasztás ösztönzése, erősítése, hiszen így a jövedelmek egy része helyben tartható. A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város peremén található ipari park továbbfejlesztése jelenti. Másrészről a gazdaság versenyképességének növelését szolgálja a Szolnoki út 5-7. alatt található gazdasági terület fejlesztése, a területen Vállalkozói és Innovációs Központ kialakítása. A város hagyományaira építve szintén fontos a minőségi mezőgazdasági termelés fejlesztése, minőségi termékek, valamint a minél nagyobb fokú helyi feldolgozás megteremtése. Turizmus erősítése a belváros mellett húzódó Hortobágy-Berettyó, valamint a belváros szélén lévő – strandfürdő, liget, tó hármasára épülő – szabadidős komplexum továbbfejlesztésével (attrakciófejlesztés, turisztikai termékek fejlesztése és szállás / vendéglátókapacitás fejlesztése szükséges). Mindez egyaránt igényel infrastruktúrafejlesztést, a munkaerő képzését és átképzését, valamint szervezési tevékenységet, erősebb kapcsolatot, folyamatos dialógust a vállalkozásokkal. Szükséges kiemelni a versenyképes oktatási háttér biztosítását is: fontos a gazdaság igényeire reagáló, hatékony középfokú (kiemelten szak-) oktatási rendszer fenntartása, valamint érdemes figyelembe venni a korábban meglévő felsőfokú oktatás, képzés újraindításának lehetőségét is. Mindezek eredményeként vonzó vállalkozási környezet jön létre, ezáltal megnő a város tőkevonzó képessége, munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, a város képessé válik a foglalkoztatás bővítésére, megerősödik a helyi vállalkozói szféra, pozitív demográfiai folyamatok indulnak el (pl. a képzett és vásárlóképes fiatal lakosság helyben maradása, helyi társadalom kedvezőbb korösszetétele). A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése Mezőtúr a jelenleginél lényegesen nagyobb lakosságszámra kialakult városi területtel és kapacitásokkal rendelkezik. A fenntartható városias fejlődés kulcsa egyrészt a lakosságszám stabilizálása, a csökkenés megállítása, másrészt egy kompaktabb, “sűrűbb” településszerkezet megteremtése. Az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása nagymértékben hozzájárul Mezőtúr népességmegtartó erejének növekedéséhez. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása


14

magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek – mint a városi élet fő helyszíneinek – humanizálásával. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos mezővárosi karaktere – a megfelelő életminőség biztosításával párhuzamosan. A középületek és magáningatlanok fokozatos megújítása is fontos, oly módon, hogy egyrészt illeszkedjenek a városi arculatba, de ugyanakkor javuljon energiahatékonyságuk is. Ezzel egyrészt csökkenthető az épületekkel összefüggő károsanyag-kibocsátás, másrészt csökkennek az épületek üzemeltetéséből fakadó energiaköltségek, harmadrészt a fejlesztések – megfelelően szervezve – élénkítik az építőipart és a városban teremtenek munkahelyet. Mezőtúrnak a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs közvetlen hatása, ettől függetlenül a város számára elsődleges közlekedésfejlesztési prioritásként szerepel a településen áthaladó 46. sz. főút települési elkerülő szakaszának megépítése, amely mentesítené a várost a tranzitforgalomtól. A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására, valamint a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul, elsősorban a kerékpárút-hálózat fejlesztésére, a meglévő buszmegállók, buszöblök felújítására. Mindemellett kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolási kapacitások bővítésére is. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése Mezőtúr számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a fosszilis energiahordozóktól való külső függőség mérséklése és a megújuló energiaforrásban rejlő potenciálok kihasználása. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használata. A város célja a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használatán túlmenően kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal (pl.: termálvíz) rendelkezik, ezek tudatos és bővülő használatával Mezőtúr a megújuló energia hazai és nemzetközi mintavárosává válhat, ami a növekvő hírnév mellett az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését is eredményezheti. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése A város fejlődése szempontjából fontosak a fizikai feltételek, de a várost az emberek, közösségek alkotják, nélkülük a város csak épületek és utcák sokasága. Ennek megfelelően a városfejlesztés sikere szempontjából kulcskérdés a lakosság életvitelének javítása, a helyi identitás, a kultúra fejlesztése és a helyi közösségek erősítése. Az egészséges és kiegyensúlyozott életvitel alapvető feltételeinek megteremtéséhez egyrészt szükségesek a megfelelő lakáskörülmények, egészséges ivóvíz, a szennyvíz-elvezetés és kezelés megoldása. Az ivóvíz és szennyvíz tekintetében a város viszonylag kedvező helyzetben van, a kisebb hiányosságok várhatóan középtávon felszámolásra kerülnek. Másrészt az egészségmegőrzésre és tudatosításra is fókuszáló magas minőségű egészségügyi ellátás biztosítása. A meglévő adottságok, a városi kórház és rendelőintézet nyújtotta egészségügyi szolgáltatások minőségi javulása érdekében az intézmények folyamatos fejlesztést igényelnek.


15

Az életvitel javításához hozzátartoznak a városi lakosság számára elérhető szabadidő eltöltési tevékenységek, sportolási és kulturális lehetőségek rendelkezésre állása. A városban a szabadidő aktív eltöltésének helyszínéül szolgálhat az uszoda és a strand, a liget és a tó környezete, valamint a különféle kulturális rendezvények befogadására alkalmas hagyományos helyszínek (pl. színház és rendezvénytermek) és közterek. A helyszínek folyamatos fejlesztése, a terek rugalmas kihasználása hozzájárulhat a lakosság életminőségének javításához. A helyi identitásnak a városban erős alapjai vannak: egyrészt Mezőtúr korábbi kereskedelmi központ funkciójából fakadóan, másrészt pedig az egyedülálló – és még ma is élő – kézművesipari hagyományok jelenléte miatt. A helyi identitás erősítése érdekében fontos a város történetének, korábbi szerepének minél szélesebb körben történő megismertetése, másrészt nagyon lényeges, hogy kialakuljanak a kézművesipari hagyományok megőrzésének, továbbvitelének és széles körű megismertetésének feltételei. A fentiekkel összefüggésben, és a városi szövet erősítése érdekében fontos a helyi közösségek, a helyi összefogás erősítése. Ehhez jó alapot biztosítanak az identitás erősítését célzó akciók, a kulturális események, de a városnak célzott beavatkozásokkal – hely biztosítása kisközösségek számára, a lakosok, különböző kisközösségek bevonása városfejlesztési akciók előkészítésébe és végrehajtásába, folyamatos interaktív kommunikáció – is szükséges erősítenie a helyi közösségeket. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja A foglalkoztatási nehézségek egyre szélesebb rétegek fokozatos elszegényedéséhez vezettek, és bizonyos csoportok helyzetét teljesen kilátástalanná vált a városban. Ezek a rétegek a szegénységi küszöb alatt élnek, helyzetükből önerőből nem képesek kilábalni hosszú távon sem. Ugyanakkor egyrészt szolidaritási szempontból is fontos, hogy ezek a társadalmi csoportok célzott segítséget kapjanak további leszakadásuk megállítása érdekében, másrészt a város kiegyensúlyozott fejlődése is megköveteli a szegénységi probléma kezelését. Komplex szociális problémáról van szó, melynek egy-egy eleme különálló módon nem kezelhető, integrált megoldásra van szükség. Az egyik fontos elem a lakhatási feltételek javítása – ez lakótelepi feltételek között hatékonyan végezhető. Ez jelenti egyrészt az épületek energiahatékonysági fejlesztését, amivel jelentősen csökkenthetőek az érintett családok energiaköltségei is (és városi szinten a káros anyag kibocsátás), másrészt a lakókörnyezet, a házak közötti közterek megújítását – ami a városkép szempontjából is nagyon kedvező hatású. A lakhatási problémák kezelése mellett fontos az érintett családok jövedelmi helyzetének javítása – mivel a nyílt munkaerőpiacon az érintett emberek jelentős része nem versenyképes, szociális jellegű tranzit-foglalkoztatással lehet visszavezetni őket a munkaerőpiacra (és már rövid távon is javítani jövedelmi helyzetüket). A családokat szükséges tanácsadással, mentorálással is segíteni annak érdekében, hogy fokozatosan kilábalhassanak nehéz helyzetükből, és célzott program szükséges a hátrányos helyzetű gyerekek segítése érdekében (iskolai teljesítményük javítása, szabadidő hasznos eltöltése, tehetséggondozás). Mindezek eredményeként minimálisra csökken a társadalom széthúzó ereje, a lakosság közösségként funkcionál.


16

3.2.1 A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata

Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának középpontjában a város 2030-ra elérendő jövőképe áll. A jövőkép a jelenlegi adottságokból kiindulva és a várható tendenciákra alapozva fogalmazza meg a hosszú távon elérni kívánt állapotot. Annak érdekében, hogy a város valóban megvalósítsa a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok szerint megfogalmazott jövőbeni állapotot, kijelölésre kerültek a település átfogó fejlesztését szolgáló célok – 3 átfogó cél és 5 részcél. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során figyelembe kell venni, a fentiekben részletezett, a város fejlesztésének egésze szempontjából jelentős településfejlesztési alapelveket is. 3. ábra: Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának célrendszere


17

Az átfogó célok és részcélok kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. 1. táblázat: Az átfogó célok és a részcélok közötti koherencia Magas életminőség



1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése 4. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

erős koherencia közepes koherencia

3.2.2 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

A beavatkozások területi egységeit Mezőtúr városrészei jelentik. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város közigazgatási területét. A városrészekre osztás a szerkezeti terven, valamint a városrészek jelenlegi és tervezett funkcióin alapul (városközpont, lakóterületek, ipari területek megléte illetve azok kialakítási szándéka). A városrészek kijelölése a korábbi IVS-ben meghatározott négy városrész figyelembevételével történt. 1. 2. 3. 4.

Városközpont városrész Lakóövezet 1. városrész Lakóövezet 2. városrész Ipari terület (külterület)


18

1. térkép: Mezőtúr városrészei

Forrás: Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013

Az alábbi táblázat az egyes városrészek domináns és kiegészítő funkcióit mutatja be, amelyeket célszerű figyelembe venni a célrendszer további részleteinek kidolgozása során.

Város(rész) központi

Lakó

Humán szolgáltatási

Közigazgatási

Közösségi

Közlekedési, távközlési

Turisztikai, rekreációs

Zöldfelületi, környezeti

Mezőgazdasági

Kereskedelmi

Városrészek

Ipari, logisztikai

2. táblázat: Városrészek funkciói

Funkciók Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Ipari terület (Külterület) domináns funkció kiegészítő funkció

A fejlesztési célok értelmezését az egyes városrészekre az alábbi táblázat foglalja össze. Az egyes városrészekre vonatkozó középtávú területi célokat Mezőtúr Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) tartalmazza.


19

3. táblázat: A fejlesztési célok értelmezése az egyes városrészekre Városrészek Részcélok 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése 4. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

erős koherencia közepes koherencia

Városközpont

Lakóövezet 1.

Lakóövezet 2.

Ipari terület (Külterület)


20

4 A jövőkép és a hosszú távú célok összhangja a hasonló időtávú koncepciókkal (OFTK, megyei koncepció) 4.1 A jövőkép és a hosszú távú célok összhangja az OFTKval A 2014 januárjában elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)1 négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg, amelyekhez az ITS tematikus célkitűzései szorosan illeszkednek. Átfogó célok illeszkedése: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés: Az OFTK keretében megfogalmazott egyik átfogó cél a gazdasági növekedés, fejlődés és jövedelemtermelés biztosítása. Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának „Versenyképes és innovatív gazdaság” átfogó célja teljes mértékben összhangban áll az OFTK ezen céljával, valamint a cél elérése érdekében megjelölt kiemelt eszközökkel (a gazdaságba történő beruházások és a vállalkozásfejlesztés támogatása, a kis- és középvállalkozások megerősítése és piaci lehetőségeik szélesítése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítése). Mind az OFTK, mind a városi koncepció esetében az egyik átfogó cél fókusza a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése és a vállalkozások fejlesztése. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: Az OFTK ezen átfogó célja a társadalomra, az életminőség javítására fókuszál – csakúgy mint Mezőtúr „Magas életminőség” célja. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme: Az OFTK átfogó célként fogalmazza meg az erőforrások megőrzését a jövő generációinak számára. Ezzel a céllal teljes mértékben koherens Mezőtúr településfejlesztési koncepciójának „Fenntartható város” átfogó célja. Mind az OFTK, mind a városi koncepció esetében az egyik átfogó cél a fenntartható fejlődés biztosítására fókuszál. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Ez az átfogó cél OFTK területfejlesztési, térszerkezeti céljait integrálja. Kimondja, hogy többközpontú térszerkezet megvalósítása érdekében szükséges a gazdasági fejlődést biztosító beruházások területi terítése, a versenyképességet segítő térszerkezet, valamint a térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése. A térségi integráció elmélyítéséhez szükséges a város-vidék kapcsolatok megújítása, a térségi autonómia, az önellátó és önfenntartó képesség erősítése. A területi kohézió és a térségi esélyegyenlőség erősítéséhez kiegyensúlyozott térszerkezet, területi kiegyenlítődés, a perifériák és elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása szükséges. Mindezek megjelennek a város célrendszerében. A településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott részcélok illeszkedését az OFTK specifikus céljaihoz alábbi táblázat mutatja be:

Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 1


21

4. táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése az OFTK-hoz Mezőtúr Város Településfejlesztési Koncepció

Az OFTK specifikus céljai

kapcsolódó részcéljai 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek

1. Versenyképes, innovatív gazdaság

megteremtése 3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése

2. Gyógyító Magyarország, egészséges

Szakpolitikai célok

társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás 4. Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I

2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 4. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 4. A lakosság életvitelének javítása és

5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom

közösségidentitásának erősítése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

6. Jó állam, szolgáltató állam és biztonság

2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

7. Stratégiai erőforrások megőrzése,

2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

fenntartható használata és környezetünk

3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló

védelme

energiaforrások használatának terjesztése

1. Az ország makroregionális szerepének

-

erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító

Területi célok

városhálózat 3. Vidéki térségek népességeltartó

1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése -

képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek

-

fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése


22

4.2 A jövőkép és a hosszú távú célok összhangja a megyei területfejlesztési koncepcióval Jász-Nagykun-Szolnok megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója három átfogó és 5 területi, illetve 4 specifikus és 4 horizontális célt jelölt ki. Az operatív program2 keretében ezekhez 6 prioritást rendeltek. Az átfogó célok ötvözik a megye legfontosabb gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, ökológiai kihívásokra adott válaszait. Átfogó célok illeszkedése: Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyeire átfogó célkitűzés a megye gazdasági pozíciójának megerősítésére és szerves bekapcsolódására, makroregionális integrálására fókuszál. Az átfogó cél eléréséhez szorosan illeszkedik a város „Versenyképes és innovatív gazdaság” átfogó célja. Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya – A térségi kapcsolatok, együttműködések erősítését, a megyei sajátosságokra alapozott kiegyensúlyozott gazdasági növekedést hivatott elérni. A cél elérésének kulcselemei a népességmegtartás, a természeti erőforrásokkal való ésszerű és fenntartható gazdálkodás. Mezőtúr átfogó céljai és jövőképe teljes mértékben összhangban van a megyei célkitűzéssel. Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom átfogó cél a társadalmi megújulás, a társadalmi fenntarthatóság jegyében a humánerőforrás (humántőke) fejlesztését, valamint a társadalmi erőforrás (társadalmi tőke) fejlesztését szolgálja. Fő célcsoportjai az egyének, elsődleges szempont az életminőség javulásának elérése, az egyének és a társadalmi hálózatok megerősítése, a fejlesztések hátterében a változásokhoz versenyképes tudás és készségek elsajátításának segítése, az innovációs potenciál növelése, a lakosság fizikai és mentális egészségi állapotának megőrzése, valamint a leszakadó társadalmi csoportok felzárkózásának elősegítése áll. Gyakorlatilag ugyanezek a célok közvetetten megjelennek Mezőtúr jövőképében és a jövőkép elérést szolgáló átfogó célkitűzésekben is. A Mezőtúr településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott részcélok illeszkedését JászNagykun-Szolnok megye területfejlesztési koncepciójának prioritásaihoz az alábbi táblázat mutatja be. 5. táblázat: A településfejlesztési koncepció részcéljainak illeszkedése a megyei prioritásokhoz A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program prioritásai 1.

Gazdaságfejlesztés

2.

Közlekedésfejlesztés

3.

Agrárium fejlesztése

4.

Környezeti erőforrások hatékony megőrzése

5.

Esélyteremtő, befogadó, egészséges társadalom

6.

Település-fejlesztési programok

Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése T5: A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja T2: A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése

A Területfejlesztési Program Stratégiai és Operatív Programját a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 75/2014. (VIII.29.) számú határozatával fogadta el. 2


23

5 Kiinduló adatok a további tervezési feladatokhoz 5.1 A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozását egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg. A megalapozó vizsgálat részletesen bemutatja a város jelenlegi helyzetét, a gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokat, tendenciákat – számos különböző adat elemzésével. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat a meghatározott átfogó és részcélok mentén célszerű azonosítani. Az adatok körének kijelölésékor elsődleges szempont, hogy ezen adatokkal a kívánt változások és azok hozzájárulása a magasabb szintű célokhoz mérhetőek legyenek, ennek érdekében az operatív programok eredményindikátorait is figyelembe vettük. 6. táblázat: A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok Célok Átfogó célok Magas életminőség



Részcélok 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése 4. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

Adatok Hosszú távú célok hatásindikátorai Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra, fő (cél: szinten tartás) Összes nettó jövedelem egy lakosra, Ft (cél: növekedés) Lakossági elégedettség, pontérték (0-10, cél: növekedés) Működő vállalkozások száma Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték, Ft (cél: növekedés) K+F+I ráfordítások nagysága, Ft (cél: növekedés) Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás – Primer energia felhasználás, PJ (cél: csökkenés) Egy lakosra jutó belterületi zöldfelület, m² (cél: növekedés) Középtávú célok eredményindikátorai Foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek arányában, % (cél: növekedés Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10, cél: növekedés) Energiahatékonysági felújítással érintett épületek száma, db (cél: növekedés) Születéskor várható élettartam, év (cél: növekedés) Aktív helyi közösségek száma, db (cél: növekedés) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % (cél: csökkenés)


24

A megvalósítás nyomon követésének, a monitoring rendszer működési mechanizmusának leírását Mezőtúr Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) tartalmazza.

5.2 A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére, a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra Mezőtúr jelenlegi településszerkezetét alapvetően meghatározza a város excentrikus, féloldalas elhelyezkedése. A település fejlődése során a város szerkezetét meghatározó legfontosabb tényezők: a vízfolyások, a vasúti fővonal és a 46-os másodrendű főút. Az elmúlt évtizedekben emberi beavatkozás nyomán keletkezett városszerkezeti problémákkal nem rendelkezik a város. A városszerkezeti problémák az említett három legfontosabb településszerkezetet meghatározó tényezőkhöz kapcsolhatók. Vízfolyások: A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna keleti oldalán jelenleg ki nem használt árvízvédelmi terület található a csatorna és a védelmi töltés között a városközponttal szemben. További gondot jelent az árvízmentesítés és a csatorna vízminőségének fokozatos romlása, ami nehezíti a turisztikai célú hasznosítást, ezzel közvetve befolyásolja a város építészeti fejlődését. A város szerkezetét tagoló vízfolyások, tavak nem csak negatív, de pozitív módon is befolyásolják a város szerkezetét, mivel növelik a város zöldterületét, csökkentik a 46-os út okozta levegőszennyeződés koncentrációját. Vasúti fővonal: Mezőtúr vasútállomásának felújítása és a törzshálózati vonal korszerűsítése már megtörtént. A vasúti fővonal adta nehézségekkel – zajártalom, közúti közlekedés akadályoztatása – együtt kell élnie a városnak. Előnyként említhető a fővonali személy- és teherszállítási vasúti szolgáltatás elérhetősége. Úthálózat: Kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése szerepel a tervek között. Az elkerülő út jóval a belterület előtt ágazik ki a jelenlegi nyomvonalból, és a települést északról/északkeletről elkerülve, a Hortobágy-Berettyó főcsatornát új híddal, a vasútvonalat felüljáróval keresztezve, a belterület keleti szélén túl tér vissza a jelenlegi nyomvonalra. Az elkerülés megvalósulása után a jelenlegi belterületi szakasz kikerülhet a mostani útkategóriából. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra. A városfejlesztési tevékenységek során a város szerkezetét érintő problémák hatékony kezelésére kell törekedni, emellett az alábbi terület-felhasználási javaslatok fogalmazhatók meg: a belváros központi funkcióinak megerősítése, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra biztosítása a város külterületén található Ipari Parkon kívül további gazdasági területek kialakítása és fejlesztése javasolt


25

a közlekedési hálózatok fejlesztését úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az lehetőség szerint csökkentse az egyéni autós közlekedés arányát, az eljutási időt és ezzel együtt a levegőszennyezés, valamint a zaj- és rezgésterhelés mértékét a lakófunkciójú területek esetében a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek kiterjedésének csökkentésére kell kiemelt figyelmet fordítani – ennek részét képezi a hiányzó műszaki infrastruktúra kiépítése és a meglévő elemek rekonstrukciója a területigényes elemek térbeli rendjét és a kapcsolódó fejlesztéseket úgy kell meghatározni, hogy a város zöldfelületi ellátottsága javuljon.

5.3 Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére 5.3.1 Épített örökség

A település épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület került kijelölésre, amely a városközpont jelentős részét, több műemléki épületet is magába foglal. A szabályozási terv a település területén helyi művi értékvédelmi területeket jelöl ki az Alsórész eredeti halmazos szerkezetű területén, ahol védendő a településkarakter, a településszerkezet. A városközpont építészeti értékeinek megőrzése, rehabilitációja érdekében jelenleg három védettségi fokozat található Mezőtúr Város közigazgatási területén. 1. Műemléki környezet: a Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út és a Hortobágy- Berettyó-főcsatorna töltése által határolt terület. Itt találhatóak a belváros városképi jelentőségű épületei, valamint országos műemléki védettségű épületek és helyi védett épületek. 2. Műemléki védettségű épületek: Országos műemléki védelem alatt álló épületek3:

Református Nagytemplom (Kossuth tér 7., hrsz. 5) Barokk stílus 1700-1716, átalakítva klasszicista stílusban 1814-1845 között. (Elsőfokú műemléki védelem: M I 3979.)

3

A képek forrása: http://www.muemlekem.hu, http://www.szeporszag.hu


Kiállító csarnok, volt Zsinagóga (Múzeum tér 1., hrsz. 167) Klasszicista stílus 1830. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 3978.)

Római katolikus templom (Szabadság tér 1., hrsz. 66) Klasszicista stílus 1817-1822. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 3976.)

Újvárosi református templom (Szegedi Kiss István tér, hrsz. 2891) Neogót stílus 1894-1896. Berendezése neogótikus, faragott szószék, Ruprich Károly műasztalos munkája, orgona Bokor Károly ceglédi műhelyéből. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 10324.)

Vasútállomás-felvételi épület (hrsz. 1230) Romantikus stílus, 1860. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 9957.)

Volt Bolváry-kúria (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 41., hrsz. 501) Klasszicista stílus, XIX. század. (Harmadfokú műemléki védelem: M III. 3977.)

Kossuth ház (Kossuth u. 7., hrsz. 178) A kórház udvarán. A XVIII-ik század legvégén épült klasszicista stílusban. (Harmadfokú műemléki védelem: M III. 10115.)

26


Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola (Kossuth u. 2., hrsz: 173/1) Épült 1888-1889-ben, Benkó Károly tervei alapján. (Harmadfokú műemléki védelem: M III. 10455.)

Volt Albrecht-kastély (Pusztabánréve 3. kerület, hrsz: 13232/2) Épült a XIX. század elején. (Harmadfokú műemléki védelem: M III. 9563.)

3. Helyi védelem alatt álló épületek: Városháza (Kossuth tér 1. hrsz. 1.) Református Általános Iskola (Kossuth tér 6. hrsz. 4.) Kaszinó (Kossuth u. 6. hrsz. 77.) Nemzeti Szálloda (Kossuth tér 8. hrsz. 6/1.) Tűzoltólaktanya (Kossuth tér 2. hrsz. 175.) Városi Kórház (Kossuth u. 7-11. hrsz. 178.) Bazár (Kossuth tér 9. hrsz. 4338.) Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola (Dózsa Gy. u. 17. hrsz. 31.) A volt Kereskedelmi Szakmunkásképző és SZKI épülete (Petőfi u. 5. hrsz. 158.) „Parókia” épülete (Kálvin tér 1. hrsz. 10.) Dr. Soós-féle bérház (Dózsa Gy. u. 9. hrsz. 22.) Postapalota (Kossuth tér 10. hrsz. 4339.) Dirmann-féle ház (Petőfi u. 45/a. hrsz. 108/1.) Zsindelyes épülete (Szabadság tér 15. hrsz. 103.) Tanyasi kollégium (Kossuth tér 11. hrsz. 4344.) Dr. Szappanos-féle ház (Dózsa Gy. u. 15. hrsz. 28.) Helyi védelemre javasolt épületek: volt TIGÁZ körzetszerelőség épülete (Csokonai u. 5. hrsz. 159.) iker lakóépület (Fürdő u. 2-4. hrsz. 438, 439.) Rákóczi úti Általános Iskola (Rákóczi u. 40. hrsz. 4835.) lakóépület és üzletek (Dózsa Gy. u. 8. hrsz. 4233.) Vigadó Étterem (Pétery K. u. 2. hrsz. 4337.) Társulati székház (Kossuth u. 34. hrsz. 582.)

27


28

lakóépület (Vörösmarty u. 9. hrsz. 537.) lakóépület (Kürt u. 35. hrsz. 615.) lakóépület (Rákóczi u. 19. hrsz. 4186.) Szent Borbála kápolna, Szolnoki úti temető (hrsz. 2045/1.) lakóépület (Damjanich u. 7. hrsz. 449.) volt ÁFÉSZ Étterem (Rákóczi u. 3. hrsz. 4217.) lakóépület (Csokonai u. 7. hrsz. 450.) lakóépület-nádasház (Magyar u. 4. hrsz. 4106.) Tisztviselőház (Földvári u. 23. hrsz. 2366/3.) „Badár-ház” (Sugár u. 28. hrsz. 3826.) óvoda épülete (Rákóczi u. 28. hrsz. 4809. volt vágóhíd épülete (Vágóhíd u. 4. hrsz. 5513/1.) Vízügyi Igazgatóság székháza (Pétery K. u. 5. hrsz. 4242.) Peresi tájház (Peresi szivattyútelep épülete) Szegedi Kis István Református Gimnázium Petőfi u.-i épületcsoportja (Petőfi u. 1. hrsz. 173/1.) „Fazekas kocsma” épülete (Fóti u. 125.) Evangélikus templom (Damjanich u. 41. hrsz. 347.) „Bachrach iskola” (Kossuth u. 61. hrsz. 347.) lakóépület (Táncsics M. u. 22. hrsz. 392.) sarok-lakóépület (Sugár u. 47. hrsz. 2972.) A városban található országos, illetve helyi védelem alatt álló, vagy éppen védelem nélküli, de a város arculatát, megjelenését meghatározó épületek eltérő műszaki infrastrukturális állapotban vannak, közülük számos felújításra szorul. Különösen igaz ez a városközpontra (Városháza ÉNYi homlokzata és tornya, „Bazár” épülete, Kossuth tér, Petőfi u. 5. alatti épület). Mezőtúr Város Önkormányzata az érintett ingatlanok tulajdonosaival és fenntartóival együttműködve végzi a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben meghatározott műemlékvédelmi feladatokat: „a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő műemléki területek meghatározása, a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása, a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelése összhangjának megteremtése, tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés”. A történeti és építészeti értékeket képviselő épületek felújítását, értékmegőrző hasznosítását figyelembe kell venni a városfejlesztési tervek készítésekor.


29

5.3.2 Kulturális örökség

A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség elemeit a következőképpen definiálja: „a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, valamint a kulturális javak”. Régészeti örökség

Régészeti örökségnek tekintendő „az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek”. A város Településrendezési Tervéhez készült Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezete részletesen tartalmazza a Mezőtúr területét érintő régészeti lelőhelyeket, régészeti örökség védelmére vonatkozó előírásokat, amelyeket a fejlesztések során maradéktalanul figyelembe kell venni.

Kulturális javak

A fenti törvény értelmében kulturális javakként kell értelmezni „az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékeit és egyéb bizonyítékait – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotásokat”. A város kulturális örökségének részét képezik a helyi hagyományok, településtörténeti és néprajzi emlékek, amelyek megőrzésében kiemelt szerepet játszik a Közösségi Ház, a Túri Fazekas Múzeum, a Badár emlékház és a Városi Galéria. 5.3.3 Természeti örökség

Mezőtúr közigazgatási területén egyedi jogszabállyal védett országos jelentőségű védett természeti terület a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Hármas-Körös-folyó és hullámtere, mely 1979-1987 között vált védetté, a Nemzeti Parknak – annak megalakulásakor – 1997-ben lett része. Ezen kívül országosan védett területnek, értéknek a természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) erejénél fogva (ex lege) védett kunhalmok minősülnek. A város határában 14 kunhalmot tartanak nyilván, ezek állapota sajnos többnyire kedvezőtlen (részletes leírásukat a tartalmazza). A rendezési terv alapján helyi védelemre javasolt természeti értékek: Belterületen: kocsányos tölgy (Quercus robur) a kórház udvarán kocsányos tölgy (Quercus robur) a katolikus templom udvarán japán akác (Sophora japonica) a vasútállomás épülete mellett Külterületen: Szanda-zug és Berettyó-folyó a holtággal Nagy Marász, Marász-zugi ősgyep területe, beleértve a Peresi-holtág Marász-zugi szakaszát Harcsás-holtág Túrtői-holtág és a Bári halomtól délre eső a Hármas-Körös gátjának tövében található szikes gyep Takács tanya bekötő útja melletti Borbás fasor


30

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet szerint Mezőtúr közigazgatási területét az alábbi Natura 2000 területek érintik: Mezőtúr Szandazugi-legelő kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (azonosító szám HUHN20149)4, Hármas-Körös kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (a NP-ként védett területtel megegyezően) (azonosító szám HUKM20017)5. A természetközeli élőhelyeket a nemzeti ökológiai hálózat kapcsolja összefüggő rendszerré. Az ökológiai hálózat az Országos Területrendezési Tervben került meghatározásra, melynek pontosítására, további tagolására a megyei területrendezési terv hivatott. E szerint Mezőtúr közigazgatási területén magterületként, ökológiai folyosóként és pufferterületként nyilvántartott területek is találhatóak. Magterületként, illetve pufferterületként nyilvántartott az Alsórészi Túlakörös erdeje és környezete. Ökológiai folyosóként tartják számon a Hármas-Körös hullámterét a holtágaival, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna és holtágai területét, a Szandazugi legelőt és a Csordajárás 1 és 2 elnevezésű gyepterületeket. A településrendezési tervben tájképvédelmi területként a megyei tervben foglaltaknak megfelelően a tájkaraktert meghatározó, tájképi értékeket képező területek: a Hármas-Körös és holtágrendszere, a Túlakörös erdeje és környezete, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna, valamint a Pásztózug és Szandazug területe kerültek lehatárolásra. A kedvező tájképi adottságok megőrzése, a tájképi látvány kedvezőtlen alakulásának elkerülése, illetve az építmények tájba illesztésének elősegítése érdekében a HÉSZ tartalmaz a tájképvédelmi területre vonatkozóan előírásokat. A város belterületének zöldterületei közparkok és díszparkok. A zöldterületek közé tartozik egyrészt az Erzsébet liget (a Ligeti-tó körüli zöldterület), másrészt ide tartoznak a díszparkok: a Kossuth tér, a Szabadság tér, a Petőfi tér, az Alkotmány tér és a Ságvári park. A város belterületén található zöldterületek állapotuk miatt sok helyen fejlesztésre szorulnak. Mezőtúr belterületén jelentős nagyságú, de részben elöregedett zöldfelület található, melyek felújítása pozitívan befolyásolja a város klimatikus viszonyait. Ennek javításához hozzájárul az elhagyott, roncsolt területek felmérése és tervezett növényesítése. A város belterületének legnagyobb és legértékesebb zöld területe az Erzsébet liget, mely kedvelt városi rekreációs terület. Az elmúlt évtizedekben a park elvadult. Megtelepedtek benne a különböző gyomfák (amerikai kőrizs, akác), de az eredeti állomány is elhanyagolt képet mutat. A város főterének egyedülálló adottságokat kölcsönöz a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna közelsége. A természetvédelemmel kapcsolatos alapelveket és feladatokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény határozza meg, ezeket az önkormányzat a városfejlesztési tevékenységek során maximálisan figyelembe veszi. A Natura 2000 és az egyéb védett területeken általános természetvédelmi célkitűzés az adott területen található, a kijelölés alapjául szolgáló (közösségi Mezőtúr 0288, 0289, 0290/2, 0290/3, 0290/4, 0290/5, 0290/6, 0290/7, 0290/8, 0290/9, 0291, 0292/2, 0292/3, 0292/4, 0292/5, 0293, 0294, 0295/1, 0295/2, 0296, 0297, 0298, 0299/1, 0299/2, 0299/3, 0299/4, 0300, 0301/2, 0301/3, 0301/4, 0302, 0303/1, 0303/2, 0303/3, 0304, 0305/1, 0305/2, 0309, 0349/1, 0349/2, 0349/3, 0349/4, 0349/5, 0350, 0351/1, 0351/2, 0352, 0353/2, 0353/3, 0353/4, 0353/5, 0353/6, 0354/1, 0354/2, 0355/1, 0355/2, 0355/3, 0356, 0357, 0358, 0359/6, 0359/7, 0359/8, 0359/9, 0360, 0361, 0362/2, 0362/4, 0362/5, 0362/6, 0362/7, 0365, 0367/1, 0367/2, 0367/3, 0368, 0369 5 Mezőtúr 0766, 0767/1, 0767/2, 0767/3, 0767/4, 0767/5, 0768, 0769, 0770, 0771, 0772, 0773, 0774, 0775, 0776, 0777, 0778, 0779, 0780, 0781, 0782, 0783, 0784, 0902, 0903, 0904, 0905/1, 0905/2, 0906/1, 0906/2, 0906/3, 0906/4, 0906/5, 0907, 0908, 0909, 0910, 0911, 0912, 0913, 0914, 0915, 0916, 0917, 0918, 0919, 0920, 0921, 0922, 0923, 0924, 0925, 0926, 0927, 0928, 01181, 01182, 01183, 01184, 01185/2, 01185/3, 01185/4, 01186, 01187, 01205, 01206/1, 01206/2, 01207, 01208, 01247, 01248, 01249/1, 01249/2, 01249/5, 01249/6, 01249/7, 01249/8, 01250, 01251, 01252, 01253, 01254, 01255/1, 01255/2, 01256 4


31

jelentőségű) fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartható fejlesztése. Speciális feladatként az egyes területeken az adott élőhely adottságaihoz igazodó kezelési feladatok elvégzése szükséges: invazív növényfajok irtása, illegális hulladéklerakás felszámolása, gyepek cserjétlenítése, területek megfelelő vízellátásának biztosítása.

K

Recommend Documents