97
K Ö ZLEM ÉN Y EK
A S Z A B A D IDŐ V I Z S G Á L A T A A P O LG ÁRI S Z O C IO L Ó G IÁBAN S Z E L É N Y I
IVÁN
Az elm ú lt száz esztendőben, de különösen a századforduló u tá n a m u n k a idő világszerte n a g y m é rté k b e n m egrövidült. A n g liá b a n például az 1850-ben e lfoga dott Factory A ct az átlagos h é tk ö z n a p o k ra m ég 10, vagyis h eti 60 óra m u n k á t engedélyezett. E n n e k ellenére ez a tö r v é n y a m a g a idejében nagy előre h ala d ást je le n t e tt és a m u n k á so sz tá ly jelentős v ív m á n y á n a k v olt t e k i n t h e t ő . 1 A k o n tin e n s orszá gaiba n a m u n k a id ő még hosszabb volt. F ra n cia o rszág b a n a f e b ru á ri fo rra d a lo m ra v o lt szükség ahhoz, h o g y megszülessen a tizenkétórás törvény (2). De a vállalkozók á lta l á b a n m ég ezeket a tö r v é n y e k e t sem t a r t o t t á k be, a m u n k a id ő t különböző ürü g y ek k e l m e g h o ssz a b b íto ttá k , az eb édidőt önkényesen m e g rö v id íte tté k és a m u n k á s o k a t m é rté k te le n t ú l óráz ásra k é n y s ze rítették . M arx k u t a t á s a i a z t b iz o n y ítjá k , hogy ,,A t ő k e ” m e g írásá n ak id ő p o n tjá b a n A n g liá b a n még a 14— 16 órás m u n k a n a p sem v olt ism eretlen. E zen a te rü le te n h a t a lm a s v álto zá so k k ö v e tk e z te k be. A m u n k a id ő k o r lá to z á s á é r t v í v o t t h a r c eredm ényesnek biz o n y u lt. A nem ze tk ö zi M unkaügyi H iv a t a l a d a ta i szerint 1957-ben a heti n o rm á lm u n k a id ő n é h á n y tőkés ország b a n a k ö v e tk e z ő k é p p e n ala k u lt (3) : A m unkahét
a m e ző g a zd a ság b a n — ennél lényegesen hosszabb m u n k a h e t e t ír h a t n a k elő.) évi fizetett szabadság m in im á lis időtartama néhány tőkés országban ( 4) a következő: O rs z á g
A z é v i f iz e te tt s z a b a d s á g m in im á lis id ő ta r ta m a
B elgium , M exikó, P o rtu g á lia , Svájc ................................................. 6 nap E g y esü lt K i r á l y s á g ................................................... 6 n a p v ag y 2 h é t E g y esü lt Á llam ok ...................................................................................... 1 h é t Chile, Írország, T örökország, V enezuela ........................................ 7 n a p E g y ip to m ...................................................................................................... 7— 15 nap G örögország, L u x e m b u r g ........................................................................ 8 nap A rg en tín a, G u atem ala, O la sz o rs z á g ................................................... 10 nap A u sztrália, N ém et Szövetségi K ö z társa sá g , H o lla n d ia , A u sztria 12 n a p Indonézia, K a n a d a , Ü j- Z é la n d ............................................................ 2 hét B razília, K olum bia, P e ru ..................................................................... 15 nap D ánia, F innország, F ran ciao rszág ..................................................... 3 hét K u b a , N ik a rag u a ...................................................................................... 30 nap
A m u n k á so k sz ab a d ideje a z o n b an nem csak a n ap i, v a g y h e ti m u n k a id ő csökkenésének k ö v e tk e z té b e n n ö v e k e d e tt meg. N a g y jelentőségű v o lt ebből a 1 M a rx A tő k e I. k ö te té n e k 8. fe je z e té b e n ré s z le te s e n fo g la lk o z ik a m u n k a id ő h o s sz á v a l és a m ú lt s z á z a d k ö z e p é n e k k o n k r é t v is z o n y a iv a l (1).
7 Demográfia
98
K Ö ZLEM ÉN Y EK
szem pontból az évi f ize tett sz aba dság rendsz eréne k a bevezetése is. N a p ja in k b a n az évi f iz e te tt sz a b a d sá g o t (és i d ő ta r ta m á t) a k a p i ta l is ta álla m o k b a n is á l t a l á b a n tö r v é n y e k írják elő, r itk á b b esetbe n pedig a kolle k tív szerződések k e r e té b e n szabályozzák (így p éldául az E g y e sü lt Á lla m o k b an , H o lla n d iá b a n és az E g y e s ü lt K irályságban). A felsorolt a d a to k ellenére sincs o k u n k a r r a , h o g y illúziókban ringassuk m a g u n k a t. A polgári tö r v é n y h o z á s á l ta l á b a n n o r m á l m u n k a n a p r ó l beszél, t e h á t n em szabályozza a tú ló r á k m ennyiségét. É p p e n ezért, különösen a k o n ju k tu r á lis fellendülés id ő sz ak á b an , a té nyleges m u n k a id ő lényegesen m a g a sa b b le het, m i n t a n o r m á l m un k a id ő . Í gy p éld áu l a h á b o r ú t követő éve k b en h a t á r o z o tt te n d e n c iá t ta p a s z t a l h a t u n k a tényleges m u n k a id ő újbóli m eghosszabbodására. Míg 1938-ban a fra n c ia b á n y á s z a tb a n a tényleges h eti m u n k a id ő 39,7 óra v o lt, addig 1956-ban 47,4 óra. H asonló v álto zá s k ö v e t k e z e t t b e az E g y e sü lt Á lla m okban, A n g liá b a n és még sok m á s országban is. Az E g y e sü lt Á lla m o k b a n p éldául még m a is tö b b , m in t 9 millió em b er dolgozik n a p i 8— 12 ó r á t (5). K ülönösen hosszú a m u n k a id ő a m ező g a zd a ság b a n , ahol 1946— 1947-ben a m u n k a n a p átlagos hosszúsága 12 óra v o lt (6) és az utób b i é v e k b en sem k ö v e tk e z e tt b e jelentős változás. A k a p ita liz m u s b a n t e h á t a m u n k a id ő csökkentése nem h a r m o n ik u s , egy érte lm ű f o ly a m a t, h a n e m a m u n k á s o s z tá ly és a vállalkozók k ö z ö tti h arc eredm énye. Ezzel szem ben a szocializm usban a m u n k a id ő rendszeresen és állan d ó a n csökken, ez a szocializmus fejlődésének o b je k tív törvényszerűsége. A S zo v je tu n ió b a n 1960-ban b e v e z e tté k a 6, illetve 7 órás m u n k a n a p o t, am inek k ö v e tk e z té b e n a m u n k a h é t átlagos hossza 40,2 ó rá ra c s ö k k en t (az ü n n e p n a p o k le sz á m ítá sá v a l évi á t la g b a n 39,4 óra). Í gy t e h á t az á tla g o t te k in tv e m a m á r a S z o v je tu n ió b a n v a n a világon a legrövidebb m u n k a id ő . E n n e k ellenére egyes á g a z a to k b a n az E g y esü lt Á lla m o k b a n a m u n k a id ő m ég m in d ig rövidebb. A te rv e k szerint az 1964— 1968-as id ő s z a k b a n fogják b e v e z e tn i a 30, illetve 35 órás m u n k a h e t e t és a k k o r a S zovjetunió m á r m in d e n te rü le te n meg fogja előzni a legfejlettebb k a p i ta lis ta á lla m o k a t is. A szocialista és a k a p i t a lista a d a to k ö ssz eha sonlításá nál m indig figyelem be kell v e n n i a z t is, h o g y a szocialista á lla m o k b a n a tö r v é n y e k a tú ló r á k m e n n y isé g é t is k o rlá to z z á k és ezért a n o rm á l és a tényleges m u n k a id ő k ö z ö tti különbség á lta lá b a n n e m jelentős. T erm észetesen ezzel n e m a k a r ju k kétség b e v o n n i, h o g y hosszú időszakot figyelembe vév e a k a p ita liz m u s a d o t t v isz o n y a i k ö z ö t t is csökkenő t e n d e n c iá t m u t a t a m u n k a id ő . A s z ab a d idő m e nnyisé gének m egnövekedése v isz ont új k é r dések elé á llíto tta a t á r s a d a l o m tu d o m á n y o k a t. Így a z u tá n é rth e tő , hogy a sz a b a d idővel kapcsolatos p r o b lé m á k világszerte m a g u k r a v o n t á k a szocioló gusok és a s ta tisz tik u s o k figyelmét. A kérdés ir á n t m egnyilvánuló n a g y é r d e k lődésre jellemző, hogy 1956-ban egy, a sz a b a d idő felm éréseket koordináló n em ze tközi b iz o tts á g o t h o z t a k lé tre , a m it o ly a n te k in té ly es szervezet p a tro n á l, m i n t az UN ESCO . A b iz o ttsá g m u n k á j á b a n 12 európa i ország ( k ö z ö ttü k L engyelország és Ju g o sz láv ia is), az E g y e s ü lt Á llam ok és Izrael vesz részt. A szervezet célkitűzése a különböző ta g o rs z á g o k b a n folyó k u t a t ó m u n k a k o o r dinálása, különös t e k i n te tte l a sz a b a d idő hossz ára, a sz a b a d idő f elh a szn á lá sá n a k k ü lönböző típ u s aira, a szabadidő a m u n k a , a család és a tá r s a d a l m i élet k a p c so la tá ra . E g y id e jű leg foglalkoznak a k o n k r é t k u ta tá s s a l k ap c so la tb a n felm erülő m ó d sz erta n i kérdések m e goldásával is (7). * A sz ab a d idővel kapc so la to s k u ta tá s o k m á r a m ú lt század utolsó éveiben elkezdődtek. 1899-ben je le n t meg T horstein Veblen a m e r ik a i szociológus „ T h e th e o r y of th e leisure-class” című m ű v e (8). E z a m ű első ízben h a n g súlyozza a szabad idő jelentőségét és u ta l a sz a b a d idő felhasználása és a t á r sa d alo m szerkezete k ö z ö tti szoros k a p c so la tra . Veblen kiemeli, hogy a sz ab a d idő egy osz tály privilégium a. E z a ,,leisure-class” nem vesz részt közve tle n ü l a te rm elé sben, mégis sokkal tö b b jövedelem m el és sz ab a d idővel rendelkezik, m in t a tö b b i tá rs a d a lm i osztály. E z é r t a sz a b a d idő és a term elés m erő b e n ellentétes dolgok, csak a n n a k lehet ideje, a k it n e m k ö t le a term elés terhe.
K Ö ZLEM ÉN Y EK
99
V eblen fejtegetései n a g y visszh an g o t k e l te t te k A m e r ik á b a n és m ű v é t h a m a ro sa n egy sor hasonló jellegű filozófiai és etikai t a n u l m á n y k övette. E n n e k ellenére a szabad idő szociológiai viz sgálata s z em p o n tjáb ó l n em a n n y ira ezek az általános, filozófiai megfigyelések jelentősek, h a n e m azok a k o n k r é t vizsgálatok, m e ly e k e t Veblen a sz ab a d idő felh a szn á lá sán a k te rü le té n végzett. A ,,leisure-class” leírásakor ug y an is is m e r te tte a sz ab a d idő felh asználásának n é h á n y tí p u s á t is. T e k in te tte l a kísérlet ú ttö r ő szerepére, ezek a k u ta tá s o k még m eglehetősen ötle tsz erűek és h iá n y o sa k , mégis a szociológiának ezen a te rü le tén je lentőségük v i t a t h a t a t l a n . Veblen m u n k á s s á g á n a k f o ly ta tá s a m eglehetősen sokáig v á r a t o t t m a g ára, b á r a szociológia egyéb ágai közb e n jelentős fejlődést t e t t e k meg. Robert L y n d kísérelte m eg először, h o g y az iparszociológiai k u t a t á s o k m i n t á j á r a egy v á r o s r a v o n a tk o z ó a n vizsgálja a sz a b a d idő felhasználását. L ynd M iddletow n a m e rik a i kisváros la kosságá nak a sz ab a d ide jét ta n u lm á n y o z ta , m e g állap íto tta a z o k a t a v á lto z á so k a t, m elyek a X I X . sz ázaddal szem ben 1925-re b e k ö v e t k ez te k (így péld áu l a tradicionális ü n n e p e k h á t t é r b e szorulása, az illusztrált folyóiratok, a rádió h a llg a tás té rn y e ré se stb.). E z e k a v álto zá so k gyökeresen m e g v á lt o z ta ttá k a váro si lakosság életm ó d ját. N em kis szerepet já t s z o t t ebben a v á lto z á s b a n a gépkocsi megjelenése (9). A ta n u l m á n y jelentősége a b b a n rejlik, h o g y ez az első em pirikus szabad idő vizsgálat. 1935-ben L y n d M id d leto w n b a n még egy m ásodik felvételt is végz ett (10). I t t m á r elemzi a z o k at a v á lto z á so k a t is, m elyek az 1929— 1933-as világgazdasági válság m i a t t k ö v e tk e z te k be. M indké t t a n u l m á n y igen n agy szerepet j á t s z o t t a sz a b a d idő v iz sg á la tá n a k to v á b b i fejlődésében, m e rt egyrészt g az d ag té n y a n y a g o t t á r t a k fel, m ásrészt m e g n y ito tt á k az em p i rikus k u t a t á s o k hosszú sorát. Az am e rik a i szociológia hosszú ideig m eg is r e k e d t a L y n d által m e g k ez d ett úton. Lundberg, W arner, P a u l Lazarsfeld és m ások szintén ilyen m onografikus k u t a t á s o k a t vég e ztek egy-egy v áro sra, v a g y a sz ab a d idő felh asználásának valam e ly ik típ u s á r a v o n atk o zó a n . Í gy például L azarsfeld v o lt az első, aki a m ass m edia (sajtó, rádió, mozi stb.) tá rs a d a lm i szerepét és h a t á s á t vizsgálta. E n n e k so rán a r r a ig y e k e z e tt f é n y t deríteni, hogy a m ass m edia m ilyen h a t á s t gyakorol a k özvé le m ény kia la k u lá sá ra , az em berek éle tfo rm á já ra , k u ltu rá lis sz ínvonalára stb. (11) T erm észetesen ezek a v iz sgálatok n a g y o n sok hasznos a d a t o t n y ú j t o t t a k a szociológiai elemzés s z ám á ra , mégis m a g u k o n viselik a polgári szociológia te rm ék etlen s ég én e k jellem vonásait. A sz ab a d idő k u t a t á s a teljesen elap ró z ó d o tt és sokszor teljesen lényegtelen részletkérdések ta n u lm á n y o z á s á b a n m e rü lt el. Az am e rik a i szociológia fél évszázadon k ere sztül n em v o lt képes arra, hogy tis z tá z z a a szabad idővel k apcsolatos elvi k é r d é s e k e t.2 A szabad idő elvi kérdéseivel és általános tá rs a d a lm i összefüggéseivel A m e r ik á b a n először D avid R iesm an k e z d e t t foglalkozni (14). Chicagóban egy külön in té z e te t h o z t a k létre, m elynek f e la d a ta a sz ab a d idő vizsgálata. 1955 ó ta R iesm an ennek az in té z e tn e k az igazgatója, és n em csa k A m e rik á b a n , h a n e m az egész n y u g a ti v ilá g b a n ú gy te k in te n e k rá, m in t a kérdés egyik leg k iválóbb szakértőjére. R iesm an megkísérelte, hogy az em pirikus k u t a t á s és az elméleti hipotézisek k ö z ö tt helyes a r á n y t alakítson ki, vagyis a Veblen-féle társadalom filozófus és a L y n d -féle em pirikus k u t a t ó ö tv ö z e té t h ozz a létre. E z é r t a chicagói in tézet n em c sa k elméleti m u n k á t végez, h a n e m egyben k o n k r é t k u ta tá s o k a t is fo ly ta t. Az in té ze t jelenleg h á r o m te r ü l e te n dolgozik : 1. Meg figyelik a sz ab a d idő a la k u lá s á t a k ü lv á ro so k b a n . I t t term észetesen sok új jelenséggel ta lá lk o z n a k , olyan k érd é se k e t kell m egoldaniuk, m elyek a tra d ic io nális am e rik a i k isv á ro s o k b a n ism eretlenek. K ülönösen jó lehetőség kínálkozik az ú jo n n a n b e v á n d o r o lta k ta n u lm á n y o z á s á r a , a n n a k megfigyelésére, h o g y h o g y a n és m ilyen m é rté k b e n t u d n a k új k ö r n y e z e tü k h ö z alkalm azkodni. 2. V izsgálják a m u n k a és a szabad idő k a p c s o la tá t is. Az erre v o n atk o zó fel v ételt egy o lyan üze m b e n végezték el, ahol b e v e z e tté k a h e ti h á r o m pih e n ő nap o t. 3. T o v á b b r a is foglalkoznak a m ass m edia kérdésével. I t t b e h a tó a n ta n u lm á n y o z z á k a tö m e g sz ó ra k o z ta tá s i fo rm á k szociálpszichológiai h a t á s á t. 2 A szabad idő vizsgálatának az amerikai szociológiában betö ltö tt szerepével és történetével kapcsolatban lásd A line Ripert írásait (12) és (13).
100
K Ö ZLEM ÉN Y EK
E u r ó p á b a n a szabad idő t u d o m á n y o s vizsgálata lényegileg csak a második v ilá g h á b o rú u t á n k e z d ő d ö tt el. A szabad idő szociológiájának európa i fejlő dése a z o n b a n egészen m ás u t a t t e t t meg, m in t A m erik á b an . I t t m á r k ez d e ttő l fogva sokkal n a gyobb igény je le n tk e z e tt elvi értékelésekre. E z való színűleg kapc so la to s azzal az általán o s jelenséggel, am ire Gurvilch (15) u ta l, am ik o r arról beszél, hogy az európai (és itt elsősorban fra n ciá t é rt) szocio lógia — szem ben az am erikaival t ú l j u t o t t az em pirikus, m o n ografikus k u t a tá so k o n és jelenlegi fela d ata , hogy m egoldja azt a p r o b lé m á t, am ire az a m e rik a ia k m indezideig képtele n ek volta k , és m e g te re m tse a szociológia átfogó, á ltalán o s elméletét. Szem beötlő, h o g y a sz ab a d idővel foglalkozó k u t a t ó k is ilyen igénnyel n y ú ln a k té m á ju k h o z . É rdeklődésre t a r t h a t szám ot t e h á t a n n a k a k érd é sn ek az eldöntése, h o g y a szociológiának á lta lu n k vizsgált rész terüle tén az elméleti k u t a t á s o k milyen ere d m én y re vez ettek. E n n e k m egvilágítása é rde kében vessünk egy p illa n tá st az okra a v á lto zá so k ra, m elyek a szabad idő értékelésével k a p c so la tb a n a polgári g o n d o lk o d á sb a n b ek ö v e tk e zte k . B á r a sz ab a d idő rendszeres, tu d o m á n y o s viz sgálata még alig ö tve n esz te n d ő s m ú lt r a t e k in t csak vissza, a k érdés á ltalán o s v o n a tk o z á s a iv a l m á r a k a p ita liz m u s k ia la k u lá s á n a k id ő sz ak á b an is foglalkoztak. A korai, még fel tö rek v ő k a p ita liz m u s ideológusai még elítélőleg n y ila tk o z ta k a sz ab a d időről, a szórakozásról. E z azzal volt összefüggésben, hogy a fiatal burzsoázia még m a g a ir á n y í t o t t a a termelési f o ly a m a to t, célja még a felhalm ozás volt és nem a felhalm ozott é rté k e k elfogyasztása. Így te h á t az ideológusok fela d ata is az volt, hogy elriasszon a szórakozástól, a fogyasztástól, és m u n k á ra , felhalmo zásra ösztönözzön. E n n e k a g o n d o lk o d á sm ó d n a k jellegzetes képviselője B en ja m in F ra n klin . F ra n k lin n y ílta n v a llo tta , hogy ideálja a s p á rta i életm ód. A tő k é se k e t óva in te tte a m é rté k te le n fogyasztástól. „Ő rizkedjetek a kis k ia d á soktól — írja egy helyen — , m e r t a kis lék elm eríti a legnagyobb h a j ó t . . egy ínye nc száj k o ld u s b o tra j u t t a t j a g a z d á j á t. ” (16). A zt jav aso lja, hogy kora reggel keljenek és m ég s z ü rk ü le tb e n feküdjenek, m e rt így nem kell g y e rty á t h a s z n á ln iu k és k o m o ly összeget t a k a r í t h a t n a k meg. A zokat pedig, akik nem a k a r n a k h a j n a lb a n felkelni, h ara n g szó v a l, v a g y h a az sem használ, ágyúval kell felébreszteni. E ze k m ö g ö tt a m a m á r ta lá n k o m ik u s n a k h a tó gondolatok m ö g ö tt a m a g u k idejében mély gazdasági és tá r s a d a l m i ta r t a lo m h ú z ó d o tt meg. E g y h aladó osztály ideológiájának részét kép e zték és a m u n k a megbecsülésén n y u g o d ta k . L ényegében h asonló né z e te k e t v a llo tt S m ith és Ricardo is. A sza b a d idő m egvetése kifejezésre j u t o t t a k o r p ie tista p r o te s tá n s erkölcsében is és a n n a k kései filozófiai m e g fo g a lm a zó já n ak , M a x W ebernek a ta n ítá s a ib a n . A sz ab a d időt, a szórakozást á lta lá b a n a lustasággal a z o n o s íto ttá k és „ m in d e n b ű n a n y j á n a k ” te k in te tté k . Mélységesen helytelen lenne a z o n b a n M a rx o t is ehhez a gondolatkörhöz szám ítani. E rr e a kérdésre a z é r t érdem es itt kité rn i — b á r csak fu tóla g tu d ju k érinteni — , m e rt egyesek félreértik, v a g y esetleg félrem ag y a rá zzá k M a rx n a k ezzel kapcsolatos nézeteit. K étségtelen az, h o g y M a rx sok szállal kapcsolódik R icardóhoz (elsősorban a m u n k a é rté k e lm é le te n keresztül), és té n y az is, hogy a m u n k á t elsőrendűen f o n to sn ak t a r t o t t a az em b er életében és em berré v á lá sá ban. E n n e k ellenére n a g y jelentőséget tu la jd o n ít o tt a szabad időnek is — elsősorban m in t a képességek fejlesztése mezejének. Mi sem b iz o n y ítja jo b b a n ezt a té n y t, m in t az, h o g y M a rx m a g a is részt v e t t a m u n k á s o k m u n k a idejének csökkentéséért v ív o tt h a r c b a n és igen f o n to sn ak t a r t o t t a ennek a h a r c n a k a k im enetelét. A II. In te rn a c io n á lé egyik le gfontosabb célkitűzése a nyolcórás m u n k a id ő m egvalósítása volt. Az u tó b b i évtize d ek b e n a polgári gondolk o d á sb an is gyökeres változások k ö v e tk e z te k be a szabad idő értékelésével kapcsolatosan. A m unkaidő csökkentésének tén y e p éldául arra vezeti D enis de R ougem ent-t, h o g y egy új korszak, a „ s z a b a d idő k o r s z a k á n a k ” (l 'ere des loisirs) beköszöntéséről beszél je n (17). E z az új korszak új erkölcsöt is te re m t, a m inek a tö rv é n y e it m á r nem a m u n k a , h a n e m a szórakozás, a szabad idő sz ab ja meg. Ilyesmire go n d o lh a t M artha W olfstein is, a m ik o r m e g a lk o tja ezt a fogalm at : „ fu n m ora l it y ” .2 Ma te h á t m á r szó sincs a polgári g o ndolkodásban a szabad idő elité- 3 3 Id é z i : D u m a ze d ie r (18).
K Ö ZLEM ÉN Y EK
101
léséről, éppen ellenkezőleg, benne keresik az élet igazi é rte lm é t, az em ber em b erré tevőjét. E z a h a t a lm a s pálfordulás, a sz a b a d időnek ez a „ m eg d ic ső ü lése” a m u n k a s a sz ab a d idő ellentétének a ta la já n m egy végbe. Az új t e r m e lési viszonyok, a m a m m u t ü ze m e k kia lak u lása , az a u to m a tiz á lá s elterjedése, á lta lá b a n t e h á t a m u n k a m e ch a n ik u ssá v á lá sa to v á b b élezi az em bernek és a m u n k á n a k M a rx á l ta l m á r ele m z e tt elidegenedését. Az egyén apró csava rrá válik a term elés gigászi a p p a r á t u s á b a n és nincs szükség tö b b é arra , hogy ez a cs av a r önálló, alkotó m u n k á t végezzen, h a n e m m indig u g y a n a z t az egyhangú, rövid m u n k a m o z z a n a to t kell ellátnia. Sőt m a m á r ez nem csak a m u n k á so k ra , h a n e m az értelm iség jelentős részére is kite rjed , tö b b é m á r a m é rn ö k sem irá n yít, h a n e m esetleg csak egy h a t a lm a s a u to m a ta - re n d s z e r g o m b ja it n y o m o g atja. Még a k u t a t ó is s o k a d m a g á v a l dolgozik egy la b o ra tó r iu m b a n és látszólag tőle függetlenül, szinte n é v tele n ü l születnek az új ta lá lm á n y o k . A polgári szociológusoknak a m u n k a m ai szerepéről és jellegéről a l k o to tt képe kísértetiesen h a s o n lít a m a d á c h i lázálom hoz : m in th a a sz éklá bat faragó Michelangelo, v a g y a k a z á n f ű tő L u th e r a la k ja lebegne előttük. E ze k u tá n n a g y o n lo g ik u sn ak t ű n ik D avid R iesm an köv etk ez tetése , aki azt állítja, hogy a m á so k által ir á n y í t o t t (o th er directed) em ber önállóságát csak a sz a b a d idő ben n y e r h e ti vissza. U g y a n e z t a t é te l t fogalm azza meg J . Stoelzel is, am ik o r arról beszél, hogy a család szerepe n a p j a in k b a n a z é r t n ö v e k e d e tt meg újra, m e rt a m u n k a h e ly é n az e m b e r kezéből k ic sú sz o tt a h a ta lo m , b á b b á v á lt és e z é r t e lv esz tett te k in té ly é t a c s alá d b an a k a r ja b iz to síta n i.4 E z t a f o ly a m a to t tü k r ö z i az am erik ai szociológia ún. „ h o b b y - e lm é le te ” is. A m u n k a egyhan g ú sá g áb ó l, sivárságából a h o b b y k b a m enekül az e m b e r és a lk o tó k ed v é n ek i t t igyekszik t á r g y a t találni. Ezzel m a g y a r á z z á k az ú ja b b a n k ülönöse n fellángolt g y ű jtő s z e n v e d é ly t is (bélyeggyűjtés, sz a lv é ta g y ű jté s stb.) De ide ta rto z ik a b ark á cso lá s is (do it yourself), am i a fejlett n y u g a ti álla m o k b a n , de különösen az E g y e s ü lt Á lla m o k b a n nag y o n e lte rje d t (hogy az am e rik a ia k m ilyen so k a t „ b a r k á c s o ln a k ” , azt az is b iz o n y ítja , h o g y eg y e t len év b e n az ilyen házi m ű h e ly e k kb. 6 milliárd dollár értékű m u n k á t végeznek el). I t t nem kizárólag h á z ta r tá s i m u n k á k ró l v a n szó ( te h á t például a vízcsap m e g ja v ítá s a stb.) h a n e m sok esetben k o m o ly és v aló b a n alkotó jellegű m u n káról, m in t p é ld á u l h ajóépítésről stb. S ajn á lato s m ódon a polgári szociológusok egy része m egreked a m u n k a és az em b er elidegenedése té n y é n e k felismerésénél. Ma a m u n k a em b ertelen , a k k o r az em berek é le tte r é t á t kell ir á n y íta n i a sz ab a d időre — vagyis a te le v ízióm űsorokra és a ru g b y m érk ö zé sek re. Í gy m á r m eg lehet oldani a tá rs a d a l o m m inden p r o b lé m á já t, hiszen az em berek elégedettek lesznek, m e g ta l á lh a tjá k ö n m a g u k a t. De m in t h a ez az orvosság m á r nem is lenne egészen új, és róla ö n k é n te le n ü l egy nagyon régi m o n d á s j u t az em b er eszébe : P a n e m et circenses ! De h a ez a m ódszer jó is v o lt — legalább egy ideig — az ókori lu m p e n p r o le ta r iá tu s f é k e n ta r tá s á r a , m a m á r n a g y o n is elavult és aligha a lk al m a z h a tó eredm ényesen. D aniel M othé írja a J o u r n a l d ’un ouvrier című k ö n y vében : „ E h e t sokat a m u n k á s és lehet még televíziója, a u t ó ja is, de a t á r s a d a lo m b a n a k k o r is csak te rm elő gép m a r a d és nem több. É s ez az igazi n y o m o r ú s á g a ” .5 T eg y ü k m ég hozzá : és m a m á r érzi is ezt a n y o m o rú sá g á t. A polgári szociológusok k ö z ö tt is a k a d n a k a z o n b an olyanok, akik fel ismerik ezt a z s á k u tc á t. Georges F riedm an például azt állítja, h o g y a h o b b y k n a k , illetve a do it yourself-nek csak a k k o r v a n igazi értéke, h a nem a m u n k á tó l való m enekülést tük rö zi, h a n e m éppen a m u n k á n a k m a g a s a b b re n d ű , művészi fo ly ta tá sa (21). H asonló kérdések fog lalk o zta tjá k W. F . W h yte-t is. A S tre e t Corner S ociety című m ű v é b e n az am erik ai ifjúság h ely ze tét elemzi. I t t m u ta t rá a r r a , hogy az ifjúság legfőbb p ro b lé m á ja éppen az, h o g y sz ab a d idejét nem t u d ja megfelelően felhasználni. Az elfecsérelt sz ab a d idő szociálpatológiai t ü n e t , a b a n d itiz m u s és a bűnözés szülője. M indennek gyö k eré t pedig az képezi, h o g y a fiatalok nem ren d e lk ez n ek állandó foglalkozással, nincs sz a k m á ju k és m ég k e v é sb é h iv a tá s u k . 6 A la in T ouraine is h angsúlyozza a z t, h o g y az e m b e rek n e k e g y m á stó l és a m u n k á tó l való elidegenedése nem egyszerűen a m űszaki 4 Id é z i : F o u gey ro lla s (19). 5 Id é z i : P izzo rn o (2 0). 6 Id é z i : T o u r a in e (2 2 ).
102
K Ö ZLEM ÉN Y EK
h alad á s, az a u to m a tiz á lá s k ö v e tk e z m é n y e (22). Az e m b e r tá r s a d a l m i a k t iv i t á s á t n em egyszerűen pszichológiai tény ez ő k , h a n e m a k o n k r é t gazdasági és tá rs a d a lm i k ö rü lm é n y e k h a tá r o z z á k meg. N y ilv á n v aló — említi péld áu l — , hogy az elszigetelt k isá rú term elés eg y á lta lá n n e m se g íte tte elő jo b b a n az e m b erek n e k egym áshoz való közeledését, m in t k o r u n k h a t a lm a s műszaki v ív m á n y a i, a v a s ú t, a rádió, a televízió, a ra k é ta . Sőt, n a p j a in k b a n ezek a nagyszerű v ív m á n y o k m á r n e m csak kis közösségeket k ö tn e k össze, hanem az egész em beriséget. T e h á t az em b erek n e k e gym ástól és a m u n k á tó l való elidegenedéséért n em a m ű sz a k i fejlődés a felelős, h a n e m azok a tá rs a d a lm i viszonyok, m elyek k ö z ö tt a m ű sz ak i fejlődés ilyen e re d m én y re v ez eth et. H o g y p o n to sa b b k é p e t a l k o th a s s u n k arról, hogy a m u n k a és a szabad idő k a p c s o la ta m ik é n t je len tk ez ik a polgári szociológiában, v izsgáljuk meg, hogy J offre D um azedier7 h o g y a n h a t á r o z z a m eg a sz a b a d idő (leisure, loisir) fogal m á t ! ,,A sz a b a d idő — írja D um azedier — olyan elfoglaltságok összessége, m elyek lehetővé teszik az e m b e r k ed v s ze rin ti pihenését, szórakozását, m ű v e lődését, önk én tes tá rs a d a lm i te v é k e n y sé g é t, m iu t á n s z a b a d d á v ált h iva tásbeli családi és tá r s a d a l m i k ö te lez ettsége itől.” 8 A szab a d id ő szerinte h á r o m részből áll : 1. a pihenés, v ag y is a fizikai fá r a d ts á g m egszüntetése ; 2. a szórakozás, v agyis a m u n k a e g y h a n g ú s á g á n a k ellensúlyozása (ez a k tív és passzív m ó d o n v a ló s u lh a t m eg : így p é ld áu l j á t é k b a n és s p o r tb a n — v a g y o lv a sá sb a n stb.) ; 3. a m űvelődés, v a g y fejlődés. D um azedier hangsú ly o zz a a z o n b a n , hogy a fejlődés nem lehet sza k m a i jellegű, m e rt a b b a n az esetben m á r m u n k á ró l le n n e szó. A z t l á tju k t e h á t , h o g y a m u n k a és a sz a b a d idő m ereven elválik egy m á stól, m in d h á r o m p o n t éppen a m u n k a ellentéte és éppen ez teszi szabad idővé. E z é r t a po lg á ri szociológusok hibás k ö r b e k e rü ln e k : m esterségesen k i r a g a d já k az e m b e r t az egye tle n olyan k ap c so la tb ó l, am i a tá rsa d a lo m h o z k ö th e ti és ezek u t á n te rm észetes, h o g y n e m ta lá l já k a tá r s a d a l m i integráció hoz visszavezető u t a t . E z t a k é r d é s t is csak a k k o r t u d n á k m egoldani, ha elem zésük az osz tály v iszo n y o k felismerésén alap u ln a , de a k k o r el kellene is m e rn iü k a z t is, hogy az e m b e r t á r s a d a l m a s í tá s á n a k egyetlen lehetséges m ó d ja a tá rs a d a lo m tá rs a d a lm a s ítá s a . E z t e h á t az oka a n n a k , hogy a szabad idő szociológiája — m i n t a polg á ri szociológia á lta lá b a n — n e m képes arra , hogy egységes, összefüggő elm életet hozzon létre * M iu tá n á t t e k i n t e t t ü k a sz a b a d idővel k a p c so la to s legfontosabb elvi fejte getése ket, v izsgáljuk m eg n é h á n y k o n k r é t felvétel a n y a g á t . Í gy egyrészt m e g g y ő z ő d h e tü n k arról, hogy ezek a v iz sg álato k sok értékes és érdekes t a p a s z t a l a t o t n y ú j t a n a k , m ásrészt k é p e t a l k o th a t u n k m a g u n k n a k a k a p ita liz m u s „új k o rsz a k á ró l” , a ,,1’ère des loisirs” -ról — a szám ok tü k ré b e n . E lőször viz sg álju k m eg a családi k ö ltségvetés és a sz a b a d idővel k ap c so latos k iadások összefüggését. E g y ilyen jellegű felvételt v é g z e tt az I N S E E és a C R E D O C 1956— 1957-ben F ra n c ia o rs z á g b a n . A felvétel részletes a d a ta i a C onsom m ation 1958. évi első s z á m á b a n jelen tek meg, de kiértékelő t a n u l m á n y t közölt róla Georges R ottier is az E s p r it-b еп (25). A felvétel a d a t a i szerint F ra n c ia o rs z á g b a n a sz a b a d idővel k a pc sola tos a n y a g i k ia d áso k a k ö v e tk e z ő k é p p e n a la k u lta k (1956-os a d a to k ) : Á tla g o s k ia d á s c s a lá d o n k é n t (rég i) fr a n k
N y a ra lá s ................................................................................... Szem élykocsi v á sá rlá sa és üzem eltetése ..................... E gyéb k i a d á s o k ...................................................................... Összesen .............................................................................
10 39 29 79
300 500 700 500
A c sa lá d i k ö lts é g v e té s s z á z a lé k á b a n
1,3 5,0 3,7 10,0
7 D u m a ze d ie r a n e m z e tk ö z i s z a b a d id ő -v iz s g á la to k a t k o o rd in á ló b iz o tts á g v e z e tő je és e g y b en a k é rd é s e g y ik k iv á ló e u ró p a i s z a k é rtő je . (23) és (18). 8 A m e g h a tá r o z á s t id é z i S zá n tó M ik ló s is ,,E g y k ís é r le ti fe lm é ré s m ó d s z e rta n i ta p a s z t a l a t a i “ c ím ű c ik k é b e n (2 4 ).
103
K Ö ZLEM ÉN Y EK
M indenek előtt meglepő a sz ab a d idővel k ap c so la to s k iadások viszonylag alacsony a r á n y a . De még ez az a r á n y is tú lz o tt. L egszem beötlőbb a személy kocsi v á s á r lá s á r a és üzem eltetésére f o r d ít o tt költségek n a g y volum ene, h o lo lt erősen v i t a t h a t ó , h o g y ez m ilyen m é rté k b e n kapcsolódik a szabad időhöz. Világos, h o g y nem m in d e n k i v á s á ro lja az a u t ó j á t szórakozás céljából, h a n e m esetleg ü z le ti ü gyeinek a lebonyolítására. (G ondoljunk p éld áu l egy ügynökre, a k in ek az au tó m unkaeszköze.) De m ég h a nem is kifejezetten üzleti célból v ás áro l v a la k i m a g á n a k személykocsit, a m u n k á r a és a sz ab a d időre való fel haszn á lás a k k o r is megoszlik, hiszen a u t ó v a l j á r a m u n k a h e ly é re is. U g y an íg y a családi k e r tt e l kapcsolatos költségek (ezek az „ E g y é b k ia d á so k ” r o v a tb a n szerepelnek) n e m egyértelm űek. K ülönösen vidéki ip a rtele p ek esetében g yakori jelenség, h o g y a m u n k á so k megőrzik kis k e r t j ü k e t is, de n e m passzióból (vagy n em csu p án passzióból), h a n e m azért, hogy így kiegészítő p énzkeresetre t e gyenek szert. A nyara lással k a pc sola tos k ia d á so k elemzése igen érdekes ere d m én y re v e z e te tt. A n y ara lási kia d áso k erős ingadozást m u t a t n a k tá rs a d a lm i csoportok és a la kóhely n agysága (falusi v a g y városi jellege) szerint. K id erü lt, h o g y a falusi lakosság csak a le gritkább esetben j u t el ü d ü ln i és a városi üdülők k ö z ö tt is a r á n y t a l a n u l m agas a n a g y fizetésűek a rá n y a . V izsgáljuk meg az üd ü lő k k ia d á s a it egyrészt a lakóhely jellege, m á sré sz t tá r s a d a lm i csoportok szerint : A lakóhely jellege F alu ...................................................................... V idéki v á r o s ..................................................... P á r i z s ...................................................................
25 000 fran k 34 000 fra n k 50 000 fra n k
Társadalm i csoportok M ezőgazdasági d o lg o z ó k .............................. M unkások .......................................................... A lk a lm a zo tta k ................................................. Magas beosztású tisztv ise lő k .....................
18 24 26 70
000 000 000 000
fran k fra n k fra n k fra n k
E ze k az a d a to k a z t b iz o n y ítjá k , hogy F ra n c ia o rs z á g b a n a z ért üdül viszonylag kevés em ber, m e r t az üdülés költségei nag y o n m agasak. A m agas b eo s ztá sú tisztviselők az összlakossá g n a k csak 4 százalékát képviselik, üdülési költségek az egész lakosság üdülésre f o r d ít o tt k ia d á s á n a k mégis n e g y e d r é sz é t képezik. A falusi lakosság többsége és a városi m u n k á ssá g jelentős része a n y a g i okokból kiszorul a n y a ra lá s lehetőségéből, v a g y k é n y tele n a legegyszerűbb kö rü lm é n y ek k el megelégedni (sok esetbe n n y a ra lá sa csak a n n y it jelent, hogy v idé ki rokonaihoz u ta z ik és segít nekik a m ezőgazdasági m u n k á k elvégzésében). Most vizsgáljuk m eg a sz a b a d idővel kapc so la to s „egyéb k ia d á s o k a t” a la kóhely jellege szerinti b o n tá s b a n : A szabad idővel kapcsolatos „egyéb kiadások” (É ves a d a to k h á z ta rtá so n k é n t, ezer [régi] frank)
K étség te len te h á t az, h o g y a la kóhely jellege n a g y m é rté k b e n befolyásolja a sz ab a d idővel k apcsolatos k ia d áso k a l a k u lá sá t (elsősorban a felszerelések v ásárlását). E n n e k ellenére egyoldalú k é p e t n y ern é n k , h a nem vizsgálnánk m eg az egyéb k ia d á s o k n a k a tá rs a d a lm i csoportok szerinti b o n tá s á t is.
104
K Ö ZLEM ÉN Y EK
A z ,,egyéb kiadások” alakulása társadalm i csoportok szerint (É ves a d a to k h á z ta rtá s o n k é n t, ezer [ré g i] fran k ) M ez ő g a zd a sági d o lg o zó k
Felszerelések v á sá rlá sa Más k i a d á s o k .................... Ös s z e s e n ................................
4,4 10,4 14,5
M ag as b e o sz - K ö z ep e s b e tá s ú ti s z t v i o s z tá s ú selő k tis z tv is e lő k
128,9 37,1 166,0
A lk a lm á z o t tá k
M u n k áso k
15,5 19,2 34,7
12,6
37,3 25,9 63,2
16,4 29,0
E ze k az a d a to k azt b iz o n y ítjá k , hogy az ala p v e tő kü lö n b sé g et nem a la kóhely n ag y s ág a és jellege jelenti, h a n e m a tá rs a d a lm i csoportokhoz való ta rto zás. Az urbanizáció h a t á s a m in d a z o n á lta l t a g a d h a ta t la n . A m u n k á s o k n ak a szabad idővel kapcsolatos k ia d ása i így is a kétszerese a m ezőgazdasági lakosság k ia d á sa in a k (a felszerelések v á s á rlá s a pedig háromszorosa). T erm észetesen a tá r s a d a lm i csoportokhoz v aló ta rt o z á s m ost is az anyagi feltételek különbözőségeiben m u ta tk o z ik meg. T e h á t u g y a n e z t a k é p e t fogjuk k a p n i a k k o r is, h a a szabad idővel k a pc sola tos „e g y éb k ia d á s o k a t” a h á z ta r t á s o k átlagos j ö v edelme szerint cs oportosítjuk : A h á z t a r tá s o k é v i jö v e d e lm e (e z er [rég i] fra n k ) — 200 200— 300 300— 400 400— 500 500— 600 600— 700 700— 800 800— 1000 1000— 1500 1500 fölött
A s z a b a d id ő v e l k a p c s o la to s „ e g y é k k ia d á s o k " h á z t a r t á s o n k é n t (e z e r [régi] fra n k )
3,7 7.6 12,2 18,3 21,8 29,5 33,1 10,7 56.3 79.3
......................
............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............
A szabad idővel kapc so la to s k ia d áso k elaszticitása t e h á t nag y o n m agas, a k iadások sokkal n agyobb ü te m b e n nőnek, m in t a jövedelm ek. Ötször a k k o r a jö v edelem esetén tízszer a k k o ra összeg j u t a sz ab a d időv el kapcsolatos költségek fedezésére. E z kétség k ív ü l azt b iz o n y ítja , hogy a „leisure class” m a is létező v alóság, h a ta lá n n e m is olyan kiélezett fo rm á b an , m in t Veblen k o r á b a n . Világos a z o n b an , h o g y a sz ab a d idő felhasználásának egy sor te rü lete még m a is egy osz tály privilégium a. 1956— 1957-ben 180 to ulousi kohász k ö z ö tt végeztek szabad-idő fel v é te lt (26). A vizsg álat célja az v olt, h o g y m e g állapítsák a m u n k á so k szabad idejének felhasználását, a n n a k k o n k r é t f o rm á it és általános h elyzetét. N ag y o n érdekes az, h o g y a m e g k é rd e z e tt m u n k á s o k egy része h o gyan v é lek e d ett a sz ab a d időről. „ T ú l sok gon d o m v a n neke m ahhoz, h o g y szóra k o z z a m ” v a g y : „ T ú l öreg v agyok én m á r a h h o z ” , „ T ú l f á r a d t v a g y o k ” — m o n d t á k egyesek. T erm észetesen igaza v a n J a n in e L a rr u e-n ek (26) akkor, a m ik o r m e g állap ítja, hogy ezek a v álaszok m eglehetősen félrev ezetőek, hiszen egészen biztos az, hogy v a la m e n n y i s z a b a d idővel m in d e n k i rendelkezik. A 180 m e g k érd ez ett m u n k á s átlagos h eti m u n k a id e je a v izsgálat id ő p o n tjá b a n a k ö vetkez őképpe n a la k u lt : H e ti m u n k a id ő (ó r á b a n )
A m u n k áso k szám ának m eg o sz lá sa
40— 44 ............................................................ 45— 49 .......................................................... 50— 54 ............................................................ 55— 59 ............................................................ 60 és tö b b ................................................... Ö s sze se n ...................
( %)
2 39 25 27 7 100
K Ö Z L E M É N Y E K
105
T e h á t a m e g k é rd e z e tte k n e k csaknem 60 százaléka dolgozott h e ti 49 órán á l tö b b e t, m éghozzá a k o h á s z a tb a n , t e h á t n a g y o n fárasztó fizikai m u n k á t végeztek. Így a z tá n érth e tő az, h o g y sokan fá ra d ts á g ró l p a n a sz k o d ta k . H a a m u n k á b ó l h a z a té r n e k , pihenni a k a r n a k , még sétálni sincs k e d v ü k , a rádiót sem n y itj á k ki. H a m á s n a p idejében a k a r n a k felkelni, a k k o r k orán kell le fek ü d n iü k , m e r t k ü lö n b e n n e m b ír n á k a m u n k a m agas in te n z itá sá t. N e m csak a hosszú m u n k a id ő és a fára d ts á g m ia tt nincs a toulousi m u n k á s o k n a k sz ab a d idejük, de p é n z ü k sincs arra , hogy szórakozzanak. „ I n k á b b szórakozom 10 ó r á t pénzzel a zsebem ben, m in t h o g y legyen 20 óra szabad időm , de pén z n é lk ü l” — m o n d t a az egyik m eg k érd ez ett. ,,A szórakozás szép dolog, de meg is kell élni az e m b e rn e k ” — válasz olta egy másik. A pén z h iá n y á lta l á b a n a m é rté k te le n tú ló rá z á s b a h ajszolja a m u n k á s o k a t. Sokan egész sz a b a d id e jü k b e n családi k e r tjü k b e n , a „ n a drágsz íj-földön” dolgoznak, de nem kedvtelésből, h a n e m azért, m e rt így is p é n z t a k a r n a k m e g ta k a ríta n i. L eg in k áb b még a n e m ház as fiatalo k t u d n a k időt és p é n z t f o rd ítan i a szóra kozásra. Ezzel szem ben a sokgyerm ekes családok esetében, illetve az ala cs o n y ab b m inősítésű m u n k á so k n á l a pénz h iá n y a teljesen kiz árja a szórakozás lehetőségét. De még az oknál a családoknál is, melyek viszonylag jo b b anyagi k ö rü lm é n y e k k ö z ö t t v a n n a k , a sz a b a d idővel k apcsolatos k ia d á so k a költség v e té sb e n utolsó helyen szerepelnek és á lta lá b a n jelen ték te len volum ennel. Most b e m u t a t j u k a z t is, h o g y a toulousi k o h á s z o k mivel tö lt ik legszí v e s e b b e n sz a b a d ide jüket. (A tá b la megoszlási v iszonyszám okat ta rta lm a z .)
A legkedveltebb szórakozás t e h á t a k ir á n d u lá s és a b arkácsolás, de m eg lehetősen sok a szurkoló is. A m u n k á so k az olcsóbb és n em szellemi jellegű id őtöltéseket v á la s z tjá k leginkább. A m e g k érd ez ettek 76 százaléka e g y á lta lá b a n n em j á r színházba, sőt 38 százaléka még m oziba sem (ennek o k á t még n em lehet a te levízióba n keresni, m e r t az a d a to k 1956— 1957-re v o n a tk o z n a k , a m ik o r a televízió m ég F ra n cia o rs zág b a n sem v o lt tú l z o t t a n elterjedve). A m e g k é rd e z e tte k közül nag y o n so k a n o lv a sn ak d e t e k tív re g é n y e k e t (22 százalék) és viszonylag kevesen érdeklődnek a szépirodalom i r á n t (csak 12 százalék). A k ü lö n b e n is h á t t é r b e szorult szellemi szórakozások közül is in k á b b t e h á t a k ö n n y ű m ű f a j t kedvelik. E z valószínűleg szintén az általános f árad ts ág g al v a n összefüggésben. Az üdülés v iz sg álata n ag y jáb ó l megfelelt az eddigi képnek. A m e g k érd e z e tte k n e k 24 százaléka e g y á lta lá b a n nem v o lt üdülni, 39 százalék a szüleinél tö l t ö t t e s z a b a d sá g á t és csupán 37 százalék n y a r a lt h o te lb e n v a g y s á to r t á b o r b a n . A f iz e te tt sz a b a d sá g ra v o n a tk o z ó a n érdekes a d a to k a t ta lálu n k B ru n o C hrevranl-Breton a „ D a n s le bassin houiller de Moselle” című t a n u l m á n y á b a n (27). A moselle-i szénm edencében a m u n k á so k átlagos évi fiz e te tt sz ab a d ság a 18— 24 n a p k ö z ö tt mozog. E n n e k ellenére a sz ab a d ság felét á l t a lá b a n 1— 3 n a p o n k é n t veszik ki és a m u n k á s o k n a k csak 4,3 százaléka m egy egyszerre h á r o m h é tn é l hosszabb időre n y ara lni. A m u n k á s o k jelentős része te h á t a te ljes s z a b a d sá g o t egyszerre csak ren d k ív ü li esem é n y ek k o r veszi ki (halálozás, h ázasság stb). E n n e k oka egyrészt az, h o g y nincs elegendő pén z ü k ahhoz, h o g y ü d ü ln i m enjenek. Másrészt a z o n b a n a sz ab a d sá g u k a l a t t is in k á b b p é n z t a k a r n a k keresni (kis földjeiken dolgoznak v a g y k ü lö n m u n k á t vállalnak). G yakori jelenség az is, hogy ha m e g betegednek, a k k o r is igyekeznek elkerülni a t á p p é n z t és ezért in k á b b sz ab a d ság o t vesznek ki.
106
K Ö Z L E M É N Y E K
De m ég a „ s z a b a d idő h a z á j á b a n ” , az E gy esü lt Á lla m o k b a n is hasonló te n d e n c iá t t a p a s z ta l h a tu n k . Az am erikai szociológusok A k ro n b a n végezték legjelentősebb szabad-idő felvételüket. E b b e n a v á r o s b a n a te ljes a u t o m a t i zálás bevezetésével a h e ti átlagos m u n k a id ő t 32 órára csö k k e n te tté k . A vizs g á la t során a z o n b a n k id e rü lt, h o g y m in d e n ötödik em b er még egy másik teljes állást is v állalt ( te h á t h e ti 64 órát dolgozott !), a m u n k á so k 40 százalé k á n a k pedig félállása is volt (vagyis h eti 48 ó r á t dolgozott). H iá b a csökkent r e n d k ív ü li m ódon a n o r m á l m un k a id ő , a sz ab a d idő mennyisége alig v á l to zott. A lin e R ip e rt említi, h o g y ennek oka valószínűleg a b b a n keresendő, hogy a csökkenő m u n k a id ő a m u n k á s o k a t a világgazdasági v álság ra em lékezteti (13). A m ik o r az akro n i m u n k á s a sz a b a d időtől m e nekül, a k k o r a m u n k a n é lk ü li séget a k a r ja elkerülni, azért vállal m ásodik állást, hogy b iz tosíték legyen a h á t a m ögött. A sz ab a d idővel k a p c s o la tb a n n a g y o n sok illúzió t e r j e d t el N y u g ato n . Az a d a to k ezeket az illúziókat sok esetben és sok sz em pontból megcáfolják. Igaz az, h o g y a sz ab a d idő m a sokkal n agyobb szerepet játszik, m in t száz évvel ezelőtt, h o g y n a g y m é rté k b e n hozz ájáru l az em berek é l e tm ó d já n a k és élet szem léletének m e gváltozá sához , ezért viz sgálata szükséges és időszerű. A k a p ita liz m u s a z o n b a n ennek ellenére nem érkezett új k o rsz a k b a , „ a szabad idő” , a „szó rak o z ás” korsza kába .
K Ö ZLEM ÉN Y EK
107
И З У Ч E H И E С В О Б О Д Н О Г О В Р Е М Е Н И В Б У Р Ж У А З Н О Й С О Ц И О Л О ГИ И Резюме В течение и стек ш и х ста л ет рабочее врем я во всем мире в зн а ч и те л ь ной степени сократилось. В середине п рош лого столетия ср е д н я я пр о д о л ж и тел ьность рабочей недели с о с та в л ял а 60— 70 часов, а сегодня в отд ель ны х с т р ан а х она составляет у ж е тол ь ко 40 часов. Х о т я в последние годы мы я в л я е м с я с в и д е т е л я м и роста действительного рабочего времени, не п о д л е ж и т сомнению то, что при исследовании дл и т ел ьн ы х периодов в к а питал истич еских госуд арс тва х т о ж е возрастает количество свободного времени, что влечет за собой цел ы й р я д общ ественных перемен. Это я в л я ется причиной того, что изучение свободного времени повсеместно п р и вл е кл о к себе вним ание и интерес социологов. Д л я м еж д ународ ного з н а ч е н и я этого вопроса я в л я е т с я х а р а к т е р н ы м то обстоятельство, что в 1956 году под к он трол ем Ю Н Е С К О бы ла создана к омиссия, к о т о р а я к оорди н и рует и ссл ед ования свободного времени, прои сход ящ и е в р а з л и ч н ы х странах. С о ц и о л гои я свободного времени родил ась одним поколением раньш е. А м ериканец Торст ейн В еблен был первым, которы й осознал значение свободного времени в обществе и подошел к его а н а л и з у с научны м и требованиям и. Веблен п р и в л е к к себе вним ание современников в первую очередь своими общ ественно-философскими и зл о ж е н и я м и , в то врем я к а к в св я зи с изучением свободного времени большее значение имеют его к он кретн ы е исследования. Однако действительным осно в о п о л о ж н и ком эм пирич еских исследований я в и л с я Р оберт , С. Л и н д , которы й и зу ч ал и спол ьзование свободного времени в одном из а м е р и к а н с к и х п р о ви н ц и а л ь н ы х городков. П осл е этого ам ер и к а нс к и е социологи н а долгое врем я остановились н а р е з у л ь т а т а х , достигнуты х Линдом. Л андберг, У орнер, Лэзэрсф елд и д р у г и е то ж е проводили анал огич ны е монографические иссл ед ования относительно отдельных городов или, соответственно, отно сительно отдельных типов и с п о л ь зо в а н и я свободного времени. Особенно к р у п н у ю р о л ь и г р а л о исследование общественной роли среднего слоя («mass media»). В течение последних лет, однако, возник л о требование вы яснения п р и н ц и п и а л ь н ы х проблем в св я зи с свободным временем. Д эвид Р исм эн был тем человеком, которы й в А м ерике произвел п о п ы тк у установить п р ав и л ь н о е соотношение м е ж д у эм пирическим и исследованиями и теорети ческими гипотезами и найти та ки м образом п р а в и л ь н ы й средний п у ть м е ж д у социальной философией В ебл ена и эмпирическим и исследованиями Л и н д а. В Е в р о п е изучение свободного времени было по сути дела начато тол ь ко в период после второй м ировой войны. И эта отрасл ь европей ской социологии с самого н а ч ал а подош ла с более высокими теоретическими требов аниям и к этому вопросу, чем это имело место в сл учае ам е р и к а н ской социологии. Р я д вы д аю щ и хс я европейских социологов, в том числе Ж офр Дю м азедье, Г еорг Ф ридм ан и другие помимо эм пирических иссле дов ан и й уде л яю т больш е в н и м ан и я т а к ж е и вы яснению теоретических вопросов. К о н ц е п ц и я свободного времени в современной б у р ж у а з н о й социоло гии к оренны м образом отличается от позиции, которую в этом вопросе з а нимали идеологи раннего к ап и т а л и зм а , идеи кото р ы х вы т ек ал и из ист ори ческой потребности н а к о п л е н и я кап и та л а. З а л о ж е н и е экономических основ к а п и т а л и з м а требовало м ак си м ал ьн ы х усил ий не только от р аб о чих, но т а к ж е и от капитал истов. П оэтом у в то врем я ц енил ся и с к л ю чительно труд , а свободное в р е м я о тож деств л ял ось с праздностью и р а с см атривал ось к а к источник всех грехов. Сегодня б у р ж у а з н ы е социологи подч ерк иваю т значение свободного времени. Т ехн и ч ес ки й прогресс, осу щ ествленный в н а ш у эпоху, п р и ве л к тому, что труд п риобрел совершенно м еханич еский х а р а к т е р , ввиду чего человек п р ев р ати л с я л и ш ь в винтик гигантского производственного ап п а рата.
108
K Ö ZLEM ÉN Y EK
Это я в л я е т с я п р и ч и н о й того, что человек о тв орач ив ается от труд а ищет потерянны й авторитет и удовлетворение своим творческим способ ностям в свободное время. Согласно мнению б у р ж у а з н ы х социологов свободное врем я таким образом п р ев р ащ а етс я в д в и ж у щ у ю сил у общ е ственной интеграции. Человечество вступило в новую э поху в «эпоху св о бодного времени», к о т о р а я о к а ж е т с я в состоянии реш ить т а к ж е и проблему п р ев р ащ е ни я человека в общественное существо. М е ж д у м арксистской и б у р ж у а з н о й социологией им еется коренное раз л и ч и е т а к ж е и в отношении вопроса о свободном времени. Б у р ж у а з н а я социология проводит ж е ст ку ю г р а н и ц у м е ж д у трудом и свободным временем и отв лекается от диал ектич еского взаим одействия м е ж д у ними. Согласно м арксистской точке зр е н и я свободное вре м я не м ож ет реш ить задачи п р ев р ащ е ни я человека в общественное существо. Д л я этого необ ходимо л и к в и д и р о в а ть отчуж денность м е ж д у человеком и трудом, что, однако, я в л я е т с я возм ожны м осущ ествить только путем изм енения к л а с совых отношений. К он к ретн ы е обследования, проведенные в св я зи с свободным в р е менем то ж е доказы ваю т, что несмотря на значител ьны е перемены, п р о и с шедшие со времени минувш его столетия, к ап и та л и зм еще не вступ и л в «эпоху свободного времени». П р и обследовании во Ф р а н ц и и в за и м о с вя зей м е ж д у семейными бю дж етами и расходам и в связи со свободным временем бросалась в г л а з а вы сок ая эл астичность расходов в св язи со свободным временем, из чего вытекает, что эти расходы в р а з л и ч н ы х подо ходны х г р у п п а х возрастаю т значительно более быстрым темпом, чем доходы. Свободное время таким образом и в н астоящ ее время я в л я е т с я в большей и л и меньшей мере п ри в и л ег и е й одного к л а сс а. В ходе статисти ческого обследования проведенного в среде 180 т у л у з с к и х р аб о ч и х в ы яснилось, что рабочие не могут р а з в л е к а т ь с я не тол ь ко потому, что у них нет денег, но и потому, что у н и х нет д л я этого времени. Потребность в средствах д л я ж и з н и или ж е соответственно п о ст о я н н ая неуверенность в за втра ш н ем дне и з-за к ризисов, — к а к это ясно видно из обследования, проведенного ам ерик анцам и в городе А к р о н , — з а с т а в л я е т раб очих р а б о тать в сверхурочное время.
E X A M I N A T I O N
O F
L E I S U R E I N SOCI OLOGY
T H E
B O U R G E O I S
Su m m a ry In the last h u n d re d years the w orking tim e has con sid erab ly decreased all over the w orld. In th e m iddle of th e la s t c e n tu ry th e av erag e len g th of w ork in g t im e p e r week v a rie d b etw een 60 a n d 70 h ours, w hereas it a m o u n ts to only 40 hours in som e c o u n tries to d a y . T hough in the p a st few y ears we w itn essed a new in crease in th e a c tu a l w orking tim e , it c an n o t be d o u b ted th a t — upon e x a m in a tio n of a longer p e rio d of tim e — the q u a n tity of leisure increases also in th e c a p ita list c o u n tries a n d a series of social changes are th e re b y called fo rth . T his is w h y th e e x am in atio n of leisure a ttr a c te d th e a tte n tio n of sociologists all over th e w orld. T he in te rn a tio n a l significance of th e q u e stio n is well c h ara cte riz ed by th e fa c t, th a t in 1956 a C om m ission u n d e r th e co n tro l of th e U N ESCO has been estab lish ed w ith a view to co o rd in a te th e leisure research es going on in th e in d iv id u a l countries. T he sociology of leisure has a lre a d y com e in to being a g en era tio n ago. The A m erican Thorslein V eblen w as th e first to recognize a n d to analyse th e significance of leisure in the society w ith a claim to scientific e x a c titu d e . V eblen’s socio-philosophical discussions a ttr a c te d th e a tte n tio n of his c o n tem p o raries b u t as to th e e x a m in a tio n of leisure his a c tu a l researches w ere m ore significant. T he tru e pioneer in th e field of th e em pirical in v estig a tio n s, how ever, w as Robert S. L y n d , w ho a n aly se d th e e x p lo ita tio n of leisure in a sm all A m erican tow n. T he A m erican sociologists for a long tim e got stu c k on th e w ay in itia te d b y L y n d , Lundberg, W arner, L a za rsfeld a n d o th ers to o carried o u t in v estig a tio n s of th is k in d a n d a n aly se d som e ty p es of th e e x p lo itatio n of leisure or also -h e u tiliz a tio n
K Ö ZLEM ÉN Y EK
109
of leisure in sm all tow ns. An especially g re at role m ay be a ttrib u te d to the e x am in atio n of th e social p a r t played by th e m ass media. In the, p a st few years, how ever, an increasing d e m a n d arose in order to clear th e principal questions re la tin g to leisure. In A m erica D avid R iesm ann w as th e first who v e n tu re d to c re a te th e rig h t p ro p o rtio n betw een em p irical researches a n d th eo retical h y potheses, a n d to fin d th e rig h t m iddle w ay betw een th e social philosophy of Veblen a n d th e em pirical in v estig a tio n s of L y n d . T he e x am in atio n of leisure in E u ro p e has n o t, in fact, begun b u t a fte r W o rld W ar II. Also th is b ra n c h of th e E u ro p e a n sociology has, rig h t from th e s ta rt, tre a te d th e e x a m in a tio n of th is p roblem w ith c onsiderably m ore claim for th eo re tic al consideration th a n its A m erican c o u n te rp a rt. A n u m b e r of o u tsta n d in g E u ro p ea n sociologists, e. g. Joffre D um azedier, Georges F riedm an a n d o th ers, p a id g reat a tte n tio n , beside th e em pirical e x am in atio n s, also t o t he clarification of th eo re tic al problem s. T he w ay bourgeois sociology view ed leisure differs radically from th e point of view of e arly c a p ita lis t ideologists w hose p rinciples arose from t he h isto ric a l needs of cap ital a ccu m u latio n . T he laying of th e econom ic fo u n d a tio n s of cap italism req u ired m axim um efforts n o t only on t he p a r t of w orkers b u t also on the p a rt of c ap italists. T h is is why w ork w as h ig h ly esteem ed w hereas leisure spell laziness a n d w as cinsidered „ th e m o th er of all crim es” . R ig h t now th e bourgeois sociologists em phasize ihe im p o rta n ce of leisure. T he tec h n ica l d evelopm ent of our epoch re su lte d in th e fa c t th a t w ork has becom e entirely m echanical, m an is only a sm all screw in a g igantic a p p a ra tu s of p ro d u c tio n . D ue to this fa c t, m an becom es a lie n ated from his w ork a n d e n d eav o u rs lo express his lost a u th o rity a n d c rea tiv e forces in his leasure. A ccording to the bourgeois sociologists leisure becom es, t h a t w ay, th e m o to r of social in te g ra tio n . M ankind sta n d s before a new epoch, th e epoch of leisure, w hich will be able to se ttle th e problem of collectivization of m an k in d . D ecisive difference exists betw een th e M arxist a n d bourgeois sociology also in the question of leisure. The bourgeois sociology d iffere n tia te s rigidly betw een w ork a n d leisure a n d disregards th e ir dialectical in te rre la tio n s and u n ity. A ccording to M arxism , the t ask of collevtivization of m an c an n o t be carried out by leisure. In ord er to solve th is problem we o u g h t to p u t an end to the a lie n atio n of m an from his w ork w hich is, how ever, p ra c tic a b le only th ro u g h a changed a lig n m en t of class forces. T he a c tu a l surveys re la tin g to leisure also pro v e th a t in spite of th e significant changes th a t h a v e tak e n place since th e last c en tu ry , capitalism could n o t reach th e epoch of leisure. W hen e xam ining the in te rd ep e n d e n ce s of th e F re n c h fam ily b u d g ets a n d the e x p en d itu res in connection w ith the leisure, th e high e la sticity of th e ex p en d itu re s of leisure becom e obvious, th u s th ese e x p en d itu res increase a t a m uch g re a te r ra te in th e differen t incom e groups th a n incom es. E v en to d a y leisure is m ore or less a privilege of a class. In th e course of a su rv ey m ade in connection w ith 180 T oulouse w orkers, lig h t has been th ro w n also on th e fa ct, t h a t th e w orkers h a v e n e ith e r m oney n o r tim e enough for e n te rta in m e n t. E ith e r problem s of livelihood or u n c e rta in ty of ex isten se due to a p e rm a n e n t dan g er of crises, — this has been clearly show n b y an A m erican su rv e y m ad e in A cron — com pel w orkers to do overtim e w ork.
