K Ö Z L E M É N Y E K 565. S u m m a ry

565

K Ö Z L E M ÉN Y E K

ABOUT

G EN ER A L

M O RBIDITY

SURVEYS

S um m ary A f te r t h e d e v e lo p m e n t of o v e r a q u a r t e r of a c e n tu r y th e g e n e ra l m o r b id ity s u r v e y s h a v e r e a c h e d a d e g re e w h e n th e y p ro v e to he s u ita b le fo r c o n tin u o u s m e a s u rin g of t h e h e a lth c o n d itio n s o f t h e p o p u la tio n . E s s e n tia l m e th o d ic a l c h a n g e s h a v e se t in : (1) W h e n n o n - p r o b a b ility s a m p lin g w a s fo llo w ed b y r a n d o m s a m p lin g , (2) w h e n fo llo w -u p m e th o d g a v e w a y to th e o b s e r v a tio n b y in d e p e n d e n t sa m p le s. M o r b id ity s u r v e y s b a s e d on h o u s e h o ld in te rv ie w s do n o t s u b s t i t u t e b u t s u p p le m e n t th e d a t a of m o r b id ity s t a ti s t i c s h i t h e r to a v a ila b le , m a k in g , a t th e sa m e tim e , p o ss ib le t h e a n a ly s is o f a n u m b e r of in te r c o n n e c tio n s w h ic h h a s n o t b een p o ss ib le to a n a ly s e h e r e to fo r e . T h e s till d e b a te d a n d u n s o lv e d p r o b le m s , m a in ly th o se c o n n e c te d w ith r a n g in g a n d c la s s ify in g illn e sse s a n d s y m p to m s , a re n o t c h a r a c te r is tic of g e n e r a l m o r b id i ty s u r v e y s in p a r ti c u la r , b u t of m o r b id ity s t a ti s t i c s in g e n e ra l. W e fin d it n e c e s s a ry a n d p o ss ib le to s t a r t th e col­ le c tin g of g e n e ra l m o r b id ity s t a ti s t ic s in o u r c o u n tr y b y a d a p t i n g th e b e s tp ro v e n m e th o d s to o u r c o n d itio n s . A t th e sa m e tim e it w o u ld be a d v is a b le t h a t th e b e s t e x p e r ts d e c id e in th e d e b a te d q u e s tio n s of p rin c ip le .

ESZTERG O M ÉS T Á R S A D A L M I AZ

NÉPESSÉG S Z Á M Á N A K

RÉTEG ZŐ D ÉSÉNEK

17 5 0 — 1 945 K Ö Z Ö T T I DR.

LET T R I C H

A LA K U LÁ S A

IDŐSZAKBAN EDIT

Szocialista ország unk városfejlesztő p r o g r a m já n a k egyik fontos célkitűzése a fejlődésében k o r á b b a n m e g re k ed t m a g y a r k isvárosok te rv sz e rű segítése, fejlesztése. Í gy kerü l sor, a tö b b ie k k ö z ö tt, E szterg o m — orszá g u n k á rp á d k o ri f ő városa — t u d a t o s fejlesztésére is. A dorogi szénm edence szom szédságában, a D u n a m e lle tt fekvő, a döntős— viseg rádi d u n a k a n y a r n y u g a t i b e j á r a t á t őrző ősi m ú lt ú váro s a k a p ita liz m u s id ő sz a k á b a n a h a n y a tló k isvá roso k igazi m in t a k é p e volt. Visszafejlődésének, s ta g n á lá s á n a k hosszú p e rió d u sa alatt arc u latilag csak n e m teljesen m egőrizte, érin tetle n ü l k o n z e r v á lta az ú jk or k e z d e té n n y e r t fő v o n ásait, m e lyek a m a i v á ro sk é p b e n is d o m in á ln a k , s egyéni h a n g u l a to t kölcsönöznek E s z te r g o m n a k . E szterg o m városfejlesztési p r o g r a m já b a n szerepel a v á ro s tö r té n e ti em lékeinek megőrzése, m egóvása. E ze k helyes értékelése n élkülözhetetlenné teszik az ő k et lé trehozó tá r s a d a l m a k tö r té n e té n e k legalább nagy v o n a la k b a n való ism ereté t. A k o ra k özé pkor g azdag építészeti öröksége — legism ertebb k ö z ü lü k az esztergom i k irály i v á r — m elle tt a r c u la tá n a k dom ináló vonásait az ú jk o r b a n n y e rte . Míg a k özépkori E sz te r g o m t ö r té n e té v e l — k ülönö­ sen a k o r a á rp á d k o ri fővárossal, azaz E sz te r g o m f é n y k o ráv a l — tö r té n é ­ szeink, régészeink e g y a rá n t sokat fo g lalkoztak, a város újkori tö r té n e té t h o m á ly t a k a r t a . Pedig e szép fekvésű város egyéni h a n g u l a t á t éppen újk o ri t á r s a d a l m a é p í tő m u n k á já n a k k ö sz ö n h ette. E zt a hiá n y o sság o t igyekszik n a g y v o n a la k b a n pótolni ez a t a n u lm á n y , E szterg o m újkori tá rs a d a lm i viszo­ n y a i n a k v áz la to s ism ertetésével. A tö r ö k alól való felszabadulástól, a X V I I . század utolsó évtizede és a X V I I I . század első felének tá r s a d a lm i viszo­ n y a iró l V illá n y i (1) sokoldalú b e szá m olójá n k ív ü l L ellrich (2) m u n k á j a ad ism e rte tő t. E sz te rg o m négy különálló, de egym ás kö zv e tle n sz om szé dsá gában fekvő k özépko ri településből a la k u lt ki. Á K is - D u n a p a r t j á n fekvő E szterg o m kirá ly i város k é p e z te a te le p ü lé sk o m p le x u m m a g já t. E z t északról a V árh eg y lá b áh o z sim uló V íziváros és az érsek jo b b á g y fa lu ja , Szentgyörgym ező övezte. M in d k e ttő az esztergom i érsek földesúri jo g h a tó s á g a alá t a r t o z o t t . K eletről,

KÖZLEMÉNYEK

567

t á v o lié t u t á n 1820-ban v iss zatért a v áro sb a . E z u t á n n y o m b a n a V árhegyen n a g y s z a b á sú egyházi építkezés k e z d ő d ö tt, am ely f ellen d íte tte a város m á r la n k a d ó k é z m ű ip a rá t. A virágzás a z o n b a n n e m volt hosszú életű. A B azilika­ építkezés R u d n a y érsek h a l á lá t k ö v e tő e n e lak a d t, m a jd az 1838-ban E s z t e r ­ go m ra z ú d u lt jeges árvíz b é n í t o t t a meg a váro s to vá b bfe jlődé sét. E sz te rg o m királyi v áro s népességének növekedési ü te m e — az em líte tt gazdasági okok k ö v e tk e z té b e n — a X V I I I . század m ásod ik felében fokoza­ to s a n lefékeződött, a 70-es évektől kezdődően pedig m á r sta g n ált. A népesség csökkenését a jelentős m é rté k ű g y e rm e k h a la n d ó sá g m ellett elsősorban az egyre fokozódó elvándorlás okozta. Az 1777— 1787 k ö z ö tt eltelt tíz esztendő a l a t t a v áro s népessége u g y a n m ég 272 fővel g y a r a p o d o tt, de a következő negyed század fo lyam án m á r erősen csö k k en t a népesség szám a. A g y e r m e k ­ h a lan d ó sá g m é re teire jellemző, hogy 1812-ben a 246 e lh a ltn a k tö b b m in t fele g y e rm e k v olt. Az élveszületések szám a u g y a n e b b e n az évb en 258 (3). A X I X . század m á sodik év tize d éb e n m e g in d u lt lassú lé lekszám növekedést 1820 és 1830 közö tt ugrásszerű népességszám -növekedés k ö v e tte . E z t f ő k é n t a N ag y sz o m b a tró l v iss z a té rt érsekség esztergom i egyházi építkezései n y o m á n t á m a d t n a g y a r á n y ú b e v á n d o rlá s e re d m énye zte . A fejlődést az 1831b e n k i tö r t n a g y k o le ra já r v á n y n é h á n y évre u g y a n m e g a k a s z to t ta , de m eg­ állítani egyelőre n e m tu d ta . Í gy a lélekszám fo ly am ato s növekedése egészen 1838-ig t a r t o t t . A h a n y a tlá s évei az 1838-ban b e k ö v e tk e z e tt jeges ár p u s z títá s á v a l kez­ dő d te k . N em sokkal u t á n a a s z a b a d sá g h a rc k ö v e te lt te k in té ly e s v érá ld o z a to t E szterg o m tó l. S hogy az ab szolutizm us évei milyen súllyal n e h e z d te k a v áro sra, azt m i sem m u t a t j a v ilá gosa bban , m in t az a té n y , hogy népességszám a az 1850— 1869 k ö z ö tti id ősz akba n m indössze 349 fővel n ö v e k e d e tt. E szterg o m sem a r e f o rm k o rb a n m e g in d u lt gazdasági á t a la k u lá s f o ly am a­ t á b a , sem pedig a századforduló t kö v ető ipa ri fejlődésbe n e m t u d o t t bele­ kapcsolódni. A k a p italizm u s évtizedei a főváros á r n y é k á b a n szerényen meg­ húzódó, fo k o za to san visszafejlődő kisvárossá a la k íto ttá k . Az E s z te r g o m k irályi váro s közv e tle n szom szédságában fekvő, de a X I X . század végéig még jogilag különálló települések — V íziváros, Szent­ tam ás és Szentgyörgym ező — lé lekszám -alakulása tö r e tle n ívelt felfelé, a X V I I I . század kezdetétől fogva csak nem a X I X . század m á so d ik negyedéig. A n a gyobb já r v á n y o k o k o z ta k u g y a n erősebb visszaeséseket, de h u za m o sa b b s ta g n á lá st egyik település esetében sem ta p a s z t a l h a t t u n k . 1755— 1823 k ö z ö tt a V íziváros népessége 5 8 % -k a l n ő tt, Szen tgyörgym ező é 4 9 % -k a l, S zen t­ ta m á s é pedig 42% -kaI. Az 1820-as években f o ly ta to tt n a g y egyházi é p ít­ kezések ideje a l a t t e településekre is sok nap szá m o s és iparos érk e zett. K ü lö ­ nösen S z e n tta m á s és S zentgyörgym ező lélek szám át d u z z a s z to tta fel ez a b e ­ áram lás. H á r o m év a l a tt (1823 —1826 k ö zö tt) S z e n tta m á s 120 fővel, S zen t­ györgym ező pedig 318 fővel g y a r a p o d o tt. Az esztergom i építkezési m u n k á la to k a z o n b a n 1831-től kezdve lelassultak, az ugy an a z évi k o le ra já r v á n y pedig különösen S z e n tta m á so n sz e d e tt sok á ld o za to t. Mindez a h á r o m település nép e ssé g szá m án a k csökkenését eredm ényezte. Sorsuk a t o v á b b ia k b a n a királyi városéhoz h as o n ló an alak u lt, am ellyel e z id ő tá jt m á r terü letileg is szinte te l­ jesen összenőttek. A társadalom képe a feudalizm us alkonyán A tá r s a d a l m i m u n k a m e g o s z tá s fokozódása, a p én z g az d álk o d ás egyre erősebb té r h ó d í tá s a a X V I I I . század m á sodik felében — h a n e m is alapvető, de mégis figyelem re m éltó — v á lto z á s o k a t o k o zo tt E s z te r g o m tá rs a d a lm i a r c u la tá n . E b b e n az id ő sz ak b a n a v á ro s gazdaság i szerkezetében a m ező­ gazdaság lassú h á t t é r b e szorulása és az ip a r fokozatos előretörése k ö v e t­ k e z e tt be, és ez a népesség foglalkozási m eg oszlásában is é r e z te tte h a t á s á t. A 2. t á b l a életk o rra s adózási k ö te lez ettség re való t e k i n t e t nélkül, v a l a ­ m e n n y i összeírt kereső családfő a d a t a i t t a r t a lm a z z a . Az egyéb kereső csalá d­ t a g o k , a foglalkozási ág megjelölésének h iá n y á b a n , nem szerepelnek a k im u ­ ta tá s b a n . A férfi szolgák, m ivel sok esetben család osak, b e l e s z á m í tta tta k a kereső családfők soraiba. A szolganők ellenben nem . Az ö z ve g yasszo nyoka t,

568

KÖZLEMÉNYEK

am e n n y ib e n iparoslegény f o g la lk o z ta tá s á v a l i p a r t űztek , a tá b l a az ip aroso k so ra ib a n szerepelteti, eg y é b k é n t az ősterm elő k sz á m á t g y a r a p íto ttá k .

KÖZLEMÉNYEK

569

A X V I I I . század m á sodik felében b e á llo tt p a n g á s k o rsza k a a l a t t az egyes foglalkozási ág a k k özö tti, m á r k o r á b b a n k ia la k u lt a r á n y is m e g m e re v e d e tt, n em m ó d o su lt lényegesen. Az v isz ont t o v á b b r a is m egfigyelhető v o lt, hogy m in d az ipari, m in d a m ező gazdasági foglalkozásúak te ré n eb b e n a p erió dus­ b a n n ö v e k e d e tt a szegényebb réteg — az iparoslegények, zsellérek, szolgák — rész arán y a . K ü lönösen m e g n ő tt a nincstelen su binquilinusok és szolgák tö m e g e, az 1777— 1793 k ö z ö tt eltelt 16 esztendő a l a t t s z ám u k 6 3 % -k a l g y a ­ r a p o d o tt.

Az iparosok elszegényedésére m u t a t az a k ö r ü lm é n y is, hogy egyre t ö b ­ b e n sü llyed tek a m ás h á z á n á l b érlőként lakó h á z a tla n zsellérek, azaz a sub­ in quilinusok soraiba. 37 D em ográfia

570

KÖZLEMÉNYEK

A királyi v áro s lakosságáról, adófelosztás céljából 1793-ban k é s z ít e tt összeírás és az 1777. évi városi te le k k ö n y v , v a l a m i n t té rk é p segítségével r e k o n ­ str u á lh a tó volt a k éz m ű ip a ro so k 1793. évi lakóhely szerinti megoszlása, a m á s h á z á n á l b érlők ént la k ó k a t is f e ltü n te tv e . Az egyes összeírási kö rze tek a k ö v e t ­ kező te le k tö m b ö k e t foglalják m a g u k b a n : Az első fertály a B u d a -u tc a és a H osszú-sor közti te le k tö m b ö t, a m ásodik f e rtá ly a B u d a - u t c a n y u g a ti oldalát, a h a r m a d ik fertály a Szt. A n n a - u tc a és Szt. L ő rin c -u tc a közti t ö m b ö t , a negyedik fertály a D u n a - u tc a — P iac -tér és H é v íz -u tc a kö zti t e r ü l e te t, az ötödik fertály a H osszú-sor és a váro s keleti p ere m e közti t e r ü l e te t. Az ip arosok töb b sé g e a v áros igazgatási c e n tr u m a m ö g ö tt, a K is - D u n á v a l p á rh u z a m o s a n futó négy u tc á b a n h e ly e z k e d e tt el, m íg a főtér (a m a i Széchenyi tér) kö rü l tö b b n y ir e a nem esek h áz ai sorakoztak. A k éz m ű ipa roso k tö b b n y ir e szegényes kis m ű h e ly e ik b e n egyedül, segéd nélkül dolgoztak. 1793-ban 290 m e ste r közül mindössze 45-nek volt 2— 3 legénye, 159 egyedül, segéd nélkül, 86 pedig egy legénnyel dolgozott. E ze k a s z á m a d a to k is jól szem léltetik az ip a r ekkori szűkös kere teit. A lakosság k é t h a r m a d á n a k t o v á b b r a is a m ezőgazdaság volt a m egélhe­ tési forrása. E z a városiasság elég alacsony f o k á t jelzi. A sz á n tó k és szőlőterü­ le tek m á r a század elején is kevé sne k b iz o n y u lta k . N o h a 1720-hoz v isz o n y ítv a k ite r je d é s ü k e t erősen m e g n ö v elték irtá so k k a l, legelők feltörésével, a királyi v áro s népessége mégis fo k ozott f ö ld h iá n y b a n sz env e dett. A föld h iá n y g á t a t em elt a nincstelen agrárelem ek to v á b b i beözönlésének, sőt, míg E szterg o m a század első felében — m in d e n tilalom ellenére — szívesen b e fo g a d ta a sz ö kött jo b b á g y o k a t, v a la m in t a nincstelen zselléreket is, addig a század m áso dik felében m á r erélyesen v é d e k e z e tt bekö ltö zé sü k ellen. A rendelkezésre álló, s egyre k ev e se b b n ek bizonyuló f ö ld te rü le te t m á r n em le h e te tt to v á b b osztani, a p an g ó k é z m ű ip a r pedig nem v olt képes az ú ja b b b ev á n d o rló k sz ám á ra m eg­ élhetést n y ú jta n i. Így a b e v á n d o rlá s to v á b b i ü te m e lelassult, a k iv á n d o rlá s pedig egyre erősebbé v ált. 1820-ban h a z a té r t egykori sz ékvá rosá ba, E sz te r g o m b a az érsek és a k á p t a la n . R u d n a y érsek kezdem ényezésére, n y o m b a n v isszatelepülésük u t á n , n ag y s z a b á sú egyházi építkezések in d u lt a k meg az esztergom i V árh egyen. Az érsek az ország egyházigazgatási k ö zp o n tjá h o z m éltó b az ilik át és épüle­ te k e t k ív á n t i t t felépíteni. Az előkészítő fö ld m u n k á k m á r 1820-ban m eg­ in d u lt a k , m a jd 1823. április 23-án m e g tö r té n t a B azilika alapkőletétele. Az építkezés n a g y ü te m b e n h a l a d t 1831-ig, az érsek haláláig, és n a g y szám ú ip a ro st, v a la m in t n a p s z á m o st fo g la lk o z ta to tt. M u n k a e rő v o n z á sá n a k h a t á s á r a fo k o za to san ú ja b b ipa ro stöm ege k te le p e d te k le E s z te r g o m b a n . N é h á n y év a l a t t 5 0% -ka l em elkedett az iparból élők szám a. E z az á r a d a t szétfeszítette a X V I I I . század végén m á r teljesen m e g c so n to so d o ttn a k látszó k ere te k e t, s új h ely ze tet te r e m te tt. A céhek nem z á r k ó z h a t ta k el tö b b é új m e ste re k felvétele elől, m in t eddig. E z é r t szükségszerűen m e g n ő tt a m e ste re k szám a. H elischer József városi ta n á c so s 1823-ban k elt t u d ó s ítá s a szerint (4) a királyi v áro sb a n ekkor 446 m ester, 388 legény és 149 inas m ű k ö d ö tt , t e h á t összesen 983 ipa rral foglalkozó személy, az 1793. évi 500 m esterrel és legénnyel szemben. T erm észetesen n em csa k a m e ste re k , h an e m a l k a lm a z o tta ik sz ám a is n ö v e k e d e tt. A m íg 1777-ben 1 m es­ te r r e 0,44, 1793-ban pedig 0,72 a lk a lm a z o tt j u t o t t , addig 1823-ban az egy m e ste rre ju tó a lk a lm a z o tta k szám a m á r 0,87-re em elkedett. A n ag y s z á m ú iparos b ev á n d o rlá sa elk erülhetetlen ül e g y ü tt j á r t az ip a ro s­ réte g felhígulásával is. E z főleg a b b a n n y ilv á n u lt meg, hogy em elkedett az ip a r t csak időszakosan űzők száma. A csak időszakosan dolgozó k éz m űv e sek ipari foglalkozásuk m e lle tt a m e ző g a zd a ság b a n is dolgoztak, g y a k ra n m in t k a p á s o k és részes bérlők. 1828-ban a csak időszakosan m ű k ö d ő kéz m ű ip a ro so k sz á m a az összes ip a ro sm esterek sz á m á n a k 25 sz áz alé kát t e t t e ki. A város m ezőgazdasági népességének tá r s a d a lm i k é p é t az 1828. évi n é p ­ összeírás a d a ta i a la p já n , a szántóföldek b irtokm eg oszlása vizsg álatá v al igye k ­ szünk megrajzolni. 1720-ban még v a la m e n n y i polgári te lekhe z egységesen 7 % pozsonyi köblös szántóföld t a r t o z o t t k ü lső ség -járu lékként. A X V I I I . század

571

KÖZLEM ÉNYEK

m á so d ik felében a beltelek és külsőség k ö z ö tti szerves kap c so la t m á r fel­ b o m ló b a n v o lt és h a m a r o s a n k e z d e tét v e t t e a fö ld b irto k o k centralizációja. A sz á n tó k 1828. évi b irto k m e g o szlásá n ak a la p já n így jó k é p e t a l k o th a t u n k az esztergom i tá rs a d a lo m ősterm előinek v a g y o n i tagolódásáról.

civ e s ...................................... . in q u ilin i e t su b in q u ilin i .......... . összesen

. . . . .

E g yéb civ es ................................................... in q u ilin i e t su b in q u ilin i .......... Összesen . . . . M in d ö ssze . . . .

70 23 !J3

283 80 ■363 136

25 — 23

10 — 10

1 — 1

103 206 309

84 14 98 123

40 2

11 1

244 272

42 52

12 13

316 825

Bepmunajibiia.fi zpacfia : 1. PeMecnemniKii n ToproBijLi ; 2. nponne.

Laleral t e x t : 1. Craftsmen and traders ; 2. olliers.

Az 1828. évi népösszeírás a 16— 60 éves népességre te r j e d t ki. Az össze­ írok a z o n b a n E s z te r g o m b a n n é v szerint felsorolták a 60 évnél id ő se b b ek e t is, a m e n n y ib e n ezek családfők v o lta k . K o r u k r a a „M egjegyzések” r o v a t b a n h iv a tk o z t a k . Az összeírás így a családfők teljes sz á m á t t a r t a l m a z z a , k o r u k ra való t e k i n t e t nélkül, f e lt ü n te tv e a b ir to k v is z o n y a ik ra v o n atk o zó a d a to k a t is. A 4. t á b l a ennélfogva a 60 éven felüli családfők a d a t a i t is t a r t a lm a z z a , v a l a ­ m in t — ad ó z á s ra és k o r ra való t e k in te t nélkül — m in d e n sz án tó v a l r e n d e l­ kezőt. A 4. tá b la a d a ta i a X V I I I . század első felében k ia la k u lt állapothoz kép e st sz em b e tű n ő v á l to z á s t m u t a t n a k : a k é z m ű ip a r te ljesen e lsza k ad t az ő ste rm e ­ léstől. E rrő l ta n ú s k o d ik az a té n y , hogy az iparo sok és kere skedők m in teg y 7 0 % - á n a k semmiféle s z á n tó te r ü le te n em v o lt, to v á b b i 2 2 % - u k pedig csak 0— 5 pozsonyi m érő f ö ld te rü le tte l ren d e lk e z e tt. E z a fö ld te rü le t kizárólag csak s a já t h á z tá ji szükségleteik m e g term elésére v o lt elegendő, így tu la jd o n o ­ saik fő m egélhetési forrását to v á b b r a is az ip a r k épe zte. Mindössze 11 iparos és kereskedő c s alá d n ak v o lt a k k o r a (10-nél tö b b pozsonyi mérő) földterülete, a m ely a la p já n feltehető, ho gy fő m egélhetési fo rrásu k az ősterm elés, s a m e ző ­ g azdasági te r m é n y e k értékesítése le h e te tt, ip a rű z é sü k pedig em ellett csak időszakos és mellékes k ereseti forrás volt. Szőlője ezzel szem ben a legtöbb ip a ro s n a k v o lt, s a já t sz ükségle tü kre te rm e lte k r a j t a b o rt. E z a z o n b a n m á r n e m m in ő síth e tő tip ik u s m ezőgazdasági te v ék e n y ség n e k ebben az időszakban . A váro s népességének n a g y o b b ik h á n y a d a , 5 6 % -a , ősterm elésből élt, s a já t földjén — v a g y m ás g a z d a s á g á b a n részes, v a g y b é r m u n k a f o r m á já b a n — végz ett tev ék e n y ség alapján. A v áro s ősterm elő tá r s a d a l m a m á r ebben a k o r ­ b a n is erős v a g y o n i differenciáltságot m u t a t . A szántóföldek je len tős h á n y a d a k iss z á m ú család kezéb en k o n c e n tr á ló d o tt. A v áro s fö ldm űves népességének m indössze 5 % - a b ir to k o lta a sz á n tó k e g y h a r m a d á t. V elük szem ben állt a földnélküliek h a t a lm a s töm ege, am ely az agrárnépesség 3 0 % - á t t e t t e ki. A n inc ste lene k csoportjáh oz s z á m ítv a a m egélhetéshez elégséges a la p o t nem n y ú jtó 5 p ozsonyi m érőnél kisebb f ö ld te rü le tte l ren d e lk ez ő k et is, az a g r á r ­ p3 7ro* le tá ro k sz á m á t 1828-ban az ősterm elők sz á m á n a k 6 3 % -á b a n á l la p íth a tju k

572

KÖZLEMÉNYEK

meg. K ö rü k b ő l k e rü lte k ki a v a g y o n o s a b b a k fö ld jé t részesként m űve lők , s a m á s h á z á n á l b é rlő k é n t lakó napszám o sok . A zsellérségnek m indössze 1 5 % -a re n d e lk e z e tt 5 pozsonyi m érőnél n ag y o b b szántó fö ld te rü le tte l, 7 3 % - u k n a k pedig eg y általán nem v o lt önálló fö ldbirtoka. A kellő m u n k a a lk a lo m h i á n y á ­ b a n feltehetően ez a n ép ré te g v e t t részt legnagyob b m é rté k b e n a városiról való k iv á n d o rlásb a n . Az egyházi építkezések egy időre ism é t m e g k ö tö tté k , m a r a s z t a lt á k tö b b s é g ü k e t, de — m i n t t u d j u k — csak á tm en e tileg n y ú j t o t t a k m u n k a leh e tő sé g et, 1831— 1839 k ö z ö tt ugy anis s z ü n ete lt az építkezés. K o p ác sy érsek 1839— 1847 k ö z ö tti ú ja b b n a g y s z a b á sú é p ítő m u n k á la t a i n y ú j t o t t a k ism é t napszám os m u n k á t a m u n k a n é lk ü lie k e rétegének. E szterg o m k irályi v áro stó l észa kra fekszik a tőle jogilag u g y a n k ü lö n ­ álló, de te rü letileg vele a k k o r m á r összenő tt h á r o m település : Víziváros, Szentgyörgym ező — az érsek földesúri jo g h a tó s á g a a l a t t — és Szenttam ás — a k á p t a la n t u l a jo n á b a n . T á rsa d a lm i viszony aik a királyi városéhoz hasonló m ó d o n a la k u lta k , azzal a különbséggel, h ogy nép ességszám u k a k irályi váro s p an g á si p e rió d u sá b a n sem csökkent. N em igyekeztek m e g ak a d ály o z n i a nin c s­ te le n e k b etelepülését, m i n t a z t E szterg o m a föld h i á n y á r a h iv a tk o z v a te tte , így egyre tö b b szegény elem et fo g a d ta k be, külön ösen a X V I I I . század m á so ­ d ik felében. E n n e k h a t á s á r a a subinquilinu sok , azaz a s a já t ház za l sem bírók a r á n y a r o h a m o sa n n ö v e k e d e tt. A század elején ez a réteg m ég csekély v o lt, a század vége felé a z o n b an — az in quilinusok m e lle tt — a legerősebb tá rs a d a lm i réteggé v á lt. N a g y o b b á r a időszakosan ip a r t űzők ta lá l h a tó k soraikban, akik alkalm i ja v ítá so k b ó l, v a g y a m egrendelő h á z á n á l v é g z e tt ipa ri m u n k á b ó l éltek. Másik fő kereseti fo rrásu k a bér- v a g y részes k a p á s m u n k a volt. E g y 1771. évi összeírás (5) a d a ta i a la p já n a h á r o m település népességének jogi és foglalkozási ta g o z ó d á sa a k ö vetkez ő k é p e t m u t a t j a :

A Víziváros népességének k é t h a r m a d a , m ik é n t a század első felében, ú g y m o st is k é z m ű ip a rb ó l élt. Az érsek b ir to k á t képező, v árosias külsejű, a V árh eg y a l a tt elterülő apró település sem m ilyen m ezőgazdasági fö ld te rü le tte l sem

KÖZLEMÉNYEK

573

re n d e lk e z e tt, a Prím ás-szigeti á r v íz já r t a k á p o s z tá s k e r te k e n kívül. A b e ­ te le p ü lte k is csak az ip a r t v á l a s z t h a t t á k m egélhetési forrásul. T e rm é k e ik e t E sz te rg o m p ia c á n é r té k e síte tté k . Az érsekkel 1768-ban k ö t ö t t u r b á r iu m szerint a Víziváros lakói szab ad polgárok v o lta k , fö ld e su ru k n a k r o b o tta l n e m t a r t o z ­ t a k . Az érsekség b o r á t v o lta k kötelesek a váro s k o c s m á já b a n az év m eg­ h a t á r o z o tt id ő sz a k á b a n kim érni. S zen tta m á sn a k a V ízivároshoz h aso n ló an , n e m volt semmi szántóföldje, sem legelő külsősége. L akói m indössze a k á p t a la n tu la jd o n á b a n levő Custosd o m b o ld a lo n b ére ltek ném i sz őlőterületet. E b b ő l a z o n b a n csak n é h á n y u k n a k j u t o t t , a telep ü lés 241 adózója — 182 inq uilinus és 59 subin quilinus — még szőlővel sem r en d e lk ez ett. A népesség tö bbsége nincstelen k a p á s v olt. A század m á so d ik felében külö nösen n a g y sz ám m al beözönlő szegény elemek — főkén t az ősterm elésben b é r m u n k á t végzők — sz á m á n a k m egnövekedése k ö v e t k e z té ­ b e n az iparosok a r á n y a a k o rábbih oz v isz o n y ítv a m e g csa p p an t. Szentgyörgym ezőn az ip a r ekko r m á r teljesen h á t t é r b e szorult a m ező­ gazdaság m ö g ö tt. E g y e d ü l a d u n a i m a lm o k fo g la lk o z ta tta k je lentősebb szám ú m o ln á r t, 16 m a lo m őrölte a k ö r n y é k s a v áros g a b o n á já t. A m olná rlegé nyek és a k ő m űve sle gények sz á m a emeli i t t az ip aroslegények sz ám á t.

Az 1839-ben ú j r a m e g in d u lt egyházi építkezések elsősorban S z e n tta m á s nincstelen n a p s z á m o s a in a k új m u n k a leh e tő sé g et b iz to s ít o tta k , de nem sokáig. 1847-ben m e g sz ű n t a töm e ges m unka lehe tősé g, s a szőlősgazdáknál v ég z ett b é rk a p á lá s o n kívül egyéb m egélhetési forrás nem nag y o n a k a d t sz ám u k ra. A X I X . század m á sodik felében, a kap italizá ló d ó főváros ip a ri üzem ein ek és a szomszédos b á n y a v id é k n e k a m u n k a e r ő v o n z á s a éppen ezekre a k ö n n y e n mozgó, nincstelen tö m e g e k re volt a legnagy obb szívóhatással. A V íziváros, S z e n tta m á s és Szentgy örgym ezö a X I X . század derekán m á r terü letileg teljesen összeforrott a h a jd a n i királyi várossal. A X I X . század végén a z u tá n jogilag is egyesültek E sztergom m a l.

574

KÖZLEMÉNYEK

E sztergom a ka p ita lizm u s időszakában A népesség számúinak alakulása 1S69— 1949 közölt E sz te rg o m a feu d a lizm u s id ő sz ak á b an k ö zv e tle n k ö rn y e z e té v e l, leg­ sz orosa bban a d u n a - b a lp a r ti településekkel é p í te t t ki v á s á r a i és k é z m ű ip a ra révén, szoros g azdaság i k a p c s o la to k a t. A váro s fő ellátó te r ü l e te a p á r k á n y i oldal te rm é k e n y v id é k é n e k apró falvai volta k . A D orog— Csolnok— S árisáp— T o k o d v id é k én a X I X . század d e re k á n m in d g y o r s a b b a n b o n ta k o z ó sz é n b á n y á sz a t az E sz te rg o m sz om szé d sá g ában fekvő települések egy részét b á n y á s z fa lv a k k á a l a k í t o t t a át. E z e k fejlődési ü te m e és ir á n y a így a k ö rn y ék b e li községekétől eltérővé v á lt. E szterg o m n em volt képes e szomszédos te rü l e te k e t gazdasági v o n z á sk ö ré b e belevonni, így az első v ilá g h á b o r ú t k ö v ető új h a t á r m e g á lla p ítá s o k o z ta g azdasági veszte sége k et sem t u d t a kiheverni. E b b e n n a g y része volt a főváros egyre n ö vekvő ipa ri vonzó erején ek, m e rt E sz te rg o m így m in d k é t oldalról e lv e sz te tte „ H in t e r l a n d j á t ” . T engődő, a k a p ita liz m u s évei a la tt csak sorvadó kisvárossá v á lt. E szterg o m népe ssé gszá m án a k 1869— 1949. évek k ö z ö tti a l a k u lá sá n a k helyes m egítéléséhez összehasonlításul más te lep ülések lélekszám a l a k u lá sá t is b e m u t a t j u k . E célból a környező települések k é t t íp u s á t r a g a d t u k ki : Dorog és T o kod a gy o rsan fejlődő b á n y á s z fa lv a k a t k épviselik, P ilism aró t és D öm ös ezzel szem ben a stagnáló, ősterm elő f a lv a k a t. Mind a négy település E s z t e r ­ gom közeli szomszédja.

Év 1 S 6 9 ........................... 1 8 8 0 ........................... 1 8 9 0 ............ 1 9 0 0 ........................... 1 9 1 0 ......................... 1 9 2 0 ........................... 1 9 3 0 ........................... 1941 . . . 1 9 4 9 .........................

................. ................. ................. ................. ................. ................. ................. ................. .................

Esztergom

1)orog

Tokod

Pilismarót

Dömös

14512 14 944 15 749 17 909 17 881 17 963 1 7 354 22 171 20 040

1 161

1 361

1 611

1 124

1 966

3 084

1 990

1 443

5 863 8 182 8 855

4 846 6 379 7 131

1 768 1 842 1 712

1 063 1 108 1 123

Míg E szterg o m kö zv e tle n szom szédságában a b á n y á s z fa lv a k m egsok­ szorozták lé lek s zám ú k at — D orog népessége 1869. és 1949 k ö z ö tt hét és fél­ szeresére n ö v e k e d e tt — , addig E s z te r g o m népességszám a a nyolc évtize d a l a t t — időközi s ta g n á lá so k k a l és visszaesésekkel is — m in te g y m ásfél­ szeresére em elk e d ett, h a son lóan azokhoz a szomszédos falv akéhoz, a m e ly e k ­ nek lakossága cs u p á n ősterm elésből élt. E sz te r g o m a k a p ita liz m u s évei a l a tt a fejlődésében m e g re k e d t m a g y a r k isv á ro s tip ik u s p é l d á já v á vált. A társadalom képe a ka p ita lizm u s korszakában A X I X . század m á sodik felében n ag y ré szt a v a s ú té p íté s h a t á s á r a , ország­ szerte jelen tő s v álto zá s t ö r té n t a v áro so k egy m ásk ö z ti m u n k a m e g o s z tá s á b a n . A g y á r ip a r gyors ü te m b e n n ö v e k e d e tt, az E sz te r g o m k ö z v e tle n szom széd­ sá g áb a n fekvő dorogi— csolnoki s z é n b á n y a v id é k szinte n ap ró l n a p r a te rje sz ­ k e d e t t és v o n t a g azdaság i von zk ö ré b e a környező f a lv a k a t. E szterg o m körül szinte kicserélődött a gazdasági k e re t, de a v á ro s nem m oz d u lt ki a X I X . század d ere k át jellemző ga z d a s á g i-tá rsa d a lm i helyzetéből. Mindössze az önálló iparoso k s z á m a rá n y a c s ö k k en t v a la m e ly e st a n ap s z á m b ó l és b é r ­ m u n k á b ó l élők j a v á r a . Az ip a r szerkezete a z o n b a n a l a p ja ib a n sem m it sem

I

575

KÖZLEMÉNYEK

v á lto z o tt. E szterg o m term előerői to v á b b r a is a kis- és k é z m ű ip a r szűk k eretei k ö z ö t t m a r a d t a k . Sőt, a v á ro s vezetői a kiem elkedés m in d e n k ísé rleté t m e g ­ h iú s í to ttá k . V á r o sp o litik á ju k szemben állt m in d e n lényeges ú jítássa l. A kézm ű ip a ro s — szőlősgazda vezető réteg k ö v etk ez ete sen k ü z d ö t t a váro s te rü le té n tö r té n ő m in d e n g y á r a la p ítá si kísérlet ellen. Magas váro si p ó ta d ó k kivetésével, m in d e n lehetséges ked v e zm én y m e g v o n ásá v al el is érték, h ogy v a la m e n n y i n a g y ü z e m i te rm elé si kísérlet rövid idő a la tt elsorvadt. T e t té k ezt abból a m eggondolásból k iin d u lv a , hogy a k é z m ű ip a r t így v éd e lm e zh e tik a g y á r ip a r egyre n ag y o b b , sőt im m á r le küzdh e tetlen versenyével szemben, és a n a g y s z á m ú m u n k a n é lk ü lie k t á b o r á t f e n n t a r t v a t o v á b b r a is b iz to síth assá k m a g u k n a k az olcsó, m ezőgazdasági b é r m u n k á t. E z, a régi céhszellemtől á t i t a t o t t m a ra d i g az d aság p o litik a a k é z m ű ip a r életét m e g h o ssza b b íta n i u g y a n n em t u d t a , de súlyos k á ro k a t o k o zo tt E szterg o m gazdasági életének, különö sen a jövő fejlődés szem pontjából. S. E szterg om kereső n épességének foglalkozási m egoszlása ( 1 0 0 0 ., 1 0 3 0 ., 1 0 4 1 )* ripofpecciioiiCLibiioe pac'i.ieneim e caM0denme.ibU020 nacc.ienun zopoöa 3cm epzo.\i (a 1900 , 1930 u 1941 22.)* O ccupationa l D is lrib u lio n o f the G ainfiilli] O ccupied P o p u la tio n o f the Tom ii E szterg o m (in 1900 , 1930 a n d 1941)*

Foglalkozási ág

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Ő sterm elés ...................... ip ar + b á n y á sz a t k eresk ed elem ................. k ö zlek ed és ...................... k ö zsz o lg á la t ................... v éd erő ................................ n a p szá m o s k. m . n . . ,. . h á zi cseléd ................... n y u g d íj a s ........................... e g y é b ................................

11. összesen ...........................

szám »uic.no number 2 471 2 002 400 202 556 967 114 880 — 532 SÍ IS

% 3 0 ,0 25,0 5,0 2,5 7,0 11,8 1,4 10,8 — 6,5 100,0

szám »iuc.no number 1 966 2 123 49 0 334 841 390 64 437 750 228 ~ 723

% 25,5 27,4 6,5 4,3 11,0 5,7 0,8 5,6 10,0 3,2 100,0

szám »iuc.no number 1 737 3 866 835 370 1 090 1 473 217 405 895 317 11 205

0//0 15,5 34,4 7,5 3,3 9 ,7 13,2 2 ,0 3,6 8 ,0 2,8 100,0

* Népszám lálási adatok.

* ¿JamiLie nepemicn nacejiemin. * Census data. BepmiiKa.'ibium 2paffja : 1. CenbCKOxoaniíCTBeiiHoe npoiiaiJOjjCTBO ; 2 . npoMbimjieiiHOCTb + ropna« npOMbiiujieiiHOCTb ; 3. ToproB.m ; 4. TpancnopT ; 5. roccjiyíKöa ; 6. Boopy>KeHHbie ciinbi ; 7. iiojieHmiiKii ; 8. cjiym ; 9. neiiciioiiepbi ; 10. iiponne ; 11. Bcero. Lateral l e x l : 1. Agriculture ; 2. industry 4- m ining ; 3. tra d e; 4. com m unication ; 5. civ il service; 6. armed forces ; 7. day-labourers ; 8 . indoor servants ; 9. pensioners ; 10. others ; 1 1 . totál.

1900-ban m ég a m ezőgazdaság képviselte a fő foglalkozási á g a t E s z t e r ­ g o m b a n . A n a p s z á m o so k a t is figyelem bev éve (nag y részük a m e ző g a zd a­ sá g b a n dolgozott) a népesség közel e g y h a r m a d a ősterm elő. D orogon 1900-ban a kereső la k o ssá g n a k 38 százaléka m ég a m e ző g a zd a ság b a n d olgozott u g y an , de 42 sz ázaléka m á r ip a ro s-b á n y ász foglalkozású. Sárisápon pedig (ahol elsőnek in d u lt m eg a b á n y á s z a t) , az ip a ro s-b á n y á sz foglalkozásúak a r á n y a 57 százalék. Az agrárnépesség m in teg y 53 sz áz alé k át a földnélküli m ező gazdasági m u n k á s o k és cselédek t e t t é k ki. A v áro s k ö r n y é k é n kifejlődő b á n y a i p a r vo n ze reje később a p a s z t o t t a sz ám u ka t. E sz te r g o m m e ző g a zd a ság a még a századfordulón sem h e v e r te ki az 1880-as é ve kben i t t is h a ta lm a s k á r o k a t okozó, a szőlőknek h á r o m n e g y e d é t

576

KÖZLEMÉNYEK

A népesség egynegyedét fo glalkoztató ip a r b a n a k isip a r 1900-ban szinte egyeduralko dó v o lt. Tíznél tö b b a l k a lm a z o tta l m indössze 13 v á l la l a t m ű k ö ­ d ő it, ezeknek átlagos m u n k á s lé ts z á m a 15— 22 k ö z ö t t m o z g o tt. Sem a lk al­ m a z o tt a ik szám a, sem a b e n n ü k folyó term elés te c h n ik á ja a la p já n n e m v o lta k ezek g y á r a k n a k m in ő s íth e tő k , a m in t ezt a helyi la p o k b a n a századforduló tá j á n m egjelent cikkek is b iz o n y ítjá k (6). A súlyos ad ósságokk al k üzdő váro s 100% -os p ó ta d ó t v e te tt ki, am i m á r e g y m a g a is elegendő le tt v o ln a a g y á r ­ ipari k ísérletek befagyasztásáho z. U g y a n a k k o r a v á lla la to k n a k m eg k ellett voln a k ü z d e n iü k a közeli főváros egyre e l h á r íth a ta t la n a b b versenyével. Ilyen viszon yok k ö z ö tt é r th e tő , h a E szterg o m a g y á r a la p ítá s o k lázas v e r ­ senyével jellem ezhető id ő sz ak b a n g y á r a k nélkül m a r a d t. A v a s ú té p íté s k i­ b o n ta k o z á s a csak fokozta félreeső h ely ze tét, gazdasági fekvése ezzel a k o r á b ­ binál k e d v e ző tlen e b b é vált. A századforduló esztergom i t á r s a d a l m á n a k sa já to s színfoltja v o lt a garnizonváros jellegéből adódó jelentősebb szám ú k a to n a s á g , am ely sz ám á ra a váro s szívében, a főtérhez közel em eltek k a s z á rn y á t. A n a g y s z á m ú a p á c a ­ z á r d a és szerzetesi k la stro m u g y a n c sa k jellegzetes v o n á s á v á v á lt. A h áz i­ cselédség — m in d e n tizedik kereső lakos közül egy házicseléd v olt — képviselt m ég népes tá b o r t az egyes foglalkozási k a te g ó r iá k b a n . A kereskedelem és közlekedés eg y ü ttes en sem é rte el a házicselédként a l k a lm a z o tta k sz ám á t. Az első v ilá g h á b o rú t k ö v e tő e n E sz te rg o m g azdasági k ö rn y e z e te csak n e m teljesen á t fo rm á ló d o tt. A b á n y a v id é k falv a in a k népességszám a évről évre ugrásszerűen em elked ett, ezzel p á r h u z a m o s a n csökkent m ezőg azd asági népességük. Az egész ip a ri— b á n y á sz v id é k B u d a p e s t gazdasági v o nzók örébe t a r t o z o tt, és E szterg o m — n o h a n é h á n y k ilo m éte r tá v o lsá g v á l a s z t o t t a csak el D orogtól — gazdasági von zás s z em p o n tjáb ó l szinte h e r m e tik u s a n elzá­ r ó d o tt ettől az ipari te rü lettő l. A főváros g y árip a ri verse n y e n y o m á n rövidesen t ö n k r e m e n t E sz te rg o m k isip ara, a p angó szőlészet pedig n e m t u d o t t kellő sz ám ú m u n k a a lk a lm a t biztosítani. U g y a n a k k o r egyre n ö v e k e d e tt a főváros g y á r ip a r á n a k , m a jd a környező b á n y a — ip a rv id ék n ek m u n k a e rő szükséglete. Az esztergom i népes­ ségre is erős h a t á s t gyak o ro lt a közeli főváros m u n k a e r ő v o n z á s a , so k a n el­ v á n d o r o lta k B u d a p estre , m á so k a b á n y a v id é k e n ta l á l t a k m u n k a le h e tő sé g e t. E t t ő l az id ő szaktól kezdődik E szterg o m la kó inak D orog b á n y á ib a s ipa ri üzem eibe való n a p i ingázása. A kereső népesség sz á m a 1930-ban 400 fővel v olt kevesebb, m in t a század elején. E szterg o m a g r á rp r o le ta r iá tu s á n a k egy része az ip a r b a l ó d u l t , s ezzel csökkent az ősterm elők k o rá b b i igen m a g a s a rá n y s z á m a . D e m ég így is a népesség egynegyede élt 1930-ban a m ezőgazdaságból, am e ly e t a szomszédos ip a r — b á n y a v id é k fokozo tt élelm iszerkereslete é lte te tt. E s z te r g o m o t t e h á t a h arm in c a s é ve kben a b á n y á s z fa lv a k a t m ezőgazdasági te rm é n y e k k e l ellátó települések soraib a n ta lá lju k . A kisiparból élő önálló ip a rű z ő k s z á m a 1930-ban 576, t e h á t 180-nal kevesebb, m in t 1900-ban. Soraikból ek k o rra m á r e l tű n te k a századforduló előtt még oly jellegzetes ip a rá g a k : az egykori v ásározó csizm adiák, k ék fe stő k , posztósok, v a rg á k . A d u n a i m a lm o k a t is h a s z ta la n keresnők. 1850-ben E s z t e r ­ gom ban, a k irály i város te r ü l e té n 187 csizm adia m ű k ö d ö tt , sz á m u k 1930-ig 26-ra olvadt. Az egykor itt élt 27 ta k ác s, 45 fehérítő, kékfestő, 17 p o sz tó ­ nyíró szintén e l tű n t a váro s ip a ri képéből. J e le n tő s e n m ó d o su lt az egyes ip a rá g a k k ö z ö tti a r á n y : 1850-ben a r u h á z a ti ip a r r é s z a r á n y a 5 0 % v o lt, 1930-ban m á r csak 34% . A m a g á b a visszahúzódó v á ro s ip a r a t e h á t csak a belső szükségletek kielégítésére re n d e z k e d e tt be. Ú j színfoltja E szterg o m népességének, a h ú sz as évek d ere kától egyre n ö vekvő n yu g d íja so k tá b o r a . Z öm ük k o r á b b a n b u d a p e s ti lakos v olt, m a jd a b á n y a v id é k n y u g d íja sa in a k E s z te r g o m b a való b e á r a m lá s a is fokoza tosan m eg indult. N a g y o b b á r a az új parcellázások te rü le té n — a v a s ú tá llo m á s k ö rn y é k é n és a pilism aróti út m e n té n — te le p e d te k meg. A negyven es években b e k ö v e tk e z e tt h á b o r ú s k o n j u n k t ú r a ném ile g m e g é lé n k íte tte E szterg o m elcsendesedett életét is. A b a jo k g y ö k eré t a z o n b a n n em t u d t a orvosolni. A g y á r ip a ri eddig teljesen nélkülöző v á r o s m o st k é t n ag y o b b ip a ri létesítm é n y h ez j u t o t t . 1937-ben a l a p ít o ttá k a S zerszám gép­

KÖZLEMÉNYEK

577

g y á r a t, m a j d ezt k ö v e tő e n a m a i F é m sz e r e lv é n y á ru g y á r elődjét. B á r ezek a m a in á l jó v a l szűkebb k e r e te k k ö z ö tt dolgozó ü ze m e k v o lta k , de így is új m u n k a a lk a lm a k a t b iz to s ít o tta k a v áro s te rü le té n . A m esterségesen felfokozott, h á b o r ú s k o n j u n k t ú r a idején a váro s g azd a sági t é r e n előre lé p e tt u g y a n kissé, de ez a fejlődés te rm észetszerű leg n em le h e te tt ta r t ó s . A váro s fejlesztését, g azdaság i szerepének növelését végső fokon a népi d e m o k ra tik u s tá r s a d a l m i re n d v a n h i v a t v a biztosítani.

578

KÖZLEMÉNYEK

D E V E L O P M E N T OF T H E P O P U L A T I O N S T R A T I F I C A T I O N OF E S Z T E R G O M IN

FIG U RES AND SOCIAL THE P E R IO D 1750— 1945

Sum m ary T h e so c ia l r e la tio n s o f m o d e rn E szte rg o m , g e o g r a p h ic a lly g ro w n o u t o f f o u r s e ttle ­ m e n ts , i. e. E szte rg o m fre e b o r o u g h , V íziv á ro s , S ze n tta m á s a n d S ze n tg y ö rg y m e zö , a re d isc u sse d in tw o lo n g c h a p te r s . U n d e r th e h e a d in g „ T h e la s t 100 Y e a r s of F e u d a lis m ” th e a u t h o r a c q u a in ts us w i th th e p o p u la tio n a n d so c ial r e la tio n s of t h e p e r io d b e tw e e n 1 7 5 0 — 1 850, b a s e d on h is r e s e a rc h w o rk in a r c h iv e s , w h e r e a s in th e c h a p te r „ E s z t e r ­ go m in th e P e r io d o f C a p ita lis m ” h e s k e tc h e s u p th e p o p u la tio n a n d so c ia l p i c tu r e of th e ag e 1 8 6 9 — 1945, m a in ly b a s e d on d a t a o f th e p o p u la tio n c e n s u se s h e ld e v e r y te n y e a r s . In 1793, a s re v e a le d b y th e e m p lo y m e n t s t a ti s t ic s on th e g a in f u lly o c c u p ie d p o p u l a ­ tio n , a s m u c h a s 6 7 % of E szte rg o m ’s p o p u la tio n w e re liv in g on a g r ic u ltu r e . N o t m o re

KÖZLEMÉNYEK

579

th a n 2 9 % w a s t h e p r o p o r tio n of c r a f ts m e n a n d 2 % t h a t o f m e r c h a n ts . T h e in d u s tr ia l a n d c o m m e rc ia l d e v e lo p m e n t of th is fre e b o ro u g h , w h ic h h a d b u t a s lig h t e c o n o m ic a t t r a c t i o n , c a m e to a s ta n d s till in th e se c o n d h a lf of t h e 1 8 th c e n tu r y . D u e to t h e im ­ p o v e r is h m e n t of it s so c ie ty , t h e p r o p o rtio n of th e p o o r e r la y e r s u n d e r w e n t a r a p id g r o w th — t h e m a s s o f th e in q u ilin i a n d s u b - in q u ilin i, h a v in g no h o u se of t h e i r o w n , in c r e a s e d b y 6 3 % b e tw e e n 1777— 1793. A m o n g th e c r a f ts m e n th e n u m b e r of j o u r n e y ­ m e n in c r e a s e d w h e re a s t h a t o f m a s te r - c r a f ts m e n , d u e to t h e b a r r ie r s im p o s e d on th e a d m is s io n o f new' m e m b e rs of g u ild s, in c re a s e d b y o n ly s ix b e tw e e n 1777— 1793. T h e n u m b e r of c r a f ts m e n liv in g in o th e r p e o p le s ’ h o u se s w as g o in g u p , th i s g r o w th of th e ,,s u b - in q u ilin u s ” la y e r of c r a f ts m e n b e in g a d o u b tle s s sig n o f th is c o u rse of im p o v e r is h ­ m e n t. F u r t h e r m o r e t h e a u t h o r p u b lis h e s th e g e o g ra p h ic a l d i s t r i b u ti o n of c r a f ts m e n b y d o m ic ile in 1793 in t h e fre e b o ro u g h . U s in g th e d a t a of t h e d e ta ile d p o p u la tio n c en su s of 1771 in Lhc fo llo w in g t h e a u t h o r sh o w s t h e so c ia l c o n d itio n s o f V íziv á ro s, u n d e r t h e se ig n o ria l a u t h o r i t y of t h e a r c h ­ b is h o p of E szte rg o m , of S ze n tg y ö rg ym ező, t h e f e u d a l v illa g e o w n e d b y th e a r c h b is h o p , a n d of S ze n tta m á s, a sm a ll m a r k e t to w n o w n e d b y th e C h a p te r, as w ell as t h e s tr a tif ic a tio n of t h e i n d u s tr ia l a n d „ k a p á s ” p o p u la tio n c o n s is tin g m a in ly of in q u ilin i a n d s u b - in ­ q u ilin i. T h e g r e a t e c c le s ia stic c o n s tr u c tio n w h ic h b e g a n in th e tw e n tie s of th e 1 9 th c e n tu r y g a v e a n im p e t u s to th e d e v e lo p m e n t of th is v e g e ta tin g to w n . T h e g ra n d io s e b u ild in g w o rk la u n c h e d w i t h th e a im of g iv in g a w o r th y h o m e to th e s e a t of H u n g a r y ’s e c c le a s ia s tic a d m in is tr a tio n a t t r a c t e d h o s ts of c r a f ts m e n a n d w o rk e rs to E szte rg o m . I t le d to a s h o r t ­ t im e p r o s p e r ity o f c r a f ts m a n s h ip . A lso th e so c ial p i c tu r e u n d e r w e n t c h a n g e s . A g r i­ c u ltu r e a n d i n d u s t r y b e c a m e c o m p le te ly s e p a r a te d . W h e re a s e a r lie r, e s p e c ia lly in th e f ir s t h a lf of t h e 1 8 th c e n tu r y , m o s t of t h e c r a f ts m e n h a d h a d also a r a b le la n d , in 1828 7 0 % of t h e m a s te r - c r a f ts m e n w e re n o m o re la n d o w n e r s . O n b a s is of th e c o u n tr y - v i d e p o p u la tio n cen su s o f 1828 th e a u th o r p r e s e n ts th e so c ial s t r a t if ic a t io n o f c r a f ts m e n a n d f a rm e r s , t h e f o rm e r b y th e n u m b e r of t h e i r e m p lo y e e s a n d b y th e le g a l s tr a t i f ic a t i o n of c iv e s, in q u ilin i a n d s u b -in q u ilin i. F a r m e r s a r e re g is te r e d b y t h e size of th e i r a r a b le la n d , t h e c iv es, in q u ilin i, su b -in q u ilin i b y t h e ir s tr a t if ic a ti o n . T h e a u t h o r p o in ts o u t th e h ig h r a t e of th e a g r ic u ltu r a l p r o l e ta r i a te a m o n g t h e fa rm in g p o p u la tio n sin c e 6 3 % h a d n o la n d o r, a t a n y r a t e , n o t m o re t h a n 5 „ p o z s o n y i m é r ő ” .1 D e s c rib in g t h e p e rio d of c a p ita lis m , t h e a u t h o r c o m p a re s t h e d e v e lo p m e n t of E szte rg o m ’s p o p u la tio n w i t h th e tw o m a in ty p e s of t h e n e ig h b o u r in g s e ttle m e n ts i. e. t h e m in in g v illa g e s (D o ro g , T o k o d ) in c r e a s in g th e i r p o p u la tio n b y se v e ra l h u n d r e d p e r c e n t., a n d t h e s ta g n a tin g , d e c lin in g f a r m in g v illa g e s ( P ilis m a ró t, D ö m ö s). In th e p e r io d o f c a p ita lis m E szte rg o m b e c a m e m o re a n d m o re lik e th e l a tt e r . T h e fix in g of th e f r o n ti e r lin e a f t e r W o rld W a r I. d e p riv e d E szte rg o m of th e a re a s on th e le f t sid e of th e D a n u b e , w h e re a s B u d a p e st, sh o w in g sig n s of in c re a s in g c a p ita lis a tio n , a b s o rb e d t h e m in in g d i s t r ic t o f D oro g a n d t h u s d e p riv e d E szte rg o m of t h e n e ig h b o u r in g m in in g - in d u s tr ia l d is tr i c t. T h e e c o n o m ic , so c ial d e v e lo p m e n t of th e to w n d e p r iv e d of a ll „ H i n t e r l a n d ” c a m e to a s ta n d s till. B a se d o n cen su s fig u re s of 1930 a n d 1941 t h e a u t h o r p o in ts a t th e d is tr ib u tio n b y e m p lo y m e n t a n d th e so c ial s t r a ti f ic a t i o n of th e p o p u la tio n . T h e c r a f ts m e n of E szte r­ gom s im p ly c o u ld n o t c o m p e te w ith th e i n d u s t r y of B u d a p e st, w h ic h led to th e d e c lin e o f t h e e x is tin g i n d u s tr y . E szte rg o m h a s b e c o m e th e to w n of p e n s io n e rs a n d of larg esc ale c o m m u ta tio n . T h e tow’n w i th o u t s u f f ic ie n t i n d u s tr y a n d th u s d e p r iv e d of jo b s fo r i ts p o p u la tio n , h a s b e e n se c u re d n e w m e a n s of liv e lih o o d u n d e r S o cialism .

1 One „p ozsonyi m érő“ = 52 —54 liters.