k u l t ú r a H e g y v i d é k e n

ˆˇˆˇˆ

K u l t ú r a

a

H e g y v i d é k e n

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Tisztelt hegyvidéki polgárok!

Az utóbbi két évben hagyománnyá vált, hogy a hegyvidéki önkormányzat a mindennapi élet egy meghatározó szeletével kapcsolatos összes lényeges információt összegyûjtve egy-egy kiadványban közreadja azokat, ezzel is segítve a kerületben élôk tájékozódását. Az eddig megjelent négy füzetbôl az egészségügy, a környezetvédelem, a közoktatás és a sport kerületi intézményeirôl, programjairól, eseményeirôl, a hozzájuk kapcsolódó önkormányzati kezdeményezésekrôl tájékozódhatott az olvasó. Mostani kiadványunk a Hegyvidék kulturális életét, intézményrendszerét, programjait illetôen kíván segítségére lenni az érdeklôdôknek, lehetôség szerint összegyûjtve e tárgykörben minden lényeges tudnivalót. A szerkesztôk listába szedték a kerület múzeumait, galériáit, tudományos intézeteit. Számba vették az egyházak, az általános iskolák, a gimnáziumok, a különbözô rendezvényközpontok kulturális kínálatát. Ha könyvesboltot keresünk, itt útbaigazítást kapunk, ha a kerület építészeti értékei iránt érdeklôdünk, fényképes összeállításból ismerhetjük meg a Hegyvidék említésre méltó köz- és lakóépületeit. A füzet lapjait forgatva gyarapíthatjuk helytörténeti ismereteinket, végigböngészhetjük a köztéri szobrok listáját, de érdemes fellapozni akkor is, ha hétvégére barátainkkal vagy családunkkal programot szeretnénk szervezni. A legnagyobb érdeklôdéssel azokat a részeket olvastam, amelyekben az öntevékeny közösségi kultúra helyszíneit, eseményeit ismertetik a kiadvány szerkesztôi, ugyanis mindig az volt a meggyôzôdésem, hogy csak akkor tudunk jól élni, ha egymásba kapcsolódó közösségek jól mûködô hálózata vesz körül bennünket, ahol otthonra találhatunk, ahol mindennap megtapasztalhatjuk a szolidaritás értékét, egymás segítésének örömteli élményét. A kultúra mûvelésére és gyakorlására szervezôdött kisközösségeket pedig méltán tekinthetjük úgy, mint a közösségi hálózat kifejlôdésének és életerôs mûködésének legtermékenyebb talaját. Mindezek jegyében ajánlom gondos figyelmükbe e kiadványt, és remélem, sok haszonnal jár az Önök számára is lapjainak tanulmányozása.

Jankovics Marcell

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

“Jót s jól”

A história szerint id. Cato, római államférfi (Kr. e. 234–149) minden szónoklatát ezzel a mondattal fejezte be: “Ceterum censeo Carthaginem esse delendam. Végezetül indítványozom, hogy pusztítsuk el Karthágót.” Én újabban összes írásomat azzal kezdem, hogy a Kultúra mindennek az alapja. Marxnak, amikor a kultúrát a gazdaság felépítményének nevezte, csak akkor van igaza, ha a kisbetûs, szûkebb értelemben vett kultúrára gondolt, ami alatt ma már többnyire csak az irodalom és a mûvészetek összességét értik. A területet képviselô szaktárca honlapján kultúra, oktatás és tudomány egymás mellett szerepelnek, mintha a kultúra még szûkebb értelmében sem foglalná magába a másik kettôt! A nagybetûs, tágabban értelmezett Kultúrának az anyanyelv és irodalom, az oktatás-nevelés, a mûvészetek és a tudomány mellett része a világnézet (vallás) és az erkölcs, a hagyományos gazdálkodástól elválaszthatatlan ünnepek és hagyományok összessége; a természeti és az épített környezet, a testi és lelki egészség ápolása, védelme, így a sport is; a “hétköznapi” kultúra: életmód, szokások, munkakultúra, szociális háló, az ifjúság és család dolgai; az informatika, amibe a média és “hírünk a világban” is beletartozik, valamint az idegenforgalom. Nemzeti, közösségi kultúráról pedig csak akkor beszélhetünk, ha a részek kultúrája szerves, azaz harmonikusan illeszkedik az egészbe. Ezért mondhatjuk, hogy a kultúra nem felépítmény, hanem mindennek az alapja, a gazdaságé is. És legalábbis egyidôs vele. Elég beleolvasni e kiadványba, hogy belássuk, ez bizony így van még egy kerület szintjén is. Minden bajunk fô oka, hogy a gazdaság – pontosabban szólva a csupán néhány ezer embernek hasznot hajtó pénzpiaci szemlélet elhatalmasodása –, miközben átvette az uralmat a világ felett, kisbetûssé fokozta le a kultúrát, és kegyelemkenyéren tartja. E túlhatalmasodott építmény minden ízében recseg-ropog. Ha összedôl, világunkat is maga alá temeti. Ezt hívjuk paradigmaváltásnak, aminek mostani formája fölér egy világ végével. Addig nem jönnek rendbe a dolgok, amíg nem látjuk be, hogy a Kultúra nem felépítménye a gazdaságnak, hanem az alapja. Mi tartozik ebbôl a Hegyvidék polgáraira? Minden, hiszen az egyes ember és szûkebb közössége nem az egész világot, hanem csak a maga kis világát építi vagy rombolja. A sok kis világteremtô és -megtartó igyekezet összeadódik, a részek közönye, károkozása úgyszintén. Így lesz a helyi nemtörôdömségbôl, kisszerû rongálásokból együttesen világrombolás.

5•

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Kerületi kulturális intézmények

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Jókai Klub Cím: 1121 Budapest, Hollós út 5. Telefon/fax: 395-8284 Mobil: 06-70-334-4469 Honlap: www.jokaiklub.hu E-mail: [email protected] Nyitva tartás: hétköznaponként 9–21 óráig, hétvégén a rendezvények függvényében változóan. Megközelíthetô: a Moszkva térrôl induló 90-es autóbusszal. Errôl a “Svábhegy, fogaskerekû állomás” megállónál kell leszállni. A 212-es autóbusz is jó választás, ennek itt a végállomása. A kirándulni vágyók a 60-as jelzésû fogaskerekûvel is utazhatnak. A klub hosszú évtizedek óta szolgálja a Hegyvidék közmûvelôdését. A rendezvények megtervezésekor megkülönböztetett figyelmet szánnak az idôsebbeknek és a nagycsaládosoknak. Szívesen befogadnak kisebb közösségeket, érkezzenek bár a kultúra legkülönfélébb területeirôl. Sôt, a lehetôségekhez mérten támogat­ják is ezeket. Az alkalmi és a tanfolyam jellegû tevékenységek széles skáláján megtalálhatók a természetgyógyászati programok, a kondicionáló és gyógytorna, a jóga, a tai chi és a különféle mozgásos tanfolyamok (jazzbalett, klasszikus balett, hiphop és társastánc, kobudo, jiu-jitsu), mindemellett helye van

•6

az autogén tréningeknek és az önismereti csoportoknak is. A klub életében az alkotó-teremtô, az öntevé­ kenység kibontakozását segítô munkaformák is fontosak. Ide sorolhatók a kézmûves, a kreatív körök és a nyári táborok. Nagy érdeklôdés mellett szervezik az óvodások és az általános iskolások mind népszerûbb kézmûves-foglalkozásait is.

A Jókai Klub rövid története A Hollós út 5. szám alatt lévô épület 1961 ôszétôl ad helyet a klubnak, a fôváros legmagasabban fekvô mûvelôdési intézményének. Egyes történeti források szerint 1883-ban épült, és eredetileg egy Kaszab nevû budai polgár nyaralója volt. Jelenlegi formáját 1987-es átépítésekor nyerte el az épület – ez a bôvítés nagymértékben növelte a ház befogadóképességét, így az eredeti klub sokarcú mûvelôdési házzá válhatott. A kezdeti idôkben a Jókai Klubot szigorúan csak tagsági igazolvány birtokában lehetett látogatni, ma már azonban a klub ajtaja természetesen mindenki elôtt nyitva áll. Éves nagy rendezvények Mint a fôváros egyik “legzöldebb” kerületében mûködô mûvelôdési intézmény, a Jókai Klub évrôl évre részt vesz a Mobilitási hét – autómentes nap szervezésében. Fontos ugyanis, hogy a következô nemzedékek is fellélegezhessenek, benzingôzmentes, friss levegôt szippanthassanak a Hegyvidéket járva. A Költészet Napján megrendezett szavalóverseny régóta hagyomány, csakúgy, mint a húsvéti szünidei gyermekprogram. Történelmi versenyeket hirdetnek a kerületi iskoláknak, lehetôség szerint mindig egy éppen idôszerû évforduló kapcsán, így rendeztek már vetélkedôt Jókairól és koráról, Batthyány születésének 200. évfordulója alkalmából vagy Mátyás királyról és koráról a Reneszánsz Év alkalmából. Részt vesznek a Hegyvidéki Napok szervezésében, helyet adnak a kerületi népdalversenynek, a Jókai iskolák vetélkedôjének, a Budai Oktatási Napoknak. Nyári táboraik: 2 hét “Varázsecset” kreatív kézmûves tábor, 2 hét társastánc-, 1 hét rock and roll-tábor. Zenei rendezvények A fájlcserék, a letöltések és a digitális zene világában is nagy igény mutatkozik a hiteles élô zene iránt. A Jókai Klub igyekszik helyet és lehetôséget biztosítani minden színvonalas koncert, elôadás szá­ má­ra, legyen az népzene, rock and roll, jazz vagy progresszív rock. Technikai lehetôségeik a hasonló befogadóképességû intézményekkel összevetve komplexebb elôadások színpadra állítását is lehe­ tôvé teszik, így aztán szélesebb körben ismert elôadók is megtisztelik a klubot. Megfordult már ott például a legendás Omega együttes egykori tagja, Laux József, rendszeresen fellép a méltán híres improvizatôr és hegedûvirtuóz, Frankie Látó és zenekara, kéthavonta pedig klubestet tart Magyarország talán legszínvonalasabb Pink Floyd-tribute csapata, a Keep Floyding (régebben: Echoes of Pink Floyd), amely tehetségét már a Mûvészetek Palotájában is bizonyíthatta. Rendszeres vendég a kiemelkedôen tehetséges Jazzation is. Hosszú évek óta állandó fellépô a kelta-ír kultúra és népzene egyik legrégebbi magyar formációja, a Kovács Gábor vezette Bran együttes.

7•

Csoportok és klubok – a ház mindennapjai Nem túlzás kijelenteni, hogy a Jókai Klubban minden korosztály találhat kedvére való tevékenységet, legyen egyéves vagy százesztendôs... A legapróbbakat például a Csiri-biri tornával várják, amelyre 1–3 év közötti gyerekek iratkozhatnak be. Ôk általában nem képesek egy helyben ülni, ez azonban itt nem gond: jó, ha szívesen fedezik fel a kúszás, mászás, pörgés, forgás, gurulás, ringatózás, futkározás, lóbálás, háton zötyögés, vagyis a térben való mozgás örömét. Speciális tornaszerek, irányított játékos gyakorlatok és rengeteg dal, mondóka teszik izgalmasabbá a mozgást. Szintén mozgás, csak másmilyen: néptánccal, népzenével ismerkedhetnek az óvodás-, kisiskoláskorú gyerekek az Apraja ropja tánctanfolyamon, játszva sajátíthatják el az autentikus magyar és erdélyi táncok alapelemeit. Akár hat hónapos csöppségeket is érdemes elvinni a Tücsök-zene foglalkozásaira, amelyeken zenepedagógus irányításával tanulnak bele a picik a közösségi életbe, ezáltal zökkenômentesen tudnak majd beilleszkedni az óvodába és az iskolába. A “mozgásos” programok sorában egyaránt találni klasszikusbalett-oktatást, jazzbalettet, akrobatikus rock and rollt. A táncmûvészet iránt komolyabban érdeklôdôk dolgozhatnak a Szivárvány Táncszínházban. Ide 7 éves kortól lehet beiratkozni, a növendékek olyan komplex képzésben részesülnek, amelyre további tanulmányaik során is építhetnek, s amely utat mutat a hivatásos pálya felé annak minden nehézségével és szépségével együtt. Elhivatottságban, szorgalomban és tehetségben nincs hiány, hiszen több tanítványukat már végzett táncmûvészként, pedagógusként mint kollégát fogadják újra. Hagyományosan nagy az érdeklôdés a keleti kultúrák, mozgás- és harcmûvészetek, filozófiai iskolák iránt, s ha igény van rá, a Jókai Klub igyekszik megfelelni az elvárásoknak ezen a területen is. Hosszú évek óta •8

mûködnek ott keleti küzdôsportiskolák, mint például a Bujutsu-Kai Kenshin-ryu és az egyik legrégebbi japán harcmûvészeti ág, a jiu-jitsu. Jóval ismertebbek a tai-chi, illetve a jóga különbözô válfajai, köztük a Nyerges Margit vezette Etka-jóga is. Ezek a foglalkozások a mozgáskultúra fejlesztésén és a fizikai kondíció megfelelô szinten tartásán túl szellemi iskolát is jelentenek, kaput nyitnak a keleti filozófiák és életszemlélet mélységei felé. Ide tartozik még a hazánkban is egyre nagyobb népszerûségnek örvendô orientális táncoktatás is, amelyen a hölgyek a tánc ôsi gyökereihez visszanyúlva a nôi lét misztériumait fejezik ki mûvészi formában. Különbözô gyógytorna-foglalkozásokat tartanak speciális célcsoportoknak: a Gömbös tornát, amely egy alakformáló, ízületmobilizáló mozgásforma, illetve a terhes tornát, amely hatékony és igen hasznos szülésre való felkészítés kismamák számára. Szintén különleges foglalkozást vezet a Kiskakukk Játszóház és Tehetséggondozó Alapítvány, itt egészséges gyerekek várják nagy szeretettel sérült játszótársaikat. A programban bábkészítés, mesedélután és rajzos tevékenységek szerepelnek. Egyéni fejlesztésre is lehetôség nyílik a csoportos foglalkozás mellett, ráadásul, minthogy az alapítvány kiemelten közhasznú, a játszóházi programok ingyenesek. A hagyományos klubok között a legnagyobb létszámmal a B.V.S.C. Jókai Táncklub bír, amelynek tagjai büszkén említhetik, hogy a sokéves kitartó munka egyre szebb eredményeket hoz: a klub versenytáncosai immár nemzetközi porondon is bizonyítanak. 2007-ben számos hazai verseny mellett Prágában, a Pozsonyi Open Bajnokságon, a Bécsben rendezett nemzetközi versenyen és a Salzburgi Open Bajnokságon is elsô helyezést értek el. A táncklub vállalja táncok betanítását esküvôkre, szalagavatókra is. A Jókai Klub elhelyezkedésébôl adódóan egyre nagyobb az igény az idegen nyelvû programok, foglalkozások iránt, ezeket elsôsorban a Magyarországon hosszabb szolgálatban lévô és a környéken lakó diplomata csalá9•

dok gyermekei látogatják. A legifjabbaknak hasznos a Helen Doron Early English, egy speciális angoloktatási módszer. Az egyedülálló, könnyû és természetes nyelvtanulási technika a gyermek anyanyelvétôl függetlenül a világ minden országában alkalmazható. Itt érdemes megemlíteni a holland bölcsôde és óvoda, az NTC School Budapest foglalkozásait, amelyeken holland tanmenet alapján folyik oktatás flamand és holland anyanyelvû családok részére. Régi, kedves hagyomány a Jókaiban a sok-sok éve mûködô Nyugdíjasklub, amelynek keretében a kerület nyugdíjasai minden csütörtökön hangulatos összejöveteleket tartanak. A klubfoglalkozásokon filmvetítések, nótadélutánok, verses és prózai elôadások gazdagítják a programot. Visszatérô vendég Komlós András zongorista, Jakab Éva énekmûvész, valamint Vásárhelyi Prodán Miklós nótaénekes. A klub szervezésében tehettek látogatást a kerületi nyugdíjasok a Bajor Gizi Színészmúzeumban, valamint kirándulások alkalmával a váci székesegyházban és helytörténeti múzeumban. Nincs mûvelôdési ház kártyaklub nélkül, és a Jókai sem kivétel e szabály alól, oda bridzselni járnak az agytornának sem utolsó játék lelkes hívei. Havi rendszerességgel látogatható az ingyenes filmklub. Nyáron, amikor a jó idô lehetôvé teszi, átköltözik a szomszédos Szamos Cukrászda kerthelyiségébe, és ott kertmozi formájában mûködik – érthetô, hogy ez a kezdeményezés igen hamar nagy népszerûségre tett szert. A Jókai Klub eddig sem egyhangú palettáját tovább színesíti a pincében mûködô professzionális hangstúdió, de ha a látogatók megéheznének, akkor sem kell elhagyniuk az épületet, hiszen a hátsó szárnyban mûködik a Jókai étterem, ahol remek házias konyhával várják a vendégeket. A hely természetesen nyitott esküvôk, ünnepségek, konferenciák rendezésére, kiszolgálására is, a Jókai Klub nagytermével, illetve galériájával együtt akár 150 fôs rendezvényeket is zökkenômentesen tud lebonyolítani.

Jókai Klub Hírlevél Hírlevélben (e-mail formájában) is értesülhetnek a klub látogatói az aktuális programokról. Aki szeretne élni ezzel a lehetôséggel, regisztráljon a honlapon: www.jokaiklub.hu • 10

Barabás Villa Cím: Telefon: Honlap: E-mail:

1122 Budapest, Városmajor utca 44. 225-1388 www.barabasvilla.eu [email protected]

A Barabás Villa kiváló minôségû, teljes körû szolgáltatást nyújt esküvôkhöz, egyéb rendezvényekhez, kulturális eseményekhez. A légkondicionált termek internet-csatlakozással ellátottak, emellett igény szerint további technikai eszközök is rendelkezésre állnak. A catering és kiegészítô szolgáltatásokat (dekoráció, technika stb.), szórakoztató programokat a legmagasabb színvonalon biztosítja.

Az épület története A villa szinte az egyetlen épület, amely épségben fennmaradt a Városmajor utca elsô betelepülôinek korából. A területet Barabás Miklós, a XIX. század kiemelkedô festômûvésze vásárolta meg 1839-ben. Akkoriban szôlô borította a telket. Egy présház és egy pince állt már itt, amikor Barabás Miklós úgy döntött, hogy saját tervei alapján megépítteti a jelenleg is álló villaépületet. Eleinte nyári lakként használta, ahová kikapcsolódni járt. Barabás Kézdimárkosfalván született 1810-ben. Gyermekkorától festett, de sokáig nem részesült mûvészeti oktatásban. Bécsben tanult, ahol rövid ideig J. Ender növendéke volt, majd visszatért Kolozsvárra, 1831-tôl pedig két esztendôt Bukarestben töltött, ahol festôi eszköztárát tökéletesítette. Az arckép mûfaját egészen a kezdetektôl kedvelte, és technikáját kiválóan mûvelte. Híresebb portréalanyai közt találjuk Pankert Viktóriát, Teleki Rózát, Liszt Ferencet.A villában a kezdetektôl élénk társadalmi és mûvészeti élet folyt. Házában olyan neves vendégek is megfordultak, mint Liszt Ferenc, Bajza József vagy József nádor. Trefort Ágoston a következô szavakkal méltatta: “Amikor a magyar nemzeti mûvészet eszméje még alig fogamzott meg kevesek lelkében, lépett Ön a mûvészi pályára, saját lelke bensô ösztönébôl; midôn a külföld jobban jutalmazó állást és helyzetet biztosított volna magának, a hazaszeretet és egy még teremtendô magyar festômûvészet által visszatartva, idekötve, Ön inkább akart a hazában maradni s itt az úttörés nehézségeivel küzdeni, mint idegen nemzeteknél versenyezni a mûvészi dicsôségért és jutalomért.” 11 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

A villa felújítása A Barabás Miklós halálát követô évtizedekben a város körbenôtte a villát. Az újabb tulajdonosok egyre több házat építettek, végül a toldozgatások eredményeképpen felismerhetetlen lett az eredeti épület. 1996-ra életveszélyessé is vált, a benne lakó hat családot ki kellett költöztetni. A XII. kerületi önkormányzat 2000ben írt ki pályázatot az épület felújítására, aminek fô szempontja volt, hogy az eredeti neoklasszicista stílust megôrizve nyerje vissza egykori szépségét. A pályázatot Basa Péter építész nyerte, akinek nagy segítséget jelentett az a Barabás-akvarell, amelyen a mûvész saját villáját és annak kertjét festette meg. A felújítás alapkoncepciója az volt, hogy csak az eredeti épületrészeket hagyják meg, a késôbbi bôvítményeket pedig lebontják. Az épület falait újraburkolták, a fa-, illetve lakatosmunkákat az eredeti tervek szerint végezték el. A csodálatosan helyrehozott kovácsoltvas kapun belépve szökôkút fogadja a látogatókat. A villa nagy központi terével és impozáns oszlopcsarnokával egyike Magyarország megmaradt neoklasszicista stílusú épületeinek. A hozzá tartozó kerttel együtt 2003. szeptember 26-án adták át a kerületi lakosoknak. Az épületegyüttes felújítása 2004-ben Europa Nostra-díjat, az európai építészet egyik legrangosabb kitüntetését nyerte el. Az épület ma önkormányzati kulturális központként mûködik, galériájában otthont ad a magyar kortárs képzômûvészet jeles képviselôinek. Szolgáltatások Galéria. A Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria szervezésében havonta új kiállítás látható, amelyen a kortárs magyar képzômûvészet képviselteti magát. Nyitva tartás: hétköznap 10–18 óráig. Megtekintése ingyenes. Kávézó. A kávézó területén vezeték nélküli internet vehetô igénybe. Nyitva tartás: hétköznap 10–18 óráig. Konferenciaterem. Maximális befogadóképessége: 200 fô. A 140 m² alapterületû teremhez egy körülbelül ugyanakkora méretû üveg elôtér tartozik. Vincellérház. Borospince jellegû helyiség, amely télen-nyáron kellemes klímát biztosít. Kert. A villa mögött egy gondosan ápolt és karbantartott, mintegy 1000 m²-es park található.

Lovas Pál alpolgármester

• 12

“A kultúra vagy a különbözô szinteken zajló kulturális élet közösségformáló erô, és nagy hatással van az identitás megôrzésére és megerôsítésére. Ezért is volt fontos és jó döntés, hogy néhány évvel ezelôtt a XII. kerületi önkormányzat felújította a biedermeier legnagyobb hazai mesterének, Barabás Miklósnak a Városmajor utcában álló saját tervezésû házát, kiegészítve további részekkel, konferenciateremmel, kávézóval, galériával és egy gyönyörû kerttel. A Barabás-villa mûvészet- és kultúrtörténeti szempontból is óriási jelentôségû, hiszen Barabás Miklós vendégeiként megfordultak a villában a XIX. század legjelentôsebb mûvészei, tudósai és politikusai. A »hely szelleme« mindannyiunkat arra kötelez, hogy rendezvényeink, kiállításaink, zenedélutánjaink színvonala méltó legyen az elôdökhöz.”

Hegyvidéki klubok Mûvészszalon: a kerületben élô és alkotó mûvészekkel ismerkedhetnek meg a résztvevôk mûvészettörténész segítségével. A szalon új mûfajt teremt: hiteles emberi vallomások, az alkotási folyamat titkainak részesévé válhat a látogató. A találkozásokról felvételek készülnek, amelyek segítségével az érdeklôdôk a honlapon is figyelemmel követhetik az eseményeket. Egyúttal virtuális galéria épül. Ifi Öko Klub: a Jövô Nemzedékek ombudsmanja, Fülöp Sándor védnöksége mellett havonta egy alkalommal, neves szakértôk közremûködésével egy-egy témát dolgoznak fel a klub fiatal tagjai. Filmklub: a vetítések után a filmbarátok a rendezôvel, vagy a filmben szereplô mûvésszel, a kort ismerô történésszel, vagy azzal a neves személyiséggel beszélgethetnek, aki a filmet mint kedvencét ajánlotta. (Nem) csak nôknek: Földesi Margit történész beszélgetôpartnereként egy-egy érdekes ember hiteles élettörténetét ismerhetjük meg. A választópolgárok vitája: a kerületben élô, különbözô foglalkozású és korú emberek gyakorolhatják a vita és a meggyôzés mûvészetét.

Virányosi Közösségi Ház Cím: 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 8/c Telefon/fax: 200-8713 Mobil: 06-70-334-4467 Honlap: www.viranyos.hu E-mail: [email protected] Nyitva tartás: hétköznaponként 9–21 óráig, hétvégén a rendezvények függvényében változóan. Megközelíthetô: a Moszkva térrôl induló 156-os autóbusszal a végállomásig, illetve 155-ös busszal a Fészek utcai megállóig. Elegáns villaépületek szomszédságában, Virányos, Kútvölgy és Zugliget találkozásánál, a 156-os busz végállomásánál található a családi ház jellegû, háromszintes Virányosi Közösségi Ház. Tíz percre fekszik a Moszkva tértôl – mégis a kertvárosi jelleg dominál a Hegyvidék elkülönült zöldövezetében. Az épületet kellemes kert veszi körül, amely a vendégek rendelkezésére áll. 13 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Lakossági településfejlesztési hozzájárulás felhasználásával épült a ház 1989-ben, talán ezért is érzik an�nyira magukénak a környéken élôk. A földszinten a Virányos Gondozási Központ fogadja az idôsebb polgárokat, az alagsorban tornaszalon, az elsô szinten pedig barátságos klubszobák, társalgó-hírlapolvasó-kávézó várják a látogatókat. A nagyterem a táncos, zenés összejövetelek, színházi elôadások, nagyobb létszámú foglalkozások helyszíne. A programszervezôk a legelismertebb, legkiválóbb szakembereket kérik fel tanfolyamok, klubok, körök vezetésére. Például Timár Sándor Erkel-díjas, Állami-díjas Érdemes mûvészt és Timár Böske táncmûvészt, akik vezetésével hosszú évek óta ott próbál a 500 tagú Csillagszemû Táncegyüttes. Tass Olga olimpiai bajnok és Szöllôsi Ágnes Magyar Köztársasági Ezüst Középkereszttel, Csokonai-díjjal kitüntetett mûvész a mozdulatmûvészet- és mûvészitorna-csoportok vezetôi. Bánfai Ágnes olimpiai válogatott tornász az egész­ségvédô klubot irányítja. Pers Júlia mozgásmûvészeti iskolája a fôváros egyik legszínvonalasabb, kiváló minôsítésû intézménye, ahol Berczik Sára módszerei alapján folyik az oktatás.

Családi programok A kisgyermekes szülôk nagyon szívesen vesznek részt a három év alatti gyerekeknek indított Tücsökzene, Baba-mama klub és a Helen Doron-módszerû angol nyelvû foglalkozásokon. A kerületben csak a Virányosban mûködik a Fabrika kézmûves mûhely, a Ringató és a Pikler Játéktér. Badi Mária óvónô, zenetanár, tehetséggondozó Héthangvarázs foglalkozása szintén népszerû: a szülôk, gyerekek között gyakran barátsággá mélyül a csoportos foglalkozásokon kialakult kapcsolat. A kínálatból nem hiányozhatnak a gyermekszínházi elôadások sem. Gryllus Vilmos, a Fabula Bábszínház és a Figurina Bábszínház produkciói is sikeresek, holott a közösségi ház híján van a színháztermi adottságoknak. A hátrányból azonban elônyt kovácsoltak: a gyerekek nagy része szônyegen ülve nézi az elôadást, és szinte testközelbe kerül az elôadókkal. Tanfolyamok A Csillagszemû Gyermektáncegyüttesben Timár-módszerrel tanulják a gyerekek a magyar néptáncot: olyan ez, mint a Kodály-módszer a zenében. Lényege, hogy az élô néptánc és népzene minél kisebb korban, megélt tapasztalatként épüljön be a gyerekek életébe. A Csillagszemûek a magyar táncmûvészeti élet egyik legrangosabb társulataként gyakran képviselik hazánkat a világ különbözô tájain. Rendszeresen fellépnek • 14

a Magyar Táncmûvészek Sztárgáláján. 1998-ban Magyar Örökség Díjjal, 2003-ban EuróPAS Táncdíjjal, 2006ban pedig Prima Primissima-díjjal tüntették ki az együttest. Nagyon népszerû a fiatal, jó humorú, lendületes, összetartó közösséget kialakító Székely Attila ifjúsági és felnôtt Harmónia Táncklubja, amelyben nemcsak tánclépéseket, hanem illemszabályokat, udvariasságot is tanulnak a résztvevôk. Szerda esténként latin táncokat, szombaton és vasárnap társastáncokat lehet elsajátítani a jó hangulatú órákon. Táncos klubestet havi egy alkalommal, szombat este szerveznek. Nemcsak a mozgás, a tánc, a torna fontos – hanem az agytorna is. Rollinger Károly sakkmester vezetésével a Virányos Sakk Egyesületben errôl is gondoskodnak. Rollinger már számos kiválóságot nevelt ki, de a legkisebbekkel is szívesen foglalkozik. Szerda délutánonként tartja a szakköri órákat – elsôsorban általános iskolások részére. 1991 óta vezetô bírája az Erkel Ferenc Sakk Emlékversenynek, amelyet a kerületi általános és középiskolák diákjai, valamint helyi polgárok részére szerveznek. A verseny névadója nyolc évig élt a Hegyvidéken, nemcsak világhírû zeneszerzô, hanem kiváló sakkozó is volt, egyben a Pesti Sakkegylet elnöke. Z. Szabó Zoltán, a Virányoson élô és alkotó fiatal festômûvész a közösségi ház megalakulása óta vezeti a Rajztanodát, ahová kedvtelésbôl, saját örömükre rajzoló, festô felnôttek és felvételire készülô fiatalok járnak. Z. Szabó 1990-ben végzett a Képzômûvészeti Fôiskolán, amit mesterképzô fokozattal egészített ki, 1994-ben Katona Kiss Ferenc-ösztöndíjat nyert. Festményeit a legrangosabb galériákban állítják ki, munkái a legkülönbözôbb magángyûjteményekben fellelhetôk – szerte a világon.

Klubélet, szakkör A Kertbarát kör keretében a környéken élô hobbikertészek meghívott szakemberek segítségével bôvítik tudásukat összejöveteleiken. Vezetôjük, Bartók Sándor Kahlich Endrétôl vette át a stafétát. Az autisták klubja országos vonzáskörû – Vadasné Tóth Mária vezetésével a fiatalok gyógyító beszélgetéseken, valamint számos személyiségfejlesztô foglalkozáson vesznek részt (kézmûves-foglalkozás, társastánc, nyári tábor). Az APS Stúdió tagjai elsôsorban fotómûvészek, akik elôadásokat tartanak, szakmai beszélgetéseket folytatnak a közösségi házban. Vezetôjük: Abonyi Maya fotográfus. A Szülôi Klubban egyéni nevelés-lélektani konzultációkat tart az Angliában doktorált Jeager Péter pszichológus a legújabb kutatási eredmények alapján. Nagy empátiás készséggel segíti a szülôket problémáik megoldásában. Interneten keresztül több családdal is tartja a kapcsolatot, és hasznos tanácsokkal látja el ôket a gyermeknevelés területén. 15 •

A Téry Ödön Turista Baráti Társaság teljesítménytúrákat szervez (BEAC Maxi, Balaton 50, Téry Ödön Emlék Teljesítménytúra), együttléteik alkalmával pedig filmvetítéseket, beszámolókat, elôadásokat tartanak a klub tagjai. A társaság elnöke: Mészáros János. A Virányosi Filmklub látogatói a magyar filmmûvészet remekeit láthatják. A filmpaletta igen színes: a harmincas évek örökzöldjei csakúgy megtalálhatók, mint a kortárs mûvek. “Hogyan élhetünk egészségesen?” – sokakat foglalkoztató kérdés ez. Az Életmód Klubban neves szakemberek adnak útmutatást az érdeklôdôknek a helyes táplálkozás, a stressz, a káros szenvedélyek és számos hasonló, az életminôséget meghatározó kérdésben.

Rendezvények A háznak nincs ugyan önálló kiállítóterme, mégis méltó teret ad az itt bemutatkozó mûvészeknek – tizenkilenc éve havi rendszerességgel szervez tárlatokat különbözô mûvészeti ágakból. Helyet kap a festészet, a fotómûvészet, a selyemfestés, az üvegfestés, a nemezképkészítés, de még a mandalafestés is. Neves, ismert mûvészeken kívül, mint például Macskássy Izolda, Burkus József, Nagy Angéla, Ezüst György, a mûvészi pályájuk elején álló fiatalok is bemutatkozhattak, többek közt Fuchs Tamás, Maczkó Erzsébet, Rainer Péter. A közösségi ház több mint egy évtizede szervez tehetségkutató versenyt és kiállítást festészeti, grafikai és iparmûvészeti kategóriákban, Sérült Fiatalok Fesztiválja címmel. Szoros a kapcsolat a kerületi óvodákkal, iskolákkal, színházi elôadásokat, rendhagyó órákat, ünnepekhez kapcsolódó kézmûves-foglalkozásokat, adventi rajzversenyt hirdetnek a számukra. A hegyvidéki önkormányzat megbízásából a polgármesteri hivatal melletti kis téren rendezik meg a Hegyvidéki Zenés Péntek Délutánokat: 2000 óta minden tavasszal és ôsszel, pénteken délutánonként négytôl este hétig. A rendezvénysorozat nagyon népszerû a polgárok körében, a szervezôk a színvonalas népzenei koncertek mellett táncházzal, tánctanítással teszik vonzóbbá a programot. Sikerült olyan táncosokat találni, akik figyelembe vették, hogy a közönség egy része az óvodás vagy még fiatalabb korosztályból és szüleikbôl áll, így a néptáncot játékos formában tanítják. Nagy sikert aratnak a Solti György Zeneiskola növendékeinek koncertjei is. A zene és tánc mellett Bordács Andrea színvonalas kézmûves-foglalkozásokat tart, sôt, a kéthetente jelentkezô “Gyurmarci” marcipánszobrászat is színesíti a rendezvényt, amelyet elsôsorban a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok látogatnak. Szabadidôsport Noha a médiában szinte kizárólag versenysporttal kapcsolatos hírekrôl hallhatunk, a társadalom egészségi állapota szempontjából fontosabb a szabadidôs tevékenységként végzett mozgás. A Virányosi Közösségi Házban jóga, gerinctorna, mûvészi torna, hastánc, kondicionáló torna, kismama- és baba-mama torna, valamint Príma Torna szerepel a kínálatban. A gyerekek Berczik Sára módszere alapján mozdulatmûvészetés mûvészitorna-foglalkozásokon vehetnek részt. Virányosi Közösségi Ház Hírlevél Hírlevélben (e-mail formájában) is értesülhetnek a ház látogatói az aktuális programokról. Aki szeretne élni ezzel a lehetôséggel, regisztráljon a honlapon: www.viranyos.hu

• 16

B u d a p e s t X II . k e r ü l e t H e g y v i d é k i Ö n k o r m á n y z a t Mûvelôdési Központ Cím: 1124 Budapest, Csörsz utca 18. Telefon/fax: 319-9854/248-1756 Honlap: www.csorsz.hu E-mail: [email protected] Nyitva tartás: 9–19 óráig, vagy az utolsó rendezvény végéig. Megközelíthetô: 59-es villamossal a Moszkva tértôl, 61-es villamossal a Móricz Zsigmond körtértôl, 112-es busszal a Ferenciek terétôl, 212-es busszal a Boráros tértôl és 105-ös busszal a Deák Ferenc tértôl. Ma Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Mûvelôdési Központ (a továbbiakban: Mûvelôdési Központ) névre hallgat a hegyvidéki önkormányzat egyik legfontosabb kulturális alapellátást biztosító intézménye, ám ez nem volt mindig így. A kultúrházat a Magyar Optikai Mûvek (MOM) építtette 1952-ben azért, hogy dolgozói részére biztosítsa a szabadidô tartalmas eltöltését. Az intézmény késôbb – a kor divatjának megfelelôen – felvette a Szakasits Árpád Mûvelôdési Ház nevet, így hívták egészen a rendszerváltásig. A Buda szívében elhelyezkedô épület hangulatában a mai napig az 50-es évek jellegzetességeit viseli, szeren­ csére azonban csupán építészetileg – szellemiségében megújult, felfogásában modern, a nemzeti kultúra hagyományait népszerûsítô intézménnyé vált. Célja nem más, mint ami egy kerületi kulturális intézménytôl elvárható: hogy az ott élô polgároknak közösségi teret, színvonalas kulturális programokat biztosítson úgy, hogy figyelembe veszi a mûfaji, korosztályi igényeket, azok sokrétûségét is. Az intézmény a magyarság ha­gyományos értékeit zenében, táncban, építészetben, a jelen kultúrájával együtt igyekszik a mindennapi élet közelségébe hozni. A Mûvelôdési Központ termeit külsô cégek is bérbe vehetik, de természetesen a ház szervezôi alakítják ki a kulturális kínálatot. Az épület felújítása, illetve modernizá­ciója 2007 végére 17 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

már elengedhetetlenné vált, ezért a kerület képviselô-testülete úgy döntött, az önkormányzat részt vesz a városrehabilitációra kiírt, az Európai Unió támogatásával meg­valósuló pályázaton. Nyertek is, aminek eredményeként az önkormányzat a fôváros egyik legmodernebb és legszebb kerületi mûvelôdési házát állítja a kultúra szolgálatába. Addig is, amíg a felújítás tart, a Mûvelôdési Központ programjai folytatódnak a kerület több oktatási és kulturális intézményében. A programokról és az aktuális változásokról részletesebb tájékoztatás az intézmény honlapján (www.csorsz.hu) található, míg a 319-9854-es és a 06-20-365-8998-as telefonszámon az intézmény munkatársai adnak információkat.

Az épületrôl Az épületet 1992-ben nyilvánították mûemlékké. Az impozáns terek és lépcsôsorok mérete még ma is meghökkenti az embert. A 750 fô befogadására képes színházterem megújult technikával, felújított nézôterével kiválóan alkalmas komoly- és könnyûzenei koncertek, elôadások, filmvetítések, kerületi és más ünnepségek befogadására, a nagy mozivászon pedig igazi filmszínházi élményt biztosít. Ezzel messze nem ért még véget a különleges kultúrterek sora. A kör alakú kupolaterem kialakítása például kedvezô gyermek- és felnôtt táncházak, irodalmi, ismeretterjesztô elôadások, kétszáz fôt befogadni képes színházi elôadások, bábjátékok megtartására. A mobil paravánrendszer segítségével ráadásul kiállítások is helyet kaphatnak. Van itt még 10-100 fôs csoportok befogadására alkalmas szalonterem, klubszoba és elôadóterem. Az épület 3200 m2-es kertje, annak környezete is megújult az utóbbi években: modernebbé, rendezettebbé vált, és 2004-ben uniós szabványoknak megfelelô játszótérrel bôvült, amelyhez mosdó és pelenkázó is tartozik – minthogy mindez ma még nem általános, ez a játszótér nagy népszerûségének egyik, igaz, nem egyetlen oka. • 18

IRODAL M I PROGRA M OK Ôszikék Versmondó Verseny Egészen egyedülálló kezdeményezés ez a nyugdíjasoknak rendezett versmondó verseny. Különlegessége, hogy a résztvevôk nemcsak magyar vagy világirodalmi alkotásokkal, hanem saját verseikkel is szerepelhetnek. Az sem elôírás, hogy az induló nyugdíjas hölgyek és urak a kerületben lakjanak. Irodalmi teaház A Mûvelôdési Központ a kortárs, illetve a klasszikus irodalom legjavát kínálva rendszeresen szervez elôadó-, felolvasóesteket. A belépô nagyon olcsó, más megközelítésben pedig nagyon drága: csupán egy verset kell hozni. Néhány est a közelmúltból: Jankovics Marcell: Színek szimbolikája, Bánffy György: Márai-est, Makovecz Imre: Rajzok és írások könyvbemutató, Menczer Gusztáv: A Gulág rabtelepei, Kabdebó Lóránt: Szabó Lôrinc pályaképe, a TF Mûhely sorozatos elôadásai, mint a Magyar sorsok a Kárpát-medencében, “A bujdosó imája” – Wass Albert-est, Lôte Attila színmûvész irodalmi estje, Doncsev Toso, Mirtse Zsuzsa, Salamin András könyvbemutatója.

T ÁNCOS RENDEZVÉNYEK Ôsztánc Táncmulatság vagy csak zenehallgatás nyugdíjasoknak, felnôtteknek. Istenes Emília vezetésével körtáncokat, karikázókat, vonaltáncokat tanulhatnak az érdeklôdôk. Táncházak A Zurgó együttes táncházai 2001, a Zurgó dió gyermektáncházak 2006 óta, a Népek Napok Táncház sorozat pedig 2007 óta nyújt mozgalmas kikapcsolódást – óriási látogatottsággal és sikerrel.

FIL M VE T Í T ÉSEK A kicsiket a Rajzfilmmatiné, a felnôtteket a Csörsz Filmklub várja, az idôsebb vendégek pedig a Nyugdíjas filmklub vetítéseibôl válogathatnak. A Nemzet Színészeinek életmûvét bemutató sorozat, valamint a nyári szabadtéri vetítések minden korosztály számára izgalmas és tartalmas szórakozást nyújtanak. ELÔADÁSOK Manapság valódi slágertéma az életmód – a témával kapcsolatos elôadások nagyjából havi rendszerességgel találhatók a ház programjai között. A Lelki Egészség Klub és a Hegyvidéki Egészségklub célja, hogy a látogatók alaposabban megismerhessék testük és lelkük mûködését, és az így megszerzett ismeretek birtokában a gyakorlatban is képesek legyenek kellemesebbé tenni hétköznapjaikat. A magyar történelem és kultúra ápolását a László Gyula Egyesület elôadásai segítik, míg Óvári Árpád diavetítéses elôadás-sorozata a Kárpát-medence természeti csodáit (Fogarasi-havasok, Magas-Tátra, Dévény, Retyezát, Békás-szoros, Hargita stb.) hozza közelebb a látogatókhoz. A kultúrtörténeti elôadásokon eddig a többi között Kárpátalja mûvelôdéstörténetérôl, a Budakeszin felállított Himnusz-szoborról, Varga Lóránt zarándokútjáról, a Saint Simon templomban található magyar vonatkozású freskósorozatról hallhattak az érdeklôdôk. 19 •

GYER M EKPROGRA M OK A Zurgó dió gyermektáncházat már említettük, ezzel azonban messze nem értünk a végére az intézmény falai közt megjelenô gyerekprogramoknak. Domi, azaz Domonkos Béla Bábszínháza, a Kolompos együttes koncertbérlete, a Gesztenye gyermekszínházi bérlet változatos elôadásai is ebbe a sorba illeszkednek – köztük nagyszínpadi, táncszínházi, bábszínházi elôadások, valamint koncertek. Említést érdemelnek továbbá az élô zenés Iciri-piciri táncház, az Iciri-piciri piknik, a Kaláka együttes és Gryllus Vilmos koncertjei. A Mûvelôdési Központ az egyik otthona a Tücsök-zene programjainak, a Csillagszemû Táncegyüttes tanfolyamainak, továbbá az Óbuda Mozgásmûvészeti Iskola foglalkozásainak. BIOPIAC Szombatonként ökopiac mûködik a Magyar Biokultúra Szövetség üzemeltetésében. Ellenôrzött biotermékek széles választéka várja azokat a vásárlókat, akik fontosnak érzik az egészséges életmódot és a környezet védelmét. A számos ôstermelônek köszönhetôen felvonultatott friss zöldségek és gyümölcsök mellett feldolgozott áruk, húsfélék és tejtermékek, pékáru, méz is kaphatók a piacon, ahol gyakran még kóstolni is lehet.

• 20

EGYÉB PROGRA M OK Civil egyesületek, szervezôdések klubnapjainak, összejöveteleinek is tere a Mûvelôdési Központ. A házban tartja rendezvényeit a többi között a Magyar Társasjátékos Egyesület és a Családépítô Klub a Sapientia Családpedagógiai Intézet munkatársával. A Baba-Mama Klub és a Babamasszázs a kisebb korosztálynak és a szülôknek, a Tündértánc foglalkozásai pedig a nagyobb lányoknak nyújtanak programlehetôséget. A Holiday Sporttánc Egyesület, az Istenes Emília által vezetett Világ legszebb körtáncai, valamint Péter tánciskolája (Gál Péter vezetésével) együttesen minden korosztály számára kínál olyan táncos programot, amely egyszerre tanít és szórakoztat. A Drazsé Drámajátszó Stúdió fiatal növendékei is említést érdemelnek, az idôsebb korosztályt pedig a Szupernagyi Népdalkör, a Nyugdíjas torna és a Nyugdíjas Bridzsklub várja. A változatos irányultságú “szakklubokhoz” természetesen csatlakozni is lehet: a Csipkeverôk Baráti Köre, a Budai Tájak, Korok Klub, a Természetvédôk Turista Egyesülete, a MOM Rádióklub, a MOM-208 Bélyeggyûjtô Kör, valamint a Hegyvidéki Bélyeggyûjtôk egyaránt segítséget nyújtanak a szabadidô hasznos eltöltéséhez. Ugyancsak a Mûvelôdési Központ biztosít lehetôséget az egykori Magyar Optikai Mûvek (MOM) immár nyugdíjas dolgozói, valamint a nyugdíjas pedagógusok rendszeres összejöveteleihez.

21 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Hegyvidék Lapkiadó Cím: Telefon: Honlap: E-mail:

1126 Budapest, Beethoven utca 2/a 356-3446, 355-2494. Fax: 225-8868 www.hegyvidekujsag.eu [email protected]

A Hegyvidék Lapkiadó adja ki az önkormányzat ingyenes, kéthetente 40 000 példányban megjelenô újságját, a 2010-ben negyvenedik évfolyamába lépô Hegyvidéket, amely minden kerületi lakás és intézmény postaládájába eljut. A lap elsôdleges célja, hogy a lehetô legrészletesebben tájékoztassa a polgárokat a Hegyvidéken zajló eseményekrôl, programokról, minden olyan információról, ami érintheti az életüket. Az újság készítôinek egyik legfôbb szándéka a lokálpatriotizmus erôsítése: az állandó helytörténeti rovat mellett bemutatja a helyi kötôdésû alkotókat, mûvészeket, a tudomány valamely területén elismerést szerzô embereket, és olyanokat is, akik mellettünk élnek, szomszédjaink, ám kevesebben ismerik ôket, kevesebbet tudunk róluk. Az állandó rovatok (pl.: közélet, kultúra, életmód, egészség, környezet, sport – szabadidô) segítségével próbálja megkönnyíteni a tájékozódást azok számára is, akiknek esetleg a Hegyvidék az egyetlen információs forrásuk. A lapkiadó gondozásában lát napvilágot az önkormányzat 2008-ban elindított tájékoztató sorozata, amelynek ötödik részét tartja most kezében az olvasó. A sorozat eddigi kötetei: Zöld Hegyvidék, Sportos Hegyvidék, Oktatás a Hegyvidéken, Egészséges Hegyvidék. Három gazdag tartalmú és igényes külsejû helytörténeti könyv kiadása is a kiadó nevéhez fûzôdik: a Hegyvidéki fotográfiák, a Hegyvidéki épületek és a Hegyvidéki vendéglátás. A Hegyvidéki fotográfiák sikerét jelzi, hogy már a második kiadása is teljesen elfogyott. A másik két részt korlátozott számban megvásárolhatják az érdeklôdôk a Hegyvidék lap szerkesztôségében (a könyvekrôl részletesebben a 139. oldalon olvashatnak). ˆˇˆˇˆˇˆ

Hegyvidék Televízió Cím: 1122 Budapest, Maros utca 10. Telefon: 06-20-501-9828. Telefon/fax: 201-2204 Honlap: www.hegyvidektv.hu E-mail: [email protected] A Hegyvidék Televízió adása jelenleg a Fibernet Zrt. kábelszolgáltatónál az UHF 196.25 MHz-en, valamint a UPC hálózatán az UHF 210.25 MHz-en nézhetô. Közmûsorszolgáltatóként a Hegyvidék Televízió korszerû, a helyi igényekhez igazodó, azokat kiszolgáló mûsorstruktúrájával közvetítô szerepre törekszik a lakosság, az önkormányzat, a közhivatalok és a civil szervezetek között. Huszonnégy órán keresztül tájékoztatja a kerület lakosait, a hét minden napján új rögzített vagy élô stúdióbeszélgetésekkel jelentkezik fômûsoridôben, 19 és 22 óra között, 22 órától reggel 7-ig pedig ismétléseket láthatnak a nézôk. A tévé munkatársai hétköznap reggelenként 7 és 10 óra között útfigyelô kamera segítségével idôjárásjelentést és közlekedési információkat szolgáltatnak, 10-tôl 14 óráig pedig a Képújság oldalai nyújtanak téjékozódási lehetôséget. A délutáni, esti stúdióbeszélgetéseket színes helyi riportokkal, képes összefoglaló anyagokkal teszik mozgalmasabbá. • 22

A Hegyvidék Televízió állandó mûsorai • Hegyvidéki Hírek Hiteles és gyors tájékoztatás a kerület aktuális eseményeirôl. Naponta 10 percben jelentkezô riport. • Kommentár nélkül A kerület aktuális eseményeit teljes egészében bemutató, 20-30 perces, vágott, de kommentár nélküli mûsor. • Hegyvidéki Hírmondó Hírösszefoglaló 30-50 percben a kerületben történtekrôl. Aktuális heti eseményeket bemutató hírmagazin. • Kék hírek Bûnügyi hírek a Hegyvidéken. Heti összefoglaló 20 percben a Hegyvidék bûnmegelôzési és bûnüldözési információiról. • Kultúrpont Minden, ami kultúra. A hegyvidéki önkormányzat tulajdonát képezô intézmények és független XII. kerületi kulturális mûhelyek eseményeinek, kiállításainak, megnyitóinak tudósítása 15 percben. • Hegyvidéki Tréner Sport- és életmódmagazin, amely bemutatja a kerület sportolási lehetôségeit az iskolai tornatermektôl a fit­ nesztermekig. Életmóddal és edzéssel kapcsolatos hasznos tanácsok kezdôk és haladók számára 20 percben. • Alfa és Omega Ökumenikus vallási mûsor fél órában, amely bemutatja a kerülethez kötôdô egyházi közösségek, kisközösségek fontosabb eseményeit. • Egészség-ôr Egészségüggyel, életmóddal és gyógymódokkal foglalkozó magazinmûsor, amely bemutatja a Hegyvidék egészségügyi intézményeit és szolgáltatásait is. • Együtt A Hegyvidéken élô kisebbségek társadalmi és kulturális információit, eseményeit egy órában bemutató magazinmûsor. 23 •

Ezüst György festômûvész Az Alföld szerelmese ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ

Ezüst György (1935) az alföldi táj egyik legismertebb élô festôje. Több országos tárlat díjazottja, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje, a Hegyvidéki Nemzetközi Mûvésztelep alapítója, hat évig vezetôje. ° Békéscsabán született, a Hegyvidéken él négy évtizede. Gondolom, a háború utáni “átrendezôdések” évei is szerepet játszottak ebben.

• Az ágostai hitvallású Rudolf Evangélikus Gimnáziumban kezdtem tanulmányaimat Csabán, de csakhamar általános iskola lett a neve a vérzivatar után. Voltam cserkész ôrsvezetô, majd piros nyakkendôs úttörô. Érettségi után felvettek a Képzômûvészeti Fôiskolára, ám “átszerveztek”, és a Cukor utcai pedagógiai fôiskolára kerültem. Amikor az is megszûnt, az egri tanárképzôben kaptam rajztanári oklevelet. Néhány évvel késôbb végül megszereztem a Képzômûvészeti Fôiskola mûvészdiplomáját is. ° Ekkor szemelte ki a budai hegyoldalt mint jövendô fellegvárát?

• A történet ismét vargabetût vett, mivel visszatértem Békéscsabára tanítani, hogy anyagilag is támogatni tudjam mûvészi ambíciómat. Ám hamarosan rájöttem, vidéken bebetonozzák az embert. Megbecsülik, sikere van, de a gondolkodását provinciális keretek közé szorítják. A mûvészi élet központjában akartam élni. Ez a hely Magyarországon Budapest. ° Diákkoromból emlékszem, a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított, a Várhegy keleti lejtôjén.

• 1971-ben foglaltam el az új katedrát. Lakást, otthont találtam itt, a Mátyás király úti eklektikus villában, amelyet késôbb mûteremmel bôvítettem ki. Így teljes lett az életterem, és boldog vagyok, hogy azóta is ebben a szép hegyvidéki környezetben élhetek. Pogány Ödön Gábor, a Szépmûvészeti Múzeum igazgatója híresztelte el, hogy “Ezüst most a hegy tetejérôl nézi az Alföldet”… ° Egy elismert alföldi festônek nem az Alföldön illene élnie?

• Mindenki magával hozza a szülôföld szeretetét, az ott kapott inspirációkat. Jöhettem én a Hegyvidékre, a dombok és hegyek közé, az Alföld velem tart, bennem él, s akarva-akaratlanul felbukkan mûveimben. • 24

°­ Az emlékeibôl él és dolgozik?

•­ Szülôföldem nagy hatással volt rám életem elsô három évtizedében. Fáradhatatlanul jártam a tanyákat. Akkor még divat volt a tájban való festés – így szó szerint együtt éltem a témával. Fölfedeztem a tanyák szigorú szerkezetét. A táj egyszerûségében rejlô szépséget. A tradíciók világából táplálkozva észrevettem a konstruktíva lehetôségeit, a nézôpontot a rálátással gazdagítottam. Az alföldi ember a föld és az állat egységébôl formálódik. Az ember és a ló kapcsolata az érzelmek gazdag világa. Úgy érzem, a magyar festészet az alföldi hagyományokból vált sajátossá és teljesedett ki. ° Kirándulásait a pop-artba, a kubizmusba, a nonfiguratív ábrázolásba a városi élet következményének könyveli el?

• A mûvészet születése óta nagy egység, amely magában hordozza a különbözô megfogalmazások lehetôségét. Így érthetô, ha a kezdetektôl fogva érdeklôdtem a látvány különbözô megközelítései iránt. A látvány magában hordozza minden stiláris kifejezés lehetôségét. Utazásaim során végigjártam a mûvészet világának ôrhelyeit. Csodáltam és igyekeztem megérteni a mûvészettörténet nagy alkotásait. Ezek az élmények is tanítottak saját világom megteremtésére. Soha nem lettem hûtlen az Alföld világához, és ennek megfogalmazása volt életem igazi öröme. ° Mindeközben mûvészportrékat is festett, melyek közül a Faludy Györgyrôl készült az egyik legismertebb. Milyen ember volt a költô?

• Számtalanszor megfordult nálunk, szerette a kertemet, gondolatokat ébresztettünk egymásban. Mondhatnám: “én voltam a legjobb barátja” – sokan másokkal együtt. Mert az ô ôszinte, közvetlen érdeklôdésébôl sugárzott, hogy fontosak vagyunk számára. Nagyszerû egyéniség volt, hallatlan memóriájával lenyûgözött, ezért is felnéztem rá. Én csak a szépre emlékezem. ° Éveken át vezette az ön által alapított Hegyvidéki Nemzetközi Mûvésztelepet, most mégis magányos farkasként ismerik errefelé.

• Mindig is magamban dolgoztam, a nagy civakodásokból kimaradtam. Vidékrôl “fölszármazott” festô vagyok. Egyedül jöttem fel, s bár csapódhattam volna a mûvészeti csoportokhoz, nem tettem. Ez nekem nem ment. A magam erejébôl akartam érvényesülni. ° Mégis, ha kitekint mûterme ablakán, milyennek találja a Hegyvidék kulturális életét?

• Rendkívül gazdagok vagyunk mûvészekben. Ha okosan gazdálkodnak velünk, a pezsgés istenigazából beindulhat. Mi, “öregek”, szívesen részt vállalnánk egy központi galéria felállításában. S akkor már csupán a fiatalokat kellene kicsit ösztökélni. Csodás dolgokat csinálhatnánk együtt. 25 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Múzeumok

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

H e g y v i d é k i H e l y t ö r t é n e t i G y û jt e m é n y Cím: 1126 Budapest, Beethoven utca 1/b Telefon: 457-0501. Fax: 457-0500 Honlap: www.hegytortenet.hu E-mail: [email protected] Nyitva tartás: kedden, csütörtökön, pénteken 10–18 óráig. Iskolai csoportoknak: kedden, csütörtökön, pénteken 9–16 óráig. A belépés ingyenes. Elôzetes bejelentkezés után más idôpontokban is fogadnak iskolai és felnôtt csoportokat, látogatókat. Tárlatvezetés 5 fô esetén indul, elôzetes telefonos bejelentkezés szükséges. A hatvanas években lelkes hegyvidéki lakosok és helytörténészek indították el a helytörténeti kutatómunka és kiállítóhely megszervezését, 1973-ban pedig meg is kezdte mûködését a helytörténeti gyûjtemény – ekkor még a Városmajor utca 76. alatti, félszobányi területen. Az idôk során több mint 40 ezres tétellé nôtt az anyag, így a gyûjtemény idôrôl idôre tágasabb helyre költözött. A késôbbi, Maros utcai helyiség, amely kiállítóhely, kutatóhely és raktár is volt egyszerre, az 1990-es évek végére szintén alkalmatlanná vált feladata betöltésére. 1998 szeptemberében költözött át a helytörténeti gyûjtemény a Városmajor utca 16. alá, ahol korábban egy három tantermes iskola mûködött. Az ottani helyiségek egyúttal képzômûvészeti kiállításoknak is otthont biztosítottak, helytörténeti és mûvészeti rendezvények és tárlatok követték egymást. A hegyvidéki önkormányzat 2004 végén – a kerület gazdag múltjára tekintettel – külön helytörténeti gyûjtemény kialakításáról határozott: 2005. január 1-jén önálló intézményként alakult meg a ma is mûködô Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria a Beethoven utca 1/b alatt. A képzômûvészettel foglalkozó galéria változatlanul a Városmajor utca 16.-ban várja a látogatókat, míg az intézmény székhelyén, a Beethoven utcában kapott helyett az idôszaki helytörténeti kiállítás. Ugyanott teljes körû infrastrukturális adottságok mellett, elôzetes bejelentkezést követôen bárki kutatásokat végezhet, és a gyûjteményben kialakított • 26

helytörténeti-fôvárostörténeti könyvtár dokumentumait is használhatja. Az intézmény munkatársai szilárdan hisznek abban, hogy egy jól kialakított és színvonalas kiállításokat rendezô helytörténeti gyûjtemény képes erôsíteni a kerületben élôk lokálpatriotizmusát, szorosabbra fûzni a Hegyvidékhez való kötôdést. A történészek, muzeológusok munkája mellett a hegyvidéki polgárok támogatására is szükség van, hiszen az ô visszaemlékezéseik, használati tárgyaik azok, amelyekbôl valójában felépül és bemutathatóvá válik a kerület történelme.

Idôszaki éves kiállítások A Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény évente új idôszaki kiállítással jelentkezik. “…Amirôl a Hegyvidék mesél” címmel tekinthették meg az érdeklôdôk azt a tárlatot, amely a Hegyvidék történetét dolgozta fel, mutatta be a kôkortól egészen a XX. század közepéig. A vitrinekben sok más mellett megcsodálható volt a XII. kerületbôl elôkerült, több mint négyezer éves, bronzkori agyagedény, a középkori vízvezeték darabjai, az Óra-villa híres óraszerkezete, amely önmagában is ipartörténeti mûemlék. Térképeken nyomon lehetett követni a kerület kialakulását 1949-ig, amikor is a Hegyvidék mai határait rögzítették. Ez a kerület életében meghatározó idôpont volt a kiállítás záró dátuma. Az “Örök Zöld” címû tárlatnak már a címe is utalt arra, hogy a Hegyvidéken minden korban a természet volt a meghatározó. A középkorban királyi vadászatokat rendeztek, a reformkorban mulatni, szórakozni, piknikezni jöttek ide a budai polgárok. Megismerhette a látogató azokat az emberi tevékenységeket, történeteket, amelyek a Budai-hegység erdeit alakították. Az “Iskoláink élete – életünk iskolái” címû, 2009-ben megnyíló idôszaki kiállítás felelevenítette a kerületben egykor és ma élôk iskoláséveit, emlékeket ébresztve az alma materban töltött idôszakról. A helytörténeti gyûjteményben nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek számára korosztályi sajátosságok alapján felépített csoportos foglalkozásokra. A kiállításokat minden esetben speciális tárlatvezetések egészítik ki, melyek során a gyerekek kezükbe foghatnak régi tárgyakat, és így nem csak a vitrinek üvegén át kerülhetnek kapcsolatba a történelemmel. Állandó kiállítások A János-hegyi Erzsébet-kilátó története Hat tabló tekinthetô meg a János-hegyi Erzsébet-kilátóban az építmény történetérôl. Az ismertetô kitér a János-hegy adottságaira, nevének eredetére, a kôbôl készült kilátót megelôzô “messzelátókra”, az épület tervezésének fordulatos eseményeire. Megcsodálható a hajdani Jánoshegyi vendéglô impozáns épülete, valamint a legutóbbi felújítás alkalmával újjászületô kilátó. MOM-emlékkiállítás A Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és a MOM Emlékalapítvány közös munkája eredményeként 2008 szeptemberétôl látogatható a Maros utca 1. alatti helytörténeti kiállítóhely, ahol a Magyar Optikai Mûvek történetérôl szóló tárlat látható. Az emlékalapítvány tagjai minden szerdán 14 órától várják az érdeklôdôket, akár volt kapcsolatuk az egykori MOM-mal, akár csak most szeretnék felfedezni maguknak a “hegyvidéki ipar” egyetlen jelentôs szereplôjét. 27 •

Programok “Ismerd meg a Hegyvidéket!” – helytörténeti séták A Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény “Ismerd meg a Hegyvidéket!” elnevezéssel újraindította az egykoron a helytörténettel foglalkozó egyesületek által szervezett, nagy népszerûségnek örvendô kerületi sétákat. 2009 áprilisától havonta, szakavatott elôadók kalauzolásával várják az érdeklôdôket. A résztvevôk az elôadóval elôre egyeztetett útvonalon nézhetik meg a neves villákat, szobrokat, nevezetességeket és természetvédelmi értékeket. A séták ingyenesek, sôt, aki elôre jelzi részvételi szándékát, az adott sétához kapcsolódó kitûzôt kap ajándékba. Az elsô helyszín a Mártonhegy volt, azóta a sétálók megismerkedhettek a Városmajor történetével, valamint kalauzolták ôket a Svábhegyen, az Eötvös úton, ahol betekintést nyerhettek az ottani víztorony belsô tereibe. A Kulturális Örökség Napja országos rendezvényhez kapcsolódva ellátogattak a Kissvábhegyre, majd a Farkasréti temetô, illetve a Városkút és a Béla király kút forrásházainak eddig látogatók elôl elzárt ciszternái következtek. A Hegyvidék bôvelkedik érdekes helyszínekben, így a havi helytörténeti séták tartalmas kikapcsolódást biztosítanak majd a kerület iránt érdeklôdôk számára a jövôben is. Akik lemaradtak, és ezután kívánnak csatlakozni, azok a Hegyvidék újságból, a kulturális intézményekben kihelyezett plakátokról, valamint a helytörténeti gyûjteményben tájékozódhatnak az aktuális programokról. Múzeumok Majálisa A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében minden év májusában megrendezik a muzeális intézmények számára bemutatkozási lehetôséget kínáló Múzeumok Majálisát. A kétnapos rendezvényen a Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény több ezer emberrel ismerteti meg a Hegyvidék kulturális örökségeit, természeti szépségeit. Vetélkedôk, gyermekfoglalkozások, a XII. kerületet bemutató kulturális kiadványok is várják az érdeklôdôket. Múzeumok Éjszakája Szent Iván éjjelén nyitott ajtók várják az országos rendezvényre ellátogatókat a Beethoven utcában 18 órától éjjel 2-ig. Több százan “kóstolnak bele” ilyenkor a hegyvidéki vendéglátásba. A vendégek fáklyafényes hangulatban küldhetnek kerületi archív képekkel díszített képeslapot az ország bármely pontjára, kiváló jazzmuzsika társaságában ismerkedhetnek az aktuális kiállítással, továbbá részt vehetnek vetélkedôkön, gyermekfoglalkozásokon.

• 28

Helytörténeti konferencia Az elsô konferenciát 2000-ben, a kerület megalapításának 60. évfordulója alkalmából rendezte a helytörténeti gyûjtemény. A második program Jókai Mór és a Svábhegy kapcsolatáról szólt, míg harmadik alkalommal Mátyás király és a XII. kerület volt a téma. A konferenciára minden helyi és nem kerületi polgárt várnak a szervezôk. Egyéb kulturális programok A Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria aktívan részt vesz kerületi vetélkedôk szervezésében a Hegyvidéki Napok, évfordulók kapcsán, valamint nemzeti ünnepeinken. A gyûjtemény legfontosabb célkitûzései közé tartozik, hogy az itt élô polgárokat megismertesse lakóhelyük történetével, ezért tablókat helyezett el a kerületben közlekedô BKV-járatokon. A két hónapos idôszaki “kiállítás” rövid helytörténeti ismertetôkbôl állt, amelyek az adott járat egy-egy megállója (vagy a megállóhoz közeli terület) történetét dolgozták fel archív képekkel. A Városmajor utcában is ismertetô táblák láthatók, amelyek bemutatják a környék történetét. Az utca ugyanis a XII. kerület egyik legkorábban lakott részén, a Krisztinavárosban fekszik, annak közlekedési és kulturális központja.

29 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Bajor Gizi Színészmúzeum Cím: 1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16. Telefon: 356-4294 Honlap: www.oszmi.hu/menu.htm Nyitva tartás: csütörtöktôl vasárnapig 14–18 óráig. Bejelentkezés: Czékmány Anna, 06-30-362-5854; [email protected] vagy Pázmáné Zöld Márta, 225-3161, 225-3162; [email protected] Szervezett (elôre bejelentkezô) csoportok számára a tárlatvezetés ingyenes. A Bajor Gizi Színészmúzeum a neves színésznô egykori otthonában található. Bepillantást enged a színház kulisszatitkaiba, és emléket állít kiemelkedô színmûvészeinknek. A hatalmas, kellemes pihenést kínáló parkkal körülölelt, kétszintes neobarokk villa alsó emeletén négy színésznô személyes és színpadi tárgyai idézik meg élettörténetüket, színpadi sikereiket és a kort, amelyben éltek. Az emelet egy elôadás elôkészítésének folyamatát mutatja be színházi kuriózumokkal, mozgóképpel, makettekkel. A folyamatosan változó idôszaki kiállítások a magyar és európai színháztörténet, tánc- és bábmûvészet legizgalmasabb fejezeteit dolgozzák fel.

ˆˇˆˇˆˇˆ

J ó k a i Em l é k s z o b a Cím: 1121 Budapest, Költô utca 21. Telefon: 395-2605 Nyitva tartás: májustól októberig, szerdától vasárnapig, 10–16 óráig. Az állandó kiállításra a belépés díjtalan. Jókai Mór egykori tornácos nyári lakja helyén (amely a második világháborúban súlyosan megrongálódott), a Természetvédelmi Hivatal épületében egy kicsiny szobát szenteltek az író emlékének. A tárlat az író kertjének az életében és az életmûvében elfoglalt helyét mutatja be. • 30

S c h r a mm e l Im r e k e r a m i k u s ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ A kerámia maga az anyaföld

Schrammel Imre (1933) Munkácsy-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas keramikus. A Magyar Iparmûvészeti Egyetem volt rektora, a Nemzetközi Kerámia Akadémia vezetôségi tagja. ° Mondás járja, hogy Schrammel Imre nem alakítja az agyagot, hanem egyszerûen azonosul vele.

•­ Terebess Gábor írta a Mûvészet címû folyóiratban, hogy az agyagnak nincs saját, eredeti formája, mint a fának, bôrnek, kônek, ércnek, rostnak; képlékenysége és jellegtelensége szinte minden más anyagnál alkalmasabbá teszi az ember teremtette belsô formavilág megvalósítására… ° Vagyis amit magam körül látok e nappali falain, az mind ön megannyi változatban?

•­ A kerámia maga az anyaföld. Ha azzal dolgozom, nem lehet hazudni. A darabot én csinálom, és mégsem. Elindítom a folyamatot, de valami átveszi tôlem, és elkészül. Az lesz belôle, ami az anyagból következik. Akkor is, ha a fejemre állok. Az agyag a kezem között kimondja az igazságot, rettenetesen és durván. ° Ön a kerámia fakultáson belül a porcelán szakra járt. Egy Herendrôl kikerült kancsós kislány figurája bennem nem ezt a benyomást kelti…

• A porcelán hazudik. Mint a legendás szépasszony és kellékei, a kozmetika, a cicomás ruha, a máz, a mûvi viselkedés, az álarc, az erotikus mozgás. Csalódás megpillantani mindezek nélkül… ° Mégis, leghíresebb sorozata saját herendi korszakából a Karnevál jelmezbe öltöztetett bohócfigurái.

•­ A karnevál is hazudik. Teszem azt, felöltözök királynak. Valójában király vagyok én? Nem, csak úgy viselkedek arra a néhány órára. Kedves hazugság, de gyönyörû. A porcelán világa is ilyen. Illúziót sugall a polgári komód üvegvitrinjébôl. ° Négyéves herendi kiruccanása során forradalmat okozott a gyárban.

• A Kossuth-díj és a rektori kinevezésem eredményeképpen hívtak meg igazgatósági tanácsadónak. Nem vagyok az a személy, aki értekezleteken üldögél és a költségvetésrôl cseveg. A nyakkendô nem az én mûfajom. 31 •

­ Overallt húztam, és a gépek mellé álltam. A Karnevál része volt annak a kísérletnek, amellyel el akartam lépni a hagyományos nipp figuráktól a humor felé úgy, hogy közben megtartsuk a herendi bélyeget, és eladhatók is legyenek. A sorozat sikeres volt, de beláttam, a nagyvilágban Herend az edényeirôl, az étkészleteirôl híres, az hozza a pénzt. ° Miképpen viszonyult az edénytervezéshez?

•­ Én magam sohasem készítettem edényt. De az egyetemen tanítottam a tárgyat. Volt idô, amikor az egész országban csak az én tanítványaim terveztek edényeket a porcelángyáraknak. ° Ön mégis robosztus kerámiaalakjaival vált világhírûvé.

• A Herenden, Hollóházán, a pécsi Zsolnaynál és a külföldi porcelángyárakban eltöltött idôm nem veszett kárba. Kitanultam a brand-porcelán készítésének technikai fogásait, ezzel megkerültem a hagyományos népi fazekasmûhelyek útját, és elôbb értem oda, ahol most napjaink keramikusai tartanak. Ma minden jó nevû keramikusmûvész magas hôfokú porcelán technikával dolgozik. ° Legendák keringenek szétszabdalt vagy szétlôtt agyagalkotásairól.

• Az ember az életét és a környezetét három tengellyel próbálja behatárolni: hosszúság, szélesség és magasság. Így mérni tudja, és ellenôrizni. A természet nem szereti az éleket, a szögletes formákat. Lekerekíti azokat. Formáltam egy szabályos, fehér agyagkockát, amelyen még kéznyom sem volt. Néztem ezt a nyers “szobrot”, és arra gondoltam, elkészítettem az abszolút alkotást! Olyan tökéletes, hogy nem szabad többé agyaghoz nyúlnom. Ekkor belevágtam egy vasrúddal. Az eltorzult mû jobban tetszett, mint az eredeti. A következôt dróthuzallal szabdaltam össze, az azt követôkbe puskával lövettem bele. A roncsolássorozat fantasztikus formákat szült. Bebizonyítottam, hogy a geometrián innen is van harmónia. ° A kerámiába égetett madártetemekkel mit sikerült bizonyítania?

• Az élet körforgását. Porból lettünk, porrá leszünk. A kerámia, vagyis a föld visszaveszi azt, amit kölcsönadott az életnek. ° Hegyvidéki stúdiójának romantikus dzsungelkertjében emberi kerámiatorzók bújnak meg a bokrok alatt, akár egy szürrealista álomban…

• Meg akarom tudni, milyen hatással van az idôjárás hosszú távon az égetett agyagra.

• 32

° Az ön által ültetett fák korából ítélve ez a kísérlet akár hosszú ideje is folyhat.

•­ Harminc évvel ezelôtt költöztünk a Vércse utcába. Akkor pragmatikus döntés volt. Naponta ingáztam Újpestrôl a Zugligeti úton lévô egyetemre. Legjobb barátom, Fekete György belsôépítész vette ezt a telket, de túl nagynak bizonyult számára. Jutányos áron átadta egy részét. Textiltervezô feleségemmel elôször csak a stúdiónkat szándékoztuk itt felépíteni, de késôbb kibôvítettük, és lakhatóvá tettük az épületet. Akkor fedeztük fel, milyen mesebeli környezetbe kerültünk. ° Szülôvárosában, Szombathelyen állandó kiállítást rendeznek a mûveibôl. Érheti a Hegyvidéket is hasonló megtiszteltetés?

•­ Nemrég megkerestek az önkormányzattól, hogy szeretnék összeverbuválni a kerületben élô mûvészeket egy állandó körbe, és egy galériát is felszabadítanának e célból. Rotációs alapon rendeznénk kiállításokat a mûveinkbôl, szakköröket, elôadásokat tartanánk. Örömmel vennék részt benne…

33 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Tudományos intézetek

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Cím: 1121 Budapest, Költô utca 21. Telefon: 275-6247 Kapcsolattartó: Berényi Zsombor Honlap: www.mme.hu E-mail: [email protected] Az 1974-ben alapított Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hazánk és a középkeleteurópai régió legnagyobb, 10 000 tagot számláló, kiemelten közhasznú természetvédelmi civil szervezete. Célja, amint azt “A madárbarát Magyarországért!” jelmondata is mutatja: a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminôség és a biológiai sokféleség megôrzéséhez. Az egyesület önkéntesek bevonásával természetvédelmi kutatásokat, védelmi akciókat hajt végre, isme­ret­ terjesztô elôadásokat, táborokat rendez. Magyarországot képviseli a madárvédelmi szervezetek világszövetségében, a BirdLife Internationalben.

ˆˇˆˇˆˇˆ

XX. század Intézet Cím: Telefon: E-mail:

ˆˇˆˇˆˇˆ

1122 Budapest, Határôr út 35. 212-7140 [email protected]

MTA Csillagászati Kutatóintézet Cím: Postacím: Telefon:

1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 15–17. 1525 Budapest, Pf.: 67. 391-9360. Fax: 275-4668

A Konkoly Obszervatórium (a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének budapesti rész­ lege) Konkoly-Thege Miklós magánobszervatóriumából jött létre. Az 1871-ben Ógyallán alapított csillag­ vizsgálót Konkoly 1899-ben ajándékozta a magyar államnak. Az elsô világháború után Budapestre, a mai helyére került. A Konkoly Obszervatórium üzemeltetését 1952-ben vette át az MTA. Az intézményt egy évben két alkalommal nyitják meg a nagyközönség elôtt: májusban, a csillagvizsgáló alapításához közeli napon, illetve novemberben, a Magyar Tudomány Ünnepén. A nyílt napokról a fenti tele­ fonszámon lehet érdeklôdni.

• 34

Központi Fizikai Kutató Intézet

ˆˇˆˇˆˇˆ

Cím: 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29–33. Postacím: 1525 Budapest, Pf.: 49. Telefon: 392-2266 Az intézetet a Kulturális Örökség Napján nyitják meg a látogatók elôtt. Szervezett csoportokban lehet végigjárni. Csak 14 éven felüli látogatókat fogadnak!

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Cím: Tel: E-mail:

1124 Budapest, Németvölgyi út 37–39. 458-5926, 458-5929, 424-0426. Fax: 458-5931 [email protected]

A Németvölgyi úton található telephelyen jelenleg a tudományos metrológiával foglalkozó Metrológiai Fôosztály, a Mûszaki Koordinációs és Súlyosbaleset-megelôzési Fôosztály, valamint a Budapesti Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság mûködik. A látogatók (felsô-, középfokú oktatási intézmények tanulói, nyugdíjasok, civil szervezetek) számára a tapasztalatok szerint elsôsorban a nemzeti etalonokat (tömeghosszúság-, víz-, gáz-, környezetvédelmi, sugárfizikai, erôméréseket) fenntartó laboratóriumok megtekintése lehet érdekes. A hivatal számos muzeálisnak tekinthetô mérôeszközt ôriz. Tíz-húsz fôs csoportokban, elôre egyeztetett idôpontban fogadnak vendégeket. Fokozott érdeklôdés esetén elôre meghirdetett “nyílt nap” szervezésére is lehetôség nyílik. A lebonyolítás koordinátorai: Kálóczi László osztályvezetô, Tomanyiczka Kálmán metrológus.

35 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Galériák

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Volksbank Galéria Cím: 1126 Budapest, Istenhegyi út 40/a Honlap: www.volksbank.hu/galeria Nyitva tartás: hétfô–szerda 8–16, csütörtök 8–18, péntek 8–15 óráig. A kiállítások szakmai tanácsadója: Bretus Imre, Duna pArt Galéria (honlap: www.dunapartgaleria.hu) A kiállítások ingyenesen látogathatók. Bôvebb információ: 06-20-415-6776. A Magyarországi Volksbank Zrt. 2003-ban döntött úgy, hogy a képzômûvészet kiemelkedô támogatójaként fontos szerepet vállal a mûvészet értékeinek megôrzésében. A pénzintézet épületeiben immár hat éve láthatja a közönség rangos magyar alkotók mûveit: a klasszikus magyar mûvészet emblematikus alakjait, mint például Aba-Novák Vilmost, Egry Józsefet, Simon György Jánost, Jeges Ernôt, Molnár-C. Pált, illetve a kortárs képzômûvészet jelentôs, izgalmas, vagy épp a pályája elején lévô alkotóit. Az országos mûvészettámogatási programban kiemelkedô szerepet kap a bank Istenhegyi úti épülete, amely “zászlóshajóként” reprezentálja a mecenatúra elveire épített sorozat céljait. Az elsô tárlatot követôen több mint harminc jelentôs és hiánypótló kiállítást tekinthetett meg a nagyközönség. A bank kiállítótere így nemcsak a kerület kulturális életében tölt be fontos szerepet, hanem az ország képzô­ mûvészetében is meghatározó jelentôséggel bír. A mûvészeti mecenatúrán keresztül nemcsak a kép­zô­mû­ vészet ügyét viszi elôre, hanem a társadalom és a civil közösségek fejlôdéséhez is hozzájárul.

ˆˇˆˇˆˇˆ

Hegyvidék Galéria Cím: 1122 Budapest, Városmajor utca 16. Telefon/fax: 201-6607 E-mail: [email protected] Nyitva tartás: kedden, csütörtökön, pénteken 10–18 óráig. A belépés ingyenes. Elôzetes bejelentkezés után más idôpontokban is fogadnak iskolai és felnôtt csoportokat, látogatókat. A galéria létrejöttének egyik legfontosabb célja az volt, hogy bemutatkozási lehetôséget biztosítson a Hegy­vidéken egykor és napjainkban itt élô, alkotó képzô- és iparmûvészeknek, illetve megfelelô színvonalú helyet adjon a kerületi mûvészekkel való ismerkedésre a mûvészet iránt érdeklôdô embereknek. A Hegyvidék Galéria sokszínûségre törekszik, egyaránt bemutatja az idôsebb és a fiatalabb nemzedék neves alkotóit. Kiemelten kezeli a kerületben mûködô mûvészeti oktatási intézményeket (a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetemet – korábban Magyar Iparmûvészeti Egyetemet –, valamint a Budai Rajziskolát). A kiállítások kísérôjeként irodalmi, mûvészeti témájú programokat szerveznek, és rendszeresen tartanak ünnepi zárásként finisszázst, mûvész–közönség-találkozókat, könyvbemutatókat, beszélgetéseket az alkotókkal.

• 36

37 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Barabás Villa – kiállítóterem Cím: 1122 Budapest, Városmajor utca 44. Telefon: 201-6607 Honlap: www.hegytortenet.hu E-mail: [email protected] Nyitva tartás: hétfôtôl péntekig 9–18, szombaton 10–14 óráig. A kiállításokról a Hegyvidék Galéria telefonszámán lehet érdeklôdni. A tárlatok megtekintése ingyenes. A villa kertjébôl nyíló helyiség ideális tér képzô- és iparmûvészeti kiállítások számára, hiszen a tervezôi erre a célra szánták: úgy alakították ki a falfelületeket és a természetes fény útját, hogy azok minél jobban kiemeljék a mûtárgyakat. Évente 10 kortárs tárlatot szervez ott a Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria, figyelve arra, hogy a kiállítások színvonala méltó legyen Barabás Miklós emlékéhez.

• 38

Galéria 12 Cím: Elnök: Honlap: E-mail:

1122 Budapest, Hajnóczy József utca 21. Borza Teréz www.Galeria12.hu galeria12egyesü[email protected]

A közelmúltban kezdte meg mûködését a Galéria 12, ahol kizárólag mûvészáron eladható alkotásokat állítanak ki. A Galéria 12 mögött a hasonló nevû egyesület áll, amely azért jött létre, hogy összefogja a XII. kerületben lakó és alkotó mûvészeket, és megfelelô érdekképviseletet is biztosítson a számukra. A további célok között szerepel, hogy az iparmûvészek bemutatókat és oktatófoglalkozásokat tartsanak az érdeklôdôknek.

39 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Borza Teréz porcelánmûvész Egy mûvész a mûvészekért ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ

Borza Teréz mûalkotásaiban és használati tárgyaiban az újító szándék, a tradíció és a szakralitás fogalmazódik meg. Nevéhez kötôdik a kerületi mûvészeket összefogó Galéria 12 egyesület és a kortárs alkotóknak bemutatkozási lehetôséget biztosító kiállítótér, a Galéria 12 létrehozása. ° Hogyan került barátságba a rajzzal, a képzômûvészetekkel?

•­ Tetszett a grafika, úgy gondoltam, van hozzá tehetségem, ezért választottam a rajzot. A szakkörben lehe­tô­ ségem nyílt más technikákat is kipróbálni, a viaszolással díjat is nyertem. Halakat mintáztam meg, ami így utólag egyfaj­ta elrendeltetést jelentett, hiszen ez a szakrális motívum rendre visszaköszön a porcelánjaimban. A kezdeti sikerek hatására a gimnázium után az Iparmûvészeti Fôiskolára jelentkeztem. Elsôsorban az anyag, a mintázás érdekelt, az élettelent akartam élôvé tenni. Így jutottam el a porcelánhoz, amelyben megláttam az újítás lehetôségét. Azon dolgoztam, hogy a lehetô legvékonyabbá, szinte átlátszóvá tegyem a matériát, amit végül a kínai rizsszem-technika továbbfejlesztésével értem el. A porcelán számomra sokkal több, mint egyszerû használati tárgy, vagy nippek, szobrocskák puszta alapanyaga: az egyik legtisztább megjelenési forma. Be akartam bizonyítani, hogy sokkal többet érdemel. ° A fôiskola után azonnal önállósodott. Mi volt ennek az oka?

•­ Még tanultam, amikor megszülettek a gyermekeim, ezért nem gondolhattam arra, hogy végzett porcelán­ mûvészként, tervezôként valamelyik vidéki gyárban helyezkedjek el. Férjemnek köszönhetem az elsô magas tüzû kemencémet, amelyet saját kezûleg épített fel a lakásunkban. Kísérletezni kezdtem az anyaggal, keres­tem a határait – azt hiszem, sikerült is megtalálni. Rájöttem, mekkora és milyen alakú lehet az elkészített tárgy, ami még kibírja az anyag feszültségét… A teremtô és a természet egyaránt fontos része az életemnek. Mindkettôt csodálom, ezért kezdtem vallási témákkal foglalkozni. Elôször 1991-ben, II. János Pál pápa magyar­országi látogatásakor a szombathelyi múzeumban mutathattam be a késôbb a Hegyvidék Galériában is kiállított Krisztus-fejet és a halotti leplet. Utóbbi munkámban mindaz benne van, amiért porcelánmûvészként dolgozom: az áttetszôvé tett fehér anyag és a szakrális mondanivaló egyéni megjelenítése. Számomra a természet megformálása egyet jelent Isten alkotásának bemutatásával. Tárgyaimmal megpróbálok szeretetet és világosságot csempészni az emberek életébe. • 40

° Alapítója a kerületi mûvészeket összefogó Galéria 12 egyesületnek. Miért van szüksége saját szervezetre a hegyvidéki alkotóknak?

•­ A Hegyvidék mindig fontos szerepet játszott az életemben, hiszen túl azon, hogy évtizedek óta itt élek, szüleim éppen a városmajori templom kórusában ismerték meg egymást. Közel ötszáz ismert, mûvészeti fôiskolát, illetve egyetemet végzett alkotómûvész él itt. Többségük iparmûvész, de szép számmal vannak közöttük festôk, szobrászok, grafikusok, fotósok, építészek, mûvészettörténészek. A névsor összeállításakor a munkában részt vevô kollégáimhoz hasonlóan jómagam is megdöbbentem, hogy ilyen sokan élünk és alkotunk a Hegyvidéken. Ebbôl is látszik, mennyire nem tudunk egymásról, milyen kevés az élô kapcsolat fiatal és idôsebb alkotók, egyáltalán a mûvészszakmák között. Úgy éreztem, szükség van egy civil kezdeményezésre, amely képes összehozni a kerületi alkotókat. Így alakítottam meg harminckét mûvészkollégámmal a Galéria 12 egyesületet, pontosan azért, hogy a jelenleg még hiányzó összetartó erôt valamiképpen pótolhassuk. ° Miért éppen Galéria 12 lett a nevük?

•­ Egyrészt arra utal, hogy egy hegyvidéki egyesületrôl van szó, másrészt szerettük volna egyértelmûvé tenni a mûvészeti, kulturális kötôdést. Volt egy harmadik ok is, mégpedig az, hogy Pokorni Zoltán polgármester közbenjárására használatba kaptunk egy üresen álló helyiséget a Hajnóczy József utcában, ahol Galéria 12 néven közösségi kiállítóteret hoztunk létre. Az egyesület tulajdonképpen a galéria szellemi háttere, egyszersmind mozgatója, hiszen felkutatja a mûvészeket, tárlatokat szervez, találkozási helyet biztosít az alkotók és a mûvészetpártolók számára. Szándékaink szerint a Ráday utcához hasonló hely jön majd létre a Hajnóczy József utcában, ami akár már rövid távon Buda kulturális központja lehet. Szerencsére a kerületi önkormányzat támogatja törekvéseinket, a hegyvidéki mûvészek pedig örömmel teszik hozzá azt, amijük van: a tehetségüket, szorgalmukat és kitartásukat. Hiszek abban, hogy együtt, közösen új kulturális negyedet építünk! ° Milyen a kapcsolatuk a kerület többi kulturális intézményével?

•­ A Hegyvidék kulturális élete közismerten az egyik leggazdagabb Budapesten, a Galéria 12 ebben a mûvészés mûvészetpártoló közegben szeretne helyet kapni. A kortárs kerületi alkotók számára biztosítunk bemutatkozási lehetôséget, ezért nem jelentünk konkurenciát az évtizedes múltra visszatekintô, a kultúra széles skáláját felvonultató Csörsz utcai mûvelôdési központnak, vagy éppen a Barabás Villának, netán a Hegyvidék Galériának. Szeretnénk lehetôséget adni a mûvészeknek, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a vásárlókkal. Ehhez kellett az utcafronti galéria, hogy a sétáló szinte “belebotoljon” a kortárs alkotásokba. Nálunk mûvészáron, azaz a megszokottnál lényegesen olcsóbban vásárolhat a közönség, mivel egyesületünk a bejegyzéskor közhasznú minôsítést kapott, így nem profitálhatunk az eladásokból. Mi tehát nem profit­ érde­kelt, hanem szeretet alapú egyesület vagyunk! Jó úton halad a mûvészutca kialakítása, az önkormányzat segítségével talán már 2010-ben elkezdôdhet a Hajnóczy József utca pincéibe álmodott nyitott mûhelyek kialakítása. A tervek szerint fiatal iparmûvészek dolgoznak majd ott, szakköröket tartva az iskolásoknak, és egyúttal a mûvészetkedvelô közönség is betekintést nyerhet az alkotói folyamatokba. 41 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Kiállítások a Mûvelôdési Központban Kortárs fotó- és képzômûvészek alkotásainak bemutatása, kisebbségi önkormányzatok által szervezett kiállítások évek óta szerepelnek a Mûvelôdési Központ programjaiban, és fontos az is, hogy bemutatkozhassanak a kerületi alkotómûvészek. Az eddigi kiállítók a teljesség igénye nélkül: Reich Károly, Gui Demeter, Basilides Bálint, Kucsera András, Gendova Miroljuba, Szél Ágnes, Égerházi Imre, László Péter és László Péter István, Kovács Ferenc, Muravidéki Képzômûvészek. Önkormányzati Folyosó-galéria Cím: Telefon: Honlap: Nyitva tartás:

1126 Budapest, Böszörményi út 23-25. 224-5990 (Gonda Attila, Praimajer Mária) www.hegyvidek.eu az önkormányzat ügyfélfogadási idejében.

Az önkormányzat épületében, a földszinti, elsô és második emeleti folyosókon lassan másfél évtizede rendszeresen vendégül látnak kerületi képzô- és iparmûvészeket. A kiállítók között szerepeltek Angyal Júlia, Breznay András, Csáki-Maronyák Éva, Égerházi Imre, Illés Judit, Nádas László, Véghseô Klára, Bucskó Mihály festômûvészek, Kusztos Endre (Erdély), Pató Károly grafikusmûvészek, Tari Márta mézeskalácskészítô. Rendeztek kiállítást Szentkuthy Miklós író rajzaiból, valamint dr. Kusztos Dénes orvos, amatôr festô is bemutatkozott a Folyosó-galérián. Minden évben kiállítják a kerületi óvodások, napközisek, valamint a Budai Rajziskola különbözô tanszakain (grafikus, rajz) tanulók munkáit. Alkalmanként az évfordulójukat ünneplô intézményekbe (Városmajori Gimnázium, Németvölgyi Általános Iskola, Fekete István iskola, Mackós Óvoda) járó gyerekek rajzai is kikerülnek a falakra. A kerületi kisebbségi önkormányzatok is rendszeresen bemutatják mûvészeiket: eddig Gendova Miroljuba, Bozukova Zsenja, Tavasz Patrícia, Vladimirova Milena (bolgár), illetve Theoharidisz Csilla (görög) festô­ mûvészek munkáiból rendeztek kiállítást. Csoportos tárlat során a Mednyánszky Társaság és a Greguss Kör is a kiállítók között szerepelt. A Kodály-évforduló alkalmából a Kertész Gyula fotóiból összeállított Kodály Zoltán-emlékkiállításnak is helyet adott a galéria. A második emeleti vitrinekben kézmûves munkák is láthatók. A teljesség igénye nélkül néhány név az elmúlt hét esztendôbôl: SK Mûhely, Csipkeverôk Klubja, Dobos Gyöngyvér ötvösmûvész, Bojti András üvegszobrász, Eskulits Tamás szobrász, Andrejszki Katalin bôrmûves, Orient Enikô textilmûvész, Jager Margit keramikus, Faragó Krisztina kézmûves, dr. Szandtner Gáborné gyöngyfûzô iparmûvész, Jedlovszky Rezsô fafaragó. Három éve már fotómûvészek bemutatkozására is lehetôség van: Maczkó Erzsébet, Nagy Angéla, Rainer Péter, Varga Gábor Ákos, Kovács Bálint, Kôszegi Gábor, APS Stúdió munkáit tekinthették meg eddig az érdeklôdôk. ˆˇˆˇˆˇˆ

Jókai Klub Galéria A ház az adottságainak köszönhetôen kiváló helyet kínál a legkülönfélébb kiállításoknak – általában fél évre elôre foglalt is a galéria. Feltörekvô, tehetséges fiatal alkotók éppúgy rendszeres vendégek a Jókai Klubban, mint a szélesebb körben is ismert, neves festômûvészek, fotósok. A kiállítók között meg kell említeni Merényi Valériát, Angyal Júliát, Orient Enikôt, Abonyi Mayát, Seidl Rékát, Várkonyi Lajost, a Théba Mûvészeti Csoport alkotóit – és a felsorolást hosszasan lehetne folytatni. • 42

Greguss Galéria Cím: Honlap: E-mail:

ˆˇˆˇˆˇˆ

1123 Budapest, Greguss utca 10. www.gregussgaleria.hu [email protected]

Greguss Kör Egyesület, elnök: Kurdi Anita. Telefon: 442-3938. E-mail: [email protected] Nyitva tartás: csütörtökön 16–19, szombaton 11–14 óráig. A Greguss Galériát és a Greguss Kör Egyesületet változatos mûfajokban (festészet, fotó, grafika, intermédia, kerámia, szobrászat) alkotó mûvészek alapították 2005-ben, és azóta is kizárólag mûvészek üzemeltetik. A galéria, amellett, hogy háromhetenként új kiállítással jelentkezik, nyitott mûterem és klub is. Barátságos közeg, ahol a látogató közvetlenül részese lehet a kortárs mûvészeteknek, és személyesen találkozhat az alkotókkal. A galéria jelmondata: “Hass, alkoss, Greguss!”

Reich Galéria Cím: Telefon:

ˆˇˆˇˆˇˆ

1125 Budapest, Tusnádi utca 31. 356-1726

A Reich Galéria jelenlegi formájában 2005 novembere óta mûködik a Kissvábhegyen, a Tusnádi utca 31. alatti házban, ahol Reich Károly grafikusmûvész élt és dolgozott 1960 és 1988 között. A grafika iránt érdeklôdôk a mûvész eredeti könyvillusztrációit, egyedi rajzait, rézkarcait, szitanyomatait láthatják ott, illetve válogatást az általa illusztrált könyvekbôl. Ezek mellett a mûvész több neves kollégájának, kortársának mûveit is bemutatja, illetve a fiatal grafikus nemzedék munkáiból kínál reprezentatív válogatást.

N y i t o tt M û h e l y Cím: Telefon: E-mail:

1123 Budapest, Ráth György utca 4. 214-0676 [email protected]

Pesti hely Budán – ahogy Falcsik Mari költônô fogalmazott találóan a Déli pályaudvar közelében lévô Nyitott Mûhellyel kapcsolatban. Teljes személyzete, tulajdonosa és egyben lakója is Finta László, aki munkájához rengeteg segítséget kap magánemberektôl, intézményektôl. Finta eredetileg bôrmûves mester, a Nyitott Mûhely pedig kezdetben kézmûves mûhelyként mûködött, ám 2002 ôszétôl – fôleg a látogatók közös akaratából – kis kulturális centrummá alakult át. Mint kiderült, a belsô tér kiválóan alkalmas kiállítások, koncertek, irodalmi estek, klubok, színházi produkciók és más közéleti vonatkozású elôadások, foglalkozások rendezésére. A Nyitott Mûhely nem meghatározott mûvészeti irányzatoknak óhajt teret adni, programkínálata kiterjed a kortárs magyar mûvészeti élet teljes palettájának bemutatására. 43 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

A galéria szinte mindjárt a Nyitott Mûhely megnyitásával egy idôben kezdte meg mûködését. Évente 8-10 kiállítást rendeznek ott, ma már a legrangosabb képzômûvészek is elfogadják a meghívást. Néhány név az utóbbi évek kiállítói közül: Szilágyi Lenke, Bruno Bourel, Vékás Magdolna, Benkô Imre, Eln Ferenc, Hübner Teodóra, Atlasz Gábor, Tamás Noémi, Haraszty István (Édeske), Gerlóczy Sári, Molnár Zoltán, Vancsó Zoltán. KONCERTEK, ZENEI ÉLET Évente átlagban 100 koncert, zenei esemény zajlik a Nyitott Mûhelyben. A magyar jazz-zenészek között alig van olyan, aki ne szerepelt volna ott, de hasonlóan erôs az etno vagy world music képviselôinek jelenléte is. A komolyzene fôleg a fiatal generáció révén van jelen. A fellépô zenészek nagyrészt visszatérô vendégek. Néhány név a teljesség igénye nélkül: Gadó Gábor, Juhász Gábor, Tin-Tin Quartett, Ektár, David Yengibarjan, Herczku Ági, Vukán György, Berkes Balázs, Nigun, Técsôi Banda, Dresch Mihály, Dés László, Kanalas Éva, László Attila, Kôszegi Imre, Palya Bea, Makám, Lovász Irén, Oláh Kálmán, Grencsó István, Balázs Elemér, Szalóki Ági, Pege Aladár, Zerkula János, Vázsonyi János, Lantos Zoltán. KÖNYVBEMUTATÓK, IRODALMI ESTEK Az irodalom jelenléte is egyre hangsúlyosabb: heti 1-2 irodalmi eseményre biztosan sor kerül. Folyóiratbemutatók (Café Bábel, Liget, Árgus), könyvbemutatók (Magvetô, Európa, Typotex, Palatinus, Parnasszus, Ister) is egyre sûrûbben váltják egymást: 2006-ban 6 irodalmi sorozat futott havi rendszerességgel. FILMKLUB, SZÍNHÁZ A Nyitott Mûhelyben 2004 februárjában indult az elsô filmklub: a legelsô sorozatban (Parafilm Klub) 10 olyan filmet vetítettek, amelyet Para-Kovács Imre író, publicista választott ki. A vetítés után beszélgetés zajlott a közönséggel, illetve a filmhez hívott vendégekkel. Para-Kovács Imre után Végsô Zoltán válogatása (Végsôfilm Klub), majd Karafiáth Orsolya (Karafilm Klub) és Falcsik Mari (Marifilm Klub) filmklubjai következtek. KLUBOK Egyre több klub mûködik a Nyitott Mûhelyben. Horgászok (Budapest Mûlegyezô Klub), filozófusok (Whitehead Egyesület), fotósok (Kása Béla irányításával) vagy az ökológiai gondolkodás elkötelezettjei (Védegyleti Esték), akik havi rendszerességgel gyûlnek össze. De külön klubja van például a Fidelio komolyzenei programmagazinnak. Vajda Péter újságíró Hajóvonták Találkozója nevû klubjába 2001 és 2005 között szintén havonta hívott meg közismert személyeket, hogy az érdeklôdô közönség elôtt beszélgessen velük. GYEREKTÁBOROK Nyaranta 10 héten át – már negyedik éve –, hetente változó tematikával gyerektáborok zajlanak a Nyitott Mûhelyben. Sok-sok pedagógus és gyerek megfordult már ott, a táborok egyre népszerûbbek.

• 44

Ponton Galéria Cím: 1015 Budapest, Batthyány utca 65. Telefon: 489-0780. Fax: 489-0781 E-mail: [email protected] Nyitva tartás: keddtôl szombatig 12–18 óráig A Várnegyed galériák, kiállítótermek által színesített kulturális övezetében, a Batthyány utca és a Várfok utca találkozásánál található a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem (MOME) kiállítóterme, a 2004-ben nyílt Ponton Galéria, amely közel 300 m²-nyi alapterületen 250 m²-es reprezentatív kiállítótérrel rendelkezik. A Vincze László építész által tervezett, igényes belsô tér vizuális egyszerûsége, eszköztelen eleganciája kitûnô hátteret biztosít az iparmûvészeti és designkiállításoknak, vagy éppen a vizuális kultúra kérdéseivel foglalkozó szakmai rendezvényeknek, elôadás-sorozatoknak. Az új intézmény részint a Margit körúti, 2001-ben lebontott Tölgyfa Galéria örökségét viszi tovább, ugyanakkor léptékénél, megnövelt dimenzióinál fogva, és a Várnegyed aktív kulturális életének köszönhetôen nagyobb szabású, nemzetközi színvonalú kiállítások megrendezésére is alkalmas. Itt mutatják be a végzôs hallgatók diplomamunkáit, és a nyilvános vizsgáknak, DLA védéseknek is helyet biztosít az intézmény. Természetesen a galéria ezeken túl is sok szállal kapcsolódik a tulajdonos anyaintézmény életéhez. A Ponton tevékenységének célja a vizuális kultúra fejlesztése, valamint az, hogy beemelje a közgondolkodásba az iparmûvészet és a design alkotói területeit. A fiatal tervezôgeneráció munkáin keresztül a közönség megismerkedhet az egyetemen folyó munkával, ugyanakkor a hazai szellemi tôke eredményeit szélesebb kontextusban is el tudja helyezni. Mindemellett a kiállítások kétharmada az egyetemtôl független, a nemzetközi designélet eseményeihez, aktuális tendenciáihoz, véráramához kapcsolódik. Az itt folyó munka legfôbb célja, hogy az egyes mûvészeti ágak szektorikus elkülönítése helyett a közös pontokra, az átjárhatóságra, a kölcsönösen megtermékenyítô gondolatokra, vagyis a nagy egységre helyezze a hangsúlyt. A tervek között számos olyan tárlat szerepel, amely egyszerre több mûvészeti ágat, alkotói területet fog össze. A MOME galériájának missziója, hogy közös üggyé emelje a magyar tárgykultúra kérdését, és kulturális identitásunk részévé tegye.

45 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Schell Judit színmûvész A Tücsök-zenétôl a Folyékony Kenyérig ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ

Schell Judit a fôiskola elvégzése után a budapesti Radnóti Miklós Színházba szerzôdött, nyolc évig játszott ott. Munkáját, alakításait 1998-ban a Kritikusok díjával jutalmazták, majd 2000-ben megkapta a Jászai Mari-díjat. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja, 2005-ben szerepelt elsô játékfilmjében. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést 2007. augusztus 20-án vehette át. ° Egy Debrecenbôl a fôvárosba felköltözô ember miért éppen hegyvidéket választ lakóhelyéül?

• Régi budai lakos vagyok, ám elôször a manapság Újbudának nevezett városrészben, a tizenegyedik kerület egyik lakótelepi panelházának a nyolcadik emeletén volt az otthonom. Magával ragadó volt onnan a kilátás! Csak ezután lépett be az életembe a Hegyvidék. Elôször albérletben laktam az Alsó Svábhegyi úton. Azt szerettem a Dunának ezen az oldalán, hogy át kell kelnem a folyón, hogy a színházamba – most már a Nemzetibe – jussak. A vízen átkelésben van valami felemelô, széles távlatokkal hívogató. Noha már régen nem a Svábhegyen élek, mind a mai napig így érzem. Amióta a Budakeszi útra költöztem, egy kertes társasházba, kisebb sugarú körben zajlik az életem, mert nagyon szívesen töltöm az amúgy kevés szabad idômet a családommal. Szeretem az otthonomat, és egyre inkább az otthonlétet. Különösen igaz ez a második fiam születése óta, hiszen ô még abban a korban van, amikor a programjait igyekszünk együtt vagy baráti társaságunkkal közösen eltölteni, sôt kitalálni, megtervezni is. Amióta itt lakunk – három esztendeje –, kevesebbet járok a belvárosba, a körútra, mint régen, hogy bóklásszak a kirakatok között, vagy csak nézzem a forgalmat. ° Vonzóbb a kert, a környezô hegyek?

• Alföldi létemre szeretem a hegyeket mászni, kedvelek erdôben sétálni. Fôleg, ha a kirándulás végén betérünk egy jó kis vendéglôbe vagy cukrászdába, ebédre, uzsonnára. Itt van a közelünkben a Normafa kisvendéglô, vagy az Árnyas, szeretem a hangulatát ezeknek a kedves helyeknek. Már rég “fenem a fogam” a Szépkilátás úti Szamos Cukrászdára, annak is a kinti helyiségére, ahol nyaranta kertmozi mûködik. Imádtam a régi vidéki, balatoni, margitszigeti kertmozikat. Láttam a Szamos programját, nagyon érdekes, jó filmeket játszanak. Olyanokat, mint a Szigorúan ellenôrzött vonatok, a Sörgyári capriccio vagy a Tûz van, babám! Igazán megoldható heti egy

• 46

alkalommal… Kedvencem a Libegô, bár az idén nyáron még kevesebbet ülhettünk fel rá Boldizsár fiam miatt, aki abban a korban volt, hogy gondol egyet, és kiugrik az ölembôl. Az ôsszel már sokkal óvatosabbnak tûnt, szépen velem maradt. Alighanem tavaszra már elég “nagyfiú” lesz, és tudja majd, miért kell nyugton ülni. °­ Mi van, amikor vége a szép napoknak, és beköszönt a hideg idô?

•­ Ôsszel és télen is megtaláljuk a nekünk való programot. Ha nincs elég hó, márpedig mostanában sokszor így alakul, leugrunk a Virányosi Közösségi Házba, ahol nagyon élvezzük Boldizsárral a Tücsök-zenét kedden délutánonként. Ez éppen neki való, úgynevezett személyiségfejlesztô foglalkozás, amelyen hat hónapostól négyéves korig, a gyerekek legfogékonyabb idôszakában talál hangot hozzájuk egy nagyon rátermett zenetanár. Az ô segítségével mondókákat, gyermekdalokat, rövidebb verseket tanulnak meg, mozgással kísérve. Mindez jótékonyan hat a zenei és beszédfejlôdésükre, a kifejezôkészségükre, illetve a muzsikával, a ritmussal harmonizáló mozgásukra. Hiányolom, hogy nincs olyan kiadványa egyik mûvelôdési háznak, kulturális centrumnak, klubnak sem, amely “házhoz jön”. Amelyet hazaérve megtalálok a postaládámban, fellapozok, és tudom, mikor mire érdemes elmenni. Ugyan az internet olcsóbb, gyorsabb, de ha “az ölembe esik” az információ, valahogy személyesebb. Tudom, a “MOM” mûvelôdési ház most áll felújítás alatt, kissé szétszóródtak a programok, de remélem, mire a kisebbik fiam belenô a bábszínházas korszakába, addigra ismét megnyit. Boldizsár éppen abban a korban lesz, amikor egy kisgyerek megtapasztalhatja, hogy nemcsak rajzfilmeket érdemes nézni, hanem báb-, majd “igazi” színházat is. Ezt a szülônek észre kell vennie! A nagyobbik fiam, Lackó most váltott iskolát, a zugligeti általánosból a Városmajori Gimnáziumba ment. Mint minden egészséges kamasznak, neki is szaporodnak az önálló programjai, dobol, együttest szervez, és minden olyan érdekli, ami egy tizenöt évest leköthet. Zenekarának érdekes a neve: Liquid Bread, vagyis Folyékony Kenyér. Arról, hogy mennyien és honnan verbuválódnak, nem sokat tudok, de azt igen, hogy már az új iskolában jönnek össze. ° És mi a helyzet önnel, amikor nem játszik?

• Nagyon megszerettem, és igyekszem minél többet igénybe venni az új Sportmax szolgáltatásait. A barát­nôim­ mel úszni járok, addig a férjem a hétvégi focival “vigasztalja magát” a Margitszigeten. A Budapest Kong­resszusi Központban tartják évente a filmszemlét. 2009-ben ugyan nem volt filmem, de a szemlére mindig szakítok idôt, stílusosan szólva azért, hogy “képben legyek”. Legutóbb talán a Kaméleon tetszett a legjobban.

47 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Önkormányzati kulturális rendezvények

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Tündérkert Az évek óta létezô, hagyományt teremtô háromnapos rendezvény az erdélyi és csángó kultúrát, zenét, táncot hivatott bemutatni koncerteken, elôadásokon, táncházakon, népmûvészeti elôadásokon keresztül. A fellépôk között szerepel a Balkán Hangja Kulturális Egyesület, a Tündök Táncegyüttes, valamint a Zurgó együttes mint házigazda. A fiatalabb korosztályt családi programok, kézmûves-foglalkozások, gyermektáncházak várják.

ˆˇˆˇˆˇˆ

Hegyvidéki Napok A XII. kerület hagyományosan gazdag olyan sokszínû rendezvényekben, amelyek lehetôséget és alkalmat nyújtanak az itt élôknek az együttlétre, a közös családi kikapcsolódásra, a kötôdések erôsítésére. Az önkormányzat a programokból jó néhányat rendezvénysorozatban egyesített. A Hegyvidéki Napok számos kerületi intézmény (az önkormányzat népjóléti irodája, oktatási és közmûvelô­ dési irodája, védelmi csoportja, a Gazdasági Ellátó Szolgálat és tagintézményei, a Hegyvidék Lapkiadó, a XII. kerületi rendôrkapitányság, a XII. kerületi Szabadidôsport Központ, a Virányosi Közösségi Ház, a Jókai Klub, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény, a Mûvelôdési Központ) közös, többnapos rendezvénysorozata a helyi polgárok számára. Az események közé illeszkedik a díszpolgáravatás is, amelynek általában a Barabás Villa ad otthont. A hegyvidéki önkormányzat támogatja a kilenc helyszínen, kilenc programcsoporthoz tartozó 58 rendezvényt (pl.: Barangoló Hegyvidék, Tavaszi sportnap, Közrendvédelmi családi nap, Gasztronómiai rendezvények, Ki tud többet a Hegyvidékrôl? vetélkedô, Néptáncfesztivál, Hegyvidéki Egészségnap, Kilátó Fesztivál), két pályázatot, a Hegyvidék címû lap erre az alkalomra készülô különszámát, valamint egy vándorkiállítást is. • 48

Hegyvidéki Ôsz

ˆˇˆˇˆˇˆ

A Hegyvidéki Ôsz a kerületet megmozgató, fesztivál jellegû évadkezdô programsorozat immár évek óta. Kiállítások, könyvbemutatók, irodalmi estek, komoly- és könnyûzenei koncertek, sportrendezvények és az egészséges életvitellel kapcsolatos programok várják a látogatókat – ingyenesen.

Gesztenyenap

ˆˇˆˇˆˇˆ

Minden év szeptemberének utolsó vasárnapja a gyerekeké. A gyermeknap ingyenes szabadtéri rendezvény, amely a családok körében kiemelkedôen nagy népszerûségnek örvend. Halász Judit hagyományos színháztermi fellépését követôen a gyerekeket a Mûvelôdési Központ kertjében várják koncertek, táncház, bábelôadások, kézmûvesek, arcfestôk.

Hegyvidéki Nemzetközi Mûvésztelep

ˆˇˆˇˆˇˆ

Az önkormányzat oktatási és közmûvelôdési irodája és a Mûvelôdési Központ által éves rendszerességgel szervezett nyári, nemzetközi alkotótábor vezetôje Breznay András festômûvész. Az alkotótáborba érkezô magyar, magyar származású külföldi és külföldi (európai és Európán kívüli) mûvészek minden évben más-más tematika szerint készítik el alkotásaikat. Ezekbôl a tábor zárásaként kiállítást rendez a Mûvelôdési Központ.

Az 1848–49-es, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezései

ˆˇˆˇˆˇˆ

Az ünnepségek kerületi mûvészek, tanárok, diákok és közéleti személyiségek közremûködésével zajlanak a Mûvelôdési Központban, valamint külsô helyszíneken.

K a s z á s Att i l a - d í j A hegyvidéki önkormányzat és a Mozaik Mûvészegyesület 2008-ban alapította a Kaszás Attila-díjat. A mindenkori díjazott kiválasztását a magyarországi, illetve a határon túli magyar nyelvû kôszínházak és jelentôsebb alternatív társulatok színészközösségeire bízták. A kiemelkedô mesterségbeli tudás és mûvészeti teljesítmény mellett az alapítók a jelölt által az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítô szerepet határozták meg a díj odaítélésének kritériumaként, ezzel is emlékezve Kaszás Attila mûvészi-emberi kvalitására. A kitüntetést a Nemzeti Színház Hermelin címû elôadása elôtt adták át. A darabot, Alföldi Róbert színházigazgatóval egyetértésben, a kuratórium választotta, Kaszás Attila ugyanis tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála elôtt épp a Hermelint próbálta utoljára, a bemutatót azonban már nem érhette meg. A díjat 2008-ban Szarvas József színmûvész, míg 2009-ben Nemes Levente színész vehette át, aki 1992-tôl 2005-ig a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója volt. Azóta is e színházban játszik, emellett több filmben és tévéjátékban szerepelt. Somorjai Kiss Tibor grafikus alkotását és a díjjal járó ötszázezer forintot Pokorni Zoltán polgármester és Szûcs Gábor, a Mozaik Mûvészegyesület elnöke adta át Nemes Leventének. 49 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Hegyvidéki karácsonyi vásár A vásár hagyományosan advent elsô vasárnapján nyílik, és december 24-ig tart. Az árusok között megtalálhatók a népi kismesterségek képviselôi (fafaragók, szövôk, kerámiakészítôk) éppúgy, mint játékkészítôk, könyv- és CD-árusok. Erdélybôl jött asszonyok készítik a kürtôskalácsot – egyedi recept alapján. Hivatásos mûvészeken, zenészeken kívül rendszeresen fellépnek a vásárban óvodai, iskolai gyermekcsoportok, énekkarok is. A kerületi egyházak közös adventi gyertyagyújtásra gyûjtik egybe az érdeklôdôket. Kézmûvesfoglalkozás, játszóház, Póni mesefogat, állatsimogató, jégszobrász, péntek esténként koncert, táncház vár kicsiket és nagyokat.

ˆˇˆˇˆˇˆ

Hegyvidéki Esték Közel egy éve zajlik a Hegyvidéki Esték címet viselô beszélgetéssorozat a Hegyvidéki Kulturális Közalapítvány szervezésében. A közéleti témájú disputák állandó résztvevôje házigazdaként a közalapítvány elnöke, Váczi János, iletve Rákay Philip mûsorvezetô, akik rendszerint egy országosan ismert politikussal és egy civillel beszélgetnek – olyanokkal, akik az élet valamely területén sikereket értek el. Az eddigi vendégpárosok Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Borókai Gábor fôszerkesztô, Varga Mihály Fidesz-alelnök és Hegedûs Zsuzsa szociológus, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetôje és Kovács “Kokó” István ökölvívó, Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke és Kálomista Gábor producer-filmrendezô, Lázár János, Hódmezôvásárhely polgármestere és Lánczi András filozófus-politológus, valamint Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke és Jókai Anna írónô voltak. A találkozókon elsôsorban az ország sorsáról folyik az eszmecsere, de szó esik a kerületet érintô ügyekrôl is. A gyakran súlyos kérdéseket feszegetô beszélgetések borús hangulatát élô zenei betétek oldják, de elôfordul, hogy épp az adott zeneszám vet fel valamilyen aktuális kérdést: ilyen volt például Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) Mista Slota címû dala, amelyben az énekes a szlovák nyelvtörvény ellen emelt szót. • 50

Nem a harsogó jókedv az alaphang, hiszen azt járják körül, mi történik és történt Magyarországon az elmúlt években. Néha azért nagyon szomorú perceket is átél a hallgatóság: amikor Kálomista Gábor Szíven szúrt ország címû filmjébôl mutattak be részleteket, sokan sírtak a közönség soraiban. A Hegyvidéki Esték házigazdája, Váczi János úgy véli: az emberek nagyon kiéheztek az ôszinte szavakra, még akkor is, ha azok fájóan ôszinték. Ezeken az összejöveteleken kulturált, intelligens párbeszéd zajlik olyan emberek között, akiknek a szavaira érdemes odafigyelni, hiszen ezek a gondolatok nagyon kis teret kapnak ma a médiában. Olyan közéleti diskurzust folytatnak, amely nemcsak problémákat, hanem megoldásokat is vázol, ezért elôbbre visz. Kiutat keresnek a minket körülvevô, egyszerûnek egyáltalán nem nevezhetô helyzetbôl. Bár a Hegyvidéki Estéken gyakran esik szó politikáról, ez mégsem politikai, hanem közösségépítô fórum hasonló értékrendû emberek számára. A beszélgetéssorozat helyszíne a Mûvelôdési Központ volt, ahonnan azonban ideiglenesen el kellett költözni az intézmény felújítása miatt. Nehéz volt olyan helyet találni, ahol hat-hét- vagy akár nyolcszáz ember is elfér – a Hegyvidéki Esték népszerûsége ugyanis töretlen. Végül a MOM Park Bevásárlóközpontban található Palace mozi nagyterme bizonyult a legalkalmasabbnak, ami alig néhány száz méterre van a Mûvelôdési Központtól, és tömegközlekedési eszközökkel is könnyen megközelíthetô. Az est ugyan a Hegyvidék egyik kereskedelmi központjába kerül, mégis megmarad ingyenes rendezvénynek.

Az önkormányzat által alapított Hegyvidéki Kulturális Közalapítvány a Hegyvidéki Esték mellett az újonnan alakult Galéria 12 Egyesület mûködését is támogatja, amely nonprofit módon a XII. kerületi alko­tó­mû­ vészeknek biztosít megjelenési lehetôséget a Hajnóczy József utcában. A közalapítvány karitatív progra­mok lebonyolításában is igyekszik részt venni: elsô ilyen vállalkozása az a jótékonysági est volt, amelyet a Barabás Villában tartottak a felnôtt korú sérülteket gondozó kerületi Fejlesztô Napközi Otthon megsegítésére. 51 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Egyházak kulturális tevékenységei

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség Cím: 1123 Budapest, Kékgolyó utca 17. Telefon: 224-0640 E-mail: [email protected] Parókus lelkész: Keczkó Pál Az Égigérô címû gyülekezeti újság az egyházközség mindennapjairól és ünnepeirôl ad hírt. Istentiszteletek Minden vasárnap 10 órától úrvacsorai istentiszteletet, minden hónap elsô vasárnapján, a családi istentisztelet után, 11.30-kor hagyományos liturgiájú istentiszteletet tartanak. Keresztyén Értelmiségi Fórum (KÉF) Minden hónap negyedik hétfôjén 18.30-kor rendezik a Keresztyén Értelmiségi Fórumot. Ezeken az estéken a meghívott tudósokkal, mûvészekkel, szakemberekkel beszélget az – általában igencsak szépszámú – hallgatóság a hazai keresztyén közélet számára aktuális és fontos témákról. Bibliaórák A keddenként 18.30-kor a gyülekezeti teremben tartott találkozókat, közös beszélgetéseket dr. Koczor Miklós szervezi. Bizonyos alkalmakkor vendégelôadók tartanak elôadásokat, például az egyház missziójáról, diakóniai szolgálatáról, a Szentlélek eljövetelérôl. Csütörtök délelôtt 10 órától találkoznak azok az idôsebb testvérek, akik az esti összejöveteleken – különösen a téli, nehéz közlekedési viszonyok között – nem tudnának részt venni. A fiatal, jobbára már családos felnôttek kéthetente csütörtökönként 19.30-kor gyûlnek össze. A gyülekezet középnemzedéke számára szervezett bibliaórák a hónap elsô csütörtökén 18 órakor kezdôdnek, hacsak más gyülekezeti rendezvény miatt nem változik az idôpont. A helyszín a gyülekezeti központ alagsori terme. • 52

Liturgikus kórus A liturgikus kórus dr. Ecsedi Zsuzsa kántor vezetésével, konkrét alkalmakra készülve, külön megbeszélt idôpontokban tartja próbáit. Nevébôl következôen fontosnak érzi az évezredes hagyományú liturgikus dallamok megszólaltatását. Ezenkívül a gyülekezeti énekek alternatim (váltakozó) éneklésében is részt vesz, és ha alkalom adódik, önálló kórusmûveket is elôad az istentiszteleten. Szolgálatának egyik csúcspontja a húsvét hajnali feltámadási liturgia. Gyülekezeti énekkar A péntekenként 19.15-kor próbáló, mintegy 20 fôs Budahegyvidéki Evangélikus Énekkart Hikisch Zoltán vezeti. Az elmúlt években az énekkar számos ifjúsági éneket, spirituálét, valamint komolyzenei mûvet tanult be és adott elô a gyülekezeti alkalmakon és más (magyar és külföldi) gyülekezetekben. Hittanórák A gyülekezetnek különösen fontos feladata a gyermekek bevezetése a hitéletbe. Az óvodáskorúak hittanóráit Keczkó Szilvia és Bencéné Szabó Márta lelkész tartja. Három általános iskolában folyik evangélikus hitoktatás. Nagyon kedvelt a vasárnap 10 órakor kezdôdô, az istentisztelettel párhuzamosan zajló gyermek-bibliakör, amely Keczkó Szilvia irányításával mûködik. Az órákat a gyülekezet fiataljai tartják. Nagy segítség ez a szülôknek, akik az istentiszteletek alatt gyermekeiket jó helyen tudhatják. Cserkészet Az egyházközség a kerületi református gyülekezettel együtt közös protestáns cserkészcsapatot tart fenn. Ennek vezetôje Vidovszky Márton. 53 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Budahegyvidéki Református Egyházközség Cím: Telefon: Honlap: E-mail: Kapcsolat:

1126 Budapest, Böszörményi út 28. 355-4482. Fax: 212-9451. http://www.parokia.hu/lap/budahegyvideki-reformatus-egyhazkozseg/ [email protected] dr. Bogárdi Szabó István

Az egyházközség a Budapest-Déli Egyházmegye egyik gyülekezete a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületében. Életét dr. Bogárdi Szabó István püspök-lelkipásztor vezetésével 28 tagú presbitérium irányítja. A gyülekezetben a terület reformátusainak csak töredékét, mintegy 1300 testvért tartanak számon a választói névjegyzékben. Gyülekezeti hittanórák: hétfôn és kedden délutánonként korosztályoknak megfelelô csoportokban. Presbiteri csendesnapok: a presbiterek és családtagjaik közelebbi megismerése, lelki közösségének erôsítése és a feladatokra való közös felkészülés érdekében presbiteri csendesnapot szerveznek valamely egyházi üdülôben, ahol elôadások hangoznak el a misszió hazai történetérôl. Gyülekezeti találkozók: lehetôség a szomszédos református gyülekezetekkel való kapcsolattartásra, legalább egy közös csendesnap és szeretetvendégség keretében való találkozásra. • 54

Ifjúsági délutánok: vasárnap délután, lehetôség szerint meghívott elôadók szolgálatával, film- vagy videovetítéssel. Ifjúsági istentiszteletek: minden évben legalább kétszer, tanévzáró és tanévnyitó alkalmával. Egyéb ifjúsági alkalmak: lehetôség szerint minden ifjúsági csoport részére kirándulásokat, családi és kulturális programokat rendeznek. A nyár folyamán mindegyik ifjúsági csoport, valamint a folyó évben konfirmáltak részvételével tábort, illetve csendeshetet szerveznek a gyülekezet ifjúsági munkásainak bevonásával. Cserkészet: a gyülekezet lelkészei és presbiterei közremûködnek a Szenci Molnár Albert Cserkészcsapat részére szervezett áhítatokon és egyéb alkalmakon. A cserkészek díszôrség adásával közremûködnek az ifjúsági istentiszteleteken, évnyitókon és évzárókon, valamint diakóniai szolgálatokat végeznek. Hírlevél: legalább kéthavonta adnak ki hírlevelet Hegyvidéki harangszó címmel a gyülekezet életérôl és aktuális kérdéseirôl. Ebben állandó rovat az igei elmélkedések, a híradás a külmisszióról, illetve a közismert gyülekezeti tagok megszólaltatása. Szeretetvendégségek: minden hónap második vasárnapján (a nyári idôszak kivételével), a délelôtti istentisztelet után, gyülekezeti közösség keretében rendeznek szeretetvendégséget. Alkalmanként szeretetvendégségen látják vendégül a náluk szolgáló gimnáziumi énekkart, külföldi vagy vidéki vendégeket. Szeretetvendégséget iktatnak be a presbiteri csendesnapok programjába is. Nôszövetségi munka: a gyülekezet több tagja csatlakozott a Magyar Református Nôszövetséghez, és megalakították a gyülekezeti tagozatot. Részt vesznek a nôszövetség egyházkerületi és országos munkájában is. Havi rendszerességgel bibliaórát is tartanak. 55 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Svábhegyi Református Templom (Hivatalos megnevezésük: Svábhegyi Református Missziói Egyházközség) Cím: 1125 Budapest, Felhô utca 10. Telefon: 395-0015 Értesítési cím: 1126 Budapest, Böszörményi út 28. Honlap: www.refsvabhegy.hu/index.php E-mail: [email protected] Lelkipásztor: Berta Zsolt. Címe: 1121 Budapest, Eötvös út 35. Telefon: 202-4070 vagy 06-30-748-0840. Elérhetôsége: a lelkészi hivatalban (1126 Budapest, Böszörményi út 28.) csütörtökönként 10 és 13 óra között (telefon: 355-4482), illetve személyesen – elôzetes megbeszélés után – az otthonában. Gyülekezeti bibliaiskola: kedd 18.00 (kéthetente). Felnôttek bibliaórája: csütörtök 18.00. Középiskolás fiatalok bibliaórája: péntek 18.00. Istentisztelet gyermek-istentisztelettel és gyermekmegôrzéssel: vasárnap 10.00. Kisgyermekes családi kör beszélgetése: havonta egyszer, általában a második vasárnapon elôre egyeztetett helyen és idôben. 2005 májusában indult útjára a gyülekezeti élet krónikása, az Örömmondó, a Svábhegyi Református Mis�sziói Egyházközség lapja, amely a 2006. februári (2. évfolyam 1.) számmal nyerte el jelenlegi formáját. Az Örömmondó mindenkor hírt ad a legutóbbi megjelenése óta történt eseményekrôl, így a gyülekezeti élet krónikája is lett. • 56

Farkasréti Mindenszentek Plébánia Cím: Telefon: Fax: E-mail: Plébános: Káplán:

1124 Budapest, Hegyalja út 139. 319-3105 319-1072 [email protected] dr. Szederkényi Károly c. prépost, esperes. Mékli Attila

A templomtól távol, fôképpen a Felsô-Krisztinaváros hegyvidékén lakó hívek gondozására és a plébánia szervezésére 1931-ben Kisegítô Kápolna Egyesület alakult. Vasárnaponként Röss Bertalan kapucinus misézett az Érdi úti iskolában. A Fôvárosi Temetkezési Intézet 1938-ban felépítette a Keresztes Szent Jánosról elnevezett te­me­ tô­kápolnát a Farkasréti temetôben, így az istentiszteleteket rendszeresen ott tartották Felsô-Krisz­tina­város papjai. A kápolna 1945 januárjában elpusztult, de az altemplom jellegû kriptát használhatóvá tették istentiszteleti célokra. Expositura lett 1946-ban, 1950. január 1-jén pedig a felsô-krisztinavárosi, tabáni, kelenföldi és istenhegyi plébániák területébôl önálló lelkészséggé alakult. 1952-ben, a kriptakápolnát elhagyva, a Hegyalja út 139. alatti Kolling-féle vendéglô éttermét alakították át misézô hellyé, amelynek védôszentjévé Szent Ágostont választották. A mai, 200 m²-es új templom építése 1975 májusában kezdôdött Szabó István tervei szerint. Dr. Lékai László bíboros 1977. április 10-én szentelte fel Mindenszentek tiszteletére, és emelte plébánia rangra a lelkészséget. Szabó István alkotásáért Ybl-díjban részesült. A templom alatt 1978-ban alakították ki a plébániaszintet, amely a templommal együtt egyházi tulajdon. Az alagsori részen 1997–98-ban kolumbárium épült. A szentmisék rendje: hétfôtôl péntekig reggel 7 óra, szombaton 7.30 és 18 óra; vasár- és ünnepnapokon 7.30, 9.00, 10.30, 12.00 és 18.00. 57 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

A plébánián belül az alábbi kisközösségek mûködnek, amelyek sajátos karizmáikkal hozzájárulnak a nagyobb közösség építéséhez, erôsödéséhez: A Család csoport szervezi a plébánia közösségi programjait, összefogja a családokat. A Baba-mama klub heti egy alkalommal kínál lehetôséget a kisgyermekes-kisbabás anyukáknak tapasztalatcserére, a kicsiknek közös játékra. Az Anya klub, az úgynevezett “Farkasréti Fonó” az édesanyák számára havonta két estén közös imádságra, kézmûves-foglalkozásra, beszélgetésre biztosít lehetôséget. Az Apa klubban a közösség életében aktívan részt vevô édesapák havonta egyszer találkoznak eszmecserékre, baráti együttlétre. A vasárnap 9 órai szentmiséken a templom leány gyermekkórusa énekel. A felnôtt vegyeskar az ünnepeken gazdagítja énekével a liturgiát. A ministránsok fiúközössége látja el a rendszeres oltárszolgálatot a szentmiséken. A pénteki foglalkozások után együtt járnak teremfocira a közeli Farkasréti Általános Iskola tornatermébe. A lektorok szakemberek irányításával sajátítják el a templomi felolvasás helyes módját. Az oltáregylet tagjai közös imádságra, elmélkedésre gyûlnek össze minden hónap elsô csütörtökén, és ôk vezetik a templomi rózsafüzér-imádságokat. A karitász csoport tagjai betegeket látogatnak, megszervezték a mozgáskorlátozott testvérek szállítását a vasárnapi szentmisékre, a környéken élô hajléktalanokkal foglalkoznak. Ruhavásárok, gyûjtések szervezésével, ünnepeken ajándékcsomagokkal nyújtanak vigaszt és segítséget a rászorulóknak. A mintegy 40 tagú 436. számú Fekete István Cserkészcsapat már 15 éve mûködik. A plébánia rendszeresen szervez mozi- és színház-, operalátogatásokat, zarándokutakat, a hittanos gyerekeknek kirándulásokat, kézmûves-foglalkozásokat, nyári táborokat és minden korosztály számára Katalin-napi bált. Említést érdemelnek a “L’Organo Italiano” címmel alkalomszerûen tartott, ingyenes orgonakoncertek. Az orgona hangfelvételeibôl CD-lemezek is készülnek. A plébániai közösség lapja, a Szegletkô újság, az önkormányzat támogatásával, évente 6 alkalommal jelenik meg. • 58

Városmajori Jézus Szíve Plébánia Cím: 1122 Budapest, Csaba utca 5. Telefon/fax: 212-4656, 06-20-8280-555 Honlap: http://varosmajor.communio.hu E-mail: [email protected] Lambert Zoltán plébános. E-mail: [email protected] Horváth István káplán. E-mail: [email protected] Bodó Károly nyugdíjas, kisegítô atya Szent János Kórház – kápolna Minden vasárnap 11 órakor szentmise a kápolnában. Református istentisztelet minden hétfôn 16.15-kor. Budapest Katolikus Kórházlelkészség (az Országos Onkológiai Intézetben) Cím: 1122 Budapest, Ráth György utca 7–9. 16. ép. I. em. Telefon: 224-8640 Telefon/fax: 224-8641 E-mail: [email protected] Kórházlelkész: Janig Péter atya Sürgôsségi betegellátás: 213-9620 Szentmisék: vasárnaponként több alkalommal és helyszínen tartanak szentmisét. 9 órakor diákmise és kismise a kistemplomban, 19.30-kor ifjúsági mise. A kistemplomi kismise nyáron szünetel. 59 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Hittanórák: hittanórákat különbözô korosztályoknak – óvodásoktól a felnôttekig – rendszeresen tartanak. Külön baba-mama klubot is fenntart a plébánia. Az idôpontokról és a helyszínekrôl a plébánián lehet érdeklôdni. Szentségimádás: hétfôtôl szombatig 7.30–8.00, minden pénteken 18.30–19.30, minden vasárnap 17.00–18.00. Alpha kurzus a Városmajorban Az Alpha kurzus lehetôség bárki számára, hogy felfedezze és megismerje a keresztény hitet. A jelmondat: “Figyelj, tanulj, beszéld meg, fedezd fel, és kérdezz bármit!” Minden alkalom közös étkezéssel kezdôdik, ami jó lehetôség arra, hogy a résztvevôk megismerjék egymást. Az esték összefüggô elôadásokból (javasolt elôzetesen jelentkezni és minden alkalmon részt venni) és beszélgetésekbôl állnak. A hangvétel könnyed, visszafogott, barátságos és szórakoztató. Az Alpha kurzuson nincs túl egyszerû vagy túl ellenséges kérdés. A kurzus a kereszténységet nem ismerôk számára bevezetés a keresztény hit alapjaiba, de alkalmat teremt arra is, hogy a templomba járó keresztények felfrissítsék, elmélyítsék hitüket, és személyesebbé tegyék Krisztushoz tartozásukat. A plébánia hírei nyomtatott formában is napvilágot látnak: hetente vasárnaponként jelenik meg a Heti hírlevél, amely a 6. évfolyamában tart, és háromhavonta a Városmajori Híradó, amely már a 17. évfolyamánál tart. ˆˇˆˇˆˇˆ

Zugligeti Szent Család Plébánia Cím: 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 52. Telefon: 391-4080. Fax: 391-4084 Honlap: http://www.szentcsalad.net E-mail: [email protected] Az urnatemetô irodája: 391-4082. Nyitva tartása: hétfôn és pénteken 16–18 óráig. Bodor György atya: 06-20-823-4699 Irodai nyitva tartás: hétfôn, kedden, szerdán és pénteken 16–18 óráig. Szentmisék a templomban: vasárnap 9.00, 11.30 és 18.00, hétköznap 18 órakor, csütörtökön reggel 7-kor. Gyóntatásra 17 órától van lehetôség (kivéve csütörtökön), illetve megbeszélés szerint máskor is. A múlt század elején, 1917-ben felszentelt Zugligeti Szent Család Templom a közkedvelt Szent Család parkkal szemben áll. Nevéhez méltón a nagycsaládok jelenléte jellemzi, és a plébános, Bodor György – Gyuri atya – vezetésével a kis óvodásoktól a nagyszülôkig minden korosztály katekézisben részesül, amirôl – és minden egyéb programról – részletesen tájékozódhatnak a honlapon és a templomi faliújságon. A plébánia információs hetilapja a Csali.

• 60

61 •

Sztankay István színmûvész Két falevél és a tízparancsolat ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ

Az egyebek mellett Erzsébet-, Jászai Mari- és Kossuth-díjas, Érdemes mûvész Sztankay István 1997-ben vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. Az 1936-os születésû színmûvész pályafutását 1967 óta kísérheti figyelemmel a közönség, máig tartó népszerûségét a Bors címû tévésorozat alapozta meg. ° Nem értem, miért gondolja, sôt, mondja magáról, hogy öreg!

• Mert bôven túl a hetvenen, közeledve a hetvenöthöz az ember már sok mindent hordoz magában. Lehet sokáig élni, de ahhoz, hogy – irigyei ellenére – valaki az öregkora utolsó perceit is kihasználja, nagy elhatározás kell. Aki elég hosszú életet megél, az sok mindenen keresztülmegy. Gondoljon csak bele, micsoda évszázadunk volt: két világháború, Kun Béla, Rákosi, Kádár, rendszerváltás – és mindebbôl az, ami 1936 után történt, már az én életemnek is a része lett. Olyan földrajzi elhelyezkedésû országon, mint a miénk, nagy történetek, nagy folyamatok hagynak nyomot. Hogy milyen nyomok ezek, arról most ne beszéljünk. Szívesebben gondolok arra, hogy bár kicsi lett az országunk, mégis milyen gyönyörû! Semmihez sem foghatót láthat, ha végigautózik a Balaton partján, megnézi a Bükk, a Mecsek vagy az Alföld szépségét. Mindezt azért mondom, mert nagyon szeretném, ha ez a szépség és harmónia hatna ránk. Ha olyan lenne a magyar nép, hogy megkeresné a biztonságát, ha rátalálna a felebaráti szeretetre. Mint ahogy két falevél sem lehet egyforma, az emberek is eltérôek, és ezzel együtt kell elviselnünk egymást. A gyûlölet az, amit ki kell vetni a szívünkbôl. Lehet nem szeretni, elkerülni, de gyûlölni nem szabad. Tudom, a tízparancsolatot nem könnyû betartani, de legyünk mindig tisztában azzal, ha megszegjük. ° Édesapja görög katolikus lelkész volt, és ön mindig is hívô embernek vallotta magát. Ez segítette vagy gátolta? Szinte pályakezdô kora óta töretlen a pályafutása, színházi szerepek, tévéfilmek és nagy mozik sorát jegyzi.

• Mert soha nem a rendszert szolgáltam, hanem mindig a közönséget. A közel fél évszázad alatt, ha nem lettem volna benne az egyik szerepben, nem jöhetett volna utána a másik, akár népszerû sorozatban, akár Shakespeare- vagy Sütô-darabban. De az elôbb a hitrôl kérdezett. Tudja, én nem úgy vagyok hívô, hogy látványo-

• 62

san éljem meg a hitemet. Néha szívesebben megyek be olyankor a templomba, amikor egyedül lehetek. És mindegy, hogy melyik felekezetébe. Mert az Isten háza – megtiszteltetés. Akár római vagy görög katolikus, akár református, akár evangélikus templomba, akár zsinagógába megy be, mindenütt azt érzi, hogy ott valóban az emberrôl van szó. Ez az igazi érték. °­ Nevével egybeforrt a Hattyúdal, a Bors, a Jövôre veled ugyanitt – hogy csak ezt a hármat emeljem ki az impozánsan hosszú sorból –, játszik a mai napig színházában, a József Attilában. Van-e olyan szerep, ami kimaradt, amit sajnál, hogy elkerülte?

•­ Leéltem szép ötven évet ezen a pályán, szinte mindent eljátszhattam, amit szerettem volna. Talán csak egy van, amit mégis hiányolok: III. Richárd. Izgalmas kihívás megformálni egy jellem alakulását attól a pillanattól, amikor elhatározza, hogy gazember lesz, addig, mire mindenki látja is rajta, hogy valóban az. Shakespeare nagyon pontosan írja le mindezt. ° Most a Harmadik figyelmeztetésben és A kôszívû ember fiaiban láthatja a közönség. Nem fôszerepben.

•­ Itt utalnék vissza a koromra: hetven felett az ember már csak olyan szerepeket vállal el nyugodt lelkiismerettel, amiket a fizikuma, a fizikai állapota megenged – sajnos egyre kevesebb az ilyen. ° Ön nemcsak színészként alakított jól az életében – ha megenged egy ilyen párhuzamot –, de apaként is. Két tehetséges gyereket nevelt fel.

•­ Nagyon büszke is vagyok rájuk, csakhogy az egyáltalán nem az én érdemem, Isten ajándéka, hogy ilyenek lettek. Ádám, az idôsebb régóta újságíró, sokan ismerik a nevét, több lapnak is dolgozik. Orsi színésznô lett, amit csak azért sajnálok, mert nagyon nehéz ma egy nônek pályán maradni és sikeresnek lenni, de nem adja fel, még küszködik. A saját érdemük, hogy azzá lettek, amik. Okos gyerekek, soha nem akarták hamis szemüvegen át másnak látni a világot, mint ami. Óriási szerencsém, hogy nagyon akarnak élni, és olyannak látják az életet, amilyen, mert a valóságos életben kell boldognak lenniük. Isten áldása, hogy ép és jó gondolkodású gyerekeim vannak. ° A Városmajorban lakik. Mennyire tud részt venni a kerület kulturális életében?

• Korántsem annyira, mint szeretném. Az idôm nagy részét a színházamban töltöm, amely egy másik kerületben van, vagy vidéken lépünk fel. Sok olyan program, kiállítás volt már itt a környékünkön, amit szerettem volna megnézni, de egyszerûen nem jutott rá idô. Bár a hetedik kerületben születtem, négyéves korom óta élek Budán. Ez az otthonom, és sajnálom, hogy nem tudok jobban részt venni az életében.

63 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Zenei élet a Hegyvidéken

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Solti György Zeneiskola Cím: Telefon:

1122 Budapest, Maros utca 54/b 225-0825, 225-0824

Hegyvidéken az önálló zeneoktatás – a XII. kerület fenntartásában – 1968 ôszén kezdôdött. Az alapítást követôen öt tanszakot indított be az intézmény: fuvolát, hegedût, csellót, zongorát és klarinétot. A bôvítés igénye gyorsan jelentkezett: 1972-ben gitár, majd furulya tanszak indult, a növendékek létszáma pedig szinte megduplázódott: 1968-ban 186 volt, 1972-ben már 332. A zeneiskola 1998-ban, fennállása 30 éves évfordulóján vette fel a világhírû karmester, Solti György nevét. Az intézmény 2006. szeptember 1-jén új központot kapott a XII. kerületi önkormányzattól, ahol végre méltó helyen zajlik az alapfokú mûvészetoktatás. Az új iskola több tanteremmel és egy 120 fôt befogadó, orgonával felszerelt épülettel rendelkezik. A zeneiskola számára fontos, hogy évfolyamain olyan növendékek végezzenek, akiknek zenei mûveltsége megalapozott, elmélyült, akik amellett, hogy hangszerükön biztosan tudnak játszani, nyitottak és érzékenyek a társmûvészetek iránt is. Fontos, hogy felnôtt korukra koncertlátogató, és ami különösen lényeges, zeneértô közönséggé váljanak. A zeneoktatás három szinten és két tagozaton folyik: elôkészítô, alapfok és továbbképzô szint, valamint az általános képzést biztosító “A” tagozat és a tehetséggondozást segítô, emelt óraszámú “B” tagozat. Az iskola növendékeinek létszáma évek óta hozzávetôleg 1000 fô; a pedagógusok tizenkét kerületi iskolában, valamint a Maros utcai központban tanítanak, így a Hegyvidéken lakó vagy ide iskolába járó gyermekek helyben kapják a zeneórákat. A hangszeres órák egyéni, a kötelezô tárgyak csoportos foglalkozásban zajlanak. • 64

Az igényes egyéni hangszeres képzés mellett kiemelkedô szerep jut a társas zenének is, a vonószenekarok korosztályok szerint egymásra épülnek: a kisebbek Tücsökzenekarba járhatnak, a nagyobbak Vonószenekarba, a végzôs és végzett tanulók pedig a Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekarban folytathatják a muzsikálást. A nagy létszámú fúvós növendékek a zeneiskola Fúvószenekarában ismerkedhetnek meg a zenekari játék örömeivel, ezenkívül gitárzenekara, furulya–gitár együttese és szaxofonegyüttese is van az iskolának. Az általános képzés mellett fontos a tehetséges fiatalok pályára való felkészítése is, akik az ún. “B” tagozaton, emelt óraszámban tanulnak. A kiemelkedô tehetségû növendékek közül minden évben vannak, akik felvételt nyernek zenemûvészeti szakközépiskolákba, valamint a Konzervatóriumba. A zeneiskola tanulói rendszeres és eredményes résztvevôi a fôvárosi, majd onnan továbbjutva az országos versenyeknek, fesztiváloknak. Az intézmény zenetanárai között akadnak olyanok, akik egykoron az iskola növendékei voltak, ma már azonban a következô generációt nevelik hangszeres játékuk elmélyítésére, a zenemûvészet szeretetére. A Solti György Zeneiskola igyekszik jelen lenni a kerület kulturális életében, számtalan formációban képes színesíteni a mûsort – éppen amire szükség van. Mindig törekszik az aktuális ünnepség hangulatához méltó felállást, elôadásmódot és zenei stílust megtalálni, mivel néha vonósnégyesre, zenekarra, kis együttesre, olykor szólódarabra, trióra van szükség. Elôfordult már, hogy kortárs zenei darabot szólaltattak meg a növendékek, de gyakori a barokk, klasszikus, reneszánsz és egyházi mûvek elôadása is. Jó kapcsolatokat ápolva és építve a növendékek és a tanárok rendszeres résztvevôi az Ugocsa utcában lévô könyvtár rendezvényeinek, a kerületi iskolák ünnepségeinek, kiállításmegnyitóknak, nemzeti ünnepségeknek, a díszpolgáravatásnak, a Hegyvidéki Ôsz, illetve a Hegyvidéki Napok mûsorainak. A zeneiskola szerves része a Hegyvidék szellemi életének, hivatásának és kötelességének érzi a komolyzene népszerûsítését és megszerettetését a kerületben élô polgárokkal.

Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekar A zenekar székhelye a Solti György Zeneiskolában található. Cím: 1122 Budapest, Maros utca 54/b Telefon: 225-0825, 225-0824, 06-20-824-3078 A Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekart 1986-ban alapította Tôkés Tünde a XII. kerületi (azóta Solti György nevét viselô) zeneiskola leglelkesebb növendékeibôl. Törzsgárdája azóta egyetemista, illetve pályakezdô értelmiségi lett, de zenei pályára készülôk és hivatásos zenészek is szép számmal csatlakoztak hozzá. Vezetô tagjai a zeneiskola zenekari tanszakán belül részt vesznek utánpótlásának képzésében is. A hegyvidéki önkormányzat 2000-tôl önálló költségvetést biztosít számára. Ebbôl természetesen következik, hogy egyéni hangvételû önálló koncertjei mellett részt vesz a kerület ünnepségein, és fellép a zeneiskola rendezvényein is, utóbbival a közönség-utánpótlás nevelésébôl is kiveszi a részét. 1996-tól Gémesi Géza vezeti az együttest, azóta a hagyományos repertoár ápolása mellett még kiemeltebb szerepet kap hangversenyein a kortárs magyar zene. Ennek fóruma volt 2000 és 2003 között a Balatonboglári Kortárs Mûvészeti Mûhely, 2004-tôl pedig a balassagyarmati, majd 2005-tôl a hegymagasi Rondino Fesztivál rezidens együtteseként mûködik a zenekar. A Rondino Fesztivál sikere nyomán a hivatásos tagokból és Magyarország vezetô hangszereseibôl létrejött a Rondino együttes, amely kifejezetten a kortárs repertoár ápolására szakosodott, és immár más hasonló jellegû seregszemlék (például a Bartók Rádió hangverseny65 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ciklusa, illetve a Korunk Zenéje Fesztivál) rendszeres résztvevôje is lett. Az Artisjus Kuratórium a zenekar kortárs zenei tevékenységét 2002-ben elôadói jutalomban részesítette. Az utóbbi években számos kiemelkedô elôadómûvésszel is fellépett, így például Gulyás Dénessel, Kelemen Barnabással, Kemenes Andrással, Kokas Katalinnal, Ránki Dezsôvel és Vékony Ildikóval. A zenekar hangzására döntô hatással van a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és Rolla Jánossal kialakult munkakapcsolat. Az önkormányzat támogatásával eddig négy CD-je jelent meg a Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekarnak.

ˆˇˆˇˆˇˆ

Angelica Leánykar

Az Angelica Leánykart 1988-ban alapította az énekkar jelenlegi karnagya, Gráf Zsuzsanna. A kórus a Városmajori Gimnázium zenei osztályának volt és jelenlegi tanulóiból áll. Az elmúlt 15 év alatt adott számos nagy sikerû koncertjével kivívta magának, hogy mára Magyarország egyik legtöbbet foglalkoztatott kórusává vált, élô bizonyítékaként a Kodály-szellemiség teremtô erejének. A ma már országhatárokon belül és kívül is ismert leánykar – a rendszeres itthoni hangversenyek mellett – számos hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt szép eredményekkel: Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, I. díj (1988); Belgium, Neerpelt – Nemzetközi Ifjúsági Kórusverseny, I. díj (1990); Olaszország, Arezzo – Nemzetközi Kórusverseny, I. díj (1992); Róma – “Orlando di Lasso” Nemzetközi Kórusverseny, I. díj és három különdíj (1995); Írország, Cork – Nemzetközi Kórusverseny, közönségdíj (1997); Spanyolország, Tolosa – Nemzetközi Kórusverseny, I. díj (1998); Görögország, Athén – 10. Nemzetközi Kórusfesztivál, I. díj és a verseny nagydíjas kórusa cím (2004). • 66

A kórus többször adott hangversenyt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Rendszeresen koncertezik a Vigadóban, a régi Zeneakadémián, a Szent István Bazilikában, a Zeneakadémia Nagytermében, valamint a Magyar Rádió Márványtermében. 2001-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett Kurtágest közremûködôjeként szerepelt a szerzô születésnapi koncertjén. Visszatérô szereplôi a Magyar Rádió Korunk zenéje címû mûsorának. Az Angelica kétszer járt koncertkörúton Amerikában, 1998-ban, majd 2000-ben, amikor nagy sikerrel képviselte hazánkat és Európát az Észak-Amerikai Kórusszövetség szimpóziumán; Ausztriában, Erdélyben, Franciaországban, ahol a 2001-ben megrendezett Magyar Kulturális Évad keretén belül adott koncertet a Notre-Dame-ban és az évry-i katedrálisban, ezeket a francia rádió is közvetítette; továbbá Japánban, Németországban és Svájcban. Külföldi koncertkörútjai mellett nagy hangsúlyt fordít a kórusmûvészet hazai népszerûsítésére. Debrecenben, Vácott, Veszprémben, Kôszegen, Szombathelyen és Cákon adott koncertjeivel a magyar zenei életet színesíti. 2001-ben a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Nemzetközi Karnagyversenyének színpadi kórusa volt, és visszatérô fellépôje a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) ünnepi hangversenyeinek. Az énekkar tavaly már második alkalommal vett részt a Budapesti Kamaraopera produkciójában, elôször Monteverdi: Orfeo, 2003-ban pedig Purcell: Dido és Aeneas elôadásán énekelt. A kórus olyan neves zenekarok hangversenyein vett részt, mint a Budapesti Fesztiválzenekar, Hubay Jenô Kamarazenekar, Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, Budafoki Dohnányi Ernô Szimfonikus Zenekar, Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok. Koncerteztek már Lukács Ervin, Fischer Iván, Hollerung Gábor és Pál Tamás vezény­ letével, adtak közös hangversenyt Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoramûvésszel, illetve nemegyszer a Honvéd Férfikar “partnereként” is. A kórus 15 éves pályafutása során 6 CD-t jelentetett meg, ebbôl kettôt a Hungaroton gondozásában.

Premier Gála Zenekar Telefon: 06-20-939-2825 E-mail: [email protected] Mûvészeti vezetô: Jakab János Az együttes 2000-ben alakult Jakab János kezdeményezésére, aki a Solti György Zeneiskola szaxofon- és klarinéttanára. Egy baráti társaság, amelynek tagjai magasan képzett, Zenemûvészeti Fôiskolát végzett muzsikusok. Repertoárjuk a különbözô mûfajok széles palettáján mozog. A számos meghívásnak eleget téve és a felkéréseknek megfelelôen a nagy létszámú együttesen belül több kamarazenekar mûködik, ezzel is a zenekar sokszínû palettáját gazdagítva. Így jött létre a rézfúvós kvintett, a klarinétegyüttes, a szaxofonkvartett és a tánc és szórakoztató zenét játszó trió, kvartett, szeksztett, szalonzenekar (vonósokkal is kiegészülve), valamint a big-band formáció. A XII. kerület adventi ünnepségeinek visszatérô vendégei. 67 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Színházi programok

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Mûvelôdési Központ Színházi elôadások Több színházi társulatnak is otthont ad a Mûvelôdési Központ színházterme. A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház, a Trambulin Színház, a Szigeti Színház, a KOMISZ, illetve a Hagyaték Ôrzôi Mûvészeti Alapítvány elôadásai folyamatosan a repertoáron szerepelnek. Rögv-est A Momentán Társulat a manapság egyre nagyobb népszerûségnek örvendô improvizációs színház mûfajának reprezentánsa. Interaktív és jó hangulatú elôadások részese az, aki ellátogat a havi rendszerességû elôadásokra. Bilicsi-díj Bilicsi Tivadar 2001-ben lett volna 100 éves. Ebbôl az alkalomból családja megalapította a Bilicsi-díjat, amelyet azóta minden évben és rendhagyó módon osztanak ki a Mûvelôdési Központban. Díjazott lehet az a mûvész, aki – mint “Bill” – személyiségével, munkásságával mosolyt tud csalni az emberek arcára. Az eddi­gi díjazottak illusztris névsora: Tordy Géza, Halász Judit, Gyurkovics Tibor, Dobsa Sándor, Gálffi László, Cseke Péter és Sára Bernadette, Pécsi Ildikó, a Kaláka együttes. • 68

Városmajori SzabadtérI Színpad Szabad Tér Színház Kht. Cím: 1122 Budapest, Városmajor Telefon: 375-5922 Honlap: www.szabadter.hu E-mail: [email protected] Kapcsolattartó: Bogárdi Mészöly Andrea E-mail: [email protected] Telefon: 375-5922 A Városmajori Szabadtéri Színpad Buda egyik közkedvelt parkjában található. A közel 1000 férôhelyes nézôtér sajátossága, hogy a park fái körülölelik a színpadot, ezzel igazán különleges környezetet teremtve a színházi elôadásoknak. A 2010-es évben ott helyet kapó színházi szemlén a budapesti, a vidéki és a külhoni magyar színházak 2009–2010-es évadjának legsikeresebb elôadásai mutatkoznak be. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad mellett helyszíne a Budapesti Nyári Fesztiválnak is, amelyet 2010-ben immár hetedik alkalommal rendeznek meg. 69 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Iskolák kulturális programjai

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ ˆˇˆˇˆˇˆ

Arany János Általános Iskola és Gimnázium Cím: 1124 Budapest, Meredek utca 1. Telefon: 319-3380 Honlap: www.aranyj-bp.sulinet.hu E-mail: [email protected] Az iskola minden évben Arany Napokat és a névadó költô születésének évfordulójára verseibôl szavalóversenyt rendez. Az intézmény UNESCO-hagyománnyal is rendelkezik: külföldi utakat szervez, lehetôség szerint diákcserével. Egyéb rendszeresen megrendezett, nyilvános programjai: elsôsök fogadása, karácsonyi koncert, nyári táborok Szigetszentmártonban, játszóház, Luca-napi vásár, hagyományos táncház a “Csillagszemûek” és saját diákjaik közremûködésével, környezetvédelmi akciók – tavaszi-ôszi kerttakarítás, a versenyek nyertesei Arany-kitüntetést kapnak. A programokon való részvételi lehetôségrôl a fenti telefonszámon lehet érdeklôdni.

ˆˇˆˇˆˇˆ

Budapesti Osztrák Iskola Cím: Telefon: E-mail:

1126 Budapest, Orbánhegyi út 39–45. 224-7560 [email protected]

A gimnázium “üvegdobozszerû” épülete virtuóz építészeti és mûszaki megoldásokat tartalmazó szerkezetei­ vel Magyarország egyik legszebb iskolája. Az intézmény 2009-ben ünnepelte fennállása huszadik évfordulóját. Kiemelt program 2010 tavaszán: színjátszás öt nyelven. Az öt évfolyam diákjai közül szerepet válla­ ló elôadók magyarul, németül, angolul, franciául és olaszul szólítják meg a közönséget a multikulturális és felvilágosító, egyben értékközvetítô jelenetekben, amelyek központi témái a fiatalságot foglalkoztató problémák, gondok. ˆˇˆˇˆˇˆ

Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvû Nemzetiségi Gimnázium Cím: Telefon: Honlap: E-mail:

1124 Budapest, Mártonhegyi út 34. 1124 Budapest, Dobsina utca 7. 457-0718 www.tamasi.sulinet.hu [email protected]

Az iskola életében fontos szerepet tölt be a hagyományok ápolása, közösségformáló ereje. A rendezvényeken a tanulók más oldalukról is bemutatkozhatnak, ami a gyerekek jobb megismerését és elismerését teszi lehetôvé. • 70

Márton-nap – lampionos felvonulás és teaház Szent Márton, a katonatisztbôl lett püspök legendája szorosan kapcsolódik az iskola környékéhez, már csak azért is, mert a Mártonhegy az ô nevét ôrzi. 1990-ben indították útjára az e naphoz kapcsolódó, egyébként német szokást, amely az iskolában is hagyománnyá vált. Minden évben november 11-e környékén kis lámpácskák, saját készítésû lampionok megannyi csillogó fénye gyúl ki az intézmény udvarán. Az alsós és felsôs diákok tanítóikkal, tanáraikkal és szüleikkel, néhány lelkes gimnazista kíséretében a Deres úton keresztül az Ormódi utca végénél levô kis térre, a Szent Márton-kápolnához vonulnak, ahol verses-dalos összeállítással elevenítik fel a püspök legendáját. A mûsor után az iskola tárt kapukkal fogadja az érdeklôdôket, forró teával, pogácsával, zsíros kenyérrel vendégeli meg ôket. Ez az alkalom lehetôséget ad a beszélgetésre, az együttlétre – egy kicsit másképp.

Adventi délután – Der Adventsnachmittag A német nemzetiségi osztályok által szervezett program célja: jókedvvel karácsonyi hangulatot teremteni családias légkörben. A német nyelvet tanuló diákok – hét-nyolc különbözô évfolyamból – kis jelenetekkel, énekekkel, versmondással készülnek, természetesen német nyelven. A fellépôk között megtalálható minden korosztály, amely németet tanul, az ötödik osztályosoktól a 13. évfolyamig. Az elmúlt években a betlehemi jelenettôl a karácsonyi verseken keresztül a gyertyás éneklésen át Mikulás-mûsort is láthattak, sôt Harisnyás Pippi karácsonyi kalandjait is nyomon követhették a nézôk. Az esemény záróakkordjaként minden évben saját készítésû süteményekbôl rendeznek lakomát. Ilyenkor a diákok és a tanárok is nyugodt környezetben tudnak beszélgetni.

Karácsonyi koncert A koncertnek nagy hagyománya van a Tamásiban. A helyszín minden évben a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom, a mindenkori fellépôk az iskola diákjai. A templomi koncerten évrôl évre színvonalas, ünnepi hangulatot teremtô kórusmûvek, gitár-, fuvola- és csellódallamok csendülnek fel. Természetesen a betlehemi játék és a versmondás is kihagyhatatlan része a mûsornak. Az általános és középiskolai kórus is minden évben újabb és újabb mûvekkel készül. Az iskola egyediségét mutatja az is, hogy külön erre az alkalomra összeáll egy német nyelvû kórus, és karácsonyi énekeket ad elô. A gimnáziumi kart az elmúlt években többször is kísérték már gitárral és más hangszerrel bánni tudó diákok.

Tamási-est A diákok a gálamûsor elôtt heteken keresztül próbálnak, gyakorolnak, koreografálnak és skáláznak. Segítségükre vannak a felkészítô ének-, zene-, tánc-, magyar- és nyelvtanáraik, tanítóik. Minden évben változatos, színvonalas produkciók születnek. Az iskolai kórus énekel, a zeneiskolások hangszeren játszanak: gitároznak, fuvoláznak, zongoráznak, hegedülnek. A nemzetiségi osztályba járó diákok német nyelvû jeleneteket, énekeket adnak elô. A táncosok színvonalas modern- és néptánc-produkcióval vívnak ki hatalmas ovációt. A színészi tehetséggel megáldott diákok daljátékokkal, színdarabbal szórakoztatják a közönséget. Akiknek szép az orgánumuk, verset mondanak, szavalnak, de akadnak olyanok is, akik saját paródiát adnak elô. 71 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Városmajori Gimnázium Cím: Telefon: Honlap: E-mail:

1122 Budapest, Városmajor u. 71. 214-1554 www.vmg.sulinet.hu [email protected]

A Városmajori Gimnázium 2009-ben ünnepelte huszadik születésnapját, amelynek alkalmából számos kultu­ rá­­lis program várta az érdeklôdôket. Az Angelica Leánykar minden évben nagy sikerû karácsonyi koncertet ad. ˆˇˆˇˆˇˆ

Zugligeti Általános Iskola Cím: Telefon: Telefon/fax: Honlap: E-mail:

1121 Budapest, Zugligeti út 113. 200-8721 274-4313 www.zugligeti-bp12.sulinet.hu [email protected]

Az elemi iskola 1891-ben létesült. A folyamatos fejlesztés, bôvítés következtében jelenleg 9 tanteremmel, nyelvi és számítástechnika-teremmel, technikamûhellyel, tankonyhával, varrószobával, kézmûves (korongozó, kemence, szövôszék) eszközzel rendelkezik. Az 1997-ben átadott, korszerû fejlesztô eszközökkel felszerelt tornateremben sokféle (kosárlabda, futball, floorball, gyerektorna, dzsúdó, néptánc) tevékenységre van lehetôségük a gyerekeknek. Sok diák kedvelt tartózkodási helye a kicsi, hangulatos könyvtár, ahol korszerû multimédiás eszközök segítik a búvárkodást, felkészülést. Internetes, kerületi, helyi pályázatokon vesznek részt, a könyvtáros pedig író–olvasó-találkozókat szervez. Az alsó évfolyamokon testnevelésóra keretében heti egy alkalommal néptáncoktatás folyik, aminek meg is van az eredménye: a néptáncosok mindig nagy sikerû mûsort adnak az iskolai és kerületi rendezvényeken. Az iskolai nevelés akkor a legsikeresebb, ha az a családokkal egyetértésben, öszhangban valósul meg. Ezt megkönnyítendô évente két alkalommal fôzéssel egybekötött családi sportnapot, hétvégi kirándulásokat, színházlátogatásokat szerveznek. A szabadidôs tevékenységek, programok szervezésében nagy szerepet vállal az 1986-ban alakult Zugligeti Diáksport Egyesület. A hagyományok közé tartozik az évente megrendezett Zugligeti Est, amelyen valamennyi osztály tanulói bemutatkoznak. Jelenetekkel, versekkel, hangszeres zenei és táncos mûsorszámokkal készülnek erre az alkalomra. A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett mûsor egyik részében Ágota-díjat kapnak azok a diákok, akik népi hagyományainkat ôrzik, és anyanyelvünk ápolására is különös figyelmet fordítanak. Nyílt napok: 2010. február 10-én 8–10, 2010. március 9-én 8–16 óráig. Az iskola a Moszkva térrôl induló 155ös busz végállomásánál, az erdô mellett található.

• 72

Budai Rajziskola – Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Cím: Telefon: Honlap: E-mail:

1123 Budapest, Alkotás utca 45. 355-0341 www.budairajziskola.hu [email protected]

A Budai Rajziskolát 1992-ben alapította három iparmûvész. A Vizuális Kultúráért Alapítvány által fenntartott intézmény minden korosztály számára kínál képzô- és iparmûvészeti képzési lehetôséget – iskolarendszerû vagy tanfolyami formában. Az érettségire épülô mûvészeti szakképzés államilag elismert, középfokú OKJ szakmai képesítést ad grafika, fotó és ötvös szakon. A kétéves, nappali tagozatos képzés alapján a növendékek szakirányú munkát vállalhatnak, vagy elôképzettséget szerezhetnek a mûvészeti egyetemekre. A 2008-tól indított felnôttképzési forma a munka mellett továbbtanulók számára biztosítja a grafikus szakképzettség megszerzését. A szabadiskolába bárki jelentkezhet, aki kedvet érez a modell utáni rajzoláshoz vagy valamiféle vizuális önkifejezéshez, és ehhez szakmai segítséget szeretne igénybe venni. Minden tanévben rajz–festés–mintázás-tanfolyamok és iparmûvészeti kurzusok indulnak. Rajzolni-festeni három korosztályi csoportban, választható idôpontokban lehet, a mintázást, az agyagportré-készítést a fiatalok, felnôttek választják. Az általános és középiskolai rajztanítás közismert hátrányos helyzete miatt a kezdetektôl nagy igény mutatkozott erre a célzott képzômûvészeti tevékenységre. A szabadiskolában mindig tanulnak kezdô és haladó szinten álló és idôsebb “diákok” is, akiknek régi vágya rajzolással, festéssel foglalkozni. A különbözô tudásszint nem jelent gondot, hiszen ezeken a foglalkozásokon egyéni korrektúra segíti a továbblépést, így a növendékek semmiképp nem hátráltatják egymást. A különbözô beállításokból mindenki kiválaszthatja a tudásának leginkább megfelelô feladatot. A tanulók – korosztályuktól és egyéni igényeiktôl függôen – több lehetséges idôpontból választva, heti 2-3 órától akár 9-12 órán is részt vehetnek. A Kaleidoszkóp elnevezésû program a kisiskolásoknak kialakított sokszínû, alkotó játék. A kisgyerekek számára a rajzolás pótolhatatlan lehetôség arra, hogy kreativitásukat kibontakoztassák. Az összes technika a gyermeki képzelet szolgálatába állítható, és a gazdagodó eszköztár birtokában a gyerekek szabadon, örömmel dolgoznak. Ez a munka hosszú távú befektetés, ami a gyerekek egész személyiségét fejleszti. Budapesten élô külföldiek is rendszeresen tanulnak az intézményben, ôk angol nyelvû korrektúrát kaphatnak. A világ majd’ minden országából jártak, járnak a Budai Rajziskolában – Indiától Norvégiáig –, hogy Magyarországon töltött idejükben rajzolni is tanuljanak. A külföldiek számára külön festôprogramot is szervez az iskola, ami jelenleg az egyetlen ilyenfajta lehetôség Budapesten. A júniusi-júliusi, nyári intenzív tanfolyamok idôbeosztása és tematikája is eltérô az évközi programokétól. Az egész héten át tartó folyamatos munka lehetôvé teszi, hogy a fiatalok különbözô alkotói technikákat, stílusokat ismerjenek meg, gyakoroljanak be, és a stúdiumok mellett különféle új alkotói módszerekkel találkozhassanak. A kisiskolások számára szervezett nyári napközis hetekben kirándulásokkal, szabadtéri rajzolással, múzeumlátogatásokkal, sporttal egészülnek ki az évközi programok. Az iskola évente szervez országos tehetségkutató rajzpályázatokat, növendékeinek munkáit egyaránt láthatják a kerületi, vidéki és külföldi helyszíneken rendezett kiállításokon. A Vizuális Kultúráért Alapítvány 2001-tôl évente 25-30 kerületben élô tanuló számára biztosít térítésmentes vagy kedvezményes tanulási lehetôséget. 73 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Budapesti Német Iskola és Gimnázium (Deutsche Schule Budapest – Thomas Mann Gymnasium) Cím: Telefon: Honlap: E-mail:

1121 Budapest, Cinege út 8/c 391-9110 www.deutscheschule.hu [email protected]

Az iskola az alábbi rendezvényeken várja a látogatókat, érdeklôdôket 2010-ben: Január vége: Jugend musiziert. Zenei rendezvény külföldi német iskolák diákjainak részvételével, zárókoncerttel. Április 24.: Food Festival. Május közepe (várhatóan 23-a): megemlékezés az iskola létrejöttének huszadik évfordulójáról. Szeptember eleje (várhatóan 11-e): nyílt nap (elsôsorban negyedikes gyerekek és szüleik számára). ˆˇˆˇˆˇˆ

Fekete István Általános Iskola és Elôkészítô Szakiskola Cím: 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. Telefon/fax: 355-0736 E-mail: [email protected] Az iskola évente az alábbi programokra várja az érdeklôdôket, a régi tanítványokat, a tanulók szüleit, barátait, ismerôseit: Szeptember 1. Október 22. November 26. December 4. December 15. December 21. Február 4. Március 12. Április Június 11. Június

• 74

Tanévnyitó Ünnepi mûsor az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Hagyományôrzô kézmûvesnap Mikulás-napi rendezvény Luca-napi vásár Karácsonyi ünnepség Farsang Iskolai ünnepély az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére Napközis munkák kiállítása a polgármesteri hivatalban Ballagás Tanévzáró

Jókai Mór Általános és német nemzetiségi Iskola Cím: Telefon: Honlap: E-mail:

1125 Budapest, Diana utca 4. 395-8167 http://jokaiiskola.hu/ [email protected]

A fôváros egyik legszebb zöldövezetében fekvô, 152 éves svábhegyi Jókai iskolában a német nemzetiségi oktatás mellett jelentôs a mûvészeti csoportok kulturális tevékenysége is. Jókai Néptánccsoport A 17 éve mûködô együttesben az életkor szerinti csoportokban táncoló diákok és felnôttek nemzetünk és a magyarlakta területek táncaival, népdalaival, népi játékaival ismerkednek meg. Az eltelt évek alatt a hagyományos iskolai eseményekhez kötött fellépéseken túl – ôszi és tavaszi táncházak, karácsonyi és évzáró gálák – bemutatkoztak már külföldön és számos hazai fesztiválon is, illetve a kerület kulturális rendezvényeinek is rendszeres fellépôi. Mûvészeti vezetô: Bettenbuk Krisztina. Dömdödöm Színház Az alsó tagozaton mûködô Dömdödöm Csoport színjátszó palántái népmesék és népszokások mellett Móra Ferenc, Lázár Ervin és Csukás István meséit, majd két nagyobb színpadi mûvet, a Varázsfuvolát és a Háry Jánost dolgozzák fel. A felsô tagozatosok már tudatos stílusérzékkel megformált hôsöket alakítanak Heltai Jenô, Shakespeare vagy Molière mûveibôl. Az év során több alkalommal is fellépnek iskolai ünnepségeken – karácsony, pedagógusnap, ballagás, évzáró –, valamint kerületi rendezvényeken. Mûvészeti vezetô: Horváth Gergelyné. Az idegen nyelvi mûhely hagyományos programja a Márton-napi lampionos felvonulás novemberben. A rend­szeresen májusban szervezett nyelvi délutánon a diákok idegen nyelvû színdarabbal, játékos nyelvi vetélkedôkkel mutatják be tudásukat az érdeklôdôknek. Az iskolai rajz- és kerámiaszakkörön, valamint az alsós kreatív mûhelyben készült munkákat a képzômûvészet kedvelôi – az iskola falain kívül – a Jókai Klubban szervezett idôszaki kiállításon láthatják évi rendszerességgel, januárban és májusban. Mûvésztanár: Udvardy Emese. Szakkörvezetôk: Borsos Márta, Mester Ilona. Az adventi ünnepkörben, decemberben rendezik a mára hagyományosnak mondható Karácsonyváró hangversenyt, amelyen az iskola frissen alakult énekkara a zeneiskolai diákokkal és a tantestületbôl szervezôdött tanári kórussal együtt szerepel.

75 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Németvölgyi Általános Iskola Cím: Telefon: Honlap: E-mail:

1126 Budapest, Németvölgyi út 46. 356-00-46. Fax: 356-00-19 www.nemetvolgyi-bp.sulinet.hu [email protected]

Immár 17 éve mûködik az intézményben a Németvölgyi Iskolagaléria. Célja, hogy – kihasználva az iskola kedvezô lehetôségeit – a tanulók megismerhessék a kortárs mûvészek alkotásait, közvetlen tapasztalatot szerezhessenek a kiállított képekrôl, szobrokról. Egy-egy tárlatot általában két hétig tekinthetnek meg a gyerekek, de a szülôk, hozzátartozók is a rendszeres látogatók közé tartoznak. Évente 6-8 kiállítást szerveznek, a mûvészek és alkotásaik bemutatására igyekeznek neves mûvészettörténészeket felkérni, és a megnyitó programját rövid gyermekmûsor teszi emlékezetesebbé. A közel két évtized alatt több mint kilencven mûvész állított ki a Németvölgyi Iskolagalériában. A teljesség igénye nélkül néhányuk: Gross Arnold, Csikszentmihályi Róbert, Gyulai Líviusz, Macskássy Izolda, Péreli Zsuzsa, Szkok Iván, Wegwnast Róbert, Madarassy István. Négy éve indult útjára a Németvölgyi Terefere rendezvénysorozat. Ezen olyan neves közéleti személyiségeket látnak vendégül, akik szívesen beszélnek munkájukról, terveikrôl, aktuális gondolataikról, vagy akár az iskolához fûzôdô élményeikrôl, hiszen a meghívottak egy része valamilyen kapcsolatban állt vagy áll az intézménnyel. A találkozók végén lehetôség van a kötetlen eszmecserére, néhány személyes mondat megfogalmazására. Vendégek voltak többek közt: Jankovics Marcell, Szabó István, Haumann Péter, Halász Judit, Jókai Anna, Hirling Zsolt, Frölich Róbert, Berecz András, Schmitt Pál, Makovecz Imre. ˆˇˆˇˆˇˆ

Virányos Általános Iskola Cím: Telefon: Honlap: E-mail:

1125 Budapest, Virányos út 48. 394-5015 www.freeweb.hu/viranyosiskola [email protected]

A Virányos több mint ötven éve a kerület egyik legeredményesebb iskolája. Az országos méréseken az iskolák felsô 10%-ában szerepel. Angol és japán nyelvet oktat, cseretábort szervez. Tanulói rendszeresen indulnak a kerületi, a budapesti és az országos tanulmányi versenyeken, ahol dobogós helyezéseket érnek el. A diá­ kok körében kiemelten népszerû az informatika és a sport. Évi kilencven sportrendezvényen szerepelnek, kiváló teljesítménnyel. Egész évben hétvégi sportprogramokat kínálnak: kerékpártúra, szánkótúra, sítábor, evezés. A nyári tábor Szántódon és Egerváron van. Szülôi közremûködéssel nemcsak a sport-, hanem az egyéb rendezvényeken is hangulatos légkör uralkodik. Februárban külön alsós és felsôs farsangot tartanak, amelyen a tanárok is jelmezbe öltöznek. Az iskola közös programokat szervez a szomszédos Budapesti Japán Iskolával: ôsszel sportnapot, tavasszal hangversenyt és gyermeknapot. A tanév kulturális zárórendezvénye a Diákfesztivál, amelyre minden évfolyam mûsorral készül. Ekkor adják át az “Év diákja” címet. • 76

TF Esték Cím: 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Kapcsolattartó: dr. Schulek Ágoston E-mail: [email protected] A kulturális jellegû estek, amelyeket 1993 óta havi rendszerességgel, eddig több mint 130 alkalommal tartottak meg, a társadalom fontos kérdéseirôl szólnak. A programsorozat a Hegyvidék kiemelkedô társadalmi eseményévé fejlôdött, sok más fôvárosi kerületbôl és vidékrôl is vonzza a hallgatókat, elôadásonként általában 300-an jelennek meg a Testnevelési Egyetem aulájában. Az esemény önfenntartó, a résztvevôk hozzájárulása fedezi a költségeket. Komoly hiánypótlást jelentenek az elôadások, hiszen a szervezôk olyanokat hívnak meg, akiknek gondolatai egyébként nem jutnak el a szélesebb nyilvánossághoz.

77 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

A Hegyvidék díszpolgárai

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Dr. Berczik Árpádné (1926–2007)

Dr. Berczik Árpádné (született Wolf Mária) középiskolai tanár, helytörténész, a Svábhegyi Egyesület alapító elnöke volt. A Képzô- és Iparmûvészeti Gimnázium földrajz–biológia szakos tanáraként dolgozott. 1989-ben alapította a Svábhegyi Egyesületet, amelynek célja a Svábhegy természeti és épített környezetének védelme, hagyományainak, értékeinek megôrzése, ápolása. Az 1990-es években az egyesület képviseletében számos értékmentô, értékmegôrzô és a beépítés mértékét szabályozó ügyben járt el. Nevéhez fûzôdik Lyka Károly mûvészettörténész hagyatékának megôrzése, lakóházának mûemlékké nyilvánítása és a Laszlovszky-major épületének megmentése is. Aktívan közremûködött a Diana utcai park rekonstrukciójában, de a Hollós úti, magántulajdonban levô “Vízház” felújítását és az Orbán téri barokk kôkereszt (Gerlitzy-oltár) helyreállításának ügyét is aktívan képviselte. Gondoskodott a Sváb-hegy oldalában fakadó források épületeinek és környezetének méltó rendezésérôl, valamint a Szépkilátás úti geodéziai terepasztal újraöntésérôl is. Munkájának köszönhetôen a Diós árok megmenekült a feltöltéstôl. A Svábhegyrôl és környékérôl birtokában lévô hatalmas tudásanyagot szívesen adta át az érdeklôdôknek; több helytörténeti sétát is vezetett, elsôsorban a Kulturális Örökség Napjai keretén belül. Aktív munkásságának egyik utolsó állomása a svábhegyi fakereszt újraállítása volt, ami csak 2008-ban, halála után valósult meg. Tevékenységének eredményességéhez nagyban hozzájárult, hogy 1994 és 1998 között a XII. kerületi önkormányzat képviselôjeként dolgozott. Dr. Berczik Árpádnénak a nemzeti kulturális örökség minisztere az örökségvédelem területén végzett tevékenységéért 2002-ben Schönvisner István Emlékérmet adományozott. A Pedagógusi Szolgálati Emlékérem kitüntetettje. Ô az egyedüli díszpolgár, aki a címet posztumusz kapta meg.

• 78

D r . N e m e s Att i l a

Dr. Nemes Attila orvosprofesszor, érsebész és kardiológus az érrendszeri betegségek kutatásának és gyógyításának terén elért eredményeirôl ismert. Kutatási területe a verôér mûködése, annak betegségei és gyógyítási lehetôségei. 1938-ban született Budapesten, orvosi diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán kitüntetéssel szerezte meg 1963-ban. Ekkor került orvosként a XII. kerületi Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikára, amelynek már medikus kora óta aktív látogatója volt. Az intézet fontos feladatot lát el a Magyarországon a halálozási statisztikákat vezetô keringési betegségek gyors felmérésében és sikeres terápiájában. Dr. Nemes Attila 1992 és 2005 között igazgatója volt az intézménynek. Vezetése alatt a klinika számos hazai és nemzetközi együttmûködést alakított ki, és tart fenn a mai napig. 2000 és 2002 között “Az artériás és vénás homograftok használata az érsebészetben” kutatási témán dolgozott, aminek eredményeképpen létrehozta az intézetben az elsô homograft-bankot. Az orvostudomány doktora, számos szakmai és társadalmi szervezet rendes tagja, tisztségviselôje (Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság, Professzorok Batthyány Köre, Nemzeti Egészségügyi Tanács), több hazai és nemzetközi kongresszus rendezôje, hét magas színvonalú szakmai könyv szerzôje. Tudományos tevékenysége elismeréséül a Magyar Köztárasági Érdemrend Középkeresztjének kitüntetettje.

79 •

Jankovics Marcell

Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendezô, forgatókönyvíró, grafikus, könyvillusztrátor, kultúr­tör­ té­nész, író és politikus. Számos alkotása közül talán a Magyar népmesék sorozat a legismertebb. Munkáit a magyar népmûvészet és kultúrtörténet elemeihez való ragaszkodás jellemzi. Rajzfilmjei stílusa karakteres, mozgalmas, mégis tömör. 1941-ben született Budapesten, középiskolai tanulmányait a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, majd a Pannónia Filmvállalathoz került mint fázisrajzoló. Öt évvel késôbb már rendezôként dolgozott. Ekkor kezdték el készíteni Dargay Attilával és Nepp Józseffel a Gusztáv rajzfilmsorozatot, ami fordulópontot jelentett számára. Az elsô nemzetközi elismerést Sisyphus címû munkájának 1974-es Oscar-díjra jelölése jelentette, majd 1977-ben Cannes-ban Arany Pálmát kapott a Küzdôk címû alkotásáért. Munkái közül játékfilmjei (János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról), könyvei (Jelkép-kalendárium, Csillagok között fényes csillag) és illusztrációi a legismertebbek. Számos egyesület, civil társaság tisztségviselôje, a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja, a Magyar Iparmûvészeti Egyetem DLA minôsítésû egyetemi magántanára, a Duna Televízió egyik alapítója, Érdemes mûvész, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjének birtokosa. Elôadásokat tart különbözô konferenciákon, egyetemeken, középiskolákban és más kulturális intézmények­ ben az animációról, illetve mûvelôdéstörténeti, irodalmi, képzômûvészeti témákról. Mindemellett isme­ retterjesztô mûsorokat is készít.

• 80

M a k o v e c z Im r e

Makovecz Imre Ybl-díjas építész, az organikus építészeti stílus egyik legjelentôsebb képviselôje egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. Építészetének középpontjában a természettel való egység megvalósítása áll, munkáiban a természetszeretô ember tiszta értékrendje tükrözôdik. 1935-ben született az Orbánhegyi úton, a Hegyvidékhez való kötôdése a mai napig megmaradt. Tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetemen 1959-ben fejezte be, majd az Iparmûvészeti Fôiskolán építômûvész diplomát szerzett. Az 1980-as évekig különbözô állami vállalatoknál dolgozott, majd 1981-ben önálló építészirodát alapított, ami áttörést jelentett pályafutásában. Számos középületet, templomot tervezett elsôsorban vidéki városokban. Elsô figyelemre méltó munkája a paksi templom, amely országos hírnevet szerzett számára. Stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom is. Híres épületei közé tartozik a többi között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, benne a középkori hangulatot keltô Stephaneum. Fô mûvének mégis az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja tekinthetô. 1980-tól rendszeresen részt vesz európai építészeti kiállításokon. Több szakmai szervezet tagja, a Magyar Építészkamara alelnöke, több civil kezdeményezés alapítója, elnöke, támogatója (pl.: Országépítô Alapítvány, Magyar Mûvészeti Akadémia), 1987-tôl a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára, illetve oktató a Budapesti Mûszaki Egyetemen és az Iparmûvészeti Fôiskolán. Számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát, egyebek között Kossuth-díjjal, Magyar Örökség Díjjal tüntették ki, emellett több külföldi építészszakmai szervezet kitüntetettje és a dundy-i egyetem díszdoktora.

81 •

Nagy Tímea

A párbajtôrvívás kiemelkedô képviselôje 1970-ben született Budapesten. Tízéves korában kezdett el vívni a Vasas színeiben, ma a Honvéd-LNX csapatát erôsíti. Elvégezte a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Fôiskolát, és a Testnevelési Egyetem szakedzôi szakán is diplomát szerzett. Hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedô sportteljesítményt nyújtott. Három leánygyermek édesanyja. Kétszeres olimpiai bajnok, 1995-ben Európa-bajnoki címet szerzett, 2001-ben és 2003-ban világbajnoki bronzérmes, csapatban ötszörös világbajnok, hétszeres magyar bajnok. Hatalmas elismerést és örömet jelentô ötkarikás gyôzelmeit 2000-ben Sydneyben és 2004-ben Athénban érte el. Az újkori olimpiák százötvenedik magyar aranyérmének tulajdonosa.

• 82

Regôczi István

Regôczi István atya, a Kútvölgyi Szûz Mária engesztelô kápolna lelkésze 1915-ben Látrányban született. Teológiai fôiskolai tanulmányait a belgiumi Bruges-ben végezte, 1943-ban szentelték pappá. Elsô miséje után visszajött Magyarországra, Pesterzsébeten lett hittanár és káplán, majd Vácra került, ahol templomot épített és gyermekotthont alapított. 1949-ben feloszlatták az árvaházat, ôt Kistarcsára internálták. Ezt követôen többször letartóztatták, de a megpróbáltatások ellenére mindig újult erôvel folytatta munkáját. Az országban több helyen szolgált, 1972-ben Pestlôrincen kisegítô káplán lett, majd felújította kerületünkben a Kútvölgyi Szûz Mária engesztelô kápolnát. Mellette 1991-ben zarándokházat épített. 1992 és 2002 között a váci fegyház lelkészeként dolgozott. 1992-ben Vác városa díszpolgárrá választotta, 2000-tôl a Regnum Marianum elnöke. A mai Kútvölgyi Szûz Mária engesztelô kápolna ôse egy csodatétel emlékére állított kegyhely volt, amelyet 1969-ben Regôczi atya megvásárolt, rendbe hozatott és imaházként mûködtetett. A Mindszenty József hercegprímás által is szorgalmazott kápolna megépítése a rendszerváltozást követôen kezdôdhetett el. Az 1991-ben felszentelt épület késôbb zarándokházzal bôvült, amelyben Mindszenty-emlékszobát alakítottak ki. E hely ma is Buda egyik népszerû zarándokhelye. Regôczi István atya életútját Az Isten vándora címû, többkötetes könyvében írta meg. Tíz papot taníttatott, 7 templomot építtetett, 300 árvát nevelt fel, 11 magyar és 5 flamand nyelven íródott könyvével ért el sikert. Életében bôven volt része megpróbáltatásokban, de felemelô örömökben is. Kilencvennégy évesen még mindig dolgozik. 2009-ben munkásságáért Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.

83 •

Szônyi Erzsébet

Szônyi Erzsébet alkotómûvész, zenepedagógus, zenetudós, Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerének világszerte ismert folytatója és népszerûsítôje. A magyar zenepedagógia újjászervezésének munkálataiba Kodály útmutatása nyomán 1945-ben kapcsolódott be. Mûvészeti stílusa rendkívül sokszínû, a XX. század egyetlen zeneszerzôi irányzatához sem sorolható. Zene alkotásai mellett, amelyek körébe oratóriumok, zene­ kari és kamaramûvek, kórusok és ifjúsági darabok tartoznak, pedagógiai munkássága is figyelemre méltó. A Kossuth-díjas mûvész 1924-ben született Budapesten, zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskolán végezte, ahol olyan kiváló tanárai és mesterei voltak, mint Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Weiner Leó, Ferencsik János. Egy évet töltött Párizsban a konzervatórium növendékeként, ahol Tony Aubintôl, Nadia Boulangertól és Olivier Messiaentôl tanult. 1981-ig a Zenemûvészeti Fôiskola oktatójaként dolgozott, emellett középiskolai énektanári hivatását is ellátta. Zeneszerzéssel is foglalkozott, korai szerzôi korszakában gyermekeknek szánt operákat, színpadi mûveket írt (A makrancos királylány), majd merészebb stílusban, ritmus- és hangszerkezelésben alkotott. Az 1990-es években a szakrális líra és az egyházi mûvek felé fordult. Az 1960-as évektôl rendszeresen részt vett nemzetközi konferenciákon, külföldi egyetemeken oktatott. Számos rangos nemzetközi és hazai szervezet vezetô tisztségviselôje (a Magyar Kodály Társaság elnöke, a Bárdos Lajos Társaság és a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke, a Magyar Mûvészeti Akadémia, a Nemzetközi Kodály Társaság tiszteletbeli tagja), több díjat kapott és kitüntetésben részesült (Erkel Ferenc-díj, Apáczai Csere János-díj, Bartók–Pásztori-díj, Kodály-díj, Kiváló mûvész, Magyar Örökség Díj), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének birtokosa.

• 84

85 •

Szônyi Erzsébet zeneszerzô Egyszerre két helyen ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ

A Liszt-, Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerzô, a pittsburghi egyetem díszdoktora, a Hegyvidék díszpolgára 1960 óta a Zeneakadémia tanszékvezetô egyetemi tanára. A máig fiatalos lendületû mûvésszel krisztinavárosi lakásában beszélgettünk zenérôl, tanítványokról, emlékekrôl.

•­ Az évnek csak néhány hónapjában élek ebben a lakásban, amikor ennyire felfokozottan pezseg a zenei szezon. Innen könnyebben tudok mindent megközelíteni, mint otthonról, az Ormódi utcából. Márpedig nekem ez ilyenkor nagyon zsúfolt idôszak, néha szinte egyszerre kell lennem két helyen. Például november 26. és 29. között volt a Kodály Zoltán V. Magyar Kórusverseny, közben 28-án a húszéves Pedagóguskórusok Országos Társaságának ünnepsége is. Mindkét helyen szerepem, feladatom volt. Ma este meg, amikor beszélgetünk, az Angelica Leánykórus ad hangversenyt a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében, ezen is mindenképpen ott leszek, fôleg, mert több szálon is kötôdöm a programhoz. Egyrészt a karvezetô, Gráf Zsuzsanna a növendékem volt az akadémián, másrészt elôadják az egyik mûvemet, a Siratót, amely Kodály Zoltán népzenei gyûjtését feldolgozva készült. ° Gyakran hallhatja saját szerzeményeit különbözô kórusok tolmácsolásában. Az V. Magyar Kodály Zoltán Kórusversenyen a kicsinyek kórusában éppen az egyik mûve volt a kötelezô darab. Milyen érzés kötelezô irodalomnak lenni?

• Nagyon jó, nem is tudom, hova legyek, a tetejébe nagyon jól is énekelték a gyerekek! De nagy öröm volt az is, hogy mint a Magyar Kodály Társaság elnöke, részt vehettem nemcsak az elôkészítésben, de a díjak átadásában is, és a legtöbb díjazott a növendékem vagy annak tanítványa volt! ° Gondolom, egyre többen vannak ilyenek.

•­ A sok évtizedes zeneakadémiai pályafutásom nyomán mára kitermelôdött egy olyan generáció, amely vállán viszi a zeneoktatást. Mindig szívesen megyek, ha hívnak, mert látom, hogy eredménye volt a munkánknak, munkájuknak. Tudja, ebben az elidegenedô világban mindennek örülni kell, ami közelebb hozza egymáshoz az embereket. A kórusok szerepe egyértelmûen ilyen. Advent idején pedig külön telítôdést jelentenek az ilyen koncertek, jobban eljutnak a lelkekhez az üzenetek. • 86

° Nagyon szép ez az adventi koszorú az asztalán, jó látni, hogy van még, aki tudja, milyen színû gyertyák kellenek rá – három lila a bûnbánat heteire és egy rózsaszín az eljövetel örömére.

•­ Tegnap kaptam egy volt tanítványomtól. Még a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban tanítottam 1950-ben – és képzelje, ma már öt dédunokája van! ° Ha így vesszük, és a volt tanítványait a gyerekeinek tekintjük, hány gyereke, unokája van?

•­ Ó, millió! ° Saját családja életét mennyire határozza meg a zene?

•­ Mindenki zenekedvelô, mindenki tanult is zenét, de zenész nem lett senki, sem a két fiam, sem a két unokám. Az iskolában szerencsére már mindannyian a Kodály-koncepció szerint tanultak, ami azért jó, mert zenei mûveltség terén volt, van mibôl táplálkozniuk. ° Azt mondta az imént, hogy itt, az elsô kerületi lakásában évente csak egy-két hónapot tölt, mert kényelmesebb közlekedni. Hol van igazán otthon?

•­ Az Ormódi utcában. Ôslakosa vagyok a tizenkettedik kerületnek, 1930 óta lakom ott, akkor költöztünk be abba a házba, amit apám épített. Ma is áll még az épület, az unokáim laknak benne. A nyolcvanas években költöztünk át a férjemmel – csak egy utcányival távolabb – oda, ahol most is lakom. Milyen sok minden változott az évek alatt! Emlékszem, téglajegyeket vettünk a mai Felsô-krisztinavárosi Plébániatemplom javára, amelynek a helyén gyerekkoromban mezô volt, kislányként még sárkányt eregettünk ott. ° Ahogy mondja, és a programjai is tanúsítják, rendkívül mozgalmas életet él, nagyon elfoglalt. Jut ideje más rendezvényekre is, mondjuk a Hegyvidéken?

• Amikor és ahol csak tehetem, részt veszek a programokon. Közel áll hozzám például a Gémesi Géza vezette ­ Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekar, a legtöbb produkciójukat meghallgatom. Ha csak tehetem, ott vagyok a Kós Károly zeneiskola fellépésein is, nemcsak azért, mert szintén volt növendékem a vezetôje, Hraschek Katalin, hanem mert tényleg jók! De a zenén kívül számtalan más is érdekel, például nagyszerû kiállításokat láttam. A Hegyvidék lapban szoktam nyomon követni, hogy milyen élénk kulturális kínálata van a kerületnek. Talán azért is, mert nagyon sok mûvész lakik itt – nem véletlenül. 87 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Helytörténet

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

A Hegyvidék A XII. kerület területe már az ôskorban is lakott volt, ahogy ezt számos régészeti emlék is bizonyítja: a többi között a Denevér-völgyben feltárt kovakôbánya, amelynek tárgyi leletei a híres vértesszôlôsi lelettel egyko­rúak, de találtak ôskori leleteket a Városkút környékén is. A honfoglalásig számos nép megfordult ezen a vidéken. Kr. e. 700 körül szkíták, majd kelták telepedtek meg a mai Hegyvidéken, késôbb a rómaiak vették birtokba. Az általuk épített villák és egyéb épületek, temetôk nyomait kerületszerte fellelték a régészek. A középkor folyamán a Hegyvidék erdôs vidék volt, ahol az uralkodók kedvükre vadászhattak. Itt alapította meg Mátyás király a híres vadasparkját. Az egyre növekvô Buda városának a vízellátását is a Hegyvidék segítségével oldották meg: a Sváb-hegy oldalában felszínre törô – ma Városkútként ismert – forrás vizét vezették el fa- és agyagcsöveken keresztül a Várba, a mai Szentháromság térre. A török hódítás azonban véget vetett a virágzásnak, a Városkút vezetéke eltömôdött, a megmûvelt területek nagy részét visszahódította az erdô. Hegyvidéki szüretek A török kiûzését követôen a budai gazdák újra birtokba vehették a Hegyvidéket, ahol kiterjedt szôlô­ ültetvényeket létesítettek. Korabeli térképek tanúsítják, hogy a Gellért-hegytôl egészen Óbudáig szôlôk borították a budai hegyeket. Kerületünk területén szôlôk voltak a Sváb-hegyen, a Kis-Sváb-hegyen, Isten­ hegyen, Mártonhegyen és Orbánhegyen, amely nevében ma is ôrzi e kor emlékét, Szent Orbánt ugyanis a szôlôk védôszentjeként tisztelik. A jó hírû budai borok ebben az idôben még Londonba is eljutottak, és elismerést vívtak ki maguknak. A vidéken elszórva számos vendéglô várta a megfáradt utazókat, a szomjas kereskedôket, hogy helyben kóstolhassák meg a messze földön híres budai vöröset. A szôlôket filoxéra pusztította el a XIX. század végén, de a vendéglôk megmaradtak, hiszen az egyre élénkülô kirándulási kedv életben tartotta ôket, sôt, újabbak is nyíltak. A fôváros lakossága szívesen rándult ki a Zugligetbe vagy a Normafához, majd a séta után betért egy hamisítatlan, kockás abroszos, kerthelyiséges vendéglôbe. • 88

Turizmus A XII. kerületrôl a mai napig a legtöbb embernek a kirándulás és a zöld erdôk jutnak az eszébe. A napjainkban is híres, közkedvelt kirándulóhelyeket már a XIX. században gyakran látogatták. Ilyen volt a Sváb-hegy, amelynek szépsége a nagy mesemondót, Jókai Mórt is megragadta, és 1853-ban saját földet vásárolt a mai Költô utcában, ahová villát épített. Kedvelt volt a Normafa és a János-hegy is, melynek csúcsára – a Budaihegység legmagasabb pontjaként – Klunzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján 1910-ben építették fel azt a kôbôl készült kilátótornyot, amely a mai napig áll. A kerületi önkormányzat 2005-ben teljesen felújítva adta át a természetjáróknak. A Hegyvidék benépesülésével együtt folyamatosan kiépült a szükséges infrastuktúra. A Sváb-hegy és környékének az egyik legnagyobb elôrelépést és a fôvárosi életbe való bekapcsolódás lehetôségét az 1874-ben meginduló fogaskerekû vasút nyújtotta. Kezdetben a Városmajorból a Sváb-hegyig járt, és csak késôbb, 1890-ben hosszabbították meg pályáját a Széchenyi-hegyig. A svájci származású Cathry Szaléz által tervezett és létesített fogaskerekû pályát nemcsak személy-, de teherszállításra is használták a kezdeti idôkben. A fogaskerekûnek köszönhetôen olyanok is megismerték a Hegyvidék természeti szépségeit, akik egyébként nem engedhették volna meg maguknak a drága bérkocsit. Az egyre növekvô érdeklôdés a befektetôk fantáziáját is megindította. Felismerték a Hegyvidék kedvezô adottságait, és szállodákat, sportpályákat, gyógyintézeteket létesítettek. A céljuk az volt, hogy egy alpesi típusú hegyvidéki üdülôtelepet alakítsanak ki. A XX. század elsô felében a világ számos részérôl érkeztek vendégek kikapcsolódni a Svábhegyi Nagyszállóba, vagy gyógyulni a szanatóriumba. A kikapcsolódásukhoz tenisz- és atlétikai pálya, síelési lehetôség, lovarda és – egy angliai szaklap szerint – Európa második legszebb golfpályája is rendelkezésre állt. Ebbôl a pezsgô sportéletbôl szinte csak a sízés és a turizmus maradt meg a második világháborút követôen, a szellemi élet azonban továbbra sem lanyhult. Jókai a leghíresebb azon írók közül, akik a Hegyvidéket választották, de rajta kívül számos mûvész talált itt otthonra. A Városmajor utcát nevezhetnénk a “mûvészek utcájának” is, szinte minden második házon találhatunk emléktáblát. Ott lakott többek között Glatz Oszkár és Barabás Miklós is, akinek klasszicista villáját 2001-ben felújították, és ma kulturális központként mûködik, ahol képzômûvészeti kiállításokat, filmvetítéseket látogathatnak a kerületi lakosok. Mûvészetek, hagyományok A XII. kerületnek szerencsére sikerült sok helyütt megôriznie a régi korok emlékét, hangulatát. Az érdeklôdôk, bármerre is induljanak, mindig a múlt egy-egy szeletével találkozhatnak. A Déli pályaudvartól öt percre, a Kis-Sváb-hegy oldalában a Bírák és ügyészek telepe áll – a hangulatos villaépületek tervezése Árkay Aladár nevéhez fûzôdik. A Zugligetrôl a Disznófô-forrás mellett mindenkinek a Libegô jut az eszébe, amely egyenesen a János-hegyre viszi a kirándulókat, ahonnan pár perces sétával elérhetô a gyermekvasút. A nem kerületi lakosok a kirándulóhelyek mellett a Krisztinaváros és a Németvölgy legforgalmasabb helyeit ismerhetik leginkább. A XII. kerülethez tartozik a Moszkva tér egy része, a látványos Postapalotával egyetemben, az Alkotás utca, valamint a Böszörményi út. A BAH-csomópont közelében, a Gesztenyés kertben áll a Budapest Kongresszusi Központ, amely minden igényt kielégítô rendezvényközpontként üzemel. Kerületi fenntartásban több közmûvelôdési intézmény várja a kultúra iránt érdeklôdôket. A régi, világhírû MOM üzem egyetlen eredeti állapotában megmaradt, ma már mûemléknek számító épületében mûködik a Mûvelôdési Központ, egy patinás svábhegyi villaépületben a Jókai Klub, a Virányosban, egy csendes utcában a Virányosi 89 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Közösségi Ház, a Böszörményi úthoz közel a Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és a Krisztinavárosban a Hegyvidék Galéria. Az 1940-ben megalapított XII. kerület napjainkban is hû a történelmi gyökerekhez, és ápolja a turizmushoz, valamint a gazdag szellemi élethez kötôdô hagyományait. A kerület önkormányzata folyamatosan újítja fel és adja át a nagyközönségnek a kiemeltebb épületeket, helyszíneket. Az elmúlt években újult meg a többi között az Erzsébet-kilátó, a Barabás-villa, a Városkút forrásháza, illetve a Királyhágó tér is. ˆˇˆˇˆˇˆ

100 éves az Erzsébet-kilátó 2010. szeptember 11. A Hegyvidék és a fôváros egyik leghíresebb építményének, az Erzsébet királynéról elnevezett János-hegyi kilátó megépítésének 100. évfordulóját ünnepeljük jövôre. Az évforduló kapcsán olyan rendezvénysorozatot szervez a hegyvidéki önkormányzat, amelynek programkínálatában minden korosztály megtalálhatja az ôt érdeklô rendezvényt.

ˆˇˆˇˆˇˆ

Ízelítô a programból “Erzsébet-kilátó gyerekszemmel” – rajzpályázat Az általános és középiskolás diákoknak meghirdetett pályázat kiírása február végén jelenik meg. A beküldött pályamûvekbôl 2011-es naptár készül, amelyet a 100 éves az Erzsébet-kilátó programon lehet megvásárolni. 100 Ft-os érme, emlékérme A Magyar Nemzeti Bankkal történô együttmûködéssel olyan 100 Ft-os érmét bocsátanak ki, amelynek a “fej” részén az Erzsébet-kilátó szerepel. Ismeretterjesztô elôadások A rendezvényt megelôzôen, szeptember elején Erzsébet királynéról és koráról, valamint a kilátó épületérôl, az építészekrôl, munkásságukról tudományos igényességû konferenciát rendeznek. Ki tud többet Erzsébet királynéról? Általános iskolások és középiskolások részére Erzsébet királynéról szóló történelmi vetélkedôt szerveznek a Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és a Jókai Klub közremûködésével. “Küldjön egy képeslapot a 100 éves Erzsébet-kilátóból” A Magyar Postával együttmûködve a hegyvidéki önkormányzat 2010-ben emlékbélyeget jelentet meg. Ehhez kapcsolódva a rendezvény napján több ponton régi típusú postaládákat helyeznek ki, amelyek mellett mobil postai szolgáltatásokkal, képeslap- és bélyegárusítással várják a látogatókat.

• 90

Noéh Ferenc helytörténész ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ Álma egy Hegyvidéki Lexikon

Noéh Ferenc (1935) egyetemi oktató, a Hegyvidék történetének kutatója. Érdeklôdésének középpontjában szûkebb lakóhelye, a Kissvábhegy és környéke áll. ° Helytörténésszel beszélgetve az ember rögvest az illetô gyökereire gondol.

•­ Mátészalkán születtem, Szatmár megye Trianon után Magyarországon maradt részének akkori székhelyén. Két és fél éves voltam, amikor tisztviselô édesapámat Budapestre helyezték. Az elsô idôkben a Várban laktunk, késôbb “leköltöztünk” a Vízivárosba, a Csalogány utca egyik modern bérházába. Kirándulni, levegôzni viszont a szomszédos Hegyvidékre jártunk. ° Megmaradt valami az akkori kisfiú emlékeibôl?

•­ Négy dologra emlékszem. Elsôként egy szelíd, behavazott lejtô képe bukkan fel a Városmajorból, ahová apámmal télen szánkózni jártunk. A második a sárgabarack egyedi zamata. Édesapám nagynénje a kerületben élt, a kertjében állt ez a bizonyos barackfa. A harmadik emlékkép háttere a János-hegy, ahová anyámmal mentük sétálni, de kificamította a bokáját, és kisfiú létemre én támogattam ôt haza. Végül 1942 szeptemberében a Városmajorban szemtanúja voltam a háború elsô budapesti pusztításának. Amikor az elsô szovjet repülôgép ledobta bombaterhét Budára, az egyik bomba a városmajori templom közelében esett le. A Maros és Csaba utca sarkán állt egy öreg gesztenyefa, amelyet letarolt a robbanás. Hétéves lelkemet nem az épületekben, hanem a fában esett kár bántotta a legjobban. ° Késôbb elérkezett az idô, amikor már nem csak kirándulni jártak a Hegyvidékre.

•­ 1963-ban, az elsô kissvábhegyi társasház-építési akció keretében a család hozzájutott egy lakáshoz a Ráth György utcában. Ebbe a szülôi fészekbe nôsültem késôbb én is. A feleségem évfolyamtársam volt az egyetemen.

91 •

° Miképpen képzeljem el az akkoriban Martinovics-hegyként ismert környéket?

• Ez volt a második felvonás a Kissvábhegy “betelepítésében” az 1910-es kezdeményezés után, amikor lakótelepet létesítettek a bírák és ügyészek számára. A mi “honfoglalásunk” idején jelentek meg azok a szürke, kocka alakú, lapos tetejû, olcsó alapanyagokból épített társasházak, amelyek látványként ugyan nem tettek jót a környéknek, de legalább volt tetô az emberek feje fölött. ° Most kellemes hangulatú, ízlésesen kivitelezett épületben lakik.

•­ A szülôkhöz közel kerestünk helyet saját fészekrakásunkhoz. Itt, a Határôr úton bukkantunk erre a telekre, amelynek környéke akkor még szinte beépítetlen volt. Építômérnök feleségem tervezte a négylakásos társasházat, melyet szó szerint a két kezünk munkájával húztunk fel, többnyire szombat délutántól vasárnap estig. Magunk között csak úgy hívtuk, a mi kis “hétvégi házunk”… ° Gondolom, hosszú idôre bebiztosították hétvégi programjukat…

•­ Igaz, lassan haladt az építkezés, de ennek megvolt az elônye. Az épület minden egyes tégláját személyesen ismertük. Lakótársainkkal együtt kubikoltunk, magunk hoztuk el a még meleg cementet a gyárból. Egy nagy családot alkottunk, és ez a szellem a házban a mai napig tart. ° Mi fogta meg legjobban ezen a környéken?

•­ A kisvárosias, majdnem falusias környezet. Köszönünk az utcán, noha egymás nevét sem tudjuk. A buszmegállóban elbeszélgetünk. Létezik egy Kissvábhegyi Egyesület is. Ehhez jön a levegô minôsége. Közel nyolcvan méterrel vagyunk a Moszkva tér felett, amelyet egyébként tízpercnyi gyaloglással el lehet érni. ° Ön egyike a Hegyvidék “nagy öregjeinek”, akik fáradhatatlanul kutatják a kerület múltját, és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy átmentsék azt a jövôbe. Egyfajta megszállottság vezérli önöket?

•­ Lehet így is mondani. De ha már errôl beszélünk, van bennem egy kis keserûség is. Egyetemen tanítok, alkalmam van közelebbrôl tapasztalni, az új nemzedék milyen könnyen felejti a múltat, a fiatalok mennyire nincsenek tisztában az örökölhetô értékekkel. Az a fajta általános tudás, amely számunkra csupán két-három évtizeddel korábban még természetesnek tûnt, ma alig létezik. A kerület s benne a Kissvábhegy története egy csepp csupán a múlt tengerében, ám a helyismeret alapja a honismeretnek, az pedig a hazaszeretetnek. Ezeket az alapokat nem szabad pusztulni hagyni.

• 92

° Ön szerint mi lenne az, ami megerôsítené ezt az említett talapzatot?

•­ Például egy Hegyvidéki Lexikon összeállítása. Ott van a remek Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria, élén a fiatal, de rendkívül ambiciózus Balázs Attila történésszel. S itt vagyunk mi, az “öregek”. Kahlich Endre fél életét a Szabó Ervin könyvtár Budapest-gyûjteményében töltötte. Ô a helyismeret kiapadhatatlan forrása. Néha összejövünk, vagy telefonálunk egymásnak, ha felbukkan valami, ami a másikat érdekli, és anyagot cserélünk. Rosch Gábor az épületek tudora, Muzsay András a helyi legendáké, s akkor még ott van Kertész István és a nálunk fiatalabb dr. Salamin András. Sajnos, nemrég elvesztettük dr. Berczik Árpádné Máriát, a Svábhegyi Egyesület tavaly posztumusz díszpolgári címet kapott elnökét, aki szinte minden hegyvidéki háznak és lakóinak történetét ismerte. De mi, akik még vagyunk, ütôképes csapatot alkothatnánk Attila vezetésével. ° Korábban elárulta, van egy saját dédelgetett terve is.

•­ 2013-ban lesz a Kissvábhegy “születésének” századik évfordulója. Ebbôl az alkalomból meg kellene írni egy monográfiát. Rengeteg történetem van, amelyet meg akarok osztani másokkal. Már holnap neki kellene állnom az írásnak…

93 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Mûemlék épületek

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Dálnoki–Kováts-villa Apor Vilmos tér 24. Lejtô út 2/a modern 1932 Szabadon álló, négyzetes alaprajzú, egyemeletes villa alagsorral. Az emeleten a négyzetnek csak a fele van beépítve, a másik fele tetôterasz. Az emeletes részhez nyugat felôl a lépcsôház félhengere, a földszintes részhez pedig a déli homlokzaton a nappali télikertjének nagyobb félhengere csatlakozik (Molnár Farkas). Ürményi-Wagner-villa (ún. Repos-villa) Adonisz utca 4. historizáló 1872 Szabadon álló, egyemeletes villaépület, korábbi (egykor nagyméretû parkban álló) kôtorony felhasználásával épült 1872-ben. Tervezte: Diescher József.

• 94

Vöröskereszt Erzsébet Kórháza (Országos Sportegészségügyi Intézet, Magyar Testnevelési Egyetem) Alkotás utca 42–46., 48–50. Gyôri út 9–15., 17–19. historizáló 1882–1890 Nagyméretû parkban szabadon álló, pavilonos rendszerû kórházegyüttes. Fôépülete U alaprajzú, háromemeletes, téglaarchitektúrás, utólag beépített tetôtérrel (hrsz.: 7804). Osztályok szerint elkülönülten épültek az egyemeletes, szintén nyerstégla homlokzatú pavilonok, majd 1899-ben, az eredeti tervekhez alkalmazkodva, az ún. Machlup-féle üdülôház (hrsz.: 7805/1). Tervezte: Hauszmann Alajos. Villa Árnyas út 2/a klasszicista 1845 körül Szabadon álló, földszintes, klasszicista villa, keleti homlokzatán négy dór oszlopos portikusszal. 1890 körül és 1902-ben észak­ nyugat felé több helyiséggel bôvítették. Villa Árnyas út 11/b historizáló 1900 körül Szabadon álló, téglány alaprajzú, kétszintes villa, manzárdtetôbe rejtett emelettel, négyoszlopos, patkóíves portikusszal, felette a manzárdemelet szintjén faoromzatos, loggiaszerû erkéllyel.

V á r o s k ú t (Doktorkút, Nádorkút) Béla király út 2/a historizáló 18. század Középkori forrásfoglalás XVIII. századi kútházzal. Szabadon álló, téglány alaprajzú, nyeregtetôvel fedett építmény. Középtengelyében keskeny, rácsos ablak nyílik középkori kôfaragványokból képzett keretelésben. Mellette egy-egy félkör­íves fülke, lábazatában szintén középkori kôfa­rag­ványok. Az építmény mögött, délnyugat felé boltozott, csúcsíves vízgyûjtô folyosó (XV. sz.) húzódik a hegy belsejébe. Kelet felé, szintén a felszín alatt, csatorna vezet az alsó vízgyûjtô medencéhez, amely fölött XIX. századi kútház rekonstrukciója áll. V i l l a é s k e r tj e Béla király út 6-8. historizáló 1891 Szabadon álló, földszintes villaépület és kertje (1945–1971 között Devecseri Gábor lakóháza).

Villa Béla király út 22. (hrsz.: 9554) klasszicista 1840 körül Parkban szabadon álló, téglány alaprajzú, földszintes villa ötnyílásos, attikás portikusszal (két dór sarokpillér között négy dór oszlop). Az épület sarkait dór saroklizénák szegélyezik, a fôpárkány körbefut az épületen. Az összes homlokzati nyílás, valamint az épület belseje is átalakított. Az épület hátsó homlokzata mellett egykorú, emeletes melléképület, átalakítva.

Béla király-kút Béla király út 28. barokk XVIII. század Középkori forrásfoglalás XVIII. századi kútházzal. Szabadon álló, téglány alaprajzú, nyeregtetôvel fedett építmény, dongaboltozatos belsô térrel. Homlokzatán 1847-es emléktábla. A kútházból dongaboltozatos vízgyûjtô folyosó vezet a hegy belsejébe.

Frivaldszky–Mauthner– P á l f f y - v i l l a é s k e r tj e Béla király út 20. Mátyás király út 27. historizáló 1850 körül 95 •

Villa és melléképületek Béla király út 61. Csermely út 3–5. klasszicista 1856 Nagyméretû parkban szabadon álló, zömök, U alap­rajzú, kétszintes épület. Délnyugati homlokzata földszintes, kétkarú lépcsô vezet az emelt szintrôl nyíló bejárathoz. Oldalhomlokzatai és é­szak­keleti homlokzata kétszintes, mindkét szin­ten loggiával (Hild József). A villától délkele­ ti irányban áll a “Horthy-villa”, a volt “Fácán vendéglô”. Az eredetileg klasszicista stílusú épületet (Hild József?) 1894-ben historizáló stí­lus­ban alakí­ tották át (Schirmbrand A.), ma erôsen átépítve. A klas­szi­cista villa és a Csermely út közötti szakaszon álló, 1894 körül emelt épület (Schirmbrand A.?) az utolsó megmaradt darabja az egykori Fácános üdülôtelep historizáló épületegyüttesének. “Gondûzô”-villa Budakeszi út 20/c Zugligeti út 9–25. klasszicista 1845 körül Szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület, háromnyílásos, timpanonos portikusszal, egyszerû keretelésû ablakokkal, az épületen körülfutó zárópárkánnyal. Telkén 1953-ban épült a Magyar Iparmûvészeti Egyetem fôépülete (Farkasdy Zoltán és Limpek Jolán?). Villa Budakeszi út 24. Zugligeti út 27–29. historizáló 1875 körül Szabadon álló, tagolt alaprajzú, földszintes, klasszicizáló villa, déli (fô-) és keleti homlokzatán timpanonos, négyoszlopos portikusszal. Északi (hátsó) részén utólagos toldások. • 96

Wodianer–Baldacci-villa és melléképülete Budakeszi út 32. Zugligeti út 49–53. klasszicista 1840 körül Parkban szabadon álló, egyemeletes épület. Tizenegy tengelyes fôhomlokzatának középrésze kilenctengelyes rizalitként ugrik elôre, közepén öttengelyes portikusszal. 1930-ban a portikuszt befalazták, a villa belsejét átalakították. A telek Zugligeti út felôli oldalán romantikus, vakolat­ architektúrás, földszintes melléképület áll. R ó z s a - v i l l a (Oszwald-villa) é s k e r tj e Budakeszi út 36/a, b Árnyas út 3/a romantikus 1847 körül Szabadon álló, téglány alaprajzú, földszintes villa és kertje. Keletre nézô fôhomlokzatának közepén háromnyílásos, félköríves-oszlopos loggia, amelyhez falazott mellvédek közt lépcsôsor vezet (Hild József?). Építtette: Rózsa Lajos. 1998-ban felújították.

templom, amelyet a késôbb épült szomszédos nagytemplommal (trsz.: 15718) kétoldalt nyitott, íves-árkádos folyosó kapcsol össze (Árkay Aladár). Eredetileg egyhajós belsô terét a nagytemplom elkészülte után plébániahivatal céljaira átalakították.

H i l d - v i l l a (Geist-villa) Budakeszi út 38–40. Árnyas út 5–7. klasszicista 1844 Korabeli, nagyméretû kertben szabadon álló, eredetileg téglány alaprajzú, földszintes villa. Fôhomlokzata közepén négyoszlopos, timpanonnal lezárt portikusz, amelyhez lépcsôs mellvédfalak közötti lépcsôfokok vezetnek (Hild József). 1889-ben kétoldalt ugyancsak timpanonos lezárású rizalittal, 1894-ben hátsó traktussal bôvítették (Pucher József). 1998-ban felújították. Sebôk-villa Cédrus utca 3. romantikus 1852 Szabadon álló, téglány alaprajzú, egyemeletes villa. Északkeletre nézô fôhomlokzatának középrészén kétszintes, rizalitszerûen elôrelépô, vasoszlopos erkély, a Cédrus utcára nézô homlokzatának két oldalrizalitja között az emeleten konzolos függôfolyosó húzódik (Pán József). 2000–2001-ben felújították. Római katolikus templom (plébánia és közösségi ház) Csaba utca 5. szecessziós 1920 A városmajori parkban szabadon álló, lényegében téglány alaprajzú, de erôsen tagolt, magas tetôs tömegekkel (elôcsarnok, torony, feljáró) bôvített

Római katolikus templom és torony Csaba utca 5. modern 1932–36 A városmajori parkban szabadon álló, fôhomlokzatával a Csaba utcára nézô, háromhajós, vasbeton szerkezetû templom külön épült harangtoronnyal, amelyet árkádos betonfolyosó köt össze a templommal. Jellegzetes a félköríves, barlangszerû bejárata, a tömör és a nagy üvegezett felületek váltakozó ritmusa, a torony felsô részének lépcsôzetes, nyitott architektúrája (Árkay Aladár és Bertalan). Berendezését a korszak jelentôs mûvészei készítették (Árkayné Sztehló Lili, Pátzay Pál, Ohmann Béla, Kovács Margit, Boldogfai Farkas Sándor, Molnár-C. Pál, Pekáry István, Bocz Lajos, Feszty Masa, Zala György). Matlekovits-villa Budakeszi út 26/a Zugligeti út 31. historizáló 1875 körül Szabadon álló, erôsen tagolt alaprajzú, földszintes villa négy dór oszlopos, faszerkezetû, oromzatos portikusszal. Oromzatának favázközeiben sgraffitto-díszítés. Belseje egyszerû. 1885-ben és 1903-ban bôvítették.

97 •

Mûvelôdési Központ Csörsz utca 18. Jagelló út 5. Sirály utca 1/a modern 1951 Szabadon álló, L alaprajzú, egyemeletes épület. Sarokrészén az épülettestbôl háromnegyedkör formában kiugró, kör alaprajzú bejárati csarnok van, amelynek homlokzatát a két szintet átfogó, sûrûn egymás mellé helyezett, szegmentíves záródású nyílások tagolják. Burkolata a sarokrészen sötétebb, az L szárait alkotó épületszárnyakon világosabb kô. Építtette: Magyar Optikai Mûvek. Tóth-villa Dániel út 9. modern 1939 Lejtôs terepen szabadon álló, L alaprajzú, háromszintes villa. Az épület mind a téglány alapú kubusok egymás mellé sorolásával, mind részletmegoldásaival a modernizmus korának építészeti gyakorlatát tükrözi (Árkay Bertalan). Fogaskerekû vasút svábhegyi állomása Diana utca historizáló XIX. század utolsó negyede A zömök tömegû, téglány alaprajzú, egyemeletes, alacsony hajlásszögû nyeregtetôvel fedett állomásépülethez a vágányok mellett hosszútéglány alaprajzú, nyitott faárkádos, az elôzôre merôleges gerincû nyeregtetôvel fedett váró csatlakozik. A földszint kôlábazata feletti vakolt, festett falazatot vakolatlan téglapárkány zárja. Felette, az elsô emeleten a fal fachwerk szerkezetû, közte vakolt, festett felületekkel. Az oromfal elôtt konzolos alátámasztású faerkély van.

• 98

Flóra-villa Diana utca 8. Gyöngyvirág út 19. historizáló 1895 Lejtôs terepen, kertben szabadon álló, összetett alaprajzú villa. Fôhomlokzatának keleti oldalán, rizalitként elôreugróan, három félköríves nyílású, beüvegezett loggia, fölötte timpanonnal, a nyu­ gati homlokzaton színes ólomüveg ablakkal. A kert­ben egykorú kertészlak áll (Berczik Gyula). Általános iskola és óvoda Diana utca 4. Felhô utca 1. Költô utca 10. szecessziós 1904 A Felhô és Költô utca sarkán, a Felhô utca mentén húzódó, hosszú, trapéz alakú telken szabadon álló, U alaprajzú, háromemeletes épület. Bejárata az épülettömb északkeleti szakaszán portikuszos elôépítményben nyílik. Az udvari homlokzat középtengelyében álló rizalitot és az U alaprajz befoglaló szárnyainak nyugati homlokzatait oromzat koronázza. A síkban tartott vakolt homlokzatokat nyers színû burkolótéglából falazott szemöldökívek és függôleges lizénák tagolják. Az épület eredetileg egyemeletes volt, 1928ban bôvítették. A telek északkeleti részén áll az egykori óvoda kétemeletes, téglaarchitektúrás tömbje. A területet szecessziós kerítés övezi.

Karczag-villa Diana utca 17/a klasszicista 1844 Lejtôs terepre épült, szabadon álló, bôvített téglány alaprajzú, földszintes épület. Északkeleti oldalán álló, négy korintoszi oszlopos, timpanonos, részben üvegezett portikuszához magas lépcsôsor vezet. A lapos hajlásszögû nyeregtetô oromzatai a rövidebb oldalakon timpanonban záródnak (Hild József). Az épületet 1959–60-ban felújították. Óra-villa Diana utca 23/b Lóránt út 25. klasszicista 1842 Szabadon álló, téglány alaprajzú, földszintes villa dór oszlopfôs, hétoszlopos portikusszal, timpanonjában órával. Szabályos tengelykiosztású ablakai felett dísztelen, magas szemöldök. Építtette: Heidrich Ferenc pesti csokoládégyáros. Lakóház Felhô utca 2. Költô utca 8. historizáló 1870–1880 körül Szabadon álló, L alaprajzú, földszintes lakóház, oromzatában lombfûrészelt díszítéssel. Jelenleg lakóház, posta és üzletek mûködnek benne. Telkén áll két egykorú, földszintes mellék­ épülete, amelyek most lakóházak.

Mária-kápolna Galgóczy utca 49. Csipke út 1/a barokk 1753 Az eredetileg szabadon álló, kis, négyzetes alaprajzú kápolna ma egy nagyobb, modern (1997) kápolnába befoglalva áll. Kis kiülésû, vonalas díszû, kôkeretes nyílása kosárívének zárókövén az 1753-as évszám olvasható. Vakolt, fehérre festett falát egyszerû profilú párkány zárja le (Sigl Márton). S z e n t g y ö r g y i - v i l l a é s k e r tj e Határôr út 59/a-b neobarokk 1923–1924 Neobarokk villa és kertje. Tervezte: Szentgyörgyi Gyula (1923–1924). Villa Istenhegyi út 16. historizáló 1908 Lejtôs terepen, kertben szabadon álló, egyemele­tes épület. Az emeletet a két világ­ háború között építették az eredeti tervek alapján. 99 •

Ráday Mihály városvédô “Legyen sármja a kerületnek!” ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ

° A Magyar Televízióban épp harminc éve indította el a városvédelemmel foglalkozó Unokáink sem fogják látni… címû mûsorát. A Hegyvidéken mikor kezdett neki az értékvédô munkának?

• Amikor 1988-ban a családommal a XII. kerületbe költöztem, új otthonunk szomszédságában azonnal felfedeztem egy bozóttal benôtt síremléket: Kovács J. honvéd emlékmûvét, melyrôl kiderült, hogy ma már az egyetlen nem temetôben lévô ’48-as sír Budapesten. A síremlék környezetét rendbe tettük, s azóta minden év március 15-én összejönnek itt az emberek, akik ismert színészek elôadásait és közéleti szereplôk ünnepi gondolatait hallgathatják meg, s együtt énekelhetik a Himnuszt, a Szózatot és a Kossuth-nótákat. A szervezésben rendszeresen segít Noéh Ferenc, a Kissvábhegyi Egyesület elnöke. Ideköltözésünk után a Svábhegyi Egyesület vezetôjével, Berczik Árpádnéval is szinte azonnal felvettem a kapcsolatot, akinek a közremûködésével elsôként a Szent Orbán téri Gerlitzy-oltárt tudtuk helyreállítani. Ezután következett a svábhegyi fogaskerekû állomás mellett található faszerkezetes tornyocska, a Svábhegyi Szanatórium közelében álló Kossuth-szobor, valamint régi villák és sváb házak meg – például – az “Úti Madonna” kápolna felújítása. Ezekhez szintén sikerült felkutatnom anyagi forrásokat. A híres kutak megôrzése ugyancsak régóta szívügyem; sajnos azonban az egyik legismertebb, a Disznófô sorsa máig sincs megoldva. ° Melyek azok a kerületi értékek, amelyek megmentését ma a legnagyobb feladatnak tekinti?

• A zugligeti, egykori Fácán fogadó sorsa több mint két évtizede rendezetlen. Már az elsô választás elôtti kampányban mindenki megígérte, hogy rendbe teszi, mégsem történt semmi. Ez egy roppant érték – hatalmas erdôterület gyönyörû klasszicista és más stílusú épületekkel –; akárcsak a romos Svábhegyi Szanatórium, amelyet idônként filmforgatásokhoz használnak, egyébként pedig folyamatosan pusztul. Ha végre rendbe tennék ezeket a helyszíneket, komoly turisztikai vonzerôt jelentenének a kerület számára. ° A régi, évszázados villák a Hegyvidék hagyományos építészeti karakterének meghatározó elemei. Ezeket még fogják látni unokáink?

• A villákat az államosítás idején kis lakásokra osztották fel, így senki sem volt igazán a gazdájuk, s elkezdtek pusztulni. Ma viszont a villákból kivásárolják a régi lakókat, a házakat pedig lebontják, hogy a helyükre vala• 100

mi sokkal nagyobbat építsenek. Azokat az épületeket, amelyek védelem alatt állnak, sajnos sokszor szándékosan hagyják elrohadni, hogy menthetetlenné váljanak, s le lehessen bontani ôket. Rossz tendencia az is, hogy a nagy kerteket kisebbekre darabolják, ezzel nemcsak a kerület, hanem az egész fôváros “zöld tüdejét” teszik tönkre. Természetesen vannak pozitív példák is, de még mindig sok az elrettentô eset. ° A jogi védelem ezek szerint nem elegendô?

• A fôváros közel húsz évvel ezelôtt az én javaslatomra hozta létre a helyi védelem intézményét, valamint azokat a pályázati alapokat, amelyekbôl a védett épületek felújításához lehet támogatást igényelni. Ez a pénz sok esetben ösztönözni tudja a tulajdonosokat arra, hogy nekikezdjenek az értékôrzô munkáknak, ám tény, hogy a pályázati támogatás nem mindig elegendô. Nagyon jó lenne, ha adókedvezményt is bevezetnének az értékes épületek helyreállításához, ez a rendszer ugyanis más országokban kiválóan mûködik. Nem állami vagy önkormányzati támogatásból, hanem elsôsorban a pénz el nem vonásával ösztönzik a rekonstrukciókat. ° Vajon meg lehet találni az összhangot a sûrûbb beépítés, illetve a hagyományos, kertvárosi környezet megôrzése iránti igény között?

• Érdekes lehet San Francisco példája, ahol a város történelmének lenyomatai mind, együtt megtalálhatók a különbözô városrészekben. A kerületünkben is megvan a villanegyednek és a sûrû beépítésû, belvárosias övezetnek a maga sármja, így a Hegyvidék vonzerôt jelent azoknak, akik a csendes zöldövezetet kedvelik, illetve azok számára is, akik szeretnek nyüzsgô utcákban élni – de a turistáknak is, akik kíváncsiak ránk, szeretnék felfedezni értékeinket. San Franciscóban “látvány-utak” táblái kalauzolnak végig a városon. Véleményem szerint itt is megvalósítható lenne egy ilyen táblákkal kijelölt látvány-út, hiszen a Csillebérctôl, a János-hegytôl a Normafáig, a Svábhegytôl a Zugligeten át a Városmajorig több olyan területe, városrésze van a Hegyvidéknek, ahol számos látnivaló, izgalmas történelmi emlék található. Akár egy 1848–49-es emlékutat is ki lehetne alakítani, már csak amiatt is, mert itt volt Görgey Artúr mindhárom fôhadiszállása: az egyik a svábhegyi Óra-villa, a másik a Remetéhez címzett egykori városmajori vendéglô, a harmadik pedig a zugligeti Laszlovszky-major. Ráday Mihály városvédô mûsora, az Unokáink sem fogják látni… a jó és rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a mûemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédô (akkoriban a politikai ellenállás miatt: Városszépítô) Egyesületet, majd 1986-ban a Város- és Faluvédôk Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. Tizenhét éven át volt tagja a fôvárosi közgyûlésnek, és döntô szerepet játszott a város helyi értékvédelmi rendeletének és mûemléki alapjának, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Városvédôként megszervezte a többi között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását, továbbá egyik kezdeményezôje volt a vidámparki körhinta, a Centrál Kávéház és a Gresham-palota újjáépítésének is. A Hegyvidéken, ahol több mint húsz éve él, ugyancsak számos értékmegôrzô munkában vett részt. 101 •

V i l l a (Lyka Károly egykori lakóháza) Kikelet utca 50. historizáló 1880 körül Szabadon álló, téglány alaprajzú, földszintes villa portikuszszerûen elôrelépô, faszerkezetû, beüvegezett verandával, szintén fából készült, hasonló stílusú fa nyíláskeretekkel. Az 1990-es években déli irányban bôvítették, az épületet felújították. Zillich–Zerkowitz-major és parkja Janka út 4/b barokk 1760-as évek Hofhauser-ház Kékgolyó utca 17. historizáló 1890 A telek északkeleti sarkában álló, zömök, L alaprajzú épület, utcai homlokzata egy-, a kert felôl kétemeletes. Utcai homlokzatának középtengelyében nyílik az erôs kiülésû, timpanonnal koronázott kapu felett szoborfülkében pajzsot tartó fiú szobra, a szoborfülke két oldalán egy-egy törpe obeliszk. A tetô erôs kiülésû fôpárkányát fakonzolok tartják. A párkányt a kapu fölött hármas ablakkal áttört, kontyolt nyeregtetôvel fedett tetôépítmény szakítja meg (Hofhauser Elek). Az épületet az 1990-es években északkelet felé kápolnával és közösségi helyiséggel bôvítették (Benczúr László). • 102

Kraits-, utóbb Lívia-villa Költô utca 1/a, 1/b klasszicista 1845–1846 Kertben szabadon álló, földszintes épület, délkeleti oldalon timpanonnal koronázott, négy dór oszlopos, mély portikusszal (hrsz.: 9563/1; Költô utca 1/a). Az északi és déli oldal portikuszai 1912 után épültek. A villa mögött, a telek nyugati határa mellett áll a földszintes “Mária-villa” délkeletre nézô, lombfûrészelt architektúrás, deszkaoromzatos terasszal (hrsz.: 9563/1; Költô utca 1/a). Építtette: Milassin Vilmos (1883). A “Mária-villát” keskeny fasor köti össze a Költô utcával (néhány egyed kivágva). A 9563/2-es hrsz. (Költô utca 1/b) nyugati végében áll a kétemeletes, modern “Ibolya-villa”. Építtette: Nagy Zsigmond (1913). Keleti végében a szabadon álló, összetett tömegû, szecessziós “Pista-villa”. Ez utóbbit, valamint az egyemeletes, modern “Magda-villát” (hrsz.: 9563/1; Költô utca 1/a, az északi telekhatár középsô szakaszán) a Városkúti Üdülôtelep Rt. építtette a két világháború között. A telket a Költô utca mentén kô támfal övezi, ebben nyílik a keskeny, kapubálvánnyal és puttókkal szegélyezett bejárat. Épült 1927-ben. Layer-villa Költô utca 3. historizáló 1881–1882 Szabadon álló, lényegében téglány alaprajzú, egyemeletes villa, északkeleti és északnyugati homlokzatán faszerkezetû erkéllyel, délkeleti homlokzatán dór oszlopos, utólag befalazott tornácnyílással. Architektúrája késôi klasszicizáló és romantikus motívumok vegyítése.

Lakóház Költô utca 11/a Diana utca 5. Tücsök utca 2/a historizáló XIX. század utolsó negyede Erôsen tagolt, eredetileg feltehetôen U alaprajzú, földszintes ház, a Diana és Költô utca sarkán csatlakozó, utólagos bôvítéssel. Lakóház Költô utca 15–17. Tücsök utca 6. klasszicista 1840 körül Présház jellegû sváb falusi porta: az utcafronton fésûs beépítésben álló, téglány alaprajzú földszintes ház, a hegyoldalban pince. A házhoz a telek belsejében, a domboldalhoz támaszkodva L-alakban emeletes rész csatlakozik, az emelet utólag épült (?). Központi Állami Kórház Kútvölgyi út 4. modern 1941 Szabadon álló, több épületszárnyból T-, illetve F-alakban összetett, a lejtôs terephez alkalmazkodóan nyolc-, tízemeletes kórházépület. Sötétebb árnyalatú kôburkolatát vízszintesen világosabb sávok, a homlokzatokat kiugró lépcsôtornyok, erkélyek, illetve nagy, üvegezett felületek tagolják (Csánk Elemér). Rekonstrukció, tetôtéri kazánházépítés zajlott az 1970-es években (Pázmándi Margit). A telek keleti végében modern villaépület áll, átalakítva.

Szél-villa Lejtô út 22. Sashegyi út 6. modern 1936 Szabadon álló, kétemeletes, lapos tetôs épület. A négyzetes alapú kubusokból álló, többszörösen bontott tömegébôl félköríves alaprajzú lépcsôház lép ki. A homlokzaton rendszertelennek tûnô ablakkiosztás a belsô elrendezés funkcióit követi (Rimanóczy Gyula).

Lybasinszky-villa Mátyás király út 14/c klasszicista 1846 Lejtôs terepen szabadon álló, téglány alaprajzú, az út felé kétszintes, délnyugati oldalán földszintes épület. Emeletes, részben üvegezett portikusza a földszinten vállpárkányos, árkádíves architektúrát mutat, felette hat dór jellegû oszlop kis hajlásszögû timpanont tart. A tetô formája kontyolt nyereg. A földszint homlokzata vakolatba húzott, vékony, vízszintes vonalakkal díszített, a párkány felett az emeleten a falfelület sima. A fô tömeg sarokpilaszterei fölött sima felületû zárópárkány fut körbe (Hild József). Építtette: Lybasinszky Vince szabómester özvegye.

103 •

Reiszinger-villa Mátyás király út 20. klasszicista 1850 Szabadon álló, téglány alaprajzú, magasföldszintes épület. Portikusza szabálytalan kiosztású, dórpilléres, timpanonos, üvegezett. Kisebb átalakításoktól eltekintve eredeti állapotában maradt fenn.

Fogaskerekû vasút Széchenyi-hegyi végállomása Rege út 17–19. Agancs út 15. historizáló 1890 Szabadon álló, L alaprajzú, földszintes, nyereg­ tetôs állomásépület, amelynek egyik végéhez nyitott, faszerkezetû, tornácszerû váróhelyiség csatlakozik. A vágányok felôli oldalon a peron fölé az ereszvonaltól induló, falra támaszkodó, fa­kon­zolos, kis hajlásszögû védôtetô nyúlik. A hom­lokzaton félköríves záródású, széles bejárattal és téglány formájú, népies rácsozatú ablakokkal.

Traitler-villa Remete út 16. historizáló 1867 Lejtôs terepen szabadon álló, eredetileg téglány alaprajzú, 1936-ban U alaprajzúvá bôvített, földszintes villa a kert felôli oldalán négyoszlopos, timpanonos portikusszal, elôtte magas, támfalas terasszal (Kauser Lipót). A terasz korlátjának tartóposztamensein neo-rokokó bronzszobrocskák.

Laszlovszky-major Szarvas Gábor út 58–60. Zugligeti út 58. késôbarokk XIX. század Parkban szabadon álló épületegyüttes: U alaprajzú, földszintes, majorsági udvarház, középtengelyében faszerkezetû portikusszal (1820 körül); historizáló-neoreneszánsz, egyemeletes villa (XIX. század vége), mögötte korábbi, nagyméretû pincével; L alaprajzú melléképület, egykori kertészlak (XIX. század második fele). Az együttest 1997–1999-ben teljesen felújították. Kálvária-oltár Szent Orbán tér 1890

• 104

S z é c h e n y i - k i l á t ó (egykori gloriette) és Széchenyi-emlékek Széchenyi-emlék út historizáló Kilátóépítmény, eredetileg a Városligetben állt mint artézi kút, a millennium idején helyezték át a Széchenyi-hegyre. Tervezte: Ybl Miklós. Az építmény mellett Széchenyi-emlékkô és feliratos kôpad áll. A kilátó körül park terül el. W e l l i s c h - v i l l a é s k e r tj e Széchenyi-emlék út 3–5. historizáló 1891 Szabadon álló, egyemeletes historizáló villa és kertje. Tervezte: Wellisch Alfréd, saját nyaralójaként. A nagyméretû kertben kertészlak és grotta, a Széchenyi-emlék út felôl díszes kerítés és kapu található. Áramátalakító Szilágyi Erzsébet fasor 1929 A Szilágyi Erzsébet fasor és a fogaskerekû pálya­ test között, a Városmajor területén szabadon álló, téglány alaprajzú épület, szélesebb oldalain négy-négy transzformátorfülkével. A körbefutó párkány felett a hosszabb homlokzatokon, a pilaszterekkel osztott szakaszokban egy-egy Hermész-fej, a rövid homlokzatok közepén a székesfôváros címere látható.

Budagyöngyei villamosmegálló Szilágyi Erzsébet fasor 24. elôtt historizáló 1900 körül Az 56-os és egykori 58-as villamos Budagyöngye-elágazás megállója. Terméskô talapzaton álló, nyitott faszerkezetû, nyeregtetôs pavilon svájci stílusú, áttört oromzattal. Haggenmacher-villa, az egykori Istenszeme fogadó és parkja Szilassy út 3. historizáló XIX. század vége Nagyméretû parkban szabadon álló, földszintes villaépület, amely az egykori Istenszeme fogadó átépítésével keletkezett. A parkban, az épülettôl délre természetes eredetû tó található. Schachtner-ház Városmajor utca 24. romantikus 1847 Zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, földszintes épület, északi oldalszárnyára utólag húzott emelettel (1930). Kertjében nyolcszög alaprajzú, dór oszlopos, klasszicista filagória van.

105 •

Zlamál-villa Lóránt út 5/a klasszicista 1846 Lejtôs terepen szabadon álló, földszintes, kontyolt nyeregtetôs épület. Timpanonos portikusza elöl három-, oldalt kétnyílásos, sarkain pillérekkel, köztük oszlopokkal. A téglány alaprajzú fô tömeg sarkain kis kiülésû falpillérek állnak, amelyek az egész épületen körbefutó, összetett tagozatú párkányt tartanak. Az ablakok felett erôteljes szemöldökpárkány van. Villa Városmajor utca 39, 41/a, 41/b klasszicista 1845 körül Szabadon álló, megemelt földszintes épület (hrsz.: 6864/7) lizénákkal tagolt, timpanonos, utcavonalba illeszkedô homlokzattal, a kerti oldalon magas, lépcsôs, négyoszlopos, timpanonos portikusszal (Hild József?). A XIX. század második felében többször bôvítették, déli oldalán gazdasági épületeket emeltek (hrsz.: 6864/9; Városmajor utca 39.). Az épület északnyugati oldalához 1907–08-ban egyemeletes toldalék épült (Árkay Aladár, Kallina Géza; hrsz.: 6864/5, Városmajor utca 41/b). Baróthy-ház Városmajor utca 42. szecessziós 1906 Zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, háromemeletes bérház kovácsoltvas kapuval (Árkay Aladár).

• 106

Barabás-villa Városmajor utca 44. klasszicista 1840 Szabadon álló, téglány alaprajzú, földszintes villa utcai homlokzata közepén négyoszlopos, timpanonos portikusszal, amelyhez néhány lépcsôfok vezet. A telek Városmajor utca 46.-hoz csatlakozó oldalán a villával közel egy idôben épült, alápincézett, földszintes melléképület áll. Építtette: Barabás Miklós festômûvész, akinek 1870-ig volt itt lakása és mûterme. Lakóház Városmajor utca 50/b modern 1941 Zártsorú beépítésben álló, téglány alaprajzú, háromemeletes, lapos tetôs bérház. A homlokzat erôteljes vízszintes tagolását az erkélyek összefüggô mellvédsávjai és a franciaerkélyek korlátjai, valamint az ablakok-erkélyajtók sávjai adják. A középtengelyben a homlokzat síkjába simuló, üvegtégla szerkezetû lépcsôház hengeres tömbje van (Olgyay Aladár és Olgyay Viktor).

Általános iskola és óvoda Városmajor utca 59. Temes utca 2. szecessziós 1910–12 Saroktelken álló, szabálytalan alaprajzú, oromzatokkal és tornyokkal erôsen tagolt tömegû, szabadon álló épületegyüttes. A délkeleti szakaszon álló, szabálytalan U alaprajzú, háromemeletes iskolához északnyugati irányban földszintes folyosóval csatlakozik az egyemeletes óvoda. Az együttes fôhomlokzata a Városmajor utca mentén húzódik, a rizalitszerûen elôreálló, oromzatos délkeleti szakaszban nyílik a rusztikával keretezett bejárat, amelyhez hasonló lábazattal kialakított kerítés csatlakozik (Kós Károly, Györgyi Dénes). Lang-villa Városmajor utca 60. klasszicista 1840 körül Zártsorban épült, U alaprajzú épület. Elôször az utcával párhuzamos, magasföldszintes szárnya épült meg, a homlokzat közepén négyoszlopos, timpanonos portikusszal, amelyhez lépcsôfokok vezetnek; késôbb az e szárnyra merôleges földszintes szárnyak (Lang József). Zugligeti villamosvégállomás Zugligeti út Csermely út historizáló 1900 körül A Zugligeti út és a Csermely út találkozásánál, az egykori villamosvégállomás területén kialakított szabadidôközpontban álló, hosszútéglány alaprajzú, lapos nyeregtetôs épület nyitott, faszerkezetû, lombfûrészes architektúrájú tornáccal.

Zugligeti, ún. “régi” villamosvégállomás Zugligeti út 64. historizáló XIX. század vége Közvetlenül az út mellett, lejtôs terepen szabadon álló, téglány alaprajzú, váltószintes ház nyeregtetôvel. A hossztengelyére szimmetrikus épület három részre tagolódik: az épület két végén földszintes, gazdag téglavakolt architektúrás, keresztirányú nyeregtetôkkel és díszes oromzatokkal kiemelt, a középrész kétszintes, vakolt. Az északkeleti homlokzat elôtt félköríves terasz áll, amelyet 6 oszlopos, ácsszerkezetû pavilon fed lombfûrészelt betétmezôkkel. A teraszra kétfelôl íves kô lépcsôkarok vezetnek vaskorláttal. Villa Zugligeti út 79. romantikus 1871 A telek északkeleti sarkában álló, téglány alaprajzú, egyemeletes, romantikus villa háromnyílásos, pilléres, timpanonos oromzatú, kétszintes portikusszal, a portikusz nyílásaiban öntöttvas mellvédkorláttal.

107 •

Zoboki Gábor építész “Érdemes a tradíciókból kiindulni” ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ

Zoboki Gábor, a Mûvészetek Palotájával világhírnevet szerzô építész gyermekkora óta a Hegyvidéken él. Diákéveit a Virányos Általános Iskolában töltötte, és ma is ezen a környéken lakik – rajong azért az ôsfás vidékért, ahol még megtalálható néhány igazán különleges, ódon villaépület. ° Építészként mit tart a legértékesebbnek a hegyvidéki környezetben?

• A Hegyvidék építészetének legértékesebb elemei azok a százévesnél is idôsebb, hihetetlenül izgalmas és érdekes villák, amelyekbôl meglehetôsen kevés maradt meg. Az örökségvédelem sajnos elég késôn indult el, így a kerület hagyományos építészeti karakterére súlyos csapást mért a hetvenes-nyolcvanas évek intenzív társasház-építési hulláma – a Béla király út és a Galgóczy utca vidékén például, ahol gyermekkoromban még nagy, virágos mezôkön játszottunk, a felszabdalt telkeket aránytalanul nagy házakkal építették be. Az az elvarázsolt világ, ami korábban a Hegyvidéket jellemezte, voltaképpen ekkoriban tûnt el. Persze a folyamat nem ekkor, hanem a második világháborút követôen indult el azzal, hogy elkezdték feldarabolni a Zugligettôl a Szabadság-hegyig húzódó nagy majorságokat, amivel nem csak az építési telkek lettek kisebbek, hanem a nagy léptékû kertek is megszûntek, amelyek szervesen kapcsolódtak a villák látványához. Csak a második hullámban kezdôdött meg az öreg villák bontása, amikorra lényegében elfogytak a beépíthetô területek. Ennek szerencsére lassan már vége a kerületben – sajnos azonban a Rózsadombon még mindig találkozom ilyen pusztítással, itt még most sem védik eléggé az értékes villákat, eltüntetik ôket, hogy a helyükre két-, háromemeletes társasházakat építsenek. A hegyvidéki önkormányzat az utóbbi években örökségvédelmi szempontból jó rendeleteket hozott: fontos törekvés, hogy a kerület ne veszítse el teljesen a hagyományos karakterét, tehát viszonylag nagy, ezer-kétezer négyzetméteres telkeken álljanak olyan házak, melyek nem többemeletesek és lapos tetôsek. Én is egy ilyen épületben élek. Frank Lloyd Wright a Testamentum címû könyvében, az organikus építészet egyik fô mûvében arról ír, hogyan fordul a modern ember a természethez. Ezt az elvet legjobban ma is a régi villák tudják megvalósítani a Hegyvidéken. Izgalmas feladat kitalálni a mai életmódot egy zugligeti villában. A régi és az új találkozása az építészek legnagyobb fejtörô játéka.

• 108

°­ Nemrégiben terveket készített a zugligeti Fácános hasznosítására, mely terület állami tulajdonként évek óta üresen áll egy hatalmas, erdôs birtokon. Felélesztené a hegyvidéki vendéglátás régi hagyományait?

•­ A Fácános a magyar Semmering volt a kiegyezés után. Amikor az elsô lóvasút feljött a Zugligetbe, hirtelen elindult a kirándulósereg Buda felé – a Fácán vendégfogadó tömegével vonzotta a pihenni, üdülni, mulatni vágyó városiakat. Itt, a hegyek karéjában, háttérben a Hunyad-orommal, a Tündér-sziklával és a Jánosheggyel, csodálatos találkozóhely jöhetne létre ismét, érdemes lenne újraéleszteni a vendéglátás hagyományait. A városlakók többsége ma a belvárosban mozog, mert úgy érzi, hogy a Hegyvidék messze van, pedig valójában könnyen elérhetô – arra kellene törekedni, hogy a kirándulókon kívül mások is kihasználják az itteni lehetôségeket. ° Épített környezetünknek a közterületek is részei. Vajon mindenki tisztában van ezzel?

•­ Az utcával, a ház elôtti zöldterülettel ugyanúgy kellene törôdnünk, mint a saját kertünkkel. Az 1945 utáni folyamatok morális következményeként a városlakók úgy fogják fel a “közt”, hogy az most senkié, pedig mindenkié. Hihetetlen erôfeszítésekre lenne szükség annak érdekében, hogy az emberek, akik a közt használják, magukénak is érezzék. Ez inkább várospszichológiai és szociológiai, mint anyagi kérdés. Ahogy számomra fontos volt a Zugligeti úti, hiányos gesztenyefasor kipótlása, mások is magukénak érezhetnék az ôket zavaró közterületi problémákat, és tehetnének azok megoldása érdekében. ° Sokak szerint kevés a nyitott, pezsgô kulturális alkotómûhely a kerületben. Ön szerint hol lehetne ilyen központot létrehozni?

•­ Például a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetemen, az egykori Iparmûvészeti Fôiskolán, ahol akár mûvészeti ­ szabadegyetemeket is rendezhetnének, illetve fesztiválokat tarthatnának, amelyeken együtt jelenhetne meg az építészet, iparmûvészet, képzômûvészet, költészet vagy akár a zene. Az intézmény kertjében nyáron, az árnyas fák alatt kiváló tereket lehetne találni egy-egy borozáshoz, beszélgetéshez. Az egyetem egy meglévô hagyományt jelent egy adott épületegyüttesben, amit már csak ki kellene nyitni a lakók felé. Sokkal hamarabb létrejöhetne így új kulturális központ, mintha mûvelôdési házakat építenénk. Ha valami nívósat szeretnénk létrehozni, érdemes a tradícióinkból kiindulni. Nem jó utánozni a belvárosi példákat, mindenekelôtt azokat a lehetôségeket kellene kihasználni, amelyek a természeti és az épített környezet adottságaiból fakadnak. Liszt Ferenc terek, Andrássy utak nincsenek a XII. kerületben, bár korábban mi is gondolkodtunk a Déli pályaudvar lefedése kapcsán egy bel-budai városközponti sétálózóna létrehozásán. Az a jó a városban, hogy sokszínû. Így minden térségnek a saját karakterét lehet és kell kivirágoztatnia. Itt, a Hegyvidéken az olyan idilli, bukolikus helyszínekre kellene építeni, mint amilyen a Zugliget is.

109 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Építészetileg jelentôs kortárs épületek

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

tervezô: Kapy Jenô

tervezô: Hejes Gábor • 110

tervezô: Tima Zoltán

tervezô: Heil Tibor 111 •

tervezô: Tér Alkotó Stúdió

tervezô: Ferencz Marcell • 112

tervezô: Turi Attila

tervezô: Makovecz Imre 113 •

tervezô: Reischl Gábor

tervezô: Fekete Antal • 114

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Kö z t é r i s z o b r o k

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

J ó k a i M ó r (mellszobor) Szobrász: Jankovits Gyula Hely: Eötvös út és Normafa találkozása Felállítás idôpontja: 1906. szeptember 8.

B e e t h o v e n , L u d w i g v a n (szobor) Szobrász: Horvay János Hely: Városmajor, Temes utca vonalában Felállítás idôpontja: 1932. december Felirat: “Beethoven” B ó d y T i v a d a r (mellszobor) Szobrász: Lányi Dezsô Hely: Eötvös park Felállítás: 1937. június 21. E ö t v ö s J ó z s e f (mellszobor) Szobrász: Stróbl Alajos Hely: Eötvös park Felállítás idôpontja: 1890. július 6. Felirat: “Emelte az istenhegyi nyaraló közönség” (bal oldalon); “1890. július hó 6.-án” (jobb oldalon)

K o s s u t h L a j o s (mellszobor) Szobrász: Tóth István és Haraszti József építész Hely: Mátyás király út – Disznófô feletti tisztás Felállítás idôpontja: 1913. június 22 Felirat: “1837. május 5-én / Kossuth Lajos / E hely közelében / esett az osztrák / önkény fogságába”, az alsó talapzaton lévô szintjelzô száma: Budapest / szintezése / 1493. A dombormû eltûnt. M a y e r F e r e n c (mellszobor) Szobrász: Szécsi Antal Hely: Városmajor utca 31. számú ház elôkertje Felállítás idôpontja: 1886 Felirat: “Budapest Fôváros / közönsége / Mayer Ferencznek / A Mayer fiúárvaház / nagylelkû megalapítójának / 1886”

115 •

Széchenyi István gróf (mellszobor) Szobrász: Stróbl Alajos Hely: Széchenyi-emlék út Felállítás idôpontja: 1891. augusztus 30. A szobrot (130 kg) 1900. szeptember 14-én ellopták, 1901-ben Bécsben találták meg, 1901. október 22-én került vissza a helyére.

1848-as hôsi emlékmû Szobrász: Gerenday Antal Hely: Gesztenyés kert Felállítás idôpontja: 1877. május, a tabáni temetôben, felújítva 1899-ben, a volt német­ völgyi temetôben, jelenlegi helyén 1964 óta áll. E c c e H o m o (szobor) Hely: eredetileg a Daun-féle majort körülvevô réten állt, majd a Szilágyi Erzsébet fasorba, a fogaskerekû vasút végállomása mellé került Felállítás idôpontja: XVIII. század eleje Feszület Hely: Árnyas út 2. Feszület Hely: Diana utcai templom mellett Feszület Hely: Eötvös út 51. elôtt Fa, kerámia, sziklafülkében. Mérete: 120 cm

Elsô világháborús emlékmû Szobrász: Belatinyné Hadzsi Flóra Hely: Diana utcai római katolikus templom elôtt Felállítás idôpontja: 1934. május Felirat: “Hôseink / 1914–1918” (elöl), “Állíttatta székesfôváros közönsége / segítségével a svábhegyi polgári és / közmûvelôdési kör 1934” “E ledôlt szobrot a XII. ker. Tanács / újból felállíttatta / 1962. VI. 12-én” (hátul); a talapzat két oldalán az elesettek nevei.

• 116

Gerlitzy-oltár Szobrász: Visnyovszky Lajos 1933-ban (az új szoboralakot faragta) Hely: Istenhegyi út és Diana utca sarkán Felállítás idôpontja: eredetileg 1890-ben a Budakeszi út és a Kútvölgyi út elágazásánál, a vízivárosi temetô sarkánál állt (jelenlegi helyén: 1933) S z û z M á r i a (szobor) Szobrász: ifj. Máriahegyi János Hely: Apor Vilmos tér 9. Felállítás idôpontja: 1941 (jelenlegi helyén: 1975)

L ó i t a t ó k ú t (szobor) Szobrász: Andrássy-Kurta János Hely: Istenhegyi út és Nógrádi utca sarkán Felállítás idôpontja: 1940 Árkay Aladár-emlékkút Tervezô: Árkay Bertalan mûépítész Hely: városmajori templom mellett Felállítás idôpontja: 1933. október 1. S z û z M á r i a (szobor) Szobrász: Antal Károly Hely: Városmajor, templom mögött Felállítás idôpontja: 1938 A h u s z á r s z ü l e t é s e (kútszobor) Szobrász: Bory Jenô Hely: Diós árok 1., János kórház Felállítás idôpontja: 1937. április Fiú nyakában gyerekkel Szobrász: Waymüller Hely: Szilassy út 6. Felállítás idôpontja: 1871

Mackó bácsi felolvas a gyerekeknek Szobrász: Lányi Dezsô Hely: Németvölgyi út 46. Felállítás idôpontja: 1933 Normafa-emlék Szobrász: ifj. Pelzmann Ferenc Hely: Jánoshegyi út, a Normafánál Felállítás idôpontja: 1906, kiegészítés: 1967 Széchenyi-emlékpad Hely: Széchenyi-emlék út Felállítás idôpontja: 1861 Vadász kutyával Hely: Rege út 21. Antal, Páduai Szent Hely: Budakeszi út 101.-gyel szemben

Játszó gyerekek Szobrász: Lányi Dezsô Hely: Németvölgyi út 46. Felállítás idôpontja: 1933 117 •

Feszület Hely: Diana utca 15/a Feszület Hely: Budakeszi út 50. Feszület Hely: Eötvös út 34. Feszület Hely: Költô utca 11/b Feszület Hely: Tündér utca 16/a, kert Feszület Készítôje: Fayköd Mária Zsuzsa Hely: Galgóczy utca 49. Felállítás idôpontja: 1972 Napozó nô a fûben Szobrász: Füredi Richárd Hely: Németvölgyi út 7. Felállítás idôpontja: 1896

H ü v e l y k M a t y i (kútszobor) Szobrász: Telcs Ede, Mészáros Andor Hely: Városmajor Espejo D, Eugenio Szobrász: Negrete A. Hely: Városmajor Felállítás idôpontja: 1975. augusztus 2.

Bagoly Hely: Mártonhegyi út 6. Felállítás idôpontja: 1957

Esze Tamás Szobrász: Walkó László Hely: Diós árok 40. Felállítás idôpontja: 1960. június 20.

Csikó Szobrász: Kóthay Nándor Hely: Németvölgyi út 41. Felállítás idôpontja: 1964

N ô i a k t (kútszobor) Szobrász: Szandai Sándor Hely: Alkotás utca 48. Felállítás idôpontja: 1961

Játszó mackók Szobrász: Bencsik István Hely: Pihenô út 1.

Ülô lány Szobrász: Rózsa Péter Hely: Mátyás király út 17–19. Felállítás idôpontja: 1960

• 118

A fasizmus áldozatai Készítôje: Somogyi József, Finta József Hely: Gesztenyés kert Felállítás idôpontja: 1985. február 13. Díszkút Készítôje: Rétfalvi Sándor Hely: Gesztenyés kert A készítés idôpontja: 1984. október Díszkút Készítôje: ifj. Szabó István Hely: Királyhágó utca 1–3. A készítés idôpontja: 1987 Fali díszkút Hely: Orbánhegyi út 48. Kerámiakút Hely: Kútvölgyi út 20–22.

At r o x é s H a r l e k i n Szobrász: Schéner Mihály Hely: Rege úti park Felállítás idôpontja: 1987 Em b e r p á r Szobrász: Martsa István Hely: Szanatórium utca 2. Felállítás idôpontja: 1961 Fekvô férfi Szobrász: Völgyesi István Hely: Alkotás utca 44. Fekvô nô Szobrász: Völgyesi István Hely: Alkotás utca 44.

Tábori vadászok elsô világháborús emlékmûve Szobrász: Kisfaludi Strobl Zsigmond Hely: Városmajor Felállítás idôpontja: 1940 Fekvô nôi akt Szobrász: Ungvári Lajos Hely: Szanatórium utca 2. Felállítás idôpontja: 1961 Fiú akt Szobrász: Völgyesi István Hely: Alkotás utca 48. Felállítás idôpontja: 1961 Galambos lány Szobrász: Csontos László Hely: Csíz utca 2–8. Felállítás idôpontja: 1956 Gerelyvetô Szobrász: Antal A. József Hely: Csörsz utca 2. Felállítás idôpontja: 1983 K e tt ô s g ö m b (plasztika) Készítôje: Paizs László Hely: Gesztenyés kert Felállítás idôpontja: 1985

119 •

Halászfiú Szobrász: Laborcz Ferenc Hely: Kékgolyó utca 1. Felállítás idôpontja: 1965 Kapás lány Szobrász: Mészáros Dezsô Hely: Kiss János altábornagy utca 38. Felállítás idôpontja: 1962 Kötélugró leány Szobrász: Mikus Sándor Hely: Pihenô út 1. Napbanézô Szobrász: Bokros-Birman Dezsô Hely: Pihenô út 1. Felállítás idôpontja: 1966 N a p ó r a (plasztika) Készítôje: Jakovits József Hely: Pihenô út 1. Felállítás idôpontja: 1980 Nonfiguratív plasztika Szobrász: Segesdi György Hely: Alkotás utca 63–67., Novotel Felállítás idôpontja: 1981 Halmos János Szobrász: ifj. Pelzmann Ferenc Hely: Normafa Felállítás idôpontja: 1906 Karner, Ruppert Szobrász: Fekete Géza Hely: Budakeszi út 48/a

G r i f f (szobor) Szobrász: Veres Kálmán Hely: Farkasréti temetô, fôbejárat Felállítás idôpontja: 2007 Bronz, kô M á r k u s J ó z s e f (fejdombormû) Szobrász: ifj. Pelzmann Ferenc Hely: Normafa, Szabadság-hegy Felállítás idôpontja: 1906 M i k e s L a j o s d r . (fejdombormû) Szobrász: Cser Károly Hely: Hajnóczy József utca 15. Felállítás idôpontja: 1931 N ô a l a k o k (táncoló lányok) Szobrász: Berczeller Rezsô Hely: Pihenô út 1. P a p í r s á r k á n y (szobor) Szobrász: Melocco Miklós Hely: Zugligeti út 93 Útt ö r ô f i ú z á s z l ó v a l Hely: Csillebérc Ülô figura Szobrász: Nemes Attila Hely: Rege park

• 120

Ülô nôi akt Szobrász: Fekete Géza Hely: Pihenô út 1., park Felállítás idôpontja: 1966 Ülô férfi Szobrász: Andrássy Kurta János Hely: Pihenô út 1. Ü l ô n ô k (kettôs nôalak) Szobrász: Makrisz Agamemnon Hely: Pihenô út 1., park Kovács J. 1848-as honvéd sírja Hely: Pethényi út 13. Felállítás idôpontja: 1904 Futók Szobrász: Laluja András Hely: Alkotás utca 48. Beethoven, Ludwig van (fej dombormû) Szobrász: Csontos László Hely: Beethoven utca 2/a Felállítás idôpontja: 1970. december 16. Széchenyi-mellszobor és -emlékmû Szobrász: Kampfl József Hely: Rege út Felállítás idôpontja: 2003 (az ellopott pótlása) Bronz Igazak fala emlékmû Készítôi: Kampfl József, Pomsár András Hely: Apor Vilmos tér Felállítás idôpontja: 2005 Mészkô

T é r f o g a t Et a l o n Hely: Németvölgyi út 32. elôtt Krómacél, mészkô Turul-emlékmû Szobrász: Szmrecsányi Boldizsár Hely: Istenhegyi út és Böszörményi út keresztezôdése Felállítás idôpontja: 2005 Kô, bronz Szent Márton-dombormû Szobrász: Szmrecsányi Boldizsár Hely: Bürök utca–Kempelen Farkas utca sarkán Felállítás idôpontja: 2004 Mészkô Tulipános kopjafa Hely: Böszörmény út 23. B u d a i h e g y e k (dombormû) Hely: Normafa Bronz, kô Mindszenty József Hely: Csaba utca 5., a templom elôtt. Bronz, mészkô

121 •

C s e t e I l d i k ó t e xt i l m û v é s z Csete György építész “Cseték csak elôre!”

ˇˆˇˆˇˆˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Csete György Kossuth-díjas építész, 72 éves. A magyar organikus építészet iskolateremtô alakja. Orfûi Forrásházát mûemlékké nyilvánították. Csete Ildikó textiltervezô iparmûvész, 69 esztendôs. A magyar népmûvészet szimbólumai köszönnek vissza használati és dísztárgyaiban, gyermekjátékaiban, ruháiban. Több éve a legôsibb magyar nyelvemlékeket viszi textilre rovásírással. ° Mióta élnek a XII. kerületben?

• Csete György: 1968-ban költöztünk ebbe a házba. • Csete Ildikó: A kisebbik fiunk abban az évben született, már ide. • Cs. Gy.: Szeretjük ezt a kerületet, a környéket, és jó helyen van az épület is. Azért ezt a telket választotta ki az akkori fônököm, mert itt jó volt a zajszint és tiszta a levegô. A házat az Országos Érc- és Ásványbányák vezetôsége számára építették, de már mindenki meghalt, vagy elköltözött, csak én, a tervezô maradtam itt. ° A többiek, az új lakók tudják, hogy ön álmodta meg a házat?

• Cs. Gy: Sejtik… Illetve ha baj van, akkor tudják! ° Mûvészemberek lévén nyilván nem csak az a fontos, hogy itt szép a táj és jó a levegô. Mi az, amit a Hegyvidék még hozzáad a mindennapjaikhoz?

• Cs. Gy.: Az a hitvallásom, hogy az ember ismerje meg annak a helynek a történetét és történelmét, ahol él. Amennyire csak tudja! A XII. kerületben több történelmileg jelentôs esemény zajlott, direkt utánanéztem egy csomó dolognak. A kerület házai is sokat meséltek, mesélnek nekem.

• Cs. I.: Ebbôl a szempontból már ez a telek is, ahol a ház épült, nevezetes. Kiderült, hogy három magyar katona sírját rejti. Az építkezés alatt az egyiknek a sisakját meg is találták, ezt ereklyeként ôrizzük. De nemcsak a történelme, a kerület kulturális élete is fontos a számunkra. Nagy öröm, hogy végre rendbe hozzák a “MOM”-ot. Rengeteg tárlatmegnyitón és egyéb elôadáson jártunk ott, és régebben nem volt annyira jó a hangulata. De általában ha a Hegyvidéken rendeznek valamilyen eseményt, kiállítást, azon megpróbálunk részt venni még ma is. • 122

• Cs. Gy.: Fôleg ha a barátaink, ismerôseink közül állít ki valaki! Szerencsére sok ilyen esemény van. Legutóbb az Íjazó szobor avatásán voltunk a MOM Parkban. A készítôjét, Kampfl Józsefet nagyon jól ismerjük.

• Cs. I.: Elolvastam az Íjazó történetérôl szóló kis írást, sôt, el is tettem, annyira érdekesnek találtam. Boldog vagyok, hogy a régi szobor mása újra a helyén áll! Örültem akkor is, amikor rendbe hozták a Mártonhegyi úton a kis Szent Márton-stációt. Ennek alkotóját, Szmrecsányi Boldizsárt, Boldit is jól ismerjük, kitûnô szobrásznak tartjuk. Szóval, az ilyen események fontosak egy kerület, de az ott lakók életében is. És valóban, a szobrok a leglátványosabb megnyilatkozásai egy adott terület kulturális életének. Nagyon sajnálnám például a tu­rulszobrot, ha eltûnne, mert történelmileg és mûvészileg is sokat jelent nekünk. Ráadásul szintén Boldi készítette. °­ Sokat jelent önöknek a magyarságuk is. Építészként és textilmûvészként is arra törekednek, hogy a nemzeti motívumok és formák megjelenjenek alkotásaikban.

•­ Cs. I.: A munkáim már a kezdetektôl a magyar népmûvészetbôl táplálkoznak, annak ellenére, hogy mindig is városban éltem. Ezt az irányultságomat erôsítette, amikor a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején a Népmûvelési Intézetben megalakult Fiatal Népmûvészek Körének lettem a tagja. Itt nemcsak elôadásokat hallgathattunk meg olyanoktól, mint László Gyula, Kósa Ferenc – és hát Gyurkától is többször –, de közösen dolgoztunk, sôt énekelni is tanultunk Faragó Laurától és Budai Ilonától. Azóta is nagyon sok magyar népdalt ismerek. Visszatérve az alkotásra: kétféle szemléletmód uralkodott. Az egyik szerint a népmûvészeti formákat és mechanikákat egy az egyben alkalmazták. Mások viszont – és én is idetartozom – a szellemét vitték bele a munkáikba, stilizálták a formákat, de úgy, hogy mégis azonnal látni lehetett, magyar motívumról van szó. Egy picit azért kilógtam a sorból, hiszen a mûfaj, amit csináltam, csinálok – a kézi festés és a filmnyomás –, nem népmûvészeti kategória.

•­ Cs. Gy.: De nem ezért hajlottunk már fiatalon a magyarság és a magyar nép szeretete felé. Már akkor tudtuk, hogy ez a mi belsô kötelességünk. Sohasem hencegtünk vele, de aki Magyarországon él, az próbálja menteni a nemzetét ilyen módon is! ° Képzômûvészként, textiltervezôként nyilván könnyebb volt a magyar népmûvészet motívumait beleszôni az alkotásokba. Építészként mindez nehezebb lehetett, már csak azért is, mert az elsôk között volt, akik az organikus (szerves) építészetet meghonosították Magyarországon.

• Cs. Gy.: Amit én indítottam el, az ízig-vérig magyar volt. Csak a magyar vonalat tartottam jónak, és ma is azt csinálom. De valóban nehéz megtalálni azt, hogy mi módon lehet magyar jelleget adni egy épületnek, amely egyébként nem lenne feltûnô, és eltûnne abban a maszlagban, amit az építészet hazánkban jelent. Az én épületeimet nem fogják összemosni, összetéveszteni! 123 •

° Nem is nagyon lehet: az orfûi Forrásházat például mûemlékké nyilvánították. Sôt, még lakótelepet is tudott olyat készíteni, amely a magyar sajátosságokat hordozza, ezek a híres “Tulipános házak” Pakson. Van saját névjegye? Olyan jellegzetessége az épületeinek, amely azonnal megmutatja, ki a tervezô?

• Cs. Gy.: Szerintem nincs. • Cs. I.: Dehogynem, Gyurka! Az üvegkupolák! Az épületei legtöbbjének jellegzetessége a tetôzet közepén lévô üveges rész, amelyen keresztül beáradhat a fény a helyiségekbe. Ezzel teremti meg az összeköttetést az ég és a föld, valamint a föld alatti világ között. Egy fénytengelyt tud így létrehozni, ami gyönyörû. Én egyébként is szeretem Gyurka épületeit. Szinte mind olyan, mint egy szobor. ° Akkor halljuk a másik oldalt is! Mi az, amit az építész férj kedvel Ildikó alkotásaiban?

• Cs. Gy.: Például azt, hogy nagyrészt lenvászonnal dolgozik, ami nagyon szimpatikus nekem, hiszen ez a legtermészetesebb anyag. Régen is használták az asszonyok, akik a maguk szôtte anyagból berendezési és használati tárgyakat készítettek belôle. ° Negyvennégy éve élnek együtt, nemcsak házas-, hanem alkotótársak is.

• Cs. Gy.: Ha egy épületemhez textilekre van szükség, akkor természetesen Ildikóhoz fordulok. Például ô készített oltárterítôket, oltárképeket, asztalterítôket, zászlókat azokba a templomokba, amelyeket terveztem.

• Cs. I.: Az egyik ilyen közös munkánk során a halásztelki Szent Erzsébet-templom számára még miseruhát is terveztem. Erre nagyon büszke vagyok, mert Szendeffy Ferenc atya, akinek a ruha készült, azt kapta ajándékba a gyülekezetétôl, amikor nyugdíjba vonult, és azt szeretné, hogy abban temessék majd el. Ez egy kör alakú palást, az alján körben búzamezôt megjelenítô formákkal. Pedig az elején nehezen barátkozott meg vele, mert nem szokványos a mintázata. ° Ha már itt tartunk, elmondható, hogy az utóbbi tíz esztendôben nagyon sok nem éppen szokványos alkotás került ki a kezei közül. A rovásírással készült hatalmas vásznakra gondolok. Honnan jött az ötlet, hogy régi magyar szövegeket dolgozzon fel ily módon?

• Cs. I.: Rovásírásos munkát elôször egy balatonszentgyörgyi csárdának készítettem, amelyet szintén Gyurka tervezett Sánta Gáborral. A környéken szürkemarhák legeltek, és amikor felkértek, eszembe jutottak a pásztorok, akik még a huszadik században is rovásírást használtak. Így olyan terítôket készítettem, amelyekre rovásírással egy kis fohász került. Azóta megcsináltam Szent István intelmeit, az Ómagyar Máriasiralmat is…

• Cs. Gy.: Nemcsak neki volt ám ez nagy munka, de nekünk is. Minden itt született, ebben a kis lakásban, hatalmas vásznak kiterítve, még a macska is csak lábujjhegyen, tánclépésben közlekedhetett!

• 124

• Cs. I.: Ez az egyetlen bajunk: nincs mûtermünk. Ezen a kicsi helyen alkotunk mindketten. A lenti szobában Gyurka, a fentiben én. A könyveinket, a szakkönyveinket sem tudjuk hova tenni, a pincében vannak a szitáim, Gyurka kiállítási anyagai is… °­ Bevallom, meg is lepôdtem, amikor megérkeztem. Arra számítottam, hogy egy nagy villába csöngetek be, helyette egy kis, többlakásos társasház valóban piciny lakásában fogadtak.

•­ Cs. I.: Érdekes, amikor a gyerekekkel éltünk itt együtt, nem tûnt ennyire kicsinek. Vagy csak nem dolgoztunk ilyen sokat, hogy zavaró legyen…?

• Cs. Gy.: Megtehettük volna, hogy elcseréljük nagyobbra, de nem vitt rá a lélek. Szeretünk itt élni. Ha kitekintek az ablakon, az ismerôs fákat nézhetem, és ellátok a Sas-hegyig… Meg aztán ez az én munkám, az én alkotásom. De a könyvtárunk máshol van! Egyebek közt a Kossuth-díjból két teljesen egyforma, kicsi épületet húztunk fel, a két fiunké lesz, és azért egyformák, hogy még véletlenül se vesszenek össze az örökségen. ° Az anyagiak egy dolog, de milyen más örökséget kaptak a ma már felnôtt fiúk? Két ilyen mûvész mellett csoda lenne, ha legalább egyikük nem örököl valamilyen mûvészi hajlamot.

•­ Cs. I.: Nagyobbik fiunk, Örs komolyan és jó érzékkel fotózik, most volt éppen közös, hármas kiállításunk. A kisebbik, Zsolt pedig mindenhez azonnal ért, legyen az korcsolya, lovaglás, bármi. Sok dolog érdekli, és több nyelven beszél.

• Cs. Gy.: Nem bánom, hogy egyikük sem lett iparmûvész vagy építész. Én harcos típus vagyok, sok vitám volt a saját szakmámban is, és ezt egyik fiamnak sem kívántam. Viszont a gyôzelem érdekében mindent megteszek. A Csetéknek van is egy jelmondata: Cseték csak elôre! Ez rovásírással lesz ráírva a sírkövemre. Oda temetnek majd, ahol két ôsöm, Lövô Lajos és László nyugszik, akik Petôfi kortársai voltak. László mûvész volt, festett, és ránk maradt egy gyöngyhímzés, amelyet még 1857-ben, a halála évében, tizenkilenc esztendôsen készített. Ezen egy épület látható – szinte megjósolta ez a szegény fiú, hogy mi lesz majd a család jövôje… Nekünk – eddig! – három unokánk van, remélem, ôk is büszkék lesznek majd egyszer az ôseikre.

• Cs. I.: No, igen, ma már ôk a legfontosabbak, minden más eltörpül mellettük. Ez olyan öröm, amit a saját gyerekeimnél nem is éreztem. Nagyszülônek lenni a legjobb dolog a világon!

125 •

Boldi (Szmrecsányi Boldizsár) szobrászmûvész Hit és harmónia kôben, bronzban, pirogránitban

ˆˇˆˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

A 2003 óta Boldi mûvésznevet használó, elismerések és díjak sorát begyûjtô, képzômûvészeti fôiskolát és mesteriskolát végzett, Bécsben és Carrarában is tanult Szmrecsányi Boldizsár számos hazai – és még több külföldi – tárlattal a háta mögött arról mesélt, mit jelent számára az alkotás.

• Nagyon fontos a hit kifejezése, mert nélküle nem mûködik semmi. Munkáimban olyan hétköznapi dolgokat jelenítek meg, amikkel az élet különbözô szakaszaiban bárki találkozhat: anya gyermekével, szerelem, szülés, vízparti séta. Olyan pillanatokat, amelyek megragadják az embert. Ezekbôl a momentumokból épül fel az én szobrászatom éppúgy, mint évezredek óta oly sokaké. °­ Felismerhetô stílusú, jellegzetesen Boldi-mûvek vannak a mûtermében, egyet kivéve, ott a falon az a dombormû, mintha nem is ide tartozna.

•­ Pedig nemcsak hogy ide tartozik, hanem szerintem ô a gyökere mindennek. Az ükapám, Lechner Ödön portréja ez. Az ôt követô leszármazottak révén elmondhatom, hogy anyai ágon mûvészcsaládból származom – még akkor is, ha három testvérem életpályájában ez nem mutatkozik meg. Otthon mindig olyan légkörben éltünk, hogy folyamatos volt a mûvészettel való kapcsolatunk, így nem is tartom véletlennek, hogy élethivatásom lett a szobrászat, az érzéseknek, érzelmeknek ez a kifejezésmódja. Abban, hogy sokfelé, fôleg külföldön elismernek, sokat köszönhetek egykori mesteremnek, Bencsik Istvánnak, aki a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem villányi Képzômûvészeti Mesteriskola kôszobrász szakán tanított. °­ A munkáit bemutató kötetben úgy nyilatkozik önrôl az egykori mester, hogy a kurzus idején nem volt éppen rózsás a kapcsolatuk, a mûveit sem tartotta valami sokra. Rövidesen azonban egy pályázaton találkozott a mûveivel, és ahogy fogalmaz “…elakadt a lélegzetem. Korábban nem is sejtett formakultúrával, pontosan, szenvedélyesen, teljes mértékben egyéni hangon, meggyôzô eredetiséggel megfaragott munkákat láttam különbözô jól megválasztott kövekbôl. Kétségem sem volt afelôl, hogy létrejött az a csoda, ami akkor szokott történni, amikor egy tehetség a személyiségének megfelelô hangon megszólal. Tudtam és láttam, hogy a hitelességéhez nem férhet kétség.”

• 126

•­ Nagyon jólestek Bencsik István szavai, annál is inkább, mert a legfontosabbat éppen tôle tanultam: a márványt, bár rideg, kemény kô, éppúgy lehet mintázni, mint az agyagot. Minden vonalnak futnia kell, tisztának kell lennie. Mert a letisztultság a harmóniát szolgálja. Jó technikával és jó eszközökkel könnyû megfaragni a követ. A munka így is lassú, de egyszerûbb. ° Mennyire lassú? Mennyi idô alatt készül el egy-egy munkája?

•­ Beletelik hónapokba is, de soha nem az idôt nézem. Akkor fejezem be, amikor elkészülök. Mindig pontosan meg lehet érezni azt a pillanatot, amikor “most kész”, amikor már nem lehet rajta többet dolgozni. A Rollerezô például, amelyet a Váci utcában lehet látni, közel fél évig készült. ° Apropó, Váci utca! Hol láthatók köztéri szobrai?

• Bár úgy alakult, hogy a többség külföldön található, itthon is van szerencsére néhány. Például itt, a kerü­ letben, a polgármesteri hivatal mellett áll egy Erkel-szobrom, a Fekete István általános iskolában egy bronz Fekete István-dombormû, a Felsô-krisztinavárosi Plébániatemplomban a szintén bronzból készült Jó Pásztor, a Szent Márton-kápolnában Szent Márton márvány dombormûve, valamint a második világháború XII. kerületi áldozatainak bronz emlékmûve. °­ Az idei Párizsi Ôszi Szalonon Színház címû szobrával a Foundation Taylor Grand Prix Sandoz fôdíjat nyerte el, az elismerést májusban veheti át, amihez ezúton gratulálunk! Min dolgozik mostanában?

•­ Egy olyan szobron, ami egyben pad is lesz. Egy több mint két méter hosszú és hatvan centi magas fekete gránit kôláb – aminek egy kicsi változatát az elôbb egyszerûen “lábfejnek” titulálta... Nem, ne vicceljen, nem veszem rossz néven, ez tényleg egy lábfej, csak szoborként nem ez a neve. A belvárosban, az Egyetem téren lesz látható és használható. °­ Kôvel, fémmel, kerámiával, szinte mindennel dolgozik, és mindezt olyan sajátos technikával, hogy ezt a kis szobrot például, amíg meg nem kopogtattam, zöld gránitnak vagy valami hasonló kônek véltem.

•­ Kíváncsi is voltam, felismeri-e, mibôl készült. Bronzból, mégpedig olyan különleges technikával patinázva, amilyet leginkább csak Olaszországban ismernek. Ha körülnéz itt a mûtermemben, több ilyet is láthat. °­ Olaszország, Carrara a szobrászok Mekkája. Önnek mit jelent?

•­ Többet, mint gondolná. Nemcsak a nagy elôdök szellemi hagyatékát, de munkalehetôségem is van ott, és legszívesebben a legjobb minôségû carrarai márvánnyal dolgozom. Igaz, hogy az ára szinte vetekszik az aranyéval, a szobor azonban, ami belôle születhet, megér minden pénzt, munkát és áldozatot. Mi más lehet a fontos?

127 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Temetôk

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Farkasréti temetô Cím: 1124 Budapest, Németvölgyi út 99. Telefon: 248-3520 E-mail: [email protected] Megközelíthetô: 2-es, 8A, 102-es, 8-as autóbusszal a Március 15-e térrôl, 112-es autóbusszal (Bürök utcai bejáró) és 59-es villamossal. Kulturális örökségünk része a Farkasréti temetô is, amely nemcsak nyughelyet biztosít halottainknak, hanem szolgálja az emlékezést és a tiszteletadást is. A XIX. század végére a budai temetôk kezdtek megtelni. 1885-tôl a tabánit már nem is használták, a németvölgyit (a mai Gesztenyés kert helyén) sem lehetett tovább bôvíteni. Ekkor döntöttek úgy, hogy 1894-ben a Farkasréti-dûlôben kialakítják a budai oldal új sírkertjét. A Farkasréti máig Buda legnagyobb és legszebb fekvésû temetôje. Mûvészparcella is található benne, és a Magyar Tudományos Akadémiának is külön területe van, ezekben nemzetünk kiemelkedô mûvészei, tudósai leltek végsô nyughelyre. A temetôben sétálva sok híres ember sírját felfedezhetjük. A mûvészek és tudósok mellett sportolók, mérnökök, politikusok, egyházi személyek síremlékével is találkozhatunk. A Farkasréti temetô azonban nem csak az itt nyugvó emberekrôl nevezetes. Külön ki kell emelni a mûvészi értékû síremlékeket. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány kiemelkedô személyiség neve, akinek síremléke neves képzômûvész alkotása.

• 128

Síremlék

Készítette

Bartók Béla zeneszerzô Kodály Zoltán zeneszerzô Marchalkó János szobrászmûvész Kherndl Antal hídtervezô mérnök Kenessey Albert hajóskapitány Buzáth János, Budapest alpolgármestere Kaffka Margit író, költô Mérei Adolf színházi rendezô, mûfordító Nagy Géza szobrászmûvész Csánki Dezsô történész Gerentsér Lászó vívómester Gulácsy Lajos festômûvész Aba-Novák Vilmos festômûvész Lengyel Béla kémikus Kmety Károly jogtudós Pongrácz Kálmán várospolitikus Szekfû Gyula történész Zelk Zoltán író, költô Kassák Lajos költô, festômûvész Kerényi Jenô szobrászmûvész Benedek Sándor jogász, politikus Gobbi Hilda színmûvész Nemes Nagy Ágnes költô, mûfordító Devecseri Gábor költô, író Solti György karmester Telcs Ede szobrászmûvész

Borsos Miklós Pátzay Pál Marschalkó saját tervei alapján Róna József Walder Gyula és Bory Jenô Horvay János Horvay János Kövesházi Kalmár Elza Finta Sámuel Sidló Ferenc Fülöp Elemér Dabóczi Mihály Borsos Miklós Aba-Novák saját tervei alapján Percz Jenô József Medgyessy Ferenc Kisfaludi Strobl Zsigmond Marosits István Pátzay Pál Borsos Miklós Kassák egy képarchitektúrája alapján Vilt Tibor Saját maga tervezte. Kerényi Jenô Búza Barna Jovánovics György Fekete Tamás Farkas Ádám Saját maga tervezte.

A temetôben olyan, a Hegyvidék története szempontjából is jelentôs emberek síremlékét is megtalálhatjuk, mint Cathry Szaléz, a fogaskerekû tervezôje és építtetôje, vagy Süss Nándor, a Magyar Optikai Mûvek alapítója és vezetôje. A Budapesti Temetkezési Intézet 2009 tavaszától lehetôséget teremt rá, hogy szervezett séták, “rendhagyó tanórák” keretében iskolai csoportok is felkereshessék a Farkasréti temetôt.

129 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

Csörsz utcai ortodox izraelita temetô 1883-ban említik elôször a hitközségnek adományozott területet, de a rendszeres temetések csak az 1890es években indultak meg. Az épületek által közrefogott, lezárt kis temetô már több mint negyven éve csak hitközségi engedéllyel látogatható. Ha valaki bejut, útja egy már használaton kívüli szertartási épületen át vezet, amely eleinte lomtárként, majd lakóházként szolgált a temetések megszûnése után. A sírkertben kizárólag héber nyelvû sírkövek találhatók. Kis út választja el a nôk és a férfiak sírjait, amelyek a szigorú tradíció szerint mind kelet felé fordulnak. Érdekes színfoltja a temetônek a kohaniták (papi leszármazottak) ösvénye. Ez a temetô kialakításakor még a lehetô legtávolabb volt a síroktól, ugyanis a kohanitáknak rituális okokból tilos közel menni a sírokhoz, külön bejáratot is kaptak a temetôbe. Híresebb itt nyugvó halottak: Reich Jaakov Koppel ortodox budai fôrabbi (1929-ben hunyt el) Chaim David Szofer, a XVIII. századi pozsonyi csodarabbi családtagja Fraudiger Mózes, az Óbudai Textilgyár alapítója A Mautner család A Deutsch család A Maros utcai Zsidó Kórház 1945. január elején meggyilkolt áldozatai

• 130

131 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Minden, ami könyv

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ ˆˇˆˇˆˇˆ

Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár Cím: 1126 Budapest, Ugocsa utca 10. Telefon: 225-1228 E-mail: fszek1201@fszek. hu Nyitva tartás: hétfôn 12–19, kedden 10–19, szerdán 12–19, csütörtökön 10–19, pénteken 12–19, szombaton 9–14 óráig. 1952-ben létesült a Böszörményi úton, 1964-ben gyermekkönyvtár is kapcsolódott hozzá a közelben. Az idô múlásával a túlzsúfolt könyvtár egyre kevésbé tudott megfelelni a megváltozott használói érdeklôdésnek, az információhoz való hozzáférés igényének. A Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatfejlesztési stratégiájában megfogalmazott szakmai program szerencsésen találkozott a fôvárosi és kerületi önkormányzat szándékával, hogy a Hegyvidék polgárai számára új, korszerû könyvtár épüljön. A közös elképzelés közös beruházással, a városrész nagyon jól megközelíthetô pontján – néhány száz méterre a régi könyvtártól –, a több mint fél évtizede nem mûködô Ugocsa mozi átépítésével, 2005-ben vált valóra. A kétszintes könyvtárban 600 négyzetméter alapterületen könyv- és folyóirat-, CD-, CD-ROM-, videó-, DVD-kölcsönzés, gyermekkönyvtár, olvasóterem és elektronikus olvasóterem, folyóirat-olvasó, számítógépes katalógus, internet-hozzáférés áll az érdeklôdôk rendelkezésére. Sok – elsôsorban gyerek- – rendezvénnyel/kiállítással színesítik a könyvtár életét. A korszerû, kellemes környezetben, Buda legforgalmasabb könyvtárában több mint 50 ezer kötettel, 2000 DVD-vel, 3000 CD-vel, 500 hangoskönyvvel és közel 80 folyóirattal várjak az olvasókat heti 44 órában, szombaton is. A mozgássérülteket és a kismamákat lift segíti.

ˆˇˆˇˆˇˆ

Budapesti Könyvszemle Alapítvány Cím: Telefon: Honlap:

1126 Budapest Németvölgyi út 6. 212-2827 http://buksz. c3. hu

A BUKSZ – Budapesti Könyvszemle ma Magyarországon az egyetlen folyóirat, amelynek elsôdleges feladata, hogy magas színvonalú bírálatokat közöljön a társadalomtudományok és a bölcsészet területérôl. 1989 óta folyamatosan megjelenik, a 20. évfolyam 4. száma 2008 decemberében került az elôfizetôkhöz és a terjesztôkhöz. A BUKSZ célja a tudományközi tájékozódás elôsegítése, valamint a mértékadó tudományos álláspontok és értékelések, illetve a szakmai viták ismertetése, értékelése. A szerkesztôk nem ragaszkodnak egyetlen elmélethez vagy módszerhez sem; a szerzôk a bírált mûvekrôl és teljesítményekrôl a szellemi, tudományos igényesség alapján döntenek. A folyóirat évente négyszer jelenik meg, számonként tizenhárom-tizennégy

• 132

szerzôi ív terjedelemben, és a könyvkultúrához kapcsolódó rokon területekre is kitekint. Rendszeresen tudósít a történeti-mûvelôdéstörténeti szempontból jelentôs kiállításokról, illetve a kiállítási katalógusokról is közöl bírálatokat. Elsôsorban a közép- és felsôfokú intézmények oktatóinak, a tudományos kutatóhelyek munkatársainak és az egyetemistáknak nyújt segítséget a nemzetközi és hazai társadalom- és humántudományban való tájékozódáshoz. A lap korábbi számai a világhálón is elérhetôk.

Anima Könyvesbolt – MOM Park Cím: Telefon:

1126 Budapest, Alkotás utca 53. 06-70-370-8761 133 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Budai Libra Könyvesbolt Cím: Telefon:

1122 Budapest, Magyar jakobinusok tere 4/b 355-3728

Az egykori Krúdy Gyula könyvesbolt az 1960-as évektôl közkedvelt centruma volt a Hegyvidék könyvbarátainak. 1999-ben az üzlet profilja megváltozott, és “Budai Libra” idegen nyelvû könyvesbolt néven szolgálja tovább a nyelvtanuló és idegen nyelveken olvasó közönséget. Fôleg az angol és német, de az olasz, francia és spanyol nyelv tanulásához is találni ott tanulói és tanári kiadványokat, szótárakat, CD-ket és hangkazettákat, szépirodalmi mûveket – kezdôknek egyszerûsített szöveggel is –, továbbá néhány magyar kötet is elérhetô a boltban. Egyéni és közösségi igényeket egyaránt tudnak teljesíteni, a környék diákjait, iskoláit kedvezményekkel, akciókkal várják. ˆˇˆˇˆˇˆ

Galeon Könyvesbolt Cím: 1122 Budapest, Magyar jakobinusok tere 4/a Telefon: 225-0176

ˆˇˆˇˆˇˆ

Inomi Könyvesbolt Cím: 1123 Budapest, Greguss utca 5. Telefon: 06-20-583-6736

ˆˇˆˇˆˇˆ

Szkítia Hegyvidék Könyvesbolt Cím: 1126 Budapest, Böszörményi út 19/a Telefon: 224-0287 A Szkítia Könyvesbolthálózat 2006 ôszén nyitotta meg új üzletét a XII. kerületben. Szkítia az ókori szkíta nép hazája volt. A névválasztással a tulajdonosok azt kívánják jelezni, hogy – a hivatalos tudomány sok képviselôjével ellentétben – hisznek a szkíta–hun–magyar történelmi folytonosságban. Az üzletben ennek megfelelôen törekednek a magyar történelem, a magyar nyelv, a határon inneni és túli szépirodalom minél teljesebb körû bemutatására.

• 134

ˆˇˆˇˆˇ

Mozi

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Palace MOM Park Cím: Telefon: Információk: E-mail: Telefon:

1123 Budapest, Alkotás utca 53. 345-8214 Kiss Dorottya mozivezetô [email protected] 487-5670

A Palace Cinemas az egyik legnagyobb moziüzemeltetô cég Magyarországon. A város budai oldalán elhelyezkedô Palace MOM Park sokak kedvencévé vált, hiszen egyebek közt szokatlanul tágas és világos belsô tere miatt is különbözik minden más multiplextôl a városban. A Palace MOM Park specialitása továbbá, hogy – a környéken élô, fôleg angol nyelvet beszélô lakosság kedvéért – a legtöbb filmet eredeti nyelven, angol felirattal lehet megtekinteni, sokszor még azokat is, amelyeket más mozik szinkronizálva vetítenek. A 9 termes és közel 2500 férôhelyes mozi a filmvetítéseken túl bevált helyszín különféle állófogadások, születésnapi gyerekzsúrok, kiállítások, konferenciák, prezentációk vagy sajtótájékoztatók számára. A Palace Stúdió különleges kínálata lehetôvé teszi az igényes közönség számára, hogy megtekinthes­sen régebbi mûvész- és kultuszfilmeket, tematikus sorozatokat és kisfilmeket, valamint egykori közön­ség­ kedvenceket. Hatalmas elôtér, 144–522 férôhelyes termek, a büfé és a bár területe, minden igényt kielégítô technikai háttér, valamint személyre szabott catering állnak rendelkezésre igény szerint, kedvezô áron.

135 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Rendezvényközpontok

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

H e g y v i d é k i S p o r tm a x Cím Telefon: E-mail: Pályafoglalás és rendezvényszervezés: Telefon: E-mail:

1123 Budapest, Csörsz utca 14–16. 248-2260 [email protected] Tóth Andrea 06-30-327-8697 [email protected]

A Sportmax-Hegyvidék 1800 négyzetméter alapterületû, multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, amely 1475 fô befogadására alkalmas mobil lelátóval és speciális sportpadlóborítással rendelkezik. A játéktér alkalmas kosárlabda-, kézilabda-, röplabda-, teremfoci- és teniszedzések, -mérkôzések megrendezésére. A csarnok két részre osztható, két szabályos, hidraulikus palánkokkal felszerelt kosárlabdapálya is elfér benne. A verseny- és szabadidôs sportolók kényelmét a XXI. század kihívásainak megfelelô helyiségek – öltözôk, mosdók, zuhanyzók – szolgálják. A rendezvénycsarnok alkalmas céges, családi és versenysportrendezvények, koncertek, szalagavatók, bálok, konferenciák megtartására. Rendezvények A létesítmény helyszínül szolgálhat hazai és nemzetközi sportversenyeknek, sportgáláknak, sportági bemutatóknak, koncerteknek, könnyû- és komolyzenei rendezvényeknek, élô zenés tánc- és szórakoztató programoknak, díjátadó gáláknak, kiállításoknak, konferenciáknak, fogadásoknak, gólyabáloknak, szalagavatóknak, céges vállalati és családi napoknak, csapatépítô tréningeknek, egyéb rendezvényeknek is. A Max Catering minden vállalati, családi rendezvényhez teljes körû vendéglátást biztosít, legyen annak helyszíne akár az étterem, a különterem, az uszoda vagy a rendezvénycsarnok. • 136

Fedett uszoda A Sportmaxban 1000 négyzetméter alapterületû uszoda kapott helyet. Huszonöt méteres, 8 pályás versenymedence várja az úszás, szinkronúszás szerelmeseit. Az uszoda 250 fôs lelátóval, ereményjelzôvel, a kor kihívásainak megfelelô kiszolgálóhelyiségekkel rendelkezik. Alkalmas céges, családi és versenysport-rendezvények megtartására, 15 méteres tanmedence és exkluzív élményfürdô tartozik hozzá. Trixián Tánciskola Társastánc- és versenytáncoktatás indult 2009 januárjától, aktív versenytáncos pár vezetésével. Gyermek, ifjúsági és felnôtt korcsoportokban várják a jelentkezôket standard és latin-amerikai tánc, társasági és divattánc (keringôk, tangó, cha-cha-cha, salsa) tanfolyamokra. Táborok, tanfolyamok: úszás, vízilabda, szinkronúszás, kosárlabda, labdarúgás.

Budapest Kongresszusi Központ Cím: Telefon:

ˆˇˆˇˆˇˆ

1123 Budapest, Alkotás utca 63–67. 372-5400

A Budapest Congress & World Trade Center Magyarország legnagyobb konferencialétesítménye közvetlenül kapcsolódik a Novotel Budapest Congress szállodához. A fôváros budai oldalán található, a Jagelló úton, a Gellért-hegy, a Déli pályaudvar, a Novotel szálloda, az M1/M7-es autópálya bevezetô szakasza, valamint a MOM Park közelében. A Budapest Kongresszusi Központ 1984-ben épült Finta József tervei alapján. A 20 rendezvényteremmel rendelkezô, nagyszerû helyszín alkalmas konferenciák és kongresszusok, valamint kiállítások számára – akár 2000 fô részére is. Ez a teljesen felújított, 4 csillagos hotel és konferenciaközpont egyedülálló Budapesten, a város központjához közel, mindössze 25 kilométerre a repülôtértôl. A szálloda 319 új Novation szobával, ezen belül 4 lakosztállyal rendelkezik. Valamennyi szobában szélessávú, illetve vezeték nélküli internet-hozzáférés, LCD-tévé, számzáras szobai széf és vízforraló készülék található. A szállodában Café Lounge étterem, fitnesz- és wellness-centrum, bowling pub várja a pihenni és kikapcsolódni vágyókat.

Csillebérci Szabadidô és Ifjúsági Kft. Cím: 1121 Budapest, Konkoly-Tege Miklós út 21. Telefon: 395-6527. Fax: 395-7327 Honlap: www. csilleberciszabadido. hu E-mail: [email protected] Kapcsolattartó: Aradszki Katalin Sikeres céges rendezvények lebonyolítása szép természeti környezetben, hatalmas konferencia megtartása, romantikus esküvô hangulatos helyszínen, szabadtéri koncert több ezer fônek – mindez egy helyen lehetséges. 137 •

ˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Önkormányzati könyvkiadási tevékenység

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

A hegyvidéki önkormányzat 1995 óta jelentet meg, illetve támogat olyan kiadványokat, amelyek kapcsolódnak a kerülethez, ápolják a Hegyvidék kulturális örökségét. Fontos szempont, hogy vagy a mû témája, vagy a szerzôje XII. kerületi legyen, hiszen egy helyi önkormányzatnak elsôsorban a saját határain belül élôkhöz kell szólnia. A támogatott könyvek skálája rendkívül széles, verseskötetektôl a mûvészeti albumokon át a helytörténeti kiadványokig terjed. A saját kiadású könyvek között külön figyelmet érdemel a Hegyvidéki Históriák sorozat, amely a kerület történetének egyes fejezeteit ismerteti meg az olvasókkal. Sikerére jellemzô, hogy a sorozat több kötetébôl már utánnyomást kellett rendelni. ˆˇˆˇˆˇˆ

Helytörténeti kiadványok Erzsébet-kilátó A Hegyvidéki Históriák sorozatban elsôként megjelent kötet az Erzsébet-kilátó történetét dolgozta fel. Az épület 2005-ös felújítása és ünnepélyes megnyitása tiszteletére a könyv második, javított kiadása is napvilágot látott. A kötet olvasmányosan tárja elénk a kilátó múltját a kezdeti álmoktól és meg nem valósult tervektôl egészen a 2005-ös felújításig. A többi között megtudhatjuk, miért hívták Pozsonyi-hegynek a János-hegyet, hogyan juttatták el az építôanyagot a hegycsúcsra, illetve milyen károkat okozott a kilátó tetején évtizedekig álló vörös csillag. A Svábhegy és környéke története 1944–1945-ben Megdöbbentô és tragikus eseményeket rögzít a Hegyvidéki Históriák sorozat második kötete. Kalakán László levéltári dokumentumok és szemtanúk beszámolói alapján dolgozta fel a második világháború svábhegyi eseményeit. A kötet szembesít bennünket, hogy szûkebb lakóhelyünk is borzalmak színhelye volt; sok magyar katona lelte itt halálát a szovjet csapatok ellen harcolva. A könyvben említett helyszínek többsége – mai állapotában – illusztrációként megjelenik a lapokon, így közelebb hozza a múlt eseményeit. • 138

Hantokkal írt történelem Szatucsek Tibor könyve széles kitekintésben ismerteti a XII. kerülethez, illetve a környékéhez kapcsolódó temetôk történetét. A kötetben az ókortól napjainkig végigkövetheti az olvasó a hegyvidéki temetôk kialakulását, a temetkezési szokások változását.

Jókai Mór és a Svábhegy A II. Hegytörténeti Konferencia elôadásait tartalmazó könyvben több tanulmányt olvashatnak a nagy mesemondóról, Jókai Mórról. A legújabb kutatásokon alapuló eredményeket olyan kiváló szerzôk tollából ismerhetik meg, mint például a Petôfi Irodalmi Múzeum munkatársai. A tanulmányok teljes képet adnak Jókai és a Svábhegy kapcsolatáról, ottani gazdálkodói tevékenységérôl, vagy arról, hogy mely könyveiben jelenik meg a Svábhegy és környéke.

Mártonhegy Lengyel Zoltán hosszú évtizedek óta a Mártonhegy lakója. Az ô tollából származik ez a monográfia, amely a Hegyvidék egyik városrészének történetét meséli el az ôskortól napjainkig. Részletességére jellemzô, hogy alaposan ismerteti mind a földtani, mind a történeti viszonyokat, de még arra is kitér, hogy hol található videotéka a Mártonhegyen. Mindez a részletesség azonban nem megy az olvasmányosság kárára.

A farkasréti Mindenszentek plébánia A plébánia történetét feldolgozó kötet a legfrissebb a Hegyvidéki Históriák sorozatban. A levéltári kutatások alapján, történészi igényességgel megírt könyv a Farkasréti temetô közelében álló Mindenszentek plébánia múltját mutatja be.

Hegyvidéki fotográfiák Sokak szerint Budapest legszebb kerülete a XII., amely a természeti kincsekben gazdag budai hegyvidék és a rohamléptekkel terjeszkedô fôváros egymásra találásából született. A másfél évszázados kapcsolat számos építészeti, kulturális és természeti értékkel gazdagította a fôvárost. A könyv közel száz oldalon követi nyomon a jellegzetes zöldövezeti városrészek kialakulását, az utcák és terek metamorfózisait közel százötven régi fénykép és képeslap, valamint a helyi sajtó korabeli szövegei alapján.

Hegyvidéki vendéglátás A régi hegyvidéki vendéglôk jóval keresettebbek voltak, mint mai társaik. Sok kirándulásnak egy-egy neves vendéglô volt a végállomása. Nemcsak a turisták, hanem számos közéleti személyiség jelenléte is hozzájárult a jellegzetes hegyvidéki vendéglátás kialakulásához. A kötet egyik értéke a lehetô legnagyobb teljesség. Minden fellelhetô vendéglôt, éttermet végigvesz ábécérendben. Van, amelyikrôl sokat tud az utókor, van azonban, hogy csupán egy képeslap maradt ránk. A kötetet egy recepttár és adattár teszi teljesebbé, tehát nemcsak nosztalgiázni, hanem fôzni is lehet a könyvbôl. 139 •

Hegyvidéki épületek A XII. kerület épületeirôl, tereirôl, köztéri alkotásairól szól a Hegyvidéki épületek címû könyv. Nem kimondottan helytörténeti kötet látott napvilágot a szerzô, Rosch Gábor jóvoltából; számos esetben személyes emlékeivel tarkítva, egészen napjainkig vezeti egy-egy nevezetes épület történetét. Az építész szemével veszi górcsô alá a Hegyvidék érdekesebb épületeit, mindenhol bemutatva az érdekesebb részleteket – egy míves korlátot vagy üvegablakot –, amelyekre a járókelôk addig talán fel sem figyeltek. Nagy elônye a könyvnek a részletes névmutató és bibliográfia is. Az olvasó részletes információkat szerezhet a XII. kerület középületeirôl, iskoláiról, a kórházakról, szállodákról, valamint a templomokról. Az önkormányzat kiemelten segíti a kerületi költôket, írókat. Ez természetesen megmutatkozik a könyvkiadás területén is. Az elmúlt években az alábbi, kerületben élô szerzôk könyveit támogatta: Kiss Benedek, Lôdi Tamás, Tóth István, Tamás Menyhért, Mészöly Dezsô, Pálfy Ágnes, Mohás Lívia, Doncsev Toso, Ferdinándy György, Nemes Nagy Ágnes. Itt kell megemlíteni a Hegyvidéki Antológia címû kötetet is, amely költôk Hegyvidékrôl szóló verseit tartalmazza. Sikerére jellemzô, hogy már a második kiadás is elfogyott. Az írók, költôk mellett a képzô- és iparmûvészek albumainak megjelentetését is felkarolta az önkormányzat. Néhány mûvész, akiknek albumát a kerület hozzájárulásával jelentették meg: Ezüst György, Kókay Krisztina, Fóth Ernô, Angyal Júlia, Reich Károly. Külön figyelmet kapnak a neves kerületi lakosok visszaemlékezései, például a Simándy Józsefrôl szóló könyv, vagy Kuklis Iván ’56-os elítélt novelláskötete, a Botlánc. Ugyancsak megkülönböztetett helyen szerepelnek a kerület díszpolgárai is. Közülük Makovecz Imre és Nemes Attila könyvét támogatta a kerület. A könyvkiadás mellett CD-lemezek megjelenését is felkarolja az önkormányzat: az Angelica Leánykar több albuma, a Mindenszentek plébánia orgonahangversenyei vagy a Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekar koncertjei jó példák erre. ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Egyéb helytörténeti kiadványok

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Az INFOTOP kiadó egy 1906-ban megjelent zugligeti útikönyv és színes szintvonalas térképének hasonmás kiadásával indította el helytörténeti kutatói és kiadói munkáját 1992-ben. Ezt a Hegyvidékünk Gyöngyszemei hely- és kultúrtörténeti könyvsorozat követte, amelynek szerkesztôje dr. Salamin András. Az 1998-ban megjelent elsô kötetet 2009-ig 11 újabb követte, mindegyik eddig közre nem adott történetekkel, dokumentumokkal, kutatói gyûjtésekkel. ˆˇˆˇˆˇˆ

Az eddig megjelent kötetek Eperjessy István: ZUGLIGET ÉS VIDÉKE Útmutató 40 képpel és turistatérképpel (M = 10 000) Budapest, 1906 (A6, 82 oldal). Hasonmás kiadás: Budapest, 1992 Salamin András: A SZANI Hrabovszkyné dr. Révész Margit Gyógypedagógiai Szanatóriuma (a Remete út 18. alatt) Budapest, 1998 (B5, 54 oldal, 1 színes és 54 fekete-fehér képpel) • 140

Salamin András–Bácsy Zsolt: A FARKASVÖLGYI ÚTI-MADONNA ERDEI KÁPOLNA Budapest, 1998 (B5, 28 oldal, 7 színes és 54 fekete-fehér képpel) Karacs Zsigmond: KOSSUTH-SZOBOR A HEGYEN A zugligeti Kossuth Lajos-szobor leleplezési ünnepélye (1913) Budapest, 1999 (B5, 50 oldal, 2 színes és 10 fekete-fehér képpel) Danyi Gábor–Kozma Imre–Salamin András–Stahl Károly: A LASZLOVSZKY-MAJOR Budapest, 2000 (B5, 28 oldal, 13 színes és 51 fekete-fehér képpel) Lambert Zoltán–Salamin András: MILLENNIUMI HEGYVIDÉKI ZARÁNDOKLAT (2000. okt. 21.–2001. ápr. 28.) Budapest, 2000 (B5, 16 oldal, 12 színes és 19 fekete-fehér képpel) M. Jeszenkovits Teréz: AZ ANGOLKISASSZONYOK ZUGLIGETI INTÉZETE Budapest, 2001 (B5, 68 oldal, 7 színes és 50 fekete-fehér képpel) Salamin András: BUDA-HEGYVIDÉKI VASUTAK Közlekedés- és helytörténeti képeskönyv Budapest, 2003 (A4, 702 oldal, 127 színes és 985 fekete-fehér képpel) Salamin András: SZERETEM ZUGLIGETET – SZERETEM VIRÁNYOST Kis házi utcanévlexikon (a 10. kötet ennek bôvebb kiadványa) Budapest, 2002 (A5, 14 oldal, 2 színes és 1 fekete-fehér képpel) Szabó Margit: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ A BUDAI HEGYEKBEN Budapest, 2004 (B5, 28 oldal, 6 színes és 36 fekete-fehér képpel) Salamin András: HEGYVIDÉKI UTCANÉV-LEXIKON Budapest, 2006 (A4, 100 oldal, 3 színes és 100 fekete-fehér képpel) Salamin András–Vígh Józsefné Mecséry Viktória: AZ ANGOLKISASSZONYOK ZUGLIGETI INTÉZETE II. Tanítványok emlékezete Budapest, 2009 (B5, 124 oldal, 9 színes és 126 fekete-fehér képpel) A könyvek az alábbi helyeken kaphatók: Püski könyvesbolt - XII., Krisztina körút 26., telefon: 214-3905 Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény - XII., Beethoven utca 1/b, telefon: 457-0501 Infotop Kiadó - XII., Béla király út 59/a, telefon: 06-30-475-1530, 395-9404, e-mail: [email protected] 141 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Kisebbségi önkormányzatok

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆ

Német Közösségi Ház Cím:

1121 Budapest, Költô utca 1.

A Német Közösségi Házat a “Svábhegy” XII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat tartja fenn, amely 1994-ben alakult azzal a szándékkal, hogy felelevenítse a régi hegyi hagyományokat, illetve összefogja a hegyen lakó német származásúakat. A németek a Diana parkban rendezik meg minden évben a hagyományos háromnapos Pünkösdi Búcsút, amelyen kézmûvesek állítják ki színvonalas termékeiket. Pünkösdhétfôn megemlékezést tartanak a parkban lévô emlékmûnél, az elsô és második világháború hôsi halottaira emlékezve. Nemzeti ünnepeink tiszteletére a Német Közösségi Házban irodalmi estet rendeznek neves mûvészek részvételével. Szintén évente, karácsony elôtt tartják az “Idôsek Karácsonyát” a Jókai Mór iskola közremûködésével. Ilyenkor ajándékcsomagokat adnak át az idôseknek. E programokon kívül alkalmanként nemzetiségi festôk munkáiból rendeznek kiállítást, valamint – történészek közremûködésével – elôadásokat hallgathatnak meg az érdeklôdôk a németek kitelepítésérôl, az itthon maradottak életérôl. ˆˇˆˇˆˇˆ

Szlovák kisebbségi önkormányzat A kisebbségi önkormányzat közösségteremtô programjai az itt élô szlovák származású lakosság azonosságtudatának erôsítését és anyanyelvének ápolását hivatottak szolgálni. 2009-ben Szarvas városa mutatkozott be, az érdeklôdôk ízelítôt kaphattak a település képzômûvészeti, építészeti, folklór- és gasztronómiai érdekességeibôl. Templomi keretek között karácsonyi programokat is szerveztek, amelyeken az ünnepi szokásokról és ételkülönlegességekrôl tudhattak meg többet a résztvevôk. A rendezvények pontos helyérôl és idejérôl Miklóshalmi Péternél lehet érdeklôdni. Telefon: 224-5930.

• 142

Sikota Krisztina a k u l t u r á l i s b i z o tt s á g e l n ö k e ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ Végül, de nem utolsósorban

A Kulturális Bizottság tagjai egyrészt választott önkormányzati képviselôk, másrészt külsô szakértôk. Bizottságunk elsôsorban a Hegyvidék közmûvelôdési és sportéletével kapcsolatos ügyekkel foglakozik. Ennek keretében véleményezi a feladatkörébe utalt képviselô-testületi elôterjesztéseket, az említett területeket érintô pályázatokat ír ki és véleményez, továbbá figyelemmel kíséri a kerületben folyó közmûvelôdési, kulturális tevékenységet, illetve a kerületi diák-, tömeg- és versenysport helyzetét. Annak érdekében, hogy ezt a munkát felelôsségteljesen és magas színvonalon tudjuk végezni, állandó kapcsolatot tartunk fenn a kerületünkben mûködô, önkormányzati fenntartású kulturális és sportlétesítmények vezetôivel. A kiadványunkban bemutatott intézmények által szervezett programokon való rendszeres részvétel elengedhetetlen feltétele bizottságunk munkájának, hiszen itt kaphatunk pontos képet az ott folyó munka minôségérôl és az intézmények esetleges gondjairól. Legalább ilyen fontosnak tartjuk azt is, hogy jó viszonyt ápoljunk a helyi civil szervezetekkel és kulturális egyesületekkel. Velük együttmûködve, javaslataikat figyelembe véve igyekszünk kerületünk kulturális hagyományait ápolni és azok megújításán dolgozni. Engedjék meg, hogy a bizottság ez utóbbi téren végzett munkáját néhány konkrét példával is bemutassam. Tavaly kaptuk a hírt, hogy a régi míves, piros postaládákat, a hagyományos budapesti utcakép jellegzetes elemeit kevésbé használható és esztétikus, új postaládákra cseréli a Posta. Ezen értékpusztító, minden városszeretô polgár számára elfogadhatatlan lépés ellen bizottsági javaslatra önkormányzatunk tiltakozó levelet juttatott el a Posta illetékes vezetôinek, kérve a régi postaládák visszahelyezését kerületünkbe. Ígéretet tettek arra, hogy ahol lehetséges, visszahelyezik a régi, öntöttvas ládákat. Amikor 2006-ban Jókai Mór Költô utcai (az állam tulajdonában lévô) kertjének fennmaradása és sorsa bizony­talanná vált, bizottságunk a helyi civil szervezetek támogatásával kezdeményezte a Jókai-kert védelem alá helyezését. Javaslatunkra a képviselô-testület változtatási tilalmat rendelt el az érintett területen, annak érdekében, hogy megmentse a nagy magyar író nem csupán helytörténeti jelentôségû örökségét. Gyakran kapunk javaslatot egyházaktól, kerületi polgároktól egy-egy utca elnevezésére vagy emléktábla elhelyezésére. Így kapott támogatásunkkal új nevet például az egykori Árnyas köz, mely 2008 óta Sztehlo Gábor nevét viseli. (Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a II. világháború idején legalább kétezer zsidó gyereket és felnôttet mentett meg.) Hiszek abban, hogy a Hegyvidéken élôk – mint minden ember – akkor érezhetik igazán jól magukat lakóhelyükön, ha a kultúra folyamatosan a hétköznapjaik része. Ez a kiadvány pedig számomra azt mutatja, hogy egy “kultúrára éhes” kerületi lakosnak szerencsére van is mibôl merítenie. 143 •

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Tárgymutató

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

A

F

Adventi délután . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

Fabrika kézmûves mûhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Alpha kurzus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

Farkasréti Fonó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

Angelica Leánykar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66, 72, 140

Farkasréti temetô . . . . . . . . . . . 28, 57, 120, 128, 129, 139

Anya klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

Farsang . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74, 76

Apa klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

Filmklub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 13, 16, 19, 44

Ágota-díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

Fogaskerekû . . . . . . . . . 6, 89, 98,100, 104, 105, 116, 129 Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

B Baba-mama klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 21, 58, 60

G

Babamasszázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Galéria . . . . . . . . . . . 12, 13, 25, 26, 29, 36, 38, 39, 40, 41

Bábszínház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 20, 47



Bajor Gizi Színészmúzeum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 30

Galéria 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39, 40, 41, 51

Balett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6, 8

Gerinctorna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Barabás Villa . . . . . . . . . . . . . 11, 12, 38, 41, 48, 51, 90, 106

Gesztenyenap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

Bélyeggyûjtô kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Greguss Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

Bibliaóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52, 55, 56

Gyerektábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42, 43, 44, 45, 51, 76, 90, 93

Bilicsi-díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Biopiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

H

Bran együttes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Harcmûvészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8, 9

Bridzs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 21

Hastánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Budai Rajziskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42, 73

Hegyvidék Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36, 38, 90

Budapest Kongresszusi Központ . . . . . . . . . . . . 47, 89, 137

Hegyvidék Lapkiadó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22, 48 Hegyvidék Televízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22, 23

Cs

Hegyvidéki Esték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50, 51

Cserkészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53, 55, 58

Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény . . . . . . . . . . . 12, 26,

Csillagszemû Táncegyüttes . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 4 , 20



. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27, 28, 29, 38, 48, 90, 93, 141

Hegyvidéki Históriák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138, 139 D

Hegyvidéki karácsonyi vásár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

Diákfesztivál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

Hegyvidéki Napok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7, 29, 48, 65

Díszpolgár . . . . . . . . . . . . . . . . . 48, 65, 78, 83, 86, 93, 140

Hegyvidéki Nemzetközi Mûvésztelep . . . . . . . . . 24, 25, 49

Dömdödöm Csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

Hegyvidéki Ôsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49, 65 Hegyvidékünk Gyöngyszemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140

E

Helen Doron Early English . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Erzsébet-kilátó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27,90, 138

Helytörténet . . . . . . . . . . . . 3, 10, 12, 22, 26, 27, 28, 29,

Esküvô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 10, 11, 137



Életmód klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Helytörténeti séta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28, 78

. . . . . . . . . . . 38, 48, 78, 88, 90, 93, 138, 140, 141, 143

Héthangvarázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Hittanórák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53, 54, 60 Hírlevél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 16, 55, 60

• 144

I

M

Idôsek Karácsonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142

Magyar Iparmûvészeti Egyetem . . . . . . . . . . 31, 36, 80, 96

Ifi Öko Klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal . . . . . . . . . 35

Ifjúsági istentiszteletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület . . . . 34

Istentisztelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52, 53, 55, 56, 57, 59

Márton-nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71, 75

Izraelita temetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

MOM . . . . . . . . . . . . . . . . . 17, 21, 27, 47, 51, 89, 122, 123,

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133, 135, 137

J

Mozi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 18, 46, 51, 58, 62,132, 135

Jazz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6, 7, 8, 28, 44

MTA Csillagászati Kutatóintézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

Jóga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6, 9, 16

Múzeumok Éjszakája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Jókai Emlékszoba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Múzeumok Majálisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Jókai Klub . . . . . . . . . . . . 6, 7, 8, 9, 10, 42, 48, 75, 89, 90

Mûvelôdési Központ . . . . . . . . . . . . . . . 17, 18, 19, 20, 21,

Jókai Néptánccsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75



K

N

Kaláka együttes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20, 68

Németvölgyi Iskolagaléria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

Kamarazenekar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65, 66, 67, 87, 140

Németvölgyi Terefere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

Kaszás Attila-díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

Nyitott Mûhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43, 44

Kávézó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12, 14

Nyugdíjasklub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41, 42, 48, 49, 51, 68, 89, 98

Keresztyén Értelmiségi Fórum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Képújság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

O

Képzômûvészet . . . . . . . . . . . . . . . . 12, 15, 24, 26, 36, 40,

OKJ szakmai képesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73



Önkormányzati Folyosó-galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73, 75, 80, 89, 109, 126, 142

Kézmûves tábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Kiskakukk Játszóház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

P

Kolompos együttes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Ponton Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

Koncert . . . . . . . . . . 7, 16, 18, 20, 43, 44, 48, 49, 50, 58, 64,

Premier Gála Zenekar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67



Pünkösdi Búcsú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142

. . . . . . . . . 65, 66, 67, 70, 71, 72, 74, 86, 136, 137, 140

Könyv . . . . 19, 22, 27, 36, 43, 44, 49, 50, 65, 72, 79,80, 83,

. . . . . . 93, 108, 125, 132, 133, 134, 138, 139, 140, 141

R

Könyvbemutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 36, 44, 49

Rajzfilmmatiné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Könyvesbolt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3, 133, 34, 141

Reich Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

Könyvtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27, 65, 72, 93, 125, 132

Rock and roll . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7, 8

Központi Fizikai Kutató Intézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

Rögv-est . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

L

S

László Gyula Egyesület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Sakk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Lelki Egészség Klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Sérült Fiatalok Fesztiválja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Luca-napi vásár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70, 74

SK Mûhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Solti György Zeneiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . 16, 64, 65, 67 145 •

Sportmax . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47, 136, 137 Szentmise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57, 58, 59, 60 Széchenyi-kilátó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 Szivárvány Táncszínház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Színház . . . . . . . . . . . . . . . . . 8, 14, 16, 18, 20, 30, 43, 44,

. . . . . . . 46, 47, 49, 58, 62, 63, 67, 68, 72, 75, 127, 129

T Tamási-est . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 Táncház . . . . . . . . . . . . . . 16, 18, 19, 20, 48, 49, 50, 70, 75 Társastánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6, 7, 15, 137 Teaház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 71 Temetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28, 57, 60, 88, 100, 116,

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120, 128, 129, 130, 139

Testnevelési Egyetem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77, 82, 94 TF Esték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Tücsök-zene . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8, 20 Tündérkert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 V Városkút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28, 88, 90, 95, 102 Városmajori Szabadtéri Színpad . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Versmondó verseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Virányosi Közösségi Ház . . . . . . . . . . . . . 13, 16, 47, 48, 89 Volksbank Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Vöröskereszt Erzsébet Kórháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 X XX. század Intézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Z Zeneiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16, 64, 65, 67, 75, 87 Zenés Péntek Délután . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Zugligeti Est . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Zurgó együttes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 48

• 146

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Jegyzet

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Jegyzet

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Jegyzet

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Jegyzet

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Jegyzet

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

ˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇ

Tartalom

ˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆˇˆ

Polgármesteri bevezetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Elôszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Kerületi kulturális intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Jókai Klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Barabás Villa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Virányosi Közösségi Ház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Mûvelôdési Központ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Hegyvidék Lapkiadó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Hegyvidék Televízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Múzeumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Bajor Gizi Színészmúzeum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Jókai Emlékszoba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Tudományos intézetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Galériák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Volksbank Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Hegyvidék Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Barabás Villa – kiállítóterem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Galéria 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Kiállítások a Mûvelôdési Központban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Önkormányzati Folyosó-galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Jókai Klub Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Greguss Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Reich Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Nyitott Mûhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Ponton Galéria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Önkormányzati kulturális rendezvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Egyházak kulturális tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Budahegyvidéki Református Egyházközség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Svábhegyi Református Templom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Farkasréti Mindenszentek Plébánia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Városmajori Jézus Szíve Plébánia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 Zugligeti Szent Család Plébánia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Zenei élet a Hegyvidéken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Solti György Zeneiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 Angelica Leánykar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Premier Gála Zenekar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

Színházi programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Mûvelôdési Központ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Városmajori Szabadtér Színpad . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Iskolák kulturális programjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Arany János Általános Iskola és Gimnázium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Budapesti Osztrák Iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvû Nemzetiségi Gimnázium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Városmajori Gimnázium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Zugligeti Általános Iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Budai Rajziskola – Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Budapesti Német Iskola és Gimnázium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Fekete István Általános Iskola és Elôkészítô Szakiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Jókai Mór Általános Iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Németvölgyi Áltanos Iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Virányos Általános Iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 TF Esték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 A Hegyvidék díszpolgárai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Helytörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Mûemlék épületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 Építészetileg jelentôs kortárs épületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 Köztéri szobrok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Temetôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 Farkasréti temetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 Csörsz utcai ortodox izraelita temetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 Minden, ami könyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 Mozi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 Rendezvényközpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 Önkormányzati könyvkiadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 Egyéb helytörténeti kiadványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 Kisebbségi önkormányzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

A Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat kiadványa • Kiadó: Hegyvidék Lapkiadó Felelôs vezetô: dr. Schillinger Erzsébet • Szerkesztô: Balázs Attila, Stoff Csaba, Stumpf András • Az interjúk készítôi: Antal Ildikó, Járay Mari, Kálmán Alida, Kertész Dániel, Knapp Ádám, Somogyvári D. György • Fotók: Safa Fotóügynökség, Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény, Hegy­ vidék Lapkiadó, Kalmár Lajos, Ajpek Orsolya • Grafikai tervezés: Articsók Stúdió – Czakó Zsolt • Nyomdai munka: Safa Fotóügynökség Felelôs vezetô: Vartus Péter • Budapest – Hegyvidék, 2010 ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ ˆ ˇ Kézirat lezárva: 2009. december 31.

Hegyvidéki Önkormányzat • 1126 Budapest, Böszörményi út 23–25. Telefon: 06 1 224 5900 • Zöldszám: 06 80 200 907 • E-mail: [email protected]

www.hegyvidek.eu