KFKI-1986-09/K
NAGY GY. FEHÉR I. GERMAN E. RONAKY J.
A PAKSI ATOMERÖMÖ HIDEG- ÉS MELEGVÍZCSATORNAJABAN ÜZEMELŐ FOLYAMATOS VÍZAKT1VITÁS MONITOROK PARAMÉTEREINEK ÉS MÉRÉSI ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE OKKFT-A/ll-7.4.13.
líangarían Ъсаасту of "Science* CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
The issues of the KFKI preprint/report series are classified as follows: A.
Particle and Nuclear Physics
H.
Laboratory, Biomedical and Nuclear Reactor Electronics
B.
General Relativity and Gravitation
I.
Mechanical, Presicion Mechanical and Nuclear Engineering
J.
Analytical and Physical Chemistry
K.
Health Physics
С
Cosmic Rays and Space Research
0.
Fusion and Plasma Physics
E.
Solid State Physics L.
Vibration Analysis, CAD, CAM
F.
Semiconductor and Bubble Memory Physics and Technology
M.
Hardware and Software Development, Computer Applications, Programming
Nuclear Reactor Physics and Technology
N.
Computer Design, CAMAC, Computer Controlled Measurements
G.
The complete series or issues discussing one or more of the subjects can be ordered; institutions are kindly requested to contact the KPKI Library, individuals the authors. Title and classification of the issues published this year KFKI-1986-01/E
The Kronig-Penney model on a Fibonacci lattice
KFKI-1986-02/C
First results of high energy particle measurements with the TÜNDE-M telescopes on board the S/C VEGA-1 and -2
KFKI-1986-03/C
The VEGA PLASMAG-1 experiment: description and first experimental results
KFKI-1986- 04/A
Half-classical three-body problem
KFKI-1986- •05/A
Quark degrees of freedom in nuclei
KFKI-1986- •06/E
Lattice gas model on tetrahedral sites of bcc lattice: anisotropic diffusion in the intermediate phase
KFKI-1986-07/K
Tapasztalatok egy (neutron-alfa) magreakción alapuló szilárdtest nyomdetektorokból felépített személyi albedo neutron doziméter munkaszintű dozimetriai felhasználásiról
KFKI-1986-08/K
összefoglaló értékelés a paksi környezetellenörzö rendszer GM-csöves és jódtávmér5 detektorainak jellemzőiről az 1982-1985-ös mérési adatok feldol gozása alapján. 0KKFT-A/11-7.5.9.
KFKI-1986-09/K
A paksi atomer6mU hideg- és melegvizcsatornijában Üzemelő folyamatos vizaktivitás monitorok paramétere inek és mérési adatainak összefoglaló értékelése. OKKFT-A/U-7.4.13.
KFKI-1986-09/K PREPRINT
A PAKSI ATOMERŐMŰ HIDEG- ÉS MELEGVÍZCSATORNÁJABAN ÖZEflELÖ FOLYAHATOS VlZAKTIVITÄS MONITOROK PARAMÉTEREINEK ÉS MÉRÉSI ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE OKKFT-A/ll-7.4.13. NAGY Gy., FEHÉR I., GERMAN E., RŐNAKY J. Központi Fizikai Kutató Intézet 1525 Budapest 114, Pf.49 *Paksi Atomerőmű Vállalat, 7030, Paks
HU ISSN 0368 5330
KIVONAT A paksi atomerőmű melegvizcsatornájáh át a Dunába történő radioaktiv anyag kibocsátását az erőmű hideg- és melegvizc3atornáját monitorozó, egyen ként 8 m térfogatú mérőtartályba merülő gamma-sugárzást mérő 0 76 mm x 76 mmes Nal(Tl) szcintillációs detektorok folyamatosan ellenőrzik. Reportunkban a monitorok jelzésének értelmezésével kapcsolatos vizsgála tainkat, következtetéseinket foglaltuk össze. 3
АННОТАЦИЯ Концентрация радиоактивного материала в холодном и горячем каналах пакшской АЭС измеряется размещенными в обоих каналах мониторами непрерывного дей ствия с объемом измеряемой пробы 3 м , основывающимися на Nal(Tl) сцинтилляционных детекторах с объемом 0 7 6 м м х 7 6 м м . В работе суммируются результаты, полученные на базе мониторов. 3
ABSTRACT 3 А 0 76 mm х 76 mm NaT. (Tl) scintillator placed into a vessel of 8 m monitors continuously the effluents in the upstream and downstream channels of the Paks Nuclear Power Station bitlt on the riverside of Danube. In this report we summarized the results of our investigations.
T A R T A L O M
Oldal 1 . BEVEZETÉS
1
2. A MONITOROK SZÁMLÁLÁSI SEBESSÉGÉNEK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSE
2
2.1. A vizsgált Időszak kijelölése
2
2.2. Adattárolás, adatkiértékelés
2
2.3. A számlálási sebesség havi átlagértékei 2.4. A számlálási sebesség napi átlagértékének változása
3
3. A MONITOROK RÖVID IDEIG TARTÖ JELENTŐS SZÁMLÁLÁSI SEBESSÉG VÁLTOZÁSÁNAK IDŐJÁRÁSI OKAI 3.1. A légnyomásváltozás hatása 3.2. A csapadékos időjárás hatása
5 7 7 12
3.2.1. A csapadékhullás és a jelzések viszonya
12
3.2.2. A viz radioaktivitás monitorok és az "A" tipusu mérőállomások árnyékolatlan GM-szondái jelzésének korrelációja rövid időtartamú jelentős szintemelkedések al kalmával
13
4. A HIDEG- ÉS MELEGVIZCSATORNA Rn ÉS RADON- LEÁNYELEM KONCENTRÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
23
4.1. A mérések célja
23
4.2. A mérési és kiértékelési eljárás
23
4.3. Mérési eredmények
27
5. KÖVETKEZTETÉSEK 6. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 7. IRODALOM
32 35 36
1. BEVEZETÉS Korábbi munkánkban bemutattuk a paksi atomerőmű kör nyezete lienor z б rendszeréhez tartozó, a hideg- és melegvízcsatorna radioaktiv koncentrációját folyamatosan moni torozó rendszert [ l). A két csatorna vize egy-egy, óránként 2,3-szeres vizcserével rendelkező 8 m térfogatú mérőtartályba kerül. Ennek geometriai középpontjában egy gyors hőmérsékleti változások és viz elleni védelemmel ellátott 0 76 mm x 76 mm-es NaI/Tl/ szcintillációs kritály méri a vizben levő radio aktiv izotópok gamma-sugárzását. A detektor érzékenysége a ^ 450 keV gamma-sugárzásra <-v 3 (imp/a)/(Bq/l). Tovább vizsgáltuk a számlálási sebesség havi átla gának alakulását, hogy az évszakos változások tendenciá jára vonatkozó uj információkhoz jussunk. Kvalitatív összehasonlítást végeztünk a számlálási sebesség napi átlagértéke és a napi csapadék mennyiség, a
melegvízcsatornába történő napi összbéta kibocsátás,
valamint a Duna napi paksi vízállás adatai között. Korábbi tapasztalataink szerint a monitorok rövid idejű, jelentős jelzésnövekedése a csapadékos idŐjárássci függ össze. A számításba vehető, a változást okozó meteo rológiai paraméterek közül a légnyomásváltozás és a csa padékmennyiség és intenzitás hatásával foglalkoztunk. Emellett csapadékos időjárás esetén tanulmányoztuk a hidegvizcsatorna monitor és a GM-szondák jelzéseinek korrelációját a melegvizesetorna monitor jelzésével, amit a háttér számlálási sebesség becslésére lehet felhasz nálni .
- 2 -
A mérőaknák és a csatornák vizének Rn koncent rációját mérve vizsgáltuk, hogy milyen kapcsolat van a 222 Rn és a radon-leányelem koncentrációk között. 2. A MONITOROK SZÁMLÁLÁSI SEBESSÉGÉNEK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSE 2.1. A vizsgált időszak kijelölése A legutóbb kiértékelt hónap 1984. április. Ezt követően május-júniusban a Központi Adatgyűjtő Rendszer /KAR/ meghibásodása miatt a vízmérők jelzése értékel hetetlen. Az adatszalag hibája miatt az azóta eltelt időszakból is csak az 1985. jan.-1985. jul. közötti intervallum adatai értékelhetők. A hidegvizcsatorna monitor /a re ferencia értékek szolgáltatása/ azonban ebben az időszakban hosszú időre
meghibásodott /kábel szakadás/.
2.2. Adattárolás, adatkiértékelés A viz radioaktiv koncentráció monitorok egy óra alatt mért számlálási sebesség adatait /a tizzel osztott értékeket/ mágnesszalagon tároljuk. A kiértékelő program FORTRAN-IV. programnyelven készült és a Központi Fizikai Kutató Intézet R-40 tipusu számitógépén futtatható. Az n darab, X. adat átlagértékének kiszámítására használt kifejezés: n
- 3 -
A mérési pontok átlagérték körüli G"
szórásának megha
tározására a korrigált empirikus szőrás összefüggését használtuk:
2
ill
£(Xi-xj б; =
t =4
П
A számításoknál csak az egy órás mérések eredmé nyeit vettük figyelembe, a téves KAR kiírásokat a prog ram elhagyta. A kiértékeléseknél szűrést nem alkalmaz tunk. A rendhagyónak látszó eredményeken, más mérések eredményeivel való összehasonlítás után /a vizmonitorok jelzésének egymáshoz, ill. a GM-szondák, valamint a csapadék időtartam mérők jelzéséhez történő viszonyítása/ szükség esetén utó'lagos korrekciókat hajtottunk végre. 2.3. A számlálási sebesség havi átlagértékei Az 1. ábrán az 1983. aug.-1985. jul. közti időszak kiértékelhető havi számlálási sebesség átlagai láthatók. 1985. ápr. második felében fűtőelem átrakás miatt a melegvizcsatornában nem volt viz, igy a monitor havi átlagér tékét nem tüntettük fel. A hidegvizcsatorna monitor 1985. májusi nagymérvű adatkiesése miatt, mivel ez a V2 és a GM-monitorok szerint [ 2 ] egy jelzéscsökkenés időszaka volt, a Vl-monitor jelzés májusi átlagát szintén nem számítottuk ki. Az 1. ábrából látszik, hogy a hidegviz csatorna monitor jelzése télen magasabb, mint nyáron, azaz a GM-szondák jelzésének változásához
hasonló
változási tendenciát mutat, amit a külső levegő radon tartalmának változásával okolhatunk. Jól kivehető, hogy
S * " 7 * * J W " iк^•^-(W'.'•»!«K*"v^-' •
30000
Aug. SztpOkt. Nov D«c Jan Feb. Marc Apr. Máj 1984 1983
Jan. Feb. Marc.Apr. Maj. Jun Jul.
1985
Hónapok IV ábra
A hideg- /VI/ és melegvizcsatorna /V2/ radioaktiv koncentráció monitorainak havi számlálási sebesség átlagai 1983. aug.-1985. jul. között.
- 5 -
a két vizmonitor-jelzés hosszú idejű átlagának változási tendenciája nagyon laza kapcsolatban van egymással. Az 1985. jan.- 1985. jul. közötti adatok havi átlagérték körüli egyszeres szórása jan.-ápr.-ban 500-1000 imp/óra között, május-jul.-ban 20O0 imp/óra körül változott. 2.4. A számlálási sebesség napi átlagértékének változása A számlálási sebesség napi átlagértékének változása követhető nyomon a 2. ábrán. A melegvizcsatorna monitor jelzései csaknem az egész tárgyalt időintervallumban, a hidegvizcsatorna monitor jelzései azonban csak részinter vallumokban értékelhetők. A napi átlagértékek alakulása lehetőséget ad a havi átlagértékek változásának megérté séhez. A 2. ábrán a besötétített részek a rövid idejű szintemelkedések okozta átlagérték növekedéseket repre zentálják. A monitorok jelzésének együttfutása bár fel ismerhető, az is nyilvánvaló, hogy nincs szoros kapcsolat. Ez a napi stabil átlagértékekre és a szintemelkedések okozta átlagérték növekedésekre is vonatkozik. A számlálási sebesség napi átlagértékének változá sát három, általunk fontosnak tartott /és ismert értékű/ befolyásoló tényező változásával hasonlítottuk össze. A kvalitatív értékelés céljára a 2. ábra ezeket is tartal mazza.
- 6 -
Nopi össibéto radioaktiv kibocsátás a melegvizcsatornába 10-
н I
-,
Abu.
ü
*
о 800-
т—•—
г -
700
Paks: 1531.3 fkm
Ъ
600-
8
500
5
400
Л
-•
л5 зоо" 200Н с о
•v
• •/•••
Ю0-
Е Е
I а о
40000-
I Í
i
35000-
и -о -в
1 30000-
1
1985
f
r
Január
( •• i •
i
Ftbruör 2. ábra
J•
i
|
Március
|
i
i
április
|
)
Május
i
-,—.
.
1—i
Június
A vi»monitorok «zimlaliyi »ebe»»égének napi i t l a q i r t é k t i , • n«pl ciapadékmennyleéqtk, в Dun« Paktnil mért vitmere« adatai é» a melegviicaetornéb» történt napi B m M t a klbocaátí» 1985. 1an.-1985.1ul. k ö i ö t t .
r-
Julius
- 7 -
Korábbi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy a csa padékos időjárás a jelzéseket néhány órára jelentősen megemeli. A szintemelkedés mértéke ugyanannál a monitornál eseményenként eltérő és különbözik a monitorok jelzés növekedése is. Az atomerőmű 1985. márc. elejétől a melegvizcsatornába is bocsát ki radioaktiv izotópokat tartalmazó vizet. Ennek hatása a melegvizcsatorna monitor jelzésében nem észlelhető, de ez nem is várható, mert a kimutatható összki bocsátás ^ 20 MBq/óra [ l] . A Duna aktuális vízállása [з] a hidegvizcsatorna víz mélységén keresztül befolyásolja a hidegvizcsatornába ki hullott természetes radioizotópok /radon-leányelemek/ radioaktiv koncentrációját /a kihullás higulása/, ezzel a detektorok jelzését. Közvetlen kapcsolat azonban nem található. 3. A MONITOROK RÖVID IDEIG TARTÓ JELENTŐS SZÁMLÁLÁSI SEBESSÉG VÄLTOZÄSÄNAK IDÖJÄRÄSI OKAI 3.1. A légnyomásváltozás hatása Ismert, hogy a légnyomás abszolút értéke nincs korrelációban a levegő 222Rn koncentrációjával, a hirtelen légnyomáscsökkenés azonban jelentős mértékben megnöveli azt /- 0^4 mbar/óra csökkenés 2,5-3,0-szorosára is meg növelheti/ [4, 5]. Tudjuk, hogy zivatarok előtt többnyire gyors, jelentős légnyomásesések is tapasztalhatók. Az előbbiek alapján a légnyomásváltozást megelőző időszakhoz képesti 222Rn növekedés miatt, a levegő radon-leányelem koncentráció növekedése várható, igy a radon-leányélem
- 8 -
50000-
1 А5000и u> «* .о «* и
3
40000-
-о
•Ъ Е -о N (Л
35000-
B*tRíCíjPC5r 330004 0
Т"
б
-т12
-1—
18
-I
1
0
1
г-
6 12 18 1983 08. 30.
1983 08. 29.
-т-
—I
6
1
12
1983 08.31.
Е
-8 Е о
СП
о
-о 1000.ж
-10 -О
Т
Э
"О Ф
Е je
10,0 6,0
N
/
и к.
« о» с .*
16,0 3,0 \
-•»
5 Ъа
о «л о
950
3. ábra
A vizmonitorok jelzésének /hideg-Vl, meleg-V2/ és a légnyomásnak az egyidejű változása csapadékos idő járás idején.
_
о
Q
_
45000'
40000-
8t
•-о1 35000-
Я
' ^ЙЯ^ГЬ V2
30000
-т-
6
"Г"
12
18
О
-
—г 12
—г18 09.04
6 1983
Е
т 0
Е о >» с
•о э 1000
Ю о -О
т
8
8,0
Ol
1,0
о. о
0,1
(Л О
950
0 1983
4. ábra
7
JL 12 09.03
18
I
12
—г18
Т
09.04.
A vizmonitorok jelzésének /hideg-Vl, meleg-V2/ é s a légnyomásnak az egyidejű változása csapadékos i d ő járás i d e j é n .
_ ÍO _
30000 1983 09.17 £
-8
E о > с
Но 7 к.
•о 1000Н э
-о
"О 4>
I
-Ж
5 ** 5
0,3 /\ П
п
1,0
950 1 | 1 О 6 12 09.17. 1983
1,0
А, 6
6,0
10,0 1,0
£:
Sа о W
) 16
г 0
т 6 12 09.18.
16
5. ábra A vizmonitorok jelzésének /hideg-Vl, meleg-V2/ ея а légnyomásnak az egyidejű változása csapadékos idő járás idején.
^
- 11 -
55000-
50000-
I
40000-
-o E -o Л
35000
Э00ОО6
12
-i 18
r 0
1983 11.26.
-i
T"
r-
12 6 11.27.
18
7
-| 6
r12
-
-r 18
T
1
8
11.28.
1050-
E
I 2
1000
-Ю
0,1
0,4
0,5 9,0 1,0
-8
0,2
!
950 6
T
-*-
-T-
12
18
0
1983 11.26.
f>. ábra
f
i
r
i ~ n 6 12 11.27.
—r 18
12 11.28.
—r18
7 11.29
A vizmonitorok jelzésének /hideg-Vl, meleg-V2/ és a légnyomásnak az egyidejű változása csapadékos i d ő j á r á s idején.
-12 -
többletkihullás a monitorok jelzésemelkedését eredményez heti. A 3.-6. ábrákon négy hirtelen jelzésszint emelkedés esetén felrajzoltuk az azonos Órákhoz tartozó monitorjel zéseket és az erőmű mellett működő meteorológia állomáson mért légnyomás adatokat. Az ábrán szerepelnek még a hat óránként mért csapadékmennyiség adatok órás átlagai. Az ábrákból látható, hogy a monitorok hirtelen jelzés emelke dését nem válthatják ki a légnyomásváltozások. Ez sokkal inkább a csapadék hullásához kapcsolódik. 3.2. A csapadékos időjárás hatása 3.2.1. A csapadékhullás és a jelzések viszonya A csapadékos időjárás következtében nagy mennyiségű radon-leányélem kerül a talajfelszínre. A megnövekedett környezeti oamma-sugárzási tér jól mérhető [ 2 ]. Hayakawa Í6J a gamma-sugárzási tér méréséből a radon-leányelem kihullásra következtetett. Jacobi
elméle
ti megfontolásait és Minato Г 8] számítási modelljét fel használva, 1977-1983. kőzött folyamatosan végzett mérések alapján, az esőfelhő 222Rn koncentrációja és az esőintenzitás között talált összefüggést. A mérésekből kiderült, hogy a csapadékvíz radon-leányelem koncentrációja télen magasabb, nyáron ala csonyabb, továbbá a koncentráció a csapadékintenzitás növekedésével csőkken. Figyelemre méltó azonban az a tény, hogy a felületre kihullott radon-leányelemeket mind a felhőből érkezőnek tekintették, bár, amint azt az elektro mos tér és a földfelszíni levegő radon-leányélem kon centrációjának egyidejű változására utaló mérések [9 ] mutatják, az elektrosztatikus kitapadás is szerepet játszhat.
- 13 -
Az előző mechanizmusok alapján a radon-leányelemek a hideg- és melegvizesatornák vizébe is kihullnak és ott elkeveredve megnövelik a radioaktiv koncentrációt, ez pedig megnöveli a detektorok jelzését. Mivel össze hasonlításként nekünk csak a csapadék intenzitás értékek állnak rendelkezésre, a jelzések csapadékos időjárás alatti viselkedését a csapadékintenzitással hasonlítottuk össze. A csapadékintenzitás adatok az erőmű melletti meteoroló giai állomás regisztrátúrnának értékeléséből származnak. A 3.-6. ábrákból is szembetűnő a csapadék és a moni torok jelzésváltozásának szoros időbeli egybeesése. A 7.-9. ábrákon a csapadék-időtartamokat és intenzitásokat részletesebben tüntettük fel, igy jól nyomon követhető a jelzés hullámzásának a csapadékos időtartamtól való függése is. Számításaink szerint csak a csapadékintenzi tásokból és időtartamokból nem származtatható le a jel zésváltozás. 3.2.2. A viz radioaktivitás monitorok és az "A" tipusu mérőállomások árnyékolatlan GM-szondái jelzésének korrelációja rövid időtartamú jelen tős szintemelkedések alkalmával Csapadékos időjárás esetén a GM-szondák jelzése a talajfelszínre kihullott radon-leányelemek által megnö velt gamma-sugárzási tér hatására megemelkedik [2J. A hatás a vizmonitorok jelzésének emelkedésével teljesen egyidőben következik be és a jelzésmenet is nagyon ha sonló /10. ábra/. Méréseink és számításaink azt igazol ják, hogy a detektor körüli 1 m viz miatt a detektor a külső sugárzási tér változását nem érzékeli.
- 14 -
г 15
о
-Ю
4500СН
о. Е -о
40000-
Е -о -о Е -о
•о
о
35000-
5 a ш о
N
30000
25000
I
>
т
Id6(6ra]: 1984 okt.4.
7. ábra
г
-r6
-I 10
u
0
A monitorjelzések é s a csapadékintenzitás é s időtartam egyidejű v á l t o z á s a .
Idótóra]: 1984 okt.5 8. ábra
1984 okt.6
A monitorjelzések és a csapadékintenzitás és időtartam egyidejű változása.
AOOOO-
1 a. 1
35000-
V2
x> «» (Л
5» V1
-o I
30000-
N
25000-
T
9. ábra
1
1
г
//////////{////////////I 6
12 Idó (óro): 1984 okt. 7.
18
A monitorjelzések és a csapadékintenzitás és időtartam egyidejű változása.
i
i
i
0
""1**ÍÍ*"SI тчгчищфт*.*-
70000-
Vizmonitorok
6000050000О •
^
о. Е
nincs adót
4000030000-
V1
20000
-p—i—i
о» IA
1800015000-
-а Е -о
V2
11—i—r-
18 0 6 18 0 6 Idö lóra]
-•»
« «»
К.
Árnyékolatlan GM - szondák
i
аi -i iß
1А000-
N «Л
•»г
12000100008000-p—i—г 18 0 6
p—i—r-
18 0 6
г—*—!-
-p—i—r18 0 6
18 0 6
i
i
p—i—r 18 0 6
Г—г—т18 0 6
7
Г—i—г18 0 6
8 т|—I—г 18 0 6
е
Idd lóra]: 1985 mäj. 16. 17°°- 17. 12
IQ. ábra
A melegvizcsatorna monitor /V2/ és a GM-szondák jelzésének egyidejű változása az 1985. május 16-17-i zivatar idején.
- 18 -
^,
150-
X
-|l50Е
^
Ю
3
• • •
с
•«-».
d Е
у-1840*2.4540 х korr. együttható 0,634
E
У - 1 11000*0.6713 х korr . együttható: 0,374
(У)
^
•t "О
•
-X
•100-
100-•
• с
^ 0
Я E
и _» "• «» ь-
>
Й
О
и
*
**
'с о Е
50-
50-
•
•
a с w
c о E о с
О
• • •
о
и О N
">
% • •
О»
о и и
* '• Z
N
^»
">
|
СП
*
2
0
1
1
г—
GM-szonda
—г— 50
•
0-
I
1
•
yf
-
о
9
9 9
хЮ -I
1
1
:
Г"
50 Hidegvizcsat. monitor
Teljes szintemelkedés (x) [imp./esemény]
11. ábra
A jelzésemelkedések alkalmával mért, az e g é s z esemény a l a t t bekövetkezett s z á m l á l á s i sebesség növekedés k o r r e l á c i ó j a a két vizmonitorra é s a melegvlzcsatorna monitorhoz legközelebbi 3-as állomás árnyékolatlan GM-szondájára.
- 19 -
A felületi radioaktiv koncentráció változását érzékelő GM-detektorok és a viz térfogati radioaktív koncentráció változását érzékelő NaI/Tl/ szcintillációs detektorok időben azonos jellegű viselkedése azt bizonyitja, hogy a szintemelkedéseket a csapadékos időjárás idején megnö vekvő radon-leányélem kihullás okozza. Ez, ha nem is rendelhető egyértelműen a csapadékcseppekkel történő ki hulláshoz , mindenképpen a csapadékhullás időtartama alatt fennálló fizikai befolyásoló tényezők megváltozásának a következménye. Ennek tisztázása azonban csak közvetlen mérésekkel lehetséges. Az 1985. jan.-jul. közötti időszak 54 különböző mérté kű szintemelkedése alapján megvizsgáltuk a melegvízcsatorna monitor /V2/ egész esemény alatti összemelkedésének korrelá cióját a hidegvizcsatorna /VI/ monitor, illetve a V2-höz leg közelebbi "A" tipusu /A3/ állomás árnyékolatlan GM-szondájának ugyanakkor tapasztalt összemelkedésével /11. ábra/. A teljes esemény alatti jelzés-össznövekedést /a "csúcs alatti területet"/ a trapéz háttérlevonási módszerrel hatá roztuk meg. A korreláció vizsgálata annak eldöntésére szol gál, hogy a V2 szintemelkedése esetén az emelkedés nem erőmüvi járulékának becslésére melyik monitor nyújtja a leg megbízhatóbb referencia értéket. A tapasztalat az, hogy szintemelkedéseknél a V2 jelzése a GM-szonda jelzésével jobban korrelál, mint a Vl-ével, de megbizhaté háttér kor rekcióra nem alkalmas. 222 A Rn es radon-leányelemek mérésekkel cörténő kimu tatását a szintemelkedések maximumhelyeihez közeli mérések teszik lehetővé. Mivel a nagy szintemelkedéseknél a 222Rn illékonysága és a radon-leányelemek rövid felezési ideje miatt egyaránt gyors helyszíni mérésre van szükség, vizs gáltuk, hogy az egyes hónapokban mely órákban a leg-
- 20 -
gyakoribb a szintemelkedés /azaz a csapadék/, valamint mely órákra esnek a maximumhelyek /12.-13. ábra/. A 12. ábrából látszik, hogy a csapadékos órák gya koriság eloszlása minden hónapban a Késő délutáni és kora reggeli órák között rendelkezik maximummal. A mérések vég zésére /az eredeti radioaktiv koncentrációhoz képesti emel kedés kimutatására/ legalkalmasabb jelzés-maximumok elosz lása /13. ábra/ pedig azt mutatja, hogy ilyen jelenség éjjel 2-3 óra között a legvalószínűbb, de nagyon valószinü, hogy 1-4 óra közé esik /kiértékelt időszak: 1985. jan.-jul./. A korábbi évek tapasztalatai alapján a május-augusztus közötti zivataros időszak okozza a legnagyobb szintemelke déseket. Az 1985. jan.-1985. nov. időszakban azonban csak május 16.-17-én emelkedett a melegvizcsatorna monitor szám lálási sebessége a 4000C imp/óra határ fölé /10. ábra/. Ez «z a szint, amely fölötti szintemelkedésnél a mérése ket már el lehetett volna végezni. /Az ettől kisebb emel kedések esetén, a maximumot követő gyors számlálási sebes ség csökkenés miatt a mintavétel időpontjában már nem lett volna kimutatható a vizsgált radioizotóp./ A monitor "jelzések nagy szintemelkedései valószínűleg nemcsak kvalitatív megfigyeléseink alapján függnek össze a zivatarokkal. A zivatarfelhők és a Föld között nagy elektro mos térerősségváltozás következik be a megelőző állapothoz képest, ami jelentősen befolyásolja a pozitívan töltött ra don-leányelemek mozgását. A zivatartevékenység azonos idő ben, általában a nap azonos szakában játszódik le a Földön /a legerősebb, amikor Londonban 19 óra van/ hol. Ennek és a 13. ábrának összevetése azt mutatja, hogy a jelzésemelke désben a csapadék és a napszak /a radon-leányélem koncent ráció, ion mozgékonyság/ együtt játszanak szerepet.
- 21 -
í I
Н
-о •э с а
"К.
т—I—I—|—|—I—I—I—I—I—I—I—I—1—I—I—I—I—I—I—г
-о
5 т—I—I—I—I—I—I—•—I—I—I—г—г
1—1
1
1
1
1—I
1
Г
э
5 -
's»
-о
& т—I—I—I—I—I—I—I—I—I—I—г
•
IA О
-Ф "О
о о. о «I о
I — I I
I—I
I I
-Í 5 т—I—г—I—|—I—I
|
I—I
I
I •
'£ ^ -В° < с -о .с
т—I—I—I—I—I—I—I—г
5-
.=. «о
"W
-о -о JC
I
5-
о Е -о
а
I
т—I—I—I—|—т—I
-О I
I
I
t
5т—•—I—I—I—I—I—I—г—I—I
I I !=*
1
J
L-T "
I
I—r—f—I—I
ч I
3
'с о
I—I—I—I—г
5-
3
L. т—I—I—I—I—|—|—I
О
СП
т—г—1—|—|—|—г
6
|
|—I I
12
1-?
т—I—|—г"
18
I
I
I I
U
А пар órái [óra]
12. ábra
A csapadékos órák gyakoriság eloszlása az 19P5. jan.- 1985. jul. közötti időszakban /minden ész lelt jelzésszint emelkedés benne van/.
- 22 -
Üres téglalapok: 2000 imp./óra-nál nagyobb emelkedés Sötét téglalapok 2000imp. óra-nál kisebb emelkedés
>» 5 с
-о
-a»
D С О
П . П -i—i—i—i—r—i—i—i—i—i—i—i—i—i—i—i—г
E
-о a»
О
E -o
3
5-
1_
X)
N 1Л
-РЧ-
П F3
•f=r-
ф li T—i—i—r—i—i—i—i—i—i—i—i—i—i—г tt) 3
JÉ
С с
Öí >.
5-
"5 x: E E x О
E
-F*
m
-о
-Í=R-
T
1—I
1
1
1—I
1
1—I
1
1
Г
5
-F,,^- T — 1
0-
1
1—I
1
1—I
1
1
1
1
1
1—I
1
1
Г
а. V)
О
—
с
£ ю1
со СП
(Л JÉ
5
d "л n n
(A
ti
«
JÉ
"5 E
4» 1Л -0» _N
"3 <
2 T—i—i—i—i—i—i—i—i—i—i—i—i—г (Л
э с о
5-
4=\ 5-
ГП
1—г
П . П
т—г
-R-
т—I—I—|—I—г 1Л
,-ш
I
э I
6
I
I
I—I—I—|
I
I
I
I
I
12
[
18
I
I
I
24
A csúcsmaximumok helye [ ó r a ]
13. ábra
A melegvizcsatornában észlelt jelzésemelkedések maximum helyeinek gyakorisága az 1985. jan. 1985. jul. közötti időszakban.
- 23 -
Mindezek azt mutatják, hogy a radon-leányelemek földfel színre történő kihullási mechanizmusának tisztázásához segitséget adna a légkör elektromos térerősség-változásá nak folyamatos mérése. 222 4. A HIDEG- ÉS MELEGVIZCSATORNA Rn ÉS RADON-LEÁNYELEM KONCENTRÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA 4.1. A mérések célja A csatornákban és a monitorozó aknákban végzett mé rések célja: /1/ csapadékos időjárás esetén a viz 222Rn radioaktiv koncentrációjának mérésével eldönteni, hogy a csapadék 222 időtartama alatt valtozik-e a viz Rn tartalma, /2/ milyen összefüggés van a mérőaknákban és a 22^ csatornákban azonos időszakokban mért '''Rn tartalom és a KAR adatokból becsülhető radon-leányelem tartalom között. Az első cél elérésére kifejlesztett mérési módszert a következő fejezetben mutatjuk be. Bár több periódusban próbálkoztunk, mégsem sikerült mérést végeznünk jelentős monitor jelzésszint emelkedés alatt /korábban már emii tettük, hogy 1985-ben egyetlen mérhető esemény volt/, így néhány mérés alapján csak a második cél teljesült. 4.2. A mérési és kiértékelési eljárás A mintafeldolgozás és a mérés elvi blokksémája a 14. ábrán látható.
Í
, »4* « Í S , ¥ ! S ; ' % S * " Í W 5 ^ M : - » ^?™'*^<ítw*3tftSí<ws?;-' л
Nagyfeszültség
NK-225 Számláló
Jel
Mintatartó
Fotoelektronsok szorozó
mra I Radon-kamra
Szanto
I
i
pumpa
14. ábra
A vizminta feldolgozás és a elvi blokkvázlata.
222 Rn mérés
- 25 -
A /v/0,4 1 térfogatú mintatartóba kis szívóhatást produkáló szivattyúval veszünk vízmintát. A reprezenta tív minta érdekében a mintatartón 3-4-szeres térfogatot szivünk át. Ezután a jól záró csapokkal lezárjuk a min tát. A mintákat a csatornákból és a mérőaknákból is^l m mélyről vettük, kivéve a melegvizcsatornát, amelynél a viz nagy sodrása miatt a mintavétel a felszin alatt 15-20 cm mélységből történt. A vízmintát egy előzőleg öregbitett N^-vel /elhanyagolható 222Rn tartalmú/ átöblitett zárt rendszerben 10-12 percig tartó cirkuláltatással kigázositottuk majd a radon-kamra csapjait lezártuk. A radon-kamra ZnS bevonatának vizgőz elleni védelme érdekében a cirkulációs Körben a radon-kamra elé CaCl_-t tartalmazó száritócsövet tettünk be. A térfogati viszonyok és a vízhőmérséklet egyértelműen 222 meghatározzák, hogy a mintát meghatározzák, hogy a mintában levő Rn hányad része záródott be a radon-kamrába. Az 1 liter térfoaatu radon-kamra falán a vékony ZnS 222 bevonatban a Rn és leányelemeinek alfa-sugárzása fényfel villanásokat kelt. A radon-kamrát a fotoelektronsokszorozó irányában fényáteresztő ablak zárja le. A felvillanások hatására a fotoelektronsokszorozóban keletkező feszültség impulzusokat az NK-225 analizátor számlálja. A mérőrendszer paramétereiből és a mért beütésszámokból ai mintavétel időpontjára érvényes CL 222Rn radioaktiv koncentrációt az WQ
a
w
0
V
= V
<
S-K'VKL V
X
+0C
-Xtz
e
-И
- e
г
m - 26 -
összefüggéssel számitottuk ki. Ebben a kifejezésben S - a mérőrendszer hatásfoka /imp/bomlás/, К - a r a d i o a k t i v egyensúlyi f a k t o r / 1 £ K < 3 , 0 1 / , kifejezi, hogy a kamrában egy 222Rn bomlásra hány alfa-részecske esik, V - a radon-kamra térfogata,
к
V»- a zárt rendszer levegő térfogata, V - a vizminta térfogata, oC- a Henry faktor /20°C-on 0,253/, X 222 ^ - a Rn bomlasallando^a, t„ t - a mérés kezdetének és végének a mintavételtol 2, 3 számított ideje, N - a mért beütésszám, п.- а háttér-számlálási sebesség, n Az Cí értékének kiszámitását egy RN-KAMRA nevű BASIC nyelven irt program végzi, amely COMMODORE-64 mikroszámítógépen futtatható. A program az adott mérésben kiértékeli а К ertekét /a 222Rn és a radon-leányelemek bomlásállandói Kocher-tol származnak Гп] / és a kísérlet ben használt eszközök adatainak felhasználásával kiszámitja aw -t és relativ százalékos hibáját. /A program a г 1 222 L ]^ v °^J térfogati faktor elhagyásával a levegő Rn radioaktiv koncentrációjának meghatározását is el tudja végezni. A meghatározás módját a program elején lehet megválasztani./ A számítás végén az összes felhasznált é s k i s z á m í t o t t a d a t 'rrnyotitatón j e l e n i k meg. w
0
V
V
+
A korábbi munkánkban [l] kapott összefüggés felhasz nálásával -a vizmintavételi időszakban regisztrált KAR
- 27 -
jelzések /N/, a detektorok saját háttérszámlálási sebes ségének /N / és a vizárnyékoláson áthaladó külső, termeszetes gamma-sugárzás járulékának / N : az üres kádban mért számlálási sebesség 93-ad része/ ismeretében — meghatározható az a képzeletbeli 222Rn radioaktiv koncentráció, amelytol származó, vele radioaktiv bomlási egyensúlyban lévő radon-leányelemek gamma-sugárzása a KAR-on jelzett számlálási sebességet eredményezné. Az összefüggés: N
a
Rn
N
• I [ -V s]
A képletben a mérőrendszer érzékenysége: S= 5,24 \implsj/ /(ßq/l). Az S-ben figyelembe vettük, hogy radioaktiv 222 г 1 egyensúlyban egy Rn bomlásra/^2 gamma-foton esikLllJ. 4.3. Mérési eredmények _ 222 Az 1.-3. táblázatok a csatornák es a mérőaknák Rn radioaktiv koncentrációjának mért és a radon-leányelemek alapján becsült értékeit tartalmazzák. Elsősorban a hídegvizcsatornában és aknában végeztünk méréseket. A melegvizcsatornában a viz sodrása rendkívül gyors, emiatt a min tavétel egyszerű eszközökkel csak a vizfelszin közeléből valósitható meg, ez pedig nem biztos, hogy összehasonlít ható a V2 aknában mért értékekkel. Emellett a melegvizcsatornában a mintavétel rendkívül veszélyes. Az 1984. okt.-nov.-i mérések eredményei jól egyez nek az 1985. szept.-okt.-i mérések eredményeivel. Sok kal kisebb ezeknél az 1985. májusban mért érték.
1. táblázat
A Rn mért / a I radioaktiv koncentrációi és relativ százalékos hibái a hideg- /VI/ és melegvizcsatornában /V2/ és aknában. Vo
Mintavétel helye
ideje
körülményei
Mérési idő
N
<*w
fimp]
ÍBq/ll
Ы
[perc] VI akna
1984. 10. 31. 10:45
VI csatorna: kikötő
1984. 10. 31. 10:55
VI akna
1984. 11. 01. 8:20 1984. 11. 01. 14:57 1984. 11. Ol 8:50 1984. 11. Ol. 9:05
VI akna V2 akna V2 csatorna
normális vizesére 1. minta 2. minta
0
66,67 66,67
361 358
°'4,8
66,67
370
normális vizesére
66,67
384
6,5 órája nincs vizesére normális vizesére
66,67
305
66,67
506
20 cm-re a vizfelszin alól véve
546
0,29 8,1 0,26 8,6 0,21 9,5 0,38 7,6 0,12 6,8
1246
0,25 8,3
^'ьщтщщ^щщ^^т^щ^^^'^тщще'
2.
táblázat
A
Rn mért / а*
0
/ és a KAR adatokból számolt / cU
K
/ radioaktiv
koncentrációi és relativ százalékos hibáik a hidegvizcsatornában és aknában /VI/. i i j
Mintavétel helye
Ivi
csatorna
i ! vi akna ! vi csatorna
vi akna
i VI csatorna 1
i
Í v iakna i
1
i
ideje 1985.05.21. 10:50 1985.05.21. 13:05 1985.05.21. 14:10 1985.05.22. 8:50 1985.05.22. 9:05 1985.05.22. 10:05
N
Mérési ido [perc]
[imp]
10 m távol a parttól
66,67
218
normális vizesére
50,07
121
a kikötő partjához közel normális vizesére, éjszaka 1,7 mm-es zápor a kikötő partjához közel normális vizesére
66,67
190
60,0
170
60,0
153
66,67
199
körülményei
а Wo [Bq/l]
a
Rn [Bq/l]
[»3 0,09 16,1 0,08 17,3 0,08 14,5 0,1 13,7 0,07 17,0 0,07 18,3
-
0,69 15 —
0,71 15 ™
0,71 15
,
,
™*«^&'v^J*??~A"í° '*W*: ii№*v>iv**r,
3. táblázat
222 A Rn mért / CL^ / és a KAR adatokból számolt / 3 / radioaktiv koncentrációi és relativ empirikus szórásaik a hideg- /VI/ és melegvizcsatomában /V2/ és aknában. 0
P r v
a
R*v
a
Mintavétel helye
ideje
körülményei
Mérési id6
N [imp]
W
0
[Bq/l]
ГBq/l]
[perc] VI akna
1985.09.24. 10:45
normális vizesére
166,67
441
VI akna
1985.09.25. 8:45 1985.09.24. 11:00 1985.09.25. 9:00
normális vizesére
166,67
557
166,67
360
1985.10.10 12:30 1985.ÍO.10. 12:15
normális vizesére
VI csatorna VI csatorna
VI akna VI csatorna
166,67
108,33
455
627
0,27 14,8 0,34 8,6 0,31 11,8 0,27 10,6
0,71 15 0,73 15
0,26
0,74 15
7,8 73,33
389
0,22 10,0
W
о i i
i
- 31 -
Ez valószínűleg— bár ezt közvetlenül nem mértük, de a GM-szondák évszakos változása is erre utal a lég222 köri Rn koncentráció évszakos változását követi. A mintavételtol a mérés megkezdéséig eltelt idő 5-214 óra között változott. A minta mintatartóban vagy a 222 Rn radon-kamraban történő tárolása nem befolyásolta észrevehetően a mért értékeket. A táblázatokban feltűnő, hogy a KAR adatok alapján becsült a minden esetben nagyobb a mért 222Rn radioaktiv koncentrációnál /a /, sőt az értéke jó közelítéssel ál landó. Az a azonban úgyis csak tájékoztató jellegű mennyiség, amely azt mutatja, hogy a vizben levő radon-leányelem koncentráció nagyon laza kapcsolatban van a viz 222 ' Rn koncentrációjával, tehát a radon-leanyelemek normál esetben is túlnyomórészt a viz környezetéből kerül nek a vizbe. Wo
A radon-kamrák háttér számlálási sebessége 50-90 imp/óra közé esik. Ennek figyelembe vételével, a detektá lási határ — egy órás mérési idővel, 95 % konfidencia szinten — 0,03-0,04 Bq/1. Ennek májusban is közel a két szeresét mértük a VI aknában és csatornában, /összehason lításként megjegyezzük, hogy a Központi Fizikai Kutató Intézetben a csapvizben 1985 júniusban és októberben is 8,3 Bq/1 222Rn radioaktiv koncentrációt mértünk./
- 32 -
5. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A nagytérfogatú monitorozó rendszer érzékenysége a ^ 450 keV gamma-energiákra közel állandó «•»З (imp/s) / /(Bq/l), ezért a melegvizcsatornán át történő radioaktiv kibocsátás monitorozására alkalmas. 2. A monitorok jelzésében a vizben levő radon-leány elemek gamma-sugárzásának járuléka közel kétszerese a vizárnyékoláson áthaladó, külső természetes gamma-sugárzás járulékának. 3. A melegvizcsatorna jelzésében is megtalálható a hidegvizcsatornában mért radon-leányélem koncentráció. A jelzések közötti korreláció azonban nem mindig szoros. 222 4. A mérőaknákban a Rn és radon-leányélem radio aktiv koncentrációk között nincs szoros kapcsolat. Egyazon időben a csatornák és az aknák vizében a 222Rh radioaktiv koncentráció azonos. A mérőaknákban a vizesére 5-6 órás megszüntetése nem változtatja meg sem a 222Rn, sem pedig a radon-leányélem koncentrációt. 5. A számlálási sebesség napi átlagértékének változása havonként jelentős eltéréseket mutat. A napszakos változás mértéke szintén havonként változó: a talajközeli 222Rn koncentráció változtatásán keresztül, az adott évszakban a légköri hőmérsékleti inverzió mértéke és gyakorisága határozza meg. A napszakos változás azt eredményezi, hogy az órás beütésszámok átlagérték körüli szórása a számlá lási statisztikából várt érték 1,5-2-szerese.
- 33 -
6. A számlálási sebesség havi atlagainak menete csak közelítően tükrözi a légköri 222Rn koncentráció ismert évszakos változását, a két vizmonitor jelzésének korrelá ciója itt is laza. 7. A monitorok jelzésében hirtelen bekövetkező nagy szintemelkedések a csapadékhullással kapcsolatosak: vagy közvetlenül a csapadékhullás, vagy a csapadékhullás ideje alatti egyéb meteorológiai változások okozzák. A hirtelen légnyomáscsökkenés hatása a számlálási sebességre nem mutatható ki. A vizmonitorok szintemelkedése időben teljesen egybe esik a GM-szondák szintemelkedésével: mindkettőt a kihulló radon-leányelemek okozzák. A jelzésszint-emelkedés alatt bekövetkezett összbeütésszám növekedések összehasonlítá sából az adódott, hogy a melegvizcsatorna monitor jelzése a közelében lévő árnyékolatlan GM-szonda jelzésével jobban korrelál /0,6 34/, mint a hidegvizcsatorna monitoréval /0,374/. A korrelációs együtthatók azonban azt mutatják, hogy a csapa dékos időjárás hatására létrejövő szintemelkedéseknél a hát tér megbízható becslésére viszonyítási alapként egyik sem használható, mivel a viz^monitor jelzését számos más, ettől független tényező /vízmélység, keveredés, stb./ is befolyá solja. A csapadékos időjárás kiváltotta szintemelkedések je lentősen megnövelik a napi átlagértékeket és az átlag szó rását. A csapadékos időjárás okozta csucsmaximumok a vizsgált hónapokban az éjszakai órákra, 1-4 óra közé estek. 8. A vizmonitor-jelzés napszakos változás miatti leg valószínűbb napi átlagérték körüli empirikus szórása
- 34 -
1 "í "7
~ 300 imp/óra [l]. Az ehhez tartozó Cs radioaktiv kon centráció detektálási szint Cl2] 95 %-os konfidencia szint mellett 0,16 Bq/1. Ez 880 MW villamos teljesítményre vonatkoztatott ~3.10 m /óra kondenzvizköri forgalom esetén 48 MBq/óra, illetve folyamatos évi kibocsátást feltételezve 425 GBq/év kibocsátott összaktivitást jelent. Feltételezve, hogy a kimutatási határ közelébe eső kibocsátás 48 óránként legfeljebb egy óra alatt fordul el6, az atomerőműre előirt ~10 GBq/GW .év /rendkívül szigorú/ nem H jellegű kibocsá3 tási korlát mérhető /1984-ben i nem H jellegű összkibocsátás 0,8 GBq/GW .év volt/. A háttér érték bizonytalan ságát - ezzel a kimutatási határt - nem tudtuk csökkenteni referencia monitorok /hidegvizcsatorna monitor, GM-szonda/ alkalmazásával, mert a jelzések gyenge korrelációt mutat nak /7. pont/. A melegvizcsatorna monitor csapadékos időjárás idején eddig tapasztalt legnagyobb rövid idejű szintemelkedése 137 /v/ 10 imp/s. Ez 4,2 Bq/1 Cs radioaktiv koncentrációnak, azaz 1,25 GBq egy óra alatt kibocsátott Cs-nak felel meg. Egy esetleges kibocsátás esetén ez nagyon jelentős lenne a fent emiitett ~ 1 0 GBq/év engedélyezett korláthoz képest, igy nem fogadható el az, hogy a vizmonitor figyelési szint jét a csapadékos időjárás által megemelt szint fölé helyezzük. A melegvizcsatorna monitor figyelési szintjét azzal a felté tellel határozzuk meg, hogy ezt a szintet a hosszú ideig mért órás jelzéseknek legfeljebb 5 % haladhatja meg. Mivel nem találtunk megfelelő kvantitatív korrelációt a rövid ideig tartó, hirtelen jelentős szintemelkedések alatti háttér becs lésére, továbbá a kibocsátás megnövekedését más technológiai kibocsátás ellenőrző rendszerek is jeleznék, a szint-tullépés értelmezését a technológia kibocsátás-monitorok, a csapadék mérő, a hidegvizcsatorna monitor és a GM-szondák jelzései alapján az operátornak kell elvégeznie. e
m - 35 -
9. A melegvizcsatornán át történt üzemi radioizotóp kibocsátásokat nem tudtunk kimutatni, mivel az minden esetben a fenti kimutatási határ alatt volt.
6. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetet mondunk Deme Sándornak az adatgyűjtésben és Kemenes Lászlónak az adatgyűjtésben és a helyszíni mérésekben nyújtott segítségéért. Köszönetünket fejezzük ki Detréné Németh Ingeborgnak az ábrák megrajzolásában, és Paár Ferencnének a gépelésben nyújtott gyors, gondos munkáért.
- 36 -
7. IRODALOM t i ] Nagy Gy., Láng E-, Rónaky J., A paksi atomerőmű hidegés melegvizcsatornájában üzemelő radioaktiv koncentrá ció monitorok jelzésének értelmezése, KFKI-1985-29, 1985 [2] Nagy Gy., Láng E., Deme S., Fehér I., Rónaky J., összefoglaló értékelés a paksi környezetellenorzö rendszer GM-csöves és jódtávméro detektorainak jellem zőiről az 1982-1985-ös mérési adatok feldolgozása alapján, KFKI-Rep. /megjelenés a)act/, 1986 Е з ] Országos Vizügyi Hivatal, Vizjelző Szolgálat közlése [4] Clements, W.E., Wilkening, M.H., Atmospheric Pressure Effects on the Rn-222 Transport Accross the Earth-Air Interface, J. Geoph., Res., T9 /1974/ 5025-5029 [5] Hernandez, T.L., et al., The Variation of Basement Radon Concentration with Barometric Pressure, Health Phys., 46^ 2 /1984/ 440
Ы Hironobu Hayakawa, Radon-Concentration-in-Cloud and Rainfall-Rate Dependency of Short-Lived Radon Daughters in Rainwater, J. Nucl. Sei. Technol., 22JL /1985/ 292 Jacobi, W., Die Anlagerung von Natürlichen Radionucliden an Aerosolpartikel und Niederschlagselemente "in der Atmosphäre, Geofisica Pure at Applicata, 50 /1961/ 260-277 4
- 37 -
[ в ] Minato, S., Some Observations of the Variations in Natural Gamma Radiation due to Rainfall, Proc. Nat. Rad. Envir. III., CONF-780422, /1980/ 370-382 L 9 j Tóth A., A lakosság természetes sugárterhelése ,137. és 141-142. old.,Akadémia Kiadó, Budapest, 1983 [10] Feynmann, R.P., Leighton, R.B., Sands, M., Mai fizika,5. kötet /2. kiadás/, 120-136. old.. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970 [ll] Kocher, D.C., Radioactive Decay Data Tables, DOE/TIC-11026, 1981 [12] Currie, L.A., Limits for Qualitative Detection and Quantitative Determination, Analitical Chemistry, 40, 3 /1968/
Kiadja a Központi Fizikai Kutató Intézet Felelős kiadót Gylmesi Zoltán Szakmai lektort Dem* Sándor Példányizámt 155 Törzsszámt 86-255 Készült a KFKI sokszorosító üzemében Felelős vezetőt Töreki Béláné Budapest, 1986. március hó
