K kutatási projekt

Stratégiai irányok a tudománypolitika számára TÁMOP-7.2.1-11/K-2012-0005 kutatási projekt

Mike Károly, PhD, tudományos főmunkatárs Kutatás résztvevői: Csite András PhD, Major Klára PhD, Remete Zsuzsa, Zsár Virág

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19.

www.hetfa.hu

Áttekintés

2

• Kérdések: – Milyen célokat tűzzünk ki a felsőoktatás elé? – Hogyan érhetjük el ezeket a kitűzött célokat? • Hol tart most a magyar felsőoktatás? • Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség a célok eléréséhez? – Mi egy tudománypolitikai indikátorrendszer szerepe?

• Válaszok alapja: – NFÜ-értékelés (2013. január): 2007 ás 2012 közötti uniós felsőoktatási fejlesztések átfogó értékelése (kvalitatív módszer: 13 intézményi esettanulmány) – TÁMOP 7.2.1 (2013. december): • felsőoktatási és kutatóintézeti K+F hatása a gazdasági növekedésre (kvantitatív módszer: modell alapú ökonometriai elemzés) • javaslat tudománypolitikai indikátorrendszerre (komparatív módszer: nemzetközi jó gyakorlatok: indikátorok és szakpolitikai irányítás) – Előadásban: fókusz a felsőoktatáson . Stratégiai irányok a tudománypolitika számára HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ 2014. január 17.

Milyen célokat tűzzünk ki a felsőoktatás elé?

3

1. A felsőoktatás merjen önmaga lenni! – Szakpolitikai hangsúly a közvetlen piaci értékteremtésen: pl. szabadalmak, spin-off-ok, termékinnovációk. – De mit értékelnek valójában a cégek? • Szabad hozzáférésű tudományos tudás előállítását (Cohen et al. 2002) – kodifikált és személyes tudásátadást • Szakmai, technológiai közösségek létrehozását – ez a valódi Szilícium-völgy (Clément et al. 2013) • Technológia-transzfer csak ezek után.

– A teljesítmény-célok három dimenziója: I. Nagy értékű, innovációra képes humán tőke kibocsátása II. Nemzetközi tudományos élet mércéi szerinti tudás előállítása III. „Harmadik misszió”: nem akadémiai szereplők innovációs tevékenységének támogatása sok csatornán keresztül

Stratégiai irányok a tudománypolitika számára HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ 2014. január 17.

Milyen célokat tűzzünk ki a felsőoktatás elé?

4

2. A felsőoktatási intézmények merjenek különbözni! – Két meghatározó „terep” : • Nemzetközi tudományos élet • Regionális gazdaság és társadalom igényei

– Differenciált elvárások – Profilok tisztázódása: tanulási folyamat, amelyet segít az elvárások, teljesítménycélok minél pontosabb megfogalmazása (vö. kínai tapasztalat: nemzetközi élvonalba katapultálás csak nagyon kis számú intézménynél realitás )


Hol tart most a magyar felsőoktatás? I.

5

Nagy értékű, innovációra képes humán tőke kibocsátása

• Rendkívül magas bér- és foglalkoztatási prémium (bérprémium: HU: 72% - EU27: 44%) • Ökonometriai modell: diplomás foglalkoztatottak aránya a gazdaság termelékenységének kb. 50%-át magyarázza • Kibocsátás szerkezetének megfelelőségéről nagyon keveset tudunk: – MTMI: felfutó kibocsátás, de 25-34 éves korosztályban még mindig nagyon alacsony arány (HU: 2% - EU27: 7%); „keresleti piac”: vállalati kutatói munkahelyek 48%-át 35 év alattiak töltik be. – Vállalkozók aránya friss diplomások között 2% (DPR alapján) – Egyes diplomák értékét nem tudjuk (DPR; OH: hallgatói életútkövetés rendszere)

Stratégiai irányok a tudománypolitika számára HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ 2014. január 17. ]

Hol tart most a magyar felsőoktatás?

6

II. Nemzetközi tudományos élet mércéi szerinti tudás előállítása • Reális képhez módszertanilag megalapozott bibliometriai mutatókra van szükség: – V4-hez képest: átlag alatti publikációs volumen, átlag feletti minőség (citációs számban kifejezve) – Intézmények teljesítmények teljesítményéről nincs megbízható információ – feladat MTA KIKnek – Világrangsorok mint „szépségversenyek” – nem teljesítményt, hanem láthatóságot mutat – reputációépítés miatt fontos, de nem lehet elsődleges cél

• További dimenziók: – Európai tudományos együttműködések: • FP7: regionálisan nem rossz teljesítmény, de kelet-európai hendikep – Publikációk innovációs hasznosítása (szabadalmi hivatkozások – szakértői feladat)



7

III. „Harmadik misszió”: nem akadémiai szereplők innovációs tevékenységének támogatása sok csatornán keresztül • EU-fejlesztések értékelése szerint: sokrétű, fontos kapcsolat vállalatokkal, de nem a látványos, átütő innovációkról szól – Szabadalmak, spin-off-ok, termékinnováció marginális szerepe – Együttműködés „földhöz ragadt” témákban: szakemberképzés, személyes szakmai kapcsolatok, termelési folyamat támogatása – Hivatalos technológia-transzfer helyett személyes bizalmon alapuló kooperáció

• Ökonometriai modell szerint: felsőoktatási K+F túlcsordulási hatása egyértelműen kimutatható – Telepítő hatás vállalati K+F-re: 1%-kal több felsőoktatási K+F munkahely átlagosan 0,36%-kal több vállalati K+F munkahelyet jelent a megyében – Közvetett pozitív hatás a szabadalmi tevékenységre – Vö. kutatóintézeteknek nincs telepítő hatásuk, de közvetlen szabadalmi hatásuk igen Stratégiai irányok a tudománypolitika számára HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ 2014. január 17.


8

III. „Harmadik misszió”: nem akadémiai szereplők innovációs tevékenységének támogatása sok csatornán keresztül • Vállalati innovációs felmérés (CIS) szerint: vállalati innováció fontos forrása a felsőoktatás – Felsőoktatással innovációs céllal együttműködő cégek aránya: HU: 21% - EU: 11% – Innováló cégek közül azok aránya, akiknek a felsőoktatás az innováció fontos információforrása: HU: 11% - EU: 6%


Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség?

9

A felsőoktatási intézményeknek (1) erőforrások és (2) ösztönzők kellenek. (1) Erőforrások (számérték: GDP%-a; zárójeles érték: helyezés a 15 elemű referenciacsoportban)


Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség? 10 (2) Ösztönzők azonosítása: • Intézményi elemzés: Milyen játékszabályok mellett játszanak a felsőoktatási szereplők? Hogyan reagálnak ezekre? – Piaci analógia: mi ösztönzi a vállalatokat? » Fogyasztók mint a vállalatok megbízói – közvetlen szankcionálás (jutalmazás/büntetés) lehetősége » Profitra jogosult tulajdonos ösztönzöttsége a szankciók figyelembe vételére – Felsőoktatásnak ki a megbízója? Felsőoktatási intézménynek ki a tulajdonosa?


Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség? 11 • A hiányzó megbízó problémája – A kormányzat nem erős kezű megbízó: » gyenge pozíciójú ágazati irányítás » nemzeti és EU-s források párhuzamos finanszírozási rendszere

– Megbízás delegálása – részben, esetlegesen működik » Hallgatók és szüleik – tandíj rendszerén keresztül (?) » Munkaadók , vállalati partnerek – NFÜ-értékelés: eredményes forrásfelhasználás egyik kulcsa, de nincs explicit elismerés » Tudományos élet (nemzetközi) intézményei, reputációt támogató mechanizmusok – NFÜ-értékelés: eredményes forrásfelhasználás másik kulcsa, de nincs következetes érvényesítés


Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség? 12 • Javaslat: megbízók megerősítése – Kormányzat: » Teljesítményelvárások nemzeti szintű rendszerének kidolgozása – indikátorrendszer szerepe » Hosszú távú (legalább 4-5 éves) teljesítmény-szerződések FOI-kel: nemzeti és EU-s források integrálásával » Intézményi indikátorok igazítása az intézményi profilhoz – oktrojálás helyett közös kialakítás

– Kormányzaton kívüli megbízók, ösztönzők differenciált bevonása: Regionális tudásközpont

Nemzetközileg versenyképes egyetem

Elsődleges hatókör

Regionális

Országos, európai

Fő elvárás

Munkaerőpiaci és alkalmazott kutatási igények kiszolgálása

Tudományos mércék szerinti kiválóság. Versenyképesség Európában a hallgatókért.

Irányítás

Regionális szereplők (önkormányzat, kamara, vállalat) elkötelezése (beleszólás fejlesztési irányokba, saját források kockáztatása)

Nemzetközi tudományos életet szervező intézmények: Publikációk, tudományos hálózatok. Oktatói munkaerőpiac megnyitása.


Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség? 13 • A hiányzó tulajdonos problémája: – Cégszerű működés kis méretű, szűkebb profilú intézményeknél: » Erőskezű központi irányítás, centralizált, egyértelmű prioritásokat kijelölő menedzsment

– Respublika szerű működés nagy, tág profilú intézményeknél: » Központ szerepe a koordináció, nem a hierarchikus irányítás

– EU-források tapasztalata: nagy intézményeket nagyon korlátozottan lehet „felülről” intézményi szintű szerződésekkel, elvárásokkal, kontrollal ösztönözni

• Javaslat: intézményi sajátosságok elfogadása: – „Cégek” és „respublikák” differenciált kezelése. – Intézmények helyett alsóbb szinten erős ösztönzők alkalmazása: oktatók/kutatók, kutatóműhelyek szintjén » McCormack et al. (2014): verseny és menedzsment-autonómia pozitív szerepe a tanszékek jó menedzsment gyakorlatában, és ezen keresztül az oktatási és tudományos teljesítményében Stratégiai irányok a tudománypolitika számára HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ 2014. január 17.

A tudománypolitikai indikátorrendszer szerepe

14

• Hangsúly a teljesítmény átfogó megragadásán • Teljes rendszer 130 elemű, ebből javaslat 41 kulcsindikátorra • Logikai szerkezete: Ráfordítások Inputok Outputok Humán erőforrás kibocsátása

és

hatások

Tudományos teljesítmény

Gazdasági-társadalmi szereplők innovációjának támogatása

Makrohatások



15

• Funkciói: – Nemzetközi összehasonlítás, országos szintű folyamatok nyomonkövetése – Nyilvánosság biztosítása: web alapú megjelenítés – sti2.nl és az nsf.gov mintájára – Mérhetőség erős korlátot jelent: » Kiegészítés más értékelési eszközökkel » Szakpolitikai diskurzus kiindulópontja, nem pedig lezárása

– Keretrendszer a regionális és intézményi szintű monitoring mutatóknak – Kiindulópont az intézmények teljesítmény alapú finanszírozásához » További elemzést igényel az alkalmazhatóságuk (hatékony kockázatmegosztás, torz ösztönzési hatások kiszűrése – lásd TÁMOP-tapasztalatok)



16

• Bevezetésének feltételei • Kettős feladat: – Adatbeszerzés (adathiány főként az output és hatásmutatóknál) – Indikátorok előállítása, publikálása online és 1-2 évente jelentésekben

• Szervezeti háttér szükséges: – Koordinációs Egység (OH vagy EMMI) – Hiányzó adatok előállítása – fellépés megrendelőként: a létező adatgyűjtési rendszerek fejlesztésével, kutatói-elemzői kapacitások bevonásával. Például: » » »

Intézményi költségvetési kimutatások szerkezetének átalakítása Hallgatói életútkövetés rendszerének kiépítése (adatbázisok összekapcsolása) Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adattár intézményi K+F+I tevékenységekről

– Indikátorok előállítása: belső kapacitással vagy kiszerződéssel (lásd a holland példát)?


Köszönöm a figyelmet! Mike Károly [email protected] HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ

1051 Budapest Október 6. u. 19. www.hetfa.hu

K kutatási projekt

Recommend Documents