A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
VII. évfolyam, 2010. július
K e t t ő s
7. szám (79. szám)
i s k o l a i
Június közepén kétnapos ünnepséggel emlékeztek Makfalván a helyi oktatás négy évszázadára, valamint a Wesselényi – féle iskola beindításának 175. évfordulójára. Amilyen viharos volt e négy évszázad magyar, épp oly viharos volt a makfalvi oktatás történelme is. Háborúk, idegen seregek megjelenésével az iskola kapuja időszakosan bezárt, mint az 1848-49-es forradalom, az 1944 -es orosz bevonulás idején. Míg az első két évszázadban az oktatás terén nincsenek látványos eredmények, addig a következő két évszázadban mindez gyökeresen megváltozik. 1835-ben a „székelyek”, mint ahogy az épület homlokzatán ma is olvasható, telket adományoztak báró Wesselényi Miklósnak azért, hogy marossszéki birtokosként felszólalhasson a gyűléseken. Hálából Wesselényi jelentős pénzösszeget adományoz egy új iskola felépítésére az ajándékba kapott telken. 1838-ra már készen áll az épület. A létszámban egyre gyarapodó, tanulni vágyó diákokat kitűnő tanítók készítik fel. 1874-ben a makfalvi református egyház a templom melletti telkére építtet iskolát. 1935 után már más szelek fújnak. A Wesselényi – féle iskolából fokozatosan kiszorulnak a magyar osztályok, helyükbe román osztályokat indítanak. A kisebbségi sors minden nehézségét nap mint nap megélő makfalviak Balogh Ferenc református lelkész mellé felsorakozva rövid idő alatt két iskolát is építenek, Dombi (1938) és Gálkerti (1939). Aztán 1940 őszén felcsillan a remény, hogy a történelem kereke még félig visszafordítható, de négy év elteltével minden lassan visszarendeződik. Az 1948-as oktatási reform értelmében Makfalva addig egyházi tulajdonban lévő iskolái állami tulajdonba kerülnek. Egy új korszak köszönt be, ahol már más értékek kerülnek előtérbe. 1990 a remény éve, de hamar szertefoszlanak az illuziók. És 2010? A kettős évforduló, az emlékezés éve. Szombaton reggel 9 órakor harangszó hívta az iskolába Makfalva népét, a hazajött elszármazottakat, távoli és közelebbi településekről érkezett vendégeket. Márton Zoltán a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója személyesen adta át, azt a körülbelül 8oo eurot (kb. 33 millió régi lejt) érő taneszköz támogatást, amely a biológia és a kémia oktatáshoz nyújt jelentős segítséget. A megemlékező ünnepség a Gálkerti iskola udvarán vette kezdetét, ahol Péterfi György iskolaigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd Vass Imre Makfalva község alpolgármestere értékelte az iskolában folyó oktatónevelő munkát. Bányai Borbála, Szőcs Katalin, Kálmán
Megjelenik havonta
m e g e m l é k e z é s
Az iskolazászló felszentelése fénykép: Koós Ibolya
Ildikó, Bartha Timea, Lőrincz Hannelore, Dósa Andrea és György Szilárd hetedik osztályos tanulók felolvasták azoknak a tanítóknak, tanároknak, mestereknek, nevelőknek, titkároknak és kisegítő személyzetnek neveit, akik az eddig előkerült dokumentumok alapján a makfalvi iskolában dolgoztak 1635-től napjainkig. Kiss Károly református lelkész áldásában a következőket emelte ki: „Áldott legyen az ő emlékezetük, áldott legyen mindazok emlékezete, akik már nincsenek közöttünk, de közöttünk munkálkodtak, és áldott legyen azoknak emlékezete, akik közöttünk vannak, és közöttünk élnek és munkálkodnak, és valamikor itt dolgoztak ebben az intézményben. És áldott legyen mindnyájatok élete és munkája, azoknak az élete akik jelenleg is itt dolgoznak, de az egész falu lakosságának élete és munkája minden jószándékú és jóakaratú embernek élete és tevékenysége.” Az áldást követően koszorút helyezett el a tanárok kopjafájánál Péterfi György és Fábián Kinga, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, Kerekes Károly parlamenti képviselő és Dósa Sándor Kibéd község polgármestere. Wesselényi Miklós szobrának megkoszoruzását követően, ahol Makfalva község polgármestere dr. Zsigmond Venczel, Soó Károly, Lokodi Edit Emőke, Kerekes Károly koszorúzott, valamint Péter Ödön egy részletet olvasott fel Wesselényi Miklós makfalviakhoz írt leveléből, az ünnepség a református templomban folytatódott. Igét hirdetett Kiss Károly református lelkész, majd
Makfalvi Tekintő
2. oldal
sor került a Makfalvi Wesselényi Iskola zászlójának a felszentelésére, melyet Bandi Katalin, marosvásárhelyi művésznő készített el, aki a templomban mutatta be röviden a zászlót. Az istentiszteletet követően a kultúrotthonban folytatódott az ünnepség, ahol a jelenlévők megtekinthették Suba Mária népművészeti és Péterfi Levente 99 darabból álló fényképkiállítását. A falu és a megye elöljárói, volt tanárok, diákok köszöntötték az érdeklődőket, osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel. Ezután a meghívott vendégek a Vendégháznál díszebéden vehettek részt a Polgármesteri Hivatal vendégeként. Délután 6 órakor a kultúrotthonban az óvódások és iskolások műsorával folytatódott a rendezvénysorozat. Az óvódások Felméri Emilía és Márton Emőke óvónők irányításával táncos-zenés játékot adtak elő. Fellépésüket a VII. osztályosok Bányai Borbála, Szőcs Katalin, Lőrincz Hannelore, Biró Enikő verses, zenés műsora követett. Nagy László, Szőcs Tamás, Nagy Alpár és Szőcs Jonathán Karinthy Frigyes Énekóra című színdarabját adták elő (rendező: Péterfi Levente, sugó: Fábián Kinga). A hetedikesek műsorát a tanítók Fazakas Erzsébet, Bertalan Júlia, Kertész Ildikó, Fábián Kinga, Chelemen Erzsébet és Biró Béla által felkészített I-IV-esek zenéstáncos előadása követett. Végül Farkas Emese VI-VII. osztályosokból álló tánccsoportja zárta az első nap ünnepi műsorát. Másnap vasárnap 9 órakor a sportpályán került sor az
Suba László szobrai a makfalvi parkban fénykép: Urr Botond
A makfalvi Wesselényi Miklós Általános Iskola csapata, az első Wesselényi vándorkupa elhódítói
első alkalommal megrendezett Wesselényi kupa sportvetélkedőre Pintya Katalin és Péterfi Levente szervezésében. A résztvevő iskolák csapatai (Gernyeszeg, Sóvárad, Kibéd, Hármasfalu, Makfalva) négy sportágban gyűjtőgethettek szorgalmasan pontokat, ahhoz, hogy egy évre elhódítsák a Wesselényi vándorkupát. A gernyeszegiek Maros megye legjobb falusi kézilabda csapataként képviselték településüket Makfalván és emelték a rendezvény színvonalát. Lány kézilabdában, mint ahogy várható is volt Gernyeszeg hódította el az első helyezetett megillető kupát. Lány labdarúgásban a makfalvi iskolások diadalmaskodtak, míg az I-IV. osztályos fiúknál a gólarány döntött annyira szorosra sikeredett a végeredmény. Ennek köszönhetően az első helyezést Hármasfalunak sikerült megszereznie. Az V-VIII. osztályosoknál Makfalva szerezte meg az első helyet. Helyezések: Kézilabda: 1. Gernyeszeg, 2. Makfalva, 3. Sóvárad Lány labdarúgás: 1. Makfalva, 2. Sóvárad, 3. Gernyeszeg Labdarúgás I-IV. osztály: 1. Hármasfalu, 2. Sóvárad, 3. Makfalva Labdarúgás V-VIII. osztály: 1. Makfalva, 2. Hármasfalu, 3. Kibéd, 4. Sóvárad Végül a legtöbb pontot a makfalvi iskolásoknak sikerült begyűjteniük, így egy évre itthon tartották a serleget. Jövőre majd készülhetnek a címvédésre. Péterfi Levente
Iskolazászló A makfalvi iskolai ünnepség alkalmával Péterfi György és Péterfi Levente kezdeményezésére és utánajárásával elkészült a Wesselényi iskola alapítási évéből (1835) származó iskolazászló hasonmása. Számunkra, Makfalván tanult vagy tanuló diákoknak a zászló, mint az összetartozás szimbóluma, a Makfalvi Wesselényi Iskola közösségéhez való tartozást jelenti. Ennek az összetartozásnak a szellemében a közösség támogatásával sikerült elkészíttetni a zászlót. Bandi Katalin marosvásárhelyi művésznő Orbán Balázs 1868-ban kiadott A Székelyföld leírásában közöltek alapján készítette el az 1916-ban a román betörés idején eltűnt zászló hasonmását, melynek átványa lenyűgöz, tiszteletet parancsol és kötelez. Tiszta szívből kívánjuk, hogy évszázadokon keresztül lobogjon a szívekben, lelkekben Wesselényi szelleme, hirdesse a magyar nyelv és kultúra egységét nemcsak Makfalván, hanem a Kárpát medencében élő magyarok
Makfalvi Tekintő
3. oldal
körében is. A zászló elkészítéséhez szükséges pénzösszeg 1800 lej nagy része összegyűlt (1680 lej), amelyet külön köszönünk Rózsa Lajos, Tarr Mihály, Vass Imre, Bányai József, ifj. György József, Nagy István, Nagy János, Bán Csaba, Vass Katalin, id. Kovács Árpád, Fogarasi Csaba, Felméri Emília, ifj. Szakál Domokos, özv. Dósa Dénesné, özv. Kádár Gézáné, Árkosi Tibor, Kiss Károly, Falka Zoltán, Péterfi Zsolt, Dósa Ilona, Nagy Gábor, Dr. Mátyus Gyula, dr. Mátyus András, a Makfalvi Erdőbizottság, a Makfalvi Tantestület, valamint a templomi istentiszteletek, és az iskolai ünnepségen szervezett gyűjtés adományozóinak. Péterfi Levente A makfalvi oktatás története 1610-2010 című könyv, s ami kimaradt „Amit erő és hatalom elvesz, azt az idő és kedvező szerencse ismét visszaadhatják, de amiről a nemzet félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak viszszaszerzése nehéz és mindig kétséges.” - mondta Deák Ferenc, a „haza bölcse.” Milyen jó, hogy Makfalva népe és mindenkori vezetői tudták ezt. Megteremtették iskoláikat és semmilyen körülmények között nem mondtak le róluk. Pedig közben volt önálló Erdélyi fejedelemség, török-tatár betörések, osztrák uralom, kuruc mozgalom, forradalmak, 2 világháború, Trianon, kommunista diktatúra, 1989-es változás. Így kerülhetett sor a 400 éves ünnepség megszervezésére. Méltó régi nagy híréhez - ez a gondolat kísértett végig az ünnepség alatt. Hiszen a koszorúzások, istentisztelet, a régi iskolazászló felújítása és felszentelése, az emlékkönyv bemutatása, a beszédek, a kiállítások, szoboravatás, műsorok, sportrendezvények, mindmind igazolták, hogy méltán van ünnepelnivalónk. Számomra mégis a legfontosabb mozzanat a A makfalvi oktatás története (1610-2010) című emlékkönyv megjelenése és bemutatása volt. Gratulálok Péterfi György és Péterfi Levente szerzőknek a hatalmas munkához. Úgyszintén az őket támogató iskolai közösségnek, és a könyvben visszaemlékezőknek. Szép és nehéz munka volt. Ennél nagyobb szellemi ajándékkal méltóbban nem is ünnepelhettünk volna. A könyv megjelenése óta szinte naponta veszem kézbe, az olvasni szeretők örömével és büszkeségével. A hozzám közel állókat meg is ajándékoztam a könyvvel. Amint az természetes is, ha a témában jártas az ember szemembe ötlik néhány hiányossága. Kezdem mindjárt a 1o5. oldalon lévő szerzői megjegyzéssel. Miszerint: „Eddigi ismereteink szerint az iskola monográfiájának megírásához az első próbálkozás az 196oas évek közepén történt. Az iskola tulajdonában lévő dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy a kezdeményezés az akkori igazgató Gáll László nevéhez fűződik. Ezt a kezdeményezést karoltuk fel és egészí-
tettük ki újabb adatokkal 2010-ig.” A kéziratot Szőcs István, magyar szakos tanár írta, Tátá, ahogy a családja és barátai hívták. Nekem Gáll László ajándékozta 2000-ben, amikor hozzáfordultam tanácsért, hogy milyen nevek kerüljenek fel a Tanítók kopjafájára, amit Péterfi György és Dósa Endre faragtak. A problémám a megjegyzéssel az, hogy az első próbálkozás az iskolamonográfia megírásával jóval korábbi. 1926-ban Bencze Gyula a makfalvi Wesselényi népiskola hajdani tanára megírta Makfalva története c. monográfiáját, amelyben igen nagy hangsúlyt fektetett a Dósa (Dózsa) család és a makfalvi Wesselényi iskola történetére. A Véndiákok lapja (Marosvásárhely), 1927. január 15-i száma részletet közöl a Wesselényi iskola és a Dósa család történetéből. Gyerkes Mihály a Népnevelés és Oktatásügyi Szemle rovatvezetője úgy ajánlja olvasói figyelmébe a könyvet: „A nagyszabású történelmi mű megérdemli, hogy minden magyar asztalát díszítse. Megrendelhető a „Véndiákok Lapja kiadóhivatalnál. Ára 8o leu.” A már említett szerzői megjegyzés élő cáfolata az emlékkönyvben szereplő tanulmányom 400 éves a makfalvi iskola (1610-2010) címmel. A tanulmány a makfalvi oktatás 35o évét öleli fel röviden, mert ebben egyeztünk meg. A makfalvi oktatás és művelődési élet Makfalva monográfiája című fokozati dolgozatom része (1984). Mivel a 80-as években nem lehetett megírni a magyar oktatás elsorvasztásának történetét, ezt pótolandó több írásban közöltem a helyi Makfalvi Tekintőben az iskola történetét, a Wesselényi iskola történetét, a Református Ifjúsági Egylet, a népfőiskola tevékenységeit. De jelent meg cikkem a Népújságban, Honismeretben (Mo.), Kaleidoszkop (Kanada), Erdőszentgyörgyi Figyelőben, stb. iskolatörténeti témákkal. Helytörténeti, iskolatörténeti tevékenységemet pedig Fülöp Dénesnek köszönhetem. A könyvben szereplő dolgozatomnál elkövettem egy nagy hibát, nem közöltem az általam felhasznált könyvészeti anyagot, pedig ez minden tudományos cikknél elvárható lenne.
Makfalvi Tekintő
4. oldal
Szerintem ezek az írások a próbálkozás fogalmát messze kimerítik. Egyébként az iskola történetével foglalkozott még Péterfi László Makfalva egyháza és a Wesselényi iskola című könyvében, valamint Gálfalvi Artúr Béla Makfalva című monográfiájában. Mindkettőjüket forrásanyagokkal támogattam, mint ahogy tőlem telhetően az emlékkönyv szerzőit is. Meglátásom szerint a könyv Irodalom című fejezete nem elég körültekintő, hiszen jóval több forrásanyagot felhasználtak, mint amennyit felsoroltak. Példának Balogh Ferenc emlékiratait említeném. Anélkül, hogy ünneprontó lennék, hiányolom a könyvben a falu első emberének dr. Zsigmond Venczel polgármesternek gondolatait, ami emelné értékét. Annál is inkább, mert az utóbbi időben lényegesen megjavultak az iskolában, az óvodában a munkakörülmények. Olyanokká váltak, amiről mi régiek nem is álmodtunk. A többnyire adományokból pénzelt változásokat sommásan felsorolják ugyan. De mindnyájan tudjuk, hogy a dolgok nem történnek önmaguktól. Azokat meg kell tervezni, szervezni, a munkálatokat felügyelni, elszámolni, hiszen ezek nélkül nincsen továbblépés. Ezekben a változtatásokban fontos szerepe
volt és van dr. Zsigmond Venczelnek, minthogy az ünnepség megszervezésében is. Felhívom a figyelmet, hogy a könyv a jővőnek készült, tehát kötelesek vagyunk tényszerűnek lenni. Természetesen még sok apró megjegyzésem lenne. A képanyag kárpótolja a hiátusokat. Megjegyzéseimet jobbító szándékkal, a majdani javított kiadás reményében teszem. Őszinte szívvel állítom, hogy ez a könyv a legértékesebb szellemi ajándék, amit a szerzők letettek Makfalva asztalára. Kívánom, hogy sok örömmel forgassák gyermekeink, s majdan unokáink is. Hiszem, hogy lesz folytatás, hiszen Péterfi Levente személyében tisztelhetjük a jövő emberét, új kiadványok és könyvek majdani szerzőjét. Csak az marad meg, amit az emlékezet megőriz, mondja a latin mondás. Az ilyen könyvek az emlékezetet segítik, hogy megmaradjanak szellemi értékeink és általuk mi magunk is. Fülöp Irén
Köszönet a támogatóknak A június 12-13-án megszervezett makfalvi iskolai ünnepség alkalmával a Polgármesteri Hivatalnál az alábbi személyek és cégek fejezték ki támogatásukat: dr. Zsigmond Venczel (100 lej), Varga Erzsébet (50 lej), Szoboszlai Kálmán (100 lej), Csont Gyula (500 lej), dr. Zsigmond Zsuzsánna (100 lej), SC POLARIS SRL Szováta (200 lej), SC AGY TOP SRL Marosvásárhely (500 lej), Varró Gyula (100 lej), id. Soó Károly (200 lej), ifj. Soó Károly (200 lej), Zsigmond Ilona -168 hsz.- (100 lej), Nagy Endre (500 lej), Ádám József (40 lej), SC SIMA Construct SRL R-Sărat (1000 lej). A támogatásokból összesen 3690 lej gyűlt össze, amelyből az alábbi kiadásokat fedeztük: könyv protokollra 175 lej, díszebédre 1810 lej, vasárnapi iskolai sportrendezvényre 330 lej, könyvtárnak könyvre 175 lej, Suba László szobrának felállításához 550 lej, összesen 3040 lej. A megmaradt 650 lejt a bizottság döntése alapján az augusztusban megrendezésre kerülő Makfalvi Alkotótábor támogatására fordítjuk. Köszönet a szponzoroknak, támogatóknak a szervezőbizottság nevében, Barabás Zoltán Kirándulás Felix fürdőre és környékére
Ebben az írásomban egy magánjellegű élménybeszámolót olvashatnak. Tagja vagyok egy csoportnak, amely többnyire mozgás-és más sérültekből tevődik össze, és amely a Kis-Küküllő menti Kistérségi Társulás keretében működik, ügyvezetője Borbély Emma. Az év eleji találkozóink egyikén Emma néni bejelentette, hogy sikerült megnyerni egy pályázatott, amelynek köszönhetően a nyár folyamán elutazhatunk a Bihar megyei Felix fürdőre. Erre az utazásra június 11-13-án került sor. Kora reggel hat óra tájban ékezett az autóbusz. Az utazás jó hangulatban telt beszélgetésekkel, viccelődésekkel és nevetgéléssel telt el, két pihenőt is közbeiktattunk. Az elsőt egy Torda előtti benzinkútnál, ahol aki akart kinyújtóztathatta elgémberedett tagjait, és aztán nemsokára indultunk is tovább kincses Kolozsvár felé, ahol aztán felvettük utazó
csoportunk utolsó hiányzó tagját, Pétrás Attilát az ottani iskolájából, s aztán indultunk is tovább. Következő megállónk a Királyhágó volt, ahol aztán újra megálltunk és megebédeltünk. Ebéd után továbbindultunk végleges úticélunk, a Május 1 vakációs és kezelő központ felé. Az út alatt számomra leginkább a táj szépsége volt megkapó, talán azért is, mert eddig még nem volt szerencsém Kolozsváron túl utazni. Délután két óra tájban érkeztünk meg a Ceres hotelhez, ahol egy kis bürokratikus bonyodalmat követően sikerült bennünket elszállásolniuk a következő két napra. Egy félórai pihenés után újra a szálloda előterében gyülekeztük, ahonnan aztán elindultunk a Május 1 strandra, itt több mint két órát töltöttünk fürdéssel. Később elindultunk a közelben lévő tó felé, hogy megnézzük a tavirózsákat. Ehhez azonban nem volt szerencsénk, mert a tavirózsák még nem voltak kinyílva.
Makfalvi Tekintő
5. oldal
Másnap reggeli után csapatunk két részre oszlott, egy páran közülünk újra a Május 1-re mentek, de többen ott maradtunk a hotel strandján, és ott fürödtünk délig. Ebéd után indulnunk kellett Kis-Kerekibe, ahol meglátogattuk a helyi sérült társainkat, ami utazásunk egyik legfontosabb célja volt. Amikor odaérkeztünk, a helyiek már vártak bennünket terített asztallal, amire nemsokára fölkerült a finom bihari gulyás, s mi nagy mentegetőzések közepette, hogy alig két órája ebédeltünk, a vendéglátóinkra való tekintettel megpróbáltunk legyűrni egy pár falatot. A legnagyobb keletje az előre jól lehűtött szódavíznek és üdítőknek volt. Miután elfogyasztottuk a gulyást, előadtuk azt a pár népdalt, amivel a vendéglátóink szórakoztatására készültünk, és Farkas Ilonka néni is fölolvasott egy vidám mondát. De a kis műsorunk fénypontja mégis csak az volt, amikor Korondi Zsófia lépet elő és előadta József Attila, Mama című versét és egy népdalt. Kis előadásunk után aztán Emma néni vette át a szót, és egy kivetítő segítségével bemutatta a Kis-Kükkülő Térségi Társulás tevékenységét, és azokat a településeket, amelyekből összeáll ez a társulás. Válaszul a Kereki polgármester úr elmondta, hogy Kereki község tulajdonképpen három faluból áll, Kis-Kerekiből, Asszonyvásárból és Érkeserűből. Ezután Emma néni bejelentette, hogy bejárjuk Kereki község faluit a polgármester úr idegenvezetésével. Így bejárva Érkeserüt és Aszszonyvásárt sok érdekességet megtudtunk eme falvak történelméről, többet között azt is, hogy hol ált a népdalban is megéneklett "Kis-Kereki betyárcsárda". Kis körutunk után elköszöntünk a polgármesterúrtól, visszaindultunk a hotelbe, ahol aztán pihenésre tértünk. Másnap az előzetesen megbeszéltek szerint reggeli után fölkerekedtünk, és elindultunk a híres Felix fürdő felé, hogy ott is fürödjünk egyet, ha már odáig elmentünk. Itt volt egy negatív élményünk, amelyről nem tehetem meg, hogy ne ejtsek szót egy mondat-
ban. Buszunkkal egy a fürdőhöz közel eső parkolót keresve betértünk egybe, ám ennek őrzője kijelentette, hogy ott nem lehet megállni autóbusszal, még akkor sem, ha mint esetünkben is, mozgássérültek utaznak rajta. Mikor meg szerettük volna kérdezni tőle, hogy hol találunk egy alkalmas parkolót, üvölteni kezdett, hogy takarodjunk már onnan, és acsargott, mint egy valódi házőrző buldog. Ebből ráeszméltem megint, hogy Romániában élek. Végül aztán mégis kaptunk egy parkolásra alkalmas helyet, ami sokkal közelebb is volt a fürdőhöz. A belépti díj meglehetősen magas volt, de meg kell adni, ezt tükrözte a színvonal. Mindent egybevetve, egy nagyon kellemes másfél órát töltöttünk el ott, ami után indulnunk kellett ebédelni. Majd szedtük a sátorfánkat, és indultunk haza, mivel a következő vendégek szó szerint már az ajtó előtt várták, hogy kiköltözzünk. A hazafelé út ugyanúgy zajlott, mint a menetelünk, azzal a kivétellel, hogy hazafelé jövet kipróbáltuk az észak-erdélyi autópályát, ami, ahogy elviccelődtünk rajta "még" nem indul sehonnan és nem tart sehova. Aztán Maros megye felé közeledve, eleredt az eső, ami aztán végig kísért hazáig, sőt Alsó-Nyárád mentén olyan viharral kevert zivatart kaptunk, hogy egy kis időre megállásra kényszerültünk, mert olyan sűrűn esett az eső, hogy öt méterre nem lehetett ellátni. Mindent egybevetve ez egy nagyon kellemes három nap volt, minden nehézségeivel együtt, ami az állapotunkat figyelembe véve szinte elkerülhetetlen. Éppen ezért, szeretném megköszönni Emma néninek és mindenkinek, aki ebben közreműködött, hogy egy ilyen nagyszerű élménnyel lehettünk gazdagabbak. Nagyon szépen köszönöm segítségüket, és azt is, hogy velünk voltak ezen a kiránduláson. Hát ennyi volna az élménybeszámolóm erről a kirándulásról dióhéjban összefoglalva. Ifj. Kovács Árpád
Tisztújító közgyűlés A Makfalvi Magyar Polgári Párt helyi szervezete 2010. augusztus 6-án (pénteken), délután 8 órai kezdettel beszámoló és tisztújító közgyűlést tart a helyi kultúrotthon könyvtár melletti termében. Szavazásra az MPP tagok jogosultak. Mindenkit szívesen várunk. Vass Imre MPP elnök
Makfalvi Tekintő
6. oldal
A Maros megyei falusi bajnokság állása a tavaszi utolsó (tizenharmadik) forduló után: 1
Szentgerice
26 21
3
2
84 - 22
66
2.
Balavásár
26 19
2
5
106 - 51
59
3.
Nyárádmagyarós
26 16
1
9
70 - 54
49
4.
Somosd
25 13
3
9
81 - 47
42
5.
Nyárádszereda II
25 14
0
11
62 - 52
42
6.
Nyárádremete*
26 12
3
11
54 - 59
36
7.
Kisikland**
26 14
0
12
65 - 79
36
8.
Makfalva*
26 10
5
11
62 - 68
32
9.
Mezőmajos
26
9
3
14
47 - 68
30
10. Gyulakuta**
26 10
2
14
60 - 72
26
11. Egrestő
26
8
2
16
30 - 74
26
12. Kibéd*
26
8
4
14
40 - 56
25
13. Harasztkerék
26
5
4
17
23 - 63
19
14. SzékelymosonII* 26
4
2
20
36 - 89
11
* -3 ponttal büntetve ** -6 ponttal büntetve A makfalvi Maka SE labdarúgó csapat eredményei, csapatösszeállítása és gólszerzői Makfalva - Balavásár 2 - 4 (1 - 1) Jakab András, Bereczki Endre, Jónás Levente, Suba Barna, Jónás Szabolcs, Ozsváth Zsolt, Dósa Medárd (Demény János), Soó Károly, Zsigmond Ferenc (László Attila), Puiu Szilárd, Suba Hunor Az eredmény alakulása: 30. perc 1 - 0, Dósa Medárd, 36. perc 1 - 1, 46. perc 1 - 2, 61. perc 2 - 2, Puiu Szilárd, 67. perc 2 - 3, 73. perc 2 - 4 Egrestő - Makfalva 1 - 3 (0 - 0) Jakab András (kapus), Puiu Szilárd, László Attila, Dósa Medárd, Suba Barna, Jónás Levente, Soó Károly, Ozsváth Zsolt, Tatár József, Bereczki Endre, Suba Hunor Pótjátékosok: Jakab József, Ozsváth Levente Az eredmény alakulása: 49. perc 0 - 1, Dósa Medárd, 51. perc 0 - 2, Suba Hunor, 53. perc 0 - 3 Suba Hunor, 85. perc 1 - 3 Makfalva - Nyárádmagyarós 3 - 4 (3 - 1)
Nyárádszereda II - Makfalva 3-0 A makfalvi csapat nem érkezett meg a mérkőzésre, így 3 - 0 arányban elveszítette a meccset. A csapatot a megyei labdarúgó szövetség az érvényben levő szabályok értelmében 3 ponttal is büntette. Ezek a levonások döntő mértékben nem befolyásolták a csapat helyezését, mely így végül a 8. helyen végzett 32 ponttal.
Fogarasi Attila újabb sikere(i) Mint arról múlt hónapi lapszámunkban már beszá- molt unk, Csíkszereda adott otthont annak a válogatónak, melyen Erdély válogatottja Moldva vá logat ott já va l mérkőzött. Fogarasi Attila ezúttal is sikeresen helytállt, így lehetőséget kapott egy Udvarhelyen a legjobb kapusnak újabb válogatón járó díjjal és oklevéllel való részvételre. Ezúttal egy ötnapos edzőtáborban vehetett részt Târgu-Neamțon június 26-30 között. Egyetlen magyarként tisztességesen megállta helyét a megszervezett mérkőzéseken és érdekes élményekkel gazdagodott: az “ebédre minden nap csorba leves és krumplipüré” mellett jutott idő városlátogatásra, várlátogatásra és természetesen edzésre is. Ráadásképpen a Piatra Neamțon megrendezett Bukarest válogatottja elleni mérkőzésre (ezen a meccsen Attila nem kapott gólt!!) a Piatra Neamti Ceahlău első osztályos labdarúgócsapat autobuszával utazhattak. Mint kölcsönjátékos a Székelyudvarhelyi kupán (június 18-20) a 1996-os korosztályban a Székelyudvarhelyi FC csapatának kapuját védte sikerrel. A bronzéremért folyó mérkőzésen Radnóttal mérkőztek, a rendes játékidőben az eredmény 1-1 volt. Következtek a 11-es rúgások. Attila két büntetőt is hárított, így Székelyudvarhely a harmadik helyen végzett. Péterfi Levente
Szerkesztették:
Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Jakab András (kapus), Soó Károly, Tatár József, Suba Hunor, Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Dósa Medárd, László Attila (Zsigmond Ferenc), Bereczki Endre, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Jónás Levente, Puiu Szilárd, Suba Barna, Ozsváth Zsolt Zsuzsánna Az eredmény alakulása: 19. perc 1 - 0, Dósa Medárd, 23. perc 1 - 1, 35. perc 2 - 1, Suba Internet: www.ghindari.ro Hunor, 40. perc 3 - 1, Suba Hunor, 69. perc 3 - 2, 74. perc 3 - 3, Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal 76. perc 3 - 4
