MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 8000 Székesfehérvár, Munkácsy M. u. 10. www. munkacsyszfv.atw. hu; e-mail: igazgato@ munkacsy.t-online. hu OM azonosító: 030052 Tel / fax: 502-250; Tel: 505-601
Készítette: Móder Józsefné igazgató vezetésével Kálmán Katalin Vajgerné Bőhm Erika Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2004. május 14. Módosítva az 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 40. § (11.) bekezdésének figyelembe vételével: 2007. március 26.
Tartalomjegyzék
1. 2. 3.
Bevezető Az intézmény bemutatása Fenntartói MIP-ből az intézményünkre vonatkozó feladatok A Munkácsy Mihály Általános Iskola minőségpolitikai nyilatkozata Minőségirányítási rendszer 3.1. Minőségcélok 3.2. A vezetés felelőssége 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6.
Stratégiai tervezés Éves tervezés Az éves vezetői ellenőrzés Teljes körű intézményi önértékelés Éves értékelés A MIP működtetése, intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése 3.2.7. A felelősségi mátrix
3.3. Belső működés 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4.
A pedagógusok együttműködése A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe Szervezeti felépítés Iskolánk információs rendszere
3.4. Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5.
Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulás Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Továbbképzési rendszer működtetése A tanévenkénti belső mérési és értékelési rendszer működtetése A tanulók országos mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele 3.4.6. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele 3.4.7. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelése 3.4.8. Ösztönző rendszer működtetése
3.5. Partnerkapcsolatok működtetése 3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4. 3.5.5.
Partneri igény és elégedettségmérés A panaszok kezelése tanulók részére A panaszok kezelése alkalmazottak részére A mérési - értékelési rendszer panaszkezelési rendje Az 1. osztályosok beiskolázása, beíratása
3.6. Az intézmény működtetése 3.6.1. Beszerzési terv 3.6.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok
4 5 7 7 8 12 16 20 21 22 26 27
29 29 31 31 32
33 34 35 36 37 38 39 40 46
47 47 50 51 51 52
53 53 54
3.7. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztése
56
3.7.1. A Munkácsy Mihály Általános Iskola alkalmazottai és tanulói fizikai biztonságának biztosítása Függelékek Mellékletek Záradék
56 57 84 104
Bevezető
Az intézményi minőségirányítási program a közoktatási intézmény stratégiai dokumentuma. Elkészítését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40. §. (10) bek. írja elő. Figyelemmel a jogszabályi előírásokra, a fenntartó által meghatározott minőségcélokra, az intézmény adottságaira, a partnerközpontú működés erősítésére iskolánk elkészítette minőségirányítási programját. Az intézmény minőségirányítási programja 2004. szeptember 1-jén lép hatályba akkor, ha az alkalmazotti közösség elfogadta és a fenntartó jóváhagyta.
A dokumentum érvényessége:
2009. augusztus 31.
Felülvizsgálat időpontja:
2007. március
2
Az intézmény bemutatása Iskolánk a belváros peremén családi házas környezetben található. A közel 40 éves kétszintes főépületet 1980-ban egy egyszintes – 8 tanteremből álló – szárnnyal bővítették. Tanulói létszámunk évek óta kb. 500. Intézményünkben jelenleg 8 alsós, 10 felsős, 9 napközis és 1 tanulószobai csoportban 38 pedagógus végzi az oktató-nevelő munkát. Pedagógiai programunkban megfogalmazott célunk, hogy a hozzánk járó tanulóknak nyugodt, jó légkört biztosítsunk; szilárd alapismeretekre épüljön színvonalas művészeti nevelésük, kapjanak lehetőséget kreativitásuk és önkifejező képességük fejlesztés éhez; kommunikációs és konfliktuskezelő képességük javuljon; kapjanak iránymutatást az egészséges életmód kialakításához; megbízható tudással kerüljenek a képességeiknek megfelelő középiskolába. Az óvoda és iskola közötti átmenetet segíti az 1986 óta alkalmazott iskolaotthonos nevelési formánk. A tanulók napirendje, a tantárgyak váltakozása, a pihenés és önálló munka beiktatása alkalmazkodik a gyerekek igényeihez. A „beszoktatás” rugalmas, lehetőség van a mindennapi konzultációra a szülőkkel. Az induló 2 osztály közül egyikben a Zsolnai-féle NYIK programmal tanítunk évek óta alsó tagozaton. Iskolánk egyik sajátossága az emelt szintű rajzoktatás. A gyerekek harmadik évfolyamtól magasabb óraszámban tanulják a rajzot, s a tanórákon és a műhelyfoglalkozásokon a legváltozatosabb művészeti technikákkal ismerkednek meg (grafika, agyag, báb, szövés, fazekasság, tűzzománc, fotó, videó). Ezek a tevékenységek nagyon közel állnak a gyermekek világához, segítik kibontakozni tehetségüket. A rajzversenyek sikerei, a tanulói munkákból készült kiállítások, a bemutató órák és a nevelési mérések eredményei mind azt bizonyítják, hogy a vizuális nevelés személyiségformáló hatása nagyon jó. Munkánk eredményeként egyre több tanulónkat veszik fel művészeti szakközépiskolába. Iskolánk a 2002/2003-as tanévtől környezetvédelmi nevelési program bevezetését kezdte meg felmenő rendszerben. Alsó tagozaton a szabadidős programokon, felsőben a választható tantárgyak, a szakkörök és az osztályoknak szervezett szabadidős tevékenységekben próbáljuk a tanulók szemléletmódját alakítani. Célunk, hogy diákjaink ismerjék meg természeti értékeinket, szerezzenek közvetlen tapasztalatot környezetükből. Kísérjék figyelemmel a változásokat, tudjanak az ember környezetet védő és azt károsító tevékenységéről. Módszerünk a személyes tapasztalás, megfigyelés, kirándulás. Bízunk abban, hogy a Megismerem – megszeretem – megvédem utat végigjárva tanulóink jó alapot kapnak ahhoz, hogy önmagukért, környezetükért felelősséget érző, természetszerető- és védő emberekké váljanak. Intézményünk a 2006-2007-es tanévtől a HEFOP 3.1.3. kompetencia alapú oktatást vezette be. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Cél a tanulók alapkészségeinek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Tanítványaink évek óta sikeresen szerepelnek a különböző szintű versenyeken. Tehetséggondozó munkánk mind a sport, mind a tantárgyi és közlekedési ismeretek területén kiemelkedő. Számunkra az is fontos, hogy a gyengébb képességű tanulók felzárkózhassanak, ezért differenciálással, korrepetálással, napközi és tanulószobai foglalkozásokkal segítjük mindennapi munkájukat.
3
A gyerekek egészséges életmódjának kialakítása érdekében a testnevelés- és sportköri órák mellett alsó tagozaton néptáncot tanítunk. Rendszeres iskolánkban a nyári és téli táboroztatás, az erdei iskola és az alkotótábor. A 3. és 8. évfolyam korcsolyázni, a 2. és 6. osztály úszni jár. A szabadidő hasznos eltöltésére a könyvtár, a műhelyek és sportkörök mellett matematika-, közlekedés-, honismeret, környezetvédő, számítástechnika és iskolarádió szakkörök várják diákjainkat. Ünnepélyeinket énekkarunk fellépései teszik színvonalassá. Hagyománnyá vált iskolánkban az egészségvédelmi nap, a karácsonyi hangverseny, a szülők–nevelők bálja, az év végi rajzkiállítás és kulturális bemutató megrendezése. Intézményünk jelentős városi, illetve megyei rendezvények házigazdája (versmondó verseny, fizika verseny, „ly vagy j” bajnokság, Munkácsy Alkotó pályázat). A szülőkkel kialakított hagyományos kapcsolatok (szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt órák) mellett megindult egy újszerű, partneri kapcsolat, mely az iskola iránt érzett közös felelősségen alapszik. A szülői szervezetek (SZM, Iskolaszék) és az iskola alapítványának kuratóriuma sokat segít céljaink megfogalmazásában és az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtésében. Az iskola külső kapcsolatai a kölcsönösség elve alapján alakulnak, aktív kezdeményezői a tantestület tagjai. Az iskola tárgyi feltételei, a korábbi évek rendkívüli erőfeszítései ellenére sem nevezhetők ideálisnak. A tanulócsoportok számának csökkenésével fokozatosan ki kell alakítanunk egy könyvtárat (jelenleg egy kisméretű könyvtárszoba működik), egy orvosi szobát és a technikai személyzetnek egy öltözőt. Az emelt szintű rajz és műhelyfoglalkozásokhoz – az alapítvány támogatásával és a Hang-Szín-Tér Művészeti Alapiskolával kötött szerződéssel – sikerült javítani a tárgyi feltételeket. Évek óta pályázatokkal próbáljuk a szemléltető eszközeinket, könyvtári állományunkat, számítógépparkunkat és bútorzatunkat elfogadhatóvá tenni. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy tanulóinknak és az iskola dolgozóinak munkavégzéséhez a legjobb feltételeket biztosítsuk.
4
1. Fenntartói MIP-ből az intézményünkre vonatkozó feladatok Feladatunk az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, a partneri elégedettség növelése.
x
Ennek érdekében: Biztosítjuk az iskola törvényes, az adott feltételek mellett a lehető legszakszerűbb és legszínvonalasabb működését. x
Biztosítjuk a körzetből érkező tanulók felvételét, tankötelezettségük teljesítését. x
Oktató – nevelő munkánkat a NAT, az éves kerettantervek alapján elkészített pedagógiai x
programunk és helyi tantervünk szerint végezzük. Kidolgozzuk a sajátos nevelési igényű és a felzárkóztatásra szoruló tanulóink számára az x
oktatási – fejlesztési programunkat. Kiemelt célunk, hogy növeljük tanulóink idegen nyelvi, informatikai és kommunikációs x
képességét. Arra törekszünk, hogy intézményünk specialitásai – az 1-3. osztályban az iskolaotthonos forma és az emelt szintű művészeti nevelés – továbbra is elismertek és támogatottak legyenek partnereink körében. A feladatellátás színvonalának emelése érdekében élünk a különféle pályázati lehetőségekkel.
5
2. Minőségpolitikai nyilatkozat „Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, amelyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” – Eötvös József Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkező, 8 évfolyamos általános iskola. Törvényes, eredményes és hatékony működtetésének alapja a minőség. Számunkra a minőség az intézményi feladatok színvonalas ellátása, s a velünk kapcsolatban álló partnerek igényeinek minél szélesebb körű megismerése és kielégítése. A minőség megvalósításáért az iskola vezetése és minden dolgozója felelős. Folyamatosságának biztosításához az alkalmazotti közösség minden tagjának bevonásával működtetjük és továbbfejlesztjük az önértékelésen alapuló és a partneri visszajelzéseket
x
figyelembe vevő minőségirányítási rendszerünket. Célunk, hogy e rendszer segítségével biztosítsuk a minőségi nevelés és oktatás x
hatékonyságát. Elhatározásunk, -hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást; -a HEFOP 3.1.3-as programmal hat kiemelt kompetenciaterületet fejlesszünk:a szövegértésiszövegalkotási, a matematikai, az idegen nyelvi, az IKT (informatika és médiahasználat), a
x
szociális, életviteli és környezeti, illetve az életpálya-építési kompetenciák területén.
Arra törekszünk, hogy továbbra is gyermekközpontú, családias iskola legyünk, s alkalmazott módszereink, eljárásaink ne károsítsák sem tanulóink, sem az iskola x
dolgozóinak testi, lelki egészségét. Kiemelten kezeljük iskolai specialitásainkat: az emelt szintű vizuális képzést, x
környezetvédelmi képzést, és az iskolaotthonos nevelést. Fontosnak tartjuk, hogy az intézmény minden dolgozója a fenntarthatóság alapelveit képviselje mindennapos munkájában.
x
6
A folyamatos megújulás szükségességét felismerve és alkalmazva önművelésre képes, a x
művészeti és kulturális értékeket ismerő és megbecsülő tanulókat neveljünk. Kiemelt figyelmet fordítunk a szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és működtetésére, x
a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, a civil kapcsolatok növelésére. Céljaink megvalósítása érdekében a jogi szabályoknak való megfelelésre törekszünk. Munkánk során feltárjuk a minőséget befolyásoló problémákat, és keressük a megoldási lehetőségeket.
7
3. Minőségirányítási rendszer 3.1. Minőségcélok Szervezeti céljaink 1. Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen a tantestületünk. 2. Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben. 3. Változzon meg szervezeti struktúránk a 2004-2005-ös tanév végére. A minőségirányítási vezető kerüljön be az iskolavezetésbe, a minőségirányítási csoport pedig ugyanolyan szinten szerepeljen, mint a munkaközösségek. 4. Az emberi erőforrás folyamatos fejlesztése érdekében kerüljenek kidolgozásra a továbbképzési terv alapelvei, melyek segítik a pedagógiai program, a kerettanterv és a minőségirányítási program céljainak, feladatainak megvalósulását. 5. Dolgozzuk ki azokat a folyamatokat, melyek lehetővé teszik a tanulók előrehaladásának nyomonkövetését a tanulási út következő állomását illetően. A kapott eredményeket építsük be intézményünk működésébe.
8
3.2 A vezetés felelőssége Cél:
Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét
illetően, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyil atkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a kétévenkénti önértékelés lebonyolításával. Tartalmi leírás Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó dokumentumok, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása A Magyar Közlöny, az Iskolaszolga, a Pedagógusok Jogi Értesítője és a Pedinfo nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek egy-egy példánya az igazgatói irodában található meg. Minden kollega számára biztosított az internethasználat lehetősége is a tanáriban, a könyvtárszobában és a számítástechnika tantermekben. A megismerés biztosítása Az intézményben az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése: A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzéteszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy a havi iskolavezetőségi és munkaközösségi értekezletek keretében ismerteti azt. Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja.
9
Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Melléklet: intézményünk működését szabályozó alapvető jogi dokumentumainak listája. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés rendjét, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és az ellenőrzés módját. A felelősségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és annak felelőseit. Az éves értékelés felöleli az intézmény működésének értékelését és a javító és fejlesz tő tevékenységek eredményeit. Az önértékelés az előző időszakban bevezetett folyamatok elemzésére, értékelésére terjed és képet ad az intézmény által elért szintről.
10
Intézményvezetés Eljárások Sorszám
Jelzés
1.
3.2.1.
Tartalmi meghatározás A pedagógiai program felülvizsgálata
2.
Eljárás neve Stratégiai tervezés.
3.2.2. Az intézmény éves munkájának tervezése Éves tervezés
3.
4. 5.
3.2.3. Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez
Vezetői ellenőrzés
A szervezeti kultúra felmérése, fejlesztése
Önértékelés.
3.2.4. 3.2.5. Az intézmény működésének, szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.
Éves értékelés
11
A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozások Tartalmi rész
A szabályozás neve
A szabályozásban hol található SZMSZ I. fejezet 1.1. Magában
Az SZMSZ célja
SZMSZ
Az intézmény meghatározása
Alapító Okirat
Jogi status
SZMSZ
Tanulói jogviszony meghatározása
SZMSZ
Az intézmény munkarendje
SZMSZ
SZMSZ I. fejezet 2. SZMSZ VII. fejezet /1. V. fejezet /3.
Pedagógiai Program
SZMSZ
I. fejezet 3.2.
A tanítási, képzési idő, a tanórán SZMSZ kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje. A n e v e l ő t e s t ü l e t é s a s z a k m a i SZMSZ munkaközösségek
V. fejezet 2. VI. fejezet
A p e d a g ó g i a i m u n k a b e l s ő HPP ellenőrzésének rendje. MIP
II. rész V. fejezet
IV. fejezet
A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész
Szabályozás
Hol található
Igazgató hatásköre
Közoktatásról szóló törvény
54. 55. 40.
Intézmény munkarendje
Közoktatásról szóló törvény
Pedagógiai program
Közoktatásról szóló törvény
Tanórán kívüli foglalkozás szervezeti formája, rendje Nevelőtestület
Közoktatásról szóló törvény
44. 48. 53.
Közoktatásról szóló törvény
56. 57
Szakmai munkaközösségek
Közoktatásról szóló törvény
58.
Tanítási év rendje
Közoktatásról szóló törvény
52
12
3.2.1.Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása.
START
Jogi szabályozások HPP
1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre
Azonosított területek, folyamatok Megalakult munkacsop.-ok A területekhez rendelt munkacsoportok
Munkacsoportok listája
4. A területek szétosztása a csoportok között
Munkacsop.ok listája
5. Tantestület tájékoztatása a csop.–ok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról
Jegyzőkönyv
6. A munkacsoportok elemző munkája
Javaslat a módosításokra
HPP Jogi szabályozások HPP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések
7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása
8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása
Javaslatok elfogadása
Igen
Nem
Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések
Igen HPP Módosítások
Kiegészített PP. Törvényi szabályozások
9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba
Kiegészített PP.
10. A módosított PP elfogadtatása az iskolaszékkel és megismertetése a DÖK-kel
Jegyzőkönyv
11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal
Kiegészített PP.
A kiegészített PP szabályos
Nem
Igen
HPP fejlesztési módosításai
Jegyzőkönyv
12. Testületi vita
Elfogadott HPP
Nem
Módosítások
Igen
Elkészült HPP Új HPP
13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel
14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra STOP
Jegyzőkönyv
14
A folyamat leírása
1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP mód osításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok november végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. December közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat. 8. Félévi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások és a kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki és DÖK- ülésen ismertetjük. 11. Februárban az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor elfogadásra bocsátható. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Március közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, április elején a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14. Az igazgató április végén a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.
15
Felelősségek és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Felelős Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Csoportvezetők Csoportvezetők Igazgató Munkacsoportok vezetői Igazgató, DÖK vezető Minőségi kör vezetője Igazgató Igazgató Igazgató
Érintett
Informált
Tantestület Kibővített isk. vez. Munkacsoportok Munkacsoportok Tantestület Munkacsoport tagjai Munkacsoport tagjai Tantestület Tantestület Iskolaszék, DÖK Minőségi kör tagjai Tantestület Szülők, gyerekek, tantestület Önkormányzat
Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Igazgató Igazgató
Igazgató Tantestület
A keletkezett dokumentumok és bizonylatok
A bizonylat neve Kitöltő/készítő A HPP módosításra szoruló Kibővített isk. területe, folyamatai vezetőség Megalakult munkacsoportok Igazgatóhelyettes listája A területekhez rendelt Igazgatóhelyettes munkacsoportok Módosító javaslatok, Munkacsoportok kiegészítések Kiegészített HPP
Munkacsoportok
Megőrzési hely Dokumentumtár Dokumentumtár Dokumentumtár Dokumentumtár Dokumentumtár
Megőrzési idő 1 év 1 év 1 év 1 év 5 év
16
3.2.2. A Munkácsy Mihály Általános Iskola éves munkatervének elkészítése - folyamatszabályozás I. A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.
II. Folyamatábra: START
Tantárgy felosztás Az elmúlt tanév értékelő beszámolója
1. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről
Mk-ek tanév végi beszámolói
Jegyzőkönyv
2. Személyi feltételek aktualizálása
Partneri igényfelmérés beszámolói
3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása
Az adott év munkarendjéről szóló rendelet
4. A mk.-ek meghatározzák a célokat, célértékeket
5. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez
Nem
4/a. A DÖK vezető és az ifj. védelmi felelős elkészíti a munkatervet
DÖK és ifj, védelmi munkaterv
6. A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása
Munkaközösségi terv
7. A munkaközösségi tervek értékelése
Javított, elfogadott tervek
Tartalmilag, formailag megfelelő-e?
Igen
DÖK, ifj. védelmi terv A m k -ek munkatervei
Kommunikációs adatbázis
8. Feladatterv elkészítése
Feladatterv
9. Mérési terv elkészítése
Mérési terv
10. Eseménynaptár összeállítása
Ütemterv
11. A tájékoztatási rendszer megtervezése
Tájékoztatási rendszer
12. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása
Nem
13. A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet Igen
14. A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése a kijelölt helyeken STOP
Az intézmény éves munkaterve
18
A folyamat leírása 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket, és azt, hogy a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember végéig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet-egyet pedig elhelyez a kijelölt helyeken.
19
IV. Felelősségek és hatáskörök Felelős 1.
Igazgató
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Igazgató Igazgató Mk. vezetők Mk. vezetők Mk. vezetők
9. 10. 11. 12. 13. 14.
Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató
Igazgató
Érintett Mk. vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Mk. vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető Mk. vezetők Mk. vezetők, DÖK vezető Tantestület Iskolatitkár
Informált Tantestület Igazgató Tantestület Fenntartó, szülő -
V. Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat 1. Jegyzőkönyv 2. Órarend 3. DÖK és ifj. védelmi munkaterv 4. Munkaközösségi tervek 5. Feladatterv 6. Mérési terv 7. Ütemterv 8. Az intézmény munkaterve
Kitöltő Jegyzőkönyvvezető Igazgatóhelyettesek DÖK vez., ifj. védelmi vezető
Megőrzési hely
Megőrzési idő
Másolatot kap
dokumentumtár
1 tanév
-
Igazgatóhelyettesi iroda
1 tanév
Tanárok
Igazgatói iroda
1 tanév
-
Mk. vezetők
Igazgatói iroda
1 év
Mk. vezetők
Igazgató Igazgató
Igazgatói iroda Igazgatói iroda
1 év 1 év
Igazgató és ig. helyettesek
Igazgatóhelyettesi iroda
1 év
Mk. vezetők Mk. vezetők Szülők, alkalmazotti közösség
Igazgató
Igazgatói iroda Tanári szoba
1 év
Fenntartó
20
3.2.3. Az éves vezetői ellenőrzés működtetése Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez 1. Az iskolavezetés 2002-ben táblázatban összesítette az általános vezetői ellenőrzés területeit és annak értékelését. (1.számú melléklet: Az általános vezetői ellenőrzés területei és annak értékelése) 2. Az iskolavezetés augusztus végén aktualizálja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezetten végrehajtásra kerül. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése, értékelése a megadott időn belül megtörténik. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredménye az éves étékelés alapja és a következő év kiinduló adata lesz. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat
Kitöltő/készítő
Megőrzési hely
Megőrzési idő
Másolatot kap
neve A ellenőrzött
iskolavezetés
Dokumentumtár
1 év
Irattár
területek listája
igazgató
Ellenőrzési terv
igazgató
Dokumentumtár
1 év
Irattár
Jegyzőkönyv
igazgató
Dokumentumtár
1 év
Irattár
Megbízatások
igazgató
Dokumentumtár
1 év
Irattár
21
3.2.4. A teljes körű intézményi önértékelés Vonatkozási terület: Az intézmény működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége. Módszer: Az intézmény teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, az intézmény sajátosságait figyelembe véve adaptált közoktatási minőségdíj-modell vagy más minőségügyi modell alkalmazása. Eljárásrend: A teljes körű intézményi önértékelésre ötévente kerül sor, az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak 4. évében. A teljes körű intézményi önértékelés főbb lépései: x az önértékelés területeinek azonosítása, x az értékelés „szintjének” (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása, x viszonyítási pontok meghatározása, x az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása, x az értékelést végzők körének meghatározása, x indikátorrendszer kidolgozása, x az információk feldolgozása, x az eredmények visszacsatolása, x a fenntartó tájékoztatása az eredményekről. Szempontok: Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed.(4. számú függelék)
22
3.2.5. Éves értékelés folyamatszabályozás Célja: Az intézmény működésének, és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Folyamatábra: Éves értékelés START
Munkaterv
Mk. munkaterv
DÖK, ifj. véd.
munkaterv Partnerektől származó visszajelzések eredménye
Minőség fejlesztő munkák
1. Az igazgató felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére 2. Mk. vezetők elkészítik az éves beszámolót 2/a. A mk.-ek elfogadják a beszámolót
DÖK + ifj. véd elkészíti az éves beszámolót
Munkaközösségi beszámoló
DÖK és ifj. védelmi beszámolók
Minőségirányítási csoport
Minőségügyi beszámolók
Az igazgató összegzi a vezetői
Ellenőrzési beszámolók
ellenőrzés eredményeit Ellenőrzési feljegyzések
Intézkedési tervek ( javító, fejlesztő tev.)
Személyi változások listája
Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót
Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket
Beszámolók az intézkedési tervekről
Beszámoló a megváltozott körülményekről
Alapítványi mérleg
A Munkácsy Mihály Alapítvány elnöke elkészíti éves beszámolóját I.
Éves beszámoló az alapítvány munkájáról
3. Az igazgató összegzi az éves beszámolókat
Éves beszámolók
4. Az igazgató a mk. vezetők, Minőségirányítási Csoport vezetője, a DÖK vezető, ifj. védelmi felelős, a gazdasági vezető, a Munkácsy Mihály Alapítvány elnöke, beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten.
Jegyzőkönyv
5. Hozzászólások
6. A tantestület elfogadja az éves beszámolókat
7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé
STOP
Jegyzőkönyv
Az iskola éves beszámolója
24
A folyamat leírása: 1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2. Júniusban a munkaközösség-v e z e t ő k , a D Ö K é s i f j ú s á g v é d e l m i f e l e l ő s , a minőségirányítási csoport, a Munkácsy Mihály Alapítvány elnöke elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. 2.a Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladattervek, célkitűzések megvalósulását. 4. A tanévzáró értekezleten a felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön, ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe.
Felelősségek és hatáskörök: A lépés tárgya 1.
Felelős
Érintett
Informált
Igazgató
Területek felelősei
Tantestület
2.
Területek felelősei
Tantestület
Igazgató
3.
Igazgató
Igazgató helyettes
-
4.
Területek felelősei
Tantestület
-
8.
Igazgató
Fenntartó
-
25
A dokumentumok és bizonylatok rendje: A bizonylat megnevezése 1. Éves beszámolók
Kitöltő/készítő Területek felelősei
Megőrzési hely
Megőrzési idő
Másolatot kap
Dokumentumtár
½ év
Igazgató
2. Jegyzőkönyv
Felkért jegyzőkönyvvezető
Dokumentumtár
1év
-
3. Az iskola éves beszámolója
Igazgató
Dokumentumtár
1 év
Fenntartó
26
3.2.6. A MIP működtetése, az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése A Munkácsy Mihály Általános Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. A minőségbiztosítás bevezetése iskolánk felépítésében változást hozott. Intézményünkben 4 tagú minőségirányítási csoport működik. Munkájukat a jogszabályban biztosított kedvezmények alapján végzik. A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. A MIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése Vonatkozási terület: Az intézményi minőségirányítási programban meghatározott folyamatok összessége. Módszer: Elemzés, értékelés beszámoló. Eljárásrend:
x
x
x
A nevelőtestület évente, -a mérési eredmények megérkezése után-, legkésőbb a tanévzáró értekezletén értékeli az intézményi minőségirányítási program, illetve az aktuális tanévre tervezett feladatok végrehajtását. A nevelőtestület évente, legkésőbb a tanévzáró értekezleten megismeri és elfogadja az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az előző két értékelési folyamat alapján – a megfogalmazott javaslatok szerint – a nevelőtestület meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.
27
x
Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának, és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét.
Szempontok: Jogszerűség, szakszerűség, teljesíthetőség.
3.2.7. Felelősségi mátrix Szervezeti egység vagy folyamatgazda Igazgató A Igazgató helyettes B Igazgató helyettes C Minőségirányítási vezető D Folyamatgazda I. E Folyamatgazda II. F Folyamatgazda III. G Gazdasági vezető H
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Folyamat Stratégiai tervezés Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése) Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) Gazdasági és pénzügyi folyamatok Egyéb kiszolgáló folyamatok Beiskolázás Módszertani eszköztár és kultúra A tanulás támogatása Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet)
A X
B
C
X
X
D
E
F
G
X X X
X
X
X
H
X X X X
X X X X
X
X
X X X
X
X
17. A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök 18. Pedagógusok együttműködése 19. Az intézmény működésének éves értékelése 20. A 8. osztályosok nyomonkövetése
X
X
X
X
X X
X
29
3.3. Belső működés 3.3.1. A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködési szokásrendszerét táblázatba rögzítettük. A pedagógusok együttműködése
Szakmai keretek
Ülések száma
Tevékenység
Elvárt eredmény
Munkaközösségek:
évente 5 feladattól függően ennek gyakorisága nőhet
Tanterv – beválás vizsgálata Tanmenetek - beválás vizsgálata Módszerek, eszközök kiválasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai (Bemutatók, ötletbörzék) A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése
Mérési feladatok összehasonlító elemzése Bevált módszerek
Értékelés
Ellenőrzés területei igazgatóhelyettesek, igazgató
30
Szakmai keretek Egy osztályban tanító tanárok közössége:
Ülések száma Havonta magatartás és szorgalom elbírálása - nevelési tréning szükség esetén
Tevékenység Magatartás, szorgalom értékelése Információk átadása a problémák megbeszélése,
Elvárt eredmény
Értékelés
Ellenőrzés területei igazgatóhelyettesek, igazgató
-Magatartás, az adott szorgalom, osztályfőnök, pedagógiai a l a p e l v osztályfőnöki kritériumainak munkaközösségmegfelelő eredmény vezető -Sokoldalú tanmenet tájékoztatás (korrekt, ig.h. pontos) családláto-Nevelési gatás problémákra módszerek, konszenzuson szempontok alapuló nevelési ig., igh.h. eredmény mk.vez.
31
3.3.2. A csoport vezetésért felelős pedagógussal szemben támasztott elvárásokat is összesítettük. Követelmények, elvárások a osztályfőnökkel szemben: 1. Rendelkezzen legalább 3 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal. 2. Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére. 3. Jó együttműködési és kommunikációs készsége legyen.
I.
A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár:
a,
Az osztályfőnökök munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. /az új osztályfőnökök az igazgatótól kapják meg az év elején/
b,
A kezdő osztályfőnökök mellé a munkaközösség-vezető szeptembertől un. mentort jelöl ki, aki segíti nevelői munkáját.
c,
A havi rendszerességgel megtartott munkaközösségi megbeszélésen a felmerülő nevelési problémák megvitatásra kerülnek.
d,
A mentálhigiénés továbbképzést végzett kollegák segítségével, megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival kapcsolatban: munkaközösségi tagok részére - adott osztályban tanító nevelők részére
e,
A Nevelési Tanácsadó munkatársai szükség esetén gyerekekkel, osztályfőnökökkel
közösen egy-egy nevelési szituációt dolgoznak fel. 3.3.3. A szervezeti felépítés pontos leírását az érvényben lévő SZMSZ tartalmazza, a HPP felülvizsgálata során beépítjük a szervezetbe a minőségirányítási vezetőt és a folyamatgazdákat. 3.3.4. Azt, hogy az intézmény hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét, és hogyan hasznosítja a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudását táblázatba foglaltuk.
32
Iskolánk információs rendszere Információs források Közvetlen források Igazgató
Gazdasági vezetés
Igazgató helyettesek
Technikai dolgozók
Iskola vezetőség
Karban
Kibővített iskolavezetőségi ülés M. k. vezetők
Minőségirányítási csoport vezető
DÖK vezető
M. k. ülések
M. k. ülések
Egész iskolai közösség
Szülői munkaközösség Iskolaszék
um Évfolyamok Osztályok
Egyes nevelő Egyes gyerek
Osztályok
Takarítónők
Szakszervezet Közalk. Tanács
DÖK
Tantestületi értékelés Munkaértekezlet
-tartók
Szülői értekezlet
Egyes szülő
Minőségirányítási csoport
33
Az információáramlást az alábbi eszközökkel oldjuk meg x
körözvény x
meghívó (pl.: rendezvények, karácsonyi koncert, alsós gála, stb) bemutató órákra x
szórólap, plakát, helyi kiállítás, stb. x
iskolarádió, rendkívüli megbeszélések x
ellenőrző, üzenő-füzet x
levél x
Hírlevél x
tanulói értékelés havi rendszerességgel tagozatonként x
hirdetőtábla
3.4. Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése A munkatársak kiválasztása és betanulása Cél: az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése. Kiválasztási és betanulási rend működtetése, a pedagógiai programmal azonosulni tudó, annak megvalósításáért dolgozó munkatársak alkalmazása, megfelelő munkafeltételek biztosítása.
34
3.4.1. Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Lépések Módszer Eszköz Érintett Felelős Határidő I.
Pályázat kiírása
Pályáztatás
Média
II.
Határidőre beérkező pályázatok értékelése
Dokumentum -elemzés
Szakmai önéletrajz
III.
Személyes beszélgetés a pályázóval
Beszélgetés
IV.
Intézmény céljainak megismertetése
Beszélgetés
V.
A feltételrendszer megismertetése
Beszélgetés
VI.
Megbízás
Döntés
VII.
Patronáló tanár kijelölése
Felkérés
Dokumentumok, pályázat Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program Munkajogi dokumentumok Munkaszerződés, munkaköri leírás Megbízás
VIII.
Személyes beszélgetés a vezetővel, találkozás a patronáló tanárral
Beszélgetés, bemutatás
Iskolai dokumentumok
IX.
A kiválasztás és betanulás értékelése korrekció
Megbeszélés, értékelés
Értékelés Munkaköri leírás
Az adott szakmai munkaközösség Pályázó, igazgató
Igazgató Tanév vége
Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Patronáló tanár, pályázó, igazgató Pályázó, igazgató, patronáló tanár
Igazgató
Pályázat határideje (aug.1.) aug. 15.
Igazgató
aug. 15.
Igazgató
aug. 15.
Igazgató
aug. 20.
Igazgató
aug. 28.
Igazgató patronáló tanár igazgató
szept. 10.
Új munkatárs Patronáló tanár igazgató
Igazgató
jan.31. május 31.
35
3.4.2. Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése, nem pedagógus munkatárs I.
Lépések Álláshirdetés
Módszer Hirdetés
Beérkező jelentkezések értékelése A feltételrendszer megismertetése Döntés az álláshely betöltéséről , megbízás Patronáló munkatárs kijelölése
Értékelő megbeszélés Beszélgetés
VI.
VII.
II. III. IV. V.
Eszköz Média
Döntéshozatal
Munkajogi dokumentum Szerződés
Felkérés
Megbízás
Patronáló munkatárs értékelése a jelentkezőről
Szóbeli megbeszélés
Munkaköri leírás
Az eljárásrend lépéseinek korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján
Korrekció
Eljárásrend
Érintett Gazdasági vezető
Felelős Gazdasági vezető
Jelentkező Gazdasági vezető Jelentkező Gazdasági vezető Jelentkező Gazdasági vezető Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs Minőségirányítási csoport
Gazdasági vezető
Aktualitás szerint
Gazdasági vezető
Aktualitás szerint
Gazdasági vezető
Aktualitás szerint
Gazdasági vezető
Aktualitás szerint
Gazdasági vezető
A munkaszerződést követő 3 hónap elteltével Aktualitás szerint
Gazdasági vezető
Hat.idő Aktualitás szerint
Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására A gazdasági vezető javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül. A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az új munkatárs munkavégzését ill. beilleszkedését.
36
A munkatársak továbbképzése: Cél: a pedagógiai programban és a minőségirány ítási programban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A továbbképzési rend működésének két alapdokumentuma a továbbképzési és beiskolázási terv. A továbbképzési terv 5 évre, a beiskolázási terv 1 évre szól.
3.4.3. Továbbképzési rendszer működtetése Az iskola az intézményben korábban kialakított hagyományos eljárásrend alapján végzi továbbképzési rendszerének működtetését. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 227/1997.(X. 22.) kormányrendeletben foglaltak szerint, figyelembe véve annak módosítását (111/2001). Cél: A humánerőforrás tudatos fejlesztése, a felsőfokú képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembe vételével. Működése: 1. Minden év elején a megérkezés után az igazgató közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek az igazgatóhelyetteseknél. 3. Március 10-ig az igazgatóhelyettesek előterjesztik értekezleten a jelentkezési igényeket. 4. a, Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőség ek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 4. b, A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 5. Az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6. Március végén az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. 7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit. 8. Az igazgató tanulmányi szerződést köthet azokkal a kollégákkal, akik szakvizsgára vagy olyan szakirányú továbbképzésre jelentkeznek, melynek kiadásai a 7 évenkénti kötelező továbbképzés költségeit jelentősen meghaladják. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek. Dokumentálása: Az iskolában korábban kialakított dokumentációs rend alapján történik. A humánerőforrás gazdálkodás szabályozásából adódó egyéb feladatok (nyugdíjazás, GYES visszaállítás, stb.) a jogszabályi előírásoknak megfelelően történnek.
37
3.4.4. A tanévenkénti belső mérési és értékelési rendszer működtetése Az intézmény vezetése évente, meghatározott szempontok alapján megvizsgálja az intézmény működésének paramétereit a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek. A pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése Cél: az intézmény dolgozói munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése. A munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a tudás és tapasztalat fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése, a hatékonyság növelése. Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján végezzük. A szempontrendszernek összhangban kell lennie az alapdokumentumokkal. x x x
x
x
A oktató-nevelő munka értékelése: Foglalkozások/tanórák látogatása és az azokon tapasztaltak megbeszélése, elemzése, értékelése Beszámolók készítése: x Félévkor az osztályfőnökök elemzik az osztályok tanulmányi, illetve nevelési helyzetét, a pedagógiai munka hatékonyságát, feladatokat, teendőket határoznak meg. x Tanév végén a munkaközösség-vezetők elvégzik az adott szakmai terület munkájának elemzését, beszámolnak saját munkatervük végrehajtásáról. x Tanév végén az intézményi tevékenységrendszer egésze hatékonyságának elemzésére, az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzésére is sor kerül. Az intézményvezető beszámol az intézmény munkájáról, melyet a tantestület megvitatás után elfogad. A pedagógiai tevékenységgel összefüggő munkavégzés értékelése A pedagógiai tevékenységgel összefüggő pedagógusi munkát és a technikai dolgozók munkáját (adminisztrációs, ügyeleti, intézményi szintű feladatok végzése) az igazgató folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli. Elégedettségvizsgálat a partnerek körében
Az intézmény vezetése, az érintettek bevonásával kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának fenti szempontokat is figyelembe vevő ellenőrzési, értékelési rendjét. Ezt éves ellenőrzési program formájában rögzíti, melyet nyilvánosságra hoz. Partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az előírt vagy a várható követelményeknek, minden esetben „nem megfelelőségként” kell kezelni. Az észlelt nem megfelelőségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelőséget a partnerektől közvetlenül értesülve a minőségügyi csoport feljegyzésben dokumentálja. Ezt követően a minőségügyi csoport javaslatot tesz a korrekcióra, a vezető intézkedést hoz a korrekcióra.
38
A gyerekek, tanulók mérése, értékelése Cél: A nevelési, tanulási fejlődési folyamat értékelése, pedagógiai mérés, értékelés, melynek alapelvei, céljai és módszereinek leírása a pedagógiai programban található. A mérés, értékelés területei: x Év eleji helyzetfelmérés x A félévi és év végi tanulmányi eredmények összehasonlító elemzése x Diagnosztikai mérés x Központi mérések eredményeinek összehasonlító elemzése x Az intézmény házirendjében megfogalmazott elvárásoktól eltérő magatartásformák okainak elemzése, értékelése
3.4.5.A tanulók országos mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele Vonatkozási terület: A miniszter által kiadott adott tanévre vonatkozó „Tanév rendje” rendelet szerint, valamint a pedagógus teljesítményértékelésének és az intézmény pedagógiai értékelésének folyamatai. Módszer: Összehasonlító elemzés. Eljárásrend: Intézményi vonatkozásban: x Az országos mérés, értékelés összesített és az intézményre vonatkozó eredményét az intézmény vezetője beszerzi, és elemzésre átadja a témában érintett munkaközösségvezetőknek vagy mérési felelősnek. x A munkaközösség-vezető által szerevezett munkacsoport (érintett szaktanárok) elvégzik az elemzést. x A munkaközösség-vezető javaslatot tesz az intézményvezetőnek a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. x Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. x Az igazgató gondoskodik a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, a visszacsatolásról. Fenntartói és intézményi vonatkozásban: Kezdeti feltétel: Fenntartói felszólítás érkezik intézkedési terv készítésére (ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó jogszabály szerint köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet).
39
x
Ha van felszólítás, akkor az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. x Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. x Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. x Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. További feltétel: jogszabály szerint, ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó három hónapon belül intézkedési tervet készít. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az erre illetékes hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely egyúttal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. x Az intézmény végrehajtja a fenntartó által elkészített fejlesztési tervet. Ha ennek végrehajtása akadályba ütközik (pl. feltételek hiánya), akkor azt haladéktalanul jelzi a fenntartónak. Szempontok: Az elemzés szempontjai: x Az intézményi eredmények trendvizsgálata. x Intézményi eredmények és országos eredmények viszonya.
3.4.6. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele Vonatkozási terület: A mérési eredmények felhasználhatóságának lehetőség szerinti legszélesebb területe. Módszer: Elemzés, értelmezés, beazonosítás. Eljárásrend: x A mérési folyamatok tervezése előtt, az intézményvezető vagy az általa megbízott személy az előző négy év vonatkozásában áttekinti az intézményben lefolytatott külső méréseket, elemzi ezek dokumentációit. x Beazonosítja a külső mérési eredményeket az intézményben aktuálisan történő mérési értékelési folyamatok eredményeivel. x A külső mérési eredményeket –azok nyilvánossági szintjét figyelembe véve - a mérésvezető számára hozzáférhetővé teszi.
40
Szempontok: A külső mérési eredmények objektív figyelembe vétele.
3.4.7. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése A MIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumokat. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe Alapelvek: x x x x x x x x x x x x x
Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek, a tanulók érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse – az információk forrása széles tartományú legyen. Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra is. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. A nyilvánosság kérdése esetenként kerüljön meghatározásra. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg.
Célrendszer: x Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. x A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. x A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága.
41
x
Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége.
Hasznosítás: x x x
Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél. A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét.
Vonatkozási terület: Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: x az intézményre, x az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre, x az intézményben az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre.
3.4.7.A. Vezetők teljesítményértékelése Vonatkozási terület: Az intézmény vezető beosztású dolgozóira x igazgató, x igazgatóhelyettesek, x munkaközösség-vezetők, x minőségügyi vezető. Módszer: Az intézmény belső erőforrásait felhasználva: ¾ önértékelés, ¾ tantestületi csoportszintű értékelés (csoport tagja az iskolavezetés és a nevelőtestület 10%-a). Külső erőforrások felhasználásával: Felkért külső szakértő(k) által végzett értékelés.
42
Eljárásrend: Intézményvezető esetében: x Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. x Az intézményvezetői önértékelést illetve az intézményvezető tantestületi szintű értékelést kezdeményezheti a KT, a tantestület vagy az intézmény vezetősége, valamint az intézmény vezetője. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését a 2. számú függelékben szereplő rá vonatkozó Vezetői értékelő és önértékelő lap kitöltésével és a teljes tantestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez, mely tantestületi nyilvánosságot kap. Abban a tanévben, melyben a vezető értékelése az ÖMIP szerint megtörténik, intézményi értékelésére nem kerül sor. x A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Vezetők esetében: x Az intézmény ötéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza a vezetők vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát (mint szaktanár), azaz konkrétan kijelöli a vezető szaktanári szerepére vonatkoztatva kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy öt év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön. x A vezető „vezetői” teljesítményértékelésére ezen alfejezetben leírtak szerint, „pedagógusi” teljesítményértékelésére pedig a 3.2. alfejezet szerint kerül sor. x A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezetői értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (a megfelelő Vezetői önértékelő lap2.számú függelék) mindkét fél kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. x A vezető tantestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva a megalakult csoport tag kitölti és az adatokat az intézményvezető által megbízott személy kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a tantestületet. x A f olyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.
43
Szempontok: A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok: x tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása, x feladatszervezés, végrehajtás koordinálása, x döntéshozatali folyamatok irányítása, x ellenőrzés, x értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: x x
Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat Forrásteremtés és elosztás Tantestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás x
A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása x
Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása (helyi tanterv, egészségnevelés, környezeti nevelés), diákönkormányzat, fórumok x
Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés PR, nyitottság
3.4.7.B. Pedagógusok teljesítményértékelése Vonatkozási terület: A „Pedagógusok teljesítményértékelése” folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. Módszer: Az érintett elkészíti önértékelését. Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője által megbízott vezető (szakmai vezető) beosztású dolgozó(k) végezhetik. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők.
44
Ezen utóbbiakat a mérés vezetője illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérőlapjaiban az egyes részterületeknél feltűntetett szempontok szerint. Külső erőforrások felhasználásával: Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. Eljárásrend: A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés ötéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy öt év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévi ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata x Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegális támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása). x Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani a 3. számú függelékben s z e r e p l ő „ M é r ő l a p o k a t e l j e s í t m é nyértékelés fő területeihez” c í m ű dokumentumok előírásait, az attól való esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell. x Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” dokumentumhoz csatolt mérőlapokat kell használni (függelékben). A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és a 10-es skálán értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait. Szakmai jellegű területhez tartozó adatgyűjtést – amennyiben megoldható - az értékelttel azonos szakképzettséggel rendelkező pedagógus (lehetőleg munkaközösség vezető) végezze. x Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a segédanyag (mérőlap), akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollégák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd egy erre a célra kialakított helyre teszik („postaláda” a tanári szobában, mely ha szükségét látják, akár zárható is vagy elektronikus adatgyűjtés). A mérés-értékelés vezetője a határidőre így eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához.
45
x
x x x x
Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” - 3. számú függelék táblázatainak kitöltése: o a „Tapasztalatok” rovatát a mérésvezető lényegre törő megállapításokkal kitölti, o a táblázat „Értékelés” rovatait az alábbi jelölések alkalmazásával kell kitölteni: a „Értékelés” megfelelő (kiváló, megfelelő, fejlesztendő) rovatába X-et kell tenni, illetve rövid szöveges értékelést kell megfogalmazni, o a „Következmény” rovatba az ellenőrzés és mérés alapján megtett értékelés függvényében meg kell fogalmazni azt a javaslatot, hogy az illető pedagógus milyen további segítséget kell, hogy kapjon az intézménytől (vezetői megerősítés, motiválás, továbbképzés, mentori támogatás…), o az „Indoklás” rovatba az értékelést végző röviden indokolja valamennyi döntését, amit a folyamatban meghozott (értékelés, következmény), o az értékelést vezető ezt követően megosztja információit, véleményét tapasztalatait az értékelttel és bemutatja a rögzített folyamat lényegét az értékelő lap segítségével; ehhez a képhez a pedagógus az „Észrevételek” rovatban megjegyzéseket tehet. o az így véglegesnek minősülő szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél aláírásával látja el, o az aláírt értékelő lapot a mérés vezetője az intézmény igazgatójához juttatja, kérésére szóban kiegészíti azt. Az intézmény vezetője gondoskodik a „Következmények” rovatban szereplő javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés. A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap. Az igazgató a tanévzáró értekezleten az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a tantestületet. A vezető intézkedik a „Következmények” megvalósulásának nyomon követéséről. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.
Szempontok: Szaktanári szerep értékelése Felkészültsége a szaktanári szerepre Foglalkozásvezetése A tanítás helyi tanterv szerinti tartalmi megfelelése Követelményrendszere Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája Tanítványai tantárgyi teljesítménye Pedagógusi tulajdonságai Szervezeti szerep értékelése Az iskolai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Tanulók nyilvántartása Intézményi dokumentációk
46
Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése
3.4.8. Ösztönző-rendszer működtetése Cél: A munkatársak munkájának elismerése, motiválás a minőségi munkára, kiemelkedő teljesítményre. A folyamat leírása: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)
Az igazgató ismerteti az elismerési lehetőségeket. Az iskolavezetőség aktualizálja a szempontokat, meghatározza a prioritásokat. Az igazgatóhelyettesek tájékoztatják a tantestület vagy az alkalmazotti közösség tagjait. A képviseleti rend alapján megtörténik a javaslatok összegyűjtése. A javaslatok összegzése után az iskolavezetés dönt. A döntésről a vezető tájékoztatja a tantestületet vagy az alkalmazotti közösséget (dokumentálás).
Az ösztönzési rendszer gyakorlata intézményünkben: a.) b.) c.) d.)
A tartósan, magas színvonalon végzett minőségi munka értékelése, elismerése. A megállapodás alapján, külön díjazásért ellátott feladatok értékelése, elismerése. Rendkívüli feljebbsorolás. Cím és kitűntetési javaslatok.
a.) A tartósan, magas színvonalon végzett minőségi munka megítélésének szempontjait a Kollektív Szerződés 4.1. és 4.2. pontjai tartalmazzák. b.) A megállapodás alapján, külön díjazásért ellátandó feladatokat az iskolavezetés a tanév elején az éves munkaterv összeállításakor jelöli ki. Ezek körét a Kollektív Szerződés 5.1.3. pontja tartalmazza. A munkaterv ismeretében a kollégák maguk dönthetnek a feladat vállalásáról, illetve az intézményvezető maga is felkérhet kollegát bizonyos tevékenységek elvégzésére. A munkakörön túl végzett célfeladatért a közalkalmazott jutalmazásban részesülhet, melyet a Kollektív szerződés 6.5. pontja szabályoz. c.) Rendkívüli feljebbsorolást a törvényi kereteken belül alkalmazunk. d.) A munkatársi, tanácsosi, főtanácsosi címre és kitüntetésre való felterjesztés alapja a tartósan, magas színvonalon végzett szakmai munka, a kiemelkedő teljesítmény. (Kollektív Szerződés 4.1. és 4.2.)
47
3.5. A partnerkapcsolatok működtetése 3.5.1. Partneri igény és elégedettség mérés Vonatkozási terület: Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre. Módszer: Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények, és elégedettség felmérésére. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. Eljárásrend: Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minőségügyi felelős által a MIP alapján tervezetten – legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. Az eljárás főbb lépései: x kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel, x mérőeszközök készítése,adatgyűjtés, x adatok összegzése, elemzése, értékelése, x trendvizsgálatok, x célok, prioritások meghatározása, x javaslatok megfogalmazása, x nyilvánosságra hozatal, x a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként. Az eljárás teljes körű lebonyolítása a minőségügyi munkacsoport feladata. Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetőjének. Szempontok: A felmérés, az adatgyűjtés kiterjed: x a partneri elvárásokra, igényekre, x a partneri elégedettségre, elégedetlenségre, x az oktató-nevelő munka véleményezésére.
48
Partneri adatbázis - A Munkácsy Mihály Általános Iskola közvetlen partnerei Hivatalos intézményi kapcsolat
Intézményen belüli kapcsolat
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Oktatási Bizottsága Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási Iroda
Tanulók
Nem hivatalos intézményi kapcsolat Óvodák
Szülők
Középiskolák
Pedagógusok Nem pedagógus munkatársak Tanulóközösségek Szülői közösségek Iskolaszék
Társadalmi szervezetek Munkácsy Mihály Alapítvány
49
A Munkácsy Mihály Általános Iskola közvetett partnerei Hivatalos intézményi kapcsolat Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet Nevelési Tanácsadó Beszédjavító Intézet Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola Bodajk Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság (D.A.D.A. program) Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Kodolányi János Főiskola (gyakorlat) Uszoda Jégpálya Nemes Nagy Ágnes Leánykollégium
József Attila Fiúkollégium
Nem hivatalos intézményi kapcsolat Általános iskolák Rajztagozatos általános iskolák VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási RT
Társadalmi szervezetek
Szociális jellegű kapcsolat
Kulturális kapcsolatok
Fejér Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Fejér Megyei Honismereti Egyesület Tóth István és Tóth Terézia Alapítvány
Iskolaorvos, védőnő
Vörösmarty Színház
Családsegítő Központ
Megyei Művelődési Központ Szabadművelődés Háza
Gaja Környezetvédő Egyesület
Szegényeket Támogató Alapítvány
Szent István Művelődési Ház
Egyházak (hittanoktatás)
RÉV Ambulancia
Nemzeti Kulturális Alapítvány
Iskolafogászat
Megyei Könyvtár Fiókkönyvtárak: Budai út, Sziget utca Fehérvár Rádió
SZITI Szociális Egyesület
Fehérvár TV
Gyermekjóléti Szolgálat
Fejér Megyei Hírlap Fehérvári Polgár Táncház Opera
Gazdasági kapcsolatok Anyagi támogatást Nyújtó cégek0 SODEXO Alba Volán Az iskola beszállítói
50
3.5.2 A Munkácsy Mihály Általános Iskola panaszkezelése az iskola tanulói részére Célja: -
hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani.
A folyamat leírása: I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 1 héten belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek.
51
3.5.3. A Munkácsy Mihály Általános Iskola panaszkezelése az alkalmazottak részére A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 1 héten belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően megállapodnak a probléma megoldásának módjáról. 5. Ha a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 6. Az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére. 7. Ezután a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. III. szint 8. A panaszos problémájával a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. 3.5.4.A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ezáltal is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A panasz a folyamat megindítását követően bármikor megtehető. A panaszokra kivizsgálást követően - az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, h a a z é r t é k e l ő é s a z é r t é k e l t k ö z ö t t véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel indokolja véleményét. A teljesítményértékelés vélten vagy valósan hibás ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál.
52
3.5.5. A Munkácsy Mihály Általános Iskola 1. osztályosainak beiskolázási rendje Cél: Két első osztály indítása, ebből egy rajztagozatos osztály (az első két évfolyamon előkészítő jelleggel) A beiskolázás rendje: 1. lépés: Januárban az igazgató kijelöli a következő tanév első osztályos tanítóit. 2. lépés: Januárban az alsós igazgatóhelyettes és az alsós munkaközösség-vezető előkészíti a nyíltórákat. (A szülők az 1. és 4. évfolyamok tanítási óráin vehetnek részt.) Erre meghívók, plakátok készülnek. 3. lépés: Januárban az alsós igazgatóhelyettes és az alsós munkaközösség-vezető elkészíti a hagyományos két szombati játékos foglalkozás forgatókönyvét. (A gyerekek műhelymunkán, néptánc és sportfoglalkozásokon vesznek részt a leendő tanítók vezetésével. A szülők ezalatt tájékoztatást kapnak az iskolában folyó munkáról.) A programról meghívók, plakátok készülnek. 4. lépés: Januártól a rajztanárok felkeresik az óvodákat, megtekintik a gyermekek munkáit, az érdeklődő gyermekeket szüleikkel együtt meghívják az iskola foglalkozásaira. Az iskolai programokról készült meghívókat az óvodákba eljuttatják. 5. lépés: Februárban, az óvodákban szülői értekezleteken a leendő 1. osztályos tanítók bemutatkoznak, tájékoztatják a szülőket az iskola munkájáról. Ehhez kapcsolódóan tanítványaik munkáit kis kiállításon mutatják be. 6. lépés: Február hónapban vendégül látjuk az érdeklődő óvónőket nagycsoportos óvodásaikkal első osztályainkban játékos tanórai foglalkozásokon. 7. lépés: Februárban a forgatókönyvek alapján megtartjuk a nyíltórákat és a játékos foglalkozásokat (a 2. és 3. lépésben foglaltak szerint).
53
8. lépés: A Polgármesteri Hivatal által megjelölt napokon, a törvényi előírások szerint megtörténik a beiratkozás, a kérvények fogadása és elbírálása, valamint a jelentkezők osztályba sorolása egyeztetve a fenntartóval. 9. lépés: A szülőket értesítjük a döntésről. Az esetleges fellebbezések után a felvett gyerekek szüleit meghívjuk a szülői értekezletre. 10. lépés: A tanév végén az osztálytanítók szülői értekezletet tartanak. 11. lépés: Az igazgató testületi értekezleten értékeli a beiskolázás eredményét.
3.6. Az intézmény működtetése Cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek megteremtése, a napi oktató-nevelő munka végzéséhez szükséges optimális és biztonságos feltételek biztosítása.
3.6.1. Beszerzési terv készítése Beszerzési terv: Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges termékek, szolgáltatások vásárlását megelőző tervezés. 1. Az eljárás leírása 1.1. Beszerzési terv készítése A gazdasági vezető elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően meghatározza a beszerzési keretszámokat. Az egyes területek felelősei, illetve munkaközösség-vezetők, összeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági vezető előzetes beszerzési tervet készít.
54
A beszerzési tervet az intézményvezető fogadja el. 1.2.A szállítók kiválasztása Az iskola az oktatási tevékenységében csak olyan szállítókat alkalmaz, melyről feltételezhető az igényeknek megfelelő szállítás, és amelyekről referenciával rendelkezik. 1.3. A beszerzések végrehajtása, felügyelete A beszerzési terv végrehajtása a gazdasági vezető felelőssége. A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv, minőségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért, valamint a szükséges átvételi ellenőrzés lebonyolításáért a gazdaságvezető a felelős. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltárkészítési szabályzata érvényes. A leltárba vett eszközt a vásárláskor aktiválni kell, az aktiválásért a leltárfelelős felel. 1.4.Terven kívüli beszerzések A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érintik. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán előforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése. Ebben az esetben az igénylő (munkaközösség-vezető) jelzi a gazdasági vezetőnek az igényt, aki az intézményvezetővel dönt a beszerzés megvalósíthatóságáról. 1.5. A beszerzés megvalósulásának értékelése A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági vezető beszámolója alapján az intézmény vezetése értékelést végez.
3.6.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok Iskolánk gazdaságilag önálló intézményként működik. Gazdálkodását a a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint 249/2000 Korm. Rend. az Államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait figyelembe véve, végzi kiegészítve a helyi önkormányzat rendeleteinek betartásával. 1. Meghatározások Költségvetés: Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékok és dologi kiadások összegét, valamint az önálló tevékenységből származó bevételeket, egyéb pénzbeni juttatások.
55
Mérleg-beszámoló: Az eltelt év részletes pénzügyi elszámolása és írásbeli értékelése. A költségvetési előirányzatok teljesülésének alakulása, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb pénzbeni juttatások, beruházások, fejújítások. Az intézmény főkönyvi könyvelését és analitikus nyilvántartások jelentős részét számítógépen dolgozzuk fel. A könyvelő programot, az intézményi kifizetéseket, a változó bért, az analitikus nyilvántartás programjait a Fejér megyei MÁK -tól kapjuk. Az étkezési nyilvántartási programot a TECO-soft Kft-től vásároltuk. A gazdálkodási tevékenységünk belső szabályozását az „Iratkezelési Szabályzat” és az iskola „Bizonylati Szabályzata” rögzíti. 2. Az eljárás leírása A feltételrendszer finanszírozásának alapja az éves költségvetés. Az intézményi költségvetés készítésének folyamatához bemenő adatokat az előző éves költségvetéséből készült beszámoló szolgáltat. A fenntartónk meghatározza a költségvetés főösszegeit. Ezt figyelembe véve készíti el a gazdaságvezető az éves költségvetés koncepcióját, melyhez adatokat nyújt az iskola statisztikájából, a tantárgyfelosztásból és a szakmai munkaközösségek által jelzett fejlesztési igényekből valamint a felújítási igényekből. A tervet ismerteti az iskolavezetéssel, a módosító javaslatokat beépíti a munkába. Ezt a koncepciót első körben a pénzügyi iroda munkatársaival vitatja meg. A fenntartó mérlegeli az előző évi teljesítést és a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, meghatározza az iskolánkat feladatarányosan megillető összeget. Ennek alapján kéri a koncepció módosítását. A módosított változatot az önkormányzat pénzügyi bizottsága tárgyalja meg és terjeszti a közgyűlés elé elfogadásra. A közgyűlés ülésén kerül sor a terv esetleges korrekciójára és elfogadására. A költségvetési források felhasználását és elszámolását, az intézményi bevételek kezelését, hatályos törvények, önkormányzati határozatok és helyi gazdasági szabályzatok szabályozzák. A szabályozó dokumentumok a gazdasági irodán hozzáférhetők. A dokumentumok felülvizsgálatáért, a szabályzatok évenkénti frissítéséért a gazdasági vezető felelős. Ehhez a munkához segítségére van a rendszeresen érkező Magyar Közlöny. A gazdasági folyamatok ellenőrzését, a Költségvetési Iroda negyedéves pénzügyi beszámolók alapján, a fenntartó ellenőrzési csoportja pedig kétévente helyszíni vizsgálattal végzi. Az ellenőrzésükről feljegyzés készül, a kért módosításokat utólag ellenőrzik. A gazdálkodás folyamatának napi működését a munkafolyamatba épített belső ellenőrzéssel az intézményvezető és a gazdasági feladatokkal megbízott dolgozók végzik. Egyes kiemelten fontos feladatok ellenőrzése az intézményvezető által megbízott belső ellenőrök feladata.
56
3.7. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés Cél: hogy biztosítsuk az oktató-nevelő munka napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális körülményeket. A költségvetésben biztosított fejlesztési lehetőség minimális, csupán a szükséges és halaszthatatlan javításokra nyújt fedezetet. Ezért folyamatosan élünk a pályázati lehetőségekkel, melyek az intézmény fejlesztéséhez hozzájárulnak ugyan, de annak esetlegessége megnehezíti a tervezési folyamatot.
3.7.1. A Munkácsy Mihály Általános Iskola alkalmazottai és tanulói fizikai biztonságának védelme, az intézmény működési feltételének javítása Cél: hogy biztosí t s u k a z o k t a t ó – nevelő munka végzéséhez szükséges optimális körülményeket Működése, megvalósulása 1. Augusztus végén az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, a munkavédelmi felelős és a karbantartó bejárják az iskolát. (Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül.) 2. A munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert annak elhárítására. 3. A fennmaradó feladatokra a gazdasági vezető ütemtervet készít. 4. Az ütemtervben megjelölt időpontokig a megfelelő szakemberek elvégzik az elhárítandó hibákat. 5. Augusztusban a munkavédelmi felelős balesetvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében. (Azt oktatásról jegyzőkönyv készül.) 6. Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak. (Az oktatásról jegyzőkönyv készül.) 7. Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- bomba- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek. (A naplóban feljegyzés készül.) 8. A tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. (Jegyzőkönyv készül annak lefolyásáról. A naplóban feljegyzés készül.)
57
Függelékek
1. számú függelék: A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve Szaktanári szerep értékelése Tanár idő értékelő Tanár 1 2007 9–10 Tanár 2 2007 9-10 Tanár 3 2007 11-12 Tanár 4 2007 11-12 Tanár 5 2008 01-02 Tanár 6 2008 01-02 Tanár 7 2008 03-04 Tanár 8 2008 03-04 Tanár 9 2008 05-06 Tanár 10 2008 05-06 Tanár 1 Tanár 2 Tanár 3 Tanár 4 Tanár 5 Tanár 6 Tanár 7 Tanár 8 Tanár 9 Tanár 10
Szervezeti szerep értékelése idő értékelő
Dokumentációk idő értékelő
Civil tudás idő értékelő
2. számú függelék: Vezetői értékelő és önértékelő lap (3.4.7.A.) Vezető neve: Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy a fent megnevezett vezető beosztású kollégájának értékeléséhez véleményével szíveskedjen hozzájárulni! Ha a megfogalmazott állítással teljes mértékben egyetért, akkor ezt a 10-es oszlopban jelölje. Ha az állítással egyáltalán nem ért egyet, azt az 1-es oszlopban jelölje. A köztes értékeket értelemszerűen állapítsa meg. A kitöltés névtelenül történik, kérjük, hogy a kitöltött mérőlapot tegye az e célra kijelölt helyre. Segítségét köszönjük!
Az értékelés területe Az intézmény jogszerű működésének biztosítása 1.1. A vezető naprakészen rendelkezik a munkájához szükséges jogi ismeretekkel. 1.2. A vezető biztosítja a jogi szabályok változásának figyelemmel kísérését munkatársai számára. 1.3. A vezető a jogi elvárásoknak megfelelően szakszerűen elkészíti a belső szabályozó dokumentumokat. 1.4. A vezető biztosítja és segíti az intézményi szabályozó dokumentumok összehangolását. 1.5. A vezető jogszerűen jár el a döntéshozatali folyamatokban. 1.6. A vezető vállalja a szervezeti hierarchiában rá osztott jogi felelősséget. 1.7. A vezető az intézmény valós működése során a belső szabályozók szerint jár el. 1.8. A vezető folyamatosan ellenőrzi a jogszabályok betartását az intézmény mindennapi működésében. 1.9. A vezető rendszeresen ellenőrzi a területéhez tartozó dokumentumokat. 1.10. A vezető hatékonyan közreműködik az intézmény jogszerű működésének biztosításában.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az értékelés területe Forrásteremtés és elosztás 2.1. A vezető hatékonyan közreműködik az intézmény humán erőforrásának tervezésében. 2.2. A vezető jól összekapcsolja az egyes dolgozók és a szervezet szükségleteit. 2.3. A vezető segíti és támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. 2.4. A vezető hatékony eszközökkel elősegíti a munkatársak teljesítményének növelését. 2.5. A vezető elismeri a munkatársak teljesítményét. 2.6. A vezető közreműködik az intézmény működésének segítése érdekében szükséges külső szakmai segítség feltárásában, hasznosításában. 2.7. A vezető magáénak érzi rábízott környezetét, a maga eszközeivel gondoskodik arról. 2.8. A vezető aktívan közreműködik forrásteremtő pályázatok elkészítésében, lebonyolításában. 2.9. A vezető hatékonyan „mozgósítja” az emberi és tárgyi erőforrásokat az intézmény fejlesztése céljából. 2.10. A vezető együttműködik az intézmény gazdaságos működtetésében.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az értékelés területe A szervezeti struktúra és kultúra 3.1. Jól látja a szervezet céljait, és azonosul azokkal. 3.2. Részt vesz a szervezeti céloknak legjobban megfelelő struktúra kialakításában és működtetésében. 3.3.A vezető a szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelően vállal felelősséget. 3.4. A vezető az intézményi feladatmegosztás szerint végzi munkáját. 3.5. A vezető a szervezeti munkamegosztásban minden irányban hatékonyan együttműködik munkatársaival. 3.6. A vezető növeli a munkatársak elkötelezettségét az intézményi célok elérése érdekében. 3.7. A vezető tevékenyen bevonja a kollégákat a munkájukat befolyásoló döntések meghozatalába. 3.8. Tevékenyen bevonja a kollégákat a teljesítmény értékelésébe. 3.9. A vezető szorgalmazza a nyílt, őszinte visszajelzést a munkatársak között. 3.10. A vezető aktívan részt vesz a szervezeti kultúra intézményi szempontból jelentős elemeinek azonosításában, értékelésében és fejlesztésében.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az értékelés területe A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése 4.1. A vezető személyes példát mutat az intézményi értékrend képviseletében. 4.2. A vezető elvárja munkatársaitól az intézményi értékrend képviseletét. 4.3. A vezető közreműködik az intézmény jövőképének, küldetésének megvalósításában. 4.4. A vezető aktív szerepet vállal a pedagógiai tevékenységek tervezésében és megvalósításában, a napi pedagógiai munkában. 4.5. A vezető jól irányítja a tanórán kívüli folyamatokat. 4.6. A vezető aktív szerepet vállal az intézmény diákközösségét érintő programokban. 4.7. A vezető aktív szerepvállalást vár el kollégáitól az intézmény diákközösségét érintő programokban. 4.8. A vezető elvárja kollégáitól és folyamatosan ellenőrzi a helyi tanterv megvalósulását. 4.9. A vezető aktívan részt vállal a pedagógiai folyamatok értékelésében. 4.10. A vezető aktívan részt vállal a pedagógiai folyamatok fejlesztésében.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az értékelés területe Minőségirányítás, minőségfejlesztés 5.1. A vezető tudatosan tervezi az intézmény minőségügyi folyamatait. 5.2. A vezető aktívan részt vesz a működési körébe tartózó intézményi partneri körrel való együttműködés kialakításában. 5.3. A vezető jelentős szerepet tölt be a partnerekkel és a partnereket képviselő szervezetekkel való személyes kapcsolattartásban és a partnerek tájékoztatásában. 5.4. A vezető a saját területén feladatokat vállal a partnerek igényeinek, elégedettségének mérésében, elemzésében, értékelésében. 5.5. A vezető saját fejlődése és az intézmény képviseletének érdekében részt vesz szakmai és civil szervezetek munkájában. 5.6. A vezető saját területén biztosítja a folyamatos kommunikációt a teljes munkatársi körével. 5.7. A vezető részt vesz az intézményi nevelési-oktatási tevékenységek mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerének kialakításában, működtetésében. 5.8. A vezető részt vesz az intézményi nevelési-oktatási tevékenységek mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerének továbbfejlesztésében. 5.9. Folyamatosan értékeli a tervek teljesítését, jól tervezi és irányítja a korrekciós folyamatokat. 5.10. Az egyén és a szervezet egészére is fontosnak tartja a folyamatos fejlesztést és jól menedzseli ezeket a folyamatokat.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Összesítő a „Vezetői értékelő és önértékelő lap”-hoz
Az értékelt vezető neve:
Értékelések
Az értékelés területei Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Forrásteremtés és elosztás A szervezeti struktúra és kultúra A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése Minőségirányítás, minőségfejlesztés
ÖSSZESEN Feljegyzés:
Önértékelés
Vezetőtársak által végzett értékelés
3. számú függelék „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Pedagógus: Ellenőrzés, mérés
A teljesítményértékelés fő területe: 1. Szaktanári szerep értékelése Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás
Felkészültsége a szaktanári szerepre Módszer Interjú, dokuelemzés Irányított interjú az értékelttel. Célirányos képzettségek, továbbképzések, diplomák, tanúsítványok bekérése. Előírt képzettség, továbbképzés hasznosulása, folyamatos szakmai érdeklődés – évente legalább két külső intézményben szervezett továbbképzés
Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Szöveges:
Következmény Indoklás
Észrevétel:
Dátum:
értékelő
értékelt
Ellenőrzés, mérés
Terület Adatgyűjtés leírása
Elvárás Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Módszer Strukturált megfigyelés Tanóra látogatása legalább öt alkalommal, melyből három a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott tanulócsoportban. Szempont: tudatosság, célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók bevonása, értékelés. Tanórán kívüli foglalkozás látogatása legalább egy alkalommal a mérésvezető által meghatározott csoportban, illetve a pedagógus által meghatározott csoportban. Szempont: tudatosság, célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók bevonása. A tanítási szint a tudást, a megértést, illetve az alkalmazást szolgálja. Szakszerűség, következetesség. Tervezettség, célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók hatékony bevonása, folyamatos értékelés. Foglalkozásvezetése
Szöveges:
Következmény
Indoklás
Észrevétel: Dátum
értékelő
értékelt
Ellenőrzés, mérés
Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok
Értékelés Következmény
Indoklás
Észrevétel:
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Módszer Strukturált megfigyelés, összehasonlítás Tanóra látogatása legalább öt alkalommal, melyből három a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott tanulócsoportban. Szempont: a tananyag tartalma. A helyi tanterv időarányos teljesítése. A tanítás helyi tanterv szerinti tartalmi megfelelése
Szöveges:
Dátum Ellenőrzés, mérés
értékelő Terület Adatgyűjtés leírása
Elvárás Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
értékelt Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája
Módszer Strukturált megfigyelés, összehas. Óralátogatás legalább öt alkalommal lehetőség szerint három a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott tanulócsoportban. Ugyanezen csoportok legutóbbi írásbeli számonkérésének (dolgozat) áttekintése. Szempont: az értékelési módok használata (PP), indoklások alkalmazása, motiválása, a naplóban lévő érdemjegyek, azok száma, (PP) dolgozatjavítások szakszerűsége, következetesség (javítókulcs alkalmazása). A PP szerinti értékelés, dolgozatjavítások szakszerűsége, áttekinthetősége indoklások, következetesség .
Szöveges:
Következmény
Indoklás
Észrevétel:
Dátum
értékelő
értékelt
Ellenőrzés, mérés
Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Módszer Összehasonlító elemzés 1. Tudásszint mérése az iskolai gyakorlatnak megfelelő módon a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban). Célja az adott tanulócsoportra vonatkozó fejlődés, lemaradás vizsgálata. 2. Tantárgyi eredményei: tanított osztályok tantárgyi átlageredménye, felzárkóztatás, tehetséggondozás, országos mérési eredmények Az IMIP sikerkritériumai szerint. Tanítványai tantárgyi teljesítménye
Szöveges:
Következmény
Indoklás
Észrevétel: Dátum
értékelő
értékelt
Ellenőrzés, mérés
Módszer Strukturált megfigyelés
Terület
Pedagógusi jellemzői
Adatgyűjtés leírása
Interjú az értékelttel, a közvetlen szakmai vezetőjével (mk. vez, ig.h.), illetve legalább két fő közvetlen kollégájával (egyiket az értékelt választja). Kérdőíves mérés legalább négy osztályfőnök (ahol az illető tanít) kollégáját megkérdezve (kettőt az értékelt választ). Kérdőíves mérés az érintett pedagógus által tanított 3 tanulócsoportban, mely közül egyet a szaktanár, kettőt a mérésvezető határoz meg. Interjú és a kérdőív összeállításának szempontjai: a téma szempontjából az erősségei és a fejlesztendő területek, továbbá tervező munkája, fejlesztő tevékenysége (tantárgyi, nevelési, szervezeti), a tanulókhoz való viszonya, nevelési stílusa, motiváló ereje, kiegyensúlyozottsága, szakmai felkészültsége, értékelési képessége, tanulóinak menedzselése, az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe, felzárkóztató, tehetséggondozó szerepe.
Elvárás
A szempontok alapján a tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 75% felett, F: 50% alatt)
Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Szöveges:
Következmény Indoklás Észrevétel: Dátum
értékelő
értékelt
Pedagógus: Ellenőrzés, mérés
A teljesítményértékelés fő területe: Szervezeti szerep értékelése Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás
Módszer Irányított interjú Kérdőíves mérés Az SZMSZ-ből, a munkaköri leírásból, vagy egyéb megbízatásból adódó szerepére vonatkozó partneri interjú(k) alapján információk szerzése. Szempont: a vállalt feladatkör ellátása (jogszerűség, szakértelem, hasznosság). A szempontok alapján a tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 75% felett, F: 50% alatt) Az iskolai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep
Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Szöveges:
Következmény
Indoklás
Észrevétel:
Dátum
értékelő
értékelt
Ellenőrzés, mérés
Terület Adatgyűjtés leírása
Elvárás
Módszer Interjú, kérdőív
Munkatársi jellemzői
Interjú közvetlen szakmai vezetőjével (mk.vez.) Kérdőíves mérés a közvetlen munkatársai körében. Az információgyűjtés a következő magatartásformákra irányul: együttműködési képessége a munkatársakkal, a tanítványaival, az iskola többi tanulójával, a szülőkkel, egyéb partnerekkel. Követelményrendszere illeszkedése a közvetlen munkatársak gyakorlatához. Megjelöltetni a téma szerinti erősségeit illetve a fejlesztendő területeket. A munkatársi elégedettségi mutatók - a tízes skálán kapott átlageredmények - közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 75% felett, F: 50% alatt)
Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Szöveges:
Következmény Indoklás
Észrevétel: Dátum
értékelő
értékelt
Ellenőrzés, mérés
Terület Adatgyűjtés leírása
Elvárás
Szervezeti felelőssége Módszer Interjú, kérdőív Interjú az értékelttel, a közvetlen szervezeti vezetőkkel (mk. vez, ig.h.), illetve legalább két fő közvetlen kollégájával (egyiket az értékelt választja). Kérdőíves mérés legalább négy kollégáját megkérdezve (kettőt az értékelt választ). Szempontok: munkához való hozzáállása, feladatok (helyettesítés…stb) vállalása, szerepvállalás a szervezeti folyamatokban, aktivitása, s ennek hasznossága szervezeti fórumokon, egyéni érdekeinek összehangoltsága az iskola célkitűzéseivel. Szervezeti eseményekhez való viszonya. Szerepe az intézmény imázsában. A tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 75% felett, F: 50% alatt)
Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Szöveges:
Következmény Indoklás
Észrevétel: Dátum
értékelő
értékelt
Pedagógus Ellenőrzés, mérés
A teljesítményértékelés fő területe: Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Tanulók nyilvántartása Módszer ellenőrzés Osztályfőnökként: beírási napló, törzslap, osztálynapló, foglalkozási naplók, hátrányos helyzet, SNI, felzárkóztatásra szorulók, tehetséggondozást érdemlők, tanulóbalesetek, hiányzások, Szaktanárként a kötelező nyilvántartások vezetése. Napra kész, pontos.
Szöveges:
Következmény
Indoklás
Észrevétel: Dátum
értékelő
értékelt
Ellenőrzés, mérés
Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Intézményi dokumentációk Módszer interjú Interjú az értékelttel, majd ezen információk alapján interjúk a megnevezett dokumentációk elkészítéséért, fejlesztéséért felelős munkatársakkal. Aktív, támogató részvétel dokumentáció elkészítésében, fejlesztésében.
Szöveges:
Következmény Indoklás
Észrevétel: értékelő értékelt Dátum
értékelő
értékelt
Pedagógus Ellenőrzés, mérés
A teljesítményértékelés fő területe: ”Civil” tudásának jelenléte a szervezeti folyamatokban (3.2.4.4.) Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás
”Civil” tudásának jelenléte a szervezeti folyamatokban Módszer Interjú, dokuelemzés Munkaköri leírása, szakmai vezetővel készített interjú, az értékelttel készített interjú, az aktuális éves munkaterv és az előző évi beszámoló alapján megállapítani, hogy a szakmai tudásán, kompetenciáján kívüli tudásait milyen mértékben hasznosítja a szervezet. Jelenjenek meg a feladatvégzésében a szaktudása mellett a „civil” tudásának elemei, de vezetői koordináció mentén, összhangban az intézményi stratégiával és operativitással.
Tapasztalatok
Értékelés
Kiváló Megfelelő Fejlesztendő
Szöveges:
Következmény Indoklás
Észrevétel: Aláírások, dátum
értékelő
értékelt
Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Szaktanári szerep értékelése Foglalkozásvezetése Pedagógus neve: Óralátogatások 1.alkalom 2 alkalom. dátum értékelő tanulócsoport SZEMPONTOK tervezettség célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók bevonása, folyamatos értékelés
(Az értékelés a 10-es skálán történik) 3.alkalom 4.alkalom
Szöveges megjegyzések
Mérést végző aláírása
Pedagógus aláírása
5.alkalom
Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Szaktanári szerep értékelése Követelményrendszere Pedagógus neve: Óralátogatások 1.alkalom 2 alkalom. dátum értékelő tanulócsoport SZEMPONTOK
(Az értékelés a 10-es skálán történik) 3.alkalom 4.alkalom
„tanítási szint” * számonkérés **
Szöveges megjegyzések
Mérést végző aláírása Pedagógus aláírása *A „tanítási szint” a PP szerinti-e, azaz a tudást, a megértést, illetve az alkalmazást szolgálja-e? **A számonkérés a tanítási szinthez igazított-e?
5.alkalom
Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Szaktanári szerep értékelése Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája Pedagógus neve: Óralátogatások 1.alkalom 2 alkalom. dátum értékelő tanulócsoport SZEMPONTOK Értékelés PP szerint Indokol, motivál Naplóban lévő érdemjegyek száma Dolgozatjavítások: szakszerűsége, áttekinthetősége Dolgozatjavítások indoklások, következetesség
(Az értékelés a 10-es skálán történik) 3.alkalom 4.alkalom
Szöveges megjegyzések
Mérést végző aláírása
Pedagógus aláírása
5.alkalom
Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez”4-es számú mérőlap a pedagógus teljesítményének MIP szerinti értékeléséhez (Figyelem! Kétoldalas!) Szaktanári szerep értékelése - Pedagógusi tulajdonságai Pedagógus neve:
Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy a megnevezett kollégájának értékeléséhez véleményével szíveskedjen hozzájárulni! A 10-es skálát alkalmazva jelölje az alábbi táblázatban, hogy a felsorolt tulajdonságok milyen mértékben jellemzik kollégáját (1-es jelentése: egyáltalán nem; 10-es jelentése: teljes mértékben) Kérjük, összesítse értékelését! A kitöltés névtelenül történik, kérjük, hogy a mérőlapot tegye az e célra kijelölt helyre. Segítségét köszönjük!
Értékelt szerep Pedagógusi, munkatársi jellemzői 1. Pedagógiai tervező munkája tudatos. 2. Szakmai felkészültsége magas szintű. 3. Tehetséggondozó munkája eredményes. 4. Felzárkóztató tevékenysége eredményes. 5. Értékelési gyakorlata reális. 6. Motiváló ereje jelentős. 7. Nevelési stílusa eredményes. 8. Ügyeleti, felügyeleti munkája. 9. Szerepet vállal a diákközösséget érintő programokban. 10. A vállalt szaktanári feladatait magas színvonalon látja el. ÖSSZES ÉRTÉK Szervezeti szerepe, felelőssége
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Értékelt szerep Pedagógusi, munkatársi jellemzői 11. Értékközvetítésben vállalt szerepe követendő. 12. Normaközvetítésben vállalt szerepe jó. 13. Kiegyensúlyozottsága. 14. Tantárgyi fejlesztő tevékenysége hatékony. 15. Szakmai feladatok megvalósításában aktív szerepet vállal. 16. Követelményrendszere illeszkedik a közvetlen munkatársak gyakorlatához. 17. Tanítványaival való együttműködése eredményes. 18. Az iskola tanulóival való viszonya emberi. 19. Kollegális kapcsolataiban együttműködő. 20. Szülőkkel való kapcsolattartása partneri. ÖSSZES ÉRTÉK Szervezeti szerepe, felelőssége
1
2
3 4 5
6 7
8 9 10
21. A vállalt szervezeti feladatait magas színvonalon látja el. 22. Fejlesztő tevékenysége a szervezetben pozitív hatású. 23. A feladatok megvalósításában jelentős többletmunkát vállal. 24. A fórumokon (pl. értekezletek) hasznosan közreműködik. 25. Egyéni érdekei összehangoltak az intézmény célkitűzéseivel.
26. Részt vesz a szervezeti programok szervezésében, előkészítésében. 27. Részt vesz a szervezeti programokon. 28. Aktív szerepet vállal az intézményi PR munkában. 29. Szervezeti felelőssége példaértékű. 30. Egyéni fejlődése folyamatos.
AZ ÖSSZES ÉRTÉK EGYÜTTESEN:
81
4. számú függelék A teljes körű intézményi önértékelés szempontrendszere 1.
VEZETÉS
1.1 Hogyan mutatnak példát és teszik láthatóvá vezetők a minőségügy iránti elkötelezettségüket a szervezeten belül? 1.2 Hogyan teszik láthatóvá elkötelezettségüket, jó gyakorlatukat a szervezeten kívül, s hogyan működnek együtt a vezetők a partnerekkel? 1.3 A folyamatos fejlesztést hogyan támogatják, segítik elő és ismerik el a vezetők, a szervezeten belül és kívül? 2.
POLITIKA ÉS STRATÉGIA
2.1
A vezetők milyen információk alapján alakítják ki stratégiájukat és éves terveiket, hogyan számszerűsítik céljaikat, és hogyan mérik azok megvalósulását? A vezetők hogyan vizsgálják felül, és hogyan aktualizálják stratégiájukat és éves terveiket, hogyan javítják az érintettek igényeinek megfelelően szervezeti működésüket a fejlesztési akciótervek segítségével? Hogyan ismerteti meg a szervezet a külső és belső érintettekkel a stratégiát, terveket és azok változásait?
2.2 2.3
3.
EMBERI ERŐFORRÁS
3.1
Hogyan tervezi, fejleszti emberi erőforrását a szervezet, hogyan méri és fejleszti a dolgozók szakmai tudását, a team-munka, és a folyamatos fejlesztés képességét, készségét? Hogyan motiválja, bátorítja a szervezet az egyéneket, teameket a folyamatos fejlesztésre és a kitűzött célok elérésére? Hogyan ismeri el a szervezet az egyének és csoportok fejlesztési javaslatait, ötleteit, teljesítményét és az innovációt?
3.2 3.3
4.
4.1 4.2 4.3
PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK A szervezet hogyan tervezi meg és menedzseli külső partnerkapcsolatait és belső erőforrásait a politika és stratégia támogatásának, és a munkafolyamatok hatásos és hatékony működtetésének érdekében. A szervezet hogyan építi ki és menedzseli külső partnerkapcsolatait? A szervezet hogyan menedzseli pénzügyi erőforrásait és információit? A szervezet hogyan menedzseli ingatlanjait, berendezéseit, technológiáját, egyéb erőforrásait?
82
5.
5.1 5.2 5.3
FOLYAMATOK A szervezet hogyan tervezi, menedzseli és fejleszti folyamatait a politika és stratégia támogatása érdekében, az érintettek teljes megelégedettségére, valamint a számukra nyújtott érték növelése céljából. A szervezet hogyan ismeri meg partnerei igényeit, elvárásait, hogyan tervezi és fejleszti az elvárások és az elégedettség alapján szolgáltatásait? A szervezet hogyan alakította ki, hogyan tervezi és irányítja folyamatait, kulcsfolyamatait? A szervezet hogyan fejleszti tovább folyamatait a belső és külső mérések, visszajelzések, a dolgozók és a teamek innovatív ötletei, javaslatai alapján?
6.
A PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK Az intézmény a minőségirányítási programban meghatározottak szerint méri közvetlen partnerei elégedettségét, melyek eredményeit az alábbiakban mutatjuk be. (E fejezetbe a „partnerek” alatt a saját dolgozót nem értjük.)
6.1 6.2
Mi a partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről? Hogyan alakulnak a belső teljesítménymutatók a partneri elégedettség kielégítésére vonatkozóan?
7.
A DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK
7.1 7.2
Hogyan értékelik a dolgozók a szervezet tevékenységét? Hogyan alakulnak a belső teljesítménymutatók a dolgozói elégedettség kielégítésével kapcsolatban?
8.
A TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS ERDMÉNYEK Milyen eredményeket ér el a szervezet a közvetlen környezetre (település, régió) és a nemzeti közösségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban? 8.1 Milyen eredményeket ért el a szervezet a közvetlen környezetében, (település, régió) és azon kívül a társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban? 9.
KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ér el a szervezet a tervezett teljesítményével kapcsolatban? 9.1 Milyen kulcsfontosságú eredményeket ért el a szervezet? 9.2 H o g y a n a l a k u l n a k a s z e r v e z e t k u l c s f o n t o s s á g ú m utatói?
104
ZÁRADÉK A Minőségirányítási Program módosítását – az 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 40. § (11.) bekezdésének figyelembe vételével – az Iskolaszék, a Szülői Munkaközösség, a Diákönkormányzat 2007. március 28-án megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolja.
…………………………….. Szülői Munkaközösség képviselője
………………………….. Iskolaszék képviselője
…………………………… Diákönkormányzat képviselője
A Minőségirányítási Program módosítását a nevelőtestület a 2007. március 26-án tartott értekezletén elfogadta.
………………………………. Kálmán Katalin MIP vezető
Székesfehérvár, 2007. március 28.
…………………………….. Móder Józsefné igazgató
