KÁLNOKI-GYÖNGYÖSSY MÁRTON:
SZAKMAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (2012-2017)
Szentendre, 2012. február 20.
1
Tartalomjegyzék I./ HELYZETÉRTÉKELÉS
1.
I.A/ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK, ALAPVETÉSEK
2.
I.B/ A MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET ÁTALAKÍTÁSA
6.
1./Egységes megyei múzeumi szervezet létrehozása
7.
2./ A megyei fenntartású közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek számának
8.
csökkentése 3./ Kiszervezés (takarítás, teremőrzés, őrzés-védelem)
9.
4./ A 2011. évi reorganizáció
10.
I.C/ BERUHÁZÁSOK, FEJLESZTÉSEK
13.
1./ Anna-Ámos Múzeum megújítása
13.
2./ A Kovács Margit Múzeum megújítása
15.
3./ Pajor Kúria: a Ferenczy Múzeum új épülete
15.
4./ A Castrum project újragondolása
17.
5./ Régészeti bázis, látványraktár és múzeumpedagógiai foglalkoztató (Gödöllő)
18.
6./ MűvészetMalom (Szentendre)
19.
7./ Kiemelt jelentőségű Pest megyei romok
20.
8./ MuseumComplex Kft.
21.
II./ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK
23.
II.A/ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT
23.
II.B/ A PEST MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA – MÚZEUMI KÖZPONT ÉS ÚJABB
27.
FEJLESZTÉSEK II.C/ KUTATÁSI TERÜLETEK
30.
II.D/ KIÁLLÍTÁSOK, RENDEZVÉNYEK, FOGLALKOZÁSOK
34.
II.E/ CÉLCSOPORTOK ÉS LÁTOGATOTTSÁG
38.
II.F/ KIADVÁNYOK
40.
2
I. HELYZETÉRTÉKELÉS 2006 végére a Pest Megyei Önkormányzat költségvetési helyzete miatt intézményei működtetésében jelentős mértékű racionalizációra kényszerült. A költségvetési kényszeren túl azonban helyzet arra is alkalmat adott, hogy megvizsgáljuk: az évtizedes, olykor fél évszázados struktúrák mennyiben feleltek meg a 21. század kihívásainak. Az átalakításoknak így egyaránt fontos szempontja lett a gazdaságosság és a hatékonyabb feladatellátás megvalósítása. Az ekkor megindult átszervezések és intézkedések következtében (amelyek során néhány statikus gyűjteményű „kismúzeumot” települési önkormányzati kezelésbe adtunk át: Abony, Isaszeg, Nagytarcsa, Penc) a megyei múzeumi szervezet külső- és belső helyzete, működése 2009-re stabilizálódott. Sajnos a központi támogatások 2009-ben és 2010-re olyan mértékben csökkentek, hogy a megyei múzeumigazgatóságok léte országos problémává vált. 2011-ben lezajlott a megyei önkormányzatok és intézményeik konszolidációja, ezzel a megyei múzeumi rendszer állami kezelésbe került. Pest Megye egykoron megyei önkormányzati fenntartású múzeumának központja, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága ma is Szentendrén működik. Irányítása alá tartozik a város tíz kiállítóhelye, a megye öt – korábban területi múzeumként működő – intézménye (1963-ban Cegléd és Vác, 1986-ban Aszód és Nagykőrös, 1992-ben Ráckeve kapta meg ezt a besorolást) és további négy kismúzeum, illetve tematikus gyűjtemény (Szob, Tápiószele, Verőce, Zebegény). 2008-ban – az átszervezések következtében kialakult új helyzetnek megfelelően – módosultak az alapító okiratok: Vác és Cegléd tarthatta meg az önálló területi múzeumi státust, Aszód, Nagykőrös és Ráckeve (változatlan gyűjtőkörrel) muzeális gyűjtemény és kiállítóhely besorolást kapott (Aszód és Nagykőrös besorolása 2011-ben megváltozott mindkettő közérdekű muzeális gyűjtemény). A szakmai munkát három területi szakmuzeológus osztály (megyei régészeti valamint két történeti-néprajzi osztály) látja el, megyei szintű feladatköre van a képzőművészeti osztálynak és a restaurátor csoportnak, valamint a szervezési osztálynak, amelyhez az üzemeltetési, kiállítás rendezési és közönségkapcsolati feladatok tartoznak. Az államosítást követően várhatóan módosulni fog az intézmény Alapító Okirata, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata, ezzel kapcsolatosan azonban a pályázat
3
írásakor még semmilyen érdemi-tartalmi tény nem ismert. A módosításokhoz a kultúráért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.
A) TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK, ALAPVETÉSEK
Az állam fontos feladata a természet és társadalom kulturális javainak gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. (Ezt a feladatot korábban a megyei önkormányzatok látták el, az azóta már hatályon kívül helyezett jogszabály alapján: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdés a) pontja.) Az állam múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik a kulturális javak gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról és bemutatásáról, a régészeti örökség védelméről (a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45.§ (1) bekezdés, a továbbiakban: Kultv.). A múzeumi szervezetnek ezek a kötelező alapfeladatai. A megyei múzeum felelőssége az alapfeladatok magas szakmai színvonalon történő, hatékony és gazdaságos ellátása. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (a továbbiakban: PMMI), mint megyei múzeumi szervezet a múzeumi alapfeladatok egységes ellátásának intézményrendszere, amelyen belül különböző szakmai besorolású, (a kultúráért felelős miniszter által kibocsátott) működési engedéllyel, de jogi személyiséggel nem rendelkező muzeális intézmények működnek (vö.: Kultv. 45. § (2) bekezdés). A megyei múzeum (Ferenczy Múzeum, Szentendre) a megyei múzeumi szervezet irányító intézménye. Gyűjteményi anyagában öt muzeológiai szakág (magas színvonalon) képviselt. Gyűjtőterülete az adott megye és az abban található megyei jogú város közigazgatási területére terjed ki (vö.: Kultv. 45/A. § (1) bekezdés). A megyei múzeum többek között: a) közreműködik a miniszter és a kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) területi feladatainak ellátásában, b) elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a megye közigazgatási területén tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk összehangolását, valamint az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét;
4
c) a megye közigazgatási területén és a megyében levő megyei jogú városban ellátja a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, mentését és régészeti feltárásokat végez; d) szakmai nyilvántartása alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről; e) a régészeti feltárás esetén előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a múzeum köteles a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni; f) részt vesz a megye közigazgatási területén lévő régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető, illetőleg a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális közgyűjteményben történő elhelyezésében; g) szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében; h) ellátja továbbá a megyei múzeumi szervezet működésével kapcsolatos funkcionális feladatokat.
A PMMI, mint megyei múzeumi szervezet háromszintű intézményrendszer. Itt jól érzékelhető a területi múzeumok által gondozandó saját közérdekű muzeális intézmények száma. A területi múzeumok számos olyan muzeális intézmény szakfelügyeleti jellegű gondozását is ellátták, amelyeket települési önkormányzatok tartanak fenn. A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel, egy, esetleg több települési önkormányzat területére kiterjedő gyűjtőkörrel rendelkezik. (vö.: Kultv. 46.§ (1) bekezdés).
Meg kell jegyezni, hogy a megyei múzeumi szervezetek létrehozásának idején (1963-tól) az ország megyéit tekintve Pest megyében működött a legtöbb, legszínesebb múzeumi intézmény. Ezek többnyire állami fenntartású, városokban, kistelepüléseken, önként, lelkesedésből gyűjtött műtárgygyűjteményre alapozott múzeumok voltak, amelyek egy része a múzeumi szervezetté alakulás után megmaradt kiállítóhelynek, falumúzeumnak, míg egy másik része esetleges módon emelkedett – akkor még tájmúzeumi – most területi múzeumi rangra. Gyűjteményük mennyisége, minősége, és nem utolsó sorban szakember ellátottságuk és érdekérvényesítési intenzitásuk alapján sorolták ezeket tájmúzeummá. (Arany János Múzeum, Nagykőrös, Petőfi Múzeum, Aszód és Árpád Múzeum, Ráckeve volt a három legkésőbb területi múzeumi rangot megszerzett intézmény.)
A korábbi szabályozás egy meglévő múzeumi struktúrát ismert el, a már létező múzeumokat intézménnyé nyilvánította (működési engedélyek kiadásával) a fentebb ismertetett háromszintű szakmai besorolásnak, minősítésnek megfelelően (megyei múzeum, területi/tájmúzeum és közérdekű muzeális gyűjtemény/kiállítóhely), a szakmai követelmények ismeretében. Működési engedély csak akkor adható, ha a muzeális intézmény tulajdonosa (fenntartója) biztosítani tudja – a miniszter által kiadott szakmai normatíváknak 5
megfelelő – folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges feltételeket (vö.: Kultv. 39.§ (5)). Az ágazati törvény 1997. évi hatálybalépése után több mint egy évtizeddel született meg a végrehajtási rendelet, amely a szakmai normatívákat is tartalmazza, részlegesen. Olyan önálló rendelet, amelyben a szakmai normatívák rögzítve lennének, még nem került kiadásra. 2007-ben így csak a korábbi gyakorlatból lehetett kiindulni, azaz területi múzeumi besorolást az az intézmény kaphatott, amely több szakágat ölelt fel, minden szakágra tekintettel rendelkezett szakmuzeológussal, gyűjteménykezelővel, valamint legalább egy szakrestaurátorral, illetve restaurátor műhellyel, műtárgyraktárral. Ezen feltételeknek a PMMI öt területi múzeuma megfelelt.
Közérdekű muzeális gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek
minősíti.
Ezen
gyűjtemények
lehetnek
különösen:
helytörténeti,
intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűjtemények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények (Kultv. 48.§ (1)-(2) bekezdések). Közérdekű muzeális kiállítóhely az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, régészeti park, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, régészeti lelőhelyek, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására. A közérdekű muzeális gyűjtemény, illetőleg kiállítóhely vezetőjét a megyei szervezet részeként működő muzeális intézmény esetében annak igazgatója bízza meg, illetve vonja vissza megbízatását (Kultv. 48.§ (3)(4) bekezdés). Itt nem követelmény a szakmuzeológus alkalmazása, kizárólag közművelődési szakember alkalmazását írta elő az ágazati minisztérium.
Bizonyos szempontból maga a megyei múzeumi szervezet is áttörte már ezt a hatvanas években kialakult struktúrát, hiszen először Vecsésen, majd Abonyban is kialakult egy-egy régészeti bázis. (A vecsési bázist a PMMI 2007. március végén kénytelen volt föladni, mivel a bérleti szerződés lejárt.) A feltárások, a beruházások kényszerítették ki ezt a változást, mivel a megelőző feltárásokat jól felszerelt, nagyobb létszámú teamekben érdemes végezni. A beruházások kapcsán jelentkező hatalmas mennyiségű leletet el is kellett helyezni, ennek érdekében a PMMI 2006 előtt több 6
raktárfejlesztést hajtott végre, közülük kiemelendő a cegléd-alszegi úti raktár kialakítása. A Ceglédi raktár – bár jelenleg a Kossuth Múzeum része – messze túlnő a területi múzeumi kereteken, és az abonyi bázissal szerves együttműködésben alkalmas volt a megye déli területein zajló megelőző régészeti feltárások leletanyagának a feldolgozást követő befogadására. A PMMI megyei és városi múzeumi feladatokat lát el központjában, Szentendrén, emellett megfelel egy országos jelentőségű kulturális központ és turisztikai desztináció elvárásainak is. Szentendre sajátos helyet foglal el a magyar városok s egyúttal a főváros környéki agglomeráció települései között is; alig 25 ezer fős lélekszámával kisvárosnak számít, ugyanakkor tavasztól őszig hétvégéken a lakosságszám közel megduplázódik a hétvégi házakban nyaralókkal és turistákkal. Szentendrén az 1980-as évek végén és különösen a rendszerváltás után előbb lassú, majd egyre drámaibb látogatószám csökkenés következett be, amely mélypontját 2000 és 2002 között érte el. Ennek okai elsősorban az általános művelődési szokások megváltozása, Szentendre város turisztikai vonzerejének csökkenése („elbazárosodás”), de bizonyára nagy szerepet játszik ebben a sok éven át változatlan állandó kiállítások, s a múzeumépületek amortizálódása is. A Szentendrén kívüli muzeális intézmények esetében – leszámítva a zebegényi Szőnyi Múzeumot, a váci ’memento mori’ kiállítást és a tápiószelei Blaskovich Múzeumot – még ennél is rosszabb volt a helyzet: a kiállítások elöregedtek, az épületek lepusztultak, a szakalkalmazottak zömmel fásultak voltak... A fentieknek megfelelően a PMMI és tagintézményei 2006 végén egy többszintű, számos felesleges párhuzamossággal bíró, nehezen reagáló muzeális intézményrendszer keretei között fejtették ki tevékenységüket. Az intézmény működését – a megyei szintű feladatok ellátását – hátráltatta a túlzott széttagoltság, a vezetői kompetenciák zavara, az egyes területeken mutatkozó szabályozatlanság, a más területeken tapasztalható túlszabályozottság. A területi múzeumokban nem volt biztosított a teljes körű szakmai irányítás: például a régész muzeológus munkairányítója néprajzos igazgató; pedig kívánatos lett volna, hogy a munkáltató és a munkavállaló között a munkairányítói jogokat azonos szakmához tartozó, vezető besorolású közalkalmazott gyakorolja, természetesen a területi múzeumigazgatóval egyeztetve.
7
160000 140000 120000 100000
fizető
80000
ingyenes
60000
összes
40000 20000 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
A PMMI muzeális intézményeinek látogatói, 2006-2011
B) A MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET ÁTALAKÍTÁSA Ahhoz, hogy a törvényi előírásoknak megfeleljen a múzeumi feladatellátás, továbbra is Pest megye területét lefedve kellett végezni a múzeumi alapfeladatokat. Az átszervezés két alapfeltétele egy jelentős mértékű informatikai fejlesztés és az outsourcing. A Pest Megyei Közgyűlés 2007. március 30-án döntött a megyei múzeumi szervezet átalakításáról a 112/2007. (03.30.) – 117/2007. (03.30.) számú határozataiban. Az átalakítást a közgyűlés korszerűsítéssel, hatékonyabb és gazdaságosabb működés kialakításával indokolta. A döntés meghozatalakor figyelembe vették a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 2001-ben lefolytatott vizsgálat megállapításait is. Az elmúlt másfél évtizedben megnövekedett feladatok ellátása érdekében és a nehezített közlekedési körülményekre tekintettel, valamint a 21. századi követelményekhez való felzárkózás okán is kiemelten fontos volt a szervezet átalakításával egyidőben a megye múzeumi telephelyeit lefedő informatikai hálózat kiépítése és a lehetőségek folyamatos bővítése, fejlesztése. Létkérdés volt a digitális műtárgynyilvántartó rendszerek (szoftver, hardver) fejlesztése, akkreditálása és működtetése, a mérhetetlen mennyiségű adatbevitelre humán erőforrások találása. A fejlesztés a megyei múzeumi szervezet saját erőforrásai bevonásával, saját hatáskörben – a fenntartói jóváhagyást követően (beruházási célokmány elfogadásával) – volt végrehajtható.
8
1./ Egységes megyei múzeumi szervezet létrehozása A hat területi múzeum területi feladatellátását felváltotta egy, Pest megyét északdél irányban két szektorra osztott, szakmai osztályok általi feladatellátás (Északi szektor, Déli szektor). Az Északi szektor területi központja („súlyponti helye”) Szentendre, a Déli szektor területi központja Cegléd lett. A hatékony informatikai fejlesztés révén a központ egyre inkább virtuális értelmet nyerhet, a muzeológusi szakmai tevékenység ugyanis nem teszi szükségessé a napi vezetői ellenőrzéseket, a „kimenet” elsősorban a teljesítményen mérhető le. A területi múzeumok személyi állományát a szakmai osztályokba átcsoportosítva, a szakminisztériumnál kezdeményeztük a működési engedélyek módosítását. Formailag nem történt más, mint a területi múzeumok gyűjteményeit őrzési helyük megtartásával egy központosított szervezet kezelésébe adtuk: a gyűjtemény gondozásáért felelős muzeológusról továbbra is a megyei múzeumigazgató gondoskodott (gyakorolja a munkáltatói jogokat), míg a szakmai irányítást a területi múzeum igazgatója helyett egy területi szakmai osztályvezető tátja el (munkairányítói jogkör). A területi múzeumok gyűjteményei és könyvtárai őrzési helyüknek és kiállítóhelyi funkciójuknak megtartása két dolog miatt volt indokolt: látogatottságuk elfogadható, a település kultúrájába való beágyazottságuk mély, illetve gyűjteményi anyagukat tekintve hasznos és költségkímélő, ha nem kell mozgatni, költöztetni a raktári és a könyvtári állományokat sem. Gyűjteményi egységként inkább gazdagítják a megyei szervezetet, mint a megyei múzeumba történő beolvasztással. A programszervezésért, az azonnali intézkedésért minden egykori területi múzeumban egy közművelődési szakember lett felelős. Feladata lett az időszaki kiállítások és múzeumpedagógiai programok megszervezése, az állandó kiállítások gondozása, a bevételképző lehetőségek feltárása. Neki kell jeleznie a megyei múzeum vezetése felé, ha az üzemeltetéssel kapcsolatban bármilyen intézkedésre szükség van. Együttműködik a muzeológusokkal, az illetékes területi osztályvezetőkkel a minél színvonalasabb kiállítások és rendezvények megszervezésében. Az átalakítás a szakalkalmazotti létszám gyűjteményarányos megállapítása, átszervezése révén további megtakarításokat is eredményezett, mivel elegendő lett egy szervezetileg egységes, de különböző telephelyeken működő restaurátorcsoport és kiállítás rendező csoport fenntartása, és az ellátandó feladatokat térségi koordináció révén hatékonyabban és gazdaságosabban lehet végezni. Az átszervezés jelentős változtatást igényelt a régészeti tevékenységekkel kapcsolatban is. A megyei múzeumi szervezet ásatási kapacitásának növelése, az ásatások szakmai színvonalának emelése, a hatékony, gyors, ugyanakkor tudományosan is jó minőségű feladatellátás érdekében két nagyobb régészeti bázisra volt szükség. A megye déli területeinek ellátására az abonyi bázis és a ceglédi régészeti raktár megfelelő hátteret biztosított, az északi területek vonatkozásában azonban mindenképpen egy új bázis létrehozására került sor Gödöllőn. A bázisok kellő felszerelése, a szakember-állomány csoportosítása, szakmai teamek megalapítása révén a Közép-Magyarországi Régió legütőképesebb régészeti szervezetét hoztuk létre.
9
Az Északi szektor (Szentendrei, Pilisvörösvári, Budaörsi, Szobi, Váci, Dunakeszi, Aszódi és Gödöllői kistérség) múzeumi feladatait a Szentendre (régészeti, képzőművészeti, néprajzi-történeti osztályok), a déli szektorét (Nagykátai, Monori, Ceglédi, Ráckevei, Gyáli, Dabasi kistérség) a Cegléd központtal létrehozott osztályok (régészeti, néprajzi-történeti osztályok) látták el. A megyei szinten teljesen egységes gazdasági, igazgatási, üzemeltetési, közönségkapcsolati és marketing-feladatokat továbbra is a „központ” (Ferenczy Múzeum) látja el. Az átszervezési javaslat egyik előnye az volt, hogy szakmai alapon álló osztályok jöttek létre, megszűntek az érdekellentétek a kismúzeumok között, a gyűjtőterület gondozása során a korábbinál nagyobb mértékben érvényesülhetnek a szakmai szempontok. Másrészt a PMMI aránytalanul nagy vezetői létszáma (4 magasabb vezető beosztású közalkalmazott, 11 vezető beosztású közalkalmazott) arányosan csökkenthető volt (az akkori tervek szerint 3 magasabb vezető beosztású közalkalmazottra és 8 vezető beosztású közalkalmazottra). A 2007 decemberében megvalósított informatikai fejlesztésnek köszönhetően megújult az intézmény számítástechnikai eszközparkja is, mind az egyes dolgozók által használt asztali és kézi számítógépek tekintetében, mind az egyes munkacsoportok által használt
multifunkciós
irodagépek
kapcsán.
Az
informatikai
beruházás
során
költséghatékonyabb és gyorsabb lett az intézmény ügyvitele, amelyhez fent nevezett fejlesztéseken kívül nagyban hozzájárult még az integrált ügyiratkezelői rendszer bevezetése is, mellyel rengeteg fölösleges papír elhasználását takaríthatja meg az intézmény.
2./ A megyei fenntartású közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek számának csökkentése A közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek tekintetében a jelenlegiekből országos
jelentőségüket,
eredményességüket,
a
település
kultúrájába
való
beágyazottságukat, valamint az elmúlt évek látogatószámát tekintve mindenképpen megtartandónak ítéltük a Tápiószelei Blaskovich Múzeumot (az ország egyetlen épen maradt köznemesi kúriája és eredeti berendezései), a Zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumot és a Verőcei Gorka kiállítóhelyet. A többi közérdekű muzeális gyűjtemény és kiállítóhely működtetésére két javaslat született: 10
1.) meg kell próbálni felajánlani az illetékes helyi önkormányzatnak vagy civil szervezetnek, 2.) vagy a megyei múzeum legközelebbi raktárába beszállítva őrizni tovább. A kiürült ingatlanokat a második esetben értékesíteni lehet (kivéve Abonyt, mert az a települési önkormányzat tulajdonában volt). Felmértük, hogy a „kismúzeumok” sorsának rendezése azonban csak egy 1-3 éves program keretében, fokozatosan oldható meg. A program sikeres végrehajtása esetén, legkésőbb három év elteltével a PMMI közalkalmazotti létszáma további 14 fővel csökkent. A helyi önkormányzatok vagy civil szervezetek kezelésében működő közérdekű muzeális gyűjtemények fölötti szakmai felügyeletet a megyei múzeumi szervezet továbbra is ellátja. A szentendrei kiállítóhelyek műtárgyanyaga a Castrum területén tervezett új múzeum megépülésének függvényében összevonhatónak tűnt, illetve gyűjteményi raktárba történő elhelyezésük is fölmerült – az örökösökkel való tárgyalás és megegyezés után. A kiállítóhelyek sorsának rendezésére azonban csak a Castrum-project függvényében kerülhetett sor, erről dönteni csak akkor volt indokolt, ha a beruházás megkezdődik. Országos jelentősége miatt a Kovács Margit Kerámiagyűjteményt mindenképpen a megyei múzeumi szervezet keretei között tartandónak minősítettük. A Castrum-project ellehetetlenülése miatt végül a szentendrei kismúzeumi rendszer fönntartása mellett döntöttünk.
3./ Kiszervezés (takarítás, teremőrzés, őrzés-védelem) A PMMI bérköltségének jelentős hányadát, az alkalmazotti létszámnak pedig több mint felét a nem szakalkalmazotti foglalkoztatás (ügyviteli alkalmazott, portás, takarító, teremőr stb.) tette ki. Ezért egyes, nem szakalmazottak által ellátott feladatokat (pl. takarítás, teremőrzés, őrzésvédelem) – a nagyobb hatékonyság és a költségtakarékosság jegyében – kiszervezéssel javasoltunk megoldani, mert ezáltal jelentősen csökkent a közalkalmazotti létszám (az eredeti tervek szerint 60 fővel), hatékonyabbá válhat a feladatellátás. A választott jogviszony vállalkozói szerződés lett. Ennek keretében azonban – a szociális szempontokra, valamint a helyismeretre tekintettel – elértük, hogy a feladat ellátására szerződő vállalkozó legalább részben „visszaalkalmazza” az intézmény közalkalmazotti státuszból elbocsátásra kerülő munkavállalóit.
11
400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0
bér járulék dologi
2006
2007
2008
2009
2010
2011
A PMMI költségvetése a kiadási oldal meghatározó elemei (ásatások nélkül), 2006-2011
A szerkezeti átalakítás és a kiszervezés könnyített a PMMI költségvetési helyzetén. A körülmények javulása tükrében további területeken is változást tudtunk elérni: vonzó időszakos kiállítások, bővülő programkínálat, együttműködési szerződések stb., mindez azonban fejlesztések és beruházások nélkül nehezen lett volna megvalósítható.
4./ A 2011. évi reorganizáció A Pest megyei múzeumi szervezet esetében sem a hálózat további leépítésével (egyes muzeális intézmények településeknek történő átadásával, megszüntetésével), sem pedig a nyitvatartási idő drasztikus csökkentésével nem lehet már jelentős megtakarítást elérni. Egy ilyen folyamat egyúttal a PMMI bevételszerző képességét radikálisan rontaná: egyrészt jelentősen csökkennének a klasszikus múzeumi bevételek (belépőjegy- és kiadvány), másrészt a régészeti gyűjtemények átadásával egyúttal az ásatási bevételeket is át kellene adni a települési fenntartású muzeális intézményeknek. Ezen utóbbiak bruttó összege 2011-ben mintegy 600 millió forint volt, amely több mint a PMMI ásatások nélküli költségvetése. A Pest Megyei Közgyűlés 14/2011. (01.28.) sz. KGYH határozatában döntött a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága intézményhálózatának racionalizálásáról. A PMMI megvizsgálta a határozat végrehajthatóságát, ennek keretében felmérte valamennyi telephely, muzeális intézmény adottságait, és megállapítást nyert, hogy annak maradéktalan végrehajtása esetén Pest Megye Önkormányzatának nagyon jelentős kártalanítási összegeket kellene megfizetnie, mivel a muzeális intézményeknek helyet adó
12
ingatlanok jelentős része, valamint több ezer műalkotás feladatellátást szolgáló kedvezményes
adásvétel,
ajándékozás,
illetve
végrendelet
útján
(bemutatási
kötelezettséggel) kerültek a PMMI birtokába és Pest Megye Önkormányzatának tulajdonába. Ezekben az esetekben Pest Megye Önkormányzata nemcsak az örökösökkel, hanem a Magyar Állammal is jogvitába kerülhetett volna. A PMMI legtöbb muzeális intézményét az elmúlt években elnyert európai uniós támogatás révén fenntartási kötelezettség is terheli. A határozat végrehajtása esetén összességében több száz millió forint értékű visszafizetési kötelezettség keletkezhet. A fentiek alapján a korábban meghozott határozat módosítása volt szükséges. Három muzeális intézmény (aszódi Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, nagykőrösi „Arany János” Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, ráckevei „Árpád” Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely) esetében lehetségesnek tűnt a racionalizáció, a megyei szintű feladatellátás biztosításával, a feladatok nagyobb muzeális intézményekhez telepítésével. Ezen intézmények esetében – a fent részletezettek alapján, a jogviták és a kártalanítási kötelezettség elkerülése érdekében – mindenképpen javasolt a kiállítóhelyi funkció megtartása (így a bemutatási és a fenntartási kötelezettségnek eleget lehet tenni), a gyűjteményi anyagot az ehhez kapcsolódó tudományos munkával együtt viszont más muzeális intézmény vehette volna át (az aszódi anyagot Vác, a nagykőrösit Cegléd, a ráckeveit Szentendre). A gyűjteményi anyag és a kiállítóhely elválasztását az is indokolná, hogy ezek a kiállítóhelyek elsősorban a szűkebb közösség, a település és vidéke számára fontosak, kiemelt országos jelentőségük nincs. A gyűjteményi anyag viszont rendelkezik a települési vonatkozásokon kívül megyei, illetve a legtöbb esetben országos jelentőséggel is, amely indokolja a kötelező, megyei szintű feladatellátásban, tudományos gondozásban történő megtartását, illetve nagyobb múzeumi anyagba történő integrálását. A besorolás megváltoztatásával
elegendő
lett
volna
kiállítóhelyenként
egy
szakalkalmazott
foglalkoztatása. Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 87/2011. (04.29.) számú határozatában felkérte a Közgyűlés Elnökét, hogy a megyei múzeumigazgató bevonásával kezdjen tárgyalásokat Aszód Város Önkormányzatával, Nagykőrös Város Önkormányzatával és Ráckeve Város Önkormányzatával a településen működő muzeális intézmény keretében foglalkoztatott szakalkalmazottak munkabérének és járulékainak átvállalásáról.
13
A tárgyalások lezajlottak, a települések tudomásul vették, hogy megállapodás hiányában a Közgyűlés arra kényszerülhet, hogy az érintett muzeális intézmények besorolásának módosítását kezdeményezze, valamint létszámcsökkentést hajtson végre. Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 277/2011. (VI.17.) számú határozatában úgy döntött, hogy 2014. december 31-ig éves szinten nyolcmillió forint támogatást biztosít a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága működéséhez, amennyiben a Pest Megyei Közgyűlés kötelezettséget vállal az „Árpád” Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely Ráckevén tartására, annak jelenlegi formáját (muzeális gyűjtemény és kiállítóhely) megtartva. Ráckeve Város jelzett mértékű támogatása esetén a 87/2011. (04.29.) sz. KGYH-ban foglaltak – a ráckevei muzeális intézmény vonatkozásában – teljesültek. Aszód és Nagykőrös városok esetében ilyen támogatási szándék nem volt. Mind az aszódi, mind a nagykőrösi muzeális intézmény nyitvatartási ideje messze a jogszabályban előírt mérték fölött volt, mivel a PMMI elsődleges fontosságúnak tartotta a társadalmi hasznosulást, és ennek legjelentősebb formáját, az állandó kiállítást. Ez azonban jelentősen növelte az üzemeltetési költségeket, miközben a jegybevétel nem volt számottevő. Az eredetileg meghozott határozatok „kiállításcentrikusak” voltak, a kiállítóhelyi működés változatlan fenntartását irányozták elő. Ugyanakkor a két muzeális intézmény pályázati érintettsége
(TÁMOP-3.2.4-09/1/KMR-2010-0003;
TÁMOP-3.2.8./B-08/KMR-2009-
0011) miatt az intézmények megszüntetése, illetve más fenntartónak történő átadása nem volt lehetséges, csak jelentős visszafizetési kötelezettség mellett. A fenntartó végül olyan költségtakarékos megoldást választott, amely nem változtatta meg érdemben az érintett muzeális intézmények besorolását. Ezzel megtartható volt az egyes muzeális intézmények tudományos műhely jellegének megtartása, de költségtakarékossági okokból a kiállítóhelyi működés szűkült (azaz november 1. és március 31. között zárva tartanak, egyébként hetente három alkalommal négy órás nyitva tartással látogathatóak, beleértve a hétvége egyik napját: a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet 5. § c) pontja alapján). A Pest Megyei Közgyűlés 87/2011. (04.29.) sz. határozatában továbbá felkérte a megyei múzeumigazgatót – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiszámítható és tervezhető működése érdekében – három éves gazdálkodási és intézkedési terv készítésére. A terv elkészült, a Pest Megyei Közgyűlés jóváhagyta: a 232/2011.(06.24.) számú határozatával. 14
700000 600000 500000 400000
fenntartói támogatás
300000
saját bevétel
200000
összesen
100000 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
A PMMI költségvetése a bevételi oldal meghatározó elemei (ásatások nélkül), 2006-2012 (2012: tervezet)
15
C) BERUHÁZÁSOK, FEJLESZTÉSEK
1./ Anna-Ámos Múzeum megújítása Az Ámos Imre – Anna Margit művészházaspár életművét bemutató múzeum 1984-ben nyitotta meg kapuit Szentendrén. A művek Anna Margittól kerültek a PMMI birtokába. Az adományozás célja és feltétele a II. Világháborúban munkaszolgálat közben eltűnt Ámos Imre emlékezetének ébrentartása és kettejük életművének bemutatása volt. A kiállítást 2005-ben be kellett zárni, mert a múzeumépület – a végső alakját a 19. században elnyert polgári lakóház – esztétikai és műszaki állapota a megnyitás óta eltelt több mint húsz év alatt jelentős mértékben leromlott, s a mai utcaszint alá süllyedő alsó szint vizesedése már a műtárgyak állapotát veszélyeztette. A belső festési munkálatokat 2006-ban ugyan elvégezték, de ez továbbra sem biztosította a műtárgyvédelem szempontjából olyan elengedhetetlen feltételeket, mint a korszerű klimatizálás és a világítástechnika. 2007. decemberében ünnepeltük Ámos Imre születésének 100. évfordulóját. A szentendrei Ferenczy Múzeum – mint a hagyaték egy jelentős részének őrzője – a centenáriumi évhez méltó, Ámos életművére koncentráló kiállítást tervezett. A program megvalósulását az Oktatási és Kulturális Minisztérium helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai fejlesztésére kiírt („Alfa – program”) pályázati keretéből elnyert 20 000 000 Ft-os támogatás tette lehetővé. A megnyitás után a mai igényeknek megfelelő, felújított épületet és látogatóbarát, a műtárgyak állapotát megőrző, páramentesített, új világítással és korszerű installációval ellátott múzeumot adtunk át a közönségnek. A Ferenczy Múzeum saját gyűjteményében őrzött Ámos Imre és Anna Margit művekből olyan kronologikus állandó kiállítást hozzunk létre, amely párhuzamosan és szemléletesen mutatja be a 20. század két jelentős hazai festőegyéniségének életművét.
16
2./ A Kovács Margit Múzeum megújítása 1973-tól a rendszerváltásig szinte nem volt olyan Magyarországra érkező magas rangú nemzetközi vendég, köztük uralkodók, államfők, miniszterek, jelentős művészek, űrhajósok, stb., akiknek ne szervezték volna meg a „Szentendre és a Kovács Margit Gyűjtemény” programot. Az eltelt csaknem négy évtized alatt azonban a kiállítás megújítására érett, az épület pedig a szomszédos üres telek megszerezésével bővíthető lett. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében „A turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés előmozdítása" címmel meghirdetett pályázati felhívásra a szentendrei Kovács Margit Múzeum bővítését, fejlesztését, felújítását tartalmazó pályázati anyagot nyújtott be. Az eredetileg elnyert 120 milliós támogatásból indult meg a beruházás. Mivel a Kovács Margit Múzeum fűtési rendszere a Ferenczy Múzeum régi épületének rendszeréhez csatlakozott, a tervezett épületátadás miatt indokolt lett önálló fűtési rendszer kiépítése. A múzeum már nagyon időszerű megújítása mellett így sikeresen oldhattunk meg egy súlyos üzemeltetési problémát is. Amellett, hogy a múzeum új szárnnyal bővül, a régi, műemléki jellegű-, valamint az 1979-ben átadott újabb épületrészeket is renováltuk. Az új állandó kiállítás Kovács Margit életművét – a tudományos áttekintést is megkönnyítendő – kronologikusan mutatja be. A műtárgyak megértését a művek kultúrtörténeti hátterére is kitekintést nyújtó digitális információs pultok, több helyszínen TV képernyőkön vetítések, valamint a közeljövőben megjelentetni tervezett kiadványok: katalógus, kiállításvezető és múzeumpedagógiai feldolgozó füzet segítik. Az új szárny pinceszintjén kaptak helyet a mosdók, a földszinten múzeumi büfé és múzeumshop
szolgálja
majd
a
közönség
kényelmét.
A
tervek
szerint
az
(akadálymentesített) emeleti szinten 3D vetítésre is alkalmas előadótermet rendezünk be.
3./ Pajor Kúria: a Ferenczy Múzeum új épülete A PMMI székhelye 1972 óta Szentendrén, a Ferenczy Múzeum épületében volt, amelyet a Szerb Ortodox Egyház hajdani tanítóképző iskolája épületében 1951-től üzemelő Ferenczy Károly Városi Múzeum bővítésével alakítottak ki, és amelynek megnyitásakor itt helyezték el a Ferenczy család állandó gyűjteményes kiállítását (a hagyatéki anyag átvétele Ferenczy Béni özvegyétől az állandó kiállításban történő bemutatás kötelezettségével történt).
17
Az egyházi kárpótlás kötelezte Pest Megye Önkormányzatát a Ferenczy Múzeum régi épületének átadására, így a gyűjteményi anyag és egyes múzeumi funkciók elhelyezését más épületben kell megoldani. Új beruházást a gazdasági körülmények nem tesznek lehetővé, ezért egyedül a Szentendrén rendelkezésre ás üresen álló, megyei tulajdonú épület, a Pajor Kúria felújítása és a Ferenczy Múzeum részére történő kialakítása tűnt az egyetlen lehetséges megoldásnak. A felújítandó épületben a Ferenczy család kiállítása mellett további három új kiállítást terveztünk megvalósítani, melyek hiánypótló szerepűek: - egy, a Szentendre képzőművészetének történetét és a kortárs alkotókat bemutató kiállítás; - római kőtár – az Ulcisia castra római katonai tábor, polgári település és temető kőemlékeit bemutató kiállítás –, amely a pincében kapna helyet és véget vetne a Castrumban található kőemlékek pusztulásának (lapidárium I.); - középkori kőtár – a pilisszentkereszti ciszterci apátság ásatási leleteinek (kőanyagának) bemutatása (lapidárium II.) Ezzel – a korábban csak képzőművészeti kiállítóhellyel szemben – olyan múzeum alakul ki, amely a látogatók szélesebb spektrumát vonzza majd, hiszen ezek a kiállítások rálátást adnak régészeti-, történeti-, képzőművészeti-, kulturális-, társadalmi örökségünkre egyaránt. Az új épület tervezése során kiemelt szempont volt, hogy az közösségi térként, egyéb eseményeik során is „hasznosíthatóvá” váljon. Számszerűsítve a várható eredményeket a szentendrei múzeumok látogatói statsiztikái alapján megállapítható, hogy az új, vonzó időszakos és állandó kiállításoknak és kulturális események mind a látogatószámra, mind a bevételre hatással lesznek. A PMMI a Ferenczy Múzeumba látogatók számának minimum 400%-ra emelkedését várja a költséghatékonyabban üzemeltethető, új épületben.
18
4./ A Castrum project újragondolása A szentendrei Ulcisia Castra területe (római Castrum) Szentendre belvárosában fekszik, kiváló megközelíthetőséggel. A terület páratlannak mondható római kori régészeti emlékei ezidáig nem kerültek teljes mértékben feltárásra, a terület nem kapott „funkcionális profilt” az utóbbi években. A terület jelenleg alulhasznosított. A 2009-es év folyamán, a területen érdekeltek – az akkor meghatározó tulajdonosok: Pest Megye Önkormányzata és Szentendre Város Önkormányzata – körében előtérbe került egy négycsillagos, 200-220 szobás szálloda, illetve 1000 fő befogadására alkalmas konferencia-központ létesítésének terve, amely által és a történelmi-régészeti értékek maximális figyelembevételével egy Magyarországon egyedülálló kialakítású, római hangulatú létesítmény jöhetne létre. A terület hasznosítására 2009-ben tanulmányterv készült. E tervezés során alapvető követelmény volt, hogy az érintett helyszín még feltáratlan területei régészeti feltárásra kerüljenek, egy régészeti közpark kerüljön kialakításra a beépítésre nem felhasznált területeken, és hogy a létesítményben helyet kapjon a – jelenleg az érintett területen is funkcionáló – Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága raktárak, műhelyek, irodák elhelyezése céljára. A tanulmányterv az Ulcisia Castra területen az alábbi létesítményelemek kialakítását célozza: 200-220 szobás szálloda; 800-1000 fős konferenciakapacitás; a városi idegenforgalmat is kiszolgáló 2 szintes mélygarázs; megnövelt zöldterület; Régészeti Közpark; Pest
Megyei
Múzeumok
Igazgatósága számára kialakított, a vonatkozó
előírásoknak mindenben megfelelő bemutató- és restaurátorműhelyek, raktárak; csomópontfejlesztés a 11-es úton. A római Castrum és annak a Magyar Állam (a továbbiakban: Állam) tulajdonában álló része műemlék, történeti-régészeti jellegű védett terület; az ingatlanok e minősége az Államot számos – nagyságrendileg évente több tízmillió forintos kiadást jelentő – kötelezettséggel terheli.
19
Fontos megjegyezni, hogy a terület fenntartása a kulturális örökség védelmétől függetlenül folyamatosan – méreteire, jellegére és elhelyezkedésére tekintettel – nagyobb összegű kiadást (pl. fűnyírás, „gondnoki” munkálatok) jelent. A fentieket szem előtt tartva a vizsgált terület hasznosítása nem új keletű megoldásra váró kérdés, azonban a megelőző kezdeményezések alapján vagy nem született döntés vagy a megvalósítás elmaradt; a probléma tehát aktuális és megoldása a szükségszerű ráfordításokra, az érintett önkormányzat és az Állam aktuális anyagi helyzetére figyelemmel nem tűrne halasztást.
5./ Régészeti bázis, látványraktár és múzeumpedagógiai foglalkoztató (Gödöllő) Pest Megye Önkormányzata támogatása tette lehetővé, hogy a gödöllői volt megyei Vérellátó Központ erre a célra átalakított épületében létrejöhessen a PMMI új, korszerű régészeti raktára, a régészeti feltárások utómunkálataihoz kapcsolódó és a tudományághoz tartozó természettudományos, valamint kísérleti régészeti kutatóbázisa. Az épület felújításával többek között kerámiamosó, restaurátor műhely, térinformatikai labor, archeobotanikai labor, kísérleti kerámiatechnológiai műhely, könyvtár, előadóterem és vendégszoba kialakítását vettük tervbe. Ez a bázis az eddig a megyei múzeumi szervezet muzeális intézményeinek saját raktáraiban őrzött régészeti gyűjteménye jelentős részét egy helyszínre koncentrálja, így a szakszerű és biztonságos megőrzés mellett a korábbiaknál könnyebbé teszi a szaktudományos kutatásokat is. A Gödöllőn – alig pár percnyi sétára a Városi Művelődési Központ épületétől – kialakított bázison raktározott régészeti gyűjtemény a neolitikumtól a török korig Pest megye mindegyik jelentős történelmi korszakát felöleli, óhatatlanul felmerült az igény arra, hogy a múzeumok egyik legfontosabb célcsoportja, a tanulóifjúság számára is megfelelő fogadóterek létesüljenek, annál is inkább, mert a tágas tér és az épület kiváló adottságai ezt maximálisan lehetővé is teszik. A neolitikumtól a népvándorlás koráig pusztán kedvező földrajzi adottságai, majd a magyar államiság kialakulásától kezdődően központi fekvése kiemelkedő jelentőségűvé tette ezt a régiót, így a megye múzeumaiban őrzött régészeti anyag szinte teljes áttekintését adja nemcsak a területen, de ezzel együtt az egész országban zajló történelmi folyamatoknak. Ugyanakkor – átfogó megyei régészeti kiállítás hiányában – ezekről a
20
folyamatokról az érdeklődő közönség még akkor is nehezen szerezhet ismereteket, ha egyesével végiglátogatja a megye múzeumait. A gödöllői raktárbázison – az „Alfa” program keretében – megvalósuló egyik projektünk erre a problémára kínál frappáns megoldást: a bázison a közönség számára hozzáférhetővé tett folyosókon és ezek szélesebb terein elhelyezett vitrinekben, valamint az időszakos kiállító teremben voltaképpen új állandó bemutató, Pest megye régészeti kiállítása valósul meg, mely a mindenkori újabb eredmények szerint dinamikusan változhat, s melynek interaktivitását a programban elsőrendű hangsúllyal szereplő látványtár kialakítása biztosítja. Ehhez a projekthez kapcsolódik az ugyanebben az épületben kialakítandó múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, valamint az épület kertjében történeti-régészeti játszótér kialakítása. Az épület 2. emeletén – a munkaszobáktól jól elkülönült – tágas, világos nagyteremben alakítható ki a múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, melyhez a teremmel közel azonos méretű tetőterasz csatlakozik. A foglalkoztató terem 15 – 30 gyerek munkájához biztosít elegendő teret, de a helyiséget több funkciósra terveztük: kis átrendezéssel kisebb konferenciák megrendezésére is alkalmas előadóteremmé alakítható. Mindkét célt egyaránt szolgálja a korszerű multimédiás (projektoros és TV képernyős vetítésekre alkalmas) felszerelés.
6./ MűvészetMalom (Szentendre) Tavaly decemberben döntés született arról, hogy a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága öt éves időtartamra vegye vagyonkezelésbe és üzemeltetésbe a szentendrei MűvészetMalom épületét, és ezzel egy minőségi kulturális-turisztikai tengelyt alakítson ki a 2013-ban a Pajor kúriában megnyíló új megyei múzeumkomplexum (Ferenczy Múzeum) és a MűvészetMalom között. Míg a Ferenczy Múzeum – hagyományos múzeumi missziójából következően – továbbra is a történeti anyag gondozója marad, a MűvészetMalomnak első sorban a kortárs művészeti központ szerepét szánjuk, nem pusztán bemutatóhelyként, hanem az alkotás helyszíneként is: a PMMI által fenntartott Szentendrei Grafikai Műhely átköltöztetése mellett a meglévő, de több mint 30 éve nem hasznosított berendezések beüzemelésével rézkarc- és litográfia műhely kialakítása is lehetséges.
21
A MűvészetMalom működtetése során a PMMI mindazokat a városi művészeti és kultúraközvetítési feladatokat képes ellátni, amelyekre a legkülönbözőbb szereplők részéről eddig igények merültek fel az intézménnyel kapcsolatosan: -
a Malom tervezett profiljának megfelelően folyamatosan a szentendrei művészetet reprezentáló kiállítások szervezése;
-
emellett évente rendszeresen kiemelkedő, országos művészeti tárlatok bemutatása, biennálék, triennálék megrendezése;
-
nemzetközi kitekintés – országos jelentőségű (- visszhangra számító) nemzetközi művészeti kiállítások fogadása;
-
a PMMI – eddigi múzeumi tevékenységéhez hasonlóan – fő célcsoportjának tekinti a város lakosságát, különös tekintettel a tanulóifjúságra. Ennek megfelelően különös figyelmet fordít a kiállításokhoz kapcsolódó tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások, művész-közönség találkozók, konferenciák stb. meghirdetésére és bonyolítására;
-
művészeti alkotóközösségek bemutatkozásának támogatása;
-
a fent felsorolt művészeti műhelyek üzemeltetése;
-
a közönségszolgálati funkciók (művészek, művészeti csoportok, -érdekszervezetek eddig a városban nagyon hiányzó találkozóhelyére is gondolunk).
A MűvészetMalom fentiek szerinti megnyitása, programjainak előkészítése idő- és költségigényes feladat. Azt gondolom, nem szükséges hangsúlyozni, hogy a nemzeti kultúra, a kortárs magyar képző- és iparművészet, Nagybánya és Szentendre művészeti
öröksége
szempontjából
kiemelkedő
jelentőségű
közösségi
és
közművelődési térről van szó. Mivel a vonatkozó döntések sajnálatosan későn (november-december) születtek meg, a szakmai programok előkészítése komoly kihívás, ezért az helyismeret és az intézményi adottságok ismerete nélkül nem lehetséges.
7./ Kiemelt jelentőségűPest megyei romok Pest Megye 2009-ben ünnepelte fennállásának ezredik évfordulóját, mivel jogelődjét, Visegrád Vármegyét 1009-ben említi először írott forrás (a Veszprémi Püspökség Adománylevele). Ezen évforduló méltó megünneplésének előkészítése során
22
irányult a figyelem az egykori megyeszékhelyen található ősi romokra, amelyeknek állapota nagyon leromlott. Ekkor fogalmazódott meg a Pest megyei szándék ezen – a nemzeti emlékezet szempontjából is – jelentős emlékek további sorsának rendezésére. Rövid javaslat készült a Visegrádi Fellegvár, a Visegrád, Sibrik-dombon található várispánsági, valamint a pilisszentkereszti ciszterci apátsági romok nagyközönségnek történő méltó bemutatása, egységes szempontok szerinti üzemeltetése vonatkozásában. Az előkészítés feladatát a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) vállalta fel. Ez szervesen illeszkedik a hazai gyakorlathoz, hiszen a szintén állami tulajdonban álló Tatai Várat a Komárom-Esztergom megyei múzeumi szervezet, a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum, az Egri Várat pedig a Heves megyei múzeumi szervezete, a Dobó István Vármúzeum üzemelteti. Már a kormányváltást megelőzően több alkalommal folytattunk előkészítő tárgyalásokat
egy
majdani
vagyonkezelési
szerződés
kidolgozása
érekében.
A
kormányváltást követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. új vezetésével történt kapcsolatfelvételt követően megkezdődött együttgondolkodási folyamat részeként a PMMI röviden összefoglalta szakmai elképzeléseit. A tárgyalások során jeleztük, hogy a fenntartó felhatalmazását követően a PMMI képes az üzemeltetés feladatait ellátni. Álláspontunk szerint a romok egy szervezet általi üzemeltetése biztosítaná egyrészt az egységes szakmai szemlélet érvényesülését, valamint azt, hogy az egyik helyen képződő bevételek terhére a másik helyszínen található romok konzerválása is megvalósuljon. A PMMI ezen elvek mentén tudja felvállalni a romok üzemeltetését, vagyonkezelésbe vételét. Vállalnánk, hogy az egy, illetve az öt éves programok megvalósításának fedezetét belső erőforrásokból teremtenénk elő, és a romokat olyan állapotba hoznánk, hogy ne kelljen szégyenkezni miattuk, illetve megteremtenénk valamennyi helyszínen nagyobb kulturális örökségvédelmi beruházás előfeltételeit. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a romok sorsa évtizedekre – megnyugtatóan – megoldódjon, mivel nemcsak Pest megye, hanem az ország nagyon jelentős emlékeiről – kizárólagos állami tulajdonban tartandó műemlék ingatlanokról – van szó.
8./ MuseumComplex Kft. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága 2010-ben akkori fenntartója előzetes hozzájárulásával gazdasági társaságot alapított, az Áht. vonatkozó szabályainak megfelelően. A (közvetlen) tulajdonos tehát maga a költségvetési szerv, ilyen 23
értelemben nem azonos más, az önkormányzat által közvetlenül alapított gazdasági társasággal. A MuseumComplex Kft. fő profilja a műtárgyszállítás, de egyes esetekben a PMMI tevékenységéhez kapcsolódó múzeumi szolgáltatásokat nyújt, bekapcsolódik az intézmény közbeszerzéseibe. A cég székhelye a PMMI által használt egyik ingatlan, eszközeinek jelentős része a PMMI tulajdonában áll. A múzeumi tulajdonosi kontrollnak köszönhetően több társintézmény veszi igénybe szolgáltatásait. A PMMI kikerülésével eltűnne a cég mögül az a szakmai háttér (művészettörténészek, restaurátorok, gyűjteménykezelők stb.), ami az erősségét jelentette, meginogna a bizalom… A cég a PMMI nélkül életképtelen, az ott őrzött idegen tulajdonú műtárgyak múzeumi felügyelet nélkül nem tárolhatóak szabályszerűen és biztonságosan. Ezért a múzeumi és műtárgyszállítási érdekekre figyelemmel a céget mindenképpen a PMMI (legalább többségi) tulajdonában kell tartani.
24
II. FEJLESZTÉSI ELKÉPZEL ÉSEK
Pest megye komplex (múzeumi, kiállítótermi és közösségi tér stb.) funkciót betöltő intézményhálózata a megyei múzeumi szervezet. Az intézményhálózat országszerte elismert
kiállítóhelyeket,
és
magas
szintű
szakmaiságot
képviselő
muzeális
közgyűjteményeket foglal magába. Az elmúlt évtizedek hagyományai és vívmányai olyan továbbfejlesztendő alapot biztosítanak, amelyre építve további színvonalas szakmai (muzeológusi) munka folytatható és fejlesztési koncepció alapozható. A korábbiaknál azonban szélesebbre kell tárni az intézmények kapuját, a rendezvények szakmai színvonalának megőrzése, illetve emelése mellett az egyes múzeumokat a jelenleginél látogatottabbá és ismertebbé kell tenni. Szakmai koncepcióm ezért kísérletet tesz a további fejlődés irányainak meghatározására, a szolgáltató szerep erősítésére is.
A) INTÉZMÉNYHÁLÓZAT Mivel a múzeumi hálózat bővítésére a jelen költségvetési helyzetben nincs mód, elsősorban a meglévő intézmények továbbfejlesztése jöhet szóba. Ezt két területen célszerű megvalósítani: a kiállítótermi kapacitás növelése (és a meglévő kiállítóterek 21. századi követelményekhez igazítása, modernizálása, biztonságtechnikai fejlesztése), illetve a raktári kapacitás növelése (és a meglévő raktárak 21. századi követelményekhez igazítása, modernizálása, biztonságtechnikai fejlesztése). Ekkora szervezetet csak akkor lehet igazán hatékonyan működtetni, ha a döntéshozatali mechanizmusokban nagyfokú autonómia és térségi koordináció érvényesül. Ezért szükséges lenne a kompetenciáknak a helyi-regionális igényeknek és a fenntartó elvárásainak egyaránt megfelelő átgondolása, újraszabályozása. Célszerűnek látszik, hogy a területi múzeumok a kisebb intézmények szakmai felügyeletében, működésük szakmai támogatásában nagyobb szerepet vállaljanak. A kisebb muzeális intézmények szakmai autonómiájának megtartása mellett az egyes nagyobb gyűjtőterületek múzeumi tevékenységét szervezetileg is együttesen, az illetékes területi múzeum vezetésével kellene szervezni, az igényeket egységes szempontok szerint összegyűjteni, összehangolni, és a
25
megyei múzeumi szervezet vezetése felé lehetőleg így továbbítani és képviselni. Az egyszerűsített és átláthatóbb szervezet révén elkerülhetőek a felesleges párhuzamosságok, könnyebben tervezhetővé válnak egy-egy gyűjtőterület folyamatos, kiszámítható és kiegyensúlyozott muzeológiai fejlesztései is. Jó értelemben vett gyűjteményi stratégiára van szükség, amelyet a gyűjteményeket gondozó munkatársak készítenek el, függetlenül a pénzügyi lehetőségektől, hogy az egyes gyűjtemények vonatkozásában melyek a fejlesztés fő irányai, s erre alapozva lehet forrásokat keresni, sőt akár az ajándékozást, vagy éppen a kiállító művészek által „otthagyott” műtárgyak körét meghatározni. Ezáltal biztosítható, hogy a Pest megyei gyűjtemények ne váljanak holt anyaggá, hanem tervszerűen gyarapodó közgyűjteményi egységek maradjanak. Az intézmények gyűjteményei esetében szükséges a nyilvántartások jogszabályi változások által előírt szakszerű vezetése és mindemellett a folyamatos tudományos feldolgozó munka. Ennek során a 21. század kihívásainak és a hatályos jogszabályoknak megfelelő, az új miniszteri rendelet szerint kialakított, egységes, naprakész leltári nyilvántartásokat tovább kell fejlesztenünk. Első lépésként a gyűjtemények teljes anyagát célszerű lenne revízió alá vonni, legalábbis azon gyűjteményeket, amelyekben évtizedek óta nem volt revízió; majd ezt követően kell és lehet megkezdeni, illetve folytatni a feldolgozást, lehetőleg már elektronikusan, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által elfogadott és megyei szinten (tehát minden múzeumra kötelező érvényű) egységes számítógépes nyilvántartási rendszerrel, természetesen a már meglévő számítógépes nyilvántartások felhasználásával. Rövid átmeneti időszakban valamennyi múzeumban a papíralapú és az elektronikus rendszer párhuzamos vezetésére lesz szükség, majd a számítógépes nyilvántartási rendszer megyei szintű auditálása után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – kizárólagossá válhat az elektronikus leltárkönyv. Az új nyilvántartási rendszer jelentősen hozzájárulhat a tervszerű gyűjteménygyarapításhoz, másrészt elektronikusan hozzáférhetővé válik a teljes gyűjteményi anyag, hiszen a leltári kartonokat a PMMI internetes honlapján keresztül a jogszabályok szabta keretek között bárki tanulmányozhatja majd. Az intézmény működése során költséghatékonyság szempontjából központilag kell biztosítani az egyes gyűjteményi anyagok folyamatos restaurálását/konzerválását, nem szabad engedni, hogy az állagmegóvás terén lemaradás halmozódjon fel. Ennek érdekében megyei szinten kell figyelemmel kísérni az állagmegóvást, illetve gondoskodni szükséges a munkák elvégeztetéséről. A restaurálás érdekében együttműködünk az országos vagy települési önkormányzati fenntartású közgyűjteményekkel is. 26
A gyűjteményi revízióval egy időben, részben ahhoz kapcsolódva szükségesnek látszik az épületek – eltérő színvonalú – biztonságtechnikai berendezéseinek és a vonatkozó szabályzatoknak a felülvizsgálata, valamint egy öt évre szóló biztonságtechnikai fejlesztési terv kidolgozása. Ezen a téren az elmúlt években komoly előrelépések történtek, de további fejlesztésekre van igény. A gyűjtemények szakszerű kezelése, gondozása elképzelhetetlen a vonatkozó szakkönyvek, könyvtári anyagok hiányában. Ezért a gyűjtemények fejlesztésével párhuzamosan támogatjuk a tagmúzeumok szakkönyvtárának fejlesztését, lehetőség szerint megyei szinten azonos könyvtári szerzeményezési irányelvek szerint – arra törekedve, hogy a megye, a nagyobb gyűjtőterületek, érintett települései történetét, néprajzát, valamint az egyes művészek, de művésztelepek, művészeti irányzatok munkásságát stb. feldolgozó művek helyet kapjanak a könyvtári állományban. Hasonlóképpen támogatandó az általános szakmunkák, segédkönyvek teljes körű beszerzése is. Ugyanakkor az egyes intézmények könyvtárait azonos elvek szerint kell (újra)katalogizálni, oly módon, hogy kialakuljon a megyei muzeális intézmények szakkönyvtárainak egységes könyvtári adatbázisa, amelynek hozzáférhetőségét az interneten keresztül is biztosítani kell. Ezen cél jegyében egy TÁMOP pályázat keretében megkezdtük könyvtáraink összehangolt fejlesztését. A Ferenczy Múzeum képzőművészeti könyvtárát nyilvánossá tesszük, és bekapcsoljuk az Országos Könyvtári Rendszerbe. Megyei szinten 9 múzeumi könyvtár anyagából 3 fókuszkönyvtár kialakítására kerül sor, amelyek az egész életen át tartó tanulás színtereivé válhatnak szolgáltatásaik és a könyvtárhasználó célcsoportok bővülésének eredményeként, a hálózathoz tartozó települési könyvtári szolgáltató helyeken a könyvtárhasználók igényeihez mérten, kapcsolódó szolgáltatás-fejlesztésre kerül sor a partnerkönyvtárak informális és nem formális képzési szerepének fejlesztése érdekében. Törekszünk az egységes arculat megteremtésére a kiállítások tekintetében is. Ez a meghívók és a plakátok esetében túlnyomórészt meg is valósul. Méltán elvárható, hogy a kiállítások arculata illeszkedjék a megyei múzeum arculatához. Az a célunk, hogy már a küllemből tudja a látogató, hogy ez Szentendre, ez a Pest megyei múzeumok kiállítása. El kell érni, hogy minden évben legyen valamennyi intézményben egy-két olyan időszaki kiállítás, amely megyei szinten azonos tematika alapján kerül megrendezésre, természetesen az adott múzeum, muzeális intézmény anyagából. Ilyen tematika lehet a helyben működő egyházak, egyházközségek történetét, vagy a civil élet szerveződéseinek múltját, egy-egy vidék nemzetiségeinek hagyományvilágát bemutató időszakos kiállítás
27
stb. A megyei szintű tematika révén az egyes intézmények között nemes versengés és a múzeumok körül pezsgőbb közösségi élet alakulhat ki. Többször kísérletet tettünk rá, de eddig még nem sikerült megvalósítanunk, pedig hasonlóan jó értelemben vett szakmai vetélkedés és egyben méltó ünneplési mód lenne, ha a Magyar Kultúra Napja alkalmából minden múzeumban, a PMMI szervezésében, valamelyik kiállítóhelyen, időszakos kortárs képzőművészeti kiállítás mutatná be az adott térségben élő képző- és iparművészek munkáit, és ezáltal a térség művészeti jelenét is. A Magyar Kultúra Napja alkalmából tervezett tárlatok tematikájának meghatározására a fenntartó illetékeseivel, művészeti szervezetekkel, művészekkel folytatott konzultációk után, megyei szinten kerülne sor. Szükséges lenne, hogy minden területi múzeum, és kívánatos lenne, hogy minden kisebb
muzeális
intézmény
mellett
Múzeumbarát
Egyesület
szerveződjék.
A
tagintézmények sikeresebb működtetése érdekében meg kell találni az ilyen egyesületek, körök megyei szintű támogatásának, illetve működésük szakmai koordinálásának lehetőségeit. Az elmúlt években ilyen kezdeményezésre került sor Cegléden és Vácon, illetve szeretnénk megújítani a szentendrei egyesületet is. Példaként a jól működő tápiószelei és zebegényi egyesületek lebegnek a szervezők szemei előtt.
28
B) A PEST MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA – MÚZEUMI KÖZPONT ÉS ÚJABB FEJLESZTÉSEK A 2007-es megyei közgyűlési döntés óta a PMMI és a Ferenczy Múzeum a megye egész területének vonatkozásában adminisztratív-konzultatív-tudományos feladatokat végez. A hierarchizált megyei múzeumi szervezetet sikerült a hatékonyabb feladatellátás jegyében a olyan
munkacsoport(team)-rendszerrel
színesíti,
amely
pontosan
meghatározott
kompetenciák és felelősség alapján, de gyorsabb, közvetlenebb, látogató- és ügyfélbarátibb ügyintézéssel működik. A szervezet tevékenysége során elválasztottuk egymástól a megyei múzeumi és a „tájmúzeumi” feladatok ellátását. A megyei szintű feladatok esetében egységes irányításra van szükség, egységes nyilvántartásokra, ellenőrzési tervekre, amelyeknek végrehajtásában éppúgy részt kell venni a tájmúzeumoknak, mint a Ferenczy Múzeumnak. A megyei feladatok elvégzésébe ezért bevonjuk a többi tagintézményben dolgozó
kollégákat
is.
A
Ferenczy Múzeumnak
ugyanakkor
„tájmúzeumként”
gondoskodnia kell a volt szentendrei és budai járások területének múzeumi ellátásáról. Az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a PMMI és a Ferenczy Múzeum új, központi elhelyezése érdekében. A nagyívű, ötletgazdag és szakmailag is megalapozott tervek arról győzhettek meg mindenkit, hogy a fenntartó részéről határozott szándék mutatkozik ezen jelentős kulturális beruházás megvalósítására. A szentendrei Pajor-kúria korábban már részletezett felújításával kialakítható lesz egy a 21. századi elvárásoknak megfelelő komplex képzőművészeti múzeum, ezzel egyidejűleg viszont – újabb pályázati források bevonásával – folytatni kell a szentendrei Kereskedőház részleges felújítását is (tetőcsere, homlokzatjavítás), hogy az itt kialakított múzeumi központ (kiállítótér, kávézó, könyvesbolt, múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, irodák) valóban színvonalas helyszíne legyen a PMMI különböző kiemelt rendezvényeinek. Intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri azon Európai Uniós pályázati források igénybevételének lehetőségeit, melyekkel a vagyonkezelésében lévő Pest megyei, de néha egész Magyarországon egyedülálló épületeit, kertjeit megszépítheti, felújíthatja. Szintén EU-s forrásokból valósulhat meg a tápiószelei Blaskovich Múzeum Kúriakert műemléki környezetének a helyreállítása. Így ezen támogatás felhasználása során 2010. november 2-án egy Magyarországon egyedülálló beruházás kezdődött, amely méltó a Pest
29
megyei kulturális értékek ékszerdobozához, és a maga nemében páratlan gazdagsággal mutatja be a 19. századi magyar köznemesi életmód tárgyi emlékanyagát. A PMMI tervei között szerepel – részben a már meglévő ingatlanjaira alapozva – egy váci „Múzeumi negyed” kialakítása. Ennek számos előnye lenne. Egyrészt hatékonyabban működtethető egy a kiállításokat, munkatársakat, egyéb közösségi helyiségeket – foglalkoztató szobák, nyilvános könyvtár, külső kutatók számára biztosított helyiségek, előadóterem, kávézó - és a műhelyeket is egy területen kialakított komplex múzeumi egység, másrészt idegenforgalmi szempontból is kimutathatóan nagyobb bevétellel jár a koncentrált kiállítóhelyek megléte. A bemutató helyek egy területre összpontosítása növeli az attrakció hatását, és látogatószám növelését. Ez pedig a város szempontjából is előnyös, hiszen az ide látogató turista a város által nyújtott szolgáltatásokat veszi igénybe. A „Múzeumi negyed” alapja a Görög Templom Kiállítóterem épülete, valamint a tervezett új múzeumnak helyet adó telek a Katona Lajos utcában. A Görög Templom Kiállítóterem jelenleg Vácon az egyetlen időszaki kiállításokra alkalmas terünk. A helyszín adottságai elsősorban képzőművészeti kiállítások rendezésére teszik alkalmassá, de – kiállítóhelyeink szűkössége folytán – jelenleg már, történeti-néprajzi-régészeti kiállításokat rendezésére is itt kerül sor. Az egykori ortodox templom tetőszerkezete felújításra szorul. A felújítás funkcióbővítéssel is járna. A projekt során látogathatóvá válna a templom tornya. Mivel a városban nincs kilátó, s mivel az ilyen jellegű szolgáltatások iránt nagy az érdeklődés, a város „madártávlatból” is bemutatható lenne az ide látogatóknak. Ez azért is indokolt, mert a város szerkezete, amely megőrizte egyedi jellegzetességét, így mutatható be a legérzékletesebben. A Görög templom melletti telken áll egy műemlék épület, amely egykor Würth kanonok háza volt. A kanonoki épület a korábbi múzeumi tervekben az épülő múzeum egy szárnyaként az igazgatói irodáknak adott volna helyet. Ez a terv némileg módosult, s az épületben egy a 18. századi Vác életmódját bemutató állandó kiállítás jönne létre a projekt keretein belül. Az ún. polgári „lakásmúzeumok” „lakás kiállítások” iránt az érdeklődés az utóbbi 20 évben fellendült. A látogatók már nem tárlókban, vagy lehatárolt múzeumi enteriőrökben szeretnének csak találkozni egy-egy korszak életmódjával. Vác barokk város, s a barokk életre keltése már nem csak az egyes épületek külső homlokzatának bemutatásával járhatna együtt, hanem betekintést nyerhetnének a látogatók a 18. századi váci polgárok életébe is azáltal, hogy beléphetnek egyikük házába.
30
A projekt során az állami tulajdonú belvárosi ingatlanon új múzeum épület felépítésére kerülne sor. A korábbi, idejétmúlt tervek helyett a 21. század múzeumi igényeinek megfelelő épület tervezésére van szükség. Az új múzeumépület biztosítaná a város számáraz állandó várostörténeti kiállítást és a munkaszobák mellett itt kerülne elhelyezésre a múzeumi raktári gyűjtemény. A Március 15-e tér 19. számú épület udvarán áll a Görög templom. Ebben az épületben – a pince egy részében – van jelenleg a Fehérek temploma kriptájából származó emlékeket bemutató Memento mori kiállítás. Ezt a területet, két földszinti területtel együtt haszonkölcsön formájában bérli a megyei múzeum a tulajdonában lévő Káptalan utcai épületünkért cserébe. A Március 15. tér 19. számú épület teljes egészében városi tulajdonú, a projekt folyamán Vác város önkormányzatával együttműködve ingatlan cserével vagy vétellel a megyei múzeum meg kívánja szerezni. A jelenleg bérelt Memento mori kiállítóhelyet és a felette lévő épületet felújítva megoldott lenne a múzeumi munkatársak teljes elhelyezése, valamint a „Múzeumi negyed” Vác fő teréhez csatlakozva integráns része lenne a város életének. Pest megye déli területeinek régészeti feladatellátása szempontjából meghatározó jelentőségű a ceglédi régészeti raktár. Tekintettel arra, hogy a térségben jelentős fejlesztések várhatóak, szükséges lesz a létesítmény raktárbázissá fejlesztése, raktári kapacitásának további bővítése (lehetőség szerint egy könnyűszerkezetes toldaléképület felépítésével).
31
C) KUTATÁSI TERÜLETEK A PMMI és tagintézményei keretében számos, a hazai és a nemzetközi szakmai közvélemény érdeklődését kiváltó tudományos kutatás zajlott és zajlik. Ezt a tudományos tevékenységet és profilt tovább szeretném erősíteni, illetve pályázati támogatások megszerzésével fejleszteni. A megyei múzeumigazgató feladata ugyanis – saját kutatási területének kiemelkedő művelésével együtt – az, hogy megyei szintű kereteket biztosítson a kollégák szakmai kutató-feldolgozó munkájának. Ezért arra törekednék, hogy az egyes intézményekben zajló kutatásokat nagyobb, átfogóbb kutatási tervekbe illesztve kollégáimat újabb és újabb eredmények elérésére serkentsem, hiszen ezzel a megyei múzeumi szervezet közönségkapcsolati munkájának, kiállításainak, kiadványainak színvonala is tovább emelkedik. Az elmúlt években a több nemzetközi rangú régészeti és képzőművészeti
kiállítással,
az
ezekhez
kapcsolód
konferenciákkal
és
tanulmánykötetekkel, katalógusokkal a PMMI elismertséget vívott ki magának. A teljesség igénye nélkül a továbbiakban négy területen tartom lehetségesnek átfogó programok megindítását, illetve folytatását. A megyei múzeum nagyon dinamikus régészeti kutatásai alapvetően – a mai magyar gyakorlathoz hasonlóan – beruházásokhoz, elsősorban autópálya-építéshez kapcsolódnak (leletmentés stb.). Mivel ez a rendelkezésre álló kapacitást teljes egészében leköti, további kutatásokra csak akkor van esély, ha azok szervesen kapcsolódnak ezekhez az ásatásokhoz, illetve leletmentésekhez. Két területen mégis érdemes lenne továbblépni, mivel mindkettő – részben – összefüggésben van a megye területén zajló beruházások leletmentéseivel. Az elmúlt fél évszázad ígéretes vállalkozása volt Magyarország Régészeti Topográfiájának elkészítése. Pest megye vonatkozásában több kötet is elkészült, azonban nemcsak maga a sorozat, hanem Pest megye topográfiája is torzó maradt. Pest megye egészének régészeti topográfiája ám nemcsak a megye, hanem hazánk régészeti-történeti kutatásának jelentős előrelépése! Ezért az elmúlt években együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével egy hiányzó kötet elkészítéséhez a kutatások folytatására (Aszódi és Gödöllői Járás). A már nyomdakész kötet várhatóan 2012 nyarán jelenik meg.
32
Másrészt a megye, pontosabban dunántúli területei vonatkozásában az elmúlt évtizedekben számos római kori lelőhelyen zajlottak jelentős ásatások. A római kor hazai kutatásában ezért a megye szakemberei és az általuk jegyzett publikációk meghatározó jelentőségűek. Ezt a tudományos munkát mindenképpen folytatni szeretnénk további kutatásokkal,
újabb
kiadványok
megjelentetésével,
szakmai
konferenciák
megrendezésével. A római kor kutatásában célszerű szorosan együttműködni a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumával, valamint a brigetioi ásatásokat jelenleg is folytató Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetével. A megyei múzeum történeti profilja értelemszerűen a megye és járásainak (hely)történeti kutatására terjed ki. Ezért a múzeumi szervezet intézményeiben jelentős mennyiségű történeti tárgyi anyag halmozódott föl. Az elkövetkező fél évtizedben célszerű lenne az anyagot – a Pest Megyei Levéltárral közösen folytatandó – megyetörténeti kutatásokban hasznosítani, kiadványokban és szakmai konferenciákon a korábbiaknál nagyobb mértékben bemutatni, illetve ennek ismeretében a gyűjteményeket tovább gyarapítani. Például egy virtuális történeti képtár összeállításával létrehozhatnánk mindazon pest megyei személyek, családok, épületek almanachját, akik és amelyek a megye történetében jelentős szerepet játszottak. Ezt a „képtárat” szerencsésen lehetne kiegészíteni a megye múzeumainak vonatkozó tárgyi anyagával. A megyei pantheon virtuális és később valódi is lehet (lásd az elmúlt évben megnyitott vármegyei képcsarnok kiállítás). Az is megfontolandó, hogy az elkövetkező öt évben a (hely)történeti kutatások elsősorban életmód-történetre, illetve a történeti korok anyagi kultúrájára irányuljanak („Hogyan éltek elődeink”). Három város esetében nagyon komoly előmunkálatokat folytattunk, egy várostörténeti monográfia megjelentetése érdekében: Szentendrén és Cegléden színvonalas előtanulmányok születtek, Vácon pedig egy a 19. század második és a 20. század első felét bemutató „Fényképeskönyv” elkészítésén dolgoznak kollégáim. Hasonlóképpen a néprajzi kutatások terén is lehetne előrelépéseket elérni. A Pest Megye Néprajza kötet elkészítése évtizedes adóssága a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának. Az elkövetkező években a múzeumokban fölhalmozott gazdag anyag fölhasználásával, részben csatlakozva az interdiszciplinaritás jegyében a tervezett életmódtörténeti vagy más kutatásokhoz, el lehetne készíteni Pest megye néprajzi atlaszát. Hazánk közepének néprajza ugyanis kicsit az egész ország néprajzi sokszínűségét összesíti, illetve tükrözi; ezért egy ilyen vállalkozás mindenképpen országos jelentőségű lehetne. A munkálatokba be lehetne a vonni az egyes egyetemek néprajzi tanszékeit is, így gyümölcsöző együttműködést alakíthatnánk ki a kutatók fiatal nemzedékével. 33
A megyei múzeumi szervezet egyes tagintézményei közül többen is jelentős mennyiségű és színvonalas minőségű képző- és iparművészeti anyag halmozódott fel. Az elmúlt években több színvonalas katalógust jelentettünk meg, de a hatalmas gyűjteményi anyag számos eleddig kiaknázatlan kutatási és publikálási lehetőséget rejt még magában. Nagyon hasznos lenne részletes kutatási-feldolgozási stratégia kialakítása – nemcsak a képzőművészeti anyag esetében –, ebben a monográfiák, ezek sora, témája, időbeli ütemezése éppúgy meghatározandó, mint a szerzők köre. Komplex kutatási program elindítása érdekében együtt kellene működni a közeli egyetemek művészettörténeti tanszékeivel, illetve a művészeti felsőoktatási intézményekkel, például szakmai gyakorlatok, alkotótáborok megszervezésével. A képzőművészeti anyag feldolgozása, publikálása és bemutatása mellett nagy hangsúlyt szeretnék fektetni a megye építészettörténetének vonatkozásaira is (elsősorban a Pilisi Ciszterci Apátság és az Ulcisia Castra kőanyagára gondolok); szükséges lenne a társintézményekkel együttműködve egy adatbázis kialakítása, amelyet például a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tennénk az interneten vagy a tervezett állandó kiállítás számítógépes portálján keresztül. A megyei múzeumi szervezet működése szempontjából nagyon hasznos lenne egy – a múzeumi szakmák kiemelkedő szaktekintélyeiből álló – tudományos tanácsadó testület működtetése. Erre a PMMI SZMSZ-e határozott rendelkezést is tartalmaz, de az átszervezések végleges lezárása előtt nem kerülhetett sor az érdemi működés megkezdésére. Terveim szerint a testület negyedévenként-félévenként áttekintené a PMMI és intézményei tevékenységét, és bizonyos szempontok szerint értékelné azt. Minden jelentősebb tudományos projektről kikérnénk a testület véleményét, és a jelentősebb döntések előtt is konzultálnánk ezen testülettel. A tudományos kutatásokban továbbra is szeretnék együttműködni az Ulcisia Castra Egyesülettel, amely célkitűzése szerint a megyében működő tudományos kutatók fóruma kíván lenni, amely elősegíti többek között Pest megyében a múzeumokban művelt kulturális örökségvédelmi szakmák (régészet, néprajz, helytörténet, művészettörténet, műtárgyrestaurálás és –konzerválás, stb.) szakmai tevékenységét. A megyei múzeum színvonalas működése érdekében, a közös célok jegyében az egyesülettel folyamatos kapcsolattartásra és egyeztetésre van szükség. A tudományos tevékenység során több ponton is felmerült az egyetemekkel való együttműködés lehetősége és szükségessége. Ezeken a tevékenységeken kívül fontos együttműködési
pont
például
a
muzeológia
(történelem,
néprajz,
régészet,
művészettörténet stb.) szakos hallgatók kötelező múzeumi szakmai gyakorlata, valamint az 34
általunk ajánlható szakdolgozati témasor. A PMMI és intézményei adottságaikra tekintettel számos esetben szolgálhatnának befogadó intézményként, eleddig azonban ez eseti jelleggel történt. Az együttműködési lehetőségekre tekintettel – a fenntartóval egyeztetve – olyan részletesen kidolgozott együttműködési megállapodást-keretszerződést kellene kötnünk az egyes érintett egyetemekkel, amely egyaránt előnyös a PMMI és az érintett felsőoktatási intézmények számára.
35
D) KIÁLLÍTÁSOK, RENDEZVÉNYEK, FOGLALKOZÁSOK Az új Ferenczy Múzeum kialakítása kapcsán színvonalas kiállítási tervek készültek, amelyek az elmúlt évtizedek kutatási eredményeire építenek, és szeretnének minél többet bemutatni a Szentendrén felhalmozott gyűjteményi anyagokból. A kiállítási tervek kapcsán az előkészítő anyagok alapján, úgy tűnik, bizonyos koncepcionális kérdések nem tisztázottak, illetve elnagyoltak maradtak. Egy magára valamit adó múzeum, múzeumi szervezet esetében a kiállítási stratégia nélkülözhetetlen, mert a színvonalas kiállítási program nem ötletszerű és esetleges kiállítások kavalkádja, hanem tervszerűen fölépített program, a megyére is vonatkoztatva, költséghatékonyan, a helyszínek között vándoroltatva (ennek jelei már most is mutatkoznak, de szeretném elérni a hosszabb távra történő tervezést). Erre tekintettel szeretnék most néhány szempontot – további meggondolás érdekében – kiemelni: 1./ Az állandó kiállítás koncepcionális megtervezésekor nagyobb hangsúllyal vettük figyelembe, hogy a Ferenczy-család gyűjteményes kiállítása mellett megjelenjen a 20. századi szentendrei képzőművészeti anyag is. Ez utóbbi kiállításhoz már számos előtanulmány született, a megvalósítás azonban a szükséges tér hiánya miatt elmaradt. Az állandó kiállítás akkor lesz igazán színvonalas, ha interaktív eszközöket is igénybe veszünk a kiállítási célkitűzések elérése érdekében. Ezért arra kell törekedni, hogy minden tematikus egységhez csatlakozzon olyan számítógépes terminál, ahol a kiállított és ki nem állított gyűjteményi anyagokat tanulmányozhatja a látogató, illetve hasznos információkat tudhat meg. Fontos továbbá minél nagyobb számban műtárgymásolatok, tapintható tárgyak kihelyezése az érdeklődő iskolásokra tekintettel, míg a vakok- és gyengénlátók
érdeklődését
tapintásérzékre
épülő
állandó
kiállítási
részletekkel
szolgálhatjuk. (Ez utóbbi elvárásnak a Kovács Margit Múzeum megújításakor is igyekeztünk eleget tenni.) 2./ Az állandó kiállítás mellett az időszaki kiállítások fontos szerepet játszanak egyegy múzeum életében. Ezek a kiállítások ugyanis más célcsoportot szólítanak meg, mint az állandó kiállítások, hiszen egy rangos kiállítótermi programmal állandó érdeklődő és támogató múzeumbaráti kört lehet az intézmény körül kialakítani. Az időszaki kiállítások részben a PMMI keretében folytatott kutatásokat, gyűjteménygyarapítási és –feldolgozói tudományos munkát, másrészt például a képző- és iparművészet területén a kortárs, esetleg
36
a múzeumi képzőművészeti gyűjteményhez kapcsolódó, de nem múzeumi/muzeális anyagot is bemutathatják. Így fontos például évről-évre az új szerzemények kiállításon történő fölvonultatása, de hasonlóan jelentős lehet például a megyei régészeti kutatások eredményeinek időszaki kiállítási bemutatása. A Ferenczy Múzeumnak is csatlakoznia kellene továbbá ahhoz a fentebb már vázolt megyei időszaki kiállítási tematikához, amelynek keretében a helyben működő egyházak, egyházközségek történetét, vagy a civil élet szerveződéseinek múltját, egy-egy vidék nemzetiségeinek hagyományvilágát stb. mutatnánk be. Másrészt a Magyar Kultúra Napja alkalmából időszakos kortárs képzőművészeti kiállításon az adott „kistérségben” élő képző- és iparművészek munkáit, és ezáltal a térség művészeti jelenét ismertetnénk meg. Ezen állandó tematikájú időszaki kiállítások mellett ki kellene alakítani az új múzeumi központ kortárs képzőművészeti kiállítótermi profilját is. Az éves képzőművészeti időszakos kiállítási programot több mint egy évvel korábban egy művészeti tanács fogadná el, amelyet a megyében működő és országos művészeti szervezetek szakmai segítségével, jeles szentendrei művészek és elismert művészettörténészek felkérésével alakítanánk meg. A művészeti tanács évi nyolc kiállítást magában foglaló művészeti programot állítana össze, fogadna el. A művészeti tanács döntése alapján a PMMI igazgatója az egyes kiállítások rendezőivel már a kiállítás előtt egy évvel szerződést kötne a kiállítás megrendezéséről, illetve „befogadó nyilatkozat”-ot adna ki, hogy a kiállítani szándékozó szervezetek vagy magánszemélyek szakmai pályázatokon a kiállítás megrendezéséhez szükséges további anyagi feltételeket biztosíthassák. Az intézmény alapesetben ugyanis csak a helyet és az infrastruktúrát, valamint az alapszintű körülményeket (300 darab meghívó postázással együtt, kiállítási installáció stb.) biztosíthatja, az ezen felüli költségeket (a megnyitó és fogadás rendezvényköltségei, a kortárs képzőművészeti kiállítási katalógus előállításának költségei stb.) a kiállító szervezetnek, személynek kellene vállalnia. A program elfogadása és a kiállítás megrendezésének tervezett időpontja közötti több mint egy év minden bizonnyal elegendő a szakmai pályázatokon való részvételhez, szponzorok, támogatók megkereséséhez. 3./ Évről-évre megjelenünk a legnagyobb múzeumi rendezvényen, a Múzeumok majálisán – kiadványokkal, kreatív foglalkozásokkal, amelyekben a helyi pedagógusok és népművelők részvételére, segítségére is számítunk. 4./
A
Múzeumok
Éjszakája
rendezvényeihez
is
kapcsolódunk,
újabb
hagyományokat teremtve a PMMI szentendrei, váci, ceglédi és tápiószelei intézményeiben 37
megrendezendő zenei, irodalmi estekkel, amelyek tematikailag az éppen aktuális történeti vagy művészeti stb. kiállításhoz is kötődhetnének. 5./ Mivel a megyei múzeumi központ markáns képzőművészeti profillal bír, a képzőművészeti köröknek is egyfajta találkozóhelyévé kell válnia, így a művészekkel azok is találkozhatnának, akik „mindössze” művészetbarátok. Meggondolandó egy-egy művészeti pályázat kiírása, ifjúsági művészeti kurzusok, táborok szervezése, amelyek legjobb alkotásai kiállítás után a megyei múzeumban kapnának helyet. 6./ A Szentendrei Grafikai Műhely a városhoz kötődő művészek kezdeményezésére jött létre 1980-ban, amely a Művészeti Alap, a Pest Megyei Tanács, Szentendre Város, a PMMI, valamint a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár anyagi támogatásával a PMMI fenntartásában és felügyelete alatt működött. Jelenleg a PMMI fenntartásában és felügyelete alatt, pályázati forrásokból működik. Az alapítók célja volt egy olyan többfunkciós kortárs képzőművészeti intézményt létrehozni, amely kísérletezési, alkotási lehetőséget teremt a Szentendrén élő vagy művészetükkel a városhoz kötődő művészeknek. Az országban több helyen működő grafikai műhelyektől eltérően az itt készült szitanyomatok köteles példányaiból volt képes egy közel 700 darabos szitanyomat gyűjteményt létrehozni, mindezt úgy, hogy megőrizte szakmai függetlenségét. A műhelyben 30-50 példányos szériák készülnek. Az itt készült nyomatok – a művészettörténet és a műkereskedelem figyelmétől övezve – gyakran szerepelnek hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon. A Szentendrei Grafikai Műhely működése alatt Szentendrén lakó, vagy művészetében a városhoz kötődő művész dolgozott. Az alkotók között találjuk Korniss Dezsőt, Kepes Györgyöt, Barcsay Jenőt, Balogh Lászlót, Deim Pált; a Vajda Lajos Stúdióhoz köthető művészeket: Aknay Jánost, Bereznai Pétert, ef Zámbó Istvánt, Vincze Ottót, vagy a fiatalabb generáció képviselőit: Margit Szabolcsot, Csató Mátét, Benkovits Bálintot. A műhely további működésének biztosítása kiemelt feladat! 7./ Erősíteni és támogatni kell múzeumainkban a múzeumpedagógiai tevékenységet (pl. rendezvények és a múzeumi helytörténeti órák). Az óvodákkal és az iskolákkal való folyamatos
kapcsolat
nélkül
lehetetlen
magas
színvonalon
múzeumpedagógiai
tevékenységet folytatni. A rendezvények megszervezésében a múzeum jelentős segítséget kaphat azoktól a még aktív vagy nyugdíjas pedagógusoktól, akik érdeklődnek a helytörténet, a néprajz, a képzőművészet, a komolyzene és az irodalom egyes helyi
38
vonatkozásai iránt, szívesen részt vennének a múzeumpedagógiai rendezvények vezetésében, és akiket a múzeum munkatársai a kiállítások és egyéb vonatkozások tekintetében fel is készítenének. Sor kerülhetne így múzeumi irodalom-, történelemórára (helytörténet), illetve készségfejlesztő foglalkozásokra és az ünnepkörök megismerésére (néprajz). A múzeumpedagógiai rendezvények megrendezésében a múzeumnak nemcsak a pedagógusokkal, az iskolákkal, hanem a művelődési házakkal, honismereti klubokkal is együtt kell működnie, sőt ilyen jellegű programokat akár közösen is megszervezhetünk. A tervezett gyermekműhelyek (múzeumpedagógiai foglalkoztatók) profilját a régészethez kapcsolódó manuális tevékenységek, valamint a képzőművészeti technikák kipróbálása mellett a fentiekre tekintettel hangsúlyosabban ki kellene terjeszteni a magyar és a nemzetiségi néprajzi vonatkozásokra is. Célom, hogy munkatársaim állítsanak össze és ajánljanak óracsomagokat az alap- és középfokú oktatás számára mindazon településeken, ahol muzeális intézménnyel jelen vagyunk a város életében. A gazdasági válság közepette tekintettel az egyes normatívák folyamatos csökkenésére, valamint a megyei önkormányzatok szűkösebb financiális lehetőségeire mind több és több kreativitást igényelt egy-egy muzeális intézmény vezetése. A kor elvárásainak megfelelően bővíteni kellett a múzeumok azon szolgáltatásainak körét, melyekkel bevételek generálhatóak. Igazodva ezen elvekhez a múzeumoknak nyitni kell a szélesebb közönség felé. Ezt a célt hivatott szolgálni azon törekvés is, melynek keretében minden állandó és időszaki kiállításhoz érdekes, változatos múzeumpedagógiai foglalkozásokat dolgoznak ki az PMMI szakemberei, melyekkel az egyes telephelyek és vonzáskörzetük óvodásainak, általános és középiskolásainak nyújthatnak egy-egy „tanóra” keretein belül élményekben gazdag szórakoztató időtöltést. Ezen foglalkozások azon túlmenően, hogy bevételt jelentenek az intézményeknek, bővítik az azokon résztvevők ismereteit is. Ezen foglalkozások megtartására alakítottuk ki a szentendrei Kereskedőház emeletén a Szentendrei Múzeumpedagógiai Foglalkoztatót. A helyiség kialakításához szükséges anyagi forrásokat a 2010. évi ALFA pályázat keretében teremtette elő az intézmény. A fejlesztések során kialakításra került 2 db egyenként kb. 30-35 fő befogadására alkalmas foglalkoztató terem a hozzá tartozó vizesblokkokkal, irodákkal, raktárakkal együtt. Valamint beszerzésre kerültek a termek berendezéséhez szükséges asztalok, székek, szekrények, egyéb bútorok továbbá speciális a foglalkozások színesebbé tételéhez szükséges eszközök (pl.: kerámiakorongozó lapok kerámiaégető kemence, interaktív szemléltető tábla, projektor stb). 39
E) CÉLCSOPORTOK ÉS LÁTOGATOTTSÁG A kiállítótermek és bizonyos szempontból a muzeális intézmények szakmai munkájának egyik mutatója a látogatottság. A megyei múzeum szentendrei múzeumai és kiállítóhelyei ma is a turisták által kedvelt célpontok, látogatottságuk magas. Az új Ferenczy Múzeum elhelyezésekor és kialakításakor is fontos alapelv volt, hogy a múzeum – szolgáltató intézményként – szervesen illeszkedjen Szentendre városa (kultúr)turisztikai tengelyébe és programkínálatába. Ezért az előzetes orientációs és megvalósíthatósági tanulmányokban ez a szempont – igen helyesen – kiemelten szerepelt. Ugyanakkor a múzeumi központnak lehetőséget kell biztosítania arra is, hogy szolgáltatásaival hozzájáruljon Pest megye érintett területe lakói szabadidejének kultúrált eltöltéséhez.
Ezen
célkitűzés
keretében
meg
kell
szólítania
–
elsősorban
múzeumpedagógiai rendezvényekkel – az óvodásokat, általános és középiskolásokat. Másrészt a nyitvatartási idő megfelelő megállapításával, célzott rendezvényekkel (pl. tárlatvezetés) a múzeum kiállításai iránt érdeklődő családos és nyugdíjas csoportok fogadásával, a felnőtt korosztályok számára is vonzó szabadidős programok kínálhatók. Szorosan
kapcsolódva
a
szentendrei
múzeumpedagógiai
foglalkoztató
kialakításához intézményünk 2009-ben 4 sikeres pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Ezen projektek során valósult meg a nagykőrösi „Arany János” Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, a tápiószelei Blaskovich Múzeum, a váci Tragor Ignác Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeum múzeumpedagógiai programsorozata, amelyek során több száz diák vett részt a foglalkozásokon. A látogatottság növelése kapcsán fontos a megyei múzeumi központ Pest megyén kívül történő bemutatása, megismertetése is. Nemcsak a testvérmegyei kapcsolatoknak lett „kihagyhatatlan” eleme az intézmény meglátogatása, hanem a Megye további, kulturális kapcsolatainak is. Különösen is gondolni kellene a nemzetiségi hagyományokra, hiszen a kisebbségi
önkormányzatok
segítségével
további
szakmai-kulturális
kapcsolatokat
építhetnénk ki. A Honismereti Társaság, a Tájak Korok Múzeumok Egyesület klubjainak, múzeumbarát egyesületeknek, testvérintézményeknek a meghívásával, közös (például módszertani) rendezvényeknek a megszervezésével tovább növelhető az intézmény ismertsége, látogatottsága. Amennyiben igény van rá, más megyékben működő művészeti csoportok, vagy másutt alkotó művészek számára is biztosítható majd az új Ferenczy Múzeumban a kiállítás lehetősége.
40
A látogatói csoportok megszólításának fontos eszköze a helyi és az országos sajtóban történő megjelenés. Ezért arra törekszünk, hogy PMMI programjairól időben, az itt folyó szakmai munkáról rendszeresen tájékoztatást kapjanak a helyi, a megyei és az országos lapok újságírói. A programokról egyeztetünk a megyei és a helyi kulturális élet többi
szereplőjével
(a
fenntartóval,
a
megyei
önkormányzattal,
a
települési
önkormányzatokkal, a Pest Megyei Könyvtárral, a művelődési házakkal, a társadalmi egyesületekkel stb.) részben a tájékoztatás, részben a koordináció (az esetleges programütközések elkerülése) céljából. Végezetül fontos megjegyezni, hogy 2011-ben sikerült megállítanunk a látogatószám csökkenését (volt olyan év, hogy 20 ezer fővel esett vissza múzeumlátogatóink száma), és szerény mértékben ugyan, de növelni is tudtuk azt. Ez a tény különösen azért jelentős, mert országszerte mindenütt visszaesés tapasztalható. A látogatószám növelés érdekében hozott intézkedéséket tehát folytatnunk kell, hiszen vannak (szerény) eredményeink.
41
F) KIADVÁNYOK A muzeális intézmények szakmai teljesítménye jelentős részben az általuk készített (kiadott, szerkesztett stb.) kiadványokon mérhető le. A megyei múzeumi szervezet, illetve intézményei helytörténeti füzetekkel, valamint eseti kiadványokkal már a szakma számára bizonyítottak. Ez a hagyomány és munka mindenképpen folytatásra érdemes. Ugyanakkor fontos alapelv, hogy a megyei múzeumi szervezet kiadásában megjelenő kiadványok egységes arculatúak legyenek, és egységes szerkesztési elvek alapján készüljenek. A PMMI nagy hagyományú időszakos kiadványsorozata, a részben évkönyv, részben monografikus jellegű Studia Comitatensia. A nívós, rangos kötetek színvonala olyan szakmai kihívást is jelent egyúttal, ami mindenképpen a folytatásra ösztönöz. A Studia
Comitatensia
jellege
„vegyes”
maradt,
időnként
tematikus-monografikus
könyvsorozat, más esetekben Évkönyv jellegű. A PMMI költségvetésében biztosítani kell, hogy a Studia Comitatensia kiadvány minden évben megjelenjen, mivel alapfeladatról van szó! Hasonlóképpen színvonalas és folytatásra érdemes hagyományt teremtettek a megyei
múzeumi
szervezet
korábbi
vezetői
a
Kiállítási
katalógusok
sorozat
megindításával, és időszakos megjelentetésével. Mindenképpen követendő az a gyakorlat, hogy az egyes tájmúzeumok, illetve tagmúzeumok kiemelkedő értékű és jelentőségű gyűjteményeiket állandó és időszaki kiállításokon mutatják be, és ezzel egyidejűleg a teljes gyűjteményi (tehát nemcsak a kiállított!) tárgyi anyagról tudományos igényű katalógus is megjelenik, lehetőség szerint a teljesség igényével (Sammlungskatalog). Külön kiemelendő a tápiószelei Blaskovich Múzeum két katalógusa: a pipa- és a fegyverkatalógus, amelyek mára már idézett, nemzetközileg ismert művekké váltak. Biztosítani kell az egyes tagintézmények szakmai munkájához kapcsolódóan helytörténeti vagy múzeumi füzetek folyamatos megjelenését is. Ezek terén is jelentős hagyományai vannak a Pest megyei múzeumoknak, de szükséges lenne, hogy minden egyes intézmény rendelkezzen ilyen kiadvánnyal. A tematikus számok révén ugyanis nemcsak az adott település, régió múltja iránt érdeklődő lelkes lokálpatrióták igényeit lehet kielégíteni, hanem az itt folyó kutatások eredményeinek közzététele mellett kiadványcserekapcsolatokat is ki lehet építeni hasonló jellegű, adott esetben hasonló kutatási témákkal foglalkozó intézményekkel. Erre tekintettel biztosítjuk, hogy az egyes táj- és
42
tagmúzeumok ilyen témájú kiadványai egy egységes sorozatban, a Pest Megyei Múzeumi Füzetek sorozat részeként, valóban egységes arculattal jelenjenek meg. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az átlag látogató képeslapokat, egyéb kisnyomtatványokat, emlékbélyegeket, brosúrákat, színes és érdekes népszerűsítő,
ismeretterjesztő
füzeteket
szeretne
vásárolni.
Ezek
előállításához,
megjelentetéséhez azonban már a támogatók segítségét is igénybe kell venni. A PMMI a fenntartó felé évente beszámolási kötelezettséggel tartozik. A beszámoló adatsorai jól jellemzik a PMMI intézményeiben folyó szakmai munkát, az itt közölt adatok pedig a szakma, sőt a szélesebb közönség számára is hasznos információkkal bírhatnak. Régi célkitűzésem, hogy évente, a beszámolóhoz kapcsolva, annak mellékleteként a PMMI ténykönyv-ének megjelentetése és/vagy interneten (pdfformátumban) történő közzététele, így nemcsak a fenntartó, hanem a megyei társintézmények, és más múzeumok is tájékozódhatnának. Jogos az az elvárás, hogy a muzeális intézmények készítsenek saját honlapot, amely naprakész állapotban (azaz rendszeresen frissítve) tájékoztatja az érdeklődőket. Az elmúlt évek során elkészült a PMMI állandó és folyamatosan frissülő, adat- és információgazdag, de egyúttal áttekinthető honlapja is. Távlati, de folyamatosan végrehajtandó célunk az egyes múzeumok gyűjteményi leltárainak, szakkönyvtári állományainak elektronikus közzététele a honlapon keresztül. 2007-ben olyan megyei múzeumi szervezetet vettem át, amelyben ezt megelőzőleg harminc évig nem történt semmi… Elmaradtak a fejlesztések, beruházások, hiányoztak a látványos kiállítások, a színvonalas kiadványok… Ebben a helyzetben nem is a nulláról, hanem még mélyebbről kellett indulnunk… A korábbi évtizedek következtében mindenütt zuhant a látogatószám, szétesőben volt a szervezet, tarthatatlan volt a költségvetés. Tudtam, hogy igazgatói ciklusom a negatív folyamatok lassításáról fog szólni, amely ugyanakkor lerakja az alapokat egy azt követő második ötéves, talán más igazgató által levezényelt, de immár emelkedő és növekvő tendenciát mutató ciklusnak. Abban bízom, hogy ez a célkitűzés a szervezet átalakításával és a megindított fejlesztésekkel sikerült, illetve sikerülni fog.
43
