jövőkép BALATONI ÖN K O R K É P Esélyek és lehetőségek Fontos az érdekérvényesítés 12 Esély a felemelkedésre 25 Csak egészség legyen!

• tizennyolcadik évfolyam, 169. szám

5. szám

2008

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

Ö NK O R M ÁN Y Z A TI F O L YÓ I RA T www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

BALATONI

jövőkép PA R L A M E N T E L Ő T T A B A L AT O N T Ö R V É N Y

Fontos az érdekérvényesítés Esély a felemelkedésre Csak egészség legyen!

12 25 21

Vadregényes, csodálatos természeti környezetben található, megszépült éttermünk és panziónk, mely ideális helyszíne családi ünnepségeknek, esküvőknek, banketteknek, baráti találkozóknak, céges partiknak, várja kedves vendégeinket.

és

Pa n

zió

8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 12. Telefon: (88) 425-458 Honlap: www.erdeietterem.hu E-mail: [email protected]

ő

l g é

n e V Erdei K

d

nb e t t i

erger Kálm án

N

ö vé

2

ÖN • KOR • KÉP 2007. augusztus–szeptember

daspark s Va -é

8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 15–17. Telefon: (88) 566-140, (88)566-141 Honlap: www.allatkertveszprem.hu E-mail:[email protected]

ny

Az 50 éves évfordulóját ünneplő veszprémi állatkert idén is sok újdonsággal várja látogatóit!

TARTALOM

MÁJUS Fontos az érdekérvényesítés! Bajnai Gordon eredményesnek ítélte a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának (KÖEF-nek) munkáját. Tájékoztatása szerint a testület rövid távon megoldható kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja által javasolt tíz pontból az önkormányzati szövetségek vezetői nyolcat támogattak. Ezekről a javaslatokról a közeljövőben dönthet az Országgyűlés - nyilatkozta a leköszönő önkormányzati miniszter. 11

 PARLAMENT Elfelejtett reformok Módosul a közalkalmazotti törvény Többség támogatta Bajnai kinevezését Lopakodó törvényalkotás

 TERÜLETRENDEZÉS A jövő Balatonja

7

Kikötöttek

A helyzet rossz, de talán nem reménytelen! Az EgészségPorta Egyesület és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nemrégiben tanácskozáson ismertette annak a 2007 októbere és decembere között végzett felmérésnek az adatait, amely jól tükrözi a magyar lakosság pillanatnyi egészségtudatosságát és egészségi állapotát. 23

Esély a felemelkedésre Nyírtasson 2400 megawattos gáztüzelésű erőmű épül. A másfél milliárd euró, azaz mintegy 400 milliárd forint költségből megvalósuló beruházás jövőre kezdődik, s építése 2015-ig fejeződik be. A kapcsolódó beruházásokkal együtt több ezer családnak teremt majd munkahelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben és térségében. A döntően áramtermelő nagyüzemet, amelyet 100 hektáros területen hoznak létre, a legszigorúbb környezetvédelmi követelmények szerint építik meg. A turbinái a működés során zajt, szagot nem bocsátanak ki, semmilyen módon nem zavarják a környezetet. A tervek szerint kapcsolódó beruházásként az erőmű hőjének felhasználásával zöldség-, fűszer- és dísznövény-termesztés indulhat a térségben, valamint szárító üzemeket, továbbá melegvízi haltenyésztést és halfeldolgozót létesíthetnek. 25

Megrendelő – 2008 Megrendelem az ÖNKORKÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint+ 2268 forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím: ........................................................................................... Szállítási cím: ................................................................................................ Kelt: ..............................., 2008. ..................................................................... ............................................. Aláírás

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter, Meilinger Zita • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Címlapfotó: ÖN-KOR-KÉP fotó • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2008. május 20. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

3 4 6 6

12

 KORKÉP Fontos az érdekérvényesítés

11

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET „… hogy általuk legyen jobb!” 13 Három elhivatott szakember… 14 Kamaszparlament, avagy a demokrácia iskolája 15 Zuglói Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat 16 Kis-tér-erő a Zengő alján, avagy a Pécsváradi Kistérségi Ifjúsági Fórum 16 Ifjúságbarát Önkormányzat 16 A Település és Ifjúsága konferenciasorozatról 17 Csellengők-program 18 Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat Alapítvány 19 Zánka nyitott kapukkal várja a fiatalokat 20

 EGÉSZSÉGÜNK Csak egészség legyen! Pályázati felhívás A helyzet rossz, de talán nem reménytelen! Bővülhet a szociálisan ellátottak köre Újbudán Országos turné – Veszprémtől Szegedig

21 22 23 24 24

 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Esély a felemelkedésre Kétkeréken biztonságban Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója

25 27 28

 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Az ÉVOSZ XXIII. Közgyűlése A Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 díjkiosztó ünnepsége Az Országos Főépítészi Kollégium felhívása a Főépítészi Életmű Díj és Az Év Főépítésze Díj adományozásáról A történelmi városmagok közterületeinek megújítása Előzetes felhívás a XIII. Országos Főépítészi Konferenciára

29 29

30 31 32

2008. május ÖN • KOR • KÉP

1

ÖNKORNET HÍREK Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivitás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét igyekeznek „korrigálni”. Előző lapzártánk óta, az április 22. és május 20. közötti időszakban nyolc településen tartottak időközi választásokat. Az okok között haláleset, betegség miatti lemondás és önfeloszlatás szerepelt. Az eredmények azt mutatják, hogy két településen a korábbi polgármestert újraválasztották. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjai közül (összlétszám: 32 fő) 18-at újraválasztottak.  A Somogy megyei Bárdudvarnokon a február 14-ei önfeloszlatás miatt tartottak választást április 27-én, a település polgármestere ismét Forintos László független jelölt lett a szavazatok 36,14 százalékának megszerzésével.Forintos László mellett öt másik független jelölt aspirált a polgármesteri székre. A hét képviselői helyre tizenkilencen pályáztak, ketten a Fidesz jelöltjei voltak, egyiküket a Térségi Együttműködés Társasága jelölte, a többiek függetlenként indultak. A jelöltek közül öten korábban is tagjai voltak a testületnek, s közülük hárman a jelenleginek is tagjai lettek. A megválasztott képviselők mindannyian függetlenek.  Dr. Tarr Lajos független jelölt nyerte meg az április 27-ei időközi polgármester-választást a Békés megyei Lőkösházán. A polgármesteri székért öt jelölt indult, egyikük az MSZP jelöltje volt, a többiek függetlenként indultak. A választás 64,78 százalékos részvételi aránnyal zajlott le, Tarr Lajos a szavazatok 39,13 százalékát szerezte meg. A Gyulai kistérséghez tartozó, közel kétezer fős település korábbi független polgármestere, Germán Géza január 9-én tragikus hirtelenséggel elhunyt.  Schmiedt Henrik polgármestert választották meg újra a Győr-Moson-Sopron megyei Nyúl községben április 27-én. A polgármesteri székért négy független jelölt indult. A szavazás 40,46 százalékos részvételi aránnyal zajlott le. Schmiedt Henrik a szavazatok 70 százalékát kapta.

2

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

A 11 képviselői helyre 20 független és egy fideszes jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül hatan korábban is tagjai voltak a testületnek. A Győri kistérséghez tartozó, közel négyezer fős település testülete január 31-én kezdeményezte a testület feloszlatását.  A Baranya megyei Lothárd új polgármestere András Gézáné független jelölt lett a május 18-án megtartott választást követően. A 284 fős település 238 választópolgára két független jelöltre adhatta le szavazatát, András Gézáné alpolgármesterre és Szakos Roland vállalkozóra. András Gézáné a szavazatok 66,92 százalékát szerezte meg. Az időközi választásra azután került sor, hogy Csobán Ferenc polgármester a közelmúltban elhunyt.  A Veszprém megyei Somlóvecse községben önfeloszlatás miatt megtartott választáson az új polgármester Diettrich Gábor független jelölt lett. A polgármesteri tisztségre hárman pályáztak, ketten függetlenként, egyikük pedig a Magyarországi Zöld Párt jelöltjeként.A település 90 választópolgára közül 72-en jelentek meg a szavazáson, Diettrich Gábor 54 szavazatot szerzett (76,06 százalék). Az öt képviselői helyért nyolcan indultak, heten függetlenek, egy jelölt pedig a Magyarországi Zöld Pártot képviselte. A megválasztott öt független képviselő korábban is tagja volt a testületnek. A választást azért kellett kiírni, mert a település polgármestere hosszú ideje betegállományban

volt, lemondani viszont nem kívánt a tisztségről, ezért a testület februárban feloszlatta magát.  A Baranya megyei Szellő község lakói Wesz Józsefné független jelöltet választották meg polgármesternek a május 18-ai voksoláson. A 79 szavazópolgár a négy független jelölt egyikére adhatta le szavazatát.Wesz Józsefné 51 szavazatot szerzett (66,23 százalék). Az időközi választásra azért kerül sor, mert Szondi Imre, korábbi polgármester egészségi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről.  A Veszprém megyei Papkeszi új polgármestere Ráczkevi Lajos lett a május 18-ai választást követően. A település testületének feloszlatását a képviselők kezdeményezték, mert beadványuk szerint nem tudtak tovább együtt dolgozni Csete Kálmán polgármesterrel. Felkérték, hogy mondjon le, de ennek a kérésnek nem tett eleget, ezért döntöttek a feloszlatás mellett. Az 1274 választásra jogosult polgár közül 617-en szavaztak. A polgármesteri tisztségre hét független jelölt pályázott.A választást a szavazatok 27,68 százalékának megszerzésével nyerte meg Ráczkevi Lajos. A kilenc képviselői helyre húszan pályáztak, egy kivételével – akit a Magyarországi Zöld Párt jelölt – valamennyien függetlenek.A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak a testületnek.  Ismét Schmidt Jenő (Fidesz) lett a Somogy megyei Tab polgármestere, aki a május 18-án megtartott időközi választáson egyedüli jelöltként indult a tisztségért.

A 3949 választásra jogosult állampolgár közül 583-an vettek részt a voksoláson. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert Schmidt Jenő polgármesteri tisztsége egy rágalmazási ügy kapcsán meghozott bírósági ítélet alapján január 9-én megszűnt. Schmidt Jenő az ítéletben szereplő pénzbírságot befizette, ezzel mentesült a jogkövetkezmények alól, így újra indulhatott a választásokon. Májusbantovábbikéttelepülésenlesz időközi önkormányzati választás.25-én Nemeskén,31-én Kocsolán polgármestert és képviselőket választanak.

Népszavazás Fenti időszakban Nyíregyházán és Kazincbarcikán tartottak népszavazást, Söjtör képviselő-testülete pedig a júniusban tartandó népszavazásról adott ki közleményt.  Helyi népszavazást tartottak április 27-én Nyíregyháza-Oroson a településrész leválásáról. A ma 7500 lakosú Oros azért kezdeményezte a népszavazást, mert a befizetett adóik mértékéhez képest a város évek óta aránytalanul keveset fordít a településrész fejlesztésére. A szavazás 58 százalékos részvételi aránnyal zajlott le, Oros leválására és önálló településsé alakulására 2227-en szavaztak nemmel.  Május 18-án Kazincbarcikán tartottak népszavazást, melynek kérdésére – „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Kazincbarcikai Városi Kórház működtetési és vagyonkezelői jogát az önkormányzat átadja más cégnek vagy szolgáltatónak?”– a résztvevők 87,68 százaléka nemmel válaszolt. A népszavazás mégis érvénytelen, mert a választók mindössze 29,08 százaléka szavazott.  A Zala megyei Söjtör község több,mint1200választópolgárajúnius 8-án a következő kérdésben dönt: „Egyetért-e ön azzal, hogy Söjtör külterületén maximum 20 megawatt villamos teljesítményű növényi biomasszát felhasználó erőmű épüljön a Rendezési Tervben foglaltak szerint?”. Baksa István polgármester maga kezdeményezte a referendumot.

PARLAMENT

„A megye és a régió egymás mellett is élhet”

Elfelejtett reformok Új miniszter felügyeli május 19-étől az önkormányzatokat. A területfejlesztéstől „megszabadított” tárca élére a kormányfő Gyenesei Istvánt a Szomogyért Szövetség képviselőjét delegálta. Az önkormányzati bizottság a jelölt meghallgatásán azonban tizennégy igen szavazat, tizenegy nem és négy tartózkodás mellett nem támogatta kinevezését.

Mit kíván csinálni két évig? Ez volt a fő kérdés a bizottsági meghallgatáson, ahol Gyenesei István önkormányzati miniszterjelölt, somogy megyei képviselő arról beszélt képviselőtársainak, hogy a konvergenciaprogram és a kisebbségi kormányzás által kijelölt kényszerpályán nincs lehetőség önkormányzati reformra.

Szűk mozgástér „Nem tudok ígérni több pénzt, a konvergenciaprogram kényszerpályákat jelöl ki, amelynek mentén nagyon szűk az a mozgástér, amit akár egy tárca, akár pedig maga a kormány be tud vállalni. Ezzel együtt az önkormányzatok vonatkozásában biztos, hogy több módosításra és más típusú odafigyelésre is szükség lehet” – jelentette ki mindjárt a meghallgatás kezdetén a jelölt. Annak, hogy a területfejlesztés a Bajnai Gordon által vezetett gazdasági csúcsminisztériumhoz került, mint mondta, örül. A minisztérium leszűkült tevékeny-

ségi köre ugyanis lehetőséget ad számukra, hogy minden energiájukat az önkormányzatokra, a sportra és a a turizmusra fordítsák. Gyenesei István a tárca fontos feladatának nevezte, hogy – bizonyos önkormányzati és államigazgatási funkciók érvényesülése érdekében – központi ágazati koordinációt is működtessenek. „A bizalmi tőkét szeretném erősíteni a kormánypárti és ellenzéki polgármesterekkel, megyei közgyűlési elnökökkel való kapcsolattartásban egyaránt.  Akarjuk, nem akarjuk, egy hajóban ülünk, csak akkor tudjuk megtalálni a megoldásokat, és akkor tudunk eszközöket is mellérendelni, ha a másikkal tudunk emberi párbeszédet folytatni” – üzent minden oldalnak a tárcavezető, aki kiemelte a Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fórumának jelentőségét. Hasonlóan fontosnak tartotta a kapcsolatot a hét érdekképviseleti szövetséggel is.

A kétharmados kényszerek Bizonyos kétharmados törvények megalkotásának kényszere is rajtunk van, bár ennek a lehetősége meglehetősen korlátozott – vélte Gyenesei. „Ezért önkormányzati reformokra nem készülök, de az arra való alkalmasságunk erősítését a ciklus végéig mindenképpen segíteni szeretném” – adta meg működésének kereteit. Majd az önkormányzatok ellentmondásos helyzetéről beszélt, kitérve a pénzhiánytól szenvedő szféra örök dilemmájára: működtetés vagy fejlesztés? „Van egy fejlesztési fellendülés és van a működés terén egy ellehetetlenülés, egy nagyon nehéz helyzet, működési recesszió, pedig az önkormányzati törvény erről úgy rendelkezik, hogy első és mindaddig az első a működtetés, amíg annak a forrásai megvannak, és csak a fennmaradó forrásból lehet a fejlesztésre fordítani. Most ez jelenleg úgy tűnik, hogy nagyon erősen megfordult,

és a fejlesztés sokkal nagyobb figyelmet kap, mint a működtetés. Működtetésnél van egy nagyon visszafogott, takaréklángra állított helyzet” – vázolta a problémát. Itt említette meg a területi egyenlőtlenségek gondját is, megjegyezve, hogy jó kezdeményezésnek tartja a leghátrányosabb negyvenhét kistérségi programot. Véleménye szerint azonban kezelni kell azt is, hogy hátrányos térségekben is vannak jól prosperáló s a fejlett térségekben is vannak nagyon nehéz helyzetben lévő települési önkormányzatok. A kistérségi társulásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte: létrejöttükkel megteremtődött a kerete az ésszerűbb működtetésnek és a jobb szolgáltatásnak, igaz, költségvetési hasznuk nem érződik azonnal. Úgy vélte,  a zászlóshajó- és a pólusprogramok sikere vagy sikertelensége lesz az önkormányzati vidékfejlesztés vizsgája, ezért erre különös figyelmet szeretnének fordítani.

Kritikus pénzügyi helyzet Az önkormányzati miniszter szerint a fejlődés egyik korlátja az önerő hiánya. Ezért működésbe kell hozni a rászorultsági önerő-kiegészítő alapot, a kedvező hitelkonstrukciókat és a differenciált önrész-megállapítás lehetőségét. Az esélyegyenlőség megteremtésének igénye megítélésem szerint illúzió – jelentette ki –, ami értelmezhető, az a különbségek csökkentése. A jelenlegi önkormányzati gazdasági-pénzügyi problé2008. május ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT mák megoldásának egyik útja a kistérségi társulások erősítése, jogosítványaik növelése, akár saját bevételi forráshoz szükséges lehetőség megadása is – fejtette ki. Majd az önkormányzatok kritikus pénzügyi helyzetét ecsetelte. Részesedésük a GDPből 17–19 százalékról 10–12 százalékra esett vissza. Az eladósodás a legújabb információk szerint 700 milliárd forintra tehető. Ez bizonyos megközelítésben a GDP 2 százaléka. Gyenesei István úgy látja, hogy a számok hiába mutatják azt, hogy önkormányzataink ezzel az európai középmezőnyben vannak.  „Nekünk az fáj, ami van” – mondta. Egyebek között az, hogy az intézmények működési költsége és a normatívákból származó támogatás közötti olló folyamatosan nyílik. Ennek a megállítása, esetleg szűkítése lehet olyan középtávú program – jelentette ki –, amiben részt kívánok venni. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének másik fontos elemeként említette, hogy jelentősen csökkent a mobilizálható vagyon, így csökkent a hitelfedezet, s folyamatosan szűkül a hitelplafon. Az eladósodást csak gyorsították a kötvénykibocsátások, amelyek szerinte újabb jogszabályokkal nehezen korlátozhatók. A legnagyobb gond, ha a kötvénykibocsátásból származó források meghatározó részét nem fejlesztésre, hanem működtetésre fordítják – jegyezte meg.

4

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

Régi kívánalmat említett, amikor megjegyezte, hogy érvényesíteni kellene azt az alapelvet, amely szerint új feladatokhoz forrásokat kell mellérendelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez elég lenne következetesen betartani az önkormányzati törvényt.

Megye és régió? Volt Somogy megyei közgyűlés elnökeként hosszabban értekezett a megye és a régió kapcsolatáról. Gyenesei István szerint a megyék voltak a legnagyobb elszenvedői az elmúlt időszak támogatási recessziójának vagy átcsoportosításainak. „A megye–régió kérdésben a vagy-vagy helyett én az „is-is” pártján vagyok – mondta, hozzátéve, hogy a megye és a régió egymás mellett is élhet, csak a hatásköröket, a forrásokat kell pontosan meghatározni.” Álláspontja szerint a régió lehetőségeit nem a méretei adják meg, hanem az eszköztára és a funkciója.

A megvalósítható tervek Meghallgatása végén Gyenesei István az általa megvalósíthatónak ítélt tervekről beszélt. Átgondolásra javasolta a helyi adókat, amelyekből jelenleg 860 milliárd forintnyi bevétel döntően az iparűzési adó. Úgy vélte, hosszú távon növelni kell ezt a bevételi arányt, figyelemmel a lakosok és vállalkozók teherbíró képességére. Szintén górcső alá venné a kötelező feladatokat, akár csökkentésük érdekében. A közigazgatáson belül az önkormányzati feladatok egy részét pedig államigazgatási szintre helyezné. A lakásfelújításról – a panelről, a hagyományos építőanyagú tömbházakról és kéményekről – szólva azt mondta, évente mintegy 50 ezer lakás felújítására van esély, 2008ban erre 11,5 milliárd forint jut, míg a következő évben 10 milliárd forintra lehet számítani. Kihívásnak nevezte az új lakbértámogatás és bérlakástámogatás beindítását.  Megemlítette, hogy az Alkotmánybíróság 2008. június 30-ai hatállyal megsemmisítette a regionális

 Módosul a közalkalmazotti törvény. Legnagyobb terjedelemben az önálló munkakörben foglalkoztatott vezetők és magasabb vezetők illetményrendszerével foglalkozik a közalkalmazotti törvény módosítása. A javaslat kimondja, hogy közalkalmazotti jogviszony csak büntetlen előéletű, a 18. életévét betöltött és magyar állampolgárságú személlyel létesíthető. Ez utóbbi feltétel alól jogszabály kivételt adhat. A helyi önkormányzatok által fenntartott, szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki – illetőleg, akinek közeli hozzátartozója – a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez. Az sem lehet vezető, aki az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg

közigazgatási hivatalokat létrehozó jogszabályt. A módosítást végre kell hajtani úgy, hogy a közigazgatási hivatalok jogállásának módosítása mellett a regionalizációból fakadó előnyök megmaradjanak – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez ügyben, mivel kétharmados törvényről van szó, ötpárti tárgyalások folynak.

Kínos kérdések, kínos válaszok Lamperth Mónika is azt mondta, hogy több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek, de az Állami Számvevőszék véleménye szerint a normatív támogatások nem érik el reálértékben a 2006-os szintet. Ön meg fogja-e szavazni a költségvetést? – szegezte az első kínos kérdést a jelölthöz a fideszes Bebes István. Majd problémaként vetette fel, hogy a leghátrányosabb kistérségek számának csökkentésével, az új szempont alapján rászoruló kistérségek kerültek ki a rendszerből. Frakciótársa, Ódor Ferenc arról faggatta a jelöltet, hogy jó irány-

munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A közalkalmazotti alapszabadság – a besorolástól függően – 20, illetve 21 munkanap. A módosítás előírása szerint a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottat naptári évenként 35, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat pedig 30 munkanap alapszabadság illeti meg. A javaslat részletezi a vezetők és magasabb vezetők prémium feladatainak meghatározását is. Ennek összege az éves illetményük 40 százalékára rúghat. Új szabály az előbbi kategóriákba tartozók anyagi felelősségének meghatározása. Ők a gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felelnek. A szándékosan okozott károkért történő felelősségnél pedig a Munka Törvénykönyve az irányadó. A szabályok többsége várhatóan június 30-án lép hatályba.

PARLAMENT

nak látja-e, hogy a kistérségek az önkormányzatoktól kapják a pénzt, így nem kerül több forrás a rendszerbe. Erre már érkezett válasz. „Ha helyzetbe hoznánk hatáskörileg és egy sor más jogi háttérrel a kistérségeket, akkor éppen a kistérségek tudnák megoldani azokat a problémákat, amelyek a kistelepülések számára ma megoldhatatlan kihívást jelentenek. Arra nincs idő, hogy egy új konstrukciót helyette létrehozzunk” – szögezte le Gyenesei. A szabad demokrata Gulyás József – aki később nemmel voksolt a jelölt alkalmasságára – azt tudakolta, vajon Gyenesei István megszavaztae a második Gyurcsány-kormány programját. A képviselő kifejtette, hogy szerinte a program érvényben van és sokat mond az önkormányzati reformról. Többek között választott önkormányzati régiókról beszél, alapvetően újraértékeli a megyék szerepét, és tulajdonképpen kimondja, hogy feladataikat részben a településekhez, a kistérségekhez, másrészt a régiókhoz kell telepíteni. A megye vagy régió „is-is”- felfogása ezért szerinte hamis. „Megszavaztam természetesen”– válaszolta a kormányprogramra vonatkozó kérdés-

re Gyenesei István. Majd kifejtette, hogy át kell értékelni az akkori helyzetet, mert akkor négy év volt hozzá, most pedig egy új politikai helyzetben alig van két esztendő a végrehajtásra.

Mit akar csinálni két évig? A régió ügyében más kérdés is érkezett. Nógrádi László (KDNP) azt szerette volna tudni, van-e esély az álláspontja szerint rosszul meghatározott rendszer felosztásának módosítására. Példaként hozta fel, hogy jelenleg a Nyugatmagyarországi Régiót GyőrSopron-Moson megye, Vas megye és Zala megye alkotja, holott a közlekedés köztük nem a legideálisabb. „Nagykanizsáról Győrbe nehezebb eljutni, mint Budapestre. Egy ideális régió lehetne Somogy, Zala, Veszprém, amelynek van földrajzi értelme, egy Balatonkörnyék, van történelmi értelme, valaha három–négy veszprémi járás Zala megyéhez tartozott” – mondta a képviselő. A fideszes Vigh László a kistelepülések elnéptelenedéséről érdeklődött. Arról, hogy a miniszter helyesli-e a vasúti mellékvonalak megszüntetését, a posták, kisiskolák bezárását. Konkrét választ azonban nem kapott. Frakciótársa, Bóka István arról faggatta

volna Gyenesei Istvánt, hogy mit szándékozik tenni azon értékes, sportcélú ingatlanokkal – akár a Balaton körül –, amelyek részben hasznosítatlanok, illetőleg hihetetlenül rossz állapotban vannak. Ezek az ingatlanok körülbelül 90 százalékban bevételt próbálnak termelni azon a területen, amelynek alapvetően sportcélt kellene szolgálnia – tette szóvá a képviselő. „Végül is mit akar csinálni az elkövetkező két évben. Önmagában ügyintéző szerepre készül?” – fordult a jelölthöz Hock Zoltán (MDF). A képviselő ecsetelte az önkormányzatok dinamikusan emelkedő eladósodását. Bár szerinte az államháztartás egészét még nem veszélyezteti az önkormányzatok 7–800 milliárd forintos hitelállománya, ha azt is vizsgáljuk, hogy az elmúlt három évben milyen elképesztően emelkedett az arányuk, belátható, hogy ez a rendszer 2010-re akár az 1000 milliárd forintot is elérheti, ami adott esetben már kezelhetetlenné válik”– hívta fel a figyelmet a képviselő.  Gyenesei István az idő szűkére hivatkozva kért türelmet a képviselőktől és

megígérte, hogy miniszteri kinevezése után lesz alkalmuk akár fehér asztal és jó balatoni bor mellett összeülniük a megoldások keresése érdekében. A bizottsági ülésen elhangzott válaszában három alkotmányos mulasztásról beszélt, amelyet véleménye szerint meg kellene szüntetni. Mivel kétharmados törvényeket érintenek, ez meglehetősen nehéz. Az egyik az országgyűlési választókerületek aránytalanságának a megszüntetése, amiről meg kellene egyezni, a másik a népszavazás-kezdeményezési eljárás törvényi garanciáinak megteremtése, a harmadik pedig: „az országgyűlési választások első fordulójában a magyarországi szavazás napján külföldön tartózkodó minden választópolgár szavazhasson”. De ide sorolta a közigazgatási hivatalok, regionális hivatalok új státusának a megteremtését is, amelynek határideje június 30-a. Erre a határidőre a regionális hivatalok helyett a megyei hivatalokat kell alkalmassá tenni a feladatok elvégzésére. A megyék, az önkormányzatok ellehetetlenülésével kapcsolatban azt mondta,

2008. május ÖN • KOR • KÉP

5

PARLAMENT meggyőződése, hogy első lépésként az adósságállomány szerkezetét kell vizsgálni. „Az egyik oldalról a hatalmas adósságállomány kezelhetetlen, adott esetben a hitel, a másik oldalról ott van a kötvénykibocsátásból származó lehetőség, és van egy olyan érzete az önkormányzatnak, hogy tele az asztal és úgy kéne fogyókúrázni. Hát, piszok nehéz egyébként úgy fogyókúrázni, hogy közben az asztal meg állandóan meg van terítve” – fejtette ki Gyenesei István. És ismét leszögezte, hogy felelősen végig kell gondolni, hogy lehet-e jogszabállyal kordában tartani a folyamatot, vagy pedig a józan vezetői előrelátásban kell bízni, azt kell ösztönözni. „Ha túl vagyunk ezen a kezdeti nehéz időszakon, teremtsünk arra alkalmat, hogy leülünk és összeírjuk azt, hogy mi az, amit közösen akarunk és tudunk is felvállalni” – ajánlotta fel a képviselőknek és a jelenlévő szakmai és érdekképviseleti szervezetek vezetőinek a jelölt, aki május 19-én végül letette miniszteri esküjét.

Széles körű tiltakozás a területrendezési terv módosítása miatt

Lopakodó törvényalkotás Jelentős területet, mintegy 600 ezer hektárt nyilvánítana kiemelt honvédelmi területté a parlament az Országos Területrendezési Terv módosításával. A honvédelmi tárca szabad kezet kapna saját beruházásainak megvalósításához. A zöld- és civil szervezetek tiltakoznak az átsorolások miatt. A körzet kormánypárti és ellenzéki képviselői, köztük Szili Katalin házelnök csak módosításokkal fogadnák el a törvényt. Az Országos Területrendezési Terv módosítása szerint több nagyvárost és turisztikai központot – Budapestet, Debrecent, Pécset, Győrt, Veszprémet, Kecskemétet, Hódmezővásárhelyet, Tatabányát, Székesfehérvárt vagy Balatonfüredet – kiemelt honvédelmi területté nyilvánítanának. A javaslatot még a Bajnai Gordon vezette területfejlesztési tárca terjesztette az Országgyűlés elé. A civil szervezetek szerint az indítvány nem szabályozza részletesen, hogy az adott területen milyen jogok illetnék meg a Honvédelmi Minisztériumot, és milyen jogokat veszítenének el az önkormányzatok, a természetvédelmi és kulturális örök-

 A többség támogatta Bajnai kinevezését. Az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottsága 16 igen és 12 nem szavazattal támogatta Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszterré történő kinevezését. A miniszter a meghallgatáson hangsúlyozta: a területfejlesztésben a kormány célja, hogy a fejlesztéspolitika eszközeivel gazdasági növekedést érjen el az ország elmaradott térségeiben is. Emellett a foglalkoztatás bővítése is a kiemelt célok között szerepel. Bajnai Gordon utalt arra, hogy uniós forrásból jelenleg két területfejlesztési program – a 33 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérség felzárkóztatása 144 milliárdos értékben és a gazdaságfejlesztési centrumok kialakításáról szóló pólusváros program – valósul meg. A kijelölt miniszter hangsúlyozta, hogy folyamatos párbeszéd, egyeztetés szükséges a hosszú távú fejlesztésekről, a gazdaságpolitikáról az öt parlamenti párt szakértői között is. Vígh László (Fidesz) úgy vélte: a munkahelyteremtésre, foglalkoztatás bővítésre konkrét elképzeléseket kellene mondania a kijelölt miniszternek.

6

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

ségvédelmi szakhatóságok. A kiemelt fontosságú honvédelmi övezetekben a honvédelmi tárca szabad kezet kapna a kisajátítás, a tervpályázat, a környezetvédelmi és építésügyi engedélyezés felgyorsításával.

Egységfront a módosításért A tiltakozó zöldek és a hozzájuk csatlakozott közéleti személyiségek aggályosnak tartják, hogy a tervezet benyújtását nem előzte meg a szokásos tárcaközi egyeztetés, és hiányoznak az előzetes szakértői vélemények is. A minisztériumi előterjesztéssel szemben párthovatartozástól függetlenül egységfrontba tömörültek a körzet parlamenti képviselői is, köztük Szili Katalin szocialista házelnökkel. De az új környezetvédelmi miniszter sem támogatja jelen formájában a törvénymódosítást. A szocialista Szabó Imre szerint nincs szükség újabb honvédelmi területek kijelölésére. A civilek azt sem zárják ki, hogy a nyilvánosság elől eltitkolt nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdek áll a lopakodó törvényalkotás mögött.

Veszélyben a Natura 2000 A közéleti személyiségek nyílt levélben figyelmeztették a parlamenti képviselőket, hogy elveszíthetjük a szabad rendelkezés jogát az ország jelentős területei felett. A Natura 2000-es területekkel való több mint 150 ezer hektárnyi átfedés miatt pedig az uniós kötelezettségeink teljesítése is veszélybe kerülhet. A levélírók arra kérik a döntéshozókat, hogy támogassák a vitatott pontokat kiiktató módosító indítványokat, amelyekről a május 26-ával kezdődő héten lesz plenáris szavazás. Ángyán József és Font Sándor, valamint Szili Katalin házelnök indítványának elfogadásával időt és lehetőséget teremtenének a törvény ezen pontjainak megfelelő előkészítésére – érvelnek a tiltakozók.

Kérés Sólyomhoz, Bajnaihoz Nyílt levélben fordultak Sólyom László köztársasági elnökhöz is, hogy kísérje figyelemmel a törvénytervezet sorsát, és tegyen meg mindent azért, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben történő döntéshozatal ne térhessen le a demokrácia alapelvei által kijelölt útról. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert pedig arra kérik, hogy tekintse át az e témában Szili Katalin, Ángyán József és Font Sándor által benyújtott módosító indítványokat, és támogassa ezen kritikus pontok kikerülését. NE

A jövőBalatonja

A Balaton jövőjét, bármilyen furcsa is, a helyi képviselők döntései határozzák meg

Virányi István

A Balaton-törvény felülvizsgálatáról szóló rendelkezés szerint a hatálybalépést követő évek tapasztalatai alapján, az érvényes jogszabályok ismeretében a jogalkalmazóknak, az önkormányzatok véleményének figyelembevételével kell felülvizsgálni a törvényt, és szükség szerint kezdeményezni kell annak módosítását. A kormányhatározat e tekintetben 2005. december 31-ei határidőt határozta meg, azonban a 2000. évi CXII. Balatontörvény és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény összhangját csak oly módon lehet megteremteni, ha a felülvizsgálatuk egyidejűleg történik.

 Közmegegyezésen alapul a Balaton-törvény módosítása – mondta a törvényjavaslat expozéjában Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára az Országgyűlésben. A Balaton-törvény hatályba lépése óta bekövetkezett változások közül – többek között – az Országos Területrendezési Tervvel való összhang, az ökológiai, közlekedési hálózatban végbement változások, illetve az infrastruktúrában történt fejlesztések indokolják a jogszabály módosítását – hangsúlyozta az államtitkár a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény módosításának általános vitájában. Újhelyi István elmondta: a Balaton-törvény betöltötte szerepét, kedvezőbb helyzetet teremtett a térségben, megőrizte a táji-természeti sajátosságokat védő szabályokat, de azóta indokolttá vált a jogszabály felülvizsgálata. Kitért arra, hogy a Balaton táji adottságait a módosítás is figyelembe veszi, ugyanakkor az M7-es autópálya fejlesztéseit is megjeleníti a szabályozás. Az államtitkár kiemelte, hogy a törvényjavaslatot több mint 300 szervezet

véleményezte. Első körben a balatoni önkormányzatokkal, majd az országos, regionális és megyei hivatalokkal, végül a civil szervezetekkel egyeztették a Balaton-törvény módosítását, ami így közmegegyezéssel kerülhetett a Ház elé.

Kiskapuk nélkül Balázs Árpád, a Balaton Szövetség elnöke még februárban, Siófokon tartott elnökségi ülésen azt javasolta, hogy a Balaton-törvényt úgy módosítsák, hogy az állami tulajdonban lévő közvetlen Balaton-parti területek térítésmentesen kerülhessenek az érintett önkormányzatok tulajdonába. Az ÖN-KOR-KÉP kérdésére Siófok polgármestere, a szövetség elnöke elmondta, hogy a törvény a lehetőséget már korábban is biztosította az említett területek kisajátítására, de forrást nem rendelt a feladat végrehajtásához. Balázs Árpád véleménye szerint a közvetlen Balaton-parti területek többsége állami tulajdonban van, ezért nem látja annak akadályát, hogy ezek a területek térítésmentesen az önkormányzatok tulajdonába kerüljenek, így végre ki tudnák alakítani a törvény által kötelezően

TERÜLETRENDEZÉS előírt tóparti sétányokat – értelmezte a szövetség elnöke legfontosabb indítványukat. Balázs Árpád hangsúlyozta, hogy a felgyorsult beruházások miatt, a Balaton-törvény ötévenkénti felülvizsgálatát szerencsésebb lenne kétévenként megtenni. A szervezet elnöksége egyebek közt azt is javasolta, hogy miután a kempingek beépíthetőségét a parlament pár éve soron kívül enyhítette, töröljék a tervezetből a strandoknál „szezonhosszabbító“ beruházás esetén megengedett 15 százalékos beépíthetőséget, ami csak „kiskapukat biztosítana“. A parkolók környékén a törvénytervezet szerint továbbra is olajfogókat kellene építeni, ami a szövetség elnöksége szerint ma már túlzott, életszerűtlen környezetvédelmi követelmény. A szigorú szennyvíz-csatornázási előírásokat pedig csak úgy tartják elfogadhatónak, ha az érintett települések támogatást is kapnak az államtól ezek megvalósítására. Az önkormányzatok a szükséges beruházásokat önerőből nem tudják megvalósítani, márpedig az ennek hiányában megtagadott építési engedélyek miatt már most megállt a fejlődésük. Több polgármester is kezdeményezte, hogy a törvény adjon egyfajta mozgásteret az önkormányzatoknak a náda-

sok terjedésének mederkarbantartással való korlátozására a strandokon, a kikötőkben, mert a jelenlegi szabályozás szerint korlátlanul terjedhet a védettséget élvező növény. A szövetség elnöksége egyetértett azzal, hogy a települések zöldterületeit ne lehessen csökkenteni, azonban a változó településszerkezetek, illetve az új fejlesztések miatt lehetőséget kérnek egy-egy park kiváltására más területek parkosításával. Ha a törvény hatálya alá tartozó üdülőövezet nem lehet önálló régió, legalább önálló fejlesztési régió lehessen – szerepelt a módosítási javaslatok között. A balatoniak el szeretnék érni az önálló balatoni állami főépítészi iroda visszaállítását és a partrehabilitációs tervek 5 évenkénti felülvizsgálatát. Többen aggályosnak tartották, hogy a kiemelt üdülőövezetben egyre nagyobb befektetői igény jelentkezik nemzetközi logisztikai központok vagy kamionterminálok létesítésére, amióta megépült az M7-es dél-balatoni szakasza, továbbá nemkívánatos mennyiségben építenének apartmanházakat a tó partján területeket szerzett új tulajdonosok. A Balaton Szövetség állásfoglalását megküldték a tó körüli megyék valamennyi

Három évvel ezelőtt több ponton is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Balaton-törvényt. A testület többek között azt kifogásolta, hogy a törvény túl széles jogkört biztosít a közigazgatási szerveknek, és ezért félő, hogy a gazdasági és idegenforgalmi érdekek kerekednek felül a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi szempontokkal szemben. Az Országgyűlésnek 2005 végéig kellett kijavítania a kifogásolt részeket. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény a tómeder védelmével kapcsolatban nem tartalmazta az egészséges környezethez való alapjog érvényesüléséhez szükséges rendelkezéseket. A vizsgált jogszabály nem határozta meg a tómederbe történő beavatkozásoknak, például partvonal-korrekciónak, mederfeltöltésnek a vízi élővilág védelmében szükséges korlátait, további tervezésre és egyedi hatósági tevékenységre bízta a beavatkozás lehetőségeit. A testület megállapította azt is, hogy a kormány alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a területrendezési tervek pontosítására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság elutasított több, a Balaton-törvény alkotmányellenességére vonatkozó indítványt, köztük azt, miszerint a parti települések belterületéhez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán 5–30 méter széles közhasználatú sétányt kell kialakítani. Ez a rendelkezés érinthette volna a terjedelmes elzárt partszakasszal rendelkező Club Aligát is. Többen is vitatták a „jogi partvonallal” kapcsolatos szabályokat. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezek a rendelkezések a Balaton természetes partvonalának korlátlan módosítására, a meder feltöltésére, élővilágának pusztítására adnának lehetőséget, ezért ezeket az indítványokat is elutasította.

egyéni és listán megválasztott országgyűlési képviselőjének, arra kérve őket, hogy szerezzenek érvényt a balatoniak törekvéseinek. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) szerint a Balaton-törvény tervezett módosítása nem határozza meg a végrehajtás pénzügyi fedezetét A Balaton Fejlesztési Tanács siófoki ülésén két miniszteri beszámolót hallgattak meg. Bajnai Gordon – akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter a regionális fejlesz-

tési tanács operatív programját ismertette, és taglalta az ebben rejlő lehetőségeket. Fontosnak tartotta, hogy a regionális operatív programokból elérhető források bürokráciamentesen és hatékonyan felhasználhatóak legyenek, a pénzek gyorsan beépüljenek a fejlesztésekbe. Fodor Gábor (volt) környezetvédelmi és vízügyi tárcavezető a természeti értékek figyelembevételének és az ökoturizmusnak a jelentőségéről beszélt. A Balaton Fejlesztési Tanács szerint a Balaton-törvény terve-

TERÜLETRENDEZÉS zett módosítása nem határozza meg a végrehajtás pénzügyi fedezetét, vagyis azt, hogy például az engedély nélküli építkezések bontásának vagy a csapadékvíz elvezetésének költségét a forráshiányos önkormányzatok honnan teremtik elő. A szervezet álláspontja szerint a törvénynek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a klímaváltozással összefüggő intézkedésekre is. A várható időjárási szélsőségek miatt a vízminőség védelme mellett egyre jobban oda kell figyelni a vízmennyiség-gazdálkodásra, hiszen nem lehet tudni, hogy mikor következik olyan aszályos időszak, amikor újra drasztikusan csökkenhet a tó vízszintje. Az esővíz tározása és hasznosítása nagy jelentőséggel bír, ezért javasolták, hogy a Balaton-törvény végrehajtási rendeletében dolgozzák ki az ösztönző rendszert az esővíztározás és -hasznosítás minél szélesebb körű elterjesztésének elősegítésére. Javasolták azt is, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében tervezett nagyberuházások kizárólag stratégiai környezeti vizsgálat elkészítése után valósulhassanak meg. Ahhoz ugyanis szükség van a törvényi háttérre, hogy ne legyenek olyan tóparti területek, ahol egymás után nőnek ki a földből a nagy szállodák, néhány kilométerrel odébb viszont semmilyen munkahelyteremtő fejlesztéssel nem számolnak. A BFT szerint a beruházások hasznosságának megítélésében szükség volna a tanács, az illetékes önkormányzat és a balatoni főépítész közös álláspontjára is.

Virányi István: „A Balaton jövőjét, bármilyen furcsa is, a helyi képviselők döntései határozzák meg” Egységes fejlesztési koncepció híján a gazdaságilag kiszolgáltatott településeknek kellene eldönteniük, mit lehessen és mit ne lehessen megvalósítani a nagy ívű elképzelések közül. Virányi István, „Balaton főépítésze”, a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal állami főépítésze 2007 szeptemberében az egyik napilapnak úgy nyilatkozott, hogy nincs nemzeti stratégia a tó és környéke jövőjét, fejlődési irányát illetően, a Balaton-törvény szigorú ugyan, csakhogy hatósági szinten is végre kellene tudni hajtani. Valójában az önkormányzatokon múlik, menynyire sikerül visszafogniuk a vízparton az építési hevületet – mondja Virányi István. A Balaton jövőjét, bármilyen furcsa is, a helyi képviselők döntései határozzák meg. Nekik van a legnagyobb felelősségük abban, hol és mit engedélyeznek, milyen településrendezési terveket hagynak jóvá. Virányi szerint az örökségvédelem és a fejlesztés tekintetében fontos lenne a hely szellemének és építészeti tradícióinak összeillesztése, félő azonban, hogy a napi működési gondokkal küzdő önkormányzatok egy része feladja a települések történeti és jövőképi értékeit, és meghajol a beruházó nyomása alatt. A főépítész ezért gátat vetne a gigantomán tóparti építkezéseknek, de a kempingeket is félti a beépíthetőség és az épület-

magasság-szabályozás módosításának hatásától. Valamilyen arányban mindkettőre szükség van, csak a mértéket kellene optimalizálni. Az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum szerint mind az Országos Területrendezési Tervről (OTrTről) szóló törvény, mind a Balaton-törvény kidolgozása mögött érzékelhetően jelentős szakmai munka húzódik. Szakmailag megalapozottnak és indokoltnak tartják az olyan új övezetek bevezetését, mint például a kulturális örökség, az ásványi nyersanyag lelőhelyek, a szélerőművek stb. Figyelemreméltó, hogy a javaslat nemcsak a világörökségi területeket, hanem a világörökség-várományos területeit is tartalmazza, így megakadályozhatók az adott környezetet zavaró beruházások. Fontosnak és indokoltnak nevezik az együtt tervezendő térségek meghatározását. Sajnálatosnak tartják, hogy választott testületek hiányában az OTrT törvény nem képes kezelni a területfejlesztési törvényben meghatározott regionális és kistérségi szintet. Az országos beépítettségi szint növekedésének féken tartása érdekében kérik a rehabilitáció és a rekonstrukció előnyben részesítését. Bár nem közvetlenül a törvény hatáskörébe tartozik, de felhívják a figyelmet arra is, hogy egy-egy beruházás (pl. útépítés) tervezésekor vegyék figyelembe a koráb-

ban megvalósult fejlesztések kihasználtsági adatait is. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény módosításáról úgy nyilatkoznak, hogy indokolt a törvény területi hatályának bővítése, remélik, hogy előírásainak érvényt lehet szerezni a most csatlakozó településeken is. Indokoltak mindazon szigorítások, előírások, amelyeket a módosítás tartalmaz. Helyeslik a szigorúbb levegőtisztasági előírást. A zaj elleni védekezés érdekében azonban szövegszerűen is ki kellene zárni a sport- és sétarepülést, a motoros sportokhoz hasonlóan oly módon, hogy a Balaton-parti és partközeli települések felett csak a közcélú (mentő, rendőr, permetező) légi járművek közlekedése legyen engedélyezett. Szükségesnek tartják a törvényben szabályozni a hulladékégetést is a parti és partközeli települések vonatkozásában, illetve ezeken a helyeken a hulladékégetés teljes betiltását. Az önkormányzatok felelősségét indokolt meghatározni (szankciók), ha elmulasztanák az égetés ellenőrzését. A közösségi érdek védelmét a parti sávok használatánál előtérbe kell helyezni. Például vannak állami vállalatok tulajdonában levő vízparti ingatlanok, lezárt, közvetlen vízparti szakasszal, amelyek nem nyitottak a nyilvánosság előtt. Meglátásuk szerint a Balaton-törvény alkalmas lenne arra, hogy ezen partszakaszok 2008. május ÖN • KOR • KÉP

9

TERÜLETRENDEZÉS visszavásárlását előírja, mielőtt azok a vállalat eladásával párhuzamosan végleg magántulajdonba kerülnének.

Parlamenti vezérszónokok a Balaton-törvényről A Balaton természeti értékeire és a tó környékén megvalósuló fejlesztések fontosságára hívták fel a figyelmet a vezérszónokok a Balaton-törvény módosítása során az Országgyűlésben. „...olyan fejlesztések szükségesek, amelyek a XXI. században a déltengeri országokkal is felveszik a versenyt.” Suchman Tamás, az MSZP vezérszónoka arra az ellentmondásra mutatott rá, hogy a beruházók fejleszteni akarnak, a környezetvédelmi szakemberek pedig meg akarják őrizni a táj szépségét, hiszen ha ezt veszélyeztetik, akkor nincs miért idejönniük a turistáknak. Viszont, ha ide akarják vonzani őket, akkor olyan fejlesztések szükségesek, amelyek a XXI. században a déltengeri országokkal is felveszik a versenyt – jelentette ki. Suchman Tamás szerint racionalizálni kell a fejlesztési igényeket, hogy a szükséges egyensúly megmaradjon. Kiemelte: több mint ezer projektkezdeményezésről vannak adataik, tervezik, hogy az idegenforgalmi szakmának a törvénytervezet mellett azt a térképet is bemutatják majd, amelyen látható, hogy az elkövetkező 3–5 évben a 164+15 településen mit terveznek. Ezen a térképen a legkisebb boltfejlesztéstől a milliárdos szál-

10

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

loda-beruházásig mindenen rajta lesz – mondta. A 2013-ig elkészült fejlesztési stratégia véleménye szerint illeszkedik azokhoz a szabályokhoz, amelyekről most tárgyalnak. „A Balaton-törvény olyan jogszabály, amelyet mindenki szívesen elfogad és követ. ...de e törvény nem fogja megoldani a horgász–halász ellentétet, és a vitorláskikötők problémáját..”. Bóka István (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy az elmúlt nyolc évben a Balaton-törvényt többször módosították, például a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése kapcsán és alkotmányossági szempontból is. Mint mondta, a Balaton-törvény olyan jogszabály, amelyet mindenki szívesen elfogad és követ. Felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem fogja megoldani a horgász–halász ellentétet, és a vitorláskikötők problémáját sem, és nem fog forrást biztosítani a Balaton fejlesztéséhez. Ez csak egy területrendezésről szóló törvény, de nagyon fontos – jelentette ki. Bóka István kitért arra, hogy a törvényben fontos az erdők és a zöldterületek védelme, valamint az is, hogy a beépítésre nem szánt területeken háromezer négyzetméternél kisebb telek nem alakítható ki. Az is fontos, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére tilos szennyvizet bevezetni, ha annak befogadója a tó, és ugyancsak fontos, hogy a tisztított szennyvíz kivezetéséről is gondoskodni kell – mondta. Hozzáfűzte: fontos szabály

továbbá, hogy olyan településszerkezeti terveket kell készíteni az önkormányzatoknak, amelyek a természetvédelmi, tájesztétikai, történeti településszerkezettel összhangban vannak. Bóka István szerint a multireklám-táblák szabályozása is fontos lenne a jövőben. Az alapvető cél, hogy a természeti és az építészeti értékek megőrzése mellett biztosítsák a Balaton régió számára szükséges fejlesztéseket – mondta a politikus. Bóka István hangsúlyozta: a rendezési tervről szóló törvényjavaslat segíteni fogja a Balaton fejlesztési stratégiájának megvalósítását. „...a törvény igyekszik megoldani olyan problémákat, amelyek eddig nem voltak hangsúlyosak.” Herényi Károly, az MDF vezérszónoka örömének adott hangot annak kapcsán, hogy ez a törvény nem kerül politikai vagy ideológiai csaták kereszttüzébe, hanem a Balaton iránt elkötelezett emberek cserélnek róla eszmét a Parlamentben. Úgy vélte, hogy jónéhány dolog indokolja a törvény felülvizsgálatát. Ezek között említette a Balaton déli partján haladó, nemrégiben megépült M7-es autópálya-szakaszt, amely a közlekedési viszonyokat alapvető módon változtatta meg. Kritikaként említette: nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha drága pénzen olyan szennyvízelvezető csatornákat, tisztító műveket építenek, amelyek a megtisztított szenynyvizet kiviszik a Balaton vízgyűjtő területéről. Véleménye

szerint ma már léteznek olyan szennyvíztisztító technológiák, amelyek a megtisztított víz helyben felhasználását teszik lehetővé. Szólt arról, hogy a nagy európai tavak fejlesztési filozófiájához hasonlóan igyekszik a törvény megteremteni az egyensúlyt a helyi érdekek és a közösségi érdekek között, bár azok gyakran ütköznek egymással. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás idején a Balatont is nagy változás és egyben nagy megrázkódtatás érte, amikor megváltozott az idegenforgalom szerkezete. Talán a 2000-ben elfogadott törvény hatására megjelent a működő tőke a Balatonnál, és keresi a helyét; mindez látszik is a tó arculatán. Ez olyan jövőt mutat, amely biztató a Balaton szempontjából. Mint mondta, a törvény igyekszik megoldani olyan problémákat, amelyek eddig nem voltak hangsúlyosak. Ezek között említette például a mellékútvonalak rendbetételét is. Problémaként emelte ki, hogy a Balaton vízszintje korábban sokakban aggodalmat keltett. Mint mondta, a klímaváltozás többször fog olyan helyzetet előidézni, amely miatt a tó vízszintje a kritikus szint alá csökken, ezért talán nem lenne baj, ha a törvény keretében megteremtenék a lehetőséget az ilyen helyzetek megoldására. Közölte: a törvény mostani módosítása időszerű, az MDF a módosító indítványok függvényében támogatni fogja a javaslat elfogadását. Szerk.: Csy-kó

KORKÉP  KORMÁNYÖNKORMÁNYZATOK EGYEZTETŐ FÓRUMA

Fontos az érdekérvényesítés Bajnai Gordon eredményesnek ítélte a KormányÖnkormányzatok Egyeztető Fórumának (KÖEFnek) munkáját. Tájékoztatása szerint a testület rövid távon megoldható kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja által javasolt tíz pontból az önkormányzati szövetségek vezetői nyolcat támogattak. Ezekről a javaslatokról a közeljövőben dönthet az Országgyűlés – nyilatkozta a leköszönő önkormányzati miniszter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Gémesi György, a fórum társelnöke és Gyenesei István újonan kinevezett önkormányzati miniszter. A tájékoztatón elhangzott, hogy két kérdésben még nincs konszenzus. A települések életét és a képviselő-testületek működését jelentősen befolyásoló javaslatokból jogszabálytervezetek készülnek, amelyeket újra megvitatnak az önkormányzati érdekszövetségekkel. Csak ezután kezdődnek az ötpárti egyeztetések. Gémesi György, a KÖEF társelnöke Bajnaihoz hasonlóan eredményesnek ítélte a testület munkáját. Ugyanakkor jelzésértékűnek nevezte, hogy az önkormányzati minisztérium élén két év alatt már a harmadik minisztercsere történik. Hangsú-

lyozta, hogy az önkormányzatok működéséhez a finanszírozás nem biztosított, 2000 önkormányzat napról napra él, a korábbi 4,8-ról 6,2 százalékra növekedett inflációt a normatíva nem követi. Idén 3,3 százalékkal kevesebb állami forráshoz jutnak az önkormányzatok. Gémesi György fontosnak tartja az önkormányzatok érdekérvényesítő szerepét, hiszen azok több mint 3000 milliárddal gazdálkodnak. A társelnök sérelmezte, hogy fontos ügyekről – ingatlanadó, megfigyelés, hitelkorlátozás – nem a kormánytól, hanem a sajtóból értesültek. Gyenesei István önkormányzati miniszter ígéretet tett arra,

hogy ugyan magas a mérce, de folytatja elődje sikeres munkáját. Az ÖNkorNET kérdésére jelezte, hogy nem mondott le a névváltoztatási kezdeményezéséről, továbbra is szeretné, ha a tárca elnevezésében is megjelenne, hogy azonos rangú a sport és a turisztika, ehhez ötpárti egyeztetést kezeményez. A Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fórumának ülését követő sajtótájékoztatón kiosztott anyag összefoglalja a tíz – alpontokkal együtt tizenhárom – javaslatot, illetve az önkormányzati szövetségek véleményét a javaslatokról. A javaslat két változatot tartalmaz az önkormányzati képviselők létszámának csökkentésére. Az önkormányzatok számának változatlanul hagyása mellett kezdeményezi, hogy a tízezer lakos alatti településeken 18,8 százalékkal, illetve 36,5 százalékkal, a tízezer lakos feletti településeken 24,6 százalékkal, illetve 34,7 százalékkal csökkentsék az önkormányzati képviselők létszámát, a megyei önkormányzatok ese-

tében pedig 33 százalékos, illetve 50 százalékos csökkentés áll a tervezetben.  Az önkormányzati szövetségek alapvetően egyetértenek azzal, hogy a képviselő-testületek létszáma mintegy 10–20 százalékkal csökkenjen, de szükségesnek tartják a részletek kidolgozását. A létszámcsökkentés végrehajtását elsősorban a listás helyek számának csökkentésével kívánják elérni. Azt is javasolják alapelvként, hogy a tízezer lakos feletti településeken egy képviselőre legkevesebb 800 választó jusson. A tervezet megszüntetné az önkormányzatok kötelező külső könyvvizsgálatának jelenlegi gyakorlatát, az auditor kijelölését pedig az Állami Számvevőszékre bízná. Növelnék az államkincstár szerepét is az ellenőrzésben.  Az önkormányzati szövetségek alapvetően egyetértenek a javaslattal, de rögzíteni szeretnék, hogy a könyvvizsgálat költsége a kormányzatot terheli. A tervezet szélesíteni kívánja az önkormányzatok vagyonkezelői jogát, és kiterjesztené azt a jogi személyiséggel rendelkező társulásokra, illetve az önkormányzati „holdingokra”. Indokoltnak tartják a cél- és címzetttámogatások megszüntetését.  A szövetségek alapvetően ezzel a javaslattal is egyetértenek. A javaslatban az is szerepel: ha egy önkormányzat nem tudja ellátni a kötelező feladatát, akkor a jövőben a közigazgatási hivatal felhívná 2008. május ÖN • KOR • KÉP

11

KORKÉP  KORMÁNYÖNKORMÁNYZATOK EGYEZTETŐ FÓRUMA a mulasztás pótlására, majd egyeztető eljárást kezdeményezne, és egyezség hiányában bírósághoz lehetne fordulni a közszolgáltatási szerződés létrehozása érdekében.  Az önkormányzati szövetségek nem értenek egyet a javaslattal, mert álláspontjuk szerint a kötelezett település a bírósági döntés után sem rendelkezik majd forrásokkal az általa elvégzett feladat finanszírozásánakkiegészítésére, így a kötelezett településre újabb teher hárul. A szövetségekálláspontjukategyenként fogják képviselni. A javaslat szerint év közben is lehetőség nyílik a körjegyzőséghez való csatlakozásra és a jövőben azok az önkormányzatok is társulhatnának, amelyek nem közvetlenül határosak egymással.  A szövetségek támogatják az elképzelést. Továbbiakban: a tervezet erősítené a polgármester jogállását, bővítené a polgármesteri vétó lehetőségeit. Lehetővé tenné az alpolgármester visszahívását, különösen új polgármester választása esetén. Pontosítaná a szabályokat, ha a polgármesteri tisztség bűncselekmény miatt szűnik meg (a hatályos szabályozás szerint a polgármester tisztségének megszűnését követően azonnal újraválasztható). Korrigálná a juttatások rendszerét is, valamint a szabadságra vonatkozó szabályokat. Az 500 főnél kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármestert lehetne választani.  A szövetségek alapvetően egyetértenek a javaslattal,

12

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

de további kiegészítéseket javasolnak: a polgármester mandátuma megmarad a képviselő-testület önfeloszlatása esetén, az új választásnál csak a képviselőtestületet kell újra választani. Az önkormányzat legkésőbb az alakuló ülést követő 3 hónapon belül köteles megválasztani az alpolgármestert. Amennyiben ez nem történik meg, a polgármester mandátumának megtartása mellett a képviselő-testület mandátuma megszűnik és új képviselőtestületet kell választani. A javaslat korszerűsítené a bizottsági rendszert is, a 2000 fő alatti településeken a jelenlegi három helyett egy bizottság is elláthatná a munkát.  A szövetségek ezt is támogatják, azzal, hogy a bizottságok számát a képviselőtestület létszámától függően kell megállapítani. Tisztáznának egyes összeférhetetlenségi szabályokat is:  az önkormányzatok abban az esetben támogatják a javaslatot, ha az intézményvezető nem lehet képviselő, ha a polgármesterjelölt nem lehetne egy időben képviselőjelölt is, de a kompenzációs listán szerepelhetne. A többi kérdésben a szövetségek egyenként írják le véleményüket. A javaslat szerint szigorítanák az új község alakításának szabályait is: a kettéváló településen a jelenlegi 300 lakos helyett legalább 1000 főben állapítanák meg az állandó lakosok számát. A községegyesítés megszüntetését pedig

akkor lehetne kezdeményezni, ha már ötven évet „közösen” éltek le a települések.  A szövetségek alapvetően egyetértenek a javaslattal. Néhány település – elsődlegesen a lakosságszám nagyarányú csökkenése miatt – a jövőben várhatóan nem lesz képes a helyi önkormányzáshoz fűződő jogok gyakorlására. Ezért olyan javaslat készült, amely szerint lehetőség lenne más településekhez való csatlakozásra úgy, hogy az érdekérvényesítési garanciák, a név és jelképek megtarthatók legyenek.  Az önkormányzatok csak akkor értenek egyet ezzel a ja-

vaslattal, ha az lehetőség marad, és nem lesz kötelező. A javaslat erősítené a többcélú kistérségi társulásokat is, és ösztönözné a körjegyzőségek alakítását.  Ezzel is egyetértenek a szövetségek. A javaslat szerint a kormánynak szorgalmaznia és támogatnia kell az egyes megyei és megyei jogú városi és más városi önkormányzatok társulását, különösen az egészségügyi és speciális szociális ellátások esetében.  Az önkormányzati szövetségek szerint azonban előbb a regionalizmus elveit kellene kidolgozni. Csy-kó

 Kikötöttek. Mostantól a kikötővel rendelkező tóparti önkormányzatok a kizárólagos tulajdonosai a Balaton Hajózási Zártkörű Részvénytársaságnak. Szezonnyitó ünnepségen Kiss Péter kancelláriaminiszter a Balaton Hajózási Zrt. állami tulajdonban lévő, 49 százaléknyi tulajdoni hányadot képviselő részvényeit ingyen adta át Balázs Árpádnak, Siófok polgármesterének, a Balatoni Szövetség elnökének. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy az állam ezzel a gesztussal a balatoni hajózás teljes felelősségét átadja a 22 kikötővel rendelkező tóparti önkormányzatoknak. A kancelláriaminiszter szerint az önkormányzatok tulajdonosként már korábban bebizonyították, hogy jó gazdái a vagyonnak. Az átadás egyik feltétele a közfeladat-ellátásának – például: személyhajóközlekedésnek – további, minimum 10 évig tartó garantálása. Ezen kívül az érintett önkormányzatoknak kétmilliárd forintos tőkeemelést kell végrehajtaniuk négy éven belül, amelyből 576 millió forintot 90 napon belül kell átutalniuk. Kiss Péter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a cég teljes önkormányzati tulajdonba adásával lehetővé válnak újabb kikötőfejlesztések és a második kompjárat megvalósítása. Hozzátette, a tulajdonosok számára megnyílt a lehetőség magánbefektetők bevonására is. Balázs Árpád, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke rendkívülinek, de nem váratlannak nevezte a bejelentést, amelyre négy éve vártak az önkormányzatok. Ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatok úgy tesznek majd eleget a rájuk bízott feladatnak, hogy a döntéshozók utólag is büszkék lehessenek döntésükre.

A gyermek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja. Juhász Gyula

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2008. május

„… hogy általuk legyen jobb!” Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2008–2023 – társadalmi vitaanyag Az öregedő társadalom, az elhúzódó tanulóidő, a tanulmányokat folytató fiatalok megnövekedett aránya, ezzel együtt az aktív dolgozó fiatalok arányának csökkenése, az ifjúság oktatás, munkaerőpiac és szabadidő tekintetében fennálló sebezhetősége, az intézményi rendszerbe vetett bizalom megrendülése, a határozott elfordulás az aktív alkotó közéleti részvételtől 2001-ben arra ösztönözte az Európai Unió tagállamait, hogy újrafogalmazzák az ifjúsággal kapcsolatos kormányzati cselekvéseket az Ifjúsági Fehér Könyvben. Magyarországon is körvonalazódni látszanak azok a folyamatok, amelyek a rendszerváltás időszakának értékbizonytalanságai után a helyzetet felmérve és értékelve egy korszerű, modern és progresszív ifjúságpolitikai lépésváltást igényelnek. Hazánkban, mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához. Nem kizárva persze azokat, akiknek konkrét védelemre, segítségre van szükségük, mivel a hagyományos szocializációs rendszerek nem teljesen töltik be azt a funkciót, hogy képesek legyenek őket a társadalomba integrálni. A 2006-os kormányprogram ifjúságra vonatkozó vállalása kimondja: a kormány feladata, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi integrációját. Ennek érdekében alkotja meg a Nemzeti Ifjúsági Prog-

ramot, amely a tanulás, a munkavállalás, az otthonteremtés és a családalapítás területein egyenlő esélyeket kíván teremteni a fiatalok számára a sikeres felnőtté váláshoz. A stratégia elkészítésére az Országgyűlés 2007. október 31-én kelt országgyűlési határozatában kötelezte a kormányt, amelyet 2008. december 31-ig kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy az előkészítő folyamat már elkezdődött, különös jelentőséggel bírt, hogy épp ebben az időben zajlott az Európa Tanács számára a Nemzeti Ifjúságpolitikai Riport elkészítése és bemutatása. 2008. február 13-án került sor a Jelentés nemzeti, március 11-én a nemzetközi meghallgatására az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központjában, ahol a nemzetközi szakértői csoport bemutatta az általuk elkészített jelentést. A stratégia – ifjúságkutatási adatokra alapozva – felvázolja a helyzetképet. Ennek a helyzetképnek a legfontosabb megállapításai többek között: A magyar ifjúságkutatási elemzések tapasztalatai megegyeznek az Európában mért fő tendenciákkal: nagyfokú eltéréseket mutató életkörülményeik ellenére az ifjúsági korosztályok tagjainak alapvetően megegyezik az értékrendjük, a törekvéseik, de közösek a nehézségek is, amikkel szembenéznek. Az érintettek változékony csoportot alkotnak, egyre később lesznek a

munkaerőpiac szereplői, és később alapítanak családot; váltogatják a munkával és a tanulással töltött időszakokat; és mindenekfelett egyéni életútjaik sokkal változatosabbak, mint ezelőtt valaha. Az iskolának, az egyetemnek, a munkahelynek és a társadalmi környezetnek nincs már olyan integráló szerepe, mint korábban. A fiatalok életük során egyre később válnak teljesen önállóvá. Mindez tükröződik az ifjúság életérzésében: a lét bizonytalanná válásában, a jelenlegi döntéshozó rendszerekbe vetett bizalom elvesztésében, a közélet vagy az ifjúsági szervezetekben való hagyományos részvételi formák iránt érzett elégedetlenségben. Némelyikük úgy érzi, saját gondjai nem mindig kapnak helyet az idősebb korosztályok által, idősebb korosztályok számára kigondolt közpolitikai irányelvekben. Némelyek a közönyben és az individualizmusban keresnek menedéket, míg mások az önkifejezés szélsőséges, esetenként a demokratizmus határait súroló megnyilvánulásait választották. A többség szeretne hatással lenni a közös ügyekre, csak ennek még nem találta meg a megfelelő kifejezési módjait. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia tizenöt éves időtávban fogalmazza meg az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos társadalmi célokat és az ezekhez kapcsolódó állami feladatokat. Célcsoportja – annak kiterjesztő értelmezésével – a kortárscsoport megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed. Jelenleg a magyar lakosság több mint 38 százaléka sorolható az ifjúsági korosztályokhoz, ami durván megfelel az európai átlagnak.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. május

13

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Három elhivatott szakember, akiknek a munkaköri kötelességen túl is fontos, amivel foglalkoznak. Két minisztérium munkatársai, de úgy értik egymás szavát, mintha ősidőktől fogva egy irodában dolgoznának. Olyan világból valók, amelyikben a cél: segíteni, használni. Ha lehet, értéket teremteni, ha mást nem lehet, megőrizni. Nem megkövesült bürokraták, hiszen több évtizedig az első vonalban, vagy ahogy Tamás mondja, a végeken dolgoztak. Most sem ugranak félre, ha tenni, szervezni kell. – Mintha nem lenne egyértelmű, hogy mi a feladata az önkormányzatoknak, legalábbis, ami az ifjúságról való gondoskodást illeti. – Dr. Györgypál Elemér Nem lehet az ifjúságot csak úgy kiemelni. A környezeti összefüggéseiben szükséges vizsgálni e nagyon fontos területet. Azt mondja a helyi önkormányzatokról szóló törvény, hogy a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen… és itt egy hosszú felsorolás következik. A többi között: településfejlesztés, településrendezés, épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás stb. –Gondoskodás? Igen tág fogalom. – Gy. E. A törvény kétféle módon szűkíti azt az igen széles kört, amely meghatározza a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatait. A feladatok egy része a kötelező, külön jogszabályok által pontosan meghatározott tartalom szerint ellátandó feladatok. Ezek a felada-

14

Debreczy Márta vezető főtanácsos, Bodor Tamás vezető főtanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), Dr. Győrpál Elemér szakmai tanácsadó (Önkormányzati Minisztérium)

tok: az óvodai és iskolai nevelés, az ivóvíz-biztosítás, az egészségügyi és szociális ellátás stb. Ugyanakkor az önkormányzati törvény egy másik bekezdése az önkormányzatok további közszolgáltatási feladatait sorolja fel, ide tartozik a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás is. Hangsúlyoznunk kell, ezek ellátásáról is gondoskodnia szükséges a települési önkormányzatoknak. E feladatok esetében úgy fogalmaz a törvény, hogy az önkormányzat maga határozza meg – figyelemmel a lakosság igényeire és saját anyagi lehetőségeire – milyen mértékben és milyen módon látja el ezeket a feladatokat. Hallottuk már, hogy egynémely önkormányzati vezető azt mondta: ez nekünk önként vállalt feladat. Ezzel szemben mi azt próbáljuk hangsúlyozni, hogy ez nem fakultatív vállalás. Ugyanakkor az is igaz, hogy az, amit az önkormányzatok vállalnak, az számos szubjektív tényezőtől függ. Nagy kérdés, hogy az önkormányzatok felismerik-e az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, figyelembe veszik-e a lakosság igényeit. A másik, hogy ezt miként tudják beilleszteni a telepü-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. május

lésfejlesztési elképzelésekbe, ciklusprogramjaikba. Másfelől alapkérdés az is, hogy milyen szakmai irányítást kapnak a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól, amelytől a települések azt is elvárják, hogy ellássák őket megfelelő információkkal. Csak egy példa, ha egy önkormányzat tudja, milyen az ifjúság helyzete országosan, melyek az időszerű teendők, illetve az ezek megvalósításához ajánlott, módszerek, eszközrendszerek, de különösen központi, vagy EU-s támogatások, akkor ehhez tudja igazítani saját feladatait, de legalább egy helyzetértékelésre ingerli őt. – Miként működik együtt az Önkormányzati és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium? – Bodor Tamás Egymás nélkül nem tudunk hatékonyak lenni. Az Önkormányzati Minisztérium a közigazgatási hivatalokon keresztül össze tudja hívni az önkormányzatokat, ahol mi meg tudjuk fogalmazni a szakmai tartalmat. Most voltunk az Oktatási és Kulturális Minisztériumban, ahol arról beszéltünk, hogy az ifjúság problémáit csak horizontálisan lehet szemlélni, kezelni. – Ez nyilvánvaló…

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – B. T. Vagy nem. Két érdekes szemlélet létezik. Az egyik szerint ágazati szinten kell megközelíteni az ifjúság ügyét, mert az egyes szakterületeken már megvan a speciális jogi háttér. Mi a koordinatív, horizontális munkát preferáljuk. Azt mondjuk, hogy az ifjúság olyan speciális társadalmi célcsoport, aminek ha mindenekfelett álló érdekét nézzük, azt nem lehet egy tárca szempontjából megközelíteni. Tehát nekünk, most az a feladatunk, hogy az adott akciókra, problémákra megtaláljuk a tárcákkal, ha nem is a napi, de a közép- és hosszú távú együttműködést, és ehhez a stratégia és az európai folyamat sok támpontot ad. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálattal most kezdtük el a települési ifjúsági munka standardjait és a települési ifjúsági referensek kézikönyvét kidolgozni, ez lesz az ún. „Kapcsos könyv”. – Igen, de ettől még nem lesz pénzük az önkormányzatoknak. – B. T. Egyetértünk. Anyagi erőforrás nélkül nem tudjuk a stratégiát végrehajtani. Amúgy pedig az ifjúság maga is erőforrás. Minden ügy valamilyen szinten a fiatalokról szól. Még a nyugdíjrendszer is. A stratégia is akkor ér majd valamit, hogyha 2–3 éves cselekvési programok készülnek, amelyekben a feladat, a pénz, a határidő a forrásokkal együtt szerepelnek. Ezt nem lehet megspórolni. – Azok az önkormányzatok, amelyek sokat tesznek a fiatalokért, honnan veszik a pénzt? – Debreczy Márta Nem csupán pénzről van itt szó. Vannak önkormányzatok, amelyekben az ott dolgozók, a polgármester, a képviselő-testület pontosan tudja, átérzi, hogy egy település akkor tud megmaradni, fennmaradni, akkor lesz

minden lakója számára vonzó, ha ott béke van, rend, nyugalom van, valamint a gyerekek és a fiatalok is jól érzik magukat. Nem költöznek el, adót fizetnek, és gyerekeik jövőjét is ott képzelik el. Erről beszélt Elemér, hogy tudniillik a település vezetői kíváncsiak-e a lakosok véleményére, fontos-e számukra, hogy megfeleljenek igényeiknek. Jó néhány helyen a gyerekek tették meg az első lépést, mondván nem akarnak a kocsma lépcsőjén üldögélni, az utcán kóborolni, és megkeresték a polgármestert, hogy adjon nekik egy helyiséget, ahol kulturáltan szórakozhatnak. Sok helyütt kaptak egy számítógépet, és némi pénzt a működésre. A fiatalok lépésről lépésre meg tudják magukat szervezni, kialakítanak tereket, programokat találnak ki, és ilyenformán később már létrejöhet formalizáltan egy gyermek-ifjúsági önkormányzat, amelyik meg is állapodhat a felnőtt önkormányzattal, hogy beülhessen az ülésekre, és hallathassa a szavát a helyi ügyekben. – Gy. E. Márta az ifjúságról való önkormányzati gondoskodás nagyon fontos harmadik környezeti tényezőjét említette, amely meghatározó a tekintetben, hogy az önkormányzatok mit tesznek e feladat ellátása körében. Maga az ifjúság képes-e valós igényeit megfogalmazni. A fiatalok, ifjúsági szervezeteik képesek-e tudatosítani, és tevékenységükbe beépíteni a mai demokratikus társadalom működési elveit. Tudnak-e megfelelő érdekérvényesítő mechanizmust működtetni. Érzékeltetni tudják-e igényeiket oly mértékben, hogy az önkormányzatok irányában kellő réteg-, illetve települési közösségi akaratként nyilvánuljon meg. Olyanként, amelyet már nem lehet figyelmen kívül hagyni, és mint ahogy a tör-

vény meghatározza, lakossági igényként szükséges figyelembe vennie az önkormányzatnak. A megvalósításért pedig tennie kell.

Kamaszparlament, avagy a demokrácia iskolája Bemutatja: Papp Edina, a Kamaszparlament első miniszterelnöke, aki jelenleg az Őrhegy Egyesület nemzetközi referense

A Kamaszparlament 1996 tavaszán alakult meg az Őrhegy Egyesület kezdeményezésére Ózd-Kazincbarcika térségében azzal a céllal, hogy a 10–18 éves fiatalok megismerjék, megtanulják a demokrácia szabályait, azaz mit is jelent a demokráciában való élet; mit is jelent megélni a mindennapokban a jog adta lehetőséget és kötelességet, a felelősséget és az önállóságot. A kezdetben demokrácia – játéknak tűnő kezdeményezés manapság már sokkal több, minthogy csupán egy ifjúsági szervezet a szabadidő hasznos eltöltése érdekében szervez programokat, és évenként kamasz köztársasági elnököt és kamaszkormányt választ. Itt igazán aktív állampolgári attitűdről beszélhetünk, mégpedig olyan többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok körében, akik nyitottak, toleránsak, kreatívak, demokratikusak, megtalálják helyüket településükön, térségükben és nemzetközi szinten is – Európában és a világban egyaránt. A Kamaszparlamentnek és a fiatalok munkájának köszönhetően sikeres nemzetközi – kulturális, környezetvédelmi, oktatási, kommunikációs projekteken alapuló – együttműködés jött létre és működik több mint három éve a Bükki Hegyhát és az angliai Lincolnshire Fenland térség között. Kis Eszter, jelenlegi miniszterelnök képviselhette a magyarországi gyermekeket 2007 decemberében New Yorkban, az ENSZ gyermekek fórumán.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. május

15

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A fiatalok elkezdtek gondolkodni, alkotni és nem várnak! Maguk vették kézbe sorsukat, ismerve a helyi és térségi adottságokat és erőforrásokat, igényeket, amelyekre építve olyan projekteket, komplex fejlesztéseket találnak ki, valósítanak meg, amelyek túlmutatnak a hagyományos ifjúsági munkán – ifjúsági vállalkozások beindításán, Ifjúsági Innovációs Központ létrehozásán dolgoznak. Megalkották saját stratégiájukat, melynek főbb célkitűzései: a fiatalok helyben tartása, megfelelő közösségi lét/tér kialakítása, információ, média, vállalkozói szféra megszólítása, ifjúsági szövetkezetek – munkalehetőség teremtése. Tizenkét év távlatában nehéz viszszanézni, és nem személyes hangnemben szólni a Kamaszparlamentről. Sokan visszajöttek, vissza akarnak jönni és bebizonyítani, hogy az aktív társadalmi részvétellel igen is meg lehet változtatni egy hátrányos helyzetű térség sorsát, fenntartható fejlődést lehet elindítani, élhető, sokszínű életet és befogadó, nem pedig kibocsátó és kirekesztő térséget lehet „teremteni”.

Zuglói Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat Bemutatja: Csaniga Andrea művelődésiház-igazgató, Molnár Zsuzsanna ifjúsági referens

1994-ben – egy alulról jövő kezdeményezés eredményeképpen – jött létre a Zuglói Kölyökcsapat, ami valódi diákönkormányzat megszervezését tűzte ki céljául. A színvonalas információkat és élményeket nyújtó programok hatására 1998-ra kialakult a Zuglói Diákklub. A csapatot 10–22 év közötti gyermekek és fiatalok, valamint lelkes felnőtt segítők alkották. A helyi önkormányzat vezetése felkarolta a gyerekek elkép-

16

zelését, és biztosította számukra az alapvető működési feltételeket. 1999 végére a Zuglói Diákklub kezdeményezte a Zuglói Gyermekek- és Ifjúsági Önkormányzat (GYIÖK) létrejöttét úgy, hogy a diákklub rendszere és tagsága megmaradjon azon fiatalok számára, akik a választáson nem indulnak el, vagy nem nyernek mandátumot képviselőként. A 2000. december 7-én létrejött Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat megalakulását a képviselő-testület határozattal hagyta jóvá, és költségvetési rendeletében biztosította a működéshez szükséges forrásokat, továbbá az ifjúsági feladatok ellátására ifjúsági referenst nevezett ki, majd kialakította a kerület ifjúságpolitikai koncepcióját. A Zuglói GYIÖK és a kerületi önkormányzat között együttműködési megállapodás jött létre. Ennek legfőbb célkitűzése, hogy a zuglói gyerekek és fiatalok „belenőjenek” a demokrácia adta lehetőségek gyakorlásába és hogy hangot adhassanak korosztályuk véleményének, igényeinek. A Zuglói Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat az elmúlt nyolc év alatt egy, a zuglói lakosság által ismert és elismert, a helyi közéletet is jelentős mértékben meghatározó civil szerveződéssé nőtte ki magát. Olyan csapattá, amelyben a fiatalok önkéntesen vesznek részt, és ezáltal jól és hasznosnak érzik magukat. – D. M. Immár tíz éve működnek ilyen gyerek és ifjúsági önkormányzatok. Sőt, kialakultak több helyen a gyermek-ifjúsági érdekegyeztető fórumok. Mert az önkormányzatok döntései nem egy hónapra, hanem évekre, évtizedekre szólnak, amelyek jelentősen érintik a gyerekek jövőjét. A Büki hegyháton a

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. május

Kamaszparlament is megfogalmazza azt, amit sok tudós ember a Parlamentben, hogy milyen fontos a munkahelyteremtés. Ha másként nem megy, teremtsünk magunknak és kérjünk ehhez segítséget. Például az ifjúsági szövetkezethez, ami ahhoz hasonló, mint amit most diák- vagy szociális szövetkezetnek hívnak. A fiatalokat egyáltalán nem könnyű elérni, sőt, mozgósítani, még akkor sem, amikor a saját hasznos szabadidő eltöltésükről van szó

Kis-tér-erő a Zengő alján, avagy a Pécsváradi Kistérségi Ifjúsági Fórum A fórumot Böröcz Lívia ifjúsági referens mutatja be

A Pécsváradi Kistérségi Érdekegyeztető Ifjúsági Fórum (PKIF); (www.pifo. hu) a kistérség 19 településének fiataljait, ifjúsági és civil szervezeteit, ifjúsági önkormányzatait összefogó szervezet, amely 2006 nyarán alakult és elsődleges célja, hogy keretet adjon a térségben élő fiataloknak egymás, valamint a települések megismerésére, közös programok együttes megvalósítására. A PKIF-ben a fiatalok önkéntesen és önállóan dolgoznak, mert fontosnak találják, hogy közösség alakuljon, hogy a térségben általuk legyen jobb a fiatalok „közérzete”. Korábban meghívást kaptunk Unterschleissheimbe (Németország) – egy ifjúsági találkozóra, idén mi leszünk a házigazdája egy nemzetközi találkozónak, ahol a német fiatalok mellett franciák is jelen lesznek.

Ifjúságbarát Önkormányzat Bemutatja: Szabó Zsuzsanna, Karcag város ifjúsági referense

Karcag Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a településen az ifjúsági ügyeket, fon-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK tosnak tartják, hog y növekedjen Karcag népesség meg tartó ereje , a f i a t al o k sz ámuk ra b e f o g a d ó környezetben éljenek . Különböző ösztöndíjprogramokon keresztül segíti a fiatalok tanulmányait, a tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű karcagi lakóhelylyel rendelkező középiskolai tanulók és a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgatók részére. Az önkormányzat a 2008. évi költségvetésében 2 millió 500 ezer forintot különített el erre a célra. Az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel lehetőséget biztosít az önkormányzatnak a településen lakó tehetséges és hátrányos helyzetű fiatalok középiskolai tanulmányait támogassa. A város önkormányzata létrehozott egy külföldi tanulmány i ösztöndíjalapot is , ezen kívül létrehozott eg y táborozási alapot, idén 2 millió forint értékben, amely a karcagi gyermek- és ifjúsági korosztály számára szervezett táborokra fordítható. 2002ben hívták életre a Karcagi Középiskolák Diákönkormányzati Táborát, hogy ezek a szer vezetek eredeti, érdek-képviseleti szerepüket be tudják tölteni. Elindítottak egy ifjúsági közösség fejlesztő programot is, amelynek előkészítése és létrehozása szer vesen összefonódott a Karcagi Ifjúsági Ház alapításával. 2006-ban az önkormányzat pályázati forrásából szakértők bevonásával zajlott közösségfejlesztési program a településen. A cél, hog y a fiatalok saját formális civil szer vezetet hozzanak létre az általuk meghatározott célokra. 2007-ben a programnak köszönhetően formalizálódott a Kulturszkóp Csoport és jelenleg egyesületként működik.

Az önkormányzat elnyerte az Ifjúságbarát önkormányzat díjat, az ezzel járó anyagi támogatást a közösségfejlesztő program továbbfejlesztésére fordítja. – Miben tud az önkormányzatoknak segíteni a Szociális és Munkaügyi Minisztérium? – D. M. Mindaz a feladatunk, ami megkönnyíti, lehetővé teszi a helyi szinten dolgozó szakemberek, civil szervezetek munkáját, működését. Abban is segítünk, hogy a szervezetek jó gyakorlatait modellprogramként ismerjük el, támogatjuk, hogy módszertanuk, eredményeik minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak. November 20. a Gyermeki Jogok Világnapja, öt éve szervezünk konferenciát és egy „gyerekbulit”. Ekkor mintegy 400, különféle hátrányos helyzetű gyermeket látunk vendégül egész nap. A szórakoztató program mellett mindig van „szakmai program” is, 2006-ban a katasztrófavédők, ifjúsági elsősegélynyújtók, gyermekjogi képviselők voltak ott, tavaly az ORFK „MINIPOLIS” interaktív játékát hívtuk meg, akik végigmentek minden állomáson, mini rendőrök lettek. A programon mindig volt egy olimpikon és sztárvendég. Azon kívül, hogy a gyerekek jól szórakoztak, észrevétlenül tanultak, ezek a programok egyfajta minták is. De viszszatérve, feladatunk még a szakmai munka standardjainak megfogalmazása, és amit már Tamás említett, a felnőtt szakemberek képzése, valamint folyamatosan informáljuk a már tevékenykedő ifjúsági szakembereket, munkaértekezleteket szervezünk. Ezek közül is a legfontosabb a Település és Ifjúsága Konferencia.

A Település és Ifjúsága konferenciasorozatról Beke Pál népművelő/ közösségfejlesztő

A Település és Ifjúsága konferenciasorozat előzményei a települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok 1992-ben kezdődött elterjesztésével összefüggő szakmai fejlesztőmunkához kapcsolódnak. 1995 őszén gyűjtötte – egy korabeli pályázat résztvevői közül – maga köré a Közösségszolgálat Alapítvány a különféle településeken a helybéli fiatalokért dolgozó szakembereket. A velük folytatott párbeszéd eredményeképp 1996–1997 folyamán ez a társaság vetette fel egy olyan országos szakmai civil szervezet létrehozását, ami a települési ifjúsági munka önállósulását és fejlesztését célozta. Ők fogalmazták meg: a települési ifjúságsegítői munka, egy elképzelt ifjúsági referensi feladatkör hazai kívánalmait is. Fejlesztőmunkájuk eredménye, hogy 1998-ban megalakult az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség, az IFÖSZ, mint a települési ifjúsági fejlesztőmunkát országosan szorgalmazó/segítő szervezet. Az első összejövetelt 1999 januárjában az akkori Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulásával kötöttük össze. A csak plenáris formában szervezett két napos konferencia valódi „módszervásárrá” vált; az előadóként meghívott szakemberek több mint két tucat, a helyi fiatalokat fejlesztő/aktivizáló eljárást ismertettek, azt bizonyítva, hogy minden nehézség ellenére, ahol akarják, van helybéli ifjúsági munka, és ahol, akarják, ott ez önkormányzati támogatást is kap. Külön szakmai csapat foglalkozott az ifjúsági munkanélküliséggel és külön társaság a fiatalok lakáshelyzetével. E keretek

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. május

17

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK között fogalmaztuk meg az ifjúsági munkások szakértői jegyzéke létrehozásának szükségességét. A konferenciasorozat idővel az egyre növekvő létszámú ifjúságsegítő szakma országos fórumává vált, és szinte minden esetben a helyi ifjúságfejlesztő tevékenységek hazai példatárát vonultatta fel. A szervezők minden esetben együttműködtek az ifjúságügy országosan változó, de folyamatosan létező struktúráival. A legutóbbi, VIII. Település és Ifjúsága Konferencia 2008. április 10–11. között volt a Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában, a Vas Megyei Művelődési Ifjúsági Központ szervezésében.

– B. T. Nem a mi kompetenciánk, de nekem mániám, hogy a diák sok mindent megtanulhat az iskolában működő önkormányzatban. Mert mi más lenne a feladata egy ilyen szervezetnek, mint az érdekérvényesítés és a programszervezés. Itt tanulhat kommunikációt, konfliktuskezelést, gazdálkodást, rendezvényszervezést, vitázni a társakkal. Tehát ha mi, felnőttek nem segítjük pedagógiai eszközökkel a gyerekek munkáját, akkor nem várhatjuk tőlük, hogy 18 évesen aktív civilek legyenek. S ha a gyerek, például a családi körülményei miatt, nehezen szocializálódik, akkor további segítséget kell neki nyújtani.

Csellengők-program – B. T. Ebben a hónapban írunk ki a helyi önkormányzatoknak egy pályázatot, amivel ifjúsági referens alkalmazását, illetőleg szakmai munkatervének megvalósítását támogatjuk. 100 millió forintot osztunk majd el. Ez nem túl nagy összeg, de mégis egy lépés előre. És ott van még az európai uniós források közül a Társadalmi Megújulás Operatív Programja, mintegy egymilliárd százötven millió forinttal, ami gyermek- és ifjúsági integrációs programokról szól. Erre például az ifjúsági információs tanácsadó irodák, közösségi terek komplex terveivel, illetve értékteremtő, egyéni és közösségi kompetenciákat is fejlesztő programokkal lehető pályázni. Nem kell hozzá önerő. Projektenként 20 millió forintot lehet elnyerni, kétéves futamidőre. – És ki tanítja meg a gyerekeket a jogaikra és lehetőségeikre, mondjuk egy olyan településen, ahol még nincs ifjúsági referens?

18

Bemutatja: Kárpáti Árpád ügyvezető igazgató

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata feladat-ellátási szerződés keretein belül a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaságot bízta meg 2002. január 1-től, hogy az önkormányzati törvényben előírt gyermek- és ifjúsági feladatokat ellássa. A kht. megalakulása óta foglalkoztat városi ifjúsági referenst. E folyamatos munka eredménye a pécsi ifjúságpolitikai koncepció és cselekvési program kidolgozása, a helyi ifjúsági érdekegyeztető fórum – a Pécsi Ifjúsági Kerekasztal – folyamatos működtetése, és nem utolsósorban az ifjúságsegítő képzés gyakorlatának szakmai koordinációja együttműködve a Pécsi Tudományegyetemmel. A kht. egyik legrégebbi hálózata a Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Hálózat. Célja a leszakadó réteg felzárkóztatásának segítése, hátrányaik csökkentése, a fiatalokkal foglalkozó, fiatalok által alapított, működtetett civil szervezetek számára is igyekszik segítsé-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. május

get nyújtani, ellátni információkkal Pécs város peremkerületeit, valamint Baranya megye térségeit. Az ifjúsági közösségi terek és a közösségfejlesztés (mint az ifjúsági munka egyik kiemelt módszere) fontos szerepet játszik a kht. szakmai életében. Az ifjúsági közösségi tér a gyermekek és a fiatalok közösségi tevékenységének, szabadidejük hasznos eltöltésének, az ifjúsági közösségek és az ifjúsági szervezetek működésének, valamint programjaik megvalósításának keretét biztosító szolgáltatás. E szolgáltatások szakmai koordinálását végzi a kht. 2006 óta, amikor megalakult az Ifjúsági Klubok Szövetsége. A klubhálózat célja a helyi fiatalok igényeihez igazodó – az ifjúsági bűnmegelőzés prevenciójaként – szabadidős programok, rendszeres klubfoglalkozások szervezése, ifjúsági közösségek kialakulásának elősegítése, szakmai támogatás nyújtása. Ennek érdekében a Szövetség minden évben több képzést is tart, melynek köszönhetően (tagjait tekintve) immár régiós hatókörrel rendelkezik. Pécs veszélyeztetett területein a fiatalok bűnelkövetővé válásának megelőzése érdekében a 2004-ben indítottuk el a „Csellengő fiatalok” bűnmegelőzési modellprogramunkat. Az iskolából kimaradt, valamint a munkanélküli fiatalokat érdekeltségeik megteremtésével, valamint az ifjúságvédelmi „jelzőrendszer” és széles körű együttműködés megteremtésével vontuk be a társadalmi folyamatokba, ezen belül az oktatás és a munka világába. A programot ezután évről évre bővítettük, továbbfejlesztettük először városi, majd kistérségi és megyei modellprogrammá. Fő eleme, hogy tematikus szabadidős programokat szervezzünk a fiataloknak, hogy tartalmasan, hasznosan töltsék idejü-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ket az iskolán és munkaidőn kívül is. A programból módszertani anyagok készültek és országos képzések is megvalósultak. – Gy. E. Szemléletváltásra van szükség az iskolákban és az önkormányzatokban egyaránt. Meg kell érteni, hogy ma másként kell az ifjúsággal foglalkozni, mint korábban. Az Európa Unióhoz való tartozásunk is új követelményeket állít az intézményrendszerek elé. Nehéz ezeket teljesíteni, de megéri a fáradtságot. Mint ahogy a gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása területén is nagyobb teret kell adni az önkormányzatok közötti együttműködésnek, a térségi gondolkodásnak. Jobban ki kell használni a kistérségi önkormányzati együttműködés lehetőségeit is. – Jó lenne, ha ismét élet lenne a településeken. Szomorú látvány, amikor esténként üresek a falvak utcái, a házakból a tévé fénye szűrődik ki, a közösségi helyek pedig zárva vannak, a gyerekek meg itt-ott lődörögnek. – B. T. A mi feladatunk, hogy tisztázzuk, mit is jelent az állami önkormányzati szerepvállalás, és ezután kell hozzá a forrásokat biztosítani. Csak így lehet a munkába bevonni a civileket és a gazdaságot. Igen, a gazdaságnak is részt kell vállalni az ifjúság megnyerésében. Erre is van már példa. A Cseresznye Információs és Tanácsadó Iroda egy profitorientált ifjúsági bulihelyen működik. Az önkormányzat ingyen adta a helyiséget, ahol számtalan információhoz juthatnak a fiatalok. Másik példa: Szombathely a székhelye annak a kisbusznak, amelyben mozgó ifjúsági információs tanácsadó szolgálat működik. Szociális munkások, programszervezők viszik a sporteszközöket, laptopot internetcsatla-

kozással, a környékbeli falvakba. Pszichológiai, továbbtanulási, jogi tanácsadást is végeznek. Ha az önkormányzat tudja, mit akar, akkor könnyebben megnyerheti a gazdasági szféra szereplőit. – D. M. Én azért nem hangsúlyoznám túlontúl az iskola szerepét. Egyrészt, mert az iskolában a tanár–diák hierarchikus viszony megnehezíti a demokrácia gyakorlását. Másrészt, mert az iskolára egyre több feladat hárul. A mi gyermekkorunkban nagy ifjúsági szervezetek működtek, amelyek rendszeresen szerveztek programokat, működtek ingyenes sportiskolák. Ma már a sportolás is igen drága. Játszóterek építése, az EUs normák miatt, az önkormányzatok számára igencsak megterhelő. A művelődési házak, az ifjúsági házak sok helyen már csak bérelt rendezvényeket fogadnak be, megszűntek a szakkörök, a tánciskolák. Ezt mind nem tudja az iskola pótolni. Ugyanakkor léteznek új lehetőségek, amelyekkel meg kell ismerkedniük az önkormányzatoknak. Itt van például a nemzeti bűnmegelőzés stratégiája. Itt már egyre inkább rendelkezésre állnak nemcsak a hazai, hanem az uniós pénzek is. Ennek öt prioritása van. Köztük a városok biztonsága, illetve a gyermekek áldozattá és bűnelkövetővé válásának a megelőzőse. Erre szolgál a pécsi Csellengő-program is, illetve a káposztásmegyeri éjszakai pingpong, és a Kapocs Alapítványt említeném még meg, ők egy éve a VIII. kerületben dolgoznak. Ezek a kezdeményezések azért is népszerűek és példaértékűek, mert a fiatalok számára vonzó programokat kínálnak, s ezekkel képesek lekötni azokat a gyerekeket, akik ingerszegény környezetben élnek otthon, s korábban céltalanul csavarogtak.

– B. T. A gond csak az, hogy majdnem minden uniós forrás pályázatban szerepel a bűvös indikátor szó, ami azt jelenti, hogy mérni kell az adott tevékenység, a pénzköltés hatását, a teljesítményt. Igen ám, de miként forintosítsuk azt, hogy a pénz felhasználása következtében hány gyerek nem kábítószerezett, hány gyerek nem vált bűncselekmény áldozatává, vagy hány gyerek nem lett bűnelkövető. Remélem, ez a gyakorlat is megváltozik a jövőben. Ami a jövőt illeti, van olyan tervünk, amely kistérségi ifjúsági referensek alkalmazásának elősegítését célozza. Ha több kistelepülési önkormányzat összefog, akkor ebből létrejöhet egy országos hálózat.

Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat Alapítvány Bemutatja: Szabó András alapítványi titkár

A Kapocs, az érintett – a 16–26 éves, intézményes kapcsolatokkal (család, iskola, társas kapcsolatok, munkahely) nem, vagy nem megfelelően rendelkező fiatalok – aktív részvételével kockázatos életviszonyokra és színterekre összpontosító, alacsony küszöbű – azaz a bekerülésnek nincs feltétele – gyermekés ifjúságvédelmi tárgyú, elérési program. Önkéntesei elsősorban az „intézményeken kívülre keveredett” tizenéves fiatalok között, illetőleg a korosztályi problémáknak fokozottan kiszolgáltatottak világában „vannak otthon” és végeznek különféle közvetlen segítő feladatokat. Ebből következően a Kapocs fő segítő tevékenysége azokra a problémás fiatalokra irányul, akiket más módon (intézményesen, azaz az iskolákon, a családokon, a munkahelyeken keresztül, vagy más, ifjúsági közösség révén) szinte nem lehet elérni.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. május

19

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

A szervezetben a segítő feladatok meghatározó részét önkéntes fiatalok végzik, akik tevékenysége – összhangban az alapítói szándékokkal – döntően a korosztályi problémák megelőzésére, a problémák korai felismerésére, illetőleg a lehetséges alternatívák feltárására irányulnak. Feltétele az önkéntessé válásnak a csoportokon való részvétel, és az, hogy a másoknak való segítés a Kapocs intézményrendszerének használatával történjen, és a munkatársak tudjanak a segítésről. Az önkéntesek képzése, felkészítése, fejlesztése – olyan összetett tevékenységegyüttes, amely a szervezetet felkereső fiatalok bekapcsolódásának első perceiben elkezdődik és jelenlétük, segítő feladatvállalásuk teljes ideje alatt zajlik. A Kapocs önkéntesei bajba keveredett

20

kortársaikat problémáikban laikus szinten segítik. Mindenképpen meghallgatják őket, igyekeznek az életveszélyes helyzeteket elhárítani, segítik a problémáikat strukturálni (rendszerezni, a megoldás szempontjából sorrendet felállítani), szükség szerint a megfelelő helyre próbálják irányítani őket, és lehetőleg nem hagyják magukra. Mindezek a következők: személyre szabott informális és formális képzések, egyéni életutakat kísérő, segítő, fejlesztő feladatok, segítő tevékenységek szervezése, segítő szerepvállalás erősítése, az egyéni segítés során jelentkező konkrét problémák együttes feldolgozása. Továbbra is szakmai gyakorlóterepe vagyunk az ELTE Szociálpolitikai Szakának, az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar pszichopedagógia szakának és szociális munkás képző szakának, az ELTE TÓFK művelődésszervező szakának, illetőleg az ELTE TÓFK felsőfokú ifjúságsegítő szakképzésének. Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat Alapítvány (Telephely: 1084 Budapest, Mátyás tér 14.; Honlap: www. kapocs.ngo.hu) Ahol már felkészültek a nyárra:

Zánka nyitott kapukkal várja a fiatalokat Az üdülőközpontot Bánhidi Attila ifjúsági turisztikai szakértő mutatja be

A Balaton északi partján található Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Közép-Európa legnagyobb ifjúsági üdülőközpontja. A nonprofit társaságként működő intézmény számos állami feladatot lát el, ilyen a gyermekek és fiatalok szabadideje értékteremtő eltöltésének segítése. Az üdülőközpont befogadóképessége nyáron eléri a 2800 főt, szálláshelyeinek a kempingtől a horgásztanyán át a kétcsillagos szállodáig terjedő, széles választéka mindenki számára bizto-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. május

sítja a saját zsebéhez méretezett üdülés lehetőségét. Az üdülőközpont szolgáltatási spektruma meghaladja az átlagos ifjúsági táborokét, a teljes ellátás lehetősége mellett saját stranddal, kikötővel, hajó- és autóbuszparkkal, különböző kulturális és sportlétesítményekkel (500 fős színház- és konferenciateremmel, 100 fős különtermekkel, szabadtéri színpadokkal, könyvtárral, sportcsarnokkal, sportpályákkal), élelmiszerbolttal, fodrászattal, szórakoztató egységekkel áll a vendégek rendelkezésére. A centrum teljes mértékben akadálymentes. Az egyéni és csoportos üdülőtáborok mellett szakjellegű táborok színesítik az üdülőcentrum kínálatát (modell tábor, bűvész tábor, kézműves tábor), erdei iskola táborok, gólyatáborok. Itt rendezik meg 2003 óta az Egyenlő Esélyek Táborát, amelynek nyári és téli turnusaiban szociálisan hátrányos és fogyatékossággal élő gyermekek ingyenes üdültetése valósul meg. Még ma is nagyon sok kisgyermek van, akik a táborozás alkalmával látják először a magyar tengert! Idén nyáron is több jelentős rendezvényeknek ad helyet az üdülőcentrum: II. Kamaszfesztivál (május 29–június 1.), Országos Diákolimpia (június 5–8.), Zánkavics Nap (június 21.), BalaTONE Fesztivál (július 24–27.), Zánka Open vitorlás verseny (augusztus 16–17.), Zánka Kupa (augusztus 20.). Minden felnőtt volt egyszer gyerek És felnő majd az új gyereksereg: Többet s jobban törődjetek velünk Mert eljön majd a nap, amikor mi is felnövünk. Ha nem neveltek jól, akkor majd rosszabbak leszünk. Bródy János

A mellékletet szerkesztette: Szegvári Katalin Fotó: Pető Zsuzsa Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

EGÉSZSÉGÜNK Új rovattal bővül folyóiratunk Az élet, no meg a szükség hívta életre az egészségrovatot, hiszen egyre több szó esik manapság a magyar társadalom lehangoló egészségi állapotáról, és persze a meganynyi nehézséggel küszködő, ezer sebből vérző egészségügyről is. Sokat hallottunk az elmúlt időkben egyfelől arról, hogy az államkassza már nem képes lépést tartani az új terápiás eljárások, a megannyi, népbetegségnek számító kór kezelésének, az intézmények fenntartásának növekvő költségeivel, s ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban halljuk azt is, hogy az egyén is többet tehetne önnön egészségének megőrzéséért, persze csak akkor, ha tudná, mivel szolgálja azt. A most induló rovat abban szeretne segíteni, hogy azok az önkormányzati vezetők, tisztségviselők, képviselők, akik a maguk helyén tenni akarnak valamit gondjaikra bízott embertársaik egészségi állapotáért, életminőségének javításáért, megvalósítható ötletekhez, napi gyakorlatra fordítható információkhoz jussanak. A rovat abban is szeretne közreműködni, hogy öszszeérjenek a civil szerveződésekben munkálkodók és az önkormányzati szakemberek „kezei”, jobbító kezdeményezései. A rovat a közigazgatásban dolgozókon keresztül szeretné megszólítani a lakosságot is. Az elkövetkező időkben tehát olvashatnak majd követhető (olykor talán nem is pénzigényes, csupán leleményes) kezdeményezésekről, olyan akciókról, amelyeknek célja a lakosság egészségmagatartásának pozitív irányba történő befolyásolása. Szándékaink szerint hírt adunk azon pályázati felhívásokról is, amelyek anyagi hozzájárulással ösztönzik a helyi egészségprogramok megvalósítását. Ahhoz, hogy valóban jó szolgálatot tehessünk, olvasónknak nemcsak figyelmét, hanem közreműködését is kérjük. Akár e-mailben, akár levélben, akár telefonon jelezzék tehát gondjaikat, osszák meg velünk – és a „hasonló cipőben járókkal” – tapasztalataikat, e szakmai kör érdeklődésére számot tartó gondolataikat. T. Puskás Ildikó

Csak egészség legyen! Összefogással az egészségért. Az öt- és tízezres települések egészségtervének megírását és megvalósítását támogatja a Béres József által életre hívott Béres Egészség Hungarikum Program, amely azt szeretné elérni, hogy ezek a közösségek változtassanak az egészségszemléletükön. – A Béres név mindenkiben az egészségmegőrzést szolgáló készítmények sorát idézi fel. Sokkal kevesebben tudnak arról, hogy e gondolat nemcsak a Béres Gyógyszergyár termékeinek, hanem egy betegségmegelőzést, életminőség-javulást támogató programjának is a „hívószava”… – Azért hoztuk létre a Béres Egészség Hungarikum Programot, mert hiszünk benne, hogy fel tudjuk hívni a figyelmet a társadalmi összefogás fontosságára, azaz el tudjuk fogadtatni az emberekkel, hogy az egészségük olyan kincs, amit egy életen át óvniuk kell. Kinek-kinek a maga helyén megvan a felelőssége, akár a saját, akár a családtagjai, akár a tágabb környezete egészségéről legyen is szó… Tudatosítani kell mindenkiben, hogy az egészséges életmódnak, táplálkozásnak milyen jelentősége van a betegségek megelőzésében, az életminőség megőrzésében, illetve melyek azok a tényezők, amelyek megrövidítik vagy éppen nehezen élhetővé teszik az életet…A Béres

cég 35 év egészségmegőrző tapasztalatával, kiváló szakemberekkel és anyagi erőforrással szeretne segíteni mindazoknak, akik tenni akarnak azért, hogy népegészségügyi mutatóink javuljanak. Vagyis, hogy egészségesebb nemzetté válhassunk. Nyílt, civil kezdeményezés vagyunk, bárki csatlakozhat hozzánk, aki a saját környezetében tenni szeretne az életminőség javításáért. Az alapítvány első körben az öt–tízezres települések önkormányzataira, civil szervezeteire fókuszál. E közösségeknek ugyanis korlátozottabb lehetőségei és forrásai vannak egészségi állapotuk fenntartására, vagy éppen javítására. Meggyőződésünk, hogy a szemléletváltást éppen a kisközösségek szintjén kell elkezdeni. – Hogyan segíti mindezt az egészségterv? – Az egészségterv olyan, mint egy orvosi kezelési terv, a legfontosabb különbség azonban az, hogy nem az orvos állítja fel a diagnózist és nem ő tervezi meg a terápiát, hanem a település lakói készítnek el egy meghatározott időre szóló egészségfejlesztési programot az ott élők egészségi állapotának ismeretében, annak javítása érdekében. Manapság sok szó esik az egyén egészségtudatosságáról, ám kevesebb arról, hogy egy közösségnek is lehet egészségszemlélete, vannak egészségszokásai, amelyeket maga a közösség jó irányba is

tud terelni. A Béres Egészség Hungarikum Program ehhez a „jó irányba induláshoz” szeretne segítő kezet nyújtani. A települések lakói, vezetői jelölik meg a fejlesztésre szoruló egészségügyi tennivalókat. Ezt követően tervet dolgoznak ki arra vonatkozólag, hogy milyen konkrét akciókkal kívánnak javítani az egészségi állapotukon, életminőségükön. – Hogyan ösztönzik a településeket arra, hogy a tervek elkészüljenek és meg is tudjanak valósulni? – A Béres Egészség Hungarikum Program ez év áprilisában ingyenes felkészítést biztosított az egészségprogram iránt érdeklődő települések képviselői számára. Minthogy tisztában vagyunk azzal is, hogy a települési egészségtervben foglalt akciók/tennivalók megvalósításához a települési önkormányzatoknak, kisközösségeknek anyagi támogatásra van szükségük, pályázatot hirdetünk egészségfejlesztési tevékenységük segítésére. Az általunk pályázati úton támogatott egészségprogramoknak, egészségfejlesztési, illetve életminőségjavító cselekvési terveknek a közösség igényeit kell kifejezniük és fenntarthatónak (tehát folyamatosnak) kell lenniük. Így a legjobb cselekvési tervekkel pályázók forráshoz juthatnak, amelynek birtokában megvalósíthatják egészség- és életmód-megóvással, -javítással kapcsolatos elképzeléseiket 2009ben. B.O 2008. május ÖN • KOR • KÉP

21

EGÉSZSÉGÜNK  KÖZHÍR

Pályázati felhívás A Béres Egészség Hungarikum Alapítvány pályázati kiírása közösségi egészségterv programhoz A Béres Egészség Hungarikum Alapítvány pályázatot hirdet olyan, 5–10 ezres lélekszámú települések számára, amelyek a nemzeti egészségmegőrző és betegségmegelőző program részeként elkészítik és megvalósítják a saját egészségtervüket. Az alapítvány célja, hogy a települések a közösség bevonásán és aktív részvételén alapuló egészségtervet és cselevési programot készítsenek, amely az adott lakosság egészségének, életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja. E program keretében az alapítvány nem kívánja támogatni az egészségügyi ellátás feltételeinek javítását (pl.: orvosi műszerek, eszközök beszerzése) és a szűrési, valamint a betegségek felderítésére, orvosi kezelésére vonatkozó programokat. A támogatás nem adható szociális célokra és állami feladatokra sem. A közösségi egészségterv: A közösségi egészségterv olyan összetett cselekvési program, amely: a település állapotleírásából, a helyzetelemzésből indul ki; az egészséges közösségek kialakítását, ezáltal a lakosság életminőségének javítását célozza; kialakításában és megvalósításában a közösség tagjai cselekvően vesznek részt; a programterv nem statikus, hanem időről időre megismételt folyamat. A pályázat célja, hogy: javuljon egy adott közösségben élő emberek életminősége; biztosítsa a problémák megoldása során a közösség tagjainak bevonását, beleszólását és aktív közreműködésének lehetőségét; erősítse az egyének és a közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is; fenntartható folyamatokat indítson el; a közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje az egészségterv állapotleírásából, és az arra támaszkodó elemzésből meghatározható problémák belátható időn belüli megoldásának esélyeit. A pályázók köre: A település képviseletében pályázhat önkormányzat, önkormányzati működtetésű intézmény, Magyarországon bejegyzett civil szervezet, közhasznú társaság, egyházi és egyházi működtetésű intézmény, amely legfeljebb 5000–10 000 lakosságszámú településen tevékenykedik. Egy települést egy pályázó szervezet képviselhet. A pályázat beadási határideje: 2008. szeptember 30. A programok megvalósításának idszaka: 2009. január 1– 2009. december 31. Egy pályázó által elnyerhet támogatási összeg: maximum 2 millió forint A jelen pályázatra benyújtott valamennyi program támogatási igényéhez a pályázónak nem kell pénzügyi önrészt felmutatnia. A természetbeni önrészt, amely a program megvalósításához szük-

22

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

séges összeg 30-a, a helyi közösségek által felajánlott önkéntes munkaként vagy egyéb felajánlásként forintosított értékben kérjük megadni. A pályázaton igényelhet támogatás formája: A pályázati támogatás a nyertes települések részére előfinanszírozott. Szerződésszerű teljesítés esetén a támogatás vissza nem térítendő. A pályázat elbírálása: A pályázatról független szakértői grémium javaslatára az alapítvány kuratóriuma dönt 2008. november 15-éig. A kuratóriumi döntéssel szemben fellebbezési lehetőség nincs. Hiánypótlási lehetség: A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően hiánypótlásra nincs lehetőség. A hiánytalan pályázati dokumentációhoz szükséges: részletes egészségterv (állapotleírás, az erre támaszkodó helyzetértékelés, problématérkép; stratégia; cselekvési program(ok) a célcsoport(ok) feltüntetésével, a program(ok) tartalmának leírásával, részletes ütemezéssel és költségvetéssel, a várható eredmények, hatások feltüntetésével, e hatások mérésének mutatóival (indikátorok), a fenntarthatóság bizonyításával, valamint az egyes cselekvési programok megvalósításban részt vevő szervezet(ek) feltüntetésével. Ezeket cselekvési programonként kérjük átlátható, táblázatos formában összefoglalni.) hiánytalanul kitöltött pályázati adatlap; pályázati kérdőív. A pályázat benyújtásakor nem szükséges hivatalos szervezeti dokumentumot, igazolást csatolni. Ezeket a dokumentumokat a szerződéskötéshez kell majd benyújtani. A pályázati dokumentációhoz szükséges kitöltendő pályázati adatlapot és kérdőívet a www.beh.hu oldalról kérjük letölteni! Két, változatlan példányban elkészített, oldalanként szignózott Pályázati Dokumentációt postai úton a Béres Egészség Hungarikum Alapítvány 1137 Budapest, Mikoviny u. 2–4. levelezési címére (a pályázat határidőben történő benyújtását ez esetben a postai keletbélyegző igazolja) kell eljuttatni 2008. szeptember 30án éjfélig; egy, szignózatlan, ám a postán elküldöttel megegyező Pályázati Dokumentációt pedig elektronikus úton kell egyidejűleg továbbítani az [email protected] e-mail címre. A pályázat elő- és elkészítéséhez segítséget nyújtanak a www.beh.hu honlapon megtalálható szakmai anyagok, valamint a pályázati felhívás megjelenésének napjától (2008. május 15.) a benyújtási határidőig (2008. szeptember 30.-áig) az alapítvány munkatársai, akik keddi és szerdai napokon 9–17 óra között a 06 -72-510-829 telefonszámon, illetve a [email protected] e-mail címen várják a pályázattal kapcsolatos kérdéseket. Várható szerzdéskötés: 2008. december. A pályázat elkészítéséhez sok sikert kíván Dr. Béres József a Béres Egészség Hungarikum Alapítvány alapítója

EGÉSZSÉGÜNK  KÓRKÉP

A vizsgálatot végző szakemberek minden kistérségről 25 oldalas elemzést készítettek, és – a könnyebb érthetőség kedvéért – a tanulmányok első oldalán, pontokba szedve kiemelték a kutatott kistérség legjelentősebb/ Magasvérnyomás

80 35–64

65 +

70 60

Gyulai

Tiszavasvári

10

Aszódi

20

Csengődi

30

Palotási

40

Pannonhalmi

50

Szuhavölgye

0

Szorongás és depresszió a férfiak és nők között 30 férfi

nő

25

0

2008. május ÖN • KOR • KÉP

Tamási

Tiszavasvári

5

Szuhavölgye

10

Palotási

15

Pannonhalmi

20

Gyulai

nek számító krónikus betegségek előfordulásának gyakoriságát vizsgálta az életmód és az egészségtudatos magatartás összefüggésében. Ennek az egészségiállapot-felmérésnek a tanúságai megegyeznek a népegészségügyi mutatók adataival. A válaszadók körében ugyanazok a krónikus betegségek (magasvérnyomás, allergia és asztma, 2-es típusú cukorbetegség, magas koleszterinszint, szorongásos betegségek – pl. a főként nőket érintő depresszió) állnak a „vezető helyen”, mint a magyar lakosság egészében. A „nyolcak” egészségtérképének „megrajzolásakor” az is kiderült, hogy a megkérdezettek saját egészségi állapotának ismerete legalább annyi kívánnivalót hagy maga után, mint az országos „átlag” népességé. Ez utóbbi tényt igazolják azok az adatok, melyek sze-

Csengődi

Mint dr. Bényi Mária, az ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ osztály vezetője – a kutatás szakmai koordinátora – mondja: a felmérésben nyolc, a monitorozására önként vállalkozó kistérség (Tamási, Szuhavölgye, Pannonhalma, Palotás, Csengőd, Aszód, Tiszavasvári, valamint Gyula) 4400 lakosa vett részt. A kutatás külön érdekessége, hogy a kezdeményezés az abban részt vevő kistérségek önkormányzati vezetőitől indult ki, amire ez idáig hazánkban nem volt példa. A felmérés a fent felsorolt nyolc kistérség felnőtt lakosságának egészségmagatartását, a dohányzási, alkoholfogyasztási és táplálkozási szokásait, a testmozgás gyakoriságát és a testtömegindex ét BMI is górcső alá vette, ám elsősorban, a ma már Magyarországon (is) népbetegség-

Tamási

Az EgészségPorta Egyesület és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nemrégiben tanácskozáson ismertette annak a 2007 októbere és decembere között végzett felmérésnek az adatait, amely jól tükrözi a magyar lakosság pillanatnyi egészségtudatosságát és egészségi állapotát.

rint a vizsgált települések lakosainak nagyjából egynegyede a vizsgálatot megelőző egy évben nem járt a háziorvosánál, ötven százalékuk fogorvosnál sem. A kistelepüléseken élő nőknek mintegy negyede nem él az ingyenes emlő- és méhnyakrák-szűrés lehetőségével, elsősorban időhiányra hivatkozva. Bényi Mária úgy véli, ez utóbbiért nem csak az egyén okolható, a „magyarázatok” inkább azt jelzik, hogy a szervezett szűrővizsgálatok rossz időben és olykor csak sok utazással elérhető helyen vannak. Bár a felmérés csupán 200 ezer embert érint, sok vonatkozásban tükrözi az ország lakosságának egészségi állapotát, illetve a népességnek az egészséghez való viszonyát.

Aszódi

A helyzet rossz, de talán nem reménytelen!

Az utóbbi 10 évben egyre növekszik a fiatal dohányosok száma. A tízen- és huszonévesek mára „lekörözték” a 35 évnél idősebb korosztályt is. A kutatás bebizonyította: minden tizedik magyar ember napi rendszerességgel fogyaszt alkoholt. A helytelen, egészségtelen táplálkozás is jellemző. A fiatal férfiak 80 százaléka egyáltalán nem törődik az egészségtudatos táplálkozással. A lakosság 35 százalékának magas a vérnyomása, az időseknél ennek csaknem duplája az arány.

23

EGÉSZSÉGÜNK  KÖZHÍR legjellemzőbb egészségügyi problémáit, illetve javaslatokat tettek azok megoldására. A „folytatáshoz” a helyi egészségtervek elkészítéséhez nyújtanak segítséget, illetve a másutt már jól „működő” egészségprogramokat szeretnék a helyi önkormányzatok, civil közösségek figyelmébe ajánlani. Ezek a mozgáslehetőségek megteremtésétől (nyitott tornaterem akciók, sportpályák, bicikliutak), a szív- és érrendszeri halálozás megelőzésében fontos szerepet betöltő vérnyomásklubok létrehozásán át, az óvodai, iskolai mentálhigiénés programokig bármilyen egészségmodell kidolgozásáig „terjedhetnek”. Az érintett települések tehát a saját egészségtér-

képük ismeretében válogathatnak a lakosság egészségi állapotának javítását segítő cselekvési lehetőségek közül – magyarázza az ÁNTSZ OSZMK osztályvezetője. A nyolc kistérség most elkészült „egészségtérképe” alapján az EgészségPorta Egyesület és magának az ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központjának munkatársai is segítenek az érintett kistérségeknek, illetve azok önkormányzatainak a primer és szekunder prevenció legjobb formáinak, legjobb „gyakorlatának” kidolgozásában, illetve az ott élők egészségi állapotának, életminőségének javítását célzó pályázatok elkészítésben. T. P. I.

 Bővülhet a szociálisan ellátottak köre Újbudán. Újbuda önkormányzati testülete új támogatásokat is bevezetett ez év májusában. Így lehetőség van a gyermekeknek utazási támogatás megállapítására, a szociális ellátórendszer bővítésére, célzottságának és hozzáférhetőségének továbbfejlesztésére is. Ennek érdekében módosította Újbuda képviselő-testülete a szociális rendeletét. E változtatások teszik lehetővé a rendszeres gyógyszertámogatás új szempontok szerinti megállapítását is. Amennyiben a háziorvos által igazolt gyógyszerköltség viselése aránytalan megterhelést jelent a kérelmező jövedelméhez képest, az önkormányzat havi ezer és négyezer forint közötti összegben járul a gyógyszerköltségekhez. Emellett, változatlanul, alanyi jogon juthat (január, március és november hónapban) 4000 forint összegű gyógyszertámogatáshoz a jogosult, a hetvenötödik életévét betöltött kérelmező. A közgyógyellátásra, a hetvenötödik életévét betöltött kérelmező, függetlenül attól, hogy egyedülálló vagy sem, a nyugdíjminimum háromszáz százalékáig terjedő egy főre jutó havi nettó jövedelemig jogosult a továbbiakban. (Forrás: nsz)  Országos turné – Veszprémtől Szegedig. A „Gondolkodj Egészségesen!”Alapítvány, Családi Nap elnevezéssel, országos turné keretében több vidéki helyszínre is ellátogat.Veszprém, Budapest, Csemő és Szentes után,június 7-én Devecseren,késő ősszel pedig Szegeden ismerhetik meg a gyermekek játékos formában, hogyan lehet egészségesen élni. További információ: ww.gondolkodjegeszsegesen.hu

24

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

Pályázati felhívás Segíthetek? MOL Gyermekgyógyító program 2008 A pályázat célja: a MOL Új Európa Alapítványa pályázatot hirdet élmény- és művészetterápiás programok támogatására krónikus betegségben szenvedő vagy súlyos betegségből lábadozó gyerekek pszichoszociális rehabilitációja érdekében. A támogatható programok típusai: művészetterápiás programok: vizuális eszközök, zene, mozgás segítségével történő, önkifejező, alkotó, kreatív, egyéni vagy csoportos foglalkozások, amelyek segítséget nyújtanak a betegség lélektani hátterének megállapításában, a problémák feldolgozásában, a személyiség egészségesebbé válásában, környezetével való kapcsolatának rendezésében; Élményterápiás programok: a személyes pozitív élményeken, tapasztalatokon, befogadáson keresztül segítik a fenti célok elérését. A pályázat célcsoportja: a krónikus betegségben szenvedő, súlyos betegségből lábadozó vagy azzal tartósan együtt élő (például vérképzőrendszeri, daganatos, légzőszervi, emésztőrendszeri, hormonális, mozgásszervi, pszichiátriai betegséggel vagy egyéb fogyatékossággal élő) gyerekek. Pályázatot nyújthatnak be: azon nonprofit szervezetek, amelyek alapító okiratukban meghatározott és a pályázati célhoz kapcsolódó tevékenységüket legalább 2 éve aktívan folytatják: civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, szövetségek); közhasznú társaságok; egyházi szervezetek. Kérjük, hogy a gyermek-egészségügyi intézmények esetében ne maga az intézmény, hanem a vele kapcsolatban álló alapítvány vagy egyéb közhasznú szervezet pályázzon. Nem pályázhatnak: nem bejegyzett szervezetek, magánszemélyek, pártok, szakszervezetek, vállalkozások. Az elnyerhet támogatás: támogatás igényelhető a tervezett programmal kapcsolatban felmerülő valamennyi (program költségek, anyagköltségek, megbízási díjak vagy bér jellegű kiadások, kommunikációs költségek, szállítási vagy utazási költségek, szállás, étkezési stb.) költségre. Az elnyerhető támogatás vissza nem térítendő hozzájárulás. A pályázati felhívás és az űrlap letölthetők: www.ujeuropaalapitvany.hu, www.mol.hu További információ kérhet: [email protected] Infovonal: 06 40 180 280 (munkaidőben) A pályázatok kezelésének és feldolgozásának folyamatával kapcsolatos egyéb tudnivalókat az érdeklődők a Pályázati Kézikönyvből ismerhetik meg, amely letölthető az internetről. A rovarot T. Puskás Ildikó szerkesztette.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

Esély a felemelkedésre Nyírtasson 2400 megawattos gáztüzelésű erőmű épül. A másfél milliárd euró, azaz mintegy 400 milliárd forint költségből megvalósuló beruházás jövőre kezdődik, s építése 2015-ig fejeződik be. A kapcsolódó beruházásokkal együtt több ezer családnak teremt majd munkahelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben és térségében. A döntően áramtermelő nagyüzemet, amelyet 100 hektáros területen hoznak létre, a legszigorúbb környezetvédelmi követelmények szerint építik meg. A turbinái a működés során zajt, szagot nem bocsátanak ki, semmilyen módon nem zavarják a környezetet. A tervek szerint kapcsolódó beruházásként az erőmű hőjének felhasználásával zöldség-, fűszer- és dísznövény-termesztés indulhat a térségben, valamint szárító üzemeket, továbbá melegvízi haltenyésztést és halfeldolgozót létesíthetnek. Eddig a hír, ami országszerte egy csapásra ismertté tette a kis szabolcsi település nevét. De vajon mit szólnak a helybeliek a hirtelen jött hírnévhez, mit várnak, mit terveznek a település vezetői és lakói, mire fordítják majd a befolyó pénzeket, mik a legégetőbb problémák, feladatok, amiket most majd meg lehet oldani? Milyen változásokat hozhat a beruházás a település és a kistérség életé-

Nyírtass község az ország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházi kistérségben, Nyíregyháza megyeszékhelytől 38 kilométerre található. A település lélekszáma 2165 fő. A 2004-es vonatkozó kormányrendelet a Baktalórántházi kistérséget a 42 leghátrányosabb helyzetű térség közé sorolta.

ben? Erről kérdeztük Nyírtass község első emberét, Papp László polgármestert. Nyírtass ősmagyar település – kezdi a beszélgetést Papp László –, Tas vezér szálláshelye a mai napig megőrizte az egykori vásárhely körül kialakult körkörös településszerkezetét. Nyírtasson nincsenek egyenes utcák, a templom köré épültek a házak. A falu évek óta gyengén, lassan fejlődik, renge-

Mándok

teg problémával küszködik, amelyek megoldásra várnak. A beruházás, reményeink szerint, nagy lehetőségeket teremt a községnek, lesz bőven helye a pénznek! Az egyik és talán a legnagyobb problémát a belvíz-elvezetés hiánya jelenti, hiszen egyegy esőzés után sártengerré válik a falu, „nyakig csizmában” lehet csak közlekedni az utcákon, mivel a csapadékvíz elvezetése nem megoldott. Az önkormányzat már többször pályázott forrásokra a belvíz-elvezetés rendezésére, de még soha nem sikerült nyernünk. A beruházás megvalósulása révén befolyó pénzből ennek megoldására most végre lesz lehetőség. Terveink között szerepel egy Egészségcentrum építése is. Jelenleg az egyháztól bérelt, rossz állapotban lévő ingatlan ad otthont a védőnői szolgálatnak, ahol néhány négyzetméteren történik az ellátás. Az új Egészségcentrumban lenne háziorvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat, valamint fogorvosi rendelő és talán egy laboratórium is. A kiviteli tervek megvannak, a telek megvan, most már talán pénz is lesz rá. Ugyancsak kész kiviteli terveink vannak a Faluház kialakítására. A Vay-kastély rekonstrukciójával szeretnénk létrehozni az új közösségi intézményt, amelyben könyvtár, házasságkötőterem és művelődési központ is helyet kapna. Szeretnénk a szociális hálót is tovább erősíteni. Településünkön a 2165

lakos közül hatszázan nyugdíjasok, a rászorulóknak jelenleg is biztosítunk házi gondozást, otthoni étkeztetést és működik öregek napközi otthona is. Ezeknek a szolgáltatásoknak a színvonalát szeretnénk emelni és bővíteni. Tervezzük például egy bentlakásos otthon építését is. Vannak tehát terveink szép számmal, és az erőmű-beruházás megvalósulásával most már esélyünk is. Valóban nagy lehetőség ez a falunak – mondja végezetül a polgármester. – Bízom abban, hogy új munkahelyek létrejöttével az itt élők könnyebben tudnak majd a munkaerőpiacon elhelyezkedni, ezáltal javul a falu lakóinak életminősége. De bízom abban is, hogy kiegyensúlyozható lesz a község. Jelenleg csak vegetál a falu, fogy a lakosság, csökken a születések száma. Az erőmű léte remélhetően fiatal, energikus, gyermekes családokat vonz majd hozzánk, intelligens, kvalifikált embereket. A szellemi színvonal emelkedése pedig magával hozza a település gazdasági felemelkedését is. Lakosaink örülnek a lehetőségnek. 2008. május ÖN • KOR • KÉP

25

Folytatjuk!... Postatörténeti szempontból is ritkaság, hogy egy nő kapja meg egy nemzeti posta vezérigazgatói székét. Magyarországon pedig ez történt! A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterré kinevezett Szabó Pál helyére Szűts Ildikó, a társaság eddigi általános vezérigazgató-helyettese került. – Új feladatára ugyanolyan eltökélten készül, mint a korábbiakra. Hisz a még 2003-ban lefektetett stratégiában, ezért a társaság életét a jövőben is ez határozza meg. – Folytatjuk azt a modernizációs programot, amit évekkel ezelőtt elkezdtünk. Kidolgozásában kollégáimmal már én is részt vettem, így ebben az értelemben véve könnyű dolgom van. Terveink megvalósításának alapjait már megvetettük. Tíz éve dolgozom a társaságnál, és tudom, hogy felkészült, a feladatok iránt elkötelezett kollégáimmal egyre sikeresebb lesz a Magyar Posta. – A társaság legfontosabb feladata, hogy 2013. január 1-jére, vagyis a postai szektor teljes európai piacnyitására felkészülten állja a versenyt a közösségben. – A Magyar Posta nagy sikere, hogy meg tudta győzni az európai döntéshozókat a liberalizáció elhalasztásának szükségességéről. Most az a feladatunk, hogy a kapott időt jól hasznosítsuk. Stratégiánkat három fő pillérre építettük. Az első a hálózat átalakítása, melynek fontos lépeseként tavaly októberben hirdettük meg Postapartner Programunkat. Az Európában már jól ismert szolgáltatási formához hasonlóan a társaság is vállalkozókra, önkormányzatokra bízza egy-egy település postai szolgáltatását úgy, hogy továbbra is mi vállalunk érte felelősséget. Első új part-

26

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

nereinket júliustól már ügyfeleink is megismerhetik. Elképzeléseinket az önkormányzati szövetségek is támogatják, mint minden nagyléptékű, a lakosságot érintő programunknál, ez esetben is folyamatosan egyeztetünk velük elképzeléseinkről és közreműködésükkel a települések önkormányzataival. Nekünk nagyon fontosak ezek a tárgyalások, hiszen egy szolgáltatónak az a feladata, hogy ismerje a települési igényeket, és tudása legjavát adva alkalmazkodjon ahhoz. A Postapartner Programhoz kapcsolódóan összetett támogatási rendszert is sikerült kialakítani a munkaügyi tárca és együttműködő partnereink segítségével. – Már az első pillér is sokat ígérő, összetett feladat. Feltételezhető, hogy a másik kettő is ezt segíti. – Minden mindennel összefügg nálunk is, hiszen már maga a postai szolgáltatás is egy nagy, összetett feladat, egy emberek alkotta hatalmas gépezet. A mi világunkban az a társaság tud versenyképes maradni, amelyik gyorsan, pontosan, sértetlenül tudja a küldeményt a címzetthez eljuttatni. Ennek érdekében feldolgozó rendszerünket is átalakítjuk. 2010-ig új kézbesítő központot hozunk létre Szolnokon és Székesfehérvárott. Az automatizált gépsorokkal pontosabb és gyorsabb lesz a küldemény-feldolgozás. A harmadik pillér, ami ugyanolyan fontos, mint

az első kettő, a folyamatos bérfelzárkóztatás és a munkabéke fenntartása. A versenyképesség megőrzéséhez, a várható változásokhoz a társaságnak elengedhetetlen szüksége van a szakképzett munkaerőre. A kézbesítők, a felvevő ablakoknál ülők nap mint nap találkoznak az emberekkel. Rajtuk, az ő munkájukon múlik, hogy milyen képet alkot a társadalom a Magyar Postáról.

– Nagyon jól esett, hogy ilyen nagyra tartja a nemzetközi postai világ a Magyar Posta e téren végzett munkáját. De mi nem kitüntetéseket akarunk gyűjteni, hanem embereket az életnek, embereket, akik bíznak bennünk! Társadalmi elvárás, de személy szerint én is régóta úgy érzem, hogy mint az ország legnagyobb és egyben legtöbb nőt foglalkoztató társaságá-

Magyarország legnagyobb munkaadója a Magyar Posta. Ezen túl pedig a legtöbb nőt foglalkoztató társasága – hasonlóan az osztrák postához. A világ nagyobb részében azonban a posta a férfiak világa. Ezért is váltott ki nagy elismerést a nemrég Budapesten megrendezett postai világtalálkozón Szűts Ildikó, és hogy a Magyar Posta a postai Oscar-díjkiosztáson két kategóriában is a világ első három legjobbja között szerepelt, sőt a Biztonság kategóriában meg is szerezte az első helyet. A magas rangú elismerés a Magyar Postánál zajló hosszú távú, építő munka eredménye, melynek tíz éve Szűts Ildikó is részese. Szűts Ildikó nevéhez fűződik a Magyar Posta jóléti szociális juttatási rendszerének átalakítása. Ő irányította az Esélyegyenlőségi Terv elkészítését is. Fontosnak tartotta, hogy a társaság, rendelkezzen antidiszkriminációs programmal, ami elsősorban a két vagy több, tíz év alatti gyermeket nevelőkre és a gyermekeiket egyedül ellátó anyákra terjedjen ki, de külön figyelt a 40 évnél idősebb, a fogyatékos alkalmazottakra is. A Magyar Posta első női vezérigazgatója elkötelezett híve a mobil méhnyakrákszűrő állomás működtetésének. A mostani vezérigazgató korábban több hazai nagyvállalat tanácsadójaként dolgozott. Szűts Ildikó az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem személyügyi szakán végzett. Német, angol, orosz nyelven beszél, férjezett, egy fiúgyermek édesanyja.

– Nemcsak üzleti sikereket várnak el az emberek egy nagyvállalattól. A Magyar Posta hosszú távú társadalmi felelősségvállalási programja eddig is sok hazai és nemzetközi elismerést érdemelt ki. A májusi Budapesten tartott World Mail Awards díjkiosztó ünnepségén, ez a program is a három legjobb között volt. Ez a postai Oscarnak nevezett elismerés olyan rangos, mint a filmeseké Hollywoodban!

nak kötelessége ebben részt venni, részt venni az egészségmegőrzésben! Három évvel ezelőtt ezért indítottuk útjára nőgyógyászati szűrőkamionunkat. A mozgó orvosi rendelő azóta is járja az országot, most éppen Pest megyében teljesít szolgálatot. Itt köszönöm meg a kistelepülések polgármestereinek, házi orvosainak, védőnőinek, hogy felismerték a szűrés jelentőségét, és segítették munkánkat!

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Balatonszabadi pályázati úton több mint 75 millió forint európai uniós támogatást nyert, mellyel kerékpárutat építhet a biztonságosabb munkába járás elősegítésére. A támogatási szerződésről szóló magállapodást 2008 tavaszán írták alá. A régióban Marcali, Paks, Tamási és Szekszárd után ez az ötödik kontraktus az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Program (ÚMFT DDOP) keretében.

KÉTKERÉKEN biztonságban

A támogatás segítségével 1300 méter kerékpárút és egy, a Sió-csatornán átívelő kerékpár- és gyaloghíd épülhet. A bicikliút és a gyaloghíd megépítése nagyon fontos a község életében – mondja telefonos megkérdezésükkor a falu első embere, Molnár Árpád polgármester. – A település legnagyobb foglalkoztatója, azaz az önkrmányzat alkalmazásában csupán 80–90 ember áll, a helyi mezőgazdasági szövetkezet körülbelül 60–70 főnek ad munkát, azoknak a száma pedig, akik önmagukat foglalkoztató egységekben dolgoznak, szinte elenyésző. Így a Szabadiban élő több mint 3 ezer lakos jelentős több-

sége jár Siófokra dolgozni. A helybeliek kedvezően fogadták a bicikliút kiépítését. Ugyanis a Ságvár–Ádánd–Siójut–Szabadi–Siófok összekötő út, amin eddig a település centrumából Siófokra eljutottak a munkába menők, a legforgalmasabb út a megyében. Az új bicikliút nem érint majd egyetlen főutat sem, földutakon keresztül jut el Siójutig, semmilyen gépjármű nem közlekedik majd rajta. A forgalommentes bicikliút használata jelentősen megnöveli a kerékpáron közlekedők biztonságát, csökkenti a balesetveszélyt. De örömmel fogadták a kerékpárutat a siófokiak is. Balatonszabadiban számos rendezvény van, falunap, tavaszi gála, őszi gála. Ezekre Siófokról mindig sokan érkeznek, és a biztonságoskerékpározáslehetőségetovább növeli az eseményeken való részvételi kedvüket – hangzik a rövid tályékoztató. Befejezésként még hozzáteszi: a hét kerékpárútra pályázó település közül Balatonszabadi az egyetlen kistelepülés, amely ekkora összegű támogatást nyert a fejlesztésre. Nagy eredménynek tartja, hogy a 100 milliós beruházásból 25 milliót önerőből tudott előteremteni a falu, ráadásul hitelek felvétele nélkül.

Két legyet egy csapásra: önkormányzati többletforrás-teremtés akár 50 millió forint állami támogatás igénybevételével Az önkormányzatok hatékonyabb működését célzó pályázati források nyílnak meg, ami több száz milliós megtakarításokat eredményezhet A magyarországi önkormányzatoknak az utóbbi években a központi források reálértéken történő folyamatos csökkenésével kell szembenézniük. Reményt jelenthet, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében új pályázati források jelennek meg a hatékonyságjavítás támogatására. A témáról megkérdeztük Pető Gábort, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezető igazgatóját, az önkormányzati stratégiai tanácsadás egyik hazai szakértőjét. Hogyan lehet biztosítani az önkormányzatok megfelelő működéséhez szükséges forrásokat a jelenlegi helyzetben, úgy hogy még fejlesztésre is jusson? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb önkormányzat működésében fellelhetők olyan hatékonyságot gátló tényezők, amelyek a hosszú idők folyamán már annyira a gépezet részévé váltak, hogy azt a

szervezet nem is észleli problémaként. Ezért célszerű egy külső, független szakértő bevonása, aki feltárja a hatékonyság ellen ható tényezőket, azonosítja a kiaknázatlan lehetőségeket. A hatékonyság javítása megtakarítások, többletbevételek, illetve minőségibb szolgáltatások formájában jelentkezik. Ennek elérésében segíthet a MultiContact Consulting Kft. által kidolgozott közszolgálati racionalizálási módszer, melynek lényege, hogy a közszolgálati tevékenységek átvilágítása alapján javaslatot tesz a jelenlegi működésnél minőségileg jobb, hatékonyabb struktúra kidolgozására. Mennyibe kerül egy ilyen átvilágítás az önkormányzatnak? Semmibe, sőt! A javaslatok megvalósításával az önkormányzat jelentős megtakarításokra, többletbevételekre tehet szert (akár az éves költségvetés

10%-ára is). A MultiContact közszolgála- mányzat konyhájára. ti tanácsadás szolgáltatását árgarancia Befejezésül a komplex önkormányzati mellett nyújtja, ami azt jelenti, hogy ha szervezetfejlesztéshez (pályázati tanácscsupán a megbízási díjat meg nem hala- adáshoz és közszolgálati racionalizáláshoz) dó mértékű éves szintű megtakarítást, kapcsolódó tanácsadói módszerről kérdezilletve többletbevételt tárunk fel, nem tük a MultiContact Consulting Kft. vezetőjét, tartunk igényt a megbízási díjra. E mel- aki elmondta, hogy a cég minden esetben lett 2008-ban az Államreform Operatív egyedi terméket dolgoz ki, melynek része Program keretében olyan pályázati foregy ingyenes felmérés az önkormányzarások nyílnak meg az önkormányzatok toknál. Pető Gábor kihangsúlyozta, hogy a részére, amelyek pontosan a hatékonycég ebben a témakörben nagy tapasztalttal ságjavító szervezetfejlesztési projekterendelkezik, eddig sikeresen dolgozott töbket hivatottak támogatni projektenként akár 50 millió forint értékben 90–92 bek között Budaörs város, Várpalota város, százalékos támogatásintenzitás mel- Csongrád város önkormányzatainak illetve, lett. A MultiContact teljes körű pályá- Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, zati tanácsadási szolgáltatása kereté- a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. www.multicontact.eu, ben a pályázati források megszerzését [email protected] is vállalja. Összefoglalva tehát az átvilágítás csak hasznot hozhat az önkorTel: (23) 780 • KÉP 27 2008. május ÖN880 • KOR

MAGYAR POLGÁRMESTEREK VII. VILÁGTALÁLKOZÓJA A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ-nek) szervezésében júniusban hetedik alkalommal találkozhatnak a határon innen és a határon túl lévő magyar települések vezetői a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján. Időpont: június 28–30. Gödöllő, Szent István Egyetem Ismét eltelt két esztendő és június 28–30-án már hetedik alkalommal találkozhatnak a határon inneni és túli magyar települések első emberei a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján. A világtalálkozó tervezett programja június 28., szombat 10.00–12.00 Nagypályás futballmérkőzés 12.00 Ebéd az egyetemi ebédlőben 18.30–20.00 Magyar Szabadságért Díj átadása 20.30–22.00 Ünnepi megemlékezés a Magyar Szabadság Napja alkalmából június 29., vasárnap 10.00 Himnusz 10.00 Utasi Árpád 10.10 Dr. Gémesi György elnök, polgármester (köszöntő) 10.20 Dr. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke (nyitóelőadás) 10.40 Bajnai Gordon miniszter (előadás) 11.00 Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere (előadás) 11.20 Egy felvidéki polgármester előadása 11.40 Az Ezüstlánc-díjak ünnepélyes átadása 12.00–14.00 Fogadás az egyetem ebédlőjében 14.30–18.00 Szekcióülések az egyetemen Településüzemeltetés-településfejlesztés: (szekcióvezető: Fazekas Sándor, a MÖSZ társelnöke; szekciótitkár: Kása Csaba) Helyszíne: az egyetem aulája Előadók: Dr. Szaló Péter, az ÖTM államtitkára; Dr. Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere; Dr. Gegesy

28

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

Ferenc, Ferencváros polgármestere; Szarvas Tibor, a Településszolgáltatási Egyesület elnöke; Dr. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere Önkormányzati reform: (szekcióvezető: Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára; szekciótitkár: Dr. Fábián Zsolt, a MÖSZ főtitkára) Helyszíne: az egyetem színházterme. Előadók: Dr. Bujdosó Sándor, az ÖTM államtitkára; Dr. Fábián Zsolt, a MÖSZ főtitkára; Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke; Szepes Péter, Kutasó polgármestere A magyar nemzet esélyei a határnyitás után: (szekcióvezető: Borbély István, a MÖSZ társelnöke) Helyszíne: az egyetem rektori díszterme. Előadók: Dr. Tabajdi Csaba EU parlamenti képviselő; Dr. Szájer József EU parlamenti képviselő; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke; Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke 18.00 Vacsora az egyetem ebédlőjében 20.00 Sebestyén Márta népdalénekes műsora az egyetem aulájában 22.00 Polgármesteri klub az egyetem ebédlőjében (önköltséges áron) június 30., hétfő 10.00–10.30 Záró plenáris ülés: szekció állásfoglalások ismertetése; záró nyilatkozat elfogadása 10.30–10.50 Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke (előadás) 10.50 –11.10 György Ervin, Kovászna megye prefektusa (előadás) 11.10–11.30 Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke (előadás)

11.30–11.50 Varga Mihály, az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottsági elnöke (előadás) 11.50–12.10 Polgármesteri Arany pecsétgyűrűk ünnepélyes átadása 12.10–12.30 Ünnepi záróműsor 12.30 Fogadás az egyetem ebédlőjében A világtalálkozó fővédnöke: Dr. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke A rendezvény főszponzora a Raiffeisen Bank Zrt. Kérjük, hogy részvételi szándékát és szállásigényét a jelentkezési lapon jelezze 2008. május 31-éig a szervezőknek a következő elérhetőségekre: Magyar Önkormányzatok Szövetsége: 2100 Gödöllő, Pf. 57., E-mail: [email protected], Telefon/fax: 06 (28) 410-199. Szállásigényléssel kapcsolatos információkkal Zimányiné Szendrő Mária áll rendelkezésükre a 06 (28) 410-199-es

M

Ö SZ

telefonszámon 8.00–12.00 óra között. Egyéb információval a fent megjelölt elérhetőségeken várjuk jelentkezésüket. Szállásigényléssel kapcsolatban előzetesen jelezni kívánjuk, hogy a rendezvény helyszínén az egyetem felújított és új kollégiumi szobái kulturált elhelyezést biztosítanak. A kollégiumban elszállásolt polgármesterek térítésmentesen használhatják a konditermet, szaunát, jakuzzyt, bowlingot. A megújult szobákban egy- és kétágyas szobafoglalásra van lehetőség. A szobák az interneten megtekinthetők a következő címen: www.sziekollegium.hu Mivel a határon túli magyar polgármesterek – általunk ismert – címlistája a választások miatt nem teljes körű, kérjük, hogy polgármestertársaikat értesítsék a rendezvényről!

Jelentkezési lap Világtalálkozó 2008. június 28–29–30. A rendezvény főszponzora a Raiffeisen Bank Zrt. Alulírott: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . név

.................... tisztség

jelentkezem a Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozójára. Ország: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Település: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Polgármesteri hivatal címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hivatal irányítószáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon (mobiltelefon): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szállást kérek: 2008. június 28-ra ☐ 2008. június 29-re ☐ A megfelelőt kérjük aláhúzni vagy bejelölni! Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A részvételi díjról kiállított számlán a vevő nevét és címét kérjük pontosan kiállítani!

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Az ÉVOSZ XXIII. Közgyűlése Az új kormányzati struktúrában egységes irányítás alá kerül az építésügy; az építőipart és szabályozását is a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kezeli majd – mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, az új fejlesztési minisztérium kijelölt irányítója az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ-nak) XXIII. Közgyűlésén. Eddig a Gazdasági és Közlekedési, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium között oszlott meg a jogkör. A miniszter elmondta: az idei év közepétől számított másfél év alatt 1500 milliárd forint értékű építésre kap megbízást a magyar építőipar az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.  2008. április 17–18-án Tápiógyörgyén (Pest megye) volt a Magyarországi Falumegújítási Díj díjkiosztó ünnepsége a falumegújítási konferencia keretében. Remélhetőleg hagyományteremtő újdonság, hogy nem a főváros, hanem az előző kiírás nyertese adhat otthont ennek a rendezvénynek. Az első napon Tápiógyörgye község mutatkozott be, valamennyi érdekes helyszínt megmutatva. 18-án, a díjátadó ünnepségen dr. Szaló Péter (ÖTM) és dr. Forgács Barnabás (FVM) szakállamtitkárok és a cikk szerzőjének előadásai, majd a díjkiosztó – és sajtótájékoztató – mellett, legnagyobb hangsúlyt a díjazott települések eredményeinek színes bemutatása, tapasztalataik átadása kapta.

Az ÉVOSZ közgyűlésén elhangzottak szerint a héten megjelent néhány uniós támogatással épülő út közbeszerzési felhívása, de a magasépítésben jele sincs a megrendelések szaporodásának. Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke a közgyűlést megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az építőipari cégek árbevételarányos nyeresége 1–2,5 szá-

zalék, ami nagyon alacsony, és egyre kevesebb a szakmunkás az ágazatban. Ma már Szlovákiában és Romániában többet keresnek a magyar szakemberek, mint Magyarországon, nem beszélve Ausztriáról, ahova havi nettó 500– 600 ezer forintért csábítják a magyar szakmunkásokat. Az elnök már a közgyűlés plénuma előtt üdvözölte a beruházások gyorsításával foglalkozó törvényjavaslatot, valamint a közbeszerzési törvény módosítását. A javaslatok szerint költségvetést készíteni csak a szakmai átlagbérrel lehet, ami a szakmai szervezet kalkulációja szerint az idén 1900 forintos rezsi óradíj. Becslésük szerint ez az összeg szállásköltség nélkül,

A Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 díjkiosztó ünnepsége Az ÖN-KOR-KÉP 2008. évi 1–2. számában hírt adtunk a Társadalmi innovációk a jövőért címmel az ÖTM és az FVM által meghirdetett Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 díjazottjairól. Akkor jeleztük, ünnepség keretében fogják a díjakat átadni. Most tudósítunk a díjkiosztó ünnepségről. A 2007. évi kiírás nyertese, Kazár község (Nógrád megye) a bemutatkozásra kicsit bővebb teret kapott, művészeti együtteseit (Kabar zenekart és Kazár néptáncegyüttest) is felvonultatva. A rendezvény egyik legfontosabb hozadéka, hogy a díjazott települések megegyeztek, egyfajta klubot alakítanak, negyedévente váltott helyszíneken találkoznak, folyamatosan tájékoztatják egymást tevékenységükről, tapaszta-

lataikról, közösen gondolkodnak, és ha találkozóik hasznosítható eredményeket hoznak, azt megosztják a többi magyar településsel is. A konferencián kiosztották a több éves szünet után újraindult Településfejlesztési Füzetek szakmai sorozat 26. számát, ami immár olvasható az ÖTM honlapján, de ingyenesen el is kívánjuk juttatni minden magyar faluba. (Várhatóan további füzetek követik majd, illetve tervezzük a korábbi, még

egy ötfős, tipikus építőipari kisvállalkozás bérköltségét fedezi. Miután több közgyűlési küldött szorgalmazta a bérek közterheinek csökkentését, Bajnai Gordon erre reagálva bejelentette, hogy a hátrányos területeken lakók egy olyan kártyát kapnak, amely alapján a munkaadóik 3 évig nem fizetnek közterheket a bérük után. A kis családi cégeket pedig az segíti hamarosan, hogy beruházásra az eddigi 6 millió helyett 12 millió forint támogatást kaphatnak. A miniszter elmondta: az építőanyag-ipar a múlt évben 20 százalékkal növelte termelését, az exportja pedig 60 százalékkal emelkedett. (Forrás: MTI, www.otm.gov.hu) nem digitális formában készült füzetek megjelentetését is honlapunkon.) A mostani új kiadvány a falumegújítás legelismertebb külföldi szakértőinek írásaiból ad válogatást, kiegészítve a 2005. évi, első ízben kiírt Magyarországi Falumegújítási Díj győztesének, Tápiógyörgyének a konkrét gyakorlatával, tapasztalatával, de a települést bemutató képekkel is. A Településfejlesztési Füzetek elérhetősége a www.otm. gov.hu honlapon: Területfejlesztés > Dokumentumtár > Tovább a dokumentumtárhoz > Településügy > Településfejlesztés Madaras Attila szakmai főtanácsadó, a Falumegújítási Szakértői Díj Bizottság elnöke, ÖTM 2008. május ÖN • KOR • KÉP

29

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Az Országos Főépítészi Kollégium felhívása a Főépítészi Életmű Díj és Az Év Főépítésze Díj adományozásáról Nagykanizsa Megyei Jogú Város és az Országos Főépítészi Kollégium 2000-ben megalapította Az Év Főépítésze Díjat, elismerve ezzel a főépítészi tevékenységet, az önkormányzati, állami (területi) főépítészek munkáját. A díjat első alkalommal a Nagykanizsán 2000 augusztusában megrendezett V. Országos Főépítészi Konferencián adták át, majd a következő konferenciákon minden évben. A díj odaítélése írásbeli javaslat alapján történt. Javaslatot bármely főépítész, önkormányzati és hivatali vezető, vagy bármely szakmai és önkormányzati szervezet, illetve szövetség tehet. A javaslatok benyújtási határideje a Mosonmagyaróváron 2008. augusz-

tus 27–29. között megrendezendő XIII. Országos Főépítészi Konferencia időpontját figyelembe véve: június 30. Amennyiben a FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ és AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ adományozására javaslatot kíván tenni, kérem, hogy személyre szóló javas-

 A kulturális örökségvédelem területén adományozható Forster Gyuláról és Schönvisner Istvánról elnevezett miniszteri elismerések 2008. évi kitüntetettjei Az elmúlt évekhez hasonlóan dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter ebben az évben is kitün-

latát szöveges indoklással 2008. június 30-áig küldje meg lehetőleg e-mailen, a [email protected] címre. A postán küldött javaslatokat az ÖTM 1903 Budapest, Pf. 314 címére, Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára név megjelöléssel kérjük. Fax: (06-1) 441-7772. A díj alapító okirata és Főépítészi Életmű Díjban és Az Év Főépítésze Díjban részesültek névsora a http:// www.foepiteszek.hu honlapunkon a kollégium>főépítészi díj menüpont alatt megtalálható. Philipp Frigyes az Országos Főépítészi Kollégium elnöke

tetések adományozásával ismerte el a műemlékvédelem és a régészeti örökség védelme területén, illetve érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató szakemberek, személyek, szervezetek munkáját. A kitüntetettek az elismeréseket a műemléki világnap alkalmával április 18án a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai kongresszusi termében tartott központi ünnepségen vették át. Az elismerésekben az alábbi szakemberek részesültek:

Fotó: KÖH Ágostházi László DLA és dr. Mannherz Károly

30

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

A műemlékvédelemért Forster Gyula-díj kitüntetettjei 1. Ágostházi László DLA, okl. építészmérnök 2. Dr. Örsi Károly, okl. táj- és kertépítész 3. Lángi József restaurátor

 Felhívás a 2008. évi Építőipari Nívódíj pályázatra. Valamely létesítmény létrehozásában részt vevők jó együttműködésének, a kiváló tervezésnek és mesterséget magas fokon megvalósító kivitelezésnek nyilvános elismerésére az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Építéstudományi Egyesület, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata, illetve az Építőipari Mesterdíj Alapítvány meghirdette a 2008. évi Építőipari Nívódíjat. A feladatot megvalósítók nevében a pályázó a létesítmény fővállalkozója (generál kivitelezője) lehet, de elnyerés esetén a nívódíjat hirdető táblán mellette szerepelnek az

A műemlékvédelemért Forster Gyulaemlékérem kitüntetettjei 1. Dr. Diószegi László okl. közgazda 2. Ft. Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök 3. Gudor Botond magyarigeni református lelkész 4. Dr. Sipos László főügyész-helyettes 5. Pálos Frigyes prépost, őrkanonok, művészettörténész 6. Szmodits Julia okl. építészmérnök A régészeti örökségért Schönvisner István-díj kitüntetettjei 1. Dr. Kovács László régész 2. Dr. Tomka Péter régész A régészeti örökségért Schönvisner István-emlékérem kitüntetettjei 1. Regős József környezetvédelmi aszszisztens-barlangkutató 2. Dr. Székely Kinga barlangkutató 3. Dr. Wierdl Zsuzsanna okleveles festőés falkép-restaurátor művész 4. Komáromi Gábor kiállítóhely-vezető (Forrás: www.koh.hu)

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN építtető, a tervező, valamint a generálkivitelező által megnevezett három, a kivitelezésben érdemi munkát végzett vállalkozó és mindezeknek a létesítmény megvalósulását közvetlenül irányító vezetői. Hét kategóriába sorolható építménnyel lehet pályázni. Ezek: középület, irodaépület és kereskedelmi létesítmény, sport- és szabadidős létesímény, ipari és energetikai létesítmény, többlakásos lakóház, műemlék-helyreállítás és rehabilitáció, mérnöki és mélyépítési létesítmény. Részletes tájékoztatás és letölthető jelentkezési lap az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma honlapján (www.mesterdij.hun) található. Beadási határidő: 2007. szeptember 15-én, hétfőn 16 óra.

Hosszú előkészítő munka után 2008. április 30-tól működik az Országos Főépítészi Kollégium és a „Főépítészek az épített és természeti környezetért ” Alapítvány hivatalos oldala, a www.foepiteszek.hu honlap. A honlap az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával jött létre.

XLI. SAVARIA Urbanisztikai Nyári Egyetem Szombathely, 2008. augusztus 3–9.

A történelmi városmagok közterületeinek megújítása Tapasztalatok, elemzések, tanulságok Célcsoportok:  építészek, városépítészek, főépítészek  polgármesterek  városigazgatási szakemberek és menedzserek  városvédő civil szervezetek  határon túli magyar szakemberek A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem 2008. évi programja a történelmi városmagok megújításával foglalkozik. A történelmi városmagok városaink identitásának fő hordozói, amik azonban növekvő forgalmi terhelésnek vannak kitéve, és az értékes épületállomány is felújításra szorul. Az európai városok már csaknem mindenütt megoldották az átmenő forgalom kiiktatását és a közúti forgalom csillapítását, egyben jelentős rehabilitációs programokat valósítottak meg annak érdekében, hogy a városmagokat viszszaadják a gyalogosoknak, élhetőbbé tegyék, és értékeit megőrizzék. Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben gyorsultak fel az ilyen jellegű programok, amik keretében számos városban nemcsak az épületállomány, hanem a közterületek: a terek és utcák megújítására is sor került. A közterületek megújítása

ma már legfontosabb mai városfejlesztési feladataink közé tartozik. Elérkezett az ideje, hogy nyilvánosságot biztosítsunk az eddigi eredményeknek, és az összehasonlító szakmai vita ajánlásainak birtokában folytassuk történelmi városaink megújítását. A nyári egyetem résztvevői 6 továbbképzési pontot kapnak a Magyar Építész Kamara Továbbképzési Szakbizottság akkreditációja és döntése következtében.

AUGUSZTUS 4., HÉTFŐ Megnyitó A nyári egyetemet megnyitja: Dr. Meggyesi Tamás prof. emeritus Bevezető előadás: A városrehabilitáció követelményei az EU-ban; Előadó: Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár, ÖTM Kulturális örökségvédelem és városrehabilitáció; Előadó: Dr. Mezős Tamás elnök, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal A történelmi városmagok helyzete Elnök, moderátor: Dr. Meggyesi Tamás prof. emeritus és Győrff y Gábor szakmai tanácsadó, konzulens, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A magyarországi városmagok tipológiája; Előadó: Dr.

Máté Zsolt okl. építészmérnök, kandidátus, tiszteletbeli egyetemi tanár A Főutca-program mint módszer; Előadó: Dr. Lukovich Tamás okl. építészmérnök, főiskolai tanár Kerekasztal-beszélgetés Városrehabilitáció állami finanszírozása – Orpheus Phare-program városközpont támogatásainak tapasztalatai; Előadók : Gerőházi Éva kutató, Városkutatás Kft.; Wächter Balázs tanácsadó, Vital Pro Kft. Fogadást ad Kovács Ferenc, Vas Megye Közgyűlésének elnöke és Dr. Ipkovich György, Szombathely megyei jogú város polgármestere a Szombathelyi Képtárban

AUGUSZTUS 5., KEDD Főtér-megújítási programok Elnök, moderátor: Filippinyi Gábor, Debrecen megyei jogú város ny. főépítésze és Philipp Frigyes, Vác város főépítésze Debrecen főtér-rehabilitáció; Előadók: Kováts Ákos, Debrecen megyei jogú város főépítésze; Kertai László Ybl díjas építész, tervező Vác, főtér-rehabilitáció; Előadó: Sáros László DLA, Ybldíjas építész, tervező. Vendégünk: Dr. Bóth János, Vác város polgármestere Kerekasztal-beszélgetés Utca-megújítási programok Elnök, moderátor: Kutnyánszky László, Szombathely megyei jogú város főépítésze és Béres István, Gyula város főépítésze 2008. május ÖN • KOR • KÉP

31

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Kaposvár, városközpont rehabilitációja; Előadó: Fábián Éva okl. építészmérnök. Vendégünk: Szita Károly, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere Gyula, városközpont rehabilitációja; Előadó: Andaházy László okl. tájépítész, tervező, Budapest. Vendégünk: Dr. Perjési Klára, Gyula város polgármestere Kerekasztal-beszélgetés Urbanisztikai activity Bemutatkozás, fotópályázat kihirdetése, urbanisztikai activity, utána zene, tánc.

AUGUSZTUS 6., SZERDA Városi terek megújítása Elnök, moderátor: Gömöry János, Pécs megyei jogú város ny. főépítésze és Kiss Lajos Palóczi Antal-díjas építész, Szeged Pécs: Jókai tér rehabilitációja; Előadó: Dévényi Sándor DLA, Kossuth-díjas építész, tervező Pécs: Az Európai Kulturális Főváros köztéri programjai és a Püspökkertek rehabilitációja; Előadó: Dr. Tóth Zoltán Ybl-díjas építész, egyetemi tanár Szeged, Kárász utca és Klauzál tér megújítása; Előadó: Török Péter táj- és környezetépítész, tervező; Vendégünk: Nagy Sándor, Szeged Megyei Jogú Város alpolgármestere Kerekasztal-beszélgetés Városmagok megújítása I. Elnök, moderátor: Prof. Rocco Turi és Olajos Csaba, ny. észak-magyarországi területi főépítész, Miskolc Tokaj városközpont rehabilitációja; Előadók: Bodonyi Csaba DLA, Ybl-díjas építész,

32

ÖN • KOR • KÉP 2008. május

Széchenyi-díjas, Tokaj város főépítésze; Arnóth Ádám, a Műemléki Tervtanács elnöke, KÖH Egy olasz kisváros rehabilitációja; Előadók: Gabriella Di Vito, Federica Follesa, Lorenzo A. M. Murmura, a Római Sapienza Egyetem professzorai Kerekasztal-beszélgetés Városmegújítás és a városlakók – I cittadini e il rimnovamento Főépítészi Fórum Kőszeg, belvárosi terek rehabilitációja A Főépítészi Fórumot vezetik: Dr. Tóth Zoltán, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke, egyetemi tanár; Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára. Előadó: Németh István, Kőszeg és Vonzáskörzete Kistérségi Társulás főépítésze. Vendégeink: Huber László, Kőszeg város polgármestere; Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi pályázati referens, Kőszeg; Vitalpro Kft. Kőszeg és Mangliár Kft. Szombathely képviselői

AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Városmagok megújítása II. Elnök, moderátor: Portschy Tamás okl. építészmérnök és Dr. Winkler Gábor egyetemi tanár Nagyszeben Főtér rehabilitációja Előadó: Guttmann Szabolcs, Nagyszeben város főépítésze Graz történelmi városmag rehabilitációja Előadó: Mag. DI. Bertram Werle, Városigazgatóság Graz Kerekasztal-beszélgetés

 Előzetes felhívás a XIII. Országos Főépítészi Konferenciára. 2008. augusztus 27–29. – XIII. Országos Főépítészi Konferencia - Mosonmagyaróvár. Cím: Határtalanul. Témák: Aktuális, a főépítészeket is érintő szakmai előadások és azok szekciókban való megvitatása – kiemelten a schengeni határnyitás hatásai; az Országos Főépítészi Kollégium beszámolója; Az Év Főépítésze Díj átadása; szakmai párbeszéd. Szervezők: Országos Főépítészi Kollégium. Rendező város: Mosonmagyaróvár. Résztvevők: Honi és határon túli döntéshozók, szakemberek; önkormányzati és kormányzati főépítészek; építésügyi hatósági szakemberek, a főépítészek partnerei, főhatóságok, tervezők stb. Szakmai és technikai információk: Kitley Tibor, Mosonmagyaróvár város főépítésze; 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.; E-mail: [email protected]; Honlap: http://www.mosonmagyarovar.hu; Mobil: 06 20/924-5156; Telefon: +36 96/577-846; 36 96/577-800/146 Szakmai tájékoztató: Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára; E-mail: [email protected];Honlap: http:// www.foepiteszek.hu B. Nagy Helga, az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia Munkacsoport témafelelőse; E-mail: [email protected]; Honlap: http://www.foepiteszek.hu; Mobil: 06 20/965-8151 A konferencia résztvevői a tavalyi gyakorlathoz híven várhatólag 4 továbbképzési pontot kapnak. Akkreditáció folyamatban. Budapest–Mosonmagyaróvár, 2008. május 8.

Hallgatói nap BME Urbanisztika Tanszék – Pálfy Sándor DLA, tanszékvezető egyetemi tanár; Corvinus Egyetem – Dr. Schneller István egyetemi tanár; Győri Ágnes – hallgatói beszámoló A nyári egyetem bezárása Esti beszélgetés, kiértékelés, tanulságok, összegzés.

AUGUSZTUS 8., PÉNTEK Szakmai tanulmányút – Graz Tablókon is bemutatják a városok közterület-rehabilitációs eredményeit. A nyári egyetem időtartama alatt az előadóteremmel szomszédos teremben az előadásokon szereplő (és esetleg más)

városmag-rehabilitációk tervanyaga és képanyaga bemutatható, illetve megtekinthető. A részletes program, a jelentkezési lap letölthető a http:// www.vasitit.hu honlapról. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Titkársága Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (TIT) Wiktora Antal igazgató, a nyári egyetem titkára Hegedüs Judit, pályázati és képzési referens 9700 Szombathely, Kőszegi u. 2. Tel./fax: 94/509-500, 330-605, 508-205 E-mail: [email protected] [email protected] Honlap: http://www.vasitit.hu

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette

Cothec Kft. – 10 éve a megrendelők szolgálatában Az energiacsökkentő korszerűsítés árát nem a megrendelő fizeti A Föld fosszilis energiakészlete kimerülőben van, az elmúlt hónapokban emiatt is hihetetlen mértékben megdrágult a kőolaj ára, és az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódik. Az energia drágulása kihat a gazdaságra, közvetlenül a mindennapi életünkre. Globális probléma, amelyre egyelőre nincs globális válasz. Környezetünkben azonban sokat tehet ünk azért, hogy megszokott komfortérzetünk megtartása mellett kevesebb energiát fogyasszunk. Az energiahatékonyság és az alternatív energia alkalmazásáról rendezték meg a Renexpo kiállítást és konferenciasorozatot Budapesten, ahol osztrák energianapot is tartottak. A kiállításon való részvétel mellett a hivatalos osztrák minisztériumi delegáció és a steiermarki tartományi főnökkel, Mag. Franz Voves úrral kétnapos magyarországi látogatáson tartózkodó küldöttség fontosnak tartotta, hogy felkeresse a Cothec Kft. egyik legfontosabb magyarországi környezetvédelmi projektjét. A cég egyik legnagyobb beruházása a budapesti Keleti pályaudvaron történt. A különleges technológia alkalmazását igénylő munka nemcsak gazdasági, de környezetvédelmi szempontból is jelentős beruházás. A Cothec Kft. a fűtőberendezések felújítását közbeszerzési eljárás keretében nyerte el. Az elavult, gazdaságtalan gőzös fűtési rendszer átépítését 2006. július közepén kezdték. Az egész kivitelezésre mindössze 4 hónap határidő volt úgy, hogy a vasúti forgalmat lényegesen ne akadályozzák. A pályaudvar gőzös fűtését a legmodernebb technológiával újították fel: gázkazánokat és fűtőközpontokat szereltek be, meleg vizes fűtési rendszert alakítottak ki. Technikailag a legnagyobb kihívást jelentette, hogy részben a sínek alatt kellett a vezetéket folyamatos vasúti forgalom alatt felújítani. Az éves 2 millió utast számláló épület energiaellátásának korszerűsítése azt eredményezte, hogy az eltelt fűtési szezon alatt több mint 80 százalékkal kevesebb primer energiára volt szükség. A Cothec Kft. az idén közbeszerzési eljárás keretében egy másik jelentős értékű munkát nyert el, az olimpikonok edzésére is szolgáló Margit-szigeti Hajós Alfréd uszoda energetikai rendszerének korszerűsítését. A meglévő fűtési rendszer átépítése mellett ott alternatív energia felhasználását is igényli a megrendelő. Az úszó medencék vízének melegítésére 400 kW teljesítményű napkollektort használnak. Jelenleg a tervezés, a munka menetének szervezése folyik. A tíz éve alapított győri székhelyű társaság állami, önkormányzati intézményekben, lakóházakban, vállalkozások épületeiben végez energetikai szolgáltatásokat. Az eddig beépített teljesítmény meghaladja a 100 MW-ot, a beruházások értéke pedig a 2,5 Mrd. Ft-ot. A Cothec Kft. által nyújtott energia hatékony szolgáltatás megfelel a takarékosság követelményének, a megrendelő számára pedig nem igényel pénzügyi ráfordítást. Vagyis a korszerűsítés árát, a szükséges beruházásokat nem a megrendelő, hanem a Cothec finanszírozza, a takarékos fűtési berendezésekre, rendszerekre fordított összegeket a megtakarított energiaköltség fedezi. A Cothec energetikai szolgáltatásának alapja a hatékony, korszerű technológia alkalmazása. Magyarországon az épületek több mint felében pazarló módon hasznosul az energia, a fűtési berendezések alacsony hatásfokkal működnek. A győri kft. az ajánlattétel előtt alapos állapotfelmérés végez, majd megtervezi a fűtési rendszer átalakítását, a kalkuláció után tesz ajánlatot, melynek lényege, hogy a megrendelő igénye szerinti hőmennyiséget (meleget, meleg vizet) garantálja. A korszerűsítés költségeit a Cothec finanszírozza, és a későbbiekben gondoskodik az új, modern, környezetbarát rendszer biztonságos működtetéséről. A Cothec Kft. az ország egész területén több mint 300 partnerének nyújt energetikai szolgáltatást. Legyen szó társasházról, intézményről, közösségi épületről, a biztonságos hőenergia ellátás sokkal kevesebbe kerül, mint a meglévő, rossz hatásfokkal működő berendezésekkel. Az állam a „harmadik feles finanszírozás” és KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) összekapcsolása révén támogatja az ESCO-finanszírozású önkormányzati fűtéskorszerűsítéseket. A Cothec Kft. segítségével a fenti körbe tartozó pályázati konstrukciók szintén igénybe vehetőek.

Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. 9021 Győr, Aradi vértanúk u. 18/I. Telefon: 96/335-816, Fax: 96/528-654 E-mail: [email protected] Web: www.cothec.hu