Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai Milyen az ítélkezési gyakorlat?
A csődtörvény módosításai Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) megalkotásának körülményei (három eljárás, kötelező csőd.) Az 1993. évi módosítás és következményei a csődeljárás tekintetében (I. Cstv. Novella) A 2006. évi módosítás (IV. Cstv. Novella) A 2009. évi módosítás (V. Cstv. Novella)
A 2009. évi módosítás indokai Gazdasági válság Európában és ennek hatása a csőd- és felszámolási eljárásokra
A fizetésképtelenségi eljárások számának növekedési aránya tagállamonként 2009 évben
Csődkvóták az egyes Nyugat-Európai országokban 2009-ben
Csődkvóták Kelet-európában 2009-ben
A 2009. évi módosítás konkrét céljai A csődeljárás új szabályainak megalkotásával lehetőséget biztosítani a reorganizációra A felszámolási eljárásban inkább kisebb pontosítások és korrekciók: -hitelezői választmány szabályainak a változása -a hitelezői igények bejelentése határidejének leszállítása (egy év helyett 180 nap) - a vezetői felelősség szigorítása
A módosítás hiányosságai Sem a Cstv. részeként, sem külön törvényben nem szabályozták az ún. háztartási (egyéni) csőd kérdését. Nem sikerült bevonni a szabályozásba az egyéni vállalkozókat, csak az egyéni cégeket. (2009. évi CXV.tv.)
A felszámolási eljárás módosításai A hitelezői választmány új szabályai –csak félsiker Az igénybejelentési jogvesztő határidő rövidítése – indokolt volt, következményei kevéssé ismertek (mögöttes felelősök helyzetének változása, 1/2010. PJE.) Új szervezetek bevonása az adósi körbe (ügyvédi, szabadalmi és közjegyzői irodák –téves koncepció) A vezetői, tulajdonosi felelősség szigorítása – felemásra sikeredett (Cstv. 33/A §, egyszerűsített felszámolás, felelősség a bírságokért)
A csődeljárás szabályainak változása
CÉL: a reorganizáció lehetőségének biztosítása ESZKÖZÖK: -azonnali és automatikus moratórium - a moratórium lehetséges hosszának meghosszabbítása -az eljárás hitelező általi megindításának lehetősége - rövid eljárási határidők -a kényszeregyezség feltételeinek enyhítése - a sikertelen csődeljárás automatikusan átfordul felszámolási eljárássá
A csődeljárások számának alakulása
Csődeljárások a Fővárosi Bíróságon
A módosítások elemzése Azonnali és automatikus moratórium Egy munkanapon belül kell dönteni a közzétételről - alapvetően pozitív- azonnali csődvédelem - negatívum: nem csak a hiánytalan kérelemhez kapcsolódik -akkor is meg kell adni, ha a bíró tudja, hogy a kérelmet hivatalból el kell utasítani -visszaélési lehetőségek
A módosítások elemzése A moratórium lehetséges idejének meghosszabbítása -180/365 nap - alapvetően pozitív - 45 napot el kell venni belőle
A módosítások elemzése Hitelezői kérelem lehetőségének megítélése Szűk körben lehetséges A csődeljárás céljával ellentétes célra is használható
A módosítások elemzése Az egyezségkötés szabályainak változása - leszállított hitelezői hozzájárulási küszöbpozitív - A követelések engedményezése hatásának kiszűrése – pozitív - távollévők szavazása lehetőségének kihagyása – negatív - a bírói hozzájárulás feltételei szabályozásának elmulasztása - negatív
A módosítások elemzése A sikertelen csődeljárást automatikusan felszámolás követi - Indokolatlan szabály - Negatív hatása van a csődeljárások megindítására
Jogalkalmazási problémák Függő követelés a csődeljárásban A csődeljárásban késedelmesen bejelentkező, illetve nem jelentkező hitelező követelésének sorsa A vagyonfelügyelő díjának mértéke A szavazatok számításának módja
A függő követelés A Cstv. 3.§ (1) bekezdés értelmezése A bejelentés lehetősége a csődeljárásban A készfizető kezesek kérdése
A bejelentkezés hiányának következményei A 30 napos határidő jellege A késedelmes bejelentkezés szabályozatlansága Az igényét be nem jelentő jogosult jogai: -a sikertelen csődeljárás -a sikeres csődeljárást követő felszámolásban - a perlési lehetőség
A vagyonfelügyelő díja A sávos, degresszív kulcs lényege Bírói döntések A Legfelsőbb Bíróság döntése
A szavazatok számítása Általános szabályok A szavazatok negyedelésével kapcsolatos kérdések
A bíróság döntése az egyezség jóváhagyása kapcsán A figyelembe veendő szempontok hiánya Bírói döntés a moratórium megszűnése után A csődeljárás átfordulása felszámolási eljárássá
A módosítás értékelése
A módosítás nem érte el a célját OKAI: - nem egyértelmű a szabályozás - riasztó, hogy átfordulhat felszámolássá -Egyszerűbb veszni hagyni egy céget és újat alapítani, mint megmenteni
ÚJ CSŐDTÖRVÉNYT KELL ALKOTNI
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET