Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat?

Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai Milyen az ítélkezési gyakorlat?

A csődtörvény módosításai  Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) megalkotásának körülményei (három eljárás, kötelező csőd.)  Az 1993. évi módosítás és következményei a csődeljárás tekintetében (I. Cstv. Novella)  A 2006. évi módosítás (IV. Cstv. Novella)  A 2009. évi módosítás (V. Cstv. Novella)

A 2009. évi módosítás indokai  Gazdasági válság Európában és ennek hatása a csőd- és felszámolási eljárásokra

A fizetésképtelenségi eljárások számának növekedési aránya tagállamonként 2009 évben

Csődkvóták az egyes Nyugat-Európai országokban 2009-ben

Csődkvóták Kelet-európában 2009-ben

A 2009. évi módosítás konkrét céljai  A csődeljárás új szabályainak megalkotásával lehetőséget biztosítani a reorganizációra  A felszámolási eljárásban inkább kisebb pontosítások és korrekciók:  -hitelezői választmány szabályainak a változása  -a hitelezői igények bejelentése határidejének leszállítása (egy év helyett 180 nap)  - a vezetői felelősség szigorítása

A módosítás hiányosságai  Sem a Cstv. részeként, sem külön törvényben nem szabályozták az ún. háztartási (egyéni) csőd kérdését.  Nem sikerült bevonni a szabályozásba az egyéni vállalkozókat, csak az egyéni cégeket. (2009. évi CXV.tv.)

A felszámolási eljárás módosításai  A hitelezői választmány új szabályai –csak félsiker  Az igénybejelentési jogvesztő határidő rövidítése – indokolt volt, következményei kevéssé ismertek (mögöttes felelősök helyzetének változása, 1/2010. PJE.)  Új szervezetek bevonása az adósi körbe (ügyvédi, szabadalmi és közjegyzői irodák –téves koncepció)  A vezetői, tulajdonosi felelősség szigorítása – felemásra sikeredett (Cstv. 33/A §, egyszerűsített felszámolás, felelősség a bírságokért)

A csődeljárás szabályainak változása        

CÉL: a reorganizáció lehetőségének biztosítása ESZKÖZÖK: -azonnali és automatikus moratórium - a moratórium lehetséges hosszának meghosszabbítása -az eljárás hitelező általi megindításának lehetősége - rövid eljárási határidők -a kényszeregyezség feltételeinek enyhítése - a sikertelen csődeljárás automatikusan átfordul felszámolási eljárássá

A csődeljárások számának alakulása

Csődeljárások a Fővárosi Bíróságon

A módosítások elemzése  Azonnali és automatikus moratórium  Egy munkanapon belül kell dönteni a közzétételről  - alapvetően pozitív- azonnali csődvédelem  - negatívum: nem csak a hiánytalan kérelemhez kapcsolódik  -akkor is meg kell adni, ha a bíró tudja, hogy a kérelmet hivatalból el kell utasítani  -visszaélési lehetőségek

A módosítások elemzése  A moratórium lehetséges idejének meghosszabbítása  -180/365 nap  - alapvetően pozitív  - 45 napot el kell venni belőle

A módosítások elemzése  Hitelezői kérelem lehetőségének megítélése  Szűk körben lehetséges  A csődeljárás céljával ellentétes célra is használható

A módosítások elemzése  Az egyezségkötés szabályainak változása  - leszállított hitelezői hozzájárulási küszöbpozitív  - A követelések engedményezése hatásának kiszűrése – pozitív  - távollévők szavazása lehetőségének kihagyása – negatív  - a bírói hozzájárulás feltételei szabályozásának elmulasztása - negatív

A módosítások elemzése  A sikertelen csődeljárást automatikusan felszámolás követi  - Indokolatlan szabály  - Negatív hatása van a csődeljárások megindítására

Jogalkalmazási problémák  Függő követelés a csődeljárásban  A csődeljárásban késedelmesen bejelentkező, illetve nem jelentkező hitelező követelésének sorsa  A vagyonfelügyelő díjának mértéke  A szavazatok számításának módja

A függő követelés  A Cstv. 3.§ (1) bekezdés értelmezése  A bejelentés lehetősége a csődeljárásban  A készfizető kezesek kérdése

A bejelentkezés hiányának következményei  A 30 napos határidő jellege  A késedelmes bejelentkezés szabályozatlansága  Az igényét be nem jelentő jogosult jogai:  -a sikertelen csődeljárás  -a sikeres csődeljárást követő felszámolásban  - a perlési lehetőség

A vagyonfelügyelő díja  A sávos, degresszív kulcs lényege  Bírói döntések  A Legfelsőbb Bíróság döntése

A szavazatok számítása  Általános szabályok  A szavazatok negyedelésével kapcsolatos kérdések

A bíróság döntése az egyezség jóváhagyása kapcsán  A figyelembe veendő szempontok hiánya  Bírói döntés a moratórium megszűnése után  A csődeljárás átfordulása felszámolási eljárássá

A módosítás értékelése     

A módosítás nem érte el a célját OKAI: - nem egyértelmű a szabályozás - riasztó, hogy átfordulhat felszámolássá -Egyszerűbb veszni hagyni egy céget és újat alapítani, mint megmenteni

ÚJ CSŐDTÖRVÉNYT KELL ALKOTNI

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET