AKTUÁLIS Kórház 2012/5. | 24
Jól működik, mégis „megmentik” LÓRÁNTH IDA
Idén kilencven éve, hogy megalapították a dorogi Szent Borbála kórházat. Akkoriban az intézmény létrehozásához anyagilag a bányász önsegélyző pénztár is hozzájárult. Az utóbbi öt évben a város által előteremtett forrásokból teljesen megújult a kórház, a hozzá tartozó rendelőintézet, a központi ügyelet és a mentőállomás.
szakhatóságtól – ismertette a tényeket Dorog polgármestere. Erről csupán a NEFMI honlapján megjelenő jogszabálytervezetből értesültek. Onnan tudták meg, hogy a tervek szerint a saját kórházuk is állami tulajdonba kerül.
A
kórház állami tulajdonba vételének szándékáról a város vezetői a sajtóból és az internetről értesültek. A hír érthető felháborodást keltett, hiszen öt évvel ezelőtt, az akkori rendelkezések értelmében átstrukturálták a kórház kapacitását: jelenleg 125 ágyon kezelnek belgyógyászati krónikus betegeket, illetve ápolásra szorulókat. Ezzel a kapacitással nemcsak a város lakóit, a kistérséget is ellátják. A kórház hatékonyan, költségkímélő módon működik, ezt bizonyítja, hogy nincsenek adósságai. Mindebből az látszik, hogy Dorog jó gazdája a kórházának. Éppen ezért az államosítás hírének hallatán megdöbbent nem csak a városvezetés, hanem a település lakossága is. Április közepén a döntés ellen a városban tüntetést tartottak, ahol többek között elhangzott, hogy az állami eljárás kimeríti az erőfölénnyel való visszaélés fogalmát. „Nem akarunk egészségügyi kolhozzá válni és passzívan elszenvedni az állami erőszakot” – hangzott el többek között a tüntetésen. Tiltakozását az önkormányzat írásban is megfogalmazta, és a tervbe vett intézkedés ellen felterjesztéssel fordult a szaktárcához. Egymilliárdot invesztáltak A tiltakozás és a felterjesztés óta eltelt egy hónap, ezért megkerestük a város polgármesterét, dr. Tittmann Jánost, hogy érdeklődjük, jelenleg mi ismeretes a kórház további sorsáról. A Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Nonprofit Kft. állami tulajdonba vételének szándékáról a város semmilyen tájékoztatást sem kapott a
Dr. Tittmann János A város önkormányzatának képviselő testülete – élve felterjesztési jogával – úgy döntött, hogy a NEFMI egészségügyért felelős államtitkárságánál írásban tiltakozik az egyoldalú állami döntés ellen. Válasz a címzettől a mai napig nem érkezett. Ebből arra következtet, hogy a törvényben foglalt független önkormányzati akaratot semmibe véve, az állam (mint erőszakszerv) azon átgázol, és végrehajtja a saját elképzeléseit. Teszi ezt annak ellenére, hogy a kórház jelenlegi tulajdonosa és üzemeltetője a város, és annak lakói ezzel a döntéssel nem értenek egyet, tiltakoznak ellene. A kórháznak nincs működési tartozása, vagyis nincs szüksége a „megmentésére”. A város több mint egymilliárd forintot invesztált a kórház és a járóbeteg-rendelők fejlesztésére, korszerűsítésére, amit hitelből törleszt. Az ápolási részleg teljes felszerelése adomány, amelyet Dorog német testvérvárosának egyesülete gyűjtött össze és küldött Magyarországra. A hitel törlesztése eddig rendben és maradéktalanul teljesült, de a polgármester elmondta: írásban tájékoztatja a hitelt
nyújtó bankot, hogy a következő, június 30-án esedékes, illetve az utána, fizetendő aktuális törlesztő részletekkel már ne a város számláját terhelje, hanem a Magyar Államkincstárt. Erről az egészségügyi intézmények államosításáról szóló törvény is így rendelkezik. A város által kórházfejlesztésre felvett hitel már kifizetett részét pedig Dorog város önkormányzata peres úton kísérli meg visszaszerezni az államtól. Erre természetesen csak akkor kerül sor, ha az állam csupán a jövőben fizetendő hiteltörlesztéseket vállalja át, a már befizetett részletek kártalanításával nem foglalkozik. A polgármester szerint az erre vonatkozó jogszabály a hitelek sorsáról nem rendelkezik világosan, a NEFMI pedig semmilyen információt nem közölt a szándékáról. Bejegyzik-e a tulajdonosváltást? Tittmann János a továbbiakban érdekes kérdést vetett fel, amely nemcsak a dorogi kórházat, hanem az ország összes, állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézményét érintheti: vajon a földhivatalokban megkezdődött-e már a kórházak tulajdoni lapjain a tulajdonosváltás bejegyzése? Amennyiben nem, úgy előfordulhat, hogy az állami kézbe vétel után a földhivatali nyilvántartásban továbbra is a régi tulajdonos szerepel, ami azt jelenti, hogy továbbra is őt terhelik az ezzel járó kötelezettségek. Váratlan esemény (csőtörés, vakolat leszakadása, tűzeset stb.) bárhol, bármikor előfordulhat, és annak kijavítása mindig a tulajdoni lapon szereplő tulajdonos kötelessége. Amennyiben időben nem jegyzik be az új tulajdonost, megtörténhet, hogy az állam kórházában történt rendkívüli esemény kárait az adott település önkormányzatával fizettetik majd meg. Erre minden jogalap adott lesz, hiszen a bíróság is egyértelmű bizonyítékként fogadja el a tulajdoni lapot. A polgármester tájékoztatása szerint a GYEMSZI-hez rendben és időben elküldték azokat a kórházra vonatkozó adatokat, amelyek kiszolgáltatására az önkormányzatot a hivatal felszólította. A hatóság szakértői csoportja a többszöri egyeztetés ellenére lapzártánkig (május 20-ig) Dorogon még nem jelent meg.
RADNAI ANNA
Gazdasági, egészségügyi, szociális, erkölcsi és saját jól felfogott érdek egyaránt, hogy társadalmi berendezkedésünket és ezen belül egészségügyünket az idős emberek igényeinek megfelelően (is) alakítsuk, ugyanis elöregedőben kontinensünk lakossága.
A
WHO munkatársai a Világnap alkalmából kiadott közleményükben az ENSZ becsült adataira hivatkozva felhívják a figyelmet, hogy a 65 éves és idősebb lakosság száma a világ összes országában jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Az elkövetkező években 2050-ig bezárólag a 60 éves kor fölöttiek aránya megduplázódik, hozzávetőleg 11%-ról 22%-ra emelkedik, ami 2 milliárd embert jelent. Magyarországon jelenleg 16,74% a 65 év felettiek aránya. Nem kell sokat várnunk, és több idős lakója lesz a Földnek, mint gyermekkorú – a 80 év feletti emberek száma is csaknem megnégyszereződik 2050-ig, így eléri a 395 milliót. A leggyorsabb és legdrámaibb demográfiai változások az alacsony és közepes jövedelmű országokban várhatóak. Ez a jelenség egyrészt fantasztikus, hiszen lehetőség van az igazi nagycsaládok kialakulására – egyre több középkorú és idősebb felnőttnek élnek még szülei – másrészt óriási feladatot ró a kormányokra és a társadalmakra, ugyanis nem mindegy, hogy a megnyert éveket milyen életminőségben töltjük el. A WHO munkatársai számadatokkal is szemléltetik ezt a kihívást: míg 2010ben Európában 100 aktív dolgozóra 26 – 65 évesnél idősebb – nyugdíjas ember jutott, addig 2050-ben ez az arány már 52/100 lesz. A társadalom idősödésével járó, növekvő népegészségügyi és ellátási költségek az előrejelzések szerint a közkiadásokat a GDP további 1,5 százalékpontjával növelik 2035-re. Európa tekintetében is rendelkezésre bocsátotta a legfrissebb adatokat a Világszervezet. Az átlagos születéskor várható élettartam a WHO Európai Régiójának 53
országában férfiak esetében több mint 72 év, nőknél kb. 80 év. A születési ráta és a teljes lakosság száma mindeközben – különösen a régió egyes részein – egyre csökken, a 65 év felettiek aránya viszont várhatóan Európában is megduplázódik 2010 és 2050 között. Magyarországon is eddig soha nem tapasztalt mértékig emelkedett a születéskor várható átlagos élettartam: a nők 78,1 a férfiak pedig 70,5 évet (2010) is élhetnek, és nálunk is egyre többen ünnepelhetik meg 80 feletti születésnapjaikat is. Örüljünk és cselekedjünk! A WHO segítséget biztosít és ajánlásokat tesz a társadalom elöregedése nyomán felmerülő kihívásokra. A szakemberek fontosnak tartják a helyi szintű döntéshozói és társadalmi megmozdulásokat. Az
„Életet” az éveknek! Egészséges Városok mozgalmához kapcsolódva az Egészségügyi Világszervezet már 2007-ben közzétette az életkor-barát városok kritériumait, amelyek a támogató környezet legfontosabb szempontjaival harmonizálnak. Legfontosabb üzeneteik: a lakóhelyek és az akörüli közösségi létesítmények jó megközelíthetősége, a zöld területek növelése, a közlekedés akadálymentesítése, a nemzedékek közötti kapcsolatok szeretetteljességének és szoros kötelékének fenntartása.
Az egészségügyben szükséges változások Csökkenteni kell az időskori esések kockázatát, növelni a fizikai aktivitásra, testmozgásra vonatkozó lehetőségeket és hozzáférést, támogatni az otthoni és öngondoskodást, és fejleszteni kell a kapacitásokat a geriátria és gerontológia területén az egészségügyi és szociális dolgozók között. Az influenza elleni védőoltás számát és a fertőző betegségek megelőzésére tett erőfeszítéseket is növelni kell az idős lakosság körében. A WHO Regionális Iroda nemcsak egy napig foglalkozik a témával: a 2012-16 közötti időszakra Egészséges Idősödés Cselekvési Tervet dolgoznak ki. Felhívják a figyelmet, hogy az idős korosztály egyre növekvő, jelenleg nagyobbrészt még kiaknázatlan társadalmi erőforrást jelent, közösségbe történő integrálásuk, egyéni felelősségük erősítése kiemelt fontossággal bír, és pozitív gazdasági változásokkal jár. A Világszervezet törekvései összhangban vannak az ENSZ és az Európai Unió prioritásaival: az ENSZ éppen tíz évvel ezelőtt adta ki idősödésről szóló Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervét, és az Európai Unió is a tevékeny időskort, és a generációk közötti szolidaritást állítja középpontba az idei évben. Egészséges idősödést támogató politikák „A várható élettartam növekedése Európában óriási eredmény, de azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az életévek gyarapodása jobb életminőséggel is járjon együtt. Régiónkban a politikai döntéshozók támogathatják ezt a fejlődést azáltal, hogy egészséges és aktív öregedést támogató politikákba fektetnek be” – mondta Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Iroda igazgatója. „Az esélyek arra, hogy egészségesek és tevékenyek maradjunk idős korban, nagyban különböznek a tagállamok között és azokon belül. Az egészségtudatos viselkedés elősegítése és az életkor-barát környezet biztosítása az egész lakosság és minden korosztály számára fontos lépést jelent” – tette hozzá.
25 | Kórház 2012/5. AKTUÁLIS
A tevékeny időskor egészséges éveket ad
A WHO Európai Regionális Irodája a tagállamok szintjén is támogatja a költséghatékony intervenciók kialakítására tett különféle erőfeszítéseket, amelyek középpontjában a mindvégig egészségben eltöltött időskor, a támogató környezet megteremtése, és az egészségügyi rendszer speciális – az idősödő népesség változó igényeit szem előtt tartó – átalakítása áll.
AKTUÁLIS Kórház 2012/5. | 26
Biológiai gyógyszer gyermekeknek LÓRÁNTH IDA
A Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikája az első gyermekgyógyászati intézmény, ahol önálló gyermek-reumatológia részleg működik. A közelmúltban, Magyarországon első ízben, a Tűzoltó utcai Klinikán, két gyermek esetében alkalmazták azt az új biológiai terápiát, amely a hagyományos kezeléseknél lényegesen hatékonyabb és biztonságosabb.
mak közt, mozgáskorlátozottként lesz kénytelen leélni. Mindez pedig súlyos terheket ró nemcsak az egyénre, hanem a családra, a társadalomra egyaránt. E ritka kórkép olykor a beteg életét is veszé-
Dr. Constantin Tamástól, a gyermek-reumatológiai részleg vezetőjétől megtudtuk, hogy osztályán és ambulanciáján az egész országból fogadnak krónikus ízületi gyulladásban vagy egyéb Dr. Constantin Tamás autoimmun betegségben szenvedő gyermekeket. Elmondta, lyeztetheti, az esetek 1-2 százaléka korai hogy az autoimmun eredetű reumatikus halállal végződik. A krónikus ízületi bebetegségek a gyermekkori krónikus betegségben elhunytaknak a többsége (kb. tegségek közül a leggyakoribbak közé a 75 százaléka) a betegség szisztémás tartoznak. Pontos adatok híján a becsülváltozatában szenved. A kór számtalan, tekre támaszkodva kijelenthető, hogy egyénenként változó tünetet produkál Magyarországon napjainkban körülbelül és azok súlyossága esetenként más és 3–5 ezer gyermek szenvedhet krónikus más. Ízületi gyulladásként, lázként, bőrkiízületi gyulladásban (juvenilis idiopátiás ütésként, vérszegénységként, máj- vagy arthritiszben). A betegség egyik legritlép-megnagyobbodásként, szívbelhárkább, de legsúlyosabb megnyilvánutya- és/vagy mellékhártya gyulladásként lása a szisztémás kezdetű idiopathiás egyaránt megmutatkozhat. A szisztémás arthritisz, amelyet általában a gyermek betegek legalább kétharmadánál króni2–4 éves kora körül diagnosztizálnak, és kus ízületi gyulladás is fennáll, ami a gyeraz autoimmun reumatikus betegségben mekeknek súlyos fájdalmakat okoz. szenvedő gyerekeknek körülbelül az 5-10 százalékát érintheti. Ma még ismeretlen A genetikai eredet sem zárható ki az ok, hogy miért fordul a szervezet védeBár a betegség pontos eredetét a kukező rendszere a saját szervei ellen, miért tatóknak még nem sikerült tisztázniuk, támadja meg például a különféle kötőannyi tény, hogy az immunrendszer szöveteket, és kórokozók nélkül miért inműködésében bizonyítottan alapvető dít el a testben gyulladásos folyamatokat, szerepet játszó fehérje (IL-6) a beteamelyek aztán rendkívül káros elváltozágek szervezetében a normálisnál masokat hozhatnak létre. Az ilyen módon gasabb szinten termelődik. Vérükben kialakuló gyulladás amellett, hogy rendés az ízületeikben is lényegesen több kívül fájdalmas, az idő előrehaladtával az IL-6 fehérje mennyisége, mint az előbb duzzanatot, majd deformitást okoz egészségesek szervezetében. Feltéteaz ízületekben. Vagyis a beteg mozgása lezhető, hogy a fehérje túltermelésnek beszűkül, ennek pedig egyenes követgenetikai okai is lehetnek, így az sem kezménye, hogy későbbi éveit fájdal-
kizárt, hogy a betegségre való hajlam öröklődhet, ám annak kialakulásában minden bizonnyal még egyéb tényezők is közrejátszanak. Előfordulhat például az is, hogy a hibás gént hordozó szülő a túlzott fehérjetermelés ellenére sem betegszik meg, a gyermeke viszont igen. A gyermekklinikán a betegséget eddig hagyományos módon, szteroidokkal és első vonalbeli bázisterápiás készítményekkel kezelték. Bár a szteroidok köztudottan erős gyulladásgátlók, így terápiás alkalmazásuk hatásos, ám a kedvező eredmények mellett sok mellékhatást is produkálnak. Ezek közül a legsúlyosabbak a gyermek növekedésének a leállása, az elhízás, a diabétesz, a csontritkulás, vagy a magas vérnyomás. Annak ellenére, hogy a szteroid-kezelés ennyi súlyos mellékhatás kockázatát rejti magában, sok betegnél még hatástalan is, mert megmaradnak a gyulladásos tünetei, sőt betegsége progrediál, és megjelennek nála az ízületi károsodások. Tavaly nyáron az Európai Bizottság új biológiai gyógyszer alkalmazását engedélyezte a tagországok egészségügyi intézményeinek, amely áttörést jelenthet a gyermekkori krónikus sokízületi gyulladás kezelésében. A tocilizumab hatóanyagú készítmény olyan, két évnél idősebb gyermekeknél alkalmazható, akik a betegség szisztémás változatában szenvednek. Magyarországon az új terápiát gyermekgyógyászati indikációban elsőként a Tűzoltó utcai Klinikán alkalmazták. Eddigi eredményeik rendkívül biztatók, úgy tűnik, hogy a tocilizumab kivételesen jó eredményeket produkálhat a hagyományos terápiára nem reagáló gyermekek kezelésében. Az új terápiában az a két beteg részesül, akinek a szervezete a hagyományos kezelésekre egyáltalán nem reagált. Esetleges mellékhatásai között meg kell említeni a magas vérnyomást, illetve a felső-légúti fertőzések kockázatát. A hazai alkalmazásnál ezeket a mellékhatásokat a betegeknél orvosaik eddig nem tapasztalták. A tocilizumab-terápiát az OEP egyelőre csupán egyedi méltányossági engedély keretében támogatja.
RADNAI ANNA
A kórházak tulajdonosváltásával a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház nevét Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórházra változtatta. Az esemény kapcsán a Kórház menedzsmentje ünnepséget tartott, melyen az intézmény „keresztapja”, dr. Erdő Péter bíboros érsek mondott misét a betegekért és a gyógyítókért.
Cs
aknem kétszáz ember gyűlt össze a Dunakanyar híres szakkórházában, többek között dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója, a szakma és a társszakmák prominensei, a Kórház betegei és dolgozói. A Semmelweis Egyetem részéről dr. Horváth Csaba (MOOT előző elnöke, jelenlegi alelnöke) mondott köszöntőt, a váratlan külföldi utazása miatt távol lévő prof. Szendrői Miklós képviseletében dr. Bejek Zoltán, az Ortopéd Klinika munkatársa méltatta a két intézmény közötti együttműködést, és dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke is megtisztelte a rendezvényt jelenlétével. Dr. Szócska Miklós levélben fejezte ki elismerését a szakkórház minden dolgozójának szakterületükön végzett kiváló munkájukért. A Szent Kozma és Damján név hívebben tükrözi a rehabilitáció lényegét, amely mindig a fogyatékkal élő ember teljes lényére irányul – mondta dr. Bors Katalin, az intézmény főigazgatója, majd hozzátette: a teamben dolgozó szakemberek munkája akkor lehet eredményes, ha pácienseik funkcióveszteségein kívül a beteg pszichéjét, lelkét is gyógyítják. Szent Kozma és Szent Damján orvosok voltak, akik mai, visegrádi kollégáikhoz hasonlóan betegeik testi és a lelki épségének helyreállítását egyaránt a legfontosabb célként tűzték ki maguk elé. Erdő Péter bíboros szentbeszédében a szeretet, a gondoskodás, az önfeláldozás fontosságáról beszélt. Lapunk kérésére elmesélte: „Amikor egyházlátogatáson jártam a visegrádi plébánián, igyekeztem valamennyi szent helyet – kegyhelyeket, kápolnákat – meglátogatni. Így
jutottam el a kórházi kápolnához, így ismerkedtünk meg a kórház vezetésével. A kápolnában rendszeresen miséző plébános is elmondta, milyen értékes munkát végeznek az itt tevékenykedő orvosok és szakdolgozók. Kialakult köztünk egy jó kapcsolat, amely alapján a Kórház főigazgatója megkért, javasoljak olyan szentet a kórház névadójául, aki a gyógyításhoz, az itt zajló munkához valamilyen módon kapcsolódik. Szent Kozma és Damján ingyenes orvosi ellátást nyújtottak – amely az életszentség egy külön kategóriája – emellett vértanúhalált haltak. Önzetlenségük példájára ma is nagy szükség van, tehát ha egy kórháznak Szent Kozma és Damján a neve, akkor nekünk ott a helyünk, imádkozunk, és minden rendelkezésünkre álló módon segítjük működését.“
A névadó ceremónia A Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház másfél évtizede szolgálja a rehabilitáció ügyét, jelenlegi struktúráját még abban az időben alakította ki, mikor a Fővárosi Önkormányzathoz tartozott. Négy osztály 230 ágyán fogadják pácienseiket, kettő mozgásszervi rehabilitációs osztály, team-munkában, kiemelten foglalkoznak a csontritkulás utáni töröttekkel, az ortopéd műtéteken átesettekkel, a stroke-ot elszenvedett betegekkel, az organikus neurológiai betegséggel élőkkel, a gerinc és nagyízületek kopásos megbetegedései miatt funkcióvesz-
27 | Kórház 2012/5. AKTUÁLIS
Új név, régi lendület
tést átéltekkel, a csonttumorok miatt műtött páciensekkel és a hemofiliás megbetegedésük következtében segítségre szoruló emberekkel. A mozgásszervi rehabilitációs I. osztály Európai Uniós akkreditációs programmal rendelkezik. Ilyen program az országban csak az országos intézet két osztályán található a Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórházban működő programon kívül. Ezen a szakterületen a Kórház a Semmelweis Egyetem képzőhelye. A Geriátriai Rehabilitációs Osztály országos kuriózum, az osztályon több geriáter, belgyógyász, diabetológus, aneszteziológus szakorvos dolgozik. Az osztályvezető főorvos geriátriai szakvizsgája és egyéb szakvizsgái mellett rehabilitációs szakorvos is. Az itt zajló ellátás iránt óriási a lakossági igény – a rehabilitátorok a multimorbid, rehabilitációra szoruló idős emberek mindennapos élettevékenységének javításával, meglévő funkcióinak fejlesztésével mind a társadalom, mind a családok számára nagy jelentőségű egészség-gazdasági hasznot teremtenek. A Gasztroenterológiai Rehabilitációs Osztály rehabilitációban és gasztroenterológiában is jártas szakorvosai foglalkoznak az egyre gyakoribb gyomorés bélrendszeri daganatos betegség miatt műtéten átesett páciensekkel, a májtranszplantáltakkal és a gyulladásos bélbetegségük miatt fogyatékossá vált emberekkel. Mind a négy osztály kiemelt szakmai szorzóval rendelkezik. A Kórház orvosai szakmai tanácsadó testületek, szakmai társaságok vezetőségének tagjai. A Szakkórház több orvosa a jelenlegi és a korábban alkalmazott rehabilitációs tankönyvek szerzői között szerepel. A Kórház tevékenységét az elmúlt évtizedben több mint száz előadás, publikáció fémjelzi. Az intézmény vezetősége és munkatársai 15 éve szerveznek rendszeresen országos továbbképző konferenciát. Az ünnepség előtt tartott misének otthont adó kápolna raktárként funkcionált, míg a menedzsment irányításával a Kórház betegei és dolgozói a megbízott vállalkozók segítségével, nyertes iparművészeti pályázatok útján és saját erőből helyreállították, hogy az arra igényt tartó páciensek méltó környezetben vehessenek részt az istentiszteleteken. A meghívott vendégek, a páciensek, az intézmény belső munkatársai és a más kórházakban dolgozó együttműködő partnerei a szertartás után még hosszan beszélgettek a Kórház éttermében rendezett fogadáson.
STERILIZÁLÁS Kórház 2012/5. | 28
HOGE az egészségügyi fővállalkozásban ZÓLDI PÉTER
A HOGE Kft., a központi sterilizáló rendszerek évtizedek óta meghatározó szállítója, és Kovács Péter, a magyar kórházak, rendelőintézetek fejlesztésében és kivitelezésében jelentős szerepet vállaló szakember tavaly november óta dolgoznak együtt. Annak jártunk utána, hogy mi hajtja őket. – Igazgató úr, közel két évtizede foglalkozik egészségügyi projektekkel, november óta dolgozik a HOGE Kft-nél üzletág igazgatóként. Mi hozta ehhez a céghez? – Első közös projektünk a tatabányai kórház 200 ágyas új pavilonjában megvalósult központi sterilező volt, még 1995-ben. Aztán közösen hoztuk létre a budapesti Hercegprímás utcai szakrendelőt, és sokat dolgoztunk együtt az elmúlt években is. Jó együttműködésben folyt a munka, jól ismertük egymást és pozitív véleményünk alakult ki, mind üzletileg, mind emberileg. Aztán amikor tavaly novemberben váltanom kellett, a céggel együtt megfelelően izgalmas, közös jövőképet tudtuk felvázolni. Egymásra találtunk. – Miről szól ez a közös jövőkép? – A HOGE Kft. az elmúlt két évtizedben sikeres pályát futott be. Több mint 90 kórházban van jelen központi sterilizáló berendezéseivel, valamint lélegeztető, altató és monitorrendszerekkel. Két fő egészségügyi tevékenységünk van: az egyik a magas szintű központi sterilizálás, Getinge márkanév alatt, a másik a magas szintű intenzív ellátásról szól, Maquet (exSiemens) márkanévvel. Ezt az Electrolux konyhatechnológiai üzletág egészíti ki. Az orvosi üzletág igazgatójaként feladatom a terület felügyelete és a fővállalkozási tevékenység kialakítása. – Milyen keretek között? – A korábbiakhoz képest, amikor a projektek előkészítésében, megszervezésében, lebonyolításában egy tapasztalt tízfős csapat dolgozott mögöttem, most az elképzelésünk a folyamatosan építke-
zés. Annyi erőforrást veszünk igénybe, amennyi szükséges, a feladatokhoz fogjuk illeszteni a tevékenység méretét és a létszámot. – Milyen tapasztalatokat szűrt le az elmúlt évek uniós finanszírozású fővállalkozási projektjeiből? – Elsősorban azt, hogy alapvető fontosságú az uniós projektek megfelelő előkészítése. Ennek a folyamatnak mindig a szakmai oldalról kell elindulnia, ugyanis a szakmának kell eldöntenie, hogy milyen tudásszintű eszközökre van szüksége. Az uniós források a következő 15-20 évben csak egyszer állnak az intézmény rendelkezésére, a tájékozott felhasználó célja ma az, hogy a tevékenységéhez szükséges, ma ismert legjobb technológiát szerezze be. Ez egyébként az intézmények tulajdonosi körének is érdeke, hiszen ezekkel az eszközökkel fognak „termelni”, ellátni a betegeket, ezért azoknak a lehető legnagyobb százalékban rendelkezésre kell állniuk. Ezért az az uniós projektek műszerbeszerzési célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat 100%-ban kihasználják. – Hogyan lehet ezt elérni? – A megfogalmazott szakmai elképzeléseket hozzá kell rendelni a megfelelő műszaki paraméterekhez, úgy, hogy közben a versenyhelyzetet is fenntartsuk. Így kerülhetünk a legközelebb az összeg hatékony felhasználásához. Tudomásul kell venni, hogy a megrendelő számára az uniós források felhasználása során a műszerbeszerzések területén a minőségi verseny az előnyös, az árverseny egyértelműen hátrányos. Az a cél, hogy az elkölthető források maximális kihasználása mellett megfelelő, jövőbe tekintő műszaki tartalom valósuljon meg, ami a jövőbeli hatékony betegellátó munka alapja. – Mi ebben a szerepe egy fővállalkozó műszerszállítónak? – Az a feladatunk, hogy az előbbiekben meghatározott minőségi szinten tudjunk megfelelő ajánlatot nyújtani, ráadásul olyan vállalkozásként tegyük ezt, amelynek megfelelő tőkeháttér áll ren-
delkezésre: képes a fejlesztés finanszírozására, ugyanis a pénz jellemzően nem 60 napra érkezik meg. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy biztosítani tudjuk az értékesítés utáni, garanciális időn belüli és azon túli szolgáltatásokat. A magabiztos szolgáltatói háttér nagyon sokat számít az üzemeltetés során. A klasszikus fővállalkozó cégek, akik saját termékkörrel és szervizzel nem rendelkeznek, ebben sajnos nem feltétlenül érdekeltek. Az uniós projekteket ugyanis hosszú, három-öt éves garanciális periódusok követik, ennek biztosítékait és költségeit az ajánlattevő cégnek bírnia kell – és ez is anyagi teher. Ám minél alacsonyabb az anyagi teher, annál jobb gépeket lehet ajánlani, annál jobb minőséget lehet nyújtani, és garanciaidő után is a megfelelő karbantartási szolgáltatást biztosítani. Ezért lenne fontos a fizetési határidők lerövidítése, az adminisztrációs terhek csökkentése. – Ezért lehet jó fővállalkozó a HOGE Kft.? – A HOGE Kft. tevékenységében nagyon erős a szolgáltatási rész, hiszen a kórházak stratégiai elemeit tartjuk karban, szervizeljük azokat. Ha nem működik a központi sterilizáló, nincs műtét, nincs betegellátás és árbevétel sincs. Ugyanígy nagyon fontos a lélegeztetés és a betegmonitorozás megbízhatósága, hiszen életfenntartó berendezésekről van szó. Az elmúlt két évtizedben mi arra készültünk fel, hogy nem lehet 48 óra múlva reagálni, hiba esetén a legrövidebb időn belül lépni kell. Ezért olyan termékek forgalmazását vállaljuk fel most, és a jövőben is, amelyeknél biztosítható a maximális rendelkezésre állás, hiszen mindig is az volt a HOGE alapelve, hogy igényesen végezzük munkánkat. Tevékenységünk alapvető jellemzője, hogy nekünk mindig vissza kell térnünk a kórházba. Egy klasszikus fővállalkozó bejelentkezik a tenderre, megnyeri azt, megvalósítja a projektet, majd mivel tisztában van azzal, hogy az intézmény a következő 10-15 évben nem kap nagyobb fejlesztési forrást, eltűnik a rendszerből. Ezzel szemben mi napi kapcsolatban állunk a magyar kórházak döntő többségével az
rozott elemek valósulhassanak meg. Filozófiánk lényege a rendszerelméletű tervezés, ennek része az is, hogy ne teremtsünk felesleges kapacitásokat. Így a rendelkezésre álló pénzeszközöket az ellátási szintnek megfelelő, legjobb minőségű és legmagasabb tudásszintű műszerekre, berendezésekre lehet fordítani.
erősíteni magunkat, ahol most is jelen vagyunk, tevékenységünkkel és szolgáltatásainkkal elégedettek partnereink. Szeretnénk érvényesíteni a rendszerszemléletet, és tevékenységünket még szélesebbre bővíteni, többek között a Getinge-csoport portfóliójával. Eddig főként központi sterilizálással foglakoztunk, ezt a kört szeretnénk kiszélesíteni. Ehhez megfelelően
– Mi lehet a megrendelő és a fővállalkozó partnerségének alapja? Az intézményeknek érdemes arra törekedniük, hogy ha nagyobb fejlesztésiberuházási csomagokat képeznek, az átláthatóság és a lebonyolíthatóság érdekében mindig olyan, szakirányú cégeket keressenek, amelyek tevékenységének alapvető része a hosszú távú szemlélet. A fővállalkozóknak pedig olyan jövőképpel kell rendelkeznie, amelynek alapvető értéke a bizalom és a hosszú távú együttműködés. – Milyen elképzeléseket fogalmaztak meg a jövőre nézve? – Rendszerelvűen szeretnénk dolgozni, és erre teszünk javaslatot minden partnerünknek. A kórházban vannak bizonyos alrendszerek, például a központi sterilizáló, a központi műtő, a hozzá kapcsolódó intenzív ellátás, amelyeknek az optimális folyamatok érdekében szorosan együtt kell működniük. Az a sterilanyag, amit a központi sterilben előállítanak, a központi műtőben kerül felhasználásra. Azok a betegek, akik átesik a műtéten, kikerülnek a központi intenzív osztályra. Társul hozzájuk bizonyos műszer- és anyagfelhasználás, és miután elhagyják a rendszert, ennek költségeit meg kell jeleníteni. Mivel a Getinge cégcsoporton belül ezen alrendszerek műszerei, felszerelései a Getinge-Maquet együttműködésben léteznek és informatikai háttér is kapcsolódik hozzájuk, az alrendszerek együttes tervezését és szervezését érdemes figyelembe venni, és nem elszigetelt megoldásokban gondolkodni. – Inkább olyan központi sterilre van szükség, amely összeköttetésben van a műtővel, az pedig az intenzív osztállyal? – Pontosan. A tervezési folyamat során finomhangolásra van szükség. Meg kell vizsgálni a műtéti számokat, az esetek öszszetételét, a műtéti eszközöket – az utolsó felhasznált fonalig lebontva –, és a tervezés folyamatában modellezni kell az üzemszerű működést, hogy később komplex, kapacitásaiban jól meghatá-
Kovács Péter
PÁLYAKÉP Kovács Péter 1991 novemberétől, az OMKER tulajdonában lévő Medicontact Kft. üzletkötője. 1992-94 között társaival alapított egészségügyi vállalkozásában tevékenykedik, 1995 januárjától 2011 novemberéig az Allegro Kft. munkatársa, üzletkötője, műszaki vezetője, műszaki igazgatója, majd ügyvezető igazgatóhelyettese. 2011 novemberétől a HOGE Kft. üzletág igazgatója. Nős, két gyermek apja. Szabadidejét sportolással és utazással tölti. – Milyen projektekre koncentrálnak a következő egy-két évben? Minden olyan projektre, amely tartalmaz központi sterilizálót, ilyenek a TIOP 2.2.4. projektek és a módosított Pólus-pályázatok. Jó néhány intézményben hosszúhosszú évek után lehet jelentős fejlesztést megvalósítani, a magyarországi központi sterilizálók gépállományának életkora több helyen meghaladja a tíz-tizenöt évet. Most viszont két évtized elmaradásának ledolgozására van lehetőség. Ismereteink szerint kéttucatnyi számunkra fontos projektre érdemes fókuszálnunk. Emellett minden olyan területen szeretnénk meg-
képzett humán erőforrás áll rendelkezésünkre: a Getinge területen Madács László szervizvezető és Geiger László termékfelelős, a Maquet (ex-Siemens) területen Tóth Zoltán és Gergely-Farmos Zoltán szervizvezető, a külföldi kapcsolatokért pedig Ónody Péter kereskedelmi igazgató felel. Alapvető célunk, hogy a magyar egészségügy fejlesztése és átalakulása során támogassuk partnereinket a legjobb megoldások megvalósításában, és ők is rájöjjenek arra, hogyan kell rendszerben gondolkodni, és mit lehet elvárni egy terméktől. Erre a szemléletre szerencsére már igen szép példák is vannak.
29 | Kórház 2012/5. STERILIZÁLÁS
előbb elmondottak okán, és ezért lehet jó fővállalkozó a HOGE Kft.. A Magyar Kórházszövetség áprilisi kongresszusán kiállítottunk, bemutattuk lehetőségeinket, és az intézményvezetők visszajelzése alapján is úgy gondolom: jól döntöttem fél évvel ezelőtt, jelenlegi értékei alapján cégünk jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar egészségügy fejlesztéséhez, jó partnere lehet megrendelőinek.
KÉPZÉS Kórház 2012/5. | 30
Egy szinttel fentebb a gyakorlati képzésben ZÖLDI PÉTER
Intelligens oktató és továbbképző rendszert fejlesztenek Magyarországon a sürgősségi, aneszteziológiai és intenzív terápiás szakma bevonásával.
Az
„Egészségügyi és oktatási alapú intelligens adatszoba fejlesztése hatékonyabb képzési és gyógyítási folyamatok modellezésében” című projekt olyan „Intelligens Adatszoba” prototípusát valósítja meg, amely sokkal szabályozottabbá, átláthatóbbá, hatékonyabbá teheti a jelen és a jövő egészségügyi szereplőinek gyakorlati képzését. A graduális orvosképzés, a medikusok, a rezidensek, a diplomás ápoló hallgatók vagy a mentőtisztek képzése során állandó probléma a gyakorlati képzés nehéz elérhetősége. A modern technológia, szi-
kelt hallgatók és oktatók számára. Ehhez az egyik legfontosabb eszköz a központi iStan szimulátor volt, egy fejlett és kiváló hardvereszköz, amelyhez a prototípus fejlesztői a magyar orvosszakmai igények szerint megvalósított környezetet alakítottak ki, hogy maximálisan ki tudják használni a baba által nyújtott szolgáltatásokat. Miért az iStan szimulátor-baba? Az emberhez számtalan életfunkcióban hasonlító iStan szimulátor-baba valósághű csontvázszerkezet mellett hűen utánozza az emberi test anatómiai működését is. A gerinc, a nyak, a karok és a csípők mozgásának foka megegyezik az élő emberével. A szimulátor-babát úgy tervezték meg, hogy az emberi testhez hasonló legyen a súlyelosztása. Így amikor az iStant felemelik, annak részei, például feje, hasonlóan reagálnak,
Az iStan szimulátor – a központi elem mulátorok alkalmazása, intelligens adatszobák működtetése pontosan az ezen a területen fennálló hiány kezelésére alkalmas. A hallgatók szabványosított tudásanyagot sajátítanak el, és öntanulóvá tehetők, hiszen az alapesetek videótárból megtekinthetőek, az enciklopédikus részek a tudástárban elérhetőek, és számtalan olyan gyakorlati tevékenységet lehet bemutatni az intelligens adatszobában, amelyek jelenleg hiányoznak az egészségügyben. Az adatszoba-prototípus kialakításának célja, hogy egy teljesen integrált felhasználói környezet álljon rendelkezésre a szakmai továbbképzésben érde-
mint ahogyan az emberi izmok reagálnak emelés közben. Az iStan emberi bőrről modellezett bőre valóságos kinézetű, tapintatú, valóságosan viselkedik, beleértve a libabőrözést is. A szimulátor a homlokán lévő apró pórusokból képes tiszta folyadékot kiválasztani, és ezzel szimulálni a verejtékezést. Vezeték nélküli megjelenése miatt az iStan a szimulációs oktatást izgalmassá és életszerűvé teszi. Segítségével számos klinikai jellemző, így a szív-, légzési- és bélhangok, a tapintható pulzus, mellkaskitérés, a légútállapot vizsgálata megvalósulhat. Ezen kívül az iStan ren-
delkezik állapotfelmérő, légúti, kardiovaszkuláris, genitourinális, ACLS és trauma jellemzőkkel, illetve bizonyos speciálisan megtervezett funkciókkal, ilyen például a cyanosis, a kapilláris-újratelődés, a trismus, a jugularis véna teltsége, az O2 szaturáció, az instabil mellkas és a programozható beszéd. Fejlesztési háttér A fejlesztés a Terra Danubia Zrt. vezetésével valósul meg. Ennek okairól Hanuska Sándort, a projekt vezetőjét kérdeztük: „Cégünk korábban építőipari partnerként lépett kapcsolatba a magyar egészségügy szereplőivel. Ekkor tűztük ki célul, hogy ne csak egy-egy egészségügyi ellátó intézménnyel működjünk együtt, hanem országosan is képesek legyünk olyan szolgáltatásokat biztosítani a magyar egészségügy szereplői számára, amelyek hatékonyabbá teszik ezen a területen az oktatási és képzési minőséget. Az egészségügyben tapasztalható minőségi problémák javítására szolgál az általunk fejlesztett „Intelligens Adatszoba”, amely javítani tudja az egészségügyi szakma képzését, és ezáltal még magasabb szintre emelheti a betegellátást hazánkban. Úgy véljük, az első ellátó személy döntő cselekedete jelentheti a különbséget az élet és a halál között. Mi pedig az életben hiszünk.” A projekt több jelentős magyar vállalat együttműködésén alapul. A Terra Danubia Zrt. nyerte a pályázatot, koordinálják a kutatás és fejlesztés fázisait, a NETIS Informatikai Zrt. az informatikai fejlesztést végzi, együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársaival, a Vatner Kft. pedig a tervezésben, fejlesztésben és az integrációs feladatokban vállalt szerepet, valamint ők biztosítják az orvosi műszer hátteret. Varga László, az informatikai fejlesztést végző NETIS Informatikai Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: a jelenleg Budapesten található prototípus kifejlesztése után a cél minél több hasonló Intelligens Adatszoba elhelyezése, elsősorban egyetemeken és regionális
Dr. Varga Csaba sultságú web alapú rendszeren keresztül tervezik megvalósítani, annak érdekében, hogy a vizsgáztatást elektronikusan is nyomon lehessen követni. „Az Intelligens Adatszoba különlegessége, hogy nem csupán egy szimulátort helyezünk el, hanem egy olyan összetett, kulcsrakész szobát alakítunk ki, amelyben csak helyet kell foglalnia az oktató orvosnak, a technikusnak, és a hallgató medikusnak, rezidensnek vagy mentőtiszti képzésben résztvevőnek, és nincs más feladatuk, mint használni a rendszert” – vélte Varga László. Szakmai háttér A szakmai háttérfolyamatok kialakításához a magyar aneszteziológiai, intenzív terápiás és sürgősségi szakma meghatározó szakembereit, így dr. Gál János professzort, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgatóját, dr. Pikó Károlyt, a nyíregyházi Egészségügyi Holding vezérigazgató-helyettesét és dr. Varga Csabát, a kaposvári Kaposi Mór Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának centrumvezető főorvosát kérték fel. Gál János professzor, a Szakmai Kollégium Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tagozatának tagja lapunknak elmondta: „Az aneszteziológiai és intenzív terápiás szakemberek altatási protokolljait e rend-
szer segítségével szeretnénk begyakoroltatni. Az „Intelligens Adatszoba” kiválóan alkalmas arra, hogy az altatási vagy intenzív terápiás folyamatban a különböző gyógyszerek alkalmazását ellenőrzött körülmények között, visszakövethető módon gyakoroltassuk be a szakemberekkel, akik a szimuláció során az általunk előkészített akadályozó tényezőkkel szembesülnek, és egyedül kell megoldaniuk a problémát. A paramétereket számítógéppel követjük, videofelvételek is készülnek, így később a hibák pontosan kielemezhetőek.” A magyar sürgősségi ellátást megalapozó dr. Pikó Károly szerint a magyar gyakorlati oktatás, akár orvosról, akár mentőtisztről van szó meglehetősen komoly hiányosságokkal bír. Az „Intelligens Adatszoba” elsősorban ahhoz fog hozzásegíteni, hogy a gyakorlati oktatásban a mindennapokban problémát jelentő algoritmusokat lehet majd rajta gyakorolni lépésről-lépésre, a megfelelő döntési pontokat exponálva. Az adatszoba fontos előnye, hogy a számonkérés szintén olyan környezetben történik, amely nagyon közel áll a valós élethez. „Egyedül vagy, nem zavar senki, nem a vizsgáztató szubjektivitásán múlik az eredmény, csak rajtad. Szembesülsz egy helyzettel, a feladat az, hogy oldd meg!” – mutatta be a vizsgaszituációt dr. Pikó Károly. „Ilyen értelemben az adatszoba nagyon jól modellezi az életet, egyúttal lehetőséget teremt az önálló vizsgáztatáshoz és problémamegoldáshoz. A vizsgáztató akár informatikai, akár video
Dr. Pikó Károly kontrollal meggyőződhet arról, hogy a vizsgázó hogyan uralja a helyzetet. A graduális oktatásban, amennyiben a tervezett kritériumoknak valaki megfe-
31 | Kórház 2012/5. KÉPZÉS
jelentőségű oktató kórházakban. Ezért olyan, magyar nyelvű szoftveralkalmazást fejlesztenek, amely teljes mértékben lefedi az orvosi és non-doktori gyakorlati oktatás igényeit. Ennek része a tudástár, a vizsgáztatási rendszer, a szimulációk videós megjelenítése, valamint a szimuláció interaktív része. Az egyes elemek elérését egyéni tanári és hallgatói jogo-
Prof. dr. Gál János lel, nyugodtan meg lehet adni az önálló döntőképességre jogosító engedélyt, a posztgraduális oktatás során pedig bármikor lehet ellenőrizni a megszerzett tudást, a szakemberek tréningjét, illetve azt, hogy képesek-e uralni a sürgősségi betegellátási szituációkat. Az a célunk, hogy minden típusos sürgősségi szituációt modellezzünk, és a hallgatók készségszinten sajátíthassák el azt.” Dr. Varga Csaba főorvos, a Szakmai Kollégium Oxyológiai Tagozatának elnöke úgy véli, az Intelligens Adatszoba prototípusának legnagyobb előnye, hogy benne élethű betegellátó környezetet alakítanak ki. Az adatszobában megtalálható az altatógép, a sürgősségi asztal, a sürgősségi ellátás során alkalmazott eszközök rendelkezésre állnak. „Például tetszőleges injekciót adhatunk a babának, csak annyi a feladatunk, hogy a fecskendőt egy vonalkód-olvasó előtt elhúzzuk.” „Szakmai fejlesztési tevékenységünk lényege a vizsgáztatási mechanizmusok és szcenáriók kidolgozása. Cél, hogy olyan szituációkat próbáljuk megtanítani, amelyek jellemzőek az aneszteziológiai és intenzív terápia rizikó-orientált folyamataira és a sürgősségi ellátásra. Ehhez kapcsoljuk hozzá a tudástárat, amely a vonatkozó nemzetközi és magyar ajánlásokat figyelembe veszi.” Az „Intelligens Adatszoba” fejlesztése jelenleg a Terra Danubia Zrt. budapesti laborjában történik, a kutatók és fejlesztők táveléréssel Nyíregyházáról, Kaposvárról végzik feladataikat. Az elképzelések szerint az orvosi és non-doktori képzések vizsgáztatási folyamatában a prototípus már a közeljövőben elérhetővé válik – nagymértékben javítva a gyakorlati oktatás feltételrendszerét és lehetőségeit.
DIALIZÁLÁS Kórház 2012/5. | 32
Mitől lesz minőségi a dialízis? ZÖLDI PÉTER
A Fresenius Medical Care magyarországi dialízis-hálózatának május közepén megjelent éves jelentéséből kiderül, hogy a betegek életminőségének folyamatos javítása a legjelentősebb értékteremtő tényező.
A
vesepótló kezelések kezdete óta úttörő szolgáltatóként működő Fresenius Medical Care (FMC) húsz éve van jelen a magyarországi piacon. A művesekezelések kutatásában és fejlesztésében szerzett több mint harminc éves tapasztalattal a cég világméretekben is vezető pozíciót szerzett az innovatív termékek és szolgáltatások terén – ezt bizonyítja a most elkészült, 2011. évi magyarországi jelentés is. A Fresenius Medical Care jelenleg a világ 40 országában nyújt dialízis-szolgáltatást. A cég 2005 és 2011 között csaknem megduplázta dialízis-központjai számát; a magyarországi piacon ve-
zető magánszolgáltató a világon 2900 centrumban csaknem 230 ezer krónikus beteget lát el, Magyarországon 23 centrumban csaknem 2500 betegről gondos-
kodik. Szakértelmük és tevékenységük a fejlesztéstől a terméktechnológiákon és gyártáson át minden területet lefed. A minőségi betegellátás iránt elkötelezett magánszolgáltató vezetői vallják: a múltban nagyon fontos volt az átláthatóság és a minőség, a jövőben ez viszont egyenesen életbevágó lesz. Ezúton közreadott, 2011. évi összegző jelentésükkel újfent a minőség továbbfejlesztése mellett tesznek hitet. Világszínvonal, folyamatos beruházás A Fresenius Medical Care európai, közel-keleti, afrikai és latin-amerikai dialízis-központjai több mint 25 országban nyújtanak dialízis szolgáltatást NephroCare néven. A dialízis-központok felszereltsége világszínvonalú. Folyamatos beruházásaik lehetővé teszik a modern technológiák alkalmazását: 1997 óta az anyacég 31 millió eurót fektetett be Magyarországon. A legtöbb központot 1998 és 2007 között építették vagy más szolgáltatótól vásárolták. Az épületek kialakítása mellett
új terápiás rendszerekbe is befektettek: Magyarországon a 23 dialízis-központból 18-ban peritoneális dialízissel (PD) is kezelik a betegeket. 2011 végén 338
Berkes Attila hasi dializált beteget regisztráltak a hálózatban és több mint 40 beteget láttak el peritoneális dialízis-termékekkel; ők állami vagy alapítványi központba járnak kezelésre. Ez 2010-hez hasonlítva jelentős, csaknem 20 százalékos betegszám-növekedést jelent. Magyarországi eredmények A NephroCare hálózatban 2011. év végén 23 dialízis-központ működött, az év során összesen 2.492 dializált beteget kezelve: 2.154 fő részesült hemodialízisben, 338 fő peritoneális dialízisben. 2011-ben összesen mintegy 335.000 hemodialízis-kezelés történt a hálózaton belül. Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Fresenius Medical Care dialízis központok Magyarországon fontos kiegészítői a közkórházak nefrológiai osztályainak és költséghatékony, jó minőségű dialízis-kezelést és nefrológiai konzultációt biztosítanak betegeiknek. A minőség iránti elkötelezettséget nem csak az egységes szakmai útmutatók (Dialízis Gyakorlati Útmutató; Higiénés és Infekciókontroll Útmutató; Útmutató a víz, koncentrátum és dializáló folyadék hemodialízishez és a kapcsolódó terápiákhoz; Dialízis Központ Építészeti Útmutató és egyéb útmutatók)
zás időszakát, a betegség előrehaladásának lassítási módjait és a szövődmények megelőzését foglalja magában. A harmadik nagy téma a vesepótló terápiáké, ide tartozik a dialízis és transzplantáció. A Nemzeti Vese Program által megfogalmazott üzenetek
Magyar értékek Milyen értéken alapul a minőség? – tettük fel a kérdést Berkes Attilának. A magyarországi hálózat ügyvezető igazgatója szerint a legfontosabb érték maga az ember: az orvosok, a dializáló nővérek, a hálózat többi munkatársa, a
a vesebetegseg.hu betegtájékoztató portálon széles körben is elérhetőek a betegek és családtagjaik számára. A program kiterjed minden olyan lényeges tevékenységre, mely jelentősen javíthatja a magyar vesebetegek életminőségét és ezáltal a dialízis fontossága is nyilvánvalóbbá válik a társa-
több száz emberben rejlő sok ezer évnyi tapasztalat és szaktudás. Berkes Attila szerint „a betegellátást, akármennyire technológiafüggő, akkor lehet sikeres, ha tapasztalt szakemberek végzik. Nyilvánvalóan nagyon fontos értékünk az az innovációs potenciál és technológia, amely mögöttünk áll. A világ élvonalába tartozó Fresenius Medical Caretechnológia biztosítja a legmagasabb szintű ellátás lehetőségét Magyarországon, de az emberek, a tudás, a folyamatok teszik értékessé tevékenységüket. Az ügyvezető igazgató úgy véli, „ezen alapértékek mentén tudunk valódi társadalmi értéket teremteni, hiszen betegeink túlélésének biztosítása, életminőségük folyamatos javítása, az életévek meghoszszabbítása a legjelentősebb értékteremtő tényező. Szerencsére sok olyan betegünk van, aki munkaképes marad, dolgozni tud, idősebb betegeinkről pedig tudjuk, hogy nagypapák, nagymamák, e szerepeknek pedig kell, hogy értéke legyen Magyarországon. Aki valamilyen ok miatt viszonylag korán lett végstádiumú veseelégtelen, azt megpróbáljuk jó kondícióban tartani, míg transzplantálni tudják, idősebb betegeinknél és annál a 80 százaléknál, akik egyéb betegségeik miatt nem alkalmasak transzplantációra, az életminőségüket próbáljuk oly mértékben növelni, hogy családjuk fontos tagjaként szerepüket be tudják tölteni.”
dalom szélesebb körei számára, mivel – ahogyan a Program egyik jelmondata arra rávilágít – „kiváló minőségű dialízis kezelés nélkül nincs sikeres transzplantációs tevékenység”.
33 | Kórház 2012/5. DIALIZÁLÁS
megléte és folyamatos karbantartása, hanem az Integrált Vállalatirányítási Rendszer és az EuClid5 klinikai információs rendszer működtetése, a Medical Excellence Program megvalósítása, valamint átfogó munkavállalói elégedettségi program működtetése is jelenti. A minőség iránti elkötelezettség alapvető eleme a szakmai munka folyamatos fejlesztése. A nefrológiai tudományos kutatás támogatása mellett a hálózat jelentős energiákat fordít a folyamatos szakmai képzés megteremtésére. A dialízis-központok orvos-igazgatói félévente találkoznak kétnapos tapasztalatcserén, az orvosok és nővérek számára rendszeres akkreditációs továbbképzéseket, peritoneális dialízis (PD) továbbképzéseket szerveznek, és a szakmai fejlődést e-learning oktatási program is segíti. Mivel a dialízis-ellátás központi szereplői a dializáló nővérek, a Fresenius Medical Care speciális 12 hetes oktatási anyagot állított össze a munkába álló új dializáló nővérek számára. A NephroCare hálózat sikerének kulcsa a betegellátási folyamat átfogó értelmezése. Az aktív prevenciós tevékenység része az is, hogy a veszélyeztetett csoportokhoz és a predializált betegekhez minél pontosabb információk jussanak el a vesebetegséggel, dialízissel és transzplantációval kapcsolatban. A Fresenius Medical Care Betegelégedettségi Programjában minden második évben felmérést végez a dialízis-szolgáltatások különböző típusaira összpontosítva, megvizsgálva az adott dialízis központ infrastruktúráját, a kapott kezelést, a központ személyzetét, a szállítást és más konkrét szolgáltatásokat. A közösségi tevékenység szerves része a betegszervezetek támogatása, a betegek kiemelkedő eseményeinek megünneplése, valamint a Fresenius Krónika betegtájékoztató magazin rendszeres kiadása. A NephroCare hálózat minőség iránti elkötelezettségének meghatározó eleme és a társadalom számára is jól látható része a Fresenius Medical Care által is aktívan támogatott Nemzeti Vese Program, amely három fő területre összpontosít. A program legfőképp az egészség megőrzésével és a vesebetegségek különböző stádiumaival foglalkozik, így – a szűrésen és a megelőzésen túlmenően – az egészséges lakosságot is tájékoztatni kívánja a vesebetegségekről. A második terület a diagnosztizált vesebetegséget, a nefrológiai gondo-
ÁPOLÁS Kórház 2012/5. | 34
Egy sikeres ápolói csapat RADNAI ANNA
A Hatvani Albert Schweitzer Kórház kielégítő ápolólétszámmal működik, az ápolásszakmai vezető, Lakatosné Pripkó Judit azonban nem dőlt hátra az országosan ritka kiváltság örömére. A kompetenciakörök meghatározása, az ellátást segítő kommunikáció dokumentálása, a továbbképzések házon belüli biztosítása és a beszélgetésünkben felsorolt további szempontok szintén fontosak az ellátás gördülékennyé tételében. – Hány ágyon, milyen osztályokon zajlik az ellátás a Hatvani Albert Schweitzer Kórházban? – Intézményünk az M3-as autópálya hatvani csomópontjánál található. Itteni telephelyünkön 276 ágyon folyik betegellátás, a krónikus, ill. a rehabilitációs ellátás másik, parádi telephelyünkön zajlik további 118 ágyon. OEP-finanszírozott ágyaink száma összesen 394. A Hatvani Kórházban non-invazív mátrix egységünk 129 ágyán belgyógyászati, ideggyógyászati és gyerekgyógyászati egység található. Ehhez az egységhez 53 ápoló kolléga tartozik. Invazív mátrix egységünk 22 ágyas invazív sebészetből és 22 ágyas szülészeti-nőgyógyászati részlegből áll, illetve – a térségben betöltött vezető szerepünk és az autópálya közelsége miatt – különálló osztályon fogadjuk traumatológiai betegeinket további 55 ágyon. Krónikus és mozgásszervi rehabilitációs részlegünkön 42 ágyunk van, ebből 30 ágyon krónikus belgyógyászati, 12 ágyon mozgásszervi rehabilitációs ellátás folyik. Kórházunkban emellett járóbeteg-szakrendelés is működik, valamint egynapos sebészeti ellátást nyújtunk a különböző szakterületeken. – A mátrix-rendszer mennyiben segíti az ápolói munkát, illetve milyen nehézségeket támaszt az Önök számára? – Egy mátrix-ellátás működhet jól, feltéve, ha adottak a szükséges feltételek, melyeknek természetesen nem könnyű a nap valamennyi pillanatában megfelelni. Hatvanban nem okoz fennakadást ez a
struktúra, a jövőben ugyanakkor tervezzük a mátrixok esetleges szétválasztását, hiszen az új, tervezett minimum-feltételekre vonatkozó jogszabály nem támo-
Lakatosné Pripkó Judit gatja ezt a struktúrát sem a szakdolgozói humánerőforrás, sem a többi fontos szempont tekintetében. – Említette, hogy a traumatológiai egység hangsúlyos szerepet kap az ellátásban. Mennyire tudnak ennek az ápolói szinten is speciális feladatkörnek megfelelni az egészségügyben ismert nehézségek mellett? – Traumatológiai 55 ágyunk mellett működik egy 24 órás traumatológiai ambulanciánk is, ahol nyolc szakdolgozó kolléga teljesít szolgálatot, az 55 ágyon pedig húszan – két diplomás kolléga és nagyobb arányban OKJ 5.4-es végzettséggel rendelkező ápolók – látják el a betegek ápolását, tehát megfelelő a humánerőforrás-ellátottságunk. Minden műszakra plusz embert is be tudunk osztani. Elengedhetetlen, hogy a különböző klinikai területeken az ápolók megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek, hiszen a gyors és hatékony munkavégzés a jó szakmai eredmény alapja. Ezért tartom ápolásvezetőként fontosnak a megfelelő speciális szemlélet kialakítását az ápolási területeken – gondolok pl. a biztonságos ápolásra – hogy ha kell, mindig jelen legyünk, és megfelelő szinten nyújtsunk szolgáltatást.
– Vezetőként hogyan segíti elő ennek megvalósulását? – Bevezettük az ápolók személyre szabott kompetencialistáját, amelyben figyelembe vettük az Intézmény szükségleteit, a munkatársak adottságait, az iskolai végzettségük szerinti képzési kimeneti követelményeket, illetve a vonatkozó jogszabályok biztosította lehetőségeket. Ezzel segítjük az ápolókat, hogy kiegyensúlyozottan mozoghassanak az ellátórendszerben, tisztában legyenek feladataikkal és korlátaikkal egyaránt. Ez nem egyszerű pl. a traumatológián sem, hiszen a beteganyag nagyon összetett. Betegsúlyossági összesítőt vezetünk, melyből jól látszik, hogy zömmel önellátásra nem képes traumatológiai betegeket látunk el – sok a csípőtáji-töréses páciensünk és az idős sérült –, de ápolóink helytállnak, ezen a területen is jól működik a Kórház. Mindezt tesszük azért is, hogy a térségben egyedülállóan kiemelkedő színvonalon tudjuk biztosítani betegeink számára az ápolási szolgáltatást. – Az egész Kórházat tekintve mennyire optimálisan oszlik meg a különböző képesítést szerzett ápolók aránya, elegendő-e intézményi szinten az ápolólétszám? – Intézményi szinten is jól állunk, magas a diplomás ápolók létszáma. A szülészeti osztályon a 22 ágy mellett 19 szülésznő dolgozik – valamennyien jól képzett szakemberek. Diplomás ápolóink az összes osztályon megtalálhatóak, ők felelnek az ápolás fejlesztéséért, működésének hatékonyabbá tételéért. Mindezt szervezetten tesszük: létrehoztam egy ápolásfejlesztő munkacsoportot, melynek tagjaival folyamatosan azt vizsgáljuk, hogy hol tudunk az Intézmény működésében fejleszteni a még kiemelkedőbb teljesítés érdekében. – Mondana példát arra, hogy milyen témában volt szükség fejlesztésre az elmúlt időszakban? – A hospinvestes érát követően a szakdolgozók presztízse mélypontra került, ápolóink elveszítették a jövőbe vetett bizalmukat. Mikor tavaly nyáron ápolásvezetőként ide kerültem, ennek a bizalmatlanságnak a feloldását találtam az első és legfontosabb feladatomnak, hiszen elengedhetetlen, hogy a szakdolgozók biza-
– Említette, hogy traumatológiai osztályukon sok idős, combnyaktöréses beteg fordul meg, 12 ágyas mozgásszervi rehabilitációs részlegük, gondolom, teljessé teszi ellátásukat. Mennyire működik ápolói szinten a különböző szakterületeket lefedő osztályok között az együttműködés? – Nincsenek zárt ajtók és falak – főleg egy intézményen belül nem létezik ilyen. Mindenkivel megosztjuk gondjainkat és
a különböző osztályokat átívelve is nyitottan fordulunk egymás felé. A 12 ágy mellett parádi telephelyünkön további 48 ágyon végzünk mozgásszervi rehabilitációt – van tehát hova küldenünk a traumatológiai ellátás végeztével betegeinket. Az ápolási zárójelentésünkben írásban is lefektetjük azokat a kardinális pontokat, amelyekre az ápoló kollégáknak oda kell figyelniük az ellátás során. Minden egyes tevékenységet dokumentálunk, így a kommunikáció nem csak szóban működik jól, de írásban is nyomon követhető. – Mit gondol az ápoló-képzés helyzetéről? – Az egész ágazatot országos szinten sújtja, hogy az egészségügyi képzés szakdolgozói, ápolói szinten kiüresedett. Az ápolótársadalom elöregedett, főleg a diplomás nappali képzést választja rendkívül kevés fiatal. A különböző szakmai szervezetekkel is kapcsolatban állok, a Magyar Szakdolgozói Kamara Országos
Etikai Bizottságának tagjaként is látom ezt a problémát, de az Ápolás Szakmai Kollégiummal és különböző társadalmi szervezetekkel is folyamatosan egyeztetek. Ezen szervezetek álláspontjai Hatvanra és az egész országra igazak – kérdéses-kétséges a jövőben a szakdolgozói helyzet. Nálunk ugyanakkor jól képzett az ápolói gárda, ráadásul kollégáimban él az igény a folyamatos szakmai fejlődésre. Az ehhez szükséges anyagi hátteret sajnos nem tudják munkatársaim megteremteni a maguk számára, ezért a menedzsment szintjén is segítünk ebben – felkutatjuk a szakmai fejlődést célzó pályázatokat és belső továbbképzéseket szervezünk számukra. Nagyon büszke vagyok kollégáimra, hogy a nehéz körülmények ellenére is meg kívánnak felelni a kihívásoknak, amelyeket az ágazat helyzete támaszt – készen állunk az államosításra, arra, hogy valamennyi jogszabálynak megfeleljünk. Ezért dolgozunk a menedzsmenttel és az ápoló kollégákkal együtt, nap mint nap.
Funkcióváltás: van, ahol sikerül ZÖLDI PÉTER
A zirci Erzsébet kórház átalakulásáról és megújuló célrendszeréről dr. Tótth Árpád főigazgatót kérdeztük. – Milyen volt a zirci kórház, amikor Ön az intézménybe került? – A Kórház 2008-ban egy igen mély válságból volt kilábalóban. 2007. április 1-től elvesztette teljes aktív fekvőbeteg-kapacitását, helyette krónikus (belgyógyászati és mozgásszervi rehabilitációs) ágyakat kapott, ágyszáma egyébként ezzel még nőtt is. A megelőző években viszont jelentős adósságállományt halmozott fel, amely már meghaladta a 80 millió Ft-ot, miközben havi OEP-bevétele 25 millió Ft körül mozgott. A háromhavi bevételt meghaladó hiányt konzervatív eszközökkel már nem lehetett uralni, határozott beavatkozásra volt szükség egy kettős, szakmai és pénzügyi krízisben. Ezt a hálátlan feladatot – önkormányzati biztosi tevékenységgel támogatottan – elődöm, Kerényi Erika vállalta fel, és kemény kézzel hajtotta végre: létszámleépítéssel, szerződések újratárgyalásával, szigorú keretgazdálkodás
komoly eredmény volt, de az akkori ütem mellett csak két évtized alatt tudtuk volna a tartozást törleszteni.
Dr. Tótth Árpád bevezetésével. Egy éves tevékenységét követően már úgy vehettem át az intézményt, hogy tulajdonosi segítséggel és szerepvállalással, melyhez a Veszprém Megyei Önkormányzat is jelentős összeggel hozzájárult, a hiány 30 millió Ft alá csökkent, és a havi egyenleg kis mértékben, de már pozitív szaldót mutatott. Ez igazán
– Milyen célokat fogalmaztak meg? – Nem volt kérdés, hogy bár a pénzügyi válság felhői oszladozni kezdtek, szakmailag nem sikerült a 2007. évi struktúraváltás okozta sokkot kiheverni. Ebben a helyzetben, egy többszörösen kifacsart, elfáradt, néhol már reményvesztett, magát elárultnak érző gárdába kellett új erőt és hitet önteni. Külföldi tanulmányutak tapasztalatait felhasználva – amelyért köszönet illeti a Kórházszövetség HOPE csereprogramját, melyet méltatlanul mellőz a hazai kórházvezetői és egészségpolitikai szakma – elsősorban dán példákra alapozva, új szerepkörben képzeltük el az intézmény jövőjét: lakosság közeli ellátások kistérségi szolgáltatójának és vezető koordinátorának feladatait vállaltuk fel. Ebben a felfogásban „lakosság közeli” minden olyan ellátás, amely alacsony kockázatú betegeknek alacsony kockázattal, nagy számban végezhetően, alacsony költségek mellett, akár az aktív fekvőbeteg ellátást kiváltva, hatásosan
35 | Kórház 2012/5. MENEDZSMENT
lommal tekintsenek a menedzsmentre. A biztonságos betegápolás kialakítása érdekében is számos intézkedést vezettünk be, pl. a főnővéri felügyeleti rendszert azzal a céllal, hogy ne maradjanak egyedül az ápolók minden felelősséggel az ápolásvezetők munkaidejének végeztével. Összességében tisztáztuk a felelősségi rendszereket. A kompetencialista kidolgozása is segített visszaadni a szakdolgozóknak azt a hitét, hogy személy szerint figyelembe vannak véve, nincsenek egyedül problémáikkal.
MENEDZSMENT Kórház 2012/5. | 36
nyújtható. E körbe tartoznak a járóbeteg-szakellátások (ezen belül a korszerű röntgen- és ultrahang-diagnosztika, labordiagnosztika), az egynapos sebészeti és nem sebészeti ellátások, és a krónikus fekvőbeteg ellátások (rehabilitáció, ápolás, HOSPICE) is. Ám kevés az elhatározás,
is. Ez óriási motiváló erő egy olyan környezetben, ahol két évtizede csak a törvényes minimumjuttatások kifizetésére futotta. A kórházi dolgozók helyi, kistérségi megbecsültsége, ázsiója is jelentősen emelkedett. Miközben a kistérségben sorra zártak be a legnagyobb foglalkoztatók, a munkanélkü-
A zirci Erzsébet kórház felújított épülete ha a tervek végrehajtásához, a szükséges beruházásokhoz elengedhetetlen források nem állnak rendelkezésre. – Hogyan valósultak meg a funkcióváltást támogató fejlesztések? – A 2007-ben aktív kapacitásaikat elvesztő intézmények számára komplex járóbetegszakellátó központ kialakítását, fejlesztését lehetővé tévő pályázatot írtak ki TIOP-2.1.3. kód alatt. Erre az akkori tulajdonos-fenntartó Zirc Városi Önkormányzat már benyújtott pályázatot, de az első körben eredménytelenül. A második körre alaposan átdolgoztuk – immár a fenti szakmai elvek mentén – a pályázatot, új szakmai programot írtunk, és ez a pályázat már rendkívül magas, 94 pont feletti értékeléssel nyert befogadást. A támogatási szerződés aláírására 2009. július 8-án kerülhetett sor. – Mitől válik hatékonnyá egy intézmény? Elsősorban a benne dolgozók gondolkodásától, hozzáállásától, és természetesen az alkalmazott ösztönző rendszerektől. Erre már az első hónapoktól kezdve külön figyelmet fordítottunk: a tulajdonos Önkormányzat támogatásával és egyetértésével érdekeltségi szabályzatot alkottunk, mely alapján kedvező pénzügyi eredmények esetén negyedévente minden dolgozó részesedhetett az eredményből meghatározott algoritmus alapján – és két negyedév kivételével 2009 januárja óta részesedett
liség egyre nőtt, addig a korábban lenézett egészségügyiek helyzete stabilizálódott, jövedelmi helyzetük még kismértékben javult is. Ilyen környezetben könnyebb elvárni és megkövetelni a minőségi, de egyben költségtudatos munkavégzést. S talán a feltett kérdésre adható válasz lényege is ebben rejlik: a stabilitásban és kiszámíthatóságban. Ha ez megteremthető, akkor minden tevékenység jobban tervezhető, ésszerűsíthető – a hatékonyság növelhető. Turbulens, masszívan változó környezet-
„Sóhajok hídja” a két épület között
ben mindenki csak improvizál, egyéni túlélési stratégiákat követ lényegesebb összhang nélkül – és ha valami, akkor ez igen költséges játszma. – Milyen technológiai fejlesztéseket valósítottak meg? – A TIOP-2.1.3. projekt keretében a régi, elavult kistérségi járóbeteg-szakellátó helyén új, lényegében zöldmezős, energiatakarékos, alacsony környezeti terhelést okozó épület emeltetett, melyben korszerű, egynapos sebészeti műtőblokk (műtő, 6 ágyas szubintenzív felszereltségű posztoperatív őrző, központi sterilizáló), 12 ágyas egynapos, nem sebészeti ellátásokat nyújtó nappali kórházi részleg, 17 szakterület szakrendelései és teljesen megújult műszerparkja kaptak helyet. Kiemelendő a röntgen-képalkotás direkt digitális egységgel való digitalizálása, az ultrahang-diagnosztika megerősítése új eszközökkel a szülészetnőgyógyászat és a radiológia területén. Szintén az épületben kapott helyet a Kistérségi Háziorvosi Ügyelet és a Kistérségi Ellátásszervezési Koordinációs Központ is. – Informatikai szempontból milyen fejlesztéseket kellett megvalósítani? – A fejlesztést megelőzően a Kórház szerverállománya igen heterogén és leharcolt állapotú volt, meglehetősen kritikus üzembiztonsággal – miközben a meghatározó folyamatokat már integrált informatikai rendszerek szolgálták ki mind a betegellátás, mind a gazdasági-műszaki területen. Ez a környezet nem lett volna képes befogadni a fejlesztéssel megjelenő emelt szintű informatikai igényeket, megfelelni a digitális radiológia által támasztott követelményeknek (PACS rendszer, teleradiológia 7/24-es
– Mennyire elégedett ezen a területen a szolgáltatói háttérrel? – Nem kevés erőfeszítés és koordináció révén, de bátran és büszkén mondhatom, példás egyetértés és együttműködés eredményeként állt üzembe az új informatikai rendszer – pedig más cég szállította a hardverelemeket (SCI Zrt.), (ezen belül külön cég a PACS szerver hardverét: Getronics Kft.), más cég a medikai rendszert (FŐNIX-Pro – BékerSoft Informatika Kft.), ismét más a PACS és teleradiológiai rendszert (eRad PACS – Szamos-H Kft.), és ismét más gyártók a digitális képalkotás modalitásait (röntgen: Innomed Medical Kft). A siker kulcsa az lehetett, hogy egyrészt a Kórház tudta, mit akar, konkrét és szakmailag megalapozott, reális, megvalósítható elvárásai voltak, ezt hatásosan tudta érvényesíteni a szállítók kiválasztásánál és a szállítókkal való együttműködésben, s nem utolsó sorban – nem lebecsülendő! – a szállítók a Kórház igényeinek megfelelő megoldást kívántak szállítani és testre szabni, és nem pedig egyszerűen egy terméket eladni, ránk sózni. Ennek eklatáns példája, hogy bár a medikai rendszer szállítójának van saját PACS-rendszere, mégsem akadályozta más PACS-szállítóval való integrációt, hanem – a Kórház érdekeit szem előtt tartva – segítette és támogatta azt. – A zirci kórház funkcióváltásának sikere azt mutatja, hogy minden jelenlegi magyar kórház számára felfedezhető a megfelelő szerep a betegellátási folyamatban? – Igen, ez bizonyíték lehet arra, hogy minden kórháznak meg lehet találni a földrajzi környezetébe és az ottani intézményrendszerbe illeszkedő, fenntartható és szakmailag izgalmas szolgáltatási palettát, lehet számukra méltó feladatokat dedikálni. Mindez csak szándék és akarat kérdése – és természetesen annak a ténynek az elfogadásáé, hogy az egészségügy nem egyenlő az aktív fekvőbeteg-ellátással, az egészség és annak megőrzése elsősorban az aktív kórházakon kívül dől el. Itt, ebben a környezetben az átalakuló kórházak a szakmai tapasztalatukkal, hátterükkel, szervező erejükkel és hitelükkel felbecsülhetetlen értékű úttörő munkát végezhetnek: bekapcsolódva és vezérlő szerepet
vállalva a prevenciós tevékenységekben, a lakosság közeli ellátások biztosításában és szervezésében.
támogató, szorosan koordinált lelkiismeretes munka nélkül semmi sem valósulhatott volna meg.
– Visszatekintve az elmúlt évek átalakítási folyamatára, az elért eredmény a menedzsment, a szakma, vagy a lelkiismeretes munka sikere? – Mindhárom, és még annál is több. A zirci példa, a zirci siker a közösség, illetve a közösségi összefogás jelképe. Ennek a közösségnek egyformán része a helyi önkormányzat – hiszen valamennyi kórházzal kapcsolatos döntés ellenszavazat nélkül kapott támogatást –, annak apparátusa, a Kórház szakmai gárdája és vezetése, a civilszervezetek, valamint a hatóságok. Természetesen kitartó, egymás tevékenységét
– Hogyan változik majd a környezet a jövőben, miután állami tulajdonba kerülnek? Ez olyan kérdés, amelyre ma a kórházi vezetők közül talán senki sem tud érdemi választ adni. Ami fontos és lényeges: a tulajdonosváltással nem váltották le a kistérség lakosságát, amelynek az egészségi állapota, igényei és szükségletei pusztán az államosítás következtében nem változtak – tehát az ellátást továbbra is biztosítani kell részükre, és ebben a helybéli egészségügyi intézménynek, a Kórháznak a szerepe és jelentősége minden józan megfontolás szerint megkerülhetetlen.
A megyei együttműködés céljairól dr. Rácz Jenőt, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatóját kérdeztük. – A Veszprém megyei ellátórendszer átalakításának tervezésekor olyan végeredményre számított, ami ma a zirci kórházat jellemzi? – Bár hat éve, 2006-ban még nem funkcióváltó kórházakról beszéltünk, az átalakítást kikényszerítő okok már akkor is egyértelműek voltak: a szakmai eljárásrend szerinti ellátást a rendelkezésre álló erőforrásokból a fragmentált struktúrában gazdaságosan nem lehet működtetni. Ennek megfelelően döntöttünk közösen a funkció átalakításáról, valamint tulajdonosi szintű integrációról. A siker titka volt, hogy a szakmai, a gazdasági és politikai érdekeket egyeztetni tudtuk. A lakossággal folytatott több szintű, folyamatos konzultáció révén meg tudtuk kötni a változtatáshoz szükséges kompromisszumokat. Nem leépítésről, hanem valódi funkcióváltásról beszélhettünk, hiszen az aktív feladatok megszüntetése Dr. Rácz Jenő helyett rehabilitációs, járóbeteg-ellátási, egynapos műtéti és sürgősségi fejlesztések történtek. Gazdaságilag is fenntartható struktúra és funkció került kialakításra, és végül, de nem utolsósorban a változtatáshoz szükséges fejlesztési források – nagyobbrészt uniós, korábban pedig címzett támogatás révén – rendelkezésre álltak. Nem elhanyagolható az sem, hogy a város vezetése a megyei vezetéssel összhangban tudott gondolkodni és cselekedni, és a két intézmény vezetése is az „egymásért” elvet alkalmazta a háborúskodás helyett. – Milyen példát mutat a magyar kórházak számára a megvalósult funkcióváltás? – Egyrészt megmutattuk, hogy jól is meg lehet csinálni azt, amit elméletben hangoztattunk. Másrészt az is bebizonyosodott, hogy a sikeres átalakításhoz nem elég a szándék és a lelkesedés, kellő mértékű invesztíció és hozzáértő kivitelező menedzsment nélkül nincs eredmény. Reméljük, hogy az érintett kórházak egy lehetséges alternatívaként elfogadják ezt az utat, de legalább ennyire fontos, hogy a döntéshozók is belássák: a felsorolt feltételek mind együttesen szükségesek a siker eléréséhez.
37 | Kórház 2012/5. MENEDZSMENT
kiszolgálása). Az informatikai fejlesztés keretében 35 új munkaállomás, szerverterem, korszerű, nagysebességű hálózat került telepítésre, valamint a kapcsolódó szoftverlicencek kerültek beszerzésre – továbbá kialakításra, bevezetésre és tanúsításra került az ISO 27001 Információ Biztonsági Irányítási Rendszer.
KÓRHÁZI VIZIT Kórház 2012/5. | 38
Helyben készül a citosztatikum LÓRÁNTH IDA
A nyugat-dunántúli nagytérség központi intézménye, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Európai Uniós forrásból megvalósuló fejlesztése, rekonstrukciós munkái a tervek szerint haladnak. A modern, új gyógyszertár és a hozzá tartozó laboratórium, a teljesen felújított Intenzív Osztály, Radiológiai Osztály és a helikopter-leszálló már üzemel, új helyre költözött a mellkas-sebészet. Az intézmény főigazgató főorvosával, dr. Tamás László Jánossal a várható feladatokról, a remélt finanszírozási változásokról beszélgettünk. – Korábban megyei önkormányzati tulajdonú és működtetésű, súlyponti intézmény volt a Petz Aladár kórház, ma pedig már az állam tulajdonában és kezelésében áll. Ön lát-e különbséget a két működtetési forma között, ha igen, milyent? A gyakorlatban mit jelentett a tulajdonosváltás? – A válaszban érdemes két tényezőt vizsgálni, amelyek közrejátszhattak az állami döntés meghozatalában. Az egyik a politikai cél, a másik az ágazat, illetve intézményeinek a tényleges működése. A politikai cél a jelen periódusban megvalósul, hiszen mind az önkormányzatok zöme, mind az állam egyazon elvek mentén funkcionál, így az egészségügy működtetésében politikai különbségek elvben semmilyen ellenérdekeltséget, ellentétet nem gerjesztenek. Ebből következik, hogy politikai szempontból pillanatnyilag nincs különbség a kórházak önkormányzati, illetve állami fenntartása között. Annak pontos okát, hogy a legfelsőbb politikai körökben miért született meg az egészségügyi intézmények állami kézbe vételének a szándéka, nem ismerjük, de a döntést mindenképpen hasznosnak látjuk. Az állam által működtetett egészségügy világszerte ismert fogalom, több országban alkalmazzák. Svédországban, az Arab-öböl menti államokban és a brit betegellátásban is az államilag működtetett egészségügy dominál. Arra, hogy Magyarországon miért volt szükség
az intézmények állami centralizációjára, talán a Semmelweis-terv adhat választ. Annak egyik célkitűzése az egészségügyi ellátás integrálása, a permanens ágazati forráshiány ellensúlyozása miatt elkerülhetetlenné váló erőforrás-koncentráció.
ködése szükséges. Megengedhetetlen, hogy ezek a kvalifikált szakemberek szétszórtan, egymástól teljesen függetlenül tevékenykedjenek az ország különféle, gyakran alacsony kapacitású intézményeiben. Erőiket ott kell koncentrálni,
Dr. Tamás László János Nyilvánvaló tény, hogy a magyar egészségügyben évről-évre kevesebb a szakorvos, a szakápoló, a képzett szakszemélyzet, ezért a rendszerben a munkaerőt úgy kell elosztani, hogy mindenki ott teljesítsen szolgálatot, ahol a szakértelmére a legnagyobb szükség mutatkozik. A korábbi ellátórendszerben a folyamatosan csökkenő szakemberlétszám ellenére szétaprózódott a szolgáltatás: túlságosan sok intézményben, túlságosan kevés orvos és szakszemélyzet teljesített szolgálatot, ami gyakran az ellátás minőségét veszélyeztette. Ebből következik, hogy egy magasabb színvonalon teljesítő rendszer működtetéséhez szükség van a szakmai erők összevonására. Egyre több az olyan szakterület, amelynek maradéktalan ellátásához specialisták közremű-
ahol munkájukhoz a megfelelő minőségű szakmai háttér, felszereltség is rendelkezésre áll. A Semmelweis-terv arra ösztönöz, hogy az ágazat működtetésére szánt szűkülő forrást a rendelkezésre álló eszközök és szakértelem segítségével minél hatékonyabban használjuk fel. Ennek egyenes következménye az erőkoncentráció, aminek végrehajtásához rendkívül komoly politikai akarat szükséges, mert számtalan lokális érdeket sérthetnek a változtatások. Valószínű, hogy a központi akarat érdekérvényesítő képességének az erősítését szolgálja az intézmények egységes állami fenntartásba vétele. Ennek előnyei a kórházak szempontjából ez idáig még nem mutatkoztak, ami érthető is, hiszen a szervezés, az átmenet fázisánál tartunk. Az igazi változásokra
– Rendelkezik arról információval, hogy mi lesz a sorsa az állami tulajdonba kerülő kórházak, rendelők épületeinek? Azok karbantartásáról, állagmegóvásáról, fejlesztéséről továbbra is a régi tulajdonos, az önkormányzat gondoskodik majd, mint azt az iskoláknál tervezik, vagy az egészségügyi intézményeknél ez másként lesz? – Az oktatási intézményekkel ellentétben a kórházak teljes mértékben, vagyis épületeikkel, felszerelésükkel együtt állami tulajdonba kerültek, vagyis a működtetésükkel kapcsolatos összes feladat az új tulajdonos hatáskörébe tartozik. A tulajdonost jelenleg az egészségügyi államtitkárság mellett a GYEMSZI képviseli. Utóbbi speciális igazgatóságai, amelyek a
vagyongazdálkodástól a jogszabályok kidolgozásáig minden területtel foglalkoznak, a kórházak által összegyűjtött adatok, javaslatok alapján majd létrehozzák a mindenki számára egységes és világos szabályzó rendszert. Annak keretein belül minden intézmény önálló egységként működhet majd. Ehhez azonban még szükség van a megfelelő jogszabályokkal alátámasztott háttér megteremtésére. – Ezt úgy értsem, hogy az új rendszerben is megmaradna a nagytérségi kórházak alá rendelt, úgynevezett kiskórházak menedzsmentjének a korábbi döntési önállósága? – A nagytérség a rendszer speciális egysége, amelynek élén az ellátás centrumaként a terület legmagasabb progresszivitási szintű kórháza áll, ehhez csatlakoznak a térségben működő kisebb fekvőbetegintézmények. A nagytérségi centrum pusztán szakmai irányító, és mint ilyen, nem foglalkozik például a kórházak üzemeltetéséhez kapcsolódó területekkel. Az adott térség betegeinek ellátása továbbra is a kisebb kapacitású városi, vagy az egykori megyei kórházakban történik, a centrumokban csak a magasabb felszereltséget, az alaposabb szaktudást igénylő eseteket látják majd el. A legmagasabb progresszivitási szintű kórház természetesen emellett ugyanúgy, mint eddig, ellát kevésbé komplikált eseteket is. Itt Győrben a kórház betegellátó kapacitásának körülbelül az öt százaléka igényli a legmagasabb szintű szolgáltatást. Ezek a betegek a saját problémáikra csak nálunk kaphatják meg az állapotuknak megfelelő ellátást. A nagytérségben természetesen működnek még olyan nagy kórházak, amelyekben bizonyos speciális szakmákat a 3-as progresszivitási szin-
A bokrétaavató ünnepség május 23-án
ten teljesítenek. Szombathelyen például nyolc, Zalaegerszegen és Veszprémben két-két szakmában. Ezeknek a szakmáknak a betegeit a megfelelő kórházba irányítjuk át. A kórházak betegforgalmi és egyéb, a gyógyítással összefüggő adatait egy-egy nagytérségen belül a GYEMSZI kihelyezett hivatalai, a TESZK-ek gyűjtik össze, és a helyi információk alapján tesznek majd javaslatokat. Monitorizálják az egyes intézmények működését, betegforgalmát, ellátási paramétereit, forrásfelhasználásait és javaslatot tehetnek a fejlesztések irányára. A kérdésre válaszolva, reményeink szerint mind a kisebb, mind a nagy intézmények esetében a menedzsment döntési önállósága, „autonómiája” szabályozott keretek között, de megmarad. A GYEMSZI várhatóan a szabályozást, ellenőrzést vonja hatáskörébe, illetve speciális menedzsment-döntéseket. – Amennyiben a monitorizált adatok anomáliákat mutatnak, akár változtathatnak is a jelenlegi nagytérségi határokon? – Pillanatnyilag rögzítettek a határok, hiszen két év munkája fekszik azok kialakításában, de az sem kizárt, hogy indokolt igények alapján esetleg módosítanak rajtuk a jövőben. Mindezt a gyakorlat tapasztalatai döntik majd el. – Több egészségpolitikus többször tett olyan kijelentést, miszerint a rendszer átalakításával párhuzamosan változik az intézmények finanszírozása is. Ez vajon mit jelent? Megszűnik a teljesítmény-alapú finanszírozás? – Azzal a realitással minden intézményvezetőnek számolnia kell, hogy az OEPforrások valószínűleg sem ma, sem a közeli vagy a távolabbi jövőben nem gyarapodnak majd. Az is nyilvánvaló, hogy egy adott forrásból bizonyos kórházak ellátásának finanszírozása csak úgy javítható, ha másoknak kevesebb jut belőle. Kérdés, hogy a döntéshozóknak lesz-e elegendő elhatározása, ereje ahhoz, hogy a rendszerben jelenleg is fennálló finanszírozási aránytalanságokat megszüntessék. Ma vannak olyan térségek, amelyek intézményeiben az ott végzett szakmai munkához képest indokolatlanul magas a finanszírozás forrása, máshol pedig jóval alacsonyabb, mint amennyit az adott kórház valódi teljesítménye igényelne. Némely kistérségben az egy betegre jutó kórházi, illetve járóbeteg-finanszírozás 2,5-3-szor magasabb, mint a más térségekben működő ellátóknál, holott ezt a különbséget semmi sem indokolja. Ha az új rendszerben sikerül megszüntetni ezeket az egyenlőtlenségeket, bizonyára
39 | Kórház 2012/5. KÓRHÁZI VIZIT
idén július 1-je után számíthatunk. Ami a kórházak működtetését, gazdálkodását illeti, ezek szempontjából az egységes, állami irányítás mindenképpen hasznosnak, előremutatónak mondható. A régi rendszerben szinte intézményenként különbözött az informatikai rendszer, a kontrolling-szabályozás, a működtetés teljes logisztikai háttere, ami hátráltatta a kórházak közötti kooperációt, az esetleges munkamegosztást, a hatékonyabb működtetést. Az új szabályozás egységesíti, országosan azonossá teszi ezeket a rendszereket, ennek révén gyorsabb, hatékonyabb, szervezettebb lehet a gyógyító munka. Az egységesített és központosított energia-, anyag- és eszközbeszerzések lehetőséget adnak arra, hogy kórházak nagyjából azonos feltételekkel jussanak a működtetésükhöz alapvetően szükséges szolgáltatásokhoz. Ettől olcsóbbá, egyszerűbbé válhat a rendszer működtetése. Az pillanatnyilag még nem jelenthető ki, hogy az ilyen fajta „uniformizálás” csak pozitív hatásokkal jár, az viszont már ma is megállapítható, hogy az intézmények azonos rendezőelv alapján való működtetése haszonnal járhat. A közös beszerzéseknek már most is látszanak az előnyei, természetesen veszélyeket is rejthet magában a rendszer. Utóbbiak kiküszöbölésére talán beiktathatók lesznek a megfelelő fékek. A kórházak beszállítóinak szemszögéből nézve a központosításnak számukra is pozitív hatása lehet, mert hosszútávon biztonságos, kiszámítható és talán fizetőképes piacot teremt. Egyelőre inkább a várható eredmények elemzésénél, a különféle teóriák hatásainak mérlegelésénél tartunk, a változások gyakorlatban való megnyilvánulásaira még várnunk kell. Abban reménykedem, hogy a később megmutatkozó eredmények kedvező hatással lesznek a hazai egészségügyi intézmények működésére.
KÓRHÁZI VIZIT Kórház 2012/5. | 40
lesznek olyan kórházak, amelyek a jövőben kisebb forrásból lesznek kénytelenek gazdálkodni, mások viszont a jelenleginél több támogatáshoz juthatnak. Vagyis, utóbbiak végre megkapják munkájukért azt a forrást, amelyért valójában megdolgoztak. A finanszírozási rendszer átala-
Az ünnepség résztvevői kítása előtt alaposan megvizsgálandó, hogy vajon egy adott intézmény tartósan mire fordítja az OEP-től érkező támogatást? Többségében olyan fekvőbetegek gyógyítására, akik elláthatók volnának a progresszivitás alacsonyabb szintjén is, az egynapos, vagy a járóbeteg-ellátás keretében, vagy pedig olyan pácienseket kezel, akik ténylegesen rászorulnak a kórházi bennfekvésre. Csupán ezeknek az adatoknak a részleteket is alaposan feltáró ismeretében érdemes változtatni a finanszírozás rendszerén. Nagyon fontos feladatnak tartom a nagytérségen belüli intézmények progresszivitási szintjének a meghatározását, majd ezt követően az abban foglalt elvek szigorú betartását. A szolgáltatás és a finanszírozás legfontosabb célja az, hogy a rendszerben minden beteg ott kapja meg a kezelését, ahol a saját állapota szempontjából a legmagasabb szintű ellátást kaphatja. Ez az érdeke az orvosnak és a betegnek egyaránt. Lehet persze, hogy a cél megvalósításánál el kell majd tekintenünk például olyan kényelmi szempontoktól, hogy a beteg otthonához mely intézmény van a legközelebb, de a magasabb színvonalú gyógyítás érdekében ezt meg kell tennünk. Ezeknek az elveknek pedig egyenes következménye, hogy a magasabb szintű, tehát drágább ellátást nyújtó kórházaknak több OEP forrás jár majd, mint az alacsonyabb progresszivitási szinteken dolgozóknak. Az a gyakorlat tovább nem folytatható, hogy például egy hárommilliós életmentő beavatkozásért az esetet ellátó kórház csupán egymilliós OEP-térítést kap, mert ez tovább növeli
az adósságállományt, és fékezi a jól felszerelt, minőségi ellátást nyújtó kórházak munkáját. Noha a konkrét elképzelések még ismeretlenek, feltételezhető, hogy a kórházi finanszírozás átalakításánál a HBCS alapú elszámolás mellett (esetleg helyette) megjelenik a tényleges teljesítményeket honoráló forrás. Ezzel az elvvel az ágazat szereplői közül szinte mindenki egyetért. – A Petz Aladár kórházban a tulajdonosváltás hozott valamilyen konkrét, gyakorlati változást? – Az állami kezelésbe vétel óta még rövid idő telt el, így azt mondhatom, hogy eddig minden a korábbi gyakorlat szerint működik. Eddig is sok beteget láttunk el, ezután is az történik majd. Legfeljebb, és ebben nagyon reménykedünk, a jövőben a magas színvonalú szolgáltatásoknak (nem úgy, mint korábban) a teljes mértékű OEP-ellentételezése is megérkezik hozzánk. A regionális központi kórház státuszhoz adottak voltak a körülményeink: nem kellett új osztályokat létrehoznunk, új épületrészeket megépítenünk. E kedvező adottságok ellenére úgy gondolom, hogy a kórházban van néhány szakterület, amelyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Ezek például a mellkas-sebészet, vagy az intenzív részleg. Utóbbi fejlesztésre szorult, hiszen a hazai kórházak közül nálunk volt a legrosszabb az arány az aktív és az intenzív ágyak száma között. Amellett, hogy a szükséges kiigazításokon folyamatosan dolgozunk, nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy megtartsuk a szakembereinket. – A több mint 11 milliárd forint értékű TIOP 2.2.7. pályázat is a kórház további fejlődését segíti. Jelenleg hol tartanak a teljesítésben? – Szépen haladunk, az építkezés folyamatos. A beruházás első két üteme már megvalósult. Épült egy új, 400 ágyas pavilon, a jelenleg szerkezetkész épületben év végére a kórház számos osztálya nyer majd elhelyezést. Ennek köszönhetően elmondható, hogy jövőre a kórház kapacitásának az egyharmada már teljes mértékben 21. századi körülmények között működhet. Már befejeződött a kórház „B” épületének rekonstrukciója, ahol megújult a radiológia mellett elhelyezkedő központi intenzív osztály is. Közben 20 ágyasra bővítettük a kórház intenzív kapacitását. Teljes körű épületgépészeti rekonstrukció és felület-felújítás valósult meg. A fűtési- és elektromos rendszer, a légtechnika, illetve a belső
burkolatok is megújultak. Az épületben helyeztük el Magyarország egyik legszebb és legmodernebb gyógyszertárát, amely korábban egy másik épületben működött. Hozzátartozik egy korszerű laboratórium is, amelyben a kórház daganatos betegeinek kemoterápiás gyógyszereit készítik. Az új épületrészbe kerül majd az új onkológiai centrum. Annak felszereléséhez jelenleg az onkológiai pályázat kiírására várunk. Az újonnan kialakítandó sürgősségi felvételi központ alapjaiban változtatja majd meg a kórház sürgősségi ellátásának a működését. Elkészült a helikopter-leszálló is, amely jeges-havas időben és éjszaka is alkalmas a mentőhelikopterek fogadására. – Az eddig említett 11 milliárdos pályázaton kívül vannak más, aktuális projektjeik is? – Sikeresen lezárult egy korábbi foglalkoztatási projektünk. Végső elszámolási szakaszban van a határon átnyúló magyar-szlovák projektünk, melyet 2011. évben valósítottunk meg. Számos apróbb pályázatunk teljesülése folyamatban van, emellett előkészítés alatt áll több, humánpolitikát érintő projekt. Ilyen például a szakorvosi- és szakdolgozói fejlesztési program. Ezenkívül aktuális még a rehabilitációs pályázatunk, melynek célja a térség gyermekpszichi-
A bokréta méltó helyére kerül átriai, pszichiátriai rehabilitációjának a fejlesztése, különös tekintettel annak ambuláns ellátására. Ebből a pályázati forrásból újítjuk meg a jelenleg Téten működő, 105 ágyas kapacitású pszichiátriai rehabilitációs részlegünket is. Folyamatban van a Perinatális Intenzív Centrum fejlesztésére irányuló projektünk, mely döntően eszközbeszerzésről szól és szorosan összehangolásra került a pólusprojekttel.
