JOGSZABÁLYOK. L. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 782 Ft ÁPRILIS 13. TARTALOM

L. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM

Ára: 782 Ft

2006. ÁPRILIS 13.

TARTALOM oldal JOGSZABÁLYOK 2006. évi XLV. törvény a mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7/2006. (III. 14.) NKÖM rendelet az „art” mozi-hálózat fejlesztésének támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6/2006. (II. 28.) NKÖM rendelet a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet módosításáról . . . . . . . KÖZLEMÉNYEK A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye a filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl . . . . . . A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye a filmalkotások analóg

761 767

773

775

JOGSZABÁLYOK 2006. évi XLV. törvény a mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény módosításáról* 1. § (1) A mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-ának 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. filmalkotás: a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírmûsort, az aktuális és szolgáltató magazinmûsort, a sportközvetítést, a beszélgetõ-mûsort (talk* A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el.

oldal vagy digitális hordozón (videoCD, CD-R, CDi, DVD) többszörözött példányonkénti terjesztése után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl . . . . . . Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (V 06-07) a vendéglátó-ipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl ORTT pályázati felhívás tervezet (Székesfehérvár R.) . . . ORTT pályázati felhívás tervezet (Kaposvár R.) . . . . . . . Az ORTT közleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közlöny zárása után érkezett közlemények . . . . . . . . . . A Nemzeti Kulturális Alap 3. számú Hírlevele

777

778 795 835 874 882 885

show), a játék- és vetélkedõmûsort, és a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet.” (2) A Tv. 2. §-ának 7. pontja az alábbi d) ponttal egészül ki: „d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot.” (3) A Tv. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás.” (4) A Tv. 2. §-ának 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

762

KULTURÁLIS KÖZLÖNY

„10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezményeket vehet igénybe, valamint az állam által kamattámogatás útján támogatott, mozgóképszakmai célokat szolgáló hitelek.” (5) A Tv. 2. §-ának 26. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzõi jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megilletõ szerzõi jogok, a szerzõi jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megilletõ szerzõi vagyoni jogok, a szerzõi jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megilletõ szerzõi vagyoni jogok, a szerzõi jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megilletõ felhasználási jogok, továbbá a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megilletõ jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek a kincstári vagyoni körbe tartoznak.” 2. § A Tv. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelõen kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételû filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésû kategóriák valamelyikébe: Magyar elemek

Forgatókönyvíró Zeneszerzõ Összesen

Producer Összesen 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás

Mellékszereplõk Összesen

b) Technikai munkatársak: Hangmérnök

2

Szakalkalmazottak

2

Munkások

15

6. Forgatási és utómunka: a) A filmalkotás elkészítésének helye Forgatási helyszínek

3

Forgatási laboratórium (negatív hívás és muszter készítés)

2

b) A forgatás céljára igénybe vett technika Kép

2

Világítás

1

Technikai szerkezetek

1

c) Hangi utómunka (keverés)

3

d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka Összesen

4 16

(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelõen kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételû filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésû kategóriák valamelyikébe: Magyar elemek

Elérhetõ pont

6

8

Figuratervezõ

4

4

Képes-forgatókönyv író

7

24

Rendezõ Zeneszerzõ

10 5

Összesen Filmelõállító cég

15

Producer

10 5 15

3 30 10 5

Összesen

15

3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás

10

4. Szereplõk (figurák hangjai)

3

5. Mûvészeti és technikai munkatársak: Képtervezõk és vezetõ képtervezõ

Operatõr

3

Háttértervezõ

Vágó

2

Animátorok

Díszlet- és látványtervezõ

2

Kifestõk

Jelmeztervezõ

2 1

10

2. Filmelõállító

15

5. a) Mûvészeti munkatársak:

Maszkmester

1

Összesen

Irodalmi könyv szerzõje

12

4. Szereplõk (képben vagy hangban megjelenõ): Fõszereplõk

Elérhetõ pont

1. Szerzõk:

2. Filmelõállító Filmelõállító cég

Magyar elemek

Elérhetõ pont

1. Szerzõk: Rendezõ

7. szám

Kompozitáló Összesen

10 4 10 7 3 34

7. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY Magyar elemek

Elérhetõ pont

6. Utómunkák Vágó

4

Hangmérnök

4

Összesen

8

(3) A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztõ filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelõen kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételû filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésû kategóriák valamelyikébe: Magyar elemek

Elérhetõ pont

1. Szerzõk Rendezõ

12

Forgatókönyvíró, szerkesztõ vagy dramaturg

8

Zeneszerzõ

4

Összesen

24

2. Filmelõállító Filmelõállító cég Producer

10 5

Összesen

15

3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás

13

4. Szereplõk (képben vagy hangban megjelenõ)

15

5. Mûvészeti és technikai munkatársak Operatõr

10

Hangmérnök

4

Vágó

3

Összesen

17

6. Forgatási és utómunka a) Forgatási helyszínek

6

b) A forgatás céljára igénybe vett technika

2

c) Hangi utómunka (keverés)

4

d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka

4

Összesen

16

(4) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb mûfajok esetében a (3) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által – a táblázat alapján értékelhetõ tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján – elérhetõ legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhetõ pontszámot 100%-nak tekintve, a 2. § 7. pontja

763

szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelõ százalékot. (5) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelõállító cég esetében a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy – ha ez a magasabb – a Magyarországon felmerülõ közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani. Ha a filmalkotás a filmelõállítón kívül legalább három magyar elem tekintetében pontot ér el, a filmelõállítónak az elérhetõ legmagasabb pontszámot kell adni.” 3. § A Tv. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film elõállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhet továbbá közvetett támogatásban az olyan televíziós film vagy filmsorozat, amely valós szereplõk és események elsõdlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera).” 4. § A Tv. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételû koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak az 50%-áig terjedhet. (2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, vagy a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 100%-áig terjedhet, ha az eredetileg magyar nyelven gyártott dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztõ film, kísérleti film vagy rövidfilm mûfajba tartozó, a kulturális sokszínûséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételû koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulás nem haladja meg az 50 millió forintot. (3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételû

764


koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulás nem haladja az 500 millió forintot. (4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínûsíthetõ, hogy a filmalkotás költségvetése a terjesztés során nem térül meg, és a filmalkotás az alábbi feltételek valamelyikének megfelel: a) alapja a magyar irodalom valamely alkotása, b) hozzájárul a magyar vagy az egyetemes kulturális, illetve tudományos örökség széles körû megismertetéséhez, c) a gyermekek kulturális fejlõdését, színvonalas szórakoztatását, illetve nevelését célozza, d) mûvészi vagy eredeti technikai koncepciója alapján a magyarországi audiovizuális kultúrát gazdagítja. (5) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 70%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg nem magyar nyelven gyártják, de témája és megvalósítása alapján hozzájárul a magyar kultúra külföldi népszerûsítéséhez, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételû koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulás nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértéket. (6) E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételû koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételû filmalkotásnak, és egyéb filmalkotásnak, amely magyar filmelõállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minõsíthetõ. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelõállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minõsíthetõ filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 3. § szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelõ hányadát. (7) A közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni. A támogató szervezet ennél magasabb arányt is elõírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott Magyarországon kívül költse el. (8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás magyar filmelõállító-

7. szám

ját a magyar filmalkotás elõállítójával megegyezõ jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.” 5. § A Tv. 14. §-ának (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:) „h) aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok külön jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg.” 6. § A Tv. az alábbi új 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § (1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntõ tisztségviselõinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezetõ tisztségviselõk, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint jelentõs befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. (2) Nem nyújtható közvetlen támogatás olyan filmalkotásnak, amelynek az Szjt. szerinti szerzõje a támogató szervezet támogatásokról döntõ vezetõ tisztségviselõje vagy annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója. (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet támogatásokról döntõ, vagy a támogatásra javaslatot tevõ tisztségviselõje nem vehet részt a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázóval õ vagy a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója munkaviszonyban, illetve személyesen, vagy az általa jegyzett gazdasági társaságon keresztül, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. (4) A támogató szervezet támogatásokról javaslatot tevõ tisztségviselõinek a pályázóval kapcsolatos személyi érintettségére vonatkozó körülményt a döntési javaslattal együtt közölni kell a támogató szervezet döntéshozóival. (5) Az összeférhetetlenségrõl a pályázat elbírálását megelõzõen az érintett tisztségviselõnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezetõ, vagy javaslattevõ tisztségviselõ az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik, vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszûnik. (6) Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérõ összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni.” 7. § (1) A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:) „a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,” (2) A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:)

7. szám


„d) azokat a filmalkotásokat, amelyek elõállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételû filmalkotás, vagy az egyéb filmalkotás elnevezésû kategóriák szerint besorolja,” (3) A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:) „e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja szerinti támogatási igazolást,” (4) A Tv. 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra módosul: (Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:) „h) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,” (5) A Tv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a)–e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A miniszter az Iroda tekintetében a Ket. szerinti felügyeleti szervnek minõsül.” 8. § A Tv. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § Az Iroda létrehozza és mûködteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.” 9. § A Tv. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. § (1) A hét tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következõ: a) kettõ, a média gyermekek fejlõdésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkezõ pszichológus végzettségû személy, b) kettõ, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkezõ pedagógus végzettségû személy, c) kettõ, a média gyermekek fejlõdésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkezõ felsõfokú végzettségû személy, d) a filmterjesztõk egy képviselõje. (2) Az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkezõ delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértõként részt vehet. (3) Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt tagokat, a d) pontban

765

megjelölt tagot a filmterjesztõk delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól.” 10. § A Tv. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „24. § (1) A filmterjesztõ köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotás minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhetõ módon feltüntetni. (2) Ha a filmterjesztõ az Iroda korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve, ha az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés hamis módon, vagy hiányosan kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztõt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelõs személyt vagy szervezetet a 33/A. §-ban meghatározott mértékû bírság megfizetésére kötelezi.” 11. § A Tv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az Iroda „art” minõsítést ad valamennyi terjesztésre kerülõ filmalkotásnak, a) amely mûvészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlõdéséhez, vagy b) amely nemzetközileg elismert, az Iroda által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült, vagy c) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentõsnek és magas mûvészi színvonalúnak ítél.” 12. § A Tv. 27. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében az Iroda nyilvántartást vezet) „b) az elõkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesülõ filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülõ filmalkotásokról.” 13. § (1) A Tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Nyilvántartásba vételét az Európai Gazdasági Térség tagállamának bármely állampolgára, a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel és ezzel egyidejûleg Magyarországon telephellyel rendelkezõ jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.” (2) A Tv. 28. § (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylõ jelenti be az Irodának.”

766


14. § (1) A Tv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Iroda nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek elõkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vesznek igénybe. A nyilvántartásba vételkor az Iroda megvizsgálja a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén értesíti a filmelõállítót, és az érintett támogató szervezeteket.” (2) A Tv. 29. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylõ jelenti be az Irodának.” (3) A Tv. 29. § (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Ezeket az adatokat külön jogszabályban meghatározott módon a filmterjesztõ jelenti be az Irodának.” 15. § A Tv. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „30. § Az Iroda nyilvántartásának adatai, különösen az államilag támogatott filmalkotások összköltségvetése, az állami támogatásra vonatkozó adatok, valamint a filmterjesztésre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatok közérdekû adatoknak minõsülnek és nyilvánosak, kivéve a személyes adatokat.” 16. § A Tv. 31. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § (1) Az Iroda minden olyan filmalkotást, amelynek elõállításához közvetlen állami támogatást igényelnek, a filmelõállító kérelmére, a törvény alapján besorolja az alábbi kategóriák alapján: a) magyar filmalkotás, b) magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, c) egyéb magyar részvételû filmalkotás, d) egyéb filmalkotás. (2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást az Iroda a filmelõállító által az Irodához benyújtott, a külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el. A nemzetközi egyezmény által elõírt koprodukciós igazolást az Iroda állítja ki, az egyezményben meghatározott eljárás szerint. (3) Az Iroda a filmelõállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésén belül a Magyarországon felmerülõ közvetlen filmgyártási költségek összegét. A támogatási igazolás kiadásakor ellenõrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegbõl levonja.” 17. § A Tv. a következõ 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § (1) A 24. § (2) bekezdésében meghatározott bírság összege tízezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. Az Iroda a bírság megállapításakor figyelembe veszi, hogy a filmalkotás korhatárjelzés nélkül, vagy szabálytalan korhatárjelzéssel került-e meghirdetésre, illetve

7. szám

bemutatásra, a jogszabálysértõ közlés milyen nyilvánosságot kapott, valamint azt, hogy a filmalkotást a kiskorúak védelme érdekében melyik kategóriába kellett besorolni. (2) A 28. § (4) bekezdésében, valamint a 29. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Iroda a támogatást igénylõvel szemben háromezertõl harmincezer forintig terjedõ bírságot szabhat ki. (3) A 29. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Iroda a filmterjesztõvel szemben tízezertõl százezer forintig terjedõ bírságot szabhat ki. (4) A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minõsül. A befolyt bírságot mozgóképszakmai célokra kell fordítani.” 18. § A Tv. 35. § (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésbõl befolyt bevétel felosztásának módját a Kormány rendeletben állapítja meg.” 19. § A Tv. 37. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének szabályait, valamint a terjesztésbõl befolyt bevétel felosztásának módját.” 20. § A Tv. 38. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Létre kell hozni a MAFILM Rt.-nél 1 darab – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 185. § (2) bekezdése szerinti – szavazatelsõbbségi jogot biztosító részvényt, a Magyar Filmlaboratórium Kft. esetében pedig 1 darab 100 ezer forint névértékû eltérõ tagsági jogot biztosító üzletrészt, amelyek az állam tulajdonában maradnak. E tagsági jogokat kivéve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. pénzbeli térítés nélkül átadja a MAFILM Rt. részvényeit, valamint a Magyar Filmlaboratórium Kft. üzletrészeit a Magyar Mozgókép Közalapítvány részére. A vagyonátadás részletes feltételeit és a szavazatelsõbbségi jog tartalmát a Kormány határozza meg.” 21. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2006. április 1-jén lép hatályba. (2) Az 1. § (5) bekezdése, a 18. §, a 19. § és a 20. § e törvény kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, ugyanebben az idõpontban hatályát veszti a Tv. 35. §-ának (3) bekezdése, valamint a 37. § (2) bekezdésének b) pontja. 22. § E törvény támogatási és besorolási szabályait a törvény hatálybalépését követõen benyújtott támogatási és besorolási kérelmek esetében kell alkalmazni.

7. szám


767

23. § (1) E törvény hatálybalépésével a Tv. 14. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

3. §

(2) A Tv. e törvény 4. §-ával módosított 13. §-ának (1)–(5) és (7) bekezdése 2007. június 30-án hatályát veszti.

(1) A pályázaton önkormányzatok vehetnek részt. Pályázatot nyújthatnak be a) azok az önkormányzatok, amelyek a fejleszteni kívánt mozi vagy a mozit tulajdonló gazdasági társaság többségi tulajdonosai (fenntartók), vagy b) azok az önkormányzatok, amelyek vállalják, hogy a más tulajdonú mozi mûködéséhez a pályázat megvalósulását követõ három évben folyamatosan, az éves mûködési, üzemeltetési költségek legalább 15%-át biztosítják.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

A nemzeti kulturális örökség minisztere 7/2006. (III. 14.) NKÖM rendelete az „art” mozi-hálózat fejlesztésének támogatásáról A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5. számú mellékletének 12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az „art” mozi-hálózat fejlesztését szolgáló elõirányzat felhasználására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából a következõket rendelem el: 1. § (1) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) a Tv. 5. számú mellékletének 12. pontjában meghatározott 100 millió Ft támogatási elõirányzatot az e rendeletben elõírt pályázati eljárás (a továbbiakban: pályázat) útján osztja el a támogatottak között. (2) A támogatás visszatérítési kötelezettség nélküli juttatás, amely az e rendeletben és a pályázati felhívásban meghatározott módon, csak a pályázati támogatást elnyerõ fejlesztésekre használható fel. 2. § A pályázat célja, hogy a) elõsegítse az „art” mozik korszerûsítését és ezáltal a nézõi igények magas technikai színvonalon való kielégítésének lehetõségét, ideértve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek a középületek akadálymentesítésére vonatkozó rendelkezései megvalósulását; b) elõsegítse a helyi önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) által fenntartott vagy támogatott mozik olyan fejlesztéseinek megvalósulását, amelyek a filmszínházak mûszaki, illetve kényelmi feltételeire vonatkozó nemzetközi paraméterek kialakítását szolgálják; c) a fõvároson kívül az ország más településein is lehetõséget teremtsen a magyar és európai, illetve az egyéb „art” besorolású filmalkotások megfelelõ körülmények között történõ bemutatására, és ezzel ösztönözze e filmek széles körû terjesztését; d) segítse több éves mozi-fejlesztési program keretében az „art” mozik korszerûsítését, illetve kialakítását.

(2) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a fejleszteni kívánt mozit a Nemzeti Filmiroda az „art” mozik minõsítésének, valamint a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeirõl szóló 24/2004. (XII. 8.) NKÖM rendelet ( a továbbiakban: „art” mozi rendelet) alapján „art” mozinak minõsítette. 4. § (1) Támogatás csak olyan fejlesztéshez adható, amelynél a fejlesztés bekerülési összegének legalább 25%-át a pályázó saját forrásból biztosítja. (2) Megkezdett, illetve folyamatban lévõ fejlesztéshez, beruházáshoz támogatás nem adható, kivéve a 2003., 2004. vagy 2005. évi „art” mozi pályázat keretében támogatásban részesített azon mozikat, amelyek a korábban vállalt fejlesztést idõarányosan teljesítették. A pályázat szempontjából megkezdett beruházásnak minõsül az, amelynél a pályázatban szereplõ bármely kiviteli munkafázis elkezdõdött vagy a kivitelezésre szerzõdést kötöttek. (3) Többéves fejlesztési program esetén a 2003., 2004. vagy a 2005. évi pályázaton vállalt önrész összege a jelen pályázaton önrészként beszámítható, ha a korábban támogatott fejlesztés önrészének összege eléri a pályázatban szereplõ fejlesztés összegének 25%-át. (4) Pályázni a 2006. évben megvalósuló fejlesztéssel, több éves fejlesztési program esetén annak önállóan is mûködõképes ütemével lehet. A támogatás szempontjából a fejlesztés bekerülési összege nem tartalmazhatja a pályázat beadási határidejét megelõzõ hat hónapnál régebben a fejlesztéssel összefüggésben felmerült tervezési és elõkészítési költségeket. A fejlesztés bekerülési összegébe beszámítható a pályázat beadási határnapját megelõzõ hat hónapon belül a fejlesztéssel összefüggésben felmerült tervezési, építési engedélyezési díj, továbbá a lebonyolítás díja, amely a pályázói saját forrás részeként elismerhetõ, kivéve, ha ezeket a díjakat és költségeket a pályázó 2005-ben elnyert állami támogatásból fedezte. 5. § (1) Támogatás igényelhetõ:

768


a) a fejleszteni kívánt mozi meglévõ vetítõterme mûszaki, kényelmi feltételeinek fejlesztéséhez, ezen belül az alábbi fejlesztések együttes vagy önálló megvalósítására: aa) megfelelõ kényelmû székek beszerelése, ab) megfelelõ minõségû és paraméterû vászon beszerelése, ac) megfelelõ minõségû audiovizuális technika (vetítõberendezés, DVD-, videokivetítõ hangberendezés) beszerelése, ad) megfelelõ minõségû fûtõ- és légkondicionáló berendezés beszerelése; b) a mozi számítógépes jegykiadó rendszerének, illetve internetes kapcsolatának kialakításához; c) a mozi belsõépítészeti átalakításához többletszolgáltatások – így különösen büfé, kávézó, videotéka, illetve DVD-kölcsönzõ – bevezetése céljából; d) a mozi egyéb szolgáltatásainak – így különösen az elõcsarnok, a mellékhelyiségek, a ruhatár, a mozi közmû és épületgépészeti rendszerének – fejlesztéséhez; e) a mozi homlokzatának, külsõ falainak felújításához; f) a mozi elektronikus vetítési technikájának kialakítására, fejlesztésére, ha a mozi már rendelkezik kifogástalan mûszaki állapotú 35 mm-es vetítõtechnikával, g) a különbözõ fogyatékossági csoportok speciális igényeinek megfelelõ akadálymentesítési munkálatokra. (2) Az (1) bekezdésben szereplõ fejlesztési céloktól való eltérést csak kivételesen, a pályázatban leírt fejlesztés sajátosságaival indokolt esetben fogadhat el a Bíráló Bizottság (9. §).

6. § A támogatás nem haladhatja meg a bekerülési költség 75%-át, felsõ határa pályázatonként a 20 millió Ft-ot.

7. § A pályázatnak tartalmaznia kell: a) tartalomjegyzéket a benyújtott dokumentumokról; b) a rendelet 1. számú mellékletét képezõ kitöltött pályázati adatlapot; c) a jelen rendelet 2. számú melléklete szerint az igényelt támogatás összegének kiemelt elõirányzatok szerint bontását; d) a pályázó nyilatkozatát az alábbi kérdésekben: da) a fejleszteni kívánt mozit, illetve mozitermet a pályázó a fejlesztés igazolt befejezésétõl számított öt éven keresztül az „art” mozi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelõen „art” moziként mûködteti, db) a mozi tulajdonjogának vagy üzemeltetési jogának átadása esetén úgy köt szerzõdést az új tulajdonossal vagy üzemeltetõvel, hogy a pályázatban meghatározott feltéte-

7. szám

lek a da) pontban megjelölt határidõ leteltéig az új tulajdonost, illetve üzemeltetõt is kötelezzék; dc) ha a pályázó nem tulajdonosa a fejleszteni kívánt mozinak, a tulajdonosnak a da), db), dd) pontok szerinti tartalmú nyilatkozatát; dd) ha az önkormányzat pályázati jogosultsága nem tulajdonjogon, hanem a mozi támogatásán alapul, az önkormányzat által kiadott kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolni kell, hogy a mozi részére e rendelet 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az önkormányzat támogatást biztosít. A 2003., 2004. vagy 2005. évi pályázaton nyert önkormányzatoknak ilyen nyilatkozatot nem kell csatolniuk; e) a pályázó szöveges indokolását a tervezett fejlesztés céljáról, annak esetleges hosszabb távú mozifejlesztési tervvel való összefüggésérõl, illetve arról, mindez miként illeszkedik az önkormányzat kulturális területre vonatkozó fejlesztési terveihez; f) a fejleszteni kívánt mozi ingatlan tulajdonjogának igazolását; g) a fejlesztés pénzügyi hátterének bemutatása céljából: ga) a pályázónak a saját forrásrész biztosítására vonatkozó igazolását: gb) egyéb külsõ, illetõleg helyi hozzájárulás esetén – hat hónapnál nem régebbi és a 2006. évre érvényes – kötelezettségvállalási nyilatkozatot a hozzájáruló részérõl; gc) a fejlesztés megvalósításához rendelkezésre álló, pályázaton kívüli központi költségvetési forrás fedezetigazolását; gd) a fejlesztésre vonatkozó költségvetési tervet; ge) a fejleszteni kívánt mozi üzemeltetésére vonatkozó üzleti tervet; gf) megvalósíthatósági tanulmányt, amely a fejlesztés szakmai, gazdaságossági, pénzügyi és mûködtetési feltételeit mutatja be, különös tekintettel arra, hogy a mûködtetés milyen reális piaci igényeken alapul, illetve miként illeszkedik a településen, illetve annak körzetében már mûködõ mozi szolgáltatásokhoz; h) a fejlesztés mûszaki hátterének bemutatása céljából: ha) tervjegyzéket; hb) mûszaki leírást; i) ha a mozi a 2003., 2004. vagy 2005. évben az „art” mozi pályázat keretében fejlesztési támogatásban részesült, csatolni kell a korábbi pályázat megvalósításáról szóló szakmai beszámolót, melynek tartalmaznia kell a korábbi pályázati cél leírását és annak tényleges kivitelezését; j) igazolást arról, hogy a fejleszteni kívánt mozit a Nemzeti Filmiroda az „art” mozik minõsítésének, valamint a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeirõl szóló 24/2004. (XII. 8.) NKÖM rendelet alapján „art” mozinak minõsítette.

7. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 8. §

(1) A pályázatot egy eredeti és négy másolati példányban az önkormányzat székhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságaihoz, illetve a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani 2006. április 28-áig. (2) Az Igazgatóság a pályázatokat megvizsgálja és hiányos pályázat esetén a benyújtást követõ 8 napon belül haladéktalan hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. (3) Az Igazgatóság a felülvizsgált pályázatok egy eredeti és három másolati példányát 2006. május 20-áig továbbítja a minisztériumnak.

9. § (1) A pályázatok értékelésére és javaslattételre a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) Bíráló Bizottságot hoz létre. (2) A Bíráló Bizottság tagjai megbízási díjban részesülnek, illetve megbízási jogviszonyban állnak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával. A megbízási díj mértékét a miniszter állapítja meg.

769

(2) A Bíráló Bizottság munkájához szakértõket vehet igénybe. A szakértõk ezért a tevékenységükért külön díjazásban nem részesülnek.

11. § (1) A Bíráló Bizottság a javaslatát a pályázatok hozzá való beérkezésétõl számított 30 napon belül készíti el. (2) A Bíráló Bizottság a javaslatát jegyzõkönyvben rögzíti.

12. § A pályázat alapján nyújtható támogatásról a Bíráló Bizottság javaslata alapján a miniszter 2006. július 7-éig dönt.

13. § (1) A minisztérium a támogatási döntést 2006. július 10-éig közzéteszi a minisztérium honlapján. (2) A támogatásban részesült önkormányzatokat a minisztérium írásban is tájékoztatja.

10. § 14. § (1) A bírálatra alkalmas, tartalmilag és formailag megfelelõ pályázatokat a Bíráló Bizottság részletesen elbírálja és a bírálatakor elõnyben részesíti azt a pályázót, amely a) a 2003., 2004. vagy 2005. évi „art” mozi pályázat során több évre szóló fejlesztési programot nyújtott be, és pályázatát a Bíráló Bizottság a 2005. évben támogatásban részesítette, a pályázó pedig annak idõarányos részét sikeresen megvalósította; b) a mozi egyes részeit vagy szolgáltatásait érintõ fejlesztésre kér támogatást, de a fejlesztés többéves korszerûsítési vagy átalakítási terv része, amely a pályázatban meghatározott minõségi paraméterekkel rendelkezõ „art” mozi kialakításához vezet; c) a fejlesztéssel nemcsak az adott település, hanem annak vonzáskörzetében lakók filmigényét is kielégíti; d) ,,art” mozi fejlesztési koncepciója kialakítása során figyelembe veszi a település piaci adottságait, várható fejlõdési irányát és ennek alapján a gazdaságos mûködtetés valószínûsíthetõ feltételeit; e) többéves „art” mozi üzemeltetési gyakorlattal rendelkezik; f) a 4. § (1) bekezdésében meghatározottnál nagyobb mértékû önrész biztosítását vállalja.

(1) A minisztérium a támogatott pályázóval – a támogatás igénybevételérõl, felhasználásának feltételeirõl, folyósításának ütemezésérõl, rendeltetésszerû felhasználásának ellenõrzésérõl és elszámolásáról, valamint a szerzõdésszegés jogkövetkezményeirõl, az elállás jogáról – szerzõdésben állapodik meg. (2) A támogatási összeg vagy annak részletei folyósítására a támogatott pályázóval kötött szerzõdés alapján kerülhet sor. (3) A kedvezményezett a támogatási összegbõl finanszírozott beszerzéseit a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályi elõírások szerint köteles megvalósítani.

15. § A minisztérium utalványozás céljából a támogatásban részesült önkormányzatok és a részükre jóváhagyott és kifizetendõ támogatás összegének jegyzékét, valamint a támogatási szerzõdés egy-egy példányát megküldi a Belügyminisztériumnak.

770

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 16. §

(1) A támogatásban részesült önkormányzat köteles biztosítani, hogy a támogatás az e rendeletben elõírt célra kerüljön felhasználásra. (2) Az önkormányzat a fejlesztés befejezését követõ 15 napon belül értesíti a minisztériumot a fejlesztés befejezésérõl, és köteles lehetõvé tenni a megvalósítás helyszíni ellenõrzését. (3) Az önkormányzatnak biztosítania kell a rendelkezésre bocsátott támogatás elkülönített kezelését és analitikus nyilvántartását annak érdekében, hogy a támogatás tényleges felhasználása ellenõrizhetõ legyen. (4) Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról a tárgyévben december 31-ei határnappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. A központi támogatás tárgyév december 31-én feladattal terhelt maradványával úgy köteles elszámolni, hogy a fel nem használt támogatás a központi költségvetésbe a tárgyévet követõ június 30-áig visszafizetésre kerüljön.

7. szám

(6) A támogatások felhasználását alkalomszerûen, helyszíni ellenõrzés keretében a minisztérium illetékes szakfõosztálya is ellenõrizheti. (7) A pályázati rendszerrel, a támogatások folyósításával, teljesítésével, ellenõrzésével, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatosan e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az „art” mozi-hálózat fejlesztésének támogatásáról szóló 6/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet hatályát veszti.

(5) A támogatások igénybevételének és az elszámolás szabályszerûségének vizsgálatát az Igazgatóságok végzik.

Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

1. számú melléklet a 7/2006. (III. 14.) NKÖM rendelethez Pályázati adatlap A pályázati téma megnevezése: „Art” mozik korszerûsítésének támogatása 2006. Fejezeti száma: 2005. évi CLIII. törvény IX. fejezet (Helyi önkormányzatok támogatása), 2. cím, 12. alcím, „Art” mozi-hálózat fejlesztésének támogatása elõirányzat. Fõosztály megnevezése: Audiovizuális Fõosztály „Art” terem kialakítása „Art” mozi/terem felújítása, korszerûsítése (A fentiek közül valamelyikbe sorolja be pályázatát! Aláhúzással jelezze!) 1. A pályázó önkormányzat adatai 1.1. Az önkormányzat megnevezése: ............................................................................................................................... 1.2. Székhelye: irsz.: megye: ………………………………… helység: …………………………...... út, utca: ………………………………………… házszám: .................................................................................. 1.3. Levelezési címe: irsz: megye: …………………………… helység: ............................................. út, utca: ………………………………………… házszám: .................................................................................. 1.4. Telefonszáma: ........................................................................................................................................................... 1.5. Faxszáma: ....................................................... E-mail címe: .................................................................................. 1.6. Adószáma:

-

-

1.7. TB száma/vagy TB azonosító száma: .......................................................................................................................

7. szám


771

1.8. Számlavezetõ bank megnevezése, címe: ................................................................................................................... 1.9. Önkormányzat bankszámlaszáma: 1.10. KSH azonosító: ....................................................................................................................................................... 1.11. PIR törzsszáma: ....................................................................................................................................................... 2. A megvalósítással kapcsolatos adatok 2.1. A pályázati cél megnevezése és rövid ismertetése (Részletes megvalósítási terv a melléklet részét képezi): ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................... megye: ...................................................................................................... 2.2. Megvalósítás helye: irsz.: helység: …………………………... út, utca: ………………………………………… házszám: ……………… 2.3. A megvalósító intézmény megnevezése: .................................................................................................................. megye: .................................................................................... 2.4. A megvalósító intézmény címe: irsz: helység: …………………………... út, utca: ………………………………………… házszám: ……………… 2.5. A megvalósító intézmény adószáma:

-

-

3. Az igényelt támogatással kapcsolatos adatok 3.1. A megvalósítás teljes költségigénye (általános forgalmi adóval együtt) (ezer Ft):

………………………

3.2. Megvalósításhoz meglévõ saját forrás összege (ezer Ft):

………………………

3.3. Más forrásból rendelkezésre álló összeg (ezer Ft):

………………………

.................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................... 3.4. Igényelt támogatási összeg (ezer Ft): ……………………… Jelen pályázat keretében igényelt támogatás összegének részletezése (ezer Ft-ban): 3.5. Személyi juttatások:

………………………

3.6. Munkaadókat terhelõ járulékok:

………………………

3.7. Dologi kiadások:

………………………

3.8. Mûködési kiadások összesen:

………………………

3.9. Felújítás:

………………………

3.10. Beruházás:

………………………

3.11. Felhalmozási kiadások összesen:

………………………

3.12. Támogatás összesen:

………………………

4. A pályázati cél megvalósításának adatai Tervezett kezdõ idõpontja: 2006. év …………………… hó ………… nap Tervezett befejezõ idõpontja: 200... év …………………… hó ………… nap 5. Pályázati megbízott neve, (munkahelyi) címe, beosztása: ........................................................................................... ........................................................................................................................................................................................ 6. Telefonszáma: .............................................................................................................................................................. 7. Faxszáma:

………………….......................... E-mail címe: ....................................................................................

772


7. szám

8. Pályázatért felelõs neve, beosztása: ............................................................................................................................. 9. Szerzõdést aláíró(k) neve, beosztása: ........................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................... 10. Utalványozó(k) neve, beosztása: ................................................................................................................................ ...................................................................................................................................................................................... ……………………………, 2006. év ……………………… hó ………… nap P. H. .......................................................... a pályázó (cégszerû) aláírása* Mellékletek: ............ db * A cégszerû aláírásnál a neveket írógéppel vagy nyomtatott nagybetûkkel is szíveskedjenek feltüntetni.

2. számú melléklet a 7/2006. (III. 14.) NKÖM rendelethez A támogatás összegének elõirányzatok szerinti bontása Támogatást igénylõ neve: címe: telefonszáma: 1. Személyi juttatások: megbízási díjak, szakértõi díjak, mûszaki ellenõr díja, egyéb megbízásos jogviszonyban végzett díjak, napidíj stb. 2. Személyi juttatás járuléka: TB, EHO, munkaadói 3. Dologi kiadások: anyagok és készletvásárlás (pl. alkatrészek, szerszámok, szakmai készletek stb.) szolgáltatás (pl. nyomdai költség, telefon, posta, szállítási díjak, utazási költség) 4. Felhalmozás: szakmai eszközök, gépek, berendezések-felszerelések vásárlása stb. 5. Visszaigényelhetõ áfa összege: Megjegyzés: Amennyiben áfa levonási joguk van a programmal kapcsolatban, úgy támogatást csak az áfával csökkentett költségeikre igényelhetik. Nyilatkozat: Az intézmény áfa-visszaigénylésre

– jogosult – nem jogosult

......................., 2006. ............ hó ....... nap P. H. ............................................................. cégszerû aláírás

7. szám


A nemzeti kulturális örökség miniszterének 6/2006. (II. 28.) NKÖM rendelete a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. § o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

773

b) a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatoknak pályázati úton történõ felhasználását szabályozó miniszteri rendelet, illetve c) egyedi döntések alapján nyújtható támogatás.” 2. § Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 3. §

1. § A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. § Az 1. §-ban meghatározott felhasználási célok, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 87. §-a hatálya alá tartozó támogatások keretei között a) külön jogszabályban meghatározott eljárási rend,

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 9/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

Melléklet a 6/2006. (II. 28.) NKÖM rendelethez [Melléklet a 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelethez] Fejezeti kezelésû elõirányzatok Alcím száma

Alcím megnevezése

Felhasználási cél

30

Beruházás

Kulturális célú beruházások támogatása, így különösen: a) múzeumok, mûemléki épületek, emlékhelyek rekonstrukciója, b) vári, palotai rekonstrukciók, c) kulturális tevékenységek beruházásai, d) külföldi kulturális intézetek bõvítése, rekonstrukciója, kiépítése, e) örökségvédelmi fejlesztések.

31

Kulturális feladatok és szervezetek támogatása

Kulturális feladatok, intézmények és szervezetek támogatása, így különösen: a) szellemi örökségünk megõrzése, védelme és támogatása, b) hitelfelvételhez kapcsolódó kiadások, c) a kulturális szaktörvénybõl adódó feladatok és kötelezettségek ellátása, d) modern, a III. évezred kihívásainak megfelelõ multifunkcionális kulturális és mûvészeti központtal (Mûvészetek Palotája) kapcsolatos feladatok ellátása, e) a kulturális tevékenységet folytató gazdasági, közhasznú társaságok támogatása, f) nemzeti történelmünk kutatása, bemutatása, illetve kulturális örökségi értékeink megõrzése érdekében egyes kiemelt kulturális és mûvészeti jellegû közérdekû célok megvalósítását szolgáló (köz)alapítványok támogatása, g) közgyûjtemények modernizációja, mûködésének támogatása, h) nemzeti kulturális intézményeink felújítása mûködésük és a kulturális örökség védelme biztosítása érdekében, i) a filmszakma támogatása, j) kulturális intézmények és szövetségek támogatása, k) hazai és külföldi kulturális, örökségi rendezvények támogatása, l) a helyi társadalom közösségi, kulturális, mûvelõdési életéhez és tevékenységéhez szükséges intézmények és szervezetek támogatása a kulturális esélyegyenlõség fokozása érdekében, m) világörökségi értékeink bemutatása és fejlesztése, n) magyar néphagyományok értékeinek kutatása, nemzetközi megismertetése, az európai folklór hagyományainak hazai bemutatása.

774 Alcím száma

KULTURÁLIS KÖZLÖNY Alcím megnevezése

7. szám Felhasználási cél

32

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés

A közkultúra és a kulturális vidékfejlesztés támogatása, így különösen: a) kulturális nagyrendezvények, múzeumi és levéltári szakmai programok támogatása, b) közkincs program megvalósítása, c) a jövõ könyvtára: a könyvtár a jövõ program támogatása, d) levéltár és nyilvánosság kapcsolatának erõsítése, e) ifjúsági zenekarok mûködési támogatása, f) program megvalósítása a népi kultúráért, helyi kezdeményezések, rendezvények támogatásáért, díjak, címek adományozásáért.

33

Magyar kultúra külföldön, kultúránk az EU-ban és a nagyvilágban

A magyar kultúra bemutatása külföldön, így különösen: a) nemzetközi mûvészeti együttmûködés és munkatervbõl adódó feladatok támogatása, b) Európai Unióval kapcsolatos feladatok támogatása.

34

Hazai mûvészeti fesztiválok és nagyrendezvények, mûvészeti tevékenység támogatása

A mûvészeti és a kulturális élet területein jelentkezõ feladatok és kiemelt programok támogatása, így különösen: a) kulturális örökségi értékeink megóvása és közkinccsé tétele, b) nemzeti évfordulós megemlékezések támogatása, a Nemzeti Örökség Program megvalósítása, c) mûvészeti alkotótevékenység támogatása, d) könyvszakmai kamattámogatás.

35

Civil és nonprofit kulturális szervezetek Kulturális jellegû civil és nonprofit szervezetek támogatása, így különösen: támogatása a) a civil társadalom fejlesztése a kultúra, az örökség és a mûvészet területein, beleértve a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket, valamint a határon túli magyarságot is, b) a tudományos ismeretterjesztés és ismeretszerzés fenntartása, c) a nemzeti nyelv ápolása, d) a népfõiskolai mozgalom fenntartása.

36

Magyarországi Zsidó Örökség Közala- Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány közérdekû feladatának megvalósípítvány támogatása tása.

37

Audiovizuális archívum kialakítása

A Nemzeti Audiovizuális Archívum kialakításának támogatása a nemzeti kulturális örökség digitalizálása és telematikai fejlesztése érdekében.

39

Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások

Egyházak tevékenységének, mûködésének támogatása, így különösen: a) egyházi közgyûjtemények és közmûvelõdési intézmények támogatása, b) egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, c) hittanoktatás támogatása, d) egyházi alapintézmény-hálózat mûködésének támogatása, e) átadásra nem került egyházi ingatlanok utáni járadék, f) egyházi személyek jövedelempótléka, g) Egyházi Kulturális Alap, h) egyházi kulturális emlékek megõrzésének, felújításának támogatása.

42

Kárpát-medencei magyar kultúra támo- A határon túli magyar kultúra támogatása, így különösen: gatása a) az épített örökség megóvása és helyreállításának támogatása, b) a magyar színházak támogatása, c) a közmûvelõdés, a könyvkiadás támogatása, d) a mûvészek támogatása.

7. szám


KÖZLEMÉNYEK A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye a filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 90. § (1) és 66. § (3) bekezdése, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. § (7) bekezdése alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a filmalkotások sugárzással vagy egyéb módon történõ nyilvánossághoz közvetítésének, valamint egyes nyilvános elõadással történõ felhasználásának díját és a felhasználás egyéb feltételeit:

áthárította a felhasználóra, mely utóbbi esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni (a továbbiakban egységesen: jogdíjfizetésre kötelezett). A jogdíjfizetésre kötelezett mentesül a FilmJus-nak történõ jogdíjfizetés alól, ha a szerzõkkel kötött szerzõdéssel igazolja, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk az adott felhasználás után egyedi megállapodás alapján jogdíjban részesülnek, vagy azt, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk kifejezetten lemondtak az adott felhasználás után õket megilletõ jogdíjról. 2. Filmalkotások nyilvánossághoz közvetítése után fizetendõ jogdíjak 2.1. A jogdíj mértéke 2.1.1. A jogdíjfizetésre kötelezett a filmalkotásnak az 1.3. pont szerinti nyilvánossághoz közvetítéséért a filmelõállító 2.3.1. pont szerinti nettó (ÁFÁ-t nem tartalmazó) bevétele 15%-ának megfelelõ, de legalább az alábbiakban meghatározott sugárzásonkénti percenkénti összegû jogdíjat köteles megfizetni:

1. A jogdíjközlemény személyi és tárgyi hatálya 1.1. A jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó filmszerzõk: rendezõ, forgatókönyvíró (eredeti mû írója), operatõr és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotók. 1.2. A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak a magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhelyû filmelõállító által elõállított) filmalkotásoknak az 1.3. pontban meghatározott nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõk. 1.3. A 2. pontban megállapított jogdíjak az 1.2. pontban meghatározott filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítésére (a továbbiakban: nyilvánossághoz közvetítés) tekintettel fizetendõk. Nem értendõ ide az a felhasználás, amikor filmalkotásokat lehívásra tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé [Szjt. 26. § (8) bekezdés, második mondat], illetve a filmalkotások egyidejû továbbközvetítése [Szjt. 28. § (2) bekezdés]. 1.4. Filmalkotások nyilvánossághoz közvetítése esetén a jogdíjközlemény hatálya alá tartoznak különösen a Magyar Televízió archívumából más mûsorszolgáltatók által átvett filmalkotások. Nem tartozik a jogdíjközlemény hatálya alá a televízió – szervezet által elõállított filmalkotásoknak az elõállító televízió – szervezet által történõ nyilvánossághoz közvetítése. Az ennek fejében járó jogdíjról és a felhasználás egyéb feltételeirõl a jogdíjfizetésre kötelezett és a FilmJus egyedi szerzõdésben állapodnak meg. 1.5. A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. § (3) bekezdése alapján elsõsorban a filmalkotás elõállítója köteles, kivéve, ha az elõállító és a felhasználó együttes nyilatkozatával bizonyítja, hogy az elõállító a felhasználóval kötött szerzõdésében a szerzõi jogdíj fizetésének kötelezettségét kifejezetten és egyértelmûen

775

Bekötött lakások (recipiensek) száma 200 ezer felett

kereskedelmi közszolgálati

98,00 Ft 72,00 Ft

50–200 000

45,00 Ft 31,50 Ft

50 ezer alatt

14,00 Ft 9,80 Ft

2.1.2. A filmalkotásnak a sugárzással egy idõben, számítógépes hálózat igénybevételével is történõ nyilvánossághoz közvetítéséért (,,simulcasting”) a 2.1.1. pontban meghatározott jogdíjon felül, annak 5%-a fizetendõ. 2.1.3. Nem kell jogdíjat fizetni az alábbi esetekben: a) a filmalkotás részletének két percet meg nem haladó terjedelemben történõ ismételt sugárzása esetében, feltéve, hogy a részlet idõtartama ezen belül sem haladja meg a filmalkotás teljes idõtartamának tíz százalékát; b) a filmalkotás részletének mûsorelõzetes céljára történõ ismételt sugárzása esetében, egy percet meg nem haladó terjedelemben. 2.1.4. Az egyenlõ bánásmód követelményét szem elõtt tartva a jelen jogdíjközlemény hatálya alatt az alábbi jogdíjkedvezmény adható: amennyiben a jogdíjfizetésre kötelezett egyedi megállapodást köt a FilmJus-szal a jogdíjközlemény alapján a rendszeres adatszolgáltatásról, valamint szerzõdésszerûen, teljeskörûen adatot szolgáltat és együttmûködik a FilmJus-szal, akkor a FilmJus az adott jogdíjfizetésre kötelezettre vonatkozóan a fizetendõ jogdíjnak a 2.1.1. pontban meghatározott minimumát 30%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe. 2.1.5. A jogdíjakkal való elszámolás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 2.2. Adatszolgáltatás 2.2.1. Ha a jogdíjfizetésre kötelezett és a FilmJus közötti, a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés

776


másként nem rendelkezik, a jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások sugárzása esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás – címe, – mûfaja, – az elõállítás éve, – elõállítója, – a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó szerzõi (1.1. pont), – hossza (min:sec)/részlet esetén ennek hossza, – részlet esetén annak pontos megjelölése, hogy az adott részlet a mûben hol található (min:sec – min:sec), – a 2.1.3. pont szerinti bevétel összege, – a 2.1.3. pont szerinti bevétel hány sugárzás ellenértéke. 2.2.2. Az adatszolgáltatás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 2.3. Értelmezõ rendelkezések 2.3.1. A 2. pontban megállapított jogdíjak számításánál bevétel alatt a filmalkotás elõállítójának az adott filmalkotás adott felhasználónak történõ értékesítésébõl származó, ÁFÁ-val csökkentett, nettó bevételét kell érteni. 2.3.2. A közmûsor – szolgáltatókra és a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra a közszolgálati mûsorszolgáltatókra megállapított jogdíjmértéket kell alkalmazni. 2.3.3. Közszolgálati, közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató alatt a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni. 2.3.4. Kereskedelmi mûsorszolgáltató alatt azokat a mûsorszolgáltatókat kell érteni, amelyek a 2.3.3. pont alapján nem minõsülnek közszolgálati vagy közmûsor-szolgáltatónak vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatónak. 3. Filmalkotások egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjak

7. szám

emelt összegû belépõdíjat alkalmaznak, vagy a látogatók becsült száma havonta meghaladja a 3000-ret, az alábbi jogdíjszorzókkal kell megszorozni: Közvetítés módja: Több teremben, több vetítõ, illetve képernyõ Belépõdíj mértéke: Emelt összegû belépõdíj Becsült látogatószám havonta: 3000 fölött

Jogdíj szorzó 1,3

1,5 2

3.1.3. A jogdíjakkal való elszámolás félévente, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 3.2. Adatszolgáltatás 3.2.1. A jogdíj megállapítása érdekében a jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások nyilvános elõadása esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás – címe, – mûfaja, – elõállítója/forgalmazója, – rendezõje, – hossza (min:sec)/mûrészlet esetén a nyilvánosan elõadott részlet hossza, – mûrészlet nyilvános elõadása esetén annak pontos megjelölése, hogy a részlet a mûben hol található (min:sec – min:sec); b) a nyilvános elõadás kezdete; c) a nyilvános elõadás idõtartama; d) a nyilvánosan elõadott mû/mûrészlet naponta hány képernyõn, hány alkalommal jelenik meg; e) az adott félévre vonatkozó látogatottsági adatok; f) a nyilvános elõadás megtekintéséért szedett belépõdíj mértéke az adott félévben. 3.2.2. Az adatszolgáltatás naptári félévenként, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. Amennyiben a mû felhasználásában változás következik be, a megváltozott adatokat a változást követõ harminc munkanapon belül közölni kell.

3.1. A jogdíj mértéke 3.1.1. A jogdíjat a jogdíjfizetésre kötelezettnek a nyilvános elõadás (hónapokban számított) idõtartamától, a nyilvános elõadás módozatától (egy vagy több vetítõn és/vagy képernyõn), a becsült látogatószámtól, a kért belépti díj mértékétõl, valamint a nyilvánosan elõadott filmalkotás másodperchosszától függõen az egy másodpercre esõ jogdíj alapulvételével kell megfizetnie az alábbiak szerint: 3.1.2. Az egy másodpercre esõ jogdíj havonta: 2,18 Ft/másodperc/hónap. Ezt az összeget, amennyiben a nyilvános elõadás több teremben, több vetítõn, illetve képernyõn történik, vagy

4. Közös szabályok 4.1. A 2.1.2. és 3.1.2. pontokban megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a jogdíjfizetésre kötelezettnek az e pontokban megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 4.2. A felhasználás részletes feltételeirõl a FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett szerzõdésben állapodik meg. A FilmJus a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a jogdíjfizetésre kötelezettek között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít.

7. szám


5. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2006. január 1. napjától 2006. december 31. napjáig érvényesek. FilmJus * * *

A jogdíjközleményt az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2006. február 27. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye a filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (videoCD, CD-R, CDi, DVD) többszörözött példányonkénti terjesztése után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 90. § (1) és 66. § (3) bekezdése alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (videoCD, CD-R, CDi, DVD) történõ többszörözésének és példányonkénti terjesztésének díját és a felhasználás egyéb feltételeit: 1. A jogdíjközlemény személyi és tárgyi hatálya 1.1. A jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó filmszerzõk: rendezõ, forgatókönyvíró (eredeti mû írója), operatõr és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotók. 1.2. A jogdíjak a magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhellyel rendelkezõ filmelõállító által elõállított) filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (videoCD, CD-R, CDi, DVD) történõ többszörözése, illetve példányonkénti terjesztése után fizetendõk. 1.3. A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. § (3) bekezdése alapján elsõsorban a filmalkotás elõállítója köteles, kivéve, ha az elõállító és a felhasználó együttes nyilatkozatával bizonyítja, hogy az elõállító a felhasználóval kötött szerzõdésében a szerzõi jogdíj fizetésének kötelezettségét kifejezetten és egyértelmûen áthárította a felhasználóra, mely utóbbi esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni (a továbbiakban egységesen: jogdíjfizetésre kötelezett). A jogdíjfizetésre kötelezett mentesül a FilmJus-nak történõ jogdíjfizetés alól, ha a szerzõkkel kötött szerzõdés-

777

sel igazolja, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk az adott felhasználás után egyedi megállapodás alapján jogdíjban részesülnek, vagy azt, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk kifejezetten lemondtak az õket az adott felhasználás után megilletõ jogdíjról. 2. A jogdíj mértéke 2.1. A jogdíj mértéke függ egyrészt a többszörözött mû árától, másrészt a többszörözés példányszámától, harmadrészt a felhasznált szerzõi jogi védelem alatt álló filmalkotásnak (filmalkotásoknak) az adott hordozón lefoglalt arányától. A fizetendõ jogdíj kiszámításának módszere: A példányonkénti, fogyasztói (ÁFÁ-t magába foglaló) ár 8%-a, vagy a felvételkiadó nettó (ÁFA nélküli) átadási árának (terjesztõk számára közzétett katalógusár, PPD) 11%-a, szorozva a megjelenés példányszámával, szorozva a hordozón felhasznált szerzõi jogi védelem alatt álló filmalkotás (filmalkotások) elfoglalt helyének arányával (a hordozó teljes, használt kapacitásához viszonyítva). Az így kiszámított jogdíj egy mûpercre esõ összegének minimuma 2,20 Ft. A speciális célú, nem önálló terjesztésre szánt hordozók (pl. lapmelléklet) másolása/többszörözése esetén fizetendõ jogdíjat a FilmJus a hasonló felhasználások elveinek a figyelembevételével esetenként állapítja meg. 2.2. Az egyenlõ bánásmód követelményét szem elõtt tartva a jelen jogdíjközlemény hatálya alatt az alábbi jogdíjkedvezmény adható: amennyiben a jogdíjfizetésre kötelezett egyedi megállapodást köt a FilmJus-szal a jogdíjközlemény alapján a rendszeres adatszolgáltatásról, valamint szerzõdésszerûen, teljeskörûen adatot szolgáltat és együttmûködik a FilmJus-szal, akkor a FilmJus az adott jogdíjfizetésre kötelezettre vonatkozóan a fizetendõ jogdíjnak a 2.1. pontban meghatározott minimumát 30%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe. 2.3. A 2.1. pontban megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a jogdíjfizetésre kötelezettnek a megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 2.4. A jogdíjakkal való elszámolás a többszörözés megkezdése elõtt esedékes. 3. Adatszolgáltatás 3.1. A jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások analóg vagy digitális hordozón többszörözött példányonkénti terjesztése esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás – címe, – mûfaja, – az elõállítás éve, – elõállítója,

778


7. szám

– a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó szerzõk neve (1.1. pont), – hossza (min:sec)/részlet esetén a felhasznált részlet hossza, – részlet felhasználása esetén annak pontos megjelölése, hogy a felhasznált részlet a mûben hol található (min:sec – min:sec); b) a többszörözött példányszám; c) a 2.1. pontnak megfelelõen az ÁFÁ-t magában foglaló fogyasztói ár vagy a PPD összege.

4. A felhasználás részletes feltételeirõl a FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett szerzõdésben állapodik meg. A FilmJus a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a jogdíjfizetésre kötelezettek között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít.

3.2. A FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett közötti szerzõdés részét képezõ adatlapon a jogdíjfizetésre kötelezett köteles a sokszorosítóval igazoltatni, hogy a filmalkotást az adatlapon megjelölt példányszámban sokszorosítja.

* * *

5. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2006. január 1. napjától 2006. december 31. napjáig érvényesek. FilmJus A jogdíjközleményt az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2006. február 27.

3.3. Az adatszolgáltatás a többszörözés megkezdése elõtt esedékes.

Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (V 06–07) a vendéglátó-ipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl

A jogdíjközleményben meghatározott felhasználók által történõ felhasználás tekintetében az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4), (5), (6) bekezdésében, 90. § (1) bekezdésében, valamint 92. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a 77. §-ban foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ-EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ alábbi szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat (a továbbiakban együtt: jogdíj), valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg:

I. Fejezet VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK ÉS SZÁLLÁSHELYEK ZENEFELHASZNÁLÁSA A vendéglátó üzletekben, szálláshelyeken bármely technikai eszközzel (pl. rádió, televízió mûsorának nyilvános sugárzása, továbbá analóg vagy digitális zenei hordozó lejátszása útján – magnó, lemezjátszó, music-center, videó, CD-, CD-ROM-, képlemez-, DVD-lejátszó, számítógépes vezetékes hálózathoz kapcsolt képernyõ stb. útján) történõ zenefelhasználás esetén fizetendõ szerzõi jogdíj: 1. a) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken idényjelleggel üzemelõ, három hónapnál rövidebb ideig zenét felhasználó vendéglátó üzletek esetén naponta

7. szám


779

A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

2042

–

–

–

1788

1353

1095

841

1282

820

694

567

798

572

445

358

605

435

363

303

330

269

192

165

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, ételés salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

b) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken idényjelleggel mûködõ, három hónapnál hosszabb, de hat hónapnál rövidebb ideig zenét felhasználó vendéglátó üzletek esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

24 órán túl nyitva

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

2042

–

–

–

1788

1353

1095

841

780


7. szám


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

1232

792

655

567

759

550

423

346

562

418

346

291

319

253

182

159

III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

c) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken idényjelleggel mûködõ, hat hónapnál hosszabb idõtartamban zenét szolgáltató vendéglátó üzletek esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el.


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

2042

–

–

–

1788

1353

1095

841

1166

754

639

517

732

517

413

330

7. szám


781


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

545

401

341

286

308

248

176

159

V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

d) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken egész évben zenét szolgáltató vendéglátó üzletek esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

2030

–

–

–

1771

1353

1089

836

1127

726

610

500

687

495

385

314

523

391

324

269

291

231

165

149


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

2042

–

–

–

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

e) Budapesten naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó).

782


7. szám


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

20 óráig nyitva

1794

1353

1095

841

1232

798

655

545

759

550

430

346

539

391

336

276

319

248

176

149

II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

f) 50 000 fõ fölötti településeken, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

1321

–

–

–

1211

1002

858

666

891

660

473

396

7. szám


783


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

677

468

358

303

523

368

324

269

308

226

165

144


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

1304

–

–

–

1199

995

848

660

709

550

451

341

627

435

324

291

506

346

308

248

297

220

159

137

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

g) Város 20 001–50 000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

784


7. szám

h) Város 10 001–20 000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

1304

–

–

–

1199

995

848

660

682

539

440

324

589

413

308

269

478

330

291

236

286

209

149

132


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

1304

–

–

–

1199

995

848

660

655

512

418

314

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. i) Város 10 000 fõ alatt naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, ételés salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják.

7. szám


785


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

555

391

297

253

451

324

286

220

281

204

144

121


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

918

–

–

–

848

660

572

440

594

423

319

253

457

341

236

204

396

319

192

171

248

165

132

94

IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

j) Egyéb település 5000 fõ fölött naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

786


7. szám

k) Egyéb település 1001–5000 fõig naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva

24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

918

–

–

–

848

660

572

440

562

413

308

248

435

314

220

182

380

308

182

165

236

159

99

88


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

918

–

–

–

848

660

572

435

I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

l) Egyéb település 1000 fõ alatt naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják.

7. szám


III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el.

787


24 óráig nyitva

22 óráig nyitva

21 óráig nyitva

380

303

226

182

303

226

171

149

231

176

144

105

204

121

82

82

2. Ha az 1. pontban meghatározott zenefelhasználás olyan eszköz alkalmazásával (pl. zenegép, táncgép) valósul meg, amely lehetõvé teszi, hogy a közönség tagja egyénileg válassza ki a meghallgatni kívánt zenemûvet, akkor az 1. pontban megállapított összeg 20%-kal emelkedik. 3. a) Zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõ zene) esetén az 1. pontban megállapított összeg 150%-a a fizetendõ jogdíj. b) Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az 1. pontban megállapított összeg 120%-a a fizetendõ jogdíj. c) Amennyiben a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az 1. pontban megállapított összeg 105%-a a fizetendõ jogdíj. d) Ha a felhasználó technikai eszközzel és élõ zene útján is megvalósít felhasználást, a technikai eszközzel megvalósított zenefelhasználásra esõ jogdíjat az 1. pont alapján olyan nyitvatartási idõ alapján kell megállapítani, mintha az üzlet az élõ zeneszolgáltatás megkezdésének idõpontjáig lenne csak nyitva. e) Az a)–c) pontok alapján az élõ zene fejében fizetendõ jogdíjból a felhasználót 20%-os mértékû jogdíjkedvezmény illeti meg, ha az élõ zene felhasználással összefüggõ, a jelen fejezet 14. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének egy naptári éven át, illetve idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés teljes idõtartamára hiánytalanul és pontos tartalommal eleget tett. A jogdíjkedvezmény utólag, az adatszolgáltatással érintett naptári évet (idényt) követõ naptári évre (idényre) esedékes jogdíjból mindaddig jár, amíg az adatszolgáltatási kötelezettségnek a felhasználó az elõzõ mondat szerint eleget tesz.

4. Diszkóprogram, táncos rendezvény esetén az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

5 730 Ft 4 530 Ft 3 030 Ft

788


7. szám

5. Zenés táncos rendezvény esetén, ha annak során kizárólag élõ zene felhasználása történik, az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: 5 940 Ft a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként 4 750 Ft b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

3 320 Ft

6. Elõadómûvész (énekes, táncos, artista stb.) fellépése, karaoke mûsor, továbbá tánc nélküli lemezbemutató esetén, ha a rendezvény során gépzene felhasználása történik, az alábbi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 2 290 Ft a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként 2 060 Ft b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

1 600 Ft

7. Elõadómûvész (énekes, táncos, artista stb.) fellépése esetén, ha a rendezvény során kizárólag élõ zene felhasználása történik, az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: 2 260 Ft a) Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten esetenként 1 950 Ft b) Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban, városokban esetenként c) Egyéb településen esetenként

1 500 Ft

8. Az 1., 3., 4., 5., 6. és 7. pontban megállapított szerzõi jogdíjtételek alkalmazásakor, abban az esetben, ha a rendezvény során nem szednek belépõdíjat, illetve nincs kötelezõ fogyasztás, az üzlet befogadóképességét alapul véve: 1–50 fõig az alap szerzõi jogdíj fizetendõ, 51–100 fõig a szerzõi jogdíjtételek 10%-kal emelkednek, 101–200 fõig a szerzõi jogdíjtételek 20%-kal emelkednek, 201–300 fõig a szerzõi jogdíjtételek 50%-kal emelkednek, 301 fõ felett a szerzõi jogdíjtételek 100%-kal emelkednek. A 20 fõ befogadóképességet meg nem haladó üzletek szerzõi jogdíjtétele 20%-kal csökkenthetõ. 9. Az 1–8. pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül a következõ esetekben a további jogdíjakat kell fizetni: a) Belépõdíj szedése esetén a helyiség befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után a két legdrágább belépõdíjnak megfelelõ összeget. b) Kötelezõ fogyasztási díj esetén a helyiség befogadóképességét alapul véve minden megkezdett 50 fõ után egy kötelezõ fogyasztási díjnak megfelelõ összeget. 10. Kereskedelmi szálláshelyeken történõ zenefelhasználás a) Szállodák, gyógyszállodák, wellness szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén helyiségenként (a vendéglátó-ipari kiszolgálás keretein kívül) az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 17 400 Ft 5* és 4* szállodákban 3* szállodákban

11 400 Ft

6 220 Ft 2* és 1* szállodákban b) Szállodák, gyógyszállodák, wellness szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 36 400 Ft 5* és 4* szállodákban

3* szállodákban

21 600 Ft

2* és 1* szállodákban

14 600 Ft

7. szám


789

A fenti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. c) Szállodák, gyógyszállodák, wellness szállodák, illetve garniszállodák, csillagbesorolással rendelkezõ apartmanházak szobáiban történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén, a szálláshely szobaszámától függõen, az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 4 530 Ft 10 szobáig 7 500 Ft 11–25 szobáig 26–50 szobáig

15 140 Ft

51–100 szobáig

22 720 Ft

101–150 szobáig

30 700 Ft

151–200 szobáig

38 500 Ft

201–250 szobáig

39 900 Ft

251–300 szobáig

42 000 Ft

301–350 szobáig

44 200 Ft

351–400 szobáig

47 600 Ft

401–500 szobáig

50 300 Ft

501 szoba felett

52 500 Ft

d) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén (a vendéglátó-ipari kiszolgálás keretein kívül) az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 8 620 Ft – Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten 7 860 Ft – Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban – Városokban

5 680 Ft

– Egyéb településen

4 590 Ft

A fenti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. e) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 15 600 Ft – Gyógy- és üdülõhelynek, üdülõtelepnek nyilvánított településeken, valamint Budapesten 14 080 Ft – Megyeszékhelyen, megyei jogú városokban 10 150 Ft – Városokban – Egyéb településen

8 400 Ft

A fenti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni.


790

7. szám

f) Panziók, fogadók, motelek, csillagbesorolás nélküli apartmanházak szobáiban történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely szobaszámától függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 3 690 Ft 5 szobáig 4 680 Ft 6–10 szobáig 11–25 szobáig

6 190 Ft

26 szoba felett

7 430 Ft

g) Kempingek és üdülõházak közös helyiségeiben történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén (a vendéglátó-ipari kiszolgálás keretein kívül) a kempingek és az üdülõházak férõhelyétõl függõen helyiségenként havonta: 6 000 Ft 500 férõhelyig – minden további megkezdett 100 fõ férõhely után további havi 800 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. h) Kempingek és üdülõházak közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén havonta 11 790 Ft 500 férõhelyig – ezen felül minden megkezdett 100 fõ férõhely után további havi 1 550 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni havonta. A fenti g) és h) pont szerinti jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. i) A kempingek és üdülõházak szobáiban történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely férõhelyeinek számától függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 2 390 Ft 50 férõhelyig 3 210 Ft 100 férõhelyig 100 férõhely felett

3 470 Ft

j) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek közös helyiségeiben (társalgó, hall stb.) történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén (vendéglátó kiszolgálás keretein kívül) helyiségenként havi 4 040 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. k) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ drinkbárokban, presszókban központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén havi 7 800 Ft szerzõi jogdíjat kell fizetni. A fenti j) és k) pontban meghatározott jogdíjak kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. l) Turistaházak, hostelek, munkásszállások és egyéb szálláshelyek szobáiban történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 1 560 Ft 50 férõhelyig 1 870 Ft 100 férõhelyig 100 férõhely felett

2 130 Ft

m) Üdülõkben, üdülõszövetkezetekben és egészségügyi intézményekben kereskedelmi szálláshelyként értékesített szobákban történõ nyilvános zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szállodai szerzõi jogdíjat kell fizetni. na) Az a)–k) pontokban meghatározott esetekben élõ zene esetén az a)–k) pontokban megállapított összeg 160%-a a fizetendõ jogdíj. nb) Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az a)–k) pontokban megállapított összeg 130%-a a fizetendõ jogdíj.

7. szám


791

nc) Amennyiben a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az a)–k) pontokban megállapított összeg 110%-a a fizetendõ jogdíj. nd) Az na)–nc) pontok alapján az élõ zene fejében fizetendõ jogdíjból a felhasználót 20%-os mértékû jogdíjkedvezmény illeti meg, ha az élõ zene felhasználással összefüggõ, a jelen fejezet 14. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének egy naptári éven át, illetve idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés teljes idõtartamára hiánytalanul és pontos tartalommal eleget tesz. A jogdíjkedvezmény utólag, az adatszolgáltatással érintett naptári évet (idényt) követõ naptári évre (idényre) esedékes jogdíjból mindaddig jár, amíg az adatszolgáltatási kötelezettségnek a felhasználó az elõzõ mondat szerint eleget tesz. 11. Nem kereskedelmi szálláshelyeken történõ nyilvános zenefelhasználás esetén az alábbi összegû szerzõi jogdíjat kell fizetni: a) Üdülõk és üdülõszövetkezetek közös helyiségeiben (a vendéglátó-ipari kiszolgálás keretein kívül) történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen helyiségenként az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 3 600 Ft 20 férõhelyig 21–50 férõhelyig

4 490 Ft

51–100 férõhelyig

5 390 Ft


7 180 Ft

300 férõhely felett

8 980 Ft

b) Üdülõk és üdülõszövetkezetek közös helyiségeivel (társalgó, hall stb.) egy légtérben, azonos üzemeltetõvel mûködõ, eltérõ profilú értékesítési helyeken központilag történõ zenefelhasználás (tv, rádió stb.) esetén a szálláshely férõhelyétõl függõen az alábbi havi szerzõi jogdíjat kell fizetni: 7 180 Ft 20 férõhelyig 21–50 férõhelyig

8 970 Ft


10 740 Ft


14 300 Ft

300 férõhely felett

17 900 Ft

A fenti a) és b) pontban megállapított jogdíjtételek kiterjednek a kisegítõ helyiségekben (pl. lift, folyosó, mellékhelyiség) végzett, kifejezetten háttérzene jellegû zeneszolgáltatás jogdíjára is. Nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a közös helyiséggel egy légtérben más vendéglátó üzlet is mûködik. Ilyenkor e vendéglátó üzletekre az e jogdíjközleményben egyébként megállapított jogdíjat kell fizetni. ca) Az a)–b) pontokban meghatározott esetekben élõ zene esetén az a)–b) pontokban megállapított összeg 160%-a a fizetendõ jogdíj. cb) Amennyiben a felhasználó legalább két zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az a)–b) pontokban megállapított összeg 130%-a a fizetendõ jogdíj. cc) Amennyiben a felhasználó legalább négy zenészt alkalmaz munkaviszonyban vagy rendszeres munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján (legalább egy negyedévre), abban az esetben az a)–b) pontokban megállapított összeg 110%-a a fizetendõ jogdíj. cd) A ca)–cc) pontok alapján az élõ zene fejében fizetendõ jogdíjból a felhasználót 20%-os mértékû jogdíjkedvezmény illeti meg, ha az élõ zene felhasználással összefüggõ, a jelen fejezet 14. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének egy naptári éven át, illetve idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés teljes idõtartamára hiánytalanul és pontos tartalommal eleget tesz. A jogdíjkedvezmény az adatszolgáltatással érintett naptári évet (idényt) követõ naptári évre (idényre) esedékes jogdíjból mindaddig jár, amíg az adatszolgáltatási kötelezettségnek a felhasználó az elõzõ mondat szerint eleget tesz. d) Magánszálláshelyeken (fizetõ-vendéglátás, falusi szállásadás) keretében végzett zenefelhasználás esetén havi 3 490 Ft jogdíjat kell fizetni.

792


7. szám

12. Egy vagy többnapos rendezvényhez kapcsolódó, önálló zenefelhasználást alkalmi árusítás keretében végzõ vendéglátó üzletek üzemeltetõinek az alábbi napi szerzõi jogdíjat kell fizetni:

1–100 fõig 101–200 fõig 201–500 fõig 500 fõ felett

a) Gépzene

b) Élõ zene

c) Diszkó, mûsor

1 380 Ft 1 640 Ft 2 130 Ft 2 780 Ft

2 780 Ft 3 280 Ft 4 160 Ft 5 530 Ft

6 890 Ft 6 890 Ft 6 890 Ft 6 890 Ft

13. Az 1., 2., 4., 6., 8., 9., 10. a)–m), 11. a)–b) és d) és 12. a) és c) pontokban megállapított szerzõi jogdíjakon felül további 20% az elõadómûvészek és a hangfelvétel-elõállítók közös jogkezelõ szervezeteit (MSZSZ-EJI, illetve MAHASZ) illetõ jogdíjat is meg kell fizetni azokban a vendéglátó üzletekben és egyéb, a felsorolt pontokban meghatározott felhasználások esetén, ahol kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy arról készült másolat bármilyen módon történõ közvetlen vagy közvetett nyilvánossághoz közvetítésére alkalmas technikai eszköz (bármilyen berendezés) áll rendelkezésre a felsorolt pontokban említett gépzene felhasználáshoz. 14. Zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõ zene) esetén a felhasználó köteles az elõadott mûvek címét, szerzõjét, elhangzási gyakoriságát az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni [Szjt. 92. § (5) bekezdés]. II. Fejezet KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 1.1. A jelen közös jogdíjközlemény körében az ARTISJUS jogosult a saját nevében a felhasználókkal szemben eljárni, a felhasználási engedélyeket megadni, a jogdíjigényeket érvényesíteni, a jogdíjakra nézve a felhasználóknak jogdíjfizetési értesítõt, illetve számlát kibocsátani, és a bíróságok és hatóságok elõtti jogérvényesítés körében eljárni. Az ARTISJUS a jelen jogdíjközlemény alapján és körében a felhasználási engedély megadását a jogdíj megfizetésétõl teszi függõvé. A felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy idõben szerzi meg. A felhasználás megkezdése elõtt megfizetett jogdíj, illetve jogdíjrészlet fejében a felhasználó a megfizetett jogdíjjal (a jogdíjrészlettel) arányos mértékû felhasználási engedélyt szerez. 1.2. A díjfizetéssel legalább negyedéves idõszakra – ennél rövidebb idényjellegû üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes idõtartamára – kell elõzetesen megfizetni a jogdíjat [Szjt. 25. § (5) bekezdés]. 2.1. A jelen jogdíjközlemény I. fejezetében meghatározott zenefelhasználások esetén az üzlet mûködési engedélyében vagy tartalmilag ennek megfelelõ közigazgatási határozatban meghatározott üzemeltetõ minõsül felhasználónak. A jogdíjat a felhasználó köteles fizetni. A jogdíj megfizetésére vonatkozó tartozásátvállalásról a 2.2. pont rendelkezik. 2.2. Ha eseti rendezvény szervezése során a 2.1. pontban meghatározott felhasználó és olyan személy, akit a jelen pont szerint az eseti rendezvény szervezõjének kell tekinteni, úgy állapodnak meg, hogy a jelen jogdíjközlemény szerinti jogdíjat e személy fizeti meg az ARTISJUS a felhasználó és az említett személy ilyen megállapodásához, mint tartozásátvállaláshoz jogosultként hozzájárulhat (Ptk. 332. §). Az eseti rendezvény szervezõjének azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépõdíj, valamint a bármely jogcímen a nyilvános elõadással összefüggésben befolyó egyéb bevétel (reklám- és szponzorbevétel stb.) megillet. Ha a nyilvános elõadást megvalósító rendezvényt vagy annak egy részét a szervezõ által igénybe vett harmadik személy (szervezet) szervezi, a rendezvény szervezõjének a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõt kell tekinteni, amennyiben a bevétel a harmadik személyt (szervezetet) igénybe vevõnél keletkezik. Ebben az esetben a harmadik személyt (szervezetet) a szervezésért (közremûködésért) megilletõ (megbízási vagy egyéb) díj nem minõsül bevételnek. 3.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában bevételen a jegyek, bérletek eladásából származó bevételt, valamint a bármilyen forrásból származó befizetést (pl. egyéb, belépõdíjnak minõsülõ bevételt, valamint a bármilyen jogcímen befolyó reklám- és szponzorbevételt), továbbá dolog átadásával vagy tevékenység végzésével nyújtott szolgáltatást kell érteni, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed.

7. szám


793

3.2. Hozzá kell számítani a bevételhez a térítésmentes (tisztelet, szakmai stb.) jegyek értékét is. Ilyen esetben a szerzõi jogdíjalap megállapításához a kereskedelmi forgalomban legnagyobb darabszámban értékesített jegy ellenértékét kell figyelembe venni. Ha a jogdíjszámítás alapja tárgya az áfának, abban az esetben bevétel alatt az áfa nélküli bevétel értendõ. 3.3. A jogdíjközlemény alkalmazásában belépõdíjnak kell tekinteni minden olyan fizetés áfát nem tartalmazó összegét amely elõfeltétele a mûsoros elõadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépõjegy, mûsormegváltás, adományjegy, meghívó stb.). Nem minõsül belépõjegynek a turisztikai vállalkozás által szervezett idegenforgalmi jellegû rendezvénynek a vendéglátóipari szolgáltatásokon kívüli részére beszedett részvételi díja. 4. A felhasználó a már nyilvánosságra hozott zenemûvek és irodalmi mûvek felhasználásának megkezdését és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján írásban elõzetesen köteles az ARTISJUS-nak bejelenteni. 5.1. Ha a zene- és irodalmi mûvek nyilvános elõadása körében a felhasználó a felhasználás megkezdésére vagy megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének [Szjt. 25. § (4) bekezdés] nem tesz eleget, és az ARTISJUS csak az ellenõrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az Szjt. 25. § (6) bekezdése alapján a felhasználó – a közös jogkezelõ szervezet ellenõrzési költségeinek fedezésére – költségátalány fizetésére köteles, amelynek összege a fizetendõ szerzõi jogdíj összegével egyezik meg. 5.2. Ha a felhasználó az Szjt. 25. § (4) bekezdése alapján a felhasználás megszüntetését az 5.1. pont szerinti ellenõrzés napját követõen, az ellenõrzés napját magában foglaló negyedévben, illetve negyedévnél rövidebb idõtartamú idényjellegû üzemeltetés esetén az üzemeltetés tartamán belül jelenti be, a jogdíjat és a költségátalányt a bejelentés 5.3. pont szerinti hatályossá válásának napjáig kell fizetni. 5.3. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat legalább negyedéves idõszakra kell fizetni, a bejelentés hatálya legkorábban a bejelentés napját magában foglaló negyedév utolsó napjára szólhat. Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat az üzemeltetés teljes, negyedévnél rövidebb idõtartamára kell fizetni, a bejelentés hatálya az üzemeltetés idõtartamának utolsó napjára szólhat. A bejelentés hatályossá válásáról szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a felhasználás megszüntetésének az oka a felhasználó zenefelhasználással járó üzleti tevékenységének megszüntetése (szünetelése). 5.4. Amennyiben a felhasználó a jogdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az ARTISJUS a jogdíj alapját az Szjt. 25. § (4) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzés adatai, illetve az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. 6. Zenemûvek személyes elõadómûvészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános elõadása (élõ zenei elõadás) esetén a felhasználó köteles a felhasznált mûvek címét, szerzõjét, elhangzási gyakoriságát az ARTISJUS által rendszeresített ûrlapon közölni [Szjt. 92. § (5) bekezdés]. 7.1. A zenefelhasználást végzõ üzletek (pl. vendéglátó üzletek) jogdíjfizetés szempontjából történõ besorolását a zene-, illetve irodalmi mûvek, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek felhasználása mértékének, valamint annak figyelembevételével, hogy a felhasználás milyen mértékben szolgálja jövedelemszerzés vagy -fokozás célját [Szjt. 38. § (2) bekezdés], az ARTISJUS, a MAHASZ és az MSZSZ-EJI határozza meg. 7.2. Ha valamely felhasználónál (vendéglátó-ipari üzletben stb.) egy napon belül többféle zenefelhasználás (pl. élõ zene, technikai eszközökkel szolgáltatott zene stb.) is megvalósul, a megfelelõ szerzõi jogdíjat minden felhasználásért külön-külön kell fizetni. 7.3. Ha valamely vendéglátó-ipari üzletben vagy kereskedelmi szálláshelyen több értékesítõ helyen külön-külön szolgáltatnak zenét, helyenként külön-külön kell a megfelelõ szerzõi jogdíjat megfizetni, akkor is, ha a zeneszolgáltatás ugyanazon technikai eszközzel történik. 8. A felhasználókkal, illetve a felhasználók képviseletében eljáró, az érintett felhasználók jelentõs részét megfelelõen képviselõ országos érdek-képviseleti szervezetekkel a jogdíjközlemény megfelelõ rendelkezéseiben meghatározott tételes vagy %-os szerzõi jogdíjfizetés helyett az ARTISJUS átalányjogdíjat tartalmazó felhasználási szerzõdést is köthet. Átalánydíjas felhasználási szerzõdés csak akkor köthetõ, ha – az azzal érintett felhasználónak az ARTISJUS-szal szemben szerzõi jogdíjtartozása nincs, és a felhasználás mértékére vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének az Szjt. 92. § (5) bekezdésre figyelemmel eleget tett,

794


7. szám

– az átalánydíjas felhasználási szerzõdés megkötését a felhasználás sajátos körülményei, vagy a felhasználás és ennek folytán a felhasználó által fizetendõ szerzõi jogdíj jelentõs mértéke, vagy a felhasználók jelentõs részének azonos országos érdek-képviseleti szervben való önkéntes tagsága és az érdek-képviseleti szerv felhasználási szerzõdés kötésére irányuló jogszabály- és alapszabályszerû felhatalmazása ezt lehetõvé és indokolttá teszi. Az átalányszerzõdések megkötése során az ARTISJUS az átalányszerzõdésekkel érintett felhasználók között az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ megkülönböztetést nem alkalmazhat, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. Országos érdek-képviseleti szervekkel csak abban az esetben köthetõ átalányszerzõdés, ha az érdek-képviseleti szerv a tagjai (az érintett felhasználók) szerzõi jogdíj fizetéséért megfelelõ biztosítékot nyújt, és/vagy az érintett felhasználók által fizetendõ szerzõi jogdíj kiszámításához/megfizetéséhez szükséges, a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adatokat gyûjti és az ARTISJUS-nak továbbítja, és/vagy a szerzõi jogdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja. 9. A jelen jogdíjközleményben meghatározott bármely kedvezmény kizárólag azt a felhasználót illeti meg, akinek az ARTISJUS-szal szemben három hónapnál régebbi lejárt tartozása nem áll fenn, és a felhasználás mértékére, illetve a felhasznált mûvekre (teljesítményekre) vonatkozó adat- (pl. mûsor) közlési kötelezettségének határidõben eleget tett. 10. Az ARTISJUS a szerzõi jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a mûfelhasználás módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti. 11. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, de a jogdíjközlemény alkalmazási körébe tartozó felhasználások esetén a közzétett jogdíjmértékek elveinek és arányainak alkalmazásával az ARTISJUS által esetenként megállapított jogdíj fizetendõ. 12. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználások során védett és nem védett mûvek felhasználása egyaránt megtörténik. Ha a felhasználó bizonyítja [Szjt. 92. § (3) bek.], hogy a felhasználás – figyelemmel az át- és feldolgozott mûvekre is – kizárólag olyan mûveket, illetve hangfelvételek bármely nyilvánossághoz közvetítésével [Szjt. 77. § (1) bek.] járó nyilvános elõadás esetén, kizárólag olyan elõadásokat vagy hangfelvételeket érint, amelyek mindegyikére nézve a védelmi idõ eltelt, a felhasználás fejében jogdíjat nem kell fizetni. 13. A jogdíjak megállapítása tekintettel van arra, hogy az irodalmi és zenemûvek nyilvános elõadásának jelen jogdíjközlemény szerinti engedélyezése nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mûvek és zenedrámai mûvek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi mûvek és a nagyobb terjedelmû nem színpadra szánt szépirodalmi mûvek (pl. regények) teljes terjedelemben történõ elõadására. 14. A jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjak az áfa összegét nem tartalmazzák. A jogdíjat a törvényes áfát is tartalmazó összegben kell megfizetni. III. Fejezet A JOGDÍJKÖZLEMÉNY IDÕBELI HATÁLYA A fenti jogdíjközlemény 2006. január 1-jétõl 2007. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület *

*

*

Az ARTISJUS által megállapított szerzõi jogdíjakat az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2006. február 16. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

7. szám


795

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TERVEZET A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 102. § (5) bekezdése szerinti Székesfehérvár 96,1 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására

I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TERVEZET ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1 A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 102.§ (5) bekezdése alapján a pályázati felhívás tervezet feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül az 1. számú mellékletben szereplõ frekvenciára a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívás tervezetben használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

796


7. szám

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz., 10. sz., 11. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%) 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül telje-

7. szám


797

sítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.

III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar.

IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint (Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont): 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. A hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni.

798


7. szám

4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.4.3. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat. 4.2.4.4. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait.

7. szám


799

4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel (ÁPF 56.4.3. g) pont). 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

800


7. szám

5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A Törvény 102. § (5) bekezdésének értelmében a Testület a pályázó díjajánlatát ismerteti az eredeti igénylõvel. Amennyiben az eredeti igénylõ a törvényes feltételeknek megfelel és a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését a Testület által meghatározott idõn belül és módon vállalja, a Testület vele köti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést. Amennyiben a Testület a 102. § (5) bekezdés alapján nem tud szerzõdést kötni, a pályázati ajánlatok értékelését az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdés szerint végzi el. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 30 pont A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 30 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 30-cal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. Közmûsor-szolgáltatói, valamint nem nyereségérdekelt jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói, és nem-nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói, nem non-profit jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató, illetve nem nyereségérdekelt pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. Mûsorterv: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsorszolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik. 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.6. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek. 5.4. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a Törvény 102.§ (6) bekezdése értelmében az „eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt”. Az eredeti igénylõ a Testület felé megtérítési igénnyel nem léphet fel.

VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. „A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hat másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani úgy, hogy a

7. szám


801

4.2.2. pont szerinti mûsorszolgáltatási díjat, a pályázati felhívás 4.2.5., 4.2.5.1., 4.2.5.2., 4.2.5.2.1., 4.2.5.2.2., 4.2.5.2.3., 4.2.5.2.4., 4.2.5.2.5., 4.2.5.2.6. pontja szerinti üzleti és pénzügyi tervet, és valamennyi, az üzleti pénzügyi tervhez tartozó dokumentumot, a felhívás 4.2.6. pontja szerint a mûködés elsõ három hónapjára szükséges források meglétét bizonyító bankigazolást, valamint a felhívás szerinti 8. számú mellékletet, kizárólag a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban kell zártan elhelyezni, ezáltal ezek a részek a pályázati ajánlat egyéb részeitõl elkülönítve, zártan lesznek kezelve. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (..........Jogosultság” ), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során.” 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha – az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat; – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon, – a 8.8. pont, a 9.9. pont, 10.6., és 11.7. pontja alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni.

802


7. szám

6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti- vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár.

6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–9., 10–11. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4 pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4 pontjai, 7.6.2. a 6. sz. melléklet 3. a–c), és 4. pontjai, 7.6.3. a 4.2.1.3. szerinti adatok,

7. szám


803

7.6.4. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.5. a 7.7. a) szerinti nyilatkozat (konzorciumi megállapodás), 7.6.6. a 7. számú melléklet, 7.6.7. a 8. számú melléklet, 7.6.8. a 6.számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén) 7.6.9. a 6. számú melléklet 3. k) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, mely a 7.6. pont szerinti kötelezõ nyilatkozat, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10 A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1–11 sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat.

804


7. szám

8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklet tartalmazza 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni.

IX. FEJEZET A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak földfelszíni mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést. 9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 9.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. A pályázó hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatot csak a pályázóval azonos típusú hálózatos mûsorszolgáltatóval való hálózatba kapcsolódásra nyújthat be. 9.6. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsor-szolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.7. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymás. 9.8. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

X. FEJEZET A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004 (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot.

7. szám


805

10.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 9.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsorszolgáltatási szabályzatot. 10.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 10.7 A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsorszolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

XI. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 11.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és a 1069/2001. (VII. 24.) számú határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 11. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 11.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 11.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 11.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1. a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1. b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3. a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3. b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és az 2.3. c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 11.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 11.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat 2.3. a) pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 11.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 11.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 11.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.


806

7. szám

1. számú melléklet A pályázati felhívás tervezet tárgya Sorszám

1.

Névleges telephely

Székesfehérvár

Típus

R, helyi

Frekvencia

96,1 MHz

Várható vételkörzet1

Meghirdetett mûsoridõ

100 000 fõ

napi 24 óra

Minimális mûsorszolgáltatási díj

2 730 000 Ft + 20% áfa

A Székesfehérvár 96,1 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Mór 89,0 MHz Székesfehérvár 101,8 MHz + Sárbogárd 87,9 MHz Budapest 89,5 MHz + Siófok 92,6 MHz + Fonyód 101,3 MHz Tatabánya 107,0 MHz Tatabánya 97,8 MHz Várpalota 97,1 MHz Veszprém 94,6 MHz Veszprém 90,6 MHz Veszprém 95,6 MHz

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 102. § (5) bekezdése értelmében a Testület 2006. [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett[ Pályázati Felhívás 1. számú melléklete .. pontja szerinti, helyi rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra a........ MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ] A Mûsorszolgáltató5 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2006. [..........]-án6 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg:

I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás 1

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/- 20%-os eltérés lehetséges. A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 3 A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 4 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 6 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 2

7. szám


807

következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának megfelelõ rádiómûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2006.[.......]7napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti 7 éves idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §), 8 illetve pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 9 Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) mûsorszolgáltató10 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató11 (……….) MHz jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………..), (……..) MHz jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató ( ………………..), ( …………….) MHz jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:12 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. §-ban foglalt feltételeknek.

7

A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén ez a pont értelemszerûen kimarad. 9 Vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázat esetén ez a pont értelemszerûen kimarad. 10 A Pályázó neve kitöltendõ. 11 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató neve kitöltendõ. 12 A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. 8

808


7. szám

III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég- illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)13 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2006. [......] hó [..]14 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt.

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok

A heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként15

1. Közszolgálati mûsorszámok 2. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény 2. § 42. pont) Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya A heti teljes mûsoridõ százalékaként16

Mûsorterv egységek

Szöveg aránya Ismétlések

13

minimum maximum

A nem kívánt szövegrész törlendõ. A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ. 15 Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében. 16 Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében. 14


7. szám

809

Egyes közszolgálati mûsorszám kategóriák heti százalékos aránya A heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként17

Mûsorszám kategóriák

Hírmûsorok Aktuális információk Mûvészeti mûsorok Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok Oktató mûsorok Vallási mûsorok Gyermek és ifjúsági mûsorok Mindennapi életvitelt segítõ mûsorszámok Közlekedési információk Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok Környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok Kisebbségi mûsorok Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok Zenei mûsorok Egyéb közszolgálat 4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 18: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre. V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat képezõ csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató köz17 18

Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében. Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében.

810


7. szám

remûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül.

VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])19 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. Amennyiben a szerzõdés 6.3.2. pontja szerinti díjkorrekció következtében fizetendõ áfa összege meghaladja a mûsorszolgáltató által az adott évre a jelen pont szerint már megfizetett áfa összegét, a különbözetet a mûsorszolgáltató az adott év elsõ negyedévében megfizetett mûsorszolgáltatási díjrészlettel együtt tartozik megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató az 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig köteles esedékesen megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 3. nap, készpénzben teljesített fizetés esetében pedig az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 6. nap tekinti teljesítettnek. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])20 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, 19 20

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ.

7. szám


811

emelt Díjrészlet megfizetésével egyidejûleg kell, az adott naptári évben már befizetett Díjrészletet az emelt éves Díjnak megfelelõen kiegészíteni. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese.

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 21 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 22 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.–7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek az 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. 21 22

A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.11–7.1.6 pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad.

812


7. szám

Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad) 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj, amely 2006. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díjat jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkoznak. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50 %-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a

7. szám


813

Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egyidõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni.

VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy

814


7. szám

8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30 ) napon belül nem orvosolja. 8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. (Törvény 90. § (3) bekezdés) 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát.

IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, a vételkörzet-bõvítés mellékleteiben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat, közmûsor-szolgáltatók esetében a Közmûsor-szolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a Testület állásfoglalását a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl, valamint a pályázó erre vonatkozó nyilatkozatait a Szerzõdés részének nyilvánítják úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. szám


815

9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, 2006. [.....] hó [...]23 napján. Országos Rádió és Televízió Testület _________________________

[....................]24 _________________________ 25

2/A számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a „Szerzõdésmódosítás”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a (……….)26 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ……)27 napján aláírt, (………)28 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést („Szerzõdés”) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi (C) ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 102. § (5) bekezdése értelmében a Testület (…….) napján29 a Kulturális Közlöny (…….)30. számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett a (Pályázati Felhívás 1. számú melléklete…pontja szerint… Mûsorszolgáltatási Jogosultságra ……… MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ] A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultság(ok)ra, a (…….)31 MHz frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzet-bõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat („Pályázati Ajánlatok”). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (……..)32 számú határozatával a (……….)33 MHz frekvencia (ák) tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató (……….)34 mûsorszolgáltatási jogosultsága, a (………)35 MHz frekvencia(ák) vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a (…….)36 frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. 23

A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 25 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 26 A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 27 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 28 A mûsorszolgáltatási jogosultság (helyi/körzeti/országos/televízió/rádió) és a frekvencia kitöltendõ. 29 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 30 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 31 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 32 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 33 A Pályázati Felhívásban meghirdetett frekvencia(ák) megjelölése. 34 A mûsorszolgáltatási jogosultság kitöltendõ. 35 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) feltüntetése. 36 A Mûsorszolgáltatási szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 24

816


7. szám

Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a (……..)37 napján a (………)38 MHz frekvencia tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik. A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõdésmódosítás (C) szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy (……..)39 MHz frekvencia(ák) tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb (………)40 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.7 A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 5.1. pontja helyébe az alábbi 5.1. pont lép, az 5.2.1 és az 5.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 5.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a (…….)41 MHz frekvenciára vonatkozó és a (…….)42 MHz frekvencia(ák)ra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (……..) azaz (………………) forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 5.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (…….) Ft, azaz (…………) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 5.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 5.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 5.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 5.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 6.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 6.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (…….) azaz (……………) forint (az „Óvadéki Összeg”), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 5.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül.

37

A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének dátuma kitöltendõ. A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 39 A Pályázatban megnyert frekvencia(ák) megjelölése. 40 A szerzõdéskötést követõ 180 napon belül. 41 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 42 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) megjelölése. 38

7. szám


817

A Szerzõdés 7.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 7.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint három (15) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 7.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 7.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 4.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30 ) napon belül nem orvosolja. A Szerzõdés 8.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 8.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., 7. számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (…….) (……..) hó (…..)43 napján.

Országos Rádió és Televízió Testület

(…………)44 45

_________________________

_____________________

3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1/A Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság a) sorszáma: b) telephelye: c) frekvenciája: 1/B Vételkörzet-bõvítés esetén a kibõvített vételkörzetû Mûsorszolgáltatási Jogosultság telephelye: frekvenciája: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy neve: címe: aki a személyes – sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) – felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 6. A pályázó bankszámlaszáma: 7. A pályázó adószáma:

43

A szerzõdésmódosítás aláírásának napja kitöltendõ. A mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 45 A Testület és a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 44

818


7. szám

4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó. 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja:

5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó, mivel ekkor a korábbi hatályos nyilatkozatok kerülnek figyelembevételre. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben – a mûsorszámok címének megjelölése nélkül – köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni.

6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.1. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz.

7. szám


819

3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok; c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85–88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése, valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat.

820


7. szám

Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van. j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel. k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét.

7. számú melléklet MÛSORTERV Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl, 7. számú mellékletétõl eltérõ mûsortervet benyújtani.

1. Mûsorszámok heti százalékos aránya A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Mûsorszámok

1. közszolgálati mûsorszámok 2. magyarországi gyártású mûsorszámok 3. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont) 2. Mûsorszámok heti százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül Mûsorszámok

1. Közszolgálati mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben


7. szám

821

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya Mûsorterv egységek

Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Szöveg aránya Ismétlések* (*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszám kategóriák


1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is: Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

1. közszolgálati mûsorszámok 2. magyarországi gyártású mûsorszámok 3. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2.§ 42. pont) Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos saját mûsoridõben

1.Közszolgálati mûsorszámok Mûsorterv egységek

Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

Szöveg aránya Ismétlések* (*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.)


822


7. szám Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal.

8. számú melléklet ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakult, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. 8/I. Tervezett költségek Költségek

2006.

2007.

2008.

A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni. 8/II. Tervezett bevételek Bevételek

2006.

2007.

2008.

A bevételeket csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 9. számlaosztálya alapján kell megadni.

7. szám


823

9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL

Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41.§ (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9 pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (helyi/körzeti) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz.


824

7. szám

10. számú melléklet Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy jelen pályázati felhívás keretében „a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról” szóló 680/2004 (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseit alkalmazza az alábbiak szerint. Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsorszolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsorszolgáltatási díjtartozása. 2.1. Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, televízió esetén a képernyõszövegen kívül legkevesebb heti 2 óra, rádió esetén legalább heti 14 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, valamint a kérelmével együtt benyújtja a mûsorszolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik. 3. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsorszolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv 112.§ (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – az Rttv 112.§ (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv 112.§ (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását – az Rttv 112.§ (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható. Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112.§ (1) b) szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási szerzõdét azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státuszról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státuszú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pályázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsorszolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól.

7. szám


825

Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdésének j) pontja alapján az alábbiakban segítséget kíván nyújtania közmûsor-szolgáltatói minõsítésüket kérõ mûsorszolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatának kidolgozásához. Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében. I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni.

826


7. szám

6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni. ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre. V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak. 3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé.

7. szám


827

3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre. XI. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a

828


7. szám

mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés- és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatkozásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül. XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felelnie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ. XIV. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára. Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban szabályozni.

11. számú melléklet Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy a mûsorszolgáltatók a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról szóló 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek alkalmazását felfüggeszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Törvény) 41.§ (1) bekezdés a) pont szerinti helyi/körzeti rádiós frekvencia hasznosítására kiírt pályázati ajánlatok elbírálása során, azzal, hogy az állásfoglalás alábbi pontjai alkalmazandóak:


7. szám

829

Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozat Az Országos Rádió és Televízió Testület – áttekintve a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatással kapcsolatban hozzá érkezett bejelentéseket és állásfoglalás iránti kérelmeket – az érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követõen a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) vonatkozó rendelkezéseinek az alábbiak szerinti alkalmazására hívja fel az Irodát. 1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – A mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása. és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel. 1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely kérelmében vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését az Rttv.-ben szabályozott bármilyen módon mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt bármikor – legkorábban a mûsorszolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §, 113. §, 146. §) – jogosult kezdeményezni. 2.2. A 2.1. pont szerinti lehetõséggel nem élhet a mûsorszolgáltató annak a mûsorszolgáltatásnak a vonatkozásában, amelyre már az ORTT-nél pályázat útján mûsorszolgáltatási lehetõséghez jutott. 2.3. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató a) határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti, valamint d) tudomásul veszi, hogy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésével a mûsorszolgáltatási jogviszonya megfelelõen módosul. 2.3. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célnak, illetve célcsoportnak. 2.4. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.5. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1. a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.6. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. 3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés iránt benyújtott kérelem tárgyában a Testület 60 napon belül határozattal dönt. A kérelemnek helyt adó határozatban a Testület

830


7. szám

a) a kérelmezõ által meghatározott cél, illetve célcsoport tekintetében (illetve, amennyiben ez szerepel a kérelemben, idõtartamra) a kérelmezõt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti azzal, hogy b) a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a jelen határozatában foglaltakat is betartani köteles. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl – köteles a) eleget tenni a Testület fenti, 3. pont szerinti határozatában foglalt követelményeknek; b) a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. b) pontja szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg, amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval. 4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a )gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló, b) mûsorszolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvéleménykutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi. 5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 6.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 6.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni. Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ mûsorperc

a)

Nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás

b)

Kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás

c)

A hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás A lakóhelyi közösség közéleti fórumaként mûködõ mûsorszolgáltatás

d)

Havi minimális Heti minimális Napi minimális mûsorperc mûsorperc mûsorperc

7. szám


831

Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Kérjük továbbá, hogy e mûsorokat lehetõség szerint a 2. sz. melléklet szerinti kódrendszerek kódjaival jelöljék. Amennyiben a kérelmezõ már mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése esetén mûsortervét meg kívánja változtatni, kérjük, hogy az új mûsortervet is mellékelje. 2. számú melléklet: Az AGB és az MR kódrendszere 1. Fõtípusok

2. Mûsorkategóriák

3. Származási hely 2. Mûsorkategóriák

1. Fõtípusok

3. Származási hely

1 Nem zenés fikció, dráma, irodalom

1 Sorozat, folytatásos

1 Magyarország

1

2 Mozifilm (nem zenés)

2 Európa

1

3 Tévéfilm

3 USA

1

4 Tévéjáték

4 Egyéb ország

1

5 Színházi közvetítés (nem zenés)

0 Besorolhatatlan

1

6 Irodalmi mûvek elõadása

1

7 Animáció felnõtteknek, bárkinek

1

8 Animáció gyerekeknek

1

9 Fikció, dráma, irodalmi mû gyerekeknek

1

0 Egyéb fikció, dráma

2 Nem zenei szórakoztatás

1 Játék

1 Magyarország

2

2 Vetélkedõ

2 Európa

2

3 Szórakoztató magazin

3 USA

2

4 Talkshow

4 Egyéb ország

2

5 Kabaré, szatíra

0

2

6 Cirkusz, varieté, látványosság

2

9 Szórakoztató spec. gyerekeknek

2

0 Egyéb nem zenei, szórakoztató

3 Zene

1 Opera, balett (színházi közvetítés, film)

1 Magyarország

3

2 Egyéb komolyzene

2 Európa

3

3 Operett, musical (színházi közvetítés, film)

3 USA

3

4 Pop, rock, videoklip (popzenei film)

4 Egyéb ország

3

5 Egyéb könnyûzene

0

3

6 Jazz

3

7 Cigányzene, nóta

3

8 Népzene, néptánc

3

9 Zenei mûsor spec. gyerekeknek

3

0 Egyéb vegyes zenei mûsor

4 Sport

1 Sporthírek, sportmagazin, interjú, riport

1 Magyarország

4

2 Sportközvetítés: labdarúgás

2 Európa

Besorolhatatlan

Besorolhatatlan

832


7. szám

4

3 Sportközvetítés: egyéb labdajáték

3 USA

4

4 Sportközvetítés: atlétika

4 Egyéb ország

4

5 Sportközvetítés: technikai sport

0 Besorolhatatlan

4

6 Sportközvetítés: téli sport

4

7 Sportközvetítés: egyéb sportesemény

4

8 Sportközvetítés: spec. gyerekeknek

4

0 Egyéb sportmûsor

5 Hírek, aktuális politika, gazdaság

1 Hírek, híradó

1 Magyarország

5

2 Aktuális politikai magazin

2 Európa

5

3 USA

5

3 Aktuális politikai vita, interjú, riport, háttér, dokumentum, portré 4 Körzeti hírek, híradó

4 Egyéb ország

5

5 Parlamenti közvetítés, tudósítás, riport

0

5

6 Választási mûsor, politikai hirdetés

5 5

7 Gazdasági hírek, aktuális gazdasági magazin, interjú, riport, dokumentum, portré 9 Aktuális politikai mûsor spec. gyerekeknek

5

0 Egyéb aktuális (pl. nemzeti ünnep)

6 Információ

1 Reggeli információs magazin

1 Magyarország

6

2 Európa

6

2 Szolgáltató magazin, életmód, szabadidõ, tanácsadás 3 Európai információs magazin

3 USA

6

4 Körzeti magazin

4 Egyéb ország

6

5 Nemzetiségi magazin

0

Besorolhatatlan

Besorolhatatlan

6

6 Érdekvédelem, magyarországi probléma, dokumentum, interjú, riport, vita 7 Idõjárásjelentés

6

8 Közérdekû közlemény

6

9 Információs mûsor spec. gyerekeknek

6

0 Egyéb információs magazin, egyéb információ

7 Mûvészet, tudomány, kultúra

1 Mûvészeti, kulturális hírek, hírmagazin, interjú, riport 2 Mûvészeti, kulturális ismeretterjesztõ, dokumentum, portré 3 Tudományos hírek, hírmagazin, interjú, riport

6

7 7 7 7

4 Tudományos ismeretterjesztõ, dokumentum, portré, természetfilm 5 Média

1 Magyarország 2 Európa 3 USA 4 Egyéb ország 0 Besorolhatatlan

7

6 Útifilm

7

9 Mûvészet, tudomány, kulturális spec. Gyerekeknek 0 Egyéb mûvészeti, tudományos, kulturális

7

7. szám


833

8 Oktatás

1 Iskolai oktatáshoz kapcsolódó

1 Magyarország

8

2 Felnõttoktatás, távoktatás

2 Európa

8

3 Nyelvlecke

3 USA

8

0 Egyéb oktatás

4 Egyéb ország 0

8

Besorolhatatlan 9 Vallás

1 Vallási szertartás közvetítése

1 Magyarország

9

2 Egyházi, vallási esemény közvetítése

2 Európa

9 9

3 Egyházi, vallási szervezetek élete, tevékenysé- 3 USA ge 4 Egyéb vallási mûsor bárkinek 4 Egyéb ország

9

9 Egyéb vallási spec. gyerekeknek

0 Besorolhatatlan

9

0 Besorolhatatlan, vallási

0 Egyéb

1 Hirdetések

1 Magyarország

0

2 Árubemutató

2 Európa

0

3 Bemondó, mûsorismertetés

3 USA

0

8 NEM MÛSOR (inzert stb.)

4 Egyéb ország

0

0 Máshova be nem sorolható mûsor

0 Besorolhatatlan

TARTALOM Ez a meghatározás arra való, hogy a mûsorokat tartalmuk vagy témájuk alapján osztályozza. A forma meghatározásától eltérõen itt alapvetõen fontos meghallgatni a mûsort, hogy helyesen osztályozzunk. 3.1. INFORMÁCIÓS MÛSOROK 3.1.1. Általános információk (pl. krónikák) 3.1.1.1. Napi hírek 3.1.1.2. Aktuális események 3.1.1.3. Idõjárás elõrejelzés 3.1.1.4. Szolgáltatás 3.1.2. VILÁGNÉZETI MÛSOROK 3.1.2.1. Vallásos világnézetû 3.1.2.2. Nem vallásos világnézetû 3.1.3. TÁRSADALMI/POLITIKAI MÛSOROK 3.1.3.1. Külpolitikai 3.1.3.2. Belpolitikai 3.1.3.3. Társadalmi 3.1.3.4. Gazdasági 3.1.3.5. Jogi 3.1.3.6. Környezetvédelmi 3.1.4. Sportmûsorok 3.1.5. EMBERKÖZPONTÚ MÛSOROK (HUMAN INTEREST) 3.1.5.1. Nevezetes személyiségekrõl (pl. portré) 3.1.5.2. Mindennapi életrõl (pl. riport) 3.1.6. Szabadidõ mûsorok (hobby) 3.1.7. MÛVÉSZETI ÉS MÉDIA MÛSOROK 3.1.7.1. Zenei témájú Példa: Mozart életrajza. De nem tartozik ide: olyan mûsor, amelyben Mozart-zene szól. 3.1.7.2. Színházi/filmmûvészeti témájú Olyan mûsor, amely témáját a színház vagy a film világából veszi.

834


7. szám

Példa: a legújabb mozifilmek elõzetese. 3.1.7.3. Hirdetési témájú Olyan mûsor, amely témáját a hirdetés világából veszi. Példa: interjú hirdetési szakemberekkel. De nem tartozik ide: tényleges hirdetések. 3.1.7.4. Sajtó/média témájú Példa: Médiavilág 3.1.8. HUMÁN TUDOMÁNYOS MÛSOROK (HUMANITIES) Olyan mûsorok, amelyeknek elsõsorban kulturális vonatkozásaik vannak. Rendszerint a nyelvvel, az irodalommal, a történelemmel, a matematikával vagy a filozófiával foglalkoznak. 3.1.8.1. Irodalomtudományi 3.1.8.2. Nyelvtudományi 3.1.8.3. Történelemtudományi 3.1.8.4. Filozófiatudományi/matematikai 3.1.8.5. Társadalomtudományi/szociológiai 3.1.9. REÁL TUDOMÁNYOS MÛSOROK (SCIENCES) 3.1.9.1. Alkalmazott tudományos Olyan mûsor, amely anyagi jelenségekkel, ipari folyamatokkal foglalkozik. 3.1.9.2. Természettudományos Olyan mûsor, amely a biológiával, a növénytannal, az állattannal vagy a geológiával foglalkozik. 3.1.9.3. Fizikai tudományos Olyan mûsor, amely a csillagászattal, a kémiával, a fizikával, az elektromossággal vagy a mechanikával foglalkozik. 3.1.9.4. Egészségügyi tudományos Olyan mûsor, amely orvosi, egészségügyi témákkal foglalkozik. 3.2. DRAMATIKUS (IRODALMI) MÛSOROK 3.2.1. Népszerû színmû (szappanopera) Olyan színmû, amely 1918 után, különösebb irodalmi és kulturális igény nélkül íródott. 3.2.2. KOMOLY SZÍNMÛ Olyan színmû, amelynek irodalmi és/vagy kulturális értéke van. 3.2.2.1. Klasszikus színmû (dráma, vígjáték) Olyan színmû, amely 1918 elõtt íródott 3.2.2.2. Jelenkori színmû (dráma, vígjáték). Olyan színmû, amely 1918 után íródott, és irodalmi és/vagy kulturális értéket képvisel. 3.2.3. Dokumentum dráma Olyan színmû, amelynek valóság alapja van; esetleg dokumentumelemek is találhatók benne. 3.2.4. Vers 3.2.5. Novella, jegyzet, esszé, kis mûfajok 3.2.6. Regény 3.3. SZÓRAKOZTATÓ MÛSOROK 3.3.1. Játék Olyan versengés, amelynek tisztán szórakoztató jellege van. 3.3.2. Vetélkedõ Olyan versengés, amelyben a versenyzõk a játék során különleges tudásukat és intelligenciájukat hasznosítják, és/vagy amely jelentõs produkciós munkát igényel. A vetélkedõ részét képezi a mûsorsugárzó kulturális alakító és nevelõ tevékenységének. 3.3.3. Humor és kabaré Olyan mûsor, amelyben fõleg szóviccek és helyzetkomikumok találhatók, illetve amelyik komikusok által elõadott rövid dramatikus jeleneteket tartalmaz. 3.3.4. Vegyes összeállítás 3.4. ZENEI MÛSOROK 3.4.1. Komolyzene (általában) A komolyzenéhez tartozik a kamarazene, a hangszeres zene, az opera, a szimfónikus zene, a kórusmû és az egyházi zene. 3.4.1.1. Preklasszikus zene Az elhangzó mûvek kb. a 17. század közepe elõtt íródtak. 3.4.1.2. Klasszikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 18. század közepe és a 19. század elsõ fele között íródtak. 3.4.1.3. Romantikus zene

7. szám


835

Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 19. század elsõ fele és a 19. század vége között íródtak. 3.4.1.4. Jelenkori zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 20. században íródtak. Példák: mai zeneszerzõk mûvei, musicalek is! 3.4.1.5. Könnyû klasszikus zene (operett) Strauss, Lehár és a hasonló szerzõk mûvei. 3.4.2. Jazz Bennszülött amerikai népi zene, amely New Orleansben, az afrikai rabszolgák és leszármazottaik között született. Jellemzõje az erõsen ismételt ritmusok bizonyos szinkópáltsága. Fontos szerepet kap az improvizáció. 3.4.3. Könnyûzene általában (middle-of-the-road) Olyan zene, amely a zeneszeretõ közönség lehetõ legszélesebb rétegének nyújt élvezetet. 3.4.4. Pop/rock/pop-rock A leggyakrabban és legáltalánosabban sugárzott modern, ifjúsági zene. Ilyen például a rock and roll, a reggae stb. 3.4.5. HAGYOMÁNYOS (TRADICIONÁLIS) ZENE 3.4.5.1. Népi hangszeres zene (pl. duda, cimbalom, citera: Magyarország; raga: India; koto: Japán) Olyan zene, amely nem változott a történelem során, és rendszerint hagyományos hangszereken játsszák. Jellemzõje a szigorú szerkesztés és a határozott forma. 3.4.5.2. Világzene Olyan kommersz zene, amely fõként a karibi térség hagyományos zenéjén alapul, és gyakran használja az új hangszereket, mint például a szintetizátort. 3.4.5.3. Népzene és feldolgozása Olyan zene, amelynek alapja a tradíció. Többnyire szájhagyomány útján alakul ki, és így terjed. 3.4.5.4. Nóta (11316/97.) INDOKOLÁS A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: a Törvény) 102.§ (5) bekezdése alapján az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: a Testület) ellátja a mûsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát. A Törvény 94. §-a alapján a Testület a Pályázati Felhívás tervezet közzétételétõl számított legkevesebb húsz napon túl, legkésõbb harminc napon belül nyilvános meghallgatást tart, amelyen részt vesz a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselõje is. A meghallgatás után a Testület dönt a pályázati felhívás tervezet véglegesítésérõl. Döntését a meghallgatást követõ harminc napon belül a Kulturális Közlönyben közzéteszi.

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TERVEZET A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 102. § (5) bekezdése szerinti Kaposvár 97,5 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására

I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 102. § (5) bekezdése alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését, illetve földfelszíni hálózatba kapcsolódását.

836


7. szám

A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül a meghirdetett frekvenciára a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjának évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.4. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell.

7. szám


837

A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. és a 10-11. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%) 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.

838


7. szám

III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar.

IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.4. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.5. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak.

7. szám


839

4.2.4.2. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat. 4.2.4.3. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel (ÁPF 56.4.3. g) pont). 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen el-

840


7. szám

helyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A Törvény 102. § (5) bekezdésének értelmében a Testület a pályázó díjajánlatát ismerteti az eredeti igénylõvel. Amennyiben az eredeti igénylõ a törvényes feltételeknek megfelel és a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését a Testület által meghatározott idõn belül és módon vállalja, a Testület vele köti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést. A Törvény 102. § (5) bekezdése szerinti kedvezmény a közmûsor-szolgáltató vagy nem nyereségérdekelt pályázókra nem alkalmazható. Amennyiben a Testület a 102. § (5) bekezdés alapján nem tud szerzõdést kötni, a pályázati ajánlatok értékelését az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdés szerint végzi el. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 30 pont A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 30 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 30-cal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. Közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre.

7. szám


841

A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. Mûsorterv: maximum: 25 pont A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya az éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben (ebbe a kategóriába tartozó rádiós mûsorszámoknál a zene arány nem haladhatja meg a 70 százalékot az adott, vállalt mûsorszám tekintetében): a) a mûsoridõ legalább 30,00 százaléka felett: 20 pont 20,01–30,00 százaléka: 10 pont 20,00 százalék vagy alatta: 0 pont A közszolgálati mûsorszám ismétlése beleszámít a közszolgálati mûsorszám arányának és mértékének számításába. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszám közszolgálati mûsorszámnak minõsül. b) A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsorszolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik. 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.6. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek. 5.4. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a Törvény 102.§ (6) bekezdése értelmében az „eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt”. Az eredeti igénylõ a Testület felé megtérítési igénnyel nem léphet fel.

VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hat másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban úgy, hogy a mûsorszolgáltatási díjat, a pályázati felhívás 4.2.5., 4.2.5.1., valamint 4.2.5.2 pontja szerinti üzleti és pénzügyi tervet, a felhívás 4.2.6. pontja szerint a mûködés elsõ három hónapjára szükséges források meglétét bizonyító bankigazolást, valamint a felhívás szerinti 8. számú mellékletet, kizárólag a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban kell zártan elhelyezni, ezáltal ezek a részek a pályázati ajánlat egyéb részeitõl elkülönítve, zártan lesznek kezelve. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (..........Jogosultság”), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során. 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha – az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat. – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához,

842


7. szám

– ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon, – a 8.8. pont, a 9.6. pont és a 10.7. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti- vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.)

7. szám


843

6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár.

6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–8., 9.–11. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4 pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1-4 pontjai, 7.6.2. a 6. sz. melléklet 3. a-c., és 4. pontjai, 7.6.3. a 4.2.1.3. szerinti adatok, 7.6.4. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.5. a 7.7. a) szerinti nyilatkozat (konzorciumi megállapodás), 7.6.6. a 7. számú melléklet, 7.6.7. a 8. számú melléklet, 7.6.8. a 6.számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén) Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, mely a 7.6. pont szerinti kötelezõ nyilatkozat, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A dokumentumok formája A pályázat az 1–11 sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania.

844


7. szám

7.11. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklet lábjegyzete tartalmazza 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni.

IX. FEJEZET A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004 (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni.

7. szám


845

9.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 9.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 9.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 9.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsorszolgáltatási szabályzatot. 9.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 9.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 9.7 A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsorszolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 9.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

X. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és a 1069/2001. (VII. 24.) számú határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 11. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 10.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1. a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1. b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3. a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3. b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és az 2.3. c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 10.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat 2.3.a. pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 10.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 10.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.


846

7. szám

1. számú melléklet A pályázati felhívás tárgya Sorszám

Névleges telephely

1.

Kaposvár

Típus

R

Frekvencia

97,5 MHz

Várható vételkörzet1

68 000 fõ, helyi

Meghirdetett mûsoridõ

napi 24 óra

Minimális mûsorszolgáltatási díj

2 220 000 Ft. + 20% áfa

A pályázati felhívás 8.2. pontja alapján vételkörzet-bõvítésre a következõ mûsorszolgáltatók pályázhatnak: Kaposvár 97,5 MHz vonatkozásában: Komló 99,4 MHz

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 102. § (5) bekezdése értelmében a Testület 2005. [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett[ Pályázati Felhívás 1. számú melléklete .. pontja szerinti, helyi rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra a........ MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ] A Mûsorszolgáltató5 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2006. [..........]-án6 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg:

I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

1

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/- 20%-os eltérés lehetséges. A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 3 A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 4 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 6 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 2

7. szám


847

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának megfelelõ rádiómûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2006.[.......]7napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti 7 éves idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg.

III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég- illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)8 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/- 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2006.[. .....] hó [..]9 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik.

7

A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. A nem kívánt szövegrész törlendõ. 9 A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ. 8

848


7. szám

3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt.

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok

A heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. A 2. ponton belül 3. a) a helyi információs mûsorszámok 3. b) a helyi kultúrát, mindennapi életet bemutató mûsorszámok 4. magyarországi gyártású mûsorszámok (Törvény: 2.§ 24. pont) 5. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont) Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya Mûsorterv egységek

Szöveg aránya Ismétlések

A heti teljes mûsoridõ százalékaként

minimum maximum

Egyes közszolgálati mûsorszám kategóriák heti százalékos aránya Mûsorszám kategóriák

Hírmûsorok Aktuális információk Mûvészeti mûsorok Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok Oktató mûsorok Vallási mûsorok Gyermek és ifjúsági mûsorok Mindennapi életvitelt segítõ mûsorszámok Közlekedési információk Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok Környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok Kisebbségi mûsorok Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok Zenei mûsorok Egyéb közszolgálat

A heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

7. szám


849

4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre.

V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat képezõ csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni.

850


7. szám

5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül.

VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])10 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. Amennyiben a szerzõdés 6.3.2. pontja szerinti díjkorrekció következtében fizetendõ áfa összege meghaladja a mûsorszolgáltató által az adott évre a jelen pont szerint már megfizetett áfa összegét, a különbözetet a mûsorszolgáltató az adott év elsõ negyedévében megfizetett mûsorszolgáltatási díjrészlettel együtt tartozik megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató az 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig köteles esedékesen megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 3. nap, készpénzben teljesített fizetés esetében pedig az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 6. nap tekinti teljesítettnek. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])11 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetésével egyidejûleg kell, az adott naptári évben már befizetett Díjrészletet az emelt éves Díjnak megfelelõen kiegészíteni. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese.

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 12nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 13

10

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ. 12 A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.1.1.–7.1.6 pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. 13 Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad. 11

7. szám


851

Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.-7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek az 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad) 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfize-

852


7. szám

tése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj, amely 2006. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díjat jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi köt-

7. szám


853

bért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egyidõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni. VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30 ) napon belül nem orvosolja.

854


7. szám

8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát. IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, a vételkörzet-bõvítés mellékleteiben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat, közmûsor-szolgáltatók esetében a Közmûsor-szolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a Testület állásfoglalását a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl, valamint a pályázó erre vonatkozó nyilatkozatait a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, 2006. [.....] hó [...]14 napján. Országos Rádió és Televízió Testület _________________________

14

A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 16 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 15

[....................]15 _________________________ 16

7. szám


855

2/A számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a „Szerzõdésmódosítás”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a (……….)17 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ……)18 napján aláírt, (………)19 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést („Szerzõdés”) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi (C) ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 102. § (5) bekezdése értelmében a Testület (…….) napján20 a Kulturális Közlöny (…….)21. számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett a (Pályázati Felhívás 1. számú melléklete…pontja szerint… Mûsorszolgáltatási Jogosultságra ……… MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ] A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultság(ok)ra, a (…….)22 MHz frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzetbõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat („Pályázati Ajánlatok”). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (……..)23 számú határozatával a (……….)24 MHz frekvencia (ák) tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató (……….)25 mûsorszolgáltatási jogosultsága, a (………)26 MHz frekvencia(ák) vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a (…….)27 frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a (……..)28 napján a (………)29 MHz frekvencia tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik. A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõdésmódosítás (C) szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mû17

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. A mûsorszolgáltatási jogosultság(helyi/körzeti/országos/televízió/rádió) és a frekvencia kitöltendõ. 20 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 21 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 22 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 23 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 24 A Pályázati Felhívásban meghirdetett frekvencia(ák) megjelölése. 25 A mûsorszolgáltatási jogosultság kitöltendõ. 26 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) feltüntetése. 27 A Mûsorszolgáltatási szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 28 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének dátuma kitöltendõ. 29 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 18 19

856


7. szám

sorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy (……..)30 MHz frekvencia(ák) tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb (………)31 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.7. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 5.1. pontja helyébe az alábbi 5.1. pont lép, az 5.2.1. és az 5.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 5.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a (…….)32 MHz frekvenciára vonatkozó és a (…….)33 MHz frekvencia(ák)ra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (……..) azaz (………………) forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 5.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (…….) Ft, azaz (…………) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 5.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 5.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 5.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 5.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 6.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 6.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (…….)azaz (……………)forint (az „Óvadéki Összeg”), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 5.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A Szerzõdés 7.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 7.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint három (15) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 7.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 7.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 4.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30 ) napon belül nem orvosolja. A Szerzõdés 8.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 8.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., 7. számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá.

30

A Pályázatban megnyert frekvencia(ák) megjelölése. A szerzõdéskötést követõ 180 napon belül. 32 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 33 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) megjelölése. 31


7. szám

857

A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (…….) (……..) hó (…..)34 napján. (…………)35

Országos Rádió és Televízió Testület

36

_________________________

_____________________

3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1/A Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság a) sorszáma: b) telephelye: c) frekvenciája: 1/B Vételkörzet-bõvítés esetén a kibõvített vételkörzetû Mûsorszolgáltatási Jogosultság telephelye: frekvenciája: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy neve: címe: aki a személyes – sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) – felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 6. A pályázó bankszámlaszáma: 7. A pályázó adószáma:

4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó. 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja:

5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó, mivel ekkor a korábbi hatályos nyilatkozatok kerülnek figyelembevételre. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal 34

A szerzõdésmódosítás aláírásának napja kitöltendõ. A mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 36 A Testület és a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 35

858


7. szám

nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben – a mûsorszámok címének megjelölése nélkül – köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor.

6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.1. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok; c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85-88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése ,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel

7. szám


859

rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van. j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét.


860

7. szám

7. számú melléklet MÛSORTERV Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl, 7. számú mellékletétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 1. Mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. a 2. ponton belül 3/a) a helyi információs mûsorszámok 3/b) a helyi kultúrát, mindennapi életet bemutató mûsorszámok 4. magyarországi gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 24. pont) 5. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont) 2. Mûsorszámok heti százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben

1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. a 2. ponton belül 3/a) a helyi információs mûsorszámok 3/b) a helyi kultúrát, mindennapi életet bemutató mûsorszámok Kitöltési útmutató a 7/2. számú melléklethez: – a táblázatban az éjszakai órák nélküli mûsoridõben sugárzott mûsorszámok arányát kell megadni a heti éjszakai órák nélküli mûsoridõ százalékában – az 1. sor szerinti számnak nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie a 2. sorban írt számnál – a 3/a. és a 3/b. sorokba írt szám összegének meg kell egyeznie a 2. sorba írt számmal 3. Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya Mûsorterv egységek


Szöveg aránya Ismétlések* (*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható .)


7. szám

861

4. A közszolgálati mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszám kategóriák


1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal.

8. számú melléklet ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakult, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. 8/I. Tervezett költségek Költségek

2006.

2007.

2008.

A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni. 8/II. Tervezett bevételek Bevételek

2006.

2007.

2008.

A bevételeket csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 9. számlaosztálya alapján kell megadni.

862


7. szám

9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41.§ (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9 pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (helyi/körzeti) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz.

7. szám


863

10. számú melléklet Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy jelen pályázati felhívás keretében „a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról” szóló 680/2004 (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseit alkalmazza az alábbiak szerint. Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsorszolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsorszolgáltatási díjtartozása. 2.1. Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, televízió esetén a képernyõszövegen kívül legkevesebb heti 2 óra, rádió esetén legalább heti 14 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, valamint a kérelmével együtt benyújtja a mûsorszolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik. 3. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsorszolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – az Rttv. 112.§ (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv 112.§ (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását – az Rttv 112. § (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható. Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112.§ (1) b) szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási szerzõdét azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státuszról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státuszú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pályázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsorszolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól.

864


7. szám

Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdésének j) pontja alapján az alábbiakban segítséget kíván nyújtania közmûsor-szolgáltatói minõsítésüket kérõ mûsorszolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatának kidolgozásához. Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében. I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni. ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell.

7. szám


865

7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre. V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak. 3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé.

866


7. szám

3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10.Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11.A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre. XI. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a

7. szám


867

mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés- és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatkozásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül. XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felelnie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ. XIV. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára. Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban szabályozni.

11. számú melléklet Az Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy a mûsorszolgáltatók a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról szóló 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek alkalmazását felfüggeszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Törvény) 41. §

868


7. szám

(1) bekezdés a) pont szerinti helyi, rádiós frekvencia hasznosítására kiírt pályázati ajánlatok elbírálása során, azzal, hogy az állásfoglalás alábbi pontjai alkalmazandóak: Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozat Az Országos Rádió és Televízió Testület – áttekintve a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatással kapcsolatban hozzá érkezett bejelentéseket és állásfoglalás iránti kérelmeket – az érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követõen a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) vonatkozó rendelkezéseinek az alábbiak szerinti alkalmazására hívja fel az Irodát. 1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – A mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása. és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel. 1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely ajánlatában vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését a pályázó a mûsorszolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló pályázati eljárás megkezdésekor, a pályázati ajánlatának benyújtásával jogosult kezdeményezni. 2.2. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató a) határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti. 2.4. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célnak, illetve célcsoportnak. 2.5. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.6. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1. a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.7. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. 3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A Testület a nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlat elbírálása során, a pályázat nyertessé nyilvánításával egyidejûleg dönt a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésrõl. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl –

7. szám


869

köteles a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. pont szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg, amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval. 4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a) gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló, b) mûsorszolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvéleménykutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi. 5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 6.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 6.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni. Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ mûsorperc

a)

Nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás

b)

Kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás

c)

A hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás A lakóhelyi közösség közéleti fórumaként mûködõ mûsorszolgáltatás

d)

Havi minimális Heti minimális Napi minimális mûsorperc mûsorperc mûsorperc

Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Kérjük továbbá, hogy e mûsorokat lehetõség szerint a 2. sz. melléklet szerinti kódrendszerek kódjaival jelöljék. Amennyiben a kérelmezõ már mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése esetén mûsortervét meg kívánja változtatni, kérjük, hogy az új mûsortervet is mellékelje.

870


7. szám

2. számú melléklet: Az AGB és az MR kódrendszere 2. Mûsorkategóriák

1. Fõtípusok

3. Származási hely

1 Nem zenés fikció, dráma, irodalom

1 Sorozat, folytatásos

1 Magyarország

1

2 Mozifilm (nem zenés)

2 Európa

1

3 Tévéfilm

3 USA

1

4 Tévéjáték

4 Egyéb ország

1

5 Színházi közvetítés (nem zenés)

0 Besorolhatatlan

1

6 Irodalmi mûvek elõadása

1

7 Animáció felnõtteknek, bárkinek

1

8 Animáció gyerekeknek

1

9 Fikció, dráma, irodalmi mû gyerekeknek

1

0 Egyéb fikció, dráma

2 Nem zenei szórakoztatás

1 Játék

1 Magyarország

2

2 Vetélkedõ

2 Európa

2

3 Szórakoztató magazin

3 USA

2

4 Talkshow

4 Egyéb ország

2

5 Kabaré, szatíra

0

2

6 Cirkusz, varieté, látványosság

2

9 Szórakoztató spec. gyerekeknek

2

0 Egyéb nem zenei, szórakoztató

3 Zene

1 Opera, balett (színházi közvetítés, film)

1 Magyarország

3

2 Egyéb komolyzene

2 Európa

3

3 Operett, musical (színházi közvetítés, film)

3 USA

3

4 Pop, rock, videoklip (popzenei film)

4 Egyéb ország

3

5 Egyéb könnyûzene

0

3

6 Jazz

3

7 Cigányzene, nóta

3

8 Népzene, néptánc

3

9 Zenei mûsor spec. gyerekeknek

3

0 Egyéb vegyes zenei mûsor

4 Sport

1 Sporthírek, sportmagazin, interjú, riport

1 Magyarország

4

2 Sportközvetítés: labdarúgás

2 Európa

4

3 Sportközvetítés: egyéb labdajáték

3 USA

4

4 Sportközvetítés: atlétika

4 Egyéb ország

4

5 Sportközvetítés: technikai sport

0

Besorolhatatlan

Besorolhatatlan

Besorolhatatlan 4

6 Sportközvetítés: téli sport

4

7 Sportközvetítés: egyéb sportesemény

4

8 Sportközvetítés: spec. gyerekeknek

4

0 Egyéb sportmûsor

7. szám


871

5 Hírek, aktuális politika, gazdaság

1 Hírek, híradó

1 Magyarország

5

2 Aktuális politikai magazin

2 Európa

5 5

3 Aktuális politikai vita, interjú, riport, háttér, do- 3 USA kumentum, portré 4 Körzeti hírek, híradó 4 Egyéb ország

5

5 Parlamenti közvetítés, tudósítás, riport

0 Besorolhatatlan

5

6 Választási mûsor, politikai hirdetés

5 5

7 Gazdasági hírek, aktuális gazdasági magazin, interjú, riport, dokumentum, portré 9 Aktuális politikai mûsor spec. gyerekeknek

5

0 Egyéb aktuális (pl. nemzeti ünnep)

6 Információ

1 Reggeli információs magazin

1 Magyarország

6

2 Európa

6

2 Szolgáltató magazin, életmód, szabadidõ, tanácsadás 3 Európai információs magazin

3 USA

6

4 Körzeti magazin

4 Egyéb ország

6

5 Nemzetiségi magazin

0 Besorolhatatlan

6

6 Érdekvédelem, magyarországi probléma, dokumentum, interjú, riport, vita 7 Idõjárásjelentés

6

8 Közérdekû közlemény

6

9 Információs mûsor spec. gyerekeknek

6

0 Egyéb információs magazin, egyéb információ

7 Mûvészet, tudomány, kultúra

1 Mûvészeti, kulturális hírek, hírmagazin, interjú, riport 2 Mûvészeti, kulturális ismeretterjesztõ, dokumentum, portré 3 Tudományos hírek, hírmagazin, interjú, riport

6

7 7 7 7

4 Tudományos ismeretterjesztõ, dokumentum, portré, természetfilm 5 Média

1 Magyarország 2 Európa 3 USA 4 Egyéb ország 0 Besorolhatatlan

7

6 Útifilm

7 7

9 Mûvészet, tudomány, kulturális spec. Gyerekeknek 0 Egyéb mûvészeti, tudományos, kulturális

8 Oktatás

1 Iskolai oktatáshoz kapcsolódó

1 Magyarország

8

2 Felnõttoktatás, távoktatás

2 Európa

8

3 Nyelvlecke

3 USA

8

0 Egyéb oktatás

4 Egyéb ország 0

8

Besorolhatatlan 9 Vallás

1 Vallási szertartás közvetítése

1 Magyarország

9

2 Egyházi, vallási esemény közvetítése

2 Európa

872


7. szám

9

3 Egyházi, vallási szervezetek élete, tevékenysége 3 USA

9

4 Egyéb vallási mûsor bárkinek

4 Egyéb ország

9

9 Egyéb vallási spec. gyerekeknek

0 Besorolhatatlan

9

0 Besorolhatatlan, vallási

0 Egyéb

1 Hirdetések

1 Magyarország

0

2 Árubemutató

2 Európa

0

3 Bemondó, mûsorismertetés

3 USA

0

8 NEM MÛSOR (inzert stb.)

4 Egyéb ország

0

0 Máshova be nem sorolható mûsor

0 Besorolhatatlan

TARTALOM Ez a meghatározás arra való, hogy a mûsorokat tartalmuk vagy témájuk alapján osztályozza. A forma meghatározásától eltérõen itt alapvetõen fontos meghallgatni a mûsort, hogy helyesen osztályozzunk. 3.1. INFORMÁCIÓS MÛSOROK 3.1.1. Általános információk (pl. krónikák) 3.1.1.1. Napi hírek 3.1.1.2. Aktuális események 3.1.1.3. Idõjárás elõrejelzés 3.1.1.4. Szolgáltatás 3.1.2. VILÁGNÉZETI MÛSOROK 3.1.2.1. Vallásos világnézetû 3.1.2.2. Nem vallásos világnézetû 3.1.3. TÁRSADALMI/POLITIKAI MÛSOROK 3.1.3.1. Külpolitikai 3.1.3.2. Belpolitikai 3.1.3.3. Társadalmi 3.1.3.4. Gazdasági 3.1.3.5. Jogi 3.1.3.6. Környezetvédelmi 3.1.4. Sportmûsorok 3.1.5. EMBERKÖZPONTÚ MÛSOROK (HUMAN INTEREST) 3.1.5.1. Nevezetes személyiségekrõl (pl. portré) 3.1.5.2. Mindennapi életrõl (pl. riport) 3.1.6. Szabadidõ mûsorok (hobby) 3.1.7. MÛVÉSZETI ÉS MÉDIA MÛSOROK 3.1.7.1. Zenei témájú Példa: Mozart életrajza. De nem tartozik ide: olyan mûsor, amelyben Mozart-zene szól. 3.1.7.2. Színházi/filmmûvészeti témájú Olyan mûsor, amely témáját a színház vagy a film világából veszi. Példa: a legújabb mozifilmek elõzetese. 3.1.7.3. Hirdetési témájú Olyan mûsor, amely témáját a hirdetés világából veszi. Példa: interjú hirdetési szakemberekkel. De nem tartozik ide: tényleges hirdetések. 3.1.7.4. Sajtó/média témájú Példa: Médiavilág 3.1.8. HUMÁN TUDOMÁNYOS MÛSOROK (HUMANITIES) Olyan mûsorok, amelyeknek elsõsorban kulturális vonatkozásaik vannak. Rendszerint a nyelvvel, az irodalommal, a történelemmel, a matematikával vagy a filozófiával foglalkoznak. 3.1.8.1. Irodalomtudományi 3.1.8.2. Nyelvtudományi

7. szám


873

3.1.8.3. Történelemtudományi 3.1.8.4. Filozófiatudományi/matematikai 3.1.8.5. Társadalomtudományi/szociológiai 3.1.9. REÁL TUDOMÁNYOS MÛSOROK (SCIENCES) 3.1.9.1. Alkalmazott tudományos Olyan mûsor, amely anyagi jelenségekkel, ipari folyamatokkal foglalkozik. 3.1.9.2. Természettudományos Olyan mûsor, amely a biológiával, a növénytannal, az állattannal vagy a geológiával foglalkozik. 3.1.9.3. Fizikai tudományos Olyan mûsor, amely a csillagászattal, a kémiával, a fizikával, az elektromossággal vagy a mechanikával foglalkozik. 3.1.9.4. Egészségügyi tudományos Olyan mûsor, amely orvosi, egészségügyi témákkal foglalkozik. 3.2. DRAMATIKUS (IRODALMI) MÛSOROK 3.2.1. Népszerû színmû (szappanopera) Olyan színmû, amely 1918 után, különösebb irodalmi és kulturális igény nélkül íródott. 3.2.2. KOMOLY SZÍNMÛ Olyan színmû, amelynek irodalmi és/vagy kulturális értéke van. 3.2.2.1. Klasszikus színmû (dráma, vígjáték) Olyan színmû, amely 1918 elõtt íródott 3.2.2.2. Jelenkori színmû (dráma, vígjáték). Olyan színmû, amely 1918 után íródott, és irodalmi és/vagy kulturális értéket képvisel. 3.2.3. Dokumentum dráma Olyan színmû, amelynek valóság alapja van; esetleg dokumentumelemek is találhatók benne. 3.2.4. Vers 3.2.5. Novella, jegyzet, esszé, kis mûfajok 3.2.6. Regény 3.3. SZÓRAKOZTATÓ MÛSOROK 3.3.1. Játék Olyan versengés, amelynek tisztán szórakoztató jellege van. 3.3.2. Vetélkedõ Olyan versengés, amelyben a versenyzõk a játék során különleges tudásukat és intelligenciájukat hasznosítják, és/vagy amely jelentõs produkciós munkát igényel. A vetélkedõ részét képezi a mûsorsugárzó kulturális alakító és nevelõ tevékenységének. 3.3.3. Humor és kabaré Olyan mûsor, amelyben fõleg szóviccek és helyzetkomikumok találhatók, illetve amelyik komikusok által elõadott rövid dramatikus jeleneteket tartalmaz. 3.3.4. Vegyes összeállítás 3.4. ZENEI MÛSOROK 3.4.1. Komolyzene (általában) A komolyzenéhez tartozik a kamarazene, a hangszeres zene, az opera, a szimfónikus zene, a kórusmû és az egyházi zene. 3.4.1.1. Preklasszikus zene Az elhangzó mûvek kb. a 17. század közepe elõtt íródtak. 3.4.1.2. Klasszikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 18. század közepe és a 19. század elsõ fele között íródtak. 3.4.1.3. Romantikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 19. század elsõ fele és a 19. század vége között íródtak. 3.4.1.4. Jelenkori zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 20. században íródtak. Példák: mai zeneszerzõk mûvei, musicalek is! 3.4.1.5. Könnyû klasszikus zene (operett) Strauss, Lehár és a hasonló szerzõk mûvei. 3.4.2. Jazz Bennszülött amerikai népi zene, amely New Orleansben, az afrikai rabszolgák és leszármazottaik között született. Jellemzõje az erõsen ismételt ritmusok bizonyos szinkópáltsága. Fontos szerepet kap az improvizáció. 3.4.3. Könnyûzene általában (middle-of-the-road) Olyan zene, amely a zeneszeretõ közönség lehetõ legszélesebb rétegének nyújt élvezetet.

874


7. szám

3.4.4. Pop/rock/pop-rock A leggyakrabban és legáltalánosabban sugárzott modern, ifjúsági zene. Ilyen például a rock and roll, a reggae stb. 3.4.5. HAGYOMÁNYOS (TRADICIONÁLIS) ZENE 3.4.5.1. Népi hangszeres zene (pl. duda, cimbalom, citera: Magyarország; raga: India; koto: Japán) Olyan zene, amely nem változott a történelem során, és rendszerint hagyományos hangszereken játsszák. Jellemzõje a szigorú szerkesztés és a határozott forma. 3.4.5.2. Világzene Olyan kommersz zene, amely fõként a karibi térség hagyományos zenéjén alapul, és gyakran használja az új hangszereket, mint például a szintetizátort. 3.4.5.3. Népzene és feldolgozása Olyan zene, amelynek alapja a tradíció. Többnyire szájhagyomány útján alakul ki, és így terjed. 3.4.5.4. Nóta (11316/97.)

Az ORTT közleményei Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 22. § (3) bekezdése alapján a Video Kalmár V-5 Stúdió Egyéni Cég (8300 Tapolca, Kazinczy tér 13/C. X/13.) vezetékes mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánításáról döntött 439/2006. (II. 22.) számú határozatában. Ábrahám Televízió Mûsorszolgáltatási Szabályzata I. Általános rész: 1. Az Ábrahám Televízió (Ábrahámhegy, Badacsonyi út 13.) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény betartásával 2006. február 1-jei hatállyal helyi közmûsor-szolgáltatást végez. 2. Adásainak teljes ideje napi 24 óra, havonta átlagosan 720 óra. Az adásidõbõl közszolgálati mûsorszámok közlésére szánt havi átlagos mûsoridõ 97%, de legalább a teljes mûsoridõ 90%-a (benne: helyi hírszolgálat – legalább 20%, nemzeti, etnikai és egyéb kisebbségekkel foglalkozó mûsorok – legalább 5%). A különféle közszolgálati mûsorszámok mûsorba szerkesztését havonta elõre tervezi a szerkesztõ. 3. Az Ábrahám Televízió kötelezettséget vállal arra, hogy maradéktalanul eleget tesz a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szigorúbb törvényi elõírásoknak is, a következõkben foglaltak szerint. II. A politikai függetlenség elvei és biztosítékai: 4. Az Ábrahám Televízió tevékenységét pártoktól és politikai mozgalmaktól függetlenül folytatja, a véleménynyilvánítás és sajtó szabadságára vonatkozó garanciák alapján. Sem országgyûlési, sem helyhatósági választásokon nem állít, és nem támogat képviselõjelöltet. 5. Politikai szervezeteket nem támogat, tõlük támogatást nem fogad el és – választási kampányidõszak kivételével – politikai hirdetéseket nem közöl. 6. A pártok, a politikai mozgalmak nézeteirõl, tevékenységük alapelveirõl tárgyszerû és pártatlan tájékoztatást ad. Vállalja, hogy a különbözõ pártoknak és politikai mozgalmaknak – jelentõségüktõl függetlenül – azonos mûsoridõt biztosítson, ha ez a kiegyensúlyozottság követelményének feltétlen érvényesülését nem érinti. Politikai mûsoraiban az egyenlõ távolságtartás és a különbözõ nézetek bemutatásának elvét követi. 7. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk politikai kommentárjai, hírmagyarázatai vagy jegyzetei nem kapnak helyet az Ábrahám Televízió mûsorában. E személyek egyéb politikai jellegû megszólalásakor pártállásukat, illetve az általuk képviselt politikai mozgalom megnevezését a nézõk tudomására kell hozni. 8. Az Ábrahám Televízió sem politikai párttól vagy politikai mozgalomtól, sem központi vagy helyi államhatalmi vagy államigazgatási szervtõl, sem pedig azok tisztségviselõitõl nem fogadhat el olyan kérést, amely valamely mûsorszám tartalmára, idõtartamára, mûsorkörnyezetére vagy a szerkesztés egyéb elemeire irányul. III. Hírmûsorokra és közéleti, politikai mûsorszámokra vonatkozó szabályok: 9. Az Ábrahám Televízió hírmûsoraiban elsõsorban a vételkörzetében történõ helyi eseményekrõl számol be. A híreket tárgyszerûen, kommentár és saját vélemény elkülönítésével, jelentõségüknek megfelelõ arányossággal közli. Az arra ha-

7. szám


875

táskörrel rendelkezõ állami szerv által elrendelt hírzárlatot tiszteletben tartja, de a hírzárlat tényét nézõi tudomására hozza. 10. A helyi közéletben felmerülõ vitás kérdéseket a különbözõ álláspontok tárgyilagos, elfogulatlan bemutatásával viszi képernyõre, tekintet nélkül az érdekeltek társadalmi helyzetére. Nem zárkózik el a kényes kérdések megfelelõ udvarias formában történõ feltevésétõl sem. 11. Az esetleges felmerülõ helyreigazítási igényel teljesítésérõl a fõszerkesztõ dönt. Eljárása során köteles a vitatott mûsorszámban foglaltak valóságtartalmát ellenõrizni. Az Ábrahám Televízió a kért – és jogosnak ítélt – helyreigazítást, vagy az esetleges kiegyensúlyozatlanság korrigálását megvalósító mûsorszámot, az eredeti közléssel azonos mûsoridõben, a lehetõ legrövidebb idõn belül közzéteszi. A személyiségi jogokat érintõ észrevételek nyomán szükségessé váló helyreigazítás határideje az igény kézhezvételétõl számított 30. nap. 12. Az Ábrahám Televízió törekszik arra, hogy hírekben, illetve a politikai mûsorszámokban a helyi közéletet meghatározó társadalmi csoportok véleménye helyet kapjon. Gondosan ügyel arra, hogy a szerkesztés során a mûsorba kerülõ vélemény egyezõ maradjon a megkérdezett álláspontjával. 13. A mûsorban elhangzó vélemények megfogalmazásukban nem lehetnek durvák, nem sérthetik mások becsületét, jó hírnevét vagy egyéb személyiségi jogait. Az ilyen megfogalmazásokat a szerkesztés eszközeivel, a mondandó lényegének megtartása mellett korrigálni kell. Ha ez – pl. élõadás esetében – nem valósítható meg, fel kell hívni a nézõ figyelmét, hogy az Ábrahám Televízió nem azonosul az elhangzottakkal. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei: 14. Az Ábrahám Televízió megköveteli képernyõre kerülõ munkatársaitól az adott alkalomhoz, a beszélgetõpartner személyéhez alkalmazkodó stílusú, nyelvileg kifogástalan, trágárságot elkerülõ beszédet. 15. Kerülni kell a magyarul is kifejezhetõ idegen szavak indokolatlan és gyakori használatát. Idegen nevek és szavak kimondásakor az adott nyelv kiejtési szabályait kell figyelembe venni, kivéve, ha a szóban forgó név vagy kifejezés attól eltérõ kiejtéssel került a köztudatba. 16. A mûsorvezetõnek arra is figyelmet kell fordítania, hogy a megszólalókat – személyük sérelme nélkül – a magyar nyelv helyes használatára késztesse. V. Kulturális, tudományos, világnézeti és vallási mûsorszámok készítési szabályai: 17. Az Ábrahám Televízió kulturális mûsorszámaiban elsõsorban a vételkörzetében történõ kulturális eseményekre figyel, ezekrõl rendszeresen beszámol, de egy-egy érdekes téma kapcsán megkeresi a kérdés vagy mûfaj országosan elismert reprezentánsait is. 18. Világnézeti mûsorszámaiban a kiegyensúlyozottságra, különféle nézetek bemutatására törekszik – fõként vallási ünnepek idején képernyõre kerülõ – vallási mûsorszámait is az arányosság jellemzi. Bármilyen formában tilos értékítéletet vagy szimpátiasorrendet felállítani, vagy sugallni az egyes vallási, illetve világnézetek között, különbözõ vallások tanait, szokásait egymással ütköztetni. 19. Tudományos mûsorszámaiban teret ad az egymástól eltérõ vélemények kifejtésének. Ügyel arra, hogy az új tudományos eredmények ismertetése ne kelthessen a nézõben alaptalan várakozást. 20. Tudományos mûsorszám nem irányulhat a nézõ egészségével kapcsolatos magatartásának közvetlen befolyásolására, e célból eszközök és módszerek sem ajánlhatók. 21. A mûsorszámok között a szerkesztés során elõnyös megkülönböztetést élveznek azok, amelyek magas színvonalon segítik a nemzeti kulturális örökség ápolását vagy a fiatalok szellemi, erkölcsi fejlõdését. VI. A nemzeti és etnikai kisebbségi mûsorszámokra vonatkozó szabályok: 22. Az Ábrahám Televízió az eseményekhez alkalmazkodó gyakorisággal, rendszeresen mûsorára tûzi a vételkörzetében élõ etnikai kisebbségek rendezvényeinek, szervezeteik eredményeinek, gondjainak magyar nyelven történõ bemutatását, elõsegítve ezzel is, hogy gondjaikat, örömeiket a többség is megismerje. Az ilyen mûsorszámok készítésénél a vételkörzetben élõ, érintett nemzetiségek és más kisebbségek képviselõinek tanácsait figyelembe kell venni. 23. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személynek akkor is joga van saját nyelvén megszólalni, ha a magyar nyelvet érti és beszéli. Ebben az esetben az Ábrahám Televízió feladata a fordításról gondoskodni. VII. A kiskorú nézõkre való tekintettel betartandó speciális szabályok: 24. Az Ábrahám Televízió nem készít és nem sugároz olyan mûsorszámot, amely a kiskorúak személyiségfejlõdésére káros lehet. 25. Mûsorával igyekszik elõsegíteni a kiskorúak szellemi, társadalmi és erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, az életkorhoz illõ pozitív magatartásformák kialakulását.

876


7. szám

26. Fokozatosan tiszteletben tartja a mûsorszámaiban szereplõ kiskorúak személyiségi jogait, emberi méltóságát. Semmilyen körülmények között sem él vissza a kiskorú tapasztalatlanságával, õt nem hozza nevetséges helyzetbe, nem teszi ki lelki vagy – erejét meghaladó – fizikai megpróbáltatásnak. VIII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételének rendje: 27. Az Ábrahám Televízió reklámot csak a többi mûsorszámtól elkülönítve, elõzetes képi és hangbejelentés után közöl. 28. Támogatott mûsorszám esetében a támogatót közvetlenül a mûsorszám elõtt, vagy közvetlenül utána kell megnevezni. A megnevezés mozgóképes formában is történhet, de az nem lehet a támogató valamely termékének, vagy szolgáltatásának reklámértékû megjelenítése. A támogató kizárólag személy vagy szervezet lehet, tehát termék vagy szolgáltatás nem. 29. Közérdekû közlemények és jótékonysági felhívás közzététele során az Ábrahám Televízió megnevezi azok forrását. Eközben tartózkodik attól, hogy a közvéleményben szereplõ szervezetrõl a közlemény, illetve felhívás tárgya által nem indokolt információt közöljön. 30. Az Ábrahám Televízió politikai hirdetéseket csak választási idõszakokban, vagy elrendelt népszavazás kapcsán közöl, megnevezve a közzététel idõszerûségét alátámasztó okot. 31. A közönség figyelmét külön fel kell hívni minden olyan mûsorszámra, amely a kiskorú fejlõdését hátrányosan befolyásolhatja. A törvényben e körbe utalt mûsorokon kívül a mûsorszolgáltató az ilyen mûsorszámok körét maga határozhatja meg. A korlátozásra a mûsorelõzetesekben, ajánlókban és újságokban is utalni kell. IX. Reklámok és támogatott mûsorszámok megjelenésének szabályai: 33. Az Ábrahám Televízió adásában a reklámidõ nem haladhatja meg a közszolgálati mûsoridõ 10%-át, és ezen belül nem lehet egyetlen – bárhogyan mért – mûsoróra sem, amelyikben meghaladná a hat percet. Reklám csak az egyes mûsorszámok közötti idõben jelenthet meg, mûsorszámot megszakítva nem. 34. A reklám tényállításáért – a tudatos félrevezetés kivételével – az Ábrahám Televízió felelõsséggel nem tartozik. Az Ábrahám Televízió burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklámot nem közöl. 35. Reklám nem élhet vissza a kiskorú nézõk tapasztalatlanságával. Nem szólíthatja fel közvetlen formában õket arra, hogy ösztönözzék szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áruk vagy szolgáltatások megvásárlására, illetve igénybevételére. 36. A reklám tartalma nem sértheti az erre vonatkozó szabályokat és a polgári jó ízlést. Nem kelthet félelmet, nem népszerûsíthet erõszakos magatartást, az emberi és természeti környezet károsítását, állatok kínzását. 37. A reklám nem élhet vissza a mûszaki és tudományos kutatás eredményeivel. Nem tüntethet fel tudományosan megalapozottnak olyan állításokat, melyek nem azok. A reklámban szereplõ személyek öltözete nem utalhat arra, hogy az elhangzó szöveg forrása valamilyen nagy társadalmi elismertségnek örvendõ testület vagy szervezet. 38. Nemzeti ünnepek eseményeirõl, egyházi szertartásokról vagy tudományos elõadásokról készített mûsorszámokat közvetlenül megelõzõen vagy azokat közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 39. Az Ábrahám Televízió szponzori támogatást kizárólag kulturális eseményeket bemutató mûsorszámokkal, vallási tárgyú, etnikai kisebbségekkel kapcsolatos, valamint életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévõ személyek vagy csoportok problémáival foglalkozó mûsoraihoz vehet igénybe. A szponzor nem lehet dohánytermék vagy alkoholtartalmú ital fõ tevékenységû elõállítója vagy forgalmazója. 40. A mûsorszám támogatója nem befolyásolhatja a mûsorszám tartalmát vagy annak az adássávon belüli elhelyezését. A közszolgálati televízióban dolgozó ismert szerkesztõk vagy mûsorvezetõk sem hangjukat, sem arcukat nem adhatják reklámfilm készítéséhez. 41. Az Ábrahám Televízió nem tesz közzé dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerûsítõ, ismertetõ reklámot. X. Közérdekû közlemények közzététele: 42. Az Ábrahám Televízió csak olyan közérdekû közleményt tesz közzé, amely hiteles forrásból származik. 43. Az állami vagy helyi közfeladatokat ellátó szervezetek közérdekû közleményeit – a fõszerkesztõ megjelenésre vonatkozó döntése után – térítésmentesen teszi közzé. A fõszerkesztõ eseti döntése alapján, méltánylást érdemlõ cél érdekében is ingyenesen közzétehetõ az adott felhívás. 44. A közérdekû közleményeket a képújság és teletext e célra szolgáló oldalain teszi közzé. Az 1996. évi I. tv. 137. §-a által szabályozott esetekben a közleményeket – akár az adás megszakításával is – a lehetõ legrövidebb idõn belül nyilvánosságra hozza, az információ forrásának pontos megjelölésével.

7. szám


877

XI. A mûsorkészítõk felelõssége, önállóságuk, függetlenségük biztosítékai: 45. Az Ábrahám Televízió garantálja a mûsorkészítõk önállóságát a törvények és jelen szabályzat keretein belül. A mûsorkészítõk ezen határon belüli tevékenységéért a fõszerkesztõ felel. 46. A mûsorban személyesen közremûködõ mûsorkészítõnek különösen kerülnie kell az indulatos megnyilvánulásokat, és csillapítani kell mások ilyen gesztusait. Nem tehet megjegyzést a mûsorban résztvevõk társadalmi helyzetére, küllemére, nevére, családi állapotára, és nem teremthet olyan helyzetet, amelyben bármelyik résztvevõ nevetségessé válna, vagy megalázó helyzetbe kerülne. 47. A mûsorkészítõ nem hallgathat el fontos információkat. Vitás esetekben az illetékes vezetõvel köteles konzultálni. A mûsorkészítõt csak az adott téma felelõs szerkesztõje és a fõszerkesztõ irányíthatja a munkájában. A mûsorkészítõnek joga, hogy megtagadja a jogszabályt sértõ vagy e szabályzattal ellentétes utasítás végrehajtását. 48. A mûsorkészítõ nem kötelezhetõ meggyõzõdésével vagy lelkiismeretével ellenkezõ tartalmú mûsorszám készítésére vagy abban való közremûködésre. 49. A törvényi elõírások és e szabályzat esetleges be nem tartásából fakadó következményekért a mûsorkészítõ személyesen felel. A felelõsség mértékét az okozott kár nagyságának figyelembevételével kell megállapítani. A mûsorkészítõ nem felelõs azokért a változásokért, amelyeket hozzájárulása nélkül hajtanak végre az általa készített mûsorszámon. 50. A mûsorkészítõt megilleti a szellemi alkotások védelmének joga. Ennek érvényesítési eljárásait a mûsorkészítõvel kötött szerzõdés rögzíti. 51. A mûsorkészítési elvek meghatározásában, a szerkezet és az arányok megvitatásában minden szerkesztõ, mûsorkészítõ részt vehet. Álláspontjuk kifejtésében egyenlõ jogosultságok illetik õket. 52. A tulajdonos biztosítja a zavartalan munka technikai és – fõszerkesztõvel egyeztetett – személyi feltételeit, a fõszerkesztõ felel a jelen szabályzatban is megfogalmazott, tárgyszerû mûködéséért. 53. A jelen szabályzatban foglalt, a mûsorkészítõt terhelõ kötelezettségek betartásának rendjét a mûsorkészítõvel kötött megbízási szerzõdés tartalmazza. XII. A mûsorkészítés szakmai elõírásai: 54. Az Ábrahám Televízió megköveteli a munkájában résztvevõ munkatársaktól általában az egyetemi, fõiskolai végzettséget, újságírói vagy filmes szakmai végzettséget vagy gyakorlatot. 55. A munkatársak kötelesek feladatukat legjobb szakmai tudásuk szintjén végezni, színvonalas elõkészítõ munkával, felkészülten közelíteni a mûsorkészítés bármely feladatához. 56. Az Ábrahám Televízió csak a televíziózás vagy a rádiózás témájával foglalkozó mûsorszámaiban nyilvánít véleményt más mûsorszolgáltatókról. Belsõ ügyeirõl csak akkor közöl információt, ha az érinti a helyi közéletet, és joggal számíthat a nézõk érdeklõdésére. 57. Rejtett kamerát vagy mikrofont csak kivételes – amennyiben különösen súlyos társadalmi vagy személyes érdek indokolja – esetben, a fõszerkesztõ írásos hozzájárulásával szabad használni. 58. A mûsorszámok szerkesztési folyamata a szereplõk eredetileg rögzítésre került mondandóját nem módosíthatja. Utólag felvett kérdést nem szabad a mûsorban olyan látszattal közölni, mintha az a helyszínen hangzott volna el. 59. Archív anyag felhasználásakor egyértelmûen meg kell jelölni a felvétel idõpontját, és ügyelni kell arra, hogy az abban megszólaló személyek véleményének esetleges megváltozása folytán jogaik és jogos érdekeik ne sérüljenek. 60. A szakmai vagy etnikai normák megsértése – ha egyébként törvénysértéssel nem jár együtt – figyelmeztetést, majd a mûsorkészítésbõl történõ ideiglenes kizárást von maga után. 61. Az Ábrahám Televízió támogatja munkatársainak minden olyan törekvését, amely szakmai tudásuk fejlesztésére, szakmai szervezetek munkájában való részvételre irányul. Fiatal, kezdõ munkatársainak szakmai fejlõdését megkülönböztetett figyelemmel kíséri, és a rájuk bízott feladatok célszerû megválasztásával igyekszik elõmozdítani azt. XIII. Magatartási összeférhetetlenségi szabályok: 62. Az Ábrahám Televízió munkatársai a képernyõn és riportalanyaikkal létesített munkakapcsolataikban egyaránt pártsemleges magatartást kötelesek tanúsítani. 63. A mûsorkészítõnek mindig szem elõtt kell tartania, hogy a mûsorban megjelenõ személyek számára a nyilvánosság nem természetes közeg, ezért törekednie kell arra, hogy a szereplõ személy lámpalázát mérsékelje. 64. A mûsorkészítõ magatartásában nem tehet különbséget a részt vevõ szereplõk között azok társadalmi helyzete szerint, törekednie kell arra, hogy egyformán udvarias megszólítási formát használjon. 65. A mûsorkészítõ külsõ megjelenésében kerülje a szélsõségeket, és ne utaljon saját anyagi helyzetére. Öltözködésében alkalmazkodjék ahhoz a társadalmi környezethez, melyben a felvétel készül. 66. A mûsorvezetõ ne hangsúlyozza a mûsor tárgyában vagy az azt körbevevõ társadalmi közegben való bennfenntességét, kerülje az ezekre vonatkozó, a nézõ által esetleg nem pontosan ismert kifejezések és fordulatok használatát.

878


7. szám

67. A képernyõn rendszeresen megjelenõ munkatársak sem magánéletükben, sem társadalmi érintkezéseik során nem veszélyeztethetik a televízió jó hírnevét. 68. A fõszerkesztõ, szerkesztõk, a mûsorkészítésben részt vevõk vagy a képernyõn gyakran szereplõ munkatársak nem lehetnek semmilyen párt vagy politikai mozgalom tisztségviselõi. 69. Olyan munkatárs, aki valamely egyesület vagy alapítvány vezetõségi, illetve kuratóriumi tagja, gazdálkodó szervezetben meghatározó tulajdonrész birtokosa vagy a szervezet vezetõsének tagja, nem készíthet mûsort ezen egyesület, alapítvány, illetve gazdálkodó szervezet munkájáról. 70. Az Ábrahám Televízió vezetõi és azok közvetlen hozzátartozói nem lehetnek befolyásoló részesedés birtokosai vagy vezetõségi tagjai olyan gazdálkodó szervezetnek, amelyekkel az intézmény szerzõdéses gazdasági kapcsolatban áll. 71. Ha a mûsorkészítõ országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ – jelöltséget vállal, ennek bejelentésétõl a választás végsõ eredménye megszületésének napjáig a mûsorkészítésben nem vehet részt. 72. Más mûsorszolgáltató vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezõ személy, vagy annak közeli hozzátartozója nem lehet az Ábrahám Televízió munkatársa. 73. A mûsorszerkezet és az egyes mûsorok jellegének meghatározása a fõszerkesztõ feladata, amit – célszerûen – a mûsorkészítõ munkatársakkal egyeztetve végez el. A megbízó ebben részt vehet, de csak tanácskozási joggal. A kialakított mûsorszerkezet betartásáért a fõszerkesztõ felel. 74. Ha a mûsorszerkezet helytelen kialakítása vagy más, folyamatosan károsan ható okok miatt a megbízó veszélyben látja érdekei érvényesülését, kizárólag a fõszerkesztõnél kezdeményezheti a kívánatosnak tartott változásokat, a mûsorkészítõ munkatársaknál nem. XIV. Egyéb szabályok: 75. Az Ábrahám Televízió különös figyelmet fordít a vételkörzetében élõ polgárok tájékozódási szabadsághoz fûzõdõ jogainak érvényesülésére. 76. Együttmûködésre törekszik a helyi önkormányzattal a mûsorszámok aranyossága és tartalmi sokszínûsége érdekében. A jogszabályban elõírt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése mellett segítséget nyújt a helyi nyilvánosság fórumainak megteremtéséhez. 77. Ügyfélszolgálata és telefonszámának megadása révén rendszeres kapcsolatot tart a nézõkkel. A mûsorszámokat a helyi sajtóban elõre közli. A mûsorral kapcsolatos nézõi észrevételekre érdemben válaszol és törekszik az esetleges elkövetett hibák sürgõs orvoslására. A mûsorváltozás jogát fenntartja. 78. Mûsorát többségében saját gyártású mûsorszámokra építi (minimum 70%), az átvett mûsorok többségének magyarországi gyártásúnak kell lennie. 79. Az Ábrahám Televízió külföldre irányuló mûsorszolgáltatást nem végez. 80. Reklámokban és politikai hirdetések a közmûsor-szolgáltatásban részt vevõ – és ezért a nézõk számára jól ismert – személyek sem képben, sem hangban nem szerepelhetnek. 81. Az Ábrahám Televízió saját gyártású mûsoraiban alkoholt fogyasztó vagy dohányzó ember csak akkor jelenhet meg, ha ezek a történések szerves részét képezik, vagy ha a mûsor erre, mint káros dologra fel is hívja a nézõ figyelmét. 82. Nem kerülhet képernyõre pornográfia, illetve olyan mûsorszám, melyben erõszak öncélú alkalmazása követendõ példaként lenne értelmezhetõ. 83. Jelen szabályzat értelmezésében „vezetõnek” minõsül a fõszerkesztõ, az egyes mûsorcsoportok („rovatok”) felelõs szerkesztõi, a mûszaki vezetõ és a gazdasági vezetõ. A „szerkesztõbizottság” kifejezés a fõszerkesztõ, a felelõs szerkesztõk és a szerkesztõk együttesét jelöli.

II. Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a Kulturális Közlöny 2005. évi 18. számában a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghirdetett Kaposvár 102,6 MHz helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a 383/III/2006. (II. 22.) számú határozatával javított 354/2006. (II. 15.) számú határozatával az alábbi döntést hozta. Az Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF) 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményének indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat.


7. szám

879

A Kaposvár 102,6 MHz helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra az Rttv. 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a Pályázati Felhívásban megjelölt helyen és idõben az alábbi pályázók nyújtottak be ajánlatot: – Mûsor-Hang Kft. – Mambó Rádió Kft. – Zenebolygó Kft. – B-Montázs Bt. – Hét-Domb Kft. – Led Bt. A Testület a benyújtott ajánlatok érvényességét a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint megvizsgálta. A Testület az alakilag érvényesnek nyilvánított pályázati ajánlatokat a Pályázati Felhívás V. fejezete szerint értékelte. A Pályázati Felhívás 5.3.2. pontja szerint a pályázat értékelése során a Testület pontozta a vállalt heti mûsoridõt, a mûsortervet, a mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatot, az üzleti-pénzügyi tervet, valamint az egyéb, az Rttv. 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat, és megállapította a pályázati ajánlatok alább ismertetett sorrendjét. Pályázó

Mûsor-Hang Kft.

Mambó Rádió Kft.

Zenebolygó Kft.

B-Montázs Bt.

Hét-Domb Kft.

Led Bt.

Mûsorszolgáltatási díj

26 pont

29 pont

29 pont

30 pont

24 pont

19 pont

Mûsoridõ

20 pont

20 pont

20 pont

20 pont

20 pont

20 pont

Helyi közélet

20 pont

0 pont

20 pont

20 pont

20 pont

20 pont

Mûsorterv

3 pont

1 pont

1 pont

1 pont

5 pont

1 pont

Tapasztalat

1 pont

1 pont

1 pont

1 pont

2 pont

1 pont

Üzleti pénzügyi terv

2 pont

2 pont

1 pont

1 pont

2 pont

1 pont

Egyéb (RDS)

1 pont

1 pont

2 pont

1 pont

1 pont

2 pont

Összesen

73 pont

54 pont

74 pont

74 pont

74 pont

64 pont

A Testület a 383/III/2006. (II. 22.) számú határozatával javított 354/2006. (II. 15.) számú határozatával a Hét-Domb Kft. pályázót nyilvánította nyertesnek a Kaposvár 102,6 MHz frekvencia helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében. Budapest, 2006. február 23.

III. Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a Kulturális Közlöny 2005. évi 18. számában a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghirdetett Encs 95,4 MHz helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében döntést hozott. Az Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF) 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményének indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Az Rttv. 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghirdetett Encs 95,4 MHz frekvencia helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra a Pályázati Felhívásban megjelölt helyen és idõben az alábbi pályázóktól érkeztek be ajánlatok: – Mihalik Zsolt – Európa Rádió Miskolc Kht. – Abaúj Rádió Kft. Konzorcium. A beérkezett pályázati ajánlatokat a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta.


880

7. szám

A Testület a Pályázati felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint megvizsgálta és az alakilag érvényesnek nyilvánított pályázati ajánlatokat a Testület a Pályázati Felhívás V. fejezete szerint értékelte. A Testület 283/2006. (II. 08.) számú határozatával Mihalik Zsolt pályázati ajánlatát, mint a pályázati felhívás 6.2.1. pontja szerint alakilag érvénytelen pályázati ajánlatot, a pályázati felhívás 6.2.3. pontja alapján visszautasítottnak tekinti. A Pályázati Felhívás 5.3.2. pontja szerint az alakilag érvényes pályázatok értékelése során a Testület pontozta a vállalt heti mûsoridõt, a mûsortervet, a mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatot, az üzleti-pénzügyi tervet, és az egyéb, az Rttv. 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat, és megállapította a pályázati ajánlatok alábbi ismertetett sorrendjét. Pályázó

Európa Rádió Miskolc Kht.

Abaúj Rádió Kft. Konzorcium

Mûsoridõ

20 pont

20 pont

Helyi közélet

20 pont

20 pont

Mûsorterv

3 pont

5 pont

Tapasztalat

2 pont

2 pont

Üzleti pénzügyi terv

2 pont

2 pont

Egyéb (RDS)

2 pont

1 pont

Összesen

49 pont

50 pont

A Testület az Abaúj Rádió Kft. Konzorcium közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlatát értékelte magasabb pontszámmal, így 383/II/2006. (II. 22.) számú határozatával javított 284/2006. (II. 08.) számú határozatával az Encs 95,4 frekvencia helyi rádiós jogosultság tekintetében az Abaúj Rádió Kft. Konzorcium pályázót nyilvánította nyertesnek. Budapest, 2006. február 23.

IV. Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a Kulturális Közlöny 2005. évi 18. számában a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghirdetett Balassagyarmat 95,7 MHz frekvencia helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében, a 383/I/2006. (II. 22.) számú határozatával javított 280/2006. (II. 08.) számú határozatával az alábbi döntést hozta. Az Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF) 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményének indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Az Rttv. 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghirdetett Balassagyarmat 95,7 MHz frekvencia helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra a Pályázati Felhívásban megjelölt helyen és idõben az alábbi pályázóktól érkeztek be ajánlatok: – Mûsor-Hang Kft. – Helyi Rádió Mûsorszolgáltató Kft. – Print-tex Kft. A beérkezett pályázati ajánlatokat a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta. A Testület a Pályázati felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint megvizsgálta és az alakilag érvényesnek nyilvánított pályázati ajánlatokat a Testület a Pályázati Felhívás V. fejezete szerint értékelte. A Pályázati Felhívás 5.3.2. pontja szerint a pályázat értékelése során a Testület pontozta az ajánlott mûsorszolgáltatási díjat, a vállalt heti mûsoridõt, a mûsortervet, a mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatot, az üzleti-pénzügyi tervet, és az egyéb, az Rttv. 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat, és megállapította a pályázati ajánlatok alábbi ismertetett sorrendjét.

7. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY Pályázó

Mûsor-Hang Kft.

Mûsorszolgáltatási díj Mûsoridõ Helyi közélet Mûsorterv Tapasztalat Üzleti pénzügyi terv Egyéb (RDS) Összesen

28 20 20 5 2 2 1 78

881

Helyi Rádió Mûsorszolgáltató Kft.

25 20 20 4 2 2 2 75

Print-Tex Kft.

30 20 20 1 1 2 1 75

A Testület a Mûsor-Hang Kft. közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlatát értékelte magasabb pontszámmal, így a 383/I/2006. (II. 22.) számú határozatával javított 280/2006. (II. 08.) számú határozatával a Balassagyarmat 95,7 MHz frekvencia helyi rádiós jogosultság tekintetében a Mûsor-Hang Kft. pály ázót nyilvánította nyertesnek. Budapest, 2006. február 22. V. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 78. §-ának (1) bekezdése illetve az Európai Bizottságnak az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK rendelete (2001. január 12.) cikke alapján 2005. november 26-án pályázati felhívást bocsátott ki nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók és közmûsor-szolgáltatók 2006. évi fenntartási és üzemeltetési költségeinek támogatására. Az ORTT 2006. március 8-án hozott döntésével a pályázati eljárást a 3. fordulót követõen a közmûsor-szolgáltató televíziós mûsorszolgáltatók vonatkozásában forráshiány miatt lezárja. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók valamint a közmûsor-szolgáltató rádiós mûsorszolgáltatók vonatkozásában a pályázati eljárás a felhívásban rögzítettek szerint zajlik. Az eljárásban kedvezményezetté nyilvánított pályázati kérelmekrõl az Alap a honlapján (http://alap.ortt.hu) nyújt tájékoztatást. VI. Az Országos Rádió és Televízió Testület a Kulturális Közlöny 2002/16. számában (2002. szeptember 20.) pályázati felhívást tett közzé a helyi rádiófrekvenciák hasznosítására kisközösségi rádiók céljára. A pályázati felhívás 6.1.2. pontja szerinti beadási határnapon 2006. március 1-jén az alábbi felsorolt pályázati ajánlatok érkeztek a Testülethez:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Pályázó neve

Pályázó címe

Telephely

Halics Attila Közalapítvány Áporka Községért Fiatalok Kulturális Szövetsége Ifjúsági Egyesület Dankó Ervin Vörös Domonkos Csaba Tiszavasvári Ifjúsági Kör Egyesület Sze-lá-ví Alapítvány ATON Képzési és Multikulturális Közhasznú Társaság Kulturális és Szabadidõs Egyesület Rügyecskék Alapítvány

4100 Berettyóújfalu, Csillag u. 11–13. 2338 Áporka, Petõfi S. u. 32. 4400 Nyíregyháza, Levendula u. 1. 5561 Békésszentandrás, Fürj u. 2. 1025 Budapest, Vöröstorony lejtõ 1/b. 4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4. 2463 Tordas, Petõfi u. 31. 2091 Etyek-Botpuszta, Kolumbusz u. 2.

Berettyóújfalu Áporka Vásárosnamény Szarvas Budapest II. ker. Tiszavasvári Tordas Etyek

6795 Bordány, Park tér 1. 2440 Kistarcsa, Eperjesi u. 11/2.

Bordány Kistarcsa

882


7. szám

Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A pályázat benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Jogszabályok alapján a pályázat benyújtásának határideje – ha a pályáztató hosszabb határidõt nem állapít meg – a közzétételtõl számított legalább 30 nap, az elbírálás pedig – ha a pályáztató rövidebb határidõt nem állapít meg – a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 napon belül történik. A pályázatokat a pályázatot meghirdetõ szerv címére kell benyújtani, kivéve, ha a pályáztató ettõl eltérõ címet jelöl meg. A jogszabály által kötelezõen elõírt pályázati feltételeket az itt közölt pályázati felhívás nem tartalmazza. A pályázati felhívásokat a szerkesztõség által táblázatos formában szerkesztve ingyenesen közöljük. Az eltérõ formában történõ, illetõleg a szó szerinti közlésre – helyhiány miatt – csak díjfizetés ellenében van lehetõség. Rövidítések: av: (adatvédelem) A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül – a pályázó engedélyének hiányában – más személlyel nem közlik ÁEI: állás elfoglalásának ideje b: 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány be: büntetlen élõélet étkh: étkezési hozzájárulás f: felvilágosítás ff: felsõfokú ill: illetmény k: képzettség má: magyar állampolgárság mszv: munkaköri szakvizsga om: képesítést igazoló hiteles oklevélmásolat ön: önéletrajz p: pótlék Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pc: pályázat címzése Pehi: pályázat elbírálásának határideje pr: program sz: szakmai szev: szakirányú egyetemi végzettség szfv: szakirányú felsõfokú végzettség szgy: szakmai gyakorlat szl: szolgálati lakás szv: szakvizsga tt: tudományos tevékenység v: végzettség vgy: vezetõi gyakorlat vp: vezetõi pótlék vpr: vezetési program A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Szev., vagy fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k. Fõiskolai könyvtárosi képesítéssel rendelkezõ pályázó esetén legalább 10 év szgy., egyéb esetekben 5 év szgy.

ÁEI: 2006. október 1. A megbízás 5 évre szól. Ill: alap + vp. Csatolandó: sz. ön., sz. vpr., b., om. Pc: Fegyvernek Nagyközség Polgármesteri Hivatala 5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 171. Tel.: (56) 556-010

Fegyvernek Önkormányzat Képviselõ-testülete

Mûvelõdési Ház és Könyvtár Igazgató

7. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1

2

3

Berzence Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete 7516 Berzence, Szabadság tér 19.

Zrínyi Miklós Mûvelõdési Ház és Könyvtár Igazgató

Szfv., legalább 5 év szgy.

Kalocsa Város Önkormányzata

Tomori Pál Városi és Fõiskolai Könyvtár Igazgató

Szev. vagy nem szev. és ff. szakirányú mszv., vagy fõiskolai könyvtárosi k. Legalább 5 év szgy., kiemelkedõ szgy. vagy tt.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó tér 2.

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Igazgató 3300 Eger, Kossuth Lajos út 16.

Szev. vagy nem szev. ff. mszv. vagy fõiskolai könyvtárosi k. Legalább 5 év szgy.

Vas Megyei Önkormányzat Közgyûlése

Ungaresca Táncegyüttes Igazgató

Szfv., legalább 5 év szgy. kiemelkedõ szgy., be. Elõny: mûvészeti területen szerzett intézményvezetõi, menedzseri gyakorlat.

883 4

ÁEI: 2006. november 1. A megbízás 2006. november 1-jétõl, 2011. október 31-ig tart. Ill: alap + 200% vp. Pbhi: 2006. július 31. Pehi: 2006. augusztus 29-i testületi ülés. Csatolandó: sz. ön., om., b., sz. pr. Pc: Berzence Nagyközség polgármestere Kovács Zoltán polgármester 7516 Berzence, Szabadság tér 19. Tel.: (82) 546-091 ÁEI: 2006. júl. 1. A megbízás 5 évre szól. Pótlék: pótlékalap 275%-a. Pehi: 2006. jún. 30. Pc: Kalocsa város polgármestere 6300 Kalocsa, Szent István király út 35. Sz. vpr. ÁEI: 2006. aug. 1. A megbízás 2011. július 31-ig szól. Pc: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala idegenforgalmi és Kulturális Iroda 3300 Eger, Kossuth Lajos út 28. Csatolandó: részletes sz. ön., om., vpr., b., eddigi szakmai munka bemutatása, ismertetése. ÁEI: 2006. júl. 1-tõl 5 évre szóló kinevezéssel. Pályázat elbírálása az intézmény közös mûködtetését támogató Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyûlésének egyetértõ döntését is igényelve történik. Pc: postai úton, Vas Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1. F: Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Mûvelõdési és Sport titkársága 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1.

884

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1

2

3

Tunyogmatolcs Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete

Mûvelõdési Ház és Könyvtár (részben önálló gazdálkodású) vezetõ

Szev., vagy nem szev. és ff. szakirányú mszv, vagy ff. könyvtárosi és közmûvelõdési k. Legalább 5 év szgy., kiemelkedõ szgy. vagy tt. be.

Általános Mûvelõdési Központ Igazgatótanács 3561 Felsõzsolca, Szent István út 2.

ÁMK Városi Könyvtára Intézményegység-vezetõ

Szfv., 5 év szgy. Elõny: pedagógusi v.

Pusztavám Önkormányzatának Képviselõ-testülete

Mûvelõdési Ház és Könyvtár Részfoglalkozású vezetõ

Szfv., legalább 5 év szgy., be. Elõny: német nyelv ismerete.

Babócsa Önkormányzatának Képviselõ-testülete

Mûvelõdési Központ és Könyvtár Vezetõ

Szfv., vagy nem szfv., de ff. iskolai v. és szakirányú mszv., be., legalább 3 év szgy. Elõny: közmûvelõdési területen szerzett egyéb speciális szakmai ismeret.

7. szám 4

Tel.: (94) 515-750. Fax: (94) 515-758 e-mail: [email protected] és [email protected] Csatolandó: b., om., sz. ön., vpr. A megbízás 5 évre szól. ÁEI: elbírálást követõ munkanap Pc: Tunyogmatolcs Község Önkormányzat polgármestere dr. Török András 4731 Tunyogmatolcs, Rákóczi u. 103. f: dr. Török András polgármester Tel.: (44) 519-039 ÁEI: 2006. jún. 1. Pehi: 2006. máj. 25. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: sz. ön., vpr., om., b. Juttatás: vp., étkh. Pc: Figeczki Lászlóné ÁMK igazgató Tel.: (46) 584-225 Csatolandó: om., b., szakmai elképzelés. A megbízás 1 évre szól. ÁEI: 2006. júl. 1. Pc: Pusztavám Község polgármestere 8066 Pusztavám, Kossuth L. u. 64–66. ÁEI: 2006. júl. 1. A megbízás 2 évre szól. Csatolandó: b., om., sz. pr., ön. Juttatás: 150% vp., étkh. Pc: Babócsa Község polgármestere 7584 Babócsa, Rákóczi u. 12. „Intézményvezetõi pályázat” megjelöléssel. F: Péter István polgármester Tel.: (82) 491-012

7. szám


885

A közlöny zárása után érkezett közlemények Az ORTT közleménye A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 22. § (3) bekezdés alapján a Testület a 284/2006. (II. 08.) számú határozatával, valamint a 356/2006. (II. 15.) számú határozatával az Abaúj Rádió Kft. (3713 Arnót, Rákóczi út 22.) pályázót a meghirdetett Encs 95,4 MHz, valamint a meghirdetett Szikszó 93,6 MHz mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében közmûsor-szolgáltatónak nyilvánította. A Testület a nyertessel 2006. március 6. napján megkötötte a mûsorszolgáltatási szerzõdéseket.

Az Abaúj Rádió Mûsorszolgáltatási szabályzata I. Általános szabályok 1. Az Abaúj Rádió köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. Az Abaúj Rádió köteles rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztatni a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve.

3. Az Abaúj Rádió köteles biztosítani a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával köteles gondoskodni a hallgatók érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. Az Abaúj Rádió különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. f) a helyi eseményekre, történésekre, hírekre, információkra. 5. Az Abaúj Rádiónak az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétennie tilos.

II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai 1. Az Abaúj Rádiót üzemeltetõ Abaúj Rádió Kft. független minden politikai párttól és mozgalomtól. 2. Az Abaúj Rádió mûsorkészítõi politikai pártoktól függetlenül készítik mûsoraikat. 3. Az Abaúj Rádió nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást. 4. Az Abaúj Rádió mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra.

886


7. szám

III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek: 1. Az Abaúj Rádió hírmûsoraiban a rendszeres, átfogó, elfogulatlan, hiteles, és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit megtartja. 3. Az Abaúj Rádió országos vonatkozású és külpolitikai híreinek elsõdleges forrása az MTI helyi és regionális híreit, információit a lehetõ legtöbb hivatalos, elérhetõ információforrásából megpróbálja beszerezni. A hírszerkesztésben BBC elveit tekinti irányadónak. 4. A hírmûsorok szerkesztése során azok tartalmát ellenõrizni, befolyásolni, abban részt venni a fõszerkesztõnek van joga. 5. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 6. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. 7. Választási kampányidõszakban a jelöltek bemutatását és azok egyenlõ eséllyel való indulását a rádió a törvényben elõírtaknak megfelelõen hajtja végre. 8. Az Abaúj Rádió lehetõvé teszi, hogy bármely vitás ügyben minden érintett szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. 9. Az esetlegesen elõforduló panaszokat, helyreigazítási kérelmeket a mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelõen kezeljük.

IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. Az Abaúj Rádió adásaiban is igyekszik ápolni a helyes és választékos anyanyelvi kultúrát. 2. Az Abaúj Rádió munkatársai számára alapvetõ követelmény, hogy kerüljék az anyanyelvet rontó vagy szegényítõ idegen kifejezések indokolatlan használatát. 3. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 4. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre. 5. Az a munkatárs, aki e követelményeket nem teljesíti, a mikrofontól eltanácsolható.

V. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos rendelkezések 1. Az Abaúj Rádió köteles a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani. 2. A nemzeti, nyelvi, etnikai kisebbségekrõl szóló mûsorainkba bevonjuk az érintett kisebbségi szervezeteket is, esetleg a kisebbségi önkormányzatok képviselõit vagy más érdekképviseleti szerv munkatársait.

7. szám


887

VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. Az Abaúj Rádió a kultúra sokszínûségének és sokféleségének bemutatására törekszik 2. Az Abaúj Rádió a mûvészeti tevékenység színvonalának és kiegyensúlyozottságának érdekében rendszeresen alkalmat teremt az alkotómûvészek, a mûvészeti szervezetek és intézmények véleményének megismertetésére. A mûvészeti mûsorokban nem érvényesülhet semmiféle kirekesztés vagy hátrányos megkülönböztetés. 3. Tudományos kérdésekben elengedhetetlen az eltérõ álláspontok, vélemények és tapasztalatok bemutatása. Az új tudományos felfedezések, eredmények és vélemények ismertetésekor törekedni kell arra, hogy ezek ne keltsenek a nézõkben és a hallgatókban megalapozatlan reményeket vagy indokolatlan félelmeket. 4. Az oktatási mûsorokat elsõsorban az általánosan elfogadott és rendezett tudományos eredményekre kell építeni. Az oktatási mûsorok szerkezetének, mûsorrendjének kialakításakor célszerû figyelembe venni az érvényben lévõ szakmai elõírásokat, jogszabályokat és az iskolai oktatás rendjét. 5. Az Abaúj Rádió vallási, hitéleti mûsorai – ideértve a szertartások esetleges közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen.

VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Az Abaúj Rádió megkülönböztetõ hangjelzéssel látja el a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot.

VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. Az Abaúj Rádió a gyermekek és fiatalkorúak személyiségfejlõdését hátrányosan befolyásoló, személyiségüket károsító információkat a a kiskorúak számára hozzáférhetõ idõszakban nem tesz közzé. A kiskorúaknak nem ajánlott mûsorokat a rádió olyan idõpontban sugározza, amikor az várhatóan nem kelti fel a kiskorúak figyelmét. 2. Az Abaúj Rádió nem igyekszik a kiskorúakat a család erejét meghaladó fogyasztásra ösztönözni. 3. Az Abaúj Rádió a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklámokra a törvény 14. § rendelkezéseit alkalmazza. 4. Az Abaúj Rádió adásaiban nem használ közízlést sértõ kifejezéseket. 5. Amennyiben egy gyermek a szerepeltetése hatásait felmérni nem képes, akkor ki kell kérni a szülõ vagy a gondviselõ hozzájárulását. 6. Az Abaúj Rádió nem élhet vissza a kiskorú szereplõk tapasztalatlanságával és jóhiszemûségével.

IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. Az Abaúj Rádió adásaiban reklám közzé tehetõ. 2. Az Abaúj Rádió adásaiban a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. 3. Az Abaúj Rádió adásaiban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ.

888


7. szám

4. Az Abaúj Rádió: a. adásaiban nem reklámozható alkoholtartalmú ital és dohánytermék. b. mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital vagy dohánytermék elõállítója és forgalmazója c. mûsoraiban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 5. Az Abaúj Rádió adásaiban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: d. vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok e. mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok f. a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 6. A nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 7. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 8. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 9. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 10. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 11. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 12. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 13. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 14. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 15. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 16. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. 17. A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a mûsorszolgáltató a törvény szerint felelõsséggel nem tartozik.

X. A közérdekû közlemények közzététele 1. Az Abaúj Rádió a helyi hatóságok (rendõrség, Polgármesteri hivatal, háziorvos, tûzoltóság, állatorvos, stb.) ill civil szervezetek közleményeit, információit közérdekû közleményként közli. 2. A közérdekû közlemények forrását mindig ellenõrizni kell, azokat kizárólag az erre illetékes szervtõl, annak felelõs munkatársától vagy hírügynökségtõl lehet elfogadni.

7. szám


889

3. Az Abaúj Rádió a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért felelõsséggel nem tartozik. 4. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 5. A közérdekû közlemény közzétételéért az Abaúj Rádió ellenszolgáltatást nem kér. 6. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre. XI. A mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését 1. Az Abaúj Rádió mûsorkészítõje munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. 2. A mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt. 3. Minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. 4. Az Abaúj Rádió vezetõ tisztségviselõit, felelõs szerkesztõjét, és szerkesztõit a mûsorszolgáltató nevezi ki. 5. Az Abaúj Rádió – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelõsséggel tartozik. 6. A felelõs szerkesztõt a mûsorszolgáltató és az illetékes hatóság ellenõrizheti személyes, helyszíni megjelenésével, illetve az archivált anyag bekérésével. 7. A mûsorkészítõk a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a fõszerkesztõnek, fenntartónak tartoznak a szervezeten belül felelõsséggel

XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra 1. Politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek. 2. A hír- és politikai tájékoztató mûsorszámok mûsorvezetõjeként, hírolvasójaként, tudósítójaként rendszeresen közremûködõ munkatársak – politikai hírhez – véleményt, értékelõ magyarázatot csak megfelelõ megkülönböztetõ jelzés mellett fûzhetnek.

3. A mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. 4. A törvényi elõírásnak megfelelõen a közmûsor szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésre irányuló jogviszonyuktól függetlenül nem jelenhetnek meg a rádiónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.

XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai 1. Az Abaúj Rádió köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát.

890


7. szám

2. Az Abaúj Rádió mûsorkészítõi mindig tiszteletben tartják az újságíró-etika alapvetõ szabályait, és az e mûsorszolgáltatási szabályzatban megfogalmazott elveket. Az e szabályok ellen vétõket a felelõs szerkesztõ felelõsségre vonhatja. A szankciók fokozatai: a. szóbeli figyelmeztetés b. írásbeli figyelmeztetés c. határozott idejû eltiltás a mikrofontól d. azonnali hatályú elbocsátás.

XIV. Egyéb rendelkezések 1. Az Abaúj Rádió megrendeléseivel, valamint a külsõ munkatársak megbízásaival nem teremthet lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a rádió alkalmazottai számára.

XV. Az Abaúj Rádió mûsorszerkezete, a közszolgálati mûsorok megjelölésével (összhangban a benyújtott mûsorszolgáltatási pályázattal) Az Abaúj Rádió közszolgálati feladatokat ellátó, hír- és információs tartalmat nagy arányban képviselõ, közmûsor-szolgáltató, amelynek legfontosabb feladata a vételkörzetben élõk tájékoztatása, informálása és színvonalas szórakoztatása. Az Abaúj Rádió központi mûsorelemei az alábbiak: – Reggeli információs magazin, minden hétköznap 06-tól 09-ig Megfelelve a vele szemben támasztott elvárásoknak a rádió reggeli magazinmûsorának mindenképpen ki kell elégítenie a munkába indulók vagy már úton lévõk információéhségét a helyi hírekkel, illetve az országos jelentõségû híranyagokkal kapcsolatban, különösen, ha azok a régióban élõket is érintik. A mûsor gerincét a híranyagok adják, további témái rendszerint a helyi gazdasági, közéleti, kulturális ill. sportszférából kerülnek ki, vagy olyan országos ügyek, melyek kihatással lehetnek az itt élõk mindennapjaira, kiegészülve a mindennapi életvitelt segítõ egyéb mûsorelemekkel. A reggel témáit lehetõség szerint több szemszögbõl igyekszünk körbejárni a téma szakértõinek bevonásával, stúdióbeszélgetésekkel, telefoninterjúkkal és hallgatói véleményekkel árnyalva. A hírmûsorok önálló blokkot képeznek a mûsorfolyamon belül. – Reggeli magazin, minden hét végén 06-tól 09-ig A mûsor tartalma annyiban különbözik a hétköznapi szerkesztés elveitõl, hogy hangvétele lazább, és inkább a szabadidõ eltöltésére koncentrál. Az információs tartalom változatlan. Mozaik – esti mûsorsáv minden nap 20-24-ig Ez az összetett mûsorszám nyújtja a legbõvebb kínálatot a hallgatóknak. Természetesen ebben az idõszakban is az erõs és következetes ragaszkodás a helyi jelleg megõrzéséhez a legfontosabb irányelvünk. Ebben a mûsorsávban helyt kap minden, ami a várossal és környékével, valamint a régióval kapcsolatos. Igen erõs szerepet szánunk a közszolgálati mûsorelemeknek. A vallási, oktatási, ifjúsági, kisebbségi, közéleti témák vagy a hátrányos helyzetûekkel, helyi kultúrával, gazdasággal, vagy éppen az EU-val, foglalkozó mûsorainkhoz lehetõség szerint a kérdésben érintett, vagy abban szakértõ vendégeket hívunk a stúdióba. Így az egyes témákról még árnyaltabb képet alkothatunk. Ebben a mûsorsávban kerülnek terítékre a sport, a természet- és egészségvédelem, az étkezési- és lakáskultúra, a film és egyéb mûvészeti ágak, a tudományos aktualitások, a különféle szabadidõs tevékenységek is. Külön figyelmet szentelünk a gazdasági, üzleti témáknak, mely a vállalkozói szféra igényeinek kielégítését célozza. Ezeket a témákat is szakértõi beszélgetések segítik. Ez a mûsorsáv ad helyet a különbözõ periférikus zenei mûfajok bemutatkozásának, zenei magazinmûsorainknak, valamint a speciális korosztályoknak, kisebbségeknek szóló mûsoroknak is. Az egyes beszélgetések közben természetesen az értékes és hangulatos zenéknek is nagy szerep jut, különös tekintettel a magyar elõadókra. A valódi mûvészeti értékeket képviselõ zenészeké, zenekaroké a fõszerep. – Hírek. Minden órában minimum 3 percben, 6 órától 20 óráig. A hírek szerkezete a helyi, az országos és a nemzetközi politika és közélet eseményeit követi, kiegészítve speciális tartalmakkal (sport, gazdaság, kultúra, helyi rendezvények, lapinformációk).

7. szám


891

A mûsorterv Az Abaúj Rádió Kft. kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy Encs és környékének lakossága számára 24 órás adásidejû közmûsor-szolgáltató rádióállomást hozzon létre. Encs egyelõre nem rendelkezik önálló rádióadással, mely a helyi lakosság igényeit, szükségleteit figyelembe veszi. Itt is fogható a borsodi megyeszékhelyen mûködõ rádióállomások némelyike, de ezek természetszerûleg nem tudják programjukat teljes mértékben a helyi igényekhez alakítani. Hiányzik egy igazán gyors és lokális információs médium. Az Abaúj Rádió Kft. által közmûsor-szolgáltatóként mûködtetni kívánt Abaúj Rádió ezt az ûrt igyekszik betölteni. Encs és környékének lakossága számára az Abaúj Rádió beindulásával egy olyan 24 órás rádióállomás jöhet létre, mely dominánsan helyi jellegû mûsoraival, a környéken mûködõ kereskedelmi csatornáktól markánsan megkülönböztethetõ módon szolgálja a helyi hallgatóság igényeit és érdekeit. Az új rádióállomás elindításával a lakosság mindenképpen nyer, hiszen kibõvül választási lehetõsége. A médium a város lakóinak mindennapi informálása mellett a térség kiemelkedõ szellemi mûhelye, az abaúji problémák feltárásának és megvitatásának színtere, az itt élõk közösségi fóruma és a térség infobázisa is kíván lenni, mindezt a médiában évtizedes tapasztalatot szerzett kollégák vezetésével, ugyanakkor helyi kötõdésû tehetséges mûsorkészítõk felkutatásával kívánjuk elérni. Az Abaúj Rádió értéket kíván közvetíteni, lett légyen az élet bármely területérõl származó, s esetleg kisebb „kereskedelmi haszonnal” járó is, úgy, hogy megtalálta a mûsor széleskörû hallgatottságot biztosító formáját is, mely magán hordozza a közszolgálatiság szellemiségét, ezzel együtt modern, fiatalos és lendületes.

1. A mûsorfolyam jellege és formátuma Az Abaúj Rádió Kft. az Encsen sugárzó 24 órás mûsorának kialakításánál egy olyan több meghatározó elembõl álló stratégiát alkalmaz, melynek legfontosabb összetevõi: – Szakértelem és tapasztalat – Igényfelmérés (közvélemény-kutatások alapján) – Kreativitás és rugalmasság

Szakértelem – Rádiós tapasztalat Az Abaúj Rádió Kft. elsõsorban a magyar médiát, ezen belül is a közszolgálati rádiózást, mûsorkészítést jól ismerõ, szakmájukban kiemelkedõ rádiós és média szakembereket alkalmaz. Ez a színvonalas mûsorkészítés tekintetében a hallgatók számára is stabil alapot teremt.

Igényfelmérés (közvélemény-kutatások alapján) A közszolgálati mûsorkészítésben is fontos, hogy már a tervezés stádiumában tisztában legyünk a helyi hallgatóság összetételével, igényeivel, szokásaival és elvárásaival. A pontos igényfelmérés segítségével, mûsorainkkal mindig a legszélesebb közönségréteget tudjuk megszólítani. A leglényegesebb elvárás az, hogy véleményével a célközönség befolyásolhassa a mûsorszerkezetet. E célból minden részletre kiterjedõ közvélemény-kutatást végeztetünk egy, a helyi piacot jól ismerõ céggel. Fontosnak tartjuk, hogy az igények ilyetén szondázása ne csak egyszeri alkalomra korlátozódjon. A folyamatos közvélemény-kutatás létfontosságú a teljes mûsorszolgáltatási idõszak alatt, mivel az így kapott visszajelzésekkel biztosítható, hogy mindenkor fenntartsuk a hallgatók érdeklõdését. A hallgatói igények alakulása természetesen magában hordozza a mûsorszerkezet estleges szükségszerû változtatásait is, hiszen azt mindenkor a célközönség elvárásaihoz kell igazítanunk. Ezzel együtt kijelentjük, hogy az Abaúj Rádió mûsorszolgáltatása mindenkor összhangban áll majd a jelen dokumentumban tett bejelentésekkel és vállalásokkal.

892


7. szám

Kreativitás és rugalmasság A közvélemény-kutatási adataink ismerete önmagában még nem jelent garanciát a sikeres mûködésre. Az adatok elemzésén, megismerésén és értelmezésén túl képesnek kell lennünk azokat, a rádió mûsorszerkesztési struktúrájában mindenkor rugalmasan és kreatívan kezelni. Célunk nem lehet más, mint minden tekintetben színvonalasnak és versenyképesnek lenni és maradni a helyi viszonyok által diktált követelményeknek megfelelõen, folyamatosan szem elõtt tartva az értékközpontú közszolgálati mûsorkészítés elvárásait. A vételkörzet lakossága körében végzett elõzetes elemzések során a szakemberek arra mutattak rá, hogy hatalmas igény mutatkozik egy, a jelenlegi kínálattól merõben eltérõ mûsorszerkezetû rádió elindítására. A település és vonzáskörzete lakóinak információéhsége, helyi ügyek iránti érdeklõdése, arra irányuló szándéka, hogy véleményével aktív részese, befolyásolója lehessen a helyi közéletnek igen erõs, és eddig kielégítetlen. A helyi hallgatók igénylik a hiteles, pontos és gyors tájékoztatást, szeretnének sokkal naprakészebbek lenni a helyi kulturális és mindennapi életvitelt segítõ eseményekben, hisznek a közvélemény erejében, melynek egyik fontos eszköze lehet ez a rádió. A hallgatói igények alapos felmérése során kikristályosodott az a mûsorszerkezet, mely mind a valódi, helyi közmûsor-szolgáltatást megvalósítani kívánó alapvetõ szándékainknak, mind az itt élõk elvárásainak megfelel. Egy informatív, ugyanakkor szórakoztató, a különbözõ korcsoportok igényeihez, hallgatói szokásaihoz és napirendjéhez igazodó, lendületes és interaktív rádióadó iránt mutatkozott felfokozott igény, melyben nagy hangsúlyt kap az élõ rádiózás, ahol a kommunikáció nem csupán egyoldalú, de a hallgató részese, formálója lehet az adásmenetnek, így még inkább a sajátjának érezheti azt. Az Abaúj Rádió Kft. által létrehozni kívánt rádióállomás legfõbb jellemzõje, hogy abban a helybeliség dominál: a lokális történések, a lakóhelyi közösség mindennapjai helyezõdnek a mûsorkészítõk figyelmének középpontjába. Fontos küldetésünk a vételkörzetünkben élõ emberek minél sokoldalúbb tájékoztatása mindarról, ami lakóhelyükön, illetve a régióban történik, és ami közvetlenül vagy áttételesen kihatással van életükre. Hangsúlyosan jelen van elképzeléseinkben az interaktivitásra való törekvés, hogy lehetõséget biztosítsunk az itt élõ embereknek arra, hogy véleményüket a rádión keresztül felerõsítve mondhassák el. A helyi kultúra szereplõinek bemutatását, és a médium közéleti szerepvállalását szintén kiemelkedõen fontosnak tartjuk. Kivételes szerepet szánunk az encsi és abaúji civil szervezeteknek, hiszen jelenleg ezen szervezõdéseknek nincs megfelelõ megjelenési lehetõségük a médiában. Az Abaúj Rádió egyik alappillérének a környék különleges adottságainak bemutatását, a természeti kincsek újbóli fókuszba állítását szánjuk, hiszen Abaúj páratlan e szempontból. Mindemellett hiszünk a média ízlésformáló erejében, zenei kínálatunkban a hallgatói igények figyelembe vétele mellett, a tömegkultúra helyett az értékközpontúság, igényesség és sokszínûség alapelveit érvényesítjük. A heti adásidõ minimum 40%-ában magyar gyártású mûsorszámokat sugárzunk. Összefoglalva: az Abaúj Rádió tervezett mûsorának más a hangneme, más a tematikája, mint a vételkörzetben megszokott kereskedelmi adóké. Nekünk az a legfontosabb, hogy a vételkörzetben élõk számára minél gazdagabb, sokszínûbb, a hallgatók tájékozódását, ismereteinek gyarapodását, a közéletben való aktív részvételt, szocializációt segítõ, a modern társadalom értékeit közvetítõ, igényes, értékközpontú, lendületes közszolgálati mûsort készítsünk, megtalálva azt a keretet, mely által mûsorainkat a vételkörzet lehetõ legszélesebb rétegeihez tudjuk eljuttatni. 2. A mûsorszerkezet, a mûsorterv elemei, az egyes mûsorszámok rövid jellemzése Az Abaúj Rádió Kft. által megvalósítani kívánt mûsorszerkezet hûen tükrözi a helyi jelleg dominanciáján alapuló mûsorszolgáltatási alapvetéseinket. Olyan színvonalas közösségi mûsort valósítunk meg, melyben a „korra, nemre, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül” típusú közhelyek valódi tartalommal töltõdnek meg. Mi valóban mindenki rádiója kívánunk lenni, aki a város és környékének lakója. Úgy a férfiak, mint a nõk, úgy a fiatalok, mint az idõsebbek számára egyaránt értéket közvetítõ, ugyanakkor hallgatható, élvezhetõ mûsorstruktúrát alakítunk ki, a lényeg, ami összeköti a különbözõ embereket a hely, ahol élnek, és pontosan ez az, ami meghatározó szerepet kell, hogy betöltsön a rádió mûsoraiban is.

7. szám


893

Pontosság, gyorsaság és hitelesség. Objektivitás, sokszínûség és lendületesség. Csupa olyan tulajdonság, melyeknek az erõs helyi jelleg mellett is meg kell felelnünk a saját magunk által magasra állított mérce szerint. Mindezeket a tulajdonságokat három fõ tartalmi jegy megfelelõ összhangjával kívánjuk elérni, ezek a közszolgálat, (melyben dominálnak a helyi és országos hírek, helyi, napi aktualitások, a gazdaság, a kultúra, a közélet, a sport történései,) az élõ-, tematikus mûsorok és a zene (mely mindig gondosan szelektált és igényes). A mûsorstruktúra Mûsorstruktúránkban a mûsorszámok sávos elrendezése mellet döntöttünk, melyet a hallgatói igények és rádiózási szokások figyelembe vételével alakítottunk ki. A meghatározott idõsávokhoz napi szerkesztõk tartoznak, akik koordinálják az adott mûsorsávon belüli mûsorszámok készítését. A mûsorsávokon belül további – sokszor összetett, ill. magazinjellegû – mûsorszámok, mûsorblokkok helyezkednek el. Ez a mûsorstruktúra alapvetõen két összetevõ együttesével mûködik: 1. A mûsorsávokért felelõs szerkesztõ, mûsorvezetõ szerepköre, akik kohéziót teremtenek az összetett mûsorszámokat tartalmazó mûsorsávokon belül 2. Az egyes magazinmûsorokat, mûsorblokkokat készítõ stábok szerepe, akik egy-egy terület specialistái, õk biztosítják a folytonosságot és a témák építkezését az egyes mûsorszámokon belül. Tervezett formai felépítés – hétköznap A hétköznapokon megvalósuló adásmenet az alábbi részekre tagolódik: Reggeli információs sáv (Reggeli) 06.00 – 09.00 Délelõtti mûsorsáv (Turmix) 09.00 – 14.00 Délutáni mûsorsáv (Koktél) 14.00 – 20.00 Esti mûsorsáv (Mozaik:) 20.00 – 00.00 Éjszakai mûsorsáv (Hálótárs) 00.00 – 06.00

Reggeli – információs mûsorsáv – Központi mûsorelem Megfelelve a vele szemben támasztott elvárásoknak a rádió reggeli magazinmûsorának mindenképpen ki kell elégítenie a munkába indulók vagy már úton lévõk információéhségét a helyi hírekkel, illetve az országos jelentõségû híranyagokkal kapcsolatban, különösen, ha azok a régióban élõket is érintik. A mûsor gerincét a híranyagok adják, további témái rendszerint a helyi gazdasági, közéleti, kulturális szférából kerülnek ki, vagy olyan országos ügyek, melyek kihatással lehetnek az itt élõk mindennapjaira. A reggel témáit lehetõség szerint több szemszögbõl igyekszünk körbejárni a téma szakértõinek bevonásával, stúdióbeszélgetésekkel, telefoninterjúkkal és hallgatói véleményekkel árnyalva. A mûsorban a hírszerkesztõ és a mûsorvezetõ szerepköre jól megkülönböztethetõen elkülönül egymástól. A hírmûsorok önálló blokkot képeznek a mûsorfolyamon belül. Félóránként jelentkezünk helyi és országos hírekkel. Sport-, közlekedési- és meteorológiai információkat, a helyi közélet híreit (Önkormányzat, egyéb helyi szervezetek) is tartalmazza ez a mûsorsáv. Külön gazdasági információs blokkot is létre kívánunk hozni, melyben a gazdasági élet – fõleg a helyi gazdaság –, a vállalkozások aktuális témáival foglalkozunk, a helyi szempontok és érdekek figyelembevételével. Természetesen nem maradhat ki a kínálatból a helyi és országos lapszemle sem. A város és környékének mindennapi életéhez szorosan kötõdõ információk, úgymint rendõrségi hírek, közérdekû felhívások stb. szintén rendszeresen helyet kapnak a reggeli hírmûsorokban. A mûsorvezetõ szerepe eltér a hírszerkesztõétõl. Õ tartja a kapcsolatot a vendégekkel, a hallgatókkal, akik a meghatározott kereteken belül befolyással lehetnek a mûsorok alakulására. Õ az, aki ismerteti a televízió, a mozi programját és egyéb kulturális ajánlatokkal látja el a hallgatókat és prezentálja a könnyedebb mûsorelemeket. Õ vezeti fel az aktuális témákat, és õ biztosítja, hogy a hallgatói vélemények, hozzászólások megfelelõ, kultúrált formában kerüljenek adásba. Szerepe inkább moderátori, de személye meghatározhatja a hallgatók hangulatának alakulását. Ezért fontos, hogy a mûsort áthassa egyfajta pozitív irányultság, mely minden korosztály számára alapvetõ fontosságú, hiszen a jókedv nem korhoz kötött. Turmix – Délelõtti mûsorsáv Délelõtti mûsorsávunkban nagyobb hangsúlyt kapnak a könnyedebb témák. A színes hírekkel és zenével tarkított mûsorban elõtérbe kerülnek az életmóddal, kultúrával, szórakozással, programokkal kapcsolatos kérdések. Természetesen a markáns helyi jelleget ebben a mûsorsávban is megõrizzük. Óránként jelentkezõ hírmûsorunkban továbbra is a helyi információké a fõszerep. Folyamatosan tájékoztatjuk az úton lévõket a város és környékének közlekedési híreirõl. Hely-

894


7. szám

színi bejelentkezésekkel tarkítjuk az adást, melyekben figyelemmel kísérjük többek között a helyi kulturális, sport és társadalmi eseményeket. Koktél – délutáni mûsorsáv A délelõtti mûsorsávhoz hasonlóan a délutáni adást is a jó hangulat, és a színvonalas, változatos mûsorkínálat jellemzi, melyben néhány mûsorelem átfedést mutat a délelõtti és reggeli mûsorsávval. A mûsor utolsó részében egyre inkább a zene dominál. A délutáni sáv zárásaként élõ, telefonos kívánságmûsorral várjuk a hallgatókat, mely erõsíti a mûsor élõ jellegét, hiszen újabb módot ad a közönségnek, hogy beleszóljon az adásmenetbe, „zenei szerkesztõje” legyen ennek az idõszaknak. Mozaik – esti mûsorsáv – Központi mûsorelem Ez az összetett mûsorszám nyújtja a legbõvebb kínálatot a hallgatóknak. Természetesen ebben az idõszakban is az erõs és következetes ragaszkodás a helyi jelleg megõrzéséhez a legfontosabb irányelvünk. Ebben a mûsorsávban helyt kap minden, ami a várossal és környékével, valamint a régióval kapcsolatos. Igen erõs szerepet szánunk a közszolgálati mûsorelemeknek. A vallási, oktatási, ifjúsági, kisebbségi, közéleti témák vagy a hátrányos helyzetûekkel, helyi kultúrával, gazdasággal, vagy éppen az EU-val foglalkozó mûsorainkhoz lehetõség szerint a kérdésben érintett, vagy abban szakértõ vendégeket hívunk a stúdióba. Így az egyes témákról még árnyaltabb képet alkothatunk. A hallgatói hozzászólásoknak természetesen itt is helyt adunk. Ebben a mûsorsávban kerülnek terítékre a sport, a természet- és egészségvédelem, az étkezési- és lakáskultúra, a film és egyéb mûvészeti ágak, a tudományos aktualitások, a különféle szabadidõs tevékenységek is. Külön figyelmet szentelünk a gazdasági, üzleti témáknak, mely a vállalkozói szféra igényeinek kielégítését célozza. Ezeket a témákat is szakértõi beszélgetések segítik. Ez a mûsorsáv ad helyet a különbözõ periférikus zenei mûfajok bemutatkozásának, zenei magazinmûsorainknak is. Az egyes beszélgetések közben természetesen az értékes és hangulatos zenéknek is nagy szerep jut, különös tekintettel a magyar elõadókra. Különösen a valódi mûvészeti értékeket képviselõ zenészeké, zenekaroké a fõszerep. Hálótárs – éjszakai mûsorsáv Az éjszakai mûsorsávban úgy érezzük, hogy érdemes tovább erõsíteni a rádió közszolgálati tevékenységét. Mentálhigiénés és problémamegoldó beszélgetõs mûsorainkban kihasználjuk az éjszakai órák intimitását, hogy a lelki gondokkal, életvezetési-, alkohol- vagy drogproblémákkal küzdõ hallgatóink szakember, és a mûsorba kapcsolódó hallgatótársak által, segítséget kaphasson életét, mindennapjait hátrányosan befolyásoló problémáinak megoldásához. Az éjszakai sáv a lelki segítségen túl, teret kíván biztosítani mellõzött zenei mûfajok számára is. Jazz, rock, blues, folk, world music, alternatív, csupa olyan stílus mely manapság nem szerepel a zenei rádiók fókuszában, ugyanakkor bizonyos hallgatói csoportokban élénk érdeklõdés és erõs igény mutatkozik ezen mûfajok szerepeltetése iránt. Az éjszakai mûsorsáv nagy részét ezek a stílusok teszik ki. Ebben az idõszakban az adott zenei stílus egy-egy hazai mûvelõje, vagy szakértõje esetleg olyan híres ember, aki más mûfajban tevékenykedik, de akihez az adott stílus közel áll, lesz a vendégünk, aki végigkalauzolja a hallgatókat saját stílusának felvételei között. Így olyan értékeket is erõsíthetünk, amelyek máshol nem kapnak elég figyelmet. Tervezett formai felépítés – hétvége Reggeli információs mûsorsáv (Hétvégi Reggeli) 06.00 – 09.00 Délelõtti mûsorsáv (Szombaton–Újrajátszás, Vasárnap–Családi délelõtt) 09.00 – 14.00 Délutáni mûsorsáv (Szieszta) 14.00 – 20.00 Esti mûsorsáv (Mozaik) 20.00 – 00.00 Éjszakai mûsorsáv (Hálótárs) 00.00 – 06.00 A három fõ tartalmi jegy, mely az egész mûsorstruktúrát meghatározza, a hétvégén sem változik. A közszolgálat, az élõ-, tematikus mûsorok és a zene hármas egysége határozza meg a Szombat és Vasárnap mûsorait is. A hétvégi mûsoroknak, mindemellett, igazodniuk kell a hétköznapitól eltérõ hallgatói szokásokhoz, igényekhez és napirendhez. Meg kell azonban minden körülmények között õriznie a helyi jelleg dominanciáját. Ennek megfelelõen a hírmûsorok a hétköznap megszokott rendszernek megfelelõen jelentkeznek a hétvégi program során is. A hétvége egyéb mûsorainak szerkesztésére azonban a könnyedebb, lazább jelleg és témaválasztás jellemzõ.

7. szám


895

Programajánlatainkban nagy hangsúlyt fektetünk a sportra, természetjárásra, túraajánlatokra, családi és gyermekprogramokra. A város sporteseményeirõl (foci, kosárlabda, tömegsportrendezvények, stb..) lehetõség szerint élõ bejelentkezéseket adunk. A szombat délelõtti magazinban válogatást állítunk össze a hét legjelentõsebb és legérdekesebb témáiból, beszélgetéseibõl. A vasárnap délelõtt a családoké. A recepttippektõl a kertgondozásig, a gyermeknevelési tanácsoktól a családi vetélkedõkig terjed a változatos és szórakoztató mûsorelemek skálája. Délutáni mûsoraink szerkesztésénél is a könnyedebb témákat helyezzük elõtérbe. A Mozaik szombat este a fiataloké, akik közül néhányan „amatõrként”, érdeklõdõként kapcsolódnak be a mûsorkészítésbe és formálják saját képükre az estét, a diákság, az oktatás és a kultúra speciális, általuk érdekesnek tartott témáival. Vasárnap este a héten elhangzott Mozaik mûsorok legjobbjainak válogatását hallhatják hallgatóink. Az egyes fõbb mûsorelemek részletezése Az alább részletezett mûsorelemek mindegyike megfelel az 50%-os közszolgálati kvótának. A mûsorszámok után megadtuk a mûsorelemet tartalmazó mûsorsáv nevét. Hírmûsorok: Az Abaúj Rádió egyik legfontosabb feladata a hírszolgáltatás, a tájékoztatás. Ezért mûsorstruktúránkban kiemelt jelentõséggel bírnak a hírmûsorok. Óránként ill. reggeli idõszakban félóránként felváltva jelentkeznek helyi és országos-külföldi híreink. Ezen kívül külön gazdasági, sport, önkormányzati és tudományos hírekkel jelentkezünk. Hírvadász címû mûsorunk pedig 3 óránként minimum 30 perc idõtartamban ad lehetõséget a hírek bõvebb közlésére, háttérinterjúk leközlésére. Helyi Hírek (Reggeli/Turmix/Koktél/Mozaik) – Központi mûsorelem Külön stáb (hírszerkesztõk és tudósítók) dolgozik azon, hogy a rádió mindig friss, aktuális, naprakész helyi információkat szolgáltasson a hallgatók számára, hiszen fontos feladatunk a helyi jelleg érvényre juttatása, a lakóhely és környezetének elõtérbe helyezése. A naprakész helyi híranyag összeállításában szerkesztõségünk nagymértékben támaszkodik majd a társmédiumok, helyi és megyei lapok, helyi televíziók, városi- és megyei oktatási, mûvelõdési és egészségügyi intézmények, szervezetek, kamarák, önkormányzatok információira és saját tudósítói hálózatára. Kihasználva a rádió legnagyobb elõnyét a többi orgánummal szemben, hírmûsoraink segítségével a leggyorsabban juthat pontos információkhoz a lakosság. A kiemelt fontosságú kérdésekben az illetékesek illetve a téma szakértõi is megkeresésre kerülnek, és a velük készített beszélgetések bekerülnek az aktuális híranyagba. Országos és külföldi hírek (Reggeli/Turmix/Koktél/Mozaik) – Központi mûsorelem A helyi hírek mellett természetesen az országos és külföldi hírek is fontosak. Ezek összegyûjtéséhez az alábbi forrásokat vesszük igénybe: MTI Hírszolgálat, MTI Sajtóadatbank, Interneten elérhetõ források, Europress, Atlantic Sajtószolgálat, Külföldi hírügynökségek, napilapok újságírói, CNN és BBC adása és teletextje, országos sajtótermékek, ORFK sajtóosztálya, Országos Mentõszolgálat, Tûzoltóság, Vám és Pénzügyõrség, Határõrség, Honvédség, hátrányos helyzetûeket képviselõ szervezetek, minisztériumok, Magyar Vöröskereszt, Országos Meteorológiai Szolgálat, Útinform, MUOSZ, pártközpontok sajtóosztálya, APEH, Fogyasztóvédelmi Felügyelõség, Piacfelügyelõség, ORTT, Magyar Posta, MÁV, MALÉV, Autóklub, A hírszerkesztõk a legmodernebb technikai berendezések segítségével akár néhány perc alatt is elkészíthetnek adásképes riportokat a hírmûsorok számára. Idõjárásjelentés (Reggeli/Turmix/Koktél/Mozaik) A hírekhez kapcsolódóan a régió idõjárásának alakulását tartva szem elõtt, hírblokkban és bõvített formában önállóan is szerepel. Helyi Sporthírek (Reggeli/Turmix/Koktél/Mozaik) Elsõsorban a helyi és megyei, él- és tömegsport eseményeit követve, a fontosabb helyi és megyei sportesemények kiemelt beharangozásával jelentkezik ez a mûsorelem. Rövid megszólalások formájában folyamatosan bevonva a sportvezetõket és sportolókat. Sporthírek (Reggeli/Turmix/Koktél/Mozaik) Az adáskörzet, az ország legfontosabb, és a magyar szempontból közérdeklõdésre számot tartó a világ többi részérõl származó sporteseményeinek összefoglalója.

896


7. szám

Gazdasági hírek (Reggeli/Koktél) A reggeli és délutáni mûsorsávban szerepel. A reggeli sávban, és a tõzsdezárást követõen délutáni magazinunkban is tájékoztatjuk a hallgatókat a tõzsdei pontszámok, a BUX index valamint a vezetõ részvények árfolyamának alakulásáról. Az egyes változások elemzéséhez pénzügyi szakembert is bevonunk a mûsorkészítésbe. Közlekedési információk (Reggeli/Turmix/Koktél) A város és környéke, valamint a megye útjairól, közlekedési helyzetérõl ad pontos információt az utazók és gépjármûvel közlekedõk számára. Ebben a mûsorelemben kapnak helyet a tömegközlekedési eszközök esetleges menetrend vagy útvonal változásai is. Önkormányzati hírek (Reggeli/Turmix/Koktél) A városi és környékbeli települések önkormányzatainak, illetve a megyei önkormányzat mûködésével kapcsolatos napi eseményekrõl, hivatalos rendezvényekrõl, a lakosságot érintõ, mindennapi életüket befolyásoló hírekrõl, döntésekrõl, hivatalos rendezvényekrõl kaphatnak információt hallgatóink. Rendszeresen kiegészülnek a híranyagok élõ tudósításokkal, rögzített interjúkkal. Hírvadász – hírösszefoglaló mûsor (Reggeli/Turmix/Koktél/Mozaik) Naponta három óránként jelentkezik minimum 30 percben. Részletesen tartalmazza a nap addigi részének fontosabb helyi, országos, külföldi híreit, helyi és országos sporthíreit, híreket a tudomány és kultúra világából is, zenei átkötésekkel. A híranyagokat tudósítások, interjúk, háttérbeszélgetések árnyalják. Terjedelmében hosszabb, tartalmában részletesebb, mint a hírek.

Információs mûsorok Aktuális (Reggeli/Turmix/Koktél/Mozaik) Az adáskörzet közérdeklõdésre számot tartó egy-egy eseményének, történésének, döntésének bemutatása, a téma által érintett szereplõk, és szakértõk interjúival. Gyakran a napi híradásokban szereplõ valamely híranyag bõvebb, teljesebb feldolgozása. Lapszemle (Reggeli) Napi aktuális információs mûsoraink eleme, mely a társmédium, az írott sajtó napi és heti ajánlatait tartalmazza. A reggeli és délelõtti órákban az aznapi, a délutáni órákban pedig a másnapi újságok kínálatában tallózunk. Ajánlatainkból nem maradnak ki a heti, illetve havi lapok sem. Kulturális és programajánló (Reggeli/Turmix/Koktél/Mozaik) A helyi mûvelõdési és kulturális intézmények rendezvényeinek, a színház-, mozi- és koncertprogramoknak, egyéb kulturális eseményeknek (kiállítások, elõadások stb.) ajánlataival naponta több ízben is jelentkezünk. A rádió fontos szerepet tölthet be a helyi kulturális élet fejlõdésében. Percre kész és pontos információkat adva a lehetõségekrõl, és azok bõvebb bemutatásával egy-egy beszélgetés, illetve telefonos interjú kertében ösztönözheti a hallgatóságot a rendezvények látogatására. Különös figyelmet fordítunk a kisebbségek kulturális programjainak bemutatására. Mûsorajánló (Koktél) A helyi és regionális televíziók mûsoraiból adunk elõzetest, kiegészítve az országos adók régiót érintõ mûsoraival. Az elsõsorban helyi témákkal foglalkozó televízióadások népszerûsítése a közérdeket szolgálja, és segít a polgárok jobb tájékoztatásában. Idõgép (évfordulónaptár) (Reggeli) Történelmi évfordulók, helyi és országos események, hírességek születési évfordulói, egyéb az aktuális naphoz köthetõ történelmi, kulturális, tudományos vagy sportesemények bemutatása. Tipp-Top (Reggeli/Turmix/Koktél) Egyszerû tippek a mindennapokra, lehetõség szerint a hallgatók személyes problémái alapján, legfõképp, de nem kizárólag az alábbi témakörökben: Jogi Tanácsok, Adó tippek, Fogyasztóvédelem, Önkormányzati ügyek, Ki segíthet? (Milyen problémával melyik hatósághoz fordulhat a hallgató?)

7. szám


897

A hallgatók által levélben, vagy e-mailben beküldött konkrét panaszok és kérdések megválaszolása szakértõkkel, lehetõleg interjú formájában. Itthon (Turmix/Koktél) Turisztikai tippek, A vételkörzet ill. B.-A.-Z. megye mûemlékeinek, környezetünk természeti képzõdményeinek bemutatása, a téma szakértõivel, lehetõleg interjú formában. A mûsor nem titkolt célja; kedvcsinálás környezetünk aktív megismeréséhez, az egészséges életmódra nevelés. Hétvégi aktív (Reggeli) Ez a mûsorelem kifejezetten a hétvége sajátosságainak megfelelõ programkínálattal várja a hallgatókat. Igyekszünk átfogó képet adni a programlehetõségekrõl úgy helyi, mint regionális vagy országos szinten. A kulturális ajánlatok mellett kiemelt hangsúlyt kapnak az egészséges életvitelt segítõ sport és természetjáró programok. A fesztiválok, idegenforgalmi rendezvények is szerepelnek a kínálatban, természetesen a szokásos kulturális ajánlatokkal együtt.

Magazinmûsorok Közszolgálati magazinmûsorainkat minden esetben egy másik idõsávban megismételjük, így biztosítjuk, hogy a különbözõ idõbeosztású hallgatói csoportokat is elérjük tartalmas mûsorainkkal Gazdasági magazin (Koktél/ Mozaik) A mûsor kettõs szerepet kíván betölteni a környék gazdasági életében. Egyrészt rendszeres tájékoztatást nyújt, illetve megfelelõ mennyiségû és minõségû információt biztosít a vállalkozói szféra számára. Másrészt - lehetõségeihez mérten egyfajta katalizátor szerepet vállal fel a régió gazdaságának fejlesztésében. Feladatunknak tekintjük a kölönféle pályázati lehetõségek, a várost és környékét érintõ beruházások, projektek, egyéb gazdasági programok bemutatását. Aktuális gazdasági elemzések, híranyagok és szakértõi beszélgetések segítségével állunk a vállalkozók szolgálatában. A mûsorban beszámolunk a város és a régió aktuális gazdasági híreirõl, bemutatjuk a Megyei Területfejlesztési Tanács munkáját, aktuális pályázati felhívásait, a pályázatokkal kapcsolatos döntéseket. A megyei Kereskedelmi és Iparkamara hírei, információi és gazdasági témájú pályázati lehetõségei is helyt kapnak a mûsorban, csakúgy, mint az egyes gazdasági ágazatok régióban elfoglalt helyzetének és jövõbeni lehetõségeinek vizsgálata. A magazinban kitüntetett figyelmet szentelünk a kis- és középvállalkozásoknak. Kultúr-mix (Turmix/ Mozaik) Kulturális magazinmûsor, az adáskörzet szellemi mûhelyeinek és mûhelytitkainak bemutatásával, helyi mûvészekkel készült interjúkkal. A mûsorban felcsendülõ zenék az interjúk tartalmához tematikusan válogatva hangoznak el. A mûvészetek, könyvek, a színház, mûvészfilmek és az igényes zene kedvelõinek szánt program. A mûsorban részletesebben taglalunk egy-egy friss könyvet, színdarabot, kiállítást. Kiállítás szervezõket, szakembereket hívunk vendégként, és stúdióbeszélgetésekkel járjuk körbe az adott alkotást, kiállítást. A mûsorba a hallgatókat is bevonjuk, akik különféle játékok segítségével válhatnak az adás résztvevõivé. A szellemi fejtörõket értékes nyereményekkel igyekszünk még vonzóbbá tenni. Csapó (Koktél/ Mozaik) Az összes mûvészeti ág közül talán a filmmûvészet az, amely a leginkább az érdeklõdés homlokterébe került napjainkban. Mivel mi is meg szeretnénk felelni a hallgatói elvárásoknak, ezért létrehoztunk egy önálló filmmagazint, mely csak és kizárólag a filmvilág kérdéseivel, aktualitásaival foglalkozik. A mûsor egy nagy utazás a mozi világában. Beszámolunk a filmcsillagok életérõl, a filmvilág legfrissebb híreivel tarkítva. Mindig naprakész információkkal szolgálunk a legújabb mozi és videópremierekrõl. Filmbemutatók, mélyebb elemzések és kritikák mellett betekintést nyerhet a hallgató a filmgyártás kulisszatitkaiba is. A külföldi sztárok mellet, nagy hangsúlyt fektetünk a hazai filmszakma nagyjainak bemutatására, munkásságuk ismertetésére is. Mûsorunkat a legnagyobb hazai filmforgalmazókkal és Európa vezetõ filmes szaklapjával a Cinema magazinnal együttmûködve készítjük. A mûsor zenei anyagát természetesen a legjobb filmes dalok közül válogatjuk mûsorról mûsorra. A mûfaj szerelmesei játékokban mérhetik össze egymással és tehetik próbára tudásukat, természetesen filmes nyereményekért.

898


7. szám

Világjáró (Koktél/ Mozaik) A mûsor egy-egy város, ország vagy földrész bemutatója olyan emberek élménybeszámolói alapján, akik az adott területnek jó ismerõi, illetve gyakori vendégei. Az ismeretlen tájak ilyen, egyéni élményeken, tapasztalatokon keresztül történõ bemutatása sokkal közelebb hozza, mélyebben megismerteti az adott térséget a rádióhallgatóval. Az aktuális tájakhoz kapcsolódó zenei anyag teszi még inkább élményszerûvé ezt a rendhagyó ismeretterjesztõ és utazási mûsort. Netkapu (Mozaik/Hálótárs) Internetes magazinunk alapvetõen az Internet használat ösztönzéséhez kíván hozzájárulni, ugyanakkor az örökké változó, hatalmas adathalmazt tartalmazó Internet oldalak közötti eligazodást is segíteni kívánja. Az új internetes és számítástechnikai fejlesztésekkel kapcsolatos hírek, információk alkotják a mûsor egy részét. Az egyes témák szakértõit rendszeresen meghívjuk a stúdióba. A mûsort internetes játékokkal színesítjük. Uniós Magazin (Turmix/ Mozaik) Az Európai Unió mindennapjaival, aktuális információkkal várjuk a téma iránt érdeklõdõ hallgatókat. Sporttükör (Koktél/ Mozaik) A sport támogatását fontos feladatunknak érezzük. Sportmagazinunkban lehetõséget kívánunk biztosítani a régió sportolóinak a bemutatkozásra és folyamatos szereplésre. A hétvége helyi sporteseményeinek értékelése, a mérkõzések, események résztvevõi, edzõk, sportolók nyilatkozataival szerepelnek ebben a mûsorszámban. Visszatekintünk a hét legfontosabb, legérdekesebb helyi sporteseményeire A hétvégente zajló nagyobb sporteseményekrõl beszámolnak munkatársaink. A sportkedvelõ polgárokat mélységeiben jobban érdeklõ témákban stúdióbeszélgetésekkel, riportokkal adunk több és részletesebb háttér információt. Természetesen az országos sporteseményeket sem hagyjuk figyelmen kívül. Zöld pont (Turmix/ Mozaik) Környezetünket naponta érik káros behatások. A mûsor segítségével igyekszünk környezetünk megóvása érdekében olyan propagandát, információs tevékenységet kifejteni, mely hozzásegítheti a várost és környékét a környezeti károk csökkentéséhez. Népszerûsítjük ugyanakkor a környezettudatos életmódot. A régió nagyvállalatainak a környezetvédelem érdekében meghozott intézkedésein keresztül igyekszünk bemutatni, mit tehetnek õk az ügy érdekében. Mindazonáltal az egyén is nagyban hozzájárulhat a környezeti károk csökkentéséhez, ehhez adnak útmutatót és segítséget zöld tippjeink. Munka nélkül (Turmix/ Mozaik) A mûsor a Megyei Munkaügyi Központtal együttmûködve a munkanélküliség problémáját járja körül és próbál segítséget nyújtani a hátrányos helyzetbe került embereknek. Áttekintjük a régió munkahelyteremtõ beruházásai révén megvalósuló foglalkoztatási lehetõségeket, ismertetjük a Munkaügyi Központ által kiírt munkahelyteremtõ beruházásokra, tartós munkanélküliek foglalkoztatására, stb. vonatkozó pályázatokat és az ezek révén megvalósuló új munkahelyeket is áttekintjük. Állásbörze szolgáltatásunkkal közvetlen segítséget kívánunk adni munkanélküli hallgatóinknak. Diákcsemege (Mozaik/Hálótárs) A vételkörzet oktatási intézményeivel együttmûködve lehetõséget kívánunk adni a fiatal, (elsõsorban középiskolás) a rádiózáshoz kedvet érzõ tehetségeknek, akik a rádió technikai berendezéseivel, a cég alkalmazottainak szakmai felügyelete mellett készíthetnek vidám, interjúkkal tûzdelt, a fiatalságot érintõ közérdekû témákat feldolgozó magazinmûsort. A mûsorban felcsendülõ zenék az interjúk tartalmához tematikusan válogatva hangoznak el. Nõi magazin (Turmix/ Mozaik) Mûsorukban olyan témákat dolgozunk fel, amelyek a nõket talán jobban érdeklik. Elsõsorban a saját nem elfogadását, a nõi szerepek sokoldalúságának bemutatását tûztük ki célul. Szó esik a programban pld. az alternatív szülésrõl, a gyermeknevelésrõl, a személyiség építésrõl, a nõi nem sajátosságáról, sikeres és sikertelen életvezetési stratégiákról, a nõk szerepérõl a társadalomban. Szépkor (Mozaik/Hálótárs) Az idõsebbek speciális érdeklõdési körének megfelelõ témákat feldolgozó, az öregséggel együtt járó nehézségek és szépségek bemutatásával foglalkozó mûsorszám. A mûsor vendégei orvosok, nyugdíjas szervezetek munkatársai és mindazon terület képviselõi, akik a szépkorúak életében kiemelt jelentõséggel bírnak.

7. szám


899

Csali (Turmix/ Mozaik) A rovat arra vállalkozik, hogy bemutassa a vonzáskörzetbe lévõ halastavakat, folyókat és a horgászásra alkalmas vizeket. Amellett, hogy elhangzanak a horgászattal kapcsolatos konkrét információk, hasznos tudnivalók, a rovat nagy hangsúlyt helyez a természet tiszteletére annak a szemléletmódnak a következetes képviseletével és népszerûsítésével, mely szerint a természetet nem kizsákmányolni kell, hanem harmóniában élni vele. Gamma (Koktél/ Mozaik) A rádió „népszerû tudományos” stílusban készülõ tudományos-technikai magazinja. Benne a számítástechnika, a mobilkommunikáció a high-end és egyéb mûszaki-tudományos témák feldolgozása. Téma (Turmix/Koktél/Mozaik) Jelentõsebb helyi és regionális történéseibõl, eseményeibõl válogatunk. A mûsorban rendszeresen szólaltatjuk meg a város vezetõit, és lehetõséget biztosítunk a polgárok számára az õket foglalkoztató kérdések feltételére, melyeket igyekszünk az illetékeseken keresztül kielégítõen megválaszolni. Tisztán (Mozaik/Hálótárs) Fontos szerepet szánunk mûsorstruktúránkban az ifjúsági mûsorok keretein belül mûködõ mentálhigiénés és drogprevenciós programok elindításának. A mûsor a fiatalok nyelvén szól a fiatalokhoz. Nem kioktató, sokkal inkább tájékoztató hangvételével könnyebben befogadásra talál a célközönség köreiben. A rendõrség, a Vöröskereszt helyi szervezete, a megyében mûködõ drogprevenciós alapítványok valamint a Megyei Drogambulancia együttmûködésével készített mûsorainkban igyekszünk minden oldalról körbejárni a drogfogyasztással kapcsolatos problémákat, segíteni a drogfogyasztókat a normális életvitelhez való visszatérésben, illetve megakadályozni a fiatalokat abban, hogy a kábítószerekhez forduljanak. A mûsor rendszeresen meghívja a téma szakértõit, orvosokat, jogászokat, pszichiátereket, rendõröket, és olyan fiatalokat, akinek sikerült elhagyniuk a drogokat, esetleg aktív kábítószer élvezõk. A mûsorba folyamatosan várjuk olyan fiatalok telefonjait, akik szeretnék igénybe venni szakembereink segítségét. Tanulni…tanulni….(Mozaik/Hálótárs) Oktatási magazin, amelyben elsõsorban nyelvoktatás zajlik, illetve rovatok formájában a természettudományok (elsõsorban fizika, matematika, kémia) hallgatóktól érkezett konkrét kérdéseire is válaszolnak a témák szakértõi. A mûsorban felcsendülõ zenék az interjúk tartalmához tematikusan válogatva hangoznak el. Kisebbségi magazin (Mozaik/Hálótárs) A vételkörzet kisebbségi önkormányzataival együttmûködve, az adáskörzet kisebbségeinek életét, szervezeteik mûködését, rendezvényeiket, ünnepeiket mutatja be, interjúkkal, lehetõség, és a kisebbségek igényei szerint a magyar mellett, az adott kisebbség nyelvén. Tolerancia (Mozaik/Hálótárs) Sérült emberekrõl szól egészségeseknek. Toleranciára nevel, miközben bemutatja, hogy egy sérült is ugyanolyan teljes értékû ember, gondokkal, örömökkel. A mûsor készítésében fontos szempont, hogy a sérültek maguk valljanak életükrõl. Az adás beszámol a sérülteket is érintõ aktuális eseményekrõl, mozgalmakról. Célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét arra, mindenkinek van joga az emberi élethez, amihez az akadálymentes közlekedéstõl, az elõítélet-mentes gondolkodásig sok minden beletartozik, mindezt egyedülállóan a hazai médiapiacon.

Zenei mûsorok A hazai médiapiacon a zenei választék meglehetõsen egysíkú. Ezért arra törekszünk, hogy rádiónk zenei témájú mûsoraival alternatívát nyújtsunk a hallgatóknak, és felkínáljuk nekik a választás lehetõségét a tömegesedõ kommersz ellenében. Filmhang (Mozaik/Hálótárs) Filmzenék tematikus válogatása, a filmzenei klasszikusoktól a modern mozifilmek zenéiig. A dalok elhangzása elõtt a kapcsolódó filmekrõl is adunk információt.

900


7. szám

Rockon lelkek (Mozaik/Hálótárs) A mûsorszám az igazi gitárzenék világába kalauzolja a hallgatót. A rockzene múltja és jelene egyszerre van jelen a mûsoron belül. A mûfaj klasszikusai mellett jól megférnek a XXI. század gitárhõsei is. A zene mellett a hallgatók rengeteg hasznos információt is megtudhatnak az elõadókról. Esetenként interjúk színesítik a mûsort. Pódium (Mozaik/Hálótárs) A mûsor kizárólag koncertfelvételek közül válogat. A benne szereplõ elõadók mindegyike „valódi” hangszeres zenét játszó mûvész. Az elõadók koncertjein rögzített felvételeibõl szerkesztjük ezt a mûsort. Fekete Leves (Mozaik/Hálótárs) Az ún. fekete mûfajok, soul, funky, R’n’B, képviselõit bemutató mûsorszám. Alter-ego (Mozaik/Hálótárs) A main-stream zenei kultúrától eltérõ, igényes, más formavilágú zenei mûfajok gyûjtõmûsora. Minden, amire nem húzhatók rá a szokásos zenei skatulyák. Világok hangjai (Mozaik/Hálótárs) Világzenei mûsor. A mûfaj neves és feltörekvõ mûvészeinek bemutatása. Jazz-Juice (Mozaik/Hálótárs) A modern és klasszikus jazzmûfajok, a jazz határmûfajai, a nu-jazz a jazz-rock a fusion, a smooth jazz és egyéb jazzmûfajok zeneszámaiból szerkesztjük ezt a mûsorszámot. Népzenei magazin (Mozaik/Hálótárs) A mûsor célja, hogy bemutassa, a népzene és népdal - akár magyar, akár más nép zenéje - olyan értékeket õriz, melyek a mai kor és az elkövetkezõ korok embereinek örömet és buzdítást jelenthetnek kulturális értékeinknek felkutatásában és megtartásában. Fókuszáluk olyan együttesek, elõadók rendszeres szerepeltetésére, akik magas színvonalú hangszeres vagy énekes tudásuk bemutatása mellett törekszenek arra is, hogy közelebb hozzák az ezredvég zenei változataihoz az elmúlt korok autentikus hangzását. Így a népzene modern felfogásban, modern hangszerelésben interpretált dalainak elõadói is szerepelnek mûsorunkban. Középpontban (Turmix/Mozaik) Zenei életrajzi mûsor. A modern mûfaj értékes elõadóinak munkásságát, életét, mûveit bemutató zenei magazin. Jellemzõen könnyûzenei elõadók szerepeltetésével itthonról és külföldrõl. Gospel (Mozaik/Hálótárs) Vallási zenei mûsorunk, a keresztény könnyûzene, a spirituálé és gospel stílusoknak biztosít állandó bemutatkozási lehetõséget. A zenei irányzatnak olyan jeles képviselõi vannak, mint Cliff Richard, Johnny Cash, Bob Dylan vagy Donna Summer. Bízunk benne, hogy a mûsor sokszínû, vallási témájú zenéivel és értékes mondanivalójával sok hallgatónknak okoz majd igazi örömöt. A jövõ zenéje (Mozaik/Hálótárs) Az adáskörzet fiatal, feltörekvõ zenei elõadóinak bemutatása, mélyinterjú formában. A mûsorban felcsendülõ zenék az interjú vendégeinek szerzeményei, illetve a beszélgetés tartalmához tematikusan válogatva hangoznak el. Vallási mûsorok: Az Abaúj Rádió figyelmet fordít a vételkörzetben élõk hitéleti tevékenységére. Ezért lehetõséget biztosítunk a vételkörzetben található egyházközösségek, gyülekezetek számára, hogy a rádión keresztül szólítsák meg híveiket. Adott esetben helyszíni közvetítést adunk egy-egy fontosabb vallási eseménynek (pl. éjféli mise). Nyelvi igényesség Rádiómûsoraink készítése során elsõdlegesnek tekintjük a magyar nyelv helyes, választékos használatát. Természetesen mûsorainkban a köznapi nyelvezetet alkalmazzuk, azonban szeretnénk a magyar nyelv helyes használatában, a nyelvi igényességben példamutató módon tenni a lakosság nyelvhasználatának fejlesztéséért. Ez fontos szempont munkatársa-

7. szám


901

ink kiválasztásánál is. Mûsorvezetõinknek és hírszerkesztõinknek a késõbbiek során is folyamatosan biztosítjuk a választékos nyelvhasználatot, valamint a helyes kiejtést fejlesztõ képzést. 3. A mûsortervet módosító tényezõk • a hallgatói igény, • rendkívüli események, • ünnepek, • választások, • természeti csapások és katasztrófahelyzetek, • önkormányzati és helyi események. Mûsorterv 1. Mûsorszámok heti százalékos aránya Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Mûsorszámok

1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya

57%

3. a 2. ponton belül

-

3.a.) a helyi információs mûsorszámok

25%

3.b.) a helyi kultúrát, mindennapi életet bemutató mûsorszámok

17%

4. magyarországi gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 24. pont)

100%

5. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

98%

42%

2. Mûsorszámok heti százalékos aránya az éjszakai órák (00.00-06.00) nélkül

Mûsorszámok

Az éjszakai órák (00.00-06.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõ százalékaként

1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya

51%

3. a 2. ponton belül

-

3.a.) a helyi információs mûsorszámok

31%

3.b.) a helyi kultúrát, mindennapi életet bemutató mûsorszámok

17%

48%

3. Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya Mûsorterv egységek


Szöveg aránya

36%

Ismétlések*

23%

902


7. szám

4. A közszolgálati mûsorszámok heti százalékos aránya Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként


13% 16% 1,5% 0,8% 0,6% 0,5% 1,5% 4,7% 0,3% 0,5% 0.4% 0,5% 0,5%

1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktatómûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat

15% 1,2%

Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Atkár Község Önkormányzatának Képvise-

Egressy Gábor Mûvelõdési Ház és Könyvtár Intézményvezetõ

Szfv., nem szev. és ff. mszv., be., legalább 5 év szgy., kiemelkedõ

Festetics György Mûvelõdési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyûjtemény Igazgató

Szfv., be., közmûvelõdési intézményben szerzett legalább 5 év szgy. Elõny: német nyelv társalgási szintû ismerete, programszervezõ gyakorlat.

lõ-testülete

Hévíz Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete

sz. vagy tt.

ÁEI: 2006. július 1. A megbízás 5 évre, 2011. június 30-ig szól. Csatolandó: sz.ön., vpr., fejlesztési elképzelések, om., b. A pályázat tartalmát a képviselõ-testület tagjain és a pályázat elbírálásában résztvevõkön kívül más személlyel nem közlik. Pehi: 2006. május 24-i képviselõ-testületi ülés. Pc: Atkár község polgármestere 3213 Atkár, Fõ út 70. Tel: (37) 351-021 ÁEI: 2006. július 1-tõl A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: sz.ön., vpr., om., b. Pc: Hévíz Város Önkormányzata polgármestere 8380 Hévíz, Kossuth L. u. 1. Pehi: 2006. június 27. A döntésrõl a pályázók haladéktalanul értesítést kapnak. F: (83)500-800

7. szám


903

Dunavarsány Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete pályázatot ír ki a Petõfi Mûvelõdési Ház igazgatói állásának betöltésére Pályázati feltételek: – szakirányú egyetemi vagy – nem szakirányú egyetemi végzettség és felsõfokú szakirányú munkaköri szakvizsga, – fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési képzettség, – legalább ötéves (5) szakmai gyakorlat. Elõnyt jelent: – idegennyelv-ismeret, – helyismeret, – közmûvelõdési rendelet, koncepció ismerete. A pályázathoz csatolni kell: – szakmai önéletrajzot, – vezetõi programot, – szakmai helyzetelemzésre épülõ fejlesztési elképzeléseket, – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, – iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány hiteles másolatát. Bérezés és egyéb juttatás: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján. A pályázat beadási határideje: a Kulturális Közlönyben történõ megjelenéstõl számított 30. nap. A pályázat elbírálása: a beadási határidõt követõ képviselõ-testületi ülés. A pályázatról az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság véleményezése alapján a képviselõ-testület dönt. Az állás betölthetõ: az elbírálást követõen azonnal. A kinevezés határozott idõre (5 év) szól. A pályázatot 3 példányban, zárt borítékban Dunavarsány város polgármesteréhez (Bóna Zoltánhoz) kell benyújtani személyesen vagy postai úton az alábbi címre: Dunavarsány város polgármestere, Bóna Zoltán 2336 Dunavarsány, Kossuth L. u. 18. A képviselõ-testület fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot érvénytelennek nyilvánítsa. A pályázattal kapcsolatosan további információt nyújt: Bóna Zoltán polgármester: tel./fax: (24) 521-041, fax: (24) 521-056. E-mail: [email protected].


9 771419 326074

06007

904

7. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: dr. Horváth Zoltán. A szerkesztõség címe: Budapest VII., Wesselényi u. 20–22. Telefon: 484-7100. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357, vagy faxon: 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti közlönyboltjában (telefon/fax: 267-2780), vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Egy példány ára: 782 Ft áfával. 2006. évi elõfizetési díj: 17 136 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1419-3264 Formakészítés: Sprint Kft. 06.1090 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

JOGSZABÁLYOK. L. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 782 Ft ÁPRILIS 13. TARTALOM

Recommend Documents