L. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 782 Ft MÁRCIUS 22. TARTALOM

L. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM

Ára: 782 Ft

2006. MÁRCIUS 22.

TARTALOM oldal JOGSZABÁLY 4/2006. (II. 8.) NKÖM r. a helyi önkormányzatok részére a hivatásos önkormányzati zenekarok és énekkarok mûködésére adható támogatások igénybevételének rendjérõl . .

434

UTASÍTÁS 1/2006. (KK. 5.) NKÖM utasítás a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezet fejezeti kezelésû elõirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról . . . . . . . . . . . . . . . .

435

KÖZLEMÉNYEK A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány Alapító Okirat (módosításokkal egységes szerkezetben) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) közös jogdíjközleménye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ elõadómûvészi és hangfelvétel-elõállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétele engedélyezésének feltételeirõl . . . .

436

444

445

oldal A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye az elõadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történõ átvitel céljára készült rögzítésének díjáról és a felhasználás egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás A Népmûvészet Ifjú Mestere cím elnyerésére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ORTT közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ORTT pályázati felhívása (Dunaújváros 99,1 MHz, Dél-Budapest 90,9 MHz, Komló 91,4 MHz, Eger 100,7 MHz helyi, Budapest 100,3 MHz és Budapest 99,5 MHz körzeti rádiók, Tiszakécske 35. csatorna) . . . . . . . . . . . . . Az ORTT pályázati felhívása (Sopron 94,1 MHz) . . . . . . Az ORTT pályázati felhívása (Fót 48. csatorna). . . . . . . . Az ORTT pályázati felhívása (Miskolc 106,5 MHz) . . . . Az ORTT pályázati felhívása (Nyíregyháza 103,9 MHz, Szigetszentmiklós 107,0 MHz) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ORTT közleménye (Hatvan 87,9 MHz) . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás Hagyományok Háza fõigazgatói álláshelyének betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felívás az Országos Széchényi Könyvár informatikai igazgatói álláshelye betöltésére. . . . . . . . . . . . . . . . . A KKDSZ Szakképzési Akadémia és Mûhely felhívásai . A közlöny zárása után érkezett közlemények . . . . . . . . . .

449 450 454

454 498 528 570 611 654 655 658 659 660 662

434

KULTURÁLIS KÖZLÖNY

JOGSZABÁLY A nemzeti kulturális örökség miniszterének 4/2006. (II. 8.) NKÖM rendelete a helyi önkormányzatok részére a hivatásos önkormányzati zenekarok és énekkarok mûködésére adható támogatások igénybevételének rendjérõl A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 5. számú melléklete 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

5. szám

érintett helyi önkormányzatok olyan célok megvalósításához kaphatják, amelyek elõsegítik a hivatásos együttesek mûvészi színvonalának emelését és egyúttal javítják azok tevékenységének feltételeit. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnak minõsül különösen a) az olyan zenei események megvalósítása, amelyekben kifejezésre jut az érintett helyi önkormányzatnak a zenei értékek létrehozatala, megõrzése, a hagyományok ápolása és az ifjúság zenei nevelése érdekében történõ felelõsségvállalása, b) belföldi és külföldi vendégszereplések szervezése, c) az együttes tagjai munkájának elismerése.

1. § 4. § (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott hivatásos zenekart és énekkart fenntartó vagy hivatásos zenekart és énekkart támogató helyi önkormányzatokra terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában hivatásos önkormányzati zenekar és énekkar (a továbbiakban együtt: együttes) a 2006. január 1-jét megelõzõen nyilvántartásba vett, a helyi önkormányzat által létrehozott és fenntartott költségvetési szervként mûködõ együttes, továbbá a helyi önkormányzat által alapított és kizárólagos tulajdonában lévõ, és a helyi önkormányzattal közhasznú megállapodást kötött közhasznú társasági formában mûködõ szervezet, valamint az olyan önálló jogi személyiségû hivatásos együttes, amellyel vagy amelynek fenntartójával a helyi önkormányzat 2004. szeptember 1-je elõtt hosszú távú – legalább 5 éves – közszolgáltatási szerzõdést kötött. 2. § Az 1. §-ban meghatározott együttesek közül az részesülhet a támogatásból a) amelynek alaptevékenysége komolyzenei mûvek elõadása, b) amely többségében felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ tagjait a fenntartó által vagy a közhasznú megállapodásban, illetve a közszolgáltatási szerzõdésben megállapított – az alaptevékenység ellátásához szükséges, a szakmai normáknak megfelelõ létszámban – tartós, legalább 1 éves munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatja, és c) amely az alaptevékenység ellátásához szükséges, megfelelõ tárgyi feltételekkel, valamint önálló mûvészeti és adminisztratív vezetéssel rendelkezik. 3. § (1) A központi költségvetés által az együttesek mûködési kiadásaira a 2006. évre elõirányzott 1010 millió Ft-ot az

(1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott összegbõl a helyi önkormányzatok pályázati eljárás keretében részesülhetnek támogatásban. (2) A támogatás mértékét a helyi önkormányzatok által a pályázatban szolgáltatott adatok, valamint az együttesnek a központi költségvetésbõl juttatott egyéb bevétele figyelembevételével a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) által felkért szakmai bizottság javaslata alapján a miniszter állapítja meg.

5. § (1) A pályázati felhívást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) illetékes szervezeti egysége állítja össze, és azt a miniszter hagyja jóvá. (2) A pályázati felhívást és a hozzá kapcsolódó adatlapot a minisztérium a hivatalos lapjában és a honlapján teszi közzé legkésõbb az adott költségvetési év február 27. napjáig. (3) A pályázati felhívásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétõl számítva legalább 15 naptári nap álljon rendelkezésre. (4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázat célját, b) a pályázat kedvezményezettjeinek körét, c) a pályázat azonosító számát, d) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, e) a pályázat benyújtásának határidejét, címét, f) a pályázatok elbírálásának határidejét, g) a benyújtandó pályázatok példányszámát, h) a pályázat elbírálásának szempontrendszerét, i) a pályázatra benyújtott dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlás lehetõségét, feltételeit,

5. szám


j) egyéb, a minisztérium által szükségesnek tartott követelményeket. (5) A pályázó által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét, székhelyét (címét), telefon- és telefax számát, valamint elektronikus elérhetõségét; b) a pályázati felhívás alapján igényelhetõ támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, kiadások és azok költségigényének részletes ismertetését; c) a pályázati felhívásban elõírt egyéb adatokat. (6) A pályázathoz csatolni kell: a) az együttes alapító okiratát vagy a közhasznú, illetve a közszolgáltatási szerzõdést, b) a helyi önkormányzat által fenntartott vagy támogatott együttes javára az önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott – a beruházási és felújítási elõirányzatokkal csökkentett – önkormányzati hozzájárulás összegérõl szóló kimutatást együttesenkénti bontásban, c) a pályázati felhívás mellékletét képezõ adatlapot az együttes által kitöltve és a helyi önkormányzat által ellenjegyezve, valamint a pályázati kiírásban megadott címre elektronikus változatban is, d) az adott évad mûsorfüzetét és hivatalos próbarend-tervezetét.

435

mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. A támogatásnak a tárgyév december 31-én feladattal terhelt maradványával a tárgyévet követõ év június 30-ig kell elszámolni. (2) Amennyiben az önkormányzat a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a támogatást a központi költségvetés javára köteles visszafizetni. A jogtalanul igénybe vett összeg után a helyi önkormányzat a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. (3) A támogatások igénybevételének és az elszámolás szabályszerûségének vizsgálatát az Igazgatóságok végzik. (4) A támogatások felhasználását – az erre külön jogszabályban meghatározott szerveken túlmenõen – alkalomszerûen, helyszíni ellenõrzés keretében a minisztérium is ellenõrizheti. (5) Ha a helyi önkormányzat a költségvetési rendeletében e célra saját forrásból tervezett támogatását csökkenti, az eredeti elõirányzat és a ténylegesen teljesített saját támogatás után számított zenekari, énekkari mûködtetési támogatás különbözetére nem jogosult, köteles azt a központi költségvetésnek visszautalni.

6. § A helyi önkormányzatok a támogatást a székhelyük szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, illetve a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) útján igénylik a pályázati kiírásban megadott határidõig. Az Igazgatóság az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (3) bekezdésének megfelelõen megvizsgálja a támogatási igényt, és legkésõbb március 27-ig véleményével együtt továbbítja a minisztériumnak. Az Igazgatóság az önkormányzatok számára a hiányok pótlására legfeljebb nyolc napos határidõt ad. 7. § (1) A döntésrõl a minisztérium a tárgyév április 7-ig értesíti a támogatásban részesült önkormányzatokat, és ezzel egyidejûleg az érintett önkormányzatok és a részükre jóváhagyott támogatási összeg jegyzékét utalványozás céljából megküldi a Belügyminisztériumnak. (2) A megítélt támogatást egy összegben a Magyar Államkincstár folyósítja április 26-ig a helyi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára. 8. § (1) Az önkormányzat a támogatás rendeltetésszerû felhasználásáról a tárgyévben december 31-i határnappal, a

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a helyi önkormányzatok részére a hivatásos önkormányzati zenekarok és énekkarok fenntartására adható támogatások igénybevételének rendjérõl szóló 5/2005. (II. 15.) NKÖM rendelet. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

UTASÍTÁS A nemzeti kulturális örökség minisztere 1/2006. (KK. 5.) NKÖM utasítása a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezet fejezeti kezelésû elõirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról 1. § A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezet fejezeti kezelésû elõirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatát a jelen utasítás melléklete szerint állapítom meg. 2. § Az utasítás mellékletét képezõ szabályzatot az érdekeltek közvetlenül kapják meg.

436


3. § Ez az utasítás 2006. február 16-án lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezeti kezelésû elõirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról szóló 9/2003. (KK. 13.) NKÖM utasítás, továbbá az ezen utasítást módosító 14/2003. (KK. 17.) NKÖM utasítás, a 8/2004. (KK. 8.) NKÖM utasítás, a 2/2005. (KK. 9.) NKÖM utasítás és a 16/2005. (KK. 16.) NKÖM utasítás. Dr. Bozóki András s. k.,

5. szám

II. A Közalapítvány neve Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány. Angol elnevezése: Holocaust Documentation Center and Memorial Collection Public Foundation. Rövidített név: HOLOCAUST Közalapítvány. III. A Közalapítvány székhelye 1094 Budapest IX., Páva u. 39.

kulturális miniszter

IV. A Közalapítvány célja és tevékenysége

KÖZLEMÉNYEK A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány Alapító Okirata* (Változások vastagon, dõlt betûkkel szedve) A Magyar Köztársaság Kormánya a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. § (3) bekezdése alapján, a Fõvárosi Bíróságon 1990. november 28-án, 777. számon nyilvántartásba vett Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ (1071 Budapest, Damjanich u. 9. IV/3.) vagyonának felajánlását elfogadva, közfeladat folyamatos biztosítása céljából – határozatlan idõre – közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) hoz létre, amely a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ jogutódja, azzal, hogy a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ alapítói a Közalapítvány tekintetében az alapítói jogokat nem gyakorolják. A Magyar Köztársaság Kormánya – külön kérelemben – indítványozza a hatáskörrel rendelkezõ bíróságnál a kiemelkedõen közhasznú szervezetté minõsítést. A Közalapítvány feladatának tekinti a náci koncentrációs táborokban faji, vallási, etnikai és más politikai okokból elpusztított magyar állampolgárok emlékének megõrzését és a holocausttal kapcsolatos dokumentáció gyûjtését. I. A Közalapítvány alapítója A Magyar Köztársaság Kormánya. Az Alapító Okiratban a Kormány felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy eljárjon a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételi eljárásában. Az Alapító képviseletét a Közalapítvány tekintetében a nemzeti kulturális örökség minisztere látja el és gyakorolja – az Alapító Okirat módosítása, valamint a Kuratórium tagjainak kijelölése kivételével – az Alapítót megilletõ jogosultságokat, ideértve a Közalapítvány éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének értékelését is. * A Fõvárosi Bíróság a 13.Pk.60.429/2002/7. számú végzésével elrendelte a Közalapítvány nyilvántartási adataiban történt változások bejegyzését.

A közalapítványi célok: Az 1938–1945. között vallási, faji, nemzetiségi és más politikai okokból történt üldöztetés, a munkaszolgálat, a deportálások, a náci koncentrációs táborok mûködésének és áldozatainak elsõdlegesen magyar vonatkozású dokumentációját, tárgyi emlékeit, tudományos és ismeretterjesztõ irodalmát, és az e témakörhöz tartozó mûvészeti alkotásokat tartalmazó gyûjtemény létrehozása. E körbe tartozik az üldöztetés ellen fellépõ embermentõ szervezetek és személyiségek emlékanyaga is. A gyûjtési munka csak másolatban terjed ki a köziratokra. További cél a hazai vészkorszak történetére irányuló tudományos kutatás, ismeretterjesztés, a pedagógiai tevékenység segítése, figyelemmel arra, hogy április 16-a a holocaust áldozatainak emléknapja. A Közalapítvány által – céljainak elérése érdekében – folytatott tevékenységek: – a gyûjtemény és a központi adatbank létrehozása és folyamatos fejlesztése; – a tudományos forrásfeltárás és kutatás megszervezése és folyamatos ellátása; – a kutatási eredmények folyamatos publikálása; – tudományos konferenciák, tanácskozások szervezése; – ismeretterjesztés, közoktatás és közmûvelõdés támogatása; – tudományos szaktanácsadás; – az embermentõ intézmények és személyek felkutatása és elismerésük kezdeményezése; – ünnepségek, megemlékezések, találkozók szervezése, emlékmûvek létesítésének kezdeményezése; – állandó és idõszakos kiállítások rendezése; – kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása; – külföldi intézményekkel való együttmûködés szervezése; – felnõtt- és egyéb oktatás. V. A Közalapítvány jellege 1. A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, illetve egyéb, vagyoni értékû felajánlással bárki csatlakozhat, akinek adományát a Közalapítvány elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem vagy csak rész-

5. szám


ben illeszkedik a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokhoz. 2. A Közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 26. § c) pontjának 3. tudományos tevékenység, kutatás, ismeretterjesztés, 4. nevelés és oktatás, 5. kulturális tevékenység alpontjaiban foglalt közhasznú tevékenységet folytat, amely az alábbi törvények szerint állami feladatok ellátására irányul: – A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 73. § (1) bekezdése szerint a közmûvelõdéshez való jog gyakorlása közérdek, a közmûvelõdési tevékenységek támogatása közcél, és a (2) bekezdés szerint a közmûvelõdés feltételeinek biztosítása az állam feladata. – A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közoktatás rendszerének mûködtetése az állam feladata, amelyhez a Közalapítvány mûködése során segítséget nyújt. – A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény értelmében, a Közalapítvány által kezelt gyûjtemény közlevéltári, a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében pedig közérdekû muzeális gyûjteményként és kiállítóhelyként mûködik. 3. A Közalapítvány a fenti közhasznú tevékenységek keretében, figyelemmel az Alapító Okirat VII. fejezetében foglaltakra is, a) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; b) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. 4. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt sem közvetlenül, sem közvetett módon, továbbá országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állíthat és nem támogathat. VI. A Közalapítvány alapítói vagyona 1. A Közalapítvány vagyonának részévé válik a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ zárómérleg szerinti vagyona. A zárómérleg elkészítésérõl a jogelõd alapítvány a hatályos jogszabályi elõírásoknak megfelelõen köteles gondoskodni, és azt a Közalapítvány – Alapító által elõterjesztett – nyilvántartásba vételi kérelmével egyidejûleg a bíróság részére megküldi. A zárómérleg az Alapító Okirat elválaszthatatlan részét képezi. A zárómérleg mellett külön kimutatást kell készíteni a jogelõd alapítvány esetleges kötelezettségeirõl, amellyel egyidejûleg igazolnia kell azt is, hogy a zárómér-

437

leg fordulónapján köztartozása nem áll fenn. A zárómérleg elkészültét követõen a jogelõd alapítvány kötelezettséget nem vállalhat. A Közalapítvány nyilvántartásba vételérõl szóló bírósági végzés jogerõre emelkedését követõen a fent megjelölt vagyon a Közalapítvány céljaira felhasználható. 2. Az Alapító az Alapító Okiratban meghatározott célkitûzések megvalósítása érdekében 10 000 000 Ft (azaz tízmillió forint) készpénzt bocsát a Közalapítvány rendelkezésére, melyet a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtása elõtt a Közalapítvány javára nyitott kincstári számlán helyez el. VII. A Közalapítvány vagyona és annak felhasználása 1. A közalapítványi vagyon felhasználásáról az Alapító Okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat rendelkezései szerint a Kuratórium dönt. A Közalapítvány vagyona két részbõl áll: a) törzsvagyon b) célvagyon. A törzsvagyon részét képezi az alapítói vagyon részeként megjelölt, az Alapító által rendelkezésre bocsátott összegbõl elkülönített 5 000 000 Ft, valamint – annak megszerzését követõen – a Közalapítvány székhelyeként megjelölt ingatlan haszonélvezeti joga. A törzsvagyont a Kuratórium nem használhatja fel szabadon, csak a törzsvagyon hozadékával rendelkezhet. A Közalapítvány székhelyeként megjelölt ingatlan haszonélvezeti joga tekintetében irányadóak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (1075 Budapest, Síp u. 12.) és a Budapesti Zsidó Hitközség (1075 Budapest, Síp u. 12.) között 2000. október 30-án megkötött megállapodás rendelkezései is. A célvagyon a Közalapítvány törzsvagyonon felüli vagyonrésze, valamint ezen és a törzsvagyon hozadékai. A Közalapítvány célvagyona részévé válnak a késõbbiekben a Közalapítványhoz csatlakozó bel- és külföldi természetes és jogi személyek feltétel nélküli, valamint a feltételekhez kötött pénzbeli és dologi adományai, amennyiben ezeket a Közalapítvány Kuratóriuma elfogadja, illetve a Közalapítvány vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele. A célvagyon a közalapítványi célok megvalósítását és mûködési költségeinek biztosítását szolgálja, azt a Kuratórium – az Alapító Okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat keretei között – szabadon felhasználhatja. 2. A Közalapítvány éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik, mely a várható bevételeket és kiadásokat oly módon tartalmazza, hogy azok egymással egyensúlyban legyenek.

438


3. A Közalapítvány a mûködésére biztosított költségvetési támogatáson kívül, vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeinek legfeljebb 10%-át fordíthatja további mûködési kiadásokra. 4. A Közalapítvány, annak gazdálkodásáért, a vagyonkezelésért felelõs személyt, valamint a támogatót, illetve e személyek Ptk. 685. § b) pont szerinti hozzátartozóját (élettársát) cél szerinti juttatásban nem részesítheti, kivéve azon szolgáltatásokat, amelyek a célokkal összhangban bárki által igénybe vehetõk. 5. A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának a közalapítványi célok megvalósítására irányuló javaslatokat nyilvános pályázati rendszer keretében is gyûjtheti. Ebben az esetben az Alapító Okiratban rögzített célok szellemében összegszerûen is dönt a támogatások odaítélésérõl, azok mértékérõl és formájáról. A Kuratórium a támogatások rendeltetésszerû felhasználásának ellenõrzése céljából a támogatásban részesített pályázat jellegétõl függõen megállapítandó, konkrét határidõ megjelölésével, tételes elszámolás megküldését írja elõ a támogatásban részesített pályázóknak. A Kuratórium gondoskodik a pályázati feltételek meghirdetése teljes körû nyilvánosságának biztosításáról. 6. A Közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, és az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 7. A konvertibilis devizában, valutában történõ befizetések valutapénztárban helyezendõk el, illetve forint bankszámlára befizetendõk. 8. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet – figyelemmel az V/3. pont a) alpontjában foglaltakra is – kizárólag korlátolt felelõsséggel végezhet, és legfeljebb éves bevételének 20%-át fektetheti be. 9. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységét az alábbi körben fejti ki: TEÁOR `2003 52.47 Könyv-, újság-, papíráru kiskereskedelem, 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, 92.32 Mûvészeti kiegészítõ tevékenység 10. Az Alapító vállalja, hogy a központi költségvetés tervezésekor figyelemmel lesz a Közalapítvány céljaira, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azok megvalósításának forrása rendelkezésre álljon. 11. Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésére kizárólag úgy kerülhet sor, ha azt megelõzte az adott vagyonelem szakértõvel történt értékbecslése, ide nem értve a Közalapítvány székhelyeként mûködõ ingatlan haszonélvezeti jogát, amely forgalomképtelen.

5. szám

12. A Közalapítvány bevételi forrásai: a) az Alapítótól, az államháztartás alrendszereitõl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a Közalapítvány eszközeinek befektetésébõl származó bevétel; e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; f) a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel. 13. A Közalapítvány az államháztartás alrendszereitõl – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban. A Közalapítvány a közalapítványi vagyonnal való gazdálkodás körében az államháztartás alrendszereitõl kapott vagy megítélt támogatások (címzett és céltámogatások, valamint egyéb közalapítványi cél szerinti juttatások) felhasználásáról oly módon köteles gondoskodni, hogy biztosítani kell ezen – harmadik személyek által elnyerhetõ – támogatások megvalósítására irányuló, pályázati úton, illetve nyilvános felhívás útján történõ felhasználását. Az ilyen támogatások – szakmai célokra irányuló – pályázaton kívüli elnyerésére csak a Kuratórium által elfogadott szabályzatokban elõzetesen meghatározott esetekben és rögzített elvek figyelembevételével kerülhet sor. A Közalapítvány a közalapítványi vagyonnal való gazdálkodás körében az államháztartás alrendszereitõl kapott vagy megítélt támogatások felhasználását a döntést követõen köteles a támogatást elnyerõ személlyel és más szervezettel szerzõdésben rögzíteni és a szerzõdésben foglaltak végrehajtását szervei útján folyamatosan ellenõrizni. 14. A Közalapítvány gazdálkodását a Ptk. 74/G. § (8) bekezdése szerint az Állami Számvevõszék ellenõrzi. 15. A Közalapítvány – az Áht. 104/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja. 16. A Közalapítvány a támogatásban részesítettekkel a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját és a szerzõdésszegés következményeit tartalmazó szerzõdést köteles kötni. 17. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik [Ptk. 74/G. § (4) bekezdése], és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

5. szám


VIII. A Közalapítvány szervezete A) A Kuratórium 1. A Közalapítvány legfõbb döntéshozó, képviselõ és kezelõ szerve a 8 tagú Kuratórium. A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapító bízza meg a feladat ellátásával. 2. A Kuratóriumot oly módon kell létrehozni, hogy a Kuratóriumban az Alapító, az Alapító képviselõje sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhat meghatározó befolyást a Közalapítvány vagyonának felhasználására. 3. A Kuratórium új tagjait – a hivatalban lévõ Kuratórium tagjainak elõzetes véleménynyilvánításával – az Alapító nevezi ki. A Kuratórium tagjai tevékenységükért – tiszteletdíjban nem részesülhetnek, azonban tisztségük ellátásával kapcsolatban felmerülõ szükséges és igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak, amelyeknek feltételeirõl külön szabályzatban kell rendelkezni. 4. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. 5. A kuratóriumi tagok megbízatása határozatlan idõre szól. A Kuratórium tagjainak és tisztségviselõinek névsora a következõ: Elnök: Székely Gábor Tagok: Dr. Szenes Iván Kõbányai János Forgács István Jacques Andreani Pohárnok Mihály Dr. Bódi György Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet 6. A kuratóriumi tagság megszûnik a tag a) lemondásával, b) halálával, c) a Közalapítvány megszûnésével, továbbá d) a kijelölésnek a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése alapján történõ visszavonásával. A kuratóriumi tag lemondását köteles az Alapítóval írásban közölni. A lemondás csak az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejûleg válik hatályossá. 7. A Kuratórium döntési jogosítványait ülések keretében gyakorolja, amelyeket szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni.

439

A Kuratórium ülését az elnök írásban hívja össze az ülést megelõzõen legalább 15 nappal, a napirend megjelölésével és a napirend írásos elõterjesztései egyidejû megküldésével. Két kuratóriumi tag írásos kérésére, annak az elnök által történõ kézhezvételétõl számított 30 napon belül az ülést össze kell hívni. A Kuratórium üléseit az elnök vezeti. Az elnök tartós akadályoztatása esetén vagy kérésére, távollétében a Kuratórium saját tagjai közül levezetõ elnököt választ, aki csak olyan érdektelen kuratóriumi tag lehet, akinek jogait vagy jogos érdekeit az adott ügyek nem érintik (levezetõ elnök). 8. A kuratóriumi ülés akkor határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak többsége jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott vagy félbeszakadt kuratóriumi ülést – az eredeti napirenddel, illetve a határozatképtelenség miatt meg nem tárgyalt napirenddel – legfeljebb 15 napon belül kell megtartani, amelyrõl a kuratóriumi tagokat a meghívóban elõzetesen tájékoztatni kell. A határozatképtelenség miatt, fentiek szerint megismételt ülés az eredeti napirendi pontok tekintetében is csak akkor határozatképes, ha a Kuratórium tagjainak többsége jelen van. 9. A Kuratórium ülései nyilvánosak. Zárt ülés csak a jelenlévõ kuratóriumi tagok 2/3-ának (teljes létszám esetén: 6 fõ) szavazata mellett rendelhetõ el akkor, ha a Kuratórium a Közalapítvány üzleti titokkörébe tartozó kérdésben határoz. Az üzleti titkot kizárólag a Közalapítvány által folytatott vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat képezheti, amelynek titokban maradásához a Közalapítványnak méltányolható érdeke fûzõdik, és amelynek titokban tartása érdekében a Kuratórium a szükséges intézkedéseket megtette. Nem sorolhatóak az üzleti titok körébe az olyan tények, információk, megoldások vagy adatok, melyek a) jogszabályi elõírás vagy jelen Alapító Okirat rendelkezései folytán nyilvánosak; b) a Közalapítvány cél szerinti juttatásaival összefüggésben keletkeztek. A Kuratórium jelen lévõ tagjainak 2/3-a indítványára (teljes létszám esetén: 6 fõ) bármely döntést titkos szavazással kell meghozni. A Kuratórium a zárt ülésen hozott döntéseket is köteles nyilvánosságra hozni. 10. Eseti meghívottakként tanácskozási joggal vehetnek részt a Kuratórium ülései vonatkozó napirendi pontjainak megvitatásán azok a személyek, akiket az adott napirendi pont érint. 11. A Kuratórium határozatait – a 12. pontban meghatározott kivételekkel – egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök (levezetõ elnök) szavazata dönt.

440


12. A jelen levõ kuratóriumi tagok 2/3-ának (teljes létszám esetén: 6 fõ) támogató szavazata szükséges: a) a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat megállapításához, elfogadásához és módosításához; b) az éves pénzügyi-gazdálkodási terv megállapításához, elfogadásához és módosításához; c) az éves beszámoló elfogadásához; d) a közhasznúsági jelentés elfogadásához; e) csatlakozás esetén a vagyon elfogadásához; f) az ügyvezetõ igazgató megbízásához és felmentéséhez. 13. A Kuratórium üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell – a Kuratórium ülésének idõpontját, helyét, az ülésen megjelent kuratóriumi tagok nevét, az ülés napirendjét, – a hozott határozat évente elölrõl kezdõdõ sorszámát, törve az ülés idõpontjával, – a határozat hatályát és tartalmát, – a határozat támogatóinak és ellenzõinek számarányát (nyílt szavazás esetén személyét is). A jegyzõkönyv elkészítésérõl és a hozott határozatok írásba foglalásáról az elnök (levezetõ elnök) gondoskodik. A Közalapítvány mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánossága tekintetében hozott döntéseket a jegyzõkönyvnek szó szerint kell tartalmaznia, és azokról a nyilvánosságot az írott sajtó útján, valamint a székhelyén faliújságra történõ kifüggesztéssel (hirdetményi úton) tájékoztatni kell. A jegyzõkönyvet az elnök (levezetõ elnök) és két, hitelesítõként megválasztott kuratóriumi tag írja alá. A jegyzõkönyveket, amelyek nem selejtezhetõ iratok, a Közalapítvány egyéb irataitól elkülönítetten, évente külön összefûzve kell megõrizni. 14. A Kuratórium döntéseirõl az érintetteket közvetlenül és – tértivevényes postai küldeménnyel – írásban, a nyilvánossággal pedig az írott sajtó útján és a székhelyén faliújságra történõ kifüggesztéssel (hirdetményi úton) tájékoztatja. A Közalapítvány Alapító Okirat szerinti tevékenységének és az éves gazdálkodásának legfontosabb adatait, valamint éves beszámolóját egy országos napilap útján teszi közzé. A Közalapítvány mûködésének, szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit a Kulturális Közlönyben, valamint egy országos napilapban hozza nyilvánosságra. E sajtótermékekben kell a pályázati kiírásokat is közzétenni. 15. A Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba elõre jelzett és egyeztetett idõpontban a Közalapítvány tisztségviselõjének és alkalmazottjának jelenlétében – a Közalapítvány székhelyén – bárki betekinthet.

5. szám

16. A Kuratórium hatáskörében: a) elfogadja a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési, valamint Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzatát, illetve a mûködéshez szükséges egyéb szabályzatokat (pénzkezelési stb.); b) elfogadja saját ügyrendjét; c) elfogadja a Közalapítvány éves pénzügyi-gazdálkodási tervét és költségvetését; d) elfogadja a Közalapítvány éves beszámolóját; e) elfogadja a közhasznúsági jelentést; f) évente köteles beszámolni az Alapítónak a Közalapítvány mûködésérõl; g) elfogadja (vagy visszautasítja) a Közalapítványhoz való csatlakozást, a pénzbeli vagy természetbeni, illetve bármely más eszközökkel vagy módon történõ támogatást, megállapodik mindezek feltételeirõl; h) javasolja az Alapítónak a Közalapítvány más alapítvánnyal (közalapítvánnyal) való egyesítését; i) gondoskodik olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a Kuratórium döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható (határozatok könyve); j) rendelkezik a Közalapítvány vagyonáról, dönt a befolyt pénzeszközök felhasználásáról, pályázatot bocsát ki és bírál el; k) meghatározza a Közalapítvány befektetéseinek összetételét, lejáratát; l) a Közalapítványi Titkárságon keresztül gondoskodik a Közalapítvány mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról; m) a Közalapítványi Titkárság közremûködésével szervezi és bonyolítja a Közalapítvány befektetési ügyleteit; n) a Közalapítvány céljainak érdekében – jelen Alapító Okiratnak megfelelõen – intézeteket és múzeumot, ezeken belül oktatási központot, dokumentációs központot, kutatási központot, szakmai szervezeteket, munkacsoportot hozhat létre, illetve mûködtethet; o) folyamatosan ellenõrzi a tulajdonában lévõ vagyon összetételét, a mûködéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását; p) megvitatja és dönt a Felügyelõ Bizottság által elõterjesztett kérdésekben; q) kinevezi/megbízza az ügyvezetõ igazgatót, illetve gyakorolja vele szemben a felmondás jogát; r) a Közalapítvány mûködéséhez szükséges ügyintézõ, titkársági, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs, könyvvezetési, szervezési feladatok ellátására létrehozza a Közalapítványi Titkárságot; s) elfogadja a Közalapítvány emblémáját (logóját); t) minden olyan ügy, amelyet jogszabály, jelen Alapító Okirat, avagy a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata a Kuratórium hatáskörébe utal.

5. szám


17. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a Közalapítvány számviteli beszámolóját; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét; f) a Közalapítvány vezetõ tisztségviselõinek nyújtott támogatás értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót. 18. A Kuratórium minden évben a tárgyévi számviteli beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadását követõen haladéktalanul, de legkésõbb június 30-áig köteles az Alapítónak írásban beszámolni a Közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl, továbbá vagyoni helyzetének és gazdálkodásának legfontosabb adatairól. Ha a Közalapítvány gazdálkodása a rendeltetésszerû mûködést veszélyeztetné, az Alapító részletes gazdálkodási terv bemutatását kérheti, abba betekinthet. 19. A Közalapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, valamint abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentés nyilvánosságra hozatalára az éves beszámoló nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályok az irányadók. 20. Társadalmi és nemzetközi elismertségének érdekében a Kuratórium támaszkodik a hazai és külföldi, világi és egyházi személyekbõl álló – az Alapító által a Kuratóriummal történt elõzetes egyeztetés alapján felkért – Védnöki Testület véleményére, állásfoglalására. 21. A Kuratórium elnöke Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételétõl számított 30 napon belül köteles indítványozni a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 21. §-ában foglaltaknak megfelelõen, a Közalapítvány által kezelt és fenntartott gyûjtemény közlevéltárak nyilvántartásába történõ bejegyzését, valamint a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 48. §-ában meghatározott közérdekû muzeális gyûjtemény és kiállítóhely mûködtetésére irányuló engedély kiadását. B) A Közalapítványi Titkárság 1. A Kuratórium munkáját ügyintézõ, titkársági, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs, könyvvezetési, szervezési teendõket ellátó Közalapítványi Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) segíti, amelyet a Kuratórium hoz létre. A Titkárság nem önálló jogi személy. 2. A Titkárság tevékenységét a Kuratórium által elfogadott éves munkaterv alapján, az ügyvezetõ igazgató irányításával végzi.

441

3. A Titkárság a) biztosítja a Közalapítvány alapvetõ mûködéséhez szükséges feladatok ellátását; b) tervezi, gazdálkodik és elszámol a Kuratórium által jóváhagyott mûködési költséggel; c) intézi a Közalapítvány keretében koordinált programok pénzügyeit; d) gondoskodik a Kuratórium döntéseinek végrehajtásáról, folyamatos mûködésének biztosításáról; e) elõkészíti a Közalapítvány harmadik személlyel történõ szerzõdéskötéseit, valamint biztosítja a megkötött szerzõdésekben foglaltak végrehajtását; f) vezeti a vagyonkezelésbe átadott-átvett szabad közalapítványi eszközök nyilvántartását; g) ellátja a Közalapítvány mûködése során felmerülõ – hatáskörébe tartozó – egyéb teendõket; h) mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Mûködési Szabályzat határozza meg. C) Az ügyvezetõ igazgató 1. A Kuratórium a Közalapítvány céljai megvalósítása érdekében pályázat alapján felkért ügyvezetõ igazgatót nevez ki, aki irányítja a Titkárság mûködését, és a Titkárságon belül annak alárendelt szakmai szervezeti egységeket és munkacsoportokat hozhat létre és mûködtethet, amelyeknek feladatairól, mûködésük elveirõl a Szervezeti és Mûködési Szabályzat rendelkezik. Az ügyvezetõ igazgató feladatait a Munka Törvénykönyve vezetõ állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alapján létesített munkaviszony keretében látja el. Az ügyvezetõ igazgató felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés/megbízás és a felmondás kivételével – a Kuratórium elnöke gyakorolja. Az ügyvezetõ igazgató megbízatása 3 évre szól. 2. Az ügyvezetõ igazgató hatáskörébe tartozik különösen: a) közremûködés a Közalapítvány Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzatának módosítása, illetve a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, valamint a mûködéshez szükséges egyéb szabályzatok (pénzkezelési stb.) kidolgozásában; b) a Közalapítvány éves munkatervének kidolgozása, az ennek megvalósításával kapcsolatos feladatok meghatározása, és azok teljesítésének irányítása; c) a Titkárság vezetése, munkáltatói jogkör gyakorlása a Titkárság munkavállalói tekintetében; d) az éves pénzügyi-gazdálkodási terv és költségvetés összeállítása, illetve ennek a Kuratórium elé terjesztése; e) az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés összeállítása, illetve ennek a Kuratórium elé terjesztése; f) a Közalapítványhoz csatlakozni kívánók személyének a Kuratórium elé terjesztése; g) minden olyan ügy, amelyet a Kuratórium az ügyvezetõ igazgató hatáskörébe utal.

442


3. Az ügyvezetõ igazgató a kuratóriumi ülések tanácskozási jogú, állandó résztvevõje. 4. A Közalapítvány ügyvezetõ igazgatója tölti be a Kuratórium titkári tisztét. 5. Nem lehet a Közalapítvány ügyvezetõ igazgatója vagy munkatársa az a személy, aki a) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval; b) a Kuratórium elnöke vagy tagja; c) a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja; d) a Közalapítvány könyvvizsgálója; e) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat; f) az a)–e) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. D) A Felügyelõ Bizottság 1. A Közalapítvány gazdálkodásának, mûködésének ellenõrzésérõl 5 tagú Felügyelõ Bizottság gondoskodik. A Felügyelõ Bizottság elnökét és tagjait 5 évi idõtartamra az Alapító jelöli ki. 2. A Felügyelõ Bizottság Elnöke: Alács Tibor Tagjai: Kahulits Andrea Sebes József Karlovich Ágnes Dr. Székely Péter 3. a) b) c) d) e)

A felügyelõ bizottsági tagság megszûnik: a határozott idõ lejártával; a tag lemondásával; a tag halálával; ha az Alapító a kijelölést visszavonja; a Közalapítvány megszûnése esetén.

4. A Felügyelõ Bizottság a) jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerûségét veszélyeztetve látja, vagy ha erre az Alapító vagy a Kuratórium felkéri; b) jogosult a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni; c) jogosult a Közalapítvány üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés, utalványozás rendjét megvizsgálni; d) köteles a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását az ügyek teljes körére nézve átfogóan ellenõrizni; e) az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység összhangját; f) véleményezi az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést;

5. szám

g) a Közalapítvány mûködésével összefüggõ tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal írásban beszámol az Alapítónak. 5. A Felügyelõ Bizottság feladatának végrehajtása során kialakított véleményét írásban közli a Kuratóriummal. 6. A Felügyelõ Bizottság tagjai a Közalapítvány Kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vesznek. 7. A Felügyelõ Bizottság szükség szerint, de legalább évente két ülést tart. Az üléseket az elnök hívja össze írásban, a napirend megjelölésével legalább 8 nappal az ülés idõpontja elõtt. Kivételes esetben az ülés haladéktalanul is összehívható. A Felügyelõ Bizottság rendkívüli ülésének összehívását bármely tag kezdeményezheti, amelynek az elnök a kérelem kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles eleget tenni. 8. A Felügyelõ Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza meg. A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Mûködésének egyéb szabályait a Felügyelõ Bizottság ügyrendje tartalmazza, amelyet a Felügyelõ Bizottság maga állapít meg. 9. A Felügyelõ Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merül fel. 10. A Kuratóriumot a Felügyelõ Bizottság indítványára – annak megtételétõl számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget, valamint az Alapítót. 11. A Felügyelõ Bizottság tagjai tevékenységükért – amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti – tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik megtérítésére is igényt tarthatnak, amelyeknek feltételeirõl külön szabályzatban kell rendelkezni. 12. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja; b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

5. szám


c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat; d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója; e) a Közalapítvány könyvvizsgálója. E) A könyvvizsgáló 1. A Közalapítvány könyvelési, gazdálkodási feladatainak ellenõrzését – a Közalapítvány nyilvántartásba vételét követõen – pályáztatás útján felkért, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló könyvvizsgáló végezheti. A könyvvizsgáló megbízatása 5 éves idõtartamra szól. 2. A könyvvizsgáló a) köteles félévenként a Közalapítvány könyveit megvizsgálni és ennek, továbbá az éves mûködés vizsgálatának eredményérõl a Kuratóriumnak a vizsgálatot követõen jelentést készíteni; b) feladatai ellátása során a könyvvizsgáló (különösen) – jogosult felülvizsgálni a Közalapítvány pénztárát, szerzõdéseit, bankszámláját, – jogosult felvilágosítást kérni a Közalapítvány alkalmazottaitól, – ellátja a Kuratórium által meghatározott feladatokat. 3. A könyvvizsgáló ellenjegyzése és a Felügyelõ Bizottság véleménye nélkül a Kuratórium a Közalapítvány éves beszámolójának elfogadásáról érvényesen nem hozhat határozatot. 4. Nem lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója olyan személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja; b) a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja; c) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; d) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül; e) az a)–d) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója; f) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval. IX. A Közalapítvány képviselete, aláírási jogosultság 1. A Közalapítványt harmadik személyek és a hatóságok elõtt a Kuratórium elnöke képviseli. Képviseleti joga önálló és teljes körû. A Kuratórium a Közalapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetõleg terjedelmét. 2. A Közalapítvány bank (kincstári) számlája feletti rendelkezésre a Kuratórium elnöke és a Közalapítvány – Kuratórium által biztosított képviseleti joga körében erre feljogosított – alkalmazottja, vagy – az elnök akadályoztatása esetén – a Kuratórium bármely két tagja vagy bármely tagja, és a Közalapítvány – Kuratórium által biz-

443

tosított képviseleti joga körében erre feljogosított – alkalmazottja együttesen jogosult. X. A vezetõ tisztségviselõkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok 1. A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 2. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen írásban tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 3. Az Áht. 11/A. § hatálya alá tartozó közalapítványi tisztségviselõk (kuratóriumi tagok) az ott meghatározott feltételek mellett vagyonnyilatkozatot tesznek. XI. A Közalapítvány megszûnése 1. A Közalapítvány megszûnik a) ha az Alapító Okiratban meghatározott cél maradéktalanul megvalósult, és a bíróság a Közalapítványt a nyilvántartásból törli; b) amennyiben céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetõleg ha jogszabályváltozás folytán a bíróságnak a bejegyzést meg kellene tagadnia, és az ügyész keresete alapján a bíróság azt megszünteti; c) amennyiben a Kuratórium tevékenységével annak célját veszélyezteti és az Alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelõként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki, feltéve, hogy a bíróság azt megszünteti; d) ha mûködésének törvényessége másképp nem biztosítható, és az ügyész kérelmére a bíróság kötelezi a Kuratóriumot, hogy a Közalapítvány jogszabálynak megfelelõ mûködését a bíróság által kitûzött határidõre állítsa helyre, amelynek eredménytelen eltelte után a bíróság a Közalapítványt megszünteti; e) ha az érdekelt alapítók közös kérelmére a bíróság annak más alapítvánnyal (közalapítvánnyal) történõ egyesítését rendeli el; f) ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható, valamint, ha a céljainak megvalósítása lehetetlenné vált és az Alapító kéri annak megszüntetését a bíróságtól. 2. A Közalapítvány bármely okból történõ megszûnése esetén a megszûnés idején lévõ vagyon – a hitelezõk kielégítése után – az Alapítót illeti meg, aki köteles azt a közalapítványi célokkal azonos vagy hasonló célra fordítani, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.

444


XII. Záró rendelkezések 1. A Közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Alapító Okiratot a bírósági nyilvántartásba vételt követõen a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 2. A Közalapítvány – céljai megvalósítása érdekében – együttmûködik a hazai és nemzetközi, hasonló közfeladatot ellátó állami, társadalmi szervezetekkel és kutató mûhelyekkel. 3. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére az alapítványok gazdálkodási rendjérõl szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadók. 4. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetõleg a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Közalapítvány tevékenységére vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Budapest, 2005. november 2. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) közös jogdíjközleménye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ elõadómûvészi és hangfelvétel-elõállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl Az MSZSZ-EJI és a MAHASZ a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 77. § (1) és (3) bekezdéseiben, valamint a 90. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak (a továbbiakban együtt: hangfelvétel) sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ elõadómûvészi és hangfelvétel-elõállítói jogdíjakat és e felhasználások egyéb feltételeit:

5. szám

1. Az elõadómûvészi és hangfelvétel-elõállítói jogdíj mértéke 1.1. A hangfelvételt sugárzás útján a nyilvánossághoz közvetítõ felhasználó, az elõadómûvésznek és a hangfelvétel elõállítójának együttesen az általános forgalmi adót nem tartalmazó költségvetési, fenntartói, illetve mûsorszolgáltatáshoz nyújtott egyéb támogatása 1%-ának, továbbá elõfizetõi díjbevételei 2%-ának, valamint reklámés szponzorációs bevételei 4%-ának megfelelõ együttes összegû, de legalább 9850 (azaz kilencezer-nyolcszázötven) forint/hó jogdíjat köteles fizetni. 1.2. A felhasználó az 1.1. pontban meghatározott együttes összegû, de legalább 6550 (azaz hatezer-ötszázötven) forint/hó jogdíjat köteles fizetni akkor is, ha a hangfelvételt nem sugárzással, hanem vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon – ideértve a számítógépes hálózat igénybevételét is – közvetíti a nyilvánossághoz. Számítógépes hálózat igénybevételével való nyilvánossághoz közvetítésen a jelen jogdíjközlemény értelmezése során a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek elõre szerkesztett módon, kizárólag számítógépes hálózat igénybevételével történõ olyan nyilvánossághoz közvetítését kell érteni, amely az igénybevevõ számára nem teszi lehetõvé a mûsor semmiféle befolyásolását, személyre szabását, illetve amely nem teszi lehetõvé az igénybevevõ számára, hogy a mûsor tartalmi elemeibõl vagy annak korábbi részeibõl válasszon, vagy, hogy igénybevétel közben egy vagy több hangfelvételt átugorjon. 1.3. A hangfelvételnek a sugárzással egy idõben, számítógépes hálózat igénybevételével is történõ nyilvánossághoz közvetítéséért (,,simulcasting”) a felhasználó az 1.1. pont szerint fizetendõ együttes összegû jogdíjon felül annak 5%-át köteles fizetni. 1.4. a) Az 1.1. pontban említett reklám- és szponzorációs bevételen a bármilyen forrásból származó mindazon befizetéseket és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatásokat érteni kell, amelyekre az adott felhasználó beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. Reklám- és szponzorációs díjnak minõsül az a bevétel is, amely a felhasználással összefüggésben nem a felhasználónál, hanem egy általa igénybe vett vagy vele gazdasági kapcsolatban álló harmadik személynél keletkezett. b) Az a) pont szerinti reklám- és szponzorációs bevételt ügynökségi vagy közvetítõi jutalékkal, illetve mennyiségi kedvezménnyel csökkenteni csak akkor lehet, ha errõl a felek a 2.1. pont szerinti szerzõdésben kifejezetten megállapodnak. 1.5. Az 1.1–1.3. pontokban meghatározott jogdíj megfizetésén túl, a hangfelvételben foglalt mû nyilvánossághoz közvetítéséhez engedélyt kell kérni az érintett szerzõktõl.

5. szám


445

1.6. Az 1.1–1.3. pontokban meghatározott jogdíj megfizetése a felhasználót nem jogosítja arra, hogy a hangfelvételt olyan módon tegye a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé, hogy a közönség tagjai mind az egyes hangfelvételeket, mind pedig a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg (,,lehívás”). A hangfelvétel lehívásához engedélyt kell kérni az érintett szerzõktõl, elõadómûvészektõl és hangfelvétel-elõállítóktól.

felhasználási tevékenysége megkezdésének idõpontját követõen köti meg a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdést az MSZSZ-EJI-vel és a MAHASZ-szal, a felhasználás megkezdése és a szerzõdés hatálybalépése közötti idõszakra a jelen jogdíjközlemény rendelkezéseit eltérés nélkül kell alkalmazni.

1.7. Az 1.1–1.3. pontokban meghatározott jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, azt a felhasználónak a százalékos mértékek szerint megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie.

A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2006. január 1. napjától december 31. napjáig érvényesek.

1.8. Jelen díjközlemény alkalmazása során hangfelvételnek kell tekinteni az ún. videoklipek hangcsíkját is.

***

2. A felhasználás egyéb feltételei 2.1. A felhasználás részletes feltételeirõl az MSZSZ-EJI és a MAHASZ, illetve a felhasználók szerzõdésben állapodnak meg. 2.2. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, a felhasználó adatot köteles szolgáltatni az 1.1–1.3. pontokban meghatározott jogdíj megfizetésének alapjául szolgáló bevételeirõl, továbbá a nyilvánossághoz közvetített hangfelvételekrõl. A hangfelvételekrõl a következõ adatokat kell közölni: a hangfelvétel címét, elõadójának nevét, kiadójának nevét, ideértve azt az ún. „label” nevet is, amely alatt a hangfelvétel megjelent, valamint a kiadás évét. A nyilvánossághoz közvetített hangfelvételekre vonatkozó adatszolgáltatásnak digitális formátumban kell eleget tenni. 2.3. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, az MSZSZ-EJI és a MAHASZ a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a hangfelvételek felhasználásának módját és mértékét a helyszínen ellenõrizheti. 2.4. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, a jelen díjszabás szerinti jogdíj és adatszolgáltatás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. Amennyiben az (egyszerûsített) éves beszámoló készítésére kötelezett felhasználó a jelen pontban meghatározott idõpontig nem teljesíti a jogdíj megfizetésének alapjául szolgáló bevételeirõl adatszolgáltatási kötelezettségét, úgy az ellenkezõ bizonyításáig a jogdíjszámítás alapjának a felhasználó tárgyévi, ha ez még nem áll rendelkezésre, a tárgyévet megelõzõ évi (egyszerûsített) eredménykimutatása szerinti értékesítés nettó árbevételének idõarányos részét kell tekinteni. Ha az (egyszerûsített) éves beszámolóból más nem következik, a felhasználó bevételeit az 1.4. pont szerinti reklám- és szponzorációs bevételnek kell tekinteni. 2.5. Amennyiben a felhasználó – az MSZSZ-EJI, illetve a MAHASZ felelõsségi körén kívül esõ okból – csak

3. A jogdíjközlemény alkalmazásának idõbeli hatálya

MSZSZ-EJI

MAHASZ

A Jogdíjközleményt az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2006. január 25. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétele engedélyezésének feltételeirõl Az MSZSZ-EJI a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 73. § (1) bekezdése e) pontjában, 74. § (2) bekezdésében, továbbá 90. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az alábbiak szerint állapítja meg a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétele engedélyezésének feltételeit: 1. A jogdíjközlemény tárgyi hatálya 1.1. A nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel a rögzített elõadásoknak vagy azok részleteinek (a továbbiakban együtt: elõadás) vezeték útján, vagy bármely más eszközzel vagy módon történõ olyan nyilvános hozzáférhetõvé tétele, amelynek során a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg (a továbbiakban: „lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel” vagy „felhasználás”). 1.2. Nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételnek minõsül továbbá az elõadások elõre szerkesztett folyamának nem sugárzással, hanem vezeték útján, vagy bármely hasonló eszközzel vagy módon – ideért-

446


ve például a számítógépes hálózat igénybevételét is – történõ olyan nyilvánossághoz közvetítése is, amely az igénybevevõ számára lehetõvé teszi, hogy az elõadásfolyamot bármilyen szempontból interaktív módon befolyásolja, személyre szabja, így például a) az egyes elõadások közül bármilyen szempont szerint válasszon, vagy b) az igénybevétel közben egy vagy több elõadást átugorjon. 1.3. A lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel megvalósul tekintet nélkül arra, hogy a nyilvánosság tagjai a lehívott elõadásokat számítógépre vagy bármely hordozóra letölthetik-e. 1.4. Az elõadás lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételéhez az elõadómûvész engedélyét kizárólag a jelen jogdíjközleményben említett felhasználásokra lehet megadottnak tekinteni, és kizárólag abban az esetben, ha a szolgáltató [7. a) pont] teljesíti a jelen jogdíjközleményben foglalt feltételeket. 1.5. Szerzõi mû elõadása, továbbá a hangfelvételben vagy filmalkotásban rögzített elõadás esetén a lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételhez az MSZSZ-EJI engedélyén kívül az érintett jogosultak engedélye is szükséges. 2.1. A szolgáltató a 6.1. pont szerint megkötött felhasználási szerzõdése alapján nem köteles a jelen jogdíjközleményben meghatározott jogdíjat megfizetni azon hangfelvételben rögzített elõadások után, amelyekre nézve teljesülnek az alábbi együttes feltételek: a) a hangfelvétel elõállítója írásban nyilatkozatot tesz az MSZSZ-EJI-nek, hogy a jogdíjat az érintett elõadómûvészeknek közvetlenül fizeti meg; e nyilatkozatnak a hangfelvételben rögzített elõadás olyan adatait kell tartalmaznia, amely alapján a hangfelvétel egyedileg azonosítható; b) az MSZSZ-EJI a szolgáltatót annak 6.3. pont szerint teljesített adatszolgáltatása alapján az a) pont szerinti nyilatkozattal érintett hangfelvételek körérõl megfelelõen tájékoztatja. 2.2. Amennyiben a lehívásra történõ hozzáférhetõvé tétel csak részben a 2.1. pont szerinti nyilatkozat körébe nem tartozó elõadásokat érint, a jelen jogdíjközlemény rendelkezéseit – az említett nyilatkozattal érintett, illetve azon túl felhasznált hangfelvételben rögzített elõadások arányára is figyelemmel – megfelelõen kell alkalmazni. 3. Üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználás 3.1. A jelen jogdíjközlemény alkalmazása szempontjából üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználásért a szolgáltató nem köteles elõadómûvészi jogdíjat fizetni. 3.2. A jelen jogdíjközlemény alkalmazása szempontjából a felhasználás nem minõsül üzletszerûnek az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

5. szám

a) a szolgáltató a felhasználással nem ér el bevételt, és a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja; b) a szolgáltató – a hozzáférést biztosító helyek számától függetlenül – összesen legfeljebb tíz, hangfelvételben vagy filmalkotásban rögzített elõadás részletét teszi lehívásra hozzáférhetõvé; c) a szolgáltató az elõadásrészleteket olyan mûszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetõvé, amely az átlagos felhasználó számára csupán azok érzékelését (például ún. „real audio” típusú meghallgatását) teszi lehetõvé, a letöltésüket (tartós másolatkészítést) azonban nem; d) a szolgáltató a felhasználás megkezdését megelõzõen az MSZSZ-EJI-vel felhasználási szerzõdést köt, és annak feltételeit a felhasználási szerzõdés tartama alatt mindvégig hiánytalanul teljesíti. 3.3. A 3.2. pontban meghatározott feltételek bármelyikének meg nem felelõ felhasználás a jelen jogdíjközlemény alkalmazása szempontjából üzletszerûnek minõsül. 4. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke Ha a felhasználás a jelen jogdíjközlemény alkalmazása szempontjából üzletszerûnek minõsül (3.3. pont), a szolgáltató az alábbi elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.1. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke hangfelvételben rögzített elõadás esetén, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan nem ér el bevételt 4.1.1. Ha szolgáltató az elõadást olyan mûszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetõvé, amely az átlagos felhasználó számára csupán annak érzékelését (például ún. „real audio” típusú meghallgatását) teszi lehetõvé, a letöltést (tartós másolatkészítést) azonban nem, akkor az elõadómûvészi jogdíj mértéke a lehívások számától függetlenül a következõ: Hangfelvételek száma

1–10 részlet 11–100 részlet 101–1000 részlet 1–10 részletnek nem minõsülõ vagy teljes elõadás 11–100 részletnek nem minõsülõ vagy teljes elõadás 101–1000 részletnek nem minõsülõ vagy teljes elõadás

Jogdíj mértéke

2 420 Ft/hó 12 120 Ft/hó 36 370 Ft/hó 12 120 Ft/hó 36 370 Ft/hó 72 750 Ft/hó

4.1.2. Ha a lehívható elõadásrészletek száma meghaladja az 1000-et, akkor 4.1.1. pontban foglalt díjon túl, az 1000-en felüli minden egyes elõadásrészlet után, a lehívások számától függetlenül 2 Ft/hó. A jelen pont alapján megállapított havi jogdíj nem haladhatja meg a havi 38 000 Ft-ot. 4.1.3. Ha az elõadásból lehívható tartam az elõadás részletét meghaladja, vagy teljes elõadások hívhatók le, és

5. szám


ezek száma együttesen meghaladja az 1000-et, akkor 4.1.1. pontban foglalt díjon túl, az 1000-en felüli minden egyes elõadás után, a lehívások számától függetlenül 21 Ft/hó. A jelen pont alapján megállapított havi jogdíj nem haladhatja meg a havi 399 000 Ft-ot. 4.1.4. A szolgáltató a letöltést (tartós másolat készítését) is lehetõvé tévõ ún. „download” típusú felhasználásért a 4.1.1–4.1.3. pont szerinti jogdíjon felül, lehívott elõadásonként 29 Ft elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.1.5. A szolgáltató a 4.1.4. pontban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles megfizetni abban az esetben is, ha az elõadást, illetve annak részletét olyan – letöltést (tartós másolat készítését) is lehetõvé tévõ – módon teszi hozzáférhetõvé, amely a letöltött elõadás, illetve elõadás részlete érzékelhetõvé tételén túl, valamely számítástechnikai, illetve telekommunikációs eszköz mûködésének vagy szolgáltatásának figyelmeztetõ, megkülönböztetõ jelzésére is alkalmas (pl. távbeszélõ eszközre érkezõ hívás, üzenet, illetve bármely más adat jelzése). 4.2. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke hangfelvételben rögzített elõadás esetén, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan bevételt ér el 4.2.1. Ha szolgáltató az elõadást olyan mûszaki feltételekkel teszi lehívásra hozzáférhetõvé, amely az átlagos felhasználó számára csupán annak érzékelését (például ún. „real audio” típusú meghallgatását) teszi lehetõvé, a letöltést (tartós másolatkészítést) azonban nem, akkor a felhasználásért költségvetési támogatása 1%-ának, továbbá a közönség tagja által fizetett díjbevétele 2,5%-ának, valamint reklám- és szponzorációs bevételei [7. c) pont] 6%-ának megfelelõ együttes összegû, de valamennyi esetben legalább a 4.1.1–4.1.3. pont szerinti elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.2.2. A szolgáltató letöltést (tartós másolat készítését) is lehetõvé tévõ ún. „download” típusú felhasználásért a nyilvánosság tagja által a lehívás fejében fizetett díj 12%-ának, ilyen díjbevétel hiányában (a letöltés ingyenes engedése esetén) reklám- és szponzorációs bevételei 6%-nak megfelelõ, de valamennyi esetben legalább a 4.1.4. pont szerinti elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.2.3. A szolgáltató a 4.2.2. pontban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles megfizetni abban az esetben is, ha az elõadást, illetve annak részletét olyan – letöltést (tartós másolat készítését) is lehetõvé tévõ – módon teszi hozzáférhetõvé, amely a letöltött elõadás, illetve elõadás részlete érzékelhetõvé tételén túl, valamely számítástechnikai, illetve telekommunikációs eszköz mûködésének vagy szolgáltatásának figyelmeztetõ, megkülönböztetõ jelzésére is alkalmas (például távbeszélõ eszközre érkezõ hívás, üzenet, illetve bármely más adat jelzése). 4.3. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke videoklipben rögzített elõadás esetén

447

Videoklipben rögzített elõadás esetén a szolgáltató az elõadás 4.1.1–4.1.4., 4.2.1., 4.2.2. pontok szerinti felhasználása esetén az említett pontok szerint fizetendõ jogdíjon felül, annak 50%-át is köteles megfizetni. 4.4.1. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke filmalkotásban rögzített elõadás esetén, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan nem ér el bevételt 4.4.1.1. Ha legfeljebb 10 elõadásrészlet hívható le, a lehívások számától függetlenül 12 120 Ft/hó. 4.4.1.2. Ha a lehívható elõadásrészletek száma 10-nél több, de a 100-at nem haladja meg, a lehívások számától függetlenül 60 630 Ft/hó. 4.4.1.3. Ha a lehívható elõadásrészletek száma meghaladja a 100-at, akkor a 4.4.1.2. pontban meghatározott díjon túl, a 100-on felüli minden egyes elõadás után, a lehívások számától függetlenül 600 Ft/hó. 4.4.1.4. Ha az elõadásból lehívható tartam az elõadás részletét meghaladja, vagy teljes elõadások hívhatók le, a lehívások számától függetlenül 59 Ft/perc/nap. 4.4.2. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke filmalkotásban rögzített elõadás esetén, ha a szolgáltató a felhasználáshoz kapcsolódóan bevételt ér el Költségvetési támogatása 1%-ának, továbbá a közönség tagja által fizetett díjbevétele 2,5%-ának, valamint reklámés szponzorációs bevételei [7. c) pont] 6%-ának megfelelõ együttes összegû, de legalább a 4.4.1. pontban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 4.4.3. Szinkronizált filmalkotás esetén a szolgáltató a 4.4.1–4.4.2. pont szerinti jogdíjon felül, annak 50%-át is köteles megfizetni. 4.5. A szolgáltató a 4.4.1–4.4.3. pontokban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles megfizetni abban az esetben is, amennyiben a rögzített elõadást olyan mûszaki feltétellel teszi lehívásra hozzáférhetõvé, amely alkalmas arra, hogy annak lehívását, illetve letöltését (tartós másolat készítését) az igénybe vevõ a saját nevében, de más javára kezdeményezze. 4.6. A jelen jogdíjközlemény 4. pontjában meghatározott jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót (áfa), azt a szolgáltatónak az ott meghatározott jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 5. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke, ha az elõadómûvész kizárólag saját elõadómûvészi teljesítményét hangfelvételben rögzítõ elõadást tesz lehívásra hozzáférhetõvé A 4.1., illetve 4.2. pontokban meghatározott elõadómûvészi jogdíjakat nem kell megfizetni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) a szolgáltató olyan elõadómûvész vagy elõadómûvészek olyan együttese, aki (amely) kizárólag saját elõadómûvészi teljesítményét hangfelvételben rögzítõ elõadást tesz lehívásra hozzáférhetõvé;

448


b) a szolgáltató a felhasználás megkezdését megelõzõen az MSZSZ-EJI-vel felhasználási szerzõdést köt, és annak feltételeit a felhasználási szerzõdés tartama alatt mindvégig hiánytalanul teljesíti; c) a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatokból, illetve nyilatkozatokból egyértelmûen megállapítható, hogy az engedély ingyenessége a lehívásra hozzáférhetõvé tett elõadásban közremûködõ valamennyi elõadómûvészre kiterjedõen fenntartható, és a jogkezelés ilyen módon hatékonyabban valósítható meg. 6. A felhasználás egyéb feltételei 6.1. A felhasználás részletes feltételeirõl az MSZSZ-EJI és a szolgáltató szerzõdésben állapodnak meg. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, az alábbi szabályokat kell alkalmazni. 6.2. A szolgáltató köteles adatot szolgáltatni az elõadómûvészi jogdíj megfizetésének alapjául szolgáló bevételeirõl és a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló egyéb adatairól, valamint a felhasználás módjáról és mértékérõl. 6.3. A felhasználás módjára és mértékére vonatkozó adatszolgáltatásnak digitális formátumban (elektronikus úton) kell eleget tenni. Az egyes hozzáférhetõvé tett elõadásokról szolgáltatott adatoknak tartalmaznia kell legalább a következõket: a) a hangfelvétel, a videoklip vagy a filmalkotás címét; b) az elõadásban közremûködõ elõadómûvészek nevét, filmalkotás esetén a fõszereplõ, illetve szereplõ besorolás feltüntetésével; c) a hangfelvételt, a videoklipet vagy a filmalkotást elõállító nevét, hangfelvétel esetén ideértve azt az ún. „label” nevet is, amely alatt a hangfelvétel megjelent; d) hangfelvételben, videoklipben, illetve filmalkotásban rögzített elõadás forgalomba hozatalának évét. Az adatszolgáltatásnak elkülönítve kell tartalmaznia a csak érzékelésre (például „real audio” típusú meghallgatásra), illetve a letöltésre (tartós másolat készítésére) hozzáférhetõvé tett elõadások adatait. Ha az elõadómûvészi jogdíj mértéke a lehívások számától (is) függ, akkor az adatszolgáltatásnak a lehívások számára is ki kell terjednie. 6.4. Az MSZSZ-EJI a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint az elõadások felhasználásának módját és mértékét a helyszínen is ellenõrizheti. 6.5. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másképp nem rendelkezik, a jelen jogdíjközlemény szerinti jogdíj és adatszolgáltatás negyedévente, a naptári negyedév lejártát követõ 5. napig esedékes. Az adatszolgáltatást havi bontásban kell teljesíteni. 6.6. Az MSZSZ-EJI a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben engedélyt kér a szolgáltatótól, hogy a) nevét, b) címét (székhelyét),

5. szám

c) az elõadás(ok) hozzáférési helyét (például URL cím), illetve d) azt a tényt, hogy rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé tételére engedélyt kapott az MSZSZ-EJI-tõl a rögzített elõadás más jogosultjaival, illetve a jogosultak közös jogkezelõ szervezeteivel írásban közölje. 6.7. A jelen jogdíjközleményben egyedileg nem meghatározott, a rögzített elõadások nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetõvé tétele körébe esõ felhasználások esetén a közzétett elõadómûvészi jogdíjmértékek elveinek és arányainak alkalmazásával az MSZSZ-EJI által esetenként megállapított szerzõi jogdíj fizetendõ. 7. Értelmezõ rendelkezések a) ,,Szolgáltató”: a rögzített elõadást lehívásra hozzáférhetõvé tevõ (tartalomszolgáltató), továbbá a tartalomszolgáltatótól különbözõ, a tartalomszolgáltató felhasználási tevékenységéhez közvetlenül vagy közremûködõ(k) útján kapcsolódó hálózati köztes (közvetítõ) szolgáltatást nyújtó személy, illetve szervezet. b) ,,Elõadásrészlet” vagy „elõadás részlete”: ba) Hangfelvétel esetében elõadásonként legfeljebb egy perc hosszúságú olyan részlet, amely nem haladja meg az elõadás teljes hosszának felét. bb) Filmalkotás esetében elõadásonként legfeljebb öt perc hosszúságú olyan részlet, amely nem haladja meg az elõadás teljes hosszának 10%-át. Ahol a jelen jogdíjközlemény elõadást említ, azon az elõadás részletét is érteni kell. c) ,,Reklám- és szponzorációs bevétel”: az a bármilyen forrásból származó, mindazon befizetés és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatás, amelyekre az adott szervezet beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkori hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. 8. A hozzáférést biztosítók felelõsségének korlátozása 8.1. Ha a tartalomszolgáltatótól különbözõ szolgáltató a tartalomszolgáltató által lehívásra történõ hozzáférésre felajánlott tartalmat nem ismeri, illetve nem ismerheti, és a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználási cselekmények közül kizárólag az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Elker. tv.) 8–11. §-aiban meghatározott hálózati szolgáltatás(oka)t nyújt az ott meghatározott feltételekkel, az MSZSZ-EJI és az általa képviselt elõadómûvészi jogosultak irányában az elõadómûvészi jogok megsértéséért a továbbiakban nem felel, így jogdíjfizetési kötelezettsége sem áll fenn, amennyiben az Elker. tv.-ben meghatározott értesítésieltávolítási eljárást – az ott meghatározott feltételek hiánytalan betartásával – lefolytatja. Ha az e pont szerinti szolgáltató a jelen jogdíjközleményben meghatározott felhasználást is megvalósítja, az értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásáról szerzõdést köt az MSZSZ-EJI-vel.

5. szám


8.2. A szerzõdés tartalmazza, hogy a szolgáltató által végzett, az elõzõ pontban megjelölt tevékenységek elõadómûvészi jogok szempontjából felhasználást valósítanak meg. 8.3. A 6.1. pont szerinti szerzõdésben a szolgáltató vállalja, hogy lefolytatja az Elker. tv. 13. §-ban meghatározott értesítési-eltávolítási eljárást abban az esetben, ha az MSZSZ-EJI képviselõje útján értesíti a szolgáltatót arról, hogy az MSZSZ-EJI közös jogkezelésébe tartozó elõadómûvészi teljesítményre vonatkozó jogsértés valósult meg a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben. 8.4. A jelen pont szerinti értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásáról kötött szerzõdésben a szolgáltató és az MSZSZ-EJI a jogszabályban nem rendezett kérdésekben állapodhatnak meg. A felek szerzõdési vagy egyéb nyilatkozataikat, közléseiket, értesítéseiket írásban, teljes bizonyító erejû magánokirati formában teszik meg. A felek hatályos írásbeli közlésnek tekintik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hû másolatát, továbbá az elektronikus formában tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. A felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni. 9. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A jogdíjak és felhasználási feltételek 2006. január 1. napjától december 31. napjáig érvényesek.

449

történõ átvitel céljára készült rögzítésének díját és a felhasználás egyéb feltételeit: 1. A jogdíjközlemény tárgyi hatálya 1.1. A jogdíjközlemény hatálya a televízió-szervezet és a saját televízió-mûsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítõ (a továbbiakban együtt: „felhasználó”) által sugárzás vagy a nyilvánossághoz történõ átvitel (a továbbiakban együtt: „sugárzás”) céljára rögzített elõadás (a továbbiakban: „felvétel”) elsõ sugárzását követõ ismételt sugárzásának díjára és felhasználási feltételeire terjed ki. 1.2. A jogdíjközlemény hatálya kiterjed azokra a felvételekre is, amelyeket más személyek a felhasználó megrendelésére és a mûsorában történõ sugárzása céljával rögzítettek, ha a felhasználó az ilyen felvétel sugárzására annak bármely más felhasználását megelõzõ kizárólagos jogot szerzett. 2. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke 2.1. A felhasználó a felvétel elsõ sugárzását követõ ismételt sugárzásáért az alábbiakban meghatározott elõadómûvészi jogdíjat köteles fizetni. 2.2. A jogdíjat a felhasználónak a mûsorszolgáltatás jellegétõl és vételkörzetétõl, továbbá az ismételten sugárzott felvétel perchosszától függõen, az egy percre esõ jogdíj alapulvételével kell megállapítania és megfizetnie: A mûsorszolgáltatás jellege és vételkörzete

MSZSZ-EJI

A jogdíj mértéke percenként

a) közszolgálati mûsorszolgáltatók

***

aa) országos mûsorszolgáltatás esetén ab) körzeti mûsorszolgáltatás esetén

A Jogdíjközleményt az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom:

ac) helyi mûsorszolgáltatás esetén

7 580 Ft 2 330 Ft 1 170 Ft

b) nem közszolgálati mûsorszolgáltatók

Budapest, 2006. január 25.

ba) országos mûsorszolgáltatás esetén bb) körzeti mûsorszolgáltatás esetén

Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye az elõadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történõ átvitel céljára készült rögzítésének díjáról és a felhasználás egyéb feltételeirõl Az MSZSZ-EJI, a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 74. § (2) bekezdésének elsõ fordulatában, 27. § (3) bekezdésében, valamint 90. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, az alábbiak szerint állapítja meg az elõadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz

bc) helyi mûsorszolgáltatás esetén

11 660 Ft 3 500 Ft 1 750 Ft

2.3. Az eredetileg idegen nyelvû elõadás magyar nyelvû szinkronját tartalmazó felvétel ismételt sugárzása esetén a jogdíj mértéke a 2.2. pontban meghatározott jogdíjmérték 25 (huszonöt) %-a. 2.4. A 2.2. és 2.3. pontokban meghatározott jogdíjakat a felhasználónak nem kell megfizetnie a) a felvétel elsõ sugárzásának napját követõ egy éven belüli, egyszeri ismételt sugárzásáért; b) a felvétel részletének két percet meg nem haladó terjedelemben történõ ismételt sugárzásáért, feltéve, hogy a részlet idõtartama ezen belül sem haladja meg az elsõ ízben sugárzott felvétel teljes idõtartamának tíz százalékát; c) a felvétel részletének mûsorelõzetes céljára történõ ismételt sugárzásáért, harminc másodpercet meg nem haladó terjedelemben.

450


2.5. A felhasználónak a jogdíjat a 2.2–2.4. pontokban meghatározott feltételek szerint kell megfizetnie akkor is, ha a felvétel ismételt sugárzására más felhasználónak ad engedélyt. Ilyen esetben azonban az ismételt sugárzást engedélyezõ felhasználónak a fizetendõ jogdíj mértékét nem a saját, hanem annak mûsorszolgáltatási jellege és vételkörzete alapján kell megállapítania és megfizetnie, akinek (amelynek) a felvétel ismételt sugárzását engedélyezte. A jelen pontot megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználó külföldi mûsorsugárzó szervezetnek ad engedélyt a felvétel ismételt sugárzására. 2.6. A nem közszolgálati mûsorszolgáltatókra meghatározott jogdíjak [2.2. b) pont] mérséklésére – legfeljebb a közszolgálati mûsorszolgáltatókra megállapított jogdíj [2.2. a) pont] mértékéig – abban az esetben kerülhet sor, ha a) a nem közszolgálati mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatási szerzõdésben kötelezõen elõírtnál magasabb arányban vállalja közszolgálati mûsorok sugárzását, továbbá b) az ilyen önként vállalt közszolgálati mûsorarány megfelelõ mérésérõl és nyilvántartásáról a felhasználás részletes feltételeit tartalmazó szerzõdésben (3.1. pont) az MSZSZ-EJI-vel megállapodik, és c) az MSZSZ-EJI-vel szemben három hónapnál régebben lejárt jogdíjtartozása nem áll fenn és adatszolgáltatási kötelezettségének határidõben eleget tett. 2.7. A 2.2. és 2.3. pontokban meghatározott jogdíjak nem tartalmazzák az általános forgalmi adót, azt a felhasználónak a megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 3. A felhasználás egyéb feltételei 3.1. A felhasználás részletes feltételeirõl az MSZSZ-EJI és a felhasználó szerzõdésben állapodik meg. Az MSZSZ-EJI a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a felhasználók között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. 3.2. A felhasználó – a 2.4. pontban meghatározott eseteket kivéve – köteles az MSZSZ-EJI részére adatokat szolgáltatni az ismételten sugárzott felvételekrõl. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másképp nem rendelkezik, az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell legalább a következõket: a) a felvétel címét és perchosszát, felvétel részletének ismételt sugárzása esetén emellett a részlet perchosszát is;

5. szám

b) a felvételen, illetve felvételrészleten szereplõ elõadómûvészek nevét, a fõszereplõ, illetve szereplõ besorolás feltüntetésével. A felhasználás módjára és mértékére vonatkozó adatszolgáltatásnak digitális formátumban kell eleget tenni. 3.3. Ha a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másképp nem rendelkezik, a jogdíj és az adatszolgáltatás naptári félévenként, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 3.4. Az MSZSZ-EJI a felvétel jogdíjközleményben meghatározott felhasználásának módját és mértékét a helyszínen is ellenõrizheti. 4. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2006. január 1. napjától december 31. napjáig érvényesek. MSZSZ-EJI ***

A Jogdíjközleményt az Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, 2006. január 25. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

Pályázati felhívás A Népmûvészet Ifjú Mestere cím elnyerésére A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ösztönözni kívánja a fiatalok népmûvészeti elõadói, tudományos és alkotótevékenységét, a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, továbbéltetését. Ezen szándéka kifejezéseként az érintett szakmai szervezetekkel és állami intézményekkel egyetértésben minden évben pályázatot ír ki a Népmûvészet Ifjú Mestere cím elnyerésére. Az elismeréseket a – többször módosított – nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet 16. § (1)–(4) pontjai alapján az augusztus 20-i ünnepségek során nyújtják át az arra érdemes pályázóknak.

5. szám


451

Pályázati feltételek a 2006. évben Pályázni az alábbi kategóriákban lehet: I. Elõadómûvészet – hangszeres népzene, – népdal, – néptánc, – népmese. II. Tárgyi alkotómûvészet – fazekas, – faragó (kéreg, szaru, csont, fa, bútor), – gyermekjáték-készítõ, – kovács, – népi bútormûves, – népi ékszerkészítõ (fém, gyöngy, lószõr), – szûcs, bõrmûves, – rézöntõ, – szalma-, gyékény-, csuhé- és vesszõfonó, – tojásfestõ, – textilhímzõ, -szövõ (gyapjú, vászon), nemez-, viselet-, paszománykészítõ, csipkeverõ, kékfestõ, – népmûvészeti forma- és motívumkincset hordozó, nagyméretû tárgyak, köztéri tárgyegyüttesek (játszótéri, ill. beltéri plasztikák, építészeti megoldások) tervezõje és kivitelezõje, – a népi hangszerkészítés formai és funkcionális követelményeinek megfelelõ hangszerek, hangkeltõ eszközök készítõje. Pályázati követelmények I. Általános feltételek A részvétel alapfeltétele a – 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet 16.§ (1)–(4) pontjainak értelében – minden kategóriában a 15 és 35 év közötti életkor, írásban benyújtott szakmai önéletrajz és legalább 10 oldal terjedelmû dolgozat. Az önéletrajz tartalmazza a pályázó eddigi szakmai – mûvészeti tevékenységének összefoglalását. (Indíttatása, mesterei, jelenlegi tevékenysége; eddigi szakmai eredményei, jövõbeni tervei, célkitûzései.) A dolgozattal a pályázó elméleti ismereteirõl ad számot. Ennek témája: elõadómûvészeti kategóriában a pályázó által választott tájegység /falu/ adatközlõ egyéniség mûvészete; egy bizonyos mûfaj /dallamtípus/ elõadói stílusjegy elemzése stb. Foglalja össze a témával kapcsolatos gyûjtõi tevékenységét, annak módszerét, az elmélyült szakirodalmi és archívumi tájékozottsága mellett személyes élményeit is! tárgyi alkotómûvészet kategóriában a pályázónak az általa megismert tájegységekrõl, stílusokról szerzett elméleti, technológiai ismeretei, gyakorlati jártassága; az ezt bizonyítani hivatott pályamunkák szakmai elemzése, szakrajza. Indokolja meg témaválasztását is! A dolgozatokat legalább 10 oldal (13-as betûnagyság, 1,5-es sortávolság/10 ezer karakter) terjedelemben, gépelt/nyomtatott, fûzött formában két példányban kérjük benyújtani. A pályamunkákat szakértõ zsûri bírálja el, ennek eredményérõl minden pályázó írásos értékelést kap. Elõadómûvészeti kategóriában a megfelelõ színvonalú dolgozat benyújtása elõfeltétele a gyakorlati bemutatkozásnak! (Segítségképpen lehetõséget biztosítunk a korábbi évek elfogadott dolgozatainak megtekintésére.) II. Speciális feltételek Gyakorlati megmérettetés: elõadómûvészeti kategórián belül: – Hangszeres népzene és népdal esetében a pályázó az öt nagy népzenei dialektusból (dunántúli, felsõmagyarországi, nagyalföldi, erdélyi, moldvai – l. Sebõ Ferenc: Népzenei olvasókönyv 38. oldal) három különbözõ tájegység anyagával készüljön. (Indokolt esetekben, egyes hangszertípusoknál, hangszereknél – pl. tekerõ, koboz, tambura – a zsûri ez alól értelemszerûen kivételt tehet.) A háromból két (egyenként kb. 3–5 perces) produkciót kell közönség elõtt, elõadásszerûen bemutatni. A mûsorszámok egyike a leadott dolgozat témájához kapcsolódó legyen, a másikat a zsûri a helyszínen választja ki a fennmaradt két dialektusból.

452


5. szám

– Szólistaként énekesek és a következõ hangszeresek indulhatnak: hegedûs, cimbalmos, furulyás, dudás, tekerõs, tamburás, citerás, kobzos, klarinétos, tárogatás. – Egyéb (kísérõ) hangszeresek hagyományos összetételû hangszeres csoportban, zenekari tagként vehetnek részt a pályázaton. (Természetesen erre az elõbb felsorolt hangszereseknek is lehetõségük van, amennyiben nem kívánnak szólistaként indulni.) – A hangszeres szólisták kísérettel is szerepelhetnek, az énekes pályázók legalább egyik mûsorszáma kíséret nélküli legyen. – Néptánc kategóriában pályázni egyénileg, illetve párban lehet. (Az erre vonatkozó szándékot egyértelmûen kell feltüntetni a Pályázati adatlapon.) A pályázó a három nagy táncdialektus (dunai, tiszai, erdélyi – l. Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok 20–27. 56–130. oldal) egy-egy általa választott tájegységének jellemzõ tánctípusaival készüljön. Ezekbõl két (egyenként kb. 5 perces) produkciót kell közönség elõtt, elõadásszerûen, a tájegységnek megfelelõ viseletben bemutatnia. Az elsõ mûsorszám a leadott dolgozat témájához kapcsolódjon, a másodikat a zsûri választja ki a helyszínen a fennmaradt két dialektusból. (Ez utóbbi számonkérése a pályázó általános tájegységi jártasságának felmérését szolgálja.) – A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek tagjai – hangszeresek, énekesek, táncosok egyaránt – három (egyenként kb. 5 perces) produkcióval készüljenek. Ebbõl egy értelemszerûen a dolgozat témájához kapcsolódó legyen, a másik kettõ lehet két különbözõ dialektusból származó magyar-, és/vagy anyaországi. A három mûsorszámból kettõt kell közönség elõtt elõadásszerûen (táncosoknak a tájegységnek megfelelõ viseletben) bemutatniuk. Az egyik a dolgozata témájául választott nemzetiségi anyag, a másikat a zsûri jelöli ki a helyszínen. (A határon túli magyar pályázókra nem ezek, hanem a magyarországiakra is érvényes feltételek vonatkoznak.) Próbalehetõséget (és táncosok részére zenekart) a helyszínen biztosítanak, a különleges igényeket kérik külön, elõre jelezni! – Népmese kategóriában a pályázónak két szöveget kell – a hagyományos magyar mesemondás stílusában, választása szerint, illetve a gyûjtött anyagnak megfelelõen regionális köznyelven vagy tájnyelven –közönség elõtt elmondania. Az egyik a leadott dolgozatban leírt témához kapcsolódjon, a másikat a zsûri a helyszínen választja ki a pályázó által benyújtott repertorából. A benyújtott lista (a pályázó mesemondói alkatának és tevékenységének megfelelõen) tartalmazzon a népmese különbözõ, fontosabb mûfajaiból egy-egy szöveget (pl. tündérmese, novellamese, legendamese, állatmese, csalimese, igaz történet). (Lásd: Néprajzi Lexion III. 739.) Tárgyi alkotómûvészet kategóriában a pályázónak választott szakágában 5 egyedi tárgyat, vagy egy funkcionálisan összetartozó tárgycsoportot, vagy egy 5 darabból álló tárgycsoportot kell beküldenie. Nagyméretû tárgyak és köztéri tárgyegyüttesek készítõi a pályamunkákat ábrázoló, legalább A/4 formátumú fényképeket küldjenek be. Bútorkészítõk – amennyiben lehetõségük van a beszállításra – teljes bútoregyüttessel pályázzanak. Ha ez nem megoldható, akkor a szemléletes A/4-es fényképek mellett két reprezentatív tárgyat beküldeni szíveskedjenek. Az alkotók önálló tervezéssel, a népi alkotómûvészet hagyományaira építõ, vagy azt felhasználó tárgyakkal pályázhatnak. III. A pályázatok benyújtás A pályázatokat (az önéletrajzot és dolgozatot, tárgyalkotóknál a pályázatra benevezett tárgyakat is) 2006. május 5-ig beérkezõen (munkanapokon, H–Cs 9–16 óra, P 9–14 óra között) kell eljuttatni a Hagyományok Háza Népmûvészeti Módszertani Mûhelyének címére: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Mellékelni kell továbbá egy, a pályázó adatait tartalmazó pályázati adatlapot is (amely letölthetõ formátumban megtalálható a www.hagyomanyokhaza.hu honlapon). IV. A pályázatok értékelése A tárgyalkotók pályázatainak nyilvános értékelése júniusban várható. A Hagyományok Háza mindenkit értesít a konkrét idõpontról. A színpadi megmérettetés valamennyi elõadómûvészeti kategóriában egy idõben, egy közös mûsor keretében lesz. Ezt követi még ugyanezen a napon az összetett értékelés. A színpadi megmérettetés és az értékelés pontos idõpontjáról minden pályázót a dolgozatok értékelése után értesít a Hagyományok Háza. A pályázatokkal kapcsolatban felmerülõ kérdésekre készséggel válaszolnak a Hagyományok Háza Népmûvészeti Módszertani Mûhelyének munkatársai a 212-2883-as (népzene, néptánc, népmese), illetve a 201-4492-es (kézmûvesség) telefonszámon, munkanapokon 9 és 16 óra között. Dr. Bozóki András s. k., miniszter

5. szám


453

Budapest, 2006. 02. 06.

Hagyományok Háza Népmûvészeti Módszertani Mûhelye

PÁLYÁZATI ADATLAP 2006 A Népmûvészet Ifjú Mestere címhez A pályázó neve:.................................................................................................................................................................. Születési éve:...................................................................................................................................................................... Címe: .................................................................................................................................................................................. Telefonszáma:.................................................................................................................................................................... Pályázati kategóriája, a pályázás módja (a megfelelõ aláhúzandó): E. Elõadómûvészet – hangszeres népzene: szólistaként / a .................................................................... zenekar tagjaként – népdal: szólistaként / a ................................................................................ énekegyüttes tagjaként – néptánc: egyénileg / ............................................................................................... -val/-vel párban – népmese II. Tárgyi alkotómûvészet – fazekas, – faragó (kéreg, szaru, csont, fa, bútor) – gyermekjáték-készítõ, – kovács, – népi bútormûves, – népi ékszerkészítõ (fém, gyöngy, lószõr) – szûcs, bõrmûves, – rézöntõ, – szalma-, gyékény-, csuhé- és vesszõfonó, – tojásfestõ, – textilhímzõ, -szövõ (gyapjú, vászon), nemez-, viselet-, paszománykészítõ, csipkeverõ, kékfestõ, – népmûvészeti forma- és motívumkincset hordozó nagyméretû tárgyak, köztéri tárgyegyüttesek (játszótéri, ill. beltéri plasztikák, építészeti megoldások) tervezõje és kivitelezõje, – a népi hangszerkészítés formai és funkcionális követelményeinek megfelelõ hangszerek, hangkeltõ eszközök készítõje.

Dolgozatának címe, témája: ............................................................................................................................................. A pályázati feltételeket elfogadom: ............................................, 2006. február 22. ..................................... aláírás

454


5. szám

Az Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a Kulturális Közlöny 2006. január 19. napján megjelent 1. számában a Dunaújváros 99,1 MHz, Dél-Budapest 90,9 MHz, Komló 91,4 MHz, Eger 100,3 MHz helyi, a Budapest 100,3 MHz és a Budapest 99,5 MHz körzeti rádiós frekvenciák, valamint a Tiszakécske 35. csatorna helyi televízió mûsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos, továbbá a Sopron 94,1 MHz helyi rádió mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó pályázati felhívások nyomdahibából kifolyólag hiányosan kerültek közzétételre. Ebbõl kifolyólag az Országos Rádió és Televízió Testület arra hívja fel az érdekeltek figyelmét, hogy a pályázati felhívások teljes, hibátlan szövegét jelen Kulturális Közlöny tartalmazza. Ennek megfelelõen a pályázati ajánlatok benyújtási határnapja jelen Kulturális Közlöny közzétételéhez igazodik.

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti helyi és körzeti rádiós, valamint helyi televíziós frekvenciák (Dunaújváros 99,1 MHz, Dél-Budapest 90,9 MHz, Komló 91,4 MHz, Eger 100,7 MHz helyi, Budapest 100,3 MHz és Budapest 99,5 MHz körzeti rádiós, Tiszakécske 35. csatorna) hasznosítására

I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 41. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságokra. A jogosultság rádió esetén 7 évre, televízió esetén 10 évre szól. Az 1. számú melléklet 1. pontjában szereplõ mûsorszolgáltatási jogosultságra érvényesen kizárólag közmûsor-szolgáltatói formában nyújtható be pályázat. Az 1. számú melléklet 2., 5. és 7. pontjában szereplõ mûsorszolgáltatási jogosultságra érvényesen kizárólag közmûsor-szolgáltatói formában, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra nyújtható be pályázati ajánlat. A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül az 1. számú melléklet 3., 4. és 6. pontjában szereplõ frekvenciákra a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. Az 1. számú melléklet 2., 5. és 7. pontjában meghatározott mûsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatban az általános jellegû pályázati ajánlatok mellett a Testület az alábbi speciális karakterisztikával ellátott pályázati ajánlatokat is befogadja: 1. „klasszikus frekvencia” jelleg – A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok a mûsorszámok, amelyek kortól függetlenül a klasszikus zenére épülnek. – A mûsorszolgáltatásban megjelenõ szövegarány maximum 20%. 2. „magyar zene” jelleg – A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok a mûsorszámok, amelyek magyar zeneszerzõtõl, elõadótól származnak mûfaji besorolástól függetlenül.

5. szám


455

3. „magyar kortárs zene” jelleg – A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok az 1960 után szerzett mûsorszámok, amelyek magyar zeneszerzõtõl, elõadótól származnak, és amelyek mûfajuk szerint a népzene, world music, jazz, klasszikus zene kategóriába tartoznak. 4. „nemzeti és etnikai kisebbség” jelleg – A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok a mûsorszámok, amelyek a speciális célközönségnek szólnak (a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma az 1993. évi LXXVII. számú törvény alapján értelmezve) 5. „sport” jelleg – A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok a mûsorszámok, amelyek sportközvetítések, sporthírek, interjúk, az egészséges életmódról szóló különbözõ magazinmûsorok révén a sportolás és az egészséges életmód fontosságát és követését hirdetik. 6. „vallási” jelleg – A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok a vallási jellegû mûsorszámok, amelyek a speciális célközönségnek szólnak. 7. „közlekedés és fogyasztóvédelem” jelleg – A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 20%-a) azok a mûsorszámok, amelyek a közlekedõkhöz, mint speciális célközönséghez szólnak, így különösen tájékoztatásuk kül- és belföldi utazási, közlekedési információkról, fórum biztosítása számukra a közlekedési kultúra tárgyalására, valamint – azon mûsorszámok (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 20%-a), amelyek a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálják, így különösen tájékoztatják a fogyasztókat jogaikról, azok érvényesítési lehetõségeirõl, az áruk és szolgáltatások minõségérõl, jellemzõirõl, fórumot teremtenek a témával kapcsolatban felmerült kérdések megválaszolása, tapasztalatok megosztása érdekében. Ha a pályázati ajánlat a Testület döntése szerint a speciális karakterisztikának nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. A mûsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot.

456


5. szám

Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. és a 10 sz., 11.sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%). 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik.

5. szám


457

A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. és 2/A. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.

III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar.

IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi, vagy körzeti) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni):

458


5. szám

4.2.1.3. a hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja/emblémája (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennél fogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.4.3. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát eredetileg magyar nyelven készített zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat. 4.2.4.4. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani 4.2.4.5. Az 1. számú melléklet 2., 5. és 7. sorszámú jogosultságai tekintetében, amennyiben a pályázó ajánlatát speciális karakterisztikával ellátva adja be, úgy a speciális karakterisztikának megfelelõ mûsorszámokat és azok idõtartamát is meg kell jelölnie a pályázónak.

5. szám


459

4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel [ÁPF 56.4.3. g) pont]. 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

460


5. szám

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (1), illetve (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. Amennyiben a pályázó speciális karakterisztikára vonatkozó nyilatkozatot tesz, tudomásul veszi, hogy a Testület a pályázatát ennek értelmében, tehát ezen, speciális karakterisztika kategóriáján belül fogja elbírálni. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 15 pont A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 15 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 15-tel. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. Közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. Mûsorterv: I. a) Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletének 3. és 6. sorszámú jogosultságai esetén a Testület az alábbiak szerint értékeli a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok arányát az éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben (ebbe a kategóriába tartozó rádiós mûsorszámoknál a zene arány nem haladhatja meg a 70 százalékot az adott, vállalt mûsorszám tekintetében): a mûsoridõ legalább 30,00 százaléka felett: 20 pont 20,01-30,00 százaléka: 10 pont 20,00 százalék vagy alatta: 0 pont

5. szám


461

A közszolgálati mûsorszám ismétlése beleszámít a közszolgálati mûsorszám arányának és mértékének számításába. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszám közszolgálati mûsorszámnak minõsül. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletének 1., 2., 4., 5. és 7. sorszámú jogosultságai esetén a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya nem kerül értékelésre. b) A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont II. a) Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletének 2., 5. és 7. sorszámú jogosultságaival kapcsolatban speciális karakterisztikával benyújtott pályázati ajánlatok esetén 20 pont automatikusan jár, amennyiben a pályázat az adott speciális karakterisztika e pályázati felhívás 1. pontjában megkívánt követelményeinek megfelel. b) A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont III. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletének 1., 4. sorszámú jogosultságai esetén a pályázó mûsorterve maximum 5 pont. 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsorszolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik. 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.6. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki mûsorazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek.

VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 60. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hat másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban, úgy, hogy a – 4.2.2. pont szerinti mûsorszolgáltatási díjajánlatot, – a 4.2.5., 4.2.5.1., 4.2.5.2., 4.2.5.2.1., 4.2.5.2.2., 4.2.5.2.3., 4.2.5.2.4., 4.2.5.2.5., 4.2.5.2.6. pontja szerinti üzleti és pénzügyi tervet, és valamennyi, az üzleti pénzügyi tervhez tartozó dokumentumot, – a felhívás 4.2.6. pontja szerint a mûködés elsõ három hónapjára szükséges források meglétét bizonyító bankigazolást, az elkülönítésrõl szóló nyilatkozatot, – valamint a felhívás szerinti 8. számú mellékletet – kizárólag a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban kell zártan elhelyezni, ezáltal ezek a részek a pályázati ajánlat egyéb részeitõl elkülönítve, zártan lesznek kezelve. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (..........Jogosultság”), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során. 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha – az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat, – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs.

462


5. szám

6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon, – a 8.8. pont, a 9.8. pont, 10.6. pont és a 11.7. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése nem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy

5. szám


463

egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal, illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–8., 9–11. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme/nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4. pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4 pontjai, 7.6.2. a 6. sz. melléklet 3. a–c), és 4. pontjai, 7.6.3. a 4.2.1.3. szerinti adatok, 7.6.4. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.5. a 7.7. a) szerinti nyilatkozat (konzorciumi megállapodás), 7.6.6. a 7. számú melléklet, 7.6.7. a 8. számú melléklet, 7.6.8. a 6.számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén), 7.6.9. a 6. számú melléklet 3. k) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén, 7.6.10. a 6. számú melléklet 3. l) pontja (pályázati felhívás 1.1. pontjában megjelölt speciális karakterisztika vállalása esetén az erre vonatkozó nyilatkozat). Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, mely a 7.6. pont szerinti kötelezõ nyilatkozat, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 7.11. A dokumentumok formája

464


5. szám

A pályázat az 1–11 sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A. mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklet tartalmazza. 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni.

5. szám


465

IX. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak földfelszíni mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést. 9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 9.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. A pályázó hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatot csak a pályázóval azonos típusú hálózatos mûsorszolgáltatóval való hálózatba kapcsolódásra nyújthat be. 9.6. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsorszolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.7. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymást. 9.8. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

X. FEJEZET: A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 10.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 9.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsorszolgáltatási szabályzatot. 10.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 10.7. A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsorszolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

466


5. szám

XI. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 11.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és a 1069/2001. (VII. 24.) számú határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 11. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 11.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 11.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 11.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1. a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1. b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3. a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3. b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és a 2.3. c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 11.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 11.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat 2.3. a) pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 11.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 11.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 11.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

1. számú melléklet A pályázati felhívás tárgya Sorszám

1

Névleges telephely

Típus

Frekvencia

Várható vételkörzet1

Meghirdetett mûsoridõ

Minimális mûsorszolgáltatási díj + áfa

1.

Dunaújváros

R

99,1 MHz

58 000 fõ, helyi

napi 24 óra

500 000 Ft + 20% áfa

2.

Dél-Budapest

R

90,9 MHz

240 000 fõ, helyi

napi 24 óra

500 000 Ft + 20% áfa

3.

Komló

R

91,4 MHz

31 000 fõ, helyi

napi 24 óra

750 000 Ft + 20% áfa

4.

Eger

R

100,7 MHz

60 000 fõ, helyi

napi 24 óra

2 570 000 Ft + 20% áfa

5.

Budapest

R

100,3 MHz

510 000 fõ, körzeti

napi 24 óra

500 000 Ft + 20% áfa

6.

Tiszakécske

TV

35. csatorna

7 600 fõ, helyi

napi 24 óra

156 000 Ft + 20% áfa2

7.

Budapest

R,

99,5 MHz

1 060 000 fõ, körzeti

napi 24 óra

500 000 Ft + 20% áfa

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/- 20%-os eltérés lehetséges. Televíziónál a minimális mûsorszolgáltatási díj 12 óra vonatkozásában van megadva. Amennyiben a pályázó napi 12 óránál több, de 16 órát meg nem haladó mûsoridõvel pályázik, úgy a minimális mûsorszolgáltatási díj mértéke 20%-kal, 16 órát meghaladó mûsoridõ esetén 30%-kal emelkedik. 2

5. szám


467

A Budapest 100,3 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Eger 91,8 MHz + Miskolc 95,1 MHz + Hatvan 94,0 MHz + Sátoraljaújhely 90,6 MHz

A Dél-Budapest 90,9 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Eger 91,8 MHz + Miskolc 95,1 MHz + Hatvan 94,0 MHz + Sátoraljaújhely 90,6 MHz

A Komló 91,4 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Pécs 94,6 MHz, Pécs 90,6 MHz, Pécs 101,2 MHz, Siklós 88,6 MHz, Villány 100,9 MHz, Mohács 93,8 MHz, Tamási 101,9 MHz + Bonyhád 92,8 MHz, Bonyhád 94,0 MHz, Szekszárd 105,1 MHz, Szekszárd 91,1 MHz + Baja 94,3 MHz + Dunaföldvár 106,5 MHz + Paks 107,5 MHz, Kaposvár 91,2 MHz, Kaposvár 99,9 MHz. A Dunaújváros 99,1 MHz vonatkozásában közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ mûsorszolgáltatónak szomszédos vételkörzete nincs.

Az Eger 100,7 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Miskolc 103,0 MHz, Miskolc 96,3 MHz + Kazincbarcika 95,9 MHz + Ózd 99,5 MHz, Miskolc 90,4 MHz, Gyöngyös 101,7 MHz + Heves 93,7 MHz, Gyöngyös 88,9 MHz,

A Tiszakécske 35. csatorna vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Csongrád 38. csatorna, Szolnok 59. csatorna, Cegléd 48. csatorna, Kecskemét 31. csatorna.

Budapest 99,5 MHz vonatkozásában: Eger 91,8 MHz + Miskolc 95,1 MHz + Hatvan 94,0 MHz + Sátoraljaújhely 90,6 MHz

468


5. szám

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]3 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 41.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Testület 2006. [...........]-án4 a Kulturális Közlöny [.....]5 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete .. pontja szerinti, helyi/körzeti rádió/televízió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra a........ MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ]. A Mûsorszolgáltató6 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2006. [..........]-án7 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg: I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet. II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra, valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi/körzeti rádió/televízió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának megfelelõ rádió/televízió mûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2006.[.......]8 napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7)/tíz (10) éves idõtartamra szól.

3

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 5 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 6 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 7 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 8 A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. 4

5. szám


469

2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti 7/10 éves idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §).9 Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) mûsorszolgáltató10 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató11 (……….) MHz jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………..), (…….. )MHz jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató ( ………………..), ( …………….) MHz jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:12 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. §-ban foglalt feltételeknek. III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7)/ tíz (10) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádió/televízió mûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7)/ tíz (10) éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég- illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)13 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi/körzeti mûsorszolgáltatásként, a jelen szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2006. [.....] hó [..]14 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 9

Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén ez a pont értelemszerûen kimarad. A Pályázó neve kitöltendõ. 11 A pályázatben megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató neve kitöltendõ. 12 A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. 13 A nem kívánt szövegrész törlendõ. 14 A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ. 10


470

5. szám

3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt. IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (1. számú melléklet 3. és 6. sorszámú jogosultságai esetén töltendõ csak ki) 3. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény 2. § 42. pont)

A heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya Mûsorterv egységek Szöveg aránya Ismétlések

A heti teljes mûsoridõ százalékaként minimum maximum

Egyes közszolgálati mûsorszám kategóriák heti százalékos aránya Mûsorszám kategóriák


Hírmûsorok Aktuális információk Mûvészeti mûsorok Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok Oktató mûsorok Vallási mûsorok Gyermek- és ifjúsági mûsorok Mindennapi életvitelt segítõ mûsorszámok Közlekedési információk Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok Kisebbségi mûsorok Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok Zenei mûsorok Egyéb közszolgálat

Speciális karakterisztikával benyújtott pályázati ajánlat esetén értelemszerûen bekerül a szerzõdésbe a 7. számú mellékletnek a választott speciális karakterisztikára vonatkozó táblázata.

5. szám


471

4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre. V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat képezõ csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül.

472


5. szám

VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7)/ tíz (10) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])15 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató a 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig köteles esedékesen megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 3. nap, készpénzben teljesített fizetés esetében pedig az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 6. nap tekinti teljesítettnek. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])16 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetésével egyidejûleg kell, az adott naptári évben már befizetett Díjrészletet az emelt éves Díjnak megfelelõen kiegészíteni. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese.

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 17 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 18 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.–7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles a 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül.

15

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ. 17 A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.1.1.–7.1.6. pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. 18 Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad. 16

5. szám


473

A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad). 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj, amely 2006. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díjat jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati

474


5. szám

felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor- és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen díjhátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor- és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség.

5. szám


475

7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egyidõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni.

VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja.

476


5. szám

8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát. IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, a vételkörzet-bõvítés mellékleteiben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat, közmûsor-szolgáltatók esetében a Közmûsor-szolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a testület állásfoglalását a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl, valamint a pályázó erre vonatkozó nyilatkozatait a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, 2006. [.....] hó [...] 19 napján. Országos Rádió és Televízió Testület _________________________

19

A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 21 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 20

[....................] 20 _________________________ 21

5. szám


477

2/A. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a „Szerzõdésmódosítás”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a (……….)22 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ……)23 napján aláírt, (………)24 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést („Szerzõdés”) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi (C) ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 41. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Testület (…….) napján25 a Kulturális Közlöny (…….)26. számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett a (Pályázati Felhívás 1. számú melléklete…pontja szerint… Mûsorszolgáltatási Jogosultságra ……… MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ). A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultság(ok)ra, a (…….)27 MHz frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzetbõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat („Pályázati Ajánlatok”). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (……..)28 számú határozatával a (……….)29 MHz frekvencia(ák) tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató (……….)30 mûsorszolgáltatási jogosultsága, a (………)31 MHz frekvencia(ák) vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a (…….)32 frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a (……..)33 napján a (………)34 MHz frekvencia tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik. A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõ22

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 24 A mûsorszolgáltatási jogosultság(helyi/körzeti/országos/televízió/rádió) és a frekvencia kitöltendõ. 25 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 26 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 27 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 28 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 29 A Pályázati Felhívásban meghirdetett frekvencia(ák) megjelölése. 30 A mûsorszolgáltatási jogosultság kitöltendõ. 31 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) feltüntetése. 32 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 33 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének dátuma kitöltendõ. 34 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 23

478


5. szám

désmódosítás (C) szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel helyi/körzeti rádió/televízió mûsorszolgáltatás végzésére (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy (……..)35 MHz frekvencia(ák) tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb (………)36 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.7. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/- 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 5.1. pontja helyébe az alábbi 5.1. pont lép, az 5.2.1. és az 5.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 5.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a (…….)37 MHz frekvenciára vonatkozó és a (…….)38 MHz frekvencia(ák)ra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (……..) azaz (………………) forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 5.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (…….) Ft, azaz (…………) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 5.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 5.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2005-re a jelen szerzõdés 5.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 5.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 6.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 6.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (…….) azaz (……………) forint (az „Óvadéki Összeg”), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 5.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A Szerzõdés 7.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 7.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint három (15) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 7.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 7.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 4.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja. A Szerzõdés 8.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 8.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., 7. számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos.

35

A Pályázatban megnyert frekvencia(ák) megjelölése. A szerzõdéskötést követõ 180 napon belül. 37 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 38 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) megjelölése. 36

5. szám


479

Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (…….) (……..) hó (…..) 39 napján.

Országos Rádió és Televízió Testület

(…………) 40 _____________________ 41

_________________________

3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1/A. Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság a) sorszáma: b) telephelye: c) frekvenciája: 1/B. Vételkörzet-bõvítés esetén a kibõvített vételkörzetû Mûsorszolgáltatási Jogosultság telephelye: frekvenciája: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy neve: címe: aki a személyes – sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) – felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 6. A pályázó bankszámlaszáma: 7. A pályázó adószáma:

4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó. 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja/emblémája:

5. számú melléklet 39

A szerzõdésmódosítás aláírásának napja kitöltendõ. A mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 41 A Testület és a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 40

480


5. szám

SZÁNDÉKNYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó, mivel ekkor a korábbi hatályos nyilatkozatok kerülnek figyelembevételre. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben – a mûsorszámok címének megjelölése nélkül – köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni.

6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.1. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok; c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85–88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya;

5. szám


481

e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése ,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át; h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. i) Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van. j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel.


482

5. szám

k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. l) a pályázó milyen a pályázati felhívás 1.1. pontjában felsorolt speciális karakterisztikával nyújtja be pályázatát és nyilatkozzon arról, hogy mûsorterve a választott speciális karakterisztika Testület által meghatározott kritériumainak megfelel, továbbá jelölje meg a speciális karakterisztikának megfelelõ mûsorszámokat, és azok idõtartamát is. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét

7. számú melléklet MÛSORTERV Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl, 7. számú mellékletétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 1. Mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (1. számú melléklet 3. és 6. sorszámú jogosultságai esetén töltendõ csak ki) 3. magyarországi gyártású mûsorszámok 4. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

2. Mûsorszámok heti százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben

1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (1. számú melléklet 3. és 6. sorszámú jogosultságai esetén töltendõ csak ki)

3. Mûsorszámok heti százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül az egyes speciális karakterisztikákra benyújtott pályázatok esetén


5. szám

Speciális karakterisztikának megfelelõ mûsorszámok

483


„klasszikus frekvencia” jelleg „magyar zene” jelleg „magyar kortárs zene” jelleg „nemzeti és etnikai kisebbség” jelleg „sport” jelleg „vallási” jelleg „közlekedés és fogyasztóvédelem” jelleg

4. Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya Mûsorterv egységek

Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként

Szöveg aránya Ismétlések*

(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 5. Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya a „klasszikus frekvencia” speciális karakterisztikával benyújtott pályázatok esetén „klasszikus frekvencia” jellegnek megfelelõ mûsorszámok


Szöveg aránya

6. A közszolgálati mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszám kategóriák


1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat

Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is:

484


Mûsorszámok

5. szám A pályázó által vállalt heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (1. számú melléklet 3. és 6. sorszámú jogosultságai esetén töltendõ csak ki) 2. magyarországi gyártású mûsorszámok 3. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2.§ 42. pont)

Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00-6.00 óráig) nélküli heti átlagos saját mûsoridõben

1.Közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya (1. számú melléklet 3. és 6. sorszámú jogosultságai esetén töltendõ csak ki)

Mûsorszámok a pályázó által vállalt heti átlagos saját az [éjszakai órák (00.00–06.00) nélküli] mûsoridõben, az egyes speciális karakterisztikákra benyújtott pályázatok esetén: Speciális karakterisztikának megfelelõ mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos saját mûsoridõben

„klasszikus frekvencia” jelleg „magyar zene” jelleg „magyar kortárs zene” jelleg „nemzeti és etnikai kisebbség” jelleg „sport” jelleg „vallási” jelleg „közlekedés és fogyasztóvédelem” jelleg

Mûsorterv egységek

Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként


(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) Mûsorterv egyes egységeinek aránya a pályázó által vállalt heti átlagos saját mûsoridõben a „klasszikus frekvencia” speciális karakterisztikával benyújtott pályázatok esetén: „klasszikus frekvencia” jellegnek megfelelõ mûsorszámok

Heti átlagos saját mûsoridõ minimális százalékaként

Szöveg aránya Mûsorszám kategóriák

1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok



5. szám

485

5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat

Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal.

8. számú melléklet ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakult, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. 8/I. Tervezett költségek Költségek

2006.

2007.

2008.

A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni. 8/II. Tervezett bevételek Bevételek

2006.

2007.

2008.

A bevételeket csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 9. számlaosztálya alapján kell megadni.


486

5. szám

9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41.§ (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9. pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (helyi/körzeti)

5. szám


487

valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz.

10. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET KÖZLEMÉNYE Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy jelen pályázati felhívás keretében „a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról” szóló 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseit alkalmazza az alábbiak szerint.

I. Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsorszolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsorszolgáltatási díjtartozása. 2.1. Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, televízió esetén a képernyõszövegen kívül legkevesebb heti 2 óra, rádió esetén legalább heti 14 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, valamint a kérelmével együtt benyújtja a mûsorszolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik. 3. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsorszolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – az Rttv. 112. § (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv. 112. § (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását – az Rttv. 112. § (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható.

488


5. szám

Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási szerzõdét azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státuszról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státuszú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pályázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsorszolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól.

Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdésének j) pontja alapján az alábbiakban segítséget kíván nyújtania közmûsor-szolgáltatói minõsítésüket kérõ mûsorszolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatának kidolgozásához. Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében. I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

5. szám


489

2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni. Ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre. V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3.A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak. 3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban.

490


5. szám

4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé. 3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik.

5. szám


491

3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre. XI. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés- és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatkozásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül. XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felelnie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ. XIV. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban szabályozni.


492

5. szám

11. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET KÖZLEMÉNYE Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy a mûsorszolgáltatók a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról szóló 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek alkalmazását felfüggeszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Törvény) 41.§ (1) bekezdés a) pont szerinti helyi, rádiós frekvencia hasznosítására kiírt pályázati ajánlatok elbírálása során, azzal, hogy az állásfoglalás alábbi pontjai alkalmazandóak: Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozat Az Országos Rádió és Televízió Testület – áttekintve a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatással kapcsolatban hozzá érkezett bejelentéseket és állásfoglalás iránti kérelmeket – az érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követõen a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) vonatkozó rendelkezéseinek az alábbiak szerinti alkalmazására hívja fel az Irodát. 1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás, ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás, ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás, ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – a mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása, és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel. 1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely ajánlatában vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését a pályázó a mûsorszolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló pályázati eljárás megkezdésekor, a pályázati ajánlatának benyújtásával jogosult kezdeményezni. 2.2. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató a) határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti. 2.4. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célnak, illetve célcsoportnak. 2.5. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.6. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1. a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.7. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat.

5. szám


493

3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A Testület a nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlat elbírálása során, a pályázat nyertessé nyilvánításával egyidejûleg dönt a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésrõl. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl – köteles a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. pont szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg, amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval. 4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a) gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló, b) mûsorszolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvéleménykutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi. 5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 6.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 6.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni. Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ mûsorperc

a)

Nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás

b)

Kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás

c)

A hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás

d)

A lakóhelyi közösség közéleti fórumaként mûködõ mûsorszolgáltatás

Havi minimális mûsorperc

Heti minimális mûsorperc

Napi minimális mûsorperc

494


5. szám

Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Kérjük továbbá, hogy e mûsorokat lehetõség szerint a 2. sz. melléklet szerinti kódrendszerek kódjaival jelöljék. 2. számú melléklet: Az AGB és az MR kódrendszere

1. Fõtípusok

2. Mûsorkategóriák

3. Származási hely

1 Nem zenés fikció, dráma, irodalom

1 Sorozat, folytatásos

1 Magyarország

1

2 Mozifilm (nem zenés)

2 Európa

1

3 Tévéfilm

3 USA

1

4 Tévéjáték

4 Egyéb ország

1

5 Színházi közvetítés (nem zenés)

0 Besorolhatatlan

1

6 Irodalmi mûvek elõadása

1

7 Animáció felnõtteknek, bárkinek

1

8 Animáció gyerekeknek

1

9 Fikció, dráma, irodalmi mû gyerekeknek

1

0 Egyéb fikció, dráma

2 Nem zenei szórakoztatás

1 Játék

1 Magyarország

2

2 Vetélkedõ

2 Európa

2

3 Szórakoztató magazin

3 USA

2

4 Talkshow

4 Egyéb ország

2

5 Kabaré, szatíra

0 Besorolhatatlan

2

6 Cirkusz, varieté, látványosság

2

9 Szórakoztató spec. gyerekeknek

2

0 Egyéb nem zenei, szórakoztató

3 Zene

1 Opera, balett (színházi közvetítés, film)

1 Magyarország

3

2 Egyéb komolyzene

2 Európa

3

3 Operett, musical (színházi közvetítés, film)

3 USA

3

4 Pop, rock, videoklip (popzenei film)

4 Egyéb ország

3

5 Egyéb könnyûzene

0 Besorolhatatlan

3

6 Jazz

3

7 Cigányzene, nóta

3

8 Népzene, néptánc

3

9 Zenei mûsor spec. gyerekeknek

3

0 Egyéb vegyes zenei mûsor

4 Sport

1 Sporthírek, sportmagazin, interjú, riport

1 Magyarország

4

2 Sportközvetítés: labdarúgás

2 Európa

4

3 Sportközvetítés: egyéb labdajáték

3 USA

4

4 Sportközvetítés: atlétika

4 Egyéb ország

5. szám 4

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5 Sportközvetítés: technikai sport

495 0 Besorolhatatlan

4

6 Sportközvetítés: téli sport

4

7 Sportközvetítés: egyéb sportesemény

4

8 Sportközvetítés: spec. gyerekeknek

4

0 Egyéb sportmûsor

5 Hírek, aktuális politika, gazdaság

1 Hírek, híradó

1 Magyarország

5

2 Aktuális politikai magazin

2 Európa

5

3 USA

5

3 Aktuális politikai vita, interjú, riport, háttér, dokumentum, portré 4 Körzeti hírek, híradó

4 Egyéb ország

5

5 Parlamenti közvetítés, tudósítás, riport

0 Besorolhatatlan

5

6 Választási mûsor, politikai hirdetés

5 5

7 Gazdasági hírek, aktuális gazdasági magazin, interjú, riport, dokumentum, portré 9 Aktuális politikai mûsor spec. gyerekeknek

5

0 Egyéb aktuális (pl. nemzeti ünnep)

6 Információ

1 Reggeli információs magazin

1 Magyarország

6

2 Európa

6

2 Szolgáltató magazin, életmód, szabadidõ, tanácsadás 3 Európai információs magazin

3 USA

6

4 Körzeti magazin

4 Egyéb ország

6

5 Nemzetiségi magazin

0

6 6

6 Érdekvédelem, magyarországi probléma, dokumentum, interjú, riport, vita 7 Idõjárás-jelentés

6

8 Közérdekû közlemény

6

9 Információs mûsor spec. gyerekeknek

6

0 Egyéb információs magazin, egyéb információ

7 Mûvészet, tudomány, kultúra

1 Mûvészeti, kulturális hírek, hírmagazin, interjú, riport 2 Mûvészeti, kulturális ismeretterjesztõ, dokumentum, portré 3 Tudományos hírek, hírmagazin, interjú, riport

Besorolhatatlan

7 7 7 7

4 Tudományos ismeretterjesztõ, dokumentum, portré, természetfilm 5 Média

1 Magyarország 2 Európa 3 USA 4 Egyéb ország 0 Besorolhatatlan

7

6 Útifilm

7 7

9 Mûvészet, tudomány, kulturális spec. Gyerekeknek 0 Egyéb mûvészeti, tudományos, kulturális

8 Oktatás

1 Iskolai oktatáshoz kapcsolódó

1 Magyarország

8

2 Felnõttoktatás, távoktatás

2 Európa

496


5. szám

8

3 Nyelvlecke

3 USA

8

0 Egyéb oktatás

4 Egyéb ország 0

8

Besorolhatatlan 9 Vallás

1 Vallási szertartás közvetítése

1 Magyarország

9

2 Egyházi, vallási esemény közvetítése

2 Európa

9

3 Egyházi, vallási szervezetek élete, tevékenysége 3 USA

9

4 Egyéb vallási mûsor bárkinek

4 Egyéb ország

9

9 Egyéb vallási spec. gyerekeknek

0

9

0 Besorolhatatlan, vallási

0 Egyéb

1 Hirdetések

1 Magyarország

0

2 Árubemutató

2 Európa

0

3 Bemondó, mûsorismertetés

3 USA

0

8 NEM MÛSOR (inzert stb.)

4 Egyéb ország

0

0 Máshova be nem sorolható mûsor

0

Besorolhatatlan

Besorolhatatlan

TARTALOM Ez a meghatározás arra való, hogy a mûsorokat tartalmuk vagy témájuk alapján osztályozza. A forma meghatározásától eltérõen itt alapvetõen fontos meghallgatni a mûsort, hogy helyesen osztályozzunk. 3.1. INFORMÁCIÓS MÛSOROK 3.1.1. Általános információk (pl. krónikák) 3.1.1.1. Napi hírek 3.1.1.2. Aktuális események 3.1.1.3. Idõjárás elõrejelzés 3.1.1.4. Szolgáltatás 3.1.2. VILÁGNÉZETI MÛSOROK 3.1.2.1. Vallásos világnézetû 3.1.2.2. Nem vallásos világnézetû 3.1.3. TÁRSADALMI/POLITIKAI MÛSOROK 3.1.3.1. Külpolitikai 3.1.3.2. Belpolitikai 3.1.3.3. Társadalmi 3.1.3.4. Gazdasági 3.1.3.5. Jogi 3.1.3.6. Környezetvédelmi 3.1.4. Sportmûsorok 3.1.5. EMBERKÖZPONTÚ MÛSOROK (HUMAN INTEREST) 3.1.5.1. Nevezetes személyiségekrõl (pl. portré) 3.1.5.2. Mindennapi életrõl (pl. riport) 3.1.6. Szabadidõ mûsorok (hobby) 3.1.7. MÛVÉSZETI ÉS MÉDIA MÛSOROK 3.1.7.1. Zenei témájú Példa: Mozart életrajza. De nem tartozik ide: olyan mûsor, amelyben Mozart-zene szól. 3.1.7.2. Színházi/filmmûvészeti témájú Olyan mûsor, amely témáját a színház vagy a film világából veszi. Példa: a legújabb mozifilmek elõzetese. 3.1.7.3. Hirdetési témájú Olyan mûsor, amely témáját a hirdetés világából veszi. Példa: interjú hirdetési szakemberekkel. De nem tartozik ide: tényleges hirdetések.

5. szám


497

3.1.7.4. Sajtó/média témájú Példa: Médiavilág 3.1.8. HUMÁN TUDOMÁNYOS MÛSOROK (HUMANITIES) Olyan mûsorok, amelyeknek elsõsorban kulturális vonatkozásaik vannak. Rendszerint a nyelvvel, az irodalommal, a történelemmel, a matematikával vagy a filozófiával foglalkoznak. 3.1.8.1. Irodalomtudományi 3.1.8.2. Nyelvtudományi 3.1.8.3. Történelemtudományi 3.1.8.4. Filozófiatudományi/matematikai 3.1.8.5. Társadalomtudományi/szociológiai 3.1.9. REÁL TUDOMÁNYOS MÛSOROK (SCIENCES) 3.1.9.1. Alkalmazott tudományos Olyan mûsor, amely anyagi jelenségekkel, ipari folyamatokkal foglalkozik. 3.1.9.2. Természettudományos Olyan mûsor, amely a biológiával, a növénytannal, az állattannal vagy a geológiával foglalkozik. 3.1.9.3. Fizikai tudományos Olyan mûsor, amely a csillagászattal, a kémiával, a fizikával, az elektromossággal vagy a mechanikával foglalkozik. 3.1.9.4. Egészségügyi tudományos Olyan mûsor, amely orvosi, egészségügyi témákkal foglalkozik. 3.2. DRAMATIKUS (IRODALMI) MÛSOROK 3.2.1. Népszerû színmû (szappanopera) Olyan színmû, amely 1918 után, különösebb irodalmi és kulturális igény nélkül íródott. 3.2.2. KOMOLY SZÍNMÛ Olyan színmû, amelynek irodalmi és/vagy kulturális értéke van. 3.2.2.1. Klasszikus színmû (dráma, vígjáték) Olyan színmû, amely 1918 elõtt íródott 3.2.2.2. Jelenkori színmû (dráma, vígjáték). Olyan színmû, amely 1918 után íródott, és irodalmi és/vagy kulturális értéket képvisel. 3.2.3. Dokumentum dráma Olyan színmû, amelynek valóság alapja van; esetleg dokumentumelemek is találhatók benne. 3.2.4. Vers 3.2.5. Novella, jegyzet, esszé, kis mûfajok 3.2.6. Regény 3.3. SZÓRAKOZTATÓ MÛSOROK 3.3.1. Játék Olyan versengés, amelynek tisztán szórakoztató jellege van. 3.3.2. Vetélkedõ Olyan versengés, amelyben a versenyzõk a játék során különleges tudásukat és intelligenciájukat hasznosítják, és/vagy amely jelentõs produkciós munkát igényel. A vetélkedõ részét képezi a mûsorsugárzó kulturális alakító és nevelõ tevékenységének. 3.3.3. Humor és kabaré Olyan mûsor, amelyben fõleg szóviccek és helyzetkomikumok találhatók, illetve amelyik komikusok által elõadott rövid dramatikus jeleneteket tartalmaz. 3.3.4. Vegyes összeállítás 3.4. ZENEI MÛSOROK 3.4.1. Komolyzene (általában) A komolyzenéhez tartozik a kamarazene, a hangszeres zene, az opera, a szimfónikus zene, a kórusmû és az egyházi zene. 3.4.1.1. Preklasszikus zene Az elhangzó mûvek kb. a 17. század közepe elõtt íródtak. 3.4.1.2. Klasszikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 18. század közepe és a 19. század elsõ fele között íródtak. 3.4.1.3. Romantikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 19. század elsõ fele és a 19. század vége között íródtak. 3.4.1.4. Jelenkori zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 20. században íródtak. Példák: mai zeneszerzõk mûvei, musicalek is!


498

5. szám

3.4.1.5. Könnyû klasszikus zene (operett) Strauss, Lehár és a hasonló szerzõk mûvei. 3.4.2. Jazz Bennszülött amerikai népi zene, amely New Orleansben, az afrikai rabszolgák és leszármazottaik között született. Jellemzõje az erõsen ismételt ritmusok bizonyos szinkópáltsága. Fontos szerepet kap az improvizáció. 3.4.3. Könnyûzene általában (middle-of-the-road) Olyan zene, amely a zeneszeretõ közönség lehetõ legszélesebb rétegének nyújt élvezetet. 3.4.4. Pop/rock/pop-rock A leggyakrabban és legáltalánosabban sugárzott modern, ifjúsági zene. Ilyen például a rock and roll, a reggae stb. 3.4.5. HAGYOMÁNYOS (TRADICIONÁLIS) ZENE 3.4.5.1. Népi hangszeres zene (pl. duda, cimbalom, citera: Magyarország; raga: India; koto: Japán) Olyan zene, amely nem változott a történelem során, és rendszerint hagyományos hangszereken játsszák. Jellemzõje a szigorú szerkesztés és a határozott forma. 3.4.5.2. Világzene Olyan kommersz zene, amely fõként a karibi térség hagyományos zenéjén alapul, és gyakran használja az új hangszereket, mint például a szintetizátort. 3.4.5.3. Népzene és feldolgozása Olyan zene, amelynek alapja a tradíció. Többnyire szájhagyomány útján alakul ki, és így terjed. 3.4.5.4. Nóta (11316/97.)

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 46.§ (3) bekezdése szerinti Sopron 94,1 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívást jelentetett meg a Kulturális Közlöny 2005. évi 10. számában a Sopron 94,1 MHz helyi rádiós frekvenciára. A beérkezett pályázati ajánlatok elbírálása során a Testület a szavazás második fordulójában sem hozott határozatot, ezért jelen felhívással az Rttv. 46. § (3) bekezdése alapján hatvan napon belül új pályázatot ír ki az említett mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A mûsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. A meghirdetett frekvenciákra érvényesen nem nyújtható be közmûsor-szolgáltató, vagy nem nyereségérdekelt jellegû pályázati ajánlat.

5. szám


499

1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl. 2.1.2 Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell.

500


5. szám

A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%) 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.


5. szám


501

IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. A hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.4.3. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát eredetileg magyar nyelven készített zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat.

502


5. szám

4.2.4.4. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel [ÁPF 56.4.3. g) pont]. 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen el-


5. szám

503

helyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (1), illetve (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 15 pont A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 15 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 15-tel. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. Mûsorterv: maximum 5 pont. 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 8 pont Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsorszolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik. 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont. 5.3.2.6. Az adott mûsorszolgáltatási jogosultságon való jogszerû mûködésért adható pontszám: 10 pont.

504


5. szám

Nem jogszerû a mûködés, amennyiben az Országos Rádió és Televízió Testület határozatában megállapította, hogy az adott mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatási szerzõdését ismételtem vagy súlyosan megszegte, így, ha a mûsorszolgáltató megszegte a törvény 90. § (3) bekezdését, úgyszintén ha a Testület a mûsorszolgáltatót a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szankcióban részesítette. A törvény 90. § (3) bekezdés megszegésének minõsül, amennyiben a Testület felszólításától számított 15 napon belül nem történt meg a teljesítés. 5.3.2.7. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki mûsorazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek.

VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 60. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hat másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban, úgy, hogy a – 4.2.2. pont szerinti mûsorszolgáltatási díjajánlatot, – a 4.2.5., 4.2.5.1., 4.2.5.2., 4.2.5.2.1., 4.2.5.2.2., 4.2.5.2.3., 4.2.5.2.4., 4.2.5.2.5., 4.2.5.2.6. pontja szerinti üzleti és pénzügyi tervet, és valamennyi, az üzleti pénzügyi tervhez tartozó dokumentumot, – a felhívás 4.2.6. pontja szerint a mûködés elsõ három hónapjára szükséges források meglétét bizonyító bankigazolást, az elkülönítésrõl szóló nyilatkozatot, – valamint a felhívás szerinti 8. számú mellékletet kizárólag a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban kell zártan elhelyezni, ezáltal ezek a részek a pályázati ajánlat egyéb részeitõl elkülönítve, zártan lesznek kezelve. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (..........Jogosultság” ), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során. 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha – az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat, – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon, – a 8.8. pont, a 9.8. pont alapján érvénytelen.

5. szám


505

6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti- vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi, vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban

506


5. szám

bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–9. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4. pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4 pontjai, 7.6.2. a 6. sz. melléklet 3. a)–c), és 4. pontjai, 7.6.3. a 4.2.1.3. szerinti adatok, 7.6.4. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.5. a 7.7. a) szerinti nyilatkozat (konzorciumi megállapodás), 7.6.6. a 7. számú melléklet, 7.6.7. a 8. számú melléklet, 7.6.8. a 6.számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén) 7.6.9. a 6. számú melléklet 3. k) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, mely a 7.6. pont szerinti kötelezõ nyilatkozat, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1–9. sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

5. szám


507

VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1.) az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2.) az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3.) a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4.) nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A. mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklet tartalmazza. 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni.

IX. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak földfelszíni mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv.112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést. 9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul.


508

5. szám

9.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. A pályázó hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatot csak a pályázóval azonos típusú hálózatos mûsorszolgáltatóval való hálózatba kapcsolódásra nyújthat be. 9.6. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsorszolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.7. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymást. 9.8. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

1. számú melléklet A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TÁRGYA Sorszám

1.

Névleges telephely

Sopron

Típus

R

Frekvencia

94,1 MHz


65 000 fõ, helyi


napi 24 óra

Minimális mûsorszolgáltatási díj

1 340 000 Ft + 20% áfa

A Sopron 94,1 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Kapuvár 94,5 MHz

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 46.§ (3) bekezdése értelmében a Testület [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete ... pontja szerinti, helyi rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra a........ MHz frekvenciasávban]. A Mûsorszolgáltató5 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2006. [..........]-án6 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). 1

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 3 A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 4 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 6 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 2

5. szám


509

A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg: I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának és IV. fejezetének megfelelõ rádiómûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2006.[.......]7 napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti 7 éves idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti, vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §).8 Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki:

Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) mûsorszolgáltató9 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató10 (………. ) MHz jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására.

7

A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén ez a pont értelemszerûen kimarad. 9 A Pályázó neve kitöltendõ. 10 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató neve kitöltendõ. 8

510


5. szám

2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………..), (…….. ) MHz jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató ( ………………..), ( …………….) MHz jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:11 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. §-ban foglalt feltételeknek. III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég- illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)12 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6 A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2006.[.....] hó [..]13 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt.

11

A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. A nem kívánt szövegrész törlendõ. 13 A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ. 12


5. szám

511

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya A heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként14

Mûsorszámok

1. Közszolgálati mûsorszámok 4. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény 2. § 42. pont)

Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya A heti teljes mûsoridõ százalékaként15


Szöveg aránya

minimum

Ismétlések

maximum



4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 17: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv:

14

Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében. Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében. 16 Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében. 17 Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében. 15

A heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként16

512


5. szám

4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre.

V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni.

5. szám


513

5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül.

VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] (azaz [..........])18 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató az 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig köteles esedékesen megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 3. nap, készpénzben teljesített fizetés esetében pedig az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 6. nap tekinti teljesítettnek. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])19 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, a 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetésével egyidejûleg kell, az adott naptári évben már befizetett Díjrészletet az emelt éves Díjnak megfelelõen kiegészíteni. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyezõ mértékû kamat.

18 19

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ.

514


5. szám

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 20 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 21 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.–7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek az 6.4. szakasz szerinti számlára olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad) 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, 20 21

A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.1.1.–7.1.6. pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad.

5. szám


515

úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj, amely 2006. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díjat jelenti. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni.

516


5. szám

7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egyidõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni.

VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy

5. szám


517

8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7 a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja. 8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát.

518


5. szám

IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A. és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, a vételkörzet-bõvítés mellékleteiben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, ….év.. [.....] hó [...]22 napján. Országos Rádió és Televízió Testület _________________________

[....................]23 _________________________ 24

2/A. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a „Szerzõdésmódosítás”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a (……….)25 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ……)26 napján aláírt, (………)27 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést („Szerzõdés”) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja.

22

A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 24 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 25 A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 26 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 27 A mûsorszolgáltatási jogosultság(helyi/körzeti/országos/televízió/rádió) és a frekvencia kitöltendõ. 23

5. szám


519

A Szerzõdés Preambulum része az alábbi (C) ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 46. § (3) bekezdése értelmében a Testület (…….) napján28 a Kulturális Közlöny (…….)29. számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett a (Pályázati Felhívás 1. számú melléklete…pontja szerint… Mûsorszolgáltatási Jogosultságra ……… MHz frekvencián.) A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultság(ok)ra, a (…….)30 MHz frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzet-bõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat („Pályázati Ajánlatok”). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (……..)31 számú határozatával a (……….)32 MHz frekvencia(ák) tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató (……….)33 mûsorszolgáltatási jogosultsága, a (………)34 MHz frekvencia(ák) vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a (…….)35 frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a (……..)36 napján a (………)37 MHz frekvencia tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik. A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõdésmódosítás (C) szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy (……..)38 MHz frekvencia(ák) tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb (………)39 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi.

28

A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 30 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 31 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 32 A Pályázati Felhívásban meghirdetett frekvencia(ák) megjelölése. 33 A mûsorszolgáltatási jogosultság kitöltendõ. 34 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) feltüntetése. 35 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 36 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének dátuma kitöltendõ. 37 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 38 A Pályázatban megnyert frekvencia(ák) megjelölése. 39 A szerzõdéskötést követõ 180 napon belül. 29

520


5. szám

A Szerzõdés kiegészül a következõ ponttal: 3.7 A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 6.1. pontja helyébe az alábbi 6.1. pont lép, a 6.2.1 és az 6.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 6.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a (…….)40 MHz frekvenciára vonatkozó és a (…….)41 MHz frekvencia(ák)ra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (……..) azaz (………………) forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (…….) Ft, azaz (…………) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2005-re a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 7.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (…….) azaz (……………) forint (az „Óvadéki Összeg”), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 6.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A Szerzõdés 8.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint három (15) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 8.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30 ) napon belül nem orvosolja. A Szerzõdés 9.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 9.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4. , 5., 6., számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá.

40 41

A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) megjelölése.


5. szám

521

A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (…….) (……..) hó (…..)42 napján. Országos Rádió és Televízió Testület

(…………) 43 44

________________________

_____________________


4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó. 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja:

42


522


5. szám

5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó, mivel ekkor a korábbi hatályos nyilatkozatok kerülnek figyelembevételre. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben – a mûsorszámok címének megjelölése nélkül – köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni.

6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.1. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével;

5. szám


523

b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok; c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85–88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése ,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van.


524

5. szám

j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel. k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét.



1. közszolgálati mûsorszámok 2. magyarországi gyártású mûsorszámok 3. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

2. Mûsorszámok heti százalékos aránya az éjszakai órák (00.00-06.00) nélkül Mûsorszámok

A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00-6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben

Közszolgálati mûsorszámok




(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.)


5. szám

525



1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok rarsid15012987 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat

Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1–15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is: Mûsorszámok

A pályázó által vállalt heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

1. közszolgálati mûsorszámok 2. magyarországi gyártású mûsorszámok 3. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont) Mûsorszámok


Közszolgálati mûsorszámok Mûsorterv egységek





526

5. szám Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként

Mûsorszám kategóriák




2006.

2007.

2008.


2006.

2007.

2008.


5. szám


527

9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41.§ (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9. pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (helyi) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz.

528


5. szám

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Fót 48. helyi televíziós csatorna hasznosítására I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 41. § (1) bekezdés a) pont alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 3 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését, illetve földfelszíni hálózatba kapcsolódását. A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül a meghirdetett csatornára a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be.

5. szám


529

2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. és a 10 sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%) . 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók.

530


5. szám

2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.

III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést, vételkörzet-bõvítés esetén szerzõdésmódosítást köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar. IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. a hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás emblémája (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot.

5. szám


531

4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak. 4.2.4.2. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 4.2.4.3. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait.

532


5. szám

Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel [ÁPF 56.4.3. g) pont]. 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen ki-

5. szám


533

zárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: 15 pont A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 15 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 15-tel. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. Közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. A Mûsorterv: maximum 15 pont A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya az éjszakai órák (0.00-6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben a) a mûsoridõ legalább 30,00 százaléka felett: 10 pont 20,01–30,00 százaléka: 5 pont 20,00 százalék vagy alatta: 0 pont A közszolgálati mûsorszám ismétlése beleszámít a közszolgálati mûsorszám arányának és mértékének számításába. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszám közszolgálati mûsorszámnak minõsül. b) A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 8 pont 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.6. Az adott mûsorszolgáltatási jogosultságon való jogszerû mûködésért adható pontszám: 10 5.3.2.7. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító/mûsorazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek.

534


5. szám

VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hat másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani úgy, hogy a mûsorszolgáltatási díjat, a pályázati felhívás 4.2.5., 4.2.5.1., valamint 4.2.5.2. pontja szerinti üzleti és pénzügyi tervet, a felhívás 4.2.6. pontja szerint a mûködés elsõ három hónapjára szükséges források meglétét bizonyító bankigazolást, valamint a felhívás szerinti 8. számú mellékletet, kizárólag a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban kell zártan elhelyezni, ezáltal ezek a részek a pályázati ajánlat egyéb részeitõl elkülönítve, zártan lesznek kezelve. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (..........Jogosultság”), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során. 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha – az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat. – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon, – a 8.8. pont, a 9.6. pont és a 10.7. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti.

5. szám


535

6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti- vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–8., 9–11. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be).

536


5. szám

7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4. pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4. pontjai, 7.6.2. a 6. sz. melléklet 3. a)–c), és 4. pontjai, 7.6.3. a 4.2.1.3. szerinti adatok, 7.6.4. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.5. a 7.7. a) szerinti nyilatkozat (konzorciumi megállapodás), 7.6.6. a 7. számú melléklet, 7.6.7. a 8. számú melléklet, 7.6.8. a 6.számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén) 7.6.9. a 6. számú melléklet 3. k) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén. Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, mely a 7.6. pont szerinti kötelezõ nyilatkozat, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1–11 sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul.

5. szám


537

8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ vételkörzeteket az 1. számú melléklet lábjegyzete tartalmazza. 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni.

IX. FEJEZET A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak földfelszíni mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ televíziós mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést. 9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 9.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. A pályázó hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatot csak a pályázóval azonos típusú hálózatos mûsorszolgáltatóval való hálózatba kapcsolódásra nyújthat be. 9.6. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsorszolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.7. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymást. 9.8. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

538


5. szám

X. FEJEZET: A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 10.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 9.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsorszolgáltatási szabályzatot. 10.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 10.7 A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsorszolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést. XI. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 11.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és a 1069/2001. (VII. 24.) számú határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 11. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 11.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 11.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 11.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1. a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1. b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3. a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3. b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és a 2.3. c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 11.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 11.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat 2.3. a) pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 11.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 11.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 11.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.


5. szám

539


1.

Névleges telephely

Fót

Típus

TV

Csatorna

48. csatorna



32 000 fõ

napi 24 óra


658 000 Ft +20% áfa*

*Televíziónál a minimális mûsorszolgáltatási díj 12 óra vonatkozásában van megadva. Amennyiben a pályázó napi 12 óránál több, de 16 órát meg nem haladó mûsoridõvel pályázik, úgy a minimális mûsorszolgáltatási díj mértéke 20%-kal, 16 órát meghaladó mûsoridõ esetén 30%-kal emelkedik. A Fót 48. csatorna tekintetében szomszédos vételkörzet: – Vác 22. csatorna – Budapest XXI. kerület 11. csatorna – Budapest 26. csatorna – Budapest 31. csatorna – Esztergom 57. csatorna

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 41. § (1) a) bekezdése értelmében a Testület [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete pontja szerinti, helyi televízió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra az alábbi adatokkal: ellátottság:...fõ, a........csatorna, vételkörzete tekintetében]5 A Mûsorszolgáltató6 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2006. [..........]-án7 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg: I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

1

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/- 20%-os eltérés lehetséges. A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 3 A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 4 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 A Pályázati Felhívás 1. számú melléklete szerinti adatokkal kitöltendõ. 6 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 7 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 2

540


5. szám

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi televízió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának és IV. fejezetének megfelelõ televízió mûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2006.[.......]8 napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen három (3) éves idõtartamra szól. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek – ha a mûsorszolgáltatási jogosultság az adott csatornán fenntartható – kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §).9 Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) mûsorszolgáltató10 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató11 (………. ) MHz jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………..), (…….. )MHz jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató ( ………………..), ( …………….) MHz jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:12 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. §-ban foglalt feltételeknek.

8

A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén ez a pont értelemszerûen kimarad. 10 A Pályázó neve kitöltendõ. 11 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató neve kitöltendõ. 12 A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. 9

5. szám


541

III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes három (3) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat televízió mûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes tíz éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég- illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)13 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2006.[.....] hó [..]14 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt.

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok


1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. A 2. ponton belül 3. a) a helyi információs mûsorszámok 3. b) a helyi kultúrát, mindennapi életet bemutató mûsorszámok 4. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény 2. § 42. pont) 5. Magyarországi gyártású mûsorszámok

13 14

A nem kívánt szövegrész törlendõ. A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ.


542

5. szám

Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya A heti teljes mûsoridõ százalékaként


Szöveg aránya

minimum:

Ismétlések

maximum:

Egyes közszolgálati mûsorszám kategóriák heti százalékos aránya A heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként



4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre.

V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni.

5. szám


543

5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választott bírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül. VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért három (3) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])15 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató a 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig köteles esedékesen megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 3. nap, készpénzben teljesített fizetés esetében pedig az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 6. nap tekinti teljesítettnek. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])16 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, a 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj.

15 16

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ.

544


5. szám

6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-os árszinten a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetésével egyidejûleg kell, az adott naptári évben már befizetett Díjrészletet az emelt éves Díjnak megfelelõen kiegészíteni. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese.

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 17 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 18 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.–7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles a 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 17 18

A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.1.–7.1.6 pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad.

5. szám


545

7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad) 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj, amely 2006. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díjat jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát.

546


5. szám

7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor- és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkoznak. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egyidõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni.

5. szám


547

VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30 ) napon belül nem orvosolja. 8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot.

548


5. szám

8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát.

IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A. és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, a vételkörzet-bõvítés mellékleteiben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat, közmûsorszolgáltatók esetében a Közmûsorszolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsorszolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a Testület állásfoglalását, valamint a nem nyereségérdekeltségrõl tett nyilatkozatait Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, ….év.. [.....] hó [...] 19 napján. Országos Rádió és Televízió Testület _________________________

19


[....................] 20 _________________________ 21

5. szám


549

2/A. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a „Szerzõdésmódosítás”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a (……….)22 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ……)23 napján aláírt, (………)24 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést („Szerzõdés”) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi ( )25 ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 41.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Testület (…….) napján26 a Kulturális Közlöny […….]27. számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett a [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete pontja szerinti, helyi televízió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra az alábbi adatokkal: ellátottság:...fõ, a........ csatorna vételkörzete tekintetében] 28. A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságokra, a (…….)29 csatorna mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzet-bõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat („Pályázati Ajánlatok”). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (……..)30 számú határozatával a (……….)31 csatorna (ák) tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató (……….)32 mûsorszolgáltatási jogosultsága, a (………)33 csatorna vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a (…….)34 csatorna mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a (……..)35 napján a (………)36 csatorna tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik.

22

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 24 A mûsorszolgáltatási jogosultság (helyi/körzeti/televízió/rádió) és a frekvencia kitöltendõ. 25 A hatályos szerzõdés Preambulum részének megfelelõen kitöltendõ. 26 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 27 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 28 A Pályázati Felhívás 1. sz. melléklet adatai szerint kitöltendõ. 29 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 30 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 31 A Pályázati Felhívásban meghirdetett frekvencia/csatorna megjelölése. 32 A mûsorszolgáltatási jogosultság kitöltendõ. 33 A Pályázattal megnyert frekvencia/csatorna feltüntetése. 34 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 35 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének dátuma kitöltendõ. 36 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 23

550


5. szám

A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõdésmódosítás ( )37 szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel helyi televízió mûsorszolgáltatás végzésére (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. A Szerzõdés az alábbi 2.4. ponttal egészül ki. A fejezet számozása ennek megfelelõen módosul. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti 7 éves idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek – ha a mûsorszolgáltatási jogosultság az adott frekvencián fenntartható – kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy (……..)38 csatorna tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb (………)39 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. A Szerzõdés kiegészül a következõ ponttal: 3.7 A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 6.1. pontja helyébe az alábbi 6.1. pont lép, a 6.2.1 és a 6.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 6.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a három (3) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a (…….)40 MHz frekvenciára/csatornára vonatkozó és a (…….)41 MHz frekvenciára/csatornára a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (……..) azaz (………………) forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (…….) Ft, azaz (…………) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 7.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (…….) azaz (……………) forint (az „Óvadéki Összeg”), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 6.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. 37

A hatályos Szerzõdés Preambulum részének megfelelõen kitöltendõ. A Pályázatban megnyert frekvencia(ák) megjelölése. 39 A szerzõdéskötést követõ 180 napon belül. 40 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 41 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) megjelölése. 38

5. szám


551

A Szerzõdés 8.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 7.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint három (15) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 8.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja. A Szerzõdés 9.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 9.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (…….) (……..) hó (…..) 42 napján. Országos Rádió és Televízió Testület

(…………)43 44

________________________

_____________________

3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1/A. Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság sorszáma: telephelye: csatorna: 1/B. Vételkörzet-bõvítés esetén a kibõvített vételkörzetû Mûsorszolgáltatási Jogosultság telephelye: csatorna: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy neve: címe: aki a személyes – sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) – felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 6. A pályázó bankszámlaszáma: 7. A pályázó adószáma:

42 43 44

A szerzõdésmódosítás aláírásának napja kitöltendõ. A mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. A Testület és a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó.


552

5. szám

4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó. 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás emblémája:


5. szám


553

6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.2. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok; c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85–88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése ,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást,

554


5. szám

7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van. j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel. k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét


1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya


5. szám


555

3. a 2. ponton belül 3/a. a helyi információs mûsorszámok 3/b. a helyi kultúrát, mindennapi életet bemutató mûsorszámok 4. magyarországi gyártású mûsorszámok 5. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

Kitöltési útmutató a 7/1. számú melléklethez: – az 1. sor szerinti számnak nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie a 2. sorban lévõ számnál , – a 3/a. és a 3/b. sorokba írt szám összegének meg kell egyeznie a 2. sorba írt számmal. 2. Mûsorszámok heti százalékos aránya az éjszakai órák (00.00–06.00) nélkül Mûsorszámok


1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. a 2. ponton belül 3/a. a helyi információs mûsorszámok 3/b. a helyi kultúrát, mindennapi életet bemutató mûsorszámok

Kitöltési útmutató a 7/2. számú melléklethez: – a táblázatban az éjszakai órák nélküli mûsoridõben sugárzott mûsorszámok arányát kell megadni a heti éjszakai órák nélküli mûsoridõ százalékában – az 1. sor szerinti számnak nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie a 2. sorban írt számnál , – a 3/a. és a 3/b. sorokba írt szám összegének meg kell egyeznie a 2. sorba írt számmal. 3. Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya Mûsorterv egységek



(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszám kategóriák

1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk



556

5. szám

12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat

A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is: Mûsorszámok



Mûsorszámok


Közszolgálati mûsorszámok Mûsorterv egységek



(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) Mûsorszám kategóriák





5. szám

557


2006.

2007.

2008.

A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni.

8/II. Tervezett bevételek Bevételek

2006.

2007.

2008.


9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. § (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9. pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül.


558

5. szám

A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (helyi/körzeti) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz.


Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsorszolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsorszolgáltatási díjtartozása.

5. szám


559

2.1. Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, televízió esetén a képernyõszövegen kívül legkevesebb heti 2 óra, rádió esetén legalább heti 14 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, valamint a kérelmével együtt benyújtja a mûsorszolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik. 3. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsorszolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – az Rttv. 112. § (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv. 112. § (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – az Rttv. 112. § (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható. Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112. § (1) b) szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási szerzõdét azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státuszról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státuszú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pályázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsorszolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól. Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdésének j) pontja alapján az alábbiakban segítséget kíván nyújtania közmûsor-szolgáltatói minõsítésüket kérõ mûsorszolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatának kidolgozásához. Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében.

560


5. szám

I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni. Ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre.

5. szám


561

V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak. 3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé. 3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok,

562


5. szám

d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre. XI. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés és -szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatkozásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül.

5. szám


563

XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felelnie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ. XIV. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára. Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban szabályozni.

11. számú melléklet

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET KÖZLEMÉNYE Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy a mûsorszolgáltatók a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról szóló 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek alkalmazását felfüggeszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdés a) pont szerinti helyi, rádiós/televíziós frekvencia hasznosítására kiírt pályázati ajánlatok elbírálása során, azzal, hogy az állásfoglalás alábbi pontjai alkalmazandóak: Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozat Az Országos Rádió és Televízió Testület – áttekintve a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatással kapcsolatban hozzá érkezett bejelentéseket és állásfoglalás iránti kérelmeket – az érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követõen a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) vonatkozó rendelkezéseinek az alábbiak szerinti alkalmazására hívja fel az Irodát.

564


5. szám

1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás, ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás, ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás, ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – a mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása, és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel. 1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely ajánlatában vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése. 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését a pályázó a mûsorszolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló pályázati eljárás megkezdésekor, a pályázati ajánlatának benyújtásával jogosult kezdeményezni. 2.2. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató a) határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti. 2.4. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célnak, illetve célcsoportnak. 2.5. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.6. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1. a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.7. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. 3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A Testület a nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlat elbírálása során, a pályázat nyertessé nyilvánításával egyidejûleg dönt a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésrõl. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl – köteles a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. pont szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg,

5. szám


565

amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval. 4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a) gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló, b) mûsorszolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvéleménykutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi. 5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 6.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 6.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni. Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ mûsorperc

a)


b)


c)

A hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás A lakóhelyi közösség közéleti fórumaként mûködõ mûsorszolgáltatás

d)




Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Kérjük továbbá, hogy e mûsorokat lehetõség szerint a 2. sz. melléklet szerinti kódrendszerek kódjaival jelöljék. Amennyiben a kérelmezõ már mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése esetén mûsortervét meg kívánja változtatni, kérjük, hogy az új mûsortervet is mellékelje.

566


5. szám

2. számú melléklet: Az AGB és az MR kódrendszere 1. Fõtípusok





1 Magyarország

1


2 Európa

1

3 Tévéfilm

3 USA

1

4 Tévéjáték

4 Egyéb ország

1


0 Besorolhatatlan

1


1


1


1


1



1 Játék

1 Magyarország

2

2 Vetélkedõ

2 Európa

2


3 USA

2

4 Talkshow

4 Egyéb ország

2

5 Kabaré, szatíra

0 Besorolhatatlan

2


2


2


3 Zene


1 Magyarország

3

2 Egyéb komolyzene

2 Európa

3


3 USA

3


4 Egyéb ország

3

5 Egyéb könnyûzene

0 Besorolhatatlan

3

6 Jazz

3


3


3


3


4 Sport


1 Magyarország

4


2 Európa

4


3 USA

4


4 Egyéb ország

4

5 Sportközvetítés: technikai sport

0 Besorolhatatlan

4


4


4


4


5. szám


567


1 Hírek, híradó

1 Magyarország

5


2 Európa

5

3 USA

5


5


4 Egyéb ország 0 Besorolhatatlan

5


5 5


5


6 Információ


1 Magyarország

6

2 Európa

6


3 USA

6

4 Körzeti magazin

4 Egyéb ország

6


0 Besorolhatatlan

6


6


6


6



1 Mûvészeti, kulturális hírek, hírmagazin, interjú, riport 2 Mûvészeti, kulturális ismeretterjesztõ, dokumentum, portré 3 Tudományos hírek, hírmagazin, interjú, riport

6

7 7 7 7



7

6 Útifilm

7 7


8 Oktatás


1 Magyarország

8


2 Európa

8

3 Nyelvlecke

3 USA

8

0 Egyéb oktatás

4 Egyéb ország 0

8



1 Magyarország

9


2 Európa

568


5. szám

9

3 Egyházi, vallási szervezetek élete, tevékenysé- 3 USA ge 4 Egyéb vallási mûsor bárkinek 4 Egyéb ország

9


9

0 Besorolhatatlan

9


0 Egyéb

1 Hirdetések

1 Magyarország

0

2 Árubemutató

2 Európa

0


3 USA

0


4 Egyéb ország

0


0 Besorolhatatlan

TARTALOM Ez a meghatározás arra való, hogy a mûsorokat tartalmuk vagy témájuk alapján osztályozza. A forma meghatározásától eltérõen itt alapvetõen fontos meghallgatni a mûsort, hogy helyesen osztályozzunk. 3.1. INFORMÁCIÓS MÛSOROK 3.1.1. Általános információk (pl. krónikák) 3.1.1.1. Napi hírek 3.1.1.2. Aktuális események 3.1.1.3. Idõjárás elõrejelzés 3.1.1.4. Szolgáltatás 3.1.2. VILÁGNÉZETI MÛSOROK 3.1.2.1. Vallásos világnézetû 3.1.2.2. Nem vallásos világnézetû 3.1.3. TÁRSADALMI/POLITIKAI MÛSOROK 3.1.3.1. Külpolitikai 3.1.3.2. Belpolitikai 3.1.3.3. Társadalmi 3.1.3.4. Gazdasági 3.1.3.5. Jogi 3.1.3.6. Környezetvédelmi 3.1.4. Sportmûsorok 3.1.5. EMBERKÖZPONTÚ MÛSOROK (HUMAN INTEREST) 3.1.5.1. Nevezetes személyiségekrõl (pl. portré) 3.1.5.2. Mindennapi életrõl (pl. riport) 3.1.6. Szabadidõ mûsorok (hobby) 3.1.7. MÛVÉSZETI ÉS MÉDIA MÛSOROK 3.1.7.1. Zenei témájú Példa: Mozart életrajza. De nem tartozik ide: olyan mûsor, amelyben Mozart-zene szól. 3.1.7.2. Színházi/filmmûvészeti témájú Olyan mûsor, amely témáját a színház vagy a film világából veszi. Példa: a legújabb mozifilmek elõzetese. 3.1.7.3. Hirdetési témájú Olyan mûsor, amely témáját a hirdetés világából veszi. Példa: interjú hirdetési szakemberekkel. De nem tartozik ide: tényleges hirdetések. 3.1.7.4. Sajtó/média témájú Példa: Médiavilág 3.1.8. HUMÁN TUDOMÁNYOS MÛSOROK (HUMANITIES) Olyan mûsorok, amelyeknek elsõsorban kulturális vonatkozásaik vannak. Rendszerint a nyelvvel, az irodalommal, a történelemmel, a matematikával vagy a filozófiával foglalkoznak. 3.1.8.1. Irodalomtudományi

5. szám


569

3.1.8.2. Nyelvtudományi 3.1.8.3. Történelemtudományi 3.1.8.4. Filozófiatudományi/matematikai 3.1.8.5. Társadalomtudományi/szociológiai 3.1.9. REÁL TUDOMÁNYOS MÛSOROK (SCIENCES) 3.1.9.1. Alkalmazott tudományos Olyan mûsor, amely anyagi jelenségekkel, ipari folyamatokkal foglalkozik. 3.1.9.2. Természettudományos Olyan mûsor, amely a biológiával, a növénytannal, az állattannal vagy a geológiával foglalkozik. 3.1.9.3. Fizikai tudományos Olyan mûsor, amely a csillagászattal, a kémiával, a fizikával, az elektromossággal vagy a mechanikával foglalkozik. 3.1.9.4. Egészségügyi tudományos Olyan mûsor, amely orvosi, egészségügyi témákkal foglalkozik. 3.2. DRAMATIKUS (IRODALMI) MÛSOROK 3.2.1. Népszerû színmû (szappanopera) Olyan színmû, amely 1918 után, különösebb irodalmi és kulturális igény nélkül íródott. 3.2.2. KOMOLY SZÍNMÛ Olyan színmû, amelynek irodalmi és/vagy kulturális értéke van. 3.2.2.1. Klasszikus színmû (dráma, vígjáték) Olyan színmû, amely 1918 elõtt íródott 3.2.2.2. Jelenkori színmû (dráma, vígjáték). Olyan színmû, amely 1918 után íródott, és irodalmi és/vagy kulturális értéket képvisel. 3.2.3. Dokumentum dráma Olyan színmû, amelynek valóság alapja van; esetleg dokumentumelemek is találhatók benne. 3.2.4. Vers 3.2.5. Novella, jegyzet, esszé, kis mûfajok 3.2.6. Regény 3.3. SZÓRAKOZTATÓ MÛSOROK 3.3.1. Játék Olyan versengés, amelynek tisztán szórakoztató jellege van. 3.3.2. Vetélkedõ Olyan versengés, amelyben a versenyzõk a játék során különleges tudásukat és intelligenciájukat hasznosítják, és/vagy amely jelentõs produkciós munkát igényel. A vetélkedõ részét képezi a mûsorsugárzó kulturális alakító és nevelõ tevékenységének. 3.3.3. Humor és kabaré Olyan mûsor, amelyben fõleg szóviccek és helyzetkomikumok találhatók, illetve amelyik komikusok által elõadott rövid dramatikus jeleneteket tartalmaz. 3.3.4. Vegyes összeállítás 3.4. ZENEI MÛSOROK 3.4.1. Komolyzene (általában) A komolyzenéhez tartozik a kamarazene, a hangszeres zene, az opera, a szimfónikus zene, a kórusmû és az egyházi zene. 3.4.1.1. Preklasszikus zene Az elhangzó mûvek kb. a 17. század közepe elõtt íródtak. 3.4.1.2. Klasszikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 18. század közepe és a 19. század elsõ fele között íródtak. 3.4.1.3. Romantikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 19. század elsõ fele és a 19. század vége között íródtak. 3.4.1.4. Jelenkori zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 20. században íródtak. Példák: mai zeneszerzõk mûvei, musicalek is! 3.4.1.5. Könnyû klasszikus zene (operett) Strauss, Lehár és a hasonló szerzõk mûvei. 3.4.2. Jazz Bennszülött amerikai népi zene, amely New Orleansben, az afrikai rabszolgák és leszármazottaik között született. Jellemzõje az erõsen ismételt ritmusok bizonyos szinkópáltsága. Fontos szerepet kap az improvizáció. 3.4.3. Könnyûzene általában (middle-of-the-road)

570


5. szám

Olyan zene, amely a zeneszeretõ közönség lehetõ legszélesebb rétegének nyújt élvezetet. 3.4.4. Pop/rock/pop-rock A leggyakrabban és legáltalánosabban sugárzott modern, ifjúsági zene. Ilyen például a rock and roll, a reggae stb. 3.4.5. HAGYOMÁNYOS (TRADICIONÁLIS) ZENE 3.4.5.1. Népi hangszeres zene (pl. duda, cimbalom, citera: Magyarország; raga: India; koto: Japán) Olyan zene, amely nem változott a történelem során, és rendszerint hagyományos hangszereken játsszák. Jellemzõje a szigorú szerkesztés és a határozott forma. 3.4.5.2. Világzene Olyan kommersz zene, amely fõként a karibi térség hagyományos zenéjén alapul, és gyakran használja az új hangszereket, mint például a szintetizátort. 3.4.5.3. Népzene és feldolgozása Olyan zene, amelynek alapja a tradíció. Többnyire szájhagyomány útján alakul ki, és így terjed. 3.4.5.4. Nóta (11316/97.) INDOKOLÁS A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: a Törvény) 41. § (1) bekezdése a) pontja alapján az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: a Testület) ellátja a mûsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát. A Törvény 94. §-a alapján a Testület a pályázati felhívás tervezet közzétételétõl számított legkevesebb húsz napon túl, legkésõbb harminc napon belül nyilvános meghallgatást tart, amelyen részt vesz a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselõje is. A meghallgatás után a Testület dönt a pályázati felhívás tervezet véglegesítésérõl. Döntését a meghallgatást követõ harminc napon belül a Kulturális Közlönyben közzéteszi.

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 102. § (5) bekezdése szerinti Miskolc 106,5 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására

I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA

1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 102. § (5) bekezdése alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül az 1. számú mellékletben szereplõ frekvenciákra a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk.

5. szám


571

1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell.

572


5. szám

A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9., 10., 11. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5 százaléka + áfa (20%) 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.

5. szám


573


IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. A hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni.

574


5. szám

A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.4.3. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat. 4.2.4.4. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészíté-

5. szám


575

sét más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel [ÁPF 56.4.3. g) pont]. 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A Törvény 102. § (5) bekezdésének értelmében a Testület a pályázó díjajánlatát ismerteti az eredeti igénylõvel. Amennyiben az eredeti igénylõ a törvényes feltételeknek megfelel és a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését a Testület által meghatározott idõn belül és módon vállalja, a Testület vele köti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést. Amennyiben a Testület a 102. § (5) bekezdés alapján nem tud szerzõdést kötni, a pályázati ajánlatok értékelését az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdés szerint végzi el. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 30 pont. A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 30 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 30-cal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma.

576


5. szám

Közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. Mûsorterv: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsorszolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik. 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.6. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek. 5.4. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a Törvény 102. § (6) bekezdése értelmében az „eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt”. Az eredeti igénylõ a Testület felé megtérítési igénnyel nem léphet fel.

VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. „A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hat másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani úgy, hogy a 4.2.2. pont szerinti mûsorszolgáltatási díjat, a pályázati felhívás 4.2.5., 4.2.5.1., 4.2.5.2., 4.2.5.2.1., 4.2.5.2.2., 4.2.5.2.3., 4.2.5.2.4., 4.2.5.2.5., 4.2.5.2.6. pontja szerinti üzleti és pénzügyi tervet, és valamennyi, az üzleti pénzügyi tervhez tartozó dokumentumot, a felhívás 4.2.6. pontja szerint a mûködés elsõ három hónapjára szükséges források meglétét bizonyító bankigazolást,valamint a felhívás szerinti 8. számú mellékletet, kizárólag a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban kell zártan elhelyezni, ezáltal ezek a részek a pályázati ajánlat egyéb részeitõl elkülönítve, zártan lesznek kezelve. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (..........Jogosultság” ), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során.” 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha – az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat. – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs.

5. szám


577

6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon, – a 8.8. pont, a 9.8. pont, 10.6. pont és 11.7. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más

578


5. szám

módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–9., 10–11. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4. pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4. pontjai, 7.6.2. a 6. sz. melléklet 3. a)–c), és 4. pontjai, 7.6.3. a 4.2.1.3. szerinti adatok, 7.6.4. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.5. a 7.7. a) szerinti nyilatkozat (konzorciumi megállapodás), 7.6.6. a 7. számú melléklet, 7.6.7. a 8. számú melléklet, 7.6.8. a 6. számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén), 7.6.9. a 6. számú melléklet 3. k) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén. Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, mely a 7.6. pont szerinti kötelezõ nyilatkozat, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1–11. sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania.

5. szám


579

7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A. mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklet lábjegyzete tartalmazza. 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni.

IX. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak földfelszíni mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést.

580


5. szám

9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 9.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. A pályázó hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatot csak a pályázóval azonos típusú hálózatos mûsorszolgáltatóval való hálózatba kapcsolódásra nyújthat be. 9.6. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsor-szolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.7. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymást. 9.8. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

X. FEJEZET: A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 10.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 9.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsorszolgáltatási szabályzatot. 10.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 10.7. A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsorszolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

XI. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 11.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és a 1069/2001. (VII. 24.) számú határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 11. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 11.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn.


5. szám

581

11.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 11.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1.a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1.b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3.a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3.b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és az 2.3.c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 11.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 11.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat 2.3.a) pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 11.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 11.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 11.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.


1.

Névleges telephely

Miskolc

Típus

Frekvencia

R, helyi

106,5 MHz


110 000 fõ



napi 24 óra

7 000 000 Ft + 20% áfa

A Miskolc 106,5 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Kazincbarcika 88,8 MHz, Eger 101,3 MHZ Eger 101,9 MHz

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. 1 2

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Pályázó neve és címe kitöltendõ.

582


5. szám

(B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 102. § (5) bekezdése értelmében a Testület 2006. [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett[ Pályázati Felhívás 1. számú melléklete .. pontja szerinti, helyi rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra a........ MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ] A Mûsorszolgáltató5 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2006. [..........]-án6 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg: I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának megfelelõ rádiómûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2006.[.......]7 napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti 7 éves idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §).8

3

A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 6 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 7 A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. 8 Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén ez a pont értelemszerûen kimarad. 4


5. szám

583

Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) mûsorszolgáltató9 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató10 (………. ) MHz jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………..), (…….. )MHz jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató ( ………………..), ( …………….) MHz jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:11 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. §-ban foglalt feltételeknek. III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég-, illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)12 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2006.[. .....] hó [..]13 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt.

9

A Pályázó neve kitöltendõ. A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató neve kitöltendõ. A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. 12 A nem kívánt szövegrész törlendõ. 13 A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ. 10 11


584

5. szám

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok


1. Közszolgálati mûsorszámok 2. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény 2. § 42. pont)

Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya Mûsorterv egységek

A heti teljes mûsoridõ százalékaként15

Szöveg aránya

minimum

Ismétlések

maximum


Hírmûsorok Aktuális információk Mûvészeti mûsorok Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok Oktatómûsorok Vallási mûsorok Gyermek- és ifjúsági mûsorok Mindennapi életvitelt segítõ mûsorszámok Közlekedési információk Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok Kisebbségi mûsorok Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok Zenei mûsorok Egyéb közszolgálat

4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 17: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv:

14



5. szám


585

4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre.

V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat képezõ csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül.

586


5. szám

VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])18 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató az 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig köteles esedékesen megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 3. nap, készpénzben teljesített fizetés esetében pedig az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 6. nap tekinti teljesítettnek. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])19 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, a 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetésével egyidejûleg kell, az adott naptári évben már befizetett Díjrészletet az emelt éves Díjnak megfelelõen kiegészíteni. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese.

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 20 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 21 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.–7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe. 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. 18

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ. 20 A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.1.1.–7.1.6 pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. 21 Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad. 19

5. szám


587

A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad). 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj, amely 2006. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díjat jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát.

588


5. szám

7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor- és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egyidõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni.

5. szám


589

VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja. 8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon

590


5. szám

megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát.

IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A. és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, a vételkörzet-bõvítés mellékleteiben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat, közmûsor-szolgáltatók esetében a Közmûsor-szolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a Testület állásfoglalását a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl, valamint a pályázó erre vonatkozó nyilatkozatait a Szerzõdés részének nyilvánítják úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, 2006. [.....] hó [...]22 napján. Országos Rádió és Televízió Testület _________________________

22


[....................]23 _________________________ 24

5. szám


591

2/A. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a „Szerzõdésmódosítás”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a (……….)25 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ……)26 napján aláírt, (………)27 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést („Szerzõdés”) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi (C) ponttal egészül ki. (C)A Felek megállapítják, hogy a Törvény 102. § (5) bekezdése értelmében a Testület (…….) napján28 a Kulturális Közlöny (…….)29. számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett a (Pályázati Felhívás 1. számú melléklete…pontja szerint… Mûsorszolgáltatási Jogosultságra ……… MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ). A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultság(ok)ra, a (…….)30 MHz frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzet-bõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat („Pályázati Ajánlatok”). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (……..)31 számú határozatával a (……….)32 MHz frekvencia (ák) tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató (……….)33 mûsorszolgáltatási jogosultsága, a (………)34 MHz frekvencia(ák) vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a (…….)35 frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a (……..)36 napján a (………)37 MHz frekvencia tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik. A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõ25

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 27 A mûsorszolgáltatási jogosultság(helyi/körzeti/országos/televízió/rádió) és a frekvencia kitöltendõ. 28 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 29 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 30 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 31 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 32 A Pályázati Felhívásban meghirdetett frekvencia(ák) megjelölése. 33 A mûsorszolgáltatási jogosultság kitöltendõ. 34 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) feltüntetése. 35 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 36 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének dátuma kitöltendõ. 37 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 26

592


5. szám

désmódosítás (C) szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy (……..)38 MHz frekvencia(ák) tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb (………)39 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.7. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 5.1. pontja helyébe az alábbi 5.1. pont lép, az 5.2.1. és az 5.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 5.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a (…….)40 MHz frekvenciára vonatkozó és a (…….)41 MHz frekvencia(ák)ra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (……..) azaz (………………) forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 5.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (…….) Ft, azaz (…………) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 5.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 5.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 5.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 5.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 6.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 6.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (…….) azaz (……………) forint (az „Óvadéki Összeg”), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 5.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A Szerzõdés 7.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 7.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint három (15) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 7.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 7.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 4.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja. A Szerzõdés 8.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 8.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., 7. számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá.

38


5. szám


593

A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (…….) (……..) hó (…..) 42 napján. Országos Rádió és Televízió Testület

(…………) 43 44

_________________________

_____________________



42


594


5. szám

5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó, mivel ekkor a korábbi hatályos nyilatkozatok kerülnek figyelembevételre. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben – a mûsorszámok címének megjelölése nélkül – köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni.

6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.1. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok;

5. szám


595

c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85–88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése, valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van. j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul;


596

5. szám

3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel. k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét.

7. számú melléklet MÛSORTERV Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl, 7. számú mellékletétõl eltérõ mûsortervet benyújtani.

1. Mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok




A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00-6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben

1. Közszolgálati mûsorszámok





5. szám


597



1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktatómûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat



1. közszolgálati mûsorszámok 2. magyarországi gyártású mûsorszámok 3. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont) Mûsorszámok


1. Közszolgálati mûsorszámok Mûsorterv egységek



(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) Mûsorszám kategóriák

1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktatómûsorok



598

5. szám

6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat



2006.

2007.

2008.


2006.

2007.

2008.


5. szám


599

9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. § (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9. pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (helyi/körzeti) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz.


600

5. szám

10. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET KÖZLEMÉNYE Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy jelen pályázati felhívás keretében „a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról” szóló 680/2004 (V.19.) számú ORTT határozat rendelkezéseit alkalmazza az alábbiak szerint.

Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsorszolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsorszolgáltatási díjtartozása. 2.1. Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, televízió esetén a képernyõszövegen kívül legkevesebb heti 2 óra, rádió esetén legalább heti 14 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, valamint a kérelmével együtt benyújtja a mûsorszolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik. 3. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsorszolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – az Rttv. 112. § (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv. 112. § (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását – az Rttv. 112. § (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható. Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112. § (1) b) szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási szerzõdét azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státuszról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás

5. szám


601

kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státuszú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pályázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsorszolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól.

Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdésének j) pontja alapján az alábbiakban segítséget kíván nyújtania közmûsor-szolgáltatói minõsítésüket kérõ mûsorszolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatának kidolgozásához. Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében. I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye.

602


5. szám

4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni, ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre. V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak. 3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik.

5. szám


603

2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé. 3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre.

604


5. szám

10. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés- és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatkozásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül. XI. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felelnie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. XII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ. XIII. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban szabályozni.


5. szám

605

11. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET KÖZLEMÉNYE Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy a mûsorszolgáltatók a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról szóló 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek alkalmazását felfüggeszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdés a) pont szerinti helyi/körzeti rádiós frekvencia hasznosítására kiírt pályázati ajánlatok elbírálása során, azzal, hogy az állásfoglalás alábbi pontjai alkalmazandóak:

Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozat Az Országos Rádió és Televízió Testület – áttekintve a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatással kapcsolatban hozzá érkezett bejelentéseket és állásfoglalás iránti kérelmeket – az érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követõen a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) vonatkozó rendelkezéseinek az alábbiak szerinti alkalmazására hívja fel az Irodát. 1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás, ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás, ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás, ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – A mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása, és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel. 1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely kérelmében vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését az Rttv.-ben szabályozott bármilyen módon mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt bármikor – legkorábban a mûsorszolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §, 113. §, 146. §) – jogosult kezdeményezni. 2.2. A 2.1. pont szerinti lehetõséggel nem élhet a mûsorszolgáltató annak a mûsorszolgáltatásnak a vonatkozásában, amelyre már az ORTT-nél pályázat útján mûsorszolgáltatási lehetõséghez jutott. 2.3. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató. a) határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti, valamint

606


5. szám

d) tudomásul veszi, hogy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésével a mûsorszolgáltatási jogviszonya megfelelõen módosul. 2.4. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célnak, illetve célcsoportnak. 2.5. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.6. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1.a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.7. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. 3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés iránt benyújtott kérelem tárgyában a Testület 60 napon belül határozattal dönt. A kérelemnek helyt adó határozatban a Testület a) a kérelmezõ által meghatározott cél, illetve célcsoport tekintetében (illetve, amennyiben ez szerepel a kérelemben, idõtartamra) a kérelmezõt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti azzal, hogy b) a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a jelen határozatában foglaltakat is betartani köteles. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl – köteles a) eleget tenni a Testület fenti, 3. pont szerinti határozatában foglalt követelményeknek; b) a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. b) pontja szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg, amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval. 4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a) gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló, b) mûsorszolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvélemény-kutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi. 5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 6.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 6.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni.

5. szám


607

Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ mûsorperc

a)


b)


c)


d)




Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Kérjük továbbá, hogy e mûsorokat lehetõség szerint a 2. sz. melléklet szerinti kódrendszerek kódjaival jelöljék. Amennyiben a kérelmezõ már mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése esetén mûsortervét meg kívánja változtatni, kérjük, hogy az új mûsortervet is mellékelje. 2. számú melléklet: Az AGB és az MR kódrendszere 1. Fõtípusok





1 Magyarország

1


2 Európa

1

3 Tévéfilm

3 USA

1

4 Tévéjáték

4 Egyéb ország

1


0

1


1


1


1


1



1 Játék

1 Magyarország

2

2 Vetélkedõ

2 Európa

2


3 USA

2

4 Talk-show

4 Egyéb ország

2

5 Kabaré, szatíra

0

Besorolhatatlan

Besorolhatatlan 2


2


2


3 Zene


1 Magyarország

3

2 Egyéb komolyzene

2 Európa

3


3 USA

3


4 Egyéb ország

608 3

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5 Egyéb könnyûzene

5. szám 0 Besorolhatatlan

3

6 Jazz

3


3


3


3


4 Sport


1 Magyarország

4


2 Európa

4


3 USA

4


4 Egyéb ország

4

5 Sportközvetítés: technikai sport

0 Besorolhatatlan

4


4


4


4



1 Hírek, híradó

1 Magyarország

5


2 Európa

5

3 USA

5


4 Egyéb ország

5


0

5


5 5


5


6 Információ


1 Magyarország

6

2 Európa

6


3 USA

6

4 Körzeti magazin

4 Egyéb ország

6


0

Besorolhatatlan

Besorolhatatlan

6


6


6


6



1 Mûvészeti, kulturális hírek, hírmagazin, interjú, riport 2 Mûvészeti, kulturális ismeretterjesztõ, dokumentum, portré

6

7

1 Magyarország 2 Európa

5. szám


609

7

3 Tudományos hírek, hírmagazin, interjú, riport

3 USA

7


4 Egyéb ország

7

0 Besorolhatatlan

7

6 Úti film

7 7


8 Oktatás


1 Magyarország

8


2 Európa

8

3 Nyelvlecke

3 USA

8

0 Egyéb oktatás

4 Egyéb ország 0

8



1 Magyarország

9


2 Európa

9 9

3 Egyházi, vallási szervezetek élete, tevékenysé- 3 USA ge 4 Egyéb vallási mûsor bárkinek 4 Egyéb ország

9


0 Besorolhatatlan

9


0 Egyéb

1 Hirdetések

1 Magyarország

0

2 Árubemutató

2 Európa

0


3 USA

0


4 Egyéb ország

0


0 Besorolhatatlan

TARTALOM Ez a meghatározás arra való, hogy a mûsorokat tartalmuk vagy témájuk alapján osztályozza. A forma meghatározásától eltérõen itt alapvetõen fontos meghallgatni a mûsort, hogy helyesen osztályozzunk. 3.1. INFORMÁCIÓS MÛSOROK 3.1.1. Általános információk (pl. krónikák) 3.1.1.1. Napi hírek 3.1.1.2. Aktuális események 3.1.1.3. Idõjárás elõrejelzés 3.1.1.4. Szolgáltatás 3.1.2. VILÁGNÉZETI MÛSOROK 3.1.2.1. Vallásos világnézetû 3.1.2.2. Nem vallásos világnézetû 3.1.3. TÁRSADALMI/POLITIKAI MÛSOROK 3.1.3.1. Külpolitikai 3.1.3.2. Belpolitikai 3.1.3.3. Társadalmi 3.1.3.4. Gazdasági

610


5. szám

3.1.3.5. Jogi 3.1.3.6. Környezetvédelmi 3.1.4. Sportmûsorok 3.1.5. EMBERKÖZPONTÚ MÛSOROK (HUMAN INTEREST) 3.1.5.1. Nevezetes személyiségekrõl (pl. portré) 3.1.5.2. Mindennapi életrõl (pl. riport) 3.1.6. Szabadidõ mûsorok (hobby) 3.1.7. MÛVÉSZETI ÉS MÉDIA MÛSOROK 3.1.7.1. Zenei témájú Példa: Mozart életrajza. De nem tartozik ide: olyan mûsor, amelyben Mozart-zene szól. 3.1.7.2. Színházi/filmmûvészeti témájú Olyan mûsor, amely témáját a színház vagy a film világából veszi. Példa: a legújabb mozifilmek elõzetese. 3.1.7.3. Hirdetési témájú Olyan mûsor, amely témáját a hirdetés világából veszi. Példa: interjú hirdetési szakemberekkel. De nem tartozik ide: tényleges hirdetések. 3.1.7.4. Sajtó/média témájú Példa: Médiavilág 3.1.8. HUMÁN TUDOMÁNYOS MÛSOROK (HUMANITIES) Olyan mûsorok, amelyeknek elsõsorban kulturális vonatkozásaik vannak. Rendszerint a nyelvvel, az irodalommal, a történelemmel, a matematikával vagy a filozófiával foglalkoznak. 3.1.8.1. Irodalomtudományi 3.1.8.2. Nyelvtudományi 3.1.8.3. Történelemtudományi 3.1.8.4. Filozófiatudományi/matematikai 3.1.8.5. Társadalomtudományi/szociológiai 3.1.9. REÁL TUDOMÁNYOS MÛSOROK (SCIENCES) 3.1.9.1. Alkalmazott tudományos Olyan mûsor, amely anyagi jelenségekkel, ipari folyamatokkal foglalkozik. 3.1.9.2. Természettudományos Olyan mûsor, amely a biológiával, a növénytannal, az állattannal vagy a geológiával foglalkozik. 3.1.9.3. Fizikai tudományos Olyan mûsor, amely a csillagászattal, a kémiával, a fizikával, az elektromossággal vagy a mechanikával foglalkozik. 3.1.9.4. Egészségügyi tudományos Olyan mûsor, amely orvosi, egészségügyi témákkal foglalkozik. 3.2. DRAMATIKUS (IRODALMI) MÛSOROK 3.2.1. Népszerû színmû (szappanopera) Olyan színmû, amely 1918 után, különösebb irodalmi és kulturális igény nélkül íródott. 3.2.2. KOMOLY SZÍNMÛ Olyan színmû, amelynek irodalmi és/vagy kulturális értéke van. 3.2.2.1. Klasszikus színmû (dráma, vígjáték) Olyan színmû, amely 1918 elõtt íródott 3.2.2.2. Jelenkori színmû (dráma, vígjáték). Olyan színmû, amely 1918 után íródott, és irodalmi és/vagy kulturális értéket képvisel. 3.2.3. Dokumentum dráma Olyan színmû, amelynek valóság alapja van; esetleg dokumentumelemek is találhatók benne. 3.2.4. Vers 3.2.5. Novella, jegyzet, esszé, kis mûfajok 3.2.6. Regény 3.3. SZÓRAKOZTATÓ MÛSOROK 3.3.1. Játék Olyan versengés, amelynek tisztán szórakoztató jellege van. 3.3.2. Vetélkedõ Olyan versengés, amelyben a versenyzõk a játék során különleges tudásukat és intelligenciájukat hasznosítják, és/vagy amely jelentõs produkciós munkát igényel. A vetélkedõ részét képezi a mûsorsugárzó kulturális alakító és nevelõ tevékenységének.

5. szám


611

3.3.3. Humor és kabaré Olyan mûsor, amelyben fõleg szóviccek és helyzetkomikumok találhatók, illetve amelyik komikusok által elõadott rövid dramatikus jeleneteket tartalmaz. 3.3.4. Vegyes összeállítás 3.4. ZENEI MÛSOROK 3.4.1. Komolyzene (általában) A komolyzenéhez tartozik a kamarazene, a hangszeres zene, az opera, a szimfónikus zene, a kórusmû és az egyházi zene. 3.4.1.1. Preklasszikus zene Az elhangzó mûvek kb. a 17. század közepe elõtt íródtak. 3.4.1.2. Klasszikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 18. század közepe és a 19. század elsõ fele között íródtak. 3.4.1.3. Romantikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 19. század elsõ fele és a 19. század vége között íródtak. 3.4.1.4. Jelenkori zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 20. században íródtak. Példák: mai zeneszerzõk mûvei, musicalek is! 3.4.1.5. Könnyû klasszikus zene (operett) Strauss, Lehár és a hasonló szerzõk mûvei. 3.4.2. Jazz Bennszülött amerikai népi zene, amely New Orleansben, az afrikai rabszolgák és leszármazottaik között született. Jellemzõje az erõsen ismételt ritmusok bizonyos szinkópáltsága. Fontos szerepet kap az improvizáció. 3.4.3. Könnyûzene általában (middle-of-the-road) Olyan zene, amely a zeneszeretõ közönség lehetõ legszélesebb rétegének nyújt élvezetet. 3.4.4. Pop/rock/pop-rock A leggyakrabban és legáltalánosabban sugárzott modern, ifjúsági zene. Ilyen például a rock and roll, a reggae stb. 3.4.5. HAGYOMÁNYOS (TRADICIONÁLIS) ZENE 3.4.5.1. Népi hangszeres zene (pl. duda, cimbalom, citera: Magyarország; raga: India; koto: Japán) Olyan zene, amely nem változott a történelem során, és rendszerint hagyományos hangszereken játsszák. Jellemzõje a szigorú szerkesztés és a határozott forma. 3.4.5.2. Világzene Olyan kommersz zene, amely fõként a karibi térség hagyományos zenéjén alapul, és gyakran használja az új hangszereket, mint például a szintetizátort. 3.4.5.3. Népzene és feldolgozása Olyan zene, amelynek alapja a tradíció. Többnyire szájhagyomány útján alakul ki, és így terjed. 3.4.5.4. Nóta (11316/97.)

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 102. § (5) bekezdése szerinti Nyíregyháza 103,9 MHz, Szigetszentmiklós 107,0 MHz helyi rádiós frekvenciák hasznosítására I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TERVEZET ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 102. § (5) bekezdése alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságokra. A jogosultságok 7 évre szólnak. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap.

612


5. szám

A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül az 1. számú mellékletben szereplõ frekvenciákra a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.

II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk.

5. szám


613

2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz., 10–11. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%) 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („..........................Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek.

614


5. szám

Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.


IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Törvény 96. § (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. A hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást

5. szám


615

kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.4.3. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat. 4.2.4.4. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni.

616


5. szám

4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel [ÁPF 56.4.3. g) pont]. 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.

V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A Törvény 102. § (5) bekezdésének értelmében a Testület a pályázó díjajánlatát ismerteti az eredeti igénylõvel. Amennyiben az eredeti igénylõ a törvényes feltételeknek megfelel és a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését a Testület által meghatározott idõn belül és módon vállalja, a Testület vele köti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést. Amennyiben a Testület a 102. § (5) bekezdés alapján nem tud szerzõdést kötni, a pályázati ajánlatok értékelését az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdés szerint végzi el. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 30 pont A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 30 pontot ér.

5. szám


617

A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 30-cal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. Közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. Mûsorterv: maximum 25 pont A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya az éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben (ebbe a kategóriába tartozó rádiós mûsorszámoknál a zene arány nem haladhatja meg a 70 százalékot az adott, vállalt mûsorszám tekintetében): a) a mûsoridõ legalább 30,00 százaléka felett: 20 pont 20,01-30,00 százaléka: 10 pont 20,00 százalék vagy alatta: 0 pont A közszolgálati mûsorszám ismétlése beleszámít a közszolgálati mûsorszám arányának és mértékének számításába. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszám közszolgálati mûsorszámnak minõsül. b) A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsorszolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik. 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.6. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek. 5.4. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a Törvény 102. § (6) bekezdése értelmében az „eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt”. Az eredeti igénylõ a Testület felé megtérítési igénnyel nem léphet fel.

VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. „A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hat másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani úgy, hogy a 4.2.2. pont szerinti mûsorszolgáltatási díjat, a pályázati felhívás 4.2.5., 4.2.5.1., 4.2.5.2., 4.2.5.2.1., 4.2.5.2.2., 4.2.5.2.3., 4.2.5.2.4., 4.2.5.2.5., 4.2.5.2.6. pontja szerinti üzleti és pénzügyi tervet, és valamennyi, az üzleti pénzügyi tervhez tarto-

618


5. szám

zó dokumentumot, a felhívás 4.2.6. pontja szerint a mûködés elsõ három hónapjára szükséges források meglétét bizonyító bankigazolást, valamint a felhívás szerinti 8. számú mellékletet, kizárólag a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban kell zártan elhelyezni, ezáltal ezek a részek a pályázati ajánlat egyéb részeitõl elkülönítve, zártan lesznek kezelve. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (..........Jogosultság”), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során.” 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha – az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat. – a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: – az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt, – az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon. – a 8.8. pont, a 9.8. pont , 10.6. pont, 11.7. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni.

5. szám


619

6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti– vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.

VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–9., 10–11. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4. pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4 pontjai, 7.6.2. a 6. sz. melléklet 3. a)–c), és 4. pontjai, 7.6.3. a 4.2.1.3. szerinti adatok, 7.6.4. mûsorszolgáltatási díjajánlat,

620


5. szám

7.6.5. a 7.7. a) szerinti nyilatkozat (konzorciumi megállapodás), 7.6.6. a 7. számú melléklet, 7.6.7. a 8. számú melléklet, 7.6.8. a 6.számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén) 7.6.9. a 6. számú melléklet 3. k) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló páyázat esetén Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, mely a 7.6. pont szerinti kötelezõ nyilatkozat, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1–1 sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.

VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A. mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell.

5. szám


621

8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklete tartalmazza 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni.

IX. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK

9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak földfelszíni mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ rádiós mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. § (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést. 9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 9.3.A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. A pályázó hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatot csak a pályázóval azonos típusú hálózatos mûsorszolgáltatóval való hálózatba kapcsolódásra nyújthat be. 9.6. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsor-szolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.7. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymás. 9.8. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

X. FEJEZET: A KÖZMÛSOR-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 10.1. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételei tárgyában kiadott 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 10. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 10.2. A pályázó akkor minõsíthetõ közmûsor-szolgáltatóvá, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 10.3. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot.

622


5. szám

10.4. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 9.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat szerinti mûsorszolgáltatási szabályzatot. 10.5. A közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 680/2004. (V. 19.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 10.6. Ha a pályázati ajánlat közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a közmûsor-szolgáltató feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 10.7 A pályázó a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában megjelölt mûsorszolgáltatási szabályzatot különálló mellékletként köteles csatolni. 10.8. Amennyiben a közmûsor-szolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület felhívja a mûsorszolgáltató figyelmét arra, hogy amennyiben a figyelemfelhívástól számított egy éven belül ismét megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá mint közmûsor-szolgáltatóra nézve kötelezõ szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató közmûsor-szolgáltató minõségét elvesztette és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

XI. FEJEZET: A NEM NYERESÉGÉRDEKELTSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 11.1. A nem nyereségérdekeltség feltételei tárgyában kiadott és a 1069/2001. (VII. 24.) számú határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozatot (lásd egységes szerkezetben a 11. számú mellékletben) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 11.2. A pályázó akkor minõsíthetõ nem nyereségérdekeltté, ha a pályázónak, illetve konzorciumi pályázó esetén az abban résztvevõ tagoknak mûsorszolgáltatási díjtartozása a Testület felé nem áll fenn. 11.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra vonatkozó pályázati ajánlatban a pályázó a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. 11.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 10.1. szakaszban megjelölt ORTT határozat: 1. a) pontja szerinti célok, illetve célcsoportok egyikének megjelölését, 1. b) értelmében tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, 2.3. a) pont szerinti nyilatkozatot, 2.3. b) pontja szerinti dokumentumokat, nyilatkozatokat és az 2.3. c) pont szerinti, a mellékletben található nyomtatványt kitöltve. 11.5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmi kérdésekben a jelen pályázati feltételek IV. fejezetében foglaltaknak és a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek is maradéktalanul meg kell felelnie. 11.6. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra benyújtott pályázati ajánlatban a 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat 2.3.a. pontja szerinti nyilatkozatot a jogosultság teljes idõtartamára nézve kell megtenni. 11.7. Ha a pályázati ajánlat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatási jogosultságra irányul és a Testület döntése szerint a nem nyereségérdekeltség feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja 11.8. A pályázó a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatában a jelen fejezetben megjelölt valamennyi dokumentumot és kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. 11.9. Amennyiben a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben rá vonatkozó szabályokat, akkor a Testület kimondhatja, hogy a mûsorszolgáltató nem nyereségérdekelt minõségét elvesztette, és egyúttal felmondja a mûsorszolgáltatási szerzõdést.


5. szám

623

1. számú melléklet I. A pályázati felhívás tárgya Sorszám

Névleges telephely

Típus

Frekvencia




1.

Nyíregyháza

R, helyi

103,9 MHz

90 000 fõ

napi 24 óra

8 700 000,-Ft. + 20% áfa

2.

Szigetszentmiklós R, helyi

107,0 MHz

25 000 fõ

napi 24 óra

500 000,-Ft. + 20% áfa

A Nyíregyháza 103,9 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Kisvárda 93,4 MHz Hajdúböszörmény 98,9 MHz Hajdúnánás 93,3 MHz A Szigetszentmiklós 107,0 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Szentendre 91,1 MHz Göd 97,3 MHz Gödöllõ 93,6 MHz Gyömrõ 97,2 MHz Budapest 95,8 MHz Budapest 89,5 MHz + Siófok 92,6 MHz Budapest 98,6 MHz Budapest 103,9 MHz Budapest 96,4 MHz Budapest 95,3 MHz + Esztergom 95,1 MHz Budapest 92,9 MHz Budapest 102,1 MHz Budapest 88,1 MHz

2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a „Szerzõdés”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a [.................]2 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a „Törvény”) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 102. § (5) bekezdése értelmében a Testület 2006. [...........]-án3 a Kulturális Közlöny [.....]4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett [Pályázati Felhívás 1. számú melléklete .. pontja szerinti, helyi rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra a........ MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ]. A Mûsorszolgáltató5 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2006. [..........]-án6 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a „Pályázati Ajánlat”). 1

A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/– 20 %-os eltérés lehetséges. A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 4 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 6 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ. 2 3

624


5. szám

A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg: I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet.

II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának megfelelõ rádiómûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a „Mûsorszolgáltatás”). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az „Alapvetõ Adatok”). 2.3. A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2006. [.......]7 napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. 2.4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti 7 éves idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. §).8 Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A (…) mûsorszolgáltató9 hálózatba kapcsolódik a (….) Mûsorszolgáltató10 (……….) MHz jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a (……………..), (……..) MHz jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 7

A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén ez a pont értelemszerûen kimarad. 9 A Pályázó neve kitöltendõ. 10 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató neve kitöltendõ. 8

5. szám


625

3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató (………………..), ( …………….) MHz jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat:11 5. A (…………) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98.§-ban foglalt feltételeknek.

III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az „Alapvetõ Adatok” szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég– illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója)12 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20 %-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2006 [. .....] hó [..]13 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. § (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt.

IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat:

11

A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ. A nem kívánt szövegrész törlendõ. 13 A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ. 12


626

5. szám

4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok


1. Közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény 2. § 42. pont)

Mûsorterv egyes egységeinek heti százalékos aránya Mûsorterv egységek

A heti teljes mûsoridõ százalékaként15

Szöveg aránya

minimum

Ismétlések

maximum




4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 17: Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre. 14


5. szám


627

V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat képezõ csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. §-ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen – tagjai vagy megbízottjai által – vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat, stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. §-a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választott bírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül.

628


5. szám

VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Jelen fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jellegû ajánlatot benyújtó pályázókra. 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [..........] plusz áfa (azaz [..........])18 forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató az 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig köteles esedékesen megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 3. nap, készpénzben teljesített fizetés esetében pedig az ORTT bankszámláján történõ jóváírást megelõzõ 6. nap tekinti teljesítettnek. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [..........] (azaz [..........])19 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, a 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetésével egyidejûleg kell, az adott naptári évben már befizetett Díjrészletet az emelt éves Díjnak megfelelõen kiegészíteni. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese.

VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 20 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 21 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1.–7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül.

18

A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ. 20 A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.1.1.–7.1.6. pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. 21 Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad. 19

5. szám


629

A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..........] (azaz [..........]) forint (az „Óvadéki Összeg”), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részét a késedelmi kamattal együtt tartozik megfizetni. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1.–7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad) 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj, amely 2006. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díjat jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati

630


5. szám

felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. § (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz – különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó – rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség.

5. szám


631

7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egyidõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni.

VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: – felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, – érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – bírságot szab ki, – azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, – kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1.–8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd– vagy felszámolási eljárás indult; vagy ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30 ) napon belül nem orvosolja.

632


5. szám

8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. § (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát. IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A. és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, a vételkörzet-bõvítés mellékleteiben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat közmûsor-szolgáltatók esetében a Közmûsor-szolgáltatási Szabályzatot, és a Testület állásfoglalását a közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés feltételeirõl és eljárásáról, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók esetében a Testület állásfoglalását a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl, valamint a pályázó erre vonatkozó nyilatkozatait a Szerzõdés részének nyilvánítják úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, 2006. [.....] hó [...] 22 napján. Országos Rádió és Televízió Testület _________________________

22


[....................] 23 _________________________ 24

5. szám


633

2/A. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a „Szerzõdésmódosítás”) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a „Testület”), és másrészrõl a (……….)25 (a továbbiakban a „Mûsorszolgáltató”) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ……)26 napján aláírt, (………)27 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést („Szerzõdés”) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi (C) ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 102.§ (5) bekezdése értelmében a Testület (…….) napján28 a Kulturális Közlöny (…….)29. számában megjelent Pályázati Felhívással (a „Pályázati Felhívás”) pályázatot hirdetett a (Pályázati Felhívás 1. számú melléklete…pontja szerint… Mûsorszolgáltatási Jogosultságra ……… MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet …fõ] A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultság(ok)ra, a (…….)30 MHz frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzet-bõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat („Pályázati Ajánlatok”). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (……..)31 számú határozatával a (……….)32 MHz frekvencia (ák) tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató (……….)33 mûsorszolgáltatási jogosultsága, a (………)34 MHz frekvencia(ák) vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a (…….)35 frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a (……..)36 napján a (………)37 MHz frekvencia tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik. A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõdésmódosítás (C) szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vé25

A Pályázó neve és címe kitöltendõ. A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 27 A mûsorszolgáltatási jogosultság (helyi/körzeti/országos/televízió/rádió) és a frekvencia kitöltendõ. 28 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 29 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 30 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 31 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 32 A Pályázati Felhívásban meghirdetett frekvencia(ák) megjelölése. 33 A mûsorszolgáltatási jogosultság kitöltendõ. 34 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) feltüntetése. 35 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 36 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének dátuma kitöltendõ. 37 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 26

634


5. szám

telkörzet tekintetében jogosítja fel helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére (a „Mûsorszolgáltatási Jogosultság”). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy (……..)38 MHz frekvencia(ák) tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb (………)39 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.7. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/– 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 5.1. pontja helyébe az alábbi 5.1. pont lép, az 5.2..1 és az 5.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 5.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a (…….)40 MHz frekvenciára vonatkozó és a (…….)41 MHz frekvencia(ák)ra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (……..) azaz (………………) forint plusz áfa (a „Díj”), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 5.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (…….) Ft, azaz (…………) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80 %-ának beszámítása mellett, az 5.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 5.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 5.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett „Éves Fogyasztói Árindex” mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 5.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 6.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 6.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (…….) azaz (……………) forint (az „Óvadéki Összeg”), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 5.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A Szerzõdés 7.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 7.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint három (15) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 7.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 7.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 4.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja. A Szerzõdés 8.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 8.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., 7. számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos.

38



5. szám

635

Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (…….) (……..) hó (…..) 42 napján. Országos Rádió és Televízió Testület

(…………)43 44

_________________________

_____________________

3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1/A Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság sorszáma: telephelye: frekvenciája: 1/B Vételkörzet-bõvítés esetén a kibõvített vételkörzetû Mûsorszolgáltatási Jogosultság telephelye: frekvenciája: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy neve: címe: aki a személyes – sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) – felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 6. A pályázó bankszámlaszáma: 7. A pályázó adószáma:


42


636


5. szám


6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3.j. pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.1. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok;

5. szám


637

c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85–88. §, mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109. §, 122–127. §); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése ,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1.bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett: bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértésrõl, 5. megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át, h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték, vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon, arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van.

638


5. szám

j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel. k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a: – a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, – a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, – valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét.



1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. magyarországi gyártású mûsorszámok 4. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)


1. Közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya


5. szám


639




(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszám kategóriák





1. közszolgálati mûsorszámok 2. a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. magyarországi gyártású mûsorszámok 4. saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. § 42. pont)

Mûsorszámok

1.Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya



640

5. szám Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként



(*az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként





2006.

2007.

2008.

A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni.


5. szám

641

8/II. Tervezett bevételek Bevételek

2006.

2007.

2008.


9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL

Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41.§ (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9. pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet-bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul.

642


5. szám

3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (helyi/körzeti) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz.


II. Az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalása a mûsorszolgáltatók közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról 1. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítését a földfelszíni mûsorszolgáltató kezdeményezheti kizárólag a jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §), amennyiben mûsorszolgáltatási díjtartozása nincs. Konzorciumi pályázó esetén az abban részt vevõ pályázóknak nem lehet mûsorszolgáltatási díjtartozása. 2.1.Közmûsor-szolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató minõsíthetõ, amelyik pályázatában vállalja a közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat, televízió esetén a képernyõszövegen kívül legkevesebb heti 2 óra, rádió esetén legalább heti 14 óra saját készítésû mûsort szolgáltat, valamint a kérelmével együtt benyújtja a mûsorszolgáltatási szabályzatát a Testülethez. A mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell, a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumának. Amennyiben a mûsorszolgáltató képújságban szereplõ elemeket is közszolgálati mûsorszámnak minõsít, akkor a képújságot elemeire bontva, az azon belüli közszolgálati mûsorszámokat százalékban megjelölve kell a mûsorstruktúrát bemutatni. 2.2. Közmûsor-szolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a pályázó határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület közmûsor-szolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt közmûsor-szolgáltatóként mûködik. 3. A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja a közmûsor-szolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület az elfogadott mûsorszolgáltatási szabályzatot a Kulturális Közlönyben teszi közzé. 4.1. A Testület a mûsorszolgáltatót a szabályzat elfogadásával a Testületi döntés napjával nyilvánítja közmûsor-szolgáltatóvá. 4.2. A közmûsor-szolgáltatóvá minõsítés napjától a közmûsor-szolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól.

5. szám


643

5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a közmûsor-szolgáltatók vállalásait a Törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Testület által elfogadott munkaterv alapján ellenõrzi. 6. Ha a közmûsor-szolgáltató mûsorszolgáltató megszegi a Törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, vagy a közzétett mûsorszolgáltatási szabályzatban a rá, mint közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat, akkor a Testület a jogsértés megállapítása mellett a Szerzõdés és a Törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja különösen az alábbiakat. – az Rttv. 112.§ (1) a) pontja alapján felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, – az Rttv. 112.§ (1) b) pontja alapján írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, – az Rttv. 112.§ (1) c) pontja alapján meghatározott idõre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását – az Rttv. 112.§ (1) d) pontja alapján érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, – a Mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján határozott idõre kizárja a mûsorszolgáltatót a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból, – a fenti szankciók közül, az írásbeli figyelmeztetés, a kötbér és a Mûsorszolgáltatási Alap támogatásaiból határozott idõre történõ kizárás más joghátránnyal együtt is alkalmazható. Amennyiben a mûsorszolgáltatóval szemben a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene alkalmazni a 112.§ (1) b) szerinti írásbeli figyelmeztetést, a Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási szerzõdét azonnali hatállyal felmondani. 7. A mûsorszolgáltató a közmûsor-szolgáltatói minõsítésérõl csak annak testületi elfogadása után egy évvel mondhat le azzal, hogy az a mûsorszolgáltató, amelyik státuszát pályázat keletkeztette csak az adott pályázati eljárás elveire figyelemmel mondhat le. Amennyiben a pályázati felhívás lehetõséget adott közmûsor-szolgáltatói, nem nyereségérdekelt és kereskedelmi pályázatok benyújtására is, a státuszról történõ lemondás megengedhetõ. Amennyiben a pályázati felhívás kizárólag nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói státuszú mûsorszolgáltatásra volt kiírva, a lemondás a pályázati eljárás elveire tekintettel nem megengedhetõ és az automatikusan a mûsorszolgáltatási jogosultság elvesztését eredményezi. A lemondás tudomásul vételét a Testület határozatban mondja ki és az a testületi határozat napjától mentesíti a mûsorszolgáltatót a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól.

Az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közmûsor-szolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdésének j) pontja alapján az alábbiakban segítséget kíván nyújtania közmûsor-szolgáltatói minõsítésüket kérõ mûsorszolgáltatók Mûsorszolgáltatási Szabályzatának kidolgozásához. Az ajánlásban rögzítettek minimális feltételei a Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak. Ugyanakkor az ajánlásban szereplõ pontok nem azt jelentik, hogy a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban csak ezekrõl lehet rendelkezni. A mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban önmagára, az általa sugározott mûsorokra, illetõleg az általa foglalkoztatottakra nézve egyéb kötelezõ szabályokat állapíthat meg, bármilyen általa fontosnak vélt terület tekintetében. I. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok 1. A közmûsor-szolgáltató különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A közmûsor-szolgáltató biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyerme-

644


5. szám

kek védelmét szolgáló, az igénybevehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 5. A közmûsor-szolgáltató az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai Mind a mûsorszolgáltatók, mind az egyes mûsorszámok, mind a mûsorkészítõk függetlenségének – anyagi és szakmai – biztosítékait ki kell fejteni. Ilyen biztosíték a tulajdonosok függetlensége pártoktól, vagy ennek analógiájára társadalmi szervezet esetén az alapszabály kimondhatja, hogy párt nem lehet tagja, illetve politikai mozgalmat nem támogatnak. Biztosíték továbbá az is, hogy a mûsorszolgáltató nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra.

III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A mûsorszolgáltató a vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatókat jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásánál a mûsorkészítõnek abból kell kiindulnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor a mûsorkészítõnek ügyelnie kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A mûsorkészítõ köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni. ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik a események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A mûsorszolgáltató valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre. V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A mûsorszolgáltató mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A mûsorszolgáltató kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak.

5. szám


645

3. A mûsorszolgáltató a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek– és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért – a tudatos félrevezetés kivételével – a mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen – bármiként számított – mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltató televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé. 3. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport– és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ. 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet poli-

646


5. szám

tikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A közmûsor-szolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor-szolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre. 10. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését. A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatban rögzíteni lehet: a mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A Mûsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a mûsorkészítés– és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartás szabályairól. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie például, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány– vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást – indokolt esetben – akár technikai eszközökkel is megakadályozza. Meg kell határozni a vezetõi pályáztatás feltételeit, a mûsorkészítésért felelõs személy tulajdonostól függetlenségének biztosítékait, valamint a Törvény 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerinti függetlenségének a tulajdonos vonatkozásában megfogalmazott garanciáit. Érdemes meghatározni továbbá a fõszerkesztõ ellenõrzésének lehetõségét és módját, illetõleg meghatározásra kerülhet az is, hogy a mûsorkészítõk kinek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül. XI. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A szabályozásnak meg kell felelnie annak a törvényi követelménynek, miszerint a közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.


5. szám

647

XII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai Ezek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a Törvény azon rendelkezésére, miszerint a közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait, illetõleg azok megsértõivel szemben alkalmazandó szankciók is ezen pontban helyezhetõk el. Megfogalmazhatók továbbá a mûsorkészítõ kötelességei és jogai a mûsor elkészítése során. Ajánlott továbbá a mûsorszolgáltatónál elfogadott etikai elvek megfogalmazása, illetõleg az azon szabályok megsértõivel szemben alkalmazható szankciók részletezése, illetõleg alapvetõ szakmai végzettség követelménye kiköthetõ. XIII. A Mûsorszolgáltatási Szabályzatnak rendelkeznie kell a továbbiakban arról, hogy a közmûsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára Ennek keretében érdemes szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól milyen feltételek fennállása esetén lehetséges mûsorszámot megrendelni. Lehetséges szabályozni azt, hogy a mûsorszolgáltató milyen vállalkozásoktól nem rendel meg mûsorokat, a mûsorszolgáltatónak vagy valamely alkalmazottjának az adott vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéseire figyelemmel. A fentiekben említetteken felül a mûsorszolgáltató jogosult bármilyen általa fontosnak vélt területet a Mûsorszolgáltatási Szabályzatban szabályozni.

11. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET KÖZLEMÉNYE Az Országos Rádió és Televízió Testület értesíti a pályázókat, hogy a mûsorszolgáltatók a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének feltételeirõl és eljárásáról szóló 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozat rendelkezéseinek alkalmazását felfüggeszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Törvény) 41.§ (1) bekezdés a) pont szerinti helyi/körzeti rádiós frekvencia hasznosítására kiírt pályázati ajánlatok elbírálása során, azzal, hogy az állásfoglalás alábbi pontjai alkalmazandóak: Országos Rádió és Televízió Testület Közleménye a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésrõl 1069/2001. (VII. 24.) számú ORTT határozattal módosított 213/1997. (IX. 25.) számú ORTT határozat Az Országos Rádió és Televízió Testület – áttekintve a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatással kapcsolatban hozzá érkezett bejelentéseket és állásfoglalás iránti kérelmeket – az érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követõen a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) vonatkozó rendelkezéseinek az alábbiak szerinti alkalmazására hívja fel az Irodát. 1. A „nem nyereségérdekeltség” feltételei Az Rttv. 2. §-ának 34. pontja értelmében az a mûsorszolgáltató minõsül nem nyereségérdekeltnek, a) amelyik által végzett mûsorszolgáltatás az alábbi célok, illetve célcsoportok egyikének a megvalósítására, illetve szolgálatára irányul: aa) kisebbségeknek szóló mûsorszolgáltatás, ab) kulturális célt vállaló mûsorszolgáltatás, ac) hátrányos helyzetûeknek szóló mûsorszolgáltatás, ad) a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként szolgáló mûsorszolgáltatás – A mûsorszolgáltatás akkor minõsül e kategória szerint, ha az adott közösségben élõk számára nyújt lehetõséget a megszólalásra, funkciója a véleménynyilvánítás fórumának biztosítása, és b) a mûsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményét az egyéb tevékenységébõl származó pénzügyi eredményétõl elkülönítetten tartja nyilván, és azt kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, illetve fejlesztésére használja fel.

648


5. szám

1.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá az a mûsorszolgáltató nyilvánítható, amely kérelmében vállalja a vonatkozó törvényi kötelezettségeket, vállalja továbbá, hogy napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan mûsorszolgáltatása az általa kiválasztott cél, illetve célcsoport megvalósítására, szolgálatára irányul. 2. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés kezdeményezése 2.1. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítését az Rttv.-ben szabályozott bármilyen módon mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt bármikor – legkorábban a mûsorszolgáltatási jogosultsága megszerzésére irányuló eljárás megkezdésekor (Rttv. 95. §, 113. §, 146. §) – jogosult kezdeményezni. 2.2. A 2.1. pont szerinti lehetõséggel nem élhet a mûsorszolgáltató annak a mûsorszolgáltatásnak a vonatkozásában, amelyre már az ORTT-nél pályázat útján mûsorszolgáltatási lehetõséghez jutott. 2.3. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének kezdeményezésekor a mûsorszolgáltató határozott kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy ha a Testület nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti, akkor a mûsorszolgáltatási jogosultságának tartama alatt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként mûködik; b) csatolja mindazokat a dokumentumokat, illetve nyilatkozatokat, amelyek alapján a kérelmezõ megítélése szerint a Testület állást foglalhat nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése kérdésében, így különösen a számviteli politikáját, számviteli rendjét és számlatükrét; c) a jelen határozat mellékletében található nyomtatványt kitölti, valamint d) tudomásul veszi, hogy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésével a mûsorszolgáltatási jogviszonya megfelelõen módosul. 2.3. A mûsorszerkezeti koncepciónak összességében kell megfelelnie az 1. a) pont szerinti célnak, illetve célcsoportnak. 2.4. A mûsorszámoknak összességükben kell megfelelniük a mûsorszerkezeti koncepciónak. 2.5. Rádió mûsorszolgáltatás esetében legalább heti 14 óra, az 1. a) szerinti célnak, illetve célcsoportnak a megvalósítására irányuló mûsor szolgáltatását köteles felvállalni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató. 2.6. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. 3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítés iránt benyújtott kérelem tárgyában a Testület 60 napon belül határozattal dönt. A kérelemnek helyt adó határozatban a Testület a) a kérelmezõ által meghatározott cél, illetve célcsoport tekintetében (illetve, amennyiben ez szerepel a kérelemben, idõtartamra) a kérelmezõt nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsíti azzal, hogy a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a jelen határozatában foglaltakat is betartani köteles. 4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató különös kötelezettségei 4.1. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítésének teljes tartama alatt a mûsorszolgáltató számára (az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kidolgozott szabályzatokban, az Általános Pályázati Feltételekben, valamint a mûsorszolgáltatási szerzõdésben) meghatározott kötelezettségeken túl – köteles a) eleget tenni a Testület fenti, 3. pont szerinti határozatában foglalt követelményeknek; b) a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelés teljesítésérõl a Testületnek – az Rttv. 90. § (6) bekezdése és jelen határozatban foglaltak szerint – szóban és írásban – beszámolni. 4.2. A 4.1. b) pontja szerinti írásbeli beszámoló benyújtásának konkrét határidejét, a beszámoló elkészítése során a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató által figyelembe veendõ részletes szempontokat a Testület határozatban állapítja meg, amit az írásbeli beszámoló határidejét megelõzõ legalább 60 nappal írásban közöl a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóval. 4.3. A Testület kívánságára – amennyiben a beszámolót nem tartja kielégítõnek – a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató köteles az írásbeli beszámolót a Testület által kitûzött határidõre további információkkal kiegészíteni. 4.4. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tûrni köteles, hogy a Testület ellenõrizze a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató tevékenységét, így különösen a) gazdálkodásának a Testület által megbízott könyvvizsgáló,

5. szám


649

mûsorszolgáltatási tevékenységének, illetve annak a vételkörzet lakossága általi értékelésének a Testület által megbízott közvéleménykutató vagy más szakértõ általi ellenõrzését, illetve vizsgálatát, s ennek során köteles rendelkezésre állni, s a kívánt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani. 4.5. Az ORTT Mûsorfigyelõ és Mûsorelemzõ Szolgálata a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók vállalásait az Rttv. 89. §-a alapján havi egy, sorsolással kiválasztott adásnap tekintetében ellenõrzi. 5. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kötelezettségének jogkövetkezményei Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató megsérti az Rttv.-ben, egyéb jogszabályokban, a Testület által kiadott bármely szabályzatban, az Általános Pályázati Feltételekben, a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó bármely határozatban, valamint – földfelszíni sugárzás esetén – a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott bármely kötelezettségét, a Testület jogosult a) megvonni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói minõsítést, valamint b) az Rttv. 112. §-ában és 135. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A Testület és/vagy a könyvvizsgáló (egyéb szakértõ) a fenti 4.4. pont szerinti ellenõrzés megkezdését legalább 3 nappal megelõzõen köteles írásban tájékoztatni a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót az ellenõrzés (vizsgálat) megkezdésérõl. 6.2. Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a vállalt célt vagy célcsoportot módosítani kívánja, a jelen határozatban foglalt eljárási rendet lehet megfelelõen alkalmazni. 6.3. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató ebbéli minõségének megszüntetését a Testülethez címzett kérelmével kezdeményezheti. Az eljárásra jelen határozatot kell megfelelõen alkalmazni.

Szíveskedjenek kitölteni: 1. számú melléklet: MÛSORSZERKEZET Éves adásidõ Havi minimális Heti minimális Napi minimális mûsorperc mûsorperc mûsorperc mûsorperc

a)


b)


c)


d)

Az 1. pontban jelzett célnak, illetve célcsoportnak megfelelõen kérjük, hogy szöveges, részletes és összefoglaló magyarázatot, leírást mellékeljenek azon mûsornál, ahol a kiválasztott cél, illetve célcsoport szolgálata megvalósul (mûsor típusa, jellege és származási helye). Kérjük továbbá, hogy e mûsorokat lehetõség szerint a 2. sz. melléklet szerinti kódrendszerek kódjaival jelöljék. Amennyiben a kérelmezõ már mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóvá minõsítése esetén mûsortervét meg kívánja változtatni, kérjük, hogy az új mûsortervet is mellékelje. 2. számú melléklet: Az AGB és az MR kódrendszere 1. Fõtípusok

1 Nem zenés fikció, dráma, irodalom 1 1 1 1


1 Sorozat, folytatásos 2 Mozifilm (nem zenés) 3 Tévéfilm 4 Tévéjáték 5 Színházi közvetítés (nem zenés)


1 Magyarország 2 Európa 3 USA 4 Egyéb ország 0

650


5. szám Besorolhatatlan

1 1 1 1 1 2 Nem zenei szórakoztatás 2 2 2 2

6 Irodalmi mûvek elõadása 7 Animáció felnõtteknek, bárkinek 8 Animáció gyerekeknek 9 Fikció, dráma, irodalmi mû gyerekeknek 0 Egyéb fikció, dráma 1 Játék 2 Vetélkedõ 3 Szórakoztató magazin 4 Talkshow 5 Kabaré, szatíra

2 2 2 3 Zene 3 3 3 3

6 Cirkusz, varieté, látványosság 9 Szórakoztató spec. gyerekeknek 0 Egyéb nem zenei, szórakoztató 1 Opera, balett (színházi közvetítés, film) 2 Egyéb komolyzene 3 Operett, musical (színházi közvetítés, film) 4 Pop, rock, videoklip (popzenei film) 5 Egyéb könnyûzene

3 3 3 3 3 4 Sport 4 4 4 4

6 Jazz 7 Cigányzene, nóta 8 Népzene, néptánc 9 Zenei mûsor spec. gyerekeknek 0 Egyéb vegyes zenei mûsor 1 Sporthírek, sportmagazin, interjú, riport 2 Sportközvetítés: labdarúgás 3 Sportközvetítés: egyéb labdajáték 4 Sportközvetítés: atlétika 5 Sportközvetítés: technikai sport

4 4 4 4 5 Hírek, aktuális politika, gazdaság 5 5

6 Sportközvetítés: téli sport 7 Sportközvetítés: egyéb sportesemény 8 Sportközvetítés: spec. gyerekeknek 0 Egyéb sportmûsor 1 Hírek, híradó 2 Aktuális politikai magazin 3 Aktuális politikai vita, interjú, riport, háttér, dokumentum, portré 4 Körzeti hírek, híradó 5 Parlamenti közvetítés, tudósítás, riport

5 5 5 5 5

6 Választási mûsor, politikai hirdetés 7 Gazdasági hírek, aktuális gazdasági magazin, interjú, riport, dokumentum, portré 9 Aktuális politikai mûsor spec. gyerekeknek





5. szám 5 6 Információ 6 6 6 6 6 6 6 6 6 7 Mûvészet, tudomány, kultúra 7 7 7 7 7 7 7 8 Oktatás 8 8 8 8 9 Vallás 9 9 9 9 9 0 Egyéb 0 0 0 0

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 0 Egyéb aktuális (pl. nemzeti ünnep) 1 Reggeli információs magazin 2 Szolgáltató magazin, életmód, szabadidõ, tanácsadás 3 Európai információs magazin 4 Körzeti magazin 5 Nemzetiségi magazin 6 Érdekvédelem, magyarországi probléma, dokumentum, interjú, riport, vita 7 Idõjárás-jelentés 8 Közérdekû közlemény 9 Információs mûsor spec. gyerekeknek 0 Egyéb információs magazin, egyéb információ 1 Mûvészeti, kulturális hírek, hírmagazin, interjú, riport 2 Mûvészeti, kulturális ismeretterjesztõ, dokumentum, portré 3 Tudományos hírek, hírmagazin, interjú, riport 4 Tudományos ismeretterjesztõ, dokumentum, portré, természetfilm 5 Média 6 Útifilm 9 Mûvészet, tudomány, kulturális spec. Gyerekeknek 0 Egyéb mûvészeti, tudományos, kulturális 1 Iskolai oktatáshoz kapcsolódó 2 Felnõttoktatás, távoktatás 3 Nyelvlecke 0 Egyéb oktatás

651



1 Magyarország 2 Európa 3 USA 4 Egyéb ország 0 Besorolhatatlan 1 Vallási szertartás közvetítése 1 Magyarország 2 Egyházi, vallási esemény közvetítése 2 Európa 3 Egyházi, vallási szervezetek élete, tevékenysége 3 USA 4 Egyéb vallási mûsor bárkinek 4 Egyéb ország 9 Egyéb vallási spec. gyerekeknek 0 Besorolhatatlan 0 Besorolhatatlan, vallási 1 Hirdetések 1 Magyarország 2 Árubemutató 2 Európa 3 Bemondó, mûsorismertetés 3 USA 8 NEM MÛSOR (inzert stb.) 4 Egyéb ország 0 Máshova be nem sorolható mûsor 0 Besorolhatatlan

652


5. szám

TARTALOM Ez a meghatározás arra való, hogy a mûsorokat tartalmuk vagy témájuk alapján osztályozza. A forma meghatározásától eltérõen itt alapvetõen fontos meghallgatni a mûsort, hogy helyesen osztályozzunk. 3.1. INFORMÁCIÓS MÛSOROK 3.1.1. Általános információk (pl. krónikák) 3.1.1.1. Napi hírek 3.1.1.2. Aktuális események 3.1.1.3. Idõjárás elõrejelzés 3.1.1.4. Szolgáltatás 3.1.2. VILÁGNÉZETI MÛSOROK 3.1.2.1. Vallásos világnézetû 3.1.2.2. Nem vallásos világnézetû 3.1.3. TÁRSADALMI/POLITIKAI MÛSOROK 3.1.3.1. Külpolitikai 3.1.3.2. Belpolitikai 3.1.3.3. Társadalmi 3.1.3.4. Gazdasági 3.1.3.5. Jogi 3.1.3.6. Környezetvédelmi 3.1.4. Sportmûsorok 3.1.5. EMBERKÖZPONTÚ MÛSOROK (HUMAN INTEREST) 3.1.5.1. Nevezetes személyiségekrõl (pl. portré) 3.1.5.2. Mindennapi életrõl (pl. riport) 3.1.6. Szabadidõ mûsorok (hobby) 3.1.7. MÛVÉSZETI ÉS MÉDIA MÛSOROK 3.1.7.1. Zenei témájú Példa: Mozart életrajza. De nem tartozik ide: olyan mûsor, amelyben Mozart-zene szól. 3.1.7.2. Színházi/filmmûvészeti témájú Olyan mûsor, amely témáját a színház vagy a film világából veszi. Példa: a legújabb mozifilmek elõzetese. 3.1.7.3. Hirdetési témájú Olyan mûsor, amely témáját a hirdetés világából veszi. Példa: interjú hirdetési szakemberekkel. De nem tartozik ide: tényleges hirdetések. 3.1.7.4. Sajtó/média témájú Példa: Médiavilág 3.1.8. HUMÁN TUDOMÁNYOS MÛSOROK (HUMANITIES) Olyan mûsorok, amelyeknek elsõsorban kulturális vonatkozásaik vannak. Rendszerint a nyelvvel, az irodalommal, a történelemmel, a matematikával vagy a filozófiával foglalkoznak. 3.1.8.1. Irodalomtudományi 3.1.8.2. Nyelvtudományi 3.1.8.3. Történelemtudományi 3.1.8.4. Filozófiatudományi/matematikai 3.1.8.5. Társadalomtudományi/szociológiai 3.1.9. REÁL TUDOMÁNYOS MÛSOROK (SCIENCES) 3.1.9.1. Alkalmazott tudományos Olyan mûsor, amely anyagi jelenségekkel, ipari folyamatokkal foglalkozik. 3.1.9.2. Természettudományos Olyan mûsor, amely a biológiával, a növénytannal, az állattannal vagy a geológiával foglalkozik. 3.1.9.3. Fizikai tudományos Olyan mûsor, amely a csillagászattal, a kémiával, a fizikával, az elektromossággal vagy a mechanikával foglalkozik. 3.1.9.4. Egészségügyi tudományos Olyan mûsor, amely orvosi, egészségügyi témákkal foglalkozik. 3.2. DRAMATIKUS (IRODALMI) MÛSOROK 3.2.1. Népszerû színmû (szappanopera) Olyan színmû, amely 1918 után, különösebb irodalmi és kulturális igény nélkül íródott.

5. szám


653

3.2.2. KOMOLY SZÍNMÛ Olyan színmû, amelynek irodalmi és/vagy kulturális értéke van. 3.2.2.1. Klasszikus színmû (dráma, vígjáték) Olyan színmû, amely 1918 elõtt íródott 3.2.2.2. Jelenkori színmû (dráma, vígjáték). Olyan színmû, amely 1918 után íródott, és irodalmi és/vagy kulturális értéket képvisel. 3.2.3. Dokumentum dráma Olyan színmû, amelynek valóság alapja van; esetleg dokumentumelemek is találhatók benne. 3.2.4. Vers 3.2.5. Novella, jegyzet, esszé, kis mûfajok 3.2.6. Regény 3.3. SZÓRAKOZTATÓ MÛSOROK 3.3.1. Játék Olyan versengés, amelynek tisztán szórakoztató jellege van. 3.3.2. Vetélkedõ Olyan versengés, amelyben a versenyzõk a játék során különleges tudásukat és intelligenciájukat hasznosítják, és/vagy amely jelentõs produkciós munkát igényel. A vetélkedõ részét képezi a mûsorsugárzó kulturális alakító és nevelõ tevékenységének. 3.3.3. Humor és kabaré Olyan mûsor, amelyben fõleg szóviccek és helyzetkomikumok találhatók, illetve amelyik komikusok által elõadott rövid dramatikus jeleneteket tartalmaz. 3.3.4. Vegyes összeállítás 3.4. ZENEI MÛSOROK 3.4.1. Komolyzene (általában) A komolyzenéhez tartozik a kamarazene, a hangszeres zene, az opera, a szimfónikus zene, a kórusmû és az egyházi zene. 3.4.1.1. Preklasszikus zene Az elhangzó mûvek kb. a 17. század közepe elõtt íródtak. 3.4.1.2. Klasszikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 18. század közepe és a 19. század elsõ fele között íródtak. 3.4.1.3. Romantikus zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 19. század elsõ fele és a 19. század vége között íródtak. 3.4.1.4. Jelenkori zene Olyan zenei mûsor, amelyben az elhangzó mûvek körülbelül a 20. században íródtak. Példák: mai zeneszerzõk mûvei, musicalek is! 3.4.1.5. Könnyû klasszikus zene (operett) Strauss, Lehár és a hasonló szerzõk mûvei. 3.4.2. Jazz Bennszülött amerikai népi zene, amely New Orleansben, az afrikai rabszolgák és leszármazottaik között született. Jellemzõje az erõsen ismételt ritmusok bizonyos szinkópáltsága. Fontos szerepet kap az improvizáció. 3.4.3. Könnyûzene általában (middle-of-the-road) Olyan zene, amely a zeneszeretõ közönség lehetõ legszélesebb rétegének nyújt élvezetet. 3.4.4. Pop/rock/pop-rock A leggyakrabban és legáltalánosabban sugárzott modern, ifjúsági zene. Ilyen például a rock and roll, a reggae stb. 3.4.5. HAGYOMÁNYOS (TRADICIONÁLIS) ZENE 3.4.5.1. Népi hangszeres zene (pl. duda, cimbalom, citera: Magyarország; raga: India; koto: Japán) Olyan zene, amely nem változott a történelem során, és rendszerint hagyományos hangszereken játsszák. Jellemzõje a szigorú szerkesztés és a határozott forma. 3.4.5.2. Világzene Olyan kommersz zene, amely fõként a karibi térség hagyományos zenéjén alapul, és gyakran használja az új hangszereket, mint például a szintetizátort. 3.4.5.3. Népzene és feldolgozása Olyan zene, amelynek alapja a tradíció. Többnyire szájhagyomány útján alakul ki, és így terjed. 3.4.5.4. Nóta (11316/97.)

654


5. szám

Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Hatvan 87,9 MHz rádiós mûsorszolgáltató pályázat Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a Kulturális Közlöny 2005. évi 16. számában a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 102. § (5) bekezdése alapján meghirdetett Hatvan 87,9 MHz helyi ún. „talált” rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a 204/2/2006. (II. 1.) számú határozata alapján az alábbi döntést hozta. A Hatvan 87,9 MHz helyi ún. „talált” rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságra az Rttv. 102. § (5) bekezdése alapján nyújtottak be pályázati ajánlatokat. Az Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF) 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményének indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. A meghirdetett frekvenciára a Pályázati Felhívásban megjelölt helyen és idõben az alábbi pályázóktól érkeztek pályázati ajánlatok: – Rádió Média Invest Kft., – BLANC MÉDIA Kft., – Mambó Rádió Kft., – Diórádió Gyöngyös Kft. Alaki és tartalmi vizsgálat A Testület a Pályázati felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint megvizsgálta. A Testület az 1829/2005. (IX. 14.) számú, valamint a 167/2006. (I. 26.) számú határozatával a pályázati felhívás 6.2.1. pontja alapján alakilag érvénytelenné nyilvánította a BLANC MÉDIA Kft. eredeti igénylõ pályázati ajánlatát. A Testület az 1831/2005. (IX. 14.) számú határozatával alakilag érvényessé és tartalmilag hiánytalanná nyilvánította a Diórádió Gyöngyös Kft. pályázati ajánlatát. A Testület az 1830/2005. (IX. 14.) számú határozatával alakilag érvényessé nyilvánította a Mambó Rádió Kft. pályázati ajánlatát, valamint felvilágosítást kért. A Testület az 1828/2005. (IX. 14.) számú határozatával alakilag érvényessé nyilvánította a Rádió Média Invest Kft. pályázati ajánlatát, valamint felvilágosítást, és hiánypótlást kért. A hiánypótlások, és felvilágosítások beérkezését követõen a Testület az alakilag érvényesnek nyilvánított pályázati ajánlatokat a Pályázati Felhívás V. fejezete szerint értékelte. A Testület a 204/2/2006. (II. 1.) számú határozatában tartalmilag érvényessé nyilvánította a Rádió Média Invest Kft., és a Mambó Rádió Kft. pályázati ajánlatát. A Pályázati Felhívás 5.3.2. pontja szerint a pályázat értékelése során a Testület pontozta az ajánlott mûsorszolgáltatási díjat, a vállalt heti mûsoridõt, a mûsortervet, a mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatot, az üzleti-pénzügyi tervet, és az egyéb, az Rttv. 96. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat, és megállapította a pályázati ajánlatok alább ismertetett sorrendjét. Rádió Média Mambó Rádió Diórádió Invest Kft. Kft. Gyöngyös Kft.

Mûsorszolgáltatási díj Vállalt heti mûsoridõ Helyi közélettel foglalkozó, helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya az éjszakai órák nélkül Mûsorterv Tapasztalat Üzleti-pénzügyi terv Kiegészítõ, értéknövelõ szolgáltatások Összesen

23 pont 20 pont 20 pont



3 pont 1 pont 1 pont 1 pont 69 pont



Fentiek alapján a Testület a 204/2/2006. (II. 1.) számú határozatával a Hatvan 87,9 MHz frekvencia tekintetében a Diórádió Gyöngyös Kft. pályázót nyilvánította nyertesnek. Budapest, 2006. február 3.

5. szám


655

Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A pályázat benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Jogszabályok alapján a pályázat benyújtásának határideje – ha a pályáztató hosszabb határidõt nem állapít meg – a közzétételtõl számított legalább 30 nap, az elbírálás pedig – ha a pályáztató rövidebb határidõt nem állapít meg – a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 napon belül történik. A pályázatokat a pályázatot meghirdetõ szerv címére kell benyújtani, kivéve, ha a pályáztató ettõl eltérõ címet jelöl meg. A jogszabály által kötelezõen elõírt pályázati feltételeket az itt közölt pályázati felhívás nem tartalmazza. A pályázati felhívásokat a szerkesztõség által táblázatos formában szerkesztve ingyenesen közöljük. Az eltérõ formában történõ, illetõleg a szó szerinti közlésre – helyhiány miatt – csak díjfizetés ellenében van lehetõség. Rövidítések: av: (adatvédelem) A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül – a pályázó engedélyének hiányában – más személlyel nem közlik ÁEI: állás elfoglalásának ideje b: 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány be: büntetlen élõélet étkh: étkezési hozzájárulás f: felvilágosítás ff: felsõfokú ill: illetmény k: képzettség má: magyar állampolgárság mszv: munkaköri szakvizsga om: képesítést igazoló hiteles oklevélmásolat ön: önéletrajz p: pótlék Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pc: pályázat címzése Pehi: pályázat elbírálásának határideje pr: program sz: szakmai szev: szakirányú egyetemi végzettség szfv: szakirányú felsõfokú végzettség szgy: szakmai gyakorlat szl: szolgálati lakás szv: szakvizsga tt: tudományos tevékenység v: végzettség vgy: vezetõi gyakorlat vp: vezetõi pótlék vpr: vezetési program A pályázatot meghirdetõ szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közgyûlése 9021 Gyõr, Árpád út 32.

Gyõr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 9400 Sopron, Fõ tér 1. Igazgató

Szev., legalább 5 év szgy., kiemelkedõ tt. Elõny: nyelvismeret.

ÁEI: 2006. június 1-tõl, 2011. május 31-ig. A megbízás 5 évre szól, határozatlan idejû közalkalmazotti kinevezéssel. Ill: alap + vp. Csatolandó: részletes ön., b.,

656

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1

Békés Megye Képviselõ-testülete Önkormányzati Hivatala 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. Tel.: (66) 441-141 Budapesti Történeti Múzeum

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyûlése

2

3

Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága (Békéscsaba) Igazgató

Szev., kiemelkedõ tt., legalább 5 év szgy., be.

Tudományos titkár Feladata: a szervezeti egységekkel együttmûködve összeállítja az intézmény éves és középtávú sz. tudományos terveit, segíti azok végrehajtását. Közremûködik az intézmény tudományos rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában. Gondozza a külföldi és hazai pályázatok elõkészítését, benyújtását, lebonyolítását és lezárását. Szerkeszti a múzeum tudományos kiadványait. Bartók Kamaraszínház és Mûvészetek Háza Igazgató 2400 Dunaújváros, Bartók tér 1.

Szev., rendszeres sz. publikációs tevékenység, legalább 5 év szgy., legalább egy világnyelv tárgyalóképes ismerete. Elõny: tudományos fokozat, illetve Budapest történetének kutatásában elért tudományos eredmény.

Szfv., vagy nem szev. és ff. mszv., legalább 5 év szgy. Elõny: vgy.

5. szám 4

om., vpr., szgy. igazolása, publikációjegyzék, nyilatkozat az elbírálásban résztvevõk betekintési jogáról. Pc: Gyõr-Moson-Sopron Megye Közgyûlésének elnöke 9021 Gyõr, Árpád út 32. Tel: (96) 522-201 Pehi: a Pbhi-t követõ 30 napon belül tartandó testületi ülés. F: Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Tel.: (96) 522-222, 260 és 214-es mellékek. Az intézmény telefonszáma: (96) 312-198 ÁEI: 2006. június 1-tõl, 2011. május 31-ig. Csatolandó: sz. ön., vpr., om., b. Pc: Békés Megyei Fõjegyzõ 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., Megyeháza A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: sz. ön., a feladatkör ellátásával kapcsolatos középtávú terv, om., tudományos minõsítés, publikációs jegyzék, b. A pályázat elbírálását a pályázat lezárását követõ 15 napon belül sz. zsûri végzi. Pc: Budapesti Történeti Múzeum fõigazgatója 1250 Budapest, Pf.: 4 vagy 1014 Budapest, Szent György tér 2. F: fõigazgató (írásban vagy telefonon: 225-7809, vagy 225-7810

ÁEI: 2006. július 1. A megbízás 5 évre szól. Ill: alap + 300% vp. Csatolandó: sz. ön., om., b., sz. vpr., az intézmény gazdálkodására vonatkozó elképzelésekkel. Pbhi: 2006. május 2. F: Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási és Kulturális Irodáján Városháza tér 1., telefon: 25 413-036

5. szám

KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1

2

3

Szeged Megyei Jogú Város Közgyûlése

Szegedi Szimfonikus Zenekar Igazgató-karnagy

Szfv., legalább 5 év szgy., be. Elõny: mûvészeti területen szerzett intézményvezetõi, menedzseri gyakorlat, egy lehetõleg nyugati idegen nyelv ismerete

Budakalász Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2011 Budakalász, Petõfi tér 1.

Faluház (mûvelõdési ház és közmûvelõdési könyvtár) Igazgató 2011 Budakalász, Szentendrei út 9.

Mór Városi Önkormányzatának Képviselõ-testülete 8060 Mór, Szent István tér 6.

Radó Antal Könyvtár és Mûvelõdési Központ 8060 Mór, Szent István tér 5. Igazgató

Szev., vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k. és legalább 5 év szgy., valamint kiemelkedõ sz. vagy tt. Elõny: vgy., továbbá ha a pályázó vpr-je Budakalász nemzetiségi jellegének, kulturális tradícióinak ápolását, fejlesztését tartalmazza. Szev., vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k. és legalább 5 év szgy., valamint kiemelkedõ sz. vagy tt., be.

657 4

Pc: Dunaújváros MJV polgármestere 2401 Dunaújváros, Városháza tér 1. A borítékra kérjük ráírni: „Bartók Kamaraszínház és Mûvészetek Háza igazgatói pályázat” ÁEI: 2006. szeptember 1-tõl, 2011. augusztus 31-ig szól. Ill: alap + 300% magasabb vp. Csatolandó: részletes sz. ön., b., om., eddigi sz. munkájának bemutatása, vpr., mûvészeti koncepció. Pehi: a Pbhi-t követõ 30. nap, illetve azt követõ közgyûlés napja. A sz. bíráló bizottság a pályázóktól próbavezénylést is kérhet. F: Polgármesteri Hivatal Oktatási Kulturális és Sportirodája Tel.: (62) 564-430 Pc: Szeged Megyei Jogú Város polgármesterének címezve a Polgármesteri Hivatal Személyzeti Osztályára nyújthatják be 3 példányban. 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. A pályázat elbírálásáról a közgyûlés döntését követõen értesítjük a pályázókat. ÁEI: 2006. szeptember 1. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: b., sz. ön., vpr., om. Pc: Budakalász Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2011 Budakalász, Petõfi tér 1. F: Harcsa Lajos polgármester Tel.: (26) 340-266

ÁEI: 2006. szeptember 1. A megbízás 5 évre szól. A pályázatot az ön., om. és b. kivételével – elektronikus formában is kérjük mellékelni. Lakás megbeszélés tárgya lehet. Csatolandó: sz. ön., om., b., vpr., nyilatkozat.


658 1

Általános Mûvelõdési Központ Igazgatótanácsa 3450 Mezõcsát, Szent István út 35.

2

ÁMK Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár Intézményvezetõ

5. szám

3

Szfv. Elõny: vgy., informatikai és idegennyelv-ismeret valamint 5 év szgy.

4

Pc: Schmidt Ferenc polgármester 8060 Mór, Szent István tér 6. f: (22) 560-839 ÁEI: 2006. július 1-tõl. A megbízás 5 évre szól. Pbhi: 2006. április 30. Pehi: 2006. június 15. Csatolandó: vpr., fejlesztési elképzelések, om., b. Pc: ÁMK megbízott igazgatója Mezõcsát, Szent István út 35.

Pályázati felhívás Hagyományok Háza fõigazgatói állásra A nemzeti kulturális örökség minisztere – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a végrehajtásáról intézkedõ 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet és az intézmény alapító okirat alapján – pályázatot hirdet a Hagyományok Háza fõigazgatói álláshelyének betöltésére. A Hagyományok Háza feladatát rögzítõ alapító okirat olvasható a Kulturális Közlöny 2005. évi 16. (VII. 14.) számában. A fõigazgató feladata: Egyszemélyi felelõs vezetõként az intézményi tevékenység részterületét irányító szakmai, gazdasági és menedzserigazgatókkal együttmûködve az alapító okiratban felsorolt tevékenységek irányítása, felügyelete és koordinálása. A tevékenységi körökhöz kapcsolódó más intézményekkel és nagyobb struktúrákkal, civil szervezetekkel való kapcsolattartás és együttmûködések kialakítása. A népmûvészet területén jelentkezõ hatósági és szolgáltató tevékenység biztosítása, a terület szakmai szempontjainak integrálása, továbbítása az állami struktúrák felé. A fõigazgatói megbízás betöltésének feltételei: – a 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet szerinti szakirányú felsõfokú iskolai végzettség, – legalább ötéves szakmai gyakorlat, – kiemelkedõ szakmai vagy tudományos tevékenység, – büntetlen elõélet, – az állás betöltése esetén a 25/2002. (XII. 25.) sz. NKÖM rendelet alapján vagyonnyilatkozat-tétel. A pályázat elbírálása során elõnyt jelent: – legalább ötéves vezetõi gyakorlat, – jártasság az intézmény fõ szakmai területein, a népmûvészet területén végzett kiemelkedõ tudományos tevékenység, – kettõ idegen nyelv tárgyalóképes ismerete. A pályázathoz csatolni kell: – a pályázati kiírásnak megfelelõ szakmai vezetõi koncepciót, amely részletezi a Magyar Népi Iparmûvészeti Múzeum jövõjével kapcsolatos elképzeléseket is, – a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, – a pályázó iskolai végzettségét igazoló okirat(ok) másolatát, – három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A fõigazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében – közalkalmazotti kinevezéssel létesülõ, ill. közalkalmazotti jogviszonyának fenntartása alapján – magasabb vezetõi beosztással, öt év határozott idõre a nemzeti kulturális örökség minisztere bízza meg. Közalkalmazotti besorolása és illetményének megállapítása a Kjt., valamint a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály magasabb vezetõi kategóriája és a felek közötti megállapodás alapján történik.

5. szám


659

Az állás betölthetõ: 2006. július 1-tõl. A Hagyományok Háza alapfeladatát az intézmény székhelyén, illetve egyéb belföldi és külföldi színhelyeken látja el. A pályázat benyújtásának helye és határideje: A pályázatot, a pályázati felhívásnak a Kulturális Közlönyben történt megjelenésétõl számított 30 napon belül, zárt borítékban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Humán-közszolgálati Fõosztályára „Hagyományok Háza” jeligére (1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22.) kell megküldeni. A pályázatokról a benyújtási határidõt követõ 30 napon belül, a miniszter által felkért szakmai bíráló bizottság véleménye alapján (szükség esetén a pályázó és a bizottság személyes találkozásával) a miniszter dönt. A pályázat tartalmát a megbízón és az elbíráló bizottság tagjain kívül – a pályázó engedélyének hiányában – más személlyel nem közöljük. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak. A pályázat elkészítéséhez szükséges információkat – a Hagyományok Háza mûködési alapmutatóit (költségvetési sarokszámok, elõadásszám, látogatottság, mûvészeti, közalkalmazotti vagy más munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók létszáma) is tartalmazó – a pályázók számára összeállított „intézményi információk” címû anyagból nyerhetnek, amely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közmûvelõdési Fõosztálya titkárságán vehetõ át (cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22.). További információkat Újfalusi Gábortól, a fõosztály munkatársától kaphatnak, tel.: 06 (1) 484-7335. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

Pályázati felhívás az Országos Széchényi Könyvtár informatikai igazgatói állására Az országos Széchényi Könyvtár fõigazgatója pályázatot hirdet az intézmény informatikai igazgatói álláshelyének betöltésére. A kinevezendõ igazgató feladata az irányítása alá tartozó igazgatóság vezetése, a könyvtár számítógépes fejlesztési programjainak irányítása, szervezése és koordinálása, a számítógépes rendszerek tervezése, fejlesztése és kialakítása. Feladata továbbá az intézményben folyó számítástechnikai munkák összehangolása, a számítástechnikai eszközpark üzemeltetése, valamint a Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület és az OSZK közötti együttmûködési szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen a MOKKA projekt üzemeltetésének és fejlesztésének felügyelete. Részt kell vennie a könyvtár rövid, közép-, és hosszú távú (stratégiai) terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. Képviseli az intézményt a területét érintõ szakmai kérdésekben, valamint a fõigazgató eseti megbízása alapján, hazai és nemzetközi fórumokon. Feltételek: a 150/1992. (XI. 20.) Korm. r. szerinti szakirányú felsõfokú végzettség, egy nyugati nyelv tárgyalási szintû ismerete, büntetlen elõélet, kiemelkedõ szakmai tevékenység. Vezetõi gyakorlat elõnyt jelent. A pályázathoz mellékelni kell a diploma és a nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát, érvényes erkölcsi bizonyítványt, a pályázó vezetõi programját, valamint szakmai életrajzát. Az állás a pályázat elbírálását követõen azonnal betölthetõ. Az informatikai igazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében – közalkalmazotti kinevezéssel létesülõ, illetve közalkalmazotti jogviszonyának fenntartása alapján – magasabb vezetõi beosztással 5 év határozott idõre a fõigazgató, a nemzeti kulturális örökség minisztere egyetértésével bízza meg. A kinevezésre kerülõ személy közalkalmazotti besorolása és illetményének megállapítása a Kjt., illetve a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály, valamint a felek közötti megállapodás alapján történik. A pályázatokról a benyújtási határidõt követõ 30 napon belül, a fõigazgató által felkért szakmai bizottság véleménye alapján (szükség esetén a pályázó és a bizottság személyes találkozásával) a fõigazgató dönt. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak. A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül más személlyel nem közöljük. A pályázatot zárt borítékban, a kiírás Kulturális Közlönyben történõ megjelenésétõl számított 30 napon belül, Monok István fõigazgatónak címezve (1827 Budapest, Budavári Palota „F” épület) kell benyújtani. A pályázat elkészítéséhez további információ, ill. az intézményre vonatkozó tájékoztatás Szénási Péterné humánpolitikai elõadótól a 224-3708-as telefonszámon kérhetõ. Monok István s. k., fõigazgató


660

5. szám

Felhívás! A KKDSZ Szakképzési Akadémia és Mûhely (a 0917/FAT intézmény-akkreditációs lajstromszámon nyilvántartott felnõttképzési intézmény) 2006-ban is megszervezi a középfokú és felsõfokú közmûvelõdési szakember, valamint felsõfokú kulturális menedzser szakképesítést nyújtó, államilag elfogadott bizonyítványt adó tanfolyamait Ez a képzés lehetõséget nyújt a nem szakirányú közép- és felsõfokú végzettséggel rendelkezõ közalkalmazottaknak, munkavállalóknak a munkakör ellátásához szükséges szakirányú végzettség megszerzésére, illetve arra, hogy a szakirányú felsõfokú végzettségû munkatársak e szakképesítés birtokában a 2/1997. (I. 31.) MKM rendelet alapján a közalkalmazotti F osztályból G osztályba, illetve H osztályból I osztályba kerülhessenek. Az Országos Képzési Jegyzékben a Középfokú Közmûvelõdési Szakember szakképesítés az 52 8407 01 (FEOR 3713), a Felsõfokú Közmûvelõdési Szakember a 71 8407 01 (FEOR 3713), a Kulturális Menedzser a 71 8407 02 (FEOR 2619) azonosítási számon szerepel, szakmai és vizsgáztatási követelményei a 2/1996. (I. 19.) MKM rendeletben, a Magyar Közlöny 1996/5. szám 297-312 oldalán jelentek meg. A 280 óra elméleti és 80 óra szakmai gyakorlati képzésidejû tanfolyam levelezõ tagozatos formában, heti egy napos elõadás és konzultáció formájában a KKDSZ székházában és szervezésében valósul meg (1088 Budapest, Városligeti fasor 44.). A jelentkezés feltétele középfokon érettségi, felsõfokon fõiskolai, egyetemi végzettség. A képzés díja 120 000 Ft (KKDSZ tagoknak 100 000 Ft), ez nem tartalmazza a rendelet alapján számított kb. 16 000 Ft-os vizsgadíjat. A jelentkezési határidõ: 2006. május 31. A képzésrõl információkat ad Fekete Gabriella, Jász Melinda a 338-2648, 483-0415-ös és Tóth Lajos igazgató a 307-7285 vagy 06 (30) 951-0379-es telefonszámokon, vagy a [email protected] levelezési címen. KKDSZ Iroda Közgyûjteményi és Közmûvelõdési Dolgozók Szakszervezete Szakképzési Akadémia és Mûhely Jelentkezési lap Jelentkezem a 0917/FAT lajstromszámon akkreditált KKDSZ Szakképzési Akadémia és Mûhely (1088 Budapest, Puskin u. 4.) egyéves a) középfokú közmûvelõdési szakember b) felsõfokú közmûvelõdési szakember c) kulturális menedzser* szakképesítést nyújtó tanfolyamára.** Név: ..................................................................... Elõzõ név: ........................................................... Anyja neve:......................................................................................................................................... Lakcím:............................................................................................................................................... Munkahely (név, cím, telefon, e-mail): ............................................................................................. ............................................................................................................................................................ Munkakör: ......................................................................................................................................... Iskolai végzettség: ............................................................................................................................. (Kérjük a végzettséget igazoló okmány másolatát mellékelni.) KKDSZ tagsági kártya száma: ..........................................................................................................


5. szám

661

Tudomásul veszem, hogy a tanfolyam díja 35 fõ jelentkezése esetén 120 000 Ft (és vizsgadíj, várhatóan 16 000 Ft); a tandíjat a felvételrõl szóló értesítés után a beiratkozáskor, de legkésõbb a szakképzés indításáig egy összegben vagy részletekben befizetem. (A KKDSZ tagjai 100 000 Ft tandíjat fizetnek.) A tanfolyam hetente egy egész napos elfoglaltságot jelent; a késõbbiekben a hét meghatározott (azonos) napján lesznek az elõadások. Tudomásul veszem, hogy a tanfolyamok min. 30 fõ jelentkezése esetén indulnak. 2006. .................................................. .................................................... aláírás * Elsõsorban szakirányú felsõfokú végzettségûeknek! ** Aláhúzással jelezze a kiválasztott formát!

1068 Budapest, Városligeti fasor 44. Számlaszám: 11707024-20258913; adószám: 19651721-2-42, statisztikai szám: 19651721 8040 531 01 Akkreditációs szám: 09179. Érvényesség: 2008. 06. 16. Nyilvántartási szám: 07-0235-04/OKÉV Telefon: (1) 338-2648, 318-8900. Fax: 338-4274. E-mail: [email protected] Honlap: www.kkdsz.hu

KKDSZ Szakképzési Akadémia és Mûhely Felhívás A KKDSZ Szakképzési Akadémia és Mûhely mint a 0917/FAT sorszámon lajstromozott akkreditált felnõttképzési intézmény (1068 Budapest, Városligeti fasor 44.) Közmûvelõdési Szakértõi és Igazgatási Ismeretek címmel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közmûvelõdési Akkreditációs Szakbizottsága által minõsített szakmai továbbképzõ tanfolyamot indít. A továbbképzés lehetõséget nyújt a közmûvelõdési szakértõk kultúraközvetítõ intézményekben dolgozó szakemberek, önkormányzati kulturális igazgatásban dolgozó köztisztviselõk és a civil társadalom mûvelõdésszervezõi részére, hogy – szakmai felkészültségüket erõsítsék, ismereteiket bõvítsék – különös tekintettel a települési-kistérségi-regionális közmûvelõdési fejlesztési stratégiák kidolgozásához szükséges szakmai ismeretekre; – a közmûvelõdési feladatellátás szakfelügyeleti munkájához szükséges ismereteket megszerezzék; – és mindezekkel együtt az 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet szerint képzésre kötelezett és jogosult szakemberek hét évente kötelezõen elõírt továbbképzésének teljesítésére. Az 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendeletnek megfelelõ szervezett szakmai továbbképzés tanulmányi és vizsgakötelezettségének teljesítését a KKDSZ Akadémia és Mûhely tanúsítvánnyal igazolja. A 120 órás képzésidejû tanfolyam levelezõ tagozatos formában 20 héten keresztül, heti egy napon (kedden) 6 órában (elõadás, konzultáció) a KKDSz székházában, (1068 Budapest, Városligeti fasor 44.) valósul meg. A jelentkezéshez szükséges képesítési követelmény: felsõfokú iskolai végzettség. A továbbképzés díja: 100 000 Ft, ami nem tartalmazza a vonatkozó rendelet alapján számított kb. 16 ezer Ft-os vizsgadíjat. A továbbképzõ tanfolyam 2006. szeptember 1. után indul. A jelentkezési határidõ: 2006. április 30. A jelentkezési lap letölthetõ a www.kkdsz.hu honlapról. A képzésrõl információt ad: a KKDSZ Iroda titkársága, a 06 (1) 338-2648-as, 483-0415-ös és a 483-0508-as telefonszámokon, a [email protected] e-mail címen; Tóth Lajos igazgató, a 06 (1) 307-7285, vagy a 06 (30) 951-0379-es telefonszámon és Tapodi Katalin tanfolyamvezetõ, a 06 (29) 360-096, vagy a 06 (30) 940-7912 telefonszámon.

662


5. szám

KKDSZ Szakképzési Akadémia és Mûhely Jelentkezési lap Jelentkezem a KKDSZ Szakképzési Akadémia és Mûhely (1068 Budapest, Városligeti farsor 44.) Közmûvelõdési szakértõi és igazgatási ismeretek c. továbbképzési tanfolyamára. Név: ......................................................................Elõzõ név:........................................................ Anyja neve: .................................................................................................................................... Lakcím: .......................................................................................................................................... Munkahely (név, cím, telefon, e-mail): ......................................................................................... ........................................................................................................................................................ Munkakör: ..................................................................................................................................... Iskolai végzettség: ......................................................................................................................... (Kérjük a felsõfokú végzettséget igazoló okmány másolatát mellékelni.) Tudomásul veszem, hogy a tanfolyam díja 100 000 Ft, melyet a felvételrõl szóló értesítés után a kiküldött csekken egy összegben, vagy két részletben (indításkor és 2006. december 31-ig) befizetem. Az ellenõrzõ szelvényt a továbbképzés indításakor bemutatom. A vizsgadíj költségét (várhatóan 16 000 Ft) a vizsga megkezdéséig befizetem. Tudomásul veszem továbbá, hogy a tanfolyam minimum 15 fõ jelentkezése esetén indul és egy tanfolyam teljes létszáma 35 fõ lehet. ......................................, 2006. ................................................ ...................................... aláírás A jelentkezési lapot és mellékletét a következõ címre kérjük beküldeni: KKDSZ Szakképzési Akadémia és Mûhely 1068 Budapest, Városligeti fasor 44. Beküldési határidõ: 2006. április 30.

A közlöny zárása után érkezett közlemények Pályázati felhívás hivatásos zenekarok és énekkarok támogatására A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 5. számú mellékletének 9. pontja, valamint a 4/2006. (II. 8.) NKÖM rendelet alapján a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) pályázatot hirdet a helyi önkormányzatok részére, hivatásos zenekarok és énekkarok mûködésének kiegészítõ támogatására. A rendelet a Magyar Közlöny 2006. 14. számában jelent meg és megtalálható az NKÖM honlapján. 1. A pályázat értelmezésében hivatásos önkormányzati zenekar és énekkar (továbbiakban együtt: együttes) a 2005. január 1-jét megelõzõen a helyi önkormányzat által létrehozott és fenntartott, költségvetési szervként mûködõ együttes, a helyi önkormányzat által alapított és kizárólagos tulajdonában lévõ, vele közhasznú megállapodást kötött közhasznú társasági formában mûködõ együttes, valamint az olyan önálló jogi személyiségû hivatásos együttes, amelyekkel a helyi önkormányzat a pályázatban meghatározott célok megvalósítása, illetve feladatok ellátása érdekében 2004. szeptember 1-jéig hosszú távú – legalább 5 éves közszolgáltatási szerzõdést kötött. 2. Az együttesek közül az részesülhet a támogatásból a) amelynek alaptevékenysége komolyzenei mûvek elõadása, b) amely többségében felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ tagjait a fenntartó által vagy a közhasznú megállapodásban, illetve a közszolgáltatási szerzõdésben megállapított – az alaptevékenység ellátásához szükséges, a szakmai

5. szám


663

normáknak megfelelõ – tartós, legalább 1 éves munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatja, és c) amely az alaptevékenység ellátásához szükséges, megfelelõ tárgyi feltételekkel, valamint önálló mûvészeti és adminisztratív vezetéssel rendelkezik. 3. A központi költségvetés által a helyi önkormányzatok részére az együttesek mûködési kiadásaira a 2006. évre elõirányzott 1010 millió Ft-ot az érintett helyi önkormányzatok olyan célok megvalósításához kaphatják, amelyek elõsegítik a hivatásos együttesek mûvészi színvonalának emelését és egyúttal javítják azok tevékenységének feltételeit. Ilyen meghatározott célnak minõsül különösen a) az olyan zenei események megvalósítása, amelyekben kifejezésre jut az érintett helyi önkormányzatnak a zenei értékek létrehozatala, megõrzése, a hagyományok ápolása és az ifjúság zenei nevelése érdekében történõ felelõsségvállalása, b) belföldi és külföldi vendégszereplések szervezése, c) az együttes tagjai munkájának elismerése. 4. A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, székhelyét (címét), telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus elérhetõségét, – a pályázati felhívás alapján igényelhetõ támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, kiadások és azok költségigényének részletes ismertetését. 5. A pályázathoz csatolni kell: a) az együttes alapító okiratát vagy a közhasznú, illetve közszolgálati szerzõdést, b) a helyi önkormányzat által fenntartott vagy támogatott együttes javára az önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott – a beruházási és felújítási elõirányzatokkal csökkentett – önkormányzati hozzájárulás összegérõl szóló kimutatást együttesenkénti bontásban, c) a pályázati felhívás mellékletét képezõ adatlapot az együttes által kitöltve és a helyi önkormányzat által ellenjegyezve, (elektronikus úton is az [email protected] e-mail címre), d) az adott évad mûsorfüzetét és hivatalos próbarend-tervezetét. A helyi önkormányzatok a pályázatokat legkésõbb 2006. március 14-ig nyújtják be a székhelyük szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságára, illetve a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságra (a továbbiakban: Igazgatóság) 8 példányban. Az igazgatóság a pályázatot legkésõbb március 27-ig véleményével együtt továbbítja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Mûvészeti Fõosztályára. (1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22.). Az igazgatóság az önkormányzatok számára a hiányok pótlására legfeljebb nyolc napos határidõt ad. A borítékra írják rá: Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari pályázata. A pályázat azonosító száma: HÖ200616 A szétosztható keretösszeg: 1010 millió Ft. A támogatás odaítélésérõl a helyi önkormányzatok által a pályázatban szolgáltatott adatok, valamint az együttesnek a központi költségvetésbõl juttatott egyéb bevétele figyelembevételével a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) által felkért szakmai bizottság javaslata alapján a miniszter dönt. A NKÖM az eredményt legkésõbb április 7-ig közzéteszi a minisztérium honlapján, valamint a döntésrõl levélben értesíti a pályázókat és az önkormányzatokat. Ezzel egyidejûleg értesíti a Belügyminisztériumot az önkormányzatok részére utalandó támogatások összegérõl. A támogatás az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat a támogatott pályázóval – a támogatás igénybevételérõl, felhasználásának feltételeirõl, folyósításának ütemezésérõl, rendeltetésszerû felhasználásának ellenõrzésérõl és elszámolásáról, valamint a szerzõdésszegés jogkövetkezményeirõl – szerzõdésben állapodik meg. Az NKÖM és az igazgatóság egyaránt jogosult vizsgálni, hogy a támogatás a pályázatban meghatározott és a pályázó által vállalt célra került-e felhasználásra. A pályázati kiírás és adatlap megtalálható a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ügyfélszolgálati irodáján: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22., valamint letölthetõ a minisztérium honlapjáról: www.nkom.hu Budapest, 2006. február Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

664


5. szám

Pályázati felhívás ÁMK igazgatói állásra A pályázatot meghirdetõ szerve: Budapest-Csepel Önkormányzata Nagy Imre Általános Mûvelõdési Központ Igazgató Tanácsa, 1214 Budapest, Simon Bolivár st. 4/8. Meghirdetett munkahely: ÁMK Könyvtár-Közmûvelõdési intézményegység-vezetõi állás 5 évre. Képesítés és egyéb feltételek: – szakirányú fõiskolai, legalább 5 év szgy.

9 771419 326074

06005

Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb: – ÁEI: 2006. június 1. – Pbhi: 2006. április 16. – Pehi: 2006. május 25. Pc: 1214 Budapest, Simon Bolivár st. 4/8. Kerepesi Ágnes mb. intézményvezetõ Ill.: Kjt. alapján + vezetõi pótlék f: Kerepesi Ágnes mb. intézményvezetõnél a 277-3860-as telefonon. A pályázathoz csatolni kell: erk. biz. om., ön. „Az ÁMK pedagógiai és mûvelõdési program alapján készített önálló mûvelõdési és vezetõi program.”

KULTURÁLIS KÖZLÖNY A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: dr. Horváth Zoltán. A szerkesztõség címe: Budapest VII., Wesselényi u. 20–22. Telefon: 484-7100. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357, vagy faxon: 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti közlönyboltjában (telefon/fax: 267-2780), vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Egy példány ára: 782 Ft áfával. 2006. évi elõfizetési díj: 17 136 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1419-3264 Formakészítés: Sprint Kft. 06.0762 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

L. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 782 Ft MÁRCIUS 22. TARTALOM

Recommend Documents