Jogpolitika idézetgyűjtemény (D)WM 1

Jogpolitika idézetgyűjtemény (D)WM1

1 Dead White Males, azaz halott fehér férfiak – amerikai eredetű feminista-polgárjogi rövidítés, mely arra mutat rá, hogy az eszmetörténeti művek jelentős része közel kizárólag az európai, ezen belül is a kaukázusi rasszhoz tartozó, s többnyire nem kortárs férfiak gondolatait mutatja be, egyaránt figyelmen kívül hagyva a kortárs, a nem európai, a nők, illetve a nem kaukázusi rasszhoz tartozó személyek által megfogalmazott gondolatokat, így szükségszerűen csökkentve a mű elfogulatlan tudományos értékét. Az egyetemi közbeszédben saját megfigyelésem szerint a „halottbácsis könyv” fordulat fejezi ki a magyar társadalomban is relevanciával bíró tanulságokat a fenti gondolatból. This work is licensed under the Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike License. To view a copy of this license, visit http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.0/ or send a letter to Creative Commons, 559 Nathan Abbott Way, Stanford, California 94305, USA.

Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom: 

az [email protected] levelezőlista tagjainak, mindannyiuk bátorításáért, hogy vágjak bele és állítsam össze ezt a gyűjteményt,



külön köszönöm Csesznák Orsolyának és Szabó József Leventének a jegyzeteket és a tételsort, melyeket elérhetővé tettek számomra, amikor nem tudtam hozzájuk jutni,



Szabó József Leventének újfent, hogy gyors és pontos technikai segítséget nyújtott a jegyzet mások által elérhetővé tételéhez,



ismét csak Szabó József Leventének, mivel már miután elkészítettem a segédletet, egy kiemelkedő súlyú hibát fedezett fel az idézetek között, melyet én a forrás súlya miatt nem tartottam érdemesnek a szokásos forráskritikával illetni,



az OpenOffice.org alkotóinak és



Samu Mihály professzor úrnak, hogy könyve megírásával rávezetett a precíz forráskritika folyamatos gyakorlásának előnyeire, melynek a segédlet összeállításakor sok hasznát vettem, valamint hogy a nála tett vizsgám során hasznos tapasztalatokkal gazdagodhattam, melyeket most továbbadok.

Nélkülük nem készíthettem volna el ezt a segédletet.

This work is licensed under the Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike License. To view a copy of this license, visit http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.0/ or send a letter to Creative Commons, 559 Nathan Abbott Way, Stanford, California 94305, USA.

Jogpolitika idézetgyűjtemény

összeállította: Bognár György, 2004-2005

Előszó Ha valakinek az ötödév jut eszébe, az államvizsgák, a végzés küszöbe rémlik fel. Az utolsó pár lépés, és az ember már ott áll a diplomavédés előtt, az államvizsgák foglalkoztatják, feldereng a munkakeresés. Amikor pedig azon gondolkozik, hogy mi is akadályozhatja meg ennek a pár utolsó lépésnek megtételében, akkor legelőször a polgári nemperes eljárásjog, és az esetleg korábbról eltolt társasági jog vagy büntetőeljárási jog szigorlat jut eszébe. A tapasztalatok viszont sokszor mást mutatnak. 2004 végén és 2005 elején az ötödéveseknek a legtöbb gondot nem ezek a tárgyak okozták. Látható volt az ETR-en meghirdetett utóvizsgahelyek számából, hogy ezek a tanszékek viszonylag kevés utóvizsgát kellett, hogy lebonyolítsanak. Ellenben annál több rémült tekintetű hallgatót láthattunk a nagy termek környékén, akik a Büntetőjog 5 nevű tantárggyal küzdöttek hősiesen, és a vizsgaidőszak utolsó napján az Állam- és Jogbölcseleti Tanszék előtt ácsorogva, kis narancsosbarna könyvet szorongatva. Mindannyiuknak ez volt az utolsó lépés megtételére az utolsó esélyük. Sokan életükben először érezték meg az utóvizsgázás ízét. Bognár György barátomat éppen ez a helyzet indította arra, hogy ezeken a hallgatótársainkon segítsen valahogy. Ismerve a vizsgáztatási szokásokat és elvárásokat, meggyőződéssel állíthatom, hogy igen hasznos munkát ad mindenki kezébe, aminek lapozgatása bizonyos nehéz és kellemetlen helyzetek kialakulásának elkerüléséhez igen alkalmasnak mutatkozik. Ezúton is kifejezném a hallgatók közössége nevében köszönetem Gyurinak, aki fáradtságot és időt nem kímélve ismét egy alapos jegyzettel állt elő, utolsó pár lépésünk előtt egyengetve az utat. Szabó József Levente (Sayol)

1



Bevezető A Jogpolitika című tantárgy vélhető célja szerint tartalmi-minőségi különbséget kíván fenntartani a Karon oktatott egyéb tárgyakhoz képest. Minden bizonnyal ezért kerül ötödévre, illetőleg ezért előfeltétele számos, a szokványos jogi tárgyaktól szintén jelentős mértékben eltérő tantárgy teljesítése. Számos hallgatótársamnak mégis nehézséget okoz – okozott – a sikeres felkészülés, a tantárgy és a terület igényelte sajátos gondolkodásmód, szellemi hozzáállás, illetve a számonkérés alapossága okán. Ezen gyűjtemény segédlet kíván lenni a – remélhetőleg majdan sikeres – vizsgára felkészüléshez. Azért van rá szükség, mert a matéria egyrészt nagy mértékben különböző szerzők álláspontjának ismertetésére, illetőleg álláspontjuknak a szerző, Samu Mihály professzor álláspontjával2 való összevetésére épül, másrészt szerzői álláspont (értve ezalatt az idegen szerzőket is) szinte minden tételhez, fejezethez, eszméhez számtalan áll rendelkezésre. Vagyis az egyedileg megfogalmazott gondolatok és a rájuk történő reflektálás a tankönyv egyik lehetséges vázát adják. Saját, a tankönyv tanulása során szerzett tapasztalataim szerint is érdemes akár a tétel szerinti, akár az átfogóbb tanulást felfűzni valamiféle szabatos, logikus vezérfonalra – másképp igen könnyű elveszni az információk áradatában. Az összeállítás során az „idézet” fogalmát az evidens, „szerzővel és forrással azonosítható, rövidebb gondolat, tétel” körénél szélesebben igyekszem alkalmazni, így bekerülhet jól megragadható, lényegi állítás, következtetés – habár álláspontom szerint nem hivatkozható következtetésként az, az amihez vezető állítások nem ismertettetnek – is az itt felsoroltak közé. Ennek a rugalmasságnak célja, hogy nem annyira mechanikus kompilációt, mint inkább a gyakorlatban is alkalmazható kapaszkodót kívántam készíteni. Felhasználását tekintve szükséges kiemelnem, hogy a gyűjtemény akár maradéktalan, tökéletes ismerete sem pótolja sem a könyv olvasásával, sem pedig az előadások látogatásával elérhető jelentős ismeretbővülést. Hozzáteendő, hogy a könyv tökéletes ismerete főleg nem pótolja a záróvizsgákra való sikeres felkészülést – a félreértések, csalódások, meglepetések elkerülése végett a vélhetően a korrektúra során elkövetett, a záróvizsgák sikerét veszélyeztető tárgyi tévedésekre minden, általam észlelt esetben felhívom a figyelmet, amellett, hogy a természetesen a valós jogintézményhez fűzött érdemi, helytálló tankönyvi, s a vizsgán minden esetben kifejtendő érvelést is ismertetem. A gyakorlati hasznosítását tekintve saját tapasztalataimra támaszkodhatok, amikor kijelentem: több kapcsolódó idézet előadásakor az idézeteknek a könyvben tapasztalható sorrendjét tartani kell. Ezt a sorrendet a jelen gyűjtemény is követi. Érdemes továbbá tartózkodni az itt alkalmazott tétel szerinti besorolás szigorúan vételétől – ez kizárólag az én álláspontomat tükrözi, illetve a matéria részleteinek erős belső koherenciájából következően bármelyik idézetben foglalt gondolat, következtetés kapcsolódhat és felmerülhet más tétel kapcsán is a vizsga során. Szintén hatékony lehet a fejezetcím folyamatos, tudatos nyomon követése, ez elősegíti az idézetek tételsorhoz kötését. A dokumentum eredeti példánya elérhető a http://www.hok.ajk.elte.hu/jegyzettar/ címen. Bognár György

2 Erdei Árpád véleménye lehet irányadó ennek megértéséhez: „Király Tibor ... nem állít szembe különböző véleményeket, nem ismertet vitákat, hanem – professzori címéhez méltóan – hirdeti, amit a büntetőeljárási jogról tudnivalónak tekint.” – Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Előszó. Osiris kiadó, 2000. h. n.

2

Jogpolitika idézetgyűjtemény SZERZŐ

összeállította: Bognár György, 2004-2005 IDÉZET

TÉTEL/FEJEZET/GONDOLAT

vitéz Moór Gyula

Az igazi jogász nem elégedhet meg pusz- 1. tán a tételes jog ismeretével. Bevezetés mottó, jogpolitika indokoltsága, célja

Szophoklész

Kreón: S mégis törvényemet meg merted szegni te? Antigoné: Hiszen nem Zeusz volt, ki így rendelkezett / S az alvilági istenek között lakó / Diké sem szab nekünk ilyen törvényeket.

2. I./1. A jogpolitika – a modern jogi kultúra vívmánya // A jogpolitika eszmei-történelmi előzményei természetjog és emberalkotta jog szembenállása

–

Quod tibi fieri non vis, alteri non feceris.

keresztény szeretetelv, jogszolgáltatási jogelv

Sir H. S. Maine

státus → szerződés a jogfejlődésben

3. I./2. A jogpolitika kialakulása és fejlődése szokásjog, jogtörténet, „népszellem” [~Savigny a német kodifikációról]

N. Luhmann

a jog tartalmainak kialakítása a politikán jogpolitika önállósága, ahhoz alapszik kapcsolódó téves egyszerűsítés

H. L. A. Hart

a tvhozó feljogosítása a jogszabály megváltoztatására és kiegészítésére, valamint a bíróké a jogszabályok megsértésének megállapítására olyan fontos előrelépés, mint a kerék feltalálása

4. I./3. A jogpolitika történeti modelljei jog kialakulása, a jog mint vívmány, a jog külön objektiváció

ez a jog előtti világból a jogi világba való átmenet alapja Platón

az volna jó, ha a királyok filozófusok, a fi- 5. lozófusok pedig királyok lennének II./1. A társadalomirányítás és a jogpolitika // A társadalomirányítás és a jog ideális kormányzás, utópia, követelmények a vezetőkkel szemben

R. Pound

a jog a társadalmi irányítás része, amely az „társadalmi mérnökösködés”, egyének és a közösségek magatartásának modern társadalmakban egyre szabályozásán keresztül a társadalmi ren- jelentősebb ez dezettséget támasztja alá, vagy biztosítja

3




M. Oakeshott

a parancs pontosan megjelölhető cselekvőnek szól, a szabály pedig elfogulatlanul és folyamatosan vonatkozik mindenkire, aki hatálya alá tartozik

7. II./3. A társadalmi szabályozás és a jogpolitika mi a különbség szervezés, igazgatás, operatív vezetés és szabályozás között

H. L. A. Hart

csoportokban szükségképpen általános sza- a szabályozás kiemelt normatív bályok, minták és elvek a társadalomirá- tartalma más hasonló funkciójú nyítás legfőbb eszközei, nem pedig az eszközökhöz képest egyes egyéneknek külön-külön adott egyedi útmutatások

H. Kelsen

szociológiai nézőpontból teljesen közömbös, vajon a joghoz, a szokáshoz vagy az erkölcshöz tartoznak-e azok a normák, emlyeke hatásukban a társadalmi magatartást meghatározzák

jog és más normák együtthatása, jogi [talán inkább jogpolitikai?] szempontból az állítás nem igaz!

M. T. Cicero

salus publica suprema lex

8. II./4. A társadalom- (köz-)politika és a jogpolitika elkülönülése ez a társadalompolitika alapcélja, a tp. a közjóra irányul

Arisztotelész

az alkotmány az a rend, amely a városállamban a vezetés kérdését szabályozza, hogy milyen módon oszlik meg, ki gyakorolja a főhatalmat, és hogy mindegyik közösségnek mi a célja nem is alkotmány az, amelyben nem a törvény az úr mert a társadalomban a törvényt kell vezetőül választani – ha a törvény vezet, akkor az ész kormányoz

9. II./5. Alkotmányos irányítás és jogpolitika alkotmányosság kiépülése, természetjog elsőbbsége

–

quod omnes tangit, ab omnibus approbetur alkotmány társadalmi elfogadottságának követelménye, alkotmány népi jóváhagyása

Somló Bódog

a jogászok legtöbbnyire egyáltalán nem adnak maguknak számot arról, hogy mi vezeti őket a jog értékelésénél a jogpolitika szerepe: elősegíti a jogbölcselet által feltárt helyességi mérték alkalmazását, a jogbölcselet segítségével tudományos politikává válik így

4

10. III./1. A jogpolitika mibenléte // A jogpolitika jogelméleti magyarázata ösztönös de lege ferenda javaslatok, jog tartalmi követelményei




vitéz Moór Gyula

a jogpolitika határozott világnézeti alapra a jogpolitika irányulása, feladatámaszkodik, a jogpolitika lényegében a ta jog kritikája, a jogrendszer reformja is kritikaiság: a jogpolitika kutatja, valamely jogintézmény helyes-e az emberi célok, a nemzeti és általános emberi, erkölcsi események szempontjából

vitéz Moór Gyula

a jogpolitikai javaslatoknak a társadalmi – élet történeti helyzetének realitásaival is számolniok kell: az adott történeti helyzetben megvalósíthatóknak kell lenniök

Horváth Barna

a jog kétarcú objektivációt szintetizál: ke- ez is a jogpolitika mibenléte mény tényeket és fennkölt eszményeket

E. Ehrlich

a jog fejlődésének középpontja nem a törvényhozásban, nem a doktrínákban, nem a joggyakorlatban keresendő, hanem a társadalomban

L. Petrazycki

jogpolitika mellett létezik a jogi prognosz- új jogelméleti irányzatok a jogtika, jogi kritika, jogdogmatika és intuitív politika tartalmáról (nem tételes) jog, mint jogtudományi ág

L. Petrazycki

a jogpolitika lényege: tudományosan megalapozott követelmények előrelátása, melyeket bizonyos jogi előírások bevezetése esetén remélnünk kell [?], valamint olyan alapelvek kidolgozása, mlekye bizonyos megkívánt eredményeket hoznak

jogszociológiai jogelméleti irányzat → átfogóbb alap, szélesebb körben keresi a jog forrását → a jog társadalmi-történeti létező

új jogelméleti irányzat, 1930ból

A. Podgóreczki

a jogpolitikát prospektíven racionálissá még újabb, 1957-ből kell tenni, hogy a jogalkotó tevékenység alternatíváinak következményei előreláthatók legyenek

R. Dworkin

a jogelmélet az ítélkezés általános része s – minden jogi döntés láthatatlan előszava

P. S. Lauridsen

a jogpolitika a tudomány és a politika ha- ide kapcsolódik, hogy skanditármezsgyéjén létező interdiszciplináris náv területeken a törvényhozási mező, tudományos tevékenység döntést követően az előkészítő anyagokat nyilvánosságra hozzák

5

Jogpolitika idézetgyűjtemény SZERZŐ O. Weinberger



a jogpolitika a de lege ferenda érvelésekre Pokol Béla elutasítja, l. követvonatkoztatható kező idézet... a jogi döntéseket követően itt folyik a legtöbb jogi kommunikáció, itt születnek meg a hatályos jogi megoldások alternatívái

Pokol Béla

Weinberger a jogpolitikát túlzottan a jog Pokol B. Luhmann tanítványa belsejébe helyezi, a politika felé transzfor- volt, ez is valamiféle rendszermáló, ténylegesen átpolitizáltabb tevékeny- elmélet szeretne lenni séget kiszorítja belőle

O. Weinberger

kritikai – immanens és extern értékelés:

... az előbb még W. túlzottan a jog belsejébe helyezte el a jogkritikaiság: az intézmény szervezete, szere- politikát P. szerint pek, kompetenciák, kötelezettségek és el- tehát P. a jogpolitikát egészen a várások kapcsolata a vezéreszmék mércéje politikába helyezné el? alapján ítélhető meg tagadja a jogpolitika tudományosságát (fogalmilag kizárt): a tudománynak azonban lehet szerepe a jogpolitikában – a jogpolitikailag analizáló, proponáló jogtudomány teljességgel ésszerű

D. Strempel

a jogpolitika a hatályos jog helyességét ~Radbruch vizsgálja, eldönti: milyen társadalmi célokat, milyen jogi eszközökkel és milyen jogi úton lehet elérni

G. Radbruch

a jogi célnak megfelelő helyes eszközök l. E. Hippel, következőkben kiválasztása a jogpolitikán alapszik

E. Hippel

a jogpolitika azért jelentős, mert a társadal- Radbruch álláspontját „mélyítimi problémákra megoldására [nem inkább pontosítja” a problémára kellene?] keres választ, optimális jogi szabályozás útján, a kitűzött célok biztos elérését a leggazdaságosabban biztosító jogi szabályozást deríti fel

Szilágyi Péter

a jogpolitika: lehetővé teszi a túlszabályozás mérséklését, a jogi rendszer hatékonyabbá tételét, innováció képességének fokozását, a jogi szabályozás határainak megállapítását, a ius–non ius elhatárolását, határozott különbséget tesz a jogalkotás és a jogalkalmazás jogpolitikája között

6

10. III./1. [Samu professzor úr érezhető fenntartásokkal viseltetik kollégája nézetei iránt]




Varga Csaba

a jogpolitika specifikus önállósággal ren- itt egyirányú folyamat – Samu delkező mező, ahol a specifikusan politika- professzor úr később egyértelinak a specifikusan jogira történő hatásgya- műen két irányt tár fel korlása folyik a jogpolitika tehát a jog és a politika sajátos átmeneti közege

Pokol Béla

egyik oldalról a politikai kívánalmakra te- ez a jogpolitika kettős vonatkokint az egyes szabályozási alternatívákat il- zása letően, másik oldalról a jogrendszerbe való beilleszthetőség a fő szempont

D. Easton

a politikai rendszer inputjai kapukon haladnak át, itt szelekció folyik, a jogrendszer és környezete szempontjából a kaput a jogpolitika őrzi

Pokol Béla

a jogdogmatikai kategóriák nem veszíthetik el semlegességüket, és nem válhatnak politikai ideológiák részeivé, mert így a jog beleolvad a politikába

11. III./2. A jogpolitika közéleti tevékenység az idézet 2. felét Luhmann-nál hivatkozza a könyv, talán Easa jogról való döntési folyamat nem más, ton, talán nem mint a jog kiválasztása és méltatása [érté- szűrő szerep a társadalomirákelése?] nyítás és a jog között figyelemre méltó, hogy Pokol korábban mintha a jogpolitikát a politikához közelebb helyezte volna

a szabad politikai küzdelmek a jog belsejébe csak kétszeres transzformációval mehetnek át a jog és a politika között közvetítő jogpolitikai szférán keresztül Asztalos László

a jogpolitikai célok végrehajtására jogi nem csak a döntéshozatalnál, eszközök kidolgozása szükséges, és itt me- de azt követően is tevékenykerül fel a jogi dogmatika dik a jogpolitika ellenőrizni kell a dogmatika gyakorlatát, társadalmi hatását, hatékonyságát

R. König

a jogi normák a jog kulturális rendszerévé kristályosodnak, az átfogó társadalmi fejlődési folyatam eredményeként a kultúra általános szakosodási folyamata során a jogi normák és a jogi szféra egyre növekvő autonómiához jutnak

R. König

a társadalmi valóságban egyetlen jogintéz- a normák kölcsönös egymásra mény sem állhat fönn egyedül jogi normák hatása, kiegészítése révén; ezek valamennyien jogon kívüli normák által történő kiegészítésre és kibővítésre szorulnak

7

12. III./3. ;) A jogi kulturáltság és a jogpolitika ez mégis a jog önállósodásáról szól – összefüggésben a kultúra fejlődésével




I. Kant

aki a célt akarja, azokat az eszközöket is 13. akarja, amelyek feltétlenül szükségesek és III./4. A jogpolitika prospektív amelyek a hatalmában vannak jellege érzékelteti a jogpolitika prospektív jellegéből következő szakmai tevékenység elméleti megalapozásának követelményét

A. Toynbee

azt a társadalmat, amelyik nem igyekszik 14. megismerni a jövőjét, a jövője maga alá te- III./5. A jogpolitika és a jövőmeti kutatás a mának élés elvetendő, vö. antroposz – messzire néző a társadalom jövőjét aktívan elő kell segíteni, elő kell készíteni

G. Jellinek

hiszen a jog minden átalakítása és továbbfejlesztése elsősorban éppen annak ismeretéből indul ki, ami a jog előtt és mögött van

Szilágyi Péter

a jogi normák érvényessége általában a jö- a tudatos jogalkotás egyes mavőre szól, előre történő szabályozást jelent gatartásokat elkerülni, másokat előidézeni igyekszik

N. Luhmann

minden jogi változásnak a jogra kell támaszkodnia → minden új jognak be kell illeszkednie a régi jogba, és össze kell vele hangolódnia, nehogy az átprogramozás ellentmondásosan és műveletileg prognosztizálhatatlanul végződjék

Arisztotelész

a törvényeknek kell a hatalmat képviselni- 15. ök, a vezetőket csak a törvény őreinek és a IV./1. A jogállamiság jogpolititörvény szolgáinak kell tekinteni kája // A jogállamiság fogalmi tisztázása előzmény, a középkorban is ismert, de nem hangsúlyozott tétel

H. Kelsen

minden állam szükségképpen jogállam

helytelen, l. diktatúrák, totalitárius rendszerek

Petrétei József

a modern jogállami demokrácia – jellegéből adódóan – szükségszerűen törvényi államot jelent, mivel a törvény éppen a demokratikus jogállamiság legfontosabb ismérve és megnyilvánulása

általában véve megállapítható: Samu professzor úr nézeteivel Petrétei miniszter úr nézetei totálisan ellentétesek

8

a jogpolitika a jövőre nézve a múltbeli adatsorokból extrapolál, tendenciákra következtet → tervezhető jogalkotás

távlatilag koherensen és előreláthatóan kell jogot alkotni, másként elszakad a társadalmi valóságtól




P. Selznick

a törvényes hatalom hajlamos arra, hogy 16. korlátozzák IV./2. A jogállamiság előföltételei a hatalom erre az integráció biztosítása során hajlamos

MK AB.

maga a közhatalom sem korlátlan... csak alkotmányos felhatalmazással és alkotmányos indokkal avatkozhat be az egyén jogaiba és szabadságába

Montesquieu

a hatalmi viszonyok jognak való alávetése intézményesített hatalomkorláa hatalommegosztás egyik pillére tozás szükséges, modern demokráciákban erre a jogi rendezés a legmegfelelőbb

P. Nonet

a jog korlátozhatja a hatalmat, de jellegét diktatúrában pl. a jog képtelen nem tudja megváltoztatni a hatalmi-uralmi tevékenységet korlátozni, ennek a demokratikusság előfeltétele

N. Luhmann

szabályozandó a politikai konfliktusoknak mint megengedett, a rendszerbe beleillő körülhatárolt és szabályozott normális folyamatnak az intézményesítése

a jogállamiság előfeltétele, hogy a politika szabályozása a jogban megtörténjen, elkerülendő a jog politikai befolyásolását

Varga Csaba

a jogállamiság emberi jogok, alkotmányosság, parlamentarizmus és demokrácia évezredek egymásra rakódó törekvéseinek, sikereinek és harcainak folyvást alakuló terméke

17. IV./3. A jogállamiság tartalmi sajátosságai a XX. sz. folyamán kiteljesedik a jogállamiság fogalma (plurális demokráciák), erre példa az idézet

fenti folytatása: a jog hatalmi jelenség, tehát a hatalmi tevékenységeket nem, csakis a hatalomgyakorlót korlátozhatja

3 A tankönyv minden bizonnyal a 23/1990. (X. 31.) AB határozatot idézné, nyilvánvalóan konkrétan és érdemben súlyosan pontatlanul. Az indokolás V. rész 2. pontja helyesen: „Az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző legnagyobb érték.” Ha későbbi, e tárgyban született határozatot kíván idézni, akkorpedig a fentiek miatt szükségszerűen pontatlan, hiszen az AB ettől az értelmezéstől később sem tért el. 4 A Btk. 29. § valós szövege: „Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni.” – a két szöveg összevetésére mindenki képes lehet.

9




C. Beccaria

de ha bebizonyítom, hogy a halálbüntetés 18. se nem hasznos, se nem szükséges, meg- IV./4. A jogállamiság problényerem az emberiség ügyét mái a társadalompolitika és a jog határmezsgyéjén B. mindezt jól szervezett társadalomban és a felvilágosult abszolutizmuson belül látja így

MK AB.

az emberi élet az értékek rangsorában min- A – forrásmegjelölés nélküli! – den értéket megelőz idézet pontatlan, téves, felületes. Az AB így nem érvel3. Ezt bármely, jogtárral felszerelkezett hallgató tudhatja.

K. Lorenz [a hírne- a bűnöző megítélésénél nagy jelentőségű, ves etológus] hogy defektusa genetikai vagy nevelési eredetű-e, mert ebből lehet arra következtetni, hogy a társadalom által ismét elviselhetővé lehet-e tenni

téves tehát a behaviorista felfogás, hogy minden ember ártatlannak születik, s minden torzulásuk későbbi és azokért nevelőik felelősek

magyar Btk.

29. § „nem büntethető, akinek cselekménye saját személye elleni közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges, és az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét túllép ijedtségből és menthető felindulásból”4

A tankönyv szerint ezek a jogintézmények az önbíráskodás, illetőleg az életet veszélyeztető támadás elhárítását teszik lehetővé – az önbíráskodás idesorolása megmagyarázhatatlan. Lényeges eltérés még az és, illetve a vagy tévesztése, továbbá, hogy túllépéskor a felismerésre képtelenség az, amit az állapot okoz, nem a túllépés maga.

r. kat. katekizmus

A társadalom közjavának megőrzése megkívánja, hogy ártalmatlanná tegyék a támadót. E téren az egyház hagyományos tanítása elismerte a törvényes közhatalom jogának és kötelességének jogosságát [azaz a jog jogosságát :)], hogy szigorú büntetést szabjon ki elkövetett bűntény súlyosságának arányában, nem zárva ki rendkívül súlyos esetben a halálbüntetést sem.

Az eredetivel összevethető itt: http://www.katolikus.hu/kek/k ek02196.html#N24

10

Az ártalmatlanná tétel címén nem halálbüntetésre, hanem állami erőszak alkalmazására ad lehetőséget az egyébként semmilyen relevanciával nem bíró káté. A teljes szakasz az idézetthez képest némiképp más képet ad a r. kat. egyház tanításáról, érdemes elolvasni valós kép szerzése végett.




Szigeti Péter

az élethez való jog nem jelenti azt, hogy a halálbüntetés ne lehetne megengedett egy jogrendszerben elfogadhatatlan az élethez való jog abszolút alapjognak tekintése

a tankönyv kommentár nélkül hagyja, mindössze a katekizmus idézetéhez köti, ismeretlen alapon

Varga Csaba

a polgári engedetlenség: nyilvános, szándékos, adott tervet valósít meg, erőszakmentes, jogellenes aktus, amely: minden jogi eszköz kimerítése után jelentkezik, mások jogaira önzetlenül helyezi a hangsúlyt, eszmeileg tudatosan, meggyőződésből fakadóan a cél és az eszköz közötti összefüggést hangsúlyozva, közöttük felelős lelkiismerettel arányosságot biztosítva közérdekű reform intézményesítésére irányul úgy, hogy tanúsítója önként elviseli a jogkövetkezményeket

polgári engedetlenség nyugati mintájú leírása nem eredeztethető a ius resistendiből, hanem ez a kormányzati működéssel szembeni közvetlen demokratikus fellépés

Szigeti Péter – Ta- a polgári engedetlenség képviselői saját ál- – kács Péter láspontjuk szerint azokat az értékeket kívánják előmozdítani, amelyek megvalósítására a jogállamiság hívei is törekszenek J. Habermas

a polgári engedetlenség magabiztos de- – mokráciában a politikai kultúra normális része

Szilágyi Péter

a jogalkotási folyamat három szakaszból áll, ebből első a politikai (továbbá a jogpolitikai-normatív és a jogdogmatikai szakasz), ennek központjában a társadalmi viszonyok értékelése, politikai minősítése áll

Lao Ce

ha túl sok a törvény, szaporodnak a tolva- jogi voluntarizmus helytelen jok, betyárok

19. V./1. A jogalkotás jogpolitikája // A jogpolitika helye és szerepe a jogalkotásban szélesebben, nem politikai, hanem közéleti értékelésnek kell tekinteni

Kiss László – Pet- a törvény a kormányzás döntő és mellőzhe- téves egyszerűsítés: a jogot rétei József tetlen eszköze nem csak az állami szervek alkotják, ezzel szemben a jog nem állam intézmény, és nem a kormányzat eszköze Montesquieu

ha egy törvény megalkotása nem szüksé- 20. ges, akkor nem kell megalkotni V./2. A jogi szabályozás szükséglete és a jogi relevancia ezért szükséges a jogi relevancia a jogalkotáshoz 11

Jogpolitika idézetgyűjtemény SZERZŐ L. Fuller



katasztrófához vezet egymásnak ellent- ez a modern jogelmélet értékemondó, vagy olyan magatartást előíró sza- lése, amire józan ész hiányában bályok törvénybe foglalása, amelyeket az bizony komoly szükség lehet érintettek nem tudnak teljesíteni, illetve a szabályok olyan gyakori változtatása, hogy az emberek nem tudják hozzájuk igazítani magatartásukat

Ember és Polgár a törvény a közakarat kifejeződése; minden Jogainak Deklaráci- polgárt megillet a jog, hogy a törvényalkoója tásban személyesen vagy képviselője útján részt vegyen

21. V./3. A jogalkotás jogpolitikai szemléletének fejlődése népi jogalkotás, polgári plebejus követelés

H. L. A. Hart

a törvényhozás hatáskörét az alkotmány a jogalkotás korlátlanságának korlátozza, így tartalmi korlátoak állít fel elvetése történeti vívmány számára

A. de Tocqueville

az amerikai bíróságoknak az a joga, hogy gyakorlati alkotmányos korlát a kimondhassák a törvények alkotmányba törvényhozással szemben ütköző voltát, az egyik legerősebb akadály, amit valaha is szembeszegeztek a politikai csoportosulások zsarnokságával

Kossuth Lajos

az egyéni jogokat a törvényhozás se nem emberi jogok mint a jogalkotás módosíthatja, se el nem törölheti korlátja

Petrétei József

a legfontosabb szerv a kormány

1987: XI. tv.

19. § az állampolgárok – közvetlenül, ille- sajátos magyar vívmány, l. még tőleg képviseleti szerveik útján – közremű- a később kihalt társadalmi vitát ködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában

H. Kelsen

a jog önmaga alkotását is szabályozza

Bibó István

szakértő szervek gondos és elmélyült euró- kontárság modern térfoglalása, pai szakszerűség jegybéen elkészített tör- hatalmi, politikai érdek vénytervezetei kicsinyes hatalmi és politikai változtatásoknak vannak kitéve

törvénykezdeményező 22. V./4. A jogi szabályozás rangsora és egyensúlya törvényhozás bürokratizálódása, túlpolitizáltsága

12

23. V./5. A jogalkotás jogpolitikájának szakmai orientációja a jog önszabályozó, eljárási szabályok vonatkoznak a jogalkalmazás mellett a jogalkotásra is




Bibó István

szükség egy bizonyos függetlenséggel fel- fentiek megakadályozása véruházott külön szakszerű törvényszerkesz- gett, sajnos negligálta a gyakortő és egyeztető szerv létrehozűsa, esetleg a lat bírói hatalommal összekapcsolva

H. Kantorowicz

a bírói kar mindenesetre sokkal érettebb a a jogszociológia egyetért a potörvényhozóként funkcionáló pártügynö- litikusok alkalmatlanságában kök nagy többségénél

Visegrádi Antal

az LB teljes ülésének legyen törvénykezde- rekontra Bibóra ményezési joga szakszerű jogalkotás lehetséges garanciája

Samu Mihály

a jogi kari oktatók is vehessenek részt jog- fedáksári szabály [nem csak tv.!] alkotásának és mó- rekontrára :) dosításának kezdeményezésében, megvitatásában és eldöntésében

Peschka Vilmos

a jogpolitika elősegíti a jogalkalmazás kö- 24. vetkezetességét és kiszámíthatóságát, V./6. A jogalkotás korrekciója vagyis a jogbiztonságot, amely a jog egyik és a jogpolitika értékeként a jog kalkulálhatóságát, általános megvalósulása mellett a megismerhetőséget, áttekinthetőséget és a bizonyosságot is tartalmazza

G. Brunner

a törvényhozástan javaslatai sok esetben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jogalkotó gondolkodása megtisztuljon, hogy a helyes kérdéseket tegye föl, hogy a valódi problémákat fölismerje, és hogy a jogalkotás minősége javuljon

Somló Bódog

a jogalkalmazásról szóló vitákban gyakorta 26. összekeverednek a jogpolitikai, pozitív VI./1. A jogalkalmazás jogpolijogi és jogdogmatikai nézőpontok tikája // A jogalkalmazás jogpolitikájának sajátosságai ezért el kell különíteni a jogalkalmazás jogpolitikáját, mint önálló területet

J. Raz

Angliában majdnem minden bíró, ügyvéd ~a jogszolgáltatás pártatlansága és elméleti jogász szerint a bíráknak politi- elemi kívánalom kai alapon ítélkezniük nem szabad

J. A. Griffith

a Lordok Háza döntései politikai jellegűek, – noha azokat jogi-szakmai alapúnak állították be

13

az

előbbi

25. V./7. A jogalkotás személyi föltételei, követelményei és szabályozása a jogalkotástan, törvényhozástan tudományos fogalmonrendszere kimunkálásának gyakorlati jelentőségét magyarázza




R. Dworkin

a demokráciára nézve kártékony, ha bíró- – ságok politikai elvek tárgyában döntenek

Montesquieu

a bírók a törvény szavait ejtik ki, nem vál- a kontinentális jogfölfogás létoztathatják meg sem erejét, sem szigorú- nyege (centralisztikus), szemságát, vagyis a törvény szájai ben az angolszász precedenselvvel

A. de Tocqueville

az amerikaiak elismerték a bírónak azt a a két jogrendszer közeledik, a jogát, hogy ítéleteit inkább az alkotmányra bíróságok már nem csak a prealapozza, mint a törvényekre cedenseket, de az alkotmányt is védik

Lenkovics bás

Barna- a popularis actio, mint civil kezdeménye- 27. zési lehetőség a hatóságok felé a környe- VI./2. A jogalkalmazó hatalom zetvédelemmel kapcsolatosan jelentkezik és a mediáció legélesebben

R. David

a társadalmi rend elsősorban a meggyőzés módszerein, a közvetítési eljáráson, valamint egyrészt az önbírálat állandó ébrentartása, másrészt a mérdéklet és a megbékélés szellemén nyugszik

–

a megbékélésnek nagyobb az értéke, mint kínai álláspont az igazságnak; helyesebb, ha a közvetítés oldja föl a konfliktusokat, mintha a jog oldja meg azokat

M. Weber

a döntőbírói tevékenység közbülső tevé- európai fölfogás, a döntőbíró kenység mindössze tekintélyére támaszkodhat, ~naturalis obligatio

T. Eckhoff

a közvetítés a felek befolyásolásából áll – a közvetítés lényege: a jogi elérdekeikre hivatkozással – egységre jutá- járás megelőzése, a jogi keretesuk céljából; a közvetítő sokféle eszközt ken kívüli vitakezelés vehet igénybe célja eléréséhez

J. Raz

a hosszú pertartam a legfölvilágosultabb 28. jogot is írott malaszttá teheti VI./3. a pertartam jogpolitikai értékelhetőségéről

Madách Imre

Mily könnyű törvényt írni pamlagon – / az elhúzódó pertartam megelőKönnyű ítélni a felületesnek, / És mily ne- zésének jogi intézményesítéséhéz, ki szívet kutatja, / Méltányolván min- hez való támpont den redőzetét.

14

a békéltetők csak konszolidált társadalmi körülmények, kooperatív elvek és szemlélet mellett válhatnak jelentőssé a nemzetközi összehasonlítás szerint




berni jogászegylet

a jogot méltányosságnak kell uralnia

Arisztotelész

a törvényi hézagot vagy túlzó egyszerűsí- joggyakorlat humanizációjának tést úgy kell helyrehozni, ahogy maga a követelménye törvényhozó is kívánná

Arisztotelész

a méltányosság lényege: a törvényt helyes- emiatt általános érvénnyel bíti ott, ahol abban az általánosság miatt szükséges is a méltányos dönhézag mutatkozik tés

M. T. Cicero

summum ius summa iniuria

Kálvin

a világi törvények az isteni parancs vissz- szemléltető magyarázat a fentifényei, a méltányosság: ablak, amelyen ke- ekre resztül az isteni fény az emberi jogba behatol; a méltányosságon (æquitas) alapszik a rögzített forma (constitutio)

Horváth Barna

méltányosságra azért van szükség, mivel jogpozitivista és természetjogi az igazságosság elvont általánossága és az nézet különbsége erkölcs konkrét individualitása között feszültség van, amely veszélyes konfliktushoz vezet

E: Garzón Valdes

az, hogy a jogalkalmazó elfogadja az eset – egyedi tulajdonságát, és a fél számára előnyös elbánást nyújt, azért nem zavarja a jogbiztonságot, mert a biztonság és a méltányosság olyan értékek, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást

–

az equity inkább a szándékot tekinti, mint a méltányosság jóhiszeműségre a formát alapozásának angol megfogalmazása

ifj. Szladits Károly

az equity a common law kiegészítése (supplementary law), a common law rendszerét ott javítja, ahol annak túlságos szigora vagy hiányossága méltánytalan és igazságtalan eredményre vezetett volna

J. Carbonnier

a méltányossági ítéletek jogot hoznak létre, nem formális jogforrás, de szojóllehet maguk nem jogszabályok ciológiailag a jogrend részei

15

29. VI./4. A méltányosság jogpolitikai követelménye

a jogkövetés a törvénysétrést,a törvény szellemével ellentétes döntést nem zárja ki

a jogalkalmazó az, aki a szabály céljának érvényesülését elősegíti, emiatt is nem contra legem




vitéz Moór Gyula

a joghézag fogalma a fennálló jognak az 30. értékelését jelenti, tehát jogpolitikai foga- VI./5. A joghézag és a desuetulom do mint jogpolitikai probléma mivel a jog logikailag zárt, ezért a joghézag jogdogmatikai probléma volna; de nem csak ez, hiszen a jog átfogó értékelése és egyes jogágak szabályai kapcsán jogpolitikai probléma is

Code Civil

4. cikk. azon bíró, aki a törvény hallgatásá- a joghézagnak a denegatio iusnak, homályosságának vagy elégtelenségé- titiæ tilalmával való megoldánek ürügyén vonakodik ítéletet hozni, mint sának első példája olyan, aki az igazságszolgáltatás megtagadásában bűnössé tette magát, kereset alá vonható

P. Nonet

a jogi eljárás a kötelező szabályok végre- ez a jogalkalmazás rugalmassáhajtása és a jogpolitikai elvek alkotó hasz- gának jogpolitikai követelménálata között ingadozik nye

Concha Győző

mivel a törvények elvontsága következtében egyesekre vonatkozólag e törvények végrehajtása néha kegyetlenség, céltalanság volna

31. VI./6. A kegyelem mint jogpolitikai gond a kegyelem a méltányossághoz hasonlóan a törvény elvontságának a következménye

J. Bodin

a szuverenitás tartalmazza a megkegyelmezés jogát az ítéletek és a törvény szigora ellenére, akár fő- vagy jószágvesztésről, akár becsületről, akár száműzetés felfüggesztéséről van szó

a kegyelem az ókor és középkor társadalmaiban az uralkodó centralizált uralmának részeként fogalmazódik meg

W. Shakespeare

S a hatalom akkor a legistenibb / Ha fékje egyes szakirodalmi fejtegetéa kegyelem sekkel szemben a kegyelem mégis hatalmi aktus, nem áll a hatalom fölött

R. Stammler

a kegyelem a tételes jog intézménye

R. Stammler

a bírói tevékenység elkülönül a kegyelmet mivel a kegyelem arra szolgál, adó hatalomtól hogy a technikailag korlátozott tételes jogot korrigálja

16

a tételes jog szabja meg a kegyelem alkalmazását; a kegyelem a kilátásba helyezett jogkövetkezményekkel szembeni engedmény




Tordai Zádor

a hatalom szinte vonzza a felelőtlenség 33. minden formáját, az igazgatás is ezért szüli VII./2. A közéleti felelősség és a felelőtlenség legkülönbözőbb változatait a jogpolitika // A közéleti felelőtlenség és kezelése a hatalom negatív hatásai: korrupció, felelőtlenség

Katona József

és aki száz meg százezret rabol / Bírája lé- egyenlőtlenség a vezetők és az szen annak, akit a / Szükség garast rabolni alárendeltek felelősségében kényszerített.

Takács Imre

a modern közjogi fejlődés maga után vonta közjogi dogmatikai megoldáaz állami vezetők polgári jogi és munkajo- sok a felelőtlenség korlátozásági felelősségét is ra

–

meg ne ölettessenek az atyák fiaikért, se a 34. fiók ne ölettessenek atyáik bűneiért, ki-ki VII./3. A kollektív bűnösség és az ő bűneiért haljon meg a kollektív felelősség réme

Tordai Zádor

a kollektív felelősség nem a felelősségvi- – szonyra épül, inkább ellentétes vele, amennyiben mindenkire egyképpen vonatkozik, függetlenül attól, hogy mit cselekedett volt – akár egyedül, akár másokkal együtt

Segesváry Victor

ez a mítosz a XX. sz. utolsó évtizedeire pusztító méreteket öltött, s odáig vezetett a legfejlettebb demokráciákban is, hogy a demokratikusan megválasztott politikusokat vagy a közszolgálatban állókat nem lehet felelősségre vonni hivatali idejük alatt elkövetett hibáikért (például teljesen elhibázott gazdaságpolitikai döntéseikért), amelyekkel a társadalomnak kimondhatatlan kárt okoztak

37. VII./6. A közéleti szervezeti felelőtlenség kialakult mára egy mítosz, amely a szervezet felelőtlenségét eredményezi – ez az

Segesváry Victor

politikai vagy közszolgálatban álló emberek saját érdekeiket helyezik előtérbe a közérdekkel szemben, s pozíciójukat elsősorban meggazdagodásra használják

humánus társadalompolitikai követelmény ennek megváltoztatása, s jogpolitikai kimunkálást igényel

J. Locke

ha a hatalom birtokosai visszaélésükkel eljátszották a bizalmat, a hatalom visszaszáll a társadalomra … ettől kezdve a nép szuverén módon dönt

38. VII./7. A visszahívás intézményesítése – jogpolitikai követelmény

17




Zétényi Zsolt

a tényleges hatásnál – a joghátrány okozásánál – jóval nagyobb ezeknek az ügyeknek a jelképes üzenete a jövő gyilkolásai számára: az emberi élet nem oltható ki bűnös és önkényes módon a büntetés veszélye nélkül, semmilyen, akár jónak tartott hatalom vélt vagy valódi érdekében; ez a megelőzés szempontja

39. VIII./1. Az igazságtétel jogpolitikája // A történelem ítélőszéke vagy igazságtétel? a jogintézmény célja így az igazságos és tisztességes hatalomgyakorlás sugallása is

H. L. A. Hart

a visszamenőleges büntetést nem szabad úgy feltüntetni, mintha egy olyan cselekedet miatt kiszabott rendes büntetés lenne, ami korábban nem volt törvénysértő

egyrészt ezek a bűntettek nem évülnek el, másrészt a nulla pœna sine lege elvétől való eltéréssel nagyobb szörnyűség kerülhető el

Prótagorász

mindennek mértéke az ember

40. VIII./2. Az igazságtétel elméleti alapja – az igazságosság és a jogi értékorientáció az ókori gondolkodás szerint az igazságosság mércéje a humánum érvényesülése

Platón

az állam erénye: az igazságosság

–

Arisztotelész

az igazságosság a legragyogóbb erény – az vonatkozik ez az egyéni és a igazságosság az, hogy mindenkinek meg közéleti tevékenységekre, a tárkell adni, ami kijár neki sadalmi intézményekre, az állami, politikai vagy jogi rendre

Iustinianus

az igazságosság állandó és állhatatos aka- – rat, hogy megadjuk mindenkinek az őt megilletőt, illetve állandó igyekezet arra, hogy kinek-kinek megadjuk a jogát

Aquinói Szt. Tamás az igazságosság minden erkölcsi erény kö- – zött a legértékesebb Aquinói Szt. Tamás az igazságos eljáráshoz tartozik, hogy nem alap: „Ne ítélj idő előtt” (Pál szabad részrehajlóan, elhamarkodottan, a apostol) puszta gyanú, közhangulat és személyes indulat alapján ítélkezni; a jog csak akkor igazi jog, ha az igazsággal összhangzik, a törvény akkor igazi, ha a természeti törvénnyel nem ellentétes B. Pascal

az igazságosság erő nélkül tehetetlen; az – erő igazságosság nélkül zsarnoki – az igazságosságot egyesíteni kell az erővel, hogy az, ami igazságos: erős, s az, ami erős: igazságos legyen 18




F. Hegel

az igazság a tudás fejlődésének folyamata; az igazságosság az egyenlőség és a szabadság révén valósul meg, s ezek az erkölcsben, politikában és jogban is realizálódnak

a tudomány története azt bizonyítja, hogy az igazság objektivitásának és konkrétságának megragadása alapján juthatunk magasabb szintre; elfogadhatatlan a tudományos igazságok abszolutizálása vagy szkeptikus tagadása

H. L. A. Hart

a hasonlókat kezeld hasonlóan, a különbö- új igazságossági követelmény zőeket pedig különbözően

J. Rawls

igazságos társadalomban ez a két alapelv érvényesül: minden személy egyenlő joga a szabadságokra lévén kompatibilis mások szabadságával; a társadalmi egyenlőségeket úgy kell megszervezni, hogy mindenki előnyére szolgáljanak, és mindenki számára elérhető helyzetek és pozíciók legyenek

J. Rawls

az a társadalmi berendezkedés fogadható el ~korábbi jogi-igazságügyi eljáigazságosként, amely a legrosszabb hely- rásokban létező kötelesség a zetben lévők állapotát javítja szociális helyzet figyelembevételére; ~tulajdonból következő kötelességek, méltányosság

Somló Bódog

a gondolkodás végső alapelve az igazság, a szemben a jogi pozitivizmussal legfőbb értékmérő az igazságérték

vitéz Moór Gyula

az erkölcsi értékmérő keretében a felebará- Somlóhoz hasonló fölfogás ti szeretet és a nemzeti eszme emelendő ki

G. Radbruch

a jogpozitivizmus a maga „törvény az tör- hasonlóan a jogpozitivizmus vény” eggyőződésével ténylegesen védte- talajáról jut ide lenné tette a német jogászkart az önkény és bűncselekmény szülte törvénnyel szemben

19

időtállóságot, minden jövőbeli társadalomra alkalmazhatóságot célzó igazságkoncepció; föltételezi a fair kapcsolatokat, és az egyenlőségre épül; a politikai egyenlőségi koncepció vezérelve a tolerancia – de a szabadságot a szabadság érdekében korlátozni kell




G. Radbruch

a jogpozitivizmus a pozitivitást és a jog- – biztonságot látta, a tételes jog igazságosságának kutatását mellőzte

G. Radbruch

minden igazságszolgáltatás előföltétele a – törvényesség, törekvés az igazságosságra és a jogbiztonság; az emberi jogok minden írott jogtétel fölött állnak

G. Radbruch

egyetlen bíró sem hivatkozhat olyan tör- – vényre, amely nemcsak jogtalan, de maga is bűncselekmény

G. Radbruch

a jogbiztonság nem a jog által megvalósí- vö. szám nélkül/1992. (I. 30.) tandó egyetlen és döntő érték AB hat5.: a mindig részleges és szubjektív igazságosságnál a tárgyi és formális elvekre támaszkodó jogbiztonság előbbre való

11/1992. (III. 5.) az alkotmányos büntetőjog garanciáival ez a jogpozitivista szemléletAB hat. szemben nincs tere történelmi helyzet, nek a nemzetközi trenddel igazságosság stb. figyelembevételének szembenálló továbbélése; az AB a „jogállami forradalom paradoxona” alapján jutott ide6 Római Egyezmény

az anyagi igazságosság részesül előnyben a jogbiztonsággal szemben

5 A www.mkab.hu -n keresve az 1992. I. 30-i dátumú 5 határozat között nincs olyan, amelyik a fenti idézetet tartalmazná. 6 Ez az AB határozat viszont tartalmazza a korábban hivatkozott határozatokban nem megtalálható „A mindig részleges és szubjektív igazságosságnál a tárgyi és formális elvekre támaszkodó jogbiztonság előbbrevaló.” mondatot. Az itt idézett idézet helyesen és kontextusában (az indokolás III. 5. részének utolsó szakasza): „A büntetőjogi garanciák ugyanis már egy mérlegelés eredményét tartalmazzák azt, hogy a bűnüldözés sikertelenségének kockázatát az állam viseli. (V.ö. 9/1992.( I.30.)AB határozat.) Ezért az ártatlanság vélelmét már nem lehet más alkotmányos jog miatt korlátozni, de fogalmilag sem lehetséges nem teljesen érvényesíteni; az állam tétlensége folytán az elévülési idő leteltekor megszerzett büntethetetlenség az elévülés leteltének pillanatában teljesen beáll, és nem lehet utólag sem „csökkenteni” , sem feléleszteni; s nem lehet a nullum crimen sine lege feltételét sem például mások jogai védelmére irányuló valamely alkotmányos feladat ellátásával pótolni. Itt tehát egyszerűen nincs tere történelmi helyzet, igazságosság stb. figyelembevételének. Büntetőjogi garanciák alóli kivétel fogalmilag is csak a garanciák nyílt félretételével lenne lehetséges, ezt azonban a jogállam elve kizárja.”

20




Samu Mihály (?)

a jogpolitika a politikai és erkölcsi megítéléshez kapcsolódóan fölvázolhatja azokat a jogi megoldásokat, amelyek hozzájárulnak az igazságtétel alapvető tartalmának meghatározásához

42. VIII./4. A társadalom- és jogpolitika igazságtételi koncepciója a nemzetközi együttélésben sajnos nem alakult ki közös erkölcsi-politikai megítélés és nemzetközi jogpolitikai koncepció a diktatúrák hatalomgyakorlóinak felelősségével és felelősségrevonásával kapcsolatban, ellentétes vélemények és gyakorlatok keverednek

H Grotius

az nem lehet, hogy súlyos bűnök büntetle- kiegészítendő azzal, hogy a nül maradjanak sértettek személyes és közösségi jóvátétele, megkövetése és kárpótlása sem maradhat el

T. Eckhoff

nincs olyan magasrendű fórum, amely elég 43. erős lenne ahhoz, hogy egy nagyhatalmat IX./1. A nemzetközi és az euengedelmességre kényszerítsen rópai jogpolitika // A nemzetközi szabályozás és a jog

ENSZ

a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapul baráti kapcsolatok fejlesztési is az ENSZ célja

az igazságos békekötések kívánalmának és az önrendelkezési jog elismerésének következménye

Deák Ferenc

a törvénysértés jogot nem alapít

a nemzetközi jogba még be nem épült, de várhatóan elfogadottá váló tétel

S. Balogh

a regionális, az országos és az alsó szintű 44. közvetlen demokratikus hatalmi tevékeny- IX./2. A nemzetközi társadaség a különböző jellegű nemzetközi (kor- lom- és jogpolitika mányzati és NG) szervek tevékenységével összekapcsolódik

H. Grotius

pacta sunt servanda

–

a nemzetközi rendszer csak államközi bá- 45. zison kezelhető IX./3. A nemzetközi jogpolitika rendeltetése elfogadhatatlan korábbi álláspont

21



SZERZŐ

IDÉZET


1993: LXXVII. tv.

19. § a kisebbségeket és szervezeteiket megilleti a széles körű és közvetelen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga

~javaslat arra nézve, hogy az ENSZ a nemzetközi rendszer teljes jogú tagjaként ismerje el az állami kereteket nélkülöző nemzeteket

Nürnbergi Katonai a nemzetközi jog kötelezettséget és felelős- – Törvényszék séget ró az egyénekre is és az államokra is –

a korábbi korok társadalmaihoz képest ez a ezt a nemzetközi jogpolitikai társadalom elvesztette regionális jellegét, a gondolkodásba be kell építeni részrendszereket már nem közös területi határon belül integrálja (kivéve a politikai és jogi rendszert); létrejött a világtársadalom

Bibó István

az önrendelkezés elvének keresztülvitelére – nem szolgál semmiféle intézményes technika; az olyan jogelv, aminek nincsen eljárási technikája, annyi, mint a semmi

Bibó István

mivel a népszavazás ennek érvényesítésére ez a bíróság az ENSZ és a nem elegendő, szükséges egy pártatlan nagyhatalmak segítségével a nemzetközi politikai döntőbíráskodás megfelelő politikai konstelláció esetén működésbe hozható

Blaho András

az EK-jog nemzetközi szerződésen alapuló autonóm jogrendszer, amely a tagállamok jogrendszerének integráns részévé vált, és amelyet a bíróságaik kötelesek alkalmazni

46. IX./4. Az európai jog és jogpolitika az EK jog nem minden normája rendelkezik közvetlen hatállyal

Kardos Gábor

az európai jog köztes jog

általánosan elfogadott állítás

Maastrichti szerző- a Közösség ténykedése nem léphet túl dés azon, ami szükséges az Egyezmény céljainak megvalósításához; olyan területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a Közösség, a szubszidiaritás elvének megfelelően, csak akkor tesz lépéseket, ha és amennyiben a javasolt lépések céljai nem érhető el elégséges mértékben a tagállamok által

22

47. IX./5. Az európai jogpolitika szakmai megalapozása és a szubszidiaritás a szubszidiaritás elvének megfogalmazása




Magyar Katolikus a civil társadalom eszméje magába foglalja a szubszidiaritás elve ősi eredePüspöki Kar egyrészt a decentralizáció igényét, más- tének bizonyítéka ez az 1996részt a lakóhelyi, a munkahelyi és egyéb os keltezésű körlevél alsó szinteken a közéleti részvételnek és a megfelelő társadalomszervezet megteremtésének igényét (amelyet a szubszidiaritás eszméje is sürget) communis opinio

az európai irányelvi és határozati magánjog 48. a dekodifikáció trendjét ösztönzi, a com- IX./6. Az európai jogpolitika mon law-ban a statizálást erősíti átfogó koncepcionális kérdései

Bibó István

az önrenndelkezési jog keresztülvitelére 49. nem szolgál semmiféle intézményesített IX./7. Az európai jogpolitika és technika a nemzeti (egyedi) jogrendszerek viszonya

Balogh Sándor

a status quo változtatása a békés együtt- a nemzetközi politikai közgonélést nem veszélyezteti, az igazságtalan dolkodás tehát tévesen hiszi status quo védelme pedig jövőbeli veszé- mindezt a béke garanciájának lyeket, a lappangó feszültségek éleződését rejti magában

Helsinki mány

Záróok- a részt vevő államok úgy vélik, hogy határaik, a nemzetközi joggal összhangan, békés eszközökkel és megegyezéssel, megváltoztathatók

a békés határváltoztatások és a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségek jogi kereteinek kidolgozása szükséges

Alkotmány

a MK jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, betartja továbbá a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és a belső jog összhangját7

50. IX./8. Az európai jogharmonizáció elvei és gyakorlati követelményei

1994: I. tv.

67. cikk 2. mond. Mo. biztosítja, hogy, autoharmonizáció a fentiekkel amennyire lehetséges, jövőbeni jogszabá- együttvéve lyai a közösség jogszabályaival összeegyeztethetők lesznek

H. L. A. Hart

a jogrendszer patológiája8 azt jelenti, hogy az emberek általában nem engedelmeskednek azoknak a szabályoknak, amelyek a bíróságom alkalmazott érvényességi kritériumok szerint érvényesek

51. X./1. A jogi szabályozás patológiája és terápiája // A jog patológiája mint jogpolitikai kérdés

7 Helyesen: „7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.” 8 Megjegyzésre méltó, hogy a tankönyvben a fejezet folyamán a „patologikus” alakot többször is „patalogikus”-ként szedték. Természetesen a szógyök (pathosz) nem tőhangváltó, a helyes alak továbbra is a „patologikus”.

23




H. L. A. Hart

a jogrendszer patológiájának okai a forradalom, a hódítás, kiemelten az anarchia és a banditizmus: amikor a kormányzásra támasztott bármilyen politikai igény nélkül egyszerűen szétesik a rendezett jogi irányítás

tehát a rendezett jogi irányítás szétesése a jog patológiája, ezt politikai-hatalmi tényezők és a (közéleti) bűnözés formái váltják ki

O. Weinberger

a jogrendszer patológiáját a jogpolitika, annak torzulása is okozhatja; ennek oka lehet, ha a jogpolitika terepén zajlik a politikai közdelem a kormányzat és az ellenzék között, vagy ha pártpolitikai értékelések vitája folyik

a jogilag kivihető/kivihetetlen szempontja (bináris kódja) háttérbe szorul a politikai akarat mögött

Bibó István

a jogszerűség, kiszámíthatóság legfőbb el- a jogi tevékenység egyik betelensége a kóros akta-, betű és paragrafus- ges formájáról, a jogi formaliimádat zusról szól

M. Weber

a karizmatikus uralom nem ismeri az el- a jog alárendeltségének, önálvont jogi előírásokat és szabályokat és a lósága tagadásának torz jog„formális” jogszolgáltatást szemlélete

Visegrádi Antal

a túlszabályozás nem mai keletű probléma; már Seneca, Morus, Luther, Montesquieu és Jhering is követelte a jogszabályok számának csökkentését

L. Fuller

a jogi szabályozás katasztrófájához vezet átgondolatlan, voluntarisztikus többek között a jogszabályok olyan gyako- jogalkotás következménye ri változtatása, hogy az emberek nem tudják hozzájuk igazítani magatartásukat

E. Durkheim

anómia: a társadalmi normáktól való elté- – rés, a normák hiánya, vagy törvénytelenségek

R. K. Merton

anómiának tekinthető a magatartást szabá- – lyozó normatív értékek rendszerében bekövetkezett zavar

Kulcsár Kálmán

az anómia lényegében a magatartási nor- – mák hatásának elbizonytalanodását jelenti

Montesquieu

ha a törvényhozó fölösleges törvényt alkot, az in fraudem legis gyakorlat a tisztességes embereket annak kijátszására leggyakoribb oka a jogalkotás kényszeríti pontatlansága

24

52. X./2. A jogi szabályozás káros és kóros jelenségei s ezek okai a jogi szabályozás jelentőségének, mindenhatóságának tévhitéből fakadó patologikus-bürokratikus jelenség




J. Finnis

a jogállamiság egyik sajátossága a bírósá- a jogszolgáltatásnak a laikustól gok hozzáférhetősége mindenki számára, való elzártsága is lehet patoloideértve a szegényeket is gikus jelenség

Hippokratész

ahol a méreg, ott a gyógyszer is

K. Lorenz

a patologikus zavarok, ahelyett, hogy tel- – jességgel megakadályoznák egy élő rendszer elemzését, kezünkbe adhatják a megoldást

P. Selznick

a jogi szakma önmagában nem képes ellen- a jogon belül a jogászi szakma állni az olyan befolyásoknak, amelyek alá- csakis külső támogatással kéaknázhatják a jog uralma melletti elkötele- pes „rendet rakni” zettséget

Samu Mihály

a hatalmi rendszer (és ennek keretében a a jog öngyógyító szerepéhez jog is) tartalmazza a pro- és antiszociális fűzendő kiegészítés folyamatok vagy a centripetális és centrifugális mozgás és a társadalom egyensúlyának helyzetét

Szabó József

a bírói hatalom egységes felépítésének a jog öntisztulásához mint szükségessége a jogegység követelménye, szakmai tevékenységhez fűzött a bírói szervezet egysége és racionális föl- elvárás használása teszi azt kívánatossá, hogy a bíráskodást lehetőleg egységes szervezet gyakorolja

Montesquieu

a polgári átalakulás demokratikus elvárásai 55. közé tartozik a nép testéből vett személyek X./5. Az igazságszolgáltatás által gyakorolt bírói hatalom egészséges fejlesztése jogpolitikai nézőpontból a jogászi kiválasztás körébe tartozó kívánalomű

Arisztotelész

az igazság szempontjából vannak rögtön- a törvény önmagában nem fölzött törvények tétlenül igazságos, ami jogszerű, nem biztos, hogy erkölcsös és igazságos is

H. L. A. Hart

a kérdéses szabály érvényes jogszabály a jogászi tevékenység erkölcsiugyan, de túl erkölcstelen ahhoz, hogy ren- leg megalapozott legyen delkezését végrehajtsam (és ezt nyíltan teszem, vagy lemondok hivatalomról)

25

53. X./4. A jogi szabályozás terápiája




Szókratész

ha az ember nem engedelmeskedik az – erénynek (aretének), bűnössé válik, mert erkölcsi parancs: a harcos a harcban nem menekül el

Németh László

értelmiségi embernek én nem azt tartom, az értelmiség örök ideálok iránt aki valamiféle diplomát szerzett, [hanem] tartozik hűséggel kinek az, hogy Szókratész méregpoharat ivott... parancsoló esemény

Babits Mihály

vétkesek közt cinkos, aki néma

–

Illyés Gyula

csak növeli, ki elfödi a bajt

–

R. Pound

az emberek, ha hatalmat ruháznak rájuk, a jog intézményesen segíti elő könnyen önkényeskedőkké válnak; a jog a hatalommal való visszaélés már kezdetektől fogva e hajlandóságnak az elleni föllépést elfojtására törekedett, és törekvését egészében véve siker kísérte

Bibó István

a jogászi hivatás – mint a hatalom gyakor- így válhat jogszolgáltatásból lásának egyik formája – szolgálattá neme- igazságszolgáltatás sedhetett arra tekintettel, hogy a jog öntisztítása a jogászi erőfeszítéseken és példamutatáson alapszik, nem spontán történik

Horváth Barna

a jog lényegétől éppúgy elválaszthatatlan 56. értékelemeinek mozzanata mint pozitivitá- Függelék/6. A jogállamiság az sa igazságosság és a jogszerűség szintézise Somló Bódoggal és Moór Gyulával osztott álláspont

11/1992. (III. 5.) a jogviszonyok igazságtalan eredménye az igazságosság és a jogállamiAB hat. önmagában nem érv a jogbiztonsággal ság összehangolásának egyik szemben, az anyagi igazságosság jogállami éles pontja követelménye a jogbiztonságot szolgáló intézményeken és garanciákon belül maradva valósulhat meg Arisztotelész

az államban a legfőbb jó az igazságosság, és az igazságosságban pedig vagyis az, ami az összességre előnyös szerinte minden erény benne foglaltatik

I. Kant

a jog tartalma az igazságosság, vagyis az – igazságos bírói döntés, s ez képezi a jog lényegét

26




Ch. Perelman

a jog gyakran nem tesz eleget az igazsá- – gosság követelményeinek; ahhoz, hogy egy jogi döntés igazságos legyen, nem elég a jogszerűsége, az igazságosság elvével is összhangban kell hogy álljon

G. Radbruch

lehetnek törvények, amelyek oly mérték- az igazságtalan törvényeket a ben igazságtalanok és társadalmilag annyi- jogbiztonságtól függetlenül érra kártékonyak, hogy tagadni kell érvé- vénytelennek kell tekinteni nyességüket, sőt jogi jellegüket is

G. Radbruch

a jog: az igazságosság akarása

G. Radbruch

a jogászoknak is venni kell a bátorságot, elvárás a jogászi tevékenységhogy kétsége vonják azok jogi jellegét gel szemben

Karácsony András

a jogalkalmazás elsősorban a bírák társadalm fölfogásától függött, s csak másodlagosan a jog szövegétől; sokkal inkább a náci világnézet, s nem a törvényhez való kötöttség határozta meg a döntéseiket

Thomas Mann

nem politikát, hanem szakértelmet, rendet – és tisztességet akarok

27

ha ezt a törvények tudatosan elvetik, akkor a jogalkalmazás szembenállása, vagy a jogkövetés megtagadása következhet be, különös tekintettel a magyar joggyakorlatra

a diktatúrák jogszolgáltatóinak magatartását nem csak a jogpozitivista jogszemlélet, de politikai beállítottságuk is megalapozta

Jogpolitika idézetgyűjtemény (D)WM 1

Recommend Documents